kirakatles₪plázarítus

A vendéglősök az áfacsökkentésből pótolhatják a pincérek, szakácsok bérét

Se pénzük, se ember különben.  Áfában 100 milliárd, bérben 100 ezer forint is lehet a tét.

2018 januárjától a kötelező 180 ezer forintos szakmunkás bérminimumhoz képest több mint 240 ezer forinthoz is juthatnak a szállodaiparban és a vendéglátásban foglalkoztatott munkavállalók, tudósít róla a Magyar Idők.

Bezzeg a boltokban, áruházakban nagyítóval nézik, mi az áfacsökkentés sorsa (a sertés, baromfi, tojás, friss tej árakat), csökkentek-e az árak a bevezetést követően. A vendéglátásban viszont eddig nem sokat kutakodtak abban, hogy 2017-ben a vendéglős árak nem csökkentek, hanem emelkedtek a kisebb áfa mellet. Májusban 4,6% volt az áremelkedés éves viszonylatban, de igaz, hogy az áfacsökkentés csak a helyben készített ételekre, italokra igaz, ráadásul csak helyben fogyasztva, asztalnál, széken ülve. Az áfacsökkentett körben 7%-kal kellett volna az áraknak kisebbnek tűnniük az étlapon, de ennek nem sok nyoma van. Azt persze el kell ismerni, nem könnyű vendéglátózni, emelkedtek a költségek is, legfőképpen pedig a minimálbér nyúzta meg az éttermeket is.

A pontosság kedvéért ehhez hozzá kell tenni, hogy a minimálbér emelésének tekintetében a decemberi árakhoz is mérni kell a változásokat (hiszen decemberről januárra kellett hirtelenjében sokat emelni), de hát így sem túl rózsás a kép, hiszen májusban már 2,4% volt az árnövekedés (januárban még csak 0,4%) ebben az időtávban.

A 240 ezer forintos szakmunkás bérminimumot előirányzó ágazati kollektív szerződést az ősszel írhatják alá, számolt be erről is a Magyar Idők. A 2015-ben érvényes bruttó 122 ezer forint szakmunkás alapbér kétszerese körül tervezett 2018 évi összeggel orvosolnák a munkaerőhiány problémáját a turizmusban. A kormány hozhat döntést a szociális partnerek párbeszédfórumán megkötött kollektív szerződés kötelező kiterjesztéséről is az egész ágazat számára, ezt a párbeszédbizottság kezdeményezni is fogja. A blokkk.com kérdése viszont csak az, hogy mi lesz azokkal, akik ezt nem tudják kifizetni, például vajon az áfacsökkentésből kiszorult munkahelyi vendéglátók, vagy büfék dolgozóinak miből adnak majd több bért.

Bértérkép: 100 ezer forint is lehet a tét a minimálbérekben

A vendéglátásban egyébként a jogszabály szerint ugyan kell szakképesítés egyes meghatározott tevékenységek végzéséhez, az étel-, italkészítéshez, a kiszolgáláshoz, de nem mindenkinek: a pincér, szakács, a cukrász esetében belecsúszott egy kiegészítés is a jogrendbe, mégpedig az, hogy "az üzemelés teljes időtartama alatt jelen kell lennie egy szakképesítéssel rendelkező, azonnali intézkedésre feljogosított, felelős személynek". Ez valami olyasfélét jelent így, hogy kell egy szakképzett pincér, vagy szakács a műszakban, a többieknek pedig, akik ugyanúgy főznek, vagy felszolgálnak, már nem kötelező a bizonyítvány. Így jó kérdés, hogy vajon kik kapnak majd magasabb minimálbért, csak akiknek papírjuk is van, vagy az is, akit csak betanítottak főzni, vagy felszolgálni. 100 ezer forint lesz a különbség 2018-ban a sima minimálbér és az előirányzott 240 ezer forintos ágazati minimálbér között:

  2016 2017 2018
minimálbér 111.000 127.500 138.000
garantált bérminimum 129.000 161.000 180.500
Magyar Közlöny, NAV
 
De miből is futná erre

Döcögős a vendéglátás pályája 2017-ben. Visszaeséssel indult az esztendő, majd a kora tavaszi hónapokban éppen csak elérte az előző évi szintet. Az áfacsökkentés első lépcsője pedig megvolt, 27-ről 18%-ra, de nem az árak csökkentek, hanem a pénzszűke vájta lyukakat tömködték be a vendéglősök, amire nagy szükség is volt, hiszen a minimálbér emelése alaposan megtornáztatta a kasszákat itt is.

A vendéglátás 2017 éves eddig eltelt időszakának mérlege egyébként azt mutatja, hogy 2017 január-április hónapokban 300 milliárd forintot könyvelhettek el a vendéglátóhelyek, ami közel annyi, mint egy évvel korábban (volumenben, változatlan áron). Az árbevételt az áremelkedés nyomta feljebb. (A vendéglátóhelyi adatokban a szálláshely szolgáltatók éttermei is benne vannak.)

A szállodaipar kisebb piac, a szállásdíj bevételek ugyanebben az időszakban 38 milliárd forintot értek el. Igaz viszont, hogy ötödével nőttek az előző év első harmadához képest.

De hát végül mindent a bevételből kell kifizetni. Az ágazati bérmegállapodás jó megoldás egyébként, csak hát a részleteken sok múlik, ki és mennyit is kap belőle. És mennyi pénz van rá.

Van pénz az áfacsökkentésben, kérdés, ki dughatja zsebre a 100 milliárdot

A vendéglátósok - a szállodák éttermeivel együtt - nem jártak rosszul az áfacsökkentéssel, ami persze minden áfacsökkentett területre igaz. 2017-ben 18% lett a forgalmi adó kulcsa, 2018-ban pedig 5% lesz. A kereskedelmi vendéglátás forgalma éves szinten 900 milliárd forint körül mozog (a munkahelyi vendéglátást nem számítva, mivel ott nem csökkentették az áfakulcsot). Ennek azonban csak mintegy háromnegyede az ételforgalom, ráadásul az áfakulcs csökkentés - finoman fogalmazva - összetettségét is figyelembe véve 600-650 milliárd forintra becsülhető az adócsökkentéssel érintett szelete a piacnak (vagy ki tudja). Ebből kiindulva 2017-ben egy 40-45 milliárdot hozhatott a vendéglátósok konyhájára az áfakulcs csökkentése. 2018-ban további 65-70 milliárddal megfejelhetik a vendéglősök a pénzüket, ha továbbra sem csökkentenek árat.

Ez szűken mérve is 100 milliárd forint legalább, az előbbi számítások nyomán, így a vendéglátósok két esztendő alatt ennyire tenyerelhetnek rá az adócsökkentés nyomán.

Bérköltségek a vendéglátásban

A KSH munkaerő piaci adatai szerint, melyek csak a négy főnél nagyobb vállalkozásokat összegzik, 2016-ban a vendéglátás a fizikai dolgozók bérköltsége 55 milliárd forintot közelített meg. 2017 első negyedévében negyedével ugrottak meg a bérköltségek az előző év azonos időszakához képest, de 2016 utolsó negyedévéhez mérve már csak 10% a növekmény (mivel év közben folyamatosan emelkedtek a bérek, tehát decemberben magasabbak voltak a fizetések, mint januárban). Ebből egy biztos, mégpedig az, hogy 2017-ben jelentős bérkiadásra kényszerültek a vendéglátósok. A szálláshelyszolgáltatásban megközelítette a 30 milliárd forintot a fizikai dolgozók bérköltsége 2016-ban, ami szintén nagyot ugrott 2017 elején.

Végül azért az kirajzolódik az előbbi adatokból, hogy ha a négy főnél többet foglalkoztató vendéglátósoknál és szálláshely szolgáltatóknál a fizikai dolgozók bérköltsége 2017-ben túllépi a 100 milliárd forintot, 2018-ban pedig tovább nő ez az átlag (amiben a szakmai és a többi kisebb minimálbéres fizikai dolgozó is benne van), akkor azért az áfakulcs csökkentés 100 milliárd forintja nem rossz pénz. De legalább nem megy rossz helyre, ha a dolgozók kapnak belőle nagyobb bért.

A vendéglátásban, szálláshelyszolgáltatásban a foglalkoztatottak számát tekintve 200 ezren dolgoznak (ebben a mutatóban mindenki benne van, az alkalmazottak, szellemi és fizikai dolgozók, segítő családtagok, vállalkozók egyaránt).

A vendéglátás foglalkoztatási mutatói a következők 2017-ben:

 
vendéglátás
szálláshelyszolgáltatás
 
2016 április
2017 április
változás
2017/2016 
2016 április
2017 április
 változás
2017/2016 
 
fizikai dolgozók száma
40
41
+ 1
15 
 15
ebből részmunkaidős
15
18
+ 3
 2
 0
havi bruttó átlagkeresetük
132
164
+ 32
 157
 193
 + 36
KSH, létszám: ezer fő, kereset: ezer forint, 4 főnél többet foglalkoztató vállalkozások körében

A vendéglátás az egyik legrosszabbul fizetett területe volt a nemzetgazdaságnak az elmúlt években. Kérdés, mennyire sikerül előrébb tolni. És a járulékcsökkentés nem is lett még beszámítva, bár ott van még a 4%-os turisztikai hozzájárulás is.

(blokkk.com, 2017. július 18., frissítve: július 19.)

 

Javaslat

2018 januárjától az országosan kötelező 180 ezer forintos szakmunkás-bérminimumhoz képest több tízezer forinttal magasabb garantált alapjövedelemhez, akár több mint 240 ezer forinthoz juthatnak a szállodaiparban és a vendéglátásban foglalkoztatott munkavállalók, az erről szóló ágazati kollektív szerződést az ősszel írhatják alá – tudta meg a Magyar Idők. A 2015-ben érvényes bruttó 122 ezer forint szakmunkás alapbér kétszerese körül tervezett jövő évi összeggel orvosolnák a munkaerőhiány problémáját a turizmusban. 

A két évvel ezelőtt érvényes garantált bérminimum kétszeresét, vagyis több mint bruttó 240 ezer forintot is hazavihetnek 2018 januárjától a vendéglátóiparban és a szálláshely-szolgáltatásban foglalkoztatott szakképzett munkavállalók – értesült lapunk a munkaadók és a munkavállalók szervezeteinek érdekegyeztető fórumaként működő Turizmus-vendéglátás Ágazati Párbeszéd Bizottság (ÁPB) társelnökétől. Hülvely ­István elmondta: a szóban forgó összeg a tárgyalások jelen állása szerint jelentősen meghaladja majd a kormány által a versenypiacon kötelezően előírt, bruttó 180 ezer forintos garantált bérminimumot.

– Erre azért van szükség, mert az egyik legfeszítőbb tényező ma a munkaerőpiaci helyzet, aminek a megoldása a következő húsz évben a legnagyobb kihívások közé tartozik a magyar gazdaság számára. A turizmusban sem találkoztunk még ilyen méretű munkaerőhiánnyal, amelynek orvoslását markáns szemléletváltással kell kezdeni – mondta a munka­adói oldalt képviselő ÁPB-társelnök, aki a Turisztikai és Vendéglátó Munka­adók Országos Szövetségének (VIMOSZ) alelnöke is. – Egy olyan ágazati kollektív szerződésen dolgozunk, amely a jövő évtől a legmagasabb bérminimumot biztosítja a szűkebb értelemben vett statisztikai ágazatban, azaz az szj-számok szerint besorolt vendéglátó- és a szálláshely-szolgáltatások területén – mondta.

Ismertette, a munkaadói oldal tervezett vállalása szerint a januári országos emelés mellé úgynevezett garantált bérkiegészítést rögzítenének az ágazati kollektív szerződésben. A foglalkoztatottak javára szóló, tízezrekben jelentkező nettókereset-emelkedésről szóló megállapodás mindenkire érvényes lesz, aki a kétoldalú bizottságban képviselteti magát, illetve aki önként csatlakozik. – A kormány hozhat döntést a szociális partnerek párbeszédfórumán megkötött kollektív szerződés kötelező kiterjesztéséről az egész ágazat számára, ezt a párbeszédbizottság kezdeményezni is fogja – mondta a vezető. Felidézte, jelenleg is van érvényes kollektív ágazati szerződés a turizmusban, amelyet még 2001-ben akkori gazdasági miniszterként Matolcsy György terjesztett ki a teljes szektorra, ezt újítanák meg a jövő évtől.
Kiemelte: a jelentős fizetésemelés nem csupán az újonnan érkező szakmunkásokat érintené. Így például a területen alkalmazott bérpiramis szerint az, aki már teremfőnökként dolgozik, a következő évben arányosan többet kell kapjon, mint az új kollégák vagy a szakképzettséget nem igénylő munkakörökben foglalkoztatottak.

Nem fair a feketézés

Hülvely István szerint a jövedelmek kifehérítését célzó, drasztikus ágazati béremelés azért is lesz fontos versenyképességi tényező, mert rövid időn belül helyzetbe hozza a tisztességes adófizető cégeket a turizmusban köztudottan széles spektrumú szürkezóna szereplőivel szemben.
– Habár a munkaerőpiac a nyitott határoknak köszönhetően az elmúlt évtizedek során alaposan átalakult, Magyarország számára mégis új jelenség, hogy az egyes ágazatokban nincs elegendő munkaerő. Mivel a nyugat-európai gazdaságokhoz képest a hatékonyság szempontjából van még hová fejlődnünk, ezt a munkaerő-kihasználtság tekintetében is figyelembe kell venni – fogalmazott.

A Magyar Szállodák és Éttermek Szövetségének (MSZÉSZ) ügyvezető elnökségének tagjaként vázolta: a hazai szálláspiac, de főként a vendéglátóipar erősen a szürkegazdságban mozog, ami a munkaerőpiacot nem jó irányba tereli. Mint mondta, manapság azoknak a munkaadóknak, akik feketén foglalkoztatnak, attól lesz hatékony a vállalkozásuk, hogy nem fizetnek közterheket, ezáltal versenyelőnyben vannak azokkal szemben, akik adóznak.
– Ez így nem fair. Ugyanis biztos, hogy a munka­vállaló oda vándorol, ahol több pénzt kap, és az tud nagyobb fizetést adni, aki hatékonyabban gazdálkodik. A piac viszont úgy működne korrekten, ha csak az adófizetés melletti hatékonyságot mérhetnénk össze, nem lenne szürke- és feketegazdaság. De előbb-utóbb kényszer lesz a szemléletváltás – vélekedett Hülvely István.

A szállodaszövetségnél úgy látják, itt az ideje, hogy fehéredjen a stratégiai ágazat, mert hiába bővül a tiszta piac és javulnak a turisztikai eredményeink, ezzel párhuzamosan nőne a szürke- és feketezóna is, azonban annak kiszolgálására nem áll rendelkezésre kellő számú munkaerő.
– Az nem megy tovább, hogy miközben mintegy 30 százalékkal több munka­vállalóra lenne szükségünk, adóelkerüléssel is versenyben lehet maradni. Ez torzítja a nemzetgazdaság teljesítményét, ezért a kormányzat részéről felesleges luxus megengedni a szürkefoglalkoztatást – mondta. Szavai szerint mára nagyon felértékelődött a termeléshez szükséges élőmunka, ezért nem engedhető meg, hogy bárki is adófizetés nélkül élvezzen előnyöket, mivel a tisztességes körben is van igény az alkalmazottakra. Ezért azt kérik a kormánytól, hogy intézkedéseivel segítse a fehéredést célzó folyamatot a helyes úton.

Magas a kiviteli vám

Úgy fogalmazott, az ágazati kollektív szerződéssel vállalt bérekkel a fehéren működő cégek versenyképesebbek lennének a sötétszürkékkel szemben, ami a mostani munkaerőhelyzetben létkérdéssé vált. A szálloda- és vendéglátóipar jelentős része ezt vallja, ezért az MSZÉSZ több javaslatot dolgozott ki, amelyeket a Magyar Turisztikai Ügynökség elé terjesztettek.

– Alapvetően az a szándék, hogy a szürke szereplők nagyobb terhelésével és a tisztes adófizetők számára biztosított könnyítésekkel egyenlőbbé váljanak a versenyfeltételek, így fejlődhet tovább a jelentős beruházások előtt álló nemzetgazdasági terület. Miként januártól a vendéglátás áfája öt százalékra csökken, az éttermi tevékenységhez számos esetben szorosan kapcsolódó szálláshely-szolgáltatásnál is az egységesített, 5 százalékos forgalmi adót tartjuk optimálisnak 2018-tól. Az egyik oldalról ugyanis fontos, hogy olyan mértékű legyen az áfakulcs, amit nyugodt szívvel be lehet ütni a pénztárgépbe, azonban nem akarunk a költségvetésnek sem kárt okozni. Emellé, akárcsak a vendéglátósok, januártól a szállásadók is vállalnák az állami fejlesztésekre szánt, 4 százalékos központi turisztikai hozzájárulás megfizetését. Így a garantált béremeléssel és más, szakmai szempontból is indokolt javaslatainkkal együtt az áfacsökkentés a büdzsének nullszaldós eredményt hozhatna – vázolta.

Utóbbi kapcsán Hülvely azt is hangsúlyozta, a szállodaipar az egyetlen olyan terület, ahol az árbevétel több mint kétharmada devizában érkezik, miközben az egyetlen olyan exportágazat, ahol a külföldi vevőnek az itthoni áfával együtt kell eladni a szolgáltatásokat. Ráadásul egy jegybanki felmérés szerint egy hazánkban megforduló turista itt-tartózkodása idején átlagosan a szállodai szobára fordított összeg négyszeresét költi el más kereskedőknél, vagyis komoly bevételi forrása a gazdaságnak. – A szállodaipar az egyetlen olyan ágazat, ahol az áfa kiviteli vámként, külső versenyképességi tényezőként viselkedik, ezért nagyon fontos annak régiós viszonylatban is meghatározó mértéke – hívta fel a figyelmet.

Hitelképessé váló pincérek

Hülvely István hangsúlyozta, hogy a munkavállalók szempontjából is nyertes helyzetet teremtene a tervezett garanciavállalás, aminek következtében ráadásul a zsebbe fizetést is nagymértékben visszaszorítanák. Szavai szerint az országos átlagnál vállaltan magasabb, bejelentett és adózott, vagyis tisztuló alapjövedelmek újra vonzóvá tennék az ágazatot az elvándorolt munkaerő számára. – A szabályosan foglalkoztatottak például könnyebben jutnak majd hitelekhez, a bankok az általunk tervezett jóval több mint 200 ezer forintos bruttó minimummal már szóba állnak velük egy nagyobb kölcsön kedvéért is – jegyezte meg. Így az érintett munkavállalók a kifehérített fizetésükkel, illetve magasabb költéseikkel még szélesebb körben jelenhetnek meg a fogyasztói piacon, ami a költségvetés számára a bérjárulékokon túl további bevételeket hozna.
A szakember arról is szót ejtett, hogy az idegenforgalomban munkát vállalók megélhetése évtizedek óta nagyban függ a feketén kapott borravalótól, amely általában nagyon magas összegeket ad hozzá a havi fizetéshez.

– Ez a vendégek és a vendéglősök által is alkalmazott bérkiegészítő elem jelentős forrása a feketézésnek, amit az általános szervizdíj kiterjesztésével lehetne láthatóvá tenni. A szervizdíj önmagában egy kedvező adózási formát takar, ráadásul legális bevételként jelenik meg a vendéglátóhelyen, ami után áfát, kisebb közterhet fizet az üzemeltető, majd a nettó összeget kötelezően osztják szét a dolgozók között – fejtette ki. Megjegyezte: a közvélekedésben kevésbé ismert, hogy évtizedek óta a borravaló után is adót kellene fizetni valamennyi területen, csak kevesen vallják azt be. Példaként említette, hogy egy korábbi évben az adóhivatal nyilvántar­tása szerint mindössze 113 polgár ismerte el az államnak, hogy az esztendő során borravalót is kapott a munkájáért.

– Ehhez képest a díj vállalása valóban adótehernek tűnhet, hiszen kifehérítésről szól, de még mindig olcsóbb megoldás, mint a normál bérkifizetés. Ezzel együtt a szervizdíj kérdése indokolatlanul került előtérbe, csupán az egyik elképzelés a szakmai javaslataink közül. Főként a garantált béremeléssel, illetve a többletjárulékok vállalásával komoly lépést tennénk a sötétszürke foglalkoztatás visszaszorításának irányába, miközben javulnának a tisztuló piac versenyfeltételei és nőnének az állami adóbevételek – összegezte Hülvely István.

(Magyar Idők, 2017. július 17.)

 

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.