kirakatles₪plázarítus

A Facebookot is lenyomta a Black Friday

Nem bírt a Facebook a Black Friday-hirdetésekkel. 

A Facebook hirdetéskezelő felülete a Black Friday - és a Cyber Monday - leárazások közepette nem tudta ellátni feladatát – írta az Origo, az Independent nyomán.

Az amerikai cég elismerte, hogy komoly problémák merültek fel a hirdetések feltöltésével, ami azt jelenti, hogy a felhasználók éppen a legforgalmasabb kereskedelmi időszakban nem tudják közzétenni hirdetéseiket.

Illusztráció FORRÁS: AFP/NURPHOTO/JAAP ARRIENS

A cégeknek, amelyek hirdetni akartak a Facebook felületén, elsőként egy reklámkampányt kell feltölteniük a rendszerbe, és ennél a feltöltésnél akadtak technikai gondok. Valamint azoknál is probléma volt, akik bár korábban töltötték fel reklámkampányukat, de mostanában szerették volna módosítani.

A közösségi médiát jelenleg elárasztják azok a hirdetések, amelyek hatalmas árzuhanást ígérnek a Black Friday, illetve a Cyber Monday – az internetes rendelések leárazásának hétfője – idejére.

(Origo, 2018. november 25.)

 

Most a YouTube akasztotta ki a reklámozókat

Több világcég szerint is fontosabb a gyerekek védelme, mint a karácsonyi hirdetési kampány. Nem tűrik a pedofil tartalmat.

 A Lidl, a Mars, a HP, a Deutsche Bank és olyan brit óriáscégek, mint a Sky, vagy a BT is visszavonták hirdetéseiket a YouTube-ról és annak tulajdonosának, a Google-nak az oldalairól. A karácsonyi kampányőrület kellős közepén azért döntöttek a cégek az oldalak bojkottálása mellett, mivel a gyermeket súlyosan sértő tartalmat nem szűrik megfelelő módon, írja a HVG.

A Lidl azt jelezte: „sokkolta és feldúlta” az, hogy a fiatal gyerekeket is megjelenítő videók alatt milyen kommentárokkal találkozott. Hasonlóan nyilatkozott a Mars élelmiszergyártó is – írja a Financial Times. A HP amiatt tiltakozik, hogy a Google nem megfelelő videók elé helyezte el hirdetéseit, amit annak tudnak be, hogy a YouTube nem megfelelően osztályozza a videóit, és nem megfelelően működik a tartalmak, felhasználók letiltása sem.

2017 márciusában a Google európai vezetője már bocsánatkérésre kényszerült, miután a Marks and Spencer és a Havas hasonló okokból visszavonta hirdetéseit. A bocsánatkérés most még várat magára, azt mindenesetre márn jelezte a videomegosztó, hogy szigorít a tartalmak elbírálásán.

A pedofil, szélsőséges, vagy a gyermekek nyugalmát más módon megzavaró videókkal és kommentárokkal kapcsolatos problémákat a BBC és a The Timestárta fel. A BBC szerint akár százezer olyan felhasználója lehet a világ legnagyobb videomegosztójának, akik megengedhetetlen módon kommentálják a tartalmakat. A YouTube azt állítja, az emiatt érkező feljelentések többségét 24 órán belül elbírálja.

(HVG, 2017. november 24.)

 

Oroszország húzza a térség reklámpiacát

Nagyot nyomott a magyar reklámpiac is. Húz egész Közép- és Kelet-Európa.

A közép- és kelet-európai reklámpiac rohamléptekkel nőtt az elmúlt évben is, írja az Origo. Bár a televízió maradt a legjelentősebb hirdetési felület a térség legtöbb országában, az online platformok szinte mindenütt egyre jobban felzárkóztak mögötte – derül ki az idei CANnual Reportból. A Café Communications és a weCAN kiadványa arra is rámutat, hogy a reklámozók 2 milliárd euróval költöttek többet 2017-ben, mint az azt megelőző esztendőben.

A Café Communications, valamint a közép-és kelet-európai, független reklámügynökségeket tömörítő hálózata, a weCAN Varsóban mutatta be éves reklámpiaci jelentését, a CANnual Report-ot, amely immár negyedik alkalommal elemzi a kommunikációs szektor legújabb regionális trendjeit.

Húzott jól az egész régió

A 2018-as jelentés a következő országok adatait vizsgálja: Bosznia-Hercegovina, Bulgária, Csehország, Észtország, Horvátország, Lengyelország, Lettország, Litvánia, Magyarország, Oroszország, Románia, Szerbia, Szlovákia, Szlovénia, Ukrajna.

A kiadványból kiderül, hogy az erőteljes reklámpiaci növekedés motorja a térségben Oroszország, ahol csak a digitális hirdetésekre 700 millió euróval többet költöttek tavaly, mint 2016-ban.

Illusztráció FORRÁS: [ORIGO]

Mellettük a közép-és kelet-európai országok szintén lendületes fejlődést mutattak Horvátország és Bosznia-Hercegovina kivételével. Utóbbi kettőnél a térség egyik legnagyobb vállalatának, az Agrokor-nak csődközelbe kerülése visszaesést eredményezett a lokális reklámköltésekben.

A teljes közép- és kelet-európai hirdetési piac értéke elérte a nettó 13 milliárd eurót. Ez hozzávetőlegesn 4,3 ezer milliárd forint.

Az online viaskodik a tévével

A riport rámutat arra a trendre is, hogy az online videók egyre népszerűbbek a térségben, de még a televízió mögé szorulnak. Legalábbis egyelőre. Csehország, Magyarország és Litvánia kivételével továbbra is a tévékhez folyik be a legtöbb reklámbevétel. A számok tükrében ez azt jelenti, hogy a televíziós csatornák az átlag közép-és kelet- európai reklámtorta 45 százalékát viszik el, míg az online média részesedése „csak" 30 százalék körül mozog.

A televízió egyeduralmával kapcsolatban azonban jóval árnyaltabb a kép, a reklámbevételeket és azok növekedési ütemét összevetve.

Míg a televíziós hirdetésekre elköltött pénz átlagosan 8 százalékkal nőtt a régióban, addig ez az összeg az online videók esetében 26 százalékkal emelkedett 2017-ben.

Ez azt mutatja, hogy a videós tartalmak ütemesen zárkóznak fel a televízió mögött. A folyamat pedig nem áll le, hanem még inkább gyorsul a jövőben.

Nőtt a tévé és erősödött az online Magyarországon is

A visegrádi négyek közül egyedül Lengyelország múlta alul korábbi eredményeit. Csehországban és Szlovákiában is erősödésről számoltak be a piaci szereplők, hazánkban pedig markánsan, 17 százalékkal nőtt a médiapiac 2017-ben az egy évvel korábbi szinthez képest. Magyarországon a legnagyobb megrendelő az állam volt, amely közel 32 millió eurót költött reklámokra, ez az összeg duplája annak, amit a sorban mögötte álló Magyar Telekom fizetett ki nettó értéken a hirdetésekért (közel 15 millió euró).

Idehaza a hirdetőkért folyó tévé - online párharcban az utóbbi áll inkább nyerésre, de a televízióknak sincs igazán okuk panaszra.

A digitális költések két éve lekörözték a televíziót, és az online fogyasztás továbbra is folyamatosan nő. A lakosság magasabb státuszú tagjainak már több mint 90 százaléka naponta internetezik. Az ebben a piacrészben keletkező hirdetési bevételek 53 százalékát pedig a külföldi tulajdonban lévő felületek, a Facebook és a Google szerezték meg.

2017-ben a digitális csatornák szerepe felértékelődött a hirdetési kampányokban, a televízióé vele szemben tovább zsugorodott, többek között azért is, mert a tévénézéssel töltött idő szinte minden hazai célcsoportban csökkent. Ennek ellenére a 2017-es év így is gyümölcsöző volt a tévék számára. A reklámozók 7,5 százalékkal többet költöttek televíziós megjelenésekre, mint egy évvel korábban. Ennek a növekedésnek a motorja elsősorban az állam volt, ami mára azt eredményezte, hogy itt az összes reklámköltés 12 százaléka központi forrásból származik.

Magyarország régiós második

A jelentés a 15 közép-kelet-európai ország reklámpiacának teljesítményét is összehasonlítja, az egy főre jutó hirdetési kiadások százalékos összevetésével, az adott ország egy főre jutó, nominális GDP-jére is vetítve.

Illusztráció FORRÁS: AFP/CULTURA CREATIVE/CULTURA/FRANK VAN DELFT

Ennek alapján az derül ki, hogy Magyarország egy helyet javítva most a második helyet foglalja el, és az egyik legerőteljesebben növekvő reklámpiaccal rendelkezik a régióban. A második Csehország. A jelentésben használt magyar reklámköltési adat az MRSZ TV, rádió, print és OOH költési adataiból, valamint az IAB Europe digitális reklámköltési adataiból áll.

(Origo, 2018. november 10.)

 

Kína beelőzi Amerikát a videós reklámpiacon

A tévét és a hagyományos sajtót is lenyomják az új videók. Reklámban.

A hirdetők olyan lendületesen költik a pénzt az úgynevezett on-demand videó-szolgáltatások terepén reklámokra, hogy az itteni növekedés mértéke maga mögött hagyja az olyan hagyományos médiafelületekét, mint a tévé vagy a nyomtatott sajtó, írja az Investor.hu.

Az úgynevezett on-demand videó-szolgáltatások globális reklámpiaca várhatóan 47 milliárd dollárosra bővül 2023-ig, ami majdnem duplája a 2018-as méretnek. Jelenleg Kína vezeti a hirdetők rangsorát, ahogy a világ második legnagyobb gazdaságának márkái várhatóan 8 milliárd dollárt költenek el idén a streaming terepén. Ezzel Kína éppen lenyomhatja az USA-t, ahonnan a várakozások szerint 7,9 milliárd dollárnyi hirdetési összeg érkezik majd az iparágba – írja a CNBC a World Advertising Research Center (WARC) adatai alapján.

A hirdetéseket működtető on-demand videó-szolgáltatások között olyan szupersztárok vannak, mint a Hulu, az HBO Now, amelyek jelentősen különböznek például a Netflixtől és a hozzá hasonlóktól. Utóbbi ugyanis havi előfizetési díjat szed be, azonban ezt követően már nem jelenít meg reklámokat a fogyasztóinak. Ez a két csoport adja a teljes on-demand videó piacot, amelynek összesített mérete globálisan elérheti idén a 68,7 milliárd dollárt, ami igen jelentős, 28,7 százalékos erősödés lenne a tavalyi 53,3 milliárdhoz képest.

Mindeközben a hagyományos tévéhirdetések piaca várhatóan 1,1 százalékkal, 139,9 milliárd dollárra fog erősödni ebben az évben, a rádióhirdetések pedig 0,6 százalékkal 24,4 milliárd dollárra emelkedhetnek világszerte. További fontos online terület a keresőplatformok (mint a Google) reklámpiaca, amely 11,8 százalékkal 103 milliárdosra bővülhet.

Noha a Netflix és a hozzá hasonló szolgáltatások egyre növelik a nézők igényét arra, hogy a műsorokat bárhol és bármikor megnézhessék, mivel ezek a vállalatok nem árulnak reklámfelületet a platformjaikon, a vállalatoknak más on-demand szolgáltatásokat kell megkeresniük, hogy elérjék a fogyasztókat – hangsúlyozta James McDonald, a WARC szakértője.

Éppen ez indokolja, hogy az olyan cégek, mint az AT&T és az Amazon egyre inkább fedezik fel a reklámfelületeket értékesítő on-demand szektort, mégpedig azzal a nem titkolt céllal, hogy komoly részesedést szerezzenek a 2023-ra várhatóan 47 milliárd dollárosra bővülő piacon– tette hozzá McDonald.

A lépés pedig teljesen indokolt, mivel csak az Egyesült Államokban több százezer háztartás mondta vissza a kábeltévé előfizetését az elmúlt időszakban, és idén áprilisig 59,5 millió otthonban voltak elérhetők on-demand videó-szolgáltatások. Ez pedig éves alapon 17 százalékos bővülésnek számít. Az egyes szolgáltatók megoszlása alapján 73 százaléknál volt Netflix, 50 százaléknál a YoutTube vonatkozó szolgáltatása, 36 százalék fizetett elő az Amazon Prime-ra, míg 28 százalék a Hulura.

Menőznek a kínai reklámok

A legnagyobb hirdetőnek számító Kínában azonban nem csupán az on-demand szolgáltatások népszerűek a hirdetők körében. Az ország cégei ugyanis jelentős összegeket költenek mindenféle tévéműsorral összefüggő hirdetésekre is. Ezzel pedig Kína mára a világ második legtöbb pénzt fordítja televíziós reklámokra – csak az USA előzi meg. A teljes összeg tavaly elérte a 10,9 milliárd dollárt.

Kína ezzel ráadásul átvette a második helyezést az Egyesült Királyságtól, mivel a szigetország 10 milliárd dollárral lecsúszott a harmadik helyre.Azonban mindkét ország eltörpül az Egyesült Államok lenyűgöző, 58,3 milliárd dolláros hirdetési aktivitása mellett.

A világ jelenleg második legnagyobb gazdaságának számító Kína már saját streaming szolgáltatásokkal is büszkélkedhet. A Baidu technológiai óriás kezében van az iQiyi nevű platform, amelynek június végén 67,1 millió előfizetője volt. Ez 75 százalékos növekedést jelent az egy évvel korábbi szinthez képest. Összevetésképpen, a Netflixnek 130 millió előfizetője volt ugyanekkor, ráadásul az amerikai videós nagyágyú egyes műsorait az iQiyi rendelkezésére bocsátotta, hogy így törjön be a kínai piacra.

(Investor.hu, 2018. november 2.)

 

Kim Kardashian vagy Selena Gomez? Á, dehogy!

Influenszerek világa: átalakulóban a piac. A véleményvezérek is csak a pénzt szeretik, a követőik őket szolgálják.

Nemzetközi felmérés készült az influenszerek (nem pontos, de valami hasonló: a celebek) 2017-es évéről, amiből nemcsak az derül ki, hogy  létezik mikro-, makro- és megainfluenszer. De az is, hogy a divatházak és a luxuscégek jobban szeretik azokat a követőik befolyásolására alkalmas, a közösségi médiában roppant népszerű arcokat, akiknek kevesebb mint 100 ezer rajongójuk van, mint Kim Kardashiant vagy Selena Gomezt, írja a 444.hu.

A riportot a Launchmetrics készítette, így a felmérés a divattal, kozmetikumokkal, luxustermékekkel foglalkozó cégek oldaláról mutatja be a hirdetői és az influenszer-magatartást, de nagyjából ezek azok a területek, ahol a leggyakrabban keresik a marketing ilyen formáját.

Számok tengerében is fürdenek az influenszerek

A felmérésben 600 szakmabeli vett részt Európából és az Egyesült Államokból, 78 százalékuk állította, hogy befolyásoló személyiségnek tartott bloggerekkel, közéleti szereplőkkel dolgoztak együtt 2017-ben. Ez 2016-hoz képest 13 százalékos növekedés. A legtöbb cég új termékeik bevezetéséhez, új kollekciók bemutatásához veszik igénybe az influenszerek segítségét. A felmérésben nemcsak a marketingesek, hanem 200 influenszer is részt vett. A kérdéseket a Launchmetrics 2018 január végén küldte ki a szakmabelieknek, így marketingeseknek, PR-szakembereknek, kommunikációs ügynökségeknek és persze influenszereknek.

A felmérésből kiderült, a részt vevő cégek 78 (!) százaléka dolgozott influenszerekkel 2017-ben, ez 2016-hoz képest 13 százalékos növekedés. A legtöbb cég új termékeik bevezetéséhez, új kollekciók bemutatásához veszik igénybe a segítségüket. A cégek közül, melyek nem költöttek erre, főleg költségmegszorításokkal magyarázták, a többiek pedig időhiányra, vagy az ezt a piacot jól megítélni képes munkatársak hiányára hivatkoztak. 

Az influenszerekkel dolgozó szakmabeliek közel 80 százaléka mondta, hogy fő célcsoportjuk a 24-38 év közötti, millenialként ismert korosztály.

A szakmabeliek 90 százaléka szerint a véleményvezérek segítségével bonyolított kampányok a brandépítésben a leghatékonyabbak, és 69 százalékuk véli úgy, hogy az eladások növekedésére is hatással vannak.  73 százalékuk gondolja úgy, hogy az influenszer-marketing hatékony a márkahűség építésében, előző évben ezt még csak 53 százalékuk mondta. Az eladások növelését illetően viszont derűlátóbbak voltak 2016-ban, 5 százalékkal több marketinges gondolta hatékony módszernek az influenszerek bevetését a kampányban.

A szakmabeliek szerint az influenszerek a termékbevezetéseknél a leghatékonyabbak, ezt ugyanígy vélték tavaly is, 42 százalékuk nem is dolgozik velük máskor, csak ilyen kampányoknál. A termékbevezetésen kívül akkor veszik még a leggyakrabban igénybe a segítségüket, ha eseményt szerveznek.

Van ilyen is: mikro-, makro és megainfluenszerek

A marketingesek a követőik száma alapján tesznek különbséget a közösségi média sztárjai között. Akinek 10 és 100 ezer között van a követőszáma, mikroinfluenszernek tekintendő, 101 és 500 ezer között makroinfuenszerré változik, 501 ezertől 15 millióig pedig megainfluenszerré. 

A szakmabeliek majdnem fele meglepő módon nem a megákkal, hanem a mikroinfluenszerekkel szeret a legjobban együtt dolgozni. 

Ez hazai viszonylatra vetítve azt jelenti, hogy egy okosan targetáló (célzó) luxuscég jobban teszi, ha a 40,5 ezer követővel rendelkező Kiss Ramónával keresi az együttműködést, és nem Dukai Reginával, akit majdnem 300 ezer ember követ (Instagramos követőkről van szó).

Természetesen cége válogatja, de a Versus Versace például szereti szűk, de befogadó közönségre szabni kampányait, a Coach viszont jobban bízik a tömegmarketingben, így a megákkal közöskednek inkább.

Aha?

Jó kérdés, hogy milyen szempontok alapján döntik el, melyik közösségimédia-sztárral kampányolnak a reklámozó cégek. A válaszadók 45 százaléka csakis a tartalom minősége alapján dönt, 32 százaléknak a reakciók (lájkok, kommentek, megosztások) a legfontosabbak, 15 százalékuk pedig piaci rést keres influenszereken keresztül. A döntést, hogy kit válasszanak, a szakmabeliek kevesebb mint 8 százaléka hozza a követőszám alapján. 

A legnépszerűbb taktika az influenszerek becsábítására továbbra is a minta-, ajándékküldés.

Instagram? Facebook? Csak az Instagram! 

Nem, nem csak az, de továbbra is ez a marketingesek kedvenc platformja, a felmérésben részt vevők 36 százaléka instán futtatja az ilyen kampányait. Nagyon szeretik az Instagram Stories-t, a swipe-up funkciót, és persze az Instagram Shoppingot, ami a lehető legegyszerűbbé teszi, hogy a befolyásolás hatása alá esett követő azonnal pénzt hagyjon a cégnél. Ez a funkció egyébként még viszonylag kevés országban elérhető, magyarországi cégek számára például nem.

A második legnépszerűbb a Facebook, a blog pedig meglepetésre még le tudta nyomni a Youtube-ot - igaz, kevesebb mint 1 százalékkal.

Nyilván: az influenszerek is a pénzt szeretik

Mindenkinek jól esik az elismerés, és klassz dolog a dicséret és az apró ajándék is, de az influenszerek is jobb szeretnek pénzért dolgozni, 27 százalékuk legalábbis pénzt kér viszonzásul. 20 százalék azonban beéri a dicsőséggel, és azzal az ismertséggel, amit egy-egy ilyen kampány hoz nekik. Azért örülnek az ajándékoknak is, igazság szerint még jobban, mint a megelőző évben. Új színfolt a témában az együttműködés más influenszerekkel, amit nagyon hatékonynak éreznek.

Céges oldalról 41 százalék minden, vagy majdnem minden esetben pénzzel kompenzálja a véleményvezért, 24 százalékuk csak alkalmanként, 16 százalék pedig soha nem fizet. 19 százalék csak nagy kampányokért fizet, és úgy tűnik, ez egyre gyakoribb lesz, 2016-ban még csak 6 százalékuk járt el így.

Na és Magyarországon?

Itthon kicsit megkésve sikerült csak rendezni a fizetett, szponzorált tartalmak szabályozását, de tavaly elkezdődött valami. A Gazdasági Versenyhivatal 2017 év végére jutott el odáig, hogy vizsgálni kezdte az influenszerek és a fizetett posztok problémáját. 2017 novemberben adták ki ajánlásukat, melyben egyértelműen definiálták, ki számít véleményvezérnek, és pontosan hogyan kell megjelölni a fizetett, vagy barterszerződés keretében megjelenő posztokat. Az ajánlás részleteinek kidolgozásába hazai influenszereket is bevontak. Első körben úgy jártak el, hogy megállapodtak azokkal a véleményvezérekkel, akik a múltban rendszeresen megjelölés nélkül, egy köszönöm hashtaggel elintézve posztoltak fizetett tartalmakat. Rubint Réka és Dukai Regina esetében nem szabtak ki bírságot, viszont túl azon, hogy ezentúl egyértelműen jelölniük kell a reklámnak minősülő posztokat, vállalásuk alapján oktatási célú és tájékoztató posztokat is közzé kell tenniük.

(444.hu, 2018. április 16., Fotó: Instagram/Shopbop, Boros Juli írása)

 

 

Nem kell a Google a márkáknak

Most éppen a VW, a Tesco és a Toyota mondott nemet, mert szélsőséges tartalmú oldalakon nem adják a nevüket.

Egyre csak dagad a Google körüli botrány, mivel nemrég újabb három világmárka döntött úgy, hogy felfüggeszti hirdetéseit az informatikai cég videómegosztóján, tudósít a Világgazdaság.

Újabb három világmárka csatlakozott ahhoz a 250 céghez, amelyek felfüggesztették reklámjaikat a Google-nél. A Volkswagen, a Tesco, és a Toyota azután döntött így, hogy az informatikai cég rendszeresen jeleníti meg hirdetéseiket, brandjüket különböző szélsőséges tartalmakat felvonultató oldalakon, így komoly veszélynek kitéve népszerűségüket.

A botrány nem tesz jót, a Google-nek, mivel részvényeinek ára folyamatosan csökken. Matt Brittin, a Google európai vezetője a napokban bocsánatot kért az érintettektől, ígéretet téve arra, hogy megoldják a problémát. Ugyanakkor ezzel egy időben azt is hozzátette: egyelőre nem tervezik, hogy olyan alkalmazottakat foglalkoztassanak, akik megkeresik és letörlik a problémás tartalmakat.

Az elmúlt időszakban több világmárka jelentette be, hogy nem hajlandó hirdetni a Google platformján. Feltételük, ameddig nem dolgoznak ki megnyugtató megoldást arra, hogy ne sérüljön brandjük, nem engedik reklámjaikat tovább mutatni.

Legutoljára a Mark&Spencer döntött a hirdetés-bojkott mellett, de megszüntette hirdetéseit például a McDonald's angliai érdekeltsége is.

(Világgazdaság, 2017. március 23.)