butikpórázon₪vásárlóktere

Hamis? De hát az kit zavar? Mert olcsó

Több hamis cuccot vásárolnak, főleg a férfiak és a budapestiek. A kedvenc simlis a ruházat. 

2016 óta enyhén emelkedett a hamisított termékek kereslete a magyar lakosság körében, írja az Origo. A legnépszerűbbek továbbra is a ruhatermékek, derült ki a Hamisítás Elleni Nemzeti Testület (HENT) és a Tárki legfrissebb közös kutatásából. Leginkább a férfiak, valamint a Budapesten élők vásároltak nagyobb arányban hamis terméket 2016-ban.

A válaszadók 15 százaléka vásárolt az elmúlt egy évben valamilyen hamis terméket, ez beleillik az elmúlt évek trendjébe. Termékcsoportokra rákérdezve azonban már a megkérdezettek negyede mondta, hogy vásárolt az elmúlt egy évben nem megbízható forrásból. 

A legkelendőbb termék 2017-ben is a hamis ruha volt 18 százalékkal, amit a hamis illatszerek, élelmiszerek és szoftverek követtek öt, valamint 3-3 százalékkal. Hamis gyógyszereket azonban mindössze a megkérdezettek egy százaléka vásárolt. Van némi javulás is, mivel a fogyasztók aránya a hamis illatszerek, adathordozók és az élelmiszerek vásárlásában kisebb mértékben, de csökkent 2016 óta.

A vásárlók csaknem kétharmada piacon, vagy az utcán szerzi be, további egyharmaduk boltban is vásárolja a hamis termékeket.

 

A válaszadók több mint 60 százalékának döntésében az játszotta a főszerepet, hogy a hamis árucikk olcsó volt. Az élelmiszerek, számítógépes programok és gyógyszerek esetében pedig az interjúalanyok leginkább azért vették meg a hamis terméket, mert úgy vélték, hogy nem volt gond annak minőségével.

A hatékony megelőzés érdekében elsősorban arra kívánjuk ösztönözni a fogyasztókat, hogy az alacsonyabb ár mellett se vásároljanak hamis termékeket és ismerjék fel annak káros következményeit, mondta Németh Mónika, a Hamisítás Elleni Nemzeti Testület (HENT) titkára. 

A válaszadók szigorúan ítélik meg a hamis termékek árusítását, mivel 60 százalékuk bűncselekménynek tartja a hamisítványok eladását, egyharmaduk pedig a fogyasztót is felelősségre vonná.

2016 óta változatlan azok aránya, akik a jelenleginél keményebben lépnének fel a hamisítókkal szemben: a megkérdezettek 63 százaléka a mostaninál szigorúbban büntetné a hamisítókat, 13 százalékuk megengedőbb lenne velük szemben. 

A megkérdezettek 43 százaléka szerint a hamisítás veszélyes, 57 százalék érzékeli a hamisítás kedvezőtlen hatását a munkahelyekre: hazánkban évente 11 ezer állás kiesése vezethető vissza a szellemi tulajdonhoz kapcsolódó iparágakat sújtó hamisítás miatt, így az átlagot meghaladva az Európai Unió hetedik helyén állunk – mondta a HENT titkára.

(Origo, fotó: MTI, Vajda János)

 

Találtak 200 milliárdnyi hamis árut

Ez 40 millió darab hamis áruféleséget jelent, 2015-ben ez már nem jött át az uniós határon. Hamisításban vezet Kína és a cigaretta. 

Az uniós tagországok vámhatóságai mintegy ötmillió darabbal több hamisított árucikket foglaltak le 2015-ben, mint az azt előző évben az Európai Bizottság összegzése szerint.

A bizottság tájékoztatása szerint több mint 40 millió olyan terméket tartóztattak fel az Európai Unió külső határain - összesen csaknem 650 millió euró (mintegy 200 milliárd forint) értékben -, amelyekről a hatóságok azt feltételezik, hogy a szellemi tulajdonra vonatkozó jog megsértésével állították elő őket, tehát egyszerűen szólva hamisítványok voltak, számol be róla a Világgazdaság. Ez 15 százalékos növekedést jelent a 2014-ben regisztrált adatokhoz képest.

A lefoglalt termékek legnagyobb hányadát, mintegy 27 százalékát a korábbi évekhez hasonlóan a cigaretta teszi ki. A fogyasztók egészségét, biztonságát veszélyeztető fogyasztási és használati cikkek - mint például az élelmiszerek és üdítőitalok, a testápolási termékek, a gyógyszerek, a játékok és az elektronikus háztartási berendezések - részaránya együttesen eléri a 26 százalékot.

2015-ben is Kínából érkezett a legtöbb hamisított áru, az összes termék 41 százaléka, utána pedig sorrendben Montenegróból, Hongkongból, Malajziából és Beninből. Beninből például nagy mennyiségű élelmiszert kíséreltek meg behozni az unió területére. 2015-ben Mexikó volt a hamisított szeszesitalok elsődleges származási országa, Marokkó pedig az üdítőitaloké.

A testápolási termékekből Malajzia, a ruházati termékekből pedig Törökország volt az első helyen, hamisított mobiltelefonokat és tartozékokat, memóriakártyákat, számítógépeket és azok alkatrészeit, valamint a CD-ket, DVD-ket és öngyújtókat Hongkongból hoztak a legtöbbet. Hamisított cigarettákat elsősorban Montenegróból kíséreltek meg behozni, illegális gyógyszereket pedig főként Indiából.

A lefoglalt áruk több mint 90 százalékát megsemmisítették, a jogsértésben érintett márkák jogtulajdonosaival együttműködésben pedig bírósági eljárásokat indítottak.

(Világgazdaság, 2016. szeptember 23.)

 

Hamis a baba?

A Gucci és a Michael Kors is berágott az Alibabára. ₪₪₪

Kilépett a washingtoni székhelyű Nemzetközi Hamisításellenes Koalícióból a Gucci divatház, mert a szervezet felvette tagjai közé a Gucci szerint pont a hamis termékek eladásából profitáló Alibaba internetes kereskedelmi portált.

A Nemzetközi Hamisításellenes Koalíció (IACC) áprilisban hagyta jóvá a kínai Alibaba óriáscég felvételét, röviddel utána pedig a Michael Kors New York-i divatcég ki is lépett. A Kors az Alibabát a legveszélyesebb és legkártékonyabb ellenfélnek nevezte.

A Gucci és más Kering Group-márkák, mint a Balenciaga, egyébként be is perelték a New York-i szövetségi bíróságon a kínai e-kereskedelmi céget, amelyet azzal vádolnak, hogy szándékosan ösztönzi a hamis termékek kereskedelmét, ráadásul ebből nem csekély nyereségre tesz szert. Az Alibaba szerint az ügy felesleges pereskedés. Az Alibaba a szervezeti tagságról azt közölte, hogy így a jövőben hatékonyabban tud együtt dolgozni a márkacégekkel, érvényesítve a szellemi tulajdonjogokat.

Az IACC-nek több mint 250 tagja van, köztük például az Apple, az Adidas, a Chanel, vagy éppen a 21st Century Fox. Az Alibaba 2014-ben vitte részvényét tőzsdére a történelem addigi legnagyobb, 25 milliárd dolláros kibocsátásával. A cég Kínában 80 százalékos piaci részesedéssel rendelkezik az online kiskereskedelemben, a világpiacon pedig az Amazon.com legnagyobb konkurensének számít.

(Origo, 2016. május 7.)

 

Hamisan csillog

Sok ékszer és óra, a piac közel ötöde eldobható. ₪₪₪

Az Európai Unió tagországaiban az óra- és ékszerhamisítás súlyos károk forrása, mely közel 2 milliárd eurós összeget ér el évente, ami a teljes piac forgalmának 14 százaléka. A kárt tovább növelik még az adó- és járulékbefizetések elmaradásából származó veszteségek. Ezekkel együtt a teljes kár összege eléri a 3,5 milliárd eurót éves szinten, az Európai Unió Belső Piaci Harmonizációs Hivatalának (OHIM) legfrissebb jelentése szerint.

Az óra- és ékszerhamisítás átlagosan évi 28 ezer fő munkahelyének elvesztéséhez vezetett a 2007-től 2012-ig tartó időszakban.

Magyarországon az óra- és ékszerpiac forgalmának 17 százaléka hamis termékek adásvételéből áll. Sokan viselnek olyan ékszert, amiről nem is tudják, hogy hamis. A magyar óra- és ékszer piac forgalmának 17 százaléka úgy fertőzött hamis termékekkel, hogy ez 40 milliárd forintnyi kárt okoz.


Az európai térség legfertőzöttebb piaca Görögország, ahol a szektor csaknem negyedét (23 százalék) lepik el a hamisított termékek. Ezt követi Olaszország 20 százalékkal, majd a magyar piac az említett 17 százalékkal. A hamisítók persze válogatósak, mivel a hamisított órák és ékszerek iparági veszteségeinek kétharmada mindössze négy - az olasz, a francia, a német és a spanyol - piacon keletkezik. A legnagyobb vesztes Olaszország, ahol a kár eléri a 400 millió eurót, ezt követi Franciaország 336 millió euróval, Németország 247 millió euróval, végül Spanyolország 204 millió euróval.

(Origo, 2016. február 24.)

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.