Bulinegyed: Wichmann söröző bezár

Elbukott a bulinegyed egyik legrégebbi sörözője. Júniusban bezár.

Subway: rágós falat

A legnagyobb étteremlánc a legnagyobb bajban. 12%-ot le kell adni.

Jó boltnak tartja a lakást az Auchan

Most már lakást is árul az Auchan, előtte persze felépíti.

Coop: kistelepülési nehézségek az üzletek számának kismértékű csökkenését hozták

Egyszóval: kisboltokat zárt be a Coop. 2017-ben 604 milliárdot könyvelt el a Coop-csoport. Fejlesztések jönnek.

Három benzinkúttal támad az Aldi

Az Aldi benzinkúttal bővít. Versenyezhet az Auchan kútjaival. És közben boltot is nyit.

Baldauf nagyot csavar

Előbb bérbe adta boltjait a multiknak a CBA vezér, most pedig eladná az üzlethelyiségeket a többi CBA-snak. Így ők lesznek a bérbeadók. Ha…

Megy, de nagyokat nyel a Lidl

Német piac, amerikai piac, digitalizáció: botladozik is a Lidl.

A Walmart lenyúlta Indiát

A Walmart felvásárolta a legnagyobb indiai webkereskedelmi vállalkozás háromnegyedét.

Tovább faragja az alapterületét a Tesco

Jönnek az új bérlők sorra.

Jót csemegézhet a Spar

Bevétele tovább nőtt 2017-ben és már van saját szendvicsüzeme is.

Vendéglőzés: a kirobbanó forma elmaradt

Csak szerényen kapaszkodott felfelé a vendéglátás 2017-ben, a második félév húzta előre. A munkaerő hiánya elsöpörte az áfacsökkentést. A munkahelyi étkezdéket viszont megnyomta, hogy a cégek tolták a cafetériát.

Biatorbágyra lopakodott a Reál

És vett egy 15 ezer négyzetméteres gyárépületet logisztikai központnak.

Li Ko-csiang és Orbán Viktor érkezik a Kína-Kelet-Közép-Európa (KKE) csúcstalálkozó gazdasági és kereskedelmi fórumának megnyitójára a Papp László Budapest Sportarénában 2017. november 27-én.

Megérkezett az orosz válaszlépés a szankciókra.

Megérkezett az orosz válaszlépés a szankciókra. ₪₪₪

2018. június 4-től hatályba lépett az az orosz törvény, amely felhatalmazza az elnököt arra, hogy ellenszankciókkal sújthassa az Egyesült Államokat és más országokat, amelyek "barátságtalan" lépéseket tesznek Moszkva ellen – írja az Index az MTI nyomán.

A parlament mindkét házában elfogadott és a Vlagyimir Putyin elnök révén aláírt törvény megjelent a hivatalos online közlönyben így emelkedett törvényerőre.

A törvény értelmében az orosz elnök a kormány kezdeményezésére büntetőintézkedéseket rendelhet el az Oroszországgal szemben "barátságtalan magatartást tanúsító" országok, a közvetlenül vagy közvetve azok joghatósága alá tartozó szervezetek, ezen országok tisztségviselői és állampolgárai ellen. Az orosz vezetés régóta lebegteti, hogy leállít, felfüggeszt, betilt, vagy kizár a piacon együttműködéseket, üzleti megállapodásokat.

A törvény emellett egyéb korlátozásokat is megenged "az elnök döntésével összhangban, hogy lehetőség nyíljon az operatív reagálásra a változó helyzetben".

A törvénytervezeten egyébként az első olvasat óta enyhítettek az orosz képviselők, a lehetséges ellenintézkedések száma 16-ról 6-ra csökkent, és kimaradt a szövegből a szankciókkal sújtható ágazatok, áruk és szolgáltatások konkrét megnevezése is. Lemondtak a törvényhozók arról az eredeti elképzelésről is, hogy büntetőintézkedéseket lehessen minden olyan cég ellen tenni, amelyben külföldi tulajdonrész van. Az első változat nyomán keltett felháborodás eredménye, hogy az ellenintézkedések nem terjednek ki létfontosságú árukra, egyebek között oroszországi forrásból nem pótolható gyógyszerekre sem.

(Index, 2018. június 4.)

Orosz élelmiszer importtilalom: billen az európai élelmiszerpiac?

Brüsszel 400 millió eurót szánna a gazdák kártalanítására.

Oroszország 2013-ban 25 milliárd dollár értékben importált a tilalmi listára felvett élelmiszerekből, ebből 9,5 milliárd dollárnyit vásárolt az Egyesült Államoktól, az Európai Uniótól, Norvégiától, Kanadától valamint Ausztráliától. Az EU-országok évente nagyjából 7 milliárd dollár értékben exportálnak olyan élelmiszerféleségeket Oroszországba, amelyeket az orosz kormány importtilalommal sújtott. Ez az EU összesített hazai össztermékének nem egészen 0,05 százaléka, és az EU teljes exportjának 0,1 százaléka. (HVG, 2014. augusztus 8.)

Brüsszeli közlés szerint 400 millió euróból kártalaníthatják az európai termelőket az orosz embargó miatt. Magyarországon a baromfi-, valamint a zöldség- és gyümölcsfeldolgozók lehetnek az orosz importtilalom fő vesztesei. A Földművelésügyi Minisztérium új piacokat keres a magyar agrártermékeknek. A németek arra számítanak, agrárszektoruk számára kezelhetőek lesznek az orosz szankciók. Csehországban több mint 800 munkahely van veszélyben, a szlovákok is tartanak a következményektől, az olaszok több száz millió eurós kárt jósolnak.

Az Európai Bizottságnak 400 millió eurós (125 milliárd forint) alap áll rendelkezésére ahhoz, hogy kártalanítsa az EU-tagállamok mezőgazdasági termelőit az orosz élelmiszer-embargó miatt, közölte az EU kereskedelmi biztosa augusztus 8-án. Többek között francia, görög termelők és a lengyel kormány is fölszólította az Európai Uniót, hogy térítse meg az orosz embargó miatt keletkezett kárukat vagy vezessen be ártámogatást. Az EU illetékesei egyelőre hivatalosan nem foglaltak állást a kérdésben.

A nyugati élelmiszerimportra bejelentett orosz embargó legnagyobb vesztese valószínűleg maga Oroszország lesz, jósolták helyzetértékeléseikben londoni pénzügyi elemzők. Oroszország – válaszul az ellene bevezetett nyugati szankciókra – 2014. augusztus 7-én bejelentette, hogy egy éven át nem engedi be a területére az Európai Unióból, az Egyesült Államokból, Ausztráliából, Kanadából és Norvégiából származó marhahúst, sertéshúst, gyümölcs- és zöldségtermékeket, baromfit, halat, sajtot, tejet és tejtermékeket. Az embargó több száz millió euró kárt okozhat az európai uniós termelőknek.

A Földművelésügyi Minisztérium elismerte, hogy a magyar piac túl kicsi ahhoz, hogy felvegye az orosz importtilalom elrendelése miatt kialakuló mezőgazdasági árufelesleget. A magyar áruknak a szaktárca olyan országokban, vagy olyan országokon keresztül keres piacot, amelyeket az orosz büntetőintézkedések nem érintenek. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara szerint az orosz importtilalom fő vesztesei a baromfi-, valamint a zöldség-gyümölcs feldolgozók lehetnek.

A német agrárszektor megérezheti az orosz szankciók hatását, a veszteség azonban kezelhető mértékű lehet a német kereskedelmi és iparkamarák szövetsége (DIHK) szerint. Oroszország a német agrártermékek második legfontosabb exportpiaca az EU-n kívüli régiókat tekintve – az első Svájc, a második-harmadik helyen Oroszország és az Egyesült Államok áll nagyjából holtversenyben –, ugyanakkor még így is csak 7-8 százalékot képvisel a teljes német mezőgazdasági kivitelben. 2013-ban 1,7 milliárd eurót tett ki az Oroszországba irányuló német agrárexport, míg az ágazat teljes kivitele 65 milliárd euró, a teljes német export pedig mintegy 1000 milliárd euró volt. Egyes német régiókat erősen sújthatnak a moszkvai intézkedések, ilyen elsősorban az országos átlaghoz képest kevésbé fejlett északkeleti – a volt NDK területén fekvő – Mecklenburg-Elő-Pomeránia tartomány, ahol a tejipar erősen támaszkodik az orosz piacra.

Mintegy 2,2 milliárd koronás veszteséget okoznak a cseh cégeknek és mintegy 700 munkahelyet veszélyeztetnek az Európai Unió szankciói Oroszországgal szemben. Az orosz válaszintézkedések pedig 300 milliós koronás veszteséget okozhatnak, és mintegy 130 munkahelyet veszélyeztetnek a cseh ipari és kereskedelmi szaktárca szerint.

Az oroszországi exportra is termelő szlovák hús- és tejipari cégek az elrendelt orosz élelmiszer-behozatali tilalom közvetett hatásainak begyűrűzésétől tartanak leginkább, ennek lehetnek súlyos következményei. Az érintett cégek termelésének kényszerű visszafogása is negatív hatásokkal járhat, a komolyabb következmények a közvetett hatások begyűrűzése után jelenhetnek majd meg. Az exportjuk 96 százalékát az uniós piacon értékesítő szlovák élelmiszer-ipari termelőknek gondjaik támadhatnak az orosz embargó miatt telítetté váló uniós piacon, a szlovákiai értékesítés árait is csökkentheti a többi uniós országban keletkező terméktöbblet.

Több száz millió euró kár érheti az orosz szankciók miatt az olasz mezőgazdasági szektort, 25 százalékkal is visszaeshet az Oroszországba irányuló olasz kivitel. Az agrárszövetség szerint 183 millió euró (58 milliárd forint) lehet azoknak a mezőgazdasági termékeknek az összértéke, amelyeket az orosz embargó érint.

Az embargóval Ausztria oroszországi élelmiszerexportjának csaknem felét elveszítette, Oroszország harmadik legnagyobb Európán kívüli piaca Ausztriának. Az osztrák export alakulása kedvezőtlenebb az európai átlagnál, hiszen az uniós átlagszámok szerint a kivitel 36,8 százalékát érinti az embargó.

(Forrás: Magyar Nemzet, 2014. augusztus 8.)

Tovább terjeszkedik a Fornetti, most éppen Cipruson mutatkozott be.

Tovább terjeszkedik a Fornetti, most éppen Cipruson mutatkozott be. ₪₪₪

A tizenöt országban aktív Fornetti betört a lengyel, a ciprusi és a horvát piacra is, 2018-ban pedig befejezné teljes romániai franchise hálózatának rebrandingjét. Az utóbbi projekt Bulgáriában is kiemelt fontosságú. A megfelelő időzítés, a priorizálás és a munkaszervezés kulcsfontosságú Kelemen Szilárd, a Fornetti nemzetközi franchise és concept üzletágának igazgatója szerint, írja a Világgazdaság. Kotroczó Melitta beszélgetett vele.

- Az elmúlt években több új piacot is meghódítottak. Mi kell ahhoz, hogy sikeresen induljon a cég egy számára új országban?

Nagyon összetett a piacra lépést megelőző folyamat. Birtokában kell lenni olyan alapvető helyi információknak, mint a népesség, az infrastruktúra, a vásárlóerő, a vevőtípusok, a lehetséges partnerek köre. Fel kell mérni a piaci szegmens szerkezetét, azaz meg kell vizsgálni a konkurenciát, az árszintet, a piaci réseket. A megfelelő mennyiségű és minőségű információk birtokában kialakítható az elvi stratégia, de a „hódítás” indításának legfontosabb eleme az ütőképes, kompetens és helyismerettel rendelkező csapat felállítása.

- Nagyjából mennyibe kerül a cégnek a belépés egy új piacra?

Ez elsősorban azon múlik, hogy milyen formában kezdjük meg az üzleti tevékenységet. Ez történhet termelőegység létesítésével, saját üzemeltetéssel vagy termelőegység létesítésével master franchise partner bevonásával, esetleg saját üzemeltetéssel, de anyaországi gyártóbázissal, továbbá névhasználó partner révén is, amely egyfajta franchise-átadói szerepet tölt be, de a brand tulajdonjogával nem rendelkezik. Az ebből a szempontból legdrágább projekt nyilvánvalóan Románia volt, mert ott egy nagyobb gyártókapacitású üzemet építettünk, amely ma is a Fornetti csoporté, és jókora hányadot tesz ki a cég teljes gyártókapacitásából.

- Az új tulajdonos hogyan segíti a nemzetközi terjeszkedést?

Az új tulajdonos mint nemzetközi szakmai cégcsoport nyilvánvalóan mindig is országhatárokat átívelően gondolkodott, így a külföldi terjeszkedés az üzletpolitikájának egyik meghatározó alapelve. A Fornetti munkáját természetesen nagyban segíti a csoport nemzetközi jelenléte, országspecifikus tapasztalatai. Gyakorlati segítség például a lengyelországi terjeszkedésünk kapcsán, hogy a csoporthoz tartozó lengyelországi leányvállalat révén már kiépített disztribúciós hálózat állt rendelkezésünkre az In-Store-Bakery üzletág kiépítéséhez.

- Nehezebb ma új piacra lépni, mint néhány éve?

Tizenöt országban vagyunk jelen, ebből hat országban kizárólag nemzetközi kiskereskedelmi hálózatok révén. A 2000-es évek eleji terjeszkedés abból a szempontból könnyebb volt – országtól függetlenül –, hogy a régióban új volt a koncepció, és robbanásszerűen nőtt a Fornetti sikere, mindazonáltal természetesen még így is rengeteg munkát, szakértelmet és elkötelezettséget igényelt. Ma, a megváltozott piaci körülmények között Lengyelország a legnagyobb kihívás, főként, mert le kell rombolnunk a Fornettiről az elmúlt évek alatt kialakult képet, és megújítva, a megfelelő színvonalra emelve újra meg kell ismertetnünk a piaccal – így ez inkább egy nehéz újrabelépés.

- 2017-es terveik szerint 2018 augusztusáig megnyitják az első németországi üzletüket Berlinben. Hol tartanak az előkészületek?

Ez még várat magára. Már tettünk előkészítő lépéseket, de amíg nem teremtjük meg az induláshoz szükséges feltételeket a megfelelő partnerekkel, nem kezdjük meg a projektet. Most más régiókban erősítünk, főként a környező országokban.

- Felmerült a ciprusi terjeszkedés is. Ez hol tart?

Ciprus kapcsán abszolút pozitív eredményekről számolhatok be. Terveinknek megfelelően megnyitottuk az első öt Fornetti látványpékséget ciprusi partnerünkkel, aki az eddigi eredmények tükrében további öt üzletet nyitna a következő évben.

(Világgazdaság, 2018. június 19.)

Megszűnhet egyes bogyós gyümölcsök hazai termesztése. Sokba kerül és munkás sincs elég.

Megszűnhet egyes bogyós gyümölcsök hazai termesztése. Sokba kerül és munkás sincs elég. ₪₪₪

A klimatikus viszonyok, a munkaerőhiány, valamint a lengyel és a szerb konkurencia miatt lassan megszűnhet itthon egyes bogyós gyümölcsök termesztése, írja a Magyar Idők. Szakemberek szerint a málna és a szeder előtt sem áll különösebb fejlődési lehetőség, ahogyan a fekete ribiszke is kiszorulhat az ültetvényekről.

Míg néhány évtizeddel korábban még hétezer hektáron termesztettek málnát a hazai gazdálkodók, napjainkban alig száz hektárról takarítják be a nyár kedvelt gyümölcsét a termelők. Apáti Ferenc, a Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács (FruitVeB) alelnöke lapunknak elmondta: a nyolcvanas években hétezer hektárról 40-60 ezer tonna málnát lehetett leszüretelni minden évben, a termőterület pedig még az ezredforduló környékén is 1.200-1.400 hektár körül alakult. Akkoriban pedig mintegy tíz-tizenötezer tonna volt az éves magyar málnatermés. Ma száz hektár körüli területről alig 600-800 tonna málna terem.

A valóban drasztikusnak mondható visszaesés mögött két probléma áll. Egyrészt az elmúlt tíz-tizenöt évben olyannyira megváltoztak a klimatikus viszonyok hazánkban, ami már nem kedvez a bogyós gyümölcsök, köztük a málna, a szeder és a fekete ribiszke termesztésének sem. Apáti Ferenctől megtudtuk: ezek a gyümölcsök nem bírják a forró, száraz, aszályos nyarakat.

A málna és a szeder esetében a meleg, száraz idő nemcsak az éréskor, hanem egész nyáron problémát jelenthet, hiszen ezek a növények nyáron érlelik azokat az éves hajtásaikat, amelyekből jövőre a termő vessző lesz. – Ha száraz, kánikulai idő van, akkor nem lesz megfelelő rügyképződés, és a következő évben gyengébb terméssel számolhatnak a gazdálkodók – mutatott rá a szakember.

A fekete ribiszke esetében is hasonló a helyzet. Ha nagyon meleg van, a nyár közepén a levélzet jelentős részét lehullajtja a növény, ami biztos jele a következő évi gyenge termésnek. Az aszály mellett ugyanakkor a málna és a szeder a csapadékos, de meleg időt sem kedveli. A mostanihoz hasonló, záporokkal tarkított időjárás igencsak kedvez a szürkerothadás betegség terjedésének a bogyósoknál, ami ellen nagyon nehéz védekezni. Alig van néhány szer, amellyel a betakarítás időszakában eredményesen és biztonságosan tudnának védekezni a termelők.

– A málna, a szeder és a fekete ribiszke klimatikus okok miatt is nehezen termelhető gyümölcs lesz Magyarországon, sőt már ma is az – fogalmazott a FruitVeB alelnöke. A piros ribiszke egy fokkal jobban tolerálja az időjárást, ezért egyelőre úgy tűnik, a jelenlegi klimatikus viszonyaink mellett is megmaradhatnak az ültetvények. Ezeknek bogyós gyümölcsöknek az esetében a munkaerőhiány sem okoz különösebben nagy gondot, hiszen a piros ribiszke géppel is betakarítható, csupán az apró ültetvényeken szedik kézzel a piacokra szánt gyümölcsöt a termelők.

A mostani esős időjárás számos betegség kialakulásának előidézője lehet Fotó: MTI/H. Szabó Sándor

A málna és a szeder – a szamóca mellett – ugyanakkor nagyon munkaerő-igényes gyümölcsünk, dolgos kezekből viszont egyre kevesebb van az ültetvényeken. Apáti Ferenc szerint a málna és a szeder munkaerőigénye egy hektárra vetítve 3-4 ezer munkaórát tesz ki, míg a szántóföldi növények esetében ez alig 10-20 óra, de még az almáskertek is csupán 500-800 munkaórát igényelnek. A helyzetet tovább súlyosbítja, hogy az ültetvényeken alig néhány hónapos munkát tudnak ajánlani a termelők, s még azt is egymástól eléggé távol eső időszakokban.

– Az év tizenkét hónapjából különböző, egymástól távol eső időszakokban, három-öt hónapra tud munkát adni az ágazat. Márpedig az a kevés ember, akit még be lehet hozni az agráriumba, olyan gazdaságba megy el dolgozni, ahol egész évben tudják foglalkoztatni – jegyezte meg az alelnök. A málnának és a szedernek tehát a munkaerő oldaláról is meg van pecsételve a sorsa, így lassan megszűnik az árutermelő ültetvények létezése az országban.

A magyar málnatermésnek becslések szerint a fele friss piacra jut, jellemzően a kisebb ültetvényekről, ahol a fél-, egyhektáros birtokon a családi munkaerő néhány alkalmi munkavállalóval be tudja takarítani termést. A málna másik fele a feldolgozóiparban, ezen belül is döntően a fagyasztóiparban landol. Az alapanyagot jellemzően maguk a feldolgozók termelik, vagy termeltetik.

Ugyanakkor a málnafagyasztás versenyképessége is egyre inkább megkérdőjelezhető, mert Lengyelországból, vagy Szerbiából a kész, fagyasztott málnát olcsóbban lehet behozni, mint amennyiért a magyar hűtőipar az alapanyagot meg tudja venni. Apáti Ferenc szerint, mivel a versenytársakkal főként a klimatikus okok miatt nem tudjuk felvenni a versenyt, így a málna, a szeder és a ribiszke lassan eltűnhet a magyar gyümölcstermesztés palettájáról.

(Magyar Idők, 2018. június 11., Köpöncei Csilla írása)

Jónak ígérkezik a szamóca piaca

Lesz elegendő földieper. Májusban nagyban jön a magyar szamóca, de lesz import is.

A téli és tavaszi fagyok 2018-ban nem okoztak érdemi kárt a magyar szamóca, ismertebb nevén a földieper-ültetvényekben, ezért a termelők a kedvező hozamú évekhez hasonlóan 700-800 hektárról mintegy 15 ezer tonna szamócát takaríthatnak be, számol be a Magyar Idők az MTI nyomán.

A FruitVeb Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács gyümölcs főbizottsága elnöke, Apáti Ferenc ismertette, hogy a magyarországi szamócatermő terület mintegy felét teszi ki a szabadföldi termesztés, amelynek hektáronkénti termelési költsége évente 4-8 millió forint, míg a hajtatott termesztés ennél többe kerül. A magyar szamóca szüretelése a viszonylag kis területű fűtött fóliákban, vagy üvegházakban április középső harmadában, a fűtetlen helyeken április 20 után kezdődött, ugyanakkor nagyobb mennyiségben csak május első felében, a szabadföldi kultúrák betakarításával jelenik meg a piacon.

Fotó: Teknős Miklós

A magyar szamóca fogyasztói ára áprilisban kilogrammonként 2.000–3.500 forint körül mozgott, míg az importgyümölcs ennél jóval, csaknem ötven százalékkal olcsóbban volt kapható. A vásárlók a magyar szamóca árának jelentős csökkenésére májusban, az alacsonyabb termelési költségű, szabadföldi szamóca megérkezésével számíthatnak a szakértő szerint.

Az elnök elmondta azt is, hogy magas a gyümölcs termelési kockázata, mivel termesztése sok munkát és jelentős tőkebefektetést igényel. Emellett jövedelmezősége is alapvetően az elért hozamoktól függ, mivel az értékesítési ár érdemben nem befolyásolható. A jövedelmezőség eléréséhez hektáronként 20-30 tonna hozam szükséges, amely magas fokú technológiai pontosságot és szaktudást igényel. Szaktudással azonban egyre kevesebben rendelkeznek, és a munkaerőhiány is jellemző a szektorra.

Magyarországon a termelés jelentős része a Szentendrei-szigeten, Nagykőrös, Lajosmizse, Nyársapát, valamint Szatymaz–Zsombó térségében folyik. Az országban megtermelt szamóca 90 százalékát belföldön fogyasztják el, 10 százalékot pedig az osztrák, a lengyel és a szlovák piac vesz fel. Ezzel szemben jelentős az import, a magyar kínálat körülbelül felét teszi ki a kereskedelemben nagy mennyiségben jelen lévő spanyol, olasz és görög szamóca.

(Magyar Idők, 2018. április 30.)

Kíméletlen volt a márciusi fagy a gyümölcsösökben

Kevés is, drága is lesz a gyümölcs a márciusi fagy miatt.

A március elején beköszöntött zord idő elsősorban a dunántúli, valamint a Bács-Kiskun megyei kajszi-, őszibarack és cseresznyeültetvényekben okozott veszteségeket, a mostani újabb fagyhullám pedig már a keleti, észak-keleti országrészen jelentős károkat okozhat - nyilatkozta Népszavának Apáti Ferenc, a Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács alelnöke. Ez a három népszerű gyümölcs virágzik legkorábban, ezért ezeket sújtja leginkább a tavaszi hideg. A szakember elmondta, mínusz 5-10 fok között már jelentős lehet a rügykárosodás, de ha még napokig kitart a hideghullám, a többi gyümölcs, a szilva, az alma, a körte, a meggy is megszenvedheti. Termésbecslésre azonban az alelnök nem vállalkozott, annak májusban jön majd el az ideje, mint ahogy ekkor derülhet ki, hogy mennyivel lesznek drágábbak a tavalyinál a legkorábban virágzó gyümölcsfák termései.

Fotó: Kállai Márton

Súlyosbítja a gondokat, hogy a keresett méretű és színezetű, jól szállítható termést adó fajták a legérzékenyebbek a fagyra. A 80 ezer hektáros hazai gyümölcstermő területről átlagosan évi 800 ezer tonna termést takarítanak be. Az időjárás függvényében a mennyiség 400 ezer és 1,1 millió tonna között változik.

A márciusi fagyok a Dunántúlon, Csongrád és Bács-Kiskun megyében okoztak nagy károkat. A korai virágzású gyümölcsösök közül a kajszibarackosokban van ahol teljesen elfagytak a virágrügyek. Vannak azonban olyan gyümölcsök is, amelyek fagykárosodásáról nem szólnak a hírek, mert piaci termesztésük itthon gyakorlatilag megszűnt. Így például málna-, ribizli- és szederültetvényeket már alig találni Magyarországon. Korábban 7 ezer hektáron szüreteltek málnát, ma talán 200 hektár található még a Dunakanyarban. Ezek a gyümölcsök a hűvös, nedves éghajlatot kedvelik, nem bírták az utóbbi évtizedben kialakult aszályos időjárást. A bogyósok eltűnésében szerepet játszott a munkaerőhiány is. Egy hektár málnásra évi 4 ezer munkaórát kellett fordítani, míg azonos méretű almásra csak 600-800 órát.

A munkaerőhiány egyébként általában is égető gond a kertészeti ágazatban is. Óriási probléma, hogy a profi termelők külföldről kénytelenek beszerezni a szaktudást, a technológiát, a fajtákat. Az utóbbi 10-15 évben a hazai gyümölcskutatással foglalkozó műhelyek sem működnek - vélte Apáti Ferenc. A támogatási rendszer sem szolgálja a felzárkózást, mert a korszerűtlen, versenyképtelen termelési mód ugyanannyi pénzhez juthat, mint a korszerű technológiával és fajtákkal dolgozó gazdálkodó.

Ugyancsak hiányzik az öntözés, miközben ma már nem szabadna öntözés nélkül gyümölcstermesztésbe sem fogni - tette hozzá a szakember. Ehhez hozzájárul az öntözési, vízjogi szabályozás útvesztője is. Pedig öntözés nélkül jelentős hozamveszteséggel számolhat a termelő.

Hosszabb távon a hazai gyümölcstermelés csökkenésének ellenére is csak minimális drágulásra lehet számítani, mert a magyar termés helyett belép az import.

A szintén 80 ezer hektáron termesztett zöldség esetében elsősorban az egyre terjedő belvíz okoz gondokat. A gazdák nem tudnak kimenni a földekre, így a korai vetésű zöldségek, mint a hagymafélék, a gyökérzöldségek, a zöldborsó a szokásosnál később kerülnek a földbe. A márciusi fagy a hajtatott, kiültetett zöldségek esetében, a hidegfóliás káposzta-, illetve salátaféléknél okozott gondot. A belvizes területek miatt a korai vetésű zöldségek betakarítása már biztosan csúszni fog - jegyezte meg Ledó Ferenc a szakmai szervezet elnöke.

A szakember szerint zöldséget sem érdemes öntözés nélkül termeszteni. A kicsi, hagyományos módszerekkel tevékenykedő gazdaságok nehezen, vagy egyáltalán nem bírják a versenyt. Szorulnak vissza az egykor emblematikus zöldségfélék, mint a fokhagyma, amelynek a vetésterülete mára 800-900 hektárra zsugorodott. Jelenleg az import meghaladja a kivitelt ebből a fűszernövényből.

Ma még lehetetlen megmondani, hogy az 1,7-2,2 millió tonnás hazai zöldségtermés ide mennyisége melyik szélső értékhez közelít majd.

(Népszava, 2018. március 20.)

A korai fagy még jót is tett a gyümölcsösben

Eddig kevés kárt okozott a fagyos időjárás.

A február végi, március eleji fagyos időjárás ugyan helyenként okozhatott károkat a szántóföldi növényeknél (főként ott, ahol nem védte hótakaró a növényeket), de országos problémáról nem beszélhetünk - közölte az MTI megkeresésére a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara.

A tájékoztatás szerint a gyümölcsösökről elmondható, hogy az almát, a cseresznyét és a szilvát a hideg nem károsította, mivel a fák a legtöbb termőkörzetben még kényszernyugalmi állapotban vannak. A nyugat-dunántúli kajszibarack ültetvényekben és kisebb mértékben a dél-alföldi őszibarackosokban viszont már előrehaladottabb volt a vegetáció, itt ezért számolni kell a fagy káros hatásaival.

A hideg idő ugyanakkor növényvédelmi szempontból hasznosnak ítélhető. A téli meleg miatt ugyanis az idén a megszokottnál több volt az áttelelő kártevő és kórokozó, melyek számát a fagyos időjárás jelentős mértékben csökkenthette. Ettől függetlenül a gazdálkodóknak még így is fokozott figyelmet kell fordítaniuk majd a növényvédelemre.

Mindennek alapján azonban egyelőre még nem lehet messzemenő következtetéseket levonni a 2018-as szezonról. A hideg időjárás okozta esetleges károkról megalapozott információkra legelőbb a vegetációs időszak elején - március végén - lehet számítani. Ekkorra a NAK egy gyors állapotfelmérést készít az érintett kultúrákról - közölte a köztestület.

(MTI, 2018. március 5.)

Jaj de csúszik ez banánár

Megugrott a banánár, nem is kicsit. Mert csökkent a termelés. Savanyú lehet a citrompiac is.

2018 első öt hetében az egy évvel ezelőttinél 28 százalékkal magasabb, kilónként 396 forintos átlagáron értékesítették a banánt a nagybani piacon, írja a Világgazdaság.

Magyarország főzőbanán nélkül mért banánimportja 34,3 ezer tonna volt 2017. január–november között, ami 2 százalékos csökkenés az előző év hasonló időszakához képest – közölte a KSH adataira alapozva az Agrárgazdasági Kutató Intézet (AKI). Az import szolid mértékű visszaesése mellett a nagykereskedelmi ár is mérséklődött 2017-ben: a Budapesti Nagybani Piacon a banán nagykereskedelmi ára 6 százalékkal, kilogrammonként 324 forintra csökkent az egy évvel korábbi átlagárhoz viszonyítva. 2017 első öt hetében viszont az egy évvel ezelőttinél 28 százalékkal magasabb, kilónként 396 forintos átlagáron értékesítették a banánt. Az áremelkedést az okozta, hogy a jelentős banántermesztő országokban csökkent a termés mennyisége.

Az Unióban fogyasztott banán közel 90 százaléka importból származik, a fennmaradó részt Spanyolország, Franciaország, Portugália, Ciprus és Görögország termeli meg. A fogyasztás az elmúlt években folyamatosan nőtt, és 2016-ra elérte a 6 millió tonnát.

És a citrom

Magyarország citromimportja 2017 első tizenegy hónapjában 15 ezer tonna volt, ami megegyezik az egy évvel korábbi időszakban mért adattal. A nagybani piacon a citrom nagykereskedelmi ára 2017-ben kilónként 471 forint volt, 13 százalékkal alacsonyabb az egy esztendővel korábbihoz viszonyítva.

Az AKI idézi az Amerikai Egyesült Államok mezőgazdasági minisztériumának (USDA) előrejelzését, amely szerint az Unió citromtermése 1,4 százalékkal, 1,6 millió tonnára mérséklődhet a 2017–2018-as, októbertől szeptemberig tartó gazdasági évben. A visszaesés fő oka, hogy az USDA szerint Spanyolországban 3 százalékkal, 968 ezer tonnára csökkenhet a termés a jelzett időszakban. Spanyolország ettől függetlenül Argentína után a világ második legnagyobb citromtermelője marad.

Az Unió citromimportőr, az előző gazdasági évben 513 ezer tonna citromot vásárolt a külpiacokon, szemben a 79 ezer tonna exporttal. A legnagyobb beszállítók: Argentína, Törökország, Brazília, Mexikó és a Dél-afrikai Köztársaság.

Gyümölcskoktél

A 2017 november végéig rendelkezésre álló külkereskedelmi adatok szerint a dinnyefélék nélküli magyar gyümölcsexport mennyisége 118 ezer tonnáról 153 ezer tonnára emelkedett, ez 2016 hasonló időszakához képest csaknem 30 százalékos volumennövekedés. A 17,3 ezer tonnás iparialma-kivitel több mint négyszerese az előző évinek, míg az étkezési alma exportja 5,9, a körtéé pedig 27,2 százalékkal nőtt. A kajszikivitel az előző évinél 3,5 százalékkal alacsonyabb volt. Ugyanebben az összehasonlításban a gyümölcsimport 4,1 százalékkal emelkedett, és nőtt az étkezési alma, valamint a kajszi behozatala is, 14,5, továbbá 49 százalékkal. Csaknem 44 százalékkel kevesebb ipari alma érkezett Magyarországra, és 22,5 százalékkal visszaesett a körteimport mennyisége is.

(Világgazdaság, 2018. február 12.)

Alma: lehet kóstolgatni a boltban

A fagy megrázta az almatermést. Van támogatási pénz, indul a kóstoltatás.

Bőven van még forrás az ültetvények megújítását, bővítését célzó fejlesztésekre, a vidékfejlesztési program 19 milliárd forintos keretéből eddig kicsivel több, mint 13 milliárd forint értékű támogatási igényt nyújtottak be a kertészetek – közölte Feldman Zsolt, a Földművelésügyi Minisztérium agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkára, a Magyar Idők beszámolója szerint.

A telepítéstől, az öntözésfejlesztésen és a gépbeszerzésen át egészen a hűtőházak létrehozásáig valamennyi beruházásra kaphatnak európai uniós forrást a kertészetek. A helyettes államtitkár várakozásai szerint a jövőben megvalósuló fejlesztések nagyban hozzájárulnak majd ahhoz, hogy minél több és jobb minőségű gyümölcs, köztük a legnagyobb mennyiségben termelt alma jusson piacra a magyar termelőktől.

Mártonffy Béla, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara országos kertészeti osztályának vezetője elmondta: hozzávetőleg 26 ezer hektáron folyik almatermelés az országban. 2017-ben a tavaszi fagyok miatt gyenge-közepes termést takaríthatnak be a gazdálkodók. A fagykárok miatt ugyanakkor nagy igény van a magyar almára az európai piacon, az ipari gyümölcs mellett a friss piaci árura is van kereslet.

A 2017-es 500-530 ezer tonnára becsült össztermésből 150 ezer tonna az étkezési minőség, ennek jelentős része a magyar fogyasztókhoz kerül, míg 10-15 százalékot az exportpiacokon értékesíthetnek a termelők. 2017-ben gyakorlatilag bármennyi jó minőségű almát el lehetne adni külföldön, ezért a jövőben arra kell törekedni, hogy minél nagyobb arányban termeljenek friss piacra szánt gyümölcsöt az országban. Rövid távon elérhető, hogy a teljes hazai termés fele étkezési minőségű legyen, tízéves távlatban pedig még tovább lehet növelni ezt az arányt. Ehhez korszerűsítésre van szükség, amit a fent említett támogatások is ösztönöznek.

2017-ben öt áruházlánc csatlakozott a magyar almát népszerűsítő kampányhoz. Október 20-tól november 18-ig hétvégenként tartanak kóstoltatást a boltokban. Elsőként a Spar, majd a CBA, az Auchan, a Metro és végül a Tesco üzleteiben találkozhatnak a kampánnyal a vásárlók. Daróczi László, az Agrármarketing Centrum ügyvezető igazgatója szerint a kampányban az áruházi kóstoltatás mellett sporteseményeken is népszerűsítik a közkedvelt gyümölcsöt. Decemberben a legkisebbeket mintegy ezer, almát is tartalmazó mikuláscsomaggal lepik meg, a termelőket pedig egy közös szakmai tanácskozásra várják, ahol közösen kereshetik a válaszokat az ágazatot érintő kihívásokra.

(Magyar Idők, 2017. október 20., fotó: Bach Máté)

Lesz jó dió

Jónak ígérkezik a 2017. évi diótermés, sem jég, sem fagy nem tizedelte az ültetvényeket. ₪₪₪

Egy évvel korábban, 2016-ban voltak olyan dióültetvények az országban, ahol a dióburokfúró légy, valamint a dióburok-gabonalégy a termés ötven, sőt, száz százalékát is tönkretette, írja a Magyar Hírlap. Bár vegyszerrel lehet ellenük védekezni, nagyon el kell találni a permetezés idejét, hogy az hatékony legyen. Gara Miklós, a Boglárkert Kft. ügyvezető igazgatója a Magyar Hírlapnak elmondta: 2017-ben az időjárás miatt kevesebb a dióburokfúró légy és a gabonalégy is. Fagy- és jégkár sem pusztította az ültetvényeket.

Hozzáfűzte, hogy jó termés ígérkezik. Mennyiségben meghaladja a korábbit, viszont az aszály következtében egyes fajtáknál megállt a dió fejlődése, így több lesz az apró szemű. Persze sok múlik az elkövetkező napok időjárásán. Általában szeptember közepén kezdődik a dió betakarítása az ültetvényeken és a kertekben is. Ha jó a diótermés, akkor hektáronként két tonnát takarítanak be.

Az elmúlt években csaknem duplájára nőtt a hazai dióültetvények területe, megközelíti a hatezer hektárt. Magyarországon jelentős dióültetvények találhatók a Somogy megyei Lengyeltótiban, valamint a Tolna megyei Dunaföldváron és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében is.

A Somogy megyei Karádon dolgozó diótermesztő kertészmérnök jelezte: a jó minőségű, már szeptemberben szedhető magyar dió kedvelt csemege külföldön, így aztán jól értékesíthető. A magyar héjasdió-kivitel Németországba irányul. Gara Miklós bízik abban, hogy az idén is lehet kapni három euró körüli árat kilójáért.

A Központ Statisztikai Hivatal adatai szerint a héjasdió-export 2015-ben 2,2 ezer tonnát tett ki 1,8 milliárd forint értékben. Dióbelet Franciaországba, az Egyesült Királyságba és Németországba szállítottak a magyar termelők. A tisztított, szárított, zsákokba csomagolt héjas dió drágább egyébként, mint a dióbél. Németországban a magyar dióbél konkurenciája az olcsóbb ukrán termék. Magyar piacokon is lehet találkozni ukrán és román dióbéllel. A dióbél ára az elmúlt esztendőkben ezerötszáz-kétezer forint volt kilogrammonként.

Az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezetének adatai szerint a világon a diótermés 2015-ben már meghaladta a hárommillió tonnát. Kína a legnagyobb diótermelő a világon, s az Amerikai Egyesült Államok is meghatározó a piacon. Európában Franciaország a listavezető, ahol csaknem negyvenezer tonnát takarítottak be 2015-ben. Kutatások szerint a rendszeresen fogyasztott dió kedvező hatással van a vér koleszterinszintjére, mérsékelve például a koszorúér-betegség kockázatát. Számos hasznos olajat, fehérjét és vitamint is tartalmaz.

(Magyar Hírlap, 2017. szeptember 4.)

Csak finom alma nincs elég

Magyar almatermesztés: nagy a termésmennyiség évenkénti ingadozása, nagy az ipari alma aránya, csökken a termőterület, kevés a korszerű ültetvény. ₪₪₪

A Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács (FruitVeB) legfrissebb összegzése szerint Magyarország almatermése egy átlagos évben 550-600 ezer tonna, de hát ez az elmúlt 10-15 évben a 200 és 920 ezer tonna között ingadozott. Így nagyon rossz a termésbiztonság, ami az egyik alapvető akadálya a piacok építésének és megtartásának.

Emellett a magyar almatermés összetétele is gyenge, már mintegy 20 éve: kétharmada ugyanis az ipari alma – ennek 80-85 százaléka sűrítményalapú léalma –, egyharmada étkezési alma, amely arány az unióban pontosan fordított. A 2002-ben meglévő 41 ezer hektár almaültetvényből mára mintegy 26 ezer hektár maradt, elveszett az ültetvényfelület mintegy 40 százaléka.

Az almaültetvények mintegy 40 százaléka korszerűtlen és versenyképtelen, közölte a szervezet. Mindössze mintegy 20 százalék a korszerű, magas színvonalon művelt, versenyképes ültetvények aránya. A fennmaradó középső harmad pedig a változó sikerrel művelt, kétes jövőjű, "kettős hasznú ültetvények halmaza" – állítják a szakértők.

2016-ban a közepesnél valamivel gyengébb termést (510 ezer tonna) takarítottak be, mert mintegy 20-30 százalékos kiesést okoztak a tavaszi fagyok. A kitavaszodás 2017-ben korán kezdődött, Magyarország nyugati és déli régióiban már április elején, míg északon és keleten április közepén indult meg az alma virágzása, ami másfél-két héttel korábbi a megszokottól. A március vége és május közepe között 6-7 alkalommal is mért éjszakai mínusz 2, mínusz 5 Celsius-fok közötti lehűlések érzékelhető kárt okoztak a termésben.

A terméktanács szerint kedvezőtlenül hatott a termésre az is, hogy a virágzás jelentős részében hűvös, szeles időjárás uralkodott, ami időben nagyon elhúzódóvá tette a virágzást – összesen 3-4 hétig tartott, és emiatt nagyon heterogén gyümölcsméretek alakultak ki még egy fán is. Ennek következménye az volt, hogy a kisebb gyümölcsök lehullottak, a szokásosnál erősebb volt a tisztuló hullás, de sokkal nehezebb volt a termésritkítás elvégzése.

A magyarországi almatermés 2017-ben – az átlagosnál is gyengébb minőséggel – várhatóan mintegy 150 ezer tonna étkezési alma és 350 ezer tonna ipari alma lehet a szervezet előrejelzése alapján. Ez mindkét hasznosításnál a keresletet erősíti, hasonlóan az európai trendhez. Magyarország egy átlagos évben 550-600 ezer tonna almát termel, amelyből 150-200 ezer tonna szükséges a belső étkezési piac biztonságos ellátásához, és 50-100 ezer tonna az egyéb ipari feldolgozásra. A piaci viszonyok alapján arra számítanak a szakértők, hogy 2017 őszén az elmúlt 10 évben megszokott árszint felső harmadában fognak mozogni a termelői árak, de nem számítanak olyan extrém magas árak kialakulására, amellyel az elmúlt tíz évben ne találkoztak volna az ágazatban. A szokásos termelői ársáv az első osztályú étkezési almánál kilogrammonként nettó 40-140 forint, így a következő hetekben ebben a sávban valószínűsíthető az árak mozgása. A léalmánál a sáv kilónként nettó 10-40 forint lehet.

(HVG, 2017. augusztus 31.)

Fagy, aszály, jég: nem nyomta fel a gyümölcsárakat

Mert jöhetett a külföldi. A gyümölcspiac nem engedte elszabadulni az árakat. ₪₪₪

Az egy-másfél hét múlva lecsengő magyar kajsziszezonra is igaz ez, amely nyomott áron indult idén, ismerteti a kialakult helyzetet a Világgazdaság. A legnagyobb kajszitermelőnek számító déli országokban nem voltak érdemi fagykárok, az onnan piacra dobott mennyiség pedig féken tartotta az árakat. A szezonkezdet alacsony árainak az volt az oka, hogy a legnagyobb európai termelőknél a dömping nem ért véget július elején. Ezért a spanyol, az olasz és a görög kajszi körülbelül július 10-ig még jelen volt a piacon, és lenyomta a magyar gyümölcs árát, magyarázta Apáti Ferenc, a FruitVeB Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács alelnöke.

Azóta azonban a termelői árak nagyjából a sokéves átlag körül alakulnak. Ez az első osztályú, 40 milliméter feletti kajszinál kilogrammonként 250-300 forintos árat jelent, míg az ipari hasznosításra alkalmas minőségűeknél 70-120 forint közöttit. A FruitVeB alelnöke szerint egy jó kajsziültetvénynek 80 százalékban biztosítania kellene az étkezési minőséget, de ez Magyarországon az öntözés hiánya miatt nincs így. Az idei termés ezzel együtt mennyiségben jónak mondható, ami annak köszönhető, hogy jó volt a virágzás és a terméskötődés is. Mivel azonban a körülbelül 4 ezer hektár kajsziültetvényből csupán ezer hektár öntözött, a gyümölcs apró maradt, döntően ipari hasznosításra, vagy befőzésre alkalmas.

Hasonló a helyzet az őszibarack piacán is. Itt a szezon a kajszihoz képest körülbelül egy hónappal később indul. A korai érésű gyümölcsök ugyan megjelennek július elején, de a nagyobb mennyiséget adó fajták szezonja most kezdődik, július második felében. A nagytermelőnek számító déli országokban jó a termés, Magyarországon pedig ennél a gyümölcsnél is méretproblémák vannak. Az első osztályú őszibarack termelői ára kilónként 100-150 forint. Apáti Ferenc úgy látja, a hazai őszibarack-termelők számára a minőségen kívül az jelenthet gondot, ha az olasz szezon elhúzódik, mert akkor az ottani kereskedők a másodosztályú árut terítik nálunk is, ami szintén lenyomja az árakat.

A meggyszezon gyakorlatilag lefutott, és átlagos, 65 ezer tonna körüli terméssel számolnak a szakértők. Magyarországon kívül Lengyelország és Szerbia nagy meggytermelő Európában 170-200 ezer, valamint 70-90 ezer tonnával. 2017-ben a lengyeleknél kiesett a termés fele, a szerbeknél pedig 20-30 százaléka, ezért viszonylag nagy kereslet volt a piacon, emelte ki a FruitVeB alelnöke. Ennek hatására az árak az elmúlt tíz évben megfigyelt, 60 és 260 forint közötti termelői ársáv felső harmadában, 200 és 260 forint között mozogtak.

A körülbelül négyezer hektárnyi cseresznye idén az átlagosnál kissé gyengébben, 15 ezer tonna körül termett. A jelentős – Lengyelországban 80, Németországban és Ausztriában 40-50 százalékos – fagykárok ellenére sem voltak az átlagosnál jobb árak. Ennek a jó termést hozó és a meleg miatt időben összetorlódott olasz cseresznye volt az oka, amely hirtelen szabadult az európai piacra és nyomta le az árakat.

(Világgazdaság, 2017. július 21.)

A júniusi vihar elverte a termést

A gyümölcsösöket alaposan megtépázta a júniusi vihar, így kajsziból, meggyből és almából is kevesebb juthat a piacokra. Nem kímélte az aratás előtt álló gabonatáblákat sem az ítéletidő, a viharos szél és a jégverés akár jelentősen is visszavetheti a betakarítható mennyiséget, számol be a Magyar Idők.

Bár a hosszan tartó júniusi forróság után igazi felüdülést jelentett a földeknek az elmúlt napokban helyenként jelentős mennyiségben lehullott csapadék, a viharok azonban egyes térségekben alaposan megdézsmálták a termést.

A kertészetekben is nagy pusztítást hagytak maguk mögött az elmúlt napok viharai. Ledó Ferenc, a Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács, a Fruitveb elnöke szerint alig találni olyan megyét, ahol ne okozott volna gondot az időjárás. A károk azonban eltérő mértékűek, egyes településeken belül is különböző volt a veszteség. Egyelőre nincsenek pontos adatok az ítéletidő okozta kiesésről az ágazatban, az országos összesítés a július elejére készülhet el. Ledó Ferenc szerint a vihart az érő gyümölcsök viselték a legnehezebben. A kajsziültetvényekben a nagy erejű szél okozott gondot, amely sok helyen leverte a gyümölcsöt a fákról, sőt gallyakat tört le és fákat csavart ki. A meggyültetvényekben a viharos szél mellett a nagy mennyiségű csapadék tizedelheti meg a termést.

A felhőszakadások miatt félő, hogy megrepedezik a gyümölcs, amit így később nemhogy étkezési meggyként nem tudnak eladni a termelők, de még befőttnek sem lesz megfelelő a minőség. Ledó Ferenc úgy látja, az érintett termelők jobb esetben a léüzemeknek tudják majd eladni a megrepedt meggyet, aminek az értéke a felét sem éri el az étkezési, vagy a feldolgozásra szánt árunak. Így borítékolható a veszteség. A szabolcsi térségből is jelentettek viharkárokat, az almáskertek egy részét elverte a jég. Itt a meggyhez hasonlóan szintén a gyümölcsök minősége romlott.

A fóliasátrakban is előfordultak károk, ezekben a jég mellett a viharos erejű szél okozott problémát. A szerkezetek 80-100 kilométer per órás szélerőig bírják a terhelést, afölött azonban már megbonthatja a sátrakat a vihar. A gazdák nem tudtak védekezni a viharos lökések ellen, a nagy meleg miatt ugyanis mindenhol nyitva voltak a szellőzőnyílások, így a szél könnyen be tudott jutni a sátrakba. A fóliasátras, úgynevezett hajtatott termelés esetében ráadásul a mezőgazdasági biztosítások sem számítanak túl népszerűnek. A magas díjak miatt a gazdák jelentős része nem rendelkezik biztosítással, így a mostani károk megtérítésére sem számíthatnak.

A gyümölcsösök jelentős részére már kötöttek biztosítást a gazdák, ahogyan a nagyobb zöldségtermelőknek is fontos a védelem. Az érintettek a piaci mellett állami kártalanításra is számíthatnak. A termelőknek 15 napjuk van arra, hogy bejelentsék, ha 30 százaléknál nagyobb veszteségük keletkezett.

Jelentős kiesés várható minden bizonnyal az aratás előtt álló repce- és búzatáblákon, az orkánerejű szél sok helyen eltörte a kalászok szárát, a jég pedig kiverte a szemeket a növényekből. Vancsura József, a Gabonatermesztők Országos Szövetségének elnöke a Magyar Időknek elmondta, bár pontosan egyelőre nem lehet tudni, hogy mekkora kiesést okoztak a viharok az országban, a felmérések eredményére ugyanis még várni kell, becslése szerint akár a 10 százalékot is meghaladhatja a veszteség a szántóföldeken.

A legjobban azok a gazdák jártak, akik még a vihar előtt be tudták takarítani a terményt. Ugyan országos szinten még nem kezdődött meg az aratás, minden gazda éberen figyeli, hogy a szemek víztartalma mikor csökken 14-15 százalék alá. Amint lehet, megkezdik a munkákat. Nem érdemes kockáztatni, a vihar és a betakarítás előtti eső ugyanis sokat ronthat a termény minőségén. A búza és a repce mellett a borsóültetvényeket is elverte a jég. Bár a hüvelyeken kívülről nincs nyoma a kárnak, a borsószemek azonban belül rothadásnak indultak.

(Magyar Idők, 2017. június 27.)

A dió fele elveszett

A dió a burok fúrólégy és a tavaszi fagy miatt érés előtt lepotyogott a fáról. ₪₪₪

A diótermesztők az átlagos termés felét sem tudták betakarítani 2016-ban. A rossz terméshozamért elsősorban a késő tavaszi fagyok a felelősek, de emellett egy rovarfaj is károsította a megmaradt termést, a Magyar Kertészeti Szaporítóanyag Nonprofit Kft. (MKSZN) tájékoztatása szerint.

Az MKSZN szerint - amint a Világgazdaság beszámol róla - a Magyarországon 5-6 éve jelenlévő dióburok fúrólégy a szomszédos, délnyugat-európai országokból érkezett ide. Barnás elszíneződést okoz a dióhéjon, ami gyengíti a dió minőségét, a héjas dióval szemben ugyanis minőségi követelmény, hogy szép, világos és foltmentes legyen. A rovar a dió burkában okoz kárt, a dió belsejébe ritkán hatol be. A károsított burok azonban kaput nyithat a kórokozók megtelepedésének, a gombás és bakteriális megbetegedésnek, a fertőzött termés pedig sok esetben érés előtt lehullik a fáról.

Védekezni a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) révén engedélyezett vegyszerekkel lehet, de a hosszú rajzási idő miatt legalább ötszöri kezelésre van szükség, ami már nem teszi gazdaságossá a termesztést.

A kártevő a Dunántúlon fordult elő 2016-ban, Zala és Somogy megyében okozta a jelentősebb fertőzést. A dióburok fúrólégy jelenlétét az Alföldön és a Tiszántúlon még nem mutatták ki, ezeken a területeken a termés a fagykár miatt csökkent jelentős mértékben.

A Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács (FruitVeB) becslése szerint a múlt évihez képest 30-40 százalékkal termett kevesebb dió 2016-ban, főként a szélsőséges tavaszi időjárás miatt. Tavaly mintegy 2,0-2,5 ezer tonna diót szedtek le a diófákról. A magyar héjas dió 70-80 százaléka exportra jut, míg a fennmaradó hányadot tört dióként - dióbélként - értékesítik belföldön. Magyarország a dióexportban egyébként vezető helyen áll.

(Világgazdaság, 2016. november 24.)

Leesett az alma ára

Olcsó az alma, isszák is a levét a termelők: hiába kevesebb a magyar termés, a nagyobb lengyel lenyomta a hazai árat is.

Az Alma Terméktanács szerint ha hosszú távon marad az alacsony árszint, sokan felhagyhatnak az almatermeléssel. Rekordalacsony áron kénytelenek értékesíteni ugyanis az ipari feldolgozásra szánt almát a termelők. Az újfehértói székhellyel működő Északkelet-magyarországi Alma és Egyéb Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács (Ékasz) közleménye szerint a feldolgozóüzemekbe szállított ipari almáért mindössze nettó 17 forintot kapnak a termelők, holott az elmúlt két évben rendre 25 forint volt az átlagár. Az étkezési alma ára 65-85 forint közötti, ami szintén elmarad a szüret elején megszokott 100 forint körüli ártól, írja a Magyar Idők.

A szervezet szerint érdemi áremelkedés a következő hetekben sem várható. Ha pedig az alacsony árszint a következő években is megmarad, jelentősen visszaeshet a termelés. Csökken az ültetvények területe, ezzel együtt az árualap, és ez veszélyeztetheti a feldolgozóüzemek létét is, az Ékasz szerint. A terméktanács az ágazat valamennyi szereplőjét - termelőtől a kereskedőn és a feldolgozón át a szakmapolitikáig - felelőssé teszi a kialakult helyzetért. A terméktanács álláspontja szerint a helyzetnek rövid távú megoldása nincs, éppen ezért hosszú távú, radikális intézkedéseket sürgetnek. A terméktanács becslése szerint idén a tavalyi hosszú aszályos időszak, valamint a tavaszi fagyok és a nyári jégverések miatt gyenge-közepes almatermés, mintegy 500 ezer tonna várható az országban.

A sokéves átlagtermés mennyisége 550-600 ezer tonna közötti, a múlt évben 520 ezer tonna alma termett. Ebből 300 ezer tonnányit a léüzemek, 30-50 ezer tonna közöttit pedig a konzervüzemek dolgoztak fel. A Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács, a Fruitveb szerint mivel a hazai almatermés jelentős része eleve csak ipari felhasználásra alkalmas, a termelők kiszolgáltatottságának csökkentése érdekében a saját feldolgozást kellene erősíteni. A termelők egyetlen esélye a nagyobb bevétel elérésére, ha saját feldolgozóüzemet létesítenek és a terményüket már feldolgozott formában értékesítik.

A tudósítás már nem tér ki arra, hogy ha a hazai termés mennyisége kisebb az előző évinél, akkor miért megy le az ár: ilyenkor felfelé szokott mozogni. Nos, egy korábbi tudósítás éppen arról számolt be, hogy magyar alma ugyan kevesebb lesz, de lengyelből sokkal több, ami a hazai árakat is lenyomja.

(Magyar Idők, 2016. szeptember 9.)

Kevés lesz az alma

Nálunk. A lengyeleknél viszont sok lesz, ami lenyomja az árakat.

2016-ban - a 2015. évi 520 ezer tonnás termés után idén - elsősorban a fagykárok miatt kisebb, gyenge közepes szintnek megfelelő almatermés várható, derül ki az Északkelet-magyarországi Alma és Egyéb Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács (ÉKASZ) felméréséből.

Az előrejelzés szerint az áprilisi fagyok, valamint júniusban és júliusban a jég miatt az átlagosnál több lesz az ipari alma, de várhatóan jelentősebb hiány lesz az első osztályú étkezési almából. Magyarországon a 2014-es 900 ezer tonnát meghaladó termés után 2015-ben 520 ezer tonna alma termett, 2016-ban azonban ennél valamivel kevesebb várható.

Az európai almapiaci hasonló lesz, mint az elmúlt években, így az Európai Unió termése 12 millió tonna lehet, ami az elmúlt három év átlagának felel meg. Lengyelországban nagyon jó, mintegy 4,2 millió tonnás termés várható, amelynek 50-60 százaléka kerülhet az étkezési piacra. Olaszországban és Németországban átlagos termést várnak. Jelentős, 80-90 százalékos terméskiesést okoztak a tavaszi fagyok ugyanakkor Ausztriában és Szlovéniában, és Horvátországban is csak fél termést várnak, így ez a három ország összesen 250 ezer tonnás terméskiesést kénytelen elszenvedni.

A gyenge osztrák, szlovén és horvát termés várhatóan élénk keresletet teremt az első osztályú magyar alma iránt. Az itthoni és a külföldi tárolókban továbbra is van még a tavalyi készlet. A 2016-ban várható jó lengyel termés és a még mindig olcsó tavalyi lengyel alma ára ugyan jelenleg is nyomja az európai piacot, de felfelé húzhatja az árakat a kevés hazai étkezési almatermés és a - 2015. évi rossz tárolási eredmények miatt - csökkenő betárolási hajlandóság.

Ősszel közepes árszínvonalra lehet számítani az étkezési almánál, hosszú távon viszont komolyan számolni kell a lengyel alma árlenyomó hatásával, amely megfelelő hazai étkezési árualap hiányában még jobban kiszoríthatja a magyar almát nemcsak a belföldi piacokról, hanem a hagyományos (román, osztrák és szerb) exportpiacokról is.

A felmérés utal arra is, hogy az átlagosnál magasabbak az almasűrítmény-készletek. Az átlagos, vagy annál valamivel gyengébb 2016. évi ipari almaterméssel az előző öt évben jellemző kilogrammonként 10 és 40 forint között ingadozó árakhoz viszonyítva közepes árszint várható.

(Világgazdaság, 2016. augusztus 8.)

Nem is lesz olyan rossz a gyümölcstermés

A fagykárok ellenére jó a gyümölcstermés. Dinnyéből több is lesz, mint egy évvel ezelőtt.

2016-ban jó átlagos gyümölcsterméssel számol a Fruitveb, annak ellenére, hogy országosan a gyümölcsállomány mintegy 30 százaléka semmisült meg az április végén és május első napjaiban érkezett fagyokban. A Fruitveb Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács szerint ezzel mintegy 300 ezer tonnányi termés nem ér be, ami meghiúsította a rekordtermést a gyümölcságazatban.

Várhatóan jó évnek néznek elébe a dinnyetermesztők. 2016-ban mintegy 5600 hektáron termelnek görögdinnyét a gazdálkodók. Ez 5-6 százalékkal nagyobb terület, mint a korábbi évé. Ha kedvező lesz az időjárás ezután is, akkor országosan 230-240 ezer tonnás termés várható, ez nagyjából 25-30 ezer tonnával több a 2015-ös dinnyemennyiségnél. Exportra is jut, a magyar dinnye hagyományos vevője Németország, Lengyelország és Csehország. Külpiacokra mintegy 70-90 ezer tonna dinnyét szállít az ágazat.

A korai dinnyefajtákat már június végén szüretelni kezdték Magyarországon, a dinnye zömét pedig július első napjaiban kezdik szedni. 2016-ban hosszabb dinnyeszezonra van kilátás, várhatóan augusztus végéig tart majd. Ennek oka, hogy a termelők több dinnyét később, április végén, vagy május elején ültettek ki.

A dinnye ára a Fruitveb szerint nagyjából 100-150 forint között lehet kilónként, amely a termékpálya minden szereplőjének hasznot hoz és a vásárlók is elfogadják. A fogyasztás alakulása végül azonban elsősorban az időjárástól függ: ha kánikula van, gyakorlatilag nincs olyan dinnye, amit ne lehetne eladni, de esős, hűvös időjárás esetén alig veszik a vásárlók a gyümölcsöt.

A dinnye esetében az elmúlt néhány évben megváltozott a piac is, amelyhez a jelek szerint sikerrel alkalmazkodnak a termelők. Magyarországon is egyre többen keresik a kisebb, 4-6 kilogrammos dinnyéket, a korábban megszokott nagyobb, 8-12 kilós dinnyéket már egyre nehezebb értékesíteni. A külpiacokon még kiélezettebb a helyzet: németországi vásárlók már nem vesznek meg nagyobb méretű dinnyét, ezekkel szemben a lengyel vásárlók viszik a nagyobbakat is.

Újabb divat az is, hogy egyre terjednek a kereskedelemben a mag nélküli dinnyefajták. Míg pár éve csak mutatóban voltak ilyenek a piacon, ma már gyakrabban látni ezeket a fajtákat. A mag nélküli dinnye népszerű, terjedését az sem tudja megállítani, hogy jelenleg 30-40 százalékkal drágább, mint a hagyományos gyümölcs. További változás a piacon az is, hogy a sárga húsú görögdinnye is egyre népszerűbb.

Az egyes gyümölcsöket egyébként eltérő mértékben érintette a fagykár, ez pedig meglátszik piacokon is. Az őszi- és a kajszibarack javarészt megúszta a későn jött hideget, itt érdemi árváltozás sincs tavalyhoz képest. A cseresznye és a meggy viszont komoly károkat szenvedett. Utóbbi idei termése 55 ezer tonna lett, jóllehet a fagyok előtt még 80-85 ezer tonnát vártak a szakértők. Az almatermés is megszenvedte a hideg éjszakákat, főként azért, mert a helyi fagy a legjelentősebb almatermő területeket, főként Szabolcs-Szatmár-Bereg és Zala megyét érintette.

(Világgazdaság, 2016. június 27.)

Dió után eper, akác: ő is elfagyott

A dió harmada, az eper több mint fele elveszett az április végi fagyban. Az akác is fagyott kapott.

Somogy megyében az akácvirágok 80-90 százaléka odaveszett a fagyban, de Zala és Veszprém megye is érintett a természeti csapásban. Az éppen virágzó magyarországi akácosok kétharmada károsodott az április végi fagy miatt.

Az Országos Magyar Méhészeti Egyesület súlyos károk keletkeztek Somogy, Zala és Veszprém megye völgyeiben. Nógrádban csak a dombokon vészelte át a zord időjárást a növény. Három hét múlva becsülhető meg, hogy milyen lesz az idei akáctermés.

A méhészek nagy része idén még nem pergetett mézet, holott egy átlagos évben ilyenkorra már 4-6 ezer tonna repce- és tavaszi virágtermés gyűlik össze. A méhészek fő bevételi forrása a fogyasztók körében igen kedvelt akácméz, ezt értékesítik a legjobb ár-érték arányban. Az unióban a negyedik-ötödik helyen állnak a magyar méztermelők.

A magyar mézexport jelenleg vegetál, a 2015. évi akácméztermés fele a termelőkön ragadt az uniót elárasztó ázsiai, kínai, koreai vagy éppen vietnámi, thaiföldi készítmények miatt. A mézesek így nem élik éppen virágkorukat.

Eper

Somogy megyében, ahol az eperföldek jelentős része található, akár a termés 60-80 százalékát is elvihette a hideg. Ráadásul ha a fagy után esős idő jön, akkor elrohad a szamóca, így elképzelhető, hogy hiány lesz a jó minőségű magyar eperből, ami biztosan hatással lesz az árakra is.

A fólia alatt termesztett eperrel mennyiségi és minőségi oldalról sincs baj, a termelők bizakodóak az idei szezon előtt. A piacokon - a folyamatosan jelen lévő import, többségében olasz és spanyol földekről származó és 700-100 forintos kilónkénti áron kínált eper mellett - már megjelentek a fóliasátorban nevelt magyar eprek is, ezek ára 1500-2200 forint.

A termelők szerint, ha nem lesz nagyobb kiesés az eső miatt, a szabadföldi eper megjelenésével az ár is csökken, bár jó esetben még így is ezer forint feletti összegért kínálják majd a kiváló minőségű magyar gyümölcsöt. A termelőknek az lenne a jó, ha a szabadföldi és a fóliás eper időben egymást váltaná a piacon, hiszen ha összefut a kettő szezonja, akkor túlkínálat alakulhat ki, ami áreséssel jár.

Dió

A magas termelési költségek miatt eleve nehéz a dióültetvényeseknek, most pedig kiderült, hogy az áprilisi fagy súlyos károkat okozott. Van olyan termesztő, aki egy szem diót sem tud majd betakarítani. A fagykárok miatt akár harmadával is csökkenhet az ideális esetben kilenc-tízezer tonnás éves magyar diótermés. A nagyon meleg március után hirtelen jött áprilisi fagy következtében országszerte jelentős károk keletkezhettek a dióültetvényekben.

A dió tartósan magas ára a tetemes termelési költségen túl azért alakult ki, mivel egészségvédő hatása miatt presztízstermékké vált. A csonthéjas termés kilónkénti ára 2200 és 3500 forint között alakul, de a FruitVeb szerint már 1800-2000 forintért is hozzá lehet jutni a jó minőségű, tisztított dióhoz. Az elmúlt években a hazai diótermés 40-50 százaléka ment exportra, a fő célországok közt pedig visszatérően Németország, Svájc és Nagy-Britannia szerepel.

A dió világtermelése növekvő irányzatot mutat, már a 3,4 millió tonnás szintet is meghaladja. A világ legnagyobb diótermesztője 900 ezer tonnával Kína. Az unióban a termőterület 61 ezer hektár, a termésmennyiség pedig 106 ezer tonna. A tagállamok közül Franciaország és Románia a legnagyobb termesztő. A szomszédos országok közül minőségben a románok és az ukránok sem tudnak versenyezni a magyar dióval, ráadásul gyakran a silányabb minőségű terméküket kínálják magyar áruként, kilónként 1600-1800 forintért. A legnagyobb felhasználó a sütőipar, de mivel a dió levét és héját is hasznosítják, így fontos gyógyászati és kozmetikai árucikk is.

A cukrászdákban, édességboltokban ugrásszerűen, 20-30 százalékkal drágultak az utóbbi hetekben, hónapokban a diótartalmú desszertek, és az áremelkedést a felvásárlási ár növekedésével indokolják az üzletekben. Ezzel szemben a termelők jelentős árváltozásokról nem számolták be, sőt, úgy érzik, a kereskedők igyekeznek még lejjebb nyomni az átvételi árakat, holott így is minimális haszonnal dolgoznak. A termelők legnagyobb költsége a helikopteres növényvédelem, ehhez képest már elenyésző kiadás az őszi dióverés megszervezése.

(HVG, 2016. május 11., Origo, 2016. május 9., Magyar Nemzet, 2016. május 6.)

Elfagyott a gyümölcs fele

A meteorológusok nem jelezték pontosan előre a fagyot.

A gazdák jelzései szerint akár az idei gyümölcstermés fele is odaveszhetett a közelmúltban - április második felében - a fagyok miatt, ami negyedével is drágíthatja a gyümölcsfélék árát, a Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács szerint.

Egyes időszakban hajnalban mínusz 6-7 fokot is mértek az ország több pontján, miközben a meteorológia nem jelezte a fagyveszélyt. A gazdák az ilyen hideg időben fagyvédelmi gyertyákkal, vagy gázégetéssel és ventillátorral melegíthetik a gyümölcsfákat, utóbbi eljárás költsége azonban nagyon magas, hektáronként 400-500 ezer forintra is rúghat.

A gyümölcsök ára így 20-25 százalékkal is emelkedhet a fagykárok miatt, az eper ára 1000-1200 forint, a cseresznyéé 1000 forint, míg a meggyé 300-350 forint lehet. Sajnálatos mindez azért is, mivel az egy főre jutó magyarországi gyümölcsfogyasztás csaknem a felére esett vissza az elmúlt húsz évben.

A Földművelésügyi Minisztérium közlése szerint a gazdák jogos kárigényeinek fedezésére 24 milliárd forint áll rendelkezésre.

(Index, 2016. április 29.)

Bajban az alma

Nem kell a magyar alma. Itt az olcsó lengyel.

A tej és a sertés után most az almatermelők jutottak nehéz helyzetbe az európai túltermelés miatt. Az orosz embargó nyomán bennragadt lengyel alma az utóbbi hetekben ellepte a piacot, így a felvásárlási árak még a tavalyi szintnél is alacsonyabban vannak. A hazai hűtőházakban még mindig jelentős mennyiségű gyümölcs vár arra, hogy a boltokba jusson, kereslet hiányában ugyanakkor félő, hogy végül mélyen ár alatt kell majd alkut kötniük a termelőknek.

A 2014-ben bevezetett orosz importtilalom újabb hulláma érte el a magyar piacot, a tej és a sertés után most az almánál okoz gondokat az európai túltermelés. Az elmúlt hetekben nagy mennyiségű lengyel alma árasztotta el a piacot, az árak ezért most még a tavalyinál is alacsonyabb szintre kerültek. 2015. őszén viszonylag jó áron tudták értékesíteni az almát a magyar termelők, a fogyasztói alma és az ipari feldolgozásra szánt gyümölcs ára is magasabb volt. Bár a legtöbben arra számítottak, hogy tavasszal, a tárolás után drágábban tudják majd eladni a gyümölcsöt, a gazdálkodók számításai 2015. elején már nem jöttek be. A lengyel importalma ugyanis az egész kontinensen leszorította az árakat.

A szakemberek szerint a betárolt alma mennyisége 2016-ban nem nagyobb, mint más években, a probléma az, hogy nincs kereslet a magyar árura. Az olcsó lengyel alma miatt a román piacot is elveszítették a magyar termelők, szinte alig akad felvásárló, aki hazánkból szerzi be a gyümölcsöt. Egyes becslések szerint februárban mintegy 1,2 millió tonna alma volt a lengyel raktárakban, amit most rázúdítanak egész Európára.

A hazai mellett az osztrák és más uniós tagállamok termelői is aggódnak. A gyümölcsöt ugyanis a korszerűtlen tárolókban nem lehet sokáig tartogatni, a legtöbb tételtől hamarosan meg kell szabadulniuk. Ráadásul az alma eltarthatóságának a tavalyi aszályos nyár sem tett jót, az extrém meleg és csapadékszegény időjárás különböző élettani betegségeket okoz az almánál. Jobb helyzetben vannak azok a termelők, akik korszerű, szabályozott légterű tárolóval rendelkeznek, a betárolt alma pedig jó minőségű, ők akár júniusig is várhatnak az értékesítéssel. Kérdéses ugyanakkor, hogy a lengyel utánpótlás mikor fullad ki és hogyan alakulnak az árak ezután.

Az almaárak egyébként nagyban függnek a minőségtől és a fajtától is. Van olyan alma, amit hazai hűtőházakból hatvan forintért visznek el, míg olyan tétel is akad, amit 120 forintért is el lehet adni. A boltokban ugyanakkor hiába keresnénk az olcsó almát, a kereskedők az alacsony felvásárlási árak ellenére sem adják olcsóbban a gyümölcsöt.

Enyhítheti a gazdák kárát, hogy néhány hazai léüzem jelezte: április első hetében kinyitnak és elkezdik a hűtőházakban megromlott alma feldolgozását. Mindez azonban csak tűzoltásra elég, a léalma kilójáért ugyanis a tavalyi árak csupán felét kínálják most a feldolgozók. Ez a kilónkénti 20 forintos ár sok esetben a tárolási költségeket sem fedezi. Igazi megoldást a belső piac védelme jelentene. Bár az európai uniós szabályok nem teszik lehetővé, hogy a lengyel almát teljes mértékben kizárják a piacról, annyit lehet tenni, hogy kellő szigorral ellenőrizzék a hatóságok, az ide érkező tételek után megfizetik-e az áfát és a szállítmányok dokumentációja is rendben van-e.

(Magyar Idők, 2016. március 23.)

Kevés és kicsi az alma

Az előző évhez képest roppant gyenge lesz az idei almatermés. És drága lesz az alma.

2015-ben közel 500 ezer tonna almatermés várható a 2014. évi több mint 900 ezer tonnával szemben. Az őszi alma ára a tavalyinál nagyobb, a mérete viszont kisebb lesz. A gazdák még az esőben bíznak, az még valamelyest javíthat a termésen. Európában sehol sem várható nagy termés, ami az értékesítési árakat felfelé nyomhatja.

A 2015. évi termés nagy része léalma lesz, csak alig 150 ezer tonna étkezési alma jut az asztalokra. Ráadásul a vásárlóknak a piacokon az eddig megszokott 80 milliméteres almák helyett jóval kisebb, 60 milliméteres almákkal kell majd beérniük, egyebek mellett a gazdák erről is beszámoltak az Origónak. A bevásárlóközpontokban drágább, 300 forint körüli kilónkénti almaár, a piacokon ősszel és télen 100-150 forint várható.

A nyár eleji jégeső sok helyen megtépázta az almatermés egy részét. A jégkárt szenvedett kertrészekben termett alma minősége rosszabb lesz, ez pedig a léalma arányát növeli, aminek viszont így alacsonyabb lesz a felvásárlási ára. Rossz terméskilátásokkal jellemezhető az almaültetvények mintegy kétharmada, 17 ezer hektár, míg jó, vagy elfogadható termés csak a maradék egyharmadban várható. A korszerű ültetvényekben kevesebb lesz gond, az almának nem tesz jót az óriási hőség sem.

A legnépszerűbb gyümölcs Magyarországon az alma, hosszú évek óta.

(Origo, 2015. augusztus 19.)

Sok az alma

Európában is bő termés ígérkezik, ráadásul az oroszok nem kérnek belőle.

Almapiaci válság jön előreláthatóan Magyarországon: a korábbi évek átlagterméséhez viszonyítva a 2014. évi, várhatóan 780 ezer tonna termés 150-200 ezer töbletet jelent az előző évhez képest. Ez felülmúlja az eddigi legnagyobb, a 2012-es, 750 ezer tonnás termést is.

A legnagyobb almatermő területtel rendelkező Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében a tavalyi 350 ezer tonnával szemben 2014-ben közel 500 ezer tonna gyümölcs termett. Az előző években a termés 70 százaléka az ipari alma minősítést kapta, a maradék étkezési almaként jutott piacra. Ebben a szezonban az arány változik, várhatóan több terem az étkezési kategóriából.

Az előrejelzések szerint egész Európában jó termés várható, így jelentős mértékben csökkenhetnek a termelői árak, ezért kormányzati beavatkozást várnak a termelők. Ezt megelőzően azonban fel kell mérni az almafeldolgozás lehetőségeit, hogy minél nagyobb – adott esetben – támogatott feldolgozásra nyíljon lehetőség. Ekkora mennyiségnél a tárolás is, és az értékesítés is állami segítséget igényel, állítja a Zöldség-Gyümölcs Terméktanács (FruitVeb). Ennek részeként elképzelhető a dinnyéhez hasonló célzott belföldi és exportmarketing program. Súlyosbítja a helyzetet az Oroszország által augusztus elején bevezetett embargó. A tilalmat első körben a lengyel zöldségre és gyümölcsre vetették ki. Az ott termett alma pedig megjelenhet a magyarországi piacokon is. A tilalom kiszélesítése a magyar exportőröket is súlyosan érinti, a termelők ugyanis 50-100 ezer tonnás kivitellel számoltak eddig.

(Világgazdaság, 2014. augusztus 7.)

Van meggy bőven, lesz dinnye is

Sok a meggy, le is esett az ára. Következik: júliusban a dinnye.

A tavalyinál több lesz a magyar dinnye július első hetétől, a Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács (FruitVeB) szerint. A FruitVeB célja, hogy a gazdák, a kereskedők, a piac pontos képet kapjon a dinnye várható mennyiségéről, minőségéről, így a boltok fel tudjanak készülni az importáruk időben történő kivezetéséről (a blokkcom megjegyzése: legalábbis a termelők szándéka szerint).

2014. nyarán várhatóan a tavalyi 210 ezer tonnás mennyiségnél 5-10 százalékkal terem több dinnyéből, júliusban és augusztusban Magyarország lesz Európában a legnagyobb dinnyeexportőr, várhatóan a hazai termés felét sikerül külföldre, elsősorban EU-s országokba szállítani. A dinnyeszüret a baranyai Ormánságban kezdődik, Békésben folytatódik; július végén már Tolnában, Hevesben és a Hajdúságban is megindul a dinnye begyűjtése a földekről, legkésőbb augusztusban pedig a szabolcsi termelők is bekapcsolódnak a termelésbe.

Az elmúlt években a Vidékfejlesztési Minisztérium (VM), a Dinnyeszövetség és a FruitVeB közösen indított magyar dinnyeajánlás sorozatának hatására folyamatosan növekedett a magyar görögdinnye fogyasztása. Idén további erősödésre lehet számítani a termelők szerint, ennek érdekében a vásárlók ösztönzésére folytatódik a reklámsorozat, az Agrármarketing Centrum pénzügyi támogatásával, várhatóan július közepétől szeptember közepéig. Hat áruházlánc (Auchan, CBA, Lidl, Metro, Spar, Tesco) már vállalta, hogy részt vesz a marketingmunkában, kóstoltatni is fogja a vásárlókkal a magyar árut. Az áruházakat megkérik, ne rendeljenek már külföldi árut.

A FruitVeB értékelése szerint az utóbbi években stabilizálódott a dinnye ára a magyar piacon, sikerült megtalálni azt a sávot, amely a fogyasztóknak és a kereskedőknek, valamint a gazdáknak is megfelelő.

2014-ban nagyjából 6000 hektáron termelnek dinnyét hazánkban, az elmúlt három évben folyamatos volt a területi bővülés. Közel 1500 hektárral nőtt a dinnyével beültetett földek területe a három esztendő alatt. A dinnyében érdekelt gazdák száma is emelkedett, ma közel 11 ezren élnek a termeléséből. A Dinnyetermelők Országos Egyesületének értékelése szerint idén az időjárás mindeddig nagymértékben segítette a gyümölcs érési folyamatát, optimális a terméskötődés, az utóbbi évek legjobb minősége várható, amennyiben az átlagosnak megfelelő marad az időjárás.

(Magyar Nemzet, 2014. június 19.)

Nem megy a meggy?

Szabolcsban nem megy a meggy.

A Földművelésügyi Minisztériumhoz fordult segítségért a térségben jelentkező meggyértékesítési gondok miatt a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Agrárkamara. A Nyírségben alacsony – a korán érő fajtáknál kilogrammonként 80-110 forint közötti – felvásárlási árral indult a meggyszezon, ráadásul a több ezer kistermelő várhatóan nem tudja majd értékesíteni a gyümölcsöt. Szabolcsban mintegy négyezer hektár meggyültetvény van, és a termés jónak ígérkezik, még az idősebb fákon is, amelyek ötszáz és ezer hektár közötti nagyságú területet foglalnak el.

A becslések szerint 15-20 ezer tonna meggynek nehéz lesz piacot találni, főként a kevés fát gondozó, értékesítési szerződéssel nem rendelkező kistermelők vannak emiatt nagy bajban. A nagy termelők piaci pozíciója sem jó, hiszen a 80-110 forint közötti felvásárlási ár a termelési költségeket, a növényápolás és -védelem, a szedés, valamint a szállítás költségeit sem - vagy alig - fedezi.

Az átvevők szerint az alacsony ár a túlkínálat, valamint az aszály miatt az átlagos 19-20 milliméteres gyümölcsmérettől elmaradó, csak 16-18 milliméteres meggy következménye. Ugyanakkor a termelők a felvásárlók és a feldolgozók kartellezéséről beszélnek, mert szerintük ilyen alacsony árat semmi nem indokol.

A szabolcsi agrárkamara szerint az a legfontosabb, hogy a termés ne maradjon leszedetlenül a térségben, és legyen lehetőség a teljes mennyiség értékesítésére.

(Magyar Nemzet, 2014. június 18.)

A legnagyobb étteremlánc a legnagyobb bajban. 12%-ot le kell adni.

A legnagyobb étteremlánc a legnagyobb bajban. 12%-ot le kell adni. ₪₪₪

A Subway a világ legnagyobb étteremlánca a maga 44 ezer boltjával, az Egyesült Államokban pedig több helyszínen üzemel, mint a McDonald's és a Starbucks együttesen. Az 50 éven át tartó sikerszéria 2014-ben szakadt meg, amikor is zuhanni kezdtek az eladások. Abban az évben ők teljesítettek a legrosszabbul az USA 25 legnépszerűbb étteremlánca közül és összesen 400 millió dollárral kevesebb eladást produkáltak, mint egy évvel korábban.

Hízott szépen régen, de ma már nem olyan

A Subway az elmúlt néhány évtizedben verhetetlen volt az Egyesül Államokban, hiszen egy egészségesebb alternatívát kínált a gyorséttermek rajongóinak és az alacsony áraikkal a konkurencia sem tudott versenyre kelni. A Subway sokáig piacvezető volt, de az utóbbi években több rivális is megjelent a piacon, mint a Chipotle és a Firehouse Sub, amelyek frissebb, egészségesebb ételeket kínálnak az embereknek és árban is ott vannak a Subway mellett.

A tengerentúlon megváltozott az, hogy az amerikai fogyasztók szerint mi vonzó és egészséges, így a korábbi lelkes vásárlók rájöttek, hogy a szendvicsezőnél vannak jobb helyek is. Darren Tristano, a Technomic piackutató vezérigazgatója arról beszélt, hogy a Subway összekapcsolása a frissességgel, mára gyakorlatilag kikopott a vásárlók fejéből, mert a friss szó jelentése is teljesen átalakult az elmúlt évtizedben.

illusztráció FORRÁS: AFP/2015 GETTY IMAGES/JOE RAEDLE

Ma már sok ember megteheti, hogy kicsit többet költ jó minőségű ételekre. Tristano hozzátette, hogy a Subway terjeszkedési stratégiája is csődöt mondott. A cég egy időben olyan sok üzletet nyitott, hogy azok gyakorlatilag egymástól vitték el a vásárlókat. A cég problémáinak nagy része viszont nemcsak náluk jelentkezik, hanem az olyan óriásoknál is, mint a McDonald's.

Kicsi egy Subway

Viszont a Subway sokkal nagyobb kihívások előtt áll, mint versenytársai. Míg egy átlagos Subway étterem évente 422 ezer dolláros eladást tud felmutatni, addig egy McDonald's 2,6 millió dolláros bevételt termel éves szinten.

Az első Subway még 1965 nyarán nyílt meg Pete's Super Submarine néven, Bridgeportban. A 17 éves Fred DeLuca Peter Buck-tól kért kölcsön ezer dollárt, azért, hogy nyithasson egy szendvicsezőt és összegyűjthet annyi pénzt, hogy kifizesse az orvosi egyetemet. Buck és DeLuca éveken át próbálkoztak, majd 1974-ben úgy döntöttek, hogy átnevezik az üzletet Subway-ra. A következő évtizedben elindult a terjeszkedés és úgy tűnt, hogy lassan nem lesz olyan utca, vagy bevásárlóközpont, ahol ne lenne Subway szendvicsező.

illusztráció FORRÁS: SHUTTERSTOCK

2013-ra a Subway már átlagosan 50 üzletet nyitott hetente, jelenleg percenként 2.800 szendvicset értékesítenek. Reklámokra is komoly összegeket költenek, többet mint Amerika egyik legnagyobb sörgyártója, a Budweiser. 2013-ban például félmilliárd dolláros volt a Subway reklámköltése és olyan népszerű sorozatokban is feltűntek, mint a Hawaii Five-O.

Ment, de nem mindenkinek

Az egyik legnagyobb áttörést Larry Fieldman hozta, aki 1977-ben nyitotta meg az első Subway franchise-t Washingtonban, majd megalakította a Subway Development céget és további 1.500 éttermet nyitott. Fieldman, a "szendvicsek titkára" a mai napig az egyik legsikeresebb Subway franchise üzemeltető.

A sikerhez hozzátartozik, hogy egy Subway franchise megnyitása összesen 116 ezer dollárba kerül, ez pedig tizede annak, mint amennyibe egy McDonald's étterem nyitása kerül.

Azonban nem minden franchise partner boldog és ezt jól mutatja az is, hogy sokan próbálnak kiszállni az egykor jóval jövedelmezőbb szendvicseladásból. Az Egyesült Államokban ma már egy autó áráért hozzá lehet jutni Subway étteremhez.

illusztráció FORRÁS: AFP/2015 GETTY IMAGES/JOE RAEDLE

A csökkenő bevételek miatt az alkalmazottakat is nehéz megfizetni, a franchise éttermeken pedig folyamatos a nyomás, hogy kitermeljék a szükséges mennyiségű bevételt és nyereségesek maradjanak. Ezt a helyzetet nehezíti az is, hogy a heti bevétel 12 százalékát le kell adni a Subwaynek, függetlenül attól, hogy mennyire jó vagy rossz hetet zártak.

A legenda, amely szerint a Subway egészséges étel, rengeteget segített az étteremláncnak az évek alatt, annak ellenére is, hogy az egyik szendvicsükben kétszer annyi kalória van, mint a Big Macben. Jarad Fogle története, aki állítólag Subway szendvicsek segítségével fogyott le, pedig tovább táplálta a mítoszt. Azonban a kezdeti előny mára már eltűnt, mert más étteremláncok is elkezdtek több egészséges ételt árulni, ráadásul a Chipotle, a Wendy's és a McDonald's ma már sokkal jobbak a marketingben. A megváltozott trendek, a riválisok erősödése és az egészséges és friss szavak értelmezésének fokozatos átalakulása vezetett oda, hogy a Subway ma már inkább csak az életben maradásért küzd.

(Origo, 2018. június 9.)

Így lett McDonald’s a McDonald’s

A McDonald's 1940-ben kezdte meg világhódító útját a testvérpár, Richard és Maurice McDonald szárnyai alatt. Ma már minden másodpercben 75 darab hamburgert adnak el.

A gyorsétteremlánc a világ legtöbb országában jelen van, és az egyik legnépszerűbb hamburgerezőnek számít. Megváltoztatta az egész világ étkezési szokásait, és modernizálta a gyorséttermek működését, írja az Origo, Balogh Tamás Márk összeállításában.

Dic és Mac, polgári nevükön Richard és Maurice McDonald 1940-ben nyitották meg első éttermüket Pasadénában, Kalifornia államban. Egészen 1948-ig próbálkoztak eredeti ötletük megvalósításával, ám akkor végül rájöttek, hogy az alapelképzelésük hibás volt. Egy olyan megoldással kellett előrukkolniuk, amelynek révén gyorsabban tudják elkészíteni az ételeket, hogy ne kelljen sokat várni a vendégnek.

A történetnek azonban van egy harmadik szereplője is, aki nélkül a McDonald's valószínűleg már nem is létezne. Ray Kroc 1917-ben 15 évesen csatlakozott a Vöröskereszthez, ráadásul úgy, hogy hazudott a koráról azért, hogy harcolhasson a világháborúban. Mire azonban a kiképzése befejeződött, a háború véget ért. A csalódott Kroc ezután zongoristaként, papírpohárárusként és turmixgépeladóként is kipróbálta magát, mielőtt 1954-ben belépett a McDonald's életébe.

Ebben az évben éppen egy San Bernardinó-i étterembe vitte útja, ahol hat darab turmixgépet adott el. Itt ismerte meg a hamburgerező tulajdonosait, Richard és Maurice McDonaldot, akik 1954-ben már túl voltak első sikereiken. Kroc megdöbbenve figyelte, hogy az étterem mennyire jól és hatékonyan működik. A menü nem volt túl nagy, csak néhány dolgot kínáltak, köztük hamburgereket, sült krumplit és üdítőitalokat. Éppen a kicsi választék miatt az étterem sokkal nagyobb mennyiségű ételt tudott elkészíteni, viszonylag rövid idő alatt.

Szerencséjére a testvérpár éppen egy új franchise ügyintézőt keresett, így gyorsan szerződtették Krocot, aki hamarosan 228 új McDonald's éttermet nyitott országszerte. Az új kisvendéglőket főleg a középosztály és a családok kedvelt környékein nyitotta meg. A gyerekek megnyerésére már akkor különösen nagy hangsúlyt fektetett a McDonald's, ezért hozták létre a vállalat kabalafiguráját, Ronald McDonaldot.

McDonald's, Phoenix, 1953 FORRÁS: FLICKR

1958-ra a McDonald's eladta a 100 milliomodik hamburgerét, 1960-ra pedig a gyorsétteremlánc már 56 millió dolláros bevételt termelt évente.

Kroc azonban nem volt megelégedve, hiszen ő csupán a bevétel egy kicsiny részét kapta meg, ezért megkérdezte a testvéreket, hogy mennyiért lennének hajlandóak eladni a teljes franchise hálózatot és a McDonald's brandet. Mac és Dic 2,7 millió dolláros árat szabtak, azzal a feltétellel, hogy az eredeti McDonald's étterem továbbra is az övék marad. Krocnak nem volt ennyi pénze, ezért rengeteg embertől kért kölcsön.

Kroc dühös volt, hogy nem kapta meg az eredeti McDonald's éttermet, ezért ügy döntött nyit egy újat éppen a régivel szemben. Emiatt a testvérpárnak át kellett nevezniük saját helyüket, és hamarosan a rolót is le kellett húzniuk. Kroc egészen odáig ment, hogy a McDonald's alapítójának kiáltotta ki magát, a cég pedig minden évben a "Founder's Day" , vagyis az Alapító Napjával ünnepelte meg az üzletembert.

A McDonald testvéreknek egészen 1991-ig kellett várniuk arra, hogy megkapják az őket megillető elismerést. Persze Kroc ezt ismét támadásként élte meg, és az 1992-ben megjelent "Grinding it Out: The Making of McDonald's" című önéletrajzi könyvében az egyik olyan éttermet nevezte a valaha volt első McDonald's-nak, amit ő nyitott. Dick McDonald a Wall Street Journalnak egy évvel korábban azt nyilatkozta, hogy egészen a franchise eladásáig szó sem volt arról, hogy Kroc alapító lenne. Hozzátette, hogyha meghallották volna ezt, Kroc még mindig turmixgépeket árulna.

A siker titkai

Az egyik fogása a sikernek egyébként az állandóság. Ha a világ bármelyik részén fogyasztunk Big Macet, azt ugyanúgy készítik. Szintén a McDonald's volt az első, amely infralámpával tartotta melegen a sült krumplit, így mindig előre tudtak készíteni adagokat.

A konyha is teljesen másképpen funkcionált, mint egy átlagos étteremben. A gyorsaság és a precizitás volt a legfontosabb, ezért még egy tesztkonyhát is felépítettek, ahol kikísérletezték, hogy milyen elosztásban készülnek el leggyorsabban az ételek. A tányérokat és az üvegpoharakat is mellőzte a cég, így a mosogatás és a takarítás is sokkal egyszerűbb volt, kevesebb embert igényelt.

1975-ben, amikor az amerikai katonák néhány államban nem szállhattak ki az autójukból, ha egyenruhát viseltek, a McDonald's azonnal lépett, és kialakították az első Drive-Thru ablakokat, ahol a kocsiból is meg lehetett rendelni az ételeket. A menü is folyamatosan fejlődött, így létrejött a McMuffin, a Big Mac, a Filet-o-Fish, a meleg almás pite és a gyermekek kedvence, a Happy Meal. A menüben mindenki talál magának olyan ételt, amelyet szívesen fogyaszt, és a reggeli bevezetése pedig újabb hatalmas sikereket hozott a cégnek.

A McDonald's jelenleg 35 ezer éteremmel rendelkezik világszerte, és 1,8 millió alkalmazottja van. Minden másodpercben 75 darab hamburgert adnak el, és naponta 70 millió vendéget szolgálnak ki, ez pedig több, mint Franciaország teljes lakossága.

Ami kimaradt

Az eredeti McDonald's menü 15 centbe került.
Az eBayen egyszer 8100 dollárért adtak el egy chicken nuggetset.
A McDonalds's több játékot értékesít a Happy Meallel, mint a Hasbro és a Mattel együtt.
Donald Gorsky 1972 óta minden nap evett egy Big Macet.
Az éttermet 1982 és 1992 között 700-szor perelték be azért, mert valaki megégette magát a forró kávéval. Egy hölgynek 3 millió dollárt ítélt a bíróság.
Jay Leno és Pink is a McDonald's-ban kezdték pályafutásukat.

(Origo, 2018. május 24., Balogh Tamás Márk írása)

Robot szakácsot fogadott a Michelin csillagos séf

Robotok főznek a Michelin-csillagos séf éttermében. Bostonban a Spyce.

A Flippy, a hamburgerforgató robot után egy Michelin-csillagos séf nagyon messze merészkedett: az MIT mérnökeinek segítségével minden embert kiváltott újonnan megnyílt éttermének konyhájában. Úgy tűnik, hogy a dolog működik, a vendégek pedig élvezik a látványt, összegez az Origoban Vaffler Dávid.

Előbb Flippyről

Kaliforniában, Pasadenában található Caliburger gyorsétterembe már korábban megérkezett Flippy, a robot. Azaz egészen pontosan egy földhöz erősített robotikus kar, akinek a feladata az lett volna, hogy a grillre helyezett hamburgerhúst forgassa. Ehhez a karon a spatuláján kívül hagyományos és hőkamerás megfigyelést alkalmazott, így pontosan tudta, hogy az adott hamburgerhús mikor készült el. Mellé odatettek azért egy időzítőt is, hogy az emberi alkalmazottak tudják, mikor kell rátenni a húsra a sajtot, hogy az megolvadjon, és mikor kezdjék el összekészíteni a többi alapanyagot.

Flippy egészen okosan tudott működni: képes volt spatulát váltani a nyers és a kész hús között, hogy elkerülje a fertőzésveszélyt, le tudta kaparni a grillre ragadt maradványokat, sőt az általa használt eszközöket még el is tudta mosogatni, miközben sült a hús. Mindezek ellenére egy nap után fel kellett függeszteni szegényke tevékenységét, méghozzá egyszerű indok miatt: hiába tudott óránként 150 hamburgerhúst megsütni, ez közel sem volt elég akkor, amikor a robotnak híre ment és a kíváncsi vásárlók megrohamozták az éttermet.

Az étterem tulajdonosának gyorsan vissza kellett állítani az embereit munkába, holott ugyebár Flippy eleve pont a hatékonysága miatt került oda. Na, meg persze azért, mert neki nem kell fizetést adni, sem adózni utána, és még munkahelyi sérülések sem nagyon érhetik, az például nem nagyon hatja meg, ha megégeti magát a grillnél. De persze nem égeti meg, mert egy robot és pontosan tudja, mit csinál.

Jó kaja, csak ember ne nyúljon hozzá

Az igény ezzel együtt nyilvánvaló: az egyszerű, mechanikus feladatok esetében az emberi munkaerőt lecserélni robotokra, és úgy tűnik, ebben lépett most egy nagyot előre a Spyce néven megnyitott étterem. A Michelin-csillagos séf, Daniel Boulud Boston belvárosában hozta létre azt a vendéglátó egységet, aminek konyháján ugyanis kizárólag robotok készítik el az ételt.

Az ötlet a Massachusetts Institute of Technology (MIT) húsz robotikus mérnökétől ered, akik hamar partnerre találtak Boulud személyében. Mint mérnökök, alapvetően nem úgy jár az agyuk, mint egy szakácsnak: szerintük egy igazán jó étel alapvetően előállítható tudományos alapon, hiszen minden összetevő optimális mennyisége meghatározható.Ha pedig így van, és onnantól kezdve már „csak” össze kell rakni a kaját, akkor tulajdonképpen miért ne végezhetnék el ez a folyamatot gépek?

Persze, ekkor már jóval többről van szó, mint Flippy esetében, aki csak egy rendkívül egyszerű részfeladatot végzett el. Itt ténylegesen teljes ételek elkészítéséről beszélhetünk, igaz, nem feltétlenül egy Michelin-csillagos séftől elvárható formátumban: a Spyce inkább a gyorsan megfőzhető, ízletes egytálételekre szakosodott.

A folyamat úgy néz ki, hogy a konyhán emberi szakácsok helyett alapvetően hét darab gépesített wok áll egymás mellett. Amikor a vásárló leadja a rendelését, egy automatizált rendszer kihozza a szükséges alapanyagokat a hűtőből, összerakja a kívánt méretű porciókat, majd a megfelelő sorrendben és megfelelő időben elkezdi beadagolni azokat a wokba, ahol pedig ugyebár megsül az étel. Ha elkészült, akkor a wok előredönti magát, beletöltve ezzel a táplálékot a tányérba. Az automatika ezután forró vízzel kiöblíti az edényt, és jöhet a következő rendelés.

Az étteremben nagy hangsúlyt fektettek az élményre és az újszerűségre, úgyhogy ezt az egészet nem rejtik el valahova hátra, a konyhába, hanem a folyamat a vendégek szeme előtt zajlik, akik az első beszámolók alapján nagyon élvezik a dolgot. Ráadásul már maga a rendelés folyamata sem hagyományos: tableteken állíthatjuk össze a kívánt ételünket az elérhető alapanyagokból különböző témák (például thai, vagy mediterrán) köré építkezve, ami mellett rögtön az is láthatóvá válik, hogy mennyi kalória bevitelét fogja jelenteni. Ezt követően a vendég neve megjelenik egy kijelzőn egy wok felett, amelyikben az étele készül.

Kajáldába is jöhet a robot

Ma már egyértelmű, hogy a közeli jövőben számos munkahelyet szüntethet meg a robotika, és a Spyce-hoz hasonlóan tisztán látható az is, hogy ebben a vendéglátóipar is komolyan érintett lesz. Különböző elemzések szerint egy étteremben körülbelül a munkák 73%-a lenne hatékonyan kiváltható automatizációval, vagyis nagyjából az összes előre tervezhető, ismétlődő munka: az ételek elkészítése, a koszos tányérok összegyűjtése, a takarítás, vagy az italok kitöltése.

Alapvetően azért terjedhet majd lassabban a robotizáció a vendéglátásban, mert ebben az iparágban a munkákat végző munkavállalók bére már eleve elég alacsony, így jelenleg még nem feltétlenül éri meg őket kiváltani technológiával. Ez azonban az automatizáció és a robotizáció terjedésével, olcsóbbá válásával minden bizonnyal meg fog változni.

Ezzel együtt azt Boulud séf is hangsúlyozza, hogy még a Spyce esetében sem volt céljuk, hogy teljesen kiváltsanak minden embert. Alkalmaznak embereket pincérszerű pozícióban, aki segít a rendelések összeállításánál, és persze beszélget a betérőkkel. A gépekkel elkészített ételeken is egy ember végzi el az utolsó simításokat (például a díszítést), és magukat az alapanyagokat is emberek készítik elő éjszakánként a robotok számára.

Végső soron a Spyce tulajdonosai szerint az éttermük azért nagyon hatékony, mert a gépek is és az emberek is azt a feladatot végzik, amiben a legjobbak. Arról viszont már nem voltak hajlandóak nyilatkozni, hogy kemény dollárokban ez a hatékonyság pontosan hogyan jelentkezik.

(Origo, 2018. május 21., Vaffler Dániel írása)

Ment jól a McDonald’s

Nagy forgalom és nagy profit is volt.

A McDonald's amerikai gyorsétteremlánc a vártnál nagy forgalomról és emelkedő profitról számolt be 2018. első negyedéve alapján - írta a Napi.hu az MTI nyomán.

A cég az április 30-i New York-i tőzsde nyitása előtt azt közölte, hogy forgalma összehasonlítható alapon számolva 2,9 százalékkal nőtt az Egyesült Államokban, miközben összes - nemzetközi - forgalma eközben 5,5 százalékkal bővült a március végével záródott három hónapban. Ez jócskán felülmúlta a szakértői várakozások átlagában szerepelt 3,6 százalékos növekedést.

A lánc adózás utáni eredménye 1,4 milliárd dollár, részvényenként 1,72 dollár lett az egy évvel korábbi 1,2 milliárd dollár, részvényenként 1,47 dollár után.

A McDonald's tényleges bevétele a negyedévben 9 százalékkal, 5,7 milliárd dollárról 5,1 milliárd dollárra csökkent ugyan, de így is nagyobb lett valamivel a várt 5 milliárd dollárnál.

(Napi.hu, 2018. április 30.)

Kínai faloda: itt már nincs pincér

És eddig nagyon bejött, Hangcsouban.

Kiszolgáló személyzet nélküli éttermet nyitott egy híres kínai étteremlánc a kelet-kínai Csöcsiang tartomány fővárosában, Hangcsouban, írja az MTI nyomán az Index. A 97 éves múltra visszatekintő Vufangcsaj elsősorban levelekbe tekert ragadós rizsgombócairól híres.

A cég az Alibaba kínai internetes kiskereskedelmi portálon működtetett, Koupej nevű szolgáltatással együttműködve indította el az első kiszolgáló személyzet nélküli éttermét. A vendégek sorban állás nélkül, önkiszolgáló gépeknél, vagy az okostelefonjukkal egy kódot beolvasva tudják megrendelni az ételeket, amelyeket azután ételszekrényekből tudnak átvenni.

A 24 órás nyitvatartással működő étteremben nagyjából három percet kell várni egy-egy fogásra és a vendégek napi ajánlatok közül is válogathatnak. Ez pedig úgy néz ki, hogy bejött a helyieknek, az étterem forgalma ugyanis 40 százalékkal nőtt az elmúlt hónapban. A bérköltség ezzel szemben csökkent –mondta Vang Sujing, az étterem vezetője, hozzátéve, hogy a személyzet létszáma a korábbi 13-ról hatra csökkent.

(Index, 2018. március 10.)

A legfinomabb Subway falat Magyarország

Magyarországon megy a legjobban a szendvicsező.

Száz országból Magyarországon teljesített a legjobban a Subway 2017-ben – írja a szendvicsezős gyorsétteremláncról az Index. A hálózatnak legalább száz országban 43 ezer üzlete van, ezek közül viszont a 9 magyar étteremben nőtt legjobban a cég forgalma.

A magyar szendvicsezőkben 9 százalékkal több volt a vendég és 18 százalékkal növekedett a forgalom, ezzel párhuzamosan pedig az élelmiszerek ára átlagosan 6 százalékkal csökkent, mindez pedig hozzájárult ahhoz, hogy jól zárja a cég a pénzügyi évét.

Azért nem volt mindig rózsás a helyzet a Subway háza táján: a közleményük szerint "apró nehézségekkel" indult az év, ugyanis "a közelmúltban néhány franchise partnerünkkel, éttermeik nem megfelelő színvonalú működtetése miatt meg kellett szakítanunk az együttműködést." Viszont már keresnek új partnereket.

Vitte a McDonald's-ot a McPick 2

Hatalmas nyereség csökkenő amerikai forgalom mellett, de jöttek a Quarter Pounders, Signature Sriracha, a McPick 2.

A McDonald's amerikai gyorsétteremlánc a vártnál jobb eredményeket ért el az Egyesült Államokban a 2017 szeptemberének végén zárult negyedévben, döntően az üdítőital népszerűsítésnek, az új szendvicsek és az új menü, a McPick 2 sikerének köszönhetően, írja az MTI nyomán a Napi.hu.

Az amerikai cég azt közölte, hogy adózott eredménye 1,9 milliárd dollár volt ebben a három hónapban, a korábbi 1,3 milliárd dollárral szemben. Ez részvényenként pedig 2,3 dollár, az előző év azonos időszakában elért 1,5 dollár után.

A McDonald's összforgalma éves szinten 10 százalékkal, 5,8 milliárd dollárra csökkent. Az elemzők nagyjából ennyivel is számoltak.

Az amerikai piacon a McDonald's összehasonlítható alapon számított eladásai, a korábbi év azonos időszakához képest, a 3,4 százalékos emelkedést váró elemzői előrejelzéseket felülmúlva, 4,1 százalékkal nőttek.

A cég persze igyekezett megfordítani a forgalom csökkenését az Egyesült Államokban működő éttermeiben, ahonnan profitja nagy része származik. Új hamburgereket (Quarter Pounders, Signature Sriracha) vett fel a választékba, új menüsort vezetett be, az öt dollárért kapható McPick 2-vel, az üdítőitalokat mérettől függetlenül 1 dollárért, míg a McCaféban kapható italokat, például a kávét és a smoothie-kat, 2 dollárért adta.

A Forbes legértékesebb márkákat rangsoroló (Most Valuable Brands) 100-as listáján az Apple, a Google, a Microsoft, a Facebook, a Coca-Cola, az Amazon, a Disney és a Toyota után kilencedik helyre jutott 2017-ben a McDonald's 40 milliárd dollár márkaértékkel, éves szinten 3 százalék növekedés után.

A piacok kedvezően fogadták a negyedéves eredményeket, a cég részvénye az eredmények közzétételét követően emelkedett a New York-i értéktőzsdén.

(Napi.hu, 2017. október 24.)

Nekimegy a Nagy Falnak a McDonalds

A McDonalds a következő öt évben kétezer új üzletet akar nyitni Kínában.

A McDonalds 2.500-ról 4.500-ra akarja növelni üzletei számát Kínában, ráadásul évente két számjegyű árbevétel-növekedést tervez a világ legnépesebb országában, írja a Napi.hu.

Az amerikai központú gyorsétterem-hálózat azt is bejelentette, hogy főként a kisebb kínai városokban akar terjeszkedni.

A McDonald's-nak világszerte 37 ezer étterme van, ebből 14 ezer az Egyesült Államokban.

Az amerikai üzletmenet lanyhulása miatt több gyorsétterem-társaság fordult Kína felé, a Starbucks például azt tervezi, hogy 2021-ig 5.000 kávézót nyit Kínában. Nem mindenki boldogul azonban, ezért a Yum!Brands, a KFC és a Pizza Hut tulajdonosa külön társaságba szervezte ki 7.500 kínai üzletét, miután nem tudott gátat vetni az értékesítés csökkenésének.

Kína kell a Starbucksnak

Mert az a legnagyobb piac. Meg is kétszerezi üzletei számát.

A Starbucks tovább terjeszkedne Kínában, mivel a ma a világ második legnagyobb gazdasága hamarosan a világ legnagyobb piaca lehet számukra, ráadásul az amerikai óriásnak kedveznek az ország változó fogyasztásai szokásai is, számol be az Origo.

A Starbucks 2021-ig megduplázná üzleteinek számát Kínában, írja a Business Insider. Ráadásul 2016-ban a cég vezérigazgatója, Howard Schultz azt hangsúlyozta, hogy idővel Kína lehagyja az Egyesült Államokat, és a világ legnagyobb piacának fog számítani, mindazok közül, melyeken a társaság jelen van.

Az elemzők úgy számolnak, hogy a 2017 első negyedév végére feltételezett 2.542 Starbucks üzlethez képest a Starbucks öt éven belül megduplázhatja jelenlétét a világ második legnagyobb gazdaságában. Ez legalább 500 új üzletet jelentene évenként.

A Starbucks terveinek alapját a kínai kávéfogyasztási szokások megváltozása adja. A kávéfogyasztás ugyanis az elmúlt néhány évben háromszorosára nőtt az országban, a Starbucks pedig éppen ezt szeretné kihasználni. A kínai ráadásul vásárlók egyre nagyobb kedvvel isszák a Starbucks termékeit.

A kínai kávéfogyasztók 78 százaléka legalább minden második héten vásárolt kávézóban kávét az elmúlt 12 hónapban, szemben az USA-ban mért 61 százalékkal. Nem elhanyagolható emellett az sem, hogy a Starbucks a versenytársaihoz képest már is így nagy súllyal van jelen Kínában, mi több, a Starbucks rendelkezik a leghűségesebb fogyasztói bázissal is az országban.

A UBS kutatása szerint a Starbucks fogyasztóinak 50 százaléka mondta azt, hogy keresne egy másik Starbucksot, amennyiben a szokásos üzlete bezárna. A versenytársak fogyasztóinak körében ez az arány csupán nagyjából 30-35 százalékos volt.

Az elemzők becslése szerint a Starbucks tervei megvalósíthatók, hogy a társaság a következő öt évben háromszorosára bővítheti bevételét és működési eredményét Kínában.

(Origo, 2017. március 17.)

Olaszba rándul a Starbucks

Milánóban nyitja első üzletét 2017-ben. Közben Kínában is nyújtózkodik.

Az amerikai Starbucks kávéházóriás nagy húzására szánta el magát és 2017. elején megnyitja az első üzletét Olaszországban. Ezzel a kávéházi kultúra egyik legfontosabb szentélyében vetné meg a lábát. A Starbucks a tervek szerint 2017. elején megnyitja az első üzletét Milánóban olasz partnerével, a Percassival. A tervek szerint a későbbiekben fokozatosan terjeszkedne a Starbucks szerte Olaszországban.

Nagy kérdés, hogy az olaszok vajon mennyire lesznek majd vevők a Starbucks sajátos kávéira, de a cég sikert is arathat a piacon, különösen a turisták körében, például az ingyen Wi-Fi segítségével is.

Az olasz kávézók egyik sajátossága, hogy gyakran extra díjat számolnak fel az ülőhelyekért az állóhelyekkel szemben. A Starbucksnál ilyen nincs, sőt, azt is megteheti, hogy hosszabb ideig tart majd nyitva, mint a hagyományos, családi kézben lévő olasz kávézók.

Az Euromonitor számai szerint az olasz kávépiac 2015-ben éves alapon 2 százalékkal 1,7 milliárd eurósra (1,9 milliárd dollárra) bővült. 2015. és 2020. között az összesített kiskereskedelmi volumentől azonban már csak 1 százalékos éves növekedést várnak. Az olasz piacnak egyébként már van egy nagy szereplője, a Lavazza, amely 37 százalékos részesedéssel bír.

Az amerikai kávéházi kiskereskedelem a Statista számításai szerint 2015-ben 31 milliárd dolláros bevételt könyvelhetett el, de hát a nagyjából 62 millió lakosú Olaszországgal szemben az USA-ban mintegy 321 millióan élnek.

A Starbucks a 2015. végén zárult első pénzügyi negyedévében (ők így számolnak) az európai, közel-keleti és afrikai (EMEA) üzletek csupán 1 százalékos bevétel-növekedést értek el, szemben az amerikai földrészek 9 százalékos bővülésével.

A Starbucks egyszer már sikertelenül próbált meg betörni egy telített piacra, amikor 2013-ban nyitott üzleteket Vietnámban. Vietnám rengeteg olcsó, kisebb kávézóval és saját, előkelőbb láncokkal is rendelkezik, így nehéz helyzetbe jutott a Starbucks.

A Starbucks lendületes kínai terjeszkedésbe is belekezdett, ahol a cég 2015-ben mintegy 500 üzletet tervez nyitni.

A Starbucks 2015-ben 5,4 milliárd dolláros bevétel mellett részvényenkénti 46 centes nyereséget ért el, ami éves alapon 12, valamint 29 százalékos visszaesést jelent. A profit mértéke ugyan meghaladta az elemzői várakozásokat, a bevételi oldal azonban elmaradt a várttól.

(Investor.hu, 2016. március 1.)

Most már lakást is árul az Auchan, előtte persze felépíti.

Most már lakást is árul az Auchan, előtte persze felépíti. ₪₪₪

Szemet vetett a lakásépítésre az Auchan Holding ingatlanos cége, az eddig hipermarketek fejlesztésére és üzemeltetésére koncentráló Immochan, írja a Napi.hu. A profilbővítést névváltoztatás is kíséri, az Immochanból Ceetrussá avanzsált cég Kecskeméten már be is fejezte első lakásprojektjét - közölte az Auchan.

Az 1.050 alkalmazottal és Európában, valamint Ázsiában összesen mintegy 400 bevásárlóközponttal működő Immochan az európai bevásárlóközpontok ingatlanpiacának egyik vezető szereplője. Megalakulása óta az Auchan Holding részeként az Auchan hipermarketek fejlesztése és üzemeltetése a cég fő feladata, ettől az évtől azonban vált a cég, és Ceetrus néven, új koncepciókkal, városfejlesztési tervekkel folytatja működését. Az új arculatot a 13 országban egyszerre vezeti be a cég, Magyarországon is.

Az 2030-ig megfogalmazott vízió szerint lakás-és az irodapiaci fejlesztéseket is terveznek, az első lakásprojekttel, a kecskeméti Boróka Park Lakóparkkal 2018 januárjában az Immochan elnyerte az Europaproperty.com "Az Év Lakóingatlan Fejlesztése" díját. Az 59 lakásos Boróka Park Kecskemét zöldövezeti városrészén épül, jelenleg a második fázist tervezik.

A Boróka Park a cég első "próba" projektje iránt a közlemény szerint nagy az érdeklődés, a 2016-ban elkezdett értékesítés óta már az ingatlanok 85 százaléka elkelt.

(Napi.hu, 2018. június 6.)

Zalaegerszegen is nyit az Auchan

A zalai áruház a második szupermarketje lesz a francia hipermarket láncnak.

Zalaegerszegen nyitja meg ősszel második magyarországi szupermarketjét az Auchan, amely 40 új munkahelyet hoz létre ezzel a zalai megyeszékhelyen, írja a Napi.hu az MTI nyomán.

Az Auchan Retail Magyarország közleménye szerint a Magyarországon közel 7.000 dolgozót foglalkoztató cég új munkáltatónak számít a régióban. Az újonnan megnyíló szupermarket a szekszárdi után a második lesz az Auchan kisebb formátumú üzletei sorában.

Az áruházlánc jelenleg 19 hipermarketet, 18 töltőállomást, egy szupermarketet és egy superstore formátumú üzletet, valamint online áruházat működtet Magyarországon. A zalaegerszegi egység mellett 2018-ban több új üzletet is nyit, többek között Sopronban.

A cég az elmúlt 20 évben mintegy 200 milliárd forint értékű beruházást hajtott végre Magyarországon.

Az Auchan a 2017. március 31-én zárult üzleti évben 3,8 százalékos éves növekedéssel 350 milliárd forint bruttó forgalmat ért el. A vásárlások száma 3 százalékkal nőtt, mérleg szerinti eredménye elérte a 3,6 milliárd forintot.

(Napi.hu, 2018. május 23.)

Beletaposott a gázba az Auchan

Megnyitotta 21. áruházát, ahol a webes rendelések soron kívül átvehetők.

Bővíti szolgáltatásait az Auchan Magyarországon, a többcsatornás kereskedelmet online rendeléseket közvetítő áruházzal támogatják, írja a Világgazdaság.

Az Auchan kőbányai üzletének csütörtöki megnyitóján Dominique Ducoux, az Auchan Retail Magyarország vezérigazgatója bejelentette, hogy az új kereskedelmi egységben soron kívül átvehetők a világhálón megrendelt termékek. Az Amerikában és Nyugat-Európában már bevált vásárlási megoldást korszerű környezet és megújult márkamegjelenés kíséri – tette hozzá.

Az Auchan Retail Magyarország 19 hipermarket és 18 diszkont üzemanyagtöltő mellett online áruházat és most már két szupermarketet működtet belföldön. A cég 2016-ban, 3,8 százalékos éves növekedéssel, 350,4 milliárd forint bruttó forgalmat ért el, a vásárlások száma 3 százalékkal nőtt, mérleg szerinti eredménye elérte a 3,6 milliárd forintot.

Az Auchan 20 éve Budaörsön nyitotta első magyarországi üzletét, és belföldön mintegy 7 ezer munkavállalót foglalkoztat.

A cégcsoport 12 országában 1.774 hiper- és szupermarketet, valamint 340 kereskedelmi központot működtet és 331 ezer munkatársat alkalmaz.

(Világgazdaság, 2017. április 12.)

Így is vaskos az Auchan pénztárcája

Az Auchan teljes piaca nőtt 2017-ben, fél százalékot. De a nyeresége megfeleződött.

2017-ben több mint 53 milliárd eurós - forintban több mint 16 ezer milliárdos - bevételt ért el az Auchan, ez 0,5 százalékos növekedést jelent, írja a Napi.hu.

A Magyarországon 20 üzletet működtető Auchan anyavállalata bemutatta 2017-es számait. A kiskereskedelmi csoport árbevétele meghaladta az 53 milliárd eurót, ami forintban 16.584 milliárdot jelent. Ez a magyar GDP majdnem fele.

Az árbevétel 0,5 százalékkal haladja meg az egy évvel korábbi összeget. A cégcsoport nyeresége - különböző tételek levonása után - 275 millió eurót (86 milliárd forint) tett ki, ami 53 százalékos csökkenés.

Az Auchan többféle új megoldást bevezetett külföldön. 2017-ben Kínában jelentek meg az úgynevezett Auchan Minute nevű üzletek, amelyek teljesen automata - azaz személyzet nélküli - konténerboltok. Az üzletek 18 négyzetméteresek és teljesen automatikusan működnek. Választékuk nagyjából félezer termékből áll. Az éjjel-nappal elérhető boltba egy okostelefonos applikáció segítségével lehet bejutni. Ezt a koncepciót a világ számos országában telepíti és teszteli az Auchan. Kínában már 150 Auchan Minute üzemel, és 2018 végére több százat tervez nyitni a cég. Magyar megjelenésről nincs szó jelenleg. Az Auchan-csoport másik kisbolt-koncepciójába tartozó - a sarki boltoknak megfelelő - úgynevezett A2Pas (magyarul két lépésre) üzletek bevezetését még nem tervezik a magyar piacon.

(Napi.hu, 2018. március 18.)

Auchan Minute: szórják az eladó nélküli dobozboltot

Teljesen automata konténerboltokkal próbálkozik az Auchan.

A francia Auchan-csoport új megoldást vetett be 2017-ben: Auchan Minute konténerboltokat nyitott például Kínában. Az még kérdés, hogy Magyarországon is lesznek-e ilyenek, írja a Napi.hu.

Az üzletek 18 négyzetméteresek és teljesen automatikusan működnek. Választékuk nagyjából félezer termékből áll.

Az éjjel-nappal elérhető boltba egy okostelefonos applikáció segítségével lehet bejutni. A termékeket úgy kell beszkennelni, mint egy önkiszolgáló kasszánál, majd az okostelefonon látható virtuális kosárban megjelennek és az alkalmazáson keresztül történik a fizetés.

Megkérdezte a Napi.hu a magyar Auchant, hogy tervezik-e Magyarországon az automata konténerboltok telepítését. A boltlánc közölte: "Ezt a koncepciót a világ számos országában telepíti és teszteli az Auchan. Kínában már 150 Auchan Minute üzemel, és 2018 végére több százat tervez nyitni a cég."

A Minute-eket ígéretesnek tartja az Auchan, folyamatosan tanulmányozza a terjeszkedési lehetőségeket. Megvizsgálják az adott piacokat, az országonként eltérő vásárlói igények és elvárások alapján döntenek az esetleges bevezetésről. A magyar Auchan válasza alapján tehát konkrétumokat nem lehet tudni a konténerboltok esetleges megjelenéséről.

A Buksza már évek óta azt is rendszeresen megkérdezi a boltlánctól azt is, hogy tervezi-e az Auchan-csoport másik kisbolt-koncepciójába tartozó - a sarki boltoknak megfelelő - úgynevezett A2Pas (magyarul két lépésre) üzletek bevezetését a magyar piacon. A boltlánc erről sem közölt konkrétumokat, csak annyit, hogy az igények és lehetőségek függvényében döntenek erről.

(Napi.hu, 2018. február 28.)

Hatalmas logisztikai központot épít az Auchan

Raktár nélkül nem megy a terjeszkedés: hatalmas logisztikai központot épít az Auchan.

Hazai kereskedelmi hálózatának bővítésén dolgozik a francia tulajdonú Auchan nemzetközi kiskereskedelmi lánc, melynek keretében a Magyarországon valaha épített legnagyobb komplexumot hozza létre. Az Üllői Airport Logisztikai Központ területén épülő létesítmény 87 ezer négyzetméteres lesz, írja a Portfolio.

Az Üllő Airport Logisztikai Központban épül a Goodman fejlesztése nyomán egy 87.200 négyzetméteres, zöldmezős komplexum. Az új központ kulcsfontosságú az Auchan magyar vásárlókat kiszolgáló, többcsatornás modelljének fejlesztésében.

A 2018-ban elkészülő üllői központ egyaránt szerepet játszik majd az Auchan meglévő és tervezett új áruházainak élelmiszer- és nem élelmiszer-logisztikájában, valamint a cég országosra tervezett online kereskedelmi tevékenységében.

A létesítmény egyes részeiben külön-külön szabályozható hőmérséklet garantálja a megfelelő tárolási feltételeket az árucikkek számára. Az új épületek automatizált csomagoló- és szállítórendszerek befogadására alkalmasak, amivel még hatékonyabbá válhat a vásárlókat kiszolgáló ellátási lánc.

(Portfolio, 2018. február 8.)

Beszámolt az Auchan: hasonló bért fizethet, mint a Tesco

Bérben hasonló lehet az Auchan a Tescohoz, de szakszervezetekben szegényebb. Létszámcsökkenés az Auchannál is volt, mint a másik hipernél. És közben csendben megnyílt a szekszárdi Auchan szupermarket.

Az Auchan árbevétele a legújabb üzleti beszámolója alapján 4,1%-kal nőtt a 2016-os üzleti évben (az Auchan üzleti éve március végén fordult, ezért csak augusztus végén jelent meg mérlegbeszámolója). Ez némileg több a másik hiperlánc, a Tesco 3,6%-os bővülésénél.

És közben csendesen megnyitott a szekszárdi Auchan

Augusztus közepétől már lehet vásárolni a szekszárdi Auchanban, ahogyan azt a cég már korábban ígérte. Az új szupermarket (a cégbejegyzés szerint) a Liszt Ferenc tér 2-4. alatt nyílt meg, a régi Korzó áruház helyén. Ide persze kellettek új emberek. A Tesco az Expresszel és a Spar a franchise boltjaival már korábban nyitott ebben az irányban, azaz a vásárlóhoz közelebb nyitottak újabb üzleteket.

Na de a számok

Az Auchan alaposan megnyomta fejlesztéseit az elmúlt években, hiszen még 2012-ben megvette a Cora hipermarketláncot, így akkor áruházai száma 12-ről 19-re nőtt, benzinkút hálózatot épített és megindította az online értékesítést is. És tervei szerint tovább bővíti hálózatát, szupermarketekkel, az első már meg is van. A fejlesztések némi átrendeződést is sejtetnek a forgalmi adatokon belül (de erről nincsenek nyilvános adatok), de hát az egész kereskedelem - szerte a világban - éppen a piacépítés révén lép nagyokat előre. (És fordulatokban gazdag módszerekkel, hiszen például a világ legnagyobb webáruháza, az Amazon éppen hagyományos boltokat nyit.)

Az Auchan esetében a vásárló szemével az is szembetűnő, hogy az utóbbi időben jelentősebben megnövekedett a saját márkás termékek súlya, ami alacsonyabb, vásárlócsalogató árszintet is feltételez és egy elmozdulás a diszkont fegyvertárak irányába (hasonlóképpen az is, amikor korábban az Auchan és a Tesco is leszerelte az árutartó polcok felső szintjeit, meg is ritkították a sorokat néhol, ami egy készletleépítést jelentett, hiszen kevesebb árut tartanak az áruházakban azóta). Az Auchan mutatói egyébként a következők:

	2015	2016
árbevétel	282	294
árrés	57	63
eredmény	2,2	3,6
Elektronikus Beszámoló Portál, érték: milliárd forint, árbevétel: nettó, eredmény: adózás utáni

És persze az Auchan is hozta a kötelezőt, bár ennek kevés köze lehet a veszteségszabályhoz, sokkal inkább a piac növekedéséhez és a pénzügyi gazdálkodás ésszerűsítéséhez kötődik (a már saját márkás kör erősítése, a készletleépítés, vagy éppen a létszámcsökkentés is ide tartozik).

És a bérhelyzet: az Auchannál is csökkent a létszám

Az üzleti fordulónap eltolódása azt is jelenti, hogy a 2017 évi nagyobb minimálbérek is benne vannak valamilyen súllyal a beszámoló adataiban, hiszen a naptári év elejétől kötelező volt a magasabb szintre lépni. Ez azért a multi áruházakat kevésbé érintette, mivel ott magasabb volt a bérszint a hazaiakénál, de azért a hipereknél nyomást jelentett.

Az Auchan létszáma csökkent a 2016-os üzleti évben a korábbihoz képest, valamivel 2% feletti arányban, pedig ez az üzleti év csaknem pontosan a vasárnapi boltzár eltörlésével együtt indult. A létszámcsökkenés az Auchannal munkaviszonyban álló dolgozókat jelenti, a kölcsönzött, diák munkaerőről, ami nem része az állományi létszámnak, nincs adat. A bérköltségek ugyanakkor mintegy 10%-kal emelkedtek, ami nem kevés a forgalom növekedéséhez képest:

	2015	2016
bérköltség, személyi jellegű kifizetések	15,8	17,3
ebből fizikai dolgozók bére	8,7	9,6
létszám	6.294	6.140
ebből fizikai	4.963	4.774
átlagjövedelem	209	235
Elektronikus Beszámoló Portál, érték: milliárd forint, létszám: átlagos állományi, átlagjövedelem: ezer forint/hó

Az átlagjövedelem valamennyi alkalmazott bérét tartalmazza, így a szellemi és fizikai dolgozókét egyaránt.

Ki fizet több bért az eladóknak a hiperek közül?

A Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezete egyébként még 2015 szeptemberében megállapodást kötött az Auchannal a 2016-os bérekről, melynek értelmében 2015. október 1-jétől a cég átfogó bérfejlesztést hajt végre az áruházi munkakörökben. Az áruházlánc ezzel mintegy 1,2 milliárdos bérfejlesztést vállalt akkor. Az Auchan 2017-re újabb megállapodást kötött, melynek értelmében a cég 2016. november 1-től átfogó, átlagosan 14 százalékos béremelést vállalt az áruházlánc minden alkalmazotti munkakörben foglalkoztatott, amiből a paktum szerint mintegy 5.400 munkatárs részesül. De hát ennek a béremelésnek már lehetett valamilyen hatása a 2016. március végén zárult üzleti évben, de az időbeni ütemezés nem ismert.

Célszerű a két hipermarket lánc béradatait összevetni, hiszen hasonló jellegű a tevékenységük (és a Tesco üzleti éve is csúszik, neki február végére, tehát a minimálbér emelés hatása nála is benne van a számokban). Végül a különbség a fizikai dolgozók havi bére között 11 ezer forint az üzleti évet tekintve. De időközben persze ezek az átlagok változhattak is, hiszen egyrészt az Auchan éves szintű bérfejlesztésben állapodott meg a szakszervezettel és az időszaknak még nincs vége, a Tesco pedig már 176 ezer forintnál tart a legfrissebb ajánlatával a sztrájkkal fenyegetőző szakszervezeteknek. Tehát azért égbekiáltó bérkülönbség nem valószínű a két hipermarketlánc között. Sőt. Egy különbség biztos: a Tesco béradatai nyilvánosak (legalább részben), az Auchan viszont nem hirdeti, hogy mennyit fizet a belépő dolgozóknak. Mindketten szép számban keresnek alkalmazottakat, honlapjaik tanúsága szerint.

A fordulónapi, az előző éves időszak átlagadatai egyébként a következők:

	Auchan	Tesco
létszám	4.774	12.513
bérköltség	9,6	23,5
átlagbér	168	157
Elektronikus Beszámoló Portál, 2016-os üzleti év, fizikai dolgozók, érték: ezer forint, átlagbér: havi

(blokkk.com, 2017. augusztus 31.)

Az Auchan szupermarkettel folytatja

Úgy látszik, a plázastop nem sokat számít. Az Auchan 2012-ben megvette az Cora-t, épített benzinkút hálózatot, indított online áruházat, most pedig szupermarketet nyit, majd jön a franchise is. És több hipermarketje is lenne. ₪₪₪

Az Auchan 19 áruházában és 18 töltőállomásán 350 milliárd forint bruttó forgalmat ért el 2016-ban, 3,8 százalékkal többet az egy évvel korábbinál, mondta Dominique Ducoux, az Auchan Magyarország Kft. vezérigazgatója a cég sajtótájékoztatóján, az MTI beszámolója szerint.

A 6.500 munkavállalót foglalkoztató Auchan mérleg szerint eredménye 3,6 milliárd forint volt, a megelőző évi 2,2 milliárd forint után. Az Auchan negyedik éve önfinanszírozó, sem működéséhez, sem beruházásaihoz nem vesz igénybe külső finanszírozást.

Az áruházláncban a vásárlások száma 2016-ban 43 millió volt, 3 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit. Az Auchan 2016 novemberében indította el online áruházát a fővárosban, 2017 végére pedig szeretnének teljes lefedettséget elérni Budapesten és vonzáskörzetében.

2016-ban 9,8 milliárd forintot fordítottak beruházásokra, 2017-ben 12 milliárdot, 20178-ban pedig 17 milliárdot szánnak ilyen célra. Az Auchan 2017 augusztusában megnyitja első szupermarketjét Szekszárd belvárosában.

Bérek az Auchannál

Az Auchan előrehozta 2017. évi béremelését, 2016 novemberétől 5.400 alkalmazotti munkakörben foglalkoztatott dolgozó átlagosan 14 százalékos emelést kapott, erre 1,5 milliárd forintot fordítottak. Az egy évvel korábbi 1,2 milliárd forint értékű emeléssel együtt a francia áruházlánc összesen 2,7 milliárdot fordított bérfejlesztésre, így 2015 októberétől az áruházi munkatársak bruttó munkabére átlagosan 24 százalékkal nőtt. 2017 tavaszán a vezetői bérek emelésére 300 millió forintot fordított cég.

Még nagyobb lesz az Auchan

Dominique Ducoux elmondta, szeretnék meglévő hipermarketjeik számát is növelni. A tervek szerint az Auchan Magyarországnak öt éven belül 30 hipermarketje, valamint 30 szupermarketje lenne, ezen túl 30 üzlet tartozna franchise-hálózatához. Az Auchan 2025-re megduplázná magyarországi forgalmát és munkatársai számát. Az online kereskedelem fejlesztésének második lépéseként a nem élelmiszer termékek forgalmazását indítják majd el országszerte, és a harmadik lépés lesz a teljes országos lefedettség.

Az Auchan elindítja "Az élet kék" elnevezésű egészségmegőrző programját, 12 országban, köztük Magyarországon. A program keretében a több tízezer termékből eddig 1.050-et láttak el azzal a logóval, mely mutatja, hogy az adott árucikk eleget tesz az egészségmegőrzés meghatározott feltételeinek. A tervek szerint 2017 végéig 2.000 termék kaphatja meg a szív alakú kék logót.

(MTI, 2017. július 7.)

Az online számlarendszer júliusi indulása előtt kötelező regisztrálniuk a vállalkozásoknak az adóhatóság honlapján, ügyfélkapus kapcsolaton keresztül.

Az online számlarendszer júliusi indulása előtt kötelező regisztrálniuk a vállalkozásoknak az adóhatóság honlapján, ügyfélkapus kapcsolaton keresztül. ₪₪₪

A NAV Online Számla felületén június 18-tól van lehetőség regisztrálni. Ezt annak kell megtennie, aki az adott cég nevében a NAV előtt törvényes képviselőként, vagy állandó meghatalmazottként eljárhat, írja a Világgazdaság.

Mindenkinek regisztrálnia kell a július elsejétől kötelező számlaadat-szolgáltatáshoz, aki belföldi adóalanyok számára legalább 100 ezer forint áfatartalmú számlát állít ki akár számlázóprogrammal, akár számlatömbben – közölte a Nemzeti Adó- és Vámhatóság. A NAV Online Számla felületén tegnap óta van mód a regisztrációra ügyfélkapus hozzáféréssel. Annak kell regisztrálnia, aki az adott cég nevében a NAV előtt törvényes képviselőként vagy állandó meghatalmazottként eljárhat.

A számlázóprogrammal történő adatküldéshez úgynevezett technikai felhasználót is létre kell hozni egy jelszóval és a jogosultsági szint beállításával. Ez garantálja, hogy az adatszolgáltató számlázóprogramja a számlák adatait emberi beavatkozás nélkül, időben és szabályosan továbbíthassa a NAV-nak.

A technikai felhasználó regisztrálása után lesznek hozzáférhetők a számlázóprogram és a NAV szervere közötti kommunikációhoz szükséges további technikai elemek.

Regisztrálni július elseje után is lehet, de legkésőbb az első adatszolgáltatással érintett számla kiállításáig. A korábbi tesztrendszeri regisztráció nem elég.

Sztankó Dániel, az RSM Hungary Zrt. vezető adószakértője a Világgazdaságnak elmondta: az online számlázás szabályozása szerint azokat az adatokat kell feltüntetni, amelyek az áfatörvény alapján a számla kötelező elemei, de a NAV más adatokat is kér. Például ha nem azonos a számla kibocsátásának és a számla teljesítésének az időpontja, akkor az utóbbit nem kellene feltüntetni a rendszerben, ám a NAV mégis kéri. Ugyanez vonatkozik a számla típusára, hogy papíralapú vagy elektronikus; akinél ez nincs jól beállítva, könnyen elakadhat a folyamatban, holott a számlázási rendszer beállítása eleve időigényes.

(Világgazdaság, 2018. június 19.)

Hol kötelező a számlázóprogram?

És ha pénztárgéped van?

Az online számlaadat-szolgáltatás – amelynek értelmében össze kell kötni a NAV-val a számlázóprogramokat – 2018. július 1-jén lép életbe. Ezután az adóhatóság azonnal látja a számlákat, az esetleg hibásakat is, írja a Világgazdaság.

De vajon az új szabályozás érinti-e a pénztárgépes vállalkozásokat? Alapesetben nem, hiszen a pénztárgépeknek a rájuk vonatkozó rendelet értelmében most is tudniuk kell valós időben adatot szolgáltatni az adóhatóságnak – a jogszabályban meghatározott módon és tartalommal – a pénztárgépekből kibocsátott nyugtákról és egyszerűsített számlákról. Ezt az adatszolgáltatást nem váltja fel, nem módosítja az új típusú adatszolgáltatás.

Vannak azonban olyan esetek, ahol a pénztárgépes vállalkozásokra mégis vonatkozhat az új adatszolgáltatási követelmény. A pénztárgépből kizárólag egyszerűsített számla állítható ki, amelynek lényege, hogy egy normál számlához képest a bizonylat csak a bruttó összeget tartalmazza, és azt, hogy ennek az összegnek mekkora az áfatartalma százalékban kifejezve, „visszafelé számolva”.

Az új szabály abban az esetben érinti a pénztárgépes vállalkozásokat, ha nem egyszerűsített, hanem normál számlát állítanak ki. Két esetkör merülhet fel, amikor egy pénztárgépes vállalkozás normál számlát állít ki.

Az első az, amikor átutalással történik a fizetés, az ellenérték meghaladja a bruttó 25 ezer forintot, és adóalany (tehát nem magánszemély) a vevő. A másik, amikor maga a pénztárgépes vállalkozás dönt úgy, hogy nyugta helyett (a jogszabály értelmében nem lenne kötelező számlát kiállítani) nem egyszerűsített számlát állít ki a pénztárgépből, hanem normál számlát.

Ezzel kapcsolatban figyelhető meg az a pénztárgépet használó vállalkozások nagy részénél berögzült szabály, hogy minden bevételt rögzítenek a pénztárgépben, még akkor is, ha számlát állítanak ki vagy kell kiállítaniuk. A jogszabályok ilyen jellegű előírást már nagyon régen nem tartalmaznak, sőt a jogszabályok szövegét olvasva ez nem is megfelelő eljárás. Úgy tűnik azonban, hogy ez elfogadott gyakorlat.

A pénztárgépes vállalkozások számára már eddig is ismert volt az a kötelezettség, hogy az átlagember számára titokzatos kódnak tűnő PTGSZLAH jelzésű nyomtatványon be kell jelenteniük a nyugta helyett kibocsátott számlákat. Ez azonban továbbra is csak azoknak az online pénztárgép használatára kötelezett vállalkozásoknak kötelező, amelyek

bejelentették az adóhatóságnak, hogy minden értékesítésükről – így a magánszemélyeknek teljesített értékesítésről is – számlát állítanak ki a pénztárgépes nyugta helyett.

Ez sem változik a 2018. július 1-jével hatályba lépő online számlaadat-szolgáltatási kötelezettséggel. Az új kötelezettség a cégek (adóalanyok) részére kibocsátott számlákra vonatkozóan lép be a pénztárgépes vállalkozások életébe.

Ha számlázóprogramot alkalmaznak, és az adóalany részére kibocsátott számla áfatartalma eléri vagy meghaladja a 100 ezer forintot, a számlázóprogramot alkalmassá kell tenni, hogy valós időben, emberi beavatkozás, külön gombnyomás nélkül, gép-gép kommunikációban adatot szolgáltasson az adóhatóságnak a jogszabály által előírt formában. A vállalkozások egyébként mindaddig használhatják adatszolgáltatásra nem alkalmas számlázóprogramjukat,

amíg nem kell adatot szolgáltatniuk, vagyis nem állítanak ki a számlázóprogrammal egy másik belföldi adóalany részére olyan számlát, amelyben 100 ezer forint vagy azt meghaladó összegű áfa van.

Érdemes az online pénztárgépes nyugta helyett számlát kiállító vállalkozásoknak külön figyelniük arra, hogy ha eddig – egyébként helytelenül – a PTGSZLAH-nyomtatványon nemcsak a magánszemély vevőktől származó bevételükről, hanem a céges eladásaikról is adatot szolgáltattak, akkor ez nem mentesíti őket a céges eladásaikra vonatkozó online adatszolgáltatás alól. Ha júliustól is megtartják ezt a hibás gyakorlatukat, hogy a PTGSZLAH-nyomtatványon a céges eladásaikat is jelentik, akkor ez a bevétel kétszer jelenik meg a NAV rendszerében, amiből még probléma is adódhat.

Abban az esetben, ha a másik adóalany részére kibocsátott, legalább 100 ezer forint áfát tartalmazó számlát nyomtatvány (számlatömb) alkalmazásával állították elő (kézi számla), akkor az adatszolgáltatást öt naptári napon belül kell teljesíteni, mégpedig úgy, hogy az adatokat egy külön erre dedikált webes felületen kell rögzíteni.

Ha az ilyen számla 500 ezer forint vagy azt meghaladó összegű áfát tartalmaz, akkor az adatszolgáltatás a számlakibocsátás utáni napon teljesítendő.

Új alternatíva lesz a vállalkozásoknak, hogy az adóhatóság saját számlázóprogramját is alkalmazhatják, amely teljesíteni fogja az adatszolgáltatást.

Fontos megjegyezni, hogy az adatszolgáltatás a módosító, helyesbítő, javító, érvénytelenítő vagy sztornózott számlákra vagy számlával egy tekintet alá eső okiratokra is vonatkozik, függetlenül attól, hogy a vállalkozás hogyan nevezi őket, ha azok olyan számla adatát módosítják, amelynek áfatartalma elérte a 100 ezer forintot, vagy a módosítás hatására éri el. Az alternatívákon látható, hogy különböző mértékű energia- és pénzbefektetést igényelnek, mindegyiknek van előnye és hátránya. Minden vállalkozásnak mérlegelnie kell, hogy megtalálja a számára legmegfelelőbb megoldást. Előfordulhat, hogy az időhatékonyság fontosabb szempont lesz rövid távon, mint a megoldás rugalmassága.

(Világgazdaság, 2018. június 6.)

Indul az online számlarendszer júliustól

Digitalizáció, gazdaságfehérítés.

Jelentős változásra kell készülniük az áfa-körbe tartozó vállalkozásoknak, mivel július 1-től életbe lép a valós idejű online számlaadat-szolgáltatási kötelezettség. Az új kötelezettség bevezetése a következő lépés az adózás digitalizálásában, ami a gazdaság kifehérítését, hosszú távon pedig az adózáshoz kapcsolódó adminisztratív folyamatok hatékonyságának növelését jelentheti, írja a Világgazdaság.

A július elsején életbe lépő online számlaadat szolgáltatási kötelezettség értelmében az adózóknak közvetlenül a számlakiállítást követően adatot kell szolgáltatniuk a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) részére. Az online adatszolgáltatást a 100 ezer forint összeget elérő, vagy azt meghaladó áfa-tartalmú, számlázó programmal kibocsátott számlák esetében szükséges teljesíteni – olvasható a Deloitte közleményében.

Az online adatszolgáltatási kötelezettség biztosan érinteni fogja a belföldön áfa-köteles termékértékesítést, valamint a szolgáltatásnyújtást teljesítő vállalkozások jelentős részét.

Kivételt elsősorban a kis- és mikro-vállalkozások jelenthetnek, amelyeknél a kibocsátott számlák áfa-tartalma nem éri el az értékhatárt, illetve akik nem magyar adóalanyok részére értékesítenek.

„Az adatszolgáltatás jellegéből adódóan komoly adminisztratív terhet jelent majd az érintett adózók számára egy, a jogszabályoknak megfelelő rendszer felállítása. Ez egyrészt fejlesztést igényel részükről, másrészt egyes cégek, elsősorban multinacionális vállalatok esetében különböző belső szabályzatok, adottságok miatt problémás lehet az adatszolgáltatásra létrehozott megoldás implementálása, például azért, mert olyan központilag fejlesztett vállalatirányítási rendszert alkalmaznak, amely nem rendelkezik az adatszolgáltatás teljesítéséhez szükséges funkciókkal” – mondta el Tancsa Zoltán, a Deloitte Magyarország adó- és jogi osztályának igazgatója.

Az online adatszolgáltatási kötelezettség hasonló problémákat vethet fel az adózók számára, mint az ekáer rendszer, vagy az adatexport funkció bevezetése, azonban – a fent leírtakból adódóan – az adózók jóval szélesebb körét fogja érinteni – és emellett az adatszolgáltatás gyakorisága és a szükséges adatok volumene is jóval meghaladja majd a korábbi követelményekét – magyarázza közleményében a Deloitte.

Ugyanakkor, az adatszolgáltatási folyamatot biztosító rendszer implementálását követően az adózók jelentős adminisztrációs tehertől szabadulhatnak meg, tekintettel arra, hogy az adatszolgáltatás kiváltja a jelenleg az ÁFA bevallás részét képező, számla szintű jelentési kötelezettséget, legalábbis a kimenő számlák tekintetében. Emellett a NAV az adatszolgáltatás bevezetésével biztosítani fog néhány, az adózási folyamatokat támogató szolgáltatást, így például számlabefogadóként lekérdezhetők lesznek az adózó nevére kiállított és lejelentett számlák.

Az adóhatóság bizonyos szabálytalanságok esetén preventív jelleggel tájékoztatást nyújt, melynek köszönhetően elkerülhető a büntetés egy esetleges jövőbeli ellenőrzés alkalmával.

„Az új követelmény bevezetésével minden eddiginél nagyobb mennyiségű adat áll majd a NAV rendelkezésére, ráadásul mindez valós időben, közvetlenül az egyes számlák kiállítása után. Ez hatékonyabb kockázatelemzést tesz lehetővé, amelynek köszönhetően az adóhatóság könnyebben, akár még az ÁFA bevallások beadása előtt azonosíthatja a kockázatos adózói ügyleteket. Ennek értelmében az várható, hogy az adóellenőrzések célzottabban fognak zajlani, illetve kevesebb, pusztán adatgyűjtésre irányuló kapcsolódó ellenőrzés végrehajtása lesz szükséges”. A cégek 2018-ban már csak elektronikus úton intézhetik adóügyeiket.

(Világgazdaság, 2018. január 31.)

Hozza a pénzt az EKÁER

Szorongatja a feketézőket az elektronikus áruforgalom-ellenőrző rendszer, kevesebb az áfacsalás.

Az agrár-élelmiszeripari szakemberek szerint kevesebb a feketézés az EKÁER működése óta, írja a Magyar Idők. A rendszer bevezetése óta a zöldség-gyümölcs ágazatban a felére csökkent a feketézés aránya, ahogyan a tej- és húsiparban is szemmel látható a fehéredés.

Így komoly eredményeket hozott az elmúlt években az agrár-élelmiszeripar területén a 2015. január elsején bevezetett elektronikus közúti áruforgalom-ellenőrző rendszer (EKÁER). Az intézkedés nyomán minden olyan ágazatban sikerült csökkenteni a visszaélések számát, ahol korábban jelentős volt a feketekereskedelem aránya, így a tej- és húsiparban, valamint a zöldség-gyümölcs szektorban is fellélegezhettek a termelők és feldolgozók.

Néhány évvel korábban a magyar tejipar helyzetét alaposan megnehezítette a külföldről számolatlanul érkező ultrahőkezelt (UHT) tej, mára viszont sikerült visszaszorítani a többségében áfacsalással érintett import mennyiségét. Mélykuti Tibor, a Tej Terméktanács elnöke arról számolt be, hogy korábban a boltok polcain található UHT-tejek 85 százaléka külföldről származott, a gyanúsan olcsó áruk pedig vélhetően feketeimport útján jutottak a kiskereskedelembe.

Az elmúlt években alapos tisztulás kezdődött, többek között az EKÁER nyőmán, így mára megfordult ez az arány. A boltokban 2016-ban a tartós tejek zöme, egészen pontosan 83 százaléka már magyar feldolgozóktól származott. – Azóta azonban sajnos kissé romlott a helyzet, ismét emelkedni kezdett az országba érkező külföldi tejek mennyisége.

Elképzelhető, hogy ezeknek áruknak egy része ismét „adómentesen” kerül a boltokba, az áfacsalás mértéke azonban közel sem akkora, mint amilyen az EKÁER előtt volt. kormányzati intézkedések előtt volt – emelte ki. A szakember szerint az EKÁER nagy szerepet játszott az áfacsalások visszaszorításában, hiszen korábban az országba özönlő külföldi áruk útját nem tudták ellenőrizni a hatóságok.

Nagypéter Sándor, a Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács TÉSZ-főbizottságának elnökségi tagja szerint az EKÁER pozitív irányú változást hozott az ágazat életében, a fehérítés kezdeti szakaszát segítette.

Az ágazatban közel 40 százalékos volt a feketegazdaság aránya, becslése szerint ez mostanra az ellenőrzést segítő kormányzati intézkedések nyomán a felére csökkent. Az áruforgalom ellenőrzése megszüntette a külföldi fiktív árumozgatásokat, amelyek korábban belföldi piaci zavarokat okoztak. Ugyanilyen fontos – folytatta a szakember –, hogy az országon belüli értékesítések is átterelődtek a szürkéből a fehér zónába.

Az áruk mozgását folyamatosan nyomon lehet követni, így ellehetetlenültek azok az álkereskedők, akik korábban busás hasznot húztak az áfacsalásból. Ezt a folyamatot erősíti majd tovább az EKÁER mellett az úgynevezett e-számla bevezetése is. Az eredmények már most is szemmel láthatóak, a feketézés és az áfacsalt import visszaszorulásával megszűnt az árakra nehezedő nyomás. Sőt, kis lépésekben ugyan, de bizonyos időszakokban a termelői árak is emelkedtek.

Nagypéter Sándor szerint a rendszert továbbra is fenn kell tartani, sőt, a teljes értékláncra ki kell terjeszteni az ellenőrzést, a legjobb eredményt pedig akkor lehetne elérni, ha a visegrádi országokban is bevezetnék ezt.

A húsiparban az elmúlt években két lépcsőben csökkent a forgalmi adó mértéke, de még így is nagy szerepe volt az EKÁER-nek a piac tisztításában. Menczel Edit, a Vágóállat és Hús Szakmaközi Szervezet és Terméktanács titkára szerint az ágazatban korábban olyan magas volt a feketézés aránya, hogy a legálisan tevékenykedő üzemek működését fenyegette, sokan nem is bírták a versenyt. Bár az áruforgalom-ellenőrző rendszernek vannak elemei, amelyek megnehezítik a vállalkozások munkáját, az intézkedés azonban önmagában segíti a piactisztulást.

(Magyar Idők, 2017. december 13.)

Fogja az adócsalást az online

Kassza, EKÁER, számla. Az uniós bürokraták mondják. Még tanulni is jönnek hozzánk.

Az online korszak 2014-es bevezetése óta Magyarországon 7,2 százalékponttal csökkent az áfa-adórés. Az Európai Bizottság tanulmánya szerint sikeresek és eredményesek a kormány gazdaságfehérítő intézkedései, amelyek nyomán feleakkora az adóelkerülés Magyarországon, mint a régió országaiban, tájékoztatta Varga Mihály az MTI-t.

A nemzetgazdasági miniszter közölte: a bizottság tanulmánya alapján a magyarországi becsült áfa-adórés - a költségvetésből kieső áfabevétel - mértéke a 2013. évi 20,9 százalékról, köszönhetően az adóelkerülés visszaszorítását célzó kormányzati intézkedéseknek, 13,7 százalékra csökkent 2015-ben. Ezzel az eredménnyel Magyarország fejlődése megkérdőjelezhetetlen, tavaly a harmadik, idén pedig az ötödik legnagyobb javulást érte el az EU-ban, emelte ki a tárcavezető.

Elmondta, hogy a javulásban kétségkívül a legnagyobb szerepet az online gazdaságfehérítő eszközök játszották. Az online pénztárgépek használata 2014. szeptember 1-jétől kötelező. A rendszer megakadályozza a bevétel eltitkolást, hiszen a Nemzeti Adó- és Vámhivatal online, valós időben követi nyomon a tranzakciót. 2015. március 1-jén indult az ekáer (elektronikus közútiáruforgalom-ellenőrző rendszer) éles üzeme, amely kizárja a közutakról a csalárd adózókat, hiszen kiszűri az áruk fiktív utaztatását - részletezte a miniszter. A tárcavezető a harmadik online gazdaságfehérítő eszközről elmondta, hogy a 2018. július 1-jén debütáló e-számlázás még nagyobb csapást mérhet a magyar feketegazdaságra. Az online számlázással az adóhivatalnak gyors és közvetlen rálátása lesz a gazdasági folyamatokra, a kockázatelemzők, évi 50 ezer milliárd forintnyi számlaforgalom adatait vizsgálva, valós időben is ki tudják szűrni a csalárd cégeket, fiktív számlázókat, vagy a gyanús céghálókat.

"Bízom benne, hogy a gazdaságfehérítés mellett, az adómorál javulásának köszönhetően, 2018-ra akár 10 százalék alá is csökkenhet hazánkban az adórés mértéke" - mondta Varga Mihály.

Brüsszel évről évre méri minden egyes tagállam esetében a várt áfabevételek és a ténylegesen beszedett összeg közötti különbséget. Ez az úgynevezett áfa-adórés, amelybe az adóelkerülés miatt elméletileg kieső költségvetési bevételeken kívül beleszámít például a fizetésképtelenség, felszámolás és egyéb tagállami sajátosságok miatt kalkulált összeg is.

Magyarországon feleakkora az adóelkerülés, mint a régió országaiban. A bizottság tanulmánya szerint, míg Magyarországon az adórés 13,7 százalék, addig a régiós átlag 25,5 százalék. Folyamatos a nemzetközi érdeklődés az online gazdaságfehérítő eszközök iránt. A magyar ekáer alapján kidolgozott lengyel SENT rendszer 2017. május 1-jén hatályba lépett, és 2018-ban a szlovák adóhivatal is alkalmazza majd az online közúti ellenőrzés új rendszerét.

(MTI, 2017. szeptember 29.)

Teszt megy, online számla jön

Az online számlázással akár 50 ezer milliárd forintnyi tranzakciót követhet majd nyomon a NAV.

Az online számlázás tesztüzeme sikeresen zajlik már 2017 derekától, az NGM értékelése szerint, írja az MTI. A számlázó programok bekötésével az adóhivatalhoz évi 50 ezer milliárd forint összegű számlaforgalom válik láthatóvá és követhetővé a Nemzeti Adó- és Vámhivatal számára, mondta Tállai András, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) parlamenti és adóügyekért felelős államtitkára az MTI-nek.

Az NGM államtitkára kifejtette: az online számlázás lényege az adatszolgáltatás gyökeres átalakítása a vállalkozások számláiról úgy, hogy csökkenjen a cégek adminisztrációs terhe és elősegítse a gazdaság fehérítését. Az online számlázással az adóhivatalnak közvetlen rálátása lesz a gazdasági folyamatokra. Eddig már több mint 260 cég regisztrált a tesztoldalon.

Az adóhatóság kockázatelemzői évi 50 ezer milliárd forintnyi számlaforgalom adatait vizsgálva akár valós időben ki tudják szűrni a csalárd cégeket, fiktív számlázókat, vagy a gyanús céghálókat. A számla kiállítójánál az adatszolgáltatást automatikusan a program végzi el, amely így semmilyen plusz feladatot nem jelent. A számlázó programmal szembeni követelmény ugyanis az, hogy emberi beavatkozás nélkül legyen képes az adattovábbításra. Tekintettel arra, hogy az adóhivatal a számla kiállítását követően szinte azonnal tudomást szerez a számla legfontosabb adatairól, ezért az online számlázás a belföldi összesítő jelentést teljesen kiválthatja a számlát kiállító vállalkozónál. Könnyebbség lesz az is, hogy az online számlázásnak köszönhetően megszűnik a számlázó programok bejelentési kötelezettsége.

A lehető legkisebb adminisztráció és a rendkívül egyszerű működtetés mellett az online számlázás bevezetése csak úgy lehetséges, ha a tesztelésre a vállalkozásoknak elegendő idejük van. A 2018. július eleji hatálybalépést ezért egy egyéves felkészülési időszak előzi meg, mutatott rá az államtitkár. Mintegy félezer tesztadaton vizsgálták az érintettek, hogy az általuk előállított adatállomány megfelel-e a rendeletben előírt sémának. Az adóhivatal közvetlenül is segíti a piaci szereplők felkészülését. Adótanácsadókkal, szoftverfejlesztőkkel egyeztet azért, hogy 2018. július 1-jén már zökkenőmentesen működhessen a gazdaságfehérítés legújabb fegyvere, tette hozzá Tállai András.

Az államtitkár jelezte: a gyakorlati kérdések a szeptember 28-án kezdődő adókonzultáción kerülhetnek szóba, ahol a kiemelt kérdések között az új adóeljárási törvény és a NAV 2.0 mellett az online számlázás is szerepel majd.

Tállai András emlékeztetett arra: azokról a számlákról kell 2018. július 1-jétől adatot szolgáltatni, amelyekben az áthárított általános forgalmi adó összege eléri vagy meghaladja a 100 ezer forintot.

(MTI, 2017. szeptember 24.)

Online árusautomata menü: durva drágaság, vagy leállás

Az étel-, italautomatás magyar cégek hatalmas áremelésekre kényszerülnek, ha kibírják egyáltalán. Vagy feladják és leállítják gépeiket.

Egy új jogszabály értelmében a berendezéseket még 2017-ben el kell látniuk automata felügyeleti egységgel, amely rögzíti az eladási adatokat, és elküldi az adóhatóságnak, írja a Magyar Nemzet. Márpedig a december 1-jei határidőre ezek legyártása és beüzemelése az ágazati szereplők szerint lehetetlen. – Az egységeket és az adattovábbító postai szolgáltatás részleteit még senki nem ismeri, ráadásul ezek díja is az üzemeltetőket terheli. Nem tudjuk, hogy pontosan melyek az állami támogatás feltételei, így nem tudunk felelős döntést hozni a készülékek üzemeltetéséről – mondta a Magyar Nemzetnek Bádi Gábor, a Bádi–Gran. Kft. ügyvezetője, aki több cégén keresztül mintegy ezer automatát üzemeltet.

A szakma számítása szerint egy gép havi fenntartása összesen 10-12 ezer forintba kerül majd, emiatt egy 20-30-40 ezer forintos forgalmat jegyző készüléket nem éri meg üzemeltetni. A gépek adattovábbítási költsége is jóval magasabb, mint amennyit az online pénztárgépek sokkal nagyobb bevételre szert tevő üzemeltetői fizetnek. Az ügyvezető hozzátette, akár 30-50 forinttal is drágulhat az elsősorban ipari üzemekben, automatákban kapható kávé ára.

– Leginkább a kisebb fizetésből élő magyar fogyasztók fogják megérezni ennek a hatását. Csak ennek következtében drámaian nőhet a termékek ára. Jelenleg a legtöbb helyen 50-80 forintért ihatnak egy adag kávét a magyar fogyasztók. Az állam is adóbevételtől esik el, a legális üzemeltetés ilyen költségek mellett megszűnik. A szolgáltatás igénye megmarad, amit a feketén üzemeltetők használhatnak ki. Pedig a célunk a piac tisztítása volt, mindig ezt hangsúlyoztuk.

Mi javasoltunk olyan eszközt, amely az automaták forgalmát kontrollálni tudja, és alacsony költséggel működtethető – ezt már Szabolcsi Lajostól, a Frappé Hungária Kft. ügyvezetőjétől hallottuk. Az érdekképviselet egyébként régóta ugyanezt hangoztatja: támogatják az ágazat fehérítését, és a kormány segítségét kérték a mindenki számára elfogadható rendszer kidolgozásához.

Erre azonban így nagyon kis esély maradt, mert az idő sürget, július 31-ig kell aláírniuk a szerződést az üzemeltetőknek. Ez azonban hiányos, rengeteg költségelemet nem közölt a felügyeleti szolgáltató, azaz a Magyar Posta. Az üzemeltetők szerint teljesen egyoldalú szerződésbe kényszeríti bele őket, az eddig megismert adatok alapján 10-12 ezer forintos havi költséggel lehet számolni automatánként, ami még feljebb is kúszhat. Mindkét üzemeltető elmondta, az 50-80 forintos eladási áraknál természetesen akadnak magasabbak is, nyilvános helyeken, közintézményekben például drágábbak ezek a termékek, de ott a bérleti díj is jóval magasabb.

Bádi Gábor szerint mintegy 36 ezer gép üzemel a magyar piacon, ezek kétharmada kávégép. A többi készülékből jellemzően üdítőt, szendvicset, snacket lehet vásárolni. Ezek durva drágulására természetesen ugyanúgy számítani kell. Mint mondta, napi 1-2 millió adag kávét vásárolnak az emberek, tehát igen magas pénzforgalmú piacról van szó. A kormánynak, úgy tűnik, sikerül elérnie azt, amit a multinacionális cégeknek 25 éve nem: kiszorítani a kis- és közepes magyar vállalkozókat a piacról.

2.500 gépével az egyik legnagyobb üzemeltetőnek a német gyökerű Cafe+Co Kft. számít Magyarországon. Ábrányi Tamás számításai szerint legalább 500 automatát nekik is ki kell vonniuk a forgalomból, a többinél pedig ő is jelentős áremelkedéssel számol. – A menedékes felügyeleti szolgáltató szerepét betöltő posta korábban arról tájékoztatott, hogy 98 ezer forint lesz a felügyeleti egység. A kormány azonban 120 ezer forintos támogatást ad gépenként, amit a postának juttat el, akitől megvásárolhatjuk a berendezést. A valós piaci ár azonban 30-50 ezer forint – hívta fel a figyelmet Ábrányi Tamás. A berendezés árát azért tudja, mert az anyacégének nemzetközi piacon is vannak gépei, amikbe hasonló egységeket szerelnek, de ott nem a felügyeleti szolgáltatónak, hanem az üzemeltetőnek küld adatokat a berendezés.

(Magyar Nemzet, 2017. július 15.)

Számlaposta: csak 2018 közepétől

És csak később kell egyes újabb áfakötelmek jelentése is, tehát két feladat határideje változott. Addig tesztidőszak.

Az adóhatóság összefoglalója szerint két, egymással összefüggő adatszolgáltatási kérdésben is egy évvel későbbre, 2018. július elsejére tolták el az indulási határidőt. Az ehhez szükséges jogszabályi hátteret a jogalkotók megváltoztatták.

Az előbbiek azt jelentik, hogy egyrészt a számlázó programmal kibocsátott számlák adattartalmára előírt elektronikus adatszolgáltatás bevezetése későbbre tolódott. De ugyanígy egyes újabb tételes áfaösszegek bejelentési kötelezettsége is csúszik egy évet.

Számlázó programok adatszolgáltatása: 24 órán belül csak

Az általános forgalmi adó alanyának egy külön jogszabályban meghatározott elektronikus rendben adatszolgáltatást kell teljesítenie az állami adó- és vámhatóság részére azoknak a számláknak az esetében, amelyekben egy másik, belföldön nyilvántartásba vett adóalanyra áthárított adó összege a 100.000 forintot eléri, vagy meghaladja. Az adóalanynak ezeknek a számláknak a módosításról, vagy érvénytelenítésről is meghatározott módon elektronikus adatszolgáltatást kell teljesítenie.

Már megkezdődött a számla és a nyugta adóigazgatási azonosításáról, valamint az elektronikus formában megőrzött számlák adóhatósági ellenőrzéséről szóló 23/2014. számú NGM rendelet módosításának előkészítése. Ennek egyik előírása, hogy a számlázó programnak a kiállított számla, számlával egy tekintet alá eső okirat legalább az áfatörvény szerinti kötelező adattartalmát az előírtak szerint, azonnal, de legfeljebb 24 órán belül, elektronikus úton továbbítani kell az állami adó- és vámhatóság részére.

Az adatszolgáltatás adózói regisztrációt követően kezdhető meg, amely magában foglalja az adatszolgáltató végpont és számlázó program regisztrálását is.

Az adóhatóság egyébként 18,5 milliárd forintért fejleszti informatikai rendszerét, az adatok fogadása érdekében.

A 2018. évi indulásig lehet tesztelni a rendszert.

Tételes jelentés egyes áfakötelezettségekről

Jelenleg az egymillió forintnál nagyobb áfaértéket tartalmazó számla esetében tételes jelentést kell adni az adóhatóság részére. De ezt a jelentést az eladónak és a vevőnek egyaránt el kell készítenie és meg kell küldenie az adóhatóság részére: ha találkoznak egy számla adatai, akkor rendben, ha nem, akkor gyanús lehet az ügylet. Ez a jelentési rend 2013-tól él, kezdetben a kétmillió forintnál nagyobb áfaértékű számlák esetében kellett jelentést küldeni. 2015-től az összeghatár egymillió forint lett. Ez az összeghatár százezer forintra csökken, de a számlázóprogramok adatainak megküldésével azonos módon csak 2018. július elsejétől lesz kötelező a jelentésadás az adóhatóság részére. Büntetni is csak ezután lehet mulasztás esetében.

Természetesen ha a tételes jelentésre kötelezett adóalany számlázóprogrammal állít ki számlát, mint eladó, és az új rendnek megfelelően 24 órán belül a számlaadatokat beküldi az adóhatóságnak, akkor a későbbi tételes jelentéskötelezettség alól mentesül, hiszen különben kétszer kellene információt adnia.

(NAV, 2017. június 30.)

Lesz pénz az árusautomaták bekötéséhez

Kapnak támogatást az ital- és ételautomaták online bekötéséhez is a vállalkozások.

Haladékot kapnak azok a szolgáltatók, akiknek szeptemberben kellene online kasszát venni, de nincs (például az autójavítók). A 2016. évi költségvetés módosításával már elhatároltak 1,5 milliárd forintot arra, hogy a kormány támogatást tudjon adni az ital- és ételautomaták online kötéséhez, a szükséges eszközök beszerzéséhez. Az NGM azt tervezi, hogy az automaták regisztrációjából befolyt mintegy 900 millió forintot szintén állami támogatásra használja fel, vagyis a gépek online rendszerbe kötéséhez összességében több mint 2 milliárd forint áll majd rendelkezésre.

A korábban tervezett szeptember végi időpont helyett a kötelezett szolgáltatók, így a ruhatisztítók, autójavítók, a pénzváltókkal és a taxisokkal együtt 2017. január elsejétől lesznek kötelesek az online pénztárgépeket használni, az erről szóló rendeletmódosítás hamarosan megjelenik.

(kormany.hu, 2016. szeptember 5.)

Akkor jönnek az étel- és italárusító automaták is az adóhatósághoz online

Az ital- és ételautomaták piacát is megtisztítaná a kormány az illegális szereplőktől, ennek technikai részletszabályairól a rendelet meg is jelent a Magyar Közlönyben. A Nemzetgazdasági Minisztérium szerint új, online korszakba lép az automaták piaca 2017-től, ami nemcsak a költségvetés, hanem minden tisztességes piaci szereplő érdeke. A jogszabály biztosítja a tisztességesen működő vállalkozások védelmét, a piac szereplőitől ugyanis rengeteg panasz érkezett a gépeket feketén üzemeltetők magas arányáról.

A gépeket már korábban regisztrálták, ami önmagában is jelentős mértékben fehérítette a szektort: csaknem ötezer olyan automatát szereltek le az üzemeltetők, amely a közterhek megfizetése nélkül üzemelt. Jelenleg több mint 30 ezer a regisztrált árusautomaták száma.

Az új rendelet célja, hogy a gépek értékesítési adatai online eljussanak a Nemzeti Adó- és Vámhivatalhoz. Így kiküszöbölhetőek a bevételek eltitkolására irányuló trükkök, technikai megoldások. A rendeletnek köszönhetően a NAV-nak pontos adatai lesznek a gépek forgalmáról. Az információkat összevetheti az adózótól érkező bevallási adatokkal, ami segíti az esetlegesen eltitkolt bevételek feltárását és a gazdaság fehérítését.

Az automaták felügyeletét egy hatóságilag vizsgált és engedélyezett műszaki berendezés, az automata felügyeleti egység látja el, amelyet a berendezések vezérlőpaneljéhez elválaszthatatlanul kapcsolódva kell beépíteni.

A NAV egy felügyeleti szolgáltatón keresztül kapja meg az automata értékesítési adatait. A felügyeleti szolgáltatót a fővárosi kormányhivatal metrológiai hatósága veszi nyilvántartásba.

Az adatszolgáltatási kötelezettség alól mentesülnek azok a berendezések, amelyekről a felügyeleti szolgáltató úgy nyilatkozik, hogy fizikailag nem láthatóak el automata felügyeleti egységgel.

(Origo, 2016. szeptember 3.)

Dobogóst húzott az online kassza?

Sok az online kasszás adóbevétel többlete, de akkor a piac is nagyot tisztult. Dobogós lehet az online kassza.

Jelenleg az online pénztárgép három területen kötelező, mégpedig a bolti, áruházi kiskereskedelemben, a vendéglátásban és a szálláshelyszolgáltatásban. A kötelezett szolgáltatóhelyek az új online kasszákat 2014-ben állították be (2013. a fejlesztés és a gyártás előkészítésének időszaka volt, az első alig néhány ezer online pénztárgépet csak ennek az esztendőnek a végén állították be, tehát döntő részben 2014. volt az üzembe helyezés éve.)

Több elemzés is rámutatott, hogy az érintett szolgáltató területek növekedésében jelentős szerepet játszott az online pénztárgép rendszer. Az online adóhatósági adatok nem ismertek, de ezekből teljeskörű képet csak 2015-ről lehetne alkotni, hiszen ez volt az első olyan év, mikor a teljes rendszer működött, így összehasonlításra korábbi időszakkal, a növekedés mérésére nem is lenének alkalmasak.

A kormány képviselői már több alkalommal utaltak arra, hogy az online pénztárgép rendszer kiépítése nyomán nőttek az adóbevételek, tisztult a piac. A növekedés mérésében ez azért fontos kérdés, mivel a Központi Statisztikai Hivatal csak a tiszta, a nyugtás forgalmat méri (rögtön hozzá kell tenni, hogy egy reprezentatív mintára épülő, az uniós módszertannak megfelelő becsléses rendszerrel).

Pontos adatok állnak rendelkezésre az adóbefizetésekről, hiszen az adóhatóság minden egyes adóalanytól bevallást és befizetést kap, az online kasszások esetében pedig nyugtaszintű tételes adatokat is. A Nemzetgazdasági Minisztérium március 22-i bejelentése szerint jelenleg 217 ezer online pénztárgép üzemel, melyek révén 2014-ben 150-200, 2015-ben pedig 60-90 milliárd forint többlet adóbevétel köszönhető a rendszer működésének, a szaktárca számításai szerint. Ez a két esztendőt együtt nézve 210-290 milliárd forintnyi adóbevételi többletet jelent.

Az adóbevételek növekedésének értéke azt jelenti egyidejűleg, hogy tisztult is a piac, így emiatt is többet mért a KSH, aminek nagyságrendje - az online kasszahasználatra kötelezett szolgáltatóknál a több nyugtaadás nyomán elkönyvelhető bevételi többlet értéke - ezer milliárd forint körül mozoghat, szigorúan a szaktárca számaiból kiindulva és pusztán a legnagyobb adótételt, az általános forgalmi adót nézve.

A piactisztulás előbbi értékéhez képest az online kasszáskör három legnagyobb, súlyát tekintve is meghatározó területén az árbevétel növekedése hasonló nagyságrendet mutat a KSH adatai alapján:

	2013	2014	2015	növekedés értéke 2013-2015
kiskereskedelem	8.514	8.949	9.272	758
vendéglátás	754	806	918	164
szálláshelyszolgáltatás	299	333	368	69
online kasszakör együtt	9.567	10.088	10.558	991
KSH, érték: ezer milliárd forint, folyó áron, növekedés: 2013-hoz képest, 2014-ben és 2015-ben együtt

Így - bár a különböző egyidejű piaci és egyedi hatások nehezen választhatók szét - igencsak tetemes bevételi többletet hozhatott az online kasszarendszer. A kiskereskedelem esetében a 2015. évi 5,5%-os volumennövekedésnek akár harmadát is hozhatta az online kassza, a keresetek növekedése, a benzinár csökkenése, az alacsony infláció, a devizahitelesek megsegítése mellett, így feltehetően dobogós helyen áll a bővülést serkentő folyamatok között.

(blokkk.com, 2016. március 30.)

A kormány félti a frizuráját

Online kassza: jönnek a többiek, de a fodrászok megússzák.

2016. szeptember 30-ától és 2017. január 1-jétől a kormány további ágazatokra terjeszti ki az online pénztárgépek használatának kötelezettségét. A vállalkozásokat és a magánszemélyeket terhelő adók csökkentése mellett a korábbiaknál jóval szigorúbban kíván eljárni a kormány az adóelkerüléssel szemben. A feketegazdaság visszaszorításában jelentős szerepet játszott az online pénztárgépek használatának és az elektronikus közútiáruforgalom-ellenőrző rendszer (EKÁER) bevezetése.

A gépjármű-javítási, karbantartási tevékenységet, a gépjárműalkatrész-kiskereskedelmet, a motorkerékpár-alkatrész kereskedelmet és javítást végzők, a plasztikai sebészeti tevékenységet folytatók, a diszkót, illetve táncteremet működtetők, a ruházati tisztító szolgáltatást végzők és a különböző fizikai közérzetet javító és testedzési szolgáltatásokat nyújtó vállalkozások lesznek kötelezettek az online pénztárgép használatára szeptember 30-ától, 2017. január 1-jétől pedig a pénzváltók csatlakoznak az online rendszerhez. 2017. január 1-jétől a személyszállító tevékenységet végző taxisok és uberesek bevételéről is online adatokat kell szolgáltatni a NAV-nak.

A szaktárca a pénztárgéprendelet módosításának előkészítésekor megvizsgálta, hogy melyek azok a szolgáltató szektorok, amelyek esetében az átlagosnál lényegesen magasabb a bevételek eltitkolásának aránya. A kormány szerint az érintetteknek megfelelő idő áll rendelkezésükre a készülékek beszerzéséhez.

Jelenleg 217 ezer online pénztárgép üzemel az országban többek között a kereskedelmi egységekben, benzinkutaknál, a gyógyszertárakban, a vendéglátó üzletekben és a szállodákban. A tárca számításai szerint 2014-ben 150-200 milliárd forint többlet adóbevételt eredményeztek ezek a pénztárgépek a költségvetés számára, 2015-ben további mintegy 60-90 milliárdos többletbevétel köszönhető a rendszer működésének.

(Kormany.hu, 2016. március 22.)

Vasárnap online

Az online kasszaadatok tükrében a miniszteri biztos szerint minden rendben. A kisvállalkozások vélt térnyeréséről azonban nincs nyilvános online adat.

A Magyar Idők részletes beszámolót adott közre a vasárnapi boltzár kedvező hatásairól, Szatmáry Kristóf kereskedelempolitikáért felelős miniszteri biztos nyilatkozatában közölt online kasszarendszer adatok alapján.

A online kasszarendszer napvilágot látott adatai

Nagyon fontos kérdés, hogy az online kasszarendszer adatai most is, korábban is a bolti, áruházi kiskereskedelem, valamint a vendéglátás, továbbá a szálláshely szolgáltatás összesített adatait tartalmazzák. Ezek fillérre pontos adatok, hiszen az online kasszarendszer fillérre pontosan működik. A legfrissebb, legfontosabb összegzések a következők, az újságcikk információi alapján:

- nagyjából 200-250 milliárd forint többletbevételük keletkezett tavaly a vasárnap is nyitva tartó kisvállalkozásoknak,

- nem történtek elbocsátások az egyébként több százezer ember számára jelentős társadalmi hatással bíró pihenőnap bevezetése miatt, emellett megvalósulni látszik a másik célkitűzés, ami a kisvállalkozások piacvédelméért született.

- március 15-i hatálybalépése óta eltelt 49 hét online kasszák által mért adatai szerint míg korábban 142 milliárd forint volt a vásárlók heti átlagos költése a kereskedelemben, addig a boltzár óta 164,3 milliárd forintra ugrott ez az összeg,

- 2015. januárjában 32 milliárd forinttal volt magasabb az online kasszások bevétele 2015. első hónapjához képest,

Ki mit lát a pályán

Elöljáróban: vasárnapi boltzár csak a bolti, áruházi kiskereskedelemben van, a vendéglátásban és a szállodaiparban nincs, az adatok viszont együttesek, ezért ennek alapján lehet csak számolni. Egyes adatok átfedik egymást (a napi, heti, havi átlagok egymásra épülnek), így a közölt információknak csak egy része érdemes alaposabb vizslatásra.

A boltzáras kiskereskedelemről nincs nyilvános online kasszarendszeres adat, így bármilyen következtetés levonása az összesített adatok alapján a boltzárhatásról eleve bizonytalan lábakon áll.

Ezek után a legfontosabb kérdések a friss online adatok alapján a következők.

A vasárnap is nyitva tartó kisvállalkozások többletbevétele az online adatokból nem állapítható meg. Ennek egyszerűen az az oka, hogy hiányoznak az összehasonlítás alapját jelenthető 2014. év online adatok.

Az online kasszarendszer kiépítése 2014. januárja és augusztusa között zajlott (2013. végén még alig volt néhány ezer online kassza bekötve az adóhatósághoz), így az összehasonlításhoz szükséges 2014. évi kasszaadatok a kisvállalkozások tekintetében többé-kevésbé hiányosak, hiszen különböző időpontokban kötötték be a kasszájukat az adóhatósághoz. Természetesen a vállalkozások 2014. évi adóbevallásai lekérhetők és összegezhetők, de hát a 2015. évi növekedés egyik motorja éppen a több nyugtaadás volt az online kasszarendszer nyomán és messze nem a vasárnapi boltzár (több kormányzati vezető nyilatkozott arról, milyen sok többlet adóbevétel jött be az online kasszarendszer révén a növekvő arányú nyugtaadás eredményeként).

Nem történtek elbocsátások, de azért csökkent a foglalkoztatottak száma

A vasárnapi boltzárral érintett bolti, áruházi kiskereskedelemben 2015-ben 188 ezer alkalmazott dolgozott a négy főnél nagyobb vállalkozásoknál. A KSH adatai szerint ebben a körben 2015-ben év közben nem változott az alkalmazottak száma. A foglalkoztatottak száma azonban a teljes kereskedelemben (csak ilyen foglalkoztatási adat van, tehát a kis- és a nagykereskedelemben együtt, amiben mindenki benne van, aki ügyködött valamit a kereskedelem egészében), 8-9 ezer fővel csökkent a létszám. Ez részben a boltzár számlájára írható.

KSH

Jókora, ezernyolcszáz milliárd forintnyi rés tátong az online kasszarendszer és a KSH adatai között. Az online adatok alapján a kiskereskedelem, a vendéglátás és a szállodaipar éves bevétele (mivel a január 1 - december 31. közötti összesített adat nincs megadva) csak becsülhető, de nagyot tévedni nehéz, így körülbelül 8.500 milliárd forint lehet. Itt figyelembe kell venni azt is, hogy az e-kereskedelem nincs beépítve az online kasszarendszerbe, ami a kiskereskedelemben 220 milliárd forint volt 2015-ben.

Igen ám, de a KSH adatai szerint az online kasszás területek együttes forgalma másként alakult 2015-ben, az eltérés az online adatoktól nagyjából ezernyolcszáz milliárd forint lehet:

	kiskereskedelem	szálláshely	vendéglátás	együttesen
				KSH	online
2015	9.257	214	918	10.389	8.464

KSH, milliárd forint, online: Népszabadság

Januárban hideg volt

2016. januárjában 32 milliárd forinttal volt több a bevétele az online kasszarendszeres vállalkozásoknak, mint egy évvel korábban, a friss híradás szerint. A 2015. eleji heti 142 milliárd forintos heti átlagos bevételadatból arra lehet következtetni, hogy a három szakterület bevétele 2016. első hónapjában 600 milliárd forint lehetett. Ez bizony egy kövér 5%-os növekedést takar, csak éppen azt nem tudni, hogy ebből - a 32 milliárd forintból - mennyi esik a kiskereskedelemre, a szállodásokra és a vendéglősökre.

Az egész online pénztárgép rendszerről megszellőztetett adatok legfájóbb pontja, hogy vannak pontos és okos adatok, csak nem látni őket.

(blokkk.com, 2016. március 7.)

A fodrászok megússzák

Dől a pénz az online kasszásoktól, de csak az automatákat kötik be az adóhatósághoz, a fodrászokat, meg egy sor más szolgáltatót nem. Időközben néhány szolgáltató bekötését meglebegtetett a kormány, de a jogszabályokban ennek nincs nyoma. Bizonyára a műkörmösök is sokat lobbizhattak, az árus automaták viszont nem tudtak megszólalni.

Az adózás rendjéről szóló törvény kimondja, hogy az élelmiszer-értékesítést kezelőszemélyzet nélkül végző automata berendezést az üzemeltetője köteles az állami adóhatósághoz elektronikus úton bejelenteni. Ez azonban kevés, ezért még 30 ezer forint igazgatási szolgáltatási díjat is kell fizetni a bejelentéskor. Az adóhatóság jelenleg 31.739 darab - hivatalos nevén - élelmiszer értékesítést végző, kezelőszemélyzet nélküli automata berendezést tart nyilván. Ez nem is olyan kevés, hiszen az élelmiszer üzletek száma 42 ezer, persze a hipermarket alapterülete és forgalma azért nagyobb egy árusító automatánál. A költségvetés egyébként egy milliárd forintot zsebelt be a bejelentés szolgáltatási díjából. Pontos adat nincs az árus automaták forgalmáról, becslések szerint ez egy évben 50 milliárd forint körül mozoghat. De hát ez majd egy év múlva pontosan kiderül.

Zsinórban az adóhatósággal

És ez még mindig kevés, mivel az Országgyűlés az adózás rendjéről szóló joganyag módosításáról előreláthatóan úgy fog dönteni, hogy a külön meghatározott automata berendezéseket úgynevezett automata felügyeleti egységgel (a továbbiakban : AFE) kell ellátni. Az AFE olyan, mint az online kasszában az AEE, az adóügyi ellenőrző egység. Ezek a beépített informatikai egységek minden ügyködését rögzítik az automatáknak, valamint a pénztárgépeknek, és az adatokat továbbítják az adóhatóság részére. Az online kasszarendszerben be is pottyant vagy 200 milliárd forint olyan adó a költségvetésbe, amit korábban nem nagyon fizettek az ügyeskedő szolgáltatók (boltosok, vendéglátók, szálláshely szolgáltatók, jelenleg ugyanis nekik kötelező az online kassza).

Hozzátartozik a képhez, hogy az automata nem köteles nyugtát adni, emellett el kell ismerni, semmiféle rálátása nincs a piacra az adóhatóságnak (a már említett bejelentést leszámítva).

A jogszabály módosítás alapján az AFE-ben tárolt adatokról az adóalany rendszeresen adatszolgáltatást teljesít az állami adóhatóság részére, ami az ellenőrzések egyik alapköve lesz, ugyanúgy, mint az online kasszák esetében. Ezt egy hírközlő rendszer segíti majd, aminek használatáért díjat kell fizetni. Ez a díj hatósági áras lesz (mint az online kasszáknál).

Megúszni mindezt nehéz és kockázatos lesz. A Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal Metrológiai Hatósága ugyanis szabályszegés esetén a magánszemély kötelezettet 500 ezer forintig, a nem magánszemély kötelezettet egymillió forintig terjedő mulasztási bírsággal sújthatja .

És a fodrászok? Nekik a pénztárgép sem kötelező

Korában már többször felvetődött, hogy különböző szolgáltatók is kötelesek legyenek online pénztárgépet használni, így a szépségipar vállalkozói is, fodrászok, kozmetikusok, manikűrösök, de mások is. Tény, hogy a fodrászok bizonyos tekintetben elég kusza körülmények között végzik a dolgukat, mivel sokan közülük egy-egy üzletben nem alkalmazottként, hanem vállalkozóként ügyködnek, így egy pénztárgép kevés is lehet az üzletben (széket, helyet bérelnek). Bár a kereskedelemben vannak többvállalkozós gépek és az informatika mai világában nincs lehetetlen feladat, de azért ez megnehezíthetné, de főleg megdrágítaná az online rendszer bevezetését. Ráadásul több helyen is dolgozhatnak a fodrászok, kozmetikusok, így még bonyolultabb a vállalkozói világuk. De csak ismételni lehet, az informatika világában minden megoldható, persze ez pénz kérdése is.

Pontos adat erről a piacról sem létezik. A KSH-nak a családok költekezését mérő adatai szerint mindössze arra lehet következtetni, hogy a fodrászüzletekben, testápolást nyújtó szolgáltatóknál legalább 25-30 milliárd forintot elköltünk évente. A testápolási piac pedig, amiben a fodrászok mellett a különböző szépészeti termékek és készülékek megvásárlása is benne van, az már 250 milliárd forint lehet éves szinten. Ez az érték már bolti vásárlásokat is magában foglal.

(blokkk.com, 2015. november 10.)

Online kassza adat: 1.200 milliárddal kisebb a KSH adatnál

Nagyot mond a KSH: van, ami nála 1.200 milliárddal több. Nyugi, háromszor is átszámoltuk. Hát nem lenne jobb a pontos online adatokat elárulni? Legalább a KSH-nak.

Két tizedet lefaragott a KSH a bolti, áruházi költekezés júliusi növekedési üteméből: a hónap elején még 7%-kal, most pedig 6,8%-kal számol. Nem nagy különbség, de hát a statisztika már csak ilyen, igyekszik pontos lenni. A január-júliusi időszak növekedési üteme - egy sor cikk-cakk után - végül 6,2% lett.

Jó de, mit is jelent mindez forintban, hiszen a boltban azzal fizetnek a családok. Szép summa, 5.065 milliárd forint, amit a KSH kimutatása szerint a boltokban hagytak a vásárlók 2015. első hét hónapjában. Egy évvel ezelőtt ugyanebben a hét hónapban 4.876 milliárd forint apasztotta a háztartások pénztárcáját, a különbség közel 190 milliárd forint, a KSH szerint. Ez szép, de vajon igaz-e?

A legutolsó, augusztus közepén napvilágot látott kormányzati közlemény szerint az online pénztárgép használatra kötelezett körben a hatálybalépés előtti 9 hét forgalmi átlaga alig haladta meg a 142 milliárd forintot, míg a hatálybalépés utáni 20 teljes hét átlaga már közel 160 milliárd forintot tett ki. Természetesen el kell fogadni a kormány pontosítását, hogy ez az adatsor a kiskereskedelem mellett magában foglalja a szálláshely szolgáltatás és a vendéglátás bevételeit is. A kormány online adatsora néhány nappal január első napja után indul és belelóg az augusztus elejébe, de ez a nagyságrendeket egyáltalán nem befolyásolja. Így könnyen kiszámolható, hogy az év első hét hónapjában az adóhatósághoz beérkező nyugtaforgalom értéke 4.478 milliárd forint volt. A január első és július utolsó napja közötti pontos adat ettől lényegesen nem térhet el.

Hát ez nem semmi

Az online és a KSH adatok összevetése végül szép kis különbséget takar. A KSH adatsora szerint júliusban az online kasszahasználatra kötelezett szakterületek szolgáltatóinak bevétele a következő volt:

2015. január-július	kiskereskedelem	vendéglátás	szálláshely	együtt
	5.065	498	116	5.679

KSH, milliárd forint, szálláshely: szállásdíjak

Véletlen, de a most kiszámolható különbség - a 4.478 milliárd forint és az 5.679 milliárd forint különbsége - ezerkétszáz milliárd forint, egészen pontosan 1.201 milliárd forint. Ez a kiskereskedelem, a vendéglátás és a szálláshely szolgáltatás együttes bevételének eltérése a KSH és az online pénztárgép rendszer között. Az online adatsor a kisebb, tehát a KSH nagyobbat mond. Természetesen azzal számolva, hogy az online adatsor mindhárom szakterületet (a kiskereskedelmet, vendéglátást és a szálláshely szolgáltatást is) magában foglalja.

És a kiskereskedelem

A kiskereskedelem számításánál figyelembe kell venni, hogy vannak olyan szeletei, melyek nem tartoznak az online kassza rendszerbe, így például a webkereskedelem, valamint egyes piaci és alkalmi árusok (persze, ezek kisebb darabok). A teljes online kasszakörös szolgáltatásokból kiindulva könnyen feltételezhető, hogy önmagában a kiskereskedelemben is jelentős az eltérés a KSH és a pénztárgépes adatok között. Lényeges, hogy ez már csak becsülhető, hiszen az online adatsoron belül nem ismert a kiskereskedelem kasszaforgalmának nagysága. Mindent mérlegre téve egy biztos: a KSH adatai alaposan, legalább 600 milliárd forinttal eltérnek az online pénztárgép rendszer adatsorától, de lehet, hogy többel is, a hét hónap összegzése alapján.

Természetesen ez cáfolható, egy egyszerű módon: a részletes online adatok nyilvánosságra hozatalával.

(blokkk.com, 2015. szeptember 24.)

Online pénztárgép adatok: a púdernek sem mindegy, mire kenik

Alaposan elcsúszott a sorvezető, ráadásul a kiskereskedelemnek így is rossz a mérlege. Veszteség az is, ha több is lehetne.

Meglepetést keltett a Nemzetgazdasági Minisztérium, amikor augusztus17-i közleményében egyes sajtóhíradásokat vitatva közölte: "nem igaz, hogy kormány, illetve a NAV korábban olyan adatot szolgáltatott volna az online pénztárgépek kapcsán, amely csak a kiskereskedelmet érintette, hiszen ilyen „kiskereskedelemre szűrt” adattal az adóhivatal nem rendelkezik. A pénztárgép adatokban minden online kassza forgalmi adata szerepel; így például a boltban, a vendéglátásban, sőt még a pénztárgéphasználatra nem kötelezett, ám a nyugtaadás helyett pénztárgépet használó vállalkozóké is".

Az előzmény mindössze annyi, hogy elengedhetetlen annak vizsgálata, vajon a boltok, áruházak többségének vasárnapi bezárása nyomán kedvező, vagy kedvezőtlen változások jellemzik a kiskereskedelem egészét, aminek elemzéséhez természetesen adatok kellenek. A legpontosabb képet az online pénztárgép rendszerben a boltokból, áruházakból az adóhatósághoz beérkező, a vásárlók költekezésének minden részletét rögzítő, a nyugtán feltüntetett adatok összegzése alkothatja. Ezzel nincs is gond, ráadásul a Nemzetgazdasági Minisztérium időközönként közzétett a kasszarendszerből származó adatokat, igaz, csak heti, vagy napi átlagokat.

Baki, vagy trükk?

A legfrissebb NGM közlemény alapján viszont elképesztő baki, hogy az augusztust megelőző időszakban ezeket az adatokat a kormány képviselői a kiskereskedelmi jelzővel ruházták fel, majd augusztus közepén váratlanul közölték, hogy mindig is az online pénztárgép használatra kötelezett teljes szolgáltatói kör (a kiskereskedelem mellett a vendéglátás, valamint a szálláshely szolgáltatás) együttes adatairól volt szó. Ez azért is meglepő, mivel a vasárnapi boltzár csak a kiskereskedelmet, így a boltokat, áruházakat érintette, a vendéglőket és a szállodákat már nem, tehát természetes, hogy az elemzők a kiskereskedelmet akarták vizsgálni és nem mást. Okkal feltételezték, hogy ha a kormány tisztségviselői a kiskereskedelemről beszéltek az online kasszaadatok alapján, akkor azok más szakterület adatait nem tartalmazzák. A rend kedvéért meg is kell jegyezni, hogy a kiskereskedelem fogalma kizárólag a bolti, áruházi vásárlást foglalja magában, a vendéglátást, vagy éppen a szálláshely szolgáltatást már nem.

Nem árt leszögezni azt sem, hogy minden adat hasznos lehet, akár a kiskereskedelem, akár a teljes online kasszás szolgáltató kör együttes bevételét mutatja, csak éppen nem árt tudni, miről is beszél az, aki közreadja az adatokat. Más kérdés, hogy az összevont online adatokból a kiskereskedelemre már nem lehet semmiféle pontos következtetést levonni. Próbálkozni persze lehet, azután majd kiderül, sikerült-e, vagy nem.

Baki, vagy trükk: bakinak mindenképpen baki így összekeverni az adatsorok elnevezését, de hát nem véletlen, hogy a trükközés gyanúja is felmerült. Ráadásul elhangzott olyan nyilatkozat is korábban a kormány képviselője részéről, hogy az online pénztárgépek naprakészen mutatják a kiskereskedelem adatait.

A kételyek eloszlatásának legjobb módja egyébként a minden részletre kiterjedő nyilvánosság.

Céllövölde: ki beszélt itt másról, mint kiskereskedelem?

Az augusztust megelőző hónapokban kormányzati képviselők több alkalommal ismertettek online pénztárgépes adatokat és egyértelműen úgy fogalmaztak, hogy azok a kiskereskedelem forgalmát jelentik. Az egyszerűség kedvéért időrendben szemezgetve ezekből a következők olvashatók ma is:

Szatmáry Kristóf miniszteri biztos Miniszterelnöki Hivatal

2015. április 9., MTI

"...az online pénztárgépek naprakészen mutatják a kiskereskedelem adatait..."

Glattfelder Béla államtitkár Nemzetgazdasági Minisztérium

2015. április 23., Országgyűlés Törvényalkotási bizottsága (idézet a jegyzőkönyvből):

"... megvizsgáltuk a törvény hatálybalépését megelőző 9 hét kiskereskedelmi forgalmát és az azóta eltelt 5 teljes hét kiskereskedelmi forgalmát, és azt a tapasztalatot lehetett ebből levonni, hogy a törvény hatálybalépése előtti időszakhoz képest nemhogy csökkent volna a kiskereskedelmi forgalom, hanem a saját számításom szerint több mint 7 százalékkal még növekedett is."

2015. április 24., kormany.hu

"A vasárnapi pihenőnap bevezetése után is bővült a kiskereskedelmi forgalom... Az online kasszarendszer lehetővé tette, hogy napi szinten lássák, mennyit költenek az emberek a boltokban..."

2015. május 27., kormany.hu

"Nőtt a kiskereskedelmi forgalom a vasárnapi pihenőnap bevezetése után... kiemelkedő mértékű az a forgalomnövekedés, amelyet Magyarországon a vasárnapi pihenőnap bevezetése után, márciusban mért a KSH, illetve amelyet az online kasszák adatai alapján az adóhatóság is alátámasztott..."

Lenner Áron Márk helyettes államtitkár Nemzetgazdasági Minisztérium

2015. május 8., kormany.hu

"Nőtt a kiskereskedelmi forgalom a vasárnapi pihenőnap márciusi bevezetése után, elsősorban a szombati és a hétfői eladási adatok mutatnak jelentős növekedést..."

2015. június 3., kormány.hu

"...már 22 hónapja folyamatos a kiskereskedelmi forgalom növekedése... ...a boltok vasárnapi zárva tartásának márciusi bevezetését követően is fennmaradt a növekedés üteme: az online pénztárgépek adatai alapján..."

A KSH dolga lenne

Az adóhatóságnak nem feladata a kiskereskedelmi statisztika összeállítása, de hát annál pontosabb adatsor nem létezik, mint az online kasszarendszer információinak feldolgozása. Az adóhatóság is összegez persze, hiszen tőle származnak az említett adatok. Kétség nem férhet hozzá, hogy eddig mindvégig ugyanarról az adatsorról esett szó, a nyilvánosságra hozott értékek nagyságrendje ezt alátámasztja. Csak éppen az elnevezés változott meg az elmúlt napokban és lett a kiskereskedelemből egy nagyobb, a vendéglátást és a szálláshely szolgáltatást is magában foglaló adatkör. Ez viszont nagy baj, mert a kettő nem ugyanaz és így a kiskereskedelem önmagában már pontosan nem elemezhető.

Egyébként semmi akadálya nincs az online kasszarendszerből a kiskereskedelem adatait kigyűjteni: az online pénztárgép üzemeltetője az adószámát eleve köteles bejelenteni (e nélkül semmit sem érne az online kassza rendszer), de az üzleti tevékenységének szakterületeit, ezen belül a fő tevékenységét is az adóhatóság részére. A TEÁOR (az üzleti tevékenység részletes besorolása) alapján a kiskereskedelem már összegezhető. Csak hab a tortán, hogy a Központi Statisztikai Hivatal az adószámhoz kapcsolódó statisztikai számjel alapján szakágazati bontást tud csinálni (a statisztikai számjel része a törzsszám, az adószám első nyolc számjegye, ami egy vállalkozást beazonosít).

Nekem veszteség, ha lehetne több is

A legfrissebb online kasszaadatok, az NGM augusztus 17-i közleménye szerint a hatálybalépés előtti 9 hét forgalmi átlaga alig haladta meg a 142 milliárd forintot, míg a hatálybalépés utáni 20 teljes hét átlaga már közel 160 milliárd forintot tett ki. A növekedés változásának mértéke ennek alapján 12,7% (a huszadik hét július végére, augusztus elejére esik). Így célszerű megnézni, vajon a KSH elmúlt években számított adatai alapján vajon van-e eltérés a tavaszi hónapokban a forgalom növekedési ütemében (a pontosság érdekében célszerű hosszabb idősort vizsgálni).

A KSH adatai alapján egyértelmű, hogy az egyes szakterületek saját éven belüli növekedési ütemeiben nincs lényeges eltérés. Megállapítható az is, hogy a kereskedelem és a vendéglátás az ütemváltozás nagyságrendjét tekintve együtt mozog, a szállodaipar viszont alaposan elhúz a tavaszi, nyári hónapokban, ami szerény mértékben az együttes online adatsort felfelé húzza (azért csak szerén mértékben, mert a három szolgáltató terület 10 ezer milliárd forintos éves bevételéből a szállodaipar mindössze 200 milliárd forinttal bír, így súlya a másik két területhez mérve szerény).

Mindezek alapján az kerekedik ki, hogy akár együtt, akár külön nézzük az elmúlt évek változásait a KSH adatai alapján, sokkal nagyobb volt a forgalom megugrása egy-egy éven belül júliusban februárhoz képest, mint amit a 2015. évi online adatok mutatnak.

Növekedés persze van 2015-ben is, ezt nem is vitatja senki, csak éppen sokkal kisebb, mint a korábbi években:

változás: július/február	bolti kiskereskedelem	vendéglátás	szálláshely szolgáltatás
2011.	1,37	1,37	1,97
2012.	1,33	1,41	2,19
2013.	1,38	1,43	2,29
2014.	1,34	1,35	2,13

KSH, folyóáras havi adatok alapján, érték: változás éven belül, július/február

Veszteség az is, ha lehetett volna több is.

(blokkk.com, 2015. augusztus 18.)

Bakiparádé a vasárnapi boltzár online kassza adataiban

Még mindig titkolja a kormány a vasárnapi boltzár részletes adatait. Teljes havi nyilvános adat (a hónap első napjától az utolsóig bezárólag terjedő időszakra) még mindig nincs. Az új trükk: a bolti kiskereskedelemhez hozzácsapják a vendéglátást és a szálláshelyeket. Az újabb információk még nagyobb káoszt, igazi bakiparádét jelentenek.

A Napi Gazdaság tette közzé az online pénztárgépes szolgáltatók legfrissebb bevételi adatait augusztus 7-én, melyeket a kormánytól kapott meg. Így március 15. óta az azt megelőző kilenc teljes hét (január 5-től számított) átlaga szerinti 20,9 milliárd forintos napi költés 22,9 milliárd forintra emelkedett a július 19-ig vizsgált időszakban, vagyis a jogszabályváltozás utáni 18 teljes hét alatt. Ennek megfelelően 146,4 milliárdról 160,1 milliárd forintra ugrott a március 16. és július 19. közötti időszakban a heti átlagos költekezés.

A kiindulópont helyes, hiszen a vasárnapi boltzár hatását valóban úgy a legcélszerűbb vizsgálni, mi is történt a bevezetés előtti és utáni időszakban. Az adatokat mérlegelve viszont ellentmondások sora bukkan elő.

Az egyik legsúlyosabb hiba, hogy az eddig nyilvánosságra hozott adatok kivétel nélkül az egyes hónapok valamelyik közbülső napjával zárultak (tehát sohasem adtak meg olyan adatokat, melyek egy hónap első és utolsó napjára estek volna). Így április 19., április 26., vagy éppen május 10. volt a közölt adatok határnapja, legutóbb pedig július 19. Ezen az alapon a változás ütemét körülményes összehasonlítani a Központi Statisztikai Hivatal adataival (persze, nem lehetetlen).

Új ruhát kaptak az online adatok: ez azért durva

A legdurvább hiba, hogy a kormány képviselői korábban mindig úgy fogalmaztak, a nyilvánosságra hozott online pénztárgép adatok a kiskereskedelemre vonatkoznak. Ez, ha igaz, akkor csak a bolti, áruházi vásárlásokat tartalmazhatja, a vendéglátást, szálláshelyek bevételeit, ahol úgyszintén kötelező az online pénztárgép, már nem.

Újdonság az előbbiekkel szemben a legfrissebb adatsorban, hogy ezek bizony magukban foglalják a kiskereskedelem mellett az említett vendéglátás és szálláshely szolgáltatók adatait is. A különbség nem csekély, hiszen 2014-ben a bolti kiskereskedelem bevétele a KSH szerint közel 9 ezer milliárd forint, a kereskedelmi szálláshely szolgáltatóké közel 200 milliárd forint, a vendéglátóké pedig 800 milliárd forint volt. Ez azt jelenti, hogy nem mindegy, milyen területekre terjednek ki a nyilvánosságra hozott online adatok, hiszen a heti átlagok eltérése a választástól függően 15 milliárd forint körül mozoghat.

Az online adatsor könnyen kiszámítható 10% körüli állandó növekedése viszont azt sejteti, hogy a kormány mindig ugyanolyan tartalmú információkat közölt, csak éppen más ruhába öltöztette őket.

Még a boltzár előtti adatok sem pontosak

A korábban közölt online adatok szerint a március közepét megelőző időszak heti értékesítési átlaga 141 milliárd forint volt. A legfrissebb adatok szerint ez is nőtt, 146 milliárd forintra, pedig nem kellett volna változnia a számnak. Az eltérés csekély, 3 és fél százalék, ami nem utal arra, hogy egyes szolgáltató területek hozzáadása miatt ugrott volna meg az adat, sokkal inkább a pontatlanságra mutat, ami az informatika mai világában meglehetősen furcsa eredmény.

Online adatok: mégis lekonyult a bolti kiskereskedelem orra

A korábban közzétett online adatok is körülbelül 10% körüli növekedést mutattak a március 15. előtti és utáni időszakokat összevetve, ez a legfrissebb adatokra is igaz. A bökkenő az, hogy a KSH adatai szerint a korábbi években ennél sokkal nagyobb, kétszer több volt a növekedés üteme az év eleji és a márciust követő tavaszi hónapokat összevetve:

bolti kiskereskedelem	február	március-április átlaga	május	változás: március-április/február	változás: május/február
2011.	512	624	646	1,22	1,26
2012.	551	661	648	1,20	1,18
2013.	555	671	690	1,21	1,24
2014.	592	718	724	1,21	1,22

KSH, folyóáras havi adatok, érték: milliárd forint, változás: éven belül

március-április átlaga: a húsvéti ünnepek időpontváltásai miatt célszerűbb így számolni

A 2014. évi júniusi KSH adatok is hasonló növekedési ütemet mutatnak februárhoz képest, így könnyen adódik a következtetés, hogy növekedhetett volna gyorsabban is a bolti kiskereskedelem, így viszont a korábbi évek bővülési üteme megtört, amit nehéz nem veszteségként elkönyvelni.

Hol a piactisztulás?

A kormány és az elemzők is egyetértettek eddig abban, hogy az online pénztárgép rendszer jelentős mértékben tisztította a piacot, 2014-ben és 2015-ben egyaránt. Ezt az adóbevételek növekedése is alátámasztja, ráadásul az is, hogy a legnagyobb online szeletet jelentő kiskereskedelemben a jövedelmek, keresetek bővülésénél sokkal nagyobb ütemben emelkednek a bevételek a KSH kimutatása szerint. A családok bevételeinek és az online kasszaforgalom növekedésének különbségével lehet leginkább közelíteni a piactisztító hatást, amikor több nyugtát adnak a szolgáltatok. Ez azt sejteti, hogy az eddig kimutatott növekedési ütemek felét az online pénztárgép rendszer bevezetése hozza a konyhára. Ez azt is jelenti egyidejűleg, ami sejthető, hogy a reáljövedelmek, reálkeresetek 7-8%-kal azért nem nőnek, szemben a KSH kiskereskedelmi növekedési adataival.

(blokkk.com, 2015. augusztus 9.)

Mitől nőnek az online kiskereskedelmi adatok?

A kormány adatai szerint szépen nő a vasárnapi boltzár nyomán a kiskereskedelem. A bökkenő csupán annyi, hogy a számok egy kicsit szokatlanok, ráadásul régen is volt növekedés ezekben a hetekben.

A kormány képviselői már korábban bejelentették, hogy a vasárnapi boltzár hatályba lépését követő öt hétben, március 16. és április 19. között 151 milliárd forint volt a kiskereskedelemben a heti átlagos költekezés mértéke. Március 15., a hatálybalépés előtti kilenc teljes hét alatt a heti átlagos költekezés 141 milliárd forint volt, ami így 7%-os növekedést jelent.

Időközben napvilágot látott több olyan értékelés, hogy a Központi Statisztikai Hivatal korábbi adatai szerint ebben az időszakban elsősorban a húsvéti költekezés miatt mindig is nőtt az áruházak, boltok bevétele, de sokkal nagyobb ütemben, márciusban az előtte lévő februárhoz képest általában 15-20% közötti mértékben.

Nos, időközben újabb online számmal hozakodott elő a kormányzat, eszerint május 10-ig nézve a vasárnapi boltzár bevezetése utáni időszakot, a heti költekezés átlagos mértéke már 157 milliárd forint. Önmagában ez is csak annyit jelent egyébként, hogy a növekedés mértéke a március 15. előtti időszakhoz képest 11% lenne, az előbb említett 7%-kal szemben.

Mindez azt jelenti, hogy többféle adat látott már napvilágot a vasárnapi boltzár bevezetése utáni forgalomról:

- heti 151 milliárd forint, a hatályba lépés utáni öt hétben, április 19-ig,

- heti 157 milliárd forint a hatálybalépés utáni hat hétben, április 26-ig,

- heti 157 milliárd forint a hatálybalépést követő 8 hétben, május 10-ig.

Az előbbi adatok némi ellentmondást sejtetnek egyébként. A heti átlag a felsorolt adatok szerint április 19-26. között ugrott fel 6 milliárd forinttal. Ez egy hét alatt 36 milliárd forint növekedést jelent, hiszen előtte csak 151 milliárd forint volt a heti átlag, utána már nem változott, tehát ezen az egy héten kellett nagyot ugrania a heti költekezésnek. Természetesen ez önmagában a puszta számok világának alapjain nem zárható ki, piaci oldalról viszont szokatlan (a Húsvét hosszú hétvégéje április 5-én és 6-án volt). Az elmúlt években egyébként nem csak márciusban, hanem áprilisban is nőtt az előző hónaphoz képest a KSH adatai szerint is a kiskereskedelmi költekezés.

Kérdés, a növekedés ütemében van-e különbség. Tegyük hozzá, hogy a 157 milliárd forintos heti átlag 4%-kal nagyobb a 151 milliárd forintos heti átlagnál, amire volt már példa korábban is, havi viszonylatra vetítve.

Szerencsés lenne mielőbb tisztán látni az online adatsorokat, teljes egészében, hiszen rendelkezésre állnak, heti és havi bontásban egyaránt. A KSH adatai azonban havi és nem heti bontásúak, így nehéz pontosan felmérni a változásokat.

(blokkk.com, 2015. május 18.)

EKAER: március 1-től lőhet a NAV

A Magyar Közlöny február 27-i számában megjelent az új NGM rendelet az EKAER frissített szabályairól, melyek mácius 1-én hatályba is léptek.

A Magyar Logisztikai, Beszerzési és Készletezési Társaság (MLBKT) összegzése szerint a legfontosabb változások 2015. március 1-től a következők:

- Az árbevételük alapján egyszerűsítést kapó cégek esetén az éves nettó árbevétel 300 milliárdos határát 50 milliárdra csökkentették. Csak az értékhatárt figyelembe véve így 27 helyett 165 vállalkozás kaphatna egyszerűsítést, de ennél valószínűleg sokkal kevesebb cég élhet majd a lehetőséggel a további feltételek miatt.
- A kockázatos termékek körének változását nem tartalmazza a közlöny.

- Nem kell megadni árat a nem kockázatos termékeknél.
- Változtak a súly- és értékhatárok, így nem kell EKÁER-számot kérni, ha a kockázatos élelmiszer és egyéb kockázatos termék esetében a súly a bruttó 500 kg-ot, az áruérték pedig a nettó 1 millió forintot nem éri el (ha bármelyiket eléri, akkor kell EKAER szám).
- Nem kockázatos termékek esetén, ha sem a bruttó 2500 kg-ot, sem a nettó 5 millió forintot nem lépi át az áru tömege, vagy értéke, akkor sem kell EKAER szám..
- 10%-os hibahatárral lehet megadni az árat és a súlyt.
- A kockázati biztosíték számítása 60 napról 45 napra csökkent.
- Az áru megérkezését a megérkezése után 3 munkanapon belül kell lejelenteni, de mindenképpen az EKAER-szám érvényességi idején belül.
- Mentességet kaptak a bejelentés alól: egyes Közösségen belüli hulladékszállítás keretében szállított hulladéktermékek, a fémkereskedelemről szóló törvény szerinti anyagkísérő okmánnyal szállított fémkereskedelmi engedélyköteles termékek, az emberi alkalmazásra kerülő gyógyszerekről és egyéb, a gyógyszerpiac gyógyszerpiacot szabályozó törvények módosításáról szóló 2005. évi XCV. törvény 1. § 1. pontja szerinti anyagok, valamint a postai szolgáltatásokról szóló törvény szerint postai küldeményként feladott termékek.
- Az adózó az állami adó- és vámhatóságtól gyártásszervezésének sajátosságára tekintettel kérheti meghatározott belföldi felrakodási cím és belföldi kirakodási (átvételi) cím közötti, legfeljebb 20 kilométeres, teljes egészében belföldi közúti szakaszon történő közúti fuvarozással járó tevékenység mentesítését (a továbbiakban: útszakasz-mentesítés), amennyiben az adott közúti szakaszon a saját részére beszerzett vagy az általa feladott termékek fuvarozásának gyakorisága okán a napi bejelentési kötelezettség aránytalan terhet jelent az adózó számára.

(blokkk.com, 2015. március 2.)

EKAER: új fazon, tömött farzseb

Átalakul az elektronikus közúti árufuvarozó rendszer jogi kerete, így az NGM nagyobb hatalmat kap a szabályozásban.

Éles vita kísérte eddig az EKAER alkalmazását, mivel jó sok értelmezést, megfelelő besorolást érintő kérdés vetődött fel az elmúlt két hónapban. Az EKAER lényege, hogy a vállalkozások árufuvarozásának jelentős részét előre be kell jelenteni az adóhatóságnak, a feketézés visszaszorítása érdekében: a cél az, hogy az áru, az árukísérő fuvarlevelek és a pénz, főleg az általános forgalmi adó befizetése és visszaigénylése azonos útvonalon haladjon. Az EKAER keretében azonban nem csak a bejelentett fuvar-információkat vizsgálják, hanem azokat összevetik az utakon elhelyezett elektronikus figyelő kamerák felvételeivel is, ami lehetőséget ad arra, hogy ellenőrizni lehessen az előzetesen bejelentett és az igazi útvonalakat.

A cél az, hogy így ne forduljon elő, hogy az álló teherautó papíron mégis csak elgurul külföldre és visszaigénylik a rakomány áfáját, majd a szabályokkal ellentétesen később a hazai piacon eladják a rakományt, természetesen olcsóbban, mintha csak befizették volna az áfát. A feketézés előnye egyes esetekben éppen abban rejlik, hogy az áfa befizetése helyett visszaigénylik azt a költségvetéstől. Más csalfa esetekben beérkezik külföldről az áru, csak éppen elfelejtik befizetni az áfát a költségvetése, miközben továbbértékesítik és több kézen át megérkezik az áruházak polcaira, vagy valamely más felhasználóhoz (nem csak a fogyasztási cikkeknél csalnak áfát az ügyeskedők).

Az EKAER kínosan hasonlít az online pénztárgép rendszerhez, hiszen mindkettő lényege, hogy az adóhatóság ügyletenként (minden egyes fuvarról, valamint minden egyes vásárlásról) információt kap. Az információadás azonban csak az első félidő, a második a beérkező adatok elemzése és a gyanús esetek kiszűrése.

Az EKAER 2015. január 1-től lépett életbe, a jelenlegi kormányzati állásfoglalások alapján március elejétől élesbe vált, így addig nem, utána viszont már büntetnek. A vállalkozások számára elsősorban az okozott gondot eddig, hogy azoknál a fuvaroknál, ahol több szereplő működött közre, nehéz volt előre beszerezni minden adatot, főleg, ha külföldről jött az áru, továbbá számos kérdése vetődött fel a vásárlók, eladók (feladók, címzettek), fuvarok, termékek besorolásával összefüggésben.

Az Országgyűlés átalakította a jogi kereteket, így az adózás rendjéről szóló törvény kevesebb, a Nemzetgazdasági Minisztérium több kérdést fog szabályozni, feltehetően a rugalmasabb jogszabályi háttér érdekében (könnyebb egy miniszteri rendeletet módosítani, ha kell, mint egy törvényt). A törvénymódosítás az Országgyűlés február 18-i napirendjén szerepel, a miniszteri rendelet ezt követően láthat napvilágot.

A legfontosabb, a rendszer lényegét tekintve változatlan előírások az új törvényi keretben a következők:

- Útdíjköteles gépjárművel végzett, közúti fuvarozással járó termékértékesítést, termékbeszerzést, termékmozgatást kizárólag érvényes Elektronikus Közúti Áruforgalom Ellenőrző Rendszer EKAER-számával rendelkező adózó folytathat.

- A szabályt alkalmazni kell a törvény végrehajtására kiadott miniszteri rendeletben kockázatosnak minősített termékek esetében is, ha a terméket olyan gépjárművel fuvarozzák, amely nem útdíjköteles.

- A kockázatosnak minősített termékek esetében a miniszteri rendeletben foglaltak alapján kockázati biztosítékot kötelező fizetni, március 11-től.

- Az EKAER szám megállapításához az adóhatóságnál be kell jelenteni a fuvar címzettjének adatait (név, adóazonosító szám), a feladó adatait (név, adóazonosító szám) és a miniszteri rendeletben meghatározott egyéb adatokat.

- Az adóhatóság a miniszteri rendeletben meghatározott más adózók számára is megállapíthatja az EKAER számot.

- A mentesüléss szabályait a miniszteri rendelet határozza meg.

Minden más szabályozást igénylő kérdésről az NGM dönt a végrehajtási rendeletében. Az új szabályok március 1-től indulnak a törvényjavaslat alapján.

(blokkk.com, 2015. február 18.)

Nagyon teker az EKAER

Fogadta 11 millió fuvar bejelentését.

2015-ben összesen 11 millió fuvar adatait jelentették be a fuvarozók, kereskedők az adóhivatalnak az EKAER rendszerében, az információk alapján pedig a hatóság ezrével indított vizsgálatokat. A cégek majdnem kétszer annyi rakományt indítottak útnak országon belül, mint amennyiszer uniós partnerrel üzleteltek.

2015 második felére igencsak felpörgött az adóhivatal közúti áruforgalmat ellenőrző elektronikus rendszerének számlálója. Az időszakos adatok szerint 2015. elején, a téli-tavaszi hónapokban átlagosan havi nyolcszázezer rakományt rögzítettek az adóhivatalnál, ezt követően nyáron és az ősz kezdetén viszont már csaknem egymilliót. Ehhez társult az év végi roham a maga szintén egymillió körüli havonkénti átlagos bejelentési forgalmával.

Az EKAER rendszert kikerülni nemigen lehet, a NAV szinte percről percre, óráról órára pontos képet kap az idehaza közlekedő kamionokról. Az EKAER az útdíjkamerák és a súlymérő állomások segítségével ellenőrzi az ország útjain haladó teherautókat, a kétes fuvarok kiszűrését pedig az adatbázisok, az adóhatósági kockázatelemzés és az azonnali vizsgálatok teszik lehetővé.

A 11 millió 2015 évi rakomány közel kétharmada – hétmillió tétel – belföldön cserélt gazdát, két-két millió alkalommal pedig az unióból érkezett, vagy oda távozott a megpakolt teherautó. A feketegazdaság elleni szisztéma 2015 elején lépett életbe, az esetek egy részében pedig azt vizsgálták, hogy a közúton fuvarozó vállalkozások betartották-e az EKAERrel kapcsolatos előírásokat. Az adóhivatal sokszor végzett olyan ellenőrzést is, amelyben a hatóság korábbi tapasztalatait, megállapításait és az EKAER adatait vették alapul. Ezekben – az egyes adóügyi kötelezettségek teljesítésének visszamenőleges vizsgálatára is lehetőséget adó – eljárásokban milliárdos összegű le nem rótt közteherre derített fényt a szervezet. 2015-ben egyébként több mint kilencmilliárd forintot helyeztek el a hatóságnál biztosítékként a kockázatos termékeket szállító vállalkozások, további egymilliárdot pedig bankgarancia formájában kínáltak fel. A biztosítékot a hivatal elvonhatja, ha a gazdasági szereplő korábban adótartozást halmozott fel.

(Magyar Idők, 2015. január 13.)

	2017	2018	2019
háztartások fogyasztási kiadása	+ 4,7%	+ 5,2%	+ 4,8%
fogyasztási kiadás folyó áron	18.214	19.640	21.140
fogyasztói árindex	+ 2,4%	+ 2,5%	+ 2,7%
bruttó bér- és keresettömeg	+ 14,7%	+ 12,7%	+10,3%
bruttó átlagkereset	+ 12,9%	+ 10,7%	+ 8,8%
reálkereset	+ 10,5%	+ 8,2%	+ 6,1%
Kormány 2019. évi költségvetési javaslata, KSH, ezer milliárd forint

	2013	2014	2015	2016	2017
háztartások fogyasztási kiadása	15.311	15.874	16.377	17.020	18.214
ezen belül kiskereskedelem	8.514	8.949	9.278	9.668	10.426
KSH, érték: ezer milliárd forint, folyó ár,

	2018	2019	változás
áfa	3.839	4.286	+ 447
jövedéki adó	1.099	1.136	+ 37
reklámadó	14	15	+ 1
népegészségügyi termékadó	30	57	+ 27
játékadó	26	31	+ 5
szja	2.096	2.361	+ 265
szocho	4.645	5.124	+ 479
Kormány 2019. évi költségvetési javaslata, ezer milliárd forint

	2014	2015	2016	2017	2018
fogyasztási kiadás	3.768	3.895	4.037	4.286	4.625
növekedés	+ 3,4%	+ 4,2%	+ 4,7%	+ 4,2%	+ 6,3%
ezen belül boltos vásárlás	+ 6,2	+ 7,8	+ 5,3	+ 4,2	+ 7,8
KSH, érték: ezer milliárd forint, növekedés: volumen

	2012	2013	2014	2015	2016	2017
háztartások fogyasztási kiadása	15.028	15.311	15.874	16.377	17.020	18.214
ezen belül kiskereskedelem	8.249	8.514	8.949	9.278	9.668	10.400
KSH, érték: ezer milliárd forint, folyó ár,

	2017	2018	2019	2020	2021	2022
háztartások fogyasztási kiadása volumenváltozás	4,7%	5,2%	4,8%	4,7%	4,6%	4,5%
fogyasztási kiadás folyó áron	18.214	19.616	21.088	22.690	24.415	26.246
munkavállalói jövedelem	10,9%	10,8%	9,5%	7,7%	7%	7,1%
fogyasztói árindex	2,3%	2,5%	2,7%	2,9%	3,0%	3,0%
munkavállalói jövedelem változás reálértéken	8,6%	8,3%	6,8%	4,8%	4%	4,1%
Kormány konvergencia programja, érték: %, ezer milliárd forint

	2012	2013	2014	2015	2016	2017	2017/2012
GDP	98,4	102,1	104,2	103,4	102,2	104	+ 16,9%
bruttó reálkereset	99,1	101,7	103,2	104,4	105,7	110,3	+ 27,7%
KSH, változás előző évhez képest, kiigazítatlan volumenindex

	2012	2013	2014	2015	2016	2017	2017/2012
háztartások fogyasztási kiadása	97,6	100,2	102,8	103,6	104,2	104,7	116,4
kiskereskedelem	97,8	101,8	105,2	105,8	104,8	104,7	124,3
KSH, érték: százalék, változás: előző évhez képest, kiigazítatlan volumenindex

sorrend	ország	mutató
1	Norvégia	132,7
2	Luxemburg	131,5
3	Svájc	127,9
4	Németország	121,7
5	Ausztria	119,1
Eurostat, KSH, mutató: %, vásárlóerő paritáson

sarkifűszeres₪fogadó