kirakatles₪plázarítus

Y és Z generáció: legkönnyebben befolyásolható

A vásárlási döntésekben az Y és a Z generáció a legkönnyebben befolyásolható. 

Legalább is ezek a korosztályok hajlamosak leginkább a hirtelen döntésből fakadó, így átgondolatlan vásárlásokra – ez derül ki az Antall József Tudásközpont (AJTK) Suschool ismeretterjesztő fórumán ismertetett reprezentatív kutatás adataiból, írja a Világgazdaság.

Az idősebb generációkat kevésbé teszi boldoggá a vásárlás, és akkor is inkább a használati cikkek beszerzését jelölik meg örömforrásként, míg a fiatalabbak gyakrabban érzik boldognak magukat a vásárlás hatására. Náluk leginkább ruházati cikkek és élelmiszerek szerepelnek a listán – ez derül ki az Antall József Tudásközpont (AJTK) Suschool ismeretterjesztő fórumán ismertetett reprezentatív kutatás adataiból.

Forrás: MW

 

Eszerint a 15 év alattiak csaknem 40 százalékát, a 15–20 éveseknek pedig a negyedét teszi minden alkalommal boldoggá egy új termék vásárlása. A felmérésből kiderült, hogy minél idősebb valaki, annál kevésbé jellemző rá ez a magatartás: a 20 és 30 évesek között már csak minden ötödik, a 30 és 50 év közöttieknél pedig csak minden tizedik válaszadó tartozik ebbe a körbe. Ötven év felett pedig csupán 8 százalék nyilatkozott így.

Éppen ezért az impulzív - hirtelen, átgondolatlan - vásárlás is a fiatalabbakra jellemző: a 15 év alattiak kétharmada, a 15–20 évesek 70 százalékával előfordul, hogy hirtelen felindulásból, „mert megérdemlem” alapon vásárol. A 20 és 30 közötti válaszadóknak a harmada, a 30–50 éveseknek 15, az 50 felettieknek pedig már csak 4 százaléka válaszolt így – áll a felmérésben.

„Az Y és a Z generációknál a vásárlás a másoknak való megfelelést, az elfogadás iránti vágyat is jelenti, sokszor a médiában alkotott ideálokat igyekeznek követni, olyan példaképeket, akik a valóságban gyakorlatilag nem is léteznek” – mondta Fetter Barbara, a BME PhD-hallgatója, fenntartható fogyasztás-kutató, a 2000 fő megkérdezésén alapuló reprezentatív kutatás készítője.

 

A szakember szerint egy-egy termék megvásárlásának motivációi közül az, hogy „mások is felfigyeljenek rám”, szintén a legfiatalabbakra jellemző: 15 év alatt 39, 15 és 30 év között pedig 30 százalék válaszolt úgy, hogy előfordult már vele ilyen, míg 30 felett már csak 16, 50 felett pedig 9 százalék sorolta magát ebbe a kategóriába.

A kutatás szerint a jövedelem növekedésével egyre kevésbé jelent boldogságot a vásárlás, egyre fontosabbá válnak más örömforrások, ugyanakkor jellemzőbbé válnak a nem tervezett bevásárlások, a felesleges termékek beszerzése, és egyre nő a lejárt szavatosság miatt kidobott élelmiszerek mennyisége. A megfelelési vágy, mint vásárlási motiváció azonban az alacsonyabb keresetűekre jellemző, mint ahogy az új termék miatti boldogságérzés is kevésbé meghatározó a jómódúbbak körében.

„Az alacsonyabb keresetűeket leginkább az élelmiszerek megvásárlása tölti el boldogsággal, míg a több pénzzel gazdálkodók a ruházati cikkekről, használati tárgyakról nyilatkoztak így. Földrajzi bontásban a budapestiekre inkább jellemző az impulzív vásárlás, a fővárosban fontosabb a sikeres karrier jelentette boldogságérzés, mint vidéken, ahol inkább a vásárlás tölti be ezt a motivációs szerepet” – tette hozzá Varsányi Cecília, az AJTK Fenntartható Fejlődés Irodájának vezetője.

A felmérés végül rámutatott, a nagyobb városban élőket kevésbé teszi boldoggá egy-egy új termék megvásárlása, mint a kisebb városban élőket, továbbá míg vidéken az élelmiszervásárlás jelent nagyobb örömöt, a nagyobb városokban inkább a ruházati cikkek és használati tárgyak.

(Világgazdaság, 2017. november 27.)

 

Z generáció: nem kell neki sör

A Z generáció is formálja a világot.

Nem isznak sok sört, nem mennek gyorsétterembe, nem használnak szappant, nem vesznek lakást - ez a Z generáció, összegez az Origo.

Sör

A fiatalok nagy része ma már nem sört iszik elsősorban, ha bulizni megy. A fogyasztási szokások megváltozása Amerikában oda vezetett, hogy a Goldman Sachs idén két nagy sörgyárat is leminősített. Az ezredforduló környékén született Z generáció inkább a trendi italokat és alkoholmárkákat kedveli. A hagyományos nagy sörmárkák szép lassan kimennek a divatból. Az iparágon belül is nagy verseny kezd kibontakozni a világmárkák és a különleges kézműves italok között.

Forrás: NurPhoto/Diego Herculano/NurPhoto/Diego Herculano

Étteremláncok

Az új generáció már nem szeret gyorséttermekben ücsörögni. A sok új étkezési lehetőségnek köszönhetően - ilyen például a street food - már nem is kell nekik. Rengeteg olyan cég jelent meg, amelyek kifejezetten őket célozzák meg, és éppen ezért a hagyományos, régi étteremláncok a tinik számára érdektelenek. A házhozszállítás mellett sok fiatal választja a főzést, mert ez még mindig a legolcsóbb és gyakran a legegészségesebb megoldás. Emellett több olyan startup is megjelent, amelyek személyre szabható napi étkezést kínálnak ügyfeleiknek.

Forrás: AFP/Kenzo Tribouillard

Gabonapelyhek és müzlik

Egészen érdekes oka van annak, hogy a Z generáció miért fogyaszt sokkal kevesebb müzlit reggelire. A megkérdezett fiatalok 40 százaléka azért nem eszik gabonapelyheket, mert takarítani kell utána. Az elmúlt 15 évben 30 százalékkal esett vissza a müzlik eladása, mert egyre többen választanak olyan ételt, amely menet közben is elfogyasztható, vagy pedig egyáltalán nem reggeliznek.

Forrás: Thinkstock

Saját ingatlan

A mai világban általános tendencia, hogy a házasság, saját lakás vásárlása és a gyerekvállalás egyre inkább kitolódik. A Z generáció szereti az albérletet, nem tartja fontosnak, hogy saját ingatlana legyen, és nem is ez áll vágyai toplistájának élén. Természetesen ez később változhat, de a kitolódott életesemények miatt erről még nincs adat.

Joghurtok

A Nielsen adatai szerint csökken a kereslet a joghurtok iránt is. A legnagyobb vesztes a piacon belül a light joghurt, amely 2016 óta 8,5 százalékot zuhant. Zsinórban negyedik éve esik a joghurtok eladása. Ennek egyik oka, hogy az ezredfordulós generáció a proteinben gazdag, laktató, természetes ételek felé nyit, és kevésbé érdekli őket az alacsony zsír- és kalóriatartalmú ételek. Egy nyertese mégis van a dolognak: a görög joghurt.

Forrás: Thinkstock

Hagyományos szappan

A Z generáció nem rajong a hagyományos szappanért. Mi több, a megkérdezett fiatalok 60 százaléka szerint a felülete tele van bacilussal. Még ha ennek nem is sok az igazságtartalma, a gondolkodásmód teljes mértékben érthető és elfogadható. A folyékony szappan tisztább, gyorsabb és nem csúszik ki a kézből.

Forrás: Dreamstime

Gyémántok

Mivel egyre kevesebb fiatal házasodik meg, ezért nem meglepő, hogy nem ez a korosztály költi a legtöbbet gyémántvásárlásra. Ez a generáció már másként áll a házasság és a pénz kérdéséhez. A fontossági sorrendet nem a drága gyűrű vezeti, de ha mégis vesznek, akkor inkább más drágakövet választanak hozzá. Számukra elfogadott, hogy a kapcsolatot inkább egyenrangú felek viszonyaként élik meg. A sztereotípiák, mint a dolgozó férfi és az otthon ülő feleség, kezdenek eltűnni, és ezzel a drága eljegyzési gyűrű is végérvényesen a múlté lehet.

Bankok

Bankba menni leginkább a 2000-es években volt jellemző. Már egyik Z növendék sem ül be a bankfiókba, hacsak nem muszáj. Ügyeiket online vagy telefonon intézik, akárcsak a pénzügyi megbízásokat. Az ezredfordulós fiatalok 75 százaléka havonta egyszer, vagy egyszer sem megy be bankjába. A jövőben lehet, hogy ez lesz az általános, és mindenki otthonról tudja majd intézni pénzügyeit.

Forrás: dpa Picture-Alliance/AFP/Carsten Rehder

Olaj

A környezetszennyezés és a benzines autó nem trendi. Az egyre környezettudatosabb generációnak már nemcsak az számít, hogy mennyi lóerő dübörög alatta, hanem az is, hogy a természetet mennyire károsítja, mennyit fogyaszt stb. Az elektromos autók egyre vonzóbbak számukra, és néhány évtized múlva valószínűleg teljesen átveszik az uralmat. Az ezredfordulósok viszont magától az ipartól is próbálnak elzárkózni. A megkérdezettek 14 százaléka sosem szeretne az olajiparban dolgozni, és úgy gondolják, hogy az ágazat hamarosan leáldozik.

Forrás: AFP/Oyving Hagen

Hagyományos ruhaboltok és a világmárkák

A pénzügyi tudatosságukba nem fér bele, hogy több tízezer forintért vegyenek maguknak pólókat. A többség inkább kevésbé ismert márkájú ruhákat szeret vásárolni magának. Pénzüket pedig a boltok helyett inkább online áruházakban költik el. A fiatalok viszont sokkal többet költenek utazásra, étkezésre, szórakozásra és ez is lehet az egyik oka annak, hogy a drága, márkás ruhák már nem férnek bele a pénzügyi keretükbe.

(Origo, 2017. augusztus 22.)

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.