A lengyel boltzár lehúzta a Tescot

Eredmény van, de a lengyelek vasárnapi boltzárja lefaragott belőle. Lengyelben veszteséges a Tesco.

Nem lesz pénzük sütni a pékeknek

A pékek veszteséggel adják tovább a fehér kenyeret, a félbarna kenyeret és a vizes zsemlét.

Festeget, mázolgat, csinosítgat a Spar

kapkodhatják a vásárlók a fejüket. Sorra korszerűsítik a boltokat a Spar láncban.

Az Aldi Kínának is nekiesik

Webáruháza már van Kínában, most 50 boltnyitást tervez.

Az Auchan hisz a hipermarketben

A 2017-es üzleti évben 3,7 százalékkal növekedett az Auchan Retail Magyarország 20 áruházának és 18 üzemanyagtöltő állomásának forgalma. Nyitnának áruházat még.

Olcsó zöldség a Lidltől – de milyen is

Túl jó ahhoz, hogy kidobjuk: a Lidl túlérett, valamint sérült zöldségeket és gyümölcsöket árul 5 kilogrammos papírdobozokba csomagolva 1,50 fontért nagy-britanniai üzleteiben.

Subway: rágos falat

A legnagyobb étteremlánc a legnagyobb bajban. 12%-ot le kell adni.

Coop: kistelepülési nehézségek – boltbezárás

Egyszóval: kisboltokat zárt be a Coop. 2017-ben 604 milliárdot könyvelt el a Coop-csoport. Fejlesztések jönnek.

Baldauf nagyot csavar

Előbb bérbe adta boltjait a multiknak a CBA vezér, most pedig eladná az üzlethelyiségeket a többi CBA-snak. Így ők lesznek a bérbeadók. Ha…

A Walmart lenyúlta Indiát

A Walmart felvásárolta a legnagyobb indiai webkereskedelmi vállalkozás háromnegyedét.

A Sears Holdings áruházlánc adóssága olyan nagy, hogy csődvédelmet kellett kérnie.

A Sears Holdings áruházlánc adóssága olyan nagy, hogy csődvédelmet kellett kérnie. ₪₪₪

Csődvédelmet kért 2018 október 15-én a Sears Holdings amerikai kiskereskedelmi vállalat, amely néhány évtizede még az Egyesült Államok piacvezető üzletlánca volt, de mostanra, az internetes vásárlás korszakában elsorvadt, írja az Origo az MTI nyomán.

A Chicagóban 1893-ban alapított vállalat már egy évtizede nem tudja növelni bevételeit, hét éve pedig veszteségesen működik, jóllehet üzletek százait zárta be, és milliárdos vezérigazgatója, Eddie Lampert hosszú éveket és rengeteg pénzt ölt bele azokba az erőfeszítésekbe, hogy visszahozza a régi dicsőséges múltat.

A jókora adóssággal és iszonyú mértékű veszteségekkel küzdő Sears egy New York-i csődbíróságon csődvédelmet kért.Az amerikai csődtörvény 11. cikkelye szerinti eljárás egyelőre nem jelenti a Sears végét, a vállalat a csődvédelem alatt azon fog dolgozni, hogy ki tudja fizetni hitelezőit és átstrukturálja működését.

A vállalat csődvédelmi kérelmében azt közölte, hogy eszközállományának értéke 6,9 milliárd dollárra, adóssága viszont 11,3 milliárd dollár.

A Sears 41 centes árfolyamon zárt pénteken a New York-i tőzsdén, jóllehet 2005-ben még 100 dolláron jegyezték, miután az egykor második Warren Buffettként méltatott Lampert egyesítette a Sears és a Kmart áruházláncot egy 11 milliárd dolláros ügylet révén.A csődvédelmi eljárásra azért van szükség, mert Lampert, aki a Sears legnagyobb részvényese és hitelezője is, nem tudott megállapodni a javasolt átalakítási tervről a vállalat igazgatói bizottságával.

(Origo, 2018. október 15.)

Az Amazon Alexa nyomja a német áruházakat

Pedig csak egy okos hangszóró. A Google, az Apple, a Facebook és az Amazon az egyik üzletágat hódítja meg a másik után. A német cégek közös erővel próbálnak harcolni ellenük.

2017 februárjában a hamburgi The Georg Hotel klubterme egy titkos találkozónak adott otthont, írja a Világgazdaság, a Manager magazin nyomán. Az impozáns környezet ellentmondásosan hathatott az összejövetel témáját illetően. Ez ugyanis krízismegbeszélés volt. Olyan menedzserek foglaltak helyet egy asztalnál, akik amúgy komoly konkurenciái egymásnak. Konkrétan a Rewe, a Lidl, a MediaSaturn és az Otto Group vezetőiről van szó. Martin Wild (39; Media-Saturn) és Max von der Planitz (36; Otto) riválisokat a nagy hatalmú online kereskedőtől, az Amazontól való félelem hozta össze; egész pontosan az Alexa aggasztja őket. Az okos hangszóró manapság kezd betörni Németországba. Az azonban már most mindenki előtt teljesen világos, mi történik majd, ha tömegesen kerül piacra. Az Amerikából származó tapasztalatok arról árulkodnak, hogy a vevők egyszerűen imádják ezt a kis dobozt, amely hangvezérléses zenelejátszásra vagy akár taxirendelésre is alkalmas.

A klubszobában tanakodó stratégák óriási veszélyt látnak benne. Úgy tekintenek az Alexára, mint a trójai falóra, amellyel az Amazon a német kiskereskedők várát akarja bevenni. Ugyanis, aki az Alexán keresztül rendel valamit, az Amerikából érkezik, nem pedig a Rewe vagy a MediaSaturn áruházláncokból. Vagy akinek esetleg elemre lenne szüksége, az az Amazon saját márkáját kapja majd kézhez. Ha már minden háztartásban lesz egy Alexa, akkor már túl késő lesz – mondta egy menedzser. Ez esetben a kereskedőknek nagy árat kellene fizetni, hogy vevőkhöz jussanak, ha ezt egyáltalán megengedné az Amazon. A konkurens Google termékét például egyszerűen eltávolította kínálatából.

Megpróbálták

A klubszobás cégek nagyon jól tudják, egyenként túl picik ahhoz, hogy elhárítsák a támadást. Összefogásra van szükség. Ezzel a gondolattal nincsenek egyedül, mivel egész Németország valóságos szövetkezés iránti lázban ég. Az amerikai Uber utazásszolgáltató kivédése érdekében a BMW és a Daimler összedobta a mobilitási szolgáltatásait, továbbá az Audival társulva körülbelül három évvel ezelőtt átvették a HERE térképszolgáltatást. Nem akarnak az autonóm vezetés terén sem a Google-tól és társaitól függeni. A német bankok megalapították a Paydirekt online fizetési szolgáltatót, hogy megvédjék magukat a PayPallal szemben. Több német vállalat (Telekom, Allianz stb.) összefogott és megalapította a Verimi adatbankot, hogy versenybe szálljon a Google és Facebook fölényével. Mégis egyre több vevő akar kényelmesen, csak egy kattintással bejelentkezni. Tehát, aki az adatokat adja, annál van a hatalom.

A szövetségek variálódnak, ám az ellenfél mindig ugyanaz. Ő pedig nem más, mint a GAFA (Google, Apple, Facebook és az Amazon kezdőbetűiből gyártott rövidítés). A Google és a Facebook három területen diadalmaskodik: az online reklámok terén (piaci részesedés: 63 százalék), a társadalmi médiában (74) és a böngészésben (92). Az Apple és a Google az okostelefonok operációs rendszereivel áll a listák élén (99 százalék). Az Amazon az online kereskedelemben vezet, piaci részesedése már több mint 50 százalék, de ez folyamatosan emelkedni látszik.

A GAFA kihasználja a hatalmát, hogy újabb és újabb üzletágakba törjön be: a pénzügytől a logisztikán át egészen a mobilitásig az amerikai tech vállalatok mindenhol ott akarnak lenni. Másképp nem lennének képesek fenntartani jelentős növekedési ütemüket. „Ezek hatalmas, fehérjeéhes dinoszauruszok, melyek egyetlen növényt vagy állatot sem hagynak élve” – mondta Jan Oetjen (45), a United Internet és a netID alapítvány kuratóriumának elnöke. "Ha a következő tíz évben az megy tovább, ami az elmúlt tízben folyt, akkor nem sok marad az iparból Európában" – szögezte le Jan Oetjen prezentációja közben. A megoldást az összefogás jelentheti.

Német boltosok: majd mi csinálunk saját okos hangszórót

A német kereskedők egy saját okos hangszórót (Zandra) akarnak az Alexa ellen ringbe küldeni. A másolat a legfontosabb funkcióiban megegyezik majd az Amazon termékével, viszont meglesz az a fórja, hogy ennél a vevő adatai nem szivárognak ki. Ez igencsak nagy előny egy olyan készüléknél, amely rendszeresen hallgatózik. A kezdést már előkészítették: az IBM szolgáltatja majd a mesterséges intelligenciát, a hangszórógyártók – mint például a Sono – pedig hajlandók együttműködni. A kereskedők kedvezően állnak az eladhatóság kérdéséhez is. A Zandrát a Rewe, a Media-Saturn és a Lidl szorosan összefüggő pénzügyi láncolata dobná piacra, az Otto pedig beillesztené az online kínálatába. Már a karácsonyi ajándékozási hullám alkalmával megelőzhetné az Amazon Alexáját.

Az emberek sokszor inkább azon márka termékét választják, melyet már amúgy is ismernek. Végül is a német könyvkiadók szövetségének sikere is ezt bizonyította. Tolino elnevezésű e-könyvükkel messze lekörözték az Amazon Kindle-jét.

Ám a kereskedők szövetsége is hamar törékennyé válhat. Elsőként a Lidl kezdett vonakodni. Sven Seidel (44) CEO-t kirúgják, és a cég digitális projektjei nem valósulnak meg. Másodiknak a MediaSaturn búcsúzik. Ez nem jelent mást, minthogy elvesztették a hitet abban, hogy többértékűséget nyerjenek a vevőnek és mellette releváns piaci részesedésre tegyenek szert. Amikor már az Otto vezetősége is kiszállt a meccsből, végképp kihunyt a Zandra sikere iránti remény. „Az egyéb problémái sokkal fontosabbak voltak mindenkinek, és a kudarc lehetősége is túl nagynak bizonyult” – mondta egy résztvevő. „Végül a rövid távú gondolkodás győzedelmeskedett” – nyilatkozta egy másik.

Frank Thelen (42) szerint éppen ezen okok miatt nem sikerül a német vállalatoknak felvenni a kesztyűt a mágikus négyessel. Thelen befektető, aki egy digitális fotószolgáltatás létrehozásából tett szert a vagyonára. Szerinte a veszélyt sokszor azért nem ismerik fel, mert lassan érkezik. Ez olyan, mint a békák sztorija, amelyeket bedobnak a vízbe, s ők észre sem veszik, hogy szép lassan addig forrnak, míg meg nem halnak. "Pontosan ez történik most a vezetőségekkel. Egy edényben ülnek és azt mondogatják, milyen jó meleg lett itt" – mondta Thelen.

Figyelmeztető példából pedig nincs hiány. A bankok a PayPal alapítása után csaknem 16 évvel kezdtek el reagálni, mégpedig elsősorban a saját bőrüket mentve. Ez az eset szuperül rámutat az ilyesfajta szövetségek alapvető problémájára: nem erős alapítók állnak a vezetés élén, hanem csupán kényszerből kötött együttműködésekről van szó, ami gyakran nem vezet sikerhez.

Ez egy nagy katyvasz

A nézeteltérések már az alapvető kérdéseknél felbukkannak. Így volt ez a Paydirekt esetében is. A takarékpénztárak már rég azért könyörögtek, hogy a Paydirekt logója csak kiegészítésként jelenjen meg az online shopokban a sajátjuk mellett, ha egyáltalán muszáj ott lennie. Az igazgatótanács mellesleg sosem engedélyez egy központi irányítású Paydirektreklámkampányt.

A bankok blokádja miatt viszont jelentős funkciók bevezetése tolódik ki. A tervet, miszerint a felhasználók (akárcsak a PayPalnál) pénzt tudjanak utalni, a takarékpénztárak azonnal visszautasították. Nem akarják, hogy a saját pénzküldő applikációjuknak, a Kwittnek a kárára váljon ez az akció. Ez a funkció így még mindig „béta verzióként” szerepel a Paydirektnél, és a takarékpénztár ügyfelei számára továbbra sem elérhető.

A PayPal-kliens régóta tud például benzinkúton fizetni, míg a Paydirektnél örökké arról diskurálnak, hogy ez még beleesik-e a hatáskörbe. Aggodalmaskodást sejtető hírek szerint a GIRO- és hitelkártya-forgalmak elveszhetnek. Az eredmény egész egyszerűen annyi, hogy jó három évvel az alapítást követően a Paydirekt szinte egyáltalán nem játszik szerepet a pénzügyi világban.

Hollandia bebizonyította, hogy ezt máshogy is lehet. 2005 óta uralja náluk a piacot saját, iDEAL névre hallgató online fizetési rendszerük, a Paypal így ott csak ötszázalékos részesedést kaparintott meg. Belső körökben erős a kétség, hogy a Paydirekt képes-e tovább működni. Christian von Hammel-Bonten (48) 2017 decembere óta ügyvezető igazgatóként áll a cég élén, és jelenleg a projekt további finanszírozásáról folytat tárgyalásokat. A bankok mégis inkább más szövetségek felé kacsingatnak. A Deutsche Bank éppen a Verimivel szövetkezik, ami egyszer még komoly konkurenciát jelenthet a Paydirektnek.

És akkor most mi lesz

A Verimi „kulcs az internethez” szöveggel árulja magát. A felhasználók regisztrálnak a platformon, és máris különböző internetes szolgáltatókhoz juthatnak be. A Verimi tulajdonosai – többek között a Springer, a Daimler, az Allianz és a Lufthansa – szeretnének a Facebookhoz és a Google-hoz is egy ilyen alternatívát létrehozni. Hogy ezáltal sikeresebb lesz-e a történet, egyelőre kérdéses, hiszen a háttérben pillanatnyilag is arról folyik a vita, hogy az emberek milyen adatokat osszanak meg a Verimivel (végül is a vevő adatai minden cégnek értékesek). Emiatt máris porondra lépett egy konkurens: a United Internet az RTL-lel és a ProSiebenSat.1-gyel saját bejelentkezési platformot hozott létre, amelyen keresztül a vásárlók használhatják már meglévő GMX, Web.de vagy Maxdome fiókjukat. Ennek a kis szövetségnek az indulás óta már negyvenmilliónál is több aktív fiókja van.

Két szövetséges, amelyek először kinyilvánítják az együttműködés iránti elszánt akaratukat, majd inkább mégis egyedül startolnak. A Facebook és a Google esetében a konkurencia kérdése egyelőre nem okoz túl sok aggodalmat.

Nem csoda, hogy egyre többen a politikához fordulnak, hogy véget vessenek a GAFA uralmának.

Vállalkozók és olyan szabad szellemű üzletemberek, mint Thelen, úgy gondolják, a köztük lévő távolság már túl nagy, így a felzárkózás szinte lehetetlen. A legjobb esélyek ott vannak, ahol csak nemrég kezdődött meg a digitalizáció, és ahol a németek első helyen állnak: autonóm vezetés (HERE), közösségi autózás (Daimler és BMW) és a mesterséges intelligencia ipari alkalmazása.

Internet of Things

A Siemens becslései szerint jelenleg a gyárak mintegy 3,5 százalékának van internetkapcsolata – tíz éven belül ez 75 százalékra emelkedik. A Siemens a MindSphere-rel létrehoz egy olyan platformot, amellyel minden bizonnyal vezető helyre lépnek. A MindSphere lesz a „dolgok internetének” (Internet of Things) operációs rendszere, a gyárak Androidja, úgymond.

Természetesen a Google és az Amazon egyre jobban belopakodik a felhőalapú megoldásaival is, de jelen helyzetben a Siemens erősebbnek látszik. Szövetséget kötött egy MindSphere-t használó német gépgyártóval és több más ipari vállalattal. Majd a Boschsal és az SAP-vel további két honi céggel gazdagodott az együttműködés. De ez mind sok türelembe és pénzbe kerül ám. Mielőtt az Amazon okos kihangosítója slágerré vált volna, Jeff Bezosnak több száz millió eurós veszteséget okozott egy szerencsétlenül járt okostelefon-projekt. Több milliárd dollárt süllyesztettek el anno ilyen kis félrenyúlások miatt – mondta Bezos. De visszanézve, ez ma már igazából teljesen mindegy.

(Világgazdaság, Manager Magazin, 2018. szeptember 9.)

A Carrefour és a Tesco összeáll egy táncra

Még a másik saját márkásait is árulni fogják.

A francia szupermarketlánc Carrefour és a brit Tesco bejelentette, hogy globális, hosszú távú szövetséget kötnek annak érdekében, hogy csökkentsék a cégek költségeit, írja a Napi.hu.

Az Amazon, a Lidl és az Aldi nyomása arra készteti a kereskedelem legjelentősebb európai cégeit, hogy összefogjanak. Ez történt a Tesco és a Carrefour esetében is. A két cég bejelentette, hogy a költséghatékonyság javításáért hosszú távú partneri megállapodást kötnek.

A szövetség kiterjed a globális elosztóhálózatra és a saját gyártású termékek kölcsönös megvásárlására is.

A Carrefour Európa legnagyobb kereskedője. Januárban bejelentették, hogy faragni akarnak költségeiken, és alkalmazottakat is elbocsátottak. Emellett a cég szóvivője kijelentette, hogy erősíteni szeretnének az e-kereskedelemben és Kínába is terjeszkedni kívánnak.

A Tesco és a Carrefour az együttműködéstől azt reméli, hogy az egyesített vásárlóerejüknek köszönhetően jobb árakat tudnak kínálni a vásárlóknak, emellett pedig a termékek minőségén is javítani kívánnak. Az előző évben a két kereskedelmi óriás összesen 145 millió dollár értékben értékesített.

Magyarországon a Tesco a 2017-es pénzügyi évben 577 milliárd forint - 351,70 forint/font tavalyi éves átlagos árfolyammal számolva 1,641 milliárd fontnak megfelelő - bevételt ért el. A közép-európai uniós térségben csak a lengyel Tesco-hálózat előzte meg, 2,2 milliárd fontnak megfelelő éves bevétellel.

A Carrefour világszerte 12.300 üzletet működtet 375 ezer alkalmazottal. A francia áruházlánc 2017-es forgalma meghaladta a 88 milliárd eurót.

(Napi.hu, 2018. július 2.)

Egymilliárd ember életét forgathatja fel egy új fizetési őrület

Szeptemberi infláció: 3,6%. A zöldségfélék felhúzták az élelmiszerek árát.

Szeptemberi infláció: 3,6%. A zöldségfélék felhúzták az élelmiszerek árát. ₪₪₪

2018 szeptemberben a fogyasztói árak átlagosan 3,6%-kal magasabbak voltak az egy évvel korábbinál. Az elmúlt egy évben a jármű üzemanyagok és a dohányáruk ára nőtt jelentős mértékben.

Egy év alatt, 2017 szeptemberhez viszonyítva az élelmiszerek ára 4,6%-kal emelkedett, ezen belül az idényáras élelmiszereké (burgonya, friss zöldség, gyümölcs) 21,2, a liszté 7,8, a tojásé 7,0%-kal magasabb, a cukoré 22,7%-kal alacsonyabb lett. A szeszes italok, dohányáruk ára átlagosan 5,1, a szolgáltatásoké 1,8%-kal nőtt. A háztartási energia 1,5%-kal drágult, ezen belül a tűzifa 12,1, a palackos gáz 11,2%-kal. A jármű üzemanyagokért 14,9%-kal kellett többet fizetni.

E hónap alatt, 2018 augusztushoz viszonyítva a fogyasztói árak átlagosan 0,3%-kal nőttek. Az élelmiszerek ára 0,5%-kal emelkedett, ezen belül a liszt 3,9, az idényáras élelmiszerek 1,6, a tej 0,8, a baromfihús 0,7, a sertéshús 0,6%-kal drágult, miközben a csokoládé, kakaó 1,8%-kal olcsóbb lett. A szezonváltás következtében a ruházkodási cikkek 2,1%-kal többe kerültek. A szeszes italok, dohányáruk ára 0,7%-kal nőtt, meghatározóan a dohánytermékek jövedéki adóemelése miatt. A háztartási energia 0,3%-kal drágult, ezen belül a tűzifa 2,7, a palackos gáz 1,4%-kal. A jármű üzemanyagokért 1,3%-kal kellett többet fizetni. A szolgáltatások ára 0,4%-kal mérséklődött, ezen belül – a nyári főszezon zárását követően – az üdülési szolgáltatásoké 4,7%-kal.

2018 január–szeptemberben az előző év azonos időszakához képest a fogyasztói árak átlagosan 2,7%-kal nőttek.

(KSH, 2018. október 9.)

Az aszály a tojásárakat is felnyomja

Az aszály miatt dráguló takarmányok hajthatják felfelé a tojás árát a hazai piacon.

Az ágazati szereplőket összefogó szervezet szerint a termelőknek a megnövekedett költségeik miatt emelniük kell az átadási árakon, a fogyasztók ugyanakkor ennél kisebb mértékű drágulással találkozhatnak majd a boltokban, írja a Magyar Idők.

A megnövekedett takarmányárak miatt áremelésre kényszerülhetnek a hazai tojástermelők. 2018-ban a vártnál gyengébb lett a búzatermés, és az előrejelzések szerint a nyári szárazság miatt kukoricából is kevesebb kerülhet a magtárakba. A szűkösebb termés a termények drágulását indokolja, ami az állattenyésztéshez, köztük a baromfitartáshoz szükséges takarmányárakat is emelheti.

Pákozd Gergely, a Tojásszövetség elnöke lapunknak elmondta: míg az év elején korábban soha nem látott magasságokban járt a tojás ára a hazai és a nemzetközi piacon egyaránt, a nyár jelentős árcsökkenést hozott.

Fotó: Mirkó István

A termelői ár ugyanakkor nagyobb mértékben csökkent, mint amekkorával a fogyasztók találkozhatnak a boltokban. A szakember szerint a két árszint között egyre nagyobb a szakadék, ezért a jövőben elsősorban a termelői árak emelkedése indokolt.

Jelezte: a növekvő költségeket, így például az egyre dráguló takarmány árát a gazdáknak be kell építeniük az átadási áraikba, ha azt szeretnék, hogy a tevékenységük továbbra is nyereséges legyen. A tojástermelőket összefogó szervezet elnöke úgy látja, hogy van tér a termelői árak emelésére, amit a fogyasztóknak sokkal kisebb mértékben kell megérezniük.

– Ha azt mondjuk, hogy tíz százalékkal emelni kell a termelői árakat, az a valóságban tojásonként két forint drágulást jelent, szemben a négy forinttal, amit a fogyasztói árak tízszázalékos emelése jelentene – fogalmazott Pákozd Gergely.

Bár az elmúlt években gyakorta a nagy mennyiségű importtojás okozott zavarokat a magyar piacon, mára enyhülni látszik a behozatali nyomás.
A szakember szerint az elmúlt évek fejlesztései jelentős termelésnövekedést eredményeztek az ágazatban.

Ez egyrészt a pályázatoknak köszönhető, másrészt az előző évi stabil árszínvonal lehetőséget adott a gazdálkodóknak a tervezett beruházásaik megvalósítására. Azt ugyanakkor a statisztikák sem tudják pontosan megmutatni, hogy a fogyasztói piac mellett az ipari felhasználásra szánt tojásból mennyi érkezik külföldről, és mennyi az, amit a hazai termelés biztosít.

– Az ágazat célja sosem lehet kevesebb, mint hogy a teljes hazai piacot ellássuk. Sőt hosszú távon akár exportra is juthat a magyar tojásból. Ehhez azonban az kell, hogy a következő időszakban mindkét piaci szegmensben pontosan lássuk a tendenciákat és a tojásimport ciklikusságát – jegyezte meg.

Hozzátette: az elsődleges, rövid távú cél az, hogy a hazai fogyasztásban minél nagyobb mértékben a magyar termékek jelenjenek meg, a fogyasztó keresse a magyar tojást, szeresse, megbízzon benne és tudatosan válassza a hazai termelőktől származó árut. A szakember szerint ehhez a termelők és a kereskedők pozitív hozzáállása mellett a vásárlók tudatosságára is szükség van.

A magyar piacot jellemzően kis méretű gazdaságok látják el, így a helyi termékek a regionális termelőktől, rövid ellátási láncon keresztül juthatnak el a fogyasztókhoz. Ez egy alapvető élelmiszer esetében nagyon fontos szempont lehet a választás során.

(Magyar Idők, 2018. szeptember 17.)

Kúszik felfelé az infláció

Augusztusban 3,4%-kal nőttek az árak.

2018 augusztusában a fogyasztói árak átlagosan 3,4%-kal magasabbak voltak az egy évvel korábbinál. Az elmúlt egy évben a járműüzemanyagok és a dohányáruk ára nőtt jelentős mértékben.

Egy év alatt, 2017 augusztusához viszonyítva, az élelmiszerek ára 4,1%-kal emelkedett, ezen belül az idényáras élelmiszereké (burgonya, friss zöldség, gyümölcs) 14,5, a száraztésztáé 9,5, a vaj, vajkrémé 8,4, a tojásé 7,5, a tejtermékeké 6, a liszté 5,1%-kal magasabb, a cukoré 23,6%-kal alacsonyabb lett.

A legnagyobb mértékben, átlagosan 7,1%-kal az egyéb cikkek (gyógyszerek, járműüzemanyagok, valamint a lakással, háztartással és testápolással kapcsolatos, valamint kulturális cikkek) drágultak, ezen belül a járműüzemanyagokért 16,3%-kal kellett többet fizetni. A szeszes italok, dohányáruk ára átlagosan 4,6, ezen belül a dohányáruké 6,2%-kal nőtt.

A szolgáltatások ára 1,7%-kal emelkedett. A háztartási energia 1,6%-kal drágult, ezen belül a tűzifa ára 13,5, a palackos gázé 10,3%-kal nőtt, az elektromos energia, vezetékes gáz és távfűtés ára nem változott. A ruházkodási cikkek ára ugyancsak változatlan maradt. A tartós fogyasztási cikkekért 0,2%-kal kevesebbet kellett fizetni.

Egy hónap alatt, 2018 júliusához viszonyítva a fogyasztói árak átlagosan 0,1%-kal nőttek. Az élelmiszerek ára összességében nem változott, ezen belül a vaj, vajkrém 2,1, a szalámi, szárazkolbász, sonka 1,1, a sertéshús 0,7%-kal drágult, miközben a párizsi, kolbász 2,2, a liszt 2,0, a cukor 1,1%-kal olcsóbb lett.

A fogyasztási főcsoportok közül a legnagyobb mértékben, 0,3%-kal a szolgáltatások ára emelkedett, ezen belül a nyári főszezonból adódóan az üdülési szolgáltatások ára 1,1%-kal nőtt. Az egyéb cikkek ára 0,2, a háztartási energiáé 0,1%-kal lett nagyobb. A szeszes italok, dohányáruk és a tartós fogyasztási cikkek ára átlagosan nem változott. A nyári kiárusítások következtében a ruházkodási cikkekért 1,9%-kal kevesebbet kellett fizetni.

2018 január–augusztusban az előző év azonos időszakához képest a fogyasztói árak átlagosan 2,6%-kal nőttek.

(KSH, 2018. szeptember 11.)

Drágább lesz a liszt

Kevés lesz a malmi minőségű búza, drágább is lesz. A pékek is készülődnek.

2018-ban több lesz a takarmánybúza, mint a malmi minőségű – tapasztalják az aratás végéhez közeledve a szakemberek. A búza ára folyamatosan növekszik, a malmok és a pékségek is áremelésre készülnek, de nem csak az alapanyagköltségek emelkedése miatt, írja a Világgazdaság.

A búzaterület csupán néhány százalékán nem fejeződött még be az aratás, és a szakértők nyilatkozatai szerint öt tonna körüli hektáronkénti átlagtermésre lehet számítani, vagyis kisebbre, mint az elmúlt három évben. A kérdés az, hogy az összes termés eléri-e majd az ötmillió tonnát, mint az elmúlt öt évben, amikor mindig meg is haladta. Többek szerint 2018-ban is meglesz az ötmillió tonna, de például a Világgazdaságnak nyilatkozó Lakatos Zoltán, a Hajdú Gabona Zrt. elnök-vezérigazgatója 960 ezer hektáros betakarított területtel kalkulálva 4,8 millió tonna búzára számít.

Az aratást sok tényező nehezítette, egyes térségekben például napokig kellett várni arra, hogy a magas páratartalom miatt nedves szalma aratható állapotig száradjon. Sok más helyen az esők és a viharok miatt megdőlések hátráltatták a betakarítást.

Mennyiségre még ezt is jó közepes termésnek nevezik a szakmabeliek, de arra számítanak, hogy a termés fele sem éri el a malmi minőséget. Sőt a magyarországi malmi követelményeknek ennél is kisebb hányad, 25-30 százalék felel meg, miközben a hazai őrlési igény évi 1,1-1,2 millió tonna. A francia hibridbúzák elterjedése miatt vegyes a kép: ezek ugyanis nagyobb hozambiztonságúak, de a vastagabb héjuk és a fehérjeszerkezetük miatt a hazai malmoknak nem felelnek meg. Exportra viszont kiválóan alkalmasak, az olasz malmok keresik is őket.

A búza piaci kilátásai jobbak, mint egy éve, az exportra szánt tételekért könnyebben megfizetik a 2017-esnél minimum 10 százalékkal magasabb árat.

Például a lengyel piacra is nagyobb mennyiségben keresik a magyar búzát. Lakatos Zoltán tapasztalatai szerint a Dunához közelebbi régiókban a tonnánkénti 50 ezer forintot is meghaladja a búzaár, az Alföldön ennél valamivel alacsonyabb. A gabonatermesztők korábban éppen ezt az 50 ezer forintos árat célozták meg, mondván, hogy – átlagos hozam mellett – ezen már nyereséget érnek el.

A liszt árának emeléséről Lakatos Zoltán elmondta, hogy a Hajdú Gabona augusztus 21-től emeli árait, de az emelés pontos mértékét csak néhány nap múlva, a beérkező búzák paramétereinek ismeretében közlik a sütőipari cégekkel.

Mivel azonban a búza áremelkedése az elmúlt hetekben is folyamatos volt, szerinte iparági szinten a korábban vélelmezett kilónkénti ötforintos áremelés – amiről néhány hete még azt lehetett gondolni, hogy megoldja a malomipar gondjait – kevés lesz, legalább ennek a duplája kell majd.

(Világgazdaság, 2018. július 26.)

Brutális: egy forinttal drágább a kifli

Elkezdődött a nagy ársakkozás, de a nyári vásár elindult. Várható eredmény: erősödik a forint. Nagyok a boltok közötti árkülönbségek, emiatt is nehéz árat emelni: a Spar egy forinttal drágábban adta a korábban 16 forintos kiflijét, zsemléjét. A vásárló egyből kiszúrta.

Egy olvasónk írta meg, hogy legnagyobb meglepetésére a Mammutban szupermarketjében a Spar egy forinttal drágábban adta a korábban még 16 forintos szendvics kiflijét, zsemléjét (úgynevezett szendvics kifli, zsemle, amit egyébként valószínűleg helyben sütnek, mint olvasónk írta). Ez is csak arra világít rá, hogy az árakkal sokféleképpen lehet és kell sakkoznia a boltosnak, de a vásárlót kikerülni nagyon nehéz.

Ha kimegyünk egy piacra, ott például azt látjuk, hogy a gyümölcs-zöldség félék javát szinte fillérre azonos áron adják az árusok, ott, egymás mellett. Hiába, a versenynek van egy árkiegyenlítő hatása is, de az egyes bolttípusok (szupermarket, hagyományos sarki fűszeres, diszkont, hipermarket) árai már merőben mások. A beszerzési áraik és a költségeik is.

A forint gyengülésénél sokkal fontosabb a termelői árak mozgása

Az import élelmiszerek körében a bolti árak változásában a döntő a nemzetközi ármozgás, az agrár termékek, termelői árak, felvásárlási árak változása. Példa erre a tej, cukor, étolaj, burgonya elmúlt években látott ármozgása. Az árfolyam ingadozása, most éppen emelkedése, csak ezután következik, és kisebb súllyal. A bolti ár háromnegyede a beszerzési ár, amit az élelmiszerfeldolgozó elkér a kereskedőtől. Mögötte pedig ott mozog az agrárium, a felvásárlási áraival. Nos, ez szokott nagyokat ugrani, vagy éppen esni és az alapanyagigénytől függően lökdösni az átadási árakon keresztül a boltos árcímkéket.

Megnéztük az elmúlt évek boltos árainak változásait. Már korábban rámutattunk arra, hogy az árfolyam ingadozás, amire év közben volt példa az elmúlt esztendőkben, végül befolyásolta ugyan valamennyire a boltos árakat, de összességében az infláció mérséklődött. A jelenlegi forintgyengülés sem rengetheti meg alapjaiban az árszintet, ha belátható távon valamelyest visszaerősödik a forint. (2010-ben 275 forint volt egy euró, 2017-ben 309 forint, az éves átlagot nézve, most 320 környékén várható véleményünk szerint, persze ehhez kedvező nemzetközi hullám is kell, aminek egyik láncszeme a német kormányválság megoldása.) Némileg persze felfelé tolja, de ennek inflációs hatása a jelenlegi helyzet alapján tizedszázalékokban mérhető.

Éles különbség rajzolódott ki az elmúlt években az élelmiszerek és a fogyasztási iparcikkek bolti ármozgásában. Az élelmiszereknél ugyanis jelentősebb kilengések voltak, de hát ezek oka a mezőgazdasági termelői árak nemzetközi szintű meglódulása, vagy éppen esése volt. Az iparcikkeknél ilyen mozgás nem volt megfigyelhető. Ott egyébként is az a jellemző, hogy a kifutó termékeket (mindegy, hogy ruha, vagy mobil telefon) leárazzák valamilyen módon, az újdonság meg drágábban lép piacra (sok új technológiával megtoldva persze, különben nehéz eladni). Így a kettős árhatás mellett ugyan az újdonságok drágábbak, de hát a régi készletet ki kell söpörni, az meg csak olcsóbban megy. És folyamatosak az akciózások (persze, az élelmiszerboltban is). A végeredmény (ahol az sertéshúsnál és a baromfinál látszik az áfakulcs csökkentés is):

	2010	2011	2012	2013	2014	2015	2016	2017
élelmiszer	103,2	106,6	105,9	102,8	99,6	100,9	100,7	102,8
legtöbbet drágult	burgonya 133,5	cukor 147,7	tojás 135,9	burgonya 156,9	tej 106,5	zöldség 113	sertéshús 85,8	sertéshús 110
olcsóbb lett	cukor 93	friss zöldség 92	burgonya 81,4	tojás 91,1	cukor 83,6	cukor 90,2	burgonya 125,8	baromfihús 85,2
ruházat	99,6	102,9	102,6	99,6	99,3	100	100,4	100,5
tartós cikkek	100,2	98,6	99,8	99,1	99,5	100,8	100,5	99,7
KSH, változás: előző évhez képest

A ruhaféleségeknél legfeljebb 5%-os kilengés volt megfigyelhető, de az is csak kevés esetben. És az akciózás szemfényvesztése, hogy emiatt az átlagos árszint alig mozdul el lefelé 1-2%-kal. De hát itt is az új fazon drágább, a régebbi meg olcsóbb.

A műszaki cikkek piacán sem volt jelentős kilengés, kivéve a televízió, számítógép, telefon, fényképezőgép piacát. Itt folyamatos az árszint esése, egy 5-10%-os sávban. Ez összefügg a vásárlási szokások változásával is, mivel például sokan már okos telefonon "televízióznak". Jó példa erre a tabletpiac jelenlegi vesszőfutása is, ami néhány évvel ezelőtt menő cuccnak számított. Az új személygépkocsik piacán volt még 3-4%-os áremelkedés 2014-15-ben, egyébként nem.

Ki mit mennyiért

Két gyorsforrás, az online áruházak és az akciós újságok mutatják a pillanatnyi helyzetet, a bolti árcédulák mellett. Néhány olyan élelmiszert néztünk meg, ahol akad azért import (például UHT tej), vagy a legalapvetőbb élelmiszerek egyike (például a liszt). A banán és a citrom sok magyarázatot nem igényel. Hát igen, vannak árkülönbségek is, és van, amikor fillérre pontosan követik egymást a webáruházak (igyekeztünk az összehasonlíthatóság szempontjait figyelembe venni, például az UHT tejek 1,5%-osak, de például az Auchan görögdinnyéje a fénykép szerint sötétzöld, nem csíkos, míg a többieké az):

	banán	citrom	UHT tej	félkemény sajt 300 g	görögdinnye	finomliszt BL55	sertés comb	csirkemell filé
Auchan	275 (419)	799 (999)	169	679	189	145	1.299	1.359
CBA Príma	399	799	179	679	159	129	1.290	1.690
G'Roby	519	999	159	-	-	179	-	1.738
Tesco	379 (449)	799	179	679	159	98	1.049 (1.199)	1.489
Online áruház, érték: forint, 2018. július 3., zárójel: akciós ár eredetije, mennyiség: értelemszerűen kiló, liter

Az akciós újságok még csak a foci vb-nél tartanak, ott az akciók tervezése (amiben a gyártóknak is van pénzük) és a nyomdai átfutás miatt nyilván semmi nyoma még a forint gyengülésnek. Van még nyaralás. Érdekes, hogy a CBA akciós újság nem akart bejönni ("Jelenleg nincs aktuális promóciónk."). A Prímánál borkatalógus ugrik be a bolti akciós újság gombra kattintva.

A ruházati boltokban fennakadás nélkül futnak a nyári leárazások, az iparcikkes áruházaknál is legfeljebb a foci vb hozott változást.

És bejegyzésünk szerkesztésekor hirtelen elkezdett erősödni a forint.

(blokkk.com, 2018. július 3.)

330: drágulás és receptek a boltban

Izgett-mozgott már máskor is a forint, 2010-ig visszatekintve pedig gyengült. A boltos árakat sem fogja kímélni a forint újabb gyengülési hulláma, de azért vannak boltos praktikák is a drágulás fékezésére. Igaz, csak kevés.

Az utóbbi hetek eseményeit nézve a forint-euró árfolyam 2018 május 14-én lépte át a 315 forintos határt, azóta folyamatosan gyengül. Június 11-én következett a 320 forint, 21-én pedig a 325 forint fölé csúszott, miközben 2018 korábbi hónapjaiban 310 forint körül szóródott. Június 29-én pedig járt már 330 forint felett is az árfolyam. Ez egy 20 forintos nagyságrendű sávot jelent, amiben a forint eddig mozgott és legyengült.

2010-ig visszatekintve is gyengült a forint, 2017-ig az éves átlagokat nézve 34 forinttal. 2012-2014 között évente 10-10 forint volt a gyengülés átlagos mértéke, megközelítve a 310 forintos árfolyamszintet, ami 2017 végéig nagyságrendjét nézve nem is változott. Ezen belül nagyobb árfolyammozgások is voltak, hiszen például 2011-ben 50 forint felett volt az évközi leggyengébb és legerősebb árfolyamok közötti különbség. 2015-ben is a forint-euró árfolyam mozgás sávja 24 forint körüli volt. Az alapkamat és az infláció közben egyre kisebb lett, csak 2017-ben volt némi lendület, a 3%-os jegybanki célt közelítve.

Összességében végül az látszik, hogy miközben hosszabb időtávon gyengült a forint, a jegybank letornázta az alapkamatot, az infláció pedig lefékeződött, a 3%-os jegybanki középtávú cél mellett (ami 2017-ben az egy százalékos toleranciasávban azért teljesült):

	legerősebb	leggyengébb	kilengés	éves átlag	alapkamat	infláció
2017	303-304	313-314	11	309	0,9%	102,4
2016	304-305	317-318	14	311	0,9-1,2%	100,4
2015	298-299	321-322	24	310	1,35-1,95%	99,9
2014	298-299	316-317	19	309	2,1-2,85	99,8
2013	290-291	307-308	18	297	3-5,5%	101,7
2012	276-284	319-320	36	289	5,75-6,75%	105,7
2011	263-264	315-316	53	279	6-7%	103,9
2010	261-262	290-291	30	275	5,25-6%	104,9
MNB, forint-euró árfolyammozgás, kerekített adatok, jegybanki alapkamat: adott év legkisebb és legnagyobb értékei, infláció: éves átlag

A jelenlegi kép alapján: lesz drágulás, de mérsékelt, visszafogott ütemben

Sokféle elemzés látott napvilágot, mi várható forint árfolyamfronton a jövőben. Egyben az elemzők többsége egyetért, ez pedig az, hogy gyengébb szinte stabilizálódhat a forint. Így könnyen lehet, hogy a jövőben 320 forint feletti forint-euró árfolyamhoz kell hozzászokni. De hát a korábbi években is volt már ilyen, és mint rámutattunk, mérséklődő infláció mellett. Most azonban úgy tűnik, lesz drágulás is a forint gyengülés következtében, döntő részben az import és a magas importhányadú termékek körében.

A várható, jelenleg még visszafogottabb mértékűre becsülhető bolti drágulás oka, hogy más költségek is emelkedtek már, így a beszállítók és a boltosok mozgástere az árképzésben szűkülhet. Az egyik költségtényező, hogy 2016-től a gazdaság növekedésénél nagyobb a bérek, keresetek emelkedésének üteme, 2017-ben 10% feletti volt és 2018-ban is megközelítheti ezt az ütemszintet. És ez a beszállítóknál is, rajtuk keresztül pedig az átadási árban súlyos feszültség forrása. A másik költség, ami emelkedett, a szállítás díja, az üzemanyag ára. Ráadásul egyes mezőgazdasági termékek, alapanyagok világpiaci ára is elmozdulhat felfelé, ami további bizonytalansághoz vezethet az árakban. A gabonások, tejesek már jeleztek áremelkedést.

Boltos árkörkép: kevés a drágulás elleni recept

A boltos piacon verseny van és nincsenek "egyenárak", az egyes boltok, boltos csatornák árcédulái többségében mást-mást mutatnak. Ezért észnél kell lennie a boltosnak, amikor előveszi a ceruzáját, hogy átírja az árcédulát a kirakatban, amit még mindig nagyon néz a vásárló. Sőt.

A boltosok árképzésében a döntő tényező a beszerzési ár. A saját pénze nagyon kevés ehhez képest. A blokkk.com már korábban kiszámolta a KSH adataiból, hogy a bolti árak alapján a tízezer milliárdos éves árbevételből annak mindössze a negyede a boltosé, a többi a beszállítóé és az adó. Tehát csak az árrésével (a beszerzési és az eladási ár különbségével) tud esetleg sakkozni, hogy melyik költség növekedéséből tud lefaragni. De ez is egy szűk mozgásteret jelent, ha nagyobb a drágulási hullám és csillapítani kényszerül.

Mérlegelheti például a boltos az akciózás visszafogását is, bár a versenytárs ennek nyilván csak előnyét látná, tehát csak óvatosan lehet ehhez is nyúlni. De csökkenthető az akciós termékek köre és a leárazások mértéke, azzal, hogy a csáberő már nem, hiszen akkor nehezebb helyzetbe lavíroza magát a boltos. Akció nélkül nincs boltos világ, még akkor sem, ha baj van. Csak emlékeztetőül, a válság éveiben nem a decemberi forgalom, hanem a karácsony előtti leárazások döntöttek rekordot, annyira küzdöttek a boltosok a vásárlók kegyeiért.

Egyes fejlesztések is átütemezhetők, elnyújthatók. De az egyre drágább munkaerő költségnövekedését ellensúlyozó beruházásoknál viszont éppen gyorsításra lenne szükség (például önkiszolgáló pénztárak beállítása). A technológiafejlesztés, innováció csak szűk mezsgyén halogatható.

A bevásárlóközpontokban folyamatos a bérlők mozgása, nem csak jönnek-mennek, hanem egyik helyiségből a másikba költöznek. Lehet, hogy a kisebb boltok kapósabbak lesznek, ha esetleg nagy a baj.

És mindenki keresni fogja az olcsóbb beszerzést. Egy nagyobb forintgyengülésnél az élelmiszerpiacon előnyhöz jutnak a hazai termékek, ha csak nem exportálnak annyit, hogy kevés marad itthonra, mert a kivitelnek nagyon is jó a gyenge forint. Volt már rá példa.

A láncok erősíthetik a saját márkás kínálatukat, hiszen a drágább import márkák kereslete megtorpanhat. És erősödhet a diszkont minta is, mint egyébként eddig: kisebb készletekkel, szűkebb választékelemekkel kell dolgozni.

De hát a boltos a legtöbbször tehetetlen, ha a beszerzési árat a szállító megemeli. Az import iparcikkeknél a közeljövőben, az élelmiszerpiacon legkorábban a késő őszi, tél eleji hónapokban indulhat drágulásnak a külföldről behozott portéka. Egy 320-325 forint közötti euró árfolyam mellett pedig még visszafogott, mérsékelt és az egyes boltok, továbbá termékcsoportok között eltérő nagyságú lesz a drágulás.

És hogy mennyi lesz a banán, a citrom ára decemberben, azt ma még csak találgatni lehet.

(blokkk.com, 2018. június 30.)

Drágább a benzin és az lesz a lángos is

A benzin ára a 400 forintot közelíti, a lángosé 500 felett lesz nyáron a Balatonon.

Május 15-től a 95-ös benzin árát bruttó 7 forinttal, a gázolaj árát bruttó 8 forinttal emelte a Mol Nyrt, írja az Origo. Az emeléssel a benzin literenkénti átlagára 388 forintra nőtt, a gázolajé pedig 397 forintra emelkedett. Az üzemanyagok ára legutóbb egy hete változott, akkor a 95-ös benzin bruttó 3 forinttal, a gázolaj bruttó 2 forinttal drágult, a benzin literenkénti átlagára 381 forintra, a gázolajé pedig 389 forintra nőtt.

Az autósok 50 forintos különbséget is tapasztalhatnak a töltőállomások árai között.

A benzin ára 2012. április elején érte el csúcsát, akkor egy liter átlagosan 451 forintba került. A gázolaj literje 2012. január közepén volt a legdrágább, átlagosan 449 forint.

Balatoni nyár jó drága lángossal és pocsék fagyival

Jelentős áremelkedéssel számolhatnak az idén a Balatonnál nyaralók - írja az Origo a Magyar Idők nyomán. A lapnak nyilatkozó szakértő szerint a megugró költségek és a munkaerőhiány okoz gondot, de a szezonális termékek minőségére is nagyobb figyelmet kellene fordítani.

Hagyományosan pünkösdkor kezdődik a fürdőzési szezon a Balatonnál, de a vendéglátósok már beépítették áraikba a munkaerőhiány okozta hatásokat és megemelkedett költségeiket. Makkos Péter, a Kereskedelmi és Vendéglátó Vállalkozók Országos Érdekképviseleti Szövetségének (Kisosz) fonyódi elnöke elmondta, jelentősen nőttek a szezonális büfések kiadásai a szakmunkás bérminimum emelkedése, valamint a magas közterhek miatt, ami az idei árakon is meglátszik.

A minőségre a korábbi évekhez hasonlóan az idén is kiemelt figyelmet kell fordítaniuk a strandolóknak – figyelmeztetett a Kisosz fonyódi elnöke. Gondot okoz egyebek mellett, hogy egyre több olyan fagylaltárusító hely jelenik meg a Balaton környékén, amely a helyiek beszámolója szerint több szempontból is kifogásolható minőségű édességet kínál.

Makkos Péter elmondta, az egyik balkáni országból hazánkba települt cukrászati lánc fagylaltjaival kapcsolatban valóban sok a minőségi kifogás. A nagy adagban mért, hamisított fagylalt állítólag ártalmas az egészségre, sok benne a növényi zsiradék, és allergén anyagokat is tartalmaz. A szakértő szerint kötelezni kellene az ilyen gyakorlatot folytató cégeket arra, hogy ugyanúgy tüntessék fel a fagylaltjukban lévő egészségkárosító és allergén anyagokat, ahogyan az a vendéglők számára kötelező.

A szezonális termékek ára jelentősen felszökött, a lángosért a korábbi években jellemző 300-400 forint helyett 2018-ban akár 500 forintot is elkérhetnek, a pluszfeltét pedig további 200-300 forinttal is megdrágítja.

Az olcsóbb sörök 400 forint alatt már kevés helyen szerezhetők be a tóparton, a félliteres ásványvízért pedig a legtöbb vendéglátós legalább 200 forintot elkérhet.

A kereskedők is jelentős árréssel dolgoznak: a városi piacokénál jóval többet, akár kétszer akkora összeget is elkérnek a zöldségekért, gyümölcsökért.

(Origo, 2018. május 15., 16.)

2% felett nyújtózik az infláció

2018 áprilisában a szeszesital, a dohányáru és az élelmiszer, így a tojás drágább volt, mint egy éve. A cukor olcsóbb.

Egy év alatt a fogyasztói árak átlagosan 2,3%-kal emelkedtek. A legnagyobb mértékben a szeszes italok, dohányáruk, valamint az élelmiszerek ára nőtt.

Az élelmiszerek ára 4,2%-kal emelkedett, ezen belül a tojás 20,5, a száraztészta 12,4, a vaj, vajkrém 11,8, a tejtermékek 7,6, a liszt 7,0%-kal drágult. A cukor 18,7%-kal olcsóbb lett. A legnagyobb mértékben, átlagosan 6,3%-kal a szeszes italok, dohányáruk ára nőtt. Az egyéb cikkekért (gyógyszerek, jármű üzemanyagok, valamint a lakással, háztartással és testápolással kapcsolatos, valamint kulturális cikkek) 1,4, ezen belül a jármű üzemanyagokért 2,1%-kal kellett többet fizetni. A ruházkodási cikkek és a háztartási energia egyaránt 1,3%-kal drágult, utóbbin belül a tűzifa ára 13,2, a palackos gázé 3,9%-kal nőtt, az elektromos energia, vezetékes gáz és távfűtés ára nem változott. A szolgáltatások ára átlagosan 1,0%-kal emelkedett. A tartós fogyasztási cikkekért 1%-kal kevesebbet kellett fizetni.

Egy hónap alatt, 2018 márciushoz viszonyítva a fogyasztói árak átlagosan 0,7%-kal nőttek. Az élelmiszerek ára szintén 0,7%-kal emelkedett, ezen belül az idényáras élelmiszerek (burgonya, friss zöldség, gyümölcs) 3,9, a gyümölcs-, zöldséglé 2,9, a csokoládé, kakaó 1,2%-kal többe, a tojás 5,5, a vaj, vajkrém 1,3%-kal kevesebbe került. A ruházkodási cikkek ára 2,8, az egyéb cikkeké 1,3%-kal nőtt, utóbbin belül a jármű üzemanyagok ára 2,7%-kal emelkedett. A szolgáltatások 0,6, a szeszes italok, dohányáruk 0,2%-kal drágultak. A háztartási energia ára nem változott. A tartós fogyasztási cikkek ára 0,1%-kal mérséklődött.

2018 január–áprilisban az előző év azonos időszakához képest a fogyasztói árak átlagosan 2,1%-kal nőttek.

(KSH, 2018. május 9.)

Na, ez az év is jól kezdődik: 2,1% infláció

2018 januárjában 2,1%-kal nőttek az árak. A tojás ára majdnem 50%-ot ugrott. Még jó, hogy a cukor olcsóbb lett.

2018 januárban a fogyasztói árak átlagosan 2,1%-kal magasabbak voltak az egy évvel korábbinál, közölte a KSH. Legnagyobb mértékben a szeszes italok, dohányáruk, valamint az élelmiszerek ára nőtt.

Egy év alatt, 2017 januárhoz viszonyítva az élelmiszerek ára 4,4%-kal emelkedett, ezen belül a tojás 48, a vaj, vajkrém 13,6, a száraztészta 8,7, a tejtermékek 7,9, a kenyér 7,1, a tej 5,8, a kávé 5,1%-kal drágult. A cukor 11,3%-kal olcsóbb lett.

A legnagyobb mértékben, átlagosan 6,5%-kal a szeszes italok, dohányáruk ára nőtt. A háztartási energia 1,6, ezen belül a tűzifa 13,7, a palackos gáz 10,4%-kal drágult, az elektromos energia, vezetékes gáz és távfűtés ára nem változott.

A szolgáltatások ára átlagosan 0,8, a ruházkodási cikkeké 0,2%-kal emelkedett. Az egyéb cikkekért (gyógyszerek, jármű üzemanyagok, lakással, háztartással és testápolással kapcsolatos, valamint kulturális cikkek) 0,1, ezen belül a jármű üzemanyagokért 1,3, a tartós fogyasztási cikkekért 0,5%-kal kevesebbet kellett fizetni.

Egy hónap alatt, 2017. decemberhez viszonyítva a fogyasztói árak átlagosan 0,3%-kal nőttek. Az élelmiszerek ára 1,5%-kal emelkedett, ezen belül a friss zöldség 14,6, a liszt 5,4, a száraztészta 5%-kal többe, a hal 5,4, a párizsi, kolbász 2,9%-kal kevesebbe került. Az egyéb cikkek ára 0,8, a szeszes italok, dohányáruké 0,6, a háztartási energiáé 0,1%-kal nőtt.

A tartós fogyasztási cikkek ára nem változott egy hónap alatt. A szezon végi kiárusítások következtében a ruházkodási cikkek 2,9%-kal kevesebbe kerültek. A szolgáltatások ára 0,5, ezen belül a telefon- és internetszolgáltatások díjai 3,7%-kal mérséklődtek az internetszolgáltatás áfakulcsának csökkentése eredményeként.

(KSH, 2018. február 13.)

Árak? Csak tojás ne lett volna a boltban

Mert 40%-kal drágább lett. A vaj csak 15%-kal. 2017-ben 2,4% volt a drágulás mértéke, decemberben 2,1%.

2017-ben az előző évhez képest a fogyasztói árak átlagosan 2,4%-kal emelkedtek, ezen belül az élelmiszerekért 2,8%-kal többet kellett fizetni. A legnagyobb mértékben, 4,8%-kal a szeszes italok, dohányáruk drágultak. Az egyéb cikkek ára átlagosan 3,6, a szolgáltatásoké 1,5, a háztartási energiáé 0,8, a ruházkodási cikkeké 0,5%-kal emelkedett. A tartós fogyasztási cikkekért 0,3%-kal kevesebbet kellett fizetni.

Decemberben

2017 decemberében a fogyasztói árak átlagosan 2,1%-kal magasabbak voltak, mint egy évvel korábban. Ez időszak alatt a legnagyobb mértékben a szeszes italok, dohányáruk, valamint az élelmiszerek ára nőtt.

Egy év alatt, 2016 decemberéhez viszonyítva az élelmiszerek ára 3,5%-kal emelkedett, ezen belül a tojás 39,4, a vaj, vajkrém 15,1, a tejtermékek 7,9, a kenyér 7,7, a kávé 5,6, a párizsi, kolbász 5,1, a sertéshús 5,0%-kal drágult. A cukor ára 12,5, a baromfihúsé 11,8%-kal csökkent. A legnagyobb mértékben, átlagosan 6,8%-kal a szeszes italok, dohányáruk drágultak.

A háztartási energia ára 1,6, ezen belül a tűzifáé 13,3, a palackos gázé 11,3%-kal magasabb lett, míg az elektromos energia, vezetékes gáz és távfűtés ára nem változott. A szolgáltatások ára átlagosan 1,1, az egyéb cikkeké (gyógyszerek, jármű üzemanyagok, valamint a lakással, háztartással és testápolással kapcsolatos, valamint kulturális cikkek) 0,8, ezen belül a jármű üzemanyagoké 0,5%-kal emelkedett. A ruházkodási cikkekért 0,5%-kal többet, a tartós fogyasztási cikkekért 0,4%-kal kevesebbet kellett fizetni.

Egy hónap alatt, 2017 novemberéhez viszonyítva

Egy hónap alatt az élelmiszerek ára 0,1%-kal emelkedett, ezen belül a tojás 19,3, a friss zöldség 6,0, a tej 2,0%-kal drágult, míg a friss hazai és déligyümölcs 6,4, a cukor 4,8, a liszt 2,8%-kal kevesebbe került. A fogyasztási főcsoportok közül a legnagyobb mértékben, 0,3%-kal a szolgáltatások ára nőtt.

A háztartási energia 0,2%-kal drágult, ezen belül a tűzifa 1,3%-kal. A tartós fogyasztási cikkek és a szeszes italok, dohányáruk ára egyaránt 0,1, a ruházkodási cikkeké 0,2%-kal mérséklődött. Az egyéb cikkek ára 0,4%-kal csökkent, ezen belül a jármű üzemanyagoké 1,2%-kal.

(KSH, 2018. január 12.)

Taposóaknán a dinnyepiac: a Penny 89 forintos dinnyeárral jön

Most éppen egy CBA a legolcsóbb, 119 forinttal. A Lidl sem adja sokkal alább: 99 forinttal próbálkozik. 2016-ban is néhány nap alatt bezuhant a dinnyeár. Egyébként ma is százforintos különbségek vannak a dinnyeárakban: a kisbolt drága, a nagybolt olcsó. Ki fizeti meg a dinnyét? Dinnyeár körkép július 10-én.

A Nemzeti Agrárkamara jó dinnyeterméssel számolt előzetesen, hozzávetőleg 200 ezer tonnával. Egészen pontosan 5 ezer hektár területen 200 ezer tonna dinnye várható, ebből 130-140 ezer tonna hazai fogyasztásra megy, 60-80 ezer tonna pedig exportra. Ha. Az előbbi mellett 600 hektáron 18 ezer tonna sárgadinnye is várható, mind a hazai piacra juthat.

Tesco után sorállás az akciózásban

Az időjárás a dinnyetermelők kedvében járt eddig, hiszen pazar meleggel kápráztatta el a dinnyekedvelőket is, a nagy kánikulában jobban fogy a finomság. Bár éppen csütörtöktől, július 13-án, az akciós váltónapon jön némi lehűlés az időjárásban, de úgy tűnik, a dinnyepiacon is: jönnek az új dinnyeárak, 100 forint alatt adják majd többen is a csíkos görögdinnyét.

Pócs János, a heves-jászsági dinnyetermelői körzet képviselője, aki egyébként országgyűlési képviselő is, már korábban, a Tesco július 6-9. közötti négynapos dinnyeakciója nyomán felháborodásának adott hangot: számításai szerint egy hektárnyi területen kétmillió forint a gyümölcs előállítási költsége – Heves-Jászságban 420 hektáron termelnek dinnyét –, és ennek megfelelően a kilónkénti termelői ár minimum 140-160 forint. Nyilván nem véletlen, tesszük hozzá a blokkk.com részéről, hogy a görögdinnye területe 20%-kal kisebb 2017-ben. A Budapesti Nagybani Piacon a június legvégi adatok szerint 120-170 forint között jelölték meg a hazai első osztályú görögdinnye bruttó átadási árát, amit ajánlott kínálati árnak neveznek.

2016-ban 200-205 ezer tonna volt a magyar görögdinnye termés az Agrárkamara szerint, de előzetesen 235-240 ezer tonnát vártak. A rossz időjárás azonban nem adott esélyt a jobb termésre, ráadásul - ki tudja, melyik volt előbb - egy hét után jócskán 100 forint alá zuhant a görögdinnye bolti ára a nagyáruházakban. A dinnye exportja is visszaesett 2016-ban.

A Tesco egyébként július 6-9 közötti napokra (négy napra) hirdette meg 99 forintos dinnyeakcióját. A Nemzeti Agrárkamara arra szólította fel, hogy július 10-től ne adja 100 forint alatti áron a dinnyét: ez most sikerült, hiszen visszaállt a 129 forintos ár. A Kamara szerint ez radikális árletörő akció. Ezt egyébként minden évben elmondják a dinnyetermelők, hogy a szezon elején nagyon rossz nekik a dinnye akciózás.

Kóstoltatás, az igen

2016-ban július 19-én indította az Agrárkamara a dinnyeszezont. Az ALDI, az Auchan, a CBA, a Lidl, a METRO és a SPAR kínálgatta 46 üzletben a dinnyéjét. 2017-ben július 6-án indította az Agrárkamara az akcióját, most a Tesco is beszállt a vásárlócsalogatásba, de hát nem biztos, hogy mindenki örömére.

Ha már a vásárló: a görögdinnye lehet első, vagy másodosztályú, amit nem minden boltos tüntet fel az árcéduláján. A származási hely, már csak az illendőség kedvéért is, Magyarország, amit persze az élelmiszerbiztonsági hatóság ellenőrizni fog.

És az árak: nagyok a különbségek

A blokkk.com nekiveselkedett és július 10-én körbejárt fővárosi élelmiszeres nagyáruházakat, megnézett egy-két piacot és kisboltost is, ki mennyiért méri a dinnyéjét.

A legolcsóbb dinnyét a Fény utcai piac CBA Príma áruházában láttuk, 119 forintért, igaz, ez másodosztályú volt (ők legalább odaírták).

A Lidl és a Tesco 129 forintért kínálta a dinnyéjét, az Aldi és a Penny 149 forintért, a Spar pedig rátett erre még egy tízest, első osztályba sorolt dinnyeként kínálva.

Hát igen, a piaci dinnyeárusok ceruzája már vastagabban fogott, az utcai árusok és a kisboltosok is drágábban adták a görögdinnyét. Ehhez persze hozzátartozik, hogy utóbbiak drágábban is veszik, nem közvetlenül a termelőtől, hanem sokszor nagykereskedőtől, például a nagybani piacokon.

CBA	Lidl	Tesco	Auchan	Aldi	Penny Market	CBA online.prima	Spar Mammut, Eurocenter	utcai árus III. kerület	Újpesti piac, utcai árus	Fény utcai piac	zöldséges bolt XIII. kerület
119.-	129.-	129.-	139.-	149.-	149.-	149.-	159.-	168.-	168.-, 180.-, 198.-, 280.-	240.-, 198.-	220.-
görögdinnye árak, forint, 2017. július 10.,

Nemsokára heves dinnyeár eső jön

Ez nem a reklám helye, de hát ide tartozik. A nagyáruházaknál július 13-án indulnak a szokásos heti akciók, amiből bizony a görögdinnye nem marad ki.

A Penny a 149 forintos dinnyeárat 89 forintra nyomja le, pontosan egy héttel a dinnyeszezon indító után. Az Aldi 95 forintért adja, de a Lidl sem tétlenkedik majd a maga 99 forintos árával. Az Auchan és a Tesco még nem rukkolt elő újabb árakkal, de valószínűleg nagyon nem fognak lemaradni.

A végére már csak egy kérdés marad: ki fizeti meg az olcsó dinnye árát?

(blokkk.com, 2017. július 10.)

99 forintos árral nyitotta a Tesco a magyar dinnye szezonját

Alig néhány napja kapni a boltokban magyar dinnyét, máris a termelők szerint elfogadhatatlan alacsony árak borzolják a termelők kedélyét.

Úgy tűnik, hogy a június közepére szervezett egyeztetés sem segített abban, hogy közeledjenek az álláspontok a kereskedők és a gazdák között, írja a Magyar Idők. A Tesco ugyanis a szezon első hetében máris száz forint alatti áron hirdetett akciót a gyümölcsre. A termelők attól tartanak, hogy a túl olcsón kínált áruval nemcsak az idei szezont teszi tönkre az áruház, hanem a lépésük a következő évekre is hatással lehet.

Bár a termelők hetekkel a betakarítás előtt tárgyalóasztalhoz ültek az áruházláncok képviselőivel annak érdekében, hogy idén zökkenőmentesen, mindkét fél számára elfogadható feltételek mellett találjon gazdára a magyar dinnye, így sem sikerült elkerülni a botrányt. A Tesco ugyanis a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara és az Agrármarketing Centrum fogyasztásösztönző kampányának partnereként minden eddiginél korábban, már a magyar dinnyeszezon indulásának hetében 100 forint alatti áron hirdetett akciót a termékre. Erre csütörtökön Pócs János országgyűlési képviselő a hevesi és jászsági dinnyetermelők nevében hívta fel a figyelmet egy sajtótájékoztatón.

A dinnyetermeléssel is foglalkozó politikus szerint ezzel a lépéssel az áruház nemcsak az idei szezont veszélyezteti, hanem a következő évek termelését is befolyásolja. – Ez irreálisan alacsony árszint, ami a felvásárlók és más kiskereskedelmi egységek figyelmét is felkelti. Ha a gazdák úgy ítélik meg, hogy ilyen árak mellett nem érdemes a termeléssel foglalkozni, elképzelhető, hogy jövőre már nem lesz jó magyar dinnye a kínálatban – jegyezte meg. Rámutatott arra, hogy az ár és a minőség mindig kéz a kézben járnak: az első osztályú dinnye egy hektárra jutó termelési költsége eléri a kétmillió forintot, ezért 99 forintért jó minőséget biztosan nem kaphat a fogyasztó.

Az alacsony árak a következő évek termelését is befolyásolják

– Egy áruházlánc csak akkor hirdethet ilyen akciót, ha nagyon olcsón harmadosztályú dinnyéhez jutott a piacról – emelte ki. A politikus szerint ugyanis a termelők az igazán kiváló minőségű árut a nagybani piacra viszik, vagy maguk adják el, a harmadosztályú, silány gyümölcsöt pedig harmadáron eladják a Tescónak, ahol a minőség nem számít, csakis az ár. Pócs János a Magyar Időknek elmondta: a dinnyetermelők kényszerhelyzetben vannak, az áru visszatartásával nem bojkottálhatják a piacot, hiszen csak a veszteségeiket növelik, ha a megérett dinnyét nem adják el. Ugyanakkor készek arra, hogy az érdekeiket tiltakozó akciókon keresztül érvényesítsék. Nem példátlan ez, tavaly például egy kamionnyi dinnyét borítottak le a Tesco budaörsi áruházának parkolójában, mivel az áruházlánc a szezon közepén jelentős akcióval törte le az árakat.

Az áruházlánc mostani akciójától elhatárolódtak a versenytársak. Győrffy Balázs, az agrárkamara elnöke pedig a köztestület támogatásáról biztosította a dinnyetermelőket. Jelezte: a mostani kampány is az együttműködést szolgálja, és arra buzdította a piaci szereplőket, hogy a rövid távú haszon helyett a hosszú távú érdekeket tartsák szem előtt.

A fogyasztásösztönző kampányban részt vevő boltok akciós kiadványai alapján elkészült körképből kiderül: a CBA Príma boltjaiban 129, a Lidlben 149, az Auchanban pedig 139 forintért kapni ezen a héten magyar görögdinnyét. A Spar katalógusában nem szerepelt a termék, és bár a Metro és az Aldi aktuális akciói között sem találtunk görögdinnyét, az előző heti kiadvány szerint előbbiben bruttó 159, míg az Aldiban 149 forintért kínálták néhány napja a gyümölcsöt.

A terméssel egyébként nincs baj, az időjárásnak köszönhetően a minőség és a mennyiség is kiváló, az ötezer hektárról mintegy 200 ezer tonnát takaríthatnak be a gazdálkodók. Czerván György agrárgazdaságért felelős államtitkár szerint az elmúlt években folyamatosan modernizálták a termelést a gazdák, ami a görög mellett a sárgadinnyére is igaz. Utóbbit 600 hektáron termelték, 18 ezer tonna juthat 2017-ben piacra. Daróczi László, az Agrármarketing Centrum vezérigazgatója elmondta: idén az áruházak mellett a Bátor Táborokban és az Erzsébet-táborokban is kóstoltatással népszerűsítik majd a gyümölcsöt.

(Magyar Idők, 2017. július 7.)

A hideg az egekbe tornázta a zöldségárakat

Két-háromszorosára ugrottak az árak a piacokon. Meg a boltban. Máshol is hideg van: a padlizsán és a cukkini árcédulája mehet az ékszerboltba.

Elképesztő ütemben drágulnak a zöldségek: a dél-európai importból származó termékek lassan a megfizethetetlen kategóriába kerülnek. A drasztikus áremelkedésért a szokatlanul hideg tél a felelős, írja a Magyar Idők.

Drasztikus árakkal találkozhatnak a zöldségesnél a vásárlók, az importból származó termékek ugyanis alaposan megdrágultak az utóbbi hetekben. Az Agrárgazdasági Kutatóintézet (AKI) piaci árinformációs statisztikája szerint az Olaszországból és Spanyolországból származó paradicsom ára csaknem a kétszeresére emelkedett az elmúlt évhez viszonyítva.

Egy kiló fürtös paradicsom február elején 770 forintba került a budapesti nagybani piacon, míg egy évvel korábban csupán 374 forintért kínálták a kereskedők. A koktélparadicsom is sokat drágult: a tavalyi 775 forint után idén 1.600 forint körül alakulnak az árak. A Spanyolországból származó kaliforniai paprikáért is többet kell fizetni, a nagybani árak 600 forintról 1.000 forint közelébe emelkedtek egy év alatt.

Arányaiban a legnagyobb áremelkedést a cukkini esetében mutatott a statisztika: az elmúlt évhez képest több mint a háromszorosára drágult a termék, 515 forintról 1.600 forint fölé emelkedtek az árak. A padlizsán esetében is hasonló a helyzet, míg egy éve 535 forintot kértek a zöldségféléért, ma nem kevesebb, mint 1.545 forintért kínálják a nagybanin. A jégsaláta darabja 200-ról 580 forintra nőtt, ahogy a kelkáposzta, a karfiol és a brokkoli is sokkolóan drágább lett.

A hihetetlen áremelkedés a szokatlanul hideg január számlájára írható, a fagyos időjárás az olasz, a spanyol és a marokkói termelők dolgát is megnehezítette. A mediterrán országok gazdáit felkészületlenül érte a rideg tél, a növényeik jó része megfagyott. Ledó Ferenc, a Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács, a Fruitveb elnöke a Magyar Időknek elmondta: a hideg időjárás a hazai paprikatermesztést is visszahúzta, a kisebb termésmennyiség miatt a hazai zöldség kilójáért 150 forinttal kapnak többet a gazdálkodók.

A Terméktanács szerint még egy-két hónapig a szokásosnál jóval borsosabb árakra kell felkészülniük a fogyasztóknak, az árak március környékén csökkenhetnek, addig viszont további 30-40 százalékos áremelkedésre lehet számítani egyes zöldségfélék esetében.

Készlethiányra viszont nem kell számítani, az áremelkedés ugyanis minden bizonnyal visszafogja a keresletet, a drága zöldségből mindig is kevesebb fogy, így a kisebb mennyiség is fedezni tudja a vásárlók igényeit.

(Magyar Idők, 2017. február 8.)

2016: keresni kellett az inflációt

Év vége felé indultak meg az árak felfelé, persze, csak óvatosan.

2016 decemberében 1,8%-kal, a 2016-os évben pedig átlagosan 0,4%-kal nőttek az árak. Decemberben a legnagyobb mértékben a fogyasztási főcsoportok közül a járműüzemanyagokat is tartalmazó egyéb cikkek és a szeszes italok, dohányáruk drágultak.

Egy év alatt, 2015. decemberhez viszonyítva a fogyasztói árak átlagosan 1,8%-kal nőttek. Az élelmiszerek ára 1,3%-kal emelkedett, ezen belül a cukor ára 16, az idényáras élelmiszereké (burgonya, friss zöldség, gyümölcs) 3,6, a sajt és a péksütemények ára 2,7, a tej ára 2,6%-kal nőtt, a sertéshúsé 8,5, a baromfihúsé 3,6%-kal csökkent. Átlag felett, 3,5%-kal drágultak az egyéb cikkek (gyógyszerek, járműüzemanyagok, lakással, háztartással és testápolással kapcsolatos, valamint kulturális cikkek), ezen belül a járműüzemanyagokért 7%-kal kellett többet fizetni. A szeszes italok, dohányáruk átlagosan 2,5, a szolgáltatások 1,9, a ruházkodási cikkek 0,5%-kal drágultak. A háztartási energia ára nem változott. A tartós fogyasztási cikkekért 0,5%-kal kevesebbet kellett fizetni.

Egy hónap alatt, 2016. novemberhez viszonyítva a fogyasztói árak átlagosan 0,4%-kal nőttek. Az élelmiszerekért 0,1%-kal többet kellett fizetni, ezen belül a tojásért 5, az idényáras élelmiszerekért 1,5, a tejért 1,2, a sajtért 0,8%-kal. A sertéshús ára 1,3, a baromfihúsé 1,4, az étolajé 0,8%-kal csökkent. A legnagyobb mértékben az egyéb cikkek drágultak (1,7%-kal), ezen belül a járműüzemanyagok 4%-kal. A szeszes italok, dohányáruk ára 0,2, a szolgáltatásoké 0,1%-kal nőtt. A háztartási energia és a tartós fogyasztási cikkek ára átlagosan nem változott. A ruházkodási cikkekért 0,2%-kal kevesebbet kellett fizetni.

2016. évben az előző évhez képest a fogyasztói árak átlagosan 0,4%-kal nőttek, ezen belül az élelmiszerek ára 0,7%-kal. A legnagyobb mértékben a szeszes italok, dohányáruk drágultak (2,3%-kal). A szolgáltatások ára átlagosan 1,5, a tartós fogyasztási cikkeké 0,5, a ruházkodási cikkeké 0,4%-kal emelkedett. Az egyéb cikkekért 2,2%-kal kevesebbet kellett fizetni, a háztartási energia ára 0,1%-kal mérséklődött.

A nyugdíjas fogyasztói árindex előző hónaphoz képest 0,3%-kal, az előző év azonos hónapjához képest pedig 1,7%-kal nőtt, a 2016 éves áremelkedés 0,6% volt.

(KSH, 2017. január 12.)

Dinnye: kedden kóstoltatás, csütörtökön áresés

Hamar leestek a dinnyeárak a nagyáruházakban. Nyár, dinnye, szeletem: a kormány helyett az Agrárkamara ostorozza a dinnyepiacot. A 88 forintos bolti dinnyeár régen kevés volt a dinnyetermelőknek a szezon első szakaszában.

A július 19-én tartott sajtóeseményen arról érkezett a híradás, hogy példás együttműködéssel a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara kezdeményezése mellé állt hat kiskereskedelmi lánc, támogatva a hazai, kiváló minőségű görög- és sárgadinnye eljuttatását a fogyasztókhoz, ezzel is piacot teremtve a magyar termelőknek. Az Aldi, Auchan, CBA, Lidl, Metro és Spar üzletekben a szezonban több alkalommal fognak magyar dinnyét kóstoltatni. Ez történt kedden.

A nagyáruházak honlapjait, akciós újságait böngészve ugyanakkor rövid időn belül kiderült, hogy a kereskedők igyekeznek biztosra menni. Jó a termés, van dinnye bőven, ilyenkor természetes is az alacsonyabb ár. A mezőgazdasági termékek piaca így működik: ha sok, akkor olcsó, ha kevés, akkor drága.

Az áruházak többsége a csütörtököt választotta akciós indítási napnak, persze más napokon is rajtoltatnak árengedményeket, de a hétvégi nagybevásárlás előtt ez a legcélszerűbb időpont. Nos, az akciós újságokat csütörtökön bogarászva rögvest kiderül, hogy többen alaposan belehúznak a dinnyeakciózásba. Nem csekély mértékű engedményeket kínálnak (30-40%-ost is), lenyomva ezzel a dinnyeárakat a 100 forintos lélektani határ alá. A legolcsóbbak ráadásul 88-89 forintért kínálják a csíkos héjú görögdinnyét, ami napfényes, jó időben, a szezon első szakaszában kiváló ár, legalábbis a vásárlóknak.

A 88 forintos fogyasztói ár 70 forintnál néhány fillérrel kisebb áfa nélküli árat jelent, ezen kell osztozniuk a dinnyetermelőnek és a kereskedőknek. A korábbi években a dinnyeszezon első szakaszában ez az árszint bizony éles viták forrása volt, mivel a kelleténél alacsonyabb termelői árakat jelentett a dinnyetermelők számára már induláskor. Kérdés, hogy ebben az esztendőben ez elégséges-e.

Az áruházak honlapjain a következő dinnyeárakat találtuk július 21-én:

áruház	dinnye fogyasztói ára	engedmény mértéke
Lidl	88	129 helyett
Penny	88	149 helyett
Aldi	89	nem jelöli
Spar	89	nem jelöli
Tesco	99	nem jelöli
Metro	95	nem jelöli
ár: csíkos dinnye kilója, természetesen forintban

Az Auchan csak az egyébként is drágább magszegény dinnyéjét hirdeti 159 forintért akciós újságjában. A magyar láncok honlapjain nincs nyoma dinnyeakciózásnak.

A kisebb boltokban drágább a dinnye, amit jelez az is, hogy az Agroinform híre szerint a Budapesti Nagybani Piacon a kínálati árak 120-150 forint közötti áfával együtt számolt ársávot adnak meg. Ennél persze bizonyára olcsóbb is lehet a dinnye.

(blokkk.com, 2016. július 21.)

A krumpli felnyomta az inflációt 2015-ben

2015 decemberben már közzel 1%-kal nőttek az árak. A burgonya ára közel 50%-kal nőtt. 2015-öt megúsztuk egy tized csökkenéssel. Olcsó volt a benzin.

2015 decemberében a fogyasztói árak átlagosan 0,9%-kal magasabbak voltak, mint egy évvel korábban. Ebben a hónapban a legnagyobb mértékben a szeszes italok, dohányáruk drágultak, miközben az üzemanyagok ára jelentősen csökkent.

Összességében 2015-ben a fogyasztói árak átlagosan 0,1%-kal mérséklődtek az előző évhez képest.
2015. decemberében,12 hónap alatt (2014. decemberhez viszonyítva) a fogyasztói árak átlagosan 0,9%-kal nőttek. Az élelmiszerek ára 2,2%-kal emelkedett, ezen belül az idényáras élelmiszereké (burgonya, friss zöldség, gyümölcs) 23, de ezen belül a burgonyáé közel 50%-kal, az étolajé 12,7, a cukoré 9,2%-kal nőtt, míg a tejé 9,5, a sajté 6,9%-kal csökkent. A szeszes italok, dohányáruk átlagosan 3,8, a tartós fogyasztási cikkek 1,7, a szolgáltatások 1,5%-kal drágultak. Az egyéb cikkekért (gyógyszerek, járműüzemanyagok, illetve lakással, háztartással és testápolással kapcsolatos, valamint kulturális cikkek) 2,8, ezen belül a járműüzemanyagokért 8,9%-kal kellett kevesebbet fizetni. A háztartási energia ára átlagosan 0,2%-kal csökkent, ezen belül a palackos gázé 13,0%-kal. A ruházkodási cikkek ára 0,1%-kal mérséklődött.

Egy hónap alatt, 2015. novemberhez viszonyítva a fogyasztói árak átlagosan 0,3%-kal csökkentek. Az élelmiszerek ára 0,5, ezen belül az idényáras élelmiszereké 1,9, a sertéshúsé 0,9, a kenyéré 0,8%-kal mérséklődött. Nőtt többek között az étolaj (1,6%) és a tojás (0,6%) ára. A háztartási energia és a szolgáltatások ára átlagosan nem változott. Az egyéb cikkek ára átlagosan 0,8%-kal csökkent, ezen belül a jármű üzemanyagoké 1,9%-kal. A tartós fogyasztási cikkek ára 0,3, a szeszes italok, dohányáruké 0,2, a ruházkodási cikkeké 0,1%-kal mérséklődött.

2015. év egészében az előző évhez képest a fogyasztói árak átlagosan 0,1%-kal mérséklődtek. Az élelmiszerek ára átlagosan 0,9%-kal nőtt. A legnagyobb mértékben a szeszes italok, dohányáruk drágultak (3,1%-kal). A szolgáltatások ára átlagosan 1,9, a tartós fogyasztási cikkeké 0,8%-kal emelkedett. A ruházkodási cikkek ára átlagosan nem változott. A legnagyobb mértékben az egyéb cikkek ára csökkent (4,6%), a háztartási energia ára 2,9%-kal mérséklődött.

(KSH, 2016. január 14.)

Dinnyéskedés: szolid lökdösődés volt csak

A legolcsóbb és a legdrágább dinnye között 84 forint volt a különbség, így indult a magyar dinnyeszezon 2015-ben. Kóstoltunk is.

A vásárlók a görögdinnyében a kóstoltatást imádják a legjobban, mellette pedig az ár izgatja őket leginkább, ezért a blokkk.com azt vizslatta az áruházakban, mennyiért is adták a szezon legelején a görögdinnyét.

Két dinnyés hétvégét is górcső alá vett a blokkk.com, így július 3-án és 4-én, pénteken és szombaton, majd egy hét múlva, 10-én és 11-én is körülnézett néhány budapesti áruházban. Természetesen csak pénteken és szombaton, vasárnap már nem, pedig milyen jó lett volna, de hát ekkor az üzletek többsége zárva van, a kivételezett nyitva tartók meg esetleg drágábbak, mint hétköznap. Az első júliusi hétvégén még kevés magyar dinnye volt az áruházak polcain, egy héttel később már sokkal több.

Finom volt, de lehetett volna édesebb is

Kóstoltunk is természetesen, de vigyázat, a meglékelt dinnyét ha nem viszi el a vásárló, másnak eladni már nem lehet, mert tilos. És lékelni is csak ott lehet, ahol a dinnye is, a vágóeszközök is tisztíthatók, így az útszéli árusoknál erre kevés az esély. Természetesen a kóstoltatásnak is megvannak a maga szabályai, nem véletlen, hogy a dinnyét kínáló lányok ilyenkor gumikesztyűt is húznak.

Ha már a budaörsi Auchanban lehetett kóstolni, megtettük ott. A kóstoltatás helyén folyamatos volt a nyüzsgés, szépen gyűltek a hulladékgyűjtőben a fogpiszkáló pálcikák, amelyekre rátűzték a dinnyefalatkákat, de nem mindenki szaladt utána a dinnyésládákhoz megkopogtatni és utána a mérleghez mérlegelni.

Benyomásaink nyilván nem egyeznek minden vásárló véleményével, feltehetően a termelőkével és az áruházéval sem, azt nem is tagadjuk, hogy finom volt, de hát lehetett volna édesebb is a megkóstolt dinnyedarabka.

Kezdjük a mustra végén - július 10-én és 11-én

Nos, a dinnyetermelők réme, a rettegett árverseny azért megindult, még ha csak csak visszafogottabbnak tűnő keretek között is. Igyekeztünk több boltot is megkeresni, de a piacvezetőket, a dinnyepiac korábbi lékelőit nem lett volna szakszerű kihagyni. Bizonyára kitalálható, hogy a legolcsóbbak az Auchan és a Tesco voltak, a többség pedig a 139-149 forintos árakat választotta.

Az Auchan és a Lidl azonnal akcióval indította a magyar dinnyeszezont, legalábbis a találomra felkeresett áruházakban. Az Auchan 54 forintot, a Lidl 30 forintot engedett az árból, de az némileg homályos, miképpen számolták ki mindezt. Igaz, a dinnye főszezonja előtt drágább az import dinnye, tehát elvileg van miből engedni, de az Auchannál 10 forint hibádzik az előző hétvégi árhoz képest (persze lehet, hogy hét közben emeltek egy picit).

A legolcsóbb és a legdrágább görögdinnye között 84 forint volt a különbség.

Végül a legeleje - július 3-án és 4-én

Nézzük akkor az első dinnyés hétvégét néhány boltban (ötöt választottunk ki, ami éppen útba esett), hiszen a magyar görögdinnye szezonját csak későbbre ígérték, de nem árt előtte is tájékozódni, hiszen dinnye azért akad korábban is.

A legolcsóbb a budaörsi Tesco volt, 99 forintért mérte kilóját, természetesen csak azért ilyen olcsón, hogy ezen a hétvégén kiszórja gyorsan az importot és helyet csináljon a hazainak (legalábbis régen ezzel magyarázták a 99 forintos szezonnyitó árat, de tegyük hozzá, ez most csak néhány napos akció volt). A kihelyezett ládák feliratán is látszik egyébként, hogy ez igazi görög görögdinnye ( ha már az árcédulán nincs ott a származási hely). A második legjobb árat a Mammaut Spar boltjában lehetett találni a megkeresett áruházak közül, de hát itt már 50 forinttal drágább volt a dinnye, mint a Tescoban. Görög görögdinnyét kínált a budaörsi Auchan is, de 159 forintért. A CBA úgy látszik vigyázott a formájára, hiszen ugyanannyiért adta, mint az Auchan. A Fény utcai piacon kérték a legtöbbet, 198 forintot a görögdinnyéért.

Kormányhírverés: ismételve a tavalyi

A Földművelésügyi Minisztérium június végén, egy héttel a remélt rajt előtt harangozta be a görögdinnye július elején indult szezonját. Sok újat nem lehetett hallani a korábbi évekhez képest, de ez senkit sem zavar, ha a dinnye édes és olcsó, no meg hazai, legalábbis a vásárlókat biztosan nem. A dinnyetermelők, a Magyar Zöldség-gyümölcs Szakmaközi Szervezet (FruitVeB) fürgébb volt a, ők már egy kicsit korábban nekiláttak a magyar dinnye népszerűsítésének. A FruitVeB azzal számolt, hogy július elején legalább 120 forintnak kell lennie a görögdinnye kilójának, ami majd a szezon végére lemegy 70-80 forintra. Hát igen, öt forintot már elbuktak.

Kérdés persze az is, hogy mennyi dinnye lesz külföldön, hiszen az agráriumban ez döntő az árfaragásban, vajon jön-e nagyobb mennyiség a határokon túlról, lesz-e a piacokon esetleg a magyar mellett görög görögdinnye is és mit szól mindehhez a vásárló. No, meg az időjárás, mert a dinnyetermés igencsak függ tőle.

(blokkk.com, 2015. július 13.)

Megette a piac az inflációt 2014-ben

2014-ben csökkent az átlagtermék és szolgáltatás ára, ami már nem infláció, hanem defláció.

A Központi Statisztikai Hivatal árjelentése azt mutatja, hogy 2014. decemberében és az év egészében is csökkentek a fogyasztói árak az átlagot tekintve. Az egyes árucsoportokat nézve az élelmiszerek, ruházati cikkek, különféle iparcikkek átlagára egyaránt mérséklődött az előző év azonos időszakához képest, a jövedéki termékek kivételével, ahol az adóemelések drágulást okoztak. Döntő volt ebben, hogy az élelmiszerek piacán az orosz embargo okozta túlkínálat lefelé nyomta az árakat, a nemzetközi környezet sem diktált áremelkedést, a visszafogott európai gazdaság is összességében fékezte a vásárlási kedvet, az üzemanyag áresés viszont jót tett a pénztárcáknak. Feltehetően az árviszonyok kedvező alakulásának hátterében az is meghúzódik, hogy nem volt olyan erős a kereslet a vásárlók részéről, hogy lehetett volna árat emelni, viszi - nem viszi, nem kap mást alapon. Ebből is úgy tűnik, hogy a fogyasztás legfőbb hajtóereje az online pénztárgép és az üzemanyag áresés volt.

Az állam költségvetés számolt inflációval, úgyhogy jó kérdés, vajon a defláció milyen hatással volt a költségvetés bevételeire (ahol az áfa-bevételek jócskán nőttek a már említett online kassza hatása miatt).

Nézzük akkor a KSH jelentését. A kedves vásárló, ha esetleg mást tapasztalt az áruházakban, az azért van, mert verseny van a piacon és vannak drágább és olcsóbb áruházak is.

Decemberben a fogyasztói árak átlagosan 0,9%-kal voltak alacsonyabbak, mint egy évvel korábban. Ezen időszak alatt a háztartási energia, az egyéb cikkek, üzemanyagok, az élelmiszerek, a ruházkodási cikkek, valamint a tartós fogyasztási cikkek ára csökkent, a szolgáltatások és a szeszes italok, dohányáruk drágultak.

Összességében, 2014-ben a fogyasztói árak átlagosan 0,2%-kal csökkentek az előző évhez viszonyítva.

Egy hónap alatt – 2014. novemberhez viszonyítva – a fogyasztói árak átlagosan 0,7%-kal csökkentek. Az élelmiszerekért átlagosan 0,7%-kal kellett kevesebbet fizetni, ezen belül csökkent a cukor (4,9%), az idényáras élelmiszerek, azaz a burgonya, friss zöldség, gyümölcs (3,1%) és a sajt (1,1%) ára. Nőtt a tojás (2,9%), valamint az étolaj (1,8%) ára. A ruházkodási cikkek átlagosan 0,4%-kal drágultak egy hónap alatt. A szolgáltatások ára nem változott. Az átlagnál nagyobb mértékben, 2,4%-kal csökkent az egyéb cikkek (lakással, háztartással és testápolással kapcsolatos cikkek, gyógyszerek, járműüzemanyagok, valamint kulturális cikkek) ára, ezen belül a járműüzemanyagokért 5,9%-kal kellett kevesebbet fizetni. A szeszes italok, dohányáruk ára 0,3%-kal csökkent. A tartós fogyasztási cikkekért és a háztartási energiáért 0,1%-kal kellett kevesebbet fizetni.

Tizenkét hónap alatt, 2013. decemberhez viszonyítva, az élelmiszerek ára 0,6%-kal csökkent. Ezen belül csökkent a cukor (19,6%), az étolaj (5,2%), az idényáras élelmiszerek (4,5%), valamint a liszt (3,9%) ára. Drágult többek között a tojás (3,9%), a csokoládé, kakaó (1,7%) és a tej (1,2%). A szolgáltatások átlagosan 1,5, a szeszes italok, dohányáruk 1,2%-kal drágultak. A szolgáltatásokon belül a kulturális, oktatási és szabadidős szolgáltatások ára 2,3%-kal nőtt, a helyi tömegközlekedésé 6,8%-kal csökkent. Az egyéb cikkekért 4,1%-kal kellett kevesebbet fizetni, ezen belül a járműüzemanyagok ára 10,4%-kal csökkent. A ruházkodási cikkek ára átlagosan 0,2, a tartós fogyasztási cikkeké 0,1%-kal mérséklődött. A háztartási energia ára csökkent a legnagyobb mértékben, ami 5,4%. Ezen belül a vezetékes gázért 6,5, az elektromos energiáért 5,7, a távfűtésért 5,3%-kal kellett kevesebbet fizetni 2013. decemberhez
viszonyítva.

2014-ben a fogyasztói árak átlagosan 0,2%-kal csökkentek az előző évhez viszonyítva. A legnagyobb mértékben a háztartási energia ára csökkent, 11,7%-kal. Árcsökkenés következett be a ruházkodási cikkek (0,7%), a tartós fogyasztási cikkek (0,5%), az egyéb cikkek (0,5%), valamint az élelmiszerek (0,4%) esetében. A szeszes italok, dohányárukért átlagosan 6,2, a szolgáltatásokért 1,8%-kal kellett többet fizetni, mint egy évvel korábban.

Az EU 28 tagországában 2014. novemberben a fogyasztói árak (a harmonizált előzetes adatok szerint) átlagosan 0,4%-kal voltak magasabbak, mint 2013. novemberben. Bulgáriában és Görögországban csökkentek leginkább az árak (1,9 és 1,2%-kal), míg a legnagyobb drágulás Romániában, valamint Ausztriában (1,5-1,5%) következett be novemberben.

(KSH, 2015. január 14.)

2013. évi infláció itthon: lehúzva

2013-ban 1,7%, az év utolsó hónapjában 0,4% volt az infláció Magyarországon.

Decemberben a fogyasztói árak 0,4 százalékkal voltak magasabbak, mint egy évvel korábban. A háztartási energia, valamint a tartós fogyasztási cikkek és a ruházkodási cikkek ára csökkent, mialatt a szeszes italok, dohányáruk és a szolgáltatások átlag felett drágultak – jelentette a KSH. Vagyis a novemberi 0,9 százalék után tovább esett az infláció, ami részben az újabb rezsicsökkentéssel függ össze. Ez azt is jelenti, hogy az 1974 óta vezetett statisztika szerint nem volt még soha olyan hónap, hogy ilyen alacsony (0,4 százalék) legyen a fogyasztói árak emelkedési üteme. 1974 elején mértek egyszer 0,6 százalékos inflációt. Összességében, 2013-ban a fogyasztói árak átlagosan 1,7 százalékkal emelkedtek az előző évhez viszonyítva.

2013-ban a fogyasztói árak átlagosan 1,7 százalékkal emelkedtek az előző évhez viszonyítva. A legnagyobb mértékben a szeszes italok, dohányáruk drágultak, 10,9 százalékkal. Átlag felett növekedtek továbbá a szolgáltatások (3,6 százalék) és az élelmiszerek (2,8 százalék) árai. Az átlagnál kisebb mértékű áremelkedés következett be az egyéb cikkek (0,5 százalék) körében. A ruházkodási cikkekért átlagosan 0,4, a tartós fogyasztási cikkekért 1,9, a háztartási energiáért 8,5 százalékkal kellett kevesebb fizetni, mint egy évvel korábban. Az alacsony inflációt elsősorban a rezsicsökkentések okozták, vagyis a központi árszabályozás nyomta le az árakat. Ugyanakkor ellentétes hatást is kifejtettek egyes kormányzati intézkedések. A trafikrendszer nyomán átalakuló dohánypiacon meredek áremelkedést tapasztalhattunk.

A 2 százalék alatti infláció az év egészére egyben azt is jelenti, hogy a Magyar Nemzeti Bank nem érte el a 3 százalékos inflációs célját a sorozatos kamatvágások mellett sem. Ezt ugyanakkor a kormányzati intézkedések okozták, csak most éppen ellentétes irányban. Ezt támasztja alá, hogy a maginfláció, ami jobban tükrözi a piaci folyamatokat, az MNB célja körül alakult. Korábban általában éppen magasabban alakult az infláció, mint az MNB célja, az adóemelések miatt. Az év egészében 3,3 százalékos maginflációt mért a KSH – ami jobban tükrözi a piaci folyamatokat, mint a főindex –, decemberben pedig 3,5 százalékkal nőtt a szezonálisan kiigazított inflációt ütem.

Az elemzők várakozása szerint még nincs itt az infláció alja, a bázishatás miatt januárban 0,2 százalékra süllyedhet a fogyasztói árindex, ami függ azonban a forint árfolyam alakulásától és az üzemanyag áraktól is. 2013. év folyamán jelentős dezinfláció zajlott le hazánkban, mivel 2012 decemberében az éves fogyasztói árindex még 5 százalékon állt. Az áremelkedés mérséklődését elsősorban a rezsicsökkentés, vagyis a hatósági árak mérséklődése vezette. Ez több mint 2 százalékpontot magyaráz a 4,6 százalékpontos éves mérséklődésből.

Egy év alatt, 2012. decemberhez viszonyítva, az élelmiszerárak az átlagosnál kisebb mértékben, 0,1 százalékkal emelkedtek. Ezen belül nőtt a sajt (8,5 százalék), a tej (6,3 százalék) és a száraztészta (3,0 százalék) ára - közölte a KSH. Árcsökkenés következett be többek között a liszt (18,8 százalék), a tojás (14,2 százalék), az étolaj (13,2 százalék) valamint a cukor (11,3 százalék) esetében. Az átlagosnál nagyobb mértékben, 12,0 százalékkal emelkedett a szeszes italok, dohányáruk ára. A szolgáltatások esetében szintén átlag feletti volt az árnövekedés (3,7 százalék), ezen belül azonban a víz-, a csatorna- és a szemétszállítás díja átlagosan mintegy 11 százalékkal csökkent, mialatt a helyi tömegközlekedés 4,9 százalékkal került többe. Az egyéb cikkek is átlag felett drágultak (0,9 százalék), ezen belül a járműüzemanyagok ára 0,7 százalékkal nőtt. A tartós fogyasztási cikkekért átlagosan 1,6, a ruházkodási cikkekért 1,1 százalékkal kellett kevesebbet fizetni. A háztartási energia ára csökkent a legnagyobb mértékben (17,7 százalék). Ezen belül az elektromos energiáért 20,1, a vezetékes gázért 20,0, a távfűtésért 18,7 százalékkal kellett kevesebbet fizetni 2012. decemberhez viszonyítva.

Egy hónap alatt – 2013. novemberhez viszonyítva – a fogyasztói árak átlagosan 0,5 százalékkal csökkentek. Ezen belül az élelmiszerek ára szintén csökkent, 0,3 százalékkal. Árcsökkenés volt megfigyelhető a csokoládé, kakaó (4,0 százalék), a liszt (3,4 százalék), a cukor (1,8 százalék) és a sertéshús (1,3 százalék) esetében. Nőtt azonban a tojás (1,0 százalék) és a párizsi, kolbász (0,4 százalék) ára. A legnagyobb mértékben a szeszes italok, dohányáruk drágultak 1,2 százalékkal. Szintén áremelkedés (1,0 százalék) következett be az egyéb cikkek körében (ide tartoznak: a lakással, háztartással és testápolással kapcsolatos cikkek, gyógyszerek, járműüzemanyagok, valamint kulturális cikkek), ezen belül a járműüzemanyagokért 2,5 százalékkal kellett többet fizetni. A szolgáltatások kismértékben drágultak (0,1 százalék). A ruházkodási cikkek ára nem változott. A tartós fogyasztási cikkek körében kisebb árcsökkenés volt megfigyelhető (0,1 százalék). Az átlagnál nagyobb mértékben, 8,1 százalékkal csökkent a háztartási energia ára, ezen belül az elektromos energia és a vezetékes gáz esetében az összességében mintegy 11 százalékos árcsökkentés teljes egészében megjelent az árindexben.

(Világgazdaság, 2014. január 15.)

Frissen, lekvárként, befőzve, vagy pálinkaként. És jól megy exportra is. Csak éppen sokkal kevesebb terem nálunk, mint régen.

Frissen, lekvárként, befőzve, vagy pálinkaként. És jól megy exportra is. Csak éppen sokkal kevesebb terem nálunk, mint régen. ₪₪₪

A jó minőségű magyar étkezési szilva keresett exportcikk, de a hazai gyümölcsültetvények nagy része elöregedett, csak kevesen tudnak minőséget termelni. Szerkezet- és szemléletváltásra lenne szükség, írja a Napi.hu.

Évente átlagosan 1,3 kilogramm szilvát fogyasztanak a magyarok: a gyümölcs frissen, lekvárként, befőzve és pálinkaként is népszerű. A minőségi magyar friss szilva és szilvapüré külföldön is keresett, olvasható a Nemzeti Agrárkamara weboldalán.

Hazánkban évente 45-70 ezer tonna szilva termett az elmúlt években, ez az 1990-es 150 ezer tonnás mennyiség fele-harmada. Jelenleg 6.400 hektáron folyik üzemi szilvatermesztés, emellett a szilva kedvelt házikerti gyümölcs is. A legjelentősebb termelőkörzet Szabolcs-Szatmár-Bereg (1.530 hektár), Bács-Kiskun (1.513 hektár) és Pest (1.067 hektár) megye. Nagyobb termőterületek találhatók még Heves, Nógrád, Jász-Nagykun-Szolnok megyében.

A világ éves szilvatermése 12 millió tonna, ennek az európai termelés körülbelül a 10-15 százalékát adja. Mindent összevetve, a szilva közel fele Kínában terem. Érdekesség, hogy a második helyen Szerbia áll, 700 ezer tonnás termelésük nagy részéből slivovica, a szerb nemzeti gyümölcspárlat készül - írta a NAK.

Szeretjük

A jó minőségű magyar étkezési szilva keresett exportcikk, a kivitel 8-12 ezer tonna között mozog évente, a Magyarországra - jellemzően szezonon kívül - importált friss szilva mértéke elhanyagolható ehhez képest, 400-600 tonna. Az export főleg a német piacra irányul, de jelentős mennyiségeket vásárol Csehország és Ausztria is, valamint a skandináv országok. Hasonlóan pozitív a feldolgozott gyümölcs külkereskedelmi egyenlege is, cukrozott és cukrozatlan ipari szilvapüré formájában exportálunk.

Piaci szereplők szerint sokkal nagyobb igény lenne a minőségi magyar árura külföldön is, mint amit a termelés jelenleg képes kielégíteni. A szilva méltatlanul a hazai gyümölcstermelés "mostohagyereke", hiszen volumenét tekintve az alma és a meggy után dobogós helyen áll.

Kongathatjuk

A magyarországi szilvaültetvények nagy része azonban elöregedett, sok helyütt nincs öntözés, kevés az intenzív művelésű, korszerű állomány - a piaci követelményeknek megfelelő kiváló minőségű áru előállítására kevesek képesek. Ez egyben magyarázza azt is, hogy a termésmennyiség nagyobb része ipari feldolgozású.

A fajták közt hagyományosan a Cacanska lepotica és a Stanley az uralkodó. Sokszor okoz zavart, amikor az egyszerre megérett gyümölcs hirtelen nagyobb mennyiségben jelenik meg a piacon. Pedig különböző fajták sokasága áll a termelők rendelkezésére, melyekkel kibővíthető, elnyújtható a szezon, számos különleges színű vagy alakú gyümölcsöt nevelő fajta is létezik, ezekkel a piac különleges igényű szegmensei is kiszolgálhatóak - hívja fel a figyelmet az agrárkamara.

A fejlődéshez elengedhetetlen az ültetvényszerkezet átalakítása, az ipari célú ültetvények esetében is szemléletváltásra, megfelelő öntözésre, tápanyag-utánpótlásra és szakszerű növényvédelemre lesz szükség ahhoz, hogy hosszú távon rentábilisak lehessenek - olvasható a NAK honlapján.

(Napi.hu, 2018. október 14.)

Lesz alma bőven

Több lesz az alma, kérdés, mennyi lesz az ára.

2018-ban a tízéves átlagnál mintegy 25 százalékkal magasabb, 730 ezer tonna almatermés várható, ennek 25-30 százaléka étkezési, 70-75 százaléka ipari alma – mondta Nagy István agrárminiszter az őszi almafogyasztást ösztönző kampány nyitó sajtótájékoztatóján, szeptember 17-én, írja a Világgazdaság.

Az agrárminiszter elmondta, kiemelten fontos, hogy a magyar almatermesztés jobban igazodjék a piac igényeihez, ezzel növelve a versenyképességét és az ehhez hozzájáruló termesztéstechnológia színvonalát, így támogatva a gyümölcsfogyasztás ösztönzését.

Fotó: MTI / Lehoczky Péter

Hozzátette, a kormányzat célja az egészségtudatos életmód elősegítése, amelynek egyik fontos eleme a magyar zöldség és gyümölcs fogyasztásának ösztönzése, már egészen kisgyermekkortól.

Ezért is támogatják kiemelten az iskolagyümölcs-programot, amelynek legnépszerűbb terméke az alma.

A kampányt az Agrárminisztérium (AM), az Agrármarketing Centrum (AMC), a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) és a FruitVeb Zöldség-Gyümölcs Terméktanács együttműködésével szervezték.

(Világgazdaság, 2018. szeptember 17.)

Most már majdnem mindenki 20 forintot ad a léalmáért

Áttörést értek el a gazdák, 20 forintos kilónkénti áron veszi a léalmát a legnagyobb felvásárló is.

Megállapodott a legnagyobb cég a gazdákkal, így csütörtöktől már az Austria Juice vásárosnaményi üzemébe is 20 forintos kilónkénti áron szállíthatják a léalmát a termelők, és a Rauch Kft. is ennyiért veszi át az ipari almát - írja a Népszava a Magyar Gazdakörök és Gazdaszervezetek Szövetsége (MAGOSZ) közleménye nyomán.

Bejelentésük szerint a a hagyományos léalma kilogrammjáért 20, a rezisztens fajta után pedig 22 forintot fizet a az Austria Juice. Mint a MAGOSZ írta, a gazdákkal már csak a mátészalkai ESZAT Kft. dacol, üzemük előtt ezért várhatóan tovább folytatódik termelők demonstrációja

Mint a Népszava megtudta, az almatermelők korábban sikeresen megbirkóztak a Döhler Vaja Kft. feldolgozóüzemmel is, ami szintén 20 forintos kilóáron vásárolja a léalmát. A gazdák jobban örültek volna a 25-30 forintos árnak, aminél már érezhető nyereség maradna a termelőnél és még a feldolgozónál is. A problémát azonban éppen a várakozást meghaladó termelési mennyiség jelenthette: tavaly – amikor összesen annyi alma termett, amennyi idén csak a léalma mennyisége, nagyjából 550-600 ezer tonna – a feldolgozók 55 forintot is megadtak egy kilóért. Idén viszont 700-730 ezer tonna alma termett, s ennek mintegy 70 százaléka a léalma, ami lenyomta a felvásárlói árakat is.

(Népszava, 2018. augusztus 29.)

20 forintért már adják a gazdák a léalmát

A vajai Döhler Vaja Kft-nek. A többi feldolgozóval még nincs megállapodás.

Elkezdődött az ipari alma beszállítása a vajai Döhler Vaja Kft. feldolgozóüzemébe, miután az almatermesztők megállapodtak a társasággal a léalma kilónkénti 20 forintos felvásárlási áráról, írja az Index. A többi feldolgozóval azonban még nincs egyezség, ezeken a helyszíneken folytatódnak a gazdademonstrációk - közölte a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetségének (Magosz) szakmai titkára az MTI érdeklődésére kedden.

Cseh Tibor András tájékoztatása szerint a Döhler kedden kilogrammonként húsz forintot kínált a szabolcsi almatermesztőknek, ami jóval magasabb ár, mint a vásárosnaményi Austria Juice által korábban tett, irányadó 13 forintos ajánlat.

A 12 százalékos kompenzációs felárral együtt bruttó 22 forintot ad a vajai üzem a léalmáért. A többi léüzemmel továbbra sincs megállapodás, velük szemben folytatódnak a demonstrációk. A tüntetések miatt - a Döhler kivételével - az összes feldolgozó áll, vagyis az Austria Juice Kft. vásárosnaményi és anarcsi, a Rauch Hungária Kft. nyírmadai és az Eszat Első Szatmári Almafeldolgozó Kft. mátészalkai üzemébe sem szállítanak ipari almát a gazdák.

A Magosz elnöke szerint tönkremennek a termelők, ha ez így marad.

Ezek előtt az üzemek előtt továbbra is demonstrálnak a gazdák, akik közül hétfőn már több ezren tiltakoztak az alacsony felvásárlási árak ellen - jegyezte meg Cseh Tibor András, hozzátéve, a tárgyalások folytatódnak a gazdák és a feldolgozó képviselői között.

A szabolcsi almatermelők azután kezdtek félpályás útlezárásokba és demonstrációkba, hogy az osztrák tulajdonú Austria Juice Kft. augusztus elején kilogrammonként 13 forintra hirdette meg az ipari alma átvételi árát. A gazdák szerint ez az ár rendkívül alacsony, a tüntetésekkel azt szeretnék elérni, hogy a feldolgozók legalább 25 forintra emeljék fel a léalma árát.

(Index, 2018. augusztus 28.)

Alma a fa alatt

Fillérekért nem éri meg eladni az almát, de brutális a kínálat a világpiacon és elavult a magyar termelési technológia.

Kína és az USA után Lengyelország a világ harmadik legnagyobb almatermelője, idén pedig különösen nagy termést szüretelnek. Elég baj ez nekünk. Az elmúlt 14 évben minden lehetőséget elpuskáztunk az ültetvények és a feldolgozóipar korszerűsítésére, és ennek most isszuk az (alma) levét, írja az agrárszektor.hu.

A traktorvásárlás támogatása egyszerű, gyors pénzkiszórást tesz lehetővé, az érdekelt gépforgalmazók is üdvözlik az ilyen jellegű pályázatokat. Könnyű pénzt jelent az ültetvények agrár-környezetgazdálkodásba vonása is: egy kicsit okszerűbb vegyszerhasználattal és több madárodúval megoldható, hogy több százezer forint extratámogatásban részesüljön a gazda - ugyanazon a korszerűtlen almaültetvényen.

Termelők, gépkereskedők és szakpolitikusok együtt tehetnek róla, hogy a 2004-es csatlakozásunk óta nem az ágazatok vertikális fejlesztésébe, a feldolgozóiparba folyt a pénz, hanem a legegyszerűbb megoldást választottuk: a pénzt arra használtuk, hogy konzerváljuk az elavult technológiát.

Ezért nem került sor kellő mértékben az ültetvények felújítására és az öntözés fejlesztésére sem. Mostanra pedig elkéstünk vele. A lengyelek az elmúlt hat évben nagyot léptek előre, de tulajdonképpen a csatlakozás óta a termelésszervezés és a feldolgozás terén a legaktívabbak. Viszonylag kis üzemméretekkel is elérték, hogy a gazdák a biztos felvevőpiacra és saját hűtőkapacitásaikra támaszkodva bátran termelnek. Mindezt úgy, hogy a munkaerő-elvándorlás ott már évtizedek óta erős, így Ukrajnából kénytelenek dolgozókat toborozni.

A FAO 2016-os adatai alapján Kína évi 44 millió tonna almával verhetetlen top-termelőnek számít a világon. A termésből 1-1,3 tonna az exportpiacokra is jut, ezzel maguk mögé utasították a korábban piacvezető USA-t. Az Egyesült Államok mindössze 4,6 millió tonnás össztermelésre képes, de 2016-ig több almát tudott megmozgatni a világpiacon, mint kereskedelmi vetélytársa. A harmadik legnagyobb termelő pedig Lengyelország, 2016-ban 3,6 millió tonnás termést tudott felmutatni, amivel Európa legnagyobb előállítójának számít. Idén pedig valóságos almaözönnel néznek szembe: 4,5 millió tonnás termés várható. A belső piacon mindössze 6-800 ezer tonna alma fogy el, további 2,8 millió tonnát pedig feldolgoznak.

Ez a mennyiség bőven felülmúlja a belső piac igényeit, így idén elvileg 2 millió tonna almának megfelelő mennyiséget kellene elhelyezniük az európai piacon.

Nagy lesz a tülekedés, mivel ennek a gyümölcsnek most jó éve volt. Magyarországon is 25 százalékkal több termést várunk a tavalyinál. Feldolgozóiparunk pedig szinte nincs, legalábbis nagyítóval kell nézni az olyan óriási szereplők mellett, mint az Austria Juice.

Almatermelés és -export (Forrás: FAO és The World Factbook)

Az osztrák Austria Juice 15 telephellyel rendelkezik világviszonylatban, ebből 5-5 található Lengyelországban és Magyarországon, de még Kínában is van egy gyára Hszian tartományban. A részben a kaposvári cukorgyárat is birtokló Agrana tulajdonában álló cég egyszerűen úgy gondolkodik, ahogy a tőke megkívánja: ha sok az alma, akkor nem kínál érte többet, mint amennyiért leszedni hajlandóak a termelők. Mivel a túlkínálat hatására a tavaly drága alapanyagból gyártott sűrítmények ára is lezuhant, most a raktárkészletek áron aluli kisöprését is a termelőkön akarja elporolni. Egyszerűen ez látszik rentábilis megoldásnak.

A lengyeleknél ugyanez az osztrák cég ugyanennyi telephellyel van jelen, mint nálunk, de az ottani termelők a korszerű hűtőházaknak köszönhetően könnyebben taktikázhatnak. Költségeiket csökkenti, hogy éghajlati okokból az öntözésre is kevésbé szorulnak rá, mint mi, ám a munkaerőhiány már ott is feszíti a gazdálkodást: az ukrán dolgozók nyugatabbra vándorolnak. A legnagyobb probléma számukra az, hogy a megszaladt termeléssel nem tart lépést a piac. Kis túlzással Ázsiát Kína, Amerikát pedig az USA látja el almával (bár az idei kínai termés gyenge). Oroszországba az embargó miatt nem indulhat európai almaszállítmány. Marad az öreg kontinens szűk piaca, ahol az olaszokkal és a franciákkal is meg kell ütközni a vásárlókért.

Egy termelői tulajdonú, hazai feldolgozónak annyi lenne az előnye, hogy nonprofit módon el tudna számolni a gazdákkal, így egy ilyen helyzetben magasabb árat tudna adni, mint a profitra dolgozó. A piaci helyzetből kiindulva ma ez sem jelentene többet 20 forintos léalmaárnál. Hiszen bármennyire is nonprofit egy cég, attól még veszteséges nem lehet. És mivel ugyanazon a sűrítménypiacon versenyez, mint a többi, a mérethatékonysági kérdéseket sem tudjuk megkerülni. Egy százszoros méretű piaci szereplővel szemben nem sok esélyünk marad" - vallja meg őszintén dr. Apáti Ferenc, a FruitVeb alelnöke. Persze 20 forint egészen más, mint 13, de tény, hogy ez is messze esik a termelők körében remélt 25 forintos kilónkénti ártól. Amikor azonban a lét a tét, igenis számít, hogy nullszaldóval vagy veszteséggel zárjuk-e a szezont. A szakigazgatásnak minden lehetséges eszközt meg kell ragadnia, ha ezt a fuldokló ágazatot meg akarja menteni. Magyarország adottságai - öntözéssel együtt - megfelelőek lennének a zöldség-gyümölcs termelés számára. Itt volnának földrajzi előnyeink, szemben a szántóföldi növénytermesztéssel, ahol Ukrajna előbb-utóbb földbe döngöl minket.

(Agrárszektor.hu)

Alma: 13 forintért

Önköltségi áron alul nem adják a szabolcsi gazdák: 13 forintot ajánlott a felvásárló Austria Juice.

Továbbra sincs megállapodás a termelők és a felvásárlók között a léalma felvásárlási árának emeléséről, ezért a szabolcsi gazdák újabb feldolgozóüzemnél tartanak demonstrációt, és továbbra sem szállítanak gyümölcsöt az üzemekbe – közölte a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége (Magosz), írja a Magyar Idők az MTI nyomán.

Az érdekképviseleti szervezet közleményében ismertette: a szerdai egyeztetés is megállapodás nélkül zárult a léalma kilogrammonkénti 13 forintos felvásárlási árának emeléséről az Austria Juice képviselőivel.

A gazdák számára megalázóak és elfogadhatatlanok a legnagyobb magyarországi almaüzem feltételei, amelyet a többi feldolgozó ára is követ, ezért a termelők – a határozottabb fellépés mellett döntve – traktorokkal és félpályás útlezárással folytatják demonstrációjukat – közölte a Magosz. Hozzátette, a megyei gazdakör támogatja a gazdák kiállását, és részt vesz annak szervezésében.

A demonstrációt az Austria Juice anarcsi üzeme mellett a társaság vásárosnaményi telepe elé is kiterjesztik, ahol hivatalosan augusztus 21-én kezdődik a léalma átvétele. A Magosz hangsúlyozta, a gazdák egyhangú döntése az, hogy az önköltség felét sem tartalmazó áron senki nem szállít be almát a feldolgozónak.

A Kelet-Magyarország szerdai számában azt írta, Klaus Müller, az Austria Juice Kft. termelési igazgatója a gazdákkal történt keddi egyeztetésen ígéretet tett a termelőknek arra, hogy „augusztus 21-ig születik valamilyen megoldás” a léalma felvásárlási áráról.

A FruitVeb Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács, valamint az Ékasz (Alma Terméktanács) szerint is megalázóan alacsony a léalma induló ára. Közleményükben azt írták: érthetetlen és a piaci viszonyokkal nem magyarázható a 13 forintos felvásárlási ár.

Az Agrárminisztérium jelezte, hogy támogatja az almatermelő gazdák minden olyan megmozdulását, összefogását és érdekérvényesítő tevékenységét, amelyek a méltányos átvételi árak elérését szolgálják.

Magyarországon az idei almatermés 720 ezer tonna körül várható, ami meghaladja az utóbbi évek termését, azonban jelentősen elmarad a 2014. évi 920 ezer tonnás rekordtól.

(Magyar Idők, 2018. augusztus 15.)

Körte az lesz bőven

Hamarabb érik a vilmoskörte.

Az előzetes adatok alapján 2018-ban a megszokottnál 15 százalékkal több, 38 ezer tonna lehet a körtetermés, a minőség jónak ígérkezik – közölte a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK), a Világgazdaság tudósítása szerint.

A közleményben kiemelték, 2018-ban hamarabb érik a Vilmos körte, a szedését már megkezdték. A kamara adatai szerint kiugró évben Magyarországon a körte éves termésmennyisége elérheti akár a 40 ezer tonnát, az utóbbi évtizedben viszont a sok éves átlag alapján inkább 33 ezer tonna körüli volt a termés.

Fotó: Varga György

Magyarországon a területalapú támogatások igénylése alapján 2017-ben 2.342 hektár, 2018-ban pedig 2.269 hektár körteültetvény volt, ez csaknem 100 hektáros csökkenés – hívja fel a figyelmet az agrárkamara.

Az Európai Unióban Olaszország, Belgium, Spanyolország és Hollandia a legjelentősebb körtetermelő, ezen országok önmagukban a magyar termésmennyiség tíz-hússzorosát produkálják.

(Világgazdaság, 2018. augusztus 8.)

Nagyon nyomott a kajszi piac

Európa-szerte hiánytermék lehet 2018-ban a kajszibarack.

A magyar termésmennyiség messze elmarad a megszokottól, ugyanakkor a legjelentősebb európai uniós termelőkörzetekben, így Olaszországban, Görögországban és Franciaországban is nagymértékű visszaeséssel számolnak a gazdák, írja a Magyar Idők.

Nemcsak itthon, az Európai Unió legnagyobb kajszitermelő országaiban is kevesebb termést takaríthatnak be az idén a gazdálkodók. Az Agrárgazdasági Kutató Intézet (AKI) jelentése szerint az EU tagországaiban átlagosan 65-72 ezer hektárról 700 ezer tonna körüli mennyiségű kajszi kerül le egy évben. A négy vezető kajszitermelő tagországban az idén várhatóan 18 százalékkal kevesebb, összesen 558 ezer tonnás termésmennyiség várható. Olaszországban 33 százalékkal 201,1 ezer tonnára csökkenhet a betakarított kajszi mennyisége.

Franciaországban a mezőgazdasági minisztérium júliusi jelentésében 135,6 ezer tonna termést prognosztizált 2018-ra, ami 15 százalékos csökkenést jelentene 2017-hez és 8 százalékos elmaradást az elmúlt öt év átlagához viszonyítva. Görögországban az idén 12 százalékos csökkenést, 79,8 ezer tonna kajszi betakarítását vetítették előre a szakértők. Ez a mennyiség ugyanakkor még így is jóval meghaladja az elmúlt öt évben mért átlagot.

A négy vezető kajszitermesztő tagország közül Spanyolország az egyetlen, ahol növekedést várnak: a kajszi termése 9 százalékkal 142,7 ezer tonnára emelkedhet ebben az évben, ami 38 százalékkal lenne több, mint az elmúlt évek átlaga.

A hiányzó mennyiség az árakat is felfelé hajtja a piacokon
Fotó: Havran Zoltán

A visszaesés mögött minden bizonnyal a március eleji kemény fagyok állnak, amelyek alaposan megtizedelték a termést. Itthon a legjelentősebb károk a nyugat-dunántúli és alföldi régióban következtek be, ahol szinte teljes mértékben megsemmisült az idei termés. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara és a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal által szervezett kajszifajta-bemutatón elhangzottak szerint az átlagosan 30 ezer tonnás termésnek az idén kevesebb mint a harmadát takaríthatják be a termelők, ami még az előzetes becsléshez képest is visszaesést mutat.

A termőterület egyébként az utóbbi években enyhén, de folyamatosan emelkedett. A Központi Statisztikai Hivatal legfrissebb gyümölcsültetvény-összeírása szerint itthon összesen 5,4 ezer hektáron foglalkoznak kajszitermesztéssel a gazdálkodók.

A terméskiesés miatt az Európai Bizottság adatai szerint az árak is nagyot nőttek, egy kiló gyümölcsért 1,19 eurót fizettek a termelőknek júniusban. Az áremelkedés itthon is tetten érhető, az AKI pénzügyi információs rendszerében található adatok alapján a Budapesti Nagybani Piacon a július 23-i hét elején egy kiló kajsziért 550-650 forintot kértek a kereskedők. Egy évvel korábban az árak 400 és 550 forint között mozogtak.

(Magyar Idők, 2018. július 28.)

Nem fogy jól a 100 forintnál drágább görögdinnye?

Bűvös, vagy bűnös a 89 forintos július közepi dinnyeár? A július eleji szolid lökdösődést követően a második héten már 100 forint alatt kínálták a görögdinnyét a legnagyobb áruházak. Mintha nem fogyna olyan fergetegesen. Nem csak a munkáskéz, hanem a kánikula is hiányzik.

Június közepe táján azzal számoltak a dinnyetermelők, hogy jót tett a csapadékos, meleg időjárás a magyar görögdinnyének, és Békés megyében a szokásosnál előbb is megkezdhették a betakarítást a termelők. A 2018-as szezon kiválónak ígérkezett. De ezzel együtt azért árnyaltabb kép is körvonalazódott, hiszen míg az agrárgazdasági kamara a korábbival közel azonos, 4.800 hektár termőterülettel számolt, addig a szakmai szervezet, a FruitVeb 4.600 hektárral. Ráadásul a korábban várt 192 ezer tonna termésmennyiség 5%-kal kisebbnek ígérkezett az egy évvel korábbinál.

Szeretjük a dinnyét, de nagyon, csak ne legyen drága?

A magyar görögdinnyét már június végétől szállítani kezdték a boltokba. 2018 júliusának első napjai azonban az egy évvel korábbihoz képest némileg alacsonyabb boltos árakkal indultak, többen is lejjebb indították a görögdinnye bolti árát. Ennek feltehetően az volt az oka, hogy a termelők várakozásaival szemben a boltokban - megismerve a vásárlók dinnyevásárlási szándékait - már nem lehetett erősebb dinnyeszezonnal számolni.

Az elmúlt napokban pedig már megjelent a 89 forintos görögdinnye is, a Spar és a Penny ennyiért kínálja. Egy évvel korábban a Penny lépett 89 forintra a hasonló júliusi időszakban, így úgy tűnik, ez a bűvös nyári dinnyeár. De a Aldi és a Lidl is 100 forint alatt kínálja a görögdinnyét. Az Auchan és a Tesco dinnyeárai ugyan most még 100 forint felett mozognak, de a CBA Príma már meghirdette július 19-től a 99 forintos görögdinnye árát. A kisebb boltokban és a piacokon - régen is így volt - ugyanakkor nincs nagy dinnyeakciózás, az egyik budai piacon éppen 200 forint alatt volt a görögdinnye ára.

A dinnyetermelők úgy számoltak a szezon előtt, hogy jó lenne, ha az áruházláncok 2018-ban nem vinnék le indokolatlanul alacsony szintre a magyar dinnye árát, a 2017-es akció ugyanis a termőterület csökkenését eredményezte, átgondolatlan kereskedelmi akció volt. Sőt, a szakember szerint a dinnyetermelés nagyon érzékeny ágazat, egy-egy átgondolatlan kereskedői lépés a teljes szezont képes elrontani, súlyos károkat okozva ezzel a gazdálkodóknak.

Nos, a termelőknek abban igazuk van, hogy a dinnyepiac rendkívül érzékeny. De nem csak a termelők, hanem - ezt is hozzá kellene tenni - a vásárlók oldaláról is. A júliusi kánikula eddig elmaradt, ami dinnyecsalogatóbb lehetne, ráadásul egy hónapig szinte minden boltos a foci vb-vel akciózott, így nem a görögdinnye vitte a prímet a reklámokban. (Tegyük hozzá, a foci vb-nek semmi köze nem volt a dinnyevásárlási kedv változásaihoz, csupán a boltos világ reklámcsapásaira utaltunk).

Az időjáráson túl persze felvetődhetnek más kérdések is. Érdekes felvetés volt a napokban, hogy kevés a munkáskéz a görögdinnye leszedéséhez: akkor viszont adódik a következő kérdés, vajon kevesebb jut belőle a boltokba? Vagy például mennyire szalad a magyar dinnyeexport, de hát majd a szezon lefutásával értékelnek a szakemberek, mint mindig. Egy azért valószínű: a kóstoltatás még jó darabig szerves része marad a dinnyereklámnak.

(blokkk.com, 2018. július 17.)

Szolid lökdösődés a dinnyepiacon

Ha nyár, akkor görögdinnye. 119 forinttal folytatódik júliusi a görögdinnye piac, ami kisebb ár több áruháznál, mint az egy évvel korábbi. Még úgy is, hogy a gyenge forint mellett nem nagyon éri meg importálni, így eleve kelendőbb a hazai. A kóstoltatás nem marad el.

Igazi nyári gyümölcs, kedvelik is a vásárlók. Nem véletlen, hogy kínálják is az áruházak és előfordul nagy lökdösődés az árakkal, mint a fociban szögletrúgás előtt a tizenhatoson belül. A 2018-as dinnyeszezon azonban nyugodtan indult, de az akciózás már most, július első napjaiban megkezdődött.

A korábbi években általában az okozott gondot a görögdinnye júliusi szezonjában, hogy megjelent ugyan a hazai dinnye, de itt maradt, vagy jött még be import is. Le is csúsztak hirtelenjében az árak, ami a magyar dinnyetermelő gazdának nagyon rosszul jött, mert nem tudta magasabb, a költségeiket fedező áron eladni a dinnyéjét.

A korábban közzétett dinnyepiaci előrejelzésekben van némi eltérés.

A FruitVeb előrejelzése szerint Spanyolországban, Olaszországban, Görögországban és az összes többi balkáni országban, a nagy dinnyetermelő térségekben csökkent a termőfelület 2017-hez képest. A termőterületek csökkenése nyomán szerintük kiegyenlített dinnyepiaccal lehet számolni az európai piacon. Magyarországon is csökkent a termőterület, főleg az ország déli részén, 2017-hez képest, 4.600 hektár körül van. (2017-ben 5 ezer hektár volt, 2016-ban 5.500 hektár.)

Az Agrárgazdasági Kamara szerint viszont a görögdinnye termőterülete a 2017-essel közel azonos, mintegy 4.800 hektár, a termés pedig 192 ezer tonna körül alakul, ennek 40 százaléka exportra megy. A 192 ezer tonnás várható termésmennyiség 5%-kal kevesebb lehet az előző évinél.

2018 júliusának első fele az egy évvel ezelőttihez képest alacsonyabb boltos árakkal indul. Még nem vágott bele ugyan minden áruházlánc a dinnyéskedésbe, de többen is lejjebb vitték a görögdinnye bolti árát. Ez az egy évvel korábbihoz képest - hasonló júliusi napokat nézve - olcsóbb, akciós görögdinnyét jelent:

	2018	megjegyzés	2017
Auchan	119	július 5-től	*139 (139)
CBA	159	online, július 4-i ár	*129 (119)
Lidl	119	július 5-től	*149 (129)
Spar	119	Interspar, július 5-től	159**
Tesco	159	online, július 4-i ár	129**
Áruházi információk, görögdinnye kilós ára, /: 2017. július 7., */: 2017. július 10.

A Tesco még nem rakta ki honlapjára a július 5-től induló akciós árakat, így nem tudni, belevág-e egy árcsökkentésbe (2017-ben volt egy rövid akciója, ami nem aratott osztatlan sikert a termelők körében, de a hatóság nem talált szabálytalanságot). A CBA akciós újságjait nem nagyon találjuk a honlapjukon, így az online árat néztük, a Tescoval együtt.

Az Aldi és a Pennyi még nem hozakodott elő újabb görögdinnye árakkal, de előreláthatóan, ami késik, nem múlik. Olcsóbban kínálják viszont a sárgadinnyét, aminek egyébként nőtt a piaca (399 forint helyett 299 forint az aldis, ugyancsak 399 forint helyett pedig 279 forint a penny-s ár).

A Coop és a Reál honlapján sincs nyoma a görögdinnyének, de még lehet, nem maradtak le. (A Reál akciós lapja, ami a honlapján egy oldalban található, egyébként azért érdekes, mert csak egy árat tüntet fel: így az vagy nem akciós, csak szerintük kedvező, ami egyáltalán nem baj, vagy ha akciós, akkor lemaradt az eredeti ár.)

És akkor még ott vannak a kisboltok, a hagyományos piacok és az útszéli dinnyeárusok is.

Kóstoltatás: nem marad el

Feltehetően a vásárlók boltos kóstoltatásában dobogós a görögdinnye. Ebből persze a politikusok, agrárvezetők is jókora szeletet hasítanak ki maguknak, de ennél nagyobb gond (mármint hogy megeszik esetleg mások elől a dinnyét) ne legyen.

A közelmúltbeli jelzések szerint az Auchan, a CBA, a COOP és a Tesco üzleteiben országszerte közel 80 alkalommal lehet majd kóstolni dinnyét a szezonban. Emellett a NAK az Agrárminisztériummal és az AMC-vel közösen további kóstoltatást szervez a gyerektáborokban és egyes rendezvényekhez kapcsolódva.

Győrffy Balázs agrárgazdasági kamarai elnök szerint az elmúlt évek ösztönző tevékenysége sikeresnek bizonyult: nőtt a hazai fogyasztás, időjárástól és évjárattól függően már 13-15 kg/fő körül mozog, míg tíz éve ez az érték 8-9 kg/fő körül alakult. Ez egyébként 2-3 darab dinnyét jelent, termetétől függően.

És ha már nyár, közben kukoricáznak is az áruházak. Nem csak dinnyét kínálnak nyári csemegeként olcsóbban, hanem egyesek már most belevágtak a csemegekukorica kínálásba. A Penny például 149 forint helyett 99 forintért adja darabját. Inkább ezt, mint a dinnyét ennyiért, mondhatják a gazdák, ugyanis a 100 forint alatti szezon eleji dinnyeár jelenthet számukra végzetes árnyomást.

(blokkk.com, 2018. július 4.)

Málna, szeder, feketeribiszke: eltűnőben

Megszűnhet egyes bogyós gyümölcsök hazai termesztése. Sokba kerül és munkás sincs elég.

A klimatikus viszonyok, a munkaerőhiány, valamint a lengyel és a szerb konkurencia miatt lassan megszűnhet itthon egyes bogyós gyümölcsök termesztése, írja a Magyar Idők. Szakemberek szerint a málna és a szeder előtt sem áll különösebb fejlődési lehetőség, ahogyan a fekete ribiszke is kiszorulhat az ültetvényekről.

Míg néhány évtizeddel korábban még hétezer hektáron termesztettek málnát a hazai gazdálkodók, napjainkban alig száz hektárról takarítják be a nyár kedvelt gyümölcsét a termelők. Apáti Ferenc, a Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács (FruitVeB) alelnöke lapunknak elmondta: a nyolcvanas években hétezer hektárról 40-60 ezer tonna málnát lehetett leszüretelni minden évben, a termőterület pedig még az ezredforduló környékén is 1.200-1.400 hektár körül alakult. Akkoriban pedig mintegy tíz-tizenötezer tonna volt az éves magyar málnatermés. Ma száz hektár körüli területről alig 600-800 tonna málna terem.

A valóban drasztikusnak mondható visszaesés mögött két probléma áll. Egyrészt az elmúlt tíz-tizenöt évben olyannyira megváltoztak a klimatikus viszonyok hazánkban, ami már nem kedvez a bogyós gyümölcsök, köztük a málna, a szeder és a fekete ribiszke termesztésének sem. Apáti Ferenctől megtudtuk: ezek a gyümölcsök nem bírják a forró, száraz, aszályos nyarakat.

A málna és a szeder esetében a meleg, száraz idő nemcsak az éréskor, hanem egész nyáron problémát jelenthet, hiszen ezek a növények nyáron érlelik azokat az éves hajtásaikat, amelyekből jövőre a termő vessző lesz. – Ha száraz, kánikulai idő van, akkor nem lesz megfelelő rügyképződés, és a következő évben gyengébb terméssel számolhatnak a gazdálkodók – mutatott rá a szakember.

A fekete ribiszke esetében is hasonló a helyzet. Ha nagyon meleg van, a nyár közepén a levélzet jelentős részét lehullajtja a növény, ami biztos jele a következő évi gyenge termésnek. Az aszály mellett ugyanakkor a málna és a szeder a csapadékos, de meleg időt sem kedveli. A mostanihoz hasonló, záporokkal tarkított időjárás igencsak kedvez a szürkerothadás betegség terjedésének a bogyósoknál, ami ellen nagyon nehéz védekezni. Alig van néhány szer, amellyel a betakarítás időszakában eredményesen és biztonságosan tudnának védekezni a termelők.

– A málna, a szeder és a fekete ribiszke klimatikus okok miatt is nehezen termelhető gyümölcs lesz Magyarországon, sőt már ma is az – fogalmazott a FruitVeB alelnöke. A piros ribiszke egy fokkal jobban tolerálja az időjárást, ezért egyelőre úgy tűnik, a jelenlegi klimatikus viszonyaink mellett is megmaradhatnak az ültetvények. Ezeknek bogyós gyümölcsöknek az esetében a munkaerőhiány sem okoz különösebben nagy gondot, hiszen a piros ribiszke géppel is betakarítható, csupán az apró ültetvényeken szedik kézzel a piacokra szánt gyümölcsöt a termelők.

A málna és a szeder – a szamóca mellett – ugyanakkor nagyon munkaerő-igényes gyümölcsünk, dolgos kezekből viszont egyre kevesebb van az ültetvényeken. Apáti Ferenc szerint a málna és a szeder munkaerőigénye egy hektárra vetítve 3-4 ezer munkaórát tesz ki, míg a szántóföldi növények esetében ez alig 10-20 óra, de még az almáskertek is csupán 500-800 munkaórát igényelnek. A helyzetet tovább súlyosbítja, hogy az ültetvényeken alig néhány hónapos munkát tudnak ajánlani a termelők, s még azt is egymástól eléggé távol eső időszakokban.

– Az év tizenkét hónapjából különböző, egymástól távol eső időszakokban, három-öt hónapra tud munkát adni az ágazat. Márpedig az a kevés ember, akit még be lehet hozni az agráriumba, olyan gazdaságba megy el dolgozni, ahol egész évben tudják foglalkoztatni – jegyezte meg az alelnök. A málnának és a szedernek tehát a munkaerő oldaláról is meg van pecsételve a sorsa, így lassan megszűnik az árutermelő ültetvények létezése az országban.

A magyar málnatermésnek becslések szerint a fele friss piacra jut, jellemzően a kisebb ültetvényekről, ahol a fél-, egyhektáros birtokon a családi munkaerő néhány alkalmi munkavállalóval be tudja takarítani termést. A málna másik fele a feldolgozóiparban, ezen belül is döntően a fagyasztóiparban landol. Az alapanyagot jellemzően maguk a feldolgozók termelik, vagy termeltetik.

Ugyanakkor a málnafagyasztás versenyképessége is egyre inkább megkérdőjelezhető, mert Lengyelországból, vagy Szerbiából a kész, fagyasztott málnát olcsóbban lehet behozni, mint amennyiért a magyar hűtőipar az alapanyagot meg tudja venni. Apáti Ferenc szerint, mivel a versenytársakkal főként a klimatikus okok miatt nem tudjuk felvenni a versenyt, így a málna, a szeder és a ribiszke lassan eltűnhet a magyar gyümölcstermesztés palettájáról.

(Magyar Idők, 2018. június 11., Köpöncei Csilla írása)

Jónak ígérkezik a szamóca piaca

Lesz elegendő földieper. Májusban nagyban jön a magyar szamóca, de lesz import is.

A téli és tavaszi fagyok 2018-ban nem okoztak érdemi kárt a magyar szamóca, ismertebb nevén a földieper-ültetvényekben, ezért a termelők a kedvező hozamú évekhez hasonlóan 700-800 hektárról mintegy 15 ezer tonna szamócát takaríthatnak be, számol be a Magyar Idők az MTI nyomán.

A FruitVeb Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács gyümölcs főbizottsága elnöke, Apáti Ferenc ismertette, hogy a magyarországi szamócatermő terület mintegy felét teszi ki a szabadföldi termesztés, amelynek hektáronkénti termelési költsége évente 4-8 millió forint, míg a hajtatott termesztés ennél többe kerül. A magyar szamóca szüretelése a viszonylag kis területű fűtött fóliákban, vagy üvegházakban április középső harmadában, a fűtetlen helyeken április 20 után kezdődött, ugyanakkor nagyobb mennyiségben csak május első felében, a szabadföldi kultúrák betakarításával jelenik meg a piacon.

A magyar szamóca fogyasztói ára áprilisban kilogrammonként 2.000–3.500 forint körül mozgott, míg az importgyümölcs ennél jóval, csaknem ötven százalékkal olcsóbban volt kapható. A vásárlók a magyar szamóca árának jelentős csökkenésére májusban, az alacsonyabb termelési költségű, szabadföldi szamóca megérkezésével számíthatnak a szakértő szerint.

Az elnök elmondta azt is, hogy magas a gyümölcs termelési kockázata, mivel termesztése sok munkát és jelentős tőkebefektetést igényel. Emellett jövedelmezősége is alapvetően az elért hozamoktól függ, mivel az értékesítési ár érdemben nem befolyásolható. A jövedelmezőség eléréséhez hektáronként 20-30 tonna hozam szükséges, amely magas fokú technológiai pontosságot és szaktudást igényel. Szaktudással azonban egyre kevesebben rendelkeznek, és a munkaerőhiány is jellemző a szektorra.

Magyarországon a termelés jelentős része a Szentendrei-szigeten, Nagykőrös, Lajosmizse, Nyársapát, valamint Szatymaz–Zsombó térségében folyik. Az országban megtermelt szamóca 90 százalékát belföldön fogyasztják el, 10 százalékot pedig az osztrák, a lengyel és a szlovák piac vesz fel. Ezzel szemben jelentős az import, a magyar kínálat körülbelül felét teszi ki a kereskedelemben nagy mennyiségben jelen lévő spanyol, olasz és görög szamóca.

(Magyar Idők, 2018. április 30.)

Kíméletlen volt a márciusi fagy a gyümölcsösökben

Kevés is, drága is lesz a gyümölcs a márciusi fagy miatt.

A március elején beköszöntött zord idő elsősorban a dunántúli, valamint a Bács-Kiskun megyei kajszi-, őszibarack és cseresznyeültetvényekben okozott veszteségeket, a mostani újabb fagyhullám pedig már a keleti, észak-keleti országrészen jelentős károkat okozhat - nyilatkozta Népszavának Apáti Ferenc, a Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács alelnöke. Ez a három népszerű gyümölcs virágzik legkorábban, ezért ezeket sújtja leginkább a tavaszi hideg. A szakember elmondta, mínusz 5-10 fok között már jelentős lehet a rügykárosodás, de ha még napokig kitart a hideghullám, a többi gyümölcs, a szilva, az alma, a körte, a meggy is megszenvedheti. Termésbecslésre azonban az alelnök nem vállalkozott, annak májusban jön majd el az ideje, mint ahogy ekkor derülhet ki, hogy mennyivel lesznek drágábbak a tavalyinál a legkorábban virágzó gyümölcsfák termései.

Súlyosbítja a gondokat, hogy a keresett méretű és színezetű, jól szállítható termést adó fajták a legérzékenyebbek a fagyra. A 80 ezer hektáros hazai gyümölcstermő területről átlagosan évi 800 ezer tonna termést takarítanak be. Az időjárás függvényében a mennyiség 400 ezer és 1,1 millió tonna között változik.

A márciusi fagyok a Dunántúlon, Csongrád és Bács-Kiskun megyében okoztak nagy károkat. A korai virágzású gyümölcsösök közül a kajszibarackosokban van ahol teljesen elfagytak a virágrügyek. Vannak azonban olyan gyümölcsök is, amelyek fagykárosodásáról nem szólnak a hírek, mert piaci termesztésük itthon gyakorlatilag megszűnt. Így például málna-, ribizli- és szederültetvényeket már alig találni Magyarországon. Korábban 7 ezer hektáron szüreteltek málnát, ma talán 200 hektár található még a Dunakanyarban. Ezek a gyümölcsök a hűvös, nedves éghajlatot kedvelik, nem bírták az utóbbi évtizedben kialakult aszályos időjárást. A bogyósok eltűnésében szerepet játszott a munkaerőhiány is. Egy hektár málnásra évi 4 ezer munkaórát kellett fordítani, míg azonos méretű almásra csak 600-800 órát.

A munkaerőhiány egyébként általában is égető gond a kertészeti ágazatban is. Óriási probléma, hogy a profi termelők külföldről kénytelenek beszerezni a szaktudást, a technológiát, a fajtákat. Az utóbbi 10-15 évben a hazai gyümölcskutatással foglalkozó műhelyek sem működnek - vélte Apáti Ferenc. A támogatási rendszer sem szolgálja a felzárkózást, mert a korszerűtlen, versenyképtelen termelési mód ugyanannyi pénzhez juthat, mint a korszerű technológiával és fajtákkal dolgozó gazdálkodó.

Ugyancsak hiányzik az öntözés, miközben ma már nem szabadna öntözés nélkül gyümölcstermesztésbe sem fogni - tette hozzá a szakember. Ehhez hozzájárul az öntözési, vízjogi szabályozás útvesztője is. Pedig öntözés nélkül jelentős hozamveszteséggel számolhat a termelő.

Hosszabb távon a hazai gyümölcstermelés csökkenésének ellenére is csak minimális drágulásra lehet számítani, mert a magyar termés helyett belép az import.

A szintén 80 ezer hektáron termesztett zöldség esetében elsősorban az egyre terjedő belvíz okoz gondokat. A gazdák nem tudnak kimenni a földekre, így a korai vetésű zöldségek, mint a hagymafélék, a gyökérzöldségek, a zöldborsó a szokásosnál később kerülnek a földbe. A márciusi fagy a hajtatott, kiültetett zöldségek esetében, a hidegfóliás káposzta-, illetve salátaféléknél okozott gondot. A belvizes területek miatt a korai vetésű zöldségek betakarítása már biztosan csúszni fog - jegyezte meg Ledó Ferenc a szakmai szervezet elnöke.

A szakember szerint zöldséget sem érdemes öntözés nélkül termeszteni. A kicsi, hagyományos módszerekkel tevékenykedő gazdaságok nehezen, vagy egyáltalán nem bírják a versenyt. Szorulnak vissza az egykor emblematikus zöldségfélék, mint a fokhagyma, amelynek a vetésterülete mára 800-900 hektárra zsugorodott. Jelenleg az import meghaladja a kivitelt ebből a fűszernövényből.

Ma még lehetetlen megmondani, hogy az 1,7-2,2 millió tonnás hazai zöldségtermés ide mennyisége melyik szélső értékhez közelít majd.

(Népszava, 2018. március 20.)

A korai fagy még jót is tett a gyümölcsösben

Eddig kevés kárt okozott a fagyos időjárás.

A február végi, március eleji fagyos időjárás ugyan helyenként okozhatott károkat a szántóföldi növényeknél (főként ott, ahol nem védte hótakaró a növényeket), de országos problémáról nem beszélhetünk - közölte az MTI megkeresésére a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara.

A tájékoztatás szerint a gyümölcsösökről elmondható, hogy az almát, a cseresznyét és a szilvát a hideg nem károsította, mivel a fák a legtöbb termőkörzetben még kényszernyugalmi állapotban vannak. A nyugat-dunántúli kajszibarack ültetvényekben és kisebb mértékben a dél-alföldi őszibarackosokban viszont már előrehaladottabb volt a vegetáció, itt ezért számolni kell a fagy káros hatásaival.

A hideg idő ugyanakkor növényvédelmi szempontból hasznosnak ítélhető. A téli meleg miatt ugyanis az idén a megszokottnál több volt az áttelelő kártevő és kórokozó, melyek számát a fagyos időjárás jelentős mértékben csökkenthette. Ettől függetlenül a gazdálkodóknak még így is fokozott figyelmet kell fordítaniuk majd a növényvédelemre.

Mindennek alapján azonban egyelőre még nem lehet messzemenő következtetéseket levonni a 2018-as szezonról. A hideg időjárás okozta esetleges károkról megalapozott információkra legelőbb a vegetációs időszak elején - március végén - lehet számítani. Ekkorra a NAK egy gyors állapotfelmérést készít az érintett kultúrákról - közölte a köztestület.

(MTI, 2018. március 5.)

Jaj de csúszik ez banánár

Megugrott a banánár, nem is kicsit. Mert csökkent a termelés. Savanyú lehet a citrompiac is.

2018 első öt hetében az egy évvel ezelőttinél 28 százalékkal magasabb, kilónként 396 forintos átlagáron értékesítették a banánt a nagybani piacon, írja a Világgazdaság.

Magyarország főzőbanán nélkül mért banánimportja 34,3 ezer tonna volt 2017. január–november között, ami 2 százalékos csökkenés az előző év hasonló időszakához képest – közölte a KSH adataira alapozva az Agrárgazdasági Kutató Intézet (AKI). Az import szolid mértékű visszaesése mellett a nagykereskedelmi ár is mérséklődött 2017-ben: a Budapesti Nagybani Piacon a banán nagykereskedelmi ára 6 százalékkal, kilogrammonként 324 forintra csökkent az egy évvel korábbi átlagárhoz viszonyítva. 2017 első öt hetében viszont az egy évvel ezelőttinél 28 százalékkal magasabb, kilónként 396 forintos átlagáron értékesítették a banánt. Az áremelkedést az okozta, hogy a jelentős banántermesztő országokban csökkent a termés mennyisége.

Az Unióban fogyasztott banán közel 90 százaléka importból származik, a fennmaradó részt Spanyolország, Franciaország, Portugália, Ciprus és Görögország termeli meg. A fogyasztás az elmúlt években folyamatosan nőtt, és 2016-ra elérte a 6 millió tonnát.

És a citrom

Magyarország citromimportja 2017 első tizenegy hónapjában 15 ezer tonna volt, ami megegyezik az egy évvel korábbi időszakban mért adattal. A nagybani piacon a citrom nagykereskedelmi ára 2017-ben kilónként 471 forint volt, 13 százalékkal alacsonyabb az egy esztendővel korábbihoz viszonyítva.

Az AKI idézi az Amerikai Egyesült Államok mezőgazdasági minisztériumának (USDA) előrejelzését, amely szerint az Unió citromtermése 1,4 százalékkal, 1,6 millió tonnára mérséklődhet a 2017–2018-as, októbertől szeptemberig tartó gazdasági évben. A visszaesés fő oka, hogy az USDA szerint Spanyolországban 3 százalékkal, 968 ezer tonnára csökkenhet a termés a jelzett időszakban. Spanyolország ettől függetlenül Argentína után a világ második legnagyobb citromtermelője marad.

Az Unió citromimportőr, az előző gazdasági évben 513 ezer tonna citromot vásárolt a külpiacokon, szemben a 79 ezer tonna exporttal. A legnagyobb beszállítók: Argentína, Törökország, Brazília, Mexikó és a Dél-afrikai Köztársaság.

Gyümölcskoktél

A 2017 november végéig rendelkezésre álló külkereskedelmi adatok szerint a dinnyefélék nélküli magyar gyümölcsexport mennyisége 118 ezer tonnáról 153 ezer tonnára emelkedett, ez 2016 hasonló időszakához képest csaknem 30 százalékos volumennövekedés. A 17,3 ezer tonnás iparialma-kivitel több mint négyszerese az előző évinek, míg az étkezési alma exportja 5,9, a körtéé pedig 27,2 százalékkal nőtt. A kajszikivitel az előző évinél 3,5 százalékkal alacsonyabb volt. Ugyanebben az összehasonlításban a gyümölcsimport 4,1 százalékkal emelkedett, és nőtt az étkezési alma, valamint a kajszi behozatala is, 14,5, továbbá 49 százalékkal. Csaknem 44 százalékkel kevesebb ipari alma érkezett Magyarországra, és 22,5 százalékkal visszaesett a körteimport mennyisége is.

(Világgazdaság, 2018. február 12.)

Alma: lehet kóstolgatni a boltban

A fagy megrázta az almatermést. Van támogatási pénz, indul a kóstoltatás.

Bőven van még forrás az ültetvények megújítását, bővítését célzó fejlesztésekre, a vidékfejlesztési program 19 milliárd forintos keretéből eddig kicsivel több, mint 13 milliárd forint értékű támogatási igényt nyújtottak be a kertészetek – közölte Feldman Zsolt, a Földművelésügyi Minisztérium agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkára, a Magyar Idők beszámolója szerint.

A telepítéstől, az öntözésfejlesztésen és a gépbeszerzésen át egészen a hűtőházak létrehozásáig valamennyi beruházásra kaphatnak európai uniós forrást a kertészetek. A helyettes államtitkár várakozásai szerint a jövőben megvalósuló fejlesztések nagyban hozzájárulnak majd ahhoz, hogy minél több és jobb minőségű gyümölcs, köztük a legnagyobb mennyiségben termelt alma jusson piacra a magyar termelőktől.

Mártonffy Béla, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara országos kertészeti osztályának vezetője elmondta: hozzávetőleg 26 ezer hektáron folyik almatermelés az országban. 2017-ben a tavaszi fagyok miatt gyenge-közepes termést takaríthatnak be a gazdálkodók. A fagykárok miatt ugyanakkor nagy igény van a magyar almára az európai piacon, az ipari gyümölcs mellett a friss piaci árura is van kereslet.

A 2017-es 500-530 ezer tonnára becsült össztermésből 150 ezer tonna az étkezési minőség, ennek jelentős része a magyar fogyasztókhoz kerül, míg 10-15 százalékot az exportpiacokon értékesíthetnek a termelők. 2017-ben gyakorlatilag bármennyi jó minőségű almát el lehetne adni külföldön, ezért a jövőben arra kell törekedni, hogy minél nagyobb arányban termeljenek friss piacra szánt gyümölcsöt az országban. Rövid távon elérhető, hogy a teljes hazai termés fele étkezési minőségű legyen, tízéves távlatban pedig még tovább lehet növelni ezt az arányt. Ehhez korszerűsítésre van szükség, amit a fent említett támogatások is ösztönöznek.

2017-ben öt áruházlánc csatlakozott a magyar almát népszerűsítő kampányhoz. Október 20-tól november 18-ig hétvégenként tartanak kóstoltatást a boltokban. Elsőként a Spar, majd a CBA, az Auchan, a Metro és végül a Tesco üzleteiben találkozhatnak a kampánnyal a vásárlók. Daróczi László, az Agrármarketing Centrum ügyvezető igazgatója szerint a kampányban az áruházi kóstoltatás mellett sporteseményeken is népszerűsítik a közkedvelt gyümölcsöt. Decemberben a legkisebbeket mintegy ezer, almát is tartalmazó mikuláscsomaggal lepik meg, a termelőket pedig egy közös szakmai tanácskozásra várják, ahol közösen kereshetik a válaszokat az ágazatot érintő kihívásokra.

(Magyar Idők, 2017. október 20.)

Lesz jó dió

Jónak ígérkezik a 2017. évi diótermés, sem jég, sem fagy nem tizedelte az ültetvényeket.

Egy évvel korábban, 2016-ban voltak olyan dióültetvények az országban, ahol a dióburokfúró légy, valamint a dióburok-gabonalégy a termés ötven, sőt, száz százalékát is tönkretette, írja a Magyar Hírlap. Bár vegyszerrel lehet ellenük védekezni, nagyon el kell találni a permetezés idejét, hogy az hatékony legyen. Gara Miklós, a Boglárkert Kft. ügyvezető igazgatója a Magyar Hírlapnak elmondta: 2017-ben az időjárás miatt kevesebb a dióburokfúró légy és a gabonalégy is. Fagy- és jégkár sem pusztította az ültetvényeket.

Hozzáfűzte, hogy jó termés ígérkezik. Mennyiségben meghaladja a korábbit, viszont az aszály következtében egyes fajtáknál megállt a dió fejlődése, így több lesz az apró szemű. Persze sok múlik az elkövetkező napok időjárásán. Általában szeptember közepén kezdődik a dió betakarítása az ültetvényeken és a kertekben is. Ha jó a diótermés, akkor hektáronként két tonnát takarítanak be.

Az elmúlt években csaknem duplájára nőtt a hazai dióültetvények területe, megközelíti a hatezer hektárt. Magyarországon jelentős dióültetvények találhatók a Somogy megyei Lengyeltótiban, valamint a Tolna megyei Dunaföldváron és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében is.

A Somogy megyei Karádon dolgozó diótermesztő kertészmérnök jelezte: a jó minőségű, már szeptemberben szedhető magyar dió kedvelt csemege külföldön, így aztán jól értékesíthető. A magyar héjasdió-kivitel Németországba irányul. Gara Miklós bízik abban, hogy az idén is lehet kapni három euró körüli árat kilójáért.

A Központ Statisztikai Hivatal adatai szerint a héjasdió-export 2015-ben 2,2 ezer tonnát tett ki 1,8 milliárd forint értékben. Dióbelet Franciaországba, az Egyesült Királyságba és Németországba szállítottak a magyar termelők. A tisztított, szárított, zsákokba csomagolt héjas dió drágább egyébként, mint a dióbél. Németországban a magyar dióbél konkurenciája az olcsóbb ukrán termék. Magyar piacokon is lehet találkozni ukrán és román dióbéllel. A dióbél ára az elmúlt esztendőkben ezerötszáz-kétezer forint volt kilogrammonként.

Az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezetének adatai szerint a világon a diótermés 2015-ben már meghaladta a hárommillió tonnát. Kína a legnagyobb diótermelő a világon, s az Amerikai Egyesült Államok is meghatározó a piacon. Európában Franciaország a listavezető, ahol csaknem negyvenezer tonnát takarítottak be 2015-ben. Kutatások szerint a rendszeresen fogyasztott dió kedvező hatással van a vér koleszterinszintjére, mérsékelve például a koszorúér-betegség kockázatát. Számos hasznos olajat, fehérjét és vitamint is tartalmaz.

(Magyar Hírlap, 2017. szeptember 4.)

Csak finom alma nincs elég

Magyar almatermesztés: nagy a termésmennyiség évenkénti ingadozása, nagy az ipari alma aránya, csökken a termőterület, kevés a korszerű ültetvény.

A Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács (FruitVeB) legfrissebb összegzése szerint Magyarország almatermése egy átlagos évben 550-600 ezer tonna, de hát ez az elmúlt 10-15 évben a 200 és 920 ezer tonna között ingadozott. Így nagyon rossz a termésbiztonság, ami az egyik alapvető akadálya a piacok építésének és megtartásának.

Emellett a magyar almatermés összetétele is gyenge, már mintegy 20 éve: kétharmada ugyanis az ipari alma – ennek 80-85 százaléka sűrítményalapú léalma –, egyharmada étkezési alma, amely arány az unióban pontosan fordított. A 2002-ben meglévő 41 ezer hektár almaültetvényből mára mintegy 26 ezer hektár maradt, elveszett az ültetvényfelület mintegy 40 százaléka.

Az almaültetvények mintegy 40 százaléka korszerűtlen és versenyképtelen, közölte a szervezet. Mindössze mintegy 20 százalék a korszerű, magas színvonalon művelt, versenyképes ültetvények aránya. A fennmaradó középső harmad pedig a változó sikerrel művelt, kétes jövőjű, "kettős hasznú ültetvények halmaza" – állítják a szakértők.

2016-ban a közepesnél valamivel gyengébb termést (510 ezer tonna) takarítottak be, mert mintegy 20-30 százalékos kiesést okoztak a tavaszi fagyok. A kitavaszodás 2017-ben korán kezdődött, Magyarország nyugati és déli régióiban már április elején, míg északon és keleten április közepén indult meg az alma virágzása, ami másfél-két héttel korábbi a megszokottól. A március vége és május közepe között 6-7 alkalommal is mért éjszakai mínusz 2, mínusz 5 Celsius-fok közötti lehűlések érzékelhető kárt okoztak a termésben.

A terméktanács szerint kedvezőtlenül hatott a termésre az is, hogy a virágzás jelentős részében hűvös, szeles időjárás uralkodott, ami időben nagyon elhúzódóvá tette a virágzást – összesen 3-4 hétig tartott, és emiatt nagyon heterogén gyümölcsméretek alakultak ki még egy fán is. Ennek következménye az volt, hogy a kisebb gyümölcsök lehullottak, a szokásosnál erősebb volt a tisztuló hullás, de sokkal nehezebb volt a termésritkítás elvégzése.

A magyarországi almatermés 2017-ben – az átlagosnál is gyengébb minőséggel – várhatóan mintegy 150 ezer tonna étkezési alma és 350 ezer tonna ipari alma lehet a szervezet előrejelzése alapján. Ez mindkét hasznosításnál a keresletet erősíti, hasonlóan az európai trendhez. Magyarország egy átlagos évben 550-600 ezer tonna almát termel, amelyből 150-200 ezer tonna szükséges a belső étkezési piac biztonságos ellátásához, és 50-100 ezer tonna az egyéb ipari feldolgozásra. A piaci viszonyok alapján arra számítanak a szakértők, hogy 2017 őszén az elmúlt 10 évben megszokott árszint felső harmadában fognak mozogni a termelői árak, de nem számítanak olyan extrém magas árak kialakulására, amellyel az elmúlt tíz évben ne találkoztak volna az ágazatban. A szokásos termelői ársáv az első osztályú étkezési almánál kilogrammonként nettó 40-140 forint, így a következő hetekben ebben a sávban valószínűsíthető az árak mozgása. A léalmánál a sáv kilónként nettó 10-40 forint lehet.

(HVG, 2017. augusztus 31.)

Fagy, aszály, jég: nem nyomta fel a gyümölcsárakat

Mert jöhetett a külföldi. A gyümölcspiac nem engedte elszabadulni az árakat.

Az egy-másfél hét múlva lecsengő magyar kajsziszezonra is igaz ez, amely nyomott áron indult idén, ismerteti a kialakult helyzetet a Világgazdaság. A legnagyobb kajszitermelőnek számító déli országokban nem voltak érdemi fagykárok, az onnan piacra dobott mennyiség pedig féken tartotta az árakat. A szezonkezdet alacsony árainak az volt az oka, hogy a legnagyobb európai termelőknél a dömping nem ért véget július elején. Ezért a spanyol, az olasz és a görög kajszi körülbelül július 10-ig még jelen volt a piacon, és lenyomta a magyar gyümölcs árát, magyarázta Apáti Ferenc, a FruitVeB Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács alelnöke.

Azóta azonban a termelői árak nagyjából a sokéves átlag körül alakulnak. Ez az első osztályú, 40 milliméter feletti kajszinál kilogrammonként 250-300 forintos árat jelent, míg az ipari hasznosításra alkalmas minőségűeknél 70-120 forint közöttit. A FruitVeB alelnöke szerint egy jó kajsziültetvénynek 80 százalékban biztosítania kellene az étkezési minőséget, de ez Magyarországon az öntözés hiánya miatt nincs így. Az idei termés ezzel együtt mennyiségben jónak mondható, ami annak köszönhető, hogy jó volt a virágzás és a terméskötődés is. Mivel azonban a körülbelül 4 ezer hektár kajsziültetvényből csupán ezer hektár öntözött, a gyümölcs apró maradt, döntően ipari hasznosításra, vagy befőzésre alkalmas.

Hasonló a helyzet az őszibarack piacán is. Itt a szezon a kajszihoz képest körülbelül egy hónappal később indul. A korai érésű gyümölcsök ugyan megjelennek július elején, de a nagyobb mennyiséget adó fajták szezonja most kezdődik, július második felében. A nagytermelőnek számító déli országokban jó a termés, Magyarországon pedig ennél a gyümölcsnél is méretproblémák vannak. Az első osztályú őszibarack termelői ára kilónként 100-150 forint. Apáti Ferenc úgy látja, a hazai őszibarack-termelők számára a minőségen kívül az jelenthet gondot, ha az olasz szezon elhúzódik, mert akkor az ottani kereskedők a másodosztályú árut terítik nálunk is, ami szintén lenyomja az árakat.

A meggyszezon gyakorlatilag lefutott, és átlagos, 65 ezer tonna körüli terméssel számolnak a szakértők. Magyarországon kívül Lengyelország és Szerbia nagy meggytermelő Európában 170-200 ezer, valamint 70-90 ezer tonnával. 2017-ben a lengyeleknél kiesett a termés fele, a szerbeknél pedig 20-30 százaléka, ezért viszonylag nagy kereslet volt a piacon, emelte ki a FruitVeB alelnöke. Ennek hatására az árak az elmúlt tíz évben megfigyelt, 60 és 260 forint közötti termelői ársáv felső harmadában, 200 és 260 forint között mozogtak.

A körülbelül négyezer hektárnyi cseresznye idén az átlagosnál kissé gyengébben, 15 ezer tonna körül termett. A jelentős – Lengyelországban 80, Németországban és Ausztriában 40-50 százalékos – fagykárok ellenére sem voltak az átlagosnál jobb árak. Ennek a jó termést hozó és a meleg miatt időben összetorlódott olasz cseresznye volt az oka, amely hirtelen szabadult az európai piacra és nyomta le az árakat.

(Világgazdaság, 2017. július 21.)

Magyar málna: annyi

Végleg eltűnhet a magyar málna, komoly bajban van a hazai málnatermesztés, az ültetvények jórészét már felszámolták.

Az elmúlt két és fél évtizedben megszűnt a málnaültetvények több mint 90 százaléka, ma már alig néhány száz hektáron foglalkoznak a rendkívül munkaigényes gyümölcs termesztésével. A korábbi, 25 ezer tonnát is meghaladó éves termelés jelentős része ipari célra ment, ez azóta megszűnt Magyarországon, s csupán friss áruként értékesítik gyümölcsüket a piacra termelők. A fagyasztott málna importból kerül a hazai boltokba, írja a Világgazdaság.

A legnagyobb probléma, hogy bár a magyar málna zamata elismerten kiváló, nem korszerű fajták alkotják az ültetvényeket, ráadásul a málna számára nem kedvező a hazai klíma. Idén is jelentős fagykárokat szenvedett a gyümölcs, miközben a nyári kánikulát sem bírja, ami miatt gyengébb minőségű a termés. A termésátlagok is jóval a gazdasági megtérülést jelentő 10 tonna feletti hektáronkénti hozam alatt vannak.

A málnabokrok ápolása és a szüret is nagy gondosságot és jelentős kézimunkaerőt igényel. A málnaszedésre egyre nehezebb munkaerőt találni, a munkások bére pedig az árbevétel jelentős hányadát elviszi. Június közepe táján a budapesti vásárcsarnokokban rendszerint 1.300 és 2.000 – de a Vámház körúti csarnokban 980 és 3.990 – forint között árulták a málnát, miközben a szedési költség a 400 forintot is eléri kilónként. A jó málnatermő vidékekkel rendelkező Szerbiában és Lengyelországban – ahol a klíma is jobban megfelel a gyümölcsnek – például jelentősen olcsóbb a munkaerő, továbbá a magyarországinál magasabb hozamokkal dolgoznak. A lengyelek ráadásul jelentős területen gépesítették is a szüretet, még lejjebb szorítva az önköltséget.

A málna élettani hatása egyébként kiváló: magas a C-vitamin- és antioxidáns-tartalma, immunerősítő és vértisztító hatású, s megelőzi a rákos megbetegedéseket. Emésztésjavító hatású pektint is tartalmaz, kalcium-, kálium-, magnézium- és vastartalma is kiemelkedő, a szervezet napi szükségletének egytizedét fedezi.

(Világgazdaság, 2017. június 28.)

A júniusi vihar elverte a termést

A gyümölcsösöket alaposan megtépázta a júniusi vihar, így kajsziból, meggyből és almából is kevesebb juthat a piacokra. Nem kímélte az aratás előtt álló gabonatáblákat sem az ítéletidő, a viharos szél és a jégverés akár jelentősen is visszavetheti a betakarítható mennyiséget, számol be a Magyar Idők.

Bár a hosszan tartó júniusi forróság után igazi felüdülést jelentett a földeknek az elmúlt napokban helyenként jelentős mennyiségben lehullott csapadék, a viharok azonban egyes térségekben alaposan megdézsmálták a termést.

A kertészetekben is nagy pusztítást hagytak maguk mögött az elmúlt napok viharai. Ledó Ferenc, a Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács, a Fruitveb elnöke szerint alig találni olyan megyét, ahol ne okozott volna gondot az időjárás. A károk azonban eltérő mértékűek, egyes településeken belül is különböző volt a veszteség. Egyelőre nincsenek pontos adatok az ítéletidő okozta kiesésről az ágazatban, az országos összesítés a július elejére készülhet el. Ledó Ferenc szerint a vihart az érő gyümölcsök viselték a legnehezebben. A kajsziültetvényekben a nagy erejű szél okozott gondot, amely sok helyen leverte a gyümölcsöt a fákról, sőt gallyakat tört le és fákat csavart ki. A meggyültetvényekben a viharos szél mellett a nagy mennyiségű csapadék tizedelheti meg a termést.

A felhőszakadások miatt félő, hogy megrepedezik a gyümölcs, amit így később nemhogy étkezési meggyként nem tudnak eladni a termelők, de még befőttnek sem lesz megfelelő a minőség. Ledó Ferenc úgy látja, az érintett termelők jobb esetben a léüzemeknek tudják majd eladni a megrepedt meggyet, aminek az értéke a felét sem éri el az étkezési, vagy a feldolgozásra szánt árunak. Így borítékolható a veszteség. A szabolcsi térségből is jelentettek viharkárokat, az almáskertek egy részét elverte a jég. Itt a meggyhez hasonlóan szintén a gyümölcsök minősége romlott.

A fóliasátrakban is előfordultak károk, ezekben a jég mellett a viharos erejű szél okozott problémát. A szerkezetek 80-100 kilométer per órás szélerőig bírják a terhelést, afölött azonban már megbonthatja a sátrakat a vihar. A gazdák nem tudtak védekezni a viharos lökések ellen, a nagy meleg miatt ugyanis mindenhol nyitva voltak a szellőzőnyílások, így a szél könnyen be tudott jutni a sátrakba. A fóliasátras, úgynevezett hajtatott termelés esetében ráadásul a mezőgazdasági biztosítások sem számítanak túl népszerűnek. A magas díjak miatt a gazdák jelentős része nem rendelkezik biztosítással, így a mostani károk megtérítésére sem számíthatnak.

A gyümölcsösök jelentős részére már kötöttek biztosítást a gazdák, ahogyan a nagyobb zöldségtermelőknek is fontos a védelem. Az érintettek a piaci mellett állami kártalanításra is számíthatnak. A termelőknek 15 napjuk van arra, hogy bejelentsék, ha 30 százaléknál nagyobb veszteségük keletkezett.

Jelentős kiesés várható minden bizonnyal az aratás előtt álló repce- és búzatáblákon, az orkánerejű szél sok helyen eltörte a kalászok szárát, a jég pedig kiverte a szemeket a növényekből. Vancsura József, a Gabonatermesztők Országos Szövetségének elnöke a Magyar Időknek elmondta, bár pontosan egyelőre nem lehet tudni, hogy mekkora kiesést okoztak a viharok az országban, a felmérések eredményére ugyanis még várni kell, becslése szerint akár a 10 százalékot is meghaladhatja a veszteség a szántóföldeken.

A legjobban azok a gazdák jártak, akik még a vihar előtt be tudták takarítani a terményt. Ugyan országos szinten még nem kezdődött meg az aratás, minden gazda éberen figyeli, hogy a szemek víztartalma mikor csökken 14-15 százalék alá. Amint lehet, megkezdik a munkákat. Nem érdemes kockáztatni, a vihar és a betakarítás előtti eső ugyanis sokat ronthat a termény minőségén. A búza és a repce mellett a borsóültetvényeket is elverte a jég. Bár a hüvelyeken kívülről nincs nyoma a kárnak, a borsószemek azonban belül rothadásnak indultak.

(Magyar Idők, 2017. június 27.)

A dió fele elveszett

A dió a burok fúrólégy és a tavaszi fagy miatt érés előtt lepotyogott a fáról.

A diótermesztők az átlagos termés felét sem tudták betakarítani 2016-ban. A rossz terméshozamért elsősorban a késő tavaszi fagyok a felelősek, de emellett egy rovarfaj is károsította a megmaradt termést, a Magyar Kertészeti Szaporítóanyag Nonprofit Kft. (MKSZN) tájékoztatása szerint.

Az MKSZN szerint - amint a Világgazdaság beszámol róla - a Magyarországon 5-6 éve jelenlévő dióburok fúrólégy a szomszédos, délnyugat-európai országokból érkezett ide. Barnás elszíneződést okoz a dióhéjon, ami gyengíti a dió minőségét, a héjas dióval szemben ugyanis minőségi követelmény, hogy szép, világos és foltmentes legyen. A rovar a dió burkában okoz kárt, a dió belsejébe ritkán hatol be. A károsított burok azonban kaput nyithat a kórokozók megtelepedésének, a gombás és bakteriális megbetegedésnek, a fertőzött termés pedig sok esetben érés előtt lehullik a fáról.

Védekezni a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) révén engedélyezett vegyszerekkel lehet, de a hosszú rajzási idő miatt legalább ötszöri kezelésre van szükség, ami már nem teszi gazdaságossá a termesztést.

A kártevő a Dunántúlon fordult elő 2016-ban, Zala és Somogy megyében okozta a jelentősebb fertőzést. A dióburok fúrólégy jelenlétét az Alföldön és a Tiszántúlon még nem mutatták ki, ezeken a területeken a termés a fagykár miatt csökkent jelentős mértékben.

A Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács (FruitVeB) becslése szerint a múlt évihez képest 30-40 százalékkal termett kevesebb dió 2016-ban, főként a szélsőséges tavaszi időjárás miatt. Tavaly mintegy 2,0-2,5 ezer tonna diót szedtek le a diófákról. A magyar héjas dió 70-80 százaléka exportra jut, míg a fennmaradó hányadot tört dióként - dióbélként - értékesítik belföldön. Magyarország a dióexportban egyébként vezető helyen áll.

(Világgazdaság, 2016. november 24.)

Leesett az alma ára

Olcsó az alma, isszák is a levét a termelők: hiába kevesebb a magyar termés, a nagyobb lengyel lenyomta a hazai árat is.

Az Alma Terméktanács szerint ha hosszú távon marad az alacsony árszint, sokan felhagyhatnak az almatermeléssel. Rekordalacsony áron kénytelenek értékesíteni ugyanis az ipari feldolgozásra szánt almát a termelők. Az újfehértói székhellyel működő Északkelet-magyarországi Alma és Egyéb Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács (Ékasz) közleménye szerint a feldolgozóüzemekbe szállított ipari almáért mindössze nettó 17 forintot kapnak a termelők, holott az elmúlt két évben rendre 25 forint volt az átlagár. Az étkezési alma ára 65-85 forint közötti, ami szintén elmarad a szüret elején megszokott 100 forint körüli ártól, írja a Magyar Idők.

A szervezet szerint érdemi áremelkedés a következő hetekben sem várható. Ha pedig az alacsony árszint a következő években is megmarad, jelentősen visszaeshet a termelés. Csökken az ültetvények területe, ezzel együtt az árualap, és ez veszélyeztetheti a feldolgozóüzemek létét is, az Ékasz szerint. A terméktanács az ágazat valamennyi szereplőjét - termelőtől a kereskedőn és a feldolgozón át a szakmapolitikáig - felelőssé teszi a kialakult helyzetért. A terméktanács álláspontja szerint a helyzetnek rövid távú megoldása nincs, éppen ezért hosszú távú, radikális intézkedéseket sürgetnek. A terméktanács becslése szerint idén a tavalyi hosszú aszályos időszak, valamint a tavaszi fagyok és a nyári jégverések miatt gyenge-közepes almatermés, mintegy 500 ezer tonna várható az országban.

A sokéves átlagtermés mennyisége 550-600 ezer tonna közötti, a múlt évben 520 ezer tonna alma termett. Ebből 300 ezer tonnányit a léüzemek, 30-50 ezer tonna közöttit pedig a konzervüzemek dolgoztak fel. A Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács, a Fruitveb szerint mivel a hazai almatermés jelentős része eleve csak ipari felhasználásra alkalmas, a termelők kiszolgáltatottságának csökkentése érdekében a saját feldolgozást kellene erősíteni. A termelők egyetlen esélye a nagyobb bevétel elérésére, ha saját feldolgozóüzemet létesítenek és a terményüket már feldolgozott formában értékesítik.

A tudósítás már nem tér ki arra, hogy ha a hazai termés mennyisége kisebb az előző évinél, akkor miért megy le az ár: ilyenkor felfelé szokott mozogni. Nos, egy korábbi tudósítás éppen arról számolt be, hogy magyar alma ugyan kevesebb lesz, de lengyelből sokkal több, ami a hazai árakat is lenyomja.

(Magyar Idők, 2016. szeptember 9.)

Kevés lesz az alma

Nálunk. A lengyeleknél viszont sok lesz, ami lenyomja az árakat.

2016-ban - a 2015. évi 520 ezer tonnás termés után idén - elsősorban a fagykárok miatt kisebb, gyenge közepes szintnek megfelelő almatermés várható, derül ki az Északkelet-magyarországi Alma és Egyéb Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács (ÉKASZ) felméréséből.

Az előrejelzés szerint az áprilisi fagyok, valamint júniusban és júliusban a jég miatt az átlagosnál több lesz az ipari alma, de várhatóan jelentősebb hiány lesz az első osztályú étkezési almából. Magyarországon a 2014-es 900 ezer tonnát meghaladó termés után 2015-ben 520 ezer tonna alma termett, 2016-ban azonban ennél valamivel kevesebb várható.

Az európai almapiaci hasonló lesz, mint az elmúlt években, így az Európai Unió termése 12 millió tonna lehet, ami az elmúlt három év átlagának felel meg. Lengyelországban nagyon jó, mintegy 4,2 millió tonnás termés várható, amelynek 50-60 százaléka kerülhet az étkezési piacra. Olaszországban és Németországban átlagos termést várnak. Jelentős, 80-90 százalékos terméskiesést okoztak a tavaszi fagyok ugyanakkor Ausztriában és Szlovéniában, és Horvátországban is csak fél termést várnak, így ez a három ország összesen 250 ezer tonnás terméskiesést kénytelen elszenvedni.

A gyenge osztrák, szlovén és horvát termés várhatóan élénk keresletet teremt az első osztályú magyar alma iránt. Az itthoni és a külföldi tárolókban továbbra is van még a tavalyi készlet. A 2016-ban várható jó lengyel termés és a még mindig olcsó tavalyi lengyel alma ára ugyan jelenleg is nyomja az európai piacot, de felfelé húzhatja az árakat a kevés hazai étkezési almatermés és a - 2015. évi rossz tárolási eredmények miatt - csökkenő betárolási hajlandóság.

Ősszel közepes árszínvonalra lehet számítani az étkezési almánál, hosszú távon viszont komolyan számolni kell a lengyel alma árlenyomó hatásával, amely megfelelő hazai étkezési árualap hiányában még jobban kiszoríthatja a magyar almát nemcsak a belföldi piacokról, hanem a hagyományos (román, osztrák és szerb) exportpiacokról is.

A felmérés utal arra is, hogy az átlagosnál magasabbak az almasűrítmény-készletek. Az átlagos, vagy annál valamivel gyengébb 2016. évi ipari almaterméssel az előző öt évben jellemző kilogrammonként 10 és 40 forint között ingadozó árakhoz viszonyítva közepes árszint várható.

(Világgazdaság, 2016. augusztus 8.)

Nem is lesz olyan rossz a gyümölcstermés

A fagykárok ellenére jó a gyümölcstermés. Dinnyéből több is lesz, mint egy évvel ezelőtt.

2016-ban jó átlagos gyümölcsterméssel számol a Fruitveb, annak ellenére, hogy országosan a gyümölcsállomány mintegy 30 százaléka semmisült meg az április végén és május első napjaiban érkezett fagyokban. A Fruitveb Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács szerint ezzel mintegy 300 ezer tonnányi termés nem ér be, ami meghiúsította a rekordtermést a gyümölcságazatban.

Várhatóan jó évnek néznek elébe a dinnyetermesztők. 2016-ban mintegy 5600 hektáron termelnek görögdinnyét a gazdálkodók. Ez 5-6 százalékkal nagyobb terület, mint a korábbi évé. Ha kedvező lesz az időjárás ezután is, akkor országosan 230-240 ezer tonnás termés várható, ez nagyjából 25-30 ezer tonnával több a 2015-ös dinnyemennyiségnél. Exportra is jut, a magyar dinnye hagyományos vevője Németország, Lengyelország és Csehország. Külpiacokra mintegy 70-90 ezer tonna dinnyét szállít az ágazat.

A korai dinnyefajtákat már június végén szüretelni kezdték Magyarországon, a dinnye zömét pedig július első napjaiban kezdik szedni. 2016-ban hosszabb dinnyeszezonra van kilátás, várhatóan augusztus végéig tart majd. Ennek oka, hogy a termelők több dinnyét később, április végén, vagy május elején ültettek ki.

A dinnye ára a Fruitveb szerint nagyjából 100-150 forint között lehet kilónként, amely a termékpálya minden szereplőjének hasznot hoz és a vásárlók is elfogadják. A fogyasztás alakulása végül azonban elsősorban az időjárástól függ: ha kánikula van, gyakorlatilag nincs olyan dinnye, amit ne lehetne eladni, de esős, hűvös időjárás esetén alig veszik a vásárlók a gyümölcsöt.

A dinnye esetében az elmúlt néhány évben megváltozott a piac is, amelyhez a jelek szerint sikerrel alkalmazkodnak a termelők. Magyarországon is egyre többen keresik a kisebb, 4-6 kilogrammos dinnyéket, a korábban megszokott nagyobb, 8-12 kilós dinnyéket már egyre nehezebb értékesíteni. A külpiacokon még kiélezettebb a helyzet: németországi vásárlók már nem vesznek meg nagyobb méretű dinnyét, ezekkel szemben a lengyel vásárlók viszik a nagyobbakat is.

Újabb divat az is, hogy egyre terjednek a kereskedelemben a mag nélküli dinnyefajták. Míg pár éve csak mutatóban voltak ilyenek a piacon, ma már gyakrabban látni ezeket a fajtákat. A mag nélküli dinnye népszerű, terjedését az sem tudja megállítani, hogy jelenleg 30-40 százalékkal drágább, mint a hagyományos gyümölcs. További változás a piacon az is, hogy a sárga húsú görögdinnye is egyre népszerűbb.

Az egyes gyümölcsöket egyébként eltérő mértékben érintette a fagykár, ez pedig meglátszik piacokon is. Az őszi- és a kajszibarack javarészt megúszta a későn jött hideget, itt érdemi árváltozás sincs tavalyhoz képest. A cseresznye és a meggy viszont komoly károkat szenvedett. Utóbbi idei termése 55 ezer tonna lett, jóllehet a fagyok előtt még 80-85 ezer tonnát vártak a szakértők. Az almatermés is megszenvedte a hideg éjszakákat, főként azért, mert a helyi fagy a legjelentősebb almatermő területeket, főként Szabolcs-Szatmár-Bereg és Zala megyét érintette.

(Világgazdaság, 2016. június 27.)

Dió után eper, akác: ő is elfagyott

A dió harmada, az eper több mint fele elveszett az április végi fagyban. Az akác is fagyott kapott.

Somogy megyében az akácvirágok 80-90 százaléka odaveszett a fagyban, de Zala és Veszprém megye is érintett a természeti csapásban. Az éppen virágzó magyarországi akácosok kétharmada károsodott az április végi fagy miatt.

Az Országos Magyar Méhészeti Egyesület súlyos károk keletkeztek Somogy, Zala és Veszprém megye völgyeiben. Nógrádban csak a dombokon vészelte át a zord időjárást a növény. Három hét múlva becsülhető meg, hogy milyen lesz az idei akáctermés.

A méhészek nagy része idén még nem pergetett mézet, holott egy átlagos évben ilyenkorra már 4-6 ezer tonna repce- és tavaszi virágtermés gyűlik össze. A méhészek fő bevételi forrása a fogyasztók körében igen kedvelt akácméz, ezt értékesítik a legjobb ár-érték arányban. Az unióban a negyedik-ötödik helyen állnak a magyar méztermelők.

A magyar mézexport jelenleg vegetál, a 2015. évi akácméztermés fele a termelőkön ragadt az uniót elárasztó ázsiai, kínai, koreai vagy éppen vietnámi, thaiföldi készítmények miatt. A mézesek így nem élik éppen virágkorukat.

Eper

Somogy megyében, ahol az eperföldek jelentős része található, akár a termés 60-80 százalékát is elvihette a hideg. Ráadásul ha a fagy után esős idő jön, akkor elrohad a szamóca, így elképzelhető, hogy hiány lesz a jó minőségű magyar eperből, ami biztosan hatással lesz az árakra is.

A fólia alatt termesztett eperrel mennyiségi és minőségi oldalról sincs baj, a termelők bizakodóak az idei szezon előtt. A piacokon - a folyamatosan jelen lévő import, többségében olasz és spanyol földekről származó és 700-100 forintos kilónkénti áron kínált eper mellett - már megjelentek a fóliasátorban nevelt magyar eprek is, ezek ára 1500-2200 forint.

A termelők szerint, ha nem lesz nagyobb kiesés az eső miatt, a szabadföldi eper megjelenésével az ár is csökken, bár jó esetben még így is ezer forint feletti összegért kínálják majd a kiváló minőségű magyar gyümölcsöt. A termelőknek az lenne a jó, ha a szabadföldi és a fóliás eper időben egymást váltaná a piacon, hiszen ha összefut a kettő szezonja, akkor túlkínálat alakulhat ki, ami áreséssel jár.

Dió

A magas termelési költségek miatt eleve nehéz a dióültetvényeseknek, most pedig kiderült, hogy az áprilisi fagy súlyos károkat okozott. Van olyan termesztő, aki egy szem diót sem tud majd betakarítani. A fagykárok miatt akár harmadával is csökkenhet az ideális esetben kilenc-tízezer tonnás éves magyar diótermés. A nagyon meleg március után hirtelen jött áprilisi fagy következtében országszerte jelentős károk keletkezhettek a dióültetvényekben.

A dió tartósan magas ára a tetemes termelési költségen túl azért alakult ki, mivel egészségvédő hatása miatt presztízstermékké vált. A csonthéjas termés kilónkénti ára 2200 és 3500 forint között alakul, de a FruitVeb szerint már 1800-2000 forintért is hozzá lehet jutni a jó minőségű, tisztított dióhoz. Az elmúlt években a hazai diótermés 40-50 százaléka ment exportra, a fő célországok közt pedig visszatérően Németország, Svájc és Nagy-Britannia szerepel.

A dió világtermelése növekvő irányzatot mutat, már a 3,4 millió tonnás szintet is meghaladja. A világ legnagyobb diótermesztője 900 ezer tonnával Kína. Az unióban a termőterület 61 ezer hektár, a termésmennyiség pedig 106 ezer tonna. A tagállamok közül Franciaország és Románia a legnagyobb termesztő. A szomszédos országok közül minőségben a románok és az ukránok sem tudnak versenyezni a magyar dióval, ráadásul gyakran a silányabb minőségű terméküket kínálják magyar áruként, kilónként 1600-1800 forintért. A legnagyobb felhasználó a sütőipar, de mivel a dió levét és héját is hasznosítják, így fontos gyógyászati és kozmetikai árucikk is.

A cukrászdákban, édességboltokban ugrásszerűen, 20-30 százalékkal drágultak az utóbbi hetekben, hónapokban a diótartalmú desszertek, és az áremelkedést a felvásárlási ár növekedésével indokolják az üzletekben. Ezzel szemben a termelők jelentős árváltozásokról nem számolták be, sőt, úgy érzik, a kereskedők igyekeznek még lejjebb nyomni az átvételi árakat, holott így is minimális haszonnal dolgoznak. A termelők legnagyobb költsége a helikopteres növényvédelem, ehhez képest már elenyésző kiadás az őszi dióverés megszervezése.

(HVG, 2016. május 11., Origo, 2016. május 9., Magyar Nemzet, 2016. május 6.)

Elfagyott a gyümölcs fele

A meteorológusok nem jelezték pontosan előre a fagyot.

A gazdák jelzései szerint akár az idei gyümölcstermés fele is odaveszhetett a közelmúltban - április második felében - a fagyok miatt, ami negyedével is drágíthatja a gyümölcsfélék árát, a Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács szerint.

Egyes időszakban hajnalban mínusz 6-7 fokot is mértek az ország több pontján, miközben a meteorológia nem jelezte a fagyveszélyt. A gazdák az ilyen hideg időben fagyvédelmi gyertyákkal, vagy gázégetéssel és ventillátorral melegíthetik a gyümölcsfákat, utóbbi eljárás költsége azonban nagyon magas, hektáronként 400-500 ezer forintra is rúghat.

A gyümölcsök ára így 20-25 százalékkal is emelkedhet a fagykárok miatt, az eper ára 1000-1200 forint, a cseresznyéé 1000 forint, míg a meggyé 300-350 forint lehet. Sajnálatos mindez azért is, mivel az egy főre jutó magyarországi gyümölcsfogyasztás csaknem a felére esett vissza az elmúlt húsz évben.

A Földművelésügyi Minisztérium közlése szerint a gazdák jogos kárigényeinek fedezésére 24 milliárd forint áll rendelkezésre.

(Index, 2016. április 29.)

Bajban az alma

Nem kell a magyar alma. Itt az olcsó lengyel.

A tej és a sertés után most az almatermelők jutottak nehéz helyzetbe az európai túltermelés miatt. Az orosz embargó nyomán bennragadt lengyel alma az utóbbi hetekben ellepte a piacot, így a felvásárlási árak még a tavalyi szintnél is alacsonyabban vannak. A hazai hűtőházakban még mindig jelentős mennyiségű gyümölcs vár arra, hogy a boltokba jusson, kereslet hiányában ugyanakkor félő, hogy végül mélyen ár alatt kell majd alkut kötniük a termelőknek.

A 2014-ben bevezetett orosz importtilalom újabb hulláma érte el a magyar piacot, a tej és a sertés után most az almánál okoz gondokat az európai túltermelés. Az elmúlt hetekben nagy mennyiségű lengyel alma árasztotta el a piacot, az árak ezért most még a tavalyinál is alacsonyabb szintre kerültek. 2015. őszén viszonylag jó áron tudták értékesíteni az almát a magyar termelők, a fogyasztói alma és az ipari feldolgozásra szánt gyümölcs ára is magasabb volt. Bár a legtöbben arra számítottak, hogy tavasszal, a tárolás után drágábban tudják majd eladni a gyümölcsöt, a gazdálkodók számításai 2015. elején már nem jöttek be. A lengyel importalma ugyanis az egész kontinensen leszorította az árakat.

A szakemberek szerint a betárolt alma mennyisége 2016-ban nem nagyobb, mint más években, a probléma az, hogy nincs kereslet a magyar árura. Az olcsó lengyel alma miatt a román piacot is elveszítették a magyar termelők, szinte alig akad felvásárló, aki hazánkból szerzi be a gyümölcsöt. Egyes becslések szerint februárban mintegy 1,2 millió tonna alma volt a lengyel raktárakban, amit most rázúdítanak egész Európára.

A hazai mellett az osztrák és más uniós tagállamok termelői is aggódnak. A gyümölcsöt ugyanis a korszerűtlen tárolókban nem lehet sokáig tartogatni, a legtöbb tételtől hamarosan meg kell szabadulniuk. Ráadásul az alma eltarthatóságának a tavalyi aszályos nyár sem tett jót, az extrém meleg és csapadékszegény időjárás különböző élettani betegségeket okoz az almánál. Jobb helyzetben vannak azok a termelők, akik korszerű, szabályozott légterű tárolóval rendelkeznek, a betárolt alma pedig jó minőségű, ők akár júniusig is várhatnak az értékesítéssel. Kérdéses ugyanakkor, hogy a lengyel utánpótlás mikor fullad ki és hogyan alakulnak az árak ezután.

Az almaárak egyébként nagyban függnek a minőségtől és a fajtától is. Van olyan alma, amit hazai hűtőházakból hatvan forintért visznek el, míg olyan tétel is akad, amit 120 forintért is el lehet adni. A boltokban ugyanakkor hiába keresnénk az olcsó almát, a kereskedők az alacsony felvásárlási árak ellenére sem adják olcsóbban a gyümölcsöt.

Enyhítheti a gazdák kárát, hogy néhány hazai léüzem jelezte: április első hetében kinyitnak és elkezdik a hűtőházakban megromlott alma feldolgozását. Mindez azonban csak tűzoltásra elég, a léalma kilójáért ugyanis a tavalyi árak csupán felét kínálják most a feldolgozók. Ez a kilónkénti 20 forintos ár sok esetben a tárolási költségeket sem fedezi. Igazi megoldást a belső piac védelme jelentene. Bár az európai uniós szabályok nem teszik lehetővé, hogy a lengyel almát teljes mértékben kizárják a piacról, annyit lehet tenni, hogy kellő szigorral ellenőrizzék a hatóságok, az ide érkező tételek után megfizetik-e az áfát és a szállítmányok dokumentációja is rendben van-e.

(Magyar Idők, 2016. március 23.)

Kevés és kicsi az alma

Az előző évhez képest roppant gyenge lesz az idei almatermés. És drága lesz az alma.

2015-ben közel 500 ezer tonna almatermés várható a 2014. évi több mint 900 ezer tonnával szemben. Az őszi alma ára a tavalyinál nagyobb, a mérete viszont kisebb lesz. A gazdák még az esőben bíznak, az még valamelyest javíthat a termésen. Európában sehol sem várható nagy termés, ami az értékesítési árakat felfelé nyomhatja.

A 2015. évi termés nagy része léalma lesz, csak alig 150 ezer tonna étkezési alma jut az asztalokra. Ráadásul a vásárlóknak a piacokon az eddig megszokott 80 milliméteres almák helyett jóval kisebb, 60 milliméteres almákkal kell majd beérniük, egyebek mellett a gazdák erről is beszámoltak az Origónak. A bevásárlóközpontokban drágább, 300 forint körüli kilónkénti almaár, a piacokon ősszel és télen 100-150 forint várható.

A nyár eleji jégeső sok helyen megtépázta az almatermés egy részét. A jégkárt szenvedett kertrészekben termett alma minősége rosszabb lesz, ez pedig a léalma arányát növeli, aminek viszont így alacsonyabb lesz a felvásárlási ára. Rossz terméskilátásokkal jellemezhető az almaültetvények mintegy kétharmada, 17 ezer hektár, míg jó, vagy elfogadható termés csak a maradék egyharmadban várható. A korszerű ültetvényekben kevesebb lesz gond, az almának nem tesz jót az óriási hőség sem.

A legnépszerűbb gyümölcs Magyarországon az alma, hosszú évek óta.

(Origo, 2015. augusztus 19.)

Sok az alma

Európában is bő termés ígérkezik, ráadásul az oroszok nem kérnek belőle.

Almapiaci válság jön előreláthatóan Magyarországon: a korábbi évek átlagterméséhez viszonyítva a 2014. évi, várhatóan 780 ezer tonna termés 150-200 ezer töbletet jelent az előző évhez képest. Ez felülmúlja az eddigi legnagyobb, a 2012-es, 750 ezer tonnás termést is.

A legnagyobb almatermő területtel rendelkező Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében a tavalyi 350 ezer tonnával szemben 2014-ben közel 500 ezer tonna gyümölcs termett. Az előző években a termés 70 százaléka az ipari alma minősítést kapta, a maradék étkezési almaként jutott piacra. Ebben a szezonban az arány változik, várhatóan több terem az étkezési kategóriából.

Az előrejelzések szerint egész Európában jó termés várható, így jelentős mértékben csökkenhetnek a termelői árak, ezért kormányzati beavatkozást várnak a termelők. Ezt megelőzően azonban fel kell mérni az almafeldolgozás lehetőségeit, hogy minél nagyobb – adott esetben – támogatott feldolgozásra nyíljon lehetőség. Ekkora mennyiségnél a tárolás is, és az értékesítés is állami segítséget igényel, állítja a Zöldség-Gyümölcs Terméktanács (FruitVeb). Ennek részeként elképzelhető a dinnyéhez hasonló célzott belföldi és exportmarketing program. Súlyosbítja a helyzetet az Oroszország által augusztus elején bevezetett embargó. A tilalmat első körben a lengyel zöldségre és gyümölcsre vetették ki. Az ott termett alma pedig megjelenhet a magyarországi piacokon is. A tilalom kiszélesítése a magyar exportőröket is súlyosan érinti, a termelők ugyanis 50-100 ezer tonnás kivitellel számoltak eddig.

(Világgazdaság, 2014. augusztus 7.)

Van meggy bőven, lesz dinnye is

Sok a meggy, le is esett az ára. Következik: júliusban a dinnye.

A tavalyinál több lesz a magyar dinnye július első hetétől, a Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács (FruitVeB) szerint. A FruitVeB célja, hogy a gazdák, a kereskedők, a piac pontos képet kapjon a dinnye várható mennyiségéről, minőségéről, így a boltok fel tudjanak készülni az importáruk időben történő kivezetéséről (a blokkcom megjegyzése: legalábbis a termelők szándéka szerint).

2014. nyarán várhatóan a tavalyi 210 ezer tonnás mennyiségnél 5-10 százalékkal terem több dinnyéből, júliusban és augusztusban Magyarország lesz Európában a legnagyobb dinnyeexportőr, várhatóan a hazai termés felét sikerül külföldre, elsősorban EU-s országokba szállítani. A dinnyeszüret a baranyai Ormánságban kezdődik, Békésben folytatódik; július végén már Tolnában, Hevesben és a Hajdúságban is megindul a dinnye begyűjtése a földekről, legkésőbb augusztusban pedig a szabolcsi termelők is bekapcsolódnak a termelésbe.

Az elmúlt években a Vidékfejlesztési Minisztérium (VM), a Dinnyeszövetség és a FruitVeB közösen indított magyar dinnyeajánlás sorozatának hatására folyamatosan növekedett a magyar görögdinnye fogyasztása. Idén további erősödésre lehet számítani a termelők szerint, ennek érdekében a vásárlók ösztönzésére folytatódik a reklámsorozat, az Agrármarketing Centrum pénzügyi támogatásával, várhatóan július közepétől szeptember közepéig. Hat áruházlánc (Auchan, CBA, Lidl, Metro, Spar, Tesco) már vállalta, hogy részt vesz a marketingmunkában, kóstoltatni is fogja a vásárlókkal a magyar árut. Az áruházakat megkérik, ne rendeljenek már külföldi árut.

A FruitVeB értékelése szerint az utóbbi években stabilizálódott a dinnye ára a magyar piacon, sikerült megtalálni azt a sávot, amely a fogyasztóknak és a kereskedőknek, valamint a gazdáknak is megfelelő.

2014-ban nagyjából 6000 hektáron termelnek dinnyét hazánkban, az elmúlt három évben folyamatos volt a területi bővülés. Közel 1500 hektárral nőtt a dinnyével beültetett földek területe a három esztendő alatt. A dinnyében érdekelt gazdák száma is emelkedett, ma közel 11 ezren élnek a termeléséből. A Dinnyetermelők Országos Egyesületének értékelése szerint idén az időjárás mindeddig nagymértékben segítette a gyümölcs érési folyamatát, optimális a terméskötődés, az utóbbi évek legjobb minősége várható, amennyiben az átlagosnak megfelelő marad az időjárás.

(Magyar Nemzet, 2014. június 19.)

Nem megy a meggy?

Szabolcsban nem megy a meggy.

A Földművelésügyi Minisztériumhoz fordult segítségért a térségben jelentkező meggyértékesítési gondok miatt a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Agrárkamara. A Nyírségben alacsony – a korán érő fajtáknál kilogrammonként 80-110 forint közötti – felvásárlási árral indult a meggyszezon, ráadásul a több ezer kistermelő várhatóan nem tudja majd értékesíteni a gyümölcsöt. Szabolcsban mintegy négyezer hektár meggyültetvény van, és a termés jónak ígérkezik, még az idősebb fákon is, amelyek ötszáz és ezer hektár közötti nagyságú területet foglalnak el.

A becslések szerint 15-20 ezer tonna meggynek nehéz lesz piacot találni, főként a kevés fát gondozó, értékesítési szerződéssel nem rendelkező kistermelők vannak emiatt nagy bajban. A nagy termelők piaci pozíciója sem jó, hiszen a 80-110 forint közötti felvásárlási ár a termelési költségeket, a növényápolás és -védelem, a szedés, valamint a szállítás költségeit sem - vagy alig - fedezi.

Az átvevők szerint az alacsony ár a túlkínálat, valamint az aszály miatt az átlagos 19-20 milliméteres gyümölcsmérettől elmaradó, csak 16-18 milliméteres meggy következménye. Ugyanakkor a termelők a felvásárlók és a feldolgozók kartellezéséről beszélnek, mert szerintük ilyen alacsony árat semmi nem indokol.

A szabolcsi agrárkamara szerint az a legfontosabb, hogy a termés ne maradjon leszedetlenül a térségben, és legyen lehetőség a teljes mennyiség értékesítésére.

(Magyar Nemzet, 2014. június 18.)

London és Rotterdam: marad a két központ.

London és Rotterdam: marad a két központ. ₪₪₪

Az Unilever bejelentette, hogy a cég igazgatósága visszavonta a költözési javaslatot, mivel a brit részvényeseknek nem tetszett a kezdeményezés. A vállalatnak jelenleg két székhelye van Londonban és Rotterdamban, ezt egyesítették volna a holland városban, írja az Origo.

A cég azért döntött úgy, hogy egyesíti a holland és brit ágazatát egyetlen központban, mivel tavaly nem tudták megvenni egy 143 milliárdos ajánlattal a Kraft-Heinz amerikai élelmiszeripari céget.

Az egyesítéssel hatékonyabb és agilisabb üzletpolitikát terveztek, hogy a cég könnyebben reagálhasson a gyorsan változó fogyasztói piacra.

Illusztráció FORRÁS:

IMAGINECHINA/WENG LEI - IMAGINECHINA/WENG LEI

A jelenlegi kettős központ 1930 óta létezik, amikor a holland Unie vajkészítő egyesült a brit szappankészítő Lever Brothers céggel.

De az összeköltözést nem támogatta egy nagyobb részvényesi csoport, ezért a cég vezetői inkább visszavonták azt.

„A testület most megvizsgálja a következő lehetséges lépéseket, és azokról egyeztetünk részvényeseinkkel" – nyilatkozta Marijn Dekkers elnök a Reuters-nek.

(Origo, 2018. október 5.)

Az Unilever megvette a Carver Korea kozmetikum gyártót

A brit-holland Unilever fogyasztásicikk-gyártó csaknem 2,3 milliárd euróért felvásárolja a dél-koreai Carver Korea nevű kozmetikai céget.

Az Unilever a dél-koreai szépségipari termékek iránti egyre növekvő ázsiai keresletre kíván a felvásárlással reagálni, írja a Napi.hu az MTI tudósítása nyomán. A felvásárlás legnagyobb nyertese a Goldman Sachs és a Bain Capital lehet, ők szerezték meg ugyanis 2016 nyarán a Carver Korea mintegy 60 százalékát 420 millió euróért.

A felvásárlással az Unilever a kozmetikai üzletágának erősítését célozza.

A dél-koreai kozmetikai termékek exportja jelentősen emelkedik, a Carver a 2016-os évet mintegy 137 millió euró nyereséggel zárta. A felvásárlást még a hatóságoknak is engedélyezniük kell.

A Unilever az amerikai Procter & Gamble után a világ második legnagyobb márkás fogyasztásicikk-gyártója. Magyarországon az Unilever Magyarország Kft. révén van jelen a vállalat, és több mint 1.700 embert foglalkoztat. Vezető élelmiszermárkái közé tartozik egyebek között a Magnum, a Lipton és a Knorr, de a brit-holland cég gyártja a Dove, Axe és Domestos termékeket is.

(Napi.hu, 2017. szeptember 25.)

Eredmény van, de a lengyelek vasárnapi boltzárja lefaragott belőle. Lengyelben veszteséges a Tesco.

Eredmény van, de a lengyelek vasárnapi boltzárja lefaragott belőle. Lengyelben veszteséges a Tesco. ₪₪₪

Nőtt a Tesco eredménye a cég 2018-2019-es üzleti évének első felében, de a közép-európai üzletág valamelyest visszaesett, mindenekelőtt a vasárnapi nyitva tartás lengyelországi szabályozásának módosulása miatt, írja a Napi.hu.

A legnagyobb brit kiskereskedelmi hálózat a Londoni Értéktőzsdén (LSE) 2018 szeptember 3-án közzétett köztes beszámolója szerint az augusztus 25-én zárult 26 hétben 933 millió font (több mint 340 milliárd forint) csoportszintű eredményt ért el, 24 százalékkal többet, mint a korábbi üzleti év hasonló időszakában. Az így kimutatott eredmény az előző pénzügyi év első felében 759 millió font volt.

A közép-európai részleg - napi árfolyamon átszámítva - 59 millió fontnak megfelelő működési szintű eredményt ért el a kivételes tételek kiszűrése után, ez 3,3 százalékos csökkenés éves összevetésben.

A Tesco hangsúlyozta, hogy a régióban Lengyelország az egyetlen veszteséges piaca, amely önmagában 32 millió font mínuszt jelentett térségi eredményében.

(Napi.hu, 2018. október 3.)

Azért nehéz lesz egyhamar utolérni a Tescot

Vallott 2017-ről a legnagyobb magyarországi áruházlánc. Árbevétele ugyan zsugorodott, de a költségeit megfogta. Bért neki is kellett emelnie, de a létszámot lejjebb faragta, a kisebb alapterülethez is igazítva. Az eladói, árufeltöltői, raktárosai bérét 18%-kal emelte.

A Tesco a 2018. februárjának végén zárult üzleti évében 623 milliárd forint árbevételt könyvelt el (ez nettó, áfa nélkül). Ez összességében 2%-os csökkenés, aminek felét a belföldi értékesítés, másik felét pedig az export zsugorodása vitte el.

A belföldi árbevétel csökkenése összefügg azzal is, hogy a Tesco csökkentette áruházaiban a saját tevékenységének a területét, így többet adott bérbe. Ezzel, a kisebb alapterületű értékesítéssel a diszkontok irányában karcsúsodott a cég (tettek már ilyet a hipermarketek korábban is, például amikor néhány évvel ezelőtt a polcmagasságot csökkentette az eladótérben az Auchan és a Tesco is, mindez egyébként a kisebb költséggel járó készletcsökkentést is jelenti, hiszen kevesebb árut pakolnak ki).

A Tesco beszámolója jelzi is ezt az irányt, mivel megjegyzik benne, hogy a hipermarket csatorna piaci részesedése némileg csökkent, míg a szupermarketek forgalma tovább növekedett. (A szupermarketnek nevezett csatorna ugyanúgy kisebb alapterületű boltokat jelent, mint a diszkont, elég a Tesco Expressz-re gondolni.)

Kínosan ügyelt a Tesco a költséggazdálkodására, hiszen az árubeszerzése ugyanannyival csökkent, mint az értékesítése (13-13 milliárd forinttal). Csökkent például az anyagköltségek között elszámolt reklámköltség, a korábbi 15 milliárd forintról 14 milliárd forintra.

Nem derül ki ugyanakkor a beszámolóból, hogy mennyi volt a webértékesítés: érdekes módon ezt több webáruház titkolja, de nyilván növekedett a Tesconál, hiszen nőtt a kiszállítás köre és az átvevőpontok száma is. A blokkk.com becslése szerint ez 10 milliárdos nagyságrendű lehet a Tesconál.

Az egy főre jutó forgalomban tartja formáját a Tesco, sőt, javított is rajta valamennyit. 2017-ben ez a mutatója 39 millió forint volt, korábban 37 millió (így 2017-ben a Spar előtt zárt 2 millió forint különbséggel).

	2015	2016	2017
árbevétel	614	636	623
árrés	174	185	185
eredmény	13	51	17
Elektronikus Beszámoló Portál, érték: milliárd forint, árbevétel: nettó, eredmény: adózás utáni, 2017. március 1 - 2018. február 28.

A Tescos bérek is nőttek 2017-ben

Az átlagjövedelmet nézve 12%-kal emelkedtek a javadalmazások a Tesconál 2017-ben. Ez jelentős növekedés. Igaz ugyanakkor, hogy a létszám csökkent ebben az üzleti évben, ami feltehetően a kisebb működési területtel is összefügg. Nincs információ ugyanakkor arról, hogy a külső, kölcsönzött munkaerő hogyan változott, a szakszervezet ezt piszkálta is a sztrájk idején.

A fizikai dolgozók bérét nézve a teljes munkaidősök havi átlagjövedelme 205 ezer forint volt havonta. Ez a bűvös 200 ezer forintos határ felett van már, az ágazati átlagnál is magasabb. És jókora emelkedés a korábbi év 173 ezer forintos átlagához képest, hiszen 18%-os növekedést takar:

	2015	2016	2017
bérköltség, személyi jellegű kifizetések, érték: milliárd forint	45,7	47,7	49,7
fizikai teljes munkaidős	.	20,2	21,9
fizikai részmunkaidős	.	3,3	4,0
létszám	18.082	17.244	16.067
fizikai teljes munkaidős	.	9.707	8.884
fizikai részmunkaidős	.	2.806	2.714
átlagjövedelem (teljes állomány), forint/hó	211	231	258
Elektronikus Beszámoló Portál, létszám: átlagos statisztikai, bérköltség, személyi jellegű egyéb kifizetés: bérjárulékok nélkül, átlagjövedelem: forint/hó, teljes- és részmunkaidős, szellemi, fizikai együtt

(blokkk.com, 2018. július 31.)

A cseheknél kurtítja a nyitvatartást a Tesco

A Tesco rövidítette a nyitvatartási idejét a Cseh Köztársaságban.

Sok áruházat, amelyek jelenleg éjfélig tartanak nyitva, este 10 órakor be fognak zárni - írja a Napi.hu a novekedes.hu nyomán.

A Cseh Köztársaság nagy szupermarketjei súlyos munkaerőhiánnyal küzdenek. A Novinky.cz honlap szerint a kialakult helyzet arra kényszerítette a brit szupermarket-láncot, hogy csökkentse a boltok nyitvatartási idejét. A Tesco közlése szerint este 10 óra után egyébként sincs már sok vevőjük.

Az egyik olyan szupermarket, amelyet nem érintett a dolgozók elvándorlása, a német kiskereskedelmi lánc Lidl, amely állítólag a legtöbbet fizető hálózat az országban. Márciusban a Lidl alkalmazottai átlagos havi fizetését 28 ezer cseh koronára emelte. Prágai üzleteiben a kezdő fizetés több, mint 29 ezer korona (mintegy 365 ezer forint). A lánc szerint ez az oka annak, hogy nekik alig jelent gondot a munkaerő-hiány.

A Tesco decemberben jelentett be egy 17 százalékos béremelést, de alkalmazottainak fizetéséről nem volt hajlandó tájékoztatást adni. A Lidl az egyetlen üzletlánc az országban, amely nyilvánosságra hozta az általa fizetett béreket.

Diszkonttal vágna vissza a Tesco

Diszkontokat nyit a Tesco a brit piacon az Aldi és a Lidl ellen. És lehet, hogy a Sainsbury lenyomja a Tescot.

Váratlan lépésre szánta el magát a Tesco - egyelőre csak hazai piacán, írja a Napi.hu. A cégre egyre nagyobb piaci nyomás nehezedik, ezért úgy döntött, saját pályájukon veszi fel a versenyt a brit kiskereskedelemben még mindig új jövevénynek számító német konkurenseivel.

A Tesco Plc. elkezdte kiépíteni saját új diszkontláncát, amivel az eddigi legkeményebb választ próbálja adni arra a kihívásra, amelyet az Aldi és a Lidl megjelenése okozott Nagy-Britannia kiskereskedelmi piacán - derül ki a Bloomberg beszámolójával. A szigetország legnagyobb áruházlánca már feladta az álláshirdetéseket, amelyekkel új boltjaiba keres embereket.

Az első két áruházat az Anglia északkeleti részén lévő Imminghamban, valamint a Londontól 130 kilométerre lévő Chatterisben nyitják meg - derül ki a Linkedln közösségi portálon feladott hirdetésekből. Ezeken a helyszíneken még a cég nagy sikereinek éveiben vettek ingatlanokat, azt megelőzően, hogy Dave Lewis 2014-ben átvette volna az akkorra már nagyon nehéz helyzetbe jutott cég irányítását. Azóta üresen állnak.

A Tesco azon a területen, a kemény diszkontok piacán akar szembeszállni az Aldival és a Lidllel, amelyen azok a legjobbak - értékelte a fejleményt Dusan Milosavljevic, a Berenberg bank elemzője. Szerinte a cégnek nagyon okosan kell fellépnie, mert ha félszívvel, vagy kísérleti jelleggel próbálkozik a hard diszkontok világában, akkor nagyot fog bukni.

A brit cég új stratégiája világosan mutatja, milyen erős nyomás alá jutott a 2008-2009-es pénzügyi és gazdasági válság, valamint az Aldi és a Lidl megjelenése nyomán. Ez a két tényező irtózatos árversenyt indított el a kiskereskedelemben, ami leradírozza a cégek profitrátáját.

Emellett újabb pofon a Tesconak, hogy egyik versenytársa, a Sainsbury Plc kész lenne megvásárolni az amerikai Walmart Inc. Asda néven futó brit hálózatát tízmilliárd dollárért. Ha ez a cégegyesülés megvalósulna, akkor a szigetország legnagyobb kiskereskedője jönne létre, megfosztva a Tescót ettől a megtisztelő címtől.

Sajtótalálgatások szerint az új diszkontláncot Jack's-nek keresztelnék a Tescót megalapító Jack Cohen után. Az első üzletek várakozások szerint szeptemberben nyithatják meg kapuikat. Eközben az Aldi és a Lidl már a brit áruházi piac 13 százalékát birtokolja - derült ki friss piackutatási adatokból.

Rövid időn belül ez lesz a második új formátum a Tesco életében. Nemrégiben vették meg a Booker nagykereskedőt és megnyitották a Char Central outleteket, amelyek egyedi jellemzője, hogy a szokásosnál nagyobb mennyiséget kínálnak a vevőknek. Ezzel a profi vendéglátósokat és a családokat célozták meg, amelyek készek nagyobb tételben megvásárolni, amire szükségük van. A francia Carrefourral pedig közös beszerzési lánc létrehozásáról állapodtak meg.

(Napi.hu, 2018. július 23.)

Tovább faragja az alapterületét a Tesco

Jönnek az új bérlők sorra.

Két Tesco-egység megújult a közelmúltban, új bérlők is érkeztek, köztük az egyik rivális Auchan leányvállalata, írja a Napi.hu.

Korszerűsítette a nyíregyházi és kecskeméti áruházait a Tesco. A két boltra 1-1 milliárd forintot költött a cég, a felújítás keretében pedig új hűtési rendszert, frissáru pultokat, valamint új ruházati és háztartási osztályt kaptak az áruházak.

A felújított kecskeméti és nyíregyházi Tescókba új bérlők is jönnek. A kecskeméti áruházban a H&M ruházati cég és a CCC cipőboltlánc nyit üzletet. Nyíregyházán pedig az újonnan megnyílt Reno cipőbolt mellé egy Rossman és egy Decathlon érkezik.

A Decathlon megjelenése annyiban érdekes, hogy a sportboltláncnak ugyanúgy a francia Mulliez család a tulajdonosa, mint a Tesco egyik legnagyobb riválisának, az Auchan-csoportnak.

A Tesco egyébként 2018-ban folytatja a boltok korszerűsítését, az jelenleg - zavartalan nyitvatartási idő mellett - folyik a budaörsi és a csepeli egység felújításával.

(Napi.hu, 2018. április 24.)

Belenyalt a finom fagyiba a Tesco

Nyereséges lett. A magyar Tesco is menne, de nem nőtt a bevétele. Tovább faragják az alapterületet - minek is annyi a jó pénzhez.

Jól halad a Tesco szekere, nál, teljesülhetnek a középtávú célkitűzések, áll a brit kiskereskedelmi óriás éves jelentésében, írja az Portfolio. A bevételek enyhe emelkedése mellett a társaság profitja kétszámjegyű ütemben nőtt, és ismét elkezd osztalékot fizetni a cég. Az üzletek átalakítása tovább folytatódik, jelentős mértékben csökkenhet itthon is az üzletméret. Most boltbezárásokat nem jelentett be a Tesco.

Nem túl barátságos piaci környezetben próbál talpra állni a Tesco. A német diszkontláncok miatt erős a verseny a legfontosabb európai piacain, ráadásul a kiskereskedelem hagyományosan alacsony arányú profitot hozó iparág, mérsékelt bevételnövekedési lehetőségekkel. A Tesco helyzetét az elmúlt években könyvelési botrányok nehezítették, az erős verseny közepette pedig volt olyan év is, amikor veszteséges volt a cég.

Végül a javulást célzó intézkedések, egyes új szolgáltatások, mint az online vásárlás és a házhozszállítás hatásai már érződnek: a 2018 február végén zárult pénzügyi évben a bevételek nőttek, a profit pedig több mint 20 százalékkal ugrott meg.

A 2017/2018-as pénzügyi év legfontosabb számai:

51 milliárd font bevétellel zárta az évet a Tesco (üzemanyagok nélkül), ami 2,3 százalékkal magasabb az előző évinél
az összehasonlítható alapon számolt (like-for-like) bevételek kilenc negyedéve folyamatosan növekednek
a bevételek emelkedését a friss élelmiszerek értékesítéseinek erősödésével hangsúlyozza a Tesco
1,6 milliárd font működési eredményt ért el a Tesco a lezárt évben, ami 28 százalékkal (devizaárfolyamok változását kiszűrve 26 százalékkal) magasabb a bázisévnél
ez 3,2 százalékos működési eredményszintnek felel meg
a menedzsment középtávon 1,5 milliárd fontos költségcsökkentést határozott el a költségcsökkentési program indulásakor, eddig ebből 820 millió font teljesült
az adózás előtti eredmény (egyszeri tételekkel) 1,3 milliárd fontra emelkedett a 2017-es 145 millió fontról
a hitelállomány csökkent, a tavalyi 3,7 milliárd fontról 2,6 milliárd fontra
már a pénzügyi év lezárása után, március 5-én lezárult a Booker 4 milliárd fontos felvásárlása
folytatódott az ingatlanok eladása, 290 millió fontnyi értékű ingatlantól vált meg a cég, összesen 109 darabot adtak el.

A javuló eredményeknek és a csökkenő eladósodottságnak köszönhetően a Tesco újra kezd osztalékot fizetni, amit a rendkívüli intézkedések keretében függesztettek fel 2015-ben.

A menedzsment megerősítette a korábbi célkitűzést, miszerint középtávon 1,5 milliárd fontos megtakarítást érhetnek el, 2019/2020-ra pedig 3,5-4,0 százalék közé emelkedhet a működési eredményszint.

Szorgoskodik a magyar Tesco

A Tesco számára a saját hazai piaca a legfontosabb, bevételeinek 75 százaléka származik az Egyesült Királyságból. A magyar piac az ötödik legnagyobb a földrajzi térségek szerint, a február végén zárult pénzügyi évben a csoportszintű bevétel 3 százaléka származott Magyarországról.

Fontban kifejezve 3 százalékkal nőtt a lezárt pénzügyi évben a magyar Tesco éves bevétele, ez azonban a devizaárfolyam-változások számlájára írható. A forintban számított bevétel 3 százalékkal volt alacsonyabb a magyar tevékenységeknél, mint egy évvel korábban.

Világszerte folytatódik az üzletek átszervezése a költségcsökkentés érdekében, különösen Közép-Kelet-Európában. A régióban 28 üzletet zártak be az elmúlt egy évben és mindössze kettőt nyitottak. Magyarországon 206 üzlet van, 2017-ben ez nem változott, viszont az üzletek összesített területe több mint 5 ezer négyzetméterrel csökkent.

A Tesco Europe egy évvel ezelőtt kinevezett vezérigazgatója korábban elmondta, hogy a vásárlói igények alapvetően megváltoztak, kevesen szeretnek a hatalmas áruházakban bolyongani. Egyre sűrűbben, mind kisebb kosárértékkel vásárolnak az emberek a hipermarketekben is.

Hozzátette, hogy a stratégia része ennek megfelelően a hipermarketek átalakítása és a legnagyobb egységeket már évek óta formálják át, csökkentik a vásárlótér méretét. A budaörsi áruház mérete 15 ezerről 10 ezer négyzetméterre zsugorodott és a legtöbb nagyáruház esetében 6 ezerig szeretnének lemenni, leginkább úgy, hogy külső bérlőkkel kötnek megállapodásokat, akik boltokat nyitnak.

Ez 2018-ban is folytatódhat, a Tesco előrejelzései szerint a 2018/2019-es üzleti év végére Magyarországon 6.496 ezer négyzetlábnyi területen működhetnek üzletek, ami 342 ezerrel (31 ezer négyzetméter) kevesebb, mint a jelenlegi. Ennek nagy része nem tűnik el, hanem más célra lesz hasznosítva az előzetes éves jelentésben található táblázat szerint. 28 ezer négyzetláb (2.600 négyzetméter) terület lesz, amit bezárnak, ez elméletben lehetne akár egy-két kisebb üzlet is, de egyelőre újabb üzletbezárásokat nem jelentett be a magyarországi Tesco.

(Portfolio, 2018. április 11.)

Átszervez a Tesco, megint

Újabb átszervezést jelentett be a Tesco. Nincs ebben semmi különös, de a Tesco az Tesco. A szakszervezetek azért csipkedik a dolgot, meg egymást.

Nagy baj lenne, ha egy vállalkozás nem követné figyelemmel, mikor mit kell változtatnia a talpon maradás érdekében, teljesen mindegy, hogy sarki fűszeres, vagy nagyáruház. Az eredmény, ha lesz, az majd úgy is igazol.

A Tesco "működésbeli változások a Tescónál" címmel adta közre közleményét, amiben természetesen a vásárlók még hatékonyabb kiszolgálása a kitűzött cél. Így egyes áruházakban változik a pékség és a frissáru pultok működése, valamint új pozíciókat hoznak létre és csökken a kereskedelmi területen dolgozó vezetők száma. A Tesco tájékoztatta kollégáit az őket érintő változásokról, valamint megkezdte velük az egyeztetést azzal a céllal, hogy a lehető legtöbben a Tescón belül folytassa karrierjét.

Egy kicsit részletesebben, újabb áruházak állnak át félkész termékek sütésére a helyben, belső pékségben gyártott termékek helyett, egyes frissáru pultokat pedig a jövőben külső partner fog üzemeltetni. Ezekre a lépésekre a változó vásárlói szokások és kollégák leterheltségének csökkentése miatt van szükség. Egységes lesz az éjszakai vezetői struktúra, közép-európai szinten azonos lesz a munkaszervezés. Minden nappali töltésű áruházban megszűnik az éjszakai specialista munkakör, ám ezzel egy időben létrejön a nappali szárazáru specialista pozíció. Két tucat áruházában (a 206 áruházból) csökken a kereskedelmi területen dolgozó vezetők száma.

Az MTI egy nappal beelőzte a Tesco hivatalos közleményét, részben a Magyar Idők, részben a Tescotól közvetlenül kapott információk nyomán. A Tesco eszerint arra törekszik, hogy az érintett munkavállalóinak a cégen belül találjon új munkakört, és a lehető legkevesebb dolgozót kelljen elbocsátani.

A tescos dolgokról általában jól értesült Magyar Idők február elsején azt írta, hogy napokon belül csoportos létszámleépítést jelenthet be a magyarországi Tesco, miután az anyavállalat utasítására Magyarországon is egyszerűsítik a vezetői szinteket a munkakörök összevonásával. A Nagy-Britanniában múlt héten bejelentett átalakítások - amelyek a globális hipermarketlánc költségcsökkentő törekvéseit támogatják - a leányvállalatokat is érintik, így például a Tesco Europa csoport részeként a magyarországi Tescókban is munkakörök szűnnek meg. Azonban nem csupán a hipermarketekben lévő ügyfélszolgálatok átalakítása következik, amely százas nagyságrendben érinti a közel 18 ezer fős dolgozói állományt a cégnél, hanem több feladatot is átalakítanak.

És a szakszervezetek

Több százra tehető azoknak a munkavállalóknak a száma, akik várhatóan nem fogadják el a Tescóban zajló szervezeti átalakításban a számukra felajánlott új munkakört, részben a munkabér változása miatt, részben pedig azért, mert az új pozíciójukban nem tudnak a szakmájukban dolgozni - mondta Bubenkó Csaba, a Kereskedelmi Dolgozók Független Szakszervezetének (KDFSZ) elnöke az MTI-nek. Az elnök szerint ez leginkább a pékségekben és az éjszakai beosztásban dolgozóknál lehet jellemző. A 3.000 négyzetméter és annál kisebb alapterületű áruházakban megszűnnek a pékségek, így például a pékek és dagasztók munkájára már nem lesz szükség. Ez a változás a KDFSZ elnöke szerint 200-300 ember munkáját érintheti.

Bubenkó Csaba arra hívta fel a figyelmet, hogy vannak a pékségekben olyan szakemberek, akik már évtizedek óta a ott dolgoznak, ezért inkább a végkielégítés lehetőségét használják ki. Ennek azért is nagy az esélye, mert a szakszervezeti vezető szerint más munkakörben nem tudnak számukra olyan bért ajánlani, mint amennyiért most dolgoznak.

A szervezeti átalakítások, amelyek főként a társaság kiadásainak csökkentésével, valamint az áruház hatékonyságának növelésével magyarázhatóak, nagy létszámban érintik az éjszakai műszakban dolgozókat is, akiknek ugyan a cég vélhetően felajánlja, hogy dolgozzanak inkább nappal, azonban ha ezt elfogadják, akkor az éjszakai műszakpótlék összegével csökken a bérük. Pozitívumként említette a vevőszolgálati pozíció-összevonást, az úgynevezett vevőszolgálati specialista munkakör kialakítását, amelynek betöltését béremeléssel motiválja a cég: a korábbi bruttó 197 ezer forinttal szemben 216 ezer forintot lehet keresni.

Karsai Zoltán, a Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezetének (KASZ) elnöke szerint is lesznek, akik nem fogadják el az új pozíciót, például a nyugdíj előtt állók, akik inkább a végkielégítést választják. Ugyanakkor a KASZ elnöke úgy látja, hogy a szervezeti átalakítások kedvező változásokat eredményeznek, példaként az éjszakai műszakban dolgozók helyzetét említette. A szakszervezet elnöke szerint az éjszaka dolgozók számára a nappali műszak választása még a műszakpótlék kiesése mellett is pozitívum, hiszen, "a váltás jót tesz az egészségüknek", az éjszakai munkavégzés ugyanis hosszú távon megterheli a szervezetet.

(Tesco, 2018. február 2., MTI, 2018. február 1., 2.)

Egymás tenyerébe csapott a Tesco és a szakszervezet

Megállapodott a Tesco a szakszervezetekkel a béremelésről és a létszámbővítésről.

A Tesco, a Kereskedelmi Dolgozók Független Szakszervezete (KDFSZ) és a Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezete (KASZ) közös közleményben ismertették, hogy a megállapodás a munkavállalók érdekeit és a hosszú távú, fenntartható fejlődést egyaránt szem előtt tartja, tartalmazza a bérnövekedéssel, valamint a munkaerővel és a toborzással kapcsolatos feladatokat, számol be a fejleményekről az MTI.

A Tesco a megállapodás szerint 2017. szeptember elsejétől - visszamenőleg - bruttó 179 ezer forintra emeli a havi bérminimumot. Minden teljes munkaidős, áruházi, valamint raktári munkatárs fizetése a cafetériával legalább bruttó 191 ezer forint lesz, ami kiegészülhet pótlékokkal és egyéb bérkiegészítéssel. Egy budapesti zöldségáru-feltöltő bére így például meghaladja majd a bruttó 220 ezer forintot.

A Tesco a most bejelentett, idei negyedik béremeléssel együtt az elmúlt két évben már közel 9 milliárd forintot költött bérfejlesztésre. Ezen felül az áruházlánc az év első fél évében több mint 150 millió forintot fektetett be 1.642 kolléga OKJ képzésébe.

Megállapodás született arról is, hogy mely területeken vesznek fel több száz munkatársat, továbbá melyek azok a területek, ahol hatékonyabb munkaszervezéssel jelentősen csökkenthető a munkavállalók terhelése.

Pártos Zsolt, a Tesco ügyvezető igazgatója kifejtette: a társaság továbbra is hisz a párbeszédben és bízik abban, hogy a szakszervezetek a munkavállalók képviseletében a jövőben is valódi partnerként működnek együtt a Tescóval. A szakszervezetek megerősítették, hogy a sztrájktárgyalások a megállapodással lezárultak, a sztrájkbizottságok működésüket befejezték. Bubenkó Csaba, a KDFSZ elnöke szerint a mostani béremelés eredményeként a kereskedelemben korábban nem tapasztalt mértékű béremelés valósult meg. Karsai Zoltán, a KASZ Tesco alapszervezet vezetője a megállapodást úgy értékelte, hogy a konstruktív egyeztetésnek ebben a formában igenis van értelme.

A szakszervezeti követelések elfogadása érdekében a KASZ és a KDFSZ szeptember 8-án 16 órától 24 óráig, szeptember 9-én pedig 10 órától 24 óráig tartott országos sztrájkot a Tescónál. Az áruházlánc korábbi közlése szerint szeptember 8-án a munkabeszüntetés miatt a Tesco áruházak 10 százaléka zárt be, a bezárt boltokkal együtt az áruházak 25 százalékában okozott valamilyen fennakadást a munkabeszüntetés. Szeptember 9-én este az országban működő összesen 206 áruházból 27 volt zárva, 12 hipermarket és 15 kisbolt nem tudta fogadni a vásárlókat. A szakszervezet tájékoztatása szerint mintegy 4000-5000 Tesco dolgozó vett részt a munkabeszüntetésben. A Tescónál a Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezetének 2500, a Kereskedelmi Dolgozók Független Szakszervezetének pedig mintegy 1000 tagja van.

(MTI, 2017. október 13.)

Gatyába rázta magát a Tesco

Jó tescos első félév: dörzsölhetik a tenyerüket a szakszervezetek? Az átszervezésben előrelépés, a nyereségben pedig kiugró mértékű javulás a közép-európai térségben.

A Tesco 2017-2018-as üzleti évének első feléről elkészített köztes beszámolója szerint a csoportszintű értékesítés éves összevetésben 3,3 százalékkal 25,2 milliárd fontra (csaknem 9 ezer milliárd forintra) emelkedett (a Tesco üzleti éve február végén fordul), írja az MTI. Az egyedi tételek nélkül számolt csoportszintű működési eredmény 759 millió font volt, a jelenlegi árfolyamon számolva 27 százalékkal magasabb, mint az előző üzleti év azonos időszakában.

A közép-európai részleg - napi árfolyamon átszámítva - 61 millió fontnak megfelelő működési szintű eredményt ért el. Ez 259 százalékos, 44 millió fontos emelkedés éves összehasonlításban.

A Londoni Értéktőzsdén közzétett 61 oldalas köztes beszámoló szerint a Tesco biztatónak tartja azt az előrelépést, amelyet a közép-európai piacon - Magyarországon, Szlovákiában, Csehországban és Lengyelországban - elért azóta, hogy a négy piacot egyetlen régiós körzetté vonta össze. A féléves eredményjelentés példaként említi, hogy a Tesco a szlovákiai Galántán új elosztó központot nyitott, amely mind a négy országot kiszolgálja.

A beszámoló szerint a cég javította közép-európai működésének hatékonyságát az egyes boltok szintjén és a térségi elosztó központokban egyaránt, és úgy látja, hogy sikerült javítania vonzerejét is ezeken a piacokon, különösen a magasabb minőségű termékek kínálatában.

Dave Lewis, a Tesco vezérigazgatója a féléves jelentéshez fűzve közölte: a cég továbbra is erőteljes ütemben fejlődik, az értékesítés és az eredmény egyaránt növekszik, a cég nettó adósságállománya pedig nem egészen a fele a gazdálkodási fordulat három évvel ezelőtti kezdetén mért szintnek. Lewis szerint a cég kínálata versenyképesebbé vált, és ennek eredményeként egyre többen vásárolnak a Tesco boltjaiban.

A Tesco a friss eredményjelentésben bejelentette, hogy három év után először ismét fizet osztalékot részvényeseinek.

Gatyába rázta magát a Tesco

A Tesco három éve több százmillió fontos eredmény-túlkönyvelési botrányba keveredett, és a botrány kirobbanása után, 2015 februárjában zárult teljes pénzügyi évről 6,3 milliárd font veszteséget jelentett. Ez volt a Tesco évszázados történetének eddigi legrosszabb éves eredménye, és a modern brit gazdaságtörténetben is az egyik legnagyobb éves céges veszteség. A könyvelési botrány kipattanása után lemondott a Tesco akkori vezérkara, és a 2014 őszén munkába állt új vezérigazgató, Dave Lewis teljes gazdálkodási fordulatot hirdetett meg. Ennek jegyében a cég már a botrány utáni naptári évben 53 veszteséges nagy-britanniai üzletet bezárt, törölte további 49 új, korábban tervbe vett nagyáruház felépítését, és eladta dél-koreai üzlethálózatát is. A Tesco a dél-koreai hálózat eladása után bejelentette, hogy ezzel lezárult nemzetközi érdekeltség-portfóliójának felülvizsgálata.

(MTI, 2017. október 4.)

Tescos sztrájk: a KDFSZ elnézte a naptárt

Szeptember 25-én két nyilatkozatot is tett a KDFSZ. Az elsőben hiányolta, a másodikban viszont elfogadta a Tesco bérjavaslatát és szakanyagát. Folytatódott a KDFSZ és a KASZ rugdalózása.

A Tesco szeptember 25-én juttatta el a társaságnál működő két munkavállalói érdekképviselethez, a Kereskedelmi Dolgozók Független Szakszervezetéhez (KDFSZ) és a Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezetéhez (KASZ) a korábban kért béremelésre és a létszámra vonatkozó jelentést, közölte a Tesco az MTI-vel. Az információt megerősítette Bubenkó Csaba, a KDFSZ elnöke és Karsai Zoltán, a KASZ sztrájkbizottságának az elnöke is.

A Tesco az MTI érdeklődésére kiemelte, hogy a dokumentumban üzleti titoknak minősülő információkat osztott meg a tárgyaló partnereivel, ezért a társaság a jelentés pontos tartalmáról részleteket egyelőre nem árul el.

A Tesco közleményében felidézték, hogy a cég és a szakszervezetek a 2017. szeptember 11-ei egyeztetésen abban állapodtak meg, a Tescónak szeptember 25-én éjfélig kell tájékoztatnia a munkavállalói érdekképviseleteket. A Tesco betartotta a megszabott határidőt - tették hozzá.

A KASZ az MTI-nek hétfőn eljutatott közleményében arról számolt be, hogy a Tesco a szakszervezeteknek eljuttatott jelentés szerint elfogadja a béremelésre vonatkozó szakszervezeti követeléseket és szeptember 1-től visszamenőleg bruttó 179.000 forintra emeli a legkisebb keresetű munkavállalók bérét. (Eddig ez a bér 176.000 forint volt.)

Ezen kívül a társaság elküldött még egy, a munkavállalói létszámra vonatkozó komplex anyagot is, ezt a szakszervezeteknek még át kell vizsgálnia, hiszen ez képezi a további tárgyalások kiindulópontját. A tárgyalások az eredeti megállapodás szerint, október 2-án, hétfőn folytatódnak - olvasható a KASZ közleményében.

Bubenkó Csaba, a KDFSZ elnöke az MTI érdeklődésére elmondta, hogy a Tesco a jelentésben a béremelésre tett javaslatot és a társaságnál dolgozók létszámáról adott információt, ugyanakkor megjegyezte, hogy a Tesco jelentésében a KDFSZ szerint a szakszervezetek 15 százalékos létszámemelésre vonatkozó sztrájkkövetelése nem teljesül.

Bubenkó Csaba korábban közölte: a Tescónál október elején folytatódnak a tárgyalások a sztrájk-követelésekről, a szakszervezetek addig nem szerveznek munkabeszüntetést. Arra kérték a Tescót, hogy szeptember 25-ig juttasson el a szakszervezeteknek egy olyan jelentést, amelyben a munkáltató tételesen beszámol a dolgozói létszámról az egyes áruházakra és munkaterületekre lebontva, valamint, hogy a cég álláspontja szerint hol van szükség létszámbővítésre. A szakszervezeti követelések közül kiemelte a 25 százalékos béremelést, a 15 százalékos létszámbővítést. A bérkövetelésről kifejtette, hogy a szakszervezetek a 2016. évi tescós bérek 25 százalékos emelkedését tartják szükségesnek, hogy a legalacsonyabb keresetű dolgozók fizetése is érje el a bruttó 180 ezer forintot. A szakszervezeti követelések elfogadása érdekében a KASZ és a KDFSZ szeptember 8-án 16 órától 24 óráig, szeptember 9-én pedig 10 órától 24 óráig tartott országos sztrájkot a Tescónál.

(MTI, 2017. szeptember 25.)

Rátenyerelt a sztrájkgombra a KDFSZ

Kitűzték az újabb lehetséges sztrájkidőpontokat a Tescónál októberre és novemberre. A cég ígért adatokkal késett, közben pedig gyümölcsöt, tortát, édességet osztogat. Bubenkó: kommunista időket idéz ez a taktikai fordulat.

A multicég a szeptember 25-i határidőig nem bocsátotta a szakszervezetek rendelkezésére a valós állapotot tükröző bolti létszámadatokat, tudta meg a Magyar Idők. A dolgozók szerint félő, hogy ismét időhúzásra játszik az első megmozdulás után stílust váltó munkáltató: újabban tortát és gyümölcsöt osztogatnak a háborgó állománynak. Készül a következő országos sztrájk stratégiája, amely a becslések szerint kétmilliárd forintnál nagyobb veszteséget is okozhat majd a Tescónak.

A Magyar Idők úgy értesült: mivel ismét bizonytalanná vált, egyrészt teljesül-e a jelenlegi 18,9 százalék helyetti 25 százalékos éves béremelés visszamenőleg szeptembertől, továbbá hogy a boltok méretével arányosan létszámbővítést hajtanak-e végre a láncnál, októberben és novemberben újabb szervezett munkabeszüntetésekre készülnek a tescósok. Már körvonalazódik a stratégia az agyonhajszolt dolgozók újabb törvényes akciójára, amely az ígéretesnek tűnő karácsonyi bevásárlási szezon elejére a korábbi kétmilliárd forint közeli veszteséghez képest még jobban fájhat a Tesconak.

– A dolgozók leterheltsége szélsőséges méreteket öltött, ami az iskolakezdés körüli bevásárlási időszakban már érezhető volt. Az év végi ünnepek biztos, hogy még nagyobb forgalmat hoznak, ami sürgetővé teszi a létszámhiány megoldását. A diszkontokhoz közelítő fizetésekkel bizonyára vonzóbb lenne a tescós állás a munkaerőpiacon, ezzel együtt legutóbb azt ígérték, jelentést kapunk az állomány pontos eloszlásáról, és ahol hiány mutatkozik, javaslatot tesznek a megoldásra – fejtette ki a Kereskedelmi Dolgozók Független Szakszervezetének (KDFSZ) elnöke. Bubenkó Csaba szerint azért is meglepő, hogy hetek óta nem küldik el a tényleges állapotokat mutató adatokat, mert egyébként naponta érkezik friss jelentés a cég központjába a bolti létszámról, a több műszakos áruházi foglalkoztatás szigorú előírásai miatt.

Bubenkó közölte, a tescósok egy része azért elégedetlen, mert ők kimaradtak a kötelező januári bérfejlesztésből, mivel a fizetésük korábban valamivel magasabb volt a minimálbérnél, és esetükben a cég egyáltalán nem nyúlt a zsebébe. A szakmunkás bérminimumot kézhez kapó dolgozók számára 2017-ben mintegy 30 ezer forintnyi emelés volt, a 2-3.000 foglalkoztatottat érintő összecsúszott bérek rendezését ugyanakkor nem tervezi a Tesco. – Éppen a bér- és a személyzeti, könyvelési, pénzügyi, beszerzési feladatokat ellátó irodisták azok, akik jelezték a szakszervezetnek, hogy ha újabb megmozdulás lesz, ők is készek a sztrájkra – jegyezte meg Bubenkó Csaba.

Remélik, hogy a jövő hétfőre tervezett tárgyalásig pótolja mulasztását a munkaadó, különben ismét előállhat a sztrájkhelyzet a multinál. A következő akciókat más forgatókönyv szerint tervezik megvalósítani, az áruházak több mint felét megbénító szeptember eleji sztrájk tapasztalataiból okulva még szervezettebb és meglepetésszerű lépések jöhetnek, amelyek biztosan megzavarják a rutinszerű működést.

Az érdekvédő arra is kitért, hogy míg a sztrájkot követő napokban több áruházban a vezetők igyekeztek megosztani az állományt a munkát beszüntetők és a sztrájkból kimaradók között, számos esetben negatív helyzetbe hozva az igazukért harcoló érintetteket, mára nagyot fordult a kocka.

A Tescónál újabban például bevezették a gyümölcsnapot hetente kétszer, ilyenkor minden áruházban dolgozó kolléga ingyen gyümölcshöz jut az ebédszünetben. Ehhez gyakran tortával, édességekkel, itt-ott borral kedveskedik a cég (blokkk.com: alkohol munkaidőben nem fogyasztható), miközben több fórumon folyamatosan azt közvetítik a munkavállalóknak, hogy a Tesco nagyon elégedett a munkájukkal

– Némiképp a kommunista időket idézi ez a taktikai fordulat, de mindig örülünk, ha a kispénzű áruházi dolgozókat pluszjuttatásban részesítik. Ettől függetlenül továbbra is érvényben van, hogy ha nem tudunk megegyezni a követelésekről, újra keményebb eszközökhöz kell nyúlni – fogalmazott a KDFSZ vezetője.

(Magyar Idők, 2017. szeptember 25.)

A KDFSZ hirtelen engedett húszezer forintot

Vagy nem. Bubenkó úr egyik nap 200 ezret, másik nap 180 ezret mond. Legkisebb fizetésnek. Elírás, vagy elszólás? Még mindig nem tudni, pontosan hányan sztrájkoltak szeptember 9-én és 10-én a Tescoban.

A KDFSZ elnöke szeptember 11-i nyilatkozatában, melyet az MTI adott közre, így fogalmaz: a szakszervezetek a 2016. évi tescós bérek 25 százalékos emelkedését tartják szükségesnek, hogy a legalacsonyabb keresetű dolgozók fizetése is érje el a bruttó 180 ezer forintot.

De hát ehhez képest szeptember 10-én, egy nappal korábban, ugyancsak az MTI tudósítása szerint, a következőket mondta: a szakszervezetek 25 százalékos béremelést követelnek és szeretnék elérni, hogy a legalacsonyabb béren foglalkoztatott munkavállalók fizetése is közelítse meg a bruttó 200 ezer forintot. A korábbi nyilatkozataiban is többször említette a 200 ezer forintos alapbért, mint célt.

Végül a különbség pontosan 20 ezer forint. Engedett a szakszervezet, elírás, vagy elszólás, azt még nem tudni.

A legkisebb Tesco alapbérek a következőképpen változtak egyébként 2016-tól a Tescoban:

2016 január	2016 július	2016 január	2016 július	2017 szeptember
129.000	143.700	161.000	165.000	176.000
Forrás: Tesco

Bárhogyan is számolunk, nem állnak össze a számok. 200 ezer forint akkor lesz 25%-os emeléssel az alapbér, ha előtte 160 ezer forint körül volt. A szakszervezeti bomba egyébként akkor robbant, amikor a Tesco a 2016 januári alapbért mindössze négyezer forinttal emelte júliusban, ami ugyebár önmagában valóban nem sok. De ha a 2016 júliusi - kerekítve - 144 ezer forinthoz mérünk, akkor azért emelt a Tesco rendesen egy év alatt, nyilván a minimálbér ugratás miatt is. Ez sem volt önmagában kevés.

Tehát a 25%-os emelés kétféleképpen jön össze. Ha a 2016 júliusi alapbérhez tesszük hozzá a 25%-ot, az 180 ezer forint. Ha a 2016 januári 161 ezer forinthoz tesszük hozzá, az 200 ezer forint. Mindkettő végeredmény elhangzott.

Egy biztos, Bubenkó úr most új számot dobott be, a az előző napokhoz képest.

A sztrájkolók számáról korábban még olyan nyilatkozat hangzott el, hogy az ezres nagyságrendű. Szeptember 11-én ez valamelyest pontosabbá vált, Karsai Zoltán KASZ sztrájkbizottság elnök szerint 4-5 ezer Tesco dolgozó vett részt a munkabeszüntetésben. Nos, ezen is lenne mit pontosítani, például hányan sztrájkoltak 10-én és hányan 11-én, közülük hányan mindkét nap. De nem célszerű kukacoskodni, egyszer talán lesznek pontosabb adatok is. Azt pedig el kell ismerni, hogy 4-5 ezer sztrájkoló nem kevés.

A további menetrend

A Tescónál október elején folytatódnak a tárgyalások a sztrájkolók követeléseiről, a szakszervezetek addig nem szerveznek munkabeszüntetést, számol be a legújabb fejleményekről az MTI. Bubenkó Csaba, a Kereskedelmi Dolgozók Független Szakszervezete (KDFSZ) elnöke az MTI-nek elmondta: a Tesco Global Áruházak Zrt. vezetése, valamint a cégnél működő két munkavállalói érdekképviselet, a KDFSZ és a KASZ (Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezete) képviselői október 2-án folytatják az egyeztetést. Ezt az információt a Tesco is megerősítette közleményében.

A szakszervezeti vezető az MTI-nek elmondta: arra kérték a Tescót, hogy szeptember 25-ig juttasson el a szakszervezeteknek egy olyan jelentést, amelyben a munkáltató tételesen beszámol a dolgozói létszámról az egyes áruházakra és munkaterületekre lebontva, valamint, hogy a cég álláspontja szerint hol van szükség a létszám bővítésére.

Bubenkó Csaba követeléseik közül kiemelte a 25 százalékos béremelést, a 15 százalékos létszámbővítést és a cégnél régóta dolgozó munkavállalók megbecsülését. A bérkövetelésről kifejtette, hogy a szakszervezetek a 2016. évi tescós bérek 25 százalékos emelkedését tartják szükségesnek, hogy a legalacsonyabb keresetű dolgozók fizetése is érje el a bruttó 180 ezer forintot.

A KDFSZ elnöke hangsúlyozta: a sztrájk lehetősége továbbra is fennáll, a sztrájkbizottságok működnek, de a szakszervezetek megállapodtak, hogy amíg zajlanak az egyeztetések, október 2-ig nem szerveznek munkabeszüntetést. Karsai Zoltán, a KASZ sztrájkbizottságának elnöke az MTI érdeklődésére mindezt megerősítve arról tájékoztatott, hogy a Tescónál működő szakszervezetek vezetőivel egyeztet majd szerdán videokonferencia keretében a Tesco közép-európai vezérigazgatója, aki Nagy-Britanniában a Tesco igazgatóságának is a tagja. A tárgyalás a magyarországi helyzet pontos bemutatását szolgálja - jelezte. Közölte, hogy KASZ, a KDFSZ és a munkáltató képviselői munkacsoportot alakítanak a sztrájk során kialakult - elenyésző számú - konfliktus vizsgálatára.

Karsai Zoltán tájékoztatása szerint mintegy 4.000-5.000 Tesco dolgozó vett részt a munkabeszüntetésben. (A Tescónál a Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezetének 2.500, a Kereskedelmi Dolgozók Független Szakszervezetének pedig mintegy 1.000 tagja van.)

(blokkk.com, forrás: MTI, 2017. szeptember 11.)

A KDFSZ is, a Tesco is titkolja, pontosan hányan sztrájkoltak

Gyorsmérleg: az első váratlan pofont a KDFSZ adta. Válasz: jött a Tesco-mentő diákmunka. Az új vásárlói szokás: figyeld a sztrájkhíreket! A többi boltos nagyon figyel. Úgy tűnik, a nagyláncok közül van, aki rosszabbul, vagy hasonlóan fizet, mint a Tesco, de ott valamiért nincs sztrájkfenyegetés.

Bubenkó Csaba szakszervezeti vezető szerint "ezres nagyságrendben" sztrájkoltak szeptember 9-én és 10-én a Tesco boltokban. A Tesco eddig nem hozott nyilvánosságra adatokat. El kell ismerni, jól időzített a szakszervezet a saját oldaláról, hiszen a sztrájk első napján egy óra felkészülési időt hagytak a Tesconak a délutáni bejelentést követően (három órakor szóltak, hogy négy órakor sztrájk). Sikerült is egy sor üzletet lebénítani olyannyira, hogy be kellett zárni. De a mérleghez hozzátartozik, :

	összes bolt	bezárt boltok száma
		összesen	ebből hipermarket
szeptember 9.	206, ebből 112 hipermarket	18	5
szeptember 10.		30/37	12

A bezárt boltok száma a Tesco sajtóhoz eljuttatott közleményeinek adata. A KDFSZ szerint vasárnap viszont 37 áruház zárt be a bezárás időpontja előtt.

A sztrájk legfontosabb mutatója az lenne, hogy szombaton és vasárnap hány munkaviszonyban álló dolgozó tette le a munkát. Ezt egyik fél sem árulja el, pedig a Tesco bizonyára látja a számokat, hiszen a sztrájkolókról pontos nyilvántartást kell vezetni.

Nyilván a hirtelenjében a sztrájk miatt beszervezett diákmunkásokról sincs adat, például nélkülük hogy állta volna a sarat a Tesco. Bár erre lehet abból is következtetni, hogy az első napon a lánc üzleteinek többsége működőképes maradt, másik oldalról viszont a második napra beszervezett diákmunkaerő tompította a sztrájk erejét. Ugyanakkor s szakszervezetnek több ideje maradt rászervezni a sztrájkra.

Mindenesetre a kereskedelempolitika összehangolásáért felelős miniszteri biztos is felvetette, immár jól látható, hogy mégis indokolt a piaci viszonyok átfogóbb felülvizsgálata.

Mennyi bérért is sztrájkolnak a szakszervezetek?

A KDFSZ szerint a bérkövetelésük 14 milliárd forint többletkiadást jelentene, a blokkk.com számítása szerint 17 milliárdot (a 25%-os béremelés, valamint a 15%-os létszámnövelés együtt). A Tesco azt már bejelentette, hogy a korábbi, 2017-re előirányzott 165 ezer forintos fizikai dolgozói bért szeptembertől 176 ezer forintra emeli. Nos, ez az egy évvel ezelőtti bérekhez képest egy 20% körüli emelés, ami azért önmagában nem kevés, ennyi a többi boltos átlaga is egyébként.

Igen ám, de a KDFSZ 200 ezer forintos bért szeretne. Ez azt jelenti, hogy ő a 25%-os bérkövetelését a 2017-ben indított 161 ezer forintos alapbérhez méri, keveselve az első lépésben adott négyezer forintot. De kevesli a KDFSZ a 176 ezer forintot is (a másik szakszervezet, a KASZ hebegve-habogva, de elfogadhatónak is minősítette ezt egyszer, később azonban meggondolta magát, nyilván látva a KDFSZ elszántságát).

A Tesco jelenleg egyébként 171.800 forint induló bért ajánl, ami hat hónap után felmegy 176 ezer forintra (nyilván az egyik pillanatról a másikra jövő-menő dolgozókat nem akarja túlfizetni), de a különféle pótlékokkal ez félév munka után eléri a 229 ezer forintot , amihez 12 ezer forint cafetéria is hozzájön. Ez viszont már az átlagnál egy erősebb kereseti lehetőséget jelent, igaz, nem a legtöbbet.

A bolti kiskereskedelemben a fizikai dolgozók havi bruttó átlagkeresete (amiben a pótlékok is benne vannak), a KSH legutóbbi adatai szerint 188 ezer forint, az élelmiszerboltokban (az úgynevezett élelmiszer jellegű vegyes típusú üzletekben, amibe a multi élelmiszeres láncok beletartoznak), 194 ezer forint. Ez azt jelenti, hogy a Tesco jelenleg átlag feletti kereseti lehetőséget kínál a fizikai munkakörökben.

Na, de a többiek. Sajnos, kevesen adják meg honlapjukon, vagy hirdetéseikben, mennyit is fizetnek alkalmazottaiknak, de azért egy szűkebb körben utána lehet ennek járni. Egyes élelmiszerboltok az elérhető legmagasabb havi bruttó kereseti lehetőséget adják meg, mások egyszerűen csak annyit jelölnek meg, hogy "bér", de akad órabéres, vagy éppen napi fizetést megjelölő hirdetés is, amiből már nem derül ki, hogy az bruttó, vagy nettó. Egyes pótlékok (például vasárnapi), vagy a túlóra díjazása is kérdéses, de feltehetően a nagyságrendek azért kirajzolódnak. Hozzátartozik az értékeléshez, hogy egyes apróhirdetéseket már régebben adtak fel, de frissítették időközben, így az is előfordulhat, hogy a megjelölt bér nem pontos, de hát jelenleg az van odaírva. A blokkk.com készséggel fogad bármilyen pontosítást, vagy újabb adatot. Nos, példaként azért néhány vállalkozás, a közelmúltbeli ajánlataival:

cég	kereseti lehetőség	forrás
Aldi árufeltöltő	221	honlap
Aldi bolti eladó	311	honlap
Lidl bolti dolgozó	247	honlap
Tesco	229	honlap
Auchan	226	sajtóhír
Spar Market XI. kerület	171	apróhirdetés
Spar Market XXI.	200	apróhirdetés
Coop boltok (több)	160-170	apróhirdetés
Reál XXII	200	apróhirdetés

A többi kereskedő nagyon figyel: nincs szabad ember a munkaerőpiacon

A sztrájk nem kis hullámokat kavart a versenytársak körében is. Az izgalmas persze a vége, lesz-e megegyezés, és főleg milyen áron, hiszen a 25%-os létszámemelés eléggé nehézkesnek tűnik. A sztrájk feltehetően már eddigi eredményeivel tovább élezi a bérversenyt, emelésre kényszerít más vállalkozásokat is. Az alkalmazottak nyilván felkapták a fejüket és a pénztárcájukat, latolgatásba kezdve, hová érdemes továbbállni néhány ezer forinttal több bérért. A Tesco 230 ezer forinttal kecsegtető kereseti lehetősége is elgondolkoztathat. És nagyobb lesz az alkalmazottak béremelési nyomása szélesebb körben, hiszen - bár nem könnyű megszervezni - lehet bizony máshol is.

Munkaerőt elsősorban egymástól tudnak szerezni a boltosok. Ezért is van egyebek mellett kockázata újabb szabályozási lehetőségeknek, melyről esett szó az elmúlt napokban kormányzati irányból. Mert mit is lehet itt szabályozni?

Mindentől függetlenül a szakszervezeti vezetőknek egy felelősségük van: egy eladótól, pénztárostól nem várható el, mit bír el egy cég. Egy szakszervezeti vezetőnek viszont ebből többet kell látnia. És természetesen a kereskedőnek is megvan a maga felelőssége - és a költségkerete is. Most már csak az a kérdés, a kettő találkozik-e valahol. Olyan kereskedő ráadásul nincs, aki a munkaerő hiányával és a bérekkel ne foglalkozna. És szakszervezet sincs ilyen.

(blokkk.com, 2017. szeptember 11.)

Tesco: nem vacakolnak, bejelentés után egy órával sztrájk

A KDFSZ és a KASZ szeptember 8-án 15 órakor bejelentették, hogy 16 órakor indul a sztrájk. Nem jelentették be, de elindult a nyilatkozatháború is. Ki mit mond.

Szakszervezetek

A munkavállalói érdekképviselet vezetője közölte: óriási a tiltakozás támogatottsága a dolgozók körében, a felhíváshoz már több tucat áruház csatlakozott. Jelezte azt is, hogy továbbra is nyitottak a megegyezésre a munkaadóval és folytatni kívánják a tárgyalásokat.

Karsai Zoltán, a Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezete (KASZ) sztrájkbizottságának elnöke elmondta: a csatlakozók nem munkalassító sztrájkot indítanak, hanem beszüntetik a munkát, így az üzletek be is szüntethetik a tevékenységüket sztrájk idejére. Bubenkó Csaba hozzátette: szerdán tájékoztatták a munkáltató képviselőit, hogy az utolsó egyeztetésen felvetett ajánlatukat elégtelennek minősítették a munkavállalók és a sztrájk jogi lehetőségének megteremtését várják a szakszervezettől. A legközelebbi egyeztetést a két oldal hétfőn délelőtt tartja, a szakszervezetek a kialakult helyzet függvényében döntenek a folytatásról.

Bubenkó Csaba hangsúlyozta, hogy az ígéretek betartására garanciát fognak kérni a munkaadótól. Karsai Zoltán hozzátette: a létszámot, a munkavállalók leterheltségét nagyobb problémának látják a bérkövetelésnél. Jelezte azt is, hogy a dolgozói érdekképviseletnek van elképzelése arról, hogy milyen ajánlatra volna hajlandó felfüggeszteni a sztrájkot, de ennek részleteiről nem kívánt nyilatkozni.

A szakszervezetek hétfőn jelentették be, hogy országos sztrájkra készülnek, mivel az augusztus végén benyújtott követeléseikről nem sikerült megállapodniuk a munkaadóval, de az időpontját nem közölték. A sztrájkbizottság vezetője akkor elmondta: nem fogadták el, hogy a Tesco az idei béremelés helyett inkább a jövő évi bértárgyalásokra koncentrálna, azt pedig csupán időhúzásnak tekintik, hogy a vállalat munkacsoportokat állítana föl a munkakörönkénti munkaerőhiány megállapítására. A KDFSZ elnöke hozzátette: 25 százalékos - összesen 14 milliárd forint ráfordítást igénylő - béremelést követelnek és szeretnék elérni, hogy a legalacsonyabb béren foglalkoztatott munkavállaló fizetése is közelítse meg a bruttó 200 ezer forintot, a munkavállalói létszám pedig 15 százalékkal emelkedjen. Bejelentették azt is, hogy követelik az alvállalkozók által foglalkoztatott külső munkaerő létszámának 15 százalékos korlátját a teljes munkavállalói körön belül, valamint a Tesco költségvetéséből a munkaeszközökre fordítható összeg 30 százalékra emelését a jelenlegi 13 százalékról.

Tesco

A Tesco közleményében kiemelte, ezen a hétvégén is az áruházláncot választó 3,3 millió vásárlójának színvonalas kiszolgálására fókuszál, és arra törekszik, hogy boltjai a sztrájk idején is a megszokott rend szerint működjenek. A munkáltató hangsúlyozza: az elmúlt két évben folyamatosan emelte a béreket, az áruházlánc munkatársainak többsége összesen több mint kéthavi fizetéssel vihet többet haza az idén, mint 2016-ban, a teljes munkaidős dolgozók közül senki sem keres havi 176 ezer forintnál kevesebbet.

A Tesco az elmúlt 2 évben már 8,7 milliárd forintot költött bérfejlesztésre. A kiskereskedelmi szektorban az áruházi dolgozók fizetése átlagosan csak 19 százalékkal növekedett, míg a Tesco év eleje óta a legalacsonyabb fizetési kategóriákban 22,4 százalékos bérfejlesztést hajtott végre - írja közleményében a munkáltató. A Tesco 2017 első félévében több mint 150 millió forintot fektetett be 1.642 munkavállaló OKJ-s képzésébe, a tavaszi szemeszterben a vállalat több mint 300 diák és 742 felnőtt számára biztosított szakmai képzést.

Pártos Zsolt, a Tesco ügyvezető igazgatója a közleményben elmondta, nyitottak arra, hogy konkrét problémákra konkrét válaszokat adjanak, továbbra is várják a szakszervezetek képviselőit az általuk kezdeményezett szeptember 11-ei egyeztetésre.

(MTI, 2017. szeptember 8.)

Tescos sztrájk: időpont már van, de titkolják

Megegyeztek a sztrájk várható időpontjáról a Tesco szakszervezetei, de a dátumot egyelőre nem közlik.

A Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezete (KASZ) és a Kereskedelmi Dolgozók Független Szakszervezete (KDFSZ) sztrájkbizottságai a munkabeszüntetés részleteiről tárgyaltak, mondta Bubenkó Csaba, a KDFSZ elnöke az MTI-nek. A hírt közlő Magyar Idők beszámolója szerint országos sztrájkra készülnek, és a két szakszervezet sztrájkbizottsága tovább folytatja az egyeztetést.

Karsai Zoltán, a KASZ sztrájkbizottságának elnöke közölte: a Tesco-dolgozók nem fogadták el a társaság múlt heti ajánlatát, amely szerint a Tesco 2017-ben már nem számol béremeléssel, inkább a 2018. évi bártárgyalásokra akar koncentrálni. A létszámkérdés rendezésére pedig munkacsoportokat állítana fel a cég, és ezeknek kellene áruházakra és munkakörökre vetítve megállapítani a munkaerőhiány mértékét, amit a dolgozók csupán időhúzásnak tekintenek – jegyezte meg. A Tescóval a tárgyalások elméletileg szeptember 11-én folytatódnak – tette hozzá a KASZ sztrájkbizottságának elnöke.

Bubenkó Csaba korábban sajtótájékoztatón arról számolt be, hogy a KDFSZ 25 százalékos béremelést követel, ami 14 milliárd forint ráfordítást jelentene a cég számára. A szakszervezet célja, hogy az áruházláncnál a legalacsonyabb béren foglalkoztatott munkavállaló fizetése is közelítse meg a bruttó 200 ezer forintot.

Azt is elvárják, hogy a munkavállalói létszámot 15 százalékkal emelje a cég. A szakszervezet követeli továbbá, hogy a külső munkaerő – az alvállalkozók által foglalkoztatottak – létszáma a teljes munkavállalói körhöz viszonyítva ne haladhassa meg a 15 százalékot.

A szakszervezet szükségesnek tartja azt is, hogy a vállalat a költségvetéséből a munkaeszközökre fordítható összeget a jelenlegi 13 százalékról emelje 30 százalékra.

A KASZ és a KDFSZ közös sztrájkkövetelései közül, amelyeket még augusztus második felében juttattak el a szakszervezetek a munkáltatóhoz, Karsai Zoltán a múlt héten példaként említette a létszám kérdését, a béremelést, a régóta a cégnél dolgozó munkavállalók megbecsülését, a bértorlódás problémáját és a munkaeszközök felülvizsgálatát.

(Magyar Idők, 2017. szeptember 4.)

Csak spórol a Tesco a dolgozóin

Az irodákban biztosan. A kelet-európai régióban mindenütt. De a pontos szám még nem dőlt el.

Maximum 250 fős csoportos leépítés várható Magyarországon, közölte a Magyar Nemzet információi szerint szeptember 21-én a Tesco a szakszervezetekkel. A leépítés nagysága, a pontos létszám még teljesen bizonytalan, csökkenhet. A cég mindenkit beleszámolt a 250 főbe, még az olyan munkavállalókat is, akiknek csak változik a munkaköre, ezért megszűnik a korábbi szerződése.

Ez az úgynevezett service model, ami a régió négy országát – Magyarország mellett Lengyel-, Csehországot és Szlovákiát – érinti. A Tesco megerősítette, nem az üzleteket, hanem a központi irodát érintik az elbocsátások, amit az üzletlánc struktúraváltozásnak nevez. Ezzel kapcsolatban a Tesco sajtóosztálya azt írta a Magyar Nemzetnek, hogy "a potenciálisan érintett munkatársak túlnyomó többségének továbbra is megmarad a pozíciója", és mindent megtesznek annak érdekében, hogy a lehető legtöbb munkatársnak fel tudjanak ajánlani alternatív munkakört. Csak a folyamat lezárultát követően derül ki a céget elhagyó munkatársak száma.

Úgy tudni, a cég már közölte, hogy egyeztetnek a szakszervezetekkel, s erre legfeljebb 30 napot jelöltek meg. – Magyarországon igazság szerint maximum 15 napjuk lenne erre, mindenesetre bízunk benne, hogy minél előbb megegyeznek, mondta a Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezete (KASZ) sztrájkbizottságának vezetője. Karsai Zoltán szerint nincs összefüggés a sztrájkhelyzet és a Tesco mostani lépése között, a központi irodát akkor is leépítenék, ha nem emelnék a fizetéseket a munkabeszüntetések hatására. Sőt, Karsai Zoltán reménykedik, hogy ami a boltokban foglalkoztatottakat illeti, egyre inkább közeledik a cég álláspontja az övékéhez.

Korábbi hírek szerint egyébként Angliában 1.200 ember elbocsájtásáról döntöttek, a brit központban, ami a Welwyn Garden City városában dolgozóknak a negyedét érintette, költségtakarékosság címén. A döntés oka a cég szerint, hogy egyszerűsíteni akarják a működésüket, és csökkenteni a költségeiket. A Tesco a Cardiffban korábban kialakított call-center megszüntetéséről döntött a júniusi hírek szerint, 1.100 állást kihúzva a bérlistáról.

(Magyar Nemzet, 2017. szeptember 22., Napi.hu, 2017. június 28.)

Kíméletlenül rugdossák egymást a szakszervezetek és a Tesco

A KDFSZ bíróságra is megy. Listázzák a dolgozókat?

Bírósághoz fordulhat a Kereskedelmi Dolgozók Független Szakszervezete, mivel a Tescónál létrehozott sztrájkbizottságuk szerint a cég megsérti a sztrájktörvény előírásait. A multicég lemondta a hétnapos egyeztetési eljárásban soron következő megbeszélést, és megtagadta, hogy a munkavállalókkal kapcsolatos információkról tájékoztassa a szakszervezetet. Ezzel szembement a Kúria egy korábbi, adatszolgáltatással kapcsolatos döntésével – tudta meg a Magyar Idők. A dolgozók képviselői akár már augusztus 25-én bejelenthetik, hogy mikor várható a határozatlan ideig tartó teljes munkabeszüntetés az áruházláncnál. A Magyar Idők olyan információt is kapott, mely szerint pánikkeltés céljából terjedt el a médiában, hogy a láncnál csak létszámleépítés árán tudják teljesíteni a követeléseket.

A jogszabály szerint meghatározott idejű egyeztető eljárás utolsó napja volt a augusztus 24, a KDFSZ lezártnak tekinti a követelésekkel kapcsolatos tárgyalásokat, és akár már ma bejelentheti, mikor várható az első sztrájk az áruházlánc üzleteiben, értesült a Magyar Idők.

A vonatkozó előírások szerint a múlt heti első egyeztetést követő hét napon belül kellett volna a cégnek tovább tárgyalnia a dolgozók követeléseiről, erre azonban nem voltak hajlandók, nem működtek együtt, ezért várhatóan bírósághoz fordulunk – mondta a KDFSZ jogi szakértője. Nyitrai Károly vázolta: ennél is nagyobb vétek, hogy megtagadták az adatszolgáltatást, holott arra egyszer már kötelezte őket a Kúria. – Egy korábbi Tescó-ügyben a legfelsőbb döntéshozó szerv hozott egy elvi határozatot, amely arról szól, hogy a munkáltató nem válogathat abban, milyen, a munkavállalók gazdasági és szociális érdekeit érintő információkat oszt meg az őket képviselő szakszervezettel.

Fotó: Éberling András

A Tesco titkolózik a konkrétumokkal kapcsolatban, aminek következtében várható, hogy a kereset benyújtását követően a bíróság soron kívül, 15 napon belül dönteni fog a Kúria határozata alapján – mondta a jogi szakértő. Hozzátette, jogszerűtlen gyakorlatra utal az is, hogy a cég nem hajlandó egyeztetni a sztrájk ideje alatt érvényes vagyonvédelmi kérdésekről sem, holott ezzel közvetlenül a munkavállalókat, valamint saját berendezéseit is veszélyezteti. A munkabeszüntetés alatt ugyanis gondoskodni kell egyrészt a dolgozók megfelelő védelméről, másrészt a munkában használatos eszközök biztonságos üzemen kívül helyezéséről is, ennek híja mulasztás.

Úgy értesült a Magyar Idők, a Tescónál mindent megtesznek azért, hogy megakadályozzák a magyar munkavállalók törekvéseit, és kompromisszumos megoldásra kényszerítve az érdekképviselőket az utolsó pillanatig gátolni próbálják a profitvesztéssel járó munkabeszüntetést. Így például felszólították az áruházvezetőket, hogy listázzák azokat az alkalmazottakat, akik sztrájkolnának. Iparági körökben az is egyre nyilvánvalóbb feltételezés, hogy az áruházlánc külön kommunikációt folytathat a KDFSZ után a Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezete (KASZ) által néhány napja ugyancsak létrehozott sztrájkbizottsággal.

Szakértők szerint a KASZ külön lépése azért nem volt hasznos, mert a megosztottság gyengíti a dolgozók érdekeinek egységes képviseletét és erősíti a munkáltató pozícióját a kollektív bérvitában. A két szakszervezet ugyan közös sztrájkköveteléseket hirdetett, azonban a KDFSZ már szinte a teljes fizikai állományt, a logisztikai és a raktárközpontok dolgozóit, az irodistákat, továbbá az online kiszállítás munkatársait is bevonta a sztrájkkészültségbe a 25 százalékos béremelés, a 15 százalékos létszámnövelés és a munkavégzéshez szükséges műszaki eszközök felülvizsgálatának érdekében.

Ezzel szemben a KASZ vezetője, Sáling József a napokban a sajtónak azt nyilatkozta, hogy a sztrájkfenyegetettség hatására a Tesco ötszáz embert küldhet el központi részlegétől, mert másképp nem tudja kigazdálkodni a követelt béremeléseket. A Magyar Idők megtudta: az adminisztratív feladatokat ellátó office központok racionalizálása – illeszkedve a 2016-ban megkezdett átszervezési folyamathoz – már hetekkel ezelőtt megkezdődött, jóval azt megelőzően, hogy bejelentették a sztrájkbizottságok megalakulását.

– A pánikkeltésre alkalmas hír ebben a formában nem igaz, ugyanakkor felhasználható a dolgozók megfélemlítésére, a sztrájkhajlandóság gyengítésére – jelentette ki a Munkástanácsok elnöke. Palkovics Imre elmondta, noha az ágazati dolgozók összlétszámához viszonyítva a KASZ nem számít reprezentatív szakszervezetnek, a Tescónál nagyobb arányban képviseli a dolgozókat. – Ezért fontos lenne a munkavállalók egységes, összehangolt képviselete az érdekképviselők részéről.

A KASZ-nak már eddig is keményebben kellett volna fellépnie a munkáltatóval szemben, így nem fajult volna idáig a bér- és létszámhelyzet. A jelenlegi munkaerőpiaci viszonyok között különösen elvárható, hogy a végsőkig képviseljék az áruházi alkalmazottakat – mondta az egyik legnagyobb szakszervezeti konföderáció vezetője. Úgy fogalmazott, csak a munkáltatónak áll érdekében a dolgozók elbizonytalanítása, ezért felmerülhet a kérdés, hogy a Tesco a sztrájkhelyzetben összejátszik a Sáling vezette szakszervezettel.

(Magyar Idők, 2017. augusztus 25.)

Sztrájk: lehet, hogy mellényúlt a Tesco

A Tesco nem azzal a szakszervezettel egyezett meg újabb béremelésről, amelyik sztrájkbizottságot alapított: Sálinggal boltolt, de Bubenkó kikosarazta a céget. Ettől persze még bármi lehet. ₪₪₪

Megnőtt az esélye, hogy szeptember elején lebénul a teljes Tesco-hálózat: az áruházláncnál törvényesen létrehozott sztrájkbizottság péntek délután nem fogadta el a felkínált és sebtiben szét is kürtölt szeptemberi béremelés lehetőségét, amely 11-17 ezer forintos bruttó többletet kínál a dolgozóknak, tudta meg a Magyar Idők. A Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezetének elnöke, Sáling József, aki nem tagja a sztrájkbizottságnak, augusztus 18-án megtévesztő módon nyilatkozta több portálnak, miszerint megállapodás körvonalazódik a lánccal, erre azonban semmilyen felhatalmazása nem volt, ráadásul nyilatkozata nem felel meg a valóságnak, írja a lap. A Kereskedelmi Dolgozók Független Szakszervezete révén koordinált sztrájkkészültség továbbra is érvényben van, az egységes tiltakozáshoz ráadásul az áruházlánc győri office-központja is csatlakozott, vagyis már nem csak a fizikai munkavállalók, hanem a pénzügyekkel foglalkozó munkatársak is leteszik a munkát az elkövetkező időszakban, adta hírül a Magyar Idők.

Az augusztus 21-én kezdődő héten bejelentheti a Tesconál működő sztrájkbizottság, mely napon várható először, hogy - szándékuk szerint - a teljes áruházláncnál leáll a működés. A Tesconak az augusztus 18-án bejelentett, szeptembertől tervezett bruttó 11 ezer forintos béremelési javaslatát ugyanis az áruházi dolgozók egységesen nem fogadják el, így értesült a Magyar Idők. Megtudta a lap azt is, hogy a sztrájkbizottsággal folytatott hivatalos tárgyalást megelőzően a Tesco soron kívül megegyezett az emelésről a Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezetének elnökével, Sáling Józseffel, ez azonban egyik fél szempontjából sem volt jogszerű.

A Tesco ugyanis nem vette figyelembe, hogy a sztrájkbizottsággal nem született hivatalos egyezség, hanem közleményben tudatta: majdnem minden, teljes munkaidőben dolgozó, aktív áruházi és logisztikai központi munkavállaló fizetése legalább további bruttó 11 ezer forinttal növekszik szeptembertől. Ígéretük szerint a teljes munkaidős alkalmazottak közül senki sem keres 176 ezer forintnál kevesebbet a láncnál, amivel összesen – egyes munkatársak esetén – 19 százalékos éves szintű emelés lenne.

A KDFSZ nem adja alább: marad a sztrájkkészültség

A multicég ajánlata szerint az áruházi dolgozók bére bruttó 165 ezer forintról 176 ezerre nőne, ami nagyjából nettó 7-7,5 ezer forint emelést jelent. A raktárakban dolgozó úgynevezett kommisiózok bére 169 ezerről 181 ezerre emelkedne, a targoncásoké pedig az eddigi 195 ezer helyett 209 ezer forintra nőhet. Ez messze elmarad a több mint 16 ezer érintett dolgozót egységesen képviselő sztrájkbizottság követeléseitől. Ragaszkodunk a követeléseinkhez, ezért kijelenthetem: vagy megadják a 25 százalékot éves szinten vagy jön a sztrájk, közölte a Magyar Időkkel Bubenkó Csaba, a sztrájkbizottság elnöke, a Kereskedelmi Dolgozók Független Szakszervezetének (KDFSZ) vezetője.

Hoványi Zsolt, aki a Tescónál áll alkalmazásban, egyúttal a sztrájkbizottság tagja, a lapnak elmondta: a teljes áruházi állomány, a logisztikai központok, továbbá az online szolgáltatás munkatársain kívül egy újabb területről csatlakoztak a kilátásba helyezett munkabeszüntetéshez. A helyzet súlyosságát jól mutatja, hogy legújabban a Tesco Győrben működő Office-központjának valamennyi munkatársa is beleállt a sztrájkba, vagyis már nem csupán a fizikai dolgozók, hanem a győri központ pénzügyekkel, bérkifizetésekkel és adminisztratív feladatokkal foglalkozó alkalmazottai is beszüntetik a munkát, ha kihirdetjük a sztrájkot, jelentette ki.

A követeléseink között nem csupán a 25 százalékos béremelés, hanem a 15 százalékos létszámemelés is szerepel szeptembertől. Ha ezek nem teljesülnek a következő tárgyaláskor, bejelentjük a dolgozók körében teljes támogatottságot élvező sztrájkot, szögezte le Bubenkó Csaba.

Buzgólkodott a KASZ, de hiába?

A KDFSZ elnök rámutatott, hogy szerinte megtévesztő kommunikációt folytatott a Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezetének elnöke. Sáling József ugyanis azt nyilatkozta, hogy eredményes volt a sztrájkfenyegetés, mert megállapodás körvonalazódik a lánccal, miközben erre semmilyen felhatalmazást nem kapott. Sáling József ugyanis nem tagja a Tesconál létrehozott sztrájkbizottságnak, így az egységes követelésekről megállapodást sem köthetett. Az is meglepő, hogy a Tesco képviselői előbb ültek tárgyalóasztalhoz a KASZ-szal, ami után Sáling azonnal hírt adott a beígért béremelésről, és csak ezután tárgyaltak a sztrájkbizottsággal. A KASZ elnöke ráadásul a Tescoval folytatott megbeszélésről nem egyeztetett saját szakszervezetének bizalmi testületével sem, akiktől egyébként egyszemélyi megállapodásra sem kapott felhatalmazást, a Magyar Idők információi szerint.

(Magyar Idők, 2017. augusztus 18.)

Nagyon megvágná a KDFSZ és a sztrájk is a Tescot

Egy ágazati adónyi pénzt kér a szakszervezet, legalább 11 milliárd forintot. Bubenkó elnök nem szereti a sok diákmunkát. Kell-e majd elégséges szolgáltatás? Szabályozást is akar nyomni a KDFSZ?

A Kereskedelmi Dolgozók Független Szakszervezetének ügyeiben mindig is elsőként és nagyon jól értesült (félreértés ne essék, ez egyáltalán nem baj, minden újság szokott jól értesült lenni valamiben, ettől színes a hírvilág, az esetek egy részében unalmas hivatalos közleményekkel szemben) Magyar Idők számolt be arról, hogy augusztus 10-én megalakult az áruházlánc dolgozóit képviselő sztrájkbizottság, akár sztrájk is jöhet. Bubenkó Csaba, a Kereskedelmi Dolgozók Független Szakszervezetének elnöke el is mondta követeléseik lényegét a Magyar Időknek. Természetesen azzal nem lehet baj, hogy a szakszervezet többet akar adni a dolgozóknak, sőt, a munkaerőhiány okozta bajok felhánytorgatásában sok igazsága is van. Kérdés persze, hogy mindez mibe is kerül, forintban kiszámolva, hiszen ez lenne a követelések lényege, amire építve, ha van rá pénz, javulhatnának a munkakörülmények. És vajon van-e rá pénz?

Lassacskán döcög a Tesco szekere

2013-ig visszatekintve - együtt nézve az időszakot - 6%-kal tudta emelni bevételeit a Tesco. A legkisebbet 2015-ben lépte, éppen a vasárnapi boltzár időszakában, 0,7%-ot, viszont 2016 már jobban sikerült, 3,6% volt a növekedés üteme. Ez utóbbi ütem az élelmiszeres boltok 3%-os országos átlagánál jobb, a teljes kiskereskedelem 4,8%-os üteménél rosszabb, ráadásul a többi multi lánctól kisebb-nagyobb mértékben elmarad. Végül is annyi pénze van a Tesconak, ami egy kereskedő életében az árrést (az eladott és beszerzett áru értéknek a különbségét) jelenti, a szakszervezet is csak ebben turkálhat. Az árrését végül csak 2016-ban tudta növelni a Tesco, akkor viszont 6%-kal:

	2013	2014	2015	2016
árbevétel	601	610	614	636
árrés	174	175	174	185
eredmény	- 43	- 68	13	51
Elektronikus Beszámoló Portál, érték: milliárd forint, árbevétel: nettó, eredmény: adózás utáni

Bérpénzek: a tét

A bérköltségek közel kétmilliárd forint körüli emelkedése mellett a létszám 2013-tól közel kétezer fővel csökkent, a cég éves beszámolói szerint. Az izgalmas nyilván az lenne, hogy a fizikai dolgozók bére miként változott, de erről nem hozott nyilvánosságra részletes adatokat a Tesco, csak 2016-ról. Azért ez is valami, hiszen a KDFSZ követeléseinek tétje ezekből már megbecsülhető. Tény ugyanakkor, hogy az elmúlt években az összességében alig mozduló árbevételek és árrés mellett a cég összes (tehát fizikai és szellemi, teljes és részmunkaidős) dolgozóinak átlagosan számolt havi jövedelme azért emelkedett, nem is keveset, 2013-hoz képest 16%-kal, 2016-ban pedig egy év alatt majdnem 10%-kal (de azt azért tudni kell, hogy az átlag sok mindent el is takar):

	2013	2014	2015	2016
bérköltség, személyi jellegű kifizetések	46	45,5	45,7	47,7
fizikai teljes munkaidős	.	.	.	20,2
fizikai részmunkaidős	.	.	.	3,3
létszám	19.162	18.611	18.082	17.244
fizikai teljes munkaidős	.	.	.	9.707
fizikai részmunkaidős	.	.	.	2.806
átlagjövedelem (teljes állomány)	200	204	211	231
Elektronikus Beszámoló Portál, létszám: átlagos statisztikai, átlagjövedelem: forint/hó, teljes- és részmunkaidős együtt

Ennyit kér a szakszervezet

Bubenkó elnök forintosítható követelései a következők (meg kell jegyezni, hogy van olyan is, amelyik pontosan nem forintosítható, de azért pénzbe kerül):

- Szeptember 1-jétől a Tesco valamennyi munkavállalója esetén az idei és a tavalyi évhez képest a bértömeg növekedésének éves szintje érje el a 25 százalékot.

Nos, ez éves szinten 11,9 milliárd forint, a jelenlegi létszám mellett.

- Szeptembertől valamennyi áruházban emeljék meg 15 százalékkal a rendes foglalkoztatotti létszámot. Az áruházi létszámról nincs külön adat, ezért ebben az esetben a teljes munkaidős fizikai állomány vehető alapul egy becsléshez (amiben ugyan más, például raktári dolgozók is benne vannak, de a nagyságrendet ez csak kis mértékben befolyásolja, főleg, ha később kiderül, hogy ott is kell létszámemelés).

Ez közel 1.500 főt jelent, a 25%-os béremeléssel ennek költsége 5,2 milliárd forint

- Ha ez nem megoldható, akkor az élőmunka hiányát a dolgozók helyzetét könnyítő korszerű technikai megoldásokkal pótolják. Ehhez a műszaki berendezések bruttó értékét legalább 33 százalékkal kellene emelnie a cégnek, olyannyira korszerűtlenné váltak mostanra a munkavégzés technikai körülményei.

Hát, hogy milyen technikai eszközökre gondol a szakszervezet, azt nem tudni, de a mérlegadatok szerint a műszaki berendezések, gépek, járművek bruttó értéke a legutóbbi pénzügyi fordulónapon (február 28-án) 127 milliárd forint volt, az értékcsökkenési leírás pedig 110 milliárd forint. A kettő különbsége már a nettó érték, tehát a szakszervezet egy 42 milliárdos értékről is beszélhet, ami meglehetősen húzós összeg lenne és nem nagyon van egyensúlyban a választási lehetőséget jelentő 5,2 milliárd forintos bérköltséggel. Ezzel az összeggel nem is érdemes számolni, többek között azért sem, mert egy nagyobb léptékű műszaki váltásnak és az elszámolásnak sok egyéb feltétele is van.

- Az árufeltöltő, pultos, pénztáros, raktári alaptevékenységekben a kölcsönzött, vagy az alvállalkozók által biztosított létszámot korlátozzák 15 százalékban a Tescónál rendes munkaviszonyban levő átlagos állományi létszámhoz képest.

Hát ebből csak az derül ki, hogy a szakszervezet nem szereti a diákmunkát (és mi lesz akkor a nyugdíjas szövetkezetekkel), de az is, hogy bizony a Tesconál a külsős munkaerő létszáma több az átlagos állományi létszám 15%-ánál, 2.586 főnél. Ennek forintosításához nincs nyilvános adat, de mivel például a diákmunka, vagy a nyugdíjas szövetkezeti munka olcsóbb a rendes foglalkoztatásnál, azért itt is leeshet valamennyi költség.

Ebben egyébként az a furcsa, hogy ha egyszer nincs elég rendes munkaerő, de van diák és nyugdíjas, akkor miért ne jöhetnének dolgozni.

Az összesen annyi, mint 17 milliárd forint, továbbá a járulékos veszteségek

Az eddig megismert és számszerűsíthető követelések összege legalább 17 milliárd forint, ami nagyságrendjét nézve 10%-a a Tesco pénzének, pontosabban az árrésének.

Elnézve a Tesco honlapján az álláshirdetéseket, jelenleg 350 darab üres álláshelyet ad meg (ami augusztus 11-én csak 300 volt), de hát máshol is keres munkaerőt, így a pontos létszámhiány nem ismert. De valamennyi nagy multi élelmiszeres áruház folyamatosan keres munkaerőt. A nyilvános adatok alapján a Tesco ugyan annyit nem fizet, mint az éllovas diszkontok, de a teljes élelmiszer bolti kiskereskedelem átlagát azért hozza.

Az elmúlt évek, hónapok élelmiszerboltos szabályváltozásait, javaslatait nézve ez a 17 milliárd forint jócskán felülmúlja azok közül bármelyik költségét, tehát nem kis tétről van szó. Kérdés persze, hogy igazából mennyit és mit is akar a KDFSZ, esetleg mérlegeli-e valamilyen jogszabályi változás kezdeményezését. Majd.

Kell-e a Tesconak elégséges szolgáltatást nyújtania sztrájk alatt?

A sztrájktörvény alapján annál a munkáltatónál, amely a lakosságot alapvetően érintő tevékenységet végez - így különösen a közforgalmú tömegközlekedés és a távközlés terén, továbbá az áram, a víz, a gáz és egyéb energia szolgáltatását ellátó szerveknél -, csak úgy gyakorolható a sztrájk, hogy az a még elégséges szolgáltatás teljesítését ne gátolja.

A jogban különös jelentése van a "különös" szónak, hiszen az előbbi felsorolásban az élelmiszer kereskedelem nincs benne, de akár bele is érthető. Vita esetén erről bíróság dönthet, ahol fontos kérdés lehet, hogy a Tesco kiszorulása sztrájk idején az élelmiszer értékesítésből a lakosság ellátásban okoz-e fennakadást, hiszen sok helyen ott vannak a versenytársak is, tehát élelmiszerbolt - rá azt is fogni lehet fogni - van bőven. Hát, gyakorlati példa erre eddig nem volt.

A sztrájk egyébként mindenkinek sokba kerül, hiszen a dolgozó nem jut a munkabeszüntetés idejére eső béréhez (bár a munkaadó, ha akar, fizethet, de miből is). Kérdés, hogy a KDFSZ-nek van-e sztrájkalapja, amiből pótolhat a munkabeszüntetés idején kieső bért.

A Tesco azért sem jár jól, hiszen ha lelassul, vagy működésképtelenné válik egy áruház, akkor eleve bevétel sincs annyi. A jogszabályok szerint ráadásul a sztrájkoló dolgozó helyére nem kölcsönözhet munkavállalót, erről a Munka Törvénykönyve rendelkezik.

Reklámnak pedig rémisztő egy sztrájk lebegtetése is, hiszen a vásárló fejében sokszor csak annyi marad meg, hogy ott valami zűr van, így inkább másik áruházba megy vásárolni. Akár már ma is. Így a Tesconak nagyon kell nyomnia a reklámot nem csak majd, hanem már most is.

Az igazsághoz ugyanakkor hozzátartozik, hogy a létszámhiány és következménye nyomasztó teher, de nem csak a Tesco, nem csak a boltos kereskedelem, hanem a nemzetgazdaság egésze számára. Egyik pillanatról a másikra nem oldható meg, ráadásul az állami szabályozásnak sokat kell segítenie ebben, még több kedvezménnyel és a versenyképességet, beruházást, fejlesztést támogató döntéssel, mint eddig. Persze, ez is pénzbe kerül, de legalább megtérülhet.

(blokkk.com, 2017. augusztus 14.)

Kardot rántott a szakszervezet: jöhet a Tesco-sztrájk

Bubenkó KDFSZ vezér nagyon belehúzott. Iskolakezdés előtt munkabeszüntetés lehet. A KASZ lemaradt, legalábbis eddig.

A Kereskedelmi Dolgozók Független Szakszervezetének ügyeiben mindig is elsőként és nagyon jól értesült Magyar Idők számolt be arról, hogy augusztus 10-én megalakult az áruházlánc dolgozóit képviselő sztrájkbizottság, így akár a szeptemberi iskolakezdés előtti bevásárlási hullámban leállhat a munka a Tesco-üzletek 80 százalékában, a gyáli és a herceghalmi logisztikai központokban, továbbá az online szolgáltatásban is. A szakszervezet határozatlan időre szóló teljes munkabeszüntetést hirdethet.

Az egységes munkavállalói követelésekről mostanra a multinacionális kereskedelmi nagyvállalat vezetői is hivatalos úton értesültek. Feltehetően alaposan megvizsgálják a szakszervezeti lépés jogi hátterét, valóban jogszerű-e a szakszervezet lépése.

– A fizikai dolgozók munkakörülményeinek érdemi javítására, leterheltségük csökkentésére, a foglalkoztatással kapcsolatos hiányosságok megoldására, továbbá az alapbér versenyképes emelésére irányuló demonstrációk mind ez idáig nem vezettek eredményre. Az elkeseredett dolgozók körében óriási a sztrájk iránti hajlandóság, közölte a Magyar Időkkel a KDFSZ elnöke, Bubenkó Csaba.

A KDFSZ azt kéri, hogy szeptember 1-jétől a Tesco valamennyi munkavállalója esetén az 2017 és a 2016 évhez képest a vállalati bértömeg növekedésének éves szintje érje el a 25 százalékot. A KDFSZ közgazdászának számításai szerint ugyanis ekkora bértömegemelésből számolható fel a legnagyobb kiskereskedelmi foglalkoztatónál az ágazati viszonylatban is nyilvánvaló bérelmaradás. A béremelés forrása egyebek mellett a működési cash-flow, a menedzsmentdíj korlátozása, a cégen belüli veszteségforrások visszaszorítása és más költségcsökkentő programok végrehajtása lehetne, Bubenkó Csaba szerint.

Kiemelte, a méltatlanul alacsony bérek mellett a másik súlyos probléma a létszámhiányból fakad, hiszen ezrek vándoroltak el mostanra a lánc egységeiből, ehhez képest a fizetések nem váltak vonzóvá az álláskeresők számára. Ennek köszönhetően a meglévő állomány fizikai leterheltsége átlépte a tűréshatárt, aminek kiváltó okait az ország számos pontján tapasztalhatják maguk a vásárlók is. Kiürült, feltöltés előtt álló polcok, raklapon kínált árucikkek, tömött sorok a pénztáraknál a leggyakoribb jelenségek, mivel általánossá vált, hogy a tescós hipermarketekben mindössze két-három pénztár üzemel a tucatnyi fizetőhelyből, írja a Magyar Idők.

Legyen Tesco létszámkvóta

– A követeléseink közé tartozik az is, hogy szeptembertől valamennyi áruházban emeljék meg 15 százalékkal a rendes foglalkoztatotti létszámot, ezzel biztosítva az arányos munkaterhelést és a feladatok ellátását rendes munkaidőben, vagyis a túlóráztatás visszaszorítását. Ha ez nem megoldható, akkor az élőmunka hiányát a dolgozók helyzetét könnyítő korszerű technikai megoldásokkal pótolják. Ehhez a műszaki berendezések bruttó értékét legalább 33 százalékkal kellene emelnie a cégnek, olyannyira korszerűtlenné váltak mostanra a munkavégzés technikai körülményei, mondta a sztrájkbizottság elnöke.

De azt is kérik, hogy az árufeltöltő, pultos, pénztáros, raktári alaptevékenységekben a kölcsönzött, vagy az alvállalkozóktól kapott dolgozói létszámot korlátozzák 15 százalékban a Tescónál rendes munkaviszonyban levő átlagos állományi létszámhoz képest.

Elmondta, a törvényi előírásoknak megfelelően kezdeményezték az egyeztető eljárást a munkáltatóval, amely így kollektív munkaügyi vitának minősül. Javaslatuk szerint augusztus 16-án vagy 17-én ülnének tárgyalóasztalhoz a döntésre jogosult menedzsmenttel, amelyhez hangrögzítésre alkalmas berendezéssel ellátott tárgyalótermet is kértek.

– A cégnek hét napon belül reagálniuk kell, majd az érdekegyeztető tárgyalások további hét napon át tarthatnak. Ha nem teljesítik a feltételeinket, határozatlan idejű, általános sztrájkot hirdetünk a hazai Tescókban, közölte Bubenkó Csaba.

Megjegyezte, a sztrájkbizottság a Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezetének tagjait is képviseli a tárgyalások során, a követelések minden egyes Tesco-dolgozóra érvényesek.

(Magyar Idők, 2017. augusztus 12., fotó: Éberling András)

Csökkent a magyar Tesco létszáma 2016-ban

A magyar Tesco legfrissebb mérlege 3,6%-os bevételnövekedésről és 800 fős, 4-5%-os létszámcsökkenésről számol be. Bérkérdésben titokzatos maradt a Tesco, hiába, nyomják a szakszervezetek.

A magyar Tesco üzleti éve némi eltolódással indul, így a legfrissebb beszámolója a 2016 március 1 és 2017 február 28 közötti időszak eredményeit összegzi. A Tesco árbevétele nőtt ebben az időben, 22 milliárd forinttal, ami első pillantásra is jelentős összeg (hiszen a legnagyobb önálló magyar boltos vállalkozásoknak az éves árbevételük ekkora nagyságrend körül mozog), de az emelkedés üteme már visszafogottabb az átlagnál, 3,6%. Ez a teljes kiskereskedelem 5%-ot közelítő átlagánál azért egy csipetnyit kisebb.

Topsors

A Tesco a legnagyobb boltos áruházlánc Magyarországon, de úgy tűnik, így sem könnyű. A többi multi áruházlánccal összehasonlítva a Tesco bevételi adatait, így is, úgy is lekörözi a legnagyobb növekedést felmutató Aldi (aki persze a plázastop ellenére jókora ütemben bővíti a hálózatát). A diszkont 2016-ban 23 milliárd forinttal növelte forgalmát, ami viszont nála (kisebb árbevétel mellett) 23%-os bővülést jelent. A Penny is, a Spar is nagyobb növekedési ütemet hozott, a Lidl eredményei viszont még nem ismertek.

Úgy tűnik, a diszkontokkal szemben a hipermarketek megtorpantak az utóbbi időben, hiszen az Auchan is csak 3,8%-os növekedést könyvelhetett el legutóbb, ami csak hajszálnyival több a Tesco eredményénél (azért hozzá lehet tenni, hogy egy 3-4%-os növekedési ütem nemzetközi viszonylatban is jobb eredmény, csak éppen vannak gyorsabbak is).

2013-ig visszatekintve - együtt nézve az időszakot - 6%-kal tudta emelni bevételeit a Tesco. A legkisebbet 2015-ben lépte, éppen a vasárnapi boltzár időszakában:

	2013	2014	2015	2016
árbevétel	601	610	614	636
árrés	174	175	174	185
eredmény	- 43	- 68	13	51
Elektronikus Beszámoló Portál, érték: milliárd forint, árbevétel: nettó, eredmény: adózás utáni

A Tesco árbevételének egy része export, 2016-ban ennek értéke 9 milliárd forint volt, egy évvel korábban csak 6 milliárd. Dinnyét is szállít a külföldi áruházakba.

A Tesco a beszámolási időszak végén 112 hipermarketben, 35 szupermarketben, valamint 59 expressz boltban fogadta a vásárlóit (összesen 206 egységben, az egy évvel korábbi 208 bolttal szemben). Egyes boltokat bezárt, máshol újat nyitott, főleg express üzleteket, amelyek száma 16-tal nőtt egy év alatt. Az S-market boltjai eltűntek a jelentésből.

Egy kereskedő életében az úgynevezett árrés az a pénz, amit a saját költségeire fordíthat. Ezt a Tesco 11 milliárd forinttal tudta emelni, ami bizonyára jól jött a kasszában. Egyébként reklámra 15 milliárd forintot költött a 2016-os üzleti évben, mint igénybe vett szolgáltatásra, szaktanácsadásra pedig 12,5 milliárd forintot.

2013-ban és 2014-ben még nem élt az úgynevezett veszteségszabály (csak 2015-től, amikor két veszteséges esztendő után be kell zárnia egy boltos vállalkozásnak, azt viszont nem tudni hivatalosan, hogy miért pont a kiskereskedelemben van ilyen szabály egyedül, bár lehet, hogy az uniós bürokraták örökös piszkálódása miatt már nem sokáig).

Na és a bér: miért pont a Tesconál tüntetnek a szakszervezetek

A bérköltség 2016-ban 4%-kal nőtt, nagyjából annyival, mint az árbevétel. A Tesco a 2016-os üzleti évről szóló beszámolójában eltért a korábbiaktól és részletesebb adatokat is közzétett. Ezek is rámutatnak bizonyos kérdésekre, de összehasonlításra a korábbi évekkel ezek alapján semmi esély, hiszen onnan már hiányoznak ezek az adatok.

Így például az már nem derül ki a beszámolóból, hogy a fizikai dolgozók létszáma, vagy éppen bére hogyan nőtt, pedig valami ilyesmiért tüntetnek a szakszervezetek. A Tesco sem kivétel egyébként a munkaerő hiányában, hiszen honlapja tanúsága szerint is szép számmal keres alkalmazottakat.

Az átlagjövedelem a beszámoló alapján 10%-kal nőtt 2016-ban, ami azért sokkal nagyobb ütem, mint a bevételek emelkedése. A szakszervezet azonban feltehetően elsősorban a fizikai dolgozók béremeléséért tüntet, de ezeknek a jövedelmeknek a változása már nem derül ki a beszámolóból.

Kiderül viszont az, hogy a teljes munkaidős fizikai dolgozók átlagos havi átlagkeresete 173 ezer forint volt, ami a csúsztatott beszámolási időszak miatt már belelógott a 2017 január elejétől megemelt magasabb minimálbér rendbe. De hát ennek értékelésénél sem árt az óvatosság, hiszen egyes munkakörökben a magasabb szakmai bérminimum, más munkakörökben viszont csak a kisebb minimálbér kötelező, mindkettőből akad a Tesconál is.

Ráadásul a 173 ezer forintos átlagos fizikai bér pontosan annyi, mint a bolti kiskereskedelemben a 2016 decemberi átlag (utóbbi 172 ezer forint volt), de nyilván januárban sokaknál kellett a Tesconak is emelni a bért. A bérköltségek két milliárd forint körüli emelkedése mellett a létszám 2013-tól közel kétezer fővel csökkent:

	2013	2014	2015	2016
bérköltség, személyi jellegű kifizetések	46	45,5	45,7	47,7
fizikai teljes munkaidős	.	.	.	20,2
fizikai részmunkaidős	.	.	.	3,3
létszám	19.162	18.611	18.082	17.244
fizikai teljes munkaidős	.	.	.	9.707
fizikai részmunkaidős	.	.	.	2.806
átlagjövedelem	174	180	211	231
Elektronikus Beszámoló Portál, létszám: átlagos statisztikai, átlagjövedelem: forint/hó, teljes- és részmunkaidős együtt

Az átlagos statisztikai létszám azonban nem tartalmazza a diák- és kölcsönzött munkaerőt, ami azért a munkavégzést tekintve ugyanolyan létszám, mint a többi. Így azt nem tudni a beszámoló alapján, hogy igazából hányan dolgoznak a Tesconál (ez a kérdés persze sok vállalkozásnál elismételhető).

(blokkk.com, 2017. augusztus 1.)

Mászik ki a Tesco a gödörből

Forgalma és eredménye is nőtt 2016-ban. Magyarországon is. ₪₪₪

Forintban számolva több mint 21 ezer milliárdos bevételt ért el legutóbbi üzleti évében a Tesco. A magyar leánycég forgalma is nőtt, írja a Napi.hu.

Növekedéssel zárta a 2017 február végén zárult üzleti évét a brit Tesco. A világszerte közel 6.500 üzletet működtető kereskedelmi lánc árbevétele 56 milliárd fontra - több mint 21 ezer milliárd forintra - rúgott, ami 3,4 százalékos pluszt jelent az előző üzleti évhez képest. A nyereség jóval nagyobb mértékben nőtt: 30 százalékkal 1,3 milliárd fontra (488 milliárd forintra).

A Tesco-gyorsjelentésből kiderülnek a magyarországi adatok is. A magyar leányvállalat nettó árbevétele több mint 3 százalékkal nőtt.

A Tesco-csoport 2016-os számai meglepően jók lettek. A Tesco árbevétele 2011-ben tetőzött, majd csökkent a forgalom, de 2016-ban újra emelkedő pályára lépett a cég. Dave Lewis vezérigazgató optimistán nyilatkozott a cégcsoportról. Szerinte az árak alacsonyabbak, amivel versenyképesebbek a piacon, a termékskála egyszerűbb és a szolgáltatásaik soha nem voltak még ennyire magas színvonalúak. Mindezek mellett csökkentették az adósságállományukat, növelték a profitot és több pénzt termeltek.

(Napi.hu, 2017. április 12.)

Nagyot húz a Tesco

Megvásárolja a Tesco a legnagyobb brit élelmiszer-nagykereskedelmi vállalatot, a Bookert. Könyvelési botrány megint van, a forgalom viszont növekedni kezdett.

A Tesco, a legnagyobb brit kiskereskedelmi hálózatként, hozzávetőleg 3,7 milliárd fontot (1.360 milliárd forintot) fizet a Bookerért. A vételt a versenyfelügyeleti hatóságoknak azonban még jóvá kell hagyniuk, tudósít az Origo.

A Tesco ezzel túlléphet az eddigi hagyományos, lakosságot kiszolgáló élelmiszer kiskereskedelmi tevékenységén, hiszen nagykereskedőként számtalan más kiskereskedelmi egységet szolgálhat ki, köztük saját piaci vetélytársait, de több százezer étterem nagybani ellátójaként is megjelenik a piacon.

Ma még azonban azt nem látni, hogy az ügylettel a Tesco csak a saját kiskereskedelmi hálózatát látná el, vagy másokat is. Az ETX Capital elemzője szerint egyik végétől a másikig kézben tartani a nagy- és kiskereskedelmi üzletágakat komoly megtakarításokkal járhat. A költségmegtakarítás évi 200 millió fontra rúghat. A Tesco szerint az egyesülés költségei két év alatt megtérülnek.

Tesco mérleghamisítás: ki tudja, hol a vége

A Tesco, amely a brit magánszektor legnagyobb foglalkoztatója több mint 300 ezer alkalmazottal, rendkívül nehéz, könyvelési botrányokkal és ezzel összefüggő bűnügyi vizsgálatokkal súlyosbított üzleti időszakot élt át az elmúlt években.

A cég legutóbbi botránya egész friss. A céget ugyanis nemrégiben megint beperelték mérleghamisítás miatt Nagy-Britanniában. Befektetési alapok egy csoportja azért kér kárpótlást, mert korábban 326 millió fonttal (körülbelül 117 milliárd forinttal) nagyobb nyereséget mutattak ki a könyvelésben a kereskedelmi lánc vezetői, amikor pedig a csalás kiderült, a részvények ára rengeteget veszített értékéből.

Dave Lewis vezérigazgató, aki 2014. szeptembere óta áll az áruházlánc élén, már belépése napján teljes gazdálkodási fordulatot hirdetett meg. Ennek jegyében a Tesco 2015-ben 53 veszteséges nagy-britanniai üzletet zárt be, törölte további 49 új, korábban tervbe vett nagyáruház felépítését, és eladta dél-koreai üzlethálózatát. A Tesco - amelynek jelentős befektetései vannak a közép-európai térségben is - a dél-koreai hálózat eladása után bejelentette, hogy ezzel lezárult nemzetközi érdekeltségeinek felülvizsgálata.

Egy kis eredmény azért már van

A nemrégiben közzétett előzetes eredményjelentésében a cég arról számolt be, hogy nőtt a forgalma a karácsony körüli időszakban, és bővült magyarországi piaci részesedése. A Tesco összes - csoportszintű - értékesítés a 2017. január 7-ét megelőző 19 hétben 1,1 százalékkal emelkedett éves összevetésben. A 19 hetes vizsgált időszak átlagán belül 2016. november 26-ig a forgalom 1,5 százalékkal, a január 7-ig fennmaradó hat hétben 0,3 százalékkal nőtt.

A nagy-britanniai forgalom a 2016. november 26-án zárult harmadik üzleti negyedévben 1,8 százalékkal emelkedett, és a Tesco 2011. óta első ízben növelte hazai piaci részesedését. A cég - egyelőre számok nélkül - kiemelte, hogy jó ütemben növelte piaci részesedését Magyarországon, Szlovákiában és Thaiföldön is.

Az időszakon belül az üzleti év harmadik negyedében "tartósan erőteljes" volt a Tesco teljesítménye Magyarországon, Csehországban és Szlovákiában - állt a cég előzetes jelentésében. A részletes adatokat tartalmazó éves jelentést a vállalat április 12-én teszi közzé.

(Origo, 2017. január 27.)

Összemegy a Tesco

Két Tesco áruházban a Media Markt kap helyet. Ennyivel kisebb lesz a Tesco.

Megállapodást kötött a Media Markt és a Tesco, melynek értelmében az elektronikai kiskereskedelmi lánc két új áruházat nyit a TESCO győri, valamint veszprémi hipermarket áruházaiban, számol be róla a Világgazdaság.

Az új egységek különlegessége, hogy shop in shop megoldásban a Tesco áruházak eladóterében helyezkednek el. Az együttműködéssel a két cég célja az, hogy a vásárlók számára nagyobb kényelmet és szélesebb termék-, valamint szolgáltatásválasztékot tudjanak nyújtani. Győrben egy 600 m2-es, Veszprémben pedig egy 800 m2-es áruházat alakítottak ki mindennek jegyében. Ezzel a 2016. októberében nyíló új áruházakkal 24-re nő a magyarországi Media Markt üzletek száma.

Az új áruházakban a vásárlók nem csak a bolt termékkínálatából tudnak választani, hanem a Media Markt webáruházának teljes kínálatát is el tudják érni az üzletekben kihelyezett online terminálokon. Az új egységek webáruházi átvételi pontként is működni fognak, így az online megrendelt termékeket is át tudják majd venni a vásárlók.

A blokkk.com értékelése szerint ezzel a shop in shop megoldással igazából a hagyományos Tesco alapterülete összezsugorodik, feltehetően termékkínálata is szűkül, hiszen a két áruháznak nem érdeke az éles ütközés a vásárlókért, így egyfajta diszkontosodást végez a hipermarketlánc.

(Világgazdaság, 2016. október 20.)

Lábadozgat a Tesco

Három év után nőtt a bevétel a brit piacon.

A Tesco 2016. évi bevétele 3 év után újra emelkedett a brit piacon, csökkentette az eladósodottságot, ráadásul a 2015. évi rekordveszteség után újra nyereséges lett a kiskereskedelmi lánc. A Tesco ugyanakkor arra figyelmeztetett, hogy nem lesz folyamatos a kilábalás, ráadásul különböző beruházások miatt a profit továbbra is nyomás alatt lehet.

A 2016. februárjában végződött negyedévben 0,9 százalékkal nőtt a Tesco árbevétele Nagy-Britanniában, ami első ránézésre nem tűnik soknak, de ilyenre több mint 3 éve nem volt példa. A Tesco gondja elsősorban az, hogy a diszkontláncok, az Aldi és a Lidl agresszíven terjeszkednek a brit cég hazai piacán, így egyrészt árversenybe kényszerítik bele a Tescót, másrészt piaci részesedést vesznek el tőle. A nemzetközi szinten egyébként 3,8 százalékos volt a növekedés, csoportszinten pedig 1,6 százalékkal nőttek a bevételek.

A magyar Tesco árbevétele 570 milliárd forintról 1,2 százalékkal 577 milliárd forintra emelkedett a 2016. februárjában zárult pénzügyi évben, az üzletek száma 209-ről 208-ra, az összes eladótér területe pedig 1,3 százalékkal csökkent.

A 2016-os pénzügyi évben tovább javítaná eredményességét a Tesco.

(Portfolio, 2016. április 13.)

Bukott egy jót a Tesco

A magyar Tesco viszont átvitte a lécet.

Nagy veszteséggel zárta 2014-et a brit Tesco kiskereskedelmi lánc, ami évszázados történetének leggyengébb eredménye. A cég üzleti éve átnyúlik február végére, így az ezt megelőző 52 hétben 6,4 milliárd font (2.655 milliárd forint) adózás előtti veszteséget kellett elkönyvelnie. 2013. még jobb volt, akkor adózás előtt 2,3 milliárd fontos nyereséget számolhatott ki a brit cég. A Tesco három egymás követő évben állandóan romló eredményekről adott számot. A 2014-ről bejelentett veszteség ráadásul rosszabb lett a vártnál.

(Napi.hu, 2015. április 22.)

Elnyomja a Tesco az üres ingatlanokat

Eladja a Tesco az áruházépítésre vásárolt ingatlanokat Angliában.

Az elmúlt évek során a Tesco egy sor telket megvásárolt Angliában, terjeszkedését tervezve. A versenyt olyannyira bebukta a Tesco, hogy terjeszkedés helyett több üzletét be kell zárnia. A Tesco most már ott tart, hogy értékesíti az üres telkeit, így is javítva pénzügyi helyzetét. Az ingatlanok értékesítéséből néhány száz millió font folyhat be, a teljes ingatlanvagyon értéke 20 milliárd font.

A Tesco április elsején jelentette be, hogy hat használatlan telkét értékesíti Nagy-Britanniában (Wolverhampton, Birmingham, Burton-on-Trent, Doncaster és West-Mindlands területén). Ezeket a telkeket korábban azért vásárolta, hogy terjeszkedjen, új üzleteket építsen, de egyes vélekedések szerint ezzel akarta megakadályozni a versenytársak üzletnyitásait.

Az erős verseny alaposan megtépázta a Tesco-t. Új üzletek építése helyett több egységét kénytelen bezárni a költségcsökkentés érdekében. Az Egyesült Királyságban 43 üzlet bezárásáról döntött, ráadásul a korábbi tervekben szereplő 49 új üzletét nem építi meg.

A Tesco az utóbbi években jelentős ingatlanvagyont halmozott fel. A brit földhivatal adatai szerint a Tesco Angliában 4,6 millió négyzetméternyi területtel rendelkezik 310 különálló telken, amelyeken még egyelőre nincsenek Tesco-üzletek. Ezek egy része lakópark, egy részét más kiskereskedőknek adták bérbe, a nagy többségük viszont üresen áll. A Tescónak a brit versenyhatóságnál is védekeznie kellett, mivel a gyanú szerint egyes városokban csak azért vásárolt meg területeket, hogy a versenytárs kiskereskedelmi láncok ne tudjanak oda üzletet építeni. A Sainsbury is egyébként jelentős ingatlanvagyont halmozott fel.

A Tesco 2015. márciusában megállapodott a Britih Land ingatlanbefektetési céggel 733 millió fontnyi ingatlan cseréjéről. A megállapodás eredményeként 21 szupermarket méretű üzlet 100%-os tulajdonát kapja meg a Tesco, cserében pedig bevásárlóközpontokban kap 50%-os részesedést a British Land. Ezen túl 96 millió font készpénzt is juttat az ingatlancég a Tesco-nak.

A Tesco 2014. évi becslése szerint a társaság ingatlanvagyona elérheti a 20 milliárd fontot az Egyesült Királyságban. 2014-ben a cég jelentős leírást könyvelt el az ingatlanokon, 800 millió fontos értékcsökkenést, mivel indoklása szerint egyes telkeken, amiket korábban vásárolt, soha nem fog semmit építeni.

(Portfolio.hu, 2015. március 31.)

A Tesco tízezer munkahelyet megszüntet a teljes nemzetközi hálózatában

Ez ötször annyi, mint amit korábban mondott, viszont csökkenti az eladási árait az áruházaiban.

A brit Tesco világszerte tízezer munkahelyet tervez megszüntetni, és korábbi közlésének megfelelően 43 veszteséges áruházát bezárja Nagy-Britanniában. A munkahelyekből hatezret a központban, valamint a 43 áruház bezárása miatt számolnak fel, a többit pedig az általános, más területekre kiterjedő átszervezés miatt. A Tesco januárban, amikor a 43 üzlet bezárását először közölte, még csak kétezer munkahely megszűnését jelezte. A Tesco egyébként a brit magánszektor legnagyobb foglalkoztatója 320 ezer alkalmazottal.

(Napi.hu, 2015. február 15.)

Nagyot mondott a Tesco

A Tesco nyilatkozott, hogy a kormány miatt leépít. A kormány válaszolt, hogy miatta ugyan nem, így nem is mond igazat.

A brit Tesco - mert itt kezdődik a történet - 2015. január 8-án bejelentette, hogy kíméletlennek ígérkező költséglefaragást indít annak érdekében, hogy megfelelő nagyságú nyereséget érjen el a következő években. Ez bevett gyakorlat az üzleti világban, hiszen kézenfekvő módja a gazdálkodás javításának egy bármilyen ok miatt kedvezőtlen gazdálkodási környezetben. Ezt láthattuk már sok más iparágban, egyebek mellett bank, autógyár, üdítőgyártó esetében is.

A magyar Tesco január 12-én jelentette be, hogy honlapján közzétett nyilatkozata szerint, amit nem újságírók, hanem ők írtak - február 4-én 13 áruházát bezárja. Az áruház bezárás több mint 560 munkatársat érint, akiknek az áruházláncon belül keresnek más munkalehetőséget. A Tesco a magyar jogszabályi változásokra, az ezekből eredő költségemelkedésekre hivatkozik. A Tesco úgy is nyilatkozott egy internetes oldalnak, hogy a kötelező vasárnapi bezárás miatt már senki mástól nem kell megválniuk.

Nem késett sokat a magyar kormány válasza, melyben egyrészt kinyilvánítják, hogy a hivatkozott jogszabályváltozások nem indokolják a Tesco bejelentett leépítéseit, ezért önmérsékletre és igazmondásra szólítja fel. A hosszas érvelésben egyebek mellett megjegyzi a kormány azt is, hogy a nyilvános beszámolók szerint a legnagyobb forgalmú kereskedelmi lánc évek óta milliárdos nagyságrendben menti ki hazánkból a magyar emberek pénzén előállított nyereségét, így csökkentve adózás előtti eredményeit. A többit ki lehet találni, van miből, mivel elég terjedelmes a kormány válasza. Felér egy kereskedelempolitikai vallomással, no meg persze annak beismerésével, hogy a kormány nem viseli el a kritikát.

Jó, de akkor mit lehet gondolni az egészről? Feltehetően, ha egy nemzetközi világcég költséglefaragást jelent be, az nem hagyhatja érintetlenül egyetlen hálózatát sem. Ezekről a részletekről ugyanakkor semmi nem jutott a nyilvánosság elé, de ennek ellenére teljességgel nem zárható ki. Igen, erről semmilyen előjellel nem esett szó a Tesco közleményében, pedig sejteni lehetett volna, hogy ha nem is a kormány, de lesznek, akik összefüggést keresnek a két bejelentés között. A kormány ezt megtette. Feltehetően persze bármit is mondott volna mást a Tesco, nem hagyta volna válasz nélkül, hiszen minden korábbi nyilatkozata tagadta a létszám leépítést.

A Tesco honlapja elárul valamit arról, mekkora a munkaerő keresletük jelenleg. A cég honlapja az álláslehetőségek között jelenleg 178 munkaalkalmat hirdet, tehát a leépítés hozzávetőleg egyharmad része elvileg ellensúlyozható lenne áthelyezéssel. Kérdés, miért nem mérte fel a Tesco már előzetesen, milyen átcsoportosítási lehetőségekkel csökkenthette volna a bejelentett leépítés nagyságát. Ez így baki.

Kérdéses, ha egy nagy áruházlánc vasárnap nyitva tartó értékesítőhelyeinek (számuk kétszáz felett) be kell zárniuk, ráadásul éjszaka sem lehet nyitva majd, akkor a több mint 20 ezer alkalmazott közül az üzletbezárással és más korlátozások következtében együttesen mindössze 560 főt kel elbocsájtania, ami 2-3% közötti arányt jelent. Az elmúlt időszakban a szakértők rendre nagyarányú elbocsájtásokat jeleztek előre, a legvisszafogottabbak is ágazati szinten tízezer fő feletti nagyságrendet mutattak be (jelenleg az alkalmazottak száma a kereskedelemben 330 ezer fő körül mozog, közülük 130-140 ezer dolgozik vasárnap is). Ehhez képest a Tesco leépítési aránya igencsak visszafogott súlyú, de hát majd meglátjuk. Lesz-e folytatás.

Igaz, a kormány szerint semmiféle elbocsájtásra nincs szükség korlátozó döntéseik miatt. Igen, feltehetően erről a szól a történet. A kormány bakija az, hogy azt nehéz állítani, miszerint az elmúlt hónapok korlátozó döntései (már januártól az élelmiszerfelügyeleti díj megemelése, a plázastop folytatása, a veszteséges tevékenység tiltása, majd március közepétől a vasárnapi boltzár) semmilyen létszámcsökkentést nem kényszerítenek ki az áruházláncok körében.

De hát van itt más is. A kormány honlapja kitér arra is, a boltbezárások mögött az áll, hogy két egymást követő veszteséges év után megtiltja a kereskedelmi törvény a napi fogyasztási cikkek árusítását. Ez a szabály azonban, mondja a kormány, csak 2017-ben lép életbe, vagyis ez a lépés közvetlen módon nincs és nem is lehet hatással a piacra. Hoppá! Igaz, hogy ez a szabály 2017. január 1-én lép életbe. Na de hogyan is? A friss joganyag szerint az első figyelembe vehető üzleti év a 2014. december 31-ét követően megkezdett üzleti év, ami szerény számításunk szerint 2015. január elsején kezdődik. Megkezdődött. Valami. Vagy csak a Tesco volt ügyetlen. Vagy mindkettő.

Frissítés: január 13-i hír szerint a cseh Tesco két üzletet zár be, több mint 100 embert elbocsájt. Csehországban közel 200 áruháza van a Tesconak, 14 ezer alkalmazottal.

(blokkk.com, 2015. január 12.)

Megregulázza magát a Tesco

Gatyába rázzák a költségeket, ami meg nem fér bele, azt kidobják.

A Tesco 2015. január 8-án bejelentette új stratégiáját, aminek célja, hogy a közel 100 éves áruházláncot kirángassa a veszteséges gazdálkodás mocsarából. 2014. júliusa óta öt profit figyelmeztetést tett közzé a társaság, ami a befektetőknek nem nagyon tetszett.

A stratégia fő célja, hogy a Tesco megújuljon a hazai és egyben legnagyobb piacán, Nagy-Britanniában. A központi és az áruházi átszervezésektől évi 250 millió fontos költségmegtakarítást vár a cég. Ez viszont az indulásnál egy egyszeri 300 millió fontos költséggel jár együtt. Ezen túl tovább takarékoskodhat a csoport cheshunti központjának, továbbá 43 veszteséges brit áruházának bezárásával.

Az egyes áruházak bezárása mellett a Tesco az újabb áruházak létesítését is felülvizsgálja a közeljövőben, ezzel a következő, 2015/2016-os üzleti évben 1 milliárd fontra szorítja vissza a beruházásokat. A 2015. február végén záruló üzleti évben mintegy 2,1 milliárd font lehetett a beruházások értéke.

Eszközöket is elad a Tesco, így a Blinkbox névre hallgató streaming szolgáltatást, mintegy 5 millió font értékben, így megválik egy veszteséges egységtől. Vizsgálják az adatelemző részleg, a dunnhumby eladását is, amelyért akár 2 milliárd fontot is kaphatna a Tesco.

2015-ben nem fizet több osztalékot a Tesco, bár az elmúlt években stabil osztalékfizetés jellemezte a brit áruházláncot. Nagyjából részvényenként 15 penny körüli összegre rendre számíthattak évente a tulajdonosok. 2014. decemberében kifizetett a cég 1,16 pennys osztalékelőleget, ami az elmúlt évek megszokott kifizetéseine negyede volt.

A Tesco számára igen fontos, hogy helyreállítsa a bizalmat, ami az elmúlt félévben igencsak meggyengült a sorozatos profit figyelmeztetések nyomán. A 2014. évi decemberi karácsonyi szezon hat hete alatt már csak 0,5 százalékos forgalom visszaesést mértek a Tesco brit üzleteiben, miközben az elemzők 3,5 százalékos visszaesésre számítottak, ráadásul a harmadik negyedévben is még 4,4 százalékos volt a forgalomcsökkenés mértéke. Újabb profit figyelmeztetést már nem kellett közzétenni december után, a Tesco szerint ugyanis a korrigált üzemi eredmény továbbra is 1,4 milliárd font körül alakulhat a 2015. februárjában záruló üzleti évben.

A költségcsökkentésnek és a beruházások visszafogásának nyomán a Tescónak lehetősége nyílik nagyobb árcsökkentésekre, hiszen hazai piacán rendkívül éles versenyt támasztanak a német diszkontláncok, a Lidl, valamint az Aldi.

Kérdéses, hogy a Tesco tőzsdére viszi-e ázsiai áruházait. A dél-koreai, maláj, valamint a thaiföldi egységek mintegy 10 milliárd fontot is megérhetnek, ezek a legjövedelmezőbb üzletágak közé tartoznak.

A stratégia első hulláma nem érinti a magyarországi láncot, de ebben a térségben is lesznek boltbezárások, elsősorban a veszteséges vidéki üzleteket számolja fel a Tesco. A vasárnapi boltbezárások is okozhatnak forgalomkiesést a magyarországi áruházláncnak.

(Investor.hu, 2015. január 8.)

Kicsit szomorkás a Tesco hangulata máma

Csak az a 2014. esztendő ne lett volna

De volt. A Tesco ráadásul már évek óta küszködik a diszkontláncak (Aldi, Lidl) előretörése miatt, melyek az olcsó áraik révén folyamatosan szívják el a vásárlókat a Tesco elől Nagy-Britanniában. Emiatt folyamatosan csökkent a Tesco üzleteinek forgalma ezen a piacon, 2014-ben pedig még gyorsult is. A 2012. előtti időszakban a növekedés üteme lassult, 2013. szeptemberétől viszont már 2-5 százalék közötti visszaesést lehetett megfigyelni a forgalmi adatokban (a Tesco pénzügyi éve szeptemberrel kezdődik).

A Tesco árbevételének több mint 70 százaléka a brit piacról származik, de nehézségekkel küszködik Ázsiában és Európa többi részén is. 2014-ben a Tesco négy profitfigyelmeztetést tett közzé, folyamatosan csökkentette a pénzügyi évre vonatkozó eredményvárakozásait. Legutóbb 2014. decemberében közölte, hogy az üzemi nyeresége nem fogja meghaladni az 1,4 milliárd fontot, miközben nyár végén még 2,4-2,5 milliárd fontos profitra számított. Emiatt az osztalékfizetést is csökkentették 75 százalékkal. Kiderült közben, hogy a Tesco vezetése könyvelési ügyeskedésekkel igyekezett jobb színben feltüntetni az eredményeket, ami miatt állítólag már a hatóságok is vizsgálódnak.

A Tesco részvényeinek árfolyamán a felére csökkent 2014-ben.

(Origo, 2015. január 4.)

A számolgatás nem erőssége a Tesconak

Eltűnt a Tesco nyeresége 2014. első félévében. Na de a bevétele is csökkent.

A Tesco brit kiskereskedelmi áruházlánc már korábban arra figyelmeztetett, hogy a vártnál mintegy 250 millió fonttal kevesebb lehet a 2014. évi első féléves profitja.

A 2014. első félévről szóló beszámolója szerint azonban nem 250 millió font tűnt el a Tesco eredményéből, hanem csaknem az egész, legalábbis az előző év azonos időszakához mérve. A Tesco üzleti éve első félévében a profitja azonban a korábban várt 250 millió fontnál ráadásként további hasonló nagyságrendű összeggel lett kisebb ebben a hat hónapban.

A társaság októberben közzétett jelentésében a rendkívül éles a versennyel magyarázza visszaesését. A legalább egy éve nyitva levő üzletek bevétele 4,6 százalékkal esett az első félévben, miközben az adózás előtti eredmény 112 millió fontra csökkent, ami az előző év azonos időszakához képest több mint 90 százalékos visszaesést jelent.

(Portfolio.hu, 2014. október 23.)

Rájár a rúd a Tescora

Kisebb a bevétel, kisebb a nyereség.

A kiskereskedelmi üzletlánc közölte, az eddig vártnál rosszabbak lehetnek 2014. évi eredményei. A társaság az osztalékfizetését is visszafogja. A brit kiskereskedelmi óriás augusztus végén csupán 2,4-2,5 milliárd fontos operatív nyereséggel számol 2014-ben, ami elmarad az elemzők körében várt 2,7-2,8 milliárd fontos eredménytől.

A Tesco a beruházásokat csökkenti 400 millió fonttal. A cég az osztalékfizetését is csökkenti, részvényenként már csak 1,16 penny osztalékot fog fizetni az első féléves eredményei után. Ez 75 százalékkal alacsonyabb az egy évvel korábbi összegnél.

A vállalat elsősorban a diszkont-üzletláncok előretörése miatt szenved. A Lidl és az Aldi elcsábítják a Tesco vevőit, ami miatt a brit cég forgalma folyamatosan esik vissza a fő piacnak számító Nagy-Britanniában. A Tesco a forgalmának visszaesése miatt az elmúlt három évben már háromszor kényszerült "profitwarningot" bejelenteni.

A Tesco hazai piacán 4 százalékkal csökkent a bevétele, így az augusztus 17-én végződő 12 hét során 28,8 százalékos volt a piaci részesedése, míg egy éve 30,2 százalék.

A Tescóra egyrészt legnagyobb versenytársai, az Asda és a Sainsburry helyeztek nyomást, melyek 1,2, illetve 0,3 százalékos forgalombővülésről számoltak be, az Aldi és a Lidl diszkontláncok pedig egyaránt kétszámjegyű növekedésről, előbbi 29,5, míg utóbbi 18,3 százalékos bővülést ért el. A Tesco negyedéves teljesítménye ráadásul azért is aggasztó, mert a vásárlók 0,8 százalékkal többet költöttek el a brit szupermarketekben, mint egy éve. Az áruházlánc bevételeinek közel kétharmada Nagy-Britanniából származik.

(Investor.hu, 2014. augusztus 29.)

Még mindig szomorkás a Tesco hangulata

Csökkent a nyereség a brit láncnál, továbbra is bajok vannak otthon.

A Tesco az utóbbi negyven év leggyengébb forgalomnövekedési adatait publikálta júniusban, ez a legnagyobb európai kiskereskedelmi vállalat első féléves forgalmi és nyereségadatában visszatükröződik, azok a becsült szint alatt maradtak. A forgalom 3,7 százalékkal csökkent a legutóbbi üzleti negyedévben, ami példátlan a cég történetében.

A Tesco célja visszacsábítani azt az egyre szélesebb vásárlói kört, amelyet az olcsó német diszkontok, az Aldi és a Lidl, agresszív árpolitikájukkal elszívtak tőle. Elemzők a gondok egyik oka a nagy-britanniai fejlesztések korábbi elhanyagolása és a sikertelen tengerentúli – elsősorban észak-amerikai – terjeszkedés.

A Tesco részvényeivel egy évvel ezelőtt még 5,7 dolláron kereskedtek, most 2014. júliusában 4,9 dollárnál jár árfolyama. A kiskereskedelmi lánc a februárral véget ért üzleti évében 70,9 milliárd fontos forgalmat bonyolított le, ez 0,3 százalékkal haladja csupán meg az egy évvel korábbit. A nyereség viszont eközben hat százalékkal 3,3 milliárd fontra esett vissza.

(Népszabadság, 2014. július 21.)

Nehéz a sorsa mostanság a Tesconak

Az Aldi és a Lidl miatt küszködik szülőhazájában a brit Tesco.

A Tesco nehezen tudja felvenni a versenyt az Aldi és a Lidl brit üzleteivel, így a Tescónak is csökkenteni kell árait, hogy ne szorítsák ki a piacról.

Nagy-Britanniában 2014. első negyedévében 3,7 százalékkal csökkentek a Tesco eladásai éves szinten (a benzin és gázolaj kereskedelmet nem számolva). A külföldi eladások ennél is rosszabbul alakultak, ott 8 százalékos visszaesés volt az első három hónapban.

A Tesco szerint az első negyedév nehéz volt a nagy-britanniai piacon, továbbra is visszafogott a lakossági fogyasztás, ráadásul átalakulóban van a kiskereskedelmi szektor.

2011-ben brit vállalat átszervezésébe kezdett, annak érdekében, hogy a Tesco megfeleljen a legújabb piaci kihívásoknak, de ez a folyamat még nem fejeződött be, és rövid távon kedvezőtlenül hat a Tesco nyereségi mutatóira.

(HVG, 2014. június 4.)

Tesco: irány India

A brit áruházlánc irányt váltott és belép az 1,2 milliárd lakosú indiai piacra.

Belép az indiai piacra a Tesco. Az indiai hatóságok döntése értelmében a brit kiskereskedelmi áruházlánc 50 százalékos részesedést vásárolhat a Tata-csoport Trent Hypermarket hálózatában, ezzel pedig az európai multi terjeszkedésbe foghat – egy év alatt 3-4 áruházat nyithatn egy lassú bővüléssel – a hatalmas ázsiai szubkontinensen.

Az indiai külföldi befektetések hivatala jóváhagyta a Tesco 80 millió eurós beruházását, a brit cég döntése pedig megerősítheti az indiai gazdaságba vetett bizalmat, ugyanis India az utóbbi évekhez képest igen alacsony gazdasági növekedést tudott felmutatni az elmúlt esztendőben. Az indiai kiskereskedelmi szektort tavaly szeptemberben nyitották meg a külföldi cégek előtt, ám a külföldi cégek szerint még továbbra is "barátságtalan" a szabályozói környezet, és politikai ellenállás is övezi az esetleges új belépőket.

Az amerikai Wal-Mart egyébként nemrég tett le arról, hogy egy helyi céggel közösen lépjen be az 1,2 milliárd léleknyi piacra.

(HVG, 2014. január 3.)

A pékek veszteséggel adják tovább a fehér kenyeret, a félbarna kenyeret és a vizes zsemlét.

A pékek veszteséggel adják tovább a fehér kenyeret, a félbarna kenyeret és a vizes zsemlét. ₪₪₪

Komoly gondban a sütőipar, írja a Világgazdaság. Független, állami kutatóintézet készített felmérést a magyar sütőipar helyzetéről. A kutatás eredményeiből kiderült, hogy a pékek országos átlagban veszteséggel adják tovább a három legnagyobb mennyiségben forgalmazott terméket: a fehér kenyeret, a félbarna kenyeret és a vizes zsemlét. Az Agrárgazdasági Kutatóintézet jelentése konkrétan kijelenti: a fenti termékek átvételi ára alacsonyabb az önköltségnél, a nevezett termékfajtákból származó haszon kizárólag a kiskereskedelemben, az eladóknál jelentkezik.

Megvizsgálta a sütőipar legfontosabb pékáruinak önköltségét és jövedelmezőségét az Agrárgazdasági Kutatóintézet.

A hazai sütőipari vállalkozásokra reprezentatív vizsgálatban a vizes zsemléről, a félbarna és fehér kenyérről bizonyosodott be, hogy átvételi áruk – tehát az ár, amennyiért a kereskedő átveszi a péktől – alacsonyabb, mint amennyibe az előállításuk kerül, míg a tanulmányban szintén szereplő tejes kiflin minimális haszon mutatkozik.

A 2017-es adatok alapján végzett kutatás kimutatta:

a fehér kenyér kilóján 6,04 forint,
a félbarna kenyér kilóján 23,58 forint,
a vizes zsemle kilóján 0,64 forint vesztesége

keletkezik a sütőipari vállalkozásoknak országos átlagban. Fontos, hogy ezek a termékek adják az összes kenyér- és pékáru értékesítésének mintegy 60-65 százalékát.

A fehér kenyér és a félbarna kenyér esetében a veszteség nehezen kompenzálható, míg a vizes zsemlét nevezhetjük országos átlagban nullszaldósnak – tette hozzá a számokhoz Septe József, a Magyar Pékszövetség elnöke. Mindez hangsúlyosan a nettó átadási árakra vonatkozik, tehát arra, amennyit a (többnyire) élelmiszer-kereskedelmi láncok a pékeknek, kenyérgyáraknak adnak a termékekért. A fogyasztói ár egy másik kérdés, azt a kutatás nem vizsgálta, most kifejezetten a sütőipar eredményessége volt fókuszban.

Ha ehhez hozzátesszük, hogy a felmérés a tavalyi gazdasági környezettel számol, és azóta nőttek a bérek, a liszt ára, az energia, és minden egyéb, a helyzet csak romlott.

A kenyeret készítő vállalkozások nincsenek abban a helyzetben, hogy érvényesítsék megnövekedett költségeiket, mivel azt a multinacionális láncok nem fogadják el. Emiatt a pékek más termékeken próbálnak némi hasznot realizálni, ki több, ki kevesebb sikerrel – mutatott rá a vezető. Ez a jelenség annyira leszorítja a szakágazat jövedelmezőségét, hogy nemcsak a versenyképesség alakulásáról, de a túlélésről sem mondhatunk biztosat.

A pékek már nem tudják finanszírozni a veszteséget, ami azt eredményezheti, hogy az országban helyenként akár ellátási gondok is keletkezhetnek.

A helyzet régóta ilyen, évente rengeteg pékség húzza le a rolót, de most először tudjuk független és számokkal is alátámasztott kutatással bizonyítani, milyen súlyos a helyzet – zárta szavait a Magyar Pékszövetség vezetője.

A teljes élelmiszerellátási láncot lefedő köztestület kiemelt hangsúlyt fektet a tagjai számára fontos témák képviseletére, így a láncban előforduló, bárminemű tisztességtelen gyakorlat visszaszorítására. A sütőipar közel 20 ezer főt foglalkoztató, alapvető élelmiszereket termelő szakágazat, amelynek fennmaradása nemzetbiztonsági kérdés is, hiszen egy esetleges ágazati krízis esetén alapvető élelmiszerek belföldi forrású biztosítása kerülhet veszélybe – mondta Győrffy Balázs, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke.

A köztestület vezetője aláhúzta: a fennálló helyzet kivizsgálását és az elítélendő piaci magatartás megváltoztatását a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara is kiemelt fontosságúnak tartja, így az ágazati szereplők pozíciójának javítása érdekében támogatta a Pékszövetség kezdeményezését és átvállalta az Agrárgazdasági Kutatóintézet által végzett felmérés költségének felét.

A szakágazat jövője szempontjából kulcsfontosságú, hogy a sütőipari vállalkozások az átadási árakban érvényesíteni tudják a reális költségeiket, ennélfogva a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara a Pékszövetséggel együttműködve a jövőben is támogatja és képviselni fogja a sütőipar helyzetének helyreállítását célzó törekvéseket – tette hozzá Győrffy Balázs.

(Világgazdaság, 2018. október 2.)

Pékségfutam

Budapesten feltűnő mértékben szaporodtak el az utóbbi években az utcai pékségek. Kérdés persze, mit szólnak ehhez a vásárlók.

Aluljárókban, nagyobb tömegközlekedési csomópontok környékén szinte lehetetlen úgy elhajítani egy követ, hogy az ne egy pékség ablakát törje be, írja a Pénzcentrum.

Ezek a pékségek ahogy sok más üzlet is, legnagyobbrészt franchise rendszerben működnek, mely sok előnnyel, de komoly korlátokkal, megkötésekkel, felelősségvállalással is együtt jár. Ugyanakkor franchise egységet nyitni sokkal kisebb kockázatot jelent, mint teljesen önálló vállalkozást indítani, bár bizonyos hátrányokkal is számolni kell. Amellett, hogy a vállalkozónak viszonylag kicsi a mozgástere, nem valósíthatja meg saját elképzeléseit, ki van szolgáltatva az átadónak. Nem csupán a rendszergazda hibás döntései, hanem a többi egység működése is hat forgalomra. Például, ha egymás hegyén-hátán nyitnak az egyforma üzletek, az átvevő tehetetlen. Egyszerűen megfojtják egymást.

A nagyágyúk

A Lipóti Pékség jelenleg a piac egyik legmeghatározóbb szereplője, Budapesten vidéki nagyvárosokban sétálva lépten-nyomon a fekete cégtáblás pékszaküzletbe botlunk. Náluk már csak három fontos piaci szereplő nagyobb, a 2015 óta külföldi magyar tulajdonban lévő Fornetti, a maga körülbelül 3.000 egységével, a Pek Snack, aki összesen 1.500 sütőt terített szét az országban, plusz 350-et Horvátországban. A harmadik pedig a Flamand Pékség, akinek honlapja szerint 358 egysége van, bár ezek nem minden esetben önálló üzletek.

Az 1992-ben alapított Lipóti egy apró szigetközi faluból induló sikertörténet, azóta is hatalmas ütemben bővülnek. 2006-ban indult meg a terjeszkedés, akkor még mindössze három mintabolttal. Az Opten céginformációs adatbázis adatai szerint a cég 2013-tól kezdve folyamatosan növekszik, 1,5 milliárdról 2,2-re emelkedett a nettó árbevétele.

Az adózott eredménye azonban már nem ilyen töretlen, 2016-ról 2017-re csaknem felére esett vissza a haszon. 2016. áprilisában hosszú és gyümölcsöző kapcsolat szakadt meg a Lipóti Pékség és a Cserpes Sajtműhely Kft. között. Sajtóinformációk szerint ennek a válásnak köszönhető az eredmények látványos visszaesése, valamint annak, hogy a Cserpes termékek helyett már a saját, frissen vásárolt debreceni üzemében gyártja tejtermékeit. Hiába pótolták tehát szinte azonnal a kisesett termékek széles körét, a bevételen ez meglátszik.

Az alkalmazotti létszámban is volt egy törés 2017. júliusa és októbere között. A korábban huzamosabb ideig stabilan 180 fő feletti létszámot ebben a három hónapos időszakban csökkentették 12 százalékkal.

Országszerte jelenleg a honlapjuk szerint 212 mintabolt működik, ebből 62 van a fővárosban. Szinte az összes kerületben megtalálható legalább egy egység, legsűrűbben a II., a VII., a VIII. és a XIII. kerületekben. Nem ritka, hogy egymástól egészségtelen távolságban.

A területi képviselő a helyiség kiválasztásától kezdve az egész folyamat alatt segíti a partnereket, majd az üzlet megnyitása után is napi kapcsolatban áll velük."- mondta korábban Lencsés Sándor, a Fornetti junior magyarországi franchise és concept üzletág-vezetője. Ha valaki franchise egységet szeretne nyitni, bizonyos felmerülő költségekkel számolnia kell. Egy korábbi cikkből a hasonló profilú Fornetti pékségekről az derült ki, hogy bár ötféle különböző konstrukcióban lehet velük franchise partneri szerződést kötni, egy üzlet indításához szükséges összköltséget 500-600 ezer forinttól akár 2-3 millió forintig terjedhet.

Iparági információink szerint, ha valaki Lipóti Pékséget szeretne nyitni, az ennek az összegnek csupán a töredékéért teheti ezt meg. Szinte ingyen.

A pékség ingoványos, kényes terület, hiszen az új belépő olcsó termékek lévén csak kis árréssel tud dolgozni, és amennyiben vállalja, hogy kizárólag az adott sütőipari cég friss termékeit árulja, minden egyes hajnalban ki van szolgáltatva a szállítónak

(Pénzcentrum, 2018. június 27.)

Lipóti és Cserpes: a maga útján

A Lipóti csak saját magának, a Cserpes csak másoknak termel.

Csaknem fél évvel ezelőtt különvált a Lipóti Pékség és a Cserpes Sajtművek. A Lipóti Pékség saját tejüzemében és alvállalkozókkal gyárt magas minőségű tejtermékeket, amelyeket kizárólag saját bolthálózatában forgalmaz. A Cserpes másoknak szállít termékeiből, foglalja össze a fejleményeket a Napi.hu.

A Lipóti egy debreceni tejüzemet vásárolt és korszerűsített, mivel a franchise-lánc forgalmából évente egymilliárd forintot a tejtermékek tesznek ki. Így már a saját tejüzemében készül a joghurt, a túró és a tejföl, ezek számítanak a vezértermékeknek. Az ivójoghurtokat és ízesített tejeket viszont alvállalkozók szállítják be. A saját és a kihelyezett gyártás aránya 60:40 százalék, tudta meg a Napi.hu.

A válást követően a Lipótinál a tejtermékek forgalma ugyan 15-20 százalékkal csökkent, ám a tervek szerint az év végére, 2017. elejére viszont ismét elérhetik a korábbi forgalmat. A Lipóti üzletfilozófiája szerint a tej és a kenyér eladása "kéz a kézben" jár, ezért fontos nekik a tej minősége. Ennek szellemében 60 millió forintos beruházással korszerűsítették a debreceni tejüzem, ahol napi 7 ezer liter tejet dolgoznak fel.

A Lipóti országos franchise-hálózata továbbra is 220 mintaboltból áll, 2017-ben pedig az eddig számukra fehér foltnak számító Kelet-Magyarországon próbálnak terjeszkedni. A debreceni ipari parkban vásároltak egy 1500 négyzetméteres csarnokot, a helyi új péküzemnek. A Lipóti Pékséghez tartozó cégek 2015. évi árbevétele egyébként meghaladta a 10 milliárd forintot.

A Cserpest cégcsoport, amely 2015-ben 10 milliárdos forgalom mellett 600 milliós eredményt tudott elkönyvelni, mintegy kétezer boltban teríti termékeit, ebből 170-et tett ki a Lipóti hálózata. Saját hálózattal, néhány tejivón kívül, nem rendelkeznek. A minőségi pékáruk beszerzése a saját boltokba viszont egyelőre megoldatlannak látszik, mivel a "tej-kenyér" árupárosba egyelőre egy pécsi pékségből szállítanak, a Lipótitól ugyanis már nem szereznek be árut. A cég - piaci információk szerint - idén 300 új eladási pont belépésével számol - ezek jelentős része külföldi tulajdonban lévő áruházlánc, ahol közismerten nagy az árverseny, főleg a tejtermékek körében.

A Cserpes Sajtműhely Kft. 2015-ben 4,2 milliárdos árbevételt ért el. Az üzleti eredményt 777 millió forint volt, amelyből 700 milliót osztalékként fizettek ki - hasonló nagyságú osztalékot vettek ki a tulajdonosok a 2014-es év után is.

(Napi.hu, 2016. október 6.)

Hiába, a munkaerőhiány és a megszokás nagy úr a kisöpört cafetériában is.

Hiába, a munkaerőhiány és a megszokás nagy úr a kisöpört cafetériában is. ₪₪₪

Várhatóan megtartja a legtöbb cég az adótörvények módosítása ellenére is a béren kívüli juttatásokat, az Edenred felmérése szerint a vállalkozások közel 40 százaléka nem változtat kafetériakeretén – írja a Magyar Idők a vállalatcsoport közleménye nyomán.

A megkérdezett vállalkozások kétharmada nem gondolkozik a juttatások béresítésén, mivel tapasztalataik szerint az így elért pluszkereset erodálódik, fél év elteltével a kis többletre már nem juttatásként tekint a dolgozó. Emellett az adminisztratív teher is nagyobb.

Jellemzően a közép- és nagyvállalatok adnak béren kívüli juttatásokat a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet felmérése szerint. A kutatásban részt vevő négyszáz vállalkozás 88 százaléka ad valamilyen cafetériát, legnépszerűbb forma az utazási támogatás.

Az eredmények alapján a külföldi tulajdonhányaddal rendelkező cégek körében elterjedtebbek a béren kívüli juttatások.

A továbbra is kedvezményesen adható Szép-kártya a feldolgozóiparban és az egyéb gazdasági szolgáltatást nyújtó cégeknél népszerű, míg az építőiparban nem elterjedt.

(Magyar Idők, 2018. október 13.)

Szép-kártya: a vendéglátás majdnem mindent vinni fog

A Szép-kártya nagyját, 70%-át a vendéglátóhelyeken költik el. A szálláshelyeknek az ötöde jutott eddig. A vendéglősök jobban járhatnak s Szép-kártyával 2019-ben, mint a szállodások.

Az Országgyűlés július 20-án döntött, így egyedül a Szép-kártya maradt meg a kedvezményes cafetéria elemek közül. Indulhat is a számolgatás, mi éri meg jobban majd 2019-ben.

Választási lehetőség kevés van, de éppen ezért van is tétje a most már törvényben rögzített változtatásoknak. A különféle cafetériás juttatásoknál a Szép-kártya kivételével megszűnik az adókedvezmény. Az egyik választási lehetőség a megszűnő adókedvezményes cafetériaelemek béresítése, ahol persze a munkavállaló az eddigi nettó, a munkaadó viszont az eddigi bruttó juttatáshoz fog ragaszkodni. Néhány elemet persze megtarthat adókedvezmény nélkül is a munkáltató, például ha egy cafetériás juttatás nyújtására egy szolgáltatóval hosszabb távra szerződött, de hát ez többe is fog neki kerülni, kérdés, minek a rovására.

És mindehhez hozzátartozik az is, amiről kevesebbet hallani, hogy azért 2019-ben is lesz béremelés, hiszen lesz munkaerőhiány is, amibe beleolvadhat a cafetéria béresítése is, így nem fog a munkavállaló kevesebbet hazavinni hó végén a korábbinál, hanem a várhatónál kisebb lesz a bérnövekmény. A kormány is feltehetően ezzel a hatással is számolt.

És ott van a Szép-kártya: a nagyja étkezésre, vendéglátásra ment eddig is

A munkaadók részéről a cafetéria lelke az adókedvezmény, így ha ezzel élni akar, akkor csak a Szép-kártya marad. Szerencsére annak három zsebe van, bár korlátozásokkal, éves keretösszegekkel. Ez azt is jelenti, hogy nem lehet minden régi cafetériát ide átnyomni, de előreláthatóan nőni a fog Szép-kártya juttatások összege.

És ezzel inkább a vendéglősök járhatnak jól, hiszen nem minden munkavállaló igényli, vagy eleve meg sem engedheti magának, hogy többet, vagy egyáltalán turistáskodjon. Így marad a vendéglő, munkaidőben is persze, ahol van, ott munkahelyi étkezdében.

Az eddigi számok ráadásul azt mutatják, hogy ez korábban is így volt, a Szép-kártya pénzek nagyja, 70%-a a vendéglátásba folyt. A szálláshelyeknek csak a kisebbik fele jutott.

2017-ben egyébként másfél milliónál is több volt a Szép-kártya birtokosok száma. A Magyar Turisztikai Ügynökség adatai szerint, amire a blokkk.com már korábban is rámutatott, a Szép-kártya juttatás alapján öt esztendő alatt összesen legalább 470 milliárd forintot költöttek el a családok:

	2012	2013	2014	2015	2016	2017*
Szép-kártya költés	44	70	73	83	93	81
Magyar Turisztikai Ügynökség, érték: milliárd forint, */ 2017. január-szeptember

De hát ennek a pénznek, az összes Szép-kártya költésnek csak kisebb része, alig több mint ötöde ment el a szálláshelyeken, tehát az zsebarányokban is meghatározott, ráadásul azért sokat hangoztatott fő célkitűzés csak részben jött be.

A szálláshelyek összes bevételének 10%-a alatt mozgott a Szép-kártya költés a szálláshelyeken. A belföldi turisztikai költekezésben már tetemesebb a súlya, 20-25% között hullámzott az elmúlt években:

	2012	2013	2014	2015	2016	2017
szállásdíj bevétel	152	167	190	214	238	278
ebből belföldi	55	61	72	82	92	105
ebből pedig Szép-kártya bevétel	10*	15*	16	18	19	20
KSH, érték: milliárd forint, szállásdíj bevétel szálláshelyek vendéglátó forgalma nélkül, */: Turisztikai Ügynökség adata,

A vendéglátóhelyeknél nem ilyen egyszerű az adatok áttekintése. A Szép-kártyának ugyanis időközben zsebei is születtek. De azért itt is sikerült adatokat találni a Turisztikai Ügynökségnél, pontosan a legfontosabbakat. Ezekből kiderül, hogy a Szép-kártya pénzek 70%-át a vendéglátóhelyek könyvelhették el bevételként:

	2011-2016	2017*	két időszak együtt
Szép-kártya költés	363	81	444
ebből
szállás	69	15	84
vendéglátás	250	57	307
szabadidő	44	9	53
Magyar Turisztikai Ügynökség, érték: milliárd forint, */: január-szeptember, 2012: volt üdülési csekk, további 3 milliárd forint

A vendéglátás éves forgalma egyébként 2012-ben 731 milliárd forint volt, 2017-ben pedig már 1.072 milliárd forint. Forgalmukhoz képest kisebb a Szép-kártyás bevétel súlya, mint a szálláshelyeken, de gyaníthatóan jól jött nekik is. És így lesz ez 2019-ben is.

És ha mindehhez hozzátesszük még, hogy a vendéglősök megkapták az 5%-os áfakulcsot is, akkor nem volt rossz időszakuk a szabályozás mezsgyéjén.

(blokkk.com, 2018. július 21.)

Szép-kártya: 70%-a egy meleg étkezési utalvány

A Szép-kártya nagyját, 70%-át a vendéglátóhelyeken költik el. A szálláshelyeknek az ötöde jutott eddig. A vendéglősök járhatnak a legjobban 2019-ben: vissza a gyökerekhez? A cafetéria lelke ugyanis az evés, az adókedvezménnyel körítve.

A Szép-kártya esetében a legtöbbször az hangzik el, hogy mennyiben segíti a családok pihenését, turizmusát. Ez fontos is, de arról már kevesebb szó esik, hogy a Szép-kártya zsebeiből külön-külön mire és mennyit is költenek a családok. A közismertebb adat, hogy a különféle szálláshelyeken mennyi pénzt is hagynak ott a Szép-kártyával, de arról már kevesebbet hallani, hogyan is áll a Szép-kártya a vendéglátásban. Nos, ennek jártunk utána és a végeredmény némi meglepetést is okozott. Sokkal többet költenek a családok ugyanis a Szép-kártyáról a vendéglátóhelyeken, mint a szállodákban. Nem is kicsit. Ez persze nem baj, legkevésbé - a gazdálkodók oldaláról nézve - a vendéglősöknek, akiknek bizonyára jól jön ez a bevétel is, még akkor is, ha már 5%-nál tartanak az áfa-kulcs csökkentésben.

Kísért a cafetéria múltja

Elöljáróban: miért is adnak cafetériát a vállalkozások? Mert olcsóbb az adókedvezmények révén, mint a bér, ebből kevesebbe kerül egy vállalkozásnak rátenni egy lapáttal. Miért is támogatja az állam? Mert egyes társadalmi, gazdaságpolitikai célokat segíthet ezzel. És miért örül neki a dolgozó? Mert összességében többet vihet haza hó végén, még akkor is, ha például a nyugdíjába ez már nem számít bele. Még mindig sokkal jobb, mintha például feketén foglalkoztatnák, vagy nem fizetnék ki a túlórát.

Kacskaringós utat járt be egyébként a cafetéria rendszere Magyarországon, olyannyira, hogy jelenleg még készpénz is adható ennek keretében, vagy például a lakásvásárlás is támogatható vele. De már nem sokáig lesz ilyen bőkezű a rendszer, hiszen a kormány keményen lefaragná ezeket a kedvezményeket, azzal, hogy a munkát bérrel kell megfizetni. Nem érdemes sokat mérlegelni, van ebben is sok igazság, a kérdés csak az, hogy ha csökken a cafetériák adókedvezménye, ki hogyan jár. A munkaerő hiány miatt előreláthatóan 2019-ben is jelentősebb mértékben kell emelni a béreket, így ez a hullám enyhítheti a cafetéria várható szűkülését, de hát nyilván lesznek, akik rosszabbul járnak. A legkézenfekvőbb megoldás az lehet, ha a meglévő kedvezmények felé nyomják a vállalkozások a cafetériát, így valóban erősödhet a Szép-kártya. És ha a zsebek rendje nem változik, akkor a vendéglátásban elkölthető juttatás ugorhat meg leginkább, hiszen - ha már választani kell a szálloda és a masszázs közül - valószínűleg ez lesz a legnépszerűbb. Ugyanis eddig is így volt, azzal, hogy ameddig az Erzsébet utalvány is futott, addig mégis csak az volt a legkedveltebb, hiszen a család számára a legvonzóbb, legszabadabb lehetőség (a pénzt most nem számítva) a boltban elkölteni.

Magyarországon 1989-ben vezették be az étkezési utalványokat, 500 forint havi összeg erejéig. 1995-től szétvált a hideg és a meleg utalványok köre, persze, összegben is (1.200 és 1.600 forint volt a havi keret). Ezt követően többször is átalakították az étkezési utalványok rendjét, sok-sok vitával körítve a rendszert (mit, mennyiért és hol lehessen beváltani, az Erzsébet utalványok 2012-ig visszanyúló történetében pedig például egy időben a multi áruházakban nem is lehetett fizetni vele). A régi utalványos cégeket kinyomták a magyar piacról, a bírósági perekben viszont sokat bukott a magyar állam.

És akkor a kártyás számok: zsebmustra

A Széchenyi Pihenő Kártya 2011 végén indult, felváltva a korábbi üdülési csekket. Ma az adható keret 450 ezer forint, amiből belföldi szálláshelyre 225, meleg étkezésre 150, egészségügyi, szépségápolási és sportszolgáltatásokra pedig 75 ezer forint adható. Azért az arányok sejtetik a fő célt, a turizmus, a szállodák támogatását, de hát a családok igénye ezt alaposan felülírta: ha valakinek nincs egyébként pénze, vagy éppen ideje nyaralni, nehéz rábeszélni, hogy de mégis. A vendéglátás viszont tarolt. Ha csak ennyi a választék, így lesz a jövőben is.

2017-ben másfél milliónál is több volt a Szép-kártya birtokosok száma. A Magyar Turisztikai Ügynökség adataiból ki lehet bányászni a Szép-kártya felhasználására vonatkozó információk egy részét, bár 2017-ről csak az első három negyedév adata érhető el. Végül azért annyiban összegezhető a Szép-kártya felhasználás, hogy öt esztendő alatt összesen legalább 470 milliárd forintot költöttek el a családok:

	2012	2013	2014	2015	2016	2017*
Szép-kártya költés	44	70	73	83	93	81
Magyar Turisztikai Ügynökség, érték: milliárd forint, */ 2017. január-szeptember

De hát ennek a pénznek, az összes Szép-kártya költésnek csak kisebb része, alig több mint ötöde ment el a szálláshelyeken, tehát az zsebarányokban meghatározott fő célkitűzés csak részben jött be.

	2012	2013	2014	2015	2016	2017
szállásdíj bevétel	152	167	190	214	238	278
ebből belföldi	55	61	72	82	92	105
ebből Szép-kártya bevétel	10*	15*	16	18	19	20
KSH, érték: milliárd forint, szállásdíj bevétel szálláshelyek vendéglátó forgalma nélkül, */: Turisztikai Ügynökség adata,

	2011-2016	2017*	két időszak együtt
Szép-kártya költés	363	81	444
szállás	69	15	84
vendéglátás	250	57	307
szabadidő	44	9	53
Magyar Turisztikai Ügynökség, érték: milliárd forint, */: január-szeptember, 2012: volt üdülési csekk, további 3 milliárd forint

(blokkk.com, 2018. július 9.)

Cafetéria: annyi neki

2019-től csak a Szép-kártya marad kedvezményes adózású. Munkáért bért - mondja a kormány.

Bonyolultsága miatt számos kritika érte a cafeteria-rendszert, írja a Portfolio. A jelenlegi szisztéma jelentős adminisztrációs teherrel jár, így a kisebb cégek jellemzően egyáltalán nem fizetnek béren kívüli juttatásokat a foglalkoztatottjaiknak, ezért - a vállalkozások kérésének engedve - 2019-bene a SZÉP-kártya marad az egyetlen kedvező adózású cafeteria-elem.

Az egyszerűsítés mellett a kormány álláspontja az, hogy munkáért munkabér jár mindenkinek, amely nem helyettesíthető semmilyen utalvánnyal - húzta alá Varga Mihály az MTI-ben is közzétett PM-közlemény szerint, hozzátéve, hogy a lehető legnagyobb összegű béremelést számos adó- és munkajogi intézkedéssel segíti a kormány.

A friss adótörvény-javaslat indoklásából kiderült:

2019. január 1-jétől a munkáltató által adott juttatások közül csak a SZÉP-kártya három alszámlájára utalt támogatás minősül kedvezményes közteher-fizetés mellett adható béren kívüli juttatásnak. A készpénz cafeteria megszűnése miatt hatályon kívül helyezik az éves keretösszeget meghatározó rendelkezést.

A SZÉP-kártyán adott juttatás éves rekreációs keretösszeget meghaladó része már egyes meghatározott juttatásként adóköteles. Az éves rekreációs keretösszeg költségvetési szerv munkáltatók esetében 200 ezer forint, egyéb munkáltatók esetében 450 ezer forint. A munkáltatóval esik ezentúl egy tekintet alá a társas vállalkozás is.

Az adócsomag hatályon kívül helyezi

a lakáscélú munkáltatói támogatás adómentességét,
a mobilitási célú lakhatási támogatás adómentességét,
a kockázati biztosítás más személy (például munkáltató) révén megfizetett díjának adómentességét,
a diákhiteltörlesztés megfizetéséhez adott munkáltatói juttatás adómentességét,
a sportrendezvényre szóló belépők és a kultúra utalványok adómentességét,
a lakáscélú munkáltatói támogatás adómentességét és a
a mobilitási célú lakhatási támogatás adómentességének kiegészítő feltételeit meghatározó rendelkezést is.

A Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége határozottabb közleményt adott ki, amiben konkrét javaslatot tettek a kormány számára az adórendszer megváltoztatására. Kérték, hogy a kormány tekintse át és egyszerűsítse a cafeteria-rendszert, azon belül a belföldi turizmus támogatására született Széchenyi (SZÉP) Kártya rendszerét is. Ugyanakkor "kiemelkedően fontosnak" tartották a cafeteria-rendszer fenntartását és hatékonyságának további javítását.

(Portfolio, 2018. június 19.)

Adják a kkv-k a cafetériát

Több kkv ad cafetériát a dolgozóinak, mint korábban. Most tízből hét, korábban négy. A legmenőbb az utazási költségtérítés.

Tízből hét kkv tervez béren kívüli juttatást adni dolgozóinak, ami az egy évvel korábbi mélyponthoz képest hatalmas ugrás – derül ki a K&H kkv bizalmi index kutatás legutóbbi adataiból. Jelenleg a munkába járás költségtérítése a legnépszerűbb, amit a 100 ezer forintig adómentesen adható készpénz és a 13. havi fizetés követ. A több éven át első helyen végző étkezési Erzsébet-utalvány ezzel épphogy lecsúszott a dobogóról.

„Az előttünk álló egy évben a kkv-k több mint kétharmada, 67 százaléka kalkulál a cafeteriajuttatások valamelyik formájával, míg egy évvel ezelőtt – az új törvény bevezetésekor – ez az arány mindössze 25 százalék volt.Az erőteljes növekedés hátterében az állhat, hogy a cégek megbarátkoztak az új szabályokkal. A jelenlegi arányt is tovább növelheti, hogy idén az ún. egyes meghatározott juttatások esetében – mint a helyi bérlet, az Erzsébet-utalvány vagy az iskolakezdési támogatás – a munkaadói terhek 43,66 százalékról 40,71 százalékra mérséklődtek. Ezzel a munkavállalók is jól járhatnak, hiszen az adott munkáltatói keretből így idén nagyobb összeg juthat a dolgozóknak” – mondta el Kovács Viktor Zoltán, a K&H kkv marketing főosztály vezetője.

A különböző cafeteriaelemek népszerűsége egyaránt nőtt, és jelentősen átrendeződött a korábban megszokott rangsor is.

„Jelenleg a munkába járás költségtérítése a legnépszerűbb, egy év alatt a harmadik helyről tornázta fel magát az élre,hiszen közel ötszörösére, 34 százalékra nőtt az ebben gondolkodó cégek aránya. A dobogó második fokán a 100 ezer forintig adómentesen adható készpénzjuttatás áll (27 százalékkal), ami egy évvel ezelőtt még az első helyen szerepelt. Harmadik helyen jelenleg a 13. havi fizetés áll, minden ötödik vállalkozás kívánja ezzel kiegészíteni munkavállalói fizetését. Eközben pedig a sokáig élen álló étkezési Erzsébet-utalvány épphogy lecsúszott a dobogóról (19 százalék)” – részletezte az eredményeket a szakember.

Nem mindegy azonban, milyen ágazatban és mekkora cégnél dolgozunk. A béren kívüli juttatások gyakorisága a cég méretével párhuzamosan nő: míg a mikrovállalkozások az átlagnál kisebb arányban gondolkodnak cafeteriában (62 százalék), addig a kis- és középvállalkozásoknál ez az arány 72 és 76 százalék. A különböző ágazatok közül a kereskedelemben 10-ből 6, az ipar és szolgáltató szektorban azonban már 10-ből 7 cég tervez a különböző juttatásokkal. Területileg a Dél-Dunántúlon és Pest megyében dolgozók számíthatnak a leginkább béren kívüli juttatásra a K&H kkv bizalmi index szerint.

(Origo, 2018. május 23.)

Felpumpálták az Erzsébet utalványos piacot

Nem is kicsit. A nyugdíjasok már 50 milliárdot költhetnek el Erzsébet utalvánnyal 2018-ban.

Hiszen kétszer kapnak, ami pedig tekintélyes hányada lehet az Erzsébet utalványos piacnak. Ez az élelmiszer és vendéglátó piacnak, ahol az Erzsébet utalvány beváltható, 1%-a körül mozog.

A KSH 2016-ig részletes adatokat tett közzé az Erzsébet utalványok kibocsátásáról és beváltásáról. Ez az adatszolgáltatás 2017-ben megszűnt, mivel a statisztikának információkat nyújtó Erzsébet Utalvány Zrt - nem nehéz kitalálni - nem adott már muníciót ehhez. Nem véletlenül, hiszen az utalványos piac adózási feltételei megnehezültek 2017-ben, miközben belépett a 100 ezer forintos pénzjuttatás a cafetéria piacra. A háttér, hogy megpiszkálták az utalványos piac szabályozását azok a külföldi cégek, akik a feltételrendszer megfaragása nyomán kiszorultak innen. Ki is szabtak már a magyar államra jókora büntetéseket nemzetközi bíróságokon.

A 2017-es utalványos cafetéria piacról így csak keveset, sőt, inkább semmit sem lehet tudni, annyi azonban sejthető, hogy a 100 ezer forintos pénzjuttatási lehetőséggel éltek a vállalkozások, hiszen olcsóbb, kisebb költséggel jár az utalványadásnál az alkalmazottak részére. Feltehetően az Erzsébet utalvány juttatás szorult vissza emiatt, bár lehet, hogy a szép kártya is vesztett emiatt teret. A cégek persze csak óvatosan nyúlhattak bele a cafetéria juttatásokba a munkaerőhiány miatt, hiszen elvenni ilyen munkaerőpiaci helyzetben nem szerencsés (persze, ha egy vállalkozás bajban van, akkor a kényszer nagy úr), de a csere-bere utalványról készpénzre még a dolgozónak is jobb, hiszen nem kell vacakolnia a "hol is tudom és mire beváltani" történettel.

Mégis mennyi is az annyi

A 2017-es esztendőt megelőző időszakról vannak azonban részletes adatok, amelyekből arra azért lehet következtetni, hogy a kormány nyugdíjasoknak adott Erzsébet utalványa sokat visszapumpált a feltételezett piacvesztésből. 2017-ben ugyanis kétszer kaphatnak a nyugdíjasok Erzsébet utalványt, aminek piaca együtt 50 milliárdos nagyságrendűre becsülhető (áthúzódó beváltásokkal és a be nem váltásokkal most nem nagyon számolgatva). Ez viszont az ismert esztendők Erzsébet utalványos piacának a nagyságrendeket tekintve hozzávetőleg harmada, tehát nem kevés.

2014-ben és 2015-ben viszonylag állandó irányzatok jellemezték az Erzsébet utalványok piacát, 140-150 milliárd forint körüli éves kibocsátással és beváltással. 2016-ban volt egy megugrás, negyedével bővült az utalványos piac a kibocsátás oldalán, aminek három oka volt. Egyrészt a munkaerőhiány miatt tolták a cafetéria juttatásokat is a cégek év közben, másrészt év vége előtt még megszórták a dolgozókat Erzsébet utalvánnyal, kihasználva az akkor még kedvező szabályozás utolsó pillanatait. És 2016 decemberében elindult a nyugdíjasok utalványpiaca is. Az utalványbeváltás már csak közel ötödével nőtt 2016-ban, amiből látszik, hogy a nyugdíjasok a decemberben kapott utalványok egy jelentős részét csak 2017-ben válthatták be.

Nyilván szerepet játszott az Erzsébet utalványok piacán 2017-ben az is, hogy az állami alkalmazottak körében azért feltételezhetően nem volt olyan nagy nyirbálás a juttatásban, ezzel is életet lehelve a kormánynak egyébként kedves utalványos piacba, hiszen azért a kibocsátásnak volt egy jó néhány milliárdos bevételi oldala is, részben a munkáltatók, részben a beváltóhelyek elszámolási terhelése révén.

A korábbi évek Erzsébet utalvány piacát a következő mutatók jellemezték egyébként:

2014		2015		2016
kibocsátás	beváltás	kibocsátás	beváltás	kibocsátás	beváltás
150	141	155	143	208	168
KSH, érték: milliárd forint

blokkk.com, 2018. március 10.

Lakáscafetéria: buli

Vitték már eddig is szépen. Bármi, ami lakás, 83 ezer forintig havonta, teljesen adómentesen.

A vállalkozások 5 millió forintig adómentesen támogathatják dolgozóik lakáshitel törlesztését, lakás vásárlását, építését, bővítését, korszerűsítését, vagy akadálymentesítését. Az akár havi 83 ezer forintos juttatás cafetéria elemként is választható - tájékoztatta Tállai András, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) parlamenti és adóügyekért felelős államtitkára az MTI-t.

A kormány célja, hogy minden család saját otthonhoz jusson. Az Otthonteremtési Program olyan elemein túl - mint a CSOK, vagy a kedvezményes lakásáfa - a lakáshitelek törlesztéséhez, a lakásvásároláshoz segítséget nyújtó úgynevezett lakáscaféteria is segíti a családok otthonteremtését.

Az államtitkár elmondta, hogy a lakáscafetéria több mint 600 ezer lakáshitelesen is segíthet. Az adómentes támogatást a lakáshitel törlesztése mellett új, vagy használt lakás vásárlására, építésére, korszerűsítésére, akadálymentesítésére és legalább egy lakószobával történő bővítésére is fel lehet használni. A munkáltató a lakás értékének 30 százalékát, öt év alatt maximum 5 millió forintot adhat ilyen támogatásként adómentesen.

A munkáltató ha a cafetéria rendszerben nyújt a dolgozó számára a béren túl is különféle juttatásokat, ott, mivel jellemzően az év elején kell dönteni, az érintetteknek érdemes megfontolni a lakáscafetéria választását. Nagyon kedvező lehetőség az adómentesen adható lakáscafetéria, hiszen a juttatást egy az egyben, mindenféle levonás nélkül kapja meg a munkavállaló, ugyanis semmilyen közterhet nem kell fizetni utána - húzta alá az államtitkár.

Tállai András ismertetése szerint 2016 nyarától még kedvezőbbek lettek a feltételek. Azóta már arra a lakásra is igénybe vehető a támogatás, ahol a szobaszám egy-két együtt lakó családtag esetén nem haladja meg a három szobát, három-négy ember esetén pedig a négy szobát. Ezen felül minden további ember esetén egy lakószobával nő a méltányolható méret maximális értéke.

Az adóhivatalhoz beérkezett adatok szerint 2016-ban a lakáscafetérianak köszönhetően 41 ezer munkavállaló csökkentette összességében 18 milliárd forinttal lakáscélra felvett hitelét.

(MTI, 2018. január 21.)

Sokat bukhat a kormány az Erzsébet utalványon

Van még ugyan Erzsébet utalvány, de az már nem a régi. Nyomul vissza a francia Edenred.

Veszít egyeduralmából az Erzsébet-utalvány, de összeházasíthatnák az MKB Szép-kártyájával, írja a HVG.

Vihar előtti csend – így értékelik a piaci szereplők azt, ami az elmúlt egy évben a cafeteriapiacon zajlott. A kormány meglepő módon szó nélkül hagyta, hogy az egykori francia piacvezető, az Edenred lassan lenyomja az állami hátterű Erzsébet-utalványt.

A kormány még 2012-ben alakította át drasztikusan a cafeteriapiacot, a három kisemmizett francia cég pedig bírósághoz fordult az egyenlőtlen feltételek miatt. Elsőként az Edenred kapott 10 milliárd forintos kártérítést. Ha pedig az állam a többi pert is elveszti – ami az első ítélet után már olyan nagyon nem kétséges –, akkor további 25-30 milliárd forint közpénz folyhat el a piac államosítása miatt.

A piaci körülményeket az ítélet miatt visszaállították, de a korábbi három piacvezetőből ketten elestek, a Le Cheque Dejeuner kivonult, a Sodexo cafeteria-üzletága pedig megszűnt.

Az MKB és az Erzsébet Utalványforgalmazó már 2017-ben szándéknyilatkozatot írt alá az együttműködésről, de a HVG információi szerint a választás előtt már nem fűzik szorosabbra a kapcsolatukat. Ha azonban az Erzsébetet megszüntetik, vagy beolvasztják a Szép-kártyába, és azzal – egy újabb zsebet kreálva – hideg élelmiszert is lehet majd vásárolni, az utalványforgalom tovább alakulna. A HVG spekulációi szerint a haszna Mészáros Lőrinc érdekeltségeit gazdagíthatná.

(HVG, 2018. január 17.)

Utalványperek: dőzsöl a kormány

A bukott per után 10 milliárdot már kipengetett a magyar állam. De még nincs vége a pereskedésnek, így lehet ez még több is. Sokkal is.

Kifizette egykor a Ticket Express utalványokat forgalmazó francia Enderedet a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium, tudta meg a Zoom.hu. A étkezési csekk-forgalmazó kiebrudalása a magyar csekkpiacról eddig 10 milliárd forintjába került az adófizetőknek, ám újabb kártérítések is jöhetnek még.

A történet gyökere a cefateria-piac államosítása 2011 őszén, az adótörvények vitájában, aminek következtében 2012 januárjától gyakorlatilag állami monopóliummá lett az étkezési csekkek piaca. Ezt megelőzően a több mint húszmilliárd forintos étkezési utalványpiacon több, jellemzően francia cég osztozott, ami persze jelentős profitot is hozott nekik. Ráadásul az étkezési csekkek piacát az évtizedes gyakorlat szerint adókedvezményekkel ösztönözte az állam, a hideg- és meleg étkezési utalványokat bizonyos összeghatárig.

2012-től rapid módon átalakították az adókedvezményeket, mégpedig úgy, hogy azt csak az akkor összetákolt állami cég, az Erzsébet Utalványforgalmazó Zrt. Erzsébet-utalványai kapták meg. Pontosabban 2012 januárjától az Erzsébet Utalványok és Széchenyi Pihenő kártyák 30,9 százalékkal adóztak, szemben a francia multik termékeire kivetett 51 százalékos adóval, pontosan a kirekesztés céljával. Ez a kormányzati-törvényhozási döntés persze azonnal átrendezte a piacot, kirántotta a francia cégek alól a talajt.

A profitból tessék szíves lenni nyaralni

A kormány az étkezési csekkpiac államosítását azzal adta el, hogy az így keletkezett profit az országban marad, amit a szociális üdültetésre lehet fordítani. Korábban is volt ilyen persze, mivel az utalványforgalmazásból részesülő szakszervezeti alapítvány a nyeresége egy részét szociális üdültetésre forgatta vissza.

2012-után kitalálták az Erzsébet üdültetési programot, amely reklámját azóta is rendesen nyomják. Közben az Erzsébet-program működtetése körül több visszaélésgyanús ügy felmerült, de hát ilyen is volt régen. Az egész program finanszírozása és működése viszont átláthatatlan a nyilvánosság számára, miközben súlyos közpénzek fordulnak meg a rendszerben.

Csak ügyvédekre 1,5 milliárd mehet el

A három ügyben a magyar államot két nemzetközi ügyvédi iroda képviseli, derül ki az NFM megbízási szerződéslistájából. Az Endered S. A.-val szemben a Kajtár Takács Hegymegi-Barakonyi Baker&McKenzie (leánykori nevén Martonyi Kajtár Takács Hegymegi-Barakonyi stb.) ügyvédi iroda próbálta védeni a magyar államot. Az ügyben a magyar iroda mellett mozgósították a Baker&McKenzie New York-i, és torontói ügyvédeit is. Mindez bruttó 447 millió forintjába kerülhet az adófizetőknek, legalábbis ennyire szerződtek. A Cheque Dejeuner és a Sodexo ellen a Horváth és Társai Ügyvédi Iroda DLA Piper védi a magyar érdekeket. A keretszerződés bruttó 1 milliárd forintról szól.

A 2012-es államosítás vesztesei, a Sodexo, a Le Cheque Déjeuner, és a Ticket Express szinte azonnal bíróság elé vitték az ügyet. A Ticket Express jegyeket forgalmazó francia Edenred S.A. 2016 decemberében nyerte meg a pert a Világbank mellett működő választott bíróságon, a Beruházási Viták Rendezésének Nemzetközi Központjánál (ICSID). Az akkori hírek szerint a bíróság a francia cég számára 23 millió eurós, vagyis mintegy 7 milliárd forintos kártérítést ítélt meg. (A ICSID döntése még visszafogottnak is mondható, ugyanis az Endenred eredetileg 95 millió eurós kártérítést kért.) A kártérítési összeg kiegészült a perköltséggel és a késedelmi kamattal, így összesen 10 milliárd forintot fizetett ki a magyar állam a francia Endered S.A.-nak, válaszolta Zoom.hu kérdésre a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium.

Az NFM rövid válaszában azt is kifejtette, hogy „a magyar állam ugyanakkor a továbbiakban is mindent megtesz, hogy az utalványos ügyekben kifejtett álláspontjának a még rendelkezésére álló jogi eszközöket kihasználva érvényt szerezzen.” A mondat egyszerre utal a másik két cég (Sodexo, Le Cheque Dejeuner) révén indított perekre, de arra is, hogy a Ticket Express-ügyben a bírósági döntés hatályon kívül helyezését kezdeményezeték. A ICSID honlapjáról kiderül, hogy a magyar kormány még áprilisban megindította a felülvizsgálati eljárást, a kártérítés kifizetésére sor került, ám a felülvizsgálati ügyben a tanács összeállításán túl sok minden nem történt.

Ez nagyon gáz is lehet a kormánynak

Nem tudni, hogy mit remél a magyar kormány az újabb eljárástól a vaskos ügyvédi és peres költségek kifizetésén túl. A Ticket Express 7 milliárd forintos kártérítése még csak az első részlet, hisz a Ticket Express Kft.-nek és a csoporthoz tartozó Edenred Magyarország Kft.-nek a válság sújtotta 2010-es évben 6 milliárd forintos nettó árbevétele volt. Ennek tripláját, 19 milliárd forintot tett ki a Sodexo Pass Kft. és a Sodexo Magyarország Kft. együttes árbevétele, míg a Le Cheque Dejeuner Kft. 1,6 milliárd forintot hasított a piacból. A Ticket Express az éves 6 milliárdos forgalomra kapott 7 milliárdos kártérítést, így akár vészesen nagy kártérítést is fizethet a magyar állam.

(Zoom.hu, 2017. szeptember 18., fotó: MTI, Mohai Balázs, Zoom.hu)

Megnyomták az Erzsébet utalványt

Ömlött az Erzsébet utalvány decemberben, a beváltás is kilőtt. A cégek is adtak. Maradt ráadásul jócskán beváltani való 2017-re is. De hát az utalvány helyett jön a cafetériás készpénz. ₪₪₪

A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint 2016. decemberében közel 53 milliárd forint értékben igényeltek Erzsébet utalványt a különböző intézmények és a vállalkozások. Ez bő két és félszerese az előző év végi igénylésnek, ami akkor 20 milliárd forint volt.

Az adatokból kitűnik, hogy a nyugdíjasoknak juttatott 28 milliárdos utalványösszeget leszámítva a különféle intézmények és vállalkozások közel 25 milliárd forintnyi Erzsébet utalványt adtak dolgozóiknak, ami nem kevés, hiszen negyedével több az egy évvel korábbi összegnél. Feltehetően a munkaadók igyekeztek kihasználni az utolsó kedvezményes adózású időszakot, hiszen 2017-től ez a lehetőség már megszűnt az Erzsébet utalvány juttatásában.

Az Erzsébet utalványt kapóknak nem kellett kapkodniuk a beváltással, hiszen a szabályok szerint a kibocsátást követő év végéig beválthatók, ennek ellenére az elfogadóhelyeken, a boltokban, vendéglőkben másfélszeresére nőtt a decemberi utalványos forgalom. Ez sem kevés, hiszen a 2015. év decemberének 17 és fél milliárdjáról 2016. decemberére bő 25 és fél milliárd forint fölé ugrott a bolti beváltás.

Maradt még jócskán beváltanivaló 2017-re is

2016-ben közel 208 milliárd forint utalvány igényeltek a kibocsátótól, a beváltás összege azonban csak 168 milliárd forint volt. Egy évvel korábban 155 milliárd forint volt az Erzsébet utalvány kibocsátás, a felhasználás pedig 143 milliárd forint, tehát az átcsúszás akkor a következő évre negyede volt a 2016-ről 2017-re áthúzódó évi 40 milliárd forintnak.

Nincs adat arról - nem is nagyon lehet -, hogy a nyugdíjasok milyen arányban váltották be 2016. decemberében a kapott Erzsébet utalványokat, de könnyen feltételezhető, hogy az átcsúsztatók derékhadát ők alkothatták.

2017-ben is adnak a cégek utalványt, de a legnépszerűbb cafetéria elem a készpénz lesz

2017-ben önmagában az Erzsébet utalványokhoz kapcsolódó adókedvezmény megszűnése miatt alaposan megcsappanhatna a juttatási kedv. Előreláthatóan azonban a továbbra is erős munkaerőhiány közepette nem szívesen vonnak meg juttatásokat a cégek, így a kötelező minimálbér- és a kényszerű további béremelések közepette is próbálnak megtartani cafetéria juttatásokat, hiszen elvenni nem tűnik megtartó erőnek. Így a Szép-kártyás juttatások köre előreláthatóan nem fog szűkülni jelentősebb mértékben.

Egyértelmű ugyanakkor, hogy a 100 ezer forint kedvezményes készpénzjuttatás sok helyen kiszorítja az Erzsébet utalványt. Készpénz hozzávetőleg akkora összegben adható olcsóbban, mint korábban az Erzsébet utalvány kedvezményesen.

(blokkk.com, 2017. február 10.)

Nagy bukás az első cafetériaper

Az Edenred után következik a Sodexo és a Le Cheque Déjeuner.

Többmilliárdos pert nyert egy francia cafeteria cég a magyar állam ellen, mintegy 23 millió eurós (több mint hétmilliárd forintos) kártérítést ítélt meg a Világbank Beruházási Viták Rendezése Nemzetközi Központja (ICSID) az Edenred francia utalvány-kibocsátó cégnek. A cég az étkezési és szabadidő-utalványok rendszerének átszervezése miatt indított eljárást a magyar állam ellen, tájékoztatott a Világgazdaság.

A Világbank washingtoni székhelyű választott bírósága 2016. december 13-án hozta meg döntését a Ticket Express utalványokat kibocsájtó Edenred ügyében, amely 2013. szeptemberében adott be kérelmet Magyarországgal szemben.

A magyar állam ellen az ICSID-nél még további két kártérítési eljárás is folyik, ezeket az Edenredéhez hasonló indokkal - és a francia cégek magyarországi befektetéseit garantáló, Budapest és Párizs között 1987-ben aláírt egyezményre hivatkozva - a szintén utalványok kibocsátására és forgalmazására szakosodott Sodexo és a Le Cheque Déjeuner csoport indította. Utóbbi két francia cég esetében még nem hozott döntést a washingtoni székhelyű vitarendező központ.

Az Edenred közleménye szerint a washingtoni bíróság december 13-i ítélete fontos állomás a magyar állammal fennálló vitában és most új szakasz nyílik, amelynek célja az, hogy érvényesítsék az ítéletet.

A magyarországi utalványpiac 2012-re teljesen átalakult, az étkezési jegy kibocsátása állami monopólium lett. A kormány lépése ellen már 2011-ben, a tervek nyilvánosságra kerülésekor több érintett cég, így az említett három francia tulajdonú vállalkozás is tiltakozott, amelyek azóta már kivonultak a magyar piacról.

Az Európai Bizottság egyébként a luxemburgi Európai Bíróság elé vitte az étkezési és szabadidő-utalványok külföldi kibocsátóinak és forgalmazóinak magyarországi korlátozásának ügyét. Brüsszel megítélése szerint a magyar törvényhozás döntései nyomán 2012. január 1-jén bevezetett korlátozások ellentétesek a szolgáltatások szabadságára vonatkozó európai uniós szabályokkal. Az Európai Unió Bírósága 2016. februárjában hozott ítéletében kimondta, hogy nem egyeztethetők össze az uniós joggal a SZÉP-kártyarendszer és az Erzsébet étkezési utalvány rendszer egyes elemei.

(Világgazdaság, 2016. december 18.)

Miért nem lehet az Erzsébet utalványból visszaadni a boltban?

Az utolsókat taposhatja az Erzsébet utalvány: 2016-ban még lehet tolni, de utána sokat adózik és a minimálbér emelés mellett amúgy sem lesz annyi pénz cafetériára. Egy kis PISA-teszt is jár a nyugdíjasoknak karácsonyra. Vásárláskor kockázatos lenne visszaadni belőle, ezért tilos.

A postások megkezdték kihordani a nyugdíjasoknak az ígért tízezer forintnyi Erzsébet utalványt. Nem nehéz kitalálni, hogy ennek minden nyugdíjas örülni fog, hiszen tízezer forint nem kis pénz. A kormány igyekezett segíteni a nyugdíjasoknak a tájékozódásban, hogyan költhető el az Erzsébet utalvány, ami nagyon is helyes, hiszen ki tudja, hogy egy nyugdíjas egyáltalán látott-e már életében Erzsébet utalványt. Az étkezési utalványok története több évtizedes ugyan, de az Erzsébet utalvány nem is oly rég, 2012-ben indult.

Az utalványokat rejtő borítékban nyilván az előbbiek okán lapul egy tájékoztató is, amelyben egyebek mellett arról esik szó, hogy "a borítékban három utalványszelvény található, amelyek egyenként két utalványt tartalmaznak, 1000 és 2000 forintos címletekben, összesen 10 ezer forint értékben". Úgy tűnik, a levél fogalmazói példát akartak mutatni a PISA-teszten lebőgő diákoknak, hiszen ha a borítékot bontogató nyugdíjas nem nyálazza át egyenként a kapott utalványokat (előtte persze a két darab utalványból álló szelvényeket óvatosan kettészelve, majd sorba rakva), akkor bizony számolhat, mennyi is az annyi. Hát igen, a hivatalos szöveg egy kicsit bonyolultabbra sikeredett, így lehet fejben is számolgatni egy kicsit. Az eredmény egyébként egyszerűen fogalmazva az, hogy a tízezer forintot négy darab kétezer, valamint két darab ezer forintos utalvány formájában adják. Talán így is lehetett volna fogalmazni, hiszen csak egy megoldása van a feladatnak.

Felvetődhet a kérdés, hogy miért pont kétezres és ezres címletekben kapják a nyugdíjasok az Erzsébet utalványt, ismerve a vásárlási kosarak értékét. Az utalványforgalmazó honlapjának tájékoztatása szerint az alapszolgáltatás az 500 és 1000 forintos címleteket tartalmazza, 2%-os díjért. Létezik bővített szolgáltatás, 300, 400, 500, 600 és 1000 forintos címletekből. Itt már vastagabban fog az utalványforgalmazó ceruzája, mivel a szolgáltatási díj 2,1%, de hát a különbség nem túl nagy.

Egyedi szolgáltatás keretében lehetőség van egyedi igényű címletek legyártására is. A kétezres címlet ebbe a körbe tartozik, ahol 5% a díj (természetesen + áfa). Feltehetően sikerült lealkudni valamennyit a díjból, ami egy nagybani megrendelő esetében természetes. Elképzelhető, hogy a posta a boríték súlyát is mérlegelte a kiszállítás díjának megállapításakor.

Ezért tilos visszaadni az Erzsébet utalványból a boltban

A kormányzati tájékoztatás felhívja a figyelmet arra is, amit a rutinos utalvány felhasználók jól tudnak: "érdemes figyelembe venni, hogy az utalványok értékéből készpénzben nem adnak vissza". A mondat végéről azért egy szócska hiányzik a teljesség kedvéért, mégpedig az, hogy hol is: tehát a boltban, vagy a vendéglátóhelyen, ahol az Erzsébet utalvány levásárolható. Az intelem persze hasznos, de miért is tiltott ez, ráadásul sok boltban kezdetektől fogva ott virít a pénztáraknál a visszaadási tilalom szövege. Az utalványforgalmazó ugyanis kiköti, hogy tilos visszaadni a vásárlási utalvány értéke alapján.

Az Erzsébet utalvány rendje olyan, hogy pályája során négy kézben is megfordul: az utalvány kibocsátója az első és az utolsó állomás. Általában a munkáltató, a nyugdíjasok esetében pedig a kormány megrendeli, átadja a felhasználónak (most az alkalmazott helyett a nyugdíjasnak), aki annak értékét levásárolja, így fizetéskor átadja a pénztárosnak, vagy a pincérnek, majd az utalványt elfogadó boltos, vendéglős az elszámolás során visszajuttatja azt a kibocsátónak. Az utalványokkal természetesen mindenkinek pontosan el kell számolnia.

A visszaadási tilalom oka, hogy az Erzsébet utalványt elfogadó boltos, vendéglős is fizet az utalványforgalmazónak, az általános szerződési feltételek alapján pedig 5% elfogadóhelyi jutalékkal számolhat. Igaz ugyanakkor, hogy ebből jelentős engedmény alkudható ki, minél több utalványt vált vissza az üzletlánc, annál több. Nyilván senkinek sem közömbös, hogy az utalványok elszámolása nyomán mennyi elfogadóhelyi jutalékot kell fizetni: az utalványforgalmazó sokat akar, a boltos keveset.

Nos, mi lenne akkor, ha vásárláskor vissza lehetne adni az utalvány értékéből. A megoldás egyszerű, hiszen az ügyeskedő boltosnak (ha van ilyen egy kevés) az lenne az érdeke, hogy minél kevesebb elfogadóhelyi jutalékot fizessen. Így előfordulhatna a tilalom hiányában, hogy az elfogadott utalványra azt mondaná, itt bizony visszajáró is volt, tehát az utalványnak csak egy része volt igazi vásárlás. Az utalványforgalmazó így azonnal elesne az elfogadóhelyi jutalék egy részétől.

A tilalom mellett ugyanakkor a boltos jótékonykodni a visszaadással legfeljebb a saját zsebe kárára tudna, hiszen az utalványforgalmazó minden visszavitt utalvány teljes névértéke erejéig számolja ki az elfogadóhelyi jutalékot. Így ha a vásárlás értéke például 490 forint volt, a boltos pedig visszaadna a kapott ötszáz forintos utalvány értéke alapján tíz forintot, ennek a visszajárónak az elfogadóhelyi jutalékát is ki kell fizetnie (sok kicsi sokra is mehet).

Egyébként az utalványos vásárlásokon a több százalékos elfogadóhelyi jutalék miatt általában nem keres, hanem veszít a boltos. Az élelmiszer kereskedelemben a tiszta - a költségek levonása után megmaradó - haszon nem éri el az elfogadóhelyi jutalék szintjét. De kell a forgalom, a vásárló pedig többet költ, mint amennyi utalványt bevált.

Év végén nagyot ugrik az utalványpiac

Az Erzsébet utalványok kibocsájtása és beváltása a KSH adatai szerint a következők szerint alakult az elmúlt időszakban:

2014		2015		2016*
kibocsájtás	beváltás	kibocsájtás	beváltás	kibocsájtás	beváltás
150	141	155	143	130	130
KSH, érték: milliárd forint, */2016: január-október

Az adatokból kitűnik, hogy lényeges változás az Erzsébet utalvány piacán a kibocsájtás és a beváltás nagyságrendjét nézve nem volt 2014-15-ben. (A csúszás a kibocsájtás és a beváltás között érthető, hiszen az Erzsébet utalvány a kibocsájtást követő év végéig váltható be a boltokban).

2016-ban előreláthatóan valamelyest megugrik az utalványpiac, hiszen az elmúlt években a cégek novemberben és decemberben juttatták az Erzsébet utalványok negyedét (a névértéket nézve). Ehhez igazodva a felhasználás is jelentősen nőtt decemberben és az azt követő januárban, ez előreláthatóan most is hasonlóképpen történhet. Bár a 2017. évi kötelező minimálbér emelés az év végi javadalmazást is visszafoghatja, vagy éppen még kihasználják az utolsó olcsó lehetőséget, nyilván vegyes lesz a térkép. Egy biztos, a nyugdíjasok utalványjuttatása alaposan megdobja a piacot a következő időszakban. A hat darab utalvánnyal és némi takarékos szemlélettel számolva 2017. első félévében még mozogni fog valamelyest az utalványpiac.

(blokkk.com, 2016. december 13.

A Szép-kártyának is annyi?

A kormány 2018-tól megszüntetheti a Szép-kártyát. Az Erzsébet utalvány már 2017-ben megszűnhet.

Bár a szakértők egyöntetűen kiállnak a Szép kártya mellett, A Magyar Nemzet információi szerint a kormány 2018. januárjától megszüntetné a népszerű béren kívüli juttatást. Kérdés: mi jön helyette, ugyanis könnyen előfordulhat, hogy az is népszerű lehet. A készpénzes juttatás, ami szabadon elkölthető, bármit felülírhat a juttatást kapók körében, bár igaz, hogy a kisebb szállodásoknak ez nagy bukás lenne.

Az Erzsébet-utalvány 2017. évi megszüntetése után a magyar kormány azt tervezi, hogy 2018. január 1-jével kivezeti a Széchenyi Pihenőkártya (Szép-kártya) mindhárom alszámláját: a vendéglátásra, a szálláshelyekre és a szabadidőre vonatkozót is. A Szép kártya a turizmusban jelentősebb szerepet játszik, a megkérdezett szakértők pedig egy emberként foglaltak állást a pihenőkártya létjogosultsága és megmaradása mellett. Évente 80-90 milliárd forintot tesz ki a pihenőkártya forgalma, a felhasználók száma pedig meghaladja az 1 millió munkavállalót.

Nem fontos tétel a Széchenyi Pihenőkártya a négy-öt csillagos nagy budapesti szállodáknak, de a családi tulajdonban lévő, vidéki panzióknak és vendégházaknak ez az egyik fő megélhetésük. A belföldi szállodaforgalom 25 százalékát teszi ki a kártya használata, az említett szálláshelyeken ez az arány azonban a 40 százalékot is elérheti. A Szép kártya egy négyszemélyes családban eddig 150-160 ezer forintnyi irányított fogyasztást jelenthetett. A VOSZ szerint egyébként, ha a kormány valóban kivezeti a népszerű cafetéria elemet, nehezen elképzelhető, hogy hasonló összeget költsenek belföldön pihenésre, rekreációra a dolgozók. Se hivatalos egyeztetés, se informális beszélgetés nem volt erről a kormánnyal. A Magyar Szállodák és Éttermek Szövetsége szerint a béren kívüli juttatások közül ez az egyik legfontosabb elem, amelyet más forrásból nehezen lehetne pótolni. A rendszer fő haszonélvezői azok a vidéki vendéglátósok, akik a magyar kis- és közepes vállalkozások rétegét adják, márpedig.

A VOSZ-hoz, valamint a Magyar Szállodák és Éttermek Szövetségéhez hasonló álláspontot képvisel a Szép kártya kivezetésével kapcsolatban a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara, továbbá a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége is. Korábban egyébként többen javasolták, hogy az Erzsébet-utalvány működjön tovább a Szép kártya negyedik zsebeként, ezt azonban lesöpörték a döntéshozók, ezáltal veszni hagyták az étkezési utalványt.

(Magyar Nemzet, 2016. október 7.)

Drága mulatság az Erzsébet utalvány

Van elfogadóhelyi jutalék, szolgáltatási díj. Négy kézben fordul meg az utalvány. Egy része el is vész. Mindenki megspórolhatna 10-10 milliárd forintot.

Az alkalmazottak természetesen szívesen fogadják a béren felüli juttatást, ami a munkaadójuknak olcsóbb, mint a bér, az adózást tekintve. Nem véletlen, hogy a személyi jövedelemadóról szóló törvény határt is szab ezeknek a juttatásoknak, így az Erzsébet utalvány havi 8 ezer forintig adható kedvezményes közterhek mellett. De feltehetően szívesebben fogadnának el helyette pénzt.

Mennyibe is kerül az Erzsébet utalvány?

Az Erzsébet Utalványforgalmazó mérlegbeszámolója szerint bevételei 10 milliárd forint körül járnak (a legutolsó nyilvános mérlegadat a 2014. évi, amikor ez 9,8 milliárd forint volt).

Az Erzsébet utalvány négy kézben is megfordul pályája során: az utalvány kibocsátója az első és az utolsó állomás, a munkáltató megrendeli, átadja az alkalmazottnak, aki beváltja, majd az utalványt elfogadó boltos, vendéglős az elszámolás során visszajuttatja a kibocsátónak.

Mindennek persze ára is van. Az Erzsébet utalványforgalmazó honlapja szerint a munkáltató 2% szolgáltatási díjat fizet rendeléskor. A boltos, vendéglős pedig 5% elfogadóhelyi jutalékkal számolhat, bár ebből a nagy üzletláncok engedményt kapnak. Végül az utalványforgalmazó markát 10 milliárd forint üti évente. Egyébként a sérült utalvány cseréje sem olcsó mulatság, 3% a díja. Az üzleti életben szokásos észjárásnak megfelelően természetesen az előbbi díjakat áfa is terheli.

A mérlegadatot és a kibocsájtás értékét egybevetve az Erzsébet utalványok után 7% körüli érték jut vissza a kibocsájtó zsebébe. Hát egy boltos tiszta haszna - ha van - ennél sokkal kevesebb, legfeljebb 1-2% körül mozog. Ez azt is jelenti, hogy az Erzsébet utalvány elfogadása kizárólag erre a forgalmi részre vetítve nem kevés veszteséget jelent.

Az Erzsébet utalványok kibocsájtása és beváltása a KSH adatai szerint a következők szerint alakult az elmúlt időszakban:

2014		2015
kibocsájtás	beváltás	kibocsájtás	beváltás
150	141	155	143
KSH, érték: milliárd forint, az elfogadóhelyek száma jelenleg 59 ezer

Az előző adatokból kitűnik, hogy lényeges változás az Erzsébet utalvány piacán a kibocsájtás és a beváltás nagyságrendjét nézve nem volt 2015-ben 2014-hez képest, így a 2014. évi mérlegadatok megfelelő képet rajzolnak.

De hát el is vész a kibocsájtott utalványok egy része, ennek nagyságrendje 10 milliárd forint körül mozog éves szinten.

Az előbbi adatok arra világítanak rá, hogy sokkal egyszerűbb és főleg olcsóbb lenne pénzben adni az Erzsébet utalványt. Ez most nem okozna különösebb villongást az élelmiszer boltosok és a vendéglősök között, hiszen ma is szabadon választhat a dolgozó, hol váltja be az utalványát, boltban, vagy vendéglőben. (Emlékeztetőül, régebben volt hideg és meleg utalvány, előfordult az is, hogy csak vendéglőben lehetett beváltani az étkezési utalványt.)

Az utalványt adó munkáltatók és az elfogadóhelyek megtakarítása 10 milliárd forint lenne, a dolgozók pedig feltehetően nem veszítenék el azt a másik 10 milliárd forintot, amit nem váltanak be. És akkor még nem is számoltunk azokkal a költségekkel, amelyek a munkáltatóknál és a beváltóknál a díjakon, jutalékokon kívül felmerül, hiszen az utalványok kezelése munkaerőt és munkaidőt is igényel.

Erzsébet utalványt a Szép kártyába? Csak azt ne...

Nem lenne szerencsés megoldás az Erzsébet utalvány beolvasztása a Szép kártyába. Még úgy sem, hogy egy külön zseb lenne (van már három így is), amiből a boltban is lehetne fizetni. Ez is pénzbe kerülne.

És el kellene fogadni: a cafeteria jelenlegi rendje távol áll a dolgozók valós igényeitől. Ha nem így lenne, nem kellene félni attól, hogy amit eddig valamilyen cafeteria formájában megkaptak, készpénzesítés esetében máshol költenék el.

Gondot legfeljebb az okozhat a Szép kártya esetében, hogy 2015-ben a 80 milliárdos beváltásból csak közel 20 milliárd forintot váltottak be a szálláshely szolgáltatóknál. A különbség zöme vendéglátóhelyi beváltás volt. Tehát a Szép kártyának csak kisebb része segíti a szálláshelyeket, ami persze fontos nekik.

(blokkk.com, 2016. május 12.)

Cafetéria pénzben: inkább bezsebeljük?

Egy új ötlet: az utalvány legyen a Szép-kártya negyedik zsebe. Na, ez lenne a legrosszabb a családoknak!

A Széchenyi Pihenőkártyának ma van három zsebe, a szállás, a vendéglő és a masszázs, meg egyebek (szabadidő-zseb, magyarul). Az egyik legújabb javaslat, hogy az Erzsébet utalvány legyen a negyedik zseb. Ez persze azt is jelentené a jelenlegi rendben, hogy még bonyolultabb kerete lenne a kártyának, hiszen már négy célnál kötnék meg a felhasználó kezét, mire is költheti a kártyás pénzét. A jelenlegi szabályok szerint boltba már nem mehetne vele.

A cafeteria kötött pályáit - mire mennyi költhető - a dolgozók nem kedvelik. Persze, ha adják, elfogadják, mivel sok más választásuk nincs. Az Erzsébet utalvány a legnépszerűbb, hiszen lehet választani, hogy boltban, vagy vendéglőben váltják be, akik kapják. A legkedveltebb a bolti beváltás.

Nos, az új javaslat megszüntetné a bolti cafeteria költekezés lehetőségét. Vagy alaposan át kellene fabrikálni a rendszert, és akkor három zsebbel lehet menni szállodázni, vendéglőzni, szabadidőzni, a negyedikkel meg a boltba és mindezt még figyelni is kell, nehogy üres zsebbel álljon valaki a pénztár elé fizetni.

A 170-180 milliárdos Erzsébet utalvány piac, ami ma megoszlik a bolt és a vendéglő között, így teljes egészében az utóbbié lenne. A cafeteria piac szabályrendje egyébként sokat hullámzott a múltban, hol szabadon lehetett vele boltba menni, hol nem, volt hideg és meleg utalvány, így, vagy úgy megkötve az étkezési utalvány felhasználását. Bizonyára a politikusok is tudják, hogy a legnépszerűbb a boltban is elkölthető Erzsébet utalvány. Mert erre van szükségük leginkább a családoknak.

Egyébként 2015-ben 83 milliárd forintot költöttek a Szép-kártyával a családok (90 milliárd forint feltöltése mellett). A KSH szálláshelyek vendégforgalmáról szóló jelentése szerint 2015-ben a vendégek összesen 17 milliárd forintot költöttek ezzel a fizetési lehetőséggel a szálláshelyeken. A Szép-kártya többi pénzét máshol, másra költötték el. A 17 milliárd forint a szálláshely szolgáltatók bevételeinek 5%-a, persze, csak átlagosan, de el kell ismerni, manapság minden fillér számít.

Nos, mindent mérlegre téve a családoknak mégis csak az lenne a legjobb, ha inkább pénzben kapnák meg a cafeteria összegét, vagy többet, hiszen akkor szabadon dönthetnék el, mire költik. Kár lenne, ha a Szép-kártya bezsebelné, hiszen az a jelenleginél is több kötöttséget és bonyolultabb rendszert jelentene és persze, mint minden, egy iparági támogatás lenne. Az is kell, de ha már lehet választani, akkor a készpénz a jobb.

Igen, a boltosok feltehetően jobban járnának. De hát ha egyszer a családoknak, a vásárlóknak ez a legjobb és a legolcsóbb. És a kettős bérrendszer, ha már bármilyen oknál fogva felvetődött (igen, az uniós szkander is benne van, ugyanúgy, mint a boltzár eltörlésében a népszavazás), jobb és egyszerűbb, mint a jelenlegi cafeteria. A családokat, dolgozókat pedig elsősorban az érdekli, mit tudnak venni a munkájukból. Igen, a cafeteriának van szerepe a munkahelyhez kötődésben, de ha a kettős bérrendszer új elemének egy ügyes csiri-biri nevet adnak, mint már céloztunk rá, lepipálhatja a cafeteriát. A vendéglősök pedig cserében megkapják az 5%-os áfát.

(blokkk.com, 2016. április 21.)

Cafetéria pénzben: csak őszintén

Valóban rossz lenne pénzt adni a cafeteria helyett? Őszinte aggodalom, vagy önös üzleti érdek a mozgatórugó? És miért hallgat a dolgozó?

A cafeteria küldetése a munkavállalók - egyszerűen fogalmazva - segítése annak érdekében, hogy minél erősebben ösztönözzék munkavégzését és hűen szolgálja a kenyéradó vállalkozását, munkaadóját. Kötődést is jelenthet, hiszen béren felül kapja a cafeteriát, ami egyfajta jutalomként is elkönyvelhető. No persze, ne hallgassuk el, sok helyen azért adják ezt is, mert olcsóbb, mint a rendes bér, de többletként könyveltetik el a lelkekben.

Az a kezdeményezés a kormány részéről, hogy inkább pénzt kapjon a munkavállaló, mindent mérlegre téve (az uniós eljárás kényszerét és ütközését is) nem is biztos, hogy rossz ötlet. A jelenlegi magyar cafeteria rendszer ránézésre sokszínű ugyan, de bürokratikus, költséges és a cafeteriát beváltók üzleti érdekeit is jócskán megszolgálja (ami önmagában még nem hiba), na persze, a mindenkori politikáét is.

És arról senki sem beszél, hogy a dolgozók egy része csak azért fogadja el, mert nem kap mást helyette, így ki is alakult a másodlagos piaca (ott, ahol ez persze megoldható).

Csak egyszerűen

Egyes szakmai érdekképviseletek kiálltak a jelenlegi cafeteria-rendszer védelméért, maradjon meg minél több belőle. De miért is teszik ezt? Azt mondják, félnek, hogy akkor a cafeteria elfogadásával eddig támogatott üzleti vállalkozások súlyos veszteségeket szenvednének, így például a vidéki szállodák, vagy a vendéglők. Ha ez igaz, az viszont azt jelenti, hogy a dolgozók szívesebben költenék másra a cafeteriát, mint amire kapják. Őszintén: másra szívesebben költenék, mint amire kapják. Érdekes ilyenkor a dolgozó érdekeire is hivatkozni, hiányolni a szakszervezet tiltakozását - könnyen lehet, hogy ők a dolgozók valós érdekeit nézik.

Kétség nem fér hozzá, a rendszer teljes megszüntetése gazdasági oldalról káros több szolgáltatónak, így egyebek mellett a szállodáknak, vendéglőknek, önkéntes egészség-, nyugdíjszolgáltatóknak.

A kiindulóponthoz tartozik az is, hogy a vállalkozások többsége nem ad cafeteriát. Akik adják, nyilván mérlegelik, hogy ez olcsóbb, mint a munkabér. Igaz az is, hogy nyugdíj ezután sem jár.

A pénzbeli juttatás könnyen vonzóvá tehető, lepipálhatja a cafeteriát

Csak szabályozás kérdése az egész. És nem is lenne bonyolult. Nyilvánvaló, hogy ki kell kötni, hogy korábbi bér nem csökkenhet változatlan munkaidő mellett az új pénzbeli többletjuttatás mellett (mert akkor valóban rosszul járna a munkavállaló.

Összegszerűen, arányában is behatárolható, meddig nyújtható kedvezményes adózással az új bértöbblet, nyilván a gazdasági érdekekhez igazodva. És nem kell félni attól, hogy a cafeteriát felváltó többletbér esetleg több lesz, hiszen a dolgozók úgyis azt nézik, mit tudnak megvenni a fizetésükből és a cafeteriából együtt, szőröstül-bőröstül. És ha több futja a villanyszámlára, az sem nagy baj.

Kialakíthatók ráadásul olyan szabályozások is, melyek továbbra is ösztönöznek egyes szolgáltatásokat, persze ehhez az kell, hogy szabadon azt válassza a dolgozó. A vendéglátás általános forgalmi adójának bejelentett csökkentése feltehetően ezt a célt szolgálja, hiszen - a mai magyar viszonyok közepette - sokak számára a vendéglő bizony luxus. Meg kell nézni a hosszú sorokat nyáridőben a lángossütők előtt, még mindig az a legnépszerűbb, mert bizonyára még mindig a legolcsóbb.

Segítheti a rendszer a járulékcsökkentést is, hiszen mind a munkaadók, mind a szakszervezetek sokszor felvetik, csökkenjenek az élőmunka terhei. Így is csökkenhet, hiszen végül csaknem mindegy, hogy egy része után több, vagy az egész után esetleg kevesebb kedvezményt, kevesebb befizetnivalót szabna az állam.

És a dolgozó

Talán meg kellene kérdezni a dolgozókat is, mit szeretnének: bonyolult cafeteria rendszert, sok-sok kötelemmel, amikor csak arra használhatják fel, amire adják. Vagy helyette szabadon elkölthető pénzt. Tény, hogy a legjobban a boltosok járnának rövidebb távon, de hát ha egyszer inkább áruházban és nem vendéglőben akar valaki költekezni, akkor minek abba beleszólni.

Nehéz ráadásul elképzelni, hogy a munkaadó törődését is kifejező és nehezen kimondható cafeteria ne lenne lepipálható egy jól csengő nevű, a több juttatást ugyanúgy kifejező bérelem bevezetésével. Megszerethető egy ilyen is, jobban is akár, mint a cafeteria.

Az egyes szolgáltatók kárenyhítése érdekében egyébként - elvileg - több lépcsőben is leépíthető lenne a cafeteria, de hát a vasárnapi boltzár eltörlésének ritmusát követően ez nem valószínű. És sok bizonytalanságot okozna, - hátha alapon -feleslegesen.

(blokkk.com, 2016. április 19.)

Cafeteria: elmeszelték a magyar államot

Az Európai Bíróság nem engedi, hogy kizárólag az állami kézében legyen az Erzsébet utalvány és a Szép-kártya.

Az Európai Unió Bírósága szerint nem egyeztethetők össze az uniós joggal a SZÉP-kártya rendszer és az "Erzsébet étkezési utalvány" rendszer egyes elemei.

Eltiltotta az Európai Unió bírósága a magyarországi cafeteria-rendszer alapjának számító Erzsébet-utalvány és SZÉP-kártya szabályozásának bizonyos elemeit. A bíróság szerint több ponton is sérül a szolgáltatások szabadságának irányelve.

A SZÉP-kártyánál így szabálytalan az az előírás, hogy a kártyakibocsátó magyarországi székhelyű kft. vagy rt. kell legyen, továbbá szintén magyarországi székhelyű pénzintézet leányvállalataként kell működjön. Ez az előírás jelentős mértékben szűkíti a piaci szereplők lehetőségeit. Szintén indokolatlan az az előírás, amely megköveteli, hogy minden 35 ezer fősnél nagyobb településen irodát kell fenntartani.

Az Erzsébet-utalvány esetében a bíróság azt mondta ki: nem lehet monopolhelyzetet teremteni egy utalványszolgáltatónak. Az állam azzal indokolta a monopólium megteremtését, hogy az Erzsébet-utalványból származó bevételből hátrányos helyzetű családok támogatása válik lehetővé. A korábbi szereplőket, a nagy utalványosztókat ugyanakkor azzal ütötte ki a versenyből, hogy csak az Erzsébet-utalvány után alkalmazható kedvezőbb adóztatás, így a többi szolgáltató kiszorult a piacról.

A bíróság szerint a magyar állam állásfoglalása nem kellő indok, így a monopólium fenntartása nem engedhető meg. Egyelőre az ítélet teljes szövege nem ismert, így azt nem tudni, a bíróság mire kötelezte Magyarországot, valamint milyen gyakorlati következményekkel járhat az, hogy szabálytalan eszközökkel torzította az állam a piacot. Valójában a most kialakult állapot akkor sem nagyon változhat gyökeresen, ha teljesen meg kell szüntetni a jogsértő állapotot, vélik egyes szakértők. A cafeteria-tortát ugyanis nehéz lesz újraosztani.

(Népszabadság, 2016. február 23.)

De most nem az árak miatt, hanem új jelölések jönnek a kutakon október 12-től.

Nem csomagolnak műanyagba.

Nem csomagolnak műanyagba. ₪₪₪

Bejelentette a Lidl, hogy a diszkontlánc még 2018-ban száműzi zöldség és gyümölcs termékeinek csomagolásaiból a műanyagot. 2019-ben pedig a friss húsáruk csomagolásánál tervezik meglépni ugyanezt, írja az Origo az Independent nyomán.

Egyelőre az áruházlánc brit boltjait érinti a mostani bejelentés, amellyel viszont összhangban van az a korábbi vállalás, amit a cég a magyarországi boltjaira is kiterjesztett. A cég csökkenti saját márkás termékeinél a műanyag használatát a csomagolásban. Árukínálatából pedig fokozatosan kivezeti az egyszer használatos műanyagot tartalmazó termékeket is.

A most közzétett információk arról szólnak, hogy a diszkontlánc a zöldség-gyümölcs termékeinek csomagolásánál száműzi az egyszer használatos műanyagot.

A fekete színű műanyag tálcák, tartórekeszek az Egyesült Királyságban lényegében nem újrahasznosíthatók, anyagösszetételtől függetlenül. Ennek oka, hogy a hulladék szortírozását végző, optikai elven működő berendezés - az anyag színe miatt - nem képes ezeket a tárgyakat azonosítani.

Egy korábbi vizsgálat pedig feltárta, hogy a brit hipermarketekben a csomagolásnál használt műanyag harmadát olyan anyagok teszik ki, melyek újrahasznosítása sehogy, vagy csak nehézkesen oldható meg. Ezen belül kimagaslott a Lidl, ahol az arány eléri a 71 százalékot.

Ezért az áruházláncnál úgy döntöttek, inkább teljesen megszabadulnak attól. A cég közlése szerint, még 2018 szeptember végéig kivezetik azt a zöldség-gyümölcs termékeknél, ideértve a gombákat, bébikukoricát, brokkolit és a karfiolt is.

A cég azonban itt nem áll le, és bejelentette, hogy ugyanezt meglépik 2019 augusztusáig a friss hús- és halkészítményeknél is.

Azt is közölték, vizsgálják, hogyan tudnák rövid időn belül mással helyettesíteni annál a néhány frissárunál is a megszokott csomagolási megoldásokat, például a hagymaféléknél.

A Lidl az első az Angliában működő láncok közül, mely vállalta, hogy végleg száműzi az egyszer használatos, fekete műanyagot a csomagolásaiból.

2018 januárban a Waitrose tett hasonló vállalást, ám a cég akkor azt mondta, 65 százalékban szorítanák vissza annak használatát ezeknél a termékcsoportoknál, 2019-től kezdődően, "ameddig nem végeznek azzal."

A Tesco 2019 végére vállalta azt, hogy üzleteiben megszabadul az egyszer használatos műanyagoktól a csomagolásoknál.

(Origo, 2018. szeptember 25.)

Nagyon sok hulladékot gyűjt vissza a Spar

Négyszer többet, mint amennyi csomagolóanyagot (persze benne a megvásárolt termékkel) a vásárlók hazacipelnek.

A Spar Magyarország Kft. egész működésére jellemző a környezettudatosság, a hulladékkezeléstől a logisztikán át a reklámtevékenységig, írja az Origo. A cég az újrahasznosítás terén jelentős eredményt ért el: 2017-ben a hulladékkibocsátási mennyiségének 404 százalékát gyűjtötte vissza és gondoskodott az anyagában történő felhasználásáról.

A Spar ezzel kapcsolatban kiadott közleménye hangsúlyozza, hogy a tudatosan tervezett környezetvédelem az üzletlánc hálózatában, a logisztikai központban, az élelmiszeripari üzemekben és a cégközpontban is a mindennapok része. Évekkel ezelőtt útjára indítottak egy belső fejlesztési programot, amelynek célja, hogy már középtávon jelentősen csökkenjen a felhasznált műanyag csomagolások és eladott műanyagból készült termékek mennyisége.

Jelenleg már csupán kétfajta műanyag bevásárlótáska érhető el a választékukban, ellenben számos környezetkímélő megoldást alkalmaznak: ilyen a papír szalagfüles táska, a papír hűtőtáska, az úgynevezett non-woven többször használatos környezetbarát táska, valamint a PP-típusú, többször használatos bevásárlótáska. 2018 nagy újdonsága pedig a lebomló, komposztálható táskák, valamint további PP- és RPET-típusú, környezetbarát táskák bevezetése volt.

Az értékesítési számok rendkívül biztatóak: évről évre növekszik a környezettudatos vásárlók száma. A 2017-es évben a fogyasztók több mint ötöde a környezetbarát, többször használatos zacskókat és bevásárlótáskákat részesítette előnyben a vásárlásai során.

Különösen reményt keltőek az eredmények a papírcsomagolás terén. Az anyagában újrahasznosított karton- és papírhulladék éves mennyisége 2014 és 2017 között 20 százalékkal, 12 ezer tonnáról 14 ezer tonnára nőtt.

Ez annak fényében előrelépés, hogy az egyébként - a természetes anyagok eredete és gyors lebomlása miatt - eleve környezetbarát anyagnak tekinthető papír újragyártásakor jelentősen csökkenthetők, vagy akár teljesen megszüntethetők az olyan környezeti terhek, amiket a túlzott fakivágás, a talajerózió, az élőhely-károsítás és a nagy energia- és vízhasználat okoz.

Napjainkban a különböző hulladékok elkülönített lakossági gyűjtése már természetes. A házhoz érkező szelektív gyűjtés prioritása miatt az üveg gyűjtőszigetek száma csökken, ezért a társaság üzlethálózatában kiterjesztette a hulladéküveg-gyűjtő szolgáltatását. Ennek során a vásárlók nemcsak a betétdíjas üvegeiket, hanem az egyszer használatos üveghulladékaikat is leadhatják vásárlásaik során az üzletekben kihelyezett szelektív hulladékgyűjtőkbe. A Spar és az Interspar áruházakban már negyedik esztendeje működik az üveghulladék-gyűjtés és évről évre nő a vásárlók révén leadott mennyiség. 2017-ben például 583 tonna üveghulladékot adtak le a Spar szelektív szigetein.

Hulladékkezelési programjukban kiemelt helyen áll a megelőzés. A vásárlók üveg- és papírhulladék gyűjtési igényeinek segítése mellett a cég a lakossági papíralapú információs anyagok – szórólapok és újságok – méretének és súlyának csökkentésével, környezetkímélőbb technológiák alkalmazásával éves szinten 800 tonnával, majd újabb 18 százalékkal tudta mérsékelni a felhasznált papír mennyiségét. Csökkent a csomagolási hulladék is, valamint a cég belső működése során szükséges papír mennyisége.

(Origo, 2018. augusztus 6.)

A Tesco is lép a műanyagzacskó ellenes ligában

A Tesco áruházlánc 2019-ben végleg száműzi az egyszer használatos műanyag csomagolást az egyesült királyságbeli áruházaiból.

Nem csak a nem lebomló, vagy újrahasznosítható anyagból készült nejlonszatyroknak inthetnek búcsút a vásárlók jövőre a brit üzletekben, írja az Origo. Minden, a környezetvédelem és a fenntarthatóság szempontjából kicsit is problémás műanyagtól megszabadul az áruházlánc, ideértve a saját márkás termékeket is.

A nagy brit kereskedelmi láncok együttműködésre léptek azért, hogy a boltokból teljesen kivezethessék a nem megújuló műanyagokat, valamint 2025-ig újrahasznosítható anyagokra cseréljék azokat a csomagolásokon.

A Tesco pedig bejelentésében azt is megerősítette, a lehetséges alternatívák közül előnyben részesítik azokat, amelyeknél garantálható, hogy a választott műanyag valóban lebomlik, de ha nem, akkor viszonylag könnyen megoldható annak begyűjtése és újrahasznosítása.

Még jó, hogy a Tesco is

A Tesco bejelentését több brit környezetvédelmi szervezet üdvözölte, ám azt is hozzátették, épp a Tescónál hiányzott az – ami több más láncnál megvolt –, hogy szigorú éves cselekvési terv alapján szorítsa vissza valamennyi fajta műanyag használatát a csomagolásban. Ilyen módon garantálható lenne az, hogy a természetet még véletlenül sem terhelnék olyan műanyaggal, amely lebomlik ugyan, de csak hosszú-hosszú idő után. Különösen azért, mert ezt később nemigen áll módjában senkinek ellenőrizni – érvel a Greenpeace.

Ezért a szervezetek azt látnák a legjobb megoldásnak, ha a műanyag később minden formában eltűnne az áruházakból, miközben szisztematikusan szorítanák vissza az egyszer használatos anyagokat.

A Greenpeace egyik munkatársa ezzel összefüggésben azt mondta, az áruházak műanyagellenes ligájában a Tescóra kulcsfontosságú szerep hárul a műanyag fordulatban, tekintve, hogy az Egyesült Királyság legnagyobb élelmiszerláncáról van szó.

A Tesco ugyanakkor azt is jelezte, kormányzati támogatást várnak ahhoz, hogy az újrahasznosítható műanyagoknál megvalósíthassák azok zárt láncú kezelését. Így elérve azt, hogy az ilyen anyagokból álló hulladékot mind magasabb, lehetőleg 100 százalékos arányban begyűjthessék, és újra feldolgozva hasznosítsák.

(Origo, 2018. május 25.)

Különösen az organikus és a gyerekeknek szánt joghurtok cukortartalma haladja meg az ajánlott szintet.

Különösen az organikus és a gyerekeknek szánt joghurtok cukortartalma haladja meg az ajánlott szintet. ₪₪₪

A leedsi és surrey-i egyetemek munkatársai a piac 75 százalékát lefedő öt nagy brit élelmiszer-áruházlánc kínálatát tekintette át, írja az Origo. Az ott árusított 921-féle joghurt termékinformációja alapján a BMJ Open című folyóiratban arra hívják fel a figyelmet, hogy a natúr és görög (vagy görög stílusú) joghurtok kivételével a termékek átlagos cukortartalma messze az alacsony cukortartalom határértékének számító 5 g / 100 g felett mozgott.

Az Egyesült Királyságban a kalória-, zsír-, só- és cukortartalom szerint zöld, sárga és piros jelzést tüntetnek fel az élelmiszerek csomagolásán a táplálkozási információt összegző táblázatban. A cukrokra vonatkozó zöld jelzés csak a 100 grammonként 5 gramm alatti cukortartalmú termékeket illeti meg.

A desszert kategóriába sorolt joghurtok után (átlag 16.4 g / 100 g) az organikus joghurtok átlagos cukortartalma volt a legmagasabb:100 grammonként 13.1 gramm. Viszonyításképpen egy kockacukor vagy egy csapott teáskanál kristálycukor nagyjából 4 gramm cukornak felel meg.

Gyerekjoghurtok: na de ennyi cukor

A cikk írója, Dr. Bernadette Moore, a Leedsi Egyetem Élelmiszer- és Táplálkozástudományi Tanszékének kutatója így nyilatkozott: Miközben vitathatatlan bizonyítékok szólnak a joghurtok egészségre kedvező hatásai mellett, a piacon lévő termékek tápanyagtartalma széles határok között változik. Az »organikus« címkével ellátott joghurtokat általában a legegészségesebb választásnak tartják a vásárlók, miközben sokak étrendjét észrevétlenül jelentős cukortöbblettel terhelik meg ezek a termékek.

„A gyerekek uzsonnacsomagjába ajánlott joghurtfajták jó része kimondottan a magas cukortartalmú desszertkategóriába tartozik, ahelyett, hogy inkább az alacsony cukortartalmúak közül kerülne ki – folytatja Moore. – A forgalmazók is aktívan közreműködhetnének az egészséges étrend előmozdításában azzal, hogy határértékekhez kötik a gyerekeket célzó ajánlásaikat, és világosan feltüntetik a hozzáadott cukor mennyiségét. Tanulmányunk rávilágít arra, hogy a joghurtok esetében mennyire megtévesztőek és nehezen értelmezhetőek lehetnek a marketingből és a csomagolásról lejövő üzenetek.”

Moore elmagyarázta:a joghurtok tartalmaznak természetesen előforduló cukrot is tejcukor formájában, azonban a jelenlegi szabályozás nem írja elő, hogy a hozzáadott cukrok külön szerepeljenek a tápérték táblázatban. A csomagoláson feltüntetett teljes cukortartalom magában foglalja a tejcukrot és a hozzáadott cukrot egyaránt.

A brit közegészségügy aktuális irányelvei szerint a 4-6 éves gyerekek napi cukorbevitelének nem lenne szabad meghaladnia a 19 grammot. A vizsgálat 101-féle gyermekeknek szánt joghurtot és krémtúrót érintett, és ezek közül mindössze kettő esett az alacsony cukortartalmú kategóriába, míg a többségük átlagban 10.8 gramm cukrot tartalmazott 100 grammonként. „Ma már egyértelmű a hozzáadott cukorban gazdag étrend kapcsolata az elhízással és a fogbetegségekkel. Az Egyesült Királyságban nemcsak a nők 58 és a férfiak 68 százaléka, de már a 10-11 éves gyerekek közül is minden háromból egy túlsúlyos vagy kövér volt egy 2015-ös felmérés szerint. Ezek elég riasztó számok” – figyelmeztetett Dr. Barbara Fielding, a Surrey-i Egyetem munkatársa és a tanulmány társszerzője.

„Angliában a gyerekek átlagban több joghurtot esznek, mint a felnőttek, és arányában a 3 év alattiak fogyasztják a legtöbbet – tért ki a részletekre Fielding. – A joghurt remek fehérje-, kalcium-, jód- és B12-vitamin-forrás. Ugyanakkor azt találtuk, hogy a gyerekeket megcélzó termékek egyetlen adagja a napi ajánlott cukorbevitel csaknem felét tartalmazhatja.A gyerekjoghurtok adagmérete sokszor megegyezett a felnőttekével.”

A vásárló az édeset szereti

A felmérésben összesen nyolc termékkategóriára osztották a joghurtokat: gyerekeknek szánt (ide krémtúrókat is besoroltak), alternatív (például szójából készült), desszertjoghurt, ivójoghurt, ízesített, gyümölcs, natúr/görög stílusú és organikus. A natúr és görög jellegű joghurtok tápanyagprofilja szembetűnően eltért a többi kategóriáétól, amennyiben ezek a termékek sokkal több fehérjét és kevesebb szénhidrátot – azon belül csekély mennyiségű, átlagban 5g/100g cukrot – tartalmaztak. Ez a cukortartalom jórészt a természetesen jelen lévő laktózból származott.

A gyermekkori elhízás ellen folytatott harc részeként a brit kormány különadót vetett ki a magas cukortartalmú üdítőitalokra, és szakértőit olyan strukturált program kidolgozásával bízta meg, amely a cukorbevitel ellenőrzött csökkentését szolgálja. A program a kalória-, só- és telítettzsír-bevitel visszafogását célzó kormányzati stratégia része. A joghurt lesz az egyik érintett termékcsalád, ahol 2020-ig 20 százaléknyi cukortartalom-csökkentést irányoztak elő.

Annabelle Horti, aki a kutatás idején a leedsi élelmiszertudományi tanszék munkatársa volt, elismerte, hogy a célkitűzésnek nem lesz könnyű megfelelni. „Nehéz lesz a vásárlóközönség édesebb joghurtok iránti vágyát megváltoztatni, amikor a cukortartalom megvágása napirendre kerül.

Hogy a vevők mennyire kedvelnek egy joghurtot, az általánosságban véve összefügg az édes ízérzettel – ismerte el a kutató. – A cukor szerepe gyakran az, hogy édesítőként elfedje az élő joghurtkultúra által termelt tejsav természetesen savanykás ízét. Ezek azok az élő baktériumkultúrák, amelyektől a joghurtot az emésztés egészségét elősegítő terméknek tartjuk, és rendszerint nagyobb mennyiségben találhatók meg az organikus joghurtokban. Talán épp ezért, a savanyúság ellensúlyozására adnak hozzá több cukrot ezekhez a termékekhez.” Horti végül hozzátette: nagyban segíthet a cukorcsökkentés társadalmi elfogadtatásában, ha megértetjük az emberekkel, mennyi cukrot is visznek be valójában a joghurttal, és ez milyen kedvezőtlenül hathat az egészségükre.

(Origo, 2018. szeptember 23.)

Naptejteszt: az olcsóbb a jobb

Naptejben is a diszkontok a legjobbak.

Egyáltalán nem éri meg drága naptejet vásárolni, hiszen a diszkontokban kapható, olcsóbb termékek semmivel sem rosszabbak, mint a neves márkák árui - írja a Napi.hu a G= nyomán. A német Warentest alapítvány tesztje szerint vannak olyanok is a diszkontokban, amelyek jobbak.

A Warentest alapítvány 19 napozószert tesztelt. A termékek mindegyike kiválóan, vagy jól vizsgázott abból a szempontból, hogy mennyire véd a napsugárzás káros hatásai ellen - érdekesség, hogy a három legolcsóbb naptej mindegyike kiváló minősítést kapott.

A magyarországi Lidl üzletekben is kapható Cien fantázianevű naptejből száz milliliter csak 1,18 euróba kerül. A legjobb minőséget érte el a Penny és a Rewe üzleteiben kapható Today márkajelzésű krém is, amely csak 1,17 eurót kóstál. Sőt a DM Sundance elnevezésű terméke sem túl drága, 2,2 eurót kell fizetni érte.

Csak ha sok a pénzed: a legdrágább a legrosszabb

A legrosszabb minőségi értékelést a két legdrágább naptej kapta, az Eco naturkozmetikum, amely nem biztosított akkor védettséget, mint amit a faktorszáma ígért, valamint a Lancaster egyik terméke, amelynek az illatosítóanyagával akadtak gondok.

A naptejek egyik gyenge pontja a vízállóság, ezért a tesztelők arra figyelmeztetnek, hogy úszás után kenjük újra a bőrt, továbbá azt tanácsolják: 30-as faktorszámnál alacsonyabb naptejet ne vegyünk.

(Napi.hu, 2018. június 28.)

Tejfölös teszt: még penészes is akadt

A tejfölök fele megbukott a NÉBIH vizsgáján. A kóstolásos mustrán a Coop tejföle volt a legjobb, a Magyar tejföl és a Lipóti tejföl előtt.

Legújabb Szupermenta terméktesztjén a 20%-os zsírtartalmú tejfölöket ellenőrizte élelmiszerbiztonsági és minőségi szempontból a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal. A 31 tejfölből 15-tel szemben kellett valamilyen probléma miatt eljárást indítani, amiből 3 esetben élelmiszerellenőrzési bírságot is kiszabtak a NÉBIH ellenőrei.

A Szupermenta terméktesztek sorában a magyar háztartások nagy kedvence, a tejföl következett. A NÉBIH szakemberei összesen 31 féle – 29 hazai és 2 külföldi – terméket ellenőriztek. Az élelmiszerbiztonsági paramétereken túl az analízisek fókuszában a Magyar Élelmiszerkönyvi megfelelés állt.

A NÉBIH laboratóriumában elvégezték a legfontosabb mikrobiológiai vizsgálatokat, köztük a kultúrából származó tejsavbaktériumok számát. Megmérték továbbá a tejfölök zsír- és szárazanyagtartalmát, zsírmentes szárazanyagtartalmát és savfokát is. Hamisításra és nem engedélyezett anyagok használatának ellenőrzésére is sort kerítettek a szakemberek.

Megnyugtató eredmény, hogy a vizsgált tejfölök mindegyike tejszínből és a tejföl gyártásához szükséges élő tejsavbaktériumokból készült. A termékeket nem hamisították növényi zsírral, illetve más adalékanyagot vagy lisztet sem adtak hozzá állományjavítás, sűrítés céljából.

Egy tejfölnél problémát jelentett a penész, amit a hatósági érzékszervi vizsgálatok során tapasztaltak a szakemberek. A penészes tejföl romlottnak minősül ami, élelmiszerbiztonsági szempontból kifogásolható, ezért a NÉBIH élelmiszerellenőrzési bírságot szab ki a termék előállítójával szemben.

Szintén hiba volt, hogy a tejsavbaktériumok száma egy terméknél nem érte el az élelmiszerkönyvben meghatározott mennyiséget (10ˆ6/g). Ugyan ennél a terméknél volt probléma, hogy nem táblázatos formában tüntették fel a tápértékeket.

Komolyabb jelölési hibának számított, hogy egy terméken „gluténmentes” feliratot használt az előállító. Ez azért kifogásolható, mert minden tejföl természetes módon gluténmentes, így a gluténmentes felirat félrevezető, egy nem létező többletértéket sugall a vásárlók számára. A NÉBIH kötelezte az előállítót a jelölés javítására.

A legtöbb problémát a zsírtartalom okozta. 13 tejfölnél a csomagoláson feltüntetettnél alacsonyabb zsírtartalmat mutatott ki a laboratórium. Egy külföldi terméknél az eltérés több mint 10%-os volt, így a hivatal élelmiszerellenőrzési bírságot szabott ki a felelős vállalkozással szemben. A többi 12 tejfölnél kismértékű volt az eltérés, ezért a NÉBIH figyelmeztetésben részesítette az érintett vállalkozásokat.

A NÉBIH 15 termékkel szemben indított eljárást. 12 termék gyártói figyelmeztetésben részesülnek, míg 3 termék előállítója élelmiszerellenőrzési bírságot kap, melynek összege kb. 700.000 Ft lesz.

A tejfölök kedveltségi kóstolásán laikus és szakértő kóstolók bírálták a termékeket külső megjelenés, állomány, illat és íz alapján. A hatósági vizsgálatok nem megfelelő eredménye miatt 3 termék nem kaphatott helyezést, de ez a győztesek rangsorát nem befolyásolta. Végeredményben a 20%-os zsírtartalmú tejfölök versenyében első helyen a Coop tejföl végzett. Második lett a Magyar tejföl, míg harmadikként a Lipóti tejföl zárt.

(NÉBIH, 2018. április 26.)

Párizsiteszt: csak savanykás ne legyen

Valószínűleg a legkeresettebb felvágottféle a párizsi. Párizsit tesztelt a NÉBIH. Harminc féle párizsit vizsgáltak, egy megbukott, a többit csak sorba állították, melyek a legjobbak.

Magyarországon nagy hagyománya van a párizsi fogyasztásának és gyártásának egyaránt. Ezt igazolta a NÉBIH (Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal) Szupermenta előzetes „kínálat-felmérése” is. Sok előállító, és még annál is több márka található a hazai kereskedelemben.

A legjobbak

Végeredményben a szeletelt sertés párizsik Szupermenta versenyében első helyen a Berger Feine Extrawurst végzett. Második lett a Pick Nosztalgia Párizsi, míg harmadikként a Wiesbauer Dunahús Delikát Párizsi zárt.

Rúd kiszerelésű sertés párizsik között első helyen a Pick Nosztalgia Párizsi végzett. Második lett a Berger Feine Extra Párizsi, míg harmadikként a Pick Füst Ízesítésű Párizsi ért el helyezést a dobogón.

A Szupermentán (így hívják a NÉBIH tesztsorozatát) összesen 30 terméket vontak be a párizsik tesztjébe: 17 szeletelt és 13 rúd terméket hasonlítottak össze, amik között 27 natúr, 3 füst ízű, ízesítésű volt. Összetételüket tekintve 22 sertéshús, 7 sertés és marhahús, 1 párizsi pedig sertés és baromfihús felhasználásával készült.

Párizsiszabályok

A párizsi nevére, megnevezésére vonatkozó előírás, hogy a termék nevében az adott állat neve (pl. sertés, marha, borjú, pulyka stb.) csak akkor tüntethető fel, ha hústartalmuk legalább 70%-a az adott állatfajból származik. Tehát például akkor nevezhető „sertés párizsinak” a termék, ha 51%-os hústartalmának 70%-a sertésből származik.

Mind a 13 rúd terméket nem ehető bélbe csomagolták a gyártók, míg a szeletelt párizsik közül 13-at védőgázas, 4-et pedig vákuum csomagolással láttak el. A márkákra és az előállítókra visszatérve: a tesztelt 30 párizsit 11 üzem állította elő. 7 magyar, 3 osztrák és 1 német üzemben készültek a termékek. Összesen 17 különböző márkanevű termék volt közöttük.

A párizsi hőkezelt termék, de nyilván nem teljesen steril élelmiszer. A higiéniai szabályokat maximálisan betartó üzemben is előfordulhat, hogy a szeletelés során még egy nagyon jó minőségű termék, ha minimálisan is, de szennyeződik. A termék magas víztartalma kedvez a mikrobák szaporodásának, ezért a hűtési lánc is kiemelt jelentőséggel bír. Nem megfelelő hőmérsékleten tartás esetében a termékben található mikroorganizmusok szaporodhatnak, ami élelmiszerbiztonsági kockázatot jelenthet. Mindenképpen figyelni kell tehát a helyes tárolásra mind a kereskedelemben, mind a háztartásokban. És nem csupán a párizsik esetében.

Pontosan ebből, vagyis a szeletelésből adódóan, a szeletelt termékekre még inkább figyelni kell. Az elvégzett laboratóriumi mikrobiológiai vizsgálatok eredménye alapján valamennyi termék megfelelt a vonatkozó előírásoknak. Két termék esetében a normális értéknél magasabb mikrobaszámot mutattak ki, ami viszont nem feltétlenül csak gyártási hiba lehet, hanem a korábban említett hűtési lánc is okozhatja az eltérést. Tehát az élelmiszerbiztonsági kritériumoknak a két termék maradéktalanul megfelelt, de a technológiai kritériumoknak nem.

Mi is az a párizsi

A párizsi követelményeit a Magyar Élelmiszerkönyv szabályozza.

Egy termékkel adódott probléma. Az egyik osztrák, „wellness” megnevezésű párizsi víztartalma (78,8 g/100g) ugyanis jelentősen meghaladta az előírt értéket (70 m/m%), minőségi szempontból tehát nem volt megfelelő. A vállalkozóval szemben a NÉBIH szakemberei hatósági eljárást is indítottak, és minőségi hiba miatt élelmiszer-ellenőrzési bírságot szabnak ki.

A teszt során vizsgált 30 termék között bőven akadt, amelyek csomagolásán olvasható volt a „gluténmentes”, „laktózmentes”, „szójamentes”, „tejfehérjementes” felirat. Azt is ellenőriztük, hogy valóban „mentesek”-e ezek a termékek, hiszen az erre érzékenyek számára ez fontos információ. Jó hír, hogy valamennyi vizsgálat megfelelő eredménnyel zárult, azaz a mentességre vizsgált termékek valóban „mentes” termékek voltak.

A sertés párizsi is tartalmazhat a receptúrából adódóan marha, vagy baromfi húst, de akkor azt a termék csomagolásán, az összetevők között fel kell tüntetni.

Több termék tartalmazott marha, vagy baromfi húsra utaló DNS-t fajfehérjét úgy, hogy az az összetevők között nem volt feltüntetve. Az erre vonatkozó laboratóriumi módszer nagyon érzékeny, ezért az idegen DNS fajfehérje jelenlétének okát minden esetben üzemellenőrzés keretében is kivizsgálták. A „szennyeződés” származhat a felhasznált anyagokból (pl. marha DNS egyes adalékanyagokban), a nem megfelelő üzemeltetésből, az egyes tételek előállítása közötti nem megfelelő takarításból. A helyszíni ellenőrzések során ezek a hibákat is ellenőrizte a NÉBIH.

Kóstolási menetrend

Szakértő, laikus, valamint gyártói és kereskedelmi oldalt egyaránt képviselő kóstolók vizsgálták a 30 párizsit a termékkörre jellemző 5 szempont – metszéslap, szín, illat, állomány és íz – szerint. A tesztelők két csoportban, a szeletelt és rúd kiszerelésű sertés párizsikat bírálták a Szupermenta kedveltségi vizsgálatán. Vak kóstolásos módszerrel, vagyis nem tudhatták, hogy mely szám, mely terméket és márkát takarja.

A párizsi metszéslapja ideális, ha az homogén állományú, 5 mm-nél nagyobb légüreg nem, vagy legfeljebb csak néhány kisebb látható rajta. A metszéslap értékelésének eredményeként a kóstolók kedvence a szeletelt termékek között a Pick Nosztalgia Párizsi, rúd kiszerelésűeknél az Aldi Sertés párizsi és az Aro Sertéspárizsi lett.

Szín szerint is pontozták a párizsikat, amely esetben fontos, hogy a metszéslap egyenletes színű, termékre jellemző legyen. Ennél a szempontnál a szeletelt termékek között a Wiesbauer Dunahús Delikát Párizsi, rúd áruknál a Pick Nosztalgia Párizsi és Pick Sertés Párizsinyerte el a kóstolók tetszését.

Vásárlói szemszögből az íz mellett az illatot találták az egyik legmeghatározóbb döntési szempontnak a Szupermenta kóstolói. A párizsi illata megfelelő, ha főtt húspép és a bors illatában érezhető, minden más idegen szagoktól mentes. Füstölt és füst ízesítésű termékek esetében füst illat is érezhető legyen. Szeletelt párizsik között íz szempontjából a Pick Nosztalgia Párizsi, rúd kiszerelésűeknél a Berger Feine Extra Párizsi kapta a legmagasabb pontot.

Az állomány az ételek élvezeti értékét nagymértékben befolyásolja, így a párizsi kapcsán is elengedhetetlen bírálati szempont volt. A Magyar Élelmiszerkönyv előírása szerint a szeletelt termék megfelelő, ha első harapás után se nem puha, se nem kemény, jól összeáll, rágási maradéka nincsen. Ebben a csoportban a Berger Feine Extrawurst állományi jellemzője tetszett legjobban a tesztelőknek. A rúd párizsi állományának tömötten rugalmasnak kell lennie, aminek – a szeleteltekhez hasonlóan –a Berger Feine Extra Párizsi felelt meg leginkább.

Végül, de nem utolsó sorban a kedveltségi vizsgálat ötödik bírálati szempontja az íz volt, amely maximális pontot kap, ha a párizsiban egyenletes a fűszereloszlás, főtt húspép mellett bors és enyhe sós íz érezhető, de idegen és mellékízektől mentes.

A kedveltségi teszten egy terméket nem pontoztak a bírálók, mivel savanykás íz volt érezhető rajta, ami a nem megfelelő, „öreg” alapanyagra vezethető vissza. A termék valamennyi laboratóriumi kritériumnak megfelelt, de fogyasztásra alkalmatlan volt, így a mellékíz miatt nem került bele a rangsorba.

Érdekesség a szeletelt és rúd párizsik rangsorában egyaránt a sertés-és marhahúst vegyesen tartalmazó termékek végeztek az élen, és értek el dobogós helyezéseket. A sertéshús mellett mechanikusan lefejtett baromfihúst is tartalmazó párizsi viszont utolsóként végzett a Szupermenta kedveltségi tesztjén. A kalcium tartalom tekintetében a szeletelt termékeknél megfigyelhető, hogy az első 9 helyen a 100 mg/kg alatti párizsik állnak. A rúd termékeknél 3., és 5. helyen végzett a füst ízű, ízesítésű termék, míg a szeletelteknél az egyetlen füst ízesítésű a középmezőnyben végzett.

(NÉBIH, 2018. január 26.)

De előtte még megadóztatják. Legyen drága, hogy elmenjen a kedved tőle. A szívószál sem ússza meg.

De előtte még megadóztatják. Legyen drága, hogy elmenjen a kedved tőle. A szívószál sem ússza meg. ₪₪₪

Várhatóan szeptember végén hozzák nyilvánosságra azt a jogszabálytervezetet, amelytől a forgalmazott műanyag zacskók jelentős csökkenését várja az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM). A szaktárca hosszú távon a műanyag zacskók forgalmazásának teljes tiltását tervezi, írja az MTI.

Jelentős szigorítást terveznek 2019-től a műanyag zacskók és az egyszer használatos műanyag eszközök kiszorítása érdekében - tájékoztatta az ITM az MTI-t.

A közlemény szerint Magyarországon évente több mint 80 darab műanyag zacskót használnak el fejenként, amelyek jelentős része egy használat után azonnal hulladékká válik. A műanyaghulladékok jelentős része hasznosítás helyett lerakóba kerül, még rosszabb esetben a környezetet szennyezi. A természetbe kikerülő műanyag nem csak az állatfajok elpusztulása miatt jelent óriási kárt, de a műanyagok bekerülnek a táplálékláncba, végső soron az élelmiszerekbe és az ivóvízbe is.

A tárca felidézte, hogy Magyarország a vonatkozó európai szabályozást évekkel megelőzve jelentős mértékű termékdíj megfizetését írta elő, amivel sikerült csökkenteni a forgalomban lévő műanyag zacskók számát. Az ITM javaslatot dolgozott ki a műanyag zacskók felhasználását korlátozó intézkedésekről a környezetvédelmi termékdíj-szabályozás keretében.

A termékdíjtörvény módosításával várhatóan emelkedik a nagyon könnyű műanyag zacskók és a könnyű műanyag zacskók díjtétele. Ezek a gyakorlatban jellemzően a boltokban található "letéphető zacskók" és "csíkos szatyrok". Ezen kívül nő az egyszer használatos műanyag poharak, edények termékdíja, valamint a kör tovább bővül az egyszer használatos műanyag evőeszközökkel, mint például a kanál, villa, kés, keverőpálca és a szívószál - közölte a szaktárca.

Az ITM tervei szerint 2021. január 1-jétől teljesen betilthatják a műanyag zacskókat. A környezetre különösen nagy veszélyt jelentő, oxidatív úton aprózódó műanyag zacskók forgalmazását a szaktárca várhatóan már 2019. július 1-jétől betiltja. Az ilyen zacskók gyártásánál olyan adalékanyagokat használnak, ami miatt a műanyag idővel kis részecskékre hullik szét, de biológiailag nem bomlik le. Az aprózódás az összegyűjtést is lehetetlenné teszi, viszont megnő a műanyagnak a táplálékláncba bekerülésének kockázata.

A tervek szerint a műanyag zacskókra darabszámon alapuló termékdíjat kell fizetni, ami a kereskedőket jobban ösztönözheti arra, hogy ezeket a zacskókat más termékekkel helyettesítsék. Az intézkedés hatására a vásárlók is a hulladékszegényebb csomagolási, tárolási megoldásokat részesíthetnék előnyben - jelezte a minisztérium.

A tervezett intézkedésekkel Magyarország az Európai Unió több tagállamához hasonlóan az egyes műanyagtermékek korlátozásáról szóló uniós irányelv javaslatban foglaltak megvalósítására törekszik - hangsúlyozta közleményében az ITM.

(MTI, 2018. szeptember 16.)

Mégsem lesz tejeskávé adó a briteknél

Megbukott a briteknél a tejeskávé adó, a kormány megfúrta. Inkább vigyél magaddal bögrét.

A brit kormány elvetette az úgynevezett tejeskávéadó ötletét, amelyet az eldobható kávéspoharakra vetettek volna ki a hulladéktermelés visszaszorítása érdekében, mert úgy véli, hogy hatékonyabb megoldás, ha a kávézók inkább kedvezményeket adnak azoknak a vásárlóknak, akik saját bögrével érkeznek, írja az Origo.

A brit parlament környezetvédelmi ellenőrző bizottságának januárban ismertetett javaslata szerint az adó mértéke poharanként 25 penny (87 forint) lett volna. Az elképzelés az volt, hogy, ha a tejeskávéadó révén sem sikerül teljesíteni 2023-ig az újrahasznosítási célkitűzéseket, akkor teljesen ki kell vonni a forgalomból az egyszer használatos poharakat.

A szigetország kormánya szerint azonban jobb megoldás, ha a kávézók inkább kedvezményeket biztosítanak azoknak a vásárlóknak, akik saját bögrével érkeznek. Az adójavaslat kezdeményezői szerint a kormány válasza azt sugallja, hogy nem veszi komolyan a műanyaghulladékok kezelésére tett ígéreteit.

"Nagy-Britannia szemetelési kultúrájának pusztító hatása van az utcáinkra, a strandjainkra és a tengereinkre. Mi megoldást javasoltunk az eldobható csomagolások problémájára. A kormány válasza azonban azt mutatja, hogy a meleg szavakon kívül nem tervez valódi lépéseket" - mondta Mary Creagh, a bizottság elnöke.

Hozzátette, a bizottság rendelkezésére álló bizonyítékok szerint a nemújrahasznosítható anyagok alkalmazásának visszaszorítására hatékonyabb módszer az adó kivetése, mint a kedvezmények biztosítása, ahogy ezt a műanyagzacskók megadóztatása is mutatja.

A kormány ugyanakkor azt mondja, hogy nagyon is komolyan veszi az ügyet, de nem akar elhamarkodott következtetéseket levonni.A kávéspoharak mindössze 0,7 százalékát teszik ki a papírcsomagolás-hulladékoknak Nagy-Britanniában.Úgy véljük, hogy fontos a csomagolás- és hulladékkezelés rendszerét a maga teljességében vizsgálni" - fogalmazott a kormány a bizottságnak írt válaszában, hangsúlyozva, hogy további vizsgálatokra van szükség az ügyben.

(Origo, 2018. március 9.)

Eldobtad a kávéspoharat - fizess adót

Jöhet a tejeskávéadó, vagy egyszerűen betilthatják az eldobható kávéspoharat a britek.

Megelégelték a brit törvényhozók, hogy elárasztják az ország szemeteseit és utcáit az eldobható kávéspoharak, ezért azon gondolkodnak, hogy bevezetik az úgynevezett tejeskávéadót ezekre a poharakra. Az adó mértéke poharanként 25 penny (87 forint) lenne, a bevezetésére pedig azért van szükség, mert Mary Creagh, a brit parlament környezetvédelmi bizottságának elnöke szerint évente 2,5 milliárd eldobható kávéspohár kerül a szemétbe Nagy-Britanniában, írja az Index.

A szigetországban a Pret A Manger, a Costa Coffee, a Starbucks és a hasonló láncok adják el a legtöbb kávét, amelyek mind papírpohárban kínálják a lattét és a frappuchiónot. Az ilyen poharaknak viszont kevesebb mint 1 százalékát hasznosítják újra Nagy-Britanniában, egyrészt mert lusták kimosni és a papírgyűjtőbe dobni a kedves fogyasztók, másrészt mert a papíron lévő vékony műanyag borítás miatt ezeket nehéz is újrahasznosítani.

A kávézóláncok persze próbálkoznak valahogy arra idomítani az ügyfeleiket, hogy ne halmozzák a szemetet, például az üzletek egy része kedvezményesen adja a kávét azoknak azoknak, akik saját pohárral érkeznek, de így is csak a fogyasztók mindössze 1-2 százaléka él ezzel a lehetőséggel. A brit parlament környezetvédelmi bizottságának tagjai most az remélik, hogy ha megadóztatják a poharakat, vagyis ezen keresztül megemelik a kávé árát, az majd eléri a célt, amit az eddigi kedvezmények nem.

A tejeskávéadóból befolyó összeget a tervek szerint az újrahasznosítás fejlesztésére fordítják majd, már ha bevezetik. Ha pedig az adóval sem lehet rávenni a briteket, hogy ne dobálják el a papírpoharakat, akkor 2023-tól egyszerűen betiltják majd azokat.

(Index, 2017. január 5.)

Sarki fűszeres: műanyag az nincs benne

Egy holland cég megnyitotta a világ első műanyagmentes szupermarketét Amszterdamban.

Az 1980 óta működő, kizárólag organikus élelmiszereket forgalmazó EkoPlazának 74 boltja van Hollandiában. Szerdán nyitották meg az első műanyagmentes boltot, amely Amszterdam egyik forgalmas sétálóutcája közelében van, írja a 24.hu

A boltban mintegy hétszáz terméket árulnak friss hústól a lencséig, és műanyag helyett komposztálható bioanyagokba, vagy hagyományos csomagolóanyagokba csomagolják őket, mint az üveg, a kartonpapír vagy a fém. Az EkoPlaza célja az, hogy idén valamennyi boltjukból száműzzék a műanyagot. Igaz, ez a beszállítóktól is változtatást követel.

Bár jelenleg nehéz elképzelni a műanyag nélküli életet, óriási környezeti terhe van annak, hogy a sokszor néhány percig használt műanyag poharak lebomlása akár évszázadokat vehet igénybe. Egy amerikai tanulmány szerint az USA-ban minden órában 2,5 millió műanyag palackot használnak fel, évente nyolc millió tonna műanyag köt ki az óceánokban, és az eddig összesen megtermelt műanyag mindössze kilenc százalékát hasznosították újra.

A Telegraph szerint az EkoPlaza kísérlete fontos tesztterepe lehet Theresa May brit miniszterelnök javaslatának, aki szeretné elérni, hogy műanyagmentessé tegye a brit szupermarketeket. May január elején beszélt arról, hogy ezzel megelőzhetnék azt, hogy több millió tonna műanyag jusson az óceánokba, amely korunk egyik legnagyobb környezetvédelmi kihívása. A főleg mélyhűtött árukat forgalmazó brit Iceland kiskereskedelmi lánc korábban azt tűzte ki, hogy 2023-ig mentesítse a boltjait a műanyagtól.

A műanyag zacskók világában alternatív trendek is vannak. A Céline nevű francia luxusáru-forgalmazó piacra dobta átlátszó bevásárló táskáját 590 dollárért (150 ezer forintért), amely laikus szemmel nem sok mindenben tér el egy hagyományos műanyag szatyortól.

(24.hu, 2018. február 28.)

A görögök fizethetnek a nejlonzacskóért

2018-tól fizetős a bevásárlásoknál használatos műanyag zacskó. De nem minden árusnál.

2018 január elsejétől Görögországban is fizetőssé váltak a bevásárlásoknál használatos környezetszennyező műanyag zacskók– írja az MTI nyomán az Index.

Az év első napjától 4 eurocentbe (12,4 forint) kerülnek a zacskók, 2019-től azonban már 9 centre emelkedik az áruk. A heti piacokra és az utcai árusokra azonban továbbra sem vonatkozik a rendelkezés, ezért a környezetvédők erősen kritizálják is a szabályozást.

Az IELKA görög piackutató becslései szerint a görögök évente fejenként mintegy 400 műanyag zacskót használnak el. Görögország éves szeméttermelése kiemelkedően magas, 500 ezer tonna, ám ennek szélsőségesen alacsony hányadát hasznosítják újra a Greenpeace görög ága szerint.

Ezt alátámasztják az Európai Környezetvédelmi Ügynökség (EUA) adatai is, a kommunális hulladék újrahasznosítási aránya Görögországban 2015-ben mintegy 15 százalék volt, míg a listavezető Németországban 66 százalék.

(Index, 2018. január 2.)

Kötelező üvegvisszavétel: minden huszadik élelmiszerboltban

2018 januárjától lenne kötelező a háromszáz négyzetméternél nagyobb alapterületű élelmiszerüzletekben a hulladék üvegek visszavétele a vásárlóktól. A felkészülésre jó, ha marad tíz nap, mivel kihirdetett rendelet még nincs, csak tervezet. A karácsonyi, szilveszteri vásárlási dömping időszakában kellene konténereket vásárolni, helyet kialakítani, van, ahol a boltban.

A hulladékgazdálkodás okos dolog, hiszen szennyezéstől, pazarlástól óv. Önmagában az szándék sem vitatható, hogy a nagyobb élelmiszerboltok vegyék vissza a vásárlóktól az üveghulladékot. A szaktárca rendeletének napokban napvilágot látott tervezete erre irányul, amikor előrevetít egy olyan kötelezettséget, hogy a 300 négyzetméternél nagyobb alapterületű élelmiszerboltoknak 2018 január elejétől kötelező lesz visszavenni a vásárlóktól a hulladék, használt, élelmiszereket tároló üvegeket.

Ez nem betétdíjas rendszer, amikor pénz ellenében lehet az üvegeket csere-berélni a boltban, hanem a vásárló elszántságára épít. Egyébként jelenleg is gyűjtenek vissza üveget a nagyobb élelmiszeráruházak, ez része a hulladékgazdálkodásnak.

Az új javaslat a 300 négyzetméternél nagyobb alapterületű élelmiszerboltokat kötelezné az új rendre. A KSH adatai szerint negyvenezer az élelmiszerboltok száma. Ezek fele rögtön ki is esik a kötelezettek köréből, mivel kisebb alapterületű szakbolt. A további húszezer, szaknyelven élelmiszer jellegű vegyes boltok száma a KSH adatai szerint 20 ezer körül mozog, de átlagos alapterületük mindössze 186 négyzetméter. Ezek között vannak a nagyobb alapterületű áruházak, hipermarketek, szupermarketek, diszkontok.

A 300 négyzetméternél nagyobb alapterületű élelmiszerboltok döntő részben a nagy hazai és nemzetközi láncok körébe tartoznak, ebből kiindulva közel kétezer üzlet válhat kötelezetté (figyelemmel kell lenni arra is, hogy nem az eladótér, hanem a bolt teljes alapterülete számít, amiben a raktár és egyéb, a bolthoz tartozó épületrészek is benne vannak). Természetesen az egyáltalán nem baj, hogy a kisebb boltok ebből kimaradnak, pontosan az ehhez hasonló kivételek is segítenek rajtuk valamennyit. A rendelet tervezete szerint az üvegek visszagyűjtése több módon is végezhető, így konténerrel a bolt előtt, ami autóval is megközelíthető, így ez a megoldás a saját parkolóval rendelkező élelmiszerbolt számára jelenthet lehetőséget. De elhelyezhető a konténer a bolt előtt is, ha nem ütközik valamilyen városképi, vagy közlekedési, biztonsági előírással. És marad egy végső megoldás is, a bolton belüli visszavétel.

Na de hogyan is, januárig

Most már csak két kérdés maradt: miért ilyen rövid a felkészülési határidő, hiszen egyrészt be kell szerezni egy-két ezer, a célnak megfelelő konténert. Itt a biztonságra is ügyelni kell, tehát nem mindegy, milyen is az a konténer. Például ne sérüljön a vásárló, ne lehessen benn turkálni, hiszen ha törik az üveg bedobáskor, a szilánk azért vágni is tud, ne akadályozza a visszagyűjtés a vásárlók és az eladók mozgását és némi felügyelet, rátekintés is szükséges, hiszen például azt sem árt ellenőrizni, mit dob bele a gyűjtőedénybe a vásárló. Ráadásul meg is kell állapodni egy üveghulladékot visszagyűjtő vállalkozással is az időnkénti elszállításról.

És hogy mindehhez mit szól majd a vásárló? Fog-e cipekedni, ha a lakóhelyén nincs lehetősége a szelektív üveg visszagyűjtésre, ez majd később derül ki.

(blokkk.com, 2017. december 12.)

Olcsó marad a nejlonzacskó a boltban

Mégsem emelné a termékdíjat a kormány, maradnak a nejlonzacskó árak a boltban.

A most futó törvényjavaslatból egy módosítóval kivennék a zacskó termékdíjának emelésére vonatkozó részt, írja az Index, a Zoom.hu nyomán. Az adóemelés visszavonása formálisan a törvényalkotási bizottság javaslataként jutott a parlament elé, de az ilyen javaslatok mögött általában a kormány áll. Frissítés: időközben az Országgyűlés megszavazta a törvénymódosítást, az már kihirdetésre vár.

A bizottság indoklása szerint változóban vannak az uniós szabályok, korai lenne a kormány által még két hete javasolt termékdíjemelés, indokolatlan terheket róna a magyar cégekre. A kérdés újraszabályozását a kormány felfüggeszti addig, amíg el nem fogadja az unió az új – a korábbinál egyébként vélhetően szigorúbb – környezetgazdálkodási szabályokat.

A hazai boltok többségében már ma is fizetni kell a pénztárnál, ha zacskót kérünk, de a jogszabály alapján egy csomó zacskótípus a sima műanyagokra vonatkozó, ami az olcsóbbik (57 forint termékdíj/kg) kategóriába is belefér, ezért a boltoknak nem kell túl sokat elkérniük érte a vásárlóktól.

A törvénymódosítás pontosabban és szigorúbban határozta volna meg, mi mindent kell az eredetileg a műanyag bevásárló reklám táskák, zacskók számára kitalált, 1.900 ft/kg-os kategóriába sorolni, így az extravékony, pékáru, zöldség és friss hús számára fenntartott átlátszó zacskókon kívül minden durván megdrágult volna a kereskedőknek. A kormányzat a zacskók további visszaszorulását és plusz költségvetési bevételt is remélt a változtatástól.

A kormány mostani visszakozása után viszont úgy tűnik, még egy darabig maradhatnak a magyar boltokban a műanyag zacskók a mostani árakon, vagy éppen ingyen.

A műanyag zacskók üldözése egyébként egyike azoknak a kevés környezetvédelmi vívmányoknak, amiben a fejlődő világ előzi a nyugatot, de fokozatosan Európában és Amerikában is terjed a tiltásuk, adóztatásuk. Az eldobált, évszázadokon át hányódó zacskóktól szenvedő élővilágnak ez nagy győzelem, de egyébként az egésznek kisebb a jelentősége, mint gondolnánk. A visszaszorítás ragadós nemzetközi gyakorlata arra viszont jó példa, mit kellene reagálni a fontosabb környezeti problémákra.

(Index, 2017. október 17.)

Pénzért már nem kell a nejlonzacskó

Skótok lettek az angolok.

2015. októbere előtt Angliában ingyen adták a szupermarketekben a nejlonzacskót. A 7 legnagyobb lánc üzleteiben 7 milliárd darab fogyott belőle évente, írja az Origo. Pénzért viszont már nem kellett ennyi a vásárlóknak, 85 százalékkal vissza is esett az elmúlt 9 hónapban a nejlonzacskó kérés az angol boltokban.

A legalább 250 alkalmazottat foglalkoztató üzletekre írtak elő 5 pennys díjat, aminek pontosan ez volt a célja: legyen kevesebb a szemét, hiszen a nejlonzacskók zöme odajutott ott is. A kis üzleteket nem érinti az új szabály, a papírszatyrok pedig továbbra is ingyenesek, de egyes egyes termékek után még mindig nem kell fizetni a nejlonért. Ide tartozik a nyers hal és hús, a receptre kiadott orvosság, a virágok és a magvak. Azt a tényt, hogy így mintegy 6 milliárddal kevesebb zacskót kértek a fogyasztók 9 hónap alatt, úgy könyvelik el, hogy az ötlet remek volt. Az Egyesült Királyság másik három tagországában egyébként már korábban megszüntették a szupermarketekben az ingyenes nejlonokat.

A 6 milliárd darab átlagos méretű nejlonzacskó területe körülbelül 900 ezer négyzetkilométer, majdnem tíz Magyarország. Hosszában sorba rakva egymás után, 3 millió kilométer lenne, amivel 75-ször körbeérné a Földet. A súlya akkora, mint 300 kék bálnáé, 300 ezer tengeri teknősé, vagy 3 millió pelikáné.

A nejlonzacskók gyorsan az óceánban végzik, az évi 8 millió tonna hatalmas terhet jelent a tengeri ökoszisztémának. A biológusok szerint 31 különböző tengeri emlősfajta és 100-féle madár eszi meg gyanútlanul a műanyagot.

(Origo, 2016. augusztus 3.)

Zacskóstop Franciaországban

Tilos az eldobható nejlonszatyor 2016. júliusától a boltokban.

2016. júliusától tilos az egyszer használatos műanyag zacskók forgalmazása a francia kereskedelemben. A környezetvédők már évek óta az újrahasznosítható zacskókért és a komposztálható csomagolásért küzdenek.

A tíz évig tartó vita után a még 2015. nyarán megszavazott törvénynek eredetileg 2016. január 1-jén kellett volna életbe lépnie, de az erről szóló rendelet csak nemrégiben jelent meg a hivatalos közlönyben. A gyakorlatban egyébként már év eleje óta nincs műanyag zacskó a francia boltokban.

A tilalom minden kereskedelmi területre vonatkozik, az élelmiszeripartól, a pékektől és hentesektől kezdve a kisebb boltokon és szupermarketeken át a benzinkutakig, a gyógyszertárakig és a piacokig.

2017. elejétől ráadásul a boltok piacairól levehető élelmiszereket is tilos lesz nejlonba csomagolni. Csak bioeredetű és házilag komposztálható - például kukorica- vagy burgonyakeményítőt, algát tartalmazó - zacskókat lehet majd adni a boltokban a vásárlóknak.

A hagyományos zacskók eltűnéséhez egyébként 4-500 évre van szükség. A tengerekben található hulladék 75 százaléka műanyag zacskó, ezeket ráadásul a tengeri teknősök 86 százaléka lenyeli, mert összekeveri a medúzákkal, hívta fel a figyelmet a francia környezetvédelmi minisztérium szóvivője.

Eddig a francia boltosok évente 5 milliárd darab műanyag zacskót használtak, további 12 milliárdot más célra. Igaz, ez csökkent valamennyit, amióta fizetni kell a zacskókért a boltokban. A becslések szerint a mennyiség fele elkallódott a környezetben.

(Origo, 2016. április 1.)

Kurblit? Á, dehogy! Motort, igaz, kicsit gyengébbet.

Kurblit? Á, dehogy! Motort, igaz, kicsit gyengébbet. ₪₪₪

A Mercedes és a Renault közösen fejlesztett turbós benzinmotorja néhány hónapon belül kiszorítja a korábbi turbómotorokat a teljes Renault, Nissan és Dacia palettán. Ám azt azért igyekeztek elkerülni, hogy teljesen ugyanazt a motort kapjuk mondjuk egy Nissan Qashqaihoz, egy A osztályú Mercedeshez és egy Dacia Dusterhez.

Alighanem ezért kap a Dacia tíz lóerővel gyengébb változatokat az új motorból, mint a többi márka. A Dusterbe legalábbis egy 130 lóerős és 240 Nm csúcsnyomatékú, valamint egy 150 lovas és 250 Nm maximális nyomatékú változat érkezik, de ezek is erősebbek, mint bármely utcai Dacia bármely motorja volt eddig. Első körben a Daciánál 1.3 Tce-nek nevezett négyhengeres csak fronthajtással lesz kombinálható, az összkerék-hajtású kivitel csak a jövő év közepére várható.

A Duster az új motorokon kívül most korszerűbb fedélzeti számítógépet kap, más frissítések azonban nem lesznek – jó indok sem lenne rá, hisz a Dacia terepjáró amúgy egész friss modell, tavaly ilyenkor tartották a világpremierjét.

Megtolnák a Daciát

Nagyobb gyárat akar a tulaj Renault. Romániában hátrány az autópálya hiánya. ₪₪₪

A francia Renault egymillióra növelné az évente gyártott Dacia gépkocsik számát, ami azt jelenti, hogy mintegy 300 ezerrel bővítené a mostani kapacitását - írja a Napi.hu a román Ziarul Financiar nyomán.

A gazdasági újság elektronikus kiadása szerint a francia gyártó vezetői először helyezték kilátásba az elmúlt években, hogy bővíthetik a dél-romániai Mioveni-ben működő Dacia üzem gyártási kapacitását. Legutóbb 2010-ben volt hasonló fejlesztés - szemlézi a lap cikkét az MTI.

A romániai üzem mellett azonban versenyben vannak a francia vállalat marokkói telephelyei is, hiszen Dacia járműveket Tangerben és Casablancában is gyártanak.

Az újság Marc Susst, a Renault csoport alelnökét idézte, aki elmondta: még nincs eldöntve, hogy melyik telephelyen lesz kapacitásbővítés, amit a "következő évekre" terveznek. Az alelnök szerint nagyon fontos szempont lesz a versenyképesség.

A lap emlékeztetett, hogy a francia járműipari vállalat a romániai és a tangeri üzemében jelenleg 350-350 ezer Daciát gyárt évente, a casablancaiban pedig 60 ezret szerelnek össze.

A romániai üzem versenyképességét csökkenti, hogy jelenleg nincs autópálya összeköttetés a Déli-Kárpátokon keresztül, ami növeli az exportálási költséget, a romániai üzem ugyanis 90 százalékban kivitelre dolgozik. A Dacia fő piacai Nyugat-Európában vannak.

A román hatóságok már többször megígérték a Pitesti-Nagyszeben autópálya megépítését, de a lap szerint várhatóan 2020-ig sem fog elkezdődni a kivitelezés, ami csökkenti a romániai üzem versenyképességét és kihatással lehet a francia gyártó kapacitásbővítési döntésére. A lap egymilliárd euróra becsülte a Renault tervezett fejlesztését.

(Napi.hu, 2018. október 3.)

Csúszik a Dacia

Tovább csökkent a román autógyártás, csúszik hátrafelé a Dacia.

2017 első három negyedévében 3 százalékkal kevesebb, 232 ezer járművet gyártott a francia Renault tulajdonában levő Dacia, amely a legnagyobb gépkocsigyártó Romániában, írja a Napi.hu az MTI nyomán.

A dél-romániai mioveni üzemben a Dacia Duster modellből gyártottak a legtöbbet, 143 ezer darabot, második helyen a Sandero áll 33 ezer darab járművel.

A Dacia 2016 az első három negyedévében 239 ezer darab járművet szerelt össze, hét és félezerrel többet. 2016-ban egész évben 320 ezer darab járművet állítottak elő.

Romániában az amerikai Ford és a brassói Roman tehergépkocsi üzem gyárt még járműveket. Az amerikai cég craiovai üzemében 2017 első nyolc hónapjában 40 százalékkal több, 41 ezer darab járművet szereltek össze az előző év azonos időszakhoz mérten, amikor 29 ezer járművet állítottak elő. A brassói Roman tíz tehergépkocsival járult hozzá a román gépkocsigyártáshoz.

2016-ban - egész évben - 7 százalékkal, 359 ezer darab autóra csökkent a román járműgyártás.

(Napi.hu, 2017. október 9.)

A Duster megy, a Dacia kevésbé

Nagyot esett a Sandero és a Logan.

2017 első fél évében 170 ezer darab járművet gyártott a Dacia Romániában, ami 4 százalékkal kevesebb az előző év hasonló időszakához képest, amikor 178 ezer autót állított elő, a román autógyártók szövetségének (ACAROM) adatai szerint, számol be a Világgazdaság.

Egyedül a Duster modellnél jegyeztek növekedést, amely a Dacia legkeresettebb autója. Ebből 106 ezer darabot gyártottak, ami 2,5 százalékos növekedés tavalyhoz mérten. A Sandero modell gyártása 18 százalékkal, a Logané 21 százalékkal esett vissza.

2017-ben a Dacia kivált a román autógyártók és -importőrök egyesületétből (APIA), amelyhez tartozik az amerikai Ford és a brassói Roman tehergépkocsi gyár. Az APIA június második felében közölte, hogy az első öt hónapban a Ford és a brassói Roman 12 százalékkal több, 23-24 ezer darab járművet gyártott.

2016-ban 7 százalékkal csökkent a román járműgyártás 2015-höz képest, így összesen 359 ezer darab járművet gyártottak, ebből a Dacia 320 ezret, az amerikai Ford közel 39 ezret.

(Világgazdaság, 2017. július 7.)

Húzott a Dacia Duster

Vitték rendesen 2016-ban is, 190 ezer darab fogyott belőle, de nem Romániában.

Az Automobile Dacia 2016-ban 5,3 milliárd euróra növelte kereskedelmi forgalmát, ezzel megerősítette vezető helyét a romániai cégek rangsorában, írja a Világgazdaság, a Renault-Nissan csoporthoz tartozó cég közleménye nyomán.

A Daciának úgy sikerült 2016-ban az előző évinél 8 százalékkal nagyobb forgalmat és (kétszázalékos növekedést jelentő) 101 millió eurós nettó nyereséget elérnie, hogy valójában kevesebb autót gyártott, mint 2015-ben. Minden eddiginél jobban fogyott ugyanis a márka legdrágább modellje, a Duster hobbiterepjáró, amiből mintegy 190 ezret értékesítettek, 20 ezerrel többet, mint 2015-ben.

A 2010 óta gyártott SUV karrierje a végéhez közelít (az idén év végén ugyanis újabb Duster-modelleket dobnak piacra), 2016-ban azonban a romániai autógyár kapuján kigördült több mint 320 ezer jármű csaknem 60 százaléka Duster volt. A cég kereskedelmi forgalmának 90 százalékát az export adja: a Dacia 2016-ban az előző évinél 8 százalékkal több (109 ezer) autót értékesített az EU-ban, közel 3 százalékos piaci részesedést érve el, de afrikai és ázsiai piacokon is nőtt a kereslete a román márkának.

Romániában viszont feleannyi autót sem tud eladni a Dacia, mint a 2008-as válság előtt. Az új autók román piaca csak töredéke a nyugatról behozott használt járművekének, amelyeket semmilyen adó nem terhel.

A francia csoport 2016-ban újabb csaknem 200 millió eurót fektetett be Romániában, ebből 175 milliót a Dacia-üzemek korszerűsítésére, az új Logan, Logan MCV és Sandero modellek gyártósorainak kialakítására. A Renault romániai beruházásai 2000 óta mintegy 2,5 milliárd euróra rúgnak. A romániai autógyár 2016-ban 14 ezer alkalmazottat foglalkoztatott. A Dacia 2013-ban jutott az élre a legnagyobb romániai cégek rangsorában, megelőzve az OMV-Petrom olajvállalatot, amely 2016-ra 3,6 milliárd eurós kereskedelmi forgalmat jelentett.

(Világgazdaság, 2017. április 26.)

Száguldó Dacia

2013-ban az előző évinél 19,3 százalékkal több Dacia gépkocsit értékesítettek a világon. 2013-ban az eladott Dacia járművek száma 429,5 ezer volt.

A Dacia a Sandero járműből adott el a legtöbbet, több mint 150 ezret, így ez a típus volt a legnépszerűbb. A legtöbb járművet Románián kívül értékesítette a francia gyártó, összesen 404 ezret. Ebből 290 ezret Európában adtak el, ami 2,11 százalékos piaci részesedésnek felel meg.

Továbbra is Franciaországban a legnagyobb a Dacia népszerűsége, ott 94 ezret értékesítettek, ami 4,3 százalékos piaci részesedésnek felel meg, Németországban 47 ezret (1,5 százalékos részesedés), majd Algéria, Törökország, Spanyolország és Marokkó következik több mint 30 ezer eladott járművel. 2013-ban Nagy-Britanniában is elkezdték forgalmazni a Dacia két típusát, a Dustert és a Sanderot, amelyekből 17 ezret adtak el.

Romániában a gyártó több mint 12 százalékkal növelte eladásait 2012-hez képest, összesen csaknem 25 ezer gépkocsit értékesítettek, amivel a Dacia mintegy 32 százalékos szeletet hasított ki magának a román autópiacból.

Az európai gépkocsigyártók egyesülete adatai szerint tavaly a Dacia növelte legnagyobb mértékben eladását az Európai Unióban.

(Napi Gazdaság, 2014. január 21.)

sarkifűszeres₪fogadó