Walmart: nagyra nőtt

A Walmart kiskereskedelmi lánc neve fogalom az Egyesült Államokban, sőt a világ minden táján.

Jamie Oliver: kifutott a leves

Összeomlott Jamie Oliver brit étterembirodalma. Nálunk még nem.

Vitte a Lidl a 100 milliárdot

Százmilliárd eurónál magasabb forgalmi rekordot ért el 2018-ban a Lidl áruházlánc anyavállalata, a Schwarz csoport.

Márkalajstrom: MagyarBrands

Kilencedik alkalommal adták át a MagyarBrands elismerést a legkiválóbb hazai magyar márkáknak. Év boltja után.

Tesco: megdobta a nyereségét

Több mint a harmadával javult a legnagyobb brit kiskereskedelmi hálózat, a Tesco eredménye a 2018-2019-es pénzügyi évben.

Összeborul a két Aldi

Eddig nem látott húzásra készülnek a két Aldinál. Mert kettő van belőle.

Michelin-csillagos étteremből újabb kettő

Két új Michelin-csillagos étterme van Budapestnek, de a régiek is tartják magukat.

Nagyot ment a Spar

A 2018-as évet is kiemelkedő teljesítménnyel zárta a Spar Magyarország Kereskedelmi Kft.

CBA: online, saját márka

Lázár Vilmos elárulta: a CBA nagy dobásra készül Magyarországon.

Superstore-ban is feszít az Auchan

Az Auchannak nem volt még ilyen vidéki áruháza, mondja. Most már van, Sopronban.

Kapaszkodik rendesen a dm

100 milliárd felett a dm Magyarországon. És 25 éves.

Danubius Hotel Gellért északi homlokzata a Gellért-hegyről fotózva

Augusztus végére tenné át a legújabb törvényjavaslat a pénzmosás elleni törvény értelmében kötelező azonosítás határidejét a pénzpiacon.

Augusztus végére tenné át a legújabb törvényjavaslat a pénzmosás elleni törvény értelmében kötelező azonosítás határidejét a pénzpiacon. ₪₪₪

Az Országgyűlésnek benyújtott pénzügyminiszteri javaslat szerint nem június 26., hanem augusztus 31-e lenne a határidő, ameddig a 2017 előtt nyitott banki és biztosítói számlák tulajdonosainak adatait, nyilatkozatit begyűjtheti a szolgáltató, írja a Magyar Nemzet.

A módosítás indoklása szerint a Magyar Bankszövetség jelezte, hogy az eredeti határidőig az ügyfelek egy részénél az átvilágítási folyamat nem zárul le, így a határidő lejártával ezeket a számlákat zárolni kellene.

– A magyar emberek érdekében a törvényjavaslat célja, hogy kellő időt biztosítson az eljárások lefolytatására, ezzel megakadályozva azt, hogy több mint egymillió ügyfél esetén a banki tranzakciók 2019. június 26-a után bármilyen akadályba ütközzenek – áll a pénzügyminiszter indoklásában.

Úgy tudni, a kormányzat a bejelentés előtt is többször jelzett a bankszövetségnek, hogy nem kellően alapos az ügyfelek tájékoztatása, a következetlenségekről és a zavarokról a Magyar Nemzet is többször beszámolt.

Ennek megfelelően a beadott javaslat a meghosszabbított határidőn belül történő hatékony végrehajtás és a még szükséges ügyfél-átvilágítási intézkedések megfelelő elvégzése érdekében egy új értesítési kötelezettséget is bevezet. Ennek értelmében a szolgáltatók a javaslat hatálybalépését követő 3 napon belül tájékoztatják azokat az ügyfeleiket, akik esetében az adategyeztetés még nem történt meg.

(Magyar Nemzet, 2019. június 21.)

Bankolsz? Nagyon szívja a pénzed

Kiemelkedően magasak a magyar bankolási költségek.

A magyar lakossági ügyfelek jövedelemarányos pénzforgalmi költsége a tranzakciós illetéket kiszűrve is kiemelkedően magas európai összehasonlításban, ami nagymértékben hátráltatja az elektronikus fizetési módok magyarországi elterjedését - írja az Origo a Magyar Nemzeti Bank (MNB) legújabb tanulmánya nyomán, amelyben magyarországi és európai pénzforgalmi szolgáltatók árazási gyakorlatát vizsgálták meg.

A jegybank honlapján közzétett tanulmányban megjegyezték: a vizsgált európai országokból a magyar lakossági fogyasztók relatív terhei a legmagasabbak az alacsony, az átlagos és a magas jövedelmű kategóriákban is.

Az alacsony jövedelműek Magyarországon a nettó jövedelmük 1,13 százalékát, pénzügyi tranzakciós illeték nélkül számolva 1,09 százalékát költik átlagosan havonta bankolásra.

A magyarokat a bolgárok és portugálok követik 0,74 százalékkal, miközben Olaszországban 0,48 százalék, Németországban 0,35 százalék, Spanyolországban 0,26 százalék, Svédországban 0,24 százalék, Romániában és Lengyelországban 0,23 százalék, Dániában 0,19 százalék, Franciaországban 0,18 százalék, az Egyesült Királyságban pedig 0 százalék ez a ráta.

Európa legtöbb országában a bankok csomagárazást alkalmaznak, azaz a fogyasztók fix havi díjakért cserébe korlátlan számú átutalást bonyolíthatnak le. Ezzel szemben Magyarországon az ügyfeleka számlacsomagok túlnyomó többségénél a tranzakciókat közvetlenül terhelő díjakkal szembesülnek az átutalásoknál.Miközben Magyarországon a vizsgálatba bevont 57 számlacsomag mindössze 19 százalékára volt jellemző a csomagáras számlázás, a vizsgált 60 külföldi számlacsomagnál már 80 százalék volt ez az arány - derül ki a tanulmányból.

A jelenlegi árazási struktúra mellett az átutalások használatának mérsékelt növekedése is jelentős emelkedést okozna a hazai fogyasztók bankolási költségeiben - állapította meg a jegybank. Ez nagymértékben hátráltathatja a 2019-ben induló azonnali fizetési rendszer elterjedését és készpénzhasználatot kiváltó hatását - tették hozzá.

A sikeresen működő azonnali fizetési rendszerekben a lakossági fogyasztókat jellemzően nem terhelik tranzakciókhoz kapcsolódó közvetlen költségek- összegezte az MNB.

A jegybank szerint az európai trendekkel összhangban minden magyarországi lakossági fogyasztó számára alapszolgáltatásként kellene biztosítani a jövőben, hogy a havi számlavezetési díj megfizetése ellenében korlátlan számú és összegű átutalást indíthasson.

Az MNB tanulmányában 11 európai uniós ország, országonként két-két, a lakossági piacon jelentős részesedéssel bíró hitelintézet - országonként mintegy öt számlacsomagjának - adatait hasonlították össze a magyar adatokkal. Magyarországon 11 bank 57 számlacsomagját vonták be a vizsgálatba.

(Origo, 2019. február 8.)

Megugrott a bankkártyás fizetés

Napi 12 milliárdért bankkártyáztak a magyarok.

Egy-egy bankkártyás vásárlásra 7 ezer forintot jut, írja a Napi.hu.

Több mint 3.900 milliárd forintra rúgott a bankkártyás forgalom 2018 első kilenc hónapjában, ami 24 százalékos növekedést jelent éves összevetésben. Azaz naponta átlagosan több mint 12 milliárdot költöttek a bankkártyások - derül ki a jegybank adataiból.

A harmadik negyedévben 1.396 milliárd forintot tett ki a bankkártyás vásárlások összege, ez 23 százalékos emelkedésnek felelt meg.

Egy bankkártyás vásárlás értéke pedig átlagosan több mint 7 ezer forint volt a harmadik negyedévben. A hagyományos tranzakciók átlagértéke közel kétszerese az érintéses fizetéseknek, előbbieknél 11 ezer forint, utóbbiaknál 6 ezer forint volt az átlag, ez azt jelenti, hogy a kisebb értékű kártyás vásárlásoknál fölényben vannak az érintéses vásárlások.

(Napi.hu, 2018. december 18.)

Egyérintéses fizetés: mindent visz

Az egyérintéses technológia népszerűsége töretlenül növekszik Európában, Magyarország pedig jóval az átlag felett teljesít ebben.

A bolti kártyás fizetések 82 százalékát már egyetlen érintéssel intézik a magyarok, írja az Origo.

A közlekedési rendszerek Európa-szerte kiemelt szerepet töltenek be az egyérintéses fizetésben, hiszen megoldásaikkal gyorsabb fizetést és nagyobb biztonságot nyújtanak a vásárlók számára. Ahogy a technológiának egyre fontosabb szerep jut a mindennapi életben, úgy növekszik azoknak a vásárlóknak a száma is, akik a közlekedés során egyetlen érintéssel fizetnek.

Az egyik legnagyobb bankkártya kibocsátó cég támogatja ezt a folyamatot, és célja, hogy az egyérintéses technológia legyen a bolti fizetések alapvető formája, hiszen Európában 2020-ra valamennyi fizetési terminál alkalmas lesz erre.

Európa vezető szerepet tölt be az egyérintéses fizetések területén, és ez minden országra igaz, függetlenül a gazdasági és fejlődési státuszuktól. Egyre több európai piacon tapasztaljuk, hogy a fogyasztók szívesen fizetnek egyetlen érintéssel, és a technológiába vetett bizalmuk is folyamatosan erősödik"– mondta Javier Perez, a Mastercard európai elnöke.

A cég legfrissebb adatai is alátámasztják az egyérintéses fizetések előretörését Európában: 2018 első 8 hónapjában 20 százalékos átlagnövekedés volt jellemző a régióra. Több mint 15 olyan ország van – köztük Dánia, Horvátország, Görögország, Magyarország, Hollandia, Lengyelország és Oroszország-, ahol a bankkártyás bolti tranzakciók fele egyetlen érintéssel történt.

Magyarország az egyérintéses fizetések terén az élmezőnyben van: A bolti kártyás vásárlások 82 százalékát már egyetlen érintéssel rendezzük, az európai országok közül csak Csehország (93 százalék), Grúzia (88 százalék) és Lengyelország (83 százalék) van előttünk ebben a tekintetben"– mondta Eölyüs Endre, a Mastercard Magyarországért és Szlovéniáért felelős igazgatója.

A pénzügyi vállalat friss adatai alapján az európaiak vásárlási szokásai látványos változáson mennek keresztül – jó példa erre Svédország, ahol 262 százalékos volt az egyérintéses tranzakciók növekedése a vizsgált időszakban.Nemcsak Svédország, de egész Észak-Európa vezető szerepet tölt be a készpénzmentes gazdaság térnyerésében, egyre többen használnak egyérintéses fizetést a készpénz helyett.

Ezek az eredmények jól bizonyítják Európa vezető szerepét az egyérintéses fizetési forradalomban. A vásárlók olyan gyors és kényelmes fizetési megoldásokat keresnek, amelyben megbízhatnak, emellett a könnyű használat és a kényelem további fontos szempontok számukra. A felhasználók ma már tudják, hogy az egyérintéses technológia ugyanolyan biztonságos, mint a hagyományos fizetési megoldások, így rutinos magabiztossággal használják azt.

(Origo, 2017. szeptember 17.)

Bankkártyával? jaj, csak azt ne!

Nem minden szolgáltatóhely szereti a bankkártyás fizetést. Sokan vannak.

140 ezer kártyaelfogadóhely van ma Magyarországon, miközben csak a kereskedelemben és a vendéglátásban 250 ezer regisztrált vállalkozás működik, írja az Index (Hermann Irén írása). A kormány 2016-ban indított terminálkihelyező programja 60 ezer ingyenesen kihelyezett terminált hagyott jóvá, az MNB statisztikája szerint mégis mindössze 30 ezerrel több készülék került forgalomba.

- Nem, bocs, nem tudsz kártyával fizetni, itt nincs vezetékes internet.

- Az alvállalkozóink minden reggel készpénzt várnak a kezükbe, nem engedhetjük meg magunknak a kártyás fizetést.

- Lehet, de 500 forint alatt nem.

- Nem telepítettünk terminált, sok a jutalék a forgalom után.

Ezek voltak a leggyakoribb kifogások azokon a helyeken, ahova bekopogott az Index, mert úgy tudta, még mindig nem lehet náluk kártyával fizetni. Nyilván sok az üdítő kivétel (mondjuk egy vonatállomáson simán lehet kártyával 265 forintos kiegészítő jegyet venni), és persze egyre több az elfogadóhely, talán ezért tűnik fel nagyon, ha valahol még mindig csak készpénzt fogadnak el.

Magyarországon 2018 első negyedévének végén 110 ezer elfogadóhelyen 136 ezer működő POS-terminált tartott nyilván a Magyar Nemzeti Bank. Az érintéses technológia is terjed. Ha a darabszámot nézzük, 2018 első negyedévében a kártyás vásárlási forgalom 76 százaléka, ha az értéket vesszük, 64 százaléka az új technológia segítségével zajlott le.

Nehéz kideríteni, hogy hány elfogadóhely van, ahol lehetne, de nincs. Mégis összehasonlításképp: 2018 júliusában a kereskedelmi szektorban 182 ezer, a vendéglátás területén 72 ezer működő regisztrált vállalkozás volt az országban a KSH szerint. A kártyás elfogadás tekintetében ez a két legfontosabb kategória, csak ebben a kettőben 250 ezer vállalkozás működik, és még egyszer: az országban 110 ezer elfogadóhelyet tartanak nyilván. Van tehát hova fejlődni.

KÖZBEN A MAGYARORSZÁGON FORGALOMBAN LÉVŐ KÉSZPÉNZÁLLOMÁNY KIEMELKEDŐEN MAGAS, 2018. MÁRCIUS VÉGÉN 5164 MILLIÁRD FORINT VOLT. A szezonális hatások kiszűrésével az első negyedéves érték a 2017. év végi adathoz képest 4 százalékos növekedést mutat. Ezzel folytatódik a készpénzállomány évek óta tartó intenzív bővülése. 2008-ban például 2.203 milliárd forint készpénz volt forgalomban, ami így tíz év alatt két és félszeres növekedést jelent.

„A közel 140 ezer kihelyezett terminállal nem állunk túl jól a régióban, a csehek, a lengyelek és a szlovákok is előttünk járnak, Romániában pedig a kiskereskedelemben már kötelező a kártyaelfogadás, ami nagyban fehéríti a gazdaságot” – válaszolta a Raifeissen Bank kártyaterminál kihelyezést nyújtó partnere, a Six Payment Services.

A kormány 2016-ban ezért is hirdetett programot a készpénzmentes Magyarország jelszavával. Ennek keretében két körben, összesen 60 ezer terminál telepítését támogatta az állam, egyenként 80 ezer forinttal. A támogatásban az ingyenes telepítés mellett benne volt, hogy a forgalom utáni jutalék nem lehet több, mint 1 százalék. A 2016-ban indult program 60 ezer helye gyorsan elkelt, de az üzembe helyezések még nem fejeződtek be. Talán ezért is lehet, hogy az MNB statisztikájában 2016 első negyedéve és 2018 első negyedéve között mindössze 30 ezerrel több POS-terminál szerepel. Majdnem ugyanennyivel nőtt az elfogadóhelyek száma, azaz helyenként átlag egy készüléket telepítettek.

Na de akkor most mennyibe kerül egy terminál

PEDIG EGY TERMINÁL TÁMOGATÁS NÉLKÜL SEM KERÜL SOKBA.

Az ár az adott szolgáltató és a gyártó közötti mennyiségi megállapodás függvénye, de jellemzően 50-170 ezer forintot kell érte fizetni, a mobil POS ára 25-50 ezer forint. Bérelni is lehet, ez esetben havonta és terminálonként 3-10 ezer forint körüli összeggel kell számolni. Minél nagyobb forgalommal rendelkezik a kereskedő, annál jobbak a feltételek, a nagyobb forgalmú ügyfelek jellemzően nem fizetnek a terminálért.

A hagyományos POS terminál lehet asztali és mobil (azaz hordozható), előbbit fix pontokon, jellemzően pénztár mellett telepítik. A mobil terminálokat főleg éttermek, étel- és árukihordók, taxik használják. A terminálok hardveres és szoftveres képességben tudnak különbözni, egyre nagyobb és jobb minőségű kijelzők, szebb dizájn, okosabb szoftver, akár kereskedői eszköztár is járhat a drágább eszközhöz. A mobilterminál mobil adatkapcsolaton csatlakozik a hálózatra, és a hardver másfél-kétszer drágább, mint az asztali termináloknál.

Ez most sokaknál csak döcög

Hogy vezetékes internet kellene a POS-terminál üzembe helyezéséhez, az is városi legenda, vagy a helyet üzemeltetők jól hangzó kifogása. Ugyanis pont erre vannak a mobilterminálok. Közülük a hagyományos fajták SIM-kártyát használnak, míg a mobileszközökhöz csatlakoztatott megoldások esetében nem az eszköz, hanem a mobiltelefon, vagy a tablet kommunikál adat- vagy wifikapcsolaton keresztül. Az ország lefedettsége elég jónak számít ebből a szempontból, bár való igaz, hogy a Balatonon a pincérek gyakran szentségelnek a rossz mobilkapcsolat miatt.

A kártyaelfogadás a mozgóárusoknál is csak elhatározás kérdése lenne. Mobil POS-terminálok esetén (ezek akkumulátorral működnek) a megoldás része már, hogy a PIN-bevitel, valamint a kártya bedugós, vagy érintős leolvasása egy külön eszközön történik. Ebben az esetben az eszköznél a cél, hogy legyen minél kisebb, stabilan tudjon (jellemzően Bluetooth kapcsolaton keresztül) csatlakozni a mobiltelefonhoz, de a fő képességeket maga a mobiltelefonra vagy tabletre telepített kereskedői szoftver jelenti, ahol az összeg bevitele és slip kiküldése mellett megjelenhet számos plusz szolgáltatás a kereskedők számára. Ráadásul maga a mobilhoz csatlakoztatott eszköz jellemzően jóval olcsóbb, mint egy hagyományos terminál, mivel a POS-terminál egy célhardver, minden szükséges fizikai, szoftveres védelemmel ellátva, míg a mobilhoz csatlakoztatott eszközök esetében a szükséges védelem inkább szoftveres módon valósul meg.

Elfogadóhelyi jutalék: sok

A KIFOGÁSOK KÖZÖTT GYAKORI A MAGAS, FORGALOM UTÁNI JUTALÉK EMLEGETÉSE, DE EZ SEM ÁLLJA MEG A HELYÉT.

A korábbi, 3-5 százalékos jutalékok mára jelentősen lecsökkentek, a kormány programjában kialkudott 1 százalék körüli jutalékkal számolva például már kisebb költséggel jár egy vállalkozásnak a terminál fenntartása, mint a készpénzes működés miatti költség (kasszakezelés, szék, készpénz befizetése, átszámolása, lopás,betörés miatti kockázat). A piacon 0,3-2 százalék közti jutalékok vannak, de egyéni megállapodásoktól is függ: minél nagyobb a forgalom, a kereskedő annál jobb feltételeket tud kialkudni.

Az a belvárosi büfé pedig, amelyik arra hivatkozik, hogy a hajnali árut neki minden nap készpénzben kell kifizetnie, jól példázza, hogy a kártyaelfogadás még sokszor azért sem működik, mert egy kereskedői láncban nem minden szereplő működik tisztán és transzparensen.

„Véleményünk szerint az NGM-pályázat feltételei annyira kedvezőek, hogy ez már minden kereskedő árképzésébe bele kell, hogy férjen. Minden, bankkapcsolattal rendelkező ügyfél zsebében lapul egy, vagy több bankkártya, tehát az ügyféligény is megvan. Az alvállalkozók készpénzben kifizetése kisebb mértékben indokolható, de ma a forgalom átlagosan 20-25 százaléka bonyolódik bankkártyával, tehát maradna bőven készpénzes bevétel is. A magas költségek vélelme, az elvi elutasítás, a megfelelő tájékoztatás hiánya és sajnos még a szürke gazdaság a fő akadályok” – válaszolta érdeklődésünkre Lévai Tamás, az OTP Bank Kártya Elfogadói Főosztály termékfejlesztési senior menedzsere.

Ebben a környezetben érthetetlen, ha valahol még mindig nem fogadnak el kártyát a fizetéskor. Mondjuk azon különösen meglepődtünk, hogy a korábban a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumhoz, most az Innovációs és Technológiai Minisztériumhoz tartozó Nemzeti Közlekedési Hatóságnál sincs kártyaelfogadás, ahol pedig nagy tételű büntetéseket és vizsgadíjakat fizetnek be az autótulajdonosok nap mint nap. Az embereket a közeli ATM-hez irányítják a hivatalnokok. (A kormányzat a témáról általában és konkrétan sem akart az Indexnek beszélni.)

Ahogy a piacokon is messze még, hogy két kiló paradicsomot egy pittyenéssel vegyünk meg, pedig technikai, vagy törvényi akadály nincs, csupán a kereskedők hajlandósága alacsony, több okból: az árusnak nincs folyamatos forgalma, mert mondjuk nem minden nap árul, emiatt nem tud elfogadó bankkal szerződni, kevés információval rendelkezik ezekről a megoldásokról, vagy teljesen készpénzes a működése.

„Jelenleg a POS 1 százalékos állami program második körén vagyunk túl és várhatóan szélesebb körben folytatódni fog a program, amelynek célja minél több kereskedő bevonása a bankkártyás fizetési módokba a terminalizáció költségeinek támogatásán keresztül, visszaszorítva a készpénzkezelés miatti hosszabb időket és költségeket, illetve feketegazdaságot” – írta érdeklődésünkre a CIB Bank. Hozzátették: a kisvállalati szegmensben a POS termináljainkon és az e-commerce felületeinken átfolyó forgalom 48 százalékos növekedést mutat az előző év azonos időszakához viszonyítva, az érintett ügyfelek számát pedig 12 százalékkal tudták növelni, tehát ők optimisták.

A nagykereskedések is sokáig a kártyamentes helyek közé tartoztak, de ebben is van változás. Ezek a helyek általában kisebb árréssel dolgoznak, mint a kiskereskedők, és ebből a kisebb árrésből nehezükre esett kifizetni a kártyaterminált vagy a vásárlások utáni jutalékot a bankoknak. Ugyanakkor ma már egyre több nagykereskedésben elérhető a bankkártyás fizetés. „Az elmúlt években csak a Budapest Bank, az alvállalkozóin keresztül, közel 500 terminált telepített nagykereskedőkhöz” – írta kérdésünkre a pénzintézet.

Több helyen kérik, vagy akár ki is írják, hogy egy bizonyos limit alatt nem fogadnak el kártyát, ugyanakkor ez egy idén januárban életbe lépett uniós szabályozás szerint már nem tehetik meg.

AZ ELFOGADÓHELYEK NEM TEHETNEK UGYANIS KÜLÖNBSÉGET A KÉTFÉLE FIZETÉSI MÓD KÖZÖTT AZ ÖSSZEG MIATT, NEM HATÁROZHATNAK MEG LIMITET A KÁRTYÁS FIZETÉS ESETÉN.

A terminált kihelyező cég vagy bank akár a szerződés felmondásával is szankcionálhatja ezt a lépést, ha tudomást szerez róla.

A magyar vásárló görcsöl a készpénzért

A teljes képhez hozzátartozik, hogy hiába a sok ösztönzés, meg a technikai fejlődés, ha a magyar még mindig szeret, nagyon szeret készpénzzel fizetni.

Az MNB 2017 őszén a lakosság fizetési és ezen belül készpénzhasználati szokásait és készpénz iránti attitűdjét feltáró kérdőíves kutatást végzett egy 1.500 fős, reprezentatív mintán. A legfőbb következtetések ezek voltak:

Az állampolgárok egynegyede még ma is részben vagy teljes mértékben készpénzben kapja meg havi jövedelmét.
A napi bevásárlások esetén domináns a készpénzzel történő fizetés.
A közüzemi számlák fizetésénél is általános gyakorlat a készpénz használata.
Erős a magyar lakosság készpénzhez való kötődése.
A közvélekedés szerint a készpénz segíti a jövedelem tudatos beosztását és népszerűségéhez az is hozzájárul, hogy jelenleg az egyetlen megoldás, mely bárhol és bármikor azonnali fizetést tesz lehetővé.

Számtalan új fizetési megoldás kapujában vagyunk és várhatóan 2019-től működésbe lép az azonnali fizetési rendszer is, amely az év minden napján 5 másodpercen belül megvalósuló belföldi forintátutalásokat biztosít. Ezek azonban feltehetőleg az eleve a kártyás fizetést választókat ösztönzik majd, nem a készpénzt imádókat.

(Index, 2018. szeptember 7., Hermann Irén írása)

Többet kártyázunk

Bankkártyával. 100 ezer felett az elfogadóhelyek száma.

Sokkal több helyen fogadják el a bankkártyát, mint korábban. Szintet lépett a magyar piac, írja a Napi.hu.

A készpénzállomány fenntartása méregdrága és a készpénzforgalom továbbra is nagyon magas, de vannak azért kedvező jelek. Az egyik, hogy a bankkártyás fizetések száma és összege növekszik. A növekedés részben annak köszönhető, hogy rekordszámú helyen lehet fizetni bankkártyával. Egészen pontosan a hivatalos jegybanki adatok szerint az idei első negyedévben már túl volt a piac a 100 ezres határon, több mint 110 ezer olyan fizikai kereskedelmi egység - például élelmiszerüzlet, elektronikai cikkeket forgalmazó áruház vagy éppen étterem - volt, ahol elfogadták a bankkártyát.

Ez jelentős, 25 százalékos növekedést jelent éves összevetésben, 2017 első negyedében ugyanis alig több mint 87 ezer ilyen helyet tartottak nyilván. A 25 százalékos növekedés azért is figyelemre méltó, mert 2014-től az első negyedéves adatokat nézve mindössze 4-8 százalékkal nőtt a bankkártya-elfogadóhelyek száma.

Az érintős kártyák elhúztak

Közben egyébként a bankkártyák száma is nőtt: az első negyedévben több mint 9 millió darab volt a piacon, ami 1 százalékos emelkedésnek felel meg 2017 első negyedéhez képest. Ezen belül a betéti kártyák száma 7,7 millió volt, a hitelkártyáké pedig közel 1,3 milliót tett ki. Ez éves szinten előbbeknél 1 százalékos pluszt, utóbbiaknál több mint 1 százalékos csökkenést jelent. A bankkártyák túlnyomó része, közel háromnegyede érintéses.

Az idei negyedévében a bankkártyás forgalom pedig 1,2 milliárd forintra rúgott és összesen 167 millió tranzakció volt, ami 24-24 százalékos növekedést jelent. A kártyás vásárlások kétharmada pedig érintéses kártyával történt.

(Napi.hu, 2018. augusztus 18.)

A személyi kölcsön lenyomta a hitelkártyát

Kevesebb a hitelkártyák követelésállománya.

Az olcsóbb finanszírozást biztosító, jól pörgő személyikölcsön-piac miatt mélypontra jutott a hitelkártyakeretek kihasználása – még a kamatmentes időszak ellenére is, írja a Világgazdaság.

A növekvő hitelfelvételi kedv ellenére még nem látszanak az áttörés jelei a magyarországi hitelkártyapiacon: mind a kibocsátott plasztikok száma, mind a nyilvántartott követelések állománya változatlan, vagy csökkent a legfrissebb elérhető statisztikák szerint – derül ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) adataiból.

A jegybanknál nyilvántartott hitelkártya-követelések állománya 2018 májusában többéves mélyponton, 155 milliárd forinton járt, ami ugyan csak 1 százalékkal marad el az egy évvel korábbitól, ám a 2015. májusinál már 23 százalékkal alacsonyabb. Ezen belül a kamatozó követelések mennyisége 7,6 százalékkal, 101 milliárd forintra csökkent, a nem kamatozóké pedig 14,1 százalékkal, 54 milliárdra nőtt, ami arról tanúskodik, hogy a hitelkereteket nem igazán használják ki a plasztiktulajdonosok. A kamatozó és a nem kamatozó követelések arányában nincs nagy mozgás 2015 januárjától, mióta részletes statisztikát szolgáltat erről a területről az MNB: az arány nagyjából kétharmad-egyharmad az előbbiek javára. Az új szerződéseknél valamivel kedvezőbb a helyzet, mint az állományi adatoknál.

Az első öt hónapban 632 milliárd forintnyi kamatozó keretet vettek igénybe az ügyfelek, ami 2,1 százalékkal több az egy évvel korábbi 619 milliárdnál. Ezzel együtt az új szerződéseknél is csökkenő a trend: 2014 januárja és májusa között az új szerződések mennyisége még megközelítette a 730 milliárd forintot.

A plasztikok számában sincs lényegi változás: az első negyedév végén 1,3 millió Magyarországon kibocsátott hitelkártyát tartott nyilván a jegybank, ami nagyjából 15 ezerrel kevesebb az egy évvel korábbinál. A hitelkártyák számánál egyébként – pont az első negyedévtől eltekintve – nincsenek nagy kilengések: a márciusig számolt öt évben 1,3 millió és 1,4 millió között mozgott a forgalomban lévő plasztikok száma.

(Világgazdaság, 2018. július 20.)

Minek ide hitelkártya

Kevesebb a hitelkártya. Mert a lakáshitel elbírálásakor beleszámít ez is.

2018 első negyedévében közel 9 százalékkal csökkent a hitelkártyák száma, amire 2010 óta nem volt példa. Bár a hitelkártyák kényelmesek, ha azonban a határidőt nem tartja valaki, akkor méregdrága lesz, írja a Napi.hu.

Magyarországon 2010 óta a bankkártyák száma 9 millió körül mozog, félévről félévre, negyedévről negyedévre hol kisebb csökkenés, hol növekedés váltja egymást. A legfrissebb adatok szerint a betéti kártyák állománya és az érintős kártyáké nőtt 2018 első negyedévében, míg a hitelkártyáké jelentősen csökkent.

A jegybank 2018 első negyedévében valamivel több mint 9 millió bankkártyát tartott nyilván. Ezen belül a betéti kártyák száma 7,7 millió volt, a hitelkártyáké pedig közel 1,3 milliót tett ki. A betéti kártyáknál az előző negyedévhez képest ez 0,1 százalékos pluszt jelent, a hitelkártyáknál viszont 9 százalékos csökkenés, amire nem volt példa az elmúlt 8 évben. (A jegybanki statisztikák 2010 és 2013 között félévre, 2013 után pedig már negyedévre bontott adatokat mutatnak.) A betéti kártyák száma 2010 első félévéhez képest egyébként 3,5 százalékkal nőtt, a hitelkártyáké 10 százalékkal csökkent.

Az érintős kártyák száma az idei első negyedévben meghaladta a 6,7 milliót, ami negyedéves szinten 2,5, éves összevetésben pedig több mint 14 százalékos emelkedésnek felel meg - ezeket a kártyákat azonban külön érdemes kezelni, mivel azok között lehetnek hitelkártyák is.

Hát igen, drágák

A statisztikákból egyértelműen látható, hogy a hitelkártyák száma jelentősen csökkent. Ebben biztosan szerepet játszik az is, hogy a hitelkártyák kamata és teljes hiteldíj mutatója (thm) az elmúlt években bekövetkezett kamatcsökkentések ellenére továbbra is elképesztően magas, jellemzően 30-40 százalék.

A hitelkártya persze kényelmes, mert a hitelkeret bármire elkölthető és 40-45 napig kamatmentesen használható a bank pénze. Aki képes tartani a határidőt, annak még jól is jöhet. Ha azonban kifut a kamatmentes időből és nem fizeti vissza az elköltött pénzt, akkor jön a 30-40 százalék, amit lényegében büntetésként lehet felfogni.

A hitelkártyák számának csökkenésében szerepet játszhat az is, hogy ma már a szintén bármire elkölthető személyi kölcsönöket - amennyiben az igénylő megfelel a feltételeknek - nagyon gyorsan folyósítják a bankok, a kamataik és a thm-eik pedig jóval alacsonyabbak, mint a hitelkártyák díjai. A 30 százalék feletti szinthez képest az MNB adatai szerint a személyi kölcsönök átlagos kamata áprilisban 14,35 százalékos volt.

A hitelkártyák ellen szól az is, hogy a hitelkeretet a bankok figyelembe veszik például lakáshitel- vagy személyikölcsön-igényléskor, ezért a jövedelemarányos törlesztési mutatóra (jtm) vonatkozó előírás miatt alacsonyabb összeghez juthat hozzá a az érintett. A jtm-re vonatkozó szabályozás szerint ugyanis a nettó jövedelem 50 százalékát nem haladhatja meg az összes hitel havi törlesztése.

(Napi.hu, 2018. július 2.)

Depeche Mode és karszalag

Depeche Mode, Iron Maiden, karszalagos fizetés.

Június utolsó hétvégéjén zajlik a 25. Telekom VOLT Fesztivál, amely az ország legnagyobb vidéki fesztiválja. A szervezők idén több mint 150 ezer főt várnak: az esemény a hazai fintech-szcéna szempontjából is tartogat érdekességeket, írja a Portfolio.

A 25. VOLT Fesztivál nem csak a neves fellépők (Depeche Mode, Iron Maiden, Avenged Sevenfold) miatt lehet érdekes, hanem - első hallásra talán meglepő módon - a hazai fintech-szcéna és a fizetéstechnológiai fejlesztések miatt is. Ez az első magyarországi nagyfesztivál - a szervezők 150 ezer főt várnak a Sopronba -, ahol működik a legújabb fesztiválos fizetési megoldás, a karszalagba épített érintéses fizetés.

Teljesen megváltozik a fizetés 2017 legnagyobb hazai fesztiváljain, a látogatók ugyanis a karszalagjukba épített chippel - ami egyben a belépőjük is - tudnak majd vásárolni.

Kaderják Dániel, a rendszert működtető Festipay vezérigazgatója a Portfolionak nemrég úgy nyilatkozott, hogy a 2017-es év nagy dobása lesz Magyarországon a karszalagba épített fizetés - ezt a technológiát 2017-ben már komoly, százezres fesztiválokon tesztelték Romániában, és 2018-ban is működik majd ottani rendezvényeken. A lényege, hogy egy karszalagot kapnak a látogatók rádiófrekvenciás azonosító chippel. A chip tartalmaz minden információt a jogosultságról, azaz ezzel lehet majd belépni a rendezvényre, vagy a kempingbe, és ugyanez a chip tartalmazza a fizető funkciót is. A hetijegyeknél, bérleteknél és a napijegyeknél is a karszalagba integrálják a fizetési megoldást, a legfontosabb változás, hogy a korábbi fesztiválkártyák helyett működik majd ez az eszköz.

A rendezvény első napjaiban a Portfolio azt tapasztalta, hogy a fesztiválozóknak kimondottan tetszett a rendszer. Erre a két legfontosabb indok, hogy könnyű használni és nehéz elhagyni. Többen említették azt is, hogy karszalagra a fesztivál saját mobil applikációján keresztül is lehet pénzt tenni, így nem kell a feltöltőpontokon sorban állni.

A bulizók, akikkel beszélgetett a Portfolio, egyedül azt hozták fel negatívumként, hogy gyakorlatilag nem lehet más karszalagjával fizetni, azaz nem lehet odaadni a barátunknak a kártyát, hogy hozzon két sört, amíg mi elmegyünk mondjuk mosdóba. Ez leginkább azoknál a pároknál okoz nehézséget, akik hozzászoktak, hogy ketten kiváltanak egy fesztiválkártyát, és közösen költenek róla.

A VOLT-on - a korábbi évekhez hasonlóan - érintéses bankkártyát is lehet használni, és az volt a tapasztalat, hogy sok látogató fizet a mobiljával, mobilfizetési alkalmazással is.

(Portfolio, 2018. június 28.)

Sziget: karszalaggal fizethetsz

Újabb újítás a fesztiválokon: kártya helyett a karszalaggal fizethetsz, pontosabban a beépített chippel.

Jelentős változás jön 2018-tól a legnagyobb hazai fesztiválok fizetési rendszerében, írja a Portfolio. A lényeg: a fesztiválkártyák helyett a karszalagba épített chippel tudnak majd fizetni a látogatók.

2018-ban már működni fog a karszalagba integrált fizetés a Sziget csoport fesztiváljain, ez pedig azt is jelenti, hogy elfelejthetjük a fesztiválkártyákat - tudta meg piaci forrásokból a Portfolio. Értesülésüket a Sziget is megerősítette.

2017-ben sikeres volt a főpróba: a romániai Neversea fesztiválon a Festipay (a kifejezetten rendezvények fizetési megoldásaira specializálódott céget 2015-ben alapította a Cardnet és a Sziget) integrált megoldásaival volt jelen, ott már az ID-azonosítású beléptetés és fizetés egyetlen chip-es karszalag használatával működött. A fesztivál weboldalán létrehozott regisztrációs felületen pedig online lehetett bankkártyával feltölteni a fesztivál fizetős chipet.

A Szigeten, a VOLT-on és a Balaton Sound-on is ez a rendszer jön 2018-ban. A Sziget tájékoztatása szerint egy karszalagot kapnak a látogatók RFID (rádiófrekvenciás azonosító) chippel. A chip tartalmaz minden információt a jogosultságról, azaz ezzel lehet majd belépni a rendezvényre, vagy a kempingbe (ez egyébként így volt már tavaly is).

A 2018-as év nagy változása, hogy ugyanez a chip tartalmazza a fizető funkciót is. A változtatás azt is jelenti, hogy nem lesz külön FestiPay kártya, a hetijegyeknél, bérleteknél és a napijegyeknél is a karszalagba lesz integrálva a fizetési megoldás. Azt is megtudtuk, hogy a látogatóknak ezért nem kell külön fizetniük (emlékezetes: a fesztiválkártyának volt néhány száz forintos letéti díja).

A karszalagba integrált chip mobilapplikációról, online és a helyszínen is feltölthető pénzzel. Sőt, ezt meg lehet tenni előre is, így az egyenleg automatikusan a chipre kerül, ez pedig azt jelenti, hogy akár egyáltalán nem szükséges a rendezvény területén újra sorban állni. Fontos ugyanakkor az is, hogy megmarad a PayPass-os contactless fizetés is, így érintőkártyával továbbra is lehet fizetni a fesztiválokon.

A technikai részletekről annyit lehet még tudni, hogy a rendszerhez RFID író- és olvasó egységek szükségesek. Az író egység a meglévő POS-terminál lesz, amit a bankkártyás fizetésre használnak, a beléptetés ellenőrzésénél azonban szükség lesz fejlesztésre.

A rendszer működési elve nem változik a fesztiválkártyához képest, rendelés után a karszalagba épített chipet a terminálhoz érinti a látogató, így tudja kifizetni a számlát.

A Sziget tájékoztatása szerint mind a jegyekkel való visszaélések, mind a fizetési visszaélések jelentősen csökkentek az elmúlt években - abban bíznak, hogy a tendencia folytatódik majd ezzel a technológiával is.

2017-ben 26 fesztiválon összesen 10 millió érintésmentes tranzakciót regisztrált a Festipay - tájékoztatta a cég a Portfolio-t. A tendencia annak is köszönhető, hogy egyre több rendezvényen vannak jelen: 2016-ban még 22 fesztivált szolgáltak ki, ahol 7 millió érintésmentes fizetési tranzakciót indítottak a fesztiválozók. Külföldön erőteljes a jelenlétük a román piacon, ahol 7 fesztiválnak szállítanak fizetési rendszereket, de a skandináv államokban és Olaszországban is terjeszkednek. Tavaly Magyarországon is számos helyen vezették be fizetési megoldásaikat: az új projektek között volt a Paskál Gyógy- és Strandfürdő, a Lupa-tó, a Budapest Park és a Siófok Plázs is.

(Portfolio, 2018. február 28.)

Taszigálja a bankkártyás fizetést a kormány

Még mindig sok a készpénzes fizetés. 15 ezer bankkártyás terminált már bedobtak, jöhet még 45 ezer. Állami pénzzel megtoldva.

Rendkívül sikeres a tavaly indított bankkártya-elfogadóhely telepítési program, az első lépcsőben a 2017. december 31-ig vállalt 30 ezer terminálnak már több mint a felét forgalomba helyezték a programban részt vevő szolgáltatók, írja az MTI. Erre most rátett a kormány, mivel meghirdetett újabb 30 ezer terminált, így a közeljövőben az online pénztárgépekhez viszonyított lefedettség megközelíti majd a 80 százalékot. Az újabb elfogadóhelyek telepítésének költségvetési forrását a kormány már korábban biztosította - közölte a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) az MTI érdeklődésére.

A kormányzati programot 2016 decemberében hirdették meg, a kormány 2,4 milliárd forintot ad 30.200 darab új terminál beszerzéséhez és telepítéséhez. A kormány 2017 júliusában újabb 30 ezer bankkártya-elfogadóhely létesítésének támogatásáról döntött. A nemzetgazdasági miniszter a héten módosította a bankkártya-elfogadó terminálok számának növeléséhez nyújtott támogatásról szóló NGM rendeletet, amely a Magyar Közlönyben jelent meg.

A szaktárca közölte: a program folytatása az első lépcső mintájára történik, a támogatás összege nem változik, eszközönként 80 ezer forint támogatást nyújt a költségvetés. A terminált telepítő szolgáltatók a második ütemben is legfeljebb 1 százalék forgalomarányos díjat számíthatnak fel. A korábban jellemző 3-5 százalékos díjtételt tehát jelentősen sikerült csökkenteni, a több jogcímen kiszámlázott tételek helyébe pedig egy fizetési kötelezettség lép.

A tapasztalatok és a piaci szereplők visszajelzései alapján szükség volt a feltételek finomhangolására. A terminálok beszerzési költségei az első ütem meghirdetését követően jelentős mértékben csökkentek, így a támogatás korábbi összegének fenntartásával a bankkártya-elfogadó terminálok telepítéséhez közvetlenül kapcsolódó költségek is elszámolhatóvá válnak akár a fenntartási időszak alatt is. Továbbra is kizárólag olyan új eszközök beszerzése támogatható, amelyek a hazai vásárlói szokásoknak megfelelően biztosítják a modern, érintéses fizetési mód széleskörű alkalmazását. Új feltétel viszont, hogy a készüléknek alkalmasnak kell lennie közszolgáltatási díj (gáz, villany, egyéb számla) kártyás befizetésére is, a készpénzkímélő megoldások további térnyerése érdekében.

A szaktárca hangsúlyozta: a kormány kiemelt célja a készpénzállomány csökkentése, a készpénzmentes fizetési megoldások ösztönzése. A Magyarországon forgalomban levő készpénzállomány GDP-hez viszonyított aránya mind regionális, mind uniós összevetésben kiugróan magas, az EU átlaga 8 százalék körül mozog. A magas készpénzállomány évente több százmilliárd forint nemzetgazdasági többletköltséget jelent. A digitális korszak küszöbén kifejezetten kívánatos a rendelkezésre álló elektronikus fizetési módozatok, és az ahhoz szükséges infrastruktúra látványos szélesítése. A hazai fizetési rendszer korszerűsítési stratégiájának alapját a bankkártya-elfogadóhálózat bővítése jelenti, amely az egyik leglényegesebb előfeltétele minden további, a lakosság pénzügyi tudatosságának erősítését elősegítését szolgáló lépésnek.

A hazai pénzforgalmi rendszerben eddig a bankkártya-elfogadóhelyek jelentették a szűk keresztmetszetet, csak minden második online pénztárgépre jutott egy POS terminál. A bankkártya-elfogadóhálózat bővítése a gazdaságfehérítést is segíti, a kártyával fizetni szándékozók kényelmét is szolgálja és segíti a turisták pénzköltését is.

(MTI, 2017. október 20.)

Bankkártyázunk rendesen

2017 második negyedévében 25 százalékkal emelkedett a fizetési kártyás vásárlási forgalom. A kisboltosoknak drágább a kártyaelfogadás költsége.

Ez minden korábbi növekedési ütemnél nagyobb mérték. Ezen belül tovább folytatódott az érintéses technológia térnyerése, már a kártyás vásárlások számának kétharmada történt az új technológia használatával.

A hazai kibocsátású fizetési kártyák közel 9 milliós darabszáma nem változott jelentős mértékben. Ugyanakkor tovább emelkedett az érintőkártyák aránya, ami az első félév végén a hazai kártyák mintegy 68 százaléka volt.

A terminálos elfogadóhelyek száma 5 százalékkal nőtt a második negyedév során az előző időszakhoz képest, az internetes elfogadóhelyeké 4 százalékkal. A 92 ezer darab szolgáltató elfogadóhelyen üzemelő terminálok száma 119 ezer darab, növekedése meghaladta az 5 százalékot az első negyedévhez viszonyítva és már közel 79 százalékuk alkalmas az érintéses fizetések lebonyolítására.

Nagyot nyomtak a vásárlók a bankkártyás vásárlásokban

Az év második negyedévében minden eddiginél nagyobb mértékű volt a fizetési kártyás vásárlási forgalom bővülése. A hazai kibocsátású kártyákkal belföldön 1.066 milliárd forint összértékben vásároltak. A mintegy 152 millió darab vásárlási tranzakció 25 százalékos emelkedést jelentett az előző év azonos időszakához képest darabszámban, értékben pedig 26 százalékot.

A vásárlási forgalom 86 százaléka történt betéti kártyák használatával mind a tranzakciók darabszámát, mind az értékét tekintve, és ez a túlsúly a hitelkártyák rovására egyre nő. A betéti kártyás forgalom 27 százalék körül bővült az előző év azonos időszakához viszonyítva darabszámban és értékben egyaránt, ugyanakkor a hitelkártyák esetében ugyanez 13, valamint 15 százalék volt.

Az érintéses fizetések térnyerése is folytatódott, a 99 millió darab tranzakció összértéke 546 milliárd forint volt a második negyedévben, ami az előző év azonos időszakához képest darabszámban 72 százalékos, értékben kétszeres növekedést jelentett. A hazai elfogadói hálózatban magyar fizetési kártyákkal lebonyolított 139 millió darab vásárlási tranzakció kétharmada, értékben pedig több mint a fele történt az új technológia használatával.

A korábbi negyedévekhez hasonlóan, 35 százalékot meghaladó mértékben nőtt 2016 második negyedévéhez képest a fizetési kártyákkal lebonyolított internetes vásárlások száma (9,5 millió darab) és értéke (104 milliárd forint), ami az e-kereskedelem töretlenül növekvő térnyerését mutatja.

2017 első negyedévében csökkent a fizetési kártyás visszaélések száma (7.200 darab) és értéke (224 millió forint) a kibocsátói oldalon, darabszámban 8, értékben nézve pedig 17 százalékkal az előző év azonos időszakához viszonyítva. A visszaélések továbbra is leginkább a kártya fizikai jelenlétét nem igénylő tranzakciókhoz kapcsolódnak (az esetek 72 százaléka), míg az okozott kár közel 71 százaléka köthető ehhez a forgalomhoz. A tranzakciók irányát tekintve pedig elsősorban a határon átnyúló forgalom érintett, a darabszámot tekintve 75, az okozott kár értékét tekintve pedig 87 százalékos a nemzetközi forgalomhoz kapcsolódó visszaélések aránya. Az elfogadói oldalon mind a visszaélési esetek száma (984 darab), mind az okozott kár összértéke (49,4 millió forint) emelkedett az előző év azonos időszakához képest, azonban a visszaélések forgalomhoz viszonyított aránya továbbra is rendkívül alacsony.

Fizetnek a kereskedők

A kereskedőktől beszedett, majd a kártyatársaságokon keresztül a kártyakibocsátó bankok felé továbbított bankközi jutalék összege közel 2,4 milliárd forintot tett ki, a POS terminálokhoz kapcsolódó díjakból pedig 285 millió forint folyt be a pénzforgalmi szolgáltatókhoz. A kereskedői díjakat jelentő egyéb bevételek értéke 6,4 milliárd forint volt.

Kereskedői forgalmi kategóriák szerint vizsgálva a bevételeket látható, hogy jelentősen eltérhet az egyes bevételi jogcímek jelentősége. Míg a legkisebb kereskedők esetében a POS terminálokhoz kapcsolódó díjakból származó bevételek jelentik az összes banki bevétel közel 35 százalékát, addig ugyanez az arány a legnagyobb forgalmú kereskedőknél kevesebb, mint 1 százalék, ott a forgalomból származik a bevételek nagyobb része.

(MNB, 2017. szeptember 15.)

Megtolják a kártyás fizetést

Sokkal több lesz az bankkártyás elfogadóhely, persze az állam belenyúl a zsebébe. A pénzt a bankok kapják, de a boltosok elfogadóhelyi jutaléka, amit ők fizetnek, nem lehet több 1%-nál. ₪₪₪

Jelentősen növelheti a kereskedőknél a bankkártyás fizetési forgalmat az NGM támogatási programja, amelyet a POS-terminálok telepítésének ösztönzésére indított el. A kereskedői elfogadóhelyek száma 140 ezer közelébe ugorhat, a jelenlegi 100 ezerről, írja a Világgazdaság

A program révén ugyanis 2017. végéig összesen 30.200 POS-terminált helyeznek üzembe a kereskedőknél, így - csak a támogatás hatását figyelembe véve - 28 százalékkal, 138 ezerre növekedhet az elfogadóberendezések száma a boltokban. Az új termináloknak a kártyás vásárlási forgalom növekedésében várható hatását ugyanakkor egyelőre nehéz megbecsülni, hiszen az egyrészt nagyban függ a telepítés ütemezésétől, másrészt a részt vevő üzletek forgalmától is. (A program elsősorban a kisebb forgalmú üzleteket célozza meg, amelyeknél a támogatás nélkül kevés lenne az esélye annak, hogy POS-t szerezzenek be.) A támogatási program révén viszont jelentősen - a mostani 73-ról 80 százalék környékére - növekszik az érintés nélküli fizetést is lehetővé tévő POS-terminálok aránya, hiszen az új készülékek mindegyike ilyen lesz.

A program részletei

Az NGM 2016. decemberben indította el 2,4 milliárd forintos támogatási programját, amelynek keretében egyenként 80 ezer forint támogatást nyújt az új, korszerű bankkártyaterminálok beszerzéséhez és telepítéséhez. A szolgáltatóknak legalább a 80 ezer forintos támogatás mértékének megfelelő díjcsökkentést kellett vállalniuk, és azt, hogy az elfogadóhely összességében legfeljebb a bankkártyás forgalom 1 százalékának megfelelő díjat fizet. Így ugyan első körben a fizetési szolgáltatók kapják a támogatást, végül mégis a kereskedők és a bolti vásárlók lesznek a haszonélvezői: előbbiek a kedvezményes díjnak köszönhetően, utóbbiak pedig azért, mert több helyen fizethetnek ezentúl kártyával. A támogatásból származó pénzügyi előny így az elfogadóhelyeknél jelentkezik, mivel a kisebb forgalmú üzletek ilyen kedvező feltételt nem tudnának kialkudni a támogatás nélkül.

Ma itt tartunk

A Magyar Nemzeti Bank adatai szerint 2016. harmadik negyedévének végén 107.800 kereskedői POS-terminál működött országszerte, 9 százalékkal több, mint egy évvel korábban. A belföldi kártyás vásárlási tranzakciók száma a 2016. szeptember végéig tartó egy év alatt közel a negyedével emelkedett, és meghaladta a 128 milliót. A belföldi kereskedői kártyás forgalom közel 806 milliárd forintot tett ki a harmadik negyedévben, ami 20 százalékkal több az egy évvel korábbinál: így az egy fizetési tranzakcióra jutó összeg csökkent.

A jegybank adatai szerint 2016. szeptemberében 4.973 bankjegykiadó automata működött országszerte, ez nagyjából 150 darabos növekményt jelent az egy évvel korábbihoz viszonyítva. A megyeszékhelyeken működő automaták száma kicsit csökkent a tavaly szeptemberig tartó egy évben, ezekben a városokban az összes készülék szinte pontosan ötöde volt.

(Világgazdaság, 2017. január 20.)

2019 májusban a fogyasztói árak átlagosan 3,9%-kal magasabbak voltak az egy évvel korábbinál. A vásárló persze csak azt veszi észre, ami drágább. Az olcsóbb az természetes neki.

2019 májusban a fogyasztói árak átlagosan 3,9%-kal magasabbak voltak az egy évvel korábbinál. A vásárló persze csak azt veszi észre, ami drágább. Az olcsóbb az természetes neki. ₪₪₪

Az elmúlt egy évben a szeszes italok, dohányáruk és az élelmiszerek ára emelkedett jelentős mértékben.

Az élelmiszerek ára az elmúlt egy éves időszak alatt 5,6%-kal nőtt, ezen belül az idényáras élelmiszereké (burgonya, friss zöldség, gyümölcs) 15,2, a liszté 9,8, a péksüteményeké 9,2, a sertéshúsé 8,8, a kenyéré 7,1%-kal magasabb, a tojás és a tej ára 6,0, a kávé ára 3,0%-kal alacsonyabb lett. A szeszes italok, dohányáruk ára átlagosan 8,6, ezen belül a dohányáruké 12,6%-kal emelkedett. A szolgáltatásokért 3,0, ezen belül az üdülési szolgáltatásokért 6,9%-kal kellett többet fizetni. A járműüzemanyagok 5,8%-kal drágultak.

Egy hónap alatt, 2019. áprilishoz viszonyítva a fogyasztói árak átlagosan 0,7%-kal nőttek. Az élelmiszerek ára 0,9%-kal emelkedett, ezen belül a sertéshús 6,5, az étolaj 2,6, az idényáras élelmiszerek 1,5, a sajt 1,3%-kal többe, a tojás 0,8%-kal kevesebbe került. A ruházkodási cikkek 1, a szeszes italok, dohányáruk 0,4, ez utóbbin belül pedig az égetett szeszes italok 1,4%-kal drágultak. A szolgáltatások ára 0,4%-kal nőtt, ezen belül az üdülési szolgáltatásokért 5,2%-kal kellett többet fizetni. A járműüzemanyagok ára 3,1%-kal lett magasabb.

2019 január–májusban az előző év azonos időszakához képest a fogyasztói árak átlagosan 3,5%-kal nőttek.

(KSH, 2019. június 7.)

Drága mulatság a drágulás

Kirobbant a háború a krumpli és a napolaj között. Most egyik sem fogy igazán, mert a krumpli drága, az eső meg esik. Az infláció pedig száguld a boltokban, főleg a zöldségek árugrása nyomán. Ez drága mulatság, hiszen 2019 első negyedévében az élelmiszeres boltokban több mint 50 milliárd forintunkat vitték el a magasabb árak.

Két hölgyvásárló beszélget. - Te, én már hónapok óta nem főzök krumplit, szörnyű drága! Meg is mondtam a Bélának, ha krumplit mer venni, levonom a sörpénzéből és nézhet meccset csapvizet iszogatva! Imádja a rakott krumplit szegény, de most ne is álmodozzon róla! - Hát nálunk meg paradicsomos tészta nincs, Zolikám alig köszön vissza. Szörnyűek ezek a paradicsomárak is! De hát mit csináljunk? - Figyelj csak! A pórázt mindig röviden kell tartani, de néha cserélhetünk! Én főzök egy jó kis paradicsomos tésztát a Fradi meccsre, én nagyon szeretem, jöhet a Zolikád, te meg csinálj a poolos focidöntőre rakott krumplit, mert tudom, hogy kitörlöd utána a tepsit is, átengedem a Bélát kivételesen. - Jé, hogy te milyen okos vagy! Ők úgyis a meccset nézik, mi meg közben eszünk egy finomat.

Nem véletlen a mondás, hogy májusi eső aranyat ér, ez most különösen igaz. A strandolni vágyók persze nem így gondolják, hiszen ebben a hónapban már heverhetnének a vízparti, medenceszéli napozóágyakon. Erre viszont mostanság kevesebb alkalmat kínál az időjárás, mivel sokkal inkább áztatja a földeket, meg mindent, amit ér. És persze máskor is jól jön az eső a mezőgazdaságban, de azért zöldségféle, gyümölcsféle válogatja, kinek a napfény, kinek a víz kell időszakonként jobban. Májusban viszont egyik sem nagyon válogatós, ha esőről esik szó.

És feltehetően a strandolni, napfényre vágyók is elbizonytalanodnak az időjárás kérdésében, ha éppen boltba mennek. 2019 áprilisában már 3,9%-nál járt a drágulás üteme, amitől elszoktunk az elmúlt néhány esztendőben. Az élelmiszerekért, szeszesitalokért, dohányárukért 6,1%-kal kellett többet fizetni, mint egy évvel korábban. A friss zöldségért 37%-kal kellett többet fizetni, a burgonyáért 84%-kal. Mert egy évvel korábban nem esett elég eső.

Volt, ami ugyanakkor olcsóbb lett, ilyen például a gyümölcs, átlagosan 7%-kal, vagy például a tej 6%-kal, de végül a statisztikában a drágulás kerekedett felül, nem is kicsit.

Drága mulatság a drágulás

A háziasszonyok ilyenkor többet számolgatnak vásárláskor és valamelyest rövidebbek is lehetnek a bevásárlólisták. A drágulás átka ugyanis, hogy minél nagyobb a mértéke, annál kevesebb fogy abból, ami sokkal többe kerül.

Az élelmiszerbolt a legkényesebb terepe a bevásárlásnak, ez nyilván sok magyarázatot nem igényel. Arra viszont érdemes egy pillantást vetni, mennyi pénzt is vesz el a pénztárcánkból a drágulás. Ki is lehet többé-kevésbé pontosan számolni ennek az összegét.

Összevetve 2019 első negyedévének inflációs adatait a boltos kiskereskedelem forgalmával, ki is kerekedik az áremelkedés okozta veszteség mértéke ebben az időszakban. Inflációs adat ugyan van már áprilisról is, de boltos forgalmi csak az első negyedévről, így meg kell elégedni ezzel az időszakkal. És némi további statisztikai módszertan: a statisztikában az élelmiszerek drágulásának mutatója - ez a részletes adatok sorolásából ki is tűnik - tartalmazza a vendéglátás inflációját is. A boltos infláció mértéke ettől némileg eltér emiatt, mi az utóbbival számolunk, a boltos kiskereskedelmi statisztika is ezzel kalkulál.

Az élelmiszeres boltok világában már régóta nincsenek "egyenboltok", a közel negyvenezer élelmiszeres bolt fele, több mint 20 ezer bolt (szaknyelven élelmiszer jellegű vegyes) mindent árul a napicikkek világából, de a forgalmuk nagyja az élelmiszer, italféleség. Ők adják a teljes - jellemzően - élelmiszeres boltos világ forgalmának háromnegyedét. A többi, az élelmiszeres - jellemzően kisebb - szakboltok száma csaknem ugyanannyi, mint az előző köré, de ők már csak a forgalom negyedét viszik. Ide tartoznak például a zöldséges, hús, vagy éppen a dohányboltok is. Figyelemmel arra, hogy a dohánytermékeket leszámítva mindenki szinte mindent árul (például egy kisebb zöldségesnél is akad italféleség, de a trafik sem csak cigarettát kínál), egyben vizsgáltuk a teljes élelmiszeresnek sorolt boltos kört.

Végül az kerekedik ki a statisztikából, hogy 2019 első negyedévében 5,7%-kal, 66 milliárd forinttal többet költöttünk ugyan az élelmiszeres boltokban, de csak 0,9%-kal vásároltunk mennyiségben mérve többet (változatlan áron, magyarra fordítva kilóban, literben, darabban).

Tehát mennyiségben, volumenben nőtt a forgalom 0,9%-kal, de az 5,7%-os költés mellett az élelmiszerboltos infláció, drágulás 4,8%-volt, így ki is kerekedik a drágulás ára, ami ebben az időszakban 55 milliárd forint volt:

január-március	2019	2018	2019/2018
			folyó áron	változatlan áron	boltos drágulás
élelmiszeres boltok bevétele	1.218 milliárd forint	1.152 milliárd forint	+5,7%	+0,9%	+4,8%
			összesen	ebből
			+66 milliárd forint	+10 milliárd forint	+55 milliárd forint
KSH, boltos kiskereskedelmi forgalom, érték: milliárd forint, élelmiszer jellegű vegyes és élelmiszer boltok együtt, kerekítési eltérés van

2018-ban is sokat költöttünk áremelkedésre. Az élelmiszeres boltok árbevétele 5.101 milliárd forint volt, 365 milliárd forinttal több az előző évinél, ami 7,7% folyóáras növekmény. Ebben a boltos körben a vásárlások mennyiségben, változatlan áron mérve 4,1%-kal emelkedtek. Így 3,6 százaléknyi növekménye az élelmiszerboltos költekezésünk értékének a drágulásra ment el 2018-ban, ami 170 milliárd volt.

De hát 2018 óta továbbemelkedtek az árak. A májusi eső viszont nagyon jól jön a mezőgazdaságban, a strandolni vágyók viszont megspórolják a napolaj árát. Több krumplira marad pénzük.

(blokkk.com, 2019. május 12.)

Ez már döfi: 3,9% infláció

Csak az a krumpli ne lenne ott.

2019 áprilisban a fogyasztói árak átlagosan 3,9%-kal magasabbak voltak az egy évvel korábbinál. Az elmúlt egy évben a szeszes italok, dohányáruk és az élelmiszerek ára emelkedett jelentős mértékben.

Egy év alatt, 2018. áprilishoz viszonyítva az élelmiszerek ára 5,2%-kal nőtt, ezen belül az idényáras élelmiszereké (burgonya, friss zöldség, gyümölcs) 20,3, a liszté 11,2, a péksüteményeké 9,7, a kenyéré 8%-kal magasabb, ugyanakkor a tojásé 8,5, a tejé 6,2, a cukoré 3,6%-kal alacsonyabb lett. A szeszes italok, dohányáruk ára átlagosan 8,5, ezen belül a dohányáruké 12,7%-kal emelkedett. A szolgáltatásokért 3, ezen belül a lakásjavítási és -karbantartási szolgáltatásokért 12, az üdülési szolgáltatásokért 6,1%-kal kellett többet fizetni. A járműüzemanyagok 6,9%-kal drágultak.

Egy hónap alatt, 2019 márciushoz viszonyítva a fogyasztói árak átlagosan 0,9%-kal nőttek. Az élelmiszerek ára 0,5%-kal emelkedett, ezen belül az idényáras élelmiszerek 3,2, a párizsi, kolbász 2,2, a sertéshús 1,6, a kenyér 1,2%-kal többe, az étolaj 1,9, a tojás és a sajt 1,2%-kal kevesebbe került. A ruházkodási cikkek 2,1, a szeszes italok, dohányáruk 0,7, ez utóbbin belül pedig a dohányáruk 1,6%-kal drágultak. A szolgáltatások ára 0,5%-kal nőtt, ezen belül az üdülési szolgáltatásokért 3,6%-kal kellett többet fizetni. A jármű üzemanyagok ára 5,9%-kal lett magasabb.

2019. január–áprilisban az előző év azonos időszakához képest a fogyasztói árak átlagosan 3,4%-kal nőttek.

Az úgynevezett maginfláció, amire az MNB a legjobban figyel, 3,8% volt áprilisban.

(KSH, 2019. május 9.)

Ez már húzós: márciusi infláció 3,7%

2019 márciusban a fogyasztói árak átlagosan 3,7%-kal magasabbak voltak az egy évvel korábbinál.

Az elmúlt egy évben a szeszes italok, dohányáruk és az élelmiszerek ára emelkedett jelentős mértékben.

Egy év alatt, 2018. márciushoz viszonyítva az élelmiszerek ára 5,4%-kal nőtt, ezen belül az idényáras élelmiszereké (burgonya, friss zöldség, gyümölcs) 21,1, a liszté 12,3, a péksüteményeké 9,8, a kenyéré 6,7%-kal magasabb, de a tojásé 12,5, a tejé 7,2, a cukoré 3,9%-kal alacsonyabb lett.

A szeszes italok, dohányáruk ára átlagosan 8, ezen belül a dohányáruké 10,9%-kal emelkedett. A szolgáltatásokért 3,0, ezen belül a lakásjavítási és karbantartási szolgáltatásokért 12,4, az üdülési szolgáltatásokért 6%-kal kellett többet fizetni. A jármű üzemanyagok 3,7%-kal drágultak.

Egy hónap alatt, 2019 februárhoz viszonyítva a fogyasztói árak átlagosan 0,7%-kal nőttek. Az élelmiszerek ára 0,5%-kal emelkedett, ezen belül az idényáras élelmiszereké 2, a sajté 1,8, a liszté 1,7%-kal. A szeszes italok, dohányáruk 1, ezen belül a dohányáruk 1,3%-kal kerültek többe. A szolgáltatások ára 0,5%-kal nőtt, ezen belül az üdülési szolgáltatásokért 1,7%-kal kellett többet fizetni. A jármű üzemanyagok 4,2%-kal drágultak.

2019 január–márciusban az előző év azonos időszakához képest a fogyasztói árak átlagosan 3,2%-kal nőttek. A maginfláció 3,8%-kal nőtt (szezonálisan kiigazított).

(KSH, 2019. április 9.)

Ajjaj, infláció van, 3,1% volt februárban

2019 februárban a fogyasztói árak átlagosan 3,1%-kal magasabbak voltak az egy évvel korábbinál.

Az elmúlt egy évben a szeszes italok, dohányáruk és az élelmiszerek ára emelkedett jelentős mértékben.

Egy év alatt, 2018. februárhoz viszonyítva az élelmiszerek ára 5,2%-kal nőtt, ezen belül az idényáras élelmiszereké (burgonya, friss zöldség, gyümölcs) 23,3, a liszté 10,1, a péksüteményeké 9,7, a házon kívüli étkezésé 6,8, a kenyéré 6,7%-kal magasabb, a tojásé 17,4, a tejé 8,4, a cukoré 6,5%-kal alacsonyabb lett.

A szeszes italok, dohányárukára átlagosan 7, ezen belül a dohányáruké 9,6%-kal emelkedett. A szolgáltatásokért 2,7, ezen belül a lakásjavítási és karbantartási szolgáltatásokért 12,1, a postai szolgáltatásokért 5,4%-kal kellett többet fizetni.

A háztartási energia 1,2%-kal drágult, ezen belül a palackos gáz 12,4, a tűzifa 8,1%-kal. A járműüzemanyagokért 1,6%-kal kevesebbet kellett fizetni.

Egy hónap alatt, 2019. januárhoz viszonyítva a fogyasztói árak átlagosan 0,6%-kal nőttek. Az élelmiszerek ára 1,5%-kal emelkedett, ezen belül az idényáras élelmiszereké 6, a száraztésztáé 3,1, a cukoré 2,2%-kal. A szeszes italok, dohányáruk 0,5%-kal többe kerültek, ezen belül a sör 1,4%-kal drágult. A szolgáltatások ára 0,3%-kal nőtt, ezen belül a postai szolgáltatásokért 2,4%-kal kellett többet fizetni. A háztartási energia ára 0,1%-kal nőtt, ezen belül a tűzifáé 1,4%-kal. A szezon végi kiárusítások eredményeként a ruházkodási cikkek 1,1%-kal kevesebbe kerültek. A jármű üzemanyagokért 0,9%-kal többet kellett fizetni.

2019. január–februárban az előző év azonos időszakához képest a fogyasztói árak átlagosan 2,9%-kal nőttek.

A maginfláció 3,5% volt februárban.

(KSH, 2019. március 8.)

Infláció januárban: 3% alatt volt

Januárban 2,7%-kal nőttek az árak.

2019 januárban a fogyasztói árak átlagosan 2,7%-kal magasabbak voltak az egy évvel korábbinál. Az elmúlt egy évben a szeszes italok, dohányáruk és az élelmiszerek ára emelkedett jelentős mértékben.

Egy év alatt alatt, 2018. januárhoz viszonyítva az élelmiszerek ára 4,2%-kal nőtt, ezen belül az idényáras élelmiszereké (burgonya, friss zöldség, gyümölcs) 20,5, a liszté 8,7, a kenyéré 5,8%-kal magasabb, a tojásé 25, a cukoré 10,3%-kal alacsonyabb lett.

A szeszes italok, dohányáruk ára átlagosan 6,9, ezen belül a dohányáruké 9,6%-kal emelkedett. A szolgáltatásokért 2,8%-kal kellett többet fizetni. A háztartási energia 1,2%-kal drágult, ezen belül a palackos gáz 12,3, a tűzifa 7,8%-kal. A járműüzemanyagokért 3%-kal kellett kevesebbet fizetni.

Egy hónap alatt, 2018. decemberhez viszonyítva a fogyasztói árak átlagosan 0,3%-kal nőttek. Az élelmiszerek ára 1%-kal emelkedett, ezen belül az idényáras élelmiszerek, valamint a cukor 5,5–5,5, a csokoládé, kakaó 4,2, a liszt 3,7, a tojás 1,7%-kal lett drágább. A tej ára 6,7%-kal csökkent, aminek az ESL és az UHT tej áfakulcsának 5%-ra történő mérséklése az oka.

A szeszes italok, dohányáruk 2,2%-kal többe kerültek, ezen belül az égetett szeszes italok – a népegészségügyi termékadó mértékének emelése és kiterjesztése következtében –4,2, a dohányáruk – jövedéki adójuk januári emelése nyomán – 2,1%-kal drágultak. A háztartási energia ára 0,1%-kal nőtt, ezen belül a palackos gázé 0,9, a tűzifáé 0,5%-kal. A szezon végi kiárusítások eredményeként a ruházkodási cikkek 2,1%-kal kevesebbe kerültek. A jármű üzemanyagok ára 2,5%-kal csökkent.

Csak az a maginfláció

A maginfláció 3,2% volt 2018 januárjában. Az alap- vagy maginflációs mutató célja, hogy a fogyasztóiár-index a különböző egyszeri hatásoktól megtisztítva (például időjárás, világpiaci ármozgás) feltárja az infláció úgynevezett kemény magjának, az alapinflációnak az alakulását. Számítása a fogyasztóiár-indexből történik, kihagyva egyes tételeket (nem feldolgozott élelmiszerek, háztartási energia, jármű üzemanyagok, TB-s támogatott gyógyszerek, hatósági áras szolgáltatások. Így a maginfláció lefedettsége 69%-os, számítása a nemzetközi gyakorlatnak megfelelően az index újrasúlyozásával, valamint szezonális kiigazítással történik.

(KSH, 2019. február 12.)

Hullámvasúton a mezőgazdasági árak

A gyümölcsök ára 27%-kal csökkent, a zöldségeké 38%-kal nőtt.

2018 novemberében a mezőgazdasági termelői árak 2017 azonos időszakához képest 4,4%-kal nőttek, amit a növényi termékek árának 9,1%-os emelkedése, valamint az élő állatok és állati termékek árának 3,1%-os csökkenése eredményezett.

2018 novemberében 2017 novemberéhez képest a gabonafélék ára 13%-kal nőtt, ezen belül a búza ára 22, a kukoricáé 6,0%-kal. A gyümölcsök ára 27%-kal mérséklődött, ezen belül az alma ára számottevően, 43, a szőlő ára pedig 9,0%-kal lett alacsonyabb. A zöldségfélék ára 38%-kal emelkedett. A paradicsom ára 12, a vöröshagymáé 69%-kal nőtt.

Az élő állatok ára 1,3%-kal csökkent, ezen belül a sertésé 4,5%-kal visszaesett, a baromfié 1,0%-kal emelkedett.

2018 január–novemberében az előző év azonos időszakához viszonyítva a mezőgazdasági termelői árak 2,4%-kal nőttek, ezen belül a növényi termékek ára 5,3%-kal emelkedett, az élő állatok és állati termékeké 2,2%-kal mérséklődött.

A zöldségfélék ára 15%-kal magasabb, a gyümölcsöké ugyanennyivel alacsonyabb volt. A vágósertés ára 11%-kal visszaesett. A tej 0,7, a tojás 5,6%-kal drágult.

(KSH, 2019. január 14.)

Lesz ponty elég, de drágábban

Lesz hal az ünnepekre. Drágábban ugyan, az árak emelkedése 5-7% körül mozoghat.

Elegendő hal lesz idén az ünnepekre, a közepesnek mondható haltermés ellenére. Az árak 2017-hez képest csak mintegy 5-7 százalékkal emelkednek - írja az Index a Magyar Akvakultúra és Halászati Szakmaközi Szervezet (MA-HAL) MTI-nek adott tájékoztatása nyomán.

Lévai Ferenc szóvivő - az Aranyponty Zrt. vezérigazgatója - elmondta, hogy a drágulás hátterében több tényező áll. Példaként említette

a termelési költségek emelkedését,
a dráguló takarmányt,
az aszályt,
a kötelező béremelést
és a súlyadó rendelet kedvezőtlen hatását.

Ennek ellenére a drágulás mértéke az országban sehol nem haladja meg a 10 százalékot.

A szóvivő elmondása alapján karácsonykor a legnépszerűbb hal a ponty, amelynek ára az idén kilogrammonként 1100-1300 forint körül mozog. A 12-13 ezer tonnányi belföldi pontytermelés mintegy 30-32 százaléka a karácsonyi időszakban kerül a piacra. A karácsonyi forgalom mintegy 65 százalékát szintén a ponty adja; a harcsák, a süllő és a pisztráng aránya 25 százalékot tesz ki, 10 százalék körül vannak a választékbővítő, olcsóbb halak, például busa, amur, kárász, keszegek és a törpeharcsa.

Lévai Ferenc elmondta, hogy az elmúlt három évben az eladott hal mennyisége kismértékben emelkedett, ezért idén is bővülésre számít. Karácsonykor egyre többen vásárolják az értékesebb, igényesebb és jobban feldolgozott halakat, például a konyhakész pontyot, az afrikai harcsát, süllőt és a pisztrángot, szemben az olcsóbb busával.

(Index, 2018. december 16.)

A nyári hőség az árakat is felfelé tolta

Szeptemberi infláció: 3,6%. A zöldségfélék felhúzták az élelmiszerek árát.

2018 szeptemberben a fogyasztói árak átlagosan 3,6%-kal magasabbak voltak az egy évvel korábbinál. Az elmúlt egy évben a jármű üzemanyagok és a dohányáruk ára nőtt jelentős mértékben.

Egy év alatt, 2017 szeptemberhez viszonyítva az élelmiszerek ára 4,6%-kal emelkedett, ezen belül az idényáras élelmiszereké (burgonya, friss zöldség, gyümölcs) 21,2, a liszté 7,8, a tojásé 7,0%-kal magasabb, a cukoré 22,7%-kal alacsonyabb lett. A szeszes italok, dohányáruk ára átlagosan 5,1, a szolgáltatásoké 1,8%-kal nőtt. A háztartási energia 1,5%-kal drágult, ezen belül a tűzifa 12,1, a palackos gáz 11,2%-kal. A jármű üzemanyagokért 14,9%-kal kellett többet fizetni.

E hónap alatt, 2018 augusztushoz viszonyítva a fogyasztói árak átlagosan 0,3%-kal nőttek. Az élelmiszerek ára 0,5%-kal emelkedett, ezen belül a liszt 3,9, az idényáras élelmiszerek 1,6, a tej 0,8, a baromfihús 0,7, a sertéshús 0,6%-kal drágult, miközben a csokoládé, kakaó 1,8%-kal olcsóbb lett. A szezonváltás következtében a ruházkodási cikkek 2,1%-kal többe kerültek. A szeszes italok, dohányáruk ára 0,7%-kal nőtt, meghatározóan a dohánytermékek jövedéki adóemelése miatt. A háztartási energia 0,3%-kal drágult, ezen belül a tűzifa 2,7, a palackos gáz 1,4%-kal. A jármű üzemanyagokért 1,3%-kal kellett többet fizetni. A szolgáltatások ára 0,4%-kal mérséklődött, ezen belül – a nyári főszezon zárását követően – az üdülési szolgáltatásoké 4,7%-kal.

2018 január–szeptemberben az előző év azonos időszakához képest a fogyasztói árak átlagosan 2,7%-kal nőttek.

(KSH, 2018. október 9.)

Az aszály a tojásárakat is felnyomja

Az aszály miatt dráguló takarmányok hajthatják felfelé a tojás árát a hazai piacon.

Az ágazati szereplőket összefogó szervezet szerint a termelőknek a megnövekedett költségeik miatt emelniük kell az átadási árakon, a fogyasztók ugyanakkor ennél kisebb mértékű drágulással találkozhatnak majd a boltokban, írja a Magyar Idők.

A megnövekedett takarmányárak miatt áremelésre kényszerülhetnek a hazai tojástermelők. 2018-ban a vártnál gyengébb lett a búzatermés, és az előrejelzések szerint a nyári szárazság miatt kukoricából is kevesebb kerülhet a magtárakba. A szűkösebb termés a termények drágulását indokolja, ami az állattenyésztéshez, köztük a baromfitartáshoz szükséges takarmányárakat is emelheti.

Pákozd Gergely, a Tojásszövetség elnöke lapunknak elmondta: míg az év elején korábban soha nem látott magasságokban járt a tojás ára a hazai és a nemzetközi piacon egyaránt, a nyár jelentős árcsökkenést hozott.

Fotó: Mirkó István

A termelői ár ugyanakkor nagyobb mértékben csökkent, mint amekkorával a fogyasztók találkozhatnak a boltokban. A szakember szerint a két árszint között egyre nagyobb a szakadék, ezért a jövőben elsősorban a termelői árak emelkedése indokolt.

Jelezte: a növekvő költségeket, így például az egyre dráguló takarmány árát a gazdáknak be kell építeniük az átadási áraikba, ha azt szeretnék, hogy a tevékenységük továbbra is nyereséges legyen. A tojástermelőket összefogó szervezet elnöke úgy látja, hogy van tér a termelői árak emelésére, amit a fogyasztóknak sokkal kisebb mértékben kell megérezniük.

– Ha azt mondjuk, hogy tíz százalékkal emelni kell a termelői árakat, az a valóságban tojásonként két forint drágulást jelent, szemben a négy forinttal, amit a fogyasztói árak tízszázalékos emelése jelentene – fogalmazott Pákozd Gergely.

Bár az elmúlt években gyakorta a nagy mennyiségű importtojás okozott zavarokat a magyar piacon, mára enyhülni látszik a behozatali nyomás.
A szakember szerint az elmúlt évek fejlesztései jelentős termelésnövekedést eredményeztek az ágazatban.

Ez egyrészt a pályázatoknak köszönhető, másrészt az előző évi stabil árszínvonal lehetőséget adott a gazdálkodóknak a tervezett beruházásaik megvalósítására. Azt ugyanakkor a statisztikák sem tudják pontosan megmutatni, hogy a fogyasztói piac mellett az ipari felhasználásra szánt tojásból mennyi érkezik külföldről, és mennyi az, amit a hazai termelés biztosít.

– Az ágazat célja sosem lehet kevesebb, mint hogy a teljes hazai piacot ellássuk. Sőt hosszú távon akár exportra is juthat a magyar tojásból. Ehhez azonban az kell, hogy a következő időszakban mindkét piaci szegmensben pontosan lássuk a tendenciákat és a tojásimport ciklikusságát – jegyezte meg.

Hozzátette: az elsődleges, rövid távú cél az, hogy a hazai fogyasztásban minél nagyobb mértékben a magyar termékek jelenjenek meg, a fogyasztó keresse a magyar tojást, szeresse, megbízzon benne és tudatosan válassza a hazai termelőktől származó árut. A szakember szerint ehhez a termelők és a kereskedők pozitív hozzáállása mellett a vásárlók tudatosságára is szükség van.

A magyar piacot jellemzően kis méretű gazdaságok látják el, így a helyi termékek a regionális termelőktől, rövid ellátási láncon keresztül juthatnak el a fogyasztókhoz. Ez egy alapvető élelmiszer esetében nagyon fontos szempont lehet a választás során.

(Magyar Idők, 2018. szeptember 17.)

Kúszik felfelé az infláció

Augusztusban 3,4%-kal nőttek az árak.

2018 augusztusában a fogyasztói árak átlagosan 3,4%-kal magasabbak voltak az egy évvel korábbinál. Az elmúlt egy évben a járműüzemanyagok és a dohányáruk ára nőtt jelentős mértékben.

Egy év alatt, 2017 augusztusához viszonyítva, az élelmiszerek ára 4,1%-kal emelkedett, ezen belül az idényáras élelmiszereké (burgonya, friss zöldség, gyümölcs) 14,5, a száraztésztáé 9,5, a vaj, vajkrémé 8,4, a tojásé 7,5, a tejtermékeké 6, a liszté 5,1%-kal magasabb, a cukoré 23,6%-kal alacsonyabb lett.

A legnagyobb mértékben, átlagosan 7,1%-kal az egyéb cikkek (gyógyszerek, járműüzemanyagok, valamint a lakással, háztartással és testápolással kapcsolatos, valamint kulturális cikkek) drágultak, ezen belül a járműüzemanyagokért 16,3%-kal kellett többet fizetni. A szeszes italok, dohányáruk ára átlagosan 4,6, ezen belül a dohányáruké 6,2%-kal nőtt.

A szolgáltatások ára 1,7%-kal emelkedett. A háztartási energia 1,6%-kal drágult, ezen belül a tűzifa ára 13,5, a palackos gázé 10,3%-kal nőtt, az elektromos energia, vezetékes gáz és távfűtés ára nem változott. A ruházkodási cikkek ára ugyancsak változatlan maradt. A tartós fogyasztási cikkekért 0,2%-kal kevesebbet kellett fizetni.

Egy hónap alatt, 2018 júliusához viszonyítva a fogyasztói árak átlagosan 0,1%-kal nőttek. Az élelmiszerek ára összességében nem változott, ezen belül a vaj, vajkrém 2,1, a szalámi, szárazkolbász, sonka 1,1, a sertéshús 0,7%-kal drágult, miközben a párizsi, kolbász 2,2, a liszt 2,0, a cukor 1,1%-kal olcsóbb lett.

A fogyasztási főcsoportok közül a legnagyobb mértékben, 0,3%-kal a szolgáltatások ára emelkedett, ezen belül a nyári főszezonból adódóan az üdülési szolgáltatások ára 1,1%-kal nőtt. Az egyéb cikkek ára 0,2, a háztartási energiáé 0,1%-kal lett nagyobb. A szeszes italok, dohányáruk és a tartós fogyasztási cikkek ára átlagosan nem változott. A nyári kiárusítások következtében a ruházkodási cikkekért 1,9%-kal kevesebbet kellett fizetni.

2018 január–augusztusban az előző év azonos időszakához képest a fogyasztói árak átlagosan 2,6%-kal nőttek.

(KSH, 2018. szeptember 11.)

Drágább lesz a liszt

Kevés lesz a malmi minőségű búza, drágább is lesz. A pékek is készülődnek.

2018-ban több lesz a takarmánybúza, mint a malmi minőségű – tapasztalják az aratás végéhez közeledve a szakemberek. A búza ára folyamatosan növekszik, a malmok és a pékségek is áremelésre készülnek, de nem csak az alapanyagköltségek emelkedése miatt, írja a Világgazdaság.

A búzaterület csupán néhány százalékán nem fejeződött még be az aratás, és a szakértők nyilatkozatai szerint öt tonna körüli hektáronkénti átlagtermésre lehet számítani, vagyis kisebbre, mint az elmúlt három évben. A kérdés az, hogy az összes termés eléri-e majd az ötmillió tonnát, mint az elmúlt öt évben, amikor mindig meg is haladta. Többek szerint 2018-ban is meglesz az ötmillió tonna, de például a Világgazdaságnak nyilatkozó Lakatos Zoltán, a Hajdú Gabona Zrt. elnök-vezérigazgatója 960 ezer hektáros betakarított területtel kalkulálva 4,8 millió tonna búzára számít.

Az aratást sok tényező nehezítette, egyes térségekben például napokig kellett várni arra, hogy a magas páratartalom miatt nedves szalma aratható állapotig száradjon. Sok más helyen az esők és a viharok miatt megdőlések hátráltatták a betakarítást.

Mennyiségre még ezt is jó közepes termésnek nevezik a szakmabeliek, de arra számítanak, hogy a termés fele sem éri el a malmi minőséget. Sőt a magyarországi malmi követelményeknek ennél is kisebb hányad, 25-30 százalék felel meg, miközben a hazai őrlési igény évi 1,1-1,2 millió tonna. A francia hibridbúzák elterjedése miatt vegyes a kép: ezek ugyanis nagyobb hozambiztonságúak, de a vastagabb héjuk és a fehérjeszerkezetük miatt a hazai malmoknak nem felelnek meg. Exportra viszont kiválóan alkalmasak, az olasz malmok keresik is őket.

A búza piaci kilátásai jobbak, mint egy éve, az exportra szánt tételekért könnyebben megfizetik a 2017-esnél minimum 10 százalékkal magasabb árat.

Például a lengyel piacra is nagyobb mennyiségben keresik a magyar búzát. Lakatos Zoltán tapasztalatai szerint a Dunához közelebbi régiókban a tonnánkénti 50 ezer forintot is meghaladja a búzaár, az Alföldön ennél valamivel alacsonyabb. A gabonatermesztők korábban éppen ezt az 50 ezer forintos árat célozták meg, mondván, hogy – átlagos hozam mellett – ezen már nyereséget érnek el.

A liszt árának emeléséről Lakatos Zoltán elmondta, hogy a Hajdú Gabona augusztus 21-től emeli árait, de az emelés pontos mértékét csak néhány nap múlva, a beérkező búzák paramétereinek ismeretében közlik a sütőipari cégekkel.

Mivel azonban a búza áremelkedése az elmúlt hetekben is folyamatos volt, szerinte iparági szinten a korábban vélelmezett kilónkénti ötforintos áremelés – amiről néhány hete még azt lehetett gondolni, hogy megoldja a malomipar gondjait – kevés lesz, legalább ennek a duplája kell majd.

(Világgazdaság, 2018. július 26.)

Brutális: egy forinttal drágább a kifli

Elkezdődött a nagy ársakkozás, de a nyári vásár elindult. Várható eredmény: erősödik a forint. Nagyok a boltok közötti árkülönbségek, emiatt is nehéz árat emelni: a Spar egy forinttal drágábban adta a korábban 16 forintos kiflijét, zsemléjét. A vásárló egyből kiszúrta.

Egy olvasónk írta meg, hogy legnagyobb meglepetésére a Mammutban szupermarketjében a Spar egy forinttal drágábban adta a korábban még 16 forintos szendvics kiflijét, zsemléjét (úgynevezett szendvics kifli, zsemle, amit egyébként valószínűleg helyben sütnek, mint olvasónk írta). Ez is csak arra világít rá, hogy az árakkal sokféleképpen lehet és kell sakkoznia a boltosnak, de a vásárlót kikerülni nagyon nehéz.

Ha kimegyünk egy piacra, ott például azt látjuk, hogy a gyümölcs-zöldség félék javát szinte fillérre azonos áron adják az árusok, ott, egymás mellett. Hiába, a versenynek van egy árkiegyenlítő hatása is, de az egyes bolttípusok (szupermarket, hagyományos sarki fűszeres, diszkont, hipermarket) árai már merőben mások. A beszerzési áraik és a költségeik is.

A forint gyengülésénél sokkal fontosabb a termelői árak mozgása

Az import élelmiszerek körében a bolti árak változásában a döntő a nemzetközi ármozgás, az agrár termékek, termelői árak, felvásárlási árak változása. Példa erre a tej, cukor, étolaj, burgonya elmúlt években látott ármozgása. Az árfolyam ingadozása, most éppen emelkedése, csak ezután következik, és kisebb súllyal. A bolti ár háromnegyede a beszerzési ár, amit az élelmiszerfeldolgozó elkér a kereskedőtől. Mögötte pedig ott mozog az agrárium, a felvásárlási áraival. Nos, ez szokott nagyokat ugrani, vagy éppen esni és az alapanyagigénytől függően lökdösni az átadási árakon keresztül a boltos árcímkéket.

Megnéztük az elmúlt évek boltos árainak változásait. Már korábban rámutattunk arra, hogy az árfolyam ingadozás, amire év közben volt példa az elmúlt esztendőkben, végül befolyásolta ugyan valamennyire a boltos árakat, de összességében az infláció mérséklődött. A jelenlegi forintgyengülés sem rengetheti meg alapjaiban az árszintet, ha belátható távon valamelyest visszaerősödik a forint. (2010-ben 275 forint volt egy euró, 2017-ben 309 forint, az éves átlagot nézve, most 320 környékén várható véleményünk szerint, persze ehhez kedvező nemzetközi hullám is kell, aminek egyik láncszeme a német kormányválság megoldása.) Némileg persze felfelé tolja, de ennek inflációs hatása a jelenlegi helyzet alapján tizedszázalékokban mérhető.

Éles különbség rajzolódott ki az elmúlt években az élelmiszerek és a fogyasztási iparcikkek bolti ármozgásában. Az élelmiszereknél ugyanis jelentősebb kilengések voltak, de hát ezek oka a mezőgazdasági termelői árak nemzetközi szintű meglódulása, vagy éppen esése volt. Az iparcikkeknél ilyen mozgás nem volt megfigyelhető. Ott egyébként is az a jellemző, hogy a kifutó termékeket (mindegy, hogy ruha, vagy mobil telefon) leárazzák valamilyen módon, az újdonság meg drágábban lép piacra (sok új technológiával megtoldva persze, különben nehéz eladni). Így a kettős árhatás mellett ugyan az újdonságok drágábbak, de hát a régi készletet ki kell söpörni, az meg csak olcsóbban megy. És folyamatosak az akciózások (persze, az élelmiszerboltban is). A végeredmény (ahol az sertéshúsnál és a baromfinál látszik az áfakulcs csökkentés is):

	2010	2011	2012	2013	2014	2015	2016	2017
élelmiszer	103,2	106,6	105,9	102,8	99,6	100,9	100,7	102,8
legtöbbet drágult	burgonya 133,5	cukor 147,7	tojás 135,9	burgonya 156,9	tej 106,5	zöldség 113	sertéshús 85,8	sertéshús 110
olcsóbb lett	cukor 93	friss zöldség 92	burgonya 81,4	tojás 91,1	cukor 83,6	cukor 90,2	burgonya 125,8	baromfihús 85,2
ruházat	99,6	102,9	102,6	99,6	99,3	100	100,4	100,5
tartós cikkek	100,2	98,6	99,8	99,1	99,5	100,8	100,5	99,7
KSH, változás: előző évhez képest

A ruhaféleségeknél legfeljebb 5%-os kilengés volt megfigyelhető, de az is csak kevés esetben. És az akciózás szemfényvesztése, hogy emiatt az átlagos árszint alig mozdul el lefelé 1-2%-kal. De hát itt is az új fazon drágább, a régebbi meg olcsóbb.

A műszaki cikkek piacán sem volt jelentős kilengés, kivéve a televízió, számítógép, telefon, fényképezőgép piacát. Itt folyamatos az árszint esése, egy 5-10%-os sávban. Ez összefügg a vásárlási szokások változásával is, mivel például sokan már okos telefonon "televízióznak". Jó példa erre a tabletpiac jelenlegi vesszőfutása is, ami néhány évvel ezelőtt menő cuccnak számított. Az új személygépkocsik piacán volt még 3-4%-os áremelkedés 2014-15-ben, egyébként nem.

Ki mit mennyiért

Két gyorsforrás, az online áruházak és az akciós újságok mutatják a pillanatnyi helyzetet, a bolti árcédulák mellett. Néhány olyan élelmiszert néztünk meg, ahol akad azért import (például UHT tej), vagy a legalapvetőbb élelmiszerek egyike (például a liszt). A banán és a citrom sok magyarázatot nem igényel. Hát igen, vannak árkülönbségek is, és van, amikor fillérre pontosan követik egymást a webáruházak (igyekeztünk az összehasonlíthatóság szempontjait figyelembe venni, például az UHT tejek 1,5%-osak, de például az Auchan görögdinnyéje a fénykép szerint sötétzöld, nem csíkos, míg a többieké az):

	banán	citrom	UHT tej	félkemény sajt 300 g	görögdinnye	finomliszt BL55	sertés comb	csirkemell filé
Auchan	275 (419)	799 (999)	169	679	189	145	1.299	1.359
CBA Príma	399	799	179	679	159	129	1.290	1.690
G'Roby	519	999	159	-	-	179	-	1.738
Tesco	379 (449)	799	179	679	159	98	1.049 (1.199)	1.489
Online áruház, érték: forint, 2018. július 3., zárójel: akciós ár eredetije, mennyiség: értelemszerűen kiló, liter

Az akciós újságok még csak a foci vb-nél tartanak, ott az akciók tervezése (amiben a gyártóknak is van pénzük) és a nyomdai átfutás miatt nyilván semmi nyoma még a forint gyengülésnek. Van még nyaralás. Érdekes, hogy a CBA akciós újság nem akart bejönni ("Jelenleg nincs aktuális promóciónk."). A Prímánál borkatalógus ugrik be a bolti akciós újság gombra kattintva.

A ruházati boltokban fennakadás nélkül futnak a nyári leárazások, az iparcikkes áruházaknál is legfeljebb a foci vb hozott változást.

És bejegyzésünk szerkesztésekor hirtelen elkezdett erősödni a forint.

(blokkk.com, 2018. július 3.)

330: drágulás és receptek a boltban

Izgett-mozgott már máskor is a forint, 2010-ig visszatekintve pedig gyengült. A boltos árakat sem fogja kímélni a forint újabb gyengülési hulláma, de azért vannak boltos praktikák is a drágulás fékezésére. Igaz, csak kevés.

Az utóbbi hetek eseményeit nézve a forint-euró árfolyam 2018 május 14-én lépte át a 315 forintos határt, azóta folyamatosan gyengül. Június 11-én következett a 320 forint, 21-én pedig a 325 forint fölé csúszott, miközben 2018 korábbi hónapjaiban 310 forint körül szóródott. Június 29-én pedig járt már 330 forint felett is az árfolyam. Ez egy 20 forintos nagyságrendű sávot jelent, amiben a forint eddig mozgott és legyengült.

2010-ig visszatekintve is gyengült a forint, 2017-ig az éves átlagokat nézve 34 forinttal. 2012-2014 között évente 10-10 forint volt a gyengülés átlagos mértéke, megközelítve a 310 forintos árfolyamszintet, ami 2017 végéig nagyságrendjét nézve nem is változott. Ezen belül nagyobb árfolyammozgások is voltak, hiszen például 2011-ben 50 forint felett volt az évközi leggyengébb és legerősebb árfolyamok közötti különbség. 2015-ben is a forint-euró árfolyam mozgás sávja 24 forint körüli volt. Az alapkamat és az infláció közben egyre kisebb lett, csak 2017-ben volt némi lendület, a 3%-os jegybanki célt közelítve.

Összességében végül az látszik, hogy miközben hosszabb időtávon gyengült a forint, a jegybank letornázta az alapkamatot, az infláció pedig lefékeződött, a 3%-os jegybanki középtávú cél mellett (ami 2017-ben az egy százalékos toleranciasávban azért teljesült):

	legerősebb	leggyengébb	kilengés	éves átlag	alapkamat	infláció
2017	303-304	313-314	11	309	0,9%	102,4
2016	304-305	317-318	14	311	0,9-1,2%	100,4
2015	298-299	321-322	24	310	1,35-1,95%	99,9
2014	298-299	316-317	19	309	2,1-2,85	99,8
2013	290-291	307-308	18	297	3-5,5%	101,7
2012	276-284	319-320	36	289	5,75-6,75%	105,7
2011	263-264	315-316	53	279	6-7%	103,9
2010	261-262	290-291	30	275	5,25-6%	104,9
MNB, forint-euró árfolyammozgás, kerekített adatok, jegybanki alapkamat: adott év legkisebb és legnagyobb értékei, infláció: éves átlag

A jelenlegi kép alapján: lesz drágulás, de mérsékelt, visszafogott ütemben

Sokféle elemzés látott napvilágot, mi várható forint árfolyamfronton a jövőben. Egyben az elemzők többsége egyetért, ez pedig az, hogy gyengébb szinte stabilizálódhat a forint. Így könnyen lehet, hogy a jövőben 320 forint feletti forint-euró árfolyamhoz kell hozzászokni. De hát a korábbi években is volt már ilyen, és mint rámutattunk, mérséklődő infláció mellett. Most azonban úgy tűnik, lesz drágulás is a forint gyengülés következtében, döntő részben az import és a magas importhányadú termékek körében.

A várható, jelenleg még visszafogottabb mértékűre becsülhető bolti drágulás oka, hogy más költségek is emelkedtek már, így a beszállítók és a boltosok mozgástere az árképzésben szűkülhet. Az egyik költségtényező, hogy 2016-től a gazdaság növekedésénél nagyobb a bérek, keresetek emelkedésének üteme, 2017-ben 10% feletti volt és 2018-ban is megközelítheti ezt az ütemszintet. És ez a beszállítóknál is, rajtuk keresztül pedig az átadási árban súlyos feszültség forrása. A másik költség, ami emelkedett, a szállítás díja, az üzemanyag ára. Ráadásul egyes mezőgazdasági termékek, alapanyagok világpiaci ára is elmozdulhat felfelé, ami további bizonytalansághoz vezethet az árakban. A gabonások, tejesek már jeleztek áremelkedést.

Boltos árkörkép: kevés a drágulás elleni recept

A boltos piacon verseny van és nincsenek "egyenárak", az egyes boltok, boltos csatornák árcédulái többségében mást-mást mutatnak. Ezért észnél kell lennie a boltosnak, amikor előveszi a ceruzáját, hogy átírja az árcédulát a kirakatban, amit még mindig nagyon néz a vásárló. Sőt.

A boltosok árképzésében a döntő tényező a beszerzési ár. A saját pénze nagyon kevés ehhez képest. A blokkk.com már korábban kiszámolta a KSH adataiból, hogy a bolti árak alapján a tízezer milliárdos éves árbevételből annak mindössze a negyede a boltosé, a többi a beszállítóé és az adó. Tehát csak az árrésével (a beszerzési és az eladási ár különbségével) tud esetleg sakkozni, hogy melyik költség növekedéséből tud lefaragni. De ez is egy szűk mozgásteret jelent, ha nagyobb a drágulási hullám és csillapítani kényszerül.

Mérlegelheti például a boltos az akciózás visszafogását is, bár a versenytárs ennek nyilván csak előnyét látná, tehát csak óvatosan lehet ehhez is nyúlni. De csökkenthető az akciós termékek köre és a leárazások mértéke, azzal, hogy a csáberő már nem, hiszen akkor nehezebb helyzetbe lavíroza magát a boltos. Akció nélkül nincs boltos világ, még akkor sem, ha baj van. Csak emlékeztetőül, a válság éveiben nem a decemberi forgalom, hanem a karácsony előtti leárazások döntöttek rekordot, annyira küzdöttek a boltosok a vásárlók kegyeiért.

Egyes fejlesztések is átütemezhetők, elnyújthatók. De az egyre drágább munkaerő költségnövekedését ellensúlyozó beruházásoknál viszont éppen gyorsításra lenne szükség (például önkiszolgáló pénztárak beállítása). A technológiafejlesztés, innováció csak szűk mezsgyén halogatható.

A bevásárlóközpontokban folyamatos a bérlők mozgása, nem csak jönnek-mennek, hanem egyik helyiségből a másikba költöznek. Lehet, hogy a kisebb boltok kapósabbak lesznek, ha esetleg nagy a baj.

És mindenki keresni fogja az olcsóbb beszerzést. Egy nagyobb forintgyengülésnél az élelmiszerpiacon előnyhöz jutnak a hazai termékek, ha csak nem exportálnak annyit, hogy kevés marad itthonra, mert a kivitelnek nagyon is jó a gyenge forint. Volt már rá példa.

A láncok erősíthetik a saját márkás kínálatukat, hiszen a drágább import márkák kereslete megtorpanhat. És erősödhet a diszkont minta is, mint egyébként eddig: kisebb készletekkel, szűkebb választékelemekkel kell dolgozni.

De hát a boltos a legtöbbször tehetetlen, ha a beszerzési árat a szállító megemeli. Az import iparcikkeknél a közeljövőben, az élelmiszerpiacon legkorábban a késő őszi, tél eleji hónapokban indulhat drágulásnak a külföldről behozott portéka. Egy 320-325 forint közötti euró árfolyam mellett pedig még visszafogott, mérsékelt és az egyes boltok, továbbá termékcsoportok között eltérő nagyságú lesz a drágulás.

És hogy mennyi lesz a banán, a citrom ára decemberben, azt ma még csak találgatni lehet.

(blokkk.com, 2018. június 30.)

Drágább a benzin és az lesz a lángos is

A benzin ára a 400 forintot közelíti, a lángosé 500 felett lesz nyáron a Balatonon.

Május 15-től a 95-ös benzin árát bruttó 7 forinttal, a gázolaj árát bruttó 8 forinttal emelte a Mol Nyrt, írja az Origo. Az emeléssel a benzin literenkénti átlagára 388 forintra nőtt, a gázolajé pedig 397 forintra emelkedett. Az üzemanyagok ára legutóbb egy hete változott, akkor a 95-ös benzin bruttó 3 forinttal, a gázolaj bruttó 2 forinttal drágult, a benzin literenkénti átlagára 381 forintra, a gázolajé pedig 389 forintra nőtt.

Az autósok 50 forintos különbséget is tapasztalhatnak a töltőállomások árai között.

A benzin ára 2012. április elején érte el csúcsát, akkor egy liter átlagosan 451 forintba került. A gázolaj literje 2012. január közepén volt a legdrágább, átlagosan 449 forint.

Balatoni nyár jó drága lángossal és pocsék fagyival

Jelentős áremelkedéssel számolhatnak az idén a Balatonnál nyaralók - írja az Origo a Magyar Idők nyomán. A lapnak nyilatkozó szakértő szerint a megugró költségek és a munkaerőhiány okoz gondot, de a szezonális termékek minőségére is nagyobb figyelmet kellene fordítani.

Hagyományosan pünkösdkor kezdődik a fürdőzési szezon a Balatonnál, de a vendéglátósok már beépítették áraikba a munkaerőhiány okozta hatásokat és megemelkedett költségeiket. Makkos Péter, a Kereskedelmi és Vendéglátó Vállalkozók Országos Érdekképviseleti Szövetségének (Kisosz) fonyódi elnöke elmondta, jelentősen nőttek a szezonális büfések kiadásai a szakmunkás bérminimum emelkedése, valamint a magas közterhek miatt, ami az idei árakon is meglátszik.

A minőségre a korábbi évekhez hasonlóan az idén is kiemelt figyelmet kell fordítaniuk a strandolóknak – figyelmeztetett a Kisosz fonyódi elnöke. Gondot okoz egyebek mellett, hogy egyre több olyan fagylaltárusító hely jelenik meg a Balaton környékén, amely a helyiek beszámolója szerint több szempontból is kifogásolható minőségű édességet kínál.

Makkos Péter elmondta, az egyik balkáni országból hazánkba települt cukrászati lánc fagylaltjaival kapcsolatban valóban sok a minőségi kifogás. A nagy adagban mért, hamisított fagylalt állítólag ártalmas az egészségre, sok benne a növényi zsiradék, és allergén anyagokat is tartalmaz. A szakértő szerint kötelezni kellene az ilyen gyakorlatot folytató cégeket arra, hogy ugyanúgy tüntessék fel a fagylaltjukban lévő egészségkárosító és allergén anyagokat, ahogyan az a vendéglők számára kötelező.

A szezonális termékek ára jelentősen felszökött, a lángosért a korábbi években jellemző 300-400 forint helyett 2018-ban akár 500 forintot is elkérhetnek, a pluszfeltét pedig további 200-300 forinttal is megdrágítja.

Az olcsóbb sörök 400 forint alatt már kevés helyen szerezhetők be a tóparton, a félliteres ásványvízért pedig a legtöbb vendéglátós legalább 200 forintot elkérhet.

A kereskedők is jelentős árréssel dolgoznak: a városi piacokénál jóval többet, akár kétszer akkora összeget is elkérnek a zöldségekért, gyümölcsökért.

(Origo, 2018. május 15., 16.)

2% felett nyújtózik az infláció

2018 áprilisában a szeszesital, a dohányáru és az élelmiszer, így a tojás drágább volt, mint egy éve. A cukor olcsóbb.

Egy év alatt a fogyasztói árak átlagosan 2,3%-kal emelkedtek. A legnagyobb mértékben a szeszes italok, dohányáruk, valamint az élelmiszerek ára nőtt.

Az élelmiszerek ára 4,2%-kal emelkedett, ezen belül a tojás 20,5, a száraztészta 12,4, a vaj, vajkrém 11,8, a tejtermékek 7,6, a liszt 7,0%-kal drágult. A cukor 18,7%-kal olcsóbb lett. A legnagyobb mértékben, átlagosan 6,3%-kal a szeszes italok, dohányáruk ára nőtt. Az egyéb cikkekért (gyógyszerek, jármű üzemanyagok, valamint a lakással, háztartással és testápolással kapcsolatos, valamint kulturális cikkek) 1,4, ezen belül a jármű üzemanyagokért 2,1%-kal kellett többet fizetni. A ruházkodási cikkek és a háztartási energia egyaránt 1,3%-kal drágult, utóbbin belül a tűzifa ára 13,2, a palackos gázé 3,9%-kal nőtt, az elektromos energia, vezetékes gáz és távfűtés ára nem változott. A szolgáltatások ára átlagosan 1,0%-kal emelkedett. A tartós fogyasztási cikkekért 1%-kal kevesebbet kellett fizetni.

Egy hónap alatt, 2018 márciushoz viszonyítva a fogyasztói árak átlagosan 0,7%-kal nőttek. Az élelmiszerek ára szintén 0,7%-kal emelkedett, ezen belül az idényáras élelmiszerek (burgonya, friss zöldség, gyümölcs) 3,9, a gyümölcs-, zöldséglé 2,9, a csokoládé, kakaó 1,2%-kal többe, a tojás 5,5, a vaj, vajkrém 1,3%-kal kevesebbe került. A ruházkodási cikkek ára 2,8, az egyéb cikkeké 1,3%-kal nőtt, utóbbin belül a jármű üzemanyagok ára 2,7%-kal emelkedett. A szolgáltatások 0,6, a szeszes italok, dohányáruk 0,2%-kal drágultak. A háztartási energia ára nem változott. A tartós fogyasztási cikkek ára 0,1%-kal mérséklődött.

2018 január–áprilisban az előző év azonos időszakához képest a fogyasztói árak átlagosan 2,1%-kal nőttek.

(KSH, 2018. május 9.)

Na, ez az év is jól kezdődik: 2,1% infláció

2018 januárjában 2,1%-kal nőttek az árak. A tojás ára majdnem 50%-ot ugrott. Még jó, hogy a cukor olcsóbb lett.

2018 januárban a fogyasztói árak átlagosan 2,1%-kal magasabbak voltak az egy évvel korábbinál, közölte a KSH. Legnagyobb mértékben a szeszes italok, dohányáruk, valamint az élelmiszerek ára nőtt.

Egy év alatt, 2017 januárhoz viszonyítva az élelmiszerek ára 4,4%-kal emelkedett, ezen belül a tojás 48, a vaj, vajkrém 13,6, a száraztészta 8,7, a tejtermékek 7,9, a kenyér 7,1, a tej 5,8, a kávé 5,1%-kal drágult. A cukor 11,3%-kal olcsóbb lett.

A legnagyobb mértékben, átlagosan 6,5%-kal a szeszes italok, dohányáruk ára nőtt. A háztartási energia 1,6, ezen belül a tűzifa 13,7, a palackos gáz 10,4%-kal drágult, az elektromos energia, vezetékes gáz és távfűtés ára nem változott.

A szolgáltatások ára átlagosan 0,8, a ruházkodási cikkeké 0,2%-kal emelkedett. Az egyéb cikkekért (gyógyszerek, jármű üzemanyagok, lakással, háztartással és testápolással kapcsolatos, valamint kulturális cikkek) 0,1, ezen belül a jármű üzemanyagokért 1,3, a tartós fogyasztási cikkekért 0,5%-kal kevesebbet kellett fizetni.

Egy hónap alatt, 2017. decemberhez viszonyítva a fogyasztói árak átlagosan 0,3%-kal nőttek. Az élelmiszerek ára 1,5%-kal emelkedett, ezen belül a friss zöldség 14,6, a liszt 5,4, a száraztészta 5%-kal többe, a hal 5,4, a párizsi, kolbász 2,9%-kal kevesebbe került. Az egyéb cikkek ára 0,8, a szeszes italok, dohányáruké 0,6, a háztartási energiáé 0,1%-kal nőtt.

A tartós fogyasztási cikkek ára nem változott egy hónap alatt. A szezon végi kiárusítások következtében a ruházkodási cikkek 2,9%-kal kevesebbe kerültek. A szolgáltatások ára 0,5, ezen belül a telefon- és internetszolgáltatások díjai 3,7%-kal mérséklődtek az internetszolgáltatás áfakulcsának csökkentése eredményeként.

(KSH, 2018. február 13.)

Árak? Csak tojás ne lett volna a boltban

Mert 40%-kal drágább lett. A vaj csak 15%-kal. 2017-ben 2,4% volt a drágulás mértéke, decemberben 2,1%.

2017-ben az előző évhez képest a fogyasztói árak átlagosan 2,4%-kal emelkedtek, ezen belül az élelmiszerekért 2,8%-kal többet kellett fizetni. A legnagyobb mértékben, 4,8%-kal a szeszes italok, dohányáruk drágultak. Az egyéb cikkek ára átlagosan 3,6, a szolgáltatásoké 1,5, a háztartási energiáé 0,8, a ruházkodási cikkeké 0,5%-kal emelkedett. A tartós fogyasztási cikkekért 0,3%-kal kevesebbet kellett fizetni.

Decemberben

2017 decemberében a fogyasztói árak átlagosan 2,1%-kal magasabbak voltak, mint egy évvel korábban. Ez időszak alatt a legnagyobb mértékben a szeszes italok, dohányáruk, valamint az élelmiszerek ára nőtt.

Egy év alatt, 2016 decemberéhez viszonyítva az élelmiszerek ára 3,5%-kal emelkedett, ezen belül a tojás 39,4, a vaj, vajkrém 15,1, a tejtermékek 7,9, a kenyér 7,7, a kávé 5,6, a párizsi, kolbász 5,1, a sertéshús 5,0%-kal drágult. A cukor ára 12,5, a baromfihúsé 11,8%-kal csökkent. A legnagyobb mértékben, átlagosan 6,8%-kal a szeszes italok, dohányáruk drágultak.

A háztartási energia ára 1,6, ezen belül a tűzifáé 13,3, a palackos gázé 11,3%-kal magasabb lett, míg az elektromos energia, vezetékes gáz és távfűtés ára nem változott. A szolgáltatások ára átlagosan 1,1, az egyéb cikkeké (gyógyszerek, jármű üzemanyagok, valamint a lakással, háztartással és testápolással kapcsolatos, valamint kulturális cikkek) 0,8, ezen belül a jármű üzemanyagoké 0,5%-kal emelkedett. A ruházkodási cikkekért 0,5%-kal többet, a tartós fogyasztási cikkekért 0,4%-kal kevesebbet kellett fizetni.

Egy hónap alatt, 2017 novemberéhez viszonyítva

Egy hónap alatt az élelmiszerek ára 0,1%-kal emelkedett, ezen belül a tojás 19,3, a friss zöldség 6,0, a tej 2,0%-kal drágult, míg a friss hazai és déligyümölcs 6,4, a cukor 4,8, a liszt 2,8%-kal kevesebbe került. A fogyasztási főcsoportok közül a legnagyobb mértékben, 0,3%-kal a szolgáltatások ára nőtt.

A háztartási energia 0,2%-kal drágult, ezen belül a tűzifa 1,3%-kal. A tartós fogyasztási cikkek és a szeszes italok, dohányáruk ára egyaránt 0,1, a ruházkodási cikkeké 0,2%-kal mérséklődött. Az egyéb cikkek ára 0,4%-kal csökkent, ezen belül a jármű üzemanyagoké 1,2%-kal.

(KSH, 2018. január 12.)

Taposóaknán a dinnyepiac: a Penny 89 forintos dinnyeárral jön

Most éppen egy CBA a legolcsóbb, 119 forinttal. A Lidl sem adja sokkal alább: 99 forinttal próbálkozik. 2016-ban is néhány nap alatt bezuhant a dinnyeár. Egyébként ma is százforintos különbségek vannak a dinnyeárakban: a kisbolt drága, a nagybolt olcsó. Ki fizeti meg a dinnyét? Dinnyeár körkép július 10-én.

A Nemzeti Agrárkamara jó dinnyeterméssel számolt előzetesen, hozzávetőleg 200 ezer tonnával. Egészen pontosan 5 ezer hektár területen 200 ezer tonna dinnye várható, ebből 130-140 ezer tonna hazai fogyasztásra megy, 60-80 ezer tonna pedig exportra. Ha. Az előbbi mellett 600 hektáron 18 ezer tonna sárgadinnye is várható, mind a hazai piacra juthat.

Tesco után sorállás az akciózásban

Az időjárás a dinnyetermelők kedvében járt eddig, hiszen pazar meleggel kápráztatta el a dinnyekedvelőket is, a nagy kánikulában jobban fogy a finomság. Bár éppen csütörtöktől, július 13-án, az akciós váltónapon jön némi lehűlés az időjárásban, de úgy tűnik, a dinnyepiacon is: jönnek az új dinnyeárak, 100 forint alatt adják majd többen is a csíkos görögdinnyét.

Pócs János, a heves-jászsági dinnyetermelői körzet képviselője, aki egyébként országgyűlési képviselő is, már korábban, a Tesco július 6-9. közötti négynapos dinnyeakciója nyomán felháborodásának adott hangot: számításai szerint egy hektárnyi területen kétmillió forint a gyümölcs előállítási költsége – Heves-Jászságban 420 hektáron termelnek dinnyét –, és ennek megfelelően a kilónkénti termelői ár minimum 140-160 forint. Nyilván nem véletlen, tesszük hozzá a blokkk.com részéről, hogy a görögdinnye területe 20%-kal kisebb 2017-ben. A Budapesti Nagybani Piacon a június legvégi adatok szerint 120-170 forint között jelölték meg a hazai első osztályú görögdinnye bruttó átadási árát, amit ajánlott kínálati árnak neveznek.

2016-ban 200-205 ezer tonna volt a magyar görögdinnye termés az Agrárkamara szerint, de előzetesen 235-240 ezer tonnát vártak. A rossz időjárás azonban nem adott esélyt a jobb termésre, ráadásul - ki tudja, melyik volt előbb - egy hét után jócskán 100 forint alá zuhant a görögdinnye bolti ára a nagyáruházakban. A dinnye exportja is visszaesett 2016-ban.

A Tesco egyébként július 6-9 közötti napokra (négy napra) hirdette meg 99 forintos dinnyeakcióját. A Nemzeti Agrárkamara arra szólította fel, hogy július 10-től ne adja 100 forint alatti áron a dinnyét: ez most sikerült, hiszen visszaállt a 129 forintos ár. A Kamara szerint ez radikális árletörő akció. Ezt egyébként minden évben elmondják a dinnyetermelők, hogy a szezon elején nagyon rossz nekik a dinnye akciózás.

Kóstoltatás, az igen

2016-ban július 19-én indította az Agrárkamara a dinnyeszezont. Az ALDI, az Auchan, a CBA, a Lidl, a METRO és a SPAR kínálgatta 46 üzletben a dinnyéjét. 2017-ben július 6-án indította az Agrárkamara az akcióját, most a Tesco is beszállt a vásárlócsalogatásba, de hát nem biztos, hogy mindenki örömére.

Ha már a vásárló: a görögdinnye lehet első, vagy másodosztályú, amit nem minden boltos tüntet fel az árcéduláján. A származási hely, már csak az illendőség kedvéért is, Magyarország, amit persze az élelmiszerbiztonsági hatóság ellenőrizni fog.

És az árak: nagyok a különbségek

A blokkk.com nekiveselkedett és július 10-én körbejárt fővárosi élelmiszeres nagyáruházakat, megnézett egy-két piacot és kisboltost is, ki mennyiért méri a dinnyéjét.

A legolcsóbb dinnyét a Fény utcai piac CBA Príma áruházában láttuk, 119 forintért, igaz, ez másodosztályú volt (ők legalább odaírták).

A Lidl és a Tesco 129 forintért kínálta a dinnyéjét, az Aldi és a Penny 149 forintért, a Spar pedig rátett erre még egy tízest, első osztályba sorolt dinnyeként kínálva.

Hát igen, a piaci dinnyeárusok ceruzája már vastagabban fogott, az utcai árusok és a kisboltosok is drágábban adták a görögdinnyét. Ehhez persze hozzátartozik, hogy utóbbiak drágábban is veszik, nem közvetlenül a termelőtől, hanem sokszor nagykereskedőtől, például a nagybani piacokon.

CBA	Lidl	Tesco	Auchan	Aldi	Penny Market	CBA online.prima	Spar Mammut, Eurocenter	utcai árus III. kerület	Újpesti piac, utcai árus	Fény utcai piac	zöldséges bolt XIII. kerület
119.-	129.-	129.-	139.-	149.-	149.-	149.-	159.-	168.-	168.-, 180.-, 198.-, 280.-	240.-, 198.-	220.-
görögdinnye árak, forint, 2017. július 10.,

Nemsokára heves dinnyeár eső jön

Ez nem a reklám helye, de hát ide tartozik. A nagyáruházaknál július 13-án indulnak a szokásos heti akciók, amiből bizony a görögdinnye nem marad ki.

A Penny a 149 forintos dinnyeárat 89 forintra nyomja le, pontosan egy héttel a dinnyeszezon indító után. Az Aldi 95 forintért adja, de a Lidl sem tétlenkedik majd a maga 99 forintos árával. Az Auchan és a Tesco még nem rukkolt elő újabb árakkal, de valószínűleg nagyon nem fognak lemaradni.

A végére már csak egy kérdés marad: ki fizeti meg az olcsó dinnye árát?

(blokkk.com, 2017. július 10.)

99 forintos árral nyitotta a Tesco a magyar dinnye szezonját

Alig néhány napja kapni a boltokban magyar dinnyét, máris a termelők szerint elfogadhatatlan alacsony árak borzolják a termelők kedélyét.

Úgy tűnik, hogy a június közepére szervezett egyeztetés sem segített abban, hogy közeledjenek az álláspontok a kereskedők és a gazdák között, írja a Magyar Idők. A Tesco ugyanis a szezon első hetében máris száz forint alatti áron hirdetett akciót a gyümölcsre. A termelők attól tartanak, hogy a túl olcsón kínált áruval nemcsak az idei szezont teszi tönkre az áruház, hanem a lépésük a következő évekre is hatással lehet.

Bár a termelők hetekkel a betakarítás előtt tárgyalóasztalhoz ültek az áruházláncok képviselőivel annak érdekében, hogy idén zökkenőmentesen, mindkét fél számára elfogadható feltételek mellett találjon gazdára a magyar dinnye, így sem sikerült elkerülni a botrányt. A Tesco ugyanis a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara és az Agrármarketing Centrum fogyasztásösztönző kampányának partnereként minden eddiginél korábban, már a magyar dinnyeszezon indulásának hetében 100 forint alatti áron hirdetett akciót a termékre. Erre csütörtökön Pócs János országgyűlési képviselő a hevesi és jászsági dinnyetermelők nevében hívta fel a figyelmet egy sajtótájékoztatón.

A dinnyetermeléssel is foglalkozó politikus szerint ezzel a lépéssel az áruház nemcsak az idei szezont veszélyezteti, hanem a következő évek termelését is befolyásolja. – Ez irreálisan alacsony árszint, ami a felvásárlók és más kiskereskedelmi egységek figyelmét is felkelti. Ha a gazdák úgy ítélik meg, hogy ilyen árak mellett nem érdemes a termeléssel foglalkozni, elképzelhető, hogy jövőre már nem lesz jó magyar dinnye a kínálatban – jegyezte meg. Rámutatott arra, hogy az ár és a minőség mindig kéz a kézben járnak: az első osztályú dinnye egy hektárra jutó termelési költsége eléri a kétmillió forintot, ezért 99 forintért jó minőséget biztosan nem kaphat a fogyasztó.

Az alacsony árak a következő évek termelését is befolyásolják

– Egy áruházlánc csak akkor hirdethet ilyen akciót, ha nagyon olcsón harmadosztályú dinnyéhez jutott a piacról – emelte ki. A politikus szerint ugyanis a termelők az igazán kiváló minőségű árut a nagybani piacra viszik, vagy maguk adják el, a harmadosztályú, silány gyümölcsöt pedig harmadáron eladják a Tescónak, ahol a minőség nem számít, csakis az ár. Pócs János a Magyar Időknek elmondta: a dinnyetermelők kényszerhelyzetben vannak, az áru visszatartásával nem bojkottálhatják a piacot, hiszen csak a veszteségeiket növelik, ha a megérett dinnyét nem adják el. Ugyanakkor készek arra, hogy az érdekeiket tiltakozó akciókon keresztül érvényesítsék. Nem példátlan ez, tavaly például egy kamionnyi dinnyét borítottak le a Tesco budaörsi áruházának parkolójában, mivel az áruházlánc a szezon közepén jelentős akcióval törte le az árakat.

Az áruházlánc mostani akciójától elhatárolódtak a versenytársak. Győrffy Balázs, az agrárkamara elnöke pedig a köztestület támogatásáról biztosította a dinnyetermelőket. Jelezte: a mostani kampány is az együttműködést szolgálja, és arra buzdította a piaci szereplőket, hogy a rövid távú haszon helyett a hosszú távú érdekeket tartsák szem előtt.

A fogyasztásösztönző kampányban részt vevő boltok akciós kiadványai alapján elkészült körképből kiderül: a CBA Príma boltjaiban 129, a Lidlben 149, az Auchanban pedig 139 forintért kapni ezen a héten magyar görögdinnyét. A Spar katalógusában nem szerepelt a termék, és bár a Metro és az Aldi aktuális akciói között sem találtunk görögdinnyét, az előző heti kiadvány szerint előbbiben bruttó 159, míg az Aldiban 149 forintért kínálták néhány napja a gyümölcsöt.

A terméssel egyébként nincs baj, az időjárásnak köszönhetően a minőség és a mennyiség is kiváló, az ötezer hektárról mintegy 200 ezer tonnát takaríthatnak be a gazdálkodók. Czerván György agrárgazdaságért felelős államtitkár szerint az elmúlt években folyamatosan modernizálták a termelést a gazdák, ami a görög mellett a sárgadinnyére is igaz. Utóbbit 600 hektáron termelték, 18 ezer tonna juthat 2017-ben piacra. Daróczi László, az Agrármarketing Centrum vezérigazgatója elmondta: idén az áruházak mellett a Bátor Táborokban és az Erzsébet-táborokban is kóstoltatással népszerűsítik majd a gyümölcsöt.

(Magyar Idők, 2017. július 7.)

A hideg az egekbe tornázta a zöldségárakat

Két-háromszorosára ugrottak az árak a piacokon. Meg a boltban. Máshol is hideg van: a padlizsán és a cukkini árcédulája mehet az ékszerboltba.

Elképesztő ütemben drágulnak a zöldségek: a dél-európai importból származó termékek lassan a megfizethetetlen kategóriába kerülnek. A drasztikus áremelkedésért a szokatlanul hideg tél a felelős, írja a Magyar Idők.

Drasztikus árakkal találkozhatnak a zöldségesnél a vásárlók, az importból származó termékek ugyanis alaposan megdrágultak az utóbbi hetekben. Az Agrárgazdasági Kutatóintézet (AKI) piaci árinformációs statisztikája szerint az Olaszországból és Spanyolországból származó paradicsom ára csaknem a kétszeresére emelkedett az elmúlt évhez viszonyítva.

Egy kiló fürtös paradicsom február elején 770 forintba került a budapesti nagybani piacon, míg egy évvel korábban csupán 374 forintért kínálták a kereskedők. A koktélparadicsom is sokat drágult: a tavalyi 775 forint után idén 1.600 forint körül alakulnak az árak. A Spanyolországból származó kaliforniai paprikáért is többet kell fizetni, a nagybani árak 600 forintról 1.000 forint közelébe emelkedtek egy év alatt.

Arányaiban a legnagyobb áremelkedést a cukkini esetében mutatott a statisztika: az elmúlt évhez képest több mint a háromszorosára drágult a termék, 515 forintról 1.600 forint fölé emelkedtek az árak. A padlizsán esetében is hasonló a helyzet, míg egy éve 535 forintot kértek a zöldségféléért, ma nem kevesebb, mint 1.545 forintért kínálják a nagybanin. A jégsaláta darabja 200-ról 580 forintra nőtt, ahogy a kelkáposzta, a karfiol és a brokkoli is sokkolóan drágább lett.

A hihetetlen áremelkedés a szokatlanul hideg január számlájára írható, a fagyos időjárás az olasz, a spanyol és a marokkói termelők dolgát is megnehezítette. A mediterrán országok gazdáit felkészületlenül érte a rideg tél, a növényeik jó része megfagyott. Ledó Ferenc, a Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács, a Fruitveb elnöke a Magyar Időknek elmondta: a hideg időjárás a hazai paprikatermesztést is visszahúzta, a kisebb termésmennyiség miatt a hazai zöldség kilójáért 150 forinttal kapnak többet a gazdálkodók.

A Terméktanács szerint még egy-két hónapig a szokásosnál jóval borsosabb árakra kell felkészülniük a fogyasztóknak, az árak március környékén csökkenhetnek, addig viszont további 30-40 százalékos áremelkedésre lehet számítani egyes zöldségfélék esetében.

Készlethiányra viszont nem kell számítani, az áremelkedés ugyanis minden bizonnyal visszafogja a keresletet, a drága zöldségből mindig is kevesebb fogy, így a kisebb mennyiség is fedezni tudja a vásárlók igényeit.

(Magyar Idők, 2017. február 8.)

2016: keresni kellett az inflációt

Év vége felé indultak meg az árak felfelé, persze, csak óvatosan.

2016 decemberében 1,8%-kal, a 2016-os évben pedig átlagosan 0,4%-kal nőttek az árak. Decemberben a legnagyobb mértékben a fogyasztási főcsoportok közül a járműüzemanyagokat is tartalmazó egyéb cikkek és a szeszes italok, dohányáruk drágultak.

Egy év alatt, 2015. decemberhez viszonyítva a fogyasztói árak átlagosan 1,8%-kal nőttek. Az élelmiszerek ára 1,3%-kal emelkedett, ezen belül a cukor ára 16, az idényáras élelmiszereké (burgonya, friss zöldség, gyümölcs) 3,6, a sajt és a péksütemények ára 2,7, a tej ára 2,6%-kal nőtt, a sertéshúsé 8,5, a baromfihúsé 3,6%-kal csökkent. Átlag felett, 3,5%-kal drágultak az egyéb cikkek (gyógyszerek, járműüzemanyagok, lakással, háztartással és testápolással kapcsolatos, valamint kulturális cikkek), ezen belül a járműüzemanyagokért 7%-kal kellett többet fizetni. A szeszes italok, dohányáruk átlagosan 2,5, a szolgáltatások 1,9, a ruházkodási cikkek 0,5%-kal drágultak. A háztartási energia ára nem változott. A tartós fogyasztási cikkekért 0,5%-kal kevesebbet kellett fizetni.

Egy hónap alatt, 2016. novemberhez viszonyítva a fogyasztói árak átlagosan 0,4%-kal nőttek. Az élelmiszerekért 0,1%-kal többet kellett fizetni, ezen belül a tojásért 5, az idényáras élelmiszerekért 1,5, a tejért 1,2, a sajtért 0,8%-kal. A sertéshús ára 1,3, a baromfihúsé 1,4, az étolajé 0,8%-kal csökkent. A legnagyobb mértékben az egyéb cikkek drágultak (1,7%-kal), ezen belül a járműüzemanyagok 4%-kal. A szeszes italok, dohányáruk ára 0,2, a szolgáltatásoké 0,1%-kal nőtt. A háztartási energia és a tartós fogyasztási cikkek ára átlagosan nem változott. A ruházkodási cikkekért 0,2%-kal kevesebbet kellett fizetni.

2016. évben az előző évhez képest a fogyasztói árak átlagosan 0,4%-kal nőttek, ezen belül az élelmiszerek ára 0,7%-kal. A legnagyobb mértékben a szeszes italok, dohányáruk drágultak (2,3%-kal). A szolgáltatások ára átlagosan 1,5, a tartós fogyasztási cikkeké 0,5, a ruházkodási cikkeké 0,4%-kal emelkedett. Az egyéb cikkekért 2,2%-kal kevesebbet kellett fizetni, a háztartási energia ára 0,1%-kal mérséklődött.

A nyugdíjas fogyasztói árindex előző hónaphoz képest 0,3%-kal, az előző év azonos hónapjához képest pedig 1,7%-kal nőtt, a 2016 éves áremelkedés 0,6% volt.

(KSH, 2017. január 12.)

Dinnye: kedden kóstoltatás, csütörtökön áresés

Hamar leestek a dinnyeárak a nagyáruházakban. Nyár, dinnye, szeletem: a kormány helyett az Agrárkamara ostorozza a dinnyepiacot. A 88 forintos bolti dinnyeár régen kevés volt a dinnyetermelőknek a szezon első szakaszában.

A július 19-én tartott sajtóeseményen arról érkezett a híradás, hogy példás együttműködéssel a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara kezdeményezése mellé állt hat kiskereskedelmi lánc, támogatva a hazai, kiváló minőségű görög- és sárgadinnye eljuttatását a fogyasztókhoz, ezzel is piacot teremtve a magyar termelőknek. Az Aldi, Auchan, CBA, Lidl, Metro és Spar üzletekben a szezonban több alkalommal fognak magyar dinnyét kóstoltatni. Ez történt kedden.

A nagyáruházak honlapjait, akciós újságait böngészve ugyanakkor rövid időn belül kiderült, hogy a kereskedők igyekeznek biztosra menni. Jó a termés, van dinnye bőven, ilyenkor természetes is az alacsonyabb ár. A mezőgazdasági termékek piaca így működik: ha sok, akkor olcsó, ha kevés, akkor drága.

Az áruházak többsége a csütörtököt választotta akciós indítási napnak, persze más napokon is rajtoltatnak árengedményeket, de a hétvégi nagybevásárlás előtt ez a legcélszerűbb időpont. Nos, az akciós újságokat csütörtökön bogarászva rögvest kiderül, hogy többen alaposan belehúznak a dinnyeakciózásba. Nem csekély mértékű engedményeket kínálnak (30-40%-ost is), lenyomva ezzel a dinnyeárakat a 100 forintos lélektani határ alá. A legolcsóbbak ráadásul 88-89 forintért kínálják a csíkos héjú görögdinnyét, ami napfényes, jó időben, a szezon első szakaszában kiváló ár, legalábbis a vásárlóknak.

A 88 forintos fogyasztói ár 70 forintnál néhány fillérrel kisebb áfa nélküli árat jelent, ezen kell osztozniuk a dinnyetermelőnek és a kereskedőknek. A korábbi években a dinnyeszezon első szakaszában ez az árszint bizony éles viták forrása volt, mivel a kelleténél alacsonyabb termelői árakat jelentett a dinnyetermelők számára már induláskor. Kérdés, hogy ebben az esztendőben ez elégséges-e.

Az áruházak honlapjain a következő dinnyeárakat találtuk július 21-én:

áruház	dinnye fogyasztói ára	engedmény mértéke
Lidl	88	129 helyett
Penny	88	149 helyett
Aldi	89	nem jelöli
Spar	89	nem jelöli
Tesco	99	nem jelöli
Metro	95	nem jelöli
ár: csíkos dinnye kilója, természetesen forintban

Az Auchan csak az egyébként is drágább magszegény dinnyéjét hirdeti 159 forintért akciós újságjában. A magyar láncok honlapjain nincs nyoma dinnyeakciózásnak.

A kisebb boltokban drágább a dinnye, amit jelez az is, hogy az Agroinform híre szerint a Budapesti Nagybani Piacon a kínálati árak 120-150 forint közötti áfával együtt számolt ársávot adnak meg. Ennél persze bizonyára olcsóbb is lehet a dinnye.

(blokkk.com, 2016. július 21.)

A krumpli felnyomta az inflációt 2015-ben

2015 decemberben már közzel 1%-kal nőttek az árak. A burgonya ára közel 50%-kal nőtt. 2015-öt megúsztuk egy tized csökkenéssel. Olcsó volt a benzin.

2015 decemberében a fogyasztói árak átlagosan 0,9%-kal magasabbak voltak, mint egy évvel korábban. Ebben a hónapban a legnagyobb mértékben a szeszes italok, dohányáruk drágultak, miközben az üzemanyagok ára jelentősen csökkent.

Összességében 2015-ben a fogyasztói árak átlagosan 0,1%-kal mérséklődtek az előző évhez képest.
2015. decemberében,12 hónap alatt (2014. decemberhez viszonyítva) a fogyasztói árak átlagosan 0,9%-kal nőttek. Az élelmiszerek ára 2,2%-kal emelkedett, ezen belül az idényáras élelmiszereké (burgonya, friss zöldség, gyümölcs) 23, de ezen belül a burgonyáé közel 50%-kal, az étolajé 12,7, a cukoré 9,2%-kal nőtt, míg a tejé 9,5, a sajté 6,9%-kal csökkent. A szeszes italok, dohányáruk átlagosan 3,8, a tartós fogyasztási cikkek 1,7, a szolgáltatások 1,5%-kal drágultak. Az egyéb cikkekért (gyógyszerek, járműüzemanyagok, illetve lakással, háztartással és testápolással kapcsolatos, valamint kulturális cikkek) 2,8, ezen belül a járműüzemanyagokért 8,9%-kal kellett kevesebbet fizetni. A háztartási energia ára átlagosan 0,2%-kal csökkent, ezen belül a palackos gázé 13,0%-kal. A ruházkodási cikkek ára 0,1%-kal mérséklődött.

Egy hónap alatt, 2015. novemberhez viszonyítva a fogyasztói árak átlagosan 0,3%-kal csökkentek. Az élelmiszerek ára 0,5, ezen belül az idényáras élelmiszereké 1,9, a sertéshúsé 0,9, a kenyéré 0,8%-kal mérséklődött. Nőtt többek között az étolaj (1,6%) és a tojás (0,6%) ára. A háztartási energia és a szolgáltatások ára átlagosan nem változott. Az egyéb cikkek ára átlagosan 0,8%-kal csökkent, ezen belül a jármű üzemanyagoké 1,9%-kal. A tartós fogyasztási cikkek ára 0,3, a szeszes italok, dohányáruké 0,2, a ruházkodási cikkeké 0,1%-kal mérséklődött.

2015. év egészében az előző évhez képest a fogyasztói árak átlagosan 0,1%-kal mérséklődtek. Az élelmiszerek ára átlagosan 0,9%-kal nőtt. A legnagyobb mértékben a szeszes italok, dohányáruk drágultak (3,1%-kal). A szolgáltatások ára átlagosan 1,9, a tartós fogyasztási cikkeké 0,8%-kal emelkedett. A ruházkodási cikkek ára átlagosan nem változott. A legnagyobb mértékben az egyéb cikkek ára csökkent (4,6%), a háztartási energia ára 2,9%-kal mérséklődött.

(KSH, 2016. január 14.)

Dinnyéskedés: szolid lökdösődés volt csak

A legolcsóbb és a legdrágább dinnye között 84 forint volt a különbség, így indult a magyar dinnyeszezon 2015-ben. Kóstoltunk is.

A vásárlók a görögdinnyében a kóstoltatást imádják a legjobban, mellette pedig az ár izgatja őket leginkább, ezért a blokkk.com azt vizslatta az áruházakban, mennyiért is adták a szezon legelején a görögdinnyét.

Két dinnyés hétvégét is górcső alá vett a blokkk.com, így július 3-án és 4-én, pénteken és szombaton, majd egy hét múlva, 10-én és 11-én is körülnézett néhány budapesti áruházban. Természetesen csak pénteken és szombaton, vasárnap már nem, pedig milyen jó lett volna, de hát ekkor az üzletek többsége zárva van, a kivételezett nyitva tartók meg esetleg drágábbak, mint hétköznap. Az első júliusi hétvégén még kevés magyar dinnye volt az áruházak polcain, egy héttel később már sokkal több.

Finom volt, de lehetett volna édesebb is

Kóstoltunk is természetesen, de vigyázat, a meglékelt dinnyét ha nem viszi el a vásárló, másnak eladni már nem lehet, mert tilos. És lékelni is csak ott lehet, ahol a dinnye is, a vágóeszközök is tisztíthatók, így az útszéli árusoknál erre kevés az esély. Természetesen a kóstoltatásnak is megvannak a maga szabályai, nem véletlen, hogy a dinnyét kínáló lányok ilyenkor gumikesztyűt is húznak.

Ha már a budaörsi Auchanban lehetett kóstolni, megtettük ott. A kóstoltatás helyén folyamatos volt a nyüzsgés, szépen gyűltek a hulladékgyűjtőben a fogpiszkáló pálcikák, amelyekre rátűzték a dinnyefalatkákat, de nem mindenki szaladt utána a dinnyésládákhoz megkopogtatni és utána a mérleghez mérlegelni.

Benyomásaink nyilván nem egyeznek minden vásárló véleményével, feltehetően a termelőkével és az áruházéval sem, azt nem is tagadjuk, hogy finom volt, de hát lehetett volna édesebb is a megkóstolt dinnyedarabka.

Kezdjük a mustra végén - július 10-én és 11-én

Nos, a dinnyetermelők réme, a rettegett árverseny azért megindult, még ha csak csak visszafogottabbnak tűnő keretek között is. Igyekeztünk több boltot is megkeresni, de a piacvezetőket, a dinnyepiac korábbi lékelőit nem lett volna szakszerű kihagyni. Bizonyára kitalálható, hogy a legolcsóbbak az Auchan és a Tesco voltak, a többség pedig a 139-149 forintos árakat választotta.

Az Auchan és a Lidl azonnal akcióval indította a magyar dinnyeszezont, legalábbis a találomra felkeresett áruházakban. Az Auchan 54 forintot, a Lidl 30 forintot engedett az árból, de az némileg homályos, miképpen számolták ki mindezt. Igaz, a dinnye főszezonja előtt drágább az import dinnye, tehát elvileg van miből engedni, de az Auchannál 10 forint hibádzik az előző hétvégi árhoz képest (persze lehet, hogy hét közben emeltek egy picit).

A legolcsóbb és a legdrágább görögdinnye között 84 forint volt a különbség.

Végül a legeleje - július 3-án és 4-én

Nézzük akkor az első dinnyés hétvégét néhány boltban (ötöt választottunk ki, ami éppen útba esett), hiszen a magyar görögdinnye szezonját csak későbbre ígérték, de nem árt előtte is tájékozódni, hiszen dinnye azért akad korábban is.

A legolcsóbb a budaörsi Tesco volt, 99 forintért mérte kilóját, természetesen csak azért ilyen olcsón, hogy ezen a hétvégén kiszórja gyorsan az importot és helyet csináljon a hazainak (legalábbis régen ezzel magyarázták a 99 forintos szezonnyitó árat, de tegyük hozzá, ez most csak néhány napos akció volt). A kihelyezett ládák feliratán is látszik egyébként, hogy ez igazi görög görögdinnye ( ha már az árcédulán nincs ott a származási hely). A második legjobb árat a Mammaut Spar boltjában lehetett találni a megkeresett áruházak közül, de hát itt már 50 forinttal drágább volt a dinnye, mint a Tescoban. Görög görögdinnyét kínált a budaörsi Auchan is, de 159 forintért. A CBA úgy látszik vigyázott a formájára, hiszen ugyanannyiért adta, mint az Auchan. A Fény utcai piacon kérték a legtöbbet, 198 forintot a görögdinnyéért.

Kormányhírverés: ismételve a tavalyi

A Földművelésügyi Minisztérium június végén, egy héttel a remélt rajt előtt harangozta be a görögdinnye július elején indult szezonját. Sok újat nem lehetett hallani a korábbi évekhez képest, de ez senkit sem zavar, ha a dinnye édes és olcsó, no meg hazai, legalábbis a vásárlókat biztosan nem. A dinnyetermelők, a Magyar Zöldség-gyümölcs Szakmaközi Szervezet (FruitVeB) fürgébb volt a, ők már egy kicsit korábban nekiláttak a magyar dinnye népszerűsítésének. A FruitVeB azzal számolt, hogy július elején legalább 120 forintnak kell lennie a görögdinnye kilójának, ami majd a szezon végére lemegy 70-80 forintra. Hát igen, öt forintot már elbuktak.

Kérdés persze az is, hogy mennyi dinnye lesz külföldön, hiszen az agráriumban ez döntő az árfaragásban, vajon jön-e nagyobb mennyiség a határokon túlról, lesz-e a piacokon esetleg a magyar mellett görög görögdinnye is és mit szól mindehhez a vásárló. No, meg az időjárás, mert a dinnyetermés igencsak függ tőle.

(blokkk.com, 2015. július 13.)

Megette a piac az inflációt 2014-ben

2014-ben csökkent az átlagtermék és szolgáltatás ára, ami már nem infláció, hanem defláció.

A Központi Statisztikai Hivatal árjelentése azt mutatja, hogy 2014. decemberében és az év egészében is csökkentek a fogyasztói árak az átlagot tekintve. Az egyes árucsoportokat nézve az élelmiszerek, ruházati cikkek, különféle iparcikkek átlagára egyaránt mérséklődött az előző év azonos időszakához képest, a jövedéki termékek kivételével, ahol az adóemelések drágulást okoztak. Döntő volt ebben, hogy az élelmiszerek piacán az orosz embargo okozta túlkínálat lefelé nyomta az árakat, a nemzetközi környezet sem diktált áremelkedést, a visszafogott európai gazdaság is összességében fékezte a vásárlási kedvet, az üzemanyag áresés viszont jót tett a pénztárcáknak. Feltehetően az árviszonyok kedvező alakulásának hátterében az is meghúzódik, hogy nem volt olyan erős a kereslet a vásárlók részéről, hogy lehetett volna árat emelni, viszi - nem viszi, nem kap mást alapon. Ebből is úgy tűnik, hogy a fogyasztás legfőbb hajtóereje az online pénztárgép és az üzemanyag áresés volt.

Az állam költségvetés számolt inflációval, úgyhogy jó kérdés, vajon a defláció milyen hatással volt a költségvetés bevételeire (ahol az áfa-bevételek jócskán nőttek a már említett online kassza hatása miatt).

Nézzük akkor a KSH jelentését. A kedves vásárló, ha esetleg mást tapasztalt az áruházakban, az azért van, mert verseny van a piacon és vannak drágább és olcsóbb áruházak is.

Decemberben a fogyasztói árak átlagosan 0,9%-kal voltak alacsonyabbak, mint egy évvel korábban. Ezen időszak alatt a háztartási energia, az egyéb cikkek, üzemanyagok, az élelmiszerek, a ruházkodási cikkek, valamint a tartós fogyasztási cikkek ára csökkent, a szolgáltatások és a szeszes italok, dohányáruk drágultak.

Összességében, 2014-ben a fogyasztói árak átlagosan 0,2%-kal csökkentek az előző évhez viszonyítva.

Egy hónap alatt – 2014. novemberhez viszonyítva – a fogyasztói árak átlagosan 0,7%-kal csökkentek. Az élelmiszerekért átlagosan 0,7%-kal kellett kevesebbet fizetni, ezen belül csökkent a cukor (4,9%), az idényáras élelmiszerek, azaz a burgonya, friss zöldség, gyümölcs (3,1%) és a sajt (1,1%) ára. Nőtt a tojás (2,9%), valamint az étolaj (1,8%) ára. A ruházkodási cikkek átlagosan 0,4%-kal drágultak egy hónap alatt. A szolgáltatások ára nem változott. Az átlagnál nagyobb mértékben, 2,4%-kal csökkent az egyéb cikkek (lakással, háztartással és testápolással kapcsolatos cikkek, gyógyszerek, járműüzemanyagok, valamint kulturális cikkek) ára, ezen belül a járműüzemanyagokért 5,9%-kal kellett kevesebbet fizetni. A szeszes italok, dohányáruk ára 0,3%-kal csökkent. A tartós fogyasztási cikkekért és a háztartási energiáért 0,1%-kal kellett kevesebbet fizetni.

Tizenkét hónap alatt, 2013. decemberhez viszonyítva, az élelmiszerek ára 0,6%-kal csökkent. Ezen belül csökkent a cukor (19,6%), az étolaj (5,2%), az idényáras élelmiszerek (4,5%), valamint a liszt (3,9%) ára. Drágult többek között a tojás (3,9%), a csokoládé, kakaó (1,7%) és a tej (1,2%). A szolgáltatások átlagosan 1,5, a szeszes italok, dohányáruk 1,2%-kal drágultak. A szolgáltatásokon belül a kulturális, oktatási és szabadidős szolgáltatások ára 2,3%-kal nőtt, a helyi tömegközlekedésé 6,8%-kal csökkent. Az egyéb cikkekért 4,1%-kal kellett kevesebbet fizetni, ezen belül a járműüzemanyagok ára 10,4%-kal csökkent. A ruházkodási cikkek ára átlagosan 0,2, a tartós fogyasztási cikkeké 0,1%-kal mérséklődött. A háztartási energia ára csökkent a legnagyobb mértékben, ami 5,4%. Ezen belül a vezetékes gázért 6,5, az elektromos energiáért 5,7, a távfűtésért 5,3%-kal kellett kevesebbet fizetni 2013. decemberhez
viszonyítva.

2014-ben a fogyasztói árak átlagosan 0,2%-kal csökkentek az előző évhez viszonyítva. A legnagyobb mértékben a háztartási energia ára csökkent, 11,7%-kal. Árcsökkenés következett be a ruházkodási cikkek (0,7%), a tartós fogyasztási cikkek (0,5%), az egyéb cikkek (0,5%), valamint az élelmiszerek (0,4%) esetében. A szeszes italok, dohányárukért átlagosan 6,2, a szolgáltatásokért 1,8%-kal kellett többet fizetni, mint egy évvel korábban.

Az EU 28 tagországában 2014. novemberben a fogyasztói árak (a harmonizált előzetes adatok szerint) átlagosan 0,4%-kal voltak magasabbak, mint 2013. novemberben. Bulgáriában és Görögországban csökkentek leginkább az árak (1,9 és 1,2%-kal), míg a legnagyobb drágulás Romániában, valamint Ausztriában (1,5-1,5%) következett be novemberben.

(KSH, 2015. január 14.)

2013. évi infláció itthon: lehúzva

2013-ban 1,7%, az év utolsó hónapjában 0,4% volt az infláció Magyarországon.

Decemberben a fogyasztói árak 0,4 százalékkal voltak magasabbak, mint egy évvel korábban. A háztartási energia, valamint a tartós fogyasztási cikkek és a ruházkodási cikkek ára csökkent, mialatt a szeszes italok, dohányáruk és a szolgáltatások átlag felett drágultak – jelentette a KSH. Vagyis a novemberi 0,9 százalék után tovább esett az infláció, ami részben az újabb rezsicsökkentéssel függ össze. Ez azt is jelenti, hogy az 1974 óta vezetett statisztika szerint nem volt még soha olyan hónap, hogy ilyen alacsony (0,4 százalék) legyen a fogyasztói árak emelkedési üteme. 1974 elején mértek egyszer 0,6 százalékos inflációt. Összességében, 2013-ban a fogyasztói árak átlagosan 1,7 százalékkal emelkedtek az előző évhez viszonyítva.

2013-ban a fogyasztói árak átlagosan 1,7 százalékkal emelkedtek az előző évhez viszonyítva. A legnagyobb mértékben a szeszes italok, dohányáruk drágultak, 10,9 százalékkal. Átlag felett növekedtek továbbá a szolgáltatások (3,6 százalék) és az élelmiszerek (2,8 százalék) árai. Az átlagnál kisebb mértékű áremelkedés következett be az egyéb cikkek (0,5 százalék) körében. A ruházkodási cikkekért átlagosan 0,4, a tartós fogyasztási cikkekért 1,9, a háztartási energiáért 8,5 százalékkal kellett kevesebb fizetni, mint egy évvel korábban. Az alacsony inflációt elsősorban a rezsicsökkentések okozták, vagyis a központi árszabályozás nyomta le az árakat. Ugyanakkor ellentétes hatást is kifejtettek egyes kormányzati intézkedések. A trafikrendszer nyomán átalakuló dohánypiacon meredek áremelkedést tapasztalhattunk.

A 2 százalék alatti infláció az év egészére egyben azt is jelenti, hogy a Magyar Nemzeti Bank nem érte el a 3 százalékos inflációs célját a sorozatos kamatvágások mellett sem. Ezt ugyanakkor a kormányzati intézkedések okozták, csak most éppen ellentétes irányban. Ezt támasztja alá, hogy a maginfláció, ami jobban tükrözi a piaci folyamatokat, az MNB célja körül alakult. Korábban általában éppen magasabban alakult az infláció, mint az MNB célja, az adóemelések miatt. Az év egészében 3,3 százalékos maginflációt mért a KSH – ami jobban tükrözi a piaci folyamatokat, mint a főindex –, decemberben pedig 3,5 százalékkal nőtt a szezonálisan kiigazított inflációt ütem.

Az elemzők várakozása szerint még nincs itt az infláció alja, a bázishatás miatt januárban 0,2 százalékra süllyedhet a fogyasztói árindex, ami függ azonban a forint árfolyam alakulásától és az üzemanyag áraktól is. 2013. év folyamán jelentős dezinfláció zajlott le hazánkban, mivel 2012 decemberében az éves fogyasztói árindex még 5 százalékon állt. Az áremelkedés mérséklődését elsősorban a rezsicsökkentés, vagyis a hatósági árak mérséklődése vezette. Ez több mint 2 százalékpontot magyaráz a 4,6 százalékpontos éves mérséklődésből.

Egy év alatt, 2012. decemberhez viszonyítva, az élelmiszerárak az átlagosnál kisebb mértékben, 0,1 százalékkal emelkedtek. Ezen belül nőtt a sajt (8,5 százalék), a tej (6,3 százalék) és a száraztészta (3,0 százalék) ára - közölte a KSH. Árcsökkenés következett be többek között a liszt (18,8 százalék), a tojás (14,2 százalék), az étolaj (13,2 százalék) valamint a cukor (11,3 százalék) esetében. Az átlagosnál nagyobb mértékben, 12,0 százalékkal emelkedett a szeszes italok, dohányáruk ára. A szolgáltatások esetében szintén átlag feletti volt az árnövekedés (3,7 százalék), ezen belül azonban a víz-, a csatorna- és a szemétszállítás díja átlagosan mintegy 11 százalékkal csökkent, mialatt a helyi tömegközlekedés 4,9 százalékkal került többe. Az egyéb cikkek is átlag felett drágultak (0,9 százalék), ezen belül a járműüzemanyagok ára 0,7 százalékkal nőtt. A tartós fogyasztási cikkekért átlagosan 1,6, a ruházkodási cikkekért 1,1 százalékkal kellett kevesebbet fizetni. A háztartási energia ára csökkent a legnagyobb mértékben (17,7 százalék). Ezen belül az elektromos energiáért 20,1, a vezetékes gázért 20,0, a távfűtésért 18,7 százalékkal kellett kevesebbet fizetni 2012. decemberhez viszonyítva.

Egy hónap alatt – 2013. novemberhez viszonyítva – a fogyasztói árak átlagosan 0,5 százalékkal csökkentek. Ezen belül az élelmiszerek ára szintén csökkent, 0,3 százalékkal. Árcsökkenés volt megfigyelhető a csokoládé, kakaó (4,0 százalék), a liszt (3,4 százalék), a cukor (1,8 százalék) és a sertéshús (1,3 százalék) esetében. Nőtt azonban a tojás (1,0 százalék) és a párizsi, kolbász (0,4 százalék) ára. A legnagyobb mértékben a szeszes italok, dohányáruk drágultak 1,2 százalékkal. Szintén áremelkedés (1,0 százalék) következett be az egyéb cikkek körében (ide tartoznak: a lakással, háztartással és testápolással kapcsolatos cikkek, gyógyszerek, járműüzemanyagok, valamint kulturális cikkek), ezen belül a járműüzemanyagokért 2,5 százalékkal kellett többet fizetni. A szolgáltatások kismértékben drágultak (0,1 százalék). A ruházkodási cikkek ára nem változott. A tartós fogyasztási cikkek körében kisebb árcsökkenés volt megfigyelhető (0,1 százalék). Az átlagnál nagyobb mértékben, 8,1 százalékkal csökkent a háztartási energia ára, ezen belül az elektromos energia és a vezetékes gáz esetében az összességében mintegy 11 százalékos árcsökkentés teljes egészében megjelent az árindexben.

(Világgazdaság, 2014. január 15.)

Resorts World Sentosa — Játékgépek Ausztráliában FORRÁS: AFP/WILLIAM WEST

GettyImages-474188954 — Játékgépek Ausztráliában FORRÁS: AFP/WILLIAM WEST

Több mint 100 magyar bort díjaztak FORRÁS: SHUTTERSTOCK

Tejtermelők demonstrációja az olcsó külföldi tej ellen

Beaufort sajtot készítenek a franciaországi Moûtiersben

A csehek továbbra is világelsők a sörfogyasztásban.

A csehek továbbra is világelsők a sörfogyasztásban. ₪₪₪

A cseh sörfőzdék 2018-ban 5,2 millió hektoliter sört exportáltak, ami 11 százalékos növekedést jelent, írja az Origo a Cseh Sör és Maláta Szövetség közleménye nyomán. Korábban nem volt még példa arra, ami most bekövetkezett, hogy a tartályokban és hordókban tárolt sörök eladott mennyisége meghaladta a palackozott sörökét, olvasható a cseh állami rádió honlapján.

Miközben a csehek továbbra is világelsők a sörfogyasztásban, egy ideje stagnál a belföldi értékesítés mértéke. Tavaly 140 liter/fő volt az átlagfogyasztás Csehországban, és szakértők nem számítanak további növekedésre, írja a V4NA nemzetközi hírügynökség. Ezzel szemben a cseh sörexport a külföldi piaci igények hatására fokozatosan bővül.

Jirí Vesely, a Cseh Sör és Maláta Szövetség elnöke szerint az utóbbi 11 évben a cseh sörexport 62 százalékkal bővült. A legnagyobb cseh sör importőr Szlovákia, Németországot és Lengyelországot megelőzve. Jelentősen nőtt a Magyarországra szállított cseh sör mennyisége is.

illusztráció FORRÁS: AFP/MICHAL CIZEK

Az Európai Unión kívülre irányuló export egyötödével nőtt 2018-ban. A labdarúgó világbajnokságnak köszönhetően pedig az orosz import 54 százalékkal növekedett.

A cseh sört importáló országok közé újonnan bekerült Angola, Bahrein, Bermuda Szigetek, Fülöp-szigetek, Szenegál és Ecuador is, számolt be a cseh állami rádió.

(Origo, 2019. június 3.)

Bírjuk a sört

7 millió liter sörrel több csorog le a magyar torkokon.

A jelek azt mutatják, hogy a hazai fogyasztás a minőségi sörök felé mozdul el, írja a Népszava. A magyar sörpiacon 2018-ban 629 millió liter sör fogyott, szemben a 2017-es 622 millió literrel.

Az öt legjelentősebb sörgyártó (Borsodi Sörgyár Kft., Calsberg Hungary Kft., Dreher Sörgyárak Zrt., Heineken Hungária Zrt. és a Pécsi Sörfőzde Zrt.) együttes belföldi értékesítése 2018-ban több mint 15 millió palackkal haladta meg az előző évit - ez 1,2 százalék feletti növekedésnek felel meg.

“Nem véletlen, hogy a társasági események “királya” még mindig a csapolt sör, hiszen annak a frissessége és ízharmóniája adja vissza azt a figyelmet és gondoskodást, amit a sörfőzés mestereitől kap a gyártás során. Az emberek szeretik az igényes, nagy szakértelemmel készült különlegességeket, ezért választják előszeretettel a prémium söröket” - magyarázta Ali Rawech Szami, Kraft Sör Egyesületének képviselője.

Dr. Kántor Sándor szerint 2019-ben folytatódik a korábban megkezdődött tendencia. 2019-ben is egyre több fogy a prémium sörökből, tovább nő az ízesített és ízesítettlen alkoholmentes sörök forgalma, míg az olcsóbb, alacsonyabb minőségű termékek fogyasztása tovább csökken.

(Népszava, 2019. május 10.)

Sörfrász Svejkéknél is

Elérte a sörfőzdei forradalom a legnagyobb sörfogyasztó nemzetet.

Csehországban tavaly 440-re emelkedett a minisörgyárak száma az egy évvel korábbi 400-ról - közölte a minisörgyárak cseh-morva szövetsége Prágában, írja az Origo.

Átlagosan nagyjából hetente fog megnyílni egy-egy minisörgyár 2019-ben is a várakozások szerint. Csak a cseh fővárosban, Prágában már ötven minisörgyár működik.

A kilencvenes évek elején csak egyetlen, a több száz éves múltra visszatekintő prágai U Fleku minisörgyár működött. Az elmúlt negyedszázad alatt országszerte jó félezer új minisörgyár alakult, közülük azonban néhány tucatnyi megbukott és befejezte termelését. A piacon maradók közül némelyik termelése ugyanakkor már túllépte a 10 ezer hektolitert, ami a hatályos szabályozás szerint a minisörgyárak éves termelésének felső határa, és ezzel átkerültek az ipari sörgyárak kategóriájába. Ezekből jelenleg félszáz működik az országban. Az évi tízezer hektoliteres termelésig a sörgyárak kedvezményesen adóznak.

A minisörgyárakban főzik az évi cseh sörtermelés 2,5 százalékát, fél százalékkal többet, mint 2017-ben.A termékek 90 százalékát vendéglőkben adják el csapolt sörként, míg 10 százalék palackozva kel el főleg a nagy üzletláncokban.

A szövetség kimutatása szerint a legtöbb minisörgyár évi kapacitása 900-1.000 hektoliter között mozog, ami általában egy-két közepes nagyságú vendéglő évi keresletét elégíti ki.

A minisörgyárak sörei iránti kereslet folyamatosan nő, aminek az sem akadálya, hogy ezek a sörök átlagban 30-50 százalékkal drágábbak, mint a nagy sörgyárak termékei. A minisörgyárak számára kedvező, hogy egyre több vendéglő rendel söreikből, és azokat különlegességként ajánlja vendégeinek.

Csehországban a minisörgyáraknak nagy hagyományuk van, hiszen az 1948-as kommunista hatalomátvétel előtt számos faluban, városban volt egy ilyen cég, hivatalosan számuk ezer körül mozgott.

Csehországban az utóbbi években az egy főre eső éves sörfogyasztás 143-145 liter körül mozog, ez a világon a legmagasabb. 2018-ban Csehországban 20,3 millió hektoliter sört főztek, ebből több mint 16 millió hektoliter a belföldi piacon kelt el.

A szövetség azzal számol, hogy a minisörgyárak száma még legalább egy évtizedig emelkedni fog Csehországban.

(Origo, 2019. március 14.)

Sörpiac: nőtt egy kicsit

De nagyot robbant a prémium sörpiac.

Hetvenhatezer hektoliterrel több sört adtak el 2019-ben a vezető sörgyárak a hazai piacon, írja a Világgazdaság. A felsőkategóriás sörök értékesítése 2018-ban messze az átlag felett, összesen 24 százalékkal nőtt. Szintén átlag feletti növekedést ért el az alkoholmentes és az ízesített sörök forgalma is.

A Magyar Sörgyártók Szövetségének sörpiaci elemzése szerint 2018-ban 1,3 százalékkal több, összesen 6,3 millió hektoliter sört értékesített Magyarországon az öt vezető sörgyártó: a Borsodi Sörgyár Kft., a Dreher Sörgyárak Zrt., a Heineken Hungária Sörgyárak Zrt., a Carlsberg Hungary Kft., valamint a Sörszövetség értékeléséhez adatközlésével hozzájáruló Pécsi Sörfőzde Zrt. – derül ki a Magyar Sörgyártók Szövetségének közleményéből.

Ez hetvenhatezer hektoliter forgalom növekedés 15 millió palackkal több sör elfogyasztását jelentette a 2018-as évben.

A sörpiacon 2018-ban is folytatódott a dinamikus átrendeződés az egyes szegmensek között. A prémium és szuper prémium sörök eladásának növekedése robbanásszerű volt, 2018-ban 24 százalékkal több fogyott, mint 2017-ben. A középkategóriás termékek eladása csekély mértékben, mintegy 1 százalékkal csökkent, a gazdaságos, saját márkás sörök piacának szűkülése tovább gyorsult. Ez utóbbi termékek piacára a vezető gyártók 2018-ban már 8 százalékkal kevesebbet szállítottak.

Új szintre lépett a sörkultúra

Míg az elmúlt években a piac középső kategóriája erősödött, 2018-ban már a prémium és szuperprémium termékek dinamikus növekedése jelezte, hogy a sörfogyasztás a magasabb minőségű termékek irányába fordul. A söripari fejlesztések eredményeként megjelenő új minőségi termékeket a fogyasztók egyre szélesebb köre igényli – mondta dr. Kántor Sándor, a Magyar Sörgyártók Szövetségének igazgatója.

2018-ban folytatódott a növekedés az ízesített és az alkoholmentes sörök értékesítésében is. Az ízesített sörök 317 ezer hektoliterre nőtt forgalma 5 százalékos bővülésnek felel meg. Az alkoholmentes szegmens értékesítése újabb csúcsot döntött, a kategória mérete 116 ezer hektoliterre nőtt 2018 során.

A minőségi sörök növekvő kereslete itthon is meghatározza a gyártási kultúra fejlődésének irányát. Az elmúlt években folyamatossá vált a söripari innováció, a kézműves söröket készítők kísérletező kedve pedig további inspirációt adott a nagyobb üzemeknek is. A termelésben végrehajtott fejlesztések olyan minőségi termékeket eredményeznek, amelyek a legmagasabb elvárásokat is ki tudják elégíteni – tette hozzá az igazgató.

A Sörszövetség tevékenysége nem korlátozódik a sörpiaci trendek értékelésére, hanem célja a sörkultúra és a minőségi sör népszerűsítése is. 2018-ban folytatódott a szervezet „Sör mi több” nevű kezdeményezése, amely a minőségi sörnek a magyar gasztronómiában betöltött tradicionális szerepét, a csapolt sör és a hozzá tartozó vendéglátás fejlődését, a tökéletes sörélmény iránti igényt kívánja erősíteni. A 2014-ben kezdődött munka eredményeként megállt a csapolt sör piaci részének csökkenése. Ez a kategória tavaly már stabilan 10 százalékot képviselt a szövetség tagvállalatai által értékesített sör mennyiségéből, forgalma 2018-ban 3,6 százalékkal nőtt.

Az öt vállalat ÁFA befizetései közel 14 százalékkal nőttek 2018-ban és meghaladták a 30 milliárd forintot.

A hazai sörgyárak 2018-ben is növekvő mértékben vették ki a részüket a közteherviselésből. Összes adó és járulékbefizetései meghaladták a 80 milliárd forintot. A fenti költségvetési befizetéseken túl a Sörszövetség tagvállalatai több százmillió forintot költenek önkéntesen is fenntarthatósági programokra, mint az újratölthető üvegek széleskörű használata és az alumínium doboz csomagolások visszagyűjtése és újrahasznosítása.

(Világgazdaság, 2019. február 18.)

Japán lett a London Pride

Japán kézbe jutott az egyik legismertebb angol sörmárka.

A Sky News cikke szerint a családi tulajdonban lévő Fuller's az üzlet részeként azt a nyugat-londoni sörfőzde, a Griffin Brewery-t is eladta, ahol a céget 1845-ben megalapították. A Fuller's továbbra is a márkanév tulajdonosa marad, a gyártás és terjesztés viszont az Asahi kezébe kerül, a márkanévért pedig licencdíjat fizet a brit cégnek.

A Fuller's a sörfőzdék mellett számos pubot és szállodát is üzemeltet, amelyek a nyereségének a 87 százalékát termelték az elmúlt időben, ezek továbbra is a család tulajdonában maradnak. Ezekben pedig továbbra is folyik majd a London Pride, a cég ugyanis stratégiai megállapodást is kötött erről az Asahival.

A japán Asahi amúgy a globális sörpiacon viszonylag kicsi szereplő, főleg az olyan óriási sörpolipokhoz képest, mint a belga-brazil Ab InBev, amely nemrég felvásárolta a legnagyobb versenytársának számító SAB Millert. Viszont az Asahi is folyamatosan terjeszkedik, 2017-ben például számos kelet-európai sörmárkát vásárolt meg, többek között a cseh Pilsner Urquell-t és a magyar Drehert is.

(Index, 2019. január 26.)

Bezár a Heineken martfűi gyára

Végleg bezár a Heineken Hungária Zrt. martfűi gyára.

A munkavállalóknak Sopronban kínál álláslehetőséget a vállalat, írja az Origo. A cég Sopronban bővíti logisztikai kapacitását, így a közelmúlt fejlesztéseinek nyomán megnőtt gyártókapacitást már a helyi raktári bázis is ki tudja szolgálni. A soproni fejlesztést a gyártás rugalmasságának biztosítása és energiatakarékossági szempontok is indokolják.

A Heineken Hungária korábban, hatmillió eurós befektetéssel, sikeresen szervezte egy centrumba a teljes hazai sörgyártását. Ezt követi most a logisztikai bázis központosítása a Sopronban működő gyár közelében - olvasható a közleményben.

A vállalat számít minden egyes munkavállalójának szakmai tapasztalatára és munkájára, ezért az a 16 munkavállaló, akik eddig a cég martfűi logisztikai telephelyén dolgoztak, nemcsak lehetőséget, de támogatást is kapnak, hogy - amennyiben kívánják - a soproni telephelyen folytassák munkájukat.

A Heineken Hungária feladatának tekinti azt is, hogy a sörgyár korábbi területe Martfű és a térség számára a lehető legjobban hasznosuljon, ezért fordult a Nemzeti Befektetési Ügynökséghez.

Papp Antal, Martfű polgármestere elmondta: tájékoztatták a gyár végleges, december 31-i, megszűnéséről. Hozzátette, hogy emiatt a város a jövőben körülbelül százmillió forint iparűzési adóbevételtől esik el.

A nyilvános cégadatok szerint a Heineken Hungária Zrt. értékesítésének nettó árbevétele 2017-ben 53 milliárd 875 millió forint volt, 2016-ban 52 milliárd 368 millió forint. Az árbevétel túlnyomó része belföldi értékesítésből származik.

A cég adózott eredménye 2017-ben csaknem 170 millió forint volt, míg 2016-ban 400 millió forint veszteséget ért el. A társaság márciusban közölte, hogy kétmilliárd forint saját forrásból harminc százalékkal bővíti kapacitását, emellett optimalizálja gyártását soproni gyárában. A beruházással a mintegy 250 embert foglalkoztató üzemben csaknem negyven új munkahely jön létre, és éves szinten mintegy 400 ezer hektoliterrel több sört fognak gyártani. A kapacitásbővítéssel nem jut majd több sör a piacra, mert az nagyságrendileg kiváltja majd a közeljövőben Martfűn megszűnő gyártást.

(Origo, 2018. október 17.)

Sör, kézműves, de mégse

Nagyüzemi kézműves sör. Mintha.

Aki szokott sörözni, annak az utóbbi pár évben már biztosan feltűnt, hogy a boltok sörös hűtőiben egyre nagyobb részt foglalnak el a különleges sörök, írja az Index. És most nem a kézműves főzdék térhódítására gondolunk, hanem a legnagyobb gyártók erre adott válaszára, ami felforgatja a hagyományos sörkínálatot.

Nagy volt a kézműves nyomás

Mivel a kézműves sörök felfutása a világ néhány más részén a hazainál korábban lejátszódott, nagyjából lehetett rá számítani, hogy mit fognak lépni a piaci részesedésükért aggódó nagy gyártók. Az USA-ban, ahol sokkal előrébb tart a folyamat, többféle módszert is bevetnek a domináns szereplők: felvásárolják a kis cégeket, marketingkampánnyal próbálják cikinek beállítani a kézműves sörös flancolást, és saját termékekkel igyekeznek uralkodó pozícióba kerülni a különleges piacrészen belül is.

Mivel az embereknek láthatólag bejönnek a sima lageren túlmutató sörök, a legjobbnak talán az utolsó stratégia tűnik, és ennek jeleit látjuk az elmúlt években a boltok kínálatában is: gombamód szaporodnak a nagy gyártók újabb és újabb különleges sörei, az egyszerű lagereknél eggyel drágább, de azért az átlag kézművesnél még bőven megfizethetőbb árkategóriában.

Megkerestük a legnagyobb három hazai forgalmazót, hogy mondják el, mit érzékelnek a kereslet átalakulásából, mennyire mennek jól az új típusú sörök, és a válaszokból kiderült:

2018 NYARÁN A NAGY GYÁRTÓK MINDEN 5.-10. ELADOTT SÖRE AZ ÚJABBAN PIACRA DOBOTT FAJTÁK KÖZÜL JUT KI, VAGYIS A KÜLÖNLEGES SÖRÖK MEGLEHETŐSEN FELFORGATTÁK A PIACOT RÖVID IDŐ ALATT.

A Sopronit gyártó Heineken kérdésünkre közölte, hogy az Óvatos Duhaj IPA, amely a felsőerjesztésű nagyüzemi sörök között elsőként jelent meg a magyar piacon, mostanra eléri a teljes Soproni családon belül a 10 százalékos súlyt. A cég szerint az IPA-nak nagyrészt korábban is sörkedvelő fogyasztói vannak, de olyan is akad aki ennek hatására kezdett el ismerkedni a sörökkel. Ezt az is alátámasztja, hogy a Heineken szerint a Soproni márkacsaládon belül nem érződik az átvándorlás, a klasszikus lager sör továbbra is stabilan teljesít.

Nem számít az ár - annyit

A Heineken szerint a piacon az elmúlt években jól látható tendencia a felfelé váltás, a prémium sörök forgalma nő és az alacsony árkategória csökken. Ez főként a fogyasztók tudatossága, minőségi iránti igényessége miatt van és persze segít a javuló vásárlóerő is. A cég azt is közölte, most ősszel új sört dobnak piacra az Óvatos Duhaj családon belül. (Iparági pletykák szerint ez egy porter típusú sör lesz, ami az IPA-hoz hasonlóan felsőerjesztésű, a stout rokona.)

A japán Asahi tulajdonában álló Dreher még nagyobb arányú eltolodásról számolt be kérdésünkre. A cég azt írta, a Dreher újabb változatai (a Pale Ale, valamint a különböző komlóvariánsokkal ellátott termékek, pl. hidegkomlós, mozaik komlós) előállítási mennyiséget tekintve manapság már a Dreher termékek 20 százalékát jelentik, vagyis minden 5. termék valamilyen típusú variáns közül kerül ki.

A cég szintén azt a sörpiaci trendet tapasztalja, hogy általánosságban a prémium termékek irányába indult meg a kereslet. "Ebből következik az is, hogy a Dreher esetében a variánsok fogyasztása nem az anyamárka kárára növekszik, hanem új fogyasztókat és újonnan kialakult fogyasztási alkalmakat vonz, tehát a két típusú termék nem vonja el egymástól a vásárlókat" – írták.

De azért a sört is szeretjük

Az amerikai (Molson Coors) tulajdonú Borsodi érdeklődésünkre a konkurenciával összhangban közölte, hogy az utóbbi egy évben pozitív tendenciákat tapasztalt a piacon, mind az értékesített volumen, mind az értékesített sörök típusát illetően: a fogyasztók egyre jobban keresik a prémium söröket, bővül a kereslet. A cég adatokat nem közölt, de azt írta, hogy utóbbi egy évben bemutatott innovációi, mint a csak csapolva kapható Borsodi Nitro, vagy - a gyár fennállásának 45 éves évfordulójára készült - Borsodi Mester egyre keresettebb. Legnépszerűbb termékük azonban továbbra is a klasszikus világos sör.

A hazai sörfogyasztás mintegy 90 százalékát a Heineken-Dreher-Borsodi hármas sörei adják, de ott van még mellettük az egyetlen magyar tulajdonosi struktúrájú nagyüzemi főzde, a Pécsi Sörgyár, amely 2017-ben a Szemerey család érdekeltségébe került. Szemereyék az átvételkor már eleve úgy álltak neki, hogy kizárólag a minőségi szegmensre, a kisüzemi jellegű sörökre mennek rá, és a 2017-re vonatkozó céges beszámolók szerint ez anyagilag meg is térült nekik. A 2016-ban még félmilliárdos veszteséget termelő cég ma már pilsből, lagerből és búzából is csak prémium kategóriát gyárt, a tavalyi évet 264 milliós pluszban zárta, ami önmagában is jelzi a sörpiac eltolódását ebbe az irányba.

(Index, 2018. szeptember 3., Előd Fruzsina írása)

A meleg és a foci vb is lök egyet a sörpiacon

Nőtt a hazai sörfőzdék száma.

A nyári meleg és az oroszországi labdarúgó világbajnokság bizonyára egyaránt jó hatással lesznek a hazai sörgyárak 2018-as teljesítményére, de az elmúlt 3 év adatait vizsgálva sem panaszkodhatnak a magyarországi főzdék – derül ki az OPTEN céginformációs szolgáltató adataiból, ismerteti a Világgazdaság.

2016 óta folyamatosan nő a hazai sörgyártással foglakozó vállalkozások száma, annak ellenére, hogy a 2016-ban elért 149 milliárd forint összárbevételt a rákövetkező évben nem sikerül elérnie az iparágnak. 2017-ben a szektor árbevétele 146 milliárd forintra csökkent. Ugyanakkor a sörgyártók stabilitását mutatja, hogy az új cégbejegyzések mellett a piac szereplői ellen csak mutatóban indult felszámolási eljárás és kényszertörlés.

Az alkalmazotti létszám csekély mértékű csökkenése nem befolyásolta érdemben a cégek teljesítményét. Mind az árbevétel, mind a dolgozói létszám, de a működő vállalkozások számának alakulása terén is megfigyelhető, hogy a trendek a piac kis és nagy szereplőit hasonlóan érintették, számottevő különbség nem mutatható ki közöttük.

A hazai piacot négy nagy cég uralja:

a Dréher Sörgyárak Zrt.,
a Heineken Hungária Sörgyárak Zrt.,
a Pécsi Sörfőzde Zrt.
és a Borsodi Sörgyár Kft.

E négy cég teljesítménye teszi ki az iparág 2017-es árbevételének 98 százalékát. Mellettük számos mikro-, valamint kisvállalkozás és családi főzde működik szerte az országban, meglovagolva a kézműves sörök iránt az elmúlt években kialakult keresletet.

Az iparág teljesítményének értékeléséhez tegyük azt is hozzá, ezt az eredményt a piaci szereplők úgy érték el, hogy az európai uniós támogatási rendszerben a sörgyártás a borászattal ellentétben nem kapott kiemelt prioritást.

A hazai főzdéknek a pályázati források megszerzéséért sok más profilú vállalkozással együtt kellett versenyezniük. Nem voltak olyan pályázati kiírások, melyek kifejezetten a sörkészítéssel foglakozó cégek számára jelentek volna meg. Ebből következően, nem meglepő, hogy 2014 és 2017 között mindösszesen 783 millió forint uniós támogatás jutott el a magyarországi sörgyárakhoz, ami elenyésző a gazdaságfejlesztési programban fellelhető összegekhez viszonyítva.

Ezek a támogatások viszont a kisebb piaci szereplőket gazdagították, mivel a nagyvállalkozások a pályázati kiírások döntő részéből ki voltak zárva.

A szezonális időjárási hatások és a fesztiválok mellett az iparág jövedelmezőségét az ízesített sörök és ciderek piacán a „chipsadó” emelése, míg az iparág egészét tekintve a prémium sörök iránti növekvő kereslet fogja meghatározni a jövőben, véli Hantos Zoltán, az OPTEN céginformációs szolgáltató projektmenedzsere.

(Világgazdaság, 2018. július 13.)

Martfű helyet Sopronban gyárt a Heineken

Martfű logisztikai központ lesz, a soproni Heineken gyárat viszont bővítik.

Kétmilliárd forint saját forrásból harminc százalékkal bővíti kapacitását, emellett optimalizálja gyártását a Heineken Hungária Zrt. soproni gyárában - jelentette be a cég Sopronban.

Thuróczy Zoltán, a Soproni Sörgyár vezetője elmondta, hogy 2018 végéig a gyár területén épületeket bontanak, új göngyöleg tárolót, szociális blokkot, készáru raktárat alakítanak ki, emellett duplájára bővítik a szűrőüzemet, utat és csatornát építenek. A beruházás a termelésben nem okoz fennakadást.

Az MTI kérdésére elmondta, hogy a beruházással a mintegy 250 embert foglalkoztató soproni gyárban közel negyven új munkahely jön létre, és éves szinten mintegy 400 ezer hektoliterrel több sört fognak gyártani az üzemben. A kapacitásbővítéssel nem összességében nem jut majd több sör a piacra, mert az nagyságrendileg kiváltja a közeljövőben Martfűn megszűnő gyártást - tette hozzá. Több eszközt is áttelepítenek Martfűről Sopronba, egyebek mellett kompresszorokat, tartályokat és úgynevezett nyomótankokat.

José Matthijsse, a Heineken Hungária Zrt. vezérigazgatója elmondta, hogy a marfűi gyártóbázis Sopronba telepítése mellett a hazai piacon megnövekedett Soproni sör kereslete is indokolja a beruházást. Törhetetlennek nevezte a több mint 120 éves kapcsolatot Sopron és a sörgyár között a vezérigazgató, és meglátása szerint a beruházás azt is mutatja, hogy a csoport hosszútávon elkötelezett a város mellett.

A soproni gyárban közel száz féle terméket gyártanak, 2018-tól az ízesített radlerekbe Magyarországon termelt gyümölcsök kerülnek.

Barcza Attila, Sopron fejlesztési tanácsnoka, a Fidesz-KDNP szövetség város és környéke országgyűlési képviselőjelöltje azt hangsúlyozta, hogy a sörgyár ezzel a beruházással éves szinten várhatóan százmillió forinttal több iparűzési adót fizet a városnak, ami további fejlődési lehetőséget jelent az itt élők számára.

A nyilvános céginformációk szerint a Heineken Hungária Zrt. árbevétele 2016-ban 52 milliárd forint volt, mintegy 0,8 milliárd forinttal több, mint 2015-ben. 2016-ban azonban 400 millió forint vesztesége volt. A 2017-ben jelentette be, hogy leáll a sörgyártás a martfűi gyárban, Sopronban viszont bővítenek. A martfűi üzemet fokozatosan disztribúciós és logisztikai központtá alakítják át.

(MTI, 2018. március 20.)

Szépen habzott a magyar sörpiac

Lendületet vett 2017-ben a sörpiac. És nagyot mentek a kis sörfőzdék.

2017-ben 6,2 millió hektoliter sört értékesítettek a hazai piacon a nagy sörgyárak, a kisüzemi főzdék közel 100 ezer hektolitert. Az előző évinél 2017-ben 2 százalékkal több sört adott el Magyarországon a négy vezető hazai sörgyártó: a Borsodi, a Dreher, a Heineken Hungária és a Pécsi Sörfőzde, valamint a piachoz importsörrel hozzájáruló Carlsberg Hungary, írja a Világgazdaság.

Ez 100 ezer hektoliter növekedés, ami 20 millió korsónak felel meg. A Magyar Sörgyártók Szövetsége szerint a prémiumsörök a korábbi szinten fogytak, míg a középkategóriások eladása 10 százalékkal nőtt. A saját márkás sörök piaca 5 százalékkal szűkült, az ízesített söröké pedig 19 százalékkal 302 ezer hektoliterre bővült. Ennél is jobban, 25 százalékkal, 114 ezer hektoliterre ugrott az alkoholmentes piacrész.

Többéves trend a sörfogyasztás elmozdulása a minőség felé – értékelte az adatokat Schillinger Attila, a sörszövetség igazgatója. Mint mondta, a piac középső kategóriája főleg az olcsó, alsó kategóriás sörök rovására erősödött. Felpörgőben a söripari innováció, élesedik a verseny az új típusú sörök piacán. Úgy látja, a minőségi sörök keresletének növekedése világtrend, ami most már itthon is meghatározza a piacot.

A nagyipari prémium- és a kézműves sörök együtt hatnak a hazai sörkultúra fejlődésére – húzta alá. Forgalmi adóból a söripar befizetései 2017-ben 21 százalékkal 27 milliárd forintra nőttek, az adók és járulékok összesen 77 milliárd forinttal járultak hozzá az államkasszához. Ezenfelül az ipar szereplői több százmillió forintot költenek olyan önkéntes fenntarthatósági programokra, amelyek a többutas üveg- és alumíniumdoboz-csomagolások visszagyűjtésére és újrahasznosítására irányulnak.

Folytatódik a szövetség Sör mi több nevű kezdeményezése, amely a sörnek a modern magyar gasztronómiában betöltött szerepére, a hazai sörkultúra fejlesztésére koncentrál. Ebben az évben a sörminőség és a csapolt sörök vannak középpontban. Utóbbi kategória a teljes hazai piac csaknem 10 százalékát teszi ki, de részesedése tavaly egy százalékkal csökkent. Mivel a csapolt sör főként belföldön készül, a csökkenés megfordítása pedig minden hazai gyártó érdeke, a nagy sörgyártók és a kis főzdék együtt fordultak a kormányhoz, hogy a vendéglátásban alkalmazott kedvezményes áfaszintet terjesszék ki a csapolt sörre is.

Nagyot dobtak a kisüzemi sörfőzdék

A kisüzemi főzdékben előállított és forgalomba bocsátott sör mennyisége 2017-ben 500 ezer hektoliterfok volt, ez alapján 405 millió forint jövedéki adót vallottak be a Nemzeti Adó- és Vámhivatal adatai szerint. Átlagosan 5 százalékos alkoholtartalommal számolva ez majdnem 100 ezer hektoliternek felel meg. Éves alapon dupláztak a kisüzemek, hiszen 2016-ban még 247 ezer hektoliterfok után 200 millió forint volt a jövedéki adójuk. Gyenge Zsolt, a Kisüzemi Sörfőzdék Egyesületének elnöke a Világgazdaságnak elmondta: az üzemek nagy része jelentős kapacitásbővítést, termék- és technológiafejlesztést hajtott végre. Nőtt a söreiket kínáló vendéglátóhelyek száma, és termékeik néhány kiskereskedelmi lánc üzleteiben is megjelentek.

(Világgazdaság, 2018. március 7.)

Ment a Carlsberg kézműves söre

Összesimul a Carlsberg és a Horizont Brewing, egy kézműves sör erejéig.

A kisüzemi, kézműves sörök forgalmának jelentős 2017-es és várható 2018 évi növekedése is közrejátszott abban, hogy együttműködési megállapodást kötött a dán sörforgalmazó magyarországi cége, a Carlsberg Hungary Kft. egy kisüzemű sörfőzde, a Horizont Brewing egyik kraft kézműves sörének kizárólagos forgalmazására - közölték a cégek az MTI-vel.

A forgalmazó az új kraft sörből 300-500 hektolitert értékesítésére számít a következő 1-1,5 év alatt. Hangsúlyozták, hogy a kézműves sörök iránt egyre nagyobb az érdeklődés: a sörpiac Magyarországon 6 millió hektoliter, a kézműves piac ennek mintegy 2 százalékát teszi ki, amely 2017-ben közel duplájára nőtt.

A 30 munkavállalót foglalkoztató Carlsberg Hungary Kft. 2004 óta működik Magyarországon, a Carlsberg csoport tagjaként. A nyilvánosan elérhető cégadatok szerint a Carlsberg Hungary Kft. nettó árbevétele a 2016-os lezárt üzleti évben 4,8 milliárd forint volt, 51 millió forinttal nőtt az előző évhez képest. A társaság a 2016-os évet 2,7 millió forintos veszteséggel zárta, a 2015-ös üzleti évben a veszteség még 85 millió forint volt. A cég 30 munkavállalót foglalkoztat.

A Horizont 2013-óta bérfőzőként, 2016 óta saját sörfőzdéjében készít söröket. A 10 munkavállalót foglalkoztató sörfőzdében 200 ezer liter sört készítenek évente. A nyilvánosan elérhető cégadatok szerint a cég nettó árbevétele a 2016-os lezárt üzleti évben 31 millió forint volt, ami 7 millió forinttal haladta meg az egy évvel korábbit. A cég a 2016-os évet 11 millió forint veszteséggel zárta, a 2015-ös 2,5 millió forintos veszteség után.

(MTI, 2018. február 17.)

Nyomult a Heineken

2017-ben piaca, pénzügyi eredménye is nőtt a Heinekennek.

2017-ben a Heineken két számjegyű forgalomnövekedést mutatott fel Brazíliában, emeli ki a Világgazdaság. 2016-os forgalmát 5,3 százalékkal meghaladó bevételről adott számot gyorsjelentésében. Piaci elemzők 5,7 százalékos bővülést vártak. A Bloomberg beszámolója szerint figyelemmel kíséri a Heineken a marihuána amerikai legalizációs hullámát, ám egyelőre nem szerepel terveik között, hogy beszállnának a piacba, ahogyan azt a Corona sörmárkáról ismert riválisuk, a Constellation Brands tette nemrég.

A világ második legnagyobb sörgyártójának üzemi eredménye 3,5-ról 3,7 milliárd euróra nőtt. A Heineken 26 százalékkal, 1,9 milliárd euróra növelte 2017-es adózott eredményét,

A világ második legnagyobb sörgyártója 2017-ben a mennyiséget tekintve az előző évinél 3 százalékkal több sört értékesített világszerte, különösen az ázsiai–csendes-óceáni térségben. Vietnámban is jelentősen túlteljesítették a tervet. A székelyföldi Csiki-csatában sem kapott sebet a Heineken, gyorsjelentésük szerint közelebbről nem részletezett, de két számjegyű bővülést értek el mind söreik, mind ciderféleségeik romániai forgalmában. A magyar piaci helyzetre viszont egyetlen szót sem vesztegetnek a jelentésben.

A Heinekennél azzal is számolnak, hogy 2018-ban gazdálkodásukra kedvezőtlen hatással lesznek az árfolyammozgások. Átlagos 2018-as adóterhelésük 27,6-ről 28 százalékra nő, ami szintén nem túl jó hír.

A Heinekennek egyébként nem kevés pénzébe kerül majd a japán Kirintől 2017-ben 666 millió dollárért megvásárolt brazíliai sörgyártó kapacitások integrálása. A hollandok hazai pályán próbálják megszorongatni a világ legnagyobb sörgyártóját, a belga-brazil Anheuser-Busch InBevet.

(Világgazdaság, 2018. február 14.)

Meg is venné a Heineken gyárait a Csíki Sör

A román és a magyar gyártóegységekre vetett szemet a csíkszentsimoni cég. A holland multi ugyanis bezárná ezeket. És megvennék a Hargita márkát is. De a Heineken nem adja.

A Heinekennel vívott küzdelméről és kisüzemi söreiről ismertté vált csíkszentsimoni cég megvásárolná a holland sörmulti romániai és magyarországi gyártóegységeit, valamint a Hargita sörmárkát is, erősítette meg a Világgazdaságnak Lénárd András, a székelyföldi vállalat tulajdonos-cégvezetője.

A Lixid Projekt Kft. – az Igazi Csíki Sör gyártója – a céget a Heineken-perben is képviselő budapesti Ormai és Társai CMS Cameron McKenna Nabarro Olswang LLP Ügyvédi Irodán keresztül hivatalos levélben értesítette a holland cég vezetőségét, hogy érdekelt a Heineken közelmúltban bezárt martfűi gyártóegysége, valamint a csíkszeredai gyár megvásárlásában.

Az 1974-ben épített, évi 1,5 millió hektoliteres termelőkapacitású csíkszeredai sörgyár tervezett bezárását a Heineken ugyan egyelőre nem erősítette meg, de információk szerint a Marosvásárhelyre költöztetésről szóló elvi döntés már megszületett. A marosvásárhelyi egység egymillió hektoliteres kapacitását korántsem meríti ki a Neumarkt sör gyártása, bőven elfér mellette a Hargita is, az utolsó márka, amelyet még az csíkszeredai „anyagyárban” állítanak elő.

Az újabb karcsúsítás két okra is visszavezethető: a Marosvásárhelyen rendelkezésre álló reptér kínálta komfortra, valamint csíkszeredai környezetvédelmi problémákra. A Heineken ugyanis integrált környezetvédelmi engedély hiányában folytatja tevékenységét, amiért a szakhatóság egy évvel korábban meg is bírságolta. Akkor felszólították a céget, hogy a szennyvízkibocsátást szorítsa „megfelelő keretek közé”, ez azonban mintegy tízmillió eurós beruházást igényelne.

A Maros megyeszékhelyre költöztetéssel az Igazi Csíki Sör gyártója szerint a nemzeti öntudatot, hagyománytiszteletet is célzó Hargita márka üzenetének hitelessége is csorbul, hiszen így már nem lehet tradíciókról beszélni. Ezért aztán a Lixid Projekt készen áll a Hargita márka megvásárlására is.

A Heineken Magyarország Zrt. már korábban megerősítette, hogy a martfűi gyárban 2017-ben kifuttatják, 2018 januárjától pedig teljesen megszüntetik a sörgyártást. A döntés hátterében az áll, hogy a jövedékiadó-törvény 2017 július elsején érvénybe lépett változása kedvezőtlen a cég számára. A cég képviselői úgy nyilatkoztak, hogy egy húsztagú állományt foglalkoztató logisztikai központot hoznak létre az egységben, nagymértékben csökkentve az alkalmazotti létszámot.

A Heineken-egységek iránti vásárlási szándék dinamikus fejlesztési tervekről árulkodik. Az Igazi Csíki Sör-beruházások megközelítik a 20 millió eurót, Lénárd szerint azonban terveik újabb befektetéseket igényelnek. „Ha a kézműves és kisüzemi sör kategóriájában meg akarjuk célozni a hatalmas dél-romániai piacot, akkor további gyártókapacitásokra van szükségünk – mondta a tulajdonos-cégvezető. – Hasonló céljaink vannak a magyar piaccal is, az úttörő jellegű, házhoz szállítással operáló értékesítési politikánk sikere ugyanis a jelek szerint a nagy áruházak irántunk megnyilvánuló érdeklődésében is jelentős pozitív változásokat hozott.”

A fejlemények a Világgazdaság tudósítása szerint két okból is pikánsnak mondhatók, egyrészt a székelyföldi és a holland cég román leánya közötti, a névhasználat ügyében indult pereskedés miatt, amely a Heineken javára ítélő jogerős határozat után egyébként nyugvópontra jutott. Másrészt amiatt, hogy a közelmúltban a Lixid Projekt anyagi nehézségeiről, csődközeli állapotáról szóló sajtóhírek láttak napvilágot. A cég közleményben viszont cáfolta ezeket a híreszteléseket, folyamatosan növekvő értékesítési mutatókról számolt be, a nyáron indított házhozszállítási akcióját teljes sikernek nevezte, a munkatársi állomány és a gépkocsipark jelentős bővülését, új termékek piacra dobását vetítette elő. „Adófizetők pénze, állami támogatás vagy állami hitel soha nem volt a Csíki Sörben, és nem is lesz, ilyenről nem is tárgyalunk” – mondta Lénárd.

Lénárd András a Világgazdaságnak ismét hangsúlyozta, hogy kényszerből kellett új megoldásokat keresniük a hagyományos értékesítési eszközök alkalmazása mellett. A sörgyártó multik ugyanis Lénárd szerint árháborút indítottak ellenük. A nagy áruházakban a Heineken, vagy a Dreher ugyanolyan kategóriájú sörét nagyságrendileg 200 forintért forgalmazták, míg a Csíkit a duplájáért. És korántsem azért, mert mi kétszer annyiért adtuk – fogalmazott Lénárd. A tulajdonos szerint a vázolt okok miatt a nyári szezonban sem nőttek az eladások, ezért más irányt kellett találniuk, hiszen a gyártókapacitásukat 2016-ban elsősorban a magyarországi piaci reményeikre alapozva bővítették. Ezzel együtt a külső hiteleik aránya nem haladja meg a 65 százalékot, ami a cégvezető szerint szabványszintnek számít.

Időközben

Martfűi üzeméről a Heineken Hungária nem folytatott tárgyalásokat a Lixid Projekt Kft.-vel – ahogy a vállalat korábban bejelentette –, martfűi telephelyét továbbra is disztribúciós és logisztikai bázisként kívánja használni a jövő évtől – közölte a Világgazdaság érdeklődésére a társaság.

(Világgazdaság, 2017. október 25., 26., fotó: MTI)

Itták azért a Heineken sörét

A Heineken sörgyártó több sört adott el 2017 harmadik negyedévében. És nyereséges is maradt.

A holland Heineken sörgyártó Európát és az Egyesült Államokat kivéve növelte értékesítését 2017 harmadik negyedévében, írja a Napi.hu az MTI nyomán.

A világ második legnagyobb sörgyártójának értékesítése a szeptember végével záródott három hónapban 2,5 százalékkal, 60 millió hektoliterre nőtt. Ez a mennyiség felülmúlta a szakértők által várt 58 millió hektolitert.

A Heineken arra figyelmeztetett, hogy az árfolyamok kedvezőtlen alakulása ronthatják 2017-es eredményét. 2017 első kilenchavi adózott eredménye egyébként 1,5 milliárd euró lett, ami 1 százalékkal nagyobb az egy évvel korábbinál.

Az értékesítésben Európában listavezető Heineken eladása 12 százalékkal nőtt a negyedévben Ázsiában és a csendes-óceáni térségben, Kínát nem számítva, továbbá 8,8 százalékkal bővült Afrikában, a Közel-Keleten, valamint Kelet-Európában.

Az amerikai kontinensen a Heineken értékesítése visszaesett az Egyesült Államokban, amit azonban részben ellensúlyozott, hogy több sört adott el a cég Mexikóban és Brazíliában.

Az európai adatokat rontotta a szokásosnál hűvösebb időjárás Franciaországban és Hollandiában, továbbá az eladások csökkenése Nagy-Britanniában és Lengyelországban.

(Napi.hu, 2017. október 25.)

A Csíki Sör szerint megy a Csíki Sör

Egyes hírek szerint eladósodott a Csíki Sör gyártója, de ők ezt cáfolják.

Súlyosan eladósodott és csődközeli állapotba jutott a Magyar Nemzet információi szerint a székelyföldi Lixid Project SRL, a Csíki Sör gyártója. A hitelezők szorításában az előremenekülést választó cég taktikája nem jött be: a magyarországi piacon nem kelendő a portéka, így még nagyobb lett a baj. Úgy tudjuk, a vállalkozást vezető Lénárd András magyar bankokkal (köztük állami tulajdonban lévő pénzintézetekkel) tárgyal a hitelek átcsoportosításáról, így könnyen lehet, hogy a így segítik meg az alkoholos italt gyártó erdélyi vállalkozást.

A cég 2016. évi adatai szerint, a román cégnyilvántartásban böngészve kiderül, hogy a Lixid Project SRL adóssága 2016-ban 16 millió euró, vagyis közel ötmilliárd forint volt. A vállalkozás 2016-ban 4,5 millió eurós forgalom mellett 1,6 milliós, vagyis félmilliárd forintos veszteséget termelt.

A cégvezetés arra számított, hogy a magyarországi terjeszkedés simán fog menni, mert a vásárlók, sörivók érzelmi okokból is őket fogják választani. A terv azonban nem sikerült, és ezt jól bizonyítja Lénárd augusztus végi nyilatkozata, amely szerint árháborút indítottak ellenük a magyarországi forgalmazók. A vállalkozó az Origónak arról panaszkodott: a nagy sörgyártók és a boltok egy kartellgyanús összefogást hoztak létre a kis székely manufaktúra ellen, ezért nem tudnak bejutni a boltokba, és így akadozik a magyarországi értékesítés. Válaszul kitalálták az ingyenes házhoz szállítást, de ez sem indult fényesen, mert augusztusban, amikor a meleg miatt a legtöbb sör fogy egyébként is, olyan akciót hirdettek a Facebook-oldalukon, amely szerint aki egy rekesz sört rendelt náluk, az ingyen házhoz szállítást, valamint ajándékként egy második rekesz sört is kapott.

Egyes információk szerint 6-8 hónapos távlatban akár be is dőlhet a gyár, hacsak nem érkezik valahonnan váratlan segítség. Úgy tudni, a gyártósorokat, a gyárépületet, de még a telket is jelzálog terheli. A magyar kormány egyszer már a hóna alá nyúlt a cégnek: a lex Heineken néven márciusban egy törvényjavaslatot nyújtottak be, mely a vörös csillag feltüntetését tilthatja meg különféle árucikkeken, és már Brüsszelt is megjárta. Nem tudni, ennek a hatására-e, de ezután nem sokkal a holland multinacionális cég székelyföldi gyára megegyezett az Igazi Csíki Sör gyártójával a névhasználatról.

És mit mond a Csíki Sör

A Csíki Sör eladásai hónapról hónapra és évről évre nőnek. A márka az egyik legdinamikusabban fejlődő magyar kisüzemi sörmárka. A nemrég indított házhozszállítási akció pedig teljes siker, több tízezer embert szolgáltnak ki egy hónap alatt. Új munkatársakat vesznek fel, bővítik az autóparkot, új sörökkel jelennek meg és folyamatosan bővítjük a piacukat.

cikkben szereplő veszteség könyvelési kérdés, melynek oka egy 2016-os fejlesztés és beruházás egyes költségeinek elszámolása, a Csíki Sör szerint.

Adófizetők pénze, állami támogatás, vagy állami hitel soha nem volt a Csíki Sörben és nem is lesz, ilyenről nem is tárgyalnak. Egyedüli segítség, amit kaptak, az a jó szó és a magyar emberek kiállása mellettük, válaszolta a Csíki Sör a Magyar Nemzetnek.

(Magyar Nemzet, 2017. október 12.)

1 milliárd liter felett a 10 legnagyobb sörgyártó

A világ 10 legnagyobb sörgyártója.

1 milliárd liter felett a világ 10 legnagyobb sörgyártójának a termelése. A Portfolio adta közre a világ legnagyobb sörgyártóinak toplistáját:

1. AB InBev

Éves sörgyártás: 433,9 millió hektoliter
A belga székhelyű italgyártó agresszív felvásárlási stratégiájának köszönhetően mára már a világ legnagyobbjává nőtte ki magát, messze megelőzve legnagyobb versenytársait, a SABMillert és a Heinekent. A csoporthoz több mint 500 márka tartozik, a legismertebbek a Stella Artois, a Brahma, a Beck's, a Corona és a Leffe.

2. Heineken

Éves sörgyártás: 200,1 millió hektoliter
Néhány kis kitérőtől eltekintce a világ második legnagyobb sörgyártója még mindig családi kezekben van. A holland vállalatot 1864-ben alapították, átvéve az 1592-ben alapított "De Hooiberg" sörkészító amszterdami üzemet. A csoporthoz több mint 170 márka tartozik, a legismertebbek a Heineken, az Amstel, a Cruzcampo és a Birra Moretti. Ehhez a csoporthoz tartozik a Soproni is.

3. China Resources Snow Breweries

Éves sörgyártás: 118,8 millió hektoliter
A kínai sörgyártó a China Resources Enterprise és a SABMiller közös vállalata. vállalat Kína legnagyobb sörgyártója, a kínai sörgyártás közel ötödét adja. A cég márkái nálunk kevéssé ismertek, kínában viszont a legnépszerűbbek között vannak: Snow, Blue Sword, Green Leaves, Huadan, Huadan Yate, Largo, Löwen, New Three Star.

4. Carlsberg

Éves sörgyártás: 116,9 millió hektoliter
A dán sörgyártó több mint 500 különböző sörmárkát értékesít, a legismertebb a Carlsberg, a Tuborg, az 1664, a Holsten és a Kronenburg.

5. Molson-Coors

Éves sörgyártás: 95,2 millió hektoliter
Az amerikai Molson-Coors története is Németországban kezdődött, alapítója, Adolph Coors az 1870-es években emigrált az Egyesült Államokba, ahol Colorado államban alapította meg sörmárkáját. 1959-ben a vállalat találta fel a dobozos sört, ma pedig ők a Nascar hivatalos szponzorai.

6. Tsingtao Brewery Group

Éves sörgyártás: 79,2 millió hektoliter
Kína második legnagyobb sörgyártója is érdekes múltra tekint vissza, 1903-ban két német telepes fektette le a mostani Tsingtao csoport alapjait. Azóta már a világ minden táján megvetették a lábukat, a 70-es évek óta pedig a Tsingato az Egyesült Államok legnépszerűbb kínai sörmárkája.

7. Asahi

Éves sörgyártás: 59 millió hektoliter
Asahi sört először 1892-ben gyártottak, azonban azóta rengetek változáson ment keresztül a cég, aminek köszönhetően az Asahi mára Japán legnagyobb sörfőző vállalatává nőtte ki magát.10. Groupe Castel

8. Yanjing

Éves sörgyártás: 45 millió hektoliter
Kína harmadik legnépszerűbb sörét csak 1980-ban kezdték el készíteni, azonban 1995-óta már a Yianjing a kínai kommunista párt "hivatalos" söre, sőt a 2008-as olimpia játékok egyik fő szponzora is a Yianjing volt.

9. Kirin

Éves sörgyártás: 42,5 millió hektoliter
A japán sörgyártó régi múltra tekint vissza. A Kirint 1885-ben alapították, azonban azóta már a Mitsubishi Group része lett, és saját sörei mellett (Ichiban Schibori, Akiaji, Fukkoku, Tanrei ) olyan külföldi söröket is forgalmaz, mint a Budweiser és a Heineken.

10. Groupe Castel

Éves sörgyártás: 32,9 millió hektoliter
Az 1949-ben alapított francia italgyártó továbbra is alapítója, Pierre Castel nevét viseli, és családja azóta sem adta ki kezéből a vállalat irányítását. A Castel nem csak, hogy Európa egyik vezető bortermelője, de egyre nagyobb súlya van az afrikai rövidital piacon is. A cég legismertebb sörmárkája a Flag és a Castel.

(Portfolio, 2017. augusztus 13.)

A Csíki Sör leváltja a nagyáruházakat, inkább házhoz szállít

Kivonul a nagy áruházakból a Csíki Sör és áttér a házhoz rendeléses értékesítésre. Lénárd András tulajdonos szerint a nagy sörgyártók árháborút indítottak ellenük.

A Csíki sör tulajdonosa a Világgazdaság kérdéseire válaszolva elmondta, miért és hogyan tervezi a váltást.

– Mivel naponta szembesülünk a nagy sörcégek kiszorítási kísérleteivel, nem maradt más hátra, mint olyat csinálni, amire más nem képes: házhoz szállítjuk a termékeinket. Kétségtelenül atipikus megoldást választottunk, de lépnünk kellett. Nincs mit finomkodni: a nagy sörgyártók árháborút indítottak ellenünk. A nagy áruházak közül csak az Auchanban vagyunk jelen, ahol a Heineken vagy a Dreher ugyanazon kategóriájú sörét nagyságrendileg 200 forintért forgalmazzák, míg a Csíkit a duplájáért. Hangsúlyozom: nem azért, mert mi kétszer annyiért adjuk. Ez az árpolitika semmi egyébre nem alkalmas, mint meggyőzni a fogyasztót, kialakítani annak a pszichózisát, hogy milyen pofátlanul drága ez a Csíki. Arra „neveli” a fogyasztót, hogy mi a helyes ár-érték arány, a kocsmában viszont már drágán adja az üzletben még olcsó márkás terméket.

– Rá kellett döbbennünk, hogy ilyen körülmények között semmi esélyünk hagyományos eszközök alkalmazásával megvetni a lábunkat a piacon. Egyéves reklámköltségvetésünk nem haladja meg a 150 millió forintot, míg a Heineken csak júniusig 800 milliót költött hasonló célokra. A vázolt okok miatt a nyári szezonban sem nőttek az eladásaink, valamilyen más irányt kellett hát találnunk, hiszen a gyártókapacitásunk tavalyi bővítését elsősorban a magyarországi piaci reményeinkre alapozva hajtottuk végre.

– Az, hogy a magyarországi piacon be tudtak azonosítani bennünket, míg a romániain nem. Ez részben magyarázható azzal, hogy a mi hazai piacunk egy-másfél millió embert céloz, mivel csak Erdélyben vagyunk jelen. Nem beszélve arról, hogy a prémiumsörök ára Romániában legalább 60 százalékkal magasabb, mint a mainstream söröké. Ezzel szemben Magyarországon ez a különbség momentán 5-10 százalék.

– Első körben több befektetett munkát, talán emberállomány-bővítést is feltételez, hogy a közel negyven autónkat két váltásban tudjuk futtatni. Logisztikailag gyakorlatilag az öt raktárunkból a teljes országot képesek vagyunk lefedni, órákon belül bárhová ki tudjuk szállítani a megrendeléseket. A nagy sörcégek egyelőre nincsenek felkészülve hasonló kiszállításra, míg mi a kezdetektől úgy építkeztünk, hogy saját kézben tartsuk az értékesítési piacunkat.

– Egyelőre vékony réteg ismeri és használja ezt a rendelési módot, pedig kényelem és ár szempontjából is előnyösebb a vásárlónak. Összességében azonban ez a kereskedelem jövője, még akkor is, ha a helyzet egyelőre nem nevezhető megalapozottnak. A reklámkampányunk csak most indult, hetek múlva tudunk a reálishoz közelítő képet alkotni az igényekről. Mindenesetre ha csak 10 százalékkal tudjuk növelni az eladásainkat, máris újra a komfortzónába kerülünk. Általában az úttörőknek a legnehezebb, egy amerikai mondás szerint a pioníroknak mindig nyílvessző van a hátukban. Mi bízunk benne, hogy ezt a nyilazást is túléljük.

(Világgazdaság, 2017. augusztus 11.)

Összeborult a Csíki Sör és a Heineken

Az Igazi Csiki Sör csak Csiki Sör lesz. A magyar kormány azonban a vörös csillagot tiltó törvényjavaslatát azért sem vonja vissza, megvárja Brüsszelt.

A két cég magyar és angol nyelvű közös közleményét a Csíki Sör Manufaktúra tette közzé hétfőn a közösségi oldalán, tudósít a legfrissebb fejleményekről az MTI. Ebben közölték, hogy az elmúlt időszakban folytatott tárgyalások után mindkét fél érdekévé vált, hogy a Csíki Sör márkanév körüli vita barátságos úton rendeződjék.

A felek megegyeztek abban, hogy a Ciuc és a Csíki Sör márkanevek egymás mellett békében meg fognak férni a piacon. A megegyezés része, hogy minden peres ügyet a felek egymás ellen megszüntetnek. A kiegyezés után a két cég több időt és energiát tud arra szánni, hogy építse kapcsolatait és "így most már csak arra kell összpontosítani, amihez a legjobban értünk: a sör készítéséhez", áll egyebek mellett a közös közleményben. A közleményt a Csíki Sör Manufaktúra a helyi közösségnek, a támogatóknak, a magyar kormánynak, és Hódmezővásárhely önkormányzatának címzett köszönetnyilvánítással toldotta meg.

Lénárd András, a Csíki Sör Manufaktúra vezetője a Maszol.ro portálnak elmondta, hogy a megegyezés részeként elhagyják az Igazi Csíki Sör nevéből az igazi jelzőt, és Csíki Sörként fogalmazzák a terméküket. "Úgy gondolom, hogy ez zavarhatta őket, mert arra engedett következtetni, hogy az ő sörük nem igazi, ha a mienk az" - magyarázta a vállalkozó az MTI tudósítása szerint. Lénárd András azt is elmondta, hogy a két cég közötti részletes megállapodást az elkövetkező 30 napban dolgozzák ki.

A megegyezésre azt követően került sor, hogy március 24-én Lázár János, a miniszterelnökséget vezető miniszter és a hódmezővásárhelyi önkormányzati testület is ellátogatott a Csíki Sör Manufaktúra csíkszentsimoni gyárába, és a magyar kormány mindkét felet megegyezésre biztatta. A miniszter a gyárlátogatás után tartott sajtótájékoztatóján kijelentette: azok a magyar vállalkozások, amelyek bajba kerülnek, számíthatnak a magyar kormány segítségére, azok a multinacionális cégek pedig, amelyek egy magyar vállalkozás kárára visszaélnek a hatalmukkal, arra számíthatnak, hogy a magyar kormány fel fog lépni velük szemben.

A marosvásárhelyi táblabíróság január 27-i ítéletében jogerősen betiltotta az Igazi Csíki Sör gyártását és forgalmazását. Az Igazi Csíki Sör gyártóját a Heineken Románia perelte be, mert úgy vélte, hogy a sör gyártója eltulajdonította szellemi tulajdonát. A romániai sörgyártók perének nyelvi vonatkozásai vannak. A bíróságnak azt kellett mérlegelnie, hogy egy termék román megnevezésének jogi védelme kiterjed-e a termék köznyelvben használt magyar megnevezésére is. A holland multinacionális cég 2003 óta rendelkezik a Csíkszeredában gyártott Ciuc premium (Csíki prémium) sörmárkával, amelyet az erdélyi magyarok csíki sörként emlegetnek. 2014 novemberében azonban megjelent a piacon a Csíki Sör Manufaktúra terméke, az Igazi Csíki Sör, amely számára a gyártó Lixid Project Kft. szerzett romániai és európai jogi védelmet.

Eközben a magyar kormány

Lázár János az atv.hu kérdésére tudatta, hogy már megküldték Brüsszelnek a lex Heinekent notifikációs eljárásra (előzetes engedélyeztetésre), így nem vonják azt vissza. Ha lesz törvény, a Heinekennel „kivételezni” fognak, büntetés nélkül használhatja a vörös csillagot, árulta el egy másik kormányzati forrás az atv.hu-nak.Sok-sok hónap eltelhet az eljárás során. Az Országgyűlés jóváhagyása esetében a 2 milliárdos bírsággal és börtönbüntetéssel is fenyegető törvény keretében a Heinekennel egyértelműen „kivételezni” fognak. A holland cégóriás használhatja majd a sörös dobozokon a vörös csillagot, mert a jelenleg hatályos törvényi rendelkezés lesz érvényes: csak azokra a cégekre vonatkoznak majd a szigorú szankciók, melyek politikai propaganda céllal a társadalmat, a közönséget politikailag izgatva használják a vörös csillagot. Így nyilván a Milky Way-re, az olasz ásványvízre és a Converse vörös csillagára sem lesz érvényes a tiltás.

(MTI, 2017. március 27.)

Jöhet az egész sörpiac raportra

Előnyt adna a kormány a sörgyártó magyar kicsiknek.

Megakadályozza a négy nagy magyarországi székhelyű, ám külföldi tulajdonú sörgyár a kisüzemek térnyerését a hazai piacon, mondta a Magyar Időknek Gyenge Zsolt, a Kisüzemi Sörfőzdék Egyesületének elnöke. A gyakorlat szerint olyan szerződéseket kötnek a sörmultik a vendéglátósokkal, amelyekben sokszor kizárólagos forgalmazást kérnek, vagy meghatározzák az eladási mennyiséget. Ha a tulajdonos nem teljesíti a vállalásokat, súlyos kötbért számítanak fel a nagy gyárak. Az elnök szerint a kisüzemi sörök 1-2 százalékos piaci arányát többek közt a szabályozás mellett a csapolt sör áfacsökkentése segítené, írja a Magyar Idők.

Meg is vizsgálná a kormány a sörgyárak működésének szabályozását, a nagy cégek és a kisebb magyar szereplők, valamint a vendéglátóipari vállalkozások viszonyát, mivel véleménye szerint a Csíki sörhöz hasonlóan kiszolgáltatott kis szereplőket rendre eltapossák a multik.

Komoly akadályt jelent a kisüzemi sörfőzdéknek a külföldi tulajdonban lévő négy sörgyár, ugyanis a multik üzletpolitikájukkal nem hagynak sok lehetőséget a vendéglátósoknak a kézművesként ismert sörök értékesítésére, állítja a sörfőzdék 80 százalékát tömörítő Kisüzemi Sörfőzdék Egyesületének elnöke, a Fóti Kézműves Sörfőzde vezetője. A négy nagy sörgyár gyakorlata az, hogy hosszú távú szerződést kötnek az adott vendéglátóhellyel, sokszor kizárólagos forgalmazást kérve, amely kötelezettségtől már nagyon nehéz szabadulni. A szerződéskötéskor az üzletnek vállalnia kell, hogy meghatározott sörmennyiséget adott idő alatt értékesít, ráadásul sok esetben kizárólag csak az adott cég termékeit forgalmazhatja.

A sörmultik korábbi gyakorlata még szigorúbb volt, ugyanis régen teljes kizárólagosságot határoztak meg szerződéskötéskor. Jelenleg, ha a tulajdonos nem tudja teljesíteni az elvárt mennyiség értékesítését, akkor a vendéglátóhelynek kötbért kell fizetnie, vagy szerződést kell hosszabbítania a sörgyárral. Kiderült, hogy a vendéglátósok 90 százaléka függ a nagy sörgyáraktól, ráadásul az ajánlatuk meglehetősen kecsegtető, mivel általában kiegészítőket, például söröskorsókat, vagy egyéb üzemeltetéshez szükséges eszközöket is adnak, saját márkajelzésükkel ellátva. A vendéglátósoknak teljesíteniük kell kötelezettségvállalásaikat, ezért sokan nem rendelnek kisüzemi sört.

A kisüzemi sörfőzdéknek az előbb említett gyakorlat miatt esélyük sincs komoly piaci részesedésre a multikkal szemben. A kézműves sörök keresletének növekedése miatt ugyanakkor már kimutatható a kis főzdék piaci részesedése, amely 1-2 százalék. Az Egyesült Államokban például azonban arányuk megközelítőleg 20 százalék.

A szövetség vezetője felidézte, hogy a probléma nem új keletű. A nagy sörgyárak privatizációja a 90-es évek elején kezdődött, viszont pontosan azóta nem is tudnak a kicsik érvényesülni a hazai piacon, és már korábban ezeknek a vállalkozásoknak 90 százaléka tönkrement. A kormány ugyan ma már lehetőséget nyújt pályázatok útján, kisvállalkozói támogatások formájában a fejlesztésekre, ám ez nem elég a piaci részesedés növeléséhez.

A kézműves sör nem csak a drága, prémium kategóriás italokat jelenti. A kisüzemek is főznek a nagy gyárak árfekvésében söröket. Az egyesület már javasolta a kisüzemi főzdék helyzetének javítására a csapolt sör áfájának csökkentését. Ez azért is lenne kedvező, mert a nagy gyárak forgalmának csak mintegy 10 százalékát adja a csapolt sör, szemben a kisüzemi sörfőzdék 40 százalékos hozzájárulásával. Két évvel ezelőtt a Gazdasági Versenyhivatal a sörgyárakat arra kötelezte, hogy kizárólagos piaci részesedésük 20 százalékáról 2017 végéig le kell mondaniuk, azonban ennek egyelőre nincs jele az egyesület elnöke szerint.

(Magyar Idők, 2017. március 18.)

A Heineken bíróságon is nyomul

A holland sörgyártó az EU Törvényszékén keresetet nyújtott be a Csíki Sör védjegyének visszavonására.

Egy román bíróság néhány hónappal ezelőtt a holland sörgyártónak adott igazat a Csíki sörről folyó jogvitában. Az Európai Bíróság ugyanakkor arról számol be, hogy a Heineken a közelmúltban megtámadta az EU Törvényszékén a Csíki Sörnek nyújtott európai uniós védjegyet.

A holland cég az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatalának azt a határozatát támadja, amellyel e hivatal az Igazi Csíki Sört gyártó vállalkozás egyik tulajdonosának javára európai uniós védjegyként bejegyezte a „Csíki Sör” védjegyet.

A Heineken arra hivatkozik, hogy neki már van egy korábban bejegyzett uniós védjegye és egy korábban bejegyzett román nemzeti védjegye a “CIUC PREMIUM” szómegjelölésre, valamint több korábban bejegyzett román nemzeti védjegye a “CIUC” szómegjelölésre. Ez utóbbi védjegyek ügyében járt el nemrég egy román bíróság. A “CIUC” szó magyar megfelelője a Csík vagy Csíki, és a Heineken szerint a “Csíki Sör” és a “CIUC” szót tartalmazó említett sörvédjegyek közötti hasonlóság olyan nagymértékű, amely a fogyasztók védelme érdekében kizárja a később keletkezett szómegjelölések uniós védjegyként való bejegyzését.

(Bruxinfo.eu, 2017. március 17.)

Igazi Csíki Sör háború

Most Tiltott Igazi Sör lett az Igazi csíki Sörből. Van már bojkott is a Heineken ellen, kérdés persze, hogy ki milyen sört szeret és milyen áldozatra hajlandó.

Átmenetileg új, punk nevet adott a gyártó a márkának, de rovásírással továbbra is szerepel a címkén az eredeti név. Így "Tiltott Igazi Sör" néven folytatja "átmenetileg" az eddig Igazi Csíki Sörnek nevezett italmárka, miután a Heineken keresete nyomán a román táblabíróság január végén betiltotta az Igazi Csíki Sör márkanevű termékeket. Ugyanakkor az új címkén - amit a gyártó tett fel a Facebookra - továbbra is szerepel a Csíki Sör név, de már csak rovásírással, írja az Index.

A román táblabíróság betiltotta az Igazi Csíki Sör márkanevű termékeket, számolt be róla már korábban az Index. A Heineken úgy érzi, miután megvette a nagy helyi Ciuc premium (Csíki prémium) márkát, a hasonló nevű termékekkel megrövidíti őket az új gyártó, a Lixid Project Kft. Ők egyébként szintén jogi védelmet szereztek a saját márkájuknak.

A Heineken beperelte az Igazi csíki sör gyártóját. Szerintük az igazi csíki sör csak Heineken gyártású. Európai szinten már nyert az Igazi Csíki márka, pontosabban az európai Belső Piaci Harmonizációs Hivatal (OHIM) végül elutasította a Heineken Romania kérését, ami a védjegy megsemmisítését kérte. Decemberben azután másodfokon is megerősítették ezt.

A román bíróság viszont ezek szerint másképp gondolja a helyzetet, az ítélet ismertetése szerint harminc napon belül meg is kell semmisíteniük minden, a márkához tartozó tárgyat és eszközt. Persze a készleteket valószínűleg nem zúzni, hanem kiönteni kell majd, ha minden így marad.

Kezdeményezik, hogy legyen hungarikum

Salamon Zoltán, a hungarikum bizottság erdélyi tagja, a Magyar Polgári Párt (MPP) székelyföldi politikusa az MTI-hez eljuttatott pénteki közleményben úgy fogalmazott: az Igazi Csíki Sör "több, mint szomjúságot oltó nedű", a sörmárka "identitásunkat, szimbólumainkat felvállaló székelyföldi vállalkozást takar", és Székelyföld egyik jelképévé vált. Ezért kezdeményezi, hogy "az Igazi Csíki Sört, Székelyföld termék-nagyköveteként, emeljék a hungarikumok közé".

(Index, 2017. január 27., február 8.)

Most éppen japán lesz a Dreher

A MOL lemaradt, pedig belecsapott volna a sörpiacba.

Egy japán cég megvásárolja az Anheuser-Busch InBev öt kelet-európai sörmárkáját, köztük a magyar Drehert is. Egy japán üzleti lap értesülései szerint az ügyletet rövidesen hivatalosan is bejelenthetik, tudósít az Origo.

A Nikkei úgy tudja, hogy az Asahi Group Holdings mintegy 900 milliárd jent (7,8 milliárd dollárt, körülbelül 2.300 milliárd forintot) fizet egyebek között a cseh Pilsner Urquell, a lengyel Tyskie és Lech, valamint a magyar Dreher megszerzéséért.

A Reuters november eleji értesülése szerint a Mol is ajánlatot tett egy konzorcium tagjaként a sörmárkák megvásárlására. A Mol a lengyel Maspex Wadowice Group üdítőital-gyártóval és a PZU biztosítóval együtt nyújtotta be ajánlatát. A Mol nem nyilatkozott akkor az értesülésről.

A világ vezető sörgyártója, a belga-brazil Anheuser-Busch InBev októberben 96,2 milliárd dollárért vásárolta fel a SABMillert, a második legnagyobb sörgyártót. A létrejött új sörgyártó a nemzetközi sörpiac harmadát felügyeli. Az AB InBev már korábban bejelentette, hogy értékesíti a megvásárolt SABMiller magyarországi, romániai, csehországi, szlovákiai és lengyelországi érdekeltségeit. Erre azért kényszerül, hogy elejét vegye annak a vádnak, mely szerint visszaél erőfölényével, és az egyesülés megsérti az unió közösségi versenyszabályait.

(Origo, 2016. december 13.)

Gyengén habzik a Dreher

A SABMiller forgalma nőtt, a profitja viszont csökkent.

Nem zárt jó évet a jelenleg még éppen a világ második legnagyobb sörgyártójának számító SABMiller, a cég profitja ugyanis 2015-ben 18 százalékkal csökkent. A cég, ami többek között a magyar Dreher tulajdonosa is, ugyanakkor 2 százalékkal több sört és 6 százalékkal több üdítőt adott el világszerte, mint az előző pénzügyi évben.

A gondot az okozta, hogy a dollár nagyon erős volt a többi ország valutájához képest, ahol a SABMiller eladta a söreit, így a bevétel egy részét elvitte az árfolyamkülönbség.

A világtörténelem egyik legnagyobb felvásárlása készül a sörpiacon egyébként, mivel megveszik a Dreher tulajdonosát. Így ez lehetett az utolsó év, amikor a SABMiller független cégként számolgathatta a profitját, ugyanis éppen felvásárolja őt a világ legnagyobb sörgyártója, az AB InBev. A belga vállalta 108 milliárd dollárt fizetne a SABMillerért, ez viszont akkora üzlet, hogy azt jóvá kell hagynia a világ több versenyjogi hivatalának, többek között az Európai Bizottságnak is.

A Drehet, a SABMiller többi márkájával együtt viszont nagy valószínűséggel kimarad az összeolvadásból. A magyar sörmárkát a SABMiller egész kelet-európai portfóliójával, így a Pilsner Urquell-el együtt eladná az új tulajdonos egy harmadik cégnek. Erre részben azért van szükség, hogy az EB ne akadályozza meg a sörvilág legnagyobb cégfelvásárlását.

(Index, 2016. május 18.)

Egy korsó lesz az AB InBev és a SABMiller

A Dreher lett világ legnagyobb sörgyártója. Az éves magyar GDP értékéért.

Létrejött a hónapok óta készülőben lévő söripari egyesülés: a belga–brazil Anheuser-Busch InBev felvásárolja legnagyobb versenytársát, a sör világpiacon a második helyen álló SABMillert, amely egyébként a Dreher sörgyár anyavállalata. A két óriás egyesítésével jelentős koncentráció megy végbe a globális sörpiacon, az egyesített cég a nemzetközi sörgyártás megközelítőleg 30 százalékát tarthatja kézben.

Az AB InBev a hónapok óta tartó alkudozás során egyre nagyobb ajánlatot tett a SABMillerre. Végül októberben alakult ki a végleges vételár, az AB InBev részvényenként 44, összesen 68 milliárd fontot ajánlott fel, ami 30 ezer milliárd forintnak felel meg. Előtte az AB InBev részvényenként 43,50 fontot, azelőtt 42,15 fontot, még korábban pedig 38, majd később 40 fontot ajánlott. A végső ár közel 40 százalékkal magasabb annál a 29,34 fontnál, amin a SABMillert jegyezték szeptember 14-én, egy nappal azelőtt, hogy megjelentek a felvásárlási szándékkal kapcsolatos első hírek. Az Exane BNP Paribas becslése szerint a létrejövő cég a harmadik legnagyobb lesz a világon a fogyasztási cikkek piacán a Procter & Gamble és a Nestlé mögött. Az ügylet részeként a SABMiller amerikai üzletágát leválasztják.

Piaci elemzők szerint a felügyeleti engedélyezéssel más piacokon, például Kínában is nehézségek lehetnek. Az átalakulás nemzetközileg is alaposan felforgatja a piaci erőviszonyokat. Az egyesített cég a globális sörtermelés 29 százalékát tartja majd egy kézben, ami évi 198 milliárd liter sör előállítását jelenti. A fúzió után a piac második helyére, húsz százalékkal kisebb piaci részesedéssel a Heineken lép, amely Magyarországon a Sopronit gyártja. Rajtuk kívül komoly szereplőként csak a Carlsberg és a China Resources Enterprise marad versenyben.

(Magyar Idők, 2015. november 12.)

A hűvös napok megcsapolták a sörpiacot

Kevesebb sör fogyott 2016-os nyáron, szívtak a magyar sörgyártók.

Hiába a nagy sportesemények és a zenei fesztiválok felhajtóereje, az alacsonyabb átlaghőmérséklet miatt elmaradt a várt jó sörértékesítés a nyári hónapokban. A sörgyártók ki vannak szolgáltatva az időjárásnak.

A sörfogyasztást leginkább az átlaghőmérséklet befolyásolja, a hűvös, változékony nyár értelemszerűen nem kedvezett az értékesítésnek. Előzetesen arra számítottak a magyar sörgyártók, hogy a 2016-os nyár sporteseményei miatt 150 ezer hektoliterrel, azaz 30 millió korsóval több sör fogy majd, mint egy átlagos évben. Ez a többlet a labdarúgó Európa-bajnokság és az olimpia idejére várt 2,5–3 százalékos növekedésből jött volna, a kedvezőtlen időjárás miatt azonban már az is jó eredmény lenne, ha a tavalyi szintet hozná a sörpiac. A sörgyártók szerint hiába befolyásolták kedvezően a fogyasztást a sportesemények és a zenei fesztiválok, de nem volt huzamosabban napos, száraz idő, így elmaradt a bővülés.

2015-ben például a kánikula idején négy százalékkal több sör fogyott. 2015-ben egyébként 6,5 millió hektoliter sört értékesítettek a legnagyobb magyarországi gyártók, a söripar adó- és járulékbefizetése pedig már a 71 milliárd forintot is elérte. Előbbi négy-, utóbbi hétszázalékos növekedés volt a megelőző évhez képest. A legjobb minőségű sörök eladása több mint 20 százalékkal ugrott meg.

2016. nyarának egyik változása, hogy a kisüzemi főzdék és a nagy sörgyártók egyre több lager típusú (alsó erjesztésű) sört állítottak elő, az utóbbi időben ugyanis nőtt iránta a kereslet.

A magyar sörpiac bővülése a központi költségvetésnek is jó lenne, a növekvő forgalom mellett megugranak az iparág adó- és járulékbefizetései is. A hazai söripari cégek 2015-ben 23 milliárd forintnyi általános forgalmi adót és 40 milliárd forint jövedéki adót fizettek be, előbbi 12, utóbbi négy százalékkal több, mint egy évvel korábban. Környezetvédelmi termékdíjból is csaknem egymilliárd forinttal több folyt be az államkasszába 2015.ben, mint korábban. Az elmúlt tíz évben a sör jövedékiadó-terhelése 70 százalékkal nőtt, de az inflációtól szűrt ára 2000 óta nem változott. Nem alaptalanul panaszkodnak a gyárak: a fogyasztók árérzékenyek, éles a verseny. Manapság ha valaki félliteres, dobozos világos sört vásárol 200 forintért, abból 80 forint, vagyis az ár 40 százaléka jövedéki adó, termékdíj és áfa, így a maradék 60 százalék fedezi az előállítást, a csomagolást, a szállítást, a kereskedői árrést és a marketinget.

(Magyar Nemzet, 2016. augusztus 26.)

Fogyatkozik a sör piaca

Feljövőben viszont a kézműves sör.

Európa komoly hagyománnyal büszkélkedhet a világban az alkoholpiacon. Mostanában azonban csökkent az alkoholos italok piaci részesedése Nyugat-Európában az elmúlt öt évben. Mennyiségben 2009. és 2015. között nagyjából 5 százalékkal zsugorodott a nyugat-európai szeszesital piac, 46 milliárd literről 43 milliárdra.

Az európai sör különösen nehéz időszakon megy keresztül. Míg 2009-ben a piac 131 milliárd euró értékű volt, addig 2014-re már éles, 7 százalékos csökkenéssel 122 milliárdosra esett vissza. Az európai sör azonban még mindig elég népszerű a világban. Az egyik legnagyobb globális gyártónak számító Heineken például 250 márkát árusít a Föld 179 országában.

A belga, a német, a cseh vagy a brit sörök igen erős nemzetközi piaccal is bírnak, az eladásokat viszont két fontos trend befolyásolja. Egyrészt az, hogy az amerikai sörök egyre népszerűbbek lesznek. Az amerikaiak úttörő szereppel bírnak a kézműves sörök területén, amely világszerte jelentős felívelést mutat.

A másik fontos trend, hogy a kézműves sörök komoly piaci részesedést vesznek el a nagy európai sörfőzőktől. Az Egyesült Királyságban ezzel együtt a lager sörök eladásai 8 százalékkal estek az elmúlt öt évben, míg az ale típusúak értékesítései 895 millió literről 913 millióra emelkedtek 2014. és 2015. között.

A kézműves sörtermelés jelentősen segíti a helyi és kísérleti jellegű sörfőzők működését, akik képesek kiváló és piacképes söröket gyártani, lecsípve így a nagyok piaci részesedéséből.

A versenyben a nagy európai gyártók például felvásárolják a kézműves sört gyártó kihívóikat. Így tett az AB InBev, a világ legnagyobb sörkészítője is, amikor megvette a brit Camden Town Brewery kézműves céget 2015 végén. Mások ezzel szemben a saját terméklistájukat próbálják kibővíteni és beszállnak a kézműves sörgyártásba.

(Investor.hu, 2016. április 24.)

Sörpiac: kinek nagyobb a habja?

Nyomulnak a feltörekvő piacok és a kézműves sörök.

Az elmúlt években a sörpiacot a feltörekvő régiók húzták nagyobb súllyal a fejlett országokkal szemben. A söripari vállalkozások a növekedés gyorsítása érdekében jelentős felvásárlásokat is folytattak, melynek eredményeként az öt legnagyobb vállalat már a teljes termelés több mint 50 százalékát adja a világon. A fejlett piacokon visszafogottabb a kereslet a hagyományos sörök iránt, de a fogyasztói szokások változása nyomán nőtt a kézműves sörök népszerűsége. Az utóbbi években csökkent a söriparban tevékenykedő vállalkozások száma, az 5 legnagyobb 10 évvel ezelőtt a piac 32 százalékát fedte le.

2012-ben a Heineken vásárolta fel az Asia Pacific Breweriest 24 milliárd dollárért, pár évvel korábban, 2008-ban 60 milliárd dolláros tranzakció keretében egyesült a Anheuser-Busch és az InBev, amivel a piac legnagyobb szereplője jött létre. Friss hírek szerint az AB InBev felvásárolhatja a piac második legnagyobb szereplőjét, a SabMillert.

2009-2014. között az iparágban évente átlagosan 4,1 százalékkal nőtt a társaságok összesített árbevétele. A piac bővülését részben a fiatalabb korosztály fogyasztói szokásainak megváltozása serkenti, miután a rövid italok helyett az alacsonyabb alkoholtartalmú italok, így a sör kerülnek előtérbe. A jövedelmek emelkedése nyomán várható, hogy a prémium termékek felé tolódhat el a fogyasztás szerkezete.

A globális sörtermelés növekedése a válságot követő években lassult, a válság előtti években 5-6 százalékkal bővült a piac, az utóbbi években viszont kisebb az emelkedés.

A fejlett piacokon mérséklődött a kereslet a hagyományos sörök iránt. Az Egyesült Államokban és több más fejlett piacon egyre népszerűbbek ugyanakkor a kézműves sörök. A nagyobb társaságok már megkezdték a kisebb kézműves gyártók felvásárlását, így az AB Inbev és a SabMiller is.

Az előző évben a világ egyik legnagyobb sörpiacán, az Egyesült Államokban a kézműves sörök értékesített volumene több mint 17 százalékkal emelkedett, míg a teljes amerikai sörpiac közel 2 százalékkal zsugorodott. A kézműves sörök piaci részesedése ugyanakkor egyelőre kevesebb mint 8 százalék. Elemzők szerint a kézműves sörök iránti kereslet növekedése a következő években számos más országban is lendületet vehet.

A labdarúgó világbajnokságok alatt jellemzően megugrik a sörfogyasztás. Az AB InBev az egyik hivatalos szponzora volt a világbajnokságnak, a stadionokban kizárólag a hozzá tartozó Budweiser és Brahma söröket árulták, a televízióban is ezekhez a márkákhoz köthető sörreklámokat vetítettek. A labdarúgó világbajnokság az egyik legjobban követett televíziós műsor a világon: a statisztikák szerint az idei döntőt mintegy 1 milliárd ember követhette, míg a 2012-es londoni olimpia megnyitó ünnepségét is "csupán" 900 millióan nézték, az idei amerikai Super Bowlnak pedig "alig" 167 millió nézője akadt.

A söripari társaságoknál részben a feltörekvő piacokon a következő években továbbra is várható keresletnövekedésre építve az elemzők 5-15 százalékos nettó eredménynövekedéssel számolnak a 2014-2016-os időszakban. A nettó eredmény soron a leglátványosabb növekedést a japán Asahi vállalattól várják a szakértők.

(Portfolio.hu, 2014. július 14.)

Tarolnak a sörfőzdék itt is, ott is

Az amerikai és a cseh sörpiacon is előretörtek a sörfőzdék.

Július 4-e nagy ünnep az amerikai sörgyártók számára, hiszen ezen a napon jócskán megugrik a fogyasztás. A kisebb méretű kézműves sörgyártók az elmúlt két évtizedben nagyot nőttek, így az ünneplésből is több jutott nekik. Az Egyesült Államok statisztikai hivatalának legfrissebb adatai szerint az elmúlt öt évben megduplázódott a sörfőzdék száma. Az elmúlt két évben átlagosan napi szinten 1,2 új sörfőzde nyitotta meg kapuit.

A növekedés elsősorban a gomba módra elszaporodó kézműves sörfőzdék népszerűségére vezethető vissza, melyek jelenleg az amerikai sörpiac 7,8 százalékát teszik ki. 2013-ban már 15,6 millió hordó kézműves sört készítettek az USA-ban, az 1 milliós határt a ’90-es évek elején lépték át.

Az elkövetkezendő években tovább növekedhet a kézműves söripar, több mint ezer kézműves sörfőzde nyitása van tervben. Korábban, a második világháborút követően éppen ellentétes folyamat játszódott le az amerikai sörpiacon. Az Anheuser Busch-hoz hasonló sörgyártók ugyanis felvásárolták a kisebb versenytársakat, aminek következtében a ’80-as évekre soha nem látott szintre csökkent a sörfőzdék száma.

A kis sörfőzdék jelenlegi előretörése komoly fenyegetést jelent a nagy sörgyártók számára, melyek új saját, különböző ízesített sörökkel próbálják meg felvenni a versenyt. A tengerentúlon lezajló folyamatok ráadásul más országokban is lejátszódhatnak, így lépniük kell a sörgyártóknak.

(Investor.hu, 2014. július 6.)

Jól habzanak a cseh minisörgyárak

Megduplázódott három év alatt a minisörgyárak száma Csehországban.

Jelenleg Csehországban 215 minisörgyár üzemel, számuk 2015 végére mintegy 350-re emelkedhet. A hatályos cseh szabályozás szerint az a sörgyár számít minisörgyárnak, amely maximum 10 ezer hektoliter sört főz évente. Eddig a határig a sörgyárak kedvezményesen adóznak.

A minisörgyárak sörei iránt egyre nagyobb a kereslet. A termékek 90 százalékát vendéglőkben adják el csapolt sörként, míg tíz százalék palackozva kel el. Jelenleg a minisörgyárakban főzik az évi cseh sörtermelés valamivel több mint egy százalékát.

Az elmúlt három évben évente mintegy 50 minisörgyár kezdte meg működését. Az érdeklődés az itt főzött sörök iránt egyre nagyobb Csehországban. Statisztikai kimutatások szerint a minisörgyárak termelése tavaly éves szinten 15 százalékkal emelkedett. Ez azért is érdekes, mert az előzetes adatok szerint az egész cseh sörgyártás tavaly éves szinten mintegy 3-4 százalékkal csökkent.

A minisörgyárak termékei iránti érdeklődés növekedésének az sem akadálya, hogy ezek a sörök átlagban 30-50 százalékkal drágábbak, mint a nagy sörgyárak termékei. A minisörgyárak számára kedvező, hogy egyre több vendéglő igényli söreiket. A termékek 90 százalékát vendéglőkben adják el csapolt sörként, míg tíz százaléka palackozva kel el.

A minisörgyáraknak hagyománya van, hiszen a múltban szinte minden faluban, városban volt ilyen. A minisörgyárak közül eddig egyik sem jutott csődbe, legfeljebb gazdát cserélt. A minisörgyárak célja, hogy Csehország elérje az amerikai szintet.

Az Egyesült Államokban a sörpiac mintegy 10 százalékát a minisörgyárak adják. Ez a sör drágábban értékesíthető, mint a nagy sörgyárak terméke, ezért gazdaságilag kifizetődő a vállalkozás. Erre a nagy sörgyárak is rájöttek, például a világ legnagyobb sörgyárának, az Anheuser-Busch-nak számos minisörgyára van.

(Világgazdaság, 2014. március 13.)

Spar	822
Tesco	782
Lidl	791
Coop	469
Aldi	370
Rossmann	293
dm	255
Media Markt	222
Euronics	186
Penny	145
Parktiker	96
E-Digital	119
RS Bútor	52
CBA	42
Reál Hungária	19
Forrás: áruházak facebook oldalai, 2018. október 21.

fesztiválmustra
VOLT	június 26-30	Sopron	152 ezer
Balaton Sound	július 4-8	Zamárdi	165 ezer
EFFOT	július 10-16	Velence	115 ezer
Campus	július 18-22	Debrecen	100 ezer
Sziget	augusztus 8-15	Óbuda	565 ezer
blokkk.com válogatás

nyári forgalom	2014	2015	2016	2017
élelmiszerbolt	836	876	903	961
vendéglő	201	246	264	290
összesen	1.037	1.122	1.167	1.251
KSH, érték: milliárd forint, nyári forgalom: június, július, augusztus együtt, élelmiszerbolt: élelmiszer jellegű vegyes, vendéglő: kereskedelmi vendéglátás

Spar (sajátmárka)	10
Ferrero	9
Dr. Oetker	7
Nestlé	6
Unilever	5
Mondelez	5
Kotányi	4
Manner	4

	2018	megjegyzés	2017
Auchan	119	július 5-től	*139 (139)
CBA	159	online, július 4-i ár	*129 (119)
Lidl	119	július 5-től	*149 (129)
Spar	119	Interspar, július 5-től	159**
Tesco	159	online, július 4-i ár	129**
Áruházi információk, görögdinnye kilós ára, /: 2017. július 7., */: 2017. július 10.

	összes	belföld	export
Nestlé Hungária	126	46	80
Bunge	126	43	83
Coca-Cola	99	82	17
Unilever Magyarország	90	65	25
Heineken Hungária	51	49	2
Bonduelle Central Europe	42	4	38
Sole-Mizo	47	33	14
Dreher Magyarország	40	40	.
FrieslandCampina Hungária	28	27	1
Fornetti	23	15	8
Danone Magyarország	20	1	19
dr. Oetker	13	9	4
Chio Magyarország	13	8	5
Mars Magyarország	13	13	.
SáGa Foods	9	9	.
összesen	740	444	296

	2015	2016	2017	2018	megjegyzés
felvásárlás	79,7	93,8	123,9	100,7	tehéntej
feldolgozók	93,1	96,1	112,4	103,1	tejtermékek
bolti ár	96,2	96,7	104,7	106,1	tejtermékek
bolti ár	93	94,9	101,1	103,2	tej
KSH, árváltozás, előző év: 100%

cég	székhely	alapítás éve	belföldi értékesítés	üzemi eredmény
Food @ Drinks Hungary Kft	Szentjakabfa	2010.	7,5	0,3
Haggi-Trade Kft	Dunakeszi	2010.	1,6	- 0,04
Tami Holding Hungary Kft	Budapest	2013.	0,5	- 0,4
Sajt-Kalmár Kft	Sajólád	2001.	5,6	0,04
Foltin Globe Kft	Nagytarcsa	2011.	6,9	0,7
White Lake Kft	Budapest	2007.	4,0	0,02
Siker-98 Kft	Siófok	2001.	-	-
Chef Market Kft	Budapest	2013.	8,5	0,08
belföldi értékesítés együtt	34,6
Forrás: e-beszamolo.im.gov.hu, érték: milliárd forint, belföldi értékesítés: nettó,

sarkifűszeres₪fogadó

Hát igen, bukta is lehet