kirakatles₪plázarítus

Bevásárlóturizmus: szépen tartják a markukat az osztrák boltosok

Tartja ragyogó formáját a bevásárlóturizmus. Többször megyünk vásárolni és megint többet költöttünk. Ausztria nagyon hasít, ahol másfélszeresére ugrott a magyarok vásárlása. Közben van seftelés és munka is.

Az egynapos külföldi utakon a kiadások 87%-át élelmiszerek, italok, tartós és értékes fogyasztási cikkek, üzemanyag, valamint egyéb árucikkek vásárlására fordítják a magyarok, utazási céltól függetlenül. Szépen hízik is az egynapos utazásokon a családok költekezése. De nem csak kirándulgatunk az egynapos kiruccanások közben, hanem vásárolgatunk, üzletelünk és dolgozunk is e röpke idő alatt. Több napra vásárlási céllal nem nagyon utazunk, a munkavégzés pedig már egy másik történet, így a bevásárlóturizmus oldaláról az egynapos kiutazások adják a súlyt.

Többször veselkedtünk neki a külhoni vásárlásnak

A kiutazások számát nézve 2017 első félévében 5,9 millió alkalommal kerekedtek fel egynapos kiruccanásra a kirándulók (olyan is volt), vásárlók, vagy éppen munkát vállalók ami több az egy évvel korábbinál. A többség azonban nem kirándul, hanem a kiutazás fő célját nézve nagyobb részt vásárol, üzletel, vagy éppen valamilyen munkát vállal. A bevásárlási céllal nekirugaszkodók száma is nőtt ebben az időszakban, 10%-kal, 2,2 milliónyian indultak el határon túli boltszemlére.

Az egynapos kiutazás alatt feltehetően a többség mindenképpen vásárol valamit, függetlenül az utazás fő céljától. A kiutazások száma végül a következők szerint változott:

egynapos utak 2016 I. 2016 II. 2017 I. 2017 II.
összes kiutazás száma 2,6 3,1 2,7 3,2
ebből vásárlás 0,9 1 1,1 1,1
üzletelés 0,2 0,3 0,3 0,4
munkavégzés 0,5 0,6 0,5 0,6
KSH, negyedéves adatok, érték: millió nap

Több évre visszatekintve is kitűnik, hogy az egynapos turizmus fő célja a vásárlás, vagy valamilyen üzletelés (jövedelemszerzés valamilyen módon), vagy éppen a munkavégzés. Ez utóbbi nyilván a határmentén lakók számára kézenfekvő lehetőség, főleg a fizetésbeli különbségek miatt, leginkább nyugati irányban.

A kiutazások éves statisztikájából kitűnik, hogy a bevásárlóturizmus egyre vonzóbb cél sokak számára, hiszen ezeknek az utazásoknak a száma három év alatt 20%-kal megemelkedett. A kiugrás esztendeje 2016 volt, ekkor lendültek neki nagyobb számban külföldön költekezni a családok:

egynapos utak 2014 2015 2016 változás
összes kiutazás száma 10,8 10,9 11,8 + 1
ebből vásárlás 3,4 3,4 4,1 + 0,7
üzletelés 0,7 0,9 1,2 + 0,5
munkavégzés 2,4 2.3 2,3 .
KSH, negyedéves adatok, érték: millió nap

Egyre több pénzt szórunk el a szomszédban: a kedvenc Ausztria

Szépen hízik a bevásárlóturizmus a legfrissebb adatok szerint. 2017 első félévében közel 45 milliárd forintot költöttek el a bevásárlóturisták külföldön, ami 15%-os, tehát csekély arányúnak egyáltalán nem nevezhető nagyságú növekedés. Ha pedig azt nézzük, hogy a vásárlási céllal utazókkal együtt az üzletelési, vagy éppen munkavégzési szándékkal egy napra valamelyik szomszédos országba átrándulók mennyit költenek, annak összege már 60 milliárd forint volt 2017 első félévében, ami 12%-os emelkedést takar:

egynapos utak 2016 I. 2016 II. 2017 I. 2017 II.
összes költekezés 29,8 36,5 33,3 39,2
ebből vásárlás 16,4 22,2 20,5 24,1
üzletelés 3,4 4,6 4,4 5,4
munkavégzés 3,7 3,2 2,9 3
KSH, negyedéves adatok, érték: milliárd forint

Az elmúlt évek külhoni költekezési adatai is azt mutatják, hogy 2016-ban igazán nagy kedvvel utazgattak a magyarok külföldre vásárolni és a 2017 első félévi adatok alapján a vásárlási kedv nem hagyott alább. A bevásárlóturizmus viszi az egynapos utazások során a külföldön elköltött pénz több mint felét:

egynapos utak 2014 2015 2016 változás
összes költekezés 100,4 102,9 140,9 + 40,5
ebből vásárlás 51,1 54,7 82,3 + 31,2
üzletelés 11,2 13,2 18,2 + 7
munkavégzés 11,8 10,9 12,8 + 1
KSH, negyedéves adatok, érték: milliárd forint, változás: 2016/2014

A magyarok kedvenc külhoni bevásárló célpontja pedig Ausztria. Ebben a viszonylatban a bevásárlóturizmus másfélszeresére ugrott, így az osztrák boltosok bizonyára nem neheztelnek a magyar vásárlókra. 2016-ban feltört Szerbia, de a szlovák boltosok is tartják a markukat, a többiek a szomszédok közül viszont már hátrébb kullognak:

egynapos utak 2014 2015 2016 2017*
Ausztria 26,2 28,2 40,6 22,4
Szlovákia 10,1 11,2 12,1 6,6
Szerbia 4,9 4,1 14,1 7,5
Románia 2,6 3 4,6 2,3
KSH, negyedéves adatok, érték: milliárd forint, */: 2017 első félév

(blokkk.com, 2017. szeptember 4.)

 

Tovább hízik a bevásárlóturizmus

Továbbra is Ausztriában költik el a legtöbb pénzt a magyar bevásárlóturisták. A bevásárlóturizmus ugyanolyan ütemben nőtt 2017 elején, mint a webkereskedelem. Persze, a külföldiek is jönnek hozzánk bevásárolni.

2017 első negyedévében sem lankadt a határokon túl bevásárolni szeretők kedve, hiszen megint több pénz költöttek a külhoni boltokban, mint korábban. A bevásárlóturisták első negyedévi 26 milliárd forintnyi pénzköltése hasonló ütemben nőtt egyébként, mint a hazai webkereskedelem (17-18%-kal). Igaz, a webköltekezés értéke nagyobb volt, 75 milliárd forint, de hát úgy tűnik, a vásárlók kalandvágya is erős maradt, a fotelben is nyomogatható számítógép kényelmével szemben.

2017 első negyedévében a bevásárlóutazások száma is nőtt, 1,3 millióra, ami kétszázezerrel több, mint egy évvel korábban.

Az első negyedévek bevásárlóturizmusát a következő adatok mutatják:

2017 2016 2015 2014 2013 2012
26 22 15 14 13 18
KSH, érték: milliárd forint, időszak: első negyedév

A határokon túlra utazó bevásárlók kedvenc terepe továbbra is Ausztria, ahol 2017 első három hónapjában 10 milliárd forintért vásároltak a magyarok a KSH adatai szerint (egy évvel korábban 9 milliárdot költöttek a sógoroknál). Ez már hosszú ideje így van, így feltehetően nem a kettős minőség kormányzati mérlegre dobása miatt bandukolnak a szomszédba a magyar vásárlók, de az is lehet, hogy ők már korábban tudtak valamit, hiszen Ausztria nem olcsó mulatság a bevásárlásban.

Szlovákia irányában már csak közel 3 milliárdért kerekedtek fel a bevásárló turisták, ez ugyanannyi, mint egy évvel korábban. Két milliárd forintról 3 és fél milliárdra ugrott a Szerbiát felkereső bevásárló turisták költekezése, így lejjebb is szorították Szlovákiát a célországok rangsorában.

Az elmúlt években folyamatosan nőtt a bevásárlóturizmus, 2016-ban pedig jó nagyot ugrott:

  2012 2013 2014 2015 2016 2016/2015
vásárlások értéke 74 60 62 68 101 149%
kiutazások száma 5,6 5 4,1 4,3 5,4 126%
KSH, egynapos vásárlási célú utazások adatai,
vásárlások értéke: milliárd forint, kiutazások száma: millió darab,

Persze, hozzánk is jöttek bevásárlási céllal a külhoni vásárlók, így 2017 első negyedévében el is költöttek a magyar boltokban 39 milliárd forintot. Ez az előző évi 37 milliárd forinthoz képest már szerényebb, 5% körüli növekedés, a magyarok 9kinti bevásárlásainak bővüléséhez képest. Eddig is nagyobb volt egyébként a külföldiek bevásárlóturizmusa, így a hazai boltosok kasszájában ez ebben a viszonylatban többet hoz, mint amennyit a magyaroké visz.

(blokkk.com, 2017. június 6.)

 

Csúcsformában a bevásárlóturizmus

Fél országnyi ember bóklászott a határon túli boltokban, 100 milliárdot el is vertek 2016-ban. A legtöbbet a sógoréknál, ami nem volt nehéz, hiszen sok ott a magyar eladó. Ez rekord. Vajon ennek van köze a gyártók országonként eltérő receptúráihoz?

Ma már a fotel kényelméből a világ szinte bármely pontján kínált portékából lehet vásárolni a weben keresztül, karácsony táján ez is rásegített a posta csúcsra pörgetéséhez, de hát úgy látszik, ez kevés. A vadászat élménye nem hagyja nyugodni a vásárlót, aki az év bármely szakában sem rest felkerekedni azzal a céllal, hogy az országhatárt átlépve vásároljon.

Bevásárlóturizmus persze mindig is létezett, amióta határok választják el a piacokat. A vásárló nézi azt, hogy a kedvenc otthoni boltjában mi nincs, ha pedig van is, máshol mennyibe kerül. Hiánycikkekről nem lehet sokat beszélni itthon, hiszen a hazai áruválaszték összességében igazán bőséges. A külhoni boltok áraiban lehet mazsolázni, bár a gyengébb forintárfolyam, amikor a külföldi valuta drágább a magyar vásárló számára, azért fékezheti a bevásárlókedvet. Természetesen az utazási költséggel is számolni kell, de hát mostanság olcsóbb a benzin (bár azért araszolgat felfelé az ár), így ha már vásárolni megy a család külhonba, érdemes sokat shoppingolni, hogy a benzinpénz is megtérüljön.

2016-ban csúcsra járt a magyarok bevásárlóturizmusa

A magyar shoppingturisták döntő részben egy napra kerekednek fel a határon túlra vásárolgatni, ez adja a bevásárlóturizmus zömét, ami érthető is a háziasszonyok részéről. A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint az elmúlt években hullámzott a költekezési kedv, nem is kicsit, általában 60-80 milliárd forint között mozgott az értéke.

2016 éles fordulatot hozott a magyar családok bevásárlóturizmusában, hiszen mind a korábbi, 2011 évi 80 milliárd körüli csúcsot, mind az előző, 2015 évi, a 70 milliárdot közelítő szintet is jelentős mértékben túllépte a külhoni shoppingolás. A százmilliárdos bevásárlóturizmus másfélszerese az előző évinek. Ráadásul sokszor utaztak ki a magyarok vásárolni, hiszen a kiutazások száma félországnyi népességet is jelentene, ha mindenki csak egy alkalommal kerekedne fel.

Sok mozgatórugója van a bevásárlóturizmusnak, de az év vége, a karácsonyi időszak az elmúlt évek többségében a legerősebb a költekezés nagyságát nézve. Legkevesebbet az év elején költenek a magyarok külföldön, ami érthető is, de a jó idő beköszöntével már a tavaszi hónapokban feljebb szökik a vásárlási láz.

Az elmúlt fél évtized bevásárlóturizmusát a következő adatok jellemzik:

  2012 2013 2014 2015 2016 2016/2015
vásárlások értéke 74 60 62 68 101 149%
kiutazások száma 5,6 5 4,1 4,3 5,4 126%
KSH, egynapos vásárlási célú utazások adatai,
vásárlások értéke: milliárd forint, kiutazások száma: millió darab,

Sógoréknál szeret legjobban shoppingolni a magyar vásárló

2016-ban a magyar bevásárlóturisták 41 milliárd forintot költöttek el a szomszédos Ausztriában. A shoppingolásban nagy nyelvi nehézségeik nem lehettek, hiszen az osztrák boltok dugig vannak magyar eladókkal. A korábbi években 30 milliárd alatt maradt a költekezés ebben a viszonylatban, 2016-ban viszont harmadával megugrott.

Meglepetésre a második legkeresettebb külhoni célország Szerbia lett, ahol 14 milliárdért vásároltak a magyarok, ami nagy ugrás a korábbi évek néhány milliárdjához képest. A szlovák boltok is az élbolyba tartoznak, ott 12 milliárdért vásároltak a magyarok. Ukrajna és Románia már leszakadt némileg, az ottani 5-6 milliárdos költekezéssel a képzeletbeli dobogósoktól

Természetesen külföldiek is jönnek Magyarországra bevásárolni. 2016-ban a Magyarországra vásárlási céllal érkezett turisták utazásainak a száma 10 millió körül mozgott, bevásárlásaik értéke pedig túllépte a 160 milliárd forintot. Hát igen, a magyar boltosok még nyerésre állnak a bevásárlóturizmusban.

Az osztrák bevásárlóturisták egyébként 24 milliárd forintot költöttek el Magyarországon 2016-ban, a szlovákok 16 milliárd forintot, a románok pedig 15 milliárdot. Úgy tűnik, az osztrák boltosok viszont verik a magyar boltosokat a bevásárlóturizmusban.

A rossz minőséggel elüldözik a magyar vásárlót a magyar boltból? Vagy csak üresjárat jön?

A fáma szerint egyes iparcikkek között akad bizony minőségi különbség, ezt magabiztos háziasszonyok állítják. A példákat most mellőzi a blokkk.com, de akinek van tapasztalata és akarja, az megoszthatja a többiekkel.

És ne feledjük, a politikusok az elmúlt napokban nagyot ugrottak egyes, a véleményük szerint kettős mércével eszkábáló multi élelmiszergyártókra. Hát, bizony, most akár azt is mondhatnák, hogy elüldözik a magyar vásárlót a magyar boltból a gyengébb minőséggel, azért megy külföldre vásárolni. Vélemény?

A blokkk.com szerint egyébként könnyen előfordulhat, hogy üresjárat lesz az összehasonlítgatásokból. Kényes kérdés az összehasonlító vizsgálat módszertana, ráadásul az is, mely termékeket választják ki a mustrára és a hogyan. Például ellenmintát is vesznek az osztrák boltban? Egyáltalán szólnak az osztrák boltosnak, hogy ellenőrök járnak a boltban, jegyzőkönyvet vesznek-e fel a mintavételről, vagy csak egyszerű vásárlónak álcázva leemelik a polcról a vizslatni kívánt terméket. Nem mindegy, hiszen a teszt hitelessége a tét. A két évvel ezelőtti vizsgálat módszertanáról, a kiválasztás szempontjairól semmit sem tudni. Pedig majd ez is adalék lehet a bevásárlóturizmushoz.

(blokkk.com, 2017. március 7.)

 

Kilőtt a bevásárlóturizmus

Másfélszeresére nőtt a bevásárlóturizmus: 2016-ban eddig többször és többet vásároltunk külföldön. A legnépszerűbb bevásárlóhely Ausztria, 40% körül költekezési részesedéssel. De miért is?

2016-ban nem csak a hazai, hanem a külhoni boltokban is többet költöttek a magyar családok, a vásárlási célú utazások adatait mérlegelve. A Központi Statisztikai Hivatal legutóbbi, harmadik negyedéves adatai szerint nem lankadt a július-szeptember közötti időszakban sem a bevásárlóturizmus, az első félévhez hasonlóan. A határokon túli bevásárlóturizmus ráadásul jóval nagyobb, 50% feletti tempóban ugrott meg az előző évhez képest, mint a kiskereskedelem hazai boltokban mért 5%-os növekedési üteme. Nőtt a vásárlási célú kiutazások száma is 2015-höz képest.

Az elmúlt években az első három negyedévben hullámzott a határokon túlra irányuló bevásárlóturizmus, de a 2016. évi növekedés lendületével összességében egy növekvő irányzat rajzolódik ki a költekezés értékét nézve:

  2012. 2013. 2014. 2015. 2016. 2016/2015.
vásárlások értéke 56,1 42,4 44,7 47,7 73,3 154%
kiutazások száma 4,2 3,6 3,1 3,1 3,9 126%
KSH, időszak: első három negyedév, egynapos vásárlási célú utazások adatai,
vásárlások értéke: milliárd forint, kiutazások száma: millió darab,

A bevásárlóturizmus elsődleges mozgatórugója az ár, de sokat nyom a latba a választék is, mi az, ami esetleg nincs, vagy nem megfelelő a minősége. A végső árat persze más költségek is húzhatják lefelé, vagy éppen felfelé. Az elmúlt hónapokban olcsó volt az üzemanyag, ami alaposan lenyomta az utazás és így a bevásárlás végső költségeit, ez feltehetően 2016-ban alaposan felértékelte a bevásárlóturizmust. Sokat számít a valuták árfolyammozgása is, hiszen a forintokat valamilyen módon át kell váltani a célország pénznemére, de ezek a változások az elmúlt időszakban nagy kilengéseket nem mutattak.

A magyar bevásárló turisták kedvenc célpontja a költekezés értékét nézve eddig Ausztria volt, ami nem éppen az olcsóságáról híres ország:

viszonylat 2016. 2015.
Ausztria 28,5 19,9
Szerbia 10,6 2,0
Szlovákia 8,8 7,7
Ukrajna 4,3 3,1
Románia 3,4 2,3
KSH, első három negyedév adatai,
érték: milliárd forint

Figyelembe kell venni ugyanakkor azt is, hogy a sógoréknál is különböznek az árak az egyes boltok között, ráadásul az ottani termékminőség alsó sávja jobb, mint a hazai bóvli. Bizonyára a vásárlás élménye, az portékavadászat is sokat számít a bevásárlóturizmus megugrásában, főleg, hogy 2016-ban alaposan megugrottak a hazai bérek, így még erre is futotta.

A családok hazai bevásárlásaihoz mérve a bevásárlóturizmus részaránya 1% körül mozog, aminek értéke 2016-ban megközelítheti a 100 milliárd forintot, ennyit lefaragva az itthoni vásárlások növekedési üteméből. Magyarországra is jönnek vásárolni a szomszédos országokból, az ide irányuló bevásárlóturizmus (amikor az utazás fő célja a vásárlás) értéke  118 milliárd forint volt, a 2016. első három negyedévi KSH adatok szerint. Így egyenlőre a hazai boltosoknak áll a zászló.

Természetesen a turistáskodásnak sokféle célja lehet, nem csak a bevásárlás. Az egynapos kiruccanások költekezésében azonban a legnagyobb súlya a bevásárlóturizmusnak van. Minden külhoni turistáskodás költségét (a többnapos utazásokét is) egybevetve egyébként 600 milliárd forint felett mozog a költekezés mutatója.

(blokkk.com, 2016. december 5.)

 

Tobzódnak a vásárlók a külhoni boltokban

2016. első félévében közel 50%-kal nőtt a magyarok bevásárlóturizmusa. Ez a gyorsaság lepipálja a webes vásárlások bővülésének ütemét, bizonyára a turkálás élménye felülmúlja a fotel kényelmét. Ausztria a legkedveltebb vásárlási úticél.

Sokkal többet költöttek a családok 2016. első félévében a határokon túli áruházakban, mint korábban. A különbség nem is kevés, hiszen a növekedés üteme 49% volt, az előző év első feléhez képest. A bevásárlóturizmus javarészt az egynapos utazásokhoz kötődik, ami érhető, hiszen a cél a bevásárlás. A bevásárló turista nyilván számol is, az árcédulák, a valutaárfolyamok és a benzinköltség alapján. A hazai piac zömében 27%-os áfakulcsa is felfelé húzza az árakon keresztül a bevásárlóturizmus mérlegét.

A bevásárlóturizmus megugrása lepipálta a webáruházat

A webáruházas költekezés kiskereskedelmi ágát nézve (a KSH ezt méri, amiben például a pizza, vagy mozijegy megvásárlása már nincs benne) 2016. első félévében  131 milliárd forint értékű költekezést mért a KSH, aminek értéke ugyan nagyobb a bevásárló turizmusban elköltött 50 milliárd forintos összegnél, de bővülési üteme "csak" 30% volt. Ez annak tükrében is jelentős különbség, hogy a bevásárlóturizmusnak ellenlábasa a webáruház, hiszen az otthoni fotel kényelméből bármit meg lehet venni a határokon túlról az internet segítségével. Jelenleg azonban úgy tűnik, hogy a bolti turkálás élménye sokak számára még mindig olyan élményt kelt, amiért akár távolabbi áruházba is érdemes felkerekedniük.

A bevásárlóturizmus az elmúlt időszakban a következők szerint változott:

bevásárlóturizmus 2016. 2015. 2014. 2013. 2012.
vásárlás 50,1 33,7 30,4 28,0 38,4
KSH, első féléves adatok, érték: milliárd forint

A sógorék boltja a legkedveltebb

Az egyes vásárlási céllal felkeresett országokat nézve természetes, hogy a szomszédbeliek áruházai viszik a prímet. Ausztria, ahol azért többnyire vaskosabbak az árcédulák, a legnagyobb pénztárca nyitogatója a határokon túlra kiruccanó magyar bevásárlóknak, a kinti költekezés közel 40%-os részarányával. Szlovákiában is sok pénz folyik el, de ennek összege már csak harmada az osztrákoknál elköltött összegnek. A szomszédokon túl Németország az egyetlen viszonylat, ahova még mennek bevásárolni magyarok, más távolabbi országba már nem. Feltehetően a használt személygépkocsi az egyetlen, aminek beszerzéséért messzebbre érdemes menni, de hát ennek is kialakult a saját üzletága, bár a kilométeróra üzletszerű tekergetése itt is, ott is nagy kockázatot jelent.

A magyar bevásárló turisták célországai a következők:

viszonylat 2016. 2015.
Ausztria 19,4 13,5
Szlovákia 6,2 4,7
Ukrajna 2,7 1,9
Románia 1,9 1,5
Németország 1,8 0,8
KSH, első féléves adatok,
érték: milliárd forint

Mennyit is költünk akkor odaát: jön a 100 milliárd?

2015-ben 73 milliárd forintot költöttek a magyarok a külföldi boltokban vásárlási portyázásaik során. Az eddigi növekedési ütem mellett feltételezhető, hogy éves szinten túllépheti a 100 milliárd forintos határt a külhoni vásárlás értéke.

A Magyarországra vásárlási céllal látogató külföldiek költekezésében egyébként nem tapasztalható az előbbiekhez hasonló megugrás. 2016. első félévében 74 milliárd forintot költöttek a magyar boltokban a bevásárló turisták, ami persze azért több az egy évvel ezelőtti első félévi 61 milliárd forintnál, ötödével, ami úgyszintén jelentősebb bővülés.

(blokkk.com, 2016. szeptember 4.)

 

Nagyot ugrott a bevásárlóturizmus

2016. első negyedévében 50%-kal megugrott a határon túli költekezés. Ausztria a kedvenc bevásárló célpont. Ennyit az elmúlt évek elején nem költöttek a családok a határokon túl.

Sok oka lehet, ha a család felkerekedik és a határokon túl vásárol. Első szempont nyilván az ár, ami mögött ott lebeg a valuták árfolyama, a csúcstartó magyar áfa (hiszen elsősorban különféle iparcikkeket keresnek a távolban a bevásárlóturisták, ahol a hazai 27%-nál kisebb az áfakulcs), na és persze az utazás költsége, a most éppen nagyon olcsó benzin. A vasárnapi boltzár is felfelé húzhatta a bevásárlóturizmus mérlegét, a webáruházak lehetőségei viszont éppen ellenkező irányba tolhatják a mutatókat (hiszen a fotel kényelméből is vásárolható a határokon túlról). Tehát egyszerre több folyamat is mozgatja valamilyen irányban a vásárlási célú határokon túli kirándulásokat. Az is, hogy akik külföldön dolgoznak, már nem részesei a KSH méréseinek (bár az itthon maradt családtagoknak hazaküldött pénz bárhol kiköthet).

A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint a kifejezetten vásárlási céllal felkerekedő turisták sokkal többet költöttek 2016. első negyedévében külföldön, mint egy évvel korábban. A 2016. eleji 22 milliárd forint értékű vásárlás másfélszerese az egy évvel korábbi értéknek:

2016 I. 2015 I. 2014 I. 2013 I. 2012 I.
22 15 14 13 18
KSH, érték: milliárd forint, időszak: első negyedév

A határokon túlra utazó bevásárlók kedvenc terepe Ausztria, ahol 2016. első három hónapjában 9 milliárd forintért vásároltak a magyarok a KSH adatai szerint (egy évvel korábban csak hat és fél milliárdot költöttek a sógoroknál). Szlovákiában már csak közel 3 milliárdért kerekedtek fel a bevásárló turisták, de Szerbiában is elköltöttek több mint 2 milliárd forintot. Németországban és Ukrajnában is elfogyott bő egy-egy milliárd forint a vásárolni vágyók pénztárcájából.

Ez akkor ez most mennyi?

A külföldre vágyó bevásárlóturisták 2015-ben 73 milliárd forintot költöttek el a külhoni boltokban, áruházakban.  Az elmúlt fél évtizedben ez az érték 63 és 82 milliárd forint között hullámzott, aminek a kiskereskedelemhez mért aránya 1% körül mozog. A webes vásárlások értéke például ennek a háromszorosa (2015-ben közel 230 milliárd forint volt), vagy éppen a használt cikkek csak 40 milliárd forint értékben fogynak egy évben.

Természetesen a külföldiek is jönnek Magyarországra azzal az utazási céllal, hogy itt vásároljanak, minél gyengébb forint árfolyama, annál inkább meg is éri nekik. A hozzánk látogató vásárlók 2015-ben 138 milliárd forintot költöttek el a kereskedelemben, 2016. első három hónapjában pedig 37 milliárd forintot. Egyenlőre a hazai boltosok állnak jobban a bevásárló turizmusban.

(blokkk.com, 2016. június 10.)

 

Lökött egyet a bevásárlóturizmuson a boltzár

Vásárolgatunk külhonban, bár a fotelből elérhető akár a kínai webáruház is.

A bevásárlóturizmust nem csak a nincs befolyásolja, hanem egyebek mellett a devizaárfolyam, az üzemanyagköltség és természetesen a boltok árkülönbsége is. Az internet világa ráadásul a legtávolabbi webáruházat is az orrunk elé tolja, mindezzel együtt 2015-ben nőtt a bevásárlóturizmus, többet vásároltak a magyar vásárlók a határon túli áruházakban. Ebben bizony lehetett szerepe a vasárnapi boltzárnak is, hiszen az alacsony üzemanyagár mellett, miközben gyenge a forint árfolyama, kézenfekvő ok a hét utolsó napjára a boltbejáratokon lehúzott rácsok, redőnyök hada.

 

A Központi Statisztikai Hivatal külön méri a vásárlási célú turizmust, így képet lehet alkotni a változásokról. Az elmúlt években kisebb-nagyobb hullámvölgyek jellemezték a bevásárlóturizmust, miközben ezeknek a vásárlásoknak az értéke a kiskereskedelmi forgalom 1%-a körül mozgott. A már említett tényezők közül külön is érdemes figyelni arra, hogy 2010. még a válság időszaka volt, nem sok kedvük és pénzük volt a családoknak utazgatni és vásárolni, az elmúlt években pedig 2012-ben volt a legdrágább a benzin (426 forintos éves átlaggal), 2013-ban viszont a forint/euró árfolyam már megközelítette a 300 forintot. Mostanában ennél is több, a benzin viszont nagyon olcsó.

De hát végül is az elmúlt 2 esztendőben ugrott egyet-egyet a bevásárlóturizmus, a hazai vásárlások meglódulásával együtt. A 2015-ben bevezetett vasárnapi boltzár nyilván szerepet játszott a mutatók felkapaszkodásában, ugyanis ha egyebek mellett azt is nézzük, hogy egy bevásárló turista átlagosan mennyit költött, hát bizony ennek az értéke az elmúlt években 2015-ben volt a legnagyobb, átlagosan tizenhatezer-hatszáz forint.

A bevásárlóturizmus réme: a webáruház

Ne feledjük, az internetes költekezés, bármilyen furcsán is hangzik, kemény versenytársa a bevásárlóturizmusnak is, hiszen arra ösztönöz, hogy ne a kocsiba üljön a vásárló, ha már nem akar a sarki boltba menni, hanem csüccsenjen le a számítógépe elé.

Az elmúlt években 30-40% körüli mértékben nőtt évről-évre a magyar webes vásárlás, tehát a bevásárlóturizmus versenytársa alaposan elhúzott. 2015-ben - a kiskereskedelem áruösszetételét nézve - már 222 milliárd forintnyit vásároltak a magyar családok a webáruházakban, melyek egy része persze külföldi. 2010-ben még csak 46 milliárd forint volt ennek az értéke.

A bevásárlóturizmus részletes adatai egyébként a következők:

 

bevásárlóturisták

vásárlásának értéke

bevásárlóturizmus aránya

a kiskereskedelemhez mérve

változás előző évhez képest vásárlási céllal külföldre utazók száma
2010 65,6 1,3% 87,8 4,4
2011 82,1 1,3% 125,1 5,7
2012 78,7 1,2% 95,9 5,7
2013 63,2 0,9% 80,3 5,0
2014 67,7 0,9% 107,1 4,2
2015 73,3 0,9% 108,3 4,4
KSH, érték: milliárd forint, utazók száma: millió fő, kiskereskedelem: üzemanyag nélkül,
bevásárlóturizmus: akik kifejezetten vásárlási céllal jönnek, mennek

(blokkk.com, 2016. március 5.)

 

Ugrott a bevásárlóturizmus a boltzár után

24%-kal többet vásároltunk második negyedévben külföldön, mint az év első három hónapjában, persze, a kép árnyalt.

A Központi Statisztikai Hivatal friss beszámolója szerint alaposan megugrott 2015. második negyedévében a magyar vásárlók bevásárlóturizmusa az év első három hónapjához képest. Volt már erre példa régebben is, de azok nem voltak ilyen meredek lépések.

A bevásárlóturizmus második negyedévi 24%-os növekedési üteme új csúcs, ami arra utal, hogy a vasárnapi boltzár nyomán is erősödött a határokon túli vásárlási kedv. A pontosság kedvéért a képhez hozzátartozik, hogy a bevásárlóturizmus változásában több ok is közrejátszik, így a kinti árak (sehol sincs 27%-os áfakulcs), az üzemanyag költsége (most nagyon olcsó) és a forint árfolyama (most nagyon gyenge).

A benzinár persze két irányban is mozgathatja a bevásárlóturizmust: ha olcsó, akkor eleve érdemes menni, mert kevesebbe kerül az útiköltség, de az is számít, ha valamelyik szomszédos országban kevesebbe kerül, mint itthon, hiszen akkor egy tankolásért is megéri felkerekedni. 2015-ben alaposan lement a benzin ára, de hát közben - éppen ellenkező hatást váltva ki - jócskán meggyengült a forint. A vásárló mindkettőt nézi: 2015. első félévében a benzin rekord olcsó, az euró rekord drága, de közben vasárnap a magyar áruházak zárva vannak.

A bevásárlóturizmus döntő része egyébként - mi más is lenne - egynapos kiruccanás.

A 2011-2015. között időszakban a második negyedéveket nézve a legtöbbet 2012. április-június közötti időszakában vásároltunk külföldön, ráadásul a legdrágább üzemanyagár mellett, úgy, hogy közben ez volt a bolti, áruházi költekezés mélypontja - itthon -, hiszen 2007-től számolva még 2012-ben is csökkent az előző évhez képest a kiskereskedelem (az eladott árumennyiség, a volumen). Röpke pillantásra úgy látszik, ha baj van itthon, akkor jobban szeret a vásárló külföldön vásárolni, hiszen az április-júniusi időszakokat nézve 2009-ben és 2010-ben is 18-20 milliárd forintot hagytunk a határokon túli boltokban, áruházakban, amikor bevásárlási céllal kerekedtünk fel.

A részletes negyedéves adatok:

 
II.
I.
változás
II/I. negyedév
benzinár
ft/l
euró/forint árfolyam
negyedév
2015 18,6 15,0 1,24 363 307
2014 16,3 14,1 1,16 408 309
2013 14,7 13,3 1,11 418 296
2012 19,8 18,6 1,06 426 289
2011 18,9 16,9 1,12 383 279
KSH, érték: milliárd forint
benzinár: 95-ös, éves (2015-ben féléves) átlag

Nőtt a vásárlási céllal külföldre utazók száma, de ez így volt a korábbi években is, önmagában ez természetesnek is tekinthető (2011-től 2014-ig bezárólag csak 2014. volt kivétel). A kereskedelem természetéből fakad, hogy a korábbi években a második negyedévben eleve többet vásároltunk külföldön is, mint az első negyedévben.

(blokkk.com, 2015. szeptember 8.)

 

Bevásárlóturizmus: vásárolunk külföldön

A használt autó örök sláger. Bezzeg a külföldiek nálunk! Majd a vasárnapi boltzár lendít a mérlegen? De hát ott a bevásárlóturizmus ellensége, a webáruház.

A Központi Statisztikai Hivatal egy kiadványában a minap közzétette, mennyit is költekeztek a külföldre utazó magyarok az elmúlt években. A bevásárlóturizmus nem újdonság, azóta létezik, mióta határok vannak, előtte pedig bizonyára nem volt jelentősége. A mozgatórugó lehet a hiány valami kelendő cikkből, a határon túli kedvezőbb ár és ezzel összefüggésben a valuták árfolyama, ami keresztül is húzhat sok számítást. Az elmúlt évek egyik tapasztalata, hogy ha 300 forintnál olcsóbb az euró, akkor inkább mi megyünk, ha drágább, akkor pedig inkább jönnek hozzánk a vásárlók.

Természetesen befolyásolja a háziasszonyok határokon átnyúló kalandozásait a közlekedés adottsága (például a távolság a határtól), a benzinár, vagy éppen az időjárás. Feltehetően a nyári idegenforgalmi, szabadságolási főszezon is a bevásárlóturizmus malmára hajtja a vizet, hiszen ha már nyaralni kell vinni valahová a kölyköt, a vasárnapi boltzár megkerülésének remek útja összekötni a kellemest a hasznossal.

Bizonyára meglepő is lehet, ha nem az elmúlt évekre, hanem több évtizeddel ezelőtti időszakra tekintenénk vissza, miket is szemezgettünk a szomszédok kirakataiban: hajdanán nylon harisnya, rúzs, hanglemez (bakelit), majd a műszaki cikkek hosszú sora, vagy például a farmer tartozott a külhonban vásárolt slágercikkek közé. Jöttek hozzánk is a szovjet tömbből, vinni ezt-azt, például igen népszerűek voltak a magyar butikok az NDK, vagy a szovjet turisták számára, már amennyire engedték őket idejönni. De hát ez már rég volt.

Jelenleg a használt autó viheti a prímet, aminek első nagy hulláma még a rendszerváltás hajnalán kezdte kisöpörni a szocializmus rozoga - de akkor azért szeretett - járgányait. A motorizáció révén a benzin is tétele a bevásárlóturizmusnak, ahol sűrűn fordul a kocka. Egyrészt az olcsóbb üzemanyagár eleve utazásra ösztönöz, az meg csak hab a tortán, hogy a határ melyik oldalán érdemes tankolni. A bevásárlóturizmus jelenlegi helyzete persze ellentmondásos is, hiszen a 27%-os áfa ösztönöz, a gyenge forint pedig érdektelenné is tehet a külhoni shoppingolásban.

A magyarok vásárlása külföldön

A KSH adatai szerint 2011-2014. között 60-80 milliárd forint között hullámzott az az összeg, melyet külföldön vásárlási célú kiutazásunkkor - a bevásárlóturizmus csatornájában - az áruházakban elköltöttünk. Ez bizony szerénynek tűnik első pillantásra, 1% körüli hányada a hazai bolti költekezésnek.

Az összes költésben a szállodaártól a repülőjegyen keresztül sok minden más is benne van, ennek egyik szelete a bevásárlóturizmus. Feltehetően a korábbi évek válsága is a bevásárlóturizmust húzta előre, az arányokat tekintve.  Az egy napra utazók egyébként azok, akik nagyobb arányban kerekedtek fel vásárlási céllal, ha viszont több napra megyünk, ott már többségében más az utazás célja.

Hozzátartozik a képhez, hogy a külföldre látogatók sokféle céllal utaznak, ami lehet turisztikai, vagy üzleti jellegű is, így a kinti áruvásárlások teljes értéke több a bevásárlóturizmusban elköltött összegnél. Így 2014-ben több mint háromszorosa volt, amikor üzemanyagra, élelmiszerekre, egyéb termékekre több mint 200 milliárd forintot költöttünk. De hát az természetes, ha bármilyen céllal utazunk is, akkor vásárolunk ezt-azt az áruházakban. Ez viszont már nem kevés pénz.

És a külföldiek a mi áruházainkban

A vásárlási céllal idelátogató külföldiek 2014-ben 142 milliárd forintot költöttek a magyar áruházakban. Ez kétszerese a mi külhoni vásárlásaink értékének, de hát ők többen is vannak, tehetnénk hozzá. A legtöbbet a szlovákok költöttek, 55 milliárd forintot (hiába, a gyengébb forint nekik jó az euróval a zsebükben), őket az osztrákok követték 40 milliárd forinttal (sok mindenben olcsóbbak vagyunk a sógoroknál), a más országbeliek pedig nagyon messze kullognak utánuk.

A külföldiek összes vásárlása azért már jelentősebb tétel a kiskereskedelemben, 2014-ben 5-6% között volt (ebben a számításban a teljes, üzemanyaggal együtt mért kiskereskedelmet vettük figyelembe).

A bevásárlóturizmus nagy ellensége a webáruház

2015. első negyedévében különösebb változás nem tapasztalható a bevásárlóturizmusban. Eddig vannak meg a KSH adatai. A magyar háziasszonyok 15 milliárd forintot költöttek külföldön, ez volt már néhány milliárddal több is, kevesebb is. Az idelátogató bevásárló turisták elköltöttek 33 milliárd forintot.

Jó, de hát mi szükség a bevásárló turizmusra, ha ott a webáruház, ezen keresztül is lehet külföldről vásárolni. Szerte a világban elképesztő ütemben bővül az internetes vásárlás. Ez alól Magyarország sem kivétel, hosszú évek óta kétszámjegyű a növekedés üteme, sok-sok hónapban 20, 30, 40%-os mértékekkel. Feltehetően ez is oka annak, hogy a bevásárlóturizmus csak hullámzott az elmúlt években, az otthon kényelméből viszont egyre többet vásárolunk külföldi webáruházban is.

A vasárnapi boltzár hatásáról még nincsenek adatok, de a várakozások szerint ez azért felfelé húzza a bevásárlóturizmus mérlegét. Kérdés, hogy ebből mi látszik majd a statisztikákban.

(blokkk.com, 2015. július 30.)

 

Jönnek a csehszlovákok!

Na, ők azért így együtt nem, de a bevásárló turisták bizony igen.

Fellendült a forgalom a határmenti településeken, még Pécsre is megéri átjönni a horvátoknak élelmiszerért, a szerbek viszont inkább műszaki cikkekért járnak át Magyarországra. Bár már messze a kilencvenes évek eleje a bevásárlóturizmus nagyságát is tekintve, az uniós csatlakozásuk óta a horvátok egyre gyakrabban járnak Magyarországra bevásárolni, mivel az élelmiszer sokkal olcsóbb nálunk, ráadásul uniós tagságuk óta még a vámok sem drágítják a bevásárlást.

Nem csak a horvátoknak vonzóak a magyar élelmiszerárak, a szerb boltoknál is olcsóbbak a magyarok, ha élelmiszerről van szó, így a Vajdaság nyugati részéről is megéri átjönni Baranya megyébe. A Szerbiából érkezőknek nem az étel és az ital, hanem a műszaki cikkek érik meg igazán, mert visszaigényelhetik az áfát, és 300 euró felett vámot sem kell fizetniük.

Bár korábban jellemző volt, hogy a magyarok jártak át tankolni Horvátországba, mostanában már Magyarországon olcsóbb a gázolaj és a benzin is, de még nem annyival, hogy igazán megérje átjönni pusztán tankolni. Üzemanyag-turizmus ezért még nem alakult ki, viszont az jellemző, hogy ha a horvátok átjönnek vásárolni, akkor inkább itt tankolnak, mint otthon.

Szlovák szomszédaink is gyakori vendégek az északi országrészben, minél gyengébb a forint, annál inkább.

(Index, Bama, 2014. december 3.)

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.