Bukdácsol a Tesco

Most éppen csökkent a Tesco forgalma. Közép-Európában nem jött be a karácsonyi vásár.

Bajmolódik az Auchan

Az Auchan hipermarketlánc globális szinten évek óta veszteséges.

Sok kicsi kávézó sokra menne

Lefőzte a Starbucksot a kínai Luckin Coffee. Darabszámban.

Éhes vagy? Itt van kilenc jó hely

Kilenc jó étterem, ami 2019-ben nyílt Budapesten.

A Lidl is bedobta az önkiszolgáló pénztárt

Kipróbálja a lengyel piacon, mert ott kevés az ember.

Önkiszolgáló kasszákkal támad a Spar

Nagy változás jön a Spar pénztárainál.

Szaladna az Aldi Nagy-Britanniában

Gyorsabb terjeszkedésre kapcsol az Aldi Nagy-Britanniában.

Walmart: nagyra nőtt

A Walmart kiskereskedelmi lánc neve fogalom az Egyesült Államokban, sőt a világ minden táján.

Márkalajstrom: MagyarBrands

Kilencedik alkalommal adták át a MagyarBrands elismerést a legkiválóbb hazai magyar márkáknak. Év boltja után.

CBA: online, saját márka

Lázár Vilmos elárulta: a CBA nagy dobásra készül Magyarországon.

Volt nap, amikor negyedmilliónál több csomagot vittek ki a postások.

Volt nap, amikor negyedmilliónál több csomagot vittek ki a postások. ₪₪₪

A belföldi csomagok csaknem 98 százalékát a vállalt időgaranciát betartva juttatták célba a karácsonyi szezonban, írja az Index. December 17-én negyedmillió csomagnál is többet szállítottak ki egyetlen nap alatt. Az állami vállalattól a Világgazdaság kérte ki az adatokat.

A cég azt közölte: túlórákat alkalmazva, munkaerő-kölcsönzéssel és alvállalkozók bevonásával kezeli az év végi pluszfeladatokat. Az e-kereskedelem térnyerése miatt évről évre növekedő munkamennyiséget így tudják kezelni.

Arról nincs adat, hogy a külföldről rendelt csomagoknál milyen volt az arány, mindössze annyit írtak, hogy „az átfutási idő bizonytalansága miatt” egyre többen rendelnek időben Ázsiából és választják a nyomon követhető szolgáltatást.

A black friday és a karácsony körüli időszakon túl még a ballagások és húsvét idején emelkedik meg a postai forgalom, valamint anyák napján.

(Index, 2020. január 20.)

Posta: ki gondolta volna

Csomagdömping szakadt a Magyar Postára karácsony előtt.

Az idei karácsonyi csúcsszezonban összességében 15 százalékos emelkedést vár a csomagok és árutartalmú küldemények számában a Magyar Posta, írja a Napi.hu. A vásárlók nagy része viszont megfogadta a kézbesítők tanácsát, hogy december 19-ig intézzék el a rendeléseiket.

A Magyar Posta már december elején közzétette azt a december 19-i határidőt, ameddig legkésőbb feladhatják fel az ügyfelek a csomagjaikat, hogy azok biztosan megérkezzenek karácsony előtt. Az pedig biztos, hogy sokan megfogadták a tanácsot: a hét elején csúcsot döntött a belföldi csomagforgalom - közölték a Világgazdaság érdeklődésére a Magyar Postán.

A feladott csomagok száma jelentősen emelkedett, de továbbra is érkeznek a webáruházaktól csomagok. Az idei karácsonyi csúcsszezonban 15 százalékos emelkedést várnak. Mivel az elmúlt négy évben megduplázódott az e-kereskedelmi tranzakciók száma, a Magyar Posta csomagforgalma tavaly elérte a 41 millió darabot. Ezt idén tíz százalékkal múlhatják felül.

(Napi.hu, 2019. december 18.)

Ügyeskedik a Posta

Bővítette a csomagfeldolgozási területeit a Magyar Posta.

A Magyar Posta összesen 5.500 négyzetméterrel bővítette újabb két vidéki logisztikai feldolgozási területét, hogy megfeleljen a folyamatosan bővülő csomagküldési igényeknek – írja a Magyar Nemzet az MTI nyomán.

A frissen átadott nyíregyházi és füzesabonyi bővítést megelőzően hat logisztikai telephelyen biztosítottak nagyobb területet a csomagfeldolgozáshoz.

Várakozásaik szerint az idei karácsonyi szezonban 15 százalékkal lesz több az árutartalmú küldemény, mint tavaly.

A Magyar Posta a szállítási és átfutási idők alapján azt javasolja, hogy a karácsonyi csomagokat a postákon december 19-éig adják fel az ügyfelek.

A közleményben felidézték, hogy a GKI Digital Magyar Postának készített felmérése szerint évről-évre nő mind a külföldi, mind a belföldi internetes vásárlások mennyisége. Jelenleg mintegy 3,2 millió magyar vásárol legalább egyszer online évente.

A posta tapasztalatai szerint kis mértékben, és elsősorban a nagyvárosokban élők esetében csökken a háznál kézbesítést igénylők aránya, helyette a rugalmasabb fixponti átvételt preferálják.

Számos webáruház decemberben már közzéteszi honlapján, hogy meddig garantálja a karácsony előtti kiszállítást, érdemes ennek figyelembe vételével dönteni a vásárlásról – figyelmeztet a posta a közleményben.

(Magyar Nemzet, 2019. december 3.)

Automatákat kezelő leányvállalatot alapít a posta

Az automaták felügyeleti szolgáltatására.

A hatékonyabb működtetés érdekében leányvállalatban működteti tovább a Magyar Posta Zrt. az automata felügyeleti szolgáltatást – írja a Magyar Nemzet. Az intézkedések nem okoznak fennakadást a szolgáltatásokban.

A vállalat azt követően hozta meg a döntést, hogy másfél éven keresztül elemezte az automata felügyeleti szolgáltatását. A cél, hogy racionálisabb, a megbízók igényeinek kiszolgálásához jobban illeszkedő működési struktúra jöjjön létre.

A társaság 2019 decemberében megalapította a száz százalékos tulajdonában lévő MPF Felügyeleti Szolgáltató Kft.-t, mely 2020 január 8-án kezdi meg az üzleti tevékenységét. A változásról az érintett automata-üzemeltetők értesítést kaptak.

(Magyar Nemzet, 2019. december 3.)

Decemberben 4%-kal, 2019-ben átlagosan 3,4%-kal nőttek az árak.

Decemberben 4%-kal, 2019-ben átlagosan 3,4%-kal nőttek az árak. ₪₪₪

2019 decemberben a fogyasztói árak átlagosan 4%-kal magasabbak voltak az egy évvel korábbinál. Az elmúlt 12 hónapban a szeszes italok, dohányáruk, a jármű üzemanyagok, valamint az élelmiszerek ára nőtt jelentős mértékben. 2019-ben a fogyasztói árak átlagosan 3,4%-kal emelkedtek az előző évhez képest.

Egy év alatt, 2018 decemberéhez viszonyítva az élelmiszerek ára 5,9, ezen belül a sertéshúsé 23,7, a párizsi, kolbászé 13,2, a cukoré 12,2, az idényáras élelmiszereké (burgonya, friss zöldség, gyümölcs) 8,3%-kal nőtt. A szeszes italok, dohányáruk ára átlagosan 8,4, ezen belül a dohányáruké 12,3%-kal emelkedett. A szolgáltatásokért 3,2%-kal kellett többet fizetni, ezen belül a lakbér 10,5%-kal nőtt. A háztartási energia 0,6, ezen belül a tűzifa 5,9%-kal drágult. A jármű üzemanyagok ára 7,7%-kal volt magasabb.

Egy hónap alatt, 2019 novemberéhez viszonyítva a fogyasztói árak átlagosan 0,3%-kal emelkedtek. Az élelmiszerek ára átlagosan 0,7%-kal nőtt, ezen belül a sertéshús 7,5, a liszt 2,6, a párizsi, kolbász 2,4, a tojás 2,3, a kenyér 2,0%-kal drágult. Az alkoholmentes üdítőitalok ára 1,1, a sajté 0,9%-kal csökkent. A szeszes italok, dohányáruk ára átlagosan 0,6, ezen belül a dohányáruké 1,2%-kal emelkedett. A jármű üzemanyagok ára 0,3%-kal volt magasabb.

2019-ben az előző évhez képest a fogyasztói árak átlagosan 3,4%-kal nőttek, ezen belül az élelmiszerek ára 5,4%-kal. A legnagyobb mértékben, 8,1%-kal a szeszes italok, dohányáruk drágultak. A szolgáltatások ára átlagosan 3, a háztartási energiáé és a ruházkodási cikkeké egyaránt 1, az egyéb cikkeké 1,3%-kal emelkedett. A tartós fogyasztási cikkekért 0,3%-kal kevesebbet kellett fizetni.

Az éves maginfláció 3,8% volt (szezonálisan kiigazított), a nyugdíjas fogyasztói árindex 3,5%.

(KSH, 2020. január 14.)

Novemberi infláció: volt

Novemberben 3,4%-kal nőttek az árak.

2019 novemberében a fogyasztói árak átlagosan 3,4%-kal voltak magasabbak az egy évvel korábbinál. Az elmúlt egy évben a szeszes italok, dohányáruk és az élelmiszerek ára emelkedett jelentős mértékben.

Egy év alatt alatt, 2018. novemberhez viszonyítva az élelmiszerek ára 5,5%-kal nőtt, ezen belül a sertéshúsé 14,8, a párizsi, kolbászé 11,9, a cukoré 10,6, az idényáras élelmiszereké (burgonya, friss zöldség, gyümölcs) pedig 8,7%-kal lett magasabb. A szeszes italok, dohányáruk ára átlagosan 8,3, ezen belül a dohányáruké 12,1%-kal emelkedett.

A szolgáltatásokért 3,4%-kal kellett többet fizetni, ezen belül a lakbér 10%-kal nőtt. A háztartási energia 0,7, ezen belül a tűzifa 6,4%-kal drágult.

Egy hónap alatt, 2019. októberhez viszonyítva a fogyasztói árak átlagosan 0,1%-kal emelkedtek. Az élelmiszerek ára átlagosan 0,4%-kal nőtt, ezen belül az idényáras élelmiszerek (burgonya, friss zöldség, gyümölcs) 2,0, a tojás 1,7, a péksütemény 1,3, a párizsi, kolbász pedig 1,1%-kal drágult. A ruházkodási cikkek 0,9%-kal kerültek többe.

A tartós fogyasztási cikkekért 0,4, ezen belül az új személygépkocsikért 2,0%-kal kellett többet fizetni. A jármű üzemanyagok ára 0,7%-kal alacsonyabb volt. A szolgáltatásokért 0,2%-kal kevesebbet kellett fizetni.

2019. január–novemberben az előző év azonos időszakához képest a fogyasztói árak átlagosan 3,3%-kal nőttek. A maginfláció 4% volt.

(KSH, 2019. november 10.)

Októberi árak: 2,9% infláció

Októberben is 3% alatt mozgott az infláció.

2019 októberben a fogyasztói árak átlagosan 2,9%-kal magasabbak voltak az egy évvel korábbinál. Az elmúlt egy évben a szeszes italok, dohányáruk és az élelmiszerek ára emelkedett jelentős mértékben.

Egy év alatt, 2018 októberhez viszonyítva az élelmiszerek ára 5,4%-kal nőtt, ezen belül a sertéshús 15,5, a párizsi, kolbász 10,8, a cukor 8,1, a kenyér 6,7, a liszt 5,8, az idényáras élelmiszerek (burgonya, friss zöldség, gyümölcs) 5,3%-kal drágultak.

A szeszes italok, dohányáruk ára átlagosan 8,4, ezen belül a dohányáruké 12,1%-kal emelkedett.

A szolgáltatásokért 3,3%-kal kellett többet fizetni, ezen belül a lakbér 10,9%-kal nőtt. A háztartási energia 0,7, ezen belül a tűzifa 6,0%-kal drágult. A járműüzemanyagok ára 4%-kal csökkent.

Egy hónap alatt, 2019. szeptemberhez viszonyítva a fogyasztói árak átlagosan 0,6%-kal emelkedtek. Az élelmiszerek ára átlagosan 0,8%-kal nőtt, ezen belül drágult a párizsi, kolbász 3,1, a tej 2,3, a tojás és a sajt egyaránt 1,8, a sertéshús 1,2%-kal, valamint az idényáras élelmiszerek (burgonya, friss zöldség, gyümölcs) 0,8%-kal.

A szezonváltás következtében a ruházkodási cikkek 2,1%-kal többe kerültek. A szeszes italok, dohányáruk ára átlagosan 1,1, ezen belül a dohányáruké 1,8%-kal emelkedett. A háztartási energiáért 0,2%-kal kellett többet fizetni, ezen belül a tűzifa ára 2%-kal nőtt. A járműüzemanyagok ára 1,8%-kal volt magasabb.

2019 január–októberben az előző év azonos időszakához képest a fogyasztói árak átlagosan 3,3%-kal nőttek.

(KSH, 2019. november 8.)

Infláció: 3% alatt

Szeptemberben 2,8%-kal nőttek az árak.

2019 szeptemberben a fogyasztói árak átlagosan 2,8%-kal magasabbak voltak az egy évvel korábbinál. Az elmúlt egy évben a szeszes italok, dohányáruk és az élelmiszerek ára emelkedett jelentős mértékben.

Egy év alatt, 2018 szeptemberhez viszonyítva az élelmiszerek ára 5,1%-kal nőtt, ezen belül a sertéshúsé 13,3, a kenyéré 8,5, a liszté 7,2, az idényáras élelmiszereké (burgonya, friss zöldség, gyümölcs) 6,5%-kal magasabb, a tejé 3,7%-kal alacsonyabb lett. A szeszes italok, dohányáruk ára átlagosan 8,4, ezen belül a dohányáruké 12,3%-kal emelkedett. A szolgáltatásokért 3,4%-kal kellett többet fizetni, ezen belül a lakbér 10,7%-kal nőtt. A járműüzemanyagok ára 4,6%-kal csökkent.

E hónap alatt, 2019 augusztushoz viszonyítva a fogyasztói árak átlagosan 0,1%-kal emelkedtek. Az élelmiszerek ára átlagosan nem változott, ezen belül azonban a tej 2,3, a tejtermék 1,2, a sertéshús 2,2%-kal drágult. Az idényáras élelmiszerek (burgonya, friss zöldség, gyümölcs) ára 4,9%-kal csökkent, ugyanakkor enélkül számolva az élelmiszerárak átlagosan 0,6%-kal nőttek. A szeszes italok, dohányáruk ára átlagosan 0,3, ezen belül a dohányáruké 0,7%-kal emelkedett. A szolgáltatásokért 0,2%-kal kellett többet fizetni, ezen belül a telefon-, internetszolgáltatások 3,1%-kal drágábbak, az üdülési szolgáltatások 3,8%-kal olcsóbbak lettek. A ruházkodási cikkek ára 1,0%-kal nőtt. A járműüzemanyagok ára 0,9%-kal csökkent.

2019 január–szeptemberben az előző év azonos időszakához képest a fogyasztói árak átlagosan 3,3%-kal nőttek.

(KSH, 2019. október 8.)

Gyenge forint: legfeljebb citromon élünk

De legalább televíziót nézhetünk. Megindult a hajsza az olcsóbbért, a vásárló a boltban, a boltos a gyártónál és a nagykerben, a gyártó pedig az alapanyagszállítónál turkál egyre lázasabban. De az elmúlt éveket nézve nem a forint árfolyama volt a döntő az ármozgásokban, napjaink árfolyamugrása viszont rekord lépték.

A 300 forintos lélektani határt az éves átlagokat tekintve 2014-ben lépte át a forint-euró árfolyama. Hosszabb távon egy folyamatos gyengülés figyelhető meg, amiben a vásárlókat nyilván a boltos árcímkék izgatják, a szolgáltatások áraival, például a külföldi utazásokkal együtt. Napjainkban viszont rekord léptékben gyengült a forint. Fut mindenki az olcsóbbért.

De hát a fogyasztói árnak csak egyik tényezője a forint árfolyama. Különösen az élelmiszereknél döntő a mezőgazdasági termelői árak hullámzása, ezen keresztül pedig a boltosok beszerzési ára, az, amennyiért az élelmiszerek feldolgozójától vásárolnak.

A kizárólag importból beszerezhető termékeknél a bolti ár, például a déligyümölcsök mellett az iparcikkek széles köre persze nem is kicsit függ a forint árfolyamának változásától is. Tartós, nagyobb léptékű árfolyamváltozás pedig nyomot hagy az árakon is. De a technológiai váltások költségcsökkentést is hoznak, persze a divat és az újdonság varázsa egy portéka piacra dobásakor felfelé húzza az árakat. De csak egy darabig, utána jön a következő újdonság és a régiek leárazása, sok vásárló örömére a készletkisöprés.

Senki sem rest turkálni az olcsóbban

A piac minden szereplője árgus szemekkel lesi az árakat, a termelőtől a vásárlóig, ez így természetes, akkor is, ha nem ugrándozik az árfolyam. Ennek meg is látszik az eredménye, hiszen hosszabb távon ugyan folyamatosan gyengült a forint euróhoz mért árfolyama, ami fél évtized távlatában le is pipálta az infláció ütemét.

Az inflációt pedig leginkább az élelmiszerek tolták felfelé, de ott a mezőgazdasági alapanyagok árváltozása a mozgatórugó, mint például napjainkban a zöldségek drágulása.

A szolgáltatások árai is szépen híztak, ami persze egy sokszínű kör, számos mozgatórugóval. A különféle iparcikkeknél az átlagot tekintve ugyanakkor alig volt áremelkedés az elmúlt öt esztendőben, miközben mind a ruházati piac, mind a tartós cikkek piaca zömében import és a forint eközben gyengült:

	2014	2015	2016	2017	2018	2014-2018*
forint/euró	308,66	309,9	311,46	309,21	318,87	7,7%
infláció	-0,2%	-0,1%	+0,4%	+2,4%	+2,8%	+5,4%
élelmiszer	-0,4%	-0,1%	+0,7%	+2,8%	+4,2%	+7,3%
ruházat	-0,7%	0	+0,4%	+0,5%	+0,5%	+0,7%
tartós cikk	-0,5%	+0,8%	+0,5%	-0,3%	-0,4%	+0,9+
szolgáltatások	+1,8%	+1,9%	+1,5%	+1,5%	+1,6%	+8,6%
MNB, KSH, forint/euró: éves átlag, élelmiszer: szeszesital, dohányáru nélkül, tartós cikk: tartós fogyasztási cikk, */: 2014-2018: 100% = 2013, forint/euró 2013: 296,12

2019 azért durvább lehet

A jelenleg mért forint-euró árfolyam azonban a korábbi időszak 5-10 forintos gyengülési hullámainál azért durvább, hiszen a forint majdnem egy húszassal gyengébb a 2018-as átlagnál. Ráadásul a mezőgazdasági termelői árak emelkedése megtornáztatja az élelmiszeres piacot, ahol egyes termékköröknél jócskán megugrottak a boltos árak is, például a zöldségféléknél nagyságrendjét nézve harmadával egy év alatt. De az iparcikkek körében, ami zömében import, alig mozdultak az árak:

	2017	2018	2019*
forint/euró	309,21	318,87	335,16
infláció	+2,4%	+2,8%	+3,1%
élelmiszer	+2,8%	+4,2%	+5,6%
ruházat	+0,5%	+0,5%	+1,8%
tartós cikk	-0,3%	-0,4%	-0,4%
szolgáltatások	+1,5%	+1,6%	+2,8%
MNB, KSH, forint/euró: éves átlag, */: árfolyam 2019. szeptember 24., árak: 2019. július, élelmiszer: szeszesital, dohányáru nélkül, tartós cikk: tartós fogyasztási cikk,

Egyél citromot?

Hát az elég savanyú étrend lenne, hiába lett olcsóbb. Az import cikkekre persze igaz, hogy az árfolyam tartósabb gyengülése ugyan felfelé húzza az árakat, sőt, egyes cikkeknél, ahol nem lehet válogatni, alaposabban is, de ebben a körben is sokat számít a termelők, alapanyag, vagy a részegység gyártók költsége, ami hullámozhat is. A citrom pldául olcsóbb lett eddig.

A kiragadott példák a statisztika rendszerének korlátai között mozognak, sok termékféleség egyedi ára nem is mérhető, a vásárló pedig csak a drágulást észleli. Az akcióra azt mondja, mindig annyinak kellene lennie az árnak. De akkor a boltos le is húzhatná a redőnyt.

A statisztikából kiragadott példák azt mutatják, hogy az import cikkek ármozgása egy folyamatos forintgyengülés mellett sem egyforma. Elemzők szerint fel lehet készülni egy 330 forint feletti euró árfolyamra, ami nyilván felfelé húz árakat, de ennek mértéke eltérő lesz. Szaladhat mindenki turkálni:

augusztusi ármustra	2015	2018	2019
citrom	834.-	924.-	760.-
banán	410.-	417.-	467.-
narancs	487.-	535.-	520.-
őrölt kávé 2500-250 gr	638.-	703.-	683.-
hántolt rizs fényezetlen	310.-	319.-	347.-
férfi félcipő, bőr, ragasztott műtalp, pár	15.900.-	17.950.-	18.420.-
női félcipő, bőr, ragasztott műtalp, pár	14.010.-	15.960.-	15.790.-
hűtőszekrény kb. 120 literes	60.730.-	59.860.-	61.200.-
LCD-LED televízió (76-82 cm), db	81.490.-	75.700.-	71.400.-
KSH, augusztusi árak

(blokkk.com, 2019. szeptember 24.)

Augusztusi árak: 3,1% infláció

2019. augusztusban a fogyasztói árak átlagosan 3,1%-kal magasabbak voltak az egy évvel korábbinál.

Az elmúlt egy évben a szeszes italok, dohányáruk és az élelmiszerek ára emelkedett jelentős mértékben.

Egy év alatt, 2018. augusztushoz viszonyítva az élelmiszerek ára 5,6%-kal nőtt, ezen belül az idényáras élelmiszereké (burgonya, friss zöldség, gyümölcs) 13,7, a sertéshúsé 11,5, a liszté 11,3, a péksüteményeké 10,0, a kenyéré 8,4%-kal magasabb, a tejé 5,2%-kal alacsonyabb lett.

A szeszes italok, dohányáruk ára átlagosan 8,8, ezen belül a dohányáruké 12,8%-kal emelkedett. A szolgáltatásokért 2,8%-kal kellett többet fizetni, ezen belül a lakbér 10,0%-kal nőtt. A járműüzemanyagok ára 2,6%-kal csökkent.

Egy hónap alatt, 2019. júliushoz viszonyítva a fogyasztói árak átlagosan 0,1%-kal mérséklődtek. Az élelmiszerek ára 0,4%-kal kisebb lett, meghatározóan az idényáras élelmiszerek (burgonya, friss zöldség, gyümölcs) 4,4%-os árcsökkenésének következményeként. Ez utóbbi csoport nélkül számítva az élelmiszerek ára átlagosan 0,1%-kal nőtt.

A szeszes italok, dohányáruk ára átlagosan 0,3, ezen belül a dohányáruké 0,4%-kal emelkedett. A szolgáltatásokért 0,3%-kal kellett többet fizetni, ezen belül az üdülési szolgáltatások 1,7%-kal drágultak. A nyári kiárusítások következtében a ruházkodási cikkek 2,1%-kal olcsóbbak lettek. A járműüzemanyagok ára 0,3%-kal csökkent.

2019. január–augusztusban az előző év azonos időszakához képest a fogyasztói árak átlagosan 3,4%-kal nőttek.

(KSH, 2019. szeptember 12.)

Iciri-picirit kisebb az infláció

Júliusban 3,3%-kal nőttek az árak. Na de az élelmiszereké 6%-kal.

2019 júliusában a fogyasztói árak átlagosan 3,3%-kal magasabbak voltak az egy évvel korábbinál. Az elmúlt egy évben a szeszes italok, dohányáruk és az élelmiszerek ára emelkedett jelentős mértékben.

egy év alatt alatt, 2018. júliushoz viszonyítva az élelmiszerek ára 6%-kal nőtt, ezen belül az idényáras élelmiszereké (burgonya, friss zöldség, gyümölcs) 19,2, a sertéshúsé 12,7, a liszté 10,1, a péksüteményeké 8,6, a kenyéré 8,4%-kal magasabb, a tejé viszont 5,4%-kal alacsonyabb lett.

A szeszes italok, dohányáruk ára átlagosan 8,5, ezen belül a dohányáruké 12,4%-kal emelkedett. A szolgáltatásokért 2,8%-kal kellett többet fizetni, ezen belül a lakbér 9,8%-kal nőtt. A járműüzemanyagok ára 2,4%-kal csökkent.

Egy hónap alatt, 2019 júniusához viszonyítva a fogyasztói árak átlagosan 0,2%-kal emelkedtek. Az élelmiszerek ára 0,1%-kal nőtt, az idényáras élelmiszerek (burgonya, friss zöldség, gyümölcs) árának 1,4%-os mérséklődése csak részben ellensúlyozta a nem idényáras élelmiszerek árának 0,3%-os emelkedését.

Az élelmiszereken belül a párizsi, kolbász 4,1, a sertéshús 0,8%-kal drágult, a burgonya 8,6%-kal olcsóbb lett. A dohányáruk ára 2,7%-kal nőtt. A szolgáltatásokért 0,5%-kal többet kellett fizetni, ezen belül az üdülési szolgáltatások ára 3,6%-kal emelkedett.

A tartós fogyasztási cikkek ára 0,8, a járműüzemanyagoké 0,2%-kal csökkent.

2019 január–júliusban az előző év azonos időszakához képest a fogyasztói árak átlagosan 3,4%-kal nőttek. Az úgynevezett maginfláció 3,7% volt júliusban.

(KSH, 2019. augusztus 8.)

Jön a hőség és az első 99 forintos na micsoda

Kilőtték az első 99 forintos dinnyeárat. Július közepén indult a magyar görögdinnye szezonja és három hét után beköszönt a 100 forint alatti ár. Persze nem mindenkinél, jó nagy a szórás a dinnyeárakban, van 199 forintért is nagyáruházban.

Az időjárás foglya a mezőgazdaság, a zöldségek, gyümölcsök piaca pedig különösen fogékony a szélsőségekre. A tűző napsütés hol jó, hol nem jó, a sok csapadék úgyszintén, ami jó egyes zöldségeknek, az tönkreteheti a gyümölcsöst, vagy éppen fordítva. Van is tetemes drágulás időnként, ami azért egy kedvezőbb időjárási szezont követően mérséklődik. Árhullámzás jellemzi a zöldség-gyümölcs piacot, de a hosszútávú irányzat az árak átlagos szintjének emelkedése.

A szokásosnál két héttel később startolt görögdinnye piac kedvezően indult, bíztak is a termelők abban, hogy eredménnyel zárhatják majd a szezont. De hát a dinnyerajongók tudják a legjobban, a görögdinnye főleg a kánikulában fogy, július rekordot is hozott hőségben, de például az elmúlt hét hűvösebb hőmérséklete már nem kedvezett annyira a dinnyéskedésnek.

Jelzi az is a görögdinnye piac bizonytalanságait, hogy kevés a hír a dinnyés kóstoltatásokról. Mintha nem is lenne. Pedig a korábbi években próbálták tolni ezzel is a dinnyepiacot, jó kis reklámként.

És a görögdinnyeárak most

Augusztus 6-án, a következő hőhullámot megelőző napon körülnéztünk, mennyiért kínálják a görögdinnyét. Hát egy biztos, árkülönbségek vannak bőven. Továbbra is a legnépszerűbb és legolcsóbb zöld-világos csíkos görögdinnye árát néztük, már ahol ilyet találtunk. Az már az elmúlt napokban feltűnt, hogy több helyen jobbára jó nagyra hízott, jócskán tíz kiló feletti dinnyékből állt a kínálat néhány nagyáruházban, amiről azért tudott dolog, hogy nem szívesen cipekedik túl nagyot a vásárló. És meg is kell enni azt a dinnyét.

Dinnyeár mustránkat most azzal bővítettük, hogy nem csak a neten néztük az árakat, hanem elbaktattunk néhány nagyáruházba is. Egyszerű módszert választottunk, a diszkontokat néztük meg, és takarékoskodva az idővel egy ALP háromszöget kerestünk. Van belőlük bőven, hiszen az Aldi, a Lidl é a Penny a nagyobb településeken igyekszik egymáshoz minél közelebb férkőzni, ami nem feltétlenül hátrány, gondoljunk csak a kínai piacokra, ahol százával másznak az árusok egymás nyakába, és éppen nagy tömegük a vonzerő, mert egy helyen sok árus közül lehet választani. A bevásárlóközpont filozófiája is hasonló. De most maradjunk a görögdinnyénél.

Megtaláltuk az első 99 forintos dinnyét a Lidl-ben, akciósan persze. A termelők nem kedvelik a 100 forint alatti görögdinnye árat, mert akkor abból már kevés jut nekik, csak veszteség marad. De ha egyszer nem fogy annyira, mint amennyi van, akkor kénytelen mindenki lejjebb is adni az árból. Az elmúlt években előbb-utóbb - néhány hét után - 100 forint alá csúszott a görögdinnye ára, ebből is úgy tűnik, sokáig nem lehet húzni magasabb árakkal.

És kérdés az is, hogy munkaerővel meddig bírni a dinnyét, valamennyi fronton. Ez persze az egész zöldség-gyümölcs piacra igaz kérdés.

Dinnyében ugyanakkor azonban jókora árkülönbségek vannak, hiszen a Lidl 99 forintos árával szemben ott a Reál Alfa 199 forintos dinnyeára, a vizsgált körben a legdrágább, és mit mond. Hogy 299 forint helyett adja annyiért. De hát nála július 18-án is 299 forint volt a "régi ár", és akkor is ennyiért, 199 forintért adta. Hát igen sokféle árpolitika létezik.

Az augusztus 6-i dinnyeárak a következők voltak a nagyláncoknál:

	augusztus 6	július 18	megjegyzés	július 15 online áruház árak
Aldi	179.- (bolti ár)	.	.	.
Auchan	128.-, (online ár, magszegény)	134.-	akciós újság, online áruházban 189.- zöld héjú	189.-
CBA	159.- (online akciós ár, 179.- helyett)	219.-	online áruház	299.-
Lidl	99.- (bolti ár, akciós, 119.- helyett)	.	.	.
Penny	149.- (bolti ár)	129.-	csak július 21-22-én, egyik helyen 249.-, másik helyen 199.- helyett	.
Reál Alfa	199.- (akciós újság, 299.- helyett)	199.-	299.- régi ár helyett	.
Spar	119.- (magszegény, akciós újság)	199.-	online áruházi ár	249.-
Tesco	149.- (online áruházi ár)	189.-	.	189.-
Forrás: céges honlapok, online áruházak, csíkos dinnye, kivéve Auchan, ahol zöld van a fényképen

(blokkk.com, 2019. augusztus 6.)

Az áruházak huzigálják a dinnyekártyát

Néhány nap alatt lejjebb csúszott a dinnyeár, pedig a hőmérő higanyszála a következő napokban feljebb kúszik, jönnek a júliusi meleg napok. De hát sokkal később indult a dinnyeszezon, ennek is ára van. Az áruházak már kóstolgatják a dinnyeakciókat, a potyázni vágyó vásárlóknak még várniuk kell. A 100 forintos dinnyeárra is. És a szélsőséges időjárás miatt az egész gyümölcspiac recseg-ropog, van baj mindennel.

Néhány langyos nap július közepén és a két héttel későbbi indulás néhány nap alatt lejjebb tolta a görögdinnye árát. Sőt, megindultak az akciók is, egyes áruházak a régebbi árat áthúzva hirdetik a dinnyéjüket az árcédulán. Eddig nem tolongtak a dinnyéért a vásárlók, miközben pedig gurulni kezdett a magyar dinnye a boltokba, a nagy hőség pedig az ígért magyar dinnyeszezon első hetében elmaradt.

Lejjebb is csúsztak az árak, de az időjárási előrejelzést nézve a következő meleg hét jobb napokat ígér a dinnyepiacnak is.

Csak éppen már július második felében járunk. És igaz, dinnye lesz sokáig, kitarthat szeptemberben is, de hát akkor már vége a nyaralásnak, iskolai szünidőnek, bár jó idő még lehet.

A július 18-i dinnyeár körkép sokat változott július 15 óta, néhány nap alatt újraírták az árcédulákat a boltosok. Ebben nyilván szerepet játszott a nagyláncok csütörtöki akciós fordulós napja is (aki nem lép egyszerre, az akár le is maradhat), be is lépett néhány akciósnak rajzolt dinnyeár is. És kiderülhet majd az is, hogy a nagyobb szállítmányok egy része csak hétfőt követően esett be a boltokba.

De hát ez még mindig az első dinnyés hét és van, aki az akciós újságjában görgeti a dinnyéjét, a többség lejjebb is vitte a néhány nappal ezelőtti árat.

Íme a július 18-i online mustra eredménye. Továbbra is a legnépszerűbb és legolcsóbb csíkos dinnyék árát néztük, már ahol lehetett:

	július 18	megjegyzés	július 15 online áruházas árak
Auchan	134.-	akciós újság, online áruházban 189.- zöld héjú	189.- ft/kg
CBA	219.-	online áruház	299.- ft/kg
Penny	129.-	csak július 21-22-én, egyik helyen 249.-, másik helyen 199.- helyett	.
Reál Alfa	199.-	299.- régi ár helyett	.
Spar	199.-	online áruházi ár	249.- ft/kg
Tesco	189.-	online áruházi ár	189.- ft/kg
Forrás: céges honlapok, online áruházak, csíkos dinnye, kivéve Auchan, ahol zöld van a fényképen

A Fruitveb termelői szakmai szervezet információja szerint egy hete 240-280.- forint között mozgott a nagybani piacon ajánlott ár, ahol a boltosok egy része megveszi a dinnyéjét, amit majd a vásárlónak kínál.

A 100 forintos dinnyeárra még várni kell, erről majd a hőmérő dönt. És az is, hogyan sikerül a magyar dinnye exportja.

Úgy egyébként pedig a szélsőséges időjárás és nem kis részben a mezőgazdaságot is sújtó munkaerőhiány, meg sok más baj, például elmaradt ültetvény- és műszaki fejlesztések miatt az egész gyümölcspiac recseg-ropog, van kisebb-nagyobb baj szinte mindennel.

(blokkk.com, 2019. július 18.)

A hőmérő az úr a dinnyepiacon: indul a bolt

Ezen a héten indul nagyban a magyar görögdinnye szezonja a boltokban. Nagy az árak szórása, drágábbnak tűnik a szezon, de hát ez még csak az egyébként későbbre csúszott piac legeleje. Ráadásul a dinnye a meleget kedveli, az meg mostanában nincs. A dinnyeár úgy mozog, mint a hőmérő higanyszála: együtt vannak fenn és lent. Kóstoltatásról még nincs hír.

A dinnyenassolók szomorúak lehetnek, mivel nincs hír a dinnyekóstoltatásról, amit a dinnyerajongók imádnak. Képesek órákat lődörögni az áruházban és vissza-visszatérni a kóstoltató pultokhoz. Ők még reménykednek.

Az időjárás a dinnyét sem kíméli

A Nemzeti Agrárkamara legutóbbi közleménye szerint 2019-ben a 2018-as évihez hasonló mennyiségű görögdinnye termés várható. Ez jó hír, de azért volt itt más is. Az MTI korábban datált, június végi híradása szerint a 2018-asnál 10-15 százalékkal kevesebb, 160-180 ezer tonna görögdinnye-termésre számít a FruitVeB Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács 2019-ben. Ráadásul a szervezet szerint a 2018-as rendkívül alacsony termelői árak miatt sok gazda hagyott fel a termesztéssel, a terület mintegy 10-15 százalékkal, 4.000-4.200 hektárra csökkent az országban, a gyümölcs szedését pedig munkaerőhiány hátráltathatja.

És hát olvasható volt az is, mely szerint a görögdinnye árának alakulását meghatározza, hogy a magyar termelők milyen áron és mikortól tudnak szállítani az exportpiacokra, amelyeket július közepéig a spanyol termés ural. A kereslet pedig nagy mértékben függ az időjárástól, a gyümölcsből a kánikulai melegben fogy a legtöbb. Hát most erre még néhány napot várnunk kell, tesszük hozzá. Vigasztalásul pedig annyit, hogy a dinnyeszezon hosszabb lehet a szokásosnál, szeptemberig is kitarthat. Csak legyen meleg is, tesszük hozzá.

Egyébként a Magyar Dinnyetermelők Egyesülete is bizakodó, szerintük lesz elég dinnye.

Dinnyeárak: most a kánikulaszünet közepén vagyunk, ki fog akkor dinnyét venni

Megnéztük, hogy július 15-én a nagyláncok webáruházai mennyiért kínálják a görögdinnyéjüket. Ezt össze is hasonlíthatjuk a 2018-as induló árakkal, igaz, az akkor július első napjaira esett. De hát mindkettő szezonkezdet volt:

	2019. július 15.	2018 július 3.
Auchan	189.- ft/kg	189.- ft/kg
CBA online Príma	299.- ft/kg	159.- ft/kg
Spar	249.- ft/kg	.
Tesco	189.- ft/kg	159.- ft/kg
Forrás: céges honlapok, online áruházak, csíkos dinnye, kivéve Auchan, ahol zöld van a fényképen

Az Auchan nem sokat vacakolt, ugyanannyiért adja 2019-ben is, mint korábban. Nyilván a termelői kínálat is szerepet játszik abban, hogy a másik hiperlánc, a Tesco is ugyanannyiért adja a görögdinnyét webáruházában. A CBA drágábban indít, de hát lesz még bőven ideje követni a többieket. A Spar pedig új webszereplő.

Árszórás eddig is volt a dinnyepiacon, ráadásul ahogyan telt az idő a szezonban, azért korábban folyamatosan lejjebb ment a dinnyeár a boltban, jó időben is. A kérdés most az, hogyan alakul az időjárás. Mindenki örülne a melegnek, ami most nincs, hiszen akkor jobban fogy a dinnye. Ha meleg van, akkor a legcsábítóbb a görögdinnye, viszik is a boltból, rendesen, és akkor magasabban tartható az ára, kijönnek a pénzükből a dinnyetermelők. Ha nem viszik a vásárlók, akkor nem.

A hőmérő higanyszála együtt mozog a dinnyeárral. Eddig szélsőséges időjárásunk volt.

(blokkk.com, 2019. július 15.)

Infláció az van, de picit kisebb lett

2019 júniusában a fogyasztói árak átlagosan 3,4%-kal magasabbak voltak az egy évvel korábbinál. A nyugdíjasok egy tizeddel rosszabbul jártak, nekik 3,5% volt a drágulás.

Az elmúlt egy évben a szeszes italok, dohányáruk és az élelmiszerek ára emelkedett jelentős mértékben.

Egy év alatt, 2018. júniushoz viszonyítva az élelmiszerek ára 5,8%-kal nőtt, ezen belül az idényáras élelmiszereké (burgonya, friss zöldség, gyümölcs) 17,7, a sertéshúsé 12,1, a liszté 11,4, a péksüteményeké 8,6, a kenyéré 8,0%-kal magasabb, a tejé 5,7, a kávéé 4,3, a tojásé 2,6%-kal alacsonyabb lett. A szeszes italok, dohányáruk ára átlagosan 7,1, ezen belül a dohányáruké 9,5%-kal emelkedett.

A szolgáltatásokért 3,1, ezen belül az üdülési szolgáltatásokért 6%-kal kellett többet fizetni. A járműüzemanyagok ára 1,3%-kal mérséklődött.

Egy hónap alatt, 2019. májushoz viszonyítva a fogyasztói árak átlagosan 0,2%-kal csökkentek. Az élelmiszerek ára 0,1%-kal mérséklődött, meghatározóan az idényáras élelmiszerek (burgonya, friss zöldség, gyümölcs) árának 2,4%-os csökkenése következményeként – ez utóbbi csoport nélkül számítva az élelmiszerek ára átlagosan 0,2%-kal nőtt.

Az élelmiszereken belül a sertéshús 2,1, a kenyér 1, a sajt 0,5%-kal drágult, míg a többi tejtermék ára összességében 1,5 százalékkal csökkent.

A szolgáltatásokért 0,4%-kal többet kellett fizetni, ezen belül a sport- és a múzeumi belépők ára 1,9%-kal emelkedett. A tartós fogyasztási cikkek ára 0,5, a járműüzemanyagok ára 3,7%-kal csökkent.

2019. január–júniusban az előző év azonos időszakához képest a fogyasztói árak átlagosan 3,5%-kal nőttek.

Az úgynevezett maginfláció (szezonálisan kiigazított) 103,8%, a nyugdíjas fogyasztóiár-index 103,5 volt júniusban.

(KSH, 2019. július 9.)

Hát hogy itt minden olyan szörnyű drága!

2019 májusban a fogyasztói árak átlagosan 3,9%-kal magasabbak voltak az egy évvel korábbinál. A vásárló persze csak azt veszi észre, ami drágább. Az olcsóbb az természetes neki.

Az elmúlt egy évben a szeszes italok, dohányáruk és az élelmiszerek ára emelkedett jelentős mértékben.

Az élelmiszerek ára az elmúlt egy éves időszak alatt 5,6%-kal nőtt, ezen belül az idényáras élelmiszereké (burgonya, friss zöldség, gyümölcs) 15,2, a liszté 9,8, a péksüteményeké 9,2, a sertéshúsé 8,8, a kenyéré 7,1%-kal magasabb, a tojás és a tej ára 6,0, a kávé ára 3,0%-kal alacsonyabb lett. A szeszes italok, dohányáruk ára átlagosan 8,6, ezen belül a dohányáruké 12,6%-kal emelkedett. A szolgáltatásokért 3,0, ezen belül az üdülési szolgáltatásokért 6,9%-kal kellett többet fizetni. A járműüzemanyagok 5,8%-kal drágultak.

Egy hónap alatt, 2019. áprilishoz viszonyítva a fogyasztói árak átlagosan 0,7%-kal nőttek. Az élelmiszerek ára 0,9%-kal emelkedett, ezen belül a sertéshús 6,5, az étolaj 2,6, az idényáras élelmiszerek 1,5, a sajt 1,3%-kal többe, a tojás 0,8%-kal kevesebbe került. A ruházkodási cikkek 1, a szeszes italok, dohányáruk 0,4, ez utóbbin belül pedig az égetett szeszes italok 1,4%-kal drágultak. A szolgáltatások ára 0,4%-kal nőtt, ezen belül az üdülési szolgáltatásokért 5,2%-kal kellett többet fizetni. A járműüzemanyagok ára 3,1%-kal lett magasabb.

2019 január–májusban az előző év azonos időszakához képest a fogyasztói árak átlagosan 3,5%-kal nőttek.

(KSH, 2019. június 7.)

Drága mulatság a drágulás

Kirobbant a háború a krumpli és a napolaj között. Most egyik sem fogy igazán, mert a krumpli drága, az eső meg esik. Az infláció pedig száguld a boltokban, főleg a zöldségek árugrása nyomán. Ez drága mulatság, hiszen 2019 első negyedévében az élelmiszeres boltokban több mint 50 milliárd forintunkat vitték el a magasabb árak.

Két hölgyvásárló beszélget. - Te, én már hónapok óta nem főzök krumplit, szörnyű drága! Meg is mondtam a Bélának, ha krumplit mer venni, levonom a sörpénzéből és nézhet meccset csapvizet iszogatva! Imádja a rakott krumplit szegény, de most ne is álmodozzon róla! - Hát nálunk meg paradicsomos tészta nincs, Zolikám alig köszön vissza. Szörnyűek ezek a paradicsomárak is! De hát mit csináljunk? - Figyelj csak! A pórázt mindig röviden kell tartani, de néha cserélhetünk! Én főzök egy jó kis paradicsomos tésztát a Fradi meccsre, én nagyon szeretem, jöhet a Zolikád, te meg csinálj a poolos focidöntőre rakott krumplit, mert tudom, hogy kitörlöd utána a tepsit is, átengedem a Bélát kivételesen. - Jé, hogy te milyen okos vagy! Ők úgyis a meccset nézik, mi meg közben eszünk egy finomat.

Nem véletlen a mondás, hogy májusi eső aranyat ér, ez most különösen igaz. A strandolni vágyók persze nem így gondolják, hiszen ebben a hónapban már heverhetnének a vízparti, medenceszéli napozóágyakon. Erre viszont mostanság kevesebb alkalmat kínál az időjárás, mivel sokkal inkább áztatja a földeket, meg mindent, amit ér. És persze máskor is jól jön az eső a mezőgazdaságban, de azért zöldségféle, gyümölcsféle válogatja, kinek a napfény, kinek a víz kell időszakonként jobban. Májusban viszont egyik sem nagyon válogatós, ha esőről esik szó.

És feltehetően a strandolni, napfényre vágyók is elbizonytalanodnak az időjárás kérdésében, ha éppen boltba mennek. 2019 áprilisában már 3,9%-nál járt a drágulás üteme, amitől elszoktunk az elmúlt néhány esztendőben. Az élelmiszerekért, szeszesitalokért, dohányárukért 6,1%-kal kellett többet fizetni, mint egy évvel korábban. A friss zöldségért 37%-kal kellett többet fizetni, a burgonyáért 84%-kal. Mert egy évvel korábban nem esett elég eső.

Volt, ami ugyanakkor olcsóbb lett, ilyen például a gyümölcs, átlagosan 7%-kal, vagy például a tej 6%-kal, de végül a statisztikában a drágulás kerekedett felül, nem is kicsit.

Drága mulatság a drágulás

A háziasszonyok ilyenkor többet számolgatnak vásárláskor és valamelyest rövidebbek is lehetnek a bevásárlólisták. A drágulás átka ugyanis, hogy minél nagyobb a mértéke, annál kevesebb fogy abból, ami sokkal többe kerül.

Az élelmiszerbolt a legkényesebb terepe a bevásárlásnak, ez nyilván sok magyarázatot nem igényel. Arra viszont érdemes egy pillantást vetni, mennyi pénzt is vesz el a pénztárcánkból a drágulás. Ki is lehet többé-kevésbé pontosan számolni ennek az összegét.

Összevetve 2019 első negyedévének inflációs adatait a boltos kiskereskedelem forgalmával, ki is kerekedik az áremelkedés okozta veszteség mértéke ebben az időszakban. Inflációs adat ugyan van már áprilisról is, de boltos forgalmi csak az első negyedévről, így meg kell elégedni ezzel az időszakkal. És némi további statisztikai módszertan: a statisztikában az élelmiszerek drágulásának mutatója - ez a részletes adatok sorolásából ki is tűnik - tartalmazza a vendéglátás inflációját is. A boltos infláció mértéke ettől némileg eltér emiatt, mi az utóbbival számolunk, a boltos kiskereskedelmi statisztika is ezzel kalkulál.

Az élelmiszeres boltok világában már régóta nincsenek "egyenboltok", a közel negyvenezer élelmiszeres bolt fele, több mint 20 ezer bolt (szaknyelven élelmiszer jellegű vegyes) mindent árul a napicikkek világából, de a forgalmuk nagyja az élelmiszer, italféleség. Ők adják a teljes - jellemzően - élelmiszeres boltos világ forgalmának háromnegyedét. A többi, az élelmiszeres - jellemzően kisebb - szakboltok száma csaknem ugyanannyi, mint az előző köré, de ők már csak a forgalom negyedét viszik. Ide tartoznak például a zöldséges, hús, vagy éppen a dohányboltok is. Figyelemmel arra, hogy a dohánytermékeket leszámítva mindenki szinte mindent árul (például egy kisebb zöldségesnél is akad italféleség, de a trafik sem csak cigarettát kínál), egyben vizsgáltuk a teljes élelmiszeresnek sorolt boltos kört.

Végül az kerekedik ki a statisztikából, hogy 2019 első negyedévében 5,7%-kal, 66 milliárd forinttal többet költöttünk ugyan az élelmiszeres boltokban, de csak 0,9%-kal vásároltunk mennyiségben mérve többet (változatlan áron, magyarra fordítva kilóban, literben, darabban).

Tehát mennyiségben, volumenben nőtt a forgalom 0,9%-kal, de az 5,7%-os költés mellett az élelmiszerboltos infláció, drágulás 4,8%-volt, így ki is kerekedik a drágulás ára, ami ebben az időszakban 55 milliárd forint volt:

január-március	2019	2018	2019/2018
			folyó áron	változatlan áron	boltos drágulás
élelmiszeres boltok bevétele	1.218 milliárd forint	1.152 milliárd forint	+5,7%	+0,9%	+4,8%
			összesen	ebből
			+66 milliárd forint	+10 milliárd forint	+55 milliárd forint
KSH, boltos kiskereskedelmi forgalom, érték: milliárd forint, élelmiszer jellegű vegyes és élelmiszer boltok együtt, kerekítési eltérés van

2018-ban is sokat költöttünk áremelkedésre. Az élelmiszeres boltok árbevétele 5.101 milliárd forint volt, 365 milliárd forinttal több az előző évinél, ami 7,7% folyóáras növekmény. Ebben a boltos körben a vásárlások mennyiségben, változatlan áron mérve 4,1%-kal emelkedtek. Így 3,6 százaléknyi növekménye az élelmiszerboltos költekezésünk értékének a drágulásra ment el 2018-ban, ami 170 milliárd volt.

De hát 2018 óta továbbemelkedtek az árak. A májusi eső viszont nagyon jól jön a mezőgazdaságban, a strandolni vágyók viszont megspórolják a napolaj árát. Több krumplira marad pénzük.

(blokkk.com, 2019. május 12.)

Ez már döfi: 3,9% infláció

Csak az a krumpli ne lenne ott.

2019 áprilisban a fogyasztói árak átlagosan 3,9%-kal magasabbak voltak az egy évvel korábbinál. Az elmúlt egy évben a szeszes italok, dohányáruk és az élelmiszerek ára emelkedett jelentős mértékben.

Egy év alatt, 2018. áprilishoz viszonyítva az élelmiszerek ára 5,2%-kal nőtt, ezen belül az idényáras élelmiszereké (burgonya, friss zöldség, gyümölcs) 20,3, a liszté 11,2, a péksüteményeké 9,7, a kenyéré 8%-kal magasabb, ugyanakkor a tojásé 8,5, a tejé 6,2, a cukoré 3,6%-kal alacsonyabb lett. A szeszes italok, dohányáruk ára átlagosan 8,5, ezen belül a dohányáruké 12,7%-kal emelkedett. A szolgáltatásokért 3, ezen belül a lakásjavítási és -karbantartási szolgáltatásokért 12, az üdülési szolgáltatásokért 6,1%-kal kellett többet fizetni. A járműüzemanyagok 6,9%-kal drágultak.

Egy hónap alatt, 2019 márciushoz viszonyítva a fogyasztói árak átlagosan 0,9%-kal nőttek. Az élelmiszerek ára 0,5%-kal emelkedett, ezen belül az idényáras élelmiszerek 3,2, a párizsi, kolbász 2,2, a sertéshús 1,6, a kenyér 1,2%-kal többe, az étolaj 1,9, a tojás és a sajt 1,2%-kal kevesebbe került. A ruházkodási cikkek 2,1, a szeszes italok, dohányáruk 0,7, ez utóbbin belül pedig a dohányáruk 1,6%-kal drágultak. A szolgáltatások ára 0,5%-kal nőtt, ezen belül az üdülési szolgáltatásokért 3,6%-kal kellett többet fizetni. A jármű üzemanyagok ára 5,9%-kal lett magasabb.

2019 január–áprilisban az előző év azonos időszakához képest a fogyasztói árak átlagosan 3,4%-kal nőttek.

Az úgynevezett maginfláció, amire az MNB a legjobban figyel, 3,8% volt áprilisban.

(KSH, 2019. május 9.)

Ez már húzós: márciusi infláció 3,7%

2019 márciusban a fogyasztói árak átlagosan 3,7%-kal magasabbak voltak az egy évvel korábbinál.

Az elmúlt egy évben a szeszes italok, dohányáruk és az élelmiszerek ára emelkedett jelentős mértékben.

Egy év alatt, 2018. márciushoz viszonyítva az élelmiszerek ára 5,4%-kal nőtt, ezen belül az idényáras élelmiszereké (burgonya, friss zöldség, gyümölcs) 21,1, a liszté 12,3, a péksüteményeké 9,8, a kenyéré 6,7%-kal magasabb, de a tojásé 12,5, a tejé 7,2, a cukoré 3,9%-kal alacsonyabb lett.

A szeszes italok, dohányáruk ára átlagosan 8, ezen belül a dohányáruké 10,9%-kal emelkedett. A szolgáltatásokért 3,0, ezen belül a lakásjavítási és karbantartási szolgáltatásokért 12,4, az üdülési szolgáltatásokért 6%-kal kellett többet fizetni. A jármű üzemanyagok 3,7%-kal drágultak.

Egy hónap alatt, 2019 februárhoz viszonyítva a fogyasztói árak átlagosan 0,7%-kal nőttek. Az élelmiszerek ára 0,5%-kal emelkedett, ezen belül az idényáras élelmiszereké 2, a sajté 1,8, a liszté 1,7%-kal. A szeszes italok, dohányáruk 1, ezen belül a dohányáruk 1,3%-kal kerültek többe. A szolgáltatások ára 0,5%-kal nőtt, ezen belül az üdülési szolgáltatásokért 1,7%-kal kellett többet fizetni. A jármű üzemanyagok 4,2%-kal drágultak.

2019 január–márciusban az előző év azonos időszakához képest a fogyasztói árak átlagosan 3,2%-kal nőttek. A maginfláció 3,8%-kal nőtt (szezonálisan kiigazított).

(KSH, 2019. április 9.)

Ajjaj, infláció van, 3,1% volt februárban

2019 februárban a fogyasztói árak átlagosan 3,1%-kal magasabbak voltak az egy évvel korábbinál.

Az elmúlt egy évben a szeszes italok, dohányáruk és az élelmiszerek ára emelkedett jelentős mértékben.

Egy év alatt, 2018. februárhoz viszonyítva az élelmiszerek ára 5,2%-kal nőtt, ezen belül az idényáras élelmiszereké (burgonya, friss zöldség, gyümölcs) 23,3, a liszté 10,1, a péksüteményeké 9,7, a házon kívüli étkezésé 6,8, a kenyéré 6,7%-kal magasabb, a tojásé 17,4, a tejé 8,4, a cukoré 6,5%-kal alacsonyabb lett.

A szeszes italok, dohányárukára átlagosan 7, ezen belül a dohányáruké 9,6%-kal emelkedett. A szolgáltatásokért 2,7, ezen belül a lakásjavítási és karbantartási szolgáltatásokért 12,1, a postai szolgáltatásokért 5,4%-kal kellett többet fizetni.

A háztartási energia 1,2%-kal drágult, ezen belül a palackos gáz 12,4, a tűzifa 8,1%-kal. A járműüzemanyagokért 1,6%-kal kevesebbet kellett fizetni.

Egy hónap alatt, 2019. januárhoz viszonyítva a fogyasztói árak átlagosan 0,6%-kal nőttek. Az élelmiszerek ára 1,5%-kal emelkedett, ezen belül az idényáras élelmiszereké 6, a száraztésztáé 3,1, a cukoré 2,2%-kal. A szeszes italok, dohányáruk 0,5%-kal többe kerültek, ezen belül a sör 1,4%-kal drágult. A szolgáltatások ára 0,3%-kal nőtt, ezen belül a postai szolgáltatásokért 2,4%-kal kellett többet fizetni. A háztartási energia ára 0,1%-kal nőtt, ezen belül a tűzifáé 1,4%-kal. A szezon végi kiárusítások eredményeként a ruházkodási cikkek 1,1%-kal kevesebbe kerültek. A jármű üzemanyagokért 0,9%-kal többet kellett fizetni.

2019. január–februárban az előző év azonos időszakához képest a fogyasztói árak átlagosan 2,9%-kal nőttek.

A maginfláció 3,5% volt februárban.

(KSH, 2019. március 8.)

Infláció januárban: 3% alatt volt

Januárban 2,7%-kal nőttek az árak.

2019 januárban a fogyasztói árak átlagosan 2,7%-kal magasabbak voltak az egy évvel korábbinál. Az elmúlt egy évben a szeszes italok, dohányáruk és az élelmiszerek ára emelkedett jelentős mértékben.

Egy év alatt alatt, 2018. januárhoz viszonyítva az élelmiszerek ára 4,2%-kal nőtt, ezen belül az idényáras élelmiszereké (burgonya, friss zöldség, gyümölcs) 20,5, a liszté 8,7, a kenyéré 5,8%-kal magasabb, a tojásé 25, a cukoré 10,3%-kal alacsonyabb lett.

A szeszes italok, dohányáruk ára átlagosan 6,9, ezen belül a dohányáruké 9,6%-kal emelkedett. A szolgáltatásokért 2,8%-kal kellett többet fizetni. A háztartási energia 1,2%-kal drágult, ezen belül a palackos gáz 12,3, a tűzifa 7,8%-kal. A járműüzemanyagokért 3%-kal kellett kevesebbet fizetni.

Egy hónap alatt, 2018. decemberhez viszonyítva a fogyasztói árak átlagosan 0,3%-kal nőttek. Az élelmiszerek ára 1%-kal emelkedett, ezen belül az idényáras élelmiszerek, valamint a cukor 5,5–5,5, a csokoládé, kakaó 4,2, a liszt 3,7, a tojás 1,7%-kal lett drágább. A tej ára 6,7%-kal csökkent, aminek az ESL és az UHT tej áfakulcsának 5%-ra történő mérséklése az oka.

A szeszes italok, dohányáruk 2,2%-kal többe kerültek, ezen belül az égetett szeszes italok – a népegészségügyi termékadó mértékének emelése és kiterjesztése következtében –4,2, a dohányáruk – jövedéki adójuk januári emelése nyomán – 2,1%-kal drágultak. A háztartási energia ára 0,1%-kal nőtt, ezen belül a palackos gázé 0,9, a tűzifáé 0,5%-kal. A szezon végi kiárusítások eredményeként a ruházkodási cikkek 2,1%-kal kevesebbe kerültek. A jármű üzemanyagok ára 2,5%-kal csökkent.

Csak az a maginfláció

A maginfláció 3,2% volt 2018 januárjában. Az alap- vagy maginflációs mutató célja, hogy a fogyasztóiár-index a különböző egyszeri hatásoktól megtisztítva (például időjárás, világpiaci ármozgás) feltárja az infláció úgynevezett kemény magjának, az alapinflációnak az alakulását. Számítása a fogyasztóiár-indexből történik, kihagyva egyes tételeket (nem feldolgozott élelmiszerek, háztartási energia, jármű üzemanyagok, TB-s támogatott gyógyszerek, hatósági áras szolgáltatások. Így a maginfláció lefedettsége 69%-os, számítása a nemzetközi gyakorlatnak megfelelően az index újrasúlyozásával, valamint szezonális kiigazítással történik.

(KSH, 2019. február 12.)

Hullámvasúton a mezőgazdasági árak

A gyümölcsök ára 27%-kal csökkent, a zöldségeké 38%-kal nőtt.

2018 novemberében a mezőgazdasági termelői árak 2017 azonos időszakához képest 4,4%-kal nőttek, amit a növényi termékek árának 9,1%-os emelkedése, valamint az élő állatok és állati termékek árának 3,1%-os csökkenése eredményezett.

2018 novemberében 2017 novemberéhez képest a gabonafélék ára 13%-kal nőtt, ezen belül a búza ára 22, a kukoricáé 6,0%-kal. A gyümölcsök ára 27%-kal mérséklődött, ezen belül az alma ára számottevően, 43, a szőlő ára pedig 9,0%-kal lett alacsonyabb. A zöldségfélék ára 38%-kal emelkedett. A paradicsom ára 12, a vöröshagymáé 69%-kal nőtt.

Az élő állatok ára 1,3%-kal csökkent, ezen belül a sertésé 4,5%-kal visszaesett, a baromfié 1,0%-kal emelkedett.

2018 január–novemberében az előző év azonos időszakához viszonyítva a mezőgazdasági termelői árak 2,4%-kal nőttek, ezen belül a növényi termékek ára 5,3%-kal emelkedett, az élő állatok és állati termékeké 2,2%-kal mérséklődött.

A zöldségfélék ára 15%-kal magasabb, a gyümölcsöké ugyanennyivel alacsonyabb volt. A vágósertés ára 11%-kal visszaesett. A tej 0,7, a tojás 5,6%-kal drágult.

(KSH, 2019. január 14.)

Lesz ponty elég, de drágábban

Lesz hal az ünnepekre. Drágábban ugyan, az árak emelkedése 5-7% körül mozoghat.

Elegendő hal lesz idén az ünnepekre, a közepesnek mondható haltermés ellenére. Az árak 2017-hez képest csak mintegy 5-7 százalékkal emelkednek - írja az Index a Magyar Akvakultúra és Halászati Szakmaközi Szervezet (MA-HAL) MTI-nek adott tájékoztatása nyomán.

Lévai Ferenc szóvivő - az Aranyponty Zrt. vezérigazgatója - elmondta, hogy a drágulás hátterében több tényező áll. Példaként említette

a termelési költségek emelkedését,

a dráguló takarmányt,

az aszályt,

a kötelező béremelést

és a súlyadó rendelet kedvezőtlen hatását.

Ennek ellenére a drágulás mértéke az országban sehol nem haladja meg a 10 százalékot.

A szóvivő elmondása alapján karácsonykor a legnépszerűbb hal a ponty, amelynek ára az idén kilogrammonként 1100-1300 forint körül mozog. A 12-13 ezer tonnányi belföldi pontytermelés mintegy 30-32 százaléka a karácsonyi időszakban kerül a piacra. A karácsonyi forgalom mintegy 65 százalékát szintén a ponty adja; a harcsák, a süllő és a pisztráng aránya 25 százalékot tesz ki, 10 százalék körül vannak a választékbővítő, olcsóbb halak, például busa, amur, kárász, keszegek és a törpeharcsa.

Lévai Ferenc elmondta, hogy az elmúlt három évben az eladott hal mennyisége kismértékben emelkedett, ezért idén is bővülésre számít. Karácsonykor egyre többen vásárolják az értékesebb, igényesebb és jobban feldolgozott halakat, például a konyhakész pontyot, az afrikai harcsát, süllőt és a pisztrángot, szemben az olcsóbb busával.

(Index, 2018. december 16.)

A nyári hőség az árakat is felfelé tolta

Szeptemberi infláció: 3,6%. A zöldségfélék felhúzták az élelmiszerek árát.

2018 szeptemberben a fogyasztói árak átlagosan 3,6%-kal magasabbak voltak az egy évvel korábbinál. Az elmúlt egy évben a jármű üzemanyagok és a dohányáruk ára nőtt jelentős mértékben.

Egy év alatt, 2017 szeptemberhez viszonyítva az élelmiszerek ára 4,6%-kal emelkedett, ezen belül az idényáras élelmiszereké (burgonya, friss zöldség, gyümölcs) 21,2, a liszté 7,8, a tojásé 7,0%-kal magasabb, a cukoré 22,7%-kal alacsonyabb lett. A szeszes italok, dohányáruk ára átlagosan 5,1, a szolgáltatásoké 1,8%-kal nőtt. A háztartási energia 1,5%-kal drágult, ezen belül a tűzifa 12,1, a palackos gáz 11,2%-kal. A jármű üzemanyagokért 14,9%-kal kellett többet fizetni.

E hónap alatt, 2018 augusztushoz viszonyítva a fogyasztói árak átlagosan 0,3%-kal nőttek. Az élelmiszerek ára 0,5%-kal emelkedett, ezen belül a liszt 3,9, az idényáras élelmiszerek 1,6, a tej 0,8, a baromfihús 0,7, a sertéshús 0,6%-kal drágult, miközben a csokoládé, kakaó 1,8%-kal olcsóbb lett. A szezonváltás következtében a ruházkodási cikkek 2,1%-kal többe kerültek. A szeszes italok, dohányáruk ára 0,7%-kal nőtt, meghatározóan a dohánytermékek jövedéki adóemelése miatt. A háztartási energia 0,3%-kal drágult, ezen belül a tűzifa 2,7, a palackos gáz 1,4%-kal. A jármű üzemanyagokért 1,3%-kal kellett többet fizetni. A szolgáltatások ára 0,4%-kal mérséklődött, ezen belül – a nyári főszezon zárását követően – az üdülési szolgáltatásoké 4,7%-kal.

2018 január–szeptemberben az előző év azonos időszakához képest a fogyasztói árak átlagosan 2,7%-kal nőttek.

(KSH, 2018. október 9.)

Az aszály a tojásárakat is felnyomja

Az aszály miatt dráguló takarmányok hajthatják felfelé a tojás árát a hazai piacon.

Az ágazati szereplőket összefogó szervezet szerint a termelőknek a megnövekedett költségeik miatt emelniük kell az átadási árakon, a fogyasztók ugyanakkor ennél kisebb mértékű drágulással találkozhatnak majd a boltokban, írja a Magyar Idők.

A megnövekedett takarmányárak miatt áremelésre kényszerülhetnek a hazai tojástermelők. 2018-ban a vártnál gyengébb lett a búzatermés, és az előrejelzések szerint a nyári szárazság miatt kukoricából is kevesebb kerülhet a magtárakba. A szűkösebb termés a termények drágulását indokolja, ami az állattenyésztéshez, köztük a baromfitartáshoz szükséges takarmányárakat is emelheti.

Pákozd Gergely, a Tojásszövetség elnöke lapunknak elmondta: míg az év elején korábban soha nem látott magasságokban járt a tojás ára a hazai és a nemzetközi piacon egyaránt, a nyár jelentős árcsökkenést hozott.

A termelői ár ugyanakkor nagyobb mértékben csökkent, mint amekkorával a fogyasztók találkozhatnak a boltokban. A szakember szerint a két árszint között egyre nagyobb a szakadék, ezért a jövőben elsősorban a termelői árak emelkedése indokolt.

Jelezte: a növekvő költségeket, így például az egyre dráguló takarmány árát a gazdáknak be kell építeniük az átadási áraikba, ha azt szeretnék, hogy a tevékenységük továbbra is nyereséges legyen. A tojástermelőket összefogó szervezet elnöke úgy látja, hogy van tér a termelői árak emelésére, amit a fogyasztóknak sokkal kisebb mértékben kell megérezniük.

– Ha azt mondjuk, hogy tíz százalékkal emelni kell a termelői árakat, az a valóságban tojásonként két forint drágulást jelent, szemben a négy forinttal, amit a fogyasztói árak tízszázalékos emelése jelentene – fogalmazott Pákozd Gergely.

Bár az elmúlt években gyakorta a nagy mennyiségű importtojás okozott zavarokat a magyar piacon, mára enyhülni látszik a behozatali nyomás.
A szakember szerint az elmúlt évek fejlesztései jelentős termelésnövekedést eredményeztek az ágazatban.

Ez egyrészt a pályázatoknak köszönhető, másrészt az előző évi stabil árszínvonal lehetőséget adott a gazdálkodóknak a tervezett beruházásaik megvalósítására. Azt ugyanakkor a statisztikák sem tudják pontosan megmutatni, hogy a fogyasztói piac mellett az ipari felhasználásra szánt tojásból mennyi érkezik külföldről, és mennyi az, amit a hazai termelés biztosít.

– Az ágazat célja sosem lehet kevesebb, mint hogy a teljes hazai piacot ellássuk. Sőt hosszú távon akár exportra is juthat a magyar tojásból. Ehhez azonban az kell, hogy a következő időszakban mindkét piaci szegmensben pontosan lássuk a tendenciákat és a tojásimport ciklikusságát – jegyezte meg.

Hozzátette: az elsődleges, rövid távú cél az, hogy a hazai fogyasztásban minél nagyobb mértékben a magyar termékek jelenjenek meg, a fogyasztó keresse a magyar tojást, szeresse, megbízzon benne és tudatosan válassza a hazai termelőktől származó árut. A szakember szerint ehhez a termelők és a kereskedők pozitív hozzáállása mellett a vásárlók tudatosságára is szükség van.

A magyar piacot jellemzően kis méretű gazdaságok látják el, így a helyi termékek a regionális termelőktől, rövid ellátási láncon keresztül juthatnak el a fogyasztókhoz. Ez egy alapvető élelmiszer esetében nagyon fontos szempont lehet a választás során.

(Magyar Idők, 2018. szeptember 17.)

Kúszik felfelé az infláció

Augusztusban 3,4%-kal nőttek az árak.

2018 augusztusában a fogyasztói árak átlagosan 3,4%-kal magasabbak voltak az egy évvel korábbinál. Az elmúlt egy évben a járműüzemanyagok és a dohányáruk ára nőtt jelentős mértékben.

Egy év alatt, 2017 augusztusához viszonyítva, az élelmiszerek ára 4,1%-kal emelkedett, ezen belül az idényáras élelmiszereké (burgonya, friss zöldség, gyümölcs) 14,5, a száraztésztáé 9,5, a vaj, vajkrémé 8,4, a tojásé 7,5, a tejtermékeké 6, a liszté 5,1%-kal magasabb, a cukoré 23,6%-kal alacsonyabb lett.

A legnagyobb mértékben, átlagosan 7,1%-kal az egyéb cikkek (gyógyszerek, járműüzemanyagok, valamint a lakással, háztartással és testápolással kapcsolatos, valamint kulturális cikkek) drágultak, ezen belül a járműüzemanyagokért 16,3%-kal kellett többet fizetni. A szeszes italok, dohányáruk ára átlagosan 4,6, ezen belül a dohányáruké 6,2%-kal nőtt.

A szolgáltatások ára 1,7%-kal emelkedett. A háztartási energia 1,6%-kal drágult, ezen belül a tűzifa ára 13,5, a palackos gázé 10,3%-kal nőtt, az elektromos energia, vezetékes gáz és távfűtés ára nem változott. A ruházkodási cikkek ára ugyancsak változatlan maradt. A tartós fogyasztási cikkekért 0,2%-kal kevesebbet kellett fizetni.

Egy hónap alatt, 2018 júliusához viszonyítva a fogyasztói árak átlagosan 0,1%-kal nőttek. Az élelmiszerek ára összességében nem változott, ezen belül a vaj, vajkrém 2,1, a szalámi, szárazkolbász, sonka 1,1, a sertéshús 0,7%-kal drágult, miközben a párizsi, kolbász 2,2, a liszt 2,0, a cukor 1,1%-kal olcsóbb lett.

A fogyasztási főcsoportok közül a legnagyobb mértékben, 0,3%-kal a szolgáltatások ára emelkedett, ezen belül a nyári főszezonból adódóan az üdülési szolgáltatások ára 1,1%-kal nőtt. Az egyéb cikkek ára 0,2, a háztartási energiáé 0,1%-kal lett nagyobb. A szeszes italok, dohányáruk és a tartós fogyasztási cikkek ára átlagosan nem változott. A nyári kiárusítások következtében a ruházkodási cikkekért 1,9%-kal kevesebbet kellett fizetni.

2018 január–augusztusban az előző év azonos időszakához képest a fogyasztói árak átlagosan 2,6%-kal nőttek.

(KSH, 2018. szeptember 11.)

Drágább lesz a liszt

Kevés lesz a malmi minőségű búza, drágább is lesz. A pékek is készülődnek.

2018-ban több lesz a takarmánybúza, mint a malmi minőségű – tapasztalják az aratás végéhez közeledve a szakemberek. A búza ára folyamatosan növekszik, a malmok és a pékségek is áremelésre készülnek, de nem csak az alapanyagköltségek emelkedése miatt, írja a Világgazdaság.

A búzaterület csupán néhány százalékán nem fejeződött még be az aratás, és a szakértők nyilatkozatai szerint öt tonna körüli hektáronkénti átlagtermésre lehet számítani, vagyis kisebbre, mint az elmúlt három évben. A kérdés az, hogy az összes termés eléri-e majd az ötmillió tonnát, mint az elmúlt öt évben, amikor mindig meg is haladta. Többek szerint 2018-ban is meglesz az ötmillió tonna, de például a Világgazdaságnak nyilatkozó Lakatos Zoltán, a Hajdú Gabona Zrt. elnök-vezérigazgatója 960 ezer hektáros betakarított területtel kalkulálva 4,8 millió tonna búzára számít.

Az aratást sok tényező nehezítette, egyes térségekben például napokig kellett várni arra, hogy a magas páratartalom miatt nedves szalma aratható állapotig száradjon. Sok más helyen az esők és a viharok miatt megdőlések hátráltatták a betakarítást.

Mennyiségre még ezt is jó közepes termésnek nevezik a szakmabeliek, de arra számítanak, hogy a termés fele sem éri el a malmi minőséget. Sőt a magyarországi malmi követelményeknek ennél is kisebb hányad, 25-30 százalék felel meg, miközben a hazai őrlési igény évi 1,1-1,2 millió tonna. A francia hibridbúzák elterjedése miatt vegyes a kép: ezek ugyanis nagyobb hozambiztonságúak, de a vastagabb héjuk és a fehérjeszerkezetük miatt a hazai malmoknak nem felelnek meg. Exportra viszont kiválóan alkalmasak, az olasz malmok keresik is őket.

A búza piaci kilátásai jobbak, mint egy éve, az exportra szánt tételekért könnyebben megfizetik a 2017-esnél minimum 10 százalékkal magasabb árat.

Például a lengyel piacra is nagyobb mennyiségben keresik a magyar búzát. Lakatos Zoltán tapasztalatai szerint a Dunához közelebbi régiókban a tonnánkénti 50 ezer forintot is meghaladja a búzaár, az Alföldön ennél valamivel alacsonyabb. A gabonatermesztők korábban éppen ezt az 50 ezer forintos árat célozták meg, mondván, hogy – átlagos hozam mellett – ezen már nyereséget érnek el.

A liszt árának emeléséről Lakatos Zoltán elmondta, hogy a Hajdú Gabona augusztus 21-től emeli árait, de az emelés pontos mértékét csak néhány nap múlva, a beérkező búzák paramétereinek ismeretében közlik a sütőipari cégekkel.

Mivel azonban a búza áremelkedése az elmúlt hetekben is folyamatos volt, szerinte iparági szinten a korábban vélelmezett kilónkénti ötforintos áremelés – amiről néhány hete még azt lehetett gondolni, hogy megoldja a malomipar gondjait – kevés lesz, legalább ennek a duplája kell majd.

(Világgazdaság, 2018. július 26.)

Brutális: egy forinttal drágább a kifli

Elkezdődött a nagy ársakkozás, de a nyári vásár elindult. Várható eredmény: erősödik a forint. Nagyok a boltok közötti árkülönbségek, emiatt is nehéz árat emelni: a Spar egy forinttal drágábban adta a korábban 16 forintos kiflijét, zsemléjét. A vásárló egyből kiszúrta.

Egy olvasónk írta meg, hogy legnagyobb meglepetésére a Mammutban szupermarketjében a Spar egy forinttal drágábban adta a korábban még 16 forintos szendvics kiflijét, zsemléjét (úgynevezett szendvics kifli, zsemle, amit egyébként valószínűleg helyben sütnek, mint olvasónk írta). Ez is csak arra világít rá, hogy az árakkal sokféleképpen lehet és kell sakkoznia a boltosnak, de a vásárlót kikerülni nagyon nehéz.

Ha kimegyünk egy piacra, ott például azt látjuk, hogy a gyümölcs-zöldség félék javát szinte fillérre azonos áron adják az árusok, ott, egymás mellett. Hiába, a versenynek van egy árkiegyenlítő hatása is, de az egyes bolttípusok (szupermarket, hagyományos sarki fűszeres, diszkont, hipermarket) árai már merőben mások. A beszerzési áraik és a költségeik is.

A forint gyengülésénél sokkal fontosabb a termelői árak mozgása

Az import élelmiszerek körében a bolti árak változásában a döntő a nemzetközi ármozgás, az agrár termékek, termelői árak, felvásárlási árak változása. Példa erre a tej, cukor, étolaj, burgonya elmúlt években látott ármozgása. Az árfolyam ingadozása, most éppen emelkedése, csak ezután következik, és kisebb súllyal. A bolti ár háromnegyede a beszerzési ár, amit az élelmiszerfeldolgozó elkér a kereskedőtől. Mögötte pedig ott mozog az agrárium, a felvásárlási áraival. Nos, ez szokott nagyokat ugrani, vagy éppen esni és az alapanyagigénytől függően lökdösni az átadási árakon keresztül a boltos árcímkéket.

Megnéztük az elmúlt évek boltos árainak változásait. Már korábban rámutattunk arra, hogy az árfolyam ingadozás, amire év közben volt példa az elmúlt esztendőkben, végül befolyásolta ugyan valamennyire a boltos árakat, de összességében az infláció mérséklődött. A jelenlegi forintgyengülés sem rengetheti meg alapjaiban az árszintet, ha belátható távon valamelyest visszaerősödik a forint. (2010-ben 275 forint volt egy euró, 2017-ben 309 forint, az éves átlagot nézve, most 320 környékén várható véleményünk szerint, persze ehhez kedvező nemzetközi hullám is kell, aminek egyik láncszeme a német kormányválság megoldása.) Némileg persze felfelé tolja, de ennek inflációs hatása a jelenlegi helyzet alapján tizedszázalékokban mérhető.

Éles különbség rajzolódott ki az elmúlt években az élelmiszerek és a fogyasztási iparcikkek bolti ármozgásában. Az élelmiszereknél ugyanis jelentősebb kilengések voltak, de hát ezek oka a mezőgazdasági termelői árak nemzetközi szintű meglódulása, vagy éppen esése volt. Az iparcikkeknél ilyen mozgás nem volt megfigyelhető. Ott egyébként is az a jellemző, hogy a kifutó termékeket (mindegy, hogy ruha, vagy mobil telefon) leárazzák valamilyen módon, az újdonság meg drágábban lép piacra (sok új technológiával megtoldva persze, különben nehéz eladni). Így a kettős árhatás mellett ugyan az újdonságok drágábbak, de hát a régi készletet ki kell söpörni, az meg csak olcsóbban megy. És folyamatosak az akciózások (persze, az élelmiszerboltban is). A végeredmény (ahol az sertéshúsnál és a baromfinál látszik az áfakulcs csökkentés is):

	2010	2011	2012	2013	2014	2015	2016	2017
élelmiszer	103,2	106,6	105,9	102,8	99,6	100,9	100,7	102,8
legtöbbet drágult	burgonya 133,5	cukor 147,7	tojás 135,9	burgonya 156,9	tej 106,5	zöldség 113	sertéshús 85,8	sertéshús 110
olcsóbb lett	cukor 93	friss zöldség 92	burgonya 81,4	tojás 91,1	cukor 83,6	cukor 90,2	burgonya 125,8	baromfihús 85,2
ruházat	99,6	102,9	102,6	99,6	99,3	100	100,4	100,5
tartós cikkek	100,2	98,6	99,8	99,1	99,5	100,8	100,5	99,7
KSH, változás: előző évhez képest

A ruhaféleségeknél legfeljebb 5%-os kilengés volt megfigyelhető, de az is csak kevés esetben. És az akciózás szemfényvesztése, hogy emiatt az átlagos árszint alig mozdul el lefelé 1-2%-kal. De hát itt is az új fazon drágább, a régebbi meg olcsóbb.

A műszaki cikkek piacán sem volt jelentős kilengés, kivéve a televízió, számítógép, telefon, fényképezőgép piacát. Itt folyamatos az árszint esése, egy 5-10%-os sávban. Ez összefügg a vásárlási szokások változásával is, mivel például sokan már okos telefonon "televízióznak". Jó példa erre a tabletpiac jelenlegi vesszőfutása is, ami néhány évvel ezelőtt menő cuccnak számított. Az új személygépkocsik piacán volt még 3-4%-os áremelkedés 2014-15-ben, egyébként nem.

Ki mit mennyiért

Két gyorsforrás, az online áruházak és az akciós újságok mutatják a pillanatnyi helyzetet, a bolti árcédulák mellett. Néhány olyan élelmiszert néztünk meg, ahol akad azért import (például UHT tej), vagy a legalapvetőbb élelmiszerek egyike (például a liszt). A banán és a citrom sok magyarázatot nem igényel. Hát igen, vannak árkülönbségek is, és van, amikor fillérre pontosan követik egymást a webáruházak (igyekeztünk az összehasonlíthatóság szempontjait figyelembe venni, például az UHT tejek 1,5%-osak, de például az Auchan görögdinnyéje a fénykép szerint sötétzöld, nem csíkos, míg a többieké az):

	banán	citrom	UHT tej	félkemény sajt 300 g	görögdinnye	finomliszt BL55	sertés comb	csirkemell filé
Auchan	275 (419)	799 (999)	169	679	189	145	1.299	1.359
CBA Príma	399	799	179	679	159	129	1.290	1.690
G'Roby	519	999	159	-	-	179	-	1.738
Tesco	379 (449)	799	179	679	159	98	1.049 (1.199)	1.489
Online áruház, érték: forint, 2018. július 3., zárójel: akciós ár eredetije, mennyiség: értelemszerűen kiló, liter

Az akciós újságok még csak a foci vb-nél tartanak, ott az akciók tervezése (amiben a gyártóknak is van pénzük) és a nyomdai átfutás miatt nyilván semmi nyoma még a forint gyengülésnek. Van még nyaralás. Érdekes, hogy a CBA akciós újság nem akart bejönni ("Jelenleg nincs aktuális promóciónk."). A Prímánál borkatalógus ugrik be a bolti akciós újság gombra kattintva.

A ruházati boltokban fennakadás nélkül futnak a nyári leárazások, az iparcikkes áruházaknál is legfeljebb a foci vb hozott változást.

És bejegyzésünk szerkesztésekor hirtelen elkezdett erősödni a forint.

(blokkk.com, 2018. július 3.)

330: drágulás és receptek a boltban

Izgett-mozgott már máskor is a forint, 2010-ig visszatekintve pedig gyengült. A boltos árakat sem fogja kímélni a forint újabb gyengülési hulláma, de azért vannak boltos praktikák is a drágulás fékezésére. Igaz, csak kevés.

Az utóbbi hetek eseményeit nézve a forint-euró árfolyam 2018 május 14-én lépte át a 315 forintos határt, azóta folyamatosan gyengül. Június 11-én következett a 320 forint, 21-én pedig a 325 forint fölé csúszott, miközben 2018 korábbi hónapjaiban 310 forint körül szóródott. Június 29-én pedig járt már 330 forint felett is az árfolyam. Ez egy 20 forintos nagyságrendű sávot jelent, amiben a forint eddig mozgott és legyengült.

2010-ig visszatekintve is gyengült a forint, 2017-ig az éves átlagokat nézve 34 forinttal. 2012-2014 között évente 10-10 forint volt a gyengülés átlagos mértéke, megközelítve a 310 forintos árfolyamszintet, ami 2017 végéig nagyságrendjét nézve nem is változott. Ezen belül nagyobb árfolyammozgások is voltak, hiszen például 2011-ben 50 forint felett volt az évközi leggyengébb és legerősebb árfolyamok közötti különbség. 2015-ben is a forint-euró árfolyam mozgás sávja 24 forint körüli volt. Az alapkamat és az infláció közben egyre kisebb lett, csak 2017-ben volt némi lendület, a 3%-os jegybanki célt közelítve.

Összességében végül az látszik, hogy miközben hosszabb időtávon gyengült a forint, a jegybank letornázta az alapkamatot, az infláció pedig lefékeződött, a 3%-os jegybanki középtávú cél mellett (ami 2017-ben az egy százalékos toleranciasávban azért teljesült):

	legerősebb	leggyengébb	kilengés	éves átlag	alapkamat	infláció
2017	303-304	313-314	11	309	0,9%	102,4
2016	304-305	317-318	14	311	0,9-1,2%	100,4
2015	298-299	321-322	24	310	1,35-1,95%	99,9
2014	298-299	316-317	19	309	2,1-2,85	99,8
2013	290-291	307-308	18	297	3-5,5%	101,7
2012	276-284	319-320	36	289	5,75-6,75%	105,7
2011	263-264	315-316	53	279	6-7%	103,9
2010	261-262	290-291	30	275	5,25-6%	104,9
MNB, forint-euró árfolyammozgás, kerekített adatok, jegybanki alapkamat: adott év legkisebb és legnagyobb értékei, infláció: éves átlag

A jelenlegi kép alapján: lesz drágulás, de mérsékelt, visszafogott ütemben

Sokféle elemzés látott napvilágot, mi várható forint árfolyamfronton a jövőben. Egyben az elemzők többsége egyetért, ez pedig az, hogy gyengébb szinte stabilizálódhat a forint. Így könnyen lehet, hogy a jövőben 320 forint feletti forint-euró árfolyamhoz kell hozzászokni. De hát a korábbi években is volt már ilyen, és mint rámutattunk, mérséklődő infláció mellett. Most azonban úgy tűnik, lesz drágulás is a forint gyengülés következtében, döntő részben az import és a magas importhányadú termékek körében.

A várható, jelenleg még visszafogottabb mértékűre becsülhető bolti drágulás oka, hogy más költségek is emelkedtek már, így a beszállítók és a boltosok mozgástere az árképzésben szűkülhet. Az egyik költségtényező, hogy 2016-től a gazdaság növekedésénél nagyobb a bérek, keresetek emelkedésének üteme, 2017-ben 10% feletti volt és 2018-ban is megközelítheti ezt az ütemszintet. És ez a beszállítóknál is, rajtuk keresztül pedig az átadási árban súlyos feszültség forrása. A másik költség, ami emelkedett, a szállítás díja, az üzemanyag ára. Ráadásul egyes mezőgazdasági termékek, alapanyagok világpiaci ára is elmozdulhat felfelé, ami további bizonytalansághoz vezethet az árakban. A gabonások, tejesek már jeleztek áremelkedést.

Boltos árkörkép: kevés a drágulás elleni recept

A boltos piacon verseny van és nincsenek "egyenárak", az egyes boltok, boltos csatornák árcédulái többségében mást-mást mutatnak. Ezért észnél kell lennie a boltosnak, amikor előveszi a ceruzáját, hogy átírja az árcédulát a kirakatban, amit még mindig nagyon néz a vásárló. Sőt.

A boltosok árképzésében a döntő tényező a beszerzési ár. A saját pénze nagyon kevés ehhez képest. A blokkk.com már korábban kiszámolta a KSH adataiból, hogy a bolti árak alapján a tízezer milliárdos éves árbevételből annak mindössze a negyede a boltosé, a többi a beszállítóé és az adó. Tehát csak az árrésével (a beszerzési és az eladási ár különbségével) tud esetleg sakkozni, hogy melyik költség növekedéséből tud lefaragni. De ez is egy szűk mozgásteret jelent, ha nagyobb a drágulási hullám és csillapítani kényszerül.

Mérlegelheti például a boltos az akciózás visszafogását is, bár a versenytárs ennek nyilván csak előnyét látná, tehát csak óvatosan lehet ehhez is nyúlni. De csökkenthető az akciós termékek köre és a leárazások mértéke, azzal, hogy a csáberő már nem, hiszen akkor nehezebb helyzetbe lavíroza magát a boltos. Akció nélkül nincs boltos világ, még akkor sem, ha baj van. Csak emlékeztetőül, a válság éveiben nem a decemberi forgalom, hanem a karácsony előtti leárazások döntöttek rekordot, annyira küzdöttek a boltosok a vásárlók kegyeiért.

Egyes fejlesztések is átütemezhetők, elnyújthatók. De az egyre drágább munkaerő költségnövekedését ellensúlyozó beruházásoknál viszont éppen gyorsításra lenne szükség (például önkiszolgáló pénztárak beállítása). A technológiafejlesztés, innováció csak szűk mezsgyén halogatható.

A bevásárlóközpontokban folyamatos a bérlők mozgása, nem csak jönnek-mennek, hanem egyik helyiségből a másikba költöznek. Lehet, hogy a kisebb boltok kapósabbak lesznek, ha esetleg nagy a baj.

És mindenki keresni fogja az olcsóbb beszerzést. Egy nagyobb forintgyengülésnél az élelmiszerpiacon előnyhöz jutnak a hazai termékek, ha csak nem exportálnak annyit, hogy kevés marad itthonra, mert a kivitelnek nagyon is jó a gyenge forint. Volt már rá példa.

A láncok erősíthetik a saját márkás kínálatukat, hiszen a drágább import márkák kereslete megtorpanhat. És erősödhet a diszkont minta is, mint egyébként eddig: kisebb készletekkel, szűkebb választékelemekkel kell dolgozni.

De hát a boltos a legtöbbször tehetetlen, ha a beszerzési árat a szállító megemeli. Az import iparcikkeknél a közeljövőben, az élelmiszerpiacon legkorábban a késő őszi, tél eleji hónapokban indulhat drágulásnak a külföldről behozott portéka. Egy 320-325 forint közötti euró árfolyam mellett pedig még visszafogott, mérsékelt és az egyes boltok, továbbá termékcsoportok között eltérő nagyságú lesz a drágulás.

És hogy mennyi lesz a banán, a citrom ára decemberben, azt ma még csak találgatni lehet.

(blokkk.com, 2018. június 30.)

Drágább a benzin és az lesz a lángos is

A benzin ára a 400 forintot közelíti, a lángosé 500 felett lesz nyáron a Balatonon.

Május 15-től a 95-ös benzin árát bruttó 7 forinttal, a gázolaj árát bruttó 8 forinttal emelte a Mol Nyrt, írja az Origo. Az emeléssel a benzin literenkénti átlagára 388 forintra nőtt, a gázolajé pedig 397 forintra emelkedett. Az üzemanyagok ára legutóbb egy hete változott, akkor a 95-ös benzin bruttó 3 forinttal, a gázolaj bruttó 2 forinttal drágult, a benzin literenkénti átlagára 381 forintra, a gázolajé pedig 389 forintra nőtt.

Az autósok 50 forintos különbséget is tapasztalhatnak a töltőállomások árai között.

A benzin ára 2012. április elején érte el csúcsát, akkor egy liter átlagosan 451 forintba került. A gázolaj literje 2012. január közepén volt a legdrágább, átlagosan 449 forint.

Balatoni nyár jó drága lángossal és pocsék fagyival

Jelentős áremelkedéssel számolhatnak az idén a Balatonnál nyaralók - írja az Origo a Magyar Idők nyomán. A lapnak nyilatkozó szakértő szerint a megugró költségek és a munkaerőhiány okoz gondot, de a szezonális termékek minőségére is nagyobb figyelmet kellene fordítani.

Hagyományosan pünkösdkor kezdődik a fürdőzési szezon a Balatonnál, de a vendéglátósok már beépítették áraikba a munkaerőhiány okozta hatásokat és megemelkedett költségeiket. Makkos Péter, a Kereskedelmi és Vendéglátó Vállalkozók Országos Érdekképviseleti Szövetségének (Kisosz) fonyódi elnöke elmondta, jelentősen nőttek a szezonális büfések kiadásai a szakmunkás bérminimum emelkedése, valamint a magas közterhek miatt, ami az idei árakon is meglátszik.

A minőségre a korábbi évekhez hasonlóan az idén is kiemelt figyelmet kell fordítaniuk a strandolóknak – figyelmeztetett a Kisosz fonyódi elnöke. Gondot okoz egyebek mellett, hogy egyre több olyan fagylaltárusító hely jelenik meg a Balaton környékén, amely a helyiek beszámolója szerint több szempontból is kifogásolható minőségű édességet kínál.

Makkos Péter elmondta, az egyik balkáni országból hazánkba települt cukrászati lánc fagylaltjaival kapcsolatban valóban sok a minőségi kifogás. A nagy adagban mért, hamisított fagylalt állítólag ártalmas az egészségre, sok benne a növényi zsiradék, és allergén anyagokat is tartalmaz. A szakértő szerint kötelezni kellene az ilyen gyakorlatot folytató cégeket arra, hogy ugyanúgy tüntessék fel a fagylaltjukban lévő egészségkárosító és allergén anyagokat, ahogyan az a vendéglők számára kötelező.

A szezonális termékek ára jelentősen felszökött, a lángosért a korábbi években jellemző 300-400 forint helyett 2018-ban akár 500 forintot is elkérhetnek, a pluszfeltét pedig további 200-300 forinttal is megdrágítja.

Az olcsóbb sörök 400 forint alatt már kevés helyen szerezhetők be a tóparton, a félliteres ásványvízért pedig a legtöbb vendéglátós legalább 200 forintot elkérhet.

A kereskedők is jelentős árréssel dolgoznak: a városi piacokénál jóval többet, akár kétszer akkora összeget is elkérnek a zöldségekért, gyümölcsökért.

(Origo, 2018. május 15., 16.)

2% felett nyújtózik az infláció

2018 áprilisában a szeszesital, a dohányáru és az élelmiszer, így a tojás drágább volt, mint egy éve. A cukor olcsóbb.

Egy év alatt a fogyasztói árak átlagosan 2,3%-kal emelkedtek. A legnagyobb mértékben a szeszes italok, dohányáruk, valamint az élelmiszerek ára nőtt.

Az élelmiszerek ára 4,2%-kal emelkedett, ezen belül a tojás 20,5, a száraztészta 12,4, a vaj, vajkrém 11,8, a tejtermékek 7,6, a liszt 7,0%-kal drágult. A cukor 18,7%-kal olcsóbb lett. A legnagyobb mértékben, átlagosan 6,3%-kal a szeszes italok, dohányáruk ára nőtt. Az egyéb cikkekért (gyógyszerek, jármű üzemanyagok, valamint a lakással, háztartással és testápolással kapcsolatos, valamint kulturális cikkek) 1,4, ezen belül a jármű üzemanyagokért 2,1%-kal kellett többet fizetni. A ruházkodási cikkek és a háztartási energia egyaránt 1,3%-kal drágult, utóbbin belül a tűzifa ára 13,2, a palackos gázé 3,9%-kal nőtt, az elektromos energia, vezetékes gáz és távfűtés ára nem változott. A szolgáltatások ára átlagosan 1,0%-kal emelkedett. A tartós fogyasztási cikkekért 1%-kal kevesebbet kellett fizetni.

Egy hónap alatt, 2018 márciushoz viszonyítva a fogyasztói árak átlagosan 0,7%-kal nőttek. Az élelmiszerek ára szintén 0,7%-kal emelkedett, ezen belül az idényáras élelmiszerek (burgonya, friss zöldség, gyümölcs) 3,9, a gyümölcs-, zöldséglé 2,9, a csokoládé, kakaó 1,2%-kal többe, a tojás 5,5, a vaj, vajkrém 1,3%-kal kevesebbe került. A ruházkodási cikkek ára 2,8, az egyéb cikkeké 1,3%-kal nőtt, utóbbin belül a jármű üzemanyagok ára 2,7%-kal emelkedett. A szolgáltatások 0,6, a szeszes italok, dohányáruk 0,2%-kal drágultak. A háztartási energia ára nem változott. A tartós fogyasztási cikkek ára 0,1%-kal mérséklődött.

2018 január–áprilisban az előző év azonos időszakához képest a fogyasztói árak átlagosan 2,1%-kal nőttek.

(KSH, 2018. május 9.)

Na, ez az év is jól kezdődik: 2,1% infláció

2018 januárjában 2,1%-kal nőttek az árak. A tojás ára majdnem 50%-ot ugrott. Még jó, hogy a cukor olcsóbb lett.

2018 januárban a fogyasztói árak átlagosan 2,1%-kal magasabbak voltak az egy évvel korábbinál, közölte a KSH. Legnagyobb mértékben a szeszes italok, dohányáruk, valamint az élelmiszerek ára nőtt.

Egy év alatt, 2017 januárhoz viszonyítva az élelmiszerek ára 4,4%-kal emelkedett, ezen belül a tojás 48, a vaj, vajkrém 13,6, a száraztészta 8,7, a tejtermékek 7,9, a kenyér 7,1, a tej 5,8, a kávé 5,1%-kal drágult. A cukor 11,3%-kal olcsóbb lett.

A legnagyobb mértékben, átlagosan 6,5%-kal a szeszes italok, dohányáruk ára nőtt. A háztartási energia 1,6, ezen belül a tűzifa 13,7, a palackos gáz 10,4%-kal drágult, az elektromos energia, vezetékes gáz és távfűtés ára nem változott.

A szolgáltatások ára átlagosan 0,8, a ruházkodási cikkeké 0,2%-kal emelkedett. Az egyéb cikkekért (gyógyszerek, jármű üzemanyagok, lakással, háztartással és testápolással kapcsolatos, valamint kulturális cikkek) 0,1, ezen belül a jármű üzemanyagokért 1,3, a tartós fogyasztási cikkekért 0,5%-kal kevesebbet kellett fizetni.

Egy hónap alatt, 2017. decemberhez viszonyítva a fogyasztói árak átlagosan 0,3%-kal nőttek. Az élelmiszerek ára 1,5%-kal emelkedett, ezen belül a friss zöldség 14,6, a liszt 5,4, a száraztészta 5%-kal többe, a hal 5,4, a párizsi, kolbász 2,9%-kal kevesebbe került. Az egyéb cikkek ára 0,8, a szeszes italok, dohányáruké 0,6, a háztartási energiáé 0,1%-kal nőtt.

A tartós fogyasztási cikkek ára nem változott egy hónap alatt. A szezon végi kiárusítások következtében a ruházkodási cikkek 2,9%-kal kevesebbe kerültek. A szolgáltatások ára 0,5, ezen belül a telefon- és internetszolgáltatások díjai 3,7%-kal mérséklődtek az internetszolgáltatás áfakulcsának csökkentése eredményeként.

(KSH, 2018. február 13.)

Árak? Csak tojás ne lett volna a boltban

Mert 40%-kal drágább lett. A vaj csak 15%-kal. 2017-ben 2,4% volt a drágulás mértéke, decemberben 2,1%.

2017-ben az előző évhez képest a fogyasztói árak átlagosan 2,4%-kal emelkedtek, ezen belül az élelmiszerekért 2,8%-kal többet kellett fizetni. A legnagyobb mértékben, 4,8%-kal a szeszes italok, dohányáruk drágultak. Az egyéb cikkek ára átlagosan 3,6, a szolgáltatásoké 1,5, a háztartási energiáé 0,8, a ruházkodási cikkeké 0,5%-kal emelkedett. A tartós fogyasztási cikkekért 0,3%-kal kevesebbet kellett fizetni.

Decemberben

2017 decemberében a fogyasztói árak átlagosan 2,1%-kal magasabbak voltak, mint egy évvel korábban. Ez időszak alatt a legnagyobb mértékben a szeszes italok, dohányáruk, valamint az élelmiszerek ára nőtt.

Egy év alatt, 2016 decemberéhez viszonyítva az élelmiszerek ára 3,5%-kal emelkedett, ezen belül a tojás 39,4, a vaj, vajkrém 15,1, a tejtermékek 7,9, a kenyér 7,7, a kávé 5,6, a párizsi, kolbász 5,1, a sertéshús 5,0%-kal drágult. A cukor ára 12,5, a baromfihúsé 11,8%-kal csökkent. A legnagyobb mértékben, átlagosan 6,8%-kal a szeszes italok, dohányáruk drágultak.

A háztartási energia ára 1,6, ezen belül a tűzifáé 13,3, a palackos gázé 11,3%-kal magasabb lett, míg az elektromos energia, vezetékes gáz és távfűtés ára nem változott. A szolgáltatások ára átlagosan 1,1, az egyéb cikkeké (gyógyszerek, jármű üzemanyagok, valamint a lakással, háztartással és testápolással kapcsolatos, valamint kulturális cikkek) 0,8, ezen belül a jármű üzemanyagoké 0,5%-kal emelkedett. A ruházkodási cikkekért 0,5%-kal többet, a tartós fogyasztási cikkekért 0,4%-kal kevesebbet kellett fizetni.

Egy hónap alatt, 2017 novemberéhez viszonyítva

Egy hónap alatt az élelmiszerek ára 0,1%-kal emelkedett, ezen belül a tojás 19,3, a friss zöldség 6,0, a tej 2,0%-kal drágult, míg a friss hazai és déligyümölcs 6,4, a cukor 4,8, a liszt 2,8%-kal kevesebbe került. A fogyasztási főcsoportok közül a legnagyobb mértékben, 0,3%-kal a szolgáltatások ára nőtt.

A háztartási energia 0,2%-kal drágult, ezen belül a tűzifa 1,3%-kal. A tartós fogyasztási cikkek és a szeszes italok, dohányáruk ára egyaránt 0,1, a ruházkodási cikkeké 0,2%-kal mérséklődött. Az egyéb cikkek ára 0,4%-kal csökkent, ezen belül a jármű üzemanyagoké 1,2%-kal.

(KSH, 2018. január 12.)

Taposóaknán a dinnyepiac: a Penny 89 forintos dinnyeárral jön

Most éppen egy CBA a legolcsóbb, 119 forinttal. A Lidl sem adja sokkal alább: 99 forinttal próbálkozik. 2016-ban is néhány nap alatt bezuhant a dinnyeár. Egyébként ma is százforintos különbségek vannak a dinnyeárakban: a kisbolt drága, a nagybolt olcsó. Ki fizeti meg a dinnyét? Dinnyeár körkép július 10-én.

A Nemzeti Agrárkamara jó dinnyeterméssel számolt előzetesen, hozzávetőleg 200 ezer tonnával. Egészen pontosan 5 ezer hektár területen 200 ezer tonna dinnye várható, ebből 130-140 ezer tonna hazai fogyasztásra megy, 60-80 ezer tonna pedig exportra. Ha. Az előbbi mellett 600 hektáron 18 ezer tonna sárgadinnye is várható, mind a hazai piacra juthat.

Tesco után sorállás az akciózásban

Az időjárás a dinnyetermelők kedvében járt eddig, hiszen pazar meleggel kápráztatta el a dinnyekedvelőket is, a nagy kánikulában jobban fogy a finomság. Bár éppen csütörtöktől, július 13-án, az akciós váltónapon jön némi lehűlés az időjárásban, de úgy tűnik, a dinnyepiacon is: jönnek az új dinnyeárak, 100 forint alatt adják majd többen is a csíkos görögdinnyét.

Pócs János, a heves-jászsági dinnyetermelői körzet képviselője, aki egyébként országgyűlési képviselő is, már korábban, a Tesco július 6-9. közötti négynapos dinnyeakciója nyomán felháborodásának adott hangot: számításai szerint egy hektárnyi területen kétmillió forint a gyümölcs előállítási költsége – Heves-Jászságban 420 hektáron termelnek dinnyét –, és ennek megfelelően a kilónkénti termelői ár minimum 140-160 forint. Nyilván nem véletlen, tesszük hozzá a blokkk.com részéről, hogy a görögdinnye területe 20%-kal kisebb 2017-ben. A Budapesti Nagybani Piacon a június legvégi adatok szerint 120-170 forint között jelölték meg a hazai első osztályú görögdinnye bruttó átadási árát, amit ajánlott kínálati árnak neveznek.

2016-ban 200-205 ezer tonna volt a magyar görögdinnye termés az Agrárkamara szerint, de előzetesen 235-240 ezer tonnát vártak. A rossz időjárás azonban nem adott esélyt a jobb termésre, ráadásul - ki tudja, melyik volt előbb - egy hét után jócskán 100 forint alá zuhant a görögdinnye bolti ára a nagyáruházakban. A dinnye exportja is visszaesett 2016-ban.

A Tesco egyébként július 6-9 közötti napokra (négy napra) hirdette meg 99 forintos dinnyeakcióját. A Nemzeti Agrárkamara arra szólította fel, hogy július 10-től ne adja 100 forint alatti áron a dinnyét: ez most sikerült, hiszen visszaállt a 129 forintos ár. A Kamara szerint ez radikális árletörő akció. Ezt egyébként minden évben elmondják a dinnyetermelők, hogy a szezon elején nagyon rossz nekik a dinnye akciózás.

Kóstoltatás, az igen

2016-ban július 19-én indította az Agrárkamara a dinnyeszezont. Az ALDI, az Auchan, a CBA, a Lidl, a METRO és a SPAR kínálgatta 46 üzletben a dinnyéjét. 2017-ben július 6-án indította az Agrárkamara az akcióját, most a Tesco is beszállt a vásárlócsalogatásba, de hát nem biztos, hogy mindenki örömére.

Ha már a vásárló: a görögdinnye lehet első, vagy másodosztályú, amit nem minden boltos tüntet fel az árcéduláján. A származási hely, már csak az illendőség kedvéért is, Magyarország, amit persze az élelmiszerbiztonsági hatóság ellenőrizni fog.

És az árak: nagyok a különbségek

A blokkk.com nekiveselkedett és július 10-én körbejárt fővárosi élelmiszeres nagyáruházakat, megnézett egy-két piacot és kisboltost is, ki mennyiért méri a dinnyéjét.

A legolcsóbb dinnyét a Fény utcai piac CBA Príma áruházában láttuk, 119 forintért, igaz, ez másodosztályú volt (ők legalább odaírták).

A Lidl és a Tesco 129 forintért kínálta a dinnyéjét, az Aldi és a Penny 149 forintért, a Spar pedig rátett erre még egy tízest, első osztályba sorolt dinnyeként kínálva.

Hát igen, a piaci dinnyeárusok ceruzája már vastagabban fogott, az utcai árusok és a kisboltosok is drágábban adták a görögdinnyét. Ehhez persze hozzátartozik, hogy utóbbiak drágábban is veszik, nem közvetlenül a termelőtől, hanem sokszor nagykereskedőtől, például a nagybani piacokon.

CBA	Lidl	Tesco	Auchan	Aldi	Penny Market	CBA online.prima	Spar Mammut, Eurocenter	utcai árus III. kerület	Újpesti piac, utcai árus	Fény utcai piac	zöldséges bolt XIII. kerület
119.-	129.-	129.-	139.-	149.-	149.-	149.-	159.-	168.-	168.-, 180.-, 198.-, 280.-	240.-, 198.-	220.-
görögdinnye árak, forint, 2017. július 10.,

Nemsokára heves dinnyeár eső jön

Ez nem a reklám helye, de hát ide tartozik. A nagyáruházaknál július 13-án indulnak a szokásos heti akciók, amiből bizony a görögdinnye nem marad ki.

A Penny a 149 forintos dinnyeárat 89 forintra nyomja le, pontosan egy héttel a dinnyeszezon indító után. Az Aldi 95 forintért adja, de a Lidl sem tétlenkedik majd a maga 99 forintos árával. Az Auchan és a Tesco még nem rukkolt elő újabb árakkal, de valószínűleg nagyon nem fognak lemaradni.

A végére már csak egy kérdés marad: ki fizeti meg az olcsó dinnye árát?

(blokkk.com, 2017. július 10.)

99 forintos árral nyitotta a Tesco a magyar dinnye szezonját

Alig néhány napja kapni a boltokban magyar dinnyét, máris a termelők szerint elfogadhatatlan alacsony árak borzolják a termelők kedélyét.

Úgy tűnik, hogy a június közepére szervezett egyeztetés sem segített abban, hogy közeledjenek az álláspontok a kereskedők és a gazdák között, írja a Magyar Idők. A Tesco ugyanis a szezon első hetében máris száz forint alatti áron hirdetett akciót a gyümölcsre. A termelők attól tartanak, hogy a túl olcsón kínált áruval nemcsak az idei szezont teszi tönkre az áruház, hanem a lépésük a következő évekre is hatással lehet.

Bár a termelők hetekkel a betakarítás előtt tárgyalóasztalhoz ültek az áruházláncok képviselőivel annak érdekében, hogy idén zökkenőmentesen, mindkét fél számára elfogadható feltételek mellett találjon gazdára a magyar dinnye, így sem sikerült elkerülni a botrányt. A Tesco ugyanis a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara és az Agrármarketing Centrum fogyasztásösztönző kampányának partnereként minden eddiginél korábban, már a magyar dinnyeszezon indulásának hetében 100 forint alatti áron hirdetett akciót a termékre. Erre csütörtökön Pócs János országgyűlési képviselő a hevesi és jászsági dinnyetermelők nevében hívta fel a figyelmet egy sajtótájékoztatón.

A dinnyetermeléssel is foglalkozó politikus szerint ezzel a lépéssel az áruház nemcsak az idei szezont veszélyezteti, hanem a következő évek termelését is befolyásolja. – Ez irreálisan alacsony árszint, ami a felvásárlók és más kiskereskedelmi egységek figyelmét is felkelti. Ha a gazdák úgy ítélik meg, hogy ilyen árak mellett nem érdemes a termeléssel foglalkozni, elképzelhető, hogy jövőre már nem lesz jó magyar dinnye a kínálatban – jegyezte meg. Rámutatott arra, hogy az ár és a minőség mindig kéz a kézben járnak: az első osztályú dinnye egy hektárra jutó termelési költsége eléri a kétmillió forintot, ezért 99 forintért jó minőséget biztosan nem kaphat a fogyasztó.

Az alacsony árak a következő évek termelését is befolyásolják

– Egy áruházlánc csak akkor hirdethet ilyen akciót, ha nagyon olcsón harmadosztályú dinnyéhez jutott a piacról – emelte ki. A politikus szerint ugyanis a termelők az igazán kiváló minőségű árut a nagybani piacra viszik, vagy maguk adják el, a harmadosztályú, silány gyümölcsöt pedig harmadáron eladják a Tescónak, ahol a minőség nem számít, csakis az ár. Pócs János a Magyar Időknek elmondta: a dinnyetermelők kényszerhelyzetben vannak, az áru visszatartásával nem bojkottálhatják a piacot, hiszen csak a veszteségeiket növelik, ha a megérett dinnyét nem adják el. Ugyanakkor készek arra, hogy az érdekeiket tiltakozó akciókon keresztül érvényesítsék. Nem példátlan ez, tavaly például egy kamionnyi dinnyét borítottak le a Tesco budaörsi áruházának parkolójában, mivel az áruházlánc a szezon közepén jelentős akcióval törte le az árakat.

Az áruházlánc mostani akciójától elhatárolódtak a versenytársak. Győrffy Balázs, az agrárkamara elnöke pedig a köztestület támogatásáról biztosította a dinnyetermelőket. Jelezte: a mostani kampány is az együttműködést szolgálja, és arra buzdította a piaci szereplőket, hogy a rövid távú haszon helyett a hosszú távú érdekeket tartsák szem előtt.

A fogyasztásösztönző kampányban részt vevő boltok akciós kiadványai alapján elkészült körképből kiderül: a CBA Príma boltjaiban 129, a Lidlben 149, az Auchanban pedig 139 forintért kapni ezen a héten magyar görögdinnyét. A Spar katalógusában nem szerepelt a termék, és bár a Metro és az Aldi aktuális akciói között sem találtunk görögdinnyét, az előző heti kiadvány szerint előbbiben bruttó 159, míg az Aldiban 149 forintért kínálták néhány napja a gyümölcsöt.

A terméssel egyébként nincs baj, az időjárásnak köszönhetően a minőség és a mennyiség is kiváló, az ötezer hektárról mintegy 200 ezer tonnát takaríthatnak be a gazdálkodók. Czerván György agrárgazdaságért felelős államtitkár szerint az elmúlt években folyamatosan modernizálták a termelést a gazdák, ami a görög mellett a sárgadinnyére is igaz. Utóbbit 600 hektáron termelték, 18 ezer tonna juthat 2017-ben piacra. Daróczi László, az Agrármarketing Centrum vezérigazgatója elmondta: idén az áruházak mellett a Bátor Táborokban és az Erzsébet-táborokban is kóstoltatással népszerűsítik majd a gyümölcsöt.

(Magyar Idők, 2017. július 7.)

A hideg az egekbe tornázta a zöldségárakat

Két-háromszorosára ugrottak az árak a piacokon. Meg a boltban. Máshol is hideg van: a padlizsán és a cukkini árcédulája mehet az ékszerboltba.

Elképesztő ütemben drágulnak a zöldségek: a dél-európai importból származó termékek lassan a megfizethetetlen kategóriába kerülnek. A drasztikus áremelkedésért a szokatlanul hideg tél a felelős, írja a Magyar Idők.

Drasztikus árakkal találkozhatnak a zöldségesnél a vásárlók, az importból származó termékek ugyanis alaposan megdrágultak az utóbbi hetekben. Az Agrárgazdasági Kutatóintézet (AKI) piaci árinformációs statisztikája szerint az Olaszországból és Spanyolországból származó paradicsom ára csaknem a kétszeresére emelkedett az elmúlt évhez viszonyítva.

Egy kiló fürtös paradicsom február elején 770 forintba került a budapesti nagybani piacon, míg egy évvel korábban csupán 374 forintért kínálták a kereskedők. A koktélparadicsom is sokat drágult: a tavalyi 775 forint után idén 1.600 forint körül alakulnak az árak. A Spanyolországból származó kaliforniai paprikáért is többet kell fizetni, a nagybani árak 600 forintról 1.000 forint közelébe emelkedtek egy év alatt.

Arányaiban a legnagyobb áremelkedést a cukkini esetében mutatott a statisztika: az elmúlt évhez képest több mint a háromszorosára drágult a termék, 515 forintról 1.600 forint fölé emelkedtek az árak. A padlizsán esetében is hasonló a helyzet, míg egy éve 535 forintot kértek a zöldségféléért, ma nem kevesebb, mint 1.545 forintért kínálják a nagybanin. A jégsaláta darabja 200-ról 580 forintra nőtt, ahogy a kelkáposzta, a karfiol és a brokkoli is sokkolóan drágább lett.

A hihetetlen áremelkedés a szokatlanul hideg január számlájára írható, a fagyos időjárás az olasz, a spanyol és a marokkói termelők dolgát is megnehezítette. A mediterrán országok gazdáit felkészületlenül érte a rideg tél, a növényeik jó része megfagyott. Ledó Ferenc, a Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács, a Fruitveb elnöke a Magyar Időknek elmondta: a hideg időjárás a hazai paprikatermesztést is visszahúzta, a kisebb termésmennyiség miatt a hazai zöldség kilójáért 150 forinttal kapnak többet a gazdálkodók.

A Terméktanács szerint még egy-két hónapig a szokásosnál jóval borsosabb árakra kell felkészülniük a fogyasztóknak, az árak március környékén csökkenhetnek, addig viszont további 30-40 százalékos áremelkedésre lehet számítani egyes zöldségfélék esetében.

Készlethiányra viszont nem kell számítani, az áremelkedés ugyanis minden bizonnyal visszafogja a keresletet, a drága zöldségből mindig is kevesebb fogy, így a kisebb mennyiség is fedezni tudja a vásárlók igényeit.

(Magyar Idők, 2017. február 8.)

2016: keresni kellett az inflációt

Év vége felé indultak meg az árak felfelé, persze, csak óvatosan.

2016 decemberében 1,8%-kal, a 2016-os évben pedig átlagosan 0,4%-kal nőttek az árak. Decemberben a legnagyobb mértékben a fogyasztási főcsoportok közül a járműüzemanyagokat is tartalmazó egyéb cikkek és a szeszes italok, dohányáruk drágultak.

Egy év alatt, 2015. decemberhez viszonyítva a fogyasztói árak átlagosan 1,8%-kal nőttek. Az élelmiszerek ára 1,3%-kal emelkedett, ezen belül a cukor ára 16, az idényáras élelmiszereké (burgonya, friss zöldség, gyümölcs) 3,6, a sajt és a péksütemények ára 2,7, a tej ára 2,6%-kal nőtt, a sertéshúsé 8,5, a baromfihúsé 3,6%-kal csökkent. Átlag felett, 3,5%-kal drágultak az egyéb cikkek (gyógyszerek, járműüzemanyagok, lakással, háztartással és testápolással kapcsolatos, valamint kulturális cikkek), ezen belül a járműüzemanyagokért 7%-kal kellett többet fizetni. A szeszes italok, dohányáruk átlagosan 2,5, a szolgáltatások 1,9, a ruházkodási cikkek 0,5%-kal drágultak. A háztartási energia ára nem változott. A tartós fogyasztási cikkekért 0,5%-kal kevesebbet kellett fizetni.

Egy hónap alatt, 2016. novemberhez viszonyítva a fogyasztói árak átlagosan 0,4%-kal nőttek. Az élelmiszerekért 0,1%-kal többet kellett fizetni, ezen belül a tojásért 5, az idényáras élelmiszerekért 1,5, a tejért 1,2, a sajtért 0,8%-kal. A sertéshús ára 1,3, a baromfihúsé 1,4, az étolajé 0,8%-kal csökkent. A legnagyobb mértékben az egyéb cikkek drágultak (1,7%-kal), ezen belül a járműüzemanyagok 4%-kal. A szeszes italok, dohányáruk ára 0,2, a szolgáltatásoké 0,1%-kal nőtt. A háztartási energia és a tartós fogyasztási cikkek ára átlagosan nem változott. A ruházkodási cikkekért 0,2%-kal kevesebbet kellett fizetni.

2016. évben az előző évhez képest a fogyasztói árak átlagosan 0,4%-kal nőttek, ezen belül az élelmiszerek ára 0,7%-kal. A legnagyobb mértékben a szeszes italok, dohányáruk drágultak (2,3%-kal). A szolgáltatások ára átlagosan 1,5, a tartós fogyasztási cikkeké 0,5, a ruházkodási cikkeké 0,4%-kal emelkedett. Az egyéb cikkekért 2,2%-kal kevesebbet kellett fizetni, a háztartási energia ára 0,1%-kal mérséklődött.

A nyugdíjas fogyasztói árindex előző hónaphoz képest 0,3%-kal, az előző év azonos hónapjához képest pedig 1,7%-kal nőtt, a 2016 éves áremelkedés 0,6% volt.

(KSH, 2017. január 12.)

Dinnye: kedden kóstoltatás, csütörtökön áresés

Hamar leestek a dinnyeárak a nagyáruházakban. Nyár, dinnye, szeletem: a kormány helyett az Agrárkamara ostorozza a dinnyepiacot. A 88 forintos bolti dinnyeár régen kevés volt a dinnyetermelőknek a szezon első szakaszában.

A július 19-én tartott sajtóeseményen arról érkezett a híradás, hogy példás együttműködéssel a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara kezdeményezése mellé állt hat kiskereskedelmi lánc, támogatva a hazai, kiváló minőségű görög- és sárgadinnye eljuttatását a fogyasztókhoz, ezzel is piacot teremtve a magyar termelőknek. Az Aldi, Auchan, CBA, Lidl, Metro és Spar üzletekben a szezonban több alkalommal fognak magyar dinnyét kóstoltatni. Ez történt kedden.

A nagyáruházak honlapjait, akciós újságait böngészve ugyanakkor rövid időn belül kiderült, hogy a kereskedők igyekeznek biztosra menni. Jó a termés, van dinnye bőven, ilyenkor természetes is az alacsonyabb ár. A mezőgazdasági termékek piaca így működik: ha sok, akkor olcsó, ha kevés, akkor drága.

Az áruházak többsége a csütörtököt választotta akciós indítási napnak, persze más napokon is rajtoltatnak árengedményeket, de a hétvégi nagybevásárlás előtt ez a legcélszerűbb időpont. Nos, az akciós újságokat csütörtökön bogarászva rögvest kiderül, hogy többen alaposan belehúznak a dinnyeakciózásba. Nem csekély mértékű engedményeket kínálnak (30-40%-ost is), lenyomva ezzel a dinnyeárakat a 100 forintos lélektani határ alá. A legolcsóbbak ráadásul 88-89 forintért kínálják a csíkos héjú görögdinnyét, ami napfényes, jó időben, a szezon első szakaszában kiváló ár, legalábbis a vásárlóknak.

A 88 forintos fogyasztói ár 70 forintnál néhány fillérrel kisebb áfa nélküli árat jelent, ezen kell osztozniuk a dinnyetermelőnek és a kereskedőknek. A korábbi években a dinnyeszezon első szakaszában ez az árszint bizony éles viták forrása volt, mivel a kelleténél alacsonyabb termelői árakat jelentett a dinnyetermelők számára már induláskor. Kérdés, hogy ebben az esztendőben ez elégséges-e.

Az áruházak honlapjain a következő dinnyeárakat találtuk július 21-én:

áruház	dinnye fogyasztói ára	engedmény mértéke
Lidl	88	129 helyett
Penny	88	149 helyett
Aldi	89	nem jelöli
Spar	89	nem jelöli
Tesco	99	nem jelöli
Metro	95	nem jelöli
ár: csíkos dinnye kilója, természetesen forintban

Az Auchan csak az egyébként is drágább magszegény dinnyéjét hirdeti 159 forintért akciós újságjában. A magyar láncok honlapjain nincs nyoma dinnyeakciózásnak.

A kisebb boltokban drágább a dinnye, amit jelez az is, hogy az Agroinform híre szerint a Budapesti Nagybani Piacon a kínálati árak 120-150 forint közötti áfával együtt számolt ársávot adnak meg. Ennél persze bizonyára olcsóbb is lehet a dinnye.

(blokkk.com, 2016. július 21.)

A krumpli felnyomta az inflációt 2015-ben

2015 decemberben már közzel 1%-kal nőttek az árak. A burgonya ára közel 50%-kal nőtt. 2015-öt megúsztuk egy tized csökkenéssel. Olcsó volt a benzin.

2015 decemberében a fogyasztói árak átlagosan 0,9%-kal magasabbak voltak, mint egy évvel korábban. Ebben a hónapban a legnagyobb mértékben a szeszes italok, dohányáruk drágultak, miközben az üzemanyagok ára jelentősen csökkent.

Összességében 2015-ben a fogyasztói árak átlagosan 0,1%-kal mérséklődtek az előző évhez képest.

2015. decemberében,12 hónap alatt (2014. decemberhez viszonyítva) a fogyasztói árak átlagosan 0,9%-kal nőttek. Az élelmiszerek ára 2,2%-kal emelkedett, ezen belül az idényáras élelmiszereké (burgonya, friss zöldség, gyümölcs) 23, de ezen belül a burgonyáé közel 50%-kal, az étolajé 12,7, a cukoré 9,2%-kal nőtt, míg a tejé 9,5, a sajté 6,9%-kal csökkent. A szeszes italok, dohányáruk átlagosan 3,8, a tartós fogyasztási cikkek 1,7, a szolgáltatások 1,5%-kal drágultak. Az egyéb cikkekért (gyógyszerek, járműüzemanyagok, illetve lakással, háztartással és testápolással kapcsolatos, valamint kulturális cikkek) 2,8, ezen belül a járműüzemanyagokért 8,9%-kal kellett kevesebbet fizetni. A háztartási energia ára átlagosan 0,2%-kal csökkent, ezen belül a palackos gázé 13,0%-kal. A ruházkodási cikkek ára 0,1%-kal mérséklődött.

Egy hónap alatt, 2015. novemberhez viszonyítva a fogyasztói árak átlagosan 0,3%-kal csökkentek. Az élelmiszerek ára 0,5, ezen belül az idényáras élelmiszereké 1,9, a sertéshúsé 0,9, a kenyéré 0,8%-kal mérséklődött. Nőtt többek között az étolaj (1,6%) és a tojás (0,6%) ára. A háztartási energia és a szolgáltatások ára átlagosan nem változott. Az egyéb cikkek ára átlagosan 0,8%-kal csökkent, ezen belül a jármű üzemanyagoké 1,9%-kal. A tartós fogyasztási cikkek ára 0,3, a szeszes italok, dohányáruké 0,2, a ruházkodási cikkeké 0,1%-kal mérséklődött.

2015. év egészében az előző évhez képest a fogyasztói árak átlagosan 0,1%-kal mérséklődtek. Az élelmiszerek ára átlagosan 0,9%-kal nőtt. A legnagyobb mértékben a szeszes italok, dohányáruk drágultak (3,1%-kal). A szolgáltatások ára átlagosan 1,9, a tartós fogyasztási cikkeké 0,8%-kal emelkedett. A ruházkodási cikkek ára átlagosan nem változott. A legnagyobb mértékben az egyéb cikkek ára csökkent (4,6%), a háztartási energia ára 2,9%-kal mérséklődött.

(KSH, 2016. január 14.)

Dinnyéskedés: szolid lökdösődés volt csak

A legolcsóbb és a legdrágább dinnye között 84 forint volt a különbség, így indult a magyar dinnyeszezon 2015-ben. Kóstoltunk is.

A vásárlók a görögdinnyében a kóstoltatást imádják a legjobban, mellette pedig az ár izgatja őket leginkább, ezért a blokkk.com azt vizslatta az áruházakban, mennyiért is adták a szezon legelején a görögdinnyét.

Két dinnyés hétvégét is górcső alá vett a blokkk.com, így július 3-án és 4-én, pénteken és szombaton, majd egy hét múlva, 10-én és 11-én is körülnézett néhány budapesti áruházban. Természetesen csak pénteken és szombaton, vasárnap már nem, pedig milyen jó lett volna, de hát ekkor az üzletek többsége zárva van, a kivételezett nyitva tartók meg esetleg drágábbak, mint hétköznap. Az első júliusi hétvégén még kevés magyar dinnye volt az áruházak polcain, egy héttel később már sokkal több.

Finom volt, de lehetett volna édesebb is

Kóstoltunk is természetesen, de vigyázat, a meglékelt dinnyét ha nem viszi el a vásárló, másnak eladni már nem lehet, mert tilos. És lékelni is csak ott lehet, ahol a dinnye is, a vágóeszközök is tisztíthatók, így az útszéli árusoknál erre kevés az esély. Természetesen a kóstoltatásnak is megvannak a maga szabályai, nem véletlen, hogy a dinnyét kínáló lányok ilyenkor gumikesztyűt is húznak.

Ha már a budaörsi Auchanban lehetett kóstolni, megtettük ott. A kóstoltatás helyén folyamatos volt a nyüzsgés, szépen gyűltek a hulladékgyűjtőben a fogpiszkáló pálcikák, amelyekre rátűzték a dinnyefalatkákat, de nem mindenki szaladt utána a dinnyésládákhoz megkopogtatni és utána a mérleghez mérlegelni.

Benyomásaink nyilván nem egyeznek minden vásárló véleményével, feltehetően a termelőkével és az áruházéval sem, azt nem is tagadjuk, hogy finom volt, de hát lehetett volna édesebb is a megkóstolt dinnyedarabka.

Kezdjük a mustra végén - július 10-én és 11-én

Nos, a dinnyetermelők réme, a rettegett árverseny azért megindult, még ha csak csak visszafogottabbnak tűnő keretek között is. Igyekeztünk több boltot is megkeresni, de a piacvezetőket, a dinnyepiac korábbi lékelőit nem lett volna szakszerű kihagyni. Bizonyára kitalálható, hogy a legolcsóbbak az Auchan és a Tesco voltak, a többség pedig a 139-149 forintos árakat választotta.

Az Auchan és a Lidl azonnal akcióval indította a magyar dinnyeszezont, legalábbis a találomra felkeresett áruházakban. Az Auchan 54 forintot, a Lidl 30 forintot engedett az árból, de az némileg homályos, miképpen számolták ki mindezt. Igaz, a dinnye főszezonja előtt drágább az import dinnye, tehát elvileg van miből engedni, de az Auchannál 10 forint hibádzik az előző hétvégi árhoz képest (persze lehet, hogy hét közben emeltek egy picit).

A legolcsóbb és a legdrágább görögdinnye között 84 forint volt a különbség.

Végül a legeleje - július 3-án és 4-én

Nézzük akkor az első dinnyés hétvégét néhány boltban (ötöt választottunk ki, ami éppen útba esett), hiszen a magyar görögdinnye szezonját csak későbbre ígérték, de nem árt előtte is tájékozódni, hiszen dinnye azért akad korábban is.

A legolcsóbb a budaörsi Tesco volt, 99 forintért mérte kilóját, természetesen csak azért ilyen olcsón, hogy ezen a hétvégén kiszórja gyorsan az importot és helyet csináljon a hazainak (legalábbis régen ezzel magyarázták a 99 forintos szezonnyitó árat, de tegyük hozzá, ez most csak néhány napos akció volt). A kihelyezett ládák feliratán is látszik egyébként, hogy ez igazi görög görögdinnye ( ha már az árcédulán nincs ott a származási hely). A második legjobb árat a Mammaut Spar boltjában lehetett találni a megkeresett áruházak közül, de hát itt már 50 forinttal drágább volt a dinnye, mint a Tescoban. Görög görögdinnyét kínált a budaörsi Auchan is, de 159 forintért. A CBA úgy látszik vigyázott a formájára, hiszen ugyanannyiért adta, mint az Auchan. A Fény utcai piacon kérték a legtöbbet, 198 forintot a görögdinnyéért.

Kormányhírverés: ismételve a tavalyi

A Földművelésügyi Minisztérium június végén, egy héttel a remélt rajt előtt harangozta be a görögdinnye július elején indult szezonját. Sok újat nem lehetett hallani a korábbi évekhez képest, de ez senkit sem zavar, ha a dinnye édes és olcsó, no meg hazai, legalábbis a vásárlókat biztosan nem. A dinnyetermelők, a Magyar Zöldség-gyümölcs Szakmaközi Szervezet (FruitVeB) fürgébb volt a, ők már egy kicsit korábban nekiláttak a magyar dinnye népszerűsítésének. A FruitVeB azzal számolt, hogy július elején legalább 120 forintnak kell lennie a görögdinnye kilójának, ami majd a szezon végére lemegy 70-80 forintra. Hát igen, öt forintot már elbuktak.

Kérdés persze az is, hogy mennyi dinnye lesz külföldön, hiszen az agráriumban ez döntő az árfaragásban, vajon jön-e nagyobb mennyiség a határokon túlról, lesz-e a piacokon esetleg a magyar mellett görög görögdinnye is és mit szól mindehhez a vásárló. No, meg az időjárás, mert a dinnyetermés igencsak függ tőle.

(blokkk.com, 2015. július 13.)

Megette a piac az inflációt 2014-ben

2014-ben csökkent az átlagtermék és szolgáltatás ára, ami már nem infláció, hanem defláció.

A Központi Statisztikai Hivatal árjelentése azt mutatja, hogy 2014. decemberében és az év egészében is csökkentek a fogyasztói árak az átlagot tekintve. Az egyes árucsoportokat nézve az élelmiszerek, ruházati cikkek, különféle iparcikkek átlagára egyaránt mérséklődött az előző év azonos időszakához képest, a jövedéki termékek kivételével, ahol az adóemelések drágulást okoztak. Döntő volt ebben, hogy az élelmiszerek piacán az orosz embargo okozta túlkínálat lefelé nyomta az árakat, a nemzetközi környezet sem diktált áremelkedést, a visszafogott európai gazdaság is összességében fékezte a vásárlási kedvet, az üzemanyag áresés viszont jót tett a pénztárcáknak. Feltehetően az árviszonyok kedvező alakulásának hátterében az is meghúzódik, hogy nem volt olyan erős a kereslet a vásárlók részéről, hogy lehetett volna árat emelni, viszi - nem viszi, nem kap mást alapon. Ebből is úgy tűnik, hogy a fogyasztás legfőbb hajtóereje az online pénztárgép és az üzemanyag áresés volt.

Az állam költségvetés számolt inflációval, úgyhogy jó kérdés, vajon a defláció milyen hatással volt a költségvetés bevételeire (ahol az áfa-bevételek jócskán nőttek a már említett online kassza hatása miatt).

Nézzük akkor a KSH jelentését. A kedves vásárló, ha esetleg mást tapasztalt az áruházakban, az azért van, mert verseny van a piacon és vannak drágább és olcsóbb áruházak is.

Decemberben a fogyasztói árak átlagosan 0,9%-kal voltak alacsonyabbak, mint egy évvel korábban. Ezen időszak alatt a háztartási energia, az egyéb cikkek, üzemanyagok, az élelmiszerek, a ruházkodási cikkek, valamint a tartós fogyasztási cikkek ára csökkent, a szolgáltatások és a szeszes italok, dohányáruk drágultak.

Összességében, 2014-ben a fogyasztói árak átlagosan 0,2%-kal csökkentek az előző évhez viszonyítva.

Egy hónap alatt – 2014. novemberhez viszonyítva – a fogyasztói árak átlagosan 0,7%-kal csökkentek. Az élelmiszerekért átlagosan 0,7%-kal kellett kevesebbet fizetni, ezen belül csökkent a cukor (4,9%), az idényáras élelmiszerek, azaz a burgonya, friss zöldség, gyümölcs (3,1%) és a sajt (1,1%) ára. Nőtt a tojás (2,9%), valamint az étolaj (1,8%) ára. A ruházkodási cikkek átlagosan 0,4%-kal drágultak egy hónap alatt. A szolgáltatások ára nem változott. Az átlagnál nagyobb mértékben, 2,4%-kal csökkent az egyéb cikkek (lakással, háztartással és testápolással kapcsolatos cikkek, gyógyszerek, járműüzemanyagok, valamint kulturális cikkek) ára, ezen belül a járműüzemanyagokért 5,9%-kal kellett kevesebbet fizetni. A szeszes italok, dohányáruk ára 0,3%-kal csökkent. A tartós fogyasztási cikkekért és a háztartási energiáért 0,1%-kal kellett kevesebbet fizetni.

Tizenkét hónap alatt, 2013. decemberhez viszonyítva, az élelmiszerek ára 0,6%-kal csökkent. Ezen belül csökkent a cukor (19,6%), az étolaj (5,2%), az idényáras élelmiszerek (4,5%), valamint a liszt (3,9%) ára. Drágult többek között a tojás (3,9%), a csokoládé, kakaó (1,7%) és a tej (1,2%). A szolgáltatások átlagosan 1,5, a szeszes italok, dohányáruk 1,2%-kal drágultak. A szolgáltatásokon belül a kulturális, oktatási és szabadidős szolgáltatások ára 2,3%-kal nőtt, a helyi tömegközlekedésé 6,8%-kal csökkent. Az egyéb cikkekért 4,1%-kal kellett kevesebbet fizetni, ezen belül a járműüzemanyagok ára 10,4%-kal csökkent. A ruházkodási cikkek ára átlagosan 0,2, a tartós fogyasztási cikkeké 0,1%-kal mérséklődött. A háztartási energia ára csökkent a legnagyobb mértékben, ami 5,4%. Ezen belül a vezetékes gázért 6,5, az elektromos energiáért 5,7, a távfűtésért 5,3%-kal kellett kevesebbet fizetni 2013. decemberhez
viszonyítva.

2014-ben a fogyasztói árak átlagosan 0,2%-kal csökkentek az előző évhez viszonyítva. A legnagyobb mértékben a háztartási energia ára csökkent, 11,7%-kal. Árcsökkenés következett be a ruházkodási cikkek (0,7%), a tartós fogyasztási cikkek (0,5%), az egyéb cikkek (0,5%), valamint az élelmiszerek (0,4%) esetében. A szeszes italok, dohányárukért átlagosan 6,2, a szolgáltatásokért 1,8%-kal kellett többet fizetni, mint egy évvel korábban.

Az EU 28 tagországában 2014. novemberben a fogyasztói árak (a harmonizált előzetes adatok szerint) átlagosan 0,4%-kal voltak magasabbak, mint 2013. novemberben. Bulgáriában és Görögországban csökkentek leginkább az árak (1,9 és 1,2%-kal), míg a legnagyobb drágulás Romániában, valamint Ausztriában (1,5-1,5%) következett be novemberben.

(KSH, 2015. január 14.)

2013 évi infláció itthon: lehúzva

2013-ban 1,7%, az év utolsó hónapjában 0,4% volt az infláció Magyarországon.

Decemberben a fogyasztói árak 0,4 százalékkal voltak magasabbak, mint egy évvel korábban. A háztartási energia, valamint a tartós fogyasztási cikkek és a ruházkodási cikkek ára csökkent, mialatt a szeszes italok, dohányáruk és a szolgáltatások átlag felett drágultak – jelentette a KSH. Vagyis a novemberi 0,9 százalék után tovább esett az infláció, ami részben az újabb rezsicsökkentéssel függ össze. Ez azt is jelenti, hogy az 1974 óta vezetett statisztika szerint nem volt még soha olyan hónap, hogy ilyen alacsony (0,4 százalék) legyen a fogyasztói árak emelkedési üteme. 1974 elején mértek egyszer 0,6 százalékos inflációt. Összességében, 2013-ban a fogyasztói árak átlagosan 1,7 százalékkal emelkedtek az előző évhez viszonyítva.

2013-ban a fogyasztói árak átlagosan 1,7 százalékkal emelkedtek az előző évhez viszonyítva. A legnagyobb mértékben a szeszes italok, dohányáruk drágultak, 10,9 százalékkal. Átlag felett növekedtek továbbá a szolgáltatások (3,6 százalék) és az élelmiszerek (2,8 százalék) árai. Az átlagnál kisebb mértékű áremelkedés következett be az egyéb cikkek (0,5 százalék) körében. A ruházkodási cikkekért átlagosan 0,4, a tartós fogyasztási cikkekért 1,9, a háztartási energiáért 8,5 százalékkal kellett kevesebb fizetni, mint egy évvel korábban. Az alacsony inflációt elsősorban a rezsicsökkentések okozták, vagyis a központi árszabályozás nyomta le az árakat. Ugyanakkor ellentétes hatást is kifejtettek egyes kormányzati intézkedések. A trafikrendszer nyomán átalakuló dohánypiacon meredek áremelkedést tapasztalhattunk.

A 2 százalék alatti infláció az év egészére egyben azt is jelenti, hogy a Magyar Nemzeti Bank nem érte el a 3 százalékos inflációs célját a sorozatos kamatvágások mellett sem. Ezt ugyanakkor a kormányzati intézkedések okozták, csak most éppen ellentétes irányban. Ezt támasztja alá, hogy a maginfláció, ami jobban tükrözi a piaci folyamatokat, az MNB célja körül alakult. Korábban általában éppen magasabban alakult az infláció, mint az MNB célja, az adóemelések miatt. Az év egészében 3,3 százalékos maginflációt mért a KSH – ami jobban tükrözi a piaci folyamatokat, mint a főindex –, decemberben pedig 3,5 százalékkal nőtt a szezonálisan kiigazított inflációt ütem.

Az elemzők várakozása szerint még nincs itt az infláció alja, a bázishatás miatt januárban 0,2 százalékra süllyedhet a fogyasztói árindex, ami függ azonban a forint árfolyam alakulásától és az üzemanyag áraktól is. 2013. év folyamán jelentős dezinfláció zajlott le hazánkban, mivel 2012 decemberében az éves fogyasztói árindex még 5 százalékon állt. Az áremelkedés mérséklődését elsősorban a rezsicsökkentés, vagyis a hatósági árak mérséklődése vezette. Ez több mint 2 százalékpontot magyaráz a 4,6 százalékpontos éves mérséklődésből.

Egy év alatt, 2012. decemberhez viszonyítva, az élelmiszerárak az átlagosnál kisebb mértékben, 0,1 százalékkal emelkedtek. Ezen belül nőtt a sajt (8,5 százalék), a tej (6,3 százalék) és a száraztészta (3,0 százalék) ára - közölte a KSH. Árcsökkenés következett be többek között a liszt (18,8 százalék), a tojás (14,2 százalék), az étolaj (13,2 százalék) valamint a cukor (11,3 százalék) esetében. Az átlagosnál nagyobb mértékben, 12,0 százalékkal emelkedett a szeszes italok, dohányáruk ára.

A szolgáltatások esetében szintén átlag feletti volt az árnövekedés (3,7 százalék), ezen belül azonban a víz-, a csatorna- és a szemétszállítás díja átlagosan mintegy 11 százalékkal csökkent, mialatt a helyi tömegközlekedés 4,9 százalékkal került többe. Az egyéb cikkek is átlag felett drágultak (0,9 százalék), ezen belül a járműüzemanyagok ára 0,7 százalékkal nőtt. A tartós fogyasztási cikkekért átlagosan 1,6, a ruházkodási cikkekért 1,1 százalékkal kellett kevesebbet fizetni. A háztartási energia ára csökkent a legnagyobb mértékben (17,7 százalék). Ezen belül az elektromos energiáért 20,1, a vezetékes gázért 20,0, a távfűtésért 18,7 százalékkal kellett kevesebbet fizetni 2012. decemberhez viszonyítva.

Egy hónap alatt – 2013. novemberhez viszonyítva – a fogyasztói árak átlagosan 0,5 százalékkal csökkentek. Ezen belül az élelmiszerek ára szintén csökkent, 0,3 százalékkal. Árcsökkenés volt megfigyelhető a csokoládé, kakaó (4,0 százalék), a liszt (3,4 százalék), a cukor (1,8 százalék) és a sertéshús (1,3 százalék) esetében. Nőtt azonban a tojás (1,0 százalék) és a párizsi, kolbász (0,4 százalék) ára. A legnagyobb mértékben a szeszes italok, dohányáruk drágultak 1,2 százalékkal. Szintén áremelkedés (1,0 százalék) következett be az egyéb cikkek körében (ide tartoznak: a lakással, háztartással és testápolással kapcsolatos cikkek, gyógyszerek, járműüzemanyagok, valamint kulturális cikkek), ezen belül a járműüzemanyagokért 2,5 százalékkal kellett többet fizetni.

A szolgáltatások kismértékben drágultak (0,1 százalék). A ruházkodási cikkek ára nem változott. A tartós fogyasztási cikkek körében kisebb árcsökkenés volt megfigyelhető (0,1 százalék). Az átlagnál nagyobb mértékben, 8,1 százalékkal csökkent a háztartási energia ára, ezen belül az elektromos energia és a vezetékes gáz esetében az összességében mintegy 11 százalékos árcsökkentés teljes egészében megjelent az árindexben.

(Világgazdaság, 2014. január 15.)

Hajdú-Bihar megyében is megjelent a madárinfluenza.

Hajdú-Bihar megyében is megjelent a madárinfluenza. ₪₪₪

Egy létavértesi (Hajdú-Bihar megye) kacsatartó gazdaságban is madárinfluenza jelenlétét igazolta a Nébih laboratóriuma január 14-én. A vizsgálatok ezúttal is a betegség H5N8 altípusát mutatták ki. Az állategészségügyi szakemberek a mintegy 115.000-es állomány leölését már gyanú alapján megkezdték.

A Hajdú-Bihar megyei Létavértes településen is madárinfluenza vírusát azonosította a Nébih laboratóriuma tegnap egy nagylétszámú, mintegy 115.000-es állományú kacsatartó gazdaságban. A fertőzött állományban megemelkedett elhullást tapasztaltak, továbbá megjelentek a betegségre jellemző klinikai tünetek is.

A hatóság a szükséges intézkedéseket haladéktalanul megtette. Többek között a fertőzött állomány leölését már gyanú alapján megkezdték a szakemberek, továbbá a gazdaság körül kijelölték a 3 km sugarú védőkörzetet és a 10 km sugarú megfigyelési körzetet.

A betegség megjelenésében valószínűleg a közeli tóra járó vadmadarak játszhattak szerepet. A baromfikat jelenleg is kötelező teljesen fedett, lehetőleg oldalról is zárt helyen etetni és itatni, az almot szintén úgy kell tárolni, hogy ahhoz a vadmadarak ne férjenek hozzá. Az előírások hamarosan kiegészülnek a kötelező zártan tartással, a fokozott kockázat miatt azonban már most érdemes az állományok zártan tartásról is gondoskodniuk a gazdáknak.

A H5N8 vírustörzs a baromfifélékre veszélyes. A betegségről, az aktuális információkról a Nébih folyamatosan frissülő oldalán lehet tájékozódni.

(Nébih, 2020. január 18.)

Már itt röpköd a madárinfluenza

Európa több országa után hazánkat is elérte a madárinfluenza.

A fertőzést január 12-én este egy Komárom-Esztergom megyei pulykatelepen azonosították a laborvizsgálatok, írja a Magyar Nemzet. A betegség legutóbb 2016-ban volt jelen Magyarországon, néhány hónap alatt óriási pusztítást hagyott maga mögött. Annak érdekében, hogy 2020-ban a baromfiágazatban minél kisebb kár érje a gazdaságokat, a szerencse mellett maximális járványvédelmi fegyelemre van szükség az állattartók részéről.

Bekövetkezett így az, amitől az elmúlt hetekben leginkább tartottak a hazai baromfitartók: itthon is megjelent a madárinfluenza-vírus. A kór ismét felütötte a fejét múlt év végén Nagy-Britanniában, ezt követően Lengyelországból érkezett jelentés a fertőzésről, majd a napokban egy szlovák telepen is igazolták a vírus jelenlétét.

A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) már korábban arra figyelmeztette a hazai gazdaságokat, hogy igyekezzenek betartani a járványvédelmi előírásokat és gondoskodjanak arról, hogy állataik ne érintkezhessenek vadon élő szárnyasokkal.

A madárinfluenza terjesztéséért ugyanis elsősorban a vándorló madarak tehetők felelőssé. Úgy tűnik azonban, hogy minden igyekezet ellenére betört a kór hazánkba. A Nébih tegnapi közleménye szerint a hatóság szakemberei egy Komárom-Esztergom megyei nagy létszámú pulykát tartó gazdaságban mutatták ki a madárinfluenza-vírus jelenlétét.

A betegségre utaló első jel az volt, hogy az állományban több állat is elpusztult, és a madárinfluenzára jellemző egyéb tünetek is megmutatkoztak a szárnyasokon. A Nébih laboratóriumi vizsgálatai végül vasárnap este erősítették meg a gyanút. Az érintett telepen azonnal elrendelték a szárnyasok leölését, az országos főállatorvos pedig az ország teljes területén betiltotta a baromfik szabadon tartását.

A fertőzés terjedésének megakadályozása érdekében az Ács melletti pulykatelepen összesen 53.500 szárnyast kellett leölni, az elpusztult állatok után a gazdaság állami kártalanításra számíthat. A szakemberek a gazdaság körüli három kilométer sugarú védőkörzetben és tíz kilométer sugarú megfigyelési körzetben minden baromfitartó gazdaságot felkeresnek, szükség esetén mintát vesznek.

A fertőzés terjedésének megakadályozása érdekében szállítási korlátozások is érvénybe lépnek. A most kimutatott H5N8 vírus először 2014 elején, Ázsiában okozott járványt a baromfiállományokban, majd 2014 novemberében megjelent Európában is. Fontos, hogy a fertőzésnek ez a válfaja emberi megbetegedést máig nem okozott Európában. A Nébih szerint a vásárlóknak sem kell tartaniuk a baromfitermékek fogyasztásától, a szárnyashús és a készítmények is biztonságosak.

A magyarországi szakembereknek utoljára 2016–2017-ben kellett megküzdeniük a betegséggel. A most kimutatott vírustörzs nagyon hasonló ahhoz, ami 2016-ban jelen volt hazánkban.

A járvány 2017 tavaszáig tartott, néhány hónap alatt óriási pusztítást végzett az országban. A vírus miatt 2,66 millió szárnyast kellett megsemmisíteniük a hatóságoknak. Az így keletkezett kár mértéke eléri a 11 milliárd forintot, ehhez adódik hozzá az állategészségügyi szerveknél jelentkező kétmilliárd forintos költség. Bár a megbetegedés a baromfiágazat valamennyi területét érintette, a legnagyobb kár a víziszárnyast tartó gazdaságokat érte.

Annak érdekében, hogy 2020-ban megelőzzék a 2016-oshoz hasonló kárt, a Baromfi Terméktanács (BTT) minden állattartótól maximális fegyelmet vár el a járványvédelmi intézkedések betartásában. A legfontosabb ezek közül, hogy az állatokat a vadon élő madaraktól védett, teljesen fedett, lehetőleg oldalról is zárt helyen kell etetni és itatni.

A takarmányt szintén zárt, fedett helyen kell tartani, és a tárolás során biztosítani kell, hogy ahhoz idegen fajú állat ne férjen hozzá. Az alom tárolását szintén úgy kell megoldani, hogy elkerülhető legyen a vadmadarakkal történő érintkezés, lehetőleg fedett, zárt helyen vagy fóliával letakarva.

A terméktanács szerint súlyos szankciókra számíthatnak azok a termelők, akik nem teljesítik a járványvédelmi feltételeket. A mulasztó termelők kizárják magukat az állami kártalanítási rendszerből, és a BTT is jogi lépéseket tervez velük szemben. A renitens gazdálkodókat pedig akár a terméktanácsból is kizárhatják.

(Magyar Nemzet, 2020. január 14.)

Lopakodik körülöttünk a madárinfluenza

65 ezer csirkét ölnek le madárinfluenza miatt Lengyelországban.

Emberre nem veszélyes, de a szárnyasoknál gyorsan terjedő madárinfluenza típus jelent meg Lengyelországban: a kelet-lengyelországi területen, majd pedig az ország nyugati részében is, ahol emiatt elrendelték 65 ezer csirke leölését, írja az Index.

A magas patogenitású madárinfluenza H5N8 törzsének jelenlétét pénteken a nyugat-lengyelországi Ostrów Wielkopolski városhoz közeli egyik csirketelepen mutatták ki, kedden pedig a kelet-lengyelországi Lublin környékén, három pulykatelepen, veszélyeztetve a mintegy 50 ezres térségbeli szárnyasállományt, írja az MTI. A kijelölt 7 kilométeres védőkörzetekben biológiai védelmi intézkedéseket alkalmaznak.

Az Ostrów Wielkopolskiban, valamint a Poznan vajdasági központban pénteken ülésező válságstábok arra hívták fel a gazdákat, hogy nagyobb járványt megelőzendő, haladéktalanul jelentsék a fertőzés esetleg újabb eseteit.

A lengyel állategészségügyi felügyelőség szerint a fertőzést feltehetőleg vándormadarak okozták, amelyek migrációja a megszokottnál melegebb tavaly őszi és tél eleji hónapokban intenzívebb, mint más években. Lengyelországban legutóbb 2016-2017-ben mutatták ki a madárinfluenza H5N8 törzsét.

December végén a Nébih is figyelmeztetett arra, hogy szórványosan továbbra is előfordult 2019-ben a magas betegségokozó képességű madárinfluenza házi és vadon élő madaraknál Európa több országában.

(Index, 2020. január 3.)

A boltos is vigyázzon, mit mond a tojásról

A kiskereskedelem felelőssége is, hogy a fogyasztóit hitelesen informálja.

A kiskereskedelem felelőssége is, hogy a fogyasztóit megfelelő módon és hitelesen informálja és megvédje a dezinformációktól – mondta az agrártárca mezőgazdaságért felelős államtitkára a 18. Tojás Világnapi konferencián, október 11-én, írja a Magyar Nemzet az MTI nyomán.

A szakmai konferencián, amelyet a Baromfi Termék Tanács és a Magyar Tojóhibrid-tenyésztők és Tojástermelők Szövetsége (BTT-MTTSz) szervezett, Feldman Zsolt arról a felelősségről is beszélt, hogy a tudomány eredményei alapján a társadalom megismerhesse, mi jó az állatoknak, melyik tartási módnak a legkisebb az ökológiai lábnyoma, vagy melyik hordozza a legkisebb egészségügyi kockázatot. Feldman Zsolt ezzel arra utalt, hogy egyes áruházláncok bejelentették: 2025-től nem árulnak ketreces tartásból származó tojást, a tojásszövetség azonban az EU-konform ketreces tartás alacsony ökológiai lábnyomát emeli ki.

A szakma komoly eredményének nevezte Feldman Zsolt, hogy mára a tojás számít az egyik legegészségesebb fehérje-beviteli forrásnak, és ezt, mint mondta különböző egészségügyi műhelyekkel együttműködve lehetett elérni. A tojáságazat mintegy 60 milliárd forintos kibocsátási értéke a teljes állattenyésztési ágazat 6,3 százaléka a Magyarországon megtermelt csaknem 2,5 milliárd tojással. Feldman Zsolt elmondta, hogy az elmúlt években az ágazat folyamatosan növelte versenyképességét, nőtt a termelékenysége, amit az egy tojótyúkra kivetített 2018-as 233-as darabszám jól mutat.

Hozzátette, hogy 2016-ban elindította a kormány az étkezési tojástermeléshez kapcsolódó állatjóléti programot, és az idén ezen a jogcímen a tojótyúk-tartók számára a már kifizetett 1,5 milliárd forintot még októberben kiegészíti a kormány 140 millió forinttal.

Szép Imre a BTT-MTTSz újonnan megválasztott elnöke elmondta, hogy a magyar tyúktartók 85 százalékát érintené hátrányosan néhány magyar áruházlánc döntése arról, hogy 2025-től nem forgalmazna ketreces tartásból származó tojást. Hozzátette, meg kell szüntetni az áruházláncokban kialakult, a tartási módokat megkülönböztető diszkriminációt. A szövetség álláspontja, hogy a tartási módok megférnek egymás mellett, és arra is felhívta a figyelmet, hogy ma már modernizált ketrecekben tartják a tyúkokat, ezzel szemben az áruházláncok döntésüket még a korábbi, korszerűtlen ketrecekkel reklámozzák.

Győrffy Balázs a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke arról beszélt, hogy sok olcsó import érkezik Magyarországra, emellett az áruházláncok gyakran indokolatlan akciókat indítanak, ezzel is csökkentve az ágazat jövedelmezőségét. A kamara ezután is ki fog állni a tagjaiért az áruházláncokkal szemben – szögezte le. „Tudatni fogjuk a fogyasztókkal, hogy amit sok esetben művelnek az áruházláncok az gazemberség, és amit állítanak, az pedig sokszor csak részben igaz” – mondta az agrárkamara elnöke.

(Magyar Nemzet, 2019. október 11.)

Dinnye, tej, trappista után tojás

Veszélybe kerülhet a tojástermelés.

Újabb fronton indítottak támadást a multik a magyar termelők ellen, írja a Magyar Nemzet. Ahogy arról a Magyar Nemzet korábban elsőként beszámolt, a ketreces tojótyúktartás kérdésében nehezen közelednek az álláspontok. Egyes áruházláncok ugyanis amellett, hogy igyekeznek mind lejjebb vinni az árakat, szeretnék kiszorítani kínálatukból a ketreces tojásokat. A technológiaváltás óriási összegeket emésztene fel, ami a tojás árában is jelentkezne, ráadásul az ágazati szereplők szerint indokolatlan is lenne.

Tárgyalóasztalhoz hívják az áruházláncokat a hazai tojástermelők, az elmúlt időszakban ugyanis több olyan probléma is napirendre került, amely veszélybe sodorhatja az ágazat szereplőinek működését. Szép Imre, a Tojásszövetség újonnan megválasztott elnöke lapunknak elmondta: számos esetben előfordult, hogy az üzletláncok indokolatlan akciót hirdettek, ezzel pedig rendre sikerült letörniük a felvásárlási árakat. Az M-es méretű dobozos tojás darabja például tartósan negyven forint körül volt, pár héttel ezelőtt azonban az egyik áruházlánc 25 forintos akciós árat hirdetett.

– Természetes, hogy vannak eltérések, egy-egy termék ára nem azonos minden boltban, ebben az esetben azonban nem egy-két százalékos volt az eltérés mértéke. A szóban forgó üzletlánc több mint 37 százalékkal kínálta alacsonyabb áron a terméket – mutatott rá a szakember. Ezt az áresést a piaci folyamatok semmiképp nem indokolták, ugyanis sem a hazai, sem az uniós piacon nincs túlkínálat tojásból.

– A 25 forintos darabonkénti ár ráadásul olyan alacsony felvásárlási szintet feltételez, amely mélyen az önköltség alatt van. Ilyen olcsón itthon nem lehet tojást előállítani – szögezte le Szép Imre. Az elnök szerint a közeljövőben szeretnének egyeztetni valamennyi hazai kiskereskedelmi szereplővel annak érdekében, hogy elfogadható konszenzus alakuljon ki a tojás áráról, a mostanihoz hasonló kilengések pedig ne forduljanak elő.

Az árazás azonban nem az egyetlen vitapont, amiről egyeztetni kellene. Mint már korábban megírtuk, egyes üzletláncok nemrég támadást indítottak a ketreces tartás ellen. Szép Imre szerint ezen áruházak részben anyacégeik nyomására próbálják kiiktatni kínálatukból a ketreces tartásból származó tojást, Németországban és az Egyesült Királyságban ugyanis az alternatív technológiák az elterjedtebbek.

Az elnök ugyanakkor emlékeztetett rá, hogy az európai uniós jogszabályok változása nyomán jelentősen átalakult a ketreces tartás. A szigorú előírásokat az állatjóléti szempontok figyelembevételével alkották meg, ennek alapján itthon és az EU többi tagállamában is lecserélték a korábban használt ketreceket a gazdálkodók. Mindez nem elhanyagolható költséget jelentett, a szövetség becslései alapján csak Magyarországon 44-48 millió euróra rúgott a beruházások összege. Az uniós jogszabályalkotás folyamatában az állatvédők is részt vettek, jóváhagyásukkal született meg az új metódus.

– Nem lehet öt-tíz évente szemléletet váltani egy olyan ágazatban, ahol a beruházások hosszú távon térülnek meg. Ha a magyar gazdálkodókat újabb technológiaváltásra kényszerítik, az egész ágazat jövője kerülhet veszélybe, és uniós szinten is nagy kiesést jelenthet, ha leáll a ketreces termelés – jegyezte meg. Majd hozzátette: semmi sem bizonyítja, hogy állategészségügyi szempontból káros lenne ez a tartástechnológia, sőt számos előnnyel jár. Amellett, hogy a legköltséghatékonyabb metódus, a ketreces tartásból származó tojás a legkevésbé szennyezett, tehát a humánegészségügyi szempontok is mellette szólnak.

– A ketreces tyúktartás környezetkímélő, e technológiának a legkisebb az ökológiai lábnyoma, valamint az ammóniakibocsátás is a ketreces tartásban a legalacsonyabb – mondta a szakember.

Itthon és a visegrádi országokban is a ketreces tartás a legelterjedtebb, ezért a hazai ágazati szereplők a nemzetközi fórumokon a V4-ek segítségére is számítanak, emellett az olasz, a spanyol és a francia tojástermelők támogatásában is bíznak, hiszen ott is többségben van ez a technológia. Szép Imre a lakosság korrekt tájékoztatását ítéli a legfontosabb lépésnek, így az elmúlt évek fogyasztásösztönző lépései után – amelyek sikerre vezettek – a tartási módok megismertetése érdekében is kampányt indítanának. A szövetség továbbá az üzletláncoktól is azt várja, hogy ne csak egyetlen kiragadott momentummal, hanem átfogó szakmai érvelésekkel biztassák a fogyasztókat az alternatív forrásból származó tojás fogyasztására.

(Magyar Nemzet, 2019. szeptember 26.)

Ketrec nélkül nagyon drága lesz a tojás

Szegénységet hoz a ketrecmozgalom.

Jelentős árdrágulást, munkahelyek elvesztését, csökkenő élelmiszer-termelést, és ezek hatására szociális krízist, valamint a klímakatasztrófa vártnál is gyorsabb bekövetkezését eredményezné az End the Cage Age (Véget Vetni a Ketreckorszaknak) nevű nemzetközi állatvédő mozgalom azzal, hogy hadat üzent a ketreces állattartásnak, írja a Magyar Nemzet. A kereskedelmi láncokra gyakorolt nyomással könnyen megkerülhető a bürokratikus uniós döntéshozatal, az üzletek pedig nem tudnak vagy nem akarnak fellépni a zsarolással szemben. Ennek első elszenvedője lehet a tojáságazat. A mozgalom mögött radikális elvek vagy gazdasági lobbiérdekek húzódhatnak.

Az állatvédők nyomásgyakorlása állhat a nemzetközi kereskedelmi láncok döntése mögött, amellyel 2025-től már csak alternatív tyúktartási technológiákkal termelt tojást értékesítenének, ketreceset nem. Ahogy lapunk arról korábban beszámolt, a Tesco hivatalos közlésében állatjóléti, fenntarthatósági okokkal indokolta a döntést. A tojáságazat szereplőit tömörítő szövetség szerint ugyanakkor a lépés jelentős terhet róna az ágazatra, amely éppen csak kiheverte a 2012-ben kötelezővé tett ketreccseréket, ráadásul a tojáshoz jóval drágábban juthatnának hozzá a vásárlók is. Habár a hazai Tesco közleménye nem részletezi, a lánc Nagy-Britanniában korábban egyértelműen világossá tette: a nemzetközi End the Cage Age nevű mozgalom hatására döntött a ketreces tartásból származó tojások mellőzéséről, de igaz ez a többi nemzetközi láncra is.

A ketreces tartás korának végét hirdető mozgalom – a nemzetközi szervezetek által finanszírozott klímamozgalomhoz hasonlóan – szintén egy kislány, a 14 éves Lucy Gavaghan arcával kelt életre. A mozgalom magyarul is elérhető felhívása szerint európai uniós polgári kezdeményezést indítottak, céljuk pedig egymillió aláírás összegyűjtése, hogy a döntéshozók érdemben is foglalkozzanak a kérdéssel. Nemcsak a tyúkketreceket, hanem a haszonállatok ketrecben tartását tiltanák be. A felhívás szerint nemcsak környezetvédelmi, de politikai és mezőgazdasági szervezetek is dolgoznak azért, hogy a ketrecekben tartott állatok „rendkívüli szenvedése” ellen fellépjenek.

Az állattartók egyetértenek abban, hogy a mozgalom jelentős károkat okoz Európa mezőgazdasági termelésében. Az állattenyésztők lapunk megkeresésére minden területről arról számoltak be, a ketrecek elhagyása, tehát az extenzív termelés jelentősen megdrágítaná az olyan alapanyagokat, mint a máj, a nyúlhús vagy a baromfitermékek.

A Baromfi Terméktanács a Magyar Nemzetet arról tájékoztatta, nemzetközi felmérések igazolják a káros következményeket. A szövetség a berlini Humboldt Egyetem tanulmányára hivatkozva azt hangsúlyozza, az állatvédők mozgalmának sikere esetén akár húsz százalékkal is csökkenhetne az Európai Unió csirke- és pulykahústermelése. Ez már rövid távon a feldolgozóüzemek egy részének bezárását eredményezné, aminek következtében a munkanélküliség nőne, tehát a jelentősen megugró élelmiszerárakkal a folyamat súlyos szociális problémákat is okozna.

A kutatás arra is kitér, hogy a fenntarthatósággal kapcsolatban is súlyos aggályokat vetne fel a szabadtartás, mivel jelentősen nőne a víz- és energiafelhasználás, a talajterhelés, valamint a károsanyag-kibocsátás.

A radikális állatvédők ráadásul az uniós döntéshozatalt megkerülve, a kereskedelem szereplőire helyezett nyomásgyakorlással próbálnak célt érni, így a láncoknak is sok kellemetlenséget okoznak. Ennek oka, hogy az uniós döntéshozatal lassú és bürokratikus, a termelők között pedig sok a kis szereplő. A nagykereskedelmi láncok pedig az aktivisták nyomásgyakorlása miatt nem forgalmazzák a termékeket, ezzel ártva a termelőknek – mondták a Magyar Nemzetnek név nélkül nyilatkozó ágazati szereplők. Ha a láncok nem engednek, jelentős károkozással szembesülhetnek, ennek egyik fontos eszköze a hitelrontás és a médiakampányok.

(Magyar Nemzet, 2019. május 22.)

Tojással támadnak a boltosok

Beindult a húsvéti akciós tojásvásár. A nagyláncok akciós újságjaikban kínálják a tojást, az árak 26-30 forint környékén mozognak. Olcsóbb a tojás, mint egy éve. Egyébként nem mindegy még az sem, hogy a kilós egységárat milyen méretben írja ki a boltos, a darabár mellett.

Sonka, csokoládé, tojás, a húsvéti ünnep nélkülözhetetlen étkei. Egy évben két és fél milliárd darab tojást megeszünk, a legtöbbet húsvét tájékán. És húsvétkor drágulni is szokott a tojás a megelőző hónapokhoz képest, mivel megugrik a kereslet, és ilyenkor pedig az ára is. Hiába, a piac már csak ilyen. De 2019-ben olcsóbb a tojás, mint egy évvel korábban.

De hát az sem mindegy, milyen tojást veszünk. A tojásnak van mérete és egységára is, nem is akármilyen, mindkettőt kötelező feltüntetni, az egységárat ráadásul kilóban számolva is.

A vásárlók első pillantásra azt nézik, egy darab mennyibe kerül, de el lehet merülni a méret okozta árkülönbözőségekben is. A lehetséges S, M, L, XL méretek mellett pedig már nem mindegy, hogy kilóban számolva mennyi is az egységára a tojásnak. Mert lehet, hogy a legkisebb méretű tojás darabára a legkisebb, de kilóban számolva az egységárát már nem biztos az olcsóság.

Néhány évvel ezelőtt éppen az váltott ki vitát, hogy a darabár és a kilós egységár nagyot ütközött a számolgatás frontján. A termelők szerint a darabára alapján legolcsóbb, de méretét nézve a legkisebb S méretű tojás egységára kilóra átszámítva már nem is a legolcsóbb, a nagyobb méretű (M, L, XL) tojások kilós egységára kisebb is lehet az S méretűnél. Így jött a szabály (2012-ben), hogy az étkezési tojások kilogrammra vetített egységárát kötelező feltüntetni.

De hát ez kevés volt, mivel akadtak boltosok, akik a darabárat jó nagy, míg a kilós egységárat aprócska számokkal tüntették fel, amivel nem is bíbelődött sokat a vásárló. De hát megint léptek a termelők, így újabb szabálymódosítás jött, és ma már az egységárak kiírásában a darabáras és a kilós számok betűmérete nem térhet el jelentősen egymástól. Tehát a vásárlónak nem lehet gondja azzal, hogy az aprócskább számokat, a kilós egységárat nem látja, csak nagyítóval.

És az akciós árak a következők mostanság, a reklámújságok szövegét és adatait követve. Aki kerekített az egységárban, azt kerekítve, aki nem, azét kerekítés nélkül tüntettük fel, ahogyan a vásárló látja:

Auchan	30.- ft	899.-	~~1.249.-~~	-28%	M-L méret, 30 db,	475,66-565,41 ft/kg	04.10-04.20
Lidl	28.- ft	275.-	~~399.-~~	-31%	M méret, 10 db	519 ft/kg	04.17-04.24
Penny	27,5 ft/db	275.-	~~399.-~~	-31%	M méret, 10 db	519 ft/kg 53 g/db	04.08-04.24
Spar	28.-ft	279.-	.	.	M méret, 10 db	526 ft/kg	04.11-04.20
Tesco	26,63 ft/db	799.-	.	.	S méret, 30 db	619,37 ft/kg	04.06-04.20
Boltláncok weboldalai,

A tojáskínálat hozzávetőleg ötöde lehet import. A vásárló onnan tudja, ha magyar tojást vásárol, hogy a HU jel a tojáshéjon fel van tüntetve.

A tojáspiacot is mozgathatják sajátos, egyedi hatások, ilyen volt például a madárinfluenza 2016-17-ben. Ritkult is a tojóállomány, ezt követően kevesebb lett a tojás, ami fel is nyomta az árakat, ez látszik a 2018-as adatsoron.

Az Agrárgazdasági Kutató összegzése szerint az uniós piacon az étkezési tojás átlagára 126 euró/100 kilogramm volt 2019 februárjában, 17 százalékkal csökkent egy év alatt. Magyarországon az étkezési tojás (M+L) csomagolóhelyi értékesítési ára 24,99 forint/darab volt 2019 februárjában, 18 százalékkal múlta alul a 2018. februári átlagárat. Magyarországon az étkezési tojás (M+L) csomagolóhelyi ára 2018 februárjában 30,51 forint/darab volt egy évvel korábban. Mindez látszik is a statisztika boltos árain:

tojás átlagára 10 darab	2015	2016	2017	2018	2019
január	389	387	367	546	408
február	390	385	359	495	407
március	391	385	363	462	403
április	388	374	362	437	.
KSH, étkezési tojás fogyasztói átlagár

(blokkk.com, 2019. április 17.)

Madárinfluenza: 3,2 millió baromfi

Ennyi baromfit kellett megsemmisíteni a vész miatt.

A madárinfluenza Magyarországon eddig 233 állattartó telepet fertőzött meg, ami miatt 3,2 millió baromfit kellett kényszerből leölni és megsemmisíteni, mondta Bognár Lajos országos főállatorvos a madárinfluenza hatásairól tartott szakmai fórumon, a Világgazdaság beszámolója szerint.

A főállatorvos a tájékoztatás szerint a vadmadarak révén terjesztett vírus emberre nem veszélyes. A becslések szerint eddig mintegy 7 milliárd forint közvetlen kárt okozott a baromfiágazatnak, amelyből a kormány több mint 3 milliárd forintot már megtérített.

Zsigó Róbert, a Földművelésügyi Minisztérium élelmiszerlánc-felügyeletért felelős államtitkára a fórumon kiemelte, hogy a madárinfluenza járvány sújtotta magyar baromfitartók számára a kormányzat megadja a szükséges támogatást az ágazat mielőbbi talpra állításához. Ehhez kártalanítási pénzügyi keret, jövedelempótló és munkahelymegőrző támogatás áll rendelkezésre.

Csorbai Attila, a Baromfi Termék Tanács elnök-igazgatója az országos főállatorvos intézkedésével egyetértve felhívta a figyelmet arra, hogy a magyar baromfiágazat a krízishelyzetből csak fokozott állami szerepvállalással tud kilábalni. A hazai baromfiipar az elmúlt évtizedekben töretlen fejlődést mutatott, a vállalkozások döntően magyar kézben vannak, az ágazat éves szinten 500 milliárd forint termelési értéket állít elő.

(Világgazdaság, 2017. március 1.)

Terjed a madárinfluenza

Tizenöt országban korlátozták eddig a magyar baromfi vásárlását.

A madárinfluenza megbetegedések miatt tizenöt ország vezetett be a kereskedelmet korlátozó intézkedést a magyar élőbaromfi, baromfihús, és -készítményekkel szemben, derül ki az Origo tudósításából. A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) legfrissebb információi szerint az Európai Unión belüli helyekre valamennyi korlátozás alá nem vont magyar területről lehet baromfit és -termékeket is kiszállítani. Az unión kívüli, azaz harmadik országok exporttilalmat vezettek be, közülük elsőként Japán függesztette fel a magyar élő baromfi és baromfitermékek exportját. A szigetország azonban csak az október 23-a után előállított termékek bevitelét utasítja vissza.

Teljes korlátozást vezetett be Izrael, Hongkong, Tajvan, Dél-Korea, Jordánia, azonban Mexikó csak Békés megyére terjesztette ki a korlátozást. A Dél-Afrikai Köztársaság az október 11. után gyártott termékekre, Szingapúr az október 12. után előállítottakra vezette be a tiltást, Kanada és Ukrajna az érintett megyékből, Szerbia a kitörés 50 kilométeres körzetén belül eső létesítményekből tiltotta meg az exportot. Regionális tiltást vezetett be Francia Polinézia, Szaúd-Arábia, és az Egyesült Arab Emirátusok.

Magyarországon a megbetegedések 4 megyét érintenek, amelyből Bács-Kiskun megyében 7 településen, Békés, Csongrád és Jász-Nagykun-Szolnok megyében 1-1 településen mutatták ki a madárinfluenza vírusát.

Az elmúlt napokban több európai országból, Németországból, Romániából és Hollandiából jelentettek újabb madárinfluenza kitöréseket. Több mint 300 ezer csirke és kacsa levágását kezdték el Japán középső részének Niigata prefektúrájában, miután egy baromfitelepen kimutatták a madárinfluenza vírusának egy rendkívül fertőző változatát.

A madárinfluenza továbbterjedésének megakadályozása érdekében megfigyelési körzetet jelölt ki a megyei főállatorvos Bács-Kiskun megyében. Közleménye szerint a megfigyelési körzet a Kecskemét, Ágasegyháza, Izsák, Páhi, Kiskőrös, Kecel, Imrehegy, Kiskunhalas, Zsana, valamint a megyehatár és az M5-ös autópálya Kecskemétig tartó szakaszával határolt és védőkörzetté nem nyilvánított területre terjed ki.

Lényegében mindkét, a megfigyelési és a védő körzet korlátozó intézkedéseket tartalmaz az állatok, emberek és járművek mozgásában, de a védőkörzetben a baromfik és termékeik mozgásának korlátozása szigorúbb, mint a megfigyelési körzetben. A hatóság mindkét esetben számba veszi a baromfitartó gazdaságokat, de a védőkörzetben klinikai vizsgálatot is végeznek és gyanú alapján mintát vesznek.

(Origo, 2016. november 30.)

Több milliárdos veszteség néz ki a madárinfluenza nyomán

Dél-Afrika, Hong-Kong, Izrael és Japán nem kér magyar baromfit. Az Unióba lehet szállítani, kivéve a korlátozás alá vont területről. Terjed.

Az eddigi számítások szerint hárommilliárd forintos kárt okozhat a hazai baromfiágazatnak, ha Japánhoz hasonlóan több Európai Unión kívüli ország is importtilalmat vezet be a magyar baromfitermékekre. A nagyobb magyar baromfi felvásárlónak számító országok máris sorra mondják le a rendeléseket, a november elején felfedezett madárinfluenza miatt, számol be a fejleményekről a Magyar Idők.

A szakemberek szerint járványtól nem kell tartani, de az Európai Unión kívüli országokba irányuló export vélhetően alaposan megcsappan majd. Japán már jelentette be, hogy betiltja egyes magyar baromfitermékek importját, mellette pedig Dél-Korea, Dél-Afrika és a többi unión kívüli nagyobb magyar baromfivásárlók is hasonlóan járnak el. A Magyar Broilerszövetség információi szerint miután Magyarország bejelentette az európai uniós állat-egészségügyi rendszeren keresztül a madárinfluenza tényét, a nagyobb magyar baromfi-felvásárlónak számító országok vásárló cégei sorra mondják le a rendeléseket.

A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal november 3-án jelentette be, hogy egy Békés megyei pulykafarmon madárinfluenza vírus jelenlétét mutatták ki a vizsgálatok. A vírus elterjedésének megakadályozása érdekében kilencezer pulykát, a tótkomlósi gazdaság teljes állományát leölik az állategészségügyi szolgálat szakemberei. A teljes állomány értéke megközelítheti a húszmillió forintot. A Földművelésügyi Minisztérium szerint a gazdaság állami kártalanításra számíthat.

Az uniós kereskedők, mivel oda a járvánnyal nem érintett területekről lehet szállítani, lenyomják majd az árakat, tudva, hogy a magyar gazdák kényszerhelyzetbe kerültek. Ennél azonban sokkal nagyobb kára származhat a teljes hazai baromfiágazatnak az uniós viszonylatokon kívüli exportpiacok ideiglenes elvesztése miatt, ami hozzávetőlegesen hárommilliárd forintos veszteséget jelenthet majd a vágó-feldolgozó üzemeknek. A szakszövetség szerint a legnagyobb baj az, hogy a madárinfluenzával érintett telepen az állomány felszámolását és az újrafertőtlenítést követő hat hónapig az importtilalommal érintett országokba nem lehet magyar baromfit szállítani. Ráadásul már azokat a tételeket sem veszik át az érintett országok, amelyek a fertőzés bejelentését megelőző 21 napban indultak el Magyarországról.

Japánba, Dél-Koreába, Dél-Afrikába és Kanadába is folyamat a magyar az export, így a következő napokban több száz tonna baromfit irányítanak vissza a feldolgozókhoz. A visszaszállítás díját pedig a hazai vállalkozásoknak kell állniuk. A logisztikai költségek mellett az áru tárolása és újracsomagolása is komoly költségekkel jár. Egy terméket, amit egy japán, vagy dél-koreai piacra készítettek, az adott ország nyelvén címkézve és csomagolva, nem lehet eladni az uniós piacon. Ezért a visszaérkezett és a hűtőházakba betárolt árut újra kell csomagolni.

Ezt követően új értékesítési helyet kell találni a visszaszállított termékeknek, de azoknak is a következő hat hónapban, amit az importtilalommal érintett célországba szántak a feldolgozók. A szóban forgó áru élelmiszer-biztonsági és minőségi szempontból is kifogástalan, de ennek ellenére az uniós kereskedők biztosan lenyomják majd az árakat, hiszen tudják, hogy a magyar termelők kényszerhelyzetbe jutottak, a termelőknek és feldolgozóknak pedig szabadulniuk kell a készletektől. Így azt a baromfit, aminek a kilóját Japánban ezer forintért lehetett volna eladni, jó, ha 800 forintért sikerül értékesíteni a szaktanács várakozásai szerint.

(Magyar Idők, 2016. november 7.)

Madárinfluenza: a baromfiexport egy része leállt

Dél-Afrika, Hong-Kong, Izrael és Japán nem kér magyar baromfit. Az Unióba lehet szállítani, kivéve a korlátozás alá vont területről.

A Békés megyei madárinfluenza kitörés miatt több EU-n kívüli, úgynevezett harmadik ország is megtiltotta az érintett megyéből, vagy Magyarországról az élőbaromfi és különböző baromfi termékek megvásárlását, ezzel korlátozva a magyar exportot.

A NÉBIH ismételten felhívta az állattartók figyelmét az általános járványvédelmi intézkedések betartásának fontosságára. Az általános előírásokat az országos főállatorvos határozata értelmében a baromfiállományok fedett helyen etetésével, itatásával és a takarmány zárt tárolásával kell kiegészíteni. Ez az intézkedés az egész országra kiterjed.

2016. november 4-én - a szaknyelven szólva - magas patogenitású madárinfluenza vírus jelenlétét igazolta a NÉBIH laboratóriuma egy Békés megyei, nagy létszámú pulykát tartó gazdaságban. Az Állategészségügyi Világszervezet (OIE) bejelentését követően több EU-n kívüli ország jelezte, hogy ideiglenesen megtiltja a Magyarországról, vagy csak az érintett megyéből az élő baromfi és különböző baromfi termékek kiszállítását. Jelenleg a Dél-Afrikai Köztársaság, Hong-Kong, Izrael és Japán vezetett be korlátozásokat élőbaromfira, keltetőtojásra, illetve baromfihúsra és -húskészítményekre.

A járványügyi helyzet függvényében a korlátozások változhatnak, enyhülhetnek is, ezért a NÉBIH javasolta, hogy az érintett vállalkozások a szállítások előtt tájékozódjanak a legfrissebb helyzetről a hivatal folyamatosan frissülő weboldalán.

Az Európai Unión belülre valamennyi, korlátozás (védő- vagy megfigyelési körzet) alá nem vont területről lehet baromfit és baromfitermékeket is kiszállítani.

A betegség terjedésének megakadályozása érdekében kulcsfontosságú, hogy az állattartók szigorúan betartsák az általános járványvédelmi szabályokat és jelezzék az állatorvosuknak vagy az állategészségügyi hatóságnak, ha állataikon bármilyen tünetet észlelnek.

(NÉBIH, 2016. november 7.)

Kevés a magyar tojás

Egy darabig még kell az import tojás.

A magyar tojástermelés nő, a tojás kereslete viszont csökken, ám a Baromfi Termék Tanács szerint a hazai termelés így is kevés, ezért az ország importra szorul, számol be a piaci helyzetről a Napi.hu.

A Baromfi Termék Tanács információi szerint Magyarországon a 2015. évihez képest 10 százalékkal, mintegy 100 millió darabbal nőtt a nagyüzemi tojástermelés. Magyarországon 2016-ban várhatóan 2,1 milliárd étkezési tojást fogyasztanak el, amiből 600-800 millió darabot a háztájikból származik. Ezen túlmenően évente 200-400, más adatok szerint 500-700 millió tojás érkezik külföldről, aminek legalább 25-30 százaléka ellenőrizetlen módon, feketén, vagy legalábbis szürkén jut a magyar piacra. A tojásfogyasztás ugyanakkor csökken az országban, mert átalakultak a fogyasztói szokások.

A tojás önköltségi ára 17 forint 50 fillér, és a felvásárlók is ezen az áron veszik át a termelőktől, a fogyasztói ár ugyanakkor hosszú ideje független az önköltségtől és a felvásárlási áraktól, darabonként 35-40 forint körüli. A 2017. évi általános forgalmi adó csökkentése várhatóan növeli majd a tojásfogyasztást Magyarországon, a termelés pedig legalább további 10 százalékkal nő majd a várakozások szerint.

A magyar tojástermelők éves érbevétele mintegy 20 milliárd forint, a célkitűzés pedig az a Terméktanács szerint, hogy Magyarország ismét önellátó legyen étkezési tojásból, mint évekkel ezelőtt.

(Napi.hu, 2016. október 19.)

	2015	2016	2017
bérköltség, személyi jellegű kifizetések, érték: milliárd forint	45,7	47,7	49,7
fizikai teljes munkaidős	.	20,2	21,9
fizikai részmunkaidős	.	3,3	4,0
létszám	18.082	17.244	16.067
fizikai teljes munkaidős	.	9.707	8.884
fizikai részmunkaidős	.	2.806	2.714
átlagjövedelem (teljes állomány), forint/hó	211	231	258
Elektronikus Beszámoló Portál, létszám: átlagos statisztikai, bérköltség, személyi jellegű egyéb kifizetés: bérjárulékok nélkül, átlagjövedelem: forint/hó, teljes- és részmunkaidős, szellemi, fizikai együtt

2016 január	2016 július	2016 január	2016 július	2017 szeptember
129.000	143.700	161.000	165.000	176.000
Forrás: Tesco

	összes bolt	bezárt boltok száma
		összesen	ebből hipermarket
szeptember 9.	206, ebből 112 hipermarket	18	5
szeptember 10.		30/37	12

cég	kereseti lehetőség	forrás
Aldi árufeltöltő	221	honlap
Aldi bolti eladó	311	honlap
Lidl bolti dolgozó	247	honlap
Tesco	229	honlap
Auchan	226	sajtóhír
Spar Market XI. kerület	171	apróhirdetés
Spar Market XXI.	200	apróhirdetés
Coop boltok (több)	160-170	apróhirdetés
Reál XXII	200	apróhirdetés

	2013	2014	2015	2016
árbevétel	601	610	614	636
árrés	174	175	174	185
eredmény	- 43	- 68	13	51
Elektronikus Beszámoló Portál, érték: milliárd forint, árbevétel: nettó, eredmény: adózás utáni

	Auchan	Tesco
létszám	4.774	12.513
bérköltség	9,6	23,5
átlagbér	168	157
Elektronikus Beszámoló Portál, 2016-os üzleti év, fizikai dolgozók, érték: ezer forint, átlagbér: havi

csemege₪pult