kirakatles₪plázarítus

Oroszország húzza a térség reklámpiacát

Nagyot nyomott a magyar reklámpiac is. Húz egész Közép- és Kelet-Európa.

A közép- és kelet-európai reklámpiac rohamléptekkel nőtt az elmúlt évben is, írja az Origo. Bár a televízió maradt a legjelentősebb hirdetési felület a térség legtöbb országában, az online platformok szinte mindenütt egyre jobban felzárkóztak mögötte – derül ki az idei CANnual Reportból. A Café Communications és a weCAN kiadványa arra is rámutat, hogy a reklámozók 2 milliárd euróval költöttek többet 2017-ben, mint az azt megelőző esztendőben.

A Café Communications, valamint a közép-és kelet-európai, független reklámügynökségeket tömörítő hálózata, a weCAN Varsóban mutatta be éves reklámpiaci jelentését, a CANnual Report-ot, amely immár negyedik alkalommal elemzi a kommunikációs szektor legújabb regionális trendjeit.

Húzott jól az egész régió

A 2018-as jelentés a következő országok adatait vizsgálja: Bosznia-Hercegovina, Bulgária, Csehország, Észtország, Horvátország, Lengyelország, Lettország, Litvánia, Magyarország, Oroszország, Románia, Szerbia, Szlovákia, Szlovénia, Ukrajna.

A kiadványból kiderül, hogy az erőteljes reklámpiaci növekedés motorja a térségben Oroszország, ahol csak a digitális hirdetésekre 700 millió euróval többet költöttek tavaly, mint 2016-ban.

Illusztráció FORRÁS: [ORIGO]

Mellettük a közép-és kelet-európai országok szintén lendületes fejlődést mutattak Horvátország és Bosznia-Hercegovina kivételével. Utóbbi kettőnél a térség egyik legnagyobb vállalatának, az Agrokor-nak csődközelbe kerülése visszaesést eredményezett a lokális reklámköltésekben.

A teljes közép- és kelet-európai hirdetési piac értéke elérte a nettó 13 milliárd eurót. Ez hozzávetőlegesn 4,3 ezer milliárd forint.

Az online viaskodik a tévével

A riport rámutat arra a trendre is, hogy az online videók egyre népszerűbbek a térségben, de még a televízió mögé szorulnak. Legalábbis egyelőre. Csehország, Magyarország és Litvánia kivételével továbbra is a tévékhez folyik be a legtöbb reklámbevétel. A számok tükrében ez azt jelenti, hogy a televíziós csatornák az átlag közép-és kelet- európai reklámtorta 45 százalékát viszik el, míg az online média részesedése „csak" 30 százalék körül mozog.

A televízió egyeduralmával kapcsolatban azonban jóval árnyaltabb a kép, a reklámbevételeket és azok növekedési ütemét összevetve.

Míg a televíziós hirdetésekre elköltött pénz átlagosan 8 százalékkal nőtt a régióban, addig ez az összeg az online videók esetében 26 százalékkal emelkedett 2017-ben.

Ez azt mutatja, hogy a videós tartalmak ütemesen zárkóznak fel a televízió mögött. A folyamat pedig nem áll le, hanem még inkább gyorsul a jövőben.

Nőtt a tévé és erősödött az online Magyarországon is

A visegrádi négyek közül egyedül Lengyelország múlta alul korábbi eredményeit. Csehországban és Szlovákiában is erősödésről számoltak be a piaci szereplők, hazánkban pedig markánsan, 17 százalékkal nőtt a médiapiac 2017-ben az egy évvel korábbi szinthez képest. Magyarországon a legnagyobb megrendelő az állam volt, amely közel 32 millió eurót költött reklámokra, ez az összeg duplája annak, amit a sorban mögötte álló Magyar Telekom fizetett ki nettó értéken a hirdetésekért (közel 15 millió euró).

Idehaza a hirdetőkért folyó tévé - online párharcban az utóbbi áll inkább nyerésre, de a televízióknak sincs igazán okuk panaszra.

A digitális költések két éve lekörözték a televíziót, és az online fogyasztás továbbra is folyamatosan nő. A lakosság magasabb státuszú tagjainak már több mint 90 százaléka naponta internetezik. Az ebben a piacrészben keletkező hirdetési bevételek 53 százalékát pedig a külföldi tulajdonban lévő felületek, a Facebook és a Google szerezték meg.

2017-ben a digitális csatornák szerepe felértékelődött a hirdetési kampányokban, a televízióé vele szemben tovább zsugorodott, többek között azért is, mert a tévénézéssel töltött idő szinte minden hazai célcsoportban csökkent. Ennek ellenére a 2017-es év így is gyümölcsöző volt a tévék számára. A reklámozók 7,5 százalékkal többet költöttek televíziós megjelenésekre, mint egy évvel korábban. Ennek a növekedésnek a motorja elsősorban az állam volt, ami mára azt eredményezte, hogy itt az összes reklámköltés 12 százaléka központi forrásból származik.

Magyarország régiós második

A jelentés a 15 közép-kelet-európai ország reklámpiacának teljesítményét is összehasonlítja, az egy főre jutó hirdetési kiadások százalékos összevetésével, az adott ország egy főre jutó, nominális GDP-jére is vetítve.

Illusztráció FORRÁS: AFP/CULTURA CREATIVE/CULTURA/FRANK VAN DELFT

Ennek alapján az derül ki, hogy Magyarország egy helyet javítva most a második helyet foglalja el, és az egyik legerőteljesebben növekvő reklámpiaccal rendelkezik a régióban. A második Csehország. A jelentésben használt magyar reklámköltési adat az MRSZ TV, rádió, print és OOH költési adataiból, valamint az IAB Europe digitális reklámköltési adataiból áll.

(Origo, 2018. november 10.)

 

Kína beelőzi Amerikát a videós reklámpiacon

A tévét és a hagyományos sajtót is lenyomják az új videók. Reklámban.

A hirdetők olyan lendületesen költik a pénzt az úgynevezett on-demand videó-szolgáltatások terepén reklámokra, hogy az itteni növekedés mértéke maga mögött hagyja az olyan hagyományos médiafelületekét, mint a tévé vagy a nyomtatott sajtó, írja az Investor.hu.

Az úgynevezett on-demand videó-szolgáltatások globális reklámpiaca várhatóan 47 milliárd dollárosra bővül 2023-ig, ami majdnem duplája a 2018-as méretnek. Jelenleg Kína vezeti a hirdetők rangsorát, ahogy a világ második legnagyobb gazdaságának márkái várhatóan 8 milliárd dollárt költenek el idén a streaming terepén. Ezzel Kína éppen lenyomhatja az USA-t, ahonnan a várakozások szerint 7,9 milliárd dollárnyi hirdetési összeg érkezik majd az iparágba – írja a CNBC a World Advertising Research Center (WARC) adatai alapján.

A hirdetéseket működtető on-demand videó-szolgáltatások között olyan szupersztárok vannak, mint a Hulu, az HBO Now, amelyek jelentősen különböznek például a Netflixtől és a hozzá hasonlóktól. Utóbbi ugyanis havi előfizetési díjat szed be, azonban ezt követően már nem jelenít meg reklámokat a fogyasztóinak. Ez a két csoport adja a teljes on-demand videó piacot, amelynek összesített mérete globálisan elérheti idén a 68,7 milliárd dollárt, ami igen jelentős, 28,7 százalékos erősödés lenne a tavalyi 53,3 milliárdhoz képest.

Mindeközben a hagyományos tévéhirdetések piaca várhatóan 1,1 százalékkal, 139,9 milliárd dollárra fog erősödni ebben az évben, a rádióhirdetések pedig 0,6 százalékkal 24,4 milliárd dollárra emelkedhetnek világszerte. További fontos online terület a keresőplatformok (mint a Google) reklámpiaca, amely 11,8 százalékkal 103 milliárdosra bővülhet.

Noha a Netflix és a hozzá hasonló szolgáltatások egyre növelik a nézők igényét arra, hogy a műsorokat bárhol és bármikor megnézhessék, mivel ezek a vállalatok nem árulnak reklámfelületet a platformjaikon, a vállalatoknak más on-demand szolgáltatásokat kell megkeresniük, hogy elérjék a fogyasztókat – hangsúlyozta James McDonald, a WARC szakértője.

Éppen ez indokolja, hogy az olyan cégek, mint az AT&T és az Amazon egyre inkább fedezik fel a reklámfelületeket értékesítő on-demand szektort, mégpedig azzal a nem titkolt céllal, hogy komoly részesedést szerezzenek a 2023-ra várhatóan 47 milliárd dollárosra bővülő piacon– tette hozzá McDonald.

A lépés pedig teljesen indokolt, mivel csak az Egyesült Államokban több százezer háztartás mondta vissza a kábeltévé előfizetését az elmúlt időszakban, és idén áprilisig 59,5 millió otthonban voltak elérhetők on-demand videó-szolgáltatások. Ez pedig éves alapon 17 százalékos bővülésnek számít. Az egyes szolgáltatók megoszlása alapján 73 százaléknál volt Netflix, 50 százaléknál a YoutTube vonatkozó szolgáltatása, 36 százalék fizetett elő az Amazon Prime-ra, míg 28 százalék a Hulura.

Menőznek a kínai reklámok

A legnagyobb hirdetőnek számító Kínában azonban nem csupán az on-demand szolgáltatások népszerűek a hirdetők körében. Az ország cégei ugyanis jelentős összegeket költenek mindenféle tévéműsorral összefüggő hirdetésekre is. Ezzel pedig Kína mára a világ második legtöbb pénzt fordítja televíziós reklámokra – csak az USA előzi meg. A teljes összeg tavaly elérte a 10,9 milliárd dollárt.

Kína ezzel ráadásul átvette a második helyezést az Egyesült Királyságtól, mivel a szigetország 10 milliárd dollárral lecsúszott a harmadik helyre.Azonban mindkét ország eltörpül az Egyesült Államok lenyűgöző, 58,3 milliárd dolláros hirdetési aktivitása mellett.

A világ jelenleg második legnagyobb gazdaságának számító Kína már saját streaming szolgáltatásokkal is büszkélkedhet. A Baidu technológiai óriás kezében van az iQiyi nevű platform, amelynek június végén 67,1 millió előfizetője volt. Ez 75 százalékos növekedést jelent az egy évvel korábbi szinthez képest. Összevetésképpen, a Netflixnek 130 millió előfizetője volt ugyanekkor, ráadásul az amerikai videós nagyágyú egyes műsorait az iQiyi rendelkezésére bocsátotta, hogy így törjön be a kínai piacra.

(Investor.hu, 2018. november 2.)

 

Kim Kardashian vagy Selena Gomez? Á, dehogy!

Influenszerek világa: átalakulóban a piac. A véleményvezérek is csak a pénzt szeretik, a követőik őket szolgálják.

Nemzetközi felmérés készült az influenszerek (nem pontos, de valami hasonló: a celebek) 2017-es évéről, amiből nemcsak az derül ki, hogy  létezik mikro-, makro- és megainfluenszer. De az is, hogy a divatházak és a luxuscégek jobban szeretik azokat a követőik befolyásolására alkalmas, a közösségi médiában roppant népszerű arcokat, akiknek kevesebb mint 100 ezer rajongójuk van, mint Kim Kardashiant vagy Selena Gomezt, írja a 444.hu.

A riportot a Launchmetrics készítette, így a felmérés a divattal, kozmetikumokkal, luxustermékekkel foglalkozó cégek oldaláról mutatja be a hirdetői és az influenszer-magatartást, de nagyjából ezek azok a területek, ahol a leggyakrabban keresik a marketing ilyen formáját.

Számok tengerében is fürdenek az influenszerek

A felmérésben 600 szakmabeli vett részt Európából és az Egyesült Államokból, 78 százalékuk állította, hogy befolyásoló személyiségnek tartott bloggerekkel, közéleti szereplőkkel dolgoztak együtt 2017-ben. Ez 2016-hoz képest 13 százalékos növekedés. A legtöbb cég új termékeik bevezetéséhez, új kollekciók bemutatásához veszik igénybe az influenszerek segítségét. A felmérésben nemcsak a marketingesek, hanem 200 influenszer is részt vett. A kérdéseket a Launchmetrics 2018 január végén küldte ki a szakmabelieknek, így marketingeseknek, PR-szakembereknek, kommunikációs ügynökségeknek és persze influenszereknek.

A felmérésből kiderült, a részt vevő cégek 78 (!) százaléka dolgozott influenszerekkel 2017-ben, ez 2016-hoz képest 13 százalékos növekedés. A legtöbb cég új termékeik bevezetéséhez, új kollekciók bemutatásához veszik igénybe a segítségüket. A cégek közül, melyek nem költöttek erre, főleg költségmegszorításokkal magyarázták, a többiek pedig időhiányra, vagy az ezt a piacot jól megítélni képes munkatársak hiányára hivatkoztak. 

Az influenszerekkel dolgozó szakmabeliek közel 80 százaléka mondta, hogy fő célcsoportjuk a 24-38 év közötti, millenialként ismert korosztály.

A szakmabeliek 90 százaléka szerint a véleményvezérek segítségével bonyolított kampányok a brandépítésben a leghatékonyabbak, és 69 százalékuk véli úgy, hogy az eladások növekedésére is hatással vannak.  73 százalékuk gondolja úgy, hogy az influenszer-marketing hatékony a márkahűség építésében, előző évben ezt még csak 53 százalékuk mondta. Az eladások növelését illetően viszont derűlátóbbak voltak 2016-ban, 5 százalékkal több marketinges gondolta hatékony módszernek az influenszerek bevetését a kampányban.

A szakmabeliek szerint az influenszerek a termékbevezetéseknél a leghatékonyabbak, ezt ugyanígy vélték tavaly is, 42 százalékuk nem is dolgozik velük máskor, csak ilyen kampányoknál. A termékbevezetésen kívül akkor veszik még a leggyakrabban igénybe a segítségüket, ha eseményt szerveznek.

Van ilyen is: mikro-, makro és megainfluenszerek

A marketingesek a követőik száma alapján tesznek különbséget a közösségi média sztárjai között. Akinek 10 és 100 ezer között van a követőszáma, mikroinfluenszernek tekintendő, 101 és 500 ezer között makroinfuenszerré változik, 501 ezertől 15 millióig pedig megainfluenszerré. 

A szakmabeliek majdnem fele meglepő módon nem a megákkal, hanem a mikroinfluenszerekkel szeret a legjobban együtt dolgozni. 

Ez hazai viszonylatra vetítve azt jelenti, hogy egy okosan targetáló (célzó) luxuscég jobban teszi, ha a 40,5 ezer követővel rendelkező Kiss Ramónával keresi az együttműködést, és nem Dukai Reginával, akit majdnem 300 ezer ember követ (Instagramos követőkről van szó).

Természetesen cége válogatja, de a Versus Versace például szereti szűk, de befogadó közönségre szabni kampányait, a Coach viszont jobban bízik a tömegmarketingben, így a megákkal közöskednek inkább.

Aha?

Jó kérdés, hogy milyen szempontok alapján döntik el, melyik közösségimédia-sztárral kampányolnak a reklámozó cégek. A válaszadók 45 százaléka csakis a tartalom minősége alapján dönt, 32 százaléknak a reakciók (lájkok, kommentek, megosztások) a legfontosabbak, 15 százalékuk pedig piaci rést keres influenszereken keresztül. A döntést, hogy kit válasszanak, a szakmabeliek kevesebb mint 8 százaléka hozza a követőszám alapján. 

A legnépszerűbb taktika az influenszerek becsábítására továbbra is a minta-, ajándékküldés.

Instagram? Facebook? Csak az Instagram! 

Nem, nem csak az, de továbbra is ez a marketingesek kedvenc platformja, a felmérésben részt vevők 36 százaléka instán futtatja az ilyen kampányait. Nagyon szeretik az Instagram Stories-t, a swipe-up funkciót, és persze az Instagram Shoppingot, ami a lehető legegyszerűbbé teszi, hogy a befolyásolás hatása alá esett követő azonnal pénzt hagyjon a cégnél. Ez a funkció egyébként még viszonylag kevés országban elérhető, magyarországi cégek számára például nem.

A második legnépszerűbb a Facebook, a blog pedig meglepetésre még le tudta nyomni a Youtube-ot - igaz, kevesebb mint 1 százalékkal.

Nyilván: az influenszerek is a pénzt szeretik

Mindenkinek jól esik az elismerés, és klassz dolog a dicséret és az apró ajándék is, de az influenszerek is jobb szeretnek pénzért dolgozni, 27 százalékuk legalábbis pénzt kér viszonzásul. 20 százalék azonban beéri a dicsőséggel, és azzal az ismertséggel, amit egy-egy ilyen kampány hoz nekik. Azért örülnek az ajándékoknak is, igazság szerint még jobban, mint a megelőző évben. Új színfolt a témában az együttműködés más influenszerekkel, amit nagyon hatékonynak éreznek.

Céges oldalról 41 százalék minden, vagy majdnem minden esetben pénzzel kompenzálja a véleményvezért, 24 százalékuk csak alkalmanként, 16 százalék pedig soha nem fizet. 19 százalék csak nagy kampányokért fizet, és úgy tűnik, ez egyre gyakoribb lesz, 2016-ban még csak 6 százalékuk járt el így.

Na és Magyarországon?

Itthon kicsit megkésve sikerült csak rendezni a fizetett, szponzorált tartalmak szabályozását, de tavaly elkezdődött valami. A Gazdasági Versenyhivatal 2017 év végére jutott el odáig, hogy vizsgálni kezdte az influenszerek és a fizetett posztok problémáját. 2017 novemberben adták ki ajánlásukat, melyben egyértelműen definiálták, ki számít véleményvezérnek, és pontosan hogyan kell megjelölni a fizetett, vagy barterszerződés keretében megjelenő posztokat. Az ajánlás részleteinek kidolgozásába hazai influenszereket is bevontak. Első körben úgy jártak el, hogy megállapodtak azokkal a véleményvezérekkel, akik a múltban rendszeresen megjelölés nélkül, egy köszönöm hashtaggel elintézve posztoltak fizetett tartalmakat. Rubint Réka és Dukai Regina esetében nem szabtak ki bírságot, viszont túl azon, hogy ezentúl egyértelműen jelölniük kell a reklámnak minősülő posztokat, vállalásuk alapján oktatási célú és tájékoztató posztokat is közzé kell tenniük.

(444.hu, 2018. április 16., Fotó: Instagram/Shopbop, Boros Juli írása)

 

Hipsztervilág: a top'10 legmenőbb városuk

A hipszter az amerikai jampec mintájára a huszas, harmincas fiatal, aki szörnyű cuccokat hord, borzalmas zenéket hallgat, vegánt eszik: sehova sem akarnak tartozni, amivel eggyé is válnak. És persze költekeznek.

A MoveHub imét összeállította a leg hipszterbarátabb városok listáját, az International Hipster Indexet. Összesen 446 várost hasonlítottak össze a hipszter szubkultúra igényeit szem előtt tartva.

A hipszter kultúra hazánkban is egyre népszerűbb. és egyre több követője akad, akik rendszerint városi fiatalok, és ők egy összetett ízlésvilágot alkotnak, viselkedésük és öltözködésük pedig távol áll az ismert divatirányzatoktól.

Illusztráció FORRÁS: GETTY IMAGES/ISTOCKPHOTO/BRICKRENA/BRICKRENA

A szubkultúra tagjai rendszeres látogatói a vegán éttermeknek, kávézóknak, tetováló szalonoknak, az újjáéledő borbély szalonoknak, valamint a vintage üzleteknek és a lemezboltoknak – és éppen ezek elterjedését vizsgálta a MoveHub kutatása a rangsor felállításához, és ennek alapján osztották ki a pontszámokat.

10, Spokane, Washington állam, Amerikai Egyesült Államok

A több mint 200 ezer lakossal rendelkező városban több mint kétszáz kávéház található, valamint rengeteg park és múzeum is. Spokane ezzel 6,69 pontot szerzett a tízből.

9, Helsinki, Finnország

Helsinki FORRÁS: FACEBOOK / HELSINKI DESIGN DISTRICT

A finn fővárosi előkelő helyét a sok kávéháznak (80 darab jut 100 ezer emberre), valamint a vintage butikoknak (42 darab jut 100 ezer emberre) köszönheti. Valamint a Helsinki Kávé Fesztivál a legrangosabb a skadináv régióban, és ezt több ezer hipszter keresi fel évente. Mindezzel együtt a finn főváros 6,7 pontot szerzett az International Hipster Index ben.

8, Orlando, Florida állam, USA

Egy kevésbé nyilvánvaló választás a hipszter szubkultúra tagjai körében, de a Walt Disney Worldnek otthont adó város bőséges kínálattal rendelkezik vegetáriánus üzletekből és tetováló szalonokból,ezzel pedig 6,82 pontot gyűjtött össze.

7, Miami, Florida állam, USA

Florida állam másodszor szerepel a listában, ezúttal az állam délkeleti részén fekvő Miamival, amely 2008-ban elnyerte az Amerika legtisztább városa címet is.Miami a tökéletes hely a bevásárlásokra, mivel 215 áruházzal rendelkezik, vagyis minden 47,4 lakosra jut egy,ezzel pedig egy századponttal előzte meg Orlandót.

6, Fort Lauderdale, Florida állam, USA

A napfényes államban található a legtöbb hipszterek által kedvelt város, ráadásul Fort Lauderdale az egyik legnépszerűbb tavaszi pihenőhely, különösen a fiataloknak. A város rendkívül sok kávéházzal rendelkezik: 78,8 lakosra jut egy, ezzel pedig 6,85 pontot szerzett magának.

5, Lisszabon, Portugália

Portugália fővárosa egyben a legnépesebb városa is az országnak, és az egyike annak a két európai városnak, ami szerepel az International Hipster Index ben. A rendkívül sok vintage butikkal rendelkező – 78 üzlet jut 100 ezer emberre – város emellett még lenyűgöző vegán jelenléttel is büszkélkedhet, amivel 6,94 pontot gyűjtött össze.

4, Seattle, Washington állam, USA

Starbucks kávéház 1977-ben, Seattle-ben FORRÁS: WIKIMEDIA COMMONS

Nemcsak Florida állam szerepel többször a listán, hanem Washington is, amely ezúttal az északnyugati régió legnagyobb városával került fel a listára. Seattle ráadásul otthont ad az Amazon irodakomplexumának, ahol igazi esőerdő is található. A város emellett igazi paradicsom a kávé rajongók számára: 808 kávézó található a 600 ezer fős városban, amivel kereken hét pontot gyűjtött össze a tízből.

3, Salt Lake City, Utah állam, USA

Az International Hipster Index harmadik helyén, 7,85 ponttal Utah állam városa áll, ami a világ egyik tetováló fellegvára is: 100 ezerből 24 ezer embernek van tetoválása a városban, valamint minden év márciusában itt tartják a Nemzetközi Tetováló Kiállítást is.

2, Portland, Oregon állam, USA

A dobogó második helyére Portland városa került 8,16 ponttal, ami különösen népszerű a vegán étkezést kedvelők körében, mivel 18 vegán-barát étterem jut 100 ezer lakosra, valamint itt található az első vegánoknak kialakított bevásárlóközpont is.

1, Brighton, Egyesült Királyság

A hipszterek fellegvára azonban egy európai város, méghozzá Brighton. A dél-angliai város a legfontosabb tényezők között vezetett a MoveHub szerint: vegán éttermek, kávézók, valamint lemezboltok igazi sokasága várja a hipsztereket.

Illusztráció FORRÁS: GETTY IMAGES/PHOTOLYRIC STOCK PRODUCTIONS (KLÖPPER & EISENSCHMIDT GBR)/PHOTOLYRIC STOCK PRODUCTIONS KL

Kilenc lemezbolt jut 100 ezer lakosonként, valamint a kávézók sűrűsége is igen kiemelkedő, 125 jut 100 ezer emberre, és van egy igen lenyűgöző vegán étterem-hálózata is, amely 37 éttermet foglal magába.

(Origo, 2018. április 14.)

 

Nyomul a Z generáció: kell a hangulat is

Z generáció. iGeneráció. A digitális tér mindennapjainak új urai. Saját cégüket tolják, vagy félévente váltanak. ₪₪₪

A digitális világban és a közösségi médián nevelkedett Z generáció – vagy más néven az iGeneráció - legidősebb tagjai most érnek húszas éveik elejére, vagyis hamarosan elhagyják az iskolapadot, megjelennek a munkaerőpiacon és elkezdenek pénzt keresni, ha még eddig nem tették. A Z generáció tagjai már most megkezdték az ezredfordulósok leváltását, akik közül a legidősebbek már a harmincon is túl vannak, néhányuk már cégtulajdonos vagy sikeres középvezető. Hamarosan viszont a Z szokásai és nézetei fogják formálni a munkaerőpiacot, írja az Origo. 

A 39-53 év közötti X generáció a második legnagyobb megcélzott közönség, őket követi az Y generáció, azaz a 6-23 évesek.

A Z generáció tagjai úgy nőttek fel, hogy életükben meghatározó szerepet töltött be a közösségi média. Megfigyelhették, ahogy néhány internetes sztár hatalmas sikereket ér el, ezért pontosan tudják, hogy a modern világban meghatározó szerepe van a digitális térnek. A közösségi oldalak, mint a Facebook, átalakították a Z generáció világlátását és hatással vannak arra is, ahogy ezek a fiatalok fogják fogják majd a maguk szájíze szerint formálni a dolgokat.

Ez a generáció már nagyon fiatalon megtanulta menedzselni és építeni saját brandjétés ez egy olyan tulajdonság, ami az idősebbek többségében a mai napig nincs meg és nehezen tanulható, ha valaki nem így szocializálódott. Egy Instagram profil, vagy egy YouTube csatorna felépítése és üzemeltetése, megtöltése érdekes és minőségi tartalmakkal, óriási előnyt és tapasztalatokat nyújt számukra, amit később fel tudnak majd használni az élet különböző területein.

Egy korábbi cikkben éppen Nagy Vivien, az ország egyik legsikeresebb influencere beszélt az Origónak a tapasztalatairól. A cégek egyre nagyobb hangsúlyt fektetnek a digitális reklámpiacra, azon belül is a közösségi felületeken, ahol sokszor népszerű felhasználókkal, véleményvezérekkel közösen jelennek meg. Vivien fiatal kora ellenére olyan cégekkel dolgozott már együtt, mint a Chanel, vagy a Tezenis és ez is jól mutatja, hogy ha valaki képes sikeresen felépíteni saját brandjét - azaz önmagát -, akkor annak meg is lesz a gyümölcse.

A saját brand kiépítésének fontosságáról és a közösségi médiában való jelenlétről Rácz Barbara stylist is beszélt, aki nem mellesleg a Petőfi Rádió honlapján hivatalos blogot is vezet a divatvilággal kapcsolatban. (www.petofilive.hu/barbiblogja). Ő arról mesélt az Origónak, hogy rengeteg olyan kezdő magyar tervezőt ismert meg a közösségi média révén, akik készülő, vagy már kész kollekciójukról posztoltak. Hozzáteszi viszont, hogy pusztán a közösségi médiából nehéz megélni, nem fog senki bekopogtatni az ajtón, hogy befizeti a számlákat, csak mert valakinek sok követője van. A sikeres közösségi profil inkább csak egy nagyon erős névjegykártya, vagy egy ugródeszka a mai világban.

Dan Miller, a 19 éves londoni közgazdaságtan hallgató hasonló véleményen van. Egyetemi tanulmányai mellett már saját cége is van, a Young Professionals UK. A célja az, hogy 2022-re 5 millió fiatal britet tudjanak megszólítani. Miller elmondta, hogy szeretné, ha cége lenne a következő LinkedIn, csak ebben az esetben nem a felnőttekre, hanem a diákokra építene az oldal.

A céget egy ösztöndíj segítségével alapította két éve és 2017-ben már sikerült 45 ezer fontot keresnie, valamint egy 50 ezer fontos befektetést is bebiztosított. Miller jelenleg tíz alkalmazottat foglalkoztat az Egyesült Királyságban található három irodában és olyan cégekkl dolgozik együtt, mint a Rolls-Royce, a L'Oreal, a KPMG, vagy a Barclays.

A YouTube sztárok sikerei is jó példa arra, hogy sokak számára már nem a hagyományos értelembe vett munka lesz a megfelelő, hanem a mikrovállalkozások irányába fognak elindulni. A legnépszerűbb videómegosztó portál tele van olyan sikeres fiatalokkal, akikre több millióan kíváncsiak, miközben elkészítik sminkjüket, dobozokat nyitnak ki, vagy videojátékokkal játszanak. Amit sokan nem értenek, hogy ez is egy munka, hiszen sok idő elmegy a tartalom kitalálásával, összeállításával, videóvágással, sőt a pénzügyekre is komoly hangsúlyt kell fektetni és legtöbb esetben mindezt egyedül kell lebonyolítani.

Ezen felül pedig egyre kevésbé vonzóak a fiatalok számára a hagyományos munkahelyek és a robotolás a multiknál. Sokan nem szeretnének egész nap egy irodában ülni és javarészt ugyanazokat a feladatokat ellátni évekig, éppen ezért figyelhető meg a Z és az Y generáció körében az egyre gyakoribbá váló "job hopping", azaz a munkahely váltás akár féléves rendszerességgel.

A Z generáció tagjai várhatóan még inkább keresni fogják a kihívásokat és a kreatív munkákat és sokan már nem fognak megelégedni egy sima irodai állással, az önmegvalósítás és a munkájuk iránti szenvedély lassan azonos szinten áll majd a jó fizetés fontosságával. Ugyanakkor a cégek sem jutalmazzák már úgy a lojalitást, mint tették azt néhány évtizede. Mára majdnem teljesen megszűnt az időközönkénti fizetésemelés: akik munkát váltanak a húszas éveik közepén, azok átlagosan 15 százalékkal keresnek többet, mint az előző munkahelyükön, ezért sokszor ez tűnik a jobb megoldásnak, mintsem várni a fizetésemelésre.

A fiatal munkavállalókat leginkább a monotonitás és a kihívások hiánya lombozza le és ezek együttesen kiégéshez is vezethetnek.Vannak olyanok, akik már alig néhány hónap elteltével ki nem állhatják munkájukat, mert azt vontatottnak, unalmasnak tartják. A gyakori váltás hátterében az is állhat, hogy az új munkahely a kezdeti időszakban friss kihívásokat és feladatokat ígér számukra.

A British Telecommunications, a Z generáció munkavállalásáról és fizetési igényeiről szóló tanulmányából más érdekességek is kiderülnek a fiatalok és a fiatal felnőttek igényeiről. A felmérés azt is vizsgálta, hogy a Z generáció általában milyen követelményeket támaszt a munkáltatókkal szemben. A munkahely választásnál a legfontosabb tényező egyértelműen a jó fizetés és a juttatások, ezt követi a biztos munkahely, de a harmadik helyen már egy korosztályi újdonságot találunk: a munkahelyi hangulatot.

Jean Twenge, a San Diego State University pszichológia professzora és az iGen című könyv szerzője arra hívja fel a figyelmet, hogy nagy hiba a Z generációra vállalkozóként tekinteni, hiszen nem szeretnek kockáztatni. A University of Michigan 2015-ben elkészített tanulmánya szerint az amerikai középiskolások 55 százaléka mondta azt, hogy hajlandó lenne rendszeresen túlórázni, ez pedig az utóbbi 24 év legmagasabb aránya. Csökkent azoknak a száma is, akik saját vállalkozásukban szeretnének sikereket elérni. Míg 1984-ben ez az arány 50 százalék volt, addig 2016-ban már csupán 37 százalék.

Twenge hozzáteszi, hogy a kockázatvállalás a válság éveiben felnőtté vált generációra jellemző.Az ezredfordulósok is szívesen vállaltak kockázatot, hiszen jó gazdasági kilátásokkal számolhattak, így nem féltek a bukástól, úgy gondolát az életben és a munkában minden simán fog menni. Az iGeneráció, viszont nem kerget hiú ábrándokat, tisztába vannak a jelenlegi gazdasági helyzettel, ezért nem is szeretik kockáztatni amijük van.

A technológiához való kötődés is sokkal erősebb náluk, mint az elődeiknél. A mobiltelefon függőségszerű használata odáig vezetett, hogy Jason Dorsey, a Center for Generational Kinetics elnöke külön felhívja a munkáltatók figyelmét arra, ha egy állásra nem lehet mobiltelefonon keresztül jelentkezni, akkor el is felejthetik ezt a korosztályt.

Dan Miller korábban már említett alkalmazása is nagyon hasonlít egy közösségi média oldalra. A felhasználók videós önéletrajzot tölthetnek fel, valamint a jövőben élő chaten is lehet majd beszélgetni az olyan vállalatok idősebb munkatársaival, ahová a felhasználó be szeretné adni jelentkezését. Dorsey is ennek a digitalizációnak a fontosságáról beszél. Elmondása szerint a Z generáció a Youtube-on nőtt fel és kiemelten fontos számukra a vizualitás, mint a képek és a videók, ezért nekik az fekszik a legjobban, ha az állásra jelentkezés is így zajlik.

Néhány kulturális változást is hozhatnak majd a fiatalok, de Mark Zuckerberg és Evan Spiegel sikereinek ellenére, a Z generáció inkább praktikus és kockázatkerülő lesz.

Nem akarnak óriási diákhitel tartozásokat felhalmozni, sőt egyetemre sem fognak menni, ha nincs olyan szak, amelyik valóban érdekelné őket. Emellett elvárják majd a cégektől, hogy azonos módon bánjanak velük, és nem félnek majd elmondani véleményüket az interneten.

Cary Cooper, a University of Manchester pszichológia professzora szerint a Z generáció mentalitása a „kinyitom a számat és megváltoztatom, ami nem tetszik”, de pontosan tudják azt is, hogy milyen reakciókat válthatnak ki beszólalásaikkal és posztjaikkal, hiszen ebben nőttek fel. Nagy változás lesz az is, hogy míg az idősebbek a mesterséges intelligencia megjelenésére és a robotizáció elterjedésére fenyegetésként tekintenek, addig a fiatalok a lehetőséget és segítséget látják benne.

(Origo, 2018. március 3., Balogh Tamás Márk írása)

 

Y és Z generáció: legkönnyebben befolyásolható

A vásárlási döntésekben az Y és a Z generáció a legkönnyebben befolyásolható. ₪₪₪

Legalább is ezek a korosztályok hajlamosak leginkább a hirtelen döntésből fakadó, így átgondolatlan vásárlásokra – ez derül ki az Antall József Tudásközpont (AJTK) Suschool ismeretterjesztő fórumán ismertetett reprezentatív kutatás adataiból, írja a Világgazdaság.

Az idősebb generációkat kevésbé teszi boldoggá a vásárlás, és akkor is inkább a használati cikkek beszerzését jelölik meg örömforrásként, míg a fiatalabbak gyakrabban érzik boldognak magukat a vásárlás hatására. Náluk leginkább ruházati cikkek és élelmiszerek szerepelnek a listán – ez derül ki az Antall József Tudásközpont (AJTK) Suschool ismeretterjesztő fórumán ismertetett reprezentatív kutatás adataiból.

 

Eszerint a 15 év alattiak csaknem 40 százalékát, a 15–20 éveseknek pedig a negyedét teszi minden alkalommal boldoggá egy új termék vásárlása. A felmérésből kiderült, hogy minél idősebb valaki, annál kevésbé jellemző rá ez a magatartás: a 20 és 30 évesek között már csak minden ötödik, a 30 és 50 év közöttieknél pedig csak minden tizedik válaszadó tartozik ebbe a körbe. Ötven év felett pedig csupán 8 százalék nyilatkozott így.

Éppen ezért az impulzív - hirtelen, átgondolatlan - vásárlás is a fiatalabbakra jellemző: a 15 év alattiak kétharmada, a 15–20 évesek 70 százalékával előfordul, hogy hirtelen felindulásból, „mert megérdemlem” alapon vásárol. A 20 és 30 közötti válaszadóknak a harmada, a 30–50 éveseknek 15, az 50 felettieknek pedig már csak 4 százaléka válaszolt így – áll a felmérésben.

„Az Y és a Z generációknál a vásárlás a másoknak való megfelelést, az elfogadás iránti vágyat is jelenti, sokszor a médiában alkotott ideálokat igyekeznek követni, olyan példaképeket, akik a valóságban gyakorlatilag nem is léteznek” – mondta Fetter Barbara, a BME PhD-hallgatója, fenntartható fogyasztás-kutató, a 2000 fő megkérdezésén alapuló reprezentatív kutatás készítője.

A szakember szerint egy-egy termék megvásárlásának motivációi közül az, hogy „mások is felfigyeljenek rám”, szintén a legfiatalabbakra jellemző: 15 év alatt 39, 15 és 30 év között pedig 30 százalék válaszolt úgy, hogy előfordult már vele ilyen, míg 30 felett már csak 16, 50 felett pedig 9 százalék sorolta magát ebbe a kategóriába.

A kutatás szerint a jövedelem növekedésével egyre kevésbé jelent boldogságot a vásárlás, egyre fontosabbá válnak más örömforrások, ugyanakkor jellemzőbbé válnak a nem tervezett bevásárlások, a felesleges termékek beszerzése, és egyre nő a lejárt szavatosság miatt kidobott élelmiszerek mennyisége. A megfelelési vágy, mint vásárlási motiváció azonban az alacsonyabb keresetűekre jellemző, mint ahogy az új termék miatti boldogságérzés is kevésbé meghatározó a jómódúbbak körében.

„Az alacsonyabb keresetűeket leginkább az élelmiszerek megvásárlása tölti el boldogsággal, míg a több pénzzel gazdálkodók a ruházati cikkekről, használati tárgyakról nyilatkoztak így. Földrajzi bontásban a budapestiekre inkább jellemző az impulzív vásárlás, a fővárosban fontosabb a sikeres karrier jelentette boldogságérzés, mint vidéken, ahol inkább a vásárlás tölti be ezt a motivációs szerepet” – tette hozzá Varsányi Cecília, az AJTK Fenntartható Fejlődés Irodájának vezetője.

A felmérés végül rámutatott, a nagyobb városban élőket kevésbé teszi boldoggá egy-egy új termék megvásárlása, mint a kisebb városban élőket, továbbá míg vidéken az élelmiszervásárlás jelent nagyobb örömöt, a nagyobb városokban inkább a ruházati cikkek és használati tárgyak.

(Világgazdaság, 2017. november 27.)

 

Z generáció: nem kell neki sör

A Z generáció is formálja a világot.

Nem isznak sok sört, nem mennek gyorsétterembe, nem használnak szappant, nem vesznek lakást - ez a Z generáció, összegez az Origo.

Sör

A fiatalok nagy része ma már nem sört iszik elsősorban, ha bulizni megy. A fogyasztási szokások megváltozása Amerikában oda vezetett, hogy a Goldman Sachs idén két nagy sörgyárat is leminősített. Az ezredforduló környékén született Z generáció inkább a trendi italokat és alkoholmárkákat kedveli. A hagyományos nagy sörmárkák szép lassan kimennek a divatból. Az iparágon belül is nagy verseny kezd kibontakozni a világmárkák és a különleges kézműves italok között.

Étteremláncok

Az új generáció már nem szeret gyorséttermekben ücsörögni. A sok új étkezési lehetőségnek köszönhetően - ilyen például a street food - már nem is kell nekik. Rengeteg olyan cég jelent meg, amelyek kifejezetten őket célozzák meg, és éppen ezért a hagyományos, régi étteremláncok a tinik számára érdektelenek. A házhozszállítás mellett sok fiatal választja a főzést, mert ez még mindig a legolcsóbb és gyakran a legegészségesebb megoldás. Emellett több olyan startup is megjelent, amelyek személyre szabható napi étkezést kínálnak ügyfeleiknek.

Gabonapelyhek és müzlik

Egészen érdekes oka van annak, hogy a Z generáció miért fogyaszt sokkal kevesebb müzlit reggelire. A megkérdezett fiatalok 40 százaléka azért nem eszik gabonapelyheket, mert takarítani kell utána. Az elmúlt 15 évben 30 százalékkal esett vissza a müzlik eladása, mert egyre többen választanak olyan ételt, amely menet közben is elfogyasztható, vagy pedig egyáltalán nem reggeliznek.

Saját ingatlan

A mai világban általános tendencia, hogy a házasság, saját lakás vásárlása és a gyerekvállalás egyre inkább kitolódik. A Z generáció szereti az albérletet, nem tartja fontosnak, hogy saját ingatlana legyen, és nem is ez áll vágyai toplistájának élén. Természetesen ez később változhat, de a kitolódott életesemények miatt erről még nincs adat.

Joghurtok

A Nielsen adatai szerint csökken a kereslet a joghurtok iránt is. A legnagyobb vesztes a piacon belül a light joghurt, amely 2016 óta 8,5 százalékot zuhant. Zsinórban negyedik éve esik a joghurtok eladása. Ennek egyik oka, hogy az ezredfordulós generáció a proteinben gazdag, laktató, természetes ételek felé nyit, és kevésbé érdekli őket az alacsony zsír- és kalóriatartalmú ételek. Egy nyertese mégis van a dolognak: a görög joghurt.

Hagyományos szappan

A Z generáció nem rajong a hagyományos szappanért. Mi több, a megkérdezett fiatalok 60 százaléka szerint a felülete tele van bacilussal. Még ha ennek nem is sok az igazságtartalma, a gondolkodásmód teljes mértékben érthető és elfogadható. A folyékony szappan tisztább, gyorsabb és nem csúszik ki a kézből.

Gyémántok

Mivel egyre kevesebb fiatal házasodik meg, ezért nem meglepő, hogy nem ez a korosztály költi a legtöbbet gyémántvásárlásra. Ez a generáció már másként áll a házasság és a pénz kérdéséhez. A fontossági sorrendet nem a drága gyűrű vezeti, de ha mégis vesznek, akkor inkább más drágakövet választanak hozzá. Számukra elfogadott, hogy a kapcsolatot inkább egyenrangú felek viszonyaként élik meg. A sztereotípiák, mint a dolgozó férfi és az otthon ülő feleség, kezdenek eltűnni, és ezzel a drága eljegyzési gyűrű is végérvényesen a múlté lehet.

Bankok

Bankba menni leginkább a 2000-es években volt jellemző. Már egyik Z növendék sem ül be a bankfiókba, hacsak nem muszáj. Ügyeiket online vagy telefonon intézik, akárcsak a pénzügyi megbízásokat. Az ezredfordulós fiatalok 75 százaléka havonta egyszer, vagy egyszer sem megy be bankjába. A jövőben lehet, hogy ez lesz az általános, és mindenki otthonról tudja majd intézni pénzügyeit.

Olaj

A környezetszennyezés és a benzines autó nem trendi. Az egyre környezettudatosabb generációnak már nemcsak az számít, hogy mennyi lóerő dübörög alatta, hanem az is, hogy a természetet mennyire károsítja, mennyit fogyaszt stb. Az elektromos autók egyre vonzóbbak számukra, és néhány évtized múlva valószínűleg teljesen átveszik az uralmat. Az ezredfordulósok viszont magától az ipartól is próbálnak elzárkózni. A megkérdezettek 14 százaléka sosem szeretne az olajiparban dolgozni, és úgy gondolják, hogy az ágazat hamarosan leáldozik.

Hagyományos ruhaboltok és a világmárkák

A pénzügyi tudatosságukba nem fér bele, hogy több tízezer forintért vegyenek maguknak pólókat. A többség inkább kevésbé ismert márkájú ruhákat szeret vásárolni magának. Pénzüket pedig a boltok helyett inkább online áruházakban költik el. A fiatalok viszont sokkal többet költenek utazásra, étkezésre, szórakozásra és ez is lehet az egyik oka annak, hogy a drága, márkás ruhák már nem férnek bele a pénzügyi keretükbe.

(Origo, 2017. augusztus 22.)

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.