mérlegen

Rághatja a körmét a boltos is, a kormány is

Gyorsabb béremelés? Ráolvasással nem megy. Munkaerő nincs, több pénz bérre egyre kevesebb. Az SzJA, vagy a vállalkozások járulékterhe csökkenjen? Fejlesztés,versenyképesség, vagy bér? Az "és" a boltosnak nem fér bele.

Nagy a kíváncsiság, milyen gazdaságpolitikával rukkol elő a kormány. Egyes hírek szerint átfogó stratégiai váltás, gyorsabb béremelés jöhet, az MNB és az MKIK már nekiveselkedtek javaslataik kidolgozásának. Az MKIK elnöke szerint egyebek mellett a jelenleginél is gyorsabb kereseti felzárkóztatásra van szükség, ami önmagában nyilván nem vitatható, hiszen jelentős azoknak a száma, akik a határokon túl keresik meg a kenyérre valót, az innenső oldalon elérhető béreknél jóval több pénzért, munkaerő pedig - főleg szakképzett - itthon egyszerűen nincs. 

Mit is miből?

A kérdés mindössze az, hogy vajon lesz-e pénzük a vállalkozásoknak az eddigieknél gyorsabb bérfejlesztésre, hiszen ahhoz több bevétel is kell, ráadásul ott vannak az új kihívások is, a digitalizáció, a hagyományos technológiát leromboló diszruptív technológiák, ahol aki nem lép, lemarad. Sőt, önmagában a pénztáros béremelése gyenge gyógyír a boltban, ha közben a másikban - nagyobban - jön az önkiszolgáló pénztár.

És az eddigiekhez azért hozzátartozik, hogy a valóban jelentős és szükséges béremeléseket, ezen keresztül pedig a lakossági fogyasztás jókora bővülését nagyobbrészt a munkaerő hiánya hajtotta. A gazdaság növekedését többszörösen lepipáló béremelésben persze a minimálbérek emelésének és a nagyobb teljesítményeknek (GDP-nek) is volt nem lebecsülhető szerepe, a járulékcsökkentés is hozott bérekre fordítható pénzt a konyhára.

De a bérek még mindig alacsonyak, ebben van igazság, a további gyorsabb felzárkóztatásnak ugyanakkor egyszerű korlátai is vannak. A legnehezebb akadály a kevés pénz, ugyanakkor kellene fejleszteni is, vészesen nyom a digitalizációs kényszer, szakképzett munkaerőből is több kell, tehát oktatásra is kellene több pénz a cégek költségvetéséből is.

Egykulcsos SzJA? Nagyobb járulékcsökkentés?

Az egykulcsos SzJA-nak két baja van. Egyik, hogy mit bír el a költségvetés, a másik, hogy ugyan több pénz marad a dolgozók zsebében, többet is költekezhetnek így, ami valamit visszacsorgat a növekedés többlete és különféle adóbefizetések révén, de hát a cégek bérköltségei (most a majdani emeléstől eltekintve) nem változnak.

És így béremelés nélkül is több a nettó a dolgozók zsebében ugyan, de magas marad a cégek bérköltség szintje - a versenyképesség pedig nem javul. Pedig neki kellene a legjobban, főleg a digitalizációs fejlesztések révén.

Ágrólszakadtak viaskodása

Megnéztük, az elmúlt években hogyan alakult a kereskedők, vendéglátósok, szállodások piaca, teljesítménye és a bérköltségük. Egyrészt azért együtt, mert amúgy is rokon lelkek valahol, legalább annyiban, hogy mindhárom területen a nemzetgazdasági átlagnál kisebbek a keresetek és szolgáltatnak mindannyian a családoknak. A másik ok, hogy a teljesítményt, a hozzájárulásukat nézve a GDP-hez csak e három terület együttes adata áll rendelkezésre jelenleg, 2017 végéig bezárólag. De hát végül is nem baj, ha kitekintünk egy kicsit a boltos világból, hasonló fertályakra.

Tehát az összegzés döntő része a következőkben részletezett körre terjed ki, azzal, hogy a bolti kiskereskedelem mellett az úgynevezett nagykereskedelemről (amikor a nagykereskedő a viszonteladó vendéglátóst, vagy boltost szolgálja ki) nincs bevételi adat. Lehet látni, hogy a bevételek azért szépen gyarapodtak, a jármű értékesítést leszámítva, hiába, ami drága, az drága. A vendéglátókon pedig nyilván segített az áfakulcsuk csökkentése is, így önmagában ezzel nem is lenne baj, sokkal inkább azzal, ami utána következik:

árbevétel 2013 2017 2017/2013
kiskereskedelem 8.514 10.426 + 22%
vendéglátás 754 1.073 + 42%
jármű értékesítés 571 606  + 6%
szálláshelyek 167 278 + 66%
összesen 10.006 12.383 + 24%
KSH, bruttó, nettó, 4 fő fölötti

Ezért kell körmöt rágni

Ha viszont jobban körülnézünk, akkor azt lehet látni, hogy a különféle szolgáltatók árbevétele és teljesítménye, ami alatt most hozzájárulásukat nézzük a GPH-hez, hasonló ütemben emelkedett az elmúlt években. Ezzel szemben a béremelés üteme jóval nagyobb volt az elmúlt öt esztendőben, ami azt is jelenti, hogy a bérfejlesztés kényszere miatt el is kellett venni valahonnan legalább a pénz egy részét. Nyilván a fejlesztés volt az a terület, amely legjobban megsínylette a béremelés nem kevés költségét, minél kisebb egy vállalkozás, annál inkább.

Most már csak az a kérdés, ha gyorsabb béremelésre kell kapcsolni, akkor azt miből fizetik ki a vállalkozások, hiszen a bevételeik eddig is kisebb ütemben emelkedtek a keresetek megugrásánál. Tehát sok vállalkozásnál az étlapon ugyan ott lesz a béremelés mellett a fejlesztés is, csak éppen a céges pénztárcák sokkal vékonyabbak is lehetnek az igényeknél, az átlagot tekintve.

Így helytálló az az MKIK-s vélemény, hogy felül kell vizsgálni a hatéves bérmegállapodást, ugyanis a cégek jelentős része csak akkor tud gyorsabban bért emelni, ha kap ehhez járulékkedvezményt is. A gyorsabb béremelés másik feltétele az elsősorban digitális fejlesztés, de hát pontosan innen szívta el eddig is a pénzt a növekedésnél nagyobb béremelés.

Most már csak az a kérdés, hogy ki mire gondol és ki fogja tövig rágni a körmét, mert ráolvasásból nehéz több pénzt csinálni, ahhoz teljesítmény is kell. Meg versenyképesség is:

kereskedelem
vendéglátás
szálláshely
  árbevétel
teljesítmény - GDP
bérköltségek
2013
2017
2017/2013
2013
2017
2017/2013
2013
2017
2017/2013
10.006
12.383
+ 24%
3.109
3.875
+ 25%
901
1.309
+ 45%
KSH, érték: ezer milliárd forint, 4 fő feletti vállalkozások, GDP: teljes kereskedelem, nagykereskedelemmel együtt

(blokkk.com, 2018. április 18.)

 

Túlóra tortúra: minden boltos tolja

Több mint háromezer embert pótol a boltokban a túlóra, de a létszámhiány ennél sokkal nagyobb. Azért is, mert a túlóra nem olcsó mulatság. És szabályai is vannak. 2018-ban sem marad el a túlóra, ami kicsiknél, nagyoknál egyaránt szalad.

- Főnök, akkor kicsengettek, lehúztam a redőnyt, megyek haza. - Józsikám, izé, tudnál maradi, egy kicsit? Most jött be a kolbász, ki kellene pakolni a hűtőbe! - Főnök! A múltkor is szombatra adta ki a túlóráért járó szabadidőt, közben pedig aznap ki sem nyitott a bolt! 

A boltos világot az ág is húzza. Jól megy a piac, de azért évente ezrével zárnak be elsősorban kisebb boltok, emelni kell a béreket a minimálbér és a munkaerő hiánya miatt, ami nem kevés pénz és az elmúlt években egyre többet kellett túlóráztatni. Ez nyilván nem jó a boltos dolgozónak, de a boltosnak sem, hiszen a béren felül pótlékot is kell fizetni érte. De hát ha nincs elég ember, nincs sok választás.

Megugrott a túlóra, de vissza is kellett fogni belőle

A munkaerőhiány megtornáztatja az egész gazdaságot. Nyilván ha nagyon ég a ház, a boltos is elrendeli a túlórát. Az elmúlt öt esztendőben meg is ugrott a túlóraszám a boltokban, bő harmadával. A csúcsot, 5,7 millió órát 2016-ban lehetett mérni, utána egy kicsit be kellett húzni a féket. 2017-ben ugyanis belépett a nagy költséget jelentő minimálbéremelés és közben persze az alkalmazottak keresetét a munkaerőhiány miatt is kellett emelni, nem is kicsit. Így már túlórára sem futotta annyi, hiába dúlta fel a pultok világát a munkaerőhiány. És nyilván a drágább, de hézagos munkaerőpiacon az alkalmazott - ilyen a piac, amikor valamiből kevés van - jobban tudta érdekeit érvényesíteni és ha nem nagyon kedvelte a sok túlórát, odébbállt egy házzal. Vagy sztrájkolt egyet.

De hát a 2017-es 5,3 milliós túlóraszám így is jócskán nagyobb a 2013. évinél, miközben a teljesített óraszám töredékével, öt esztendő alatt mindössze 8%-kal nőtt:

boltos óraszámok 2013 2014 2015 2016 2017 2017/3013
túlóra  3,9 4,4 4,9 5,7 5,3 + 36%
összes munkaóra 301 309 314 327 326 + 8,3%
KSH, érték: millió óra, négy főnél nagyobb vállalkozások

Túlóraszabályok

A túlóra egyébként több mint háromezer alkalmazott napi nyolcórás munkáját váltja ki, persze sokkal drágábban. Így a boltosok alapjában véve nem érdekeltek a túlórában. De hát a kényszer nagy úr.

A legfontosabb szabályok egyike, hogy egy-egy dolgozó számára évenként legfeljebb 250 túlóra rendelhető el (amit a jog rendkívüli munkaidőnek hív). Ez az óraszám kollektív szerződés - tehát a szakszervezet beleegyezése - esetén 300 óra lehet évente.

A túlóráért persze több pénz is jár a törvény szerint. Így a boltos választhat (ez persze minden más munkáltatóra is igaz), hogy vagy fizet 50% bérpótlékot, vagy a túlórának megfelelő időtartamú szabadidőt ad (amikorra persze az alapbér arányos része azért jár).

Ha heti pihenőnapon túlóráztat a boltos, akkor a pótlék mértéke 100% (szombaton, vagy vasárnap). De itt is lehet csere-berélni szabadidőre, viszont akkor is jár 50% pótlék. És azt nem lehet összekeverni az egyébként járó, úgyszintén 50%-os vasárnapi pótlékkal.

2018: nem marad el a túlóra és mindenki csinálja

2018 is túlórával indult a boltokban. A januári 377 ezer óra egyáltalán nem kevés, sőt, azt sejteti, hogy a legutóbbi időszakhoz hasonló nagyságrendű is lehet a túlóraszám a boltokban.

És a túlóra egyaránt szalad a kisebb és a nagyobb boltokban. A legkisebb mikro- és kisvállalkozásoknál is rákényszerülnek a túlóráztatásra, bár az összóraszámot tekintve náluk aránya fél százalék. A középvállalkozásoknál már egy százalék körüli a túlóra aránya, itt már több pénz lehet rá. A nagyvállalkozásoknál megint ugrik egyet a túlóra mutató, 2% fölé kúszik. Többe is kerül nekik:

boltos túlórák 2018 január
túlóra összes munkaóra létszám
50 fő alatt 69,4 ezer óra 14,6 millió óra 98 ezer fő
50-249 fő 32,3 ezer óra 3,5 millió óra 23 ezer fő
250 fő felett 275,3 ezer óra 11,9 millió óra 83 ezer fő
összes 377 ezer óra 30 millió óra 204 ezer fő
KSH, négy főnél nagyobb vállalkozások

(blokkk.com, 2018. április 10.)

 

A béremelés megkínozza a boltokat

És még nincs vége. A boltoknak sokkal jobban kellett bért emelni, mint ahogyan a bevételeik nőttek. Ebből a harapófogóból nem tud mindenki kiszabadulni: beruházni is kellene, de a kettő együtt nagyon sokba kerül. A legkisebb boltoknak öt esztendő alatt 70%-kal kellett a béreket emelniük. Miből is? ₪₪₪

A bolti kiskereskedelmi forgalom szépen hízott az elmúlt években, a 2012. évi mélyponthoz képest a bevétel negyedével nőtt fél évtized alatt. Igen ám, de 2017-ben a munkaerő hiánya és a minimálbérek emelése miatt az alkalmazottak javadalmazására a bruttó kereseteket nézve már másfélszer annyit kellett költeni, mint fél évtizeddel korábban. Ez azt jelenti, hogy olyan sok pénzt emészt fel a béremelés a boltok költségeiben, aminek egy részét már nem pótolja a bevételek emelkedése. Valahonnan el is kell venni sokaknak.

A boltos kiskereskedelemben közben a foglalkoztatottak száma alig mozdult öt esztendő alatt, az elmúlt három évben pedig semmit sem nőtt az összlétszám (a foglalkoztatottak számában mindenki benne van, aki bármilyen munkát végez, alkalmazottként, vállalkozóként, vagy például segítő családtagként). A boltok száma viszont csökkent, döntő részben a kisvállalkozások körében.

2012-2015 között a kiskereskedelmi forgalom 12%-kal, a keresetek 13%-kal emelkedtek, tehát ebben az időszakban az átlagot tekintve ki lehetett termelni a bevétel növekedéséből a bérek emelését. Na de utána?

2016-ban már olyannyira felerősödött a munkaerő hiánya, hogy a kereseteket 13%-kal kellett emelni, egy év alatt persze, ami a forgalomemelkedés ütemének a kétszerese volt. 2017 kíméletlenebb esztendő volt, ekkor már 17% volt a javadalmazások növekedése (háromszoros volt a tempója a bevételekhez mérve), amiben nyilván szerepet játszott a kötelező minimálbér emelése is:

boltos világ 2012 2015 2016 2017 változás 2017/2012
árbevétel
ezer milliárd forint
8.249
9.278
9.668
10.426
+ 26%
bruttó keresetek
ezer milliárd forint
337
380
428
501
+ 49%
foglalkoztatottak 
ezer fő
355
369
368
368
+ 4%
boltok száma
ezer darab
145 
133
129
126
- 13%
KSH, bruttó kereset: összes kereset értéke, járulék nélkül, 4 főnél nagyobb vállalkozások, boltszám: 2017-ben első félév,

A kisboltokat nagyon megcsapta a béremelési kényszer

Arról sok információ lát napvilágot, hogy a nagy áruházak milyen ütemben emelik dolgozóik fizetését. Őket nem a minimálbér hajtja, hiszen általában annál sokkal többet fizetnek, még akkor is, ha a szakszervezet időnként elszámolja magát, hanem a munkaerő hiánya. A kisboltosokat viszont a minimálbérek kötelező emelése nyomja jobban, azzal, hogy őket is megkínozza ráadásként a munkaerő hiánya. Nem véletlen a boltbezárás, vagy a "rögtön jövök" táblák szaporodása, hiszen ahol ilyet látni, ott akkor éppen már csak egy ember dolgozik.

A béremelési kényszer olyan erős volt a kis létszámú , tehát a legkisebb boltok körében, hogy a kiskereskedelem átlagánál sokkal nagyobb mértékben kellett a kereseteket megdobniuk. A legkisebbeknek a legjobban, öt esztendő alatt együttesen 70%-kal, de ha csak a 2017-es évet nézzük, akkor 18%-ot kellett emelniük. Hogy miből? Leépítettek minden mozdíthatót, pedig pontosan a fordítottjára lett volna szükségük. Ha már drága az ember, akkor jöjjön egy kis vásárlócsalogató, költségeket lefaragó beruházás, mint a nagyáruházakban:

boltok bérköltsége 2012 2015 2016 2017 változás 2017/2012
5-9 fő 53 67 76 90 + 70%
10-19 fő 44 51 59 66 + 50%
20-49 fő 32 34 40 50 + 56%
KSH, érték: milliárd forint, bruttó kereset: összes kereset értéke, járulék nélkül,
4 főnél nagyobb vállalkozások

Ez a kör adja a boltos alkalmazottak keresettömegének 40%-át, miközben az alkalmazottaknak a felét foglalkoztatják. De ebből a bérszintek különbségeiről nem lehet pontos következtetést levonni, mivel a nagyáruházakban jelentős a részmunkaidős foglalkoztatás és a külső, például diákfoglalkoztatás is.

Ebből a harapófogóból kiszabadulni csak a versenyképességet erősítő fejlesztésekkel lehet, de egy darabig még tovább kell emelni a béreket is. A kettőre együtt nem mindenkinek volt, van és lesz elég pénze.

(blokkk.com, 2018. április 5.)

 

Megy a pénz bérre a boltban, de nem jön senki

Dolgozni. A bérköltség mellett csak az álláshirdetések száma nő. Megmerevedett a boltos munkaerő piac, a ledolgozott órák száma már nem nőtt 2017-ben. Már túlóráztatni sem könnyű, hiszen drága.

A tengernyi álláshirdetés persze kevés ahhoz, hogy szaporodjon a boltos eladók száma, de hát a pénzük viszont véges a kereskedőknek. 2017-ben a teljes bérköltség (járulékokkal együtt számolva) 13-14%-kal nőtt, több mint kétszer olyan ütemben, mint a boltos kiskereskedelem bevétele.

A nagyobb (legalább öt alkalmazottat) foglalkoztató boltok körében megközelítette 2017-ben a bérköltségek növekedésének összege a 80 milliárd forintot. Ehhez kell mérni, hogy a járulékcsökkentés miatt 25-30 milliárddal kevesebbet kellett a költségvetésbe befizetni. Nem nagyon tudtak volna több bérköltséget kipréselni magukból a boltosok sem, így nem lehet eltagadni, hogy jól jött ez a pénz, ami ott maradt a házipénztárakban. És el is ment bérre.

Az elmúlt fél évtizedben összesen 40%-kal emelkedett a boltok bérköltsége, amiben a döntő súlya a munkaerő hiányának volt, az átlagot tekintve. A kisebb boltosok azonban - az átlag alatt - már a minimálbér miatt nyögtek nagyobbat:

  2013 2014 2015 2016 2017 2017/2013
bérköltség 
(milliárd forint)
454
475
501
564
640
(várható éves)
141%
alkalmazottak létszáma
(ezer fő)
179
183
187
193
 196
(november)
109%
KSH, bolti kiskereskedelem, négy főnél nagyobb vállalkozások, bérköltség: teljes

Befolyásolja a vállalkozások munkaerő gazdálkodását a diákmunka, a külső munkaerő bevonása, ami már nem része a bérköltségnek. Talán nem véletlen, hogy a tescos sztrájk idején a szakszervezet egyik követelése az volt, hogy határt szabjanak a kölcsön munkaerőnek, persze kérdés, hogy akkor honnan lenne ember a boltban. A boltbezárás pedig, amivel sajnálatos módon folyamatosan számolni kell, és a vállalkozások számának csökkenését is jelenti, játszhat bizonyos irányú szerepeket a munkaerő piacon.

Megmerevedett a boltos munkaerőpiac

A boltok bevétele nyilván korlátot szab a bérek emelésének is, hiszen azt is abból kell fizetni, ugyanúgy, mint bármely más költséget. A boltok munkaóra teljesítményén is látszik ez, mivel 2017-ben megállt az óra:

munkaórák 2013 2014 2015 2016 2017
összes 301 309 314 327 328*
teljes munkaidő 247 254 262 278 279
részmunkaidő 54 55 52 49 49*
előbbiekből túlóra 3,9 4,4 4,9 5,7 5*
KSH, munkaóra értéke: millió óra, */: várható, négy főnél nagyobb vállalkozások

A boltos vállalkozások teljesített munkaóra adatai azt mutatják, hogy 2016 végéig folyamatosan, összesen közel tizedével emelkedett a ledolgozott idő, de 2017-ben már gyakorlatilag megállt az óraszám növekedése, hiába tolták tovább felfelé a béreket a boltosok. Ez azt is jelenti, hogy több emberre már nem futja. A teljes munkaidősök foglalkoztatása ezt az ívet ugyan túllépte, ott 10% felett emelkedett a ledolgozott órák száma, de 2017-ben ebben a körben is megállt az idő.

Hiába jelent hatékonyabb, rugalmasabb foglalkoztatási formát a részmunkaidős alkalmazás, úgy tűnik, a dolgozók - hiszen hirdetnek ilyet is sokat - nem ezzel a lehetőséggel élnek elsősorban, vissza is esett az óraszám ebben a viszonylatban több mint tizedével. A részmunkaidős foglalkoztatásban éllovas diszkontok persze jó magas béreket adnak, olyat, amikor részmunkaidő alatt is akár többet lehet keresni, mint egy gyengébben fizető kisboltban nyolc óra alatt.

És feltehetően a részmunkaidős foglalkoztatás súlyvesztéséhez hozzájárulhatott másik oldalról az is, hogy ha már horogra akadt egy új dolgozó, akkor biztonságosabb munkaidő alapot jelent a teljes munkaidő, hiszen nagy a jövés-menés az alkalmazottak körében, így csak magasabb bér mellett lehet kicentizni a részmunkaidősök beosztását.

Túlóra: az drága

A túlóráért, a túlmunkáért vaskosabb bér jár a szokásosnál, így ha amúgy is emelkednek a bérek, kétszer is utána kell számolni, mennyi túlóra éri meg. Csökkent a túlóraszám 2017-ben, de csak a 2016-os csúcsot megelőző év szintjére csúszott vissza.

A magasabb bérszint mellett, hiába volt járulékcsökkentés, azért erre már nem futotta annyi, mint korábban. Feltehetően ez a munkaerő piac egyik ilyen irányú hatása, tehát ha emelni kell a béreket, nincs végtelen sok pénz túlóráztatásra, bár a szakszervezetek is állandóan felemlegetik ezt a kényszerpályát a kifogásolnivalók sorában.

És hát tudott dolog, hogy az óraszám és a bérszámfejtés nem minden. A munkaügyi ellenőrzések azért feltárnak hiányosságokat is. A kényszer a törvény szabta kereteken belül és kívül is nagy úr, de aki pontosan fizet és jelent, az azt mondja, hogy belül ugyan szűkösebb, de ha már ő ott van, akkor legyenek belül a többiek is.

(blokkk.com, 2018. február 12.)

 

Már túlórára sem futja annyi

Kevesebb a túlóra, mert már arra sem futja. Négy év alatt 30%-kal emelkedett a túlóraszám. Közben 180 milliárd forinttal, 40%-kal nőtt a boltosok bérköltsége.

2017 eddig megismert időszakában, január és augusztus között némileg csökkent a túlórák száma a boltokban, áruházakban. Év közben általában hullámzik a túlóraszám, időszakonként ugyan túl is lépte 2017-ben a korábbi szintet, de összességében mérséklődött a rendes munkaidőn túli foglalkoztatás. A munkaügyi szabályok szerint egyébként évente 250 túlóra engedélyezett, kollektív szerződés esetében lehet ez 300 óra.

Ára is van a túlórának, ami 50% bérpótlék. De lehet helyette szabadidőt, vagy pihenőnapot is lehet adni. Ha heti pihenőnapra, vagy munkaszüneti napra esik a túlóra (utóbbi napokon egyébként a boltok többsége nem nyithat ki), akkor már 100% a pótlék. De ha ebben az esetben kap szabadidőt, vagy pihenőnapot a túlóráztatott dolgozó, 50% pótlék akkor is jár neki.

Feltehetően a munkaerőhiány miatt nem szabadidő, vagy pihenőnap csúszik a boltos alkalmazottak ölébe, sokkal inkább a túlórapótlék. De hát ez az előbbiek miatt nem olcsó mulatság.

2017 első nyolc hónapjában az előző év azonos időszakához képest ugyan kevesebb volt a boltokban a túlóráztatás, de még mindig több valamivel, mint 2015-ben. 2016 pedig csúcs volt a túlóráztatásban:

2015
2016
2017
2,9 millió óra 3,5 millió óra 3 millió óra
KSH, január-augusztus, négy főnél nagyobb vállalkozások,

Az elmúlt években - 2013-2016 között - közel másfélszeresére nőtt a túlórák száma a bolti kiskereskedelemben, nyilván ezzel is pótolni próbálták a hiányzó munkaerőt. A létszám alig változott, növekedése éves átlagban 2-3% volt, de hát ennél több ember kellett volna. A bérköltségek viszont negyedével nőttek, 2013-hoz képest, ami szépen vitte a pénzt. A 2017-ben várható éves bérköltség 108 milliárd forinttal lehet több a négy évvel korábbinál:

  2013 2014 2015 2016 2017 2017/2013
túlóra
(millió óra)
3,9
4,4
4,9
5,7
.
.
bérköltség (milliárd forint)
455
475
500
564
635
(várható éves)
140%
létszám
(ezer fő)
179
183
187
193
 196
(augusztus)
108%
KSH, négy főnél nagyobb vállalkozások,

És még hátra van a fekete péntekekkel tűzdelt november, majd a karácsonyi roham. A diák munkaerő, vagy éppen a nyugdíjasok foglalkoztatása is enyhíthet valamennyit a munkaerő gondokon, de túlóra nélkül nem úszható meg a boltozás.

(blokkk.com, 2017. november 10.)

 

Nagyon viszi a pénzt a bér a boltban

Egyre többet kell kifizetniük a boltosoknak a béremelésre. 2014-ben még megúszták 20 milliárdból, 2017-ben a többlet 70 milliárd felett lesz. Okosabb alulról tolni, mint sztrájkkal felülről rángatni. Hiánycikk: mikor állnak ki a szakszervezetek a legkisebb keresetű bolti dolgozók mellett.

Szépen dolgozott az elmúlt években a munkaerőhiány a boltos kiskereskedelemben is. Emelni kellett a bért, aminek persze korlátja is van, hiszen ez ugyanolyan költség, mint bármelyik más, a bevételből kell kifizetni. 2013-tól - azóta nő folyamatosan a boti kiskereskedelem, a 2017-ben várható forgalmat is beleszámítva - öt esztendő alatt együttvéve 20% a boltos kiskereskedelem árbevételének (tehát nem a volumennek, mennyiségnek) növekedése. Ehhez képest a bérköltségek ennek a kétszeresével drágultak, 40-45%-kal öt év alatt.

A 2017-es 5 százaléknyi járulékcsökkentés (27% helyett csak 22%-ot kell fizetni) 25 milliárd forint megtakarítást hozott a boltosok konyhájára a négy főnél többet foglalkoztatók körében. Nagyon is jól jött, de ez azért kevés. A boltos kiskereskedelemben a 190 ezer fő körüli létszám 2017-ben nem változott, pedig több eladóra lenne szükség. Több bérre - főleg a kicsiknél - már nem futja. Mindez azt is jelenti, hogy végeredményben a bolti kiskereskedelemben összességében sem leépülés, de létszámbővülés sem volt, növekvő munkaerőhiány viszont igen.

Feltehetően azonban sok kisbolt bezárt végleg 2017-ben is, hiszen első félévben 23 ezer fővel csökkent kiskereskedelemben a foglalkoztatottak száma (amiben a vállalkozók, segítő családtagok mellett már a legkisebb boltok alkalmazottai is benne vannak).

Okosabb a kormány a szakszervezeteknél

Sokan mondják és igaz is, hogy Magyarországon a legkisebb keresetek rettenetesen alacsonyak, mindenhez képest. Így nehéz fogást találni a minimálbérek emelésén, egy kivétellel: a kisvállalkozások egy részénél ez az utolsó csepp a pohárban, ebben az esztendőben is több ezer kisbolt fogja lehúzni a redőnyt. Ebben persze a kíméletlen piaci verseny is ludas. Éppen ezért rájuk fért volna némi célzott állami támogatás, egyrészt a fejlesztésekhez. Mert tőlük is elvárja a vásárló a kellemesebb vásárlási környezetet és nem mindegy, hogy mennyire elavult felszereléssel, például hűtővel, mérleggel, szállítóeszközzel dolgoznak, ami ráadásul költségtényező is. A másik apró ok a munkaerő megtartása. A munkaügyi ellenőrzések a kereskedelemben az ellenőrzött körben  közel 10%-os feketézést mértek. Ehhez persze rögvest hozzá kell tenni, hogy ez nem általánosítható adat, több ok miatt sem, de súlyos (a munkaügyi ellenőrök egyébként azért legalább sejtik, milyen irányba kell menniük, ha jogsértést keresnek).

Feszült esztendő lesz 2018, amikor tovább nő a minimálbér, ami alulról tolja a kereseteket. Ez kétségtelenül jó a legkisebb keresetűeknek és önmagában nem is rossz irány ezzel az eszközzel felfelé nyomni a legkisebb kereseteket. A szakszervezetek sztrájknyomása a multiknál és az egyébként a legtöbb bért fizető multi áruházak szapulása legkedvezőbb esetben is csak tovább élezi a bérversenyt a kisebbek rovására. A legjobban fizető élelmiszeres multi áruházaknál 250-300 ezer forintos sávban mozog a bolti dolgozók kereseti lehetősége, amitől egyébként most már alig marad el a Tesco, sőt, multikörben nem is utolsó jelenleg, miközben például a Coop boltok 160-170 ezer forintokat kínálnak.

Azért az egy jó kérdés, hogy a KDFSZ és a KASZ, a két boltos szakszervezet mikor áll már ki a legkisebb keresetű kisboltos alkalmazottak mellett is.

A bolti kiskereskedelem bérköltsége - mindent mérlegre téve - szépen hízik:

bolti kiskereskedelem bérköltsége 2013 2014 2015 2016 2017* 2017/2013
bértömeg 358 374 394 444 520 145
bérköltség járulékokkal együtt 455 475 500 564 635 140
bérköltség növekménye előző évhez képest . 20 25 + 64 + 71 .
KSH, milliárd forint, bruttó kereset és egyéb munkajövedelem, négy főnél nagyobb vállalkozás
*/: első félév alapján becsült adat, 2017/2013: százalék
 
Elég eladó csak aranyárban

Lenne, de arra meg nincs pénz. A vásárló ugyanis kifordulna abból a boltból, amelyik egyik pillanatról a másikra még jobban megdobná a béreket - meg az árakat, mert anélkül nem menne. Lehetne persze azt mondani, hogy ha mindenki emel, akkor nem tud mit csinálni a vásárló, de egy apróság miatt ez sem igaz. Vannak ugyanis a már említett bérkülönbségek, ráadásul egyéb költségkülönbségek is, a még magasabb árak mellett pedig még szemfülesebb igyekezne lenni a vásárló és ki lehet találni, hová menne vásárolni még többet.

A boltokban 140 ezer fő körüli az eladóhad létszáma (a négy főnél nagyobb boltok körében, tehát a legkisebbek nélkül). 2017-ben a boltos kiskereskedelem teljes bérköltségének 58%-a jut a fizikai dolgozóknak, ebben az arányban nincs érdemi változás a korábbi évekhez képest (nyilván a szellemi munkát végzők körében is van munkaerőhiány, sőt, tehát ott is jobban kellett emelni a béreket).

A fizikai munkát végző bolti dolgozók bérköltsége is alaposan megugrott az elmúlt esztendőkben, öt év alatt pedig több mint 100 milliárddal emelkedett:

bolti dolgozók bérköltsége 2013 2014 2015 2016 2017* 2017/2013
bértömeg 199 216 228 257 300 147
bérköltség járulékokkal együtt 253 275 290 326 366 141
KSH, milliárd forint, fizikai dolgozók bruttó keresete és egyéb munkajövedelme,
négy főnél nagyobb vállalkozás, */: első félév alapján becsült adat, 2017/2013: százalék
 
(blokkk.com, 2017. szeptember 21.)

 

Kérek tíz deka párizsit túlóra nélkül! Kezicsókolom, hát olyan nincs

A boltos kiskereskedelem májusi-júniusi megugrása felhúzta a túlóráztatást is. Hiába, ha csökken a létszám, van munkaerőhiány, akkor van túlóra is.

Az elmúlt években alaposan megugrott a munkaerőhiány a bolti kiskereskedelemben, nőtt a betöltetlen álláshelyek száma, így nem sok választásuk maradt a kereskedőknek, nyomták - amennyire persze csak lehet, hiszen ott a szakszervezet - a túlórát. Ha túlzásba viszik, akkor viszont könnyen odébbáll az eladó, megteheti, ehhez nem kell szakszervezeti segély. Mentek a bérek is felfelé közben, rendesen, a boltokban a fizikai dolgozók havi bruttó átlagkeresete 20%-kal nőtt egy év alatt.

Csökkent a létszám, nőtt a túlóra

De hát a legfontosabb, a létszám nem nagyon változott, sőt. A bolti kiskereskedelemben a foglalkoztatottak számát nézve (amiben mindenki benne van, aki a boltokban dolgozik, alkalmazott, egyéni vállalkozó, segítő családtag, így sokkal fontosabb mutató, mint a négy főnél nagyobb vállalkozások adatait összegző mutató) rendkívül sanyarú kép rajzolódik ki. Az elmúlt öt esztendőt nézve előbb 2015 első negyedévében volt csúcson a boltos foglalkoztatás (ez volt a vasárnapi boltzár indításának negyedéve, március 15 után kellett a hét utolsó napján a redőnyöket lehúzni a vásárlók orra előtt, tehát két és fél hónapig szabad volt a vásár, kellett is a több ember), 374 ezer fővel. Talán nem véletlen, hogy a másik csúcs 2016 második negyedévére esett, ekkor lehetett újra kinyitni vasárnap, ekkor 376 ezer főre ugrott a teljes létszám. A közbenső időszakban persze sokkal kevesebben dolgoztak a boltokban (ennyi hatása azért volt a boltzárnak).

Na, de ezután negyedévről-negyedévre szépen olvadozott a foglalkoztatottak száma, a legutolsó 2017 első negyedévi adat szerint már csak 361 ezren ügyködtek a boltokban, áruházakban. Mindezek tükrében célszerű nézni a túlóráztatást:

  2013 2014 2015 2016 2017/2013
túlóra 3,9 4,4 4,9 5,7 146%
betöltetlen álláshely 1.404 2.191 2.945 3.819 272%
KSH, négy főnél nagyobb vállalkozások,
túlóra: millió óra, kiskereskedelem,
betöltetlen álláshely: teljes kereskedelem, első negyedéves adatok

A túlórák aránya 1,3%-ról 1,7%-ra, súlyát tekintve 30%-kal emelkedett eközben. (2016-ban a boltosok összesen 327 millió órát dolgoztak a négy főnél nagyobb vállalkozásoknál.)

És akkor jött a május

2017 első negyedévében még csak mozgolódott a boltos kiskereskedelem, a növekedés üteme 3% volt, a legnagyobb létszámgondokkal küszködő élelmiszer piac 1,7%-kal nőtt. Májusban, júniusban viszont nagyot ugrott a boltos piac, 6%-kal, majd 5,5%-kal nőtt, amit a májusi adatok alapján úgy követte a túlóráztatás, hogy utolérte az előző évi, jó magas szintet.

2017 első negyedévében a túlóraszám 0,9 millió volt a boltokban, kevesebb, mint egy évvel korábban, akkor 1,1 millió óra volt (ne feledjük, a húsvéti ünnepek 2016-ban márciusra, 2017-ben áprilisra estek, ez az eltolódás az élelmiszerboltok túlóráztatásában is nyomon követhető). 2017 áprilisában már utol is érte magát a túlóráztatás, erősen megközelítve az előző évi rendkívül magas szintet, a félmillió órát. Májusban pedig már az 514 ezer túlóraszám túl is lépte az előző évit (506 ezer órát). Tehát a korábbi években alaposan feltornázott szinten mozog ismét a túlóráztatás a boltokban. A munkáskéz pedig továbbra is hiánycikk sok-sok boltban, kicsiben és nagyban egyaránt.

(blokkk.com, 2017. augusztus 4.)

 

 

Kíméletlenül röpködnek százmilliárdok bérre a boltban

Kíméletlen év lesz 2017 a boltok bérgazdálkodásában: már 600 milliárd forintnál is több lehet a bérköltség. Ez közel 50 milliárddal több az előző évinél. Az 5%-os járulékcsökkentéssel 25 milliárdot takarítottak meg a boltosok, de hát a számla azért sokkal nagyobb, kétszeres volt. Az eladók bérköltsége öt év alatt a másfélszeresére nőtt.

2013 volt az elmúlt évtized első olyan esztendeje, amikor nőtt a bolti kiskereskedelem (előtte 2007-től 2012-ig nem tudott bővülni), számolja is a kormány az időszakot hónapnyi pontossággal. Ezt követően szépen gyarapodott a boltok bevétele, az átlagot tekintve mindenképpen, hiszen a növekedés üteme  négy év alatt - 2013-2016 között - együttesen számolva megközelítette a 20%-ot. De hát nem csak a forgalom nőtt, hanem a munkaerőhiány is, ami az egész nemzetgazdaságban alaposan felpumpálta a béreket, természetesen a bolti kiskereskedelemben is. Így nem véletlen, hogy a bérre fordított költségek - a bértömeg - 2013-2016 között negyedével emelkedtek, amit természetesen a szerencsére azért növekvő bevételekből kellett a kereskedőknek kifizetniük.

2017 kíméletlen év lesz a bérgazdálkodásban

A munkaerőhiány nyomása valamelyest enyhült 2017 elejére a legkülönbözőbb jelzések szerint, de még egyáltalán nem szűnt meg, így 2017-ben nem csak a minimálbér emelése, hanem a munkaerő vadászat miatt is tovább kellett emelni a béreket. A Központi Statisztikai Hivatal év eleji adataiból előrevetítve az látszik, hogy a boltokban ez további jelentős terhet jelent majd.

2016-ban közel 450 milliárd forintot költöttek bérekre a kereskedők (járulékokkal együtt ez már 560 milliárd forint felett járt). A a januári-februári béradatok alapján már egyértelmű, hogy erre alaposan rá kellett tenni még 2017-ben. Pusztán a február havi adatok között is jókora a különbség, hiszen 2017 második havában a boltok bérköltsége 42 milliárd forint volt, egy évvel korábban viszont még csak 35 milliárd forint.

2017-ben a bolti kiskereskedelem bérköltsége a legóvatosabb becslés mellett is legalább 500 milliárd forint lehet, ami közel 50 milliárddal több, mint egy évvel korábban. 2013-hoz mérve 40%-os a bértömeg emelkedése. A 2017-től beléptetett 5%-os vállalkozói járulékcsökkentés 25 milliárd forintot hagyott a kereskedők zsebében, de a bérköltség emelkedésének a számlája ennek a kétszerese volt:

bolti bérköltség 2013 2014 2015 2016 2017* 2017/2013
bértömeg 358 374 394 444 500 1,40
bérköltség járulékokkal együtt 455 475 500 564 610 1,34
KSH, milliárd forint, bruttó kereset és egyéb munkajövedelem, négy főnél nagyobb vállalkozás
*/: február alapján becsült adat, 2017/2013: százalék

Eladók bére: nagyobbat kellett rajta lökni

A pénztárak előtt türelmesen, vagy türelmetlenül sorban álló vásárlók számára sovány vigasz, hogy nincs elegendő munkaerő, eladó, pénztáros, árufeltöltő a boltban. A bérük azért szépen emelkedett az elmúlt években, főleg az elmúlt két esztendőben, de hát úgy tűnik, ez még mindig kevés, hiszen a Lajtán túl ennek a háromszorosát is meg lehet keresni. De hát a munkaerő piac is kíméletlen, hiszen a legnagyobb emelést a bértömeget tekintve éppen 2017-ben kellett kiszenvedniük a boltosoknak, amiben a kötelező minimálbér is azért szerepet játszott, a munkaerőhiány mellett (a blokkk.com már korábban kiszámolta, hogy a munkaerőhiány kétszer erősebb nyomást jelentett 2017 elején a kiskereskedelem bérnövekedésében, mint a kötelező minimálbér emelése):

bolti eladók bérköltsége 2013 2014 2015 2016 2017* 2017/2013
bértömeg 197 214 226 255 292 1,48
bérköltség járulékokkal együtt 250 272 287 324 356 1,42
KSH, milliárd forint, fizikai dolgozók bruttó keresete és egyéb munkajövedelme,
négy főnél nagyobb vállalkozás, */: február alapján becsült adat, 2017/2013: százalék

 

Hát igen, a fizikai dolgozók bére a kiskereskedelem átlagánál jobban nőtt 2013-2017 között.

(blokkk.com, 2017. május 11.)

 

Bérköltség a boltban: nem ez volt az év bulija

A boltosoknak. Négy év alatt 100 milliárdjuk bánja már. Az eladó persze mást gondol. 2016-ban volt 40%-os bérmegugrás is. Decemberben az italárusok húztak az élre, Bözsi az illatszerboltban már csak a negyedik. A halárusok és a hentesek bérét kicsontozták, ők az örök utolsók, ráadásul az ő keresetük alig emelkedett 2016-ban.

2016-ban a bolti kiskereskedelemben foglalkoztatottak körében semmit sem változott a létszám az előző évhez képest, hiába emelték a fizikai dolgozók bérét közel 10%-kal. Ezen belül a nagyobb boltokban, ahol a vállalkozás négy főnél több alkalmazottat foglalkoztatott, néhány ezer fővel ugyan többen dolgoztak 2016-ban, mint korábban, de hát a munkaerőhiányon ez sem segített. Munkaerőhiány volt 2016-ban, béremelés volt 2016-ban, a létszámnövekedés viszont elmaradt. Összességében.

De hát mennyibe is fájt mindez?

Az elmúlt években a bolti kiskereskedelem bérköltsége folyamatosan emelkedett. A munkaerőhiány pontosan azokban az években erősödött fel, sok területen már közel a kezelhetetlen szintig, amikor a bolti kiskereskedelem forgalma - árbevétele - lendületet vett és növekedésre váltott. Ez az elmúlt négy esztendőt jelentette.

A boltosok - a négy főnél nagyobb foglalkoztatók - 444 milliárd forintot költöttek bérekre, ami a járulékteherrel együtt több mint 560 milliárd forint volt. Így a kiskereskedelem bérköltsége több mint 60 milliárd forinttal emelkedtek 2016-ban az előző évhez képest. Ez bizony 10% feletti növekedés, miközben a kiskereskedelmi forgalom csak 4,5%-kal bővült.

Az elmúlt négy esztendőben, amikor folyamatosan nőtt ugyan a kiskereskedelmi forgalom, de ezzel együtt a munkaerőhiány is, bő 100 milliárd forinttal, negyedével lettek nagyobbak a bérköltségek a kiskereskedelemben:

bolti bérköltség 2013 2014 2015 2016 2013/2015
bértömeg 358 374 394 444 + 86
bérköltség járulékokkal együtt 455 475 500 564 + 109
KSH, érték: milliárd forint, bruttó kereset és egyéb munkajövedelem költsége

(blokkk.com, 2017. március 6.)

 

Térdig gázolnak a túlórában a boltok

Soha ennyi túlóráztatás még nem volt a boltokban. A munkaerőhiány alaposan felnyomta a túlmunkát: öt év alatt közel másfélszeresére ugrott a túlórák száma.

A bolti kiskereskedelem létszámadatait böngészve egyértelmű, hogy a sokat emlegetett létszámhiány mellett - a blokkk.com számításai szerint mintegy 18 ezer ember hiányzik a boltokban - nem sikerült a létszámot feljebb tornázni, pedig volt béremelés. 2016-ban a bolti fizikai dolgozók (eladók, pénztárosok, árufeltöltők) havi bruttó átlagkeresete éves szinten 161 ezer forint volt, a 2015 évi 148 ezer forinttal szemben. Ez 9%-os emelkedés, éppen kétszerese a kiskereskedelmi forgalom növekedési ütemének ugyanebben az időszakban. Többet mutat azonban az, hogy 2016 utolsó negyedévében már 172 ezer forint volt a havi bruttó átlagkereset, az év eleji 154 ezer forinttal szemben, tehát év közben folyamatos volt a bérek emelése.

A legfontosabb, teljes körű létszámmutató szerint egy  fikarcnyit sem nőtt a létszám 2016-ban az előző esztendőhöz képest a foglalkoztatottak - tehát a boltokban bármilyen minőségben ügyködők - körében:

foglalkoztatottak száma 2015 2016
kiskereskedelem 369 368
KSH, érték: ezer fő, minden foglalkoztatott
 

Az alkalmazotti létszám változása, sem mutat jobb képet, ami a nagyobb boltokat jelenti, hiszen a növekedés mindössze 2,7% (ez másik oldalon viszont azt jelenti, hogy a foglalkoztatottak körén belül máshol csökkent a létszám):

alkalmazottak száma 2015 2016
kiskereskedelem 187 192
ebből fizikai dolgozó 136 139
KSH, létszám: négy főnél nagyobb vállalkozások, érték: ezer fő
 
Nincs elég eladó, így marad a túlóráztatás

Sok választásuk nem maradt a boltosoknak, ezért megnyomták a túlóráztatást. Sikerült is újabb túlórarekordot állítani, nem is kicsit. Köztudott, hogy karácsony tájékán kell a legtöbb eladó a boltokban, de hát 2016-ban év közben semmit sem változott a fizikai dolgozók létszáma a kiskereskedelemben, 140 ezer fő környékén mozgott mindvégig. Év vége felé sem sikerült feljebb tornázni az eladók létszámát.

A munkaerőhiánynak meg is lett az eredménye karácsony tájékán a túlóráztatásban, ennek értéke decemberben 668 ezer munkaóra volt. Korábban ennyi túlóra decemberben nem  volt.

Az utolsó negyedéveket (az október-december hónapokat) nézve is évről évre nőtt a túlóráztatás, 2016-ban megközelítette az 1,7 millió órát.

De hát a túlóráztatás nem 2016-ban kezdődött. Hosszabb távra visszatekintve a mélypont 2010-ben volt, 3,7 millió órával. Ezt követően szépen hízott a túlóraszám mutatója és 2016-ra fel is tornázta magát 5,7 millió órára:

bolti túlóra 2012 2013 2014. 2015 2016
összes teljesített munkaóra 304 301 309 314 327
teljesített munkaórákból túlóra 3,9 3,9 4,4 4,9 5,7
túlórák aránya 1,3 1,3 1,4 1,6 1,7
KSH, érték: millió óra, arány: százalék
 
A túlórának is ára van

Tudjuk, túlóra van ilyen is, meg olyan is. De hát kimutatás csak arról van, amit ki is fizetnek.

A túlóra hivatalos nyelven - a munkajogban - a rendkívüli munkaidő. A túlórába tartozik minden olyan munka, melyet a munkaszerződésben foglalt rendes munkaidőn kívül kell elvégezni. Egy alkalmazott egy munkanapon legfeljebb 12 órát dolgozhat, hetente pedig összesen csak 48 órát. Éves szinten a túlóra felső határa 250 óra, de ha van kollektív szerződés, akkor annak alapján 300 óra is lehet.

A túlóra díjazása 50%, de szabadidő is adható helyette (legkésőbb egy hónapon belül). A túlórákra, ha olyan időszakra esik, a pótlékokat is rá kell pakolni (műszakpótlék, vasárnapi pótlék). Tehát nem ingyen kell túlórázni. A munkajog szerint.

(blokkk.com, 2017. február 28.)

 

Tolják a boltok a részmunkaidőt

A Lidlnek már 3 órás részmunkaidős állása is van, az Auchan pedig 10 órást is kínál. Nyitvatartás kérdése is. Ha rövid a pénzed minimálbérre, nem egyszerű megtoldani részmunkaidővel.

A részmunkaidős foglalkoztatás Magyarországon a nemzetgazdaság egészét nézve az elmúlt években a Központi Statisztikai Hivatal kimutatása szerint 10% felett mozgott néhány százalékkal (a négy főnél nagyobb vállalkozások körében). A boltokban, áruházakban a nemzetgazdaság átlagának a kétszeresét is túllépi a részmunkaidős foglalkoztatás, ami érthető, hiszen napközben hullámzik a forgalom, a vásárlók munkaidejükön kívül, főleg a reggeli órákban és késő délutántól érnek rá leginkább boltba járni, a hétvégéről nem beszélve (egyébként péntek a legerősebb nap a kiskereskedelemben, a kora reggeli órákban pedig természetesen csak az élelmiszerboltok, áruházak kereshetők meg).

A részmunkaidős dolgozókat egyébként minden olyan területen nagyobb arányban alkalmazzák szerte a világban, ahol napon belül erőteljesebb mértékben hullámzik a szolgáltatás teljesítménye, hát a bolt, áruház pont ilyen terület.

A munkaerőhiány lenyomta a részmunkaidőt

A munkaerőhiányos évek, amikor erősödött a dolgozók alkuereje a munkaadókkal szemben, hiszen hiány van belőlük, így nagyobb a piaci értékük nekik is, valamelyest lehúzták a részmunkaidősök arányát. Ez nem véletlen, mivel az alkalmazott a teljes munkaidős foglalkoztatásban általában jobban érdekelt, így többet lehet keresni, igaz, viszont többet is kell dolgozni.

A bolti kiskereskedelemben a fizikai dolgozók körében meg is ugrott a részmunkaidősök aránya a korábbi években, megközelítette a 30%-ot, de ez a súly az előbbiek miatt 2016. végére kisebb mértékben mérséklődött:

kiskereskedelem 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 november
fizikai dolgozók 117.952 125.235 125.208 128.258 134.362 136.407 139.896
ebből részmunkaidős 22.766 28.927 35.269 37.530 38.513 37.324 33.639
részmunkaidősök aránya 19% 23% 28% 29% 29% 27% 24%
KSH, létszám: ezer fő, kiskereskedelem, 4 főnél nagyobb boltok, áruházak
 
A nagyáruházak azért szépen keresik a részmunkaidős eladót is, persze, fizetnek is rendesen

A közelmúltban sok hír látott arról napvilágot, hogy a nagyáruházak a munkaerőhiány miatt nagy béremelésekbe fogtak. A többség azonban továbbra is keresi a részmunkaidős eladót. A részmunkaidős eladó is azonban kereshet sokat, van is rá példa.

A részmunkaidősök bérét nyolc órára vetítve kell összehasonlítani a többiekével, így toronymagasan vezetnek bérben a nagyáruházak. De egy nagyáruház hatórás bérét önmagában is összehasonlítva a többiekével nagyobb összeg jön ki a nyolcórás átlagnál, tehát többet is lehet rövidebb idő alatt keresni.

A Lidl például egy hatórás bolti dolgozónak 185 ezer forint elérhető legmagasabb bruttó havi járandóságot kínál. Ez nyolc órára vetítve valamivel több mint 245 ezer forint, tehát órabérben - egységnyi időre számítva - toronymagasan veri a bolti kiskereskedelem fizikai dolgozók körében mért 180 ezer forintot közelítő átlagát. De a 185 ezer forint önmagában is több ennél, az alulfizetett élelmiszerbolti átlagról nem is beszélve.

Mennyivel is osztható a nyitvatartási idő

Az Aldi hétköznap 7-20 óra között tart nyitva, 13 órát, nyilván a vásárlók idejéhez igazodva, ami nyolccal eleve nem osztható, tehát kézenfekvő a részmunkaidős foglalkoztatás. A budaörsi Auchan 6-22 óra közötti nyitva tartási ideje viszont szépen felosztható lenne két nyolcórás műszakra, viszont lennének olyan órák szép számmal, amikor több, vagy kevesebb a vásárló, így egyik pillanatban megszakadnának, másik pillanatban a lábukat lóbálhatnák a pénztárosok, árufeltöltők, tehát jöhet a részmunkaidő is. Egy 10-18 óra között nyitva tartó boltban (sok iparcikk üzlet így üzemel) nyilván kevesebb értelme van a részmunkaidőnek (lehet egyébként).

A nagyáruházak legfrissebb hirdetései is arról árulkodnak, hogy keresett a részmunkaidős álláslehetőség, bár ez a céghonlapokról nem derül ki mindig (akadnak azért áruházi, szórólapos hirdetések is):

  Aldi Auchan dm Lidl Penny Rossmann Spar Tesco
meghirdetett bolti beosztott pozíció 149 56 13 134 151 14 87 181
ebből részmunkaidős 149 . 13 85 . 7 . 28

Forrás: céghonlapok

Elsősorban a jellemzően fizikai munkát végző bolti dolgozókra célzott a felmérés (eladó, pénztáros, árufeltöltő), de nem minden esetben lehetett mereven szétválasztani az egyes munkaköröket.

Az Aldi például a bolti dolgozók körében kizárólag részmunkaidős munkavállalót keres. Szőröstül-bőröstül 80 teljes munkaidős állást ajánl, de ebben bolti fizikai dolgozó lehetőség nincs (üzletvezető viszont akad). Itt egyébként az üzletvezető feladatai közé tartozik az árufeltöltés is, az elérhető legmagasabb havi bruttó fizetése pedig heti 40 órában számolva 680 ezer forint. Vasárnapi pótlék nélkül. Részmunkaidős állást összesen 155-öt hirdet, heti 20, 25 vagy 30 órában, amiben a bolton kívüli munkakörök is benne vannak (például a logisztikai központban).

Az Auchan 56 áruházi fizikai pozíciót hirdet (alkalmazott valamelyik áruosztályon, pénztáros, eladó, hentes, pék, cukrász), de csak néhány esetben jelöli meg, hogy részmunkaidőre is van lehetőség. Feltehetően a felvételkor dől el a beosztás rendje, de az áruházakban hirdettek például 10 órás részmunkaidős lehetőséget is. Pénzről nem esik szó a honlap hirdetéseiben.

A dm 13 eladó-pénztáros állást hirdet, kizárólag részmunkaidőst, heti 20, 25, vagy 30 órában. Üzletvezető helyettest is keres három főt, takarítót is 9 helyre. Pénzről itt sincs információ, tehát érdeklődni kell.

A Lidl összesen 168 állást ajánl, ebből 98 részmunkaidős. A rekorder a legrövidebb munkaidőben a Lidl, aki már három órás bolti dolgozót is keres.  A sokat emlegetett főpénztáros fizetése nyolc órában 305 ezer forint, változatlanul.

A Penny 86 eladó-pénztárost keres, 29 műszakvezetőt, 26 üzletvezető helyettest, és 10 üzletvezetőt. Részmunkaidőről, fizetésről egy szó sincs hirdetéseiben.

A Spar 116 munkakört hirdet áruházaiban. Ebből 29 valamilyen vezetői állás, így a fizikai álláslehetőségek száma 87. Ezek közül 20 álláslehetőséget jelöl meg teljes munkaidősként, de hát ez nem egészen egyértelmű, mivel például a boltvezetőnél már nem jelöli meg a teljes munkaidőt, pedig ott részmunkaidő nehezen feltételezhető.

A Tesco 181 áruházi állást kínál. Itt olyan széles a munkakörök skálája, hogy nehézkes lenne bontogatni részletesebb szakterületek alapján, így meg kell elégedni az összesen számokkal. Részmunkaidősként 28 álláslehetőséget jelöl meg valamilyen módon.

Az iparos áruházak kevesebb állást hirdetnek, de egyébként ebben az árukörben magasabb is az átlagkereset a KSH adatai szerint:

  Hervis Decathlon Ikea H&M C&A MediaMarkt Praktiker
meghirdetett bolti beosztott pozíció 19 44 2 12 5 4 24
ebből részmunkaidős
9
.
2
4
.
.
.
Forrás: céghonlapok

A Decathlon honlapján megadja, hogy 20,30, vagy 40 órás álláslehetőségeket kínál, vegyesen.

Ha rövid a pénzed, toldd meg részmunkaidővel

Nem egyszerű a minimálbér emelést részmunkaidővel megúszni. Természetesen aki eddig is alkalmazott részmunkaidőst, ott fel sem merülhet ez a kérdés. Ott azonban, ahol nyilvánvaló és bizonyítható a szándék, hogy a boltos a minimálbér emelést akarja megspórolni az eddig nyolc órát foglalkoztatott alkalmazottjának hatórás munkalehetősége adva, kockázatos vállalkozás. Nyilván az alkalmazott lesz az első, aki tiltakozni próbál és sok esetben nem is lesz nehéz másik munkahelyet találnia, de akadhatnak kiszolgáltatott helyzetű bolti dolgozók is.

A jobb munkaszervezés érdekében tett lépés már nehezebben támadható, de körülményesebb is a határvonalat meghúzni. De hát be is zárhat a bolt, ha kevés a pénze a teljes munkaidős minimálbérre, annál pedig jobb a részmunkaidő is.

A minimálbérek számai azt mutatják, hogy egyébként lehetne a részmunkaidővel spórolni, de részben a jog, részben a munkaerőhiány miatt csak óvatosan lehet ehhez a foglalkoztatási eszközhöz nyúlni:                                                                                

  2016 2017
minimálbér teljes munkaidőre 111.000 127.500
minimálbér 6 órás munkaidőre 83.250 95.625

 

 

 

 

 

  2016 2017
garantált bérminimum 129.000 161.000
bérminimum 6 órás munkaidőre 96.750 120.750

Magyar Közlöny, NAV

(blokkk.com, 2017. február 1.)

 

Drága buli a munkaerőhiány a boltban

A bérköltség az egekben. De hiába, a létszám nem nő, pedig sokan keresnek eladót. Ennyire futja. Így hát veszettül nyomják a túlórát a boltosok. A kis boltok nagy bajban lesznek, már eddig is ezrével bukták el a munkaerőhiányt.

2016. első kilenc hónapjában 326 milliárd forintot költöttek bérre a boltosok, ami a fizetésekre rakodó járulékokkal megfejelve 414 milliárd forintot jelent. Ez bizony jócskán több, mint 2015. azonos időszakában, akkor a teljes bérköltség - járulékokkal együtt - 368 milliárd forint volt. A különbség 46 milliárd forint, ami 12%-os többletkiadást jelent, ennyivel emelkedtek a boltokban a fizetések háromnegyed év alatt. A kiskereskedelmi forgalom közben ehhez képest csak 5%-kal emelkedett, a létszám pedig sehogy, sőt, némileg olvadozott is év közben.

A bérköltségek mérlege 2016. első kilenc hónapjában a következő volt:

bolti bérköltség 2016 2015 2016/2015
keresettömeg 326 290 + 36 + 12%
bérköltség járulékokkal együtt 414 368 + 46 + 12%
KSH, milliárd forint, január-szeptember időszaka, bolti kiskereskedelem

 

Az elmúlt években is folyamatosan emelkedett a bérköltség a boltokban, 2015-ben elérte az 500 milliárd forintot. De hát a 2012-es esztendőhöz mérve három év alatt együttesen a növekedés százalékos ütemét, az éppen csak túllépi a 2016. évit, tehát a legutóbbi háromnegyed évben már közel annyit löktek a béreken a boltosok, amennyit korábban három év alatt együttesen:

bolti bérköltség 2012 2013 2014 2015 2015/2012
keresettömeg 348 358 374 394 + 46 + 13%
bérköltség járulékokkal együtt 442 455 475 500 + 58 + 13%
KSH, milliárd forint, bruttó kereset és egyéb munkajövedelem

Nincs elég eladó, így marad a túlóráztatás

Sok választásuk nem maradt a boltosoknak, ezért megnyomták a túlóráztatást. Sikerült is a harmadik negyedévek tekintetében rekordot állítani, nem is kicsit. A korábbi években nem emelkedett másfél millió óra fölé a harmadik negyedéves túlóráztatás, 2015-höz képest pedig közel negyedével nőtt a túlmunka:

bolti túlóra 2012 2013 2014 2015 2016
összes teljesített munkaóra 74.769 75.765 77.359 78.272 82.191
munkaórákból túlóra 1.034 921 1.180 1.238 1.523
KSH, harmadik negyedéves időszakok, ezer óra

Sőt, a 2016-os esztendőben a harmadik negyedévi túlóraszám megközelítette az előző év utolsó negyedévének túlmunka értékét, amiben a karácsonyi tumultus is benne volt.

Minimálbér: ebből is látszik, hogy nem fogja kibírni mindenki

A boltosok szívesen vennének fel több eladót, de sok helyen nincs is jelentkező, vagy kevesli a felkínált bért. De hát a bért ki is kell fizetni valamiből, az pedig nem más, mint a bevétel. Jelenleg az átlagot tekintve ennyire futja, amihez hozzá kell tenni, hogy a multiknál az átlag felett fizetik az eladókat. Túlzás azonban azt állítani, hogy a minimálbér emelésnél - a Magyar Nemzeti Kereskedelmi Szövetség főtitkára szerint - "csak a multik igényeit vette figyelembe a kormány és ők, akik a magyar munkavállalók 60 százalékát foglalkoztatják, nem tudnak ennyit kitermelni". Igaz, hogy a kisboltosok jelentős része nem fogja tudni kitermelni a minimálbér emelést, de hát nem valószínű, hogy a kormány a multik "igényeit" vette volna figyelembe. Inkább a valóban keveset kereső dolgozókét, ha már igényről lehet beszélni. Más kérdés, hogy a kormány a kisvállalkozásoknál elszámolta magát, és nyilván - ilyen a politika - választásokra készül.

Az eddigi tapasztalatok viszont kétségtelenül alátámasztják, hogy a kisboltosok körében nagy a baj. Úgy tűnik, a munkaerőhiány sok boltost elvéreztetett már eddig is, hiszen 2016. első felében csökkent a kiskereskedelmi értékesítőhelyek száma, kétezer-négyszáz darabbal. A kisboltosoknál kétezer-hétszáz volt a boltszám csökkenés, ami úgy lehetséges, hogy a nagyobb láncok közben bővítették hálózatukat.

(blokkk.com, 2016. november 30.)

 

"rögtön jövök"

Egyre drágább a munkaerő a boltokban. A tehetősebbek bért emelnek,  a többiek pedig egyre gyakrabban rakják ki a "rögtön jövök" táblát: már csak egy eladójuk maradt. 500 milliárd forint felett a boltosok bérköltsége.

Az elmúlt években nem csak a boltok bevétele nőtt szépen, hanem a munkaerőhiány is.  A munkaerőhiány pedig ütemesen húzza felfelé a béreket a boltokban, áruházakban. A munkaerő hiányát nem csak a megszaporodott álláshirdetések jelzik, hanem az üres álláshelyek számának félelmetes növekedése is.

Sok választásuk nem maradt a boltosoknak, bért kellett emelniük. Ezt persze a bevételből kell kifizetni, ennek ellenére a kiskereskedelem átlagát nézve 2016. augusztusában a fizikai dolgozók - eladók, pénztárosok, árufeltöltők - átlagos havi bruttó bére 161 ezer forint fölé kúszott, egy év alatt közel 15 ezer forinttal, 10%-kal nőtt.

De hát nem mindenki tud úgy bért emelni, hogy beteljen a létszám. Szembetűnő főleg a kisebb boltoknál a "rögtön jövök" táblák szaporodás, főleg délidőben: itt már csak egy eladóra futja.

Mennyit is kóstál mindez

A boltosok gazdálkodása az úgynevezett árrésre épül. A bevétel legnagyobb tétele az eladott áru beszerzésének értéke, tehát amit a termelőnek kifizet a kereskedő a polcokra kirakott áruért, ami 70-80% körül szóródik, áruféleségtől és a bolt típusától függően. Ezt, valamint az áfát leszámítva marad az árrés, ebből kell a különböző költségeket, egyebek mellett a bért is kifizetni. Így a nagyságrendjét tekintve a kilenc ezer milliárd forint feletti éves kiskereskedelmi árbevételből az árrés éppen túllépi a kétezer milliárd forintot. Ebből kell bért fizetni, de természetesen hozzájönnek még a cégeket terhelő járulékok is. Egyes béren kívüli juttatások pedig tovább emelik a boltosok bérköltségeit.

A KSH adatai szerint a kiskereskedelemben kifizetett bértömeg a következők szerint változott az elmúlt években:

  2012 2013 2014 2015
keresettömeg 348 358 374 394
bérköltség járulékokkal együtt 442 455 475 500
KSH, milliárd forint, bruttó kereset és egyéb munkajövedelem

 

Ez a növekedési ütem a kiskereskedelmi forgalom emelkedéséhez igazodott az elmúlt években. 2016-ban azonban már az 5% forgalomnövekedéssel szemben ennek kétszerese volt a bérnövekedés üteme. A boltokban, áruházakban ugyanakkor a létszám 2016. januárjához képest nem változott (192 ezer fő volt), hiába nyomták felfelé hónapról hónapra a béreket a boltosok. Ennyire futotta.

Az üres álláshelyek számának növekedése 2013. óta folyamatos. 2013-ban még csak 1.400-1.700 között hullámzott a betöltetlen álláshelyek száma a kereskedelemben, ami persze több volt a 2012-es esztendőben mért adatsornál, 2014-ben azonban már felkúszott két és félezerre is. 2015. a megugrás esztendeje volt az üres álláshelyek mutatóját nézve, hiszen nem csak túllépte a háromezres határt, hanem a harmadik negyedévben 3.725-re ugrott fel a mérőszám. 2016-ban még több munkaerőt kerestek a boltok, áruházak a KSH szerint:

2015 I 2015 II 2015 III 2015 IV 2016 I 2016 II
2.945 3.260 3.725 3.161 3.819 4.608
 KSH, üres álláshelyek száma a kereskedelemben,
 negyedéves adatok, 4 főnél többet foglalkoztatók

(blokkk.com, 2016. november 9.)

 

Botorság, hogy a vasárnapi boltzár felnyomta a túlórát

Csak számolni kellett volna és kiderül: a KSH adatai szerint a kereskedelemben a túlóra régen sem volt sok és a változás sem nagy: csak 25 perc. Ráadásul a ledolgozott órák száma visszaesett. Igaz, előfordulhat, hogy a KSH adataival szemben a valóság más.

gyes elemzők a Központi Statisztikai Hivatal adataiból csak annyit olvastak ki, hogy 2015. februárjához képest májusra a közel három ezer fős létszámcsökkenéssel szemben egekben járt a túlóraszám. A szakszervezet is úgy értékelte, hogy komolyan megnőtt a túlórák száma a vasárnapi boltzár nyomán. Ez azt sugallja, hogy a boltosok a vasárnapi boltzár bevezetését követően csökkentették a létszámot, de többet dolgoztatták az alkalmazottakat.  Ezzel szemben a KSH túlóra adatai eleve nagyon kevés túlmunkáról adnak számot és a változás is csekély, egy alaposabb szemrevétel nyomán. Nem kell hozzá több, csak egy osztási művelet számtanból.

Mit is mutatnak pontosan a KSH adatai?

Igaz, 2015. februárjában 322 ezer, májusában pedig már 395 ezer túlórát számolt össze a KSH (a tényszerűség kedvéért meg kell jegyezni, hogy az adatokat a vállalkozások szolgáltatják a Hivatal részére, ő csak összegzi azokat). Igaz az is, hogy önmagában ez 20% feletti növekedés, emellett az sem vitatható, hogy 2008. óta nem volt ennél több, kizárólag a májusi adatokat nézve.

A KSH adatai azonban azt is megmutatják, hogy elég nagy a túlóraszámok hullámzása. Más időszakot is nézve, például 2008. májusában ugyan csak 352 ezer óra volt a kiskereskedelemben kimutatott túlóraszám, de az ezt követő júniusban már 400 ezer órára ugrott. Más esztendőkben is hol nőtt, hol csökkent májusról júniusra a túlóraszám.

A legfontosabb azonban az, hogy a 2008-2014. közötti egyes esztendőkben májusban februárhoz képest kivétel nélkül minden alkalommal megugrott a túlóraszám, tehát 2015-ben e tekintetben nem történt semmi különös, egyes elemzők vélekedésével szemben.

Megnyugtatásul meg kell jegyezni, hogy az előbbiekben vizsgált években májusban csak két alkalommal csökkent a kereskedelmi alkalmazottak létszáma februárhoz képest. 2009-ben a válság miatt minden zuhant, az egész évet nézve pedig 10 ezer fővel csökkent a létszám. 2013-ban a létszám félezer fővel esett, ami azért kisebb a közel háromezer főnél, ekkor pedig még nem is nőtt a piac, így egyértelmű, hogy a 2015. évi létszámcsökkenés döntő részben a vasárnapi boltzár számlájára írható.

Osszunk: 25 perc olyan sok?

Nos, a KSH adatai szerint 2015-ben nem olyan rémisztő sem a túlórák száma, sem azok növekedése a kereskedelemben. Ennek egyszerű oka van: egy főre nézve kell számolni. Így kiderülhet, hogy egy fő kereskedelmi alkalmazott egy hónapban átlagosan két órát túlórázott májusban, februárban pedig hozzávetőleg ennél 25 perccel kevesebbet:

 
február
május
változás május/február
teljesített túlórák
322.025
395.327
+ 73.302
átlagos állományi létszám
193.830
191.398
- 2.432
egy főre jutó túlóraszám
az adott hónapban
1 óra 40 perc
kb 2 óra
+ kb 25 perc
KSH

Hát ez nem tűnik olyan soknak. A biztonság kedvéért: nem naponta, hanem havonta kellett 2 órát túlórázni - átlagosan és a vállalkozások bevallásai alapján.

Ez viszont ciki: mennyit is dolgoznak a kereskedők?

Vagy nem is olyan nagyon. Szembetűnő, hogy a ledolgozott órákat nézve (rendes munkaidőben és túlórával együtt) 2015. májusában mindössze 130 órát dolgozott átlagosan egy alkalmazott a bolti kiskereskedelemben. Ennél kevesebbet 2008. óta csak egy hónapban (2012. decemberében, 128 órát), de vigyázat, a részmunkaidősök lehúzzák a mérleget, így ezért nem találni havi 160 óránál nagyobb átlagos teljesítményt. A teljes munkaidősöket külön nézve nyilván árnyaltabb lenne a kép. A fejlett térségekben ugyanakkor nagyon is elterjedt a kereskedelemben a részmunkaidős foglalkoztatás, tehát könnyen lehet, hogy nincs ebben semmi különös.

(blokkk.com, 2015. augusztus 2.)

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.