web₪zseb

Ettől kinyúlhatsz: bevásárlás, pakolgatás

Szintet léphet a házhoz szállítás: a hűtőig viszik a kaját. És rendet is raknak.

Bevásárolnak helyettük, észben tartják, ha elfogyott a kedvenc sajtjuk és el is rendezik a hűtőben az árukat a Jupiter startup alkalmazottai, akik azért vannak, hogy a Szilícium-völgy meghódítását tervező elfoglalt startupos vállalkozók életét könnyebbé tegyék, írja a Napi.hu.

Nehéz dolga van azoknak a vállalkozóknak, akik a kaliforniai Szilícium-völgyben, a startupok paradicsomában szeretnének befutni. A hosszú munkaórák mellett pedig nem jut mindig idő az olyan hétköznapi tevékenységekre mint a bevásárlás. Legalábbis ez derül azokból a gombamód szaporodó startupok szolgáltatásokból, amelyek az elfoglalt startupperek kiszolgálására épülnek.

Még a hűtődbe is bepakolják

Az amerikai Vice magazin internetes oldal cikke szerint ilyen például a jelenleg tesztüzemben, meghívásos alapon lévő - az egyesült államokbeli - Jupiter startup is. A cég nem csak a hétvégi nagybevásárlás elvégzését vállalja a megfáradt "munkások" helyett, hanem van gondjuk, hogy a megvásárolt termékeket bepakolja valaki a megrendelő hűtőszekrényébe vagy kamrájába.

A Jupiter weboldala szerint a cég azt a terhet is leveszi az ügyfelei válláról, hogy észben tartsák, éppen mi fogyott ki. Az egyes lakásokért egy háromfős csapat felel, amelynek tagjaival a cég szerint egy idő után olyan személyes kapcsolat alakul ki, mint egy bejárónővel vagy bébiszitterrel. A lakásba való bejutás módját mindenki személyesen egyezteti a csapattal, ugyanis a szolgáltatás igénybevételéhez nem kell otthon várni az élelmiszereket.

A termékszállító csapatokban részmunkaidős alkalmazottak dolgoznak, jellemzően a vendéglátásban vagy bébiszitterként dolgozók, akik etxra jövedelemre szeretnének szert tenni, a Jupiter pedig alapos vizsgálatnak veti alá a jelentkezőket. Az első alkalommal a vállalat egy 30 perces bemutatkozást javasol az ügyfelek otthonában, ha erre sem érne rá a kuncsaft, akkor természetesen ez virtuálisan is megoldható.

Ha kell, rendet  raknak

A Jupiternek arra is van megoldása, ha valaki aggódna, hogy túl nagy a zűrzavar a lakásában, ahhoz, hogy idegeneket engedjen be: a konyhát és a lakást is rendszerezik szükség esetén.

Chad Monroe, a Jupiter ügyvezetője a Vice-nak elmodta, hogy egyelőre igyekeznek felmérni a piacot, a célközönségük pedig elsősorban az olyan újdonsült anyák és apák, akik a munkába visszatérve próbálnak háztartást is vezetni.

A vállalkozás a fenntarthatóságra is próbál figyelni: a bevásárlás újrahasznosítható rekeszekben és hűtött tárolókban érkezik. Az alapcsomagban 25 dollárért (7.500 forint) havi két látogatás van benne, havi négy bevásárlásért és elpakolásért pedig már 45 dollárt (13.500 forint) kell fizetni.

(Napi.hu, 2020. január 11.)

 

Target: aznap megkaphatod a rendelésed

Az amerikai Target webáruház megkezdte az aznapi kiszállítást.

A Target nevű amerikai áruházlánc még tavaly vásárolta meg a Shiptet, amely a csomagok kézbesítésére szakosodott cég, így 2019-től várhatóan még aznap megkapják a vásárlók a megrendelt csomagjaikat, írja az Origo.

A Shipt közleményben reagált a hírekre és meg is erősítették, hogy jövőre már aznap megkapják a csomagokat a Targetből rendelő ügyfelek. Hozzátették, hogy minden nagyobb kategóriából lehet termékeket rendelni, korlátozások nem lesznek.

illusztráció FORRÁS: AFP/GETTY IMAGES/JUSTIN SULLIVAN

A Shipt munkatársai a csomagokat összekészítés után átveszik a Targettől, majd akár egy órán belül el is juttatják azokat a megrendelőhöz.

A Shipt már elérhető 200 üzletben és 46 államban országszerte, de arról pontosan nem számolt be a vállalat, hogy mely városokba vannak jelen.

A mostani bejelentés jelzi, hogy egyre élesebb a verseny az Amazon, a Walmart és a Target között, győztesen pedig az kerülhet ki, aki rövidebb idő alatt képes leszállítani a rendeléseket.

A Shipt éves díja ráadásul csak 99 dollár, amely 20 dollárral olcsóbb, mint az Amazon Prime. Ugyanakkor a Prime tagok filmeket nézhetnek, zenéket hallgathatnak és olcsóbban juthatnak hozzá termékek sokaságához.

(Origo, 2018. december 19.)

 

A Wish áruház a Facebook hátán kapaszkodik

A Wish a világ hatodik legnagyobb online boltja lett - négy év alatt.

Ha egy hirdetés akkora őrültségnek tűnik, hogy az emberek direkt mutogatják egymásnak, és találgatják, mi lehet az, amit el akar adni, és miért, az a reklám működik. Ezt a trükköt élezte a végtelenségig, és szabta rá a Facebook milliárdos felhasználói táborára a Wish, így nőtt négy év alatt a nulláról a világ egyik legnagyobb online boltjává, írja az Index.

Az utóbbi pár hónapban boldog-boldogtalannak elözönlötték a hírfolyamát a Wish bizarr reklámjai, emögött pedig jóval több áll, mint hogy rengeteg pénzt (a pletykák szerint 100 millió dollárt) dobott be a cég a karácsonyi szezonra Facebook-hirdetésekre. A dolog működik: a 2013-ban indult Wish ma a világ hatodik legnagyobb online boltjának számít, a piaci értéke 8 milliárd dollár körül van, és egészen komolyan gondolják, hogy pár éven belül felérnek a dobogóra az Alibaba és az Amazon mellé. A 2017-es karácsonyi szezonban pedig már magyarul is beszélt a bolt, és így rajtunk is átcsapott a reklámcunami. 

De kik ők és hogyan

A Wish tipikus nemzetközi startup: amerikai cég, amit egy lengyel és egy kínai alapított, akik együtt jártak egyetemre Kanadában. Peter Szulczewski a Google-nél, Danny Zhang a Yahoo-nál tett egy kört, mielőtt az online hirdetésben és keresőoptimalizálásban szerzett tapasztalatukra közös céget építettek volna. Eleinte egy olyan szolgáltatáson dolgoztak, ami kiadóknak segít relevánsabb (= jobban kattintott = többet fizető) hirdetéseket elhelyezni az oldalaikon, a látogatóik viselkedését algoritmusokkal elemezve. 

Ez a biznisz nem száguldott igazán, ezért mellékágként belefogtak az appfejlesztésbe: egy olyan okostelefonos alkalmazást raktak össze, ahová az emberek online boltok kínálatából tölthettek fel és oszthattak meg másokkal jópofa ajándékötleteket, vagy éppen leárazott termékeket. (A Wish név is innen származik: kívánság, úgy is, mint kívánságlista, hogy mit szeretnék megvenni, vagy ajándékba megkapni.) Az üzleti modell itt az lett volna, hogy a Wishen keresztül indított vásárlásokból a cég jutalékot kap - de ez sem robbantotta fel az internetet. 

A két, hamvába holt üzlet nyomán viszont Szulczewskiék egészen egyedülálló tudásbázist építettek fel arról, hogy az emberek mire kattintanak szívesen, és milyen dolgokat szeretnek, főként impulzusvásárlás révén megvenni online, okostelefonról. Erre a tudásra építették fel végül a szintén Wish nevű mobilra optimalizált online áruházat, nagyjából a következő hozzávalókkal:- az okostelefonján böngészgető, unatkozó nyugati vásárló,- a termékeit fillérekért adó kínai gyár,-  az algoritmus, ami összeköti a kettőt, és leveszi a sápot az árból.

Na, ez azért más

Ez persze még nem a bölcsek köve, tucatnyi online bolt működik, és működött már akkor is ezen az elven (bár az okostelefon, mint fő platform azért akkoriban még nem volt ennyire triviális ötlet). A nagy trükk az volt, amikor 2015 februárjában a Facebook bevezette a dinamikus hirdetéseket. Ez azt jelenti, hogy egy webes áruháznak nem kell konkrétan megmondania, hogy mit akar hirdetni, hanem feltölt a Facebook rendszerébe kismillió terméket, akár a teljes kínálatát, és az mindenkinek személyre szabottan olyan cuccot reklámoz majd abból (a megfelelő vásárlási linkekkel természetesen), amiről úgy gondolja, hogy érdekelheti a böngészőt. A Wish-nek ekkorra már évek óta tanítgatott algoritmusa és óriási adatbázisa volt az emberek klikkelési és vásárlási szokásairól. 

Rájöttek arra, hogy ugyanaz a clickbait-jelenség, ami a tartalom terjedését felgyorsítja a közösségi médiában, a reklámokkal is ugyanezt teszi. Ehhez már csak az kellett, hogy a Wish óriási pénzekkel tolja meg a hirdetési kampányát (állítólag a karácsonyi időszakban a legtöbbet költő reklámozónak számít az egész Facebookon).

El is jutott a Wish addig, amit ma látunk: bizarr, fura, meghökkentő, értelmetlen, vicces, groteszk, sokkoló - és leginkább ez mind egyszerre - termékek hirdetései, amikre ugyanúgy kattint az ember, mintha egy vicces 9gag- vagy Boredpanda-posztot sodort volna elé a Facebook algoritmusa. Annál is inkább, mert formailag alig-alig különbözik a Facebook appban egy igazi poszt és egy hirdetés. Onnantól pedig, hogy valaki kattintott, jöhet a szokásos kínaibolt-recept: változó minőségű, iszonyúan olcsó cuccok, nagyon hosszú, de legalább ingyenes kiszállítással. “Valójában senki nem vesz műanyag nyelvet a Wishen. Viszont ha egy kerti slagot vagy egy kabátot reklámoznánk, arra senki nem kattintana át a boltba” – magyarázza Szulczewski a trükköt.

Csak a hirdetést kell megtekerni

Igen, műanyag nyelv, egy dollárért. Ilyen szinten kell érteni azt, hogy bizarr és sokkoló. Kisállat-fehérnemű, hasra csatolható gyerekvécé, macska-szemfedő, terhességi teszttel kombinált pendrive, telefontartós szotyitál, vizespalackba való kamu-iPhone - a legviccesebb Wish-hirdetések gyűjtésével foglalkozó Twitter- és Facebook-oldalak, blogbejegyzések  és Buzzfeed-toplisták szépen gyarapodnak. Ezek az egész jelenséget erősítik, és fújják tovább a reklámlufit. Az emberek pedig kíváncsiságból kattintanak, és ha már ott vannak, és látják, hogy jé, okosóra 15 dollárért, hát ez nagyon is megéri, megveszem. És ha már megvettem, körülnézek, akad-e valami más érdekes is.

Hát ez nagyon bejött

Mindez olyan szinten bejött a Wish-nek, hogy az Amazon és az Alibaba már 2015 végén 10 milliárd dolláros felvásárlási ajánlattal környékezte meg a céget, de elhajtották őket. És az igazán durva facebookos sikersztori csak 2017-ben, azon belül is a karácsonyi szezonban indult be. A Wish alkalmazása stabilan ott van az androidos és iOS-es letöltési toplistákon, olyan appok mellett, mint az Instagram vagy a Messenger.

Szulczewski azt mondja, napi 3 millió vásárlót szolgálnak ki, vagyis hát kötik össze a megfelelő kínai gyártóval. Mivel az adásvétel így egyetlen közvetítőn keresztül zajlik a gyár és a vásárló között, a teljes kereskedelmi lánc árrését kiváltja a Wish egyszeri, 15 százalékos jutaléka minden egyes eladott termékből. Ami még lejjebb is megy, ha az algoritmus úgy látja, hogy valamit érdemes egy kicsit megakciózni, ilyenkor az árat a saját jutalékának terhére csökkenti a Wish.

A többiről pedig már gondoskodik a Facebook algoritmusa, aminek az egyetlen célja olyan tartalmakat tenni a felhasználók elé, amikkel azok sok időt és kattintást töltenek. A Wish bizarr reklámjait imádja ez az algoritmus, és adagolja is mindenkinek, akik csak egyszer rákattintottak, vagy akár csak megálltak a görgetés közben megdöbbenni azon, hogy ki az az állat, aki a macskájának egész fejet betakaró fekete álarcot vesz.Hoppá, érdeklődés! - kiált fel ilyenkor a Facebook algoritmusa, és megjegyzi, hogy itt érdemes ilyen őrültségeket megjeleníteni. És ha nekünk igen, akkor valószínűleg a facebookos ismerőseinknek is, hiszen az ember hasonló érdeklődésű barátokkal szokta körülvenni magát. Ez pedig egyenesen vezet a napi 3 millió vásárlóhoz, a 8 milliárd dolláros értékeléshez, és olyan ultranehézsúlyú befektetők érdeklődéséhez és tőkeinjekcióihoz, mint Jurij Milner, vagy Peter Thiel.

Az persze jó kérdés, hogy ez a modell mennyire fog működni, mennyire veszik át mások is a reklám-clickbait trükkjét. Elvégre a Facebook - elvileg - kézzel-lábbal küzd a sokkhatással, vagy kamuval operáló kattintásvadászat ellen, és ha ez nagyon elharapódzik a hirdetők között, valószínűleg ott is kigyomlálja, vagy szabályozza majd a nagyon szélsőséges eseteket.Mindenesetre a Wish már elérte, amit akart, bevezette magát a piacra és sok millió ember telefonjára, és valószínűleg a facebookos rásegítés nélkül is megtartaná a vásárlóit. Facebookkal együtt (sőt, mostanában Instagramon is egyre intenzívebben nyomulnak) viszont a határ a csillagos ég. Ez esetükben az évi ezer milliárd dolláros forgalmat jelent, amiről Szulczewski azt mondja, valószínűleg elsőként az Alibaba éri majd el. Másodiknak vagy az Amazon, vagy ők, attól függően, hogy ki és milyen gyorsan nyer az indiai piacon.

(Index, 2017. december 27.)

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.