mérlegen

Még sokat fognak hízni a webáruházak

Továbbra is sokkal gyorsabban fognak bővülni, mint a hagyományos boltok, részarányuk néhány éven belül 6%, értékesítésük 600 milliárd  felett lesz. A webáruházak szorosabbra fonják az online és a hagyományos boltot: a legcsalafintább megoldás a bolti átvevőpont. A vásárlók pedig egyre okosabbak - digitálisabbak - lesznek, a papíros bevásárlólistát pedig leváltja az okostelefon.

Egyre több háziasszony szakít a hagyománnyal és már nem firkál sebtiben papíroson bevásárló listát, hiszen sokkal egyszerűbb elküldeni sms-ben, vagy egy okostelefonba beírni, mit is keres a boltban. És az okostelefon még sok másra is jó, akár a bevásárlás közben, akár előtte, akár utána. Például, ha nem teszik a polcon lévő portéka a hagyományos boltban, ott helyben azonnal körül lehet nézni a neten és rendelni belőle egy másikat egy webáruházban. Száguld is a webkereskedelem és ez így is lesz még jó hosszú ideig.

Öt esztendő - két és félszeres növekedés a webkereskedelemben

2018 első két hónapjában 21%-kal, ötödével nőtt a webáruházak értékesítése, miközben a kiskereskedelem egésze 7%-kal bővült, tehát háromszor gyorsabban tekert az online üzletága a vásárlásoknak. Ezek a növekedési ütemek persze kisebbek lesznek majd az év hátralévő időszakában, de megadták a lendületet. És mivel a bérek növekedése továbbra is magas lesz, a vásárlásokban sem lesz lemaradás.

Az elmúlt hosszabb időszakot nézve három szakasz különíthető el a webkereskedelem növekedésében. 2006-2010. között még visszafogottabbak voltak a számok, ezt követően azonban már évente 40% körüli mértékben emelkedett a webköltekezés, a hagyományos boltok élelmiszer és iparcikk termékkörét nézve (tehát a különféle szolgáltatásokat, például a repülőjegy vásárlást már nem számolva). Ez a száguldás az elmúlt két esztendőben mérséklődött, persze az a 27% nem piskóta, 2018-ban pedig további visszafogottság várható, de csak a növekedési ütemet nézve.És azért a következő néhány belátható esztendőben várható 10% feletti bővülés azért nem rossz.

A hagyományos nagyáruházak mind ott vannak a weben is. Most éppen az élelmiszer webkereskedelme fog felfutni gyorsabb tempóban, ahol az Auchan, a CBA, a G'Roby (ő volt az első webes élelmiszerkereskedő Magyarországon), a Tesco már ott vannak, de például folyamatosan bővítik a kiszállítás földrajzi körét. Napi cikkekben még ott a Rossmann és a dm, és bármikor jöhet a Spar is. A diszkontok egyenlőre lapítanak.  

2018-ban a webkereskedelem értéke túllépheti a 450 milliárd forintos értéket, egy óvatos becslés alapján is:

webkisker 2006 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017 2018
értéke
milliárd forint
30
46
65
92
127
178
235
308
393
450*
növekedés
15%
16%
40%
37%
39%
42%
33%
27%
27%
15%*
KSH, érték: milliárd forint, változás: előző év: 100, kiigazítatlan volumenindex, 2018: előrejelzés

Nagyokat szökellnek a webáruházak a jövőben is

A webáruházak egyre nagyobb szeletet hasítanak ki a kereskedelemből. Részesedésük elképesztő ütemben emelkedik, hiszen 2013-ban a 2% körüli súlya 2018-ban 5% fölé emelkedik előreláthatóan, 2-3 esztendő múlva pedig újabb egy százalékkal hízik:

  2013 2014 2015 2016 2017 2018 2020
webáruház 127 178 235 308 393 450 620
hagyományos 6.815 7.141 7.511 7.866 8.393 8.900 10.200
részarány 1,9% 2,5% 3,1% 3,9% 4,7% 5,1% 6,1%
KSH, , hagyományos: élelmiszer, iparcikk kiskereskedelem,
2018: január-február

A részesedés számításában az üzemanyagokat nem vettük figyelembe, hiszen az nem része a webnek, hanem csak a hagyományos élelmiszer és iparcikk vásárlást. A webkereskedelem növekedésében azzal számoltunk, hogy a következő években 10-15% közé fékeződik a bővülés üteme.

Összefonódik a webáruház és a hagyományos bolt: van itt csalafintaság is

A nagy webkereskedők többségének hagyományos boltja is van. Nyilvánvaló, hogy a beszerzéstől kezdve számos mozzanata a működésnek egyszerűbb és olcsóbb, ha közös. Sőt, a marketing, a reklám is okosabban célba talál, ha összehúzzák a szálakat. A digitalizáció is sok közös megoldást kikényszerít még a jövőben, de legfőképpen a vásárló.

Az egyik legkézenfekvőbb ága a web és a hagyományos boltok közösködésének az átvevőpontok hálózata. Kézenfekvő megoldás erre a saját hagyományos bolthálózat felhasználása, ahol úgy is ott az eladó, a raktár, a vevőszolgálat, tehát mindenkinek kényelmesebb, a webes áruháznak pedig olcsóbb így ügyködnie. Az átvevőpontban van még egy csalafintaság, hiszen nem kell a webáruháznak bíbelődnie a kiszállítással, ami nem kevés pénz, a vásárlónak pedig otthon lesnie a futárszolgálatot.

A vásárló egyre okosabb lesz, ő is digitalizálódik. A neten tájékozódik, a közösségi oldalon szitkozódik, de onnan szerez be fontos információkat és kiszúrja, ha az áruház moderálja a hozzászólásokat, főleg akkor, ha a saját esetleg éppen lesújtó véleményét, amit beír, nem találja meg a sorban. És viszi mindenhová magával az okostelefonját, amit egyre többet és több dologra használ, vásárlás közben is.

(blokkk.com, 2018. április 24.)

 

Dehogy él válságot az online kereskedelem

Megdrágult a reklám és a piacra lépés? De hát közben brutálisat ugrottak a bevételek. ₪₪₪

Egyes marketing szakértői vélekedés szerint szinte havonta emelkednek az online reklámköltségek, míg néhány éve minimális összeget kellett hirdetésekre fordítani. Ez a drasztikus változás jelentős áremelkedést okozhat, és egyre nehezebb a piacra lépés is. A legnagyobb problémát a hirdetési költségek drasztikus növekedése okozza, olvasható, mivel az elmúlt évben nagyjából tízszeres drágulást lehetett tapasztalni az online hirdetésekben. A Facebook havonta emel az árain. Ez nagy kihívás az online kereskedelemnek, hiszen sok webáruház az ingyenes elérésekre alapozott, minimális volt a reklámköltségük, ennek következtében az áraikba sem kellett ezt beépíteniük, olcsóbban adhatták a termékeiket.
 
És ki lehet jelenteni, olvasható tovább, hogy válságot él az online kereskedelem. Az online nagy lehetőségei korábban pont abból adódtak, hogy nagyon olcsón lehetett piacra lépni.

blokkk.com: a válságnak semmi jele

Röpke körkérdésünk nyomán kapott válaszok is megerősítenek abban, hogy nincs jele válságnak az online kereskedelemben, tehát az előbbiekkel szemben van más vélemény is.

Nyilván nem vitatható, hogy a hirdetési, marketing költségek megdrágultak az elmúlt években, tehát az ár feljebb ment. De hát léteznek azért más költségek is, ráadásul más környezeti hatások is, melyek meghatározzák a webkereskedők helyzetét és kilátásait. És ott vannak a bevételek is, amiből a webáruház a költségeit kifizeti.

A magyar webkereskedelmet nézve hiába drágult a reklám, az elmúlt tíz évben tízszeresére nőtt a webáruházak bevétele. A digitális reklámpiac bővülése ugyanebben az időszakban "csak" ötszörös volt. Nyilván a webkereskedelem jelenlegi bővülési üteme lassulni fog, ez törvényszerű, de 3-5 évig még mindig kétszámjegyű lesz, de legalább jelentősen nagyobb a hagyományos boltokénál.

Törvényszerű az is, hogy belső szerkezete is változik a webkereskedelemnek. Az egyik belső folyamat, hogy megindult az élelmiszer árusítás is ezen a csatornán az elmúlt néhány esztendőben (hajdanán a G'Roby indított, néhány éve a CBA, Tesco, Auchan, de jön a Spar is, az egyéb napicikkesek közülpedig ott van már a Rossmann, de most indított a dm). Itt jelentős felfutás várható.

Másik markáns iránya a webkereskedelemnek, hogy a forgalom nagyját a nagyok viszik. A kisebb webáruházak egy része kiszorul, de ez a hagyományos boltoknál is jellemző, a webkereskedelemben is várható volt, hacsak nem szakosodnak valamilyen egyedi területre, sajátos arculattal.

És a legfontosabb kérdés a változások előrejelzésében, hogy a webáruházak nagyágyúi a hagyományos boltjaik mellett viszik a webet. A két üzletágat sok működési elemben össze is fonják. Ennek az egyik leglátványosabb, látható vonala az átvevőpontok hálózata, ami éppen a saját bolt. A másik, hogy közös felületeken fut a reklám, például természetes, hogy az áruház honlapján a hagyományos boltjának a reklámja is fut a webáruház elérhetősége mellett. Ezek, és a logisztika gyors fejlődése költségcsökkentő tényezők például.

Világviszonylatban is megfigyelhető ráadásul, hogy például az amerikai Amazon éppen hagyományos boltokat nyitogat, a világ legnagyobb online portálja, az Alibaba is boltot vásárol, másik oldalról pedig a Walmartnál, a világ legnagyobb kiskereskedőjénél folyamatosan hízik a webkereskedelem. Tehát a legnagyobbaknál is összefonódik a hagyományos és a webkereskedés.

A digitalizáció is a webet erősíti, hiszen mindent egyre jobban átsző, a vásárlók otthonát is. Megkerülhetetlen és éppen a webkereskedelem irányába tereli a fogyasztót, hiszen egyre természetesebb a digitális eszközök használata a mindennapi életben.

A webáruháznál persze vannak más költségek is, mint mindenütt. A legnagyobb működési költség a beszerzési ár, annak az ára, amit elad. Ebben is a nagyok vannak előnyben, tehát ez viszont megint abba az irányba mutat, hogy teret veszíthetnek a kicsik. De hogy legyen még mit mérlegelni, a hagyományos kisbolt számára éppen egy webáruház nyitása jelenthet erősítést a talpon maradásban.

Tehát nem érdemes a webkereskedelem felett vészharangot kongatni. A jövő a további növekedés, és összefonódás a hagyományos üzletágakkal.

És a Facebook? Jó nagy bajban van, finoman is fogalmazva, és valamit tennie kell puszta léte érdekében. Nem lehet kizárni, hogy éppen a reklámszolgáltatás lesz az egyik, amin keresztül lépni fog. Ez csak feltételezés persze.

(blokkk.com, 2018. április 6.)

 

GKI Digital: lassul a hazai webkisker növekedése

De azért megy majd. A GKI Digital elemzése szerint ott a plafon a magyar web felett. Adatkezelés: baj is lehet belőle.

A hagyományos kiskereskedelemhez képest továbbra is háromszoros sebességgel bővül a hazai online értékesítés, a szektor 2017-ben átlépte a 360 milliárd forintos forgalmat, szögezi le a GKI Digital. A bővülés mértéke jelzi, az ágazat továbbra is dinamikusan fejlődik, ugyanakkor a korábbi években tapasztalt, évről-évre gyorsuló növekedési ütem megtorpanni látszik, immár második éve 18% körül alakul. Mindez azt jelenti, hogy az egyes boltok és termékkategóriák szintjén korábban is tapasztalt növekedési plafon 2017-ben már az egész online kiskereskedelemben érezteti hatását.

Nő az online szerepe

A kiskereskedelem egésze 2017-ben is „csak” hozzávetőleg 6%-kal bővült, addig az online piac csaknem 18%-kal tudta növelni bevételeit és ezzel már a teljes magyar kiskereskedelmi forgalom 4,3%-a származik internetes értékesítésből a Digital számításai szerint.

A piac egészére jellemző, lassuló növekedés ellenére a magyar piacon működő webáruházak 83%-a eredményesebb évet zárt 2017-ben, mint egy évvel korábban. Ebben nagy szerep jutott a karácsony előtti egy hónap kiemelkedő teljesítményének. Az utolsó negyedéves dömping ugyanis a Black Friday akciók hatására egyre inkább már csak az ünnepek előtti, szűk 4-5 hetes időszakra koncentrálódik. Az akcióban részt vevő boltok magas aránya (62%) és a minden korábbinál nagyobb méreteket öltő marketing verseny olyan várakozásokat keltett a lakosságban, mely egyértelműen az októberi-novemberi vásárlások visszatartását eredményezte. Kijelenthető tehát, hogy a Black Friday hazánkban is elfoglalta a tengerentúl már rég óta birtokolt helyét: kereskedelmi szempontból nálunk is ez a nap jelenti a karácsonyi vásárlási szezon kezdetét.

Jól jelzi a Black Friday piacalakító hatását, hogy a teljes negyedik negyedéves online költés több mint ötöde – közel nettó 27 milliárd forint – ezen az egy napon realizálódott, számításuk szerint.

Miközben az egész éves, összesített online kiskereskedelmi forgalom 35%-át adta az utolsó negyedév. 2017-ben a Black Friday akciós napot a legtöbb (e-)kereskedő november 24-én tartotta.

Online Kiskereskedelem Infografika

Sokat vártak a boltosok 

A Black Friday kapcsán a vásárlókban megjelenő „eufória” a kereskedőket is arra sarkallta, hogy ne maradjanak ki. Ennek köszönhetően 2017-ben minden korábbinál nagyobb – 62%-os – részvétel volt.

Az online kiskereskedelmet jellemző koncentráltság miatt, ezen a napon is leginkább a legnagyobb webáruházak voltak képesek igazán érvényesülni. Ők tudták a lehető legnagyobb akciós választékot, megfelelő raktárkészlettel és látványos – TV-re, rádióra és óriásplakátokra is támaszkodó – marketingkampánnyal párosítani.

Ez az aránytalan piaci környezet azt eredményezte, hogy a kisebb szereplők a fekete péntekre már inkább kényszerként tekintenek, mintsem valós, forgalom növelő eszközként. Esetükben a korábbi évekre jellemző piacszerzés után a 2017-es Black Friday már sokkal inkább a piacvesztés minimalizálásáról szólt, vagyis az év közben szerzett vásárlói bázist igyekeztek ezen a napon is „helyben tartani” és az ő igényeiket (választék, készlet, árazás és kiszállítás terén) a lehető legjobban kiszolgálni. A nagyok árnyékában és a „reklámzajban” tehát eltűntek a kisebb e-kereskedők, amit az is jól mutat, hogy összeségében a boltok alig 28%-a számára hozott az előzetesen vártnál jobb eredményt ez a nap, miközben 30% esetében kifejezetten alulteljesített a korábbi évek alapján kialakított várakozásokhoz képest.

Már 3 millió aktív online vásárló van az országban

A 2017-es online kiskereskedelmi bővülést már nagyobb mértékben magyarázta a vásárlási gyakoriság (11,2/év) növekedése, mint az online vásárlói bázis (~3 millió fő, +6,9%) bővülése.

A trendek szintjén már látható folyamat a 2018-as évben is jellemezni fogja a piacot, azaz a fejlődést a vásárlási intenzitás határozza majd igazán meg.

Az online vásárlói csoportok

Csakazértis az ár

A Black Friday megmutatta az online áruházak számára, hogy a kommunikációval erősen megtámogatott akciós napok akár jelentős mértékben is képesek változtatni a piaci viszonyokon. Ennek hatására a 2017-es évet egyértelműen a nagy szereplők egymást érő, egymásra licitáló, különböző fantázianevek mögé rejtett nagymértékű leárazásai határozták meg. Bár a második félévben ennek némileg csökkent az intenzitása, az egész évre jellemző folyamat komoly hatással bírt az online kiskereskedelem szereplőire: egyrészt tovább növelte az ilyen akciók szervezésére képes nagyok méretét, másrészt pont az akciók finanszírozásához szükséges tőkével nem rendelkező kisebbek számára okoz egyre nagyobb versenyhátrányt.

A legrosszabbul a közepes méretű szereplők jártak, akik képesek ugyan felvenni a versenyt megfelelő termékpalettával és folyamatos akciókkal, viszont ezt csak a profitrátájuk nagyobb mértékű beáldozásával tudják elérni. Ezt pedig sokszor csak a szolgáltatás-fejlesztés rovására tudják fenntartani. Az erős árverseny 2018-ban is az online szektor jellemzője marad, hiszen a tavalyi év is bebizonyította, hogy ezzel lehet a legnagyobb mértékben piacot szerezni és egyben növelni az online vásárlási gyakoriságot. Ez utóbbi pedig a legfontosabb kulcs a növekedéshez.

A kicsik többet is turkálhatnak

Ugyanakkor az online vásárlás a kisebb, befektetői háttérrel nem rendelkező kereskedőknek se reménytelen terep. A webnek köszönhetően a rétegtermékek kereslete és kínálata is virágzik. Az új belépők és szerényebb háttérrel rendelkező kereskedők számára az egyik legkézenfekvőbb növekedési lehetőség a szakosodásban, specializálódásban rejlik. A háttértudást és szakértelmet igénylő kategóriák – mint a szaniter, bútor, építőanyag, autó-motor, sportszer vagy akár a kreatív hobbi – esetén az áruház-választás során az online vásárlók is keresik a többlet információkat, így ezeknél a termékeknél sokszor nem elég csak listázni a kínálatot. Gyors és látványos forgalombővülést lehet elérni a tartalommarketing megfelelő használatával. Ráadásul a tesztek, termékbemutatók, blogok, videók jóval elérhetőbb eszközök, mint a TV reklámok vagy óriásplakátok.

Bár az erős árverseny következtében egyre jobban nyílik az olló a kicsik és nagyok között, pozitív hatása is van az online szereplőkre, hiszen a folyamatos „veszélyként” megjelenő, más országban már komoly háttérrel bíró külföldi kereskedők magyarországi megjelenése így sokkal nagyobb belépési korlátokhoz van kötve. Ezek ellenére a tavalyi évben is volt olyan meghatározó külföldi kereskedő, aki belépett a magyar piacra, aki akár a piaci erőviszonyok formálására is képes lehet a következő években.

Kell a marketing

Bár alapjaiban véve a marketing és az árverseny határozza meg legnagyobb mértékben a piacot, nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy a vásárlói elvárások már nem csak az árhoz kötődnek.

A folyamatos leértékelések hatására az ár már nem, mint választási preferencia jelenik meg a vásárlók részéről, sokkal inkább, mint alapvető elvárás.

Mivel a lehetséges online vásárlási helyszínek első körös szűrőjén már csak azok az áruházak jutnak át, akik kedvező ajánlattal érik el a fogyasztókat, a tényleges választási szempontokat egyre inkább a szolgáltatási minőség, a szervezettség és a kapcsolt szolgáltatások (fizetési lehetőségek, átvételi lehetőségek, raktárkészlet stb.) fogják meghatározni.

A magyar vásárlók szereti maga hazavinni

Egyre erősebben jelenik meg a személyes átvételi lehetőség iránti igény is a fogyasztói preferenciák között. Ezt bizonyítja az is, hogy a teljes online kiskereskedelmi forgalom közel 80%-a ilyen kereskedésekben realizálódik.

Ezt a trendet a tisztán online kereskedő áruházak is kezdik felismerni, így egyre nagyobb arányban nyitnak hagyományos üzletet vagy átvételi pontot. Az offline jelenlét egyébként már nem feltétlenül a teljes értékű kereskedelmi egység üzemeltetését jelenti, egyre gyakoribb példa hazánkban saját átadópont (angol nevén pickup point) üzemeltetése is. Ezeknek az üzleteknek az a sajátossága, hogy nem rendelkeznek saját árukészlettel, csupán a webre érkező rendelések kiszolgálásával foglalkoznak. Előnye ennek a modellnek, hogy nem igényel nagy üzlethelységet és az átvételi folyamat is nagyon gyors. Ugyanakkor – bármennyire is csábító az ilyen egységek megjelenése, kirakata – az utcáról betérő vásárlót nem, vagy csak korlátozott módon képesek kiszolgálni. Emellett, az átadópontokban nem mindig biztosított a szakképzett eladói háttér sem.

Logisztika: baj is van azért

Logisztikai szempontból a 2017-es év komoly változásokat eredményezett. Az év első pár hónapja után érezhetően csökkent az ingyenes kiszállítást korlátlanul kínáló boltok száma, miközben a második félévben a szektort is erősen megviselte a gazdaság többi ágazatában is jellemző munkaerőhiány, ami az online kereskedelemben leginkább a raktárlogisztikában és a futárkapacitás terén éreztette hatását. A munkaerőhiányt ellensúlyozni próbáló bérnyomás viszont komoly nehézségek elé állította a logisztikai cégeket, hiszen miközben egyik oldalon a webáruházak a szolgáltatások folyamatos fejlesztését (időkapu, futár elérhetőségének kiadása, kártyás fizetési lehetőség, részletesebb csomagkövetés stb.) várták tőlük, addig a logisztikai cégek a megnövekedett költségeiket 2017-ben még nem tudták érdemben átterhelni se a kereskedőkre, se a vevőkre.

Ez nem is csoda, hiszen kereskedői oldalon épp azzal a problémával küzdöttek, hogy a korlátlanul ingyenes kiszállítás megszűntetése mellett elkerüljék a jelentősebb vásárló-vesztést. Ennek a mindkét oldalon nehéz helyzetnek az eredményeképp az év utolsó részében általános jelenséggé vált a reális lehetőségek és feltételek kommunikálása a kiszállítás kapcsán (átfutási idő, díjak stb.). A piac érettségének köszönhető az, hogy a vásárlók elfogadták ezt a megváltozott helyzetet és amellett, hogy nem ragaszkodnak az irreális kiszállítási határidőkhöz, a viszonylag egységesen megvalósuló áremeléseket is elfogadták.

A fentiek eredményeképp a 2017-es ünnepi időszak logisztikai problémái jóval elmaradtak az egy évvel korábban tapasztaltakénál és 10-ből 9 kereskedő összességében elégedett volt a kiszállítást végző partnere(i) karácsonyi teljesítményével. A logisztikai szektor tehát munkaerő szempontjából nehéz, de az ünnepi szezon tekintetében sikeres évet tudhat maga mögött. Az idei évre várható áremelések pedig további levegőhöz juttatják majd az érintett cégeket, ismét teret adva a fejlesztéseknek.

Ott árulj, ahol kevesebb a webbolt

A 2018-as év tekintetében az online kiskereskedelem szereplőinek a korábbiaknál részletesebb adatokra lesz szüksége ahhoz, hogy javítani tudják marketingtevékenységük hatékonyságát, ezáltal pedig érdemben növeljék a visszatérő vásárlók arányát, azok vásárlási intenzitását.

Az online kiskereskedelem területi megoszlása

Már nem elég pusztán termékkategória szintjén megtervezni azt, hogy mely akciók lesznek a leghatékonyabbak, figyelembe kell venni az erős területi különbségeket is. Mivel a mostani, 3 millió fős aktív online vásárlói sokaság mérete a GKI Digital várakozásai szerint év végéig legfeljebb 5-7%-kal fog bővülni, figyelembe kell venni, hogy ezen vásárlói bázis miként oszlik meg területi alapon. Az alacsonyabb jövedelmű megyékben teljesen más vásárlói preferenciákkal, szokásokkal találkozhatunk, mint Pest megyében és Budapesten. Miközben utóbbi régióban él az online vásárlók csaknem 40%-a, itt realizálódik az online kiskereskedelmi forgalom több mint fele. Ennek tükrében kifejezetten fontossá válhat, hogy olyan régióban versenyezzenek a boltok:

  • ahol bár magasabb az átlagos költés, gyakrabban rendelnek a vásárlók, viszont így sokkal erősebb „zajban kell érvényesülniük”,
  • vagy pedig a központi régiótól távolabbi megyékben, lokális marketinggel érjék el azokat, akik körében megfelelő ajánlatokkal sokkal nagyobb fokú lojalitást tudnának kiváltani.

2018 során tehát a növekedés egyik kulcsa a vidékért folytatott verseny sikeressége lesz, mely során egyrészt a kevésbé intenzív vásárlók aktivizálása, másrészt a területileg feltárt gyengeségek azonosítása és azok megszűntetése lesz a legfőbb eszköz.

Szeretjük készpénzt

A fizetési lehetőségek széles palettája 2017-ben már szervesen hozzátartozott a vásárlók megnyeréséért folytatott küzdelem eszköztárához. Jól jelzi ezt a trendet, hogy a boltok tavaly év végén már átlagosan 4 féle fizetési megoldást tettek elérhetővé. A fejlesztések egyik iránya – köszönhetően a kormányzati programoknak is – egyértelműen az online bankkártyás fizetések területe volt. Ez a 2018-as évben sem fog változni, hiszen a webáruházak 57%-a biztosan tervezi a fizetési megoldások körének bővítését. Ezen belül pedig egyértelműen az online kártyás fizetési lehetőség bevezetését tervezők aránya a legnagyobb (41%). A fejlesztések ellenére azonban az online vásárlások során továbbra is a készpénzes fizetés a meghatározó, hiszen akár a boltban, akár átvevőhelyen, akár futárnál, összességében az online vásárlások 58%-a még mindig így kerül kifizetésre. A készpénz szerepe, bár csekély mértékben csökkent, továbbra is erősen meghatározó és ez várhatóan nem is fog változni a következő években.

GDPR: az adatkezeléssel baj is lehet

Miközben egyik oldalon a minél több, elsősorban vásárlói adat iránti igény jelenik meg, vagy legalábbis kell, hogy megjelenjen, addig a 2018 nyarán – az Európai Unió GDPR irányelve alapján – életbelépő új adatvédelmi szabályozás ezt nagymértékben megnehezíti. Az új szabályoknak való megfelelés elsősorban a közepes, kisebb boltok számára fog komoly nehézséget jelenteni, hiszen arányaiban őket nagyobb teherként érinti a szükséges szervezeti, valamint informatikai fejlesztési kötelezettség. Az irányelvhez kapcsolódó rendelet megjelenéséig azonban relatív kevés konkrétumot tudhatnak a webáruházak, így az év első negyedévében sokkal fontosabb a tájékozódás, magának a problémának a megismerése, mintsem a konkrét intézkedésekre való felkészülés. Az új szabályozás által megjelenő legfontosabb változások:

  • a felhasználói adatok tulajdonosa már nem a webáruház lesz, hanem maga a felhasználó;
  • ebből kifolyólag a korábbiaknál nagyobb teret kell engedni a vásárlóknak arra vonatkozóan, hogy meghatározzák az adataik lehetséges felhasználási területeit;
  • a korábbiaknál sokkal nagyobb mértékű adminisztrációt kell biztosítani, kiépíteni a személyes adatokhoz való hozzáférés tekintetében;
  • garantálni kell a felhasználói adatok IT-biztonságát;
  • és ami a legfontosabb, minden korábbinál nagyobb mértékű és összegű büntetési tételek fogják érinteni a szabályokat be nem tartó cégeket.

Bár az elmúlt hónapokban szinte minden felületről a GDPR által okozott félelmekről és kihívásokról hallani, fontos ugyanakkor szem előtt tartani, hogy az EU-n belül a magyarországi adatvédelmi szabályozás az egyik legszigorúbb. Mindez azt jelenti, hogy azoknak, akik a mai szabályozásnak teljes mértékben megfelelnek, sokkal kevesebb teendője lesz, mint amire a híradások alapján a kereskedőknek számítania kell.

(GKI Digital, 2018. február 21.)

 

Karácsonyi webláz: most sem hozza ágyba a postás az ajándékot

De ezt lehet tudni és egy éve is lehetett tudni előre. A webes vásárlás tíz év alatt a tízszeresére nőtt, de a szédítő tempó várható volt. Nem lehet azt mondani, hogy váratlan volt a megugrás, és ez is oka volt a szállításokban a késlekedéseknek. Most még nagyobb roham lesz, de nem váratlanul. A posta már legalább sejti.

Két webáruházas kereskedő beszélget. - Ajjaj, szerintem most is csúszni fog a posta. Lesz reklamáció bőven. Tavaly te mit csináltál? - Hát új reklámot. Kiírtam, hogy aki nem kapja meg karácsonyig időben a rendelését, csak késve, az tegye el az ajándékot, jó lesz az egy év múlva is, a csere-berét pedig akkor is bevállalom. - Aha, szóval arra bazíroztál, hogy a számlát nem őrizgeti senki egy évig? Igaz, még egyszer én sem tudom eladni jó áron, amit a késés miatt az ünnepek után visszahoznak, vagy át sem vesznek. Na jó, de ők akkor most nem vásárolnak újabb ajándékot. - Dehogynem! Szerinted most majd minden időben odaér? És jövőre is lesz karácsony! 

Egy évvel korábban volt némi kalamajka karácsony táján, hiszen a posta, a futárszolgálatok és a webáruházak nem győzték a webrendelések kiszállítását. Így aki késve kapta meg a kiválasztott portékát, már nem tudta időben a fa alá tenni a meglepetést.

Volt némi magyarázkodás a szolgáltatók részéről, mely során elhangzott az is, hogy nem lehetett előre látni, mekkora roham várható a webáruházakban. Jelenleg is olvasható olyan értékelés, hogy nem várt nagyságúra nőtt a forgalom. Pedig az elmúlt évek adatai pontosan arra mutatnak rá, hogy valóban elképesztő ütemben, többszörösen a boltos kiskereskedelem átlaga felett száguld ugyan a webköltekezés, de ettől még előre jelezhető a várható forgalom. Sőt.

A munkaerő hiánya egy másik kérdés lenne, ami miatt nagyokat nyög az egész gazdaság. De most maradjon a nagyító alatt csak önmagában a webpiac.

Nagyot nőtt a webvásárlás, de ez már nagyon-nagyon régóta így van

A családok webköltekezésének két ága-boga van. Az egyik a hagyományos bolti kiskereskedelemnek megfelelő árukörben az élelmiszerek és a különféle iparcikkek vásárlása, a másik pedig a szolgáltatások csomagja, például repülőjegy vásárlás, szállásfoglalás, mozijegy vétel, vagy éppen az online pizzarendelés. A karácsonyi ajándékoknak az a része, amit valahogyan haza kell juttatni, és a maga valóságában oda kell tenni - persze szépen becsomagolva - a fenyőfa alá, zömében az iparcikkféleségek köréből jut a webes rendelések listájára.

Szépen feltornázta magát a webkereskedelem az elmúlt években, ez jól jellemzi népszerűségét, ráadásul növekedési üteme az elmúlt öt esztendőben alaposan megugrott. 2011-től már 40% körüli éves növekedési ütemeket mértek a statisztikusok, ami ugyan 2016-ban 30% alá csúszott, de még így is hatalmas tempó volt, amiért túl sokan nem panaszkodtak a webáruházak közül:

webkisker 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016
vásárlás értéke
milliárd forint
30
36
36
40
46
65
92
127
178
235
301
éves növekedés
százalék
115
119
99
109
116
140
137
139
142
133
127
KSH, érték: milliárd forint, változás: előző év: 100, kiigazítatlan volumen

És ha azt nézzük, hogy az elmúlt évtizedben a növekedés üteme az megvásárolt áruféleségek mennyiségét - szaknyelven volumenét - tekintve hogyan emelkedett, egyértelmű kép rajzolódik ki, amiből többféle következtetés is levonható, olyan azonban nehezen, hogy egy évvel ezelőtt - 2016 karácsonya előtt - megtorpanhatott volna a webvásárlók rohama:

Tehát lehetett látni előre, mi várható a webpiacon. A 2016. évi növekedési ütem sem volt kevés, de nagyságrendjében nem tért el sokban a korábbi fél évtized tempójától.

És akkor a karácsony

Ott, ahol a karácsonyi ünnepek ajándékozással fonódnak össze, nagyon is megugrik az év végi költekezés. Ráadásul a kereskedők is rátesznek erre egy lapáttal, már novemberben tekerik az akciókat. Például november elején már ott virított a Red Friday (már ilyen is van), a közepén és a végén jön a Black Friday, hiába, kettő is van belőle, közben pedig ott volt a szinglik napja (ez az Alibaba bulija, de hát a leleményes magyar vásárlók mindenhol turkálnak szerte a világ webáruházaiban, ráadásul a Valentin nap, vagy éppen a fekete péntek is így kezdte). És általában a nagyobb akcióra jön a viszontválasz a versenytársaktól, így a webes vásárló csak kapkodja a fejét, már novemberben is.

Csodák nincsenek a webáruházakban sem, így nem kell sokat csóválni a fejet azért, mert decemberben alaposan megugrik a forgalom. Éppen ezért is nehéz azt mondani, hogy egy évvel ezelőtt nem lehetett számítani akkora rohamra, mint amekkora volt. Lehetett, hiszen korábban is évről-évre ugyanúgy terebélyesedett a karácsonyi webvásárlók ajándékhajhászó özöne.

Az év végi, a decemberi webvásárlások növekedését nézve az látható, hogy az elmúlt négy esztendőben a december havi forgalom emelkedésének üteme három alkalommal még kisebb is volt az éves változásnál (tehát az év korábbi időszakában erősebb volt a webforgalom). Az egy szem kivételt jelentő 2014-ben sem lehet jelentős nagyságrendi különbözőségről beszélni, tehát a webgyarapodás ecemberi százalékos mércéje többségében kisebb értékű rovátkát mutatott. Így ebben a viszonylatban váratlan 2016. évi megugrásról nehéz beszélni:

  2013 2014 2015 2016
december
százalék
134
157
118
122
teljes év
százalék
139
142
133
127
KSH, érték: százalék, kiigazítatlan volumenindex, megelőző év azonos időszakához képest

De hát a futárszolgálatok nem százalékban mérik a teherautóra pakolt ajándéktömeget, a vásárlók is inkább az árcédulákat és vásárlás után a számlákat böngészik. Az egyes évek decemberi forgalmát, azok növekményeit nézve sem lenne könnyű feladat bármelyikre ráfogni, hogy meglepetésbomba lett volna:

Sorjában nézve az elmúlt esztendőket 9, 4, majd 7 milliárd forinttal nőtt a decemberi webköltekezés.

És mi várható 2017 karácsonyán? 

Újabb növekedés, 20% körül. Ez azért ütemében már kisebb, mint eddig, összegében viszont - hiába, a százalékokat évről-évre nagyobb értékre kell rádobni - hasonló, mint 2016-ban  volt. Lesz vele gond, de nem a váratlansága, hanem a munkaerő hiánya miatt.

A postán, a futárszolgálatoknál, a webáruházaknál nagy a sürgés-forgás. Mit lehet tenni, ha nincs ember, mert a kiszállítási zűrök döntő oka ez, a vásárló pedig nem csipkedi magát annyira, hogy a korábban leadott rendelésekkel zökkenőmentes legyen a csomagok útja. A webvásárlásnak ugyanakkor van egy ága, ahol még a szállítás és az átvétel nem aprózódik el, így viszonylag könnyebben kezelhető, ez pedig az átvételi pontok hálózata. Érdemesebb úgy rendelni, hogy a vásárló egy átvételi ponton kapja meg az ajándéknak valót (ez lehet sokféle, de a leggyakoribb egy hagyományos áruház, akinek van). Igaz, ezzel a webvásárlás diszkrét bája, mely szerint akár az ágyba hozzák az ajándékot, halványodik, de legalább nagyobb az esély, hogy időben ott lehet a fa alatt.

(blokkk.com, 2017. november 12.)

 

Webvásárlás: most már futár sincs

Baj van a futárcégeknél is, nincs, aki szaladjon, tekerjen.

Az online vásárlás hazánkban is évről évre egyre népszerűbb. 2017-ben egy átlagos online vásárló már 11 alkalommal intézte vásárlását webáruházon keresztül. A szektor 18 százalékos növekedése messze meghaladja a hagyományos kiskereskedelem bővülési ütemét, ami természetesen a csomagszámok emelkedésében is látszik. A gyors fejlődés nyomán a logisztikai folyamatok szervezése is egyre nagyobb kihívást jelent, miközben az ünnepi szezon még csak most fog elindulni. Tovább súlyosbítja a helyzetet a futárcégeket is elérő, fokozott munkaerőhiány, ismerteti a Világgazdaság a GKI Digital iparági jelentését.

A GKI Digital friss elemzése szerint a futárcégek 2016-ban több mint 17 millió rendelés kézbesítésében működtek közre és ez a szám 2017-ben is várhatóan 18-20 százalékkal fog emelkedni.

Bár hazánkban is egyre népszerűbbek a logisztikai cégek szervezésében üzemeltetett átadópontok, a csomagok jelentős része – mintegy 12 millió – 2016-ban is egyenesen a címzetthez jutott.

A futárcégek számára hagyományosan az ünnepi szezon számít a legfontosabb és egyben legnehezebb időszaknak. Az éves csomagszámaik 30-40 százalékát a karácsonyt megelőző 2-3 hónapban kézbesítik. Ezt az időszakot az elmúlt 3 évben tovább szűkítette – gyakorlatilag mindössze 3-4 hétre – az e-kereskedők révén hazánkban is elterjesztett Black Friday (Fekete Péntek).

Miközben a Black Friday iránti érdeklődés 2017-ben is óriásinak ígérkezik, ezúttal más problémával is szembe kell néznie a szakterületnek: az egész országban tapasztalható munkaerőhiány ugyanis már többek közt az online kiskereskedelmet kiszolgáló logisztikában is felütötte fejét, így raktári munkást és futárt is nehéz találni.

Ráadásul az elmúlt hónapokban a munkaerő minősége is sokat romlott. A jelentkezők kevésbé képzettek és gyakorlottak, betanításuk ezért időigényes és költséges, ezt követően pedig nehéz őket megtartani, amit tovább tetéz a minimálbérek emelése. A rengeteg betöltetlen pozíció nem csak a fővárost érinti, már a vidéki telephelyekre is nehéz megfelelő embert találni.

Egyre több futár dönt úgy, hogy feladva itthoni állását, inkább a környező – a hazainál sokkal jobb feltételeket nyújtó – országokba megy dolgozni. A helyzet komolyságát jelzi, hogy már nem csak a sofőrök, de az őket közvetlenül foglalkoztató, a helyi csomagkezelésért felelős logisztikai alvállalkozók is sok esetben inkább külföldön, jellemzően Ausztriában keresnek jobb lehetőségeket.

(Világgazdaság, 2017. szeptember 20.)

 

Így jön ki a webboltból a vásárló

A vásárlók több mint fele vásárolt már a neten világszerte. A bolt is kapaszkodik, de a web is megy a boltba. 

Mind inkább elmosódik a hagyományos és az online vásárlások közötti határ, azok pedig, akik korábban már vásároltak tartós terméket, vagy szolgáltatást az interneten, jellemzően hajlamosabbak még több pénzt elkölteni a világhálón. Többek között ez derül ki a Nielsen felméréséből, mely világszerte vizsgálta az e-kereskedelem változásait, összegez a Világgazdaság.

A felmérés egyik legfontosabb megállapítása, hogy a válaszadók 58 százaléka vásárolt már a neten 2016-ban. Ez egy százalékos emelkedés a 2015-ös évhez képest.

A bolt is kapaszkodik, de a web is megy a boltba

A netes vásárlások térhódításával együtt azonban a hagyományos boltokban használatos, vásárlásösztönző internetes technológiák népszerűsége is emelkedik, így a fogyasztók nyitottak az online és mobil kuponok felhasználására, és hűségprogram alkalmazások letöltésére is.

A vásárlási szokások átalakulásának eredményeként a hagyományos kereskedők fokozatosan erősítik online jelenlétüket, míg az eddig kizárólag virtuálisan működő webáruházak hagyományos árusító egységeket is nyitnak.

Ki mit vesz a webáruházban

Európában vezet az utazások online foglalása 67 százalékkal, így a válaszadók döntő többsége inkább az interneten, a válaszadók negyede pedig váltakozva, online és utazási irodán keresztül is foglalja le nyaralásait, és csupán 7 százalékuk ragaszkodik az utazási irodához.

A magyaroknál ez a szám kiugróan magas: száz vásárlóból 78 online foglalja le jegyeit és a szállását. Dobogós helyen végeznek Európa szinten a videojátékokkal kapcsolatos termékek. Magyarországon ezzel szemben a harmadik helyen az étel házhozszállítás végzett: ezt a magyar vásárlók közel fele (49 százalék) veszi meg az interneten keresztül.

Ki hol válogat

Divatáru vásárlásakor a fogyasztók körében az adott bolt honlapja (43 százalék) és maga az üzlet (39 százalék) bizonyul a legfontosabb információforrásnak Európában, fogyasztói elektronika esetén ez az arány 43 százalék és 38 százalék. Szépség- és testápolási termékeknél messze a hagyományos bolti tájékozódás vezet 37 százalékkal, míg az ismerősök ajánlására a vásárlók 24 százaléka hallgat.

Frissáru vásárlása esetén jóval óvatosabbak vagyunk Európában: a válaszadók 42 százaléka a boltokból tájékozódik, és ezzel toronymagasan elhúz a szájmarketing mellett (20 százalék). A magyar vásárlók hozzáállása is hasonlóan körültekintő, ugyanakkor ők odafigyelnek a szórólapokon kapott információkra is (32 százalék ).

(Világgazdaság, 2017. február 9.)

 

Tíz év alatt tízszeresére nőtt a webkiskereskedelem

A plázák is így kezdték, de itt nincs pláza-stop. 2016-ban elérheti a 300 milliárdos forgalmat a webkisker. Fél évtized múlva ennek a kétszerese is lehet, igencsak szerényen számolva. A Facebook az új vásárlók könyve.

A webkereskedelem, vagy más néven az e-kereskedelem, amikor a fotel kényelméből is lehet vásárolni, igencsak szerteágazó, hiszen a boltokban megszokott portékákon kívül sok-sok szolgáltatás is megrendelhető ezen az értékesítő csatornán, így például repülőjegy, szálloda, mozijegy, vagy éppen pizza. A - nevezzük így - webkiskereskedelem a boltokban, áruházakban megvásárolható termékkört öleli fel, így az élelmiszerféleségeket, a különféle ruházati, műszaki és számos egyébiparcikket foglalja magában. A Központi Statisztikai Hivatal ezt az értékesítési ágat méri, a családok költekezésének egyébként is ez a termékskála a legnagyobb szelete, így most ezt a kört célszerű mérlegre tenni.

Egy évtized - tízszeres ugrás, na de utána...

Az elmúlt évtizedet nézve szerénynek tűnő értékről indult a webkiskereskedelem növekedése. Súlya is csekély volt, hiszen részaránya a kiskereskedelem egészéhez mérve (az üzemanyag vásárlást nem számítva) mindössze fél százalék volt. 2015-re sokat változott ez a kép, hiszen alaposan meghízott a webáruházak bevétele, aminek meg is lett az eredménye, hiszen súlya elérte a 3%-t. Az első, felületes pillantást követően erre a mértékre legyinteni is lehet egyet, de figyelemmel arra, hogy a boltos iparcikkvásárlások áruterületei ennél az értéknél kisebbek, nem célszerű elsiklani felette (a boltokban bútorra, lábbelire, testápolási cikkekre, elektromos háztartási gépekre, vagy éppen sport- és játékszerre kevesebbet költenek a családok).  

Az elmúlt hónapok 30%-ot megközelítő növekedési üteme alapján 2016-ban elérheti a 300 milliárd forintot is a webkiskereskedelem értéke, aminek csúcsa a karácsonyi ajándékvásárlás időszaka lesz.

Fél évtized alatt, a jelenleginél sokkal szerényebb, évi 15%-os növekedési ütemmel számolva, a webkiskereskedelem jelenlegi értéke bőven megkétszereződhet, sokkal nagyobb súlyt adva a jelenlegi szerepének a családi költekezésben. Az internet világában felnőtt generációk fogékonysága az újszerű vásárlási szokások iránt, valamint a techvilág elképesztő gyorsaságú fejlődése azonban még újabb meglepetéseket is hozhat a bevásárlási szokásokban, elég itt csak az okostelefonok elmúlt években mutatott robbanásszerű terjedésére gondolni. A fiatalok ma már nem a boltban, hanem a Facebookon beszélik meg ügyes-bajos dolgaikat, ami rányomja a bélyegét a vásárlási szokásaikra is, így a közösségi portál a vásárlók könyvének szerepét is átvette (a régi nevén panaszkönyvnek nevezett, ma már eléggé idejétmúlt intézménynek a nyomdokait rombolva).

A KSH adatai szerint a webkiskereskedelemnek a válság gyakorlatilag semmit sem ártott, ez is jól jellemzi népszerűségét, ráadásul növekedési üteme az elmúlt öt esztendőben alaposan megugrott:

webkisker 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016*
vásárlás értéke 29,7 35,7 35,8 39,6 46,0 65,4 91,9 127,3 177,8 233 300
változás 115 119 99 109 116 140 137 139 142 132 129**
KSH, érték: milliárd forint, változás: előző év: 100, kiigazítatlan volumenindex,
*/: előrejelzés, **/: KSH 2016. I-VII. havi növekedési üteme

A következő években az a növekedési ütem mérséklődni fog, de 4-5 éves távlatban is kétszámjegyű marad.

A legnagyobb hazai áruházak rányitottak a webre, de az Alibaba, vagy az Amazon nagyon messze van

Az élelmiszer boltosok körében az első fecske a G'Roby volt, aki a webkereskedelemre adta a fejét. A CBA és a Tesco csak a közelmúltban nyitott, az Auchan a közeljövőben élesít, majd jön a Spar is. Ez éles váltást hoz majd az élelmiszervásárlásokban.

Az iparcikk áruházak huzamosabb ideje ott lógnak a weben, ez ma már szinte természetes is. Nem csak a Media Markt, vagy az E-Digital, hanem például a Praktiker, a Deichmann, vagy éppen a Decathlon is kínálja áruházai mellett a világhálón is a vásárolni valót.

A világ viszont még gyorsabban pörög. A földkerekség legnagyobb áruportálja természetesen kínai, az Alibaba, ahol bármely kereskedő bérelhet helyet magának, az így itt átmenő webforgalom értéke ma már több mint 500 milliárd dollár évente. A legnagyobb önálló webáruház az amerikai Amazon, 100 milliárd dolláros árbevétellel.

A magyar vásárló persze vásárol külhoni webáruházakból is. A 14 napos elállási lehetőség uniós szabály, de ha távolabbról érkezik a megrendelt áru, már nincs ilyen előírás. Az Uniós kívüli vásárlásoknál ráadásul belép az áfa- és vámfizetési kötelezettség is, de sokan számolnak azzal, hogy így is megéri.

A vám és áfa-fizetési kötelezettségek az Unió határain kívüli webes vásárlás esetében a következők:

érték (euró)
vám
áfa
0-22
-
-
22-150
-
27%
150 felett
vámtarifa szerint
27%
NAV, évente előre meghatározott árfolyamon kell számolni,

A 22-150 euró közé eső értékű küldemények esetében azonban a vámmentesség nem alkalmazható a következő termékkörökre: alkoholtartalmú termékek, parfümök és kölnivizek, továbbá dohány, vagy dohánytermékek.

(blokkk.com, 2016. október 7.)

 

Kiszorítja a stelázsit a web a spájzból

Imádjuk a Facebookot és kíméletlenül nyomul a webáruház itthon is: nagyobb hullámokat vet, mint a kilencvenes években indult bevásárlóközpont építés. Szépen hízik az élelmiszerek webes piaca is. Ebbe nem tud beletenyerelni a szabályozás, hiszen a számítógép éjjel-nappal bekapcsolható és pláza sem kell hozzá. És külföldről is lehet rendelni.

Internethasználatban nem is olyan rossz a magyar család a KSH legfrissebb beszámolója szerint, hiszen a 78%-os uniós átlagtól mindössze 2% az elmaradás. Dánia vezet, Románia sereghajtó ebben az összehasonlításban. 2014-ben a honi háztartások 73%-a rendelkezett internetkapcsolattal (az uniós átlag 81%, a két szélső pont Luxemburg és Bulgária).

Az internetező magyar háztartások 30%-a mobilkapcsolatot használ. Az okosmobil gőzerővel húzza előre az egész netes világot, a földkerekség egészén.

E-kereskedelem, a megfékezhetetlen

A webáruházak már hosszabb ideje rakétasebességgel nőnek szerte a világban, de Magyarországon is. A webáruházi költekezés a KSH kiskereskedelmi összegzése szerint (ami csak a termékvásárlásra terjed ki, a különféle neten elérhető szolgáltatások nincsenek benne) így nőtt az elmúlt időszakban:

  2011 2012 2013 2014 2015*
értékben 65 92 127 175 92
változás 140 137 139 140 125
részesedés 1,0 1,4 1,8 2,4 2,6
KSH, érték: milliárd forint, változás: %, előző évhez, részesedés: %, kiskereskedelemből (üzemanyagot nem számítva), */: első félév
 

A 2015. első félévi megbicsaklás oka az első negyedév korábbiakhoz képest gyatra teljesítménye (persze az a 19% csak a 30-40%-os növekedési ütemekhez képest kevés).

Az előbbiekben bemutatott gyors növekedés ellenére azért az uniós átlag jóval nagyobb a hazainál az interneten vásárlók arányát nézve, hiszen a közösségben ez 50%, nálunk viszont csak 33% (tehát a népesség ilyen aránya vásárolt a neten). A hazai részarány azonban nagyobb ütemben nőtt 2014-ben az egy évvel korábbi szinthez képest, mint az uniós átlag (a magyar szint 4%-kal, az uniós 3%-kal bővült), így valamelyest csökkent a netes piac elmaradása. A hazai netes piacon a nők és férfiak hasonló arányban tüsténkednek, 50-50% körüli mértékben.

Az Egyesült Királyságban 80%-ot közelített 2014-ben az internetes vásárlók arányának mutatója, a legalacsonyabb pedig Romániában volt, 10%-os mértékkel.

Mit szeretünk a weben venni?

Az interneten rendelt termékek, szolgáltatások közül 2014-ben kiemelkedett a ruházat, kiegészítő sportfelszerelések (17%), a háztartási eszközök (10%), a szórakoztató elektronikai termékek (10%), a könyv, magazin, újság (8,4%) vásárlása. A különféle szolgáltatások közül kedvelik a netezők a szállásfoglalást (üdülést) (9,5%), valamint a jegyvásárlást (9,1%) részaránya.

A KSH felmérése szerint az internetes vásárlásokból  kisebb arányban (legfeljebb 5%-kal) részesedtek az olyan áruk, vagy szolgáltatások, amelyek megvétele esetén a vevők különösen igényelhetik a szakképzett eladót (például részvény, biztosítási kötvények, egyéb pénzügyi szolgáltatások, a távoktatási anyagok, a videojáték-szoftverek vásárlása).

Előbbi értékeléshez tegyük hozzá, hogy az egész webáruház így indult: alacsony volt az értéke és az aránya is, pontosan arra hivatkozva, hogy azért kell az eladó személyes jelenléte. Nos, ehhez képest alaposan megugrott a e-kereskedelem és így lesz ez előreláthatón sok már áru- és szolgáltatásterületen is.

A részletes megoszlása a webköltekezésnek a következő:

Áru, szolgáltatás 2012 2013 2014
Élelmiszer 2,7 3,7 3,9
Háztartási eszköz 9,0 9,5 10,2
Gyógyszerek 2,6 2,6 2,5
Filmek, zenék 4,4 4,5 3,6
Könyv, magazin, újság 13,5 12,1 8,4
Távoktatási anyagok 2,1 2,0 2,5
Ruházat, kiegészítő, sportfelszerelés 13,2 15,3 16,5
Videojáték-szoftverek és új, javított verziók 2,7 2,7 2,9
Egyéb számítógépes szoftver és új, javított verziói 2,9 3,3 -
Számítógépes hardver 3,2 3,3 4,0
Szórakoztató elektronika 4,6 4,2 9,5
Telekommunikációs szolgáltatások 4,7 4,2 5,0
Részvényvásárlás, biztosítási kötvények és egyéb pénzügyi szolgáltatások 1,9 1,0 1,2
Szállásfoglalás (üdülés) 9,6 9,8 9,5
Egyéb utazási előkészületekhez kapcsolódó rendelések  6,6 5,6 5,7
Jegyvásárlás (színház, sportesemény) 9,6 9,4 9,1
Egyéb nem említett 6,5 7,0 5,4
Összesen 100,0 100,0 100,0
KSH

Imádjuk a Facebookot

2014-ben a magyar lakosság 60%-a használta valamilyen módon a közösségi médiát (egyebek mellett felhasználói profilkészítésre, üzenetposztolásra a Facebook, a Twitter és más közösségi oldalakon). A hazai közösségi oldalhasználat arány egy év alatt 4%-kal nőtt. Az uniós átlag 2014-ben 46% volt és egy év alatt csak 3%-kal nőtt.

Mind az internethasználatban, mind a közösségi oldalak bűvölésében számít a pénz, az iskolázottság és a lakhely: a gazdagabbak, a magasabb iskolai végzettségűek és a legnépesebb térségben, a fővárosban és környékén élők a legbuzgóbbak.

A fellegek túl magasan vannak

A felhő alapú szolgáltatásokban még alacsonyabbak a különböző mutatók, de hát ez egy frissebb iparága a netezésnek. A tárhely használat uniós átlaga 21% a népesség körében, a magyar arány ettől jócskán elmarad, mindössze 12%. Pénzért már nagyvonalúbb a magyar család, hiszen a felhő alapú tárhelyet használók 14%-a fizetett a szolgáltatásért, viszont itt az uniós átlag csak 11%. A KSH felmérésből úgy tűnik, hogy a magyar internethasználók többsége egyenlőre megelégszik a saját eszközparkjával, ott tárolja információs kincsesládikóját és nem mászik a fellegekre.

Hozzátartozik a képhez, hogy a digitális írástudás szintje meglehetősen alacsony itthon. Az egyszerűbb számítógépes, internetes műveleteket az uniós átlagnál valamivel jobban ismeri a magyar felhasználó, de a bonyolultabb, összetett műveletekben már közel 20% a tudásbeli elmaradás.

(blokkk.com, 2015. november 19.)

 

Webáruház: az elmúlt évek legkisebb növekedési ütemét hozta 2015 első féléve

A gyengébb első negyedév után a másodikban javított ugyan a webpiac, de az elmúlt évek szokásos növekedését így sem hozta. Ennek így sokkal kevesebb köze van a vasárnapi boltzárhoz, mint azt egyes elemzők állítják. De nyugi, hiszen az a webviszonylatban gyenge első félév még mindig rakétasebesség más eladási csatornákhoz képes. Ezt nem tudja elgáncsolni a kormány, pedig ez sem a kisvállalkozások bulija. A 27% áfa mellett pedig még a kínai Alibaba, vagy az amerikai Amazon is lehet nyerő.

A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint 2015 második negyedévében önmagában nézve nagyot, az első negyedévinél jobbat ugrott a webes vásárlás, amiből azt a következtetést lehetett első pillantásra levonni, hogy a vasárnapi boltzár miatt tódultak a vásárlók a számítógépeik, okostelefonjaik billentyűi elé (a KSH az áruvásárlást méri a kiskereskedelmi adatsorban, a különféle szolgáltatások, például a pizza vásárlás rendelését már nem). Az elmúlt évek adatait is hozzátéve az ideihez azonban borúsabb kép rajzolódik ki.

Kisebb növekedésre kapcsolt a webvásárlás

A webvásárlás növekedési üteme minden korábbi mutatónál kisebb volt 2015. első félévében, így az elmúlt évek 40% körüli növekedési üteme megtört, a 25%-os mértéke pedig alapos visszaesést mutat az emelkedés meredekségét nézve. Na persze ez is jókora ugrás, csak éppen messze nem annyi, mint régen.

Egy másik oldalt mérlegelve, 2014. második negyedévében 2013. azonos hónapjaihoz mérve 12 milliárd forint volt a webköltekezés növekedése (28 milliárdról 40 milliárdra nőtt). Ez a 12 milliárd forint különbség 2015. második negyedévében már nem emelkedett, (tehát 2015. második negyedévében 2014. azonos hónapjaihoz mérve ugyanakkora volt az értékben mért bővülés, mint egy évvel korábban), pedig régebben ez a rés is folyamatosan tágult.

A webáruházi költekezés a KSH szerint így nőtt az elmúlt időszakban:

  2011 2012 2013 2014. 2015
I.* II.*
értékben 65 92 127 175 40 52
változás 140 137 139 140 119 131
részesedés 1,0 1,4 1,8 2,4 2,4 2,8
KSH, érték: milliárd forint, változás: %, előző évhez, részesedés: %, kiskereskedelemből (üzemanyagot nem számítva), */: negyedév
 

Második félévben természetesen feljebb tornázhatja magát a webköltekezés, hiszen valóban sokan számítottak arra, hogy a vasárnapi boltzár megnyomja az internetes vásárlásokat, de hát eddig nem ez történt - vagy csak alig.

Így is a jövő a webáruházé - bevásárlóközpont lepipálva

A magyar webáruház növekedése minden más áruterületet lepipál, értéke pedig már ma közel annyi, mint amennyit például az illatszerüzletekben költekeznek a vásárlók, vagy éppen közel kétszerese a könyv, újság, papíráru boltokénál. A bevásárlóközpontok kilencvenes években látott növekedési üteménél fejlődése gyorsabb, így a nemzetközi tapasztalatokkal együtt nézve bőséges az esélye annak, hogy a közeljövőben is nagyot robban ez a piac. Főleg azért is, mert van plázastop, van vasárnapi boltzár és van 27% áfa. Nem véletlen az sem, hogy a webes vásárlók egy része külföldi áruházból vásárol, ami persze nincs benne a KSH statisztikájában.

(blokkk.com, 2015. szeptember 6.)

 

A magyar webáruház megugrott, a turkáló lemaradt

A magyar vásárló nem restelkedik gyorsan váltani. Ne lepődjön meg senki, ha a webes vásárlásokat a vasárnapi boltzár is megnyomja.

A magyar vásárló nagyon is szemfüles. Évtizedekkel ezelőtt felkerekedett, elhozta a határon túlról a kedvére valót, legyen az akár egy hűtőkészülék a Trabant tetején, vagy éppen egy öregecske, rozsdás, de nagyon olcsó négykerekű. A KGST piacokat felváltó kínai piacok, boltok is nagyot hasítottak a vásárlók pénztárcájából. Rohant ezután az új bevásárlóközpontba, diszkontba, hipermarketbe is. Egy évtizeddel ezelőtt a KSH adatai szerint közel 30 milliárd forintot költött el a turkálókban a vásárló, miközben a neten ennél kevesebbet, a használt cikk költekezésre fordított pénzének négyötödét.

Napjaink törtető értékesítési csatornája a webáruház, az e-kereskedelem világszerte, így nem véletlen, hogy Magyarországon is nagyot fordult a mérleg. 2014-ben a webes vásárlás már túllépte a 200 milliárd forintot, ami az áruházi költekezés 3%-a (ami nem kevés, közel egy fél ruházati piac értéke). A turkálók ebben az évtizedben csak aprókat lépdeltek előre, de így is közel 40 milliárd forintja a vásárlónak ott folyik ki a keze közül. Használt autó fronton nincs változás, ma többet vásárolnak belőle, mint új autóból.

Nemzetközi összehasonlításban is szépen cseperedik a magyar webes költekezés. Az Eurostat adatai szerint egy évtized alatt az öreg kontinensen 15%-ról 40% fölé nőtt azoknak a vásárlóknak az aránya, akik a mérést megelőző három hónapban az e-kereskedelemben vásároltak. Magyarországon ez az arány a tízszeresére nőtt, 20%-ra, ami megegyezik a hazai e-kereskedelem bevételeinek bővülésével. Tíz évvel ezelőtt Bulgária, Görögország, Litvánia és Macedónia mutatói csak egy százalékot mutattak, miközben Norvégiában és Németországban 30% körül mozgott ez az arány.

Az Európai Unióban megkétszereződött azok aránya, akik vásárlás előtt információszerzése használják az internetet, ma már a vásárlók közel kétharmada él ezzel a lehetőséggel. Magyarországon háromszoros az ugrás, egy hajszállal megelőzve az uniós átlagot, a vásárlók kétharmada már a neten válogat. Tíz évvel ezelőtt Románia kullogott a sor végén, 5%-os aránnyal, a sort Izland vezette 70% körüli aránnyal. Ma Izland, Dánia, Svédország, Norvégia vásárlói 80-90%-os arányban turkálnak a neten, amiben bizonyára az időjárási viszonyok is szerepet játszanak.

Magyarországon az otthoni internet hozzáféréssel rendelkező családok arány 75%, ötszöröse a tíz évvel ezelőttinek és alig marad ez az uniós átlagtól.

Több magyar nagyáruház jelentette be az elmúlt időszakban, hogy a netre lép, egy részük pedig természetesen már ott is van. Kevés információ áll rendelkezésre arról, hogy a vasárnapi boltzár következtében mennyire változtak a webes költekezések március közepét követően, de nem túlzás azt a következtetést levonni, hogy még többen fognak a neten vásárolni, természetesen nem csak vasárnap. A nagyáruházak szombati vásárlótömege is erre ösztönzi a háziasszonyokat, az elmúlt évtizedek tapasztalatai pedig arra utalnak, hogy nem engednek a jóból és a kényelemből.

A kormány hiába foglalt úgy állást, hogy szerinte nem lehet vasárnap bármiféle házhozszállítást végezni (az online rendelések mellett azt sem teheti meg a vásárló, hogy az áruházban kiválasztott bútor házhozszállítását vasárnapra kérje), ami a jogszabályokból le sem vezethető álláspont, a webes költekezés nőni fog a vasárnapi boltzár következtében is. Meg egyébként is, hiszen az elmúlt négy évben évről évre 35-40% között volt a bővülés üteme a KSH adatai szerint. Fájó pont az is, hogy a külföldi web-áruházak egy határig az ottani alacsonyabb áfa-kulcs előnyeit is kihasználhatják a nagykalapjukban pedig mindenképpen adóelőnyben vannak a magyar áruházakkal szemben (hiszen ha az uniós szabályok szerint már a 27%-os áfát fizetik, a más viszonylatú, alacsonyabb áfa-kulcsos értékesítéssel együtt összességében kisebb az adóterhelésük).

Ja, igen, a webáruházak ugyanakkora forgalom mellett tizedannyi alkalmazottal dolgoznak.

(blokkk.com, 2015. április 16.)

 

Nagyot szakított a magyar webpiac 2014-ben

Egyre többet maszatolunk a webáruházakban.

2014-ben 230 milliárd forint körül mozgott a magyar online kereskedelmi forgalom a GKI Digital felmérése szerint, ami 13 százalékos bővülés az egy évvel korábbihoz képest. A KSH adatai szerint 35%volt a növekedés, mintegy 170 milliárd forint webes bevételt takarva 2014-ben. A két adatsor közötti különbség oka, hogy a GKI a szolgáltatások szélesebb körét is méri, míg a KSH csak az áruházi termékvásárlást.

A GKI mérése szerint a hat legnagyobb áruterületeken - ami közel áll a KSH termékkörhöz - az e-kereskedelmi szektor 2014-ben 14 százalékkal nőtt tavaly, 152 milliárd forintos bevételt értek el az e területeken tevékenykedő webáruházak. A hat áruterületen - műszaki cikk; számítástechnika; szépség-egészség; otthon, kert; játék és kultúra; ruházat, sport, divat-kiegészítők - összesen 13 millió alkalommal vásároltak 2014-ben a magyarok, ez kétmilliós növekedést jelentett az előző évvel összevetve.

A GKI Digital és az Árukereső.hu közös felmérése szerint a kiemelt hat áruterület közül a műszaki cikkek forgalma volt a legnagyobb 214-ben, 42 milliárd forint értékben. Számítástechnikai eszközökre 32 milliárd forintot költöttek a hazai vásárlók a webáruházakban, míg játékra és kultúrára 30 milliárd forintot. A leggyorsabban fejlődő áruterületek ugyanakkor a szépségápolás, egészségmegőrzés, valamint a ruházat, sport, divat cikkek voltak, ahol 15-20% körüli volt a növekedés egy év alatt.

A GKI 2015-ben 14-15 százalékos növekedésre számít a magyar online kiskereskedelemben.

A hazai webáruházak szerint a forgalmat leginkább az ünnepi időszakok befolyásolják. A szezonális hatások, továbbá a sportesemények is nagy mértékben hozzájárulnak a piac változásaihoz. Az ünnepi időszak hatását jól érzékelteti, hogy a hat kiemelt áruterület a negyedik negyedévben 56 milliárd forint bevételt hozott a webáruházaknak, ami a teljes éves forgalom 37 százaléka volt. A nagy üzletláncok megjelenése az interneten a kezdeti szakaszban elsősorban a bizalom erősítésében érezteti hatását, mely nyomán olyanok is vásárolnak a világhálón, akik korábban nem tették. 2015-ben újabb nagy áruházak megjelenése várható (H&M, Auchan).

A hazai internetes vásárlók egyre tudatosabban hozzák meg döntéseiket. Az Árukereső.hu, az árösszehasonlító szolgáltatást nyújtó cég árbevétele 2014-ben 40 százalékkal nőtt 2013-hoz képest, míg az oldalon regisztrált forgalom 30 százalékkal bővült.

Az online vásárlók egy-egy alkalommal lényegesen többet költenek, mint a hagyományos üzleteket felkeresők. Az internetes kiskereskedelemben 2014-ben 8.400 forint volt az átlagos kosárérték, míg a hagyományos áruházakban 2.500 forint.

Az online forgalom a teljes magyarországi kiskereskedelem mintegy 3,5 százalékát teszi ki a GKI adatai szerint (a KSH kimutatása értelemszerűen valamivel kisebb). A hat legnagyobb áruterület esetében már jóval magasabb, hat százalék ez az arány. A számítástechnikai eszközök esetében pedig kiugróan magas, 32 százalékos az online csatorna részesedése, de jóval az átlag fölötti, 11 százalékos részt hasítottak ki a műszaki cikkeket értékesítő webáruházak is.

(Világgazdaság, 2015. március 11.)

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.