kirakat₪láz

Rihanna: én is csípem

Rihanna elárulta divatmárkájának a titkát. 

Rihanna szerint egyetlen aranyszabályon alapul a divatipari szereplésének sikere, írja az Origo. A popsztár kijelentette, a lényeg az, hogy a vásárlóknak el kell hinniük, maga Rihanna is felvenne minden egyes ruhát, amely a nevéhez kötődik.

Rihanna a novemberi amerikai Vogue-nak adott interjújában fejtette ki, milyen aranyszabály alapján működteti saját, Fenty nevű divatmárkáját. A popsztár szerint ugyanis a legfontosabb az, hogy a vásárlók minden egyes ruha kapcsán azt érezzék, maga Rihanna is hordaná őket.

A híresség közölte, bár nem ő a márka arca, mégis ő a múzsa a termékek mögött, és a saját lényege mindegyik termékben benne van.Éppen ezért fontos, hogy amikor valaki megnézi a Fenty weboldalát, véletlenül se gondolja azt, Rihanna ilyesmit biztos nem venne föl.

A popsztár egy aranyszabályra építi a divatmárkáját.

Az énekesnő idén indította be a párizsi székhelyű márkáját, együttműködve az LVMH Moët Hennessy Louis Vuittonnal. Ezzel Rihanna lett az első olyan nő, aki saját márkát teremtett a luxus divatház ernyője alatt.

Nem ez volt azonban Rihanna első közös projektje az LVMH házzal.Még 2017-ben szintén a vállalattal együttműködve kerültek piacra a Fenty Beauty sminktermékei, amelyek az első évben nagyjából 600 millió dollárt hoztak.A Fenty név egyébként Rihanna nevéből jön. Az énekesnő teljes neve ugyanis Robyn Rihanna Fenty.

A barbadosi születésű sztár számára pedig igen jól jött az LVMH-val kialakult kapcsolat. Rihanna ugyanis mára az Egyesült Államok leggazdagabb énekesnője, és az egyik legvagyonosabb 40 év alatti, önerőből meggazdagodott nője lett. A Forbes adatai szerint Rihanna nettó vagyona 600 millió dollár.

(Origo, 2019. október 11., fotó: AFP/JUSTIN TALLIS)

 

Dézsából öntik a nyakukba a pénzt

Kiderült, kik a világ legjobban fizetett hírességei.

A most megjelent, legfrissebb Forbes-lista a legjobban kereső hírességeket rangsorolta az alapján, hogy mekkora adózás előtti bevételük volt 2018. június 1. és 2019. június 1. között, írja az Origo. A második helyen egy 21 éves nő végzett, de a Harry Potter írója is ott van az első 15-ben.
Nyilvánosságra került a Forbes 2019-es listája, amely a legtöbbet kereső hírességeket rangsorolta. Az első helyen a 29 éves énekesnő, Taylor Switf végzett 185 millió dolláros bevétellel. Swift legutóbb 2016-ban vezette a legjobban kereső hírességek listáját, akkor az adózás előtti éves bevétele 170 millió dollárra (49 milliárd forintra) rúgott.Swift 2018-2019-es bevételének zöme Reputation című stadionturnéjából folyt be. A Forbes szerint ez volt minden idők legnagyobb bevételű turnéja az Egyesült Államokban.A második a mindössze 21 éves Kylie Jenner lett 170 millió dolláros bevétellel. Idén a Forbes egy másik rangsorában, amely a saját erejükből meggazdagodott nők vagyonát vizsgálta, egymilliárd dollárosra (289 milliárd forintosra) becsült nettó vagyonával első lett Jenner, és egyben ő a legfiatalabb, aki önerőből milliárdos lett. Az amerikai celeb bevételeinek jelentős része jól menő szépségüzletéből származik.
 
Taylor Swift FORRÁS: AFP/LISA O'CONNOR
Az éves bevételi lista harmadik helyén Kanye West rappert találjuk 150 millió dollárral (43 milliárd forinttal). A 42 éves zenész 2018-2019-es jövedelme részben sportcipő-birodalmából származik. A Forbes megjegyezte, hogy West három éve a Twitteren még arról írt, hogy 53 millió dolláros (15 milliárd forintos) adósságban úszik.A tíz legnagyobb éves bevételű sztár között szerepel három focista: Lionel Messi, Cristiano Ronaldo és Neymar, továbbá a The Eagles rockegyüttes és Phil McGraw, azaz Dr. Phil tévés személyiség.A brit hírességek közül az ötödik helyen álló Ed Sheeran énekes mondhatja magáénak a legnagyobb bevételt elmúlt évi adózás előtti 110 millió dolláros (32 milliárd forintos) keresetével. A százas lista újoncai között tűnik fel a dél-koreai BTS együttes a 43. helyen, Ariana Grande a 62. helyen és Paul Rudd amerikai színész, a Hangya és Darázs, valamint a Bosszúállók: Végjáték sztárja a 83. helyen.
Kylie Jenner FORRÁS: AFP/2019 GETTY IMAGES/MATT WINKELMEYER
Több sportoló is szerepel a listán. A legelőkelőbb helyen Lionel Messi, a Barcelona argentin labdarúgója áll 127 milliós bevétellel, utána következi a portugál Cristiano Ronaldo és a brazil Neymar, de a boxoló Canelo Alvarez, a teniszező Roger Federer és a Seattle Seahawks irányítója Russel Wilson is az első 15-ben van. A lista az 51 éves énekesnővel, Celine Dionnal zárul, aki 37,5 millió dollárt keresett az elmúlt egy évben.

A lista első 15 helyezettje:

15. Dwayne Johnson, színész, 89.3 millió dollár
14. Russel Wilson, sportoló, 89,5 millió dollár
13. J. K. Rowling, író, 92 millió dollár
12. Howard Stern, rádiós és tévés személyiség, 93 millió dollár
11. Roger Federer, sportoló, 93,4 millió dollár
10. Canelo Alvarez, sportoló, 94 millió dollár
9. Dr. Phil McGraw, tévés személyiség, 95 millió dollár
8. The Eagles, zenekar, 100 millió dollár
7. Neymar, sportoló, 105 millió dollár
6. Cristiano Ronaldo, sportoló, 109 millió dollár
5. Ed Sheeran, zenész, 110 millió dollár
4. Lionel Messi, sportoló, 127 millió dollár
3. Kanye West, zenész, 150 millió dollár
2. Kylie Jenner, tévés személyiség, híresség, 170 millió dollár
1. Taylor Swift, zenész, 185 millió dollár

 (Origo, 2019. núlius 11.)

 

Akkor most az ifluenszer

Mégsem hallgatnak a fiatalok az influencerekre.

Amikor döntést hoznak, a fiatalok jobban bíznak a közvetlen környezetükben, mint a tényekben és statisztikákban – derült ki a Budapesti Metropolitan Egyetem (METU) idén áprilisi felméréséből, melynek keretében közel 300 egyetemi hallgatót kérdeztek meg döntéshozatali attitűdjeikről. Amikor döntést hoznak, a fiatalok jobban bíznak a közvetlen környezetükben, mint a tényekben és statisztikákban – írja a Világgazdaság.

A METU úgy értékeli a kutatás eredményeit, hogy a trendekkel ellentétben az Y- és Z-generáció az influencereket nem tekinti hiteles forrásnak. 

A Budapesti Metropolitan Egyetem azt vizsgálta, milyen forrásokból tájékozódnak az Y- és Z-generációs hallgatók, amikor döntést hoznak, illetve ezeket a forrásokat mennyire tartják hitelesnek és ténylegesen befolyásoló hatásúnak.

Az 1995 után született Z-generáció 2019-ben már a globális populáció 32 százalékát teszi ki, így a vállalatoknak érdemes figyelembe venniük a korosztály döntési mechanizmusait a sikeres eladási stratégiák kialakításához.

A válaszadók közel egyharmada elsősorban a hozzátartozókhoz és ismerősökhöz fordul információért döntési helyzetben. A diákok emellett előszeretettel kutatnak és olvasnak véleményeket a kérdéses témában (21 százalék) és sokuk összehasonlításokat is végez a lehetőségek között (20 százalék). A fiatalok egy-egy márka saját felületeit – weboldalát és Facebook-oldalát – is releváns információforrásnak tekintik (21, illetve 9 százalék).

Fotó: Shutterstock

A megkérdezettek többsége szerint döntéseit közvetlen környezete – családja (29 százalék), párja (20 százalék) vagy barátai (17 százalék) – befolyásolja a legjobban. Saját megítélésük szerint közel hasonló mértékben hatnak rájuk a statisztikák (18 százalék), az internetes véleményekben azonban csak 10 százalékuk bízik.

Az influencerek nyilatkozatai már nem számítanak hiteles információforrásnak a fiatalok körében: a válaszadók mindössze 1 százaléka véli úgy, hogy befolyásolják döntéseiket.

A kutatás azt is megvizsgálta, hogy a fiatalok bizonyos helyzetekben gyorsan vagy inkább megfontoltan hoznak-e döntéseket.

A megkérdezettek négyötöde gyorsan dönt akkor, ha csupán néhány ezer forintos tétel megvásárlásáról van szó; a pár tízezer forintos tételek esetében azonban már megfordul ez az arány: 80 százalékuk nagyon komolyan átgondolja a döntést.

A pár százezer forintos tételeknél, illetve az élet olyan meghatározó kérdéseinél, mint a továbbtanulás, a házasság, az ingatlanvásárlás vagy a hitelfelvétel a fiatalok nagy többsége (95 százalék) megfontoltan tervez döntést hozni.

A megkérdezettek úgy vélik, hogy az utazással, valamint a ruházattal és divattal kapcsolatos preferenciáik elsősorban érzelmi alapúak: háromnegyedük nyilatkozott úgy, hogy teljesen vagy inkább az érzelmeire hagyatkozik az ezekre vonatkozó döntési helyzetben.

Az élelmiszertermékek vásárlásakor egyaránt szerepet kap a racionalitás és az emocionális benyomások, míg háztartási cikkek esetében inkább a racionalitás dominál. A megkérdezettek leginkább gépjármű (62 százalék), illetve szórakoztató elektronikai termék (56 százalék) beszerzésénél hozzák meg racionális alapon vásárlási döntéseiket.

Van itt más is

A METU eredményeit árnyalhatja a Follow Me Influencer Marketing Agency és az ArvaliCom nemrég publikált online kutatása, melyet 727, javarészt Y és Z generációs válaszadó körében készítettek el.

Utóbbi kutatás épp azt mutatta ki, hogy az influencerek hitelessége ma már vetekszik a családéval, és fej fej mellett van a tanárokéval is. Az influencer világ által leginkább érintett 14-18 éves válaszadók döntően az Instagram-on (87 százalék) és a YouTube-on (88 százalék) követik figyelemmel kedvenc influencereiket. A TikTok azonban gyorsan nő, a legfiatalabb korosztály válaszadónak 33 százaléka van itt is jelen. A megkérdezett tizenévesek 12 százaléka figyeli a SnapChat-en a kedvelt véleményvezérét, míg a blogokon és a Twitch-en csak 7 százalék. A Facebook is csökkenő arányban van jelen (19 százalék) a tinédzserek életében, már a TikTok is jócskán megelőzi.

A Follow Me Influencer Marketing Agency és az ArvaliCom által megkérdezetteknek 40 százaléka válaszolta azt, hogy szeretne influencer lenni.

(Világgazdaság, 2019. május 14.)

 

A tiniket influenszerezi az ipar

Körülfonja az ipar a 18 év alatti magyar influenszereket.

Magyarországra is hamar elért az az amerikai trend, hogy a cégek előszeretettel hirdetnek 18 év alatti közösségi média-sztárokon keresztül, írja az Index. Munk Veronika összeállítása.

A magyar vállalatok nagyjából három éve ismerték fel, hogy a 11-17 éves gyerekek a szüleiken keresztül komoly vásárlóerőt jelentenek, ezért tudatosan kezdtek gyerekinfluenszereket használni. Egyelőre nincs kiforrott irányelv a cégeknél a gyerekinfluenszerek kezelésére, védelmére. Legtöbbször ajándékcsomagokkal fizetik ki őket, ritkábban pénzzel, olyankor maximum 100, nagyon ritkán 200 ezer forintot keresnek, de azt néhány fotó, videó megosztásával.

Általában ismert vagy a médiában otthonosan mozgó emberek gyerekeiből lesznek a kiskorú influenszerek. Iparág is épül már az influenszerségre vágyó gyerekek köré: fizetős fotózásokon vagy fotózással egybekötött közönségtalálkozókon vehetnek részt – amiken meglehetősen lazán kezelik a képmáshoz fűződő jogszabályi kötelezettségeket.

A legismertebb gyerekinfluenszer-fotós korábban erotikus fotózással, videózással foglalkozott, majd tudatosan váltott a gyerekiparra.

GettyImages-1134943638

(picture alliance /  Getty Images Hungary)

Liptai Claudia 12 éves lánya, Gesztesi Panka idén márciusban a Story magazin címlapsztorijában beszélt arról, hogy saját döntésére influenszerré vált, habár a lány Instagram-oldalán már télen megjelentek az első reklámok: a Marionnaud parfüméria költséges sminkcuccainak hirdetései. A 12 éves Panka, aki 8.400 követőjének több posztban lelkesen reklámozta a sminkszetteket, influenszeri motivációiról a Storyban azt mondja:

Én találtam ki, hogy komolyabban szeretnék szerepelni az Instagramon. Az aerobikversenyek után egyre többen írtak nekem, ami nagyon jó érzés volt. Aki számít, ott van, és sok példaképet is meg lehet találni.

A Story-cikkből az is kiderül, hogy a kislány Instagram-oldala már pénzt is hoz neki, de mivel kiskorú, nem rendelkezik a bevétel fölött, azt az édesanyja, Liptai Claudia gyűjtögeti neki. Nagy szerencséje van, hogy máris pénzt keres az influenszerkedéssel, mert az iparág szereplőivel az elmúlt hetekben zajló beszélgetéseink alapján elmondható: az a sokkal gyakoribb, hogy a 18 év alatti online hírességek pénz helyett inkább tárgyakat kapnak a hirdetésért.

Nincs ugyan egységes definíció, de influenszernek azokat az online sztárokat szokás nevezni, akiknek jó sok követője van. Magyar viszonylatban már a pár tízezer követő is soknak számít, ami például az Egyesült Államokban smafu lenne. Elvileg az influenszerek – ahogy a nevük is mutatja – hatással vannak a követőikre, ezért rendszeresen használják őket reklámfelületnek a cégek, habár eddig főként felnőttek reklámoztak így.

De hamar Magyarországra ért az Egyesült Államokban egy ideje már létező trend, hogy gyerekeket szippant be a fizetett tartalomgyártás, főként az Instagram és a Tiktok hazai platformjain – ezek a közösségi oldalak ugyanis a 11-17 éves korosztály legfőbb online terepei. Mindkét felületre országonként eltérő, de minimum 13 év a regisztrációs limit, tehát ha valaki fiatalabb korban regisztrál, akkor mindenképp hazudnia kell az életkoráról.

Akinek a papája, mamája

A 12 éves Gesztesi Panka nem az egyetlen olyan magyar gyerek, aki a közösségi médiában sok ezres követőtáborral rendelkezik és akinek egyben valamelyik vagy mindkét szülője ismert, az üzleti életben vagy a médiában otthonosan mozgó ember.

Schobert Norbert és Rubint Réka lányának, a 15 éves Larának például a tinédzserek legfőbb online platformjának számító, 15 másodperces zenés videókat megosztó Tiktokon 331 ezer, az Instagramon 134 ezer követője van.

Az influenszerségről, márkaépítésről már könyvet is jegyző 16 éves Trunk Tamásnak (ahogy az a WMN-nek adott interjújából kiderül) az édesanyja márkaépítéssel és marketinggel foglalkozik.

A Feleségek luxuskivitelben című csillogóstrash-valóságshow jómódú főszereplő nőinek több gyereke is a legismertebb online gyerekek közé tartoznak. Az egyik luxusfeleség, Farkas Rita Rozi lányának, a 15 éves Nagy Lizának Tiktokon kiemelkedően sok: 565 ezer követője van (Instagramon 135 ezer).

Egy másik luxusfeleség, Polgár Tünde fiának, a 16 éves Polgár Daninak Instagramon 41 ezer.

Itthon nagyjából három éve nőtt meg az online gyerekek piaci értéke, az ügynökségek és vállalatok azóta számolnak érdemben a 18 év alatti, nagy követőbázissal rendelkező közösségi médiás arcokkal mint hirdetőkkel – mondja Vedres Tamás, a BeBrand influenszer ügynökség ügyvezetője az Indexnek. Ez a cég kifejezetten fiatal Instagram-sztárokra szakosodott, közvetít a hirdető cégek és a fiatal influenszerek között. 

2019-04-15 10 40 14-Window
Fotó: screenshot / tiktok

Vedres ügynöksége már a 2-3000 követővel rendelkező fiatalokban is lát üzleti lehetőséget. „A 18 év alattiakat promóciós kampányokba érdemes beszervezni, nálunk volt már üdítőkre, gyümölcsturmixokra, hamburgerekre, táskákra, kiegészítőkre szervezett együttműködés” – mondja Vedres Tamás.

A gyerekinfluenszert meg lehet úszni pénz nélkül

Habár a magyar jog szerint a gyerekek akár már 15 éves kortól vállalhatnak munkát, és az iparági hüvelykujj-szabály alapján az influenszer annyit ér, ahány követője van, háttérbeszélgetéseink során az derült ki, hogy

AZ ESETEK 95 SZÁZALÉKÁBAN A 18 ÉV ALATTI INFLUENSZEREK PÉNZT NEM KAPNAK,

még abban az esetben sem, ha százezernél több követőjük van. Az influenszer gyerekek – ahogy Vedres Tamás mondja, „a profilok” – főként promóciós csomagot kapnak, üdvözlőkártyákat, ajándékokat, és cserébe fotókat, rövid videókat osztanak meg, amiken a reklámozandó hamburgert eszik, az üdítőt kortyolják vagy a táskával pózolnak.

Ennek ellenére Vedres Tamás szerint több szempontból is megérheti nekik a szereplés: „Növeli az önbizalmukat, hogy a követő közösségük kedveli őket, rajong értük, lehetőségeket kapnak, például eseményekre hívják őket vendégnek, és a felajánlások ugródeszkát jelenthetnek az esetleges karrierjükben” – mondta a fiatalok motivációiról. 

És ha nincs pénzmozgás, a hirdető egy üdítőcsomag, sminkpaletta-csomag áráért elér jó pár ezer potenciális vásárlót. Pontosabban a 18 év alattiak esetében áttételesen beszélhetünk potenciális vásárlókról, ugyanis a vásároló valójában a szülő, akire a gyerek nyomást gyakorol az őt érő reklámhatás következtében.

Gyereknek a reklám

A kilencvenes évek óta vizsgálják érdemben a médiakutatók, miként és mennyiben hatnak másképp a gyerekek fejlődésére a reklámok. A vita középpontjában főként az áll, hogy hány éves kortól képesek a gyerekek a reklámot reklámként értelmezni és kritikusan értékelni, ugyanis nem feltétlenül ismerik fel a gazdasági szereplők valódi céljait, és könnyebben fogyasztásra csábulhatnak, pláne, ha velük hasonló korú hirdetők ajánlják a termékeket.

A két nagy youtuberekkel és influenszerekkel foglalkozó ügynökség, a Special Effects Media és a Star Network vezetői az Indexnek azt mondták, ügyelnek arra, hogy a hatályos jogszabályoknak megfelelően a 18 év alatti partnereiknél a szülőket is bevonják. Farkas Dániel, a Star Network szakmai vezetője azt is mondta, hogy habár influenszer partnereik 95 százaléka 18 év feletti, az ő közönségük tagjai jellemzően sokkal fiatalabbak. "Számos tartalomgyártó partnerünk ér el 18 év alatti nézőket, ami talán még inkább fontos, mint az influenszer életkora. Esetükben sokat egyeztetünk róla, hogy milyen tartalmakat érdemes készíteni" – fogalmaz. A cég idén februárban szakmai videós állásfoglalást is készített, amiben felhívja az influenszerek figyelmét, hogy felelősek saját követőikért, és hogy legyenek tekintettel a 18 év alatti rajongókra – például alkohol vagy dohánytermékek megjelenítésénél.

Azért is fontos (lenne) a közönséget tudatosan kezelnie az influenszereknek, mert a pénzköltési vágyra gyakorolt hatáson kívül a gyerekek identitására is nagyobb hatással lehetnek a kortárs sztárok: alakíthatják őket abban, hogyan viselkednek, milyen ruhát viselnek, mikor kezdenek sminkelni vagy mit gondolnak a férfiak és nők, a különböző kisebbségi-, életkori csoportok képviselőiről.

Nőnek az influenszer gyerekek

Guld Ádám médiakutató szerint körülbelül 2016 óta 

A GYEREKEK PÉLDAKÉPEI, RAJONGÁSAIK TÁRGYAI MÁR NEM A MAINSTREAM MÉDIASZTÁROK, PÉLDÁUL TÉVÉSZTÁROK, HANEM AZ ONLINE SZTÁROK, INFLUENSZEREK.

„Ezt a jelenséget pedig igen gyorsan lereagálta a piac. Felerősödött az 1995 után születettek, az úgynevezett Z-generáció piaci értéke, ugyanis nagyjából 13 éves kortól a gyerekeknek igen erős hatása van a családi költésekre” – fogalmaz Guld Ádám. Sok gyerek vágyainak listáján szerepel előkelő helyen, hogy maga is influenszer szeretne lenni, és az ipar hamar reagált erre a trendre is: az influenszeri babérokra törő gyerekek fizetős közönségtalálkozókon vehetnek részt vagy profi fotóssal készíttethetnek maguknak tökéletes képeket. Az Instagramon a tökéletesség elvárás: általában csodálatos világokat, hibátlan mosolyokat, tökéletes frizurákat egyenfilterekkel jelenítenek meg ezek a platformok.

Kifejezetten fiatal lányok fotózására szakosodik Paprika Christian influenszer-fotós. Éles váltással a hollandiai erotikus fotózás iparágából váltott a magyar gyerekekre. Egy éve még saját maga töltött fel a Youtube-ra videót egy hollandiai forgatásról, ahol egy nő pucéron maszturbál egy autó tetején. A kisfilmről Paprika azt mondja, erotikus vizsgafilmnek készült, és őt kérték fel fotósként, de mint mondja az Indexnek, valójában az egy régi videó, és már tíz éve nem foglalkozik az erotikus iparral. Nagyjából négy éve gyerekinfluenszereket menedzsel, gyerek-szépségversenyeken is fotóz és influenszerségre vágyó gyerekeknek készít stúdiófotókat, ahol azt is megmutatja nekik, miként pózoljanak.

"Úgy éreztem, hogy most már elég sok ügynökség a Facebookkal és az Instagrammal foglalkozik, de megjelent az új platform, a korábbi Musical.ly, most TikTok, és gondoltam, hát valamit belőlük is ki lehetne hozni. Ez egy olyan platform, amit nagyon sok fiatal látogat, óriási nézettségekkel rendelkeznek. Próbáltam összegyúrni a különböző dolgokat, hogy mindenki örüljön: a modellek, a megrendelő cégek és én is, aki a kreatív részért felelek" – mondta az Indexnek.

TUDATOSAN CÉLOZ A FIATAL LÁNYOKRA A SZOLGÁLTATÁSÁVAL.

„A 12 és 22 év közötti lányok vannak megcélozva" – fogalmaz. "Ők azok, akik így jobban csinoskodnak, és a divat világában jobban érzik magukat. És most már a szülőknek is van annyi pénzük, hogy bőven tudnak nekik venni dolgokat. A fogyasztói társadalom extrém módon lecsúszott az életkort tekintve. Tehát a legnagyobb fogyasztói társadalom ma a tizenévesek, természetesen nem ők maguk, hanem a szüleik, viszont rájuk költik a legtöbb pénzt."

Ezért érdemes nekik reklámozni, hiszen ő fog odamenni a szülőkhöz, hogy anyu, én ezt a cipőt szeretném megvenni, amit látok éppen ezen az instagramos lányon

– mondta Paprika.

Instagram-oldalán jó pár szexi külsőt ábrázoló tinédzser-fotó látható. Ezekről azt mondja: "Egyetlen fotót sem készítek úgy el, hogy az a gyerek, az a tinédzser ne úgy járna az utcán, ne úgy járna akár az iskolába. Ismerem a szülőket, gyakran ők hozzák a ruhákat a fotózásra, ott is vannak a fotózáson. Én nem gondolnám azt, hogy ez rossz lenne, vagy túl kihívó lenne."

Amíg az anyuka és a modell teljesen rendben van ezzel és tetszik nekik és élvezik ezt az egészet, addig minden rendben van. Azt az üzletpolitikát követem, hogy mindenki csinálja azt, amit szeretne.

Vannak jogok is

A magyar jog szerint a 18 év alattiak dolgozhatnak, és fotók is készülhetnek róluk, de mindkét esetben a szülő (törvényes képviselő) egyértelmű beleegyezése szükséges ehhez. Senki nem készíthet fotót egy 18 év alatti gyerekről a szülő tudta nélkül – mondja Bodrogi Bea ügyvéd. "A kép elkészítéséhez és felhasználásához is szülői engedély kell. Két kivétel van: ha a fotózás nyilvános tömegrendezvényen történik vagy, ha a szereplés közéleti jellegű" – fogalmaz.

A szülői beleegyezést egészen biztosan lazán kezelik az iparági szereplők a közönségtalálkozókon és szervezett fotózásokon. Legalábbis amikor a cikkhez kötődő kutatómunka során részt vettünk egy fiatal lányoknak szervezett, fizetős, csoportos fotózáson, ott 

SENKI NEM KÉRDEZTE, HOGY HÁNY ÉVES A FOTÓZOTT FIATAL (AKI AMÚGY FELNŐTT KORÚ VOLT, DE EZ NEM LÁTSZOTT RAJTA), VAGY HOGY AKIVEL ÉRKEZIK, AZ A SZÜLŐJE-E. TOVÁBBÁ SEMMILYEN PAPÍRT NEM KELLETT ALÁÍRNIUK A RÉSZTVEVŐKNEK A FOTÓZÁS ELŐTT ÉS UTÁNA SEM, ÍGY NEM DERÜLT KI, HOGY AZ ELKÉSZÜLT FOTÓKAT A SZERVEZŐK FELHASZNÁLJÁK-E BÁRMIRE. A HELYSZÍNEN OLYAN 12 ÉVES GYEREKKEL IS TALÁLKOZTUNK, AKI SZÜLŐ NÉLKÜL ÉRKEZETT ÉS FOTÓK KÉSZÜLTEK RÓLA.

A munkaszerű együttműködések természete se annyira munkaszerű a gyerekek esetében, pedig munkát vállalni – tehát például termékeket reklámozni online – legálisan 16 éves kortól lehet (nappalis diáknál nyáron már 15 éves kortól).

A szülőknek érdemes tudatában lenniük annak, hogy a munkavédelmi törvény szerint a fiatal munkavállalók sérülékeny csoportot képeznek, akiket a testi, lelki adottságaik, állapotuk következtében a munkavégzéssel összefüggő kockázatok fokozottan fenyegetnek, és akik maguk is fokozott kockázatot jelenthetnek munkavégzésük során. Ennek megfelelően csak akkor olyan munkára alkalmazhatók, mely a fejlődésüket nem befolyásolja károsan.

(Index, 2019. április 19., Munk Veronika írása) 

 

Gyerekek, akik influenszerek

Már az anyaméhben több lájkot gyűjtenek, mint ön valaha fog. ₪₪₪

Haston Blake Fishernek már akkor 112 ezer követője volt, amikor még meg sem született. Édesanyja influenszer, aki kétéves ikreiből is gyakorlatilag a születésük után azonnal online celebeket csinált, és még meg sem született a következő gyermeke, amikor már neki is készített egy Instagram-oldalt, írja az Index. Juhász Edina írása.

3
Fotó: halston.blake / instagram

Az influenszer-marketing előtérbe kerülése nem újdonság, egyre több cég gondolja úgy, hogy ha internetszerte ismert vagy sok követővel rendelkező emberek pózolnak a termékeivel, annak nagyobb vásárlásösztönző hatása lehet, mintha a tévében találkoznának az emberek a reklámokkal. Ebben több dolog is közrejátszik, a legfontosabb egyértelműen az, hogy nagyobb bizalmat szavaznak kedvencüknek, vagyis ha ő mondja azt, hogy egy termék jó és neki is van olyan vagy azt használja, akkor a követők ezt a következő vásárlásuk alkalmával figyelembe veszik. Nem csak azért, mert a kedvencüknek lelkesebben elhiszik, hogy jobb az a termék, hanem mert így kicsit hasonlíthatnak arra, akinek az életét egyébként is nyomon követik.

Másrészt tévé helyett a videómegosztók csatornáit nézik egyre többen, ráadásul online a célközönség is sokkal jobban belőhető. A költségek viszont még mindig alacsonyabbak, mint egy hagyományos tévékampány esetében, ezért a cégek előszeretettel költenek az influenszerekre még akkor is, ha sokszor kifejezetten nehéz mérni egy-egy ilyen kampány valódi sikerét. 

Van ilyen, meg olyan influenszer is

Hiba lenne azonban egy kalap alá venni minden olyan véleményvezért, akinek sok követője van az interneten. Ahogyan ismert emberek eddig is léteztek a világban, úgy nem meglepő, hogy a közösségi oldalakon is egyre nagyobb szerephez jutnak. Ráadásul sok esetben nincs is átfedés a klasszikus médiumokból ismert szereplők, és a Youtube vagy az Instagram sztárjai között.

És ahogyan a sokak által jobban számon tartott celebek között vannak olyanok, akiknek a ténykedése megbotránkoztaó vagy túlságosan megosztó, az influenszerek között is vannak, akik leginkább a vásárolt lájkok és követők felduzzasztásával szeretnék megszerezni a reklámszerződéseket, és az egész oldaluk olyan, mint egy gigantikus, szépen komponált katalógus, amibe semmi sem kerülhet bele anélkül, hogy ne lenne megtámogatva leginkább pénzzel, de néha csak szimplán termékkel.

Vannak még azok a véleményformálók, akik igyekeznek tartalmat előállítani, és nem csak szponzorált, de saját anyagaik is rendszeresen előfordulnak az oldalaikon. Hogy melyik a kifizetődőbb, azt nyilvánvalóan a nézők, követők és a megrendelők döntik el. De azért az elmondható, hogy bár sokan úgy gondolják, hogy az influenszerek klasszikusan nem tesznek semmit, csak pózolnak egy termékkel, a világszerte sikeres véleményformálók többsége komolyan felépített stratégia szerint halad, és valódi, informatív vagy szórakoztató tartalmakat állít elő rendszeresen.

Eddig még csak a felnőtt, saját döntés alapján saját sikerükön dolgozó véleményvezérekről beszéltünk, de a cikkünkben most azokra az influenszerekre fókuszálunk, akik nemhogy a nagykorúság határát, de még a tizedik életévüket sem töltötték be, sőt, sokszor újszülöttek – mégis rajtuk múlik a család megélhetése, magabiztosan mozognak a kamera előtt, rajongókkal találkoznak, és mindenféle sajtóeseményen tűrik mosolyogva, hogy órákon keresztül fotózzák vagy ide-oda irányítsák őket. Ahelyett, hogy azt csinálnák, amit minden átlagos kisgyerek, azaz játszanának. 

Belepottyantak

Nagy általánosságban a véleményvezérek megosztják a követőikkel az életük legapróbb részleteit is. Egyesek szerint hülyeség, mások szerint bátorság, hogy még egy benőtt lábujjkörömről is értesülhetnek a vadidegen követők, az viszont úgy tűnik, egyértelmű, hogy amennyiben egy influenszer családja bővül, és ezt nyilvánvalóan nyomon követik a rajongók is, akkor a gyerek is automatikusan influenszer lesz. 

„SAMIA SZÜLETÉSÉRŐL A VIDEÓ FENT VAN A YOUTUBE-ON, ÚGYHOGY SZÓ SZERINT BELESZÜLETETT AZ INFLUENSZERSÉGBE”

– viccelődött Adam Ali, Samia édesapja a New York Timesnak. Az apa foglalkozását tekintve szintén influenszer, ahogyan felesége, LaToya is. Samia most 4 éves, 143 ezer követője van az Instagramon és 203 ezer feliratkozója a Youtube-on. A videóiban pózolgat és játszik, valamint olyan cégeket hirdet, mint a Crayola vagy a Home Style Chicken Nuggets. A szülők szerint azért nehéz ez a munka, mert sokszor a márka üzenete nem feltétlenül passzol egy négyéves gyerek nyelvezetéhez, vagy nem tudja megfelelően visszaadni azt, amit a megrendelő szeretne. Ilyenkor a szülők is szerepelnek a videókban, hogy ne legyen elégedetlenség a megrendelő részéről.

2
Fotó: samiaslife / instagram

A gyerekeket nem csak gyerekeknek szóló márkák bízzák meg reklámokkal. Nem csak arról van szó, hogy kap egy új játékot vagy zsírkrétát és azzal játszik a videóban, ettől pedig majd más gyerekek is ezzel szeretnének, hanem gyakran olyan márkák is képbe kerülnek, amik igazából a szülőkre szeretnének hatni. Ebből is látszik, hogy jelenleg – külföldön legalábbis – az a trend, hogy a gyerekinfluenszerek előtt gyakran sokkal több hirdetési lehetőség nyílik, mint a szüleik előtt.

Általában először a szülők oldalán tűnnek fel a gyerekek, aztán idővel megkapják a saját oldalukat és csatornájukat is, ahogyan a saját hirdetéseiket is, és nem ritka, hogy később csomagban tudják eladni a szülők és a gyerekek csatornáit. 

A picik nem is regisztrálhatnak, de vannak

A Youtube, a Facebook vagy az Instagram regisztrációhoz, országtól függően eltérő életkorbeli szabályozások vannak érvényben, de 13 éves kor alattiak nem regisztrálhatnak, a törvények tiltják, hogy ennél fiatalabbakhoz korosztály szerint célzott hirdetések jussanak el. Ez valahol érthető is, hiszen ők azok, akik még nem tudnak különbséget tenni a reklámelhelyezéses posztok és a saját tartalmak között. (Igaz, ez gyakran felnőtteknek sem megy, és fogalmuk sincs, hogy a kedvenc hírességük nem azért tesz ki magáról profi fotókat a wellness-szállodából mert örül, hogy végre telik rá, hanem mert köti a szerződése.) A kisebb gyerekek pedig végképp nem jönnek rá, hogy meddig tart a rajzfilm, és mikor kezdődik a reklám, ami például arra ösztökél, hogy kérjék szüleiktől a rajzfilmben látható szereplők plüssfiguráit.

Arra viszont egyik nagy oldalnak sincs módszere és bevett gyakorlata, hogy valóban távol is tartsák a gyerekeket a közösségi oldalaktól akár nézőként, akár aktív felhasználóként, vagy tartalom-előállítóként. A jogi hézagok elkerülésére a legtöbb gyerek adatlapján szerepel, hogy az oldalt a szülő felügyeli és kezeli, ami persze egyértelmű, hiszen a gyerekekinfluenszerek jelentős része korából adódóan írni és olvasni sem tud, de már komoly szerződések kötik őket. A legtöbb cég elsősorban a gyerekeknek hirdet, de nem elhanyagolható a szülő sem, azaz ha egy boldog kislány csirkefalatokat majszolgat, nemcsak a gyerek, de a szülő is elgondolkozhat azon, hogy legközelebb ha olyat vesz a boltban, talán az ő válogatós gyereke is megeszi - és ezzel máris célba ért a reklám.

Abban az összes közösségi oldal egyetért, hogy hatalmas felelősség ez a szülők részéről. Nemrég a Youtube a kommentelési lehetőségek letiltásával válaszolt arra a botrányra, amikor ártatlan gyerekvideók alatt jelentek meg pedofil kommentek. Ez viszont hosszú távon nem lehet megoldás, hiszen az influenszerek egyik fő erőssége, hogy válaszolnak a feltett kérdésekre vagy észrevételekre a kommentszekcióban, azaz megközelíthetőek a virtuális térben. Ezért ha nincs komment, nem érzik magukhoz olyan közel a videók szereplőit a rajongók. Az persze újabb kérdéseket vet fel, hogy a kommentek moderálása mennyire a szülő feladata vagy inkább a platformé.

A kamaszoknál egyre népszerűbb TikTok február végén kapott másfél milliárd forintnak megfelelő összegű bírságot a nem megfelelő adatvédelem miatt. A videómegosztóra rövid videókat lehet feltölteni, ahol a felhasználók általában ismert dalokra tátognak, vagy koreográfiát mutatnak. A botrányt az okozta, hogy kiderült, a kínai hátterű TikTok elődje, a Musical.ly mindenfajta érzékeny személyes adatot gyűjt a felhasználókról. Tárolták a gyerekek nevét, e-mail-címét, fényképeket, és az alapbeállítások szerint bárki láthatta ezeket, sőt kapcsolatba is tudott velük lépni privát üzenetben. A cég most azt ígéri, jobban odafigyel az adatvédelmi szabályokra, és folyamatosan ellenőrzi a felhasználók valódi életkorát. 

Ötmillió forint pottyanhat

Kyler Fischer ikrei most kétévesek, 2,6 millió követőjük van az Instagramon. Egy fizetett poszt az oldalukon 10-20 ezer dollárba, azaz akár 5 millió forintba is kerülhet, a család Youtube-oldalán egy videó pedig ennek a többszörösét is hozhatja a konyhára. Egészen változatos, hogy mi mindent reklámoznak a lányok, az autós gyereküléstől a családi hajóútig mindent meg lehet találni az oldalukon.

„Ha nem lennének a lányok, sosem jutottunk volna el idáig” – mondja az apa, aki szerint így tudnak egy komplett csomagot nyújtani a hirdetőknek. Ott vannak a szülők, akik vállalják a felnőtt rétegnek szánt együttműködéseket, a gyerekeké a kifejezetten ennek a korosztálynak vagy szülőknek szánt hirdetések, és családoknak szánt márkákkal is együtt tudnak működni, akár mindannyiuk sok követővel rendelkező oldalán. És akkor itt térjünk vissza a harmadik gyerekükre akit már említettünk a cikk elején: a március 6-án született Halston Blake ma már 346 ezer követővel várja a reklámajánlatokat. Amiben nincs is hiány, 5 naposan már rugdalózót és fejpántot, alig néhány hetesen pedig mózeskosarat hirdetett.

Aki még nem ennyire keresett influenszer, annak is összejöhet egy-egy kisebb megkeresés, a Melissa&Doug nevű cég például büszkén hirdette, hogy 1.000 gyerekinfluenszerrel kötött olyan megállapodást, hogy posztonként 10 dollárt és játékokat kap az, aki vállalja, hogy bejegyzéseiben a gyerekek boldogan játszanak a tőlük kapott termékekkel. Ez a fajta hirdetési mód persze számtalan etikai és gyermekjogi kérdést felvet, hiszen a gyerekmunka tiltott, a méltányos juttatást pedig nehéz megállapítani egy tiltott munka esetében. Főleg úgy, hogy a munka ugyanaz, mint az ismertebb véleményvezér gyerekek esetében, a díjazás viszont szabad szemmel alig látható összeg.

Kérdés az is, hogy ezek a gyerekek színésznek számítanak-e, vagy milyen besorolás alapján lehet őket foglalkoztatni, már ha egyáltalán eljutnak addig, hogy bármilyen szerződéskötés történik. Ugyanakkor úgy tűnik, hogy külföldön sok cég nem ijed meg attól, hogy nem feltétlenül a hivatalos úton keresse meg az influenszereket.

A GYEREKEK ESETÉBEN SEGÍTSÉGET JELENTHET, HA A SZÜLŐ ÉSZNÉL VAN, RÁADÁSUL EGY MEGBÍZHATÓ MENEDZSER IS SEGÍTI A MUNKÁT, VISZONT A TINÉDZSER KOROSZTÁLY SOKKAL KISZOLGÁLTATOTTABB.

2018 nyarán az Atlantic írta meg, hogy egyre több cég keresi meg direktben a tinédzser vagy annál is fiatalabb korosztályt, hogy velük reklámozzon ruházati vagy szépségápolási termékeket. Ez lehet egy pulóver, egy cipő vagy egy szempillaspirál és néhány körömlakk is – és ezért magával a termékkel, valamint posztonként 5–20 dollárral, azaz 1500–6000 forint közötti összeggel fizetnek. Ez az apró töredéke annak, amit az ismertebb véleményvezérek kérnének hasonló bejegyzésért, pedig a legtöbb esetben ezek a fiatalok is több ezres követőbázissal rendelkeznek.

A cégek ezzel a gyakorlattal ugyanabból az összegből több fiatalt is be tudnak cserkészni, így összességében talán több emberhez is elér az üzenetük. Ez hamarosan az egész influenszer társadalmat érintheti, mert az ismert véleményvezérek helyett a kisebbekhez kerülhetnek át megkeresések, akik nem úgy tekintenek a közösségi oldalra, mint a megélhetésüket biztosító platformra, hanem örülnek, ha esetleg hoz valami mellékest, és nem kell költeniük termékekre. A Wired nemrég a mikroinfluenszerek hatalomátvételeként írt a jelenségről.

Ugyanakkor ez a gyakorlat is felveti azt a kérdést, hogy az összeg, amit a márkák fizetnek a 18 év alattiaknak, mennyire számít etikusnak, és mennyire feszegeti a kizsákmányolás témakörét, hiszen maga a munka része és az elvárások ugyanazok, mint a busásan megfizetett társaiknál. Ráadásul a beszámolók szerint szerződéskötés sem történik az esetek többségében, így egyik felet sem védi semmi. 

De hát ki is nézi őket akkor

Michelle Foley hatéves lánya a barátnőjével tölt fel a videókat a Youtube-ra, több mint egymillió követőjük van. Viszont ha szemügyre veszik a statisztikákat, kiderül, hogy

A NÉZŐIK TÖBBSÉGE A 25–44 ÉV KÖZÖTTI KOROSZTÁLYBÓL KERÜL KI.

Ez elég ijesztőnek hangzik, de Foley szerint a rajongók kemény magja mégis a 8–18 évesek közül kerül ki, a statisztika csak azt bizonyítja, hogy a gyerekek a szülők felügyelete mellett, az ő felhasználói fiókukkal nézik a videókat. Mivel ezt valóban nem lehet mérni, így elképzelhető, hogy az anyukának igaza van, de az is, hogy tudtán és akaratán kívül olyannak teszi ki a gyermekeit, amit egészen biztosan nem szeretne. Ő mindenesetre arra alapozza az elméletét, hogy az utcán a gyerekeit általában más gyerekek ismerik fel és nem a felnőttek. Hogy ez valóban így van-e, vagy egyszerűen egy felnőtt nem megy oda csak úgy az utcán egy másik ember gyerekéhez, azt nem lehet tudni, de a gyerekinfluenszerekkel foglalkozó ügynökségek is magabiztosan állítják, hogy a statisztikákban megjelenő felnőtt korosztályra a legkézenfekvőbb bizonyíték, hogy a szülők regisztrációjával nézik a gyerekek a videókat. 

1
Fotó: All In The Foley Family / youtube

A Youtube kell nekik

A legmenőbb gyermekinfluenszer által működtetett Ryan ToysReview a Forbes szerint egy év alatt 22 millió dollárt (6,3 milliárd forint!) keresett azzal, hogy játékokról mondott véleményt. Az egyik legsikeresebb főzős csatorna a CharliesCraftyKitchen havonta átlagosan 128 ezer dollárt termel, azaz több mint 36 millió forintot kap egy hónapban a 11 éves kislány és a családja a videókért, amiken főznek és süteményeket sütnek.

Hogy miért lesz egy gyerek influenszer, és milyen videókat készít szülői felügyelet mellett, az kifejezetten változatos. Van, aki játszik, vannak gyerek-divatdiktátorok, az élet nagy dolgairól őszintén és viccesen valló gyerekszájcsatornák, és vannak azok, mikor a család úgy viselkedik, mintha egy reality műsoruk lenne, amibe az is belefér, hogy a szülők szívatják a gyerekeket és fordítva. 

A SZÜLŐK ELMONDÁSA SZERINT A LEGNAGYOBB TÜRELMET SOKSZOR AZ IGÉNYLI, HOGY KI KELL VÁRNIUK, AMÍG A GYEREKEK ELKEZDENEK BESZÉLNI ÉS CSAK UTÁNA TUDNAK A YOUTUBE-ON PÉNZT KERESNI.

Ráadásul nem ritka az sem, hogy a szülőket és családtagokat a már befutott gyerekek teszik híressé. 

Nem mondja senki, hogy ez most reklám

A márkák azért szeretnek gyerekekkel hirdetni, amiért más ismert emberekkel is, azaz mert a nézők és követők nem feltétlenül úgy reagálnak rá, mint egy klasszikus reklámra, hanem sokkal inkább úgy, mint egy baráti ajánlatra. A megkereséstől a konkrét posztig sokkal gyorsabb a folyamat, ráadásul sokszor több potenciális ügyfelet el lehet érni, mint egy TV-reklámmal. Viszont a szakértők szerint óriási probléma, hogy a gyerekek nem ismerik fel, hogy egy reklámot látnak, sőt ki sem alakul bennük az a fajta kritikus szemlélet, ami alapján a felnőttek tudják, hogy a celeb nem szimpla lelkesedésből pózol kipeckelt szájjal fogfehérítés közben, hanem mert pénzt kap érte.

A tévében megvan az a fajta szabályozás, hogy hogyan kell a gyerekcsatornáknál jól érezhetően elválasztani a reklámot és a tartalmat, milyen és mennyi termékelhelyezés lehet egy-egy műsorban, és azt hogyan kell a nézők tudomására hozni. Az interneten ez nincs meg, és nyilvánvalóan az sem segít semmit, ha egy poszt mellé odaírják, hogy szponzorált tartalom, ettől még a gyerek nem fogja tudni, hogy reklámot lát. A Youtube Kids például olyan platform lenne a 12 éven aluliaknak, ahol nem futhatnak reklámba a gyerekek, ám mivel nagyon nehéz ezt ellenőrizni, sok esetben gond nélkül átcsúsznak a szűrőn gyerekinfluenszerek együttműködései nagyobb márkákkal.

A megrendelők azt mondják, ők folyamatosan egyeztetnek a gyerekeket képviselő szülőkkel vagy ügynökségekkel, és igyekeznek olyan videókat és bejegyzéseket kérni, ami mindenkinek jó. A gyerekinfluenszerek így lesznek hirtelen színészek, akiknek azt kell játszani, hogy a többi kis influenszer barátjukat hívják át ottalvós buliba, és ajándékokat bontogatnak. Amik persze mind egy cégtől jönnek, és mindannyian ezekre vágytak már régóta. Vagy ezért kell eljátszaniuk azt, hogy alig várják már iskolát, mert előtte elmehetnek nagybevásárlásra valamelyik üzletbe, ahol akciósan vehetik meg a jobbnál jobb termékeket. Ez csak két egyszerű példa az együttműködésről, amik akár életszerűek is lehetnének, de valójában az első perctől az utolsóig megrendezettek, és ez nem feltétlenül egyértelmű minden néző számára.

Kinek jó ez? És mit is szabad?

Nyilvánvalóan a szülők szerint ez az egész influenszerkedés olyan dolog, amit az óvodáskorú gyerek is élvez, sőt, szeretné csinálni. Nem erőltetnek rá semmit, és ha nem akarja, bármikor szólhat, abbahagyják a forgatást, vagy nem készül új videó. Ez valószínűleg így is van sok szülőnél, bár kérdés, hogy mennyire toleránsak azok a cégek, akikhez szerződés köti őket, és mennyire értik meg, hogy néhány napot csúszni fog a videó, mert a gyerek inkább a kertben játszana, és nincs kedve az egészhez. Azért az látszik, hogy sokszor olyan pénzösszegekről esik szó, ami nyilvánvalóan fáj, ha kiesik a családi kasszából, főleg, ha a szülők a megélhetésüket a gyerek szerepléseire alapozzák, és bíznak a hosszabb távú együttműködésben is.

A FamilyOfFive nevű csatorna kifejezetten népszerű volt, a két szülő mellett a gyerekek is ismertek lettek, és sorra töltötték fel a vicces-szívatós családi videókat. A siker egészen addig tartott, amíg meg nem jelentek az első olyan hangok, hogy a közzétett videók nem annyira szórakoztatóak, inkább a gyerekbántalmazás klasszikus esetei. Néhány videóban a szülők arra biztatták gyerekeiket, hogy verjék meg a másikat, de volt olyan is, hogy a legnagyobb gyerek átdobta a folyosón a legkisebbet. Több videón is látható, hogy sérüléseket szereztek a gyerekek, vagy leszidták őket a szülők valamiért, amit nem követtek el, és videóra vették, hogyan bizonygatják sírva az ártatlanságukat. A párt a bíróság is bűnösnek találta, próbaidőre bocsátották őket, de a Twitch-en és fizetős honlapjukon azóta is töltenek fel videókat.

2018-ban a SevenAwsomeKids csatorna került hasonló helyzetbe. A különböző mellékcsatornákkal együtt nagyjából 17 millió követővel rendelkező Ian Rylett az egyik rá bízott lányt levetkőztette, majd ráparancsolt, hogy szorítsa le valamivel a melleit. Bár a videókon nem látszik nyoma gyerekbántalmazásnak, a vádak után mégis intézkedéseket tett a Youtube. Ahogyan például Austin Jones szexuális bántalmazó videói sem sértették meg a videómegosztó irányelveit, de miután kiderült, hogy a férfi a hírnevét használja arra, hogy kiskorúakat hálózzon be, a csatorna letiltotta.

Néhány napja pedig  a Fantastic Adventures nevű csatornát készítő Machelle Hackney ellen merültek fel  olyan vádak, hogy verte és éheztette gyerekeit. Több mint 800 ezer követője volt, a videókban a hét adoptált gyereke szerepelt, akik a rendőrségnek azt mondták, hogy kemény büntetéseket kaptak, ha nem megfelelően végezték a munkájukat, azaz nem ment gördülékenyen a felvétel. A videókon boldog gyerekeknek tűntek, de ha a verés és az éheztetés nem volt elég, anyjuk olyan változatos büntetési módszereket alkalmazott, mint a fürdőszoba használatának megvonása. Egyes források szerint olyan is előfordult, hogy paprikasprayt fújt a lánya nemi szervére, fiát pedig véresre csipkedte ugyanott. A gyerekek iskolába sem jártak, és amikor a rendőrök kimentek a családhoz, az alultáplált, karikás szemű gyerekek ételt és vizet kértek tőlük.

A Youtube képviselői elmondták, hogy nagyon komolyan veszik a gyerekek biztonságát, együttműködnek gyermekjogi szervezetekkel, és azonnal demonetizálták a csatornát, azaz a család nem kapott pénzt például a videók elején futó reklámokból és nem hirdetőbaráttá nyilvánították az oldalt, azaz nem futhatnak rajta reklámok. Az anya két felnőtt fiának is bíróság elé kell állni, amiért nem jelentették a gyerekbántalmazást.

(Index, 2019. április 18., Juhász Edina írása)

 

A Facebookot is lenyomta a Black Friday

Nem bírt a Facebook a Black Friday-hirdetésekkel.

A Facebook hirdetéskezelő felülete a Black Friday - és a Cyber Monday - leárazások közepette nem tudta ellátni feladatát – írta az Origo, az Independent nyomán.

Az amerikai cég elismerte, hogy komoly problémák merültek fel a hirdetések feltöltésével, ami azt jelenti, hogy a felhasználók éppen a legforgalmasabb kereskedelmi időszakban nem tudják közzétenni hirdetéseiket.

A cégeknek, amelyek hirdetni akartak a Facebook felületén, elsőként egy reklámkampányt kell feltölteniük a rendszerbe, és ennél a feltöltésnél akadtak technikai gondok. Valamint azoknál is probléma volt, akik bár korábban töltötték fel reklámkampányukat, de mostanában szerették volna módosítani.

A közösségi médiát jelenleg elárasztják azok a hirdetések, amelyek hatalmas árzuhanást ígérnek a Black Friday, illetve a Cyber Monday – az internetes rendelések leárazásának hétfője – idejére.

(Origo, 2018. november 25.)

 

A reklámot is nyomja, nem csak a lottószámokat

A magyar médiapiac legnagyobb szereplője lehet a Szerencsejáték Zrt.

A Szerencsejáték Zrt. 2017-ben 16,1 milliárd forintot költött hirdetésekre. Mivel a teljes magyar reklámpiac 216 milliárd forint volt, így a Szerencsejáték Zrt. költi el minden 15. magyar reklámforintot, és ennek elsősorban Andy Vajna TV2-je örülhet – írja az index a G7.hu nyomán.

Az állami szerencsejátékmonopólium többet költ az árbevételéhez képest reklámokra, mint évekkel ezelőtt: amíg ugyanis 2017-ben a nettó 147 milliárd forintos nyereség 11 százaléka ment hirdetésre, 2010-ben még csak a 73 milliárd nettó 9 százaléka, 6,6 milliárd forint. Ezzel együtt a cég részesedése is nagyon megnőtt a magyar reklámpiacon, amíg ugyanis 2010-ben még csak minden 26., 2017-BEN PEDIG MÁR MINDEN 15. REKLÁMFORINTOT ŐK KÖLTÖTTEK EL A MAGYAR MÉDIAFELÜLETEKEN.

Eközben az is látszik, hogy 2010-hez képest a Szerencsejáték Zrt. tíz legnagyobb médiapartnere között csak a TV2 maradt meg 2017-re, és amíg 2013-ban még a Simicska-érdekeltségek vitték a hirdetési bevétel felét, 2017-ben a top 10-be csak a Blikk fért be nem állami, vagy kormányközeli médiumként. Különösen látványos, hogy amíg a TV2 csoporthoz jutott 2017-ben az összes hirdetés 78 százaléka a TV-s piacon, az RTL-csoportnál  gyakorlatilag nem hirdet a cég, miközben 2010-ben még 7 százalék körül alakult az arányuk.

A LAP BECSLÉSE SZERINT ÉVI 4,2 MILLIÁRD FORINTOT KÖLTHET A SZERENCSEJÁTÉK ZRT. A TV2-NÉL, AMI A CSATORNA HIRDETÉSI BEVÉTELÉNEK NAGYJÁBÓL 44 SZÁZALÉKA.

A Szerencsejáték Zrt.-nek a sportfogadások és a kaparós sorsjegyek felfuttatásával 2010 és 2017 között 2,6-szorosára nőtt az árbevétele, és ebből egyre nagyobb arányban költ reklámra. 

A Szerencsejáték Zrt. elismerte, hogy “a lottótársaság sikeres marketingkommunikációs tevékenysége is nagymértékben hozzájárult” a bevételek növekedéséhez. Azt hangoztatták ugyanakkor, hogy egyik játék sem tartozik a játékfüggőség szempontjából veszélyesnek minősülő kategóriába, mivel a cég “társadalmi felelőssége tudatában” nagy hangsúlyt fektet a játékszenvedély megelőzésére és kezelésére, a termékeiket egy szoftverrel tesztelik bevezetés előtt.

(Index, 2018. július 10.)

 

Most a YouTube akasztotta ki a reklámozókat

Több világcég szerint is fontosabb a gyerekek védelme, mint a karácsonyi hirdetési kampány. Nem tűrik a pedofil tartalmat.

 A Lidl, a Mars, a HP, a Deutsche Bank és olyan brit óriáscégek, mint a Sky, vagy a BT is visszavonták hirdetéseiket a YouTube-ról és annak tulajdonosának, a Google-nak az oldalairól. A karácsonyi kampányőrület kellős közepén azért döntöttek a cégek az oldalak bojkottálása mellett, mivel a gyermeket súlyosan sértő tartalmat nem szűrik megfelelő módon, írja a HVG.

A Lidl azt jelezte: „sokkolta és feldúlta” az, hogy a fiatal gyerekeket is megjelenítő videók alatt milyen kommentárokkal találkozott. Hasonlóan nyilatkozott a Mars élelmiszergyártó is – írja a Financial Times. A HP amiatt tiltakozik, hogy a Google nem megfelelő videók elé helyezte el hirdetéseit, amit annak tudnak be, hogy a YouTube nem megfelelően osztályozza a videóit, és nem megfelelően működik a tartalmak, felhasználók letiltása sem.

2017 márciusában a Google európai vezetője már bocsánatkérésre kényszerült, miután a Marks and Spencer és a Havas hasonló okokból visszavonta hirdetéseit. A bocsánatkérés most még várat magára, azt mindenesetre márn jelezte a videomegosztó, hogy szigorít a tartalmak elbírálásán.

A pedofil, szélsőséges, vagy a gyermekek nyugalmát más módon megzavaró videókkal és kommentárokkal kapcsolatos problémákat a BBC és a The Timestárta fel. A BBC szerint akár százezer olyan felhasználója lehet a világ legnagyobb videomegosztójának, akik megengedhetetlen módon kommentálják a tartalmakat. A YouTube azt állítja, az emiatt érkező feljelentések többségét 24 órán belül elbírálja.

(HVG, 2017. november 24.)

 

Oroszország húzza a térség reklámpiacát

Nagyot nyomott a magyar reklámpiac is. Húz egész Közép- és Kelet-Európa.

A közép- és kelet-európai reklámpiac rohamléptekkel nőtt az elmúlt évben is, írja az Origo. Bár a televízió maradt a legjelentősebb hirdetési felület a térség legtöbb országában, az online platformok szinte mindenütt egyre jobban felzárkóztak mögötte – derül ki az idei CANnual Reportból. A Café Communications és a weCAN kiadványa arra is rámutat, hogy a reklámozók 2 milliárd euróval költöttek többet 2017-ben, mint az azt megelőző esztendőben.

A Café Communications, valamint a közép-és kelet-európai, független reklámügynökségeket tömörítő hálózata, a weCAN Varsóban mutatta be éves reklámpiaci jelentését, a CANnual Report-ot, amely immár negyedik alkalommal elemzi a kommunikációs szektor legújabb regionális trendjeit.

Húzott jól az egész régió

A 2018-as jelentés a következő országok adatait vizsgálja: Bosznia-Hercegovina, Bulgária, Csehország, Észtország, Horvátország, Lengyelország, Lettország, Litvánia, Magyarország, Oroszország, Románia, Szerbia, Szlovákia, Szlovénia, Ukrajna.

A kiadványból kiderül, hogy az erőteljes reklámpiaci növekedés motorja a térségben Oroszország, ahol csak a digitális hirdetésekre 700 millió euróval többet költöttek tavaly, mint 2016-ban.

Mellettük a közép-és kelet-európai országok szintén lendületes fejlődést mutattak Horvátország és Bosznia-Hercegovina kivételével. Utóbbi kettőnél a térség egyik legnagyobb vállalatának, az Agrokor-nak csődközelbe kerülése visszaesést eredményezett a lokális reklámköltésekben.

A teljes közép- és kelet-európai hirdetési piac értéke elérte a nettó 13 milliárd eurót. Ez hozzávetőlegesn 4,3 ezer milliárd forint.

Az online viaskodik a tévével

A riport rámutat arra a trendre is, hogy az online videók egyre népszerűbbek a térségben, de még a televízió mögé szorulnak. Legalábbis egyelőre. Csehország, Magyarország és Litvánia kivételével továbbra is a tévékhez folyik be a legtöbb reklámbevétel. A számok tükrében ez azt jelenti, hogy a televíziós csatornák az átlag közép-és kelet- európai reklámtorta 45 százalékát viszik el, míg az online média részesedése „csak" 30 százalék körül mozog.

A televízió egyeduralmával kapcsolatban azonban jóval árnyaltabb a kép, a reklámbevételeket és azok növekedési ütemét összevetve.

Míg a televíziós hirdetésekre elköltött pénz átlagosan 8 százalékkal nőtt a régióban, addig ez az összeg az online videók esetében 26 százalékkal emelkedett 2017-ben.

Ez azt mutatja, hogy a videós tartalmak ütemesen zárkóznak fel a televízió mögött. A folyamat pedig nem áll le, hanem még inkább gyorsul a jövőben.

Nőtt a tévé és erősödött az online Magyarországon is

A visegrádi négyek közül egyedül Lengyelország múlta alul korábbi eredményeit. Csehországban és Szlovákiában is erősödésről számoltak be a piaci szereplők, hazánkban pedig markánsan, 17 százalékkal nőtt a médiapiac 2017-ben az egy évvel korábbi szinthez képest. Magyarországon a legnagyobb megrendelő az állam volt, amely közel 32 millió eurót költött reklámokra, ez az összeg duplája annak, amit a sorban mögötte álló Magyar Telekom fizetett ki nettó értéken a hirdetésekért (közel 15 millió euró).

Idehaza a hirdetőkért folyó tévé - online párharcban az utóbbi áll inkább nyerésre, de a televízióknak sincs igazán okuk panaszra.

A digitális költések két éve lekörözték a televíziót, és az online fogyasztás továbbra is folyamatosan nő. A lakosság magasabb státuszú tagjainak már több mint 90 százaléka naponta internetezik. Az ebben a piacrészben keletkező hirdetési bevételek 53 százalékát pedig a külföldi tulajdonban lévő felületek, a Facebook és a Google szerezték meg.

2017-ben a digitális csatornák szerepe felértékelődött a hirdetési kampányokban, a televízióé vele szemben tovább zsugorodott, többek között azért is, mert a tévénézéssel töltött idő szinte minden hazai célcsoportban csökkent. Ennek ellenére a 2017-es év így is gyümölcsöző volt a tévék számára. A reklámozók 7,5 százalékkal többet költöttek televíziós megjelenésekre, mint egy évvel korábban. Ennek a növekedésnek a motorja elsősorban az állam volt, ami mára azt eredményezte, hogy itt az összes reklámköltés 12 százaléka központi forrásból származik.

Magyarország régiós második

A jelentés a 15 közép-kelet-európai ország reklámpiacának teljesítményét is összehasonlítja, az egy főre jutó hirdetési kiadások százalékos összevetésével, az adott ország egy főre jutó, nominális GDP-jére is vetítve.

Ennek alapján az derül ki, hogy Magyarország egy helyet javítva most a második helyet foglalja el, és az egyik legerőteljesebben növekvő reklámpiaccal rendelkezik a régióban. A második Csehország. A jelentésben használt magyar reklámköltési adat az MRSZ TV, rádió, print és OOH költési adataiból, valamint az IAB Europe digitális reklámköltési adataiból áll.

(Origo, 2018. november 10.)

 

Kína beelőzi Amerikát a videós reklámpiacon

A tévét és a hagyományos sajtót is lenyomják az új videók. Reklámban.

A hirdetők olyan lendületesen költik a pénzt az úgynevezett on-demand videó-szolgáltatások terepén reklámokra, hogy az itteni növekedés mértéke maga mögött hagyja az olyan hagyományos médiafelületekét, mint a tévé vagy a nyomtatott sajtó, írja az Investor.hu.

Az úgynevezett on-demand videó-szolgáltatások globális reklámpiaca várhatóan 47 milliárd dollárosra bővül 2023-ig, ami majdnem duplája a 2018-as méretnek. Jelenleg Kína vezeti a hirdetők rangsorát, ahogy a világ második legnagyobb gazdaságának márkái várhatóan 8 milliárd dollárt költenek el idén a streaming terepén. Ezzel Kína éppen lenyomhatja az USA-t, ahonnan a várakozások szerint 7,9 milliárd dollárnyi hirdetési összeg érkezik majd az iparágba – írja a CNBC a World Advertising Research Center (WARC) adatai alapján.

A hirdetéseket működtető on-demand videó-szolgáltatások között olyan szupersztárok vannak, mint a Hulu, az HBO Now, amelyek jelentősen különböznek például a Netflixtől és a hozzá hasonlóktól. Utóbbi ugyanis havi előfizetési díjat szed be, azonban ezt követően már nem jelenít meg reklámokat a fogyasztóinak. Ez a két csoport adja a teljes on-demand videó piacot, amelynek összesített mérete globálisan elérheti idén a 68,7 milliárd dollárt, ami igen jelentős, 28,7 százalékos erősödés lenne a tavalyi 53,3 milliárdhoz képest.

Mindeközben a hagyományos tévéhirdetések piaca várhatóan 1,1 százalékkal, 139,9 milliárd dollárra fog erősödni ebben az évben, a rádióhirdetések pedig 0,6 százalékkal 24,4 milliárd dollárra emelkedhetnek világszerte. További fontos online terület a keresőplatformok (mint a Google) reklámpiaca, amely 11,8 százalékkal 103 milliárdosra bővülhet.

Noha a Netflix és a hozzá hasonló szolgáltatások egyre növelik a nézők igényét arra, hogy a műsorokat bárhol és bármikor megnézhessék, mivel ezek a vállalatok nem árulnak reklámfelületet a platformjaikon, a vállalatoknak más on-demand szolgáltatásokat kell megkeresniük, hogy elérjék a fogyasztókat – hangsúlyozta James McDonald, a WARC szakértője.

Éppen ez indokolja, hogy az olyan cégek, mint az AT&T és az Amazon egyre inkább fedezik fel a reklámfelületeket értékesítő on-demand szektort, mégpedig azzal a nem titkolt céllal, hogy komoly részesedést szerezzenek a 2023-ra várhatóan 47 milliárd dollárosra bővülő piacon– tette hozzá McDonald.

A lépés pedig teljesen indokolt, mivel csak az Egyesült Államokban több százezer háztartás mondta vissza a kábeltévé előfizetését az elmúlt időszakban, és idén áprilisig 59,5 millió otthonban voltak elérhetők on-demand videó-szolgáltatások. Ez pedig éves alapon 17 százalékos bővülésnek számít. Az egyes szolgáltatók megoszlása alapján 73 százaléknál volt Netflix, 50 százaléknál a YoutTube vonatkozó szolgáltatása, 36 százalék fizetett elő az Amazon Prime-ra, míg 28 százalék a Hulura.

Menőznek a kínai reklámok

A legnagyobb hirdetőnek számító Kínában azonban nem csupán az on-demand szolgáltatások népszerűek a hirdetők körében. Az ország cégei ugyanis jelentős összegeket költenek mindenféle tévéműsorral összefüggő hirdetésekre is. Ezzel pedig Kína mára a világ második legtöbb pénzt fordítja televíziós reklámokra – csak az USA előzi meg. A teljes összeg tavaly elérte a 10,9 milliárd dollárt.

Kína ezzel ráadásul átvette a második helyezést az Egyesült Királyságtól, mivel a szigetország 10 milliárd dollárral lecsúszott a harmadik helyre.Azonban mindkét ország eltörpül az Egyesült Államok lenyűgöző, 58,3 milliárd dolláros hirdetési aktivitása mellett.

A világ jelenleg második legnagyobb gazdaságának számító Kína már saját streaming szolgáltatásokkal is büszkélkedhet. A Baidu technológiai óriás kezében van az iQiyi nevű platform, amelynek június végén 67,1 millió előfizetője volt. Ez 75 százalékos növekedést jelent az egy évvel korábbi szinthez képest. Összevetésképpen, a Netflixnek 130 millió előfizetője volt ugyanekkor, ráadásul az amerikai videós nagyágyú egyes műsorait az iQiyi rendelkezésére bocsátotta, hogy így törjön be a kínai piacra.

(Investor.hu, 2018. november 2.)

 

Kim Kardashian vagy Selena Gomez? Á, dehogy!

Influenszerek világa: átalakulóban a piac. A véleményvezérek is csak a pénzt szeretik, a követőik őket szolgálják.

Nemzetközi felmérés készült az influenszerek (nem pontos, de valami hasonló: a celebek) 2017-es évéről, amiből nemcsak az derül ki, hogy  létezik mikro-, makro- és megainfluenszer. De az is, hogy a divatházak és a luxuscégek jobban szeretik azokat a követőik befolyásolására alkalmas, a közösségi médiában roppant népszerű arcokat, akiknek kevesebb mint 100 ezer rajongójuk van, mint Kim Kardashiant vagy Selena Gomezt, írja a 444.hu.

A riportot a Launchmetrics készítette, így a felmérés a divattal, kozmetikumokkal, luxustermékekkel foglalkozó cégek oldaláról mutatja be a hirdetői és az influenszer-magatartást, de nagyjából ezek azok a területek, ahol a leggyakrabban keresik a marketing ilyen formáját.

Számok tengerében is fürdenek az influenszerek

A felmérésben 600 szakmabeli vett részt Európából és az Egyesült Államokból, 78 százalékuk állította, hogy befolyásoló személyiségnek tartott bloggerekkel, közéleti szereplőkkel dolgoztak együtt 2017-ben. Ez 2016-hoz képest 13 százalékos növekedés. A legtöbb cég új termékeik bevezetéséhez, új kollekciók bemutatásához veszik igénybe az influenszerek segítségét. A felmérésben nemcsak a marketingesek, hanem 200 influenszer is részt vett. A kérdéseket a Launchmetrics 2018 január végén küldte ki a szakmabelieknek, így marketingeseknek, PR-szakembereknek, kommunikációs ügynökségeknek és persze influenszereknek.

A felmérésből kiderült, a részt vevő cégek 78 (!) százaléka dolgozott influenszerekkel 2017-ben, ez 2016-hoz képest 13 százalékos növekedés. A legtöbb cég új termékeik bevezetéséhez, új kollekciók bemutatásához veszik igénybe a segítségüket. A cégek közül, melyek nem költöttek erre, főleg költségmegszorításokkal magyarázták, a többiek pedig időhiányra, vagy az ezt a piacot jól megítélni képes munkatársak hiányára hivatkoztak. 

Az influenszerekkel dolgozó szakmabeliek közel 80 százaléka mondta, hogy fő célcsoportjuk a 24-38 év közötti, millenialként ismert korosztály.

A szakmabeliek 90 százaléka szerint a véleményvezérek segítségével bonyolított kampányok a brandépítésben a leghatékonyabbak, és 69 százalékuk véli úgy, hogy az eladások növekedésére is hatással vannak.  73 százalékuk gondolja úgy, hogy az influenszer-marketing hatékony a márkahűség építésében, előző évben ezt még csak 53 százalékuk mondta. Az eladások növelését illetően viszont derűlátóbbak voltak 2016-ban, 5 százalékkal több marketinges gondolta hatékony módszernek az influenszerek bevetését a kampányban.

A szakmabeliek szerint az influenszerek a termékbevezetéseknél a leghatékonyabbak, ezt ugyanígy vélték tavaly is, 42 százalékuk nem is dolgozik velük máskor, csak ilyen kampányoknál. A termékbevezetésen kívül akkor veszik még a leggyakrabban igénybe a segítségüket, ha eseményt szerveznek.

Van ilyen is: mikro-, makro és megainfluenszerek

A marketingesek a követőik száma alapján tesznek különbséget a közösségi média sztárjai között. Akinek 10 és 100 ezer között van a követőszáma, mikroinfluenszernek tekintendő, 101 és 500 ezer között makroinfuenszerré változik, 501 ezertől 15 millióig pedig megainfluenszerré. 

A szakmabeliek majdnem fele meglepő módon nem a megákkal, hanem a mikroinfluenszerekkel szeret a legjobban együtt dolgozni. 

Ez hazai viszonylatra vetítve azt jelenti, hogy egy okosan targetáló (célzó) luxuscég jobban teszi, ha a 40,5 ezer követővel rendelkező Kiss Ramónával keresi az együttműködést, és nem Dukai Reginával, akit majdnem 300 ezer ember követ (Instagramos követőkről van szó).

Természetesen cége válogatja, de a Versus Versace például szereti szűk, de befogadó közönségre szabni kampányait, a Coach viszont jobban bízik a tömegmarketingben, így a megákkal közöskednek inkább.

Aha?

Jó kérdés, hogy milyen szempontok alapján döntik el, melyik közösségimédia-sztárral kampányolnak a reklámozó cégek. A válaszadók 45 százaléka csakis a tartalom minősége alapján dönt, 32 százaléknak a reakciók (lájkok, kommentek, megosztások) a legfontosabbak, 15 százalékuk pedig piaci rést keres influenszereken keresztül. A döntést, hogy kit válasszanak, a szakmabeliek kevesebb mint 8 százaléka hozza a követőszám alapján. 

A legnépszerűbb taktika az influenszerek becsábítására továbbra is a minta-, ajándékküldés.

Instagram? Facebook? Csak az Instagram! 

Nem, nem csak az, de továbbra is ez a marketingesek kedvenc platformja, a felmérésben részt vevők 36 százaléka instán futtatja az ilyen kampányait. Nagyon szeretik az Instagram Stories-t, a swipe-up funkciót, és persze az Instagram Shoppingot, ami a lehető legegyszerűbbé teszi, hogy a befolyásolás hatása alá esett követő azonnal pénzt hagyjon a cégnél. Ez a funkció egyébként még viszonylag kevés országban elérhető, magyarországi cégek számára például nem.

A második legnépszerűbb a Facebook, a blog pedig meglepetésre még le tudta nyomni a Youtube-ot - igaz, kevesebb mint 1 százalékkal.

Nyilván: az influenszerek is a pénzt szeretik

Mindenkinek jól esik az elismerés, és klassz dolog a dicséret és az apró ajándék is, de az influenszerek is jobb szeretnek pénzért dolgozni, 27 százalékuk legalábbis pénzt kér viszonzásul. 20 százalék azonban beéri a dicsőséggel, és azzal az ismertséggel, amit egy-egy ilyen kampány hoz nekik. Azért örülnek az ajándékoknak is, igazság szerint még jobban, mint a megelőző évben. Új színfolt a témában az együttműködés más influenszerekkel, amit nagyon hatékonynak éreznek.

Céges oldalról 41 százalék minden, vagy majdnem minden esetben pénzzel kompenzálja a véleményvezért, 24 százalékuk csak alkalmanként, 16 százalék pedig soha nem fizet. 19 százalék csak nagy kampányokért fizet, és úgy tűnik, ez egyre gyakoribb lesz, 2016-ban még csak 6 százalékuk járt el így.

Na és Magyarországon?

Itthon kicsit megkésve sikerült csak rendezni a fizetett, szponzorált tartalmak szabályozását, de tavaly elkezdődött valami. A Gazdasági Versenyhivatal 2017 év végére jutott el odáig, hogy vizsgálni kezdte az influenszerek és a fizetett posztok problémáját. 2017 novemberben adták ki ajánlásukat, melyben egyértelműen definiálták, ki számít véleményvezérnek, és pontosan hogyan kell megjelölni a fizetett, vagy barterszerződés keretében megjelenő posztokat. Az ajánlás részleteinek kidolgozásába hazai influenszereket is bevontak. Első körben úgy jártak el, hogy megállapodtak azokkal a véleményvezérekkel, akik a múltban rendszeresen megjelölés nélkül, egy köszönöm hashtaggel elintézve posztoltak fizetett tartalmakat. Rubint Réka és Dukai Regina esetében nem szabtak ki bírságot, viszont túl azon, hogy ezentúl egyértelműen jelölniük kell a reklámnak minősülő posztokat, vállalásuk alapján oktatási célú és tájékoztató posztokat is közzé kell tenniük.

(444.hu, 2018. április 16., Boros Juli írása)

 

Nem kell a Google a márkáknak

Most éppen a VW, a Tesco és a Toyota mondott nemet, mert szélsőséges tartalmú oldalakon nem adják a nevüket.

Egyre csak dagad a Google körüli botrány, mivel nemrég újabb három világmárka döntött úgy, hogy felfüggeszti hirdetéseit az informatikai cég videómegosztóján, tudósít a Világgazdaság.

Újabb három világmárka csatlakozott ahhoz a 250 céghez, amelyek felfüggesztették reklámjaikat a Google-nél. A Volkswagen, a Tesco, és a Toyota azután döntött így, hogy az informatikai cég rendszeresen jeleníti meg hirdetéseiket, brandjüket különböző szélsőséges tartalmakat felvonultató oldalakon, így komoly veszélynek kitéve népszerűségüket.

A botrány nem tesz jót, a Google-nek, mivel részvényeinek ára folyamatosan csökken. Matt Brittin, a Google európai vezetője a napokban bocsánatot kért az érintettektől, ígéretet téve arra, hogy megoldják a problémát. Ugyanakkor ezzel egy időben azt is hozzátette: egyelőre nem tervezik, hogy olyan alkalmazottakat foglalkoztassanak, akik megkeresik és letörlik a problémás tartalmakat.

Az elmúlt időszakban több világmárka jelentette be, hogy nem hajlandó hirdetni a Google platformján. Feltételük, ameddig nem dolgoznak ki megnyugtató megoldást arra, hogy ne sérüljön brandjük, nem engedik reklámjaikat tovább mutatni.

Legutoljára a Mark&Spencer döntött a hirdetés-bojkott mellett, de megszüntette hirdetéseit például a McDonald's angliai érdekeltsége is.

(Világgazdaság, 2017. március 23.)

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.