butikpórázon₪vásárlóktere

Veszteségszabály: a magyar top is a veszélyzónában

A brüsszeli bürokraták dobnák a veszteségszabályt, ők nem akarják a veszteséges áruházláncot bezárni. Feltehetően a jogalkotók sem így gondolták, sőt, de a magyar áruházi top ott van a veszélyzónában. Egyébként a Palócker bukta volna a szabályt. Van igaza a miniszteri biztosnak, csak rossz irányba néz. 

A kormány célja pontosan az volt, nem is csinált titkot belőle, hogy több korlátozással is megszorítsa a multi áruházakat, sokat próbálkozott is. Ezért egyebek mellett bevezette 2015-től a multi áruházakra szabott, jócskán megemelt élelmiszerlánc felügyeleti díjat, ezzel együtt pedig előírta, hogy két év veszteséges tevékenység után be kell zárni a legnagyobb boltokat. Feltehetően nem volt véletlen a két szabály egyidejű bevezetése, dupla teher nagyobbat nyom alapon. Volt még más is, de ezek voltak a legszigorúbbnak szánt retorziók.

A felügyeleti díj ment a levesbe, de a brüsszeli bürokratáknak nem tetszik a veszteségszabály sem

Az uniós bürokraták viszont borsot törtek a magyar kormány orra alá és az élelmiszerlánc felügyeleti díjat viharos gyorsasággal felszámolták 2015-ben, még a fizetési kötelezettségek határideje előtt felfüggesztették annak rendjét. Sőt, a magyar kormány azóta már vissza is csinálta a régi rendet (hát bizony azzal, hogy most már mindenkinek fizetnie kell, a legkisebbeknek is, akik előtte kivételezettek voltak: ennyi "haszna" volt a brüsszeli cécónak, némiképpen hasonlóan, mint a reklámadónál). Így a felügyeleti díj többletéből egy vasat sem kellett kifizetniük a multi áruházaknak.

Most pedig úgy tűnik, hogy a szék egy másik lábát is kirúghatják a kormány alól, hiszen 2017 július 13-án Brüsszelben bejelentették, mindössze két hónapja van a magyar kormánynak a változtatásra. Persze itt még messze nincs vége a történetnek, hiszen ebben az esetben nem függesztheti fel az EU a veszteségszabályt úgy, mint a felügyeleti díjat, legfeljebb bíróságra mehet vele, ami nem kevés idő. És a bíróságnak többféle választása is lehet az ítélet várható tartalmát latolgatva. Elvileg.

Hazai lánc is szívhat: a Palócker simán elbukta volna

De hát éppenséggel az a fura helyzet alakult ki, hogy a veszteségszabály alapján a veszélyzónába sorolódtak hazai boltos vállalkozások is, mivel bevételük nagyobb 15 milliárd forintnál. A kereskedelmi törvény ugyanis itt húzza meg azt az alsó határt, ami felett belép a zárási szigor. A Palócker simán bukta volna a szabályt az eddig nyilvánosságra hozott 2014-es és 2015-ös eredményei alapján, de hát a regula egy évvel később indult. 2016-ról nincs beszámolója a nyilvános adattárban, de hát nem lehetett rózsás a helyzete, bevétele pedig jócskán lecsúszhatott.

A kereskedelmi törvény úgy rendelkezik, hogy ha két egymást követő esztendőben veszteséges (vagy éppen pontosan nulla az adózott eredménye) egy nagyobbrészt napi fogyasztási cikkeket (élelmiszert, háztartási vegyiárut) árusító üzletlánc, annak be kell zárnia. És 2015-től ketyeg az óra, 2017-től pedig már alkalmazható az előírás.

Eredetileg egyébként 50 milliárd forintban húzta meg a határt még 2014 végén az Országgyűlés, de a köztársasági elnök megfontolásra visszadobta a törvényt, pontosan azzal érvelve, hogy az ütközhet az uniós joggal. Így lett 15 milliárd forint a küszöb. Hát igen, a brüsszeli bürokratáknak a 15 milliárd forintos határ sem tetszik, szerintük így is ugyanúgy közösségellenes az előírás.

Miniszteri biztos: van igazsága, de rossz az irány

Hozzá lehet tenni mindehhez, mit is mond a kormány képviselője. Szatmáry Kristóf, a kereskedelempolitika összehangolásáért felelős miniszteri biztos számos alkalommal beszélt arról, hogy a multi áruházláncok nem fizetnek meg minden adót, de ez a szabály rendet vágott közöttük, mert lám-lám, most már mindegyik eredményes. Igaza egyébként van abban, hogy világszerte, így az unió viszonylatában is hatalmas birkózás folyik a multi cégekkel az adócentekért. A Google például nemrégiben kapott egy bírságot a brüsszeli bürokratáktól, a csekk 2,4 milliárd euróról szól, de közben Párizsban bíróságon megúszott 1,1 milliárd eurót. És még folyik vele szemben más eljárás. Persze, a Google más lépték, mint a kiskereskedelem, bár a Walmart, vagy az Amazon már nem piskóta.

Igaz, hogy a multi áruházak itthon az elmúlt két esztendőben nem mutattak ki veszteséget beszámolóikban és korábban ez nem így volt minden esetben, tehát valóban fordult a kocka. De hát nem biztos, hogy a veszteségszabálytól ijedtek meg, hiszen már három éve folyamatosan nő a piac, aminek nyilván van némi hozadéka számukra is. Nincs ágazati különadó, ami 2012 végéig volt három esztendőn keresztül.  nincs mit szépíteni, a vasárnapi boltzárral is megspóroltak némi kiadást, bár a munkaerőhiány miatt nyomniuk kell a béreket felfelé. És hát ráadásul a szabály olyan, hogy ha egy vállalkozás szándékosan veszteséges szeretne lenni, nyugodtan megtehetné, persze csak minden második esztendőben. Ez csak számtan kérdése. Elvileg.

De hát a brüsszeli bürokratáknak természetesen nem azért fáj a fejük, hogy adót kell fizetni és a magyar kormány az utolsó fillérig be akarja hajtani a jussát. Ebben a szándékban a miniszteri biztosnak igaza van, de "arról nem akarnak hallani (szerkesztő: Brüsszelben), hogy bárkit bezárással fenyegetünk", mondta Szatmáry Kristóf a Magyar Időknek legutóbb. Tehát azt a jogát a kormánynak nem lehet elvitatni, hogy rajta akarja tartani a szemét az adófizetők áruházakon, és ha kell, lép is ennek érdekében. Ilyen volt például az online kassza bevezetése, bár a multi áruházakra nem jellemző a nyugtaadás elmulasztása. De hát ezek szerint a multi áruházak gyanúsak a kormány szemében az adófizetésben.

A miniszteri biztos - bármilyen furcsa is - nyilatkozataival egyébként a brüsszeli bürokraták szekerét is tologatja, hiszen csak arról beszél, hogy "a szabályozás hatékony, és eredményeket is hozott, ezt a multiláncok által az előző üzleti évekről közzétett nyilvános mérlegadatok is bizonyítják". Hát igen, Brüsszelben pontosan az is fáj, hogy ez a szabály a multi áruházakat hivatott regulázni, akár kell, akár nem (bármely vállalkozás a világon számos ok miatt lehet akár huzamosabb ideig veszteséges. Van rá példa bőven, de arra nincs, hogy a veszteséges vállalkozást büntessék. Elég büntetés neki a veszteség. És a nemzeti hovatartozás szerinti eltérő szabályozást nagyon nem szeretik a brüsszeli bürokraták. Lehet ezért őket nem szeretni, de hát ma ilyen szabályrend van az uniós viszonylatban. 

Na, most mi lesz: a magyar áruházi top is a veszélyzónában

Jelenleg hat multi áruházláncot vizslatnak az elemzők, akik a veszteségszabály céltáblái (Aldi, Auchan, Lidl, Penny, Spar, Tesco), miközben azért a nagy drogériák is napi cikkek forgalmazói, tehát ide tartoznak (dm, Rossmann).

A nagyobb magyar üzletláncokat között is akad néhány, mely beleesik a veszteségszabály zónájába. A Palóc Nagyker esete is arra mutat rá (most a számoktól függetlenül), hogy hazai vállalkozás is veszélybe juthat, nem is beszélve az évente kényszerűen bezáró több ezer kisboltról.

A számoknál azonban vigyázni kell, hiszen a kereskedelmi törvény szerint csak arra a vállalkozásra vonatkozik a szigor, amely nettó árbevételének több, mint fele napi fogyasztási cikk kiskereskedelmi értékesítéséből ered, tehát a kiskereskedelmi értékesítés arányát is nézni kell. Ez pedig nem minden mérlegbeszámolóból derül ki rögvest, ezért is a veszteségszabály ellenőrzésének feladata az adóhatóságé. Most pusztán a nagyságrend tekintetében lehet vizsgálódni, ami önmagában semmiféle veszélyt, vagy feltételezést nem jelent, pusztán annyit, hogy vannak magyar üzletláncok 15 milliárd forint feletti árbevétellel. A példák véletlenszerűek, akadhat még más is.

A magyar láncok tagjaira egyébként messze nem jellemző a nagy árbevétel. A coopok többsége néhány milliárd forintos árbevételt könyvelhet el évente, de jó néhányan ez alatt mozognak, száz milliós nagyságrendekkel, vagy még kevesebbel. A nehezebb piaci helyzetüket az is mutatja némi felületes szemlélődés alapján, hogy akadnak, akik számottevő arányban bérbe adják üzlethelyiségeiket, feladva a hagyományos kereskedést. Nem véletlen faluhelyen a kínai bolt sem, hiszen talál magának üzlethelyiséget.

A CBA tagvállalkozásaira sem jellemző a 15 milliárd forint feletti árbevétel, ami mutatja, hogy kicsiből indulva milyen nehéz építkezni. Van benne olyan is, aki csak alulról közelíti a 15 milliárdos határt, de már nem sok hiányzik belőle:

  2015 2016
árbevétel eredmény árbevétel eredmény
 Mecsek Füszért, Coop 31,1  0,1  34,9  0,1 
 Unió Coop 26,6  0,6  28,5  0,7 
 Coop Szolnok 23,6 0,3 25,2 0,3
Krupp és Társa CBA 18,9 0,6 20,0 1,0
 Nyírzem Coop 17,5  0,7  18,3  0,7 
Co-op Star 16,9 0,4 17,7 0,7
 Vörösvár Kft CBA  13,7  0,4 14,4  0,6 
Elektronikus Cégjegyzék, árbevétel: milliárd forint, nettó, eredmény: adózott

Nem tartalmazza a top a nagykereskedőket, vagy akik nagyobbrészt nagykereskednek, hiszen rájuk nem vonatkozik a veszteségszabály. Bár itt is akadnak nagy magyar cégek, például a szegedi CBA-hoz kötődő Hansa-Kontakt a maga 45 milliárdos bevételével igen csak számottevő nagyságrendű vállalkozás.

A Reál Hungária Kft 13 milliárd forint feletti forgalma közelíti ugyan a limitet, de hát nagyobbrészt nagykereskedelmi tevékenységet folytat. A reálos Kelet-Alfi-Ker is inkább a nagykereskedelemben ügyködik, így árbevétele ugyancsak eléri a limitet, de nem sorolható a kiskeres topba, hasonlóképpen a Z+D Kft, valamint az Alaszka Kft sem.

Persze, a franchise rendszer tagjainak összesített forgalma már szép summa, hiszen úgy már mindegyik ott van a topban.

És a multik: más nagyságrendek

A multi áruházak egy része már közzétette 2016-os beszámolóját, de mivel az úgynevezett üzleti év fordulónapjai eltérőek, nem mindegyik. De hát ennek jelenleg nincs olyan jelentősége, hiszen valóban az elmúlt két esztendőben eddig mindegyik nyereséget mutatott ki. A forgalmi adataik azonban egyértelműen jelzik, hogy más piaci nagyságrendben mozognak (hiányzók - Auchan, Lidl, Tesco):

  2016 2015
Aldi 133 108
Penny Market 188 176
Spar 438 414
dm 76 69
Rossmann 62 56
Elektronikus Beszámoló Portál, nettó árbevétel, milliárd forint, 2016. január 1-december 31.,
dm: 2015. október 1-2016. szeptember 30.,

Majd az online számla rátesz egy lapáttal

Az online kassza hozott pénzt a költségvetésnek, de hát azért egyes ellenőrzési eredmények azt jelzik, hogy vannak még tartalékok, mármint az adóhatóság számára az elmaradt adóbevételek beszedésében. Az adóhatóság így is 500 milliárd forintnyi adóhiányt tár fel évente a nemzetgazdaságban, ami azért nem kevés az ellenőrök részéről. De hát az ügyeskedők sem tétlenkednek közben. A feltárt adóhiány 80-90%-a áfacsalás, aminek egyes ágai feltehetően mélyen belenyúlnak a boltos kiskereskedelem világába, a zömében 27%-os áfakulcs mellett pedig ez nem is csoda. Az online kassza mellé azonban ha bejön 2018-ban az online számlabekötés is, akkor azért nagyot szorulhat a hurok, nem is keveset. Talán ebbe az irányba kellene többet nézni, hiszen ha egy vállalkozás, legyen az bármilyen, betartja a szabályokat, azzal nincs mit kezdeni. De ha esetleg adópénzt talicskázik, akkor van keresnivaló. Az adóhatóság részéről.

(blokkk.com, 2017. július 17.)

 

Áruházi veszteségszabály: mehet a levesbe?

Az élelmiszerlánc felügyeleti díj multivágó szabályait kénytelen volt a magyar kormány megváltoztatni. Jön a következő?

Az Európai Bizottság felszólította Magyarországot, hogy számolja fel azt a korlátozást, mely szerint a nagyobb élelmiszer áruházláncoknak, ha két egymást követő esztendőben veszteségesek lennének, be kellene zárniuk.

A Bizottság 2017. július 13-án úgy határozott, hogy indokolással ellátott véleményt küld Magyarországnak, amelyben sürgeti a kiskereskedelmi ágazatban működő veszteséges vállalatokra vonatkozó korlátozások megszüntetését. A magyar szabályozás tiltja a rövid forgalmazási ciklusú termékeket – például élelmiszert – értékesítő kiskereskedőknek, hogy folytassák tevékenységüket Magyarországon, ha két egymást követő évben veszteségesen működtek. A Bizottság álláspontja szerint ez az intézkedés ellentétes a letelepedés szabadságával és a hátrányos megkülönböztetés tilalmának elvével (az EUMSZ 49. cikke), valamint a tőke szabad mozgásával (az EUMSZ 63. cikke), és nem igazolható a közérdeken alapuló kényszerítő okokkal.

Magyarországnak két hónap áll rendelkezésére, hogy értesítse a Bizottságot a helyzet kezelése érdekében hozott intézkedésekről. Amennyiben ezt nem teszi meg, akkor a Bizottság úgy határozhat, hogy az Európai Bíróság elé terjeszti az ügyet.

(Európai Bizottság, 2017. július 13.)

 

Brüsszel: nem baj a veszteség

A Bizottság megindította a kötelezettszegési eljárást a veszteséges élelmiszerláncokat bezárásra ítélő törvény miatt.

Kötelezettségszegési eljárást indított Magyarország ellen az Európai Bizottság (EB) a nem nyereséges napicikk árus áruházak szankcionálásáról 2014. végén elfogadott törvény miatt, mert úgy véli, hogy az korlátozhatja a vállalkozások letelepedési szabadságát.

Az Európai Bizottság szóvivője február 25-én megerősítette, hogy a brüsszeli testület az előző napon úgynevezett hivatalos felszólító levelet küldött Magyarországnak, és ezzel megindult az eljárás a 2014. decemberében elfogadott jogszabály ügyében.
A törvény megtiltja a napi fogyasztási cikkek árusítását a két egymást követő évben veszteségesen működő nagyobb üzleteknek, melyek éves árbevétele több 15 milliárd forintnál.

Az EB tájékoztatása szerint az új jogszabály nyomán a kiskereskedőknek megnövekedett kockázatokkal kell szembenézniük, ha be akarnak lépni vagy terjeszkedni akarnak a magyar piacon. A tartós veszteségességet tiltó törvény akadályozhatja a befektetéseket és a versenyképesség romlásával járhat, ráadásul magasabb árakat eredményezhet, a bizottság szerint.

A magyar hatóságoknak két hónap áll rendelkezésükre, hogy válaszoljanak az EB által ismertetett kifogásokra. Ha a felszólító levélre nem érkezik válasz, vagy Magyarország olyan észrevételeket tesz, amelyek nem tekinthetők kielégítőnek, az Európai Bizottság úgy dönthet, hogy az eljárás következő lépéseként úgynevezett indoklással ellátott véleményt küld Budapestnek. Ezt követően - ha szükséges - a bizottság az Európai Unió Bírósága elé viheti az ügyet.

Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter az érintett jogszabályról szóló javaslat indoklásában korábban azt írta, hogy a tartósan veszteséges működés közvetett módon gazdasági erőfölénnyel való visszaélést jelent, hiszen a nagy tőkeerejű vállalkozások így tüntetik el versenytársaikat.

Február 25-én egyébként lezárult a plázastopot elrendelő magyar törvény miatt megindult kötelezettségszegési eljárás, a 2012-14. évek közötti időszakban működtetett szabályozás nyomán indított vizsgálat nyomán. A 2012. januárjában életbe léptetett jogszabály értelmében három évre általános építési tilalmat rendeltek el a 300 négyzetméter feletti kereskedelmi építményekre. Ez a törvény 2014. december 31-ig volt hatályban, de azóta már új szabályokat fogadtak el Magyarországon, így a korábbi kötelezettségszegési eljárás lezárult. Az Európai Bizottság ugyanakkor vizsgálja az új törvényeket és azok alkalmazását.

(Világgazdaság, 2016. február 26.)

 

Multi: takarodj?

A vasárnapi boltzár pont a magyar boltosoknak fog jobban fájni, így mindenki utálni fogja az "arányos" teherviselést a kereskedelemben.

Vannak új kereskedési szabályok, melyek mindennek nevezhetők, csak szabályosnak nem, van már persze adótörvény és költségvetés is 2015-re, így érdemes számba venni, mire is számíthatnak a vásárlók mindezek nyomán, hiszen a számlát végső soron mindig nekik kell állniuk. Most is. Így, vagy úgy. A jövő évre elfogadott költségvetés ráadásul elég egyértelmű, hiszen 200 milliárd forinttal több adóbevételre számít az állam, a legfontosabb bevételeket egybe vetve (a vállalkozások, valamint a lakosság befizetését és fogyasztást terhelő adókat nézve). A 200 milliárd többlet pedig úgy jön össze, hogy a vállalkozások adóterhei valamelyest csökkennek a központi költségvetés felé, ezzel szemben a lakosság befizetései és a fogyasztást terhelő adók nőnek.

Az elmúlt jó néhány hónap törvénykezési történéseit mérlegre téve akad néhány tétel, aminek ára van a családi költekezésben, vagy éppen lakatot kell tenni valahová, de a lista böngészése előtt meg kell jegyezni. A nagy áruházláncoknak eszük ágában sincs a fogyasztói árat megemelni, szemben a Vállalkozók Országos Szövetségének állításával, hanem a költségeket fogják csökkenteni. Keresni fognak olcsóbb beszerzési lehetőséget, fognak találni, leépítenek létszámot, több lesz a részmunkaidős (az alkalmazottak reklamációját bizonyára fogadja a KDNP frakcióvezetője, aki szerint viszont nem így lesz), elhalasztanak fejlesztést, beruházást. No persze ez sem egészen így lesz, hiszen a Spar és az Auchan is bejelentette a franchise rendszer indítását, a francia lánc ráadásul belevág az online kereskedésbe is. Nesze neked pláza-stop, hiszen így pontosan ott fognak a franchise rendszerrel megjelenni, ami a magyar kisvállalkozónak legjobban fáj: mellette.

A vasárnapi zárva tartásból pedig nem a CBA, a COOP, vagy a Real fog jól kijönni (a családi kisboltokat leszámítva, de ők kevesen vannak, gazdasági súlyuk csekély, a támogatás meg rájuk fér). A nagyáruházak, mivel nem emelnek árat, sőt, az elbocsájtottak bérmegtakarításából újabb akciókra is futja majd, magukhoz csábítják azokat a vásárlókat, akik nem akarnak szombat délelőtt egy zsúfolt boltocskában sorban állni. Hova megy majd a szombat délelőtti a tolongást kerülő vásárló? A nagyáruházba, mert ott rövidebb a sor. Ráadásul többen kényszerülnek a szombati nagybevásárlásra, hiszen oda a vasárnapi kényelem, tömöttebbek lesznek a kosarak, így könnyen lehet, hogy a hazai láncok vesztesek lesznek.

Persze, nem tudjuk, milyen csapdát jelent a kormányrendelet, mely a kivételek rendjét megszabja. Az erre vonatkozó megfogalmazás kellően zavaros és értelmezhetetlen a részleteket illetően, de kitalálható a kormányzati szándék, kivel fognak kivételezni. Nyilván erre már lépni fog az Unió, aki bár a nyitva tartás nemzeti szabályozásába nem szól bele, kivéve, ha az ütközik valamely közösségi alapértékkel. El tudja valaki képzelni, hogy ne ütközne?

Nos, akkor lássuk az áruházak ketrecét:

- a reklámadó bevezetése, ami ugyebár a költségek része, mint minden adó, ráadásul a kereskedők is fizethetik,
- a trafikrendszer sokadik átalakítása, különösen az, hogy a 2500 négyzetméternél nagyobb áruház téglafalai között már nem lehet dohányárut venni, a ráadás pedig 
  a dohány nagykereskedők kizárása a piacról, (nem mintha a cigaretta egészséges lenne, de feketén sem jobb), a gyártók meg fizethetnek megint,
- szappan adó (környezetvédelmi termékdíj kiterjesztése egyes szépségápolási cikkekre, tisztítószerekre, de az irodai papír is ide került),
- egyes alkoholfélékre a népegészségügyi adó kivetése,
- mégis csak adózik valamennyire az otthoni pálinkafőzés,
- a cafeteria keretösszeg megnyirbálása, ami alapján a masszázs több kedvezményt kap, mint az élelmiszer vásárlás,
- az élelmiszerlánc-felügyeleti díj megemelése a legnagyobb élelmiszer áruházláncok részére,
- egyes áruházak kitiltása a világörökség területéről, de úgy, hogy aki ott van, az is csomagolhat,
- a két évig veszteséges áruházak bezárása,
- a pláza-stop folytatása, természetesen töretlen lendülettel,
- az úgynevezett nyereségminimum társasági adóalapjának megemelése a kereskedők esetében,
- az élelmiszerárusító automaták regisztrálása, természetesen némi díj ellenében,
- egy kicsit bonyolult, de a nagy áruházláncok esetében nekik kell bizonyítaniuk, hogy gazdasági erőfölényükkel nem élnek vissza,
- az EKÁER, az elektronikus közúti áruforgalom ellenőrző rendszer bevezetése, ami olyasmi, mint az online kassza, csak itt nem a nyugta, hanem a fuvarlevél megy
  be az adóhatósághoz, meghatározott esetekben,
- szigorodott az élelmiszerek kötelező tájékoztatási rendje (jó, ez egy uniós előírás),
- az elektronikus és elektromos használt, valamint hulladék készülékeket ma is köteles visszavenni az áruház, de hab a tortán, hogy 2015-től vásárlási utalványt kell  
  adni érte a vásárlónak meghatározott értékben, amit vásárláskor be lehet váltani,
- és a vasárnapi boltzár.

Jön, ha jön a megyei matrica rendszer, ami persze lehet, hogy egyeseknek jó, de összességében több pénzre számít belőle a kormány, így egyértelmű, mi lehet ennek a mérlege.

Vannak persze vásárlóerőt bővítő intézkedések is. Ide tartozik az első házasok adókedvezmény, amit az a házaspár érvényesíthet, amely esetében legalább az
egyik házastárs első házasságát köti. Két évet kell csak kibírni együtt. Az esküvőre viszont nem érdemes művirágot venni, mert azt is pokolian megadóztatják jövőre, hiába, aki a virágot (az igazit) szereti...

Ezzel vége? A kereskedelem szabályozásának koordinációjáért felelős biztos megbízatása - biztos, ami biztos - 2015. május végéig szól, ami azt jelenti, hogy jöhet még más is... Tudja valaki, hogy Ludas Matyi merre csavarog?

(blokkk.com, 2014. december 16.)

 

Multi áruház: tűnés innen!

Szeméttel etessék az embereket? Vasárnap is? Szó sem lehet róla! Legalábbis a kormány szerint.

Legalábbis a kormány törvényjavaslataival ezt üzeni. Na de először nézzük a köretet. Kicsit pontosabban, ha nem is szó szerint idézve, Magyarország éveken keresztül eltűrte, hogy a becsületes kiskereskedőket tönkretegyék és szeméttel etessék az embereket, ebből elegünk lett, mondta a miniszterelnök 2014. november 18-án az országgyűlési vitában. Na persze, az ellenkérdés se semmi, miszerint 33% lesz az élelmiszerek áfája. Ez valahogyan úgy jöhetett ki, hogy 2015-től szedik majd az élelmiszerfelügyeleti díjat, ahol a 300 milliárd feletti bevételi sáv után ez már 6%, egy cég pedig akad, akinek forgalmából valamennyi ebbe beleesik, de hát a politika már csak ilyen.

De hát nem Orbán Viktor miniszterelnök találta fel a spanyol viaszt. Gráf József 2006-ban jelentette ki, hogy azt a szemetet, amelyet néhányan élelmiszernek neveznek, kisöpörjük az országból (ekkor volt egyébként az elhíresült Megatrade botrány). 2010-ben az úgynevezett másodlagos élelmiszer ellenőrzés bevezetésekor (az import élelmiszer szállítmányok lejelentésének előírásakor) is volt némileg hasonló körítés politikai berkekben. 2012-ben a miniszterelnök hasonlóképpen nyilatkozott, amikor élelmiszer hulladékról beszélt, amit vissza kell szorítani. Természetesen egyik alkalommal sem maradt el az eredményhirdetés, hogy sikerült. De úgy tűnik, alkalmanként elő kell rukkolni a régi nótával, akár van ok rá, akár nincs.

Egyértelmű, tovább szorítja a prést a kormány a külföldi befektetőkön (népszerűbb nevükön a multikon), ami önmagában akár népszerű lépés is lehetne. A történet azonban másról szól: elvenni, visszavenni, ahol és amennyit csak lehet. Érdekes kérdés egyébként, hogy az autógyártókat miért nem piszkálja a kormány? Talán azért, mert ők sokkal erősebbek és ez a falat a torkukon akadna.

Szép adagot kap most a kereskedelem is. Sajnálni kellene a multi áruházakat? De hát ott legalább mindenki kap nyugtát, miközben, ismerjük el, azoknál a becsületes hazai kisvállalkozóknál nem olyan gyakran. Az online pénztárgép rendszer valóban nem csekély bevételi többletét ők nyomják a költségvetésbe, a lebukástól félve. Fizessenek a többiek is? A számtan alapján ez a képlet, elsőre.

No, de mit is adnak most a köret mellé? Jó adag adót, kiszorítósdival töltve. Nézzük a fegyvertárat:
- az élelmiszer felügyeleti díj megemelése, kizárólag a kereskedőknek (másnak marad az egytized százalék), ami azt jelenti, hogy hét multi (Aldi, Auchan, Lidl, Metro, Penny, Spar és Tesco) több mint 30 milliárd forinttal gazdagíthatja majd a költségvetést,
- az üzletek bezárása vasárnap, aminek tervéről a miniszterelnök elszólta magát, vagy éppen bejelentette, mit is akar valójában: nem akarja ő az emberek szokásait megváltoztatni, csak éppen - leegyszerűsítve - vásároljanak vasárnap a kis üzletekben, hiszen ez gazdasági kérdés, (nyilván nem véletlen, hogy a három haza nagylánc, a CBA, a COOP és a REÁL bejelentette, támogatják a vasárnapi boltzárat),
- marad a pláza-stop, amit bevezetésekor ugyan csak a 2012-2014. évekre ígértek, de most némileg más lesz a körítés: jelenleg a nemzetgazdasági miniszter adhat felmentést az építési tilalom alól, jövő évtől viszont a kijelölt megyei kormányhivatal jár el, egy kis minisztériumi bizottságosdival kitömve az elbírálás menetét, tehát a lényeget tekintve nem változik semmi (annyi igen, hogy 300 négyzetméter helyett 400 négyzetméter lesz a tilalom határa),
- a reklámadó jelentős érvágás a nagyáruházaknak, hiszen a termelők fizetnek az áruházi újságokban a termékeik reklámjáért (mint bárki bárhol a világon), ami után az áruház adózik, nem keveset, most viszont ráadásként megtilthatják a reklámként elkönyvelt ingyenes áruházi buszjáratot, ami igencsak szánalmasnak tűnik,
- a 2500 négyzetméternél nagyobb alapterületű áruházak, vagy azok a bevásárlóközpontok, ahol ilyenek vannak, már 2013. júniusától nem árusíthatnak dohányterméket, a dohányboltok viszont árusíthatnak majd rágógumit és mentolos cukorkát is (na de azért a trafikok is kapnak egy nyakast, hiszen az eddigi 2000 fő/dohánybolt mércét 3000 fő/dohánybolt léptékre emelik, ami azt jelenti, hogy kevesebb kell belőlük, a kérdés csak az, hogy hogyan faragják ezt le),
- el kell takarítani egyes hírek szerint a világörökségi területekről a hipermarketet (ami ötezer négyzetméternél nagyobb), a diszkontot (ami 400 négyzetméternél nagyobb), a nagyméretű szupermarketet (2500-5000 négyzetméter közötti méretűeket), van rá egy év, azt pedig könnyű kitalálni, hogy ez kiket érinthet,
- a legszebb falat, hogy ha egy 50 milliárd forint árbevételnél nagyobb áruházlánc két egymást követő esztendőben veszteséges, azt kötelező lehet felszámolni (aki folyamatosan fejleszt, beruház, annál ez könnyen előfordulhat),
- csak hab a tortán: annak az áruházláncnak, amelyiknek forgalma több 50 milliárd forintnál, lehet, hogy a jövőben neki kell bizonyítania ártatlanságát, ha erőfölénnyel visszaéléssel vádolják (ma még fordítva van, aki vádol, annak kell bizonyítani),
- nincs pontos információ az alkohol piac átalakításáról, de az előbbiek alapján lehet találgatni, hogy valami itt is lehet (csak a példa kedvéért, aki 2500 négyzetméternél nagyobb alapterületű, az ne árulhasson már annyi mindent, de lehet, hogy az online pénztárgépekhez és a cigarettához hasonlóan itt is beléphet valamilyen központosított beszerzés).

Mit lehet minderre mondani? Bankot, multit nem szeretni könnyű, legalábbis eddig az volt. Az elmúlt években így, vagy úgy, de végül is alapos nyomás alatt tartották a külföldi vállalkozásokat Magyarországon, különadókkal, testre szabott szabályokkal. Ezek egy része nem érintette azonnal és közvetlenül a családok pénztárcáját, hiszen a különadókról megalkotóik azt állították, hogy azok nem átháríthatók, akikre terhelték, azok fizetik. Lehet erről elmélkedni, így történt-e a végén, vagy nem, egy azonban biztos, hogy a költségvetésnek befizetett adófillérek és forintok a vállalkozások költségeiben, ezen keresztül pedig az árakban ott vannak (lehet persze, hogy valami más költség, például az alkalmazottak bérének egy része kiszorul, helyet adva az új sarcnak). Az adóval terhelt ár első körben lehet csak termelői ár, de az adóteher végiggurul a gazdaság láncolatán és a végállomáson, a fogyasztónak fizetnie kell mindenért.

A különadók és a fogyasztást terhelő adók hízlalásának egyik nem titkolt célja a forrásteremtés, másik pedig a pénzügyi nyomás révén - célzott szabályozási elemekkel átszőve - a piac átrendezése. A hazai vállalkozások terének bővítése persze nem is lehet vitatható cél. Kérdés ugyanakkor, hogy meddig, milyen irányban lehet ezzel elmenni, hiszen magyar kisvállalkozói érdekek is sérültek már, gondoljunk csak a kiebrudalt régi trafikosokra, vagy az ugyanebben a csatában vesztes élelmiszer kisboltosokra. 

Az Európai Unió térfele másik történet. A külföldi befektetők idehozták a pénzüket, nyilván, ahogyan az a piacgazdaságban bárhol a földkerekségen szokás, haszon reményében (aminek mértékét persze lehet szabályozni). Üzletet kötöttek. De az üzletben az is benne van, hogy Magyarország csinos kis summát kap az Uniótól fejlesztésekre, a hazai vállalkozások támogatására. Ennek egyik feltétele a játékszabályok megtartása. A kalandozást egyszer már elbuktuk, nem lenne szerencsés ismételni, hiszen a befektetők nem kedvelik a megkötött üzletek váratlan felrúgását.

Tegyük rögtön mindehhez hozzá a kereskedelem farvizén maradva, hogy egy kisboltos, amikor rányitott a nagybefektető, szaladhatott fűhöz-fához, igazán senkit sem érdekelt az ő baja. Forduljon a kocka, mondhatná, hát érdekel engem, ha a boltomat tönkretevő multit kitúrják innen? Nem fogja sajnálni. Persze, kérdés, ki jön a helyére. Versenytárs, az biztos, ráadásul könnyen lehet olyan, aki azzal próbál meg előnyhöz jutni, hogy nem ad nyugtát. Szép kis verseny lesz.

És a vásárló, számít egyáltalán? Nos, a multit lehet büntetni, de könnyen lehet, hogy a vásárló is dühös lesz: ő azért a sokat utált multi áruházába mégis csak szívesen ment vásárolni. És nem hiszi el, hogy vasárnapra bezárják a nagyáruházakat, pedig ma ez a döntéshozó szándék.

Mi lesz a végeredmény? Kevesebbet fogunk vásárolni, akár kicsi, akár nagyáruházba megyünk. Itthon. És vajon felemeli-e a szavát a vásárló akkor, ha vasárnap nem tud majd nagybevásárolni úgy, hogy a vajat meg a fridzsidert egy helyen vásárolhassa meg? Kényelmes, ahogy és ahol neki tetszik. Az Unió egyébként azért versenypárti, mert az a legjobb a vásárlónak, no meg az üzlet tisztaságának is. És vajon jobb lesz-e kisboltosnak, ha nem lesz nagy? A csata még nem dőlt el, ez is nagyon fontos, a hadállásokat senki sem adja fel könnyen, ráadásul nem csak a multi kereskedőkről van itt szó: elégséges tőke nélkül könnyen billen lefelé a gazdaság mérlegének nyelve, ami már a kisboltosnak sem lesz jó, hiszen a vásárlónak nem lesz elég pénze vásárolni. Csupán ennyi az igazi tét.
(blokkk.com, 2014. november 18.)

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.