Budán a Stand25

Pestről Budára költözött Széll Tamás és Szulló Szabina bisztrója, a Stand25.

Otthagyja lengyelt a Tesco

Hónapokon belül kivonulhat a Tesco egy közeli, fontos piacáról.

A Lidl is bedobta az önkiszolgáló pénztárt

Kipróbálja a lengyel piacon, mert ott kevés az ember.

Önkiszolgáló kasszákkal támad a Spar

Nagy változás jön a Spar pénztárainál.

Menetelnek a gyorséttermek

Tele lett a kassza a gyorséttermeknél, az áfacsökkentést pedig ők is lenyelték.

Szaladna az Aldi Nagy-Britanniában

Gyorsabb terjeszkedésre kapcsol az Aldi Nagy-Britanniában.

Az Auchan is beültet a pénztárba

Önkiszolgáló kasszákat telepít az Auchan.

Walmart: nagyra nőtt

A Walmart kiskereskedelmi lánc neve fogalom az Egyesült Államokban, sőt a világ minden táján.

Márkalajstrom: MagyarBrands

Kilencedik alkalommal adták át a MagyarBrands elismerést a legkiválóbb hazai magyar márkáknak. Év boltja után.

CBA: online, saját márka

Lázár Vilmos elárulta: a CBA nagy dobásra készül Magyarországon.

Elképesztő számok: 8500 milliárdnál tartanak a lakossági állampapírok

Legalább 60 milliárdot vertünk el MLM-es holmikra 2018-ban.

Legalább 60 milliárdot vertünk el MLM-es holmikra 2018-ban. ₪₪₪

Az MLM (multi-level marketing, többszintű értékesítés) az egyik legszörnyűbb dolog a világon, a piramisjáték és a házalás modern ötvözete, írja az Index. Itt a bekerülő, sokszor lecsúszottabb emberek elveszítik a barátaik felét, a másik felét pedig bepalizzák, hogy aztán alig hozzák össze belőle az átlagbért az iszonyatos befektetett emberi és időbeli költségeikért cserébe.

Tiltsuk be?

Alapjáraton olyan termékeket kell MLM-mel eladni, amit komoly rábeszélés és pszichológiai nyomás nélkül nem nagyon lehetne elpasszolni, hiszen lényegében ugyanazt a terméket olcsóbban megveheti bárki egy lényegesen kisebb értékesítési költségekkel dolgozó bankban vagy mondjuk áruházban. Nem véletlenül van több országban teljesen betiltva, és nálunk is komolyan felmerült már ez, például a befektetési, biztosítási termékeknél, ahol nagyon rá lehet fizetni.

Most az ilyesmi cégek egyik szövetsége, a Közvetlen Értékesítők Szövetsége Világszervezete (WFDSA) összerakta statisztikáit 2018-ról. Eszerint 118 millió ember dolgozott nekik szerte a világon, döntően Ázsiában és Amerikában. Azt viszont nem árulták el, hogy ebből Magyarországon mennyien lehetnek. Pedig biztosan sejtik, hiszen azt viszont állították, hogy a magyar értékesítőik pontosan 71 százaléka nő, és jellemzően 35-54 évesek.

Rólunk azt mondták el, hogy félmillió ember "került kapcsolatba" az év során ilyen típusú értékesítési folyamattal. Emellett a magyarok 60 milliárdot költöttek számításaik szerint ilyen módszerrel árult dolgokra.

Nálunk főleg a wellness termékekkel és étrend-kiegészítőkkel házaltak sikeresen, ez adta a hazai értékesítés kicsit több, mint felét. A szépségápolási termékekre ment az elköltött pénz több mint ötöde, MLM-es háztartási cikkekre pedig majdnem a tizedét költötték a magyarok ennek a 60 milliárdnak.

A Közvetlen Értékesítők Szövetsége a cikk megjelenése után még hozzátette, hogy:

A Közvetlen Értékesítők Szövetsége (DSA) az etikusan működő és a fogyasztók védelmét kiemelten kezelő közvetlen értékesítő cégeket összefogó szervezet, amely 1993 áprilisában jött létre Magyarországon. A Közvetlen Értékesítők Szövetsége (DSA) tagságát a hazai közvetlen értékesítés meghatározó vállalatai alkotják, melyek vállalják a szervezet szigorú etikai normáit, a hazai és nemzetközi, írott és íratlan, szakmai és jogi szabályoknak való maradéktalan megfelelést. A Közvetlen Értékesítők Szövetsége (DSA) fokozott hangsúlyt fektet a piac megtisztulására, a szereplők etikus működésére, a fogyasztók védelmére és az iparág tisztességes szereplői iránti közbizalom erősítésére. A Közvetlen Értékesítők Szövetsége (DSA) célja, hogy a hatóságokkal együttműködve őrködjön az iparág etikus működése felett, ezzel megteremtve a fogyasztók számára a biztonságos vásárlás feltételeit. A Közvetlen Értékesítők Szövetsége (DSA) küldetése, hogy tagszervezeteit támogassa a stabil és etikus működésben. A Közvetlen Értékesítők Szövetsége (DSA) tagjai között működő MLM cégek nem moshatók össze a törvényileg büntetendő, illegális piramis rendszerekkel sem! A Közvetlen Értékesítők Szövetsége (DSA) tagjai között megtalálható MLM cégek a Közvetlen Értékesítés Európai Etikai Kódexének elfogadásával, a jogszabályok és a Szövetség szigorú belső szabályainak betartása mellett dolgoznak. Mindezekért fontos a tisztességes közvetlen értékesítői szakma és a DSA tagvállalatok világos megkülönböztetése a szakma hitelét rontó, kalandor vállalkozásoktól.

Vannak nálunk is egy páran

Nálunk a következők a tagjai a Közvetlen Értékesítők Szövetéségének (DSA): Amway Hungaria Marketing Kft., Flavon Group Kereskedelmi Kft., Forever Living Products, Herbalife Hungary Kft., LR Health & Beauty, NeoLife International Kft., Nu Skin Enterprises Magyarország Kft., Oriflame Hungary Kft., Sunrider Hungary Kft., Tiens Hungary Kft. és a Zepter International Ungarn Kft.

(Index, 2019. december 5.)

Véget érhet a korlátlan ételfogyasztás a hotelekben. Ingyen kenyér? Azt már nem.

Véget érhet a korlátlan ételfogyasztás a hotelekben. Ingyen kenyér? Azt már nem. ₪₪₪

Annak érdekében, hogy csökkentsék az ételpazarlást, az amerikai Kimpton Hotel Monaco Portlandban (Oregon állam) a Red Star Tavern nevű éttermében megszüntette az ingyenes kenyeret, írja az Origo. A négy hónapos kísérlet után a szálloda azt észlelte, hogy hetente 10 kilogrammal kevesebb tésztát és havonta 30 kilogrammal kevesebb vajat használ fel. A kenyeret még mindig kis díj ellenében kínálták, de ha a vendégek megsütik, ingyen is megkaphatják. Eddig még nem szaporodtak meg a panaszok a változtatás miatt.

"A vendégek nem érzékelték, hogy romlott volna a szolgáltatás minősége vagy elégedetlenek lennének" - mondta Monica McBride, a World Wildlife Fund (WWF) élelmezési hulladékkezelője, aki arra ösztönözte a szállodát, hogy kísérletezzen saját kenyér előállításával és annak fogyasztás-szabályozásával. "Ez részben felszabadította a sütőt, ami alatt más olyan feladatokat tudnak elvégezni, melyek több értéket jelentenek számukra, mint a kenyér elkészítése.

Néhány kiló kenyér és vaj kivonása a forgalomból persze nem oldja meg a világ környezeti problémáját. A vendéglátóipar azonban az egyik fő élelmiszerfogyasztónak számít, és sok ételmaradék végzi a hulladéklerakókban, amelyek megsemmisítéséhez üvegházhatású gázokat bocsátanak ki. Az élelmiszer előállításához felhasznált munkaerő, víz és energia szintén veszteséggel jár.

A környezetkímélő megoldások az utazási iparág egyik nagy célpontja lett, különösen a szállodák fokozzák az erőfeszítéseiket, leginkább a műanyag szívószálak és a kis samponos, egyszer használatos flakonok megszüntetésével. De ide tartozik az is, hogy csak annyi élelmiszert állítsanak elő, amennyire szükségük van a vendégeiknek, vagy ha mégsem, akkor környezetkímélő módon ártalmatlanítsák azt.

FORRÁS: HTTPS://PHYS.ORG/NEWS/2018-03-FOOD-SAFE-DECISION.HTML

Az amerikai Élelmezési és Gyógyszerügynökségének becslése szerint a nemzet élelmiszer-ellátásának 30–40 százalékát elpazarolják. Ez súlyban körülbelül 60 milliárd kilogramm, értékben pedig mintegy 161 milliárd dollár értékű élelmet jelent a legfrissebb adatok alapján.

Számos nagy szálloda bevételének legnagyobb része hagyományos vendéglátásból származik, ami azt jelenti, hogy több száz, vagy akár több ezer ember számára kell élelmet biztosítani naponta.Számos vendéglátóhely svédasztalos büféket kínál, különösen reggelire, ami azt jelenti, hogy a sok ételt ízlésesen feltálalják, de nem feltétlenül fogy el minden.

A világ legnagyobb civil természetvédelmi szervezete, a World Wildlife Fund (WWF) együttműködésre lépett az amerikai szállodaipart képviselő csoporttal, az American Hotel and Lodging Associationnel, hogy 2017-ben létrehozzák a HotelKitchen.org-ot, amely tanácsokat ad az iparágnak az élelmiszer-pazarlás csökkentése érdekében. A Rockefeller Alapítvány finanszírozásával a WWF 10 szállodát kapott, köztük a Kimpton Hotel Monaco Portlandot, hogy kísérleti projekteket indítson az élelmiszerek takarékosabb felhasználása és az ételhulladék fenntartható módon történő megsemmisítése érdekében.

A Hilton, a Marriott International, a Hyatt Hotels, az InterContinental Hotels Group és az AccorHotels szintén részt vettek a programban.

"Korábban az energiafogyasztásra és a megtakarításra figyeltünk, s noha mindig is szó volt az újrahasznosításról, de most már tényleg az élelmiszer-pazarlásra koncentrálunk" - mondta Diana Bulger, az Accor család részét képező szálloda szóvivője.

Az elpazarolt étel mennyiségének mérése az egyik leghatékonyabb, ugyanakkor egyik legnehezebb módszer annak kiderítésére, hogy a szállodák mennyire csökkentik a fogyasztásukat. A szakácsok által felhasznált alapanyagok és elkészítési módok megváltoztatása szintén komoly kihívást jelent.

A szállodák LED-es lámpákat telepíthetnek, energiagazdálkodási rendszereket helyezhetnek üzembe, kicserélhetik a vízvezeték-szerelvényeket. Az élelmiszer-pazarlás kapcsán azonban meg kell változtatni az emberek viselkedését is, méghozzá napi szinten.- mondta Matt Erickson, az SH Group étel és italellátásért felelős vezetője.

A legtöbb szálloda nem fogja nyilvánosságra hozni, hogy mennyi ételt pazarol el. Azt mondják, ezt nem is tudják megmérni, bár néhányan, például a Hilton és a Marriott, számszerűsített célokat tűztek ki a hulladék csökkentésére.

A Hilton, amelynek világszerte 6.000 szállodája van, egy új technológiát tesztel az élelmiszer-pazarlása meghatározására. Célul tűzte ki, hogy 2030-ig 50 százalékkal mérsékli az élelmiszer-pazarlást egyrészt a csökkentés, másrészt az adományozás, vagy egyéb átirányítási modellek révén. Számos szállodája olyan technológiákat alkalmaz, mint például a Winnow és a Leanpath, amelyek segítenek a szakácsoknak mérni és ellenőrizni az általuk használt összetevőket. A Leanpath például beépített skálát és kamerás támogatást biztosít a séf által felhasznált étel mennyiségének nyomon követésére.

"Ezzel tulajdonképpen létrejön egy adatbank, amely már képes információt adni a szakácsok beszerzési döntéseiről és étlapjaik megtervezéséről" - mondta Catherine Dolton, az IHG társadalmi felelősségvállalással foglalkozó alelnöke.

A Marriott, a világ legnagyobb szállodavállalata, szintén kipróbálja ezt a technológiát. A szállodák üzemi területén és online is elérhető egy poszter, amely bemutatja, hogyan kell kezelni az élelmiszer-pazarlást.

FORRÁS: SHUTTERSTOCK

Nem csak az elpazarolt élelmiszer komposztálására akarunk fókuszálni. Ez csak egy megoldás, de nem az elsődleges- mondta Denise Naguib, a Marriott fenntarthatósággal és beszállítói divíziójának igazgatója.

A javaslatuk szerint a szakácsoknak először meg kell vizsgálniuk, mennyit fogyasztottak korábban a vendégek, ez alapján meg kell ismerni az igényeiket. A keletkező felesleget előbb adományozniuk kell a rászoruló embereknek, majd állati takarmányként a gazdaságoknak, és csak legvégül jöhet a komposztálás.

A szállodák, különösen Las Vegasban, nem csökkentik a fogyasztást, ám mégis stratégiai jelentőségűvé válhat az étel felszolgálása. Az emberek hajlamosak telepakolni a tányérokat, még akkor is, ha tudják, hogy nem tudják az összeset megenni. A kisebb tányérok felszolgálása például azt jelenti, hogy az emberek nem tehetnek rá többet, mint amennyit el is tudnak fogyasztani. A szállodák tehát továbbra is azt szeretnék, hogy az ételkínálat vonzónak tűnjön.

A Hyatt prioritássá tette az élelmiszer-pazarlás kezelését, útmutatót adva világszerte működő 875 szállodájának. Minden szállodának rendelkeznie kell élelmiszer-hulladékkezelési tervvel. A társaság célja, hogy jövőre 40 százalékkal csökkentse az élelmiszer-pazarlást.

Az élelmiszerek adományozása a rászorulók számára az egyik megoldás a fel nem használt élelmiszerek kezelésére. De ez nem olyan egyszerű, mint amilyennek hangzik. A szállodák vonakodnak ettől, mert meg kell felelniük a szigorú élelmiszer-biztonsági előírásoknak.

(Origo, 2019. december 3.)

A tányér nagysága is számít

Meg persze az ár is. Hozhatnak pénzt a korlátlan fogyasztást kínáló éttermek.

Az „all you can eat", vagyis az előre meghatározott, „egyél annyit, amennyi beléd fér!" típusú éttermi étkezésekben vendégként nehéz meglátni a profitot, írja az Origo a Forbes magazin nyomán. Szerinte nem feltétlenül kell mindig bevételt hoznia, de valójában nem mindenki képes annyit enni, mint amennyiért ténylegesen fizetett.

A koncepciónál az egyik legfontosabb dolog az árképzés: ha túl alacsony az ár, akkor veszteséget okoz, ha túl magas, akkor pedig senki sem választja az étterem szolgáltatását – így az éttermeknek számos dolgot figyelembe kell venni a helyes árképzéshez.

Az all you can eat típusú éttermek például rengeteget spórolnak azon, hogy nincs szükség pincérre, vagy nem kell figyelniük az étel feldíszítésére, hiszen mindenki maga viszi asztalához az ételt, olyan módon, ahogy neki megfelelő.Ráadásul az, hogy a menü állandó, megkönnyíti a szakács dolgát is, az előre elkészített ételeknek köszönhetően pedig még kevesebb munkatársra van szükség az üzemeltetéshez.

Az élelmiszerköltség a legnagyobb kiadás az éttermek számára. Jonas Mikka Luster szakács azt nyilatkozta a The Independentnek, hogy az alapanyagköltség a felszolgált étel mintegy harminc százalékát teszi ki. Ez alapján 10 dollárnyi (kb. 2.800 forint) alapanyagot tartalmazó étel felszolgálása 30 dollárba (kb. 8.500 forint) kerül, ez magában foglalja a teljes profitot is.

Az Ovation Brands étteremhálózat több mint 330 all you can eatbüfét üzemeltet az Egyesült Államokban, a cég pedig pontos számításokat végez nemcsak az alapanyagok tekintetében, hanem a kidobott élelmiszermennyiségnél is, és az adatok alapján állítják össze a választható ételeket, így minimálisra csökkentve a kidobott ételhulladékot.

A felkínált ételek összetétele is fontos, ezért számos étterem kínál olyan ételeket, amik olcsó és gyorsan elkészíthető alapanyagból állnak,és amivel a vendégek gyorsan megtölthetik a hasukat – például az olyan zöldségek, mint a répa vagy a burgonya. Ráadásul ezek egy része még egészséges is. Ezenfelül, szezonális és helyi alapanyagokkal nemcsak a kínálatot tudja feldobni egy étterem, hanem az alapanyagköltségeit is mérsékelheti.

A Mashed.com ugyanakkor arra is rávilágított, hogy az all you can eat ételek mellé a vendégek természetesen italokat is fogyasztanak, ám ezeken a haszon akár 90 százalékos is lehet.De legalább ilyen fontos az étkészlet is, vagyis leginkább a tányérok nagysága - a kisméretű tányérokra ugyanis kevesebb ételt szednek a vendégek.Ugyanilyen fontos az ételek stratégiai elrendezése is, ahol a legolcsóbb összetevőket tartalmazó ételeket helyezik előtérbe, maximalizálva ezzel az éttermek nyereségét.

Az Egyesült Államokban a Las Vegas egyél, amíg beléd fér! büfék a leghíresebbek: olcsóak és rengeteg ételt kínálnak. Bár korábban akár kétdolláros (kb. 570 forint) áron is lehetett étkezni egy kaszinóban – ezzel csalogatták be a vendégeket, akik a nyerőgépeken és szerencsejátékokon sokkal több pénzt vesztettek, mint az étterem az alacsony áron –, ma már jellemzőbb a húszdolláros (kb. 5.700 dorint) all you can eat büfé.

(Origo, 2018. október 31.)

GettyImages-1083898368 — Váratlanul visszafogták magukat az amerikai fogyasztók FORRÁS: ANADOLU AGENCY/2015 ANADOLU AGENCY/CEM OZDEL

Váratlanul visszafogták magukat az amerikai fogyasztók FORRÁS: ANADOLU AGENCY/2015 ANADOLU AGENCY/CEM OZDEL

Több mint 100 magyar bort díjaztak FORRÁS: SHUTTERSTOCK

Magyar cég gyárt vegán felvágottat az amerikai piacra.

Magyar cég gyárt vegán felvágottat az amerikai piacra. ₪₪₪

A Plantcraft Innovációs Kft. 150 millió forint tőkebefektetést kapott az X-Ventures Gamma Kockázati Tőkealaptól, terveik szerint húshelyettesítő vegán termékeiket az Amerikai Egyesült Államok piacán értékesítik – írja a 24.hu az MTI nyomán.

A tájékoztatás szerint a Plantcraft több év kutatási munka eredményeként fejlesztett ki természetes növényi fehérjeforrások és egyedi hozzávalók felhasználásával szója-, glutén- és adalékanyagmentes felvágottakat, hogy a másodgenerációs húshelyettesítő termékekkel az amerikai piacra léphessen.

Az MTI érdeklődésére a társaság közölte, 2020-ban lép az Amerikai Egyesült Államok piacára, a tervek szerint 2021 végére 5 millió dollár árbevételt érnek el, öt év alatt pedig 4 ezer tonna terméket adnak el.

Az Amerikai Egyesült Államokban javában zajlik a növényi alapú húshelyettesítők forradalma. Az amerikai lakosságnak jelenleg 5 százaléka vegetáriánus, 3 százaléka vegán, ami a lakosság számát és fogyasztási szokásait nézve is nagy piacnak számít.

A céget az Új-Zélandon élő, magyar származású Ohens Katalin és a budapesti Hetényi Csaba alapította, akik egy magyar biotechnológus kutató receptje alapján indultak el a termékfejlesztésben, a startup munkáját a berlini Proveg Incubator és a budapesti CEU InnovationsLab is segíti.

Hetényi Csaba, a Plantcraft társ-alapítója a közleményben kiemelte, az induló termékcsoportban az alapanyagok már teljes mértékben elkészültek, néhány termék az utolsó fejlesztési fázisban van, reményeik szerint egy-két hónap múlva elnyerik a végleges formájukat, ízüket, és megkezdhetik a piaci bevezetést az Egyesült Államokban.

Zsembery Levente, az X-Ventures Alpha Kockázati Tőkealap-kezelő Zrt. vezérigazgatója a közleményben elmondta, jelentős piaci potenciált látnak a Plantcraft termékeiben és a csapat által felhalmozott know-how-ban.

(24.hu, 2019. december 2.)

Már kapható az első rovaros kenyér.

Már kapható az első rovaros kenyér. ₪₪₪

Az Egyesült Királyságban már kapható az első rovaros kenyér, amelyet egy pékség több száz tücsökből készített. A termék neve: Crunchy Cricket Loaves, írja az Origo.

A Roberts márka ropogós, tücskös kenyere kinézetre pontosan olyan, mint a hagyományos fajták. Annyi a különbség, hogy 336 tücsköt szárítottak, őröltek, majd összekevertek búzaliszttel és egyéb gabonafélékkel, ebből sütötték meg a kenyeret.

A tücskös kenyér több fehérjét tartalmaz, mint a hagyományos és fenntarthatóbb a forrása. Sőt, a legfrissebb tanulmány szerint egészségesebb is. Ez a tanulmány kimondja ugyanis, hogy a tücskök antioxidánstartalma magasabb, mint a frissen facsart narancsléé.

A tücskös kenyér jó fehérjeforrás, és nagyszerű módja annak, hogy a fogyasztók megismerjék a rovaralapú ételeket – mondja Alison Ordonez, a pékség innovációs vezetője.

A rovarfogyasztás egyre inkább elterjedtté válik, az ENSZ becslései szerint a világon kétmilliárd ember eszik rendszeresen rovarokat, és több mint 1900 rovarfajt használnak élelem gyanánt.

(Origo, 2019. november 29.)

Egy kis rántott cserebogár, bogárkám?

Erős hátszéllel tör piacra a műhús. És a rovarétek is, például. Csak éppen ki kér belőle? Hiába, a hús az csak hús lehet.

Alig néhány év múlva mindenki számára elérhetővé válnak a húsfélék kiváltására hivatott olcsó álhúsok, laboratóriumi húsok, írja a Magyar Nemzet. Nagy Kristóf írása.

Az újításokat óriási összegekkel támogatják a befektetők, habár valódi kereslet nincs. A piacot viszont befolyásolhatják az állattartást egyre hevesebben támadó nemzetközi szervezetek és a kereskedők, ami piacvédelem nélkül drágulással, társadalmi feszültségekkel is járhat.

Óriási átalakulás jöhet a húspiacon: már nem a távoli jövő terméke a húspogácsa ízével és állagával szinte teljesen azonos, növényi alapú hamburgerhús, a laboratóriumi körülmények között kitenyésző marhahús vagy az ehető rovar. A gyorsan fejlődő technológia adta innováció alapjaitól rendezheti át a világpiacot: míg a hagyományos állattartás célkeresztbe került, addig a húselőállítás alternatíváiba elképesztő mennyiségű pénz öntenek a befektetők. A nemzetközi kiskereskedelmi láncok is ugrásra készek, ám forgalomba hozatalukat előbb az Európai Unióban, majd itthon is engedélyeztetni kell, és egyelőre a leendő fogyasztók is bizalmatlanok.

Minek ide hús

Az Egyesült Államokból induló, állatifehérje-mentes vegán hússzerűségek már kaphatók a világ számos országában. Nagy-Britanniában már tavaly óta beszerezhető a kolbásszal, a darált hússal, egyéb feldolgozott húsfélékkel közel megegyező, de növényi fehérjével készült „hús”. A brexit utáni élet legfőbb termékeként reklámozott álhúsok egyre keresettebbek, ráadásul megfizethető áron kerültek a brit piacra. Az újítás már valódi konkurenciája a hagyományos állati termékeknek.

Komoly szándék mutatkozik a világpiac meghódítására: a vegán termékeket fejlesztő és gyártó Beyond Meat vállalatot a világ legnagyobb befektetői és piaci szereplői is hozzásegítették ahhoz, hogy öt év alatt 88 millió dollár (25,5 milliárd forint) éves bevételű óriássá nőjön. A céget támogatja az Egyesült Államok több meghatározó húsipari szereplője és állatvédő szervezete is.

Nemcsak élelmiszer-biztonsági, de társadalmi és klímavédelmi kérdéseket is felvet a holland Mosa Meat laboratóriumi körülmények között, de az élő állat sejtjeiből, ám szervezetétől távol kitenyésztett húspogácsa. A szintén jelentős nemzetközi támogatást élvező cég élő szarvasmarhából vett, az izomszövet növekedéséért felelős őssejtet használja fel. Laboratóriumi körülmények között – a cég által közzétett bemutató szerint – az erre létrehozott táptalajon elindul a sejtosztódás, így „tenyészik” a húspogácsa a tervezett méretűre.

A Mosa Meat a napokban adott ki közleményt arról, hogy terveik szerint 2021-ben az éttermekben, majd 2025-ig már a kiskereskedelmi forgalomban is mindenki számára elérhetővé válik az egy dollárért piacra dobott, tenyésztett húsból készült húspogácsájuk.

Sokak szerint nemcsak a műhús, hanem a magas fehérjetartalmú rovarok is jó alternatívái lehetnének az állati eredetű húsoknak. Míg néhány éve még a tojást és a baromfihúst tartották a jövő fehérjeforrásának, az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Világszervezete (FAO) szerint a rovartenyésztés fenntarthatóbb, humánusabb és a fehérjeigény kielégítésére is megfelelőbb. Az emberi fogyasztásra alkalmasnak talált rovarok Nagy-Britanniában már néhol megvehetők, ám a brit székhelyű multinacionális kereskedelmi láncok többsége is jelezte: örömmel forgalmazzák a leginkább tücskökből álló rovaralapú fehérjekészítményeket. Az ENSZ mellett egyébként több nemzetközi szervezet szorgalmazza a rovarfogyasztást a magas fehérjetartalma miatt, a klímacélok érdekében.

Greta Thunberg: ki kér az ő főztjéből

Elérhető közelségbe kerül tehát a klasszikus húsok egyre jövedelmezőbb, nagyüzemi kiváltásának lehetősége, ráadásul olcsón. Bár gyorsan fejlődő iparágról van szó, ennek ellenére a világ lakosságának jelentős része várhatóan soha nem venne alternatív húst a vallási vagy társadalmi szokások miatt. A fejlett országokban ugyan nő az igény, de így sem várható akkora kereslet, amely teljesen kiváltaná az állattartást.

A svéd diáklány, Greta Thunberg klímamozgalma, a radikális állatvédők vagy a leginkább baloldali és zöldpártok szerint 50-70 százalékkal kellene kevesebb állati eredetű húst ennünk a klímakatasztrófa elkerüléséhez. Ezek a globális kampányok pedig jól jönnek az alternatív húspiaci szereplőknek is.

Nyisd ki a szemed, mielőtt eltátod a szád

Korábban írtuk: a civilek a ketreces állattartás teljes betiltását követelik, akár a nemzetközi üzletláncokra gyakorolt nyomással. A Tesco 2019 tavaszán bejelentette, 2025-től Kelet-Közép-Európában, így nálunk sem forgalmaz ketreces tartásból származó tojást. A döntés várható volt, mivel Nagy-Britanniában már korábban ígéretet tettek erre, de a lépés általánossá válhat.

Az állattartás kiváltása ugyan elképzelhetetlen, de az új termékek megjelenése, a magasabb elvárások és a nemzetközi civil szervezetek tevékenysége jelentős áremelkedéssel, komoly zavarokkal járhat – reagáltak lapunk megkeresésére a hazai ágazatok képviselői, akik szerint nem ez a módja a felmelegedés megfékezésének. Habár a megítélés eltér, abban egyetértenek, elkerülhetetlen a fejlődés, de piacvédelemre és részletes szabályozásra lesz szükség a gazdálkodók és a fogyasztók védelmében.

Az Agrárminisztérium a Magyar Nemzet megkeresésére azt közölte, jelenleg a rovaralapú élelmiszerek nem forgalmazhatók sem Magyarországon, sem az Európai Unióban. Nagy-Britannia, Belgium, Hollandia, Dánia és Finnország korábban nemzeti hatáskörben engedélyezte, erre 2020-ig van lehetőség. Az új, 2018-tól élő uniós szabályozás szerint 2020-tól csak akkor maradhatnak forgalomban rovarok, ha uniós szinten is zöld jelzést kapnak. Az uniós engedélyeztetés önmagában nem elegendő, erre itthon is szükség van, hogy a boltok polcaira kerülhessenek.

Komoly uniós és hazai engedélyeztetés kell a szintetikus vagy alternatív húsoknál is. Ezek ráadásul – a vegán termékekhez hasonlóan – nem forgalmazhatók húsként, ami így a címkén sem szerepelhet.

(Magyar Nemzet, 2019. július 22.)

Pestről Budára költözött Széll Tamás és Szulló Szabina bisztrója, a Stand25.

Pestről Budára költözött Széll Tamás és Szulló Szabina bisztrója, a Stand25. ₪₪₪

Más országokban több helyen előfordul, hogy a legnevesebb, három Michelin-csillagos éttermek akár egy metróaluljáróban legyenek, de kapott már csillagot utcai bódé is. Magyarországon eddig csak Széll Tamás és Szulló Szabina képviseltek valami hasonlót: a nemrég Michelin-csillagot kapott Stand mellett a Hold utcai piacon üzemeltettek egy olcsóbb bisztrót is, írja az Index. Kovács Bálint írása.

Hát ennek most vége – de ez volt ebben a cikkben az utolsó negatív mondat.

A piaci bisztró helyett Budán, a Váralagút mellett újranyitott Stand25 ugyanis olyan étterem, amelyben kétféle ételt adnak: olyat, ami egyszerűen csak tökéletesen van elkészítve, így megfelel a legoptimistább várakozásainknak. És olyat, ami bőven felülmúlja ezeket is.

A mostani Stand25-ben, az Attila úton első ránézésre nincs semmi olyan különös, mint a piaci standban: átlagosan elegáns hely, pont olyan, amilyennek egy hasonló éttermet elképzelne bárki, legfeljebb annyi különbséggel, hogy aki az L alakú belső tér egyik oldalán ül, láthatja, ahogy a látványkonyhában készülnek az ételek. A méret is átlagos, hatvan ember fér be. De valójában, úgy tűnik, mindez teljesen mindegy is, nem kell semmi különlegesség ahhoz, hogy meglegyen a közönség: a november végi megnyitó óta folyamatos a telt ház ebéd- és vacsoraidőben is. Hamvas Zoltán, az egyik tulajdonos elmondása szerint volt olyan nap, hogy 30-40 embert kellett elküldeni, akiknek nem volt foglalásuk, csak egyszerűen betértek volna az utcáról, és december 26-ig, amíg az első periódusban foglalni lehetett, már most teljes a telt ház. Szóval úgy tűnik, ez nem az a bisztró lesz, ahová, mint a piacon, az emberek kiszaladnak a munkából egy ebédmenüért, inkább az, amelyik hamarosan a mostani ajánlás (a Bib Gourmand-minősítés) helyett megkapja majd a csillagot, és felzárkózik a többi magyar topétterem mellé.

Fotó: Stand25

Pedig egyébként az alapgondolat megmaradt a piaci időkből: most is van ebben a kategóriában abszolút olcsónak számító ebédmenü, két fogást 4.500, hármat 5.400 forintért (plusz ha olyan fogást kérünk, felárért) lehet enni, azaz ez a legolcsóbb lehetőség arra Magyarországon, hogy valaki megkóstolja egy Michelin-csillagos séfpáros főztjét. Csak most már megvalósult Széllék régi terve, amire a piacon eleinte nem volt lehetőség, és lehet vacsorázni is, rendes étlappal. Sőt: manapság, amikor egy bisztró-jellegű étteremben teljesen megszokott, hogy összesen 5-6-féle étel közül lehet választani, az itteni nagyjából húsz fogás hatalmas választéknak tűnik. (Az á la carte ételek mellett van változó, táblás kínálat, van 15.500 forintos vacsoramenü, és este is rendelhetők külön az ebédmenü fogásai is.)

A kínálat is bővült, de az alap ugyanaz maradt, gondolatban és konkrét ételekben is: egyrészt szinte minden hazai alapanyagokból készül – kivéve az olyasmiket, mint a tényleg Piemontból érkező piemonti mogyoró vagy a marhahús a steakhez –, másrészt továbbra is kaphatóak azok a Széll és Szulló nevével mára már egybeforrt fogások, mint a gulyás, a rakott krumpli vagy a túrógombóc. A különbség a Michelin-csillagos Stand étteremhez képest inkább a külcsín: mintha a Stand25 azokat próbálná megszólítani, akik egy-egy csúcsgasztronómiáról szóló cikk alá azonnal sietnek odakommentelni, hogy az ilyen kis adagokat ők otthon már elmosogatnák, és a séf a különféle kreációk helyett bezzeg biztos nem tudna olyat főzni, mint a nagymama annak idején, amúgy meg az egész csak a gazdag sznobok bulija.

Fotó: Stand25

Hát ha valahol, itt biztosan nem így van: egy 2900 forintos, hatalmas adag, tormás céklával tálalt rakott krumplival akár jól is lehet lakni, de ha nem, akkor mellé egy sűrű, 2700 forintos gulyással együtt, amiben több a marhahús, mint a répa, már biztosan. És közben az ízek olyanok, hogy például – és előre elnézést minden szegedi vagy bajai nagymamától, de – ÉN ILYEN FINOM HALÁSZLÉT MÉG ÉLETEMBEN NEM ETTEM, AHOGY ENNYIRE JÓ MOGYORÓKRÉMES PALACSINTÁT SEM.

A Stand és a Babel is kapott egy-egy Michelin-csillagot a héten megjelent új kalauzban, úgyhogy gyorsan elmentünk mindegyikbe végigenni a menüt.

Klág Dávid kollégám írta a Stand25 nagytestvéről, a Standról, hogy miközben ott evett, „csak arra tudtam gondolni, hogy Szulló Szabina és Széll Tamás semmi mást nem szerettek volna ezekkel az ételekkel, csak reprodukálni a gyerekkorunk (az övék, az enyém, és még pár százezer magyar) ízeit, de nem úgy, amilyenek voltak, hanem úgy, ahogy emlékszünk rájuk.” És pont ugyanez igaz a kistestvérre is: Széllék a legtöbb esetben egyszerűen fogták a magyarok kedvenc ételeit, beletették a világszínvonalú tudásukat, és tökéletesre csiszolták azokat. A gulyáson, töltött csirkén, csirkepörköltön, halászlén, rakott krumplin, harcsán, véres hurkán, kacsacombon kívül csak pár olyan fogás van a táblán, ami ne lenne a legtöbbeknek ismerős otthonról: például rib-eye steak vagy őzszűz vadasan.

Fotó: Stand25

Ahogy az ország húsz legjobbnak választott éttermében mindenhol, itt is szerepel az úgynevezett Made in Hungary fogás az étlapon: a kezdeményezés szerint adott hungarikumokat kell a séfeknek saját értelmezésükben elkészíteni. A Stand25-ben a durva sóval megszórt, amúgy édes kacsamájat pirított kaláccsal, birsalmaszósszal és egy pohár hat puttonyos Tokajival tálalják, ami tökéletes előétel az édes, a sós és a fanyar ízek együttállásával, még ha kissé túlárazottnak tűnik is (persze valóban elég drága összetevőkből készül): az 5500 forintjával drágább a legtöbb főételnél is.

A két általam kóstolt leves, a gulyás és a halászlé jó példája annak, amiről az előbb írtam. A gulyás „csak” azt mutatja meg, milyen, amikor minden összetevő és az elkészítés is tökéletes: a marha olyan puha, mint a túlfőtt répa, a répa és a krumpli viszont hihetetlenül roppanós és ízes, a fűszerezés meg összetettebb a megszokott paprikauralomnál. A halászlé ennél is többet tud: a lé selymes, mint a tejszín, a hal úgy puha, hogy ettől nem lesz kevésbé karakteres, de a legjobb mégis a kis batyu a levesben, a belsőségből és további húsból készült töltött derelye, ami tulajdonképpen olyan, mint egy esszencia. Minden harapásban ott van minden, ami jó lehet egy halászlében, de mégis van benne valami ismeretlen is.

Nyilván meg kellett kóstolni a rakott krumplit is, ami már ránézésre is pont azt az érzetet kelti, mint amikor az ember anyukája kiveszi a sütőből a vasárnapi ebédet, amire egész héten vágytunk. A külseje pont az ellentéte annak a tökéletes, képzőművészetre emlékeztető megtervezettségnek, ami sokszor jellemzi a gourmet ételeket: a cserépedény oldalára barnán ráégett a kicsordult szaft, az egész tetején meg, mint egy gombóc fagyi, ott a házi tejföl. Pont erre lehetne olyan közhelyes szavakat használni, mint hogy ínycsiklandó. Persze fontosabb, hogy az íze is nagyon jó: minden összetevő szinte hártyavékony, ami miatt remekül keverednek és állnak össze a szájban az ízek. A tormás céklára meg pont az ellenkezője az igaz: a szokottnál nagyobb darabokból áll, így karakteresebb „köretnek” érződik.

Ahogy a gulyáshoz hasonlóan a rakott krumpli is az ismert ízek tökéletes elkészítését jelenti, úgy a vadas megint inkább meglepő, mint a halászlé: az őzszűz belseje puhább és omlósabb még a szalvétagombócnál is, és szaftosabb a vadasmártásnál. És becsúszik itt is azért még egy meglepő apróság, a savanyított répaszeletek pár mustármaggal, ami amilyen jelentéktelennek tűnik, annyira feldobja az egészet. Ez az étlap egyik legdrágább fogása (7900 forint), de INKÁBB ÉLNÉK ÜRES RIZSEN EGY HÉTIG, HA AZON MÚLNA, AKKOR IS MEGÉRI KIPRÓBÁLNI.

A tejfölhabos túrógombóc ez után már megint nem tudja azt a meglepetést hozni, amit más étteremben talán tudna: minden a helyén van benne, és könnyű, mint egy mousse, de nem is vártunk mást.Viszont a palacsinta megint az „én ilyet még soha”-érzést hozza. Már eleve az is szimpatikus, hogy végre vállalja egy fine dining étterem is a palacsintát, és nem gondolja azt, hogy az csak a lehúzós balatoni büfék felvizezett kamunutellával megkent ócskasága lehet. De ez a szinte már a piskótára emlékeztetően tartalmas tészta a házi, mogyoródarabokkal teli krémmel – vagy a kevésbé kiemelkedő, de persze finom, nem túlédesített baracklekvárral – PONTOSAN MEGMUTATJA, HOGY MI AZ A DESSZERT, AMIRŐL MINDEN GYEREK ÁLMODIK, ÉS NEM KAP MEG SOHA. LEGFELJEBB FELNŐTTKORÁBAN EGY PUCCOS BISZTRÓBAN.

Lehet, hogy Budapest elveszített egy formabontó lehetőséget, a sztárséfek piaci standját, egy hónapra előre is visszautasított asztalfoglalás helyett pultok közötti sorban állással, de nyert egy új, a legmagasabb kategóriába tartozó, ahhoz képest viszont elérhető árú éttermet, fine dininggal azoknak is, akik számára ez amúgy valami sznobságra utaló szitokszót jelent.

Hogy nem lehet beférni, az kár. Viszont eléggé érthető.

(Index, 2019. november 28.)

Gurul az utcás kaja

Soha nem költöttek még ennyit street foodra Magyarországon.

Egyre erősebb növekedést mutat a magyar streetfood-szektor: rekord mennyiségű terméket adtak el, megduplázódott az igény az utcai gyorsételekre, írja a Napi.hu. A hazai alapítású helyek már 20-30 százalékos forgalomnövekedést produkáltak idén.

Ismét sikeres évet tudhat magáénak a hazai utcai ételárusítás legnagyobb tömörítője, a Food Truck Show Hungary Kft.: 2019-ben összesen 280 rendezvénynapon, több mint 1 milló eladott termékkel és 250 food truckkal állt az eseményekre látogató milliós közönség rendelkezésére - állítja közleményében a társaság, amelynek idén 12 százalékos bevételnövekedést ért el.

A legsikeresebb food truckok, mint a Zing Burger, a Smokey Monkies vagy a Happy Churros forgalma az idei évben átlagosan 20-30 százalékos növekedést mutat, a kereskedők összesen pedig több mint 2 milliárd forintos forgalmat generáltak. Ebben nagy szerepe volt az olyan eseményeknek, mint a Food Truck Show-k a Kincsem Parkban, vagy az Andrássy úti Nemzetközi Street Food Fesztivál. Ezeken közel 100 millió forint értékben értékesítettek utcai gyorsételeket.

Az utcai rendezvények mellett megduplázódott a vállalkozás cateringforgalma is: idén kétszer annyian választották a food truckokat a hagyományos cateringgel szemben, ami összesen több mint 25 ezer eladott terméket és közel 200 ezer vendéget jelent.

Vad-Horváth Zoltán, a Magyar Street Food Egyesület elnöke és a Food Truck Show főszervezője azt mondta, a szervezetük célja az idei dinamikus bővülés után, hogy jövőre Magyarországon rendezzék meg a nemzetközi Street Food Európa-bajnokságot, amire a verseny főszervezői is nagyon nyitottak.

(Napi.hu, 2019. november 24.)

Jamie Oliver: kifutott a leves

Összeomlott Jamie Oliver brit étterembirodalma. Nálunk még nem.

Csődeljárás elé néz az egyik legnépszerűbb, televíziós műsorairól világszerte is ismert brit sztárséf, Jamie Oliver az étteremhálózatánál, írja az Origo. A cégnél nem kis részben a brit EU-tagság megszűnésével járó bizonytalanságokat tartják felelősnek a pénzügyi nehézségekért.

Jamie Oliver személyesen jelentette be, hogy kénytelen csődgondnokság alá helyezni vállalatát, amelynek pillére a kéttucatnyi éttermet működtető Jamie's Italian étteremhálózat. A csődeljárást várhatóan a KPMG könyvvizsgáló cég irányítja.

A Jamie's Italian 2008-ban indult, de már tavaly augusztusban majdnem csődbe ment, és csak az mentette meg, hogy Oliver személyes vagyonából fordított csaknem 14 millió fontot (4,9 milliárd forintot) az akkor még 37 étteremből álló hálózat életben tartására.

Csődbe ment a Jamie Oliver étteremhálózatát üzemeltető brit vállalat FORRÁS: PIXABAY

A cég azóta bezárt 13 éttermet bezárt és 600 alkalmazottat elbocsátott, de az újabb csődhelyzet további 1.300 (brit források szerint legalább 1.000) állást veszélyeztet.

A Jamie's Italian forgalma 2018-ban 11 százalékkal 101 millió fontra csökkent. Jamie Oliver a hálózat pénzügyi gondjait az ádáz piaci versennyel és a brexit folyamatát övező, a fogyasztói hangulatot is megterhelő bizonytalansággal magyarázta.

A cég adósságállománya 2018-ban meghaladta a 71 millió fontot (26,5 milliárd forint).

A The Guardian már közzé is tette a bezáró 22 étterem listáját, ezek mind az Egyesült Királyság területén találhatóak. Külföldön összesen 25 egység tartozik az étteremlánchoz.

A magyar Forbes értesülései szerint a Budapesten működő két éttermet, és a bécsi belvárosban nyitott egységet nem érinti a csőd, mivel ezek üzemeltetését külön cég látja el, a brand tulajdonosával kötött megállapodás értelmében. A nemzetközi terjeszkedés érdekében ugyanis az étteremlánc külön vállalatot hozott létre még korábban, a külföldi partnercégek pedig ezzel szerződve nyitották meg otthoni egységeiket.

(Origo, 2019. május 22.)

Olasz étterem: robot a pincérnő

Robotok jelentek meg Hemingway kedvenc olasz éttermében.

Munkába állnak májusban Olaszország első, kínai gyártmányú robotpincérnői egy liguriai étteremben, amelyet hajdanán két irodalmi Nobel-díjas alkotó, Ernest Hemingway amerikai regényíró és Eugenio Montale olasz költő is gyakran felkeresett, írja a Világgazdaság.

Az életnagyságú robotok az észak-olaszországi Rapallo tengerparti város egyik éttermében fogják felvenni a rendeléseket és kiszolgálni a vendégeket, de most még csak tesztüzemmódban vannak.

A La Stampa című olasz lap szerint a robotok a múlt héten érkeztek Kínából és a Gran Caffe Rapallo tulajdonosa, Gabriele Hu maga szerelte össze és helyezte üzembe őket.

A robotok női hangon beszélnek, szenzoraik segítségével navigálnak az emberek és a tárgyak között, és kérésre énekkel köszöntik a szülinaposokat. Egy robot természetesen nem helyettesíti az emberi munkaerőt, de megkönnyíthet bizonyos dolgokat és segíthet a kollégáknak – mondta a 30 éves Hu, hozzátéve, hogy a robotok hivatalosan szerdán kezdik meg a munkát az étteremben.

A tulajdonos hozzátette, hogy a két „új pincérnőnek” még nincsen neve és reményei szerint a vendégek segítenek majd a névválasztásban.

(Világgazdaság, 2019. május 6.)

Két új Michelin-csillagos étterme van Budapestnek

De a régiek is tartják magukat.

A Michelin Kalauz ellenőrei a Standnak és Babelnek is megszavaztak egy-egy csillagot. Mindegyik korábban elismert étterem meg tudta őrizni a csillagait, írja az Index.

2019-ben Bécsben hirdették ki a Michelin Kalauz szokásos Main Cities of Europe kiadványát. A 2019-es kalauzban 38 európai nagyváros legjobbnak ítélt éttermei szerepelnek, és idén került fel a tesztelők térképére Zágráb, Dubrovnik és Reykjavik. A tavalyi év több szempontból is izgalmas volt a hazai gasztronómia számára, de 2019-ben sem lehet okunk panaszra, a Stand és a Babel is kapott egy csillagot, pont ahogyan a szakértők is megjósolták.

A Costes, Costes Downtown és Borkonyha megőrizte az egycsillagos minősítést, az Onyx pedig a két Michelin-csillagját.A Standot 2018-ban nyitotta meg Szulló Szabina és Széll Tamás, mert a Stand25 bisztró mellé szerettek volna egy fine dining éttermet is. A név kötelez, a díjakat és címeket sorra halmozó séfpáros új bázisa nemrég megkapta az egyik legnagyobb hazai elismerést is, február 25-én övék lett a Volkswagen-Dining Guide Év Étterme Díj. Sőt, bezsebelték a legjobb éttermi kávélapért járó különdíjat is.

A Standban a nemzetközi mércével is tökéletesen helytálló szakmai munka, a befektetett hit és energia egy olyan éttermet eredményezett, melynek további, nemzetközi eredményeiről minden bizonnyal fogunk még hallani a közeljövőben - indokolták meg a döntésüket.

Nagy örömmel és büszkén jelentjük: a mai naptól a Stand étterem Michelin-csillagos! Gratulálunk minden régi és új díjazottnak!

Fotó: Stand Restaurant / Facebook

A Babel 2016-ban nyitott meg, vagyis nyitott újra. Valami egészen újat akartunk mutatni, amiben a legfőbb irány a természetközeliség. Szerintem ez olyan most, mint a kortárs művészet, ami nyilván megosztó dolog, de aztán majd az idő igazolja - nyilatkozta nekünk akkor Veres István séf. Mindenki azt várta, hogy már 2018-ban megkapják ezt az elismerést, hát most megérkezett.

Ja, mi is az a Michelin

A franciaországi gumigyártó Michelin több mint száz éve foglalkozik útikönyvek kiadásával. A Michelin-kalauz eleinte a termékeik reklámozására szolgált, a cég azért kezdett el hoteleket és jó éttermeket ajánlgatni, hogy az emberek üljenek be az autóba. Eleinte ingyen osztogatták az étteremkalauzt, de 1920-tól már pénzért árulták.

A legendárium szerint azért lett fizetős, mert André Michelin begurult, amikor látta, hogy egy abroncskereskedő egy munkaasztal lábát ékelte ki a kalauzzal, hogy az ne billegjen. Csillagokat először az 1926-os kiadványban osztogattak, 1931-ben jelent meg a háromcsillagos rendszer, és 1933 óta alkalmaznak hivatalos tesztelőket.

A kalauz Európában viszonylag gyorsan népszerű lett, de 2005-ig kellett várni arra, hogy elhagyja a kontinenst, ekkor jelent meg a New York-i kalauz, 2007-ben pedig a tokiói kiadás. Utóbbit egyébként az a Gwendal Poullennec hozta tető alá, aki 2018-ban, Michael Ellis lemondása után a Michelin Guide nemzetközi igazgatója lett. Magyarországon több mint negyedszázada tesztelnek, és Budapest először 1992-ben került be a Main Cities of Europe kiadványba.

Sok forrást használunk annak felmérésére, hogy mennyire élénk valahol a kulináris szcéna, és ha úgy látjuk, hogy érdemes, akkor mindenképpen küldünk ellenőröket. Így történt ez annak idején a skandináv régióban is, ami mára gasztronómiai téren az egyik legjobban fejlődő térség. De említhetném Dél-Amerikát, vagy Thaiföldet, sőt azon belül Bangkokot, ahol idén először önálló kalauzt jelentettük meg. És úgy láttuk, hogy az utóbbi tíz évben itt Magyarországon is egyféle forradalmon ment át a főzés, és mi is követni szeretnénk ezt, és szeretnénk ennek részese lenni - nyilatkozta az Indexnek Michael Ellis, amikor 2018-ban hazánkban járt.

És a magyar Michelin sorozat

A magyarországi éttermek közül a Costes gyűjtötte be az első csillagot. Az eredményeket 2010. március 16-án hirdették ki. Egy évvel később már két Michelin-csillagos éttermünk volt, ugyanis 2011-ben az Onyx is megkapta a maga csillagját. Két szűk esztendő jött, majd 2014-ben a Borkonyha étterem is felkerült az egycsillagos helyek listájára. A csillagot visszaadni nem lehet, de elveszíteni igen.

A Tanti 2015-ben ugyan megkapta az elismerést, de 2017-ben elvették a korábban szerzett csillagot, és azóta be is zárt. 2016-ban a Costes Downtown is egy csillagot kapott. 2018-ban Budapesten mutatták be a Michelin-kalauz legújabb, európai kiadványát. A Costes, Costes Downtown és Borkonyha megőrizte az egycsillagos minősítést, az Onyx pedig megszerezte második Michelin-csillagját.

Ki mondja meg, hogy

A tesztelők a Michelin alkalmazásában állnak. A toborzási folyamat nem olyan könnyű, mert ugyan előny, de önmagában nem elég, hogy megvan a megfelelő képzettségük, hogy a legjobb vendéglátóipari iskolákba jártak, fontos az is, hogy kellően világlátottak legyenek és a kiemelkedő ízlelés is elég fontos szempont. Az objektivitás és pártatlanság érdekében az ellenőrök soha nem jelentkeznek be előre, inkognitóban kóstolnak, és mindig fizetnek az ételért.

A vidéki fogadóktól kezdve a menő luxushotelekben található éttermekig mindenhova elmegyünk, hogy megtaláljuk a legjobb helyeket - nyilatkozta egyikük. Ha szívesen cserélne vele, akkor jobb ha tudja, hogy ez meglehetősen magányos munka, egy tesztelő évente átlagosan 30 ezer kilométert repül, 160 napot tölt hotelszobákban és 1.000 beszámolót ad le. Persze az éttermek végleges értékelése már csapatmunka, hiszen mi lenne így objektivitással és a kiegyensúlyozott tájékoztatással.

Olyanok, mint a detektívek, amikor megérkeznek a városba. Átnézik a helyi magazinokat, újságokat, kalauzokat, sokszor a Google segítségével átböngészik a sajtót. Kimennek a piacra, vagy a hentessel beszélgetnek, érdeklődnek, hogy milyen éttermeket ajánlanak, vagy hogy hova járnak étterembe. Ha beülnek egy helyre, ott mindig megkérdezik a pincért és a séfet is, hogy mit ajánlanak és vajon ők hol esznek. Nagyon fontosnak tartjuk a helyiekkel való kapcsolattartást - árulta el Michael Ellis.

Az éttermek minősítésénél nemcsak az alapételek minőségét veszik figyelembe, hanem azt is, hogy a séf és csapata mennyire ügyes, hogyan alkalmazza a konyhai technikákat, hogy a séf személyiségét mennyire tudja átadni a különböző fogásokkal, hogy mit kapunk a pénzünkért és mennyire tudják tartani a színvonalat.

Ami nem számít bele a csillagok kiosztásánál: milyen egy étterem dizájnja, milyenek úgy általában a körülmények és milyen a kiszolgálás. Persze azért ezt is értékelik és jelzik a kalauzban, mégpedig egy teríték piktogramjával. Egy teríték azt jelenti, hogy a hely viszonylag komfortos, a legutolsó, ötös kategória pedig azt, hogy maga az étterem maga a földi paradicsom. Egy terítékes értékelést kaphat például egy bangkoki street foodos, akinél ugyan mennyei thai ételeket lehet kapni, de a vendégek nem tudnak rendesen leülni és műanyag evőeszközt kapnak, öt terítékeset pedig az az étterem, ami maga a nagybetűs LUXUS, de az ételek miatt nem érdemelt csillagot.

Hasonlóan értékelik a szállodákat is, igaz, ott teríték helyett egy hotel piktogramjával jelzik, mennyire érdemes ellátogatni oda. A Michelin egyébként igyekszik minden támogatást megadni az ellenőröknek ahhoz, hogy helyi és nemzetközi szinten is tudják értékelni az éttermeket, rendszeresen tartanak továbbképzéseket. Erre azért van szükség, hogy a háromcsillagos értékelés ugyanazt jelentse Párizsban, mint New Yorkban vagy Budapesten. Arról persze lehet vitatkozni, hogy tényleg a két- és háromcsillagos éttermek a világ legjobbjai, de azért a kis piros könyv kiindulási alapnak elég jó.

Vannak mások is

A Michelin-csillagokkal egy időben hirdetik ki, hogy melyik étterem érdemli meg a Bib Gourmand minősítést is. Ez az elismerés, ami a Michelin kabalafigurájáról, Bibendumról kapta a nevét, 1955 óta létezik, és olyan éttermek kaphatják meg, akik a tesztelők értékelése szerint a saját kategóriájukban kiemelkedően jó ár-érték arányú szolgáltatást nyújtanak. A Michelin Kalauztól Magyarországon ilyen minősítést kapott 2019-ben a Fricska a Dob utcában, a Petrus étterem a Ferenc téren, valamint Széll Tamás és Szulló Szabina bisztrója, a Stand 25, amit a csapat egy hónappal a 2017-es Bocuse d'Or után nyitott.

Ez a lista is évről évre változik.Viszonylag friss kategória a L'assiette or The Plate, vagyis Michelin-tányér. Ezt olyan éttermeknek osztják ki, amelyek egyszerűen csak jó ételeket szolgálnak fel. Magyarországon (pontosabban Budapesten, mert egyelőre csak a fővárosban értékelnek az ellenőrök) összesen 18 ilyen hely van, a Bock bisztrótól kezdve a Nobun át a Fausto's-ig sok mindenki megtalálható a felsorolásban.

És vannak helyi specialitások: Spanyolországban például fogpiszkálóval jelzik a jó tapasbárokat, Írországban és az Egyesült Királyságban söröskorsót kapnak a menő pubok, azokat az éttermeket, amikben pedig kiváló a bor-, szaké- vagy koktélválaszték, egy megfelelő ikont jutalmazzák. A kezdeteknél egyébként csak 20 piktogramot használtak, de ezek számra 100-ra duzzadt az évek alatt.

(Index, 2019. március 28., Pálúr Krisztina, Klág Dávid összeállítása)

Punk kézműves söröző

Aberdeenből. Megnyitott a BrewDog Budapesten.

Kézműves sörök, neonfények, félhomály, átlagnál magasabb árak - megnyitotta első kelet-európai helyét a BrewDog sörfőzde, számol be az Index, Lovas Gergő írásában.

Ha az egész kézműves sörös-mozgalom globalizálódásával kapcsolatban bűnrészessé lehetne valakit tenni, akkor az a skót BrewDog lenne, ami 2007-ben két sörfőző csávóval meg egy kutyával indult útjára, és jutott el oda, hogy kicsivel több mint tíz évvel később hatvan vagy hetven valahanyadikként Budapesten is nyissanak egy helyet.Persze a hazai craftélet enélkül is tök jól megvolt eddig, az utóbbi években egyre felkapottabbak lettek a kézműves sörös helyek, tavasszal már olyan sörfesztivált rendeztek a Budapesten, ahol egy rakás menő főzde ott volt Kaliforniától Svédországig.

Mégis, a most megnyitott hely igyekezett úgy pozicionálni magát, hogy ez valahol a magyar craftélet elismerése is, és függetlenül attól, hogy mennyi maradt meg az eredeti punkságból, egész jelentősnek mondható, hogy megjelentek a budapesti belvárosban, mert egy szubkultúrából szépen befutott brand nyitott helyet az Anker közben, az egykori Anker helyén. Az Aberdeenből indult főzde ugyanis mindig is igyekezett hangsúlyozni a punkságát, csak közben egy évtized alatt egy világszerte több mint százezer részvényessel rendelkező nemzetközi hálózattá nőtte ki magát.

Megnyitott a BrewDog Fotó: Szekeres Máté / Index

Az Egyesült Királyságban és a nagyobb nyugat-európai városokban már régóta nyomulnak, Közép-Európában viszont ez az első kocsmájuk, a legközelebbiig Németországig kellett menni eddig.

HA BELÉP AZ EMBER, AKKOR EGY IZZÓ VÖRÖS NEONFÉNYES, KETRECES, GRAFFITIS BELSŐ BERENDEZÉSE FUT BELE A RÉGI ANKER KLUB HELYÉN, VAN EGY NAGYON ERŐS INDUSZTRIÁLOS HATÁSA A DIZÁJNNAK.

Megvoltak a kétségeim, hogy egy ekkora helyet be tudnak-e lakni, de egész jól sikerült: a hosszú pult fölött ott világít a védjeggyé vált moziterminálos kijelző a sörlistával és az árakkal, megvan a többi helyükre jellemző félhomály, a hangos a zene, a falakon itt-ott graffitik, bár a vécében tekerésre még leestek a csapok, de összességében a berendezés tényleg olyan, mintha az egyik londoni bárjukba esnénk be.Na de tudjuk le a kötelező köröket az elején, amik ilyenkor fel szoktak merülni.

Rá lehet mondani, hogy drága? Igen.A magyar kézműves sörös helyek árainak megfelelően van belőve a hely? Hát, valamivel fölötte van: korábban lehetett hallani olyan ígéreteket, hogy a helyi craft helyek árai fölé nem mennek, de azért pár száz forintot pakoljunk rá az alap budapesti kézműves sörös árakra, tehát korsónként 1.500-2.000 forint közötti összegekre lehet számítani. De mivel erről a cégről van szó, ez sem annyira meglepő.

És mit kapunk ezért cserébe? A főzde jól felfuttatott kínálatát fixen, ami azért több helyen is kapható itthon, igaz, így egyben nem.Ha egyszerűsíteni akarnánk, akkor ez a könnyedebbtől fajsúlyosabb ipákban (nem hiányzik a cég zászlóshajójának mondhat sör, a Punk IPA sem), csúszós pale ale-kben és stoutokban merül ki. Emellé még jönnek az olyan kisebb mennyiségben lefőzött, olykor szezonális söreik, melyek az ígéretek szerint a brit helyeikkel egy időben megjelennek majd itt is. Ha lesz erőssége a helynek a jövőben, akkor ez az.

AMI NAGY PLUSZ, HOGY A CSAPOKON VENDÉGSÖRKÉNT A HAZAI ELISMERT FŐZDÉK IS OTT LESZNEK, A NYITÁSKOR A MAD SCIENTIST, A BALKEZES, A MONYÓ ÉS A TUFFBUZZ EGY-EGY SÖRE IS OTT VOLT A KÍNÁLATBAN,

és az ígéretek szerint ezt a szokást meg is fogják tartani, valamint hazai és külföldi csapfoglalások is várhatók. Ez azt jelenti, hogy egy adott külföldi vagy hazai főzde érdekesebb söreit rakják fel ezekre az alkalmakra.

Megnyitott a BrewDog Fotó: Szekeres Máté / Index

A külföldi BrewDog kocsmákhoz hasonlóan itt is van konyha, ami leginkább a burger-hot-dog-csirkeszárny hármas mentén dolgozik. Kikacsintás a magyar piac felé, hogy a csalamádés retroburger is menüre került, bár háromezer forint közeli pénzt kicsengetni ezért nosztalgiából valószínűleg senki nem fog, itt inkább a turistáknak kínált egzotikumként kell értelmezni a dolgot.A nyitóesten kínált kaja, legalábbis amihez volt szerencsénk, az erősen közepes volt. A burgereknél a hús minőségét lehet kiemelni, a csirkeszárnyak az erősen elmegy kategóriába tartoztak, de a hot-dogok például kifejezetten működtek. Egyelőre úgy fest, hogy erősen work in progress volt a konyha, de ez egy új helynél nem meglepő, szóval messzemenő következtetést nem is érdemes levonni még.

Belevágtak egy nagyot

Az látszik, hogy a BrewDog nem próbál finomkodni: a legolcsóbb sör is drágább, mint sok helyen a felső kategória, de közben nem is próbálja átverni a gyanútlan kézművessörözőt. A Dog G stoutból decije ezer forint felett van, viszont cserébe nem is hiányzik belőle a pohár, és mégis ad annyi pluszt, hogy senki sem fogja a fejét fogni a végén (oké, a 17 százalékos sör után talán mégis). Vannak olcsóbb és jobb kézműves sörözők is a BrewDognál, de az biztos, hogy az új hely látványosan, és sok szempontból merészen hívja fel magára a figyelmet, még ha ezzel elsőre be is határolja a célközönségét.

A megnyitón ott volt a skót főzdétől Graeme Hamilton, aki elmondta, nem igazán az a cél, hogy versengjenek a belvárosban megtalálható többi kézműves hellyel (mert 2-3 kilométeres körzeten belül azért több ilyen is van), inkább szeretnék összefogni, támogatni a hazai craft életet.Az külön biztató, hogy a hely nyitása az ígéretek szerint azt is jelenti, hogy erősebb BrewDog-jelenlét lehet például a hazai kézműves sörfeszteken, és akár a hazai főzdéknek is megnyílhat az út afelé, hogy megjelenjenek a lánc egy-egy külföldi kocsmájában.

Aztán majd meglátjuk, mi sül ki ebből. Lebutítva a lényeg az, hogy kaptunk egy kicsit borsos árakkal működő, undergroundnak szánt, mégis kicsit kirakat helyet a belvárosban, ahova viszont érdemes lesz időnként beugrani egy-egy különlegességért.

(Index, 2018. november 16., Lovas Gergő írása)

Két Michelin csillaggal törtet az Onyx

Tízezrekben számolják az átlagfogyasztást. Nincs válogatás, csak menüsor.

Magyarország egyetlen két Michelin-csillagos éttermében üzleti fogásokkal növelték az átlagfogyasztást, írja a Világgazdaság.2018 tavaszán, az első Michelin-csillag elnyerése után hét évvel kapta meg a másodikat az Onyx étterem, amelyet a bejelentés utáni hetekben megrohamoztak a hazai vendégek, majd két hónap elteltével visszaállt a korábbi, 85-15 százalékos látogatottsági arány a külföldiek javára – mondta a Világgazdaságnak Niszkács Anna, az Onyx éttermet is működtető Gerbeaud Gasztronómia Kft. társügyvezetője.

Az étteremben az átlagfogyasztás 35-60 ezer forint, ezen belül ebédidőben 30-35 ezer, vacsoraidőben 55-60 ezer forint. Összesen 105-110 euró, ami a három-, a négy- és a hatfogásos menüt tekintve sem nemzetközi, de még budapesti viszonylatban sem feltétlenül sok, hiszen a két Michelin-csillagos európai éttermekben 130 eurónál kezdődnek a menük.

Az Onyxban 2016-ban szűnt meg az étlapról választás lehetősége, azóta csak menüsor rendelhető. A rendkívül magas állandó költséggel és beszerzési árakkal dolgozó vendéglátóhelyek többsége csak hosszú idő után válik nyereségessé, az Onyxnak azonban ez hamar sikerült, mert egy cégcsoport részeként költséghatékonyan tud kapcsolódni a háttérszolgáltatásokhoz. Bevételét magas kategóriájú borokkal és feláras ételekkel éri el, így a menü árát nem kellett emelnie. A topétterem minél több hazai vendéget szeretne megnyerni.

Fotó: VG / Móricz-Sabján Simon

Mint Salfai-Kovács Gergely étteremvezető elmondta, Budapesten is megjelentek a világjáró gasztroturisták: a külföldi ínyencek célirányosan 3-4 napra, jellemzően egy-egy hosszú hétvégére érkeznek, étkezéseiket pedig az indulásuk előtt 1-2 hónappal lefoglalják a kiválasztott éttermekben.

Az újabb Michelin-csillag megjelenése már nem hozhatott vendégszám-növekedést a hosszú ideje telt házzal működő Onyxnak, de az előfoglalás ideje 1-2 hétről 4-6 hétre nőtt – közölte Salfai-Kovács Gergely. Új trend az étkezések idejének rövidülése is, ezért kivezették a nyolcfogásos menüt – ezt Niszkács Annától lehetett megtudni. Közben egyre nőtt az igény a vegetárius, a laktóz- és a gluténmentes ételekre, bár a séfek szerint csak divatból. Nem véletlen, hogy egyes külföldi éttermekben már csak orvosi igazolásra alkotnak speciális menüt az ételérzékenyeknek.

(Világgazdaság, 2018. október 24.)

Kávézót nyitott a Mol Budapest belvárosában

A Mol kiemelt töltőállomásain üzemelő 120 Fresh Corner után Budapest belvárosában megnyílt a vállalat első önálló Fresh Corner kávézója.

A Fresh Corner koncepciót 2015-ben indította el a vállalat, ennek keretében hagyományos benzinkútjait az üzemanyagok mellett számos más terméket kínáló kiskereskedelmi értékesítési egységekké alakítja át, írja a Portfolio. A Mol a régióban eddig 555 Fresh Corner egységet nyitott, ahol az üzemanyagok mellett kávét és helyi igényekre szabott szendvicseket, péksüteményeket kínálnak a vásárlóknak. A társaság 120 magyarországi Fresh Corner töltőállomáson naponta több mint 28 ezer csésze kávét értékesít.

A Mol 2030-ig szóló üzleti stratégiája alapján kiemelten kezeli a fogyasztói szolgáltatások fejlesztését, a Károly körút 11. szám alatti kávézó megnyitásával a vállalat kilépett a töltőállomások keretei közül - mondta Ratatics Péter, a Mol-csoport fogyasztási szolgáltatásokért felelős ügyvezető igazgatója a megnyitón. A társaság szerint első önálló Fresh Corner kávézó megnyitása, valamint a Fresh Corner Food Truck és a kávét árusító tuk-tuk járművek fontos mérföldkövet jelentenek a stratégia megvalósításában.

A fogyasztói szolgáltatások üzletág csoportszinten történetének legjobb eredményével, 192 millió dollárral (50,2 milliárd forinttal) zárta az idei első félévet, ami 28 százalékos növekedés az előző év azonos időszakához képest - ismertette Orosz András, a Mol Magyarország kiskereskedelmi vezetője. A kiskereskedelmi tevékenység árrésének már 27 százaléka származik a nem üzemanyag termékek értékesítéséből, és ez az arány egyre nő, a Fresh Corner egységek önálló pénzügyi eredményét azonban nem hozzák nyilvánosságra.

És akkor hogyan is isszuk a kávét

A kávé világnapja alkalmából idén is elkészítette a kávézási szokásokra vonatkozó online felmérését a Mol. A cég megbízásából 2018 szeptemberében készült kutatás szerint a válaszadók több mint fele (60%) naponta 2-3 alkalommal kávézik. A válaszok alapján a vásárlók számára a kávé kiválasztásakor továbbra is annak minősége az elsődleges szempont (30%), ezt követi az ár-érték arány (17%), illetve a kényelmi szempontok (13%). Ha kávé, akkor jellemzően eszpresszó: a válaszadók 40 százaléka preferálja a rövid kávét, de körülbelül minden ötödik vásárló cappucinot vagy latte macchiatot rendel.

(Portfolio, 2018. szeptember 28.)

A Róma Ételbár is abbahagyta

Bezár az ország egyik leghíresebb kifőzdéje, ahová Orbán és Simicska is járt ebédelni.

Ezt a papírlapot rakták ki nemrég a Csalogány utcai étterem ablakába, írja a 444.hu. „A Róma egy speciális kifőzde, ami igazából nem is a testet, hanem a lelket táplálja” - írtuk róla a 444 jó hely Budapesten című kalauzában, úgyhogy várható volt, hogy a ragaszkodó törzsvendégek még utoljára elzarándokolnak az évtizedek óta hírneves ebédelő helyre. És valóban csurig tele volt, a bejárat előtt hosszú sor állt.

A Róma legfőbb nevezetessége a tulajdonos felesége, a kedélyesen kiabálós Cica, aki a 24-nek adott interjújában így idézte fel a vendégkör egyik speciális szeletét: „Viktorka nyolcvannyolc óta jár ide, a közelben találtak irodát, akkor még talán nem is Fidesznek hívták őket, ő volt a kedvencem, meg a Fodor Gabi, aki miniszterként is jött enni, meg az Anikót is imádtam, még akkor is innen hordta haza a kaját, amikor gyerekeik születtek, jött velük a Simicska is, akkor még vékonyan, meg a Kövér Laci azzal a bumfordi bajusszal, meg a Deutsch Tomi, az adta az úri fiút, az Ungi Klári viszont aranyos, neki már a lánya jár ide...”.

Amikor ott jártam szombaton 1 körül, Cica csak rövid irőre jött ki az asztalok közé, hogy megölelgesse Alexander Brodyt, és leültesse a 85 éves üzletember-írót egy számára vadidegen társasághoz, mert csak ott volt szabad szék. Rényi kolléga pedig azt látta 2 után kicsivel, hogy Kulka János jön egy kabrióval, bevisz egy csokor virágot, aztán elhajt.

(444.hu, 2018. szeptember 8.)

Bulinegyed: Wichmann söröző bezár

Elbukott a bulinegyed egyik legrégebbi sörözője. Júniusban bezár.

2018 nyaráig bírta, nagyjából egy hónap múlva bezár a bulinegyed egyik utolsó régi kocsmája, a Wichmann Söröző – tudtuk meg a tulajdonostól, Wichmann Tamástól. Wichmann Tamás legendás sportoló volt, kilencszeres kenuvilágbajnok, háromszoros Európa-bajnok, kétszer olimpiai második, egyszer olimpiai harmadik helyezett, 37-szeres magyar bajnok. Profi sportkarrierje vége után nyitott sörözőt saját tulajdonú ingatlanában a Kazinczy utcában, ami akkor még nem a bulinegyed főutcájaként volt ismert.

A sörözőt 32 éve működtető Wichmann azzal indokolta a döntést, hogy 70 éves korára elfáradt a vendéglátózásban. Kérdeztük, nincs-e valaki, akinek a jelenlegi formájában átadhatná az üzletet, amire azt mondta, hogy nincs, inkább eladja a Kazinczy utcai üzlethelyiséget. Arról egyelőre nem tudni semmit, ki venné meg, és mit tervez nyitni a helyén.

A vendéglátás eléggé adja magát, de a kerületi ingatlanpiaci viszonyokra tekintettel feltételezhető, hogy csak egy drágább, más profilú hely tud annyi profitot kitermelni, hogy megérje a befektetés. A Wichmann Söröző túlélte a rendszerváltást, majd a kétezres évek rohamtempójú dzsentrifikációját is a Belső-Erzsébetvárosban, a környéken sorra nyíló romkocsmák, szórakozóhelyek és borbárok között megmaradt megfizethető árszínvonalú, régimódi kocsmának, ahol mellesleg a város egyik legfinomabb rántott húsos szendvicsét árulták. 2018. júniusában még biztosan be lehet térni egy utolsó sörözésre.

(Index, 2018. június 12.)

Balatoni éttermek: beledöglenek a szakácshiányba

És pincér sincs elég. Nagyon kellett az 5%-os áfakulcs. De vannak, akik már bezártak.

Havi 300 ezres fizetéssel is nehéz pincért fogni a Balaton mellett, és olyan helyek is vannak, amik a munkaerőhiány miatt egész konkrétan lehúzták a rolót, írja Stubnya Bence az Index összeállításában. A túlélés záloga a fair munkakörülmények és a normális fizetés lehet, de túlélhetnek a vendéglátósok, ha megoldják, hogy egész évben foglalkoztassák az alkalmazottaik egy részét.

Kontraszelekció jöhet a piacon, hosszabb távon pedig komoly áremelésekkel és nyugati bérekkel számolnak a vállalkozók.Jelentősen átalakíthatja a Balaton-környéki vendéglátást az évek óta tartó munkaerőhiány. Bár a médiában mostanában megjelent hírekkel ellentétben horrorra egyáltalán nem, és a vendéglátóhelyek akadozására is csak kisebb mértékben kell számítani, a balatoni vendéglátósokkal beszélgetve úgy látszik, hogy a valódi változás középtávon inkább a drágulásban,a fizetések további emelkedésében,valamint a part menti szolgáltató szektor kontraszelekciójában fog meglátszani.

Szinte már közhelynek számít, hogy alig találni olyan iparágat Magyarországon, ahol nincs munkaerőhiány. A munkaadóknak emiatt nincs más választása, emelniük kell a béreket. Ez látszik a statisztikákon is: a turizmus-vendéglátás volt 2017-ben a hetedik legerősebb iparág nagyjából 14 százalékos átlagos bérnövekedéssel, a pozíciók bérversenyében pedig például a pincérek és a pultosok 17 százalékos átlagos bérnövekedéssel bekerültek a 2017-es top 20-ba.

Bérben a csillagos ég is kevés

A pincérek és felszolgálók országos átlagfizetése 2017-ben negyven óra esetén 200 ezer forint körül volt, viszont a Balatonnál egy pincér bejelentve 300 ezer nettót is zsebre vághat. De azt is megsúgták, nem ritka, hogy minimálbérre bejelentve 400 ezret is kifizetnek a helyi cégek. Egy vezető pincér ugyanakkor legálisan is megkereshet ennyit, ha ügyes, és felelősséget tud vállalni a beosztottjaiért.

Sok vállalkozás találja szembe magát ugyanakkor azzal a helyzettel, hogy annak ellenére sem talál megfelelő embert, miközben hajlandó lenne rendesen megfizetni a munkaerőt. "Jelenleg is van több betöltetlen pozíciónk is, szakácsot és felszolgálót is keresünk. Főleg diákok jelentkeznek, vagy olyanok akik nemrég érettségiztek, de belőlük is elég kevés van, ráadásul nekik nincs tapasztalatuk. Gyakori, hogy az ilyen jelentkező elvállalja a munkát az előszezonban, aztán amikor a főszezonban felpörög a forgalom, rájön hogy nem bírja, és feladja" - mesélte a balatonboglári Fehér Ló Pizzéria tulajdonosa, Kovács Krisztián.

Kovács azt is elmondta, hogy szerinte a béremelés csak egy hosszabb távon működő stratégia, ugyanis ő úgy látja, hogy nagy tömegek még nem indultak el hazafele Ausztriából, Németországból, Angliából és más uniós tagállamokból. Szerinte egyelőre inkább azokat tudják bevonzani a magasabb bérekkel, akiknek valamilyen oknál fogva nem opció a külföldi munkavállalás. Amikor arról érdeklődtünk, hogy mekkora problémát jelent kigazdálkodni a nagyobb béreket, mindenki az áfacsökkentés áldásos hatását emlegette. A kereskedelmi vendéglátóhelyek ugyanis 2018 január elsejétől a tavalyi 18 százalék helyett már csak 5 százalék áfát plusz 4 százalék turisztikai hozzájárulást számítanak fel a helyben készült ételeikre.

"A mi szektorunkban a költségtényezők közül a legnagyobb arányban elsősorban a bérek esnek latba, így azzal, hogy a kormány 5 százalékra csökkentette az áfát, azt gondolom, hogy nagyjából életben tartotta a magyar vendéglátást. Ezzel együtt emelték a minimálbért, tehát a szándék egyértelmű: a bérek fehérítésére és a bérek emelése a szektorban" - mondta Bezerics Dániel a balatonboglári és a budapesti Paletta bisztrók tulajdonosa. De van, amikor ez sem elég.

Belényesi László, akinek Siófokon két tóparti büféje is van, azt mesélte, hogy családi vállalkozásként nem jelent hatalmas problémát neki a munkaerőhiány, de ehhez az is hozzátartozik, hogy márciustól októberig nyitva tartanak, és az egyetemista gyerekeinek ismerősei szívesen jönnek a környékről csatlakozni a vállalkozás személyzetének magját képező családhoz. Ennek ellenére azért Belényesinek is volt története földtől elrugaszkodott igényekkel bejelentkező munkaerőről.

"Szakácsot kerestünk, és a hirdetésünkre 1,2 millió forintos bérigénnyel jelentkezett egy fiatal férfi. Szobát és étkezést biztosítottunk volna neki, de ő azt mondta, hogy konyhás lakrészt szeretne. Kérdeztem, hogy miért, mikor egész nap a konyhában lenne, mire mondta, hogy a barátnőjével szeretne ott főzni néha. Amikor aztán végigmentek a menün a feleségemmel a próbafőzésnél, még a menü elején kiderült, hogy már az alapvető fogásokat sem tudja elkészíteni".

Aki nem bírja, bezárhat

Az egyik megoldás tehát úgy tűnik, hogy a családi vállalkozási forma lehet a munkaerőhiányra. Ezt megerősítette Bezerics Dániel is, aki azt mondta, ők a vezető feladatokat próbálják meg családon belül megoldani, de mivel több éttermük is van, muszáj külsősöket is bevonniuk. "De akkor se esne le a gyűrű a kisujjunkról, ha adott esetben a pincért, vagy a pultost kellene helyettesíteni".

Bezerics szerint ezen kívül egész egyszerűen a fair munkakörülmények és bérek oldhatják meg a vendéglátósok munkaerő gondjait. Azonban az is egy nagy előny, ha a vállalkozás nincs ráutalva a júniustól szeptember elejéig tartó szezonra.

"Nálunk egy olyan rendszer adott jó választ a piac által elénk tárt problémákra, hogy a csapatunk törzsgárdáját az egész évben tudjuk foglalkoztatni. Nyáron nagyobb létszámmal dolgozunk, akár négyszer annyian is, mint a hidegebb hat hónapban, és alapvetően diákokat alkalmazunk. Az sem baj, ha nincs szaktudásuk, ugyanis képezzük őket, és bár nem válnak egyből szakemberré, de képessé válnak arra, hogy ezt a munkát elvégezzék, miközben szállást, étkezést és olyan bért biztosítunk nekik, amiből félre is tudnak tenni".

Nem minden helyen van ugyanakkor erre kapacitás, Kovács például azt mondta, hogy náluk ez nem férne bele. Azt megemlítette viszont, hogy komolyabb éttermek gyakran küldik mesterképzésre a holtszezonban a szakácsaikat és a pincéreiket is, ugyanis így jogosulttá válnak gyakornokok felvételére, és ha ők beválnak, akkor ez egy jó módja az utánpótlás biztosításának.

Bezerics balatonboglári éttermébe sok diák jön a Vajdaságból, délkelet-Magyarországról, de a környékről, például Keszthelyről is. "Bízunk abban, hogy a személyzeti fluktuációt innen tudjuk fedezni, de közben azt is tudjuk, hogy lehetsz te a legjobb fej munkaadó, vérszerződést nem lehet elvárni a munkavállalótól. De ez nem is baj. A szakácsokat például hiba is lenne itt tartani. Nekünk az a célunk, hogy itt kiéljék a kreativitásukat, aztán pár év után menjenek tovább, és keressenek újabb kihívásokat". Bezerics azt is elmondta, hogy a munkaerőhiány megritkítja majd a vendéglátósokat.

De Bezerics szerint ez egy döntés kérdése: a szabályok adottak, megfelelő béreket és fair körülményeket kell biztosítani, ezt a modellt kell követni a túlélés érdekében.

Van, aki már hazafelé tart az angolhoni portyáról.A trendek alapján ráadásul javulhat a helyzet, ugyanis Bezerics például arról számolt be, több példát is látott az utóbbi időben arra, hogy Angliában, vendéglátásban dolgozó magyarok hazajöttek. "Tavaly egy lengyel lánnyal jött haza egy magyar srác, egy gyerekkori barátom pedig egy londoni étteremben volt séf, és ő most tervez hazajönni az angol barátnőjével, mert kinn sosem fog úgy keresni, hogy saját éttermet nyisson, itthon viszont ez egy reális terv" - mesélte, viszont a kérdésünkre, hogy Németországból és Ausztriából is jönnek-e már vissza, nemmel felelt.

Kovács Krisztián a környezetében még nem látja a hazatérő magyarokat, viszont úgy gondolja, hogy ha a trendek nem változnak, akkor a magasabb bérek hazacsalogathatják majd a jelenleg kinn dolgozó magyarokat. Addig viszont marad a hosszabb nyitvatartás, és a folyamatos emberkeresés. Kovács szerint persze ez sem ugyanakkora probléma az összes vállalkozásnak: a kisebb helyeken ugyanis egyszerűbbek a feladatok is, mint például egy étteremben, ahol ráadásul a vendégek sem toleránsak annyira, ha várakozásról van szó, miközben a büféknél, fagylaltozóknál a hosszabb sort még hajlandóak kiállni.

Kovács Krisztián Fotó: Bődey János / Index

"Egy étteremben a teljes személyzetnek össze kell állnia, ha egy-két ember hiányzik, viszont ha ez nincs meg, akkor nem is érdemes kinyitni. Van, aki nem is tudott.

Vannak akik próbálják kiadni a helyeket, mert egyszerűen nem találnak szakképzett, de néha már szakképzetlen embert se" - mesélte Kovács, és meg is említett egy parttól pár utcára lévő fogadót is. Erről a helyszínen a volt tulaj feleségének elmondása alapján annyit tudtunk meg, hogy az ingatlant már el is adták, amit az új tulajdonosok lakóházként terveznek továbbhasznosítani.

Áremelés nélkül ezt már nem lehet megúszniA vendéglátósok mind azt mondták, hogy már el kellett kezdeniük árakat emelni, és hosszabb távon a béremelkedések mellett jelentős áremelésekre is számítanak.

"A mi költségszerkezetünk és hasonló piaci szegmensben dolgozó osztrák cég költségstruktúrája között az a különbség, hogy míg hasonló költségszinten dolgozunk, Ausztriában minimum 30 százalékkal magasabbak az árak. És bár a nettó bérek kezdenek konvergálni, de azért juttatásokkal együtt még messze vagyunk a nyugati bérszínvonaltól" - mondta Bezerics, aki ezért belátható időn belül 20-30 százalékos áremelést sem tart kizárhatónak, ugyanis csak így lehet bérekben is felzárkózni.

Ezt az áremelést viszont már nem minden hely fogja tudni meglépni, ahogy a már munkaerőhiány miatt bezáró éttermek példája is mutatja.

(Index, 2018. június 3., Stubnya Bence írása)

Robot szakácsot fogadott a Michelin csillagos séf

Robotok főznek a Michelin-csillagos séf éttermében. Bostonban a Spyce.

A Flippy, a hamburgerforgató robot után egy Michelin-csillagos séf nagyon messze merészkedett: az MIT mérnökeinek segítségével minden embert kiváltott újonnan megnyílt éttermének konyhájában. Úgy tűnik, hogy a dolog működik, a vendégek pedig élvezik a látványt, összegez az Origoban Vaffler Dávid.

Előbb Flippyről

Kaliforniában, Pasadenában található Caliburger gyorsétterembe már korábban megérkezett Flippy, a robot. Azaz egészen pontosan egy földhöz erősített robotikus kar, akinek a feladata az lett volna, hogy a grillre helyezett hamburgerhúst forgassa. Ehhez a karon a spatuláján kívül hagyományos és hőkamerás megfigyelést alkalmazott, így pontosan tudta, hogy az adott hamburgerhús mikor készült el. Mellé odatettek azért egy időzítőt is, hogy az emberi alkalmazottak tudják, mikor kell rátenni a húsra a sajtot, hogy az megolvadjon, és mikor kezdjék el összekészíteni a többi alapanyagot.

Flippy egészen okosan tudott működni: képes volt spatulát váltani a nyers és a kész hús között, hogy elkerülje a fertőzésveszélyt, le tudta kaparni a grillre ragadt maradványokat, sőt az általa használt eszközöket még el is tudta mosogatni, miközben sült a hús. Mindezek ellenére egy nap után fel kellett függeszteni szegényke tevékenységét, méghozzá egyszerű indok miatt: hiába tudott óránként 150 hamburgerhúst megsütni, ez közel sem volt elég akkor, amikor a robotnak híre ment és a kíváncsi vásárlók megrohamozták az éttermet.

Az étterem tulajdonosának gyorsan vissza kellett állítani az embereit munkába, holott ugyebár Flippy eleve pont a hatékonysága miatt került oda. Na, meg persze azért, mert neki nem kell fizetést adni, sem adózni utána, és még munkahelyi sérülések sem nagyon érhetik, az például nem nagyon hatja meg, ha megégeti magát a grillnél. De persze nem égeti meg, mert egy robot és pontosan tudja, mit csinál.

Jó kaja, csak ember ne nyúljon hozzá

Az igény ezzel együtt nyilvánvaló: az egyszerű, mechanikus feladatok esetében az emberi munkaerőt lecserélni robotokra, és úgy tűnik, ebben lépett most egy nagyot előre a Spyce néven megnyitott étterem. A Michelin-csillagos séf, Daniel Boulud Boston belvárosában hozta létre azt a vendéglátó egységet, aminek konyháján ugyanis kizárólag robotok készítik el az ételt.

Az ötlet a Massachusetts Institute of Technology (MIT) húsz robotikus mérnökétől ered, akik hamar partnerre találtak Boulud személyében. Mint mérnökök, alapvetően nem úgy jár az agyuk, mint egy szakácsnak: szerintük egy igazán jó étel alapvetően előállítható tudományos alapon, hiszen minden összetevő optimális mennyisége meghatározható.

Ha pedig így van, és onnantól kezdve már „csak” össze kell rakni a kaját, akkor tulajdonképpen miért ne végezhetnék el ez a folyamatot gépek?Persze, ekkor már jóval többről van szó, mint Flippy esetében, aki csak egy rendkívül egyszerű részfeladatot végzett el. Itt ténylegesen teljes ételek elkészítéséről beszélhetünk, igaz, nem feltétlenül egy Michelin-csillagos séftől elvárható formátumban: a Spyce inkább a gyorsan megfőzhető, ízletes egytálételekre szakosodott.

A folyamat úgy néz ki, hogy a konyhán emberi szakácsok helyett alapvetően hét darab gépesített wok áll egymás mellett. Amikor a vásárló leadja a rendelését, egy automatizált rendszer kihozza a szükséges alapanyagokat a hűtőből, összerakja a kívánt méretű porciókat, majd a megfelelő sorrendben és megfelelő időben elkezdi beadagolni azokat a wokba, ahol pedig ugyebár megsül az étel. Ha elkészült, akkor a wok előredönti magát, beletöltve ezzel a táplálékot a tányérba. Az automatika ezután forró vízzel kiöblíti az edényt, és jöhet a következő rendelés.

Az étteremben nagy hangsúlyt fektettek az élményre és az újszerűségre, úgyhogy ezt az egészet nem rejtik el valahova hátra, a konyhába, hanem a folyamat a vendégek szeme előtt zajlik, akik az első beszámolók alapján nagyon élvezik a dolgot. Ráadásul már maga a rendelés folyamata sem hagyományos: tableteken állíthatjuk össze a kívánt ételünket az elérhető alapanyagokból különböző témák (például thai, vagy mediterrán) köré építkezve, ami mellett rögtön az is láthatóvá válik, hogy mennyi kalória bevitelét fogja jelenteni. Ezt követően a vendég neve megjelenik egy kijelzőn egy wok felett, amelyikben az étele készül.

Kajáldába is jöhet a robot

Ma már egyértelmű, hogy a közeli jövőben számos munkahelyet szüntethet meg a robotika, és a Spyce-hoz hasonlóan tisztán látható az is, hogy ebben a vendéglátóipar is komolyan érintett lesz. Különböző elemzések szerint egy étteremben körülbelül a munkák 73%-a lenne hatékonyan kiváltható automatizációval, vagyis nagyjából az összes előre tervezhető, ismétlődő munka: az ételek elkészítése, a koszos tányérok összegyűjtése, a takarítás, vagy az italok kitöltése.

Alapvetően azért terjedhet majd lassabban a robotizáció a vendéglátásban, mert ebben az iparágban a munkákat végző munkavállalók bére már eleve elég alacsony, így jelenleg még nem feltétlenül éri meg őket kiváltani technológiával. Ez azonban az automatizáció és a robotizáció terjedésével, olcsóbbá válásával minden bizonnyal meg fog változni.

Ezzel együtt azt Boulud séf is hangsúlyozza, hogy még a Spyce esetében sem volt céljuk, hogy teljesen kiváltsanak minden embert. Alkalmaznak embereket pincérszerű pozícióban, aki segít a rendelések összeállításánál, és persze beszélget a betérőkkel. A gépekkel elkészített ételeken is egy ember végzi el az utolsó simításokat (például a díszítést), és magukat az alapanyagokat is emberek készítik elő éjszakánként a robotok számára.

Végső soron a Spyce tulajdonosai szerint az éttermük azért nagyon hatékony, mert a gépek is és az emberek is azt a feladatot végzik, amiben a legjobbak. Arról viszont már nem voltak hajlandóak nyilatkozni, hogy kemény dollárokban ez a hatékonyság pontosan hogyan jelentkezik.

(Origo, 2018. május 21., Vaffler Dániel írása)

Bezárt a Tanti

Bezárt március 31-én a volt Michelin-csillagos budapesti étterem.

2018. március 31-én nyitott ki utoljára a volt Michelin-csillagos budapesti étterem, a Tanti.Az utolsó bejegyzés: holnap (március 31-én) még nyitva leszünk és egyben ez lesz a Tanti utolsó napja - ez volt olvasható a budapesti étterem Facebook-oldalán.

Köszönjük mindenkinek, vendégeinknek és minden munkatársunknak, hogy velünk tartottak az elmúlt közel öt évben. Külön köszönet Botos Tamás séfnek és csapatának! (Jó hír, hogy velük a jövőben a Klasszban találkozhattok.) - olvasható az oldalon.

A Hegyvidék Központban működött Tantitól még 2017 márciusában vették el a 2015-ben megszerzett egy Michelin-csillagot, ez akkor először fordult elő magyar étteremmel.A csúcsétterem Pesti István vezetésével kapta meg a minősítést, de ő néhány héttel az elismerés után távozott, és Tatán nyitotta meg Platán nevű éttermét. Pesti után Heiszler Olivér vette át a konyhát, neki pedig sikerült megtartania a csillagot, őt pedig Eszenyi Dániel követte 2016 nyarának végén, majd jött 2017 tavaszán Botos Tamás.

(Napi. hu, 2018. március 30.)

Potyognak a Michelin csillagok az OnyxraKét Michelin-csillagos az Onyx, Széll Tamás étterme Bib Gourmand minősítést kapott.

Az Onyx lett Magyarország első két Michelin-csillagos étterme, Mészáros Ádám séf kapta az elismerést, aki elsírta magát a színpadon. Mészáros két éve váltotta Szulló Szabinát és Széll Tamást az Onyxban, ők nyerték az első csillagot az étteremnek.

A rendezvényen két új díjat is átadtak: a fiatal szakácsokat díjazó Young Chef Awardot és a Michelin Mentor Awardot. Az előbbit Niall Keating angol séf kapta, az utóbbit Christian Constant francia séf. 2018 februárjában derült ki, hogy Budapesten az idei kalauz bemutatójának helyszíne, amit sokan jelnek vették arra, hogy ezúttal lesz új Michelin-csillag, hiszen az elmúlt években mintha megtorpant volna Budapest gasztronómiai fejlődése. 2017-ben nem kaptunk új csillagot, sőt csökkent a csillagok száma, hiszen a Tantitól elvették a csillagot, miután Pesti István séf elhagyta a konyhát, és áttette a székhelyét a tatai Platánba.

Ennek ellenére az, hogy itt rendezték a gálát, még nem volt garancia semmire, hiszen a helyszínt nem a Michelin választja, a rendezvényt a Magyar Turisztikai Ügynökség szervezte, a költségeket a magyar állam állja.

(Index, 2018. március 26., Kalas Györgyi írása)

Cukormázas tortadísz: világelső Vargáné Orbán Anikó

A cukormázas tortadíszítésben világelső lett Vargáné Orbán Anikó. Eddig mézeskalácsban volt ismert.

A cukormázas tortadíszítés kategóriájában 65 ezer nevező közül lett első Vargáné Orbán Anikó. Egyedi stílusa most a 120 centis, 45 kilogrammos tortakastélyban köszönt vissza, írja a Manager Magazin.Vargáné Orbán Anikó, az ÉkesÉdes stúdió vezetője, hobbicukrász, oktató munkája nyerte el a Cake Masters Awards díjat.

A magyar vállalkozó a Royal Icing, vagyis a cukormázas tortadíszítés kategóriájában jutott az első helyre. A díjakat 18 kategóriában ítélte oda a 12 fős zsűri, az egyes kategóriák jelöltjeit csaknem 65 ezer nevező közül választották ki.

A jelölteknek összesen tíz, cukormázzal díszített torta fotóját kellett elküldeniük, egy volt közülük az a monumentális, aprólékosan kidolgozott tortakastély, amelyet a tavalyi nemzetközi Sirha Budapest kiállításra készítettem el– mondta a Manager Magazinnak az oktató. A díjnyertes torta csaknem 120 centiméter magas és 45 kilogrammot nyomott.

Vargáné Orbán Anikót itthon ma még elsősorban gyönyörű mézeskalácsairól ismerik. Az eredetileg agrármérnök végzettséggel rendelkező szakember tíz évvel ezelőtt döntött úgy, hogy családanyaként olyan foglalkozást választ, amely mellett otthon nevelheti a gyermekeit. „A kézművesség mindig is közel állt hozzám, ugyanakkor olyan területen szerettem volna kipróbálni magam, amely nem egészségkárosító és nem igényel túl nagy beruházást.

Bár akkor már évek óta készítettem mézeskalácsokat, nem gondoltam volna, hogy ebben a műfajban ekkora fantázia van. Végül egy óvodai karácsonyon látott mézeskalácsház győzött meg arról, hogy rengeteg lehetőséget tartogat ez a tevékenység” – mesélte a cukrászmester.Mivel akkoriban se iskolát, se mentort nem talált magának, így a mérnöki vénájára támaszkodva kísérletezni kezdett.

Kétévnyi próbálkozás után kristályosodtak ki azok a receptek és technikák, amelyekkel olyan termékeket tudott készíteni, amelyek bármelyik kézművespiacon megállják a helyüket. Hangsúlyozta, nem ehető mézeskalácsot készített, a termékek dísztárgyként jutottak piacra. Hat év után döntött úgy, hogy a felhalmozott tudást és tapasztalatot átadja azoknak, akik érdeklődnek a díszítés iránt.

Ekkor lépett be az oktatás az életébe, amely a napjai nagy részét ma is kitölti. Négy és fél év alatt több mint 500 tanítvány lépett ki a műhelyéből, akik megfelelő képzést kaptak ahhoz, hogy elindítsanak egy kisebb vállalkozást.

Évek óta aggódva figyelem, hogy mikor telítődik a piac, ugyanakkor azt látom, hogy a kézműves árukból folyamatosan nő a kereslet. Így annak ellenére, hogy egyre többen foglalkoznak a mézeskalácsok készítésével, nem könnyű teljesíteni a megrendeléseket – hívta fel a figyelmet.

A műhelyben ma már kizárólag oktat, a mézeskalács-díszítéssel néhány éve felhagyott, és a cukormázas tortadíszítés területén kamatoztatja kreativitását. A technikának Angliában 150 éves hagyománya van, ám itthon nem igazán ismert, a cukrásziskolákban sem tanítják. Így e területen is úttörő Vargáné Orbán Anikó, aki máig hobbiként tekint a tortadíszítésre. Ezért is érte meglepetésként, amikor beválogatták a rangos díj jelöltjei közé.

„Amikor elutaztunk a birminghami díjátadó gálára, legmerészebb álmaimban sem gondoltam volna, hogy díjjal jövök haza. Lehetetlennek tartottam, hogy egy magyar nő elhozza az első díjat abból az országból, amely a cukormázas tortadíszítés bölcsőjének számít, ahol minden cukrásziskola kötelező tananyaga ez a technika” – fogalmazott. Majd jelezte, minden tudást, amit ezen a téren sikerült megszereznie, igyekezett sajátosan felhasználni, a cél ugyanis az volt, hogy minden termékben felfedezhető legyen egyedi stílusa. Vélhetően ez is hozzájárult ahhoz, hogy nemzetközi szintű elismerést szerzett.

A jövőbeli tervekkel kapcsolatban elmondta, a nagy érdeklődésnek köszönhetően további területek, új oktatók bevonásával fejlesztik a műhelyt, a tortadíszítés terén pedig számos új ötlete van, amely megvalósításra vár.

(Manager Magazin, Világgazdaság, 2018. március 11.)

Kistücsök

Portré. Csapody Csaba, a balatoni Kistücsök étterem vezetője. Fogások.

Csapody Balázs emblematikus éttermet vezet a Balaton déli partján; ha nyáron akarunk beülni hozzá, ajánlatos egy hónappal előre asztalt foglalni. Rengeteget utazik a világban; két éve társaival együtt megszervezte Budapesten minden idők legnagyobb szakácseseményét, a Bocuse d’Or európai döntőjét.

A verseny 2018-as kiírásán Magyarországot az ő séfhelyettese képviseli, miután a hazai válogatón győzni tudott az erős mezőnyben. Évtizedek óta küzd azért, hogy a Balatonon ne csak nyáron legyen élet. Komolyan veszi a regionalitást: étterme ma már ötvennél is több helyi termelőt tart el, Balatonszemesen, vele beszélgetett a Magyar Nemzet munkatársa.

– Nagyon sokat utazik. Hol volt legutóbb?– Dubajban, a világ legnagyobb élelmiszeripari kiállításán. Gyakran megyek külföldre, jellemzően éttermeket megnézni, mert fontos, hogy lássam, mi történik a világ gasztronómiájában, milyen irányba mennek a dolgok. Nem azért, mert mindent ki akarunk próbálni a Kistücsökben is, de nekem tisztában kell lennem a trendekkel.

– Ilyenkor mire figyel? Recepteket gyűjt, szakmai fogásokra vadászik, vagy új ízeket keres?

– Receptet nem gyűjtök, nem receptúrákra van szükségem, hanem inspirációkra. Leginkább azt figyelem, ki hogyan mutatja be a saját régióját, a környezetére jellemző alapanyagokat. Érdekel, hogyan párosítják az ízeket, mit tudnak kihozni a rendelkezésükre álló dolgokból, hogy utána ezekkel a tapasztalatokkal felvértezve kísérletezzünk itthon.

– Az ilyen utakon be is megy a konyhába? Beengedik egyáltalán?– Nagyon sokszor bemegyünk. Ez nyitott világ, hirtelen nem is jut eszembe olyan hely, ahova ne engedtek volna be. Ezen a szinten nem titkolózunk egymás előtt, szerintem a legtöbb helyen még a receptet is odaadnák, ha kérném. Még az apróbb szakmai fogásokat sem őrzik, mindent örömmel megmutatnak, hogyan csinálják.

– Legutóbb hol kapott olyan élményt vagy ízt, amelyik évekig el fogja kísérni?– Októberben San Sebastiánban voltam, szerintem gasztronómiai értelemben most az a régió a világ egyik legérdekesebb helye. Minden szinten fantasztikusak: az oktatásuk, a termelőik, az éttermeik mind-mind világszínvonalat képviselnek. Többször voltam már ott, de mindig meg tudnak lepni valami újjal. És van a másik szerelem, az olasz Friuli régió, ahova gyakran elmegyek, és soha nem kell csalódnom. Bennük azt szeretem, hogy nagyon hasonlóak az adottságaik a balatoni régióéihoz. Ott sok olyan dologgal találkozom, ami itthon is működik.

– Ilyenkor be is vásárol alapanyagból, szakkönyvekből?– Könyvet általában veszek, alapanyagot csak azért, hogy itthon a kollégákkal össze tudjuk hasonlítani a hazaival. És néha hozok különlegességet, hogy megkóstoljuk, beszélgessünk róla. Külföldön úgy nem vásárolunk, hogy aztán az a tányérra kerüljön a Kistücsökben; igyekszünk a régióból beszerezni mindent.

– Összeszámolta valaha, hány gasztronómiai tárgyú kiadványa van? Azt olvastam valahol, hogy már középiskolásként kazettákat másolt és adott el, hogy az árából szakkönyvet vásároljon.

– Nem számoltam, de jó sok lehet. Nem tudom másképpen elképzelni az életem. Egyfajta jó értelemben vett megszállottság nélkül nem lehet sikert elérni ebben a műfajban sem.

– Készült olyan felmérés, amely azt kutatta, hogy mondjuk hét végén hány ember ül autóba Budapesten csak azért, hogy a Kistücsökben jót egyen?

– Nem készült, de mondjuk egy ilyen téli hétvégén, mint most, a péntektől vasárnap estig tartó időszakban a vendégek legalább harminc százaléka Pestről érkezik. Persze lehet, hogy nem csak miattunk jönnek, például ebéd után sétálnak a Balaton partján. Olaszországban egyszer készült egy tanulmány: ott a vendég másfél órát hajlandó autózni egy jó ebédért vagy vacsoráért. Mi szerencsések vagyunk, hogy a déli parton sokkal jobb az infrastruktúra, mint az északin: a százharmincas kilométernél kell letérni a sztrádáról, így még akkor is egy óra alatt leérnek hozzánk, ha szigorúan betartják a sebességkorlátozást.

– A négy budapesti Michelin-csillagos étterem miatt egyre több gasztroturista érkezik a fővárosba. Őket le lehet csábítani Balatonszemesre?

– Amikor a Bocuse d’Or európai döntőjét szerveztük itthon, sokan lejöttek a balatoni régióba. Sőt többen, főleg skandinávok az utána következő nyáron családostul vagy baráti társasággal jöttek vissza, és beültek ebédre vagy vacsorára hozzánk. A gasztroturizmusban nagy jövő van: ha jó élményeket adunk, a külföldiek is visszaszokhatnak a Balatonra.

– Az is jó a Kistücsökben, hogy a vendég tudja: a szenteste és a karácsony első napja kivételével mindennap nyitva vannak, legyen bármilyen piros betűs ünnep.– Ez változott kicsit. Régebb mindent, még a terem újrafestését is éjszaka oldottuk meg, és másnap kinyitottunk. Nagyon feszített ütem volt ez, ezért pár évvel ezelőtt bevezettem, hogy januárban tartunk egy tíznapos leállást, karbantartási szünetet. Így a kollégák is elmehetnek például együtt síelni, vagy ha épp ahhoz van kedvük, akár tanulmányi útra, megnézni, külföldön hogyan főznek.

– Az olasz családi éttermekben is ez a modell, ott egy hónapra szoktak leállni, és együtt elmegy pihenni a csapat.

– Ez adta az ötletet, annyi változással, hogy a Kistücsök nem engedhet meg magának egy hónapos szünetet. Idén is úgy volt, hogy lefutott a szilveszter utáni őrület, és az év második hetében, hétfőn jöhettek a karbantartók, mert a következő hét csütörtökig zárva voltunk.

– Hogy csinálja, hogy önöknél nincs holt szezon? Most is telt ház van, egy olyan asztalnál beszélgetünk, ahova 35 perc múlva már érkeznek vendégek.

– A „nincs holt szezon” főként a hétvégére igaz, azért a hét első felében érződik, hogy télen vagy nyáron vagyunk. De ez így természetes, és nem baj az, ha néha a munkatársaimon enyhül a nyomás. Nagy személyzettel dolgozunk, és sok kollégát azért tartunk meg télen, hogy nyáron ne kelljen új csapatot toborozni. A fő területeken állandó a személyzet, a főszezonban jellemzően kisegítőket veszünk fel.

– Itt is érződik az immár egyre ijesztőbb méreteket öltő munkaerőhiány?

– Nálunk szerencsére nem. Van olyan emberem is, aki az első pillanattól itt dolgozik, és nagyon sokan vannak olyanok, akik itt voltak tanulók vagy szakmai gyakorlatosok, majd aztán ide jöttek dolgozni.

– Említette a Bocuse d’Ort, és gratulálnunk kell: a Kistücsök séfhelyettese, Pohner Ádám nyerte az idei válogatót, így ő képviseli Magyarországot júniusban a Torinóban sorra kerülő európai döntőben. Számított a jó eredményre?

– Arra igen, hogy dobogós helyen fog szerepelni, de a győzelme meglepetés volt, mert nagyon erős mezőny gyűlt össze; minden idők legszínvonalasabb válogatóját rendeztük meg a Hungexpón néhány hete. Nem akartam nyomást helyezni rá, mert még nagyon fiatal, alig 24 éves, de megpróbáltam maximálisan segíteni a felkészülését. Kivettük például a napi munkából több mint két hónapra, hogy csak a megmérettetésre tudjon gyakorolni.

– Irigykedő ország vagyunk, nem kapott pikírt megjegyzéseket, hogy mivel a Pannon Gasztronómiai Akadémia elnöke, várható volt, hogy az ön embere nyer?– Nem, viszont több ezren gratuláltak telefonon, ímélben, SMS-ben.

– Néhány jó nevű balatoni étterem a téli szezonban felköltözött Budapestre. A Kistücsök nem nyit bisztrót a bulinegyedben?

– Határozott nem a válasz: a Kistücsök Balatonszemesen az, ami, és nem másutt. Ha elköltöztetjük, vagy új helyet nyitunk, az már más lesz. Sok befektető megkeres ezzel, és vannak köztük olyanok is, akikkel esetleg szívesen dolgoznék együtt, de másban, nem Kistücsök-klónokban. Itt viszont bővítjük a szolgáltatásainkat: mivel régi vágyam, hogy a vendég itt aludjon, idén a reményeim szerint elkezdjük a vendégház építését, és ha elkészül, egy kis boltot is nyitunk benne, ahol a házilag készített lekvárjainkat és egyéb helyi dolgainkat tudjuk árulni.

– Hány helyi beszállító száma van meg a telefonjában? És mennyi volt huszonhat éve, a nyitáskor?– A nyitáskor nulla, de nagyjából tíz éve is, amikor ezt a regionális konyhát elkezdtük, csak öt-hat volt. Most sokkal jobb a helyzet: ha a pálinkásokat és borosokat nem számítjuk, akkor is bőven ötven fölött van.

– Miből van hiány még mindig, miben lehetne nagyot fejlődni?– Még elég hosszú listát tudnék mondani. Kevés a környéken a kacsa és a liba, de kezdünk jól állni a marha- és a borjúhússal. Van bárány, de sokkal több kellene mangalicából.

– Balatoni hal? Az új törvény miatt gyakorlatilag eltűnt a helyi hal az éttermekből.

– Javul a helyzet annak köszönhetően, hogy a Balaton vízgyűjtő területén elkezdték rendbe tenni a halastavakat. Tudatos gazdálkodás indult, így újra van jó minőségű nyurgaponty, kimondottan jó a kis-balatoni keszeg, de még nincs elegendő mennyiség süllőből.– Ha a somogyi régió ízét, legfőbb jellegzetességét meg kellene fogalmazni, mit mondana?– Vadhús. Világszínvonalú húsaink vannak, és nem a levegőbe beszélek; többször hoztam Ausztriából vagy máshonnan terméket, hogy összekóstoljuk.

– Ha megnézzük az étlapot, találunk olyan klasszikus magyar ételeket – káposztás cvekedli, túrós csusza tepertővel, tyúkhúsleves –, amelyeket nem feltétlenül tudunk elképzelni egy gourmand-étterem kínálatában.

– Mi nem is akarunk gourmand-étterem lenni. Nekem és kollégáimnak fontos az otthonról hozott ízvilág, amelyet szeretünk. Ezt úgy derítem ki, hogy megfigyelem, egy kéthetes útról hazatérve mit kívánok nagyon. Olaszországban hiába eszem sok tésztát, ha onnan hazajövök, jólesik a túrós csusza tepertővel, ezért ez mindig lesz az étlapon. Van tíz-tizenöt ilyen emblematikus magyar ételünk, és szerintem a vendégek is fellázadnának, ha ezeket levennénk az étlapról. Nem ciki ilyeneket kínálni. A magyar szakácsképzés nagy hibája, hogy az iskolából kikerülő diákok azt gondolják, ők annál többre érdemesek, mint hogy ilyen „hétköznapi” ételeket készítsenek. Pedig ezeket is meg lehet csinálni jól, minőségi alapanyagokból, még akár megújítva is. Görcsök nélkül; nem kell mindig mindent megújítani, van, ami úgy tökéletes, ahogy van. Persze az étlapon kell lennie olyan ajánlatnak is, amely kreatív, jobban mutatja a szezonalitást, a régiónk alapanyagait, de az csak a fűszer egy erős alap mellett. Szerintem ez a két dolog kiegészíti egymást.

– Megjelenik az erdélyi konyha is, itt van például a szász húsleves vagy a padlizsánkrém. Ez honnan jön?

– A szász húsleves a szovátai nagymamám receptje. Nagyon kötődöm érzelmileg Erdélyhez és azon belül a székelyföldi ízvilághoz, de a magyar konyha sem képzelhető el az erdélyi ételek nélkül. Izgalmas fűszerek vannak ott, mint például a csombor vagy a lestyán. Nagyon bánt, hogy Erdélyben alig van jó étterem, de meggyőződésem, hogy ott is küszöbön áll egy gasztroforradalom. Az elmúlt időszakban a világ jó éttermeiben rendszeresen találkozom olyan szakáccsal, aki onnan származik, tanulni ment, és majd otthon akar éttermet nyitni.

– Itt, a Balaton partján mennyire észlelhető a világ változása? Követelik-e már önöktől a vegánus ételeket, kell-e gluténmentesen főzni?

– Egyre fontosabb lesz ez. Bizonyos értelemben megmérgezték az emberiséget, tele vagyunk adalékanyagokkal és vegyszerekkel, ezért van egyre több ételallergiás. Együtt kell élnünk vele, nem hagyhatjuk figyelmen kívül. Most Dubajban, a világ legnagyobb élelmiszervásárán egész pavilonok sora volt tele öko-, bio- és organikus termékekkel. Ezzel itt is kell számolniuk a termelőknek, és megvannak az adottságaink ehhez. A vendégeken is lemérhető az igény: egy tízfős családból legalább ketten speciális étrendet követnek, amire oda kell figyelni.

– Állandóan mosolyog, és mindenben meglátja a jót. Kincstári optimizmus ez, a jó vendéglős kötelező mosolya, vagy belülről ilyen pozitív?

– Optimista vagyok, bízom benne, hogy valamikor boldog ország leszünk, és elfelejtjük végérvényesen a sírás-rívást. Nem élünk olyan rossz országban, amilyennek belülről látjuk: gyönyörű illatok, színek vannak errefelé, szépek és változatosak az évszakok, minden adott ahhoz, hogy szép legyen az élet.

– Kistücsök, Balatoni Kör, Bocuse d’Or, Pannon Gasztronómiai Akadémia – felsorolni is hosszú, mi mindenben vesz részt. Hogy bírja?

– Szerencsés helyzetben vagyok azzal, hogy a családom tudja tartani a frontot, amikor nem vagyok az étteremben. Ha az ember hozzá tud adni valamit a közösség értékeihez, akkor nem mondhat mindig önző módon nemet. Nem vagyok mártír, mindegyik feladatot élvezem. Ráadásul konkrét haszna is van: annyian ismernek, és talán elhiszik a pozitív életszemléletem, hogy szerintem emiatt nincs nálam munkaerőhiány. Mondok másik példát: az idei szakácsverseny előtt a cukrásztanulók is vetélkedtek, és ott is indult egy csapatunk. Negyedikek lettek, elhozták a legjobb tányérdesszertért járó díjat. Amikor készültek a versenyre, bejöttek a szabadnapos kollégáik is. Közösen dolgoztak, csillogó szemmel, majd eljöttek a versenyre is szurkolni nekik. Tudom, hogy ezek a fiatalok „meg lettek fertőzve”, a szakmában fognak maradni, nem csak múló kaland nekik a gasztronómia.

– A végére hagytam, de nem tudom nem megkérdezni: miért volt szükség a Pannon Gasztronómiai Akadémia létrehozására?

– Annak örültem volna a legjobban, ha nem kellett volna létrehozni. Büszke vagyok rá, hogy tagja voltam a Magyar Gasztronómiai Egyesületnek, személy szerint rengeteget tanultam Molnár B. Tamástól. Ha nagy kudarc van az életemben, akkor ez az, hogy eltávolodtunk egymástól. Másként látunk bizonyos dolgokat, de ez nem baj; hiszem, hogy mindkét szervezet hatékonyan tud dolgozni. A célunk ugyanaz: legyenek jó hazai alapanyagok, megfelelő oktatás, fejlődjön a magyar gasztronómiai kultúra. Immár nem vállat a vállnak vetve, de azért egymás mellett megyünk ugyanabba az irányba.

(Magyar Nemzet, 2018. március 4., Lukács Csaba írása)

Ők a legjobbak étteremben, cukrászdában

Costes, Anyukám mondta (Encs), Mihályi Patisserie, Vác. Van, ahol százezerből is ki lehet jönni. És kevés a nagyon jó minőségű konyha.

Az éttermeknek még van hova fejlődniük, a cukrászdák minősége romlott, összegzett az Index a Dining Guide nyomán.

Magyarország legjobb étterme továbbra is a Costes, ahol Palágyi Eszter irányítja a konyhát, a legjobbak közé jutott Széll Tamás és Szulló Szabina új étterme, valamint egy vidéki étterem, az Anyukám mondta is, - legalábbis a Dining Guide szerint. Átadták a legjobb éttermeknek járó elismeréseket a 2018-as Volkswagen-Dining Guide Év Étterme Díjátadó Gálán, a kalauzban idén először a legjobb cukrászdákat is díjazták.

Ismét olasz séfet hozott tesztelni Magyarországra a Dining Guide, annak érdekében, hogy ne magyar tesztelőkkel, hanem független szakemberek bevonásával tudják összeállítani a hazai éttermek toplistáját. Ezúttal egy három Michelin-csillagos olasz étterem tulajdonosa, Enrico Cerea vállalkozott arra hogy végigeszi a hazai éttermeket, és elmondja véleményét a magyar gasztronómiáról.

A Top 10-ben több változás történt tavalyhoz képest, rögtön például az, hogy nem tíz, hanem 12 étterem szerepel a top 10-es listában. Ezt azzal indokolták, hogy Dining Guide elsősorban úgy értékeli az éttermeket, hogy hogyan felelnek meg a tőlük elvárható szintnek. Ezért két olyan éttermet is a legjobbak közé soroltak, melyek nem tekinthetők klasszikus csúcsétteremnek, viszont kifejezetten progresszív konyhát visznek. Ez a két hely Széll Tamás és Szulló Szabina új étterme, a Stand 25, valamint Garai Ádám és Ádám Csaba vezette Olimpia.

A lista első helye nem változott, Magyarország legjobb étterme tehát továbbra is a Costes, ami 93 pontot kapott. Az indoklás szerint a Costes nyitása óta vezető szerepet vállal a modern magyar gasztronómia megteremtésében. A konyha kiemelkedő színvonalú, de a leginkább azt értékelték, hogy Palágyi Eszter próbál kifejezetten magyar alapanyagokra épülő konyhát vinni, többek között magyar tokhal, pisztráng, ponty, csuka, szarvas és kacsamáj van az étlapon.

A második - a Costestől csak egyetlen ponttal lemaradva - a Borkonyha lett, a harmadik pedig az Onyx. Ez azért is nagy szó, mert a Michelin-csillagos étterem sorsa erősen kérdéses volt azok után, hogy Szulló Szabina és Széll Tamás elhagyták az étterem konyháját, hogy kizárólag a Bocuse d'Orra való felkészüléssel tudjanak foglalkozni. Az új séf, Mészáros Ádám azonban jól vette az akadályokat és meg tudta őrizni a konyha színvonalát, legalábbis a Dining Guide szerint. A következő nagy megmérettetés márciusban, a Michelin-csillagok 2018-as megjelenése lesz majd.

Szintén az élbolyban végzett a Babel, ami 92 pontot érdemelt, csakúgy mint a Costes Downtown, - ez volt az az étterem, amit az Index is együtt tesztelt Enrico Cereával, és ekkor is kiderült, hogy voltak gondok a konyhán. A Babel tavaly az év felfedezettje lett, idén nem adtak ki ilyen díjat. Huszár Krisztián étterme, a Fáma 91 pontos, szintén 91 pontos a Mizsei János séf által vezetett MÁK, mely megbízható és állandó szereplője a tízes listának. Tavaly új belépő volt, idén tartja magát 91 ponttal a St. Andrea Borbár. Sok év után végre egy vidéki étterem is bekerült a Dining Guide TOP 10-es listájára, az Anyukám Mondta 90 pontot érdemelt. A TOP10+2-es listát Magyarország legrégebbi fine dining étterme, az Arany Kaviár zárja.

A 90 pont fölötti eredmény egyébként a Dining Guide pontozása alapján azt jelzi, hogy ezek az éttermek már európai viszonylatban is megállják a helyüket, bár a tesztelést segítő Enrico Cerea szerint azért még van hova fejlődniük. Az olasz séf meglepődött a szinte nyugat-európai árakon, volt olyan étterem, ahol egy főre százezer forint körül volt a számla, de az "olcsóbbnak" számító helyeken is 40 és 60 ezer forint között fizettek egy vacsoráért. Az egyik Michelin-csillagos étteremben 11 ezer forintot kértek egy pohár francia pezsgőért. Cerea szerint nálunk még az útkeresés zajlik, és még sok konyhán érezhető bizonytalanság, kevés a kiforrott személyiség. "Érezhetőek, hogy divatosnak gondolnak más országokra jellemző irányzatokat, de a saját gasztronómiai arculat bemutatása tehetné egyedivé a régiót, nem pedig a mástól kiollózott technikák és trendek" - hangsúlyozta.

A gálán is jelen lévő Fausto Arrighi, a Michelin volt olaszországi igazgatója, valamint a tesztelésben résztvevő Enrico Cerea elmondták, kevesebb technika es kevesebb Skandinávia és sokkal több Magyarország és helyi alapanyag kellene a hazai éttermekbe.

A 80-90 közötti pont a nagyon jó minőségű, stabil konyhát jelzi, és Enrico Cerea szerint ebből kellene minél több hely Magyarországra, hogy minél szélesebb körben legyen elérhető a minőségi gasztronómia. Jelenleg azonban sajnos ezekből a helyekből kifejezetten kevés van.

A kalauz a vidéki éttermeket is rangsorolta, nem meglepetés, hogy a legjobb vidéki étteremnek az Anyukám mondtát választották, hiszen ez az étterem 90 ponttal a top 10-be is befért. Aki azonban végig akarja enni az ország legjobb éttermeit, annak nem csak Encsre kell elmennie, emellett Balatonszemes, Tata, Villány, Balatonfüred, Szeged, Veszprém, Eger, Őriszentpéter és Pannonhalma is rajta van a listán.

A legjobb vidéki éttermek a Dinig Guide szerint:

Anyukám mondta (Encs)

Kistücsök (Balatonszemes)

Platán (Tata)

Sauska48 (Villány)

Sparhelt (Balatonfüred)

Tiszavirág (Szeged)

Villa Medici Mild (Veszprém)

Macok (Eger)

Pajta (Őriszentpéter)

Viator (Pannonhalma)

A Dining Guide idén először a cukrászdákat is tesztelte, bár ezzel kapcsolatban egyáltalán nem voltak olyan pozitívak a tapasztalataik, mint az éttermekkel. Mint mondták, őket is meglepte a cukrászdákban tapasztalt, meglehetősen alacsony színvonal. Az Étteremkalauz 2018-as kiadványába 100 hely meglátogatása után végül 65 cukrászda került be. Élen a Vácon található Mihályi Patisserie végzett, és ők kapták az Év cukrászdája díjat is. Az Index szerint jogosan, a Mihályi tényleg lehengerlően jó, simán megér egy kirándulást is.

A magyar cukrászdák nagy részét a mai napig elkerülték a valós világtrendek és irányzatok, de még nagyobb baj az, hogy az alapvetően magyar hagyományokon alapuló klasszikus desszertek színvonala is nagyon alacsony, gondolunk itt egy krémesre vagy egy dobos tortára, mondta Herczeg Zoltán, a Dining Guide tesztjeinek szervezője. „Talán csak a cukrászdáink színvonaláról lehet elmondani, hogy a rendszerváltás óta nem hogy nem javult, hanem sokat romlott a minőségük.”

Ez a tíz legjobb cukrászda a Dining Guide szerint , fontos megjegyezni, hogy a felsorolás nem ragsor, a helyek ABC sorrendben szerepelnek.

Mihályi Patisserie, Vác

Auguszt Cukrászda (Fény utca) – Budapest

Bergmann Cukrászda – Balatonfüred

Desszert.Neked – Budapest

Desszertem – Miskolc

Dolcissima – Budapest

Gerbeaud – Budapest

Harrer Csokoládéműhely és Cukrászda – Sopron

Solier - Gödöllő

Százéves Cukrászda – Gyula

További díjak:

Nespresso-Az Év Cukrászdája Díj: Mihályi Patisserie

Gyulai Pálinka-Az Év Street Food Díj: Pizza, Kávé, Világbéke

Zwack Izabella Borkereskedés- Az Év Borlapja Díj: Borkonyha

Hennessy-Az Év Ifjú Séftehetsége Díj: Kovács Péter, séf – Tama

Neff-Év Innovatív Konyhája Díj: Innio – Tóth Szilárd és Sajben Csaba séfpáros

Unicum Riserva-Az Év Legígéretesebb Konyhája Díj: Fáma – Huszár Krisztián séf

San Pellegrino-Az Év Séfje Díj: Barna Ádám, séf – St. Andrea Borbár

Friedrich Wilhelm Raiffeisen-Dining Guide Életmű Díj – Rosenstein Tibor

(Index, 2018. február 19., Kalas Györgyi írása)

Gurul a food truck

Egyre népszerűbbek itthon is a food truckok. Régen büfékocsiknak hívták őket. De a maiak azért mások.

A cégek, de a rendezvényszervezők is kezdik felismerni a food truckok előnyeit, írja a Napi Gazdaság a Food Truck Show Hungary kft. híradása nyomán.

A food truckok piacának felfutása elsősorban annak köszönhető, hogy egyre több cég veszi igénybe azok catering szolgáltatásait, De 50 fő körül például már megéri esküvőkre, születésnapokra is rendelni egy járművet.

A cég számításai szerint 5 millió forint kezdőtőkével már bele lehet vágni egy ilyen vállalkozásba, a befektetés pedig egy-másfél év alatt térül meg.

Egy-egy rendezvény alkalmával általában a bevétel 25 százalékát kell a rezsiköltségre költeni, az ételek bekerülési költsége, valamint az utazás költségaránya 35 százalék. Egy minőségi szolgáltatást nyújtó truck egy átlagos rendezvénynapon 100-800 adag ételt adhat el. 2017 márciusa és szeptember között a food truckok a 110 rendezvénynap alatt 166 ezer tételt értékesítettek összesen.

(Napi.hu, 2017. december 7.)

Száguldhat a food truck

Az egyik leggyorsabban megtérülő befektetés belevágni a food truckozásba: akár egy év alatt visszajöhet egy 10 millió forintos ráfordítás. ₪₪₪

A food truck világszerte egyre gyorsabban növekszik, itthon pedig a büfékocsik lassan akár városi drosztokra állhatnának be, ha a döntéshozók is támogatnák a javaslatukat. (blokkk.com: a vendéglősök azért bizonyára nem fognak tapsolni örömükben.)

A hazai streetfodosok egyébként a műanyaghasználat ellen is harcba indulnak, írja a Napi.hu.

USA

A food truck elérte a 2,7 milliárd dolláros bevételt 2017-ben az Egyesült Államokban, ahol lassan száz éves hagyománya van az átalakított büfékocsikból árusított ételeknek - derül ki az Intuit kutatásából. Azt, hogy az amerikai vendéglős kultúrának szerves része, mi sem bizonyítja jobban, mint hogy évente százával szerepelnek a hotdogos-kocsik a filmekben és a sorozatokban. A tengerentúlon mindehhez a jogi környezet és a társadalom hozzáállása is kedvez: a nagyvárosokban, például New Yorkban, külön drosztokat alakítottak ki, ahol a food truckok óradíj fejében - mintha csak egy parkolóhelyre állnának be - árusíthatnak a forgalmas csomópontokon.

A magyar food truck

Nincsenek pontos adatok, hogy Magyarországon jelenleg a vendéglátóiparon belül mekkora bevételt termelnek az ételárusító autók, de az már érezhető, hogy a sokszor megénekelt gasztroforradalom vadhajtásaként egyre több food truckkal lehet találkozni. Nem véletlen, hogy a hazai foodtruckosok most az amerikaihoz hasonló rendszert szeretnének kialakítani.

Nem az a cél, hogy a forgalmas helyeken, a jól menő éttermek előtt árusítsunk - mondta Vad-Horváth Zoltán a Magyar Street Food Egyesület vezetője a Napi.hu-nak. A céljuk ugyanis az, hogy a kieső területeken olyan helyszíneket jelöljenek ki az önkormányzatok, ahol bérleti díjas rendszerben árusíthatnának az átalakított autókból. Az önkormányzatok így pluszbevételhez juthatnának, és az éttermek és a büfék sem veszítenének a bevételükből.

Sok olyan terület van, mint a budapesti Városliget, a Citadella, vagy például az újpesti rakpart, ahol családok töltik a szabadidejüket, de a vendéglátás még nem alakult ki. Nem olyan parkokra kell gondolni, mint a romkocsma-negyed kedvelt helye, a Karaván, vagy a Food Truck Udvar a Corvinnál. Állandó rotációban lennének, például 20 helyre jutna 80 autó. Folyamatosan változna a kínálat - mondta a vezető.

Gurulnak a reklámfelületek és enni lehet belőlük

Állandó bérlőkkel képzelik el a rendszert, amit a hazai food truck piac összetétele indokol. Körülbelül fele-fele arányban vannak olyanok, akik csak autóból árusítanak, és azok, akiknek a food truck inkább kitelepülési lehetőség: vagyis menő éttermek reklámfelületnek használják ezt a megoldást, azért, hogy a rendezvényeken, fesztiválokon testközelbe vigyék a kínálatukat és a helyeiket népszerűsítsék.

A hazai food truck kultúra utóbbiból, a marketing tevékenységből nőtt ki. De vannak ellenpéldák is: a Zing Burger előbb foglalkozott utcai mozgóárusítással, minthogy éttermet nyitott volna, ma pedig már ott tart a cég, hogy hét helyen szolgálja ki a vevőket, miközben 2017-ben közép-európai franchise-hálózattá alakul át.

A sikertörténet titka, hogy egy food truck kifejezetten gyorsan megtérülő befektetés lehet. Egy alkalmas autó beszerzése és a higiéniai elvárásoknak való átalakítása mintegy 10 millió forintba kerül. Ez pedig nagyjából 1-2 év alatt megtérül, függően attól, hogy a tulajdonos hány rendezvényre települ ki - avatta be lapunkat Vad-Horváth.

Műszaki megkötés nincs az autókra, például van olyan is, amelyik saját lábán nem is képes megmozdulni és tréleren szállítják egyik helyszínről a másikra. Érdemes egyébként valamilyen különlegesen kinéző példányt választani. Az egyesület vezetője szerint a legkézenfekvőbb választás valamilyen patinás, külsőre is vonzó, izgalmas autó. A food tuck-oknál a higiéniai előírásoknak sem nehéz megfelelni, ráadásul a Nébih is egyre együttműködőbb az ilyen tipsú büfékocsikkal.

Ezen túl érdemes kiadásként számolni egy előkészítő konyhával. Nem kell éttermet nyitni, elég egy családi házban leválasztott helyisége is, ahol a húsokat, zöldségeket egyéb összetevőket olyan állapotba hozzák, hogy aztán azt az autóban könnyen készétellé lehessen alakítani.

Az árképzést részben maguk a rendezvények, fesztiválok határozzák meg: általában a bevétel 20-25 százalékát kell a szervezőknek kifizetni. Az ételek bekerülési költsége - lévén a street fooddal szemben elvárás a minőség - , valamint az útiköltség a kínált termékek árának körülbelül 35 százalékát teszi ki. Így ahhoz, hogy megérje a foodtruckozás, évente mintegy 150 napot érdemes dolgozni és átlagosan napi 300 vevőt kell kiszolgálni.

A legtöbben a nyári könnyűzenei fesztiválokon találkozhatnak a büféautókkal. De már Magyarországon is vannak foodtruck-központú rendezvények, például az évente kétszer is megrendezett Food Truck Show a Kincsem Parkban. Az első hazai foodtruckos rendezvények expó jelleggel indultak, azzal a céllal, hogy a felvonuló kocsikból rendezvényszervezők válogathassanak. Ezeket az események ma már családi programként, gasztrofesztiválként hirdetik meg.

Az ilyen rendezvényeken a Magyar Street Food Egyesület (és partnerei a Felelős Gasztrohős és a Doremi Today) már elérte azt, hogy műanyagmentesek legyenek, mivel a csomagolóipar után a legtöbb hulladékot a vendéglátás termeli. A saját eseményeiken többnyire papír- és kukoricakeményítő-, úgynevezett PLA-alapú evőeszközöket, csomagolásokat használnak. Összefogtak a Zöld Társulással is, amely átvizsgálja, szelektálja és hasznosítja ezeket. Jelenleg a keletkezett szemét közel 55 százalékát tudják megmenti.

A szervezetek célja, hogy 2020-ra minden magyarországi fesztiválnál elérjék, hogy műanyagmentes legyen. Egyre többen gondolkodnak hasonlóképpen, például a Sziget Fesztiváliroda rendezvényein is nagyobb hangsúlyt kap a környezetvédelem.

(Napi.hu, 2017. május 3., december 7.)

Budapesten négy Michelin csillag van

Borkonyha, Costes, Costes Downtown, Onyx. Öt volt eddig, egy kiesett.

A 2017-es Michelin-kalauz szerint Budapesten négy Michelin csillagos étterem van, ezek a Borkonyha, a Costes, a Costes Downtown és az Onyx. A Tantitól elvették a 2015-ben szerzett csillagot, ez először fordult elő magyar étteremmel. A Tanti Pesti István vezetésével kapta meg a csillagot, de ő néhány héttel az elismerés után lelépett, és Tatán nyitotta meg Platán nevű éttermét. Pesti után Heiszler Olivér vette át a konyhát, neki sikerült megtartania a csillagot, őt pedig Eszenyi Dániel követte 2016 nyarának végén.

Bib Gourmand elismerést kapott: a Petrus, a Fricska, és a LaciKonyha. Az ajánlott budapesti éttermek között van még a Salon, a Baraka, a Babel, a St. Andrea Wine & Gourmet Bar, a Fausto's és a Tigris.

A Michelin-kalauz csillagokkal értékeli az igazán jónak tartott éttermeket. A három csillag a csúcs, az azt jelenti, hogy egy külföldi utazást is megér a étterem köré szervezni. Máshogy nem is nagyon menne a dolog, a világ legjobb éttermeiben gyakran fél évre előre sem kapni asztalt, az ilyesmiért lelkesedő emberek addigra szervezik a nyaralásukat, amikorra sikerül helyet foglalniuk.

Az első magyar Michelin-csillagot a Costes kapta 2010-ben, a másodikat egy évvel később az Onyx. Ezután 2014-ben a Borkonyha, 2015-ben a Tanti és 2016-ban a Costes Downtown is kapott egy-egy csillagot.

(444.hu, 2017. március 6.)

Brutális bírságot osztott ki a Facebooknak a GVH.

Brutális bírságot osztott ki a Facebooknak a GVH. ₪₪₪

A GVH megállapította, hogy a Facebook Ireland Ltd. jogsértést követett el, amikor ingyenesként hirdette szolgáltatását nyitóoldalán és Súgóközpontjában: a fogyasztóknak ugyan valóban nem kellett díjat fizetniük a szolgáltatás igénybevételéért, de felhasználói aktivitásukkal és adataikkal üzleti hasznot hajtottak a vállalkozásnak és így fizettek a szolgáltatásért, írja a Portfolio. A GVH történetének legnagyobb, fogyasztóvédelmi ügyben kiszabott bírságát, 1,2 milliárd forintot szabott ki a vállalkozásra - olvasható a versenyhivatal közleményében.

A Facebook (úgynevezett zéró áras) üzleti modelljének lényege, hogy az oldalon megosztott tartalmakkal magához vonzza a fogyasztókat, akiknek érdeklődéséről, viselkedéséről, vásárlási szokásairól részletes adatokat gyűjt. Ezen adatok birtokában célzott reklámozási lehetőséget értékesít üzleti ügyfelei részére, a reklámokat pedig a posztok között elhelyezve juttatja el a fogyasztókhoz.

A hivatal álláspontja szerint a regisztrációs oldalon megjelenített „Ingyenes és bárki csatlakozhat”, „Ingyenes és az is marad” üzenetek elterelik a fogyasztó figyelmét az általa vállalt ellentételezésről – azaz adatainak átadásáról, terjedelméről és ezek következményeiről. A megtévesztőnek talált állítások a nyitóoldalon 2010 januárjától 2019. augusztus 12-ig, a Súgóközpontban 2019. október 23-ig voltak láthatók.

A GVH úgy ítélte meg, hogy az ingyenesség üzenete zavart kelthet a fogyasztókban mind a használattal járó felelősség, mind a szerződéses kötelezettségek tekintetében, hiszen kockázatmentességet, kötelezettség nélküliséget sugall, miközben több szintű – ráadásul a kezelt és a felhasznált adatok összetettsége miatt nem is egészen átlátható – felhasználói elköteleződés áll mögötte. Számos fogyasztó nincs tisztában az általa átadott adatok kiterjedésével vagy értékével, és jellemzően az online platformok általános szerződési feltételeit sem olvassa. A Versenyhatóság meggyőződése, hogy rövidebb és hosszabb távon is káros az ügyleti döntésekre, és így egyes gazdasági reálfolyamatokra nézve is, ha a fogyasztók azt hiszik, hogy egy szolgáltatást ellentételezés nélkül, kockázatmentesen használhatnak.

A hatóság a bírság meghatározásakor a Facebook Ireland Ltd. magyarországi hirdetési bevételének csak egy részéből indult ki, és figyelemmel volt arra is, hogy a vállalkozás a versenyfelügyeleti eljárás során globálisan módosította a vizsgált nyitóoldali, ingyenességre vonatkozó szlogenjeit, továbbá a Súgóközpont kifogásolt tartalmát.

A GVH megjegyzi, hogy az Egyesült Államokban és Európában egyaránt születtek hasonló döntések a Facebook magatartásával összefüggésben. 2019 áprilisában az Európai Bizottság és tagállami fogyasztóvédelmi hatóságok nyomására a Facebook frissítette felhasználási feltételeit és szolgáltatásait. Az új feltételekből egyértelműen kiderül, hogy a vállalat miként használja fel a közösségi oldalra bejelentkezők adatait profilalkotási tevékenységek és a vállalat finanszírozását szolgáló célzott hirdetések megjelenítéséhez.

Rengeteg értékes ingyenes online szolgáltatás elérhető, de nem létezik ingyen ebéd. Ezekért a szolgáltatásokért is fizetünk – ha készpénzben nem is, az adatainkkal. Az elvárás, hogy a dolgok az interneten természettől fogva ingyenesek, segített elaltatni a gyanúnkat, úgyhogy belementünk egy Fausti alkuba – és hogy megspóroljunk pár fillért ma, elfogadtunk egy bizonytalan és korlátlan kockázatot a jövőre nézve – mondta Margrethe Vestager, az Európai Bizottság digitális korszakért felelős ügyvezető alelnöke épp tegnap, az „Internets of the World” konferencián Koppenhágában.

(Portfolio, 2019. december 6.)

Olaszban kergetik a Netflixet

Olaszországban megadóztatnák a Netflixet is.

Olaszország mostanában jobban utánamegy annak, hogy multinacionális vállalatok is fair módon adózzanak az országban. Májusban például a Guccit tulajdonló Kering SA fizetett 1,25 milliárd eurót (nagyjából 415 milliárd forintot), miután nyomozni kezdtek a márka 2011-2017 közti adóügyei után.

Nemrég bejelentette a Mastercard is, hogy együtt akar működni, miután az olasz adónyomozók rajtaütöttek a cég irodáin. A Google-höz tartozó Alphabet vagy az Amazon külön megállapodások alapján már korábban fizettet összesen több százmillió eurót az olasz államnak. A Netflix is közleményben jelezte, hogy együttműködnek az olasz hatóságokkal, és ők minden adót befizetnek.

(Index, 2019. október 4.)

Megint egy Google bírság

A Google egymilliárd eurós bírságot fizet a francia adóhatóságnak.

Közel egymilliárd euró büntetést fizet a francia adóhatóságnak a Google cserébe azért, hogy leállítsák az amerikai techóriás elleni nyomozást – írja az Index a BBC nyomán. A vállalat 500 millió euró büntetést és 465 milliónyi adóhátralékot fizet ki, a francia hatóság szerint viszont ez még így is kevesebb, mint amennyi adót a Google nem fizetett be.

Nyomozók szerint A GOOGLE ÖSSZESEN ÚGY 1,6 MILLIÁRD EURÓNYI ADÓVAL TARTOZIK A FRANCIA ÁLLAMNAK.

A Google-lel szemben 2016 óta folyik nyomozás Franciaországban. A Google – sok más multinacionális céggel együtt – alig fizet adót az európai üzletei után, az uniós központja pedig a nagyon megengedő adórendszerrel bíró Írországban van, és Írországban, Hollandiában, valamint karibi adóparadicsomokban bejegyzett cégek bonyolult hálóján keresztül tudja „optimalizálni” az európai bevételei után fizetendő adót.

A Google-t birtokló Alphabet kétféle trükköt használ: az egyik „dupla ír”, a másik „holland szendvics” néven ismert a nemzetközi adóelkerülő zsargonban. A módszerek lényege, hogy a cég egy írországi leányvállalatától egy alkalmazottak nélküli holland társasághoz viszi át a bevételét, majd egy bermudai postafiókcéghez, ami szintén Írországban van bejegyezve.

A Google a magyar adóhatósággal is vitában van. A NAV a reklámadó elkerülése miatt szabott ki egymilliárd forintos büntetést a cégre, amely ezért perel. Az ügy jelenleg az Európai Bíróságon van, ahol, úgy tűnik, a Google áll nyerésre.

A cég márciusban az Európai Bizottságtól is kapott egy jókora, 1,5 milliárd eurós büntetést, bár azt nem adóügyek, hanem versenyjogi kihágások miatt, amiért piaci súlyát kihasználta az online hirdetések piacán. Hasonló okokból tavaly már kapott egy 4,3 milliárd eurós büntetést is a Google. Hatott a 4,3 milliárd eurós gigabírság, nem erőltetik feltétlenül tovább a saját keresőjüket.

(Index, 2019. szeptember 13.)

Ezt benyeli a Facebook

Gigantikus bírságot kapott a Facebook - ugrik a profit negyede.

Rekordméretű bírságot fizet a Facebook a Cambridge Analytica-botrány miatt: az 5 milliárd dollár a 2019-es profit mintegy negyedét teszi ki, írja a Napi.hu, a Portfolio nyomán.

Igaznak bizonyultak a korábban kiszivárgott hírek, a Facebook valóban megállapodott az amerikai kereskedelmi bizottsággal (FTC) és 5 milliárd dolláros bírságot fizet a Cambidge Analytica-botrány kapcsán. Ekkora büntetést még soha nem szabott ki a szervezet - írta a Portfolio.hu.

Az 5 milliárdos bírság jelentős a Facebook életében, a 2019-es bevétel 9 százalékára rúg és a 2019-re várt profit mintegy negyedét teszi ki. Az első negyedévben már elkönyvelt egy 3 milliárd dolláros céltartalékot a vizsgálat kapcsán, így a negyedéves gyorsjelentésben várhatóan egy újabb 2 milliárd dolláros egyszeri tétel szerepel majd. Az FTC a hatalmas büntetés mellett arra utasítja a Facebookot, hogy hozzon létre egy független bizottságot az igazgatóságban, ami korlátozza Mark Zuckerberg teljhatalmát az adatbiztonsággal kapcsolatos kérdésekben. A tagokat egy független jelölőbizottság nevezi meg és csak a szavazati jogok kétharmadával lehet őket eltávolítani.

2019 márciusában robbant a hír, hogy a Cambridge Analytica nevű brit politikai elemzőcég Facebook-felhasználók millióinak profiljához fért hozzá kétes, feltehetően illegális módon. Még 2013-ban egy brit akadémikus fejlesztett egy alkalmazást, amin keresztül 270 ezren töltöttek ki egy felmérését. De az alkalmazás nem csak a saját felhasználói adatait kapta meg, hanem hozzáfért az ismerőseik profiljához is, így Facebook-felhasználó adata szivárgott ki. Ami végül a Cambridge Analyticához került. Akikről pedig azt feltételezik, hogy akár befolyásolhatták az amerikai elnökválasztást is a hozzájuk került adatok révén, a választók manipulálásával.

(Napi.hu, 2019. július 24.)

A brüsszeli bürokraták az Amazont gyepálnák

Brüsszel vizsgálatot indított az Amazon versenyellenes magatartása miatt.

Vizsgálatot indított az Amazon ügyében az Európai Bizottság annak megállapítására, hogy az amerikai kereskedőóriás visszaélhetett-e az oldalán hirdetők adataival, írja az Origo.

A brüsszeli testület tájékoztatása szerint a trösztellenes eljárás keretében azt vizsgálják, hogy e téren versenyellenes-e a vállalat magatartása.

Úgy döntöttem, hogy közelről megvizsgáljuk az Amazon üzleti gyakorlatát, valamint piactérként és kiskereskedőként betöltött kettős szerepét, hogy felmérjük, megfelelt-e a közösségi szabályoknak" – közölte Margrethe Vestager uniós versenyjogi biztos.

"Az európai fogyasztók egyre többet vásárolnak az interneten. Az e-kereskedelem erősítette a versenyt, több választási lehetőséget hozott jobb áron. Garantálnunk kell, hogy a nagy online platformok versenyellenes magatartásukkal ne csorbítsák ezeket az előnyöket" – tette hozzá.

Elsősorban az Amazon és a különböző eladók közötti megállapodást fogják tanulmányozni, amely lehetővé teszi a cég számára egyes, a verseny szempontjából érzékeny információk gyűjtését és elemzését.

A bejelentést követően az Amazon azt közölte, hogy teljes mértékben együtt fog működni az Európai Bizottsággal.

A vizsgálat lezárásának nincs határideje, sokan azonban úgy vélik, hogy Vestager még a jelenlegi, október 31-éig tartó mandátuma alatt szeretne eredményre jutni.

Az ügy tovább fokozhatja a feszültséget az Egyesült Államok és az Európai Unió között. Washington korábban azzal vádolta az Európai Bizottságot, hogy módszeresen vesz célba amerikai cégeket, Brüsszelben azonban ezt tagadják.

(Origo, 2019. július 18.)

A magyar adóhatóság is kergeti a Facobookot és a Google-t

Már felnyomták őket az adóhatóság adóhátralékosainak listájára, mert nem fizetnek reklámadót. Pedig kéne, mondja a NAV. A számla milliárdos.

Még 2017 végén látszólag nagy fordulatot vett a kormány és a Szilícium-völgy internetóriásainak harca, a Google és a Facebook ugyanis följutott a NAV legnagyobb adóhátralékosokat összesítő listájára, amiért nem fizették be a rájuk kiszabott reklámadót, írja az Index. Az internetes világcégek elleni kormányzati szájkaraténak azonban komoly eredménye eddig nem volt, a felek pereskednek, az ügy már az Alkotmánybíróságot is megjárta, a két cég viszont még mindig nem fizette be a milliárdos számlát, amelyet a NAV kiállított.

A kormány már évek óta dolgozik azon, hogy eredményesen tudjon adót beszedni a Facebooktól és a Google-től. Ezért még a reklámtörvényt is módosították két éve, hogy az olyan cégeken is bevarrhassák azt, akik amúgy nem Magyarországon adóznak. Ez alapján tavaly év végén a két cég följutott az adóhátralékosok listájára, 2018 januárban pedig a NAV benyújtotta a számlát: még 2017 januárban, vagyis közel másfél évvel ezelőtt fejenként 10 millió forint mulasztási bírságot szabott ki a cégek ellen, mert a cégek elmulasztottak bejelentkezni a NAV-nál, hogy szeretnék befizetni a reklámadót a közzétett reklámjaik után. Ezt pedig pár napon belül a legmagasabb kiszabható egymilliárd forintra emelte az adóhivatal.

A két cég viszont pert indított a NAV ellen a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróságon, mert egy nemzetközi egyezmény értelmében úgy veszik, hogy nekik, vagyis a Google és a Facebook Írországba bejegyzett európai leányvállalatainak elég Írországban adóznia, Magyarországon ezután már nem kell. A bíró pedig mindkét perben az Alkotmánybírósághoz fordult, hogy az állapítsa meg, vajon a reklámtörvény a mostani formájában sérti-e a Magyarország és Írország között fennálló, kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezményt.

Az Alkotmánybíróság meg is vizsgálta az indítványokat, egy ügyet gyúrva a kettőből, és arra jutott, hogy a Google és a Facebook tök jogosan kapott büntetést a NAV-tól, mert a reklámtörvény értelmében be kellett volna jelentkezniük a magyar hatóságoknál ahhoz, hogy egyáltalán meg lehessen állapítani, hogy kettősen adóznának-e a reklámjaik után.

Az egymilliárdos szuperbírság pedig ezért a mulasztásért jár, nem azért, mert ennyi adóval tartoznak a cégek a magyar államnak. Pont az tenné ugyanis az AB szerint lehetővé, hogy egyenlően bánjanak a magyar és külföldi cégekkel, ha a külföldiek is bejelentkeznek a NAV-nál. Mindez még tavaly novemberben történt, ezután jutott fel a két cég a NAV listájára. (Ami persze a kormányt és kormánypártot nem tántorítja el attól, hogy továbbra is a két cég felületein hirdessen.)

A Google és a Facebook perében valószínűleg azóta sem döntött a bíróság, igaz, az egyik cég ügyvédje, akit sikerült elérni, még ezt sem volt hajlandó elárulni az Index kérdésére. Viszont könnyen meglehet, hogy a NAV nemsokára már nem egy, hanem négy milliárd forintot követel majd a két cégtől. A reklámtörvény módosítása ugyanis azt is kimondja, hogy ha az adóalany "adóbevallás-benyújtási kötelezettségét nem teljesítette, akkor az állami adóhatóság a megelőző naptári évvel megegyező vélelmezett adóévre 3 milliárd forint vélelmezett adót állapít meg".

(Index, 2019. április 7.)

Turkálhat a zsebében megint a Google

Újabb óriásbírságot szabott ki Brüsszel a Google-ra.

Ezúttal az online hirdetések piacán talált problémákat az Európai Bizottság, írja a HVG.

Másfél milliárd eurós (több mint 470 milliárd forintos) bírságot szabott ki az Európai Bizottság a versenyszabályok megsértése miatt a Google-ra – jelentette be Margrethe Vestager, a brüsszeli testület illetékes tagja. A bizottság értékelése szerint a Google visszaélt helyzetével az online hirdetés piacán azzal, hogy számos korlátozó záradékot foglalt bele a különböző weboldalakkal megkötött szerződéseibe, amelyek megakadályozták ezeken az oldalakon a rivális cégek hirdetőinek megjelentetését. Ez a gyakorlat több mint tíz évig tartott – emelte ki a politikus.

Olyan weboldalakról van szó, amelyeknél a beépített kereső a Google motorjával fut. A találatok megjelenítésekor nem csak egyszerű találatok, de Google AdSense releváns hirdetései is megjelennek, ezáltal a keresőmotor egyúttal a hirdetést közvetítő platformmá vált, amelynek piaci részesedése 2006 és 2016 között 70 százalék fölé nőtt Európában. A szerződésekbe 2006-ban beépített kizárólagosság azt jelentette, hogy a weboldalak más keresők (például a Microsoft) felől érkező hirdetéseket nem jeleníthettek meg a találatok között. 2009 után ez úgy változott, hogy a Google kizárólagosság helyett jobb pozíciót várt el, más találatok megjelenítése előtt azonban az írásos hozzájárulására volt szüksége a weboldalaknak, ez a gyakorlat a piaci forgalom több mint a felét befolyásolta – állapította meg a bizottság.

Az egészen pontosan 1,5 milliárd eurós bírság a Google 2018-as bevételének 1,3 százaléka.

Nem ez az első versenyjogi bírság, amelyet Vestager kiszabott a Google-ra az elmúlt években. 2017 júniusában 2,4 milliárdos büntetést szabott ki amiatt, mert a cég előnyösebb feltételekkel jelenítette meg saját árösszehasonlító rendszerét. 2018 júliusában ezt egy még nagyobb, 4,34 milliárdos bírság követte amiatt, hogy az Android mobileszközökön a Google keresője kapott kizárólagosan helyet.

(HVG, 2019. március 20.)

Nem győzi bukszáját nyitogatni a Google

Újabb bírságot kapott a brüsszeli bürokratáktól a Google. 4,3 milliárd eurónyit.

Rekordösszegű, 4,3 milliárd eurós (1.400 milliárd forintos) büntetést szabott ki a Google-ra 2018 július 18-án az Európai Bizottság, amiért az amerikai internetes gigacég visszaélt erőfölényével az Android operációs rendszert használó okostelefonokon és tableteken, írja az Index.

A Bizottság szerint a Google megsértette az uniós versenyszabályozást azzal, hogy előírta a telefongyártóknak, csak akkor kerülhet az androidos készülékeikre a hivatalos Google Play alkalmazásbolt, ha egyúttal a Google keresőjét teszik alapértelmezetté, és csak az ő appjait telepítik előre (amúgy maga az Android bárki számára felhasználható, nyílt és ingyenes platform, így akár azt is megtehetnék a gyártók, hogy a Google alkalmazásainak telepítése nélkül használnák fel).

A GOOGLE MÁR BEJELENTETTE, HOGY FELLEBBEZNI FOG A BIZOTTSÁG DÖNTÉSE ELLEN.

A cég azt írja: „Az Android több választási lehetőséget teremtett mindenki számára, nem kevesebbet. Az erős verseny klasszikus sajátosságai közé tartozik az élénk ökoszisztéma, a gyors innováció és a csökkenő árak. Fellebbezni fogunk a Bizottság döntése ellen.” A Google vezérigazgatója, Sundar Pichai pedig egy blogposztban tiltakozik a döntés ellen, amelyben azt írja, hogy az Android és a Google nem leszűkítette, hanem pont ellenkezőleg bővítette a választási lehetőségeket. Az Android szerinte szuper program, a Google pedig milyen szuper cég, amelyet az Európai Bizottság alapvetően félreért.

A Google most már évente kapja a nagyobbnál nagyobb büntetéseket az Európai Bizottságtól: 2017-ben 2,4 milliárd euróra bírságolta a Google-t egy másik ügyben, amiért a cég visszaélt a keresőszolgáltatások piacán fölényével úgy, hogy közvetlenül a keresések találati oldalán megjelenő, tehát további kattintás nélkül látható, kiemelt ajánlatokon keresztül a saját, vagy a preferált termékeket részesíthette előnyben, a versenytársakét pedig hátrébb sorolta a találatok között.

Az európai uniós szabályok értelmében a trösztellenes bírság összege az érintett cég éves árbevételének 10 százalékát is elérheti. A Google anyacégének, az Alphabetnek a 2017-es bevétele 111 milliárd dollár volt, ez alapján pedig a mostani rekordbüntetés egyesek szerint akár még visszafogottnak is mondható. A Google-nél viszont valószínűleg nem ezt gondolják.

Szakértők szerint az ügy tovább fokozhatja a feszültséget az Egyesült Államok és az Európai Unió között a bizottságot vezető Jean-Claude Juncker és Donald Trump amerikai elnök találkozója előtt.

(Index, 2018. július 18.)

Hazaviszi pénzecskéjét az Apple

Trump a tenyerét dörzsölheti, más meg a szemét. Az Apple 38 milliárd dollár adót fizet.

Az Apple 2018. január 18-án számos nagyszabású tervet jelentett be, köztük azt, hogy hazautalja külföldön tartott nyereségének jelentős részét, kihasználva azt a lehetőséget, hogy az amerikai kormány kedvezményes adózással serkenti erre a cégeket.

Az Apple azt közölte, hogy a külföldön parkoltatott 252 milliárd dollár nyeresége egy jelentős részének hazautalásával 38 milliárd dollár adót fizet be az államkasszába, írja az MTI.

A cég ezen felül bejelentette azt is, hogy 30 milliárd dollárt fektet be az amerikai gazdaságba a 2018-ban, a következő öt évben pedig több mint 350 milliárd dollárt ruház be odahaza. Ennek egy részét részvény-visszavásárlásra és az osztalék növelésére költi.

Persze, akadnak kétkedők is. A The Wall Street Journal olyan szakértői véleményeket idézett, amelyek szerint az Apple külföldön parkoló pénzének egy tetemes része, mintegy 200 milliárd dollár hosszú távra van befektetve és igencsak kétséges, hozzá akar-e ehhez nyúlni.

Az Apple azt ígéri továbbá, hogy 20 ezer új munkahelyet teremt. A cég alkalmazásában jelenleg 84 ezren vannak az Egyesült Államokban és 132 ezren világszerte.

Elemzők egy része kételkedik abban, hogy az Apple csaknem a negyedével növelné alkalmazottai létszámát az Egyesült Államokban. Szerintük inkább arról van szó, hogy az Apple beleszámítja többek között azokat is, akik részt vesznek az Apple ugyancsak most bejelentett új, második technológiai központjának az építésében és üzemeltetésében. A központ pontos helyszínét valamikor 2018-ban hozzák nyilvánosságra.

(MTI, 2018. január 18.)

A Google nem imádja az adófizetést

Kerüli is, amennyire bírja. Milliárdnyit nyer, euróban.

Több milliárd dollárnyi adót spórolt meg magának a Google 2016-ban is egy adójogi kiskaput kihasználva - írja a Bloomberg nyomán az Index.

A vonatkozó holland dokumentumok szerint 2016-ban 15,9 milliárd eurót (4,9 billió forintot) mozgatott át egy bermudai fiókcégen, és ezzel milliárd eurós nagyságrendű adó befizetését kerülte el. A Google-t birtokló Alphabet kétféle trükköt használ, az egyik "dupla ír", a másik "holland szendvics" néven ismert a nemzetközi adóelkerülő-zsargonban. A módszerek lényege, hogy a cég egy írországi leányvállalatától egy alkalmazottak nélküli holland társasághoz viszi át a bevételét, majd egy bermudai postafiókcéghez, ami szintén Írországban van bejegyezve.

A Google egyre több pénzzel hajtja végre a fenti műveletet, a Holland Kereskedelmi Kamara adatai szerint 2016-ban 7 százalékkal több bevételt mozgattak át a struktúrán, mint egy évvel korábban.

A bevételeiket rejtegető nagy techcégeket már egy ideje próbálják szorongatni az Európai Unió és az USA hatóságai, egyelőre kevés sikerrel, és ez Magyarországnak is sok pénzben kifejezhető károkat okoz.

(Index, 2018. január 3.)

A Facebook új közösségi szolgáltatása: adófizetés

Benyögte a Facebook: adót fog fizetni. És nem Írországban, hanem ott, ahol ügyködik.

2017. december 12-én bejelentette a Facebook, hogy a jövőben helyben, a tevékenysége szerinti országokban fogja könyvelni reklámbevételeit, írja az Index, a Bloomberg nyomán. A cég eddig Írországban jelentette le a bevételeit, és így az ottani alacsony adószinten fizette be a közterheket.

A Facebook 2018-tól kezdi meg az átállást a "helyi értékesítési struktúrára", és a tervek szerint 2019 első feléig végeznek az új rendszer kiépítésével. David Wehner, a cég pénzügyi vezetője a Facebook honlapján jelentette be a döntést.

A változtatás nem azért jött, mert az óriáscégnek hirtelen bűntudata lett, és elkezdte zavarni az adóoptimalizálás, hanem mert előbb-utóbb mindenképp változtatniuk kellett volna a jelenlegi rendszeren. Az Európai Bizottság a tervek szerint márciusban terjeszti elő azt a törvénytervezetet, amely az unió különböző országaiban működő, de csak Írországban adózó cégek trükközését akadályozná meg.

A Facebook egyes becslések szerint a magyar reklámpiac bevételeinek nagyjából a nyolcadát is összeszedheti, miközben ez után nem igazán fizetnek adót, írta egy korábbi cikkében az Index.

A magyar kormány azért nekiment a Facebooknak és a Google-nek

A magyar kormány 2016-ban új adótörvényt fogadott el, hogy megadóztassa a globális óriáscégek reklámbevételeit. A törvénymódosítás egy új kategóriát is bevezetett, a "vélelmezett adót". Ezzel azokat a cégeket is tízmilliókra bírságolhatják, amelyek nem regisztrálnak a magyar reklámadó alanyai közé.

A NAV épp a napokban tette fel a legnagyobb adótartozók listájára a Facebookot és a Google-t. Azt nem tudni, hogy mennyi adóval tartozik papíron a magyar államnak a Facebook, de biztosan több mint százmillióval.

(Index, 2017. december 12.,)

A Google nem akar bírságot fizetni

A Google rekord méretű bírságot kapott az uniótól, mert az Európai Bizottság szerint a saját termékeit előrébb rangsorolta a keresőjében.

A Google nem törődött bele a büntetésbe, a jogi háború pedig évekig eltarthat, írja az Origo. Minden idők legnagyobb bírságát szabta ki az Európai Bizottság, amely 2,4 milliárd euróra büntette meg a Google anyavállalatát, az Alphabetet, írja az Origo.

A Google azért kapott rekord nagyságú bírságot, mert vétett a közösség trösztellenes szabályai ellen. Az unió azt derítette ki egy hétéves vizsgálat során, hogy a világ legértékesebb cége saját szolgáltatásait előrébb rangsorolta a keresőben, mint a riválisokét.

Ugyan a vállalat könyveléseiben megjelent a bírság, és ez jelentősen visszavetette a második negyedéves eredményét a Google-nek, a cég most úgy döntött, hogy fellebbez a döntés ellen. A fellebbezést az EU Bíróságára nyújtotta be a cég, aminek köszönhetően várhatóan másodfokon évekig el fog húzódni a végleges döntés – írja a Financial Times.

A lap megemlíti, hogy egy Microsoft elleni per négy évig húzódott. A bírságot mindenesetre a fellebbezés ellenére meg kell fizesse a cég, de azt egy elkülönített számlán kell tartja az unió a jogerős ítélet megszületéséig.

A fellebbezést ugyanakkor a Google nem kommentálta, míg az Európai Bizottság szóvivője, azt mondta, hogy minden szükséges bizonyítékuk megvan arra, hogy alátámasszák bírságuk jogosságát.

Nem ez az egyetlen folyamatban lévő vizsgálat a Google ellen, így gond lehet az is, hogy a kereső túl szoros kapcsolatot ápol az Androiddal, és már gyárilag telepítve vannak bizonyos applikációk az okostelefonokra. Figyelik az AdSense reklámszolgáltatás működését is, ahol állítólag nem jelenhettek meg olyan cégek hirdetései, amelyek rivális keresőhöz köthetőek.

(Origo, 2017. szeptember 12.)

Reklámba tolta a felhasználók adatait a Facebook

A spanyol adatvédelmi hatóság 1,2 millió euróra büntette a Facebookot.

A Facebook a felhasználói adatokat engedély nélkül reklámcélra használta fel, írja a Világgazdaság. A spanyol hatóság fennállása óta ez a legnagyobb összegű bírság, amelyet egyetlen eljárásban kiszabott.

A spanyol adatvédelmi hatóság (AEPD) szerint a közösségi oldal „súlyos és nagyon súlyos módon” több rendben is megsértette a spanyol adatvédelmi törvényt, a felhasználókról különleges adatokat, vagyis ideológiai, vallási hovatartozásra, nemi orientációra, személyes ízlésre, valamint internetes keresési szokásokra vonatkozó információkat gyűjtött. Az AEPD indoklásában kifejtette, hogy a Facebook minderről nem tájékoztatta megfelelően a felhasználókat, akiknek ehhez nem szerezte meg az „egyértelmű, konkrét és tájékozott” beleegyezését sem.

Az adatvédelmi hatóság hangsúlyozza, a cég felhasználói adatokra vonatkozó tájékoztatása „általános és kevéssé világos” kifejezéseket tartalmaz, és a felhasználókat védtelenül hagyja, mert egy átlagos technológiai ismeretekkel rendelkező személy számára nem derült belőle, hogy mi történik az adataival.

A hatóság rámutatott: a cookie-k használatával az adatgyűjtés nemcsak a Facebookon történik, hanem más oldalakon is, amelyeken elérhető a Facebook „Tetszik” gombja. Ráadásul ezeken keresztül olyan személyek böngészési szokásairól is információt szereznek, akik nem tagjai a közösségi oldalnak. Az AEPD kifogásolta azt is, hogy a törölt Facebook-felhasználók adatait 17 hónapig megőrzi a cég. Spanyolország, hasonlóan Franciaországhoz, Belgiumhoz, Németországhoz és Hollandiához, azután indított adatvédelmi eljárást a közösségi oldallal szemben, hogy 2015 áprilisában a leuveni egyetem vizsgálata kiderítette: nem regisztrált személyek internetes tevékenységét is nyomon követi a Facebook. A spanyol adatvédelmi hatóság fennállása óta ez a legnagyobb összegű bírság, amelyet egyetlen eljárásban kiszabott. A Fecebooknak 21 millió felhasználója van Spanyolországban.

(Világgazdaság, 2017. szeptember 11.)

13 milliárd eurót kell megfizetnie az Apple-nek

Az ír kormány korábban nem, de most igen. Behajtja.

Behajtja az ír kormány az Apple 13 milliárd eurós adótartozását. Az ír kabinet az amerikai óriáscéggel közösen állít fel egy alapot, az összeget itt kell letétbe helyezni, tudósít a HVG a dublini pénzügyminisztérium közleményéről (amelyet egyébként a Bloomberg idéz.

A négyezer milliárd forintnyi (a magyar költségvetés negyedének megfelelő) hátralék megfizetését az Európai Bizottság rendelte el 2016 augusztusában, arra hivatkozva, hogy az ír kormány túlságosan előnyös adózási feltételeket biztosított az Apple számára. Az összeget azonban nem Brüsszel szedi be, arra csupán kötelezni tudja a helyi, ez esetben az ír adóhivatalt. A dublini kormány nem lelkesedett az ötletért attól tartva, hogy az amerikai óriáscég távozik az országból. Így az adó behajtására kitűzött 2017 januári határidőt sem tartották.

„A folyamat megkezdése fontos mérföldkő, és az Apple, az Európai Bizottság és Írország között hónapok óta tartó intenzív tárgyalások eredménye” - közölte a dublini pénzügyminisztérium.

(HVG, 2017. július 22.)

Techóriások: több száz milliárd dollár kápé zsebben

Több száz milliárd dollárt készpénzt parkoltatnak az amerikai techcégek külföldön. Nem adnak az adóhatóságnak. Apple, Microsoft, Google.

És ez a gyakorlat a jövőben sem fog változni, amennyiben nem sikerül megegyeznie a Kongresszusnak a kormányzattal, írja az Origo. A Moody's most közzétett jelentése szerint a három legnagyobb technológiai óriáscég – az Apple, a Microsoft, és a Google – összesen mintegy 464 milliárd dollárnyi készpénzt birtokol. Ez 120 ezer milliárd forint: annyi, mint négy évnyi magyar GDP.

Az Apple egymaga majdnem 250 milliárd dollár készpénzzel rendelkezik, az évekig tartó óriási nyeresége, és néhány jelentősebb felvásárlás nyomán – ez elég pénz ahhoz, hogy akár háromszor is megvegye a Netflixet.

A nagy amerikai cégek 1.840 milliárd dollárt vittek ki készpénzben. Körülbelül 1.300 milliárd dollárt, vagyis a teljes összeg 70 százalékát tartják a tengerentúlon, ahol már nem lát rá az amerikai adóhatóság. Az Apple, a Microsoft, a Cisco, az Oracle, valamint a Google tulajdonosa, az Alphabet készpénzeik 88 százalékát tartják külföldön. A Moody's véleménye szerint a külföldi készpénzparkoltatás pontosan tükrözi a negatív hatását annak, hogy a megtermelt profitot hazahozva magas kulccsal adóztatnák meg az Egyesült Államokban.

A Trump-kormányzat egyszeri adóamnesztiát ajánlott, hogy ösztönözze a cégeket a készpénz hazahozatalára. De a pénzek nem mozdultak meg.

A sok készpénz egyébként azt mutatja, hogy mennyivel egészségesebb lett a működésük a gazdasági válság óta a techóriásoknak. A cégek azonban nem nagyon akarják ezt a pénzt a gazdaság a fellendítésére szánni, vagyis ez a pénzmennyiség nem megy munkahely teremtésre, sem bővítésre, sem fejlesztésre.

A Wall Street abban reménykedik, hogy a Kongresszus összefog a kormányzattal, és ösztönöznék majd a cégeket, hogy a tengerentúli készpénzüket visszahozzák az Egyesült Államokba. Az adókedvezmény támogatói azzal érvelnek, hogy a pénzek hazahozatalával fellélegezhet az amerikai gazdaság, és elindulhatnak a befektetések. A kritikusok szerint azonban ez nem így lenne, mert a cégek inkább a részvényesek osztalékára, valamint készletvásárlásokra fogják inkább fordítani az összeget.

Az átfogó adóreform rendkívül komplikált lenne, tekintettel a számtalan egymással versengő érdekre. Egyes elemzők szerint éppen ezért egyre kevésbé lehetséges a Trump elnök és a Kongresszus közötti egyszeri adóreform megállapodás. Így a készpénzt felhalmozó cégek továbbra is külföldön parkoltatják profitjukat.

(Origo, 2017. július 21.)

Ezt most megúszta a Google

A párizsi közigazgatási bíróság szerint a Google nem tartozik 1,1 milliárd eurós bírsággal Franciaországban.

A Google-nak így nem kell kifizetnie az 1,1 milliárd eurós bírságot, ami a 2017 júniusban kiszabott, az Európai Bizottság trösztellenes 2,42 milliárd eurós bírságával már igen komoly büntetés lett volna.

A Google-nak sikerült megnyernie a pert, amelyben a francia állam a keresőóriást azzal vádolta, hogy kihasználta az adózási kiskapukat, ám a bírósági ítélet szerint nem követett el semmi törvénybe ütközőt.

A Google sértett törvényt azzal, hogy kikerülte a francia adórendszert, és az országon kívül, Írországban intézte értékesítéseit. A párizsi közigazgatási bírság ítélete szerint azonban a Google európai írországi központja nem kötelezhető adózásra úgy, mintha állandó bázis lenne Franciaországban.

Az ezzel párhuzamos büntetőügyben a francia ügyészek 2016 májusában – több hónapos előkészület után – betörtek a Google anyacége, az Alphabet Inc. párizsi irodájába, hogy bizonyítékokat szerezzenek. A folyamatban lévő vizsgálat célja, hogy ellenőrizze a Google Írországi egységét, vajon állandó telephellyel rendelkezik-e Franciaországban, és vajon a cég Franciaországból származó bevételét nem jelentette-e le máshová tartozóként.

A Google győzelme a legjobbkor jött, mivel Franciaország újonnan megválasztott elnöke, Emmanuel Macron megfogadta, hogy országát startup nemzetté változtatja. Ígéretet is tett, hogy 2017 júniusától egy 10 milliárd eurós alappal segítik az innovációk finanszírozását. Hetekkel később, a francia milliárdos Xavier Niel felajánlott egy inkubátor házat a leendő technológiai cégek számára Párizsban, hogy a főváros méltó vetélytársa lehessen a Szilicium-völgy cégeinek.

Kontinens szerte alkalmazza a Google az adózás csökkentésére bevett technikákat, például egy 14 éve húzódó vitában nemrég sikerült egy 306 millió eurós megállapodásra jutnia az olasz hatóságokkal.

A párizsi bírák úgy döntöttek, hogy a Google Irelandnek nem ugyanazok az adóztatási feltételei, mintha állandó telephellyel rendelkezne Franciaországban, mivel a Google France nem rendelkezik ehhez elegendő önállósággal. A bíróság szerint ezt bizonyította az a tény, hogy a Google France alkalmazottai nem fogadhattak el online hirdetési kérelmet a helyi ügyfelektől, mivel minden megrendeléshez szükséges volt az ír telephely jóváhagyására.

A döntés előtt a párizsi közigazgatási bíróság egyik tanácsadója már kiadott egy nem kötelező érvényű közleményt, amely azt sugallta, hogy a társaságot a jogszabály hiányosságai miatt részben fel kell menteni.

A mostani döntés jókor jött a cégnek, mivel június hónapban 2,4 milliárd eurós trösztellenes bírsággal sújtotta az Európai Bizottság az online keresésben erőfölénnyel visszaélés miatt. A bírság egy hétéves vizsgálatot zárt le, amelyben Brüsszel úgy döntött, hogy a Google visszaélt online keresési monopóliumával, amikor jogtalanul előnyhöz juttassa saját bevásárló szolgáltatását.

(Origo, 2017. július 13.)

2,4 milliárd euró bírság, kapta a Google

De ezzel még nincs is vége. Rekordösszegű, mintegy 2,4 milliárd eurós bírságot szabott ki az Európai Bizottság a Google amerikai internetes óriáscégre az uniós trösztellenes szabályok megsértése miatt.

A Google visszaélt a keresőszolgáltatások piacán élvezett fölényével azzal, hogy saját ár-összehasonlító szolgáltatásait előrébb, a versenytársakét pedig hátrébb sorolta a találatok között, közölte Margrethe Vestager uniós versenyjogi biztos, az MTI tudósítása szerint.

A cég ezzel megsértette az EU trösztellenes szabályait, magatartásával lehetetlenné tette, hogy versenytársai egyenlő feltételekkel vegyenek részt a piaci versenyben. Ami pedig a legfontosabb, hogy az európai fogyasztókat megfosztotta a valódi választás lehetőségétől és az innováció előnyeitől. A Google ezt a gyakorlatot folytatta az Európai Gazdasági Térség mindegyik olyan országaiban, ahol piacra lépett ár-összehasonlító szolgáltatásával. Rámutattak: a Google Shopping forgalma az Egyesült Királyságban 45-szörösére nőtt, Németországban 35-szörösére a visszaélés kezdete óta, a riválisoké viszont jelentősen csökkent, az Egyesült Királyságban 85, Németországban 92 százalékkal.

Kiemelték, hogy a Google megakadályozta az érdemeken alapuló versenyt azzal, hogy a sajátjától eltérően kezelte a versenytársak szolgáltatását.

A társaságnak 90 napon belül fel kell hagynia a jogsértő magatartással, máskülönben kényszerítő bírságot kell fizetnie, amely elérheti a Google anyavállalata, az Alphabet átlagos napi globális forgalmának 5 százalékát.

Kent Walker, a Google alelnöke később bejelentette, hogy fontolóra veszik a fellebbezés lehetőségét a bírság ellen, mert nem értenek egyet a brüsszeli testület döntésével, amely lezárta a még 2010-ben indított vizsgálatot. A vállalatnak hatvan napja van rá, hogy fellebbezést nyújtson be.

Az uniós szabályozás értelmében a trösztellenes bírság összege az érintett cég éves árbevételének a 10 százalékát is elérheti. Az Alphabet tavalyi bevétele 90,3 milliárd dollár (80,6 milliárd euró) volt, tehát a büntetés egyesek szerint akár még visszafogottnak is mondható.

Sajtóhírek szerint a bírság ugyan nem dönti romba az Alphabetet, de azért érezhető lesz a társaságnak. Hasonló ügyben az uniós versenyhatóság eddigi legnagyobb büntetését az Intel mikroprocesszor-gyártó cég kapta, melyet 1,06 milliárd euróra bírságoltak 2009-ben.

Az Európai Bizottság két másik, jelenleg vizsgálati szakaszban lévő ügyben is arra az előzetes következtetésre jutott, hogy a Google visszaélt erőfölényével: az Android operációs rendszer és az AdSense hirdetési platform esetében.

(MTI, 2017. június 27.)

Nagyot kapott a Facebook

Az EU 110 millió dollárt mért ki. Félrevezették a felhasználókat.

Extra bírságot, 110 millió eurós büntetést szabott ki az Európai Unió versenyügyi hatósága a Facebookra, mert a közösségi portál félrevezette a felhasználóit a WhatsApp 2014-es felvásárlása során, tudósít az Index.

Az volt a gond, hogy a Facebook összevetette a felhasználói fiókjait a WhatsApp felhasználói fiókjaival. A két cég 2014-es összeolvadásának felülvizsgálatakor azt mondta a Facebook, hogy ez nem fog megtörténni, de ez félrevezető volt. Már akkor is megvoltak a technikai feltételei ennek az adategyeztetésnek, és a Facebook dolgozói ezt pontosan tudták.

A Facebook közölte, hogy nem volt szándékos a dolog. Az Európai Bizottság a közösségi portál akkori pénzügyi forgalmának 1 százalékát is kiszabhatta volna bírságként, ami nagyjából 276 millió dolláros büntetés lett volna, de értékelték a Facebook igyekezetét az együttműködésre, és hogy elismerte a cég a tettét.

Ettől az ügytől teljesen független a Facebook adatvédelmével kapcsolatos uniós vizsgálat, most csak a WhatsApp felvásárlását zárták le ezzel a csinos kis büntetési tétellel.

(Index, 2017. április 18.)

Kellene a Facebook és a Google meg a többiek adópénze

Amit nem fizetnek meg Magyarországon sem, inkább az adóban olcsóbb Írországban tejelnek.

Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter arról beszélt, hogy uniós összefogással kellene behajtani az adót a nagy techmultiktól. Közben a magyar kormány 2016 tavaszán pont azért szigorította a reklámadót szabályozó törvényt, hogy keményebben le tudjanak csapni például a Google-re és a Facebookra. Ezek alapján arra lehet következtetni, hogy nem túl jó a helyzet, ráadásul az adóhatóság nem hajlandó elárulni, hogy mennyi adót szedtek be 2015-ben a Facebooktól és a társaiktól.

Pedig fontos lenne tudni, hogy ezek a multik mennyi pénzzel károsítják meg a magyar költségvetést. Az új adótörvény lehetőséget ad a magyar államnak, hogy megbírságolja a techmultikat a reklámadó befizetésének elmulasztása esetén, de ennek pontos hatása azért még kérdéses. Sőt, egyes vélemények szerint valójában eddig is lett volna lehetősége az államnak büntetnie a cégeket.

Márpedig a Google és a Facebook egyes becslések szerint a magyar reklámpiac bevételeinek nagyjából a nyolcadát is összeszedheti, miközben közhelyszámba megy, hogy ez után nem igazán fizetnek adót.

Na, akkor fizess te is, Facebook

Varga javaslata alapján az uniós megoldás az lenne, hogy a bankok és egyéb pénzügyi szolgáltatók visszatartanának minden regisztrált digitális vállalatnak irányuló kifizetésből egy bizonyos százalékot, és azt továbbutalnák a saját adóhatóságuknak. A levont összeg mintegy fedezetként szolgálna a meg nem fizetett adó után, tehát az állam gyakorlatilag megsápolná az érintett cégekhez tartó kifizetéseket.

Multit adóztatni nehéz

Már a reklámadó bevezetésekor tudni lehetett, hogy a multik megadóztatása nem lesz egyszerű. Emiatt hozták létre azt a szabályt, hogy nem csak a reklám közzétevőjének (például a Facebooknak, Google-nek, Indexnek), hanem a megrendelőnek is kötelező megfizetni az 5,3 százalékos adót, ha nem rendelkezik a reklámközzétevők nyilatkozatával, amiben azok elismerik, hogy nekik reklámadót kell fizetniük.

A 2015. évi módosítás után már ez alól kivételt jelentett az, ha a reklámozó lejelenti az adóhatóságnál, hogy például ennyi és ennyi forint értékben vett reklámot az Facebookon, de a Facebook nem adott erről nyilatkozatot. A Facebook és a Google ugyanis elvileg kötelezően nyilatkozatot kell adjon a cégeknek arról, hogy náluk jelent meg a reklám.

Ennek elmaradása 2015 nyárig adófizetési kötelezettséget jelentett a hirdetőknek, közben viszont ezek a cégek nem tudták megtenni, hogy faképnél hagyják a techmultikat, hiszen a magyar piacon ezek viszonylag jó reklámfelületeteknek számítanak.

A 2015-ben Magyarországon a Magyar Reklámszövetség felmérése alapján az összes reklámköltés nagysága 194 milliárd forint volt, ami egyébként csaknem három százalékos növekedést jelent a 2014-es 189 milliárd forinthoz képest. Ezen belül az interneten megjelenő reklámok nagyjából a piac negyedét tették ki, összesen 56 milliárd forintba kerültek a hirdetőknek.

Az elmúlt években a netes hirdetések esetén a nagyszereplők, mint a Facebook és a Google eléggé megerősödtek: amíg 2008-ban még a piac összes forgalmának csak a 17 százalékát bonyolították, ez az arány 2015-re 50 százalékra nőtt.

A reklámpiac szabályozásában 2014-ben elindult változások, különösen a reklámadó, 2015-ben éreztették először a hatásukat. Ugyanakkor miközben a digitális piac összességében jól megy – amit az is mutat, hogy a 2014-hez képest 2015-re csaknem 15 százalékkal nőtt ennek a részpiacnak a forgalma – a magyar reklámpiaci szereplőknek egyre nehezebb a helyzete. És ha a trendek nem változnak, a reklámok egyre nagyobb részben jutnak az internetre a régebben megszokott fórumok helyett.

(Index, 2016. szeptember 21.)

Japánban is kapott egyet az Apple

A japán adóhivatal 12 milliárd jent (104 millió eurót) vágott a nyakába. ₪₪₪

Európában már megbüntették az Írországban kapott adókedvezmények miatt az Apple-t, ezután Japánban is büntetést kapott az adóhatóságtól az amerikai techóriás, írja az Index.

Japán sajtóbeszámolók szerint az Apple leányvállalata, az iTunes K. K. kénytelen volt 12 milliárd jent (104 millió eurót) befizetni a japán adóhivatal számlájára, mert a revizorok megállapították, hogy 2012. és 2014. között szabálytalanul utalt át 60 milliárd jent egy írországi vállalatnak. Ez az összeg az iTunes szoftvereladásaiból származó haszon volt, és azt a szerzői jogokat birtokló írországi cég kapta meg. A japán adóellenőrök szerint az iTunes K.K. a bevételek után nem adózott. A japán adóhivatal nem reagált a hírügynökségek megkeresésére, ahogy az Apple Japan sem.

Az Európai Bizottság augusztus végén tiltott állami támogatásnak minősítette az Apple-nek nyújtott írországi adókedvezményeket, és ezért mintegy 13 milliárd euró (körülbelül 4 ezer milliárd forint) megfizetésére kötelezte az amerikai óriáscéget. Írország és az Apple is megfellebbezte azt a döntést.

(Index, 2016. szeptember 16.)

Ezt megszívhatja az Apple

Brüsszel megvágta 13 milliárd euróra. Fellebbezés lesz.

Az uniós szabályok értelmében tiltott állami támogatásnak minősülnek az adókedvezmények, amelyeket Írország nyújtott az Apple-nek, az amerikai informatikai óriáscégnek. Ezért akár 13 milliárd eurót (körülbelül 4 ezer milliárd forintot) kell visszafizetnie az ír államnak, erről döntött az Európai Bizottság (EB).

A nemzetközi sajtóban megjelent cikkek szerint ez a Brüsszel által valaha kiszabott legnagyobb adózási büntetés.

Írország és az Apple is jelezte, hogy fellebbezni fog a döntés ellen. Ebben az esetben az ügy az Európai Unió Bírósága elé jut, ahol vélhetően még évekig tartó jogi csatákra lehet számítani.

Az uniós versenyhatóságként eljáró bizottság 2014. nyarán indított vizsgálatot annak megállapítására, hogy a nagyvállalat és az ír adóhatóság közötti megállapodás sérti-e a szabad versenyt. Az eljárás nyomán a többi techmogul törheti a fejét, meddig célszerű elmenni az adórések kihasználásában.

(Népszabadság, 2016. augusztus 30.)

Szórja a pénzt a Google

Adófizetés helyett alkudozik.

Párizs 1,6 milliárd eurót, vagyis forintra átszámolva 498 milliárdot követel a Google-tól. A gazdasági minisztérium szerint a techcég az elmúlt években egymilliárd euró adót került el Franciaországban, a maradék 0,6 milliárdot késedelmi kamatként számolta fel az adóhatóság.

A francia gazdasági minisztérium már két éve próbál behajtani a techcégtől egymilliárd eurót, úgy számolják ugyanis, hogy a Google ennyi adót került el az elmúlt években a Franciaországban szerzett nyeresége után. Ehhez a francia adóhatóság most hozzácsapott még 0,6 milliárd euró késedelmi kamatot.

A Google Franciaországban kevesebb, mint évi 200 millió euró bevételt vall be, az országból származó többi bevételét más országokban számolja el, ahol alacsonyabbak az adókulcsok.

London megegyezett a Google-lal még 2016. januárjában, így kifizet 130 millió font (5,2 milliárd forint) elmaradt adót a 2005. és 2015. közti 10 évre. Az Independent hírportál becslése szerint a Google-nak több mint 800 millió font adót kellett volna befizetnie London kasszájába az Egyesült Királyságból származó bevételei után.

A britek kiakadtak viszont végül nagyon kiakadtak. Az Egyesült Királyságban az verte ki a biztosítékot, amikor kiderült, hogy a Google Olaszországgal sokkal kedvezőbb megállapodást kötött. A Google ugyanis 227 millió euró (70 milliárd forint) elmaradt adót fizet Rómának.

(Origo, 2016. február 25.)

Több mint félmilliárdos bírságot szabott ki a Versenyhatóság biztonságtechnikai termékek forgalmazásának korlátozása miatt.

Több mint félmilliárdos bírságot szabott ki a Versenyhatóság biztonságtechnikai termékek forgalmazásának korlátozása miatt. ₪₪₪

A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) megállapította, hogy a Paradox biztonságtechnikai termékek (riasztóberendezések és kellékek) forgalmazását végző Paradox Security Sytems (Bahamas) Ltd. (Paradox Bahama) valamint magyarországi disztribútorai, a Power Biztonságtechnikai Kereskedelmi Kft. (Power) és a Trióda Biztonságtechnika Zrt. (Trióda) közel 10 éven keresztül korlátozták az eszközök értékesítőinek versenyét. A hatóság jelentős bírsággal sújtotta az érintett vállalkozásokat.

A GVH a forgalmazási szerződések, a vállalkozások által tanúsított piaci magatartás és a rajtaütés keretében lefoglalt e-mailek, valamint más bizonyítékok alapján arra a következtetésre jutott, hogy a három cég

megtiltotta a Paradox termékek külföldre történő értékesítését (az ún. passzív export tilalma révén),

meghatározta a minimális telepítői árrés nagyságát, ami a viszonteladási árak közvetett rögzítését eredményezte,

korlátozta a termékek értékesítését a világhálón a végfelhasználói árak internetes közzétételének megtiltásával.

A versenykorlátozó kikötéseknek köszönhetően mind a viszonteladók, mind a telepítők magas árrést érhettek el a Paradox termékek értékesítésekor, amit végső soron a fogyasztók fizettek meg az eladási árakban. Ez a magas árrés pedig arra késztette a viszonteladókat és a telepítőket egyaránt, hogy más márkákkal szemben az érintett termékeket preferálják, azaz, ajánlják saját vevőiknek, akik – az eszközök bonyolultsága, illetve a szükséges szakértelem hiánya folytán – jellemzően a telepítők által ajánlott márkát választják.

Az említett magatartások az európai versenyjogi szabályok értelmében különösen súlyos jogsértésnek minősülnek, ezért a GVH jelentős (300 millió, illetve 240 millió Ft összegű) bírságot szabott ki a Paradox Bahamára és a Powerre. A Trióda ugyanakkor több mint 30%-os bírságcsökkentésben részesült, mert úgynevezett egyezségi eljárás keretében elismerte a jogsértést, továbbá önkéntes megfelelési programot vezetett be, amely biztosíthatja, hogy javuljon a vállalkozás munkavállalóinak versenyjogi tudatossága, így a jövőben elkerülhetővé váljanak a hasonló jogsértések.

(Gazdasági Versenyhivatal, 2019. december 4.)

Összeesküdtek, de lebuktak a konzervesek

Megmenekült az európai gigabírságtól a Bonduelle. 13 évig összejátszottak a konzervgyárak.

Az Európai Bizottság összesen 31,6 millió euró bírságot szabott ki a Coroos és a Groupe CECAB számára az európai versenyszabályok megsértése miatt, írja az Origo. A Bonduelle-t viszont nem bírságolták meg, mert az Európai Bizottság előtt feltárta a kartellt. A három cég több mint 13 éve kartellezett. A résztvevők elismerték részvételüket a kartellben.

A kartellben részt vevő három vállalat célja a piaci pozíciójának megőrzése vagy megerősítése, az eladási árak fenntartása vagy növelése, a jövőbeni üzleti magatartásukkal kapcsolatos bizonytalanság csökkentése, valamint az értékesítési és kereskedelmi megállapodások ellenőrzése volt az előnyök érdekében. E cél elérése érdekében a vállalatok árakat állapítottak meg, megállapodtak a piaci részesedésről és mennyiségi kvótákról, megosztották az ügyfeleket és a piacokat, összehangolták ajánlataikat tenderekben és egymás közt kicserélték a kereskedelem szempontjából érzékeny információkat.

A jogsértés az egész Európai Gazdasági Térségre kiterjedt és 2000. január 19-től 2013. június 11-ig tartott a Bonduelle esetében, 2013. október 1-jéig a Coroos és a Groupe CECAB esetében.

Az Európai Bizottság vizsgálata kimutatta, hogy egyetlen jogsértés történt, amely három különálló megállapodást tartalmaz:

megállapodás a konzerv zöldségek, mint például zöldbab, zöldborsó, zöldborsó, sárgarépa és vágott zöldség védjegyes értékesítéséről az európai kiskereskedők számára;

megállapodás az európai kiskereskedők számára a kukoricakonzervek saját márkás értékesítéséről;

megállapodás mind a saját márkanév alatt, mind a saját márkanév alatt futó zöldségkonzervek kiskereskedők és a vendéglátóipar számára történő értékesítéséről, különösen Franciaországban.

A Coroos csak az első megállapodásban vett részt, míg a Bonduelle és a Groupe CECAB mindháromban.

Ugyanezen vizsgálat részeként az Európai Bizottság eljárást indított egy negyedik társaság, a Conserve Italia ellen is. A mostani határozat ezért nem érinti a Conserve Italia-t, a társaság vizsgálata a szokásos kartell eljárás szerint folytatódik.

Az Európai Bizottság a 2006-ban nyilvánosságra hozott bírságenyhítési szabályai alapján a Bonduelle teljes mentességet kapott a kartell Európai Bizottság előtti feltárása miatt,amivel mintegy 250 millió eurós bírságot került el.A Coroos és a Groupe CECAB pedig csökkentett bírságot kapott a vizsgálatban való együttműködésük miatt. Ezenkívül az Európai Bizottság 10 százalékkal csökkentette a bírságot, mivel a cégek elismerték a kartellben való részvételüket és az ezzel kapcsolatos felelősségüket.

(Origo, 2019. október 21.)

Addig locsolgatták az árakat

Míg azok egymásra nem találtak. Összejátszottak a kertészek. Most tanulhatnak abból, amit a GVH előírt.

A Husqvarna Magyarország Kft. és az eljárás alá vont kereskedők, azaz a GUMO Szolgáltató és Kereskedelmi Kft., Dunapark Zöldterületi Tervező, Építő, Fenntartó és Kereskedelmi Kft., Vasi Agro-Center Kereskedelmi és Szolgáltató Kft., Krinor Kereskedelmi és Szolgáltató Bt., Bezzegh Épületgépészeti Kereskedelmi és Szolgáltató Kft., Vibi Szolgáltató és Kereskedő Kft., Domokos Andrea e.v. és Andl Erdészeti és Kertészeti Gép Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. 2013 szeptember 17. és 2016 szeptember 15. között a Husqvarna, Gardena és McCulloch márkájú kertészeti termékek internetes továbbértékesítési árának, valamint a McCulloch márkájú kertészeti termékek továbbértékesítési árának megkötésére irányuló, egységes és folyamatos, versenykorlátozó célú jogsértést követtek el.

A GVH a Husqvarna Magyarország Kft.-vel szemben száztizenegymillió forint versenyfelügyeleti bírságot szabott ki.

Az eljáró versenytanács kötelezte a Husqvarna Magyarország Kft.-t, hogy szervezzen magyar nyelvű versenyjogi képzést értékesítési csapata és vezetősége részére versenyjogban jártas jogászok közreműködésével. Nevezzen ki megfelelésért felelős munkavállalót, aki gondoskodik a Husqvarna Magyarország Kft. munkavállalóinak rendszeres képzéséről, és összekötőként szolgál a forgalmazóktól vagy a Husqvarna Magyarország Kft. belső szervezetétől érkező megfelelési kérdések kezelésében.

A Husqvarna márka minden disztribútorának és a Gardena márka minden nagykereskedelmi partnerének meghívásával tartson a forgalmazók számára a versenyjogi szabályokról képzést.

Disztribúciós mintaszerződéseit egészítse ki egy megfelelő záradékkal, előírva a disztribútorok számára, hogy

tevékenységüket etikus és tisztességes módon végezzék, anélkül, hogy versenyellenes magatartást tanúsítanának,

fogadják el és tartsák be a Husqvarna Magyarország Kft. Magatartási Kódexét,

szabadon határozzák meg viszonteladási áraikat, ne próbálják meg befolyásolni más disztribútor(ok) árképzését, a Husqvarna Magyarország Kft.-t ne keressék meg olyan jelzésekkel, hogy más disztribútorok az elvárt árszint alatt áraznak, a fentiektől eltérő magatartást a Husqvarna Magyarország Kft. a disztribútori szerződés jelentős megszegéseként fogja értelmezni.

A GVH a GUMO Szolgáltató és Kereskedelmi Kft., Dunapark Zöldterületi Tervező, Építő, Fenntartó és Kereskedelmi Kft., Vasi Agro-Center Kereskedelmi és Szolgáltató Kft., Krinor Kereskedelmi és Szolgáltató Bt., Bezzegh Épületgépészeti Kereskedelmi és Szolgáltató Kft., Vibi Szolgáltató és Kereskedő Kft., Domokos Andrea e.v. és Andl Erdészeti és Kertészeti Gép Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. számára előírja, hogy vállalkozásuk minden, a kertészeti termékek árainak meghatározásáért, közzétételéért és a partnerekkel közléséért, továbbá a beszállítókkal és a versenytársakkal a kapcsolattartásért felelős munkavállalója részére nyújtsanak írásbeli tájékoztatást a versenyjogi szabályokról.

(GVH, 2019. május 20.)

Legtöbb, csak nálunk: na ne csak úgy

Megtévesztő volt az ingatlan.com szlogenje.

Az ingatlan.com ezzel tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatot valósított meg a fogyasztókkal szemben.

„A legtöbb ingatlan egy helyen” állítás kapcsán a GVH kifogásolta, hogy a cég nem tudta megfelelően igazolni a hirdetett ingatlanok számán alapuló piacelsőségét. Bár az ingatlan.com tudott adatokat szolgáltatni a saját és a versenytársai által kínált ingatlanok számáról, de ezek nem voltak megfelelően összehasonlíthatók, illetve egyes időszakokban még a saját nyilvántartása szerint sem a weboldalán szerepelt a legtöbb meghirdetett ingatlan. A szlogen megfogalmazása, tartalma kifejezetten az elérhető ingatlanok számán alapuló piacelsőséget sugallt, így a hatóság nem vehette figyelembe, hogy a cég piacvezető-e más mutatók, pl. a honlap látogatottsága alapján.

A „Csak nálunk” megjelölést a vállalkozás abból a célból hozta létre, hogy hirdető partnerei felhívhassák a figyelmet arra, ha egy adott ingatlan (kizárólagos szerződés alapján) csak az ő közvetítői kínálatukban érhető el. A felirat elhelyezésének, megjelenítésének módja által azonban az a képzet alakulhatott ki a fogyasztókban, hogy a kizárólagosság a honlapon történő megjelenésre vonatkozik, vagyis, hogy egy adott ingatlan hirdetése csak az ingatlan.com oldalon érhető el. A vállalkozás – jogsértő módon – nem az elvárható szakmai gondossággal járt el a megjelölés alkalmazási feltételeinek kialakításakor, mert figyelmen kívül hagyta a valóságtól eltérő fogyasztói értelmezés lehetőségét.

A GVH nem szabott ki bírságot a jogsértések miatt, ugyanakkor figyelmeztetésben részesítette és arra kötelezte a vállalkozást, hogy vezessen be olyan belső eljárásrendet, amely biztosítja a versenyjogi előírásoknak való megfelelést és a jogsértések megelőzését. A hatóság döntésében figyelembe vette, hogy a vállalkozás az eljárás hatására jelezte változtatási szándékát a kifogásolt gyakorlatokkal összefüggésben.

(Index, 2019. május 6.)

A GVH vizsgálja a Booking.com-ot

Azt mondja a Booking.com, éppen azt a hirdetést nézik mások is, amit te. Ezzel sürgetni akarja a döntésedet. Lehet, hogy tisztességtelenül.

Eljárást folytat a Booking.com-mal szemben a Gazdasági Versenyhivatal (GVH), miután a weboldal egyes szálláshelyekkel kapcsolatos, valószínűsíthetően sürgető jellegű tájékoztatásai (pl. „Még 32-en nézik”; „Egyvalaki épp azt fontolgatja, hogy ezen a szálláson foglal”) azt a látszatot kelthetik a fogyasztók számára, hogy a szabad helyek rohamosan fogynak, így alkalmasak lehetnek olyan pszichés nyomásgyakorlásra, amely jelentősen korlátozhatja a fogyasztó választási vagy magatartási szabadságát, valamint lehetőségét a megalapozott döntés meghozatalára - írja az Index a a GVH közleménye alapján.

A GVH azt is vizsgálja, hogy a Booking.com weboldalon elérhető szállásajánlatok valóban térítésmentesen lemondhatók-e a legtöbb esetben, ahogy a szolgáltatás hirdetéseiben (pl. televíziós reklámokban, hírlevélben) szerepelt, valamint hogy a vállalkozás az „ingyenes lemondás” lehetőségével kapcsolatos tájékoztatást tekintve az elvárható szakmai gondossággal járt-e el, hiszen nem egyértelmű az online portál ellenőrzési rendszerének alkalmassága ezeknek a lehetőségeknek az utánkövetésére.

Szintén az eljárás tárgya, hogy a vállalkozás az elvárható szakmai gondossággal járt-e el a magyarországi szállásadók szállásajánlatainak megjelenítésekor – különösen ami a Széchenyi Pihenő Kártya kiemelt feltüntetését illeti fizetési eszközként –, és nem tesz-e a fogyasztói döntést torzító különbséget az egyes szállásadók hirdetései között.

A brit versenyhivatal a napokban adta hírül, hogy elfogadta hat online szállásközvetítő - köztük a Booking.com - vállalását, mely alapján a jövőben tartózkodni fognak bizonyos kereskedelmi gyakorlatoktól. A brit versenyhatóság kifogásolta a fogyasztók sürgetését, a megtévesztő kedvezeményeket, a rejtett költségeket, és azt is, hogy jutalékokkal befolyásolták a portálokon ajánlott szálláshelyek sorrendjét.

(Index, 2019. február 21.)

Összeakciózták magukat a francia áruházak

Romániában. Ott sem szeretik az adókerülgetőket.

Több romániai multinacionális üzletlánc rögzítette az élelmiszeripari termékek árát – állapította meg a bukaresti versenyhivatal. Az árkartellezés miatt csaknem tizenkilencmillió eurós bírságot róttak ki az érintett vállalatokra. A megbüntetett cégek listájának élén az Auchan Romania SA áll, a francia tulajdonú üzletláncot nyolcmillió euróra bírságolták. A Carrefour és a Hypermarche (Cora) romániai leányvállalatai sem úszták meg többmilliós büntetés nélkül.

Az erdélyi Krónika című napilap beszámolója szerint az ellenőrzések során arra derült fény, hogy a román, valamint a nemzetközi versenyszabályokat is megszegték az érintett vállalatok, amikor az üzletláncok, valamint beszállítóik rögzítették a polcokon megjelenő értékesítési árat a kiskereskedelmi üzletláncoknál alkalmazott akciók esetére. A versenyhivatal megállapította: bizonyos esetekben a polcárat nem a kereslet-kínálat függvényében határozták meg, hanem a beszállító az üzletlánccal közösen megállapított egy fix vagy minimális árat, amelyen a fogyasztóknak el lehet adni az adott terméket. Ez a gyakorlat magasabb árat eredményezett a fogyasztónak.

Január elején domináns piaci helyzetével való visszaélés miatt tizennégy millió eurónak megfelelő lejre büntette a versenytanács az Orange telekommunikációs vállalatot, amely az ügyfelek száma szerint Románia legnagyobb mobilszolgáltatójának számít.

A francia vállalatot a versenytanács azért bírságolta meg, mert 2011 és 2015 között megakadályozta az emelt díjas SMS-szolgáltatásokat biztosító Simplus Investet, hogy hozzáférjen az Orange-hálózathoz.

Eugen Teodorovici pénzügyminiszter az év elején jelentette be, hogy idén elsősorban a nagy adófizetőkre és a multinacionális cégekre összpontosít az adóhatóság, amelynek oda kell figyelnie azokra a vállalatokra, amelyek különböző módszerekkel próbálják csökkenteni az állami adókat.

A tárcavezető úgy vélte, azokat a multikat, amelyek jövedelmük nagy részét külföldre irányozzák, a Romániából kivitt összegek függvényében is meg kellene adóztatni. Liviu Dragnea, a kormányzó Szociáldemokrata Párt elnöke még tavaly arról beszélt: kormányzati intézkedésekkel kell rákényszeríteni a multinacionális vállalatokat arra, hogy a Romániában megtermelt profit után helyben adózzanak, ne adóparadicsomokban vagy a származási országukban.

(Magyar Idők, 2019. február 3.)

GVH: gyanús az eMAG Black Friday akciója

Újabb cég Black Friday-akciója miatt indult versenyfelügyeleti eljárás.

A Gazdasági Versenyhivatal most az eMAG webáruház legutóbbi Black Friday akciója miatt indított vizsgálatot, amely feltételezhetően a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmába ütközött.

A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) versenyfelügyeleti eljárást indított a webáruházat üzemeltető S.C. Dante International S.A. ellen, mert valószínűsíti, hogy a vállalkozás nem megfelelően alakította ki és ellenőrizte 2018. novemberi Black Friday akciója feltételeit, árazását, valamint kedvezményrendszerét. A hatóság feltételezi továbbá, hogy a cég tévesen mérte fel a szükséges készletmennyiséget – a várható érdeklődés nagyságához képest. A vállalkozás az akció idején tanúsított magatartásával megsérthette a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmát, hiszen nem tartotta szem előtt a szakmai gondosság követelményét.

Az áruház saját becslése szerint az eMAG weboldala a Black Friday napján 2,7 millió egyedi látogatóval rendelkezett, a rendelések összértéke pedig 6,8 milliárd forintot tett ki. A fogyasztói döntéshozatal feltételezett torzítása így olyan széles körben valósulhatott meg, amely hatással lehetett a versenyfolyamatokra is.

A GVH az elmúlt időszakban kiemelt figyelmet fordított a digitális és adatalapú gazdasághoz köthető tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokra, ennek keretében jelenleg is egyre szorosabban monitorozza az online piactereken és kommunikációs csatornákon megjelenő tartalmakat.

A versenyfelügyeleti eljárás megindítása nem jelenti annak kimondását, hogy a vállalkozás a feltételezett jogsértést elkövette. Az eljárás a tények tisztázására és ezen keresztül a feltételezett jogsértés bizonyítására irányul. Az eljárás lefolytatásának időtartama három hónap, amely indokolt esetben két alkalommal, egyenként legfeljebb két hónappal meghosszabbítható.

(GVH, 2019. január 10.)

Nyitány: az Alza Black Friday reklámja a GVH előtt

Valótlan árkedvezményt ígérhetett az egyik webáruház, de ez még csak a gyanú. Vizsgálódik a GVH.

A Gazdasági Versenyhivatal versenyfelügyeleti eljárást indított a webáruházat üzemeltető Alza.hu Kft.-vel szemben, mert úgy véli, hogy a vállalkozás Black Friday akciója megsérthette a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmát, írja az Origó.

A vállalkozás akciója népszerűsítésére alkalmazott képi és szöveges üzenetei azt a benyomást kelthették a fogyasztókban, hogy kiemelkedő mértékű, akár 80 százalékos kedvezményre tehetnek szert a „Black Friday” idején a vásárlással.

A hatóság azonban valószínűsíti, hogy az akcióban részt vevő termékek csupán egy szűk köre volt elérhető 80 százalék feletti kedvezménnyel, és a kimagasló árleszállítás nem a hirdetésekben kiemelt termékeket érintette.

Továbbá gyanítható, hogy a vállalkozás ugyanilyen elnevezéssel az év folyamán többször is folytathatott kampányokat, amelyekre szintén kiterjed a GVH vizsgálata.

Az akció, különösen a jelentős megtakarítás ígérete erőteljesen befolyásolja a fogyasztói döntéseket, és ez a hatás fokozottan érvényesül a karácsony előtti időszakban.

Fontos azonban, hogy a vásárlók ilyenkor is körültekintően járjanak el. A GVH korábban több alkalommal szabott ki versenyfelügyeleti bírságot a fogyasztókat megtévesztő „Black Friday”, valamint az adventi hétvégi akciók miatt. A hivatal emellett tájékoztatót is közzétett, amelyben összegezte a lényegesebb tudnivalókat, amelyekre a fogyasztóknak érdemes tekintettel lenniük az internetes vásárlások alkalmával.

A versenyfelügyeleti eljárás megindítása nem jelenti annak kimondását, hogy a vállalkozás a feltételezett jogsértést elkövette. Az eljárás a tények tisztázására és ezen keresztül a feltételezett jogsértés bizonyítására irányul. Az eljárás lefolytatására biztosított időtartam három hónap, amely indokolt esetben két alkalommal, egyenként legfeljebb két hónappal meghosszabbítható.

(Origo, 2018. november 7.)

GVH a Telekomnál és a Telenornál

Hát ez nem feltöltő kártyás adategyeztetés volt.

A Gazdasági Versenyhivatal előzetes értesítés nélküli helyszíni vizsgálatot tartott a Magyar Telekom Nyrt. és a Telenor Magyarország Zrt. székhelyein 2018. január 24-én. A két cég az MTI-vel közölte, hogy együttműködnek a hatósággal, álláspontjuk szerint pedig nem sértettek jogszabályt.

A GVH közleménye szerint versenyfelügyeleti eljárásban a két cég között létrejött, a szélessávú szolgáltatások nyújtását szlgáló hálózataikat és frekvenciáikat érintő együttműködést vizsgálja. A hivatal gyanúja szerint a Telekom és a Telenor egyeztetéseket folytatott a Nemzeti Média és Hírközlési Hatóságnál 2014-ben kiírt és lefolytatott versenyeztetési eljárás (árverés, pályázat) kapcsán, amely szélessávú szolgáltatásokhoz kapcsolódó frekvenciahasználati jogosultságok megszerzésére irányult.

Az egyeztetések a pályázattal érintett piac előzetes felosztására, valamint a pályázati feltételekre adott ajánlataik összehangolására irányulhattak. Magatartásukkal valószínűsíthetően megsértették a versenytörvény és az Európai Unió működéséről szóló szerződés versenykorlátozó megállapodás tilalmára vonatkozó rendelkezéseit, közölte a GVH. Az eljárás lefolytatását a közérdek védelme teszi szükségessé, figyelemmel a vállalkozások piaci szerepére, a nyújtott szolgáltatások jellegére, az érintett előfizetők jelentős számára és a feltételezett jogsértés súlyára. Az előzetes bejelentés nélküli helyszíni vizsgálat lehetőségét a versenytörvény biztosítja a GVH számára, a helyszíni szemléhez a törvény értelmében előzetes bírósági jóváhagyás szükséges.

A versenyfelügyeleti eljárás megindítása nem jelenti annak kimondását, hogy a vállalkozások a jogsértést elkövették. Az eljárás a tények tisztázására, és ezen keresztül a feltételezett jogsértés elkövetésének bizonyítására irányul. Az eljárás lefolytatására biztosított időtartam a törvény szerint 6 hónap, amely - az ügy bonyolultságától függően - két alkalommal, 6-6 hónappal meghosszabbítható - írja közleményében a hivatal.

Mi mást is?

A Telenor Magyarország közleménye szerint elkötelezett a tiszta verseny és a tisztességes vállalati működés iránt, ezért mindenben együttműködik a hatósággal és segíti a GVH munkáját. A teljes transzparencia jegyében a Telenor Magyarország anyacége is közleményt adott ki a vizsgálat tényéről és tárgyáról, hogy tájékoztassa a részvényeseket, de a folyamatban lévő jogi eljárást a vizsgálat lezárultáig nem kívánták bővebben kommentálni.

A Magyar Telekom is azt emelte ki reagálásában, hogy mindenben együttműködött és együttműködik a hatósággal. A Magyar Telekom mindenkor, így a múltban is a hatályos jogszabályok betartásával jár és járt el, így nem folytatott egyeztetést versenytárssal a 2014-es frekvenciapályázattal összefüggésben - hangsúlyozza a cég. Közleményükben emlékeztettek arra: a 800 MHz-es frekvenciasávra vonatkozó frekvencia-haszonbérleti szerződést a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság a hatályos jogszabályi előírásoknak megfelelően, még az együttműködés megkezdése előtt jóváhagyta. Emellett a Magyar Telekom és partnere a hálózatmegosztási megállapodásról a Gazdasági Versenyhivatalt, jóval a megállapodás aláírása és az együttműködés megkezdése előtt tájékoztatta, és ezt követően is folyamatosan, mindenben támogatta a GVH munkáját. dézik korábbi közleményüket, amely szerint a Telekom a szélessávú (4G) mobilinternet szolgáltatás vidéki régiókban történő javítása érdekében kötött megállapodást a 800 MHz-es frekvenciamegosztásról és közös 4G hálózatfejlesztésről és -üzemeltetéséről.

A hálózatmegosztás elmúlt közel három évében az előfizetők a lefedettség folyamatos bővülését tapasztalhatták a 4G/LTE hálózaton. A 2014-es frekvenciapályázat sikere a Digitális Magyarország megvalósításának meghatározó állomása volt. A 4G lefedettség bővülésének köszönhetően újabb lehetőségek nyíltak meg az ügyfelek előtt, valamint javult és javul a vállalkozások és az ország versenyképessége - áll a Telekom közleményében.

(MTI, 2018. január 26.)

Fekete péntek: az "akár"-ért bírságot nyomott a GVH

Az Extreme Digital 2015-ös fekete péntekes reklámja, az "akár" szócska miatt. 20 milliós a bírságszámla.

A Gazdasági Versenyhivatal döntése szerint az Extreme Digital tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatot folytatott 2015-ös Black Friday kampányában. A jogsértésért 20 millió forint bírságot szabott ki a GVH.

A GVH az Extreme Digital 2015 november 20. napjára (Black Firday) hirdetett akciójának népszerűsítését vizsgálta. Az Extreme Digital kommunikációs kampányában azt ígérte a fogyasztóknak – például a „Több száz termék vár rád csak egy napon át akár 70% kedvezménnyel!” – szlogennel, hogy az akcióban nagymértékű kedvezménnyel érhetők el termékei. A promócióval kapcsolatos reklámok, tájékoztatások televízióban, tv-interjúban, rádióban, újsághirdetésben, hírlevélben, blogposztokon, bannereken, PR cikkekben jelentek meg. A reklámok értékelésekor a GVH kiemelt figyelemmel volt a kampány célzott jellegére (nagy nézettségű televíziós csatornák, nagy hallgatottságú rádiók, nagy látogatottságú honlapok, illetve hírportálokon, ár-összehasonlító weboldalakon látható bannerek), tárgyára (rendkívül kedvezményes vásárlási lehetőség), valamint időszakára (a világszerte ismert Black Friday akciós nap).

Mindezekkel ugyanis hatékonyan lehetett felkelteni a fogyasztók figyelmét, és így lehetővé vált a forgalom jelentős növelése. A GVH megállapította, hogy az Extreme Digital tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatot folytatott, mert reklámjaiban megjelölt kedvezmény kizárólag olyan termékeknél volt elérhető, amelyek sem átlagáruk, sem pedig a jellegük alapján nem tekinthetők tipikus termékeknek, továbbá a kínált termékek mindössze kevesebb, mint 1%-a volt elérhető a reklámjaiban megjelölt „akár 70%-os kedvezménnyel”, illetve jóval kevesebb, mint 10%-a „akár féláron”.

Az "akár" szóhasználat megtévesztő is lehet

A GVH gyakorlata értelmében az „akár" állítások megtévesztők, ha a promócióban elérhető termékek nem tekinthetők a vállalkozásban forgalmazott, vagy a reklámban megjelölt termékkörben tipikus termékeknek, és az „akár” állítással érintett termékkör reálisan nem elérhető, azaz nem éri el a termékkínálat 10%-át.

A GVH a bírság kiszabásakor a kommunikációs eszközök költségeire alapozott. A GVH súlyosító körülményként értékelte, hogy a vizsgált kereskedelmi gyakorlat a fogyasztók széles körét érte el, erőteljes üzenetet közvetített, tekintettel az üzenet egyszerűségére, egyértelműségére, hangsúlyosságára és fogyasztói árra vonatkozó jellegére, eredményeként pedig az Extreme Digital megrendeléseinek száma – és így bevétele is – jelentősen nőtt.

A GVH enyhítő körülményként értékelte, hogy a vállalkozás a jogsértés elkövetésekor kis- és középvállalkozásnak minősült.

(GVH, 2017. november 16.)

Megcsapták görögben a Heinekent

Rekord összegű, 26,7 millió eurós bírságra büntették a Heineken görögországi leányvállalatát.

2015-ben a vizsgálat eredményeképpen az Athenian Breweryt Görögországban rekord összegű, 31,5 millió euróra büntette a görög versenyhivatal a versenyjog megsértései miatt.

A görög versenyhivatal szerint az Athenian Brewery visszaélt piaci erőfölényével, amikor támogatásért cserében kizárólagos szerződéseket kötött hotelekkel, éttermekkel és kávézókkal csapolt sör forgalmazására, a kiskereskedelmi boltoknak támogatást adott azért, hogy a polcaik egy meghatározott részén csak az ő termékeit forgalmazzák. A kiskereskedelmi láncokat ráadásul utólagos árkedvezményekkel és támogatásokkal arra ösztönözte azért, hogy az ő termékeit értékesítse, utólagos és egyéb támogatásokkal pedig pénzügyileg támogatta a sört forgalmazó nagykereskedőket abban, hogy az ő termékeit nagyobb mennyiségben és arányban forgalmazzák.

Ezzel az Athenian Brewery akadályozta a piaci versenytársakat a piacra jutásban. Különösen akadályozta a kis görög kézműves sörfőző cégeket piacaik elérésében.

A görög versenyhivatal döntését a Heineken bíróságon megtámadta, Athén közigazgatási fellebbviteli bírósága azonban a múlt héten helybenhagyta a versenyhatóság döntését, és fenntartotta az ítéletet.

A bírság összegét a 2015-ben meghatározott 31,5 millió euróról 26,7 millió euróra csökkentették ugyan, azonban ez még mindig rekordnak számít Görögországban.

Görögországban a sörpiacot két nemzetközi ágazati cég uralja: a holland Heinekenhez egyebek között az Alfa és Amstel márkák, a dán Carlsberghez pedig például a Mythos és a Fix márkák tartoznak. A Heineken és a Carlsberg a görög sörpiac 85 százalékát tartja kézben, a maradék 15 százalékon osztoznak a görög sörgyártók, az Euractiv hírportál értesülései szerint.

John-Paul Schuirink, a Heineken kommunikációjáért felelős vezetője az Euractivnak nyilatkozva elmondta: a holland cég tisztában van Athén közigazgatási fellebbviteli bíróságának döntésével, az Athenian Brewery jelenleg a döntést és a következő lépések megtételét vizsgálja.

(Világgazdaság, 2017. július 11.)

A GVH piszkálja a booking.com-ot

A szállásadók árainak összehangolása a gyanú. 2014-ben már vizsgálódott a GVH, de akkor nem marasztalta el a booking.comot.

A GVH versenyfelügyeleti eljárást indított a Booking.com Hungary Kft. ellen, tudósított a fejleményekről az MTI.

Versenyfelügyeleti eljárását indított 2017. március 7-én a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) a Booking.com Hungary Kft. és a Booking.com International B.V. ellen, ráadásul ezzel egyidejűleg kizárólag a magyar cégnél előzetes értesítés nélküli helyszíni vizsgálatot is tartott a hivatal.

A versenyhivatal azt észlelte, hogy a szállásközvetítőként működő Booking.com Hungary Kft. olyan e-maileket és hírleveleket küldött a Booking.com-on érvényes szolgáltatói regisztrációval rendelkező a magyarországi szálláshelyeknek 2016-tól folyamatosan, amelyek valószínűsíthetően alkalmasak lehettek arra, hogy a regisztrált szállásadók összehangolják szolgáltatásaik árazását.

A GVH álláspontja szerint ez a magatartás valószínűsíthetően megsérti a versenytörvény és az Európai Unió működéséről szóló versenykorlátozó megállapodás tilalmára vonatkozó rendelkezéseit. A versenyfelügyeleti eljárás megindítása azonban nem egyenlő azzal, hogy a vállalkozások a jogsértést elkövették, a vizsgálat az eljárási tények tisztázására és ezen keresztül a feltételezett jogsértés elkövetésének bizonyítására irányul.

A booking.com 2014-ban már találkozott a GVH-val. A Hivatal akkor azt találta gyanúsnak, hogy a booking.com a "garantált legjobb ár" reklámot használja, de végül nem bizonyosodott be a fogyasztók megtévesztésére irányuló szándék.

(MTI, 2017. március 23.)

Árat rögzítettek, piacot osztottak az ingatlanközvetítők

A legnagyobb ingatlanközvetítők kijátszották a versenyszabályokat, 75 milliós bírságot kaptak.

A Gazdasági Versenyhivatal vizsgálata szerint a Duna House Holding Nyrt. (DHH) és az Otthon Centrum Holding Kft. (OCH), valamint a Duna House Franchise Szolgáltató Kft. (DHF) továbbá az Otthon Centrum Franchising Tanácsadó Kft. (OCF) összehangolta árpolitikáját, egyúttal bizalmas, üzleti információkat osztott meg egymással, ami sérti a piaci verseny szabadságát.

A GVH jogsértőnek találta azt, ahogyan a DHF és az OCH a franchise hálózatok tagjainál a megbízási díjakat meghatározták, továbbá a franchise partnerek működési területén kialakított korlátozásokat. A különböző jogsértésekért összesen 75 millió 680 ezer forint bírságot szabott ki a GVH a vállalkozásokkal szemben. A GVH közleménye szerint a sikeres egyezségi eljárás után csökkentett bírságot szabott ki.

A GVH vizsgálata feltárta, hogy a két hálózat egyeztetéseket folytatott 2013. áprilisa és 2014. júniusa között a kizárólagos megbízásállományok megosztásáról, ezzel más versenytársak rovására növelve a két hálózat bevételeit, erősítve piaci pozícióikat.

Összehangolták az együttműködéssel érintett területeken alkalmazott százalékos és fix összegű megbízási díjakat (megbízási, vagy kötési jutalékot), továbbá a vevőoldali értékesítőt megillető jutalékot, meghatározva annak minimum százalékát és összegét, valamint az adható kedvezmény mértékét. Egyes érzékeny üzleti információkat - így a DHF és az OCF egyes értékesítési folyamatait, valamint megbízásállományát érintő egyes adatokat - megosztottak.

A GVH döntésében megállapította még, hogy a DHF és ingatlanközvetítői hálózatának tagjai közötti, valamint az OCH és az ő ingatlanközvetítői hálózatának tagjai közötti szerződések meggátolták (vagy tiltással, vagy szankciók alkalmazásával) a franchise partnerek szabad árképzését, és megtiltották a megbízásfelvételt más franchise partnerek területén, a DHF esetében 2003. és 2015., az OCH esetében pedig 2004. és 2015. között.

A GVH értékelte azt is, hogy az eljárás alá vont vállalkozások piaci részesedése jelenleg meghatározó az érintett piacon, bár a jogsértések kezdetén alacsonyabb piaci részesedéssel rendelkeztek.

A GVH eljárásában nyilatkozattételre hívta a vállalkozásokat, hogy részt kívánnak-e venni egyezségi kísérletben az eljárás gyors és eredményes befejezése érdekében. Ez után a vállalkozások egyezségi nyilatkozatokat nyújtottak be, amelyekben egyebek mellett önkéntesen elismerték a jogsértés elkövetését, így a GVH a velük szemben alkalmazott bírságot - a versenytörvény új, tavaly december 16-ától hatályos rendelkezései értelmében - 30%-kal csökkentette.

Az egyezségi eljárás lényege, hogy a versenyhatóság 10-30%-kal csökkenti a bírság összegét, ha az eljárás alá vont vállalkozás elismeri az általa elkövetett jogsértést az elé tárt bizonyítékok alapján, továbbá lemond részletesebb iratbetekintési, nyilatkozattételi, tárgyalás tartására irányuló és bírósági jogorvoslati jogáról, hozzájárulva az eljárások gyorsabb és kevesebb erőforrást igénylő lezárásához. Az egyezségi eljárás nemcsak a hatóság, hanem a vállalkozások számára is jelentős költségmegtakarítást eredményezhet.

(GVH, 2017. január 10.)

90 milliós bírságot csapott a GVH a Vodafonra

Nem osztott meg minden részletet reklámfilmjében a cég a vásárlókkal.

A Gazdasági Versenyhivatal 90 millió forintra bírságolta a Vodafone Magyarország Mobil Távközlési Zrt.-t, mert jogsértő volt a Vodafone Family tavalyi reklámfilmje, tudósít az Origo a hatóság eljárásáról.

A GVH úgy ítélte meg, hogy a 2015. november 2. és december 23. között látható Négy előfizetés csak 6.880 forint havonta szlogennel futó tévéreklámok és a Tesco áruházakban bemutatott filmek lényeges feltételeket és kötöttségeket hallgattak el a Vodafone Family kedvező csomagdíjának igénybevételéről.

A közlemény szerint a cég a reklámokban egyebek mellett nem tette egyértelművé a négy emberre kiterjedő ajánlat feltételeit,
így azt, hogy két felnőtt és két, 6 és 18 év közötti gyerek veheti igénybe a hirdetett csomagot, a két felnőtt számlás előfizetésének meghatározott csomagját, valamint a speciális fizetési konstrukciót.

A GVH döntésében kifejtette, hogy a fogyasztók előtt ugyan ismert lehet a különböző ajánlatok összetettsége és a lehetséges variációk sokasága, azonban éppen ez a sokszínűség nehezítheti meg az átgondolt döntést: ha ugyanis egy reklámban valamely lényeges és kedvező termékjellemzőt - adott esetben egy akciós árat - kiemelnek, akkor megtévesztő, ha közben elhallgatják az adott ajánlat további lényeges, az igénybevételt korlátozó feltételeit, annak ellenére, hogy az adott reklámeszköz keretei megengednék a kiegészítő információ közzétételét.

A GVH a bírság kiszabásakor a reklámköltség összegét vette alapul. A versenyhivatal súlyosító körülményként értékelte többek között, hogy a jogsértő gyakorlat hosszabb ideig tartott és a reklám jelentős számú fogyasztót ért el.

A ugyanakkor GVH enyhítő körülményként vette figyelembe, hogy a vállalkozás olyan kutatási eredményeket nyújtott be, amelyeket a hivatal Versenytanácsa a jogsértés megállapításához is felhasznált, valamint, hogy az érintett reklámok jelentős része csupán image-tartalmú, így alapvetően a fogyasztói bizalom megerősítését és az általános érdeklődés felkeltését célozták.

(Origo, 2016. december 6.)

Lesznek eljárások a Black Friday után.

Lesznek eljárások a Black Friday után. ₪₪₪

Már indult fogyasztóvédelmi eljárás a novemberi ellenőrzések alapján, a webáruházak megtévesztő hirdetései miatt, emellett az árképzésnél is előfordultak hiányosságok, írja a Magyar Nemzet. A tárca szakemberei a próbavásárlások során is tapasztaltak késéseket a vállalt szállítási határidőkhöz képest – mondta a Magyar Nemzetnek Cseresnyés Péter, az Innovációs és Technológiai Minisztérium kereskedelempolitikáért és fogyasztóvédelemért felelős államtitkára a november végén lezajlott black friday akciós kampány tapasztalatai kapcsán.

A hazai webkereskedelem legnagyobb eseménye az év során a legtöbb megrendelést hozza az internetes áruházaknak. A black friday az iparági becslések szerint idén minden korábbinál forgalmasabb volt, a felmérések pedig előzetesen több mint 1,2 millió magyar internetező köréből várták az aktivitást.

A Magyar Nemzetnek az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) értékelte frissen az elmúlt napok, hetek webkereskedelmi tapasztalatait, a fogyasztóvédelemhez érkezett vásárlói jelzések és a szaktárca által irányított fokozott ellenőrzések alapján, amelyeket hetek óta a piaci próbavásárlásokon és az ITM IT-laboratóriumában bonyolítanak a szakemberek.

Cseresnyés Péter kereskedelempolitikáért és fogyasztóvédelemért felelős államtitkár elmondta, hogy a magyar vásárlók részéről a legtöbb panasz amiatt a jellemző gyakorlat miatt érkezett, hogy a készleten lévőnek jelzett termék valójában nem vagy csak sokkal később volt elérhető egyes internetes kereskedőknél. A fogyasztók főként azt sérelmezték, hogy az internetes áruházak emiatt gyakran nem tudják betartani az előzetesen ígért szállítási időt, és különösen nehezükre esik ez az olyan forgalmas, kiemelt időszakban, mint a black friday.

– Az ellenőrzések során tetten ért cégek fogyasztóvédelmi eljárásra számíthatnak – közölte az államtitkár. Hangsúlyozta: az elmúlt három évben a szaktárca irányításával több mint 2.300 webáruházat ellenőriztek a hazai piacon, ezer próbavásárlást hajtottak végre, így jelentősen sikerült visszaszorítani az ismételt jogsértések arányát.

Az ellenőrök a 2019-es fekete péntek kampányban leginkább a becsalogató hirdetések, az árképzés, a szállítás és a termékek rendelkezésre állása kapcsán találtak visszás helyzeteket. A hirdetéseknél például előfordult, hogy a weboldalon lévő banner ingyenes házhoz szállítással kecsegtetett, azonban kattintás után kiderült a próbavásárlást végző szakemberek számára, hogy a térítésmentes lehetőséget csak 25 ezer forintos vásárlás fölött biztosítják.

– Ez megtévesztő reklámnak minősül, a kereskedő fogyasztóvédelmi hatósági eljárásra számíthat – mondta Cseresnyés Péter.

Az államtitkár úgy folytatta: arra is volt példa, hogy egy-egy internetes bolt azt hangsúlyozta a hirdetésében, hogy csak egyetlen napon biztosítja a fekete pénteki kedvezményt, ám később újra meg újra, majdnem minden novemberi pénteken ugyanerre hivatkozva kínált akciós termékeket – az ilyen esetekben is hatósági intézkedés várható.

Az árképzés kapcsán már szinte megszokott jelenség, hogy a cégek a kereskedelmi forgalomban megszokott átlagárat tüntetik fel kimagaslóan kedvezményes vételárként. – Érdemes ár-összehasonlító oldalakon utánanézni a termék tényleges árának, mielőtt bedőlünk az efféle trükköknek – jegyezte meg Cseresnyés.

A nagyon feltűnő, akár 80 százalékos általános akciót hirdető webáruházakban megesett, hogy a rendkívüli mértékű kedvezmény mindössze egy-két termékre volt érvényes, amelyek miatt ráadásul tűvé kell tenni az egész honlapot, mert jól megbújnak a számos más, teljes árú termék között. Akadnak olyan internetes üzletek is, amelyek a weboldaluk korábbi felépítését teljesen átalakították a black friday idejére, a termékek nagy részét lecserélték – így nehezítve meg az összehasonlítást a korábbi tényleges árakkal. – A minisztérium IT-laborja időben felkészült a hasonló próbálkozásokra, már az ellenőrzés kezdetén, a kedvezményes időszak előtt lementette a vizsgált weblapokat – tette hozzá az államtitkár.

A tapasztalatok szerint ebben az évben is előfordult, hogy csak bizonyos termékcsoportokat akcióztak le vagy a cégek feltételhez kötötték a kedvezményt. Erre a legjellemzőbb példa az volt, amikor csak meghatározott összegű, például 15 ezer forint fölötti vásárlás esetén adtak 15-20-30 százalékos kedvezményt. A szakemberek találkoztak olyan esettel is, hogy egy webáruház csupán a saját applikációban kínálta a meghirdetett, 70 százalékos kedvezményt, az online boltban viszont már nem biztosították azt.

– A szállítás kapcsán az árucikkek elérhetőségével is akadtak gondok. Előfordult olyan ígéret, hogy 48 órán belül vállalják a szállítást, azonban a próbavásárláson pénteken feladott rendelés a rákövetkező keddre sem érkezett meg, emiatt hatósági eljárást indítottunk – fogalmazott Cseresnyés Péter.

– Nem csupán az IT-labor gyakori ellenőrzési tapasztalata, hanem a hatósághoz érkezett panaszok kilencven százaléka is azzal kapcsolatos, hogy a terméket valótlanul jelölik meg készleten lévőnek, a megrendelés után ugyanis kiderül: legkorábban három hét vagy három hónap múlva tudják szállítani. Ez megtévesztésnek számít, mert a fogyasztó döntését alapvetően befolyásolta, hogy az adott árucikket azonnal elérhetőnek látta, miközben ha tudta volna, hogy mégsem az, máshonnan vásárolt volna – fűzte hozzá a szaktárca képviselője.

Az államtitkár tanácsa szerint a legfontosabb a körültekintés. Célszerű például a vásárlási folyamatot képernyőfotóval lementeni, hasznos lehet a termék kicsomagolását videóra venni. Felhívta a figyelmet: internetes rendelésnél a vevőknek érdemes előzetesen ellenőrizniük a webáruház elérhetőségeit, ha kizárólag egyoldalú kommunikációra alkalmas e-mail-címet vagy űrlapot találnak, inkább nézzenek másik kereskedő után.

A fizetési lehetőségeknél pedig minden esetben javasolt az utánvétet választani, hogy a már megkapott termék birtokában, állapotának ismeretében költsünk rá. Fontos észben tartanunk azt is, hogy az online vásárolt termékekre 14 napos elállás vonatkozik, addig indoklás nélkül visszaküldhetjük az árucikket, és még a szállítási költséget sem kell megtérítenünk a vállalkozó számára.

(Magyar Nemzet, 2019. december 2.)

Engedély nélkül újranyitott a Nébih eljárásban egyszer már bezárt csepeli csótányos pékség.

Engedély nélkül újranyitott a Nébih eljárásban egyszer már bezárt csepeli csótányos pékség. ₪₪₪

Súlyos hiányosságokat, rágcsálóürüléket, élő csótányokat találtak a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal szakemberei november elején egy csepeli pékség ellenőrzése során – írja az Index a Nébih közleményenyomán.

A beszámoló szerint a Nébih ellenőrei a II. Rákóczi Ferenc út 142. szám alatt található pékségben megdöbbentő higiéniai körülményekkel szembesültek. A termékpaletta alapján egy az "albán pékség" kategóriába tartozó üzletről van szó, ezekből több tucat van Budapest-szerte.

A csepeli egységben többek között az emeleti feldolgozó részen a padozat, az oldalfal, a mennyezet egyaránt erősen szennyezett volt. Több nyitva levő ablakról hiányzott a rovarháló, de előfordult, hogy maga az ablak sem volt a helyén. A higiénikus kézmosást a csaptelep hiánya és a kézmosó előtt álló hulladéktárolók lehetetlenné tették. Az élelmiszer-előállítás során használt gépek és berendezések (nyújtógép), valamint a további eszközök (keretek, tálcák) rendkívül koszosak, szennyezettek voltak.

Félkész tésztaalapanyagokat az egyik – az ellenőrzéskor használaton kívüli – fagyasztóláda tetején is tároltak, melyek így közvetlen érintkeznek a hűtő elhasználódott, kopott tetejével. A feldolgozótérből nyíló lisztraktár padozata és oldalfala szintén koszos, erősen szennyezett volt. Az ellenőrzés idején rágcsálóürüléket is találtak a szakemberek. Az eladóteret – beleértve a kínálópolcot is – nem takarították rendesen.

A HELYISÉGEKBEN TÖBB, ELTÉRŐ FEJLETTSÉGI ÁLLAPOTBAN LÉVŐ CSÓTÁNYT LÁTTAK AZ ELLENŐRÖK.

Az eladótér kézmosójában nem volt folyóvíz, a papír kéztörlő és a hulladéktároló, a sütőtérben pedig erősen koszos, szennyezett gépek, eszközök voltak. És ha mindez nem lenne elég, a dolgozók érvényes egészségügyi könyvet nem tudtak bemutatni. Az egység – bár nyilvántartásba vétellel rendelkezett – az előállított termékek nyomon követhetőségét nem tudta igazolni.

A Nébih a súlyos élelmiszerbiztonsági problémák miatt azonnali hatállyal felfüggesztette az pékség tevékenységét. A helyszínen fellelt 394 kg jelöletlen, nem nyomon követhető terméket az ellenőrök kivonták a forgalomból.

És most jön a végső csavar: a Nébih szakemberei nemrég ismételt ellenőrzést tartottak a pékségben, ami ekkor még nem is lehetett volna nyitva, de ehhez képest a szemle megkezdésekor azzal szembesültek, hogy a kiszolgáló pultokon péksütemények vannak, az egységben pedig vevők tartózkodnak. Emellett az is nyilvánvalóvá vált, hogy A TEVÉKENYSÉGET EGY ÚJ VÁLLALKOZÁS KEZDTE EL, AMI MÉG NEM IS RENDELKEZETT NYILVÁNTARTÁSBA VÉTELI ENGEDÉLLYEL.

A létesítményt az ellenőrök ismét alaposan átvizsgálták és megállapították, hogy – néhány kivételtől eltekintve – a korábbiakban megállapított hiányosságok változatlanul fennállnak. Sőt, az eladó- és a földszinti manipulációs térben ismét több helyen élő és elhullott csótányt találtak.

A pékséget zár alá helyezték, az eljárás folyamatban van, mindkét vállalkozás milliós bírságra számíthat.

(Index, 2019. november 26.)

Piszkos, pókhálós pékség

Se nyomonkövetés, se tisztaság, se HACCP, rozsdás gépek. Bezárták.

Egy 2017 óta működő Pest megyei pékségben, a Neu-Frisch Kft. üzemében végeztek ellenőrzést a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) szakemberei október elején. Az ellenőrök a helyszínen megállapították, hogy a vállalkozás semmilyen nyomon követési dokumentációt nem vezet, ezért 45 nem nyomon követhető élelmiszertételt kivontak a forgalomból. Az üzemben tapasztalt elégtelen higiéniai körülmények miatt, a súlyos élelmiszerbiztonsági kockázatokra tekintettel a hatóság azonnali hatállyal felfüggesztette a sütőüzem működését.

Sokkoló látvánnyal és rendkívül hiányos adminisztrációval szembesültek a Nébih ellenőrei abban a Pest megyei sütőüzemben, ahol október első felében folytattak helyszíni vizsgálatot. A vállalkozás ezen túlmenően sem a HACCP dokumentációt, sem az előállított termékek nyomon követéséhez szükséges dokumentumokat nem tudta bemutatni a Nébih szakembereinek.

A sütőüzemben piszkos, rendezetlen körülmények között folyt a termelés. A helyiségek padozata takarítatlan, falai festékhiányosak és pókhálósak voltak, néhol rovarok is akadtak. A termelő részlegben az ablakok esetenként nem záródtak, az üveg betört, az ablakkeretek rozsdásak voltak, a nyílászárók mellett több helyen ki lehetett látni a szabadba.

Az üzemben használt gépek rozsdásak, takarítatlanok, az eszközök – köztük a sütőszekrény, a sütőberendezés és a tálcák – erősen szennyezettek, a termék-előállításra használt asztalok tisztíthatatlanok voltak. A 4 dolgozó közül 3 igen szennyezett munkaruhában, 1 dolgozó utcai ruhában tartózkodott a termelőhelyiségben. Az adalékanyag-raktárban elkülönítetlenül sorakoztak a mosó- és tisztítószerek.

A Nébih az egységben tapasztalt súlyos higiéniai, élelmiszerbiztonsági és nyomon követési hiányosságok miatt azonnali hatállyal felfüggesztette annak működését. A hatóság 45 tétel nem nyomon követhető terméket – amely mintegy 394,55 kg kenyeret és ömlesztett árut, valamint 1809 db finom pékárut (kifli, bukta, kakaós csiga, virslis croissant, kalács) ölel fel – vont ki a forgalomból. A vállalkozás a forgalomból kivont állati és növényi eredetű termékeket az ellenőrzés ideje alatt elszállíttatta.

(NÉBIH, 2018. október 17.)

Mocsok és macska a pékségben

Penész is volt. Ezt is bezárták.

Egy budapesti pékségben tartott ellenőrzést a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH). Az üzemben súlyos higiéniai problémákat, rovarokkal szennyezett alapanyagokat és félkész termékeket is találtak az ellenőrök. Az akció során több mint 500 kg, többek között jelöletlen, szennyezett, valamint lejárt élelmiszert vontak ki a forgalomból és a már kiszállított termékek visszahívását is elrendelték a szakemberek. Az üzem működését, a hibák kijavításáig, azonnali hatállyal felfüggesztette a NÉBIH.

Súlyos higiéniai problémákat találtak a NÉBIH ellenőrei a budapesti pékségben: az üzemben nagyfokú rendetlenség, takarítatlanság uralkodott, továbbá a higiénikus kézmosásra sem volt lehetőség. A NÉBIH szakemberei az ellenőrzés során rovarokkal szennyezett alapanyagokat és félkész termékeket is találtak. Több berendezés erősen szennyezett, pókhálós volt. A helyiségekben többfelé penészedés nyomai látszottak. A mennyezeten lévő világítótestek műanyag burkolata hiányzott.

Az öltözőkre - amelyben oda nem illő tárgyakat is tároltak - szintén a rendetlenség és kosz volt a jellemző. Az üzem feldolgozó terének nem volt ajtaja, csupán egy szennyezett műanyag szalagfüggöny választotta el az árukiadó résztől. Az ellenőrzés kezdetén két macska is az üzemben volt. A pékségben nem vezették a nyomon követéshez szükséges dokumentációt.

Az akció során 34 tétel, összesen több mint 500 kg élelmiszer forgalomból kivonását rendelték el jelöletlenség, a címkén szereplőtől eltérő tárolás, szennyezettség, penészesedés, valamint lejárt minőségmegőrzési idő miatt. A cég több kiskereskedelmi egységbe is szállított Budapesten. Az ellenőrök az üzem működését felfüggesztették. A tevékenység folytatásának feltétele a higiéniai hiányosságok kijavítása, valamint a nyomon követési rendszer kidolgozása és a hiányzó dokumentumok bemutatása, amit a NÉBIH ismételt helyszíni szemlén is ellenőriz majd. Mindezt pedig a Leader Pékség Kft. követte el, a főváros IX. kerületében.

(NÉBIH, 2016. november 23.)

Lakat a pitásra

Sok penész, egér és semmi papír. Be is zárták a pékséget.

Súlyos higiéniai problémák és a nyilvántartás teljes hiánya miatt azonnali hatállyal bezárt egy fővárosi péküzemet a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH) Kiemelt Ügyek Igazgatósága. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) Kelet-budapesti Adó- és Vámigazgatóságával közösen tartott ellenőrzés során több mint egy tonna készterméket – pitát – is kivontak a forgalomból az élelmiszerlánc-biztonsági ellenőrök.

Az üzemben a falakat, a padozatot, az ajtókat és a berendezési tárgyakat vastagon, és nagy felületen ellepte a penész. Az épület takarítatlan volt, a padlót eldobott cigarettacsikkek és egérürülék borította. Az ellenőrök döglött és élő egereket egyaránt találtak a helyiségekben.

Az egységben kizárólag pitát gyártottak, amit a tulajdonos nyilatkozata szerint vendéglátóhelyeknek értékesítettek, de erről – más kötelező adatokhoz hasonlóan – semmilyen nyilvántartást sem vezettek. A NÉBIH szakemberei a helyszínen több mint egy tonna készterméket foglaltak le, valamint az üzem működését azonnali hatállyal megtiltották.

A NAV a foglalkoztatottak bejelentését vizsgálta, de ezen a téren sem volt minden rendben. Kilencből hármat egyáltalán nem, egy alkalmazottat pedig késve jelentett be a vállalkozás.

Az eljárás folyamatban, az ügyben mindkét hatóság részéről milliós nagyságrendű bírság kiszabása várható.

(NÉBIH, 2016. január 25.)

2015		2016		2017		2018*
október	november	október	november	október	november	október	november
22	25	27	36	35	46	42-45	58-60
+ 5		+ 11		+ 10		+ 12-14
KSH, érték: milliárd forint, webforgalom: élelmiszer és iparcikk vásárlás, */: 2018 várható, + növekmény: novemberi forgalomemelkedés előző évhez képest

novemberi növekedés	2014	2015	2016	2017	2018*	2017/2014
webáruházi forgalom	154	128	139	128	120	421
KSH, változás: százalék, előző év novemberéhez képest, 2018: előrejelzés

éves növekedés	2013	2014	2015	2016	2017	2017/2013
web	139	142	133	127	123	412
iparcikk	101	105	107	107	107	131
kisker	102	105	106	105	104	124
KSH, változás előző évhez, 2017: január-szeptember

novemberi növekedés	2013	2014	2015	2016	2017	2017/2013
web	133,9	154,2	128,4	123,2	140	458
iparcikk	104	108	108	107	107	140
kisker	106	106	105	105	104	128
KSH, változás előző év novemberéhez képest, 2017: várható

	2006	2010	2016
webvásárlás	30	46	301
kiskereskedelem	6.000	6.206	8.172
web részaránya	0,5%	0,7%	3,7%
KSH, érték: milliárd forint, kiskereskedelem: üzemanyag nélkül

csemege₪pult