mérlegen

500 milliárdot nyalogat a webpiac

A legfrissebb előrejelzésünk szerint 2010-2020 között tizenötszörösére nő a magyar webáruházi piac. Közben egyre durvább az akciós webháború. 2018-ban nagyon közel juthatnak a webáruházak az 500 milliárdos határhoz. Mi a webet faljuk, a web pedig a hagyományos boltokat: százmilliárdokat vesz el.

Zabáljuk a webet, a web pedig jókat falatozik a hagyományos boltból

Minden statisztika azt mutatja, hogy évek óta egyre falánkabban habzsolják a vásárlók a webáruházakat. A növekedés üteme ugyan zsugorodik, de ez csak az ütem, és nyilván senki sem panaszkodik a webáruházak közül arra, hogy például 2018 első nyolc hónapjában negyedével ugrott meg a forgalom a korábbiakhoz képest. És az elmúlt években ennél csak nagyobb volt a növekedés üteme. 

Így nagyon jók az éves kilátások is a webköltekezésben, egy blokkk.com friss, de szokás szerint azért óvatos előrejelzése alapján:

webvásárlás
2015
2016
2017
2018
érték
235
308
397
495-500
változás folyó áron
+ 32%
+ 31%
+ 29%
+ 25%
KSH, érték: milliárd forint, változás: egy évvel korábbi időszakhoz képest, kiigazítatlan volumenindex

És hízni fog hosszabb távon is a magyar webköltekezés, súlya, részaránya ennek megfelelően tovább fog nőni a kiskereskedelmen belül (csak az élelmiszeres és az iparcikkes vásárlásokat nézve), a blokkk.com további előrejelzése alapján.

A folyamatos akcióháborúkkal együtt új piaci szereplők léptek színre, nagyok (például az Alza, a dm, az OBI), de a porondon lévők is folyamatosan terjeszkednek, például rohamléptekkel nyomul a kiszállításban a Tesco. Szaporodnak az átvevőpontok is, ezek népszerűek, mert nem kell a vekkert beállítani, mikor jön a futár, ha egyáltalán megjön. Feltehetően nem véletlen, hogy például a Madia Markt bevonul egy sor Tesco áruházba, ezzel is rágyúr átvevőpontban.

Terjeszkedni fog tovább az Auchan, ehhez brutális logisztikai központot épített, jön a Spar és még ki tudja, ki. A megcsavart plázastop is a web irányába tolja a nagyáruházakat, de különben is, a vásárlók imádják a webet, ezt jelzik a számok is.

A webáruházak 2010-2020 között tizenötszörösükre nőnek, részarányuk pedig 1%-ról legalább 5-6%-ra emelkedik. És mivel sokkal gyorsabban nőnek, mint a hagyományos boltok, bizony százmilliárdokban lehet csak számolni, amit onnan elvesznek. De így van ez világszerte:

  2010 2014 2015 2016 2017 2018* 2020*
webáruház 46 178 235 308 401 495-500 700-710
hagyományos** 6.206 7.319 7.746 8.174 8.815 9.700 11.300
részarány 0,7% 2,5% 3,1% 3,9% 4,7% 5,1% 6,2%
KSH, */: előrejelzés, **/: hagyományos csak élelmiszer, iparcikk kiskereskedelem, üzemanyag nélkül

(blokkk.com, 2018. október 19.)

 

Öldöklő árverseny a weben: durvább lett az akcióháború

Aki nem lép egyszerre: sokkal több az akció a webáruházakban, a statisztika is mutatja. A száguldó webpiacon most akar mindenki jobb helyet foglalni magának, két kézzel szórják is az akciókat. A Media Markt, az Alza és a Tesco felforgatták a webpiacot. És még csak jön a fekete péntek. ₪₪₪

2018 első félévében 211 milliárd forint volt a webáruházakban a költekezés mértéke a statisztika szerint, a boltos kiskereskedelemnek megfelelő élelmiszerek és iparcikkek körében (az a másik adat, ami a napokban látott napvilágot, mely szerint 180 milliárd volt, arról nem tudni, miért annyi). Mennyiségben (szaknyelven volumenben, darabban, kilóban, tehát az árváltozások kiszűrésével) negyedével ugrott meg a webes vásárlás ebben a hat hónapban. De hogyan is?

Ehhez sokkal több akciót kellett tolni

A vásárlók imádják az akciókat, nem véletlen, hiszen mindenki elsősorban az árat nézi, no meg a pénztárcája vastagságát. Nem véletlen, hogy a hagyományos boltok nyomtatott szórólapjait akciós újságnak hívják, tele is nyomják leárazásokkal, amennyire csak a nyomdafesték bírja.

A webáruháznál persze nem nyomtatgatnak akciós újságokat, jó arra a honlap, tele is vannak vele. A brutális áruválaszték - elbírja a web - egyre durvább akcióháborúval párosul.

A boltos  világra mindig is az volt a jellemző, hogy az új értékesítési csatornák sokkal gyorsabban fejlődtek a többinél, így volt ez a nagy bevásárlóközpont építési hullámnál (kilencvenes évek közepétől mintegy évtizeden keresztül), a hipermarketek piacra lépésekor, vagy éppen a hagyományos boltok körében a diszkontok piacépítésével, és persze nem csak nálunk, hanem szerte a világban. Most éppen a weben akarnak jobb helyet foglalni maguknak az online áruházak, nem véletlenül, máshol is persze, elég csak az amerikai Amazonra, vagy a kínai Alibabára gondolni, ahonnan szinte naponta röpködnek az újítások.

És a hazai határokat nem kíméli az online törtetés, hiszen a magyar webpiacon is több olyan nagyágyú ontja az akciós kínálatát, akiknek nincs is hagyományos boltjuk itt. Ilyen például a mall.hu, vagy az alza.hu, de egyes lajstromokban idesorolják az egyébként román működtetésű emag.hu-t is, a magyar nyelvű honlapjával. A cseh alza.hu egyébként nagyot robbantott 2017-ben, hiszen 10 milliárd feletti forgalmat hozott össze első magyar piaci évében.

De hát a Media Markt webáruháza megkétszerezte 2017-ben forgalmát, ami előrelépésben hasonló nagyságrendet jelentett az alza.hu helyfoglalójához. És ott vannak a hipermarketek webáruházai is, az Auchané és a Tescoé, akik ugyan titkolják szemérmesen webforgalmukat, de könnyen megtippelhető, hogy szép szeletett hasítanak ki maguknak. A Tesco 10 milliárd felett jár jócskán, tehát a weben is nagyágyúnak számít, de az Auchan sem lehet nagy lemaradásban az élbolytól.

Ja, hogy ennek ára is van

A websors az áruválaszték mellett az akciókon áll vagy bukik. Akció nélkül nem is nézné meg sok vásárló a webáruház honlapját, így a leárazás az íratlan szabályok szerint kötelező kellék.

A statisztikából kiolvasható, hogy az elmúlt két esztendőben, 2016-ban és 2017-ben a webforgalom értéke folyó árakon összehasonlítva jobban emelkedett, mint a kiigazítatlan, árváltozásoktól megtisztított volumenindex. Tehát volt egy szolid, 1% körüli átlagos árszint emelkedés. Hát persze, dúlt az akcióháború akkor is, de mindig jöttek a drágább újdonságok, műszaki ketyerék, szezonindító divatcuccok is, nagyobb árakon.

2018 első félévében azonban fordult a kocka. A webáruházak egy része nagyobb akciósebességre kapcsolt. Ezt mutatja, hogy miközben folyó áron mérve 21%-kal nőtt a webvásárlás értéke, ugyanez változatlan áron már 24%-kal emelkedett. És ez a 3% árszint esés nem kevés, gondoljunk csak arra, hogy a fordítottja esetében, 3%-os inflációnál mennyire szívják a fogukat a kedves vásárlók.

Ez a statisztika játékszabályai szerint azt jelenti, hogy az eladott árumennyiség jobban nőtt, mint a bevétel, ami csak a korábbinál alacsonyabb átlagos árszinten lehetséges. Tehát több és nagyobb volt az akciózás, egyébként 2015-ben is:

webvásárlás 2015 2016 2017 2018
érték 235 308 397 211
változás folyó áron + 32% + 31% + 29% + 21%
változás változatlan áron + 33% + 30% + 28% + 24%
KSH, érték: milliárd forint, változás: egy évvel korábbi időszakhoz képest, folyóáras és kiigazítatlan volumenindex, 2018: első félév

(blokkk.com, 2018. augusztus 31.)

 

Szégyenlős webáruházak: hipernyi választékkal nyomulnak

A web lekörözi a diszkontokat gyorsaságban. A legnagyobb webáruházak titkolják bevételüket, miközben többjük mérlegadata nyilvános. Előszedtük megint. Az Alza.hu 10 milliárddal robbant be. A legnagyobbak titka: a brutális áruválaszték és az akcióháború. És mikor nyitnak webáruházat a diszkontok?

A korábbi években nagyokat habzsoló hipermarketek lelassultak, a diszkontok pedig felgyorsultak, a hagyományos boltok körében ez a legmarkánsabb változás. A boltos világ egészét nézve viszont az élre kívánkozik, hogy a webkereskedelem brutális ütemben bővül. Egymás mellé téve az elmúlt öt esztendő változásait, nincs is sok csodálkozni való, az adatok egyértelműek. Miközben a hiperek együtt számolva ötödével, a diszkontok már kétharmadával növelték piacukat, a webáruházak ugyanakkor háromszorosára hizlalták bevételeiket. Változtak is a piaci súlyok is:

  2013 2017 változás
árbevétel kisker részarány árbevétel kisker részarány árbevétel növekedés üteme
hipermarketek (Auchan, Tesco) 980 12% 1.172 11% + 192 + 20%
diszkontok (Aldi, Lidl, Penny) 557 7% 918  9% + 361 + 65%
webáruházak 127 1% 393 4% + 266 301%
érték: milliárd forint, bruttó árbevétel, részarány: kiskereskedelemből, KSH, Trade Magazin,

Nem véletlen, hogy az Auchan és a Tesco is egyrészt diszkontosodik több tekintetben (például már évekkel ezelőtt leszerelték toronymagas polcaik tetejét az eladótérben, így kisebb a kirakott árkészlet, megnyomták a saját márkákat), másrészt elindították jó érzékkel webáruházaikat. Hiába, a vásárlók szokásaihoz alkalmazkodni kell, a fiatalabb korosztályok nagyobbrészt egyébként is webfalók, másrészt nincs mindig sok kedvük és idejük sokat bíbelődni a bevásárlással.

Hízik a web, de itt is a nagyok a legnagyobbak

Meg is jelennek különféle toplisták, legutóbb a GKI Digital vont érdekes mérleget. De hát sajnálatos módon az ő top'10-es rangsorából is hiányzik az egyes webáruházak bevétele, ami egyszerűen azért van, mert titkolják (tehát erről nem a rangsor összeállítója tehet). Ez a rangsor a következő: E-Digital, eMag, Media Markt, Tesco, 220volt, iPon, Mall.hu, Alza.hu, Aqua, Libri Bookline. Ehhez meg kell jegyezni, hogy az eMag egy román székhelyű vállalkozás, tehát némileg idegen a magyar toplistától (ezen az alapon az Alibaba, vagy az Amazon is feltüntethető lenne, onnan is vásárolnak magyar vásárlók, de ez nem kötözködés, csupán együttgondolkodás).

A magyar webvilág legérdekesebb fejleménye az Alza.hu berobbanása, a 13 milliárd forintos 2017-es árbevétele ezt jelzi is. Cseh vállalkozás, akinél a hazai leánycégétől és a cseh anyacégtől is lehet közvetlenül rendelni és szállíttatni. Egyébként a Mall.hu is magyar leánycéggel működik.

De a pénz. A rangsor szereplőinek egy része nyilvános mérlegbeszámolóiban közzéteszi bevételének értékét. Pusztán tájékozódásképpen ezek közül néhányat összeszedtünk ismét, ami azért jelzi a magyar webpiac legnagyobbjainak és a kisebbeknek a piaci nagyságrendjét (ez most nem teljes körű és most nem is rangsor):

webáruház bevétel
Media Markt 25
Alza.hu 13
Mall.hu 12
...  
Praktiker 4
Decathlon 3
Tchibo 3
Jysk 2
2017. évi bruttó bevétel, érték milliárd forint, */: becsült adat

A blokkk.com korábban például az e-digital hazai webbevételét 29 milliárd forintra, a Tescoét 12 milliárd forintra becsülte és úgy vélte, a piacvezető e-digitalnak nagyon is a nyakára mászhatott a Media Markt (az e-digital üzleti éve szeptember 30-án fordul, így még nincs friss mérlegadat, a Media Markt háza tájékán akadt 2017-ről).

Rózsás kilátások

Brutális választék, és akcióháború, a webáruházak honlapjai erről tanúskodnak, ilyen az Alza.hu is, ma ez a sikerük és a törtetésük titka. A legnagyobbak a műszaki cikkek, játékok, ruházati termékek rendkívül széles skáláját kínálják, sok-sok árengedménnyel. És a hiperek webáruházai az élelmiszerpiacon mennek - feltehetően - nagyot, ahol nemsokára indulhat az újabb nagyágyú, a Spar is (be is jelentette).

Érdekes módon a diszkontok nem webeznek - jelenleg. De könnyen lehet, hogy meggondolják magukat, hiszen a boltépítésnek is lehetnek korlátai, ráadásul a webszámok nagyon is kecsegtető növekedési pályát kínálnak.

A magyar webpiac kilátásai pedig kedvezőek. Talán az sem véletlen, hogy Varga Mihály pénzügyminiszter szakított időt arra, hogy betérjen az Amazonhoz, a világ legnagyobb webkereskedőjéhez és később felrója a kisvállalkozásoknak, úgy általában, hogy sokuknak még honlapja sincs (egyébként igaza volt, mindegy, hogy hol mondta):

  2013 2014 2015 2016 2017 2018* 2020*
webáruház 127 178 235 308 393 490 700
hagyományos 6.815 7.141 7.511 7.866 8.393 8.900 10.200
részarány 1,9% 2,5% 3,1% 3,9% 4,7% 5,5% 7%
KSH, , hagyományos: élelmiszer, iparcikk kiskereskedelem,
2018: január-február

(blokkk.com, 2018. augusztus 16.)

 

A weben már lement a fekete péntek

De lehet, hogy a karácsony is. Nem a naptárt és a hőmérőt, hanem a webáruházak forgalmát nézve. Nyomják is a reklámot ezerrel a webáruházak. A hőség is a webkereskedelmet tolja: okostelefonnal a strandon is be lehet vásárolni. A vártnál többet költünk 2018-ban a webáruházakban.

2018 első öt hónapjában 173 milliárd forintot költöttek a vásárlók a magyar webáruházakban. Egy évvel korábban 144 milliárd forint ment el a weben ugyanebben az időszakban (most is csak a bolti kiskereskedelemnek megfelelő árukört, az élelmiszer és iparcikk webvásárlást nézve). 2018 eddig megismert egyes hónapjaiban mindegyikben nagyobb bevételt könyvelhettek el a webáruházak, mint egy évvel korábban.

A weben eladott árumennyiséget tekintve - a kiigazítatlan volumenindexet - 20% felett volt az első öt hónap átlagos növekedési üteme, ezen belül áprilisban és májusban is 25%-os volt a megugrás, az egy évvel ezelőtti adatokhoz képest.

2018 júniusában is erős hónapot, összességében pedig erős félévet zárt a bolti kiskereskedelem, így okkal feltételezhető, hogy ebből a web sem maradt ki (a júniusi webadat még nem ismert). Ez azt is jelenti, hogy a májusi 40 milliárdos webáruházi forgalom júniusra legalább 48-50 milliárd forintra hízik (20-25%-os növekedés kimutatása nagy bizonyossággal várható, hiszen az egész boltos szekér jobban szalad, mint a korábbi években). Ez a webes forgalomnagyság viszont már túllépi a 2017-es novemberi, a fekete pénteki akciókkal amúgy is alaposan felnyomott értékesítést. Az pedig már csak apróság, hogy a piac a korábbi decemberi forgalom környékén is mozoghatott júniusban (a weben a fekete péntekes akciósorozat nyomán kiegyenlítettebb a két utolsó hónap forgalma, hiszen a vásárlók egy része előrehozza decemberről novemberre).

De hát most nagyon meleg van - még jó, hogy a webáruháznak nincs zárvatartása

Pontosabban: ki sem nyit, be sem zár, hiszen rendelni bármikor lehet. A webáruházak is tudják, hogy a hőségben megváltoznak a bevásárlási szokások. Aki tud, az persze menekül a strandra, vízpartra, hűsölni, amennyire lehet, hiszen lassan a vízben sincs már hely. És aki otthon marad, mert nem akar kimozdulni, esetleg eljár munkába, az is spórol a boltba járással a hőségben, inkább reggel, vagy este megy, aminek pedig halasztható a vásárlása, az eltolja későbbre.

Az evésen, iváson sokat halogatni nem lehet, de hát a vízben sem lehet egész nap ácsorogni, a gumimatracon is nagy a forróság, a fürdésen, evésen, iváson kívül valami mást is kell csinálni a strandon is. Meg is lehet nézni, ott is kapkodják elő a törülköző alá dugott okostelefonokat két fürdőzés között a strandolók és kényelmesebb így rendelni valamit, mint esetleg egy izzasztó túra keretében elkullogni a boltba. Lehet rendelni kiszállítást, vagy az összekészített pakkért strand után elmenni az átvevőpontra akkor, amikor kényelmes.

A korábbi években némi megtorpanás megfigyelhető a webáruházak nyári - júliusi-augusztusi - forgalmában. Könnyen lehet, hogy ez most 2018-ban elmarad, az előbbiekkel is összefüggésben. A webáruházak ontják is a nyárideji reklámjaikat, nyilván ráéreztek erre a lehetőségre is.

Ragyogó napsütés és webkilátások

Szépen gyarapodott a magyar webpiac az elmúlt esztendőkben és úgy tűnik, hogy a korábban vártnál csak lassabban enged a tempóból. A korábbi esztendők 30-40%-os növekedési üteme némileg ugyan 30% alá csúszott 2016-ban és 2017-ben, de 2018 eddig megismert időszakában is 20% felett van a havi átlag. Hullámok persze vannak bőven a webkereskedelemben is, hiszen például 2017-ben az éves 27%-os növekedési tempó mellett májusban 49%-os volt a megugrás az előző év májusához képest, de a többi hónap kiegyensúlyozott irányzatot mutatott.

A várható erősebb növekedési tempót támasztja alá az is, hogy megszaporodott az utóbbi időben a nagy láncok webáruházainak a száma. 2018-ban indított például a dm, az Ikea, nagyobb tempóra kapcsolt az Auchan és a Tesco is (szélesítve a kiszállítás hatókörét és bővítve az átvevőpontok számát), a kisebb webáruházaknak pedig se szeri, se száma. Az már csak apróság, hogy nincs hivatalos statisztika a fogyasztóknak árusító webáruházakról, számuk egyébként tízezer felettire becsülhető.

Így még egy visszafogottabb előrejelzés alapján is szépen nő majd a webpiac 2018-ban, sőt, nem zárható ki, hogy megközelíti, vagy éppen túl is lépi az 500 milliárd forintot (a bolti kiskereskedelemnek megfelelő áruterületeken, de vigyázat, sokféle előrejelzés létezik, van olyan is, amelyik bátran elengedi magát és sokkal többet mond):

webkisker 2013 2014 2015 2016 2017 2018*
értéke
milliárd forint
127
178
235
308
393
470-490
növekedés
39%
42%
33%
27%
27%
20-25%
KSH, érték: milliárd forint, változás: előző év: 100, kiigazítatlan volumenindex, 2018: előrejelzés

A szigorított plázastop egyébként, amit éppen most szavazott meg az Országgyűlés, a web irányába tolhatja a hálózatfejlesztéseket.

A webáruházak egyébként egyre nagyobb szeletet hasítanak ki a kereskedelemből, de mi ezt másként számoljuk. Részesedésük méricskélésében nem a teljes kiskereskedelmi forgalomhoz illesztjük a webáruházakat, ami nem lenne a legigazságosabb számolgatás, hiszen olyan termékek is benne vannak a teljes kiskereskedelemben, amit a weben nem árusítanak, például az üzemanyag. Így a részesedés számításában az üzemanyagokat nem vettük figyelembe, hiszen az nem része a webnek, hanem csak a hagyományos élelmiszer és iparcikk vásárlást.

A webáruházi súly végül elképesztő ütemben emelkedik, hiszen 2013-ban a 2% körüli aránya, 2018-ban pedig 5% fölé emelkedik előreláthatóan, 2-3 esztendő alatt pedig tovább hízik:

  2013 2014 2015 2016 2017 2018* 2020*
webáruház 127 178 235 308 393 490 700
hagyományos 6.815 7.141 7.511 7.866 8.393 8.900 10.200
részarány 1,9% 2,5% 3,1% 3,9% 4,7% 5,5% 7%
KSH, , hagyományos: élelmiszer, iparcikk kiskereskedelem,
2018: január-február

(blokkk.com, 2018. augusztus 8.)

 

Webáruház: a saját boltját is rágcsálja?

Varga miniszter belekóstolt egy vizit erejéig az Amazonba, a világ legnagyobb webáruházába. Egyébként van, amiben lepipáljuk az Amazont. De hát a szigorított plázastop is a webáruházak irányába terelheti a fejlesztéseket. És a web mellett a saját hagyományos bolt is próbatétel: átvevőpontokká idomulnak a hagyományos boltok?

Varga Mihály pénzügyminiszter ellátogatott az Amazonhoz a közelmúltban és megállapította, hogy az online kereskedelem fejlesztésében még komoly lehetőségek rejlenek, ami az üzletág felfutásához és a fogyasztás bővüléséhez is érdemben hozzájárul. Igaza van, tehát érdemes ezzel alaposabban is számolni, van is mivel.

És hogy Varga miniszternek milyen igaza van, arról elöljáróban egy adat. A magyar webforgalom zöme különféle iparcikk, az élelmiszerek súlya még nagyon csekély (lesz persze több majd ez is). Így ha azt nézzük, hogy a hagyományos iparcikk forgalom az elmúlt öt esztendőben ezer milliárd forinttal, harmadával nőtt, akkor bizony az is hozzátartozik a képhez, hogy ennek a növekménynek a negyedét, háromszoros növekedés mellett, a webáruházak adták.

Az Amazon földkerekség legnagyobb webáruházas cége, vezetője toronymagasan a világ leggazdagabb embere, amerikai, forgalma pedig a 2015 évi 107 milliárd dollárról 178 milliárd dollárra nőtt 2017-ben. A legnagyobb ütemben az amerikai vásárlók ugrottak neki az Amazonnak, 2015-ben és 2016-ban negyedével, majd 2017-ben harmadával többet költöttek nála, és a jövőt nézve ez még messze nem a végállomás. Az Amazon forgalmának egyharmada ráadásul más országokhoz kötődik, de a növekedés üteme ebben a viszonylatban is 20% felett volt ebben a három esztendőben. És itt van Európában is.

De hát pusztán a növekedés ütemét nézve a magyar web tartja a lépést az Amazonnal, hiszen a kétharmad körüli növekedési tempót hozták a magyar webáruházak is az elmúlt három évben. Sőt, azt is lehet nézni, hogy 2009-ben az Amazon netforgalma 25 milliárd dollár volt, ami tíz év alatt együtt számolva hétszeresére nőtt, miközben a magyar webáruházak tízszeres megugrást könyvelhettek el az elmúlt évtizedben. Hát igen, de azért a piacnagyságban akad némi különbözőség, hiszen az Amazon éves árbevétele 50 ezer milliárd forint körül mozgott 2017-ben, ami a magyar kiskereskedelmi forgalom ötszöröse.

A világ legnagyobb forgalmú webáruházas oldala egyébként nem az Amazoné, hanem az Alibaba Group kínai vállalkozásé, de ott sok cég kínálja portékáját. Kicsiben, hogy legyen ebben is összehasonlítás, például a magyar nyelvű oldallal nálunk is futó emag-nál is van ilyen lehetőség, ezért is homályos a cég igazi árbevételének pontos nagysága (román bejegyzésű cégről van szó).

A jövőben is száguldani fog a magyar web és zárnak majd be régi boltok

Szépen gyarapodott a magyar webpiac az elmúlt esztendőkben és úgy tűnik, csak lassan enged a tempóból. A korábbi esztendők 30-40%-os növekedési üteme némileg ugyan 30% alá csúszott 2016-ban és 2017-ben, de 2018 eddig megismert időszakában is 20% felett van a havi átlag. És hol van még a webáruházak legaranyosabb napja, a fekete péntek. Így a visszafogottabb előrejelzés alapján is szépen nő majd a webpiac (a bolti kiskereskedelemnek megfelelő áruterületeken) 2018-ban:

webkisker 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017 2018*
értéke
milliárd forint
40
46
65
92
127
178
235
308
393
470
növekedés
15%
16%
40%
37%
39%
42%
33%
27%
27%
20%
KSH, érték: milliárd forint, változás: előző év: 100, kiigazítatlan volumenindex, 2018: előrejelzés

A webáruházak egyébként egyre nagyobb szeletet hasítanak ki a kereskedelemből, de mi ezt másként számoljuk, mint a pénzügyminiszter. Részesedésük méricskélésében nem a teljes kiskereskedelmi forgalomhoz illesztjük a webáruházakat, ami nem lenne a legigazságosabb számolgatás, hiszen olyan termékek is benne vannak a teljes kiskereskedelemben, amit a weben nem árusítanak, például az üzemanyag. Így a részesedés számításában az üzemanyagokat nem vettük figyelembe, hiszen az nem része a webnek, hanem csak a hagyományos élelmiszer és iparcikk vásárlást.

A webáruházi súly végül elképesztő ütemben emelkedik, hiszen 2013-ban a 2% körüli aránya 2018-ban 5% fölé emelkedik előreláthatóan, 2-3 esztendő alatt pedig újabb egy-két százalékkal hízik:

  2013 2014 2015 2016 2017 2018* 2020*
webáruház 127 178 235 308 393 470 680
hagyományos 6.815 7.141 7.511 7.866 8.393 8.900 10.200
részarány 1,9% 2,5% 3,1% 3,9% 4,7% 5,3% 6,7%
KSH, , hagyományos: élelmiszer, iparcikk kiskereskedelem,
2018: január-február

A webkereskedelem növekedésében azzal számoltunk, hogy a következő években is 20% körül nőhet a webkereskedelem. Az iparcikkes webáruházak körében fékeződhet ugyan a növekedés üteme, de az élelmiszeresek (Auchan, CBA, Tesco, valamint a napcikkes dm) nemrégiben vágtak bele egy nagyobb ütemű terjeszkedésbe és még jön a Spar is.

Ráadásul a szigorított plázastop, amit éppen most szavazott meg az Országgyűlés, a web irányába tolhatja a hálózatfejlesztéseket. Ennek egyébként az lenne a célja, hogy védje a hagyományos kisboltokat, ami nem vitatható szándék. De ha egy kisbolt nem tud fejleszteni, mert nincs rá pénze, akkor a plázastop csak konzerválja a gyengeségét. És tönkre is mehet.

A saját farkincáját is rágcsálja a webáruház?

A legnagyobb magyar webáruházak a hagyományos boltos vállalkozáshoz kötődve ügyködnek, kivétel alig van (a topból csak a Mall). Persze, a webes és a hagyományos értékesítés súlyában nagy a szórás, hiszen egy Extreme Digital esetében a web húz nagyobbat, míg a Media Markt áruházainak forgalma azért még sokkal nagyobb a webértékesítésénél.

Kérdés ugyanakkor, hogy mekkorát fordul a kocka a jövőben, hiszen a vásárló számos esetben a kényelem miatt választja ugyanannál az áruháznál a webes vásárlást. Ez viszont azt jelenti, hogy a boltos cég webáruháza a hagyományos boltjától is elvesz piacot. Ez persze fillérre pontosan nem számolható ki, de számos jelzés erre utal.

Másik oldalról persze szembe kell nézni azzal, hogy a vásárlók egyre jobban kedvelik a netet, őket pedig ki kell szolgálni úgy, ahogy nekik jobban tetszik, különben máshoz mennek.

Amerikában egyébként rengeteg hagyományos bolt, vagy éppen nagy bevásárlóközpont ment tönkre az online vásárlások rohamos ütemű terjedése miatt. És a világjelenségek előbb-utóbb kopogtatnak nálunk is. Ez persze nem egyik napról a másikra történik, ráadásul a vásárló is sokszínű. Nem is arról van szó, hogy a hagyományos bolt mind bezárhat, csupán a súlyuk a webáruházak terjeszkedése nyomán is csökkenni fog és ez alól a webes cég saját boltja sem lesz kivétel.

De elindult egy másik folyamat is, egyre gyorsuló tempóban. A webvásárlás lényege, hogy a rendelést követően hazaszállítják a megrendelt portékát. Igen ám, de ehhez valakinek otthon is kell lennie a kiszállítás időpontjában, ami például munka mellett napközben nem mindig oldható meg, sőt. És a futárok sem tudnak csak a munkaidőn kívüli időpontokhoz igazodni nagy tömegben. Éppen ezért népszerű és terjed egyre szélesebb körben az átvevőpontok hálózata, ami sok esetben a webáruház mellett a cég saját hagyományos boltja. Ez kényelmes a vásárlónak, hiszen előre leadja a megrendelést és igaz, hogy be kell ugrania érte az áruházba, de nem kell már bíbelődnie a válogatással, fejtöréssel, hogy mit is vegyen, hanem csak át kell vennie és kifizetnie a rendelést. És akkor megy, amikor ráér, tehát sok előnye van az átvevőpontos rendszernek. Majd lehet számolgatni, mennyi áru fogy így. Lesz mit.

És lehet fényezni az átvevőpont táblákat.

(blokkk.com, 2018. július 19.)

 

Webtop: a Media Markt az Extreme Digital torkát szorongatja

Egyre több webáruház elárulja, mennyi is a webforgalma. A lényeget nem mondó toplisták kora lejáróban? A Media Markt a közeljövőben le is lökheti a webtrónról az Extreme Digitalt. A nagy webáruházak harmadát viszik a teljes webkiskernek.

Elöljáróban meg kell jegyezni, nem a webáruházak toplistájának összeállítója a hibás abban, hogy egyes, egyébként nagyra becsült webáruházak nem hajlandók elárulni, mennyi volt az árbevételük. Megjelenik a topweb évről-évre, de nincs ott, kinek mekkora a forgalma. De azért változik a világ és beszámolójában egyre több webáruház kerek-perec megmondja, mennyi is a webes bevétele. Egyes esetekben pedig könnyen, vagy nehezen, de meg is becsülhető. És van, akinél teljes s sötétség a nyilvános adataiban.

Nos, a blokkk.com már a 2016-os esztendő webáruházainak eredményeit is megkísérelte belőni, mennyi is volt az annyi, most pedig következik a 2017-es esztendő, amennyire lehet, a hazai webköltekezésre összpontosítva. Természetesen mint mindenen, ezen is kell majd pontosítani.

Elöljáróban megjegyezzük, hogy most nem foglalkozunk az eMag webáruházzal. Igaz, hogy fennen hirdeti a magyar jelenlétét, de a cég székhelye Romániában van, üzletszabályzata szerint közvetlenül neki fizet a vásárló, tehát nem egy Magyarországon adózó leánycégének (egyébként ő a S. C. Dante International S.A, román székhellyel, dél-afrikai érdekeltség egyébként, egy magyar nyelvű honlappal, de utána végállomás). Ezen az alapon bármely más külföldi webáruházat is vizslathatnánk, akár az Alibabát, vagy az Amazont is. Fashion Days: hasonló a helyzet.

A KSH adatai szerint egyébként 2017-ben megközelítette a 400 milliárd forintot a hagyományos boltos kiskereskedelemnek megfelelő termékek (élelmiszerek, iparcikkek) körében a webes vásárlások értéke. (Ebben a különféle szolgáltatások, például pizzarendelés, vagy repülőjegy vásárlása nincs benne). A növekedés 27%-os volt.

A Media Markt az Extreme Digital torkát szorongatja

Egyre jobban. Az elmúlt években az Extreme Digital volt a piacvezető webáruház Magyarországon. Most úgy tűnik, a Media Markt nagyon rámászott. Webforgalma 67%-kal nőtt 2017-ben, az ED eddig viszont nem mutatkozott túl közlékenynek 2017-es üzletmenetéről. A kérdés az, hogy a Media Markt 25 milliárdos bruttó webforgalmához képest az ED mennyit tud felmutatni 2017-ről (fordulónap váltás miatt 2017-ről csak szeptember 30-ig van beszámolója az ED-nak, tehát túl sok nem bogarászható ki a beszámolójából). Előreláthatóan még maradt a csúcson az ED, ennyi azért kikövetkeztethető beszámolójából, de nagyon megközelíthette a Media Markt. (Az ED-nál egyébként az exportot most nem nézzük, nála az különben jelentős súlyú, 2016-ban árbevétele közel negyedét adta.)

A nagyobb webáruházak közül végül az ED és a Tesco forgalma becsült adat. A legkisebbek pedig egyszerűen azért jutottak a felsorolásba, mivel pontosan megadták webforgalmukat. A tucatnyi webáruház együttes hazai bruttó forgalma 120 milliárd forint, ami 30%-a a teljes magyar boltos webkereskedelemnek:

webáruház bevétel
e-Digital 29* 
Media Markt 25
iPon 12
Mall.hu 12
Tesco 12*
Aqua Electrit 9
Libri 5
220Volt 5
Praktiker 4
Decathlon 3
Tchibo 3
Jysk 2
2017. évi bruttó bevétel, érték milliárd forint, */: becsült adat

És a titkolózók

Az élelmiszeres webáruházak semmit nem fecsegnek a forgalmukról (Auchan, CBA, a Tesco sem könnyű eset egyébként), a G'Roby súlya viszont csekélyebb. Az Euronics, a Rossman, vagy például a H&M bizonyára jelentősebb bevételre tesz szert a weben, más nagyobb iparcikkes boltosláncokkal együtt, de nem árulkodnak magukról semmit.

(blokkk.com, 2018. június 20.)

 

Akciógyilkos költségverseny a webáruházak között

Nagyokat nyögnek a webáruházak is: gyenge forint, drága üzemanyag, pokoli magas munkaerő költségek. Jön az átvevőpontok diadala. A fekete péntek nem marad el.

Hiába száguld a webkereskedelem, a webáruházakat sem hagyja hidegen a gyenge forint, a drága üzemanyag és a pokoli magas munkaerőköltség. De hát a webáruház azért webáruház, mert sok előnye is van a hagyományos boltokkal szemben, így ugyan a költségek megugrottak az utóbbi időszakban, de ez nem jelenti azt, hogy az árakban, a szolgáltatási díjakban automatikusan és a költségnövekedésekkel azonos mértékekben drágulna a webkínálat és a kapcsolódó szolgáltatások, például a kiszállítások díja.

A webáruházak az olcsóbbságukkal, a kényelmükkel hódítanak, és persze a sok-sok, szinte folyamatos akciózással. Nos, könnyen lehet, hogy fékezésre kényszerülnek, az eddigi száguldás pedig lassulni fog. Az előnyeit a hagyományos boltokkal szemben azonban a többség azonban tartani fogja.

Webáruházi látlelet

A webáruházak tevékenységében több eltérő működési elem is fellelhető, melyek a költségeket nem kis mértékben befolyásolhatják.

Kiszállítás

Az egyik lényeges működési kérdés, hogy saját flottával és alkalmazottal, vagy futárszolgálattal szállít-e házhoz a webáruház. Az előbbi elsősorban az élelmiszeres webáruházakra jellemző (G'Roby, CBA, Auchan, Tesco). Ők rugalmasabban tudják kezelni a magasabb üzemanyagok miatti költségnövekedést, hiszen például más csatornájukra is tudnak költséget terhelni.

A futárszolgálatot igénybe vevő webáruházaknak nehezebb a helyzetük, hiszen a futárszolgálatoknak a szállítás a fő tevékenységük, így az üzemanyagköltségek és a béremelések nagyobb súlyú költségemelkedést okoztak már eddig is. Így a webáruház üzletpolitikájának is függvénye, hogy a házhozszállítási díjak hogyan változzanak, hiszen ezt is mérlegeli a vásárló a webáruházak közötti válogatásban. Szembe kell nézni azzal, hogy az ingyenes kiszállítások aránya mérséklődni fog, főleg a kisebb értékű vásárlásoknál (ingyen persze semmi sincs, legfeljebb a webáruház és a futárszolgálat ügyeskedik egy kört a költségek csoportosításában: az ingyenesnek nevezett kiszállítás költségét azért valamelyik félnek be kell vállalnia, az pedig más kérdés, hogy a reklám kedvéért mi hova jut).

A futárszolgálatoknak sem érdekük a piacvesztés, márpedig ők veszíthetnek nagyobbat. A webáruház ugyanis tud váltani, például megszaporítja az átvevőpontok számát.

Gyenge forint

A gyenge forint - úgy tűnik, ez egy darabig még így lesz - drágítja a webáruházak kínálatát, hiszen zömében import termékeket árulnak, a hazai kínálatban erősebb élelmiszerek webkereskedelmének még csekély a súlya.

Így egyrészt a beszerzésekben kell ügyesen lavírozniuk a webáruházaknak, és itt azért mindig is van mozgástér. Ez persze nem jelenthet elmozdulást a gagyi irányába, mert az többszörösen visszaüt. De a hagyományos boltokkal együtt működő webáruházaknak is van előnyük, hiszen például a nagyobb közös beszerzés mellett kedvezőbb beszerzési árat lehet elérni.

És nem szabad megfeledkezni arról az apróságról sem, hogy ami a webáruházban a gyenge forint miatt drágul, az a hagyományos boltban is, tehát ebben a viszonylatban a webáruház előnye megmarad.

Drága munkaerő

A munkaerő mindenkinek drágább lett a munkaerőpiacon, így leegyszerűsítve hasonló a helyzet, mint a gyenge forinttal összefüggésben említettek. Ugyanakkor a webáruház egyik előnye a fajlagosan kisebb munkaerőigény (tehát egy színes televízió eladásához nála kisebb a munkaerő ráfordítás).

Ráadásul ismét előbújik az a kérdés is, hogy vajon hagyományos bolttal együtt tevékenykedik-e a webáruház, hiszen akkor munkaszervezési megoldásokkal is lehet költségeket csökkenteni. Itt például előny lehet, ha a weben rendelt áru összekészítése a hagyományos boltokat is kiszolgáló logisztikai központban történik, vagy éppen egy áruház terében.

Jöhet az átvevőpontok diadala - és a kisebb akciós hullámok 

Hát igen, ami drága, az drága, és ha több a költség, lehet, hogy reklámra kevesebb futja. Bár reklám, akció nélkül nem tud megélni egy webáruház, tehát a fekete péntek nyilván nem marad el. De az akcióvadász vásárlóknak többet kell botorkálniuk a weben egy jó leárazásért, amiből azért lesz bőven a jövőben is.

Megszaporodnak majd előreláthatóan az átvevőpontok. Rövidebb kiszállítási útvonal, kevesebb ember kell hozzá. És bizonyos megközelítésben ez a vásárlónak is jobb - ma is népszerűek az átvevőpontok -, hiszen nem kell szabadságot kivennie és otthon rostokolva az órát lesnie. Ezzel szemben akkor veszi át a megvásárolt portékát az átvevőponton, amikor neki az a legjobb.

És megint költségelőnyben vannak a hagyományos boltokkal egy vállalkozásban tevékenykedő webáruházak. Némi újabb szervezéssel sok költség megtakarítható, például ha a bolt webátvevőpontként is ügyködik. És még az is lehet, hogy vásárol valamit ráadásként a vásárló a webrendelés átvétele közben. Ha már úgyis arra jár. (A tudomány ezt omnichanelnek nevezi egyébként, amikor a webáruház és a hagyományos bolt tevékenysége szorosan összefonódik.)

Kilátások: kisebb tempó

2018-ban a webkereskedelem azért tovább száguld, de némileg mérsékeltebb ütemben, az eddigi 25% körüli növekedésnél.

Értéke túllépheti a 450 milliárd forintos értéket, egy óvatos becslés alapján is:

webkisker 2006 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017 2018*
értéke
milliárd forint
30
46
65
92
127
178
235
308
393
450-470
növekedés
15%
16%
40%
37%
39%
42%
33%
27%
27%
15-20%
KSH, érték: milliárd forint, változás: előző év: 100, kiigazítatlan volumenindex, 2018: előrejelzés

A webáruházak egyébként egyre nagyobb szeletet hasítanak ki a kereskedelemből. Részesedésük elképesztő ütemben emelkedik, hiszen 2013-ban a 2% körüli súlya 2018-ban 5% fölé emelkedik előreláthatóan, 2-3 esztendő alatt pedig újabb egy-két százalékkal hízik.

Nem egyértelmű egyébként, hogy egyes előrejelzések milyen módszertan alapján számolnak már 2017-ről is 500 milliárdnál jóval nagyobb értékű webkereskedelemmel a kiskereskedelemnek megfelelő árukörben. De hát minél több a kereskedők bevétele, a vásárlók költekezése, annál jobb.

(blokkk.com, 2018. június 13.)

 

Egymást falják az élelmiszeres webáruházak

Itt már vége a lehet-e két dekával több, vagy kevesebb című történetnek. Eddig nem nagyon merészkedtek a fővárostól messzebbre az élelmiszeres webáruházak. 300 ezer alatt nem nagyon akad kiszállító munkatárs. Van, aki egy forintot is elkér, más a csomagtartóba is bepakol. A logisztika darálni fog.

Négy nagy élelmiszeres áruház kínálja portékáját a weben is,  abc sorrendben az Auchan, a CBA, a G'Roby és a Tesco. Persze akadnak még kisebbek is, de ők a piacvezetők. Pontos adat nincs arról, hogy a közel 400 milliárdos webvásárlásból (amiben a hagyományos boltos kiskereskedelem élelmiszer és iparcikk vásárlásai vannak benne, a különféle szolgáltatások, például pizzavásárlás már nem) mennyi is az online élelmiszer csemegézés, de jelenleg még nem lehet túl sok.

Viszont ez a ma még kevés gyorsan és szépen fog gyarapodni. A blokkk.com becslése szerint a mai élelmiszeres webpiac messze lehet még az 1%-os részesedéstől, fél százalék körül mozoghat, ami 20-25 milliárd forintot jelenthet, de ebben nem csak a négy nagyobb, hanem a kisebb webáruházak élelmiszereladásai is benne vannak. (Az iparcikkes netes vásárlások részaránya egyébként 10% körül mozog ugyan az árukör teljes értékéhez képest, de hát itt többen és régebben vannak a piacon, a feltételek pedig sokban különböznek, például a romlandó élelmiszer kiszállítását nehéz lenne rábízni egy biciklis futárra). 

A jövőben az élelmiszeres webpiac növekedni fog, hiszen erre irányul több fejlesztés is, ráadásul új szereplő, például a Spar is bármelyik pillanatban beléphet az online piacra. A diszkontok még lapítanak, de a Coop, vagy a Reál sem vágott bele.

Nemzetközi viszonylatokban 1-2%-os részarány jellemző jó néhány országban, de a napicikkek egészét nézve (tehát a kenyér mellett a szappant is, cégek körében pedig a Rossmann-t, vagy dm-et is). Nagy-Britanniában, Franciaországban, Kínában így már 5% feletti az online piac részesedése. Magyarországon a következő 3-5 esztendőben legalább két-háromszoros növekedés várható, figyelemmel egyebek mellett arra, hogy komoly logisztikai fejlesztések is lesznek, hiszen a legnagyobb láncok a jelenlegi főváros környéki határt nagyon is túl akarják lépni.

A logisztika és az átvevőpontok háborúja

Nyilván nem igényel sok magyarázatot, hogy a webes élelmiszer értékesítésben is ugyanolyan ádáz piaci csata dúl már ma is, mint a hagyományos boltos világban.

Persze, nem könnyű élelmiszert a weben árulni, egy honlap kevés hozzá, mivel komoly logisztika - raktár, szállítókapacitás - is szükséges hozzá. Olyannyira, hogy a jövőben ez lesz a vízválasztó, tehát aki tud majd fejleszteni, az fogja tudni ugrásszerűen növelni forgalmát. Nyilvánvaló, hogy az országos láncok előnyben lesznek, de ez azért még önmagában kevés. Döntő lesz az, hogy legyen honnan gyorsan szállítani, mivel az élelmiszer hosszabb zötyögést nem bír ki, az ára sem engedi meg. A vásárló nyilván nem akar többet fizetni a webes rendelés után, mintha elbaktatna a boltba.

A vásárlónak jó, hogy nem kell sorban állni. Nem kell annyit cipekedni, ha házhoz szállítást rendel. Nem kell bíbelődnie a válogatással, ha hazaviszik neki a kiválasztott ennivalót, vagy átvevőponton veszi át az online rendelt finomságokat. És nem szórja el a pénzt felesleges, nem tervezett vásárlásra (a boltosok nagy bánatára).

És itt már nincs olyan, hogy lehet-e 2 dekával több, vagy kevesebb, hiszen például a párizsi gyári csomagolásban rendelhető, tehát olyan súlyban, amit a boltos már nem szeletelhet tovább. Egy élménnyel kevesebb.

Előreláthatóan azok fognak tudni nagyobb piacot nyerni az élelmiszerek webpiacán, akik a kiszállítás mellett az átvevőpontok hálózatát is erősíteni tudják. Ennek legkézenfekvőbb módja a már meglévő áruház bevonása a rendszerbe, de ez sincs ingyen, kevés kirakni az átvevőpont táblát. Hely, készlet és ember is kell hozzá.

És akkor ki hol tart

G'Roby, az első

A G'Roby vágott bele legkorábban a webes élelmiszerárusításba (öt hagyományos boltja mellett), nem is akármikor, még 2000-ben (telefonon pedig 1999-től lehet rendelni tőle). A webárusítás a G'Roby Netshop Kft keretében folyik. Létezik nála személyes átvétel is, a XVIII. kerületben, ami azért kicsit messze esik a városközponttól, így nem biztos, hogy sokak számára elérhető. Lehet nála készpénzzel és utalvánnyal is fizetni, ami nem mindenkire jellemző. 

A kiszállítás egyébként 790-990 forint, Pest megyében már felszökik az ár 1.600 forintra, értéktől függően, de 50 ezer forint felett már ingyenes. Csomagpontokra is kiszállít hűtést nem igénylő élelmiszert, például csomagautomatához, vagy éppen Coop üzletbe is. Érdekes, hogy a G'Roby a Reál csoport tagja, de ebben már nem szövetkeztek (eddig).

Príma, vagy CBA

Príma, vagy CBA? A CBA weblapjáról elérhető az online.prima.hu  oldal, prima.hu Webáruház néven (csak kitérő: a prima.hu, a Príma áruházak weboldala már nem, legalábbis mi nem találtuk meg innen).  És elérhető a prima.hu weboldalról is (kitérő ismét: ahonnan nem találtunk utat a cba.hu weboldalra). Meg persze önállóan is elérhető, az online.prima.hu, ahol élelmiszerek, különféle napicikkek vásárolhatók. A Príma webáruház 2013-ban indult.

A szervezkedés már egy kicsit bonyolultabb, de ebből a vásárló csak akkor lát valamit, ha elolvassa az általános szállítási feltételeket. Ebből kiderül, hogy a honlapot az Online Príma Hungary Kft kezeli, de az eladó már más, öt prímás CBA vállalkozás: Budaconsum, Vörösvár, Krupp és Társa és a M.Á.K'99 kft-k (Budapest, Budaörs és Vác székhelyekkel). Szépen fel is osztották a terepet egymás között, egyes fővárosi kerületekben (II., III.) még irányítószám szerint is. Végül a CBA-s - vagy Príma - webcégek a főváros mellett egy sor Pest megyei településre is vállalnak kiszállítást. Saját autóflottával. És mindegyik Príma webcégnek saját ügyfélszolgálata van, ami azért első pillantásra meg is nehezítheti a vásárló dolgát, hiszen kellhet némi keresgélés is. Fizetni itt is lehet készpénzzel, bankkártyával egyaránt.

A szállítási költség Budapesten belül csak 399 Ft-tól, míg Budapest agglomerációjába is mindössze 699 Ft-tól érhető el. Budapestre a kiszállítás díja 0 Ft, ha a kosárérték eléri a 19 990 Ft-ot, vidékre pedig, ha a kosárérték eléri a 24 990 Ft-ot.

Személyes átvételi lehetőségnek nem találtuk nyomát.

Tesco, aki a csomagtartóba is bepakol

A Tesco is 2013-ban indította webáruházát. Nála már nem csak hétköznap 20 óráig és szombaton 14 óráig van kiszállítás, hanem késő este 22 óráig, szombaton is. Egyébként vasárnap senki sem szállít ki. Fizetni csak bankkártyával lehet, biztonsági okokra hivatkozva.

A kiszállítás díjai idősávtól függően 299,- Ft és 999,- Ft között alakulnak. De áruházi átvételkor a Tesco 150,- forint költséget is felszámít. Ezért (is) cserébe az előkészített termékeket egyenesen a csomagtartóba is beleteszik. Jelenleg nyolc kiszolgálóáruháza van (négy Budapesten, mellette Budaörs, Szeged, Székesfehérvár és Győr), ami pontosan rávilágít az országos hálózat, valamint a hagyományos és a webes boltok összekapcsolásának sok-sok, főleg pénzbeli előnyére.

És a Tesco álláshirdetéseiből kiderül, hogy 300 ezer forint alatt nehéz lehet a kiszállítást végző online munkatársra lelni a mai munkaerő piacon. És az is, hogy most éppen Székesfehérváron keres munkatársat, tehát elsőként lépte túl a főváros környékét.

Auchan, ahol egy forint a...

Az Auchan 2016-ban indította webáruházát. Jelenleg hasonló földrajzi körben szállít házhoz, mint a CBA, de hát már épít egy 90 ezer négyzetméter körüli új logisztikai központot, van országos, nagy alapterületű hálózata, tehát ugrani fog. Az online.auchan.hu vásárlásnál fizetés csak bankkártyával bankkártyával lehet. Személyes átvétel jelenleg három áruházában van (Soroksár, Újhegy és Budakalász). És ugyanolyan idősávban szállít ki, mint a Tesco, tehát hétköznap tovább és szombat délután is.

A szállítási költség 1 forinttól indul, 699 forintig tart. Egy forint akkor, ha a vásárlás értéke 40 ezer forintnál több. Ez az egy forint feltehetően a reklám helye, mert erre jobban felkapja a vásárló a fejét, mint az ingyenes jelzőre. A személyes átvételnek is van ára, 149 forint, de itt is belép a 40 ezer forintnál nagyobb vásárlás esetén az 1 forint felszámítása.

(blokkk.com, 2018. május 9.)

 

Még sokat fognak hízni a webáruházak

Továbbra is sokkal gyorsabban fognak bővülni, mint a hagyományos boltok, részarányuk néhány éven belül 6%, értékesítésük 600 milliárd  felett lesz. A webáruházak szorosabbra fonják az online és a hagyományos boltot: a legcsalafintább megoldás a bolti átvevőpont. A vásárlók pedig egyre okosabbak - digitálisabbak - lesznek, a papíros bevásárlólistát pedig leváltja az okostelefon.

Egyre több háziasszony szakít a hagyománnyal és már nem firkál sebtiben papíroson bevásárló listát, hiszen sokkal egyszerűbb elküldeni sms-ben, vagy egy okostelefonba beírni, mit is keres a boltban. És az okostelefon még sok másra is jó, akár a bevásárlás közben, akár előtte, akár utána. Például, ha nem teszik a polcon lévő portéka a hagyományos boltban, ott helyben azonnal körül lehet nézni a neten és rendelni belőle egy másikat egy webáruházban. Száguld is a webkereskedelem és ez így is lesz még jó hosszú ideig.

Öt esztendő - két és félszeres növekedés a webkereskedelemben

2018 első két hónapjában 21%-kal, ötödével nőtt a webáruházak értékesítése, miközben a kiskereskedelem egésze 7%-kal bővült, tehát háromszor gyorsabban tekert az online üzletága a vásárlásoknak. Ezek a növekedési ütemek persze kisebbek lesznek majd az év hátralévő időszakában, de megadták a lendületet. És mivel a bérek növekedése továbbra is magas lesz, a vásárlásokban sem lesz lemaradás.

Az elmúlt hosszabb időszakot nézve három szakasz különíthető el a webkereskedelem növekedésében. 2006-2010. között még visszafogottabbak voltak a számok, ezt követően azonban már évente 40% körüli mértékben emelkedett a webköltekezés, a hagyományos boltok élelmiszer és iparcikk termékkörét nézve (tehát a különféle szolgáltatásokat, például a repülőjegy vásárlást már nem számolva). Ez a száguldás az elmúlt két esztendőben mérséklődött, persze az a 27% nem piskóta, 2018-ban pedig további visszafogottság várható, de csak a növekedési ütemet nézve.És azért a következő néhány belátható esztendőben várható 10% feletti bővülés azért nem rossz.

A hagyományos nagyáruházak mind ott vannak a weben is. Most éppen az élelmiszer webkereskedelme fog felfutni gyorsabb tempóban, ahol az Auchan, a CBA, a G'Roby (ő volt az első webes élelmiszerkereskedő Magyarországon), a Tesco már ott vannak, de például folyamatosan bővítik a kiszállítás földrajzi körét. Napi cikkekben még ott a Rossmann és a dm, és bármikor jöhet a Spar is. A diszkontok egyenlőre lapítanak.  

2018-ban a webkereskedelem értéke túllépheti a 450 milliárd forintos értéket, egy óvatos becslés alapján is:

webkisker 2006 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017 2018
értéke
milliárd forint
30
46
65
92
127
178
235
308
393
450*
növekedés
15%
16%
40%
37%
39%
42%
33%
27%
27%
15%*
KSH, érték: milliárd forint, változás: előző év: 100, kiigazítatlan volumenindex, 2018: előrejelzés

Nagyokat szökellnek a webáruházak a jövőben is

A webáruházak egyre nagyobb szeletet hasítanak ki a kereskedelemből. Részesedésük elképesztő ütemben emelkedik, hiszen 2013-ban a 2% körüli súlya 2018-ban 5% fölé emelkedik előreláthatóan, 2-3 esztendő múlva pedig újabb egy százalékkal hízik:

  2013 2014 2015 2016 2017 2018 2020
webáruház 127 178 235 308 393 450 620
hagyományos 6.815 7.141 7.511 7.866 8.393 8.900 10.200
részarány 1,9% 2,5% 3,1% 3,9% 4,7% 5,1% 6,1%
KSH, , hagyományos: élelmiszer, iparcikk kiskereskedelem,
2018: január-február

A részesedés számításában az üzemanyagokat nem vettük figyelembe, hiszen az nem része a webnek, hanem csak a hagyományos élelmiszer és iparcikk vásárlást. A webkereskedelem növekedésében azzal számoltunk, hogy a következő években 10-15% közé fékeződik a bővülés üteme.

Összefonódik a webáruház és a hagyományos bolt: van itt csalafintaság is

A nagy webkereskedők többségének hagyományos boltja is van. Nyilvánvaló, hogy a beszerzéstől kezdve számos mozzanata a működésnek egyszerűbb és olcsóbb, ha közös. Sőt, a marketing, a reklám is okosabban célba talál, ha összehúzzák a szálakat. A digitalizáció is sok közös megoldást kikényszerít még a jövőben, de legfőképpen a vásárló.

Az egyik legkézenfekvőbb ága a web és a hagyományos boltok közösködésének az átvevőpontok hálózata. Kézenfekvő megoldás erre a saját hagyományos bolthálózat felhasználása, ahol úgy is ott az eladó, a raktár, a vevőszolgálat, tehát mindenkinek kényelmesebb, a webes áruháznak pedig olcsóbb így ügyködnie. Az átvevőpontban van még egy csalafintaság, hiszen nem kell a webáruháznak bíbelődnie a kiszállítással, ami nem kevés pénz, a vásárlónak pedig otthon lesnie a futárszolgálatot.

A vásárló egyre okosabb lesz, ő is digitalizálódik. A neten tájékozódik, a közösségi oldalon szitkozódik, de onnan szerez be fontos információkat és kiszúrja, ha az áruház moderálja a hozzászólásokat, főleg akkor, ha a saját esetleg éppen lesújtó véleményét, amit beír, nem találja meg a sorban. És viszi mindenhová magával az okostelefonját, amit egyre többet és több dologra használ, vásárlás közben is.

(blokkk.com, 2018. április 24.)

 

Dehogy él válságot az online kereskedelem

Megdrágult a reklám és a piacra lépés? De hát közben brutálisat ugrottak a bevételek. ₪₪₪

Egyes marketing szakértői vélekedés szerint szinte havonta emelkednek az online reklámköltségek, míg néhány éve minimális összeget kellett hirdetésekre fordítani. Ez a drasztikus változás jelentős áremelkedést okozhat, és egyre nehezebb a piacra lépés is. A legnagyobb problémát a hirdetési költségek drasztikus növekedése okozza, olvasható, mivel az elmúlt évben nagyjából tízszeres drágulást lehetett tapasztalni az online hirdetésekben. A Facebook havonta emel az árain. Ez nagy kihívás az online kereskedelemnek, hiszen sok webáruház az ingyenes elérésekre alapozott, minimális volt a reklámköltségük, ennek következtében az áraikba sem kellett ezt beépíteniük, olcsóbban adhatták a termékeiket.
 
És ki lehet jelenteni, olvasható tovább, hogy válságot él az online kereskedelem. Az online nagy lehetőségei korábban pont abból adódtak, hogy nagyon olcsón lehetett piacra lépni.

blokkk.com: a válságnak semmi jele

Röpke körkérdésünk nyomán kapott válaszok is megerősítenek abban, hogy nincs jele válságnak az online kereskedelemben, tehát az előbbiekkel szemben van más vélemény is.

Nyilván nem vitatható, hogy a hirdetési, marketing költségek megdrágultak az elmúlt években, tehát az ár feljebb ment. De hát léteznek azért más költségek is, ráadásul más környezeti hatások is, melyek meghatározzák a webkereskedők helyzetét és kilátásait. És ott vannak a bevételek is, amiből a webáruház a költségeit kifizeti.

A magyar webkereskedelmet nézve hiába drágult a reklám, az elmúlt tíz évben tízszeresére nőtt a webáruházak bevétele. A digitális reklámpiac bővülése ugyanebben az időszakban "csak" ötszörös volt. Nyilván a webkereskedelem jelenlegi bővülési üteme lassulni fog, ez törvényszerű, de 3-5 évig még mindig kétszámjegyű lesz, de legalább jelentősen nagyobb a hagyományos boltokénál.

Törvényszerű az is, hogy belső szerkezete is változik a webkereskedelemnek. Az egyik belső folyamat, hogy megindult az élelmiszer árusítás is ezen a csatornán az elmúlt néhány esztendőben (hajdanán a G'Roby indított, néhány éve a CBA, Tesco, Auchan, de jön a Spar is, az egyéb napicikkesek közülpedig ott van már a Rossmann, de most indított a dm). Itt jelentős felfutás várható.

Másik markáns iránya a webkereskedelemnek, hogy a forgalom nagyját a nagyok viszik. A kisebb webáruházak egy része kiszorul, de ez a hagyományos boltoknál is jellemző, a webkereskedelemben is várható volt, hacsak nem szakosodnak valamilyen egyedi területre, sajátos arculattal.

És a legfontosabb kérdés a változások előrejelzésében, hogy a webáruházak nagyágyúi a hagyományos boltjaik mellett viszik a webet. A két üzletágat sok működési elemben össze is fonják. Ennek az egyik leglátványosabb, látható vonala az átvevőpontok hálózata, ami éppen a saját bolt. A másik, hogy közös felületeken fut a reklám, például természetes, hogy az áruház honlapján a hagyományos boltjának a reklámja is fut a webáruház elérhetősége mellett. Ezek, és a logisztika gyors fejlődése költségcsökkentő tényezők például.

Világviszonylatban is megfigyelhető ráadásul, hogy például az amerikai Amazon éppen hagyományos boltokat nyitogat, a világ legnagyobb online portálja, az Alibaba is boltot vásárol, másik oldalról pedig a Walmartnál, a világ legnagyobb kiskereskedőjénél folyamatosan hízik a webkereskedelem. Tehát a legnagyobbaknál is összefonódik a hagyományos és a webkereskedés.

A digitalizáció is a webet erősíti, hiszen mindent egyre jobban átsző, a vásárlók otthonát is. Megkerülhetetlen és éppen a webkereskedelem irányába tereli a fogyasztót, hiszen egyre természetesebb a digitális eszközök használata a mindennapi életben.

A webáruháznál persze vannak más költségek is, mint mindenütt. A legnagyobb működési költség a beszerzési ár, annak az ára, amit elad. Ebben is a nagyok vannak előnyben, tehát ez viszont megint abba az irányba mutat, hogy teret veszíthetnek a kicsik. De hogy legyen még mit mérlegelni, a hagyományos kisbolt számára éppen egy webáruház nyitása jelenthet erősítést a talpon maradásban.

Tehát nem érdemes a webkereskedelem felett vészharangot kongatni. A jövő a további növekedés, és összefonódás a hagyományos üzletágakkal.

És a Facebook? Jó nagy bajban van, finoman is fogalmazva, és valamit tennie kell puszta léte érdekében. Nem lehet kizárni, hogy éppen a reklámszolgáltatás lesz az egyik, amin keresztül lépni fog. Ez csak feltételezés persze.

(blokkk.com, 2018. április 6.)

 

Hiába, szemérmesek a webáruházak, de…

A webtoplistából nem derül ki, mekkora egy-egy webáruházak forgalma. De hát közelítő nagyságrendet lehet becsülni, ráadásul némelyik adat az éves beszámolókból is kiolvasható. 

Úttörő szerepre vállalkozott a GKI Digital, amikor nekiállt összeállítani a legnagyobb magyar webáruházak listáját, néhány esztendővel ezelőtt. A webtoplista alapján, melyet az év dereka táján tesznek közzé, azonban ott marad a kérdés, hogy vajon az egyes webáruházak milyen forgalmat is értek el egy-egy esztendőben. Valamiért titkolóznak. Év vége felé pedig ez érdekes is lehet, hiszen itt nő a leggyorsabban a vásárlás.

A felületesen szemlélődőknek oda kell figyelniük egy másik kérdésre is. A különféle toplistáknál általában az a szokás, hogy az elnevezésben megjelölt évszám pontosan annak az évnek a teljesítményét is tartalmazza. De itt most az elnevezés ugyan mutat egy évszámot, például legutóbb "e-toplista 2017", de a feltüntetett évszámtól némileg eltérően az előző év adatait összegzik a készítők. Tehát a 2017-es jelölésű listán szereplő cégek a 2016 évi forgalmi adataik alapján lettek rangsorolva. Így az esztendő megjelölése a listacímben nem a toplistás cégek teljesítésének időszaka, hanem a közzététel ideje. Ez persze nem baj.

Vannak nyilvános webáruházi adatok is

A kérdés így most az, vajon belőhető-e, becsülhető-e, hogy az egyes top webáruházaknak mennyi a forgalmuk. A toplistában helyet foglalók szemérmesen hallgatnak, de azért lehet következtetni legalább a bevételük nagyságrendjére. Megkönnyíti ezt, hogy egyeseknek a mérlegbeszámolójukból tisztán kiolvashatók a számok. Figyelni kell ugyanakkor arra is, hogy a toplistás webáruházak egy része egyidejűleg többféle tevékenységet folytat, például vannak hagyományos boltjai, vagy nagykereskedik is. Van, ahol a hagyományos áruház mellett egy külön cégen keresztül fut a web. Exportálnak is többen, így most a belföldi értékesítésre összpontosít az elemzés.

Rendelkezik a webértékesítésről elkülönített nyilvános beszámolóadatokkal például a Mall.hu, a Media Markt,a  Libri, a Tchibo. Néhány további webáruháznál különféle nyilatkozatok alapján az derül ki, hogy ez teszi ki a döntő részét az értékesítésnek.

Három webáruház esetében nehéz a becslés. Az Extreme Digital képviselője egy korábbi nyilatkozatban arra utalt, hogy nagyságrendjét tekintve a cég forgalmának mintegy 10%-a köthető a hagyományos boltokhoz. Ebből kiindulva azonban megbecsülhető az online forgalma.

Az eMAG esetében a kiindulópont a 2014-es esztendő, mert akkor a toplista szerint a Mall.hu és az eMAG osztozott a 2. és  3. helyen. Ebből az következik, hogy forgalmuk azonos lehetett (ha lett volna érdemi eltérés, akkor elvileg nem kellett volna osztozniuk a helyen, hanem kialakítható lett volna valamilyen sorrend a holtverseny helyett). Így viszont a Mall.hu beszámolójából következik, hogy az eMAG forgalma is 6,2 milliárd forint körül lehetett. Sajtóinformációk szerint az eMAG 2015-ben több mint 50%-kal bővítette értékesítését, ami így már 9,5 milliárd forint felett is mozoghatott. De jött utána 2016, amikor még nagyobb ütemű növekedést könyvelhetett el az eMAG, ami már legalább 16 milliárd forint körüli bevételt jelenthetett ebben az évben.

Kérdés persze adódik így is. Az eMAG esetében honlapjának része a Marketplace, ahol már más cégek is kínálják termékeiket. Ez a kínai Alibaba modelljére hasonlít, persze csak miniben, ahol a cég a portált kínálja fel az ott értékesítő kereskedőknek. De némileg hasonló a Bónusz Brigád helyzete is, aki más vállalkozások szolgáltatásait kínálja saját honlapján, így ezek bevétele már nem az övé, csak a web- és egyéb szolgáltatási díj. Azt már nem tudni, hogy ezek a portálon átfutó bevételek benne vannak-e a cégek toplistás vallomásaiban.

A Tesco pedig egyszerűen beszorult két helyezett közé, ahol 2016-ban már erősen leszűkíthető a webforgalma.

Végül a blokkk.com becslése és a beszámolókból kibányászott adatok szerint nagyságrendjét tekintve a következőképpen festhet a legnagyobb webáruházak árbevétele a legutóbbi két, általában a 2015-ös és a 2016-os - üzleti év alapján, a nettó (tehát áfa nélküli) bevételt tekintve:

2015
2016
Extreme Digital 
20
Extreme Digital 
22
eMAG 
10
eMAG
16
Mall.hu 
8
Media Markt 12,1
12
Media Markt
(MS E-Commerce Kft.)
7
Mall.hu
9
Tesco
5-6
Tesco
8
Libri Bookline
4
iPon
7
iPon 6,4
6
Aqua Electronic 
7
Aqua Electronic 5,5 (Aqua Optima Kft)
6
220volt
4
Bónusz Brigád (Skoopy)
1
Libri Bookline
4
Tchibo 2,2 Tchibo 2
Rangsor: GKI Digital Kft, beszámoló adatok: nettó árbevétel, milliárd forint

Természetesen a becsült adatokhoz tehető észrevétel, fűzhető hozzá kifogás. Például hogyan lehetséges, hogy a Bónusz Brigád 2015-ben a beszámolója adatai szerint kisebb árbevételt könyvelt el, mint a Tchibo, de mégis megelőzi őt a sorban. A blokkk.com ezeket közzéteszi, és ahol szükséges, ott pontosít. Ez azért is fontos, mivel a GKI Digital összegzése szerint a top10 webforgalma azért nagyobb annál, mint amilyen összeget az előbbi becsült adatok képeznek.

És persze akadhatnak hiányzók is a listáról, például a barkácspiacról, vagy esetleg éppen a játékkereskedelemből.

(blokkk.com, 2017. december 4.)

 

Karácsonyi webláz: most sem hozza ágyba a postás az ajándékot

De ezt lehet tudni és egy éve is lehetett tudni előre. A webes vásárlás tíz év alatt a tízszeresére nőtt, de a szédítő tempó várható volt. Nem lehet azt mondani, hogy váratlan volt a megugrás, és ez is oka volt a szállításokban a késlekedéseknek. Most még nagyobb roham lesz, de nem váratlanul. A posta már legalább sejti.

Két webáruházas kereskedő beszélget. - Ajjaj, szerintem most is csúszni fog a posta. Lesz reklamáció bőven. Tavaly te mit csináltál? - Hát új reklámot. Kiírtam, hogy aki nem kapja meg karácsonyig időben a rendelését, csak késve, az tegye el az ajándékot, jó lesz az egy év múlva is, a csere-berét pedig akkor is bevállalom. - Aha, szóval arra bazíroztál, hogy a számlát nem őrizgeti senki egy évig? Igaz, még egyszer én sem tudom eladni jó áron, amit a késés miatt az ünnepek után visszahoznak, vagy át sem vesznek. Na jó, de ők akkor most nem vásárolnak újabb ajándékot. - Dehogynem! Szerinted most majd minden időben odaér? És jövőre is lesz karácsony! 

Egy évvel korábban volt némi kalamajka karácsony táján, hiszen a posta, a futárszolgálatok és a webáruházak nem győzték a webrendelések kiszállítását. Így aki késve kapta meg a kiválasztott portékát, már nem tudta időben a fa alá tenni a meglepetést.

Volt némi magyarázkodás a szolgáltatók részéről, mely során elhangzott az is, hogy nem lehetett előre látni, mekkora roham várható a webáruházakban. Jelenleg is olvasható olyan értékelés, hogy nem várt nagyságúra nőtt a forgalom. Pedig az elmúlt évek adatai pontosan arra mutatnak rá, hogy valóban elképesztő ütemben, többszörösen a boltos kiskereskedelem átlaga felett száguld ugyan a webköltekezés, de ettől még előre jelezhető a várható forgalom. Sőt.

A munkaerő hiánya egy másik kérdés lenne, ami miatt nagyokat nyög az egész gazdaság. De most maradjon a nagyító alatt csak önmagában a webpiac.

Nagyot nőtt a webvásárlás, de ez már nagyon-nagyon régóta így van

A családok webköltekezésének két ága-boga van. Az egyik a hagyományos bolti kiskereskedelemnek megfelelő árukörben az élelmiszerek és a különféle iparcikkek vásárlása, a másik pedig a szolgáltatások csomagja, például repülőjegy vásárlás, szállásfoglalás, mozijegy vétel, vagy éppen az online pizzarendelés. A karácsonyi ajándékoknak az a része, amit valahogyan haza kell juttatni, és a maga valóságában oda kell tenni - persze szépen becsomagolva - a fenyőfa alá, zömében az iparcikkféleségek köréből jut a webes rendelések listájára.

Szépen feltornázta magát a webkereskedelem az elmúlt években, ez jól jellemzi népszerűségét, ráadásul növekedési üteme az elmúlt öt esztendőben alaposan megugrott. 2011-től már 40% körüli éves növekedési ütemeket mértek a statisztikusok, ami ugyan 2016-ban 30% alá csúszott, de még így is hatalmas tempó volt, amiért túl sokan nem panaszkodtak a webáruházak közül:

webkisker 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016
vásárlás értéke
milliárd forint
30
36
36
40
46
65
92
127
178
235
301
éves növekedés
százalék
115
119
99
109
116
140
137
139
142
133
127
KSH, érték: milliárd forint, változás: előző év: 100, kiigazítatlan volumen

És ha azt nézzük, hogy az elmúlt évtizedben a növekedés üteme az megvásárolt áruféleségek mennyiségét - szaknyelven volumenét - tekintve hogyan emelkedett, egyértelmű kép rajzolódik ki, amiből többféle következtetés is levonható, olyan azonban nehezen, hogy egy évvel ezelőtt - 2016 karácsonya előtt - megtorpanhatott volna a webvásárlók rohama:

Tehát lehetett látni előre, mi várható a webpiacon. A 2016. évi növekedési ütem sem volt kevés, de nagyságrendjében nem tért el sokban a korábbi fél évtized tempójától.

És akkor a karácsony

Ott, ahol a karácsonyi ünnepek ajándékozással fonódnak össze, nagyon is megugrik az év végi költekezés. Ráadásul a kereskedők is rátesznek erre egy lapáttal, már novemberben tekerik az akciókat. Például november elején már ott virított a Red Friday (már ilyen is van), a közepén és a végén jön a Black Friday, hiába, kettő is van belőle, közben pedig ott volt a szinglik napja (ez az Alibaba bulija, de hát a leleményes magyar vásárlók mindenhol turkálnak szerte a világ webáruházaiban, ráadásul a Valentin nap, vagy éppen a fekete péntek is így kezdte). És általában a nagyobb akcióra jön a viszontválasz a versenytársaktól, így a webes vásárló csak kapkodja a fejét, már novemberben is.

Csodák nincsenek a webáruházakban sem, így nem kell sokat csóválni a fejet azért, mert decemberben alaposan megugrik a forgalom. Éppen ezért is nehéz azt mondani, hogy egy évvel ezelőtt nem lehetett számítani akkora rohamra, mint amekkora volt. Lehetett, hiszen korábban is évről-évre ugyanúgy terebélyesedett a karácsonyi webvásárlók ajándékhajhászó özöne.

Az év végi, a decemberi webvásárlások növekedését nézve az látható, hogy az elmúlt négy esztendőben a december havi forgalom emelkedésének üteme három alkalommal még kisebb is volt az éves változásnál (tehát az év korábbi időszakában erősebb volt a webforgalom). Az egy szem kivételt jelentő 2014-ben sem lehet jelentős nagyságrendi különbözőségről beszélni, tehát a webgyarapodás ecemberi százalékos mércéje többségében kisebb értékű rovátkát mutatott. Így ebben a viszonylatban váratlan 2016. évi megugrásról nehéz beszélni:

  2013 2014 2015 2016
december
százalék
134
157
118
122
teljes év
százalék
139
142
133
127
KSH, érték: százalék, kiigazítatlan volumenindex, megelőző év azonos időszakához képest

De hát a futárszolgálatok nem százalékban mérik a teherautóra pakolt ajándéktömeget, a vásárlók is inkább az árcédulákat és vásárlás után a számlákat böngészik. Az egyes évek decemberi forgalmát, azok növekményeit nézve sem lenne könnyű feladat bármelyikre ráfogni, hogy meglepetésbomba lett volna:

Sorjában nézve az elmúlt esztendőket 9, 4, majd 7 milliárd forinttal nőtt a decemberi webköltekezés.

És mi várható 2017 karácsonyán? 

Újabb növekedés, 20% körül. Ez azért ütemében már kisebb, mint eddig, összegében viszont - hiába, a százalékokat évről-évre nagyobb értékre kell rádobni - hasonló, mint 2016-ban  volt. Lesz vele gond, de nem a váratlansága, hanem a munkaerő hiánya miatt.

A postán, a futárszolgálatoknál, a webáruházaknál nagy a sürgés-forgás. Mit lehet tenni, ha nincs ember, mert a kiszállítási zűrök döntő oka ez, a vásárló pedig nem csipkedi magát annyira, hogy a korábban leadott rendelésekkel zökkenőmentes legyen a csomagok útja. A webvásárlásnak ugyanakkor van egy ága, ahol még a szállítás és az átvétel nem aprózódik el, így viszonylag könnyebben kezelhető, ez pedig az átvételi pontok hálózata. Érdemesebb úgy rendelni, hogy a vásárló egy átvételi ponton kapja meg az ajándéknak valót (ez lehet sokféle, de a leggyakoribb egy hagyományos áruház, akinek van). Igaz, ezzel a webvásárlás diszkrét bája, mely szerint akár az ágyba hozzák az ajándékot, halványodik, de legalább nagyobb az esély, hogy időben ott lehet a fa alatt.

(blokkk.com, 2017. november 12.)

 

Webvásárlás: most már futár sincs

Baj van a futárcégeknél is, nincs, aki szaladjon, tekerjen.

Az online vásárlás hazánkban is évről évre egyre népszerűbb. 2017-ben egy átlagos online vásárló már 11 alkalommal intézte vásárlását webáruházon keresztül. A szektor 18 százalékos növekedése messze meghaladja a hagyományos kiskereskedelem bővülési ütemét, ami természetesen a csomagszámok emelkedésében is látszik. A gyors fejlődés nyomán a logisztikai folyamatok szervezése is egyre nagyobb kihívást jelent, miközben az ünnepi szezon még csak most fog elindulni. Tovább súlyosbítja a helyzetet a futárcégeket is elérő, fokozott munkaerőhiány, ismerteti a Világgazdaság a GKI Digital iparági jelentését.

A GKI Digital friss elemzése szerint a futárcégek 2016-ban több mint 17 millió rendelés kézbesítésében működtek közre és ez a szám 2017-ben is várhatóan 18-20 százalékkal fog emelkedni.

Bár hazánkban is egyre népszerűbbek a logisztikai cégek szervezésében üzemeltetett átadópontok, a csomagok jelentős része – mintegy 12 millió – 2016-ban is egyenesen a címzetthez jutott.

A futárcégek számára hagyományosan az ünnepi szezon számít a legfontosabb és egyben legnehezebb időszaknak. Az éves csomagszámaik 30-40 százalékát a karácsonyt megelőző 2-3 hónapban kézbesítik. Ezt az időszakot az elmúlt 3 évben tovább szűkítette – gyakorlatilag mindössze 3-4 hétre – az e-kereskedők révén hazánkban is elterjesztett Black Friday (Fekete Péntek). 
Miközben a Black Friday iránti érdeklődés 2017-ben is óriásinak ígérkezik, ezúttal más problémával is szembe kell néznie a szakterületnek: az egész országban tapasztalható munkaerőhiány ugyanis már többek közt az online kiskereskedelmet kiszolgáló logisztikában is felütötte fejét, így raktári munkást és futárt is nehéz találni.
Ráadásul az elmúlt hónapokban a munkaerő minősége is sokat romlott. A jelentkezők kevésbé képzettek és gyakorlottak, betanításuk ezért időigényes és költséges, ezt követően pedig nehéz őket megtartani, amit tovább tetéz a minimálbérek emelése. A rengeteg betöltetlen pozíció nem csak a fővárost érinti, már a vidéki telephelyekre is nehéz megfelelő embert találni.

Egyre több futár dönt úgy, hogy feladva itthoni állását, inkább a környező – a hazainál sokkal jobb feltételeket nyújtó – országokba megy dolgozni. A helyzet komolyságát jelzi, hogy már nem csak a sofőrök, de az őket közvetlenül foglalkoztató, a helyi csomagkezelésért felelős logisztikai alvállalkozók is sok esetben inkább külföldön, jellemzően Ausztriában keresnek jobb lehetőségeket.

(Világgazdaság, 2017. szeptember 20.)

 

Nem túl beszédesek a webáruházak

Egyedül a G'Rroby mond adatot az online élelmiszer értékesítéséről, az Auchan, a CBA és a Tesco nagyokat lapít.

Van olyan élelmiszer-kereskedelmi lánc, ahol a webes értékesítés már eléri a teljes forgalom negyedét, az online kosárérték pedig egyes helyeken 25–40 ezer forint, ami háromszorosa a hagyományos bolti bevásárlások összegének, írja a Világgazdaság.

Az online élelmiszer kiskereskedelmi piacon az Auchan, a CBA, a GRobyl és a Tesco versenyez. Valamennyien arra számítanak, hogy ez a csatorna dinamikusan bővülhet a következő években, ezzel pedig egyre nagyobb bevételi forrássá válhat a hagyományos bolti értékesítés mellett. Az Auchan webértékesítésében a vásárlói kosár összetétele nem tér el a hagyományos áruházakban tapasztalttól, hasonló arányban található benne tartós élelmiszer, friss áru, mirelit és háztartási termék. A vásárlások összegében viszont jelentős az eltérés: míg a hipermarketek kosárértéke 7 ezer forintot tesz ki, addig az online a 20-21 ezer forintot is eléri.

A GRobynál a cégcsoport teljes forgalmának közel negyede online értékesítés, a következő három évben pedig további 5-10 százalékos növekedést terveznek. Ennél nagyobbat azért nem lépnének előre, mert az online áruház mellett a hagyományos bolthálózat fejlesztése is cél. Nagy Sándor, a társaság ügyvezetője elmondta, hogy az öt legnépszerűbb online vásárolt termék náluk a tartós tej, az ásványvíz, a kávé, az üdítő és a háztartási papíráru. A lakossági rendelések kétharmada tartalmaz friss árut (pék- és csemegeáru, hús vagy zöldség-gyümölcs), az arány folyamatosan nő. A GRoby szupermarketekben az 1–4 ezer forintos napi vásárlások jellemzők, addig az online áruház főként a kétheti, vagy havi nagybevásárlásoknak ad teret, akár 25–40 ezer forint értékben is. A következő két-három évben épp a napi online bevásárlás felé terelnék az embereket.

Várhatóan öt-tíz év múlva már a most külföldön tapasztalt részarányok jellemzik a magyarországi piacot Fodor Attila, a CBA kommunikációs igazgatója szerint, vagyis az online értékesítés a teljes forgalom 8-15 százalékát képviselheti. Náluk is többszöröse a Príma üzletekben tapasztalt átlagos vásárlásoknak a webáruház kosárértéke.

A Tesco 20 ezer élelmiszert, vegyi árut és háztartási cikket kínál a weben. A Tesco promóciókkal is igyekszik ösztönözni a netes vásárlást, így például dupla Clubcard-pontokat kínál.

Top'10: szégyenlős webáruházak

A GKI Digital Kft. közzétette a 10 legnagyobb hazai online áruház rangsorát. Hiányzik azonban az egyes webáruházak forgalma külön-külön. Együtt 110 milliárd forint, de hát ez soványka információ egy rangsor esetében, ami egyébként a következő: Extreme Digital, eMAG, MediaMarkt, MALL.hu, TESCO, iPon, AQUA electromax, 220volt, Libri Bookline, Tchibo.

(Világgazdaság, 2017. szeptember 7., GKI Digital Kft, 2017. június 16.) 

 

Így jön ki a webboltból a vásárló

A vásárlók több mint fele vásárolt már a neten világszerte. A bolt is kapaszkodik, de a web is megy a boltba. 

Mind inkább elmosódik a hagyományos és az online vásárlások közötti határ, azok pedig, akik korábban már vásároltak tartós terméket, vagy szolgáltatást az interneten, jellemzően hajlamosabbak még több pénzt elkölteni a világhálón. Többek között ez derül ki a Nielsen felméréséből, mely világszerte vizsgálta az e-kereskedelem változásait, összegez a Világgazdaság.

A felmérés egyik legfontosabb megállapítása, hogy a válaszadók 58 százaléka vásárolt már a neten 2016-ban. Ez egy százalékos emelkedés a 2015-ös évhez képest.

A bolt is kapaszkodik, de a web is megy a boltba

A netes vásárlások térhódításával együtt azonban a hagyományos boltokban használatos, vásárlásösztönző internetes technológiák népszerűsége is emelkedik, így a fogyasztók nyitottak az online és mobil kuponok felhasználására, és hűségprogram alkalmazások letöltésére is.

A vásárlási szokások átalakulásának eredményeként a hagyományos kereskedők fokozatosan erősítik online jelenlétüket, míg az eddig kizárólag virtuálisan működő webáruházak hagyományos árusító egységeket is nyitnak.

Ki mit vesz a webáruházban

Európában vezet az utazások online foglalása 67 százalékkal, így a válaszadók döntő többsége inkább az interneten, a válaszadók negyede pedig váltakozva, online és utazási irodán keresztül is foglalja le nyaralásait, és csupán 7 százalékuk ragaszkodik az utazási irodához.

A magyaroknál ez a szám kiugróan magas: száz vásárlóból 78 online foglalja le jegyeit és a szállását. Dobogós helyen végeznek Európa szinten a videojátékokkal kapcsolatos termékek. Magyarországon ezzel szemben a harmadik helyen az étel házhozszállítás végzett: ezt a magyar vásárlók közel fele (49 százalék) veszi meg az interneten keresztül.

Ki hol válogat

Divatáru vásárlásakor a fogyasztók körében az adott bolt honlapja (43 százalék) és maga az üzlet (39 százalék) bizonyul a legfontosabb információforrásnak Európában, fogyasztói elektronika esetén ez az arány 43 százalék és 38 százalék. Szépség- és testápolási termékeknél messze a hagyományos bolti tájékozódás vezet 37 százalékkal, míg az ismerősök ajánlására a vásárlók 24 százaléka hallgat.

Frissáru vásárlása esetén jóval óvatosabbak vagyunk Európában: a válaszadók 42 százaléka a boltokból tájékozódik, és ezzel toronymagasan elhúz a szájmarketing mellett (20 százalék). A magyar vásárlók hozzáállása is hasonlóan körültekintő, ugyanakkor ők odafigyelnek a szórólapokon kapott információkra is (32 százalék ).

(Világgazdaság, 2017. február 9.)

 

Tíz év alatt tízszeresére nőtt a webkiskereskedelem

A plázák is így kezdték, de itt nincs pláza-stop. 2016-ban elérheti a 300 milliárdos forgalmat a webkisker. Fél évtized múlva ennek a kétszerese is lehet, igencsak szerényen számolva. A Facebook az új vásárlók könyve.

A webkereskedelem, vagy más néven az e-kereskedelem, amikor a fotel kényelméből is lehet vásárolni, igencsak szerteágazó, hiszen a boltokban megszokott portékákon kívül sok-sok szolgáltatás is megrendelhető ezen az értékesítő csatornán, így például repülőjegy, szálloda, mozijegy, vagy éppen pizza. A - nevezzük így - webkiskereskedelem a boltokban, áruházakban megvásárolható termékkört öleli fel, így az élelmiszerféleségeket, a különféle ruházati, műszaki és számos egyébiparcikket foglalja magában. A Központi Statisztikai Hivatal ezt az értékesítési ágat méri, a családok költekezésének egyébként is ez a termékskála a legnagyobb szelete, így most ezt a kört célszerű mérlegre tenni.

Egy évtized - tízszeres ugrás, na de utána...

Az elmúlt évtizedet nézve szerénynek tűnő értékről indult a webkiskereskedelem növekedése. Súlya is csekély volt, hiszen részaránya a kiskereskedelem egészéhez mérve (az üzemanyag vásárlást nem számítva) mindössze fél százalék volt. 2015-re sokat változott ez a kép, hiszen alaposan meghízott a webáruházak bevétele, aminek meg is lett az eredménye, hiszen súlya elérte a 3%-t. Az első, felületes pillantást követően erre a mértékre legyinteni is lehet egyet, de figyelemmel arra, hogy a boltos iparcikkvásárlások áruterületei ennél az értéknél kisebbek, nem célszerű elsiklani felette (a boltokban bútorra, lábbelire, testápolási cikkekre, elektromos háztartási gépekre, vagy éppen sport- és játékszerre kevesebbet költenek a családok).  

Az elmúlt hónapok 30%-ot megközelítő növekedési üteme alapján 2016-ban elérheti a 300 milliárd forintot is a webkiskereskedelem értéke, aminek csúcsa a karácsonyi ajándékvásárlás időszaka lesz.

Fél évtized alatt, a jelenleginél sokkal szerényebb, évi 15%-os növekedési ütemmel számolva, a webkiskereskedelem jelenlegi értéke bőven megkétszereződhet, sokkal nagyobb súlyt adva a jelenlegi szerepének a családi költekezésben. Az internet világában felnőtt generációk fogékonysága az újszerű vásárlási szokások iránt, valamint a techvilág elképesztő gyorsaságú fejlődése azonban még újabb meglepetéseket is hozhat a bevásárlási szokásokban, elég itt csak az okostelefonok elmúlt években mutatott robbanásszerű terjedésére gondolni. A fiatalok ma már nem a boltban, hanem a Facebookon beszélik meg ügyes-bajos dolgaikat, ami rányomja a bélyegét a vásárlási szokásaikra is, így a közösségi portál a vásárlók könyvének szerepét is átvette (a régi nevén panaszkönyvnek nevezett, ma már eléggé idejétmúlt intézménynek a nyomdokait rombolva).

A KSH adatai szerint a webkiskereskedelemnek a válság gyakorlatilag semmit sem ártott, ez is jól jellemzi népszerűségét, ráadásul növekedési üteme az elmúlt öt esztendőben alaposan megugrott:

webkisker 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016*
vásárlás értéke 29,7 35,7 35,8 39,6 46,0 65,4 91,9 127,3 177,8 233 300
változás 115 119 99 109 116 140 137 139 142 132 129**
KSH, érték: milliárd forint, változás: előző év: 100, kiigazítatlan volumenindex,
*/: előrejelzés, **/: KSH 2016. I-VII. havi növekedési üteme

A következő években az a növekedési ütem mérséklődni fog, de 4-5 éves távlatban is kétszámjegyű marad.

A legnagyobb hazai áruházak rányitottak a webre, de az Alibaba, vagy az Amazon nagyon messze van

Az élelmiszer boltosok körében az első fecske a G'Roby volt, aki a webkereskedelemre adta a fejét. A CBA és a Tesco csak a közelmúltban nyitott, az Auchan a közeljövőben élesít, majd jön a Spar is. Ez éles váltást hoz majd az élelmiszervásárlásokban.

Az iparcikk áruházak huzamosabb ideje ott lógnak a weben, ez ma már szinte természetes is. Nem csak a Media Markt, vagy az E-Digital, hanem például a Praktiker, a Deichmann, vagy éppen a Decathlon is kínálja áruházai mellett a világhálón is a vásárolni valót.

A világ viszont még gyorsabban pörög. A földkerekség legnagyobb áruportálja természetesen kínai, az Alibaba, ahol bármely kereskedő bérelhet helyet magának, az így itt átmenő webforgalom értéke ma már több mint 500 milliárd dollár évente. A legnagyobb önálló webáruház az amerikai Amazon, 100 milliárd dolláros árbevétellel.

A magyar vásárló persze vásárol külhoni webáruházakból is. A 14 napos elállási lehetőség uniós szabály, de ha távolabbról érkezik a megrendelt áru, már nincs ilyen előírás. Az Uniós kívüli vásárlásoknál ráadásul belép az áfa- és vámfizetési kötelezettség is, de sokan számolnak azzal, hogy így is megéri.

A vám és áfa-fizetési kötelezettségek az Unió határain kívüli webes vásárlás esetében a következők:

érték (euró)
vám
áfa
0-22
-
-
22-150
-
27%
150 felett
vámtarifa szerint
27%
NAV, évente előre meghatározott árfolyamon kell számolni,

A 22-150 euró közé eső értékű küldemények esetében azonban a vámmentesség nem alkalmazható a következő termékkörökre: alkoholtartalmú termékek, parfümök és kölnivizek, továbbá dohány, vagy dohánytermékek.

(blokkk.com, 2016. október 7.)

 

Kiszorítja a stelázsit a web a spájzból

Imádjuk a Facebookot és kíméletlenül nyomul a webáruház itthon is: nagyobb hullámokat vet, mint a kilencvenes években indult bevásárlóközpont építés. Szépen hízik az élelmiszerek webes piaca is. Ebbe nem tud beletenyerelni a szabályozás, hiszen a számítógép éjjel-nappal bekapcsolható és pláza sem kell hozzá. És külföldről is lehet rendelni.

Internethasználatban nem is olyan rossz a magyar család a KSH legfrissebb beszámolója szerint, hiszen a 78%-os uniós átlagtól mindössze 2% az elmaradás. Dánia vezet, Románia sereghajtó ebben az összehasonlításban. 2014-ben a honi háztartások 73%-a rendelkezett internetkapcsolattal (az uniós átlag 81%, a két szélső pont Luxemburg és Bulgária).

Az internetező magyar háztartások 30%-a mobilkapcsolatot használ. Az okosmobil gőzerővel húzza előre az egész netes világot, a földkerekség egészén.

E-kereskedelem, a megfékezhetetlen

A webáruházak már hosszabb ideje rakétasebességgel nőnek szerte a világban, de Magyarországon is. A webáruházi költekezés a KSH kiskereskedelmi összegzése szerint (ami csak a termékvásárlásra terjed ki, a különféle neten elérhető szolgáltatások nincsenek benne) így nőtt az elmúlt időszakban:

  2011 2012 2013 2014 2015*
értékben 65 92 127 175 92
változás 140 137 139 140 125
részesedés 1,0 1,4 1,8 2,4 2,6
KSH, érték: milliárd forint, változás: %, előző évhez, részesedés: %, kiskereskedelemből (üzemanyagot nem számítva), */: első félév
 

A 2015. első félévi megbicsaklás oka az első negyedév korábbiakhoz képest gyatra teljesítménye (persze az a 19% csak a 30-40%-os növekedési ütemekhez képest kevés).

Az előbbiekben bemutatott gyors növekedés ellenére azért az uniós átlag jóval nagyobb a hazainál az interneten vásárlók arányát nézve, hiszen a közösségben ez 50%, nálunk viszont csak 33% (tehát a népesség ilyen aránya vásárolt a neten). A hazai részarány azonban nagyobb ütemben nőtt 2014-ben az egy évvel korábbi szinthez képest, mint az uniós átlag (a magyar szint 4%-kal, az uniós 3%-kal bővült), így valamelyest csökkent a netes piac elmaradása. A hazai netes piacon a nők és férfiak hasonló arányban tüsténkednek, 50-50% körüli mértékben.

Az Egyesült Királyságban 80%-ot közelített 2014-ben az internetes vásárlók arányának mutatója, a legalacsonyabb pedig Romániában volt, 10%-os mértékkel.

Mit szeretünk a weben venni?

Az interneten rendelt termékek, szolgáltatások közül 2014-ben kiemelkedett a ruházat, kiegészítő sportfelszerelések (17%), a háztartási eszközök (10%), a szórakoztató elektronikai termékek (10%), a könyv, magazin, újság (8,4%) vásárlása. A különféle szolgáltatások közül kedvelik a netezők a szállásfoglalást (üdülést) (9,5%), valamint a jegyvásárlást (9,1%) részaránya.

A KSH felmérése szerint az internetes vásárlásokból  kisebb arányban (legfeljebb 5%-kal) részesedtek az olyan áruk, vagy szolgáltatások, amelyek megvétele esetén a vevők különösen igényelhetik a szakképzett eladót (például részvény, biztosítási kötvények, egyéb pénzügyi szolgáltatások, a távoktatási anyagok, a videojáték-szoftverek vásárlása).

Előbbi értékeléshez tegyük hozzá, hogy az egész webáruház így indult: alacsony volt az értéke és az aránya is, pontosan arra hivatkozva, hogy azért kell az eladó személyes jelenléte. Nos, ehhez képest alaposan megugrott a e-kereskedelem és így lesz ez előreláthatón sok már áru- és szolgáltatásterületen is.

A részletes megoszlása a webköltekezésnek a következő:

Áru, szolgáltatás 2012 2013 2014
Élelmiszer 2,7 3,7 3,9
Háztartási eszköz 9,0 9,5 10,2
Gyógyszerek 2,6 2,6 2,5
Filmek, zenék 4,4 4,5 3,6
Könyv, magazin, újság 13,5 12,1 8,4
Távoktatási anyagok 2,1 2,0 2,5
Ruházat, kiegészítő, sportfelszerelés 13,2 15,3 16,5
Videojáték-szoftverek és új, javított verziók 2,7 2,7 2,9
Egyéb számítógépes szoftver és új, javított verziói 2,9 3,3 -
Számítógépes hardver 3,2 3,3 4,0
Szórakoztató elektronika 4,6 4,2 9,5
Telekommunikációs szolgáltatások 4,7 4,2 5,0
Részvényvásárlás, biztosítási kötvények és egyéb pénzügyi szolgáltatások 1,9 1,0 1,2
Szállásfoglalás (üdülés) 9,6 9,8 9,5
Egyéb utazási előkészületekhez kapcsolódó rendelések  6,6 5,6 5,7
Jegyvásárlás (színház, sportesemény) 9,6 9,4 9,1
Egyéb nem említett 6,5 7,0 5,4
Összesen 100,0 100,0 100,0
KSH

Imádjuk a Facebookot

2014-ben a magyar lakosság 60%-a használta valamilyen módon a közösségi médiát (egyebek mellett felhasználói profilkészítésre, üzenetposztolásra a Facebook, a Twitter és más közösségi oldalakon). A hazai közösségi oldalhasználat arány egy év alatt 4%-kal nőtt. Az uniós átlag 2014-ben 46% volt és egy év alatt csak 3%-kal nőtt.

Mind az internethasználatban, mind a közösségi oldalak bűvölésében számít a pénz, az iskolázottság és a lakhely: a gazdagabbak, a magasabb iskolai végzettségűek és a legnépesebb térségben, a fővárosban és környékén élők a legbuzgóbbak.

A fellegek túl magasan vannak

A felhő alapú szolgáltatásokban még alacsonyabbak a különböző mutatók, de hát ez egy frissebb iparága a netezésnek. A tárhely használat uniós átlaga 21% a népesség körében, a magyar arány ettől jócskán elmarad, mindössze 12%. Pénzért már nagyvonalúbb a magyar család, hiszen a felhő alapú tárhelyet használók 14%-a fizetett a szolgáltatásért, viszont itt az uniós átlag csak 11%. A KSH felmérésből úgy tűnik, hogy a magyar internethasználók többsége egyenlőre megelégszik a saját eszközparkjával, ott tárolja információs kincsesládikóját és nem mászik a fellegekre.

Hozzátartozik a képhez, hogy a digitális írástudás szintje meglehetősen alacsony itthon. Az egyszerűbb számítógépes, internetes műveleteket az uniós átlagnál valamivel jobban ismeri a magyar felhasználó, de a bonyolultabb, összetett műveletekben már közel 20% a tudásbeli elmaradás.

(blokkk.com, 2015. november 19.)

 

Webáruház: az elmúlt évek legkisebb növekedési ütemét hozta 2015 első féléve

A gyengébb első negyedév után a másodikban javított ugyan a webpiac, de az elmúlt évek szokásos növekedését így sem hozta. Ennek így sokkal kevesebb köze van a vasárnapi boltzárhoz, mint azt egyes elemzők állítják. De nyugi, hiszen az a webviszonylatban gyenge első félév még mindig rakétasebesség más eladási csatornákhoz képes. Ezt nem tudja elgáncsolni a kormány, pedig ez sem a kisvállalkozások bulija. A 27% áfa mellett pedig még a kínai Alibaba, vagy az amerikai Amazon is lehet nyerő.

A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint 2015 második negyedévében önmagában nézve nagyot, az első negyedévinél jobbat ugrott a webes vásárlás, amiből azt a következtetést lehetett első pillantásra levonni, hogy a vasárnapi boltzár miatt tódultak a vásárlók a számítógépeik, okostelefonjaik billentyűi elé (a KSH az áruvásárlást méri a kiskereskedelmi adatsorban, a különféle szolgáltatások, például a pizza vásárlás rendelését már nem). Az elmúlt évek adatait is hozzátéve az ideihez azonban borúsabb kép rajzolódik ki.

Kisebb növekedésre kapcsolt a webvásárlás

A webvásárlás növekedési üteme minden korábbi mutatónál kisebb volt 2015. első félévében, így az elmúlt évek 40% körüli növekedési üteme megtört, a 25%-os mértéke pedig alapos visszaesést mutat az emelkedés meredekségét nézve. Na persze ez is jókora ugrás, csak éppen messze nem annyi, mint régen.

Egy másik oldalt mérlegelve, 2014. második negyedévében 2013. azonos hónapjaihoz mérve 12 milliárd forint volt a webköltekezés növekedése (28 milliárdról 40 milliárdra nőtt). Ez a 12 milliárd forint különbség 2015. második negyedévében már nem emelkedett, (tehát 2015. második negyedévében 2014. azonos hónapjaihoz mérve ugyanakkora volt az értékben mért bővülés, mint egy évvel korábban), pedig régebben ez a rés is folyamatosan tágult.

A webáruházi költekezés a KSH szerint így nőtt az elmúlt időszakban:

  2011 2012 2013 2014. 2015
I.* II.*
értékben 65 92 127 175 40 52
változás 140 137 139 140 119 131
részesedés 1,0 1,4 1,8 2,4 2,4 2,8
KSH, érték: milliárd forint, változás: %, előző évhez, részesedés: %, kiskereskedelemből (üzemanyagot nem számítva), */: negyedév

Második félévben természetesen feljebb tornázhatja magát a webköltekezés, hiszen valóban sokan számítottak arra, hogy a vasárnapi boltzár megnyomja az internetes vásárlásokat, de hát eddig nem ez történt - vagy csak alig.

Így is a jövő a webáruházé - bevásárlóközpont lepipálva

A magyar webáruház növekedése minden más áruterületet lepipál, értéke pedig már ma közel annyi, mint amennyit például az illatszerüzletekben költekeznek a vásárlók, vagy éppen közel kétszerese a könyv, újság, papíráru boltokénál. A bevásárlóközpontok kilencvenes években látott növekedési üteménél fejlődése gyorsabb, így a nemzetközi tapasztalatokkal együtt nézve bőséges az esélye annak, hogy a közeljövőben is nagyot robban ez a piac. Főleg azért is, mert van plázastop, van vasárnapi boltzár és van 27% áfa. Nem véletlen az sem, hogy a webes vásárlók egy része külföldi áruházból vásárol, ami persze nincs benne a KSH statisztikájában.

(blokkk.com, 2015. szeptember 6.)

 

A magyar webáruház megugrott, a turkáló lemaradt

A magyar vásárló nem restelkedik gyorsan váltani. Ne lepődjön meg senki, ha a webes vásárlásokat a vasárnapi boltzár is megnyomja.

A magyar vásárló nagyon is szemfüles. Évtizedekkel ezelőtt felkerekedett, elhozta a határon túlról a kedvére valót, legyen az akár egy hűtőkészülék a Trabant tetején, vagy éppen egy öregecske, rozsdás, de nagyon olcsó négykerekű. A KGST piacokat felváltó kínai piacok, boltok is nagyot hasítottak a vásárlók pénztárcájából. Rohant ezután az új bevásárlóközpontba, diszkontba, hipermarketbe is. Egy évtizeddel ezelőtt a KSH adatai szerint közel 30 milliárd forintot költött el a turkálókban a vásárló, miközben a neten ennél kevesebbet, a használt cikk költekezésre fordított pénzének négyötödét.

Napjaink törtető értékesítési csatornája a webáruház, az e-kereskedelem világszerte, így nem véletlen, hogy Magyarországon is nagyot fordult a mérleg. 2014-ben a webes vásárlás már túllépte a 200 milliárd forintot, ami az áruházi költekezés 3%-a (ami nem kevés, közel egy fél ruházati piac értéke). A turkálók ebben az évtizedben csak aprókat lépdeltek előre, de így is közel 40 milliárd forintja a vásárlónak ott folyik ki a keze közül. Használt autó fronton nincs változás, ma többet vásárolnak belőle, mint új autóból.

Nemzetközi összehasonlításban is szépen cseperedik a magyar webes költekezés. Az Eurostat adatai szerint egy évtized alatt az öreg kontinensen 15%-ról 40% fölé nőtt azoknak a vásárlóknak az aránya, akik a mérést megelőző három hónapban az e-kereskedelemben vásároltak. Magyarországon ez az arány a tízszeresére nőtt, 20%-ra, ami megegyezik a hazai e-kereskedelem bevételeinek bővülésével. Tíz évvel ezelőtt Bulgária, Görögország, Litvánia és Macedónia mutatói csak egy százalékot mutattak, miközben Norvégiában és Németországban 30% körül mozgott ez az arány.

Az Európai Unióban megkétszereződött azok aránya, akik vásárlás előtt információszerzése használják az internetet, ma már a vásárlók közel kétharmada él ezzel a lehetőséggel. Magyarországon háromszoros az ugrás, egy hajszállal megelőzve az uniós átlagot, a vásárlók kétharmada már a neten válogat. Tíz évvel ezelőtt Románia kullogott a sor végén, 5%-os aránnyal, a sort Izland vezette 70% körüli aránnyal. Ma Izland, Dánia, Svédország, Norvégia vásárlói 80-90%-os arányban turkálnak a neten, amiben bizonyára az időjárási viszonyok is szerepet játszanak.

Magyarországon az otthoni internet hozzáféréssel rendelkező családok arány 75%, ötszöröse a tíz évvel ezelőttinek és alig marad ez az uniós átlagtól.

Több magyar nagyáruház jelentette be az elmúlt időszakban, hogy a netre lép, egy részük pedig természetesen már ott is van. Kevés információ áll rendelkezésre arról, hogy a vasárnapi boltzár következtében mennyire változtak a webes költekezések március közepét követően, de nem túlzás azt a következtetést levonni, hogy még többen fognak a neten vásárolni, természetesen nem csak vasárnap. A nagyáruházak szombati vásárlótömege is erre ösztönzi a háziasszonyokat, az elmúlt évtizedek tapasztalatai pedig arra utalnak, hogy nem engednek a jóból és a kényelemből.

A kormány hiába foglalt úgy állást, hogy szerinte nem lehet vasárnap bármiféle házhozszállítást végezni (az online rendelések mellett azt sem teheti meg a vásárló, hogy az áruházban kiválasztott bútor házhozszállítását vasárnapra kérje), ami a jogszabályokból le sem vezethető álláspont, a webes költekezés nőni fog a vasárnapi boltzár következtében is. Meg egyébként is, hiszen az elmúlt négy évben évről évre 35-40% között volt a bővülés üteme a KSH adatai szerint. Fájó pont az is, hogy a külföldi web-áruházak egy határig az ottani alacsonyabb áfa-kulcs előnyeit is kihasználhatják a nagykalapjukban pedig mindenképpen adóelőnyben vannak a magyar áruházakkal szemben (hiszen ha az uniós szabályok szerint már a 27%-os áfát fizetik, a más viszonylatú, alacsonyabb áfa-kulcsos értékesítéssel együtt összességében kisebb az adóterhelésük).

Ja, igen, a webáruházak ugyanakkora forgalom mellett tizedannyi alkalmazottal dolgoznak.

(blokkk.com, 2015. április 16.)

 

Nagyot szakított a magyar webpiac 2014-ben

Egyre többet maszatolunk a webáruházakban.

2014-ben 230 milliárd forint körül mozgott a magyar online kereskedelmi forgalom a GKI Digital felmérése szerint, ami 13 százalékos bővülés az egy évvel korábbihoz képest. A KSH adatai szerint 35%volt a növekedés, mintegy 170 milliárd forint webes bevételt takarva 2014-ben. A két adatsor közötti különbség oka, hogy a GKI a szolgáltatások szélesebb körét is méri, míg a KSH csak az áruházi termékvásárlást.

A GKI mérése szerint a hat legnagyobb áruterületeken - ami közel áll a KSH termékkörhöz - az e-kereskedelmi szektor 2014-ben 14 százalékkal nőtt tavaly, 152 milliárd forintos bevételt értek el az e területeken tevékenykedő webáruházak. A hat áruterületen - műszaki cikk; számítástechnika; szépség-egészség; otthon, kert; játék és kultúra; ruházat, sport, divat-kiegészítők - összesen 13 millió alkalommal vásároltak 2014-ben a magyarok, ez kétmilliós növekedést jelentett az előző évvel összevetve.

A GKI Digital és az Árukereső.hu közös felmérése szerint a kiemelt hat áruterület közül a műszaki cikkek forgalma volt a legnagyobb 214-ben, 42 milliárd forint értékben. Számítástechnikai eszközökre 32 milliárd forintot költöttek a hazai vásárlók a webáruházakban, míg játékra és kultúrára 30 milliárd forintot. A leggyorsabban fejlődő áruterületek ugyanakkor a szépségápolás, egészségmegőrzés, valamint a ruházat, sport, divat cikkek voltak, ahol 15-20% körüli volt a növekedés egy év alatt.

A GKI 2015-ben 14-15 százalékos növekedésre számít a magyar online kiskereskedelemben.

A hazai webáruházak szerint a forgalmat leginkább az ünnepi időszakok befolyásolják. A szezonális hatások, továbbá a sportesemények is nagy mértékben hozzájárulnak a piac változásaihoz. Az ünnepi időszak hatását jól érzékelteti, hogy a hat kiemelt áruterület a negyedik negyedévben 56 milliárd forint bevételt hozott a webáruházaknak, ami a teljes éves forgalom 37 százaléka volt. A nagy üzletláncok megjelenése az interneten a kezdeti szakaszban elsősorban a bizalom erősítésében érezteti hatását, mely nyomán olyanok is vásárolnak a világhálón, akik korábban nem tették. 2015-ben újabb nagy áruházak megjelenése várható (H&M, Auchan).

A hazai internetes vásárlók egyre tudatosabban hozzák meg döntéseiket. Az Árukereső.hu, az árösszehasonlító szolgáltatást nyújtó cég árbevétele 2014-ben 40 százalékkal nőtt 2013-hoz képest, míg az oldalon regisztrált forgalom 30 százalékkal bővült.

Az online vásárlók egy-egy alkalommal lényegesen többet költenek, mint a hagyományos üzleteket felkeresők. Az internetes kiskereskedelemben 2014-ben 8.400 forint volt az átlagos kosárérték, míg a hagyományos áruházakban 2.500 forint.

Az online forgalom a teljes magyarországi kiskereskedelem mintegy 3,5 százalékát teszi ki a GKI adatai szerint (a KSH kimutatása értelemszerűen valamivel kisebb). A hat legnagyobb áruterület esetében már jóval magasabb, hat százalék ez az arány. A számítástechnikai eszközök esetében pedig kiugróan magas, 32 százalékos az online csatorna részesedése, de jóval az átlag fölötti, 11 százalékos részt hasítottak ki a műszaki cikkeket értékesítő webáruházak is.

(Világgazdaság, 2015. március 11.)

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.