kirakatles₪plázarítus

Kérek tíz deka párizsit túlóra nélkül! Kezicsókolom, hát olyan nincs

A boltos kiskereskedelem májusi-júniusi megugrása felhúzta a túlóráztatást is. Hiába, ha csökken a létszám, van munkaerőhiány, akkor van túlóra is. 

Az elmúlt években alaposan megugrott a munkaerőhiány a bolti kiskereskedelemben, nőtt a betöltetlen álláshelyek száma, így nem sok választásuk maradt a kereskedőknek, nyomták - amennyire persze csak lehet, hiszen ott a szakszervezet - a túlórát. Ha túlzásba viszik, akkor viszont könnyen odébbáll az eladó, megteheti, ehhez nem kell szakszervezeti segély. Mentek a bérek is felfelé közben, rendesen, a boltokban a fizikai dolgozók havi bruttó átlagkeresete 20%-kal nőtt egy év alatt.

Csökkent a létszám, nőtt a túlóra

De hát a legfontosabb, a létszám nem nagyon változott, sőt. A bolti kiskereskedelemben a foglalkoztatottak számát nézve (amiben mindenki benne van, aki a boltokban dolgozik, alkalmazott, egyéni vállalkozó, segítő családtag, így sokkal fontosabb mutató, mint a négy főnél nagyobb vállalkozások adatait összegző mutató) rendkívül sanyarú kép rajzolódik ki. Az elmúlt öt esztendőt nézve előbb 2015 első negyedévében volt csúcson a boltos foglalkoztatás (ez volt a vasárnapi boltzár indításának negyedéve, március 15 után kellett a hét utolsó napján a redőnyöket lehúzni a vásárlók orra előtt, tehát két és fél hónapig szabad volt a vásár, kellett is a több ember), 374 ezer fővel. Talán nem véletlen, hogy a másik csúcs 2016 második negyedévére esett, ekkor lehetett újra kinyitni vasárnap, ekkor 376 ezer főre ugrott a teljes létszám. A közbenső időszakban persze sokkal kevesebben dolgoztak a boltokban (ennyi hatása azért volt a boltzárnak).

Na, de ezután negyedévről-negyedévre szépen olvadozott a foglalkoztatottak száma, a legutolsó 2017 első negyedévi adat szerint már csak 361 ezren ügyködtek a boltokban, áruházakban. Mindezek tükrében célszerű nézni a túlóráztatást:

  2013 2014 2015 2016 2017/2013
túlóra 3,9 4,4 4,9 5,7 146%
betöltetlen álláshely 1.404 2.191 2.945 3.819 272%
KSH, négy főnél nagyobb vállalkozások,
túlóra: millió óra, kiskereskedelem,
betöltetlen álláshely: teljes kereskedelem, első negyedéves adatok

A túlórák aránya 1,3%-ról 1,7%-ra, súlyát tekintve 30%-kal emelkedett eközben. (2016-ban a boltosok összesen 327 millió órát dolgoztak a négy főnél nagyobb vállalkozásoknál.)

És akkor jött a május

2017 első negyedévében még csak mozgolódott a boltos kiskereskedelem, a növekedés üteme 3% volt, a legnagyobb létszámgondokkal küszködő élelmiszer piac 1,7%-kal nőtt. Májusban, júniusban viszont nagyot ugrott a boltos piac, 6%-kal, majd 5,5%-kal nőtt, amit a májusi adatok alapján úgy követte a túlóráztatás, hogy utolérte az előző évi, jó magas szintet.

2017 első negyedévében a túlóraszám 0,9 millió volt a boltokban, kevesebb, mint egy évvel korábban, akkor 1,1 millió óra volt (ne feledjük, a húsvéti ünnepek 2016-ban márciusra, 2017-ben áprilisra estek, ez az eltolódás az élelmiszerboltok túlóráztatásában is nyomon követhető). 2017 áprilisában már utol is érte magát a túlóráztatás, erősen megközelítve az előző évi rendkívül magas szintet, a félmillió órát. Májusban pedig már az 514 ezer túlóraszám túl is lépte az előző évit (506 ezer órát). Tehát a korábbi években alaposan feltornázott szinten mozog ismét a túlóráztatás a boltokban. A munkáskéz pedig továbbra is hiánycikk sok-sok boltban, kicsiben és nagyban egyaránt.

(blokkk.com, 2017. augusztus 4.)

 

Térdig gázolnak a túlórában a boltok

Soha ennyi túlóráztatás még nem volt a boltokban. A munkaerőhiány alaposan felnyomta a túlmunkát: öt év alatt közel másfélszeresére ugrott a túlórák száma.

A bolti kiskereskedelem létszámadatait böngészve egyértelmű, hogy a sokat emlegetett létszámhiány mellett - a blokkk.com számításai szerint mintegy 18 ezer ember hiányzik a boltokban - nem sikerült a létszámot feljebb tornázni, pedig volt béremelés. 2016-ban a bolti fizikai dolgozók (eladók, pénztárosok, árufeltöltők) havi bruttó átlagkeresete éves szinten 161 ezer forint volt, a 2015 évi 148 ezer forinttal szemben. Ez 9%-os emelkedés, éppen kétszerese a kiskereskedelmi forgalom növekedési ütemének ugyanebben az időszakban. Többet mutat azonban az, hogy 2016 utolsó negyedévében már 172 ezer forint volt a havi bruttó átlagkereset, az év eleji 154 ezer forinttal szemben, tehát év közben folyamatos volt a bérek emelése.

A legfontosabb, teljes körű létszámmutató szerint egy  fikarcnyit sem nőtt a létszám 2016-ban az előző esztendőhöz képest a foglalkoztatottak - tehát a boltokban bármilyen minőségben ügyködők - körében:

foglalkoztatottak száma 2015 2016
kiskereskedelem 369 368
KSH, érték: ezer fő, minden foglalkoztatott
 

Az alkalmazotti létszám változása, sem mutat jobb képet, ami a nagyobb boltokat jelenti, hiszen a növekedés mindössze 2,7% (ez másik oldalon viszont azt jelenti, hogy a foglalkoztatottak körén belül máshol csökkent a létszám):

alkalmazottak száma 2015 2016
kiskereskedelem 187 192
ebből fizikai dolgozó 136 139
KSH, létszám: négy főnél nagyobb vállalkozások, érték: ezer fő
 
Nincs elég eladó, így marad a túlóráztatás

Sok választásuk nem maradt a boltosoknak, ezért megnyomták a túlóráztatást. Sikerült is újabb túlórarekordot állítani, nem is kicsit. Köztudott, hogy karácsony tájékán kell a legtöbb eladó a boltokban, de hát 2016-ban év közben semmit sem változott a fizikai dolgozók létszáma a kiskereskedelemben, 140 ezer fő környékén mozgott mindvégig. Év vége felé sem sikerült feljebb tornázni az eladók létszámát.

A munkaerőhiánynak meg is lett az eredménye karácsony tájékán a túlóráztatásban, ennek értéke decemberben 668 ezer munkaóra volt. Korábban ennyi túlóra decemberben nem  volt.

Az utolsó negyedéveket (az október-december hónapokat) nézve is évről évre nőtt a túlóráztatás, 2016-ban megközelítette az 1,7 millió órát.

De hát a túlóráztatás nem 2016-ban kezdődött. Hosszabb távra visszatekintve a mélypont 2010-ben volt, 3,7 millió órával. Ezt követően szépen hízott a túlóraszám mutatója és 2016-ra fel is tornázta magát 5,7 millió órára:

bolti túlóra 2012 2013 2014. 2015 2016
összes teljesített munkaóra 304 301 309 314 327
teljesített munkaórákból túlóra 3,9 3,9 4,4 4,9 5,7
túlórák aránya 1,3 1,3 1,4 1,6 1,7
KSH, érték: millió óra, arány: százalék
 
A túlórának is ára van

Tudjuk, túlóra van ilyen is, meg olyan is. De hát kimutatás csak arról van, amit ki is fizetnek.

A túlóra hivatalos nyelven - a munkajogban - a rendkívüli munkaidő. A túlórába tartozik minden olyan munka, melyet a munkaszerződésben foglalt rendes munkaidőn kívül kell elvégezni. Egy alkalmazott egy munkanapon legfeljebb 12 órát dolgozhat, hetente pedig összesen csak 48 órát. Éves szinten a túlóra felső határa 250 óra, de ha van kollektív szerződés, akkor annak alapján 300 óra is lehet.

A túlóra díjazása 50%, de szabadidő is adható helyette (legkésőbb egy hónapon belül). A túlórákra, ha olyan időszakra esik, a pótlékokat is rá kell pakolni (műszakpótlék, vasárnapi pótlék). Tehát nem ingyen kell túlórázni. A munkajog szerint.

(blokkk.com, 2017. február 28.)

 

Botorság, hogy a vasárnapi boltzár felnyomta a túlórát

Csak számolni kellett volna és kiderül: a KSH adatai szerint a kereskedelemben a túlóra régen sem volt sok és a változás sem nagy: csak 25 perc. Ráadásul a ledolgozott órák száma visszaesett. Igaz, előfordulhat, hogy a KSH adataival szemben a valóság más.

gyes elemzők a Központi Statisztikai Hivatal adataiból csak annyit olvastak ki, hogy 2015. februárjához képest májusra a közel három ezer fős létszámcsökkenéssel szemben egekben járt a túlóraszám. A szakszervezet is úgy értékelte, hogy komolyan megnőtt a túlórák száma a vasárnapi boltzár nyomán. Ez azt sugallja, hogy a boltosok a vasárnapi boltzár bevezetését követően csökkentették a létszámot, de többet dolgoztatták az alkalmazottakat.  Ezzel szemben a KSH túlóra adatai eleve nagyon kevés túlmunkáról adnak számot és a változás is csekély, egy alaposabb szemrevétel nyomán. Nem kell hozzá több, csak egy osztási művelet számtanból.

Mit is mutatnak pontosan a KSH adatai?

Igaz, 2015. februárjában 322 ezer, májusában pedig már 395 ezer túlórát számolt össze a KSH (a tényszerűség kedvéért meg kell jegyezni, hogy az adatokat a vállalkozások szolgáltatják a Hivatal részére, ő csak összegzi azokat). Igaz az is, hogy önmagában ez 20% feletti növekedés, emellett az sem vitatható, hogy 2008. óta nem volt ennél több, kizárólag a májusi adatokat nézve.

A KSH adatai azonban azt is megmutatják, hogy elég nagy a túlóraszámok hullámzása. Más időszakot is nézve, például 2008. májusában ugyan csak 352 ezer óra volt a kiskereskedelemben kimutatott túlóraszám, de az ezt követő júniusban már 400 ezer órára ugrott. Más esztendőkben is hol nőtt, hol csökkent májusról júniusra a túlóraszám.

A legfontosabb azonban az, hogy a 2008-2014. közötti egyes esztendőkben májusban februárhoz képest kivétel nélkül minden alkalommal megugrott a túlóraszám, tehát 2015-ben e tekintetben nem történt semmi különös, egyes elemzők vélekedésével szemben.

Megnyugtatásul meg kell jegyezni, hogy az előbbiekben vizsgált években májusban csak két alkalommal csökkent a kereskedelmi alkalmazottak létszáma februárhoz képest. 2009-ben a válság miatt minden zuhant, az egész évet nézve pedig 10 ezer fővel csökkent a létszám. 2013-ban a létszám félezer fővel esett, ami azért kisebb a közel háromezer főnél, ekkor pedig még nem is nőtt a piac, így egyértelmű, hogy a 2015. évi létszámcsökkenés döntő részben a vasárnapi boltzár számlájára írható.

Osszunk: 25 perc olyan sok?

Nos, a KSH adatai szerint 2015-ben nem olyan rémisztő sem a túlórák száma, sem azok növekedése a kereskedelemben. Ennek egyszerű oka van: egy főre nézve kell számolni. Így kiderülhet, hogy egy fő kereskedelmi alkalmazott egy hónapban átlagosan két órát túlórázott májusban, februárban pedig hozzávetőleg ennél 25 perccel kevesebbet:

 
február
május
változás május/február
teljesített túlórák
322.025
395.327
+ 73.302
átlagos állományi létszám
193.830
191.398
- 2.432
egy főre jutó túlóraszám
az adott hónapban
1 óra 40 perc
kb 2 óra
+ kb 25 perc
KSH

Hát ez nem tűnik olyan soknak. A biztonság kedvéért: nem naponta, hanem havonta kellett 2 órát túlórázni - átlagosan és a vállalkozások bevallásai alapján.

Ez viszont ciki: mennyit is dolgoznak a kereskedők?

Vagy nem is olyan nagyon. Szembetűnő, hogy a ledolgozott órákat nézve (rendes munkaidőben és túlórával együtt) 2015. májusában mindössze 130 órát dolgozott átlagosan egy alkalmazott a bolti kiskereskedelemben. Ennél kevesebbet 2008. óta csak egy hónapban (2012. decemberében, 128 órát), de vigyázat, a részmunkaidősök lehúzzák a mérleget, így ezért nem találni havi 160 óránál nagyobb átlagos teljesítményt. A teljes munkaidősöket külön nézve nyilván árnyaltabb lenne a kép. A fejlett térségekben ugyanakkor nagyon is elterjedt a kereskedelemben a részmunkaidős foglalkoztatás, tehát könnyen lehet, hogy nincs ebben semmi különös.

(blokkk.com, 2015. augusztus 2.)

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.