kirakatles₪plázarítus

A törökök is odavágtak egyet Trumpnak

Erdogan is beszállt a vámháborúba. Kitúrná az iPhone-t. És közben kérik a lakosságot erre-arra, például amerikai cikkek bojkottjára.

Törökország megemelte több amerikai termék, például a személygépkocsik, a szeszes italok és a dohányáruk vámját, válaszul az amerikai szankciókra – közölte szerdán Twitter-üzenetében Fuat Oktay török alelnök.

Recep Tayyip Erdogan török elnök aláírta azt a rendeletet, mely szerint

  • a személygépkocsik vámja 120,
  • a szeszes italoké 140,
  • a dohányáruké pedig 60 százalékkal nő.

A listán szerepelnek még műanyagipari termékek, kozmetikai cikkek, rizs, a papír és a szén is.

A hivatalos közlönyben megjelent rendelet azonnal hatályba lép.

Az amerikai kormány gazdaságunk ellen intézett támadása miatt, a kölcsönösség elvét követve, megemeltük néhány amerikai termékre kivetett importvámot

– írta Twitter-üzenetében Fuat Oktay török alelnök.

Donald Trump amerikai elnök augusztus 10-én az acél- és alumíniumcikkek védővámjának jelentős megemelésével fenyegette meg Törökországot. Twitter-bejegyzésében leszögezte: már utasítást is adott az alumínium 20 százalékos és az acéláruk 50 százalékos vámjának kivetésére. A döntés több mint egy héttel az után született, hogy Washington szankciókkal sújtotta a török kormány két miniszterét, mert Ankara nem hajlandó szabadon bocsátani a két éve fogvatartott Andrew Brunson amerikai lelkipásztort.

Recep Tayyip Erdogan elnök az ország gazdasága elleni összehangolt akciónak nevezte az amerikai intézkedéseket és a török líra ellen intézet „pénzpiaci támadást”. Augusztus 14-én az elnök az amerikai elektronikai cikkek bojkottjára szólította fel a lakosságot. Korábban arany és devizatartalékaik lírára váltására is felkérte a török polgárokat a líra árfolyamának a védelmében.

Az elnök kedden kijelentette:

Sokkal jobb minőségű cikkeket fogunk gyártani annál, mint amit külföldről hozunk be és exportálni fogjuk azokat. Bojkottáljuk az amerikai elektronikai cikkeket. Nekik van iPhone, nekünk van Venus és Vestel

– mondta, a török Vestel Elektronik cégre és annak okostelefonjára utalva.

(Világgazdaság, 2018. augusztus 15., fotó: AFP/Kayhan Ozer/Anadolu Agency)

 

Vámháború: most éppen Kína emelt

Trump megint vámot emel, Kína válaszul ismét vámot emel: nyersolaj, autó is van a listán.

A tegnapi amerikai védővámokra válaszul Kína 16 milliárd dollárnyi amerikai árura vet ki 25 százalékos vámot - jelentette be az ázsiai ország kereskedelmi minisztere, a Portfolio beszámolója szerint. Az USA a napokban jelentette be, hogy további 16 milliárd dollárnyi kínai árura vet ki 25%-os vámot. Erre válaszul hoztak most hasonló lépést a kínaiak.

A kínai kereskedelmi miniszter szerint az amerikai vámoknak nincs értelmük, ugyanakkor nekik meg kell hozniuk a szükséges válaszintézkedéseket. A lépések augusztus 23-án lépnek életbe, onnantól kezdve kell vámot fizetni a meghatározott termékek után.

A védővámok összesen 333 amerikai terméket érintenek, közte a nyersolajat, a szenet, a gázolajat. Emellett a kínai minisztérium közlése szerint az amerikai autókra és kerékpárokra is vonatkozik majd a 25%-os tarifa, valamint az orvosi eszközöket is drágábban lehet majd bevinni az országba. Ezeken kívül az acéltermékekre, valamint egyes papírárukra is kivetik a vámot. 

(Portfolio, 2018. augusztus 8.)

 

Kína is odacsapott egy vámot

Kína megemeli az Egyesült Államokból származó optikai szálak dömpingvámját. ₪₪₪

Az ázsiai ország kereskedelmi minisztériuma azt közölte, hogy a vámot 33,3-78,2 százalékra emeli az eddigi 4,7-18,6 százalékról, július 10-től, írja a Napi.hu az MTI nyomán.

Kína még 2011-ben vezetett be dömpingellenes vámot az Egyesült Államokból és az Európai Unióból származó optikai szálakra, akkor öt évre. 2017 áprilisában a kínai kereskedelmi minisztérium további öt évre meghosszabbította azt - idézi az MTI. Az optikai szálak különösen alkalmasak digitális információ továbbítására.

Július 6-án az Egyesült Államok és Kína kölcsönösen 25 százalékos pótlólagos importvámot vetett ki egymás termékeire 34-34 milliárd dollár értékben.

A folyamatot Washington indította el, Peking pedig azt állítja, hogy csak kényszerűségből hozott hasonló intézkedést. Washington a következő két hétben további 16 milliárd dollárnyi kínai termékre is büntetővámot tervez kiróni. Peking is ezt fontolgatja.

Donald Trump amerikai elnök június 15-én jelentette be, hogy az Egyesült Államok 25 százalékos vámot vet ki összesen 50 milliárd dollár értékű Kínából importált csúcstechnológiás termékre.

Az amerikai elnök korábban több alkalommal jelezte, hogy nem tetszik neki a Kínával szembeni, szerinte 500 milliárd dollárnyi amerikai kereskedelmi hiány. Hivatalos adatok szerint a 2017-es amerikai deficit valójában 375 milliárd dollár volt.

A Capital Economics londoni pénzügyi-gazdasági elemzőház adatai szerint az amerikai multinacionális cégek Kínában működő többségi tulajdonú érdekeltségeinek éves értékesítése a kínai piacon több mint 350 milliárd dollár, vagyis jórészt éppen annyi, mint az Egyesült Államokkal szembeni kínai áruforgalmi többlet.

A kínai kereskedelmi minisztérium kimutatása szerint a Kínában gyártott 34 milliárd dollár értékű, amerikai büntetővámmal sújtott termékből több mint 20 milliárd dollárnyit Kínában működő külföldi cégek, jórészt amerikai cégek állítanak elő.

(Napi.hu, 2018. július 10.)

 

Trump kurblizott egyet a vámokon

A fal adja a másikat? Az elnök odavágott 34 milliárdnyi vámot Kínának.

2018 július 6-án léptek életbe a kínai termékekre kivetett amerikai védővámok, ennek alkalmából Donald Trump amerikai elnök gazdasági és kereskedelempolitikáját elemzik az Egyesült Államokban, írja a Világgazdaság.

Az elnök július 5-én este Montanában újságíróknak megerősítette: kitart a kínai termékekre kivetett védővámok mellett, és a 34 milliárd dollár értékben kivetett vámok életbe lépnek annak ellenére is, hogy Peking azonnali válaszlépéseket helyezett kilátásba.

Trump elnök kereskedelmi háborúja Kínával kezdetét veszi – fogalmazott elemzésében a Bloomberg hírügynökség, hozzátéve, hogy ez csupán egy hosszabb dráma kezdete.

Ki így látja, ki úgy

Az elemzők véleménye megoszlik az amerikai-kínai kereskedelmi háború és Donald Trump szélesebb értelemben vett kereskedelmi és gazdaságpolitikája megítélésében. Csaknem valamennyi elemző egyetért abban, hogy az elnök következetes a 2016-os választási kampányában meghirdetett és az „Amerika az első” gondolat jegyében megfogalmazott gazdaságpolitikája megvalósításában. A cselekedetek jórészt egybeesnek a retorikával – fogalmazott az amerikai közszolgálati rádió (NPR) összeállítása. 

Donald Trump gazdaságpolitikáját a vele egyetértők hazafiasnak, az őt bírálók populistának nevezik.

Kereskedelempolitikájának legmarkánsabb jellemzőjeként a Csendes-óceáni Partnerség (TPP) nevű szabadkereskedelmi egyezményből az amerikai kivonulást, a Kanadával és Mexikóval kötött és 1994-ben életbe lépett Észak-amerikai Szabadkereskedelmi Egyezmény (NAFTA) újratárgyalását és a különböző importtermékekre kivetett védővámokat említik.

Donald Trump az Egyesült Államok érdekeinek elsőbbségét hangoztatja. A G7-es országcsoport júniusban Kanadában tartott csúcsértekezletén például azt mondta, hogy országát a szövetségesei és gazdasági partnerei „malacperselyként” használják, egyik korábbi Twitter-bejegyzésében pedig arról írt, hogy amikor egy ország (Amerika) dollár milliárdokat veszít a kereskedelmen elvileg valamennyi országgal, amellyel üzletet köt, akkor a kereskedelmi háború jó dolog és könnyű megnyerni.

Ennek jegyében hirdetett védővámokat kínai termékekre, hangsúlyozva, hogy Pekingnek évi 376 milliárd dolláros kereskedelmi többlete van Washingtonnal szemben. Márciusban 25 százalékos védővámot vetett ki az acéltermékekre és 10 százalékos vámot az import-aluminimumra, és nem tett kivételt Washington régi szövetségeseivel sem, így például Kanadával és az Európai Unióval. Sőt, további védővámokat ígért, például német gépjárművekre.

Fotó: AFP

Egy elemző, Martin Feldstein a The Wall Street Journal című lapban úgy véli, hogy az elnök védővámokat meghirdető és további tarifákkal fenyegetőző politikája csupán „taktikai eszköz” ahhoz, hogy Kínát és más országokat az Egyesült Államokkal szemben fennálló kereskedelmi többletük leszorítására ösztökéljen, a szakértők többsége azonban arra figyelmeztet: ezzel pillanatnyilag éppen az Egyesült Államok érdekeinek, és az átlag amerikai fogyasztóknak árthat a legtöbbet.

Hozzáteszik, az érintett országok ellenlépéseket jelentettek be, vagy ilyeneket fontolgatnak. Kanada a napokban 13 milliárd dollár értékben vetett ki védővámokat, az Európai Unió pedig több mint hárommilliárd dollárnyi védővámot vetett ki amerikai termékekre, köztük a mogyoróvajra és bourbon whiskyre.

Szűkülő exportpiacaik miatt Kentucky, Nebraska és Iowa farmergazdálkodói már keresték az egyeztetési lehetőségeket a Fehér Házzal. A motorkerékpárokat gyártó Harley Davidson a napokban jelentette be, hogy külföldre viszi a gyártást, a General Motors (GM) pedig arra figyelmeztetett, hogy a GM-üzemekben amerikai munkahelyek juthatnak veszélybe.

A kereskedelmi konfliktusok miatt, szintén az amerikai közszolgálati rádió elemzése szerint, már drágultak az élelmiszerek, továbbá jelentősen emelkedhet főleg a szerényebb jövedelmű rétegek körében vásárolt, például kínai fogyasztási cikkek ára is.

(Világgazdaság, 2018. július 6., Fotó: AFP)

 

Melegíti a pofont az EU Trumpnak

Vámháború: 300 milliárdot vágna oda az Unió. Az autóslobbi nagyot nyomhatott.

Ha az Egyesült Államok büntetővámokat vetne ki az európai autókra, akkor az EU válaszként mintegy 300 milliárd dollárnyi amerikai árut sújtana hasonló teherrel. Trumpnak a jelek szerint sikerült felhergelnie az amúgy lassan reagáló Brüsszelt, írja a Napi.hu.

Úgy tűnik, az európai autóipari cégek érdekeinek fenyegetésével sikerült az amúgy általában lassú és lassan reagáló Brüsszelt viszonylag határozott fellépésre sarkallnia Donald Trump amerikai elnöknek.

A Financial Times értesülései szerint ugyanis az Európai Bizottság írásos figyelmeztetést juttatott el az Egyesült Államok Kereskedelmi Minisztériumának, amelyben részletesen taglalják, hogy milyen típusú válaszlépéseket léptetnének életbe abban az esetben, ha Trump beváltaná az európai autógyártó cégekre irányuló korábbi fenyegetéseit és büntetővámokkal sújtaná azokat.

A levél a brit pénzügyi lap szerint annak a jele, az európai vezetők egyre inkább meg vannak győződve arról, hogy a szerintük kiszámíthatatlan amerikai elnök hamarosan lép valamit az ügyben. A válaszlépések az értesülések szerint mintegy 300 milliárd dollárnyi amerikai árut érintenének.

Trump nagyon finnyás: neki sem az EU, sem Kína nem jó

Trump július elsején a Fox Newsnak adott interjújában fejtette ki, hogy szerinte az Európai Unió legalább olyan rossz, mint Kína, ha az Egyesült Államokkal kialakított kereskedelmi kapcsolatokat nézzük (az amerikai elnök gondolkodásának vezérfonala az, hogy kereskedelmi partnerei kihasználják az Egyesült Államokat és ez hosszabb távon az amerikai gazdaság gyengélkedéséhez és amerikai munkahelyek megszűnéséhez vezet). Ezzel a kijelentésével azokra a felvetésekre reagált, amelyek szerint az EU-val szembeni protekcionista lépések kontraproduktívak és inkább partnerként kellene az uniót kezelni, valamint vele együtt kellene közösen fellépni Kínával szemben.

Trump elsősorban az autóipar helyzetét és az Egyesült Államokba irányuló európai autóexportot tartja problémásnak. Az írásos anyagban Brüsszel állítólag jelezte, egy olyan vizsgálat, amely azt nézné, hogy a külföldi autók, valamint az autóalkatrészek importja nemzetbiztonsági kockázatot jelent-e, a teljes erejében tomboló globális kereskedelmi háború elszabadulását vonná maga után. Ez az unió szerint komolyan sújtaná a jelenleg mintegy 4 millió embernek munkát adó amerikai autóipari szektort is.

Az EU vezetése egyre elkeseredettebbé válik a Trump-féle, minden területen konfrontációt kereső kereskedelmi politikájával kapcsolatban, a dokumentum figyelmeztet is, hogy egy ilyen lépés "ismételten a nemzetközi jog teljes semmibe vételét" jelentené. Az írás szerint ha az Egyesült Államok életbe léptetné a büntetővámokat az autókra, azt a nemzetközi közösség nem fogadná el és tovább rontaná az Egyesült Államok reputációját.

Üzengetősdi: eddig

Trump a júniusban egy Twitter-üzenetben figyelmeztetett, hogy az európai autógyártók extra vámtételekre készülhetnek fel az Egyesült Államokban, ha az amerikai autók exportját sújtó korlátozásokat nem építik le rövid időn belül.

Az amerikai elnök üzenetei azonban erősen egyszerűsítettek, mi sem jelzi jobban, hogy éppen az amerikai General Motors figyelmeztetett: ha jönnek a büntetővámok, akkor több ezer dollárral kell majd megemelnie amerikai autóinak árát, ez a versenyképességének romlásához vezethet és amerikai állásokba fog kerülni.

Ráadásul, ha büntetik a külföldi autógyártókat, akkor büntetik azt a BMW-t is, amelynek legnagyobb összeszerelő-üzeme Dél-Karolina államban van, s ez ismét csak amerikai munkahelyekbe kerülhet. A Daimler nemrég még az amerikai-kínai autóipari büntetővámok miatt tett közzé figyelmeztetést, a Mercedeseket gyártó cégnek ugyanis Kína az egyik legnagyobb exportpiaca, oda azonban nem Európában, hanem főleg az Egyesült Államokban összeszerelt autókat szállítanak.

Az autógyártó cégek számításai szerint ha jönnek a büntetővámok, akkor egy-egy az Egyesült Államokban értékesítendő autó átlagos eladási ára 6 ezer dollárral emelkedhet.

Az EU most belengetett 300 milliárd dollárnyi amerikai árut sújtó ellenlépése az amerikai áruk széles skáláját érintené, az Egyesült Államok Európába irányuló exportjának mintegy 20 százalékát. Ez a nagyságrend nagyjából megfelel az Egyesült Államok autóipari importjának.

(Napi.hu, 2018. július 2.)

 

Trump belehúzott a vámokba

Trump életbe lépteti az importvámot Kínával szemben.

Washington életbe lépteti az importvámot, amely 50 milliárd dollárnyi kínai terméket érint. A döntést azonnali kínai ellenlépés követi, írja a Világgazdaság.

A Wall Street Journal (WSJ) értesülése szerint az amerikai elnök az importvám meghozatala előtt egyeztetett egyebek között a Fehér Ház szakértőivel, a kereskedelmi és a pénzügyminisztérium illetékeseivel.

Egyes források szerint Donald Trump amerikai elnök akár már június 15-én bejelentheti a döntést. A 25 százalékos vámmal sújtott termékek listáját pedig a jövő héten hozzák nyilvánosságra.

A kínai külügyminisztérium szóvivője pénteken tartott sajtóértekezletén jelezte: a washingtoni döntést azonnali kínai ellenlépés követi.

Trump több alkalommal jelezte, hogy nem tetszik neki a Kínával szembeni, általa 500 milliárd dollárra tett amerikai kereskedelmi hiány. Hivatalos adatok szerint a tavalyi amerikai deficit valójában 375 milliárd dollár volt. Március 22-én az amerikai elnök még csak emlékeztetőt írt alá mintegy ezer féle kínai termékre, elsősorban technológiai és telekommunikációs cikkekre vonatkozó 25 százalékos importvám bevezetéséről.

Elemzők szerint Washington elsősorban azokat a termékeket sújtja vámmal, amelyeknek az előállításához szükséges tudást részben illegálisan szerezte meg Kína.

Peking már akkor határozott tiltakozását jelentette be a tervezett intézkedéssel kapcsolatban, ami szerinte a piaci egyensúly kibillenéséhez vezet. A minisztérium akkori közleménye szerint nem fogunk ölbe tett kézzel ülni és nézni, hogyan sértik meg Kína törvényes jogait, azonnal ellenlépéseket teszünk.

(Világgazdaság, 2018. június 16.)

 

G7: Trump belerondított

Senkinek sem tetszik Trump lórúgása.

A francia elnökség június 10-én elítélte Donald Trump amerikai elnök "következetlenségét", aki visszavonta a világ legfejlettebb ipari államait összefogó G7 csoport kanadai csúcstalálkozójának zárásaként elfogadott nyilatkozata támogatását.

 "Két napot szántunk arra, hogy közös szöveget és elköteleződéseket alkossunk. Ragaszkodunk hozzájuk, és ha valaki hátat fordítva elvetné azokat, az az ő összefüggéstelenségének és következetlenségének a bizonyítéka" - közölte az Elysée-palota. "A nemzetközi együttműködés nem múlhat kirohanásokon és apró megjegyzéseken" - tette hozzá a francia elnökség.

Donald Trump amerikai elnök arra hivatkozva vonta vissza a zárónyilatkozat támogatását, hogy Justin Trudeau kanadai kormányfő szerinte "hamis állításokat" tett a találkozó utáni tájékoztatóján.

"Legyünk komolyak és méltóak az országainkhoz. Mi elköteleződtünk és ehhez tartjuk magunkat" - hangsúlyozta a francia elnöki hivatal közleménye, amely szerint "Franciaország és Európa kitart a záródokumentum támogatása mellett, ahogy azt reméljük, hogy valamennyi aláíró is ezt teszi". 

Az Egyesült Államok, Franciaország, Japán, Kanada, Nagy-Britannia, Németország és Olaszország alkotta informális csoport vezetőinek tanácskozásán kidolgozott nyilatkozatban a többi között az áll, hogy a hetek elkötelezik magukat a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) fenntartása és a szabályokon alapuló nemzetközi kereskedelmi rendszer mellett, a vámok és a kereskedelmet korlátozó más tényezők felszámolása mellett. Egyetértettek abban is, hogy csak akkor szabad visszavonni az  Oroszország ellen hozott gazdasági büntetőintézkedéseket, ha Moszkva teljesíti az ukrajnai konfliktus politikai megoldásának elősegítését célzó minszki megállapodásba foglalt kötelezettségeit, és fel kell lépni a hét ország demokratikus társadalmait, intézményeit, választási folyamatát, szuverenitását és biztonságát aláásni próbálók ellen.

A csoport tanácskozásain az Európai Unió mint intézmény is képviselteti magát, korábban pedig Oroszország is részt vett az együttműködésben, de az ukrajnai Krím félsziget nemzetközi jogot sértő bekebelezése miatt 2014-ben kizárták.

A németeknek sem

Németország kitart a világ legfejlettebb ipari államait összefogó G7 csoport kanadai csúcstalálkozójának zárásaként elfogadott nyilatkozat mellett, annak ellenére, hogy Donald Trump amerikai elnök visszavonta a dokumentum támogatását - közölte június 10-én a német kormány szóvivője.

Steffen Seibert német hírportálokon ismertetett rövid állásfoglalása szerint "Németország kiáll a közösen elfogadott nyilatkozat mellett". Heiko Maas szociáldemokrata (SPD) külügyminiszter bírálattal illette az amerikai elnököt. Donald Trump vonatkozó Twitter-üzenetére utalva - ugyancsak a Twitteren - azt írta, hogy "egyetlen Twitter-üzenettel rettentő sok bizalmat lehet nagyon gyorsan lerombolni", ezért is oly fontos Európa összefogása és érdekeinek "még offenzívabb képviselete".

Az "America First" (Amerika az első) politikájára a "Europe United" (Egységes Európa) a válasz - tette hozzá az SPD-s politikus a közösségi portálon. Egy sajtónyilatkozatában arról is beszélt, hogy a bizalom újjáépítése sokkal hosszabb lesz, mint  a rombolás. Mint mondta, a közös nyilatkozat amerikai támogatásának visszavonása nem volt meglepetés, mert Donald Trump ugyanígy járt el az éghajlatváltozás megfékezéséről szóló párizsi megállapodás és az iráni atomprogramról kötött nemzetközi szerződés ügyében is. 

(MTI, 2018. június 10.)

 

Az oroszok visszaütnek

Megérkezett az orosz válaszlépés a szankciókra.

2018. június 4-től hatályba lépett az az orosz törvény, amely felhatalmazza az elnököt arra, hogy ellenszankciókkal sújthassa az Egyesült Államokat és más országokat, amelyek "barátságtalan" lépéseket tesznek Moszkva ellen – írja az Index az MTI nyomán. 

A parlament mindkét házában elfogadott és a Vlagyimir Putyin elnök révén aláírt törvény megjelent a hivatalos online közlönyben így emelkedett törvényerőre.

A törvény értelmében az orosz elnök a kormány kezdeményezésére büntetőintézkedéseket rendelhet el az Oroszországgal szemben "barátságtalan magatartást tanúsító" országok, a közvetlenül vagy közvetve azok joghatósága alá tartozó szervezetek, ezen országok tisztségviselői és állampolgárai ellen. Az orosz vezetés régóta lebegteti, hogy leállít, felfüggeszt, betilt, vagy kizár a piacon együttműködéseket, üzleti megállapodásokat.

A törvény emellett egyéb korlátozásokat is megenged "az elnök döntésével összhangban, hogy lehetőség nyíljon az operatív reagálásra a változó helyzetben".

A törvénytervezeten egyébként az első olvasat óta enyhítettek az orosz képviselők, a lehetséges ellenintézkedések száma 16-ról 6-ra csökkent, és kimaradt a szövegből a szankciókkal sújtható ágazatok, áruk és szolgáltatások konkrét megnevezése is. Lemondtak a törvényhozók arról az eredeti elképzelésről is, hogy büntetőintézkedéseket lehessen minden olyan cég ellen tenni, amelyben külföldi tulajdonrész van. Az első változat nyomán keltett felháborodás eredménye, hogy az ellenintézkedések nem terjednek ki létfontosságú árukra, egyebek között oroszországi forrásból nem pótolható gyógyszerekre sem.

(Index, 2018. június 4.)

 

Trump belevágott, a többiek fenik a késüket

Amerika magára maradt a vámok miatt. Kivetette. G7: hétből hatan ellene.

Magára maradt az Egyesült Államok a G7-ek pénzügyminisztereinek június 2-án zárult kanadai ülésén az acélra és az alumíniumra egyoldalúan kivetett vámok ügyében, írja a Portfolio.  

Washington legszorosabb szövetségesei szokatlan lépésre kényszerültek, úgymond a G6-ok nevében felszólították Steven Mnuchint, az Egyesült Államok pénzügyminiszterét, hogy tolmácsolja az amerikai elnöknek a hatok "egyhangú aggodalmát és csalódottságát" az egyoldalúan elrendelt vámok miatt. Sok gondolkodási ideje nincs az amerikai kormánynak, hiszen a június 8-án kezdődik a kanadai Quebecben a G7-ek kétnapos csúcstalálkozója. A G6-ok aggasztónak tartják a kialakult helyzetet, ugyanakkor jelezték, hogy mindent megtesznek a kereskedelmi háború elkerülése érdekében. 

A brit pénzügyminiszter reményének adott hangot, hogy a következő napokban intenzív tárgyalások zajlanak majd a színfalak mögött és sikerül előrehaladást elérni az Egyesült Államokkal a csúcstalálkozóig. Hasonlóan fogalmazott a japán pénzügyminiszter is. Bruno Le Maire francia pénzügyminiszter az ülést követően azt mondta, hogy az Egyesült Államoknak csak pár nap mérlegelési ideje van arra, hogy ne robbantson ki kereskedelmi háborút szövetségeseivel.

Olaf Scholz német pénzügyminiszter rámutatott: a megbeszélésén több kérdésben nem sikerült megállapodni, ami meglehetősen szokatlan a G7 történetében. "A kialakult helyzetnek erősítenie kell azt a politikai akaratot, hogy gyorsítani kell a reformokat az EU-n belül".

Steve Muchin amerikai pénzügyminiszter megígérte, hogy tolmácsolja az elhangzottakat az amerikai elnöknek és meggyőződésének adott hangot, hogy Donald Trump a csúcstalálkozón személyesen is tárgyal kollégáival a kérdésről.

Még június elsején Cecilia Malmström uniós kereskedelmi biztos bejelentette, hogy az Európai Bizottság a Kereskedelmi Világszervezethez (WTO) fordult az importált acélra és alumíniumra kivetett amerikai védővámok miatt, és hogy megkezdte az arányos ellenintézkedések előkészítését.

Az Egyesült Államok kormánya május 31-én jelentette be, hogy nem ad további mentességet az Európai Uniónak az acél és alumínium importjára kiszabott 25, valamint 10 százalékos védővámok hatálya alól. Az EU tavaly körülbelül 6,4 milliárd euró értékben exportált acélt és alumíniumot az Egyesült Államokba. 

Sajtótájékoztatóján Malmström rendkívül szerencsétlennek nevezte a szerinte tisztán protekcionista döntést, amely amellett, hogy tovább gyengíti a transzatlanti kapcsolatot, súlyos zavarokat kelthet a világkereskedelemben. Ugyancsak június elsején jelentette be Kanada, az Egyesült Állam legnagyobb acélszállítója, hogy az importvámok kiszabása miatt megemelte számos amerikai termék importvámját. Justin Trudeau kanadai miniszterelnök az NBC amerikai televíziós csatornának adott interjúban keményen bírálta az úgymond nemzetbiztonsági okokból elrendelt amerikai importvámot. A kanadai politikus szerint "megengedhetetlen és sértő még csak feltételezni is azt, hogy bármilyen formában veszélyeztetnénk az Egyesült Államok biztonságát". A kanadai a miniszterelnök rámutatott egyben arra, hogy a kanadai acélt és alumíniumot részben az amerikai hadiipar használja fel, egyebek között repülőgépek gyártására.

(Portfolio, 2018. június 3.)

 

USA-Kína vámháborúskodás: pénz beszél

Washington és Peking letette a puskát, inkább mégsem emelnek további vámokat.

Washington és Peking szélesebb körű kereskedelmi megállapodáson munkálkodik, és ez alatt felfüggeszti a védővámokat - mondta Steve Mnuchin amerikai pénzügyminiszter május 20-án, miután Kína és az Egyesült Államok megegyezett, hogy lemondanak a kereskedelmi háborúról és nem emelnek további vámokat.  

A Fox televíziónak adott interjújában Steve Mnuchin arra a május 19-i amerikai-kínai közös közleményre utalt, miszerint az Egyesült Államok és Kína folytatja a tárgyalásokat arról, hogy Peking milyen intézkedéseket hozzon amerikai energetikai és agrárimportja növelése érdekében, csökkentve az Egyesült Államokkal szemben meglévő, mintegy 335 milliárd dolláros évi kereskedelmi többletét. Washington 200 milliárd dollár értékű csökkentést javasolt, a közleményben azonban nem esik szó konkrét számokról.

Larry Kudlow, a Fehér Ház gazdasági főtanácsadója vasárnap két amerikai televíziós műsornak is nyilatkozott a kereskedelmi tárgyalásokról. A CBS Szemben a nemzettel című vitaműsorában azt fejtegette, hogy még túl korai a Donald Trump elnök révén felvetett 200 milliárd dolláros csökkentés konkrétumairól beszélni. "A részleteket most dolgozzuk ki" - mondta. 

A következő lépés - mind Mnuchin, mind Kudlow interjúja szerint - Wilbur Ross kereskedelmi miniszter várható pekingi látogatása lesz, amelyen áttekintik a gazdaság azon területeit, ahol Kína megnövelheti Amerikából származó importját. Amerikai álláspont szerint az energetika, a cseppfolyós gáz, a kisipar és az agrárium lehet az a terület, ahol Kína jelentős mértékben növelheti importját. Mnuchin elmondása szerint az Egyesült Államok arra számít, hogy Kína legalább 35-40 százalékkal növeli majd a mezőgazdasági termékek importját.

A május 19-i közös közlemény ugyanakkor nem tett említést arról, hogy feloldják-e a telekommunikációs alkatrészeket gyártó kínai ZTE cég ellen hozott korlátozásokat. Donald Trump elnök azt ígérte, hogy közbenjár ennek érdekében.

(MTI, 2018. május 20.)

 

Vámháború: Trump halasztott egyet

Trump elhalasztotta a védővámok május elsejei bevezetését.

Donald Trump amerikai elnök harminc nappal elhalasztotta az Európai Uniót, Kanadát és Mexikót érintő védővámok bevezetéséről szóló döntést, írja a Világgazdaság.

Az acél-, és alumíniumipari termékekre kivetett védővámokat Washington a tervek szerint május elsejétől vezette volna be, de a határidőt átmenetileg június elsejéig meghosszabbította. Így a kormányzat harminc nappal meghosszabbította a Kanadával, Mexikóval és az Európai Unióval folytatott tárgyalások idejét. A Fehér Ház közleménye leszögezte, hogy Washington a továbbiakban is minden tárgyaláson kiemelt figyelmet szentel majd az amerikai nemzetbiztonsági érdekek megvédésének.

Donald Trump 2018. március 8-án jelentette be, hogy az importált acéltermékekre 25 százalékos, az alumíniumra pedig 10 százalékos védővámot vet ki. A védővámok alól azonban azonnal átmeneti időre mentesítette Kanadát és Mexikót, majd március végén – szintén átmeneti időre – az Európai Uniót is. Ennek az átmeneti periódusnak a határideje járt le május elsején.

Mind Ottawával, mind Mexikóvárossal és az Európai Unió képviselőivel folynak tárgyalások. Kanada és Mexikó esetében Washington az esetleges végleges mentesítés feltételéül szabta az Észak-amerikai Szabadkereskedelmi Egyezmény (NAFTA) sikeres újratárgyalását. A siker a Trump-kormányzat értelmezésében az amerikai érdekek erőteljesebb érvényesítését jelenti.

A Fehér Ház bejelentette ugyanakkor, hogy véglegesítette a szabadkereskedelmi egyezményt Dél-Koreával, és „elvi megállapodásra” jutott Argentínával, Brazíliával és Ausztráliával. E megállapodások részleteit később hozzák nyilvánosságra.

Tárgyalás: folytatják

Az amerikai-kínai kereskedelmi vitákról folyó egyeztetéseket május 3-tól Kínában folytatja Steve Mnuchin pénzügyminiszter és Robert Lighthizer, az Egyesült Államok kereskedelmi főtárgyalója. Mnuchin a Fox televíziónak hétfőn adott interjújában elmondta, hogy kínai tárgyalópartnereiknek a kereskedelmi deficit, a szellemi tulajdon védelme, a kényszerű amerikai-kínai közös vállalatok és így a fejlett amerikai technológiák kötelező átadása ügyét kívánják majd felvetni. A tárcavezető optimistának mondta magát a várható tárgyalások sikerességét illetően.

(Világgazdaság, 2018. május 1.)

 

Vámháború: ebből Fülig Jimmy is tanulna

Trump és Kína sorra adják a pofonokat egymásnak: egy vám itt, válaszul egy vám ott. ₪₪₪

Az amerikai kormányzat szintet lépett a Kínával kezdett kereskedelmi vitában, a kölcsönös büntető vámintézkedések terén: a kereskedelempolitikai fejlesztésekért felelős hivatala 25 százalékos pótvám kivetését javasolta 1.300 kínai termékre, amelyek évente összesen 50 milliárd dollár értéket képviselnek, írna a Napi.hu

Donald Trump amerikai elnök március 22-én írta alá azt a dokumentumot, amelynek alapján vámot vetnek ki kínai importárukra a szellemi tulajdonjogok megsértésére és technológiai transzferek kikényszerítésére hivatkozva. Egy nappal később pedig hatályba lépett a 25 százalékos vám az acél-, valamint a 15 százalékos vám az alumíniumtermékekre. Bejelentette be, hogy további akár 60 milliárd dollár értékű kínai árura tervez vámot kivetni. A kereskedelmi hivatalnak onnan számítva 15 napja volt előzetes listát készíteni a vámmal sújtható kínai árukról, és most kezdődik a javaslat május közepéig tartó vitája, amely után véglegessé teszik a listát.

Kína tagadja, hogy ki akarná kényszeríteni a technológiai transzfert, és Trump bejelentésére válaszul már március 2-tól importvámokat vezetett be évi hárommilliárd dollárnyi amerikai importtermékre, például a sertéshúsra és gyümölcsökre. A sertéshúsra - 25 százalékos, további 120 termékre pedig - köztük gyümölcsökre - 15 százalékos vámot vetnek ki.

A kínai válaszlépések jelentős kárt okozhatnak sok amerikai gazdának, akik közül nagy számban szavaztak Trumpra a 2016-os elnökválasztáson - jegyezte meg az AP amerikai hírügynökség. Amerikai farmerek csaknem 20 milliárd dollár értékű árut exportáltak Kínába 2017-ben. Az amerikai sertésfeldolgozó ipar pedig 1,1 milliárd dollár értékű árut szállított oda, ami által Kína az amerikai sertéshús harmadik legnagyobb piacává vált.

Nem csak Peking pofozgat

A március 3-i washingtoni bejelentést azonnal elítélte Peking, és közölte, hogy arányos választ fog adni, hasonlóan szigorú vámintézkedéseket vezet be az Egyesült Államok ellen, miközben beperli a Kereskedelmi Világszervezetnél (WTO).

John Frisbie, az Amerikai-Kínai Üzleti Tanács elnöke pedig azt mondta: a szervezet már régóta panaszkodik az amerikai technológiai cégeket hátrányosan megkülönböztető kínai kereskedelempolitikára, de szerinte a javasolt pótvámok bevezetése nem a megfelelő válasz lesz erre.

Óva intette az amerikai kormányt a tervezett pótvámoktól az Információtechnológiai és Innovációs Alap nevű amerikai elemzőintézet is. Robert Atkinson, az intézet elnöke azt mondta: a kormánynak olyan intézkedéseket kellene hozni Kínával szemben, amelyekkel gazdasági és kereskedelmi politikájának megváltoztatására kényszeríti, de nem olyanokat, amelyekkel áremelkedést és fogyasztáscsökkenést idéz elő az Egyesült Államokban.

Roberto Azevedo, a WTO vezérigazgatója is figyelmeztetett, hogy ha elmérgesedik az amerikai-kínai kereskedelmi háború, akkor az komoly hatással lesz a globális gazdaságra, lefékezheti a növekedést. "A kereskedelmi háborúhoz vezető folyamat első szakaszának tanúi vagyunk. Amennyiben csak az acél és az alumínium importját érintik a vámintézkedések, az egy dolog. Ha viszont a büntetőintézkedés termékek százaira, vagy ezreire terjed ki, az már egészen más lesz, a világgazdaság növekedési üteme igen gyorsan lefékeződhet" - jelentette ki a BBC-nek nyilatkozva.

(Napi.hu, 2018. április 2., 4.)

 

Mosógépvám: Trump légycsapója?
Mosógépek és napelemek után vámot kell fizetni az USA-ban, döntött Trump. Kérdés, hogy ki fizet a végén.
Az amerikai elnök, bár nem siette el, elkezdte beváltani a kampányban tett fenyegetéseit, és védővámokat vetett ki két ázsiai slágertermékre, a napelemekre és a mosógépekre, írja az Index. Elemzők szerint bár nem valami jelentős lépésekről van szó, most mindenki azt találgatja, hogy mi lehet a következő: Trump tényleg komolyan belekezdett a világkereskedelem szétverésébe, vagy csak kellett dobni egy gumicsontot szavazótáborának.

Donald Trump hivatalba lépésének első évfordulóján elkezdte azt, amit a választási kampányban végig ígérgetett, aztán elnökként eddig valahogy elfelejtett: Kína és általában véve Ázsia kereskedelmi cseszegetését. 

Az amerikai kormány a napokban bejelentette, amit már hónapok óta suttogtak ilyen-olyan források a nemzetközi gazdasági sajtónak: védővámokat vetettek ki a napelemekre és a mosógépekre.

Ez utóbbiból azért látszik, hogy a dolog komolysága legalábbis részleges: még ha ez is lesz a kezdete, nem ez lesz a nagy trumpi kereskedelmi világháború döntő csatája.

  • Viszont akármilyen furán is hangzik a mosógép-védővám, abból a szempontból mindenképpen fontos, hogy egy év után Trump csak beindította azt a fajta egyoldalú protekcionizmust, amitől gazdasági elemzők hada rettegett hatalomra jutása előtt.
  • Másfelől a konkrétumok alapján az is egyértelmű, hogy ezek a protekcionista lépések pont annyira értelmetlenek, amennyire arra számítani lehetett egy olyan elnöktől és kormánytól, amely már eddig is bizonyította, hogy nem teljesen érti a 21. századi globalizált világgazdaság minden finomságát.

Magyarul a mostani lépések a nemzetközi gazdasági sajtó szerint várhatóan semmit nem fognak elérni kitűzött céljaikból, cserébe pont az amerikai gazdaságnak árthatnak. Ettől viszont az még simán lehet, hogy jönnek rájuk válaszlépések, amivel aztán végképp senki nem járna jól, Kínán kívül.

Lehet, de minek

A Trump-kormány a napelemekre 2,5 millió gigawatt importált teljesítmény fölött 30 százalék (és fokozatosan csökkenő), a mosógépekre 1,2 millió darabig 20, azon túl 50 százalékos védővámot vetett ki kedden, a külföldi gyártók tisztességtelen piacszerzésére hivatkozva.

Az amerikai elnök a lépést régi kampányszlogenjével indokolta, azaz hogy “senki sem húzhat hasznot Amerikán”. Ám azt is közölte, hogy szerinte ez nem kereskedelmi háború, csupán jogos önvédelem. Ez természetesen nem talált megértő fülekre Pekingben, ahol azt mondták, Trump túlreagálta a dolgot, és meg fogják védeni jogos gazdasági érdekeiket. De kiakadtak a lépésre Szöulban és Brüsszelben is.

Jó, de akkor most mi lesz: egyébként a németek miatt van az egész

A Fehér Ház érvelése szerint a napelemekre azért vetették ki a védővámot, mert Kína tisztességtelen állami támogatásokkal és egyéb “csalásokkal” teszi irreálisan olcsóvá napelemeit, az olcsó napelemekkel pedig elárasztja a világpiacot és kinyírja az innovatívabb, de drágább amerikai és európai cégeket.

Ez a sztori, ha nem is ilyen kristálytisztán, de igaz: Kína egy évtizede még elhanyagolható szereplő volt a napelempiacon, ma ott gyártják a világ napelemeinek kétharmadát. Ezt pedig valóban úgy érték el, hogy telenyomták állami ingyenpénzzel és elhalmozták adókedvezményekkel a szektort.

A kínai gyártók először jellemzően az európai napelem-támogatások jelentette lehetőségekre kaptak rá: a kínai napelembiznisz azzal indult, hogy a napelemre durván rákapó németek nem tudtak eleget gyártani, ezért kiszervezték a dolgot Kínába. A második virágzást azt hozta el, amikor Peking európai mintára otthon is elkezdte támogatni nemcsak a gyártást, hanem a napelemek használatát is.

A németeknél végül annyira sok lett a megújuló energia, hogy már nem tudják hova tenni. De ami elsőre energiakánaánnak tűnik, az valójában a pokol: elképesztő pazarlás, ezermilliárd eurós költségek és politikai hátraarc kíséri a szélkerekek burjánzását.

Kína ebben is a legnagyobb lett: gyártja is, használja is

Az ágazatot ráadásul kiemelt stratégiai szektorként kezeli a Kínai Kommunista Párt, úgyhogy az állami pénzfürdő korántsem ért véget. A nagy piac, az olcsó munkaerő és az erős állami támogatás pedig megtette hatását: a kínai gyártók 2008 és 2013 között 80 százalékkal csökkentették a napelempanelek teljesítményarányos árát. Amivel szinte teljesen kiirtották az európai és amerikai konkurenciát.

Ez természetesen nem Trumpnak tűnt fel először: Barack Obama kormánya 2012-ben és 2014-ben, az Európai Unió 2013-ban vetett ki először minimumárat és védővámot a kínai napelemekre, és ezeket csak nemrég kezdte el kivezetni. Ráadásul ezek Trumpénál jóval magasabbak voltak, csúcspontjukon a 64 százalékot, azaz az amerikai védővám kétszeresét is elérték. A kínaiak viszont ezt is elbírták, és nagyjából egyeduralkodóvá váltak az európai piacon. 

Lehet majd számolni, mi mennyi is

Az európai példából látszik, nem valószínű, hogy az amerikai lépésnek sok eredménye lesz, már ami a hazai termelők védelmét illeti: a 30 százalék bár sok, a kínaiak annyival olcsóbbak, hogy akár még ezt is ki tudják gazdálkodni.

Ha meg nem, segít az állam: a kínai iparpolitika fő célja jelenleg az, hogy 2025-re egy sor high-tech és zöldtechnológiai ágazatban világszínvonalúvá és globális piacvezetővé váljanak a hazai cégek; ennek érdekében pedig hajlandóak elviselni az időleges veszteségeket is, ahogy tették az eddig is. A napelemek terén meg annyira nem is kell, hiszen a kínai gyártók legfőbb piaca nem az Egyesült Államok, hanem Kína.

A másik, ami miatt nem feltétlenül bölcs dolog a lépés, hogy miközben a hazai gyártásnak mindez édeskevés, a megújuló energia termelését jelentősen drágítja a lépés, hiszen az Egyesült Államokban telepített napelemek több mint négyötöde külföldi. (A legnagyobb beszállító ráadásul nem is Kína, hanem Malajzia).

Bár Trump klímaváltozással, valamint az olaj- és széniparral kapcsolatos nézetei fényében nyilván nem valószínű, hogy könnyeket hullatna a napenergia térnyerésének esetleges megtorpanása miatt. Ugyanakkor ha a megújulók ellehetetlenítése lenne a célja, azt sokkal egyszerűbben és nemzetközi téren kevésbé rizikósabb módon is meg lehetne oldani, mint Kína csuklóztatásával.

Matek: nem ígérkezik a legjobb eredmény

Az energiapiaci árverseny az egész amerikai gazdaságnak jót tesz, tehát aktívan harcolni ellene elég rossz biznisz. Ez egy gyenge figyelmeztetőlövés, aminek nagyobb a hangja, mint a hatása. Ráadásul Amerikának is árt: a napenergiai lobbi szerint több mit 20 ezer állásba kerülhet, ha megdrágulnak az importált panelek. Olyan apróságokról nem is beszélve, hogy a legnagyobb “amerikai” napelemgyártó cégek közül több is külföldi (kínai és német) többségi tulajdonban van.

Valamivel több értelme lehet a mosógépekre kivetett védővámnak, ami nem elsősorban Kínát, hanem a koreai, bár javarészt szintén Kínában termelő LG-t és Samsungot érintheti a legérzékenyebben: ők ketten együtt 2,5-3 millió mosógépet adnak el évente az amerikai piacon, és az amerikai Whirlpool és a GE legerősebb külföldi konkurenciái.

Ám ez esetben a lépés jogszerűségével lehetnek gondok: míg a napelemgyártás kínai letarolása nagyrészt jogos érvekkel támadható, és az uniós példa is tanúskodik a dolog kivitelezhetőségéről, addig a mosógéppiacon jóval nehezebb lenne ezt kimutatni. Eleve elég satnya vád, hogy a Samsung és az LG pont ebben a szektorban lett államilag, tisztességtelen eszközökkel felpumpált, dömpingárakat alkalmazó piactorzító óriás, de mondjuk a tévék vagy a mobiltelefonok tekintetében már nem az.

Jöhet egy kis nagy veszekedés

Az érintett ázsiai ország már jelezték, hogy szerintük az amerikai lépés ellentmond a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) szabályainak. De még az egyébként napelemügyben eddig hasonló álláspontot tanúsító Európai Unió is beszólt Washingtonnak, és kétségbe vonta Trump intézkedéseinek jogosságát. Ami előre vetíti, hogy akár pereskedéssé is fajulhat a dolgot a WTO előtt.

Alakul az Amerika-Európa-Japán szövetség Kína ellen a világgazdaságban, aminek az exportfüggő magyar gazdaság is megérezheti a svungját.

Másrészt a jelenlegi állás szerint ha valami ki is sül ezekből a vámokból, az egy klasszikus kereskedelmi cicaharc:

  • Dél-Korea például már hivatalosan jelezte a WTO-nál, hogy szeretne kivetni egy sor ellenintézkedést az Egyesült Államokra.
  • De ami fontosabb, hogy várhatóan valamit Kina is lépni fog, hiszen az EU-val szembeni kereskedelmi vitáikban is szeretnek odapörkölni, amikor az unió bepanaszolja őket.
  • Miközben a trumpi hátraarc miatt Japán éppen Washington nélkül készül megkötni egy jelentős ázsiai-amerikai kereskedelmi szerződést.

Egyes vélemények szerint egyébként mélyebb geopolitikai okai is lehetnek Trump lépésének: a mosógép-vámmal akarja jelezni Dél-Korea felé, hogy ne nagyon barátkozzon Észak-Koreával. És az is reális forgatókönyvnek tűnik, hogy az amerikai elnök csupán választóinak akart dobni egy gumicsontot: egy nem túl jelentős, de jól hangzó, a kampányszlogenjeihez illeszkedő protekcionista keménykedést, amivel bizonyíthatja, megvédi Amerikát, de valójában nem ver a kelleténél nagyobb hullámokat.

Persze még mindig jobb, hogy Trump gyenge kokikat oszt, mintha komolyabb sallerekkel operálna a nemzetközi kereskedelemben, ez utóbbinak ugyanis beláthatatlan következményei lehetnek. A kérdés valójában az, hogy gyenge népszerűsége és a választási ígéretek elmaradása miatt Trump rákapcsol-e a közelgő félidős kongresszusi választások előtt, vagy kereskedelmi háború helyett marad a cicaharc. 

(Index, 2018. január 26., Mészáros Tamás írása)

 

Megvámolják a mosógépeket az USA-ban

Vámot vet ki az USA a napelemekre és a mosógépekre.

Az új adminisztratív teher akár 50 százalékos is lehet a mosógépekre, 30 százalékos a napelemekre. A napelemeknél a helyi gyártók várakozásinál így is alacsonyabb, a mosógépeknél viszont magasabb lett az elvonás, írja a Napi.hu, több sajtóforrásra is hivatkozva.

A lépéssel Trump "America first" elnevezésű kereskedelmi politikáját próbálják a valóságba is átültetni. Főleg Kína, Dél-Korea szenvedheti meg az új vámot, exportja nyomán.

Ez a változtatás mindenesetre azzal összhangban van, ahogy Trump döntése szerint az országa kilép a TTP-egyezményből (Trans-Pacific Partnership) és újratárgyalják a NAFTA-t (North American Free Trade Agreement) is.

A mosógéppiacon például az amerikai Whirlpool olyan nagy dél-koreai gyártókkal maradt alul a  versenyben az elmúlt 4-5 évben, mint az LG, vagy Samsung. Kína pedig a világ legnagyobb napelemgyártója. Mindkét országnál az erős állami támogatás miatt érzik tisztességtelennek a versenyt az amerikai gyártók, akik szerint így dömpingáron tudják szórni az USA-ban a termékeiket ezek a külföldi versenytársak.

A Whirlpoolnál emellett arra is panaszkodtak, hogy a koreaiak mindig olyan országokba telepítik a gyártást, ami nagyon olcsó, és épp a legkisebb az adminiszratív korlátozás feléjük. A kínai napelemgyártók szintén ki tudták játszani az amerikai szabályozást a bejelentés szerint, és például ők is Tajvanba vitték a gyártást esetenként.

(Napi.hu, 2018. január 23.)

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.