sarkifűszeres₪fogadó

Fél évnyit hiperként megy a Metro

Az áruház. A Metro áruházban egy fél évnyi napokon te is vásárolhatsz, némi adminisztrációval körítve. Napijegy kell, beszédelgés az utcáról nincs. Igaz, csemegepult tíz deka párizsival sincs. Leváltja a Metro a Tesco hipermarketjeit?

A szakszervezet is bólintott a Tesconak

Módosítják a tescós munkaszerződéseket.

Az Auchan is beültet a pénztárba

Önkiszolgáló kasszákat telepít az Auchan.

KFC: vegetáriánus is betérhet

Ez a KFC nagy dobása.

Walmart: nagyra nőtt

A Walmart kiskereskedelmi lánc neve fogalom az Egyesült Államokban, sőt a világ minden táján.

Hozta a formát a Coop

Hízott egy kicsit a Coop. 4%-ot.

Vitte a Lidl a 100 milliárdot

Százmilliárd eurónál magasabb forgalmi rekordot ért el 2018-ban a Lidl áruházlánc anyavállalata, a Schwarz csoport.

Márkalajstrom: MagyarBrands

Kilencedik alkalommal adták át a MagyarBrands elismerést a legkiválóbb hazai magyar márkáknak. Év boltja után.

Összeborul a két Aldi

Eddig nem látott húzásra készülnek a két Aldinál. Mert kettő van belőle.

Michelin-csillagos étteremből újabb kettő

Két új Michelin-csillagos étterme van Budapestnek, de a régiek is tartják magukat.

Nagyot ment a Spar

A 2018-as évet is kiemelkedő teljesítménnyel zárta a Spar Magyarország Kereskedelmi Kft.

CBA: online, saját márka

Lázár Vilmos elárulta: a CBA nagy dobásra készül Magyarországon.

Elképesztő számok: 8500 milliárdnál tartanak a lakossági állampapírok

A Duna Plázában.

A Duna Plázában. ₪₪₪

A Duna Plaza bevásárlóközpont élelmiszerboltja korábban a CBA-hoz tartozott. Augusztus végétől már más üzemelteti, írja a Napi.hu.

Jövő csütörtökön újabb boltot nyit a Spar, mégpedig a budapesti Váci úton lévő Duna Plazában, ahol korábban a CBA működtette az élelmiszerboltot.

Nem ez az első CBA, amely kiesik a hálózatából. Az elmúlt 1-2 évben a Lidl például hét üzletet vett át a magyar kézben lévő boltlánctól, köztük a budapesti Ferenciek terén és a Blaha Lujza téren lévőt. Az Aldi és az Auchan is vett át korábbi CBA-ként működő boltokat.

A legnagyobb boltláncok közül a Tescónak és a Penny Marketnek országszerte több mint 200-200 egysége van, a Lidlnek pedig közel 200. Az Aldinak már 140 boltja van, de ez a cég is terjeszkedik, középtávon 200-250 bolttal számol a magyar piacon.

A Sparnak a múlt év végén több mint 500 üzlete volt (saját és franchise boltokkal együtt számolva), az Auchannak pedig 24 egysége van a magyar piacon.

(Napi.hu, 2019. augusztus 24.)

Nagy a szerelem a boltbérletek piacán

A Tesco is csak bérbead eladóteret a Media Marktnak. Ugyanúgy, mint a CBA a Lidlnek. A Coop áruházak pedig a kínai boltokkal is flörtölgetnek időnként. Egyébként a Tesco-Media Markt frigynél még megpróbálhatnak beinteni a versenytársak, mert nem mindegyiknek tetszik. ₪₪₪

Pörögnek szépen a táncparketten a boltosok a boltbérletek dallamára.

A Gazdasági Versenyhivatal határozata is egyértelmű: a Tesco egyszerűen bérbead területet a Media Marktnak áruházában. Ebben persze van újdonság, a shop in shop rendszer, amit a Tesco már jóval korábban meghirdetett. Ennek lényege, hogy nem a hiperek üzletsorán ad bérbe területet, amit eddig is csinált (az Auchannak is vannak üzletsorai), hanem a saját eladóterén belül kínált fel egy szigetet, ami csak egy puszta területbérleti szerződés keretében fog működni. A Media Marktnak saját pénztárai lesznek, a bevétel pedig nyilván nem a Tescoé, hanem az övé lesz.

A Tesco részéről nagyon is ésszerű lépés a bérbeadás, hiszen a vásárlók a diszkont jellegű boltok és a web irányában turkálnak a legtöbbet, így már évekkel ezelőtt is mozgott már ebben az irányban. Például - ez keveseknek tűnt fel - csökkentette az eladótérben a polcmagasságot (az Auchan is), így nagyobb légtér jutott a verebeknek, de kisebb lett a készlete, ami olcsóbb működést jelent. És szellősebbek lettek a hiperek, mivel rövidítettek is a polcsorokon egyet-kettőt. Természetesen a hiperek webáruházakat is nyitottak.

A Media Markt is nyerhet a bolton, hiszen nyolc új árusítóhelyhez jut, a Tesco szíve csücskében. Itt van egy kis keveredés a számokban. A Media Markt ugyanis két Tescoban már most is ott van, ezek közül viszont egy marad a régi bérleti feltételek mellet ott, ahol van, a másikat viszont átrakták az új rendszerbe, ezzel lett kilenc áruház felsorolva a GVH határozatában. De az árushelyek száma csak nyolccal nő, így is lesz belőle 32, a jelenlegi 24-ből.

És feltehetően a tescos műszaki eladóknak nem kell annyira aggódniuk, hiszen tescon belül - igaz más áruterületeken - folyamatos az eladókeresés, ráadásul a Media Markt is fog majd keresni szakképzett műszaki cikk eladót, és miért ne venne át tescos dolgozót. Még veszekedhetnek is értük (házasságban előfordul).

Jöhet egy kis féltékenység a kedvesektől

Mármint a kedves versenytársaktól. A GVH ugyanis eljárása során nyolc versenytársat megkeresett (Euronics, Extrém, Auchan, Spar, Aqua, 220volt, Mall, Alza), nyilván azzal a szándékkal, mondjanak már pár szót a készülő frigyről. Meg is fogalmaztak aggályokat, melyek lényege, hogy mindkét áruházlánc előreláthatóan jól fog járni, mert egymást fogják erősíteni a piacon (de hát különben minek is csinálnák, tesszük hozzá), persze a többiek rovására. Ketten közülük - írja a GVH - „kérték” a bejelentett ügylet megtiltását.

Most már csak az a kérdés, hogy a versenytanácsi döntést vajon megtámadja-e valaki bíróságon - van rá jogi lehetőség -, aminek viszont nincs halasztó hatálya. És ha - nyomatékosan hangsúlyozzuk, ez csak egy elvi lehetőség - a bíróság elmeszelné a frigyet, lehet szétszedni mindent.

Egyébként a CBA-s bérbeadásoknál ugyanilyen eljárást folytatott a GVH (ott a Lidl, az Auchan és a Spar táncikált a magyar lánccal).

A Coop a kínai áruházakkal is flörtöl

Érthető, hogy a nagyobb alapterületű boltok, ha a piac úgy diktálja, valamilyen módon összeölelkeznek a másikkal. Még egy bevásárlóközpont is megválogatja a bérlőit, ha teheti és sorban állnak a kérők.

Egy kicsit így van ez például a Coop lánccal is, akik néhány boltjuk esetében kínai bolttal vannak együtt. Egy épületben. Nincs ebben semmi rossz, nyilván ők is a kölcsönös piaci báj alapján ügyködnek. És lehet, hogy nem is tehetnek róla, hogy összeházasodtak - épületileg -, hiszen egy független tulajdonos annak ad bérbe üzlethelyiséget, akinek akar.

Nos, kizárólag véletlenszerűen néhány példa, ahol jó szomszéd volt, vagy lehet a Coop és a kínai áruház, például Szegeden a Nagyáruház Coop Szupermarket és Étterem - Ázsiai Csillag Üzlet, Pécsett a Konzum Áruház Coop Szuper - Ázsia Kincse Áruház, Túrkevén a Coop Kínai Bolt, vagy Szendrőn a Coop Szuper - Kínai Áruház.

De azért találtunk Spar boltot is az Ázsia Centrum Divatház mellett Miskolcon.

(blokkk.com, 2019. január 28.)

Appeninn: Három Aldi boltot ad

Az Appeninn Holding a boltos világban lépeget. Beruház, fejleszt, épít bolthelyiségeket. És bérlőkkel is számol.

A 18 Spar üzlet megvásárlása után az Appeninn Holding bejelentette, hogy 513 millió forintos vételáron megvásárolt Miskolcon egy kereskedelmi fejlesztésre alkalmas ingatlant, írja a Világgazdaság.

A miskolci üzleten túl az Appeninn szerződést kötött további két ingatlanra Egerben és Biatorbágyon. A három ingatlannal kapcsolatban a cég hosszú távú bérleti szerződésekről tárgyal az Aldival. A jelenleg különböző fázisban lévő tranzakciók során az országban számos, saját beruházásban megvalósuló zöldmezős ingatlanfejlesztésekre, valamint meglévő ingatlanok átalakítására kerülhet sor az elkövetkező öt évben. Az Appeninn Holding kiemelkedő hozamra számít az ügyletekből, amelyeket részben saját erőből, részben pedig bankhitelből fedez.

Az ügyletek közül a miskolci, felépítménnyel bíró ingatlan mintegy félmilliárd forintos vételárát az Appeninn Holding már kifizette. Itt az ALDI saját beruházásban építi át az ingatlant, majd bérbe veszi az Appeninn projektcégétől. Emellett várhatóan további zöldmezős beruházásokra is sor kerül, az Appeninn szerződést kötött két vidéki ingatlanra. Az Egerben és Biatorbágyon található ingatlanokon a társaság saját kivitelezésben épít áruházat hosszú távú bérbeadási céllal. Az elkövetkező öt évben megvalósuló tranzakciók értéke egyenként 3-5 millió euró között mozog és az előzetes kalkulációk alapján kiemelkedően magas, fizetett bérleti díj szerinti hozamot jelentenek majd.

Az Appeninn a közelmúltban tette közzé növekedési stratégiáját, amelynek egyik jelentős eleme kiskereskedelmi ingatlanok fejlesztése Magyarországon és a közép-kelet-európai régióban. A most bejelentett ügylet szerves része ennek a fejlesztési stratégiának.

(Világgazdaság, 2018. augusztus 8.)

Magyar láncok: a fittség ára a fogyókúra

A CBA, a COOP és a Reál Hungária bolthálózata háromszázzal csökkent 2017-ben. Az élelmiszeres piac 6%-os folyóáras átlagos növekedését egyikük sem érte el. De nehezebb is nekik, fogyókúra nélkül pedig nem is bírják.

A május 31-i határidőt követően megjelentek a 2017-es esztendő boltos beszámolói is, és ezekkel együtt a különféle értékelések, mérlegek is. Az egyik hagyományos, egyébként a legátfogóbb boltos rangsor a Trade Magazin összeállításában nem csak az élelmiszerboltok forgalmát, hanem az egyes láncok botjainak számát is bemutatja. Ez fontos információ, hiszen nem közömbös az értékelésekben, hány bolttal is ügyködik egy-egy lánc. Persze, egyebek mellett az is számít, milyen nagyok a boltok, hiszen például az Auchan 19 nagy alapterületű hipermarkettel nagyobb forgalmat csinál, mint a Penny kétszáznál több diszkonttal. És a kisbolt-nagybolt versenyképességének különbözősége éppen a legnagyobb gondja a magyar láncoknak.

Kíméletlen a nyomás: a legtöbb nyűg a kisboltokkal jár

De hát az alaposságnak megvan a maga folyománya is, főleg, ha a 2017-es mutatókat összehasonlítjuk az előző évivel, vajon mi is változott. Elöljáróban azonban meg kell jegyezni, hogy a kisbolt jár a legtöbb munkával és a legnagyobb költségekkel. Sok településre kell egy-egy kisboltba kevés árut eljuttatni, ami például irdatlan fuvarköltséget jelent, egy-egy darab, kilónyi, vagy liternyi élelmiszerféleségre számolva, szemben a nagyobb alapterületű hálózatokkal. és a szervezeti elaprózottság további hátrányokat is okoz, például több boltvezető, vagy éppen pénztár kell ugyanakkora forgalomhoz egy kisebb alapterületű boltokból álló bolthálózatban.

De hát a vásárló nagyon szigorú, válogat is sokat. A boltok között is. Az eredmény pedig az, hogy miközben 2017-ben az élelmiszeres boltok forgalma - folyó áron, tehát a pénztárban hagyott pénzzel számolva - 6%-kal nőtt, a Coop-nál 4%-kal, a Reál Hungáriánál 2%-kal és a CBA-nal 1%-kal emelkedett. A három lánc egyébként ezerötszáz milliárdot visz a 4.800 milliárdos élelmiszerbolti piacból, ami 30% feletti részesedést jelent. De hát a multik gyorsabban nőttek, ami viszont némi újabb arányvesztést jelent.

CBA, Coop, Reál: háromszáz bolttal kevesebb

A láncok, amikor a boltjaikról beszélnek, igyekeznek minél szélesebb hatókört bemutatni. Ez nem véletlen, hiszen például a közös beszerzésben a beszerzési ár ettől nagyon is függ, a toplista pedig, ha pontos, akkor egy fontos üzenet a beszállítóknak is.

Fontos az is a magyar láncoknál, hogy mindenütt vannak franchise partnerek, vagy a lánchoz szorosan kötődő tagok és olyanok is, akik csak lazábban, például pusztán egyszerű árubeszerzéssel kapcsolódnak oda, de többel nem (egyszerűbben: csak vásárolnak a láncok nagykereskedéseiben, kisebb, nagyobb gyakorisággal).

Az előbbiek alapján például a CBA-nál ezer körül, a Coopnál két és félezer körül mozog a láncokhoz szorosabban kötődő boltok száma. A Reálnál - itt inkább csak a bolt alapterülete alapján lehet sorolni - a nagyobbak száma félezer alatt mozog. Bökkenő a tisztánlátásban, hogy a Coop a korábbi években nem adta meg a lánchoz szorosan nem tartozó boltjainak számát, így nála csak az "összesen" alapján lehet figyelemmel kísérni a változásokat, de ők kijelentették, hogy zártak be boltokat 2017-ben. A 2017-es rangsorhoz a CBA és a Coop adott adatokat, a Reálé viszont becsült adatok. Hát, ilyen is van.

Mindent egybevetve, már amiről van információ, végül az rajzolódik ki, hogy a magyar élelmiszeres láncoknál a hozzájuk szorosabban, vagy lazábban kötődők körében 2017-ben háromszázzal csökkent a boltok száma. Ez a boltszámban 3%-os csökkenés. Ebben volt boltbezárás is, de az is lehet, hogy ha egy bolt kiszorult a láncok köréből, még nem biztos, hogy be is zárt. Összességében egyébként a teljes magyar boltos élelmiszer kiskereskedelemben ezerrel csökkent a boltszám 2017-ben: aki nem szedte össze magát, ami sokszor lehetetlen, az bármennyit koplalt is, végleg tönkrement.

A magyar láncok körében a boltmustra végeredménye a következő:

magyar láncok boltjai	2016	2017	változás
CBA	2.177	2.086	- 91
Príma, Cent, CBA	1.031	995	- 36
Cél, Partner	1.146	1.091	- 55
Coop	5.012	4.910	- 102
lánchoz tartozó	.	2.563	.
lánchoz nem tartozó	.	2.347	.
Reál	2.185	2.049	- 136
Reál Élelmiszer	570	490	- 80
Reál Pont	1.615	1.559	- 56
Összesen	9.374	9.045	- 329
KSH, Trade Magazin,

(blokkk.com, 2018. június 3.)

Azért van, aki nyit boltot

2017-ben négyezerrel csökkent a boltok száma. De nem csak bezárnak, hanem nyílnak is boltok. A legnagyobb élelmiszeres láncok 2-3 év alatt több mint 100 boltot nyitottak. Igaz, ennek nagyobb fele franchise, de van benne új is szép számmal. Van, amiben a Spar lepipálta a diszkontokat.

A boltos világ harctere a bolt, az üzlethelyiség (persze, a weben csak jelképesen). Folyamatosan forgolódik a bolthelyiségek piaca is, van, aki bezár, van, aki nyit. Egyenlőre sokkal több bolt zár be, mint amennyi kinyitott.

És persze egymás között is cserélgetik a boltosok a bolthelyiségeket. Nem Baldauf úr volt az első, aki bolthelyiséget adott át (ő bérbe) nagyáruháznak, még ha az multi is. A CBA-nál maradva például a fővárosi Pasaréti ternél 2015 előtt egy CBA bolt volt, ma már Aldi. De fordítva is pörgött a bolthelyiség piac, hiszen 2012-ben a CBA és a Coop vette át a Match és a Profi üzleteit. A Cora-t akkor elhalászta az Auchan. És bizony Coop bolt helyén is nyílt multi nagyáruház.

A bevásárlóközpontokban is megy az adok-kapok, folyamatosan cserélődnek a bérlők. Ez is üzlet. És arra is van példa, amikor a verseny megkövetelte ésszerűség jegyében alapterületet szűkít a nagyáruház, aminek egy részét bérbe adja más boltosnak. Ezt teszi a Tesco, de másik példát kiragadva Budaörsön az Aldi egy Praktiker áruházban választott le magának egy boltnyi helyet. És nem csak az élelmiszerpiacon folyik a bolthelyiség háború, hiszen iparcikkes boltok is jönnek, mennek, zárnak, nyitnak. Van már harmadik Ikea áruház például, vagy éppen a Media Markt lopakodott be a Tescoba, ahol ott a H&M, vagy jön a CCC is, és sorban áll a Reno, vagy a Decathlon (ő is nyitott a közelmúltban új üzletet). És kivonult már korábban a Marks&Spencer.

A leghevesebb boltos csata az élelmiszerpiacon robbant ki

Nem véletlen. A Coop lánc a közelmúltban úgy fogalmazott, hogy a nagyobb alapterületű bolthelyiségek irányában mozdul el (de az is kiolvasható a cégcsoport közleményéből, hogy kisebb boltokat ugyanakkor bezárt). Az sem véletlen, hogy a kereskedelempolitika összehangolásáért felelős volt miniszteri biztos éles szavakkal illette az Auchannak, a Lidlnek és a Sparnak üzlethelyiségeket bérbeadó CBA-sokat. Ketten is vannak CBA-s bérbeadók, de mint utaltunk rá, nem ez volt az első eset a boltra hazai és multi boltos között. A dolog pikantériája pedig az, hogy azért a volt biztosnak is van igazsága, persze nem feltétlenül a kritika élében, az már politika (hiszen coopos boltok is vándoroltak már más nagyáruházhoz, például Aldihoz), hanem a kicsik támogatásának szükségességében, mint célban.

És akkor ott van még a plaza-stop is, de hát a bolt az bolt. A web ráadásul az élelmiszeráruházak csatájának újabb színtere, ahol meg fognak jelenni még újabb szereplők is. A benzinkút is hadszíntér, de ez nem az Auchan és az Aldi összecsapásával kezdődött, az pedig mellékszál, hogy a Tesco innen már korábban kivonult, hanem a vasárnap boltzárral 2015 tájékán, amikor a Spar vitte a boltjait a benzinkutas shoppokba.

Jó, de mi is történt a legnagyobbaknál

Nyitogattak boltokat, szorgalmasan. Az tény, hogy a pláza-stop miatt ez most sokkal nehezebb, és a sarki fűszeres ennek csak örül. Az elmúlt 2-3 év boltnyitási eseményeit próbáltuk kibogozni, már amennyire ez lehetséges, mivel azért vannak homályos pontok is egy-egy lánc életében.

A hiperek lassabban mozogtak, az Auchan indította meg szupermarket hálózatát, de még az elején jár. A Tesco csak fittebbé igyekezett válni a kisebb alapterületekkel, hiába, a diszkontok erre őt is rákényszerítették.

A Spar nagyot hasított a franchise rendszerével, aminek azért nem csak üzleti, hanem reklámértéke is van, hiszen a vásárló sokkal többször botlik az utcán Sparos feliratú boltba.

És a diszkontok. Lassan, de építkeztek folyamatosan, régi boltosok helyére is belépve. A diszkontok száma 43-mal nőtt, a legnagyobb élelmiszerboltok száma pedig összesen 45-tel, amiből kiolvasható az is, hogy zömmel a diszkont cégcsoport hálózata bővült. Franchise tagokkal együtt pedig 117 a boltszám növekedés ebben a körben, tehát így nézve a Spar lepipálta a diszkontokat:

	Aldi	Auchan	Lidl	Penny	Spar	Tesco
boltszám ma	132	21	170	212	379 (+147)	206
boltszám 2015	107	19	164	200	381 (+75)	208
változás	+ 25	+ 2	+ 6	+ 12	+ 2 (+72)	- 2
blokkk.com gyűjtés, Trade Magazin, Spar: zárójelben a franchise boltok

(blokkk.com, 2018. május 31.)

A boltbezárás tartja a lelket a boltos világban?

Az elmúlt években ötödével nőtt a boltos forgalom, miközben húszezerrel csökkent a boltok száma, a foglalkoztatottak száma viszont nem változott. Az MKIK szerint van munkaerőforrás a boltbezárásban is, közben pedig az agrárminiszter boltokat venne. Folyik a főzőcskézés a konyhában.

Az Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke a Portfolio-nak nyilatkozva sok más kérdés mellett rávilágított arra, hogy a magyar gazdaság legnagyobb gondja a munkaerőhiány, ami - tesszük hozzá mi - nagyon is igaz a boltos világra is. A munkaerőhiány orvoslásának egyik forrása az MKIK elnök megítélése szerint ugyanakkor a mikrovállalkozók egy szűk köre lehet, akik "egyik napról a másikra élnek", és a közterheket is nehezen tudják fizetni. Van ilyen a kereskedelemben is, tesszük hozzá megint.

A boltos kereskedelemben a statisztika szerint az elmúlt öt esztendőben összesen több mint 20 ezerrel csökkent a kiskereskedelmi értékesítőhelyek száma. Ez a legszűkebben mérve is legalább 20 ezer embert jelent, akiknek megszűnt a foglalkoztatási lehetősége a boltokban. A tönkremenetel utolsó pillanatában általában már csak egy-egy ember marad a boltban, hiszen a létszámmal is spórolni kell.

A tönkrement boltok vállalkozóinak, dolgozóinak nyomon követése nyilván nehéz, hiszen arról nincs nyilvános adat, hogy vajon egy-egy bezárt bolt emberei merre veszik útjukat a foglalkoztatás világában, hiszen maradhatnak a szakterületen belül, vagy szedhetik a sátorfájukat és vándorolhatnak másik ágazatba, vagy éppen külföldre is. Az összesített végeredmény azonban már ismert, ez pedig a foglalkoztatottak száma, ami összességében - nagyságrendjét tekintve - nem változott semmit az elmúlt években, 2018 elején 367 ezer fő volt. Ez viszont azt jelenti, hogy a boltbezárás révén szabaddá váló legalább 20 ezer foglalkoztatott nyomán (amibe a vállalkozó és az alkalmazott is beleszámít) a létszám nem nőtt. És persze, lehetne nagyobb is a baj.

Lényeges kérdés ugyanakkor a létszám oldaláról is, hogy a boltos világ is átrendeződik, a nagyobb alapterületű egységek súlya és a webkereskedelem is. Ezekben azonban a korszerű technológia, műszaki berendezés, logisztika ugyanakkora forgalomhoz már nem igényel ugyanannyi embert, mint a kisebb bolt. Pontosan ebben rejtőzik a versenyelőnye (a kedvezőbb beszerzési ár mellett), tehát egy az egyben nincs is szükség feltétlenül ugyanannyi munkáskézre. De a növekvő hálózatok és a bővülő piac nyomán azért folyamatosan keresik a friss munkaerőt ők is.

A végeredmény tehát, hogy a bezárt boltok legalább 20 ezer embere valahol nagyon kellett a munkaerő piacnak, de a munkaerőhiányt nem enyhítette. Nélkülük persze lehetett volna nagyobb is a baj a munkaerőpiacon.

CBA, COOP: ők is kisebb pályán játszanak

A legnagyobb hazai láncoknál is van boltszám csökkenés.

A legnagyobb hazai láncok közül a CBA három ágon fut. A hagyományosnak számító CBA franchise rendszer boltjai mellett a Príma áruházak láncolata és a webshopja is ott van. A hagyományos CBA boltok száma csökkent valamelyest az elmúlt években, de Príma áruházból is kevesebb van. Néhányat bérbe adtak a Lidlnek, az Auchannak és a Sparnak, a honlapjukon nyilvántartott a Príma boltok száma pedig 120. Korábban viszont ez több volt (a Trade Magazin rangsora szerint 2015-ben 140).

A COOP lánc pedig legutóbb, május 23-i közgyűlése nyomán arról adott hírt, hogy a munkaerőhiány, a kistelepülések korösszetétele és jövedelmi viszonyai kihívást jelentenek ma és a jövőben is. Ezzel összefüggésben a boltösszetétel jelenlegi trendje a hálózaton belül a nagyobb méretű üzletek felé tolódik el, emellett az élelmiszer-kereskedelem egészét érintő kistelepülési nehézségek az üzletek számának kismértékű csökkenését hozta. Tehát boltokat kellett bezárniuk a kistelepüléseken, nem csak egyes hétköznapokon, hanem végleg.

A diszkontok, a Spar, vagy az Auchan közben folyamatosan fejlesztik hálózatukat.

Főzőcskézés

Időközben Nagy István agrárminiszter úgy nyilatkozott, hogy az agrártárca révén ösztönzött integrációk működésének eredményeként előbb a feldolgozók, húszéves távlatban pedig már a kiskereskedelmi láncok is termelői tulajdonban lesznek.

Kérdés persze, hogy melyik láncra, vagy csoportra gondolt. És húsz év nagy idő, így az is kérdés, hogy a boltos világ merre mozdul a földkerekség fejlett térségein. A magyar boltos világ eddig ezeket az irányokat követte, ami persze nem volt kötelező. De hát végső soron a vásárló döntött arról, hogy hol és hogyan szeretne vásárolni. Ez a rend viszont nem sokat változhat a jövőben. Persze, nem a tulajdonos kiléte számít a vásárló szemében, hanem az, mit és milyen körülmények között kínál a boltjában a vállalkozó. És mennyiért.

(blokkk.com, 2018. május 28.)

Kitört a bolthelyiség háború

A pláza kótya-vetye mellett sorozatban robbannak a petárdák az üzlethelyiség piacon. A bolthelyiség piac nagyon pörög, az elmúlt hónapokban 40 nagyobb bolthelyiség tulajdonosa, vagy bérlője csere-berélődött. Maradt még Spar boltja az Erste-nek, de izgulhat más is. Az Aldi a CBA nyomdokaiban nyomul nagyon.

A boltos piacot nem tudta megforgatni a politika, ráadásul fakult valamelyest a pláza-stop is, melynek célja a multi élelmiszerláncok terjeszkedésének a megállítása volt. Rögvest meg is kell jegyezni, hogy a kisboltosok, akiknek körében az elmúlt évtizedben 30 ezerrel csökkent a boltszám, ezt azért nagyon nem bánják. De akadnak kerülőutak.

Az üzlethelyiség piac viszont nagyokat pörög, ezen keresztül pedig tovább formálódik a boltos kótya-vetye új dizájnja. Hiába, a piac nagy úr, még ha nem is tetszik mindenkinek, de a helyiségbérleteken keresztül lehet terjeszkedni.

Zsíros falat, vagy zsíroskenyér

A plázákat, vagy az üzlethelyiségeket ugyanúgy lehet adni-venni, mint a kiflit, vagy a zoknit. Az árak persze különbözőek, az ügyletek összetettsége is. A magyar boltos forgalom már ötödik éve folyamatosan bővül, így a fogyasztói piac oldaláról jó üzletnek kínálkozik a bolthelyiség is. De azzal is kell számolni, hogy előbb-utóbb majd jönnek a hullámvölgyek is. A piac már csak ilyen.

Az üzlethelyiségeket forgató tulajdonosok azzal számolnak, ugyanúgy mint bármely más termék, szolgáltatás esetében, hogy jó üzlet-e megvenni, vagy nem a helyiséget. És hosszabb, sokéves távlatban méricskélnek, egyrészt az ingatlan értékének várható piaci fel-, vagy leértékelődésével, mennyit ér majd néhány év múlva, amin lehet nyerni és bukni, másrészt ott van a bérleti díj. Ez lehet zsíros falat, vagy zsíroskenyér, ami úgyszintén piacmenet kérdése.

Bolthelyiség bérlet: arany kalitka, vagy kaloda?

Nincs statisztika arról, hogy a magyar boltos világban milyen a saját tulajdonú, vagy a bérlemények aránya, sem darabban, sem négyzetméterben. A tét összesen 17 millió négyzetméter és több mint 130 ezer bolt lenne, a vendéglátókról, vagy egyéb szolgáltatókról nem beszélve. De hát az üzlet az üzlet, így feltehetően a kisebb alapterületű boltok kiesnek a nagy bolthelyiség adok-kapokból, így feltételezhetően mintegy 15-20 ezer üzlethelyiség foroghat nagyobb érdeklődés közepette az ingatlanpiacon (beleértve a plázák boltjait is).

A plázáknál egyértelműbb a kép, a tulajdonos, aki általában nem kereskedő, bérbe adja a bolthelyiséget, itt körülbelül tízezer üzlet mozog, hiszen folyamatos a bérlőcsere. A plázáknál maradva, csak példaként említve, a közelmúltban tulajdonoscsere volt az Eurocenternél, a Family Centernél, a Praktiker áruháznál Szombathelyen, de gazdát cserélt a Pólus, a Campona és az Aréna Pláza is. Nagy is a sürgés-forgás a plázák bérlői között. És nem kell nagyon messzire menni, hogy egy plázás bolt esetében mit jelent a bérleti díj (amit a pláza tulajdonosa szed, a bérlő boltos pedig fizet a bevételeiből), hiszen például a vasárnapi boltzár 2015-2016-os időszakában késhegyig menő vita robbant ki a rövidebb nyitvatartás miatt.

A nagy üzletláncok részben saját tulajdonú, részben bérelt bolthelyiségben ügyködnek. A helyiségbérletek lehetséges súlyára éppen a közelmúlt bolthelyiség adás-vételének felfutása világított rá. És ehhez hozzákapcsolódik, hogy a pláza-stop éppen a helyiségbérlet piacon keresztül hagyott szabadon egy ösvényt, ahol lehet lopakodni előre.

CBA, Appeninn, Atrium: van itt rejtély is

Nagy kérdés, hogy a pusztán boltpiaci megfontolások mellett vajon más irányú piacszerzési szándék meghúzódik-e az üzlethelyiségek kótya-vetyéje mögött. A bolthelyiség bérbeadója olyan tulajdonos, mint bármely más, aki bármivel számolgathat egy jobb üzlet reményében, még - kizárólag a példa kedvéért - akár azzal is, hogy a frissiben továbbdobja a megvásárolt ingatlant. Vagy valamikor később.

A CBA-s bérbeadások egyszerűbbnek tűnnek (a Lidl 7, az Auchan egy boltbérlet után perkálnak a korábban a pláza-stop lelkes pumpálójának számító CBA-nak).

Az Erste és az Appeninn bolthelyiségek boltja már jobban elgondolkodtathatja a piacot. A 18 üzlethelyiség elpasszolása 4,5 milliárd forintért már adhat okot találgatásra, de abban semmi kivetnivaló nincs, ha valaki akár boltos helyiségpiacot, vagy - akár később erre építve - boltos piacot építene.

Az Erste Befektési Alapnak egyébként legutóbbi nyilvános (2016-os) éves beszámolója szerint több mint 30 kereskedelmi ingatlanából 24 bérlője a Spar, az Erste Euro Ingatlan Befektetési Alap több mint 50 kereskedelmi ingatlanából pedig ugyancsak 24 (bár egyes esetekben nem állapítható meg hajszál pontosan a bérleti helyzet, lehet utánaszámolni). De végül úgy tűnik, hogy a 48 Spar bérlős Erste tulajdonból annak harmadát vitte az Appeninn. Hogy minek, az majd előbb-utóbb kiderül.

Rejtélyes az Atrium ingatlanbefektető kivonulása. Egy ok miatt a boltos piac oldaláról, mégpedig azért, mert eladott 13 darab üzlethelyiséget (meg mást is), ahol a bérlő a Penny Market. A rejtély oka, hogy nem tudni egyenlőre, ki az üzlethelyiségek vevője.

Javában zajlik a bolthelyiség keringő

Vándorolnak a boltosok boltról boltra. Érthető, ha döntő részben a pláza-stop miatt a multi áruházak körében a leghevesebb a felkérés és a lekérés. Néhány példa.

Az Auchan nemrégiben nyílt szekszárdi áruháza ugyancsak bérlet, a már említett budapesti CBA-s bolt mellett. De van hiper, aki bérbe is ad egyre nagyobb területet, például néhány Tesco áruházban megjelent a Media Markt, a hipereknél hagyományos üzletsoros felállás mellett.

Az Aldi, akinek jelenleg 128 üzlete van, nemrégiben beházasodott a budaörsi Praktikerbe, a barkácsáruház egy darabját bérelve. Az elmúlt években rátenyerelt több Coop boltra is, például Balatonfüreden, Szántódon, Balatonalmádiban (Pólus-Coop boltok helyén). De belenyúlt a CBA-ba is már korábban, így Budapesten a Pasaréti téren, valamint a Csepel és a Szeged plázákban, de van boltja a Vásárcsarnokban is. Legutóbb a Debrecen Plázában nyitott, de tegyük hozzá, hogy ezek bérelhető üzlethelyiségek voltak, ahol nem a CBA-val, hanem a plázákkal boltolt. Az egyik közelmúltbeli üzletnyitás is, a budapesti Kondorosi út 7. alatt, egy korábbi CBA bolt helyéhez kötődik.

CBA bolt volt a budapest Váci út 201. szám alatt is, ahol most már a Lidl fogadja a vásárlókat.

A Penny az elmúlt egy-két év laza távlatában többek között a budapesti Lehel csarnokban is színre lépett, a Garay téri piacra viszont már korábban betört. A Spar is harapott már korábban a CBA-ból, amikor a Savaria Plázába vonult be, még vagy két esztendővel ezelőtt. A Spar egyébként a franchise-ban nyomul nagyon, 24 Spar partner és 38 Spar market üzletével. A vasárnapi boltzár idején a benzinkutakat nyomta meg a Spar Expressz boltjaival, amiből van vagy két tucatnyi. És jó néhány bevásárlóközpontban ott van bérlőként, a hagyományai révén.

Azért van kockázat is

Úgy tűnik, lesz itt mozgás még bőven és a piaci birkózás egyik korábbiaknál nagyobb terepe az üzlethelyiség lesz a boltos világban. Ugyanakkor korábban már voltak tapasztalatai annak, ha bérleti díjat kell fizetni, az azért vitára is adhat okot, ha esetleg változik a piacmenet, vagy ha váltani kíván - bármilyen irányban - a bérbeadó.

(blokkk.com, 2018. február 16.)

Szorgosan nyitogatják a boltokat a diszkontok

A Lidl és az Aldi is karácsony előtt nyitogatja az új boltokat.

A Lidl a főváros XIII. kerületében, az Aldi pedig a XX. kerületben nyitott új boltot, írja a Napi.hu. A Lidl közben egyezkedett több, a CBA-hoz tartozó üzlet átvételéről, eközben bővítette a hálózatát az új egységgel. A legújabb Lidl üzlet a XIII. kerületi Victor Hugo utcában kapott helyet.

A versenytársak is persze ott vannak a környéken, az üzlettől egy sarokra van már egy Aldi, de konkurens lehet többek között a Lehel piaci Penny is. A Lidl-höz hasonlóan egyébként az Aldi is lépett, a XX. kerületi Székelyhíd utcában nyitott új boltot december közepe táján, majd Sátoraljaújhely egy másik új egység helye.

A három boltlánc - Aldi, Lidl, Penny - közül a Penny áll a legjobban, több mint 200 üzlete van országszerte. A Lidlnek több mint 170 egysége van, az Aldi 110 felett jár. Az Aldi egyébként be is jelentette, hogy közép- és hosszú távon további üzletekkel számol, egy 200-250 üzletből álló hálózat kialakítását tűzték ki célul.

(Napi.hu, 2017. december 18.)

Most egy Coop boltra tenyerelt rá az Aldi

A Polus Coop gyengén muzsikált, már harmadik boltját adja el az Aldinak: úgy tűnik, nem mindegyik hazai vállalkozás tud nagyáruházat üzemeltetni. Balatonalmádi csatatér lesz: a Pennyre rányit az Aldi.

Az Aldi november 10-én Balatonalmádiban nyitja meg 115. áruházát. Az Aldi a 2008. évi magyar indulását követően 2011-ben már 75 áruházánál tartott a láncépítésben. Hiába van 2012. óta plázastop (két szakaszban, az első 2014. végéig tartott, a második 2015. elején indult némileg átkozmetikázva, jelenleg is tart), az Aldi 2014. decemberében már a 100. áruházánál tartott, most novemberben pedig a 115. boltját nyitja meg.

A multi láncok, akik ellen a plázastop igazából megszületett, elég csavaros észjárással kerülgetik az áruházépítési akadályokat. A plázastop kezdeti időszakában egyszerűen átépítettek egy teljesen más szereppel felruházott helyiséget, például bankfiókot, mozit. A jogalkotó sem volt persze rest utánajárni a dolognak, így rövid idő után az építési tilalmat megtoldotta az átalakítási tilalommal, sőt, erre még rátett egy lapáttal és az élelmiszerboltok parkolóhely szabályait is megszigorította (egyebek mellett az önkormányzatoknál már nem lehet pénzzel megváltani a kötelező parkolóhely építést).

Ja, akkor majd boltot veszünk

Furfangban nincs hiány, így az elmúlt időszakban a diszkontláncok megcélozták a bevásárlóközpontokat, valamint a piacokat, és mivel a vásárlók kedvelik őket, kevés ellenállásba ütköztek a terjeszkedésnek ezen a terepén. Az Aldi mellett a Penny is választott ilyen ösvényt a hálózatbővítéshez.

De hát ez kevés, hiszen a piac feszes tempót diktál, így megkezdődött a nehezebb sorsra jutott hazai áruházak felvásárlása is. Ez a másik legtisztább terepe a plázastop kikerülésének, amihez persze nem csekély mértékben hozzájárult egyes hazai boltosok döcögős üzletmenete.

Az Aldi már több CBA bolt helyén ott van, így Budapesten a Pasaréti téren, valamint a Csepel és a Szeged plázákban, de van boltja a Vásárcsarnokban is.

A Polus Coop, a Coop lánc egyik zászlóshajója a balatonalmádi áruházával már a harmadik hadállását adja el az Aldinak

Az önkormányzatok kimutatásai szerint a Polus Coop már két boltját eladta az Aldinak, 2016-ban Balatonfüreden és Szántódon meg is nyitotta helyükön új áruházait (az önkormányzati boltnyilvántartásokban persze felelhetők pontatlanságok).

A Polus Coop piaci helyzete beszámolói szerint folyamatosan romlott az elmúlt években. A Polus Coop a Coop üzletlánc nyolc nagykereskedelmi központjának egyike, cégközpontjával Ajkán. A mérlegbeszámolók szerint árbevétele az elmúlt években csendben olvadozott. 2015-ben 12,4 milliárdos árbevételt könyvelhetett el, ez azonban 2012-ben még 16,9 milliárd forint volt. Ez azt jelenti, hogy árbevételének negyedét bukta a Polus Coop az elmúlt években. 2011-ben még nyereséges volt a cég, de 2012-ben már nem. A veszteséghullám folytatódott 2013-ban és 2014-ben is. 2015-ben már újra eredményes volt a cég gazdálkodása, de ennek ára volt. Az éves beszámoló szerint 2015-ben tizenegy telephelyen fejezték be gazdasági tevékenységüket (év közben 47 kiskereskedelmi üzletet működtetett a cég).

A Polus Coop egyébként 2012. előtt a CBA lánchoz tartozott, ekkor pártolt át a Coop csoporthoz. De hát a nagyáruházhoz nagy lánc, komoly logisztika és erős beszerzés kell, ami a diszkontoknál nemzetközi szinten szervezett. Úgy tűnik, ettől sok hazai boltos messze áll.

És indulhat a Penny-Aldi csata

A Polus Coop balatonalmádi áruháza a több ezer négyzetméteres Tempo üzletközpont legnagyobb boltja. A 71-es út mellett helyezkedik el, tehát jól elérhető. De hát a Penny áruháza ugyanezen az útvonalon van, csak éppen a város központjában. A két áruház közötti távolság egyébként nem nagy, főleg nem autóval, de biciklivel is csak pár perc. Örülhet a vásárló, diszkontból jó lesz a választék, de a többi élelmiszerbolt kapaszkodhat rendesen.

(blokkk.com, 2016. november 7.)

Rálépett az Aldi a CBA tyúkszemére

A diszkont láncok gyarapodtak, a hazaiak töpörödtek a vasárnapi boltzár időszakában is. Az Aldi több CBA bolt helyébe lépett. Szigorúak a vásárlók.

Nem véletlen, hogy záporoznak a kereskedelmet szabályozni szándékozó ötletek. Tapossák egymást az áruházak szerte a világban, ez a piaci verseny. Jó ez a vásárlónak, hiszen ő dönt a boltválasztásról, végső soron pedig az áruházak sorsáról, de nem kedvez annak, aki alulmarad a megmérettetésben.

A diszkontok szerte a világban a legszaporább iparosai a bolti, áruházi kiskereskedelemnek. Magyarországon is a boltos kiskereskedelem leggyorsabban bővülő csatornája a diszkontpiac. Az elmúlt években is nőtt a diszkontok piaci részesedése az élelmiszer kiskereskedelemben, ráadásul a hálózatuk is fokozatosan továbbépült. Ismeretes ráadásul, hogy 2012-től az úgynevezett pláza-stop alapján 2014. végéig a 300 négyzetméternél, 2015-től a 400 négyzetméternél nagyobb áruházak építése tilos, persze azért felmentés adható. A pláza-stopról köztudott, hogy a nemzetközi élelmiszer áruházak, ezen belül pedig elsősorban a diszkontok gyors röptéjét hivatott fékezni, de mások közül azért többen is kaptak végül építési engedélyt. A diszkontok építkezését lefékezte ugyan a pláza-stop, de terjeszkedésüket megállítani nem tudta. Nem véletlen, hogy némelyikük működő élelmiszer áruházat vett át, vagy más lánc helyett már ő bérel üzlethelyiséget bevásárlóközpontban.

A külhoni élelmiszer áruházak a pláza-stop ellenére nem is olyan lassan ugyan, de folyamatosan terjeszkednek. Az Auchan 2012-ben meglévő 13 hipermarketje mellé felvásárolta a Cora 7 nagyáruházát, a Spar a Tesco mellett megjelent a benzinkutak shopjaiban, emellett pedig százas nagyságrendben építi ki franchise rendszerét. Egyedül a Tesco kényszerült fogyókúrára. A diszkontok minden résbe benyomulnak, a korlátozások ellenére (pedig még a parkolóhely építési kötelezettséget is megszigorították, egyebek mellett megtiltva az önkormányzatoknál a megváltási lehetőséget) folyamatosan hizlalják hálózatukat. A hazai láncok közül egyébként a CBA és a Coop bevásárolt a Magyarországról kivonult Match és Profi üzletekből (2012-ben a CBA 48, a Coop 62 profi és Match üzletet vett meg).

Olvadozik az élelmiszer boltok hálózata

A Központi Statisztikai Hivatal kimutatása szerint 2015. végén közel nyolcezerrel kevesebb kiskereskedelmi értékesítőhely volt, mint 2013. végén (149 ezerről 141 ezerre esett a számuk). Ezen belül viszont az élelmiszer boltok hálózata csak kisebb mértékben zsugorodott. Számuk 2015. végén 42.271 volt, 1.376 darabbal kevesebb, mint 2013. végén (tíz évvel ezelőtt 48 ezer volt a számuk, ami lassú, de folyamatos csökkenést jelent hosszabb távon).

Az előbbiekhez képest a három külhoni diszkont esetében más kép rajzolódik ki. A diszkontok 2013-2015. között együtt 26 új árusítóhelyre tettek szert. A hazai láncok viszont nem lógtak ki a sorból, hálózataik száma félezer darab üzlettel (505-tel) csökkent:

külhoni diszkontláncok	2015	2013	hazai élelmiszer láncok	2015	2013
Aldi	107	93	CBA	2.267	2.538
Lidl	164	159	COOP	5.260	5.480
Penny	200	193	Reál Hungária	2.300	2.314
együtt	471	445	együtt	9.827	10.332
Trade Magazin, láncok üzleteinek száma,

A 2014-15. évi időszak a külhoni áruházakat korlátozó különböző szabályok mellett az online kassza bevezetésének és a vasárnapi boltzár indításának az időszaka volt.

Rálépett az Aldi a CBA tyúkszemére

Érdemes néhány példát kiragadni arról, amikor éppen a legnagyobb hazai üzletláncok helyén jelent meg a külhoni diszkont. Az okok sokrétűek, de a lényeg hasonló minden esetben: a hazai láncnak nem volt gazdaságos az áruházának működtetése.

Hozzátartozik a képhez, hogy a diszkontok szigorú rendje arra irányul, hogy egy kiflit, egy liter tejet, vagy egy kiló lisztet a legkisebb költséggel tudjanak eladni a vásárlónak, persze a legalacsonyabb, legkedvezőbb áron. Ehhez a szupermarketnél, vagy a hipermarketnél szűkebb választék, raklapos árukihelyezés, kevés eladó tartozik, az áru mozgatása pedig óramű pontossággal megtervezett. A pénztárnál is ügyelnek arra, hogy a vásárló mielőbb túljusson a pénztárcája megcsapolásán (a pénztárosok keze villámgyorsan jár a rövidebb sorban állás érdekében).

Néhány árusítóhelyre az elmúlt időszakban végül rátenyereltek rá a diszkontok, közülük az eddig megismertek a következők:

Csepel Pláza, Budapest

1211 Budapest II. Rákóczi Ferenc út 154 -170.
A CBA Cent 2016. áprilisában bezárt, az Aldi 2016. augusztusában kinyitott.

Balatonfüred

Petőfi Sándor utca 80.
Az Aldi 2016. júniusában nyitott, a Pólus Coop Delta ABC helyén (itt sem egyértelmű az önkormányzati kimutatás).

Szeged Pláza

Kossuth L. sugárút 119.
A CBA cent 2016. januárjában bezárt, az Aldi 2016. májusában nyitott.

Szántód

Május 1. utca 10.
A Pólus-Coop 2016. februárjában végleg bezárt, az Aldi 2016. júniusában kinyitott.

Budapest IV. Óceánárok u. 3-5.

Bonyolultabb történet, mivel az önkormányzat kimutatásai a házszámokat illetően nem egyértelműek. Több üzlet is megfordult az Óceánárok utca elején, volt itt CBA és Profi diszkont is. 2016. áprilisában az Aldi nyitott itt üzletet (de egy helyet a Rossmann is elfoglalt a környéken).

Budapest, II. Pasaréti tér

A CBA 2015. nyarán bezárt, az Aldi 2015. decemberében kinyitott.

Savaria Plaza

Szombathely, Körmendi út 52.
Itt a Spar nyit boltot, 2016. szeptemberében, a CBA 2015. december bezárt.

Budapest XIII. Lehel Csarnok

1134 Budapest, Váci út 9-15.
Döntetlenre áll a Lehel csarnok. Korábban a CBA Lehel Csarnok indította itt a boltját, de időközben, 2016-ban megjelent a Penny Market is.

Pécs Plaza, Sopron Plaza

2015. decemberében a CBA mindkét helyen bezárt, még nyitott, jön-e és kicsoda a helyére. A Debrecen Plaza CBA üzlete 2014. nyarán zárt be, helyén kaszinó nyílt.

(blokkk.com, 2016. augusztus 16.)

Kiszámolták: ennyit ér a világ száz legnagyobb cége.

Kiszámolták: ennyit ér a világ száz legnagyobb cége. ₪₪₪

Rekordszintre, 21 ezer milliárd dollárra emelkedett a világ száz vezető, tőzsdén jegyzett cégének piaci tőkeértéke - Írja a Napi.hu az MTI nyomán.

A PwC Global Top 100 felmérésében 2018 áprilisától számított egy év alatt a száz vezető cég piaci tőkeértéke 5 százalékkal nőtt, ami lassulás az egy évvel korábbi 10 százalékos bővüléshez képest. A szűkített tízes listán továbbra is a technológiai és az online kereskedelmi ágazat cégei vannak túlsúlyban, hét ilyen vállalkozás van az első tízben: az amerikai Microsoft, az Apple, az Amazon, az Alphabet és a Facebook, továbbá két kínai, az Alibaba és a Tencent.

Már ötödik éve a száz legnagyobb vállalat 54 százaléka amerikai, piaci tőkeértékük az átlagnál nagyobb mértékben, 9 százalékkal nőtt egy év alatt. A Global Top 100 lista második helyén ismét Kína áll annak ellenére, hogy az ázsiai ország cégeinek piaci tőkeértéke 4 százalékkal csökkent az elmúlt 12 hónapban. Egy éve a kínai cégek piaci tőkeértéke még 57 százalékkal nőtt. Akkor három új kínai cég került be a Top 100-ba és kettő a Top 10-be.

A PwC legfrissebb listája szerint az európai cégek piaci tőkeértéke 5 százalékkal csökkent egy év alatt és három cég kiesett a százas listából. A listát a Microsoft vezeti, miután tavaly még a harmadik volt, piaci tőkeértéke egy év alatt 202 milliárd dollárral 905 milliárd dollárra emelkedett. A első éllovas Apple a második helyre szorult vissza, piaci tőkeértéke 45 milliárd dollárral, 896 milliárd dollárra emelkedett. A tízes listán a további négy cég is amerikai, az Amazon, az Alphabet, a Berkshire Hathaway és a Facebook.

A lista hetedik és nyolcadik helyén kínai cégek állnak: az Alibaba megőrizte hetedik helyét, a Tencent ugyanakkor a tavalyi ötödik helyről a nyolcadikra csúszott vissza. A tízes lista utolsó két helyén ismét amerikai cégek következnek: a kilencedik a Johnson & Johnson, a tizedik pedig az Exxon Mobil - derül ki az MTI összefoglalójából.

(Napi.hu, 2019. augusztus 16.)

Márkaharc

Az Apple a világ legértékesebb márkája.

Kijött a Forbes legértékesebb márkákat rangsoroló (Most Valuable Brands) 100-as listája, írja a Népszava.

A Forbes listáján az első helyen szereplő Apple márkaértéke 205,5 milliárd dollár, 12 százalékkal nőtt tavalyhoz képest. A második helyen a Google (167,7 milliárd dollár, +27 százalék) áll, a harmadikon pedig a Microsoft (125,3 milliárd dollár, +20 százalék).

A lista negyedik helyén az Amazon található 97 milliárd dollárral, ami 37 százalék növekedés tavalyhoz képest. A vezető tízes listára került még a Facebook (88,9 milliárd dollár, -6 százalék), a Coca-Cola (59,2 milliárd dollár, +3 százalék), a Samsung (53,1 milliárd dollár, +11 százalék), a Disney (52,2 milliárd dollár, +10 százalék), a Toyota (44,6 milliárd dollár, 0 százalék) és a McDonals's (43,8 milliárd dollár, + 6 százalék).

A 100 vezető cég együttes márkaértéke 2330 milliárd dollár, ami 8 százalékkal múlja felül a múlt évit. Az információs-technológiai cégek értéke nőtt a legnagyobb mértékben, így például az Amazoné 37 százalékkal. Jelentős növekedés ért el a Netflix (+34 százalék), és egyaránt 27 százalékkal drágult a Google és az Adobe.

A nagy vesztes a svéd kiskereskedelmi H&M, amelynek a brend értéke 12 százalékkal, 11,5 milliárd dollárra zuhant. A 100-as listán a legértékesebb világmárkák közül 56 amerikai, 11 német, 7 francia és 6 japán.

(Népszava, 2019. május 23.)

Innovációs csúcson most a Google

Már nem az Apple az első az innovációs sorban.

Tizenhárom év után először nem az Apple a leginnovatívabb vállalat, az almás céget ketten is megelőzték a Boston Consulting Group leginnovatívabb cégeket rangsoroló listáján, írja a Világgazdaság.

Tizenhárom évi folyamatos vezetés után a Google leszorította az Apple-t az élről a Boston Consulting Group leginnovatívabb cégeket rangsoroló listáján. Az Apple a harmadik helyre csúszott vissza, mivel a Top 50-es listán első ízben az Amazon is megelőzte.

A vezető triót a Microsoft és a Samsung követi a 4. és 5. helyen.

Az első 10 között kilenc technológiai cég szerepel, de az első 50 között fele-fele arányban találhatóak a technológiai és a hagyományos vállalatok.

Utóbbiak közül a leginnovatívabbnak az egy év alatt 25 pozíciót javító és immár a 10. helyre rangsorolt Adidas bizonyult, amely egyben a leginnovatívabb európai cég pozícióját is megszerezte.

A BCG a 10 millió dollárnál nagyobb árbevételű cégeknél 2,500 innovációs vezetőt keresett meg, hogy rangsorolja a vállalatokat, valamint beszámoljon cégük innovációs költéséről és az innovációs trendekről. A BCG 2005 óta 13. alkalommal készítette el felmérését.

A digitális technológiák fejlesztése maradt a legfontosabb cél a vezető innovátoroknál.

„Egyértelműen kiderült, hogy amely vállalatoknál ez nem így van, azok már most lemaradtak,” – mondta Juhász László, a BCG budapesti irodájának szenior partnere és ügyvezető igazgatója. A válaszadók szerint a következő 3-5 évben a legnagyobb hatással a fejlesztésekre az új technológiák gyors bevezetése, a mobil technológia, a big data és a digitális design lesz.

Új elem a legfontosabbak között a digitális platformok és ökoszisztémák fejlesztése, valamint a mesterséges intelligencia (AI).

Az AI már ma is vízválasztó a legsikeresebb vállalatok és a többiek között. A legsikeresebb innovátorok, amelyek közül sok a hagyományos iparágakban található, mint a Siemens, Marriott, BP és több autógyártó, már most látják az AI pozitív hatásait, akár az árbevételükön is, és azon dolgoznak, hogy az AI-t még inkább kiterjesszék a működésükben.

A leginnovatívabb 50 cég között az egy évvel korábbi 14 után 13 európai cég szerepel: 9 német, 3 holland és egy francia. A jelentés megállapítja, hogy a fejlett államok közül az európai vállalatok kezelik leginkább prioritásként az innovációt, de Indiában és Kínában ennél is nagyobb súlyt helyeznek az innovációra.

(Világgazdaság, 2019. március 21.)

Márkakerengő

Azt hiszed, hogy nem magyar, pedig.

Sokan nem is gondolnák, hogy azok az üzletek, amelyek előtt elsétálnak egy bevásárlóközpontban, mind magyar márkák boltjai, amelyek mégis külföldiként „adják el magukat”, írja a Világgazdaság.

Rengeteg magyar márkáról hiszik azt sokan, hogy azok neves angol, amerikai, francia vagy épp olasz brandek, holott a külföldi elnevezés mögött magyar vállalkozások magyar márkái bújnak meg. Ennek több aspektusa lehet: sokan eleve félnek a magyar termékektől, mondván, hogy az rossz, az olcsó és gagyi, míg a külföldi márkákkal, termékekkel szemben más előítéletek vannak.

- Ez nem csupán magyarországi jelenség, ezzel a megoldással más nagy nyugat-európai márkák is éltek korábban - hangsúlyozta a Manager Magazinnak Papp-Váry Árpád, a Magyar Marketing Szövetség alelnöke, a Budapesti Metropolitan Egyetem dékánja. Példaként a Jil Sandert és a Hugo Bosst említette: ezeket sokan francia márkának gondolják, holott német brandek. Németországról pedig sok minden eszébe jut az embernek, de talán a divat a legkevésbé. Papp-Váry Árpád szerint, amikor ezek a cégek meghozták a döntést, olyan nevet akartak választani, amely nem annyira német hangzású. Ugyanis Németország kapcsán a technológiát, a precizitást, a műszaki tudást, az autógyártást szokták emlegetni az általános sztereotípiák közül – nyilván nem ok nélkül –, és nem gondolnánk, hogy a divatban is erősek lennének.

Az egyetemi oktató, brandingtanácsadó szerint ennek egyfajta adaptálása az, amikor a márkák a nevükkel egy másik eredetet sugallnak. Erre számtalan példa van, talán az egyik legszembetűnőbb a Brooklyn rágógumi, amelyről nyilván mindenki azt gondolná, hogy amerikai, pedig ezzel szemben a New York egyik kerületéről elnevezett márka olasz.

Nyilvánvalóan a magyar márkák esetében is elég jó lehetőség másféle utat, eredetet mutatni – mondja a szakember. A klasszikus példa ebben az esetben a Saxoo London: ennek a – főként – ruhamárkának a nevében ott virít Anglia fővárosa, a honlapja ráadásul .com-ra végződik, ami szintén ezt a vonalat erősíti. A legtöbb boltjuk persze Magyarországon van, de „felemelik” a márkát azáltal, hogy adtak neki egy ilyen nemzetközi beütést. Hasonló a helyzet a Paris Boutique esetében is, amely szintén ezen a vonalon indult el annak idején. A túratermékek között is rengeteg a magyar: a Sandstone-tól a Sherpán át egészen a Fundangóig.

- Ezek mind-mind hazai márkák, csak magának a pozicionálásuknak a lényege inkább a nemzetköziség. Hiszen legyünk őszinték, hegyeink is alig vannak, miért választana bárki is magyar márkát? – teszi fel a kérdést Papp-Váry. Miután a magyarországi piac ebben a szegmensben igen szűk, ezért ezek az árucikkek inkább a nemzetközi hátteret próbálják sugallni az elnevezésükkel.

A névválasztásnak rengeteg indoka és kombinációja lehetséges. Az egyetemi oktató egyik kedvenc példája ebből a szempontból a Thomas Breitling: ebben egyrészt benne van a Breitling, amely a neves svájci órára is utal, míg a Thomas talán a Thomas Sabóra – mindenesetre egy nagyon nemzetközi dolgot képvisel az elnevezés, miközben itt is egy magyar márkáról van szó.

Sokszor már attól is márka lesz valami, hogy drága – emelte ki Papp-Váry. Ugyanakkor, ha borsosabb az árcédula, azt meg is kell tudni indokolni – ebben persze benne lehet az is, hogy ez egy Thomas Breitling vagy egy Saxoo London, egy magas imázsúnak mondott dolog, amely már önmagában felemeli és meg is indokolja, miért lehet drágábban adni, miközben az előállítás költségei viszonylag hatékonyan megoldhatók határainkon belül. Emellett persze minden annyit ér, amennyit adnak érte, más kérdés, hogy ezzel mennyire foglalkozik a fogyasztó, ugyanis sokan nem tudják, hogy ezek nem külföldi márkák.

Rengeteg, elsőre külföldinek tűnő magyar márka boltjaival találkozhatunk a hazai bevásárlóközpontokban.

Ezeknek a neve mind-mind jó hangzású, jó minőségű nemzetközi márkára utal, de ha jobban utánanézünk, mind hazai termék. A Budmil márkanév például két város (Budapest és Milánó) nevéből ered. Szintén magyar az Aboriginal, a Retro Jeans, a Keyo Paris vagy épp a Mayo Chix. A Devergo például eredetileg olaszként indult, azonban a forgalmazó magyarországi vállalkozás közel húsz éve felvásárolta a jogokat, így mára ez is magyar márkává vált. És bőven lehetne még sorolni.

A fentiekre kiváló ellenpélda a Tisza Cipő, amely a jól csengő külföldi márkákhoz hasonlóan magas áron árulja a termékeit – ez nyilván indokolt is PappVáry szerint, elvégre minőségi lábbelikről van szó. Az egyetemi oktató kiemeli, itt éppen hogy pluszpont az az érték, hogy ez magyar: akik nem német Adidast vagy amerikai Nike-t akarnak venni, azoknak ez érdekes alternatíva lehet.

Egy budapesti kínai áruházban például Torna márkájú tornacipőt is lehet vásárolni, amely erősen hajaz a Converse cipőkre – nyilván az eredeti ár töredékéért, bár a minőség is hasonló. Papp-Váry szerint ebben az esetben a „Made in China” is takarhat magyar céget.

A DRK is Kínában gyártatja a cipőit, holott ez esetben is magyar márkáról beszélünk. A származási hely fontosságát kiemelve a szakértő hozzátette, hogy az elektronikai eszközök piacán még mindig sokan keresik a japán termékeket, szemben a dél-koreaival – holott mindkét ország Kínában gyártat. Itt jön a képbe a márka ereje, amelyhez nagyban hozzájárul a származási hely. Nem véletlen az sem, hogy amikor a japán brandek megjelentek az amerikai piacon, eleinte azok a cégek telepedtek meg az USA-ban, amelyeknek a neve amerikai hangzású volt – a Brother, a Citizen vagy a Sharp.

Szintén ékes példája a származási hely fontosságának az a történet, amikor a Távol-Keleten gyártott gyufa esetében átneveztek egy szigetet Swedenre, csak azért, hogy ráírhassák a dobozra, hogy „Made in Sweden”.

(Világgazdaság/Manager Magazin, 2018. október 13.)

Márkanév: húz rendesen

Óriásit nőtt a legnagyobb cégek értéke. Amerika, Apple az élen. A legtöbbet az Amazon nőtt.

A száz legnagyobb cég több mint fele, 54 százaléka továbbra is amerikai tulajdonban van, az összesített piaci tőkeérték 61 százalékát képviselik, a második helyen Kína vállalkozásai vannak – írja a Világgazdaság, a PwC Global Top 100 felmérése alapján.

A felmérés a piaci tőkeérték alapján rangsorolja a világ száz legnagyobb vállalkozását, és vizsgálja a lista alakulását évről évre. A cégek piaci tőkeértékét régiók szerint, amerikai dollárban vették figyelembe.

Az előző évhez képest a Top 100-ban szereplő kínai vállalkozások száma tízről tizenkettőre, piaci tőkeértékük pedig 57 százalékkal nőtt. Az idei eredmények közül a vezető kínai cégek értékének erőteljes növekedése a legfigyelemreméltóbb, az óriási kínai piacra támaszkodva igyekeznek lefaragni az amerikaiak előnyét.

A rangsor szerint a 100 legnagyobb cég piaci tőkeértéke jelentősen, 2.597 milliárd dollárral nőtt, ami az egy évvel korábbi állapothoz képest 15 százalékos növekedés.

A rangsorban szereplő vállalkozások összesített piaci tőkeértéke a globális pénzügyi válság óta évről évre emelkedik.

A legtöbbet az Amazon nőtt

Az elemzésből kiderült, hogy a piaci tőkeérték növekedésében a legjobb teljesítményt az Amazon nyújtotta. A vállalkozás értéke 2017-hez képest 278 milliárd dollárral, 66 százalékkal nőtt. Az Amazont két kínai cég követi a rangsorban: a Tencent 224 milliárd dolláros, 82 százalékos, és az Alibaba 201 milliárd dolláros, 75 százalékos növekedéssel. A legjobb teljesítményt nyújtó következő három cég, a Microsoft, az Alphabet és az Apple, mindegyik amerikai. Az Apple azonban piaci tőkeértékben hét éve őrzi első helyét, a második az Alphabet.

Az ágazatok között a piaci tőkeértékben a technológiai szektor immár harmadik éve megelőzi a pénzügyi szektort, míg a fogyasztási cikkek ágazata a harmadik helyen áll. Globálisan az első három helyen továbbra is technológiai cégek – az Apple, az Alphabet és a Microsoft – állnak, ezeket követi az ötödik helyen álló Tencent és a hatodik helyről idén a nyolcadikra csúszó Facebook.

Az európai cégeket érzékenyen érintette az egy évtizeddel ezelőtti pénzügyi válság, és azóta piaci tőkeértékük ingadozó. 2017-ben azonban Európa folytatni tudta a közelmúltbeli fellendülést: a Top 100-ba bekerült európai cégek száma 22-ről 23-ra, összesített piaci tőkeértékük pedig 331 milliárd dollárra nőtt.

Az elemzésben valamennyi piaci adat a Bloombergtől származik, azokat a PwC nem vetette alá független ellenőrzésnek.

(Világgazdaság, 2018. július 5.)

Márkanév: nagyot tud tolni

A legtöbbet is érheti. Apple, Google, Microsoft.

Egyre több cég olvad össze világszerte. A tranzakciók összértéke nemzetközi viszonylatban 2017-ben jócskán meghaladta a 15 ezer milliárd dolláros üzleti értéket. A globalizálódó világban, a piaci versenyben ily módon előremenekülő akciókhoz azonban értékes márkák kellenek, írja a Magyar Idők, Bódy Géza összeállításában.

Nem véletlen, hogy a Forbes 2017-es százas toplistáján az Apple cégóriás áll az első helyen: a világ egyik legismertebb márkája önmagában 170 milliárdot ér, piaci értéke egy év alatt 10 százalékkal emelkedett, 234 milliárd dolláros árbevétel mellett. A dobogó második fokát a Google brand foglalja el 101 milliárd dolláros cégértékkel, ami egy év alatt 23 százalékkal emelkedett.

A harmadik helyezett a Microsoft lett tavaly, a márkanév az előző esztendőhöz képest 16 százalékot gyarapodott, 87 milliárd dollárra. A negyedik helyezett a Facebook 73,5 milliárd dollár márkaértékkel, 40 százalékos növekedés után. A Coca-Cola 56,4 milliárdot ért, ám értéke 4 százalékkal apadt.

Az első tíz között van még az Amazon, amely 54 százalékos bővüléssel 54,1 milliárd dollárra tett szert, ami a hatodik helyezést biztosította számára a listán. A Disney 43,9 milliárd dollárral, 11 százalék növekedéssel hetedik a rangsorban, a Toyota névért viszont 2 százalékkal kell kevesebbet fizetni, értéke 41,1 milliárd dollárra csökkent, s így csak a nyolcadik lett 2017-ben.

A kilencedik a McDonald’s 40,3 milliárddal, értéke 3 százalékkal duzzadt. A tizedik helyet pedig a Samsung foglalta el, 38,2 milliárd dollárral, az előző évinél 6 százalékkal magasabb értékkel. Az árbevételt tekintve azonban már mást mutat a lista: az olajszektorban a Saudi Aramco érte el a legmagasabb értéket 311 milliárd dollárral, míg a kiskereskedelmi ágazatból a WalMart halmozott fel 482 milliárdot az elmúlt év során, és mint látható, az információtechnológiai, energetikai konszernek is igen jól muzsikáltak.

Az elmúlt időszakban számos olyan cégóriást egyesítettek a világ legnagyobb befektetői, amelyeknél a tranzakciók összege elérte a magyar gazdaság éves bővülésének mértékét, hiszen sokszor előfordult, hogy cégenként 50-100 milliárd dollárnyi üzlet köttetett. A KPMG elemzéséből kiderül, hogy a magas vételár gyakran ugyancsak a megnövekedett cégértéknek köszönhető.

A társaságok és eszközeik kereslete pedig továbbra is magas maradhat, mivel az alacsony kamatok, a magas profitok, vagyis a kihelyezhető pénz bősége növeli a cégek és befektetési alapok étvágyát, az emelkedő árak pedig javítják a tulajdonosok eladási hajlandóságát.

A nagy nagyot nyel

Érdekes adalékkal szolgálnak azok az összevetések is, amelyek azt veszik számba, hogy mely konszernek hajtották végre a legnagyobb cégfúziókat. Ezt a visszatekintést azonban hosszabb időtávra, másfél-két évtizedre érdemes megtenni. A lajstrom éléről 2006 óta letaszíthatatlan a brit székhelyű Vodafone, amely a világ eddigi legnagyobb céges akvizícióját hajtotta végre.

A brit mobilszolgáltató német testvérére, a Mannesmannra csapott le, és képes volt 181 milliárd dollárt kifizetni a portékáért. Ezzel a szóban forgó távközlési cég lett a világ legnagyobb szolgáltatója a mobiltelefonos piacon, ügyfeleik száma már ekkor meghaladta az 55 milliót. Ugyanakkor nemcsak a legnagyobb tranzakció volt ez a fúziók történelmében, hanem egyszersmind az egyik leghatalmasabb bukás is, miután a bekebelezéssel gigantikus veszteséget sikerült felhalmozni.

Szintén a kétezres években az AOL és a Time Warner 164 milliárd dolláros egyesülése borzolta a tőkepiacot. Ez bizonyult ugyanis minden idők legrosszabbul sikerült összeolvadási kísérletének. A küzdelmet azonban csak kilenc év után adták fel az üzleti partnerek, miután a veszteség ekkor már megközelítőleg 100 milliárd dollárra rúgott, a Warner értéke pedig a tizedére esett.

A tranzakció sikertelenségéért utólag, többek között, az eltérő céges kultúrákat okolták. A bronz fokozatot a Dow Chemical és a DuPont vegyipari konszern kapta a három évvel ezelőtti, 130 milliárd dolláros egyesülésért, amelynek hatására létrejött az eddigi legnagyobb kemikáliai céges frigy, 110 ezer embernek adva munkát.

Kiemelendő az élelmiszeripari Heinz és Kraft Foods 2015-ös, 100 milliárd dolláros egyesülése, de említést érdemel a pénzintézeti szektorban végrehajtott legnagyobb értékű felvásárlás is, amelynek keretében a The Royal Bank of Scotland, a Fortis Bank Nederland és a Banco Santander S.A. konzorciuma vásárolta meg Hollandia harmadik legnagyobb holland bankját, az ABN Amrót 98 milliárd dollárért.

2017 második legértékesebbnek bizonyuló márkaneve, a Google hosszú évek alatt több száz társaságba vásárolta be magát, amelyeket felsorolni is lehetetlen: a konszern alkalmazásai nélkül már nincs élet, elég csak az Android operációs rendszerre, az útvonaltervezőre, vagy a Youtube videóira gondolni. A méretet bizonyító érdekesség, hogy a sikeres akvizícióknak, meg persze a felhasználóknak köszönhetően a Google 110 ezer, a Cisco 90 ezer, az Intel 87 ezer, a Facebook pedig 86 ezer forinttal gazdagodik az év minden másodpercében.

Kína mindent visz itt is

Persze Kína e téren is mindenkit megelőz. Mindenkit meglepetésként ért, mikor 2018 márciusában arról szóltak a hírek, hogy az Integrated Whale Media Investments, a Forbes magazin kiadójának 95 százalékos tulajdonosa a HNA Group mellett egy másik kínai médiacéggel is tárgyal az eladásról. A vételár legalább 400 millió dollár lehet, mivel a Forbes család három éve döntött úgy, hogy kiszáll az irányításból.

Az USA legnagyobb moziláncát, az AMC-t pedig pár évvel ezelőtt 2,6 milliárd dollárért vásárolta meg a Dalian Wanda Group. A pekingi cég feje, Wang Jianlin odavan Hollywoodért, így tavaly többek között a Paramount Picturesben is megvetette lábát, méghozzá többségi tulajdonosként. Majd ezt követően 3,5 milliárd dollárért felvásárolta a Legendary Entertainment Groupot is, amely olyan filmeket finanszírozott, mint a Jurrasic World, a Warcraft, vagy a Pacific Rim.

Tud lerobbantani a tőzsde

Persze születtek és születnek rossz döntések is. Különösen olyan nemzetközi események tükrében, amelyeket éppen a közelmúltban hoztak az amerikai tőzsdei árfolyamveszteségek: röpke idő leforgása alatt a világ 500 leggazdagabb embere együttesen 128 milliárd dollárral lett szegényebb. A Berkshire Hathaway amerikai holdingtársaság, a világ egyik legnagyobb, tőzsdén jegyzett cégének tulajdonosa, Warren Buffet vagyona 3,74 milliárd dollárral zuhant be.

A Facebook-alapító Mark Zuckerberg vagyona pedig 3,72 milliárd dollárral csappant meg. A Google anyacége, az Alphabet két alapítója is vesztett, Larry Page 3,1, Sergey Brin pedig 3 milliárd dollártól búcsúzott el. Míg a világ egyik leggazdagabb emberének számító spanyol Amancio Ortega, az Inditex textilipari konszern és a Zara ruházati áruházlánc alapítója 2,5 milliárd dollártól búcsúzott el négy nap alatt.

(Magyar Idő, 2018. június 4., Bódy Géza írása)

Apple, Google, Microsoft: a tech húzza a márkákat

Immár az ötödik egymást követő évben, 2017-ben is az Apple és a Google bizonyult a világ legértékesebb márkájának.

Az Interbrand nevű amerikai tanácsadó cég rangsorában, a 100 vállalatot rangsoroló "Best Global Brands" globális márkarangsorban 51 amerikai cég szerepel, ezen belül az első tíz helyből hét jutott amerikainak, írja az MTI. Az Apple és a Google mellett a Microsoft (3.), a Coca Cola (4.), az Amazon (5.), a Facebook (8.) és az IBM (10.) szerepel az első tíz között. Az első nem-amerikai a dél-koreai Samsung (6. hely), emellett a japán Toyota (7.) és a német Mercedes-Benz (9.), a Daimler csoport luxusautó divíziója tudott a top tízes csoportba bekerülni.

Németország kilenc, Franciaország nyolc, Japán és Nagy-Britannia egyaránt hat-hat, Dél-Korea, Olaszország és Hollandia három-három, Svájc, Spanyolország és Svédország kettő-kettő, Kína pedig - a Huawei és a Lenovo révén - szintén csak két helyet tudott megszerezni. Dánia, Kanada és Mexikó egy-egy céggel van jelen a listán.

Az Interbrand adatai szerint az Apple márkaértéke 3 százalékkal 184 milliárd, a Google-é 6 százalékkal 148 milliárd, a Microsofté pedig 10 százalékkal közel 80 milliárd dollárra emelkedett. A Coca Cola, amely 13 éven keresztül, 2013-ig állt a ranglista élén, 5 százalékot veszített márkaértékéből, amely így 69 milliárd dollárra esett vissza.

A csúcstechnológiai szektort képviselő cégek együttes márkaértéke 675 milliárd dollárra rúg, messze a legnagyobb a többi ágazathoz képest. Az autóipar a második helyezett 267 milliárd dollárral, de ebből is a Toyota 50 milliárd, a Mercedes 48 milliárd dollárt visz el. A 2017-es rangsorban a száz vállalat közül 31 tartozik a technológiai vagy autógyártási szektorba, tavalyhoz képest kettővel nőtt a számuk.

2017-ben is a világ legnagyobb közösségi hálózata, a Facebook növelte legerősebb mértékben, 48 százalékkal márkaértékét, amely így elérte a 48 milliárd dollárt. Ennek nyomán hét helyezéssel ugrott előbbre, a 2016-os 15-dikről a hetedikre. A rangsorba állított száz cég közül 16-nak sikerült 10 százalékot meghaladó mértékben növelni márkaértékét. A legnagyobbat ugró cégek közé tartozik az Amazon (29 százalék,) az Adobe (19 százalék), az Adidas (17 százalék), a Goldman Sachs és a Starbucks (egyaránt 16 százalék).

A tőkeérték, a pénzügyi eredmény, és a fogyasztói magatartásra gyakorolt hatás alapján felállított százas márkás rangsorban három újonc szerepel: a Netflix a 78., a Salesforce.com a 84., a Ferrari pedig a 88. helyen debütált.

Az Interbrand a marketing és kommunikációs szolgáltatásokat nyújtó Omnicom csoport 17 országban 21 irodát működtető, New York-i székhelyű leányvállalata, amely 18 éve értékeli és listázza a marketing oldaláról legértékesebb 100 világmárkát.

(MTI, 2017. szeptember 27.)

Startupok: első az Uber

A világ tíz legnagyobb startupja közül hat az Egyesült Államokban, négy Kínában ügyködik. Tarolnak a szolgáltatásmegosztók.

2017-ben a CB Insights adatai alapján már 214 startup vállalkozás lett unikornis, azaz piaci értéke meghaladja az egymilliárd dollárt. Ezek együttes piaci értéke pedig mintegy 745 milliárd dollár volt a szeptember közepi adatok alapján, írja a Világgazdaság.

Bár az Egyesült Államok súlya továbbra is meghatározó, egyre nagyobb lendülettel jönnek fel más térségek induló cégei is: 2017-ben az egymilliárd fölötti piaci értékkel rendelkező startup cégek csaknem fele, 106 az USA-n kívül működött. Piaci érték alapján a 2013-as 27, a 2014-es 37 százalék után 2015-ben 53 százalékra, 2016-ban pedig már 58 százalékra nőtt az USA-n kívüli vállalkozások részaránya. 2017-ben az első szűk 9 hónapban 57 százalék volt ez a mutató.

Az országok szerinti rangsorban az USA-t Kína követi 55 unikornissal. Az összes USA-n kívüli, egymilliárd fölötti piaci értékű startup vállalkozás körében ez Kínának 52 százalékos részarányt jelent. India részesedése 9, az Egyesült Királyságé 8, Németországé 4, Dél-Koreáé 3 százalék.

A legértékesebb tíz unikornisból hatnak az USA, négynek Kína ad otthont: fiatal, ám jellemzően közismert cégekről van szó, a tevékenységük igen változatos. Az élen az autómegosztó szolgáltatást nyújtó Uber, valamint kínai megfelelője, a Didi Csuhszing, a 2010-ben alapított kínai szoftver- és elektronikai gyártó, a Xiaomi és az alig tíz éve útjára bocsátott szálláshelymegosztó, az Airbnb áll. A legértékesebb tízben szerepel még Elon Musk vállalkozása, a SpaceX, valamint a hírek szerint az amerikai kormánynak és a pénzügyi szektornak dolgozó adatelemző és kiberbiztonsági cég, a Palantier. Helyet kapott mindemellett az élmezőnyben a 2005-ben alapított WeWork, amely 16 országban biztosít munkaterületet távmunkához, a 2011 óta működő Lu.com, amelyen keresztül piaci adatok szerint ma már 2,5 milliárd dollár értékben nyújtanak egymásnak hiteleket a felhasználók. A sort Kína legnagyobb foglalási, online és offline jegyértékesítési szolgáltatásokat nyújtó vállalkozása, a China Internet Plus Holding és a vizuális közösségi média izgalmas vállalkozása, a Pinterest zárja.

Az Egyesült Államokon és Kínán kívüli legértékesebb cégek egyébként egy indiai e-kereskedelmi platform, a Flipkart (11,6 milliárd dollár), valamint a svéd Spotify (8,5 milliárd dollár), továbbá a szintén indiai Snapdeal (7 milliárd dollár) a CB Insights adatai szerint.

(Világgazdaság, 2017. szeptember 22.)

Tartja magát a Google

A márkák rangsorában nincs változás, Google, Apple, Microsoft a sorrend. De a legerősebb a Lego.

Egy évtizede még olyan cégek uralták a márkák toplistáját, mint a Marlboro, vagy a Coca-Cola, mára viszont már a legértékesebb márkák mind valamilyen módon kapcsolódnak a technológiai világhoz. Számítások alapján míg 2012-ben még az Apple, 2017-ben már 245,6 milliárd dollárral a Google a legértékesebb márka. Második az iPhone gyártója, szorosan a Google mögött, 234,7 milliárd dollárral, a képzeletbeli dobogó harmadik fokán pedig már kissé lemaradva a Microsoft áll, mely márkaértékére 143,2 milliárd dollár jött ki, tudósít a Portfolio.

Most a Brandz adatai alapján a Visual Capitalist csapata próbálkozott meg a feladattal, a márkák sorolásával. A márkaértéket úgy határozták meg, hogy a pénzügyi teljesítményen felül figyelembe vették a cégeknek az egyediségét a versenytársakhoz képest, a fogyasztó márkához való érzelmi kötődését, de azt is megnézték, hogy az egyes márkákból származó bevételek hogyan járulnak hozzá a vállalat összes bevételéhez.

Csak a nagyságrendek érzékelése miatt: a Google és az Apple márkaértét összeadva nagyobb összeg jön ki, mint például Svédország éves GDP-je.

Az első 100 helyet nézve a cégek teljes márkaértéke az elmúlt 12 évben 152, míg csak az elmúlt egy évben 8 százalékkal növekedett, elérve ezzel a mintegy 3,6 ezer milliárd dollárt. A lista első helyeit szinte teljesen az amerikai technológiai cégek uralják, míg Kína legértékesebb cégének a 108,3 milliárd dolláros márkaértéke csak a lista 8. helyére volt elég. Az első 30 helyezett között mindössze 4 európai cég található, azok közül is 45,2 milliárd dollárral a német SAP a legértékesebb. Egyébként a technológiai cégeken kívül sok pénzügyi és telekommunikációs cég is megtalálható a listán.

A régiós megoszlásban is az amerikai cégek vezetik a listát, az első 100 helyezett között 71 tengerentúli cég szerepel. Itt érdekesség, hogy 2017-ben rengeteg új tech cég jutott be a legértékesebbek közé, mint például a YouTube, a SnapChat, a Netflix, vagy a Salesforce. Egyébként Kínából 11, Európából 10, míg az Egyesült Királyságból 2 cég kapott helyet a Föld 100 legértékesebb márkája között.

De van más is

A legerősebb márka már mást is jelent, amire még 2017 elején a Brand Finance összerakott egy indexet (Brand Strengh Index), ahol azt összegzik, hogy a különböző cégek mennyit fordítanak a márkaértékükre, marketingre, hány főt foglalkoztatnak ezen a területen, és a marketingtevékenység milyen hatással van az üzleti eredményre. Ezen a listán meglepő módon már a Lego lett a győztes, míg a Google a második helyre szorult.

(Portfolio, 2017. július 29.)

A Google a legdrágább márka

Az Apple csak második, harmadik a Microsoft.

Már a Google a legértékesebb világmárka, mivel átvette az vezetést az Apple-től, a világ márkáit rangsoroló Millward Brownnál. Az internetes szolgáltató 229 milliárd dollárra növelte eszmei értékét, ami 32 százalékos éves növekedést jelent, miközben a márkaértékét csupán 8 százalékkal, 228 milliárdra erősítette az iPhone-gyártó.

Kettejüktől messze leszakadva őrzi dobogós helyét a Microsoft, amely 5 százalékot rakott hozzá a 2015-ös értékéhez, 122 milliárdra srófolva fel a jelképes árat. A tizenegyedik alkalommal közzétett százas listán szerény 3 százalékos volt a cégérték átlagos bővülése, a márkák együttesen most 3,4 ezermilliárd dollár érhetnek. A Facebook 44%-kal, az Amazon pedig 59%-kal hizlalta cégértékét a 2016. évi felmérés szerint.

A felmérés készítői az innovációs készséget és a megújulás képességét emelik ki, mint a listán tartósan lehorgonyzott cégek legfőbb erényeit, megjegyezve, hogy ha e két faktorral minden rendben van, akkor az az adott cég nyereségtermelő képességére és ezen keresztül piaci megítélésére is kedvezően hat. Kreatív ötletekkel is fel lehet kerülni a listára, erre a Magyarországon kevéssé ismert Under Armour sportszergyártót és a Victoria’s Secret fehérneműmárkát hozzák fel példaként.

(Világgazdaság, 2016. június 20.)

Márkacsata

Vezet a Disney, legdrágább az Apple. A legértékesebb kereskedő a WalMart.

A Disney a legerőteljesebb, az Apple pedig a legértékesebb márka a világon a brit Brand Finance piackutató és üzleti tanácsadó 2016-os Global 500 ranglistája szerint.

2015-ben a "Star Wars - Az ébredő Erő" film sikere révén a Disney szerezte meg a világ "legerőteljesebb" márkájának a rangját. A Disney a lehetséges 100 pontból 92-őt ért el a szubjektív "Brand Strength Index (BSI)" értékelésben, ami azonban csak az egyik eleme a Brand Finance Global 500 márkaérték-ranglista kalkulálásánál figyelembe vett szempontoknak. A dollárban kifejezett márkaérték kalkulációjához a Brand Finance a "royalty relief" metódust alkalmazza, amivel a márka használatáért elméletileg fizetendő licencdíjat lehet kiszámítani.

A Disney egyébként 32 milliárd dollárral a 24. a 2016-os márkaérték-ranglistán, amit továbbra is az Apple vezet. A 146 milliárd dolláros márkaértékű Apple mögött a Google a második 94 milliárd dollárral. Az Apple márkaértéke 14százalékkal nőtt a 2015-öshöz képest az iPhone 6 és az iPhone 6s piaci sikere nyomán. A Google márkaértéke 23 százalékkal emelkedett. A világranglista harmadik helyén a Samsung, a negyediken az Amazon, az ötödiken pedig a Microsoft áll.

A hatodik helyen álló Verizon 560 milliárd dollárral a világ legértékesebb távközlési márkája. A távközlési cégek közül még az AT&T szerepel 59 milliárd dollárral a hetedik és a China Mobile 48 milliárd dollárral a kilencedik helyen a világ tíz legértékesebb márkája között. A ranglistán a hetedik a WalMart, a tizedik pedig a Wells Fargo.

A Deutsche Telekom 33 milliárd dolláros márkaértékkel a távközlési cégek világranglistáján a negyedik legnagyobb, az európai távközlési ranglistán pedig a legnagyobb a 28 milliárd dolláros Vodafone és a 19 milliárd dolláros Orange előtt. A német márkák rangsorában pedig a 35 milliárd dolláros BMW után a második legértékesebb márka a Deutsche Telekom. Az összesített 2016-os globális rangsorban a BMW a 16., a Deutsche Telekom a 19., a Vodafone a 30., az Orange pedig az 54. legértékesebb márka.

A Brand Finance szakértői szerint egy olyan országban, mint Németország, ahol az autóipar komoly múltra tekint vissza, az a tény, hogy egy távközlési márka egy szinten van az autógyártó cégekkel, a távközlési szektor fontosságának további növekedését mutatja, összhangban áll a világméretű irányzatokkal. A német ranglistán egyébként a Mercedes-Benz a harmadik legértékesebb márka, az Allianz a negyedik, a Siemens az ötödik és a Volkswagen a hatodik.

A 2016-os listán az egyik legnagyobb értékromlást a Volkswagen szenvedte el a dízelbotrány miatt, a 18. helyről az 57.-re esve vissza. A német márkák rangsorában a Volkswagen 2015-ben még a harmadik volt a Mercedes-Benz előtt.

(Népszava, 2016. február 15.)

Egy fertőzött kínai disznófarm fertőtlenítése - illusztráció
Fotó: Yang meiqing / Imaginechina / AFP

Rossz hírt közöltek a sörgyártók: az időjárásra mutogatnak.

Rossz hírt közöltek a sörgyártók: az időjárásra mutogatnak. ₪₪₪

Csökkent Magyarországon a sörfogyasztás 2019 első félévében, a Magyar Sörgyártók Szövetségének elnöke szerint elsősorban a hűvösebb időjárás miatt, írja a Napi.hu.

Az első fél évben 2,4 százalékkal, 3.051 ezer hektoliterre csökkent 2018-hoz képest az öt legnagyobb gyártó (Borsodi, Dreher, Heineken, Carlsberg és Pécsi) belföldön értékesített söreinek mennyisége - mondta Kántor Sándor az MTI érdeklődésére.

Az első fél évben a sörfogyasztás szempontjából legerősebb két hónapból (május és a június) a májusi időjárás kifejezetten hűvösebb volt a megszokotthoz képest - tette hozzá Kántor Sándor.

Míg 2018-ban a második negyedévben 1.985 ezer hektoliter sört értékesítettek, addig 2019-ben 1.882 ezer hektolitert.

Ugyanakkor megjegyezte, hogy a prémium és szuper prémium sörök forgalma 17 százalékkal nőtt, június végére elérte a teljes sörforgalom közel negyedét.

Az ízesített alkoholmentes sörök népszerűsége is töretlen, az első fél évben forgalmuk 126 ezer hektolitert tett ki, ami a hidegebb időjárás ellenére, azonos az egy évvel korábbival - tette hozzá.

(Napi.hu, 2019. július 30.)

Jól csúszott a sörpiac

De a nagyját a nagyok viszik, a Dreher, a Heineken, a Pécsi Sörfőzde és a Borsodi Sörgyár. A kicsiknek maradt 2,5%.

2018-ban a 2017-es enyhe visszaesés után jelentősen, 21 milliárd forinttal növekedett a hazai sörgyártók árbevétele, írja a Napi.hu.

A hazai sörgyártással foglalkozó vállalkozások száma 2016 óta folyamatosan nő, s a 2017-es árbevétel visszaesést is sikerült 2018-ban korrigálni - írja a Napi.hu az Opten céginformációs szolgáltató adatai nyomán. A 2018-as beszámolók feldolgozása azt mutatja, hogy a sörgyártók 21 milliárd forinttal tudták növelni árbevételüket, ami meghaladta a 166 milliárd forintot. Ugyanakkor a szektor stabilitását mutatja, hogy az új cégbejegyzések mellett a piac szereplői ellen csak mutatóban indult felszámolási eljárás és kényszertörlés. Az alkalmazotti létszám csekély mértékű csökkenése nem befolyásolta érdemben a cégek teljesítményét.

2018-ban 76 ezer hektoliterrel, 15 millió palackkal több, összesen 6,3 millió hektoliter sört értékesítettek az előző évhez képest a vezető sörgyárak a magyar piacon, 24 százalékkal nőtt a felsőkategóriás sörök eladása, emellett átlag feletti növekedést ért el az alkoholmentes és az ízesített sörök forgalma is.

A nagy sörösök nagyot nyeltek

A hazai piacot jelenleg négy nagy cég uralja: a Dreher Sörgyárak Zrt., a Heineken Hungária Sörgyárak Zrt., a Pécsi Sörfőzde Zrt., és a Borsodi Sörgyár Kft. Ennek a négy cégnek a teljesítménye teszi ki az iparág 2018-as árbevételének 97,5 százalékát. A négy nagy közül a Dreher tudta legnagyobb arányban növelni árbevételét, 46 milliárd forintról 59,7 milliárd forintra. A többek között az itthon kapható Arany Ászok, Kőbányai, Pilsner és a Kozel söröket gyártó cég nyeresége is megugrott tavaly: 379 millió forintról 2,1 milliárd forintra.

Árbevétel tekintetében szorosan a Dreher nyomában találjuk a Heineken Hungária Sörgyárak Zrt.-t., amely 53 milliárdról 59,1 milliárdra tornászta fel árbevételét 2018-ban. A Heineken, Gösser, Edelweiss, Zlaty Bazant, Krusovice, Steffl és többek között a Kaiser söröket forgalmazó cég 2,6 milliárd forint nyereséget könyvelhetett el 2018-ban, ami annak fényében értékelhető kiemelkedő teljesítménynek, hogy 2017-ben még csak 169 millió forint nyeresége volt, 2016-ban pedig még veszteséget termelt.

A Stella Artois, Spaten, Beck's, Staropramen és Löwenbrau söröket is készítő Borsodi Sörgyár Kft. szintén tudta árbevételét növelni 2018-ban 40 milliárd forint fölé, ezzel párhuzamosan pedig tovább tudták csökkenteni veszteségüket. Míg 2017-ben veszteségük meghaladta 606 millió forintot, tavaly már csak 147 millió volt a mínusz.

A kisebb sörösök is nyomulnak

A négy nagy legkisebb tagja a Pécsi Sörfőzde Zrt., s közülük az egyetlen, melynek árbevétele csökkent. A 2017-es 4,1 milliárd forint 2018-ra 2,6 milliárd forintra olvadt. "Az árbevétel jelentős csökkenése egy stratégiai döntés következménye, melynek következtében a Pécsi Sörfőzde Zrt. az olcsó kategóriás sörök értékesítéséből jelentősen visszavett" - derül ki a pénzügyi beszámoló kiegészítő mellékletéből. A csökkenő árbevétel mellett viszont 23 millió forintos nyereséggel sikerült zárniuk a múlt évet. (Utóbbiban szerepe lehetett annak, hogy lényegében a cégre szabták a jövedékiadó-kedvezményi rendszert, mely kis cégeknek biztosít forrásokat.)

Meg kell még említeni a hazai piachoz import söreivel hozzájáruló Carlsberg Hungary Kft. teljesítményét. A 2017-es 5,4 milliárdos árbevétele 7,2 milliárdra növekedett, míg a veszteség 71 millió forintról 30 millió forintra csökkent. A névadó márka mellett olyan söröket forgalmaz a cég, mint például a Tuborg, a Holsten és a Grimbergen.

A nagyok mellett számos mikro-, kisvállalkozás és családi főzde működik szerte az országban, meglovagolva a kézműves sörök iránt az elmúlt években kialakult igényt. Bár érdemben nem tudták piaci részesedésüket növelni, számukra reményre adhat okot, hogy a Magyar Sörgyártók Szövetségének sörpiaci elemzése szerint nemcsak az összfogyasztás növekedett a múlt évben hazánkban, mintegy 15 millió palackkal, de ezen belül elsősorban a prémium és szuper prémium sörök eladása futott fel, mintegy 24 százalékkal. Ez lehet tehát az a piacrész, ahol a kis főzdék egyedi és jó minőségű termékeikkel könnyebben tudnak helyzetbe kerülni a nagyok mellett.

(Napi.hu, 2019. július 20.)

A csehek sörhasa a legnagyobb

A csehek továbbra is világelsők a sörfogyasztásban.

A cseh sörfőzdék 2018-ban 5,2 millió hektoliter sört exportáltak, ami 11 százalékos növekedést jelent, írja az Origo a Cseh Sör és Maláta Szövetség közleménye nyomán. Korábban nem volt még példa arra, ami most bekövetkezett, hogy a tartályokban és hordókban tárolt sörök eladott mennyisége meghaladta a palackozott sörökét, olvasható a cseh állami rádió honlapján.

Miközben a csehek továbbra is világelsők a sörfogyasztásban, egy ideje stagnál a belföldi értékesítés mértéke. Tavaly 140 liter/fő volt az átlagfogyasztás Csehországban, és szakértők nem számítanak további növekedésre, írja a V4NA nemzetközi hírügynökség. Ezzel szemben a cseh sörexport a külföldi piaci igények hatására fokozatosan bővül.

Jirí Vesely, a Cseh Sör és Maláta Szövetség elnöke szerint az utóbbi 11 évben a cseh sörexport 62 százalékkal bővült. A legnagyobb cseh sör importőr Szlovákia, Németországot és Lengyelországot megelőzve. Jelentősen nőtt a Magyarországra szállított cseh sör mennyisége is.

Az Európai Unión kívülre irányuló export egyötödével nőtt 2018-ban. A labdarúgó világbajnokságnak köszönhetően pedig az orosz import 54 százalékkal növekedett.

A cseh sört importáló országok közé újonnan bekerült Angola, Bahrein, Bermuda Szigetek, Fülöp-szigetek, Szenegál és Ecuador is, számolt be a cseh állami rádió.

(Origo, 2019. június 3.)

Bírjuk a sört

7 millió liter sörrel több csorog le a magyar torkokon.

A jelek azt mutatják, hogy a hazai fogyasztás a minőségi sörök felé mozdul el, írja a Népszava. A magyar sörpiacon 2018-ban 629 millió liter sör fogyott, szemben a 2017-es 622 millió literrel.

Az öt legjelentősebb sörgyártó (Borsodi Sörgyár Kft., Calsberg Hungary Kft., Dreher Sörgyárak Zrt., Heineken Hungária Zrt. és a Pécsi Sörfőzde Zrt.) együttes belföldi értékesítése 2018-ban több mint 15 millió palackkal haladta meg az előző évit - ez 1,2 százalék feletti növekedésnek felel meg.

“Nem véletlen, hogy a társasági események “királya” még mindig a csapolt sör, hiszen annak a frissessége és ízharmóniája adja vissza azt a figyelmet és gondoskodást, amit a sörfőzés mestereitől kap a gyártás során. Az emberek szeretik az igényes, nagy szakértelemmel készült különlegességeket, ezért választják előszeretettel a prémium söröket” - magyarázta Ali Rawech Szami, Kraft Sör Egyesületének képviselője.

Dr. Kántor Sándor szerint 2019-ben folytatódik a korábban megkezdődött tendencia. 2019-ben is egyre több fogy a prémium sörökből, tovább nő az ízesített és ízesítettlen alkoholmentes sörök forgalma, míg az olcsóbb, alacsonyabb minőségű termékek fogyasztása tovább csökken.

(Népszava, 2019. május 10.)

Sörfrász Svejkéknél is

Elérte a sörfőzdei forradalom a legnagyobb sörfogyasztó nemzetet.

Csehországban tavaly 440-re emelkedett a minisörgyárak száma az egy évvel korábbi 400-ról - közölte a minisörgyárak cseh-morva szövetsége Prágában, írja az Origo.

Átlagosan nagyjából hetente fog megnyílni egy-egy minisörgyár 2019-ben is a várakozások szerint. Csak a cseh fővárosban, Prágában már ötven minisörgyár működik.

A kilencvenes évek elején csak egyetlen, a több száz éves múltra visszatekintő prágai U Fleku minisörgyár működött. Az elmúlt negyedszázad alatt országszerte jó félezer új minisörgyár alakult, közülük azonban néhány tucatnyi megbukott és befejezte termelését. A piacon maradók közül némelyik termelése ugyanakkor már túllépte a 10 ezer hektolitert, ami a hatályos szabályozás szerint a minisörgyárak éves termelésének felső határa, és ezzel átkerültek az ipari sörgyárak kategóriájába. Ezekből jelenleg félszáz működik az országban. Az évi tízezer hektoliteres termelésig a sörgyárak kedvezményesen adóznak.

A minisörgyárakban főzik az évi cseh sörtermelés 2,5 százalékát, fél százalékkal többet, mint 2017-ben.A termékek 90 százalékát vendéglőkben adják el csapolt sörként, míg 10 százalék palackozva kel el főleg a nagy üzletláncokban.

A szövetség kimutatása szerint a legtöbb minisörgyár évi kapacitása 900-1.000 hektoliter között mozog, ami általában egy-két közepes nagyságú vendéglő évi keresletét elégíti ki.

A minisörgyárak sörei iránti kereslet folyamatosan nő, aminek az sem akadálya, hogy ezek a sörök átlagban 30-50 százalékkal drágábbak, mint a nagy sörgyárak termékei. A minisörgyárak számára kedvező, hogy egyre több vendéglő rendel söreikből, és azokat különlegességként ajánlja vendégeinek.

Csehországban a minisörgyáraknak nagy hagyományuk van, hiszen az 1948-as kommunista hatalomátvétel előtt számos faluban, városban volt egy ilyen cég, hivatalosan számuk ezer körül mozgott.

Csehországban az utóbbi években az egy főre eső éves sörfogyasztás 143-145 liter körül mozog, ez a világon a legmagasabb. 2018-ban Csehországban 20,3 millió hektoliter sört főztek, ebből több mint 16 millió hektoliter a belföldi piacon kelt el.

A szövetség azzal számol, hogy a minisörgyárak száma még legalább egy évtizedig emelkedni fog Csehországban.

(Origo, 2019. március 14.)

Sörpiac: nőtt egy kicsit

De nagyot robbant a prémium sörpiac.

Hetvenhatezer hektoliterrel több sört adtak el 2019-ben a vezető sörgyárak a hazai piacon, írja a Világgazdaság. A felsőkategóriás sörök értékesítése 2018-ban messze az átlag felett, összesen 24 százalékkal nőtt. Szintén átlag feletti növekedést ért el az alkoholmentes és az ízesített sörök forgalma is.

A Magyar Sörgyártók Szövetségének sörpiaci elemzése szerint 2018-ban 1,3 százalékkal több, összesen 6,3 millió hektoliter sört értékesített Magyarországon az öt vezető sörgyártó: a Borsodi Sörgyár Kft., a Dreher Sörgyárak Zrt., a Heineken Hungária Sörgyárak Zrt., a Carlsberg Hungary Kft., valamint a Sörszövetség értékeléséhez adatközlésével hozzájáruló Pécsi Sörfőzde Zrt. – derül ki a Magyar Sörgyártók Szövetségének közleményéből.

Ez hetvenhatezer hektoliter forgalom növekedés 15 millió palackkal több sör elfogyasztását jelentette a 2018-as évben.

A sörpiacon 2018-ban is folytatódott a dinamikus átrendeződés az egyes szegmensek között. A prémium és szuper prémium sörök eladásának növekedése robbanásszerű volt, 2018-ban 24 százalékkal több fogyott, mint 2017-ben. A középkategóriás termékek eladása csekély mértékben, mintegy 1 százalékkal csökkent, a gazdaságos, saját márkás sörök piacának szűkülése tovább gyorsult. Ez utóbbi termékek piacára a vezető gyártók 2018-ban már 8 százalékkal kevesebbet szállítottak.

Új szintre lépett a sörkultúra

Míg az elmúlt években a piac középső kategóriája erősödött, 2018-ban már a prémium és szuperprémium termékek dinamikus növekedése jelezte, hogy a sörfogyasztás a magasabb minőségű termékek irányába fordul. A söripari fejlesztések eredményeként megjelenő új minőségi termékeket a fogyasztók egyre szélesebb köre igényli – mondta dr. Kántor Sándor, a Magyar Sörgyártók Szövetségének igazgatója.

2018-ban folytatódott a növekedés az ízesített és az alkoholmentes sörök értékesítésében is. Az ízesített sörök 317 ezer hektoliterre nőtt forgalma 5 százalékos bővülésnek felel meg. Az alkoholmentes szegmens értékesítése újabb csúcsot döntött, a kategória mérete 116 ezer hektoliterre nőtt 2018 során.

A minőségi sörök növekvő kereslete itthon is meghatározza a gyártási kultúra fejlődésének irányát. Az elmúlt években folyamatossá vált a söripari innováció, a kézműves söröket készítők kísérletező kedve pedig további inspirációt adott a nagyobb üzemeknek is. A termelésben végrehajtott fejlesztések olyan minőségi termékeket eredményeznek, amelyek a legmagasabb elvárásokat is ki tudják elégíteni – tette hozzá az igazgató.

A Sörszövetség tevékenysége nem korlátozódik a sörpiaci trendek értékelésére, hanem célja a sörkultúra és a minőségi sör népszerűsítése is. 2018-ban folytatódott a szervezet „Sör mi több” nevű kezdeményezése, amely a minőségi sörnek a magyar gasztronómiában betöltött tradicionális szerepét, a csapolt sör és a hozzá tartozó vendéglátás fejlődését, a tökéletes sörélmény iránti igényt kívánja erősíteni. A 2014-ben kezdődött munka eredményeként megállt a csapolt sör piaci részének csökkenése. Ez a kategória tavaly már stabilan 10 százalékot képviselt a szövetség tagvállalatai által értékesített sör mennyiségéből, forgalma 2018-ban 3,6 százalékkal nőtt.

Az öt vállalat ÁFA befizetései közel 14 százalékkal nőttek 2018-ban és meghaladták a 30 milliárd forintot.

A hazai sörgyárak 2018-ben is növekvő mértékben vették ki a részüket a közteherviselésből. Összes adó és járulékbefizetései meghaladták a 80 milliárd forintot. A fenti költségvetési befizetéseken túl a Sörszövetség tagvállalatai több százmillió forintot költenek önkéntesen is fenntarthatósági programokra, mint az újratölthető üvegek széleskörű használata és az alumínium doboz csomagolások visszagyűjtése és újrahasznosítása.

(Világgazdaság, 2019. február 18.)

Japán lett a London Pride

Japán kézbe jutott az egyik legismertebb angol sörmárka.

A Sky News cikke szerint a családi tulajdonban lévő Fuller's az üzlet részeként azt a nyugat-londoni sörfőzde, a Griffin Brewery-t is eladta, ahol a céget 1845-ben megalapították. A Fuller's továbbra is a márkanév tulajdonosa marad, a gyártás és terjesztés viszont az Asahi kezébe kerül, a márkanévért pedig licencdíjat fizet a brit cégnek.

A Fuller's a sörfőzdék mellett számos pubot és szállodát is üzemeltet, amelyek a nyereségének a 87 százalékát termelték az elmúlt időben, ezek továbbra is a család tulajdonában maradnak. Ezekben pedig továbbra is folyik majd a London Pride, a cég ugyanis stratégiai megállapodást is kötött erről az Asahival.

A japán Asahi amúgy a globális sörpiacon viszonylag kicsi szereplő, főleg az olyan óriási sörpolipokhoz képest, mint a belga-brazil Ab InBev, amely nemrég felvásárolta a legnagyobb versenytársának számító SAB Millert. Viszont az Asahi is folyamatosan terjeszkedik, 2017-ben például számos kelet-európai sörmárkát vásárolt meg, többek között a cseh Pilsner Urquell-t és a magyar Drehert is.

(Index, 2019. január 26.)

Bezár a Heineken martfűi gyára

Végleg bezár a Heineken Hungária Zrt. martfűi gyára.

A munkavállalóknak Sopronban kínál álláslehetőséget a vállalat, írja az Origo. A cég Sopronban bővíti logisztikai kapacitását, így a közelmúlt fejlesztéseinek nyomán megnőtt gyártókapacitást már a helyi raktári bázis is ki tudja szolgálni. A soproni fejlesztést a gyártás rugalmasságának biztosítása és energiatakarékossági szempontok is indokolják.

A Heineken Hungária korábban, hatmillió eurós befektetéssel, sikeresen szervezte egy centrumba a teljes hazai sörgyártását. Ezt követi most a logisztikai bázis központosítása a Sopronban működő gyár közelében - olvasható a közleményben.

A vállalat számít minden egyes munkavállalójának szakmai tapasztalatára és munkájára, ezért az a 16 munkavállaló, akik eddig a cég martfűi logisztikai telephelyén dolgoztak, nemcsak lehetőséget, de támogatást is kapnak, hogy - amennyiben kívánják - a soproni telephelyen folytassák munkájukat.

A Heineken Hungária feladatának tekinti azt is, hogy a sörgyár korábbi területe Martfű és a térség számára a lehető legjobban hasznosuljon, ezért fordult a Nemzeti Befektetési Ügynökséghez.

Papp Antal, Martfű polgármestere elmondta: tájékoztatták a gyár végleges, december 31-i, megszűnéséről. Hozzátette, hogy emiatt a város a jövőben körülbelül százmillió forint iparűzési adóbevételtől esik el.

A nyilvános cégadatok szerint a Heineken Hungária Zrt. értékesítésének nettó árbevétele 2017-ben 53 milliárd 875 millió forint volt, 2016-ban 52 milliárd 368 millió forint. Az árbevétel túlnyomó része belföldi értékesítésből származik.

A cég adózott eredménye 2017-ben csaknem 170 millió forint volt, míg 2016-ban 400 millió forint veszteséget ért el. A társaság márciusban közölte, hogy kétmilliárd forint saját forrásból harminc százalékkal bővíti kapacitását, emellett optimalizálja gyártását soproni gyárában. A beruházással a mintegy 250 embert foglalkoztató üzemben csaknem negyven új munkahely jön létre, és éves szinten mintegy 400 ezer hektoliterrel több sört fognak gyártani. A kapacitásbővítéssel nem jut majd több sör a piacra, mert az nagyságrendileg kiváltja majd a közeljövőben Martfűn megszűnő gyártást.

(Origo, 2018. október 17.)

Sör, kézműves, de mégse

Nagyüzemi kézműves sör. Mintha.

Aki szokott sörözni, annak az utóbbi pár évben már biztosan feltűnt, hogy a boltok sörös hűtőiben egyre nagyobb részt foglalnak el a különleges sörök, írja az Index. És most nem a kézműves főzdék térhódítására gondolunk, hanem a legnagyobb gyártók erre adott válaszára, ami felforgatja a hagyományos sörkínálatot.

Nagy volt a kézműves nyomás

Mivel a kézműves sörök felfutása a világ néhány más részén a hazainál korábban lejátszódott, nagyjából lehetett rá számítani, hogy mit fognak lépni a piaci részesedésükért aggódó nagy gyártók. Az USA-ban, ahol sokkal előrébb tart a folyamat, többféle módszert is bevetnek a domináns szereplők: felvásárolják a kis cégeket, marketingkampánnyal próbálják cikinek beállítani a kézműves sörös flancolást, és saját termékekkel igyekeznek uralkodó pozícióba kerülni a különleges piacrészen belül is.

Mivel az embereknek láthatólag bejönnek a sima lageren túlmutató sörök, a legjobbnak talán az utolsó stratégia tűnik, és ennek jeleit látjuk az elmúlt években a boltok kínálatában is: gombamód szaporodnak a nagy gyártók újabb és újabb különleges sörei, az egyszerű lagereknél eggyel drágább, de azért az átlag kézművesnél még bőven megfizethetőbb árkategóriában.

Megkerestük a legnagyobb három hazai forgalmazót, hogy mondják el, mit érzékelnek a kereslet átalakulásából, mennyire mennek jól az új típusú sörök, és a válaszokból kiderült:

2018 NYARÁN A NAGY GYÁRTÓK MINDEN 5.-10. ELADOTT SÖRE AZ ÚJABBAN PIACRA DOBOTT FAJTÁK KÖZÜL JUT KI, VAGYIS A KÜLÖNLEGES SÖRÖK MEGLEHETŐSEN FELFORGATTÁK A PIACOT RÖVID IDŐ ALATT.

A Sopronit gyártó Heineken kérdésünkre közölte, hogy az Óvatos Duhaj IPA, amely a felsőerjesztésű nagyüzemi sörök között elsőként jelent meg a magyar piacon, mostanra eléri a teljes Soproni családon belül a 10 százalékos súlyt. A cég szerint az IPA-nak nagyrészt korábban is sörkedvelő fogyasztói vannak, de olyan is akad aki ennek hatására kezdett el ismerkedni a sörökkel. Ezt az is alátámasztja, hogy a Heineken szerint a Soproni márkacsaládon belül nem érződik az átvándorlás, a klasszikus lager sör továbbra is stabilan teljesít.

Nem számít az ár - annyit

A Heineken szerint a piacon az elmúlt években jól látható tendencia a felfelé váltás, a prémium sörök forgalma nő és az alacsony árkategória csökken. Ez főként a fogyasztók tudatossága, minőségi iránti igényessége miatt van és persze segít a javuló vásárlóerő is. A cég azt is közölte, most ősszel új sört dobnak piacra az Óvatos Duhaj családon belül. (Iparági pletykák szerint ez egy porter típusú sör lesz, ami az IPA-hoz hasonlóan felsőerjesztésű, a stout rokona.)

A japán Asahi tulajdonában álló Dreher még nagyobb arányú eltolodásról számolt be kérdésünkre. A cég azt írta, a Dreher újabb változatai (a Pale Ale, valamint a különböző komlóvariánsokkal ellátott termékek, pl. hidegkomlós, mozaik komlós) előállítási mennyiséget tekintve manapság már a Dreher termékek 20 százalékát jelentik, vagyis minden 5. termék valamilyen típusú variáns közül kerül ki.

A cég szintén azt a sörpiaci trendet tapasztalja, hogy általánosságban a prémium termékek irányába indult meg a kereslet. "Ebből következik az is, hogy a Dreher esetében a variánsok fogyasztása nem az anyamárka kárára növekszik, hanem új fogyasztókat és újonnan kialakult fogyasztási alkalmakat vonz, tehát a két típusú termék nem vonja el egymástól a vásárlókat" – írták.

De azért a sört is szeretjük

Az amerikai (Molson Coors) tulajdonú Borsodi érdeklődésünkre a konkurenciával összhangban közölte, hogy az utóbbi egy évben pozitív tendenciákat tapasztalt a piacon, mind az értékesített volumen, mind az értékesített sörök típusát illetően: a fogyasztók egyre jobban keresik a prémium söröket, bővül a kereslet. A cég adatokat nem közölt, de azt írta, hogy utóbbi egy évben bemutatott innovációi, mint a csak csapolva kapható Borsodi Nitro, vagy - a gyár fennállásának 45 éves évfordulójára készült - Borsodi Mester egyre keresettebb. Legnépszerűbb termékük azonban továbbra is a klasszikus világos sör.

A hazai sörfogyasztás mintegy 90 százalékát a Heineken-Dreher-Borsodi hármas sörei adják, de ott van még mellettük az egyetlen magyar tulajdonosi struktúrájú nagyüzemi főzde, a Pécsi Sörgyár, amely 2017-ben a Szemerey család érdekeltségébe került. Szemereyék az átvételkor már eleve úgy álltak neki, hogy kizárólag a minőségi szegmensre, a kisüzemi jellegű sörökre mennek rá, és a 2017-re vonatkozó céges beszámolók szerint ez anyagilag meg is térült nekik. A 2016-ban még félmilliárdos veszteséget termelő cég ma már pilsből, lagerből és búzából is csak prémium kategóriát gyárt, a tavalyi évet 264 milliós pluszban zárta, ami önmagában is jelzi a sörpiac eltolódását ebbe az irányba.

(Index, 2018. szeptember 3., Előd Fruzsina írása)

A meleg és a foci vb is lök egyet a sörpiacon

Nőtt a hazai sörfőzdék száma.

A nyári meleg és az oroszországi labdarúgó világbajnokság bizonyára egyaránt jó hatással lesznek a hazai sörgyárak 2018-as teljesítményére, de az elmúlt 3 év adatait vizsgálva sem panaszkodhatnak a magyarországi főzdék – derül ki az OPTEN céginformációs szolgáltató adataiból, ismerteti a Világgazdaság.

2016 óta folyamatosan nő a hazai sörgyártással foglakozó vállalkozások száma, annak ellenére, hogy a 2016-ban elért 149 milliárd forint összárbevételt a rákövetkező évben nem sikerül elérnie az iparágnak. 2017-ben a szektor árbevétele 146 milliárd forintra csökkent. Ugyanakkor a sörgyártók stabilitását mutatja, hogy az új cégbejegyzések mellett a piac szereplői ellen csak mutatóban indult felszámolási eljárás és kényszertörlés.

Az alkalmazotti létszám csekély mértékű csökkenése nem befolyásolta érdemben a cégek teljesítményét. Mind az árbevétel, mind a dolgozói létszám, de a működő vállalkozások számának alakulása terén is megfigyelhető, hogy a trendek a piac kis és nagy szereplőit hasonlóan érintették, számottevő különbség nem mutatható ki közöttük.

A hazai piacot négy nagy cég uralja: a Dréher Sörgyárak Zrt., a Heineken Hungária Sörgyárak Zrt., a Pécsi Sörfőzde Zrt. és a Borsodi Sörgyár Kft.

E négy cég teljesítménye teszi ki az iparág 2017-es árbevételének 98 százalékát. Mellettük számos mikro-, valamint kisvállalkozás és családi főzde működik szerte az országban, meglovagolva a kézműves sörök iránt az elmúlt években kialakult keresletet.

Az iparág teljesítményének értékeléséhez tegyük azt is hozzá, ezt az eredményt a piaci szereplők úgy érték el, hogy az európai uniós támogatási rendszerben a sörgyártás a borászattal ellentétben nem kapott kiemelt prioritást.

A hazai főzdéknek a pályázati források megszerzéséért sok más profilú vállalkozással együtt kellett versenyezniük. Nem voltak olyan pályázati kiírások, melyek kifejezetten a sörkészítéssel foglakozó cégek számára jelentek volna meg. Ebből következően, nem meglepő, hogy 2014 és 2017 között mindösszesen 783 millió forint uniós támogatás jutott el a magyarországi sörgyárakhoz, ami elenyésző a gazdaságfejlesztési programban fellelhető összegekhez viszonyítva.

Ezek a támogatások viszont a kisebb piaci szereplőket gazdagították, mivel a nagyvállalkozások a pályázati kiírások döntő részéből ki voltak zárva.

A szezonális időjárási hatások és a fesztiválok mellett az iparág jövedelmezőségét az ízesített sörök és ciderek piacán a „chipsadó” emelése, míg az iparág egészét tekintve a prémium sörök iránti növekvő kereslet fogja meghatározni a jövőben, véli Hantos Zoltán, az OPTEN céginformációs szolgáltató projektmenedzsere.

(Világgazdaság, 2018. július 13.)

Martfű helyet Sopronban gyárt a Heineken

Martfű logisztikai központ lesz, a soproni Heineken gyárat viszont bővítik.

Kétmilliárd forint saját forrásból harminc százalékkal bővíti kapacitását, emellett optimalizálja gyártását a Heineken Hungária Zrt. soproni gyárában - jelentette be a cég Sopronban.

Thuróczy Zoltán, a Soproni Sörgyár vezetője elmondta, hogy 2018 végéig a gyár területén épületeket bontanak, új göngyöleg tárolót, szociális blokkot, készáru raktárat alakítanak ki, emellett duplájára bővítik a szűrőüzemet, utat és csatornát építenek. A beruházás a termelésben nem okoz fennakadást.

Az MTI kérdésére elmondta, hogy a beruházással a mintegy 250 embert foglalkoztató soproni gyárban közel negyven új munkahely jön létre, és éves szinten mintegy 400 ezer hektoliterrel több sört fognak gyártani az üzemben. A kapacitásbővítéssel nem összességében nem jut majd több sör a piacra, mert az nagyságrendileg kiváltja a közeljövőben Martfűn megszűnő gyártást - tette hozzá. Több eszközt is áttelepítenek Martfűről Sopronba, egyebek mellett kompresszorokat, tartályokat és úgynevezett nyomótankokat.

José Matthijsse, a Heineken Hungária Zrt. vezérigazgatója elmondta, hogy a marfűi gyártóbázis Sopronba telepítése mellett a hazai piacon megnövekedett Soproni sör kereslete is indokolja a beruházást. Törhetetlennek nevezte a több mint 120 éves kapcsolatot Sopron és a sörgyár között a vezérigazgató, és meglátása szerint a beruházás azt is mutatja, hogy a csoport hosszútávon elkötelezett a város mellett.

A soproni gyárban közel száz féle terméket gyártanak, 2018-tól az ízesített radlerekbe Magyarországon termelt gyümölcsök kerülnek.

Barcza Attila, Sopron fejlesztési tanácsnoka, a Fidesz-KDNP szövetség város és környéke országgyűlési képviselőjelöltje azt hangsúlyozta, hogy a sörgyár ezzel a beruházással éves szinten várhatóan százmillió forinttal több iparűzési adót fizet a városnak, ami további fejlődési lehetőséget jelent az itt élők számára.

A nyilvános céginformációk szerint a Heineken Hungária Zrt. árbevétele 2016-ban 52 milliárd forint volt, mintegy 0,8 milliárd forinttal több, mint 2015-ben. 2016-ban azonban 400 millió forint vesztesége volt. A 2017-ben jelentette be, hogy leáll a sörgyártás a martfűi gyárban, Sopronban viszont bővítenek. A martfűi üzemet fokozatosan disztribúciós és logisztikai központtá alakítják át.

(MTI, 2018. március 20.)

Szépen habzott a magyar sörpiac

Lendületet vett 2017-ben a sörpiac. És nagyot mentek a kis sörfőzdék.

2017-ben 6,2 millió hektoliter sört értékesítettek a hazai piacon a nagy sörgyárak, a kisüzemi főzdék közel 100 ezer hektolitert. Az előző évinél 2017-ben 2 százalékkal több sört adott el Magyarországon a négy vezető hazai sörgyártó: a Borsodi, a Dreher, a Heineken Hungária és a Pécsi Sörfőzde, valamint a piachoz importsörrel hozzájáruló Carlsberg Hungary, írja a Világgazdaság.

Ez 100 ezer hektoliter növekedés, ami 20 millió korsónak felel meg. A Magyar Sörgyártók Szövetsége szerint a prémiumsörök a korábbi szinten fogytak, míg a középkategóriások eladása 10 százalékkal nőtt. A saját márkás sörök piaca 5 százalékkal szűkült, az ízesített söröké pedig 19 százalékkal 302 ezer hektoliterre bővült. Ennél is jobban, 25 százalékkal, 114 ezer hektoliterre ugrott az alkoholmentes piacrész.

Többéves trend a sörfogyasztás elmozdulása a minőség felé – értékelte az adatokat Schillinger Attila, a sörszövetség igazgatója. Mint mondta, a piac középső kategóriája főleg az olcsó, alsó kategóriás sörök rovására erősödött. Felpörgőben a söripari innováció, élesedik a verseny az új típusú sörök piacán. Úgy látja, a minőségi sörök keresletének növekedése világtrend, ami most már itthon is meghatározza a piacot.

A nagyipari prémium- és a kézműves sörök együtt hatnak a hazai sörkultúra fejlődésére – húzta alá. Forgalmi adóból a söripar befizetései 2017-ben 21 százalékkal 27 milliárd forintra nőttek, az adók és járulékok összesen 77 milliárd forinttal járultak hozzá az államkasszához. Ezenfelül az ipar szereplői több százmillió forintot költenek olyan önkéntes fenntarthatósági programokra, amelyek a többutas üveg- és alumíniumdoboz-csomagolások visszagyűjtésére és újrahasznosítására irányulnak.

Folytatódik a szövetség Sör mi több nevű kezdeményezése, amely a sörnek a modern magyar gasztronómiában betöltött szerepére, a hazai sörkultúra fejlesztésére koncentrál. Ebben az évben a sörminőség és a csapolt sörök vannak középpontban. Utóbbi kategória a teljes hazai piac csaknem 10 százalékát teszi ki, de részesedése tavaly egy százalékkal csökkent. Mivel a csapolt sör főként belföldön készül, a csökkenés megfordítása pedig minden hazai gyártó érdeke, a nagy sörgyártók és a kis főzdék együtt fordultak a kormányhoz, hogy a vendéglátásban alkalmazott kedvezményes áfaszintet terjesszék ki a csapolt sörre is.

Nagyot dobtak a kisüzemi sörfőzdék

A kisüzemi főzdékben előállított és forgalomba bocsátott sör mennyisége 2017-ben 500 ezer hektoliterfok volt, ez alapján 405 millió forint jövedéki adót vallottak be a Nemzeti Adó- és Vámhivatal adatai szerint. Átlagosan 5 százalékos alkoholtartalommal számolva ez majdnem 100 ezer hektoliternek felel meg. Éves alapon dupláztak a kisüzemek, hiszen 2016-ban még 247 ezer hektoliterfok után 200 millió forint volt a jövedéki adójuk. Gyenge Zsolt, a Kisüzemi Sörfőzdék Egyesületének elnöke a Világgazdaságnak elmondta: az üzemek nagy része jelentős kapacitásbővítést, termék- és technológiafejlesztést hajtott végre. Nőtt a söreiket kínáló vendéglátóhelyek száma, és termékeik néhány kiskereskedelmi lánc üzleteiben is megjelentek.

(Világgazdaság, 2018. március 7.)

Ment a Carlsberg kézműves söre

Összesimul a Carlsberg és a Horizont Brewing, egy kézműves sör erejéig.

A kisüzemi, kézműves sörök forgalmának jelentős 2017-es és várható 2018 évi növekedése is közrejátszott abban, hogy együttműködési megállapodást kötött a dán sörforgalmazó magyarországi cége, a Carlsberg Hungary Kft. egy kisüzemű sörfőzde, a Horizont Brewing egyik kraft kézműves sörének kizárólagos forgalmazására - közölték a cégek az MTI-vel.

A forgalmazó az új kraft sörből 300-500 hektolitert értékesítésére számít a következő 1-1,5 év alatt. Hangsúlyozták, hogy a kézműves sörök iránt egyre nagyobb az érdeklődés: a sörpiac Magyarországon 6 millió hektoliter, a kézműves piac ennek mintegy 2 százalékát teszi ki, amely 2017-ben közel duplájára nőtt.

A 30 munkavállalót foglalkoztató Carlsberg Hungary Kft. 2004 óta működik Magyarországon, a Carlsberg csoport tagjaként. A nyilvánosan elérhető cégadatok szerint a Carlsberg Hungary Kft. nettó árbevétele a 2016-os lezárt üzleti évben 4,8 milliárd forint volt, 51 millió forinttal nőtt az előző évhez képest. A társaság a 2016-os évet 2,7 millió forintos veszteséggel zárta, a 2015-ös üzleti évben a veszteség még 85 millió forint volt. A cég 30 munkavállalót foglalkoztat.

A Horizont 2013-óta bérfőzőként, 2016 óta saját sörfőzdéjében készít söröket. A 10 munkavállalót foglalkoztató sörfőzdében 200 ezer liter sört készítenek évente. A nyilvánosan elérhető cégadatok szerint a cég nettó árbevétele a 2016-os lezárt üzleti évben 31 millió forint volt, ami 7 millió forinttal haladta meg az egy évvel korábbit. A cég a 2016-os évet 11 millió forint veszteséggel zárta, a 2015-ös 2,5 millió forintos veszteség után.

(MTI, 2018. február 17.)

Nyomult a Heineken

2017-ben piaca, pénzügyi eredménye is nőtt a Heinekennek.

2017-ben a Heineken két számjegyű forgalomnövekedést mutatott fel Brazíliában, emeli ki a Világgazdaság. 2016-os forgalmát 5,3 százalékkal meghaladó bevételről adott számot gyorsjelentésében. Piaci elemzők 5,7 százalékos bővülést vártak. A Bloomberg beszámolója szerint figyelemmel kíséri a Heineken a marihuána amerikai legalizációs hullámát, ám egyelőre nem szerepel terveik között, hogy beszállnának a piacba, ahogyan azt a Corona sörmárkáról ismert riválisuk, a Constellation Brands tette nemrég.

A világ második legnagyobb sörgyártójának üzemi eredménye 3,5-ról 3,7 milliárd euróra nőtt. A Heineken 26 százalékkal, 1,9 milliárd euróra növelte 2017-es adózott eredményét,

A világ második legnagyobb sörgyártója 2017-ben a mennyiséget tekintve az előző évinél 3 százalékkal több sört értékesített világszerte, különösen az ázsiai–csendes-óceáni térségben. Vietnámban is jelentősen túlteljesítették a tervet. A székelyföldi Csiki-csatában sem kapott sebet a Heineken, gyorsjelentésük szerint közelebbről nem részletezett, de két számjegyű bővülést értek el mind söreik, mind ciderféleségeik romániai forgalmában. A magyar piaci helyzetre viszont egyetlen szót sem vesztegetnek a jelentésben.

A Heinekennél azzal is számolnak, hogy 2018-ban gazdálkodásukra kedvezőtlen hatással lesznek az árfolyammozgások. Átlagos 2018-as adóterhelésük 27,6-ről 28 százalékra nő, ami szintén nem túl jó hír.

A Heinekennek egyébként nem kevés pénzébe kerül majd a japán Kirintől 2017-ben 666 millió dollárért megvásárolt brazíliai sörgyártó kapacitások integrálása. A hollandok hazai pályán próbálják megszorongatni a világ legnagyobb sörgyártóját, a belga-brazil Anheuser-Busch InBevet.

(Világgazdaság, 2018. február 14.)

Meg is venné a Heineken gyárait a Csíki Sör

A román és a magyar gyártóegységekre vetett szemet a csíkszentsimoni cég. A holland multi ugyanis bezárná ezeket. És megvennék a Hargita márkát is. De a Heineken nem adja.

A Heinekennel vívott küzdelméről és kisüzemi söreiről ismertté vált csíkszentsimoni cég megvásárolná a holland sörmulti romániai és magyarországi gyártóegységeit, valamint a Hargita sörmárkát is, erősítette meg a Világgazdaságnak Lénárd András, a székelyföldi vállalat tulajdonos-cégvezetője.

A Lixid Projekt Kft. – az Igazi Csíki Sör gyártója – a céget a Heineken-perben is képviselő budapesti Ormai és Társai CMS Cameron McKenna Nabarro Olswang LLP Ügyvédi Irodán keresztül hivatalos levélben értesítette a holland cég vezetőségét, hogy érdekelt a Heineken közelmúltban bezárt martfűi gyártóegysége, valamint a csíkszeredai gyár megvásárlásában.

Az 1974-ben épített, évi 1,5 millió hektoliteres termelőkapacitású csíkszeredai sörgyár tervezett bezárását a Heineken ugyan egyelőre nem erősítette meg, de információk szerint a Marosvásárhelyre költöztetésről szóló elvi döntés már megszületett. A marosvásárhelyi egység egymillió hektoliteres kapacitását korántsem meríti ki a Neumarkt sör gyártása, bőven elfér mellette a Hargita is, az utolsó márka, amelyet még az csíkszeredai „anyagyárban” állítanak elő.

Az újabb karcsúsítás két okra is visszavezethető: a Marosvásárhelyen rendelkezésre álló reptér kínálta komfortra, valamint csíkszeredai környezetvédelmi problémákra. A Heineken ugyanis integrált környezetvédelmi engedély hiányában folytatja tevékenységét, amiért a szakhatóság egy évvel korábban meg is bírságolta. Akkor felszólították a céget, hogy a szennyvízkibocsátást szorítsa „megfelelő keretek közé”, ez azonban mintegy tízmillió eurós beruházást igényelne.

A Maros megyeszékhelyre költöztetéssel az Igazi Csíki Sör gyártója szerint a nemzeti öntudatot, hagyománytiszteletet is célzó Hargita márka üzenetének hitelessége is csorbul, hiszen így már nem lehet tradíciókról beszélni. Ezért aztán a Lixid Projekt készen áll a Hargita márka megvásárlására is.

A Heineken Magyarország Zrt. már korábban megerősítette, hogy a martfűi gyárban 2017-ben kifuttatják, 2018 januárjától pedig teljesen megszüntetik a sörgyártást. A döntés hátterében az áll, hogy a jövedékiadó-törvény 2017 július elsején érvénybe lépett változása kedvezőtlen a cég számára. A cég képviselői úgy nyilatkoztak, hogy egy húsztagú állományt foglalkoztató logisztikai központot hoznak létre az egységben, nagymértékben csökkentve az alkalmazotti létszámot.

A Heineken-egységek iránti vásárlási szándék dinamikus fejlesztési tervekről árulkodik. Az Igazi Csíki Sör-beruházások megközelítik a 20 millió eurót, Lénárd szerint azonban terveik újabb befektetéseket igényelnek. „Ha a kézműves és kisüzemi sör kategóriájában meg akarjuk célozni a hatalmas dél-romániai piacot, akkor további gyártókapacitásokra van szükségünk – mondta a tulajdonos-cégvezető. – Hasonló céljaink vannak a magyar piaccal is, az úttörő jellegű, házhoz szállítással operáló értékesítési politikánk sikere ugyanis a jelek szerint a nagy áruházak irántunk megnyilvánuló érdeklődésében is jelentős pozitív változásokat hozott.”

A fejlemények a Világgazdaság tudósítása szerint két okból is pikánsnak mondhatók, egyrészt a székelyföldi és a holland cég román leánya közötti, a névhasználat ügyében indult pereskedés miatt, amely a Heineken javára ítélő jogerős határozat után egyébként nyugvópontra jutott. Másrészt amiatt, hogy a közelmúltban a Lixid Projekt anyagi nehézségeiről, csődközeli állapotáról szóló sajtóhírek láttak napvilágot. A cég közleményben viszont cáfolta ezeket a híreszteléseket, folyamatosan növekvő értékesítési mutatókról számolt be, a nyáron indított házhozszállítási akcióját teljes sikernek nevezte, a munkatársi állomány és a gépkocsipark jelentős bővülését, új termékek piacra dobását vetítette elő. „Adófizetők pénze, állami támogatás vagy állami hitel soha nem volt a Csíki Sörben, és nem is lesz, ilyenről nem is tárgyalunk” – mondta Lénárd.

Lénárd András a Világgazdaságnak ismét hangsúlyozta, hogy kényszerből kellett új megoldásokat keresniük a hagyományos értékesítési eszközök alkalmazása mellett. A sörgyártó multik ugyanis Lénárd szerint árháborút indítottak ellenük. A nagy áruházakban a Heineken, vagy a Dreher ugyanolyan kategóriájú sörét nagyságrendileg 200 forintért forgalmazták, míg a Csíkit a duplájáért. És korántsem azért, mert mi kétszer annyiért adtuk – fogalmazott Lénárd. A tulajdonos szerint a vázolt okok miatt a nyári szezonban sem nőttek az eladások, ezért más irányt kellett találniuk, hiszen a gyártókapacitásukat 2016-ban elsősorban a magyarországi piaci reményeikre alapozva bővítették. Ezzel együtt a külső hiteleik aránya nem haladja meg a 65 százalékot, ami a cégvezető szerint szabványszintnek számít.

Időközben

Martfűi üzeméről a Heineken Hungária nem folytatott tárgyalásokat a Lixid Projekt Kft.-vel – ahogy a vállalat korábban bejelentette –, martfűi telephelyét továbbra is disztribúciós és logisztikai bázisként kívánja használni a jövő évtől – közölte a Világgazdaság érdeklődésére a társaság.

(Világgazdaság, 2017. október 25., 26., fotó: MTI)

Itták azért a Heineken sörét

A Heineken sörgyártó több sört adott el 2017 harmadik negyedévében. És nyereséges is maradt.

A holland Heineken sörgyártó Európát és az Egyesült Államokat kivéve növelte értékesítését 2017 harmadik negyedévében, írja a Napi.hu az MTI nyomán.

A világ második legnagyobb sörgyártójának értékesítése a szeptember végével záródott három hónapban 2,5 százalékkal, 60 millió hektoliterre nőtt. Ez a mennyiség felülmúlta a szakértők által várt 58 millió hektolitert.

A Heineken arra figyelmeztetett, hogy az árfolyamok kedvezőtlen alakulása ronthatják 2017-es eredményét. 2017 első kilenchavi adózott eredménye egyébként 1,5 milliárd euró lett, ami 1 százalékkal nagyobb az egy évvel korábbinál.

Az értékesítésben Európában listavezető Heineken eladása 12 százalékkal nőtt a negyedévben Ázsiában és a csendes-óceáni térségben, Kínát nem számítva, továbbá 8,8 százalékkal bővült Afrikában, a Közel-Keleten, valamint Kelet-Európában.

Az amerikai kontinensen a Heineken értékesítése visszaesett az Egyesült Államokban, amit azonban részben ellensúlyozott, hogy több sört adott el a cég Mexikóban és Brazíliában.

Az európai adatokat rontotta a szokásosnál hűvösebb időjárás Franciaországban és Hollandiában, továbbá az eladások csökkenése Nagy-Britanniában és Lengyelországban.

(Napi.hu, 2017. október 25.)

A Csíki Sör szerint megy a Csíki Sör

Egyes hírek szerint eladósodott a Csíki Sör gyártója, de ők ezt cáfolják.

Súlyosan eladósodott és csődközeli állapotba jutott a Magyar Nemzet információi szerint a székelyföldi Lixid Project SRL, a Csíki Sör gyártója. A hitelezők szorításában az előremenekülést választó cég taktikája nem jött be: a magyarországi piacon nem kelendő a portéka, így még nagyobb lett a baj. Úgy tudjuk, a vállalkozást vezető Lénárd András magyar bankokkal (köztük állami tulajdonban lévő pénzintézetekkel) tárgyal a hitelek átcsoportosításáról, így könnyen lehet, hogy a így segítik meg az alkoholos italt gyártó erdélyi vállalkozást.

A cég 2016. évi adatai szerint, a román cégnyilvántartásban böngészve kiderül, hogy a Lixid Project SRL adóssága 2016-ban 16 millió euró, vagyis közel ötmilliárd forint volt. A vállalkozás 2016-ban 4,5 millió eurós forgalom mellett 1,6 milliós, vagyis félmilliárd forintos veszteséget termelt.

A cégvezetés arra számított, hogy a magyarországi terjeszkedés simán fog menni, mert a vásárlók, sörivók érzelmi okokból is őket fogják választani. A terv azonban nem sikerült, és ezt jól bizonyítja Lénárd augusztus végi nyilatkozata, amely szerint árháborút indítottak ellenük a magyarországi forgalmazók. A vállalkozó az Origónak arról panaszkodott: a nagy sörgyártók és a boltok egy kartellgyanús összefogást hoztak létre a kis székely manufaktúra ellen, ezért nem tudnak bejutni a boltokba, és így akadozik a magyarországi értékesítés. Válaszul kitalálták az ingyenes házhoz szállítást, de ez sem indult fényesen, mert augusztusban, amikor a meleg miatt a legtöbb sör fogy egyébként is, olyan akciót hirdettek a Facebook-oldalukon, amely szerint aki egy rekesz sört rendelt náluk, az ingyen házhoz szállítást, valamint ajándékként egy második rekesz sört is kapott.

Egyes információk szerint 6-8 hónapos távlatban akár be is dőlhet a gyár, hacsak nem érkezik valahonnan váratlan segítség. Úgy tudni, a gyártósorokat, a gyárépületet, de még a telket is jelzálog terheli. A magyar kormány egyszer már a hóna alá nyúlt a cégnek: a lex Heineken néven márciusban egy törvényjavaslatot nyújtottak be, mely a vörös csillag feltüntetését tilthatja meg különféle árucikkeken, és már Brüsszelt is megjárta. Nem tudni, ennek a hatására-e, de ezután nem sokkal a holland multinacionális cég székelyföldi gyára megegyezett az Igazi Csíki Sör gyártójával a névhasználatról.

És mit mond a Csíki Sör

A Csíki Sör eladásai hónapról hónapra és évről évre nőnek. A márka az egyik legdinamikusabban fejlődő magyar kisüzemi sörmárka. A nemrég indított házhozszállítási akció pedig teljes siker, több tízezer embert szolgáltnak ki egy hónap alatt. Új munkatársakat vesznek fel, bővítik az autóparkot, új sörökkel jelennek meg és folyamatosan bővítjük a piacukat.

A cikkben szereplő veszteség könyvelési kérdés, melynek oka egy 2016-os fejlesztés és beruházás egyes költségeinek elszámolása, a Csíki Sör szerint.

Adófizetők pénze, állami támogatás, vagy állami hitel soha nem volt a Csíki Sörben és nem is lesz, ilyenről nem is tárgyalnak. Egyedüli segítség, amit kaptak, az a jó szó és a magyar emberek kiállása mellettük, válaszolta a Csíki Sör a Magyar Nemzetnek.

(Magyar Nemzet, 2017. október 12.)

1 milliárd liter felett a 10 legnagyobb sörgyártó

A világ 10 legnagyobb sörgyártója.

1 milliárd liter felett a világ 10 legnagyobb sörgyártójának a termelése. A Portfolio adta közre a világ legnagyobb sörgyártóinak toplistáját:

1. AB InBev

Éves sörgyártás: 433,9 millió hektoliter
A belga székhelyű italgyártó agresszív felvásárlási stratégiájának köszönhetően mára már a világ legnagyobbjává nőtte ki magát, messze megelőzve legnagyobb versenytársait, a SABMillert és a Heinekent. A csoporthoz több mint 500 márka tartozik, a legismertebbek a Stella Artois, a Brahma, a Beck's, a Corona és a Leffe.

2. Heineken

Éves sörgyártás: 200,1 millió hektoliter
Néhány kis kitérőtől eltekintce a világ második legnagyobb sörgyártója még mindig családi kezekben van. A holland vállalatot 1864-ben alapították, átvéve az 1592-ben alapított "De Hooiberg" sörkészító amszterdami üzemet. A csoporthoz több mint 170 márka tartozik, a legismertebbek a Heineken, az Amstel, a Cruzcampo és a Birra Moretti. Ehhez a csoporthoz tartozik a Soproni is.

3. China Resources Snow Breweries

Éves sörgyártás: 118,8 millió hektoliter
A kínai sörgyártó a China Resources Enterprise és a SABMiller közös vállalata. vállalat Kína legnagyobb sörgyártója, a kínai sörgyártás közel ötödét adja. A cég márkái nálunk kevéssé ismertek, kínában viszont a legnépszerűbbek között vannak: Snow, Blue Sword, Green Leaves, Huadan, Huadan Yate, Largo, Löwen, New Three Star.

4. Carlsberg

Éves sörgyártás: 116,9 millió hektoliter
A dán sörgyártó több mint 500 különböző sörmárkát értékesít, a legismertebb a Carlsberg, a Tuborg, az 1664, a Holsten és a Kronenburg.

5. Molson-Coors

Éves sörgyártás: 95,2 millió hektoliter
Az amerikai Molson-Coors története is Németországban kezdődött, alapítója, Adolph Coors az 1870-es években emigrált az Egyesült Államokba, ahol Colorado államban alapította meg sörmárkáját. 1959-ben a vállalat találta fel a dobozos sört, ma pedig ők a Nascar hivatalos szponzorai.

6. Tsingtao Brewery Group

Éves sörgyártás: 79,2 millió hektoliter
Kína második legnagyobb sörgyártója is érdekes múltra tekint vissza, 1903-ban két német telepes fektette le a mostani Tsingtao csoport alapjait. Azóta már a világ minden táján megvetették a lábukat, a 70-es évek óta pedig a Tsingato az Egyesült Államok legnépszerűbb kínai sörmárkája.

7. Asahi

Éves sörgyártás: 59 millió hektoliter
Asahi sört először 1892-ben gyártottak, azonban azóta rengetek változáson ment keresztül a cég, aminek köszönhetően az Asahi mára Japán legnagyobb sörfőző vállalatává nőtte ki magát.10. Groupe Castel

8. Yanjing

Éves sörgyártás: 45 millió hektoliter
Kína harmadik legnépszerűbb sörét csak 1980-ban kezdték el készíteni, azonban 1995-óta már a Yianjing a kínai kommunista párt "hivatalos" söre, sőt a 2008-as olimpia játékok egyik fő szponzora is a Yianjing volt.

9. Kirin

Éves sörgyártás: 42,5 millió hektoliter
A japán sörgyártó régi múltra tekint vissza. A Kirint 1885-ben alapították, azonban azóta már a Mitsubishi Group része lett, és saját sörei mellett (Ichiban Schibori, Akiaji, Fukkoku, Tanrei ) olyan külföldi söröket is forgalmaz, mint a Budweiser és a Heineken.

10. Groupe Castel

Éves sörgyártás: 32,9 millió hektoliter
Az 1949-ben alapított francia italgyártó továbbra is alapítója, Pierre Castel nevét viseli, és családja azóta sem adta ki kezéből a vállalat irányítását. A Castel nem csak, hogy Európa egyik vezető bortermelője, de egyre nagyobb súlya van az afrikai rövidital piacon is. A cég legismertebb sörmárkája a Flag és a Castel.

(Portfolio, 2017. augusztus 13.)

A Csíki Sör leváltja a nagyáruházakat, inkább házhoz szállít

Kivonul a nagy áruházakból a Csíki Sör és áttér a házhoz rendeléses értékesítésre. Lénárd András tulajdonos szerint a nagy sörgyártók árháborút indítottak ellenük.

A Csíki sör tulajdonosa a Világgazdaság kérdéseire válaszolva elmondta, miért és hogyan tervezi a váltást.

– Mivel naponta szembesülünk a nagy sörcégek kiszorítási kísérleteivel, nem maradt más hátra, mint olyat csinálni, amire más nem képes: házhoz szállítjuk a termékeinket. Kétségtelenül atipikus megoldást választottunk, de lépnünk kellett. Nincs mit finomkodni: a nagy sörgyártók árháborút indítottak ellenünk. A nagy áruházak közül csak az Auchanban vagyunk jelen, ahol a Heineken vagy a Dreher ugyanazon kategóriájú sörét nagyságrendileg 200 forintért forgalmazzák, míg a Csíkit a duplájáért. Hangsúlyozom: nem azért, mert mi kétszer annyiért adjuk. Ez az árpolitika semmi egyébre nem alkalmas, mint meggyőzni a fogyasztót, kialakítani annak a pszichózisát, hogy milyen pofátlanul drága ez a Csíki. Arra „neveli” a fogyasztót, hogy mi a helyes ár-érték arány, a kocsmában viszont már drágán adja az üzletben még olcsó márkás terméket.

– Rá kellett döbbennünk, hogy ilyen körülmények között semmi esélyünk hagyományos eszközök alkalmazásával megvetni a lábunkat a piacon. Egyéves reklámköltségvetésünk nem haladja meg a 150 millió forintot, míg a Heineken csak júniusig 800 milliót költött hasonló célokra. A vázolt okok miatt a nyári szezonban sem nőttek az eladásaink, valamilyen más irányt kellett hát találnunk, hiszen a gyártókapacitásunk tavalyi bővítését elsősorban a magyarországi piaci reményeinkre alapozva hajtottuk végre.

– Az, hogy a magyarországi piacon be tudtak azonosítani bennünket, míg a romániain nem. Ez részben magyarázható azzal, hogy a mi hazai piacunk egy-másfél millió embert céloz, mivel csak Erdélyben vagyunk jelen. Nem beszélve arról, hogy a prémiumsörök ára Romániában legalább 60 százalékkal magasabb, mint a mainstream söröké. Ezzel szemben Magyarországon ez a különbség momentán 5-10 százalék.

– Első körben több befektetett munkát, talán emberállomány-bővítést is feltételez, hogy a közel negyven autónkat két váltásban tudjuk futtatni. Logisztikailag gyakorlatilag az öt raktárunkból a teljes országot képesek vagyunk lefedni, órákon belül bárhová ki tudjuk szállítani a megrendeléseket. A nagy sörcégek egyelőre nincsenek felkészülve hasonló kiszállításra, míg mi a kezdetektől úgy építkeztünk, hogy saját kézben tartsuk az értékesítési piacunkat.

– Egyelőre vékony réteg ismeri és használja ezt a rendelési módot, pedig kényelem és ár szempontjából is előnyösebb a vásárlónak. Összességében azonban ez a kereskedelem jövője, még akkor is, ha a helyzet egyelőre nem nevezhető megalapozottnak. A reklámkampányunk csak most indult, hetek múlva tudunk a reálishoz közelítő képet alkotni az igényekről. Mindenesetre ha csak 10 százalékkal tudjuk növelni az eladásainkat, máris újra a komfortzónába kerülünk. Általában az úttörőknek a legnehezebb, egy amerikai mondás szerint a pioníroknak mindig nyílvessző van a hátukban. Mi bízunk benne, hogy ezt a nyilazást is túléljük.

(Világgazdaság, 2017. augusztus 11.)

Összeborult a Csíki Sör és a Heineken

Az Igazi Csiki Sör csak Csiki Sör lesz. A magyar kormány azonban a vörös csillagot tiltó törvényjavaslatát azért sem vonja vissza, megvárja Brüsszelt.

A két cég magyar és angol nyelvű közös közleményét a Csíki Sör Manufaktúra tette közzé hétfőn a közösségi oldalán, tudósít a legfrissebb fejleményekről az MTI. Ebben közölték, hogy az elmúlt időszakban folytatott tárgyalások után mindkét fél érdekévé vált, hogy a Csíki Sör márkanév körüli vita barátságos úton rendeződjék.

A felek megegyeztek abban, hogy a Ciuc és a Csíki Sör márkanevek egymás mellett békében meg fognak férni a piacon. A megegyezés része, hogy minden peres ügyet a felek egymás ellen megszüntetnek. A kiegyezés után a két cég több időt és energiát tud arra szánni, hogy építse kapcsolatait és "így most már csak arra kell összpontosítani, amihez a legjobban értünk: a sör készítéséhez", áll egyebek mellett a közös közleményben. A közleményt a Csíki Sör Manufaktúra a helyi közösségnek, a támogatóknak, a magyar kormánynak, és Hódmezővásárhely önkormányzatának címzett köszönetnyilvánítással toldotta meg.

Lénárd András, a Csíki Sör Manufaktúra vezetője a Maszol.ro portálnak elmondta, hogy a megegyezés részeként elhagyják az Igazi Csíki Sör nevéből az igazi jelzőt, és Csíki Sörként fogalmazzák a terméküket. "Úgy gondolom, hogy ez zavarhatta őket, mert arra engedett következtetni, hogy az ő sörük nem igazi, ha a mienk az" - magyarázta a vállalkozó az MTI tudósítása szerint. Lénárd András azt is elmondta, hogy a két cég közötti részletes megállapodást az elkövetkező 30 napban dolgozzák ki.

A megegyezésre azt követően került sor, hogy március 24-én Lázár János, a miniszterelnökséget vezető miniszter és a hódmezővásárhelyi önkormányzati testület is ellátogatott a Csíki Sör Manufaktúra csíkszentsimoni gyárába, és a magyar kormány mindkét felet megegyezésre biztatta. A miniszter a gyárlátogatás után tartott sajtótájékoztatóján kijelentette: azok a magyar vállalkozások, amelyek bajba kerülnek, számíthatnak a magyar kormány segítségére, azok a multinacionális cégek pedig, amelyek egy magyar vállalkozás kárára visszaélnek a hatalmukkal, arra számíthatnak, hogy a magyar kormány fel fog lépni velük szemben.

A marosvásárhelyi táblabíróság január 27-i ítéletében jogerősen betiltotta az Igazi Csíki Sör gyártását és forgalmazását. Az Igazi Csíki Sör gyártóját a Heineken Románia perelte be, mert úgy vélte, hogy a sör gyártója eltulajdonította szellemi tulajdonát. A romániai sörgyártók perének nyelvi vonatkozásai vannak. A bíróságnak azt kellett mérlegelnie, hogy egy termék román megnevezésének jogi védelme kiterjed-e a termék köznyelvben használt magyar megnevezésére is. A holland multinacionális cég 2003 óta rendelkezik a Csíkszeredában gyártott Ciuc premium (Csíki prémium) sörmárkával, amelyet az erdélyi magyarok csíki sörként emlegetnek. 2014 novemberében azonban megjelent a piacon a Csíki Sör Manufaktúra terméke, az Igazi Csíki Sör, amely számára a gyártó Lixid Project Kft. szerzett romániai és európai jogi védelmet.

Eközben a magyar kormány

Lázár János az atv.hu kérdésére tudatta, hogy már megküldték Brüsszelnek a lex Heinekent notifikációs eljárásra (előzetes engedélyeztetésre), így nem vonják azt vissza. Ha lesz törvény, a Heinekennel „kivételezni” fognak, büntetés nélkül használhatja a vörös csillagot, árulta el egy másik kormányzati forrás az atv.hu-nak.Sok-sok hónap eltelhet az eljárás során. Az Országgyűlés jóváhagyása esetében a 2 milliárdos bírsággal és börtönbüntetéssel is fenyegető törvény keretében a Heinekennel egyértelműen „kivételezni” fognak. A holland cégóriás használhatja majd a sörös dobozokon a vörös csillagot, mert a jelenleg hatályos törvényi rendelkezés lesz érvényes: csak azokra a cégekre vonatkoznak majd a szigorú szankciók, melyek politikai propaganda céllal a társadalmat, a közönséget politikailag izgatva használják a vörös csillagot. Így nyilván a Milky Way-re, az olasz ásványvízre és a Converse vörös csillagára sem lesz érvényes a tiltás.

(MTI, 2017. március 27.)

Jöhet az egész sörpiac raportra

Előnyt adna a kormány a sörgyártó magyar kicsiknek.

Megakadályozza a négy nagy magyarországi székhelyű, ám külföldi tulajdonú sörgyár a kisüzemek térnyerését a hazai piacon, mondta a Magyar Időknek Gyenge Zsolt, a Kisüzemi Sörfőzdék Egyesületének elnöke. A gyakorlat szerint olyan szerződéseket kötnek a sörmultik a vendéglátósokkal, amelyekben sokszor kizárólagos forgalmazást kérnek, vagy meghatározzák az eladási mennyiséget. Ha a tulajdonos nem teljesíti a vállalásokat, súlyos kötbért számítanak fel a nagy gyárak. Az elnök szerint a kisüzemi sörök 1-2 százalékos piaci arányát többek közt a szabályozás mellett a csapolt sör áfacsökkentése segítené, írja a Magyar Idők.

Meg is vizsgálná a kormány a sörgyárak működésének szabályozását, a nagy cégek és a kisebb magyar szereplők, valamint a vendéglátóipari vállalkozások viszonyát, mivel véleménye szerint a Csíki sörhöz hasonlóan kiszolgáltatott kis szereplőket rendre eltapossák a multik.

Komoly akadályt jelent a kisüzemi sörfőzdéknek a külföldi tulajdonban lévő négy sörgyár, ugyanis a multik üzletpolitikájukkal nem hagynak sok lehetőséget a vendéglátósoknak a kézművesként ismert sörök értékesítésére, állítja a sörfőzdék 80 százalékát tömörítő Kisüzemi Sörfőzdék Egyesületének elnöke, a Fóti Kézműves Sörfőzde vezetője. A négy nagy sörgyár gyakorlata az, hogy hosszú távú szerződést kötnek az adott vendéglátóhellyel, sokszor kizárólagos forgalmazást kérve, amely kötelezettségtől már nagyon nehéz szabadulni. A szerződéskötéskor az üzletnek vállalnia kell, hogy meghatározott sörmennyiséget adott idő alatt értékesít, ráadásul sok esetben kizárólag csak az adott cég termékeit forgalmazhatja.

A sörmultik korábbi gyakorlata még szigorúbb volt, ugyanis régen teljes kizárólagosságot határoztak meg szerződéskötéskor. Jelenleg, ha a tulajdonos nem tudja teljesíteni az elvárt mennyiség értékesítését, akkor a vendéglátóhelynek kötbért kell fizetnie, vagy szerződést kell hosszabbítania a sörgyárral. Kiderült, hogy a vendéglátósok 90 százaléka függ a nagy sörgyáraktól, ráadásul az ajánlatuk meglehetősen kecsegtető, mivel általában kiegészítőket, például söröskorsókat, vagy egyéb üzemeltetéshez szükséges eszközöket is adnak, saját márkajelzésükkel ellátva. A vendéglátósoknak teljesíteniük kell kötelezettségvállalásaikat, ezért sokan nem rendelnek kisüzemi sört.

A kisüzemi sörfőzdéknek az előbb említett gyakorlat miatt esélyük sincs komoly piaci részesedésre a multikkal szemben. A kézműves sörök keresletének növekedése miatt ugyanakkor már kimutatható a kis főzdék piaci részesedése, amely 1-2 százalék. Az Egyesült Államokban például azonban arányuk megközelítőleg 20 százalék.

A szövetség vezetője felidézte, hogy a probléma nem új keletű. A nagy sörgyárak privatizációja a 90-es évek elején kezdődött, viszont pontosan azóta nem is tudnak a kicsik érvényesülni a hazai piacon, és már korábban ezeknek a vállalkozásoknak 90 százaléka tönkrement. A kormány ugyan ma már lehetőséget nyújt pályázatok útján, kisvállalkozói támogatások formájában a fejlesztésekre, ám ez nem elég a piaci részesedés növeléséhez.

A kézműves sör nem csak a drága, prémium kategóriás italokat jelenti. A kisüzemek is főznek a nagy gyárak árfekvésében söröket. Az egyesület már javasolta a kisüzemi főzdék helyzetének javítására a csapolt sör áfájának csökkentését. Ez azért is lenne kedvező, mert a nagy gyárak forgalmának csak mintegy 10 százalékát adja a csapolt sör, szemben a kisüzemi sörfőzdék 40 százalékos hozzájárulásával. Két évvel ezelőtt a Gazdasági Versenyhivatal a sörgyárakat arra kötelezte, hogy kizárólagos piaci részesedésük 20 százalékáról 2017 végéig le kell mondaniuk, azonban ennek egyelőre nincs jele az egyesület elnöke szerint.

(Magyar Idők, 2017. március 18.)

A Heineken bíróságon is nyomul

A holland sörgyártó az EU Törvényszékén keresetet nyújtott be a Csíki Sör védjegyének visszavonására.

Egy román bíróság néhány hónappal ezelőtt a holland sörgyártónak adott igazat a Csíki sörről folyó jogvitában. Az Európai Bíróság ugyanakkor arról számol be, hogy a Heineken a közelmúltban megtámadta az EU Törvényszékén a Csíki Sörnek nyújtott európai uniós védjegyet.

A holland cég az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatalának azt a határozatát támadja, amellyel e hivatal az Igazi Csíki Sört gyártó vállalkozás egyik tulajdonosának javára európai uniós védjegyként bejegyezte a „Csíki Sör” védjegyet.

A Heineken arra hivatkozik, hogy neki már van egy korábban bejegyzett uniós védjegye és egy korábban bejegyzett román nemzeti védjegye a “CIUC PREMIUM” szómegjelölésre, valamint több korábban bejegyzett román nemzeti védjegye a “CIUC” szómegjelölésre. Ez utóbbi védjegyek ügyében járt el nemrég egy román bíróság. A “CIUC” szó magyar megfelelője a Csík vagy Csíki, és a Heineken szerint a “Csíki Sör” és a “CIUC” szót tartalmazó említett sörvédjegyek közötti hasonlóság olyan nagymértékű, amely a fogyasztók védelme érdekében kizárja a később keletkezett szómegjelölések uniós védjegyként való bejegyzését.

(Bruxinfo.eu, 2017. március 17.)

Igazi Csíki Sör háború

Most Tiltott Igazi Sör lett az Igazi csíki Sörből. Van már bojkott is a Heineken ellen, kérdés persze, hogy ki milyen sört szeret és milyen áldozatra hajlandó.

Átmenetileg új, punk nevet adott a gyártó a márkának, de rovásírással továbbra is szerepel a címkén az eredeti név. Így "Tiltott Igazi Sör" néven folytatja "átmenetileg" az eddig Igazi Csíki Sörnek nevezett italmárka, miután a Heineken keresete nyomán a román táblabíróság január végén betiltotta az Igazi Csíki Sör márkanevű termékeket. Ugyanakkor az új címkén - amit a gyártó tett fel a Facebookra - továbbra is szerepel a Csíki Sör név, de már csak rovásírással, írja az Index.

A román táblabíróság betiltotta az Igazi Csíki Sör márkanevű termékeket, számolt be róla már korábban az Index. A Heineken úgy érzi, miután megvette a nagy helyi Ciuc premium (Csíki prémium) márkát, a hasonló nevű termékekkel megrövidíti őket az új gyártó, a Lixid Project Kft. Ők egyébként szintén jogi védelmet szereztek a saját márkájuknak.

A Heineken beperelte az Igazi csíki sör gyártóját. Szerintük az igazi csíki sör csak Heineken gyártású. Európai szinten már nyert az Igazi Csíki márka, pontosabban az európai Belső Piaci Harmonizációs Hivatal (OHIM) végül elutasította a Heineken Romania kérését, ami a védjegy megsemmisítését kérte. Decemberben azután másodfokon is megerősítették ezt.

A román bíróság viszont ezek szerint másképp gondolja a helyzetet, az ítélet ismertetése szerint harminc napon belül meg is kell semmisíteniük minden, a márkához tartozó tárgyat és eszközt. Persze a készleteket valószínűleg nem zúzni, hanem kiönteni kell majd, ha minden így marad.

Kezdeményezik, hogy legyen hungarikum

Salamon Zoltán, a hungarikum bizottság erdélyi tagja, a Magyar Polgári Párt (MPP) székelyföldi politikusa az MTI-hez eljuttatott pénteki közleményben úgy fogalmazott: az Igazi Csíki Sör "több, mint szomjúságot oltó nedű", a sörmárka "identitásunkat, szimbólumainkat felvállaló székelyföldi vállalkozást takar", és Székelyföld egyik jelképévé vált. Ezért kezdeményezi, hogy "az Igazi Csíki Sört, Székelyföld termék-nagyköveteként, emeljék a hungarikumok közé".

(Index, 2017. január 27., február 8.)

Most éppen japán lesz a Dreher

A MOL lemaradt, pedig belecsapott volna a sörpiacba.

Egy japán cég megvásárolja az Anheuser-Busch InBev öt kelet-európai sörmárkáját, köztük a magyar Drehert is. Egy japán üzleti lap értesülései szerint az ügyletet rövidesen hivatalosan is bejelenthetik, tudósít az Origo.

A Nikkei úgy tudja, hogy az Asahi Group Holdings mintegy 900 milliárd jent (7,8 milliárd dollárt, körülbelül 2.300 milliárd forintot) fizet egyebek között a cseh Pilsner Urquell, a lengyel Tyskie és Lech, valamint a magyar Dreher megszerzéséért.

A Reuters november eleji értesülése szerint a Mol is ajánlatot tett egy konzorcium tagjaként a sörmárkák megvásárlására. A Mol a lengyel Maspex Wadowice Group üdítőital-gyártóval és a PZU biztosítóval együtt nyújtotta be ajánlatát. A Mol nem nyilatkozott akkor az értesülésről.

A világ vezető sörgyártója, a belga-brazil Anheuser-Busch InBev októberben 96,2 milliárd dollárért vásárolta fel a SABMillert, a második legnagyobb sörgyártót. A létrejött új sörgyártó a nemzetközi sörpiac harmadát felügyeli. Az AB InBev már korábban bejelentette, hogy értékesíti a megvásárolt SABMiller magyarországi, romániai, csehországi, szlovákiai és lengyelországi érdekeltségeit. Erre azért kényszerül, hogy elejét vegye annak a vádnak, mely szerint visszaél erőfölényével, és az egyesülés megsérti az unió közösségi versenyszabályait.

(Origo, 2016. december 13.)

Gyengén habzik a Dreher

A SABMiller forgalma nőtt, a profitja viszont csökkent.

Nem zárt jó évet a jelenleg még éppen a világ második legnagyobb sörgyártójának számító SABMiller, a cég profitja ugyanis 2015-ben 18 százalékkal csökkent. A cég, ami többek között a magyar Dreher tulajdonosa is, ugyanakkor 2 százalékkal több sört és 6 százalékkal több üdítőt adott el világszerte, mint az előző pénzügyi évben.

A gondot az okozta, hogy a dollár nagyon erős volt a többi ország valutájához képest, ahol a SABMiller eladta a söreit, így a bevétel egy részét elvitte az árfolyamkülönbség.

A világtörténelem egyik legnagyobb felvásárlása készül a sörpiacon egyébként, mivel megveszik a Dreher tulajdonosát. Így ez lehetett az utolsó év, amikor a SABMiller független cégként számolgathatta a profitját, ugyanis éppen felvásárolja őt a világ legnagyobb sörgyártója, az AB InBev. A belga vállalta 108 milliárd dollárt fizetne a SABMillerért, ez viszont akkora üzlet, hogy azt jóvá kell hagynia a világ több versenyjogi hivatalának, többek között az Európai Bizottságnak is.

A Drehet, a SABMiller többi márkájával együtt viszont nagy valószínűséggel kimarad az összeolvadásból. A magyar sörmárkát a SABMiller egész kelet-európai portfóliójával, így a Pilsner Urquell-el együtt eladná az új tulajdonos egy harmadik cégnek. Erre részben azért van szükség, hogy az EB ne akadályozza meg a sörvilág legnagyobb cégfelvásárlását.

(Index, 2016. május 18.)

Egy korsó lesz az AB InBev és a SABMiller

A Dreher lett világ legnagyobb sörgyártója. Az éves magyar GDP értékéért.

Létrejött a hónapok óta készülőben lévő söripari egyesülés: a belga–brazil Anheuser-Busch InBev felvásárolja legnagyobb versenytársát, a sör világpiacon a második helyen álló SABMillert, amely egyébként a Dreher sörgyár anyavállalata. A két óriás egyesítésével jelentős koncentráció megy végbe a globális sörpiacon, az egyesített cég a nemzetközi sörgyártás megközelítőleg 30 százalékát tarthatja kézben.

Az AB InBev a hónapok óta tartó alkudozás során egyre nagyobb ajánlatot tett a SABMillerre. Végül októberben alakult ki a végleges vételár, az AB InBev részvényenként 44, összesen 68 milliárd fontot ajánlott fel, ami 30 ezer milliárd forintnak felel meg. Előtte az AB InBev részvényenként 43,50 fontot, azelőtt 42,15 fontot, még korábban pedig 38, majd később 40 fontot ajánlott. A végső ár közel 40 százalékkal magasabb annál a 29,34 fontnál, amin a SABMillert jegyezték szeptember 14-én, egy nappal azelőtt, hogy megjelentek a felvásárlási szándékkal kapcsolatos első hírek. Az Exane BNP Paribas becslése szerint a létrejövő cég a harmadik legnagyobb lesz a világon a fogyasztási cikkek piacán a Procter & Gamble és a Nestlé mögött. Az ügylet részeként a SABMiller amerikai üzletágát leválasztják.

Piaci elemzők szerint a felügyeleti engedélyezéssel más piacokon, például Kínában is nehézségek lehetnek. Az átalakulás nemzetközileg is alaposan felforgatja a piaci erőviszonyokat. Az egyesített cég a globális sörtermelés 29 százalékát tartja majd egy kézben, ami évi 198 milliárd liter sör előállítását jelenti. A fúzió után a piac második helyére, húsz százalékkal kisebb piaci részesedéssel a Heineken lép, amely Magyarországon a Sopronit gyártja. Rajtuk kívül komoly szereplőként csak a Carlsberg és a China Resources Enterprise marad versenyben.

(Magyar Idők, 2015. november 12.)

A hűvös napok megcsapolták a sörpiacot

Kevesebb sör fogyott 2016-os nyáron, szívtak a magyar sörgyártók.

Hiába a nagy sportesemények és a zenei fesztiválok felhajtóereje, az alacsonyabb átlaghőmérséklet miatt elmaradt a várt jó sörértékesítés a nyári hónapokban. A sörgyártók ki vannak szolgáltatva az időjárásnak.

A sörfogyasztást leginkább az átlaghőmérséklet befolyásolja, a hűvös, változékony nyár értelemszerűen nem kedvezett az értékesítésnek. Előzetesen arra számítottak a magyar sörgyártók, hogy a 2016-os nyár sporteseményei miatt 150 ezer hektoliterrel, azaz 30 millió korsóval több sör fogy majd, mint egy átlagos évben. Ez a többlet a labdarúgó Európa-bajnokság és az olimpia idejére várt 2,5–3 százalékos növekedésből jött volna, a kedvezőtlen időjárás miatt azonban már az is jó eredmény lenne, ha a tavalyi szintet hozná a sörpiac. A sörgyártók szerint hiába befolyásolták kedvezően a fogyasztást a sportesemények és a zenei fesztiválok, de nem volt huzamosabban napos, száraz idő, így elmaradt a bővülés.

2015-ben például a kánikula idején négy százalékkal több sör fogyott. 2015-ben egyébként 6,5 millió hektoliter sört értékesítettek a legnagyobb magyarországi gyártók, a söripar adó- és járulékbefizetése pedig már a 71 milliárd forintot is elérte. Előbbi négy-, utóbbi hétszázalékos növekedés volt a megelőző évhez képest. A legjobb minőségű sörök eladása több mint 20 százalékkal ugrott meg.

2016. nyarának egyik változása, hogy a kisüzemi főzdék és a nagy sörgyártók egyre több lager típusú (alsó erjesztésű) sört állítottak elő, az utóbbi időben ugyanis nőtt iránta a kereslet.

A magyar sörpiac bővülése a központi költségvetésnek is jó lenne, a növekvő forgalom mellett megugranak az iparág adó- és járulékbefizetései is. A hazai söripari cégek 2015-ben 23 milliárd forintnyi általános forgalmi adót és 40 milliárd forint jövedéki adót fizettek be, előbbi 12, utóbbi négy százalékkal több, mint egy évvel korábban. Környezetvédelmi termékdíjból is csaknem egymilliárd forinttal több folyt be az államkasszába 2015.ben, mint korábban. Az elmúlt tíz évben a sör jövedékiadó-terhelése 70 százalékkal nőtt, de az inflációtól szűrt ára 2000 óta nem változott. Nem alaptalanul panaszkodnak a gyárak: a fogyasztók árérzékenyek, éles a verseny. Manapság ha valaki félliteres, dobozos világos sört vásárol 200 forintért, abból 80 forint, vagyis az ár 40 százaléka jövedéki adó, termékdíj és áfa, így a maradék 60 százalék fedezi az előállítást, a csomagolást, a szállítást, a kereskedői árrést és a marketinget.

(Magyar Nemzet, 2016. augusztus 26.)

Fogyatkozik a sör piaca

Feljövőben viszont a kézműves sör.

Európa komoly hagyománnyal büszkélkedhet a világban az alkoholpiacon. Mostanában azonban csökkent az alkoholos italok piaci részesedése Nyugat-Európában az elmúlt öt évben. Mennyiségben 2009. és 2015. között nagyjából 5 százalékkal zsugorodott a nyugat-európai szeszesital piac, 46 milliárd literről 43 milliárdra.

Az európai sör különösen nehéz időszakon megy keresztül. Míg 2009-ben a piac 131 milliárd euró értékű volt, addig 2014-re már éles, 7 százalékos csökkenéssel 122 milliárdosra esett vissza. Az európai sör azonban még mindig elég népszerű a világban. Az egyik legnagyobb globális gyártónak számító Heineken például 250 márkát árusít a Föld 179 országában.

A belga, a német, a cseh vagy a brit sörök igen erős nemzetközi piaccal is bírnak, az eladásokat viszont két fontos trend befolyásolja. Egyrészt az, hogy az amerikai sörök egyre népszerűbbek lesznek. Az amerikaiak úttörő szereppel bírnak a kézműves sörök területén, amely világszerte jelentős felívelést mutat.

A másik fontos trend, hogy a kézműves sörök komoly piaci részesedést vesznek el a nagy európai sörfőzőktől. Az Egyesült Királyságban ezzel együtt a lager sörök eladásai 8 százalékkal estek az elmúlt öt évben, míg az ale típusúak értékesítései 895 millió literről 913 millióra emelkedtek 2014. és 2015. között.

A kézműves sörtermelés jelentősen segíti a helyi és kísérleti jellegű sörfőzők működését, akik képesek kiváló és piacképes söröket gyártani, lecsípve így a nagyok piaci részesedéséből.

A versenyben a nagy európai gyártók például felvásárolják a kézműves sört gyártó kihívóikat. Így tett az AB InBev, a világ legnagyobb sörkészítője is, amikor megvette a brit Camden Town Brewery kézműves céget 2015 végén. Mások ezzel szemben a saját terméklistájukat próbálják kibővíteni és beszállnak a kézműves sörgyártásba.

(Investor.hu, 2016. április 24.)

Sörpiac: kinek nagyobb a habja?

Nyomulnak a feltörekvő piacok és a kézműves sörök.

Az elmúlt években a sörpiacot a feltörekvő régiók húzták nagyobb súllyal a fejlett országokkal szemben. A söripari vállalkozások a növekedés gyorsítása érdekében jelentős felvásárlásokat is folytattak, melynek eredményeként az öt legnagyobb vállalat már a teljes termelés több mint 50 százalékát adja a világon. A fejlett piacokon visszafogottabb a kereslet a hagyományos sörök iránt, de a fogyasztói szokások változása nyomán nőtt a kézműves sörök népszerűsége. Az utóbbi években csökkent a söriparban tevékenykedő vállalkozások száma, az 5 legnagyobb 10 évvel ezelőtt a piac 32 százalékát fedte le.

2012-ben a Heineken vásárolta fel az Asia Pacific Breweriest 24 milliárd dollárért, pár évvel korábban, 2008-ban 60 milliárd dolláros tranzakció keretében egyesült a Anheuser-Busch és az InBev, amivel a piac legnagyobb szereplője jött létre. Friss hírek szerint az AB InBev felvásárolhatja a piac második legnagyobb szereplőjét, a SabMillert.

2009-2014. között az iparágban évente átlagosan 4,1 százalékkal nőtt a társaságok összesített árbevétele. A piac bővülését részben a fiatalabb korosztály fogyasztói szokásainak megváltozása serkenti, miután a rövid italok helyett az alacsonyabb alkoholtartalmú italok, így a sör kerülnek előtérbe. A jövedelmek emelkedése nyomán várható, hogy a prémium termékek felé tolódhat el a fogyasztás szerkezete.

A globális sörtermelés növekedése a válságot követő években lassult, a válság előtti években 5-6 százalékkal bővült a piac, az utóbbi években viszont kisebb az emelkedés.

A fejlett piacokon mérséklődött a kereslet a hagyományos sörök iránt. Az Egyesült Államokban és több más fejlett piacon egyre népszerűbbek ugyanakkor a kézműves sörök. A nagyobb társaságok már megkezdték a kisebb kézműves gyártók felvásárlását, így az AB Inbev és a SabMiller is.

Az előző évben a világ egyik legnagyobb sörpiacán, az Egyesült Államokban a kézműves sörök értékesített volumene több mint 17 százalékkal emelkedett, míg a teljes amerikai sörpiac közel 2 százalékkal zsugorodott. A kézműves sörök piaci részesedése ugyanakkor egyelőre kevesebb mint 8 százalék. Elemzők szerint a kézműves sörök iránti kereslet növekedése a következő években számos más országban is lendületet vehet.

A labdarúgó világbajnokságok alatt jellemzően megugrik a sörfogyasztás. Az AB InBev az egyik hivatalos szponzora volt a világbajnokságnak, a stadionokban kizárólag a hozzá tartozó Budweiser és Brahma söröket árulták, a televízióban is ezekhez a márkákhoz köthető sörreklámokat vetítettek. A labdarúgó világbajnokság az egyik legjobban követett televíziós műsor a világon: a statisztikák szerint az idei döntőt mintegy 1 milliárd ember követhette, míg a 2012-es londoni olimpia megnyitó ünnepségét is "csupán" 900 millióan nézték, az idei amerikai Super Bowlnak pedig "alig" 167 millió nézője akadt.

A söripari társaságoknál részben a feltörekvő piacokon a következő években továbbra is várható keresletnövekedésre építve az elemzők 5-15 százalékos nettó eredménynövekedéssel számolnak a 2014-2016-os időszakban. A nettó eredmény soron a leglátványosabb növekedést a japán Asahi vállalattól várják a szakértők.

(Portfolio.hu, 2014. július 14.)

Tarolnak a sörfőzdék itt is, ott is

Az amerikai és a cseh sörpiacon is előretörtek a sörfőzdék.

Július 4-e nagy ünnep az amerikai sörgyártók számára, hiszen ezen a napon jócskán megugrik a fogyasztás. A kisebb méretű kézműves sörgyártók az elmúlt két évtizedben nagyot nőttek, így az ünneplésből is több jutott nekik. Az Egyesült Államok statisztikai hivatalának legfrissebb adatai szerint az elmúlt öt évben megduplázódott a sörfőzdék száma. Az elmúlt két évben átlagosan napi szinten 1,2 új sörfőzde nyitotta meg kapuit.

A növekedés elsősorban a gomba módra elszaporodó kézműves sörfőzdék népszerűségére vezethető vissza, melyek jelenleg az amerikai sörpiac 7,8 százalékát teszik ki. 2013-ban már 15,6 millió hordó kézműves sört készítettek az USA-ban, az 1 milliós határt a ’90-es évek elején lépték át.

Az elkövetkezendő években tovább növekedhet a kézműves söripar, több mint ezer kézműves sörfőzde nyitása van tervben. Korábban, a második világháborút követően éppen ellentétes folyamat játszódott le az amerikai sörpiacon. Az Anheuser Busch-hoz hasonló sörgyártók ugyanis felvásárolták a kisebb versenytársakat, aminek következtében a ’80-as évekre soha nem látott szintre csökkent a sörfőzdék száma.

A kis sörfőzdék jelenlegi előretörése komoly fenyegetést jelent a nagy sörgyártók számára, melyek új saját, különböző ízesített sörökkel próbálják meg felvenni a versenyt. A tengerentúlon lezajló folyamatok ráadásul más országokban is lejátszódhatnak, így lépniük kell a sörgyártóknak.

(Investor.hu, 2014. július 6.)

Jól habzanak a cseh minisörgyárak

Megduplázódott három év alatt a minisörgyárak száma Csehországban.

Jelenleg Csehországban 215 minisörgyár üzemel, számuk 2015 végére mintegy 350-re emelkedhet. A hatályos cseh szabályozás szerint az a sörgyár számít minisörgyárnak, amely maximum 10 ezer hektoliter sört főz évente. Eddig a határig a sörgyárak kedvezményesen adóznak.

A minisörgyárak sörei iránt egyre nagyobb a kereslet. A termékek 90 százalékát vendéglőkben adják el csapolt sörként, míg tíz százalék palackozva kel el. Jelenleg a minisörgyárakban főzik az évi cseh sörtermelés valamivel több mint egy százalékát.

Az elmúlt három évben évente mintegy 50 minisörgyár kezdte meg működését. Az érdeklődés az itt főzött sörök iránt egyre nagyobb Csehországban. Statisztikai kimutatások szerint a minisörgyárak termelése tavaly éves szinten 15 százalékkal emelkedett. Ez azért is érdekes, mert az előzetes adatok szerint az egész cseh sörgyártás tavaly éves szinten mintegy 3-4 százalékkal csökkent.

A minisörgyárak termékei iránti érdeklődés növekedésének az sem akadálya, hogy ezek a sörök átlagban 30-50 százalékkal drágábbak, mint a nagy sörgyárak termékei. A minisörgyárak számára kedvező, hogy egyre több vendéglő igényli söreiket. A termékek 90 százalékát vendéglőkben adják el csapolt sörként, míg tíz százaléka palackozva kel el.

A minisörgyáraknak hagyománya van, hiszen a múltban szinte minden faluban, városban volt ilyen. A minisörgyárak közül eddig egyik sem jutott csődbe, legfeljebb gazdát cserélt. A minisörgyárak célja, hogy Csehország elérje az amerikai szintet.

Az Egyesült Államokban a sörpiac mintegy 10 százalékát a minisörgyárak adják. Ez a sör drágábban értékesíthető, mint a nagy sörgyárak terméke, ezért gazdaságilag kifizetődő a vállalkozás. Erre a nagy sörgyárak is rájöttek, például a világ legnagyobb sörgyárának, az Anheuser-Busch-nak számos minisörgyára van.

(Világgazdaság, 2014. március 13.)

A haszontalan termékeit leépítené az Unilever. Marmite, Magnum: siker nem számít.

A haszontalan termékeit leépítené az Unilever. Marmite, Magnum: siker nem számít. ₪₪₪

Drasztikus lépésre szánhatja rá magát az Unilever, írja az Origo a Guardian beszámolója nyomán, a vállalat ugyanis a jövőben megszabadulna azoktól a márkáitól, melyek nem fenntartható módon működnek, valamint nincs társadalmi vagy környezetvédelmi szempontból hasznosnak tekintett céljuk. A vállalat állítólag még az igazán sikeres brandjeit is hajlandó eladni, ha nem teljesülnek az elvárások.

Már nem elég, hogy a hétköznapi fogyasztási cikkek gyártói azt ígérjék, egy új mosószertől fehérebb lesz a póló, ragyogóbb fényű a haj, mert a vásárlók olyan márkák termékeit szeretnék megvásárolni, amelyek rendelkeznek valamilyen mögöttes célkitűzéssel - ezt Alan Jope, az Unilever vezérigazgatója fejtette ki annak kapcsán, hogy a vállalat kész megszabadulni akár azoktól a bejáratott brandektől is, melyek nem bírnak ilyen "mögöttes céllal."

Megválhat az ismert márkától az Unilever FORRÁS: AFP/GETTY IMAGES/MICHAEL LOCCISANO

Az Unilevernél felgyorsultak azok a törekvések, melyek több mint 400 márkájuk fenntartható modell szerinti átalakítását tűzték ki célul, köztük az olyan, a briteknél nagyon népszerű márkáét is, mint a Marmite, vagy a Magyarországon is kedvelt Magnum.

A cég vezérigazgatója azt mondja, meg kell találniuk a módját annak, hogyan járulhatnak hozzá ezek a brandek a társadalom, a bolygó jobbá tételéhez.

Ez pedig nagyon komoly célkitűzésnek tűnik. A vezető elmondta: ugyan nem szabnak szigorú ütemtervet, de a jövőben akár a legjövedelmezőbb termékeiktől vagy akár egész termékkategóriáktól is megválnak, ha ez az elgondolás nem teljesül valamelyiknél.

A vállalatnál azt is kifejtették, jelenleg 28 nagy márkájuk van - például a Dove, a Hellmann's és a Sunsilk -, melyeknél teljesültek a fenntarthatósági célok, és ezek sokkal gyorsabb ütemben nőnek, mint a többi márka. Ezek adták a csoport tavalyi évben elért, 51 milliárd eurós bevételének (kb. 16 ezer milliárd forint) több mint felét.

Az Unilever azt is közölte, vizsgálják, milyen módon tudnának megoldást találni az egyszer használatos műanyagok problémájára, például a Cif márkanév alatti tisztítószerek utántöltésére.

A fenntarthatósággal és a társadalmi célokkal foglalkozó bejelentés azután jött, hogy a vállalat közzétette számait 2019 első hat hónapjáról.

Eszerint az első féléves adózás előtti eredmény 4,6 milliárd euró volt, ami elmarad a várt 5 milliárdtól.

Az elmaradásnak az az oka, hogy a második negyedév elején a vártnál gyengébben alakult az értékesítés, például a jégkrémek eladása. Az azóta beköszöntő európai rekordmeleg azonban robbanásszerű keresletnövekedést hozott a cég legtöbb márkájánál, például a Cornettónál is.

(Origo, 2019. július 28.)

Unilever: marad, ahol van

London és Rotterdam: marad a két központ.

Az Unilever bejelentette, hogy a cég igazgatósága visszavonta a költözési javaslatot, mivel a brit részvényeseknek nem tetszett a kezdeményezés. A vállalatnak jelenleg két székhelye van Londonban és Rotterdamban, ezt egyesítették volna a holland városban, írja az Origo.

A cég azért döntött úgy, hogy egyesíti a holland és brit ágazatát egyetlen központban, mivel tavaly nem tudták megvenni egy 143 milliárdos ajánlattal a Kraft-Heinz amerikai élelmiszeripari céget.

Az egyesítéssel hatékonyabb és agilisabb üzletpolitikát terveztek, hogy a cég könnyebben reagálhasson a gyorsan változó fogyasztói piacra.

A jelenlegi kettős központ 1930 óta létezik, amikor a holland Unie vajkészítő egyesült a brit szappankészítő Lever Brothers céggel.

De az összeköltözést nem támogatta egy nagyobb részvényesi csoport, ezért a cég vezetői inkább visszavonták azt.

„A testület most megvizsgálja a következő lehetséges lépéseket, és azokról egyeztetünk részvényeseinkkel" – nyilatkozta Marijn Dekkers elnök a Reuters-nek.

(Origo, 2018. október 5.)

Az Unilever megvette a Carver Korea kozmetikum gyártót

A brit-holland Unilever fogyasztásicikk-gyártó csaknem 2,3 milliárd euróért felvásárolja a dél-koreai Carver Korea nevű kozmetikai céget.

Az Unilever a dél-koreai szépségipari termékek iránti egyre növekvő ázsiai keresletre kíván a felvásárlással reagálni, írja a Napi.hu az MTI tudósítása nyomán. A felvásárlás legnagyobb nyertese a Goldman Sachs és a Bain Capital lehet, ők szerezték meg ugyanis 2016 nyarán a Carver Korea mintegy 60 százalékát 420 millió euróért.

A felvásárlással az Unilever a kozmetikai üzletágának erősítését célozza.

A dél-koreai kozmetikai termékek exportja jelentősen emelkedik, a Carver a 2016-os évet mintegy 137 millió euró nyereséggel zárta. A felvásárlást még a hatóságoknak is engedélyezniük kell.

A Unilever az amerikai Procter & Gamble után a világ második legnagyobb márkás fogyasztásicikk-gyártója. Magyarországon az Unilever Magyarország Kft. révén van jelen a vállalat, és több mint 1.700 embert foglalkoztat. Vezető élelmiszermárkái közé tartozik egyebek között a Magnum, a Lipton és a Knorr, de a brit-holland cég gyártja a Dove, Axe és Domestos termékeket is.

(Napi.hu, 2017. szeptember 25.)

Pedig egyszerű, de felröppenek pontatlan információk is. Például a hosszú hétvégén hétfőn nincs szombati nyitvatartás. Vagy például a vállalkozó boltos ünnepi nyitvatartása nem kötött 200 négyzetméter alatti alapterülethez.

Az augusztus 20-hoz kapcsolódó hosszú hétvégén a boltok nyitvatartásáról sok információ látott napvilágot, egyes helyeken azonban némi pontatlansággal körítve. A főszabály, hogy a bolt nyitvatartásáról a boltos maga dönthet, de munkaszüneti napokon, így augusztus 20-án zárva kell tartani, azonban kivétel egy kevés marad.

A legfontosabbak a nyitvatartásról

A hétvégén, így vasárnap is minden bolt a szokásos rendjében működik, így van aki kinyit, és van aki nem, ebben nincs változás a hosszú hétvégeken sem.

Hétfőn többségében hétfői nyitvatartással várják a vásárlókat a boltok (és nem szombatival).

Előfordul ugyanakkor, egyes kisebb iparcikkes boltok, akik szombaton csak délelőtt vannak nyitva, vasárnap pedig zárva vannak, hétfőn arra az egy napra nem nyitnak ki. És akad olyan bolt is, aki a szokásosnál ugyan korábban zár be, de mindezek száma kevés, de ez nem szombati nyitvatartás.

Kulcs: alkalmazott áll-e a pult mögött

Az ünnepnapokon a nyitvatartásban a kulcskérdés az alkalmazottak foglalkoztatása, amit úgy egyébként a munka törvénykönyve szabályoz és általában tilt (kivéve egyes közszolgáltatókat). Ennek alapján augusztus 20-án majdnem minden bolt köteles bezárni, a kivételek viszont alkalmazottal a pult mögött dolgozhatnak. Ezek a következők: a virág-, az édességüzletek, az üzemanyagtöltő állomások, továbbá a közforgalmú vasúti és buszpályaudvaron, repülőtéren, továbbá az üzemanyagtöltő állomáson belül működő üzletek.

De nyitva lehetnek a strandokon működő boltok is. Az pedig úgyszintén elfogadott, hogy az ünnepi rendezvényeken is megjelenhetnek az árusok, akár alkalmazottal is. Mindez a munka törvénykönyvének arra az előírására vezethető vissza, hogy a rendeltetése folytán, vagy társadalmi közszükségletet ellátó szolgáltatók körébe a boltok szűk köre is benne van (amin persze lehet vitatkozni, hogy sok, vagy kevés, de jelenleg ez az elfogadott rend).

Mindebből levezethető az is, hogy a vállalkozó - függetlenül a boltja alapterületétől, tehát nincs 200 négyzetméteres felső határ -, ha maga áll a pult mögé, vagy segítő családtagja, akkor kinyithat munkaszüneti napokon is. Ezek általában a kis nonstop boltok.

Törvényrend a nyitvatartásban

A kereskedelmi törvény kimondja, hogy az üzlet nyitvatartási idejét a vásárlási szokások, a foglalkoztatottak és a lakókörnyezet érdekeinek figyelembevételével a kereskedő állapítja meg. Tehát a boltos szabadon dönthet, persze az előbbiek miatt csak majdnem.

A kereskedő köteles nyolc nappal korábban a jegyzőnek bejelenteni a bolt nyitvatartásának bármilyen változását.

És a boltos köteles a vásárlókat tájékoztatni a nyitvatartásról, annak minden rezdüléséről.

Úgy egyébként a kereskedelmi törvény három korlátozást ír elő a boltok nyitvatartásáról.

Az egyik, hogy december 24-én – a vendéglátó üzletek, szálláshelyek, a virág-, az édességüzletek és az üzemanyagtöltő állomások, továbbá a közforgalmú vasúti és buszpályaudvaron, repülőtéren, és az üzemanyagtöltő állomáson belül működő üzletek kivételével – az üzletek 14 óráig tarthatnak nyitva. Ebből vezethető le egyébként a munkaszüneti napi zárvatartás kivételezett köre.

A másik korlátozás, ami ugyan csak egy lehetőség, hogy a települési (Budapesten a kerületi) önkormányzat – a helyi sajátosságok figyelembevételével – rendeletben szabályozhatja az üzletek éjszakai (22 és 6 óra közötti) nyitvatartási rendjét.

A jegyző pedig bejelentés alapján vagy hivatalból – a lakók egészséges életkörülményeinek és pihenéshez való jogának biztosítása érdekében – a külön jogszabályban meghatározott veszélyes mértékű zaj esetén az üzlet éjszakai (22 óra és 6 óra közötti) nyitva tartását korlátozhatja. A korlátozás keretében a kereskedelmi hatóság a jogsértő állapot megszüntetéséig kötelező éjszakai zárva tartási időszakot rendelhet el.

A ráadás pedig, hogy a világörökségi területen működő, szeszes italt kimérő, árusító kereskedelmi, vendéglátó üzlet 24 és 6 óra közötti nyitva tartásához a jegyző engedélye szükséges, ami módosítható, vagy visszavonható.

(blokkk.com, 2019. augusztus 18.)

Bolt vasárnap: ezen lehet rugózni

Szabad a vasárnapi vásár, van aki kinyit, van aki nem. Utóbbiak vannak szám szerint többségben, mivel a kisboltok zöme nem nyit ki a hét utolsó napján. De a piac nagyját a nagyáruházak viszik, akik kinyitnak. De hogyan. A nyitvatartásnak pedig van egy reklámértéke is, van miért felhúzni a redőnyt. Főleg, ha a szomszéd is felhúzza. De hát pénzbe is kerül. Nem véletlen, hogy egy-egy órás eltérések is vannak, nyilván az is sokat számít. ₪₪₪

Két vásárló beszélget- Hallod-e, megint bezárják vasárnap a boltokat. Mi lesz velünk akkor? - Miért zárnák be? - Hát azt mondták. - Azt azért nem. És ne aggódj.

Ha egy boltos pontatlanul tünteti fel a boltjának a vasárnapi nyitva-, vagy éppen zárva tartását, az vessen magára. Mi ugyanis onnan vettük, hogyan is tartanak nyitva a hét utolsó napján. Természetesen vetettünk egy pillantást a balatoni nyitvatartásra is, amit úgy egyébként senki sem akar piszkálni, de hát legyen teljesebb a körkép. Nem soroltuk fel mind mind a 130 ezer boltot, mert ahhoz kevés lenne a papír meg a tinta, csak válogattunk belőlük.

Szabad a vásár vasárnap, aki akar kinyit, aki nem akar nem, de csak majdnem. Ha egy boltos ugyanis bevásárlóközpontba megy boltot bérelni, ott akár tetszik neki, akár nem, kötelező vasárnap kinyitnia, olyan a boltbérleti feltétel. De hát ha semmiképpen sem akar kinyitni, akkor nem megy oda. És ha a versenytárs is kinyit, akivel könnyű összetéveszteni a boltot, akkor is nagy a kényszer. Így nem csak a piac, a vásárló dolgozik a vasárnapi nyitvatartásban, hanem van azért nyomás más irányból is.

Színes is lehet a kép egy-egy nagyobb láncon belül is, egy-két órát itt hozzáadnak, ott lecsípnek. és a számszerű többség nem nyit ki, nekik nem éri meg, mivel nem megy be annyi vásárló. De hogy kinek is éri meg igazán pusztán a vasárnapi üzletmenetet nézve a pénz oldaláról, azt elfedi az üzleti titok homálya. És az egyedi lépés a vasárnapi nyitvatartásban kockázatos is lehet, mivel vagy pénz és ember nincs rá elég, vagy a vásárlónak nem tetszik az, ami éppen ki van írva a boltbejáratnál.

A legtöbbet a hipermarketek vannak nyitva vasárnap

A Balatont most békén hagyjuk. A hipermarketeknek vannak a legnagyobb alapterületű, akár 10-20 ezer négyzetméteres áruházaik, hát nyilván egyik fegyverük a vásárló lehengerlésében a széles áruválaszték mellett a terjedelmes nyitvatartási idő. Tegyük azért ehhez hozzá, hogy közben ahol lehet, karcsúsítják is magukat az árukínálatban, alapterületben, a polcok is kisebbek lettek, hiszen a túl széles áruválaszték nagyobb költség is, de a nyitvatartásban erősen kapaszkodnak továbbra is hagyományaikhoz.

Nem meglepetés, hogy a legtarkább nyitvatartást a Tesco vonultatja fel, néhány hipermarketjében pedig 24 órán keresztül lehet turkálni, ami azt jelzi, hogy versenyelőnyben is akar lenni a többiekkel szemben. De hát neki is van a legtöbb boltja, ezek után pedig nehéz ráfogni, hogy nem alkalmazkodik a vásárlók igényeihez.

És nyilván le is akarja pipálni a versenytársait. Ezzel a szándékkal persze nincs egyedül a piacon. Az Auchannál sincs "egyen-nyitvatartás", és rögvest látszik az is, hogy egy-egy órának is van jelentősége, ha nem így lenne, nem lennének ilyen léptékű eltérések a nyitvatartásokban.

A Spar se tud nagyon válogatni, de nála is tarka a nyitvatartás képe, hiába, a nagyság átka a nyitvatartásban is dolgozik.

A diszkontoknál, mint sok mást, a nagy üzletszám ellenére sem cifrázzák a nyitvatartást, az azonos, kivéve természetesen a Balatont. Ott most nyáron hosszabb. és feltehetően figyelik is egymást, ki mikor nyit, nagy eltérést nem engednek meg a másikkal szemben.

A CBA-nál a Prímákat néztük. Tartják is a tempót nyitvatartásban is, hiszen néhány Príma jó hosszú, hipermarketnyi ideig van nyitva vasárnap, tovább, mint a diszkontok például. De hát akad közöttük olyan is, aki rövidebbre fogja, például a vasárnapi boltzár idején piacoskodó FÉK - több más Prímával együtt - vasárnap 11-kor lehúzza a redőnyt. És akad Príma, amelyik nem nyit ki vasárnap.

A Coop első pillantásra mintha feladta volna, hiszen a közös honlapon nem találtunk nyitvatartásra vonatkozó információt (ha ügyetlenek voltunk, elnézést). De a tömörülés tagjainál márt azért ott volt a nyitvatartás ideje a honlapokon. A többség vasárnap zárva tart, vagy még délelőtt bezár. Hiába, kistelepüléseken ilyen az élet.

A 130 ezer bolt közül 90 ezer körül mozog a különféle iparcikkes boltok száma. Ebben a körben kisebb a szórás nyitvatartásban is. A bevásárlóközpontokban nekik is ki kell nyitniuk, a nagyobb szakáruházak sem kerülhetik meg a vasárnapi nyitvatartást. A kisebbek zöme azonban nem húzza fel a redőnyt vasárnap.

Egy megjegyzés. A Media Markt a tescos boltjaiban alkalmazkodni kényszerül a hipermarketek hosszabb nyitvatartási idejéhez a, ez például a Pesti úti Tescoban 2 óra ráadást jelent a többi áruházához képest.

Auchan	Budaörs	7-21	Aldi	Budapest	8-18
	Sopron Pláza	8-20		Siófok	7-20
	Óbuda	8-21		Pécs	8-18
	Miskolc	7-22	Lidl	Budapest	7-17
	Kecskemét	6-22		Békés	7-17
Tesco	Aréna Pláza	7-21		Zamárdi	7-20
	Csepel	7-20	Penny	Budapest	7-18
	Kecskemét	7-20		Tatabánya	7-18
	Budaörs, Győr, Keszthely, Siófok, Balatonboglár	0-24		Siófok, Gárdony	7-20
	Kalocsa	8-18	Ikea	9-19
	Tisza Center	7-18	Praktiker	9-17
	Veszprém	6-23	Media Markt	Mammut	10-19
	Budapest, Express	8-16, 8-18, 8-22, 7-18	Media Markt	Pesti út	9-20
	Siófok Express	7-22	Premier Outlet	10-19
C@A	Budapest Campona	10-19	Regio Játék Budakalász	9-18
H&M	Budapest Árkád	10-19	Libri Nyugati tér	10-17
Forrás: céges honlapok

(blokkk.com, 2019. június 23.)

A vasárnapi nyitvatartás diszkrét bájai

Valóban szabad a vásár vasárnap, hiszen nem kötelező sem bezárni, sem kinyitni. Eredmény: a boltok többsége zárva tart. Bibi csak annyi, hogy olyan is rákényszerül a nyitvatartásra, aki szíve - pénze - szerint nem tenné, mivel a versenykényszer felülírja a boltos költségvetést. De hát olyan sincs, hogy ha öt percig nincs vásárló, akkor arra az öt percre bezárok. Ezért nem írható az uborkaszezon számlájára az a kérdés, meddig is akar a vásárló vásárolni vasárnap esténként. De a válasszal még várni kell.

A 130 ezer boltból tízezer tart nyitva a bevásárlóközpontokban, további néhány ezer a hét utolsó napján nyitva tartó benzinkutak, nagyobb szakáruházak, hipermarketek, szupermarketek, diszkontok száma. A vasárnap is kinyitó nonstop kisboltok, idegenforgalmi térségek, sétálóutcák, pályaudvarok boltjainak, édességboltok, virágboltok száma csak becsülhető, összességében 40-45 ezerre tehető a vásárlókat fogadó boltok száma.

Hamis képet fest a vasárnapi nyitvatartásról az, aki azt a látszatot kelti, hogy kivétel nélkül minden boltosnak tetszik, akik pedig kinyitnak, azok mindannyian elégedetten dörzsölgetik a tenyerüket a hét utolsó napjainak estéin. De hát a vásárló mindent felülír és ez így is van rendjén.

Ráadásul nem csak a boltban van munkaerőhiány, máshol is, a határokon túl is, ha pedig olyan egyszerű lenne ezt megoldani béroldalról és technológiai fejlesztéssel, bizonyára már megoldották volna a vállalkozások.

És sok mindent felülír a munkaerőhiány is. Persze, emelni kell a béreket, de hát ez sem egyszerű feladvány. A bér is költség a boltos számára, boltos pedig sokféle akad, legfőképpen kicsi és nagy. A kicsik pedig így is tetemes hátrányban vannak, többségük még egy fránya vasárnapi nyitvatartást sem engedhet magának, hiszen az - ez azért fajsúlyos kérdés - több embert és nagyobb bérköltséget kíván. Ha pedig jobban emelik a bért, jobban kell emelni az áraikat is, viszont az árcédulákban is hátrányban vannak. És a vásárló minden boltban, kicsiben és nagyban is megmustrálja az árcédulát, ahol a nagyobb számokat nem csak a munkaerőhiány, hanem más költség is tolja felfelé.

A vasárnapi nyitvatartásban a boltosok megosztottak voltak régebben is, ma is azok és azok is maradnak még egy jó ideig. Ilyen az üzlet, a piac, nincs ezzel önmagában semmi baj.

A vasárnapi nyitvatartás visszafogásáról pedig lehet véleményt mondani, a megosztottság nyilván megmarad ebben a kérdésben is. De az is hozzátartozik a kérdéshez, hogy akadhat boltos, aki szívesen megkurtítaná a vasárnapi nyitvatartását, ha a vásárló nem berzenkedik sokat - és a versenytársa is megteszi ugyanezt. És persze nem a nyári kánikulában a Balaton partján.

Ezt fizesd ki vasárnap, ha tudod

Ha magasabb a bér egy boltban, annál drágább a vasárnapi nyitvatartás. A boltos bérolló 2019 elején 100 ezer forintos nagyságrend környékén mozgott, több viszonylatban is, tehát van boltos, akinek jobban kell kapaszkodnia vasárnap is.

És több eladó is kell a hét minden napján kinyitó boltban, ráadásul kötelező az 50% vasárnapi pótlék is. Az átlagot tekintve a vasárnapi pótlék mértéke egy vasárnapra számítva a 2016-os 3.800 forintról 2019-ben 5.600 forintra nőtt. Például egy nagyobb lánc esetében 7-8 ezer forint között lehet, vagy egy minimálbéres kisboltosnál 3.500 forint, egy szakmai bérminimumos eladónál pedig 4.600 forint (kerekített adatok).

A vasárnapi pótlék pedig 2016-hoz képest a keresetekkel együtt közel másfélszeresére ugrott 2016-2019 között:

2016		2017		2018		2019
kereset	vasárnapi pótlék	kereset	vasárnapi pótlék	kereset	vasárnapi pótlék	kereset	vasárnapi pótlék
161 ezer forint	3.800 forint	191 ezer forint	4.500 forint	215 ezer forint	5.100 forint	246 ezer forint	5.600 forint
KSH, négy főnél nagyobb boltos vállalkozások, havi bruttó átlagkeresetek, 2019: kereset március, bérpótlék: 10%-os bérnövekedés mellett, vasárnapi pótlék: egy vasárnapra jutó becsült átlag, bruttó összeg

blokkk.com, 2018. június 18.)

Ha kell egy doboz gyufa, azért van nyitva bolt

Ünnepnapon is. 20 ezer bolt engedhetné meg magának a munkaszüneti napokon a nyitvatartást, ha akarná. Ennyi persze nem akarja, de azért akad így is, aki felhúzza redőnyt. A webáruház viszont működik, de házhozszállítás nincs munkaszüneti napon.

Két vásárló beszélget. - Jenő, hová kódorognál már megint azzal a kosárral? Ma minden zárva van! - Hát csak elfelejtettem tejfölt hozni, leszaladok a sarki kisboltba, az nyitva van. - Te, Jenő! Te ennyire nem szoktál segíteni magadtól, nem inkább a sör fogyott el a tegnap esti meccs alatt? A tejfölhöz nem kell ilyen nagy kosár!

A szabályok szerint munkaszüneti napon a boltok nem nyithatnak ki. De azért vannak kivételek is, így a benzinkút, a területén elhelyezett shopjaival, virágbolt, édességbolt, pályaudvarok boltjai, és azok a kis üzletek, ahol a vállalkozó maga, vagy segítő családtagja áll a pult mögött.

Van lehetőség arra is, hogy az ünnephez kapcsolódó alkalmi vásárokon megjelenjenek a boltos árusok, akár alkalmazottal a standjuk mögött.

Másik műfaja az ünnepi nyitvatartásnak a szórakozóhelyek, idegenforgalmi létesítmények világa, de hát ott nincs semmiféle korlátozás.

A szabályok célja, hogy munkaszüneti napokon a boltokban az alkalmazottaknak ne kelljen munkába állniuk. A vállalkozó persze dolgozhat, amennyit akar. A szabályokban meghatározott kivételek viszont úgy kivételek, hogy ott munkaszüneti napokon is dolgozhat az alkalmazott.

Ha kell egy doboz gyufa

A zárvatartási tilalom kivételei arra irányulnak, hogy azért az ünnepekhez kapcsolódó boltok - virágbolt, édességbolt - nyitva legyenek, ha pedig valaki utazni akar, azért tudjon például legalább tankolni.

A dohánybolt sem kivétel, egyes híradások félreérthetően jelezték, csak akkor, ha a vállalkozó dolgozik benne, alkalmazott ott sem állhat a pult mögött.

De hát a kivételek köre jó néhány boltot foglal magában. Ez persze nem azt jelenti, hogy mind nyitva is van a munkaszüneti napokon, hiszen nyitva tartani nem kötelező, csak egy lehetőség. De azért összeszámoltuk, hány ilyen bolt is lehet. Fontos ugyanakkor, hogy arról nincs statisztika, vajon közülük hányan is élnek a boltosok közül a nyitvatartás lehetőségével.

Természetesen szűrtünk is, hiszen például az egyéni vállalkozók körében csak az élelmiszerboltokkal számoltunk, egy kisboltos iparcikkes általában nem nyit ki munkaszüneti napon, hiszen a kutya be nem menne hozzá. Kivétel persze néhány itt is akadhat, hiszen például egy sétálóutcában az ajándékbolt, főleg ha sok a turista arrafelé, kinyit ilyenkor is. De ezek súlya csekély, és a statisztikában nem is szűrhető, így marad a többi.

A statisztika szerint nagyjából ennyi bolt engedhetné meg magának, hogy kinyisson:

bolttípus	akik kinyithatnak
önálló vállalkozók élelmiszerboltjai	7.610
élelmiszer szaküzlet (zöldség, pékáru, ital)	4.390
benzinkút	2.044
édességbolt	624
virágbolt	5.620
összesen	20.288
KSH, boltok száma

És összesen 130 ezer bolt van Magyarországon.

A weboldalak sem tartanak szünnapot, rendelni lehet, a kuponokat le lehet tölteni, akciók vannak munkaszüneti napokon is. Kiszállítás viszont nincs.

És lehet kóricálni bevásárlóturizmusban is, hiszen ha a határ másik oldalán nyitva a bolt, át lehet kerekezni is akár.

(blokkk.com, 2019. április 19.)

Piszok drága az a fránya vasárnapi nyitvatartás

Ha nő a bér, akkor nő a vasárnapi pótlék is. Ami 50%. Nem véletlen, hogy a boltok többsége ki sem nyit vasárnap. És azért óvatosan faricsgálják a vasárnapot a nagyobb boltok is. De a vásárlók. Az Aldinál 7.400 forint, egy minimálbéres kisboltnál 3.500 forint a bruttó vasárnapi pótlék 2019-ben.

A vasárnapi boltzár 2015 márciusának közepétől 2016 áprilisának második feléig tartott. A vásárlók belekóstolhattak abba, milyen az, ha a hét utolsó napján nem tudnak vásárolni menni. Az akkori szabályok szerint öt vasárnap lehetett nyitva tartani, egy szabadon választott hétvégén, valamint decemberben négyszer. És a vasárnapi pótlék erre az öt napra 100% volt. De ezen az öt vasárnapon kinyitni 100% vasárnapi pótlék mellett még mindig sokkal olcsóbb volt, mint a folyamatos vasárnapi nyitvatartás egész évben 50% pótlék mellett. Volt is olyan boltos, aki szívta a fogát a boltzár megszüntetése miatt, hiszen ha mindenki zárva van, nincs versenykülönbség, de neki éppen a versenykényszer miatt ki kellett nyitnia.

De hát a vásárlók többsége nyitvatartás párti.

Na és most? Egyre drágább buli a vasárnapi nyitvatartás

Nincs nyilvános statisztika arról, hogy a 130 ezer kiskereskedelmi boltból mennyi van nyitva vasárnap. A számszerű többség zárva tart, hiszen a kisboltosok nagyobb része eleve nem nyit ki a hét utolsó napján. A 10 boltos, vagy annál kisebb kisboltos kiskereskedelmi vállalkozások száma 118 ezer, ez meg is határozza az arányokat. A nagyláncok, a bevásárlóközpontok boltjai és a kisboltok közül a nonstop üzletek vannak nyitva vasárnap, valamint egyes sajátos szakterületek boltjai, például a benzinkút. A sétáló utcák, a kiemelt idegenforgalmi helyek, vagy például az üdülőhelyek boltjai a szezonban is nyitva tartanak vasárnap.

De a bérek emelkedésével együtt egyre drágább, költségesebb a vasárnapi nyitvatartás. Nem véletlen, hogy óvatosan, de egyes nagyláncok is faricsgálják a vasárnapi nyitvatartást. Van, aki csak egy-két órával, óvatosan, nehogy nagyon feltűnjön a vásárlónak, de van olyan élelmiszeres nagyobb bolt is, aki 13-14 óra tájékán bezár vasárnap.

Az Ikea nemrégiben jelentette be, hogy kísérleti jelleggel lerövidíti a vasárnapi nyitvatartást néhány órával. Például a Spar, vagy a dm csak a nagyobb boltjait nyitja ki vasárnap.

És nem véletlen a 2-3 órás részmunkaidő a Lidl, vagy a Tesco esetében, melyet éppen hétvégére vezettek be, hiszen így sokkal olcsóbb a vasárnapi foglalkoztatás.

Persze minél magasabb a bér egy boltban, annál drágább a vasárnapi nyitvatartás. Az átlagot tekintve a vasárnapi pótlék mértéke egy vasárnapra számítva a 2016-os 3.800 forintról 2019-re előreláthatóan 5.500 forintra nő. Ami például az Aldi esetében (8 órás foglalkoztatásra vetítve) 7.400 forint lehet, vagy egy minimálbéres kisboltosnál 3.500 forint, egy szakmai bérminimumos eladónál pedig 4.600 forint 2019-ben (kerekített adatok).

A vasárnapi pótlék pedig 2016-h

	2018	megjegyzés	2017
Auchan	119	július 5-től	*139 (139)
CBA	159	online, július 4-i ár	*129 (119)
Lidl	119	július 5-től	*149 (129)
Spar	119	Interspar, július 5-től	159**
Tesco	159	online, július 4-i ár	129**
Áruházi információk, görögdinnye kilós ára, /: 2017. július 7., */: 2017. július 10.

	2015	2016	2017
bérköltség, személyi jellegű kifizetések, érték: milliárd forint	45,7	47,7	49,7
fizikai teljes munkaidős	.	20,2	21,9
fizikai részmunkaidős	.	3,3	4,0
létszám	18.082	17.244	16.067
fizikai teljes munkaidős	.	9.707	8.884
fizikai részmunkaidős	.	2.806	2.714
átlagjövedelem (teljes állomány), forint/hó	211	231	258
Elektronikus Beszámoló Portál, létszám: átlagos statisztikai, bérköltség, személyi jellegű egyéb kifizetés: bérjárulékok nélkül, átlagjövedelem: forint/hó, teljes- és részmunkaidős, szellemi, fizikai együtt

2016 január	2016 július	2016 január	2016 július	2017 szeptember
129.000	143.700	161.000	165.000	176.000
Forrás: Tesco

	összes bolt	bezárt boltok száma
		összesen	ebből hipermarket
szeptember 9.	206, ebből 112 hipermarket	18	5
szeptember 10.		30/37	12

cég	kereseti lehetőség	forrás
Aldi árufeltöltő	221	honlap
Aldi bolti eladó	311	honlap
Lidl bolti dolgozó	247	honlap
Tesco	229	honlap
Auchan	226	sajtóhír
Spar Market XI. kerület	171	apróhirdetés
Spar Market XXI.	200	apróhirdetés
Coop boltok (több)	160-170	apróhirdetés
Reál XXII	200	apróhirdetés

	2013	2014	2015	2016
árbevétel	601	610	614	636
árrés	174	175	174	185
eredmény	- 43	- 68	13	51
Elektronikus Beszámoló Portál, érték: milliárd forint, árbevétel: nettó, eredmény: adózás utáni

	2013	2014	2015	2016
árbevétel	601	610	614	636
árrés	174	175	174	185
eredmény	- 43	- 68	13	51
Elektronikus Beszámoló Portál, érték: milliárd forint, árbevétel: nettó, eredmény: adózás utáni