mérlegen

Drága mulatság a túlóra: olcsóbb lenne felvenni valakit

De nincs kit. Minden boltos eladóra vadászik: a kirakatokban kétféle felirat látható: vegyél ajándékot és gyere hozzánk dolgozni, egy ünnepi és egy eladókereső. Már egymás elől is nehéz elszipkázni az eladókat, így kényszerű kényszer a túlóra. Ami 2018-ban nő is szépen. De annak ára másfélszerese a bérnek, 2018-ban 10 milliárdba is fájhat. Érthető: mindenkinek bajos a 400 óra.

Senki sem örül annak, ha túlóráztatni kell. A boltos eladó is szívesebben lelép időben, ha vége a munkaidejének és a boltos vállalkozó sem szívesen fizet másfélszeres pénzt a túlórák után (vagy 50% pótlék jár a rendkívüli munkavégzésnek nevezett túlóráért, vagy pihenőidő, de hát pont az a baj, hogy sokkal több munkáskézre lenne szükség a boltban, így a túlóra helyett pihenőidő kiadására kevés helyen futja, időben persze). És a mérleg egyik serpenyőjén ott van, hogy akad olyan boltos dolgozó, aki eleve azzal számol, hogy túlórával megemelheti a keresetét, jól jön az a pénz is.

Túlórában a vállalkozások nem egyformák. Van olyan vállalkozás, ahol több, van ahol pedig kevesebb a túlóra, van akinek bőven elég a jelenlegi 250-300 órás keret, de akad olyan is, aki túlnyúlna ezen. Már ha az alkalmazottja faképnél nem hagyja, hiszen amikor munkaerőhiány van, óvatosan kell bánni a túlórával. Ráadásul akkor ott van még a szakszervezet is, aki teszi a dolgát.

És megint nőtt a túlóraszám a boltokban

Rémisztő és dermesztő a munkaerőhiány mindenütt. Eladó, pénztáros, árufeltöltő hiányában nem megy a bolt, de hiába a 15%-os béremelés a bolti fizikai dolgozók körében, nem nőtt a létszám 2018-ban. A túlóraszám viszont igen, az első három negyedéves adatok szerint 2018-ban ismét:

túlóraszám
január-szeptember,
millió óra
2014 2015 2016 2017 2018
3 3,4 4 3,5 3,8
KSH, január-szeptember közötti időszakok, négy főnél nagyobb vállalkozások

Túlóráztat itt mindenki, a nagyobb boltos vállalkozások többet, de ők azok, ahol több a bér is:

  túlóra létszám
összes boltos

3,8 millió óra

144 ezer fő

50 főnél kisebb

0,7 millió óra

65 ezer fő
50-250 főig 0,3 millió óra 16 ezer fő
250 fő felett

2,8 millió óra

63 ezer fő
KSH, négy főnél nagyobb vállalkozások

Könnyen megkétszereződhet a túlóráztatás költsége a boltokban

2017-ben valamelyest fékeződött a a túlóraszám a boltokban, amiben szerepet játszhatott, hogy jelentősen kellett emelni a minimálbéreket és tovább nyomta a munkaerőpiacot a munkaerőhiány, ami vitte a pénzt a vállalkozásoknál. De hát a munkaerőhiány erős maradt továbbra is, így nem maradt sok választásuk a boltos (és sok más) vállalkozásoknak, jobban bele kellett nyúlni a zsebekbe és bevállalni a nagyobb túlóráztatást. Az árut valahogyan ki kell rakni a polcra, a pénztárban valahogyan fizetnie kell a vásárlónak.

A túlóraköltségek persze szépen emelkedtek, nem csak a túlóraszám emelkedése, hanem a bérek megugrása miatt is. A túlóraköltség becslésében a fizikai dolgozók havi bruttó átlagkeresetét vettük figyelembe, hiszen ők túlóráznak feltehetően a legtöbbet a boltokban, így most már közel kétszeresét kell erre fordítaniuk a boltos vállalkozásoknak az öt évvel korábbihoz képest:

boltos óraszámok 2014 2015 2016 2017 2018*
túlóra (millió óra) 4,4 4,9 5,7 5,3 5,7
eladók havi bruttó átlagkeresete (ezer forint) 143 148 161 191 216
túlóra költsége
(milliárd forint, járulékkal)
5 5,8 7,3 7,7 9,2
KSH, érték: millió óra, négy főnél nagyobb vállalkozások, */: várható

Rabszolgasorsok: a keserű pirulát is le kell nyelni, csak gyógyítson is

Érthető a szakszervezetek felháborodása, ez a dolguk. De hát azt nem lehet mondani, hogy akkor tessék még több bért adni, hogy legyen több munkáskéz, hiszen munkabért is ki kell fizetni valamiből, sok választása pedig nincs a vállalkozásoknak a bevételen kívül. A 400 órás keretet pedig nyilván nem használná ki minden vállalkozás, ahogyan a 250-300 órás túlórakeretet sem töltik ki sokan.

Nyilván senkinek sem érdeke, hogy egy bolt eladó, vagy pénztáros hiányában ne tudjon kinyitni, vagy ha kinyit, ne tudja kiszolgálni a vásárlót. A rugalmasabb munkaidő gazdálkodásra szükség van. Olyan lehetőséget célszerű adni a szakszervezeteknek, hogy ahol a jelenlegi 250-300 órás keretnél több túlórára van szükség, ott legyen lehetőségük az indokolatlan túlmunka ellen fellépni a cégvezetésnél. Ma is van ilyen, a 250 óra túlóra felett (300 óráig) a szakszervezet kollektív egyezsége szükséges. A szakszervezet is tudja, még ha nem is mondja, hogy egyes esetekben nincs más választás a túlórán kívül. Keserű pirula mindenkinek.

Nyilvánvaló az is persze, hogy a túlórakeret emelése nem gyógyír a munkaerőhiány enyhítésére, de egyes területeken egyes esetekben segíthet a túlélésben.

(blokkk.com, 2018. november 28.)

 

Túlóra te Drága! Karácsonykor is velem lehetsz

Megint nőtt a boltokban a túlóraszám. Pedig drága mulatság. És mindjárt karácsony: rémisztő lesz megint a túlóraszám, akkor nagyon megugrik, ha tetszik, ha nem. Mert már csak egy hiánycikk van a boltban, azt úgy hívják, eladó, munkaerőhiányból viszont jó a felhozatal - sajnos.

2018 eddig megismert időszakában - január-augusztus között - 3,2 millió órára nőtt a túlóraszám a boltos kiskereskedelemben, az előző évi 3 milliós óraszámmal szemben. Ez azt vetíti előre, hogy újra növekedni fog a túlóráztatás a boltokban a karácsonyi ajándékvásárlási őrületben, amikor nem csak a családi költekezésben, hanem a túlóraszámban is újabb csúcsra mászhatnak a boltosok. 

Túlórában rémisztő lesz a december - megint

Az elmúlt években decemberben nem csak a forgalom ugrott meg, hanem a túlóráztatás is. Igaz, sok-sok évtizeddel ezelőtt is például az irodistáknak le kellett vonulniuk a boltláncok íróasztalai mögül a pultokhoz, akkor is kellett a karácsonyi ajándékláz közepette túlórázni.

Manapság az eladó hiánycikk, pult alól sem kapható, így például a diákmunka, nyugdíjas foglalkoztatás mellett sok más választása nincs a boltosnak, ha ki akarja szolgálni a vásárlókat decemberben. Ráadásul ott vannak az ünnepi hétvégék is, arany, ezüst bronz vasárnapok, amikor az is nyitva tart, aki egyébként kihagyja a hét utolsó napját. És sok bolt hétköznap is megnyújtja a nyitvatartást.

Az elmúlt néhány esztendőben egyébként is emelkedett a túlóraszám, a decemberi megugrás pedig nem maradt el. Sőt, a havi túlóraátlaghoz mért másfélszeres decemberi ráadás 2017-ben már kétszeresre hízott. Így decemberben kétszer annyit kellett az eladóknak a rendes munkaidőn túl dolgozniuk, mint a korábbi hónapokban. Mert hogy túlóra az év minden szakában van:

2014 2015 2016 2017
havi átlag december havi átlag december havi átlag december havi átlag december
370 611 408 665 478 669 440 868
KSH, túlóraszám a kiskereskedelemben, érték: ezer óra

Túlóramérleg

A túlóra a boltosnak sem öröm, hiszen többe is kerül és az eladónak sem kedvére való, ami teljesen érthető. Nem jó az, ha valaki a fáradtságtól remegő térdekkel dolgozik, de aki kereskedésre adja a fejét, annak ezzel szembe kell néznie.

Az elmúlt években folyamatosan emelkedett a túlóraszám, miközben egyébként a boltos foglalkoztatottak száma nem mozdult. A csúcs 2016-ban volt, 2017-ben viszont valamelyest enyhült ez a nyomás. Ennek oka egyebek mellett, hogy a kétszámjegyű béremelés és a minimálbérek feljebb tolása alaposan megterhelte a boltosok költségvetését, így próbáltak óvatosabban bánni a túlóráztatással:

boltos óraszámok 2013 2014 2015 2016 2017 2017/3013
túlóra (millió) 3,9 4,4 4,9 5,7 5,3 + 36%
összes munkaóra 301 309 314 327 326 + 8,3%
KSH, érték: millió óra, négy főnél nagyobb vállalkozások

Fizess, ha tudsz

A túlóráért több pénz  jár a törvény szerint. Így a boltos választhat (ez persze minden más munkáltatóra is igaz), hogy vagy fizet 50% bérpótlékot, vagy a túlórának megfelelő időtartamú szabadidőt ad (amikorra persze az alapbér arányos része azért jár). De hát ha futja szabadidőre, akkor minek a túlóra, tehetnénk fel a kérdést. A válasz egyszerűen: van, amikor beüt mennykő a boltba is, sok más választás nincs, rá kell húzni a rendes munkaidőre.

Ráadás, ha heti pihenőnapon túlóráztat a boltos, akkor a pótlék mértéke 100% (szombaton, vagy vasárnap). Itt is lehet csere-berélni szabadidőre, viszont akkor is jár 50% pótlék. És azt nem lehet összekeverni az egyébként járó, úgyszintén 50%-os vasárnapi pótlékkal. Egy-egy dolgozó számára évenként legfeljebb 250 túlóra rendelhető el (amit a jog rendkívüli munkaidőnek hív). Ez az óraszám kollektív szerződés - tehát a szakszervezet beleegyezése - esetén 300 óra lehet évente.

Persze tudjuk, akadnak szabálytalanságok is, például a legutóbbi munkaügyi ellenőrzések szeptemberben közreadott számadása szerint a lebukott feketén foglalkoztatottak 10%-a a kereskedelemben ügyködik. Hát ha a szakszervezet túlórázni akar, akkor ezzel érdemes foglalkoznia. Karácsonyi túlóra ugyanis amióta a boltban veszik az ajándékot, azóta létezik.

(blokkk.com, 2018. november 7.)

 

Boltos részmunkaidő: az eladók viszolyognak is tőle

Csökkent a részmunkaidős eladók száma. Pedig az egyik gyógyír lehetne a munkaerő hiányára és a nagy bérköltségre, amikor a szabad munkaerő hiánycikk. Az eladók viszont annyira nem szeretik. Pedig amelyik boltban sok részmunkaidős van, ott nagyobb az órabér, megnéztük. Nyugdíjasok, diákok, gyermekes anyukák: lehet, hogy még többen jönnének, ha még jobban megérné.

A részmunkaidős foglalkoztatásnak sok előnye van, a legfontosabb, hogy a boltokban, vagy bármely más szolgáltatónál a még nap közben is hullámzó forgalomhoz jobban igazodhat az eladók, pénztárosok, árufeltöltők száma, munkabeosztása. Minek ácsorogjon a pult mögött állandóan ugyanakkora létszámú eladóhad, ha a nyitvatartás egyes óráiban kevesebb a boltba betérő vásárló, máskor meg alig győzik a sorban kígyózók kiszolgálását. És a hét egyes napjai között is vannak különbségek, amihez célszerű lehet alkalmazkodni.

Lenne miért helye több részmunkaidősnek

Egy bolt hiába tart nyitva 10-től 18 óráig - a hagyományos iparcikkes boltokban pedig ki tudja mióta, de így szokás -, az eladó munkaideje nem azonos a nyitvatartással. A redőnyfelhúzás előtt már lehetnek elfoglaltságai, például a nyitás előtt takarítás, árufeltöltés, pénztárnyitás, de ugyanígy zárás után is, amikor a pénztárzárás csak záróra után lehetséges.

És sok üzlet nyitvatartásának időtartama nem is osztható nyolccal, a napi munkaidő általános hosszával. Ráadásul a boltok nyitvatartása nem 5 napos (bár akad ilyen is, nem túl nagy számban), hanem 6, vagy a vasárnap nyitvatartóknál 7 napos. Lehet osztani, szorozni a munkaidő beosztásánál.

Így két lehetősége van a boltosnak. Az egyik alapján ki előbb kezd, ki később valamivel, ha minden eladó nyolc órát dolgozik. Így persze lehet némi tumultus is a pult túlsó oldala mögött, például dél tájékán, pontosan akkor, amikor hétköznap leggyengébb a boltmenet, bár munkaerőhiány közepette azért annyira messze nem jellemző az eladók tolongása a pult mögött. 

A másik megoldás, amit sok eladó utál (bocsánat: nem kedvel annyira)

A részmunkaidő, amikor az eladók egy része nem nyolcórás, hanem rövidebb időszakban ügyködik a boltban. 

Valamelyest persze azért formálódott a munkaszervezés a boltokban is, hiszen sok-sok évvel ezelőtt a pénztáros csak a pénztárban, a csemegepultos eladó csak a pultban dolgozott, vagy éppen könyökölt, mert nem jött a vásárló. Ma már a boltok nagy részében szinte mindenki mindent csinál, kivéve, ahol az eladás, a vásárlók kiszolgálása egy-egy árucikk esetében szakképzettséghez kötött. De így is például a pénztáros, vagy a szakeladó üres perceiben elmehet árut feltölteni. A diszkontokban például a vásárló is hallja, amikor a hangosbeszélőn a pénztárba szólítják az éppen árut feltöltő, vagy takarító bolti dolgozót, mert hirtelenjében többen szeretnének fizetni a kasszánál. De ez kevés, kizárólag a munkaszervezés oldaláról több részmunkaidős kellene.

De hát amikor hiány van eladóból, pénztárosból, árufeltöltőből, nem is kicsi, akkor sok munkavállaló úgy gondolkodik, hogy jobb a nyolc órás foglalkoztatás, hiszen eleve vastagabb a boríték hó végén, egy részmunkaidőhöz képest, és hiába az ésszerűség, a boltos kínjában teljes munkaidőre is felvesz bárkit, csak el tudjon menni a boltig. És ilyenkor a boltos nem nagyon tud válogatni. Sőt, mivel a boltos dolgozók is állandóan izegnek-mozognak, jönnek-mennek munkahelyek között, még némi biztonságot is jelenthet a nyolcórás foglalkoztatás a boltosnak is, szemben a kicentizett részmunkaidőssel. Nem szívesen kockáztat némelyik.

Nagy hiánycikk a munkaerő: onnan kell venni, ahol még van, és a részmunkaidő jobban megmozgathatja a nyugdíjast, a diákot, vagy a családanyát, ha még olcsóbb

Igen, ez a pénzen is múlik. A nyugdíjasok 2019-től munkaviszonyban csak 15% szja-t fizetnek, mást nem, és a foglalkoztatót sem terheli semmilyen közteher. Ez jó. A diákszövetkezeteknél és a nyugdíjas szövetkezeteknél is ugyanez a helyzet (azért a szervezés is fontos, tehát nem kell még leírni a nem is olyan régen szerveződött nyugdíjas szövetkezeteket).

A kérdés ebben a körben mindössze annyi, hogy a nem munkaviszonyban foglalkoztatható nyugdíjasra miért nem ugyanazok az adószabályok vonatkoznak, mint a munkaviszonyosra, például egy egyéni vállalkozó nyugdíjasra, ha maga is dolgozik.

Ezt a kedvezményes adózású kört azonban valamennyire célszerű lenne tovább bővíteni. Így például a nappali tagozaton tanuló diákok esetében, ha nem diákszövetkezeten keresztül, hanem önállóan vállalnak munkát, a nyugdíjas foglalkoztatás mintájára egyszerűsíteni lehetne a foglalkoztatást.

És hasonló a helyzet a kisgyermekes családoknál is, azzal, hogy pontosan körülhatárolható, milyen széles réteget lenne célszerű hasonló formában támogatni.

Nagy földindulás ugyan nem várható, de valószínűleg így is mocorogni fog a munkaerőpiac, hiszen aki nagyon akart és bírt is, azok többsége amúgy is dolgozott már, de több pénzért azért többen megmozdulnak.

Részmunkaidő csúcstartók: részmunkaidővel is lehet sokat keresni

A "sokat" sokféleképpen lehet érteni. Nyilván nem véletlen, hogy a nagyobb arányban részmunkaidőt hirdető nagyáruházak, diszkontok, hipermarketek estében a nyolc órára vetítve számolt bérek a csúcson vannak. Igazából ugyan a részmunkaidősök hó végén kevesebbet visznek haza, mint a nyolc órára vetítve számolt bér, viszont ennek a kevesebbnek is versenyképesnek kell lennie. És ha megnézzük a számokat, a legnagyobbaknál az is.

A legtöbb részmunkaidőst az élelmiszeres diszkontok foglalkoztatják, persze máshol is, például a hipermarketekben is megfordulnak szép számmal. Az Aldi, a Lidl és a Tesco árulja el a legtöbbet, ami a legfontosabb, a béreket részmunkaidős foglalkoztatásról. (Bár a Tesconál kicsit bajban voltunk, mert a részmunkaidős bérkalkulációnál is megjegyzi, hogy az teljes munkaidős, de ha mi voltunk figyelmetlenek, szívesen helyesbítünk).  Összevetve a teljes munkaidősökkel egy-egy cégen belül, 40 órára vetítve nincs érdemi különbség az elérhető órabérekben, vagy 40 órára vetített bérekben. De a boltos kiskereskedelmi átlagot magasan verik:

bolt, munkakör, hely részmunkaidő részmunkaidős bér teljes munkaidőre vetített bér
Aldi eladó Budapest heti 25 óra 198 316
Lidl bolti dolgozó Budapest napi 7 óra 252 288
Lidl bolti dolgozó Eger hétvégi napi 3 óra 106 283
Tesco pénztáros Budapest napi 4 óra* 129 258
Tesco online bevásárlás sofőr Budapest 5 óra* 203 325
kiskereskedelmi átlag . . 219
Céges honlapok, KSH, havi bruttó kereset, érték: ezer forint, */: óraszám nincs feltüntetve, csak következtetés, kiskereskedelmi átlag: fizikai foglalkozásúak, teljes munkaidő

Hiába, igazából nem megy

Pedig volt olyan is, aki a magas minimálbérek miatt részmunkaidőre állította át a dolgozóit, valahogyan.

De hát összességében csökken a boltokban a részmunkaidős fizikai dolgozók száma és 2018 elején sem változott a kép, pedig megint ugrott egyet a minimálbér és a munkaerőhiány sem enyhült, tovább tolta felfelé a béreket:

  2013 2014 2015 2016 2017 2018
eladók száma 128 134 136 139 140 144
részmunkaidős 38 38 37 34 34 33
arány 30% 28% 27% 24% 24% 23%
KSH, érték: ezer fő, 4 főnél nagyobb vállalkozások, fizikai dolgozók, 2018: február

A kicsik és a nagyok egyaránt csipkedik a részmunkaidőt, a közepes boltok alig

A boltos általában eleve a magas bérköltségek lefaragása miatt is kényszerülhet a részmunkaidős foglalkoztatásra, de nyilván a lehetőségeihez mérten ügyesen is szervezi meg a munkáját. És tudja, hogy jó üzletszervezési megoldás a részmunkaidő, végül él is vele.

A boltos kisvállalkozások hasonló nagyságrendben alkalmaznak részmunkaidős eladót, mint a nagyvállalkozások. A középvállalkozások azok a boltosok körében, akik alig.

Feltehetően mindez azért alakult így, mert a kisvállalkozás azért jellegénél fogva rugalmasabb, a legnagyobbak pedig a legkorszerűbb megoldásokat (technológiát, logisztikát) tudják alkalmazni, ami csökkenti a költségeket, így több juthat bérre:

  2013 2014 2015 2016 2017 2018
részmunkaidős 37 38 37 34 34 33
50 fő alatt 16 16 17 15 15 14
50-249 fő 3 3 3 3 3 3
250 fő felett 18 19 17 16 16 16
KSH, érték: ezer fő, 4 főnél nagyobb vállalkozások, fizikai dolgozók, 2018: február

(blokkk.com, 2018. november 4.)

 

Ha decemberben nem vásárolsz semmit, éhen hal az eladó

Mert nem futná bérre. Úgy látszik, a karácsonyi ajándékőrület nagyon kell mindenkinek: a decemberi költekezés értéke mellett most már a boltosok éves bérköltsége is ezer milliárd forint felett lesz. Hiába, szépen dolgozik a kormány is a minimálbéremeléssel, de a munkaerőhiány sem tétlenkedik: minden bér felfelé mászik és így persze a bérköltség is. Ráadásul a bérek gyorsabban nőnek, mint a boltos kiskereskedelmi forgalom, nem is bírja mindenki a tempót.

A statisztikában - hiába, némi módszertan nélkül nem lehet megúszni - kétféle bérköltséggel is találkozhatunk. Az egyik a munkaügyi szakstatisztikában a négy főnél nagyobb vállalkozások adatsora, a másik pedig a gazdaság teljesítményének (a GDP-nek) a mutatórendszerében bujkál. Nyilván az utóbbi a nagyobb mutató, hiszen abban mindenkinek a keresete benne van, aki munkavállalói jövedelmet kap. Az is nyilvánvaló, hogy az elmúlt években mindkettő mutatórendszer emelkedést mutatott. Nem is keveset, hiszen a kormány alulról, a munkaerőhiány pedig felülről húzta a béreket. Felfelé, persze.

Decemberben is izzadhatnak a boltosok a bérek miatt

Munkaerőhiány mindenütt van, sőt, nem csak a határokon belül, hanem azon túl is, ezért is vándorol a munkaerő egy része távolabbi tájakra, de aki itt maradt, az is izeg-mozog minden irányban, hiszen ahogyan a boltban az árcédula, úgy a munkaerőpiacon a hó végi boríték vastagsága, tehát a pénz a döntő. Számít persze más is, a lehetőségek nyilván nem korlátlanok mindenki számára, sokan vannak munkavállalók, akik nem ugrálnak munkahelyről-munkahelyre szívesen túl gyakran, de egy biztos, nagy a nyüzsgés a munkaerőpiacon.

A boltosok sem kivételek, látszik ez egyrészt az álláshirdetéseikből, vagy például a kisboltokban az utóbbi időben  tovább szaporodott "rögtön jövök" táblácskákból, hiszen ahol ilyet kilógatnak, ameddig az eladó más dolgát végzi, például ebédszünetel, akkor ott ő már csak egyedül dolgozik.

Emelték is a béreket a boltosok is, de nekik is, mint bármely vállalkozásnak, annyi pénzük van, mint a bevételük. És abból nem csak bérre, hanem sok minden másra is kell költeni. A boltosok bevétele is emelkedett egyébként szépen az elmúlt esztendőkben, 5-6% körüli mértékekben, de hát a béreket nagyobb ütemben kellett felfelé tornázni. De a létszám alig változott az elmúlt időszakban, lényeges elmozdulás nem volt.

2016-ban gyorsult fel a béremelkedés, túllépve a bevételek emelkedésének ütemét. 2016-ban  a teljes bérköltség már 8%-kal, 2017-ben pedig 10%-kal nőtt. A nagyobb (4 főnél többet foglalkoztató) boltosok bérköltsége már 12%-kal emelkedett 2016-ban és 2017-ben.

2018-ban sem lankadt a béremelési tempó, még jó, hogy a járulékok kisebbek lettek 2017-től, ami azért sok boltoson segített. A blokkk.com korábbi számításai szerint egyébként az emelés költségeinek nagyjából a fele visszajött a járulékcsökkentés révén. De volt, akinek be kellett zárni a a boltját ennek ellenére, a bérolló a nagyok és a kicsik között pedig tovább nőtt. Látszik is ez a bérköltségek növekedési ütemeinek különbségéből is (az "összes" bérköltség mutatóban a legkisebbek is benne vannak).

És 2018-ban a boltos világ bérköltsége előreláthatóan túllépheti az ezer milliárdos lélektani határt, az eddigi adatokra építhető előrejelzés alapján. A boltos decemberi költekezés ezen az értékhatáron már túllépett. Lehet úgy is számolni, ahogyan az amerikai boltosok teszik a fekete péntekkel, azzal, hogy után fordul termőre - eredményesre az üzletmenet. Ha nem lenne ott is karácsonyi roham nagy bajban lennének. Hát úgy tűnik, a bérköltségeket tekintve nálunk is hasonló a helyzet:

boltos bérvilág
2014 2015 2016 2017 2018*  2018/2014
bérköltség, összes 739 764 826 908 < 1.000* + 35%
ebből a nagyobb boltosok bérköltsége** 458 483 544 612 685* + 50%
árbevétel
8.949 9.278 9.668 10.441 11.400* + 27%
KSH, érték: milliárd forint, árbevétel: bruttó, */: várható, becsült érték, folyó áron, bérköltség: járulékokkal együtt, **/: nagyobbak bérköltsége: négy főnél nagyobb vállalkozások

A boltosok saját pénze sem lett több egyébként, az úgynevezett árrést, pontosabban annak arányait nézve (az árrés az áfa nélkül számolt eladási ár és a beszerzési ár különbsége, amiből minden költségüket fizetniük kell). 2017-ben ez 2.724 milliárd forint volt, ami hasonló arányú, mint az előbbiekben jelzett időszakban volt.

(blokkk.com, 2018. október 4.)

 

Túlóra, te drága: nye ponyimáju

Nye ponyimáju, mondta egy munkás a közelmúltban egy áruház bejárata előtt, lapátjára támaszkodva. Ő csak átépített, de a boltosok sem állnak jobban munkaerőben. Jobban kell tolni megint a túlórát.

A szakszervezet dörzsölgethette a tenyerét, a boltos pedig a homlokát, mivel a 2016-os csúcs után 2017-ben csökkent a túlóraszám a boltokban. Ez nem véletlen, hiszen 2017-ben tovább pörgött a munkaerőhiány, ráadásként pedig belépett az a minimálbér emelés, ami a boltosoknak sok fejtörést okozott, minél kisebb, annál többet. Kétszámjegyű volt a béremelés ebben az esztendőben, ami 2018-ban hasonló ütemben folytatódott.

A létszám viszont az elmúlt három esztendőben nem változott a boltokban, akár a foglalkoztatottak, akár az alkalmazottak számát nézzük, pedig szépen nőtt a forgalom. És 2018-ban sem volt létszám emelkedés, a foglalkoztatottak száma legutóbb, 2018 második negyedévében 365 ezer volt, az év elejihez képest ráadásul kétezer fővel kevesebb. Az alkalmazottak 319 ezer fős létszáma sem jelent érdemi mozgást (a négy főnél nagyobb boltosok 200 ezer fő körüli alkalmazotti létszáma sem). 

Kevés az ember, marad a túlóra

A diákmunka már bevett fogás a munkaerőhelyzet javításában a boltokban, főleg a nyári időszakban. A nyugdíjas szövetkezetek elsősorban a már egyébként is dolgozókat terelték magukhoz, de azért a nyugdíjas dolgozó járulékának lefaragása 2019-től valamit hozhat majd munkaerőből is a konyhára. A munkaerőhiány tehát maradt, így a boltosok újra a túlóraszám emelésére kényszerültek 2018 első félévében is.

2016-ig folyamatosan nőtt a boltos túlóra. 2017-ben némileg csökkent, mert belépett a drága minimálbér és munkaerőhiány, hirtelenjében vissza kellett fogni, hiszen a túlóráztatás pénzbe kerül, az meg hirtelenjében kevés volt. 

A túlóráért persze több pénz is jár a törvény szerint. Így a boltos választhat (ez persze minden más munkáltatóra is igaz), hogy vagy fizet 50% bérpótlékot, vagy a túlórának megfelelő időtartamú szabadidőt ad (amikorra persze az alapbér arányos része azért jár). De hát ha futja szabadidőre, akkor minek a túlóra, tehetnénk fel a kérdést. Ráadásul ha heti pihenőnapon túlóráztat a boltos, akkor a pótlék mértéke 100% (szombaton, vagy vasárnap). Itt is lehet csere-berélni szabadidőre, viszont akkor is jár 50% pótlék. És azt nem lehet összekeverni az egyébként járó, úgyszintén 50%-os vasárnapi pótlékkal. És egy-egy dolgozó számára évenként legfeljebb 250 túlóra rendelhető el (amit a jog rendkívüli munkaidőnek hív). Ez az óraszám kollektív szerződés - tehát a szakszervezet beleegyezése - esetén 300 óra lehet évente.

2018-ban az időközben közel másfélszeresére emelt eladóbérek mellett is nőtt a túlóraszám a boltokban. A 2016-os csúcsot ugyan nem érte el, de mind 2017, mind 2018 első féléveiben többet kellett a rendes munkaidőre ráhúzni, mint 2015-ben:

boltos túlórák 2015 2016 2017 2018
összes 2.114 2.523 2.245 2.341
 ebből 50 fő alatt 345 521 438 479
 50-249 fő között 213 216 205 202
 250 fő felett 1.556 1.786 1.602 1.660
KSH, érték: ezer óra, első féléves túlóraszámok, négy főnél nagyobb boltos vállalkozások,

Túlóramérleg

A boltos túlóraszám 2016-ban volt a legnagyobb és az éves mérleget nézve öt esztendő alatt harmadával nőtt (2013-2017 között). A boltosok összes munkaórája ennél kisebb ütemben emelkedett (aminek része a túlóra is):

boltos óraszámok 2013 2014 2015 2016 2017 2017/3013
túlóra (millió) 3,9 4,4 4,9 5,7 5,3 + 36%
összes munkaóra 301 309 314 327 326 + 8,3%
KSH, érték: millió óra, négy főnél nagyobb vállalkozások

A legtöbbet az élelmiszerboltokban kell túlórázni, de hát ez nem véletlen, ott fordul meg a legtöbb vásárló és ez a boltos költekezés legnagyobb szelete. A boltosnak is:

boltos óraszámok 2013 2014 2015 2016 2017
túlóra (millió) 3,9 4,4 4,9 5,7 5,3
ebből élelmiszerboltok 2,5 2,9 3,2 3,8 3,4
élelmiszerboltok túlóráinak aránya 64% 66% 66% 67% 64%
KSH, érték: millió óra, négy főnél nagyobb vállalkozások

Nye ponyimáju

Az építőiparban például már dolgoznak ukrán vendégmunkások. A boltban ez nehezebb, mivel ott azért még egy árufeltöltőnek is kell tudnia magyarul, hiszen amikor a polcra kihelyez valamit, el kell tudnia olvasnia, mi is a neve, hogy jó helyre tegye, a polccímkékről nem is beszélve. Egyébként azt jelenti a nye ponyimáju, hogy nem értem. Pedig egyszerű: a boltosnak annyi pénze van, amennyi a bevétele. És a vásárló nem nyel le mindent, így nehéz bért is emelni és megélni is a boltból. Minél kisebb egy bolt, annál nehezebb. 

(blokkk.com, 2018. augusztus 29.)

 

Drágább az eladó, de a felét visszahozza a járulékcsökkentés

Kíméletlenül leigázza a boltosokat a munkaerőhiány, lefagyott a boltos munkaerőpiac is. 2014-2018 között másfélszeresére nőtt az eladók keresete, ami alaposan megdobta a bérköltségeket. A járulékcsökkentés viszont legalább visszahozta a bérköltség növekedésének a felét. Így sem mindenki bírja, új eladó pedig nincs.

Az elmúlt esztendőkben alaposan megtornáztatta a vállalkozásokat a munkaerő hiánya. Nincs elég munkáskéz, ezért kíméletlenül kell emelni a béreket azért, hogy aki még van, legalább az megmaradjon, persze, nem csak a kereskedelemben, hanem minden más területén a gazdaságnak.

Az elmúlt éveket mérlegre téve 2014-től számítható az az időszak, amikor egyik oldalról ugyan jelentősebb mértékben meglódult a bolti kiskereskedelem, 5-6%-kal nőtt a forgalom évről-évre, ugyanakkor lefagyott a munkaerőpiac. A statisztika szerint a kereskedelemben a betöltetlen álláshelyek száma öt esztendővel ezelőtt átlépte a kétezres szintet, ami 2018-ra ötezer fölé ugrott. A valós létszámhiány persze ennél sokkal nagyobb, de az irányzat egyértelmű: a boltokban a létszám alig mozdult az elmúlt időszakban, pedig szinte minden boltos munkaerőt keres. Munkaerő vándorlás persze van, néhány ezresért is odébbáll az eladó a másik boltba, hiába, a munkaerőpiac a dolgozóknak is piac. Növekedni csak a "rögtön jövök" táblák száma nőtt és - részben a munkaerőhiány miatt, mert a bérversenyt már nem bírták - folyamatosan zártak be - a főleg kisebb - boltok, az elmúlt öt esztendőben összesen 12 ezer.

A boltosoknak sok választásuk nem volt, emelni kellett a béreket. A bolti kiskereskedelemben a legfrissebb statisztikai adatok szerint 40%-kal emelkedett a havi bruttó átlagkereset 2014-2018 április hónapjait nézve. A fizikai dolgozók, eladók, pénztárosok, árufeltöltők, raktárosok pénze pedig az átlagosnál nagyobb ütemben a másfélszeresére ugrott:

boltos bérek 2014 2015 2016 2017 2018 2018/2014
összes 181 184 196 228 253 + 40%
eladók 141 145 156 187 215 + 52%
KSH, áprilisi hónapok, érték ezer forint, havi bruttó átlagkereset, 4 főnél nagyobb vállalkozások

A 2018 évi béremelés mértéke 11% volt, ezen belül a fizikai dolgozóké 15%, az áprilisi hónapokat nézve. 2016-tól kétszámjegyű a béremelések üteme a boltos világban is.

A bért is ki kell fizetni valamiből, de legalább volt járulékcsökkentés

Sokszor mondják a boltosnak, hogy ha nincs embered, adjál több pénz neki, hiszen szépen nő a forgalmad. Csak arról felejtkeznek meg egyesek, főleg szakszervezeti vezetők, de néha politikusok is, hogy a bért is - minden más költséggel együtt - a bevételből lehet csak kifizetni (régen rossz, ha valaki hitelből nagylábon él, hiszen valamikor azt is vissza kell fizetni, ráadásul kamatostul).

A kormány járulékcsökkentése - ezt el kell ismerni - nagyon is jól jött a vállalkozásoknak, ami a növekvő bérköltségek egy részét azért pótolta. De nem az egészet. 2017-ben az 5%-os járulékcsökkentés (szocho) 25 milliárdot hozott a boltosok konyhájára, miközben a bérköltségek 67 milliárd forinttal emelkedtek. 2018-ban előreláthatóan még 15 milliárd forint ütheti a boltosok markát, a további 2,5%-os csökkentéssel. A bérköltségek ugyanakkor 54 milliárd forinttal emelkedhetnek ebben az évben.

Járulékcsökkentés haszna: 50%

A két év járulékcsökkentési haszna nem kevés, hiszen ha 2018-ban is 27% lenne a járulék, akkor több mint 700 milliárd forint lenne a boltos bérköltség, a jelenleg várható 665 milliárddal szemben. Így két év alatt összesen 65 milliárd a járulékmegtakarítás, a 2017-2018 évi együttes 120 milliárd forint bérköltség emelkedéssel szemben.

A járulékcsökkentéssel együtt is sok boltos a nyári hónapokban nem csak a hőségtől izzad. Munkaerő nincs, aki pedig még van, az szép magasra tartja a markát. Nem véletlen, hogy az elmúlt időszakban év közben is folyamatosan emelkedtek a bérek, éves átlagban sokkal nagyobb ütemben, mint a bevételek, a végeredmény pedig a következő:

boltos kiskereskedelem
2014 2015 2016 2017 2018*  2018/2014
bérköltség, összes 457 483 544 611 665* + 46%
eladók bérköltsége 264 278 314 359 405* + 53%
árbevétel
8.949 9.278 9.668 10.441 11.380* + 27%
KSH, érték: milliárd forint, árbevétel: bruttó, */: várható, becsült érték, bérköltség: 4 főnél nagyobb vállalkozások, járulékokkal együtt

És hol van még 2019.

(blokkk.com, 2018. július 6.)

 

Boltos túlóra: 2018-ban sem marad el

Ha nincs elég eladó, jöhet a több túlóra. Jött is. Ez nem olcsóbb, mint felvenni egy dolgozót, tehát kényszerpálya mindenkinek. A legtöbbet az élelmiszerboltokban kell túlórázni. ₪₪₪

2018 első négy hónapjában emelkedett a túlóraszám a boltokban, közel tizedével. A munkaerőhiány megtornáztatja az egész gazdaságot. Nyilván ha nagyon ég a ház, a boltos is elrendeli a túlórát. Az alkalmazott, ha nagyon  nem tetszik neki, akkor vagy odébbáll egy házzal, hátha ott nincs túlóra (erre kevés az esély), vagy eliszkol messzebbre dolgozni, akár más ágazatba, vagy elégedetlenkedik és esetleg sztrájkol is egyet. Nyilván a drágább, de hézagos munkaerőpiacon az alkalmazott - ilyen a piac, amikor valamiből kevés van - jobban tudja érdekeit érvényesíteni. Mindez azonban nem segít senkin, ha nincs elég munkáskéz az országban.

A túlóra nem a multik találmánya, volt ilyen régebben is, manapság pedig a kis- és középvállalkozások is szépen élnek vele. Nekik sincs túl sok választásuk, ha körmére ég a boltosnak a tennivaló. Persze, egy nagyobb boltnak túlórában is nagyobb a mozgástere (a magyar boltosnak is, ha nagy), de kényszer ez a javából mindenkinek:

boltos túlórák 2018 január-április
túlóra létszám
összes 1,5 millió óra 203 ezer fő
ebből 50 fő alatt 0,3 millió óra 97 ezer fő
          50-249 fő között 0,1 millió óra 23 ezer fő
          250 fő felett 1,1 millió óra 83 ezer fő
KSH, négy főnél nagyobb vállalkozások, létszám: 2018 április, boltos alkalmazottak

Az elmúlt öt esztendőben egyébként szépen megugrott a túlóraszám a boltokban, bő harmadával, párhuzamosan a munkaerőhiány felerősödésével. A csúcsot, 5,7 millió órát 2016-ban lehetett mérni, utána egy kicsit be kellett húzni a túlórában is a féket. 2017-ben ugyanis belépett a nagy költséget jelentő minimálbéremelés és közben persze az alkalmazottak keresetét a munkaerőhiány miatt is kellett emelni, nem is kicsit, jobban, mint korábban. Így már túlórára sem futotta annyi, hiába dúlta fel a pultok világát a munkaerőhiány. 

De hát a 2017-es 5,3 milliós túlóraszám így is jócskán nagyobb a 2013. évinél, miközben a teljesített munkaórák teljes száma töredékével, öt esztendő alatt mindössze 8%-kal nőtt:

boltos óraszámok 2013 2014 2015 2016 2017 2017/3013
túlóra (millió) 3,9 4,4 4,9 5,7 5,3 + 36%
összes munkaóra 301 309 314 327 326 + 8,3%
KSH, érték: millió óra, négy főnél nagyobb vállalkozások

A legtöbbet az élelmiszerboltokban kell túlórázni

2017-ben 86 ezer dolgozó ügyködött az élelmiszerboltokban, a 195 ezer fős összlétszámú boltos kiskereskedelmen belül. Ez azt is jelenti, hogy az élelmiszerboltok a létszám 44%-át vitték. Túlórából viszont a kétharmadát:

boltos óraszámok 2013 2014 2015 2016 2017
túlóra (millió) 3,9 4,4 4,9 5,7 5,3
ebből élelmiszerboltok 2,5 2,9 3,2 3,8 3,4
élelmiszerboltok túlóráinak aránya 64% 66% 66% 67% 64%
KSH, érték: millió óra, négy főnél nagyobb vállalkozások

Túlóra: szabályok is vannak

A boltosok alapjában véve nem érdekeltek a túlórában. De hát a kényszer nagy úr.

A legfontosabb szabályok egyike, hogy egy-egy dolgozó számára évenként legfeljebb 250 túlóra rendelhető el (amit a jog rendkívüli munkaidőnek hív). Ez az óraszám kollektív szerződés - tehát a szakszervezet beleegyezése - esetén 300 óra lehet évente.

A túlóráért persze több pénz is jár a törvény szerint. Így a boltos választhat (ez persze minden más munkáltatóra is igaz), hogy vagy fizet 50% bérpótlékot, vagy a túlórának megfelelő időtartamú szabadidőt ad (amikorra persze az alapbér arányos része azért jár).

Ha heti pihenőnapon túlóráztat a boltos, akkor a pótlék mértéke 100% (szombaton, vagy vasárnap). De itt is lehet csere-berélni szabadidőre, viszont akkor is jár 50% pótlék. És azt nem lehet összekeverni az egyébként járó, úgyszintén 50%-os vasárnapi pótlékkal.

Mindez azt jelenti, hogy a túlmunka mindenképpen pénzbe kerül, hiszen ha a túlóráztatott dolgozó szabadidőt kap, az alatt valaki másnak kell dolgozni. És mindkettőnek fizetni kell. Persze, a munkaszervezésen is sok múlik, ki mikor túlórázzon és mikor kapjon szabadidőt.

(blokkk.com, 2018. június 26.)

 

Ennyi pénze van a boltosnak: a nyugta negyede

A kereskedő pénze az úgynevezett árrés, ami az árubeszerzés és a befizetett áfa után a zsebében marad. Ez a boltos bevételnek csak a negyede. A többi az bizony másé.

A boltos kereskedőnek ugyanúgy számolnia kell a működésének költségeivel, mint bármely más vállalkozásnak. Ki kell fizetnie az áruháza építésének az árát, vagy a bolt bérletének a díját, a villanyáram, a fűtés, a takarítás számláit is. A bért is a saját zsebéből fizeti.

A kereskedő pénze az árrés, ami a bevételéből a beszerzett és a polcra rakott portékák árának, továbbá az áfa elszámolása után megmarad. Természetesen az elmúlt években a forgalom emelkedésével együtt nőtt az árrés tömege is, hiszen ha több fogy valamiből, akkor több pénz is maradhat a boltosok pénztárában, továbbá a zsebében (nem mindegy, hogy 10, vagy 100 darab zsemlét ad el).

Az elmúlt években szépen gyarapodott a boltosok bevétele, legalábbis az átlagot tekintve, hiszen akadt olyan boltos, akinek le kellett húznia a redőnyt, de a boltos világ a verseny révén mindig is ilyen volt.

A kereskedő árrését a statisztikában az úgynevezett kibocsátás fedi le (ami több a megtermelt ágazati GDP-nél), ebben minden költség és  - ha van, akkor - az eredmény is benne van. A boltos kereskedelem kibocsátása - árrése - is szépen gyarapodott, az összegét tekintve a forgalom bővüléséhez igazodva.

A nemzetgazdaság összes kibocsátásához mérve egyébként 3,5% a boltos kiskereskedelem részesedése, a hozzájárulása a GDP-hez pedig 4-5% között mozog (a teljes kereskedelemé, a gépjármű- és a nagykereskedelemét is hozzáadva az utóbbi mutató 10% körüli).

A boltosnak csak a bevétel negyede marad a zsebében

Végül is az olvasható ki az adatokból, hogy az elmúlt öt esztendőben a boltos kiskereskedelem, amellett, hogy a lakossági fogyasztás legnagyobb szelete, súlyának megfelelően húzta a gazdaságot is, saját, a zsebében maradó pénzének aránya a kiskereskedelmi forgalomhoz mérve nagyságrendjét tekintve nem változott. (2013-ban még 2% alatt volt a boltos forgalom volumenének növekedése, ezt követően ugrott 5-6% környékére, 2017-ben pedig kereken 5% volt.)

De hát az is világosan látszik, hogy a boltok pénztáraiban hagyott pénz nagyobb része - háromnegyede - nem a kereskedőé, mivel a bevételen osztoznia kell a beszállítókkal, termelőkkel, iparosokkal, ráadásul az állammal is, aki a különféle adók, legnagyobbrészt az áfa révén nem kevés hasznot húz a piacból:

  2013 2014 2015 2016 2017
árrés (kibocsátás) 2.051 2.223 2.333 2.484 2.710
boltos bevétel 8.514 8.949 9.278 9.667 10.426
arány 24% 25% 25% 26% 26%*
KSH, érték: milliárd forint, boltos bevétel: kiskereskedelmi forgalom

Az árrés alakulásában számos tényező játszik szerepet. Jelenleg a legfontosabb, hogy a bérköltségek a bevételnél sokkal nagyobb ütemű emelkedése egyre több pénzt vesz el a kereskedőktől. De az arányokat tekintve számít az áfakulcs csökkentés is például, vagy az import termékek esetében a nemzetközi piacok árai, vagy éppen a fogyasztás átrendeződése, például az iparcikknek az élelmiszereknél gyorsabb ütemű értékesítése is.

(blokkk.com, 2018. május 11.)

 

Egyre több pénzt visz el a béremelés a boltban 

A boltos kiskereskedelem szépen hízik az elmúlt esztendők növekedési hullámán lovagolva, de a bérek kétszer gyorsabban száguldanak. Viszik is a boltos kereskedők pénzét. Aki nem tud fejleszteni is, az alaposan le fog lemaradni, hiszen a költségei nőnek, a versenyképessége viszont romlik.

A boltos kiskereskedelemben 2018 első két hónapjában a havi bruttó keresetek 12%-kal nőttek az előző év azonos időszakához képest, a fizikai dolgozóké - eladóké. pénztárosoké, árufeltöltőké - pedig 15-16%-kal. A munkaerő hiánya és a minimálbérek kötelező emelése alaposan megdolgozta a boltos munkaerőpiacot is, ehhez kétség nem fér. 

Persze másként is lehet számolni

De a keresetek - nem csak a boltokban - 2017-ben már év közben is folyamatosan emelkedtek, így ha pusztán az év végét nézzük, akkor ahhoz januárban, februárban már kevesebbet kellet hozzácsapni. De kellett, az éves átlaghoz képest pedig nem is keveset:

  2017 2018
január december átlag január február
összes 221 248 232 252 247
eladók 183 206 191 213 207
KSH, érték ezer forint, havi bruttó átlagkereset, 4 főnél nagyobb vállalkozások

Mindez azt vetíti előre 2018-ra, hogy kemény béremelések lesznek a boltokban is, különben lemarad az ágazat a nemzetgazdaság többi területéhez képest. De ennek ára is van.

2018: tovább kell emelni a boltos béreket is

A nagy bérmenetelés 2015-ben indult meg, a munkaerőhiány felerősödésével, megugrásával, előtte a forgalom növekedéséhez hasonló ütemben emelkedtek a bérek a boltokban. De végül azt célszerű vizsgálni, hogy a bolti kiskereskedelem 2013-ban indult növekedésének teljes időszakában hogyan alakultak a bérköltségek. Röviden: emelkedtek folyamatosan.

És 2018-ban is folytatódik a bérek emelkedése a boltokban, mivel a munkaerő hiánya nem enyhült a boltos világban sem. Nyilván a magasabb béreket kínáló áruházakban kisebb a feszültség, de a legjobban fizető nagyláncok is folyamatosan keresik a friss munkaerőt.

Így 2018-ban éves szinten is jelentős béremelésekkel lehet számolni, ami továbbra is jócskán nagyobb ütemű lesz, mint a várható forgalombővülés:

boltos kiskereskedelem
2013 2017 2018 várható 2018/2013
árbevétel
8.514 10.426 11.150* + 31%
bérköltség, összes 438 611 670* + 53%
eladók bérköltsége 244 359 395* + 62%
KSH, érték: milliárd forint, */: becsült érték, árbevétel: bruttó, bérköltség: 4 főnél nagyobb vállalkozások

Mindez azt jelenti, hogy a bérköltségek további növekedése egyre inkább veszélyezteti a versenyképességet, hiszen ez a ráfordítás önmagában máshonnan kényszerít elvenni pénzt. Így fejlesztések, beruházások hiányában nehéz helyzetbe juthat az a boltos, akinek béremelésre is alig futja.

(blokkk.com, 2018. május 3.)

 

Az eladók nem nagyon szeretik a részmunkaidőt

Pedig a boltosnak jobb lenne, hiszen részben gyógyír a munkaerő hiányára és a magas bérköltségre. De hát nem nő a részmunkaidős eladók száma, sőt csökkent is.

A részmunkaidős foglalkoztatás előnye egy boltos vállalkozás számára, hogy ha hullámzik a forgalom, akkor ahhoz tudja igazítani a létszámot. Minek ácsorogjon a pult mögött állandóan ugyanakkora létszámú eladóhad, ha a nyitvatartás egyes óráiban kevesebb a boltba betérő vásárló, máskor meg alig győzik a sorban kígyózók kiszolgálását. És a hét egyes napjai között is vannak különbségek, amihez célszerű lehet alkalmazkodni.

De hát amikor hiány van eladóból, pénztárosból, árufeltöltőből, és ők a nyolcórás munkaidő mellett szeretnének több pénz keresni, akkor nehéz őket rávenni arra, hogy dolgozzanak kevesebbet. Akkor inkább továbbállnak egy házzal. A boltos eladó ugyanis teljes és részmunkaidőst egyaránt keresett munkaerő.

Nyilván nem véletlen az sem, hogy a nagyobb arányban részmunkaidőt hirdető nagyáruházak, diszkontok, hipermarketek estében a nyolc órára vetítve számolt bérek a csúcson vannak. A részmunkaidősök azonban náluk azért hó végén kevesebbet visznek haza, de ennek a kevesebbnek is versenyképesnek kell lennie legalább annyira, hogy a teljes munkaidő már ne legyen olyan csábító. Hiszen akad olyan munkavállaló, akinek a részmunkaidő kedvére való, például tanul, vagy a család miatt.

Az egyik legjobban fizető lánc, az Aldi egy árufeltöltőnek négy órás műszakra (heti 20 órában) havi bruttó 96 ezer forintot kínál, a bolti eladónak 170 ezret, heti 25 órás munkáért. Az előbbi nyolc órára vetítve 192 ezer forint, utóbbi pedig 272 ezer forint. Mindkettő nagyon jól hangzik, de nyilván nem mindegy, hogy a hónap végén mennyi lapul igazából a borítékban. Ezért a részmunkaidőst órabérben jobban kell megfizetni a teljes munkaidősnél, a többi versenytárshoz képest (cégen belül ez már nem nagyon megy). De ehhez nagyon jól meg is kell szervezni a bolt munkáját, különben nem térül meg a részmunkaidős úgy egyébként esetleg magasabb órabére.

De hát összességében csökken a boltokban a részmunkaidős fizikai dolgozók száma és 2018 elején sem változott a kép, pedig megint ugrott egyet a minimálbér és a munkaerőhiány sem enyhült, tovább tolta felfelé a béreket:

  2013 2014 2015 2016 2017 2018
eladók száma 128 134 136 139 140 145
részmunkaidős 38 38 37 34 34 34
arány 30% 28% 27% 24% 24% 23%
KSH, érték: ezer fő, 4 főnél nagyobb vállalkozások, fizikai dolgozók, 2018: február

A kicsik és a nagyok egyaránt csipkedik a részmunkaidőt, a közepes boltok alig

A kisboltos általában eleve a magas bérköltségek lefaragása miatt kényszerül a részmunkaidős foglalkoztatásra, de nyilván a lehetőségeihez mérten ügyesen is szervezi meg a munkáját. És tudja, hogy jó üzletszervezési megoldás, végül él is vele. Ugyanis a boltos kisvállalkozások hasonló nagyságrendben alkalmaznak részmunkaidős eladót, mint a nagyvállalkozások. A középvállalkozások azok a boltosok körében, akik alig.

Feltehetően mindez azért alakult így, mert a kisvállalkozás azért jellegénél fogva rugalmasabb, a legnagyobbak pedig a legkorszerűbb megoldásokat (technológiát, logisztikát) tudják alkalmazni, ami csökkenti a költségeket, így több juthat bérre:

  2013 2014 2015 2016 2017 2018
részmunkaidős 37 38 37 34 34 34
50 fő alatt 16 16 17 15 15 14
50-249 fő 3 3 3 3 3 3
250 fő felett 18 19 17 16 16 17
KSH, érték: ezer fő, 4 főnél nagyobb vállalkozások, fizikai dolgozók, 2018: február

(blokkk.com, 2018. április 26.)

 

Rághatja a körmét a boltos is, a kormány is

Gyorsabb béremelés? Ráolvasással nem megy. Munkaerő nincs, több pénz bérre egyre kevesebb. Az SzJA, vagy a vállalkozások járulékterhe csökkenjen? Fejlesztés,versenyképesség, vagy bér? Az "és" a boltosnak nem fér bele.

Nagy a kíváncsiság, milyen gazdaságpolitikával rukkol elő a kormány. Egyes hírek szerint átfogó stratégiai váltás, gyorsabb béremelés jöhet, az MNB és az MKIK már nekiveselkedtek javaslataik kidolgozásának. Az MKIK elnöke szerint egyebek mellett a jelenleginél is gyorsabb kereseti felzárkóztatásra van szükség, ami önmagában nyilván nem vitatható, hiszen jelentős azoknak a száma, akik a határokon túl keresik meg a kenyérre valót, az innenső oldalon elérhető béreknél jóval több pénzért, munkaerő pedig - főleg szakképzett - itthon egyszerűen nincs. 

Mit is miből?

A kérdés mindössze az, hogy vajon lesz-e pénzük a vállalkozásoknak az eddigieknél gyorsabb bérfejlesztésre, hiszen ahhoz több bevétel is kell, ráadásul ott vannak az új kihívások is, a digitalizáció, a hagyományos technológiát leromboló diszruptív technológiák, ahol aki nem lép, lemarad. Sőt, önmagában a pénztáros béremelése gyenge gyógyír a boltban, ha közben a másikban - nagyobban - jön az önkiszolgáló pénztár.

És az eddigiekhez azért hozzátartozik, hogy a valóban jelentős és szükséges béremeléseket, ezen keresztül pedig a lakossági fogyasztás jókora bővülését nagyobbrészt a munkaerő hiánya hajtotta. A gazdaság növekedését többszörösen lepipáló béremelésben persze a minimálbérek emelésének és a nagyobb teljesítményeknek (GDP-nek) is volt nem lebecsülhető szerepe, a járulékcsökkentés is hozott bérekre fordítható pénzt a konyhára.

De a bérek még mindig alacsonyak, ebben van igazság, a további gyorsabb felzárkóztatásnak ugyanakkor egyszerű korlátai is vannak. A legnehezebb akadály a kevés pénz, ugyanakkor kellene fejleszteni is, vészesen nyom a digitalizációs kényszer, szakképzett munkaerőből is több kell, tehát oktatásra is kellene több pénz a cégek költségvetéséből is.

Egykulcsos SzJA? Nagyobb járulékcsökkentés?

Az egykulcsos SzJA-nak két baja van. Egyik, hogy mit bír el a költségvetés, a másik, hogy ugyan több pénz marad a dolgozók zsebében, többet is költekezhetnek így, ami valamit visszacsorgat a növekedés többlete és különféle adóbefizetések révén, de hát a cégek bérköltségei (most a majdani emeléstől eltekintve) nem változnak.

És így béremelés nélkül is több a nettó a dolgozók zsebében ugyan, de magas marad a cégek bérköltség szintje - a versenyképesség pedig nem javul. Pedig neki kellene a legjobban, főleg a digitalizációs fejlesztések révén.

Ágrólszakadtak viaskodása

Megnéztük, az elmúlt években hogyan alakult a kereskedők, vendéglátósok, szállodások piaca, teljesítménye és a bérköltségük. Egyrészt azért együtt, mert amúgy is rokon lelkek valahol, legalább annyiban, hogy mindhárom területen a nemzetgazdasági átlagnál kisebbek a keresetek és szolgáltatnak mindannyian a családoknak. A másik ok, hogy a teljesítményt, a hozzájárulásukat nézve a GDP-hez csak e három terület együttes adata áll rendelkezésre jelenleg, 2017 végéig bezárólag. De hát végül is nem baj, ha kitekintünk egy kicsit a boltos világból, hasonló fertályakra.

Tehát az összegzés döntő része a következőkben részletezett körre terjed ki, azzal, hogy a bolti kiskereskedelem mellett az úgynevezett nagykereskedelemről (amikor a nagykereskedő a viszonteladó vendéglátóst, vagy boltost szolgálja ki) nincs bevételi adat. Lehet látni, hogy a bevételek azért szépen gyarapodtak, a jármű értékesítést leszámítva, hiába, ami drága, az drága. A vendéglátókon pedig nyilván segített az áfakulcsuk csökkentése is, így önmagában ezzel nem is lenne baj, sokkal inkább azzal, ami utána következik:

árbevétel 2013 2017 2017/2013
kiskereskedelem 8.514 10.426 + 22%
vendéglátás 754 1.073 + 42%
jármű értékesítés 571 606  + 6%
szálláshelyek 167 278 + 66%
összesen 10.006 12.383 + 24%
KSH, bruttó, nettó, 4 fő fölötti

Ezért kell körmöt rágni

Ha viszont jobban körülnézünk, akkor azt lehet látni, hogy a különféle szolgáltatók árbevétele és teljesítménye, ami alatt most hozzájárulásukat nézzük a GPH-hez, hasonló ütemben emelkedett az elmúlt években. Ezzel szemben a béremelés üteme jóval nagyobb volt az elmúlt öt esztendőben, ami azt is jelenti, hogy a bérfejlesztés kényszere miatt el is kellett venni valahonnan legalább a pénz egy részét. Nyilván a fejlesztés volt az a terület, amely legjobban megsínylette a béremelés nem kevés költségét, minél kisebb egy vállalkozás, annál inkább.

Most már csak az a kérdés, ha gyorsabb béremelésre kell kapcsolni, akkor azt miből fizetik ki a vállalkozások, hiszen a bevételeik eddig is kisebb ütemben emelkedtek a keresetek megugrásánál. Tehát sok vállalkozásnál az étlapon ugyan ott lesz a béremelés mellett a fejlesztés is, csak éppen a céges pénztárcák sokkal vékonyabbak is lehetnek az igényeknél, az átlagot tekintve.

Így helytálló az az MKIK-s vélemény, hogy felül kell vizsgálni a hatéves bérmegállapodást, ugyanis a cégek jelentős része csak akkor tud gyorsabban bért emelni, ha kap ehhez járulékkedvezményt is. A gyorsabb béremelés másik feltétele az elsősorban digitális fejlesztés, de hát pontosan innen szívta el eddig is a pénzt a növekedésnél nagyobb béremelés.

Most már csak az a kérdés, hogy ki mire gondol és ki fogja tövig rágni a körmét, mert ráolvasásból nehéz több pénzt csinálni, ahhoz teljesítmény is kell. Meg versenyképesség is:

kereskedelem
vendéglátás
szálláshely
  árbevétel
teljesítmény - GDP
bérköltségek
2013
2017
2017/2013
2013
2017
2017/2013
2013
2017
2017/2013
10.006
12.383
+ 24%
3.109
3.875
+ 25%
901
1.309
+ 45%
KSH, érték: ezer milliárd forint, 4 fő feletti vállalkozások, GDP: teljes kereskedelem, nagykereskedelemmel együtt

(blokkk.com, 2018. április 18.)

 

Túlóra tortúra: minden boltos tolja

Több mint háromezer embert pótol a boltokban a túlóra, de a létszámhiány ennél sokkal nagyobb. Azért is, mert a túlóra nem olcsó mulatság. És szabályai is vannak. 2018-ban sem marad el a túlóra, ami kicsiknél, nagyoknál egyaránt szalad.

- Főnök, akkor kicsengettek, lehúztam a redőnyt, megyek haza. - Józsikám, izé, tudnál maradi, egy kicsit? Most jött be a kolbász, ki kellene pakolni a hűtőbe! - Főnök! A múltkor is szombatra adta ki a túlóráért járó szabadidőt, közben pedig aznap ki sem nyitott a bolt! 

A boltos világot az ág is húzza. Jól megy a piac, de azért évente ezrével zárnak be elsősorban kisebb boltok, emelni kell a béreket a minimálbér és a munkaerő hiánya miatt, ami nem kevés pénz és az elmúlt években egyre többet kellett túlóráztatni. Ez nyilván nem jó a boltos dolgozónak, de a boltosnak sem, hiszen a béren felül pótlékot is kell fizetni érte. De hát ha nincs elég ember, nincs sok választás.

Megugrott a túlóra, de vissza is kellett fogni belőle

A munkaerőhiány megtornáztatja az egész gazdaságot. Nyilván ha nagyon ég a ház, a boltos is elrendeli a túlórát. Az elmúlt öt esztendőben meg is ugrott a túlóraszám a boltokban, bő harmadával. A csúcsot, 5,7 millió órát 2016-ban lehetett mérni, utána egy kicsit be kellett húzni a féket. 2017-ben ugyanis belépett a nagy költséget jelentő minimálbéremelés és közben persze az alkalmazottak keresetét a munkaerőhiány miatt is kellett emelni, nem is kicsit. Így már túlórára sem futotta annyi, hiába dúlta fel a pultok világát a munkaerőhiány. És nyilván a drágább, de hézagos munkaerőpiacon az alkalmazott - ilyen a piac, amikor valamiből kevés van - jobban tudta érdekeit érvényesíteni és ha nem nagyon kedvelte a sok túlórát, odébbállt egy házzal. Vagy sztrájkolt egyet.

De hát a 2017-es 5,3 milliós túlóraszám így is jócskán nagyobb a 2013. évinél, miközben a teljesített óraszám töredékével, öt esztendő alatt mindössze 8%-kal nőtt:

boltos óraszámok 2013 2014 2015 2016 2017 2017/3013
túlóra  3,9 4,4 4,9 5,7 5,3 + 36%
összes munkaóra 301 309 314 327 326 + 8,3%
KSH, érték: millió óra, négy főnél nagyobb vállalkozások

Túlóraszabályok

A túlóra egyébként több mint háromezer alkalmazott napi nyolcórás munkáját váltja ki, persze sokkal drágábban. Így a boltosok alapjában véve nem érdekeltek a túlórában. De hát a kényszer nagy úr.

A legfontosabb szabályok egyike, hogy egy-egy dolgozó számára évenként legfeljebb 250 túlóra rendelhető el (amit a jog rendkívüli munkaidőnek hív). Ez az óraszám kollektív szerződés - tehát a szakszervezet beleegyezése - esetén 300 óra lehet évente.

A túlóráért persze több pénz is jár a törvény szerint. Így a boltos választhat (ez persze minden más munkáltatóra is igaz), hogy vagy fizet 50% bérpótlékot, vagy a túlórának megfelelő időtartamú szabadidőt ad (amikorra persze az alapbér arányos része azért jár).

Ha heti pihenőnapon túlóráztat a boltos, akkor a pótlék mértéke 100% (szombaton, vagy vasárnap). De itt is lehet csere-berélni szabadidőre, viszont akkor is jár 50% pótlék. És azt nem lehet összekeverni az egyébként járó, úgyszintén 50%-os vasárnapi pótlékkal.

2018: nem marad el a túlóra és mindenki csinálja

2018 is túlórával indult a boltokban. A januári 377 ezer óra egyáltalán nem kevés, sőt, azt sejteti, hogy a legutóbbi időszakhoz hasonló nagyságrendű is lehet a túlóraszám a boltokban.

És a túlóra egyaránt szalad a kisebb és a nagyobb boltokban. A legkisebb mikro- és kisvállalkozásoknál is rákényszerülnek a túlóráztatásra, bár az összóraszámot tekintve náluk aránya fél százalék. A középvállalkozásoknál már egy százalék körüli a túlóra aránya, itt már több pénz lehet rá. A nagyvállalkozásoknál megint ugrik egyet a túlóra mutató, 2% fölé kúszik. Többe is kerül nekik:

boltos túlórák 2018 január
túlóra összes munkaóra létszám
50 fő alatt 69,4 ezer óra 14,6 millió óra 98 ezer fő
50-249 fő 32,3 ezer óra 3,5 millió óra 23 ezer fő
250 fő felett 275,3 ezer óra 11,9 millió óra 83 ezer fő
összes 377 ezer óra 30 millió óra 204 ezer fő
KSH, négy főnél nagyobb vállalkozások

(blokkk.com, 2018. április 10.)

 

A béremelés megkínozza a boltokat

És még nincs vége. A boltoknak sokkal jobban kellett bért emelni, mint ahogyan a bevételeik nőttek. Ebből a harapófogóból nem tud mindenki kiszabadulni: beruházni is kellene, de a kettő együtt nagyon sokba kerül. A legkisebb boltoknak öt esztendő alatt 70%-kal kellett a béreket emelniük. Miből is? ₪₪₪

A bolti kiskereskedelmi forgalom szépen hízott az elmúlt években, a 2012. évi mélyponthoz képest a bevétel negyedével nőtt fél évtized alatt. Igen ám, de 2017-ben a munkaerő hiánya és a minimálbérek emelése miatt az alkalmazottak javadalmazására a bruttó kereseteket nézve már másfélszer annyit kellett költeni, mint fél évtizeddel korábban. Ez azt jelenti, hogy olyan sok pénzt emészt fel a béremelés a boltok költségeiben, aminek egy részét már nem pótolja a bevételek emelkedése. Valahonnan el is kell venni sokaknak.

A boltos kiskereskedelemben közben a foglalkoztatottak száma alig mozdult öt esztendő alatt, az elmúlt három évben pedig semmit sem nőtt az összlétszám (a foglalkoztatottak számában mindenki benne van, aki bármilyen munkát végez, alkalmazottként, vállalkozóként, vagy például segítő családtagként). A boltok száma viszont csökkent, döntő részben a kisvállalkozások körében.

2012-2015 között a kiskereskedelmi forgalom 12%-kal, a keresetek 13%-kal emelkedtek, tehát ebben az időszakban az átlagot tekintve ki lehetett termelni a bevétel növekedéséből a bérek emelését. Na de utána?

2016-ban már olyannyira felerősödött a munkaerő hiánya, hogy a kereseteket 13%-kal kellett emelni, egy év alatt persze, ami a forgalomemelkedés ütemének a kétszerese volt. 2017 kíméletlenebb esztendő volt, ekkor már 17% volt a javadalmazások növekedése (háromszoros volt a tempója a bevételekhez mérve), amiben nyilván szerepet játszott a kötelező minimálbér emelése is:

boltos világ 2012 2015 2016 2017 változás 2017/2012
árbevétel
ezer milliárd forint
8.249
9.278
9.668
10.426
+ 26%
bruttó keresetek
ezer milliárd forint
337
380
428
501
+ 49%
foglalkoztatottak 
ezer fő
355
369
368
368
+ 4%
boltok száma
ezer darab
145 
133
129
126
- 13%
KSH, bruttó kereset: összes kereset értéke, járulék nélkül, 4 főnél nagyobb vállalkozások, boltszám: 2017-ben első félév,

A kisboltokat nagyon megcsapta a béremelési kényszer

Arról sok információ lát napvilágot, hogy a nagy áruházak milyen ütemben emelik dolgozóik fizetését. Őket nem a minimálbér hajtja, hiszen általában annál sokkal többet fizetnek, még akkor is, ha a szakszervezet időnként elszámolja magát, hanem a munkaerő hiánya. A kisboltosokat viszont a minimálbérek kötelező emelése nyomja jobban, azzal, hogy őket is megkínozza ráadásként a munkaerő hiánya. Nem véletlen a boltbezárás, vagy a "rögtön jövök" táblák szaporodása, hiszen ahol ilyet látni, ott akkor éppen már csak egy ember dolgozik.

A béremelési kényszer olyan erős volt a kis létszámú , tehát a legkisebb boltok körében, hogy a kiskereskedelem átlagánál sokkal nagyobb mértékben kellett a kereseteket megdobniuk. A legkisebbeknek a legjobban, öt esztendő alatt együttesen 70%-kal, de ha csak a 2017-es évet nézzük, akkor 18%-ot kellett emelniük. Hogy miből? Leépítettek minden mozdíthatót, pedig pontosan a fordítottjára lett volna szükségük. Ha már drága az ember, akkor jöjjön egy kis vásárlócsalogató, költségeket lefaragó beruházás, mint a nagyáruházakban:

boltok bérköltsége 2012 2015 2016 2017 változás 2017/2012
5-9 fő 53 67 76 90 + 70%
10-19 fő 44 51 59 66 + 50%
20-49 fő 32 34 40 50 + 56%
KSH, érték: milliárd forint, bruttó kereset: összes kereset értéke, járulék nélkül,
4 főnél nagyobb vállalkozások

Ez a kör adja a boltos alkalmazottak keresettömegének 40%-át, miközben az alkalmazottaknak a felét foglalkoztatják. De ebből a bérszintek különbségeiről nem lehet pontos következtetést levonni, mivel a nagyáruházakban jelentős a részmunkaidős foglalkoztatás és a külső, például diákfoglalkoztatás is.

Ebből a harapófogóból kiszabadulni csak a versenyképességet erősítő fejlesztésekkel lehet, de egy darabig még tovább kell emelni a béreket is. A kettőre együtt nem mindenkinek volt, van és lesz elég pénze.

(blokkk.com, 2018. április 5.)

 

Megy a pénz bérre a boltban, de nem jön senki

Dolgozni. A bérköltség mellett csak az álláshirdetések száma nő. Megmerevedett a boltos munkaerő piac, a ledolgozott órák száma már nem nőtt 2017-ben. Már túlóráztatni sem könnyű, hiszen drága.

A tengernyi álláshirdetés persze kevés ahhoz, hogy szaporodjon a boltos eladók száma, de hát a pénzük viszont véges a kereskedőknek. 2017-ben a teljes bérköltség (járulékokkal együtt számolva) 13-14%-kal nőtt, több mint kétszer olyan ütemben, mint a boltos kiskereskedelem bevétele.

A nagyobb (legalább öt alkalmazottat) foglalkoztató boltok körében megközelítette 2017-ben a bérköltségek növekedésének összege a 80 milliárd forintot. Ehhez kell mérni, hogy a járulékcsökkentés miatt 25-30 milliárddal kevesebbet kellett a költségvetésbe befizetni. Nem nagyon tudtak volna több bérköltséget kipréselni magukból a boltosok sem, így nem lehet eltagadni, hogy jól jött ez a pénz, ami ott maradt a házipénztárakban. És el is ment bérre.

Az elmúlt fél évtizedben összesen 40%-kal emelkedett a boltok bérköltsége, amiben a döntő súlya a munkaerő hiányának volt, az átlagot tekintve. A kisebb boltosok azonban - az átlag alatt - már a minimálbér miatt nyögtek nagyobbat:

  2013 2014 2015 2016 2017 2017/2013
bérköltség 
(milliárd forint)
454
475
501
564
640
(várható éves)
141%
alkalmazottak létszáma
(ezer fő)
179
183
187
193
 196
(november)
109%
KSH, bolti kiskereskedelem, négy főnél nagyobb vállalkozások, bérköltség: teljes

Befolyásolja a vállalkozások munkaerő gazdálkodását a diákmunka, a külső munkaerő bevonása, ami már nem része a bérköltségnek. Talán nem véletlen, hogy a tescos sztrájk idején a szakszervezet egyik követelése az volt, hogy határt szabjanak a kölcsön munkaerőnek, persze kérdés, hogy akkor honnan lenne ember a boltban. A boltbezárás pedig, amivel sajnálatos módon folyamatosan számolni kell, és a vállalkozások számának csökkenését is jelenti, játszhat bizonyos irányú szerepeket a munkaerő piacon.

Megmerevedett a boltos munkaerőpiac

A boltok bevétele nyilván korlátot szab a bérek emelésének is, hiszen azt is abból kell fizetni, ugyanúgy, mint bármely más költséget. A boltok munkaóra teljesítményén is látszik ez, mivel 2017-ben megállt az óra:

munkaórák 2013 2014 2015 2016 2017
összes 301 309 314 327 328*
teljes munkaidő 247 254 262 278 279
részmunkaidő 54 55 52 49 49*
előbbiekből túlóra 3,9 4,4 4,9 5,7 5*
KSH, munkaóra értéke: millió óra, */: várható, négy főnél nagyobb vállalkozások

A boltos vállalkozások teljesített munkaóra adatai azt mutatják, hogy 2016 végéig folyamatosan, összesen közel tizedével emelkedett a ledolgozott idő, de 2017-ben már gyakorlatilag megállt az óraszám növekedése, hiába tolták tovább felfelé a béreket a boltosok. Ez azt is jelenti, hogy több emberre már nem futja. A teljes munkaidősök foglalkoztatása ezt az ívet ugyan túllépte, ott 10% felett emelkedett a ledolgozott órák száma, de 2017-ben ebben a körben is megállt az idő.

Hiába jelent hatékonyabb, rugalmasabb foglalkoztatási formát a részmunkaidős alkalmazás, úgy tűnik, a dolgozók - hiszen hirdetnek ilyet is sokat - nem ezzel a lehetőséggel élnek elsősorban, vissza is esett az óraszám ebben a viszonylatban több mint tizedével. A részmunkaidős foglalkoztatásban éllovas diszkontok persze jó magas béreket adnak, olyat, amikor részmunkaidő alatt is akár többet lehet keresni, mint egy gyengébben fizető kisboltban nyolc óra alatt.

És feltehetően a részmunkaidős foglalkoztatás súlyvesztéséhez hozzájárulhatott másik oldalról az is, hogy ha már horogra akadt egy új dolgozó, akkor biztonságosabb munkaidő alapot jelent a teljes munkaidő, hiszen nagy a jövés-menés az alkalmazottak körében, így csak magasabb bér mellett lehet kicentizni a részmunkaidősök beosztását.

Túlóra: az drága

A túlóráért, a túlmunkáért vaskosabb bér jár a szokásosnál, így ha amúgy is emelkednek a bérek, kétszer is utána kell számolni, mennyi túlóra éri meg. Csökkent a túlóraszám 2017-ben, de csak a 2016-os csúcsot megelőző év szintjére csúszott vissza.

A magasabb bérszint mellett, hiába volt járulékcsökkentés, azért erre már nem futotta annyi, mint korábban. Feltehetően ez a munkaerő piac egyik ilyen irányú hatása, tehát ha emelni kell a béreket, nincs végtelen sok pénz túlóráztatásra, bár a szakszervezetek is állandóan felemlegetik ezt a kényszerpályát a kifogásolnivalók sorában.

És hát tudott dolog, hogy az óraszám és a bérszámfejtés nem minden. A munkaügyi ellenőrzések azért feltárnak hiányosságokat is. A kényszer a törvény szabta kereteken belül és kívül is nagy úr, de aki pontosan fizet és jelent, az azt mondja, hogy belül ugyan szűkösebb, de ha már ő ott van, akkor legyenek belül a többiek is.

(blokkk.com, 2018. február 12.)

 

Már túlórára sem futja annyi

Kevesebb a túlóra, mert már arra sem futja. Négy év alatt 30%-kal emelkedett a túlóraszám. Közben 180 milliárd forinttal, 40%-kal nőtt a boltosok bérköltsége.

2017 eddig megismert időszakában, január és augusztus között némileg csökkent a túlórák száma a boltokban, áruházakban. Év közben általában hullámzik a túlóraszám, időszakonként ugyan túl is lépte 2017-ben a korábbi szintet, de összességében mérséklődött a rendes munkaidőn túli foglalkoztatás. A munkaügyi szabályok szerint egyébként évente 250 túlóra engedélyezett, kollektív szerződés esetében lehet ez 300 óra.

Ára is van a túlórának, ami 50% bérpótlék. De lehet helyette szabadidőt, vagy pihenőnapot is lehet adni. Ha heti pihenőnapra, vagy munkaszüneti napra esik a túlóra (utóbbi napokon egyébként a boltok többsége nem nyithat ki), akkor már 100% a pótlék. De ha ebben az esetben kap szabadidőt, vagy pihenőnapot a túlóráztatott dolgozó, 50% pótlék akkor is jár neki.

Feltehetően a munkaerőhiány miatt nem szabadidő, vagy pihenőnap csúszik a boltos alkalmazottak ölébe, sokkal inkább a túlórapótlék. De hát ez az előbbiek miatt nem olcsó mulatság.

2017 első nyolc hónapjában az előző év azonos időszakához képest ugyan kevesebb volt a boltokban a túlóráztatás, de még mindig több valamivel, mint 2015-ben. 2016 pedig csúcs volt a túlóráztatásban:

2015
2016
2017
2,9 millió óra 3,5 millió óra 3 millió óra
KSH, január-augusztus, négy főnél nagyobb vállalkozások,

Az elmúlt években - 2013-2016 között - közel másfélszeresére nőtt a túlórák száma a bolti kiskereskedelemben, nyilván ezzel is pótolni próbálták a hiányzó munkaerőt. A létszám alig változott, növekedése éves átlagban 2-3% volt, de hát ennél több ember kellett volna. A bérköltségek viszont negyedével nőttek, 2013-hoz képest, ami szépen vitte a pénzt. A 2017-ben várható éves bérköltség 108 milliárd forinttal lehet több a négy évvel korábbinál:

  2013 2014 2015 2016 2017 2017/2013
túlóra
(millió óra)
3,9
4,4
4,9
5,7
.
.
bérköltség (milliárd forint)
455
475
500
564
635
(várható éves)
140%
létszám
(ezer fő)
179
183
187
193
 196
(augusztus)
108%
KSH, négy főnél nagyobb vállalkozások,

És még hátra van a fekete péntekekkel tűzdelt november, majd a karácsonyi roham. A diák munkaerő, vagy éppen a nyugdíjasok foglalkoztatása is enyhíthet valamennyit a munkaerő gondokon, de túlóra nélkül nem úszható meg a boltozás.

(blokkk.com, 2017. november 10.)

 

Nagyon viszi a pénzt a bér a boltban

Egyre többet kell kifizetniük a boltosoknak a béremelésre. 2014-ben még megúszták 20 milliárdból, 2017-ben a többlet 70 milliárd felett lesz. Okosabb alulról tolni, mint sztrájkkal felülről rángatni. Hiánycikk: mikor állnak ki a szakszervezetek a legkisebb keresetű bolti dolgozók mellett.

Szépen dolgozott az elmúlt években a munkaerőhiány a boltos kiskereskedelemben is. Emelni kellett a bért, aminek persze korlátja is van, hiszen ez ugyanolyan költség, mint bármelyik más, a bevételből kell kifizetni. 2013-tól - azóta nő folyamatosan a boti kiskereskedelem, a 2017-ben várható forgalmat is beleszámítva - öt esztendő alatt együttvéve 20% a boltos kiskereskedelem árbevételének (tehát nem a volumennek, mennyiségnek) növekedése. Ehhez képest a bérköltségek ennek a kétszeresével drágultak, 40-45%-kal öt év alatt.

A 2017-es 5 százaléknyi járulékcsökkentés (27% helyett csak 22%-ot kell fizetni) 25 milliárd forint megtakarítást hozott a boltosok konyhájára a négy főnél többet foglalkoztatók körében. Nagyon is jól jött, de ez azért kevés. A boltos kiskereskedelemben a 190 ezer fő körüli létszám 2017-ben nem változott, pedig több eladóra lenne szükség. Több bérre - főleg a kicsiknél - már nem futja. Mindez azt is jelenti, hogy végeredményben a bolti kiskereskedelemben összességében sem leépülés, de létszámbővülés sem volt, növekvő munkaerőhiány viszont igen.

Feltehetően azonban sok kisbolt bezárt végleg 2017-ben is, hiszen első félévben 23 ezer fővel csökkent kiskereskedelemben a foglalkoztatottak száma (amiben a vállalkozók, segítő családtagok mellett már a legkisebb boltok alkalmazottai is benne vannak).

Okosabb a kormány a szakszervezeteknél

Sokan mondják és igaz is, hogy Magyarországon a legkisebb keresetek rettenetesen alacsonyak, mindenhez képest. Így nehéz fogást találni a minimálbérek emelésén, egy kivétellel: a kisvállalkozások egy részénél ez az utolsó csepp a pohárban, ebben az esztendőben is több ezer kisbolt fogja lehúzni a redőnyt. Ebben persze a kíméletlen piaci verseny is ludas. Éppen ezért rájuk fért volna némi célzott állami támogatás, egyrészt a fejlesztésekhez. Mert tőlük is elvárja a vásárló a kellemesebb vásárlási környezetet és nem mindegy, hogy mennyire elavult felszereléssel, például hűtővel, mérleggel, szállítóeszközzel dolgoznak, ami ráadásul költségtényező is. A másik apró ok a munkaerő megtartása. A munkaügyi ellenőrzések a kereskedelemben az ellenőrzött körben  közel 10%-os feketézést mértek. Ehhez persze rögvest hozzá kell tenni, hogy ez nem általánosítható adat, több ok miatt sem, de súlyos (a munkaügyi ellenőrök egyébként azért legalább sejtik, milyen irányba kell menniük, ha jogsértést keresnek).

Feszült esztendő lesz 2018, amikor tovább nő a minimálbér, ami alulról tolja a kereseteket. Ez kétségtelenül jó a legkisebb keresetűeknek és önmagában nem is rossz irány ezzel az eszközzel felfelé nyomni a legkisebb kereseteket. A szakszervezetek sztrájknyomása a multiknál és az egyébként a legtöbb bért fizető multi áruházak szapulása legkedvezőbb esetben is csak tovább élezi a bérversenyt a kisebbek rovására. A legjobban fizető élelmiszeres multi áruházaknál 250-300 ezer forintos sávban mozog a bolti dolgozók kereseti lehetősége, amitől egyébként most már alig marad el a Tesco, sőt, multikörben nem is utolsó jelenleg, miközben például a Coop boltok 160-170 ezer forintokat kínálnak.

Azért az egy jó kérdés, hogy a KDFSZ és a KASZ, a két boltos szakszervezet mikor áll már ki a legkisebb keresetű kisboltos alkalmazottak mellett is.

A bolti kiskereskedelem bérköltsége - mindent mérlegre téve - szépen hízik:

bolti kiskereskedelem bérköltsége 2013 2014 2015 2016 2017* 2017/2013
bértömeg 358 374 394 444 520 145
bérköltség járulékokkal együtt 455 475 500 564 635 140
bérköltség növekménye előző évhez képest . 20 25 + 64 + 71 .
KSH, milliárd forint, bruttó kereset és egyéb munkajövedelem, négy főnél nagyobb vállalkozás
*/: első félév alapján becsült adat, 2017/2013: százalék
 
Elég eladó csak aranyárban

Lenne, de arra meg nincs pénz. A vásárló ugyanis kifordulna abból a boltból, amelyik egyik pillanatról a másikra még jobban megdobná a béreket - meg az árakat, mert anélkül nem menne. Lehetne persze azt mondani, hogy ha mindenki emel, akkor nem tud mit csinálni a vásárló, de egy apróság miatt ez sem igaz. Vannak ugyanis a már említett bérkülönbségek, ráadásul egyéb költségkülönbségek is, a még magasabb árak mellett pedig még szemfülesebb igyekezne lenni a vásárló és ki lehet találni, hová menne vásárolni még többet.

A boltokban 140 ezer fő körüli az eladóhad létszáma (a négy főnél nagyobb boltok körében, tehát a legkisebbek nélkül). 2017-ben a boltos kiskereskedelem teljes bérköltségének 58%-a jut a fizikai dolgozóknak, ebben az arányban nincs érdemi változás a korábbi évekhez képest (nyilván a szellemi munkát végzők körében is van munkaerőhiány, sőt, tehát ott is jobban kellett emelni a béreket).

A fizikai munkát végző bolti dolgozók bérköltsége is alaposan megugrott az elmúlt esztendőkben, öt év alatt pedig több mint 100 milliárddal emelkedett:

bolti dolgozók bérköltsége 2013 2014 2015 2016 2017* 2017/2013
bértömeg 199 216 228 257 300 147
bérköltség járulékokkal együtt 253 275 290 326 366 141
KSH, milliárd forint, fizikai dolgozók bruttó keresete és egyéb munkajövedelme,
négy főnél nagyobb vállalkozás, */: első félév alapján becsült adat, 2017/2013: százalék
 
(blokkk.com, 2017. szeptember 21.)

 

Kérek tíz deka párizsit túlóra nélkül! Kezicsókolom, hát olyan nincs

A boltos kiskereskedelem májusi-júniusi megugrása felhúzta a túlóráztatást is. Hiába, ha csökken a létszám, van munkaerőhiány, akkor van túlóra is.

Az elmúlt években alaposan megugrott a munkaerőhiány a bolti kiskereskedelemben, nőtt a betöltetlen álláshelyek száma, így nem sok választásuk maradt a kereskedőknek, nyomták - amennyire persze csak lehet, hiszen ott a szakszervezet - a túlórát. Ha túlzásba viszik, akkor viszont könnyen odébbáll az eladó, megteheti, ehhez nem kell szakszervezeti segély. Mentek a bérek is felfelé közben, rendesen, a boltokban a fizikai dolgozók havi bruttó átlagkeresete 20%-kal nőtt egy év alatt.

Csökkent a létszám, nőtt a túlóra

De hát a legfontosabb, a létszám nem nagyon változott, sőt. A bolti kiskereskedelemben a foglalkoztatottak számát nézve (amiben mindenki benne van, aki a boltokban dolgozik, alkalmazott, egyéni vállalkozó, segítő családtag, így sokkal fontosabb mutató, mint a négy főnél nagyobb vállalkozások adatait összegző mutató) rendkívül sanyarú kép rajzolódik ki. Az elmúlt öt esztendőt nézve előbb 2015 első negyedévében volt csúcson a boltos foglalkoztatás (ez volt a vasárnapi boltzár indításának negyedéve, március 15 után kellett a hét utolsó napján a redőnyöket lehúzni a vásárlók orra előtt, tehát két és fél hónapig szabad volt a vásár, kellett is a több ember), 374 ezer fővel. Talán nem véletlen, hogy a másik csúcs 2016 második negyedévére esett, ekkor lehetett újra kinyitni vasárnap, ekkor 376 ezer főre ugrott a teljes létszám. A közbenső időszakban persze sokkal kevesebben dolgoztak a boltokban (ennyi hatása azért volt a boltzárnak).

Na, de ezután negyedévről-negyedévre szépen olvadozott a foglalkoztatottak száma, a legutolsó 2017 első negyedévi adat szerint már csak 361 ezren ügyködtek a boltokban, áruházakban. Mindezek tükrében célszerű nézni a túlóráztatást:

  2013 2014 2015 2016 2017/2013
túlóra 3,9 4,4 4,9 5,7 146%
betöltetlen álláshely 1.404 2.191 2.945 3.819 272%
KSH, négy főnél nagyobb vállalkozások,
túlóra: millió óra, kiskereskedelem,
betöltetlen álláshely: teljes kereskedelem, első negyedéves adatok

A túlórák aránya 1,3%-ról 1,7%-ra, súlyát tekintve 30%-kal emelkedett eközben. (2016-ban a boltosok összesen 327 millió órát dolgoztak a négy főnél nagyobb vállalkozásoknál.)

És akkor jött a május

2017 első negyedévében még csak mozgolódott a boltos kiskereskedelem, a növekedés üteme 3% volt, a legnagyobb létszámgondokkal küszködő élelmiszer piac 1,7%-kal nőtt. Májusban, júniusban viszont nagyot ugrott a boltos piac, 6%-kal, majd 5,5%-kal nőtt, amit a májusi adatok alapján úgy követte a túlóráztatás, hogy utolérte az előző évi, jó magas szintet.

2017 első negyedévében a túlóraszám 0,9 millió volt a boltokban, kevesebb, mint egy évvel korábban, akkor 1,1 millió óra volt (ne feledjük, a húsvéti ünnepek 2016-ban márciusra, 2017-ben áprilisra estek, ez az eltolódás az élelmiszerboltok túlóráztatásában is nyomon követhető). 2017 áprilisában már utol is érte magát a túlóráztatás, erősen megközelítve az előző évi rendkívül magas szintet, a félmillió órát. Májusban pedig már az 514 ezer túlóraszám túl is lépte az előző évit (506 ezer órát). Tehát a korábbi években alaposan feltornázott szinten mozog ismét a túlóráztatás a boltokban. A munkáskéz pedig továbbra is hiánycikk sok-sok boltban, kicsiben és nagyban egyaránt.

(blokkk.com, 2017. augusztus 4.)

 

Kíméletlenül röpködnek százmilliárdok bérre a boltban

Kíméletlen év lesz 2017 a boltok bérgazdálkodásában: már 600 milliárd forintnál is több lehet a bérköltség. Ez közel 50 milliárddal több az előző évinél. Az 5%-os járulékcsökkentéssel 25 milliárdot takarítottak meg a boltosok, de hát a számla azért sokkal nagyobb, kétszeres volt. Az eladók bérköltsége öt év alatt a másfélszeresére nőtt.

2013 volt az elmúlt évtized első olyan esztendeje, amikor nőtt a bolti kiskereskedelem (előtte 2007-től 2012-ig nem tudott bővülni), számolja is a kormány az időszakot hónapnyi pontossággal. Ezt követően szépen gyarapodott a boltok bevétele, az átlagot tekintve mindenképpen, hiszen a növekedés üteme  négy év alatt - 2013-2016 között - együttesen számolva megközelítette a 20%-ot. De hát nem csak a forgalom nőtt, hanem a munkaerőhiány is, ami az egész nemzetgazdaságban alaposan felpumpálta a béreket, természetesen a bolti kiskereskedelemben is. Így nem véletlen, hogy a bérre fordított költségek - a bértömeg - 2013-2016 között negyedével emelkedtek, amit természetesen a szerencsére azért növekvő bevételekből kellett a kereskedőknek kifizetniük.

2017 kíméletlen év lesz a bérgazdálkodásban

A munkaerőhiány nyomása valamelyest enyhült 2017 elejére a legkülönbözőbb jelzések szerint, de még egyáltalán nem szűnt meg, így 2017-ben nem csak a minimálbér emelése, hanem a munkaerő vadászat miatt is tovább kellett emelni a béreket. A Központi Statisztikai Hivatal év eleji adataiból előrevetítve az látszik, hogy a boltokban ez további jelentős terhet jelent majd.

2016-ban közel 450 milliárd forintot költöttek bérekre a kereskedők (járulékokkal együtt ez már 560 milliárd forint felett járt). A a januári-februári béradatok alapján már egyértelmű, hogy erre alaposan rá kellett tenni még 2017-ben. Pusztán a február havi adatok között is jókora a különbség, hiszen 2017 második havában a boltok bérköltsége 42 milliárd forint volt, egy évvel korábban viszont még csak 35 milliárd forint.

2017-ben a bolti kiskereskedelem bérköltsége a legóvatosabb becslés mellett is legalább 500 milliárd forint lehet, ami közel 50 milliárddal több, mint egy évvel korábban. 2013-hoz mérve 40%-os a bértömeg emelkedése. A 2017-től beléptetett 5%-os vállalkozói járulékcsökkentés 25 milliárd forintot hagyott a kereskedők zsebében, de a bérköltség emelkedésének a számlája ennek a kétszerese volt:

bolti bérköltség 2013 2014 2015 2016 2017* 2017/2013
bértömeg 358 374 394 444 500 1,40
bérköltség járulékokkal együtt 455 475 500 564 610 1,34
KSH, milliárd forint, bruttó kereset és egyéb munkajövedelem, négy főnél nagyobb vállalkozás
*/: február alapján becsült adat, 2017/2013: százalék

Eladók bére: nagyobbat kellett rajta lökni

A pénztárak előtt türelmesen, vagy türelmetlenül sorban álló vásárlók számára sovány vigasz, hogy nincs elegendő munkaerő, eladó, pénztáros, árufeltöltő a boltban. A bérük azért szépen emelkedett az elmúlt években, főleg az elmúlt két esztendőben, de hát úgy tűnik, ez még mindig kevés, hiszen a Lajtán túl ennek a háromszorosát is meg lehet keresni. De hát a munkaerő piac is kíméletlen, hiszen a legnagyobb emelést a bértömeget tekintve éppen 2017-ben kellett kiszenvedniük a boltosoknak, amiben a kötelező minimálbér is azért szerepet játszott, a munkaerőhiány mellett (a blokkk.com már korábban kiszámolta, hogy a munkaerőhiány kétszer erősebb nyomást jelentett 2017 elején a kiskereskedelem bérnövekedésében, mint a kötelező minimálbér emelése):

bolti eladók bérköltsége 2013 2014 2015 2016 2017* 2017/2013
bértömeg 197 214 226 255 292 1,48
bérköltség járulékokkal együtt 250 272 287 324 356 1,42
KSH, milliárd forint, fizikai dolgozók bruttó keresete és egyéb munkajövedelme,
négy főnél nagyobb vállalkozás, */: február alapján becsült adat, 2017/2013: százalék

 

Hát igen, a fizikai dolgozók bére a kiskereskedelem átlagánál jobban nőtt 2013-2017 között.

(blokkk.com, 2017. május 11.)

 

Bérköltség a boltban: nem ez volt az év bulija

A boltosoknak. Négy év alatt 100 milliárdjuk bánja már. Az eladó persze mást gondol. 2016-ban volt 40%-os bérmegugrás is. Decemberben az italárusok húztak az élre, Bözsi az illatszerboltban már csak a negyedik. A halárusok és a hentesek bérét kicsontozták, ők az örök utolsók, ráadásul az ő keresetük alig emelkedett 2016-ban.

2016-ban a bolti kiskereskedelemben foglalkoztatottak körében semmit sem változott a létszám az előző évhez képest, hiába emelték a fizikai dolgozók bérét közel 10%-kal. Ezen belül a nagyobb boltokban, ahol a vállalkozás négy főnél több alkalmazottat foglalkoztatott, néhány ezer fővel ugyan többen dolgoztak 2016-ban, mint korábban, de hát a munkaerőhiányon ez sem segített. Munkaerőhiány volt 2016-ban, béremelés volt 2016-ban, a létszámnövekedés viszont elmaradt. Összességében.

De hát mennyibe is fájt mindez?

Az elmúlt években a bolti kiskereskedelem bérköltsége folyamatosan emelkedett. A munkaerőhiány pontosan azokban az években erősödött fel, sok területen már közel a kezelhetetlen szintig, amikor a bolti kiskereskedelem forgalma - árbevétele - lendületet vett és növekedésre váltott. Ez az elmúlt négy esztendőt jelentette.

A boltosok - a négy főnél nagyobb foglalkoztatók - 444 milliárd forintot költöttek bérekre, ami a járulékteherrel együtt több mint 560 milliárd forint volt. Így a kiskereskedelem bérköltsége több mint 60 milliárd forinttal emelkedtek 2016-ban az előző évhez képest. Ez bizony 10% feletti növekedés, miközben a kiskereskedelmi forgalom csak 4,5%-kal bővült.

Az elmúlt négy esztendőben, amikor folyamatosan nőtt ugyan a kiskereskedelmi forgalom, de ezzel együtt a munkaerőhiány is, bő 100 milliárd forinttal, negyedével lettek nagyobbak a bérköltségek a kiskereskedelemben:

bolti bérköltség 2013 2014 2015 2016 2013/2015
bértömeg 358 374 394 444 + 86
bérköltség járulékokkal együtt 455 475 500 564 + 109
KSH, érték: milliárd forint, bruttó kereset és egyéb munkajövedelem költsége

(blokkk.com, 2017. március 6.)

 

Térdig gázolnak a túlórában a boltok

Soha ennyi túlóráztatás még nem volt a boltokban. A munkaerőhiány alaposan felnyomta a túlmunkát: öt év alatt közel másfélszeresére ugrott a túlórák száma.

A bolti kiskereskedelem létszámadatait böngészve egyértelmű, hogy a sokat emlegetett létszámhiány mellett - a blokkk.com számításai szerint mintegy 18 ezer ember hiányzik a boltokban - nem sikerült a létszámot feljebb tornázni, pedig volt béremelés. 2016-ban a bolti fizikai dolgozók (eladók, pénztárosok, árufeltöltők) havi bruttó átlagkeresete éves szinten 161 ezer forint volt, a 2015 évi 148 ezer forinttal szemben. Ez 9%-os emelkedés, éppen kétszerese a kiskereskedelmi forgalom növekedési ütemének ugyanebben az időszakban. Többet mutat azonban az, hogy 2016 utolsó negyedévében már 172 ezer forint volt a havi bruttó átlagkereset, az év eleji 154 ezer forinttal szemben, tehát év közben folyamatos volt a bérek emelése.

A legfontosabb, teljes körű létszámmutató szerint egy  fikarcnyit sem nőtt a létszám 2016-ban az előző esztendőhöz képest a foglalkoztatottak - tehát a boltokban bármilyen minőségben ügyködők - körében:

foglalkoztatottak száma 2015 2016
kiskereskedelem 369 368
KSH, érték: ezer fő, minden foglalkoztatott
 

Az alkalmazotti létszám változása, sem mutat jobb képet, ami a nagyobb boltokat jelenti, hiszen a növekedés mindössze 2,7% (ez másik oldalon viszont azt jelenti, hogy a foglalkoztatottak körén belül máshol csökkent a létszám):

alkalmazottak száma 2015 2016
kiskereskedelem 187 192
ebből fizikai dolgozó 136 139
KSH, létszám: négy főnél nagyobb vállalkozások, érték: ezer fő
 
Nincs elég eladó, így marad a túlóráztatás

Sok választásuk nem maradt a boltosoknak, ezért megnyomták a túlóráztatást. Sikerült is újabb túlórarekordot állítani, nem is kicsit. Köztudott, hogy karácsony tájékán kell a legtöbb eladó a boltokban, de hát 2016-ban év közben semmit sem változott a fizikai dolgozók létszáma a kiskereskedelemben, 140 ezer fő környékén mozgott mindvégig. Év vége felé sem sikerült feljebb tornázni az eladók létszámát.

A munkaerőhiánynak meg is lett az eredménye karácsony tájékán a túlóráztatásban, ennek értéke decemberben 668 ezer munkaóra volt. Korábban ennyi túlóra decemberben nem  volt.

Az utolsó negyedéveket (az október-december hónapokat) nézve is évről évre nőtt a túlóráztatás, 2016-ban megközelítette az 1,7 millió órát.

De hát a túlóráztatás nem 2016-ban kezdődött. Hosszabb távra visszatekintve a mélypont 2010-ben volt, 3,7 millió órával. Ezt követően szépen hízott a túlóraszám mutatója és 2016-ra fel is tornázta magát 5,7 millió órára:

bolti túlóra 2012 2013 2014. 2015 2016
összes teljesített munkaóra 304 301 309 314 327
teljesített munkaórákból túlóra 3,9 3,9 4,4 4,9 5,7
túlórák aránya 1,3 1,3 1,4 1,6 1,7
KSH, érték: millió óra, arány: százalék
 
A túlórának is ára van

Tudjuk, túlóra van ilyen is, meg olyan is. De hát kimutatás csak arról van, amit ki is fizetnek.

A túlóra hivatalos nyelven - a munkajogban - a rendkívüli munkaidő. A túlórába tartozik minden olyan munka, melyet a munkaszerződésben foglalt rendes munkaidőn kívül kell elvégezni. Egy alkalmazott egy munkanapon legfeljebb 12 órát dolgozhat, hetente pedig összesen csak 48 órát. Éves szinten a túlóra felső határa 250 óra, de ha van kollektív szerződés, akkor annak alapján 300 óra is lehet.

A túlóra díjazása 50%, de szabadidő is adható helyette (legkésőbb egy hónapon belül). A túlórákra, ha olyan időszakra esik, a pótlékokat is rá kell pakolni (műszakpótlék, vasárnapi pótlék). Tehát nem ingyen kell túlórázni. A munkajog szerint.

(blokkk.com, 2017. február 28.)

 

Tolják a boltok a részmunkaidőt

A Lidlnek már 3 órás részmunkaidős állása is van, az Auchan pedig 10 órást is kínál. Nyitvatartás kérdése is. Ha rövid a pénzed minimálbérre, nem egyszerű megtoldani részmunkaidővel.

A részmunkaidős foglalkoztatás Magyarországon a nemzetgazdaság egészét nézve az elmúlt években a Központi Statisztikai Hivatal kimutatása szerint 10% felett mozgott néhány százalékkal (a négy főnél nagyobb vállalkozások körében). A boltokban, áruházakban a nemzetgazdaság átlagának a kétszeresét is túllépi a részmunkaidős foglalkoztatás, ami érthető, hiszen napközben hullámzik a forgalom, a vásárlók munkaidejükön kívül, főleg a reggeli órákban és késő délutántól érnek rá leginkább boltba járni, a hétvégéről nem beszélve (egyébként péntek a legerősebb nap a kiskereskedelemben, a kora reggeli órákban pedig természetesen csak az élelmiszerboltok, áruházak kereshetők meg).

A részmunkaidős dolgozókat egyébként minden olyan területen nagyobb arányban alkalmazzák szerte a világban, ahol napon belül erőteljesebb mértékben hullámzik a szolgáltatás teljesítménye, hát a bolt, áruház pont ilyen terület.

A munkaerőhiány lenyomta a részmunkaidőt

A munkaerőhiányos évek, amikor erősödött a dolgozók alkuereje a munkaadókkal szemben, hiszen hiány van belőlük, így nagyobb a piaci értékük nekik is, valamelyest lehúzták a részmunkaidősök arányát. Ez nem véletlen, mivel az alkalmazott a teljes munkaidős foglalkoztatásban általában jobban érdekelt, így többet lehet keresni, igaz, viszont többet is kell dolgozni.

A bolti kiskereskedelemben a fizikai dolgozók körében meg is ugrott a részmunkaidősök aránya a korábbi években, megközelítette a 30%-ot, de ez a súly az előbbiek miatt 2016. végére kisebb mértékben mérséklődött:

kiskereskedelem 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 november
fizikai dolgozók 117.952 125.235 125.208 128.258 134.362 136.407 139.896
ebből részmunkaidős 22.766 28.927 35.269 37.530 38.513 37.324 33.639
részmunkaidősök aránya 19% 23% 28% 29% 29% 27% 24%
KSH, létszám: ezer fő, kiskereskedelem, 4 főnél nagyobb boltok, áruházak
 
A nagyáruházak azért szépen keresik a részmunkaidős eladót is, persze, fizetnek is rendesen

A közelmúltban sok hír látott arról napvilágot, hogy a nagyáruházak a munkaerőhiány miatt nagy béremelésekbe fogtak. A többség azonban továbbra is keresi a részmunkaidős eladót. A részmunkaidős eladó is azonban kereshet sokat, van is rá példa.

A részmunkaidősök bérét nyolc órára vetítve kell összehasonlítani a többiekével, így toronymagasan vezetnek bérben a nagyáruházak. De egy nagyáruház hatórás bérét önmagában is összehasonlítva a többiekével nagyobb összeg jön ki a nyolcórás átlagnál, tehát többet is lehet rövidebb idő alatt keresni.

A Lidl például egy hatórás bolti dolgozónak 185 ezer forint elérhető legmagasabb bruttó havi járandóságot kínál. Ez nyolc órára vetítve valamivel több mint 245 ezer forint, tehát órabérben - egységnyi időre számítva - toronymagasan veri a bolti kiskereskedelem fizikai dolgozók körében mért 180 ezer forintot közelítő átlagát. De a 185 ezer forint önmagában is több ennél, az alulfizetett élelmiszerbolti átlagról nem is beszélve.

Mennyivel is osztható a nyitvatartási idő

Az Aldi hétköznap 7-20 óra között tart nyitva, 13 órát, nyilván a vásárlók idejéhez igazodva, ami nyolccal eleve nem osztható, tehát kézenfekvő a részmunkaidős foglalkoztatás. A budaörsi Auchan 6-22 óra közötti nyitva tartási ideje viszont szépen felosztható lenne két nyolcórás műszakra, viszont lennének olyan órák szép számmal, amikor több, vagy kevesebb a vásárló, így egyik pillanatban megszakadnának, másik pillanatban a lábukat lóbálhatnák a pénztárosok, árufeltöltők, tehát jöhet a részmunkaidő is. Egy 10-18 óra között nyitva tartó boltban (sok iparcikk üzlet így üzemel) nyilván kevesebb értelme van a részmunkaidőnek (lehet egyébként).

A nagyáruházak legfrissebb hirdetései is arról árulkodnak, hogy keresett a részmunkaidős álláslehetőség, bár ez a céghonlapokról nem derül ki mindig (akadnak azért áruházi, szórólapos hirdetések is):

  Aldi Auchan dm Lidl Penny Rossmann Spar Tesco
meghirdetett bolti beosztott pozíció 149 56 13 134 151 14 87 181
ebből részmunkaidős 149 . 13 85 . 7 . 28

Forrás: céghonlapok

Elsősorban a jellemzően fizikai munkát végző bolti dolgozókra célzott a felmérés (eladó, pénztáros, árufeltöltő), de nem minden esetben lehetett mereven szétválasztani az egyes munkaköröket.

Az Aldi például a bolti dolgozók körében kizárólag részmunkaidős munkavállalót keres. Szőröstül-bőröstül 80 teljes munkaidős állást ajánl, de ebben bolti fizikai dolgozó lehetőség nincs (üzletvezető viszont akad). Itt egyébként az üzletvezető feladatai közé tartozik az árufeltöltés is, az elérhető legmagasabb havi bruttó fizetése pedig heti 40 órában számolva 680 ezer forint. Vasárnapi pótlék nélkül. Részmunkaidős állást összesen 155-öt hirdet, heti 20, 25 vagy 30 órában, amiben a bolton kívüli munkakörök is benne vannak (például a logisztikai központban).

Az Auchan 56 áruházi fizikai pozíciót hirdet (alkalmazott valamelyik áruosztályon, pénztáros, eladó, hentes, pék, cukrász), de csak néhány esetben jelöli meg, hogy részmunkaidőre is van lehetőség. Feltehetően a felvételkor dől el a beosztás rendje, de az áruházakban hirdettek például 10 órás részmunkaidős lehetőséget is. Pénzről nem esik szó a honlap hirdetéseiben.

A dm 13 eladó-pénztáros állást hirdet, kizárólag részmunkaidőst, heti 20, 25, vagy 30 órában. Üzletvezető helyettest is keres három főt, takarítót is 9 helyre. Pénzről itt sincs információ, tehát érdeklődni kell.

A Lidl összesen 168 állást ajánl, ebből 98 részmunkaidős. A rekorder a legrövidebb munkaidőben a Lidl, aki már három órás bolti dolgozót is keres.  A sokat emlegetett főpénztáros fizetése nyolc órában 305 ezer forint, változatlanul.

A Penny 86 eladó-pénztárost keres, 29 műszakvezetőt, 26 üzletvezető helyettest, és 10 üzletvezetőt. Részmunkaidőről, fizetésről egy szó sincs hirdetéseiben.

A Spar 116 munkakört hirdet áruházaiban. Ebből 29 valamilyen vezetői állás, így a fizikai álláslehetőségek száma 87. Ezek közül 20 álláslehetőséget jelöl meg teljes munkaidősként, de hát ez nem egészen egyértelmű, mivel például a boltvezetőnél már nem jelöli meg a teljes munkaidőt, pedig ott részmunkaidő nehezen feltételezhető.

A Tesco 181 áruházi állást kínál. Itt olyan széles a munkakörök skálája, hogy nehézkes lenne bontogatni részletesebb szakterületek alapján, így meg kell elégedni az összesen számokkal. Részmunkaidősként 28 álláslehetőséget jelöl meg valamilyen módon.

Az iparos áruházak kevesebb állást hirdetnek, de egyébként ebben az árukörben magasabb is az átlagkereset a KSH adatai szerint:

  Hervis Decathlon Ikea H&M C&A MediaMarkt Praktiker
meghirdetett bolti beosztott pozíció 19 44 2 12 5 4 24
ebből részmunkaidős
9
.
2
4
.
.
.
Forrás: céghonlapok

A Decathlon honlapján megadja, hogy 20,30, vagy 40 órás álláslehetőségeket kínál, vegyesen.

Ha rövid a pénzed, toldd meg részmunkaidővel

Nem egyszerű a minimálbér emelést részmunkaidővel megúszni. Természetesen aki eddig is alkalmazott részmunkaidőst, ott fel sem merülhet ez a kérdés. Ott azonban, ahol nyilvánvaló és bizonyítható a szándék, hogy a boltos a minimálbér emelést akarja megspórolni az eddig nyolc órát foglalkoztatott alkalmazottjának hatórás munkalehetősége adva, kockázatos vállalkozás. Nyilván az alkalmazott lesz az első, aki tiltakozni próbál és sok esetben nem is lesz nehéz másik munkahelyet találnia, de akadhatnak kiszolgáltatott helyzetű bolti dolgozók is.

A jobb munkaszervezés érdekében tett lépés már nehezebben támadható, de körülményesebb is a határvonalat meghúzni. De hát be is zárhat a bolt, ha kevés a pénze a teljes munkaidős minimálbérre, annál pedig jobb a részmunkaidő is.

A minimálbérek számai azt mutatják, hogy egyébként lehetne a részmunkaidővel spórolni, de részben a jog, részben a munkaerőhiány miatt csak óvatosan lehet ehhez a foglalkoztatási eszközhöz nyúlni:                                                                                

  2016 2017
minimálbér teljes munkaidőre 111.000 127.500
minimálbér 6 órás munkaidőre 83.250 95.625

 

 

 

 

 

  2016 2017
garantált bérminimum 129.000 161.000
bérminimum 6 órás munkaidőre 96.750 120.750

Magyar Közlöny, NAV

(blokkk.com, 2017. február 1.)

 

Drága buli a munkaerőhiány a boltban

A bérköltség az egekben. De hiába, a létszám nem nő, pedig sokan keresnek eladót. Ennyire futja. Így hát veszettül nyomják a túlórát a boltosok. A kis boltok nagy bajban lesznek, már eddig is ezrével bukták el a munkaerőhiányt.

2016. első kilenc hónapjában 326 milliárd forintot költöttek bérre a boltosok, ami a fizetésekre rakodó járulékokkal megfejelve 414 milliárd forintot jelent. Ez bizony jócskán több, mint 2015. azonos időszakában, akkor a teljes bérköltség - járulékokkal együtt - 368 milliárd forint volt. A különbség 46 milliárd forint, ami 12%-os többletkiadást jelent, ennyivel emelkedtek a boltokban a fizetések háromnegyed év alatt. A kiskereskedelmi forgalom közben ehhez képest csak 5%-kal emelkedett, a létszám pedig sehogy, sőt, némileg olvadozott is év közben.

A bérköltségek mérlege 2016. első kilenc hónapjában a következő volt:

bolti bérköltség 2016 2015 2016/2015
keresettömeg 326 290 + 36 + 12%
bérköltség járulékokkal együtt 414 368 + 46 + 12%
KSH, milliárd forint, január-szeptember időszaka, bolti kiskereskedelem

 

Az elmúlt években is folyamatosan emelkedett a bérköltség a boltokban, 2015-ben elérte az 500 milliárd forintot. De hát a 2012-es esztendőhöz mérve három év alatt együttesen a növekedés százalékos ütemét, az éppen csak túllépi a 2016. évit, tehát a legutóbbi háromnegyed évben már közel annyit löktek a béreken a boltosok, amennyit korábban három év alatt együttesen:

bolti bérköltség 2012 2013 2014 2015 2015/2012
keresettömeg 348 358 374 394 + 46 + 13%
bérköltség járulékokkal együtt 442 455 475 500 + 58 + 13%
KSH, milliárd forint, bruttó kereset és egyéb munkajövedelem

Nincs elég eladó, így marad a túlóráztatás

Sok választásuk nem maradt a boltosoknak, ezért megnyomták a túlóráztatást. Sikerült is a harmadik negyedévek tekintetében rekordot állítani, nem is kicsit. A korábbi években nem emelkedett másfél millió óra fölé a harmadik negyedéves túlóráztatás, 2015-höz képest pedig közel negyedével nőtt a túlmunka:

bolti túlóra 2012 2013 2014 2015 2016
összes teljesített munkaóra 74.769 75.765 77.359 78.272 82.191
munkaórákból túlóra 1.034 921 1.180 1.238 1.523
KSH, harmadik negyedéves időszakok, ezer óra

Sőt, a 2016-os esztendőben a harmadik negyedévi túlóraszám megközelítette az előző év utolsó negyedévének túlmunka értékét, amiben a karácsonyi tumultus is benne volt.

Minimálbér: ebből is látszik, hogy nem fogja kibírni mindenki

A boltosok szívesen vennének fel több eladót, de sok helyen nincs is jelentkező, vagy kevesli a felkínált bért. De hát a bért ki is kell fizetni valamiből, az pedig nem más, mint a bevétel. Jelenleg az átlagot tekintve ennyire futja, amihez hozzá kell tenni, hogy a multiknál az átlag felett fizetik az eladókat. Túlzás azonban azt állítani, hogy a minimálbér emelésnél - a Magyar Nemzeti Kereskedelmi Szövetség főtitkára szerint - "csak a multik igényeit vette figyelembe a kormány és ők, akik a magyar munkavállalók 60 százalékát foglalkoztatják, nem tudnak ennyit kitermelni". Igaz, hogy a kisboltosok jelentős része nem fogja tudni kitermelni a minimálbér emelést, de hát nem valószínű, hogy a kormány a multik "igényeit" vette volna figyelembe. Inkább a valóban keveset kereső dolgozókét, ha már igényről lehet beszélni. Más kérdés, hogy a kormány a kisvállalkozásoknál elszámolta magát, és nyilván - ilyen a politika - választásokra készül.

Az eddigi tapasztalatok viszont kétségtelenül alátámasztják, hogy a kisboltosok körében nagy a baj. Úgy tűnik, a munkaerőhiány sok boltost elvéreztetett már eddig is, hiszen 2016. első felében csökkent a kiskereskedelmi értékesítőhelyek száma, kétezer-négyszáz darabbal. A kisboltosoknál kétezer-hétszáz volt a boltszám csökkenés, ami úgy lehetséges, hogy a nagyobb láncok közben bővítették hálózatukat.

(blokkk.com, 2016. november 30.)

 

"rögtön jövök"

Egyre drágább a munkaerő a boltokban. A tehetősebbek bért emelnek,  a többiek pedig egyre gyakrabban rakják ki a "rögtön jövök" táblát: már csak egy eladójuk maradt. 500 milliárd forint felett a boltosok bérköltsége.

Az elmúlt években nem csak a boltok bevétele nőtt szépen, hanem a munkaerőhiány is.  A munkaerőhiány pedig ütemesen húzza felfelé a béreket a boltokban, áruházakban. A munkaerő hiányát nem csak a megszaporodott álláshirdetések jelzik, hanem az üres álláshelyek számának félelmetes növekedése is.

Sok választásuk nem maradt a boltosoknak, bért kellett emelniük. Ezt persze a bevételből kell kifizetni, ennek ellenére a kiskereskedelem átlagát nézve 2016. augusztusában a fizikai dolgozók - eladók, pénztárosok, árufeltöltők - átlagos havi bruttó bére 161 ezer forint fölé kúszott, egy év alatt közel 15 ezer forinttal, 10%-kal nőtt.

De hát nem mindenki tud úgy bért emelni, hogy beteljen a létszám. Szembetűnő főleg a kisebb boltoknál a "rögtön jövök" táblák szaporodás, főleg délidőben: itt már csak egy eladóra futja.

Mennyit is kóstál mindez

A boltosok gazdálkodása az úgynevezett árrésre épül. A bevétel legnagyobb tétele az eladott áru beszerzésének értéke, tehát amit a termelőnek kifizet a kereskedő a polcokra kirakott áruért, ami 70-80% körül szóródik, áruféleségtől és a bolt típusától függően. Ezt, valamint az áfát leszámítva marad az árrés, ebből kell a különböző költségeket, egyebek mellett a bért is kifizetni. Így a nagyságrendjét tekintve a kilenc ezer milliárd forint feletti éves kiskereskedelmi árbevételből az árrés éppen túllépi a kétezer milliárd forintot. Ebből kell bért fizetni, de természetesen hozzájönnek még a cégeket terhelő járulékok is. Egyes béren kívüli juttatások pedig tovább emelik a boltosok bérköltségeit.

A KSH adatai szerint a kiskereskedelemben kifizetett bértömeg a következők szerint változott az elmúlt években:

  2012 2013 2014 2015
keresettömeg 348 358 374 394
bérköltség járulékokkal együtt 442 455 475 500
KSH, milliárd forint, bruttó kereset és egyéb munkajövedelem

 

Ez a növekedési ütem a kiskereskedelmi forgalom emelkedéséhez igazodott az elmúlt években. 2016-ban azonban már az 5% forgalomnövekedéssel szemben ennek kétszerese volt a bérnövekedés üteme. A boltokban, áruházakban ugyanakkor a létszám 2016. januárjához képest nem változott (192 ezer fő volt), hiába nyomták felfelé hónapról hónapra a béreket a boltosok. Ennyire futotta.

Az üres álláshelyek számának növekedése 2013. óta folyamatos. 2013-ban még csak 1.400-1.700 között hullámzott a betöltetlen álláshelyek száma a kereskedelemben, ami persze több volt a 2012-es esztendőben mért adatsornál, 2014-ben azonban már felkúszott két és félezerre is. 2015. a megugrás esztendeje volt az üres álláshelyek mutatóját nézve, hiszen nem csak túllépte a háromezres határt, hanem a harmadik negyedévben 3.725-re ugrott fel a mérőszám. 2016-ban még több munkaerőt kerestek a boltok, áruházak a KSH szerint:

2015 I 2015 II 2015 III 2015 IV 2016 I 2016 II
2.945 3.260 3.725 3.161 3.819 4.608
 KSH, üres álláshelyek száma a kereskedelemben,
 negyedéves adatok, 4 főnél többet foglalkoztatók

(blokkk.com, 2016. november 9.)

 

Botorság, hogy a vasárnapi boltzár felnyomta a túlórát

Csak számolni kellett volna és kiderül: a KSH adatai szerint a kereskedelemben a túlóra régen sem volt sok és a változás sem nagy: csak 25 perc. Ráadásul a ledolgozott órák száma visszaesett. Igaz, előfordulhat, hogy a KSH adataival szemben a valóság más.

gyes elemzők a Központi Statisztikai Hivatal adataiból csak annyit olvastak ki, hogy 2015. februárjához képest májusra a közel három ezer fős létszámcsökkenéssel szemben egekben járt a túlóraszám. A szakszervezet is úgy értékelte, hogy komolyan megnőtt a túlórák száma a vasárnapi boltzár nyomán. Ez azt sugallja, hogy a boltosok a vasárnapi boltzár bevezetését követően csökkentették a létszámot, de többet dolgoztatták az alkalmazottakat.  Ezzel szemben a KSH túlóra adatai eleve nagyon kevés túlmunkáról adnak számot és a változás is csekély, egy alaposabb szemrevétel nyomán. Nem kell hozzá több, csak egy osztási művelet számtanból.

Mit is mutatnak pontosan a KSH adatai?

Igaz, 2015. februárjában 322 ezer, májusában pedig már 395 ezer túlórát számolt össze a KSH (a tényszerűség kedvéért meg kell jegyezni, hogy az adatokat a vállalkozások szolgáltatják a Hivatal részére, ő csak összegzi azokat). Igaz az is, hogy önmagában ez 20% feletti növekedés, emellett az sem vitatható, hogy 2008. óta nem volt ennél több, kizárólag a májusi adatokat nézve.

A KSH adatai azonban azt is megmutatják, hogy elég nagy a túlóraszámok hullámzása. Más időszakot is nézve, például 2008. májusában ugyan csak 352 ezer óra volt a kiskereskedelemben kimutatott túlóraszám, de az ezt követő júniusban már 400 ezer órára ugrott. Más esztendőkben is hol nőtt, hol csökkent májusról júniusra a túlóraszám.

A legfontosabb azonban az, hogy a 2008-2014. közötti egyes esztendőkben májusban februárhoz képest kivétel nélkül minden alkalommal megugrott a túlóraszám, tehát 2015-ben e tekintetben nem történt semmi különös, egyes elemzők vélekedésével szemben.

Megnyugtatásul meg kell jegyezni, hogy az előbbiekben vizsgált években májusban csak két alkalommal csökkent a kereskedelmi alkalmazottak létszáma februárhoz képest. 2009-ben a válság miatt minden zuhant, az egész évet nézve pedig 10 ezer fővel csökkent a létszám. 2013-ban a létszám félezer fővel esett, ami azért kisebb a közel háromezer főnél, ekkor pedig még nem is nőtt a piac, így egyértelmű, hogy a 2015. évi létszámcsökkenés döntő részben a vasárnapi boltzár számlájára írható.

Osszunk: 25 perc olyan sok?

Nos, a KSH adatai szerint 2015-ben nem olyan rémisztő sem a túlórák száma, sem azok növekedése a kereskedelemben. Ennek egyszerű oka van: egy főre nézve kell számolni. Így kiderülhet, hogy egy fő kereskedelmi alkalmazott egy hónapban átlagosan két órát túlórázott májusban, februárban pedig hozzávetőleg ennél 25 perccel kevesebbet:

 
február
május
változás május/február
teljesített túlórák
322.025
395.327
+ 73.302
átlagos állományi létszám
193.830
191.398
- 2.432
egy főre jutó túlóraszám
az adott hónapban
1 óra 40 perc
kb 2 óra
+ kb 25 perc
KSH

Hát ez nem tűnik olyan soknak. A biztonság kedvéért: nem naponta, hanem havonta kellett 2 órát túlórázni - átlagosan és a vállalkozások bevallásai alapján.

Ez viszont ciki: mennyit is dolgoznak a kereskedők?

Vagy nem is olyan nagyon. Szembetűnő, hogy a ledolgozott órákat nézve (rendes munkaidőben és túlórával együtt) 2015. májusában mindössze 130 órát dolgozott átlagosan egy alkalmazott a bolti kiskereskedelemben. Ennél kevesebbet 2008. óta csak egy hónapban (2012. decemberében, 128 órát), de vigyázat, a részmunkaidősök lehúzzák a mérleget, így ezért nem találni havi 160 óránál nagyobb átlagos teljesítményt. A teljes munkaidősöket külön nézve nyilván árnyaltabb lenne a kép. A fejlett térségekben ugyanakkor nagyon is elterjedt a kereskedelemben a részmunkaidős foglalkoztatás, tehát könnyen lehet, hogy nincs ebben semmi különös.

(blokkk.com, 2015. augusztus 2.)

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.