CBA: online, saját márka

Lázár Vilmos elárulta: a CBA nagy dobásra készül Magyarországon.

Felnyomta a magyar árukat a Lidl

Három év alatt 45 százalékkal növelte hazai beszállítóinak számát a Lidl.

Punk kézműves söröző Aberdeenből

Megnyitott a BrewDog Budapesten.

Superstore-ban is feszít az Auchan

Az Auchannak nem volt még ilyen vidéki áruháza, mondja. Most már van, Sopronban.

Kapaszkodik rendesen a dm

100 milliárd felett a dm Magyarországon. És 25 éves.

A lengyel boltzár lehúzta a Tescot

Eredmény van, de a lengyelek vasárnapi boltzárja lefaragott belőle. Lengyelben veszteséges a Tesco.

Festeget, mázolgat, csinosítgat a Spar

kapkodhatják a vásárlók a fejüket. Sorra korszerűsítik a boltokat a Spar láncban.

Az Aldi Kínának is nekiesik

Webáruháza már van Kínában, most 50 boltnyitást tervez.

Subway: rágos falat

A legnagyobb étteremlánc a legnagyobb bajban. 12%-ot le kell adni.

Coop: kistelepülési nehézségek – boltbezárás

Egyszóval: kisboltokat zárt be a Coop. 2017-ben 604 milliárdot könyvelt el a Coop-csoport. Fejlesztések jönnek.

Biatorbágyra lopakodott a Reál

És vett egy 15 ezer négyzetméteres gyárépületet logisztikai központnak.

Nyomja a gombot a Penny

A Penny Market Veszprémben nyitotta meg harmadik logisztikai központját.

Lesz hal az ünnepekre. Drágábban ugyan, az árak emelkedése 5-7% körül mozoghat.

Lesz hal az ünnepekre. Drágábban ugyan, az árak emelkedése 5-7% körül mozoghat. ₪₪₪

Elegendő hal lesz idén az ünnepekre, a közepesnek mondható haltermés ellenére. Az árak 2017-hez képest csak mintegy 5-7 százalékkal emelkednek - írja az Index a Magyar Akvakultúra és Halászati Szakmaközi Szervezet (MA-HAL) MTI-nek adott tájékoztatása nyomán.

Lévai Ferenc szóvivő - az Aranyponty Zrt. vezérigazgatója - elmondta, hogy a drágulás hátterében több tényező áll. Példaként említette

a termelési költségek emelkedését,
a dráguló takarmányt,
az aszályt,
a kötelező béremelést
és a súlyadó rendelet kedvezőtlen hatását.

Ennek ellenére a drágulás mértéke az országban sehol nem haladja meg a 10 százalékot.

A szóvivő elmondása alapján karácsonykor a legnépszerűbb hal a ponty, amelynek ára az idén kilogrammonként 1100-1300 forint körül mozog. A 12-13 ezer tonnányi belföldi pontytermelés mintegy 30-32 százaléka a karácsonyi időszakban kerül a piacra. A karácsonyi forgalom mintegy 65 százalékát szintén a ponty adja; a harcsák, a süllő és a pisztráng aránya 25 százalékot tesz ki, 10 százalék körül vannak a választékbővítő, olcsóbb halak, például busa, amur, kárász, keszegek és a törpeharcsa.

Lévai Ferenc elmondta, hogy az elmúlt három évben az eladott hal mennyisége kismértékben emelkedett, ezért idén is bővülésre számít. Karácsonykor egyre többen vásárolják az értékesebb, igényesebb és jobban feldolgozott halakat, például a konyhakész pontyot, az afrikai harcsát, süllőt és a pisztrángot, szemben az olcsóbb busával.

(Index, 2018. december 16.)

A nyári hőség az árakat is felfelé tolta

Szeptemberi infláció: 3,6%. A zöldségfélék felhúzták az élelmiszerek árát.

2018 szeptemberben a fogyasztói árak átlagosan 3,6%-kal magasabbak voltak az egy évvel korábbinál. Az elmúlt egy évben a jármű üzemanyagok és a dohányáruk ára nőtt jelentős mértékben.

Egy év alatt, 2017 szeptemberhez viszonyítva az élelmiszerek ára 4,6%-kal emelkedett, ezen belül az idényáras élelmiszereké (burgonya, friss zöldség, gyümölcs) 21,2, a liszté 7,8, a tojásé 7,0%-kal magasabb, a cukoré 22,7%-kal alacsonyabb lett. A szeszes italok, dohányáruk ára átlagosan 5,1, a szolgáltatásoké 1,8%-kal nőtt. A háztartási energia 1,5%-kal drágult, ezen belül a tűzifa 12,1, a palackos gáz 11,2%-kal. A jármű üzemanyagokért 14,9%-kal kellett többet fizetni.

E hónap alatt, 2018 augusztushoz viszonyítva a fogyasztói árak átlagosan 0,3%-kal nőttek. Az élelmiszerek ára 0,5%-kal emelkedett, ezen belül a liszt 3,9, az idényáras élelmiszerek 1,6, a tej 0,8, a baromfihús 0,7, a sertéshús 0,6%-kal drágult, miközben a csokoládé, kakaó 1,8%-kal olcsóbb lett. A szezonváltás következtében a ruházkodási cikkek 2,1%-kal többe kerültek. A szeszes italok, dohányáruk ára 0,7%-kal nőtt, meghatározóan a dohánytermékek jövedéki adóemelése miatt. A háztartási energia 0,3%-kal drágult, ezen belül a tűzifa 2,7, a palackos gáz 1,4%-kal. A jármű üzemanyagokért 1,3%-kal kellett többet fizetni. A szolgáltatások ára 0,4%-kal mérséklődött, ezen belül – a nyári főszezon zárását követően – az üdülési szolgáltatásoké 4,7%-kal.

2018 január–szeptemberben az előző év azonos időszakához képest a fogyasztói árak átlagosan 2,7%-kal nőttek.

(KSH, 2018. október 9.)

Az aszály a tojásárakat is felnyomja

Az aszály miatt dráguló takarmányok hajthatják felfelé a tojás árát a hazai piacon.

Az ágazati szereplőket összefogó szervezet szerint a termelőknek a megnövekedett költségeik miatt emelniük kell az átadási árakon, a fogyasztók ugyanakkor ennél kisebb mértékű drágulással találkozhatnak majd a boltokban, írja a Magyar Idők.

A megnövekedett takarmányárak miatt áremelésre kényszerülhetnek a hazai tojástermelők. 2018-ban a vártnál gyengébb lett a búzatermés, és az előrejelzések szerint a nyári szárazság miatt kukoricából is kevesebb kerülhet a magtárakba. A szűkösebb termés a termények drágulását indokolja, ami az állattenyésztéshez, köztük a baromfitartáshoz szükséges takarmányárakat is emelheti.

Pákozd Gergely, a Tojásszövetség elnöke lapunknak elmondta: míg az év elején korábban soha nem látott magasságokban járt a tojás ára a hazai és a nemzetközi piacon egyaránt, a nyár jelentős árcsökkenést hozott.

Fotó: Mirkó István

A termelői ár ugyanakkor nagyobb mértékben csökkent, mint amekkorával a fogyasztók találkozhatnak a boltokban. A szakember szerint a két árszint között egyre nagyobb a szakadék, ezért a jövőben elsősorban a termelői árak emelkedése indokolt.

Jelezte: a növekvő költségeket, így például az egyre dráguló takarmány árát a gazdáknak be kell építeniük az átadási áraikba, ha azt szeretnék, hogy a tevékenységük továbbra is nyereséges legyen. A tojástermelőket összefogó szervezet elnöke úgy látja, hogy van tér a termelői árak emelésére, amit a fogyasztóknak sokkal kisebb mértékben kell megérezniük.

– Ha azt mondjuk, hogy tíz százalékkal emelni kell a termelői árakat, az a valóságban tojásonként két forint drágulást jelent, szemben a négy forinttal, amit a fogyasztói árak tízszázalékos emelése jelentene – fogalmazott Pákozd Gergely.

Bár az elmúlt években gyakorta a nagy mennyiségű importtojás okozott zavarokat a magyar piacon, mára enyhülni látszik a behozatali nyomás.
A szakember szerint az elmúlt évek fejlesztései jelentős termelésnövekedést eredményeztek az ágazatban.

Ez egyrészt a pályázatoknak köszönhető, másrészt az előző évi stabil árszínvonal lehetőséget adott a gazdálkodóknak a tervezett beruházásaik megvalósítására. Azt ugyanakkor a statisztikák sem tudják pontosan megmutatni, hogy a fogyasztói piac mellett az ipari felhasználásra szánt tojásból mennyi érkezik külföldről, és mennyi az, amit a hazai termelés biztosít.

– Az ágazat célja sosem lehet kevesebb, mint hogy a teljes hazai piacot ellássuk. Sőt hosszú távon akár exportra is juthat a magyar tojásból. Ehhez azonban az kell, hogy a következő időszakban mindkét piaci szegmensben pontosan lássuk a tendenciákat és a tojásimport ciklikusságát – jegyezte meg.

Hozzátette: az elsődleges, rövid távú cél az, hogy a hazai fogyasztásban minél nagyobb mértékben a magyar termékek jelenjenek meg, a fogyasztó keresse a magyar tojást, szeresse, megbízzon benne és tudatosan válassza a hazai termelőktől származó árut. A szakember szerint ehhez a termelők és a kereskedők pozitív hozzáállása mellett a vásárlók tudatosságára is szükség van.

A magyar piacot jellemzően kis méretű gazdaságok látják el, így a helyi termékek a regionális termelőktől, rövid ellátási láncon keresztül juthatnak el a fogyasztókhoz. Ez egy alapvető élelmiszer esetében nagyon fontos szempont lehet a választás során.

(Magyar Idők, 2018. szeptember 17.)

Kúszik felfelé az infláció

Augusztusban 3,4%-kal nőttek az árak.

2018 augusztusában a fogyasztói árak átlagosan 3,4%-kal magasabbak voltak az egy évvel korábbinál. Az elmúlt egy évben a járműüzemanyagok és a dohányáruk ára nőtt jelentős mértékben.

Egy év alatt, 2017 augusztusához viszonyítva, az élelmiszerek ára 4,1%-kal emelkedett, ezen belül az idényáras élelmiszereké (burgonya, friss zöldség, gyümölcs) 14,5, a száraztésztáé 9,5, a vaj, vajkrémé 8,4, a tojásé 7,5, a tejtermékeké 6, a liszté 5,1%-kal magasabb, a cukoré 23,6%-kal alacsonyabb lett.

A legnagyobb mértékben, átlagosan 7,1%-kal az egyéb cikkek (gyógyszerek, járműüzemanyagok, valamint a lakással, háztartással és testápolással kapcsolatos, valamint kulturális cikkek) drágultak, ezen belül a járműüzemanyagokért 16,3%-kal kellett többet fizetni. A szeszes italok, dohányáruk ára átlagosan 4,6, ezen belül a dohányáruké 6,2%-kal nőtt.

A szolgáltatások ára 1,7%-kal emelkedett. A háztartási energia 1,6%-kal drágult, ezen belül a tűzifa ára 13,5, a palackos gázé 10,3%-kal nőtt, az elektromos energia, vezetékes gáz és távfűtés ára nem változott. A ruházkodási cikkek ára ugyancsak változatlan maradt. A tartós fogyasztási cikkekért 0,2%-kal kevesebbet kellett fizetni.

Egy hónap alatt, 2018 júliusához viszonyítva a fogyasztói árak átlagosan 0,1%-kal nőttek. Az élelmiszerek ára összességében nem változott, ezen belül a vaj, vajkrém 2,1, a szalámi, szárazkolbász, sonka 1,1, a sertéshús 0,7%-kal drágult, miközben a párizsi, kolbász 2,2, a liszt 2,0, a cukor 1,1%-kal olcsóbb lett.

A fogyasztási főcsoportok közül a legnagyobb mértékben, 0,3%-kal a szolgáltatások ára emelkedett, ezen belül a nyári főszezonból adódóan az üdülési szolgáltatások ára 1,1%-kal nőtt. Az egyéb cikkek ára 0,2, a háztartási energiáé 0,1%-kal lett nagyobb. A szeszes italok, dohányáruk és a tartós fogyasztási cikkek ára átlagosan nem változott. A nyári kiárusítások következtében a ruházkodási cikkekért 1,9%-kal kevesebbet kellett fizetni.

2018 január–augusztusban az előző év azonos időszakához képest a fogyasztói árak átlagosan 2,6%-kal nőttek.

(KSH, 2018. szeptember 11.)

Drágább lesz a liszt

Kevés lesz a malmi minőségű búza, drágább is lesz. A pékek is készülődnek.

2018-ban több lesz a takarmánybúza, mint a malmi minőségű – tapasztalják az aratás végéhez közeledve a szakemberek. A búza ára folyamatosan növekszik, a malmok és a pékségek is áremelésre készülnek, de nem csak az alapanyagköltségek emelkedése miatt, írja a Világgazdaság.

A búzaterület csupán néhány százalékán nem fejeződött még be az aratás, és a szakértők nyilatkozatai szerint öt tonna körüli hektáronkénti átlagtermésre lehet számítani, vagyis kisebbre, mint az elmúlt három évben. A kérdés az, hogy az összes termés eléri-e majd az ötmillió tonnát, mint az elmúlt öt évben, amikor mindig meg is haladta. Többek szerint 2018-ban is meglesz az ötmillió tonna, de például a Világgazdaságnak nyilatkozó Lakatos Zoltán, a Hajdú Gabona Zrt. elnök-vezérigazgatója 960 ezer hektáros betakarított területtel kalkulálva 4,8 millió tonna búzára számít.

Az aratást sok tényező nehezítette, egyes térségekben például napokig kellett várni arra, hogy a magas páratartalom miatt nedves szalma aratható állapotig száradjon. Sok más helyen az esők és a viharok miatt megdőlések hátráltatták a betakarítást.

Mennyiségre még ezt is jó közepes termésnek nevezik a szakmabeliek, de arra számítanak, hogy a termés fele sem éri el a malmi minőséget. Sőt a magyarországi malmi követelményeknek ennél is kisebb hányad, 25-30 százalék felel meg, miközben a hazai őrlési igény évi 1,1-1,2 millió tonna. A francia hibridbúzák elterjedése miatt vegyes a kép: ezek ugyanis nagyobb hozambiztonságúak, de a vastagabb héjuk és a fehérjeszerkezetük miatt a hazai malmoknak nem felelnek meg. Exportra viszont kiválóan alkalmasak, az olasz malmok keresik is őket.

A búza piaci kilátásai jobbak, mint egy éve, az exportra szánt tételekért könnyebben megfizetik a 2017-esnél minimum 10 százalékkal magasabb árat.

Például a lengyel piacra is nagyobb mennyiségben keresik a magyar búzát. Lakatos Zoltán tapasztalatai szerint a Dunához közelebbi régiókban a tonnánkénti 50 ezer forintot is meghaladja a búzaár, az Alföldön ennél valamivel alacsonyabb. A gabonatermesztők korábban éppen ezt az 50 ezer forintos árat célozták meg, mondván, hogy – átlagos hozam mellett – ezen már nyereséget érnek el.

A liszt árának emeléséről Lakatos Zoltán elmondta, hogy a Hajdú Gabona augusztus 21-től emeli árait, de az emelés pontos mértékét csak néhány nap múlva, a beérkező búzák paramétereinek ismeretében közlik a sütőipari cégekkel.

Mivel azonban a búza áremelkedése az elmúlt hetekben is folyamatos volt, szerinte iparági szinten a korábban vélelmezett kilónkénti ötforintos áremelés – amiről néhány hete még azt lehetett gondolni, hogy megoldja a malomipar gondjait – kevés lesz, legalább ennek a duplája kell majd.

(Világgazdaság, 2018. július 26.)

Brutális: egy forinttal drágább a kifli

Elkezdődött a nagy ársakkozás, de a nyári vásár elindult. Várható eredmény: erősödik a forint. Nagyok a boltok közötti árkülönbségek, emiatt is nehéz árat emelni: a Spar egy forinttal drágábban adta a korábban 16 forintos kiflijét, zsemléjét. A vásárló egyből kiszúrta.

Egy olvasónk írta meg, hogy legnagyobb meglepetésére a Mammutban szupermarketjében a Spar egy forinttal drágábban adta a korábban még 16 forintos szendvics kiflijét, zsemléjét (úgynevezett szendvics kifli, zsemle, amit egyébként valószínűleg helyben sütnek, mint olvasónk írta). Ez is csak arra világít rá, hogy az árakkal sokféleképpen lehet és kell sakkoznia a boltosnak, de a vásárlót kikerülni nagyon nehéz.

Ha kimegyünk egy piacra, ott például azt látjuk, hogy a gyümölcs-zöldség félék javát szinte fillérre azonos áron adják az árusok, ott, egymás mellett. Hiába, a versenynek van egy árkiegyenlítő hatása is, de az egyes bolttípusok (szupermarket, hagyományos sarki fűszeres, diszkont, hipermarket) árai már merőben mások. A beszerzési áraik és a költségeik is.

A forint gyengülésénél sokkal fontosabb a termelői árak mozgása

Az import élelmiszerek körében a bolti árak változásában a döntő a nemzetközi ármozgás, az agrár termékek, termelői árak, felvásárlási árak változása. Példa erre a tej, cukor, étolaj, burgonya elmúlt években látott ármozgása. Az árfolyam ingadozása, most éppen emelkedése, csak ezután következik, és kisebb súllyal. A bolti ár háromnegyede a beszerzési ár, amit az élelmiszerfeldolgozó elkér a kereskedőtől. Mögötte pedig ott mozog az agrárium, a felvásárlási áraival. Nos, ez szokott nagyokat ugrani, vagy éppen esni és az alapanyagigénytől függően lökdösni az átadási árakon keresztül a boltos árcímkéket.

Megnéztük az elmúlt évek boltos árainak változásait. Már korábban rámutattunk arra, hogy az árfolyam ingadozás, amire év közben volt példa az elmúlt esztendőkben, végül befolyásolta ugyan valamennyire a boltos árakat, de összességében az infláció mérséklődött. A jelenlegi forintgyengülés sem rengetheti meg alapjaiban az árszintet, ha belátható távon valamelyest visszaerősödik a forint. (2010-ben 275 forint volt egy euró, 2017-ben 309 forint, az éves átlagot nézve, most 320 környékén várható véleményünk szerint, persze ehhez kedvező nemzetközi hullám is kell, aminek egyik láncszeme a német kormányválság megoldása.) Némileg persze felfelé tolja, de ennek inflációs hatása a jelenlegi helyzet alapján tizedszázalékokban mérhető.

Éles különbség rajzolódott ki az elmúlt években az élelmiszerek és a fogyasztási iparcikkek bolti ármozgásában. Az élelmiszereknél ugyanis jelentősebb kilengések voltak, de hát ezek oka a mezőgazdasági termelői árak nemzetközi szintű meglódulása, vagy éppen esése volt. Az iparcikkeknél ilyen mozgás nem volt megfigyelhető. Ott egyébként is az a jellemző, hogy a kifutó termékeket (mindegy, hogy ruha, vagy mobil telefon) leárazzák valamilyen módon, az újdonság meg drágábban lép piacra (sok új technológiával megtoldva persze, különben nehéz eladni). Így a kettős árhatás mellett ugyan az újdonságok drágábbak, de hát a régi készletet ki kell söpörni, az meg csak olcsóbban megy. És folyamatosak az akciózások (persze, az élelmiszerboltban is). A végeredmény (ahol az sertéshúsnál és a baromfinál látszik az áfakulcs csökkentés is):

	2010	2011	2012	2013	2014	2015	2016	2017
élelmiszer	103,2	106,6	105,9	102,8	99,6	100,9	100,7	102,8
legtöbbet drágult	burgonya 133,5	cukor 147,7	tojás 135,9	burgonya 156,9	tej 106,5	zöldség 113	sertéshús 85,8	sertéshús 110
olcsóbb lett	cukor 93	friss zöldség 92	burgonya 81,4	tojás 91,1	cukor 83,6	cukor 90,2	burgonya 125,8	baromfihús 85,2
ruházat	99,6	102,9	102,6	99,6	99,3	100	100,4	100,5
tartós cikkek	100,2	98,6	99,8	99,1	99,5	100,8	100,5	99,7
KSH, változás: előző évhez képest

A ruhaféleségeknél legfeljebb 5%-os kilengés volt megfigyelhető, de az is csak kevés esetben. És az akciózás szemfényvesztése, hogy emiatt az átlagos árszint alig mozdul el lefelé 1-2%-kal. De hát itt is az új fazon drágább, a régebbi meg olcsóbb.

A műszaki cikkek piacán sem volt jelentős kilengés, kivéve a televízió, számítógép, telefon, fényképezőgép piacát. Itt folyamatos az árszint esése, egy 5-10%-os sávban. Ez összefügg a vásárlási szokások változásával is, mivel például sokan már okos telefonon "televízióznak". Jó példa erre a tabletpiac jelenlegi vesszőfutása is, ami néhány évvel ezelőtt menő cuccnak számított. Az új személygépkocsik piacán volt még 3-4%-os áremelkedés 2014-15-ben, egyébként nem.

Ki mit mennyiért

Két gyorsforrás, az online áruházak és az akciós újságok mutatják a pillanatnyi helyzetet, a bolti árcédulák mellett. Néhány olyan élelmiszert néztünk meg, ahol akad azért import (például UHT tej), vagy a legalapvetőbb élelmiszerek egyike (például a liszt). A banán és a citrom sok magyarázatot nem igényel. Hát igen, vannak árkülönbségek is, és van, amikor fillérre pontosan követik egymást a webáruházak (igyekeztünk az összehasonlíthatóság szempontjait figyelembe venni, például az UHT tejek 1,5%-osak, de például az Auchan görögdinnyéje a fénykép szerint sötétzöld, nem csíkos, míg a többieké az):

	banán	citrom	UHT tej	félkemény sajt 300 g	görögdinnye	finomliszt BL55	sertés comb	csirkemell filé
Auchan	275 (419)	799 (999)	169	679	189	145	1.299	1.359
CBA Príma	399	799	179	679	159	129	1.290	1.690
G'Roby	519	999	159	-	-	179	-	1.738
Tesco	379 (449)	799	179	679	159	98	1.049 (1.199)	1.489
Online áruház, érték: forint, 2018. július 3., zárójel: akciós ár eredetije, mennyiség: értelemszerűen kiló, liter

Az akciós újságok még csak a foci vb-nél tartanak, ott az akciók tervezése (amiben a gyártóknak is van pénzük) és a nyomdai átfutás miatt nyilván semmi nyoma még a forint gyengülésnek. Van még nyaralás. Érdekes, hogy a CBA akciós újság nem akart bejönni ("Jelenleg nincs aktuális promóciónk."). A Prímánál borkatalógus ugrik be a bolti akciós újság gombra kattintva.

A ruházati boltokban fennakadás nélkül futnak a nyári leárazások, az iparcikkes áruházaknál is legfeljebb a foci vb hozott változást.

És bejegyzésünk szerkesztésekor hirtelen elkezdett erősödni a forint.

(blokkk.com, 2018. július 3.)

330: drágulás és receptek a boltban

Izgett-mozgott már máskor is a forint, 2010-ig visszatekintve pedig gyengült. A boltos árakat sem fogja kímélni a forint újabb gyengülési hulláma, de azért vannak boltos praktikák is a drágulás fékezésére. Igaz, csak kevés.

Az utóbbi hetek eseményeit nézve a forint-euró árfolyam 2018 május 14-én lépte át a 315 forintos határt, azóta folyamatosan gyengül. Június 11-én következett a 320 forint, 21-én pedig a 325 forint fölé csúszott, miközben 2018 korábbi hónapjaiban 310 forint körül szóródott. Június 29-én pedig járt már 330 forint felett is az árfolyam. Ez egy 20 forintos nagyságrendű sávot jelent, amiben a forint eddig mozgott és legyengült.

2010-ig visszatekintve is gyengült a forint, 2017-ig az éves átlagokat nézve 34 forinttal. 2012-2014 között évente 10-10 forint volt a gyengülés átlagos mértéke, megközelítve a 310 forintos árfolyamszintet, ami 2017 végéig nagyságrendjét nézve nem is változott. Ezen belül nagyobb árfolyammozgások is voltak, hiszen például 2011-ben 50 forint felett volt az évközi leggyengébb és legerősebb árfolyamok közötti különbség. 2015-ben is a forint-euró árfolyam mozgás sávja 24 forint körüli volt. Az alapkamat és az infláció közben egyre kisebb lett, csak 2017-ben volt némi lendület, a 3%-os jegybanki célt közelítve.

Összességében végül az látszik, hogy miközben hosszabb időtávon gyengült a forint, a jegybank letornázta az alapkamatot, az infláció pedig lefékeződött, a 3%-os jegybanki középtávú cél mellett (ami 2017-ben az egy százalékos toleranciasávban azért teljesült):

	legerősebb	leggyengébb	kilengés	éves átlag	alapkamat	infláció
2017	303-304	313-314	11	309	0,9%	102,4
2016	304-305	317-318	14	311	0,9-1,2%	100,4
2015	298-299	321-322	24	310	1,35-1,95%	99,9
2014	298-299	316-317	19	309	2,1-2,85	99,8
2013	290-291	307-308	18	297	3-5,5%	101,7
2012	276-284	319-320	36	289	5,75-6,75%	105,7
2011	263-264	315-316	53	279	6-7%	103,9
2010	261-262	290-291	30	275	5,25-6%	104,9
MNB, forint-euró árfolyammozgás, kerekített adatok, jegybanki alapkamat: adott év legkisebb és legnagyobb értékei, infláció: éves átlag

A jelenlegi kép alapján: lesz drágulás, de mérsékelt, visszafogott ütemben

Sokféle elemzés látott napvilágot, mi várható forint árfolyamfronton a jövőben. Egyben az elemzők többsége egyetért, ez pedig az, hogy gyengébb szinte stabilizálódhat a forint. Így könnyen lehet, hogy a jövőben 320 forint feletti forint-euró árfolyamhoz kell hozzászokni. De hát a korábbi években is volt már ilyen, és mint rámutattunk, mérséklődő infláció mellett. Most azonban úgy tűnik, lesz drágulás is a forint gyengülés következtében, döntő részben az import és a magas importhányadú termékek körében.

A várható, jelenleg még visszafogottabb mértékűre becsülhető bolti drágulás oka, hogy más költségek is emelkedtek már, így a beszállítók és a boltosok mozgástere az árképzésben szűkülhet. Az egyik költségtényező, hogy 2016-től a gazdaság növekedésénél nagyobb a bérek, keresetek emelkedésének üteme, 2017-ben 10% feletti volt és 2018-ban is megközelítheti ezt az ütemszintet. És ez a beszállítóknál is, rajtuk keresztül pedig az átadási árban súlyos feszültség forrása. A másik költség, ami emelkedett, a szállítás díja, az üzemanyag ára. Ráadásul egyes mezőgazdasági termékek, alapanyagok világpiaci ára is elmozdulhat felfelé, ami további bizonytalansághoz vezethet az árakban. A gabonások, tejesek már jeleztek áremelkedést.

Boltos árkörkép: kevés a drágulás elleni recept

A boltos piacon verseny van és nincsenek "egyenárak", az egyes boltok, boltos csatornák árcédulái többségében mást-mást mutatnak. Ezért észnél kell lennie a boltosnak, amikor előveszi a ceruzáját, hogy átírja az árcédulát a kirakatban, amit még mindig nagyon néz a vásárló. Sőt.

A boltosok árképzésében a döntő tényező a beszerzési ár. A saját pénze nagyon kevés ehhez képest. A blokkk.com már korábban kiszámolta a KSH adataiból, hogy a bolti árak alapján a tízezer milliárdos éves árbevételből annak mindössze a negyede a boltosé, a többi a beszállítóé és az adó. Tehát csak az árrésével (a beszerzési és az eladási ár különbségével) tud esetleg sakkozni, hogy melyik költség növekedéséből tud lefaragni. De ez is egy szűk mozgásteret jelent, ha nagyobb a drágulási hullám és csillapítani kényszerül.

Mérlegelheti például a boltos az akciózás visszafogását is, bár a versenytárs ennek nyilván csak előnyét látná, tehát csak óvatosan lehet ehhez is nyúlni. De csökkenthető az akciós termékek köre és a leárazások mértéke, azzal, hogy a csáberő már nem, hiszen akkor nehezebb helyzetbe lavíroza magát a boltos. Akció nélkül nincs boltos világ, még akkor sem, ha baj van. Csak emlékeztetőül, a válság éveiben nem a decemberi forgalom, hanem a karácsony előtti leárazások döntöttek rekordot, annyira küzdöttek a boltosok a vásárlók kegyeiért.

Egyes fejlesztések is átütemezhetők, elnyújthatók. De az egyre drágább munkaerő költségnövekedését ellensúlyozó beruházásoknál viszont éppen gyorsításra lenne szükség (például önkiszolgáló pénztárak beállítása). A technológiafejlesztés, innováció csak szűk mezsgyén halogatható.

A bevásárlóközpontokban folyamatos a bérlők mozgása, nem csak jönnek-mennek, hanem egyik helyiségből a másikba költöznek. Lehet, hogy a kisebb boltok kapósabbak lesznek, ha esetleg nagy a baj.

És mindenki keresni fogja az olcsóbb beszerzést. Egy nagyobb forintgyengülésnél az élelmiszerpiacon előnyhöz jutnak a hazai termékek, ha csak nem exportálnak annyit, hogy kevés marad itthonra, mert a kivitelnek nagyon is jó a gyenge forint. Volt már rá példa.

A láncok erősíthetik a saját márkás kínálatukat, hiszen a drágább import márkák kereslete megtorpanhat. És erősödhet a diszkont minta is, mint egyébként eddig: kisebb készletekkel, szűkebb választékelemekkel kell dolgozni.

De hát a boltos a legtöbbször tehetetlen, ha a beszerzési árat a szállító megemeli. Az import iparcikkeknél a közeljövőben, az élelmiszerpiacon legkorábban a késő őszi, tél eleji hónapokban indulhat drágulásnak a külföldről behozott portéka. Egy 320-325 forint közötti euró árfolyam mellett pedig még visszafogott, mérsékelt és az egyes boltok, továbbá termékcsoportok között eltérő nagyságú lesz a drágulás.

És hogy mennyi lesz a banán, a citrom ára decemberben, azt ma még csak találgatni lehet.

(blokkk.com, 2018. június 30.)

Drágább a benzin és az lesz a lángos is

A benzin ára a 400 forintot közelíti, a lángosé 500 felett lesz nyáron a Balatonon.

Május 15-től a 95-ös benzin árát bruttó 7 forinttal, a gázolaj árát bruttó 8 forinttal emelte a Mol Nyrt, írja az Origo. Az emeléssel a benzin literenkénti átlagára 388 forintra nőtt, a gázolajé pedig 397 forintra emelkedett. Az üzemanyagok ára legutóbb egy hete változott, akkor a 95-ös benzin bruttó 3 forinttal, a gázolaj bruttó 2 forinttal drágult, a benzin literenkénti átlagára 381 forintra, a gázolajé pedig 389 forintra nőtt.

Az autósok 50 forintos különbséget is tapasztalhatnak a töltőállomások árai között.

A benzin ára 2012. április elején érte el csúcsát, akkor egy liter átlagosan 451 forintba került. A gázolaj literje 2012. január közepén volt a legdrágább, átlagosan 449 forint.

Balatoni nyár jó drága lángossal és pocsék fagyival

Jelentős áremelkedéssel számolhatnak az idén a Balatonnál nyaralók - írja az Origo a Magyar Idők nyomán. A lapnak nyilatkozó szakértő szerint a megugró költségek és a munkaerőhiány okoz gondot, de a szezonális termékek minőségére is nagyobb figyelmet kellene fordítani.

Hagyományosan pünkösdkor kezdődik a fürdőzési szezon a Balatonnál, de a vendéglátósok már beépítették áraikba a munkaerőhiány okozta hatásokat és megemelkedett költségeiket. Makkos Péter, a Kereskedelmi és Vendéglátó Vállalkozók Országos Érdekképviseleti Szövetségének (Kisosz) fonyódi elnöke elmondta, jelentősen nőttek a szezonális büfések kiadásai a szakmunkás bérminimum emelkedése, valamint a magas közterhek miatt, ami az idei árakon is meglátszik.

A minőségre a korábbi évekhez hasonlóan az idén is kiemelt figyelmet kell fordítaniuk a strandolóknak – figyelmeztetett a Kisosz fonyódi elnöke. Gondot okoz egyebek mellett, hogy egyre több olyan fagylaltárusító hely jelenik meg a Balaton környékén, amely a helyiek beszámolója szerint több szempontból is kifogásolható minőségű édességet kínál.

Makkos Péter elmondta, az egyik balkáni országból hazánkba települt cukrászati lánc fagylaltjaival kapcsolatban valóban sok a minőségi kifogás. A nagy adagban mért, hamisított fagylalt állítólag ártalmas az egészségre, sok benne a növényi zsiradék, és allergén anyagokat is tartalmaz. A szakértő szerint kötelezni kellene az ilyen gyakorlatot folytató cégeket arra, hogy ugyanúgy tüntessék fel a fagylaltjukban lévő egészségkárosító és allergén anyagokat, ahogyan az a vendéglők számára kötelező.

A szezonális termékek ára jelentősen felszökött, a lángosért a korábbi években jellemző 300-400 forint helyett 2018-ban akár 500 forintot is elkérhetnek, a pluszfeltét pedig további 200-300 forinttal is megdrágítja.

Az olcsóbb sörök 400 forint alatt már kevés helyen szerezhetők be a tóparton, a félliteres ásványvízért pedig a legtöbb vendéglátós legalább 200 forintot elkérhet.

A kereskedők is jelentős árréssel dolgoznak: a városi piacokénál jóval többet, akár kétszer akkora összeget is elkérnek a zöldségekért, gyümölcsökért.

(Origo, 2018. május 15., 16.)

2% felett nyújtózik az infláció

2018 áprilisában a szeszesital, a dohányáru és az élelmiszer, így a tojás drágább volt, mint egy éve. A cukor olcsóbb.

Egy év alatt a fogyasztói árak átlagosan 2,3%-kal emelkedtek. A legnagyobb mértékben a szeszes italok, dohányáruk, valamint az élelmiszerek ára nőtt.

Az élelmiszerek ára 4,2%-kal emelkedett, ezen belül a tojás 20,5, a száraztészta 12,4, a vaj, vajkrém 11,8, a tejtermékek 7,6, a liszt 7,0%-kal drágult. A cukor 18,7%-kal olcsóbb lett. A legnagyobb mértékben, átlagosan 6,3%-kal a szeszes italok, dohányáruk ára nőtt. Az egyéb cikkekért (gyógyszerek, jármű üzemanyagok, valamint a lakással, háztartással és testápolással kapcsolatos, valamint kulturális cikkek) 1,4, ezen belül a jármű üzemanyagokért 2,1%-kal kellett többet fizetni. A ruházkodási cikkek és a háztartási energia egyaránt 1,3%-kal drágult, utóbbin belül a tűzifa ára 13,2, a palackos gázé 3,9%-kal nőtt, az elektromos energia, vezetékes gáz és távfűtés ára nem változott. A szolgáltatások ára átlagosan 1,0%-kal emelkedett. A tartós fogyasztási cikkekért 1%-kal kevesebbet kellett fizetni.

Egy hónap alatt, 2018 márciushoz viszonyítva a fogyasztói árak átlagosan 0,7%-kal nőttek. Az élelmiszerek ára szintén 0,7%-kal emelkedett, ezen belül az idényáras élelmiszerek (burgonya, friss zöldség, gyümölcs) 3,9, a gyümölcs-, zöldséglé 2,9, a csokoládé, kakaó 1,2%-kal többe, a tojás 5,5, a vaj, vajkrém 1,3%-kal kevesebbe került. A ruházkodási cikkek ára 2,8, az egyéb cikkeké 1,3%-kal nőtt, utóbbin belül a jármű üzemanyagok ára 2,7%-kal emelkedett. A szolgáltatások 0,6, a szeszes italok, dohányáruk 0,2%-kal drágultak. A háztartási energia ára nem változott. A tartós fogyasztási cikkek ára 0,1%-kal mérséklődött.

2018 január–áprilisban az előző év azonos időszakához képest a fogyasztói árak átlagosan 2,1%-kal nőttek.

(KSH, 2018. május 9.)

Na, ez az év is jól kezdődik: 2,1% infláció

2018 januárjában 2,1%-kal nőttek az árak. A tojás ára majdnem 50%-ot ugrott. Még jó, hogy a cukor olcsóbb lett.

2018 januárban a fogyasztói árak átlagosan 2,1%-kal magasabbak voltak az egy évvel korábbinál, közölte a KSH. Legnagyobb mértékben a szeszes italok, dohányáruk, valamint az élelmiszerek ára nőtt.

Egy év alatt, 2017 januárhoz viszonyítva az élelmiszerek ára 4,4%-kal emelkedett, ezen belül a tojás 48, a vaj, vajkrém 13,6, a száraztészta 8,7, a tejtermékek 7,9, a kenyér 7,1, a tej 5,8, a kávé 5,1%-kal drágult. A cukor 11,3%-kal olcsóbb lett.

A legnagyobb mértékben, átlagosan 6,5%-kal a szeszes italok, dohányáruk ára nőtt. A háztartási energia 1,6, ezen belül a tűzifa 13,7, a palackos gáz 10,4%-kal drágult, az elektromos energia, vezetékes gáz és távfűtés ára nem változott.

A szolgáltatások ára átlagosan 0,8, a ruházkodási cikkeké 0,2%-kal emelkedett. Az egyéb cikkekért (gyógyszerek, jármű üzemanyagok, lakással, háztartással és testápolással kapcsolatos, valamint kulturális cikkek) 0,1, ezen belül a jármű üzemanyagokért 1,3, a tartós fogyasztási cikkekért 0,5%-kal kevesebbet kellett fizetni.

Egy hónap alatt, 2017. decemberhez viszonyítva a fogyasztói árak átlagosan 0,3%-kal nőttek. Az élelmiszerek ára 1,5%-kal emelkedett, ezen belül a friss zöldség 14,6, a liszt 5,4, a száraztészta 5%-kal többe, a hal 5,4, a párizsi, kolbász 2,9%-kal kevesebbe került. Az egyéb cikkek ára 0,8, a szeszes italok, dohányáruké 0,6, a háztartási energiáé 0,1%-kal nőtt.

A tartós fogyasztási cikkek ára nem változott egy hónap alatt. A szezon végi kiárusítások következtében a ruházkodási cikkek 2,9%-kal kevesebbe kerültek. A szolgáltatások ára 0,5, ezen belül a telefon- és internetszolgáltatások díjai 3,7%-kal mérséklődtek az internetszolgáltatás áfakulcsának csökkentése eredményeként.

(KSH, 2018. február 13.)

Árak? Csak tojás ne lett volna a boltban

Mert 40%-kal drágább lett. A vaj csak 15%-kal. 2017-ben 2,4% volt a drágulás mértéke, decemberben 2,1%.

2017-ben az előző évhez képest a fogyasztói árak átlagosan 2,4%-kal emelkedtek, ezen belül az élelmiszerekért 2,8%-kal többet kellett fizetni. A legnagyobb mértékben, 4,8%-kal a szeszes italok, dohányáruk drágultak. Az egyéb cikkek ára átlagosan 3,6, a szolgáltatásoké 1,5, a háztartási energiáé 0,8, a ruházkodási cikkeké 0,5%-kal emelkedett. A tartós fogyasztási cikkekért 0,3%-kal kevesebbet kellett fizetni.

Decemberben

2017 decemberében a fogyasztói árak átlagosan 2,1%-kal magasabbak voltak, mint egy évvel korábban. Ez időszak alatt a legnagyobb mértékben a szeszes italok, dohányáruk, valamint az élelmiszerek ára nőtt.

Egy év alatt, 2016 decemberéhez viszonyítva az élelmiszerek ára 3,5%-kal emelkedett, ezen belül a tojás 39,4, a vaj, vajkrém 15,1, a tejtermékek 7,9, a kenyér 7,7, a kávé 5,6, a párizsi, kolbász 5,1, a sertéshús 5,0%-kal drágult. A cukor ára 12,5, a baromfihúsé 11,8%-kal csökkent. A legnagyobb mértékben, átlagosan 6,8%-kal a szeszes italok, dohányáruk drágultak.

A háztartási energia ára 1,6, ezen belül a tűzifáé 13,3, a palackos gázé 11,3%-kal magasabb lett, míg az elektromos energia, vezetékes gáz és távfűtés ára nem változott. A szolgáltatások ára átlagosan 1,1, az egyéb cikkeké (gyógyszerek, jármű üzemanyagok, valamint a lakással, háztartással és testápolással kapcsolatos, valamint kulturális cikkek) 0,8, ezen belül a jármű üzemanyagoké 0,5%-kal emelkedett. A ruházkodási cikkekért 0,5%-kal többet, a tartós fogyasztási cikkekért 0,4%-kal kevesebbet kellett fizetni.

Egy hónap alatt, 2017 novemberéhez viszonyítva

Egy hónap alatt az élelmiszerek ára 0,1%-kal emelkedett, ezen belül a tojás 19,3, a friss zöldség 6,0, a tej 2,0%-kal drágult, míg a friss hazai és déligyümölcs 6,4, a cukor 4,8, a liszt 2,8%-kal kevesebbe került. A fogyasztási főcsoportok közül a legnagyobb mértékben, 0,3%-kal a szolgáltatások ára nőtt.

A háztartási energia 0,2%-kal drágult, ezen belül a tűzifa 1,3%-kal. A tartós fogyasztási cikkek és a szeszes italok, dohányáruk ára egyaránt 0,1, a ruházkodási cikkeké 0,2%-kal mérséklődött. Az egyéb cikkek ára 0,4%-kal csökkent, ezen belül a jármű üzemanyagoké 1,2%-kal.

(KSH, 2018. január 12.)

Taposóaknán a dinnyepiac: a Penny 89 forintos dinnyeárral jön

Most éppen egy CBA a legolcsóbb, 119 forinttal. A Lidl sem adja sokkal alább: 99 forinttal próbálkozik. 2016-ban is néhány nap alatt bezuhant a dinnyeár. Egyébként ma is százforintos különbségek vannak a dinnyeárakban: a kisbolt drága, a nagybolt olcsó. Ki fizeti meg a dinnyét? Dinnyeár körkép július 10-én.

A Nemzeti Agrárkamara jó dinnyeterméssel számolt előzetesen, hozzávetőleg 200 ezer tonnával. Egészen pontosan 5 ezer hektár területen 200 ezer tonna dinnye várható, ebből 130-140 ezer tonna hazai fogyasztásra megy, 60-80 ezer tonna pedig exportra. Ha. Az előbbi mellett 600 hektáron 18 ezer tonna sárgadinnye is várható, mind a hazai piacra juthat.

Tesco után sorállás az akciózásban

Az időjárás a dinnyetermelők kedvében járt eddig, hiszen pazar meleggel kápráztatta el a dinnyekedvelőket is, a nagy kánikulában jobban fogy a finomság. Bár éppen csütörtöktől, július 13-án, az akciós váltónapon jön némi lehűlés az időjárásban, de úgy tűnik, a dinnyepiacon is: jönnek az új dinnyeárak, 100 forint alatt adják majd többen is a csíkos görögdinnyét.

Pócs János, a heves-jászsági dinnyetermelői körzet képviselője, aki egyébként országgyűlési képviselő is, már korábban, a Tesco július 6-9. közötti négynapos dinnyeakciója nyomán felháborodásának adott hangot: számításai szerint egy hektárnyi területen kétmillió forint a gyümölcs előállítási költsége – Heves-Jászságban 420 hektáron termelnek dinnyét –, és ennek megfelelően a kilónkénti termelői ár minimum 140-160 forint. Nyilván nem véletlen, tesszük hozzá a blokkk.com részéről, hogy a görögdinnye területe 20%-kal kisebb 2017-ben. A Budapesti Nagybani Piacon a június legvégi adatok szerint 120-170 forint között jelölték meg a hazai első osztályú görögdinnye bruttó átadási árát, amit ajánlott kínálati árnak neveznek.

2016-ban 200-205 ezer tonna volt a magyar görögdinnye termés az Agrárkamara szerint, de előzetesen 235-240 ezer tonnát vártak. A rossz időjárás azonban nem adott esélyt a jobb termésre, ráadásul - ki tudja, melyik volt előbb - egy hét után jócskán 100 forint alá zuhant a görögdinnye bolti ára a nagyáruházakban. A dinnye exportja is visszaesett 2016-ban.

A Tesco egyébként július 6-9 közötti napokra (négy napra) hirdette meg 99 forintos dinnyeakcióját. A Nemzeti Agrárkamara arra szólította fel, hogy július 10-től ne adja 100 forint alatti áron a dinnyét: ez most sikerült, hiszen visszaállt a 129 forintos ár. A Kamara szerint ez radikális árletörő akció. Ezt egyébként minden évben elmondják a dinnyetermelők, hogy a szezon elején nagyon rossz nekik a dinnye akciózás.

Kóstoltatás, az igen

2016-ban július 19-én indította az Agrárkamara a dinnyeszezont. Az ALDI, az Auchan, a CBA, a Lidl, a METRO és a SPAR kínálgatta 46 üzletben a dinnyéjét. 2017-ben július 6-án indította az Agrárkamara az akcióját, most a Tesco is beszállt a vásárlócsalogatásba, de hát nem biztos, hogy mindenki örömére.

Ha már a vásárló: a görögdinnye lehet első, vagy másodosztályú, amit nem minden boltos tüntet fel az árcéduláján. A származási hely, már csak az illendőség kedvéért is, Magyarország, amit persze az élelmiszerbiztonsági hatóság ellenőrizni fog.

És az árak: nagyok a különbségek

A blokkk.com nekiveselkedett és július 10-én körbejárt fővárosi élelmiszeres nagyáruházakat, megnézett egy-két piacot és kisboltost is, ki mennyiért méri a dinnyéjét.

A legolcsóbb dinnyét a Fény utcai piac CBA Príma áruházában láttuk, 119 forintért, igaz, ez másodosztályú volt (ők legalább odaírták).

A Lidl és a Tesco 129 forintért kínálta a dinnyéjét, az Aldi és a Penny 149 forintért, a Spar pedig rátett erre még egy tízest, első osztályba sorolt dinnyeként kínálva.

Hát igen, a piaci dinnyeárusok ceruzája már vastagabban fogott, az utcai árusok és a kisboltosok is drágábban adták a görögdinnyét. Ehhez persze hozzátartozik, hogy utóbbiak drágábban is veszik, nem közvetlenül a termelőtől, hanem sokszor nagykereskedőtől, például a nagybani piacokon.

CBA	Lidl	Tesco	Auchan	Aldi	Penny Market	CBA online.prima	Spar Mammut, Eurocenter	utcai árus III. kerület	Újpesti piac, utcai árus	Fény utcai piac	zöldséges bolt XIII. kerület
119.-	129.-	129.-	139.-	149.-	149.-	149.-	159.-	168.-	168.-, 180.-, 198.-, 280.-	240.-, 198.-	220.-
görögdinnye árak, forint, 2017. július 10.,

Nemsokára heves dinnyeár eső jön

Ez nem a reklám helye, de hát ide tartozik. A nagyáruházaknál július 13-án indulnak a szokásos heti akciók, amiből bizony a görögdinnye nem marad ki.

A Penny a 149 forintos dinnyeárat 89 forintra nyomja le, pontosan egy héttel a dinnyeszezon indító után. Az Aldi 95 forintért adja, de a Lidl sem tétlenkedik majd a maga 99 forintos árával. Az Auchan és a Tesco még nem rukkolt elő újabb árakkal, de valószínűleg nagyon nem fognak lemaradni.

A végére már csak egy kérdés marad: ki fizeti meg az olcsó dinnye árát?

(blokkk.com, 2017. július 10.)

99 forintos árral nyitotta a Tesco a magyar dinnye szezonját

Alig néhány napja kapni a boltokban magyar dinnyét, máris a termelők szerint elfogadhatatlan alacsony árak borzolják a termelők kedélyét.

Úgy tűnik, hogy a június közepére szervezett egyeztetés sem segített abban, hogy közeledjenek az álláspontok a kereskedők és a gazdák között, írja a Magyar Idők. A Tesco ugyanis a szezon első hetében máris száz forint alatti áron hirdetett akciót a gyümölcsre. A termelők attól tartanak, hogy a túl olcsón kínált áruval nemcsak az idei szezont teszi tönkre az áruház, hanem a lépésük a következő évekre is hatással lehet.

Bár a termelők hetekkel a betakarítás előtt tárgyalóasztalhoz ültek az áruházláncok képviselőivel annak érdekében, hogy idén zökkenőmentesen, mindkét fél számára elfogadható feltételek mellett találjon gazdára a magyar dinnye, így sem sikerült elkerülni a botrányt. A Tesco ugyanis a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara és az Agrármarketing Centrum fogyasztásösztönző kampányának partnereként minden eddiginél korábban, már a magyar dinnyeszezon indulásának hetében 100 forint alatti áron hirdetett akciót a termékre. Erre csütörtökön Pócs János országgyűlési képviselő a hevesi és jászsági dinnyetermelők nevében hívta fel a figyelmet egy sajtótájékoztatón.

A dinnyetermeléssel is foglalkozó politikus szerint ezzel a lépéssel az áruház nemcsak az idei szezont veszélyezteti, hanem a következő évek termelését is befolyásolja. – Ez irreálisan alacsony árszint, ami a felvásárlók és más kiskereskedelmi egységek figyelmét is felkelti. Ha a gazdák úgy ítélik meg, hogy ilyen árak mellett nem érdemes a termeléssel foglalkozni, elképzelhető, hogy jövőre már nem lesz jó magyar dinnye a kínálatban – jegyezte meg. Rámutatott arra, hogy az ár és a minőség mindig kéz a kézben járnak: az első osztályú dinnye egy hektárra jutó termelési költsége eléri a kétmillió forintot, ezért 99 forintért jó minőséget biztosan nem kaphat a fogyasztó.

Az alacsony árak a következő évek termelését is befolyásolják

– Egy áruházlánc csak akkor hirdethet ilyen akciót, ha nagyon olcsón harmadosztályú dinnyéhez jutott a piacról – emelte ki. A politikus szerint ugyanis a termelők az igazán kiváló minőségű árut a nagybani piacra viszik, vagy maguk adják el, a harmadosztályú, silány gyümölcsöt pedig harmadáron eladják a Tescónak, ahol a minőség nem számít, csakis az ár. Pócs János a Magyar Időknek elmondta: a dinnyetermelők kényszerhelyzetben vannak, az áru visszatartásával nem bojkottálhatják a piacot, hiszen csak a veszteségeiket növelik, ha a megérett dinnyét nem adják el. Ugyanakkor készek arra, hogy az érdekeiket tiltakozó akciókon keresztül érvényesítsék. Nem példátlan ez, tavaly például egy kamionnyi dinnyét borítottak le a Tesco budaörsi áruházának parkolójában, mivel az áruházlánc a szezon közepén jelentős akcióval törte le az árakat.

Az áruházlánc mostani akciójától elhatárolódtak a versenytársak. Győrffy Balázs, az agrárkamara elnöke pedig a köztestület támogatásáról biztosította a dinnyetermelőket. Jelezte: a mostani kampány is az együttműködést szolgálja, és arra buzdította a piaci szereplőket, hogy a rövid távú haszon helyett a hosszú távú érdekeket tartsák szem előtt.

A fogyasztásösztönző kampányban részt vevő boltok akciós kiadványai alapján elkészült körképből kiderül: a CBA Príma boltjaiban 129, a Lidlben 149, az Auchanban pedig 139 forintért kapni ezen a héten magyar görögdinnyét. A Spar katalógusában nem szerepelt a termék, és bár a Metro és az Aldi aktuális akciói között sem találtunk görögdinnyét, az előző heti kiadvány szerint előbbiben bruttó 159, míg az Aldiban 149 forintért kínálták néhány napja a gyümölcsöt.

A terméssel egyébként nincs baj, az időjárásnak köszönhetően a minőség és a mennyiség is kiváló, az ötezer hektárról mintegy 200 ezer tonnát takaríthatnak be a gazdálkodók. Czerván György agrárgazdaságért felelős államtitkár szerint az elmúlt években folyamatosan modernizálták a termelést a gazdák, ami a görög mellett a sárgadinnyére is igaz. Utóbbit 600 hektáron termelték, 18 ezer tonna juthat 2017-ben piacra. Daróczi László, az Agrármarketing Centrum vezérigazgatója elmondta: idén az áruházak mellett a Bátor Táborokban és az Erzsébet-táborokban is kóstoltatással népszerűsítik majd a gyümölcsöt.

(Magyar Idők, 2017. július 7.)

A hideg az egekbe tornázta a zöldségárakat

Két-háromszorosára ugrottak az árak a piacokon. Meg a boltban. Máshol is hideg van: a padlizsán és a cukkini árcédulája mehet az ékszerboltba.

Elképesztő ütemben drágulnak a zöldségek: a dél-európai importból származó termékek lassan a megfizethetetlen kategóriába kerülnek. A drasztikus áremelkedésért a szokatlanul hideg tél a felelős, írja a Magyar Idők.

Drasztikus árakkal találkozhatnak a zöldségesnél a vásárlók, az importból származó termékek ugyanis alaposan megdrágultak az utóbbi hetekben. Az Agrárgazdasági Kutatóintézet (AKI) piaci árinformációs statisztikája szerint az Olaszországból és Spanyolországból származó paradicsom ára csaknem a kétszeresére emelkedett az elmúlt évhez viszonyítva.

Egy kiló fürtös paradicsom február elején 770 forintba került a budapesti nagybani piacon, míg egy évvel korábban csupán 374 forintért kínálták a kereskedők. A koktélparadicsom is sokat drágult: a tavalyi 775 forint után idén 1.600 forint körül alakulnak az árak. A Spanyolországból származó kaliforniai paprikáért is többet kell fizetni, a nagybani árak 600 forintról 1.000 forint közelébe emelkedtek egy év alatt.

Arányaiban a legnagyobb áremelkedést a cukkini esetében mutatott a statisztika: az elmúlt évhez képest több mint a háromszorosára drágult a termék, 515 forintról 1.600 forint fölé emelkedtek az árak. A padlizsán esetében is hasonló a helyzet, míg egy éve 535 forintot kértek a zöldségféléért, ma nem kevesebb, mint 1.545 forintért kínálják a nagybanin. A jégsaláta darabja 200-ról 580 forintra nőtt, ahogy a kelkáposzta, a karfiol és a brokkoli is sokkolóan drágább lett.

A hihetetlen áremelkedés a szokatlanul hideg január számlájára írható, a fagyos időjárás az olasz, a spanyol és a marokkói termelők dolgát is megnehezítette. A mediterrán országok gazdáit felkészületlenül érte a rideg tél, a növényeik jó része megfagyott. Ledó Ferenc, a Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács, a Fruitveb elnöke a Magyar Időknek elmondta: a hideg időjárás a hazai paprikatermesztést is visszahúzta, a kisebb termésmennyiség miatt a hazai zöldség kilójáért 150 forinttal kapnak többet a gazdálkodók.

A Terméktanács szerint még egy-két hónapig a szokásosnál jóval borsosabb árakra kell felkészülniük a fogyasztóknak, az árak március környékén csökkenhetnek, addig viszont további 30-40 százalékos áremelkedésre lehet számítani egyes zöldségfélék esetében.

Készlethiányra viszont nem kell számítani, az áremelkedés ugyanis minden bizonnyal visszafogja a keresletet, a drága zöldségből mindig is kevesebb fogy, így a kisebb mennyiség is fedezni tudja a vásárlók igényeit.

(Magyar Idők, 2017. február 8.)

2016: keresni kellett az inflációt

Év vége felé indultak meg az árak felfelé, persze, csak óvatosan.

2016 decemberében 1,8%-kal, a 2016-os évben pedig átlagosan 0,4%-kal nőttek az árak. Decemberben a legnagyobb mértékben a fogyasztási főcsoportok közül a járműüzemanyagokat is tartalmazó egyéb cikkek és a szeszes italok, dohányáruk drágultak.

Egy év alatt, 2015. decemberhez viszonyítva a fogyasztói árak átlagosan 1,8%-kal nőttek. Az élelmiszerek ára 1,3%-kal emelkedett, ezen belül a cukor ára 16, az idényáras élelmiszereké (burgonya, friss zöldség, gyümölcs) 3,6, a sajt és a péksütemények ára 2,7, a tej ára 2,6%-kal nőtt, a sertéshúsé 8,5, a baromfihúsé 3,6%-kal csökkent. Átlag felett, 3,5%-kal drágultak az egyéb cikkek (gyógyszerek, járműüzemanyagok, lakással, háztartással és testápolással kapcsolatos, valamint kulturális cikkek), ezen belül a járműüzemanyagokért 7%-kal kellett többet fizetni. A szeszes italok, dohányáruk átlagosan 2,5, a szolgáltatások 1,9, a ruházkodási cikkek 0,5%-kal drágultak. A háztartási energia ára nem változott. A tartós fogyasztási cikkekért 0,5%-kal kevesebbet kellett fizetni.

Egy hónap alatt, 2016. novemberhez viszonyítva a fogyasztói árak átlagosan 0,4%-kal nőttek. Az élelmiszerekért 0,1%-kal többet kellett fizetni, ezen belül a tojásért 5, az idényáras élelmiszerekért 1,5, a tejért 1,2, a sajtért 0,8%-kal. A sertéshús ára 1,3, a baromfihúsé 1,4, az étolajé 0,8%-kal csökkent. A legnagyobb mértékben az egyéb cikkek drágultak (1,7%-kal), ezen belül a járműüzemanyagok 4%-kal. A szeszes italok, dohányáruk ára 0,2, a szolgáltatásoké 0,1%-kal nőtt. A háztartási energia és a tartós fogyasztási cikkek ára átlagosan nem változott. A ruházkodási cikkekért 0,2%-kal kevesebbet kellett fizetni.

2016. évben az előző évhez képest a fogyasztói árak átlagosan 0,4%-kal nőttek, ezen belül az élelmiszerek ára 0,7%-kal. A legnagyobb mértékben a szeszes italok, dohányáruk drágultak (2,3%-kal). A szolgáltatások ára átlagosan 1,5, a tartós fogyasztási cikkeké 0,5, a ruházkodási cikkeké 0,4%-kal emelkedett. Az egyéb cikkekért 2,2%-kal kevesebbet kellett fizetni, a háztartási energia ára 0,1%-kal mérséklődött.

A nyugdíjas fogyasztói árindex előző hónaphoz képest 0,3%-kal, az előző év azonos hónapjához képest pedig 1,7%-kal nőtt, a 2016 éves áremelkedés 0,6% volt.

(KSH, 2017. január 12.)

Dinnye: kedden kóstoltatás, csütörtökön áresés

Hamar leestek a dinnyeárak a nagyáruházakban. Nyár, dinnye, szeletem: a kormány helyett az Agrárkamara ostorozza a dinnyepiacot. A 88 forintos bolti dinnyeár régen kevés volt a dinnyetermelőknek a szezon első szakaszában.

A július 19-én tartott sajtóeseményen arról érkezett a híradás, hogy példás együttműködéssel a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara kezdeményezése mellé állt hat kiskereskedelmi lánc, támogatva a hazai, kiváló minőségű görög- és sárgadinnye eljuttatását a fogyasztókhoz, ezzel is piacot teremtve a magyar termelőknek. Az Aldi, Auchan, CBA, Lidl, Metro és Spar üzletekben a szezonban több alkalommal fognak magyar dinnyét kóstoltatni. Ez történt kedden.

A nagyáruházak honlapjait, akciós újságait böngészve ugyanakkor rövid időn belül kiderült, hogy a kereskedők igyekeznek biztosra menni. Jó a termés, van dinnye bőven, ilyenkor természetes is az alacsonyabb ár. A mezőgazdasági termékek piaca így működik: ha sok, akkor olcsó, ha kevés, akkor drága.

Az áruházak többsége a csütörtököt választotta akciós indítási napnak, persze más napokon is rajtoltatnak árengedményeket, de a hétvégi nagybevásárlás előtt ez a legcélszerűbb időpont. Nos, az akciós újságokat csütörtökön bogarászva rögvest kiderül, hogy többen alaposan belehúznak a dinnyeakciózásba. Nem csekély mértékű engedményeket kínálnak (30-40%-ost is), lenyomva ezzel a dinnyeárakat a 100 forintos lélektani határ alá. A legolcsóbbak ráadásul 88-89 forintért kínálják a csíkos héjú görögdinnyét, ami napfényes, jó időben, a szezon első szakaszában kiváló ár, legalábbis a vásárlóknak.

A 88 forintos fogyasztói ár 70 forintnál néhány fillérrel kisebb áfa nélküli árat jelent, ezen kell osztozniuk a dinnyetermelőnek és a kereskedőknek. A korábbi években a dinnyeszezon első szakaszában ez az árszint bizony éles viták forrása volt, mivel a kelleténél alacsonyabb termelői árakat jelentett a dinnyetermelők számára már induláskor. Kérdés, hogy ebben az esztendőben ez elégséges-e.

Az áruházak honlapjain a következő dinnyeárakat találtuk július 21-én:

áruház	dinnye fogyasztói ára	engedmény mértéke
Lidl	88	129 helyett
Penny	88	149 helyett
Aldi	89	nem jelöli
Spar	89	nem jelöli
Tesco	99	nem jelöli
Metro	95	nem jelöli
ár: csíkos dinnye kilója, természetesen forintban

Az Auchan csak az egyébként is drágább magszegény dinnyéjét hirdeti 159 forintért akciós újságjában. A magyar láncok honlapjain nincs nyoma dinnyeakciózásnak.

A kisebb boltokban drágább a dinnye, amit jelez az is, hogy az Agroinform híre szerint a Budapesti Nagybani Piacon a kínálati árak 120-150 forint közötti áfával együtt számolt ársávot adnak meg. Ennél persze bizonyára olcsóbb is lehet a dinnye.

(blokkk.com, 2016. július 21.)

A krumpli felnyomta az inflációt 2015-ben

2015 decemberben már közzel 1%-kal nőttek az árak. A burgonya ára közel 50%-kal nőtt. 2015-öt megúsztuk egy tized csökkenéssel. Olcsó volt a benzin.

2015 decemberében a fogyasztói árak átlagosan 0,9%-kal magasabbak voltak, mint egy évvel korábban. Ebben a hónapban a legnagyobb mértékben a szeszes italok, dohányáruk drágultak, miközben az üzemanyagok ára jelentősen csökkent.

Összességében 2015-ben a fogyasztói árak átlagosan 0,1%-kal mérséklődtek az előző évhez képest.
2015. decemberében,12 hónap alatt (2014. decemberhez viszonyítva) a fogyasztói árak átlagosan 0,9%-kal nőttek. Az élelmiszerek ára 2,2%-kal emelkedett, ezen belül az idényáras élelmiszereké (burgonya, friss zöldség, gyümölcs) 23, de ezen belül a burgonyáé közel 50%-kal, az étolajé 12,7, a cukoré 9,2%-kal nőtt, míg a tejé 9,5, a sajté 6,9%-kal csökkent. A szeszes italok, dohányáruk átlagosan 3,8, a tartós fogyasztási cikkek 1,7, a szolgáltatások 1,5%-kal drágultak. Az egyéb cikkekért (gyógyszerek, járműüzemanyagok, illetve lakással, háztartással és testápolással kapcsolatos, valamint kulturális cikkek) 2,8, ezen belül a járműüzemanyagokért 8,9%-kal kellett kevesebbet fizetni. A háztartási energia ára átlagosan 0,2%-kal csökkent, ezen belül a palackos gázé 13,0%-kal. A ruházkodási cikkek ára 0,1%-kal mérséklődött.

Egy hónap alatt, 2015. novemberhez viszonyítva a fogyasztói árak átlagosan 0,3%-kal csökkentek. Az élelmiszerek ára 0,5, ezen belül az idényáras élelmiszereké 1,9, a sertéshúsé 0,9, a kenyéré 0,8%-kal mérséklődött. Nőtt többek között az étolaj (1,6%) és a tojás (0,6%) ára. A háztartási energia és a szolgáltatások ára átlagosan nem változott. Az egyéb cikkek ára átlagosan 0,8%-kal csökkent, ezen belül a jármű üzemanyagoké 1,9%-kal. A tartós fogyasztási cikkek ára 0,3, a szeszes italok, dohányáruké 0,2, a ruházkodási cikkeké 0,1%-kal mérséklődött.

2015. év egészében az előző évhez képest a fogyasztói árak átlagosan 0,1%-kal mérséklődtek. Az élelmiszerek ára átlagosan 0,9%-kal nőtt. A legnagyobb mértékben a szeszes italok, dohányáruk drágultak (3,1%-kal). A szolgáltatások ára átlagosan 1,9, a tartós fogyasztási cikkeké 0,8%-kal emelkedett. A ruházkodási cikkek ára átlagosan nem változott. A legnagyobb mértékben az egyéb cikkek ára csökkent (4,6%), a háztartási energia ára 2,9%-kal mérséklődött.

(KSH, 2016. január 14.)

Dinnyéskedés: szolid lökdösődés volt csak

A legolcsóbb és a legdrágább dinnye között 84 forint volt a különbség, így indult a magyar dinnyeszezon 2015-ben. Kóstoltunk is.

A vásárlók a görögdinnyében a kóstoltatást imádják a legjobban, mellette pedig az ár izgatja őket leginkább, ezért a blokkk.com azt vizslatta az áruházakban, mennyiért is adták a szezon legelején a görögdinnyét.

Két dinnyés hétvégét is górcső alá vett a blokkk.com, így július 3-án és 4-én, pénteken és szombaton, majd egy hét múlva, 10-én és 11-én is körülnézett néhány budapesti áruházban. Természetesen csak pénteken és szombaton, vasárnap már nem, pedig milyen jó lett volna, de hát ekkor az üzletek többsége zárva van, a kivételezett nyitva tartók meg esetleg drágábbak, mint hétköznap. Az első júliusi hétvégén még kevés magyar dinnye volt az áruházak polcain, egy héttel később már sokkal több.

Finom volt, de lehetett volna édesebb is

Kóstoltunk is természetesen, de vigyázat, a meglékelt dinnyét ha nem viszi el a vásárló, másnak eladni már nem lehet, mert tilos. És lékelni is csak ott lehet, ahol a dinnye is, a vágóeszközök is tisztíthatók, így az útszéli árusoknál erre kevés az esély. Természetesen a kóstoltatásnak is megvannak a maga szabályai, nem véletlen, hogy a dinnyét kínáló lányok ilyenkor gumikesztyűt is húznak.

Ha már a budaörsi Auchanban lehetett kóstolni, megtettük ott. A kóstoltatás helyén folyamatos volt a nyüzsgés, szépen gyűltek a hulladékgyűjtőben a fogpiszkáló pálcikák, amelyekre rátűzték a dinnyefalatkákat, de nem mindenki szaladt utána a dinnyésládákhoz megkopogtatni és utána a mérleghez mérlegelni.

Benyomásaink nyilván nem egyeznek minden vásárló véleményével, feltehetően a termelőkével és az áruházéval sem, azt nem is tagadjuk, hogy finom volt, de hát lehetett volna édesebb is a megkóstolt dinnyedarabka.

Kezdjük a mustra végén - július 10-én és 11-én

Nos, a dinnyetermelők réme, a rettegett árverseny azért megindult, még ha csak csak visszafogottabbnak tűnő keretek között is. Igyekeztünk több boltot is megkeresni, de a piacvezetőket, a dinnyepiac korábbi lékelőit nem lett volna szakszerű kihagyni. Bizonyára kitalálható, hogy a legolcsóbbak az Auchan és a Tesco voltak, a többség pedig a 139-149 forintos árakat választotta.

Az Auchan és a Lidl azonnal akcióval indította a magyar dinnyeszezont, legalábbis a találomra felkeresett áruházakban. Az Auchan 54 forintot, a Lidl 30 forintot engedett az árból, de az némileg homályos, miképpen számolták ki mindezt. Igaz, a dinnye főszezonja előtt drágább az import dinnye, tehát elvileg van miből engedni, de az Auchannál 10 forint hibádzik az előző hétvégi árhoz képest (persze lehet, hogy hét közben emeltek egy picit).

A legolcsóbb és a legdrágább görögdinnye között 84 forint volt a különbség.

Végül a legeleje - július 3-án és 4-én

Nézzük akkor az első dinnyés hétvégét néhány boltban (ötöt választottunk ki, ami éppen útba esett), hiszen a magyar görögdinnye szezonját csak későbbre ígérték, de nem árt előtte is tájékozódni, hiszen dinnye azért akad korábban is.

A legolcsóbb a budaörsi Tesco volt, 99 forintért mérte kilóját, természetesen csak azért ilyen olcsón, hogy ezen a hétvégén kiszórja gyorsan az importot és helyet csináljon a hazainak (legalábbis régen ezzel magyarázták a 99 forintos szezonnyitó árat, de tegyük hozzá, ez most csak néhány napos akció volt). A kihelyezett ládák feliratán is látszik egyébként, hogy ez igazi görög görögdinnye ( ha már az árcédulán nincs ott a származási hely). A második legjobb árat a Mammaut Spar boltjában lehetett találni a megkeresett áruházak közül, de hát itt már 50 forinttal drágább volt a dinnye, mint a Tescoban. Görög görögdinnyét kínált a budaörsi Auchan is, de 159 forintért. A CBA úgy látszik vigyázott a formájára, hiszen ugyanannyiért adta, mint az Auchan. A Fény utcai piacon kérték a legtöbbet, 198 forintot a görögdinnyéért.

Kormányhírverés: ismételve a tavalyi

A Földművelésügyi Minisztérium június végén, egy héttel a remélt rajt előtt harangozta be a görögdinnye július elején indult szezonját. Sok újat nem lehetett hallani a korábbi évekhez képest, de ez senkit sem zavar, ha a dinnye édes és olcsó, no meg hazai, legalábbis a vásárlókat biztosan nem. A dinnyetermelők, a Magyar Zöldség-gyümölcs Szakmaközi Szervezet (FruitVeB) fürgébb volt a, ők már egy kicsit korábban nekiláttak a magyar dinnye népszerűsítésének. A FruitVeB azzal számolt, hogy július elején legalább 120 forintnak kell lennie a görögdinnye kilójának, ami majd a szezon végére lemegy 70-80 forintra. Hát igen, öt forintot már elbuktak.

Kérdés persze az is, hogy mennyi dinnye lesz külföldön, hiszen az agráriumban ez döntő az árfaragásban, vajon jön-e nagyobb mennyiség a határokon túlról, lesz-e a piacokon esetleg a magyar mellett görög görögdinnye is és mit szól mindehhez a vásárló. No, meg az időjárás, mert a dinnyetermés igencsak függ tőle.

(blokkk.com, 2015. július 13.)

Megette a piac az inflációt 2014-ben

2014-ben csökkent az átlagtermék és szolgáltatás ára, ami már nem infláció, hanem defláció.

A Központi Statisztikai Hivatal árjelentése azt mutatja, hogy 2014. decemberében és az év egészében is csökkentek a fogyasztói árak az átlagot tekintve. Az egyes árucsoportokat nézve az élelmiszerek, ruházati cikkek, különféle iparcikkek átlagára egyaránt mérséklődött az előző év azonos időszakához képest, a jövedéki termékek kivételével, ahol az adóemelések drágulást okoztak. Döntő volt ebben, hogy az élelmiszerek piacán az orosz embargo okozta túlkínálat lefelé nyomta az árakat, a nemzetközi környezet sem diktált áremelkedést, a visszafogott európai gazdaság is összességében fékezte a vásárlási kedvet, az üzemanyag áresés viszont jót tett a pénztárcáknak. Feltehetően az árviszonyok kedvező alakulásának hátterében az is meghúzódik, hogy nem volt olyan erős a kereslet a vásárlók részéről, hogy lehetett volna árat emelni, viszi - nem viszi, nem kap mást alapon. Ebből is úgy tűnik, hogy a fogyasztás legfőbb hajtóereje az online pénztárgép és az üzemanyag áresés volt.

Az állam költségvetés számolt inflációval, úgyhogy jó kérdés, vajon a defláció milyen hatással volt a költségvetés bevételeire (ahol az áfa-bevételek jócskán nőttek a már említett online kassza hatása miatt).

Nézzük akkor a KSH jelentését. A kedves vásárló, ha esetleg mást tapasztalt az áruházakban, az azért van, mert verseny van a piacon és vannak drágább és olcsóbb áruházak is.

Decemberben a fogyasztói árak átlagosan 0,9%-kal voltak alacsonyabbak, mint egy évvel korábban. Ezen időszak alatt a háztartási energia, az egyéb cikkek, üzemanyagok, az élelmiszerek, a ruházkodási cikkek, valamint a tartós fogyasztási cikkek ára csökkent, a szolgáltatások és a szeszes italok, dohányáruk drágultak.

Összességében, 2014-ben a fogyasztói árak átlagosan 0,2%-kal csökkentek az előző évhez viszonyítva.

Egy hónap alatt – 2014. novemberhez viszonyítva – a fogyasztói árak átlagosan 0,7%-kal csökkentek. Az élelmiszerekért átlagosan 0,7%-kal kellett kevesebbet fizetni, ezen belül csökkent a cukor (4,9%), az idényáras élelmiszerek, azaz a burgonya, friss zöldség, gyümölcs (3,1%) és a sajt (1,1%) ára. Nőtt a tojás (2,9%), valamint az étolaj (1,8%) ára. A ruházkodási cikkek átlagosan 0,4%-kal drágultak egy hónap alatt. A szolgáltatások ára nem változott. Az átlagnál nagyobb mértékben, 2,4%-kal csökkent az egyéb cikkek (lakással, háztartással és testápolással kapcsolatos cikkek, gyógyszerek, járműüzemanyagok, valamint kulturális cikkek) ára, ezen belül a járműüzemanyagokért 5,9%-kal kellett kevesebbet fizetni. A szeszes italok, dohányáruk ára 0,3%-kal csökkent. A tartós fogyasztási cikkekért és a háztartási energiáért 0,1%-kal kellett kevesebbet fizetni.

Tizenkét hónap alatt, 2013. decemberhez viszonyítva, az élelmiszerek ára 0,6%-kal csökkent. Ezen belül csökkent a cukor (19,6%), az étolaj (5,2%), az idényáras élelmiszerek (4,5%), valamint a liszt (3,9%) ára. Drágult többek között a tojás (3,9%), a csokoládé, kakaó (1,7%) és a tej (1,2%). A szolgáltatások átlagosan 1,5, a szeszes italok, dohányáruk 1,2%-kal drágultak. A szolgáltatásokon belül a kulturális, oktatási és szabadidős szolgáltatások ára 2,3%-kal nőtt, a helyi tömegközlekedésé 6,8%-kal csökkent. Az egyéb cikkekért 4,1%-kal kellett kevesebbet fizetni, ezen belül a járműüzemanyagok ára 10,4%-kal csökkent. A ruházkodási cikkek ára átlagosan 0,2, a tartós fogyasztási cikkeké 0,1%-kal mérséklődött. A háztartási energia ára csökkent a legnagyobb mértékben, ami 5,4%. Ezen belül a vezetékes gázért 6,5, az elektromos energiáért 5,7, a távfűtésért 5,3%-kal kellett kevesebbet fizetni 2013. decemberhez
viszonyítva.

2014-ben a fogyasztói árak átlagosan 0,2%-kal csökkentek az előző évhez viszonyítva. A legnagyobb mértékben a háztartási energia ára csökkent, 11,7%-kal. Árcsökkenés következett be a ruházkodási cikkek (0,7%), a tartós fogyasztási cikkek (0,5%), az egyéb cikkek (0,5%), valamint az élelmiszerek (0,4%) esetében. A szeszes italok, dohányárukért átlagosan 6,2, a szolgáltatásokért 1,8%-kal kellett többet fizetni, mint egy évvel korábban.

Az EU 28 tagországában 2014. novemberben a fogyasztói árak (a harmonizált előzetes adatok szerint) átlagosan 0,4%-kal voltak magasabbak, mint 2013. novemberben. Bulgáriában és Görögországban csökkentek leginkább az árak (1,9 és 1,2%-kal), míg a legnagyobb drágulás Romániában, valamint Ausztriában (1,5-1,5%) következett be novemberben.

(KSH, 2015. január 14.)

2013. évi infláció itthon: lehúzva

2013-ban 1,7%, az év utolsó hónapjában 0,4% volt az infláció Magyarországon.

Decemberben a fogyasztói árak 0,4 százalékkal voltak magasabbak, mint egy évvel korábban. A háztartási energia, valamint a tartós fogyasztási cikkek és a ruházkodási cikkek ára csökkent, mialatt a szeszes italok, dohányáruk és a szolgáltatások átlag felett drágultak – jelentette a KSH. Vagyis a novemberi 0,9 százalék után tovább esett az infláció, ami részben az újabb rezsicsökkentéssel függ össze. Ez azt is jelenti, hogy az 1974 óta vezetett statisztika szerint nem volt még soha olyan hónap, hogy ilyen alacsony (0,4 százalék) legyen a fogyasztói árak emelkedési üteme. 1974 elején mértek egyszer 0,6 százalékos inflációt. Összességében, 2013-ban a fogyasztói árak átlagosan 1,7 százalékkal emelkedtek az előző évhez viszonyítva.

2013-ban a fogyasztói árak átlagosan 1,7 százalékkal emelkedtek az előző évhez viszonyítva. A legnagyobb mértékben a szeszes italok, dohányáruk drágultak, 10,9 százalékkal. Átlag felett növekedtek továbbá a szolgáltatások (3,6 százalék) és az élelmiszerek (2,8 százalék) árai. Az átlagnál kisebb mértékű áremelkedés következett be az egyéb cikkek (0,5 százalék) körében. A ruházkodási cikkekért átlagosan 0,4, a tartós fogyasztási cikkekért 1,9, a háztartási energiáért 8,5 százalékkal kellett kevesebb fizetni, mint egy évvel korábban. Az alacsony inflációt elsősorban a rezsicsökkentések okozták, vagyis a központi árszabályozás nyomta le az árakat. Ugyanakkor ellentétes hatást is kifejtettek egyes kormányzati intézkedések. A trafikrendszer nyomán átalakuló dohánypiacon meredek áremelkedést tapasztalhattunk.

A 2 százalék alatti infláció az év egészére egyben azt is jelenti, hogy a Magyar Nemzeti Bank nem érte el a 3 százalékos inflációs célját a sorozatos kamatvágások mellett sem. Ezt ugyanakkor a kormányzati intézkedések okozták, csak most éppen ellentétes irányban. Ezt támasztja alá, hogy a maginfláció, ami jobban tükrözi a piaci folyamatokat, az MNB célja körül alakult. Korábban általában éppen magasabban alakult az infláció, mint az MNB célja, az adóemelések miatt. Az év egészében 3,3 százalékos maginflációt mért a KSH – ami jobban tükrözi a piaci folyamatokat, mint a főindex –, decemberben pedig 3,5 százalékkal nőtt a szezonálisan kiigazított inflációt ütem.

Az elemzők várakozása szerint még nincs itt az infláció alja, a bázishatás miatt januárban 0,2 százalékra süllyedhet a fogyasztói árindex, ami függ azonban a forint árfolyam alakulásától és az üzemanyag áraktól is. 2013. év folyamán jelentős dezinfláció zajlott le hazánkban, mivel 2012 decemberében az éves fogyasztói árindex még 5 százalékon állt. Az áremelkedés mérséklődését elsősorban a rezsicsökkentés, vagyis a hatósági árak mérséklődése vezette. Ez több mint 2 százalékpontot magyaráz a 4,6 százalékpontos éves mérséklődésből.

Egy év alatt, 2012. decemberhez viszonyítva, az élelmiszerárak az átlagosnál kisebb mértékben, 0,1 százalékkal emelkedtek. Ezen belül nőtt a sajt (8,5 százalék), a tej (6,3 százalék) és a száraztészta (3,0 százalék) ára - közölte a KSH. Árcsökkenés következett be többek között a liszt (18,8 százalék), a tojás (14,2 százalék), az étolaj (13,2 százalék) valamint a cukor (11,3 százalék) esetében. Az átlagosnál nagyobb mértékben, 12,0 százalékkal emelkedett a szeszes italok, dohányáruk ára. A szolgáltatások esetében szintén átlag feletti volt az árnövekedés (3,7 százalék), ezen belül azonban a víz-, a csatorna- és a szemétszállítás díja átlagosan mintegy 11 százalékkal csökkent, mialatt a helyi tömegközlekedés 4,9 százalékkal került többe. Az egyéb cikkek is átlag felett drágultak (0,9 százalék), ezen belül a járműüzemanyagok ára 0,7 százalékkal nőtt. A tartós fogyasztási cikkekért átlagosan 1,6, a ruházkodási cikkekért 1,1 százalékkal kellett kevesebbet fizetni. A háztartási energia ára csökkent a legnagyobb mértékben (17,7 százalék). Ezen belül az elektromos energiáért 20,1, a vezetékes gázért 20,0, a távfűtésért 18,7 százalékkal kellett kevesebbet fizetni 2012. decemberhez viszonyítva.

Egy hónap alatt – 2013. novemberhez viszonyítva – a fogyasztói árak átlagosan 0,5 százalékkal csökkentek. Ezen belül az élelmiszerek ára szintén csökkent, 0,3 százalékkal. Árcsökkenés volt megfigyelhető a csokoládé, kakaó (4,0 százalék), a liszt (3,4 százalék), a cukor (1,8 százalék) és a sertéshús (1,3 százalék) esetében. Nőtt azonban a tojás (1,0 százalék) és a párizsi, kolbász (0,4 százalék) ára. A legnagyobb mértékben a szeszes italok, dohányáruk drágultak 1,2 százalékkal. Szintén áremelkedés (1,0 százalék) következett be az egyéb cikkek körében (ide tartoznak: a lakással, háztartással és testápolással kapcsolatos cikkek, gyógyszerek, járműüzemanyagok, valamint kulturális cikkek), ezen belül a járműüzemanyagokért 2,5 százalékkal kellett többet fizetni. A szolgáltatások kismértékben drágultak (0,1 százalék). A ruházkodási cikkek ára nem változott. A tartós fogyasztási cikkek körében kisebb árcsökkenés volt megfigyelhető (0,1 százalék). Az átlagnál nagyobb mértékben, 8,1 százalékkal csökkent a háztartási energia ára, ezen belül az elektromos energia és a vezetékes gáz esetében az összességében mintegy 11 százalékos árcsökkentés teljes egészében megjelent az árindexben.

(Világgazdaság, 2014. január 15.)

Teljesen megváltozhatnak az amerikai plázák.

Teljesen megváltozhatnak az amerikai plázák. ₪₪₪

Az Egyesült Államokban akár néhány éven belül teljesen átalakulhat a bevásárlóközpontok bérlőinek összetétele, írja az Origo. Az online kereskedelem térhódításának hatására ismert kiskereskedelmi láncok sorra zárhatják be üzleteiket, helyükre pedig e-kereskedelmi márkák költözhetnek. Ez a folyamat hamarosan Magyarországon is éreztetheti a hatását.

Az amerikai bevásárlóközpontok Amerika-szerte készülnek arra az eshetőségre, hogy számos bolt bezárhat.Egy sor kiskereskedő komolyan gondolkodik a leépítésről, ami számos kirakatot hagyhat üresen, amíg új bérlőkkel nem sikerül feltölteni a helyüket.

Az Equilor Befektetési Zrt. piaci összefoglalójából kiderül, hogy a kiskereskedelmi láncok fokozatosan fordulnak az e-kereskedelem felé, a bevásárlóközpontok pedig más irányban is próbálnak nyitni: közös terű munkahelyeket és panziókat is vesznek be a bérlők közé.

FORRÁS: AFP/GETTY/JUSTIN SULLIVAN

Az elmúlt évben már komoly jelei voltak az e-kereskedelem térhódításának, hiszen nem kis részben ennek volt a következménye a Bon-Ton vagy a Sears áruházlánc csődje, a Toys 'R' Usnál bekövetkezett problémák, és még a Walmart is Sam's Club üzletek tucatjait zárta be.

Most a Gap és az L Brands gondolkodik arról, hogy leépítsen. Ugyanakkor a digitális márkák éppen boltnyitási hullámban vannak, hogy azokkal az ügyfelekkel is megismertessék a termékeiket, akik eddig online nem ismerték őket, és lehetőleg átszoktassák őket az online vásárlásra.

(Origo, 2018. december 4.)

Amerika: Black Friday után Cyber Monday

Egy nap alatt majdnem 8 milliárd dollárt költöttek az amerikaiak.

A Reuters információi szerint az idei Cyber Monday rekorddal zárult, hiszen az Egyesült Államokban a vásárlók egy nap leforgása alatt 7,9 milliárd dollárt költöttek, írja az Origo.

Az amerikaiak leginkább november 27-én este voltak aktívak, amikor a többségük hazaért a munkából, így az idei Cyber Monday az összes korábbit felülmúlta. Az Adobe Analytics, amely az Egyesült Államok 100 legnagyobb kereskedőjéből 80-at figyel, arról számolt be, hogy 2018-ban 100 millió dollárral többet költöttek a vásárlók, mint 2017-ben ilyenkor.

Taylor Schreiner, az Adobe Digital Insights igazgatója szerint sok vásárló az utolsó pillanatig várt, ezért este óriásit ugrott a forgalom. Három óra alatt az amerikaiak annyit költöttek, amennyit máskor egy egész nap alatt szoktak.

Illusztráció FORRÁS: DPA PICTURE-ALLIANCE/AFP/BODO MARKS

A Target és az Amazon ingyenes házhozszállítást kínált, valamint a minimális rendelést is eltörölték. Az Adobe adatai szerint a Cyber Monday-ben résztvevő vállalatok eladásai 20 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbit.

A Wall Street is reagált a jó eredményekre, hiszen az Amazon részvényei 5 százalékot emelkedtek, de a Kohls és a Target papírjai is erősödtek.

A Mastercard SpendingPulse előrejelzése szerint az e-kereskedelmi vállalatok 25 százalékkal többet kerestek, mint tavaly, legalább 3 milliárd dollárt. Ezek a számok viszont továbbra is eltörpülnek a kínai Alibaba bevételei mellett. A Singles Day nevű egy napos esemény idén 30,7 milliárd dollárt hozott a vállalatnak.

Bob Phibbs, a Retail Doctor nevű kereskedelmi tanácsadócég szerint az online boltok egyre nagyobb mértékben vágnak bele a hagyományos kereskedők profitjába azzal, hogy ingyenes házhozszállítást és kényelmes vásárlást kínálnak.

(Origo, 2018. november 27.)

Ennyit költenek az amerikaiak hálaadáskor

Az amerikaiaknál a hálaadás másnapjára esik a Black Friday.

A hálaadás (Thanksgiving) az amerikaiak egyik legfontosabb ünnepe, nemcsak a pulyka és az amerikaifoci-dömping miatt, hanem azért is, mert másnap hatalmas kedvezmények várják őket a Black Friday alkalmából, ráadásul ezt hétfőn a Cyber Monday követi, ahol legfőképpen elektronikai eszközöket lehet olcsóbban beszerezni. Összeszedtük, hogy mire és mennyit költenek el az Egyesült Államokban hálaadáskor.

A hálaadás az utóbbi években háttérbe szorult a halloween, a mikulás és a karácsony mögött, ráadásul másnap kezdődnek a Black Friday akciók és az NFL (professzionális amerikaifoci-liga) is rengeteg embert szögez a képernyők elé ma este.Ennek ellenére is egy nagyon kedvelt ünnepről van szó, amikor a családok hagyományosan összegyűlnek és nagy lakomát csapnak.

Mivel általában hálaadáskor nem szoktak ajándékozni, ezért inkább az ételekre és italokra költenek sokat. A lendEDU tanulmánya szerint idén az átlagos amerikainak 175 dollárjába fog kerülni az ünnepi előkészület, és ez meghaladja az előző évi 165 dolláros összeget.

A hálaadásnapi költségek jelentős részét az utazás teszi ki, hiszen várhatóan 51 millióan kelnek majd útra, hogy meglátogassák barátaikat vagy családtagjaikat. Közülük 4 millióan ülnek repülőgépre, és nagyjából 1,5 millióan vonatra szállnak. A különböző utazási formák miatt nagyban eltérő összegeket költenek majd, de átlagosan 36 dollárt számolhatunk.

A felmérésben részt vevők többsége az ételt sorolta az első helyre, erre megy majd el a legtöbb pénz. Azok, akik 11 embert látnak vendégül átlagosan 334 dollárért fognak élelmiszert vásárolni. Az áruházak alaposan felkészültek a megelőző napok rohamára, ráadásul többen ingyen pulykát osztottak az olyan vásárlóknak, akik egy bizonyos összeg fölött költöttek. Az Albertson'snál 150 dollárt, míg egy másik láncnál, a Fareway-nél 50 dollárt, az ACME üzleteiben pedig 100 dollárt kellett költeni ahhoz, hogy a vevő ingyen pulykát kapjon.

A The American Farm Bureau Federation beszámolója szerint idén fejenként 5 dollárba kerül egy hagyományos hálaadásnapi menüsor, ez pedig 22 százalékkal kevesebb, mint az előző évben. Az ünnep főszereplője, a pulyka is olcsóbb lett 3 százalékkal, így idén fejenként 1,36 dollárt kell majd fizetni érte.

2015 óta a hálaadásnapi menü ára folyamatosan csökken, mára elérte a 2010-es szintet. Az organikus és biotermékek népszerűsége miatt viszont drágulásra lehet számítani az olyan családoknál, akik ezeket a termékeket részesítik előnyben.

A Talk Business beszámolója szerint az ünnepi hozzávalókhoz az Aldiban lehet a legolcsóbban hozzájutni, őket követi szorosan a Lidl, a harmadik helyre a Walmart került, de a Target, a Kroger is jól szerepel, míg a Whole Foodsnál a bevásárlás az Aldi árainak a duplája.

A GOBankingRates is elvégezte saját felmérését. Ebből kiderült, hogy a legtöbb pénzt a 18 és 24 év közötti fiatalok költik el, a legkevesebbet pedig a 65 év felettiek.

Jelentős különbség van a férfiak és a nők között is, hiszen utóbbiak átlagosan 20 dollárral kevesebbért szervezik meg a hálaadást.

Ahogyan már említettük, holnap indul a Black Friday, éppen ezért az amerikaiak jelentős része vásárolni is tervez hálaadás alatt. A Deloitte tanulmánya szerint az amerikaiak 71 százaléka tervez online vagy bolti bevásárlást ezen a hétvégén, amely hétfőn zárul a Cyber Monday-jel. Az átlagos vásárló nagyjából 420 dollárt tervez elkölteni. Az emberek 81 százaléka a Black Friday akcióira csap majd le, azonban a Cyber Moday alatt sokkal többet fizetnek ki.

(Origo, 2018. november 22.)

A web lenyomta a Sears Holdings áruházat

A Sears Holdings áruházlánc adóssága olyan nagy, hogy csődvédelmet kellett kérnie.

Csődvédelmet kért 2018 október 15-én a Sears Holdings amerikai kiskereskedelmi vállalat, amely néhány évtizede még az Egyesült Államok piacvezető üzletlánca volt, de mostanra, az internetes vásárlás korszakában elsorvadt, írja az Origo az MTI nyomán.

A Chicagóban 1893-ban alapított vállalat már egy évtizede nem tudja növelni bevételeit, hét éve pedig veszteségesen működik, jóllehet üzletek százait zárta be, és milliárdos vezérigazgatója, Eddie Lampert hosszú éveket és rengeteg pénzt ölt bele azokba az erőfeszítésekbe, hogy visszahozza a régi dicsőséges múltat.

A jókora adóssággal és iszonyú mértékű veszteségekkel küzdő Sears egy New York-i csődbíróságon csődvédelmet kért.Az amerikai csődtörvény 11. cikkelye szerinti eljárás egyelőre nem jelenti a Sears végét, a vállalat a csődvédelem alatt azon fog dolgozni, hogy ki tudja fizetni hitelezőit és átstrukturálja működését.

A vállalat csődvédelmi kérelmében azt közölte, hogy eszközállományának értéke 6,9 milliárd dollárra, adóssága viszont 11,3 milliárd dollár.

A Sears 41 centes árfolyamon zárt pénteken a New York-i tőzsdén, jóllehet 2005-ben még 100 dolláron jegyezték, miután az egykor második Warren Buffettként méltatott Lampert egyesítette a Sears és a Kmart áruházláncot egy 11 milliárd dolláros ügylet révén.A csődvédelmi eljárásra azért van szükség, mert Lampert, aki a Sears legnagyobb részvényese és hitelezője is, nem tudott megállapodni a javasolt átalakítási tervről a vállalat igazgatói bizottságával.

(Origo, 2018. október 15.)

Megpakolták a bevásárlókocsikat az amerikai vásárlók

Többet vásároltak az amerikaiak 2018 áprilisában.

Emelkedett a kiskereskedelem és vendéglátás forgalma 2018 áprilisában az Egyesült Államokban. Az amerikai kereskedelmi minisztérium közölte, hogy a kiskereskedelmi forgalom és vendéglátás szezonális- és naptárhatással kiigazított értéke áprilisban folyó áron 498 milliárd dollárt tett ki, ami 0,3 százalékos emelkedés az előző hónaphoz képest. Elemzők ekkora bővülésre számítottak a márciusi 0,8 százalékos növekedés után.

Éves összevetésben 4,7 százalékkal bővült a kiskereskedelmi forgalom és vendéglátás volumene a márciusi 4,9 százalék után.

Az internetes kiskereskedelmi forgalom havi összevetésben 0,6 százalékkal, éves szinten pedig 9,6 százalékkal nőtt.

A benzinkutak forgalma – az olajárak emelkedésének következményeként – márciushoz képest 0,8 százalékkal, 2017 áprilisához képest pedig 11,7 százalékkal nőtt.

A jármű- és alkatrészeladások forgalma áprilisban a márciusihoz képest 0,1 százalékkal, éves szinten pedig 4,3 százalékkal nőtt.

A felmérések szerint a fogyasztók továbbra is derűlátóak, dacára az emelkedő olajáraknak és a tőzsdei bizonytalanságoknak. A munkanélküliségi ráta 3,9 százalékra, 17 éves mélypontra csökkent áprilisban. Az éves gazdasági növekedés üteme az első negyedévben 2,3 százalékot tett ki, lassult az előző negyedévi 2,9 százalékhoz képest.

Az Egyesült Államokban a lakossági fogyasztás a gazdasági teljesítmény több mint kétharmadához kötődik, ezért a kiskereskedelmi forgalom alakulása fontos jelzőszám a növekedés megítéléséhez. Az áprilisi adat azt sugallja, hogy a gyenge első negyedév után erősödik a fogyasztók költekezési hajlandósága, ami a gazdasági növekedés ütemének gyorsulását eredményezheti.

(Világgazdaság, 2018. április 15.)

Megnyomták a karácsonyt az ami vásárlók

Megugrott a karácsonyi költekezés Amerikában. Ott is visszaküldik az ajándékok egy részét.

Hat éve nem voltak ennyire bőkezűek az amerikaiak az ajándékvásárláskor, a Mastercard kártyatársaság év végi felmérése szerint ugyanis közel 5 százalékkal költöttek többet 2017 végén, mint egy évvel korábban, írja a Világgazdaság.

Legutóbb 2011 karácsonyakor nyíltak ennyire szélesre az amerikai pénztárcák. Az internetes vásárlások 18 százalékos bővülése kiugró, igaz, az online költéseknél már természetesnek tekinthető a két számjegyű bővülés. A vásárlási szokások megváltozása is nagyban hozzájárult ahhoz, hogy Amerikában 2017-ben is ezerszám zártak be a hagyományos boltok, és ez az irányzat nem tompul. 2017 szeptemberében a legnagyobb játékkereskedelmi lánc, a Toys ”R” Us kért csődvédelmet, mert vevőit az interneten áruló konkurensek magukhoz csábították.

Mindent egybevetve a 2017-es év így is a kiskereskedőké volt, a dinamikusan bővülő gazdaság s ennek nyomán az erősödő fogyasztói bizalom egyaránt kedvezett nekik – idézi a USA Today Sarah Quinlant, a Market Insight alelnökét, aki szerint ez egyelőre tompítani látszik a hagyományos beszerzési csatornákat már-már temető véleményeket.

A 2017 novemberjétől karácsonyig tartó időszak dollárban mért forgalmi adatait csak később közlik, de az már látható, hogy 7,5 százalékos növekedéssel a háztartási elektronikai termékek vitték a prímet. A bútorok és a lakberendezés kellékei is 5 százalékkal többet hoztak a 2017-ben. Ékszerekből 6 százalékkal fogyott több. A novemberi szezonkezdettől a hálaadást követő napokig rendkívül erős volt a forgalom, utána csendesedett a kereslet, de csak azért, hogy az utolsó hét utolsó napjait rohamkészültségben tölthessék a boltosok és a fuvarvállalatok.

Utóbbiak számára nemcsak a kiszállítás, hanem a kéretlen, vagy nem megfelelő minőségű árut tartalmazó csomagok visszaküldése is kiváló üzletet jelent – írja a CNBC. Az Optoro piackutató 90 milliárd dollár értékűre becsüli azt a csomagmennyiséget, amelyet most visszaküldenek a feladóknak. A feltüntetettnél silányabb termékek mennyisége az online forgalommal párhuzamosan drasztikusan nő, mert a fényképek és a valóság sokszor köszönő viszonyban sincsenek egymással. A visszaküldött áruk negyede a karácsonyi időszakhoz kötődik. A FedEx becslése szerint a kivitt csomagok 15 százaléka vált az idén retúrjegyet, amit a UPS-nél és a FedExnél kedvezménnyel vásárolhatnak meg a fogyasztók, e cégek külön átvevőpont-hálózatot alakítottak ki erre a célra.

(Világgazdaság, 2017. december 28., fotó: AFP)

Egymás torkát szorongatja a Walmart, az Aldi, a Lidl

Amerikában. Késhegyig menő harcot vívnak egymással a hagyományos áruházak, Walmart, Kroger, a német diszkontok, Aldi, Lidl és az internetes Amazon.com új tulajdona, a Whole Foods. ₪₪₪

Dollárcentenként faragják le a termékek árát, hogy elszipkázzák egymás elöl a vevőket, írja a Napi.hu.

Az Egyesült Államok Virgina államában lévő Fredericksburgban működik a Lidl kísérleti áruháza, amelyben az próbálgatják, hogyan verhetnék le a saját fegyverével a Walmartot, az USA és a világ legnagyobb kiskereskedelmi láncát, számol be a Financial Times. Más szóval hogyan hódíthatnák el az évi 800 milliárd dollár értékű (a magyar GDP ötszöröse) amerikai élelmiszerpiac egy részét azzal, hogy mindenki másnál olcsóbban kínálják az áruikat.

A Lidl és az USA-ban több mint négy évtizede jelen lévő Aldi abban bízik, hogy megismételhetik azt a sikert, amelyet az alacsony árak mellett áttekinthető kínálatot nyújtó diszkontmodelljükkel Európában és Nagy-Britanniában elértek.

A verseny olyan durva, hogy az élelmiszerrel is kereskedő áruházláncok tőzsdei értéke 40 milliárd dollárral csökkent, miután a befektetők kivonják a pénzüket egy olyan ágazatból, amelyben az árverseny miatt elolvad a profit.

Az USA élelmiszer-kereskedelme egy évtizeddel kullog a brit mögött, ahol évek óta dúl az árháború és az Aldi-Lidl páros óriási szeletet szakított ki a piacból - mondja Bryan Roberts, a TCC Global Retailer tanácsadó cég igazgatója. Az Egyesült Államokban az elmúlt ötven évben először 2016-ban esett az élelmiszerek átlagára. A háttérben részben az olaj és a gabona árcsökkenése áll, amelynek hatását felerősíti az áruházláncok agresszív árversenye.

A Kroger, az USA második legnagyobb élelmiszerkereskedő cége márciusban 13 éve először jelentett negyedéves bevételcsökkenést, amit főként az áreséssel magyarázott.

A versenyt jellemzi egy példa az említett Fredericksburg környékének áruházaiból. Több más termékhez hasonlóan a tojás árában is egyetlen dollárcent különbséggel versenyeznek a cégek. A Walmartnál 54 centbe (150 forint) kerül 12 tojás, míg az Aldinál 53 centbe.

Nyomják egymást nagyon

A Lidl 37 áruházat nyitott Virginában és más államokban és 100 egységet akar a keleti parton 2018 nyarára. Az Aldi 900 bolttal bővíti amerikai hálózatát a következő öt évben és felújítja a meglévőket. Szakértők szerint a diszkontláncok árbevétele 8-10 százalékkal nőhet 2020-ig, azaz ötször gyorsabban növelhetik forgalmukat, mint a piac hagyományos szereplői. A vesztesek a kisebb régiós szereplők lehetnek, amelyek üzleteket zárhatnak be vagy rövid úton csődbe mehetnek.

Az alacsony árakon túl más "titkos fegyvert" is bevetnek a német diszkontok. Az Aldi ugyan világszerte ugyanakkora üzleteket üzemeltet, ám a Lidl az USA-ban - alkalmazkodva az óriásokhoz szokott vásárlóközönséghez - harmadával nagyobb boltokat nyitott, mint Európában. Ezek ugyanakkor még így is jóval kisebbek a megszokott amerikai áruházaknál.

Gyorsabban lehet a diszkontban vásárolni

A kisebb boltokban áttekinthetőbb a kínálat. Fredericksuburgban a Walmart 13 ezer négyzetméteres áruházat üzemeltet, amelynek polcain az élelmiszeren kívül számos más árucikket is kínálnak. A vevők tucatnyi folyosón bolyonghatnak, míg a szomszédos Aldiban öt folyosót kell csak bejárniuk. Így könnyen észrevehetik, hogy ugyanaz a spagetti, amely a Walmartban 1,48 dollárt kóstál a német diszkontban elvihető 1,09-ért.

A vásárlás nem csupán az árakról szól, amelyekben a legnagyobb amerikai lánc nem marad le a diszkontok mögött. Az Aldi és Lidl gyors, hatékony bevásárlást kínál, vevő nem vész el az óriási választékban. Egy szempillantás alatt átlátja mit, mennyiért kaphat meg.

Nyomul az Amazon is

A verseny új szereplője az Amazon, a világ legnagyobb internetes áruházlánca, amely nemrégiben vette meg 14 milliárd dollárért a Whole Foodsot. Első dolga volt, hogy csökkentse az árakat, aminek hatására az élelmiszerek eladása 17 százalékkal ugrott meg a változtatás utáni héten - ez erült ki a Thasos Group adatszolgáltató számaiból. Később visszaesett a forgalom, de így is négy százalékkal magasabb a korábbinál.

Az elmúlt hónapok adataiból az is kiderült, hogy a legtöbb vevő a Walmarttól pártol át a Whole Foodshoz. Az utóbbi új vevőinek 24 százaléka érkezett innen. A Kroger esetében 16 százalék a "dezertáló vevők" aránya. A Thasos vizsgálatai szerint a legjobb anyagi helyzetben lévő, rendszeres vásárlókat csábítja el az új tulajdonossal nyomuló piaci szereplő. A kispénzűek - a Walmart legfontosabb ügyfelei - hűségesek maradtak. Egyelőre, írja a Napi.hu.

(Napi.hu, 2017. október 10., fotó: AFP, Napi.hu)

A Google és a Walmart nekimegy az Amazonnak

Összeállt a Google és a Walmart, hogy lenyomják az Amazont.

Összeállt az amerikai Wal-Mart áruházlánc a Google-lel egy olyan internetes bevásárlási lehetőség létrehozására, amely versenytársa lehet az ágazat koronázatlan királyának, az Amazonnak. Gigászi csata bontakozhat ki kettejük között a vásárlókért, írja a Napi.hu.

Az amerikai Wal-Mart áruházlánc, amely meghódította a hagyományos kiskereskedelem piacát, a virtuális teret is el akarja foglalni. Az árbevétele alapján a világ legnagyobb vállalata (2016-ban 480 milliárd dollár, a magyar GDP közel négyszerese), amely világszinten 2,3 millió alkalmazottjával egyben a legnagyobb foglalkoztató is, betör az Amazon internetes áruház felségterületére.

A Walmart nem ért az internet technológiájához, ezért összeállt a Google-lel, amelynek van tapasztalata az áruházláncok kiszolgálásában. Más cégek mellett a Targettel, a Costcóval, a Whole Foodsszal és a Kohl'sszal működik együtt. A Wal-Marttal kötött partnerség azonban ugrásszerű változást hoz a Google-nak is.

Lesz itt minden

Először is a világ legnagyobb kiskereskedője az eddigieknél sokkal nagyobb árutömeget fog kínálni az internetes keresőcég Express platformján. Másodszor alkalmazni fogja a Google hangbemondásos rendelési rendszerét - amely az Amazon Alexa technológiájának ellenfele -, végül lehetővé teszi, hogy a rendszer hozzáférjen vásárlói Wal-Mart-kimutatásához.

Ez utóbbit a többi cég nem engedte meg, ám a segítségével lényegesen leegyszerűsödhet a vásárlás. Ha valaki például bemondta, hogy venni akar tíz deka vajat, akkor a rendszer elkezdte egymás után felajánlani az adatbázisában lévő termékeket, mindig visszakérdezve, hogy jó-e az utolsónak ajánlott áru.

A Wal-Mart esetén a tőle telhető legkedvesebb gépi hangon azt fogja mondani, hogy az ügyfél korábbi vásárlásai alapján készült nyilvántartása szerint az illető legutóbb XY márkájú vajat vett egy dollár 50 centért. Jó lesz újra ez? Ha igen, máris léphetnek tovább a következő termékre.

A Google is megnyomja

Ráadásul a Google is beszáll a vásárlók csalogatásába: már a héten ingyenes házhoz szállítást ajánlanak azoknak, akik a kiskereskedőknél megadott minimumnál nagyobb összegben rendeltek árut a Google Expressről. A Wal-Mart esetén 35 dollár (9.100 forint) ez a küszöb.

Az Amazon előnye az áruházak virtuális térben folyó harcában, hogy integrált rendszerrel rendelkezik, míg a Google más partnerekkel kénytelen összehangolni technológiáját. Az elmúlt időszak ennek ellenére arról szólt a kiskereskedelemben, hogy egymásra rálicitálva bombázták a vásárlókat az újításaikkal. A csata részeként az Amazon az utóbbi időben ingatlanportfólióját bővítette, míg a Wal-Mart internetes portálokat vett.

És mindez csak a kezdet, állítják az utóbbi cégnél. Ezt alátámaszthatja, hogy például elkezdtek tesztelni egy közös házhoz szállítási rendszert az Uberrel. Miként a taxizást felforgatta, úgy a megrendelt áruk fuvarozásában is új helyzetet teremthet a magánautósok bevonása. Ezt a kísérletet a héten terjesztették ki újabb amerikai városokra.

(Napi.hu, 2017. augusztus 23.)

A Tesco után a Walmartnak estek neki a német diszkontok

Amerikában. A szupermarketek ott is csak nyelnek.

Óriásit akar kaszálni az Aldi és a Lidl az Egyesült Államokban július 4-én, a függetlenség ünnepén. Az amerikaiak irtózatosan sok pénzt költenek el a nagy nap előtt, amiért öldöklő versenyt vívnak az áruházláncok, írja a Napi.hu.

A német diszkontláncok magasabb sebességbe kapcsoltak az USA piacán, a Financial Times (FT) cikke alapján. Az USA-ban július 4-e a függetlenség napja, ami olyan az ország kiskereskedőinek, mint a Super Bowl, az amerikaifutball-bajnokság döntője a sportszeretőknek, vagy éppen a karácsony előtti Fekete Péntek.

Az FT tudósítása szerint az Aldi New Jerseyben nyílt új áruházában egymás lábát taposták a vevők, akiket piros-fehér színű nemzeti zászlókkal, a Szabadság-szobor makettjeivel és 100 százalékban Made in USA feliratokkal csalogattak a boltba. A vásárolók a dinnyétől a hotdog-alapanyagig csupa olyasmit vettek, ami a július 4-ei kerti grillezés kelléke.

Nagy falat, kis haszon

Az USA kiskereskedelmi szövetségének várakozása szerint az amerikaiak idén hétmilliárd dollárt (több mint négy 4-es metró ára) költenek el a boltokban a függetlenség napja előtt, ám az őket váró áruházláncok öröme nem felhőtlen. Az évente összesen 700 milliárd dollár forgalmat lebonyolító amerikai élelmiszer-kiskereskedelmi piacért késhegyig menő küzdelem folyik.

Az élelmiszerek ára 18 hónapja egyfolytában csökken. Ilyen sorozatra utoljára az ötvenes években volt példa. A folyamat ugyanakkor ádáz árversenyt indított el a szupermarketláncok között. Az árrések összezsugorodtak, amit az eladott árumennyiség növelésével kompenzálhatnak. Ebbe a csatába robbant bele az Aldi és a Lidl, amelyek agyonszorongatták európai versenytársaikat diszkontmodelljükkel.

Lemaradt az amerikai piac

Az USA 15 évvel Európa mögött jár a kiskereskedelemben, véli Bryan Roberts, a TCC Global Retailer ágazatai tanácsadó cég igazgatója, aki szerint a verseny brutális. Az Újvilágban van egy "ez nálunk soha nem fog megtörténni" hozzáállás, ami téves. Az Aldiról és a Lidlről azt hitték a helyi cégek, hogy csak a kispénzű vevőkre hajtanak, ehhez képest elvesztették velük szemben a piaci részesedésük tíz százalékát.

Számos amerikai élelmiszerlánc stagnáló vagy csökkenő bevételt vár idén. Egyikük, a Kroger a múlt hónapban csökkentette profit-előrejelzését, miután egyetlen negyedév alatt 45 bázisponttal (közel fél százalékpont) esett a nyereségrátája. A kényszerű árengedmények erodálják a profitot. És akkor még jön az Amazon is, amely az elmúlt időszakban cégfelvásárlással erősített az online élelmiszer-kereskedelemben, igaz, a prémium piacon.

A szupermarketeknek annyi

Roberts szerint a Walmart 26 százalékos súlyával a piac kiemelkedően legnagyobb szereplője (a második Krogernek 10 százaléka, a harmadik Albertson'snak 5,5 százaléka van) bírni fogja az árversenyt. A prémium szegmens szintén túléli a piaci háborút, mert saját vevőköre van. A közepes méretű áruházak viszont satuba szorulhatnak kettejük között.

A két német diszkontlánc azt állítja, hogy akár 50 százalékkal olcsóbbak versenytársainál. Szakértők szerint inkább csak 15 százalékkal. Ez is elég sok azonban ahhoz, hogy gyorsan növeljék forgalmukat. Az USA-ban a diszkont-élelmiszerüzletek ma még csak a forgalom kevesebb mint öt százalékát adják, ám szakértők szerint évi 8-10 százalékkal növelhetik súlyukat, ahogy az amerikai vevők felfedezik az Aldit és a Lidlt.

(Napi.hu, 2017. július 5.)

Összecsapott a Wal-Mart és az Aldi

Amerikában. És az árcsatába belép majd a Lidl is, de kóstolgat az Amazon is. Ennek más amerikai boltos is issza majd a levét.

Kitört az árháború az USA-ban az Aldi és a kiskereskedelem mamutja, a Wal-Mart között. Szakértők úgy vélik, az árháború az élelmiszer-kereskedelemben több áldozatot szedhet a következő években, számol be a fejleményekről a Napi.hu.

Az Aldi a saját jól bevált módszerével próbálja a kiskereskedelem legnagyobb ászát lenyomni a tengerentúlon. A német diszkontláncnak már 1.600 boltja van az USA-ban. Az üzletlánc ugyanis a riválisainál 21 százalékkal alacsonyabb árakkal csábítja a vevőket. A riválisok között pedig ott van a Wal-Mart is, mondta a Reutersnek Jason Hart vezérigazgató, aki a további terjeszkedéseknél is fenntartaná ezt az árkülönbséget.

Az Aldi az árérzékeny vásárlóira próbál hatni az árukészleten belüli nagyobb arányú sajátmárkás termékkel, ráadásul további jelentős terjeszkedést terveznek. Hart szerint további 400 üzlet nyitására és a már meglévő boltok közül 1.300 egység átalakítására 1,6 milliárd dollárt szán a diszkontlánc. Az új Aldi üzleteket főleg Floridában, Texasban és mindkét parton nyílnának még 2018 végéig. Emellett az árakat is gyakrabban változtatnák, hogy lekövessék a versenytársak lépéseit.

Az Aldinak egyelőre nagyon jól megy az USA-ban, a diszkontlánc eladásai az elmúlt öt évben megduplázódtak. Bár az Aldi az amerikai élelmiszekereskedelmi szektornak mintegy 1,5 százalékát hasítja ki a tortából, a lánc évente 15 százalékos növekedést könyvelhet el. Ezzel szemben a piac óriása, a Wal-Mart jelenleg a piac 22 százalékát uralja és az amerikai eladásai évente 2 százalék körüli növekedést mutatnak elemzők szerint.

Az Aldi a szó szoros értelmében közelharcot folytat a Wal-Marttal, hiszen a német diszkontlánc sok üzletét több államban a Wal-Mart szupercentrumok közelében nyitotta. Például Illinois államban 33 város közelében mindként élelmiszerláncnak van üzlete és a legtöbb Aldi kevesebb mint 10 perc autózásra van a Wal-Mart szupercentrumoktól.

A Walmart azért visszavágna

A Wal-Mart 11 államban futtat árteszteket, arra kényszerítve a beszállítókat, hogy az Aldi és más versenytársak árai alá vágjanak 15 százalékkal és körülbelül 6 milliárd dollárt szánna arra, hogy visszaszerezze az alacsony árakkal vezető szerepét.

Az árháborúk általában az egész kiskereskedelmi teret felkavarják. A Wal-Mart-Aldi birkózáson túl ugyanis a másik német diszkontlánc, a Lidl is az amerikai piacra lép, amely mintegy 100 üzletet szeretne nyitni az USA-ban egy év alatt, és ezek mellett még ott az Amazon.com is, amely az Amazon Fresh élelmiszerszállítási szolgáltatásának terjeszkedésével agresszíven teszteli a piacot.

Scott Mushkin a Wolfe Reserch kutatócég vezérigazgatója szerint az ilyen heves vetélkedés veszélyes versenyhez vezet, amely több kiskereskedelmi üzlet csődjét hozhatja. Az Aldi terjeszkedése, a Lidl piacra lépése, a Wal-Mart válaszai és az Amazon ambíciói az élelmiszerkereskedelmi piacon a csődök megszaporodását válthatja ki néhány évben, vélekedett a Napi.hu tudósítása szerint Burt Flickinger, a kiskereskedelmi tanácsadással foglalkozó Strategic Resource Group vezérigazgatója.

Az USA élelmiszer kiskereskedelmében a Reuters szerint 2014 óta már 18 cég húzta le a rolót. A hírügynökségnek nyilatkozó elemzők megerősítették, hogy az Aldi ajánlja a legalacsonyabb árakat a sajátmárkás termékeknél azokban az államokban, ahol működik, de a Wal-Mart is kezd visszajönni azokban az államokban, ahol a tesztárazását folytatja.

Az Aldi az alacsony árait úgy tudja tartani, hogy csak alaptermékeket tart és csak olyan termékekre korlátozza a készleteit, amelyeket nagy mennyiségben el lehet adni. Ebben viszont kulcsszerepet játszik, hogy sokkal több sajátmárkás terméket árul, mint márkásat, ami lehetővé teszi számára, hogy az árakat akkor változtassa, amikor akarja. Az Aldi raktárkészletében 1.200 árucikk található, amelynek 90 százaléka sajátmárkás, ugyanakkor a Wal-Martnál 30-40 ezer Aldinál is megtalálható árucikknek viszont csak 30 százaléka sajátmárkás. Ez az árumix pedig szakértők szerint megnehezítheti a Wal-Mart dolgát abban, hogy az Aldi árazásához alkalmazkodjon, mert ezeket márkabeszállítóktól be kell szereznie, mint például a Procter & Gamble, vagy az Unilever. Az ilyen beszállítók attól tartanak, hogy az jelentős árleszállítás az áruik megítélésének rovására megy.

Az Aldi egyébként a tervek szerint a jövő év végére elérheti a 2.000 üzletből álló láncnagyságot, ami körülbelül 42 százaléka lesz a Wal-Mart amerikai üzleteinek.

(Napi.hu, 2017. május 21.)

Amerikában a web csődbe kergeti a boltosokat

Nem bírják a versenyt az USA hagyományos boltosai az online kereskedelemmel, főleg a ruhások.

Rekord léptékben jelentenek csődöt az amerikai a kiskereskedelmi láncok, egyre nagyobb nehézséget okoz felvenni a versenyt a gyorsan terjedő online vásárlással. Pusztán három hónap alatt 14 amerikai kiskereskedelmi cég jelentette be, hogy csődvédelmet fog kérni, összegez az Investor.hu az S&P Global Market Intelligence elemzése alapján. Ezzel a 2017 évi szám már majdnem elérte az előző évi egész éves adatot.

Az USA kiskereskedelmi cégei próbálnak ugyan áttérni az online térbe, az S&P szerint azonban csak kevés társaság tud igazán alkalmazkodni az e-kereskedelem nyomásához. A probléma gyökere, hogy egyszerűen túl sok bolt van, különösen olyan, amelyben ruhát árusítanak. Ez a jelenség pedig korábban piaci buborékot alakított ki, amely buborék most kipukkad, ráadásul ez a trend a jövőben is folytatódni fog.

A 2017 első negyedéves számai arra utalnak, hogy nem várható gyors talpra állás. Az S&P elemzése szerint olyan cégek vannak a legnagyobb veszélynek kitéve, mint a Sears Holdings, a Bon-Ton Stores vagy a Perfumania Holdings. Az S&P szerint egyébként az áruházak, az elektronikai kiskereskedelmi cégek, valamint a ruházati üzletek érezhetik veszélyben magukat a leginkább, míg az élelmiszer-, valamint háztartási boltok nagyobb biztonságban vannak.

Az már eddig is jól látszik, hogy a legnagyobb csapást a ruházati kiskereskedelem szenvedi el. Eddig olyan cégek kértek 2017-ben az iparágból csődvédelmet, mint a The Limited, a Wet Seal, a BCBG, a Max Azria, valamint a Vanity Shop of Grand Forks. A legutóbbi áldozat pedig a Payless volt, amely 2017 áprilisában elején jelentett csődöt, közölve, hogy 400 üzletet fog bezárni. A jövőre nézve pedig a Bloomberg információi szerint a Rue21, valamint a Gymboree is bajba kerülhet.

(Investor.hu, 2017. április 26.)

Amerikában a web lenyomja a boltosokat

Az USA online kereskedelme egyre több hagyományos üzletet tesz tönkre.

Donald Trump egyik legnépszerűbb kampányígérete az volt, hogy befenyíti a munkahelyrabló kínaiakat és visszahozza a kiszervezett munkahelyeket az Egyesült Államokba De hát a MarketWatch elemzéséből úgy tűnik, hogy a webáruházak rohamos terjeszkedése jelenti a legnagyobb veszélyt az amerikai munkahelyekre, összegzi az Index.

A világ legnagyobb internetes áruháza, az amerikai Amazon azt állítja, hogy a közeljövőben 100 ezer munkahelyet hoz majd létre, arról viszont kevesebb szó esik, hogy az online kereskedelem terjedésével mennyi munkahely szűnik meg a hagyományos kiskereskedelmi hálózatban.

Csökken a létszám szépen az USA kiskereskedelmében

Az elmúlt két évben 125 ezer boltos bocsátottak el az Egyesült Államokban, 2012. óta pedig 250 ezret. Ennek ugyanakkor nem a vásárlókedv csökkenése volt az elsődleges oka, hanem az, hogy az amerikaiak egyre inkább az Amazonon és más hasonló online boltokban vásárolnak.

Az Index tudósítása szerint az internetes eladások éves növekedési üteme 2009., tehát a válság óta folyamatosan emelkedik, sőt, 2016-ban már a 10 milliárd dollárt is meghaladta. Ezzel szemben az offline plázákban a válság óta végig 4 milliárd dollár alatt volt az eladások éves bővülése, 2016-ban pedig már zsugorodott a szektor. Bár elsősorban még mindig az elektronikai cikkek piacán a legerősebb az online csatorna, mára már a ruhavásárlásokban is egyre inkább szorongatják a hagyományos üzleteket.

Néhány éve még úgy vélekedtek, hogy az online nem fogja tudni lenyomni a téglás boltokat, mert azért vásárlás előtt mindenki szeretné felpróbálni, hogy jól áll-e, megfelelő méretű-e az adott ruha. A jelek szerint azonban ez egyáltalán nem jött be, egyre többen hajlandók szimpla méretinformációk alapján vásárolni, főleg, ha ezt egy kicsivel olcsóbban és kényelmesebben tehetik.

Tarol az Amazon

Messze kiemelkedik az online piacon az Amazon sikere: míg öt éve még csak az online eladások tizede kapcsolódott a céghez, mára ez az arány már 40 százalék.

A baj csak az, hogy a kiskereskedelmi szektor, amit az Amazon és a webcsatorna veszélyeztet, 12 millió embernek ad munkát Amerikában, azaz majdnem minden tizedik foglalkoztatott itt dolgozik. Ezen belül is különösen az a 6,2 millió ember féltheti az állását, aki a jellemzően a nagyobb amerikai plázákban található, bútorokat, háztartási felszereléseket, elektronikai cikkeket, ruházati cikkeket, sportholmikat, könyveket értékesítő üzletekben dolgozik.

Egyes számítások szerint az olcsó kínai versenypiac közvetlenül 2 millió amerikai ipari munkahely megszűnéséért okolható Ezzel szemben ha az Amazon olyan ütemben növeli a piaci részesedését, ahogy az elmúlt években, akkor öt éven belül akár 1,5 millió hagyományos kiskereskedelmi munkahelyet tiporhat el a terjeszkedése.

Az amerikai ipari munkahelyek elvesztése ráadásul nem országos szinten, hanem néhány kisebb, jól körülhatárolható iparterületen, például Detroitban és környékén okozott komoly gazdasági, társadalmi feszültségeket, addig a kiskereskedelmi állások rohamos eltűnése az Egyesült Államok összes nagyobb településén akár tömeges munkanélküliséget idézhet elő.

(Index, 2017. január 20.)

Kevesebbet vásárolnak az amerikaiak

Esett a tartós fogyasztási cikkek megrendelése.

Júniusban közel két éve a legnagyobb mértékben csökkent a tartós fogyasztási cikkek megrendelése az Egyesült Államokban, ez derül ki a washingtoni kereskedelmi minisztérium statisztikai intézete, a Census Bureau (CB) jelentéséből.

A tartós fogyasztási cikkek megrendelése 2014. augusztusa óta a legnagyobb mértékben, 4,0 százalékkal csökkent júniusban az előző havihoz képest. Elemzők ráadásul ennél sokkal kisebb, 1,1-1,4 százalékos csökkenést vártak júniusra. A májusi értéket egyébként időközben a CB felülvizsgálta és 2,3 százalék csökkenésről módosította 2,8 százalék visszaesésre, így a májusi-júniusi időszakban a korábban jelzettnél rosszabb a helyzet. Az első fél év tartós fogyasztási cikk megrendelései nagyjából megfeleltek a 2015 első fél évinek.

A szállítási eszközök megrendelései 10 százalékkal csökkentek júniusban, elsősorban az utasszállító repülőgépekre leadott megrendelések közel 60%-os százalékos visszaesése nyomán. A Boeing például júniusban 12 megrendelést könyvelt el utasszállító repülőgépre, míg májusban 125 megrendelést kapott.

Kedvező ugyanakkor, hogy az amerikai kereskedelmi minisztérium jelentése éves összevetésben 25 százalékkal több újonnan épült lakást értékesítettek az Egyesült Államokban 2016. júniusában. 2015. júniusban 472 ezer volt az újlakás-eladások darabszáma. Az új lakások átlagára 2016. júniusában 358 ezer 200 dollár volt, 9 százalékkal magasabb, mint egy évvel korábban.

Az új lakások értékesítése az összes lakáseladásnak csak nagyjából 10 százalékát teszi ki, ugyanakkor a gazdasági helyzet alakulásában fontos szerepet tölt be, mivel az ágazat jellemzően jól fizető, középosztálybeli munkahelyeket teremt. Emellett növeli a keresletet az építőipari anyagok iránt, a fogyasztók többet költenek tájépítésre és egyéb szolgáltatásokra, valamint a lakásberendezéshez kapcsolódó árucikkekre is.

(MTI, 2016. június 27.)

Bajban az amerikai boltok

Szaporodnak az üres áruházak és bevásárlóközpontok.

A nagy amerikai kiskereskedelmi cégek több száz boltjukat zárták be az elmúlt néhány évben, üres és elhagyatott bevásárlóközpontokat hagyva maguk után. Az e-kereskedelem kihívása egyre nagyobb katasztrófát okoz a belső fogyasztás révén vezérelt amerikai piacon.

Az elmúlt időszak bezárásai azonban úgy tűnik, csupán a jéghegy csúcsát jelentik. Az ingatlanpiaci jelentések szerint ugyanis az áruházaknak további mintegy 800 üzletet kellene bezárniuk, hogy újra elérjék azt a nyereségességi szintet, melyet 10 évvel ezelőtt tudtak hozni.

A kiskereskedelmi cégek közül a Searsnek például nagyjából 300 boltot kellene bezárnia (a meglévő üzleteinek felét), míg a JCPenneynél ez a szám 320 lenne (a jelenlegi állomány 30 százaléka), a Macy’s pedig 70 boltot kellene becsukni (az összes 9 százaléka) annak érdekében, hogy elérjék a terület alapú értékesítés 2006-os szintjét.

A boltok csődhulláma ráadásul több száz bevásárlóközpontot kényszerít bezárásra szerte az Egyesült Államokban. A bevásárlóközpontok ugyan igyekeznek mozikkal, éttermekkel, vagy más üzletekkel helyettesíteni a húzóerőnek számító kiskereskedelmi egységeket, de amennyiben kettő, vagy annál több ilyen bolt zár be egy bevásárlóközpontban, az már könnyen az egész központ bezárásához vezethet. A bajba jutott boltok eladásai már évtizede zuhannak, amit jól mutat, hogy a területi egységre lebontott értékesítés 24 százalékkal esett 2006. óta.

A Sears 2016. februárjában jelentett be egy újabb bezárási hullámot, amely nyomán 78 boltot zárna be nyáron. Egy hónappal korábban pedig a JCPenney jelezte, hogy 7 üzletét csukná be, mintegy ezerre csökkentve ezzel a teljes hálózatot. A Macy’s 40 boltot zárna be, amivel nagyjából 770-re zsugorodna boltjainak száma.

(Investor.hu, 2016. április 27.)

Dőlnek be az ami áruházak

Nyom a net és gyengélkedik a vásárló. Sok az üres polc és bolt.

Vezető kiskereskedelmi üzletláncok zárják be nagy számban boltjaikat az Egyesült Államokban, miközben a vásárlók arról számolnak be, hogy a meglévő boltokban is sok helyen üresek a polcok. A gazdaság teljesítménye lassul, az internetes kiskereskedők pedig egyre nagyobb piaci részesedést szereznek maguknak. A hagyományos kiskereskedők arra kényszerülnek, hogy csökkentsék a veszteségeiket, főleg, ahol a lakosok az alsóbb jövedelmi osztályokhoz tartoznak.

Országszerte vannak olyan elszegényedett városközpontok, ahol nem ritka, hogy teljes bevásárlóközpontok váltak elhagyatottá. A becslések szerint nagyjából egymilliárd négyzetméternyi üzlethelyiség áll üresen az államokban, ráadásul ez a szám tovább is nőhet.

Több lánc boltokat zár be, néhányan már bejelentették a leépítéseket:

- A Wal-Mart 269 üzletet zár be, ebből az USA-ban 154-et.
- A K-Mart több mint kéttucat üzletét zárja be a következő néhány hónapban.
- A J.C. Penney folyamatosan fokozatosan zár majd be 47 boltot, miután 2015-ben ugyanezt tette már 40 üzletével.
- A Macy’s 36 üzletében kell lehúznia a rolót, és elbocsátani nagyjából 2.500 alkalmazottat.
- A The Gap már elkezdte 175 észak-amerikai boltjának bezárását.
- Az Aeropostale 84 üzletét zárja be szerte Amerikában.
- A Finish Line150 boltját csukja be a következő néhány évben.
- A Sears már eddig is nagyjából 600 üzletét zárta be.

A vásárlók ráadásul országszerte találkozhatnak azzal, hogy még a legnagyobbak polcain is riasztóan alacsonyak a készletek.

Az USA GDP-jének tekintélyes részét a hazai fogyasztás húzza, de hát ez akadozik. Az exportok is sok területen zuhannak, mindezek következtében pedig az USA belföldi áruszállításai is sokat estek. Ezek együtt arra utalnak, hogy az Egyesült Államok gazdasága botladozik.

(Investor.hu, 2016. február 4.)

Befuccsolt a Fresh&Easy

A Tesconak sem sikerült legyűrnie az amerikai szupermarketláncot.

Elkezdte bezárni üzleteit Amerika nyugati partjánál az egykor a Tesco alá tartozó Fresh & Easy szupermarketlánc, miután kifutott a készpénzből és nem tudja finanszírozni a működését.

Két éve még a Tesco amerikai tevékenységeiért felelt, most azonban arra kényszerül, hogy bezárja üzleteit a Fresh & Easy szupermarketlánc. A nyugati parton tevékenykedő üzletlánc már el is kezdte az üzletek bezárását.

A céget 2013-ban vette meg a Tescótól a Yucaipa Companies. A Tesco 2007 és 2013 között üzemeltette amerikai leányvállalataként, de miután nem sikerült nyereségessé tenni, végül túladott rajta.

A Fresh & Easy cégnek nincs elegendő készpénze ahhoz, hogy tovább tudja finanszírozni a működését. Iparági szakértők szerint a szupermarketlánc csődvédelemhez folyamodhat hamarosan. Jelenleg 97 üzletet működtet Kaliforniában, Nevadában és Arizonában.

(Portfolio, 2015. október 24.)

Levegőt vett az amerikai kiskereskedelem?

Márciusban többet költöttek az áruházakban az amerikai vásárlók.

Magához tért a kiskereskedelem az USA-ban, vélekednek amerikai elemzők a legfrissebb adatok nyomán. Egy éve nem látott mértékben bővült a kiskereskedelem az USA-ban 2015. márciusában, az előző hónaphoz képest 0,9 százalékkal nőtt a forgalom, elsősorban az autóvásárlások meglódulásának következtében. A jó adattal egy három hónapos negatív sorozat ér véget az elemzők szerint, hiszen februárban még a kereskedelmi minisztérium adata szerint 0,5 százalékkal csökkent a kiskereskedelmi forgalom.

Az autó-, üzemanyag-, építőanyag-eladások és vendéglátóipari szolgáltatások nélkül számolt forgalom is 0,3 százalékkal bővült a februári 0,2 százalékos hanyatlás után, elemzők szerint ez mond a legtöbbet a amerikai GDP zömét adó lakossági fogyasztásról. A márciusi adat azokat a véleményeket erősítheti, amelyek szerint az első negyedéves lassulás csak átmeneti volt az USA gazdaságában.

(Világgazdaság, 2015. április 14.)

Amerikában sincs kolbászból a kerítés

2014 szeptemberében csökkent az USA kiskereskedelmi forgalma.

A kiskereskedelmi forgalom 0,3 százalékkal esett vissza 2014. szeptemberében az Egyesült Államokban az augusztusi 0,6 százalékos növekedés után. A havi adatokban most először figyelhető meg visszaesés 2014. január óta.

Az amerikai kiskereskedelmi adatok havi növekedésének üteme április óta lassulást mutat. Az év kilencedik hónapjában 0,3 százalékkal csökkent az amerikai ágazat forgalma az előző hónaphoz képest.

A gépjármű értékesítések hatásától megtisztított kiskereskedelmi index 0,2 százalékos havi csökkenést mutat az augusztusi 0,6 százalékos növekedéshez képest. Az építőanyagoktól, az étkezési szolgáltatásoktól, a gázolajtól és az autóipartól megtisztított index szeptemberben 0,2 százalékos visszaesést, augusztusban még 0,4 százalékos bővülést mutatott havi alapon.

Az Egyesült Államok Kereskedelmi Minisztériuma (U.S. Bureau of Census) havi rendszerességgel közöl adatokat a kiskereskedelmi forgalom változásáról.

Az adatgyűjtés a Monthly Retail Trade Survey keretében történik. A statisztikában külön bontásban szerepelnek az autókereskedések értékesítései, mivel az autók kereslete havonta jelentősen változik, továbbá a gáz- és az élelmiszerfogyasztás, mivel ezekre jelentősen hatnak az árváltozások.

Az Egyesült Államokban a fogyasztás gazdasági súlya jelentős, a GDP mintegy kétharmadát adja, így a kiskereskedelmi statisztikák jó növekedési indikátoroknak számítanak. A végső fogyasztással kapcsolatos adatok csak két héttel később látnak napvilágot.

(Portfolio.hu, 2014. október 15.)

Küszködnek a legnagyobb retail láncok az USA-ban

Az átalakítási folyamat közepén lévő JC Penney áruházlánc kapta október elején visszavágta forgalmának növekedésére tett korábbi előrejelzését.

A megelőző időszakban folyamatosan olvadt el a növekedés a cégnél és lett veszteséges a társaság. A JC Penney egyébként már 3 éve nem képes profitot termelni. A cég üzletpolitikája arra irányul, mely szerint nem fogja kockázatni az elérhető eredményhányadot azzal, hogy nagy árengedményeket ad az ünnepi szezonban. Így viszont valóban alacsonyabban alakulhatnak majd a bevételek.

A JC Penney nagyjából 2,5 milliárd dollárt költene el a következő három évben különböző növekedést segítő lépésekre, így az üzlethelyiségek felújítása. Több női vásárlót is szeretnének magukhoz csábítani, ezért például a cipő- és táskaboltok területét megnövelnék az áruházakban.

A Gap gyenge szeptemberi értékesítési adatokat közölt. A szeptemberi értékesítési számok szerint három százalékkal kevesebb Gap márkájú ruhát adtak el, mint egy évvel korábban.

A Sears azért jutott nehéz helyzetbe, mert a sajtóban olyan hírek láttak napvilágot, hogy a társaság egyes beszállítói leállították a Sears áruházakba rendelt áruik szállítását. A beszállítók félnek attól, hogy a cég pénzügyi helyzete nem elég erős a kiemelkedően fontos ünnepi szezon előtt. A Sears is a növekedés újraindítására törekszik, ennek érdekében költségeket csökkent és kiszállnak egyes üzleteikből. Így a Sears Canadában lévő 51 százalékos részesedésének nagy részétől megválna, amitől közel 380 millió dolláros bevételt vár.

(Investor.hu, 2014. október 9.)

Az USA piacán egyre erősebb a webes vásárlás

A legnagyobb áruházláncok is belekóstolnak az e-kereskedelembe.

Az utóbbi években egyre népszerűbb lett az e-kereskedelem. Az Amazon, eBay, Alibaba folyamatosan növeli forgalmát, közben pedig az USA legnagyobb hagyományos üzletláncai, ilyen a Best Buy, a JC Penney, sokszor megkapaszkodni is alig képesek, bár ők is nyitnak a legújabb csatornák felé, még a Wal-Mart is belevágott az e-kereskedelembe. A legnagyobb áruházláncok is azonban árusítóhelyeik egy részének bezárására kényszerülnek, miközben e-kereskedelmüket azért tudják bővíteni.

A hagyományos bolti vásárlásokból származó bevételek már nem mutatnak növekedést a legnagyobb szereplőknél, emiatt pedig egyre több üzletet kell bezárni. Összességében az online vásárlások növekedési üteme minden évben magasabb, ezen belül is főleg a mobilon keresztül történő online vásárlásokban.

Fogyasztói elektronika: főleg a Best Buy szenvedte meg az e-kereskedelem előretörését. Ma már az Amazon.com forgalma is meghaladja a Best Buy forgalmát.
Média: leginkább itt látható az online előretörése, főleg az iTunes, valamint az Amazon Kindle szolgáltatásai révén.
Ruházat: a fogyasztói elektronikánál a Best Buy, a ruházatban a JC Penney a hagyományos piacvezető. A GAP próbál áttérni az online kereskedelemre, így ő kevesebbet veszít a csatornaváltásban.
Lakberendezés: már a vásárlások 15 százaléka online, a Wayfair a legnagyobb nyertes ezen a területen..
Élelmiszer: Itt az e-kereskedelem nem tudott eddig jelentősen gyorsítani, bár még a Wal-Mart, a legnagyobb kiskereskedelmi lán is megjelent az online piacon. Ezzel együtt a forgalomnak még mindig csekély része 2 százaléka származik online vásárlásokból.

Az online piacon is egyre fontosabb a mobilos vásárlások nagysága, egyre jelentősebb súlyt képvisel. A közösségi médiában is egyre fontosabb a mobilos felhasználói felület. A mobilos és tabletes platformok közül az Apple felhasználói 75 százalékos súlyt képviselnek. A mobilos (és tabletes) vásárlásokat egyébként különböző saját alkalmazásokkal is próbálják erősíteni.
(Investor.hu, Business Insider, 2014. április 18.)

A Magyar Nemzet Bank 2019 elején elindítja a Növekedési Hitelprogram új konstrukcióját NHP fix néven.

A Magyar Nemzet Bank 2019 elején elindítja a Növekedési Hitelprogram új konstrukcióját NHP fix néven. ₪₪₪

A program eddigi három szakasza hozzájárult a hitelezési fordulat bekövetkezéséhez, és a gazdasági növekedésre is jelentős hatást gyakorolt. Az új konstrukcióval az MNB elsősorban a kkv-hitelezés szerkezetére kíván hatást gyakorolni, célja a hosszú lejáratú és rögzített kamatozású hitelek részarányának növelése. Az NHP fix a korábbi szakaszoknál célzottabb, a finanszírozható hitelcélok köre szűkül.

A Növekedési Hitelprogram (NHP) eddigi három szakasza keretében közel 40 ezer vállalkozás jutott finanszírozáshoz több mint 2.800 milliárd forint összegben. A program hozzájárult a hitelezési fordulat bekövetkezéséhez: a korábban tapasztalt csökkenő trend megállását követően a kkv-hitelállomány 2015-től növekedést mutat, amelynek dinamikája a legfrissebb adatok szerint eléri az évi 14 százalékot. A program nemcsak a kkv-hitelállomány mennyiségére gyakorolt jelentős hatást, de kedvező irányban befolyásolta a hitelállomány szerkezetét is, köszönhetően a hosszú, akár 10 éves futamidőre elérhető fix, alacsony kamatozású hiteleknek. Az MNB becslései alapján a program gazdasági növekedésre gyakorolt hatása 2013–2017 között 2–2,5 százalék között lehetett egy olyan alternatív pályához képest, amelyben az NHP hiányában csak lassabban állt volna helyre a hitelezés (a hitelösszeomláshoz mint alternatív pályához viszonyítva pedig akár a 6 százalékot is elérhette).

A vállalati hitelezés volumene jelenleg megfelelő, de szerkezete nem elég egészséges. A hosszú lejáratú hitelek aránya nemzetközi összehasonlításban alacsony, és a fix kamatozású hitelek aránya is alulmúlja a fejlettebb országokban jellemzőt. Az NHP idejében teret nyertek a hosszú futamidejű, fix kamatozású hitelek, a program kivezetését követően azonban ezek részesedése visszaesett. Piaci alapon jelenleg nem jönnek létre széles körben hosszú lejáratú, fix és kedvező kamatozású hitelek, a vállalkozások érdemi része nem tudja kihasználni hosszú távra a jelenlegi kedvező kamatszintet.

Az MNB ezért 2019 elején elindítja a Növekedési Hitelprogram Fix (NHP fix) elnevezésű konstrukciót, 1.000 milliárd forintos keretösszeggel. Az új konstrukció a legfontosabb paraméterei és a lebonyolítás módja tekintetében meg fog egyezni az NHP korábbi szakaszaival. Így az MNB 0 százalékos kamat mellett biztosít a hitelintézeteknek refinanszírozási forrást, amelyet azok maximum 2,5 százalékos kamatmarzs mellett hitelezhetnek tovább kkv-knak. A program likviditási szempontból semleges, mert az NHP fix keretében folyósított hitelvolumenből fakadó többletlikviditás alapkamaton sterilizálásra kerül (a preferenciális betéti eszközzel).

Az NHP fix a program korábbi szakaszainál célzottabb. A harmadik szakaszhoz hasonlóan ezúttal is csak beruházási célra nyújthatók hitelek (ideértve a pénzügyi lízinget is), azonban csak forintban, 3 évnél hosszabb futamidőre, és szűkül a felhasználás köre is. Annak érdekében, hogy az NHP fix minél nagyobb arányban eredményezze a vállalkozások korszerűbbé, versenyképesebbé válásához szükséges beruházások megvalósítását, még erősebben érvényesül az az elv, hogy a vásárolt eszköznek (ingatlan esetén ideértve annak építését is) a vállalkozás saját üzleti tevékenységét kell szolgálnia, így a bérbeadási célból történő vásárlás/építés – kevés kivételtől eltekintve – nem finanszírozható a program keretében.

(MNB, 2018. november 30.)

Számlázz.hu: szuper mindenese lesz a kkv-knak

Hamarosan létrehoz a Számlázz.hu egy olyan online rendszert, melyen keresztül egy tető alatt számlázhatnak, tranzaktálhatnak, könyvelhetnek és üzemelthethetnek bérszámfejtési rendszert a magyar kkv-k.

Váradi János, a Számlázz.hu stratégiai fejlesztési igazgatója ismertette az újdonságokat a Portfolio konferenciáján:

úgy véli, partneri szövetségeken lehet igazi sikereket elérni, nem egy adott cégnek kell mindent csinálnia, ha más szolgáltató jobban meg tudja csinálni, érdemes integrálni, céges ökoszisztémákat létrehozni.
Ahogy a hasitasik eltűntek, a számlatömbök is el fognak tűnni.
130 000 kkv van online.
Márciustól megnyílik az OpenAPI a bankoknál, így a Számlázz.hu és más online számlázók közvetlenül csatlakozni tud majd a rendszerükre.
Jövőre lép a piacra az Emporium nevű szolgáltatásával a Számlázz.hu, ezzel a bankok el tudják érni tömegével a kkv-kat, hatékonyan.
A Számlázz.hu célja, hogy platformjuk a kkv-knak megkerülhetetlen legyen. Egy olyan platformot honzának létre, ahol egy tető alatt sok szolgáltatás elérhető a számlázás mellett: például elektronikus fizetési rendszereket, felhő alapú könyvelési szoftvert, bérszámfejtő rendszert, HR-rendszert is kínálnak mellé. Mindenre, amire szükség van egy kkv életében, elérhető lesz a Számlázz.hu rendszerén keresztül.

(Portfolio.hu, 2018. november 15.)

Kkv-k: már nem csípik annyira a Facebookot

A kkv-k nem bíznak a Facebookban, mégis költenek rá.

Tíz év alatt megtízszereződött a kis- és közepes cégeknél használt marketing eszközök száma, írja az Origo. Még mindig a Facebook dominál a kkv-k eszköztárában, de érezhetően romlik a megítélése: csökken a hatékonysága, nem tartják hitelesnek és nem bíznak benne – mondta Wolf Gábor kisvállalati marketing szakértő a 10. Marketing Expón.

Több mint tíz éve, amikor első alkalommal készített el a Marketing Commando kutatást a kkv-k hirdetési megoldásairól, 11 eszköz közül választhattak a kkv-k, ma pedig már több mint száz közül. A tíz leggyakrabban használt marketingeszközből öt ugyanakkor még mindig a kék óriáshoz köthető.

Nem meglepő tehát, hogy a listát idén is a Facebook céges oldal vezeti (64 százalék), a második leggyakrabban használt eszköz a honlap (50 százalék), amit a Facebook hirdetés (47 százalék), majd negyedikként az ajánlás (45 százalék) követ. Erősödött a blog használatának a népszerűsége (37 százalék), négy helyet javítva, ez az ötödik leggyakrabban használt eszköz.

Először került 10 közé az Instagram (33 százalék). 2017-ben a 15. helyről a hetedik helyre ugrott, köszönhetően a platformot birtokló Facebook munkálkodásának. A GoogleAds évek óta bebetonozta magát a tízes listán és stabilan őrzi a pozícióját. A keresőoptimalizálás ugyanakkor évről-évre veszít a népszerűségéből, idén a tizedik helyre volt már csak elég a 29 százalékos arány.

A legnépszerűbb kkv marketingeszközök 2018-ban:

Facebook céges oldal
Saját honlap
Facebook hirdetés
Ajánlás
Blog, saját honlapon ↑+4
Facebook poszt kiemelés ↓-1
Instagram oldal ↑+8
GoogleAds
Facebook csoport
Keresőoptimalizálás ↓-3

Ha a hatékonyság szempontjából vizsgáljuk a marketing eszközöket, a Facebook már nem szerepel olyan jól. Csak a Facebook hirdetés került a tíz leghatékonyabbnak értékelt eszköz közé ötödikként, míg egy évvel ezelőtt a harmadik volt. A Facebook céges oldal ma a 16., de 2017-ben még az ötödik leghatékonyabb eszköz volt. A Facebook üdvöskéje az Instagram oldal, de hatékonyság szerint csak a 20.

A leghatékonyabb marketing eszköz a válaszadók szerint továbbra is az ajánlás. Talán nem véletlen: ma a bizalom a legnagyobb érték.

A válaszadók 59 százaléka bízik a Google-ben mint hirdetési eszközben, míg a Facebookban 48 százalék. Még beszédesebb, hogy mint információ forrást a Google-t a válaszadók 57 százaléka tartja hitelesnek, míg a Facebookot 19 százalék. Bár ez semmit sem jelent abból a szempontból, hogy az egyik egy kereső, a másik pedig egy közösségi platform.

A Facebook népszerűsége ennek ellenére vitathatatlan, és ez annak köszönhető, hogy míg a Facebook hirdetéseket a kkv-k maguk is be tudják állítani egyszerűen, addig a GoogleAds kezeléséhez a többségnek szakember kell. A Facebook hirdetést a válaszadók 82 százaléka végzi házon belül, míg a GoogleAds kezelését 64.

Akkora a választék marketing eszközökből, hogy egy kisvállalkozás vezetője, vagy marketingese egyre nehezebben látja át. Ebben a helyzetben sokan választják a divatos és kényelmes, saját maguk erejével üzemeltethető marketing eszközöket a hatékony megoldások helyett. Wolf Gábor szerint azonban hiba sok időt és pénzt fecsérelni ezekre. Egy kkv számára 3-4 bevált, hatékony eszköz alkalmazása javasolt, ami mellett lehet 1-2 divatos, kockázatosabb eszközzel kísérletezni.

(Origo, 2018. október 27.)

Indul a kisboltos SkyCred törzsvásárló rendszer

A SkyCred a kis- és középvállalkozásokat, az akár egy, vagy csak néhány boltot üzemeltető kiskereskedőket célozza meg.

SkyCred néven új, integrált törzsvásárlói rendszer indul Magyarországon, nyilatkozta a Világgazdaságnak a szolgáltatást fejlesztő cég ügyvezetője. Miskolczi József közölte: a SkyCred létrehozásával elsősorban a kis- és középvállalkozásként működő, akár egy, vagy csak néhány boltot üzemeltető kiskereskedőket célozták meg, akik ki szeretnék használni a törzsvásárlói rendszerek nyújtotta lehetőségeket, ám méretüknél fogva nincs esélyük arra, hogy akár saját rendszert fejlesszenek, akár valamelyik ismert, nagy hűségprogramhoz csatlakozzanak.

Miskolczi József elmondta: a rendszert – részben külső szakemberek bevonásával – több évig fejlesztették, a finanszírozást pedig részben saját, részben pályázati forrásból oldották meg. A SkyCred működése egyszerű: a hűségrendszer elindításakor a kereskedő megkapja a kártyaolvasó terminált és a kártyákat – utóbbiak érintőkártyák –, és a szerződéskötést követően használható is a rendszer. A működés közben keletkező adatokat felhőalapú tárhelyen őrzik, és folyamatosan hozzáférhetők.

A csatlakozó kereskedőknek számos előnyük származik a hűségprogram használatából: megismerhetik vásárlói körüket, felmérhetik vásárlási szokásaikat, statisztikákat készíthetnek, és – nem utolsósorban – számos csatornán közvetlenül elérhetik azokat a vevőket, akikkel kapcsolatban állnak. A vevők számára pedig a rendszerhez csatlakozó bármely boltban bármikor levásárolható hűségpont a legfontosabb előny, emelte ki az ügyvezető.

Miskolczi József tájékoztatása szerint a rendszert az október közepi Marketing Expón mutatják be szélesebb körnek, és az első szerződések megkötését követően el is indulhat a szolgáltatás. A középtávú terv az, hogy országszerte több ezer elfogadóhely csatlakozzon a programhoz: ez az ügyvezető szerint reális cél, hiszen a hazai kiskereskedelmi forgalom jelentős hányada a kisebb kereskedelmi egységekhez kötődik Magyarországon.

(Világgazdaság, 2017. október 16.)

Illusztráció FORRÁS: AFP/NURPHOTO/JAAP ARRIENS

Kathona Krisztián középiskolai tanár volt, amikor borboltot nyitott a háza aljában. Ebből lett a Borháló. A Sziget kizárólagos beszállítói is ők ma borban. És tudja ma is, hogy hol a helye.

Nyitva volt, amikor nyitva tudott lenni. Később franchise-hálózattá fejlesztette a Borhálót. Megélte a mélypontot is, de ezen átlendülve, befektetők bevonásával, stabilizálta a borkereskedést, ahol feltörekvő borokat lehet jó áron kapni, olvasható Hermann Irén összeállításában az Index oldalán.

Amikor Kathona Krisztián megvette szentendrei családi házukat az aljában egy boros pincével, nagyon boldog volt. Már maga előtt látta, ahogy egy pohár borral és egy könyvvel a kezében időnként elvonul oda, közben szól a komolyzene, és bekap pár falatot a bor mellé. Időnként meghívja majd a barátait is, mint az egyetemi években.

„A korhelykedés doktora voltam az egyetemen, iszunk és olvasunk köröket szerveztem” – idézte fel Krisztián a szentendrei interjún, ahol megtekintettük a kezdetek pincéjét. Vagy amikor két év Anglia után piával teli hátizsákkal tért haza, és osztogatta szét a zsákmányt az ismerősei között. Aztán egy-két gondolattal később felsejlett, árulhatna borokat is a szuterénben, jókat, olcsón, amit egy hozzá hasonló középiskolai tanár megengedhet magának.

AZTÁN AMIKOR MÉG KIYOSAKI GAZDAG PAPA, SZEGÉNY PAPA CÍMŰ, ÜZLETI KISOKOS KÖNYVÉT IS ELOLVASTA, ÚGY ÉREZTE, MINDEN EGYÜTT ÁLL, HOGY BORKERESKEDŐ LEGYEN.

Így indult el a most ötéves Borháló első üzlete Szentendrén. Nyitva volt, amikor nyitva volt, jellemzően amikor Krisztián hazaért az iskolából délutánonként, hétvégenként. Az eladásokat kockás füzetben vezette. Egyszer nyitva volt, ő is így gondolta, de a kertkaput elfelejtette kitárni, egy arra bicikliző óvodás apukatárs (egyébként az Iwiw egyik alapítója) kiáltott rá, ha kinyitná a kaput, lehet, hogy többen jönnének. Évekig párhuzamosan ment a tanítás és a bor, Krisztián egy szakközépiskolában tanított magyar nyelvet és irodalmat, mellette osztályfőnök is volt. „Az osztályomból ketten is borászati egyetemre mentek, úgy látszik, sugárzott rólam az öröm.”

A PET palackos borlánc

Krisztián jó áron akarta kínálni a jó borokat. Hogy mi számított annak, azt egyenként ő döntötte el. „Karakteres borokat kerestem és az volt az elvem, minden magyar borvidékről tartsak ilyeneket” – mondta. A jó ár-érték arányt a kiszereléssel érte el, kétliteres PET palackokban árulta a legtöbb bort, sőt, előfordult ötliteres műanyag kanna is. Az egyik első ilyen bor egy Frittmann-bor lett. „Benne maradt a borász rendszerében egy csomó bor, üvegekbe nem akarta már adni, elkértem, eladtam.”

A folyó bor védjegye lett a Borhálónak, aztán évek során sokszor többször akadálya is a vállalkozás szárnyalásának. Időnként szerettek volna megszabadulni a pecséttől, hogy ők a PET palackos borosok, aztán az lett a megoldás, hogy az egyedi kiszerelések maradtak, mert megkülönböztetik őket a borkereskedőktől, de mellette az üveges borok is feljöttek.

A kétliteres mellett sokszor adják magnum palackban a bort (másfél literes üveg), vagy bag-in-boxban (háromliteres vagy ötliteres papírdobozos kiszerelés), de játszanak máshogy is a mennyiségekkel, például idén 10-15 féle kicsi/nagy párjuk van, amikor egy 0,75-ös mellé egy 1,5 literes üveget is kínálnak. A tízliteres kiszereléseket éttermekbe, fesztiválokra szállítják.

A MENNYISÉGGEL VALÓ JÁTÉK MINDIG IS AZ ÁRRÓL SZÓLT, ÍGY TUDNAK MINŐSÉGI, ÉRDEKES BOROKAT JÓ ÁRON ADNI.

Kathona Krisztián erre Hamvas Bélát idézett, aki A bor filozófiájában megírta, van bor, amiből a mérték „pont három és fél deci volt”. A sajátos mennyiségű kiszerelések bejöttek, a kis szentendrei bolt jól ment, és az irodalmár már menő üzletemberként látta magát. Barátja pedig (Elek Márton), aki az induláshoz segített néhány millió forinttal, a franchise-rendszer működésébe ásta bele magát, és mivel több saját üzletre nem volt pénzük, ebben látták a tovább lépést. Ehhez egy harmadik üzlettársat is bevettek.

Volt gödör alja is meg csúcsra járás

„Jaj, a számokban nem vagyok jó” – mondta Kathona Krisztián az interjú több pontján, és lehetett érteni, mi hozta el a nehéz éveket a növekvő Borháló számára. Elek Márton felelt a franchise-rendszer kialakításáért, Krisztián varázsolt a borokkal, kereste-kutatta a nyitott borászokat, az utoljára bevett társ felelt a pénzügyekért és a logisztikáért.

Egy ponton a cég nem tudta már kezelni a növekvő boltszámot, hatalmas adósságba verte magát, pénzügyi tekintetben nem volt elég fegyelmezett a rendszer.

MEGRECCSENTEK, A HARMADIK TÁRS KISZÁLLT, A KÉT ALAPÍTÓ PEDIG EGY BEFEKTETŐCSAPAT BEVONÁSÁVAL MENTETTE MEG A CÉGET.

2015-ben a Borháló Kft. majdnem minden vagyonelemét megvette a Vinotrend Kft. Három, multilétben edződött üzletember látott fantáziát a kereskedés megmentésében, tetszett nekik a bor mint termék, és úgy érezték, több évtizedes multitapasztalatukat jól tudják majd itt kamatoztatni. Egyikük, a kisebbségi tulajdonos, Diera Károly, a cégvezetői feladatokat is elvállalta. Ő korábban az élelmiszeriparban dolgozott, döntően felsővezető volt, sokat foglalkozott logisztikával, ez volt az első a Borhálónál is, amit rendbe tett. Nagyobb raktárba költöztek, a boltok rendelési rendszerét is megváltoztatták.

A feltörekvő borban is van igazság

A tulajdonosváltás mindenkinek nehéz volt. Major Márta 2014-re fáradt el a multis középvezetői létben és döntött arról, hogy inkább a hobbijából fog élni. A májusi ötlet után október végére lett üzlet Szegeden, az Árkád Üzletházat és a Széchenyi teret összekötő kis utcában. A kicsit szuterén üzlethez jól illett a vinotéka, pincehangulatot keltett, de ez még sokáig nem volt elég. Játszottak a nyitva tartással, keresték a vevőkört a szegedi számtalan vinotéka között, végül egy bővítés és egy borbár és kávézórész kialakítása, valamint a valódi boros élményt nyújtó boros-kulturális rendezvények hozták meg az áttörést. Meg a folyamatos kóstoltatások! Nem a címke alapján kell a vásárlónak döntenie. „Kezdettől fogva tartottunk borkóstolókat, de 4 év kellett, mire a ráfizetésesből rentábilisak lettek ezek az események” – mondta Major Márta. A Borháló pénzügyi megtorpanása a kis vállalkozást a második évben érte, a befektetési szakaszban, amikor még nagyon várta a segítséget a központtól, végül közösen lábaltak ki valahogyan belőle. „Azért döntöttünk a franchise mellett, hogy ne nekünk kelljen folyamatosan beszerzési és marketingkoncepciókat kitalálnunk, de akkor be kellett szállnunk a munkába nekünk is, és aki maradt, megerősödött ebben.”

Major Márta azt is elmondta, a partnerek sokat kritizálták a Borháló termékfelépítését. Szkeptikusak voltak abban a koncepcióban, hogy a kínálatban Magyarország 22 borvidékéről a feltörekvő, bizonyítani akaró, kis pincészetek jelenjenek meg a már trendi pincészetek és bortételek helyett. A központ a folyó borokat sem engedte el, pedig azokon kevesebb a realizálható árréstömeg, emiatt nagy volt a szakmai ellenállás, ez az elv is sok kritikára adott okot.

„Végül az élet őket igazolta, be kellett látnunk.”

Az évek során derült ki az is, látva a konkurensek példáit, hogy egy vinotéka nem ragadhat le pusztán annál, hogy kiskereskedik az itallal. A Borháló-központ és az üzletek is belátták, nyitni kell, hogy fel tudják tornázni az eladási számokat. Az üzleteket arra biztatják, alakítsanak ki átvevő pontokat a környezetükben, ahova ők szállítják a borokat; és keressenek éttermi partnereket, akiknek beszállítói tudnak lenni. Más borkereskedő láncokhoz képest még kicsik, hiszen elsősorban kiskereskedelmi elven jöttek létre. A boltjaik száma éppen ezért több, mondjuk a Bortársaság 20 boltjánál, amelynek többsége a fővárosban van. A Borhálónak erősebb a jelenléte vidéken, de eddig valóban nagyjából egycsatornás értékesítő volt. Ha lépnek a HoReCa szektor (szállodák, éttermek, kávéházak) felé, folytatják a fesztiválokat vagy beteszik a lábukat a hipermarketekbe, tovább fejlődhetnek. Ennek egy pilot projektje lesz, hogy a debreceni Tescoban is terveznek boltot nyitni. Elek Márton nem annyira foglalkozik a konkurenciával, mert szerinte ha úgy vesszük, minden konkurenciájuk, „még a víz meg a sör is”.

Borban a Sziget az övéké

A központi cég egyik nagy dobása az lett, hogy 2016-ban a Sziget Zrt. nagy fesztiváljainak (Sziget Fesztivál, VOLT, Balaton Sound) kizárólagos borbeszállítói lettek. Ez a Borháló részéről is komoly anyagi ráfordítást jelentett, de a Szigethez kapcsolódó fesztiválok olyan óriási marketingértéket hordoznak, ami az adósságból kilábaló cégnek nagy segítség volt. Még akkor is, ha nem feltétlenül a fesztiválokon keresik a legtöbbet.

Pintér Nóra, a Sziget Zrt. szponzorációs vezetője elmondta, fesztiváljaikon egyre jött fel a bor- és a fröccsfogyasztás, így már megéri egy cégnek és a szervezőknek is a borban való kizárólagosság. A fogyasztói ár, a borkereskedő által fizetett támogatási díj és a minőség alapján döntöttek a Borháló mellett, persze azzal együtt, hogy a kapacitást és a kiszolgálást is bírnia kell a cégnek. Először csak egy évre, később hosszú távra nyerték el a Sziget-megállapodást, ahova minden évben egy konkrét pincészet boraival mennek, és csak azokkal. Ez az első évben a Hilltop, azt követően a Kristinus, tavaly a Dubicz Pincészet volt.

Az általunk megkérdezett, a Borhálóval együtt dolgozó borászok szerint Kathona Krisztián a borban a legjobb. Keresi, kutatja az érdekes borokat, sok borásszal nagyon jó a kapcsolata, Günzer Tamással például saját bort is készítettek, amelyet közösen jegyeznek.

„A 2014-es évjáratú prémium dűlőszelektált boraimnak kerestem piacot, amikor Kathona Krisztiánnal találkoztunk. Nehéz volt azzal az évjárattal, mert az terjedt el róla, hogy nem igazán jó. Krisztián viszont megszerette, mást látott benne, és másfél literes kiszerelésben el is adta mind, kedvelt lett, sikeres a bor” – emlékezett vissza borász a kezdetekre. Később már együtt fejlesztették tovább a bort, a közösen jegyzett Opus Cuvée nagy siker lett, és csak a Borhálónál kapható.

A hálózatban az Opuson kívül is vannak kizárólag a Borháló által árult borok, sőt olyanok is, amelyek még a borászoknál sem kaphatók. A franchise-partnerek szerint is ez a választék adja a Borháló báját.

A franchise-rendszer kialakításába nagyon sok munkát tettek, és ennek meg is lett az eredménye. 850 oldalas kézikönyvük van, amelyben szabályozzák a bolt kialakítását, a kezdő készletet, a marketingkampányokat. Komoly szűrőn esnek át a jelentkezők, a központ komolyan átgondolja a kinézett üzletet, és ha kell, lebeszéli a vállalkozót mondjuk egy magas bérleti díj vagy egy olyan hely miatt, ahol autóval nem lehet megállni. 5-6 millió forinttal tud egy partner elindulni, ebben a központhoz való csatlakozás és a kötelező kezdő készlet is benne van. A készlet összeállítását is szigorúan szabályozza a Borháló, van egy törzskészlet, amelyet kötelező tartani. „A polcok nem lehetnek szellősek.” 46 Borháló-bolt van jelenleg az országban, a hálózat stabil, a lemorzsolódás egyre csekélyebb, jelenleg évente kb. 5 százalékos, ami jellemzően abból származik, amikor egy üzlet bezár vagy tulajdonost vált.

A tulajdonosváltáskor az új tulajdonosok (Csapó Szabolcs, Szász Dániel, Diera Károly) jelentős tőkeinjekciót hajtottak végre, az elérhető cégadatokban az látszik, három év alatt a befektetett eszközök értéke elérte a 170 millió forintot. Még tart a veszteség ledolgozása, öt év alatt nem is számolnak megtérüléssel. Az árbevétel növekszik, a boltok száma is, bár nem olyan ütemben, mint szeretnék, a terv 60 bolt az országban. A cég a központban jelenleg 18 főt foglalkoztat.

Az alapítók jelenleg nem tulajdonosok a cégben, mindketten tanácsadóként segítik a Borhálót, Kathona Krisztián a borok kiválasztásában, kóstolókban, szakmai kérdésekben, Elek Márton a franchise-rendszer kezelésében és az új üzleti lehetőségek felkutatásában. A kis szentendrei üzlet Kathona Krisztián családja tulajdonában maradt.

„Nem csinálnám másképp, látván a végeredményt, így se. Megtanultam, hogy nagyon nem mindegy, kit veszel fel a buszra.”

(Index, 2018. december 2., Hermann Irén írása, fotó: borháló)

Lesz szőlő és bor bőven

Rekord szőlő- és bortermésre számítanak 2018-ban.

Az utóbbi évek legnagyobb szőlőtermésére, 62 ezer hektár termőterületről 550 ezer tonnára és 3,8 millió hektoliter bormennyiségre számít az Agrárminisztérium (AM) 2018-ban, írja az Origo az MTI nyomán. Az AM közleménye szerint Feldman Zsolt mezőgazdaságért felelős államtitkár Soltvadkerten, a X. Márton-napi újbor ünnepen megjegyezte: a hektáronkénti termésátlag csaknem másfélszerese a tavalyinak, ez pedig ellensúlyozhatja az alacsonyabb szőlőárakat.

Az államtitkár szerint a rekordtermésnek köszönhetően kivételesen sok, akár 3,8 millió hektoliter bor is készülhet. A 2018-as bortermés – mint mondta – az EU-ban is kiemelkedő, 175,6 millió hektoliterrel az elmúlt öt év legnagyobb, a 2017-est 22 százalékkal meghaladó mennyisége várható.

A magyar borkivitel közben évről-évre bővül, 2011 óta 613 ezerről 984 ezer hektoliterre nőtt, a behozatal pedig 790 ezerről 195 ezer hektoliterre csökkent.

Feldman Zsolt megjegyezte, hogy a szőlészeti és borászati tevékenységet a kormány több jogcímen támogatja, többek között a Szőlő-bor nemzeti támogatási program, valamint a Vidékfejlesztési Program borászati üzem korszerűsítési, újszőlő-telepítési és értéknöveléssel kapcsolatos beruházási fejezete keretében. A 2016-ban elfogadott szőlő-bor ágazati stratégia végrehajtásán túl a minisztérium a jól pozícionált közösségi márkák megteremtésére és az adminisztratív terhek további csökkentésére törekszik, a külpiacokon értéknövekedést szeretne elérni, a 2020 utáni uniós agrárpolitikában pedig határozottan képviseli a magyar érdekeket – mondta az államtitkár.

(Origo/MTI, 2018. november 10.)

Gyorsabban érik a szőlő

És jónak ígérkezik a termés.

2018-ban a megszokotthoz képest tíz nappal előrébb tart a szőlő érése Villányban, így várhatóan a szüret is az átlagosnál korábban kezdődik a borvidéken - közölte Ipacs Szabó István, a 2.500 hektáros szőlőtermő terület hegyközségi tanácsának alelnöke, akinek prognózisa szerint jó évjárat lehet az idei, írja a Napi.hu az MTI nyomán.

Az egészen Medárd napjáig tartó száraz, meleg idő nyomán a szőlő a megszokottnál 2-3 héttel korábban - május 10. környékén - virágzott. Az átlagos 8-10 növényvédelmi beavatkozás helyett csupán 5-7 alkalommal kellett védekezniük eddig a gazdáknak, számottevő jégkár sem volt - idézi az MTI a borászt.

Ipacs Szabó István szerint az utóbbi hetek hűvösebb, csapadékosabb időjárása mérsékelte a szőlőnövény fejlődését, így várhatóan elkerülhető a termés - borászati szempontból kedvezőtlen - túlérése. A szüret az Irsai Olivér fehérszőlő fajta betakarításával kezdődik augusztus elején, majd első kékszőlő fajtaként a Villányban mintegy 3 hektáron termesztett Menoire, utána pedig a roséborok alapanyagának betakarításával folytatódik.

Augusztus végén, szeptember elején a jellegzetes villányi Portugieser alapanyagát adó, a borvidéken csaknem 400 hektáron termesztett kékoportó szürete következik. Villány kedvelt testes, karakteres vörösborait adó bordeaux-i fajták közül várhatóan szeptember közepén kezdik betakarítani a Merlot termését (293 hektár), a Cabernet Franc-t (330 hektár) és a Sauvignont (437 hektár) pedig októberben.

Ipacs Szabó István kiemelte azt is, hogy a termésmennyiség az átlagnak megfelelően alakul, annak minősége viszont a következő hetek, hónapok időjárásának függvénye. Az eddigiek alapján jó évjárat lehet az idei - közölte, hozzátéve, hogy továbbra is meleg, száraz időjárást remélnek a bortermelők. A Syngenta MTI-nek megküldött helyzetképe szerint 2018-ban az ország legtöbb borvidékén hetekkel korábban kezdődhet a szüret. A szőlő csaknem mindenhol megfelelő állapotú, így mennyiségben és minőségben is jó évet várnak a termelők.

(Napi.hu, 2018. július 26.)

Csörgedezik már pénz a borászatban

2017-ben már szerény nyereséget könyvelhettek el a borászatok.

Négy évvel ezelőtt még milliárdos veszteséget görgettek maguk előtt a szőlőbor termelésével foglalkozó cégek, de 2017-ben már minimális nyereséget ért el az ágazat, írja a Világgazdaság.

2017-ben 850 cég foglalkozott Magyarországon szőlőbor termelésével, együttes árbevételük 107 milliárd forint volt. Mivel a Nemzeti Cégtár adatai szerint 2016-hoz képest huszonhattal kevesebb vállalkozás ért el 4,5 milliárd forinttal nagyobb forgalmat, az egy borászatra jutó átlagos bevétel 117-ről 126 millió forintra ugrott.

Ennél is többet árul el a bortermelők mérleg szerinti eredményének összesítése: a négy éve még 1,2 milliárd forintos veszteséget felhalmozó szektor szereplői 2015-ben már 657, majd 2016-ban 154 millió forintra csökkentették a ráfizetést, 2017-ben pedig lényegében nullszaldóssá váltak, sőt szimbolikus nyereséggel, plusz 3 millió forinttal zártak.

A nyereség növekedése részben a makrogazdasági környezet kedvező alakulásának tudható be, de nagyban segítik a borászatok érvényesülését az állami és uniós hátterű pályázati konstrukciók, valamint az exportpiacokon tapasztalható keresletnövekedés is. Az országszerte mintegy 4.500 munkahelyet biztosító bortermelőkre azonban több más iparághoz hasonlóan jellemző, hogy náluk is hiányoznak a palettáról a közepes méretű cégek: a sok családi kisvállalkozás mellett néhány technológiai fejlettségben és termelési volumenben élenjáró óriás uralja a piacot. A jövőben a szektor lehetőségeit az időjárási viszonyok mellett elsősorban az uniós támogatások felhasználása és a sikeres bormarketing határozhatja meg.

A terület egyre beruházásigényesebb az éles piaci verseny és a reduktív borok terjedése miatt. A modern gépeket és technikát ugyanis nem lehet megspórolni: minél kisebb az egy liter borra jutó költség, annál versenyképesebb a borászat. Ezért is jelentett sokat, hogy 2018-ban már egy állami és két uniós finanszírozású pályázaton együtt akár 800-900 millió forintra is pályázhattak a borászatok (40–70 százalékos támogatási intenzitás mellett). A plafonig azonban kevesen mentek el. A többség 180-200 millió forintos beruházásban gondolkodott, az energiahatékonysági és a szőlőtelepítési pályázat mellett a panziófejlesztési lehetőséget is kihasználva.

A 2014–20-as uniós ciklus kifutásával a legtöbb iparág már nem reménykedhet újabb pénzcsapok megnyitásában, ám a borászatok joggal bizakodhatnak. A Miniszterelnökség ugyanis arról tájékoztatta a Világgazdaságot, hogy a vidékfejlesztési pályázatok alakulását figyelve úgy döntöttek, a még fel nem használt források keretéből további mintegy 45 milliárd forintot tesznek elérhetővé az év második felében az élelmiszer-feldolgozás és a borászat támogatására.

(Világgazdaság, 2018. június 28., fotó: Heves Megyei Hírlap / Lénárt Márton)

Rég volt már ilyen kevés bor, nagyon

Gödörben a világ bortermelése. Nálunk közben a kistermelők nyomulnak.

A nyugat-európai termőterületeket sújtó rossz időjárás miatt 2017-ben várhatóan 8 százalékkal csökken, így több évtizedes mélypontra zuhan a világ bortermelése - áll a nemzetközi szőlészeti és borszervezet (OIV) felmérésében, melyről az MTI tudósított.

A párizsi székhelyű szervezet prognózisa szerint a globális bortermelés 2017-ben 247 millió hektoliterre, 1961 óta a legalacsonyabb szintre csökken. Ennek fő oka, hogy az Európai Unióban az Európai Bizottság becslése szerint 36 éves mélypontra esik a termelés. Ennek oka, a világ három legnagyobb termelő országában, Olaszországban, Franciaországban és Spanyolországban rendkívül kedvezőtlen volt az időjárás a legfontosabb termőterületeken.

Az OIV úgy becsli, hogy az olasz termelés 23 százalékkal, 39 millió hektoliterre, a francia 19 százalékkal, 37 millió hektoliterre, a spanyol termelés pedig 15 százalékkal, 33,5 millió hektoliterre esik vissza. Az Egyesült Államokban, amely a világ negyedik legnagyobb termelője és legnagyobb fogyasztója, várhatóan alig változik, 23 millió hektoliter körül marad a termelés.

Ausztrália bortermelése viszont várhatóan 6 százalékkal, 14 millió hektoliterre nő, Argentínáé pedig 25 százalékkal, 12 millió hektoliterre szökik fel.

Néhány országból, így például Kínából még hiányoznak az adatok, de az OIV feltételezi, hogy a kínai termelés a tavalyi 11 millió hektoliter körül alakul.

A termelés visszaesése következtében csökkenhet a túlkínálat, de alacsonyabb szinten megmarad. Az OIV a közép- és hosszú távú trendek alapján úgy becsli, hogy a kereslet 2017-ben 240-246 millió hektoliter között alakul, azaz a csökkenő termeléstől is elmarad.

Nálunk meg a kistermelők nyomulnak

2017 márciusáig kellett eldönteniük a borászoknak, hogy milyen formában folytatják tevékenységüket. Így 56 százalékuk választotta a kisüzemi termelői státust - mondta a Földművelésügyi Minisztérium (FM) agrárgazdaságért felelős államtitkára.

Czerván György elmondta, az új jövedéki törvényhez kapcsolódóan kellett nyilatkozniuk a borászoknak. Az átlépési lehetőség az egyszerűsített adóraktári kategóriából a kisüzemi bortermelői kategóriába minden évben nyitva áll a termelők előtt, ezért számítani lehet arra, hogy az átlépők száma még növekedni fog. Az átlépéssel a termelők választhatnak az eddigi pincekönyves rendszer és az új, egyszerűsített adminisztrációjú kisüzemi regiszter között.

Czerván György beszélt arról is, hogy 2017-ben a magyar borászok jó termésre és kiváló minőségű borra számítanak, annak ellenére, hogy az időjárást szélsőségek jellemezték. Csak jégkárból 70 ezer hektárról érkezett bejelentés.

A 2017-es magyarországi szüretről Czerván György elmondta, eddig körülbelül 22 ezer hektár szüretelését jelentették be, ami a termőterület 40 százaléka. Brazsil Dávid, a Hegyközségek Nemzeti Tanácsának (HNT) főtitkára szerint a bevezetett kisüzemi bortermelői regiszter fontos állomás a termelők részére, mert egyszerűsítéseket tartalmaz az eddig vezetett több száz oldalas pincekönyvhöz képest. A regiszter csak három részből áll, és nem kell a kitöltéséhez tanácsadókat felkérni, mint eddig, nem bonyolultabb egy postai utalvány kitöltésénél.

(MTI, 2017. október 20., 24.)

Új szabályokat is szüretelhetnek a szőlőtermelők

A 2017. évi szüretben új szabályok szerint lehet csak a borszőlőt értékesíteni és felvásárolni Magyarországon, jelentette be a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa (HNT).

Az intézkedés minden hegyközségi tagra és felvásárlóra kötelező. A szakmaközi intézkedés célja az uniós szabályoknak megfelelő szabványos szerződésminták kidolgozásával és bevezetésével az, hogy a szőlőtermelők és a felvásárlók közötti kapcsolat országos szinten rendeződjön.

A termelőkkel, a felvásárlókkal és a szaktárcával lefolytatott egyeztetést követően így újabb szakmaközi szabályok léptek életbe július közepétől. Azoknak a szőlőtermelőknek, borászatoknak és felvásárlóknak, akik 10 tonna feletti mennyiségben állítanak elő vagy vásárolnak fel borszőlőt, a szakmaközi intézkedés szerint az alábbi három módon kell az árat meghatározniuk: szerződésben, nyilvános árajánlatban, továbbá egy képlet alapján.

Az újonnan szerződő szőlőtermelők az előző három évben eladott szőlő éves mennyiségi átlagának a felére kötelesek szerződést kötni, a felvásárlók pedig az előző három évben vásárolt szőlő éves mennyiségi átlagának felére.

A fennmaradó 50%-ra vagy nyilvános árajánlatot tesznek a felvásárlók, vagy a HNT árprognózisában alkalmazott képlet alapján rögzítik a felvásárlási árat.

Nyilvános árajánlatában a felvásárló fajtánként, vagy fajtacsoportonként, eredetvédelmi kategóriánként hirdethet meg nettó ajánlati árakat, amelyektől a későbbiekben csak felfelé térhet el. Ezeket a HNT-nek kell megküldeni augusztus 15-ig. Valamennyi beérkezett ajánlat megtekinthető lesz a szakmaközi szervezet honlapján, valamint a hegybíróknál kifüggesztve az irodában.

Meghirdetett felvásárlási ár hiányában a HNT a korábban bekért adatok alapján árprognózis-képletet dolgozott ki a szerződésen felüli részre. Ennek alkalmazásával fajtacsoportonként és régiónként számítják ki a borszőlő felvásárlási árát. A számításnál súlyozva veszik figyelembe az árbefolyásoló tényezőket: többek között a várható termést, meglévő készletet, elmúlt évi felvásárlási árakat és a termelési költségeket, az évjárat jellemzőit. Az árprognózist minden évben augusztus elején teszik közzé.

Az intézkedés célja az átlátható és hosszú távon kiszámítható felvásárlási viszonyok kialakítása. Ezért azoknak, akik már szerződéssel rendelkeznek, nem kell új szerződést kötniük. Szükség esetén a meglévőt kell kiegészíteniük egy betétlappal, amely tartalmazza az előírt kötelező elemeket.

A szabályok egy a piacszervezési intézkedéscsomagnak a részei. A rendszert az idei tapasztalatok alapján fejlesztik majd tovább.

(Hegyközségek Nemzeti Tanácsa, 2017. július 18.)

Nyomják a pezsgőpiacot a kézművesek

A jó pezsgő készítéséhez tudás kell. A habzóbor azért lehúzza a jó pezsgő piacát.

Átalakulóban van a magyar pezsgőpiac, a kínálatot egyre több kézműves technológiával készült különlegesség színesíti. Továbbra is ugyan az édes pezsgő a legkelendőbb, de egyre többen vásárolnak a magasabb minőségű száraz italokból, foglalja össze a Magyar Idők a legfrissebb pezsgőpiaci fejleményeket.

A korábbi években a legnagyobb szereplőnek számító magyar gyártó (aki egyébként a Hungarovin) a pezsgőpiac jelentős részét lefedte, napjainkra azonban 70% alá csökkent a piaci részesedése. Mindez arra vezethető vissza, hogy egyre több kisebb pincészet kezdett el pezsgőkészítéssel foglalkozni. A Magyar Szőlő- és Bortermelők Szövetségének értékelése szerint egyre több közepes, vagy kis üzem kacérkodik a pezsgőkészítéssel, amelyek eddig még nem léptek erre a piacra. Divatosabb lett a pezsgő, készíteni és fogyasztani egyaránt, így a borkészítők is szívesen próbálják ki magukat ezen a területen, amivel a kínálatukat is szélesíthetik.

A pezsgőkészítés alapos tudást és technológiai ismeretet igényel, ezért a borászoknak nagy kihívást jelent. A nagyüzemi pezsgőgyártás technológiája nagyon összetett, ráadásul jelentős összegű beruházást igényel, ami nyilván csak akkor éri meg, ha nagy tételeket gyárt az adott cég, amit pedig el is tud adni. Ezért a kisebb pincészetek elsősorban a kézműves technikát választják a pezsgőkészítés során, így kisebb mennyiséggel is piacra tudnak lépni.

A fogyasztók nyernek ezzel, hiszen a korábbi kínálat egyre több új termékkel színesedett. Az év végén általában tovább bővül a paletta, hiszen minden pincészet ekkorra időzíti új termékei megjelenését. Az új irányzat képviselői szívesen kísérleteznek az alapanyagokkal is. Korábban például megszokott volt, hogy a legtöbb pezsgő chardonnay-ből készül, a világszerte elterjedt szőlőfajtából, ma azonban már juhfarkból és magyar fajtákból készült pezsgővel is találkozni lehet a piacon. (A juhfark egy fehérszőlő fajta.)

Magyarországon továbbra is az édes pezsgő fogy a legnagyobb mennyiségben, és ahogy csökken a termékek cukorfoka, úgy mérséklődik a fogyasztók érdeklődése utána. A legkisebb mennyiség a száraz, nyers pezsgőből fogy, ami egyébként elsősorban a borászoknak készül, a hétköznapi vásárlók kevésbé kedvelik ezt a terméktípust.

A pezsgőkészítők érdeke, hogy ne a fogyasztás is a jobb minőség felé tolódjon el, kis lépésekben már elindult ez a változás a magyar fogyasztói szokásokban, a szőlőtermelők értékelése szerint.

Tény ugyanakkor, hogy a külföldi pezsgőkínálat erősödik a piacon, de egyelőre még hazaiból fogy a legtöbb a boltokban. Az árverseny nagyon éles, amit a különböző habzóborok megjelenése is tovább erősít. A mesterségesen, borban feloldott szén-dioxiddal készült italok ugyanis jóval olcsóbban legyárthatók, mint a pezsgő, így a boltok polcaira is alacsonyabb áron juthatnak. A vásárlók viszont a legtöbbször nem tudnak különbséget tenni a hasonlóan csomagolt pezsgő és habzóbor között, ami jelentős probléma a pezsgőkészítők körében, hiszen a habzóbornak az adótétele is kisebb, így az igazi pezsgő versenyhátrányban áll az igazi pezsgővel szemben.

(Magyar Idők, 2016. december 29.)

Kevesebb lesz a világ bora

2013 óta csökken a világ bortermelése.

A világ bortermelése 2016-ban várhatóan öt százalékkal 259 millió hektoliterre csökken. A legjelentősebb bortermelő 2014-hez hasonlóan Olaszország lesz Franciaország és Spanyolország előtt, a nemzetközi szőlészeti és borászati szervezet (OIV) jelzése szerint.

Húsz év óta nem volt ilyen gyenge év a borágazatban a szervezet szerint, amely ennek okát a szőlőtermesztést kedvezőtlenül érintő éghajlati eseményekben jelölte meg a Népszava beszámolója szerint. Előrejelzésük szerint Olaszország 49 millió hektoliterrel várhatóan vezető helyét, ami egyébként két százalékkal kevesebb a 2015. évinél. Franciaországban 42 millió hektoliter, a tavalyinál 15 százalékkal kevesebb új bor lesz a szervezet várakozása szerint, összegzi a Népszava.

Magyarország 15. a rangsorban 2,7 millió hektoliterrel, ami hat százalékos csökkentést jelent a 2015. évhez képest a nemzetközi szervezet szerint.

Európában csak Spanyolországnak (1 százalékkal) és a 13. helyen álló Romániának (37 százalékkal) sikerült növelnie a bor mennyiségét 2016-ban, 38 millió, valamint 5 millió hektoliterre. A világon negyedik Egyesült Államokban 22,5 millió hektoliter borra számítanak, ami két százalékos bővülés. Az ötödik helyre feljutott Ausztrália is növelte a termelését öt százalékkal 12,5 millió hektoliterre.

Dél-Amerikában jelentős visszaesést várnak, a kilencedik Argentínában 35 százalékkal 9 millió hektoliterre, a hetedik helyre sorolt Chilében 21 százalékkal 10 millió hektoliterre, míg a 21. Brazíliában 50 százalékkal 1,4 millió hektolitere zsugorodik 2016-ban a bor mennyisége.

Az OIV adatai szerint Olaszország 2015-ben vált világelsővé a bortermelésben, akkor egy év alatt tíz százalékos növekedést ért el, miközben a második helyre szorult Franciaországban nem változott a borelőállítás nagysága. Egy nemrégiben készített jelentés szerint Olaszország már nemcsak a legfőbb bortermelő, hanem a legnagyobb exportőr is.

A világ bortermelése 2013-ban 277 millió hektoliterrel rekordot döntött, azóta viszont a klimatikus viszonyok miatt évről-évre csökken.

(Népszava, 2016. október 20.)

A júliusi jég elverte a szőlő tizedét

Hatezer hektár szőlő károsodott.

A szőlőtermés tizedét elverte a jég, hatalmas károkat okoztak az ország szőlőiben a júliusi jégesők. A Hegyközségek Nemzeti Tanácsának statisztikái szerint hatezer hektár szőlőföld károsodott, ami 2015-ben és 2016-ban is meglátszik majd az előállított bormennyiségben.

A jégeső pusztítása Magyarország szőlőtermésének mintegy 10 százalékát érintette a HNT kárfelmérése szerint, a legnagyobb Veszprém megyében volt a kár, egyes részeken a szőlő 50-80 százaléka ment tönkre. Egyes területeken a jég miatt még levél sem maradt a tőkéken. Az idei pusztítás mértéke - amely a globális éghajlatváltozással függ össze - váratlanul érte a termelőket.

A Földművelésügyi Minisztérium közlése szerint jelenleg 24 milliárd forint van félretéve a viharkárosult agrártermelők megsegítésére. Az agrárkár-enyhítési rendszerben a termelők kárenyhítési hozzájárulást fizetnek, amelynek mértéke ültetvény és szántóföldi zöldség esetén hektáronként 3-3 ezer forint, míg egyéb szántóföldi kultúra esetén hektáronként 1000 forint.

A szőlő- és bortermelők azt szeretnék elérni, hogy az alap keretein belül több segítséget kapjanak, ezért a HNT egy intézkedéscsomagot dolgozott ki. A szervezet szerint az időjárás változása miatt a jövőben is várhatók hasonlóan pusztító jégviharok, ezért szükség van a a kárenyhítési rendszer megváltozására, mivel a korábbi, a naptári évek alapján szervezett kifizetés a gazdák számára nem jelent megfelelő megoldást. Egyetért a kormány, az agrárkamara és a HNT abban, hogy elsősorban a kármegelőzésre kell összpontosítani, ehhez azonban országos jégelhárító rendszerre lenne szükség.

(Index, 2016. július 29.)

A Soproni borvidéken elfagyott a szőlő

A fagykárokra 24 milliárd forint van a kárenyhítési alapban.

A Soproni borvidéken hetven-nyolcvan százalékban elfagytak a szőlőültetvények az április végi éjszakai hidegben, a Sopron Borvidék Hegyközségi Tanács tájékoztatása szerint.

Az 1850 hektáron elterülő borvidéken végzett kárfelmérés szerint az alacsonyabban fekvő területeken, Harkán, Fertőszentmiklóson és Fertőszéplakon minden hajtás megfagyott, ott az idén nem szüretelnek. A magasabban fekvő területek is károsodtak, de kisebb mértékben, így Balf és Fertőrákos között 25 százalékos a kár. A Sopronhoz tartozó Jánostelepen hajnali mínusz hat fokot mértek, és Fertőszentmiklósnál is tartósan mínusz két fok alatt volt a hőmérséklet éjszaka. A gazdáknak ilyenkor elölről kell kezdeniük a hajtások metszését, hogy a következő évi szüretre már termést hozzanak.

A Soproni borvidéken 75 százalékban kék szőlőt termesztenek, ennek is mintegy 70 százaléka a vidékre jellemző Kékfrankos. Jelentősek még a Zweigelt, Cabernet sauvignon, Merlot és Pinot noir ültetvények. A fehérborfajták közül a Zöld veltelini, a Chardonnay, a Tramini, a Zenit, a Sauvignon blanc és a Korai piros veltelini elterjedt.

A kormány 24 milliárd forintot szán az április végi fagyok károsultjainak kárpótlására, ennyi pénz van ugyanis a kárenyhítési alapban.

(Index, 2016. április 29.)

Több lesz a szőlő

Több lesz a hazai bor is.

Több lesz 2015-ben az idén készülő új bor mennyisége, mint egy évvel korábban a Hegyközségek Nemzeti Tanácsának (HNT) becslése szerint. Így 2015-ben összesen 2,8 millió hektoliternyi bor kerülhet a pincékbe az előző évi 2,6 millió hektoliterrel szemben, adta hírül a Világgazdaság.

A szőlő felvásárlási ára ugyan emelkedhet, mivel az elmúlt év szegényesebb termése és a csökkenő import miatt a hazai borkészletek alaposan megcsappantak. A HNT prognózisa szerint idén a minőségi bor előállítására alkalmas, egészséges szőlő felvásárlási átlagára kilogrammonként 100 forint lehet.

A hegybíróktól beérkezett adatok szerint 2015. őszén a gazdálkodók átlagosan hektáronként 74 mázsa szőlőt takaríthatnak be. Így hozzávetőlegesen 59 ezer hektárnyi ültetvényen összesen 4,3 millió mázsa lesz a szőlőtermés az országban.

(Világgazdaság, 2015. augusztus 22.)

Nem mindenütt áztatta el a szőlőt az eső

A szüreten dől el, mennyi is lesz a 2014. évi szőlőtermés.

A kedvezőtlen időjárás ellenére az idei szőlőtermés nem marad el az előző évitől Magyarországon, a Hegyközségek Nemzeti Tanácsának becslése szerint. A csapadékos, meleg idő kedvezett a fertőzések terjedésének, leginkább a szokásosnál korábban megjelent lisztharmatfertőzés okozott jelentős károkat a tőkékben. A soproni és a somlói borvidéken a tavalyinál kevesebb lesz a betakarított szőlőtermés. Eddig a gazdáknak 20 százalékkal kellett többet költenie növényvédelemre a tavalyinál. Sok esetben csak a szüret közben derül ki, mennyi szőlőt lehet leszedni, mennyit rohasztott el a sok eső. A HNT szerint 2014-ben 2,7 millió hektoliter bor készülhet, ami 1,1 százalékkal haladná meg az előző évi mennyiséget. A korai szőlő minősége megfelelő, bár alkohol- és cukortartalma kevesebb a szokásosnál.

Az Egri borvidéken – az elmúlt évekhez hasonlóan – hektáronként 72 mázsa termés várható, a Mátrai borvidéken csökkenéssel számolnak: egy hektárról 78-80 mázsa szőlőt szüretelhetnek, ami kilogrammonként 100-120 forinttal kalkulálva a tavalyi árakhoz képest 15-20 százalékos csökkenést jelent. A Tokaji borvidéken közepes, összesen 300 ezer mázsa termés várható, szemben a tavalyi 330 ezer mázsával. A Soproni borvidéken a múlt évi hektáronként 69,5 mázsa termés után idén a hozam nem éri el a 60 mázsát, és a Neszmélyi borvidéken is a megszokottnál 10-20 százalékkal kevesebb lehet a szőlőtermés. Csökkentést mutatnak az adatok a Villányi borvidéken is, itt hektáronként 60 mázsa alatti termés várható, ami 15-20 százalékkal elmarad az egy évvel ezelőtti mennyiséghez képest.

Az Agrárkutató Intézet adatai alapján a földrajzi jelzés nélküli, valamint az oltalom alatt álló földrajzi jelzéssel ellátott borok belföldön értékesített mennyisége 11 százalékkal nőtt 2014-ben az eddig eltelt időszakban, az előző év hasonló hónapjaihoz viszonyítva. A szervezet beszámolója szerint a fehérborok eladása 13 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit, míg a vörös- és rozé borok értékesítése 1 százalékkal csökkent.

A belföldön termelt borok feldolgozói értékesítési ára 5 százalékkal csökkent az első nyolc hónapban az előző év azonos időszakához képest. A fehérborok ára 3 százalékkal, a vörös- és rozé boroké 7 százalékkal esett. A fehérborok közül a földrajzi jelzés nélküli borok átlagára 12 százalékkal csökkent, ugyanakkor az oltalom alatt álló földrajzi jelzéssel ellátott boroké majdnem 7 százalékkal emelkedett. A földrajzi jelzés nélküli vörös- és rozé borok ára 7 százalékkal mérséklődött, az oltalom alatt álló, földrajzi jelzéssel ellátott vörös- és rozé boroké pedig 1 százalékkal haladta meg 2013. azonos időszakának átlagárát.

(Világgazdaság, 2014. október 10.)

Kerengő a borok piacán

Az amerikaiak megelőzték a franciákat, ott több bor fogy.

Elveszítette elsőségét Franciaország a bor világpiacán, 2013-ban az Egyesült Államokban fogyott a világon a legtöbb bor, a nemzetközi szőlészeti és borászati szervezet (OIV) adatai szerint.

Míg az amerikaiak éves összevetésben 0,5 százalékkal több, 29,1 millió hektoliter bort vásároltak 2013-ban, Franciaországban 7 százalékkal visszaesett a borfogyasztás, 28,1 millió hektoliterre.

A két ország népessége közötti különbség miatt az egy főre jutó fogyasztás így is hatszor több Franciaországban, ahol átlagban hetente fejenként majdnem 1,5 üveg (8,9 deciliter) bor fogy.

A világ három legnagyobb bortermelője Olaszország, Spanyolország és Franciaország. Ezekben az országokban hagyományosan sok bor fogy, de változnak a fogyasztói szokások, az OIV szerint. Az egy főre jutó franciaországi borfogyasztás 2002 és 2011 között több mint 20 százalékkal csökkent, évi 46,4 literre. Ugyanezen időszakban az Egyesült Államokban csaknem 17 százalékkal, 9,1 literre nőtt a fogyasztás.

(Index, 2014. május 13.)

Az olajos magvak, tejtermékek, szemes termények ára kisebb lett világviszonylatban.

Az olajos magvak, tejtermékek, szemes termények ára kisebb lett világviszonylatban. ₪₪₪

2018 novemberében több mint kétéves mélypontra csökkentek az élelmiszerárak a világon elsősorban az olajos magvak, a tejtermékek és a szemes termékek áresése miatt, írja a Napi.hu.

Az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) által nyomon követett öt alapvető élelmiszer árindexe 2016 májusa óta legalacsonyabb, 160,8 pont lett novemberben az októberi 162,9 pont után. Tavaly novemberben az index jóval magasabban, 175,7 ponton állt - írta az MTI.

A múlt hónapban a szemes termékek ára 1,1 százalékkal, a tejtermékeké 3,3 százalékkal, az olajos magvaké pedig 5,7 százalékkal csökkent októberhez képest, míg a húsféléké csak minimálisan mérséklődött, a cukor ára viszont 4,4 százalékkal emelkedett.

2017-ben átlagosan 8,2 százalékkal nőttek az élelmiszerárak a világban. A legnagyobb áremelkedést a tejtermékeknél jegyezték fel, 31,5 százalékot. A húsárak 9 százalékkal nőttek, a szemes termékek ára 3,2 százalékkal, az olajos magvaké pedig 3 százalékkal emelkedett 2016-hoz képest. Az általános trenddel ellentétesen mozgott a cukorár, amely tavaly 11,2 százalékkal csökkent a megelőző évhez viszonyítva.

A FAO legújabb decemberi előrejelzése szerint a 2018/2019-es termésévben a globális gabonatermés 2,6 milliárd tonna lesz, ami nagyjából megegyezik előző becslésében szerepelt adattal és 2,4 százalékkal alacsonyabb a tavalyi rekordmennyiségnél.

Ezen belül a FAO 725 millió tonna búzaterméssel számol, ami 2,8 millió tonnával kisebb a korábban vártnál.

(Napi.hu, 2018. december 6.)

Kukoricából nem lesz hiány

Eláraszt mindent az ukrán kukorica.

Mintegy 27 millió tonna kukorica exportját tervezi Ukrajna a 2018-2019-es gazdasági évben. Az ukrán rekordtermés nagy részét az Európai Unióba, Kínába és Egyiptomba szállítják majd az ukrán cégek, írja az Agrárszektor.

Az ukrán kukoricatermelők eddig hektáronként 7,5 tonnás átlaghozamot értek el. Az ország azt tervezi, hogy a betakarított kukoricából 27 millió tonnát exportálni fog a 2018-2019-es gazdasági évben. Ennek az az oka, hogy Ukrajnában rekordtermés volt idén, az alacsony árak pedig segítik a vártnál gyorsabb szállítását a gabonának.

A külföldre exportált kukorica döntően az Európai Unióba, Kínába és Egyiptomba jut el majd. Ukrajna ugyanakkor bízott abban, hogy az Egyesült Államok és Kína közötti kereskedelmi vita pozitív eredménnyel jár majd, és fellendíti az árpa-, valamint napraforgó-alapanyagú élelmiszerek Ázsiába irányuló exportját.

(Agrárszektor, 2018. november 18.)

Lázár Vilmos elárulta: a CBA nagy dobásra készül Magyarországon

Illusztráció FORRÁS: AFP/NURPHOTO/ALEXANDER POHL

Most éppen 800 millió áfát nem fizettek meg.

Most éppen 800 millió áfát nem fizettek meg. ₪₪₪

Nyolcszázmillió forintnyi általános forgalmi adót (áfa) csalt el Borsod-Abaúj-Zemplén megyében egy műtrágyával kereskedő bűnszervezet - írja az Index a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) Észak-magyarországi Bűnügyi Igazgatóságának tájékoztatása szerint.

Az elkövetők budapesti és Pest megyei székhelyű cégeiken keresztül 2015 és 2017 között rendszeresen tettek szert milliós nagyságrendű jogtalan haszonra. A Romániából és Lengyelországból behozott műtrágyát bevallásaikban belföldi vásárlásként tüntették fel, és az általános forgalmi adót (áfát) visszaigényelték utána. Néhány cég esetében bevallották ugyan a külföldi beszerzést, de az áfát ezekben az esetekben sem fizették meg. A nyomozás során bebizonyosodott, hogy az áru ténylegesen nem járt a cégeknél, hanem a külföldi raktárakból közvetlenül a végső vevőknek szállították.

A NAV pénzügyi nyomozói és revizorai huszonhat helyszínen tartottak házkutatást és gyűjtöttek bizonyítékokat. Az elkövetők által okozott kár biztosítására három ingatlant és kilenc teherautót zárolt a hatóság, ezek összértéke több mint kétszázmillió forint. Eddig öt férfit és egy nőt hallgattak ki bűnszervezetben elkövetett költségvetési csalás miatt, de a gyanúsítottak köre még bővülhet.

(Index, 2018. december 13.)

Szépen begurult az áfa saját zsebbe

600 millió forintnyi áfát csalt el két szegedi autókereskedő.

A gyanú szerint mintegy 600 millió forintnyi adót csalt el két autókereskedő, az ügyészség indítványozta letartóztatásukat - írja az Index az MTI nyomán.

A gyanúsítottak vezette cég 2013-tól foglalkozott autókereskedelemmel, jellemzően Németországból importáltak használt kocsikat, és majd belföldön adták el a járműveket. A cég vállalta a teljes ügyintézést, így az autók kiválasztását követően annak külföldi beszerzését, hazahozatalát, honosítását, magyarországi forgalomba helyezését és a regisztrációval kapcsolatos ügyintézést.

A gyanú szerint a használt gépkocsikat 0 százalékos áfával, nettó áron vásárolták meg, majd ezt követően az első belföldi értékesítést terhelő általános forgalmi adót elmulasztották bevallani, és befizetni. A belföldi értékesítések során a különbözet szerinti adózást, mint speciális adózási formát alkalmazták annak ellenére, hogy ennek feltételei nem álltak fenn. A csehországi cégek felé állítottak ki valótlan tartalmú értékesítésről szóló számlákat, hogy az általános forgalmi adó megfizetése alól mentesüljenek.

A gyanúsítottak 2017-ig az állami költségvetésnek mintegy 600 millió forint vagyoni hátrányt okoztak. Egy férfi és egy nő ellen társtettességben elkövetett, különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás bűntette, valamint hamis magánokirat felhasználásának vétsége miatt indult eljárás Szegeden.

(Index, 2018. október 18.

Jól ment a hamis számla, de az áfa lemaradt

Négy milliárdnyi áfát tartalmazó számlát gyártottak. Csak annyi volt a baj, hogy hamisat.

Több milliárd forint értékű fiktív áfás számlát állított ki egy bűnszervezet, amelynek tagjai ellen vádemelést javasol a Nemzeti Adó- és Vámhivatal. Hatvannégy embert lehet vádlott, írja az Index az MTI nyomán.

Barnáné Horváth Melinda, a NAV Dél-alföldi Bűnügyi Igazgatóságának sajtóreferense elmondta, a pénzügyi nyomozók költségvetési csalás, hamis magánokirat felhasználása, valamint közokirat-hamisítás megalapozott gyanúja miatt nyomoztak. A gyanú szerint a számlagyár a megrendelők igényeinek megfelelően cukorról, növényi olajról, kávéról, édesítőszerről, leveskockáról, de még napszemüvegről, nyakláncról, hegesztőhuzalról és fékbetétről is állított ki hamis számlákat. Volt olyan cég, amely az Olaszországból beszerzett szóját igazolta a számlagyártól beszerzett valótlan tartalmú magyar számlákkal.

A gyanúsítottak egyik köre szlovák társaságok nevében, Nyugat-Európából zöldséget és gyümölcsöt szerzett be, de azokat már magyar cégek nevében szállította be a Budapesti Nagybani Piacon értékesítő vállalkozásoknak. A beszállítóként feltüntetett két magyar cég adóbevallásában fiktív magyar számlák szerepeltek.

A hamis számlákat jellemzően magyar, cseh és szlovák társaságok nevében állították ki. A számlázáshoz használt cégek élén nemcsak magyar, hanem ukrán, szerb és román ügyvezetők is megfordultak. A számlagyárhoz köthető hamis iratokat felhasználó gazdasági társaságok összesen több mint négymilliárd forinttal csökkentették az adóbevallásukban szereplő áfát.

Egyszerre több mint 240 pénzügyi nyomozó, pénzügyőr és informatikus dolgozott azon, hogy az ország több mint hetven pontján lefoglalják a bizonyítékokat. Hárommilliárdnyi vagyontárgyat foglaltak le a kár megtérülésére.

(Index, 2018. június 7.)

Három milliárdos számlagyár

Hétszázmilliónyi áfát visszaigényeltek. Hamis számlákkal.

Őrizetbe vették a Nemzeti Adó- és Vámhivatal dél-alföldi pénzügyi nyomozói annak a bűnszervezetnek a vezetőit és tagjait, amely több mint hárommilliárd forintról állított ki fiktív számlákat, írja az Origo.

A NAV tájékoztatása szerint a számlagyárat három férfi koordinálta, a bűncselekményben részt vett a szervezet egyik vezetőjének felesége és sógora is, valamint egy testvérpár cége is fogadott be hamis iratokat. A jellemzően reklámtevékenységről szóló fiktív számlák áfatartalmával különböző cégek csökkentették fizetendő adójukat.

A számlák alapján közel hétszázmillió forint áfát igényeltek vissza, amelynek megtérülésére a NAV pénzügyi nyomozói ingatlanokat, bankszámlákat, járműveket és törzsbetétet vettek zár alá.A bűnszervezet három vezetőjét és nyolc társukat őrizetbe vették, valamint még további négy személyt gyanúsítottként hallgattak ki. A harmadik vezetőt az autópályán "kapcsolták le", mert a helyszíni intézkedések alatt Romániából hazaindult.

A közlemény szerint a NAV mintegy harminc helyszínen foglalt le bizonyítékokat, mentett le adatokat és állított elő gyanúsítottakat. Az akciót segítette a Bács-Kiskun Megyei Rendőr-főkapitányság Közterületi Támogató Alosztálya is, mivel a bűnszervezet egyik vezetőjénél engedéllyel tartott vadászfegyverek is voltak.

A bűnszervezetben, különösen jelentős értékre elkövetett költségvetési csalás esetén akár húsz évig terjedő szabadságvesztés is kiszabható.

(Origo, 2018. április 17.)

Telefonos játék: megbukott az áfacsalás

Még hogy nem megy az iPhone? Áfát csalni mindenképpen lehetett vele.

Több mint négymilliárd forint értékű iPhone-nal és más értékes telefonnal üzletelt egy Dél-Alföldről irányított bűnszervezet, utánuk jogtalanul próbáltak meg áfát visszaigényelni, írja a Napi.hu, a NAV közleménye nyomán.

A gyanú szerint egy 25 éves és egy 51 éves szegedi férfi irányította azt a bűnszervezetet, amely Németországból és Ausztriából nettó értéken vásárolt márkás telefonkészüléket, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal Dél-alföldi Bűnügyi Igazgatóságának információi szerint.

Egymilliárdot kaszáltak volna

A futárszolgálatokkal hozatott árut egy be nem jelentett budapesti telephelyen szortírozták, majd áruházak parkolóiban, valamint egy épületgépészeti és két biztonságtechnikai cégnél pakolták át a vevők gépjárműveinek csomagtartójába. Jellemzően lengyel és szlovák cégeknek értékesítettek. Egy-egy alkalommal 50-60 millió forint értékű telefonszállítmány is lapult a személygépkocsik csomagtartójában, vagy utasterében - olvasható a közleményben.

Azért, hogy az üzlet után Magyarországon jelentős áfát tudjanak visszaigényelni, egy belföldi számlázási láncolatot építettek a rendszerbe. Ezzel a módszerrel közel egymilliárd forint kárt okoztak az állami költségvetésnek. Nemcsak a hozzájuk köthető cégek nevében igényeltek vissza áfát, hanem ezt a lehetőséget biztosították épületgépészettel, valamint biztonságtechnikával foglalkozó társaságoknak is.

Sokat fogott a NAV

A pénzügyi nyomozók több mint ötven helyszínen, az ország különböző pontjain foglalták le a bűncselekmény bizonyítékait.

A keletkezett kár megtérülésére ingatlanokat, járműveket, követeléseket, készpénzt és a frissen befutott telefonszállítmányt is lefoglalták. A keletkezett kár a zár alá vett vagyontárgyakkal megtérülhet.

A bűnszervezet két irányítóját és kilenc társukat bűnszervezetben elkövetett, költségvetési csalás bűntette miatt hallgatták ki gyanúsítottként és őrizetbe vették őket - írta a NAV.

(Napi.hu, 2018. február 9.)

Erkélyre dobták a pénzt: 4,5 milliárdos adócsalás

Több százan vettek részt a webáruház alá szervezett bűnszervezet felgöngyölítésében. Mall: ő nem.

Országos akciót hajtottak végre a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) pénzügyi nyomozói a Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) Vagyonvisszaszerzési Hivatalával együttműködve. Az akció célja, hogy felszámoljanak egy webáruház alá szervezett, cégláncolatokat működtető bűnszervezetet, amely 4,5 milliárd forint adót igényelt vissza jogtalanul. Az akció során, melyben több százan vettek részt, mintegy 1,5 milliárd forint értékű vagyont foglaltak le és zároltak, tájékoztatta a NAV az MTI-t. A Mall.hu internetes áruház, amelynek telephelyét szintén ellenőrizték, közölte: valótlan az az állítás, hogy büntetőügyben érintettek.

A NAV közleménye szerint két napon át mintegy ötszáz pénzügyi nyomozó, ötven adórevizor, száz pénzügyőr, és a NAV informatikai és pénzmosás elleni szakemberei dolgoztak kétszázharminc helyszínen, a bűnszervezethez tartozó cégcsoport ügyvezetőinél, irodáiban és raktáraiban tartott házkutatásoknál és lefoglalásoknál. Az NNI Vagyonvisszaszerzési Hivatala 282 fővel vett részt a bűnszervezet elleni fellépésben. Az ügy felgöngyölítéséhez az EUROPOL szakértői támogatást nyújtott.

A bűnszervezet több olyan céghálózatot hozott létre, amelyben a Unióból beszerzett áruk adótartalmát az első belföldi értékesítés után nem fizették meg. Ehhez úgynevezett bukó cégeket használtak, amelyek ukrán, szerb, valamint magyar strómanok "ügyvezetésével" működtek. Az így beszerzett árut átpörgették további cégeken, végül a webáruháznak és egyéb belföldi vevőknek adták el. Egyes bűnszervezeti tagok a belföldi árukat közösségi tagállami cégek részére értékesítették, ez után nagy összegű áfát igényeltek vissza, majd az árut végül Magyarországon értékesítették. Ehhez szlovák, cseh, lett, horvát, német, osztrák, szlovén, lengyel és román cégeket használtak fel. Az egymásra épülő cégláncolatok tagjai összesen 4,5 milliárd forinttal károsították meg a magyar államot.

Az akcióban a pénzügyi nyomozók 50 gyanúsítottal szemben intézkedtek és 49 tanút hallgattak ki. Két gyanúsítottat őrizetbe vettek és a Fővárosi Főügyészségnél kezdeményezték előzetes letartóztatásukat. A NAV és az NNI összehangolt akciójának eredményeként 39 gépjárművet, 42 millió forint és 208 ezer euró készpénzt foglaltak le, mintegy 100 bankszámlát, 10 ingatlant zároltak, az elkövetőkhöz kapcsolódó vállalkozások árukészletét is lefoglalták. A lefoglalt és zárolt vagyon értéke mintegy 1,5 milliárd forint. Az egyik gyanúsított 150 ezer eurót próbált "megmenteni" úgy, hogy átdobta szomszédja erkélyére, de a nyomozók ezt a pénzt is lefoglalták - közölte a NAV.

Az ügyben a NAV Közép-dunántúli Bűnügyi Igazgatósága folytat nyomozást bűnszervezetben elkövetett különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás és más bűncselekmények miatt.

A Mall.hu november 14-én jelentette be, hogy telephelyét az adóhivatal és a nyomozó iroda munkatársai ellenőrzik, ezért a vevőik megrendeléseit egyelőre nem tudják teljesíteni. A hatóságok vizsgálják a Mall.hu magyarországi raktárkészletét is, ami miatt a megrendelések teljesítése bizonytalan idejű késedelmet szenved, erről e-mailben tájékoztatták vásárlóikat.

(MTI, 2017. november 15.)

Nem bírják ki étolaj nélkül

Az áfacsalók. Újabb álszámlás bűnszervezetet fogott az adóhatóság.

Több mint 300 millió forint kárt okozott a költségvetésnek az az étolaj-kereskedő bűnszervezet, amelynek tagjait a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) dél-alföldi pénzügyi nyomozói fogták el, tudósít a Magyar Idők.

A NAV az MTI-hez kedden eljuttatott közleményében azt írta: a gyanú szerint egy kecskeméti férfi Romániából vásárolt étolajat, amelyet főként magyar éttermeknek, sütödéknek értékesített. Az eladási árban szereplő áfát többféle módszer ötvözésével csalta el. Tettéhez nemcsak magyar, hanem cseh, szlovák, lengyel és román cégekből álló, fiktív számlákat kiállító hálózatot is felhasznált. A valótlan tartalmú számlákkal több mint háromszázmillió forint kárt okozott az állami költségvetésnek.

A NAV pénzügyi nyomozói és informatikai munkatársai egyszerre csaknem húsz helyszínen jelentek meg, és elfogták a bűnszervezet vezetőjét és tagjait. A kár megtérülésére járműveket, egy új építésű ingatlant és a gyanúsítottak lakásán talált több millió forint készpénzt is lefoglalták.

A bűnszervezet vezetőjét és négy tagját különösen nagy vagyoni hátrányt okozó, bűnszervezetben, üzletszerűen elkövetett költségvetési csalás bűntette és hamis magánokirat felhasználása miatt gyanúsítottként hallgatták ki és őrizetbe vették. Ez a bűncselekmény akár húsz év szabadságvesztéssel is büntethető.

A közleményben megjegyezték: egy éven belül ez a második eset, hogy az illegális étolaj-kereskedelmi piac jelentős szereplőjét leplezte le a NAV.

A Bács-Kiskun Megyei Főügyészség tavaly júniusban huszonhat ember ellen emelt vádat egy kiskunfélegyházi étolajgyártó cég működése ügyében. A cégláncolatot működtető étolajgyártó cég vezetője és társai csaknem három éven át több mint 4,1 milliárd forint áfát nem fizettek be a költségvetésbe.

(Magyar Idők, 2017. június 27.)

Webáruházakban csalták az áfát

Kétmilliárdos adóhiányt tárt fel az adóhatóság, vádemelés lett belőle.

Vádemelési javaslattal fejezte be a nyomozást a NAV Közép-dunántúli Bűnügyi Igazgatósága egy bűnszervezet tagjai ellen, akik cégcsoportot működtetve elektronikai- és háztartási gépek kis-és nagykereskedelmével több, mint 2 milliárd forinttal károsították meg a költségvetést.

Az elkövetői kör több céget működtetett azért, hogy a belföldön beszerzett termékeket papíron Szlovákiába utaztassák, és a fizetendő áfát eltitkolják. A főszervező irányította szlovák cég szintén papíron adta tovább az árut a körhöz tartozó magyar bukócégeknek, amelyek adót nem fizettek, sok esetben bevallást sem tettek.

Valójában az így számlázott árukat a bűnszervezet tagjai a webáruházaikban és kiskereskedésekben értékesítették itthon, majd egy kettős számlázási program segítségével az ebből származó bevételek egy részét eltitkolták. Összesen 2,2 milliárd forint adóhiányt okoztak.

A pénzügyi nyomozók az okozott kár megtérülésére 1,6 milliárd forint értékben zárolták az érintett cégek, valamint a gyanúsítottak bankszámláit, követeléseit, ingatlanjait, vagyontárgyait. Az akcióba a végrehajtók is bekapcsolódtak, és zárolták a Csongrád megyei raktár kétmilliárd forintos árukészletét.

Az ügyben, bűnszervezetben elkövetett költségvetési csalás miatt 30 gyanúsítottnak kell felelnie. A pénzügyi nyomozók az ötvenezer oldalas nyomozati iratokat vádemelési javaslattal küldték meg a Csongrád Megyei Főügyészségnek.

(NAV, 2017. február 7.)

Csokival és pelenkával csalták az áfát

Háromszáz adóellenőr 820 milliós áfacsalást göngyölített fel.

Több mint háromszáz NAV-os akciója vetett véget egy főként csokoládéval, kávéval és energiaitallal üzletelő bűnszervezet és egy bűnszövetség törvénykerülő üzletelésének. A lefoglalt vagyontárgyakkal megtérülhet az általuk okozott kár. Tizenkét gyanúsított már előzetes letartóztatásban van.

A Kecskemétről irányított bűnszervezet főként kávét, csokoládét, energiaitalt és pelenkát szerzett be Csehországból és Szlovákiából. A nettó áron (áfa megfizetése nélkül) beszerzett termékeket papíron magyar, valós tevékenységet nem végző cégeken átfuttatták, majd két cég nevében újra kiszámlázták Csehországba és Szlovákiába (mintha exportálták volna). Ezzel a módszerrel mintegy hatszázmillió forint áfát igényeltek vissza jogosulatlanul.

A gyanú szerint a bűnszervezet cégeit egy borsodi cég bűnös tevékenységéhez is használták. Ott elsősorban cukrot és csokoládét szereztek be az Unió más tagállamaiból, de beszerzésüket belföldiként tüntették fel a magyar céghálótól származó fiktív számlákkal. Ez a gazdasági társaság kétszázhúszmillió forinttal csökkentette fizetendő áfáját.

Több mint háromszáz pénzügyi nyomozó, pénzügyőr, revizor, végrehajtó, járőr, informatikus összehangolt munkájával az ország majd minden megyéjében tartottak házkutatásokat és lefoglalták a bizonyítékokat. Az okozott kár megtérülésére ingatlanokat, járműveket, követeléseket, bankszámlákat, valamint a borsodi gyár vagyonát is zárolták. Az akcióval a cégek jogosulatlan áfavisszigényléseit is sikerült megakadályozni.

A pénzügyi nyomozók tizenöt személyt hallgattak ki gyanúsítottként költségvetési csalás miatt, akik közül tizenkét személyt őrizetbe vettek. Ők előzetes letartóztatásban várják a nyomozás végét. Bűnszervezetben elkövetett költségvetési csalás esetén akár húsz évig terjedő szabadságvesztés is kiszabható.

(NAV, 2016. október 26.)

Megint gyanús az étolaj

A magyar láncok belepancsoltak az áfa-gyanús étolajba.

A jelek szerint újra olyan étolajok tűntek fel a magyar élelmiszerboltokban, amelyek alacsony árát látva felvetődhet az általános forgalmi adóval kapcsolatos csalás gyanúja is. A boltokat egy független szakértőkből álló csoport járta végig a Magyar Nemzet tudósítása szerint. Meglepetésre még olyan országbeli étolajgyártót is találtak, amelyben csak elenyésző mennyiségben termesztenek napraforgót. A külföldről importált étolajmárkák a Reálban, a CBA-ban és több kisebb élelmiszerboltban tűntek fel.

A gazdasági szakemberekből álló csoport, mely utánajárt a gyanús étolajoknak, még az elhíresült Bunge-botrány idején jött létre. Az amerikai cég Magyarországon forgalmaz étolajat, a legnagyobb piaci szereplő. A Bunge 2011-ben arra kérte a szakértői csoportot, nézzen utána, mennyire mélyen érinti az áfacsalás az étolaj magyar piacát. A hosszas kutatómunka után a Bunge 2013-ban feljelentést tett a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnál (NAV), ami után 2,3 milliárdos áfacsalásra derült fény. Kiderült, hogy közel két tucat étolajtermék lehetett érintett a csalási ügyekben. Ezek java része Romániából érkezett, de volt ukrán és szerb gyártmány is a gyanús étolajok között. Az ügynek 14 gyanúsítottja volt.

Az életre keltett egykori szakértői csoport szerint a korábban gyanússá vált márkákból jó néhány megint nagy tételben kapható a boltokban. A nevük elhallgatását kérő szakértők az ország 14 településén vásároltak étolajat és egyebek mellett arra figyeltek, hogy a kötelező adatok szerepelnek-e a címkéjükön. A magyar szabályozás egyébként meglátásuk szerint rendkívül engedékeny, mivel elég a gyártót, vagy a forgalmazót feltüntetni. Más alapvető élelmiszernél az élelmiszer-biztonsági törvény rendelkezései szerint a gyártót is kötelező feltüntetni a termék csomagolásán.

A vizsgálatot végző csoport rámutatott, hogy bizonytalan hátterű, cseh, ukrán, szerb, horvát cégek kerültek a címkékre, meghatározhatatlan telephellyel. Ez pedig gyanús, mert a csalók, kihasználva a határok könnyű átjárhatóságát és az ellenőrzés hiányosságait, az úgynevezett körhintacsalás során előszeretettel viszik be a például Ukrajnában megvásárolt árucikket Szlovákiába, majd onnan hozzák Magyarországra. A csoport szerint az is rendkívül furcsa, hogy a Tena márkán Horvátországot tüntették fel gyártóként. Ott ugyanis gyakorlatilag nem terem napraforgó, amiből olajat lehet készíteni. Ráadásul ezt egy cseh cég forgalmazza, így onnan érkezik a termék Magyarországra, de még így is csak maximum 370 forint körül árulják a boltokban.

A független piackutató kifejtette, ha minden szabályosan működne, akkor nem tudnák ilyen alacsonyan tartani a termékek árát. Ezt csak többszörösen áfacsalt árukkal lehet elérni. A Magyarországon gyártott, a Bunge révén forgalmazott Vénusz olaj 400–420, a Floriol 500–510, a Kunsági éden 400 forintért kapható. Ehhez képest például a Horvátországban gyártott Tena 309, az ukrán Majola pedig 315 forintért is megvásárolható literenként. A szervezet nyolc olyan márkát azonosított, amelyek élelmiszer-biztonság és áfacsalás szempontjából tekinthetők gyanúsnak. Furcsállták azt a kifejezést is, hogy az „EU-ban legyártva”. Ez a szöveg a Sunflower márkanévre keresztelt termék csomagolásán szerepel eredet megjelölésként, ugyanezen pedig forgalmazóként szintén egy cseh céget tüntettek fel.

A forgalmazó bolthálózatok eddig úgy nyilatkoztak, hogy az ezeket a terméket beszállító, magyar székhelyű céggel szerződéses kapcsolatban állnak. Jelenleg semmi olyan információ nem áll a rendelkezésükre, hogy a beszállítóval, vagy a termékekkel bármilyen probléma lenne. Fodor Attila hozzátette, a szállító nyilatkozik arról, hogy az áthárított áfát a költségvetéssel szemben elszámolja. Az üzletláncok a hatóságok nyilvános adatbázisai és közhiteles nyilvántartások alapján a kereskedelemben szokásos ellenőrzési eljárásoknak vetik alá beszállítóikat a szerződéskötések előtt.

Időközben a NÉBIH megkezdte a gyanús étolajok vizsgálatát.

Az MTI korábbi híradása szerint egyébként más étolajcsalásos ügy is horogra akadt. Huszonhat ember ellen emeltek vádat egy kiskunfélegyházi étolajgyártó cég működése ügyében. A kft. vezetője 2011. és 2013. között jelentős mennyiségű étolajat gyártott, amelyhez az alapanyagot áfamentesen Romániából és Bulgáriából szerezte be. A vállalkozás később nem tett eleget továbbértékesítés utáni áfafizetési kötelezettségének. A cégvezető a társaival egy olyan láncolatot hozott létre, amely valós gazdasági tevékenység nélküli számlázást végzett. Ezzel a módszerrel több éven keresztül azt a látszatot keltették, mintha az étolajgyártó és -forgalmazó kft. az árut belföldi cégektől szerezte volna be és megfizette volna a belföldi áfát. Az elkövetők csaknem három éven át több mint 4 milliárd forint áfát nem fizettek be, majd a céget eladták.

(Magyar Nemzet, 2016. június 23., 24.)

Repce repítette az áfát

Egymilliárdot csaltak az áfával. A NAV megfogta a pénzt.

Egy budapesti cég repceolaj beszerzéssel csaknem egymilliárd forint áfát csalt el. A NAV revizorainak korábbi gyanúját az EKÁER adatai is megerősítették. A bűnszervezet tagjait a pénzügyi nyomozók gyanúsítottként kihallgatták. A NAV munkatársai a cég vagyonából több mint kétmilliárd forintot biztosítottak, így az okozott kár teljes egészében megtérülhet.

Naponta érkeztek repceolaj szállítmányok Lengyelországból és Szlovákiából egyenesen a budapesti cég Heves megyei telephelyére, miközben papíron a beszállítók magyar gazdasági társaságok voltak. A kiállított valótlan tartalmú számlák felhasználásával a szervezet azt a látszatot keltette, mintha az árut belföldről szerezte volna be. A számlázó cégek általában adóbevallást sem készítettek. A telephelyre érkezett nyersolajat feldolgozták és belföldi vevőknek értékesítették. Az eddigi adatok szerint a budapesti cég 900 millió forint áfát csalt el.

Az elkövetők elfogására szervezett akcióban, a fővárosban és négy megyében, huszonnyolc helyszínen a NAV nyolcvan munkatársa, pénzügyi nyomozók, revizorok, informatikusok és pénzügyőrök vettek részt. Az adóellenőrök kétmilliárd forint értékben biztosítottak gépsort és árukészletet, emellett bankszámlákon csaknem 400 ezer eurót zároltak a pénzügyi nyomozók és a házkutatások során talált készpénzt is lefoglalták.
(MTI, 2016. május 12.)

Mossák a számlát

Számlagyár bukott meg. A jó ügyvezető nem is létezik.

Pénzmosó számlagyáros csapat, egy budapesti férfi irányításával működő bűnszervezet több mint száz cégből álló számlagyárat működtetett, amely fiktív számlakibocsátásokkal hatmilliárdos forgalmat segített lepapírozni ügyfeleiknek. A NAV pénzügyi nyomozói kétnapos akcióban buktatták le az elkövetőket.

A fiktív számlákat kiállító elkövetői kör hierarchikus szervezetben működött, a feladatok és szerepkörök pontosan meghatározottak voltak. Két budai irodában folyt a háttérmunka, ott intézték a pénzelosztást és az adminisztrációt.

A gyanú szerint a megrendelők igénye szerint kiállított fiktív számlákon szereplő összegeket - a valós szolgáltatás látszatát keltve - első körben olyan általuk létrehozott cégek számláira utalták, amelyek általában bejelentett munkavállalókkal is rendelkeztek és adóbevallást is benyújtottak. Ezek a cégek azért, hogy a pénz eredetét leplezzék, a számlájukra érkezett összegeket továbbutalták olyan stróman cégeknek, amelyek egyáltalán nem folytattak semmilyen tevékenységet, ügyvezetőik pedig külföldi állampolgárok, vagy nem létező személyek voltak. A valótlan tartalmú számlák alapján elutalt summát a végén készpénzben felvették, és levonva a számlák kiállítása után járó jutalékot, a megmaradt összeget visszajuttatták a számlát befogadó társaságok vezetőinek.

A pénzügyi nyomozók az akcióban több mint ötven, főként Pest megyei és fővárosi helyszínen tartottak házkutatásokat. Több mint négyszázharminc millió forint értékben zároltak bankszámlákat és ingatlanokat, lefoglaltak készpénzt, egy motort, és autókat.

Az ügyben eddig tizenhét gyanúsítottat kihallgattak, közülük az irányító férfi és három társa előzetes letartóztatásban van. Az ügyben költségvetési csalás és pénzmosás miatt folyik a nyomozás.

(NAV, 2016. március 29.)

Degeszre tömték a zsebüket az áfával

Elektronikai cuccok, háztartási gépek után nyelték le az áfát.

A szlovák-magyar vállalkozás elektronikai és háztartási gépekkel kereskedett, de úgy, hogy papíron kiszállították az árut az országból, majd visszaigényelték az áfát. Több mint nyolcvanmilliárd forint bevételre tett szert, miközben csaknem hárommilliárd forint adót igényelt vissza jogtalanul egy bűnszervezet. A szlovák-magyar céghálózat kereskedéséek eredménye, hogy január 26-án tizenkét embert előzetes letartóztatásba helyeztek.

A bűnszervezet a Magyarországon beszerzett termékeket papíron kiszállíttatta Szlovákiába. A szervezethez tartozó szlovák cég továbbadta az árut a szintén a körhöz tartozó magyar vállalkozásoknak. Így a közösségi értékesítés alapján egyrészt visszaigényelték az áfát, másrészt a papíron történt uniós beszerzés után már nem fizettek adót a láncolatban szereplő cégek. Az áru valójában Magyarországon maradt, és főként internetes áruházak értékesítették.

A bűnszervezet szabályos kereskedelmet is folytatott, így próbálta leplezni törvénytelen tevékenységét. Kínálatuk a piaci ár alatt mozgott, a bevételük csaknem 81 milliárd forint volt. Január közepe táján három napon át háromszáz pénzügyi nyomozó, ötven adórevizor, hetven pénzügyőr, a Merkur bevetési egység tagjai és a NAV informatikai szakemberei vizsgálódtak mintegy száz helyszínen, így a bűnszervezethez tartozó cégcsoport ügyvezetőinél, irodáiban és raktáraiban tartottak házkutatásokat, lefoglaltak számos értéket. A lefoglalt több mint hatszáz zsáknyi könyvelési anyagot teherautóval szállították el a helyszínekről.

A nyomozók eddig több mint egymilliárd forint értékben zárolták a gyanúsítottak és az érintett cégek ingatlanjait és bankszámláit, lefoglaltak készpénzt, gépjárműveket, ékszereket, értékes órákat. Az adórevizorok végrehajtás keretében további 1,8 milliárd forint értékben zároltak árukészletet a depókból.

Az ügyben a NAV Közép-dunántúli Regionális Bűnügyi Igazgatósága folytat nyomozást bűnszervezetben elkövetett különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás miatt. A tájékoztatás szerint a pénzügyi nyomozók 26 gyanúsítottat hallgattak ki. A Csongrád Megyei Főügyészség hétfői közlése szerint 12 gyanúsítottat egy hónapra előzetes letartóztatásba helyeztek.

(Népszabadság, 2015. január 26.)

Lázadnak a lengyelek a vasárnapi boltzár ellen.

Lázadnak a lengyelek a vasárnapi boltzár ellen. ₪₪₪

A magyaroknál sokkal vallásosabb lengyelek túlnyomó többsége is vásárlási szabadsága korlátozását látja a vasárnapi boltzárban - derül ki egy friss felmérésből, írja a Napi.hu.

A lengyelek 71 százaléka vásárlói szabadságjoga korlátozását látja az áruházak vasárnapi zárva tartásában - idézte a Business Insider Polska a Maison&Partners tanácsadócég vizsgálatát, amelyet a Vállalkozók és Munkaadók Szövetsége (ZPP) felkérésére végeztek Lengyelországban.

Érdekes, hogy a korlátozást a kiskereskedelmi szektorban dolgozók 44 százaléka is negatívan ítéli meg. A ZPP adatai szerint a megkérdezettek 65 százaléka támogatja azt az elvárást, hogy ne szektoronként legyenek előírások, hanem törvényben garantálják Lengyelország minden dolgozójának a heti két szabadnapot.

Az is kiderül, hogy az emberek hatástalannak látják az idén bevezetett - havi két vasárnapi zárva tartásról két év alatt négy vasárnapra növekvő - szabályozást. Kiderült ugyanis, hogy a változás előtt előtt 88 százalékuk vásárolt vasárnap, akik többsége - a megkérdezettek 80 százaléka - most is ezt teszi. Kihasználja a kivételeket, például a minden vasárnap nyitva tartó benzinkútshopok kínálta lehetőséget. Persze panaszkodnak a magasabb árakra és a kisebb választékra.

(Napi.hu, 2018. december 8.)

Boltzár: szakszervezeti versenyfutás, vagy megvolt

sikeresen a nők kétéves gyorstalpalója. Egyik sem, mert a kormány gyorsan cáfolt. A boltos világban egyébként a vásárló a legfontosabb, de itt az éremnek három oldala van. A vásárló, az alkalmazott és a boltos vállalkozás. És korábban mindenki megosztott volt, ilyen, vagy olyan arányban.

Frissítés: a Napi.hu írása szerint "A vasárnapi munkavégzés tilalma lezárt ügy, a kormány nem kívánja újra megnyitni ezt a kérdést." - ezt a rövid tájékoztatást küldte el szerkesztőségüknek a Kormányzati Tájékoztatási Központ, október 30-án.

Mégis napirendre kerül a kiskereskedelmet és a foglalkoztatáspolitikát felügyelő minisztériumoknál a több mint két évvel ezelőtt eltörölt vasárnapi nyitvatartás szabályozásának kérdésköre – tudta meg a Magyar Idők. Az Orbán Viktor miniszterelnöknél szeptember elején több százezer munkavállaló képviseletében meghallgatást kezdeményező szakszervezet képviselőit tárgyalóasztalhoz hívták két szaktárca illetékesei, írja a lap.

Néhány nappal ezelőtt egyébként a Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezete kezdeményezte a december 24-i nyitvatartás megkurtítását két órával, annak előírását, hogy 14 óra helyett 12 órakor kötelező legyen bezárniuk a boltoknak. Nem először tette ezt a két szakszervezet. A Kereskedelmi Dolgozók Független Szakszervezete viszont most nagyobbat csapott a lecsóba, hiszen a vasárnapi boltzár legalább részleges visszaállítását kezdeményezte. Ráadásul a korábbi gyors kormányzati nemleges választ követően fellazult a döntéshozók ellenállása, hiszen röpke két hónap után jöhet a tárgyalóasztal, a szakszervezettel.

A legfontosabb a vásárló lenne

Kezdjük a vásárlóval. Egyszer már végigcsinálták a boltzárat, van tehát tapasztalatuk bőven. És ők is megosztottak voltak, volt akit nem izgatott a vasárnapi lehúzott redőny, de azért a többség ment volna shoppingolni a hét utolsó napján is.

2016. április 11-én a kormány képviselői úgy fogalmaztak, amikor bejelentették a vasárnapi boltzár megszüntetését, hogy "fontosak az elemzések, fontosak a vélemények, de a legfontosabb mégiscsak az, hogyan gondolkodnak erről (blokkk.com: mármint a vasárnapi boltzárról) az emberek". Hozzátették még akkor: "hat évvel ezelőtt arra kaptunk mandátumot, hogy az emberekkel együtt kormányozzunk. ... nem sikerült meggyőzni a nőket, hogy ez az intézkedés az ő szempontjukból is sikeres".

A kérdés csak az a vásárló oldaláról, történt-e valami az elmúlt bő két esztendőben a háziasszonyok körében. Ez lenne egy vélemény, az érem legcsillogóbb oldala.

Az eladó is számít, de mennyire (?,!)

Mennyire számít az eladó véleménye? Vagy: számít nagyon is az eladó véleménye.

Elöljáróban ismét meg kell jegyezni, hogy a szakszervezetnek természetesen pusztán a boltos dolgozók érdekeit nézve igaza van megint, az is a dolga, hogy több bért, kisebb munkaterhelést és jobb munkaidőbeosztást követeljen, amikor csak lehet. (Csak úgy mellékesként, a munkaerőhiány, ha fel tudná tenni a kezét, most kitüntetett szakszervezeti dolgozó lehetne, hiszen azért a tetemes béremelések elsősorban az ő számlájára írhatók, a kormány minimálbér emelési döntései pedig alulról tolták meg a béreket.)

A KDFSZ arra hivatkozik, egy ilyen döntéssel enyhülne a munkaerőhiány. Két év alatt átlagosan 50-60 ezer forinttal nőtt az áruházi alkalmazottak bruttó keresete, a mindennapokban mégis számtalan visszás helyzet fordul elő a nem kellő számban rendelkezésre álló állomány hátrányára. És persze ez a szakszervezet is támogatja a december 24-i 12 órás kötelező redőnylehúzást.

Nyilván a boltos dolgozók csaknem mindegyike örülne annak, ha vasárnap nem kellene dolgoznia, persze kevesebbet keresni emiatt nem szeretnének. Kérdés persze az is, hogy egy eladónak mennyire számít a hozzá betérő vásárló véleménye is.

Boltos világ: megosztott volt mindig, hiszen van, aki ki sem nyit vasárnap

A boltosoknak a piac, a vásárló diktál. Nem is akárhogyan, hiszen nyakra-főre csak válogat. És sok bolt ki sem nyit vasárnap, mert nem megy be hozzá a vásárló. De van sok olyan is, ahová bemegy.

A boltos kiskereskedelemben összesen 132 ezer bolt van (élelmiszer, iparcikk, benzinkút, jármű). Ez a 132 ezer bolt 90 ezer vállalkozáshoz tartozik. A 132 ezer bolt túlnyomó többsége kisvállalkozás. Ezen belül eleve 71 ezer olyan boltos vállalkozás, vállalkozó van, amelyiknek csak egy boltja van. Az 1-10 boltos vállalkozások száma közel 90 ezer, a boltjaik száma megközelíti a 120 ezret ebben a körben. Tehát számuk alapján a boltok túlnyomó többsége kisvállalkozás.

Az előbbieknél nagyobb (10 bolt feletti) láncokhoz tartozó boltok száma 13 ezer.

Hát igen, a 132 ezer bolt többsége zárva tart vasárnap.

De hát a piaci részesedés, mint szerte a világban, már más. A nagyobb hazai (többen is vannak, nem csak élelmiszeresek, hanem iparcikkesek is) és multi láncok viszik a piac felét. Ez is része a képnek.

Nyitva vannak a bevásárlóközpontok üzletei, körülbelül 10 ezer, a nagyobb üzletláncok kisebb-nagyobb áruházai, ez további 10 ezer bolt, továbbá a kisebbek közül is azért jó néhányan, számuk 15-20 ezerre becsülhető. Ez a boltoknak a harmada.

A bolti fizikai dolgozók létszáma a négy főnél nagyobb vállalkozások körében 140 ezer felett mozog, ennek a létszámnak hozzávetőleg fele lehet érintett a vasárnapi nyitvatartásban (mivel a nagyobbak mind nyitva vannak, de azért kisebbek is). Ennél azért többen dolgoznak a boltok vasárnapi nyitvatartása miatt, hiszen más munkakörökben is talpon kell lenni a hét utolsó napján, ráadásul egyes nagykereskedések is nyitva lehetnek, így összesen 80 ezer fő körül mozoghat a vasárnap is munkát végzők tábora a kereskedelemben (ne feledjük közben, a teljes alkalmazotti létszám a legkisebb boltokkal együtt 320 ezer fő).

A boltosok mindig is megosztottak voltak a vasárnapi boltzár kérdésében, üzleti érdekeik alapján, amiben ugyanúgy nincs kivetni való, mint a szakszervezeteknek az alkalmazottak érdekeire épülő állásfoglalásában. Ez ma is így van.

Jó drága lett a vasárnapi pótlék is

Persze, mert a bérek alaposan megugrottak a boltban is. A boltokban a vasárnapi munka után 50% vasárnapi pótlékot kell fizetni. És természetesen a heti két pihenőnap jár, csak aki vasárnap dolgozik, annak a hét másik napján.

A vasárnapi boltzár 2015 márciusának közepétől 2016 áprilisának második feléig tartott. Jelenleg a boltos fizikai dolgozók havi bruttó átlagkeresete 218 ezer forint (ők dolgoznak nagy számban vasárnap). 2016 áprilisában ez 156 ezer forint volt, a különbség 62 ezer forint.

2016-ban a vasárnapi pótlék átlagos mértéke három és félezer forint lehetett, bruttóban számolva. Ez most ötezer forint körül mozoghat.

Az átlagok persze becsapósak, vasárnapi pótlékban is, hiszen ahol nagyobb a bér, ott nagyobb a pótlék is, márpedig köztudott, hogy éppen a vasárnap is nyitva tartó, főleg nagyobb boltoknál nagyobb a bér is.

És hogy a létszámhiányon enyhítene egy vasárnapi, legalább részleges boltzár? Rövid távon valamennyit feltehetően igen, de hosszabb távon már kétséges az eredmény. Ezt azért sem látni előre pontosan, mivel az alkalmazottaknak ma is van lehetőségük olyan boltba menni dolgozni, amelyik nem nyit ki vasárnap, hiszen - nem sok túlzással - minden boltos keres eladót. Nagy az eladók mozgása minden irányban, a jobban fizető ágazatok és a külföld felé is.

És ne feledjük a statisztikát. Az eladók nagyobb része olyan boltban dolgozik, amelyik vasárnap zárva van.

Mit is hozott a régi boltzár

Három kérdés körül pörögtek a vélemények.

Végül, ezt be kell látniuk a a boltzár ellen fanyalgóknak is, forgalmi veszteséget nem okozott a vasárnapi boltzár, Szatmáry Kristófnak lett igaza, átrendeződött a forgalom vasárnapról más napokra. Persze ehhez az is hozzájárult, hogy a nagyáruházak hétköznap megnyújtották a nyitvatartásukat.

A foglalkoztatottak száma viszont a negyedéves adatokat nézve 2015 első negyedévéhez képest csökkent 2016 első negyedévére. A nagyáruházak mérlegeiből is kiolvasható némi létszámcsökkentés, pedig álláshirdetések akkor is pörögtek.

A kisvállalkozások irányában várt átrendeződésnek nincs a statisztikából kiolvasható nyoma, de mivel a nagyáruházaknál átrendeződött hétköznapra a forgalom, így más irányú változás nem volt feltételezhető.

És akkor megint vásárló

A vasárnapi boltzár nem csak a vasárnapi, hanem a hétköznapi (éjszakai) nyitvatartást is korlátozta. Kevés kivétel volt, például nyáron üdülőhelyeken sem lehetett kinyitni, csak elvétve. (Emlékeztetőül: a karácsonyi időszak négy vasárnapja mellett még egyet lehetett szabadon választani, 100% vasárnapi pótlék mellett.)

Hát, lehet pörgetni a háromoldalú érmét, a háziasszonyok pedig cinkelhetnek, ha akarnak és tudnak.

(blokkk.com, 2018. október 30.)

Dec'24 hétfő, boltosok, tessék délben bezárni!

A hétfői napra hivatkozva, amikor előtte ott a hétvége, bedobta a KASZ, zárjanak be a boltok délben. Kár, hogy nem lapoztak előre a naptárban, ha valóban arra gondoltak, hogy hétvégén amúgy is bevásárolnak a családok, mivel legközelebb 2029-ben esik hétfőre december 24. És akkor addig mi lesz? Két óra nem nagy idő. Vagy igen? Na, kedves vásárló, mi legyen?

A KASZ (a Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezete) már megszámlálhatatlanul sok alkalommal bedobta az elmúlt években, hogy december 24-én zárjanak be korábban a boltok, hiszen az eladóknak is jár az ünnepi este, előtte a készülődés ideje. Ez most sem maradt el, hiszen az MTI is közreadta a hírt, mely szerint az üzletek december 24-i, 14 órás nyitva tartásának módosítását javasolja a KASZ, déli 12 órára. És ezt megírták a kormánynak is természetesen.

A szakszervezetnek természetesen pusztán a boltos dolgozók érdekeit nézve igaza van, az is a dolga, hogy több bért, kisebb munkaterhelést és jobb munkaidőbeosztást követeljen, amikor csak lehet.

Lépett is már fel sikerrel nyitvatartás ügyben a szakszervezet, hiszen például sok-sok évvel ezelőtt semmiféle korlátozás nem volt a boltok nyitvatartásában, még munkaszüneti napokon sem. Ennek persze már rég vége, hiszen azt mindenki belátta, hogy az ünnep az legyen ünnep.

De hát az éremnek is legalább két oldala van. Nézzük a többit.

A naptárban van előre is

A KASZ arra hivatkozik, hogy most, 2018-ban december 24 hétfőre esik, így előtte hétvégén van idejük a családoknak bevásárolni, így ekkor már csak az megy boltba, aki elfelejtett valamit megvenni. Lehet.

De leragadva annál az érvnél, hogy december 24 hétfőre esik, nem ártott volna a naptárban előre is lapozni. Például 2019-ben december 24 kedden lesz, 2020-ban pedig csütörtökön. És legközelebb 2029-ben esik december 24 hétfőre, tehát olyan sűrűn azért nem fordul elő, hogy december 24 előtt legyen egy teljes hétvége bevásárolni. Egyébként legutóbb 2012-ben esett december 24 hétfőre, ha jól számoltunk, de akkor emiatt nem változott a boltok nyitvatartása.

De hát nem is kötelező 14 óráig nyitva tartani, van, aki ki sem nyit

A december 24 némileg elüt a többi ünnepnaptól, hiszen ünnepnap. A jog szerint nem munkaszüneti nap, bár előre le kell dolgozni, így a vásárlók többsége számára heti pihenőnapként viselkedik. Amikor a boltok úgy egyébként is nyitva lehetnek.

Voltak próbálkozások, hogy december 24 legyen munkaszüneti nap, de gyaníthatóan nem csak a munkaidőalap egynapos megkurtítása okozhatott fejtörést, hanem az is, hogy azért három napra bezárni a boltokat (hiszen 25-én és 26-án zárva vannak) elég húzós lenne sok háziasszony számára a bevásárlás terén. (Munkaszüneti napon nagyon kevés kivételt nem számítva zárva kell lenni.)

Persze a döntéshozók azért érzékelték, hogy kiszúrás a boltos eladókat engedni túl sokáig dolgozni december 24-én, ezért belépett a boltok nyitvatartásának a korlátozása, régebben 16 óráig, majd később újabb határt szabva 14 óráig. Így volt ez a vasárnapi boltzár bevezetéséig, akkor viszont ezt a korlátot lenyomták déli 12 órára. Feltehetően ezt sem kedvelhették túlzottan a háziasszonyok, hiszen a kormány rájuk hivatkozva törölte el az egész boltzárat. A vasárnapi boltzár megszüntetésekor, 2016 áprilisában viszont a december 24-i nyitvatartás korlátozását is visszarendezték, így újólag 14 óra lett, amit a kereskedelmi törvény rögzít.

Ma is annyi. Talán nem véletlenül. De nem kötelező eddig nyitva tartani a boltot.

A vásárló szeret lustálkodni és mindent az utolsó pillanatra hagyni

Jó, nem mindegyik. Olyannyira nem, hogy egyes boltok már ki sem nyitnak december 24-én, főleg iparcikk árusok (bútoráruház, barkácsáruház, vagy éppen kisebb üzletek). Más a nyitvatartás egy kisebb és egy nagyobb településen is. Ennek egyszerű oka van, megtapasztalva és felmérve a vásárlóik igényét, a boltosok feleslegesen nem tartanak üresjáratot. Persze az ott dolgozó eladók ennek nyilván örülnek. Nincs statisztika arról egyébként, hány ilyen bolt van.

És akad olyan boltos is, aki 13, vagy éppen 12 órakor bezár.

Az élelmiszerboltokba, bevásárlóközpontokba és azért jó néhány további más boltba viszont be-betéved a vásárló december 24-én és bizony akad olyan is, aki az utolsó pillanatban. Persze, erről sincs statisztika, bár maguk a boltosok ezt pontosan tudják (sőt, az online pénztárgép adatokból is ki lehetne olvasni a december 24-i vásárlási szokásokat).

Nem lehet elhallgatni ugyanakkor azt sem, hogy a hosszabb nyitvatartás reklám is, a verseny egyik eszköze. A boltosok a nyitvatartás tervezésekor ezzel is számolnak, de éppen emiatt a hasonló típusú boltok nehezen engedhetik meg maguknak, hogy a szomszédnál korábban zárjanak be. De hát a piac már csak ilyen.

És akkor a vásárló

Ebben is ő a legfontosabb. És ha ő nem akar vásárolni december 24-én 12 és 14 óra között, akkor nem is fog. De hát lehet, hogy erre még várni kell egy kicsit. A vasárnapi boltzár idején egyébként az előzetes nyitvatartás párti vélekedésekkel szemben a vásárlási idő korlátozása nem okozott kimutatható veszteséget a boltosok táborának, mivel átrendeződött a forgalom vasárnapról a többi napra. Igaz, hétköznap tovább tartottak nyitva a nagyáruházak. Mégis visszacsinálta a kormány.

Ha pedig változás lenne, törvényt kellene módosítani (ami pusztán technikai kérdés). A boltosok nyilván ehhez igazítanák dolgaikat, más választásuk amúgy sem lenne.

Két óra. Nem nagy idő? Vagy igen? Önmagában éves viszonylatban szinte semmi, de pusztán a december 24 napját nézve már lehet több is. Na, kedves vásárló, mi legyen?

(blokkk.com, 2018. október 28.)

Vasárnapi boltzár: csak két ember vitatkozik

Bubenkó és Dávid urak a vasárnapi boltzárról vitáznak, miközben ez a kérdés ebben a menetben eldőlt. Egyébként a boltosok közül is sokan zárvatartás pártiak, zárva is vannak vasárnap. Nagyobb a gond ennél és máshol kell keresgélni. A web is forgathatja a vasárnapot.

Bubenkó elnök felvetette, hogy be kellene zárni a boltokat vasárnap, ezzel is oldva a munkaerőhiány miatti feszültséget. A kormány gyorsan válaszolt, állásfoglalásuk szerint ez most nem időszerű. A vita viszont kirobbant, de igazából csak két ember, a szakszervezet elnöke és a Vosz főtitkára között (aki leköszönőfélben van ugyan, de a Vosz kereskedelmi szekciójának friss sajtónyilatkozata szerint a szervezet továbbra is a vasárnapi nyitvatartás híve).

A boltok többsége vasárnap amúgy is zárva van: ez az igazság, a boltosok nagyon is megosztottak voltak mindig is

A szakszervezetek - mert kettő is van az ágazatban - korábban már megszámlálhatatlan alkalommal felvetették a vasárnapi boltzár szükségességét, évtizedes távlatban lehetne számolgatni, hányszor. Ezen semmi csodálkozni való nincs, hiszen egy alkalmazott nyilván nem szívesen dolgozik vasárnap, ha pedig választhat, akkor feltehetően a nem gombot nyomja tövig. Ez az ő egyéni érdeke, tehát el kell fogadni, hogy kiáll mellette, persze azt azért elismerik, hogy jól jön a vasárnapi pótlék és azért kevesebbet nem szeretnének keresni.

A boltosok erősen megoszlanak ebben a kérdésben. Nem szerencsés azt sugallni, hogy minden boltos nyitvatartás párti. A bevásárlóközpontokban, ahol tízezer bolt van, itt kötelező a bérlőknek vasárnap nyitva tartani. Hozzávetőleg ugyancsak tízezer körüli a külföldi tulajdonú boltok száma, akiknek egy része a bevásárlóközpontokban van. Az előbbi átfedés mellett viszont ott vannak azok a nagy szakáruházak (például építőanyag, bútor, barkács, műszaki, hipermarketek, nagy élelmiszer diszkontok), melyek a bevásárlóközpontokon kívül ügyködnek. Így annyi összegezhető, hogy húszezer körül mozoghat a vasárnap nyitva tartó bevásárlóközpontos és külföldi tulajdonú, továbbá a nagyobb áruházak száma.

És nyitva vannak kisboltok is, de olyan nyilvános statisztika nem ismert, mely a vasárnapi nyitvatartás szerint összegezné őket. Marad a becslés, ami annyiból nem nehéz, hogy vasárnap végigsétálva egy nagyváros főutcáján, például a fővárosban a nagykörúton, egyértelmű, hogy a boltok többsége zárva tart vasárnap. Így könnyen megkockáztatható, hogy a sajátos elhelyezkedésű boltokat is figyelembe véve (például sétálóutcákban, vagy üdülőhelyeken nyáron, vagy a nem túl nagyszámú nonstop élelmiszerboltokat) a 130 ezer kiskereskedelmi és jármű kereskedelmi értékesítőhely vasárnap zárva tart. Ez az ő véleményük, persze csak a boltszám alapján, hiszen a vasárnap is nyitva tartó nagyáruházak, bevásárlóközpontokban ügyködő boltok piaci súlya a teljes boltos kiskereskedelmet nézve valahol az 50% környékén jár.

És akkor ott vannak a vásárlók, akiknél pedig fordított a helyzet az alkalmazottakkal szemben, hiszen többségük nyitvatartás párti. A kormány 2016 áprilisában ezt tette az első helyre, és végül bármilyen érvek is voltak még a mérleg serpenyőjében, a tényeket nézve sportszerűen visszacsinálta az egész boltzárat.

Munkaerőhiány: gyors recept nincs, de a béremelés önmagában kevés

A munkaerőhiány európai szintű súlyos gond. Határokon és ágazatokon keresztül is mozog a munkaerő a több bérért, ezért nyilvánvaló, hogy ebben a viszonylatban is meg kell közelíteni a megoldási, feszültségenyhítési lehetőségeket. Az első a béremelés, de ennek korlátai vannak.

A járulékcsökkentés sokat segített a béremelésekben, de nem pótolja a teljes többletköltséget. A munkaerőhiány azonban olyan mértékben nyomja felfelé a béreket, mely arány - 10% felett - jóval nagyobb a teljesítménynövekedésnél, így a gyengébb tőkeerejű, elsősorban kisvállalkozásoknál elvonja a pénzt a fejlesztési lehetőségektől és versenyképességben, hatékonyságban nő az elmaradásuk. A béremeléseknek fejlesztésekkel kellene párosulniuk minél szélesebb körben. Erre azonban nincs minden vállalkozásnak pénze és ez a boltban is számít, nem csak az iparban.

Jelenleg annyi biztosnak tűnik, hogy a digitalizációs, a technológiai fejlesztések nélkül a munkaerőhiány nem enyhíthető csak béremeléssel. De aki csak bért emel, az egyre nagyobb kockázatot vállal a vállalkozásának a versenyképességében, könnyen lemaradhat. A boltoknál maradva, például az önkiszolgáló pénztár, vagy az elektronikus polccímke munkaerőt vált ki.

A munkavállaló nagyon is jól látja, merre érdemes továbblépnie, ha több pénzt akar keresni. Részben ezért is nő a betöltetlen álláshelyek száma (részben pedig azért, mert a nagyobb teljesítményhez, mert közben azért nő a gazdaság, több munkáskéz is kell).

Boltos világ: a web a vasárnapot is forgathatja

A magyar webkereskedelemben ma még csekély az élelmiszer vásárlások súlya, de ez a jövőben gyorsan fog bővülni. A G'Roby és a CBA mellé már korábban belépett az Auchan és a Tesco, rövidesen pedig indít a Spar. Részben az erős plázastop miatt a diszkontok is elmerenghetnek azon, érdemes-e a webre nyitniuk. Az erősödő webpiac pedig azért elgondolkoztathatja a vásárlót, aki mindig a kényelmét keresi.

Jó az a vásárlónak, ha nyitva vannak vasárnap a boltok, de azért a hét utolsó napján is az élelmiszervásárlás húzhat a legnagyobbat. De hát ha a weben is lehet ennivalót venni, egyre többen kínálják, akkor miért ne próbálkozna? Van nemzetközi példa arra, hogy a webvásárlások növekedése miatt esett a bevásárlóközpontok forgalma.

Mindez persze nem megy egyik napról a másikra, de már 4-5 éves távlatban változhatnak az arányok, akár jelentősebb mértékben is.

Sokaknak persze nincs sok választásuk, például a kisboltosoknak. Akik vasárnap zárva vannak, mert se több pénzük, se több emberük. A pénzügyminiszter nyilván jelképesen értette, hogy sok kisvállalkozásnak még egy honlapja sincs. Teljesen igaza volt, mindegy is, hol mondta, de ahhoz, hogy többet tudjanak fejleszteni a kisvállalkozások, ahhoz azért neki is a zsebébe kell nyúlnia, mint ahogyan a járulékcsökkentésnél tette.

(blokkk.com, 2018. szeptember 9.)

Vasárnapi boltzár: az olaszok visszaállítanák

Már kidolgozták a törvényjavaslatot.

Be kell hogy zárjanak vasárnapokon és ünnepnapokon az üzletek és bevásárlóközpontok Olaszországban, hogy az alkalmazottak megkaphassák az őket megillető szabadságot - jelentette ki a gazdaságfejlesztési, jóléti és munkaügyi miniszter, miniszterelnök-helyettes, Luigi di Maio, írja a Napi.hu.

"Még az év vége előtt egészen biztosan elfogadjuk az üzletek vasárnapi és ünnepi nyitva tartását tiltó törvényt - idézte az olasz ANSA hírügynökség a miniszterelnök-helyettesnek a dél-olaszországi Bariban rendezett Fiera del Levante kiállításon és vásáron elhangzott szavait.

Az üzletek nyitva tartását 2011-ben Mario Monti kormánya liberalizálta. Luigi di Maio, a jelenleg koalícióban kormányzó Öt Csillag Mozgalom elnöke szerint viszont az üzletek vasárnapi nyitva tartása "szétveri az olasz családokat". Az Öt Csillag Mozgalom koalíciós partnere az Északi Liga szintén támogatja a vasárnapi boltbezárás visszaállítását.

A vasárnapi boltbezárásról a törvénytervezet már elkészült és a parlament előtt van. A tervezet kivételeket is megfogalmaz kávézókra és éttermekre, valamint turisztikailag frekventált helyeken működő üzletekre.

(Napi.hu, 2018. szeptember 9.)

A szlovák vásárlóknak nem kell a vasárnap

Vasárnapi boltbezárás: szembe mennek a szlovákok a magyarokkal.

Szemben Magyarországgal, ahol a vasárnapi boltzárat elutasította az emberek többsége, Szlovákiában több mint kétharmaduk egyetértene ezzel az intézkedéssel, írja a Napi.hu.

A szlovákiai fogyasztók csaknem 90 százaléka egyetért a kisboltok bezárásával a karácsonyi és a húsvéti ünnepek ideje alatt - adta közre a Focus közvélemény-kutató intézet felmérésének eredményét a pozsonyi Új Szó. A karácsonyi boltbezárással a fogyasztók majdnem 89 százaléka teljesen vagy inkább egyetért,a húsvét kapcsán kerekítve 88 százalék ez az arány.

A Focus felmérését még januárjában készítették 1.012 válaszadó megkérdezésével. A felmérés azt is megmutatta, hogy a fogyasztók jelentős többsége, majdnem 80 százaléka egyetért azzal, hogy a boltokat más egyházi ünnepek ideje alatt is bezárják, például január 6-án és július 5-én. Hasonló arányban támogatják a korlátozást az állami ünnepek idején is, például január 1-jén vagy május 1-jén. (Megjegyzés: Szlovákiában ünnepnapokon is nyitva lehetnek a boltok.)

Végül a felmérés szerint az emberek több mint kétharmada, 68 százaléka egyetért a boltok vasárnapi zárva tartásával is.

(Napi.hu, 2018. július 6.)

A Tesco a Lidl-t majmolja

Már a Tesconál is van kétórás munkaidő. Hétvégén. Hiába, drága a vasárnapi pótlék is.

Lujza és Jenő beszélget. - Jenő, hol kódorogtál? Azt mondtad két órával ezelőtt, hogy leugrasz a a Lidl-be! - Hát csak hoztam zsemlét, hol is van, itt a nyugta. - Jenő! Ez nem nyugta, hanem bérszámfejtés! Te titokban pénzt keresel?

A Lidl robbantott először a boltos világban a kétórás részmunkaidő bevezetésével. A részmunkaidő egyébként roppant hasznos, hiszen különösen a kereskedelemben jellemző a forgalom, ezen keresztül egyes munkafolyamatok napon belüli hullámzása. A boltokban a 145 ezer eladó, árufeltöltő, pénztáros közel negyede, 34 ezer fő részmunkaidős. Ez ésszerű is, hiszen amikor sok a vásárló, akkor több eladókézre, amikor kevés, akkor kevesebbre van szükség. Már az sem dívik a boltban, hogy a pénztáros csak a pénztárban ül, hanem ha nincs annyi vásárló, akkor megy árut feltölteni, vagy éppen takarítani, még a szupermarketben is.

A legtarkább részmunkaidős palettát a Lild kínálja, ahol 2-3 órás műszak már huzamosabb ideje van, hétvégére hirdetve a munkalehetőséget. De van 5,6,7 és természetesen 8 órás műszak is. Persze, a bér is ehhez igazodik, ugyanakkor nyilván sokan vannak, akiknek ragyogó alkalom a részmunkaidős munkavállalás. Ez még egy másik munkahely mellett is elmegy.

Hát igen, lépett a Tesco is. Balatoni boltjaiban kínál kétórás részmunkaidős foglalkoztatási lehetőséget. De van olyan munkakör, amit azzal hirdet, hogy másodállásban is végezhető, és akkor is, ha csak néhány szabad órája van egy héten. Nos, a néhány szabad óra egy héten az egy nagyon rugalmas foglalkoztatási lehetőség is lehet, a műszakbeosztást tekintve.

Egyébként máshol is van kétórás munkalehetőség, például online, csomagküldő áruház is keres raktári kisegítő munkára diákokat, reggel fél hat és fél nyolc között. De ilyen a takarítás is.

De mit is lehet csinálni két óra alatt

A bolti munkavégzésnek vannak olyan elemei, melyek rövidebb időszakra összpontosulnak. Ilyen lehet például a nyitás előtti árufeltöltés, takarítás, a zárás utáni rendcsinálás, vagy a nyitvatartási időszak bármely szakaszára ütemezett nagyobb árubeszállításnál az áruátvétel. De lehetnek rövidebb, kiemelkedően zsúfolt értékesítési időszakok is, például a késő délutáni, kora esti órákban.

Ilyen a boltos kereskedelem, ehhez alkalmazkodni pedig ésszerű munkaszervezési megoldás, különösen akkor, ha nincs elég munkáskéz a boltban sem. Az viszont már másik kérdés, hogy az eladó, ha sok pénzt akar keresni, nem a részmunkaidős állást keresi, hanem a teljes munkaidőst. Összességében csökkent a részmunkaidős foglalkoztatottak száma az elmúlt években néhány ezer fővel.

Jócskán megdrágult a vasárnapi munkavégzés is

Bizonyára egyre inkább halványodik a 2015 márciusa és 2016 áprilisa közötti vasárnapi boltzár emléke. A vasárnapi boltzárnak és az újranyitásnak volt egy ága, a vasárnapi pótlék mértékének kérdése, ami sok vitát kavart. A boltzár időszakában vegyes rend volt, a szabály szerint akkor is szabadon nyitva tartó benzinkutaknak, virágboltoknak, édességboltoknak például maradt a régi 50%-os vasárnapi pótlék, de a más boltosnak, akik legfeljebb öt vasárnap nyithattak ki, ott már 100%-ot kellett fizetni.

Az újranyitást követően egységesen 50% lett a boltokban a vasárnapi pótlék, ma is annyi. De hát ennek összege nagyot nőtt, hiszen a pótlékot az alapbér után kell kiszámolni, az pedig sokat emelkedett.

A bolti dolgozók, eladók, pénztárosok, árufeltöltők havi bruttó átlagkeresete 2016 áprilisában, a vasárnapi újranyitást követően 150 ezer forint felett mozgott (pontosan 156 ezer forint volt ebben a hónapban, de hát az átlagkeresetek hónapról-hónapra változnak). 2018 elejére a bolti dolgozós keresetek már 200 ezer forint felett jártak, tehát két esztendő távlatában jócskán megemelkedtek. Így ugyanilyen arányban nőtt a vasárnapi pótlék is. Ez azt jelenti, hogy a korábbi átlagos 4-5 ezer forintos vasárnapi pótlék ma már 6-7 ezer forint körül mozog. Ha így emelkednek tovább a boltos bérek, belátható időn belül meglesz a 100%-os pótlékmérték, a régihez képest. Egy biztos ma is, mégpedig az, hogy sokkal drágább a vasárnapi nyitvatartás.

Nincs összesített kimutatás egyébként arról, hogy vasárnap hány bolt tart nyitva. A bevásárlóközpontok 10 ezer üzlete igen, a nagyobb élelmiszeres és iparcikkes láncok (bútor, barkács, sportszer, műszaki) több ezer áruháza úgyszintén, de számos kisbolt is felhúzza a redőnyt vasárnap, az üzletek nagyobb része azonban zárva tart. Megfigyelhető azonban, hogy egyes boltok, áruházak már megkurtították a vasárnapi nyitvatartás hosszát és feltehetően a kisboltok közül is kevesebben nyitnak ki a hét utolsó napján: se elég pénz, se elég munkáskéz nincs hozzá.

(blokkk.com, 2018. május 13.)

Hiába a sok hosszú hétvége, lesz nyitvatartás

A boltok nyitvatartása alig változik. Az ezüst hétvégébe azért belelóg egy kis pihenőnap-munkanap csere-bere. De miért is lehet népszavazás a bulinegyed nyitvatartásáról. ₪₪₪

Két kérdés tartja izgalomban már év elején a családokat. Az egyik a rekordszámú hosszú hétvége, ahol bizony már előre kell tervezni, főleg annak, aki elutazna valahová és szállást is kellene foglalnia. Az elmúlt évek egyik legvaskosabb változása a családi költekezés világában, hogy egyre többen mennek el a hosszú hétvégéket kihasználva távolabbi tájakra, határon belülre és kívülre egyaránt. A Szép Kártya még rá is segít erre, meg persze a több fizetés.

A másik, de már kevesebbeket érintő, de azért az érintettek körében így, vagy úgy megrázó kérdés, hogy bezárják-e a bulinegyed szórakozóhelyeit éjszakára, a kiírt népszavazás nyomán.

Munkaszüneti napok: semmi változás, de azért nem árt az ismétlés

Két törvény, a munka törvénykönyve és a kereskedelemről szóló törvény foglalkozik a boltok nyitvatartásával.

A Munka Törvénykönyve a kereskedelemben munkaszüneti napokon tiltja az alkalmazottak foglalkoztatását, ezen keresztül a boltok nyitvatartását. Pontosan rögzíti is a munkaszüneti napokat, melyek a következők: január 1., március 15., nagypéntek, húsvéthétfő, május 1., pünkösdhétfő, augusztus 20., október 23., november 1. és december 25–26. Ez összesen 11 olyan nap, amikor kevés kivételtől eltekintve az alkalmazottaknak nem kell dolgozniuk (egyébként egy szakportál összeállításában a január 1. pihenőnapként lett feltüntetve, de az a munkajogban mást jelent, a lényeg viszont hasonló: a többségnek a heti pihenőnapokon sem kell dolgoznia).

És hogy ne legyen olyan egyszerű, a húsvét, valamint a pünkösd vasárnapok ugyan hivatalosan nem munkaszüneti napok, de ekkor a munkaszüneti napok beosztási szabályait kell alkalmazni (a jelzett összeállítás nem tért ki arra, hogy ez a két vasárnap munkaszüneti napként viselkedik). Így 2018-ban összesen 13 olyan munkaszüneti nappal kell számolni, amikor a boltok többsége változatlanul nem nyit ki.

A kereskedelemről szóló törvény is foglalkozik a nyitvatartással, annak egyik iránya a december 24, a karácsonyi ajándékosztás napja. Kimondja, hogy december 24-én - a vendéglátó üzletek, szálláshelyek, a virág-, az édességüzletek és az üzemanyagtöltő állomások, továbbá a közforgalmú vasúti és buszpályaudvaron, repülőtéren, valamint az üzemanyagtöltő állomáson belül működő üzletek kivételével - az boltok 14 óráig tarthatnak nyitva. December 24 2018-ban hétfőre esik, ami egyébként is pihenőnap lenne (most kétszeresen lesz az, mivel egy nap választja el a hétvégét és a hétfőt követő munkaszüneti napokat), de a boltok változatlan rendben tarthatnak majd nyitva.

A kereskedelmi törvényben az előbbiekben meghatározott kivételek azért fontosak, mert a kialakult gyakorlatnak megfelelően ezek a munkaszüneti napi kivételek is, de hozzájönnek még azok a nonstop kisboltok, amikor a tulajdonos vállalkozó, vagy segítő családtagja áll a pult mögött (tehát nem alkalmazott).

A 2018-as pihenőnapi csere-bere tekervények: belelóg az ezüst hétvégébe

A naptár jóvoltából 2018-ban március 15 (csütörtök), május 1 (kedd), október 23 (kedd), november 1 (csütörtök) esik olyan napokra, amikor a munkaszüneti napot - ilyen, vagy olyan irányból - egy munkanap választja el a hétvégétől, így jöhet a közbülső munkanap-pihenőnap csere-bere. Ehhez jön még a már említett december 24 is (ez egyébként ötnapos hosszú hétvége lesz így), valamint a 2019 január 1 (kedd) is, ami miatt december 31, az év utolsó napja is pihenőnap lesz, de ezt is viszont előtte, még 2018-ban le kell dolgozni.

Nos, a hosszú hétvégéken a munkaszüneti napokat leszámítva változatlan rendben fogadják a boltok a vásárlókat, tehát lesz alkalom a pénztárcák nyitogatására a boltokban. (A hétfői augusztus 20 is megnyújtja a hétvégét, de ennek sincs semmi befolyása előtte a nyitvatartásra).

A munkanap-pihenőnap csere-beréket persze le kell dolgozni, szombati napokon (március 10-én, április 21, október 13, november 10, december 1 és 15). Ezeken a szombati napokon az egyébként korábban (13, vagy 14 órakor) záró élelmiszerboltok, élelmiszerpiacok tovább tarthatnak nyitva, egyes iparcikk boltok is igazodhatnak a megváltozott munkarendhez (erről minden boltos maga dönt, nyilván ismerve vásárlói szokásait).

A december 15-i szombati munkanap azonban ezüst hétvégére esik, így ekkor bizonyára kevesebben tudnak majd vásárolni a szokásosnál.

A hosszabb utazós hétvégéknek lehet némi hatásuk a boltos forgalomra, hiszen akik utazásra adják a fejüket, otthon már nem vásárolnak távollétük alatt, legfeljebb előtte többet, ha úgy utaznak, a pihenés helyén viszont betérhetnek vendéglőbe is, boltba is.

És a bulinegyed nyitvatartása

Tiltották már meg élelmiszeres bolt éjszakai nyitvatartását, mert az alkoholt vásárlók nagy zajt csaptak és az zavarta a lakók nyugalmát. De tiltották már meg alkoholféleségek éjszakai árusítását is a nonstop boltban, hasonló okok miatt. Hát igen, a bulinegyedben nehéz lenne elképzelni az üdítőt szürcsölgető szórakozni vágyókat, így nem ez a kérdés, hanem vendéglátóhelyek, boltok bezárása, a kiírt népszavazás nyomán.

Az önkormányzat egyébként - a népszavazástól függetlenül - a kereskedelmi törvény felhatalmazása alapján azt csinál, amit akar. A kereskedelmi törvény ugyanis kimondja, hogy a települések önkormányzat képviselőtestülete - a helyi sajátosságok figyelembevételével - rendeletben szabályozhatja az üzletek éjszakai (22 és 6 óra közötti) nyitvatartási rendjét. A kereskedelmi hatóság bejelentés alapján vagy hivatalból - a lakók egészséges életkörülményeinek és pihenéshez való jogának biztosítása érdekében - pedig a külön jogszabályban meghatározott veszélyes mértékű zaj esetén az üzlet éjszakai (22 óra és 6 óra közötti) nyitva tartását korlátozhatja. A korlátozás keretében a kereskedelmi hatóság a jogsértő állapot megszüntetéséig kötelező éjszakai zárva tartási időszakot rendelhet el.

Az már csak hab lehet a tortán, hogy az önkormányzat az éjszakai nyitvatartóktól felügyeleti díjat szedhet, de hát ha ez esetleg ugrik, akkor a vele járó meló is, hiszen azt a díjat a rendcsinálásra kell fordítani. De nyilván nem ez a fő probléma, ez már csak egy halovány gyógyír.

(blokkk.com, 2018. január 3.)

Lengyel vasárnapi boltzár: felesben

Lengyelországban felesben jöhet a vasárnapi zárva tartás, csak minden második hétvégére. A másikon viszont szombaton lenne a boltzár a szakszervezet követelése szerint.

Ez lehet a teljes boltzárat követelő szakszervezetek és az óvatos kormány kompromisszuma, írja a Napi.hu. Lengyelországban ugyanis hosszú hónapok óta vitáznak a Szolidaritás szakszervezet törvénytervezetéről, amely javasolja a kiskereskedelem teljes vasárnapi szüneteltetését. Az ügyben illetékes parlamenti bizottság elnöke, Janusz Sniadek azt nyilatkozta, hogy megszületett a kormány álláspontja, amely szerint csak minden második vasárnap lehetnének nyitva a boltok.

A kormányzó Jog és Igazságosság (PiS) pártja hosszú ideje gondolkodik a javaslaton, annál is inkább, mert a Szolidaritás a párt legfontosabb támogatói közé tartozik, és az ügy mellé állt az egyház is. A politikai döntés meghozatalát követően az új szabály 2018. január 1-jétől léphet hatályba.

Egy 2017 márciusában végzett közvélemény-kutatás szerint ugyanakkor a lengyelek 59 százaléka ellene van a vasárnapi boltzárnak. A PiS tehát nehéz helyzetbe került: a vasárnapi boltzár ügyében kitalált kompromisszummal egyszerre ronthatja népszerűségét és gyengítheti viszonyát támogatójával, a teljes boltzárat akaró Szolidaritással.

Az utóbbi nem maradt adós a válasszal: a szakszervezet azt akarja, hogy a dolgozós vasárnapok előtti szombaton, azaz minden második szombaton zárva legyenek a boltok. Ők így képzelik a kompromisszumot, és azzal fenyegetőznek, hogy demonstrációkat szerveznek, ha a kormány nem teszi magáévá álláspontjukat.

(Napi.hu, 2017. szeptember 30.)

Rányomták a szlovák boltosokra

Ünnepnapokon zárva kell tartaniuk.

Minden ünnepnapon zárva tartanak az üzletek 2017 májusától Szlovákiában, az MTI tudósítása szerint. Jóváhagyta a pozsonyi törvényhozás március 28-án a munka törvénykönyvének azt a módosítását, amely az összes állami ünnepre és a munkaszüneti napokra is kiterjeszti az üzletek nyitva tartásának tilalmát. A beterjesztett módosítás 2017 májusától lép hatályba.

A boltok nyitva tartásának tilalma Szlovákiában eddig az év négy napjára vonatkozott, az újév napjára, amely egyidejűleg az 1993-ban önállósodott Szlovák Köztársaság megalakulásának a napja, húsvét vasárnapra, valamint karácsonyra, konkrétan december 24-re déli 12 órától és 25-re, az egész nap. Az új jogszabály ezeknek a napoknak a számát bővíti ki az összes államünnepre és az úgynevezett munkaszüneti napokra, amelyekből együttvéve 16 van évente.

A változás alapján például már 2018 húsvétjának pénteki, vasárnapi és hétfői napján, de már a 2017-es karácsony második napján is zárva tartanak a boltok Szlovákiában. Az üzletek kötelező zárva tartása alól néhány kiskereskedelmi egység kivételt kapott, ilyenek például a benzinkutak, a gyógyszertárak vagy a szuvenír boltok. Ezen felül a tilalom bizonyos ünnepnapokon - május nyolcadikán, szeptember elsején az alkotmány napján, valamint a november elsejei halottak napján - nem vonatkozik majd a virág- és kegyeleti tárgyak árusaira.
(MTI, 2017. március 28.)

A cseh boltosok ünnepnapon sem akarnak bezárni

Pedig mindössze nyolc napon kell lehúzniuk a redőnyt, de többen kekeckednek. A tilalom persze csak a nagyáruházakra vonatkozik.

A nemrég meghozott új törvény szerint a nagyobb üzleteknek az év nyolc közösségi ünnepnapján zárva kell tartaniuk a Cseh Köztársaságban. A legnagyobb cseh internetes áruházra, az Alza.cz-re egy millió koronás büntetés vár, mert egy közösségi ünnepnapon a tilalom ellenére árusított (1 korona = 11,44 Ft), tudósít a friss fejleményekről a Figyelő.

Az új törvény szerint, amely éles vitákhoz vezetett a Parlamentben és évekig tartott, mire átverték, a nagyobb üzleteknek az év nyolc közösségi ünnepén zárva kell tartaniuk, többek között október 28-án, karácsonykor, húsvét hétfőn és május 8-án.

Az egyik ünnepnapon, a Csehszlovák Függetlenség Napján, október 28-án vizsgálatot folytattak a felügyelők, akik a nemrég hatályba lépett tilalom betartását ellenőrizték. Az ellenőrzések során azt tapasztalták, hogy 12 áruház megsértette a törvényt, mások pedig kísérletet tettek arra, hogy kibújjanak az előírásai alól. A cseh vásárlók a rendszerváltásuk óta első alkalommal szembesültek azzal, hogy vásárlási szándékukat a 200 négyzetméternél nagyobb boltokban az új eladási tilalom akadályozza.

Október 28-án a felügyelők több mint 400 ellenőrzés végeztek az országban. Bírságot róttak ki 12 üzletben és számos használtcikk-kereskedésben, amelyeknek méretüktől függetlenül zárva kellett volna tartaniuk. A legtöbb nagy áruház engedelmeskedett a tilalomnak, néhány azonban megpróbálta azt kicselezni, mivel nem akarták elveszíteni vevőiket az év egyik legjobb forgalmú napjain, amikor az embereknek rengeteg idejük van nézelődni és vásárolgatni.

Néhány üzlet, így az újonnan létesült Hamleys játékáruház marketingrendezvényt tartott, árusítás nélkül. Ez rendben lévőnek tűnt, mások azonban túllépték a határt. Egy könyváruház árkedvezményt adott azoknak, akik az ünnepnapon lefoglaltak néhány kötetet és hétköznap jöttek el értük.

Az Alza - az ország legnagyobb elektronikai cikkeket árusító internetes áruháza megnyitotta boltjait, ahol a megrendelt termékek átvehetőek voltak és új megrendeléseket is fel lehetett adni. A vevőként fellépő felügyelők feladtak egy rendelést, kifizették az áru árát és néhány percen belül, amint megkapták az adott terméket, ki is róttak az internetes áruházra egy egy millió koronást büntetést.

A megbüntetett áruházak egyelőre még keresik a védekezés lehetőségét, a Cseh Kereskedelmi Kamara és a Kereskedelmi és Turisztikai Szövetség azonban már arra készül, hogy a nagy üzletek hátrányos megkülönböztetésére hivatkozva alkotmányos panaszt tegyenek a törvény ellen.

(Figyelő, 2016. november 1.)

Most a lengyelek akarnak vasárnapi boltbezárást

De lehet, hogy csak lassan vezetik be, nehogy nagy legyen az elbocsátás a boltokban.

A lengyel Szolidaritás szakszervezet törvényjavaslatot nyújt be az üzletek vasárnapi nyitva tartásának korlátozására, miután összegyűjtötték az ehhez szükséges aláírásokat. A tervezetet szeptember elején adják át a lengyel házelnöknek. A szakszervezet a szabad vasárnap híve, a vasárnapi kereskedés korlátozásának.

A szakszervezet három hónap alatt 350 ezer aláírást gyűjtött össze a törvényjavaslat támogatására, de a törvény jóváhagyásáig folytatják a gyűjtést. A lengyel jog szerint a parlamenti előterjesztéshez a polgári törvénykezdeményezések esetében legalább 100 ezer aláírás szükséges. A tervezet alapján a vasárnapi nyitva tartás tilalma nem vonatkozna a benzinkutakra, a virágboltokra, a kis pékségekre és a kis élelmiszerboltokra, ahol maga a tulajdonos dolgozik, ami sok tekintetben hasonlít a magyar megoldásra, amit végül feloldott a kormány áprilisban.

Az év hét vasárnapján - többek között karácsony és húsvét előtt, valamint a kiárusítási szezonban - a boltok továbbra is nyitva lehetnének. A jelenleg érvényes, 2007-ben elfogadott törvény értelmében Lengyelországban 12 ünnepnapon tartanak zárva a boltok. A javaslatot egy májusi felmérés szerint a lengyel társadalom 43 százaléka ellenzi, 41 százalék támogatja, a többiek nem mondtak véleményt róla.

A kormányzó Jog és Igazságosság politikusai többször igenlően nyilatkoztak a kezdeményezésről, amelyet a katolikus egyház is támogat. Egyes lengyel szakértők szerint a tervezet a munkapiac civilizáltabbá tételét eredményezheti, a munkaidő-módosítással járó elbocsátásokat pedig úgy lehetne korlátozni, hogy a tilalmat csak fokozatosan, több év alatt vezetik be.

(Index, 2016. augusztus 31.)

Az angolok is nyújtanák a vasárnapi nyitva tartást

Követik a franciákat, mert akkor nő a forgalom és a foglalkoztatás is, legalábbis szerintük.

Nagy-Britannia kormánya szakmai konzultációt kezd a vasárnapi nyitva tartás meghosszabbításáról. A kormány tervei szerint az angol és a walesi önkormányzatok maguk szabhatnák meg, meddig lehet nyitva egy-egy üzlet, számol be a kezdeményezésről az Investor.hu.

A boltokat, bevásárlóközpontokat üzemeltető cégeket és a vásárlókat is megkérdezi a brit kormány arról, hogy szeretnék-e, ha a boltok vasárnap tovább tartanának nyitva. Angliában és Walesben a jelenleg hatályos törvények szerint a nagyobb üzletek csak hat órán keresztül fogadhatnak vásárlókat a hét utolsó napján, a kis méretű boltok akár egész nap nyitva tarthatnak.

A kormány egyik célja, hogy a helyi hatóságok nagyobb beleszólást kapjanak a gazdasági ügyekbe. A kabinet ezért azt tervezi, hogy a vasárnapi nyitva tartás szabályozásának jogát átadja a polgármestereknek. Ha engedélyeznék a nagyobb üzletek számára a hosszabb vasárnapi nyitva tartást, a kormány szakértőinek számításai szerint 1,4 milliárd fonttal, azaz körülbelül 620 milliárd forintnak megfelelő összeggel bővülne a kereskedelem.

(Investor.hu, 2015. augusztus 5.)

Máshol: a franciák éppen kinyitnak vasárnap

Most éppen a franciák nyújtják meg a vasárnapi nyitva tartást. Horvátok, szlovákok, osztrákok, törökök.

Magyar szempontból is érdekes vita zajlott a napokban Franciaországban a vasárnapi boltbezárásról. A francia gazdasági miniszter ugyanis felvetette és meg is szavaztatta, hogy jobban pörögne a gazdaság, ha az eddigi öt helyett 12 vasárnap nyitva lehetnének a boltok, Párizs nagy részén pedig minden vasárnap vásárolhatnának az emberek. Így március 14-re virradó éjjel fontos döntést hozott a francia nemzetgyűlés a vasárnapi boltbezárás ügyében. A többség hatalmas vita után ugyanis elfogadta a vasárnapi nyitva tartás bővítéséről szóló javaslatot, amely a gazdaság beindítására összeállított reformcsomag egyik legvitatottabb pontja.

A törvény lényege az, hogy a gazdaság fellendítése érdekében lazítanak a vasárnapi boltbezárás szabályain a franciák. Az eddigi öt helyett ezentúl évi 12 vasárnapon tarthatnak nyitva az üzletek. Az engedélyezett napokat az önkormányzat jelöli ki. A szakszervezeteket azzal nyugtatgatják, hogy az alkalmazottak önkéntes alapon és 100 százalékos pótlékkal foglalkoztathatók vasárnap.

A franciák ugyanakkor most úgy érvelnek, hogy egész egyszerűen többen vásárolnak, jobban pörög a gazdaság, ha többet vannak nyitva a boltok vasárnaponként. A hatalmas vita nem is amiatt robbant ki, hogy érdemes-e több vasárnapra engedélyezni a nyitva tartást, hanem amiatt, hogy ki dönthet a kérdésről az egyes övezetekben, a törvény ugyanis a kereskedelmi övezeteket is átszabja.

Franciaországban eddig csak az úgynevezett turisztikai övezetekben engedélyezték a boltoknak, hogy minden vasárnap nyitva tartsanak. Az új törvény viszont különbséget tesz turisztikai övezetek, kereskedelmi övezetek és nemzetközi turisztikai övezetek között. Valamennyit kormányrendeletben jelölhetik ki. A nemzetközi turisztikai övezeteket elsősorban Párizsban hoznák létre, például a Champs-Elysées sugárút és az azt keresztező avenue Montaigne környékén, a luxusboltokkal teli Vendome téren, a Saint-Honoré utcában, a belvárosi Saint-Germain negyedben, és a boulevard Haussmannon, ahol a nagy áruházak találhatók. Emellett a kormány a francia Riviérián és az Atlanti-óceán partján található Deauville-ban is tervez ilyen zónákat létrehozni. Ezekben az övezetekben minden vasárnap nyitva lehetnek a boltok, és esténként éjfélig engedélyezik a nyitva tartást.

Párizs főpolgármestere az önkormányzatok szempontjából demokratikus visszalépésként értékelte, hogy a fővárosban a már meglévő turisztikai övezeteken kívül a kormány új nemzetközi turisztikai övezeteket fog kijelölni. Főpolgármesterként semmi beleszólása nem lesz, hogy tartsanak nyitva a boltok fél Párizsban.

A francia munkavállalók védelme érdekében a törvény kompenzációs szabályokat tartalmaz, így az önkéntesség szabályát.

(Index, 2015. február 15.)

A törökök sem adják alább

Kell neki a vasárnapi nyitva tartás, de legyen imahely is.

Egyelőre nincs végleges döntés Törökországban a kiskereskedelem új szabályozásáról A javaslat legkritikusabb eleme a vasárnapi zárva tartás kérdése.

A török országgyűlés egyik képviselője néhány társával együtt még az elmúlt parlamenti ciklusban nyújtotta be a törvényhozásnak a kiskereskedelem szabályozásáról szóló törvényjavaslatát. A tervezet lényegesen megváltoztatná a bevásárlóközpontok és az áruházláncok működési módját.

Az első rendelkezés a nyitvatartási időt szabályozná: az üzletek hétfőtől szombatig délelőtt fél 11-tól este fél kilencig fogadhatnák a vásárlókat, vasárnap és a hivatalos ünnepnapokon pedig zárva kellene lenniük. Az intézkedés egyértelmű célja a benyújtók szándéka szerint, hogy a nagy egységek visszaszorításával segítséget nyújtson a tradicionális arab kis, bazári boltosoknak.

Sajátos további rendelkezése a törvényjavaslatnak, hogy kötelezné a nagy kereskedelmi egységeket külön imahelyek, gyermekfoglalkoztatók, nagy női és férfivécék kialakítására. Azt is meghatározná, hogy a 2500-5000 négyzetméteres egységeknek összesen 100 négyzetméteres, az ennél nagyobbaknak pedig sávosan egyre nagyobb teret kellene biztosítaniuk ezekre a célokra. Végül előírnák azt is, hogy a több mint 400 egységgel rendelkező áruházláncoknak értékesítésük egy százalékát regionális, helyi termékek eladásából kellene elérniük.

A kezdeményezés nem előzmény nélküli. Parlamenti képviselők szintén a bazári kereskedők védelme érdekében már 2013-ban beterjesztettek egy fogyasztóvédelmi törvényjavaslatot, amely kiűzte volna a városokból a bevásárlóközpontokat és szintén megtiltotta volna a vasárnapi nyitva tartást. Ebből a kezdeményezésből azonban végül nem lett jogszabály.

Az új törvényjavaslat elfogadása esetén a bevásárlóközpontok és az áruházláncok összesen évi 24 milliárd török líra (8,8 milliárd euró) veszteséget szenvednének el, állította a bevásárlóközpontok szakmai szervezete. Ezek a létesítmények bevételük harminc százalékát érik el a vasárnapokon, és éves forgalmuk 74 milliárd líra. A szakmai szervezet azt sem támogatja, hogy a hivatalos szabadnapokon is zárva tartsanak.

A török kis boltosok képviselői tapsoltak a javaslatnak, rájuk ugyanis súlyos csapást mért, hogy az elmúlt években gomba módra szaporodtak a nagy bevásárlóhelyek Isztambulban és más nagyvárosi körzetekben. A kézműves, iparművészeti vállalkozások száma az elmúlt évtizedben hárommillióról másfél millióra csökkent. A kézműveseket és az iparművészeket inkorrekt versenyre kényszerítették, méltánytalan helyzetbe hozták, szerintük. Az új törvény megnyitná az utat a korrekt verseny előtt. A vásárlók rájöhetnének, hogy a kis boltokban is vannak akciók, ezek is adnak kedvezményeket, kínálnak olcsón jó termékeket és szolgáltatásokat, a kisboltok állásfoglalása szerint.

Törökországban 2006. és 2013. között évente átlag 30 új bevásárlóközpontot adtak át. Csak a fővárosban, Isztambulban több mint száz ilyen hely várja a vevőket, 2016-ra 450 körül lesz számuk az országban. Tény, hogy elcsábítják a kis boltok vásárlóit, ugyanakkor sokat segítenek az ország gazdaságának is, mert vonzzák a külföldi turistákat.

A török kormány nem támogatja a vasárnapi zárva tartás ötletét. Egy ilyen intézkedés kárt okozna a gazdaságnak, álláspontja szerint.

(Napi.hu, 2015. január 18.)

A horvátok bebukták a vasárnapi boltzárat

Esett jócskán a piac, úgyhogy inkább visszacsinálták az egészet.

Nagyot buktak a horvátok, amikor úgy döntöttek, hogy zárva maradjanak az áruházak az országban a hét utolsó napján: fél év után máris meggondolták magukat, mert belátták, a vásárlók, a kereskedők és a munkavállalók is csak pórul jártak a vasárnapi boltzárral, foglalja össze a Napi.hu.

A katolikus egyház nyomására a horvát parlament 2008-ban elfogadta azt a törvényjavaslatot, amelynek érelmében az üzleteket zárva kell tartani vasárnaponként. Az egyház éveken át kampányolt azért, hogy a vasárnapok a családoké legyenek. Horvátországban a lakosság kilenctizede római katolikus, ám az emberek az ezredforduló után egyre lelkesebben vetették bele magukat a hét végi vásárolgatási hullámba. Az ország egyre több kereskedője döntött úgy, hogy érdemes nyitva tartania áruházait, üzleteit a hét minden napján. A 2008-ban elfogadott törvény kivételeket tett: az üzemanyagtöltő állomásokon, a vasúti és autóbusz-pályaudvarokon, kórházakban lévő boltok, továbbá a pékségek, az újságosok és a virágárusok vasárnap is kiszolgálhatták a vásárlókat.

A horvát jogszabály 2009. január 1-jétől lépett érvénybe. Sok kiskereskedő először nem is tudta, nyitva tarthatja-e üzletét vasárnaponként vagy sem. 2009 januárjában Zágrábban például a Tresnjevka szabad téri piacon csak a piac belső részével szemben lévő boltok lehettek nyitva, míg a Dolac piacon csak a belül lévőknek tették ezt lehetővé. A hotelekben lévő üzletek többsége nyitva volt a hét utolsó napján, ám a Mercatorban nem engedték meg ezt a boltosoknak. A Zágráb melletti vasútállomások és buszpályaudvarok környékén lévő üzletek nyitva voltak, míg mások nem.

A kormány végül kénytelen volt engedélyezni a vasárnapi nyitva tartást bizonyos korlátokkal, így 2009. májusában sok kereskedő azért bosszankodott, mert vasárnap csak délután két óráig tarthatta nyitva áruházait és üzleteit. Ilyen rövid nyitvatartási idővel viszont szerintük nem térülhetnek meg a vasárnapi költségeik. Emellett a bevásárlóközpontok bútor- és háztartásieszköz-részlegei semmi hasznát nem látták a változtatásnak, mivel ezek vásárlói jellemzően délután indultak volna vásárolni. A turisták szintén délután keresik az áruházakat. A könnyítés június 1-jétől október 1-jéig volt érvényben, mert ez az időszak a főszezon az idegenforgalomban. A lazítás utáni első vasárnapon részben az előbbiek miatt fél házzal működtek a bevásárlóközpontok. A kereskedők alkalmazottai szintén elégedetlenek voltak az új helyzettel, mert az nem garantálta állásukat, miközben előzőleg 2800 embert bocsátottak el a januártól bevezetett korlátozás miatt.

A fél évig érvényben tartott törvényt az alkotmánybíróság ütötte ki végleg. A testület megállapítása szerint a vasárnapi bevásárlási tilalom nem legális, valamint szükségtelen szabály egy demokratikus társadalomban. Nem védi meg a munkavállalókat, a kivételképpen nyitva tartó boltokban ugyanis vasárnap is dolgozniuk kell. Emellett korlátozza az üzleti vállalkozás szabadságát és - megint csak a kivételek miatt - a piaci versenyt. Az alkotmánybíróság a horvát bevásárlóközpontok és áruházláncok beadványa alapján hozta meg döntését. Az októberben megjelent statisztikai adatokból azután az is kiderült, mennyit bukott a kereskedelmi ágazat és közvetve a horvát gazdaság a vasárnapi zárva tartáson. A kiskereskedelmi forgalom 2009. első félévében 15 százalékkal zuhant 2008. azonos időszakához képest.

(Napi.hu, 2014. december 20.)

A bécsi boltosok kinyitnának vasárnap

Legalábbis a gazdasági kamara tagjai, de a szakszervezet ott is pöpeckedik.

A tagok egyértelműen letették a voksukat a nagyobb vállalkozói szabadság és az önrendelkezés mellett, a Bécsi Gazdasági Kamara (Wirtschaftskammer Wien) felmérésének eredménye szerint, ami évtizedek óta a legnagyobb méretű volt a kamara történetében. Az elmúlt hetekben összesen 100 ezer bécsi céget kértek fel, hogy vegyenek részt a közvélemény-kutatásban, amelynek keretében a vasárnapi nyitva tartásról, a kerthelyiségek nyitva tartásáról és a szociális járulék csökkentéséről kérdezték meg tagjaikat.

A több mint 14 ezer válaszadó (hát, ne szépítsük, ami 14%-os részvételt jelent a válaszadásban) 73 százaléka egyértelműen a vasárnapi nyitva tartás mellett tette le a voksát a belvárosban tervezett turisztikai zónában, 81 százalékuk pedig azt szeretné, hogy a kerthelyiségek egész évben nyitva tarthassanak, ne csak március eleje és november vége között. A tagok 60 százaléka a szociális hozzájárulás csökkentésének is örülne.

A Gazdasági Kamara azért döntött a felmérés mellett, mert Bécsben időről-időre fellángol a vita a vasárnapi nyitva tartásról, amelyet a kereskedelmi dolgozók szakszervezete a közelmúltban persze ismét elutasított. A gazdasági kamara szerint körülbelül 800 új munkahelyet és 140 millió euró többletbevételt jelentene, ha a hét utolsó napján is nyitva tarthatnának a bécsi üzletek.

(Origo, 2014. december 9.)

A szlovákok nem estek a fejükre

Szlovákiában nem lesz vasárnapi boltzár.

A szlovák parlament november elején elutasította azt a törvénymódosító javaslatot, amely az üzletek vasárnapi és ünnepnapi zárva tartását szorgalmazta, a Napi.hu tudósítása szerint. A boltok vasárnapi és ünnepnapi zárva tartására vonatkozó beterjesztés a kereszténydemokratáktól érkezett. A KDH állásfoglalásában úgy fogalmazott, elsősorban a gyerekes családoknak kívánnak segíteni. A javaslatot azonban a pozsonyi parlament elutasította.

A szlovák Polis közvéleménykutató-intézet legutóbbi felmérése szerint Szlovákia lakosainak több mint a fele ellenzi, hogy az üzletek vasárnap és ünnepnapokon nyitva tartsanak. A válaszadóknak arra a kérdésre kellett felelniük: "Beleegyezne-e a Munka Törvénykönyvének esetleges megváltoztatásába, amely értelmében vasárnap és ünnepnapokon betiltanák a kiskereskedelmi árusítást?"

A megkérdezettek 58,1 százaléka igenlő választ adott. Csupán 18,9 százalék vélekedik úgy, hogy mindenképpen nyitva kellene tartaniuk az üzleteknek ezeken a napokon, további 16,9 százalék azt vallja, hogy inkább tartsanak nyitva. A megkérdezett több mint 6 százaléka pedig nem tudott választ adnia kérdésre.

Szlovákiában az emberek nagy része ugyanakkor előszeretettel vásárol vasárnap. Az üzletközpontok általában tele vannak. Az egyik kereskedelmi bank szintén a közelmúltban közzétett felmérése alapján a 2013-as bankkártyás fizetések vizsgálatából kimutatható, hogy az élelmiszerbolti bevásárlások közül havonta egyet vasárnap intéznek az emberek. Szlovákiában a megyék többségében az vásárlók több mint 30 százaléka megy vasárnap boltba.

A munkáltatók viszont arra figyelmeztetnek, hogy a zárva tartásra vonatkozó rendelkezés elbocsátásokat eredményezne. Egyes kimutatások szerint az üzletek vasárnapi és ünnepnapi zárva tartásával 3500 munkahely szűnhetne meg Szlovákiában, elsősorban olyan pozíciók, amelyeket nők töltenek be.

(Napi.hu, 2014. november 9.)

Jó bolt volt a vasárnapi boltzár

A kereskedőknek. Nem fér hozzá kétség, kevesebbe kerül az áruházaknak a vasárnapi boltzár, mint a nyitvatartás. A Magyar Időknek nyilatkozó szakértők azonban elképesztően pontatlanul számoltak: a boltzár feloldását követően nem csökkent, hanem nőtt a vasárnapi pótlék terhe.

A Magyar Idők értesülései szerint önkéntes vasárnapi boltzár jöhet, mivel - tesszük hozzá a blokkk.com részéről - nem mindenkinek éri meg a vasárnapi nyitvatartás, főleg akkor nem, ha szigorítanak rajta egy sort. A lap azt is írja, hogy a nyilvános üzleti jelentésekből kiszámolható: a boltzár visszavonása óta eltelt időszakban a Tesco, az Auchan, a Spar, a Lidl, az Aldi és a Penny Market áruházláncok - mintegy 34 és fél ezer érintett dolgozóval kalkulálva - több mint ötmilliárd forintot spóroltak a vasárnapi pótlékokon.

Hát ez így biztosan nem igaz: pontosan fordítva van

Nos, a vasárnapi boltzár 2015 március 15-én indult, majd eltörlését követően első alkalommal 2016 április 17-én lehetett újra kinyitni a hét utolsó napján. A 2016-os üzleti jelentések még nem jelentek meg, így az újranyitás - a 2016 április közepét követő időszak - hatásairól csak később lehet a majd megjelenő beszámolókból bármiféle következtetést levonni.

Nem érthető az újranyitás után elért megtakarítás 5 milliárdos összege sem. A boltzár időszakában öt szabadon választható vasárnap lehetett kinyitniuk a nagyáruházaknak, vagy éppen bárkinek, a kevés kivételt nem számítva. Ebben az öt esetben valóban több, 100% volt a vasárnapi pótlék (a boltzár előtti mérték és jelenlegi is 50%). Éves szinten számolva azonban az öt vasárnap 100%-os pótléka egy teljes esztendő 50%-os vasárnapi pótlékösszegének csak 20%-a. Tehát öt vasárnap 100%-os pótlékkal sokkal kevesebbe kerül, mint 50 vasárnap 50%-os pótléka. Ebből az következik, hogy az újranyitás nem megtakarítást hozott a vasárnapi pótlékban, hanem többletköltséget.

A korábbi üzleti jelentésekből azért kiolvasható ez-az

A megelőző időszak mérlegadatai azonban azért egy keveset elárulnak a vasárnapi boltzár hatásairól. Az eddig megjelent beszámolókból a boltzár bevezetése előtti 2014-es esztendő adatait célszerű összevetni a 2015 évivel, egyszer volt, egyszer nem volt alapon. A legfontosabb mutatók, melyek a boltzár hatásait mutathatják, az árbevétel, vajon volt-e forgalomkiesés, továbbá érthető okok miatt a létszám és a bérköltség. Figyelembe kell venni persze azt is, hogyan változott egy-egy áruházlánc üzlethálózata, hiszen boltbezárásra, vagy éppen boltnyitásra mindegyik időszakban akadt példa.

A beszámolókból kiolvasható változások nem írhatók kizárólag a boltzár bevezetésének a számlájára, hiszen a 2015-ös esztendő indításakor, ráadásul a boltzár bevezetésének időpontjában is ezeknek az áruházláncoknak számolniuk kellett a nem kevés költséget jelentő élelmiszerlánc felügyeleti díjjal is, amit csak az év közepén lőtt ki az uniós eljárás. Év közben persze voltak béremelések is 2015-ben, ami felfelé nyomta a bérköltségeket. A vasárnapi pótléknak pedig végül csak hozzávetőleg 60%-át takaríthatták meg az áruházak 2015-ben 2014-hez képest (hiszen csak március közepétől indult a boltzár, előtte nyitva voltak az áruházak vasárnap teljes gőzzel, ami 20%-os pótlékarányt jelent, a későbbi öt szabadon választható vasárnap pedig az éves szinthez viszonyítva újabb 20%-os pótlékarány). Egyes áruházak meghosszabbították a hétköznapi nyitvatartást, ami ugyancsak felfelé tolta a létszámigényt és a bérköltséget.

Ami kiolvasható a beszámolókból: a boltzár 2015-ös időszakában valamennyi nagyáruház forgalma nőtt. Három áruházlánc, az Auchan, a Spar és a Tesco létszámot csökkentett, de utóbbi kettő üzleteket is bezárt. A bérköltség minden láncnál nőtt, tehát a megtakarított vasárnapi pótlékot benntartották a bérköltségben, amire tettek is egy lapáttal (hiszen a munkaerőhiány miatt emelni kellett a béreket).

Természetesen becsülni lehet. Nos, a blokkk.com becslése szerint a hét legnagyobb áruházlánc a vasárnapi pótlékokban a vasárnapi boltzár egyéves időszakában a kevesebb vasárnapi pótlék nyomán - minden szabályt figyelembe véve - 8-9 milliárd forintot megtakarítottak (beleértve a béreket, így a pótlékokat terhelő járulékokat is). Ezt az összeget, vagy még többet persze 2016 április közepét, az újranyitást követően újra a régi célra kellett fordítani.

A cégadatok egyébként a következők:

	árbevétel		létszám		bérköltség		boltszám
	2014	2015	2014	2015	2014	2015	2014	2015
Aldi (január-december)	90	108	1.909	2.044	5,9	6,8	100	107
Auchan (2014. január-december, 2015.04.01-2016.03.31.)	277	282	6.421	6.294	14,3	14,5	19	19
Lidl (2014. 03.31-2015.02.28., 2015.04.01-2016.03.31.)	262	282	3.601	3.543	10,9	11,4	163	164
Penny (január-december)	168	178	3.002	3.027	7,6	7,9	197	200
Spar (január-december)	401	414	14.015	13.276	28,3	29,4	395	381
Tesco (március-február)	610	614	18.611	18.082	40,3	39,8	222	209

Elektronikus Beszámoló Portál, árbevétel: nettó, milliárd forint

A hat legnagyobb áruházlánc összes alkalmazottainak száma 48 ezer fő, együttes bérköltségük 110 milliárd forint volt 2015-ben. A létszámadatokban a diák, kölcsönzött munkaerő nincs benne.

A KSH azért árulkodóbb

A boltokban, áruházakban foglalkoztatottak számát nézve 2015 első negyedévében még 374 ezer fő ügyködött (alkalmazottak, vállalkozók, segítő családtagok, tehát mindenkit beleszámítva), de ez a létszám 2016. első negyedévére - a boltzár teljes időszakában - 15 ezer fővel csökkent, 359 ezer főre. Tehát a bolti kiskereskedelem egészében volt létszámcsökkenés a boltzár időszakában. Csökkent a boltok száma is, ebben az időszakban körülbelül ötezerrel.

A havi bruttó átlagkeresetek 10%-kal nőttek a boltzár időszakában. Ehhez nyilván hozzájárult az is, hogy kevesebb vasárnapi pótlékot kellett kifizetni.

Drága buli a vasárnapi nyitvatartás. A beszámolókból - mivel azok éves adatok - nem derül ki, kinek éri meg, kinek nem. De reklámnak nagyon kell. Így is csak a boltok harmada tart nyitva vasárnap, ami körülbelül negyvenezernél valamivel több értékesítőhelyet jelent. Ma még.

(blokkk.com, 2017. április 6.)

Nem akar mindenki vasárnap vásárolni

Pedig szabad a vásár. A kártyahasználók inkább hétköznap nagybevásárolnak.

Alaposan átrendezte a kártyahasználók vásárlási szokásait a vasárnapi boltzár, amit jelez, hogy fél évvel a vasárnapi bolttilalom feloldása után is jóval kevesebben fizetnek kártyával a hét utolsó napján, mint a bezárás előtt. A Mastercard legfrissebb adatai arra is utalnak, hogy a vasárnapi bezáráson-kinyitáson túlmutató változás zajlik le a kiskereskedelemben: a hétvégi nagybevásárlások jelentősége valamelyest csökken, ennek a forgalomnak egy része pedig lassan áthelyeződik a munkanapokra, összegzi a tapasztalatokat a Trademagazin.

2015 márciusa, a boltzár bevezetése előtt még a heti kártyás költések értékének átlagosan 11 százaléka esett vasárnapra. A vasárnapi üzletzár idején azonban a heti kártyás forgalomnak már csak 4 százaléka jutott a hét utolsó napjára, összértékben pedig 65 százalékkal csökkent a vasárnapi kártyás fizetések értéke. A jókora zuhanás magyarázata az volt, hogy a nagy kártyaelfogadó hiper- és szupermarketek, diszkontok kényszerűen zárva voltak, a nyitva tartani engedett kisboltoknak pedig csak kis része rendelkezett kártyaelfogadó POS-terminállal. A vásárlók arra kényszerültek, hogy átütemezzék a bevásárlásokat a hét más napjaira.

Bár a boltzárt 2016 áprilisában feloldotta a kormány, azonban a fogyasztói szokások megváltoztak egy éve alatt. A Mastercard adatai szerint fél évvel a nagy üzletek vasárnapi újranyitása után is mindössze a heti átlagos költések 9 százaléka jut a hét utolsó napjára, míg a boltzár előtt a heti kártyás költések 11 százaléka esett erre a napra.

A kiskereskedelmi forgalom eközben tovább erősödött, a bankkártya-használat népszerűsége pedig jelentősen nőtt. A növekvő piacon pedig rohamléptekben nőtt a bankkártyás költések súlya. A Magyar Nemzeti Bank adataiból kiderül, hogy a 2016. június 30-át megelőző egy évben a bankkártyás vásárlások száma 23 százalékkal, összértéke pedig 28 százalékkal növekedett Magyarországon. 2016. második negyedévének áttörése pedig az, hogy az egyérintéses bankkártyákkal immáron több - összesen 58 millió darab - vásárlást végeztek a negyedév során, mint a hagyományos társaikkal.

A növekvő kiskereskedelmi forgalom és kártyahasználat, valamint a vasárnapi költések arányának csökkenése közötti ellentmondásra nem csak a vasárnapi bezárás egy éven át érvényesült hatása a magyarázat. A Mastercard szerint az utóbbi években nem csak a vasárnapi boltzár, majd az újranyitás bolygatta fel a magyar fogyasztók vásárlási szokásait, hanem több hasonló jelentőségű irányzat is fontos változásokat okozott a piacon. Az egyre jobban terjedő diszkontok, az önkiszolgáló kasszák, vagy a webkereskedelem megugrása átformálta a vásárlási szokásokat.

A Mastercard adataiból kiolvasható egy hosszabb távú irányváltás is: a nagyobb, hétvégi élménybevásárlások súlyának fokozatos csökkenése és a hét közbeni vásárlás felértékelődése. A vasárnapi boltzár előtt a hét első három napjának a heti kártyás költésből való részesedése még 12-13 százalék volt, míg a péntek és a szombat volt a csúcsüzem a maga 18 százalékos részarányával. A boltzár eltörlése után azonban nemcsak a vasárnapi kártyás költés részaránya nem állt vissza a korábbi szintre, hanem a szombati kártyás költések részaránya is 4 százalékponttal csökkent a boltzár alatti adatokhoz képest a Mastercard adatai szerint. Ugyanakkor a mindössze 12 százalékos részarányt képviselő hétfői nap mára már 15 százalékosra nőtt és vele együtt a keddi, szerdai kártyás forgalom is jelentősen erősödött.

A kiskereskedelemben ugyan továbbra is a péntek a legfontosabb nap, jelenleg is ezen a napon történik a kártyás vásárlások közel ötöde, 18 százaléka, a hétvégi bevásárlások jelentősége csökkent, a kiskereskedelmi forgalom egy része pedig szétterült a hét munkanapjain. Így a korábban erős csütörtökön és pénteken sem sietnek már úgy az emberek az üzletekbe, mint a boltzár alatt – ezeken a napokon 7-7 százalék a kártyás fizetések heti költésen belüli arányának csökkenése.

(Trade Magazin, 2016. december 13.)

Vasárnapi boltzár 2.0

Szabad péntek, szabad szombat, szabad szappanozni: lubickol a szabad napokban Szatmáry Kristóf, meg mosakszik is egy picit. Szerencsére még csak dolgoznak rajta, de baki, kérdés már most is akad bőven. De hát ha nincs több munkaerő, akkor hiába a maszatolás, bolt sem lesz nyitva annyi vasárnap, de könnyen lehet, hogy szombaton sem.

2015 március 15. után bezártak, 2016. április 16. után kinyitottak vasárnap a boltok, nemsokára pedig jön 2017., így rögvest felvetődik, az újabb esztendő vajon mit hoz az áruházaknak. Könnyen lehet, hogy lesz változás a vasárnapi nyitva, vagy zárva tartásban, kinek melyik tetszik: a hét utolsó napján a 140 ezer boltból mintegy 40 ezer van nyitva, a többiek - önként, de nyilván számot vetve - a lehúzott redőnyt választották. Eddig.

Boltzár nincs, baki azért akad már most is

A legfrissebb hír, hogy öt pontból álló javaslatcsomagot dolgoz ki a Fidesz-frakció a kiskereskedelemben alkalmazott munkavállalók helyzetének javítására, ebben szó sincs a vállalkozások nyitva tartásának korlátozásáról, jelentette ki a Magyar Időknek Szatmáry Kristóf fideszes országgyűlési képviselő. A Vállalkozásfejlesztési Kabinet vezetőjeként elmondta: még az idén szabályozzák az ünnepnapok, a pihenőidő, a műszakrend és a bérpótlékok kérdését is, de azt is hozzátette, hogy ezek közül azonban egy sem szól arról, hogy a jövőben ismét törvény korlátozza majd az üzletek nyitvatartási idejét. Szó sincs újabb vasárnapi boltzárról, tette hozzá.

Nyitvatartás munkaszüneti napokon: ma is tilos

A Vállalkozásfejlesztési Kabinet vezetője szerint jogszabályi rés, hogy a kiskereskedelemről szóló törvény most is lehetővé teszi, hogy ünnepnapokon, így például december 25-én vagy 26-án is nyitva legyenek az áruházak.

Igaz, a kereskedelemről (és nem csak a kiskereskedelemről) szóló törvény kizárólag december 24-én szab korlátot a nyitva tartásnak (december 24-én - a vendéglátó üzletek, szálláshelyek, a virág-, az édességüzletek és az üzemanyagtöltő állomások, továbbá a közforgalmú vasúti és buszpályaudvaron, repülőtéren, illetve az üzemanyagtöltő állomáson belül működő üzletek kivételével - az üzletek 14 óráig tarthatnak nyitva.).

A munka törvénykönyve jelenleg azonban egyértelműen tiltja az alkalmazottak foglalkoztatását munkaszüneti napokon, valamint Pünkösd és Húsvét vasárnapján. Nem is nyitnak ki a nagyáruházak, hiszen számukra tilos. Azok a kis boltok, ahol a vállalkozó maga, vagy segítő családtagja áll a pult mögé, azok kinyithatnak bármikor, hiszen nem foglalkoztatnak alkalmazottat. Így ennek a javaslatnak érdemi hatása nincs, nyugodtan ki lehet egészíteni a kereskedelmi törvényt a munkaszüneti napi tilalommal (a munka törvénykönyvében nyilván marad a passzus, hiszen az, kevés kivételt nem számítva, a nemzetgazdaság egészére vonatkozik).

Kérdés ugyanakkor, hogy a munka törvénykönyve alapján kivételezett kisboltokkal mi lesz, milyen kivételek lesznek.

Nagypéntek után újabb bomba: december 24 is legyen munkaszüneti nap

A miniszterelnök már bejelentette szándékát, hogy Nagypéntek legyen munkaszüneti nap. Szatmáry Kristóf erre tett rá egy lapáttal. Mindkettő ugyanakkor azt is jelentené, hogy ezeken a napokon nem lehetnének nyitva a boltok, hiszen munkaszüneti napokon az tilos ma is és a jövőbeni szándék is erre irányul.

A bökkenő csak az, hogy a Nagypéntek és a Húsvét vasárnap, valamint hétfő között akadna egy szombat, amikor lehetne bevásárolni, bár nyilván csütörtökön is nagy tömeg lenne a boltokban. A december 24. nehezebb kérdés, mivel az utána következő két ünnepnappal együtt az ünnepi bevásárlásban három napra kellene mindent megvenni, és akkor még az ajándékvásárlási lázról nem is esett szó.

Jön a szabad szombat, kettő is a vasárnapok mellé: csak nincs hozzá ember

Legyen két szabad vasárnap a jelenlegi egy helyett, ilyen kezdeményezés már született több is. Az újdonság a szabad vasárnapok mellé rendelhető szabad szombat: így egyidejűleg a teljes hétvége a pihenést szolgálhatná. Az alkalmazottaknak nyilván tetszeni fog az ötlet, a szándék célja szerint nem is vitatható.

A bökkenő csak az, hogy ez a jelenleginél több embert kíván, de 2016-ban hiába emelkedtek a boltokban a bérek 10%-kal, a létszám év elejéhez képest nem nőtt, álláshirdetés pedig akad bőven, tehát kellene a több eladó így is. A 300 ezer forintos keresetet kínáló nagyáruházak sem tudják teljes egészében feltölteni a létszámot, miközben az átlagkereset ennek a fele körül mozog a boltokban. A vasárnap nyitva tartó kisebb boltok így sokkal nagyobb bajba juthatnak, feltehetően megritkul a vasárnap nyitva tartók tábora: így is lehet boltzárt csinálni.

Kérdéses, vajon igaz-e a vasárnap egyébként zárva tartó boltokra is a két szabad szombat előírása az eladóknak, akik túlnyomó többsége viszont szombaton nyitva tart. Ebben az esetben itt is létszámot kellene emelni, ami már nem biztos, hogy mindenkinek megéri, így szombaton is lehet majd lehúzott redőny a boltbejáratban.

Bérpótlékok: csak számolás kérdése

Az óvatos fogalmazás - a kormány továbbra sem kívánja ösztönözni a vasárnapi munkát - arra utal, hogy lehet vasárnapi pótlékemelés, de nem túl nagy. Feltehetően az ugyancsak a készülő javaslatok között megemlített éjszakai pótlékkal együtt emelkedne a vasárnapi pótlék. A kereskedők nyilván összeadják a két emelést, így könnyen akár egy nagyobb summa is kijöhet. Az éjszakai pótlékkal az a bökkenő, hogy a nagyáruházakban valóban éjszaka is dolgoznak, árut töltenek fel, bár kevés van csak nyitva ekkor, de a non-stop kis üzletek is benne vannak a körben,márpedig mindkettőre szükség van.

Célszerű lenne azt is mérlegelni, hogy a nagyáruházakban eleve sokkal nagyobb a bér, amit fizetnek. Könnyen lehet, hogy az egyes bérelemeket fogják másként súlyozni, ha a pótlékokat emelni kell, de a dolgozó összességében nem fog többet keresni egy puszta pótlékemeléstől (majd legfeljebb kevesebb cafeteriát kap). A béreket a munkaerőhiány húzza jócskán felfelé, kár lenne ebbe belepiszkálni.

Az élelmiszerboltok csak délelőtt, vagy csak délután lesznek nyitva

A sajtóhírből nem olvasható ki, hogy az egyműszakos munkarend bevezetése csak vasárnapra, vagy hétvégére, vagy a hét minden napjára kiterjedne, önmagában pedig a boltok hagyományos működési rendjével ellentétes. Szélsőséges esetben bevezetése a nyitva tartást is alaposan megváltoztatná, akár hétköznap is, de jelenleg csak annyi állapítható meg, hogy felvetése önmagában kezelhetetlen. Természetes, hogy egy dolgozó egy napon csak egy műszakot dolgozik (túlórával megtoldva sok helyen, ez igaz), ennek tükrében viszont nehezen értelmezhető a javaslatfoszlány.

Egy iparcikkbolt 10-től 18 óráig tart nyitva, számukra ez nem okozna nagyobb zűrzavart, némi túlórával megtoldva, a nyitás előtti és a zárás utáni tennivalók miatt. A nagyáruházak, bevásárlóközpontok már egy műszaknál hosszabb ideig tartanak nyitva, így ott nagy zűrzavar lenne, hiszen jellemző a több műszakos foglalkoztatás. A legkisebb élelmiszerboltok is két műszakban dolgoznak ráadásul, bárhol is vannak, hiszen a vásárlók a kora reggeli nyitva tartást ugyanúgy igénylik, mint az estébe nyúlót.

Az egyműszakos rendre vonatkozó javaslat azért is kezelhetetlen, mivel a kereskedők nem öt napot dolgoznak egy héten, hanem hatot (szombaton is, hiszen a vásárlók egy része főként ekkor ér rá vásárolni). Éppen ezért létezik az úgynevezett munkaidő keret a munkaügyi szabályokban, amikor nem egy napra, hanem hosszabb időszakra határozzák meg a kötelező óraszámot és ezt a keretet osztják fel. De másként nem is lehetne, persze a heti két szabadnap így is kötelező.

A családi kisboltok nagyival a pult mögött egyszer már elbuktak a vasárnapi nyitva tartás megváltásában, hiszen a vásárlók nem nagyon díjazták őket, kevés volt. Ebben a munkaerőhiányos időszakban nem lenne célszerű beavatkozni a boltok működésébe (persze a jogszabályokat be kell tartani), mert előfordulhat, hogy a vásárló jár rosszul.

(blokkk.com, 2016. október 27.)

Megfojtja a boltokban a vasárnapot is a munkaerőhiány

Vasárnapra sem kapnak embert a boltok. Májusban nem tudtak több eladót felvenni. Külföldön olyan sokat keresnek a magyar eladók, hogy azt itthon puszta béremeléssel lehetetlen követni. Ősszel jön a nagy gáz, mivel a nyáron dolgozó diákok iskolába mennek.

A vészes munkaerőhiány miatt nem biztos, hogy minden boltos örült áprilisban a vasárnapi újranyitásnak, sőt... Ezt jelzi a Központi Statisztikai Hivatal friss adatsora a boltok, áruházak munkaerő helyzetéről. Korábban, az áprilisi bejelentéskor azzal lehetett számolni, hogy májusban a vasárnap kinyitó boltokba néhány ezer ember felvételével el lehet indítani a hét utolsó napján a kereskedést, egyébként pedig tízezer ember jelzett a hiánymutató. A 140 ezer kiskereskedelmi értékesítőhelyből egyébként mintegy 40 ezerre becsülhető a vasárnap is nyitva tartó boltok száma, a vasárnap a pultok, pénztárgépek mögött állók száma pedig 80-100 ezerre.

A KSH adatai azonban semmiféle létszámnövekedést nem mutatnak 2016 májusában. Nyilvánvaló, hogy a vasárnapi újranyitás miatt azt kell vizsgálni, vajon hogyan változott az alkalmazottak száma májusban áprilishoz képest. Növekedésnek azonban semmiféle nyoma nincs a KSH adataiban, melyek a 4 főnél többet foglalkoztató vállalkozásokra terjednek ki (a kisebbek, vagy az egyéni vállalkozók már nincsenek benne ezekben az adatokban):

kiskereskedelem	január	február	március	április	május
létszám összesen	193	192	192	192	192
összes létszámból fizikaiak	140	139	139	139	139
összes létszámból részmunkaidős	42	42	41	41	41

KSH, létszám: ezer fő, kiskereskedelem, 4 főnél nagyobb boltok, áruházak

A 2015 évi vasárnapi boltzár indítását követően 2-3 ezer fővel csökkent az alkalmazottak száma, a részmunkaidősöké pedig ennél is nagyobb mértékben.

Sok túlóra és diák: nem csak a kifli ára bánhatja, sok kisbolt is bedőlhet

Áprilishoz hasonlóan félmillió óra felett volt májusban is a kiskereskedelem túlóraszáma, ami a korábbi, év eleji hónapokhoz képest egyharmados növekedést takar. Bérben is többe került a vasárnapi nyitás, hiszen az 50% pótlék, a túlórapénzek a bruttó alapbéren kívüli egyéb kereseteket negyedével dobták meg.

A nyári hónapokban a diákmunkaerővel húzhatja ki a kereskedelem, de ősszel új időszámítás kezdődik. A diákok (aki számáról a pult mögött jelenleg nincs nyilvános statisztika) legkésőbb iskolakezdéskor otthagyják a boltokat, helyükre pedig a jelen állás szerint nem jön senki.

Tapasztalatok szerint a boltokat otthagyó kereskedelmi alkalmazottak jelentős része az elmúlt években külföldre ment (vagy éppen jár naponta) dolgozni. A bérkülönbség olyan nagy, amihez egy egyszeri béremelést egyik pillanatról a másikra szinte lehetetlen kitermelni, minél kisebb egy vállalkozás, annál kevésbé (tavaly is 3 ezer kisbolt zárt be végleg, aminek persze több oka is volt).

A béremelés egy határon túl kockázatos, hiszen ahhoz árat is kell emelni: mint minden költséget, valamilyen bevételből ki kell fizetni. A kereskedelemben nincsenek "egyenárak" és "egyenbérek", verseny viszont van. Ezért is - finoman szólva - óvatosan kell bánni azokkal az ötletekkel, hogy emelni kell kétszeresére a vasárnapi pótlékot, vagy legyen egy helyett két szabad vasárnap: mindkettő brutális költségemelkedés lenne. Egyébként pedig az alapbérrel van a gond, eleve az nagyon kevés a külhoni keresetekhez képest. A vendégmunkás sem ide vágyik emiatt. Figyelemmel arra, hogy a munkaerőhiány ma már nemzetgazdasági szintű probléma, mindenkinek a zsebébe kell nyúlnia, ha megoldást keresünk. A versenyképesség azonban nagy úr, mindenhova elér a keze.

(blokkk.com, 2016. július 22.)

Túlórával indult a vasárnapi boltnyitás

2016 áprilisában még nem nőtt az alkalmazottak száma, de több bért és pótlékot kellett fizetni.

2016 április 17-én vasárnap ismét kinyithattak a boltok, a bő egy éves tilalmat követően. Ehhez persze ember is kellett, hiszen azért a 2015. március 15-ét követő hónapokban volt létszámcsökkenés a bolti, áruházi kiskereskedelemben. A Központi Statisztikai Hivatal friss kimutatása szerint a vasárnapi boltnyitásban érintett kiskereskedelemben az alkalmazottak száma még nem nőtt áprilisban az előző hónapokhoz képest (hiszen a boltnyitás hatása ebben a viszonylatban mérhető).

Megugrott ugyanakkor a túlórák száma áprilisban, nem is véletlenül. A vasárnapi boltnyitást április 11-én jelentette be a kormány és az Országgyűlés döntését követően 17-én lehetett első alkalommal felhúzni a redőnyöket a hét utolsó napján. Ennyi idő alatt nyilván lehetetlen volt a megfelelő számú munkaerő felvétele ebben a munkaerő hiányos időszakban.

A KSH kimutatása szerint alaposan megugrott a túlórák száma a boltokban, áruházakban. A túlórák száma félmillió volt 2016 áprilisában a kiskereskedelemben, az előző hónapokban viszont 100 ezerrel kevesebb. 2015. első hónapjaihoz képest is hasonló arányban volt nagyobb a túlóraszám a kiskereskedelemben ez év áprilisában. A korábbi években (nyolc évre lehet visszamenni a KSH adataiban) április hónapban ennyit nem túlóráztak a kiskereskedelemben.

A több túlóráért több bér is jutott a borítékba, hiszen a márciusi egy milliárd forint bértömeg 1,2 milliárdra ugrott áprilisban, nyilván az első alkalommal az 50%-os vasárnapi pótlékot felsrófolt rendkívüli juttatások miatt is.

Létszám

Az április vasárnapi nyitás ebben a hónapban még nem húzta fel a létszámot:

kiskereskedelem	január	február	március	április
létszám összesen	193	192	192	192
összes létszámból fizikaiak	140	139	139	139
összes létszámból részmunkaidős	42	42	41	41

KSH, létszám: ezer fő, kiskereskedelem, 4 főnél nagyobb boltok, áruházak

2016 áprilisában egyébként 2015. azonos időszakához képest 7-8 ezer fővel nagyobb volt a kiskereskedelmi alkalmazottak létszáma, de ez csak a nagyobb boltokat jelenti, ahol általában nőtt is az előző évhez képest a forgalom és néhány üzletláncnál az áruházak száma is.

A bérek persze nőttek áprilisban

A munkaerőhiány folyamatosan pumpálja felfelé a béreket a kereskedelemben, ezért sem tudná sok kereskedő kifizetni a 100% vasárnapi pótlékot, ami igazából kiszúrás lenne elsősorban a kisebb vállalkozásoknak. Az éves szintű növekedés 11 ezer forint volt, ami a fizikai munkát végzők körében 8%-os emelkedést jelent:

kiskereskedelem	2016 április	2015 április	változás
teljes létszám	196	185	+ 11
fizikaiak	156	145	+ 11

KSH, havi bruttó átlagkereset, érték: ezer forint, 4 főnél nagyobb vállalkozások

Kereskedelem együtt

A kereskedelem egészében 2016. áprilisában 355 ezer fő volt az alkalmazottak száma a 4 főnél többet foglalkoztató kereskedőknél, tehát a nagyobbaknál. Ez januárhoz képest kétezres, az előző évhez viszonyítva 16 ezer fős létszámemelkedés. A kisebbekről jelenleg még nincs friss adat. (A kereskedelem egésze magában foglalja a nagykereskedelmet, a kiskereskedelmet és a járműkereskedelmet is.)

A teljes kereskedelemben a betöltetlen álláshelyek száma 2016. első negyedévének végén 3.819 volt, ennyit az elmúlt években még egyszer sem nem számolt a KSH.

(blokkk.com, 2016. június 21.)

Adj király 10 ezer eladót!

A boltnyitás nagyja átcsúszik a jövő hétre. A KSH besegít: 2015-ben az első negyedévhez képest 12 ezer fővel csökkent a foglalkoztatottak száma a negyedik negyedévre. Diákoknak, nyugdíjasoknak, anyukáknak áll a vasárnap.

A Magyar Közlönyben legkorábban április 15-én, pénteken jelenhet meg a boltnyitási törvény. Ennek alapján egy nappal később, 16-án, szombaton léphetne hatályba, ami az áprilisi vasárnapi nyitásban szorgoskodókat kapkodásra ítélné. Bejelentés az önkormányzatoknak a nyitva tartás változásáról, csak a hatálybalépés napjától jogszerű (hiszen csak hatályos jogszabály alapján fogadhat az önkormányzat bejelentést), de hát elektronikus postán is megtehető és lehet ügyesen fogalmazni. Nehezebb falat a dolgozók mozgósítása, hiszen a szakszervezetek árgus szemekkel figyelik a jogszerűségét az újranyitásnak. Nem is fog mindenki kinyitni azonnal.

Mennyi ember is kell vasárnapra? Hát akiket elküldtek egy éve, az jöhet is vissza, mert bizony volt leépítés

Hiába mondogatja a kormány, hogy a vasárnapi boltzár miatt nem volt leépítés, a KSH adatai éppen ennek az ellenkezőjét bizonyítják. A KSH próbál besegíteni a kormánynak és április 11-én, pontosan a boltnyitás bejelentésének napján kiegészítette a munkaerő piaci statisztikáját és a foglalkoztatási adatokat kibővítette a bolti, áruházi kiskereskedelem önálló bemutatásával (korábban csak a kereskedelem egészéről volt adat, ami a gépjármű- és a nagykereskedelmet is magában foglalta).

Igaz, így már az látszik, hogy az alkalmazottak száma mellett (a négy főnél nagyobb vállalkozásoknál) a foglalkoztatottak száma (amiben a vállalkozók is benne vannak) is nőtt 2015-ben 2014-hez képest a bolti, áruházi kiskereskedelemben:

létszám a kiskereskedelemben	2015	2014	változás
foglalkoztatottak	369	361	+ 8
ebből alkalmazottak	193	189	+ 4

KSH, létszám: ezer fő, alkalmazottak: négy főnél nagyobb vállalkozások, átlagos állományi létszám

Igen, de nem az éves mutatók változásai fejezik ki a legpontosabban a vasárnapi boltzár hatásait, hanem azok, amelyek a 2015 március 15. előtti és utáni hónapok közötti különbségeket mutatják be. Az éves szintű mozgásokban több hatás is belép, így például az online kassza a több nyugtaadás révén a munkaerő piacot is tisztítja, a bejelentettek száma emiatt is nőtt. A boltzár közvetlen létszámhatása pedig nyilván rövidebb időszakra összpontosult, jött a törvény és 2015. első felében a leépítés:

létszámváltozás a kiskereskedelemben 2015-ben	január	április	változás
foglalkoztatottak (I-II. negyedév)	374*	368*	- 6
ebből alkalmazottak	194	191	- 3

KSH, létszám: ezer fő, alkalmazottak: négy főnél nagyobb vállalkozások, átlagos állományi létszám

*/foglalkoztatottak: negyedéves adatok

2015-ben év közben egyébként az első negyedévhez képest 12 ezer fővel, 3%-kal csökkent a foglalkoztatottak száma a negyedik negyedévre (374 ezerről 362 ezer főre) a bolti, áruházi kiskereskedelemben, miközben a kiskereskedelmi forgalom 5,7%-kal nőtt.

Akkor hány ember is kell újranyitni? Ja, és a Tesco jól felnyomta a vasárnapi pótlékot

Az előbbi KSH adatokból az következik, hogy eleve pótolni kell a boltzár miatt leépített létszámot, ami eleve 6 ezer fő. Az NGM adatai szerint 2016. március 20-án hatezer fő felett mozgott az üres álláshelyek száma a kiskereskedelemben. Ehhez azonban hozzátartozik, hogy felgyorsult az elmúlt időszakban a kiskereskedelemben a vállalkozások közötti munkaerő vándorlás (szaknyelven a fluktuáció) az akár csak néhány ezer forinttal több fizetésért, így ez az adat némileg túltupírozza a valóságot, de a tény, a korábbiaknál jóval nagyobb munkaerőhiány az igaz.

Tovább árnyalja ugyanakkor a képet, hogy a munkanélküliek között több mint 30 ezren vannak olyanok, akik utolsó munkahelye a kereskedelem volt, ami azért több, mint a betöltetlen álláshelyek száma.

Mindezek alapján jelenleg azzal lehet számolni, hogy a vasárnapi nyitás legalább 10 ezer új embert igényel a bolti, áruházi kiskereskedelemben. A nagyáruházak, elsősorban azok, akik meghosszabbították a boltzár bevezetése után a hétköznapi nyitva tartást, azok átcsoportosíthatnak vasárnapra alkalmazottakat, de ők sem ússzák meg teljesen létszámbővítés nélkül. A jelenlegi munkaügyi szabályok alapján előnyben lesznek a diákok, nyugdíjasok, hétvégén jobban ráérő anyukák (ilyenkor apuka vigyáz a gyerekre, vagy nagyi, akinek már nem kell a pult mögött állnia segítő családtagként vasárnap), akiket pontosan arra a néhány órára kell csak felvenni, amikor a legégetőbb. Főleg azért, mert a Tesco alaposan felnyomta április 17-re a vasárnapi pótlékot, hiszen háromszoros bérért akad jelentkező hétvégi munkára, de mi lesz utána? Csak 50%?

(blokkk.com, 2016. április 15.)

Nem fog itt senki sem kinyitni most vasárnap

Április 17-én. Akkor sem, ha addig megjelenik a boltbezárást eltörlő törvény a Magyar Közlönyben.

A vasárnapi boltzár eltörlését indítványozó törvényjavaslatot április 11-én be is nyújtotta a kormány az Országgyűlésnek, ahol egy nappal később, április 12-én dönthetnek is róla. Ezt követően az Országgyűlés elnökének, majd a köztársasági elnöknek kell aláírnia, utána jöhet kihirdetése a Magyar Közlönyben.

A hatálybalépés időpontja a friss törvény kihirdetését követő nap. Ez nagy sietség esetében eshet az országgyűlési döntés hetére is, akár már csütörtökre, vagy éppen péntekre is. De ez kevés a vasárnapi nyitáshoz.

A nyitvatartás változását előre be kell jelenteni a jegyzőnek

A kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvény alapján a kereskedő köteles az üzlet nyitvatartási idejének változásait az azt megelőző nyolc napon belül a kereskedelmi hatóságnak bejelenteni. Tehát az a bolt, amelyik a boltzár eltörlését követően vasárnap ki akar nyitni, ezt a szándékát köteles bejelenteni az önkormányzatnak. Ez önmagában gyorsan teljesíthető feladat, de akkor azért okozhat némi galibát, ha a friss törvény pénteken jelenne meg a közlönyben és szombaton lépne hatályba. Az önkormányzatok ugyanis csak a hatályos jogszabályoknak megfelelő bejelentést fogadhatják el, így nekik is meg kell várniuk a boltzár törlését elrendelő törvény hatálybalépését.

A kereskedelmi tevékenységek végzésének feltételeiről szóló 210/2009. számú kormányrendelet a kereskedelmi törvénnyel azonos módon rendelkezik a nyitva tartás változásainak bejelentéséről.

Az önkormányzatoknak is fel kell készülniük egyébként a feladatra, de feltehetően első pillanattól kezdve kezelni tudják a nyitva tartás változásával kapcsolatos bejelentéseket. A boltzár eltörlését előíró törvény hatálybalépésétől kezdve.

Az alkalmazottal előre kell közölni munkarendje változását

Előfordulhat, hogy a boltos a vasárnapi nyitáshoz a már nála dolgozók közül csoportosít át munkaerőt. Ez nem ígérkezik egyszerű feladatnak, mivel a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény 97.§ (4) bekezdése szerint a munkaidő-beosztást legalább hét nappal korábban, legalább egy hétre írásban kell közölni a munkavállalóval. Az április 17-i vasárnapi beosztáshoz már közölni kellett volna az új munkarendet, de hát ehhez is hatályos jogszabályi háttér kell.

A törvény szerint a munkáltató ugyan az adott napra vonatkozó munkaidő-beosztást, ha gazdálkodásában vagy működésében előre nem látható körülmény merül fel, legalább négy nappal korábban módosíthatja, bár ez a lehetőség nem a vasárnapi munkavégzéssel összefüggésben született. De ehhez nyúlni is négy nap.

A törvény azt is kimondja, hogy a munkaidőt heti öt napra, hétfőtől péntekig kell beosztani (ez az általános munkarend). Munkaidőkeret, vagy elszámolási időszak alkalmazása esetén a munkaidő a hét minden napjára, vagy az egyes munkanapokra egyenlőtlenül is beosztható (ez az egyenlőtlen munkaidő-beosztás). Tehát a munkaszerződésekre is figyelemmel kell lenni a vasárnapi nyitásnál.

A munkáltató az adott napra vonatkozó munkaidő-beosztást, ha gazdálkodásában vagy működésében előre nem látható körülmény merül fel, legalább négy nappal korábban módosíthatja.

Frissítés: jöhet rendkívüli munkavégzés is

Rendkívüli munkaidő is elrendelhető, ami a munkaidő-beosztástól eltérő, a munkaidőkereten felüli, vagy az elszámolási időszak alkalmazása esetén az ennek alapjául szolgáló heti munkaidőt meghaladó munkaidő,.

A munkaidő-beosztás szerinti heti pihenőnapra (heti pihenőidőre) elrendelt rendkívüli munkaidőben történő munkavégzés esetén száz százalék bérpótlék jár. Ez persze drágább. A bérpótlék mértéke ötven százalék, ha a munkáltató másik heti pihenőnapot (heti pihenőidőt) biztosít. Ez viszont már három pihenőnapot jelentene az adott héten.

Nagyiról megfelejtkezett a kormány

A kereskedelemben kötelező szakképesítésekről szóló 21/2010. számú NFGM rendelet úgy szól, hogy zárva tartási időszakban a meghatározott termékek esetében nem kell szakképesítéssel rendelkeznie a 200 négyzetméternél kisebb boltban dolgozó tulajdonosnak, vagy segítő családtagjának (élelmiszer, kivéve húst, hentesárut, halat, tehát a húsárunál kell a szakképesítés, kozmetika, háztartási vegyicikk, kertészeti cikk, óra, ékszer, fotócikk, állat, állateledel).

Nos, mivel előreláthatóan a zárvatartási időszak fogalma megszűnik, ennek a rendeletrésznek nem lesz értelme.

(blokkk.com, 2016. április 12.)

Sokba fájhat a vasárnapi boltnyitás: 60 milliárd is lehetne

Nagyi viszont otthon maradhat. Vagy mégsem? Drága buli az eladó bére, ráadásul a kutya sem akar a boltban dolgozni. És mennyi lesz a vasárnapi pótlék, hiszen ma kettő is van belőle: 50% , vagy 100%? De van már 200%-os javaslat is.

A Kúria 2016. április 6-i döntésével átengedte azt a népszavazási kezdeményezést, mely arra irányul, hogy megfelelő számú aláírás összegyűjtése, majd pedig elégséges támogató szavazat nyomán el lehessen érni a jelenlegi vasárnapi boltzár eltörlését. Talán lehet, talán nem.

Kérdés persze az is, vajon mibe kerülne a boltoknak, áruházaknak az újrakezdés. Egyrészt gondoskodni kell friss munkaerőről a vasárnapi műszakokban, bért is kell nekik adni, többet, mint korábban, ráadásul ott van a vasárnapi pótlék is, ami jelenleg - bármilyen furcsa is - a vasárnap nyitva tartó boltok, áruházak egy részénél 50%, más esetekben 100%. Természetesen további költségek is felmerülnek, így egy már biztos, mégpedig az, hogy nem lenne olcsó mulatság újra kinyitni.

A Központi Statisztikai Hivatal legutolsó adatai szerint 142 ezer kiskereskedelmi egység működik Magyarországon (a járműkereskedelemmel együtt számolva). Nincs adat arról, hogy pontosan hány bolt tartott nyitva 2015. március 15., a vasárnapi boltzár bevezetése előtt. Kiindulva abból, hogy a bevásárlóközpontok mintegy 10 ezer boltja, továbbá a nagy üzletláncok nagyobb alapterületű egységeinek döntő többsége (a külföldi tulajdonú üzletláncok boltjainak száma is közel tízezer), valamint számos kisbolt nyitva tartott régen vasárnap, számuk hozzávetőleg 30 ezerre becsülhető. Ez persze év közben hullámzott, mivel a nyári idegenforgalmi szezonban ennél többen, decemberben pedig szinte mindenki nyitva tartott. A boltok számszerű többsége azonban nem nyitott ki vasárnap 2015. március 15. előtt. Más kérdés viszont, hogy a nagy áruházláncok és a bevásárlóközpontok mind kinyitottak, ezek piaci, forgalmi súlya viszont bőségesen meghaladta a zárva tartókét. Fontos apróság: nem volt kötelező kinyitni 2015. március 15. előtt.

Jelenleg az online kasszarendszerben ki lehetne szűrni, hányan adnak nyugtát vasárnap a boltokban, áruházakban, tehát hány bolt is van nyitva, de erről nincs nyilvános - vagy semmilyen - információ.

Ki fog itt vasárnap dolgozni?

A kérdés mindössze azért megalapozott, ráadásul a legfontosabb, mivel munkaerőhiány van a kereskedelemben. Is. De hát egyenlőre munkaerőhiány miatt nem zárt be bolt, vagy áruház, viszont többet kell fizetni a néhány ezressel jobban fizető munkahelyek után futkosó alkalmazottaknak, a más ágazatban, vagy éppen külföldön szerencsét próbáló eladók pedig tetemes űrt hagytak a pultok, pénztárak mögött.

A bolti, áruházi kiskereskedelemben dolgozó alkalmazottak száma a KSH adatai alapján a következők szerint változott az elmúlt időszakban a nagyobb vállalkozásoknál:

Bolti, áruházi kiskereskedelem létszáma

	2015 január	2015 december	2016 január
teljes létszám	188.255	188.845	192.786
ebből fizikaiak	137.013	138.130	139.853

KSH, alkalmazottak létszáma 4 főnél nagyobb vállalkozások, fő

(a kisebb vállalkozások alkalmazottairól kiskereskedelmi bontásban nincs adat)

2015 legfontosabb változása a munka világában a munkaerő hiányának megugrása volt. A KSH legutóbbi adatai szerint 2015-ben 2-3 ezer fő között hullámzott az üres álláshelyek száma a teljes kereskedelemben, ami önmagában feltehetően legalább némileg eltér a valóságtól, de az már nem, hogy ez legalább kétszerese a 2-3 évvel ezelőtti mutatóknak.

A pontos statisztika hiányában azért megbecsülhető, hányan is dolgozhattak a boltzár bevezetése előtti időszakban. Egy-egy átlagos vasárnap hozzávetőleg 80 ezer alkalmazott ácsoroghatott a pénztárak, polcok, pultok előtt, raktárakban, döntő részben fizikai dolgozók. A becslés kiterjed az öt főnél kevesebbet foglalkoztató kisboltokra is.

A statisztika egyébként több tekintetben is csalóka, hiszen a kiskereskedelmi egységek számát és a fizikai alkalmazottak létszámát egybe vetve az kerekedik ki, hogy egy boltra átlagosan egy fizikai dolgozó jut, ami első pillantásra kevéskének tűnik. De a boltok számszerű többsége kisbolt (az átlagos alapterület az élelmiszer és iparcikk üzletek esetében mindössze 112 négyzetméter), ráadásul 45 ezer boltot egyéni vállalkozó üzemeltet, akik ugyan dolgozhatnak alkalmazottal is, de hát ők is általában a pult mögött állnak, az alkalmazottak számában pedig értelemszerűen nincsenek benne.

A vasárnapi nyitva tartás visszaállítása esetén mindenképpen kell majd új dolgozókat felvenni. A boltzár bevezetését követően a hétköznapi nyitva tartásukat meghosszabbító és vasárnapról a hét többi napjára létszámot átcsoportosító áruházak feltehetően visszaállítják a régi nyitvatartási időt, de hát köztudott szakmai berkekben, hogy volt létszámstop is, volt részmunkaidős főmunkaidőssé minősítése és volt azért elbocsájtás is.

Drága buli az eladó bére, hát még vasárnap

Meg is ugrott 2015-ben a bolti, áruházi kiskereskedelem teljes bérköltsége, ami túllépte a 380 milliárd forintot, miközben 2014-ben ez 20 milliárd forinttal kevesebb volt. 2016. januárjában pedig 34 milliárd forint volt a kiskereskedők összes bérköltsége, egy évvel korábban pedig 31 milliárd forint, ami közel 10%-os bértömeg növekedés. A költségekben. Mindez jól látszik a KSH béradataiban is, melyek szerint a fizetések szépen gyarapodtak:

Bolti, áruházi alkalmazottak keresete a nagyobb vállalkozásoknál

	2015 január	2015 december	2016 január
teljes létszám keresete	182.430	197.810	192.022
ebből fizikaiak keresete	144.857	157.069	153.797

KSH, havi bruttó átlagkereset, forint, 4 főnél nagyobb vállalkozások

Mindez azt jelenti, hogy ha eltörlik a vasárnapi boltzárat, akkor a vasárnapi pótlék mellett a megnövekedett bérterhek is többletköltséget jelentenek a korábbiakhoz képest.

Az a fránya vasárnapi pótlék, no meg az éjszaka

A boltzár bevezetése előtt a vasárnapi pótlék vasárnaponként átlagosan 4-5 ezer forint volt, ami bruttó átlagot jelent, a levonások miatt nyilván már kevesebb jutott a borítékba. (Egy hónapban legfeljebb három alkalommal lehetett az alkalmazottakat beosztani vasárnapi munkavégzésre, így egy fizikai munkát végző dolgozó egyébként akár közel 10%-kal is megdobhatta a havi illetményét ezzel).

A bolti, áruházi kiskereskedelemben az előbbi adatsor alapján 20 milliárd forintra becsülhető az elszámolt vasárnapi pótlék együttes összege (a bruttó keresetek szintjén). A bért terhelő adókkal, járulékokkal együtt, amit a kereskedők fizettek, ez a költség megközelíthette a 30 milliárd forintot.

Jelenleg a kevés kivételtől eltekintve a boltok, áruházak öt vasárnap lehetnek nyitva. A szabályozás pikáns oldala, hogy azok az értékesítőhelyek, melyekre nem is terjed ki a boltzár törvény hatálya (például a benzinkutakra), ott megmaradt az 50% vasárnapi pótlék, de az öt szabad vasárnapot kihasználó boltoknak már 100% vasárnapi pótlékot kell fizetniük. Mindezzel együtt jelenleg az ágazat egésze megússza hozzávetőleg 5-6 milliárd forintból a vasárnapi nyitva tartást.

Kevés szó esik az éjszakai nyitva-, vagy éppen zárva tartásról, hiszen a boltzár törvénnyel együtt az is tilos (kivéve, ha a tulajdonos, vagy a segítő családtag áll a pult mögött). A boltzár tilalom feloldása itt is szabaddá tenné a nyitva tartást, de hát ez is pénzbe kerülne, hiszen eladó is kellene hozzá.

Figyelemmel sok-sok tényezőre, így egyebek mellett az időközben megnövekedett bérekre is, a boltzár tilalom feloldása legalább 30 milliárd forintjukba kerülne a boltoknak, áruházaknak, amit egy 50%-os vasárnapi pótlék esetében kellene kitermelni, pusztán a bérköltségeket nézve (vasárnapi pótlékkal, éjszakai pótlékkal, új emberek bérével együtt). A villanyszámla és a többi járulékos költség csak tovább növeli a terheket.

Ja igen, és ha 100% lesz a vasárnapi pótlék?

Nagyi szerepe akár fel is értékelődhet. Bár a KSH adataiban nincs nyoma a segítő családtagoknak a kereskedelemben, olyan keveset találtak felmérésükben, mindössze néhány ezret, de lehet, hogy maradniuk kell a pult mögött, mert az sokkal olcsóbb (a hipermarketeken nagyi már nyilván nem tud segíteni vasárnaponként).

A 100%-os vasárnapi pótlék akár 50-60 milliárd forint bérköltséget jelentene. Nem semmi, de nem is lenne feltétlenül ennyi, hiszen emellett már többeknek egyáltalán nem érné meg 50 vasárnapot nyitva tartani. Ráadásul nyilván nehéz lenne majd úgy különbséget tenni bolt és bolt között, mint a jelenlegi boltzár törvény alapján, tehát szerencsés lesz majd eldönteni, mennyi is legyen a vasárnapi pótlék. Ez azt is jelentené, hogy aki kinyitna újólag vasárnap, annak több bevétel kell, mint eddig. Lenne is verseny ezért. Egyáltalán nem biztos, hogy a régen nyitva tartók kapkodnának az újranyitással.

A 200% az már teljesen más történet, amit a Liga szakszervezet javasol (meg az MSZP-nek is fut egy hasonló ötlete). Kis bolt már 100% vasárnapi pótlékot sem tud kifizetni, még akkor sem, ha talál alkalmazottat vasárnapra.

Hab a tortán persze: a boltokon, áruházakon kívül máshol is legyen 200% a vasárnapi pótlék, például a vendéglátásban is? Csak a sportszerűség okán. A 200%-os vasárnapi bérpótlék javaslatnál hasznosabb lenne igazi lufit eregetni, mert az legalább szép látvány.

Persze, azt kár tagadni, hogy a kereskedelemben a vásárló a legfontosabb. De fizetni neki kell végül.

(blokkk.com, 2016. április 6.)

A visszafordított vasárnapi boltzár szabályai és történései

Az Országgyűlés 2014 decemberében megszavazta, 2015 március 15-én hatályba léptek, 2016 áprilisában megszüntette.

A kiskereskedelmi üzletek nyitva tartásának szabályait döntő részben három törvény, továbbá egy kormány-, valamint egy miniszteri szintű rendelet szabályozta a boltzár időszakában:

- 2014. évi CII. a kiskereskedelmi szektorban történő vasárnapi munkavégzés tilalmáról,

- 2005. évi CLXIV. törvény a kereskedelemről,

- 2012. évi I. törvény a munka törvénykönyvéről,

- 53/2015. számú kormányrendelet a kiskereskedelmi szektorban történő vasárnapi munkavégzési tilalomtól eltérő nyitva tartás engedélyezésének feltételeiről,

- 21/2010. számú NFGM rendelet a kereskedelemben kötelező szakképesítésekről.

A korlátozások a kiskereskedelmi tevékenységet végzőkre vonatkoznak, azokra a vállalkozásokra, amelyek termékeket értékesítenek és ezzel közvetlenül összefüggő szolgáltatásokat nyújtanak a végső felhasználó részére. A végső felhasználó nem csak magánszemély lehet.

A legfontosabb szabályok a következők.

A kiskereskedelmi üzletek nyitva lehetnek a következő időszakokban

- kiskereskedelmi napokon (hétfőtől - szombatig) 4 óra 30 perc - 22 óra között

- adventi vasárnapokon 4 óra óra perc - 22 óra között

- december 24-én és december 31-én 4 óra 30 perc - 12 óra között

- egy tetszőleges vasárnap 4 óra 30 perc - 22 óra között

- ha a vásárló nyitva tartási időben tér be, akkor legkésőbb 22 óra 30 percig

Zárva tartási időszakok:

- hétfőtől szombatig éjszaka 22 óra és 4 óra 30 perc között

- vasárnap,

- munkaszüneti napok

- húsvét vasárnap, valamint pünkösd vasárnap, továbbá ha a munkaszüneti nap vasárnapra esik

A 2014. évi CII. törvényben meghatározott kivételek, melyek nem tartoznak a jogszabály hatálya alá

- a gyógyszertárak
- az üzemanyagtöltő-állomások
- a piacon, továbbá helyi termelői piacon folytatott kereskedelmi tevékenység
- a vásárokon folytatott kereskedelmi tevékenység
- a közforgalmú vasúti és autóbusz pályaudvarok területén, a nemzetközi közforgalmú repülőtéren kialakított üzletek
- a kereskedelmi jellegű turisztikai szolgáltatási tevékenység
- a szálláshelyen végzett kereskedelmi tevékenység
- a kereskedelmet kiszolgáló szolgáltató tevékenység
- a vendéglátás
- a kulturális tevékenységet és a fürdő szolgáltatást kiszolgáló kereskedelmi tevékenység
- egészségügyi intézmények, a katonai objektumokon belül, a büntetés-végrehajtási intézetek területén történő kereskedelmi tevékenység
- automatából történő árusítás

Ezek az értékesítőhelyek változatlanul bármikor nyitva lehetnek és foglalkoztathatnak alkalmazottat.

A 2014. évi CII. törvényben meghatározott egyes kivételek

Korlátozott időszakban lehetnek nyitva alkalmazottat foglalkoztatva vasárnap és munkaszüneti napon:
- kizárólag pékárut, továbbá kizárólag tejterméket értékesítő üzlet 4 óra 30 perc és 12 óra között
- újságot árusító üzlet 4 óra 30 perc és 12 óra között (50 négyzetmétert meg nem haladó árusítótérrel rendelkező üzlet, amelyben a keletkező árbevétel legalább kétharmada újság értékesítéséből származik)
- virágot árusító üzlet 4 óra 30 perc és 12 óra között (150 négyzetmétert meg nem haladó árusítótérrel rendelkező üzlet, amelyben a keletkező árbevétel legalább kétharmada virág, dísznövény értékesítéséből származik)
- sportlétesítményekben üzemelő üzletek a sportrendezvények ideje alatt.

Kis alapterületű üzletek

A zárva tartási időszakban nyitva lehet a 200 négyzetméternél kisebb alapterületű üzlet, ha a tulajdonos (legalább egyötöd tulajdonrésszel), vagy a kereskedelmi tevékenységet végző egyéni vállalkozó, továbbá segítő családtagjaik állnak a pult mögött. Ezek az üzletek a zárva tartási időszakban alkalmazottat nem foglalkoztathatnak.

Segítő családtag a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény 8:1.§ (1) bekezdés 1. pontja szerint a közeli hozzátartozó: a házastárs, az egyenes ágbeli rokon, az örökbefogadott, a mostoha- és a nevelt gyermek, az örökbefogadó-, a mostoha- és a nevelőszülő és a testvér.

További korlátozások

- Az az üzlet, amely kis- és nagykereskedelmi tevékenységet azonos helyen és időben folytat, kiskereskedelmi tevékenységet folytató üzletnek minősül a 2014. évi CII. törvény tekintetében, így zárva tartási időszakban nem nyithat ki.
- Az az üzemanyagtöltő állomáson belül működő üzlet, amely nem értékesít üzemanyagot, a kiskereskedelmi szektorban történő vasárnapi munkavégzés tilalmáról szóló törvény rendelkezéseinek alkalmazása során kiskereskedelmi tevékenységet folytató üzletnek minősül, így zárva tartási időszakban nem nyithat ki.

Vasárnapi pótlék

Vasárnapi munkavégzés esetén száz százalék bérpótlék jár az alkalmazottaknak az adventi vasárnapokon, valamint a szabadon választható ötödik vasárnapon. Minden más vasárnapi munkavégzés esetében a jelenlegivel egyező 50% mértékű pótlék jár.

Kötelező szakképesítés

Meghatározott termékek értékesítése esetében az előírt szakképesítés szükséges. Élelmiszerek és kozmetikum árusítása esetén külön feltételek alapján egészségügyi alkalmassági vizsgálat is kötelező.

A 21/2010. számú NFGM rendelet alapján zárva tartási időszakban a következő termékek esetében nem kell szakképesítéssel rendelkeznie a 200 négyzetméternél kisebb boltban dolgozó tulajdonosnak, vagy segítő családtagjának:

- élelmiszer (kivéve húst, hentesárut, halat, tehát a húsárunál kell a szakképesítés),

- kozmetika, háztartási vegyicikk,

- kertészeti cikk,

- óra, ékszer

- fotócikk,

- állat, állateledel.

Leltározni szabad, házhoz szállítani tilos vasárnap

A 2014. évi CII. törvény szerint kiskereskedelmi tevékenységet zárva tartási időszakban végezni tilos. A Nemzetgazdasági Minisztérium álláspontja alapján ugyanakkor egyes munkafeladatok elvégezhetők a zárva tartási időszakban is, így egyebek mellett az árufeltöltés, javítás, karbantartás, leltározás.

A kormány eddigi állásfoglalása alapján bármilyen házhozszállítás tilos a zárva tartási időszakban a 2014. évi CII. törvény hatálya alá tartozó területeken.

Nyitva tartás változásának bejelentése, ellenőrzés

A kereskedő a nyitva tartás minden változását köteles a kereskedelmi hatóságnak (a jegyzőnek) bejelenteni.

A 2014. évi CII. törvény alapján az adventi vasárnapok, továbbá a szabadon választható egy vasárnap esetében legalább 15 nappal előbb kell bejelenteni a nyitva tartást a jegyzőnek. Minden más esetben a kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvény alapján ugyancsak a jegyzőnek kell bejelenteni bármely változást legalább 8 nappal előbb.

A 2014. évi CII. törvényben foglaltakat a fogyasztóvédelmi hatóság ellenőrzi. Az előírtak megsértése esetén a fogyasztóvédelmi hatóság köteles az első jogsértés esetén legalább 5, legfeljebb 15 napra az üzletet bezárni.

A fogyasztóvédelmi hatóság ellenőrzésekor a segítő családtag kilétéről a kereskedő köteles teljes bizonyító erejű magánokirati formában nyilatkozni, amelyet – kétség esetén – a fogyasztóvédelmi hatóság felhívására köteles hitelt érdemlően – de legalább közokiratba foglalt nyilatkozattal – igazolni.

Az 53/2015. számú kormányrendeletben a kiskereskedelmi szektorban történő vasárnapi munkavégzési tilalomtól eltérő nyitva tartás engedélyezésének feltételeiről meghatározott rendben kizárólag akkor lehet majd a jegyzőnél mentességet kérni, ha a kormány dönt a kivételek további feltételeiről, e jogszabály hatáskörébe utalva azokat.

(blokkk.com, 2015. március 14., folyamatosan frissítve)

Boltzár számtan

Beszéljenek a számok a boltok, áruházak egy évéről. Újranyitás: kinek lenne rá pénze? A kisboltosnak aligha.

A vasárnapi boltzár 2015. március 15-i bevezetését követően sok változás volt a bolti, áruházi kiskereskedelemben. Ezek egy része kötődött a vasárnapi boltzárhoz, egy része pedig nem. Az egyes egyidejű hatások ugyanakkor nem választhatók szét oly módon, hogy külön-külön melyik honnan és mennyit hozott a konyhára, vagy vett el a zsebekből. Ezzel együtt a számok a következőket mutatják.

Vásárlók: kétharmad menne vasárnap vásárolni

A közvéleménykutatások szerint mind a vasárnapi boltzár bevezetése előtt, mind utána a vásárlók kétharmada nem értett egyet a vasárnapi boltzárral. Szó sincs arról, hogy megszokták, csupán átálltak rá, mivel más választásuk nem volt. A vasárnap nyitva tartó kis üzletek nem váltották ki a nagyáruházakat, nyilván esélyük sem volt erre.

Piac, bevétel: nincs veszteség, átrendeződésnek pedig semmi nyoma

Van már online kassza adat, 2015-ben a bolti, áruházi kiskereskedelem, a vendéglátás és a szálláshelyszolgáltatás együttes bevétele 8.464 milliárd forint volt (a Népszabadság 2016. április 4-i közlése szerint). A januári 600 milliárd körüli online adat már korábbról ismert. Külön a boltzárral érintett kiskereskedelemről nincs nyilvános online adat. Ennek alapján csak annyi állapítható meg, hogy az együttes éves online kasszás bevétel a januári tizennégyszerese.

Nos, a néha azért kritizált KSH adatsora az elmúlt években kísértetiesen hasonló növekedést mutat, mely szerint az online kasszás területek éves árbevétele az elmúlt négy évben tizenötszöröse volt a januárinak. A növekedési ütemben így alig van némi különbség az online kasszás és a KSH adatsorai között:

	kiskereskedelem		szálláshely		vendéglátás		együttesen hányszorosa az éves bevétel a januárinak
	január	éves	január	éves	január	éves
2015.	626	9.272	11	213	58	918	15x
2014.	598	8.949	9	190	52	806	15x
2013.	562	8.514	8	167	52	754	15x
2012.	561	8.249	8	152	51	730	15x

KSH, milliárd forint, online: Népszabadság, 2016. április 4.

Belső átrendeződésnek akár a kicsik, akár a nagyok javára semmi nyoma az eddig megismert nyilvános adatokban.

Nagyvállalkozások alkalmazottainak létszáma: nem volt változás

A KSH adatai szerint a négy főnél többet foglalkoztató bolti, áruházi kiskereskedelemben 2015-ben az alkalmazottak létszáma 187 ezer fő volt, számuk 2014-hez képest 4 ezerrel nőtt. Ebben jelentős szerepe volt az online pénztárgép rendszernek is, ami a munkaerő piacot is tisztította. Év közben, ami legjobban kifejezheti a boltzár hatását, ebben a körben nem volt érdemi elmozdulás:

Bolti, áruházi kiskereskedelem teljes létszáma a nagyobbaknál:

2015.	január	december	változás
létszám	188.255	188.845	+ 590

KSH, alkalmazottak létszáma 4 főnél nagyobb cégek, (teljes és részmunkaidős, továbbá szellemi és fizikai dolgozók együtt), fő, változás: január/december

A teljes kereskedelem foglalkoztatottjainak létszáma: közel 10 ezres mínusz

A foglalkoztatottak száma magában foglalja az alkalmazottak előbbi mutatója mellett az öt főnél kisebb vállalkozások alkalmazottainak a számát is, emellett az egyéni vállalkozókét, a tulajdonosokat, segítő családtagokat, bárkit, aki bármilyen minőségben tevékenykedik a kereskedelemben. Nos, itt nagyot esett a foglalkoztatottak száma:

teljes kereskedelem	2012	2013	2014	2015	változás 5015/2014.
foglalkoztatottak száma	539	529	548	539	- 9

KSH, kis- és nagy-, valamint gépjárműkereskedelem együtt, ezer fő, éves adatok

Boltok, áruházak: rogyadoznak a kisboltok

2015-ben csökkent a vállalkozások és az értékesítőhelyek száma is a bolti, áruházi kiskereskedelemben, döntő részben a kisboltok térvesztése miatt:

kiskereskedelem	2015. június 30.	2014. december 31.	változás 2015/2014.
vállalkozások száma	97.081	98.655	- 1.574
boltok, áruházak száma	141.863	144.190	- 2.327

KSH

Bérek: felnyomta a munkaerőhiány

Az üres álláshelyek száma megkétszereződött a boltokban, áruházakban, kicsiknél-nagyoknál egyaránt. Ez fel is nyomta a béreket:

bolti, áruházi alkalmazottak keresete a nagyobb vállalkozásoknál

	2015 január	2015 december	2016 január
teljes létszám keresete	182.430	197.810	192.022
ebből fizikaiak keresete	144.857	157.069	153.797

KSH, havi bruttó átlagkereset, forint, 4 főnél nagyobb vállalkozások

Az újranyitás költsége: ezt fizesd ki, ha tudod

A blokkk.com számítása szerint a vasárnapi pótlék mértékétől függően 30 milliárd forintnál kezdődik a számla, amikor 50% lenne a vasárnapi pótlék. 100%-os vasárnapi pótlék esetében 50-60 milliárd forint lenne a számla. Nem az árak emelkednének, hanem kisebb lenne a további alapbér emelés, bár ma sem lehet elég eladót találni, vagy más költségeket kényszerülnének lefaragni az áruházak. A kisboltosok nem tudnának 50 vasárnapra 100%-os vasárnapi pótlékot fizetni a dolgozóiknak.

(blokkk.com, 2016. április 11.)

Vasárnapi boltzár egy éve: 2300 bolttal és 9 ezer foglalkoztatottal kevesebb

Bizony, bizony, volt létszámleépítés és semmi sem bizonyítja, hogy a kisboltok forgalma nőtt volna a boltzár nyomán. Az átlagokra butított online adatok semmit sem mutatnak. Népszavazás: a boltokban is volt lökdösődés. Boldog ember is van vasárnap: nagyi a pult mögött.

Nem vitatható, hogy a kormány jól időzítette a vasárnapi boltzár bevezetését, hiszen 2015-ben tarolt az online kassza, sokkal több nyugtát adtak az ügyeskedők, nőtt is a piac. De sok-sok homokszem is hullott a boltzár gépezetébe. Csak sorjában.

A kiskereskedelemről nincs nyilvános online adat

A kereskedelem szabályozásáért felelős miniszteri biztos alaposan lebutított átlagokat közölt az online pénztárgépekből az adóhatósághoz beküldött adatok alapján. Nem volt hajlandó még arra sem, hogy elárulja, mennyi volt az online kasszás bevétel 2015. eleje és vége között. Titok maradt az is ráadásul, hogy a bolti, áruházi kiskereskedelem, a vendéglátás és a szállodaipar együttes online adataiból mennyi volt külön a kiskereskedelem bevétele, hiszen vasárnapi boltzár a három szakterületből csak itt volt. Egyébként a KSH mérése és a közreadott online adatok alapján ez a kép rajzolható ki 2015-ről, jókora eltéréssel:

	kiskereskedelem	szálláshely	vendéglátás	együttesen
				KSH	online
2015.	9.257	368	918	10.543	8.450

KSH, milliárd forint, online: kormányzati közlésből becsült

A KSH egyébként becsült adatokat ad közre, egy unióban elfogadott módszertan alapján, így önmagában egy eltérésért nem hibáztatható. De azért jó lenne, ha lenne pontosabb adat.

Létszám: nagyot zuhant a foglalkoztatottak száma és bizony rúgtak ki alkalmazottat is

A KSH kétféle létszámmutatót mér. Az egyik a foglalkoztatottak száma a teljes kereskedelemben (a kis- és nagykereskedelemben együtt), ami 2015-ben 2014-hez képest 9 ezer fővel csökkent. 2015-ben év elejéhez képest év végére is csökkenés volt a foglalkoztatottak számában, 8 ezer fővel visszaesett a létszám. A foglalkoztatottak száma 2015. végén 539 ezer fő volt a kereskedelemben. Foglalkoztatott az, aki bármilyen módon dolgozik (a kereskedelemben tehát lehet alkalmazott, egyéni vállalkozó, tulajdonos, vagy éppen segítő családtag is).

A KSH másik mutatója a négy főnél többet foglalkoztató vállalkozások alkalmazottainak száma (ez is része egyébként a foglalkoztatottaknak, tehát azoknak egy szelete). Itt van külön adatsor a bolti, áruházi kiskereskedelemről, amiből világosan kiolvasható, hogy év elejéhez, januárhoz mérve bizony már februárban, majd márciusban és áprilisban is csökkent ez a létszám, több mint három ezer fővel. Ezt nagyon nehéz lenne létszámcsökkenés helyet valami másnak nevezni.

Bolti, áruházi kiskereskedelem teljes létszáma

2015	január	május	december
létszám	188.255	184.615	188.845

KSH, fő alkalmazottak létszáma 4 főnél nagyobb cégek, (teljes és részmunkaidős dolgozók együtt)

A KSH persze azért statisztikus, hogy sokat számolhasson. Az előbbi adatsor "létszám" megnevezés alatt fut, de létezik például "átlagos állományi létszám" is, az irányzat azonban természetesen hasonló.

A statisztika gyönyöre, hogy persze lehet másként is számolni. A Nemzetgazdasági Minisztérium 2015. áprilisát nevezte meg kiinduló pontnak saját elemzésében, ehhez képest viszont már valóban nőtt ez a létszám 2015-ben, de hát év végére is csak az év eleji szintet érte el. Hozzátartozik a képhez, hogy 2015-ben 2014-hez képest nőtt a kiskereskedelmi alkalmazottak létszáma, de hát ebben a döntő szerepe nem a boltzárnak, hanem más piaci hatásoknak, így az online pénztárgépnek is volt jelentős szerepük (több nyugta mellé több alkalmazott is dukál).

Rogyadoznak a kisboltok

A KSH adatai szerint 2015. első félévében, tehát a vasárnapi boltzár bevezetésének táján kétezer-háromszázzal csökkent a kiskereskedelmi értékesítőhelyek száma 2014. végéhez képest. Így érthető az is, hogy a boltos kiskereskedelmi vállalkozások száma is csökkent másfél ezerrel ugyanebben az időszakban, amikor a vasárnapi boltzárat bevezették.

Nem lehet nehéz kikövetkeztetni, hogy ez a boltszám csökkenés döntő részben a kisboltokat érintette.

250 milliárdot nyertek volna a kicsik? Szemüveget a bírónak!

A miniszteri biztos közlése szerint nagyjából 200-250 milliárd forint többletbevételük keletkezett 2015-ben a vasárnap is nyitva tartó kisvállalkozásoknak. Nos, ez becslés lehet, de a kisvállalkozások többletbevétele a nyilvánosságra hozott online adatokból nem állapítható meg. Ennek egyszerűen az az oka, hogy hiányoznak az összehasonlítás alapját jelenthető teljes körű 2014. évi online adatok, mivel az online kasszarendszer kiépítése 2014. januárja és augusztusa között zajlott. Így az összehasonlításhoz szükséges 2014. évi kasszaadatok a kisvállalkozások tekintetében többé-kevésbé hiányosak, hiszen különböző időpontokban kötötték be a kasszájukat az adóhatósághoz. Természetesen a kisvállalkozások 2014. évi adóbevallásai lekérhetők és összegezhetők lehetnek elvileg.

Az is lehet egyébként, hogy azért nőtt a kisvállalkozások bevétele, mert az ügyeskedők több nyugtát adtak, nem pedig azért, mert a vásárlók a nagyáruházból a kisboltba mentek

Népszavazás: egyedül nagyi boldog a pult mögött vasárnap

A boltokban is volt lökdösődés 2015-ben. Vasárnap hiányában a vásárlók pénteken, szombaton lökdösődtek az áruházakban, van is ilyenkor hosszú sorállás a pénztáraknál, amiből úgy tűnik, a nagyáruházat kedvelők kitartanak kedvenc bevásárlóhelyük mellett. Nincs olyan felmérés, mely azt mutatná, hogy a vásárlók többsége elfogadná a vasárnapi boltzárat.

Némileg meglódult egyébként a bevásárlóturizmus, de ennek súlya csekély. Az online kereskedelem nagyot nőtt 2015-ben, de ez így volt a korábbi években is. A Balatonon nyaralók nyilván többet izzadtak nyáron, mint régebben, hiszen nehéz volt vasárnap üdítőhöz jutni a boltban.

És a vasárnapi boltzár boldog nyertese

Nagyi viszont boldogan áll az élelmiszerbolt pultja mögött, mert nem kell szakképzettséget igazoló papíros, de csak vasárnap. Ja, a kínai boltos sem izgatja magát, hiszen az ő papírjai igencsak nehezen bogarászhatók, ki is ő tulajdonképpen.

(blokkk.com, 2016. március 10.)

Megszerették a vásárlók a vasárnapi boltzárat

Igen? Te elhiszed? Na, nem is...

Az Ipsos Zrt. a vasárnapi boltzár törvény bevezetése előtt, tavasszal, majd fél évvel később, ősszel is országos reprezentatív kutatást végzett, amiből kiderült, hogy a magyarok nagy többsége utálja a vasárnapi zárva tartást. Megnehezíti a bevásárlást a zárva tartás, bár igaz, más napokon kell vásárolni, viszont kevesen választják a kisebb boltokat, vagy a piacokat a törvény miatt.

A megkérdezettek többsége úgy érzi, hogy a boltok nem alkalmazkodtak az új szabályhoz, ugyanannyi lehetőség van vasárnaponként vásárolni, mint közvetlenül a bevezetés után. A kutatás szerint bár kicsit többet járunk múzeumba, koncertre, színházba, kirándulni, fürdőbe, és többet utazunk el, a javulás valószínűleg inkább az elmúlt nyári időszak szezonális hatásának, mint a vasárnapi zárva tartásnak tudható be.

A törvény bevezetése után fél évvel a felnőtt lakosság több mint kétharmada, 68 százaléka inkább nem, vagy egyáltalán nem ért egyet a kötelező vasárnapi zárva tartással, ami pontosan megegyezik a szabályozás életbe lépése előtti, márciusi aránnyal. 41 százalékról viszont 33 százalékra csökkent azok aránya, akik egyáltalán nem értenek egyet a törvénnyel. Némileg tehát mérséklődtek az álláspontok, annak ellenére, hogy utólag nagyobb változásnak és nehézségnek értékelik a boltok vasárnapi zárva tartását, mint ahogy azt korábban feltételezték.

Mielőtt a vasárnapi zárva tartást bevezették volna, a lakosság valamivel több, mint fele (53 százalék) gondolta úgy, hogy az új törvény valamennyire megnehezíti majd vásárlásai intézését. A gyakorlatban is látva, hogy ez mit jelent, már 63 százalék értékeli nehezebbnek a helyzetet, az aktív keresőknek pedig a 70 százaléka.

Jelenleg a lakosság többsége az esetleges vasárnapi bevásárlásait inkább valamelyik másik napon végzi (71 százalék) és csupán egynegyedük választ kisebb boltokat (18 százalék) vagy piacot megoldásként (6 százalék). A törvény lehetőséget ad arra, hogy az üzletek – az adventi időszakon felül – naptári évenként egy választott vasárnapon mégis nyitva tartsanak, de csak a megkérdezettek 13 százaléka mondta azt, hogy követi is, hogy mikor vannak a nagyobb boltok nyitva vasárnap is.

(Világgazdaság, 2015. december 5.)

Nyúlfarknyi aprót hoz a vasárnapi boltzár

Ennyiért - 62 ezer forintért - semmi értelme az egésznek. A miniszteri biztos szerint 100 milliárdot kasszírozhatnak éves szinten a kisvállalkozások a vasárnapi boltzár nyomán.

Szatmáry miniszteri biztos szerint "látszik, hogy a vasárnapi bezárásnak nem volt káros hatása sem a belső fogyasztásra, sem a kiskereskedelem egészére, sokkal inkább komoly gazdasági, piacátrendeződési folyamatokat figyelhetünk meg. A változó fogyasztási szokások miatt éves szinten százmilliárdos nagyságrendű lehet az az összeg, amely átvándorol a hazai kkv-k felé, miközben a nemzetközi láncok is eladásaik bővüléséről adnak számot" (Napi Gazdaság, 2015. augusztus 7.).

Ő bizonyára tudja, hiszen már korábban is úgy nyilatkozott, hogy "...az online pénztárgépek naprakészen mutatják a kiskereskedelem adatait..." (2015. április 9.). Igaz, utána a kormány cáfolta, hogy rendelkezésre állnának a kiskereskedelem adatai, hanem csak a valamennyi online pénztárgép használatra kötelezett kör (kiskereskedők, vendéglátók, szálláshely szolgáltatók) együttes adatsora van meg, ágazati bontás nélkül.

A 100 milliárd forint önmagában nagy összeg, ráadásul nem vitatható, hogy a mai világban minden fillér számít. Egy gazdaságpolitikai döntésnél azonban más viszonylatokban kell számolni. Ma már ráadásul köztudott, hogy az alkalmazottak pihenése, a család vasárnapja mellett azért más ok is szerepet játszott a vasárnapi boltzár bevezetésében, sőt, könnyen lehet, hogy a döntő mozgatórugó a multi áruházak megtépázása volt. Ennek tükrében érdemes kutakodni az eredményeket tekintve.

Az annyi, mint 1%: édeskevés

A bolti, áruházi kiskereskedelem egészéhez mérve 100 milliárd forint csekély hányadot jelent. 2014-ben a kiskereskedelem értéke 8.934 milliárd forint volt, 2015-ben 9.300-9.400 milliárd forint várható (4-5% éves növekedést feltételezve). Hát bizony ennek mindössze 1%-a a vasárnapi boltzár nyomán várható átrendeződés, miközben a kiskereskedelmi piac valóban nő (a félreértések elkerülése érdekében tegyük hozzá, nem a vasárnapi boltbezárás miatt).

A nemzetközi láncok eddig semmiről sem adtak számot 2015-ről (leszámítva némelyik mérlegbeszámolóját, ahol a fordulónap nem év vége, de hát ezek sem nagyon árulkodóak), így nem tudni, mi húzódik meg a miniszteri biztos nyilatkozatának hátterében.

De ennél sokkal rosszabb a helyzet, mivel egy növekvő piacon az még nyomon követhető, hogy az egyes vállalkozások bevétele hogyan változik, de ha minden vállalkozó csoport gyarapodik (márpedig a nyilatkozat ezt vetíti előre), akkor átrendeződés eredménye már nem lesz látható. Veszteséget elkönyvelők persze mindenütt lesznek, elég csak a bevásárlóközpontok tízezer üzletére gondolni, ahol nagyon panaszkodnak a boltosok a kieső bevételre, de nem csak ők, hanem mások is. Természetesen lesznek nyertesek is, de ezzel együtt csak annyi következtetés vonható le, hogy a kép vegyes.

Még rosszabb a helyzet, ha a miniszteri biztos nem a kiskereskedelemre, hanem a teljes online pénztárgép használatra kötelezett vállalkozói körről beszélt, hiszen éppen ekkor pontosított a kormány, miszerint csak ilyen adat létezett mindeddig. Ebben az esetben az az egy százalék valamelyest kisebb lesz, hiszen a viszonyítás alapjához hozzá kellene csapni a vendéglátás és a szálláshely szolgáltatók mintegy ezer milliárdos piacát. De nem célszerű csapkodni.

Boltonként 62 ezer forint havonta: hát ez bizony csak aprópénz

Tételezzük fel a legjobbat, hogy a kormány szándékai szerint a multi üzletek buknak, a hazai kisboltosok pedig nyernek 100 milliárd forintot. Megtehetjük, mivel így is sanyarú eredmény kerekedik ki, e nélkül pedig még rosszabb lesz a kép, hiszen ma már mindenki csipeget mindenki piacából, ha teheti.

A KSH szerint 136 ezer kiskereskedelmi bolt, áruház ügyködik a kiskereskedelemben (2014. december végéről van a legutolsó adat, gépjármű kereskedelem nélkül számolva). Ebből közel tízezer külföldi tulajdonú értékesítőhely. Ennek alapján kiszámítható, hogy egy hazai boltra átlagosan közel 735 ezer forint többletforgalom esne a vasárnapi boltzár említett piacrendező hatása nyomán. Ez 62 ezer forint havonta.

Jelenleg a piacon annyi már látszik, hogy a vasárnap is nyitva tartó családi kisvállalkozások egy része lehet nyertes (számuk nem nyilvános, bár az adóhatóságnak nem eshet nehezére megnézni az online adatokból egyszerűen azt, kik, hányan adnak a boltok közül nyugtát vasárnap), de ők csak kisebb töredékét jelenthetik a kisvállalkozói körnek. Elég körbesétálni vasárnap, látszik, hogy azért az üzletek többsége zárva van. A kisboltosok egy jelentős része ugyanúgy zárva tart vasárnap, mint régen, ők valószínűleg nem nyertek semmit és ott van a bevásárlóközpontok 10 ezer üzlete, akikről tudott a már említettek szerint, hogy nagyot buktak a vasárnapi boltzárral. De mások is.

Kérdés, ennyiért érdemes volt-e bezárni az üzleteket vasárnap? Az online adatokból egy biztosan látszik: a boltzár bevezetését megelőző februárhoz képest a későbbi hónapokban fele akkora a piac növekedése, mint a korábbi években, akár a kiskereskedelmet, akár a teljes online pénztárgép használatra kötelezett kört tekintve. Az is veszteség, ha lehetett volna több.

(blokkk.com, 2015. augusztus 23.)

Csak zsörtölődés, hogy nem piacozhat az élelmiszerbolt?

Balatonakali FÉK abc-je vidáman nyitva tart vasárnap, miközben a balatonfenyvesi ZSO-LI időközben visszavonult. A gond csak annyi, hogy a FÉK termelői piaca, ha igazi is, nem ad felmentést a boltzár alól az élelmiszerboltnak. A Coop piacai köszönik szépen, egyenlőre jól vannak.

A Népszabadság számolt be arról július 26-i híradásában, hogy a CBA Akali vidáman nyitva tart vasárnap, mivel termelői piacot létesített. A Balatonakali FÉK Üzletház (mert hivatalosan így hívják), ha csinált is termelői piacot, az az önkormányzat nyilvántartásában továbbra sem szerepel. Ez csak azért apró gondocska, mivel a jogszabály szerint a jegyző az engedély megadásával egyidejűleg a vásárt, a piacot és annak fenntartóját nyilvántartásba veszi. A jegyző a nyilvántartást az erre vonatkozó kormányrendelet szerint az önkormányzat honlapján – amennyiben azzal az önkormányzat rendelkezik – közzéteszi. Márpedig Balatonakali önkormányzatának van honlapja, azon a FÉK Üzletház fel is van tüntetve, de termelői piacnak nincs nyoma.

Az igazi probléma viszont az, hogy a kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvény alapján élelmiszerbolt nem lehet a termelői piac része, így nyitva sem lehetne ezen a címen. A helyi termelői piac a kereskedelmi törvény szerint az, ahol a kistermelő a saját gazdaságából származó mezőgazdasági, élelmiszeripari termékét értékesíti. Ez egyértelmű szövegezés, mint arra korábban is rámutattunk, ami két feltételt is támaszt: a helyi termelői piacon a kistermelő csak saját maga árusíthat és csak a saját termékeit. Ebből az következik, hogy egy ilyen piacon nincs helye annak a boltosnak, aki nem kistermelő és nem a saját megtermelt termékét árusítja, ráadásul annak élelmiszerbolt nem lehet a része. Így élelmiszerbolt termelői piac szervezőjeként, bárhogyan is ügyeskedik annak elhelyezésével, nem lehet nyitva vasárnap. Természetesen akár a bolt elkülönített területén, vagy szomszédságában, vagy éppen a hozzátartozó külső területen szervezhető helyi termelői piac, ezzel nincs is probléma, de annak el kell különülnie a többi árustól, így a boltostól is, akik nem kistermelők. Még az sem fogadható el, hogy a boltos a piac részeként a kistermelő termékeit árulja, hiszen a helyi termelői piacon, mint idéztük a törvényt, csak a kistermelő értékesítheti a saját termékeit.

Nem véletlen, hogy a kereskedelmi jog a helyi termelői piac fogalma mellett meghatározza a másik törvényes piacformát - az egyszerűség kedvéért és a törvény szövegezése szerint -, ami a "piac". A kereskedelmi törvény szerint a piac olyan épület, épületegyüttes, vagy terület, ahol állandó, vagy rendszeres jelleggel többen általában napi, esetenként heti rendszerességgel folytatnak kiskereskedelmi tevékenységet. Nos, a piac már lehet a kísérletezés terepe, hiszen az épület, épületegyüttes, terület fogalmába bőven belefér a bolt, csak akkor egy sor egyéb feltételt is teljesíteni kell, így élelmiszerbiztonsági és közegészségügyi előírásokat egyaránt.

Az Index is piacot keresett a napokban, igaz, ők ezt az északi parton tették, Coop boltban. Úgy tűnik, rejtélyes játszma folyik a háttérben, hiszen vannak jó és vannak rossz piacok, függetlenül attól, hogy megfelelnek-e az előírásoknak. A kérdés csak az, ki és milyen alapon osztja a lapot, vagy bárki húzhat belőle, csak szerencséje legyen?

(blokkk.com, 2015. július 26.)

WC nélkül nincs piac és vasárnapi nyitvatartás

A vizeldét még meg lehet úszni, de a wc azért más. A cégér átmázolása és a boltbejárat fölé odafirkantani a piac szót kevés a vasárnapi boltzár megkerüléséhez. De az sem mindegy, hogy milyen piac az, amit a bolt köré körítenek a vasárnapi nyitásért. Előfordulhat, hogy a CBA és a Coop piacai csak műpiacok.

Érthető módon minden kereskedő próbál rést ütni a vasárnapi boltzáron: van, aki meghosszabbítja a hétköznapi nyitva tartást, van, aki új időpontban hirdeti a leárazásokat, van aki a benzinkúton próbálkozik, van aki tulajdonossá fokozza az alkalmazottját és van aki piacot fabrikál a boltja köré. A mérce minden esetben azonos, hiszen van, amit enged a törvény, ezzel szemben pedig van, amit nem. A legújabb módi piacot csinálni a bolt köré és így kinyitni vasárnap. Egyáltalán nem biztos, hogy ez olyan könnyen megy, mivel piacot csinálni nem is olyan egyszerű.

Termelői piac, vagy piac?

A vasárnapi boltzár törvény (2014. évi CII. törvény a kiskereskedelmi szektorban történő vasárnapi munkavégzés tilalmáról) egyértelműen fogalmaz, amikor kimondja, hogy hatálya nem terjed ki egyebek mellett a piacon, továbbá helyi termelői piacon folytatott kereskedelmi tevékenységre. Ennek alapján aki piacon, vagy helyi termelői piacon kereskedik, akkor tart nyitva, amikor akar.

A kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvény kétféle piacot határoz meg (a boltzár törvény ezeket veszi át), így eleve kizárólag ezek lehetnek szabályszerűek. Az egyik a helyi termelői piac, ahol a kistermelő a saját gazdaságából származó mezőgazdasági, élelmiszeripari termékét értékesíti. Nyilván egy ilyen piacon nincs helye a boltosnak, aki már nem a saját megtermelt termékét árusítja. Természetesen a bolt szomszédságában, vagy éppen a hozzátartozó területen szervezhető helyi termelői piac, de a törvény világosan kimondja, hogy mivel ezeken a piacokon csak kistermelő árusíthat, más tehát nem, így a bolt, hiába adja területének egy részét oda, már nem lehet része a piacnak. Így hiábavaló kísérletezés lenne helyi termelői piacot rittyenteni a bolt köré a vasárnapi nyitva tartás érdekében, az ütközik a kereskedelmi törvénnyel.

A másik törvényes piacforma - az egyszerűség kedvéért - a piac. A kereskedelmi törvény szerint a piac olyan épület, épületegyüttes, vagy terület, ahol állandó, vagy rendszeres jelleggel többen általában napi, esetenként heti rendszerességgel folytatnak kiskereskedelmi tevékenységet. Nos, a piac már lehet a kísérletezés terepe, hiszen az épület, épületegyüttes fogalmába bőven belefér a bolt, a "többen" pedig a kettőnél kezdődik, így csak arra kell ügyelni, hogy ne lógjon ki a lóláb. Ez viszont nem is olyan egyszerű. Egy vagányabb bevásárlóközpont is egyébként piaccá tudná pofozni magát a kereskedelmi törvény fogalom meghatározásai alapján, de feltehetően ez lenne az az eset, ami a jog puszta szövegezésével esetleg nem, de a jogalkotói szándékkal már élesen ütközne. Ez is azért számít valamit.

Piaccsinálás: van piacrendelet is, az ellenőrző hatóságoknak pedig ingyen egy helyiséget kell adni

A piachoz piacüzemeltetési engedély kell, amit az önkormányzat jegyzője ad ki. Az önkormányzat nyilvántartást vezet az engedélyezett piacokról, ami nyilvános (a honlapján elérhető). Az 55/2009. számú kormányrendelet a vásárokat, a piacokat és a bevásárlóközpontokat szabályozza további részkérdésekben. Így azt is kimondja, hogy vásár és piac olyan területen rendezhető, tartható, amelyen a településrendezési terv a vásárrendezést, piactartást lehetővé teszi, ráadásul meg kell felelni egy sor előírásnak, egyebek mellett építészeti, közegészségügyi, tűzvédelmi, hulladékkezelési szabályoknak is. Nagyobb piac esetében, amikor egyidejűleg 300 főnél többen lehetnek a piacon, még biztonsági tervet is kell készíteni.

A neheze azonban csak most kezdődik a papírmunkákat követően: élelmiszer felhasználása, forgalmazása esetén a kérelmezőnek nyilatkoznia kell arról, hogy a piac területén az élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi, továbbá növény- és talajvédelmi feladatkörében eljáró kormányhivatal részére állandó jelleggel ingyenes helyiséghasználatot biztosít. Ez nyilván nem azt jelenti, hogy amikor jön az ellenőrző hatóság, az öltözőt, vagy a boltvezető irodáját átengedik részére és a kávéért nem kell fizetni.

Az előírások része, hogy a piac működési rendjéről hirdetményben tájékoztatást kell adni a vásárlók és az ott árusító kereskedők részére, az árusítóhelyeket pedig sorszámmal kell ellátni, nyilván látható módon.

És akkor a WC-kérdés a piacokon: a vizelde a vásárlónak kell

A Nemzeti Jogszabálytárban az illemhely kifejezést 97, a vizelde szót 2, a WC szöveget 278 jogszabály tartalmazza, igaz, számos esetben WC-papírról is szó esik. Létezik közöttük és hatályos az 59/1999. számú EüM rendelet, a vásári, piaci és vásárcsarnoki árusítás közegészségügyi szabályairól. Ez jó néhány követelményt meghatároz, egyebek mellett a következőket:

- a napi élelmiszerpiac és az élelmiszer-nagypiac területét szilárd, könnyen tisztítható burkolattal kell ellátni, tehát füves, földes talajon nem menő a piac,

- a piac területét körül kell keríteni,

- a piac ivóvíz minőségű, megfelelő mennyiségű vízellátásáról gondoskodni kell (az árusítóhelyek, az árusok részére).

Ez a jogszabály tartalmazza azt is, hogy a vásár, piac területén - ha attól 50 méter távolságon belül kellő számú nyilvános WC nem áll rendelkezésre - az OTÉK előírásának megfelelő számú és kialakítású, nemek szerint elkülönített, vízöblítésű WC-t és vizeldét kell létesíteni. E jogszabály szerint tehát valamennyi illemhely létesítése kötelező, mégpedig a vásárlók részére (természetesen az árusok számára is meg kell oldani, de az másik kérdés).

Előbbiek alapján a 253/1997. számú, az országos településrendezési és építési követelményekről szóló kormányrendelet (OTÉK) szabja meg, hány darab nyilvános WC kell a piacokon.

A rendelet szerint

- az építményeket és a szabadtéri tartózkodásra, munkavégzésre szolgáló területeket a rendeltetésüknek megfelelő illemhely-használati és tisztálkodási lehetőséggel kell tervezni, megvalósítani és fenntartani: nyilván a piac ide tartozik,

- az illemhelyek és a tisztálkodó helyiségek berendezéseinek számát az építmény, az önálló rendeltetési egység, a terület egyidejű használóinak tervezett (becsült) lehetséges legnagyobb létszáma és nemek szerinti megoszlása alapján kell tervezni, megvalósítani, (tehát mikor várható a legnagyobb tömeg a piacon),

- az illemhelyekhez biztosítani kell a kézmosás lehetőségét (így teljes kör).

A létszámhatárok közül pedig a legkisebb a következő:

- az építményekhez és a szabadtéri tartózkodásra, munkavégzésre szolgáló területekhez az illemhelyek számát az egyidejű használóinak a tervezett, becsült összlétszám alapján a következők szerint kell megállapítani:
a) 200 főig 10 fő részére legalább egy közös, 10 fő létszám felett nemek szerint külön illemhelyet kell létesíteni, minden megkezdett
aa) 15 fő női létszám részére legalább 1 WC-fülke, illetőleg
ab) 40 fő férfi létszám részére legalább 1 WC-fülke és 1 vizelde vagy 2 WC-fülke létesítése szükséges.

Nehéz elképzelni olyan piacot, ahol ki lehet zárni, hogy egyidejűleg 10 főnél kevesebben forduljanak meg, így ráadásul ha jól menő piaccal számol az üzemeltetője, nemek szerint is el kell különítenie az illemhelyeket. A vizelde WC-csészével kiváltható.

Tehát piac nincs WC nélkül.

Balatonakali, Balatonfenyves és a többiek

A Balatonakali önkormányzat honlapján a kötelező nyilvántartásokban piac, helyi termelői piac jelenleg nincs feltüntetve. A településen van CBA bolt (FÉK ABC) és Coop üzlet is a láncok boltkeresője szerint, de az önkormányzat kötelező nyilvántartásában csak a CBA címe szerepel.

A balatonfenyvesi önkormányzat honlapján két piac szerepel, egyik, a Balaton Park Vásár és Piac, amely alkalmi piac, csak egyes napokon működik a nyári időszakban, a másik a Zsoli Piac. Ez utóbbi pontosan azon a címen van, ahol egy élelmiszer áruház is található. A piac alapterülete 1.400 négyzetméter, 7 árusítóhellyel. Kérdés, van-e nyilvános WC a piacon. A Zsoli Piac és a Zsoli Szupermarket egyaránt a Vörösmarty utca 10. szám alatt található meg. A Zsoli Szupermarket is tagja a CBA láncnak.

Révfülöp piacokban gazdag, de óvatosabb

Révfülöp önkormányzata összesen 4 piacot tart nyilván, közülük egy kirakódó vásár már megszűnt. A további három piac esetében a szakhatósági hozzájárulás kikötéseket tartalmaz, egyebek mellett éppen a vízellátást, vagy éppen az illemhelyeket előírva. A piacok üzemeltetői között van a Pólus-Coop és a Tapolca-Coop, így nem véletlen, hogy a Káli úti piac és az egyik coopos ABC címe egybeesik. A Kacsajtósi utca 16. alatt a Tóth Élelmiszer üzlet található. Az árusító helyek száma a coopos piacoknál 7-7, a Kacsajtósi útinál 4 darab.

Ja, igen, WC-papírról is a piacnak kell gondoskodnia.

(blokkk.com, 2015. július 6.)

Nagyi vasárnap a boltban: lehet hülye, sőt, a tulaj is

Mármint szakmailag. Az NGM megváltoztatta a kereskedelemben kötelező szakképesítések rendjét. Így egyes élelmiszerek, iparcikkek eladásakor zárva tartási időszakban nem szükséges szakképzettség a pult mögé álló segítő családtagnak, vagy a tulajdonosnak. Ez a kivételezés kizárólag a zárva tartási időszakban, vasárnap, munkaszüneti nap és éjszaka igaz, amikor csak a tulajdonos, vagy a segítő családtag állhat a pult mögé, június 17-től. A nyitva tartási időszakban viszont ezeknél a termékeknél az eladást végző bármely személy szakképesítési előírása megmaradt. Pedig a hasmenés nem válogatós.

Úgy látszik, a vásárló egészsége, biztonsága vasárnap nem számít, pedig az egész szakképesítési követelményrendszer éppen azért van, hogy egyetlen pillanatban se sérüljön meg a boltban pénzét költő fogyasztó azért, mert az eladó esetleg hibázott.

A Magyar Közlöny június 9-i számában ugyanis megjelent a nemzetgazdasági miniszter 17/2015. számú rendelete, mely módosítja az egyes kereskedelmi tevékenységek gyakorlásához szükséges szakképesítések rendjét szabályzó előírást, a 21/2010. NFGM rendeletet. A kötelezettségek lényege, hogy egyes termékek esetében az eladást végző személynek szakképesítéssel kell rendelkeznie, ezt a kereskedelmi törvény világosan kimondja. A termékek felsorolását, ahol a szakképesítés kötelező, az említett nemzetgazdasági miniszteri rendelet tartalmazza.

A friss NGM rendelet - elképesztő felelőtlenségről árulkodva - kimondja, hogy szemben az általános előírással, ezek a követelmények egyes termékek esetében nem terjednek ki az üzletben kereskedelmi tevékenységet folytató egyéni vállalkozóra, egyéni cég tagjára, gazdasági társaság legalább 1/5 tulajdoni résszel bíró természetes személy tagjára, valamint a segítő családtagokra, zárva tartási időszakban, amikor a 200 négyzetméternél kisebb üzlet kinyithat, ha akar és képes rá, de ilyenkor alkalmazott nem foglalkoztatható, csak kevés kivétellel. (Az már csak hab a tortán, hogy az egyéni vállalkozótól, ha tevékenységi körében a kiskereskedelem szerepel, a vállalkozói igazolvány kiváltásakor számon kérik a megfelelő szakképzettséget, tehát ő nem lehet kivétel).

Némi öröm az ürömben, hogy a módosítások, így a kivételezés is a kihirdetést (június 9-ét) követő nyolcadik napon, június 17-én lépnek hatályba, így a most következő hőségriadóval tarkított hétvégét még a régi szabályok szerint kell a boltosoknak túlélniük. A vásárlók legalább csipetnyi szerencséjére, ha egyáltalán valamelyik hatóság ellenőrzi a zárva tartási időszakban ügyködő boltosokat.

Csak egy példát kiragadva, mennyire zavaros az új jogszabály: aki jár vásárolni, az tudja, hogy a kisebb boltokban ugyanannál a pultnál és általában ugyanattól a személytől kérheti a vásárló a húsfélét, vagy éppen a párizsit, trappistát. Nos, itt lesz majd némi zavar, hiszen a segítő családtag nagyi szakképzettség hiányában a csirkemellet már nem adhatja oda, de a kolbászt sem, sőt párizsit sem szeletelhet, míg az ementálit, mivel az tejtermék, vidáman darabolhatja. Vasárnap. Szakmai berkekben köztudott, hogy minden hús, hentesáru, húskészítmény, felvágott, kolbász, ugyanolyan kényes előírásoknak megfelelő termékkör, mint a tejtermékek árusítása.

Nos, a kivételek a következők, ahol tehát zárva tartási időszakban nem kell szakképesítés, máskor pedig igen:

- élelmiszer (kivéve húst, hentesárut, halat),

- kozmetika, háztartási vegyicikk,

- kertészeti cikk,

- óra, ékszer

- fotócikk,

- állat, állateledel.

Az élelmiszerek esetében a zöldség, gyümölcs árusításához jelenleg sem kell szakképesítés.

És némi pontosítás: a hús- hentesáru eladó fogalmi meghatározása a magyar joganyagban pontosan nem található meg. A foglalkozások besorolásában (FEOR) az 5113 szám alatt megtalálható, de itt külön szerepel a bolti hentes-, eladó is. Ebből az következik, hogy a hús- és hentesáru fogalmába a különböző húskészítmények is beletartoznak. Így a tulajdonos, vagy segítő családtagja párizsit sem adhat el, de az említettek szerint tejterméket már igen, persze, ez csak a zárva tartási időszakra vonatkozik.

Nyugi, az élelmiszer kereskedelemben bármely tevékenységet végző személyekre, így a segítő családtagokra is vonatkozó egészségügyi alkalmassági előírásokat nem törölték el. Eddig.

A jövőben, június 17-től egyébként a következő termékek eladásakor kötelező a kiskereskedelemben a szakképesítés az új előírások szerint:

1) Élelmiszerértékesítés zöldség és gyümölcs kivételével

2) Hús- és hentesáru, hal értékesítése

3) Étrendkiegészítők, gyógynövények értékesítése

4) Kozmetikai termék, háztartásivegyi cikk értékesítése

5) Jármű, járműalkatrész értékesítése

6) Kertészeti cikk értékesítése

7) Gépek, gépi berendezések, épületgépészeti berendezések, villamossági cikkek értékesítése

8) Építőanyagok értékesítése

9) Üzemanyag, gázpalack értékesítése

10) Sportszer, játék értékesítése

11) Óra, ékszer értékesítése

12) Fotócikk értékesítése

13) Optikai cikkek értékesítése, szemüveg készítése és javítása

14) Kedvtelésből tartott állatok, és állateledel értékesítése

15) Zálogházi, aukciós tevékenység, régiségek, műtárgyak értékesítése

16) Hulladékkereskedelem

(blokkk.com, 2015. június 11.)

Nyesegeti a kormány a kivételeket meg a vasárnapi pótlékot

Újabb barkácsolás: lehet majd hajnalban, 6 óra előtt nyitni.

Újabb módosítók az Országgyűlés előtt: a világörökség területe sem lesz kivétel, reggel 6 óra előtt is ki lehet majd nyitni, egy kicsit homályos megfogalmazás mellett a pékáru és tej szaküzletek üdítőt, valamint süteményt is árulhatnak. Döntés rövidesen. Végül is a világörökségi javaslat csak a versenysemlegességet erősíti, ha már boltzár, akkor legyen boltzár. A hajnali nyitásra valóban van igény a vásárlók részéről (persze a vasárnapi bevásárlásra is), a termékkör bővítés pedig egy kis lépés a rideg valóság felé (kizárólag pékárut, vagy kizárólag tejterméket árusító üzlet kevés van).

Az Országgyűlés már döntött három kérdésben, így a kis- és a nagykereskedelmi tevékenység egyidejű végzésének vasárnapi tilalmáról. Némi csavar a jogalkotásban, hogy a kereskedelmi törvényt módosítja a jogalkotó, egy új fogalom meghatározásával korlátozva a vasárnapi nyitva tartást: az az üzlet, amely kis- és nagykereskedelmi tevékenységet azonos helyen és időben folytat, a kiskereskedelmi szektorban történő vasárnapi munkavégzés tilalmáról szóló törvény rendelkezéseinek alkalmazása során kiskereskedelmi tevékenységet folytató üzletnek minősül. Ez egyébként messze nem csak a Metro ügye (bár a cél egyértelműnek tűnik), mivel Magyarországon 15 ezer nagykereskedelmi raktár tevékenykedik, szép számmal persze a Józsefvárosi piacon is. Nos, a törvénymódosítás után megteheti egy nagykereskedelmi raktár, hogy kiskereskedelmi tevékenységet nem végez vasárnap (tehát végső felhasználót, bárki is legyen az, nem szolgál ki), de mégis kinyit, feltehetően lesz ilyen is. Az adminisztrációra persze ügyelni kell, nyugtát pedig nem szerencsés adni ilyenkor (a nyugta a természetes személy vásárlónak jár, a számla az adószámmal rendelkező vállalkozónak). A Metronál vásárlók feltehetően majd más napokon szerzik be, amit eddig vasárnap, de nyilván lesz némi vesztesége is a C+C áruháznak, ugyanúgy, mint a kereskedelem egészének is.

Vigyázat, azért a 200 négyzetméteres szabály itt is belép. Egy 200 négyzetméternél kisebb nagykereskedés folytathat vasárnap is egyidejűleg kiskereskedelmi tevékenységet, ha a tulajdonos, vagy segítő családtagja áll a raktárban a targonca mögött.

A kereskedelmi törvény módosításával igyekszik korlátozni a benzinkutak területén a shoppok vasárnapi tevékenységét is a kormány. E szerint az az üzemanyagtöltő állomás területén működő üzlet, amely nem értékesít üzemanyagot, a kiskereskedelmi szektorban történő vasárnapi munkavégzés tilalmáról szóló törvény rendelkezéseinek alkalmazása során kiskereskedelmi tevékenységet folytató üzletnek minősül. A cél az, hogy a benzinkút területén ne nyíljanak új üzletek, de hát rögvest felmerül kérdés, hogy akkor a többi kivétel esetében ezt miért nem korlátozzák, így - a közlekedésnél maradva - a repülőtereken, busz-, vasúti pályaudvaron. Nyilván azért, mert semmi értelme nem lenne. Egyébként ennek a tilalomnak sincs túl sok haszna, hiszen a benzinkutak shopjainak többségét egy független vállalkozó működteti, akinél kifizetheti a vásárló ugyanannál a pénztárnál (és persze ugyanaz alatt a tető alatt, téglafalak között) a benzint is és az üdítőt, vagy éppen tejet, kenyeret, ha éppen annak árusításához szottyan kedve a kutasnak. A Spar shoppok is így működnek a benzinkutaknál (legalább is az a néhány, amit sikerült megtekinteni), így ezek nem fognak bezárni vasárnap. Ezek az üzletek csak szerződéses, franchise kapcsolatban állnak az áruházlánccal, ugyanúgy mint a CBA üzletlánc üzletei egymással. Nyilván olyan üzletet építeni nem érdemes a benzinkút területén, amelyikben benzint nem lehet venni (kifizetni), mert arra már kiterjed az új tilalom.

Ebben a kérdésben is szükséges megjegyezni, hogy elvileg a 200 négyzetméteres szabály itt is belép. A törvénymódosítás csak annyit mond, hogy a meghatározott esetben a benzinkút területén elhelyezkedő üzlet tevékenysége kiskereskedelmi tevékenységnek minősül. Így ha a tulajdonos, vagy segítő családtagja áll egy shop pultja mögött, amelyik nem árul benzint, és a teljes benzinkút területe (az eladótere az összes shoppal együtt) nem nagyobb 200 négyzetméternél, a benzint nem áruló shop nyugodtan kinyithatna vasárnap is. De ez nem életszerű, hiszen ehhez a 200 négyzetméter alapterület kevés.

Se híre, se hamva a világörökség területén ügyködő üzletek vasárnapi nyitva tartásának korlátozásáról. Ehhez törvénymódosítás szükséges, kormányrendelet kevés (a boltzár törvény csak arra ad felhatalmazást, hogy további kivételeknek nyithat utat a kormány).

A vasárnapi pótlék ügye is lezárult. Ezt sem kapkodták el a jogalkotók, hiszen a Munka törvénykönyvének módosítására irányuló javaslatot már 2014. december 16-án benyújtották az Országgyűlésnek, ami három hónap huza-vonát jelent. Sokan elmondták, hogy a vasárnapi munkát meg kell fizetni a kereskedelemben, jobban, mint eddig (jelenleg a vasárnapi pótlék 50%). A VOSZ is felvetette, hogy meg kell emelni a pótlékot (persze ő úgy gondolta, hogy akkor cserében maradjon meg a vasárnapi nyitva tartás, de hát miután már korábban elsütötte a népszavazás fegyverét, nyilván nem számított fajsúlyosnak a jobbító szándéka politikusi körökben). Ez csak azért kínos, mivel a jelenlegi gazdálkodási körülmények és jövedelmezőségi viszonyok között az 50% vasárnapi pótlék is tetemes tehernek számít, természetesen kizárólag a kereskedelmi költségek világában, és nem az alkalmazottak körében. Nyilván ezt felismerte a kormány is, hiszen csak szűk körben emeli meg a vasárnapi pótlékot 100%-ra. Ez azt fogja jelenteni, hogy a kivételek egyik csoportjában, amikor az alkalmazott is dolgozhat vasárnap, marad az 50% bérpótlék (így egyebek mellett a benzinkút, gyógyszertár, újságos, virágbolt, pékárut, tejterméket árusító üzletek esetében). Az adventi vasárnapokon és a szabadon választható ötödik vasárnapon viszont 100% lesz a bérpótlék.

Ez valóban kétféle vasárnapi bérpótlékot jelent, ami minősülhet igazságtalannak az alkalmazottak számára, kigazdálkodhatatlan tehernek a vállalkozások számára, de alkotmányellenesnek nehezen (amit a VOSZ ugyancsak felvetett). Természetesen ezzel azt már sikerült elérni, hogy a szakszervezetek megkezdték ostromukat a 100% vasárnapi pótlék ágazattól független teljessé tétele érdekében.

(blokkk.com, 2015. március 17., frissítve: március 22., április 12.)

Nőtt a forgalom a vasárnapi zárva tartás miatt?

Ezt írja a Napi Gazdaság. Eddig mindenki, aki ellenezte a vasárnapi boltzárat, az ellenkezőjét feltételezte. De hát egy kérdés elsikkadt: a márciust mindig felhúzza a húsvéti költekezés, így a növekedést nem a boltzár okozta. Lehet, hogy mégiscsak baj van, hiszen a korábbi években közel 20%-kal nőtt a márciusi forgalom a februárihoz képest.

Elöljáróban le kell szögezni, az adóhatóság online pénztárgép adatai hajszál pontosak, ezen kár is vitatkozni. A rideg piaci tényekkel, már amennyi eddig az újságcikk alapján kiderült, önmagukban nincs is baj, sőt, érdekes is akad közöttük. A következtetés ugyanakkor, mely szerint a vasárnapi zárva tartás miatt nőtt a forgalom a március közepét követő hetekben, már kérdéseket vet fel és kételyeket támaszt. A tényekre van is magyarázat, csak éppen annak nem sok köze van a vasárnaphoz, így az adóhatóság információiból levont következtetések vitathatók.

A bizonyítvány magyarázatában a legfontosabb kérdés a legizgalmasabb híre a beszámolónak, mégpedig az, hogy a március 15-ét megelőző kilenc hét (január 5. és március 8. közti időszak) forgalmi átlagát meghaladja a hatályba lépéssel érintett három hét átlagos kereskedelmi forgalma. Ebben önmagában nem is lehet vita, bármilyen furcsán is hangzik. Az információ súlyos hiányossága viszont, hogy mértékről, arányról nem esik szó, ezért csak egy másik megjegyzésre lehet hagyatkozni, mely szerint a vasárnapi zárva tartás gazdasági hatásai minimálisak. Ez viszont azt feltételezi, hogy ez a növekedés nem lehetett olyan sok. Ez viszont nagyon nagy baj is lehet, a következők miatt:

- A kereskedelemben mindig is a január és a február a két leggyengébb, legkisebb forgalmú időszaka az évnek. A családi költekezés általában márciusban, áprilisban lódul meg, döntő részben a húsvéti nagybevásárlások révén.

- 2015-ben a húsvéti ünnepek éppen április első hetének végére estek. Az adóhatóság pontosan arról a három hétről szolgáltatott információt, a vasárnapi boltzár első időszakáról, mely éppen a húsvéti családi nagybevásárlások legnagyobb hulláma szokott lenni, legalábbis az elmúlt években így volt. Az adóhatóságnak tehát sikerült a családi vásárlásokban az év általában leggyengébb, év eleji időszakát összehasonlítania az első nagyobb költekezési hullámmal. Tegyük hozzá azért, hogy a naptári beosztásról nem tehet az adóhatóság, most kapott kérdést, most válaszolt.

Nézzük akkor meg, hogyan is volt ez korábban. Ez most csak a KSH adatai alapján vizsgálható, ami azért remélhetőleg ad némi támpontot. Nos, a KSH adatai szerint 2011-2014. között a kiskereskedelem folyóáras értékesítése az egyes márciusi hónapokban a megelőző februárhoz képest 17-19% közötti mértékekben ugrott meg (2011-ben 17%-kal, 2012-ben is 17%-kal, 2013-ban 19%-kal, 2014-ben pedig 18%-kal).

Nos, ez a közel 20%-os növekedés, ez bizony hiányozhat, ha nem volt annyi.

Célszerű néhány további kérdést is mérlegelni, sorjában a következőket:

- Korábban a pontosan fogalmazó elemzők azt állították, hogy a vasárnapi boltzár következtében lesz forgalomvesztés, kiesés. Tehát nőhet is akár a kiskereskedelmi forgalom egyik időszakról a másikra, a kérdés csak az, hogy annak üteme milyen mértékű és milyen gazdasági folyamat okozza.

- A vasárnapi zárva tartás gazdasági hatásai minimálisak, ez olvasható a híradásban. Semmiféle számszerűség nem vált ismertté erről a minimális mértékről, mekkora is volt pontosan a forgalom nagysága a március 15. előtti és utáni hetekben, így a változás, a kismértékű forgalomnövekedés ugyanúgy lehet 5 forint, mint 5 milliárd forint.

- A forgalom héten belüli, napok közötti átrendeződése várható volt, ebben nincs vita, bár a bevásárlóközpontokban sok boltos panaszkodott, hogy hét közben egyáltalán nem nőtt a forgalma, szombaton sem, a vasárnapi viszont egyszerűen elveszett. Az adóhatóság állítását erősíti viszont, hogy a nagy hipermarketekben, áruházakban karácsonyi méretű tömeg hömpölyög szombatonként.

- Érdekes adat, hogy korábban átlagosan 9-10% volt a vasárnapi forgalom részesedése. Ez éves viszonylatban azt jelenti, hogy az élelmiszereket, a különféle iparcikkeket és az üzemanyagot együttvéve a 2014. évi KSH adatok alapján (mely becsült adat, így nem olyan pontos, mint az adóhatósági online kasszás információ) a vasárnapi költekezés nagyságrendje megközelíthette a 900 milliárd forintot. Ezen belül az élelmiszerekből több mint 410 milliárd forint, iparcikkekből több mint 310 milliárd forint, üzemanyagból 160 milliárd forint körül mozoghatott a vasárnapi bevásárlás értéke.

- A vasárnapi bevásárlás nagyságrendje a vasárnapi boltzárat követően - az adóhatóság forgalmi arányra vonatkozó arányszámát - elfogadva már csak fele a korábbinak. Ez viszont azt is jelenti, hogy szép számmal ügyködnek vasárnaponként továbbra is a kereskedelemben, tulajdonosok és alkalmazottak egyaránt, ami azért felveti, hogy vajon hányan is jutottak a vasárnapi pihenőnaphoz. Az érem másik oldala viszont, hogy ezek szerint nem szűnt meg teljesen a vasárnapi shoppingolás, sőt, az a 4-5% nem is kevés, így a családok egy része továbbra sem otthon sziesztázik, hanem vásárol.

A Napi Gazdaság április 8-i tudósítását azért teljes terjedelmében is közreadjuk, ne kelljen már lapozgatni:

"Az első negyedévi online pénztárgépi adatok azt bizonyítják, hogy nem csökkent a hazai kereskedők forgalma a vasárnapi pihenőnapról szóló jogszabály március 15-i hatályba lépését követően – közölte a Napi Gazdaság megkeresésére a Nemzeti Adó- és Vámhivatal. Hozzátették: a korábbi várakozásoknak megfelelően az üzletek vasárnapi zárva tartásának gazdasági hatásai minimálisnak tekinthetők. A forgalom napok közötti átrendeződése a fogyasztói szokások gyors alkalmazkodására utal. A legfrissebb adatok szerint a kiskereskedelmi szektorban történő vasárnapi munkavégzés tilalmát elrendelő törvény 2015. március 15-i hatályba lépését követően nem csökkent, sőt kismértékben nőtt a kereskedelmi ágazat forgalma a megelőző hetekhez képest. A március 15-ét megelőző kilenc hét (január 5. és március 8 közti időszak) forgalmi átlagát meghaladja a hatályba lépéssel érintett három hét átlagos kereskedelmi forgalma.
A számok azt mutatják, hogy a forgalom áttevődött a hét többi napjára: a korábbi átlagosan 9-10 százalék körüli szintről 4-5 százalékra csökkent a vasárnapi forgalom, és átlagosan 15-16 százalék körüli lett a hét közbeni egy napra eső forgalom aránya."

(blokkk.com, 2015. április 9.)

Vasárnapi shopüldözés: a kormány mellényúlt, a kutak még ellenállnak

A kormány nem tudja, hogyan működnek a benzinkutak shopjai, de még megtanulhatja.

Mindenesetre üzent a kutasoknak, ami alapján a tégla is vállalkozhat, de benzinkúton ne tegye, ha multi áruház a neve. Az elmúlt napokban az autósok meglepetésére egyes benzinkutakon közölték velük, hogy éjszaka, vagy éppen vasárnap az üzemanyagon kívül mást (üdítőt, rágcsálnivalót, édességet) már nem értékesíthetnek. Ez jókora vihart kavart, vásárlók és benzinkutasok körében egyaránt. Mi is történt?

Sokszor elmondták a kormány részéről, hogy a vasárnapi boltzár célja teret adni a hazai kereskedőknek. Néha persze az is felmerül, hogy a bolti alkalmazottak is pihenhessenek vasárnap, a családok pedig shoppingolás helyett legyenek együtt. Nos, az igazi cél még mindig nem világos, ezért csak annyi kockáztatható meg, hogy némi erőfitogtatás is belecsúszott a levesbe. Módosítgatják is sorozatosan a joganyagot, hol ezt, hol azt a multi áruházcsoportot célozgatva. A benzinkutak Spar és Tesco felirattal virító shopjai is célkeresztbe verekedték magukat, hiszen milyen dolog az, hogy pont ők nyitva lehessenek vasárnap, ilyen nevekkel. A Spar Expresszek az OMV, a Tesco Expresszek pedig a Shell kútjain találhatók meg. Most azonban melléfogott a kormány, hiszen teljesen feleslegesen módosított törvényt legutóbb, azzal nem ért el semmit azon kívül, hogy félelmet keltett a benzinkutasok körében. A legfélelmetesebb üzenete azonban a kormány lépéseinek az, hogy a vásárló csak az utolsó a sorban. De hát célszerű a legelején kezdeni.

A vasárnapi boltzárról szóló 2014. évi CII. törvény (aminek pontos címe: a kiskereskedelmi szektorban történő vasárnapi munkavégzés tilalmáról) 1.§-a világosan kimondja, hogy nem terjed ki a jogszabály hatálya az üzemanyagtöltő-állomások nyitva tartására. Így indult a törvény március 15-én. Ez egyértelmű, tehát ennek alapján a benzinkutak shopjai akkor tartanak nyitva és azt árusítanak, amikor és amit akarnak. Időközben feltehetően valamelyik döntéshozó politikus tankolt valamelyik benzinkútnál, vagy egyszerűen csak valaki szólt neki, hogy egyes multi nagyáruházi cégérek alatt mégiscsak nyitva vannak egyes shoppok a zárva tartási időszakban (zárva tartási időszakok este 22 óra és reggel 6 óra között, a vasárnap és a munkaszüneti nap). Így természetesen jött a csavar, de dupla.

Módosult is a kereskedelmi törvény nemrégiben, természetesen március közepét, a boltzár törvény hatálybalépését követően. Ez a jogszabályváltozás azt mondja ki, hogy az üzemanyagtöltő állomás területén működő üzlet, amely nem értékesít üzemanyagot, a kiskereskedelmi szektorban történő vasárnapi munkavégzés tilalmáról szóló törvény rendelkezéseinek alkalmazása során kiskereskedelmi tevékenységet folytató üzletnek minősül (a 6.§ kiegészítésével). Magyarul ő már nem olyan kivétel, mely nem tartozik a boltzár törvény hatálya alá.

Ezzel sem lenne önmagában baj, hiszen csak annyit jelent, hogy a benzinkút területén, ha valamelyik shopban kifizeti a vásárló a benzint, ott nyugodtan vehet mást is, üdítőt, csokoládét a zárva tartási időszakban, de ha létezne olyan shop, ahol a benzint nem lehet kifizetni, akkor ott mást sem. A jogalkotók feltehetően arra gondoltak, hogy amikor a vásárló üzemanyagot vesz a multi áruházas néven futó shoppokban, azt máshol fizeti ki, mint a többi enni-innivalót, vagy arra, ne jusson eszébe senkinek az üzemanyagtöltő állomás területén még egy shoppot építeni, ami már benzint nem is árul. Kérdés persze, hogy a repülőtér, a busz-, vagy vasúti pályaudvar miért nem jutott eszükbe a jogfabrikálóknak, hiszen az is beépíthető lenne, már ha akad ott hely. Természetesen ez a törvénymódosítás semmit sem változtatott a Spar, vagy Tesco shoppok helyzetén, hiszen - ez a lényeg - ezekben az üzletekben ugyanúgy kell fizetni a benzinért, mint az üdítőért, ugyanannál a kasszánál, mint bármely más benzinkút esetében.

A törvénymódosítást követően időközben bizonyára valaki megint rátenyerelt a vészcsengőre, mivel rájöttek valahol ott, jogalkotási berkekben, hogy a friss módosítás semmit sem ér. Megüzenték ezért a benzinkutasoknak a kormány részéről, hogy a jogszabályokban meghatározott üzlet fogalma alatt nem csak a téglából épült helyiséget kell érteni, hanem a kereskedelmi vállalkozást is. Apróság, hogy ez az értelmezés egyáltalán nem vezethető le a kereskedelmi jogszabályokból, de hát tudni lehet az online házhozszállítás vasárnapi tiltásából, hogy ez nem nagyon zavarja a kormányt (nem következik a jogból, hogy vasárnap tilos lenne házhoz szállítani az online megrendelt árut), éppen ezért a riadalom tetőfokára hágott a kutasok körében.

Így fontos kérdéssé vált az üzlet fogalmának meghatározása a különböző jogszabályokban. A kereskedelmi törvény (2.§-a) szerint üzlet a kereskedelmi tevékenység folytatása céljából létesített, vagy használt épület, valamint önálló rendeltetési egységet képező épületrész, helyiség, ideértve az elsődlegesen raktározás, tárolás célját szolgáló olyan épületet, vagy épületrészt is, amelyben kereskedelmi tevékenységet folytatnak. A boltzár törvény sem tér el ettől sokban, hiszen szó szerint ugyanúgy fogalmaz (2.§-ában), mint a kereskedelmi törvény, csak éppen hozzábiggyeszti, hogy továbbá bármely olyan állandó, vagy ideiglenes értékesítési hely, ahol kereskedelmi tevékenységet folytatnak, ideértve a mozgóboltot is.

Nos, akárhogyan is forgatjuk a szavakat, az üzlet fogalma az egy fizikai valóságában létező épület, vagy éppen hely lehet. Mozogni, gondolkodni, beszélni, vagy éppen kereskedni nem tud, ezeket benne csak benne lehet csinálni, ha valakinek van elég sütnivalója meg pénze hozzá. A kormány ennek ellenére küldte meg tartalmát tekintve sutára sikeredett, de mégiscsak fenyegető üzenetét.

Mindezek alapján két táborra szakadtak a legnagyobb üzemanyag forgalmazók (Lukoil, AGIP, MOL, OMV, SHELL) benzinkútjai. A Lukoil helyzete egyszerű, mert a benzinkutak shopjait a cég maga üzemelteti (75 benzinkútja van Magyarországon), a shoppokban dolgozók az ő alkalmazottjai, így rá a korlátozás és a kormány sajátos értelmezése nem vonatkozik, a shopban bármikor bármit árusíthat az üzemanyagon kívül.

Más a helyzete a többieknek. Mind a négy nagy forgalmazó benzinkútjait tőlük független vállalkozók üzemeltetik, egy üzleti szerződés keretében. A benzinkutakon minden értékesítési tevékenységet ezek a vállalkozások végeznek, természetesen a saját alkalmazottaikkal. (Az alkalmazottak tehát a kutat üzemeltető vállalkozások alkalmazottai, semmi közük az üzemanyag forgalmazókhoz.) A benzint a shopban kell kifizetni, minden mással, üdítővel, rágcsálnivalóval együtt.

A szakmai köznyelv ez utóbbi benzinkutakat többvállalkozósnak nevezi, kiindulva abból, hogy a benzin az üzemanyag forgalmazó terméke, a többi, főleg élelmiszerféleség a shoppot működtető vállalkozásé. Ez igaz, de a benzinkúton kizárólag egy, azaz egy vállalkozás, más szóval kereskedő ügyködik a maga fizikai valóságában. A kormány állásfoglalása éppen ezért eleve téves.

A kormány, vagy a politikusok zakójának csücskét rángató súgógépek feltehetően azt nézték, hogy ezeken az üzemanyagtöltő állomásokon az értékesítés elszámolásának belső rendje (tehát nem a kereskedés, hanem csak az elszámolás) valóban kettős.

A MOL 365 üzemanyagtöltő állomásán a nyugtán csak egy vállalkozás neve van feltüntetve, mint eladóé, a kutat üzemeltető vállalkozásé. Ebben az esetben egy benzinkúton egy kereskedő ügyködik, az üzemanyag árusítója és a shop más termékeinek, élelmiszerféleségeinek eladója nevében is csak egy vállalkozás, a nyugtán is csak az ő neve szerepel (más kérdés, hogy egymás között természetesen elszámolják a bevételeket, a benzin a MOL-é, a többi a shoppot üzemeltető vállalkozóé).

Némileg más a többi nagy üzemanyag forgalmazó hálózat kútjainak a helyzete. Az AGIP, több mint 180 töltőállomással, az OMV, több mint 170 benzinkúttal és a SHELL 200-nál több kúttal ugyanolyan vállalkozós rendszerben üzemeltetik a benzinkutakat, mint a MOL. Ezek a vállalkozók szerződést kötnek az üzemanyag forgalmazókkal a shoppok üzemeltetésére, ugyanúgy, mint a MOL esetében, eddig nincs is különbség. Lényeges eltérés azonban már az, hogy vásárláskor a nyugtán mind az üzemanyag forgalmazó, mind a shoppot üzemeltető vállalkozás neve ott szerepelhet. Ezért is nevezik egyébként ezeknek a benzinkutaknak az online pénztárgépét úgynevezett kétvállalkozós kasszának: a vásárló egy nyugtát kap, de azon két vállalkozás neve van feltüntetve, így azt két vállalkozás közösen adja, de természetesen a bevétel elkülönül közöttük. Ez a jog talaján azt jelenti, hogy ezek a shoppok, az üzemeltető vállalkozók egyidejűleg két kereskedő tulajdonában álló termékeket értékesítenek a shoppokban, de tegyük hozzá rögtön, kereskedő csak egy van a benzinkúton.

A Spar és a Tesco shoppok esetében az üzleti kapcsolat mindössze annyi a kutasok és az áruházláncok között, hogy az ezeket a benzinkutakat üzemeltető vállalkozó az üzemanyag forgalmazójával és egyidejűleg az áruházláncokkal is szerződéses kapcsolatban áll. Ennek része a Spar Expressz, valamint a Tesco Expressz felirat a benzinkutak shoppjain. De csak ennyi.

Nos, ezt a kétvállalkozós helyzetet ragadta meg a kormány, miután rájött, hogy a kereskedelmi törvény módosításával melléfogott, így a módosított jogszabályok alapján az OMV Spar, valamint a SHELL Tesco üzletei nyugodtan ügyködhetnének tovább. Lehet okkal kötözködni, hogy az érintett benzinkutakon a maga fizikai valóságában csak egy vállalkozó ügyködik, mindössze egy számviteli elszámolás miatt adhat olyan nyugtát, amin még az üzemanyag forgalmazó neve is szerepel. Ebből következik, hogy a kormány üzenete nem áll meg a lábán a jog alapján.

A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint az üzemanyagtöltő állomások száma kétezer felett mozog, a piacon az említetteken kívül tevékenykednek kisebb vállalkozások is. A benzinkutak shopjainak szinte számba vehetetlenül csekély része az a néhány benzinkút, ahol a shoppok multinacionális áruházláncok nevét viselik, de ezek működési modellje ugyanaz, mint a többi nagy forgalmazóé. Ezért finoman fogalmazva is szűklátókörű szemlélettel esett neki a kormány a benzinkutak kitakarításának, ami elvileg ráadásul meg is kerülhető, így leutánozható a MOL vállalkozói modellje is (igaz, ez pénzbe kerül, mivel az online pénztárgéprendszert is át kellene alakítani). Nyilvánvaló azonban a kormány eltökéltsége, hiszen a világörökségi területeken is nagytakarítást végez, ott sem lehet nyitva multi nagyáruház a jövőben.

A bökkenő csak az, hogy nyáron nagyon meleg lesz, télen nagyon hideg lesz és az autós bizony megéhezik, megszomjazik időnként. A benzinen kívül mást is vásárol a benzinkúton, amit szívesen magával vinne az útra, főleg ha sietős a dolga. A kormány igencsak egyedi jogértelmezése viszont a kutak széles körét érinti.

Hozzátartozik a képhez, hogy a helyben fogyasztás, tehát a vendéglátás nem tilos a benzinkúton, ami újabb kiskaput jelenthet, hiszen ki tudja ellenőrizni, hogy a megvásárolt öt liter üdítőt helyben itta-e meg a kedves autós, vagy magával vitte. Ehhez nem kell több, csak néhány szék asztallal, egy mosogató legalább a látszat kedvéért, néhány pohár, kés, villa, kiskanál és már kész is.

A célba vett benzinkutak többsége egyenlőre ellenáll. Megteheti, mivel a jogszabály nem tiltja ügyködésüket, bármennyire is szeretné a kormány, az üzenet pedig pontatlanra sikeredett a jog oldaláról. Kérdés persze, hogy mikor esik neki a fogyasztóvédelmi hatóság a benzinkutak ellenőrzésének, ugyanis ha az ellenőrök a kormány üzenetét követik, öt nap bezárás a tét, legalábbis a jogszabályok szerint. Lenne persze sok más ellenőrizni valója a fogyasztóvédelmi hatóságnak, így egyebek mellett az is, vajon a 200 négyzetméternél kisebb üzletekben a zárva tartási időszakban dolgozó segítő családtagnak a jogszabályban előírt termékek értékesítésekor van-e kötelező szakképesítése, mint az már korábban felvetődött.

Ki fog előbb visszavonulót fújni?

(blokkk.com, 2015. április 7.)

Vasárnapi boltzár kivételek: rendelet van, kivétel nincs

Megjelent a boltzár törvény végrehajtási rendelete. Sokan várták izgatottan a semmit, de ez azért egy kicsit több annál: ravasz. Sőt!

A boltzár törvény március 15-től él (hivatalos címe: 2014. évi CII. törvény a kiskereskedelmi szektorban történő vasárnapi munkavégzés tilalmáról). Sokak álma foszlott szerte azzal, hogy a Magyar Közlöny március 17-i számában megjelent a kormány 53/2015. (III. 17.) számú rendelete, igencsak ínycsiklandó címmel: a kiskereskedelmi szektorban történő vasárnapi munkavégzési tilalomtól eltérő nyitva tartás engedélyezésének feltételeiről.

A kormányrendelet címe első olvasatban azt sejteti, hogy lesznek itt még kivételek a törvényben foglaltakon túl is. Nos, rögtön térjünk a lényegre: most, e rendelet nyomán nem lesz egyetlen egy további árva kivétel sem (csak az, amit a törvény rögzít). A kormányrendelet mindössze azt szabályozza, hogy ha egyszer majd lesznek kivételek, akkor azokat az önkormányzatok jegyzőjénél kell bejelenteni és a jegyző a feltételeknek megfelelő árusítóhelyeket honlapján majd nyilvántartja.

Az elmúlt évek gazdaságszabályozásának tengerében igazi gyöngyszem, hogy a kivételre ácsingózó vállalkozásnak egyszerűen csak be kell jelentenie a jegyzőnek a törvényben foglalt tilalmas időszakra irányuló nyitva tartási szándékát (megismételjük: csak be kell jelentenie, bár a kormányrendelet engedélyezésről beszél) és ha a jegyző nem emel kifogást valamely hiányosság okán, már bele is vághat az áruház. Tehát nincs egyedi engedélyezgetés, meg egyebek, hanem csak be kell jelenteni és utána csak egyszerűen ki kell nyitni. Ez nagyon egyszerű, eddig.

A jegyző nyilvántartása nyilvános lesz, honlapon kell közzétenni a zárva tartási időszakban mégis csak nyitva tartó üzleteket. Ez sem túl bonyolult, még akkor sem, ha évente meg kell újítani a kérelmet (egyszerűbben szólva a bejelentést).

A hátteret egyébként a boltzár törvény adja. A törvény 5.§-ának (4) bekezdése úgy fogalmaz, hogy kormányrendelet az adott település (településrész) sajátosságaira - különösen az idegenforgalom kiszolgálásának igényére, a vásárlási szokásokra, a foglalkoztatottak számára és a lakókörnyezet érdekeire - tekintettel az üzletek nyitva tartására az e törvénytől eltérő szabályokat is megállapíthat. A 8.§ szerint pedig felhatalmazást kap a kormány, hogy az adott település (településrész) sajátosságaira - különösen az idegenforgalom kiszolgálásának igényére, a vásárlási szokásokra, a foglalkoztatottak számára és a lakókörnyezet érdekeire - tekintettel az üzletek eltérő nyitva tartása engedélyezésének részletes feltételrendszerét és a mérlegelés szempontjait, továbbá az eljárás részletes szabályait rendeletben megállapítsa. Nos, e felhatalmazásnak tesz eleget a friss kormányrendelet.

Mindez önmagában túl szép lenne, de hát azért vannak a törvényekben a záró rendelkezések, hogy legyen mit kerülgetni. Semmi gond nincs azzal, hogy a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba. A lényeg azonban ezután következik: ez a rendelet akkor alkalmazható, ha a kormány - a boltzár törvény 8. §-ában kapott felhatalmazás alapján - az üzleteknek a törvény. 3.§-ától eltérő nyitva tartására vonatkozó mentességi feltételeket határoz meg.

Csak a rend kedvéért, a 3.§ azt mondja ki, hogy az üzletek - törvényben vagy az e törvény felhatalmazása alapján kiadott kormányrendeletben meghatározott kivételekkel - kiskereskedelmi napokon 6 óra és 22 óra között tarthatnak nyitva, vasárnap és munkaszüneti napokon pedig zárva kell tartani.

Mindez azt jelenti, hogy a kormány tervei szerint, ha lesznek valamikor is a törvényben foglaltakon túl kivételek, azok engedélyezését, bejelentését az önkormányzatok végzik. A kormány ezek szerint majd csak bizonyos keretfeltételeket határoz meg és amelyik üzlet ezeknek megfelel, annak nyitva tartását engedélyezheti az önkormányzat. Ezek a keretfeltételek viszont bármilyenek lehetnek, így könnyen lehet, hogy a csillogó gyöngyszem kopottassá csiszolódik, de hát ezt még nem tudni.

Tehát nincs még vége a sorozatnak. A kormány feldobta a magas labdát - saját magának. Az ajtót pedig olyan szélesre tárja majd, amilyenre csak akarja. Mindez a boltbezárás oldaláról nagyon is ravasz húzás, meghúzni a nadrágszíjat az elején, kivárni a kezdeti időszak tapasztalatait, közben pedig rátenni a kezet az ajtózárra. Tudott dolog, hogy az ajtórésen csak az fér át, aki annál soványabb: vajon milyen szélesre lesz kitárva?

(blokkk.com, 2015. március 17.)

Szezonális ellenőrzésbe kezdtek a szakemberek, december végéig járják a piacokat és a kereskedéseket (illusztráció)

Milliárdos adócsalókat ítéltek el.

Milliárdos adócsalókat ítéltek el. ₪₪₪

Több mint kétmilliárd forint áfát csalt el az a hat - korábban az Európai Unión belül tejkereskedelemmel foglalkozó - vádlott, akiket november 27-én a nem jogerős elsőfokú ítélet szerint egyebek mellett letöltendő fegyházbüntetésre ítélt a Szolnoki Törvényszék - írta a Napi.hu az MTI nyomán.

A törvényszék tájékoztatása szerint az ügy valamennyi vádlottját bűnszervezetben elkövetett költségvetési csalás miatt ítélte el a bíróság.

A vádlottak főként Szlovákiából beszerzett tejet Magyarországon beszerzési ár alatt, nettó áron értékesítettek és az adóhatóságot megtévesztve nem fizették be az általános forgalmi adót (áfa).

A bíróság a hat vádlottat összességében 43 és fél év fegyházra, 43 év közügyektől eltiltásra ítélte, és összesen több mint 93 millió forint értékben alkalmazott vagyonelkobzást velük szemben. Négyüket pedig évekre attól is eltiltotta, hogy gazdasági társaság vezető tisztségviselői lehessenek.

Az elsőrendű és a másodrendű vádlottat 9-9 év fegyházbüntetésre ítélték, 9 évre eltiltották a közügyektől, és egyenként 36 millió forintnyi vagyonuk elkobzását rendelték el.

Az ítélet nem jogerős, az ügy másodfokon, a Szegedi Ítélőtáblán folytatódik - közölte a Szolnoki Törvényszék sajtóosztálya.

(blokkk.com, 2018. november 28.)

Gyanús az olcsó UHT tej

Nagyon olcsó a szlovák és a cseh UHT tej a magyar tejüzemek szerint.

Már úgy tűnt, hogy sikerül kiszorítani a gyanúsan olcsó külföldi tejeket a boltokból, de a nagy üzletláncok szeptemberi akciózásával újra megjelentek a szlovák és cseh tejek, írja a Magyar Nemzet. A szakmai szervezet áfacsalásra gyanakszik, és bejelentést tett a magyar hatóságoknál, valamint Brüsszelben is.

Az alacsony felvásárlási árak és a feldolgozott tejtermékek áfacsökkentésének elmaradása miatt tiltakozó tejtermelők demonstrációjának résztvevői vonulnak teheneikkel az id. Antall József rakparton 2016. május 23-án A Tej Szakmaközi Szervezet és Terméktanács (TT), szerint több áruházlánc ismét irreálisan kis árakat kér a szlovák és a cseh ultramagas hőfokon kezelt (uht) tejekért a magyar piacon. Az Agrárszektor.hu számolt be róla, hogy a szervezet szerint az olcsó import mögött áfacsalások állhatnak, vagy olyan termékek érkeznek a hazai boltokba, amelyeket tejpor felhígításával állítottak elő.

Lényegében 20-25 forinttal olcsóbban hozzák be a termékeket Szlovákiából és Csehországból. Pedig mindkét országban 8 százalékkal csökkent a tehénállomány, drágább a tej felvásárlási ára, mint nálunk. Így egyértelmű, hogy mire a boltok polcaira jutnak, ezek a termékek áfacsaláson mennek keresztül, vagy a minőségükkel van hatalmas baj, esetleg mindkettő”, mondta a Magyar Nemzetnek a szakmai szervezet elnöke, Mélykuti Tibor. A bejelentés közvetlen kiváltó oka egyébként az volt, hogy ismét akciózni kezdtek egyes üzletláncok a hazai piacon az UHT tejjel. Szeptemberre az Auchan hirdetett akciót, így 179 helyett literenként 159 forintért kínálja az 1,5 százalék zsírtartalmú, szlovák, Agro Tami gyártmányú tejét. A Tescóban az Agro Tami 179 forintért kapható, a legolcsóbb magyar 1,5 százalékos terméknél 20 forinttal alacsonyabb áron.

A terméktanács szerint a hazai előállítású uht tej ma literenként 190-300 forintos áron jelenik meg a kiskereskedelmi forgalomban. A külföldi sem lehetne sokkal olcsóbb, mert az árak minden európai országban emelkednek, nemcsak Szlovákiában. Mélykuti hozzátette, nemrég a legnagyobb dán tejipari cég jelentette be, hogy egész Európában hiány van. Az elnök elmondta, a bejelentést már korábban megtették a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnál, a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatalnál és az illetékes brüsszeli szervezeteknél is, de még senki sem reagált.

A Magyar Nemzet felhívta az elnök figyelmét arra, hogy egy magyar márkájú tej is rendkívül olcsón, 169 forintért kapható az Auchanban. Válaszában elmondta, hogy valószínűleg ez egyre jellemzőbb lesz majd.

A magyar termelők ugyanis, látva a hihetetlen olcsó külföldi termékeket, kénytelenek olcsóbban adni a tejet.

Mélykuti Tibor hangsúlyozta, 2016-ban 83 százalékban hazai előállítású uht tej volt kapható a boltok polcain, ami hatalmas siker volt, hiszen 2011-ben még csak 15-20 százalék volt ez az arány. 2017-ben azonban megint drámaian romlanak a számok, egyre több a gyanús importtermék.

Az elnök hangsúlyozta, nem a magyar boltokról küldtek jelentést Brüsszelnek és a hatóságoknak, hanem a beszállítóikról. Pedig év elején bizakodtak Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter fokozott ellenőrzést rendelt el. Ennek lényege, hogy a kiskereskedelmi láncoknak háromhavonta kell jelentést adniuk a hatóságoknak, a nagykereskedőknek és a feldolgozóiparnak pedig havonta. A nagykereskedők azonban nem tesznek eleget a kötelezettségeknek, minden bizonnyal épp az ilyen termékek miatt. Hangsúlyozta, várják a megfelelő büntetést és a valóban fokozott ellenőrzést.

(Magyar Nemzet, 2017. szeptember 6., fotó: Magyar Nemzet)

Az őstermelők 4 tonna zöldséget elbuktak

Csaknem 4 tonna zöldség és gyümölcs értékesítését tiltotta meg a NÉBIH az őstermelők ellenőrzésekor.

Elsősorban a szamócaárusító őstermelők körében végzett fokozott ellenőrzést Magyarország nagybani piacain a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH). A 2017 tavaszán folytatott háromhetes vizsgálat 135 őstermelőt érintett. Az ellenőrzések során összesen 2.692 kg szamóca, továbbá 1.085 kg más zöldség és gyümölcs értékesítését tiltotta meg a hatóság.

2017 tavaszán csaknem három héten keresztül ellenőrizte a NÉBIH a budapesti, a turai, a kiskundorozsmai, a miskolci és a nyíregyházi nagybani piacokon árusító őstermelőket. A 135 őstermelő tevékenységére kiterjedő vizsgálat során a hatóság az esetek 9 százalékában tapasztalt kisebb-nagyobb szabálytalanságot. Összesen 2.692 kg szamócát, 300 kg paradicsomot, 160 kg uborkát, 100 kg cseresznyét, 380 kg káposztafélét, 65 kg karfiolt, 80 kg karalábét és 7 láda palántát vontak ki a forgalomból a szakemberek, azaz mindösszesen 3.777 kg zöldség és gyümölcs értékesítését tiltották meg az ellenőrök.

Helyszíni intézkedésre összesen 12 alkalommal volt szükség, amely legtöbbször a forgalmazás azonnali beszüntetését, egy esetben pedig az őstermelői igazolvány helyszíni visszatartását vonta maga után.

A hatósági ellenőrök igen sokféle szabálytalanságot tapasztaltak. Néhány kirívóan súlyos esetben olyan személy értékesített őstermelőként, aki nem rendelkezik őstermelői igazolvánnyal, így az értékesített termények bizonytalan eredete mellett a vásárlók szándékos megtévesztésének alapos gyanúja is felmerült, ezért a NÉBIH eljárást kezdeményez a rendőrhatóságnál.

Szintén gyakori szabályszegés az őstermelői igazolványon nem szereplő termékek értékesítése, vagy más termelő, kereskedő árucikkének forgalmazása. Sőt, akadt példa az okirattal történő visszaélésre is, amikor más személy értékesített az egyébként át nem ruházható őstermelői igazolvánnyal. Szinte valamennyi piacon tipikus hiányosság volt, hogy az árusok – a kötelező előírásokat figyelmen kívül hagyva – elmulasztották az őstermelői igazolványszámuk feltüntetését.

A NÉBIH a szabálytalanul értékesítő őstermelőkkel szemben közigazgatási hatósági eljárást indít, melynek következményeként – a jogsértés súlyától függően – 2 hónaptól 2 évig terjedő időtartamra bevonható a jogsértő személy mezőgazdasági őstermelői igazolványa.

A hatóság tapasztalatai szerint az őstermelők nincsenek kellő mértékig tisztában a rájuk vonatkozó szabályokkal és kötelezettségekkel, különösen az egy-két éve bevezetett új előírásokat nem ismerik, nem tartják be.

Az őstermelői tevékenységgel kapcsolatos visszaélések egyébként bejelenthetők a NÉBIH zöldszámán (06-80/263-244).

(NÉBIH, 2017. július 11.)

Jelöletlen, penészes túró, vaj

A kistermelő a nagykereskedésben vásárolt szlovák juhtúrót és vajat kicsomagolva sajátjaként árulta.

Több mint 450 kg jelöletlen, továbbá részben penészes tejterméket foglaltak le a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH) ellenőrei egy kistarcsai kistermelőnél. A vizsgálat során megállapították, hogy a kistermelő a nagykereskedésben vásárolt szlovák juhtúrót és vajat kicsomagolta, majd sajátjaként értékesítette.

Számos szabálytalanságot találtak a NÉBIH ellenőrei egy Pest megyei kistermelőnél tartott vizsgálat során. A telepen szarvasmarhát, sertést és kecskét is tartottak, a szükséges dokumentumok azonban, például a különböző betegségekről mentességet igazoló vizsgálati eredmények, valamint az állatok eredetét bizonyító papírok, számos esetben hiányoztak. A hatóság az állategészségügyi vizsgálatok elvégzéséig, valamint az egyed-nyilvántartás rendbetételéig elrendelte a 10 szarvasmarha, a 13 sertés és a 93 kecske forgalmi korlátozását.

A kistermelő tejtermék előállítással is foglalkozott, a nyomon követést biztosító nyilvántartásokat azonban már 2010. vége óta nem vezette. A NÉBIH ellenőrei a vizsgálat során megállapították, hogy a termékek előállításához használt helyiség takarítatlan és takaríthatatlan: a padozata repedezett, a falak és a mennyezet szennyezet, penészes, pókhálós, a sajtkészítéshez használt formák szintén piszkosak voltak.

A félkész- és késztermékeket az előírásoknak nem megfelelően egy hűtőkamrában érlelte, tárolta a kistermelő. A szakemberek végül 12 tétel, összesen 460 kg jelöletlen, valamint részben penészes tejtermék kivonását a forgalomból, valamint megsemmisítést rendelték el, továbbá annak végrehajtásáig a jogsértő termékeket hatósági zár alá vették. A vizsgálat során megállapították, hogy a kistermelő a nagykereskedésben vásárolt szlovák juhtúrót (brynza) és vajat kicsomagolás után saját készítésű termékként árulta, elsősorban a gödöllői piacon.

A feltárt higiéniai hiányosságok és élelmiszerbiztonsági problémák miatt a hatóság felfüggesztette a kistermelő tejtermék előállítói tevékenységét. A felfüggesztés feloldásának feltétele a hibák kijavítása és egy újabb, kedvező kimenetelű hatósági szemle.

Az eljárás folyamatban van Balázs Gábor kistarcsai kistermelővel szemben. Az ügyben több százezer forintos bírság várható.

(NÉBIH, 2017. január 27.)

20 tonna méz bánja

Cukrot tettek a mézbe. A NÉBIH két cég ellenőrzéséről és 20 tonna méz forgalmazásának megtiltásáról beszél, a jogsértők listáján azonban csak egy vállalkozás és csak 12 tonna lett feltüntetve.

Az élelmiszer törvény alapján a jogsértést elkövető cégek listáján szerepel a székesfehérvári BioNectar Kft, aki cukor hozzáadásával követett el élelmiszerhamisítást. A lista szerint 12 tonna vegyes virágmézet vontak ki a forgalomból a cég termékeiből. A NÉBIH sajtóközleménye azonban már bőbeszédűbb, mivel 20 tonna méz kivonásáról beszél, igaz, hogy két ellenőrzött vállalkozást említ, egy nagykereskedést és egy mézkiszerelőt.

Több hónapos előzetes adatgyűjtés után tartott vizsgálatot egy nagykereskedésben, majd annak nyomán egy mézkiszerelő üzemben a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH). Az ellenőrzés-sorozat eredményeként csaknem 20 tonna idegen cukrot tartalmazó mézet foglaltak le az ellenőrök.

A szakemberek a nagykereskedő cég révén forgalmazott 4 kg-os vegyes virágmézek különböző kiszerelésű tételeiből vettek hatósági mintát. Az akkreditált laboratóriumi vizsgálatok kimutatták, hogy a megmintázott termékek több mint 30%-ban olyan cukrot tartalmaznak, ami a méhek által gyűjtött mézben csak kismértékben található meg. Ez az úgynevezett 4 szénatomos cukor csak bizonyos növények nektárjában fordul elő, maximum 7% mennyiségben.

Az ellenőrzést a hatóság a forgalmazó cégnek beszállító mézkiszerelő üzemben folytatta. Itt a megvizsgált és megmintázott tételek között szintén találtak a szakemberek - a laboratóriumi vizsgálatok eredménye alapján - hasonló okból kifogásolt készterméket.

Az érintett tételeket - összesen csaknem 20 tonna mézet - a forgalmazó a hatóság felszólítására visszagyűjtötte. Az idegen cukrot tartalmazó termékek közvetlenül kiskereskedelmi forgalomba nem jutottak, mivel azokat elsősorban élelmiszer-előállító üzemeknek értékesítették.

Az ügyben a NÉBIH további nyomon követési vizsgálatokat végez.

(NÉBIH, 2016. október 27.)

Zöldséget fogott az adóhatóság

El is adtak nyomban 45 tonna gyümölcsöt a Nagybanin.

251 milliós adóhiányt tárt fel a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) egy zöldség-gyümölcs nagykereskedőnél, akinél a be nem fizetett köztartozás biztosítására 45 tonna gyümölcsöt foglaltak le. Az árut azonnal értékesítették 6 millió forintért.

A NAV a Budapesti Nagybani Piacon vizsgált egy nagykereskedőt, amely főként külföldről importált zöldség és gyümölcs szállítmányok értékesítésével foglakozik. A gazdasági társaság nevében havonta többször érkezett bejelentés az Elektronikus Közútiáruforgalom-ellenőrző Rendszerbe (EKÁER) több százmillió forint összértékben, azonban a gazdálkodó az áfa bevallásában sem értékesítési adatokat, sem Unión belüli beszerzéseket nem tüntetett fel.

Az alaposabb vizsgálat kiderítette, hogy a társaság egy olyan számlázási láncolat tagja, amely az uniós beszerzés és a belföldi forgalomba hozatal nyomán keletkező áfafizetési-kötelezettség tudatos és szervezett elkerülésére hoztak létre.

Az adóhatóság az ügyben 251 millió forintig ideiglenes pénzkövetelés biztosítást rendelt el. A NAV végrehajtói a nagykereskedő telephelyén lefoglaltak 45 tonna gyümölcsöt, hogy az abból származó bevétel fedezhesse a jelentős adótartozás legalább egy részét. Az árukészletet – tekintettel annak romlandó jellegére – azonnal értékesítették, így 6 millió forintot sikerült bevételezni a központi költségvetésbe.

(NAV, 2016. október 19.)

Tejbaj

Az ellenőrök kiürítették az UHT tejes polcokat.

Újabb szlovák, cseh és lengyel eredetű ultrahőkezelt (UHT) tejet vont ki a forgalomból a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih). A tejpiaci ellenőrzések során 48-féle dobozos tejet vizsgáltak meg a hatóság szakemberei.

A laboratóriumi eredmények alapján a 48 féle dobozos tejből összesen 22 tétel, több tízezer liter, többségében 1,5 százalékos zsírtartalmú UHT tejet kellett kivonni a forgalomból, mivel zsírtartalmuk alacsonyabb volt a csomagoláson szereplő értéknél. Az érintett termékek közül 15 szlovák, hat cseh és egy lengyel előállítótól jutott a magyar boltokba.

A hatósági fellépés nyomán több tízezer liter, a vásárlókat megtévesztő terméket szedettek le a polcokról. A hivatal tájékoztatása szerint a tejzsír a tej értékes része, amit fölözés után például tejszín, vaj vagy tejföl készítésére használnak. A feltüntetettnél alacsonyabb zsírtartalom ezért a fogyasztók megtévesztéséhez vezet.

Az ellenőrzési akcióban a mintegy 311 tételnyi UHT tej mellett több mint 520, importból származó félkemény sajtot is megvizsgált a hatóság. A hivatal azt vizsgálta, hogy ezek a termékek megfelelnek-e a különböző élelmiszer-biztonsági, például jelölési és nyomon követési előírásoknak. A Nébih tájékoztatása szerint a jövőben is számítani lehet hasonló ellenőrzésekre, ugyanis folyamatosan vizsgálják a kereskedelemben kapható élelmiszereket, hogy kiszűrjék a nem biztonságos, vagy a vásárlókat megtévesztő termékeket.

(Magyar Idők, 2016. június 17.)

Forralja a tejet a NÉBIH

Folynak a tejpiaci ellenőrzések. A laboreredményekre még várni kell.

Jelenleg is tartanak a tejpiaci ellenőrzések, azonban már az első hetekben is több eljárást kellett indítania a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatalnak (NÉBIH). Tisztességtelen forgalmazói magatartás, élelmiszerlánc-felügyeleti díj és marketing hozzájárulás befizetésének elmaradása miatt is intézkedni kellett. Emellett a laboratóriumi vizsgálatok alapján több szlovák, valamint cseh eredetű 1,5%-os UHT tejet kell kivonni a forgalomból, mert zsírtartalmuk alacsonyabb a jelölésen szereplőnél.

Április 1-15. között mintegy 300 élelmiszerforgalmazónál végeztek mintavétellel egybekötött ellenőrzést a megyei kormányhivatalok ellenőrei. A szakemberek a nem magyar előállítású, alacsony áron értékesített UHT tejeket és félkemény sajtokat vizsgálták. Az akcióban 311 tétel UHT tejet és 522 tétel félkemény sajtot ellenőriztek. Az ellenőrök két kiskereskedelmi egységben tapasztaltak jelölési szabálytalanságot.

A több mint 100 tej, valamint sajtminta laboratóriumi vizsgálata még tart, azonban már az eddigi eredmények alapján is több szlovák, valamint cseh eredetű 1,5%-os UHT tejet kell kivonni a forgalomból alacsony zsírtartalom miatt. A tejzsír a tej értékes része, amit fölözés után például tejszín, vaj vagy tejföl készítésére használnak. A NÉBIH vizsgálatán kiszűrt termékek zsírtartalma alacsonyabb volt, mint amit a gyártók a dobozon feltűntettek, megtévesztve ezzel a vásárlókat.

Zajlik az adatok kiértékelése a tisztességtelen forgalmazói magatartásra és a beszerzési ár alatti értékesítésre irányuló ellenőrzéseknél is. A NÉBIH szakemberei 9 kereskedőnél és 6 kereskedelmi láncnál vizsgálták a kiugróan alacsony áron kínált akciós UHT tejeket és trappista sajtokat. Az előzetes adatok alapján egy kereskedő és egy üzletlánc számíthat büntetésre tisztességtelen forgalmazói magatartás miatt.

Az ellenőrzések kiterjednek a 2015-ös élelmiszerlánc-felügyeleti díj bevallásának és befizetésének teljesítésére is. E téren öt céggel szemben kellett eddig intézkedni, jellemzően azért, mert késve tettek eleget bevallási, továbbá befizetési kötelezettségüknek. A felügyeleti díjjal kapcsolatos problémák miatt eddig 1,8 millió forint bírságot szabott ki a hatóság.

A NÉBIH szakemberei mintegy 60 cégnél vizsgálták azt is, hogy befizették-e a kötelező marketing hozzájárulást a Tej Terméktanácsnak. A ellenőrzések eredményeként két céget több mint 700 000 Ft megfizetésére kötelezte a hatóság.

(NÉBIH, 2016. április 27.)

Nyomás a tejre

A NÉBIH nekiesett a tejáraknak a boltokban. 100 millió volt a bírság.

A 1,5%-os zsírtartalmú UHT tejek értékesítésében a beszállítókkal szembeni tisztességtelen forgalmazói magatartást vizsgálta a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH). Az akció az előállítók, a forgalmazók és kereskedők korrekt piaci viszonyának elemzésére irányult és elsősorban a beszállítók hátrányos megkülönböztetésének kiszűrését célozta. Az ellenőrzések során a szakemberek a 41 vizsgálat több mint 30%-ánál megállapították a tisztességtelen forgalmazói magatartás megvalósulását, amely miatt öt esetben, több mint 96 millió forint értékben bírságot is kiszabtak a hivatal ellenőrei.

Az UHT tejek esetében a tisztességtelen forgalmazói magatartás elsősorban a termékek beszerzési ár alatti értékesítésével, valamint a magyar és külföldi tejek árképzésének különbségében valósulhat meg. Tilos a beszerzés ár alatti értékesítés, valamint az eltérő árképzés a hazai és az import élelmiszereknél. A NÉBIH szakemberei az elmúlt időszakban 41 ilyen irányú vizsgálatot végeztek. Az ellenőrzések felét hat kereskedelmi láncnál, valamint három - kereskedelmi lánchoz franchise szerződéssel kapcsolódó - kiskereskedőnél folytatták le, míg a másik felét kereskedő kis- és középvállalkozásoknál.

Az árképzés vizsgálata során jelentős eltéréseket tapasztaltak a szakértők. Egyes hazai tejeket akár 10-30%-al magasabb árréssel is értékesítettek, ami miatt a magyar termékek fogyasztói ára emelkedett. Ezzel pedig jelentős negatív hatást gyakoroltak a hazai termékek eladásaira az egyébként is árérzékeny piacon, az importtal szemben.

A szakemberek a 41 ellenőrzés több mint 30%-ánál megállapították a tisztességtelen forgalmazói magatartást. A szabálytalanságok összesen 19 féle – 5 kereskedelmi és 14 gyártói, ún. saját márkás – tej forgalmazását érintették, amelyek közül 9 magyar és 10 külföldi gyártású volt. A szabálysértések súlyosságát mérlegelve végül öt esetben összesen 96 millió forint értékben szabott ki termékpálya felügyeleti bírságot a hivatal.

A NÉBIH szakemberei a jövőben is folyamatosan vizsgálja a tisztességtelen forgalmazói magatartást a kereskedelemben.

(NÉBIH, 2016. március 9.)

Ötmillió liter pancs volt a boltokban

Cukrozott, hamisított, olasz bor, de már zárolták.

Olasz import borok zárolását rendelte el a földművelésügyi miniszter. A gyanú szerint 50 ezer hektoliter, vagyis ötmillió liter olasz bor cukrozott, hamisított. A bor már a boltokban volt, ezért zárolni kellett, le is vették az üzletek polcairól.

A hamisított borokat az olasz és a magyar hatóságok is vizsgálják. A zárolási döntés előtt a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa július elején felhívta tagjai figyelmét arra, hogy zárolják olasz eredetű készleteiket, egyes esetekben pedig a már kiszállított olasz borokat vonják vissza a polcokról, az Olaszországban felderített jövedéki visszaélés miatt.

Az információk szerint az olasz Cantine Brusa borászat - az egyik legnagyobb olasz borászat, amely több hazai importőr beszállítója - készleteit az olasz hatóságok zárolták és jövedéki törvénysértés miatt eljárást indítottak a cég ellen.

(Origo, 2015. július 18.)

Már az is baj, ha olcsó a tej?

Hát igen, ha nem fizetnek áfát.

Gyanúsan olcsó tej az adóhatóság szerint egyes áruházakban. A gyanú beigazolódni látszik, mivel mint kiderült, az uniós áfaszabályok kijátszásával hozott forgalomba Szlovákiából származó tejet az a céghálózat, amelyet a NAV adóellenőrei göngyölítettek fel Budapesten. Az esetet feltáró adóigazgatóság feljelentést tett a NAV pénzügyi nyomozóinál bűncselekmény gyanúja miatt.

Az ügyletekben részt vevő társaságok közötti személyi összefonódások alapján egyértelmű, hogy a gazdasági kapcsolat eredeti célja a nagymértékű áfacsalás volt, amivel a haszonhúzók és az őket segítő társaságok jelentős kárt okoztak az állami költségvetésnek.

A láncolatot eleve úgy építették fel, hogy a tej szlovákiai beszerzése és magyarországi értékesítése utáni jelentős összegű általános forgalmi adó megfizetését elkerüljék. A beszállítóként feltüntetett cégek szerepe csupán az volt, hogy közbeiktatásukkal a láncolat élén álló társaságnál levonhassák az áfát, amit viszont ezek a cégek sem fizettek be, ugyanis a kiszámlázott ügyletek utáni adófizetési kötelezettségüket nem teljesítették. Ez a módszer biztosította a fedezetet ahhoz, hogy a tejet még a beszerzési árnál is olcsóbban értékesíthessék Magyarországon. Az adóellenőrzés csaknem 55 millió forint nettó adókülönbözetre derített fényt. Az adóhatóság a feltárt láncolat öt gazdasági társaságához köthető öt személlyel szemben költségvetési csalás gyanúja miatt tett feljelentést a NAV pénzügyi nyomozóinál.

(NAV, 2015. július 2.)

Sajtrecept: egy kis lejárt is kell bele?

A biztonság kedvéért hőkezelték a szennyezett, penészes lejárt sajtot a sajtüzemben, hiába, a gondosság mindenekelőtt.

Újabb hiányosságokat tárt fel a NÉBIH tejágazati célellenőrzése: több autóval terítették Budapesten és környékén a Nógrád megyében engedély nélkül palackozott tejet, egy fővárosi sajtgyártó üzemben pedig bevett gyakorlatnak számított, hogy lejárt alapanyagokat, valamint selejt késztermékeket hőkezeltek és használtak fel újra a gyártás során. A „friss” termékekbe több éve lejártak is bedolgozásra kerülhettek. A lejárt termékek jelentős része szennyezett, penészes, rovarokkal belepett volt.

Az országos főállatorvos nyáron rendelte el a tejágazati ellenőrzést, ennek folytatásaként a NÉBIH Kiemelt Ügyek Igazgatósága négy megyében tartott célellenőrzést az elmúlt időszakban. A Bács-Kiskun és Vas megyében található sajtüzemekben csupán apróbb hiányosságokat tapasztaltak az ellenőrök. Bőven akadt azonban dolga a szakembereknek Nógrád megyében, ahol a célellenőrzés eredményeként egy olyan engedély nélkül üzemelő tejpalackozó egység működését tiltották meg, ahonnan naponta 500-1200 liter tejet szállítottak ki. A vizsgálat során kiderült, hogy több mint 500 liter jelöletlen, nem nyomon követhető, ennek nyomán tartályos és már kipalackozott tejet foglaltak le.

Egy fővárosi sajtüzemben a KÜI vizsgálata során kiderült, hogy rendszeresen hőkezelték a lejárt alapanyagokat és selejt termékeket késztermékeik előállításához. Az élelmiszerbiztonsági hatóság eddig 160 tonna ilyen alapanyagnak szánt terméket semmisített meg azonnali hatállyal. A cég készletét zárolták, az üzletekbe kikerült késztermékek visszahívása folyamatban van.

Az eljárások folyamatban vannak, előreláthatólag több tízmillió forintos bírság várható a két ügyben.

(NÉBIH, 2014. október 21.)

	árbevétel	foglalkoztatottak
Krupp és Társa Kft	20	805
Vörösvár Kft	14,4	500
CBA Baldauf Kft	10,3	457
CBA L és F Kft	7,5	363
Halmshláger Zrt	9,3	18
Budaconsum	8,1	209
Rubók Kft	4,4	227
Nagymaros Trade Kft	4,3	186
CBA-Remiz-Ker'99	3,2	141
CBA-Újhegy Kft	2,9	109
CBA Extra Klasszis Kft	2	94
M.Á.K. '99 Kft	1,2	41
CBA Grand Gourmet Kft	0,9	58
Csemeg-Stand Kft	0,9	8
Hansa-Kontakt Kft	44,6	456
Elektronikus Beszámoló Portál, legutóbbi üzleti év, érték: milliárd forint, foglalkoztatottak száma: fő

	2011	2012	2013	2014	2015
árbevétel	31,2	36,3	23,5	17,7	15,9
adózott eredmény	0,3	0,1	- 0,3	- 0,8	- 2,2
Elektronikus Beszámoló Portál, érték: milliárd forint

áruház	árbevétel	létszám	egy főre jutó árbevétel
Lidl	282,7	3.543	79,8
G'Roby Buda	1,3	49	26,6
Krupp és Társa (CBA)	18,9	832	22,7
Kis-Alföld Füszért (Reál)	5,6	294	19,0
Coop-Szolnok	23,6	1.395	16,9
Palóc Kft	18,5	1.160	15,9
Elektronikus Beszámoló Portál, 2015. üzleti év, árbevétel: milliárd forint, nettó, létszám: átlagos állományi létszám, egy főre jutó árbevétel: millió forint,

sarkifűszeres₪fogadó

CBA: online, saját márka

Felnyomta a magyar árukat a Lidl

Punk kézműves söröző Aberdeenből

Superstore-ban is feszít az Auchan

Kapaszkodik rendesen a dm

A lengyel boltzár lehúzta a Tescot

Festeget, mázolgat, csinosítgat a Spar

Az Aldi Kínának is nekiesik

Subway: rágos falat

Coop: kistelepülési nehézségek – boltbezárás

Biatorbágyra lopakodott a Reál

Nyomja a gombot a Penny

Borháló: gimiből a Szigetre petpalackkal

Faljuk a mobiltelefont: ez az ajándéksláger

Nagyot nyomultak a magyar a bevásárlóturisták

Túlóra órarend: a boltban egy kicsit más

Jön a sorszámhúzás a boltos pénztáraknál?

Szeptemberig 1.188 milliárddal többet költöttél el

Nehéz lenne a Tesco árufeltöltőjének

Megkezdődött a decemberi boltos hadjárat

G20 csúcs: ment a nagy keverés-kavarás

Dézsából önti a pénzt az MNB a kkv-kra

A Facebookot is lenyomta a Black Friday

Boltos bértérkép: lemaradás van, elég eladó nincs

A Black Friday ára: nyelik a veszteséget a webáruházak

A Skála kópé kínaiul tanul

Kevesebb a bolt, kevesebb helyen vásárolhatsz

Black Friday előzetes: félezer jogsértő webáruház

Volt egyszer egy ABBA

A tányér nagysága is számít

Kitömi az Adidas a Realt

Hozza a pénzt rendesen a Samsung

Harry Potter 30 éves

Levett a lábunkról a Hyundai i30

Tárgyalás: folytatják

Kaufland: ott is vannak kacskaringók

Telefonos játék: megbukott az áfacsalás

Nem bírják ki étolaj nélkül