Csak kinyitott a Lidl a végén

A magyar Lidl meggondolta magát – a Tescónak is fájhat.

Menetelnek a gyorséttermek

Tele lett a kassza a gyorséttermeknél, az áfacsökkentést pedig ők is lenyelték.

Lelécel a Tesco vezér

Hozta a formát, csúcsra futott, utána megy is a Tesco vezérigazgatója.

Szaladna az Aldi Nagy-Britanniában

Gyorsabb terjeszkedésre kapcsol az Aldi Nagy-Britanniában.

Az áruházat, a vásárlók fogadásában. Hát igen, végül plázastop nélkül pottyantott 13 hipermarketnyi áruházat. A Metro ugyanis bedobta magát a karácsonyi forgatagba is, mivel már év végéig fogadja a családi vásárlókat, nem is várva meg a korábban meghirdetett egyhónapos nyitási szakasz végét, szeptember 24-t.

Az Auchan is beültet a pénztárba

Önkiszolgáló kasszákat telepít az Auchan.

Walmart: nagyra nőtt

A Walmart kiskereskedelmi lánc neve fogalom az Egyesült Államokban, sőt a világ minden táján.

Hozta a formát a Coop

Hízott egy kicsit a Coop. 4%-ot.

Márkalajstrom: MagyarBrands

Kilencedik alkalommal adták át a MagyarBrands elismerést a legkiválóbb hazai magyar márkáknak. Év boltja után.

Michelin-csillagos étteremből újabb kettő

Két új Michelin-csillagos étterme van Budapestnek, de a régiek is tartják magukat.

Nagyot ment a Spar

A 2018-as évet is kiemelkedő teljesítménnyel zárta a Spar Magyarország Kereskedelmi Kft.

CBA: online, saját márka

Lázár Vilmos elárulta: a CBA nagy dobásra készül Magyarországon.

Hiába a kereskedelmi háború, a kínai márkák hasítanak.

Hiába a kereskedelmi háború, a kínai márkák hasítanak. ₪₪₪

Egy év alatt negyven százalékkal nőtt a kínai vállalatok márkaértéke az amerikai-kínai kereskedelmi ellentétek közepette is – írja az Index az MTI, valamint Brand Finance jelentése alapján.

A piackutató vállalat "Nation Brands 2019" kimutatása szerint az Egyesült Államok vállalatai rendelkeznek a legnagyobb márkaértékkel, 27,7 ezer milliárd dollárral, ami 7,1 százalékos növekedést jelent az előző évihez képest. Az összesített márkaérték rangsorban Kína követi második helyen az USA-t,

A KÍNAI CÉGEK MÁRKAÉRTÉKE AZONBAN 40,4 SZÁZALÉKKAL NÖVEKEDETT EGY ÉV ALATT ANNAK ELLENÉRE IS, HOGY AZ ELTELT IDŐ ALATT VÁLLALATAI AZ AMERIKAI-KÍNAI KERESKEDELMI HÁBORÚ MIATT KORLÁTOZÓ INTÉZKEDÉSEKNEK VOLTAK KITÉVE.

A kutatóintézet a kínai cégek márkaértékét 19,5 ezer milliárd dollárra becsüli a 2018-as 13,8 ezer milliárd után, ami akkor szintén a második helyet biztosította Kínának a rangsorban. A kínai és amerikai cégek közötti márkaérték-különbözet 12 ezer milliárd dollárról 8 ezer milliárd dollárra csökkent egy év alatt.

Kínát nagy lemaradással követi a rangsor harmadik helyén vállalatai 4,8 ezer milliárd dolláros, az előző évinél 5,6 százalékkal alacsonyabb márkaértékével Németország.

A japán cégek 25,9 százalékkal növelték 2018-ról 2019-re márkaértéküket 4,5 ezer milliárd dollárra és ezzel a negyedik helyre léptek előre a rangsorban, helyet cserélve Nagy Britanniával.

A brit cégek márkaértéke 2,5 százalékkal 3,8 ezer milliárd dollárra csökkent.

Franciaország megőrizte hatodik helyét a rangsorban cégei márkaértékének 3,9 százalékos csökkenésével 3,1 ezer milliárd dollárra.

India a kilencedik helyről a hetedikre lépett előre 18,6 százalékos növekedéssel, 2,6 ezer milliárd dolláros márkaértékkel.

Kanada a hetedik helyről a nyolcadikra csúszott le, 1,8 százalékkal 2,2 ezer milliárd dollárra.

Dél-Korea a tizedik helyről lépett feljebb a kilencedikre 6,7 százalékos növekedéssel 2,13 ezer milliárd dollárra.

Olaszország 4,8 százalékos növekedés kevésnek bizonyult ahhoz, hogy megőrizze a tavalyi nyolcadik helyét a feltörekvő országokkal szemben, így 2,11 ezer milliárd dollárral a tizedik helyre csúszott vissza.

A MAGYAR CÉGEK MÁRKAÉRTÉKE AZ ELŐZŐ ÉVIVEL MEGEGYEZŐ 52. HELYEN ÁLL A 2019-ES SZÁZAS LISTÁN.

Lengyelország megőrizte a 22. helyét, Románia a 47. helyre csúszott le a 43.-ról, Csehország a 35.-re a 33.-ról. Részletes márkaérték adatok itt nem állnak rendelkezésre.

Általában is megfigyelhető, hogy a fejlett, iparosodott országokban a márkaérték stagnálása vagy csökkenése vált jellemzővé, míg a fejlődő térségekben lendületes növekedés vette kezdetét. Olyannyira, hogy a kínai 40,4 százalék is csak a tizedik legnagyobb volt a rangsorban. Kazahsztán például 41,9 százalékkal, Törökország 46,5 százalékkal, Egyiptom 50,1 százalékkal növekedett. A legnagyobb bővülést Ghána érte el, 67,1 százalékosat, igaz nem túl magas szintről. A fejlődő országok átlagos növekedése harmincszorosa volt a fejlett országok átlagos növekedésének.

(Index, 2019. október 11.)

Top'100: 21 ezer milliárd dollár

Kiszámolták: ennyit ér a világ száz legnagyobb cége.

Rekordszintre, 21 ezer milliárd dollárra emelkedett a világ száz vezető, tőzsdén jegyzett cégének piaci tőkeértéke - Írja a Napi.hu az MTI nyomán.

A PwC Global Top 100 felmérésében 2018 áprilisától számított egy év alatt a száz vezető cég piaci tőkeértéke 5 százalékkal nőtt, ami lassulás az egy évvel korábbi 10 százalékos bővüléshez képest. A szűkített tízes listán továbbra is a technológiai és az online kereskedelmi ágazat cégei vannak túlsúlyban, hét ilyen vállalkozás van az első tízben: az amerikai Microsoft, az Apple, az Amazon, az Alphabet és a Facebook, továbbá két kínai, az Alibaba és a Tencent.

Már ötödik éve a száz legnagyobb vállalat 54 százaléka amerikai, piaci tőkeértékük az átlagnál nagyobb mértékben, 9 százalékkal nőtt egy év alatt. A Global Top 100 lista második helyén ismét Kína áll annak ellenére, hogy az ázsiai ország cégeinek piaci tőkeértéke 4 százalékkal csökkent az elmúlt 12 hónapban. Egy éve a kínai cégek piaci tőkeértéke még 57 százalékkal nőtt. Akkor három új kínai cég került be a Top 100-ba és kettő a Top 10-be.

A PwC legfrissebb listája szerint az európai cégek piaci tőkeértéke 5 százalékkal csökkent egy év alatt és három cég kiesett a százas listából. A listát a Microsoft vezeti, miután tavaly még a harmadik volt, piaci tőkeértéke egy év alatt 202 milliárd dollárral 905 milliárd dollárra emelkedett. A első éllovas Apple a második helyre szorult vissza, piaci tőkeértéke 45 milliárd dollárral, 896 milliárd dollárra emelkedett. A tízes listán a további négy cég is amerikai, az Amazon, az Alphabet, a Berkshire Hathaway és a Facebook.

A lista hetedik és nyolcadik helyén kínai cégek állnak: az Alibaba megőrizte hetedik helyét, a Tencent ugyanakkor a tavalyi ötödik helyről a nyolcadikra csúszott vissza. A tízes lista utolsó két helyén ismét amerikai cégek következnek: a kilencedik a Johnson & Johnson, a tizedik pedig az Exxon Mobil - derül ki az MTI összefoglalójából.

(Napi.hu, 2019. augusztus 16.)

Márkaharc

Az Apple a világ legértékesebb márkája.

Kijött a Forbes legértékesebb márkákat rangsoroló (Most Valuable Brands) 100-as listája, írja a Népszava.

A Forbes listáján az első helyen szereplő Apple márkaértéke 205,5 milliárd dollár, 12 százalékkal nőtt tavalyhoz képest. A második helyen a Google (167,7 milliárd dollár, +27 százalék) áll, a harmadikon pedig a Microsoft (125,3 milliárd dollár, +20 százalék).

A lista negyedik helyén az Amazon található 97 milliárd dollárral, ami 37 százalék növekedés tavalyhoz képest. A vezető tízes listára került még a Facebook (88,9 milliárd dollár, -6 százalék), a Coca-Cola (59,2 milliárd dollár, +3 százalék), a Samsung (53,1 milliárd dollár, +11 százalék), a Disney (52,2 milliárd dollár, +10 százalék), a Toyota (44,6 milliárd dollár, 0 százalék) és a McDonals's (43,8 milliárd dollár, + 6 százalék).

A 100 vezető cég együttes márkaértéke 2330 milliárd dollár, ami 8 százalékkal múlja felül a múlt évit. Az információs-technológiai cégek értéke nőtt a legnagyobb mértékben, így például az Amazoné 37 százalékkal. Jelentős növekedés ért el a Netflix (+34 százalék), és egyaránt 27 százalékkal drágult a Google és az Adobe.

A nagy vesztes a svéd kiskereskedelmi H&M, amelynek a brend értéke 12 százalékkal, 11,5 milliárd dollárra zuhant. A 100-as listán a legértékesebb világmárkák közül 56 amerikai, 11 német, 7 francia és 6 japán.

(Népszava, 2019. május 23.)

Innovációs csúcson most a Google

Már nem az Apple az első az innovációs sorban.

Tizenhárom év után először nem az Apple a leginnovatívabb vállalat, az almás céget ketten is megelőzték a Boston Consulting Group leginnovatívabb cégeket rangsoroló listáján, írja a Világgazdaság.

Tizenhárom évi folyamatos vezetés után a Google leszorította az Apple-t az élről a Boston Consulting Group leginnovatívabb cégeket rangsoroló listáján. Az Apple a harmadik helyre csúszott vissza, mivel a Top 50-es listán első ízben az Amazon is megelőzte.

A vezető triót a Microsoft és a Samsung követi a 4. és 5. helyen.

Az első 10 között kilenc technológiai cég szerepel, de az első 50 között fele-fele arányban találhatóak a technológiai és a hagyományos vállalatok.

Utóbbiak közül a leginnovatívabbnak az egy év alatt 25 pozíciót javító és immár a 10. helyre rangsorolt Adidas bizonyult, amely egyben a leginnovatívabb európai cég pozícióját is megszerezte.

A BCG a 10 millió dollárnál nagyobb árbevételű cégeknél 2,500 innovációs vezetőt keresett meg, hogy rangsorolja a vállalatokat, valamint beszámoljon cégük innovációs költéséről és az innovációs trendekről. A BCG 2005 óta 13. alkalommal készítette el felmérését.

A digitális technológiák fejlesztése maradt a legfontosabb cél a vezető innovátoroknál.

„Egyértelműen kiderült, hogy amely vállalatoknál ez nem így van, azok már most lemaradtak,” – mondta Juhász László, a BCG budapesti irodájának szenior partnere és ügyvezető igazgatója. A válaszadók szerint a következő 3-5 évben a legnagyobb hatással a fejlesztésekre az új technológiák gyors bevezetése, a mobil technológia, a big data és a digitális design lesz.

Új elem a legfontosabbak között a digitális platformok és ökoszisztémák fejlesztése, valamint a mesterséges intelligencia (AI).

Az AI már ma is vízválasztó a legsikeresebb vállalatok és a többiek között. A legsikeresebb innovátorok, amelyek közül sok a hagyományos iparágakban található, mint a Siemens, Marriott, BP és több autógyártó, már most látják az AI pozitív hatásait, akár az árbevételükön is, és azon dolgoznak, hogy az AI-t még inkább kiterjesszék a működésükben.

A leginnovatívabb 50 cég között az egy évvel korábbi 14 után 13 európai cég szerepel: 9 német, 3 holland és egy francia. A jelentés megállapítja, hogy a fejlett államok közül az európai vállalatok kezelik leginkább prioritásként az innovációt, de Indiában és Kínában ennél is nagyobb súlyt helyeznek az innovációra.

(Világgazdaság, 2019. március 21.)

Márkakerengő

Azt hiszed, hogy nem magyar, pedig.

Sokan nem is gondolnák, hogy azok az üzletek, amelyek előtt elsétálnak egy bevásárlóközpontban, mind magyar márkák boltjai, amelyek mégis külföldiként „adják el magukat”, írja a Világgazdaság.

Rengeteg magyar márkáról hiszik azt sokan, hogy azok neves angol, amerikai, francia vagy épp olasz brandek, holott a külföldi elnevezés mögött magyar vállalkozások magyar márkái bújnak meg. Ennek több aspektusa lehet: sokan eleve félnek a magyar termékektől, mondván, hogy az rossz, az olcsó és gagyi, míg a külföldi márkákkal, termékekkel szemben más előítéletek vannak.

- Ez nem csupán magyarországi jelenség, ezzel a megoldással más nagy nyugat-európai márkák is éltek korábban - hangsúlyozta a Manager Magazinnak Papp-Váry Árpád, a Magyar Marketing Szövetség alelnöke, a Budapesti Metropolitan Egyetem dékánja. Példaként a Jil Sandert és a Hugo Bosst említette: ezeket sokan francia márkának gondolják, holott német brandek. Németországról pedig sok minden eszébe jut az embernek, de talán a divat a legkevésbé. Papp-Váry Árpád szerint, amikor ezek a cégek meghozták a döntést, olyan nevet akartak választani, amely nem annyira német hangzású. Ugyanis Németország kapcsán a technológiát, a precizitást, a műszaki tudást, az autógyártást szokták emlegetni az általános sztereotípiák közül – nyilván nem ok nélkül –, és nem gondolnánk, hogy a divatban is erősek lennének.

Az egyetemi oktató, brandingtanácsadó szerint ennek egyfajta adaptálása az, amikor a márkák a nevükkel egy másik eredetet sugallnak. Erre számtalan példa van, talán az egyik legszembetűnőbb a Brooklyn rágógumi, amelyről nyilván mindenki azt gondolná, hogy amerikai, pedig ezzel szemben a New York egyik kerületéről elnevezett márka olasz.

Nyilvánvalóan a magyar márkák esetében is elég jó lehetőség másféle utat, eredetet mutatni – mondja a szakember. A klasszikus példa ebben az esetben a Saxoo London: ennek a – főként – ruhamárkának a nevében ott virít Anglia fővárosa, a honlapja ráadásul .com-ra végződik, ami szintén ezt a vonalat erősíti. A legtöbb boltjuk persze Magyarországon van, de „felemelik” a márkát azáltal, hogy adtak neki egy ilyen nemzetközi beütést. Hasonló a helyzet a Paris Boutique esetében is, amely szintén ezen a vonalon indult el annak idején. A túratermékek között is rengeteg a magyar: a Sandstone-tól a Sherpán át egészen a Fundangóig.

- Ezek mind-mind hazai márkák, csak magának a pozicionálásuknak a lényege inkább a nemzetköziség. Hiszen legyünk őszinték, hegyeink is alig vannak, miért választana bárki is magyar márkát? – teszi fel a kérdést Papp-Váry. Miután a magyarországi piac ebben a szegmensben igen szűk, ezért ezek az árucikkek inkább a nemzetközi hátteret próbálják sugallni az elnevezésükkel.

A névválasztásnak rengeteg indoka és kombinációja lehetséges. Az egyetemi oktató egyik kedvenc példája ebből a szempontból a Thomas Breitling: ebben egyrészt benne van a Breitling, amely a neves svájci órára is utal, míg a Thomas talán a Thomas Sabóra – mindenesetre egy nagyon nemzetközi dolgot képvisel az elnevezés, miközben itt is egy magyar márkáról van szó.

Sokszor már attól is márka lesz valami, hogy drága – emelte ki Papp-Váry. Ugyanakkor, ha borsosabb az árcédula, azt meg is kell tudni indokolni – ebben persze benne lehet az is, hogy ez egy Thomas Breitling vagy egy Saxoo London, egy magas imázsúnak mondott dolog, amely már önmagában felemeli és meg is indokolja, miért lehet drágábban adni, miközben az előállítás költségei viszonylag hatékonyan megoldhatók határainkon belül. Emellett persze minden annyit ér, amennyit adnak érte, más kérdés, hogy ezzel mennyire foglalkozik a fogyasztó, ugyanis sokan nem tudják, hogy ezek nem külföldi márkák.

Rengeteg, elsőre külföldinek tűnő magyar márka boltjaival találkozhatunk a hazai bevásárlóközpontokban.

Ezeknek a neve mind-mind jó hangzású, jó minőségű nemzetközi márkára utal, de ha jobban utánanézünk, mind hazai termék. A Budmil márkanév például két város (Budapest és Milánó) nevéből ered. Szintén magyar az Aboriginal, a Retro Jeans, a Keyo Paris vagy épp a Mayo Chix. A Devergo például eredetileg olaszként indult, azonban a forgalmazó magyarországi vállalkozás közel húsz éve felvásárolta a jogokat, így mára ez is magyar márkává vált. És bőven lehetne még sorolni.

A fentiekre kiváló ellenpélda a Tisza Cipő, amely a jól csengő külföldi márkákhoz hasonlóan magas áron árulja a termékeit – ez nyilván indokolt is PappVáry szerint, elvégre minőségi lábbelikről van szó. Az egyetemi oktató kiemeli, itt éppen hogy pluszpont az az érték, hogy ez magyar: akik nem német Adidast vagy amerikai Nike-t akarnak venni, azoknak ez érdekes alternatíva lehet.

Egy budapesti kínai áruházban például Torna márkájú tornacipőt is lehet vásárolni, amely erősen hajaz a Converse cipőkre – nyilván az eredeti ár töredékéért, bár a minőség is hasonló. Papp-Váry szerint ebben az esetben a „Made in China” is takarhat magyar céget.

A DRK is Kínában gyártatja a cipőit, holott ez esetben is magyar márkáról beszélünk. A származási hely fontosságát kiemelve a szakértő hozzátette, hogy az elektronikai eszközök piacán még mindig sokan keresik a japán termékeket, szemben a dél-koreaival – holott mindkét ország Kínában gyártat. Itt jön a képbe a márka ereje, amelyhez nagyban hozzájárul a származási hely. Nem véletlen az sem, hogy amikor a japán brandek megjelentek az amerikai piacon, eleinte azok a cégek telepedtek meg az USA-ban, amelyeknek a neve amerikai hangzású volt – a Brother, a Citizen vagy a Sharp.

Szintén ékes példája a származási hely fontosságának az a történet, amikor a Távol-Keleten gyártott gyufa esetében átneveztek egy szigetet Swedenre, csak azért, hogy ráírhassák a dobozra, hogy „Made in Sweden”.

(Világgazdaság/Manager Magazin, 2018. október 13.)

Márkanév: húz rendesen

Óriásit nőtt a legnagyobb cégek értéke. Amerika, Apple az élen. A legtöbbet az Amazon nőtt.

A száz legnagyobb cég több mint fele, 54 százaléka továbbra is amerikai tulajdonban van, az összesített piaci tőkeérték 61 százalékát képviselik, a második helyen Kína vállalkozásai vannak – írja a Világgazdaság, a PwC Global Top 100 felmérése alapján.

A felmérés a piaci tőkeérték alapján rangsorolja a világ száz legnagyobb vállalkozását, és vizsgálja a lista alakulását évről évre. A cégek piaci tőkeértékét régiók szerint, amerikai dollárban vették figyelembe.

Az előző évhez képest a Top 100-ban szereplő kínai vállalkozások száma tízről tizenkettőre, piaci tőkeértékük pedig 57 százalékkal nőtt. Az idei eredmények közül a vezető kínai cégek értékének erőteljes növekedése a legfigyelemreméltóbb, az óriási kínai piacra támaszkodva igyekeznek lefaragni az amerikaiak előnyét.

A rangsor szerint a 100 legnagyobb cég piaci tőkeértéke jelentősen, 2.597 milliárd dollárral nőtt, ami az egy évvel korábbi állapothoz képest 15 százalékos növekedés.

A rangsorban szereplő vállalkozások összesített piaci tőkeértéke a globális pénzügyi válság óta évről évre emelkedik.

A legtöbbet az Amazon nőtt

Az elemzésből kiderült, hogy a piaci tőkeérték növekedésében a legjobb teljesítményt az Amazon nyújtotta. A vállalkozás értéke 2017-hez képest 278 milliárd dollárral, 66 százalékkal nőtt. Az Amazont két kínai cég követi a rangsorban: a Tencent 224 milliárd dolláros, 82 százalékos, és az Alibaba 201 milliárd dolláros, 75 százalékos növekedéssel. A legjobb teljesítményt nyújtó következő három cég, a Microsoft, az Alphabet és az Apple, mindegyik amerikai. Az Apple azonban piaci tőkeértékben hét éve őrzi első helyét, a második az Alphabet.

Az ágazatok között a piaci tőkeértékben a technológiai szektor immár harmadik éve megelőzi a pénzügyi szektort, míg a fogyasztási cikkek ágazata a harmadik helyen áll. Globálisan az első három helyen továbbra is technológiai cégek – az Apple, az Alphabet és a Microsoft – állnak, ezeket követi az ötödik helyen álló Tencent és a hatodik helyről idén a nyolcadikra csúszó Facebook.

Az európai cégeket érzékenyen érintette az egy évtizeddel ezelőtti pénzügyi válság, és azóta piaci tőkeértékük ingadozó. 2017-ben azonban Európa folytatni tudta a közelmúltbeli fellendülést: a Top 100-ba bekerült európai cégek száma 22-ről 23-ra, összesített piaci tőkeértékük pedig 331 milliárd dollárra nőtt.

Az elemzésben valamennyi piaci adat a Bloombergtől származik, azokat a PwC nem vetette alá független ellenőrzésnek.

(Világgazdaság, 2018. július 5.)

Márkanév: nagyot tud tolni

A legtöbbet is érheti. Apple, Google, Microsoft.

Egyre több cég olvad össze világszerte. A tranzakciók összértéke nemzetközi viszonylatban 2017-ben jócskán meghaladta a 15 ezer milliárd dolláros üzleti értéket. A globalizálódó világban, a piaci versenyben ily módon előremenekülő akciókhoz azonban értékes márkák kellenek, írja a Magyar Idők, Bódy Géza összeállításában.

Nem véletlen, hogy a Forbes 2017-es százas toplistáján az Apple cégóriás áll az első helyen: a világ egyik legismertebb márkája önmagában 170 milliárdot ér, piaci értéke egy év alatt 10 százalékkal emelkedett, 234 milliárd dolláros árbevétel mellett. A dobogó második fokát a Google brand foglalja el 101 milliárd dolláros cégértékkel, ami egy év alatt 23 százalékkal emelkedett.

A harmadik helyezett a Microsoft lett tavaly, a márkanév az előző esztendőhöz képest 16 százalékot gyarapodott, 87 milliárd dollárra. A negyedik helyezett a Facebook 73,5 milliárd dollár márkaértékkel, 40 százalékos növekedés után. A Coca-Cola 56,4 milliárdot ért, ám értéke 4 százalékkal apadt.

Az első tíz között van még az Amazon, amely 54 százalékos bővüléssel 54,1 milliárd dollárra tett szert, ami a hatodik helyezést biztosította számára a listán. A Disney 43,9 milliárd dollárral, 11 százalék növekedéssel hetedik a rangsorban, a Toyota névért viszont 2 százalékkal kell kevesebbet fizetni, értéke 41,1 milliárd dollárra csökkent, s így csak a nyolcadik lett 2017-ben.

A kilencedik a McDonald’s 40,3 milliárddal, értéke 3 százalékkal duzzadt. A tizedik helyet pedig a Samsung foglalta el, 38,2 milliárd dollárral, az előző évinél 6 százalékkal magasabb értékkel. Az árbevételt tekintve azonban már mást mutat a lista: az olajszektorban a Saudi Aramco érte el a legmagasabb értéket 311 milliárd dollárral, míg a kiskereskedelmi ágazatból a WalMart halmozott fel 482 milliárdot az elmúlt év során, és mint látható, az információtechnológiai, energetikai konszernek is igen jól muzsikáltak.

Az elmúlt időszakban számos olyan cégóriást egyesítettek a világ legnagyobb befektetői, amelyeknél a tranzakciók összege elérte a magyar gazdaság éves bővülésének mértékét, hiszen sokszor előfordult, hogy cégenként 50-100 milliárd dollárnyi üzlet köttetett. A KPMG elemzéséből kiderül, hogy a magas vételár gyakran ugyancsak a megnövekedett cégértéknek köszönhető.

A társaságok és eszközeik kereslete pedig továbbra is magas maradhat, mivel az alacsony kamatok, a magas profitok, vagyis a kihelyezhető pénz bősége növeli a cégek és befektetési alapok étvágyát, az emelkedő árak pedig javítják a tulajdonosok eladási hajlandóságát.

A nagy nagyot nyel

Érdekes adalékkal szolgálnak azok az összevetések is, amelyek azt veszik számba, hogy mely konszernek hajtották végre a legnagyobb cégfúziókat. Ezt a visszatekintést azonban hosszabb időtávra, másfél-két évtizedre érdemes megtenni. A lajstrom éléről 2006 óta letaszíthatatlan a brit székhelyű Vodafone, amely a világ eddigi legnagyobb céges akvizícióját hajtotta végre.

A brit mobilszolgáltató német testvérére, a Mannesmannra csapott le, és képes volt 181 milliárd dollárt kifizetni a portékáért. Ezzel a szóban forgó távközlési cég lett a világ legnagyobb szolgáltatója a mobiltelefonos piacon, ügyfeleik száma már ekkor meghaladta az 55 milliót. Ugyanakkor nemcsak a legnagyobb tranzakció volt ez a fúziók történelmében, hanem egyszersmind az egyik leghatalmasabb bukás is, miután a bekebelezéssel gigantikus veszteséget sikerült felhalmozni.

Szintén a kétezres években az AOL és a Time Warner 164 milliárd dolláros egyesülése borzolta a tőkepiacot. Ez bizonyult ugyanis minden idők legrosszabbul sikerült összeolvadási kísérletének. A küzdelmet azonban csak kilenc év után adták fel az üzleti partnerek, miután a veszteség ekkor már megközelítőleg 100 milliárd dollárra rúgott, a Warner értéke pedig a tizedére esett.

A tranzakció sikertelenségéért utólag, többek között, az eltérő céges kultúrákat okolták. A bronz fokozatot a Dow Chemical és a DuPont vegyipari konszern kapta a három évvel ezelőtti, 130 milliárd dolláros egyesülésért, amelynek hatására létrejött az eddigi legnagyobb kemikáliai céges frigy, 110 ezer embernek adva munkát.

Kiemelendő az élelmiszeripari Heinz és Kraft Foods 2015-ös, 100 milliárd dolláros egyesülése, de említést érdemel a pénzintézeti szektorban végrehajtott legnagyobb értékű felvásárlás is, amelynek keretében a The Royal Bank of Scotland, a Fortis Bank Nederland és a Banco Santander S.A. konzorciuma vásárolta meg Hollandia harmadik legnagyobb holland bankját, az ABN Amrót 98 milliárd dollárért.

2017 második legértékesebbnek bizonyuló márkaneve, a Google hosszú évek alatt több száz társaságba vásárolta be magát, amelyeket felsorolni is lehetetlen: a konszern alkalmazásai nélkül már nincs élet, elég csak az Android operációs rendszerre, az útvonaltervezőre, vagy a Youtube videóira gondolni. A méretet bizonyító érdekesség, hogy a sikeres akvizícióknak, meg persze a felhasználóknak köszönhetően a Google 110 ezer, a Cisco 90 ezer, az Intel 87 ezer, a Facebook pedig 86 ezer forinttal gazdagodik az év minden másodpercében.

Kína mindent visz itt is

Persze Kína e téren is mindenkit megelőz. Mindenkit meglepetésként ért, mikor 2018 márciusában arról szóltak a hírek, hogy az Integrated Whale Media Investments, a Forbes magazin kiadójának 95 százalékos tulajdonosa a HNA Group mellett egy másik kínai médiacéggel is tárgyal az eladásról. A vételár legalább 400 millió dollár lehet, mivel a Forbes család három éve döntött úgy, hogy kiszáll az irányításból.

Az USA legnagyobb moziláncát, az AMC-t pedig pár évvel ezelőtt 2,6 milliárd dollárért vásárolta meg a Dalian Wanda Group. A pekingi cég feje, Wang Jianlin odavan Hollywoodért, így tavaly többek között a Paramount Picturesben is megvetette lábát, méghozzá többségi tulajdonosként. Majd ezt követően 3,5 milliárd dollárért felvásárolta a Legendary Entertainment Groupot is, amely olyan filmeket finanszírozott, mint a Jurrasic World, a Warcraft, vagy a Pacific Rim.

Tud lerobbantani a tőzsde

Persze születtek és születnek rossz döntések is. Különösen olyan nemzetközi események tükrében, amelyeket éppen a közelmúltban hoztak az amerikai tőzsdei árfolyamveszteségek: röpke idő leforgása alatt a világ 500 leggazdagabb embere együttesen 128 milliárd dollárral lett szegényebb. A Berkshire Hathaway amerikai holdingtársaság, a világ egyik legnagyobb, tőzsdén jegyzett cégének tulajdonosa, Warren Buffet vagyona 3,74 milliárd dollárral zuhant be.

A Facebook-alapító Mark Zuckerberg vagyona pedig 3,72 milliárd dollárral csappant meg. A Google anyacége, az Alphabet két alapítója is vesztett, Larry Page 3,1, Sergey Brin pedig 3 milliárd dollártól búcsúzott el. Míg a világ egyik leggazdagabb emberének számító spanyol Amancio Ortega, az Inditex textilipari konszern és a Zara ruházati áruházlánc alapítója 2,5 milliárd dollártól búcsúzott el négy nap alatt.

(Magyar Idő, 2018. június 4., Bódy Géza írása)

Apple, Google, Microsoft: a tech húzza a márkákat

Immár az ötödik egymást követő évben, 2017-ben is az Apple és a Google bizonyult a világ legértékesebb márkájának.

Az Interbrand nevű amerikai tanácsadó cég rangsorában, a 100 vállalatot rangsoroló "Best Global Brands" globális márkarangsorban 51 amerikai cég szerepel, ezen belül az első tíz helyből hét jutott amerikainak, írja az MTI. Az Apple és a Google mellett a Microsoft (3.), a Coca Cola (4.), az Amazon (5.), a Facebook (8.) és az IBM (10.) szerepel az első tíz között. Az első nem-amerikai a dél-koreai Samsung (6. hely), emellett a japán Toyota (7.) és a német Mercedes-Benz (9.), a Daimler csoport luxusautó divíziója tudott a top tízes csoportba bekerülni.

Németország kilenc, Franciaország nyolc, Japán és Nagy-Britannia egyaránt hat-hat, Dél-Korea, Olaszország és Hollandia három-három, Svájc, Spanyolország és Svédország kettő-kettő, Kína pedig - a Huawei és a Lenovo révén - szintén csak két helyet tudott megszerezni. Dánia, Kanada és Mexikó egy-egy céggel van jelen a listán.

Az Interbrand adatai szerint az Apple márkaértéke 3 százalékkal 184 milliárd, a Google-é 6 százalékkal 148 milliárd, a Microsofté pedig 10 százalékkal közel 80 milliárd dollárra emelkedett. A Coca Cola, amely 13 éven keresztül, 2013-ig állt a ranglista élén, 5 százalékot veszített márkaértékéből, amely így 69 milliárd dollárra esett vissza.

A csúcstechnológiai szektort képviselő cégek együttes márkaértéke 675 milliárd dollárra rúg, messze a legnagyobb a többi ágazathoz képest. Az autóipar a második helyezett 267 milliárd dollárral, de ebből is a Toyota 50 milliárd, a Mercedes 48 milliárd dollárt visz el. A 2017-es rangsorban a száz vállalat közül 31 tartozik a technológiai vagy autógyártási szektorba, tavalyhoz képest kettővel nőtt a számuk.

2017-ben is a világ legnagyobb közösségi hálózata, a Facebook növelte legerősebb mértékben, 48 százalékkal márkaértékét, amely így elérte a 48 milliárd dollárt. Ennek nyomán hét helyezéssel ugrott előbbre, a 2016-os 15-dikről a hetedikre. A rangsorba állított száz cég közül 16-nak sikerült 10 százalékot meghaladó mértékben növelni márkaértékét. A legnagyobbat ugró cégek közé tartozik az Amazon (29 százalék,) az Adobe (19 százalék), az Adidas (17 százalék), a Goldman Sachs és a Starbucks (egyaránt 16 százalék).

A tőkeérték, a pénzügyi eredmény, és a fogyasztói magatartásra gyakorolt hatás alapján felállított százas márkás rangsorban három újonc szerepel: a Netflix a 78., a Salesforce.com a 84., a Ferrari pedig a 88. helyen debütált.

Az Interbrand a marketing és kommunikációs szolgáltatásokat nyújtó Omnicom csoport 17 országban 21 irodát működtető, New York-i székhelyű leányvállalata, amely 18 éve értékeli és listázza a marketing oldaláról legértékesebb 100 világmárkát.

(MTI, 2017. szeptember 27.)

Startupok: első az Uber

A világ tíz legnagyobb startupja közül hat az Egyesült Államokban, négy Kínában ügyködik. Tarolnak a szolgáltatásmegosztók.

2017-ben a CB Insights adatai alapján már 214 startup vállalkozás lett unikornis, azaz piaci értéke meghaladja az egymilliárd dollárt. Ezek együttes piaci értéke pedig mintegy 745 milliárd dollár volt a szeptember közepi adatok alapján, írja a Világgazdaság.

Bár az Egyesült Államok súlya továbbra is meghatározó, egyre nagyobb lendülettel jönnek fel más térségek induló cégei is: 2017-ben az egymilliárd fölötti piaci értékkel rendelkező startup cégek csaknem fele, 106 az USA-n kívül működött. Piaci érték alapján a 2013-as 27, a 2014-es 37 százalék után 2015-ben 53 százalékra, 2016-ban pedig már 58 százalékra nőtt az USA-n kívüli vállalkozások részaránya. 2017-ben az első szűk 9 hónapban 57 százalék volt ez a mutató.

Az országok szerinti rangsorban az USA-t Kína követi 55 unikornissal. Az összes USA-n kívüli, egymilliárd fölötti piaci értékű startup vállalkozás körében ez Kínának 52 százalékos részarányt jelent. India részesedése 9, az Egyesült Királyságé 8, Németországé 4, Dél-Koreáé 3 százalék.

A legértékesebb tíz unikornisból hatnak az USA, négynek Kína ad otthont: fiatal, ám jellemzően közismert cégekről van szó, a tevékenységük igen változatos. Az élen az autómegosztó szolgáltatást nyújtó Uber, valamint kínai megfelelője, a Didi Csuhszing, a 2010-ben alapított kínai szoftver- és elektronikai gyártó, a Xiaomi és az alig tíz éve útjára bocsátott szálláshelymegosztó, az Airbnb áll. A legértékesebb tízben szerepel még Elon Musk vállalkozása, a SpaceX, valamint a hírek szerint az amerikai kormánynak és a pénzügyi szektornak dolgozó adatelemző és kiberbiztonsági cég, a Palantier. Helyet kapott mindemellett az élmezőnyben a 2005-ben alapított WeWork, amely 16 országban biztosít munkaterületet távmunkához, a 2011 óta működő Lu.com, amelyen keresztül piaci adatok szerint ma már 2,5 milliárd dollár értékben nyújtanak egymásnak hiteleket a felhasználók. A sort Kína legnagyobb foglalási, online és offline jegyértékesítési szolgáltatásokat nyújtó vállalkozása, a China Internet Plus Holding és a vizuális közösségi média izgalmas vállalkozása, a Pinterest zárja.

Az Egyesült Államokon és Kínán kívüli legértékesebb cégek egyébként egy indiai e-kereskedelmi platform, a Flipkart (11,6 milliárd dollár), valamint a svéd Spotify (8,5 milliárd dollár), továbbá a szintén indiai Snapdeal (7 milliárd dollár) a CB Insights adatai szerint.

(Világgazdaság, 2017. szeptember 22.)

Tartja magát a Google

A márkák rangsorában nincs változás, Google, Apple, Microsoft a sorrend. De a legerősebb a Lego.

Egy évtizede még olyan cégek uralták a márkák toplistáját, mint a Marlboro, vagy a Coca-Cola, mára viszont már a legértékesebb márkák mind valamilyen módon kapcsolódnak a technológiai világhoz. Számítások alapján míg 2012-ben még az Apple, 2017-ben már 245,6 milliárd dollárral a Google a legértékesebb márka. Második az iPhone gyártója, szorosan a Google mögött, 234,7 milliárd dollárral, a képzeletbeli dobogó harmadik fokán pedig már kissé lemaradva a Microsoft áll, mely márkaértékére 143,2 milliárd dollár jött ki, tudósít a Portfolio.

Most a Brandz adatai alapján a Visual Capitalist csapata próbálkozott meg a feladattal, a márkák sorolásával. A márkaértéket úgy határozták meg, hogy a pénzügyi teljesítményen felül figyelembe vették a cégeknek az egyediségét a versenytársakhoz képest, a fogyasztó márkához való érzelmi kötődését, de azt is megnézték, hogy az egyes márkákból származó bevételek hogyan járulnak hozzá a vállalat összes bevételéhez.

Csak a nagyságrendek érzékelése miatt: a Google és az Apple márkaértét összeadva nagyobb összeg jön ki, mint például Svédország éves GDP-je.

Az első 100 helyet nézve a cégek teljes márkaértéke az elmúlt 12 évben 152, míg csak az elmúlt egy évben 8 százalékkal növekedett, elérve ezzel a mintegy 3,6 ezer milliárd dollárt. A lista első helyeit szinte teljesen az amerikai technológiai cégek uralják, míg Kína legértékesebb cégének a 108,3 milliárd dolláros márkaértéke csak a lista 8. helyére volt elég. Az első 30 helyezett között mindössze 4 európai cég található, azok közül is 45,2 milliárd dollárral a német SAP a legértékesebb. Egyébként a technológiai cégeken kívül sok pénzügyi és telekommunikációs cég is megtalálható a listán.

A régiós megoszlásban is az amerikai cégek vezetik a listát, az első 100 helyezett között 71 tengerentúli cég szerepel. Itt érdekesség, hogy 2017-ben rengeteg új tech cég jutott be a legértékesebbek közé, mint például a YouTube, a SnapChat, a Netflix, vagy a Salesforce. Egyébként Kínából 11, Európából 10, míg az Egyesült Királyságból 2 cég kapott helyet a Föld 100 legértékesebb márkája között.

De van más is

A legerősebb márka már mást is jelent, amire még 2017 elején a Brand Finance összerakott egy indexet (Brand Strengh Index), ahol azt összegzik, hogy a különböző cégek mennyit fordítanak a márkaértékükre, marketingre, hány főt foglalkoztatnak ezen a területen, és a marketingtevékenység milyen hatással van az üzleti eredményre. Ezen a listán meglepő módon már a Lego lett a győztes, míg a Google a második helyre szorult.

(Portfolio, 2017. július 29.)

A Google a legdrágább márka

Az Apple csak második, harmadik a Microsoft.

Már a Google a legértékesebb világmárka, mivel átvette az vezetést az Apple-től, a világ márkáit rangsoroló Millward Brownnál. Az internetes szolgáltató 229 milliárd dollárra növelte eszmei értékét, ami 32 százalékos éves növekedést jelent, miközben a márkaértékét csupán 8 százalékkal, 228 milliárdra erősítette az iPhone-gyártó.

Kettejüktől messze leszakadva őrzi dobogós helyét a Microsoft, amely 5 százalékot rakott hozzá a 2015-ös értékéhez, 122 milliárdra srófolva fel a jelképes árat. A tizenegyedik alkalommal közzétett százas listán szerény 3 százalékos volt a cégérték átlagos bővülése, a márkák együttesen most 3,4 ezermilliárd dollár érhetnek. A Facebook 44%-kal, az Amazon pedig 59%-kal hizlalta cégértékét a 2016. évi felmérés szerint.

A felmérés készítői az innovációs készséget és a megújulás képességét emelik ki, mint a listán tartósan lehorgonyzott cégek legfőbb erényeit, megjegyezve, hogy ha e két faktorral minden rendben van, akkor az az adott cég nyereségtermelő képességére és ezen keresztül piaci megítélésére is kedvezően hat. Kreatív ötletekkel is fel lehet kerülni a listára, erre a Magyarországon kevéssé ismert Under Armour sportszergyártót és a Victoria’s Secret fehérneműmárkát hozzák fel példaként.

(Világgazdaság, 2016. június 20.)

Márkacsata

Vezet a Disney, legdrágább az Apple. A legértékesebb kereskedő a WalMart.

A Disney a legerőteljesebb, az Apple pedig a legértékesebb márka a világon a brit Brand Finance piackutató és üzleti tanácsadó 2016-os Global 500 ranglistája szerint.

2015-ben a "Star Wars - Az ébredő Erő" film sikere révén a Disney szerezte meg a világ "legerőteljesebb" márkájának a rangját. A Disney a lehetséges 100 pontból 92-őt ért el a szubjektív "Brand Strength Index (BSI)" értékelésben, ami azonban csak az egyik eleme a Brand Finance Global 500 márkaérték-ranglista kalkulálásánál figyelembe vett szempontoknak. A dollárban kifejezett márkaérték kalkulációjához a Brand Finance a "royalty relief" metódust alkalmazza, amivel a márka használatáért elméletileg fizetendő licencdíjat lehet kiszámítani.

A Disney egyébként 32 milliárd dollárral a 24. a 2016-os márkaérték-ranglistán, amit továbbra is az Apple vezet. A 146 milliárd dolláros márkaértékű Apple mögött a Google a második 94 milliárd dollárral. Az Apple márkaértéke 14százalékkal nőtt a 2015-öshöz képest az iPhone 6 és az iPhone 6s piaci sikere nyomán. A Google márkaértéke 23 százalékkal emelkedett. A világranglista harmadik helyén a Samsung, a negyediken az Amazon, az ötödiken pedig a Microsoft áll.

A hatodik helyen álló Verizon 560 milliárd dollárral a világ legértékesebb távközlési márkája. A távközlési cégek közül még az AT&T szerepel 59 milliárd dollárral a hetedik és a China Mobile 48 milliárd dollárral a kilencedik helyen a világ tíz legértékesebb márkája között. A ranglistán a hetedik a WalMart, a tizedik pedig a Wells Fargo.

A Deutsche Telekom 33 milliárd dolláros márkaértékkel a távközlési cégek világranglistáján a negyedik legnagyobb, az európai távközlési ranglistán pedig a legnagyobb a 28 milliárd dolláros Vodafone és a 19 milliárd dolláros Orange előtt. A német márkák rangsorában pedig a 35 milliárd dolláros BMW után a második legértékesebb márka a Deutsche Telekom. Az összesített 2016-os globális rangsorban a BMW a 16., a Deutsche Telekom a 19., a Vodafone a 30., az Orange pedig az 54. legértékesebb márka.

A Brand Finance szakértői szerint egy olyan országban, mint Németország, ahol az autóipar komoly múltra tekint vissza, az a tény, hogy egy távközlési márka egy szinten van az autógyártó cégekkel, a távközlési szektor fontosságának további növekedését mutatja, összhangban áll a világméretű irányzatokkal. A német ranglistán egyébként a Mercedes-Benz a harmadik legértékesebb márka, az Allianz a negyedik, a Siemens az ötödik és a Volkswagen a hatodik.

A 2016-os listán az egyik legnagyobb értékromlást a Volkswagen szenvedte el a dízelbotrány miatt, a 18. helyről az 57.-re esve vissza. A német márkák rangsorában a Volkswagen 2015-ben még a harmadik volt a Mercedes-Benz előtt.

(Népszava, 2016. február 15.)

Szeptemberben 2,8%-kal nőttek az árak.

Szeptemberben 2,8%-kal nőttek az árak. ₪₪₪

2019 szeptemberben a fogyasztói árak átlagosan 2,8%-kal magasabbak voltak az egy évvel korábbinál. Az elmúlt egy évben a szeszes italok, dohányáruk és az élelmiszerek ára emelkedett jelentős mértékben.

Egy év alatt, 2018 szeptemberhez viszonyítva az élelmiszerek ára 5,1%-kal nőtt, ezen belül a sertéshúsé 13,3, a kenyéré 8,5, a liszté 7,2, az idényáras élelmiszereké (burgonya, friss zöldség, gyümölcs) 6,5%-kal magasabb, a tejé 3,7%-kal alacsonyabb lett. A szeszes italok, dohányáruk ára átlagosan 8,4, ezen belül a dohányáruké 12,3%-kal emelkedett. A szolgáltatásokért 3,4%-kal kellett többet fizetni, ezen belül a lakbér 10,7%-kal nőtt. A járműüzemanyagok ára 4,6%-kal csökkent.

E hónap alatt, 2019 augusztushoz viszonyítva a fogyasztói árak átlagosan 0,1%-kal emelkedtek. Az élelmiszerek ára átlagosan nem változott, ezen belül azonban a tej 2,3, a tejtermék 1,2, a sertéshús 2,2%-kal drágult. Az idényáras élelmiszerek (burgonya, friss zöldség, gyümölcs) ára 4,9%-kal csökkent, ugyanakkor enélkül számolva az élelmiszerárak átlagosan 0,6%-kal nőttek. A szeszes italok, dohányáruk ára átlagosan 0,3, ezen belül a dohányáruké 0,7%-kal emelkedett. A szolgáltatásokért 0,2%-kal kellett többet fizetni, ezen belül a telefon-, internetszolgáltatások 3,1%-kal drágábbak, az üdülési szolgáltatások 3,8%-kal olcsóbbak lettek. A ruházkodási cikkek ára 1,0%-kal nőtt. A járműüzemanyagok ára 0,9%-kal csökkent.

2019 január–szeptemberben az előző év azonos időszakához képest a fogyasztói árak átlagosan 3,3%-kal nőttek.

(KSH, 2019. október 8.)

Gyenge forint: legfeljebb citromon élünk

De legalább televíziót nézhetünk. Megindult a hajsza az olcsóbbért, a vásárló a boltban, a boltos a gyártónál és a nagykerben, a gyártó pedig az alapanyagszállítónál turkál egyre lázasabban. De az elmúlt éveket nézve nem a forint árfolyama volt a döntő az ármozgásokban, napjaink árfolyamugrása viszont rekord lépték.

A 300 forintos lélektani határt az éves átlagokat tekintve 2014-ben lépte át a forint-euró árfolyama. Hosszabb távon egy folyamatos gyengülés figyelhető meg, amiben a vásárlókat nyilván a boltos árcímkék izgatják, a szolgáltatások áraival, például a külföldi utazásokkal együtt. Napjainkban viszont rekord léptékben gyengült a forint. Fut mindenki az olcsóbbért.

De hát a fogyasztói árnak csak egyik tényezője a forint árfolyama. Különösen az élelmiszereknél döntő a mezőgazdasági termelői árak hullámzása, ezen keresztül pedig a boltosok beszerzési ára, az, amennyiért az élelmiszerek feldolgozójától vásárolnak.

A kizárólag importból beszerezhető termékeknél a bolti ár, például a déligyümölcsök mellett az iparcikkek széles köre persze nem is kicsit függ a forint árfolyamának változásától is. Tartós, nagyobb léptékű árfolyamváltozás pedig nyomot hagy az árakon is. De a technológiai váltások költségcsökkentést is hoznak, persze a divat és az újdonság varázsa egy portéka piacra dobásakor felfelé húzza az árakat. De csak egy darabig, utána jön a következő újdonság és a régiek leárazása, sok vásárló örömére a készletkisöprés.

Senki sem rest turkálni az olcsóbban

A piac minden szereplője árgus szemekkel lesi az árakat, a termelőtől a vásárlóig, ez így természetes, akkor is, ha nem ugrándozik az árfolyam. Ennek meg is látszik az eredménye, hiszen hosszabb távon ugyan folyamatosan gyengült a forint euróhoz mért árfolyama, ami fél évtized távlatában le is pipálta az infláció ütemét.

Az inflációt pedig leginkább az élelmiszerek tolták felfelé, de ott a mezőgazdasági alapanyagok árváltozása a mozgatórugó, mint például napjainkban a zöldségek drágulása.

A szolgáltatások árai is szépen híztak, ami persze egy sokszínű kör, számos mozgatórugóval. A különféle iparcikkeknél az átlagot tekintve ugyanakkor alig volt áremelkedés az elmúlt öt esztendőben, miközben mind a ruházati piac, mind a tartós cikkek piaca zömében import és a forint eközben gyengült:

	2014	2015	2016	2017	2018	2014-2018*
forint/euró	308,66	309,9	311,46	309,21	318,87	7,7%
infláció	-0,2%	-0,1%	+0,4%	+2,4%	+2,8%	+5,4%
élelmiszer	-0,4%	-0,1%	+0,7%	+2,8%	+4,2%	+7,3%
ruházat	-0,7%	0	+0,4%	+0,5%	+0,5%	+0,7%
tartós cikk	-0,5%	+0,8%	+0,5%	-0,3%	-0,4%	+0,9+
szolgáltatások	+1,8%	+1,9%	+1,5%	+1,5%	+1,6%	+8,6%
MNB, KSH, forint/euró: éves átlag, élelmiszer: szeszesital, dohányáru nélkül, tartós cikk: tartós fogyasztási cikk, */: 2014-2018: 100% = 2013, forint/euró 2013: 296,12

2019 azért durvább lehet

A jelenleg mért forint-euró árfolyam azonban a korábbi időszak 5-10 forintos gyengülési hullámainál azért durvább, hiszen a forint majdnem egy húszassal gyengébb a 2018-as átlagnál. Ráadásul a mezőgazdasági termelői árak emelkedése megtornáztatja az élelmiszeres piacot, ahol egyes termékköröknél jócskán megugrottak a boltos árak is, például a zöldségféléknél nagyságrendjét nézve harmadával egy év alatt. De az iparcikkek körében, ami zömében import, alig mozdultak az árak:

	2017	2018	2019*
forint/euró	309,21	318,87	335,16
infláció	+2,4%	+2,8%	+3,1%
élelmiszer	+2,8%	+4,2%	+5,6%
ruházat	+0,5%	+0,5%	+1,8%
tartós cikk	-0,3%	-0,4%	-0,4%
szolgáltatások	+1,5%	+1,6%	+2,8%
MNB, KSH, forint/euró: éves átlag, */: árfolyam 2019. szeptember 24., árak: 2019. július, élelmiszer: szeszesital, dohányáru nélkül, tartós cikk: tartós fogyasztási cikk,

Egyél citromot?

Hát az elég savanyú étrend lenne, hiába lett olcsóbb. Az import cikkekre persze igaz, hogy az árfolyam tartósabb gyengülése ugyan felfelé húzza az árakat, sőt, egyes cikkeknél, ahol nem lehet válogatni, alaposabban is, de ebben a körben is sokat számít a termelők, alapanyag, vagy a részegység gyártók költsége, ami hullámozhat is. A citrom pldául olcsóbb lett eddig.

A kiragadott példák a statisztika rendszerének korlátai között mozognak, sok termékféleség egyedi ára nem is mérhető, a vásárló pedig csak a drágulást észleli. Az akcióra azt mondja, mindig annyinak kellene lennie az árnak. De akkor a boltos le is húzhatná a redőnyt.

A statisztikából kiragadott példák azt mutatják, hogy az import cikkek ármozgása egy folyamatos forintgyengülés mellett sem egyforma. Elemzők szerint fel lehet készülni egy 330 forint feletti euró árfolyamra, ami nyilván felfelé húz árakat, de ennek mértéke eltérő lesz. Szaladhat mindenki turkálni:

augusztusi ármustra	2015	2018	2019
citrom	834.-	924.-	760.-
banán	410.-	417.-	467.-
narancs	487.-	535.-	520.-
őrölt kávé 2500-250 gr	638.-	703.-	683.-
hántolt rizs fényezetlen	310.-	319.-	347.-
férfi félcipő, bőr, ragasztott műtalp, pár	15.900.-	17.950.-	18.420.-
női félcipő, bőr, ragasztott műtalp, pár	14.010.-	15.960.-	15.790.-
hűtőszekrény kb. 120 literes	60.730.-	59.860.-	61.200.-
LCD-LED televízió (76-82 cm), db	81.490.-	75.700.-	71.400.-
KSH, augusztusi árak

(blokkk.com, 2019. szeptember 24.)

Augusztusi árak: 3,1% infláció

2019. augusztusban a fogyasztói árak átlagosan 3,1%-kal magasabbak voltak az egy évvel korábbinál.

Az elmúlt egy évben a szeszes italok, dohányáruk és az élelmiszerek ára emelkedett jelentős mértékben.

Egy év alatt, 2018. augusztushoz viszonyítva az élelmiszerek ára 5,6%-kal nőtt, ezen belül az idényáras élelmiszereké (burgonya, friss zöldség, gyümölcs) 13,7, a sertéshúsé 11,5, a liszté 11,3, a péksüteményeké 10,0, a kenyéré 8,4%-kal magasabb, a tejé 5,2%-kal alacsonyabb lett.

A szeszes italok, dohányáruk ára átlagosan 8,8, ezen belül a dohányáruké 12,8%-kal emelkedett. A szolgáltatásokért 2,8%-kal kellett többet fizetni, ezen belül a lakbér 10,0%-kal nőtt. A járműüzemanyagok ára 2,6%-kal csökkent.

Egy hónap alatt, 2019. júliushoz viszonyítva a fogyasztói árak átlagosan 0,1%-kal mérséklődtek. Az élelmiszerek ára 0,4%-kal kisebb lett, meghatározóan az idényáras élelmiszerek (burgonya, friss zöldség, gyümölcs) 4,4%-os árcsökkenésének következményeként. Ez utóbbi csoport nélkül számítva az élelmiszerek ára átlagosan 0,1%-kal nőtt.

A szeszes italok, dohányáruk ára átlagosan 0,3, ezen belül a dohányáruké 0,4%-kal emelkedett. A szolgáltatásokért 0,3%-kal kellett többet fizetni, ezen belül az üdülési szolgáltatások 1,7%-kal drágultak. A nyári kiárusítások következtében a ruházkodási cikkek 2,1%-kal olcsóbbak lettek. A járműüzemanyagok ára 0,3%-kal csökkent.

2019. január–augusztusban az előző év azonos időszakához képest a fogyasztói árak átlagosan 3,4%-kal nőttek.

(KSH, 2019. szeptember 12.)

Iciri-picirit kisebb az infláció

Júliusban 3,3%-kal nőttek az árak. Na de az élelmiszereké 6%-kal.

2019 júliusában a fogyasztói árak átlagosan 3,3%-kal magasabbak voltak az egy évvel korábbinál. Az elmúlt egy évben a szeszes italok, dohányáruk és az élelmiszerek ára emelkedett jelentős mértékben.

egy év alatt alatt, 2018. júliushoz viszonyítva az élelmiszerek ára 6%-kal nőtt, ezen belül az idényáras élelmiszereké (burgonya, friss zöldség, gyümölcs) 19,2, a sertéshúsé 12,7, a liszté 10,1, a péksüteményeké 8,6, a kenyéré 8,4%-kal magasabb, a tejé viszont 5,4%-kal alacsonyabb lett.

A szeszes italok, dohányáruk ára átlagosan 8,5, ezen belül a dohányáruké 12,4%-kal emelkedett. A szolgáltatásokért 2,8%-kal kellett többet fizetni, ezen belül a lakbér 9,8%-kal nőtt. A járműüzemanyagok ára 2,4%-kal csökkent.

Egy hónap alatt, 2019 júniusához viszonyítva a fogyasztói árak átlagosan 0,2%-kal emelkedtek. Az élelmiszerek ára 0,1%-kal nőtt, az idényáras élelmiszerek (burgonya, friss zöldség, gyümölcs) árának 1,4%-os mérséklődése csak részben ellensúlyozta a nem idényáras élelmiszerek árának 0,3%-os emelkedését.

Az élelmiszereken belül a párizsi, kolbász 4,1, a sertéshús 0,8%-kal drágult, a burgonya 8,6%-kal olcsóbb lett. A dohányáruk ára 2,7%-kal nőtt. A szolgáltatásokért 0,5%-kal többet kellett fizetni, ezen belül az üdülési szolgáltatások ára 3,6%-kal emelkedett.

A tartós fogyasztási cikkek ára 0,8, a járműüzemanyagoké 0,2%-kal csökkent.

2019 január–júliusban az előző év azonos időszakához képest a fogyasztói árak átlagosan 3,4%-kal nőttek. Az úgynevezett maginfláció 3,7% volt júliusban.

(KSH, 2019. augusztus 8.)

Jön a hőség és az első 99 forintos na micsoda

Kilőtték az első 99 forintos dinnyeárat. Július közepén indult a magyar görögdinnye szezonja és három hét után beköszönt a 100 forint alatti ár. Persze nem mindenkinél, jó nagy a szórás a dinnyeárakban, van 199 forintért is nagyáruházban.

Az időjárás foglya a mezőgazdaság, a zöldségek, gyümölcsök piaca pedig különösen fogékony a szélsőségekre. A tűző napsütés hol jó, hol nem jó, a sok csapadék úgyszintén, ami jó egyes zöldségeknek, az tönkreteheti a gyümölcsöst, vagy éppen fordítva. Van is tetemes drágulás időnként, ami azért egy kedvezőbb időjárási szezont követően mérséklődik. Árhullámzás jellemzi a zöldség-gyümölcs piacot, de a hosszútávú irányzat az árak átlagos szintjének emelkedése.

A szokásosnál két héttel később startolt görögdinnye piac kedvezően indult, bíztak is a termelők abban, hogy eredménnyel zárhatják majd a szezont. De hát a dinnyerajongók tudják a legjobban, a görögdinnye főleg a kánikulában fogy, július rekordot is hozott hőségben, de például az elmúlt hét hűvösebb hőmérséklete már nem kedvezett annyira a dinnyéskedésnek.

Jelzi az is a görögdinnye piac bizonytalanságait, hogy kevés a hír a dinnyés kóstoltatásokról. Mintha nem is lenne. Pedig a korábbi években próbálták tolni ezzel is a dinnyepiacot, jó kis reklámként.

És a görögdinnyeárak most

Augusztus 6-án, a következő hőhullámot megelőző napon körülnéztünk, mennyiért kínálják a görögdinnyét. Hát egy biztos, árkülönbségek vannak bőven. Továbbra is a legnépszerűbb és legolcsóbb zöld-világos csíkos görögdinnye árát néztük, már ahol ilyet találtunk. Az már az elmúlt napokban feltűnt, hogy több helyen jobbára jó nagyra hízott, jócskán tíz kiló feletti dinnyékből állt a kínálat néhány nagyáruházban, amiről azért tudott dolog, hogy nem szívesen cipekedik túl nagyot a vásárló. És meg is kell enni azt a dinnyét.

Dinnyeár mustránkat most azzal bővítettük, hogy nem csak a neten néztük az árakat, hanem elbaktattunk néhány nagyáruházba is. Egyszerű módszert választottunk, a diszkontokat néztük meg, és takarékoskodva az idővel egy ALP háromszöget kerestünk. Van belőlük bőven, hiszen az Aldi, a Lidl é a Penny a nagyobb településeken igyekszik egymáshoz minél közelebb férkőzni, ami nem feltétlenül hátrány, gondoljunk csak a kínai piacokra, ahol százával másznak az árusok egymás nyakába, és éppen nagy tömegük a vonzerő, mert egy helyen sok árus közül lehet választani. A bevásárlóközpont filozófiája is hasonló. De most maradjunk a görögdinnyénél.

Megtaláltuk az első 99 forintos dinnyét a Lidl-ben, akciósan persze. A termelők nem kedvelik a 100 forint alatti görögdinnye árat, mert akkor abból már kevés jut nekik, csak veszteség marad. De ha egyszer nem fogy annyira, mint amennyi van, akkor kénytelen mindenki lejjebb is adni az árból. Az elmúlt években előbb-utóbb - néhány hét után - 100 forint alá csúszott a görögdinnye ára, ebből is úgy tűnik, sokáig nem lehet húzni magasabb árakkal.

És kérdés az is, hogy munkaerővel meddig bírni a dinnyét, valamennyi fronton. Ez persze az egész zöldség-gyümölcs piacra igaz kérdés.

Dinnyében ugyanakkor azonban jókora árkülönbségek vannak, hiszen a Lidl 99 forintos árával szemben ott a Reál Alfa 199 forintos dinnyeára, a vizsgált körben a legdrágább, és mit mond. Hogy 299 forint helyett adja annyiért. De hát nála július 18-án is 299 forint volt a "régi ár", és akkor is ennyiért, 199 forintért adta. Hát igen sokféle árpolitika létezik.

Az augusztus 6-i dinnyeárak a következők voltak a nagyláncoknál:

	augusztus 6	július 18	megjegyzés	július 15 online áruház árak
Aldi	179.- (bolti ár)	.	.	.
Auchan	128.-, (online ár, magszegény)	134.-	akciós újság, online áruházban 189.- zöld héjú	189.-
CBA	159.- (online akciós ár, 179.- helyett)	219.-	online áruház	299.-
Lidl	99.- (bolti ár, akciós, 119.- helyett)	.	.	.
Penny	149.- (bolti ár)	129.-	csak július 21-22-én, egyik helyen 249.-, másik helyen 199.- helyett	.
Reál Alfa	199.- (akciós újság, 299.- helyett)	199.-	299.- régi ár helyett	.
Spar	119.- (magszegény, akciós újság)	199.-	online áruházi ár	249.-
Tesco	149.- (online áruházi ár)	189.-	.	189.-
Forrás: céges honlapok, online áruházak, csíkos dinnye, kivéve Auchan, ahol zöld van a fényképen

(blokkk.com, 2019. augusztus 6.)

Az áruházak huzigálják a dinnyekártyát

Néhány nap alatt lejjebb csúszott a dinnyeár, pedig a hőmérő higanyszála a következő napokban feljebb kúszik, jönnek a júliusi meleg napok. De hát sokkal később indult a dinnyeszezon, ennek is ára van. Az áruházak már kóstolgatják a dinnyeakciókat, a potyázni vágyó vásárlóknak még várniuk kell. A 100 forintos dinnyeárra is. És a szélsőséges időjárás miatt az egész gyümölcspiac recseg-ropog, van baj mindennel.

Néhány langyos nap július közepén és a két héttel későbbi indulás néhány nap alatt lejjebb tolta a görögdinnye árát. Sőt, megindultak az akciók is, egyes áruházak a régebbi árat áthúzva hirdetik a dinnyéjüket az árcédulán. Eddig nem tolongtak a dinnyéért a vásárlók, miközben pedig gurulni kezdett a magyar dinnye a boltokba, a nagy hőség pedig az ígért magyar dinnyeszezon első hetében elmaradt.

Lejjebb is csúsztak az árak, de az időjárási előrejelzést nézve a következő meleg hét jobb napokat ígér a dinnyepiacnak is.

Csak éppen már július második felében járunk. És igaz, dinnye lesz sokáig, kitarthat szeptemberben is, de hát akkor már vége a nyaralásnak, iskolai szünidőnek, bár jó idő még lehet.

A július 18-i dinnyeár körkép sokat változott július 15 óta, néhány nap alatt újraírták az árcédulákat a boltosok. Ebben nyilván szerepet játszott a nagyláncok csütörtöki akciós fordulós napja is (aki nem lép egyszerre, az akár le is maradhat), be is lépett néhány akciósnak rajzolt dinnyeár is. És kiderülhet majd az is, hogy a nagyobb szállítmányok egy része csak hétfőt követően esett be a boltokba.

De hát ez még mindig az első dinnyés hét és van, aki az akciós újságjában görgeti a dinnyéjét, a többség lejjebb is vitte a néhány nappal ezelőtti árat.

Íme a július 18-i online mustra eredménye. Továbbra is a legnépszerűbb és legolcsóbb csíkos dinnyék árát néztük, már ahol lehetett:

	július 18	megjegyzés	július 15 online áruházas árak
Auchan	134.-	akciós újság, online áruházban 189.- zöld héjú	189.- ft/kg
CBA	219.-	online áruház	299.- ft/kg
Penny	129.-	csak július 21-22-én, egyik helyen 249.-, másik helyen 199.- helyett	.
Reál Alfa	199.-	299.- régi ár helyett	.
Spar	199.-	online áruházi ár	249.- ft/kg
Tesco	189.-	online áruházi ár	189.- ft/kg
Forrás: céges honlapok, online áruházak, csíkos dinnye, kivéve Auchan, ahol zöld van a fényképen

A Fruitveb termelői szakmai szervezet információja szerint egy hete 240-280.- forint között mozgott a nagybani piacon ajánlott ár, ahol a boltosok egy része megveszi a dinnyéjét, amit majd a vásárlónak kínál.

A 100 forintos dinnyeárra még várni kell, erről majd a hőmérő dönt. És az is, hogyan sikerül a magyar dinnye exportja.

Úgy egyébként pedig a szélsőséges időjárás és nem kis részben a mezőgazdaságot is sújtó munkaerőhiány, meg sok más baj, például elmaradt ültetvény- és műszaki fejlesztések miatt az egész gyümölcspiac recseg-ropog, van kisebb-nagyobb baj szinte mindennel.

(blokkk.com, 2019. július 18.)

A hőmérő az úr a dinnyepiacon: indul a bolt

Ezen a héten indul nagyban a magyar görögdinnye szezonja a boltokban. Nagy az árak szórása, drágábbnak tűnik a szezon, de hát ez még csak az egyébként későbbre csúszott piac legeleje. Ráadásul a dinnye a meleget kedveli, az meg mostanában nincs. A dinnyeár úgy mozog, mint a hőmérő higanyszála: együtt vannak fenn és lent. Kóstoltatásról még nincs hír.

A dinnyenassolók szomorúak lehetnek, mivel nincs hír a dinnyekóstoltatásról, amit a dinnyerajongók imádnak. Képesek órákat lődörögni az áruházban és vissza-visszatérni a kóstoltató pultokhoz. Ők még reménykednek.

Az időjárás a dinnyét sem kíméli

A Nemzeti Agrárkamara legutóbbi közleménye szerint 2019-ben a 2018-as évihez hasonló mennyiségű görögdinnye termés várható. Ez jó hír, de azért volt itt más is. Az MTI korábban datált, június végi híradása szerint a 2018-asnál 10-15 százalékkal kevesebb, 160-180 ezer tonna görögdinnye-termésre számít a FruitVeB Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács 2019-ben. Ráadásul a szervezet szerint a 2018-as rendkívül alacsony termelői árak miatt sok gazda hagyott fel a termesztéssel, a terület mintegy 10-15 százalékkal, 4.000-4.200 hektárra csökkent az országban, a gyümölcs szedését pedig munkaerőhiány hátráltathatja.

És hát olvasható volt az is, mely szerint a görögdinnye árának alakulását meghatározza, hogy a magyar termelők milyen áron és mikortól tudnak szállítani az exportpiacokra, amelyeket július közepéig a spanyol termés ural. A kereslet pedig nagy mértékben függ az időjárástól, a gyümölcsből a kánikulai melegben fogy a legtöbb. Hát most erre még néhány napot várnunk kell, tesszük hozzá. Vigasztalásul pedig annyit, hogy a dinnyeszezon hosszabb lehet a szokásosnál, szeptemberig is kitarthat. Csak legyen meleg is, tesszük hozzá.

Egyébként a Magyar Dinnyetermelők Egyesülete is bizakodó, szerintük lesz elég dinnye.

Dinnyeárak: most a kánikulaszünet közepén vagyunk, ki fog akkor dinnyét venni

Megnéztük, hogy július 15-én a nagyláncok webáruházai mennyiért kínálják a görögdinnyéjüket. Ezt össze is hasonlíthatjuk a 2018-as induló árakkal, igaz, az akkor július első napjaira esett. De hát mindkettő szezonkezdet volt:

	2019. július 15.	2018 július 3.
Auchan	189.- ft/kg	189.- ft/kg
CBA online Príma	299.- ft/kg	159.- ft/kg
Spar	249.- ft/kg	.
Tesco	189.- ft/kg	159.- ft/kg
Forrás: céges honlapok, online áruházak, csíkos dinnye, kivéve Auchan, ahol zöld van a fényképen

Az Auchan nem sokat vacakolt, ugyanannyiért adja 2019-ben is, mint korábban. Nyilván a termelői kínálat is szerepet játszik abban, hogy a másik hiperlánc, a Tesco is ugyanannyiért adja a görögdinnyét webáruházában. A CBA drágábban indít, de hát lesz még bőven ideje követni a többieket. A Spar pedig új webszereplő.

Árszórás eddig is volt a dinnyepiacon, ráadásul ahogyan telt az idő a szezonban, azért korábban folyamatosan lejjebb ment a dinnyeár a boltban, jó időben is. A kérdés most az, hogyan alakul az időjárás. Mindenki örülne a melegnek, ami most nincs, hiszen akkor jobban fogy a dinnye. Ha meleg van, akkor a legcsábítóbb a görögdinnye, viszik is a boltból, rendesen, és akkor magasabban tartható az ára, kijönnek a pénzükből a dinnyetermelők. Ha nem viszik a vásárlók, akkor nem.

A hőmérő higanyszála együtt mozog a dinnyeárral. Eddig szélsőséges időjárásunk volt.

(blokkk.com, 2019. július 15.)

Infláció az van, de picit kisebb lett

2019 júniusában a fogyasztói árak átlagosan 3,4%-kal magasabbak voltak az egy évvel korábbinál. A nyugdíjasok egy tizeddel rosszabbul jártak, nekik 3,5% volt a drágulás.

Az elmúlt egy évben a szeszes italok, dohányáruk és az élelmiszerek ára emelkedett jelentős mértékben.

Egy év alatt, 2018. júniushoz viszonyítva az élelmiszerek ára 5,8%-kal nőtt, ezen belül az idényáras élelmiszereké (burgonya, friss zöldség, gyümölcs) 17,7, a sertéshúsé 12,1, a liszté 11,4, a péksüteményeké 8,6, a kenyéré 8,0%-kal magasabb, a tejé 5,7, a kávéé 4,3, a tojásé 2,6%-kal alacsonyabb lett. A szeszes italok, dohányáruk ára átlagosan 7,1, ezen belül a dohányáruké 9,5%-kal emelkedett.

A szolgáltatásokért 3,1, ezen belül az üdülési szolgáltatásokért 6%-kal kellett többet fizetni. A járműüzemanyagok ára 1,3%-kal mérséklődött.

Egy hónap alatt, 2019. májushoz viszonyítva a fogyasztói árak átlagosan 0,2%-kal csökkentek. Az élelmiszerek ára 0,1%-kal mérséklődött, meghatározóan az idényáras élelmiszerek (burgonya, friss zöldség, gyümölcs) árának 2,4%-os csökkenése következményeként – ez utóbbi csoport nélkül számítva az élelmiszerek ára átlagosan 0,2%-kal nőtt.

Az élelmiszereken belül a sertéshús 2,1, a kenyér 1, a sajt 0,5%-kal drágult, míg a többi tejtermék ára összességében 1,5 százalékkal csökkent.

A szolgáltatásokért 0,4%-kal többet kellett fizetni, ezen belül a sport- és a múzeumi belépők ára 1,9%-kal emelkedett. A tartós fogyasztási cikkek ára 0,5, a járműüzemanyagok ára 3,7%-kal csökkent.

2019. január–júniusban az előző év azonos időszakához képest a fogyasztói árak átlagosan 3,5%-kal nőttek.

Az úgynevezett maginfláció (szezonálisan kiigazított) 103,8%, a nyugdíjas fogyasztóiár-index 103,5 volt júniusban.

(KSH, 2019. július 9.)

Hát hogy itt minden olyan szörnyű drága!

2019 májusban a fogyasztói árak átlagosan 3,9%-kal magasabbak voltak az egy évvel korábbinál. A vásárló persze csak azt veszi észre, ami drágább. Az olcsóbb az természetes neki.

Az elmúlt egy évben a szeszes italok, dohányáruk és az élelmiszerek ára emelkedett jelentős mértékben.

Az élelmiszerek ára az elmúlt egy éves időszak alatt 5,6%-kal nőtt, ezen belül az idényáras élelmiszereké (burgonya, friss zöldség, gyümölcs) 15,2, a liszté 9,8, a péksüteményeké 9,2, a sertéshúsé 8,8, a kenyéré 7,1%-kal magasabb, a tojás és a tej ára 6,0, a kávé ára 3,0%-kal alacsonyabb lett. A szeszes italok, dohányáruk ára átlagosan 8,6, ezen belül a dohányáruké 12,6%-kal emelkedett. A szolgáltatásokért 3,0, ezen belül az üdülési szolgáltatásokért 6,9%-kal kellett többet fizetni. A járműüzemanyagok 5,8%-kal drágultak.

Egy hónap alatt, 2019. áprilishoz viszonyítva a fogyasztói árak átlagosan 0,7%-kal nőttek. Az élelmiszerek ára 0,9%-kal emelkedett, ezen belül a sertéshús 6,5, az étolaj 2,6, az idényáras élelmiszerek 1,5, a sajt 1,3%-kal többe, a tojás 0,8%-kal kevesebbe került. A ruházkodási cikkek 1, a szeszes italok, dohányáruk 0,4, ez utóbbin belül pedig az égetett szeszes italok 1,4%-kal drágultak. A szolgáltatások ára 0,4%-kal nőtt, ezen belül az üdülési szolgáltatásokért 5,2%-kal kellett többet fizetni. A járműüzemanyagok ára 3,1%-kal lett magasabb.

2019 január–májusban az előző év azonos időszakához képest a fogyasztói árak átlagosan 3,5%-kal nőttek.

(KSH, 2019. június 7.)

Drága mulatság a drágulás

Kirobbant a háború a krumpli és a napolaj között. Most egyik sem fogy igazán, mert a krumpli drága, az eső meg esik. Az infláció pedig száguld a boltokban, főleg a zöldségek árugrása nyomán. Ez drága mulatság, hiszen 2019 első negyedévében az élelmiszeres boltokban több mint 50 milliárd forintunkat vitték el a magasabb árak.

Két hölgyvásárló beszélget. - Te, én már hónapok óta nem főzök krumplit, szörnyű drága! Meg is mondtam a Bélának, ha krumplit mer venni, levonom a sörpénzéből és nézhet meccset csapvizet iszogatva! Imádja a rakott krumplit szegény, de most ne is álmodozzon róla! - Hát nálunk meg paradicsomos tészta nincs, Zolikám alig köszön vissza. Szörnyűek ezek a paradicsomárak is! De hát mit csináljunk? - Figyelj csak! A pórázt mindig röviden kell tartani, de néha cserélhetünk! Én főzök egy jó kis paradicsomos tésztát a Fradi meccsre, én nagyon szeretem, jöhet a Zolikád, te meg csinálj a poolos focidöntőre rakott krumplit, mert tudom, hogy kitörlöd utána a tepsit is, átengedem a Bélát kivételesen. - Jé, hogy te milyen okos vagy! Ők úgyis a meccset nézik, mi meg közben eszünk egy finomat.

Nem véletlen a mondás, hogy májusi eső aranyat ér, ez most különösen igaz. A strandolni vágyók persze nem így gondolják, hiszen ebben a hónapban már heverhetnének a vízparti, medenceszéli napozóágyakon. Erre viszont mostanság kevesebb alkalmat kínál az időjárás, mivel sokkal inkább áztatja a földeket, meg mindent, amit ér. És persze máskor is jól jön az eső a mezőgazdaságban, de azért zöldségféle, gyümölcsféle válogatja, kinek a napfény, kinek a víz kell időszakonként jobban. Májusban viszont egyik sem nagyon válogatós, ha esőről esik szó.

És feltehetően a strandolni, napfényre vágyók is elbizonytalanodnak az időjárás kérdésében, ha éppen boltba mennek. 2019 áprilisában már 3,9%-nál járt a drágulás üteme, amitől elszoktunk az elmúlt néhány esztendőben. Az élelmiszerekért, szeszesitalokért, dohányárukért 6,1%-kal kellett többet fizetni, mint egy évvel korábban. A friss zöldségért 37%-kal kellett többet fizetni, a burgonyáért 84%-kal. Mert egy évvel korábban nem esett elég eső.

Volt, ami ugyanakkor olcsóbb lett, ilyen például a gyümölcs, átlagosan 7%-kal, vagy például a tej 6%-kal, de végül a statisztikában a drágulás kerekedett felül, nem is kicsit.

Drága mulatság a drágulás

A háziasszonyok ilyenkor többet számolgatnak vásárláskor és valamelyest rövidebbek is lehetnek a bevásárlólisták. A drágulás átka ugyanis, hogy minél nagyobb a mértéke, annál kevesebb fogy abból, ami sokkal többe kerül.

Az élelmiszerbolt a legkényesebb terepe a bevásárlásnak, ez nyilván sok magyarázatot nem igényel. Arra viszont érdemes egy pillantást vetni, mennyi pénzt is vesz el a pénztárcánkból a drágulás. Ki is lehet többé-kevésbé pontosan számolni ennek az összegét.

Összevetve 2019 első negyedévének inflációs adatait a boltos kiskereskedelem forgalmával, ki is kerekedik az áremelkedés okozta veszteség mértéke ebben az időszakban. Inflációs adat ugyan van már áprilisról is, de boltos forgalmi csak az első negyedévről, így meg kell elégedni ezzel az időszakkal. És némi további statisztikai módszertan: a statisztikában az élelmiszerek drágulásának mutatója - ez a részletes adatok sorolásából ki is tűnik - tartalmazza a vendéglátás inflációját is. A boltos infláció mértéke ettől némileg eltér emiatt, mi az utóbbival számolunk, a boltos kiskereskedelmi statisztika is ezzel kalkulál.

Az élelmiszeres boltok világában már régóta nincsenek "egyenboltok", a közel negyvenezer élelmiszeres bolt fele, több mint 20 ezer bolt (szaknyelven élelmiszer jellegű vegyes) mindent árul a napicikkek világából, de a forgalmuk nagyja az élelmiszer, italféleség. Ők adják a teljes - jellemzően - élelmiszeres boltos világ forgalmának háromnegyedét. A többi, az élelmiszeres - jellemzően kisebb - szakboltok száma csaknem ugyanannyi, mint az előző köré, de ők már csak a forgalom negyedét viszik. Ide tartoznak például a zöldséges, hús, vagy éppen a dohányboltok is. Figyelemmel arra, hogy a dohánytermékeket leszámítva mindenki szinte mindent árul (például egy kisebb zöldségesnél is akad italféleség, de a trafik sem csak cigarettát kínál), egyben vizsgáltuk a teljes élelmiszeresnek sorolt boltos kört.

Végül az kerekedik ki a statisztikából, hogy 2019 első negyedévében 5,7%-kal, 66 milliárd forinttal többet költöttünk ugyan az élelmiszeres boltokban, de csak 0,9%-kal vásároltunk mennyiségben mérve többet (változatlan áron, magyarra fordítva kilóban, literben, darabban).

Tehát mennyiségben, volumenben nőtt a forgalom 0,9%-kal, de az 5,7%-os költés mellett az élelmiszerboltos infláció, drágulás 4,8%-volt, így ki is kerekedik a drágulás ára, ami ebben az időszakban 55 milliárd forint volt:

január-március	2019	2018	2019/2018
			folyó áron	változatlan áron	boltos drágulás
élelmiszeres boltok bevétele	1.218 milliárd forint	1.152 milliárd forint	+5,7%	+0,9%	+4,8%
			összesen	ebből
			+66 milliárd forint	+10 milliárd forint	+55 milliárd forint
KSH, boltos kiskereskedelmi forgalom, érték: milliárd forint, élelmiszer jellegű vegyes és élelmiszer boltok együtt, kerekítési eltérés van

2018-ban is sokat költöttünk áremelkedésre. Az élelmiszeres boltok árbevétele 5.101 milliárd forint volt, 365 milliárd forinttal több az előző évinél, ami 7,7% folyóáras növekmény. Ebben a boltos körben a vásárlások mennyiségben, változatlan áron mérve 4,1%-kal emelkedtek. Így 3,6 százaléknyi növekménye az élelmiszerboltos költekezésünk értékének a drágulásra ment el 2018-ban, ami 170 milliárd volt.

De hát 2018 óta továbbemelkedtek az árak. A májusi eső viszont nagyon jól jön a mezőgazdaságban, a strandolni vágyók viszont megspórolják a napolaj árát. Több krumplira marad pénzük.

(blokkk.com, 2019. május 12.)

Ez már döfi: 3,9% infláció

Csak az a krumpli ne lenne ott.

2019 áprilisban a fogyasztói árak átlagosan 3,9%-kal magasabbak voltak az egy évvel korábbinál. Az elmúlt egy évben a szeszes italok, dohányáruk és az élelmiszerek ára emelkedett jelentős mértékben.

Egy év alatt, 2018. áprilishoz viszonyítva az élelmiszerek ára 5,2%-kal nőtt, ezen belül az idényáras élelmiszereké (burgonya, friss zöldség, gyümölcs) 20,3, a liszté 11,2, a péksüteményeké 9,7, a kenyéré 8%-kal magasabb, ugyanakkor a tojásé 8,5, a tejé 6,2, a cukoré 3,6%-kal alacsonyabb lett. A szeszes italok, dohányáruk ára átlagosan 8,5, ezen belül a dohányáruké 12,7%-kal emelkedett. A szolgáltatásokért 3, ezen belül a lakásjavítási és -karbantartási szolgáltatásokért 12, az üdülési szolgáltatásokért 6,1%-kal kellett többet fizetni. A járműüzemanyagok 6,9%-kal drágultak.

Egy hónap alatt, 2019 márciushoz viszonyítva a fogyasztói árak átlagosan 0,9%-kal nőttek. Az élelmiszerek ára 0,5%-kal emelkedett, ezen belül az idényáras élelmiszerek 3,2, a párizsi, kolbász 2,2, a sertéshús 1,6, a kenyér 1,2%-kal többe, az étolaj 1,9, a tojás és a sajt 1,2%-kal kevesebbe került. A ruházkodási cikkek 2,1, a szeszes italok, dohányáruk 0,7, ez utóbbin belül pedig a dohányáruk 1,6%-kal drágultak. A szolgáltatások ára 0,5%-kal nőtt, ezen belül az üdülési szolgáltatásokért 3,6%-kal kellett többet fizetni. A jármű üzemanyagok ára 5,9%-kal lett magasabb.

2019 január–áprilisban az előző év azonos időszakához képest a fogyasztói árak átlagosan 3,4%-kal nőttek.

Az úgynevezett maginfláció, amire az MNB a legjobban figyel, 3,8% volt áprilisban.

(KSH, 2019. május 9.)

Ez már húzós: márciusi infláció 3,7%

2019 márciusban a fogyasztói árak átlagosan 3,7%-kal magasabbak voltak az egy évvel korábbinál.

Az elmúlt egy évben a szeszes italok, dohányáruk és az élelmiszerek ára emelkedett jelentős mértékben.

Egy év alatt, 2018. márciushoz viszonyítva az élelmiszerek ára 5,4%-kal nőtt, ezen belül az idényáras élelmiszereké (burgonya, friss zöldség, gyümölcs) 21,1, a liszté 12,3, a péksüteményeké 9,8, a kenyéré 6,7%-kal magasabb, de a tojásé 12,5, a tejé 7,2, a cukoré 3,9%-kal alacsonyabb lett.

A szeszes italok, dohányáruk ára átlagosan 8, ezen belül a dohányáruké 10,9%-kal emelkedett. A szolgáltatásokért 3,0, ezen belül a lakásjavítási és karbantartási szolgáltatásokért 12,4, az üdülési szolgáltatásokért 6%-kal kellett többet fizetni. A jármű üzemanyagok 3,7%-kal drágultak.

Egy hónap alatt, 2019 februárhoz viszonyítva a fogyasztói árak átlagosan 0,7%-kal nőttek. Az élelmiszerek ára 0,5%-kal emelkedett, ezen belül az idényáras élelmiszereké 2, a sajté 1,8, a liszté 1,7%-kal. A szeszes italok, dohányáruk 1, ezen belül a dohányáruk 1,3%-kal kerültek többe. A szolgáltatások ára 0,5%-kal nőtt, ezen belül az üdülési szolgáltatásokért 1,7%-kal kellett többet fizetni. A jármű üzemanyagok 4,2%-kal drágultak.

2019 január–márciusban az előző év azonos időszakához képest a fogyasztói árak átlagosan 3,2%-kal nőttek. A maginfláció 3,8%-kal nőtt (szezonálisan kiigazított).

(KSH, 2019. április 9.)

Ajjaj, infláció van, 3,1% volt februárban

2019 februárban a fogyasztói árak átlagosan 3,1%-kal magasabbak voltak az egy évvel korábbinál.

Az elmúlt egy évben a szeszes italok, dohányáruk és az élelmiszerek ára emelkedett jelentős mértékben.

Egy év alatt, 2018. februárhoz viszonyítva az élelmiszerek ára 5,2%-kal nőtt, ezen belül az idényáras élelmiszereké (burgonya, friss zöldség, gyümölcs) 23,3, a liszté 10,1, a péksüteményeké 9,7, a házon kívüli étkezésé 6,8, a kenyéré 6,7%-kal magasabb, a tojásé 17,4, a tejé 8,4, a cukoré 6,5%-kal alacsonyabb lett.

A szeszes italok, dohányárukára átlagosan 7, ezen belül a dohányáruké 9,6%-kal emelkedett. A szolgáltatásokért 2,7, ezen belül a lakásjavítási és karbantartási szolgáltatásokért 12,1, a postai szolgáltatásokért 5,4%-kal kellett többet fizetni.

A háztartási energia 1,2%-kal drágult, ezen belül a palackos gáz 12,4, a tűzifa 8,1%-kal. A járműüzemanyagokért 1,6%-kal kevesebbet kellett fizetni.

Egy hónap alatt, 2019. januárhoz viszonyítva a fogyasztói árak átlagosan 0,6%-kal nőttek. Az élelmiszerek ára 1,5%-kal emelkedett, ezen belül az idényáras élelmiszereké 6, a száraztésztáé 3,1, a cukoré 2,2%-kal. A szeszes italok, dohányáruk 0,5%-kal többe kerültek, ezen belül a sör 1,4%-kal drágult. A szolgáltatások ára 0,3%-kal nőtt, ezen belül a postai szolgáltatásokért 2,4%-kal kellett többet fizetni. A háztartási energia ára 0,1%-kal nőtt, ezen belül a tűzifáé 1,4%-kal. A szezon végi kiárusítások eredményeként a ruházkodási cikkek 1,1%-kal kevesebbe kerültek. A jármű üzemanyagokért 0,9%-kal többet kellett fizetni.

2019. január–februárban az előző év azonos időszakához képest a fogyasztói árak átlagosan 2,9%-kal nőttek.

A maginfláció 3,5% volt februárban.

(KSH, 2019. március 8.)

Infláció januárban: 3% alatt volt

Januárban 2,7%-kal nőttek az árak.

2019 januárban a fogyasztói árak átlagosan 2,7%-kal magasabbak voltak az egy évvel korábbinál. Az elmúlt egy évben a szeszes italok, dohányáruk és az élelmiszerek ára emelkedett jelentős mértékben.

Egy év alatt alatt, 2018. januárhoz viszonyítva az élelmiszerek ára 4,2%-kal nőtt, ezen belül az idényáras élelmiszereké (burgonya, friss zöldség, gyümölcs) 20,5, a liszté 8,7, a kenyéré 5,8%-kal magasabb, a tojásé 25, a cukoré 10,3%-kal alacsonyabb lett.

A szeszes italok, dohányáruk ára átlagosan 6,9, ezen belül a dohányáruké 9,6%-kal emelkedett. A szolgáltatásokért 2,8%-kal kellett többet fizetni. A háztartási energia 1,2%-kal drágult, ezen belül a palackos gáz 12,3, a tűzifa 7,8%-kal. A járműüzemanyagokért 3%-kal kellett kevesebbet fizetni.

Egy hónap alatt, 2018. decemberhez viszonyítva a fogyasztói árak átlagosan 0,3%-kal nőttek. Az élelmiszerek ára 1%-kal emelkedett, ezen belül az idényáras élelmiszerek, valamint a cukor 5,5–5,5, a csokoládé, kakaó 4,2, a liszt 3,7, a tojás 1,7%-kal lett drágább. A tej ára 6,7%-kal csökkent, aminek az ESL és az UHT tej áfakulcsának 5%-ra történő mérséklése az oka.

A szeszes italok, dohányáruk 2,2%-kal többe kerültek, ezen belül az égetett szeszes italok – a népegészségügyi termékadó mértékének emelése és kiterjesztése következtében –4,2, a dohányáruk – jövedéki adójuk januári emelése nyomán – 2,1%-kal drágultak. A háztartási energia ára 0,1%-kal nőtt, ezen belül a palackos gázé 0,9, a tűzifáé 0,5%-kal. A szezon végi kiárusítások eredményeként a ruházkodási cikkek 2,1%-kal kevesebbe kerültek. A jármű üzemanyagok ára 2,5%-kal csökkent.

Csak az a maginfláció

A maginfláció 3,2% volt 2018 januárjában. Az alap- vagy maginflációs mutató célja, hogy a fogyasztóiár-index a különböző egyszeri hatásoktól megtisztítva (például időjárás, világpiaci ármozgás) feltárja az infláció úgynevezett kemény magjának, az alapinflációnak az alakulását. Számítása a fogyasztóiár-indexből történik, kihagyva egyes tételeket (nem feldolgozott élelmiszerek, háztartási energia, jármű üzemanyagok, TB-s támogatott gyógyszerek, hatósági áras szolgáltatások. Így a maginfláció lefedettsége 69%-os, számítása a nemzetközi gyakorlatnak megfelelően az index újrasúlyozásával, valamint szezonális kiigazítással történik.

(KSH, 2019. február 12.)

Hullámvasúton a mezőgazdasági árak

A gyümölcsök ára 27%-kal csökkent, a zöldségeké 38%-kal nőtt.

2018 novemberében a mezőgazdasági termelői árak 2017 azonos időszakához képest 4,4%-kal nőttek, amit a növényi termékek árának 9,1%-os emelkedése, valamint az élő állatok és állati termékek árának 3,1%-os csökkenése eredményezett.

2018 novemberében 2017 novemberéhez képest a gabonafélék ára 13%-kal nőtt, ezen belül a búza ára 22, a kukoricáé 6,0%-kal. A gyümölcsök ára 27%-kal mérséklődött, ezen belül az alma ára számottevően, 43, a szőlő ára pedig 9,0%-kal lett alacsonyabb. A zöldségfélék ára 38%-kal emelkedett. A paradicsom ára 12, a vöröshagymáé 69%-kal nőtt.

Az élő állatok ára 1,3%-kal csökkent, ezen belül a sertésé 4,5%-kal visszaesett, a baromfié 1,0%-kal emelkedett.

2018 január–novemberében az előző év azonos időszakához viszonyítva a mezőgazdasági termelői árak 2,4%-kal nőttek, ezen belül a növényi termékek ára 5,3%-kal emelkedett, az élő állatok és állati termékeké 2,2%-kal mérséklődött.

A zöldségfélék ára 15%-kal magasabb, a gyümölcsöké ugyanennyivel alacsonyabb volt. A vágósertés ára 11%-kal visszaesett. A tej 0,7, a tojás 5,6%-kal drágult.

(KSH, 2019. január 14.)

Lesz ponty elég, de drágábban

Lesz hal az ünnepekre. Drágábban ugyan, az árak emelkedése 5-7% körül mozoghat.

Elegendő hal lesz idén az ünnepekre, a közepesnek mondható haltermés ellenére. Az árak 2017-hez képest csak mintegy 5-7 százalékkal emelkednek - írja az Index a Magyar Akvakultúra és Halászati Szakmaközi Szervezet (MA-HAL) MTI-nek adott tájékoztatása nyomán.

Lévai Ferenc szóvivő - az Aranyponty Zrt. vezérigazgatója - elmondta, hogy a drágulás hátterében több tényező áll. Példaként említette

a termelési költségek emelkedését,

a dráguló takarmányt,

az aszályt,

a kötelező béremelést

és a súlyadó rendelet kedvezőtlen hatását.

Ennek ellenére a drágulás mértéke az országban sehol nem haladja meg a 10 százalékot.

A szóvivő elmondása alapján karácsonykor a legnépszerűbb hal a ponty, amelynek ára az idén kilogrammonként 1100-1300 forint körül mozog. A 12-13 ezer tonnányi belföldi pontytermelés mintegy 30-32 százaléka a karácsonyi időszakban kerül a piacra. A karácsonyi forgalom mintegy 65 százalékát szintén a ponty adja; a harcsák, a süllő és a pisztráng aránya 25 százalékot tesz ki, 10 százalék körül vannak a választékbővítő, olcsóbb halak, például busa, amur, kárász, keszegek és a törpeharcsa.

Lévai Ferenc elmondta, hogy az elmúlt három évben az eladott hal mennyisége kismértékben emelkedett, ezért idén is bővülésre számít. Karácsonykor egyre többen vásárolják az értékesebb, igényesebb és jobban feldolgozott halakat, például a konyhakész pontyot, az afrikai harcsát, süllőt és a pisztrángot, szemben az olcsóbb busával.

(Index, 2018. december 16.)

A nyári hőség az árakat is felfelé tolta

Szeptemberi infláció: 3,6%. A zöldségfélék felhúzták az élelmiszerek árát.

2018 szeptemberben a fogyasztói árak átlagosan 3,6%-kal magasabbak voltak az egy évvel korábbinál. Az elmúlt egy évben a jármű üzemanyagok és a dohányáruk ára nőtt jelentős mértékben.

Egy év alatt, 2017 szeptemberhez viszonyítva az élelmiszerek ára 4,6%-kal emelkedett, ezen belül az idényáras élelmiszereké (burgonya, friss zöldség, gyümölcs) 21,2, a liszté 7,8, a tojásé 7,0%-kal magasabb, a cukoré 22,7%-kal alacsonyabb lett. A szeszes italok, dohányáruk ára átlagosan 5,1, a szolgáltatásoké 1,8%-kal nőtt. A háztartási energia 1,5%-kal drágult, ezen belül a tűzifa 12,1, a palackos gáz 11,2%-kal. A jármű üzemanyagokért 14,9%-kal kellett többet fizetni.

E hónap alatt, 2018 augusztushoz viszonyítva a fogyasztói árak átlagosan 0,3%-kal nőttek. Az élelmiszerek ára 0,5%-kal emelkedett, ezen belül a liszt 3,9, az idényáras élelmiszerek 1,6, a tej 0,8, a baromfihús 0,7, a sertéshús 0,6%-kal drágult, miközben a csokoládé, kakaó 1,8%-kal olcsóbb lett. A szezonváltás következtében a ruházkodási cikkek 2,1%-kal többe kerültek. A szeszes italok, dohányáruk ára 0,7%-kal nőtt, meghatározóan a dohánytermékek jövedéki adóemelése miatt. A háztartási energia 0,3%-kal drágult, ezen belül a tűzifa 2,7, a palackos gáz 1,4%-kal. A jármű üzemanyagokért 1,3%-kal kellett többet fizetni. A szolgáltatások ára 0,4%-kal mérséklődött, ezen belül – a nyári főszezon zárását követően – az üdülési szolgáltatásoké 4,7%-kal.

2018 január–szeptemberben az előző év azonos időszakához képest a fogyasztói árak átlagosan 2,7%-kal nőttek.

(KSH, 2018. október 9.)

Az aszály a tojásárakat is felnyomja

Az aszály miatt dráguló takarmányok hajthatják felfelé a tojás árát a hazai piacon.

Az ágazati szereplőket összefogó szervezet szerint a termelőknek a megnövekedett költségeik miatt emelniük kell az átadási árakon, a fogyasztók ugyanakkor ennél kisebb mértékű drágulással találkozhatnak majd a boltokban, írja a Magyar Idők.

A megnövekedett takarmányárak miatt áremelésre kényszerülhetnek a hazai tojástermelők. 2018-ban a vártnál gyengébb lett a búzatermés, és az előrejelzések szerint a nyári szárazság miatt kukoricából is kevesebb kerülhet a magtárakba. A szűkösebb termés a termények drágulását indokolja, ami az állattenyésztéshez, köztük a baromfitartáshoz szükséges takarmányárakat is emelheti.

Pákozd Gergely, a Tojásszövetség elnöke lapunknak elmondta: míg az év elején korábban soha nem látott magasságokban járt a tojás ára a hazai és a nemzetközi piacon egyaránt, a nyár jelentős árcsökkenést hozott.

A termelői ár ugyanakkor nagyobb mértékben csökkent, mint amekkorával a fogyasztók találkozhatnak a boltokban. A szakember szerint a két árszint között egyre nagyobb a szakadék, ezért a jövőben elsősorban a termelői árak emelkedése indokolt.

Jelezte: a növekvő költségeket, így például az egyre dráguló takarmány árát a gazdáknak be kell építeniük az átadási áraikba, ha azt szeretnék, hogy a tevékenységük továbbra is nyereséges legyen. A tojástermelőket összefogó szervezet elnöke úgy látja, hogy van tér a termelői árak emelésére, amit a fogyasztóknak sokkal kisebb mértékben kell megérezniük.

– Ha azt mondjuk, hogy tíz százalékkal emelni kell a termelői árakat, az a valóságban tojásonként két forint drágulást jelent, szemben a négy forinttal, amit a fogyasztói árak tízszázalékos emelése jelentene – fogalmazott Pákozd Gergely.

Bár az elmúlt években gyakorta a nagy mennyiségű importtojás okozott zavarokat a magyar piacon, mára enyhülni látszik a behozatali nyomás.
A szakember szerint az elmúlt évek fejlesztései jelentős termelésnövekedést eredményeztek az ágazatban.

Ez egyrészt a pályázatoknak köszönhető, másrészt az előző évi stabil árszínvonal lehetőséget adott a gazdálkodóknak a tervezett beruházásaik megvalósítására. Azt ugyanakkor a statisztikák sem tudják pontosan megmutatni, hogy a fogyasztói piac mellett az ipari felhasználásra szánt tojásból mennyi érkezik külföldről, és mennyi az, amit a hazai termelés biztosít.

– Az ágazat célja sosem lehet kevesebb, mint hogy a teljes hazai piacot ellássuk. Sőt hosszú távon akár exportra is juthat a magyar tojásból. Ehhez azonban az kell, hogy a következő időszakban mindkét piaci szegmensben pontosan lássuk a tendenciákat és a tojásimport ciklikusságát – jegyezte meg.

Hozzátette: az elsődleges, rövid távú cél az, hogy a hazai fogyasztásban minél nagyobb mértékben a magyar termékek jelenjenek meg, a fogyasztó keresse a magyar tojást, szeresse, megbízzon benne és tudatosan válassza a hazai termelőktől származó árut. A szakember szerint ehhez a termelők és a kereskedők pozitív hozzáállása mellett a vásárlók tudatosságára is szükség van.

A magyar piacot jellemzően kis méretű gazdaságok látják el, így a helyi termékek a regionális termelőktől, rövid ellátási láncon keresztül juthatnak el a fogyasztókhoz. Ez egy alapvető élelmiszer esetében nagyon fontos szempont lehet a választás során.

(Magyar Idők, 2018. szeptember 17.)

Kúszik felfelé az infláció

Augusztusban 3,4%-kal nőttek az árak.

2018 augusztusában a fogyasztói árak átlagosan 3,4%-kal magasabbak voltak az egy évvel korábbinál. Az elmúlt egy évben a járműüzemanyagok és a dohányáruk ára nőtt jelentős mértékben.

Egy év alatt, 2017 augusztusához viszonyítva, az élelmiszerek ára 4,1%-kal emelkedett, ezen belül az idényáras élelmiszereké (burgonya, friss zöldség, gyümölcs) 14,5, a száraztésztáé 9,5, a vaj, vajkrémé 8,4, a tojásé 7,5, a tejtermékeké 6, a liszté 5,1%-kal magasabb, a cukoré 23,6%-kal alacsonyabb lett.

A legnagyobb mértékben, átlagosan 7,1%-kal az egyéb cikkek (gyógyszerek, járműüzemanyagok, valamint a lakással, háztartással és testápolással kapcsolatos, valamint kulturális cikkek) drágultak, ezen belül a járműüzemanyagokért 16,3%-kal kellett többet fizetni. A szeszes italok, dohányáruk ára átlagosan 4,6, ezen belül a dohányáruké 6,2%-kal nőtt.

A szolgáltatások ára 1,7%-kal emelkedett. A háztartási energia 1,6%-kal drágult, ezen belül a tűzifa ára 13,5, a palackos gázé 10,3%-kal nőtt, az elektromos energia, vezetékes gáz és távfűtés ára nem változott. A ruházkodási cikkek ára ugyancsak változatlan maradt. A tartós fogyasztási cikkekért 0,2%-kal kevesebbet kellett fizetni.

Egy hónap alatt, 2018 júliusához viszonyítva a fogyasztói árak átlagosan 0,1%-kal nőttek. Az élelmiszerek ára összességében nem változott, ezen belül a vaj, vajkrém 2,1, a szalámi, szárazkolbász, sonka 1,1, a sertéshús 0,7%-kal drágult, miközben a párizsi, kolbász 2,2, a liszt 2,0, a cukor 1,1%-kal olcsóbb lett.

A fogyasztási főcsoportok közül a legnagyobb mértékben, 0,3%-kal a szolgáltatások ára emelkedett, ezen belül a nyári főszezonból adódóan az üdülési szolgáltatások ára 1,1%-kal nőtt. Az egyéb cikkek ára 0,2, a háztartási energiáé 0,1%-kal lett nagyobb. A szeszes italok, dohányáruk és a tartós fogyasztási cikkek ára átlagosan nem változott. A nyári kiárusítások következtében a ruházkodási cikkekért 1,9%-kal kevesebbet kellett fizetni.

2018 január–augusztusban az előző év azonos időszakához képest a fogyasztói árak átlagosan 2,6%-kal nőttek.

(KSH, 2018. szeptember 11.)

Drágább lesz a liszt

Kevés lesz a malmi minőségű búza, drágább is lesz. A pékek is készülődnek.

2018-ban több lesz a takarmánybúza, mint a malmi minőségű – tapasztalják az aratás végéhez közeledve a szakemberek. A búza ára folyamatosan növekszik, a malmok és a pékségek is áremelésre készülnek, de nem csak az alapanyagköltségek emelkedése miatt, írja a Világgazdaság.

A búzaterület csupán néhány százalékán nem fejeződött még be az aratás, és a szakértők nyilatkozatai szerint öt tonna körüli hektáronkénti átlagtermésre lehet számítani, vagyis kisebbre, mint az elmúlt három évben. A kérdés az, hogy az összes termés eléri-e majd az ötmillió tonnát, mint az elmúlt öt évben, amikor mindig meg is haladta. Többek szerint 2018-ban is meglesz az ötmillió tonna, de például a Világgazdaságnak nyilatkozó Lakatos Zoltán, a Hajdú Gabona Zrt. elnök-vezérigazgatója 960 ezer hektáros betakarított területtel kalkulálva 4,8 millió tonna búzára számít.

Az aratást sok tényező nehezítette, egyes térségekben például napokig kellett várni arra, hogy a magas páratartalom miatt nedves szalma aratható állapotig száradjon. Sok más helyen az esők és a viharok miatt megdőlések hátráltatták a betakarítást.

Mennyiségre még ezt is jó közepes termésnek nevezik a szakmabeliek, de arra számítanak, hogy a termés fele sem éri el a malmi minőséget. Sőt a magyarországi malmi követelményeknek ennél is kisebb hányad, 25-30 százalék felel meg, miközben a hazai őrlési igény évi 1,1-1,2 millió tonna. A francia hibridbúzák elterjedése miatt vegyes a kép: ezek ugyanis nagyobb hozambiztonságúak, de a vastagabb héjuk és a fehérjeszerkezetük miatt a hazai malmoknak nem felelnek meg. Exportra viszont kiválóan alkalmasak, az olasz malmok keresik is őket.

A búza piaci kilátásai jobbak, mint egy éve, az exportra szánt tételekért könnyebben megfizetik a 2017-esnél minimum 10 százalékkal magasabb árat.

Például a lengyel piacra is nagyobb mennyiségben keresik a magyar búzát. Lakatos Zoltán tapasztalatai szerint a Dunához közelebbi régiókban a tonnánkénti 50 ezer forintot is meghaladja a búzaár, az Alföldön ennél valamivel alacsonyabb. A gabonatermesztők korábban éppen ezt az 50 ezer forintos árat célozták meg, mondván, hogy – átlagos hozam mellett – ezen már nyereséget érnek el.

A liszt árának emeléséről Lakatos Zoltán elmondta, hogy a Hajdú Gabona augusztus 21-től emeli árait, de az emelés pontos mértékét csak néhány nap múlva, a beérkező búzák paramétereinek ismeretében közlik a sütőipari cégekkel.

Mivel azonban a búza áremelkedése az elmúlt hetekben is folyamatos volt, szerinte iparági szinten a korábban vélelmezett kilónkénti ötforintos áremelés – amiről néhány hete még azt lehetett gondolni, hogy megoldja a malomipar gondjait – kevés lesz, legalább ennek a duplája kell majd.

(Világgazdaság, 2018. július 26.)

Brutális: egy forinttal drágább a kifli

Elkezdődött a nagy ársakkozás, de a nyári vásár elindult. Várható eredmény: erősödik a forint. Nagyok a boltok közötti árkülönbségek, emiatt is nehéz árat emelni: a Spar egy forinttal drágábban adta a korábban 16 forintos kiflijét, zsemléjét. A vásárló egyből kiszúrta.

Egy olvasónk írta meg, hogy legnagyobb meglepetésére a Mammutban szupermarketjében a Spar egy forinttal drágábban adta a korábban még 16 forintos szendvics kiflijét, zsemléjét (úgynevezett szendvics kifli, zsemle, amit egyébként valószínűleg helyben sütnek, mint olvasónk írta). Ez is csak arra világít rá, hogy az árakkal sokféleképpen lehet és kell sakkoznia a boltosnak, de a vásárlót kikerülni nagyon nehéz.

Ha kimegyünk egy piacra, ott például azt látjuk, hogy a gyümölcs-zöldség félék javát szinte fillérre azonos áron adják az árusok, ott, egymás mellett. Hiába, a versenynek van egy árkiegyenlítő hatása is, de az egyes bolttípusok (szupermarket, hagyományos sarki fűszeres, diszkont, hipermarket) árai már merőben mások. A beszerzési áraik és a költségeik is.

A forint gyengülésénél sokkal fontosabb a termelői árak mozgása

Az import élelmiszerek körében a bolti árak változásában a döntő a nemzetközi ármozgás, az agrár termékek, termelői árak, felvásárlási árak változása. Példa erre a tej, cukor, étolaj, burgonya elmúlt években látott ármozgása. Az árfolyam ingadozása, most éppen emelkedése, csak ezután következik, és kisebb súllyal. A bolti ár háromnegyede a beszerzési ár, amit az élelmiszerfeldolgozó elkér a kereskedőtől. Mögötte pedig ott mozog az agrárium, a felvásárlási áraival. Nos, ez szokott nagyokat ugrani, vagy éppen esni és az alapanyagigénytől függően lökdösni az átadási árakon keresztül a boltos árcímkéket.

Megnéztük az elmúlt évek boltos árainak változásait. Már korábban rámutattunk arra, hogy az árfolyam ingadozás, amire év közben volt példa az elmúlt esztendőkben, végül befolyásolta ugyan valamennyire a boltos árakat, de összességében az infláció mérséklődött. A jelenlegi forintgyengülés sem rengetheti meg alapjaiban az árszintet, ha belátható távon valamelyest visszaerősödik a forint. (2010-ben 275 forint volt egy euró, 2017-ben 309 forint, az éves átlagot nézve, most 320 környékén várható véleményünk szerint, persze ehhez kedvező nemzetközi hullám is kell, aminek egyik láncszeme a német kormányválság megoldása.) Némileg persze felfelé tolja, de ennek inflációs hatása a jelenlegi helyzet alapján tizedszázalékokban mérhető.

Éles különbség rajzolódott ki az elmúlt években az élelmiszerek és a fogyasztási iparcikkek bolti ármozgásában. Az élelmiszereknél ugyanis jelentősebb kilengések voltak, de hát ezek oka a mezőgazdasági termelői árak nemzetközi szintű meglódulása, vagy éppen esése volt. Az iparcikkeknél ilyen mozgás nem volt megfigyelhető. Ott egyébként is az a jellemző, hogy a kifutó termékeket (mindegy, hogy ruha, vagy mobil telefon) leárazzák valamilyen módon, az újdonság meg drágábban lép piacra (sok új technológiával megtoldva persze, különben nehéz eladni). Így a kettős árhatás mellett ugyan az újdonságok drágábbak, de hát a régi készletet ki kell söpörni, az meg csak olcsóbban megy. És folyamatosak az akciózások (persze, az élelmiszerboltban is). A végeredmény (ahol az sertéshúsnál és a baromfinál látszik az áfakulcs csökkentés is):

	2010	2011	2012	2013	2014	2015	2016	2017
élelmiszer	103,2	106,6	105,9	102,8	99,6	100,9	100,7	102,8
legtöbbet drágult	burgonya 133,5	cukor 147,7	tojás 135,9	burgonya 156,9	tej 106,5	zöldség 113	sertéshús 85,8	sertéshús 110
olcsóbb lett	cukor 93	friss zöldség 92	burgonya 81,4	tojás 91,1	cukor 83,6	cukor 90,2	burgonya 125,8	baromfihús 85,2
ruházat	99,6	102,9	102,6	99,6	99,3	100	100,4	100,5
tartós cikkek	100,2	98,6	99,8	99,1	99,5	100,8	100,5	99,7
KSH, változás: előző évhez képest

A ruhaféleségeknél legfeljebb 5%-os kilengés volt megfigyelhető, de az is csak kevés esetben. És az akciózás szemfényvesztése, hogy emiatt az átlagos árszint alig mozdul el lefelé 1-2%-kal. De hát itt is az új fazon drágább, a régebbi meg olcsóbb.

A műszaki cikkek piacán sem volt jelentős kilengés, kivéve a televízió, számítógép, telefon, fényképezőgép piacát. Itt folyamatos az árszint esése, egy 5-10%-os sávban. Ez összefügg a vásárlási szokások változásával is, mivel például sokan már okos telefonon "televízióznak". Jó példa erre a tabletpiac jelenlegi vesszőfutása is, ami néhány évvel ezelőtt menő cuccnak számított. Az új személygépkocsik piacán volt még 3-4%-os áremelkedés 2014-15-ben, egyébként nem.

Ki mit mennyiért

Két gyorsforrás, az online áruházak és az akciós újságok mutatják a pillanatnyi helyzetet, a bolti árcédulák mellett. Néhány olyan élelmiszert néztünk meg, ahol akad azért import (például UHT tej), vagy a legalapvetőbb élelmiszerek egyike (például a liszt). A banán és a citrom sok magyarázatot nem igényel. Hát igen, vannak árkülönbségek is, és van, amikor fillérre pontosan követik egymást a webáruházak (igyekeztünk az összehasonlíthatóság szempontjait figyelembe venni, például az UHT tejek 1,5%-osak, de például az Auchan görögdinnyéje a fénykép szerint sötétzöld, nem csíkos, míg a többieké az):

	banán	citrom	UHT tej	félkemény sajt 300 g	görögdinnye	finomliszt BL55	sertés comb	csirkemell filé
Auchan	275 (419)	799 (999)	169	679	189	145	1.299	1.359
CBA Príma	399	799	179	679	159	129	1.290	1.690
G'Roby	519	999	159	-	-	179	-	1.738
Tesco	379 (449)	799	179	679	159	98	1.049 (1.199)	1.489
Online áruház, érték: forint, 2018. július 3., zárójel: akciós ár eredetije, mennyiség: értelemszerűen kiló, liter

Az akciós újságok még csak a foci vb-nél tartanak, ott az akciók tervezése (amiben a gyártóknak is van pénzük) és a nyomdai átfutás miatt nyilván semmi nyoma még a forint gyengülésnek. Van még nyaralás. Érdekes, hogy a CBA akciós újság nem akart bejönni ("Jelenleg nincs aktuális promóciónk."). A Prímánál borkatalógus ugrik be a bolti akciós újság gombra kattintva.

A ruházati boltokban fennakadás nélkül futnak a nyári leárazások, az iparcikkes áruházaknál is legfeljebb a foci vb hozott változást.

És bejegyzésünk szerkesztésekor hirtelen elkezdett erősödni a forint.

(blokkk.com, 2018. július 3.)

330: drágulás és receptek a boltban

Izgett-mozgott már máskor is a forint, 2010-ig visszatekintve pedig gyengült. A boltos árakat sem fogja kímélni a forint újabb gyengülési hulláma, de azért vannak boltos praktikák is a drágulás fékezésére. Igaz, csak kevés.

Az utóbbi hetek eseményeit nézve a forint-euró árfolyam 2018 május 14-én lépte át a 315 forintos határt, azóta folyamatosan gyengül. Június 11-én következett a 320 forint, 21-én pedig a 325 forint fölé csúszott, miközben 2018 korábbi hónapjaiban 310 forint körül szóródott. Június 29-én pedig járt már 330 forint felett is az árfolyam. Ez egy 20 forintos nagyságrendű sávot jelent, amiben a forint eddig mozgott és legyengült.

2010-ig visszatekintve is gyengült a forint, 2017-ig az éves átlagokat nézve 34 forinttal. 2012-2014 között évente 10-10 forint volt a gyengülés átlagos mértéke, megközelítve a 310 forintos árfolyamszintet, ami 2017 végéig nagyságrendjét nézve nem is változott. Ezen belül nagyobb árfolyammozgások is voltak, hiszen például 2011-ben 50 forint felett volt az évközi leggyengébb és legerősebb árfolyamok közötti különbség. 2015-ben is a forint-euró árfolyam mozgás sávja 24 forint körüli volt. Az alapkamat és az infláció közben egyre kisebb lett, csak 2017-ben volt némi lendület, a 3%-os jegybanki célt közelítve.

Összességében végül az látszik, hogy miközben hosszabb időtávon gyengült a forint, a jegybank letornázta az alapkamatot, az infláció pedig lefékeződött, a 3%-os jegybanki középtávú cél mellett (ami 2017-ben az egy százalékos toleranciasávban azért teljesült):

	legerősebb	leggyengébb	kilengés	éves átlag	alapkamat	infláció
2017	303-304	313-314	11	309	0,9%	102,4
2016	304-305	317-318	14	311	0,9-1,2%	100,4
2015	298-299	321-322	24	310	1,35-1,95%	99,9
2014	298-299	316-317	19	309	2,1-2,85	99,8
2013	290-291	307-308	18	297	3-5,5%	101,7
2012	276-284	319-320	36	289	5,75-6,75%	105,7
2011	263-264	315-316	53	279	6-7%	103,9
2010	261-262	290-291	30	275	5,25-6%	104,9
MNB, forint-euró árfolyammozgás, kerekített adatok, jegybanki alapkamat: adott év legkisebb és legnagyobb értékei, infláció: éves átlag

A jelenlegi kép alapján: lesz drágulás, de mérsékelt, visszafogott ütemben

Sokféle elemzés látott napvilágot, mi várható forint árfolyamfronton a jövőben. Egyben az elemzők többsége egyetért, ez pedig az, hogy gyengébb szinte stabilizálódhat a forint. Így könnyen lehet, hogy a jövőben 320 forint feletti forint-euró árfolyamhoz kell hozzászokni. De hát a korábbi években is volt már ilyen, és mint rámutattunk, mérséklődő infláció mellett. Most azonban úgy tűnik, lesz drágulás is a forint gyengülés következtében, döntő részben az import és a magas importhányadú termékek körében.

A várható, jelenleg még visszafogottabb mértékűre becsülhető bolti drágulás oka, hogy más költségek is emelkedtek már, így a beszállítók és a boltosok mozgástere az árképzésben szűkülhet. Az egyik költségtényező, hogy 2016-től a gazdaság növekedésénél nagyobb a bérek, keresetek emelkedésének üteme, 2017-ben 10% feletti volt és 2018-ban is megközelítheti ezt az ütemszintet. És ez a beszállítóknál is, rajtuk keresztül pedig az átadási árban súlyos feszültség forrása. A másik költség, ami emelkedett, a szállítás díja, az üzemanyag ára. Ráadásul egyes mezőgazdasági termékek, alapanyagok világpiaci ára is elmozdulhat felfelé, ami további bizonytalansághoz vezethet az árakban. A gabonások, tejesek már jeleztek áremelkedést.

Boltos árkörkép: kevés a drágulás elleni recept

A boltos piacon verseny van és nincsenek "egyenárak", az egyes boltok, boltos csatornák árcédulái többségében mást-mást mutatnak. Ezért észnél kell lennie a boltosnak, amikor előveszi a ceruzáját, hogy átírja az árcédulát a kirakatban, amit még mindig nagyon néz a vásárló. Sőt.

A boltosok árképzésében a döntő tényező a beszerzési ár. A saját pénze nagyon kevés ehhez képest. A blokkk.com már korábban kiszámolta a KSH adataiból, hogy a bolti árak alapján a tízezer milliárdos éves árbevételből annak mindössze a negyede a boltosé, a többi a beszállítóé és az adó. Tehát csak az árrésével (a beszerzési és az eladási ár különbségével) tud esetleg sakkozni, hogy melyik költség növekedéséből tud lefaragni. De ez is egy szűk mozgásteret jelent, ha nagyobb a drágulási hullám és csillapítani kényszerül.

Mérlegelheti például a boltos az akciózás visszafogását is, bár a versenytárs ennek nyilván csak előnyét látná, tehát csak óvatosan lehet ehhez is nyúlni. De csökkenthető az akciós termékek köre és a leárazások mértéke, azzal, hogy a csáberő már nem, hiszen akkor nehezebb helyzetbe lavíroza magát a boltos. Akció nélkül nincs boltos világ, még akkor sem, ha baj van. Csak emlékeztetőül, a válság éveiben nem a decemberi forgalom, hanem a karácsony előtti leárazások döntöttek rekordot, annyira küzdöttek a boltosok a vásárlók kegyeiért.

Egyes fejlesztések is átütemezhetők, elnyújthatók. De az egyre drágább munkaerő költségnövekedését ellensúlyozó beruházásoknál viszont éppen gyorsításra lenne szükség (például önkiszolgáló pénztárak beállítása). A technológiafejlesztés, innováció csak szűk mezsgyén halogatható.

A bevásárlóközpontokban folyamatos a bérlők mozgása, nem csak jönnek-mennek, hanem egyik helyiségből a másikba költöznek. Lehet, hogy a kisebb boltok kapósabbak lesznek, ha esetleg nagy a baj.

És mindenki keresni fogja az olcsóbb beszerzést. Egy nagyobb forintgyengülésnél az élelmiszerpiacon előnyhöz jutnak a hazai termékek, ha csak nem exportálnak annyit, hogy kevés marad itthonra, mert a kivitelnek nagyon is jó a gyenge forint. Volt már rá példa.

A láncok erősíthetik a saját márkás kínálatukat, hiszen a drágább import márkák kereslete megtorpanhat. És erősödhet a diszkont minta is, mint egyébként eddig: kisebb készletekkel, szűkebb választékelemekkel kell dolgozni.

De hát a boltos a legtöbbször tehetetlen, ha a beszerzési árat a szállító megemeli. Az import iparcikkeknél a közeljövőben, az élelmiszerpiacon legkorábban a késő őszi, tél eleji hónapokban indulhat drágulásnak a külföldről behozott portéka. Egy 320-325 forint közötti euró árfolyam mellett pedig még visszafogott, mérsékelt és az egyes boltok, továbbá termékcsoportok között eltérő nagyságú lesz a drágulás.

És hogy mennyi lesz a banán, a citrom ára decemberben, azt ma még csak találgatni lehet.

(blokkk.com, 2018. június 30.)

Drágább a benzin és az lesz a lángos is

A benzin ára a 400 forintot közelíti, a lángosé 500 felett lesz nyáron a Balatonon.

Május 15-től a 95-ös benzin árát bruttó 7 forinttal, a gázolaj árát bruttó 8 forinttal emelte a Mol Nyrt, írja az Origo. Az emeléssel a benzin literenkénti átlagára 388 forintra nőtt, a gázolajé pedig 397 forintra emelkedett. Az üzemanyagok ára legutóbb egy hete változott, akkor a 95-ös benzin bruttó 3 forinttal, a gázolaj bruttó 2 forinttal drágult, a benzin literenkénti átlagára 381 forintra, a gázolajé pedig 389 forintra nőtt.

Az autósok 50 forintos különbséget is tapasztalhatnak a töltőállomások árai között.

A benzin ára 2012. április elején érte el csúcsát, akkor egy liter átlagosan 451 forintba került. A gázolaj literje 2012. január közepén volt a legdrágább, átlagosan 449 forint.

Balatoni nyár jó drága lángossal és pocsék fagyival

Jelentős áremelkedéssel számolhatnak az idén a Balatonnál nyaralók - írja az Origo a Magyar Idők nyomán. A lapnak nyilatkozó szakértő szerint a megugró költségek és a munkaerőhiány okoz gondot, de a szezonális termékek minőségére is nagyobb figyelmet kellene fordítani.

Hagyományosan pünkösdkor kezdődik a fürdőzési szezon a Balatonnál, de a vendéglátósok már beépítették áraikba a munkaerőhiány okozta hatásokat és megemelkedett költségeiket. Makkos Péter, a Kereskedelmi és Vendéglátó Vállalkozók Országos Érdekképviseleti Szövetségének (Kisosz) fonyódi elnöke elmondta, jelentősen nőttek a szezonális büfések kiadásai a szakmunkás bérminimum emelkedése, valamint a magas közterhek miatt, ami az idei árakon is meglátszik.

A minőségre a korábbi évekhez hasonlóan az idén is kiemelt figyelmet kell fordítaniuk a strandolóknak – figyelmeztetett a Kisosz fonyódi elnöke. Gondot okoz egyebek mellett, hogy egyre több olyan fagylaltárusító hely jelenik meg a Balaton környékén, amely a helyiek beszámolója szerint több szempontból is kifogásolható minőségű édességet kínál.

Makkos Péter elmondta, az egyik balkáni országból hazánkba települt cukrászati lánc fagylaltjaival kapcsolatban valóban sok a minőségi kifogás. A nagy adagban mért, hamisított fagylalt állítólag ártalmas az egészségre, sok benne a növényi zsiradék, és allergén anyagokat is tartalmaz. A szakértő szerint kötelezni kellene az ilyen gyakorlatot folytató cégeket arra, hogy ugyanúgy tüntessék fel a fagylaltjukban lévő egészségkárosító és allergén anyagokat, ahogyan az a vendéglők számára kötelező.

A szezonális termékek ára jelentősen felszökött, a lángosért a korábbi években jellemző 300-400 forint helyett 2018-ban akár 500 forintot is elkérhetnek, a pluszfeltét pedig további 200-300 forinttal is megdrágítja.

Az olcsóbb sörök 400 forint alatt már kevés helyen szerezhetők be a tóparton, a félliteres ásványvízért pedig a legtöbb vendéglátós legalább 200 forintot elkérhet.

A kereskedők is jelentős árréssel dolgoznak: a városi piacokénál jóval többet, akár kétszer akkora összeget is elkérnek a zöldségekért, gyümölcsökért.

(Origo, 2018. május 15., 16.)

2% felett nyújtózik az infláció

2018 áprilisában a szeszesital, a dohányáru és az élelmiszer, így a tojás drágább volt, mint egy éve. A cukor olcsóbb.

Egy év alatt a fogyasztói árak átlagosan 2,3%-kal emelkedtek. A legnagyobb mértékben a szeszes italok, dohányáruk, valamint az élelmiszerek ára nőtt.

Az élelmiszerek ára 4,2%-kal emelkedett, ezen belül a tojás 20,5, a száraztészta 12,4, a vaj, vajkrém 11,8, a tejtermékek 7,6, a liszt 7,0%-kal drágult. A cukor 18,7%-kal olcsóbb lett. A legnagyobb mértékben, átlagosan 6,3%-kal a szeszes italok, dohányáruk ára nőtt. Az egyéb cikkekért (gyógyszerek, jármű üzemanyagok, valamint a lakással, háztartással és testápolással kapcsolatos, valamint kulturális cikkek) 1,4, ezen belül a jármű üzemanyagokért 2,1%-kal kellett többet fizetni. A ruházkodási cikkek és a háztartási energia egyaránt 1,3%-kal drágult, utóbbin belül a tűzifa ára 13,2, a palackos gázé 3,9%-kal nőtt, az elektromos energia, vezetékes gáz és távfűtés ára nem változott. A szolgáltatások ára átlagosan 1,0%-kal emelkedett. A tartós fogyasztási cikkekért 1%-kal kevesebbet kellett fizetni.

Egy hónap alatt, 2018 márciushoz viszonyítva a fogyasztói árak átlagosan 0,7%-kal nőttek. Az élelmiszerek ára szintén 0,7%-kal emelkedett, ezen belül az idényáras élelmiszerek (burgonya, friss zöldség, gyümölcs) 3,9, a gyümölcs-, zöldséglé 2,9, a csokoládé, kakaó 1,2%-kal többe, a tojás 5,5, a vaj, vajkrém 1,3%-kal kevesebbe került. A ruházkodási cikkek ára 2,8, az egyéb cikkeké 1,3%-kal nőtt, utóbbin belül a jármű üzemanyagok ára 2,7%-kal emelkedett. A szolgáltatások 0,6, a szeszes italok, dohányáruk 0,2%-kal drágultak. A háztartási energia ára nem változott. A tartós fogyasztási cikkek ára 0,1%-kal mérséklődött.

2018 január–áprilisban az előző év azonos időszakához képest a fogyasztói árak átlagosan 2,1%-kal nőttek.

(KSH, 2018. május 9.)

Na, ez az év is jól kezdődik: 2,1% infláció

2018 januárjában 2,1%-kal nőttek az árak. A tojás ára majdnem 50%-ot ugrott. Még jó, hogy a cukor olcsóbb lett.

2018 januárban a fogyasztói árak átlagosan 2,1%-kal magasabbak voltak az egy évvel korábbinál, közölte a KSH. Legnagyobb mértékben a szeszes italok, dohányáruk, valamint az élelmiszerek ára nőtt.

Egy év alatt, 2017 januárhoz viszonyítva az élelmiszerek ára 4,4%-kal emelkedett, ezen belül a tojás 48, a vaj, vajkrém 13,6, a száraztészta 8,7, a tejtermékek 7,9, a kenyér 7,1, a tej 5,8, a kávé 5,1%-kal drágult. A cukor 11,3%-kal olcsóbb lett.

A legnagyobb mértékben, átlagosan 6,5%-kal a szeszes italok, dohányáruk ára nőtt. A háztartási energia 1,6, ezen belül a tűzifa 13,7, a palackos gáz 10,4%-kal drágult, az elektromos energia, vezetékes gáz és távfűtés ára nem változott.

A szolgáltatások ára átlagosan 0,8, a ruházkodási cikkeké 0,2%-kal emelkedett. Az egyéb cikkekért (gyógyszerek, jármű üzemanyagok, lakással, háztartással és testápolással kapcsolatos, valamint kulturális cikkek) 0,1, ezen belül a jármű üzemanyagokért 1,3, a tartós fogyasztási cikkekért 0,5%-kal kevesebbet kellett fizetni.

Egy hónap alatt, 2017. decemberhez viszonyítva a fogyasztói árak átlagosan 0,3%-kal nőttek. Az élelmiszerek ára 1,5%-kal emelkedett, ezen belül a friss zöldség 14,6, a liszt 5,4, a száraztészta 5%-kal többe, a hal 5,4, a párizsi, kolbász 2,9%-kal kevesebbe került. Az egyéb cikkek ára 0,8, a szeszes italok, dohányáruké 0,6, a háztartási energiáé 0,1%-kal nőtt.

A tartós fogyasztási cikkek ára nem változott egy hónap alatt. A szezon végi kiárusítások következtében a ruházkodási cikkek 2,9%-kal kevesebbe kerültek. A szolgáltatások ára 0,5, ezen belül a telefon- és internetszolgáltatások díjai 3,7%-kal mérséklődtek az internetszolgáltatás áfakulcsának csökkentése eredményeként.

(KSH, 2018. február 13.)

Árak? Csak tojás ne lett volna a boltban

Mert 40%-kal drágább lett. A vaj csak 15%-kal. 2017-ben 2,4% volt a drágulás mértéke, decemberben 2,1%.

2017-ben az előző évhez képest a fogyasztói árak átlagosan 2,4%-kal emelkedtek, ezen belül az élelmiszerekért 2,8%-kal többet kellett fizetni. A legnagyobb mértékben, 4,8%-kal a szeszes italok, dohányáruk drágultak. Az egyéb cikkek ára átlagosan 3,6, a szolgáltatásoké 1,5, a háztartási energiáé 0,8, a ruházkodási cikkeké 0,5%-kal emelkedett. A tartós fogyasztási cikkekért 0,3%-kal kevesebbet kellett fizetni.

Decemberben

2017 decemberében a fogyasztói árak átlagosan 2,1%-kal magasabbak voltak, mint egy évvel korábban. Ez időszak alatt a legnagyobb mértékben a szeszes italok, dohányáruk, valamint az élelmiszerek ára nőtt.

Egy év alatt, 2016 decemberéhez viszonyítva az élelmiszerek ára 3,5%-kal emelkedett, ezen belül a tojás 39,4, a vaj, vajkrém 15,1, a tejtermékek 7,9, a kenyér 7,7, a kávé 5,6, a párizsi, kolbász 5,1, a sertéshús 5,0%-kal drágult. A cukor ára 12,5, a baromfihúsé 11,8%-kal csökkent. A legnagyobb mértékben, átlagosan 6,8%-kal a szeszes italok, dohányáruk drágultak.

A háztartási energia ára 1,6, ezen belül a tűzifáé 13,3, a palackos gázé 11,3%-kal magasabb lett, míg az elektromos energia, vezetékes gáz és távfűtés ára nem változott. A szolgáltatások ára átlagosan 1,1, az egyéb cikkeké (gyógyszerek, jármű üzemanyagok, valamint a lakással, háztartással és testápolással kapcsolatos, valamint kulturális cikkek) 0,8, ezen belül a jármű üzemanyagoké 0,5%-kal emelkedett. A ruházkodási cikkekért 0,5%-kal többet, a tartós fogyasztási cikkekért 0,4%-kal kevesebbet kellett fizetni.

Egy hónap alatt, 2017 novemberéhez viszonyítva

Egy hónap alatt az élelmiszerek ára 0,1%-kal emelkedett, ezen belül a tojás 19,3, a friss zöldség 6,0, a tej 2,0%-kal drágult, míg a friss hazai és déligyümölcs 6,4, a cukor 4,8, a liszt 2,8%-kal kevesebbe került. A fogyasztási főcsoportok közül a legnagyobb mértékben, 0,3%-kal a szolgáltatások ára nőtt.

A háztartási energia 0,2%-kal drágult, ezen belül a tűzifa 1,3%-kal. A tartós fogyasztási cikkek és a szeszes italok, dohányáruk ára egyaránt 0,1, a ruházkodási cikkeké 0,2%-kal mérséklődött. Az egyéb cikkek ára 0,4%-kal csökkent, ezen belül a jármű üzemanyagoké 1,2%-kal.

(KSH, 2018. január 12.)

Taposóaknán a dinnyepiac: a Penny 89 forintos dinnyeárral jön

Most éppen egy CBA a legolcsóbb, 119 forinttal. A Lidl sem adja sokkal alább: 99 forinttal próbálkozik. 2016-ban is néhány nap alatt bezuhant a dinnyeár. Egyébként ma is százforintos különbségek vannak a dinnyeárakban: a kisbolt drága, a nagybolt olcsó. Ki fizeti meg a dinnyét? Dinnyeár körkép július 10-én.

A Nemzeti Agrárkamara jó dinnyeterméssel számolt előzetesen, hozzávetőleg 200 ezer tonnával. Egészen pontosan 5 ezer hektár területen 200 ezer tonna dinnye várható, ebből 130-140 ezer tonna hazai fogyasztásra megy, 60-80 ezer tonna pedig exportra. Ha. Az előbbi mellett 600 hektáron 18 ezer tonna sárgadinnye is várható, mind a hazai piacra juthat.

Tesco után sorállás az akciózásban

Az időjárás a dinnyetermelők kedvében járt eddig, hiszen pazar meleggel kápráztatta el a dinnyekedvelőket is, a nagy kánikulában jobban fogy a finomság. Bár éppen csütörtöktől, július 13-án, az akciós váltónapon jön némi lehűlés az időjárásban, de úgy tűnik, a dinnyepiacon is: jönnek az új dinnyeárak, 100 forint alatt adják majd többen is a csíkos görögdinnyét.

Pócs János, a heves-jászsági dinnyetermelői körzet képviselője, aki egyébként országgyűlési képviselő is, már korábban, a Tesco július 6-9. közötti négynapos dinnyeakciója nyomán felháborodásának adott hangot: számításai szerint egy hektárnyi területen kétmillió forint a gyümölcs előállítási költsége – Heves-Jászságban 420 hektáron termelnek dinnyét –, és ennek megfelelően a kilónkénti termelői ár minimum 140-160 forint. Nyilván nem véletlen, tesszük hozzá a blokkk.com részéről, hogy a görögdinnye területe 20%-kal kisebb 2017-ben. A Budapesti Nagybani Piacon a június legvégi adatok szerint 120-170 forint között jelölték meg a hazai első osztályú görögdinnye bruttó átadási árát, amit ajánlott kínálati árnak neveznek.

2016-ban 200-205 ezer tonna volt a magyar görögdinnye termés az Agrárkamara szerint, de előzetesen 235-240 ezer tonnát vártak. A rossz időjárás azonban nem adott esélyt a jobb termésre, ráadásul - ki tudja, melyik volt előbb - egy hét után jócskán 100 forint alá zuhant a görögdinnye bolti ára a nagyáruházakban. A dinnye exportja is visszaesett 2016-ban.

A Tesco egyébként július 6-9 közötti napokra (négy napra) hirdette meg 99 forintos dinnyeakcióját. A Nemzeti Agrárkamara arra szólította fel, hogy július 10-től ne adja 100 forint alatti áron a dinnyét: ez most sikerült, hiszen visszaállt a 129 forintos ár. A Kamara szerint ez radikális árletörő akció. Ezt egyébként minden évben elmondják a dinnyetermelők, hogy a szezon elején nagyon rossz nekik a dinnye akciózás.

Kóstoltatás, az igen

2016-ban július 19-én indította az Agrárkamara a dinnyeszezont. Az ALDI, az Auchan, a CBA, a Lidl, a METRO és a SPAR kínálgatta 46 üzletben a dinnyéjét. 2017-ben július 6-án indította az Agrárkamara az akcióját, most a Tesco is beszállt a vásárlócsalogatásba, de hát nem biztos, hogy mindenki örömére.

Ha már a vásárló: a görögdinnye lehet első, vagy másodosztályú, amit nem minden boltos tüntet fel az árcéduláján. A származási hely, már csak az illendőség kedvéért is, Magyarország, amit persze az élelmiszerbiztonsági hatóság ellenőrizni fog.

És az árak: nagyok a különbségek

A blokkk.com nekiveselkedett és július 10-én körbejárt fővárosi élelmiszeres nagyáruházakat, megnézett egy-két piacot és kisboltost is, ki mennyiért méri a dinnyéjét.

A legolcsóbb dinnyét a Fény utcai piac CBA Príma áruházában láttuk, 119 forintért, igaz, ez másodosztályú volt (ők legalább odaírták).

A Lidl és a Tesco 129 forintért kínálta a dinnyéjét, az Aldi és a Penny 149 forintért, a Spar pedig rátett erre még egy tízest, első osztályba sorolt dinnyeként kínálva.

Hát igen, a piaci dinnyeárusok ceruzája már vastagabban fogott, az utcai árusok és a kisboltosok is drágábban adták a görögdinnyét. Ehhez persze hozzátartozik, hogy utóbbiak drágábban is veszik, nem közvetlenül a termelőtől, hanem sokszor nagykereskedőtől, például a nagybani piacokon.

CBA	Lidl	Tesco	Auchan	Aldi	Penny Market	CBA online.prima	Spar Mammut, Eurocenter	utcai árus III. kerület	Újpesti piac, utcai árus	Fény utcai piac	zöldséges bolt XIII. kerület
119.-	129.-	129.-	139.-	149.-	149.-	149.-	159.-	168.-	168.-, 180.-, 198.-, 280.-	240.-, 198.-	220.-
görögdinnye árak, forint, 2017. július 10.,

Nemsokára heves dinnyeár eső jön

Ez nem a reklám helye, de hát ide tartozik. A nagyáruházaknál július 13-án indulnak a szokásos heti akciók, amiből bizony a görögdinnye nem marad ki.

A Penny a 149 forintos dinnyeárat 89 forintra nyomja le, pontosan egy héttel a dinnyeszezon indító után. Az Aldi 95 forintért adja, de a Lidl sem tétlenkedik majd a maga 99 forintos árával. Az Auchan és a Tesco még nem rukkolt elő újabb árakkal, de valószínűleg nagyon nem fognak lemaradni.

A végére már csak egy kérdés marad: ki fizeti meg az olcsó dinnye árát?

(blokkk.com, 2017. július 10.)

99 forintos árral nyitotta a Tesco a magyar dinnye szezonját

Alig néhány napja kapni a boltokban magyar dinnyét, máris a termelők szerint elfogadhatatlan alacsony árak borzolják a termelők kedélyét.

Úgy tűnik, hogy a június közepére szervezett egyeztetés sem segített abban, hogy közeledjenek az álláspontok a kereskedők és a gazdák között, írja a Magyar Idők. A Tesco ugyanis a szezon első hetében máris száz forint alatti áron hirdetett akciót a gyümölcsre. A termelők attól tartanak, hogy a túl olcsón kínált áruval nemcsak az idei szezont teszi tönkre az áruház, hanem a lépésük a következő évekre is hatással lehet.

Bár a termelők hetekkel a betakarítás előtt tárgyalóasztalhoz ültek az áruházláncok képviselőivel annak érdekében, hogy idén zökkenőmentesen, mindkét fél számára elfogadható feltételek mellett találjon gazdára a magyar dinnye, így sem sikerült elkerülni a botrányt. A Tesco ugyanis a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara és az Agrármarketing Centrum fogyasztásösztönző kampányának partnereként minden eddiginél korábban, már a magyar dinnyeszezon indulásának hetében 100 forint alatti áron hirdetett akciót a termékre. Erre csütörtökön Pócs János országgyűlési képviselő a hevesi és jászsági dinnyetermelők nevében hívta fel a figyelmet egy sajtótájékoztatón.

A dinnyetermeléssel is foglalkozó politikus szerint ezzel a lépéssel az áruház nemcsak az idei szezont veszélyezteti, hanem a következő évek termelését is befolyásolja. – Ez irreálisan alacsony árszint, ami a felvásárlók és más kiskereskedelmi egységek figyelmét is felkelti. Ha a gazdák úgy ítélik meg, hogy ilyen árak mellett nem érdemes a termeléssel foglalkozni, elképzelhető, hogy jövőre már nem lesz jó magyar dinnye a kínálatban – jegyezte meg. Rámutatott arra, hogy az ár és a minőség mindig kéz a kézben járnak: az első osztályú dinnye egy hektárra jutó termelési költsége eléri a kétmillió forintot, ezért 99 forintért jó minőséget biztosan nem kaphat a fogyasztó.

Az alacsony árak a következő évek termelését is befolyásolják

– Egy áruházlánc csak akkor hirdethet ilyen akciót, ha nagyon olcsón harmadosztályú dinnyéhez jutott a piacról – emelte ki. A politikus szerint ugyanis a termelők az igazán kiváló minőségű árut a nagybani piacra viszik, vagy maguk adják el, a harmadosztályú, silány gyümölcsöt pedig harmadáron eladják a Tescónak, ahol a minőség nem számít, csakis az ár. Pócs János a Magyar Időknek elmondta: a dinnyetermelők kényszerhelyzetben vannak, az áru visszatartásával nem bojkottálhatják a piacot, hiszen csak a veszteségeiket növelik, ha a megérett dinnyét nem adják el. Ugyanakkor készek arra, hogy az érdekeiket tiltakozó akciókon keresztül érvényesítsék. Nem példátlan ez, tavaly például egy kamionnyi dinnyét borítottak le a Tesco budaörsi áruházának parkolójában, mivel az áruházlánc a szezon közepén jelentős akcióval törte le az árakat.

Az áruházlánc mostani akciójától elhatárolódtak a versenytársak. Győrffy Balázs, az agrárkamara elnöke pedig a köztestület támogatásáról biztosította a dinnyetermelőket. Jelezte: a mostani kampány is az együttműködést szolgálja, és arra buzdította a piaci szereplőket, hogy a rövid távú haszon helyett a hosszú távú érdekeket tartsák szem előtt.

A fogyasztásösztönző kampányban részt vevő boltok akciós kiadványai alapján elkészült körképből kiderül: a CBA Príma boltjaiban 129, a Lidlben 149, az Auchanban pedig 139 forintért kapni ezen a héten magyar görögdinnyét. A Spar katalógusában nem szerepelt a termék, és bár a Metro és az Aldi aktuális akciói között sem találtunk görögdinnyét, az előző heti kiadvány szerint előbbiben bruttó 159, míg az Aldiban 149 forintért kínálták néhány napja a gyümölcsöt.

A terméssel egyébként nincs baj, az időjárásnak köszönhetően a minőség és a mennyiség is kiváló, az ötezer hektárról mintegy 200 ezer tonnát takaríthatnak be a gazdálkodók. Czerván György agrárgazdaságért felelős államtitkár szerint az elmúlt években folyamatosan modernizálták a termelést a gazdák, ami a görög mellett a sárgadinnyére is igaz. Utóbbit 600 hektáron termelték, 18 ezer tonna juthat 2017-ben piacra. Daróczi László, az Agrármarketing Centrum vezérigazgatója elmondta: idén az áruházak mellett a Bátor Táborokban és az Erzsébet-táborokban is kóstoltatással népszerűsítik majd a gyümölcsöt.

(Magyar Idők, 2017. július 7.)

A hideg az egekbe tornázta a zöldségárakat

Két-háromszorosára ugrottak az árak a piacokon. Meg a boltban. Máshol is hideg van: a padlizsán és a cukkini árcédulája mehet az ékszerboltba.

Elképesztő ütemben drágulnak a zöldségek: a dél-európai importból származó termékek lassan a megfizethetetlen kategóriába kerülnek. A drasztikus áremelkedésért a szokatlanul hideg tél a felelős, írja a Magyar Idők.

Drasztikus árakkal találkozhatnak a zöldségesnél a vásárlók, az importból származó termékek ugyanis alaposan megdrágultak az utóbbi hetekben. Az Agrárgazdasági Kutatóintézet (AKI) piaci árinformációs statisztikája szerint az Olaszországból és Spanyolországból származó paradicsom ára csaknem a kétszeresére emelkedett az elmúlt évhez viszonyítva.

Egy kiló fürtös paradicsom február elején 770 forintba került a budapesti nagybani piacon, míg egy évvel korábban csupán 374 forintért kínálták a kereskedők. A koktélparadicsom is sokat drágult: a tavalyi 775 forint után idén 1.600 forint körül alakulnak az árak. A Spanyolországból származó kaliforniai paprikáért is többet kell fizetni, a nagybani árak 600 forintról 1.000 forint közelébe emelkedtek egy év alatt.

Arányaiban a legnagyobb áremelkedést a cukkini esetében mutatott a statisztika: az elmúlt évhez képest több mint a háromszorosára drágult a termék, 515 forintról 1.600 forint fölé emelkedtek az árak. A padlizsán esetében is hasonló a helyzet, míg egy éve 535 forintot kértek a zöldségféléért, ma nem kevesebb, mint 1.545 forintért kínálják a nagybanin. A jégsaláta darabja 200-ról 580 forintra nőtt, ahogy a kelkáposzta, a karfiol és a brokkoli is sokkolóan drágább lett.

A hihetetlen áremelkedés a szokatlanul hideg január számlájára írható, a fagyos időjárás az olasz, a spanyol és a marokkói termelők dolgát is megnehezítette. A mediterrán országok gazdáit felkészületlenül érte a rideg tél, a növényeik jó része megfagyott. Ledó Ferenc, a Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács, a Fruitveb elnöke a Magyar Időknek elmondta: a hideg időjárás a hazai paprikatermesztést is visszahúzta, a kisebb termésmennyiség miatt a hazai zöldség kilójáért 150 forinttal kapnak többet a gazdálkodók.

A Terméktanács szerint még egy-két hónapig a szokásosnál jóval borsosabb árakra kell felkészülniük a fogyasztóknak, az árak március környékén csökkenhetnek, addig viszont további 30-40 százalékos áremelkedésre lehet számítani egyes zöldségfélék esetében.

Készlethiányra viszont nem kell számítani, az áremelkedés ugyanis minden bizonnyal visszafogja a keresletet, a drága zöldségből mindig is kevesebb fogy, így a kisebb mennyiség is fedezni tudja a vásárlók igényeit.

(Magyar Idők, 2017. február 8.)

2016: keresni kellett az inflációt

Év vége felé indultak meg az árak felfelé, persze, csak óvatosan.

2016 decemberében 1,8%-kal, a 2016-os évben pedig átlagosan 0,4%-kal nőttek az árak. Decemberben a legnagyobb mértékben a fogyasztási főcsoportok közül a járműüzemanyagokat is tartalmazó egyéb cikkek és a szeszes italok, dohányáruk drágultak.

Egy év alatt, 2015. decemberhez viszonyítva a fogyasztói árak átlagosan 1,8%-kal nőttek. Az élelmiszerek ára 1,3%-kal emelkedett, ezen belül a cukor ára 16, az idényáras élelmiszereké (burgonya, friss zöldség, gyümölcs) 3,6, a sajt és a péksütemények ára 2,7, a tej ára 2,6%-kal nőtt, a sertéshúsé 8,5, a baromfihúsé 3,6%-kal csökkent. Átlag felett, 3,5%-kal drágultak az egyéb cikkek (gyógyszerek, járműüzemanyagok, lakással, háztartással és testápolással kapcsolatos, valamint kulturális cikkek), ezen belül a járműüzemanyagokért 7%-kal kellett többet fizetni. A szeszes italok, dohányáruk átlagosan 2,5, a szolgáltatások 1,9, a ruházkodási cikkek 0,5%-kal drágultak. A háztartási energia ára nem változott. A tartós fogyasztási cikkekért 0,5%-kal kevesebbet kellett fizetni.

Egy hónap alatt, 2016. novemberhez viszonyítva a fogyasztói árak átlagosan 0,4%-kal nőttek. Az élelmiszerekért 0,1%-kal többet kellett fizetni, ezen belül a tojásért 5, az idényáras élelmiszerekért 1,5, a tejért 1,2, a sajtért 0,8%-kal. A sertéshús ára 1,3, a baromfihúsé 1,4, az étolajé 0,8%-kal csökkent. A legnagyobb mértékben az egyéb cikkek drágultak (1,7%-kal), ezen belül a járműüzemanyagok 4%-kal. A szeszes italok, dohányáruk ára 0,2, a szolgáltatásoké 0,1%-kal nőtt. A háztartási energia és a tartós fogyasztási cikkek ára átlagosan nem változott. A ruházkodási cikkekért 0,2%-kal kevesebbet kellett fizetni.

2016. évben az előző évhez képest a fogyasztói árak átlagosan 0,4%-kal nőttek, ezen belül az élelmiszerek ára 0,7%-kal. A legnagyobb mértékben a szeszes italok, dohányáruk drágultak (2,3%-kal). A szolgáltatások ára átlagosan 1,5, a tartós fogyasztási cikkeké 0,5, a ruházkodási cikkeké 0,4%-kal emelkedett. Az egyéb cikkekért 2,2%-kal kevesebbet kellett fizetni, a háztartási energia ára 0,1%-kal mérséklődött.

A nyugdíjas fogyasztói árindex előző hónaphoz képest 0,3%-kal, az előző év azonos hónapjához képest pedig 1,7%-kal nőtt, a 2016 éves áremelkedés 0,6% volt.

(KSH, 2017. január 12.)

Dinnye: kedden kóstoltatás, csütörtökön áresés

Hamar leestek a dinnyeárak a nagyáruházakban. Nyár, dinnye, szeletem: a kormány helyett az Agrárkamara ostorozza a dinnyepiacot. A 88 forintos bolti dinnyeár régen kevés volt a dinnyetermelőknek a szezon első szakaszában.

A július 19-én tartott sajtóeseményen arról érkezett a híradás, hogy példás együttműködéssel a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara kezdeményezése mellé állt hat kiskereskedelmi lánc, támogatva a hazai, kiváló minőségű görög- és sárgadinnye eljuttatását a fogyasztókhoz, ezzel is piacot teremtve a magyar termelőknek. Az Aldi, Auchan, CBA, Lidl, Metro és Spar üzletekben a szezonban több alkalommal fognak magyar dinnyét kóstoltatni. Ez történt kedden.

A nagyáruházak honlapjait, akciós újságait böngészve ugyanakkor rövid időn belül kiderült, hogy a kereskedők igyekeznek biztosra menni. Jó a termés, van dinnye bőven, ilyenkor természetes is az alacsonyabb ár. A mezőgazdasági termékek piaca így működik: ha sok, akkor olcsó, ha kevés, akkor drága.

Az áruházak többsége a csütörtököt választotta akciós indítási napnak, persze más napokon is rajtoltatnak árengedményeket, de a hétvégi nagybevásárlás előtt ez a legcélszerűbb időpont. Nos, az akciós újságokat csütörtökön bogarászva rögvest kiderül, hogy többen alaposan belehúznak a dinnyeakciózásba. Nem csekély mértékű engedményeket kínálnak (30-40%-ost is), lenyomva ezzel a dinnyeárakat a 100 forintos lélektani határ alá. A legolcsóbbak ráadásul 88-89 forintért kínálják a csíkos héjú görögdinnyét, ami napfényes, jó időben, a szezon első szakaszában kiváló ár, legalábbis a vásárlóknak.

A 88 forintos fogyasztói ár 70 forintnál néhány fillérrel kisebb áfa nélküli árat jelent, ezen kell osztozniuk a dinnyetermelőnek és a kereskedőknek. A korábbi években a dinnyeszezon első szakaszában ez az árszint bizony éles viták forrása volt, mivel a kelleténél alacsonyabb termelői árakat jelentett a dinnyetermelők számára már induláskor. Kérdés, hogy ebben az esztendőben ez elégséges-e.

Az áruházak honlapjain a következő dinnyeárakat találtuk július 21-én:

áruház	dinnye fogyasztói ára	engedmény mértéke
Lidl	88	129 helyett
Penny	88	149 helyett
Aldi	89	nem jelöli
Spar	89	nem jelöli
Tesco	99	nem jelöli
Metro	95	nem jelöli
ár: csíkos dinnye kilója, természetesen forintban

Az Auchan csak az egyébként is drágább magszegény dinnyéjét hirdeti 159 forintért akciós újságjában. A magyar láncok honlapjain nincs nyoma dinnyeakciózásnak.

A kisebb boltokban drágább a dinnye, amit jelez az is, hogy az Agroinform híre szerint a Budapesti Nagybani Piacon a kínálati árak 120-150 forint közötti áfával együtt számolt ársávot adnak meg. Ennél persze bizonyára olcsóbb is lehet a dinnye.

(blokkk.com, 2016. július 21.)

A krumpli felnyomta az inflációt 2015-ben

2015 decemberben már közzel 1%-kal nőttek az árak. A burgonya ára közel 50%-kal nőtt. 2015-öt megúsztuk egy tized csökkenéssel. Olcsó volt a benzin.

2015 decemberében a fogyasztói árak átlagosan 0,9%-kal magasabbak voltak, mint egy évvel korábban. Ebben a hónapban a legnagyobb mértékben a szeszes italok, dohányáruk drágultak, miközben az üzemanyagok ára jelentősen csökkent.

Összességében 2015-ben a fogyasztói árak átlagosan 0,1%-kal mérséklődtek az előző évhez képest.
2015. decemberében,12 hónap alatt (2014. decemberhez viszonyítva) a fogyasztói árak átlagosan 0,9%-kal nőttek. Az élelmiszerek ára 2,2%-kal emelkedett, ezen belül az idényáras élelmiszereké (burgonya, friss zöldség, gyümölcs) 23, de ezen belül a burgonyáé közel 50%-kal, az étolajé 12,7, a cukoré 9,2%-kal nőtt, míg a tejé 9,5, a sajté 6,9%-kal csökkent. A szeszes italok, dohányáruk átlagosan 3,8, a tartós fogyasztási cikkek 1,7, a szolgáltatások 1,5%-kal drágultak. Az egyéb cikkekért (gyógyszerek, járműüzemanyagok, illetve lakással, háztartással és testápolással kapcsolatos, valamint kulturális cikkek) 2,8, ezen belül a járműüzemanyagokért 8,9%-kal kellett kevesebbet fizetni. A háztartási energia ára átlagosan 0,2%-kal csökkent, ezen belül a palackos gázé 13,0%-kal. A ruházkodási cikkek ára 0,1%-kal mérséklődött.

Egy hónap alatt, 2015. novemberhez viszonyítva a fogyasztói árak átlagosan 0,3%-kal csökkentek. Az élelmiszerek ára 0,5, ezen belül az idényáras élelmiszereké 1,9, a sertéshúsé 0,9, a kenyéré 0,8%-kal mérséklődött. Nőtt többek között az étolaj (1,6%) és a tojás (0,6%) ára. A háztartási energia és a szolgáltatások ára átlagosan nem változott. Az egyéb cikkek ára átlagosan 0,8%-kal csökkent, ezen belül a jármű üzemanyagoké 1,9%-kal. A tartós fogyasztási cikkek ára 0,3, a szeszes italok, dohányáruké 0,2, a ruházkodási cikkeké 0,1%-kal mérséklődött.

2015. év egészében az előző évhez képest a fogyasztói árak átlagosan 0,1%-kal mérséklődtek. Az élelmiszerek ára átlagosan 0,9%-kal nőtt. A legnagyobb mértékben a szeszes italok, dohányáruk drágultak (3,1%-kal). A szolgáltatások ára átlagosan 1,9, a tartós fogyasztási cikkeké 0,8%-kal emelkedett. A ruházkodási cikkek ára átlagosan nem változott. A legnagyobb mértékben az egyéb cikkek ára csökkent (4,6%), a háztartási energia ára 2,9%-kal mérséklődött.

(KSH, 2016. január 14.)

Dinnyéskedés: szolid lökdösődés volt csak

A legolcsóbb és a legdrágább dinnye között 84 forint volt a különbség, így indult a magyar dinnyeszezon 2015-ben. Kóstoltunk is.

A vásárlók a görögdinnyében a kóstoltatást imádják a legjobban, mellette pedig az ár izgatja őket leginkább, ezért a blokkk.com azt vizslatta az áruházakban, mennyiért is adták a szezon legelején a görögdinnyét.

Két dinnyés hétvégét is górcső alá vett a blokkk.com, így július 3-án és 4-én, pénteken és szombaton, majd egy hét múlva, 10-én és 11-én is körülnézett néhány budapesti áruházban. Természetesen csak pénteken és szombaton, vasárnap már nem, pedig milyen jó lett volna, de hát ekkor az üzletek többsége zárva van, a kivételezett nyitva tartók meg esetleg drágábbak, mint hétköznap. Az első júliusi hétvégén még kevés magyar dinnye volt az áruházak polcain, egy héttel később már sokkal több.

Finom volt, de lehetett volna édesebb is

Kóstoltunk is természetesen, de vigyázat, a meglékelt dinnyét ha nem viszi el a vásárló, másnak eladni már nem lehet, mert tilos. És lékelni is csak ott lehet, ahol a dinnye is, a vágóeszközök is tisztíthatók, így az útszéli árusoknál erre kevés az esély. Természetesen a kóstoltatásnak is megvannak a maga szabályai, nem véletlen, hogy a dinnyét kínáló lányok ilyenkor gumikesztyűt is húznak.

Ha már a budaörsi Auchanban lehetett kóstolni, megtettük ott. A kóstoltatás helyén folyamatos volt a nyüzsgés, szépen gyűltek a hulladékgyűjtőben a fogpiszkáló pálcikák, amelyekre rátűzték a dinnyefalatkákat, de nem mindenki szaladt utána a dinnyésládákhoz megkopogtatni és utána a mérleghez mérlegelni.

Benyomásaink nyilván nem egyeznek minden vásárló véleményével, feltehetően a termelőkével és az áruházéval sem, azt nem is tagadjuk, hogy finom volt, de hát lehetett volna édesebb is a megkóstolt dinnyedarabka.

Kezdjük a mustra végén - július 10-én és 11-én

Nos, a dinnyetermelők réme, a rettegett árverseny azért megindult, még ha csak csak visszafogottabbnak tűnő keretek között is. Igyekeztünk több boltot is megkeresni, de a piacvezetőket, a dinnyepiac korábbi lékelőit nem lett volna szakszerű kihagyni. Bizonyára kitalálható, hogy a legolcsóbbak az Auchan és a Tesco voltak, a többség pedig a 139-149 forintos árakat választotta.

Az Auchan és a Lidl azonnal akcióval indította a magyar dinnyeszezont, legalábbis a találomra felkeresett áruházakban. Az Auchan 54 forintot, a Lidl 30 forintot engedett az árból, de az némileg homályos, miképpen számolták ki mindezt. Igaz, a dinnye főszezonja előtt drágább az import dinnye, tehát elvileg van miből engedni, de az Auchannál 10 forint hibádzik az előző hétvégi árhoz képest (persze lehet, hogy hét közben emeltek egy picit).

A legolcsóbb és a legdrágább görögdinnye között 84 forint volt a különbség.

Végül a legeleje - július 3-án és 4-én

Nézzük akkor az első dinnyés hétvégét néhány boltban (ötöt választottunk ki, ami éppen útba esett), hiszen a magyar görögdinnye szezonját csak későbbre ígérték, de nem árt előtte is tájékozódni, hiszen dinnye azért akad korábban is.

A legolcsóbb a budaörsi Tesco volt, 99 forintért mérte kilóját, természetesen csak azért ilyen olcsón, hogy ezen a hétvégén kiszórja gyorsan az importot és helyet csináljon a hazainak (legalábbis régen ezzel magyarázták a 99 forintos szezonnyitó árat, de tegyük hozzá, ez most csak néhány napos akció volt). A kihelyezett ládák feliratán is látszik egyébként, hogy ez igazi görög görögdinnye ( ha már az árcédulán nincs ott a származási hely). A második legjobb árat a Mammaut Spar boltjában lehetett találni a megkeresett áruházak közül, de hát itt már 50 forinttal drágább volt a dinnye, mint a Tescoban. Görög görögdinnyét kínált a budaörsi Auchan is, de 159 forintért. A CBA úgy látszik vigyázott a formájára, hiszen ugyanannyiért adta, mint az Auchan. A Fény utcai piacon kérték a legtöbbet, 198 forintot a görögdinnyéért.

Kormányhírverés: ismételve a tavalyi

A Földművelésügyi Minisztérium június végén, egy héttel a remélt rajt előtt harangozta be a görögdinnye július elején indult szezonját. Sok újat nem lehetett hallani a korábbi évekhez képest, de ez senkit sem zavar, ha a dinnye édes és olcsó, no meg hazai, legalábbis a vásárlókat biztosan nem. A dinnyetermelők, a Magyar Zöldség-gyümölcs Szakmaközi Szervezet (FruitVeB) fürgébb volt a, ők már egy kicsit korábban nekiláttak a magyar dinnye népszerűsítésének. A FruitVeB azzal számolt, hogy július elején legalább 120 forintnak kell lennie a görögdinnye kilójának, ami majd a szezon végére lemegy 70-80 forintra. Hát igen, öt forintot már elbuktak.

Kérdés persze az is, hogy mennyi dinnye lesz külföldön, hiszen az agráriumban ez döntő az árfaragásban, vajon jön-e nagyobb mennyiség a határokon túlról, lesz-e a piacokon esetleg a magyar mellett görög görögdinnye is és mit szól mindehhez a vásárló. No, meg az időjárás, mert a dinnyetermés igencsak függ tőle.

(blokkk.com, 2015. július 13.)

Megette a piac az inflációt 2014-ben

2014-ben csökkent az átlagtermék és szolgáltatás ára, ami már nem infláció, hanem defláció.

A Központi Statisztikai Hivatal árjelentése azt mutatja, hogy 2014. decemberében és az év egészében is csökkentek a fogyasztói árak az átlagot tekintve. Az egyes árucsoportokat nézve az élelmiszerek, ruházati cikkek, különféle iparcikkek átlagára egyaránt mérséklődött az előző év azonos időszakához képest, a jövedéki termékek kivételével, ahol az adóemelések drágulást okoztak. Döntő volt ebben, hogy az élelmiszerek piacán az orosz embargo okozta túlkínálat lefelé nyomta az árakat, a nemzetközi környezet sem diktált áremelkedést, a visszafogott európai gazdaság is összességében fékezte a vásárlási kedvet, az üzemanyag áresés viszont jót tett a pénztárcáknak. Feltehetően az árviszonyok kedvező alakulásának hátterében az is meghúzódik, hogy nem volt olyan erős a kereslet a vásárlók részéről, hogy lehetett volna árat emelni, viszi - nem viszi, nem kap mást alapon. Ebből is úgy tűnik, hogy a fogyasztás legfőbb hajtóereje az online pénztárgép és az üzemanyag áresés volt.

Az állam költségvetés számolt inflációval, úgyhogy jó kérdés, vajon a defláció milyen hatással volt a költségvetés bevételeire (ahol az áfa-bevételek jócskán nőttek a már említett online kassza hatása miatt).

Nézzük akkor a KSH jelentését. A kedves vásárló, ha esetleg mást tapasztalt az áruházakban, az azért van, mert verseny van a piacon és vannak drágább és olcsóbb áruházak is.

Decemberben a fogyasztói árak átlagosan 0,9%-kal voltak alacsonyabbak, mint egy évvel korábban. Ezen időszak alatt a háztartási energia, az egyéb cikkek, üzemanyagok, az élelmiszerek, a ruházkodási cikkek, valamint a tartós fogyasztási cikkek ára csökkent, a szolgáltatások és a szeszes italok, dohányáruk drágultak.

Összességében, 2014-ben a fogyasztói árak átlagosan 0,2%-kal csökkentek az előző évhez viszonyítva.

Egy hónap alatt – 2014. novemberhez viszonyítva – a fogyasztói árak átlagosan 0,7%-kal csökkentek. Az élelmiszerekért átlagosan 0,7%-kal kellett kevesebbet fizetni, ezen belül csökkent a cukor (4,9%), az idényáras élelmiszerek, azaz a burgonya, friss zöldség, gyümölcs (3,1%) és a sajt (1,1%) ára. Nőtt a tojás (2,9%), valamint az étolaj (1,8%) ára. A ruházkodási cikkek átlagosan 0,4%-kal drágultak egy hónap alatt. A szolgáltatások ára nem változott. Az átlagnál nagyobb mértékben, 2,4%-kal csökkent az egyéb cikkek (lakással, háztartással és testápolással kapcsolatos cikkek, gyógyszerek, járműüzemanyagok, valamint kulturális cikkek) ára, ezen belül a járműüzemanyagokért 5,9%-kal kellett kevesebbet fizetni. A szeszes italok, dohányáruk ára 0,3%-kal csökkent. A tartós fogyasztási cikkekért és a háztartási energiáért 0,1%-kal kellett kevesebbet fizetni.

Tizenkét hónap alatt, 2013. decemberhez viszonyítva, az élelmiszerek ára 0,6%-kal csökkent. Ezen belül csökkent a cukor (19,6%), az étolaj (5,2%), az idényáras élelmiszerek (4,5%), valamint a liszt (3,9%) ára. Drágult többek között a tojás (3,9%), a csokoládé, kakaó (1,7%) és a tej (1,2%). A szolgáltatások átlagosan 1,5, a szeszes italok, dohányáruk 1,2%-kal drágultak. A szolgáltatásokon belül a kulturális, oktatási és szabadidős szolgáltatások ára 2,3%-kal nőtt, a helyi tömegközlekedésé 6,8%-kal csökkent. Az egyéb cikkekért 4,1%-kal kellett kevesebbet fizetni, ezen belül a járműüzemanyagok ára 10,4%-kal csökkent. A ruházkodási cikkek ára átlagosan 0,2, a tartós fogyasztási cikkeké 0,1%-kal mérséklődött. A háztartási energia ára csökkent a legnagyobb mértékben, ami 5,4%. Ezen belül a vezetékes gázért 6,5, az elektromos energiáért 5,7, a távfűtésért 5,3%-kal kellett kevesebbet fizetni 2013. decemberhez
viszonyítva.

2014-ben a fogyasztói árak átlagosan 0,2%-kal csökkentek az előző évhez viszonyítva. A legnagyobb mértékben a háztartási energia ára csökkent, 11,7%-kal. Árcsökkenés következett be a ruházkodási cikkek (0,7%), a tartós fogyasztási cikkek (0,5%), az egyéb cikkek (0,5%), valamint az élelmiszerek (0,4%) esetében. A szeszes italok, dohányárukért átlagosan 6,2, a szolgáltatásokért 1,8%-kal kellett többet fizetni, mint egy évvel korábban.

Az EU 28 tagországában 2014. novemberben a fogyasztói árak (a harmonizált előzetes adatok szerint) átlagosan 0,4%-kal voltak magasabbak, mint 2013. novemberben. Bulgáriában és Görögországban csökkentek leginkább az árak (1,9 és 1,2%-kal), míg a legnagyobb drágulás Romániában, valamint Ausztriában (1,5-1,5%) következett be novemberben.

(KSH, 2015. január 14.)

2013. évi infláció itthon: lehúzva

2013-ban 1,7%, az év utolsó hónapjában 0,4% volt az infláció Magyarországon.

Decemberben a fogyasztói árak 0,4 százalékkal voltak magasabbak, mint egy évvel korábban. A háztartási energia, valamint a tartós fogyasztási cikkek és a ruházkodási cikkek ára csökkent, mialatt a szeszes italok, dohányáruk és a szolgáltatások átlag felett drágultak – jelentette a KSH. Vagyis a novemberi 0,9 százalék után tovább esett az infláció, ami részben az újabb rezsicsökkentéssel függ össze. Ez azt is jelenti, hogy az 1974 óta vezetett statisztika szerint nem volt még soha olyan hónap, hogy ilyen alacsony (0,4 százalék) legyen a fogyasztói árak emelkedési üteme. 1974 elején mértek egyszer 0,6 százalékos inflációt. Összességében, 2013-ban a fogyasztói árak átlagosan 1,7 százalékkal emelkedtek az előző évhez viszonyítva.

2013-ban a fogyasztói árak átlagosan 1,7 százalékkal emelkedtek az előző évhez viszonyítva. A legnagyobb mértékben a szeszes italok, dohányáruk drágultak, 10,9 százalékkal. Átlag felett növekedtek továbbá a szolgáltatások (3,6 százalék) és az élelmiszerek (2,8 százalék) árai. Az átlagnál kisebb mértékű áremelkedés következett be az egyéb cikkek (0,5 százalék) körében. A ruházkodási cikkekért átlagosan 0,4, a tartós fogyasztási cikkekért 1,9, a háztartási energiáért 8,5 százalékkal kellett kevesebb fizetni, mint egy évvel korábban. Az alacsony inflációt elsősorban a rezsicsökkentések okozták, vagyis a központi árszabályozás nyomta le az árakat. Ugyanakkor ellentétes hatást is kifejtettek egyes kormányzati intézkedések. A trafikrendszer nyomán átalakuló dohánypiacon meredek áremelkedést tapasztalhattunk.

A 2 százalék alatti infláció az év egészére egyben azt is jelenti, hogy a Magyar Nemzeti Bank nem érte el a 3 százalékos inflációs célját a sorozatos kamatvágások mellett sem. Ezt ugyanakkor a kormányzati intézkedések okozták, csak most éppen ellentétes irányban. Ezt támasztja alá, hogy a maginfláció, ami jobban tükrözi a piaci folyamatokat, az MNB célja körül alakult. Korábban általában éppen magasabban alakult az infláció, mint az MNB célja, az adóemelések miatt. Az év egészében 3,3 százalékos maginflációt mért a KSH – ami jobban tükrözi a piaci folyamatokat, mint a főindex –, decemberben pedig 3,5 százalékkal nőtt a szezonálisan kiigazított inflációt ütem.

Az elemzők várakozása szerint még nincs itt az infláció alja, a bázishatás miatt januárban 0,2 százalékra süllyedhet a fogyasztói árindex, ami függ azonban a forint árfolyam alakulásától és az üzemanyag áraktól is. 2013. év folyamán jelentős dezinfláció zajlott le hazánkban, mivel 2012 decemberében az éves fogyasztói árindex még 5 százalékon állt. Az áremelkedés mérséklődését elsősorban a rezsicsökkentés, vagyis a hatósági árak mérséklődése vezette. Ez több mint 2 százalékpontot magyaráz a 4,6 százalékpontos éves mérséklődésből.

Egy év alatt, 2012. decemberhez viszonyítva, az élelmiszerárak az átlagosnál kisebb mértékben, 0,1 százalékkal emelkedtek. Ezen belül nőtt a sajt (8,5 százalék), a tej (6,3 százalék) és a száraztészta (3,0 százalék) ára - közölte a KSH. Árcsökkenés következett be többek között a liszt (18,8 százalék), a tojás (14,2 százalék), az étolaj (13,2 százalék) valamint a cukor (11,3 százalék) esetében. Az átlagosnál nagyobb mértékben, 12,0 százalékkal emelkedett a szeszes italok, dohányáruk ára. A szolgáltatások esetében szintén átlag feletti volt az árnövekedés (3,7 százalék), ezen belül azonban a víz-, a csatorna- és a szemétszállítás díja átlagosan mintegy 11 százalékkal csökkent, mialatt a helyi tömegközlekedés 4,9 százalékkal került többe. Az egyéb cikkek is átlag felett drágultak (0,9 százalék), ezen belül a járműüzemanyagok ára 0,7 százalékkal nőtt. A tartós fogyasztási cikkekért átlagosan 1,6, a ruházkodási cikkekért 1,1 százalékkal kellett kevesebbet fizetni. A háztartási energia ára csökkent a legnagyobb mértékben (17,7 százalék). Ezen belül az elektromos energiáért 20,1, a vezetékes gázért 20,0, a távfűtésért 18,7 százalékkal kellett kevesebbet fizetni 2012. decemberhez viszonyítva.

Egy hónap alatt – 2013. novemberhez viszonyítva – a fogyasztói árak átlagosan 0,5 százalékkal csökkentek. Ezen belül az élelmiszerek ára szintén csökkent, 0,3 százalékkal. Árcsökkenés volt megfigyelhető a csokoládé, kakaó (4,0 százalék), a liszt (3,4 százalék), a cukor (1,8 százalék) és a sertéshús (1,3 százalék) esetében. Nőtt azonban a tojás (1,0 százalék) és a párizsi, kolbász (0,4 százalék) ára. A legnagyobb mértékben a szeszes italok, dohányáruk drágultak 1,2 százalékkal. Szintén áremelkedés (1,0 százalék) következett be az egyéb cikkek körében (ide tartoznak: a lakással, háztartással és testápolással kapcsolatos cikkek, gyógyszerek, járműüzemanyagok, valamint kulturális cikkek), ezen belül a járműüzemanyagokért 2,5 százalékkal kellett többet fizetni. A szolgáltatások kismértékben drágultak (0,1 százalék). A ruházkodási cikkek ára nem változott. A tartós fogyasztási cikkek körében kisebb árcsökkenés volt megfigyelhető (0,1 százalék). Az átlagnál nagyobb mértékben, 8,1 százalékkal csökkent a háztartási energia ára, ezen belül az elektromos energia és a vezetékes gáz esetében az összességében mintegy 11 százalékos árcsökkentés teljes egészében megjelent az árindexben.

(Világgazdaság, 2014. január 15.)

Illusztráció FORRÁS: AFP/NURPHOTO/ALEXANDER POHL

A kiskereskedelem felelőssége is, hogy a fogyasztóit hitelesen informálja.

A kiskereskedelem felelőssége is, hogy a fogyasztóit hitelesen informálja. ₪₪₪

A kiskereskedelem felelőssége is, hogy a fogyasztóit megfelelő módon és hitelesen informálja és megvédje a dezinformációktól – mondta az agrártárca mezőgazdaságért felelős államtitkára a 18. Tojás Világnapi konferencián, október 11-én, írja a Magyar Nemzet az MTI nyomán.

A szakmai konferencián, amelyet a Baromfi Termék Tanács és a Magyar Tojóhibrid-tenyésztők és Tojástermelők Szövetsége (BTT-MTTSz) szervezett, Feldman Zsolt arról a felelősségről is beszélt, hogy a tudomány eredményei alapján a társadalom megismerhesse, mi jó az állatoknak, melyik tartási módnak a legkisebb az ökológiai lábnyoma, vagy melyik hordozza a legkisebb egészségügyi kockázatot. Feldman Zsolt ezzel arra utalt, hogy egyes áruházláncok bejelentették: 2025-től nem árulnak ketreces tartásból származó tojást, a tojásszövetség azonban az EU-konform ketreces tartás alacsony ökológiai lábnyomát emeli ki.

A szakma komoly eredményének nevezte Feldman Zsolt, hogy mára a tojás számít az egyik legegészségesebb fehérje-beviteli forrásnak, és ezt, mint mondta különböző egészségügyi műhelyekkel együttműködve lehetett elérni. A tojáságazat mintegy 60 milliárd forintos kibocsátási értéke a teljes állattenyésztési ágazat 6,3 százaléka a Magyarországon megtermelt csaknem 2,5 milliárd tojással. Feldman Zsolt elmondta, hogy az elmúlt években az ágazat folyamatosan növelte versenyképességét, nőtt a termelékenysége, amit az egy tojótyúkra kivetített 2018-as 233-as darabszám jól mutat.

Hozzátette, hogy 2016-ban elindította a kormány az étkezési tojástermeléshez kapcsolódó állatjóléti programot, és az idén ezen a jogcímen a tojótyúk-tartók számára a már kifizetett 1,5 milliárd forintot még októberben kiegészíti a kormány 140 millió forinttal.

Szép Imre a BTT-MTTSz újonnan megválasztott elnöke elmondta, hogy a magyar tyúktartók 85 százalékát érintené hátrányosan néhány magyar áruházlánc döntése arról, hogy 2025-től nem forgalmazna ketreces tartásból származó tojást. Hozzátette, meg kell szüntetni az áruházláncokban kialakult, a tartási módokat megkülönböztető diszkriminációt. A szövetség álláspontja, hogy a tartási módok megférnek egymás mellett, és arra is felhívta a figyelmet, hogy ma már modernizált ketrecekben tartják a tyúkokat, ezzel szemben az áruházláncok döntésüket még a korábbi, korszerűtlen ketrecekkel reklámozzák.

Győrffy Balázs a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke arról beszélt, hogy sok olcsó import érkezik Magyarországra, emellett az áruházláncok gyakran indokolatlan akciókat indítanak, ezzel is csökkentve az ágazat jövedelmezőségét. A kamara ezután is ki fog állni a tagjaiért az áruházláncokkal szemben – szögezte le. „Tudatni fogjuk a fogyasztókkal, hogy amit sok esetben művelnek az áruházláncok az gazemberség, és amit állítanak, az pedig sokszor csak részben igaz” – mondta az agrárkamara elnöke.

(Magyar Nemzet, 2019. október 11.)

Dinnye, tej, trappista után tojás

Veszélybe kerülhet a tojástermelés.

Újabb fronton indítottak támadást a multik a magyar termelők ellen, írja a Magyar Nemzet. Ahogy arról a Magyar Nemzet korábban elsőként beszámolt, a ketreces tojótyúktartás kérdésében nehezen közelednek az álláspontok. Egyes áruházláncok ugyanis amellett, hogy igyekeznek mind lejjebb vinni az árakat, szeretnék kiszorítani kínálatukból a ketreces tojásokat. A technológiaváltás óriási összegeket emésztene fel, ami a tojás árában is jelentkezne, ráadásul az ágazati szereplők szerint indokolatlan is lenne.

Tárgyalóasztalhoz hívják az áruházláncokat a hazai tojástermelők, az elmúlt időszakban ugyanis több olyan probléma is napirendre került, amely veszélybe sodorhatja az ágazat szereplőinek működését. Szép Imre, a Tojásszövetség újonnan megválasztott elnöke lapunknak elmondta: számos esetben előfordult, hogy az üzletláncok indokolatlan akciót hirdettek, ezzel pedig rendre sikerült letörniük a felvásárlási árakat. Az M-es méretű dobozos tojás darabja például tartósan negyven forint körül volt, pár héttel ezelőtt azonban az egyik áruházlánc 25 forintos akciós árat hirdetett.

– Természetes, hogy vannak eltérések, egy-egy termék ára nem azonos minden boltban, ebben az esetben azonban nem egy-két százalékos volt az eltérés mértéke. A szóban forgó üzletlánc több mint 37 százalékkal kínálta alacsonyabb áron a terméket – mutatott rá a szakember. Ezt az áresést a piaci folyamatok semmiképp nem indokolták, ugyanis sem a hazai, sem az uniós piacon nincs túlkínálat tojásból.

– A 25 forintos darabonkénti ár ráadásul olyan alacsony felvásárlási szintet feltételez, amely mélyen az önköltség alatt van. Ilyen olcsón itthon nem lehet tojást előállítani – szögezte le Szép Imre. Az elnök szerint a közeljövőben szeretnének egyeztetni valamennyi hazai kiskereskedelmi szereplővel annak érdekében, hogy elfogadható konszenzus alakuljon ki a tojás áráról, a mostanihoz hasonló kilengések pedig ne forduljanak elő.

Az árazás azonban nem az egyetlen vitapont, amiről egyeztetni kellene. Mint már korábban megírtuk, egyes üzletláncok nemrég támadást indítottak a ketreces tartás ellen. Szép Imre szerint ezen áruházak részben anyacégeik nyomására próbálják kiiktatni kínálatukból a ketreces tartásból származó tojást, Németországban és az Egyesült Királyságban ugyanis az alternatív technológiák az elterjedtebbek.

Az elnök ugyanakkor emlékeztetett rá, hogy az európai uniós jogszabályok változása nyomán jelentősen átalakult a ketreces tartás. A szigorú előírásokat az állatjóléti szempontok figyelembevételével alkották meg, ennek alapján itthon és az EU többi tagállamában is lecserélték a korábban használt ketreceket a gazdálkodók. Mindez nem elhanyagolható költséget jelentett, a szövetség becslései alapján csak Magyarországon 44-48 millió euróra rúgott a beruházások összege. Az uniós jogszabályalkotás folyamatában az állatvédők is részt vettek, jóváhagyásukkal született meg az új metódus.

– Nem lehet öt-tíz évente szemléletet váltani egy olyan ágazatban, ahol a beruházások hosszú távon térülnek meg. Ha a magyar gazdálkodókat újabb technológiaváltásra kényszerítik, az egész ágazat jövője kerülhet veszélybe, és uniós szinten is nagy kiesést jelenthet, ha leáll a ketreces termelés – jegyezte meg. Majd hozzátette: semmi sem bizonyítja, hogy állategészségügyi szempontból káros lenne ez a tartástechnológia, sőt számos előnnyel jár. Amellett, hogy a legköltséghatékonyabb metódus, a ketreces tartásból származó tojás a legkevésbé szennyezett, tehát a humánegészségügyi szempontok is mellette szólnak.

– A ketreces tyúktartás környezetkímélő, e technológiának a legkisebb az ökológiai lábnyoma, valamint az ammóniakibocsátás is a ketreces tartásban a legalacsonyabb – mondta a szakember.

Itthon és a visegrádi országokban is a ketreces tartás a legelterjedtebb, ezért a hazai ágazati szereplők a nemzetközi fórumokon a V4-ek segítségére is számítanak, emellett az olasz, a spanyol és a francia tojástermelők támogatásában is bíznak, hiszen ott is többségben van ez a technológia. Szép Imre a lakosság korrekt tájékoztatását ítéli a legfontosabb lépésnek, így az elmúlt évek fogyasztásösztönző lépései után – amelyek sikerre vezettek – a tartási módok megismertetése érdekében is kampányt indítanának. A szövetség továbbá az üzletláncoktól is azt várja, hogy ne csak egyetlen kiragadott momentummal, hanem átfogó szakmai érvelésekkel biztassák a fogyasztókat az alternatív forrásból származó tojás fogyasztására.

(Magyar Nemzet, 2019. szeptember 26.)

Ketrec nélkül nagyon drága lesz a tojás

Szegénységet hoz a ketrecmozgalom.

Jelentős árdrágulást, munkahelyek elvesztését, csökkenő élelmiszer-termelést, és ezek hatására szociális krízist, valamint a klímakatasztrófa vártnál is gyorsabb bekövetkezését eredményezné az End the Cage Age (Véget Vetni a Ketreckorszaknak) nevű nemzetközi állatvédő mozgalom azzal, hogy hadat üzent a ketreces állattartásnak, írja a Magyar Nemzet. A kereskedelmi láncokra gyakorolt nyomással könnyen megkerülhető a bürokratikus uniós döntéshozatal, az üzletek pedig nem tudnak vagy nem akarnak fellépni a zsarolással szemben. Ennek első elszenvedője lehet a tojáságazat. A mozgalom mögött radikális elvek vagy gazdasági lobbiérdekek húzódhatnak.

Az állatvédők nyomásgyakorlása állhat a nemzetközi kereskedelmi láncok döntése mögött, amellyel 2025-től már csak alternatív tyúktartási technológiákkal termelt tojást értékesítenének, ketreceset nem. Ahogy lapunk arról korábban beszámolt, a Tesco hivatalos közlésében állatjóléti, fenntarthatósági okokkal indokolta a döntést. A tojáságazat szereplőit tömörítő szövetség szerint ugyanakkor a lépés jelentős terhet róna az ágazatra, amely éppen csak kiheverte a 2012-ben kötelezővé tett ketreccseréket, ráadásul a tojáshoz jóval drágábban juthatnának hozzá a vásárlók is. Habár a hazai Tesco közleménye nem részletezi, a lánc Nagy-Britanniában korábban egyértelműen világossá tette: a nemzetközi End the Cage Age nevű mozgalom hatására döntött a ketreces tartásból származó tojások mellőzéséről, de igaz ez a többi nemzetközi láncra is.

A ketreces tartás korának végét hirdető mozgalom – a nemzetközi szervezetek által finanszírozott klímamozgalomhoz hasonlóan – szintén egy kislány, a 14 éves Lucy Gavaghan arcával kelt életre. A mozgalom magyarul is elérhető felhívása szerint európai uniós polgári kezdeményezést indítottak, céljuk pedig egymillió aláírás összegyűjtése, hogy a döntéshozók érdemben is foglalkozzanak a kérdéssel. Nemcsak a tyúkketreceket, hanem a haszonállatok ketrecben tartását tiltanák be. A felhívás szerint nemcsak környezetvédelmi, de politikai és mezőgazdasági szervezetek is dolgoznak azért, hogy a ketrecekben tartott állatok „rendkívüli szenvedése” ellen fellépjenek.

Az állattartók egyetértenek abban, hogy a mozgalom jelentős károkat okoz Európa mezőgazdasági termelésében. Az állattenyésztők lapunk megkeresésére minden területről arról számoltak be, a ketrecek elhagyása, tehát az extenzív termelés jelentősen megdrágítaná az olyan alapanyagokat, mint a máj, a nyúlhús vagy a baromfitermékek.

A Baromfi Terméktanács a Magyar Nemzetet arról tájékoztatta, nemzetközi felmérések igazolják a káros következményeket. A szövetség a berlini Humboldt Egyetem tanulmányára hivatkozva azt hangsúlyozza, az állatvédők mozgalmának sikere esetén akár húsz százalékkal is csökkenhetne az Európai Unió csirke- és pulykahústermelése. Ez már rövid távon a feldolgozóüzemek egy részének bezárását eredményezné, aminek következtében a munkanélküliség nőne, tehát a jelentősen megugró élelmiszerárakkal a folyamat súlyos szociális problémákat is okozna.

A kutatás arra is kitér, hogy a fenntarthatósággal kapcsolatban is súlyos aggályokat vetne fel a szabadtartás, mivel jelentősen nőne a víz- és energiafelhasználás, a talajterhelés, valamint a károsanyag-kibocsátás.

A radikális állatvédők ráadásul az uniós döntéshozatalt megkerülve, a kereskedelem szereplőire helyezett nyomásgyakorlással próbálnak célt érni, így a láncoknak is sok kellemetlenséget okoznak. Ennek oka, hogy az uniós döntéshozatal lassú és bürokratikus, a termelők között pedig sok a kis szereplő. A nagykereskedelmi láncok pedig az aktivisták nyomásgyakorlása miatt nem forgalmazzák a termékeket, ezzel ártva a termelőknek – mondták a Magyar Nemzetnek név nélkül nyilatkozó ágazati szereplők. Ha a láncok nem engednek, jelentős károkozással szembesülhetnek, ennek egyik fontos eszköze a hitelrontás és a médiakampányok.

(Magyar Nemzet, 2019. május 22.)

Tojással támadnak a boltosok

Beindult a húsvéti akciós tojásvásár. A nagyláncok akciós újságjaikban kínálják a tojást, az árak 26-30 forint környékén mozognak. Olcsóbb a tojás, mint egy éve. Egyébként nem mindegy még az sem, hogy a kilós egységárat milyen méretben írja ki a boltos, a darabár mellett.

Sonka, csokoládé, tojás, a húsvéti ünnep nélkülözhetetlen étkei. Egy évben két és fél milliárd darab tojást megeszünk, a legtöbbet húsvét tájékán. És húsvétkor drágulni is szokott a tojás a megelőző hónapokhoz képest, mivel megugrik a kereslet, és ilyenkor pedig az ára is. Hiába, a piac már csak ilyen. De 2019-ben olcsóbb a tojás, mint egy évvel korábban.

De hát az sem mindegy, milyen tojást veszünk. A tojásnak van mérete és egységára is, nem is akármilyen, mindkettőt kötelező feltüntetni, az egységárat ráadásul kilóban számolva is.

A vásárlók első pillantásra azt nézik, egy darab mennyibe kerül, de el lehet merülni a méret okozta árkülönbözőségekben is. A lehetséges S, M, L, XL méretek mellett pedig már nem mindegy, hogy kilóban számolva mennyi is az egységára a tojásnak. Mert lehet, hogy a legkisebb méretű tojás darabára a legkisebb, de kilóban számolva az egységárát már nem biztos az olcsóság.

Néhány évvel ezelőtt éppen az váltott ki vitát, hogy a darabár és a kilós egységár nagyot ütközött a számolgatás frontján. A termelők szerint a darabára alapján legolcsóbb, de méretét nézve a legkisebb S méretű tojás egységára kilóra átszámítva már nem is a legolcsóbb, a nagyobb méretű (M, L, XL) tojások kilós egységára kisebb is lehet az S méretűnél. Így jött a szabály (2012-ben), hogy az étkezési tojások kilogrammra vetített egységárát kötelező feltüntetni.

De hát ez kevés volt, mivel akadtak boltosok, akik a darabárat jó nagy, míg a kilós egységárat aprócska számokkal tüntették fel, amivel nem is bíbelődött sokat a vásárló. De hát megint léptek a termelők, így újabb szabálymódosítás jött, és ma már az egységárak kiírásában a darabáras és a kilós számok betűmérete nem térhet el jelentősen egymástól. Tehát a vásárlónak nem lehet gondja azzal, hogy az aprócskább számokat, a kilós egységárat nem látja, csak nagyítóval.

És az akciós árak a következők mostanság, a reklámújságok szövegét és adatait követve. Aki kerekített az egységárban, azt kerekítve, aki nem, azét kerekítés nélkül tüntettük fel, ahogyan a vásárló látja:

Auchan	30.- ft	899.-	~~1.249.-~~	-28%	M-L méret, 30 db,	475,66-565,41 ft/kg	04.10-04.20
Lidl	28.- ft	275.-	~~399.-~~	-31%	M méret, 10 db	519 ft/kg	04.17-04.24
Penny	27,5 ft/db	275.-	~~399.-~~	-31%	M méret, 10 db	519 ft/kg 53 g/db	04.08-04.24
Spar	28.-ft	279.-	.	.	M méret, 10 db	526 ft/kg	04.11-04.20
Tesco	26,63 ft/db	799.-	.	.	S méret, 30 db	619,37 ft/kg	04.06-04.20
Boltláncok weboldalai,

A tojáskínálat hozzávetőleg ötöde lehet import. A vásárló onnan tudja, ha magyar tojást vásárol, hogy a HU jel a tojáshéjon fel van tüntetve.

A tojáspiacot is mozgathatják sajátos, egyedi hatások, ilyen volt például a madárinfluenza 2016-17-ben. Ritkult is a tojóállomány, ezt követően kevesebb lett a tojás, ami fel is nyomta az árakat, ez látszik a 2018-as adatsoron.

Az Agrárgazdasági Kutató összegzése szerint az uniós piacon az étkezési tojás átlagára 126 euró/100 kilogramm volt 2019 februárjában, 17 százalékkal csökkent egy év alatt. Magyarországon az étkezési tojás (M+L) csomagolóhelyi értékesítési ára 24,99 forint/darab volt 2019 februárjában, 18 százalékkal múlta alul a 2018. februári átlagárat. Magyarországon az étkezési tojás (M+L) csomagolóhelyi ára 2018 februárjában 30,51 forint/darab volt egy évvel korábban. Mindez látszik is a statisztika boltos árain:

tojás átlagára 10 darab	2015	2016	2017	2018	2019
január	389	387	367	546	408
február	390	385	359	495	407
március	391	385	363	462	403
április	388	374	362	437	.
KSH, étkezési tojás fogyasztói átlagár

(blokkk.com, 2019. április 17.)

Kevés a magyar tojás

Egy darabig még kell az import tojás.

A magyar tojástermelés nő, a tojás kereslete viszont csökken, ám a Baromfi Termék Tanács szerint a hazai termelés így is kevés, ezért az ország importra szorul, számol be a piaci helyzetről a Napi.hu.

A Baromfi Termék Tanács információi szerint Magyarországon a 2015. évihez képest 10 százalékkal, mintegy 100 millió darabbal nőtt a nagyüzemi tojástermelés. Magyarországon 2016-ban várhatóan 2,1 milliárd étkezési tojást fogyasztanak el, amiből 600-800 millió darabot a háztájikból származik. Ezen túlmenően évente 200-400, más adatok szerint 500-700 millió tojás érkezik külföldről, aminek legalább 25-30 százaléka ellenőrizetlen módon, feketén, vagy legalábbis szürkén jut a magyar piacra. A tojásfogyasztás ugyanakkor csökken az országban, mert átalakultak a fogyasztói szokások.

A tojás önköltségi ára 17 forint 50 fillér, és a felvásárlók is ezen az áron veszik át a termelőktől, a fogyasztói ár ugyanakkor hosszú ideje független az önköltségtől és a felvásárlási áraktól, darabonként 35-40 forint körüli. A 2017. évi általános forgalmi adó csökkentése várhatóan növeli majd a tojásfogyasztást Magyarországon, a termelés pedig legalább további 10 százalékkal nő majd a várakozások szerint.

A magyar tojástermelők éves érbevétele mintegy 20 milliárd forint, a célkitűzés pedig az a Terméktanács szerint, hogy Magyarország ismét önellátó legyen étkezési tojásból, mint évekkel ezelőtt.

(Napi.hu, 2016. október 19.)

Csődbe ment a Jamie Oliver étteremhálózatát üzemeltető brit vállalat FORRÁS: PIXABAY

Megállíthatatlan lehet a sertéspestis.

Megállíthatatlan lehet a sertéspestis. ₪₪₪

Kirándulók hurcolhatták be a budakeszi erdészet területére az afrikai sertéspestist, a vírus természetes körülmények között nem juthatott el oda a keleti országrészből, írja a Magyar Nemzet. A betegséget az elmúlt pár napban több száz vaddisznóban azonosították a járványügyi szakemberek. Szerencsére a házi állományokat egyelőre sikerült megóvni a betegségtől, megelőzési céllal így is mintegy 5.300 állatot kellett leölniük a gazdaságoknak.

Bár a hazai sertésállományban egyelőre nem ütötte fel a fejét a jelentős gazdasági kárral fenyegető afrikai sertéspestis, a betegéggel érintett területeken már eddig is több ezer jószág levágásáról döntöttek a járványügyi szakemberek. Nagy István agrárminiszter képviselői kérdésre adott írásbeli válasza szerint máig 161 településen összesen 5.300 sertést kellett leölni. Ezek a vágások a megelőzést célozták, a tetemekben nem mutatták ki a kór jelenlétét.

A szigorú járványügyi intézkedéseknek köszönhető, hogy a házi állományok nem fertőződtek meg, a betegség azonban megállíthatatlanul terjed az országban. A napokban Pest megyében is igazolták a vírus jelenlétét, a budakeszi erdészet elkerített vadászterületén talált öt elhullott vaddisznóból mutatta ki szeptember végén az afrikai sertéspestis (ASP) vírusát a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) laboratóriuma. A vadaskert kerítéssel határolt részén a teljes vaddisznó-állományt felszámolják, a cél ugyanis az, hogy a vírus ne jusson ki a kertből, ezért azon kívül is keresik a tetemeket, és minden, a környéken kilőtt vaddisznót megvizsgálnak.

Bognár Lajos országos főállatorvos tegnap az M1-en elmondta: máig több száz, sertéspestis miatt elhullott vaddisznót találtak Budakeszin a szakemberek. A járványügyi nyomozás még tart, a fertőzés minden bizonnyal emberi mulasztás miatt kerülhetett a területre.

– A vírus eddig csak az ország keleti felében volt jelen, ezért szinte kizárt, hogy a kór természetes úton fertőzte meg a vaddisznókat Budakeszin – hívta fel a figyelmet Bognár Lajos. Arra gyanakodnak, hogy valaki behurcolta a vadaskert területére a fertőzést. A Nébih tájékoztatása szerint az elmúlt hetekben több olyan külföldi állampolgár is járt a területen, akik az afrikai sertéspestissel súlyosan fertőzött országból érkeztek, de akár a hazai fertőzött régiókból is behurcolhatták a betegséget.

Itthon összesen hat megyében van jelen a betegség, elsőként 2018 áprilisában mutatták ki vaddisznóban a kórt. A nyomozások később kiderítették, hogy a fertőzést külföldi vendégmunkások hurcolták be az országba. Bár a sertéspestis az emberre nem veszélyes, a fertőzés közvetítésében nagy szerepet játszhat az emberi gondatlanság. Éppen ezért azt kérik a hatóságok, hogy a természetben járva senki ne dobjon el ételt, hiszen a sertéshústartalmú élelmiszer könnyen közvetítheti a betegséget. Emellett ha valaki a betegséggel fertőzött terültről egy még érintetlen országrészbe látogat, mindenképp tisztítsa le a cipőjét, ugyanis az arra tapadt szennyeződéssel is terjedhet a betegség.

A házi állományok megóvásában is az emberi tényező a legfontosabb, ezért a gazdálkodóknak a korábbiaknál is nagyobb figyelmet kell fordítaniuk a higiéniai szabályok betartására. Tilos emellett moslékkal etetni a sertéseket, s ha netán hirtelen lázas megbetegedést, elhullást, vérzéses tüneteket észlelnek az állományban, azonnal értesíteni kell az állategészségügyi szolgálatot.

A gazdálkodók fáradozásait a kormány többlettámogatással igyekszik kompenzálni: a sertések állatjóléti támogatására csaknem 19 milliárd forintot különítettek el ebben az évben. A kisebb gazdaságok emellett ingyenes fertőtlenítőszert is igényelhetnek az állatorvosoktól.

(Magyar Nemzet, 2019. október 2.)

Sertéspestis: vaddisznókban, de terjed

Tovább bővült az ASP miatti fertőzött terület.

Az afrikai sertéspestis (ASP) járványügyi helyzetében bekövetkezett változások miatt többek között a fertőzöttnek minősített területek növeléséről döntött augusztus 28-ai ülésén a Nemzeti Klasszikus Sertéspestis és Afrikai Sertéspestis Szakértői Csoport (Szakértői Csoport). A döntés miatti intézkedések elsősorban a vadgazdálkodókat érintik.

ASP-t igazoltak a laboratóriumi vizsgálatok több, a Tisza mentén talált vaddisznó hullában. Az új esetek, valamint a Tisza, mint közvetítő forrás jelentette kockázat miatt több terület kockázati besorolását is magas kockázatúról fertőzöttre módosította a Szakértői Csoport. A döntés Borsod-Abaúj-Zemplén megyében az M3-as autópályától délre fekvő, valamint további Hajdú-Bihar, Heves és Jász-Nagykun-Szolnok megyei vadgazdálkodási egységeket érint. Szintén több vadgazdálkodási egységet szigorúan korlátozott területté nyilvánított a Szakértői Csoport.

A fertőzött és szigorúan korlátozott minősítésű területek növelése mellett indokolttá vált a közepes és magas kockázatú besorolású területek módosítása, valamint növelése is az ország keleti felében.

A vadgazdálkodási egységek aktuális kockázati besorolásáról a Nébih weboldalán tájékozódhatnak az érintettek.

(Nébih, 2019. augusztus 29.)

Sertéspestis: mint a baromfivész

Komoly áremelkedést okozhat a sertéspestis.

Tíz százaléknál is erőteljesebben drágulhat a disznóhús az afrikai sertéspestis okozta alapanyaghiány miatt. A kór egyre nagyobb területen terjed.

Nem sikerült megfékezni a tavaly áprilisban hazánkban is megjelent afrikai sertéspestis (ASP) terjedését. Heves, Hajdú-Bihar és Jász-Nagykun-Szolnok megye után Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében is találtak ASP fertőzött vaddisznókat.

2019 július végén a szlovákiai tőketerebesi járás házisertés-állományában is megjelent a kór. Az elrendelt védő és megfigyelési körzet területe átnyúlik Borsod-Abaúj-Zemplén megyébe is. A magyar Országos Járványvédelmi Központ az érintett településeken elrendelte a sertésállomány összeírását és klinikai vizsgálatát. Korlátozták és hatósági engedélyhez kötötték a jószágok szállítását.

Házisertés-tenyészetekben Magyarországon szerencsére még nem jelent meg a járvány – tudtuk meg Menczel Lászlónétól, a Vágóállat és Hús Szakmaközi Szervezet és Terméktanács (VHT) titkárától. A disznóhús ára eközben folyamatosan emelkedik, az év elején még átlagosan 1.100 forintért kínált sertéskaraj kilója például ma már 1.400-1.500 forintért kapható. Az egyéb tőkehúsfélék és a húskészítmények ára is feljebb kúszott. Nem kizárt, hogy a drágulás itt még nem áll meg.

A termelők, a húsfeldolgozók és a kereskedők az afrikai sertéspestis okozta csapdahelyzetbe kerültek. Az alapanyag kínálata csökkent, ami felhajtotta az árakat: ez gyűrűzik végig az egész ágazaton. A fogyasztói árakat azonban – a terméklánc egyes szereplőinek állításával ellentétben – nem a kereskedők emelik, hanem a mezőgazdasági piaci mozgások, az alapanyag- és átadási árak mozgatják.

A kereskedők mozgásterét a fogyasztói áremelésekben korlátozza az éles verseny is, hiszen tekintetbe kell venniük a fogyasztók vásárlóerejét és árérzékenységét is. A szakemberek nem bocsátkoztak jóslásokba, de nem zárták ki, hogy év végéig kétszámjegyű áremelkedésre is számítani lehet a sertéshús, valamint az abból előállított húskészítmények piacán.

Egyes elemzők a drágulást legföljebb 10-12 százalékra teszik, de akár ennél is jobban megugorhatnak az árak. Utóbbira azért is van esély, mert becslések szerint a legnagyobb termelő és fogyasztó Kína 200 milliós sertés állományának a felét is levághatják az országban tomboló ASP-járvány miatt. Az ország egyik nagy beszállítójánál, Vietnámban is megjelent ráadásul a vírus, ami miatt a mintegy 40 milliós állományból már legalább 2 milliót levágtak. A kínai piac pedig elszívja az európai sertéshús-termelés jelentős részét, ami szintén felfelé húzza az árakat.

A húsfeldolgozók az év elejéhez képest most már 35 százalékkal magasabb árat fizetnek a termelőknek az élősertésért – jegyezte meg Éder Tamás, a Felelős Élelmiszergyártók Szövetségének elnöke. A magyar húsipar helyzetét nehezíti, hogy több más, az afrikai sertés pestis által érintett országhoz hasonlóan az unión kívüli piacokra nem szállíthatja ki a termékeit. Az agrártárca Szingapúrba és Szerbiába már beadta a regionális engedélyezési kérelmet, azért, hogy onnan, ahol nem találtak fertőzött vaddisznót, lehessen exportálni húsipari termékeket. Egyelőre azonban nem született döntés.

A baromfi hús elvileg lehetne helyettesítő termék, de Bárány László, a Magyar Broiler Szövetség elnöke szerint erre rövid távon nem igen lehet számítani. A szakember a Népszavának azt mondta: a növekvő hazai jövedelmek eddig nem hoztak többletkeresletet. A vásárlói igények ugyanakkor átalakultak, így az olcsóbb termékek némileg visszaszorultak a drágábbak javára.

(2019. augusztus 3.)

Sertéspestis: nagy a baj

A sertéspestis már a kínai disznók felével is végezhetett.

A vírus jelenlétét már autópályákon, az úttesten is sikerült kimutatni, és gazdatest nélkül is hetekig képes életben maradni, írja a Népszava, a Reuters nyomán.

Akár a kínai sertésállomány felének vesztét is okozhatta mostanra az országban megállíthatatlanul terjedő afrikai sertéspestis, értesült helyi piaci szereplőktől a Reuters. Egy a hírügynökségnek nyilatkozó állatorvos konkrétan az állomány felére becsli a veszteséget, egy többek közt oltásokat árusító cég pedig a kiesések alapján 40-50 százalékos veszteséggel számol. Ez a szám nagyjából a kétszerese annak, amit a kínai kormány beismer.

A lesújtó számokat farmerek is megerősítették, az ország pedig bizonyosan nehéz időszak elé néz. Közel 40 millió ember megélhetése függ a disznótenyésztéstől, ami a kínai húsfogyasztás 60 százalékát tette ki eddig. A hús fogyasztói ára folyamatosan emelkedik.

A kínai állami hírügynökség, a Xinhua májusban 23,9 százalékos állománycsökkenésről írt, azt hangoztatva, a kormány ura a helyzetnek. Hétfőn a mezőgazdasági minisztérium arról adott ki közleményt, hogy "hatékonyan kontrollálják" a járvány terjedését, a Reutesrs megkeresésére viszont egy sort nem küldött válaszul.

Az afrikai sertéspestis ellen nincs védőoltás, nincs rá gyógyszer, és majdnem bizonyosan megöli a fertőzött állatokat - ha ugyan nem vágják le őket azonnal, az egészséges sertésekkel együtt. Hivatalosan 137 helyen törti ki Kínában a járvány, de a tényleges szám ennél magasabb lehet. A vírus jelenlétét már autópályákon, az úttesten is sikerült kimutatni, és gazdatest nélkül is hetekig képes életben maradni.

A hírügynökségnek megszólaló kínai sertéstenyésztők arról beszéltek, hogy ahol megjelent a vírus, ott gyakorlatilag nem maradt élő állat, és fertőtlenítés után is ugyanúgy megfertőzi az oda kerülő sertéseket. Aki viszont beszél erről, az rémhírterjesztésért könnyen börtönbe kerülhet.

(Népszava, 2019. június 30.)

Letaglózhatja Kínát a sertéspestis járvány

Kína mellett Kambodzsa, Japán, Laosz, Mongólia, Mianmar, a Fülöp-szigetek, Dél-Korea, Thaiföld és Vietnam is a veszélyzónában.

A Kínát sújtó afrikai sertéspestis ázsiai elterjedésének kockázata miatt rendkívüli ülést hívott össze az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO), hogy a tíz érintett országgal közösen kidolgozzák és életbe léptessék a járvány elterjedését célzó akciótervet, írja a Napi.hu.

Kína, Kambodzsa, Japán, Laosz, Mongólia, Mianmar, a Fülöp-szigetek, Dél-Korea, Thaiföld és Vietnam állategészségügyi szakértői szerdán ültek össze háromnapos értekezletre Bangkokban, a FAO regionális székhelyén, hogy áttekintsék a helyzetet és összehangolt, határokon átívelő választ adjanak rá.

Kínában, a világ legnagyobb sertéstenyésztő országában most először jelent meg a betegség. Az első fertőzött állományt augusztus elején fedezték fel, azóta már nyolc másik helyre is eljutott a sertéspestist okozó rendkívüli fertőző vírus. Eddig több mint 40 ezer sertést vágtak le és semmisítettek meg, de félő, hogy a járvány átterjed Délkelet-Ázsia más országaira.

"A régiónak fel kell készülnie arra az erősen valószínű lehetőségre, hogy az afrikai sertéspestis más országokra is átterjed" - mutatott rá az ENSZ szakosított szervezete, arra figyelmeztetve, hogy jelentős fenyegetést jelent a betegség. Kínában öt tartományban fedeztek fel sertéspestises gócokat, a legelsőt az északkeleti Lianoning tartományban. (Bulgária aggódik - kerítést építettek a román határra.)

Ázsiában először 2017 márciusában bukkant fel a betegség, mégpedig a Kínával szomszédos Szibériában. Az először Afrikában csaknem száz éve felfedezett betegség szinte kivétel nélkül halálos kimenetelű az állatok - Európában a sertések és a vaddisznók - esetében, de kórokozója az embert nem betegíti meg. Az Afrikában, Oroszországban és néhány kelet-európai országban jelenlévő sertéspestis járványokat nehéz megfékezni, mivel nem létezik hatékony védőoltás ellene.

A sertéspestis járványt csak nagyon szigorú igazgatási és rendészeti intézkedésekkel lehet megállítani, az állattenyésztőknek pedig hatalmas anyagi veszteségeket okoz, hogy egyebek között meg kell semmisíteni a fertőzött állományt, fertőtleníteni kell a telephelyeket és hosszú ideig nem forgalmazhatják termékeiket.

(Napi.hu, 2018. szeptember 5.)

Sokba kerül a sertéspestis

Milliárdokban kell számolni a veszteséget. Állami kártalanítás következik.

Az afrikai sertéspestis miatt veszteséget szenvedett gazdálkodók támogatásán dolgozik a kormány, a lehetőségekről az Európai Bizottsággal egyeztetnek, írja a Magyar Idők. Becslések szerint a megbetegedés nyomán elveszített exportpiacok tizenegymilliárd forintos veszteséget okozhatnak az ágazatnak.

Az Európai Bizottsággal tárgyal a magyar kormány az afrikai sertéspestis megjelenése miatt kárt szenvedett gazdáknak adható támogatásokról – jelentette be Bognár Lajos országos tiszti főállatorvos. Magyarországon eddig két helyen, Heves és Szabolcs-Szatmár-Bereg meggyékben ütötte fel fejét a jelentős gazdasági kárral járó megbetegedés.

Legutóbb az ukrán határ melletti Tiszakerecseny község határában elhullottan talált vaddisznóból mutatta ki az afrikai sertéspestis vírusát a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) laboratóriuma. Bognár Lajos szerint Heves megyében vélhetően emberi magatartás következményeként jelent meg a vírus, Szabolcsban azonban más a helyzet, oda a fertőzött Kárpátaljáról természetes terjedéssel juthatott el.

A vírus hazai megjelenésével párhuzamosan számos külpiaci partner zárta le határait a magyar sertések és húskészítmények előtt. Ukrajna, Szerbia, Japán, Tajvan, Szingapúr, Dél-Korea, Kína, Ausztrália, Oroszország, Fehéroroszország és Dél-Afrika Magyarország egész területéről, Macedónia és Kanada pedig Heves megyéből tiltotta meg a magyar sertéshús bevitelét.

A főállatorvos a távirati iroda tudósítása szerint jelezte: folyamatosan tárgyalnak a korlátozásokat elrendelő országokkal, próbálják elérni, hogy a regionalizáció elve alapján, csak az adott területről származó sertéshús bevitelét korlátozzák. Az importtilalom ugyanis nagy gazdasági kárral fenyegeti a hazai sertéságazatot. Csak az ázsiai országokba a teljes magyar sertéshúskivitel 15-20 százaléka irányult korábban, becslések szerint az ágazatot tizenegymilliárd forint körüli kár érheti az afrikai sertéspestis miatt.

Békés megyében egyelőre nem ütötte fel a fejét a megbetegedés. A közeli Romániában tavasszal, Szatmárnémeti közelében jelentették a vírus jelenlétét. A főállatorvos szerint ha a járvány nem bukkan fel ismét, a megyében elrendelt megfigyelési körzetet is hamarosan feloldhatják.

Kulcsár László, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Békés megyei elnöke a sajtótájékoztatón elmondta, Békés megye az ország egyik éléskamrája, ezért kiemelten fontos, hogy az itt tenyésztett sertésállományt megvédjék a vírustól. Innen származik ugyanis az ország sertésállományának körülbelül tíz százaléka.

Rákóczi Attila, a Békés Megyei Kormányhivatal főigazgatója szerint a megelőzés érdekében a gazdáknak és az állatorvosoknak is szerveztek már képzéseket az afrikai sertéspestisről, és 2017-ben, a madárinfluenza megjelenésekor átalakították a reagálási, készenléti és ügyeleti rendszerüket, amely azóta is működik.

(Magyar Idők, 2018. május 19., fotó: Havran Zoltán)

Kevesebb hús fogyott

A húságazat teljesítménye 2,9 százalékkal csökkent 2017-ben.

A visszaesésben döntő szerepe volt a baromfiinfluenza gazdasági hatásainak, mondta Éder Tamás, a Magyar Húsiparosok Szövetségének (Hússzövetség) társadalmi elnöke, írja az MTI.

Az egyes területek teljesítménye vegyes képet mutatott 2017-ben, a húsfeldolgozó és -tartósító ágazat kibocsátása például 9,8 százalékkal növekedett, amely elsősorban a belföldi értékesítés 23 százalékos bővülésére vezethető vissza. A húságazat összesen 746 milliárd forint termelési értéket állított elő 2017-ben, ebből a készítménygyártás 179 milliárd forintot, a baromfihús-feldolgozás 281 milliárd forintot, a sertés- és marhahús feldolgozás 285 milliárd forintot tett ki.

A sertésállomány 2017-ben 1,2 százalékkal, 30 ezerrel csökkent és decemberben 2,9 millió volt. Az Európai Unióban (EU) 2 százalékos növekedés volt jellemző. A kocalétszám is csökkent, több mint 4 százalékkal, az állomány nagysága 172 ezerre szűkült, miközben az unióban 3 százalékos növekedés volt tapasztalható.

2017-ben 4,8 millió sertést vágtak le a húsipari cégek, ami 1,7 százalékos emelkedés egy év alatt, az unióban a vágásszám 260 millió körül alakult. 2014 óta, az élősertés és a félsertés áfájának csökkentését követően, a vágásszám 1 millióval, 27 százalékkal nőtt, miközben a sertések száma 4,5 százalékkal csökkent.

Az élősertés ára Magyarországon 2017-ben ismét meghaladta az uniós átlagárat, és a magyar vágósertés átlagára közel 11 százalékkal volt magasabb, mint 2016-ban. Éves átlagban a legjobban a sertéscomb (9 százalék), a készítmények közül pedig az olasz felvágott (8 százalék) fogyasztói ára emelkedett. A rövidkaraj fogyasztói ára 5,7 százalékkal, a szárazkolbász, gépsonka, párizsi ára kilogrammonként 4-5 százalék körüli mértékben nőtt.

A magyar húsiparnak a nemzetközi versenytársak nagy többségénél drágább alapanyagból kell dolgoznia, a húságazat pedig képtelen az alapanyag és a munkabérek növekedéséből fakadó önköltség-növekedés teljes mértékű beépítésére a fogyasztói árakba.

Bognár Lajos, a Földművelésügyi Minisztérium (FM) élelmiszerlánc-felügyeletért felelős helyettes államtitkára elmondta, az idén is mindent megtesznek az élelmiszerbiztonság védelme érdekében, így a Nemzeti Élelmiszerbiztonsági Hivatal (Nébih) a húsvéti időszakban is fokozottan ellenőrzi a húsokat és húskészítményeket. Az MTI kérdésére az országos főállatorvos kifejtette, hogy a szakemberek főként a nyomonkövetésre, a jelölési szabályok betartására és az általános higiéniai feltételekre figyelnek majd. 2018-ban is elsősorban a hagyományos termékeket - például a sonkákat és a tojást - ellenőrzik, valamint megvizsgálják az állatszállítások körülményeit is - mondta Bognár Lajos.

Szűcs István, a Debreceni Egyetem tanszékvezető egyetemi docense megjegyezte, mintegy 6-6,3 ezer tonnányi füstölt áru fogy a húsvéti időszakban, amelynek értéke meghaladja a 7 milliárd forintot. Az évi sonkafogyasztás 25-30 százaléka ehhez az ünnephez kötődik, szalámiból és sonkaféléből fejenként mintegy 0,7 kilogrammot fogyaszt a magyar lakosság. A szakértő felhívta a vásárlók figyelmét arra, hogy a különféle húsokat és hústermékeket az emberek általában bizalmi alapon veszik meg, ezért főként azoktól az eladóktól vásároljanak, akiket már korábbról ismernek és árujuk minőségével elégedettek.

(MTI, 2018. március 13.)

Sertéshúsból kevés a magyar, a bolt meg nem fizet eleget

Nincs elég magyar sertés, pedig az ára nagyot hízott. A húsfeldolgozóknak nem jut a pénzből.

Bajban vannak a hazai húsipari vállalkozások, mivel a sertésárak emelkedésével nő a termelési költség, a kereskedők azonban - szerintük - nem hajlandók drágábban átvenni a húst, húskészítményeket. A szakmaközi szervezet szerint fogyasztói ár emelés helyett az ipar és a kereskedelem közötti kapcsolatot kell új alapokra helyezni, írja a Magyar Idők.

Szerényebb a kínálat a hazai sertéspiacon, az anyakocák számának csökkenésével ugyanis felnevelhető malacból is kevesebb van az országban. Ez az egyik oka annak, hogy 2017 első hét hónapjában jelentősen, mintegy 58 százalékkal megugrott az élősertés-import. Az Agrárgazdasági Kutatóintézet (AKI) jelentése szerint a legtöbb sertés Németországból érkezett az országba, a német import gyakorlatilag a kétszeresére nőtt az év első hét hónapjában, míg Hollandiából 16 százalékkal csökkent a behozatal. Menczel Lászlóné, a Vágóállat és Hús Szakmaközi Szervezet és Terméktanács (VHT) titkára a Magyar Időknek elmondta, összességében még így is csak pár százezer sertés érkezik külföldről az országba, ezért az import bővülése nem számít drasztikusnak. Ugyanakkor arra is rámutatott, hogy a hazai kínálat nem tudja fedezni a szükségleteket, akár malacról, akár hízóról van szó.

A szakember elmondta: egyelőre nem látni, hogy az állattartók jelentősen növelnék az állományukat, annak ellenére, hogy az elmúlt másfél évben rendeződött a piaci helyzet. Az árak jelenleg a termelőknek kedveznek. A korábbi 300 forintos kilónkénti felvásárlási ár nagyon alacsony volt, sokan a tevékenységük megszüntetésén gondolkodtak. Jelenleg 430 forint körül van az élősertés kilónkénti ára.

Ez az összeg a húsiparosok szerint az állományok szinten tartását tudja biztosítani. Az elmúlt években a kormány és az ágazat vezetése mindent megtett annak érdekében, hogy több sertés legyen az országban, de még mindig nem kapott elég lendületet sertéspiac. A szakember szerint széles körben lenne szükség a legmodernebb technológiára az állattartásban, a támogatások mellett pedig a szellemi tőkét is erősíteni kell.

Mivel az alapanyagárak emelkedtek, a feldolgozók magasabb költségekkel számolhatnak, ezt a többletet azonban a legtöbbször nem tudják érvényesíteni a kereskedelemmel szemben. – A tőkehúst és a húskészítményeket is önköltségi ár alatt kénytelenek eladni a vágóhidak és a feldolgozóüzemek – emelte ki a VHT titkára. Ezzel kapcsolatban megjegyezte, nem tudható, hogy a kereskedők milyen árréssel dolgoznak, az azonban biztos, hogy nem a fogyasztói árak emelésére van szükség.

Sokkal inkább az ipar és a kereskedelem közötti kapcsolatokat kell más alapokra helyezni. Olyan árakat kellenek a feldolgozóipar és a kereskedelem között, amelyek mellett fenntartható a termelés, és a tevékenység jövedelmet termel az ágazat szereplőinek, fogalmazott Menczel Lászlóné (blokkkcom: tehát fizessenek többet a kereskedők a húsiparnak).

(Magyar Idők, 2017. október 22.).

Fogyókúrán a sertéshús árak

Csökken a sertéshús ára, mindenkinek fáj az orosz piacvesztés.

Az alacsonyabb takarmányárak és az augusztusban bejelentett orosz embargó hatására nyár óta csökkennek az élősertés-árak Európa legtöbb országában. A piacon ragadt többlet nyomán csökkent az ár, az árcsökkenés mértéke már több mint 20 százalék.

A sertésárak sokat estek néhány hónap alatt. 2014. nyarán még 410-420 forint körül mozgott az élősertés felvásárlási ára egy kilogrammra vetítve, jelenleg pedig mindössze 340 forint körül van. A hizlalni szánt malacok árára is csökkent, egy 25 kilogrammos választási malac ára néhány hónap alatt 18 ezer forintról 11 ezer forintra esett. Ennél az árszintnél már a legkomolyabb technológiát alkalmazó sertéstartók sem termelnek nyereséget.

Hasonló a helyzet a baromfi esetében is, de ott kisebb az árcsökkenés. A tej felvásárlási ára viszont rövid idő alatt 10 százalékot esett, így 2015. elején 90 forint alatt van. A baromfi és a tejágazat azonban Magyarországon tőkeerősebb, mint a régóta nehézségekkel küzdő sertéságazat.

A csökkenő takarmányárak már korábban is előrevetítettek némi árcsökkenést az élő- és félsertés esetében. Az orosz embargó, melyet 2014. augusztus 6-án jelentettek be, a behozatali tilalom meghatározott, az Európai Unióból, az Egyesült Államokból, Kanadából, Ausztráliából és Norvégiából származó mezőgazdasági és élelmiszeripari termékekre terjedt ki. A határozat alapján azóta is tilos a friss, hűtött vagy fagyasztott marha-, sertés- és baromfihús, egyes húskészítmények, a hal, rák és más tengeri eredetű termékek, a tej és tejtermékek, a friss, hűtött vagy fagyasztott zöldség és gyümölcs bevitele Oroszországba.

Az orosz intézkedések közvetlen hatása a teljes magyar agrárexportra nem számottevő, elsősorban csak olyan vállalkozások esetén okozhat tényleges nehézséget, amelyek kizárólag, vagy jelentős arányban Oroszországba exportálnak. Egyes számítások szerint ez 10 milliárdos kiesést jelent a teljes magyar élelmiszergazdaságnak. Az éles piaci feszültséget azonban az unióban rekedt áru, a túlkínálat okozza.

Európa-szerte a friss zöldség-gyümölcs, sajt és tejtermék, valamint baromfihús mellett a piaci zavar jelentős a sertések esetében is. A hirtelen megnövekedett piaci mennyiséget megpróbálják az unión belül értékesíteni, a megnövekedett kínálat ezért már 2014. nyarától folyamatos árcsökkenést okoz. A kontinensen meghatározó német sertéspiacokon egy kilogrammra vetítve 1,32 – 1,35 eurót adnak csupán az élősertés kilójáért. Ez az árszint a legalacsonyabbnak számít 2011. eleje óta. 2014. januárjához képest a német piaci árak 26 eurócenttel, azaz nagyjából 80 forinttal estek december második felére. A magyar sertésárak hagyományosan nagyon szorosan kapcsolódnak a német árakhoz, a különbséget lényegében csupán a szállítás költsége jelenti.

Más uniós tagállamokban is esett a sertés ára. Hollandiában és Lengyelországban 30 eurócentes, azaz csaknem 95 forintos árzuhanás következett be. Más országokban szintén az árcsökkenés jellemző, mindössze Belgium, Dánia és Ausztria jelent kivételt. Ezekben az országokban minimális emelkedés indult be az 2014. decemberében, mivel kínálat csökkent. Összességében számottevő árnövekedést rövidebb távon nem várnak az elemzők.

(Világgazdaság, 2015. január 5.)

Hozta a formát, csúcsra futott, utána megy is a Tesco vezérigazgatója.

Hozta a formát, csúcsra futott, utána megy is a Tesco vezérigazgatója. ₪₪₪

2020-ban távozik a Tesco vezérigazgatója, Dave Lewis, írja a Portfolio. A helyét a Walgreens Boots Alliance egyik vezetője, Ken Murphy veszi át.

Lewis már érkezésekor úgy tervezte, hogy 6 évig marad a vállalatnál, és irányítása alatt megfordítják a Tesconál látható negatív trendeket. A cégvezér irányításával sikerült fordulatot elérni a cégnél, és a kitűzött célok mindegyikét elérték, így az operatív profit célra vonatkozót is. Lewis szerint most jött el az idő ahhoz, hogy egy új vezető irányításával álljon fenntartható növekedési pályára a Tesco.

A vezérigazgató gyakorlatilag a csúcson jelentette be a távozását, a Tesco ugyanis a várakozásoknál jobb első féléves operatív eredményről számolt be, a profit 25,4 százalékkal 1,4 milliárd fontra emelkedett 2019-ben.

Dave Lewis 2014 szeptemberben érkezett a vállalathoz, azóta 20 százalékot emelkedett a Tesco árfolyama.

(Portfolio, 2019. október 2.)

Izzad a Jack's, a tescos diszkont

Elbukhat az új diszkontlánc, amely az Aldit és a Lidlt támadta.

Egyelőre úgy tűnik, kudarccal végződik a Tesco próbálkozása: hiába indított új diszkontláncot, nem sikerül megfékeznie a két nagy német rivális, az Aldi és a Lidl előretörését az Egyesült Királyságban, írja a Portfolio.

Nagy dobásra készült a Tesco az Egyesült Királyságban. A piacvezető vállalat ugyanis megelégelte a Lidl és az Aldi térhódítását, ezért a saját fegyverüket fordította a németek ellen: Jack's néven új diszkontláncot indított.

A Tesco menedzsmentje nagyon bizakodó volt, 2018-ban még úgy számoltak, hogy első körben mintegy 100 üzletből álló hálózatot hoznak létre. A boltok egy részét akkor már üzemelő kiskereskedelmi egységek adták volna, amelyeket Jack's üzletekké alakítottak volna át, valamint teljesen új boltok nyitását is tervezték.

A LEGFRISSEBB HÍRADÁSOK VISZONT MÁR ARRÓL SZÓLNAK, HOGY AZ ÚJ DISZKONTLÁNC FINOMAN SZÓLVA SEM VÁLTOTTA BE A HOZZÁ FŰZÖTT REMÉNYEKET.

Eddig csupán 10 üzlet nyitott meg, pedig Dave Lewis, a Tesco vezére úgy számolt, hogy az első hat hónapban már 10-15 boltjuk lehet szerte az országban - írja a Guardian összefoglalójában. A Jack’s jövőjével kapcsolatban az is aggodalomra adhat okot, hogy az egyik első boltjukban már kénytelenek voltak a dolgozók létszámát is csökkenteni.

Komoly csalódást kelthetett a befektetők körében az a júniusi tájékoztatás is, amely szerint az új diszkontlánc az indulása óta csupán 24 millió fontos (durván 9 milliárd forintos) bevételt generált.

Utóbbival kapcsolatban egy, az ügyben megszólaltatott szakértő úgy nyilatkozott, hogy vélhetően a Jack’s üzemeltetése veszteséges a Tesco számára. Bryan Roberts, a TCC Global elemzője szerint viszont még túl kevés idő telt el ahhoz, hogy meg lehessen ítélni, sikeres vagy sikertelen próbálkozás a Tesco részéről az új diszkontlánc beindítása.

Aggódnia szabad a Tesconak is

Nem véletlenül döntött a Tesco menedzsmentje az új diszkontlánc elindítása mellett, nagy szükségük lenne egy olyan hatékony megoldásra, amellyel meg tudnák őrizni saját piacukat, és amellyel érdemben vissza tudnák szorítani a német riválisok, az Aldi és a Lidl folyamatos térhódítását.

A Tesco ugyanis szép lassan veszít teret az Egyesült Királyságban, míg a németek egyre nagyobb szeletet hasítanak ki a teljes piacból. A piacvezető kiskereskedelmi vállalat piaci részesedése a legfrissebb statisztikák szerint 26,9 százalékot tett ki, egy évvel korábban viszont ez az érték még 27,4 százalék volt. Az Aldi és a Lidl együttes piaci részesedése viszont mostanra meghaladta a 14,1 százalékot, míg egy évvel korábban a piacnak csupán 13 százalékát birtokolták.

(Portfolio, 2019. szeptember 21.)

A szakszervezet is bólintott a Tesconak

Módosítják a tescós munkaszerződéseket.

A kereskedelemben továbbra sem enyhülő munkaerőhiány hatékonyabb kezelésére munkaszerződéseket módosítanak a Tesco áruházláncnál – tudta meg a Magyar Nemzet. Az alkalmazottaknak felajánlják az új típusú megállapodást, amely a 2019-es második, szeptembertől esedékes fizetésemelés mértékét is rögzíti, míg az új jelentkezőket már csak az összevont feladatkört jelentő „áruházi munkatárs” pozícióba veszik fel. A diszkontoknál jellemző foglalkoztatási modell bevezetése a fogyasztói szokások tartós átalakulását igazolja.

Újabb lépés mutatja, hogy átalakul a piacvezető Tesco hipermarketlánc hazánkban évtizedek óta megszokott működése, a racionalizálásról a Tesco közép-európai igazgatója, Matt Simister júliusban már beszélt a lapnak adott exkluzív interjúban. Mint a Magyar Nemzet most megtudta, az eladóterek szűkítésével, a termékkínálat egyszerűsítésével, minőségi fejlesztésével járó változások részeként a diszkontosodó áruházláncnál a bolti foglalkoztatottak feladatköre is átalakul, ennek részeként pedig jelentősen módosítják az áruházi munkatársakkal korábban kötött munkaszerződéseket.

Úgy értesültünk, a munkaerőhiányból fakadó működési kihívások kezelésére már csak olyan szerződést kötnek a lánchoz jelentkező új dolgozókkal, amely nem az egyes feladatkörökre szabottan, hanem általánosan határozza meg a munkavégzés jellegét. Eszerint az új tescósok „áruházi munkatársként” kerülnek a cég kötelékébe, ami a korábbi beosztásoknál általánosabb, egyébként a piacon más – főként diszkont jellegű – áruházláncoknál már régebb óta jellemző modellt jelent.

A gyakorlat szerint a Tesco árufeltöltői a jövőben bármely termékkörben, az áruházak bármely területén megbízhatók a polcrendezés, árupakolás, komissiózás feladataival a raktár és a teljes eladótér területén. Korábban erre árufajtánként külön csoportok működtek. Az egy munkanap során többféle megbízás ellátása során így például előfordulhat, hogy a műszakban lévő alkalmazottnak ügyelnie kell a pékárurészlegben működő sütőkre is, majd néhány órára be kell ülnie a pénztárba. A korábbiaknál összetettebb és a munkaidő kitöltése szempontjából feszesebb, rugalmas munkakör ellátásáért cserébe viszont jellemzően magasabb bért biztosít a Tesco is.

– A meglévő munkatársakkal a szerződésmódosítások elsődleges oka a 2019-re rögzített béremelés második hulláma. A szakszervezetekkel kötött év eleji megállapodás szerint szeptembertől februárig az eddiginél nyolcezer forinttal magasabb, bruttó 215 ezer forint lesz a legalacsonyabb alapbér a Tescónál – közölte a Magyar Nemzettel az áruházlánc sajtóosztálya.

Az „áruházi munkatárs” munkakör létrehozásával követik a már meglévő kiskereskedelmi irányokat, jobban alkalmazkodva a munkaerőpiaci kihívásokhoz. – Az új munkatársakat 2018 vége óta ebbe a rugalmasabb munkakörbe léptetjük be, jelenlegi munkatársainknak pedig az átállás opcionális – jelezték. A Tesco szerint a rugalmas feladatmegosztással a vásárlók kiszolgálása és az áruházi működés is hatékonyabban szervezhető.

Áruházi munkatárs. Előfordulhat, hogy a zöldség-gyümölcs részleg alkalmazottja pár órára beül egy kasszához
Fotó: Éberling András

Arra a kérdésre, hogy a bolti feladatvégzés egységesítése, az egyes munkaterületek közötti átjárhatóság nem jelent-e a foglalkoztatás szempontjából bármiféle kockázatot, közölték: a munkatársak egészsége elsődleges fontosságú. Az új munkakörbe lépés feltétele például az orvosi vizsgálat, a dolgozók biztonságát pedig az adott munkakörre fejlesztett kötelező munkavédelmi oktatások és folyamatos tréningek szavatolják.

Megerősítette ezt lapunknak a Kereskedelmi Dolgozók Független Szakszervezetének (KDFSZ) elnöke is. Bubenkó Csaba szerint a munkaköri átsorolások miatt fel sem merülnek munkavédelmi aggályok, jogszerű az átállás, legfeljebb minőségbiztosítási, fogyasztóvédelmi szempontok merülhetnek fel. Többek között az, hogy a szakképzettséget is igénylő munkakörökben, például húspultos kiszolgálóként a jövőben megfelelő hozzáértéssel történik-e az áru kiválasztása, csomagolása, ha bármely dolgozó beállítható a pult mögé.

– A kereskedőknek nem érdeke a kiszolgálás színvonalának csökkenése, az előírások kikerülése, emiatt nem kell fogyasztóvédelmi problémáktól tartani – mondta Bubenkó Csaba, hozzátéve, hogy e lépések nélkül a Tesco nem tudta volna megoldani a munkaerő-ellátást az átalakuló üzleteiben. – Mi ezt nem ítéljük el, akkor sem, ha adott esetben ez új helyzetet jelent a munkavállalóknak, mert alapvetően a családok számára kiszámítható körülményeket tartjuk optimálisnak az erkölcsi és anyagi elismerés mellett – fogalmazott.

(Magyar Nemzet, 2019. november 15.)

Leépít a Tesco létszámot

Több ezer fős létszámleépítést jelentett be a Tesco, otthon.

Nagy-Britannia legnagyobb kiskereskedő vállalata, a Tesco átalakítja szerkezetét, a változó fogyasztói szokásokra reagálva – írja az Origo a Reuters nyomán.

A brit Tesco mintegy 4.500 munkahelyet szüntet meg a 153 Metro üzletében, a forgalmas csomópontok közelében lévő középméretű boltjaiban. A szupermarket lánc a szigetország legnagyobb magánszektorbeli munkáltatója, és hatékonyságán kíván javítani, mivel a vásárlók inkább naponta térnek be az üzletekbe és nem tartanak heti- vagy nagybevásárlásokat.

Illusztráció FORRÁS: MTI/KRIZSÁN CSABA

Továbbá a webáruházak elterjedése, valamint a konkurens láncok, mint az Aldi és a Lidl térnyerése is szerkezetátalakításra készteti a szupermarket láncot.

A Metro üzleteket eredetileg a hetente bevásárló ügyfeleknek szánták, de a Tesco szerint a vásárlói szokások megváltoztak és egyre inkább naponta ugranak be vásárolni az emberek.

Korábban az alkalmazottak az áruházakban szakosodhattak is, mint például a borértékesítés, de mostantól az a cég elvárása, hogy minden munkavállaló minden területhez értsen.

Ebben a kihívást jelentő, változó kiskereskedelmi környezetben tovább kell vizsgálnunk üzleteink működtetésének modelljét"– nyilatkozta a Tesco UK vezetője, Jason Tarry

A Tescónak 27,2 százalékos a piaci részesedése – a Kantar szektorkutató legfrissebb adatai szerint – és az elmúlt években jócskán lehagyta legfontosabb riválisait, a Sainsbury'st, az Asdát és Morrisonst is.

(Origo, 2019. augusztus 6.)

Diszkontsoron nyomul a Tesco

Átalakulnak a Tesco hipermarketek, inkább bérbe adnak területeket másnak. 16 ezer négyzetméter helyett elég 6.300 is.

A kiszámíthatóságnak, a gazdasági növekedésnek, az ország iránti elköteleződésnek, valamint a magyar kormánnyal kialakított jó partneri viszonynak is köszönhető, hogy a Tesco a kiskereskedelem legnagyobb foglalkoztatójaként és adófizetőjeként milliárdokat fektet be Magyarországon — mondta a Magyar Nemzetnek adott exkluzív interjúban a Tesco közép-európai vezérigazgatója, aki szerint lehet a mai gazdasági-adózási környezetben eredményesen kereskedni hazánkban. Thurzó Katalni írása.

Matt Simister beszélt a multivállalat hipermarketei átalakításával járó, vásárlói igényekre reagáló új stratégiájáról, amelynek során a tízezer négyzetméternél nagyobb áruházakban optimalizálják a saját eladóteret, a kínálat minőségi irányba koncentrálódik, miközben ismert márkák jelennek meg bérlőként a bevásárlóközponttá váló épületekben.

Nem az alapterület csökkentése a cél, hanem az, hogy sokkal jobban hasznosítsuk a rendelkezésre álló teret – mondta a Magyar Nemzetnek Matt Simister, a Tesco közép-európai vezérigazgatója annak kapcsán, hogy egy ideje a vásárlók számára is látható módon szűkülnek a tescós hipermarketek eladóterei, változik a termékkínálat. A magyar piacon vezető multinacionális áruházlánc ismertette új üzletpolitikáját, amely a nagy alapterületű áruházak stratégiai átalakításáról szól.

– Az alaptendencia szerint a magyarországi élelmiszer-eladások folyamatosan mozdulnak el a nagyobb alapterületű hipermarketek felől a kisebb egységek felé. Mivel a Tesco jelenleg több, tízezer négyzetméternél nagyobb és számos hat- és tízezer négyzetméter közötti alapterületű áruházzal rendelkezik, meg kellett találnunk a választ a változó vásárlói szokásokra. E válasz egyúttal lehetőség is. Reagálva az igényekre: a nagy áruházakban megszüntetjük a nem jól teljesítő területeket, mint például a műszaki termékek értékesítését.

Ezzel a változtatással elérjük, hogy a vásárlók számára sokkal hatékonyabban működjön a Tesco, és az üzemeltetés is jobban megérje gazdasági szempontból – mondta Matt Simister. A vezérigazgató az új stratégiát a budaörsi hipermarketben szemléltette, ahol a korábban 16 ezer négyzetméteres áruház tescós eladótere 6.300 négyzetméterre változott, a többi területen pedig több divatmárka, posta, gyógyszertár, pénzváltó, éttermek, butikok kaptak helyet, amelyek növelik a vásárlók választási lehetőségeit, egyúttal lendületet adhatnak a helyi kis- és középvállalkozásoknak is.

A vezérigazgató ismertette: piacaikon azt tapasztalják, hogy a vásárlók számára a jó ár-érték arány a legfontosabb, és a könnyen elérhető, közepes méretű áruház a legkényelmesebb megoldás a gyakori beszerzésekre.

Az új koncepció szerint a Tesco kínálatának központi eleme a jellemzően hazai, kiemelt minőségű friss áru, az optimalizált száraz-, vegyi áru és szépségápolás kategória, a saját márkás termékek, illetve az a több száz, úgynevezett Mi árunk termék, amelyek árát folyamatosan alacsonyan tartják. Ezt egészíti ki a szezonális kínálat, amihez lakberendezési, ruházati termékkör, illetve a rohanó életmódnak megfelelő kényelmi szolgáltatások társulnak – ez a diszkontokhoz képest plusz vásárlói élményt nyújt és üzletileg is racionálisabb.

– Sokkal vonzóbb a szinte bevásárlóközponttá átalakult hipermarket a vásárlóknak, akik az egyes márkák miatt is célirányosan érkeznek. Ezzel összességében a korábbinál színvonalasabb szolgáltatást biztosítunk, ráadásul eredményesebbek is vagyunk, hiszen bérbe adjuk az eladótér egy részét – összegezte a vezérigazgató.

Mint Matt Simister elmondta, tapasztalataik szerint a Tescót manapság a kedvező ár-érték arány mellett azért választják a magyar vásárlók, mert nagyon vonzó számukra az F&F elnevezésű saját divatmárka is, amivel – eladási forgalmuk alapján – egyedülállók a magyar szupermarket- és diszkontpiacon.

A saját márkás termékek piacán is vezető szerepben lévő Tescóban nagyjából 33 százalék a lánc neve alatt futó termékek aránya – az Egyesült Királyságban ez az arány 50 százalék, vagyis Matt Simister szerint van még potenciál ezen a téren is. A saját márkás kínálat a vezérigazgató szerint ugyancsak hozzáadott érték a diszkontokkal versenyre kelt cég áruházaiban. – A Tesco magyarországi megjelenésekor és a kezdeti terjeszkedés során olyan óriási áruházakat akartunk építeni, ahol minden kapható egy helyen. Ma már a Tesco egy jó minőségű élelmiszerbolt, széles választékkal, ruha- és szezonális kínálattal, kiegészítő szolgáltatásokkal – foglalta össze.

– Nincs egyetlen kijelölt központunk. Pozsonyban, Prágában, Krakkóban és Budaörsön van egy-egy központi irodánk, amelyek közösen irányítják a visegrádi négy piacunkat, itt összesen 48 ezer munkatársunk van, közülük közel 16 ezer magyar – ismertette a vezető a multivállalat régiós működési hátterét.

– Mostanra az üzlet teljesítménye sokat javult, tavaly a magyar leányvállalat a nemzetközi Tesco-csoport többi tagjához mérten is jó eredményt ért el – húzta alá. Mint mondta, ennek köszönhetően tudták két lépcsőben is emelni a bolti kollégák bérét, fejlesztették a munkáltatói kultúrát, korszerűsítették a központi irodákat és egyre több, a munkatársak számára vonzó munkavállalói programot hirdetnek. – A rendszeresen végzett munkatársi felmérések szerint bár korábban voltak feszültségek a munkavállalók körében, mára sokkal jobb lett a munkahelyi atmoszféra nálunk – állapította meg a közép-európai üzletágat 2017 óta vezető vezérigazgató.

Annak kapcsán, hogy a korábbi időszakban a magyar piacon áruházbezárások, üzletágak megszüntetése, racionalizálás volt jellemző, amikor Nagy-Britanniában az anyavállalatnál egy könyvelési ügytől volt hangos a nemzetközi sajtó, a vezérigazgató leszögezte: a történtek kizárólag az egyesült királyságbeli vállalatot érintették. – Ma 204 boltunk van Magyarországon, és piacvezetők vagyunk. Az áruházbezárások az elmúlt időszakban főként a teljesen más piaci logika alapján működő Lengyelországban voltak drasztikusak. A cseh, a szlovák és a magyar piacon nagyon erős és egészséges működésű áruházaink vannak, erős pozíciókkal, profitábilis működéssel.

A lengyel vonalon alapvetően jóval kisebb, mindössze négyszázalékos az ottani kiskereskedelemben a részesedésünk, a verseny viszont a többi országhoz képest erősebb. Összehasonlításképpen: Magyarországon a Tesco piaci részesedése több mint 15 százalék, az összes szereplő közül a legnagyobb – mondta Matt Simister.

Aláhúzta: 2015 óta zajlik a hipermarketek átalakításának előkészítése, illetve lebonyolítása. A stratégiának az lett az eredménye, hogy a 2017-es 0,9 százalékról mostanra 3 százalékra nőtt a cég nyereségessége, a forgalom pedig 77-ről 186 millió fontra emelkedett, ami kiemelkedő a többi leányvállalathoz képest. A globális hullámvölgy után egyébként a 2018–2019-es üzleti év második fele volt az első olyan üzleti fél év, amikor a Tesco-csoport összes piaca egyszerre nyereséget tudott termelni.

– Stratégiai partnerünk, a magyar kormány számára is pozitív, hogy alapvetően a vásárlói élmények javítására törekszünk, aminek érdekében komoly befektetéseket hajtunk végre a magyar piacon – fejtette ki Matt Simister. – Ezt tapasztalataink szerint a gazdasági, törvényi környezet jellemzően támogatja, ezért a szándékunk az, hogy még több befektetést hajtsunk végre az országban. Azt azonban nem tervezzük, hogy komplett cégeket vagy üzletágakat vásároljunk fel.

Együttműködésünk más vállalatokkal a partnerségről szól, összefogásról az üzlet és a vásárlók érdekében – utalt a Media Markt áruházlánccal közös üzletre, amelynek keretében kilenc hipermarketben adtak bérbe belső tereket az elektronikai termékek árusítására.

– Nincs szó fúzióról – mondta a régiós igazgató. Úgy folytatta, nem gondolkodnak új áruházak nyitásában sem, nem akarnak ilyen módon tovább terjeszkedni Magyarországon. – Növekedni viszont szeretnénk. Jelenleg a magyar lakosság 75 százalékát érjük el, ez az arány magas. Emiatt nem újabb áruháznyitásokra van szükség, hanem arra, hogy a meglévő eladótereket fejlesszük, a vásárlói élményt jelentősen javítsuk.

Egész Európában tendenciává vált, hogy a korábban túl sok üzletet nyitó kiskereskedők sorra húzzák le a rolót. A tradicionális áruházak eltűnését az internetes kereskedelem térhódítása is előidézi. Változik a piac, változnak a vásárlói szokások – jegyezte meg, hozzátéve: az online élelmiszer-kereskedelemben is a legnagyobbak hazánkban, internetes áruházukban másfél millió háztartás vásárol. Ebben az üzleti évben már várhatóan nem lesz veszteséges ez az üzletág, megtalálták a fenntartható működési modellt.

– Úgy gondoljuk, a mai gazdasági-adózási környezetben lehet eredményesen kereskedni az országban. Volt idő, amikor kevésbé érezték jól magukat a multivállalatok – idézte fel a vezérigazgató. Abban az időszakban a részvényesek aggodalmukat fejezték ki a Tesco magyarországi tevékenységével kapcsolatban.

– Az elmúlt években viszont Szijjártó Péter külügyminiszter támogatásával egy jóval közelebbi és erősebb kapcsolatunk alakult ki a magyar kormánnyal, amit nagyon nagyra értékelünk. Ennek az erősebb együttműködésnek köszönhetően van bizalmunk arra, hogy befektessünk a magyarországi áruházainkba – fogalmazott Matt Simister. – 2009 óta 230 milliárd forintnyi adót fizettünk be a magyar költségvetésnek, áfával együtt 577 milliárd forint volt a hozzájárulásunk.

Az elmúlt tíz évben 180 milliárd forintot invesztáltunk a magyar piaci jelenlétünkbe. A Magyarország iránti elkötelezettség egyik bizonyítéka az is, hogy a Tesco Budapestre hozta az új üzleti és technológiai szolgáltatások központját.

A döntéssel a folyamat végére nyolcszáz új, hozzáadott értékű munkahely jön létre Magyarországon. Hozzátette, hogy a Tesco döntésében meghatározó szerepet játszott a magyar kormány befektetőbarát hozzáállása és az ország gazdasági teljesítménye.

(Magyar Nemzet, 2019. július 23., Thurzó Katalin írása)

A Tesco pénztáros nélkül fog dolgozni

A Tesco hamarosan száműzi a pénztárakat.

A brit Tesco lesz a következő kereskedelmi bolthálózat, amely pénztár nélkül fog működni, írja az Origo. Az áruházlánc célja a korszerűsítéssel felzárkózni a versenyben az Amazon Go pénztár nélküli üzletekhez.

Az Egyesült Királyság legnagyobb élelmiszer-áruházlánca már kérte az izraeli technológiai startup, a Trigo Vision segítségét, amely a közelmúltban 7 millió dolláros (nagyjából 2 milliárd forintos) befektetést kapott a pénztár nélküli technológia további fejlesztésére.

A Trigo Vision már kifejlesztette az Amazon Góhoz hasonló pénztár nélküli rendszert,

amely a kamerák és a gépi tanulás segítségével automatikusan követi az ügyfelek vásárlását, és hozzáadja a kiválasztott termékeket egy virtuális kosárhoz.

Az ügyfelek megadják a fizetéshez szükséges adataikat a Tesco mobilalkalmazásában, így a fizetés automatikusan lezajlik, ahogy a vásárló kilép a boltból.

Ezt a technikát nemrég be is mutatta a Tesco. Az áruházlánc emellett szállító robotokat is tesztel, hogy felvehesse a versenyt az Amazonnal, amely a következő néhány évben jelentősen kiterjesztené az Amazon Go márkára hallgató élelmiszerbolt-hálózatát, 2021-re mintegy 3000 üzletet nyitva,beleértve az Egyesült Királyságban nyíló boltjait is.

(Origo, 2019. július 2.)

Tesco: megdobta a nyereségét

Több mint a harmadával javult a legnagyobb brit kiskereskedelmi hálózat, a Tesco eredménye a 2018-2019-es pénzügyi évben.

A cég közép-európai részlege különösen jól teljesített: a térségi Tesco-hálózat eredménye jóval több mint 50 százalékkal nőtt, írja a Napi.hu.

A Londoni Értéktőzsdén április 10-én közzétett 74 oldalas előzetes beszámoló szerint a kivételes tételek előtt számolt csoportszintű működési eredmény jelenlegi árfolyamon mérve 34 százalékkal 2,2 milliárd fontra (823 milliárd forintra) emelkedett az egy évvel korábbi 1,6 milliárd fontról - írja az MTI.

A csoportszintű értékesítés a 2017-2018-ban mért 51 milliárd fontról 11,5 százalékkal 56,9 milliárd fontra nőtt.

Az előzetes eredményjelentés szerint a Tesco közép-európai hálózatának külön mért éves eredménye folyó árfolyamon kalkulálva 56,3 százalékkal, 119 millió fontról 186 millió fontra (csaknem 70 milliárd forintra) emelkedett a cég 2018-2019-es pénzügyi évében.

Miközben az anyacég jelentős forgalom- és nyereségnövekedést ért el, a magyar Tescónál csökkent a forgalom. A régiós leányok össznyeresége viszont jelentősen nőtt.

A részletes beszámolóban szerepelnek a több mint 200 bolttal rendelkező magyar leányvállalat bevételei. A magyar Tesco a februárban zárult pénzügyi évben összesen nettó 574 milliárd forintos árbevételt ért el, ami némileg elmarad az előző üzleti évben elért 577 milliárd forinttól. Ez azt jelenti, hogy forintban számolva fél százalékkal mérséklődött a magyarországi Tesco bevétele. A magyar leánynál rosszabbul járt a lengyelországi Tesco, a nettó árbevétel ott közel 10 százalékkal 9,6 milliárd zlotyra csökkent. Szintén csökkent a szlovák Tesco forgalma: 2 százalékkal 1,4 milliárd euróra. A csehországi Tesco-lány árbevétele 1 százalékkal 43,3 milliárd koronára csökkent.

Bár a kelet-európai leánycégeknél csökkent forgalom, az összesített nyereségük növekedett egyszeri tételek 186 millió fontra (70 milliárd forint), azaz 56 százalékkal nőtt. A cég kommentárja szerint az eredménynövekedés részben annak köszönhető, hogy a kevésbé jövedelmező termékek forgalmazását visszafogta a cég, emellett a régióban csökkentette a cég a működési költségeket és kevesebbszer változtatott árat a cég. A lengyel piacon pedig a racionalizálás keretében 62 üzletet zárt be a boltlánc.

(Napi.hu, 2019. április 11.)

Tovább karcsúsíthat a Tesco

Magyarországon is.

Várhatóan Magyarországon is folytatódik a Tesco anyavállalatánál nemrég elrendelt drasztikus racionalizálás, ami az aktuális pénzügyi év február végi zárásával születő eredményektől függhet. Hazánkban is van néhány áruház, amely veszteségesen működik, és még mindig nagy terhet jelent a multicégnek a munkaerő költsége – tudta meg a Magyar Idők londoni forrásból. Itthon a győri bérszámfejtők sztrájkbizottsága a hónap végén ül tárgyalóasztalhoz a munkáltatóval, eközben figyelemre méltó, hogy több áruházlánccal ellentétben január végén még nem született megállapodás a 2019-es bérekről. A Tesco lapunkkal azt közölte: boltjaikkal alkalmazkodniuk kell a vásárlói szokások változásaihoz.

Még mindig nem született egyezség mintegy 16 ezer munkavállaló esetén a Tesco áruházláncnál a 2019 januárjától esedékes béremelésekről, a folyamatban lévő tárgyalások állásáról a titoktartási nyilatkozatot tett szakszervezetek sem nyilatkoznak. A cég megkeresésünkre annyit közölt: jelenleg is tart a Tesco, a Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezete és a Kereskedelmi Dolgozók Független Szakszervezete közötti tárgyalás a béremeléssel kapcsolatban. Egyetértés van abban, hogy az egyeztetések során a munkavállalók érdekeit és az áruházlánc hosszú távú, sikeres magyarországi működését tartják szem előtt – jelezték, hozzátéve: csak a tárgyalások lezárása után adnak tájékoztatást, részinformációkat a nyilvánossággal nem osztanak meg.

A Magyar Idők úgy értesült, noha több nagy kereskedelmi versenytárs már bejelentette az idei áruházi fizetéseket, ami a munkaerőért folytatott versenyben előnyt jelent, a Tescónál nem véletlen a szokatlanul kései döntés. Az elhúzódó folyamat összefüggésben állhat ugyanis a hétvégén Nagy-Britanniában kiszivárgott információkkal.

A Daily Mail megírta: brit iparági források szerint mivel a menedzsment nincs megelégedve a pénzügyi eredményekkel, radikális átalakításra készülnek az anyaországban, ahol lényegében diszkontosítják a hipermarketeket a kiszolgálópultok megszüntetésével, ami 15 ezer fő leépítésével jár. Az anyavállalat belső köreiből azonban megtudtuk: nem csupán a szigetországban vált kívánatossá a vállalat működésének racionalizálása, hanem csoportszinten is.

Január közepén a Businessinsider.com üzleti hírportál megírta: 32 hipermarketet zárnak be hamarosan a nem jövedelmező lengyelországi piacon, miután a 2018-as nyár vége óta eddig már 14 ottani üzletre került lakat. Noha a Tesco, a londoni tőzsdén közzétett jelentések szerint, az erőteljes lakossági fogyasztásnak köszönhetően tavaly eredményes időszakot mondhatott magáénak, a diszkontok növekvő túlsúlya miatt Magyarországon is akadnak veszteséges áruházak. Ezek további üzemeltetésére több forgatókönyv is szóba jöhet, attól függően, hogy milyen végeredménnyel lát napvilágot a február 28-án záruló üzleti év, valamint csoportszinten és külön az anyavállalatnál ez miként befolyásolja a jövedelmezőséget – jelezte londoni forrásunk.

Úgy tudjuk, a MediaMarkt műszaki üzletlánccal tervezett együttműködés, amelyre a múlt héten bólintott rá a Gazdasági Versenyhivatal, a jövőben azt eredményezi, hogy a Tesco kilenc áruházának csökken a belső eladótere, helyükre a másik lánc árusítóhelyei kerülnek. A változtatásokra, a hivatalos indokok szerint, a munkaerőhiány miatt kellett sort keríteni. Ugyanakkor, mivel egyébként is magas a vállalat bérköltsége, forrásaink szerint a néhány éve még 20 ezer magyarországi munkavállalóból mára maradt 16 ezres dolgozói állományt tovább karcsúsítanák hazánkban.

Amennyiben az üzemeltetés nem válik nyereségesebbé, a több mint kétszáz bolt egy részét bérbe vagy eladnák, valamint a nettó eladóteret szűkítenék tovább, ahogy az a vásárlók számára is jól látható módon zajlik 2015 januárja óta, amikor 13 veszteséges hazai üzletet szüntettek meg. Az első drasztikus lépést – amely illeszkedett ahhoz, hogy az anyavállalat a 2015/2016-os pénzügyi évében 405 milliárd forinttal fogta vissza a kiadásait – több hasonló változás követte Magyarországon, például az optikai üzletág, a mobilszolgáltatás megszüntetése, a pékségek és vevőszolgálatok leépítése, az árusítópolcok szűkítése, az üzletrészek bérbeadása más kereskedők számára.

Legutóbb, tavaly decemberben az eddig a Győrben lévő, társadalombiztosítási és bérszámfejtéssel foglalkozó irodaközpont bezárását jelentették be, amelynek utódjaként egy, a fővárosban létrejövő, ám négy ország ügyeit már összevontan ellátó centrum jön létre. A munkájuk ellehetetlenülése miatt 40 győri szellemi foglalkozású dolgozó sztrájkhelyzetet hirdetett több követeléssel, amelyre reagálva a cég a hónap végére adott tárgyalási időpontot a sztrájkbizottságnak.

A Tesco Magyar Idők kérdésére adott válaszából nem derül ki egyértelműen, várhatók-e további átalakítások a lánc itteni működésében. Mint írták, folyamatosan arra törekednek, hogy javítsák a vásárlói élményt. A 2018-as évben is számos hipermarketet és kisebb alapterületű áruházat újítottak fel, ezek közül is kiemelkedett a celldömölki üzlet modernizálása. – Ezt a munkát 2019-ben is folytatjuk, hiszen a vásárlói szokások és igények folyamatosan változnak, így a Tesco üzleteinek is az új fogyasztói attitűdök mentén, azokat támogatva, azokhoz alkalmazkodva kell változniuk – közölte a multivállalat.

(Magyar Idők, 2019. január 29.)

A lengyel boltzár lehúzta a Tescot

Eredmény van, de a lengyelek vasárnapi boltzárja lefaragott belőle. Lengyelben veszteséges a Tesco.

Nőtt a Tesco eredménye a cég 2018-2019-es üzleti évének első felében, de a közép-európai üzletág valamelyest visszaesett, mindenekelőtt a vasárnapi nyitva tartás lengyelországi szabályozásának módosulása miatt, írja a Napi.hu.

A legnagyobb brit kiskereskedelmi hálózat a Londoni Értéktőzsdén (LSE) 2018 szeptember 3-án közzétett köztes beszámolója szerint az augusztus 25-én zárult 26 hétben 933 millió font (több mint 340 milliárd forint) csoportszintű eredményt ért el, 24 százalékkal többet, mint a korábbi üzleti év hasonló időszakában. Az így kimutatott eredmény az előző pénzügyi év első felében 759 millió font volt.

A közép-európai részleg - napi árfolyamon átszámítva - 59 millió fontnak megfelelő működési szintű eredményt ért el a kivételes tételek kiszűrése után, ez 3,3 százalékos csökkenés éves összevetésben.

A Tesco hangsúlyozta, hogy a régióban Lengyelország az egyetlen veszteséges piaca, amely önmagában 32 millió font mínuszt jelentett térségi eredményében.

(Napi.hu, 2018. október 3.)

Azért nehéz lesz egyhamar utolérni a Tescot

Vallott 2017-ről a legnagyobb magyarországi áruházlánc. Árbevétele ugyan zsugorodott, de a költségeit megfogta. Bért neki is kellett emelnie, de a létszámot lejjebb faragta, a kisebb alapterülethez is igazítva. Az eladói, árufeltöltői, raktárosai bérét 18%-kal emelte.

A Tesco a 2018. februárjának végén zárult üzleti évében 623 milliárd forint árbevételt könyvelt el (ez nettó, áfa nélkül). Ez összességében 2%-os csökkenés, aminek felét a belföldi értékesítés, másik felét pedig az export zsugorodása vitte el.

A belföldi árbevétel csökkenése összefügg azzal is, hogy a Tesco csökkentette áruházaiban a saját tevékenységének a területét, így többet adott bérbe. Ezzel, a kisebb alapterületű értékesítéssel a diszkontok irányában karcsúsodott a cég (tettek már ilyet a hipermarketek korábban is, például amikor néhány évvel ezelőtt a polcmagasságot csökkentette az eladótérben az Auchan és a Tesco is, mindez egyébként a kisebb költséggel járó készletcsökkentést is jelenti, hiszen kevesebb árut pakolnak ki).

A Tesco beszámolója jelzi is ezt az irányt, mivel megjegyzik benne, hogy a hipermarket csatorna piaci részesedése némileg csökkent, míg a szupermarketek forgalma tovább növekedett. (A szupermarketnek nevezett csatorna ugyanúgy kisebb alapterületű boltokat jelent, mint a diszkont, elég a Tesco Expressz-re gondolni.)

Kínosan ügyelt a Tesco a költséggazdálkodására, hiszen az árubeszerzése ugyanannyival csökkent, mint az értékesítése (13-13 milliárd forinttal). Csökkent például az anyagköltségek között elszámolt reklámköltség, a korábbi 15 milliárd forintról 14 milliárd forintra.

Nem derül ki ugyanakkor a beszámolóból, hogy mennyi volt a webértékesítés: érdekes módon ezt több webáruház titkolja, de nyilván növekedett a Tesconál, hiszen nőtt a kiszállítás köre és az átvevőpontok száma is. A blokkk.com becslése szerint ez 10 milliárdos nagyságrendű lehet a Tesconál.

Az egy főre jutó forgalomban tartja formáját a Tesco, sőt, javított is rajta valamennyit. 2017-ben ez a mutatója 39 millió forint volt, korábban 37 millió (így 2017-ben a Spar előtt zárt 2 millió forint különbséggel).

	2015	2016	2017
árbevétel	614	636	623
árrés	174	185	185
eredmény	13	51	17
Elektronikus Beszámoló Portál, érték: milliárd forint, árbevétel: nettó, eredmény: adózás utáni, 2017. március 1 - 2018. február 28.

A Tescos bérek is nőttek 2017-ben

Az átlagjövedelmet nézve 12%-kal emelkedtek a javadalmazások a Tesconál 2017-ben. Ez jelentős növekedés. Igaz ugyanakkor, hogy a létszám csökkent ebben az üzleti évben, ami feltehetően a kisebb működési területtel is összefügg. Nincs információ ugyanakkor arról, hogy a külső, kölcsönzött munkaerő hogyan változott, a szakszervezet ezt piszkálta is a sztrájk idején.

A fizikai dolgozók bérét nézve a teljes munkaidősök havi átlagjövedelme 205 ezer forint volt havonta. Ez a bűvös 200 ezer forintos határ felett van már, az ágazati átlagnál is magasabb. És jókora emelkedés a korábbi év 173 ezer forintos átlagához képest, hiszen 18%-os növekedést takar:

	2015	2016	2017
bérköltség, személyi jellegű kifizetések, érték: milliárd forint	45,7	47,7	49,7
fizikai teljes munkaidős	.	20,2	21,9
fizikai részmunkaidős	.	3,3	4,0
létszám	18.082	17.244	16.067
fizikai teljes munkaidős	.	9.707	8.884
fizikai részmunkaidős	.	2.806	2.714
átlagjövedelem (teljes állomány), forint/hó	211	231	258
Elektronikus Beszámoló Portál, létszám: átlagos statisztikai, bérköltség, személyi jellegű egyéb kifizetés: bérjárulékok nélkül, átlagjövedelem: forint/hó, teljes- és részmunkaidős, szellemi, fizikai együtt

(blokkk.com, 2018. július 31.)

A cseheknél kurtítja a nyitvatartást a Tesco

A Tesco rövidítette a nyitvatartási idejét a Cseh Köztársaságban.

Sok áruházat, amelyek jelenleg éjfélig tartanak nyitva, este 10 órakor be fognak zárni - írja a Napi.hu a novekedes.hu nyomán.

A Cseh Köztársaság nagy szupermarketjei súlyos munkaerőhiánnyal küzdenek. A Novinky.cz honlap szerint a kialakult helyzet arra kényszerítette a brit szupermarket-láncot, hogy csökkentse a boltok nyitvatartási idejét. A Tesco közlése szerint este 10 óra után egyébként sincs már sok vevőjük.

Az egyik olyan szupermarket, amelyet nem érintett a dolgozók elvándorlása, a német kiskereskedelmi lánc Lidl, amely állítólag a legtöbbet fizető hálózat az országban. Márciusban a Lidl alkalmazottai átlagos havi fizetését 28 ezer cseh koronára emelte. Prágai üzleteiben a kezdő fizetés több, mint 29 ezer korona (mintegy 365 ezer forint). A lánc szerint ez az oka annak, hogy nekik alig jelent gondot a munkaerő-hiány.

A Tesco decemberben jelentett be egy 17 százalékos béremelést, de alkalmazottainak fizetéséről nem volt hajlandó tájékoztatást adni. A Lidl az egyetlen üzletlánc az országban, amely nyilvánosságra hozta az általa fizetett béreket.

Diszkonttal vágna vissza a Tesco

Diszkontokat nyit a Tesco a brit piacon az Aldi és a Lidl ellen. És lehet, hogy a Sainsbury lenyomja a Tescot.

Váratlan lépésre szánta el magát a Tesco - egyelőre csak hazai piacán, írja a Napi.hu. A cégre egyre nagyobb piaci nyomás nehezedik, ezért úgy döntött, saját pályájukon veszi fel a versenyt a brit kiskereskedelemben még mindig új jövevénynek számító német konkurenseivel.

A Tesco Plc. elkezdte kiépíteni saját új diszkontláncát, amivel az eddigi legkeményebb választ próbálja adni arra a kihívásra, amelyet az Aldi és a Lidl megjelenése okozott Nagy-Britannia kiskereskedelmi piacán - derül ki a Bloomberg beszámolójával. A szigetország legnagyobb áruházlánca már feladta az álláshirdetéseket, amelyekkel új boltjaiba keres embereket.

Az első két áruházat az Anglia északkeleti részén lévő Imminghamban, valamint a Londontól 130 kilométerre lévő Chatterisben nyitják meg - derül ki a Linkedln közösségi portálon feladott hirdetésekből. Ezeken a helyszíneken még a cég nagy sikereinek éveiben vettek ingatlanokat, azt megelőzően, hogy Dave Lewis 2014-ben átvette volna az akkorra már nagyon nehéz helyzetbe jutott cég irányítását. Azóta üresen állnak.

A Tesco azon a területen, a kemény diszkontok piacán akar szembeszállni az Aldival és a Lidllel, amelyen azok a legjobbak - értékelte a fejleményt Dusan Milosavljevic, a Berenberg bank elemzője. Szerinte a cégnek nagyon okosan kell fellépnie, mert ha félszívvel, vagy kísérleti jelleggel próbálkozik a hard diszkontok világában, akkor nagyot fog bukni.

A brit cég új stratégiája világosan mutatja, milyen erős nyomás alá jutott a 2008-2009-es pénzügyi és gazdasági válság, valamint az Aldi és a Lidl megjelenése nyomán. Ez a két tényező irtózatos árversenyt indított el a kiskereskedelemben, ami leradírozza a cégek profitrátáját.

Emellett újabb pofon a Tesconak, hogy egyik versenytársa, a Sainsbury Plc kész lenne megvásárolni az amerikai Walmart Inc. Asda néven futó brit hálózatát tízmilliárd dollárért. Ha ez a cégegyesülés megvalósulna, akkor a szigetország legnagyobb kiskereskedője jönne létre, megfosztva a Tescót ettől a megtisztelő címtől.

Sajtótalálgatások szerint az új diszkontláncot Jack's-nek keresztelnék a Tescót megalapító Jack Cohen után. Az első üzletek várakozások szerint szeptemberben nyithatják meg kapuikat. Eközben az Aldi és a Lidl már a brit áruházi piac 13 százalékát birtokolja - derült ki friss piackutatási adatokból.

Rövid időn belül ez lesz a második új formátum a Tesco életében. Nemrégiben vették meg a Booker nagykereskedőt és megnyitották a Char Central outleteket, amelyek egyedi jellemzője, hogy a szokásosnál nagyobb mennyiséget kínálnak a vevőknek. Ezzel a profi vendéglátósokat és a családokat célozták meg, amelyek készek nagyobb tételben megvásárolni, amire szükségük van. A francia Carrefourral pedig közös beszerzési lánc létrehozásáról állapodtak meg.

(Napi.hu, 2018. július 23.)

Tovább faragja az alapterületét a Tesco

Jönnek az új bérlők sorra.

Két Tesco-egység megújult a közelmúltban, új bérlők is érkeztek, köztük az egyik rivális Auchan leányvállalata, írja a Napi.hu.

Korszerűsítette a nyíregyházi és kecskeméti áruházait a Tesco. A két boltra 1-1 milliárd forintot költött a cég, a felújítás keretében pedig új hűtési rendszert, frissáru pultokat, valamint új ruházati és háztartási osztályt kaptak az áruházak.

A felújított kecskeméti és nyíregyházi Tescókba új bérlők is jönnek. A kecskeméti áruházban a H&M ruházati cég és a CCC cipőboltlánc nyit üzletet. Nyíregyházán pedig az újonnan megnyílt Reno cipőbolt mellé egy Rossman és egy Decathlon érkezik.

A Decathlon megjelenése annyiban érdekes, hogy a sportboltláncnak ugyanúgy a francia Mulliez család a tulajdonosa, mint a Tesco egyik legnagyobb riválisának, az Auchan-csoportnak.

A Tesco egyébként 2018-ban folytatja a boltok korszerűsítését, az jelenleg - zavartalan nyitvatartási idő mellett - folyik a budaörsi és a csepeli egység felújításával.

(Napi.hu, 2018. április 24.)

Belenyalt a finom fagyiba a Tesco

Nyereséges lett. A magyar Tesco is menne, de nem nőtt a bevétele. Tovább faragják az alapterületet - minek is annyi a jó pénzhez.

Jól halad a Tesco szekere, nál, teljesülhetnek a középtávú célkitűzések, áll a brit kiskereskedelmi óriás éves jelentésében, írja az Portfolio. A bevételek enyhe emelkedése mellett a társaság profitja kétszámjegyű ütemben nőtt, és ismét elkezd osztalékot fizetni a cég. Az üzletek átalakítása tovább folytatódik, jelentős mértékben csökkenhet itthon is az üzletméret. Most boltbezárásokat nem jelentett be a Tesco.

Nem túl barátságos piaci környezetben próbál talpra állni a Tesco. A német diszkontláncok miatt erős a verseny a legfontosabb európai piacain, ráadásul a kiskereskedelem hagyományosan alacsony arányú profitot hozó iparág, mérsékelt bevételnövekedési lehetőségekkel. A Tesco helyzetét az elmúlt években könyvelési botrányok nehezítették, az erős verseny közepette pedig volt olyan év is, amikor veszteséges volt a cég.

Végül a javulást célzó intézkedések, egyes új szolgáltatások, mint az online vásárlás és a házhozszállítás hatásai már érződnek: a 2018 február végén zárult pénzügyi évben a bevételek nőttek, a profit pedig több mint 20 százalékkal ugrott meg.

A 2017/2018-as pénzügyi év legfontosabb számai:

51 milliárd font bevétellel zárta az évet a Tesco (üzemanyagok nélkül), ami 2,3 százalékkal magasabb az előző évinél
az összehasonlítható alapon számolt (like-for-like) bevételek kilenc negyedéve folyamatosan növekednek
a bevételek emelkedését a friss élelmiszerek értékesítéseinek erősödésével hangsúlyozza a Tesco
1,6 milliárd font működési eredményt ért el a Tesco a lezárt évben, ami 28 százalékkal (devizaárfolyamok változását kiszűrve 26 százalékkal) magasabb a bázisévnél
ez 3,2 százalékos működési eredményszintnek felel meg
a menedzsment középtávon 1,5 milliárd fontos költségcsökkentést határozott el a költségcsökkentési program indulásakor, eddig ebből 820 millió font teljesült
az adózás előtti eredmény (egyszeri tételekkel) 1,3 milliárd fontra emelkedett a 2017-es 145 millió fontról
a hitelállomány csökkent, a tavalyi 3,7 milliárd fontról 2,6 milliárd fontra
már a pénzügyi év lezárása után, március 5-én lezárult a Booker 4 milliárd fontos felvásárlása
folytatódott az ingatlanok eladása, 290 millió fontnyi értékű ingatlantól vált meg a cég, összesen 109 darabot adtak el.

A javuló eredményeknek és a csökkenő eladósodottságnak köszönhetően a Tesco újra kezd osztalékot fizetni, amit a rendkívüli intézkedések keretében függesztettek fel 2015-ben.

A menedzsment megerősítette a korábbi célkitűzést, miszerint középtávon 1,5 milliárd fontos megtakarítást érhetnek el, 2019/2020-ra pedig 3,5-4,0 százalék közé emelkedhet a működési eredményszint.

Szorgoskodik a magyar Tesco

A Tesco számára a saját hazai piaca a legfontosabb, bevételeinek 75 százaléka származik az Egyesült Királyságból. A magyar piac az ötödik legnagyobb a földrajzi térségek szerint, a február végén zárult pénzügyi évben a csoportszintű bevétel 3 százaléka származott Magyarországról.

Fontban kifejezve 3 százalékkal nőtt a lezárt pénzügyi évben a magyar Tesco éves bevétele, ez azonban a devizaárfolyam-változások számlájára írható. A forintban számított bevétel 3 százalékkal volt alacsonyabb a magyar tevékenységeknél, mint egy évvel korábban.

Világszerte folytatódik az üzletek átszervezése a költségcsökkentés érdekében, különösen Közép-Kelet-Európában. A régióban 28 üzletet zártak be az elmúlt egy évben és mindössze kettőt nyitottak. Magyarországon 206 üzlet van, 2017-ben ez nem változott, viszont az üzletek összesített területe több mint 5 ezer négyzetméterrel csökkent.

A Tesco Europe egy évvel ezelőtt kinevezett vezérigazgatója korábban elmondta, hogy a vásárlói igények alapvetően megváltoztak, kevesen szeretnek a hatalmas áruházakban bolyongani. Egyre sűrűbben, mind kisebb kosárértékkel vásárolnak az emberek a hipermarketekben is.

Hozzátette, hogy a stratégia része ennek megfelelően a hipermarketek átalakítása és a legnagyobb egységeket már évek óta formálják át, csökkentik a vásárlótér méretét. A budaörsi áruház mérete 15 ezerről 10 ezer négyzetméterre zsugorodott és a legtöbb nagyáruház esetében 6 ezerig szeretnének lemenni, leginkább úgy, hogy külső bérlőkkel kötnek megállapodásokat, akik boltokat nyitnak.

Ez 2018-ban is folytatódhat, a Tesco előrejelzései szerint a 2018/2019-es üzleti év végére Magyarországon 6.496 ezer négyzetlábnyi területen működhetnek üzletek, ami 342 ezerrel (31 ezer négyzetméter) kevesebb, mint a jelenlegi. Ennek nagy része nem tűnik el, hanem más célra lesz hasznosítva az előzetes éves jelentésben található táblázat szerint. 28 ezer négyzetláb (2.600 négyzetméter) terület lesz, amit bezárnak, ez elméletben lehetne akár egy-két kisebb üzlet is, de egyelőre újabb üzletbezárásokat nem jelentett be a magyarországi Tesco.

(Portfolio, 2018. április 11.)

Átszervez a Tesco, megint

Újabb átszervezést jelentett be a Tesco. Nincs ebben semmi különös, de a Tesco az Tesco. A szakszervezetek azért csipkedik a dolgot, meg egymást.

Nagy baj lenne, ha egy vállalkozás nem követné figyelemmel, mikor mit kell változtatnia a talpon maradás érdekében, teljesen mindegy, hogy sarki fűszeres, vagy nagyáruház. Az eredmény, ha lesz, az majd úgy is igazol.

A Tesco "működésbeli változások a Tescónál" címmel adta közre közleményét, amiben természetesen a vásárlók még hatékonyabb kiszolgálása a kitűzött cél. Így egyes áruházakban változik a pékség és a frissáru pultok működése, valamint új pozíciókat hoznak létre és csökken a kereskedelmi területen dolgozó vezetők száma. A Tesco tájékoztatta kollégáit az őket érintő változásokról, valamint megkezdte velük az egyeztetést azzal a céllal, hogy a lehető legtöbben a Tescón belül folytassa karrierjét.

Egy kicsit részletesebben, újabb áruházak állnak át félkész termékek sütésére a helyben, belső pékségben gyártott termékek helyett, egyes frissáru pultokat pedig a jövőben külső partner fog üzemeltetni. Ezekre a lépésekre a változó vásárlói szokások és kollégák leterheltségének csökkentése miatt van szükség. Egységes lesz az éjszakai vezetői struktúra, közép-európai szinten azonos lesz a munkaszervezés. Minden nappali töltésű áruházban megszűnik az éjszakai specialista munkakör, ám ezzel egy időben létrejön a nappali szárazáru specialista pozíció. Két tucat áruházában (a 206 áruházból) csökken a kereskedelmi területen dolgozó vezetők száma.

Az MTI egy nappal beelőzte a Tesco hivatalos közleményét, részben a Magyar Idők, részben a Tescotól közvetlenül kapott információk nyomán. A Tesco eszerint arra törekszik, hogy az érintett munkavállalóinak a cégen belül találjon új munkakört, és a lehető legkevesebb dolgozót kelljen elbocsátani.

A tescos dolgokról általában jól értesült Magyar Idők február elsején azt írta, hogy napokon belül csoportos létszámleépítést jelenthet be a magyarországi Tesco, miután az anyavállalat utasítására Magyarországon is egyszerűsítik a vezetői szinteket a munkakörök összevonásával. A Nagy-Britanniában múlt héten bejelentett átalakítások - amelyek a globális hipermarketlánc költségcsökkentő törekvéseit támogatják - a leányvállalatokat is érintik, így például a Tesco Europa csoport részeként a magyarországi Tescókban is munkakörök szűnnek meg. Azonban nem csupán a hipermarketekben lévő ügyfélszolgálatok átalakítása következik, amely százas nagyságrendben érinti a közel 18 ezer fős dolgozói állományt a cégnél, hanem több feladatot is átalakítanak.

És a szakszervezetek

Több százra tehető azoknak a munkavállalóknak a száma, akik várhatóan nem fogadják el a Tescóban zajló szervezeti átalakításban a számukra felajánlott új munkakört, részben a munkabér változása miatt, részben pedig azért, mert az új pozíciójukban nem tudnak a szakmájukban dolgozni - mondta Bubenkó Csaba, a Kereskedelmi Dolgozók Független Szakszervezetének (KDFSZ) elnöke az MTI-nek. Az elnök szerint ez leginkább a pékségekben és az éjszakai beosztásban dolgozóknál lehet jellemző. A 3.000 négyzetméter és annál kisebb alapterületű áruházakban megszűnnek a pékségek, így például a pékek és dagasztók munkájára már nem lesz szükség. Ez a változás a KDFSZ elnöke szerint 200-300 ember munkáját érintheti.

Bubenkó Csaba arra hívta fel a figyelmet, hogy vannak a pékségekben olyan szakemberek, akik már évtizedek óta a ott dolgoznak, ezért inkább a végkielégítés lehetőségét használják ki. Ennek azért is nagy az esélye, mert a szakszervezeti vezető szerint más munkakörben nem tudnak számukra olyan bért ajánlani, mint amennyiért most dolgoznak.

A szervezeti átalakítások, amelyek főként a társaság kiadásainak csökkentésével, valamint az áruház hatékonyságának növelésével magyarázhatóak, nagy létszámban érintik az éjszakai műszakban dolgozókat is, akiknek ugyan a cég vélhetően felajánlja, hogy dolgozzanak inkább nappal, azonban ha ezt elfogadják, akkor az éjszakai műszakpótlék összegével csökken a bérük. Pozitívumként említette a vevőszolgálati pozíció-összevonást, az úgynevezett vevőszolgálati specialista munkakör kialakítását, amelynek betöltését béremeléssel motiválja a cég: a korábbi bruttó 197 ezer forinttal szemben 216 ezer forintot lehet keresni.

Karsai Zoltán, a Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezetének (KASZ) elnöke szerint is lesznek, akik nem fogadják el az új pozíciót, például a nyugdíj előtt állók, akik inkább a végkielégítést választják. Ugyanakkor a KASZ elnöke úgy látja, hogy a szervezeti átalakítások kedvező változásokat eredményeznek, példaként az éjszakai műszakban dolgozók helyzetét említette. A szakszervezet elnöke szerint az éjszaka dolgozók számára a nappali műszak választása még a műszakpótlék kiesése mellett is pozitívum, hiszen, "a váltás jót tesz az egészségüknek", az éjszakai munkavégzés ugyanis hosszú távon megterheli a szervezetet.

(Tesco, 2018. február 2., MTI, 2018. február 1., 2.)

Egymás tenyerébe csapott a Tesco és a szakszervezet

Megállapodott a Tesco a szakszervezetekkel a béremelésről és a létszámbővítésről.

A Tesco, a Kereskedelmi Dolgozók Független Szakszervezete (KDFSZ) és a Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezete (KASZ) közös közleményben ismertették, hogy a megállapodás a munkavállalók érdekeit és a hosszú távú, fenntartható fejlődést egyaránt szem előtt tartja, tartalmazza a bérnövekedéssel, valamint a munkaerővel és a toborzással kapcsolatos feladatokat, számol be a fejleményekről az MTI.

A Tesco a megállapodás szerint 2017. szeptember elsejétől - visszamenőleg - bruttó 179 ezer forintra emeli a havi bérminimumot. Minden teljes munkaidős, áruházi, valamint raktári munkatárs fizetése a cafetériával legalább bruttó 191 ezer forint lesz, ami kiegészülhet pótlékokkal és egyéb bérkiegészítéssel. Egy budapesti zöldségáru-feltöltő bére így például meghaladja majd a bruttó 220 ezer forintot.

A Tesco a most bejelentett, idei negyedik béremeléssel együtt az elmúlt két évben már közel 9 milliárd forintot költött bérfejlesztésre. Ezen felül az áruházlánc az év első fél évében több mint 150 millió forintot fektetett be 1.642 kolléga OKJ képzésébe.

Megállapodás született arról is, hogy mely területeken vesznek fel több száz munkatársat, továbbá melyek azok a területek, ahol hatékonyabb munkaszervezéssel jelentősen csökkenthető a munkavállalók terhelése.

Pártos Zsolt, a Tesco ügyvezető igazgatója kifejtette: a társaság továbbra is hisz a párbeszédben és bízik abban, hogy a szakszervezetek a munkavállalók képviseletében a jövőben is valódi partnerként működnek együtt a Tescóval. A szakszervezetek megerősítették, hogy a sztrájktárgyalások a megállapodással lezárultak, a sztrájkbizottságok működésüket befejezték. Bubenkó Csaba, a KDFSZ elnöke szerint a mostani béremelés eredményeként a kereskedelemben korábban nem tapasztalt mértékű béremelés valósult meg. Karsai Zoltán, a KASZ Tesco alapszervezet vezetője a megállapodást úgy értékelte, hogy a konstruktív egyeztetésnek ebben a formában igenis van értelme.

A szakszervezeti követelések elfogadása érdekében a KASZ és a KDFSZ szeptember 8-án 16 órától 24 óráig, szeptember 9-én pedig 10 órától 24 óráig tartott országos sztrájkot a Tescónál. Az áruházlánc korábbi közlése szerint szeptember 8-án a munkabeszüntetés miatt a Tesco áruházak 10 százaléka zárt be, a bezárt boltokkal együtt az áruházak 25 százalékában okozott valamilyen fennakadást a munkabeszüntetés. Szeptember 9-én este az országban működő összesen 206 áruházból 27 volt zárva, 12 hipermarket és 15 kisbolt nem tudta fogadni a vásárlókat. A szakszervezet tájékoztatása szerint mintegy 4000-5000 Tesco dolgozó vett részt a munkabeszüntetésben. A Tescónál a Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezetének 2500, a Kereskedelmi Dolgozók Független Szakszervezetének pedig mintegy 1000 tagja van.

(MTI, 2017. október 13.)

Gatyába rázta magát a Tesco

Jó tescos első félév: dörzsölhetik a tenyerüket a szakszervezetek? Az átszervezésben előrelépés, a nyereségben pedig kiugró mértékű javulás a közép-európai térségben.

A Tesco 2017-2018-as üzleti évének első feléről elkészített köztes beszámolója szerint a csoportszintű értékesítés éves összevetésben 3,3 százalékkal 25,2 milliárd fontra (csaknem 9 ezer milliárd forintra) emelkedett (a Tesco üzleti éve február végén fordul), írja az MTI. Az egyedi tételek nélkül számolt csoportszintű működési eredmény 759 millió font volt, a jelenlegi árfolyamon számolva 27 százalékkal magasabb, mint az előző üzleti év azonos időszakában.

A közép-európai részleg - napi árfolyamon átszámítva - 61 millió fontnak megfelelő működési szintű eredményt ért el. Ez 259 százalékos, 44 millió fontos emelkedés éves összehasonlításban.

A Londoni Értéktőzsdén közzétett 61 oldalas köztes beszámoló szerint a Tesco biztatónak tartja azt az előrelépést, amelyet a közép-európai piacon - Magyarországon, Szlovákiában, Csehországban és Lengyelországban - elért azóta, hogy a négy piacot egyetlen régiós körzetté vonta össze. A féléves eredményjelentés példaként említi, hogy a Tesco a szlovákiai Galántán új elosztó központot nyitott, amely mind a négy országot kiszolgálja.

A beszámoló szerint a cég javította közép-európai működésének hatékonyságát az egyes boltok szintjén és a térségi elosztó központokban egyaránt, és úgy látja, hogy sikerült javítania vonzerejét is ezeken a piacokon, különösen a magasabb minőségű termékek kínálatában.

Dave Lewis, a Tesco vezérigazgatója a féléves jelentéshez fűzve közölte: a cég továbbra is erőteljes ütemben fejlődik, az értékesítés és az eredmény egyaránt növekszik, a cég nettó adósságállománya pedig nem egészen a fele a gazdálkodási fordulat három évvel ezelőtti kezdetén mért szintnek. Lewis szerint a cég kínálata versenyképesebbé vált, és ennek eredményeként egyre többen vásárolnak a Tesco boltjaiban.

A Tesco a friss eredményjelentésben bejelentette, hogy három év után először ismét fizet osztalékot részvényeseinek.

Gatyába rázta magát a Tesco

A Tesco három éve több százmillió fontos eredmény-túlkönyvelési botrányba keveredett, és a botrány kirobbanása után, 2015 februárjában zárult teljes pénzügyi évről 6,3 milliárd font veszteséget jelentett. Ez volt a Tesco évszázados történetének eddigi legrosszabb éves eredménye, és a modern brit gazdaságtörténetben is az egyik legnagyobb éves céges veszteség. A könyvelési botrány kipattanása után lemondott a Tesco akkori vezérkara, és a 2014 őszén munkába állt új vezérigazgató, Dave Lewis teljes gazdálkodási fordulatot hirdetett meg. Ennek jegyében a cég már a botrány utáni naptári évben 53 veszteséges nagy-britanniai üzletet bezárt, törölte további 49 új, korábban tervbe vett nagyáruház felépítését, és eladta dél-koreai üzlethálózatát is. A Tesco a dél-koreai hálózat eladása után bejelentette, hogy ezzel lezárult nemzetközi érdekeltség-portfóliójának felülvizsgálata.

(MTI, 2017. október 4.)

Tescos sztrájk: a KDFSZ elnézte a naptárt

Szeptember 25-én két nyilatkozatot is tett a KDFSZ. Az elsőben hiányolta, a másodikban viszont elfogadta a Tesco bérjavaslatát és szakanyagát. Folytatódott a KDFSZ és a KASZ rugdalózása.

A Tesco szeptember 25-én juttatta el a társaságnál működő két munkavállalói érdekképviselethez, a Kereskedelmi Dolgozók Független Szakszervezetéhez (KDFSZ) és a Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezetéhez (KASZ) a korábban kért béremelésre és a létszámra vonatkozó jelentést, közölte a Tesco az MTI-vel. Az információt megerősítette Bubenkó Csaba, a KDFSZ elnöke és Karsai Zoltán, a KASZ sztrájkbizottságának az elnöke is.

A Tesco az MTI érdeklődésére kiemelte, hogy a dokumentumban üzleti titoknak minősülő információkat osztott meg a tárgyaló partnereivel, ezért a társaság a jelentés pontos tartalmáról részleteket egyelőre nem árul el.

A Tesco közleményében felidézték, hogy a cég és a szakszervezetek a 2017. szeptember 11-ei egyeztetésen abban állapodtak meg, a Tescónak szeptember 25-én éjfélig kell tájékoztatnia a munkavállalói érdekképviseleteket. A Tesco betartotta a megszabott határidőt - tették hozzá.

A KASZ az MTI-nek hétfőn eljutatott közleményében arról számolt be, hogy a Tesco a szakszervezeteknek eljuttatott jelentés szerint elfogadja a béremelésre vonatkozó szakszervezeti követeléseket és szeptember 1-től visszamenőleg bruttó 179.000 forintra emeli a legkisebb keresetű munkavállalók bérét. (Eddig ez a bér 176.000 forint volt.)

Ezen kívül a társaság elküldött még egy, a munkavállalói létszámra vonatkozó komplex anyagot is, ezt a szakszervezeteknek még át kell vizsgálnia, hiszen ez képezi a további tárgyalások kiindulópontját. A tárgyalások az eredeti megállapodás szerint, október 2-án, hétfőn folytatódnak - olvasható a KASZ közleményében.

Bubenkó Csaba, a KDFSZ elnöke az MTI érdeklődésére elmondta, hogy a Tesco a jelentésben a béremelésre tett javaslatot és a társaságnál dolgozók létszámáról adott információt, ugyanakkor megjegyezte, hogy a Tesco jelentésében a KDFSZ szerint a szakszervezetek 15 százalékos létszámemelésre vonatkozó sztrájkkövetelése nem teljesül.

Bubenkó Csaba korábban közölte: a Tescónál október elején folytatódnak a tárgyalások a sztrájk-követelésekről, a szakszervezetek addig nem szerveznek munkabeszüntetést. Arra kérték a Tescót, hogy szeptember 25-ig juttasson el a szakszervezeteknek egy olyan jelentést, amelyben a munkáltató tételesen beszámol a dolgozói létszámról az egyes áruházakra és munkaterületekre lebontva, valamint, hogy a cég álláspontja szerint hol van szükség létszámbővítésre. A szakszervezeti követelések közül kiemelte a 25 százalékos béremelést, a 15 százalékos létszámbővítést. A bérkövetelésről kifejtette, hogy a szakszervezetek a 2016. évi tescós bérek 25 százalékos emelkedését tartják szükségesnek, hogy a legalacsonyabb keresetű dolgozók fizetése is érje el a bruttó 180 ezer forintot. A szakszervezeti követelések elfogadása érdekében a KASZ és a KDFSZ szeptember 8-án 16 órától 24 óráig, szeptember 9-én pedig 10 órától 24 óráig tartott országos sztrájkot a Tescónál.

(MTI, 2017. szeptember 25.)

Rátenyerelt a sztrájkgombra a KDFSZ

Kitűzték az újabb lehetséges sztrájkidőpontokat a Tescónál októberre és novemberre. A cég ígért adatokkal késett, közben pedig gyümölcsöt, tortát, édességet osztogat. Bubenkó: kommunista időket idéz ez a taktikai fordulat.

A multicég a szeptember 25-i határidőig nem bocsátotta a szakszervezetek rendelkezésére a valós állapotot tükröző bolti létszámadatokat, tudta meg a Magyar Idők. A dolgozók szerint félő, hogy ismét időhúzásra játszik az első megmozdulás után stílust váltó munkáltató: újabban tortát és gyümölcsöt osztogatnak a háborgó állománynak. Készül a következő országos sztrájk stratégiája, amely a becslések szerint kétmilliárd forintnál nagyobb veszteséget is okozhat majd a Tescónak.

A Magyar Idők úgy értesült: mivel ismét bizonytalanná vált, egyrészt teljesül-e a jelenlegi 18,9 százalék helyetti 25 százalékos éves béremelés visszamenőleg szeptembertől, továbbá hogy a boltok méretével arányosan létszámbővítést hajtanak-e végre a láncnál, októberben és novemberben újabb szervezett munkabeszüntetésekre készülnek a tescósok. Már körvonalazódik a stratégia az agyonhajszolt dolgozók újabb törvényes akciójára, amely az ígéretesnek tűnő karácsonyi bevásárlási szezon elejére a korábbi kétmilliárd forint közeli veszteséghez képest még jobban fájhat a Tesconak.

– A dolgozók leterheltsége szélsőséges méreteket öltött, ami az iskolakezdés körüli bevásárlási időszakban már érezhető volt. Az év végi ünnepek biztos, hogy még nagyobb forgalmat hoznak, ami sürgetővé teszi a létszámhiány megoldását. A diszkontokhoz közelítő fizetésekkel bizonyára vonzóbb lenne a tescós állás a munkaerőpiacon, ezzel együtt legutóbb azt ígérték, jelentést kapunk az állomány pontos eloszlásáról, és ahol hiány mutatkozik, javaslatot tesznek a megoldásra – fejtette ki a Kereskedelmi Dolgozók Független Szakszervezetének (KDFSZ) elnöke. Bubenkó Csaba szerint azért is meglepő, hogy hetek óta nem küldik el a tényleges állapotokat mutató adatokat, mert egyébként naponta érkezik friss jelentés a cég központjába a bolti létszámról, a több műszakos áruházi foglalkoztatás szigorú előírásai miatt.

Bubenkó közölte, a tescósok egy része azért elégedetlen, mert ők kimaradtak a kötelező januári bérfejlesztésből, mivel a fizetésük korábban valamivel magasabb volt a minimálbérnél, és esetükben a cég egyáltalán nem nyúlt a zsebébe. A szakmunkás bérminimumot kézhez kapó dolgozók számára 2017-ben mintegy 30 ezer forintnyi emelés volt, a 2-3.000 foglalkoztatottat érintő összecsúszott bérek rendezését ugyanakkor nem tervezi a Tesco. – Éppen a bér- és a személyzeti, könyvelési, pénzügyi, beszerzési feladatokat ellátó irodisták azok, akik jelezték a szakszervezetnek, hogy ha újabb megmozdulás lesz, ők is készek a sztrájkra – jegyezte meg Bubenkó Csaba.

Remélik, hogy a jövő hétfőre tervezett tárgyalásig pótolja mulasztását a munkaadó, különben ismét előállhat a sztrájkhelyzet a multinál. A következő akciókat más forgatókönyv szerint tervezik megvalósítani, az áruházak több mint felét megbénító szeptember eleji sztrájk tapasztalataiból okulva még szervezettebb és meglepetésszerű lépések jöhetnek, amelyek biztosan megzavarják a rutinszerű működést.

Az érdekvédő arra is kitért, hogy míg a sztrájkot követő napokban több áruházban a vezetők igyekeztek megosztani az állományt a munkát beszüntetők és a sztrájkból kimaradók között, számos esetben negatív helyzetbe hozva az igazukért harcoló érintetteket, mára nagyot fordult a kocka.

A Tescónál újabban például bevezették a gyümölcsnapot hetente kétszer, ilyenkor minden áruházban dolgozó kolléga ingyen gyümölcshöz jut az ebédszünetben. Ehhez gyakran tortával, édességekkel, itt-ott borral kedveskedik a cég (blokkk.com: alkohol munkaidőben nem fogyasztható), miközben több fórumon folyamatosan azt közvetítik a munkavállalóknak, hogy a Tesco nagyon elégedett a munkájukkal

– Némiképp a kommunista időket idézi ez a taktikai fordulat, de mindig örülünk, ha a kispénzű áruházi dolgozókat pluszjuttatásban részesítik. Ettől függetlenül továbbra is érvényben van, hogy ha nem tudunk megegyezni a követelésekről, újra keményebb eszközökhöz kell nyúlni – fogalmazott a KDFSZ vezetője.

(Magyar Idők, 2017. szeptember 25.)

A KDFSZ hirtelen engedett húszezer forintot

Vagy nem. Bubenkó úr egyik nap 200 ezret, másik nap 180 ezret mond. Legkisebb fizetésnek. Elírás, vagy elszólás? Még mindig nem tudni, pontosan hányan sztrájkoltak szeptember 9-én és 10-én a Tescoban.

A KDFSZ elnöke szeptember 11-i nyilatkozatában, melyet az MTI adott közre, így fogalmaz: a szakszervezetek a 2016. évi tescós bérek 25 százalékos emelkedését tartják szükségesnek, hogy a legalacsonyabb keresetű dolgozók fizetése is érje el a bruttó 180 ezer forintot.

De hát ehhez képest szeptember 10-én, egy nappal korábban, ugyancsak az MTI tudósítása szerint, a következőket mondta: a szakszervezetek 25 százalékos béremelést követelnek és szeretnék elérni, hogy a legalacsonyabb béren foglalkoztatott munkavállalók fizetése is közelítse meg a bruttó 200 ezer forintot. A korábbi nyilatkozataiban is többször említette a 200 ezer forintos alapbért, mint célt.

Végül a különbség pontosan 20 ezer forint. Engedett a szakszervezet, elírás, vagy elszólás, azt még nem tudni.

A legkisebb Tesco alapbérek a következőképpen változtak egyébként 2016-tól a Tescoban:

2016 január	2016 július	2016 január	2016 július	2017 szeptember
129.000	143.700	161.000	165.000	176.000
Forrás: Tesco

Bárhogyan is számolunk, nem állnak össze a számok. 200 ezer forint akkor lesz 25%-os emeléssel az alapbér, ha előtte 160 ezer forint körül volt. A szakszervezeti bomba egyébként akkor robbant, amikor a Tesco a 2016 januári alapbért mindössze négyezer forinttal emelte júliusban, ami ugyebár önmagában valóban nem sok. De ha a 2016 júliusi - kerekítve - 144 ezer forinthoz mérünk, akkor azért emelt a Tesco rendesen egy év alatt, nyilván a minimálbér ugratás miatt is. Ez sem volt önmagában kevés.

Tehát a 25%-os emelés kétféleképpen jön össze. Ha a 2016 júliusi alapbérhez tesszük hozzá a 25%-ot, az 180 ezer forint. Ha a 2016 januári 161 ezer forinthoz tesszük hozzá, az 200 ezer forint. Mindkettő végeredmény elhangzott.

Egy biztos, Bubenkó úr most új számot dobott be, a az előző napokhoz képest.

A sztrájkolók számáról korábban még olyan nyilatkozat hangzott el, hogy az ezres nagyságrendű. Szeptember 11-én ez valamelyest pontosabbá vált, Karsai Zoltán KASZ sztrájkbizottság elnök szerint 4-5 ezer Tesco dolgozó vett részt a munkabeszüntetésben. Nos, ezen is lenne mit pontosítani, például hányan sztrájkoltak 10-én és hányan 11-én, közülük hányan mindkét nap. De nem célszerű kukacoskodni, egyszer talán lesznek pontosabb adatok is. Azt pedig el kell ismerni, hogy 4-5 ezer sztrájkoló nem kevés.

A további menetrend

A Tescónál október elején folytatódnak a tárgyalások a sztrájkolók követeléseiről, a szakszervezetek addig nem szerveznek munkabeszüntetést, számol be a legújabb fejleményekről az MTI. Bubenkó Csaba, a Kereskedelmi Dolgozók Független Szakszervezete (KDFSZ) elnöke az MTI-nek elmondta: a Tesco Global Áruházak Zrt. vezetése, valamint a cégnél működő két munkavállalói érdekképviselet, a KDFSZ és a KASZ (Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezete) képviselői október 2-án folytatják az egyeztetést. Ezt az információt a Tesco is megerősítette közleményében.

A szakszervezeti vezető az MTI-nek elmondta: arra kérték a Tescót, hogy szeptember 25-ig juttasson el a szakszervezeteknek egy olyan jelentést, amelyben a munkáltató tételesen beszámol a dolgozói létszámról az egyes áruházakra és munkaterületekre lebontva, valamint, hogy a cég álláspontja szerint hol van szükség a létszám bővítésére.

Bubenkó Csaba követeléseik közül kiemelte a 25 százalékos béremelést, a 15 százalékos létszámbővítést és a cégnél régóta dolgozó munkavállalók megbecsülését. A bérkövetelésről kifejtette, hogy a szakszervezetek a 2016. évi tescós bérek 25 százalékos emelkedését tartják szükségesnek, hogy a legalacsonyabb keresetű dolgozók fizetése is érje el a bruttó 180 ezer forintot.

A KDFSZ elnöke hangsúlyozta: a sztrájk lehetősége továbbra is fennáll, a sztrájkbizottságok működnek, de a szakszervezetek megállapodtak, hogy amíg zajlanak az egyeztetések, október 2-ig nem szerveznek munkabeszüntetést. Karsai Zoltán, a KASZ sztrájkbizottságának elnöke az MTI érdeklődésére mindezt megerősítve arról tájékoztatott, hogy a Tescónál működő szakszervezetek vezetőivel egyeztet majd szerdán videokonferencia keretében a Tesco közép-európai vezérigazgatója, aki Nagy-Britanniában a Tesco igazgatóságának is a tagja. A tárgyalás a magyarországi helyzet pontos bemutatását szolgálja - jelezte. Közölte, hogy KASZ, a KDFSZ és a munkáltató képviselői munkacsoportot alakítanak a sztrájk során kialakult - elenyésző számú - konfliktus vizsgálatára.

Karsai Zoltán tájékoztatása szerint mintegy 4.000-5.000 Tesco dolgozó vett részt a munkabeszüntetésben. (A Tescónál a Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezetének 2.500, a Kereskedelmi Dolgozók Független Szakszervezetének pedig mintegy 1.000 tagja van.)

(blokkk.com, forrás: MTI, 2017. szeptember 11.)

A KDFSZ is, a Tesco is titkolja, pontosan hányan sztrájkoltak

Gyorsmérleg: az első váratlan pofont a KDFSZ adta. Válasz: jött a Tesco-mentő diákmunka. Az új vásárlói szokás: figyeld a sztrájkhíreket! A többi boltos nagyon figyel. Úgy tűnik, a nagyláncok közül van, aki rosszabbul, vagy hasonlóan fizet, mint a Tesco, de ott valamiért nincs sztrájkfenyegetés.

Bubenkó Csaba szakszervezeti vezető szerint "ezres nagyságrendben" sztrájkoltak szeptember 9-én és 10-én a Tesco boltokban. A Tesco eddig nem hozott nyilvánosságra adatokat. El kell ismerni, jól időzített a szakszervezet a saját oldaláról, hiszen a sztrájk első napján egy óra felkészülési időt hagytak a Tesconak a délutáni bejelentést követően (három órakor szóltak, hogy négy órakor sztrájk). Sikerült is egy sor üzletet lebénítani olyannyira, hogy be kellett zárni. De a mérleghez hozzátartozik, :

	összes bolt	bezárt boltok száma
		összesen	ebből hipermarket
szeptember 9.	206, ebből 112 hipermarket	18	5
szeptember 10.		30/37	12

A bezárt boltok száma a Tesco sajtóhoz eljuttatott közleményeinek adata. A KDFSZ szerint vasárnap viszont 37 áruház zárt be a bezárás időpontja előtt.

A sztrájk legfontosabb mutatója az lenne, hogy szombaton és vasárnap hány munkaviszonyban álló dolgozó tette le a munkát. Ezt egyik fél sem árulja el, pedig a Tesco bizonyára látja a számokat, hiszen a sztrájkolókról pontos nyilvántartást kell vezetni.

Nyilván a hirtelenjében a sztrájk miatt beszervezett diákmunkásokról sincs adat, például nélkülük hogy állta volna a sarat a Tesco. Bár erre lehet abból is következtetni, hogy az első napon a lánc üzleteinek többsége működőképes maradt, másik oldalról viszont a második napra beszervezett diákmunkaerő tompította a sztrájk erejét. Ugyanakkor s szakszervezetnek több ideje maradt rászervezni a sztrájkra.

Mindenesetre a kereskedelempolitika összehangolásáért felelős miniszteri biztos is felvetette, immár jól látható, hogy mégis indokolt a piaci viszonyok átfogóbb felülvizsgálata.

Mennyi bérért is sztrájkolnak a szakszervezetek?

A KDFSZ szerint a bérkövetelésük 14 milliárd forint többletkiadást jelentene, a blokkk.com számítása szerint 17 milliárdot (a 25%-os béremelés, valamint a 15%-os létszámnövelés együtt). A Tesco azt már bejelentette, hogy a korábbi, 2017-re előirányzott 165 ezer forintos fizikai dolgozói bért szeptembertől 176 ezer forintra emeli. Nos, ez az egy évvel ezelőtti bérekhez képest egy 20% körüli emelés, ami azért önmagában nem kevés, ennyi a többi boltos átlaga is egyébként.

Igen ám, de a KDFSZ 200 ezer forintos bért szeretne. Ez azt jelenti, hogy ő a 25%-os bérkövetelését a 2017-ben indított 161 ezer forintos alapbérhez méri, keveselve az első lépésben adott négyezer forintot. De kevesli a KDFSZ a 176 ezer forintot is (a másik szakszervezet, a KASZ hebegve-habogva, de elfogadhatónak is minősítette ezt egyszer, később azonban meggondolta magát, nyilván látva a KDFSZ elszántságát).

A Tesco jelenleg egyébként 171.800 forint induló bért ajánl, ami hat hónap után felmegy 176 ezer forintra (nyilván az egyik pillanatról a másikra jövő-menő dolgozókat nem akarja túlfizetni), de a különféle pótlékokkal ez félév munka után eléri a 229 ezer forintot , amihez 12 ezer forint cafetéria is hozzájön. Ez viszont már az átlagnál egy erősebb kereseti lehetőséget jelent, igaz, nem a legtöbbet.

A bolti kiskereskedelemben a fizikai dolgozók havi bruttó átlagkeresete (amiben a pótlékok is benne vannak), a KSH legutóbbi adatai szerint 188 ezer forint, az élelmiszerboltokban (az úgynevezett élelmiszer jellegű vegyes típusú üzletekben, amibe a multi élelmiszeres láncok beletartoznak), 194 ezer forint. Ez azt jelenti, hogy a Tesco jelenleg átlag feletti kereseti lehetőséget kínál a fizikai munkakörökben.

Na, de a többiek. Sajnos, kevesen adják meg honlapjukon, vagy hirdetéseikben, mennyit is fizetnek alkalmazottaiknak, de azért egy szűkebb körben utána lehet ennek járni. Egyes élelmiszerboltok az elérhető legmagasabb havi bruttó kereseti lehetőséget adják meg, mások egyszerűen csak annyit jelölnek meg, hogy "bér", de akad órabéres, vagy éppen napi fizetést megjelölő hirdetés is, amiből már nem derül ki, hogy az bruttó, vagy nettó. Egyes pótlékok (például vasárnapi), vagy a túlóra díjazása is kérdéses, de feltehetően a nagyságrendek azért kirajzolódnak. Hozzátartozik az értékeléshez, hogy egyes apróhirdetéseket már régebben adtak fel, de frissítették időközben, így az is előfordulhat, hogy a megjelölt bér nem pontos, de hát jelenleg az van odaírva. A blokkk.com készséggel fogad bármilyen pontosítást, vagy újabb adatot. Nos, példaként azért néhány vállalkozás, a közelmúltbeli ajánlataival:

cég	kereseti lehetőség	forrás
Aldi árufeltöltő	221	honlap
Aldi bolti eladó	311	honlap
Lidl bolti dolgozó	247	honlap
Tesco	229	honlap
Auchan	226	sajtóhír
Spar Market XI. kerület	171	apróhirdetés
Spar Market XXI.	200	apróhirdetés
Coop boltok (több)	160-170	apróhirdetés
Reál XXII	200	apróhirdetés

A többi kereskedő nagyon figyel: nincs szabad ember a munkaerőpiacon

A sztrájk nem kis hullámokat kavart a versenytársak körében is. Az izgalmas persze a vége, lesz-e megegyezés, és főleg milyen áron, hiszen a 25%-os létszámemelés eléggé nehézkesnek tűnik. A sztrájk feltehetően már eddigi eredményeivel tovább élezi a bérversenyt, emelésre kényszerít más vállalkozásokat is. Az alkalmazottak nyilván felkapták a fejüket és a pénztárcájukat, latolgatásba kezdve, hová érdemes továbbállni néhány ezer forinttal több bérért. A Tesco 230 ezer forinttal kecsegtető kereseti lehetősége is elgondolkoztathat. És nagyobb lesz az alkalmazottak béremelési nyomása szélesebb körben, hiszen - bár nem könnyű megszervezni - lehet bizony máshol is.

Munkaerőt elsősorban egymástól tudnak szerezni a boltosok. Ezért is van egyebek mellett kockázata újabb szabályozási lehetőségeknek, melyről esett szó az elmúlt napokban kormányzati irányból. Mert mit is lehet itt szabályozni?

Mindentől függetlenül a szakszervezeti vezetőknek egy felelősségük van: egy eladótól, pénztárostól nem várható el, mit bír el egy cég. Egy szakszervezeti vezetőnek viszont ebből többet kell látnia. És természetesen a kereskedőnek is megvan a maga felelőssége - és a költségkerete is. Most már csak az a kérdés, a kettő találkozik-e valahol. Olyan kereskedő ráadásul nincs, aki a munkaerő hiányával és a bérekkel ne foglalkozna. És szakszervezet sincs ilyen.

(blokkk.com, 2017. szeptember 11.)

Tesco: nem vacakolnak, bejelentés után egy órával sztrájk

A KDFSZ és a KASZ szeptember 8-án 15 órakor bejelentették, hogy 16 órakor indul a sztrájk. Nem jelentették be, de elindult a nyilatkozatháború is. Ki mit mond.

Szakszervezetek

A munkavállalói érdekképviselet vezetője közölte: óriási a tiltakozás támogatottsága a dolgozók körében, a felhíváshoz már több tucat áruház csatlakozott. Jelezte azt is, hogy továbbra is nyitottak a megegyezésre a munkaadóval és folytatni kívánják a tárgyalásokat.

Karsai Zoltán, a Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezete (KASZ) sztrájkbizottságának elnöke elmondta: a csatlakozók nem munkalassító sztrájkot indítanak, hanem beszüntetik a munkát, így az üzletek be is szüntethetik a tevékenységüket sztrájk idejére. Bubenkó Csaba hozzátette: szerdán tájékoztatták a munkáltató képviselőit, hogy az utolsó egyeztetésen felvetett ajánlatukat elégtelennek minősítették a munkavállalók és a sztrájk jogi lehetőségének megteremtését várják a szakszervezettől. A legközelebbi egyeztetést a két oldal hétfőn délelőtt tartja, a szakszervezetek a kialakult helyzet függvényében döntenek a folytatásról.

Bubenkó Csaba hangsúlyozta, hogy az ígéretek betartására garanciát fognak kérni a munkaadótól. Karsai Zoltán hozzátette: a létszámot, a munkavállalók leterheltségét nagyobb problémának látják a bérkövetelésnél. Jelezte azt is, hogy a dolgozói érdekképviseletnek van elképzelése arról, hogy milyen ajánlatra volna hajlandó felfüggeszteni a sztrájkot, de ennek részleteiről nem kívánt nyilatkozni.

A szakszervezetek hétfőn jelentették be, hogy országos sztrájkra készülnek, mivel az augusztus végén benyújtott követeléseikről nem sikerült megállapodniuk a munkaadóval, de az időpontját nem közölték. A sztrájkbizottság vezetője akkor elmondta: nem fogadták el, hogy a Tesco az idei béremelés helyett inkább a jövő évi bértárgyalásokra koncentrálna, azt pedig csupán időhúzásnak tekintik, hogy a vállalat munkacsoportokat állítana föl a munkakörönkénti munkaerőhiány megállapítására. A KDFSZ elnöke hozzátette: 25 százalékos - összesen 14 milliárd forint ráfordítást igénylő - béremelést követelnek és szeretnék elérni, hogy a legalacsonyabb béren foglalkoztatott munkavállaló fizetése is közelítse meg a bruttó 200 ezer forintot, a munkavállalói létszám pedig 15 százalékkal emelkedjen. Bejelentették azt is, hogy követelik az alvállalkozók által foglalkoztatott külső munkaerő létszámának 15 százalékos korlátját a teljes munkavállalói körön belül, valamint a Tesco költségvetéséből a munkaeszközökre fordítható összeg 30 százalékra emelését a jelenlegi 13 százalékról.

Tesco

A Tesco közleményében kiemelte, ezen a hétvégén is az áruházláncot választó 3,3 millió vásárlójának színvonalas kiszolgálására fókuszál, és arra törekszik, hogy boltjai a sztrájk idején is a megszokott rend szerint működjenek. A munkáltató hangsúlyozza: az elmúlt két évben folyamatosan emelte a béreket, az áruházlánc munkatársainak többsége összesen több mint kéthavi fizetéssel vihet többet haza az idén, mint 2016-ban, a teljes munkaidős dolgozók közül senki sem keres havi 176 ezer forintnál kevesebbet.

A Tesco az elmúlt 2 évben már 8,7 milliárd forintot költött bérfejlesztésre. A kiskereskedelmi szektorban az áruházi dolgozók fizetése átlagosan csak 19 százalékkal növekedett, míg a Tesco év eleje óta a legalacsonyabb fizetési kategóriákban 22,4 százalékos bérfejlesztést hajtott végre - írja közleményében a munkáltató. A Tesco 2017 első félévében több mint 150 millió forintot fektetett be 1.642 munkavállaló OKJ-s képzésébe, a tavaszi szemeszterben a vállalat több mint 300 diák és 742 felnőtt számára biztosított szakmai képzést.

Pártos Zsolt, a Tesco ügyvezető igazgatója a közleményben elmondta, nyitottak arra, hogy konkrét problémákra konkrét válaszokat adjanak, továbbra is várják a szakszervezetek képviselőit az általuk kezdeményezett szeptember 11-ei egyeztetésre.

(MTI, 2017. szeptember 8.)

Tescos sztrájk: időpont már van, de titkolják

Megegyeztek a sztrájk várható időpontjáról a Tesco szakszervezetei, de a dátumot egyelőre nem közlik.

A Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezete (KASZ) és a Kereskedelmi Dolgozók Független Szakszervezete (KDFSZ) sztrájkbizottságai a munkabeszüntetés részleteiről tárgyaltak, mondta Bubenkó Csaba, a KDFSZ elnöke az MTI-nek. A hírt közlő Magyar Idők beszámolója szerint országos sztrájkra készülnek, és a két szakszervezet sztrájkbizottsága tovább folytatja az egyeztetést.

Karsai Zoltán, a KASZ sztrájkbizottságának elnöke közölte: a Tesco-dolgozók nem fogadták el a társaság múlt heti ajánlatát, amely szerint a Tesco 2017-ben már nem számol béremeléssel, inkább a 2018. évi bártárgyalásokra akar koncentrálni. A létszámkérdés rendezésére pedig munkacsoportokat állítana fel a cég, és ezeknek kellene áruházakra és munkakörökre vetítve megállapítani a munkaerőhiány mértékét, amit a dolgozók csupán időhúzásnak tekintenek – jegyezte meg. A Tescóval a tárgyalások elméletileg szeptember 11-én folytatódnak – tette hozzá a KASZ sztrájkbizottságának elnöke.

Bubenkó Csaba korábban sajtótájékoztatón arról számolt be, hogy a KDFSZ 25 százalékos béremelést követel, ami 14 milliárd forint ráfordítást jelentene a cég számára. A szakszervezet célja, hogy az áruházláncnál a legalacsonyabb béren foglalkoztatott munkavállaló fizetése is közelítse meg a bruttó 200 ezer forintot.

Azt is elvárják, hogy a munkavállalói létszámot 15 százalékkal emelje a cég. A szakszervezet követeli továbbá, hogy a külső munkaerő – az alvállalkozók által foglalkoztatottak – létszáma a teljes munkavállalói körhöz viszonyítva ne haladhassa meg a 15 százalékot.

A szakszervezet szükségesnek tartja azt is, hogy a vállalat a költségvetéséből a munkaeszközökre fordítható összeget a jelenlegi 13 százalékról emelje 30 százalékra.

A KASZ és a KDFSZ közös sztrájkkövetelései közül, amelyeket még augusztus második felében juttattak el a szakszervezetek a munkáltatóhoz, Karsai Zoltán a múlt héten példaként említette a létszám kérdését, a béremelést, a régóta a cégnél dolgozó munkavállalók megbecsülését, a bértorlódás problémáját és a munkaeszközök felülvizsgálatát.

(Magyar Idők, 2017. szeptember 4.)

Csak spórol a Tesco a dolgozóin

Az irodákban biztosan. A kelet-európai régióban mindenütt. De a pontos szám még nem dőlt el.

Maximum 250 fős csoportos leépítés várható Magyarországon, közölte a Magyar Nemzet információi szerint szeptember 21-én a Tesco a szakszervezetekkel. A leépítés nagysága, a pontos létszám még teljesen bizonytalan, csökkenhet. A cég mindenkit beleszámolt a 250 főbe, még az olyan munkavállalókat is, akiknek csak változik a munkaköre, ezért megszűnik a korábbi szerződése.

Ez az úgynevezett service model, ami a régió négy országát – Magyarország mellett Lengyel-, Csehországot és Szlovákiát – érinti. A Tesco megerősítette, nem az üzleteket, hanem a központi irodát érintik az elbocsátások, amit az üzletlánc struktúraváltozásnak nevez. Ezzel kapcsolatban a Tesco sajtóosztálya azt írta a Magyar Nemzetnek, hogy "a potenciálisan érintett munkatársak túlnyomó többségének továbbra is megmarad a pozíciója", és mindent megtesznek annak érdekében, hogy a lehető legtöbb munkatársnak fel tudjanak ajánlani alternatív munkakört. Csak a folyamat lezárultát követően derül ki a céget elhagyó munkatársak száma.

Úgy tudni, a cég már közölte, hogy egyeztetnek a szakszervezetekkel, s erre legfeljebb 30 napot jelöltek meg. – Magyarországon igazság szerint maximum 15 napjuk lenne erre, mindenesetre bízunk benne, hogy minél előbb megegyeznek, mondta a Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezete (KASZ) sztrájkbizottságának vezetője. Karsai Zoltán szerint nincs összefüggés a sztrájkhelyzet és a Tesco mostani lépése között, a központi irodát akkor is leépítenék, ha nem emelnék a fizetéseket a munkabeszüntetések hatására. Sőt, Karsai Zoltán reménykedik, hogy ami a boltokban foglalkoztatottakat illeti, egyre inkább közeledik a cég álláspontja az övékéhez.

Korábbi hírek szerint egyébként Angliában 1.200 ember elbocsájtásáról döntöttek, a brit központban, ami a Welwyn Garden City városában dolgozóknak a negyedét érintette, költségtakarékosság címén. A döntés oka a cég szerint, hogy egyszerűsíteni akarják a működésüket, és csökkenteni a költségeiket. A Tesco a Cardiffban korábban kialakított call-center megszüntetéséről döntött a júniusi hírek szerint, 1.100 állást kihúzva a bérlistáról.

(Magyar Nemzet, 2017. szeptember 22., Napi.hu, 2017. június 28.)

Kíméletlenül rugdossák egymást a szakszervezetek és a Tesco

A KDFSZ bíróságra is megy. Listázzák a dolgozókat?

Bírósághoz fordulhat a Kereskedelmi Dolgozók Független Szakszervezete, mivel a Tescónál létrehozott sztrájkbizottságuk szerint a cég megsérti a sztrájktörvény előírásait. A multicég lemondta a hétnapos egyeztetési eljárásban soron következő megbeszélést, és megtagadta, hogy a munkavállalókkal kapcsolatos információkról tájékoztassa a szakszervezetet. Ezzel szembement a Kúria egy korábbi, adatszolgáltatással kapcsolatos döntésével – tudta meg a Magyar Idők. A dolgozók képviselői akár már augusztus 25-én bejelenthetik, hogy mikor várható a határozatlan ideig tartó teljes munkabeszüntetés az áruházláncnál. A Magyar Idők olyan információt is kapott, mely szerint pánikkeltés céljából terjedt el a médiában, hogy a láncnál csak létszámleépítés árán tudják teljesíteni a követeléseket.

A jogszabály szerint meghatározott idejű egyeztető eljárás utolsó napja volt a augusztus 24, a KDFSZ lezártnak tekinti a követelésekkel kapcsolatos tárgyalásokat, és akár már ma bejelentheti, mikor várható az első sztrájk az áruházlánc üzleteiben, értesült a Magyar Idők.

A vonatkozó előírások szerint a múlt heti első egyeztetést követő hét napon belül kellett volna a cégnek tovább tárgyalnia a dolgozók követeléseiről, erre azonban nem voltak hajlandók, nem működtek együtt, ezért várhatóan bírósághoz fordulunk – mondta a KDFSZ jogi szakértője. Nyitrai Károly vázolta: ennél is nagyobb vétek, hogy megtagadták az adatszolgáltatást, holott arra egyszer már kötelezte őket a Kúria. – Egy korábbi Tescó-ügyben a legfelsőbb döntéshozó szerv hozott egy elvi határozatot, amely arról szól, hogy a munkáltató nem válogathat abban, milyen, a munkavállalók gazdasági és szociális érdekeit érintő információkat oszt meg az őket képviselő szakszervezettel.

Fotó: Éberling András

A Tesco titkolózik a konkrétumokkal kapcsolatban, aminek következtében várható, hogy a kereset benyújtását követően a bíróság soron kívül, 15 napon belül dönteni fog a Kúria határozata alapján – mondta a jogi szakértő. Hozzátette, jogszerűtlen gyakorlatra utal az is, hogy a cég nem hajlandó egyeztetni a sztrájk ideje alatt érvényes vagyonvédelmi kérdésekről sem, holott ezzel közvetlenül a munkavállalókat, valamint saját berendezéseit is veszélyezteti. A munkabeszüntetés alatt ugyanis gondoskodni kell egyrészt a dolgozók megfelelő védelméről, másrészt a munkában használatos eszközök biztonságos üzemen kívül helyezéséről is, ennek híja mulasztás.

Úgy értesült a Magyar Idők, a Tescónál mindent megtesznek azért, hogy megakadályozzák a magyar munkavállalók törekvéseit, és kompromisszumos megoldásra kényszerítve az érdekképviselőket az utolsó pillanatig gátolni próbálják a profitvesztéssel járó munkabeszüntetést. Így például felszólították az áruházvezetőket, hogy listázzák azokat az alkalmazottakat, akik sztrájkolnának. Iparági körökben az is egyre nyilvánvalóbb feltételezés, hogy az áruházlánc külön kommunikációt folytathat a KDFSZ után a Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezete (KASZ) által néhány napja ugyancsak létrehozott sztrájkbizottsággal.

Szakértők szerint a KASZ külön lépése azért nem volt hasznos, mert a megosztottság gyengíti a dolgozók érdekeinek egységes képviseletét és erősíti a munkáltató pozícióját a kollektív bérvitában. A két szakszervezet ugyan közös sztrájkköveteléseket hirdetett, azonban a KDFSZ már szinte a teljes fizikai állományt, a logisztikai és a raktárközpontok dolgozóit, az irodistákat, továbbá az online kiszállítás munkatársait is bevonta a sztrájkkészültségbe a 25 százalékos béremelés, a 15 százalékos létszámnövelés és a munkavégzéshez szükséges műszaki eszközök felülvizsgálatának érdekében.

Ezzel szemben a KASZ vezetője, Sáling József a napokban a sajtónak azt nyilatkozta, hogy a sztrájkfenyegetettség hatására a Tesco ötszáz embert küldhet el központi részlegétől, mert másképp nem tudja kigazdálkodni a követelt béremeléseket. A Magyar Idők megtudta: az adminisztratív feladatokat ellátó office központok racionalizálása – illeszkedve a 2016-ban megkezdett átszervezési folyamathoz – már hetekkel ezelőtt megkezdődött, jóval azt megelőzően, hogy bejelentették a sztrájkbizottságok megalakulását.

– A pánikkeltésre alkalmas hír ebben a formában nem igaz, ugyanakkor felhasználható a dolgozók megfélemlítésére, a sztrájkhajlandóság gyengítésére – jelentette ki a Munkástanácsok elnöke. Palkovics Imre elmondta, noha az ágazati dolgozók összlétszámához viszonyítva a KASZ nem számít reprezentatív szakszervezetnek, a Tescónál nagyobb arányban képviseli a dolgozókat. – Ezért fontos lenne a munkavállalók egységes, összehangolt képviselete az érdekképviselők részéről.

A KASZ-nak már eddig is keményebben kellett volna fellépnie a munkáltatóval szemben, így nem fajult volna idáig a bér- és létszámhelyzet. A jelenlegi munkaerőpiaci viszonyok között különösen elvárható, hogy a végsőkig képviseljék az áruházi alkalmazottakat – mondta az egyik legnagyobb szakszervezeti konföderáció vezetője. Úgy fogalmazott, csak a munkáltatónak áll érdekében a dolgozók elbizonytalanítása, ezért felmerülhet a kérdés, hogy a Tesco a sztrájkhelyzetben összejátszik a Sáling vezette szakszervezettel.

(Magyar Idők, 2017. augusztus 25.)

Sztrájk: lehet, hogy mellényúlt a Tesco

A Tesco nem azzal a szakszervezettel egyezett meg újabb béremelésről, amelyik sztrájkbizottságot alapított: Sálinggal boltolt, de Bubenkó kikosarazta a céget. Ettől persze még bármi lehet. ₪₪₪

Megnőtt az esélye, hogy szeptember elején lebénul a teljes Tesco-hálózat: az áruházláncnál törvényesen létrehozott sztrájkbizottság péntek délután nem fogadta el a felkínált és sebtiben szét is kürtölt szeptemberi béremelés lehetőségét, amely 11-17 ezer forintos bruttó többletet kínál a dolgozóknak, tudta meg a Magyar Idők. A Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezetének elnöke, Sáling József, aki nem tagja a sztrájkbizottságnak, augusztus 18-án megtévesztő módon nyilatkozta több portálnak, miszerint megállapodás körvonalazódik a lánccal, erre azonban semmilyen felhatalmazása nem volt, ráadásul nyilatkozata nem felel meg a valóságnak, írja a lap. A Kereskedelmi Dolgozók Független Szakszervezete révén koordinált sztrájkkészültség továbbra is érvényben van, az egységes tiltakozáshoz ráadásul az áruházlánc győri office-központja is csatlakozott, vagyis már nem csak a fizikai munkavállalók, hanem a pénzügyekkel foglalkozó munkatársak is leteszik a munkát az elkövetkező időszakban, adta hírül a Magyar Idők.

Az augusztus 21-én kezdődő héten bejelentheti a Tesconál működő sztrájkbizottság, mely napon várható először, hogy - szándékuk szerint - a teljes áruházláncnál leáll a működés. A Tesconak az augusztus 18-án bejelentett, szeptembertől tervezett bruttó 11 ezer forintos béremelési javaslatát ugyanis az áruházi dolgozók egységesen nem fogadják el, így értesült a Magyar Idők. Megtudta a lap azt is, hogy a sztrájkbizottsággal folytatott hivatalos tárgyalást megelőzően a Tesco soron kívül megegyezett az emelésről a Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezetének elnökével, Sáling Józseffel, ez azonban egyik fél szempontjából sem volt jogszerű.

A Tesco ugyanis nem vette figyelembe, hogy a sztrájkbizottsággal nem született hivatalos egyezség, hanem közleményben tudatta: majdnem minden, teljes munkaidőben dolgozó, aktív áruházi és logisztikai központi munkavállaló fizetése legalább további bruttó 11 ezer forinttal növekszik szeptembertől. Ígéretük szerint a teljes munkaidős alkalmazottak közül senki sem keres 176 ezer forintnál kevesebbet a láncnál, amivel összesen – egyes munkatársak esetén – 19 százalékos éves szintű emelés lenne.

A KDFSZ nem adja alább: marad a sztrájkkészültség

A multicég ajánlata szerint az áruházi dolgozók bére bruttó 165 ezer forintról 176 ezerre nőne, ami nagyjából nettó 7-7,5 ezer forint emelést jelent. A raktárakban dolgozó úgynevezett kommisiózok bére 169 ezerről 181 ezerre emelkedne, a targoncásoké pedig az eddigi 195 ezer helyett 209 ezer forintra nőhet. Ez messze elmarad a több mint 16 ezer érintett dolgozót egységesen képviselő sztrájkbizottság követeléseitől. Ragaszkodunk a követeléseinkhez, ezért kijelenthetem: vagy megadják a 25 százalékot éves szinten vagy jön a sztrájk, közölte a Magyar Időkkel Bubenkó Csaba, a sztrájkbizottság elnöke, a Kereskedelmi Dolgozók Független Szakszervezetének (KDFSZ) vezetője.

Hoványi Zsolt, aki a Tescónál áll alkalmazásban, egyúttal a sztrájkbizottság tagja, a lapnak elmondta: a teljes áruházi állomány, a logisztikai központok, továbbá az online szolgáltatás munkatársain kívül egy újabb területről csatlakoztak a kilátásba helyezett munkabeszüntetéshez. A helyzet súlyosságát jól mutatja, hogy legújabban a Tesco Győrben működő Office-központjának valamennyi munkatársa is beleállt a sztrájkba, vagyis már nem csupán a fizikai dolgozók, hanem a győri központ pénzügyekkel, bérkifizetésekkel és adminisztratív feladatokkal foglalkozó alkalmazottai is beszüntetik a munkát, ha kihirdetjük a sztrájkot, jelentette ki.

A követeléseink között nem csupán a 25 százalékos béremelés, hanem a 15 százalékos létszámemelés is szerepel szeptembertől. Ha ezek nem teljesülnek a következő tárgyaláskor, bejelentjük a dolgozók körében teljes támogatottságot élvező sztrájkot, szögezte le Bubenkó Csaba.

Buzgólkodott a KASZ, de hiába?

A KDFSZ elnök rámutatott, hogy szerinte megtévesztő kommunikációt folytatott a Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezetének elnöke. Sáling József ugyanis azt nyilatkozta, hogy eredményes volt a sztrájkfenyegetés, mert megállapodás körvonalazódik a lánccal, miközben erre semmilyen felhatalmazást nem kapott. Sáling József ugyanis nem tagja a Tesconál létrehozott sztrájkbizottságnak, így az egységes követelésekről megállapodást sem köthetett. Az is meglepő, hogy a Tesco képviselői előbb ültek tárgyalóasztalhoz a KASZ-szal, ami után Sáling azonnal hírt adott a beígért béremelésről, és csak ezután tárgyaltak a sztrájkbizottsággal. A KASZ elnöke ráadásul a Tescoval folytatott megbeszélésről nem egyeztetett saját szakszervezetének bizalmi testületével sem, akiktől egyébként egyszemélyi megállapodásra sem kapott felhatalmazást, a Magyar Idők információi szerint.

(Magyar Idők, 2017. augusztus 18.)

Nagyon megvágná a KDFSZ és a sztrájk is a Tescot

Egy ágazati adónyi pénzt kér a szakszervezet, legalább 11 milliárd forintot. Bubenkó elnök nem szereti a sok diákmunkát. Kell-e majd elégséges szolgáltatás? Szabályozást is akar nyomni a KDFSZ?

A Kereskedelmi Dolgozók Független Szakszervezetének ügyeiben mindig is elsőként és nagyon jól értesült (félreértés ne essék, ez egyáltalán nem baj, minden újság szokott jól értesült lenni valamiben, ettől színes a hírvilág, az esetek egy részében unalmas hivatalos közleményekkel szemben) Magyar Idők számolt be arról, hogy augusztus 10-én megalakult az áruházlánc dolgozóit képviselő sztrájkbizottság, akár sztrájk is jöhet. Bubenkó Csaba, a Kereskedelmi Dolgozók Független Szakszervezetének elnöke el is mondta követeléseik lényegét a Magyar Időknek. Természetesen azzal nem lehet baj, hogy a szakszervezet többet akar adni a dolgozóknak, sőt, a munkaerőhiány okozta bajok felhánytorgatásában sok igazsága is van. Kérdés persze, hogy mindez mibe is kerül, forintban kiszámolva, hiszen ez lenne a követelések lényege, amire építve, ha van rá pénz, javulhatnának a munkakörülmények. És vajon van-e rá pénz?

Lassacskán döcög a Tesco szekere

2013-ig visszatekintve - együtt nézve az időszakot - 6%-kal tudta emelni bevételeit a Tesco. A legkisebbet 2015-ben lépte, éppen a vasárnapi boltzár időszakában, 0,7%-ot, viszont 2016 már jobban sikerült, 3,6% volt a növekedés üteme. Ez utóbbi ütem az élelmiszeres boltok 3%-os országos átlagánál jobb, a teljes kiskereskedelem 4,8%-os üteménél rosszabb, ráadásul a többi multi lánctól kisebb-nagyobb mértékben elmarad. Végül is annyi pénze van a Tesconak, ami egy kereskedő életében az árrést (az eladott és beszerzett áru értéknek a különbségét) jelenti, a szakszervezet is csak ebben turkálhat. Az árrését végül csak 2016-ban tudta növelni a Tesco, akkor viszont 6%-kal:

	2013	2014	2015	2016
árbevétel	601	610	614	636
árrés	174	175	174	185
eredmény	- 43	- 68	13	51
Elektronikus Beszámoló Portál, érték: milliárd forint, árbevétel: nettó, eredmény: adózás utáni

Bérpénzek: a tét

A bérköltségek közel kétmilliárd forint körüli emelkedése mellett a létszám 2013-tól közel kétezer fővel csökkent, a cég éves beszámolói szerint. Az izgalmas nyilván az lenne, hogy a fizikai dolgozók bére miként változott, de erről nem hozott nyilvánosságra részletes adatokat a Tesco, csak 2016-ról. Azért ez is valami, hiszen a KDFSZ követeléseinek tétje ezekből már megbecsülhető. Tény ugyanakkor, hogy az elmúlt években az összességében alig mozduló árbevételek és árrés mellett a cég összes (tehát fizikai és szellemi, teljes és részmunkaidős) dolgozóinak átlagosan számolt havi jövedelme azért emelkedett, nem is keveset, 2013-hoz képest 16%-kal, 2016-ban pedig egy év alatt majdnem 10%-kal (de azt azért tudni kell, hogy az átlag sok mindent el is takar):

	2013	2014	2015	2016
bérköltség, személyi jellegű kifizetések	46	45,5	45,7	47,7
fizikai teljes munkaidős	.	.	.	20,2
fizikai részmunkaidős	.	.	.	3,3
létszám	19.162	18.611	18.082	17.244
fizikai teljes munkaidős	.	.	.	9.707
fizikai részmunkaidős	.	.	.	2.806
átlagjövedelem (teljes állomány)	200	204	211	231
Elektronikus Beszámoló Portál, létszám: átlagos statisztikai, átlagjövedelem: forint/hó, teljes- és részmunkaidős együtt

Ennyit kér a szakszervezet

Bubenkó elnök forintosítható követelései a következők (meg kell jegyezni, hogy van olyan is, amelyik pontosan nem forintosítható, de azért pénzbe kerül):

- Szeptember 1-jétől a Tesco valamennyi munkavállalója esetén az idei és a tavalyi évhez képest a bértömeg növekedésének éves szintje érje el a 25 százalékot.

Nos, ez éves szinten 11,9 milliárd forint, a jelenlegi létszám mellett.

- Szeptembertől valamennyi áruházban emeljék meg 15 százalékkal a rendes foglalkoztatotti létszámot. Az áruházi létszámról nincs külön adat, ezért ebben az esetben a teljes munkaidős fizikai állomány vehető alapul egy becsléshez (amiben ugyan más, például raktári dolgozók is benne vannak, de a nagyságrendet ez csak kis mértékben befolyásolja, főleg, ha később kiderül, hogy ott is kell létszámemelés).

Ez közel 1.500 főt jelent, a 25%-os béremeléssel ennek költsége 5,2 milliárd forint

- Ha ez nem megoldható, akkor az élőmunka hiányát a dolgozók helyzetét könnyítő korszerű technikai megoldásokkal pótolják. Ehhez a műszaki berendezések bruttó értékét legalább 33 százalékkal kellene emelnie a cégnek, olyannyira korszerűtlenné váltak mostanra a munkavégzés technikai körülményei.

Hát, hogy milyen technikai eszközökre gondol a szakszervezet, azt nem tudni, de a mérlegadatok szerint a műszaki berendezések, gépek, járművek bruttó értéke a legutóbbi pénzügyi fordulónapon (február 28-án) 127 milliárd forint volt, az értékcsökkenési leírás pedig 110 milliárd forint. A kettő különbsége már a nettó érték, tehát a szakszervezet egy 42 milliárdos értékről is beszélhet, ami meglehetősen húzós összeg lenne és nem nagyon van egyensúlyban a választási lehetőséget jelentő 5,2 milliárd forintos bérköltséggel. Ezzel az összeggel nem is érdemes számolni, többek között azért sem, mert egy nagyobb léptékű műszaki váltásnak és az elszámolásnak sok egyéb feltétele is van.

- Az árufeltöltő, pultos, pénztáros, raktári alaptevékenységekben a kölcsönzött, vagy az alvállalkozók által biztosított létszámot korlátozzák 15 százalékban a Tescónál rendes munkaviszonyban levő átlagos állományi létszámhoz képest.

Hát ebből csak az derül ki, hogy a szakszervezet nem szereti a diákmunkát (és mi lesz akkor a nyugdíjas szövetkezetekkel), de az is, hogy bizony a Tesconál a külsős munkaerő létszáma több az átlagos állományi létszám 15%-ánál, 2.586 főnél. Ennek forintosításához nincs nyilvános adat, de mivel például a diákmunka, vagy a nyugdíjas szövetkezeti munka olcsóbb a rendes foglalkoztatásnál, azért itt is leeshet valamennyi költség.

Ebben egyébként az a furcsa, hogy ha egyszer nincs elég rendes munkaerő, de van diák és nyugdíjas, akkor miért ne jöhetnének dolgozni.

Az összesen annyi, mint 17 milliárd forint, továbbá a járulékos veszteségek

Az eddig megismert és számszerűsíthető követelések összege legalább 17 milliárd forint, ami nagyságrendjét nézve 10%-a a Tesco pénzének, pontosabban az árrésének.

Elnézve a Tesco honlapján az álláshirdetéseket, jelenleg 350 darab üres álláshelyet ad meg (ami augusztus 11-én csak 300 volt), de hát máshol is keres munkaerőt, így a pontos létszámhiány nem ismert. De valamennyi nagy multi élelmiszeres áruház folyamatosan keres munkaerőt. A nyilvános adatok alapján a Tesco ugyan annyit nem fizet, mint az éllovas diszkontok, de a teljes élelmiszer bolti kiskereskedelem átlagát azért hozza.

Az elmúlt évek, hónapok élelmiszerboltos szabályváltozásait, javaslatait nézve ez a 17 milliárd forint jócskán felülmúlja azok közül bármelyik költségét, tehát nem kis tétről van szó. Kérdés persze, hogy igazából mennyit és mit is akar a KDFSZ, esetleg mérlegeli-e valamilyen jogszabályi változás kezdeményezését. Majd.

Kell-e a Tesconak elégséges szolgáltatást nyújtania sztrájk alatt?

A sztrájktörvény alapján annál a munkáltatónál, amely a lakosságot alapvetően érintő tevékenységet végez - így különösen a közforgalmú tömegközlekedés és a távközlés terén, továbbá az áram, a víz, a gáz és egyéb energia szolgáltatását ellátó szerveknél -, csak úgy gyakorolható a sztrájk, hogy az a még elégséges szolgáltatás teljesítését ne gátolja.

A jogban különös jelentése van a "különös" szónak, hiszen az előbbi felsorolásban az élelmiszer kereskedelem nincs benne, de akár bele is érthető. Vita esetén erről bíróság dönthet, ahol fontos kérdés lehet, hogy a Tesco kiszorulása sztrájk idején az élelmiszer értékesítésből a lakosság ellátásban okoz-e fennakadást, hiszen sok helyen ott vannak a versenytársak is, tehát élelmiszerbolt - rá azt is fogni lehet fogni - van bőven. Hát, gyakorlati példa erre eddig nem volt.

A sztrájk egyébként mindenkinek sokba kerül, hiszen a dolgozó nem jut a munkabeszüntetés idejére eső béréhez (bár a munkaadó, ha akar, fizethet, de miből is). Kérdés, hogy a KDFSZ-nek van-e sztrájkalapja, amiből pótolhat a munkabeszüntetés idején kieső bért.

A Tesco azért sem jár jól, hiszen ha lelassul, vagy működésképtelenné válik egy áruház, akkor eleve bevétel sincs annyi. A jogszabályok szerint ráadásul a sztrájkoló dolgozó helyére nem kölcsönözhet munkavállalót, erről a Munka Törvénykönyve rendelkezik.

Reklámnak pedig rémisztő egy sztrájk lebegtetése is, hiszen a vásárló fejében sokszor csak annyi marad meg, hogy ott valami zűr van, így inkább másik áruházba megy vásárolni. Akár már ma is. Így a Tesconak nagyon kell nyomnia a reklámot nem csak majd, hanem már most is.

Az igazsághoz ugyanakkor hozzátartozik, hogy a létszámhiány és következménye nyomasztó teher, de nem csak a Tesco, nem csak a boltos kereskedelem, hanem a nemzetgazdaság egésze számára. Egyik pillanatról a másikra nem oldható meg, ráadásul az állami szabályozásnak sokat kell segítenie ebben, még több kedvezménnyel és a versenyképességet, beruházást, fejlesztést támogató döntéssel, mint eddig. Persze, ez is pénzbe kerül, de legalább megtérülhet.

(blokkk.com, 2017. augusztus 14.)

Kardot rántott a szakszervezet: jöhet a Tesco-sztrájk

Bubenkó KDFSZ vezér nagyon belehúzott. Iskolakezdés előtt munkabeszüntetés lehet. A KASZ lemaradt, legalábbis eddig.

A Kereskedelmi Dolgozók Független Szakszervezetének ügyeiben mindig is elsőként és nagyon jól értesült Magyar Idők számolt be arról, hogy augusztus 10-én megalakult az áruházlánc dolgozóit képviselő sztrájkbizottság, így akár a szeptemberi iskolakezdés előtti bevásárlási hullámban leállhat a munka a Tesco-üzletek 80 százalékában, a gyáli és a herceghalmi logisztikai központokban, továbbá az online szolgáltatásban is. A szakszervezet határozatlan időre szóló teljes munkabeszüntetést hirdethet.

Az egységes munkavállalói követelésekről mostanra a multinacionális kereskedelmi nagyvállalat vezetői is hivatalos úton értesültek. Feltehetően alaposan megvizsgálják a szakszervezeti lépés jogi hátterét, valóban jogszerű-e a szakszervezet lépése.

– A fizikai dolgozók munkakörülményeinek érdemi javítására, leterheltségük csökkentésére, a foglalkoztatással kapcsolatos hiányosságok megoldására, továbbá az alapbér versenyképes emelésére irányuló demonstrációk mind ez idáig nem vezettek eredményre. Az elkeseredett dolgozók körében óriási a sztrájk iránti hajlandóság, közölte a Magyar Időkkel a KDFSZ elnöke, Bubenkó Csaba.

A KDFSZ azt kéri, hogy szeptember 1-jétől a Tesco valamennyi munkavállalója esetén az 2017 és a 2016 évhez képest a vállalati bértömeg növekedésének éves szintje érje el a 25 százalékot. A KDFSZ közgazdászának számításai szerint ugyanis ekkora bértömegemelésből számolható fel a legnagyobb kiskereskedelmi foglalkoztatónál az ágazati viszonylatban is nyilvánvaló bérelmaradás. A béremelés forrása egyebek mellett a működési cash-flow, a menedzsmentdíj korlátozása, a cégen belüli veszteségforrások visszaszorítása és más költségcsökkentő programok végrehajtása lehetne, Bubenkó Csaba szerint.

Kiemelte, a méltatlanul alacsony bérek mellett a másik súlyos probléma a létszámhiányból fakad, hiszen ezrek vándoroltak el mostanra a lánc egységeiből, ehhez képest a fizetések nem váltak vonzóvá az álláskeresők számára. Ennek köszönhetően a meglévő állomány fizikai leterheltsége átlépte a tűréshatárt, aminek kiváltó okait az ország számos pontján tapasztalhatják maguk a vásárlók is. Kiürült, feltöltés előtt álló polcok, raklapon kínált árucikkek, tömött sorok a pénztáraknál a leggyakoribb jelenségek, mivel általánossá vált, hogy a tescós hipermarketekben mindössze két-három pénztár üzemel a tucatnyi fizetőhelyből, írja a Magyar Idők.

Legyen Tesco létszámkvóta

– A követeléseink közé tartozik az is, hogy szeptembertől valamennyi áruházban emeljék meg 15 százalékkal a rendes foglalkoztatotti létszámot, ezzel biztosítva az arányos munkaterhelést és a feladatok ellátását rendes munkaidőben, vagyis a túlóráztatás visszaszorítását. Ha ez nem megoldható, akkor az élőmunka hiányát a dolgozók helyzetét könnyítő korszerű technikai megoldásokkal pótolják. Ehhez a műszaki berendezések bruttó értékét legalább 33 százalékkal kellene emelnie a cégnek, olyannyira korszerűtlenné váltak mostanra a munkavégzés technikai körülményei, mondta a sztrájkbizottság elnöke.

De azt is kérik, hogy az árufeltöltő, pultos, pénztáros, raktári alaptevékenységekben a kölcsönzött, vagy az alvállalkozóktól kapott dolgozói létszámot korlátozzák 15 százalékban a Tescónál rendes munkaviszonyban levő átlagos állományi létszámhoz képest.

Elmondta, a törvényi előírásoknak megfelelően kezdeményezték az egyeztető eljárást a munkáltatóval, amely így kollektív munkaügyi vitának minősül. Javaslatuk szerint augusztus 16-án vagy 17-én ülnének tárgyalóasztalhoz a döntésre jogosult menedzsmenttel, amelyhez hangrögzítésre alkalmas berendezéssel ellátott tárgyalótermet is kértek.

– A cégnek hét napon belül reagálniuk kell, majd az érdekegyeztető tárgyalások további hét napon át tarthatnak. Ha nem teljesítik a feltételeinket, határozatlan idejű, általános sztrájkot hirdetünk a hazai Tescókban, közölte Bubenkó Csaba.

Megjegyezte, a sztrájkbizottság a Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezetének tagjait is képviseli a tárgyalások során, a követelések minden egyes Tesco-dolgozóra érvényesek.

(Magyar Idők, 2017. augusztus 12., fotó: Éberling András)

Csökkent a magyar Tesco létszáma 2016-ban

A magyar Tesco legfrissebb mérlege 3,6%-os bevételnövekedésről és 800 fős, 4-5%-os létszámcsökkenésről számol be. Bérkérdésben titokzatos maradt a Tesco, hiába, nyomják a szakszervezetek.

A magyar Tesco üzleti éve némi eltolódással indul, így a legfrissebb beszámolója a 2016 március 1 és 2017 február 28 közötti időszak eredményeit összegzi. A Tesco árbevétele nőtt ebben az időben, 22 milliárd forinttal, ami első pillantásra is jelentős összeg (hiszen a legnagyobb önálló magyar boltos vállalkozásoknak az éves árbevételük ekkora nagyságrend körül mozog), de az emelkedés üteme már visszafogottabb az átlagnál, 3,6%. Ez a teljes kiskereskedelem 5%-ot közelítő átlagánál azért egy csipetnyit kisebb.

Topsors

A Tesco a legnagyobb boltos áruházlánc Magyarországon, de úgy tűnik, így sem könnyű. A többi multi áruházlánccal összehasonlítva a Tesco bevételi adatait, így is, úgy is lekörözi a legnagyobb növekedést felmutató Aldi (aki persze a plázastop ellenére jókora ütemben bővíti a hálózatát). A diszkont 2016-ban 23 milliárd forinttal növelte forgalmát, ami viszont nála (kisebb árbevétel mellett) 23%-os bővülést jelent. A Penny is, a Spar is nagyobb növekedési ütemet hozott, a Lidl eredményei viszont még nem ismertek.

Úgy tűnik, a diszkontokkal szemben a hipermarketek megtorpantak az utóbbi időben, hiszen az Auchan is csak 3,8%-os növekedést könyvelhetett el legutóbb, ami csak hajszálnyival több a Tesco eredményénél (azért hozzá lehet tenni, hogy egy 3-4%-os növekedési ütem nemzetközi viszonylatban is jobb eredmény, csak éppen vannak gyorsabbak is).

2013-ig visszatekintve - együtt nézve az időszakot - 6%-kal tudta emelni bevételeit a Tesco. A legkisebbet 2015-ben lépte, éppen a vasárnapi boltzár időszakában:

	2013	2014	2015	2016
árbevétel	601	610	614	636
árrés	174	175	174	185
eredmény	- 43	- 68	13	51
Elektronikus Beszámoló Portál, érték: milliárd forint, árbevétel: nettó, eredmény: adózás utáni

A Tesco árbevételének egy része export, 2016-ban ennek értéke 9 milliárd forint volt, egy évvel korábban csak 6 milliárd. Dinnyét is szállít a külföldi áruházakba.

A Tesco a beszámolási időszak végén 112 hipermarketben, 35 szupermarketben, valamint 59 expressz boltban fogadta a vásárlóit (összesen 206 egységben, az egy évvel korábbi 208 bolttal szemben). Egyes boltokat bezárt, máshol újat nyitott, főleg express üzleteket, amelyek száma 16-tal nőtt egy év alatt. Az S-market boltjai eltűntek a jelentésből.

Egy kereskedő életében az úgynevezett árrés az a pénz, amit a saját költségeire fordíthat. Ezt a Tesco 11 milliárd forinttal tudta emelni, ami bizonyára jól jött a kasszában. Egyébként reklámra 15 milliárd forintot költött a 2016-os üzleti évben, mint igénybe vett szolgáltatásra, szaktanácsadásra pedig 12,5 milliárd forintot.

2013-ban és 2014-ben még nem élt az úgynevezett veszteségszabály (csak 2015-től, amikor két veszteséges esztendő után be kell zárnia egy boltos vállalkozásnak, azt viszont nem tudni hivatalosan, hogy miért pont a kiskereskedelemben van ilyen szabály egyedül, bár lehet, hogy az uniós bürokraták örökös piszkálódása miatt már nem sokáig).

Na és a bér: miért pont a Tesconál tüntetnek a szakszervezetek

A bérköltség 2016-ban 4%-kal nőtt, nagyjából annyival, mint az árbevétel. A Tesco a 2016-os üzleti évről szóló beszámolójában eltért a korábbiaktól és részletesebb adatokat is közzétett. Ezek is rámutatnak bizonyos kérdésekre, de összehasonlításra a korábbi évekkel ezek alapján semmi esély, hiszen onnan már hiányoznak ezek az adatok.

Így például az már nem derül ki a beszámolóból, hogy a fizikai dolgozók létszáma, vagy éppen bére hogyan nőtt, pedig valami ilyesmiért tüntetnek a szakszervezetek. A Tesco sem kivétel egyébként a munkaerő hiányában, hiszen honlapja tanúsága szerint is szép számmal keres alkalmazottakat.

Az átlagjövedelem a beszámoló alapján 10%-kal nőtt 2016-ban, ami azért sokkal nagyobb ütem, mint a bevételek emelkedése. A szakszervezet azonban feltehetően elsősorban a fizikai dolgozók béremeléséért tüntet, de ezeknek a jövedelmeknek a változása már nem derül ki a beszámolóból.

Kiderül viszont az, hogy a teljes munkaidős fizikai dolgozók átlagos havi átlagkeresete 173 ezer forint volt, ami a csúsztatott beszámolási időszak miatt már belelógott a 2017 január elejétől megemelt magasabb minimálbér rendbe. De hát ennek értékelésénél sem árt az óvatosság, hiszen egyes munkakörökben a magasabb szakmai bérminimum, más munkakörökben viszont csak a kisebb minimálbér kötelező, mindkettőből akad a Tesconál is.

Ráadásul a 173 ezer forintos átlagos fizikai bér pontosan annyi, mint a bolti kiskereskedelemben a 2016 decemberi átlag (utóbbi 172 ezer forint volt), de nyilván januárban sokaknál kellett a Tesconak is emelni a bért. A bérköltségek két milliárd forint körüli emelkedése mellett a létszám 2013-tól közel kétezer fővel csökkent:

2013

sarkifűszeres₪fogadó

A legtöbbet az Amazon nőtt