Tesco: megdobta a nyereségét

Több mint a harmadával javult a legnagyobb brit kiskereskedelmi hálózat, a Tesco eredménye a 2018-2019-es pénzügyi évben.

Összeborul a két Aldi

Eddig nem látott húzásra készülnek a két Aldinál. Mert kettő van belőle.

Michelin-csillagos étteremből újabb kettő

Két új Michelin-csillagos étterme van Budapestnek, de a régiek is tartják magukat.

Nagyot ment a Spar

A 2018-as évet is kiemelkedő teljesítménnyel zárta a Spar Magyarország Kereskedelmi Kft.

Magyar McDonald’s: Amszterdamból London

Csöndben új tulajdonosa lett a magyar McDonald’s-nak.

CBA: online, saját márka

Lázár Vilmos elárulta: a CBA nagy dobásra készül Magyarországon.

Superstore-ban is feszít az Auchan

Az Auchannak nem volt még ilyen vidéki áruháza, mondja. Most már van, Sopronban.

Kapaszkodik rendesen a dm

100 milliárd felett a dm Magyarországon. És 25 éves.

Coop: kistelepülési nehézségek – boltbezárás

Egyszóval: kisboltokat zárt be a Coop. 2017-ben 604 milliárdot könyvelt el a Coop-csoport. Fejlesztések jönnek.

Biatorbágyra lopakodott a Reál

És vett egy 15 ezer négyzetméteres gyárépületet logisztikai központnak.

Mehetne jobban is a Metro

A vártnál alacsonyabb volt a Metro német áruházlánc forgalma a 2016/17-es pénzügyi év utolsó negyedében.

2019 márciusban a fogyasztói árak átlagosan 3,7%-kal magasabbak voltak az egy évvel korábbinál.

2019 márciusban a fogyasztói árak átlagosan 3,7%-kal magasabbak voltak az egy évvel korábbinál. ₪₪₪

Az elmúlt egy évben a szeszes italok, dohányáruk és az élelmiszerek ára emelkedett jelentős mértékben.

Egy év alatt, 2018. márciushoz viszonyítva az élelmiszerek ára 5,4%-kal nőtt, ezen belül az idényáras élelmiszereké (burgonya, friss zöldség, gyümölcs) 21,1, a liszté 12,3, a péksüteményeké 9,8, a kenyéré 6,7%-kal magasabb, de a tojásé 12,5, a tejé 7,2, a cukoré 3,9%-kal alacsonyabb lett.

A szeszes italok, dohányáruk ára átlagosan 8, ezen belül a dohányáruké 10,9%-kal emelkedett. A szolgáltatásokért 3,0, ezen belül a lakásjavítási és karbantartási szolgáltatásokért 12,4, az üdülési szolgáltatásokért 6%-kal kellett többet fizetni. A jármű üzemanyagok 3,7%-kal drágultak.

Egy hónap alatt, 2019 februárhoz viszonyítva a fogyasztói árak átlagosan 0,7%-kal nőttek. Az élelmiszerek ára 0,5%-kal emelkedett, ezen belül az idényáras élelmiszereké 2, a sajté 1,8, a liszté 1,7%-kal. A szeszes italok, dohányáruk 1, ezen belül a dohányáruk 1,3%-kal kerültek többe. A szolgáltatások ára 0,5%-kal nőtt, ezen belül az üdülési szolgáltatásokért 1,7%-kal kellett többet fizetni. A jármű üzemanyagok 4,2%-kal drágultak.

2019 január–márciusban az előző év azonos időszakához képest a fogyasztói árak átlagosan 3,2%-kal nőttek. A maginfláció 3,8%-kal nőtt (szezonálisan kiigazított).

(KSH, 2019. április 9.)

Ajjaj, infláció van, 3,1% volt februárban

2019 februárban a fogyasztói árak átlagosan 3,1%-kal magasabbak voltak az egy évvel korábbinál.

Az elmúlt egy évben a szeszes italok, dohányáruk és az élelmiszerek ára emelkedett jelentős mértékben.

Egy év alatt, 2018. februárhoz viszonyítva az élelmiszerek ára 5,2%-kal nőtt, ezen belül az idényáras élelmiszereké (burgonya, friss zöldség, gyümölcs) 23,3, a liszté 10,1, a péksüteményeké 9,7, a házon kívüli étkezésé 6,8, a kenyéré 6,7%-kal magasabb, a tojásé 17,4, a tejé 8,4, a cukoré 6,5%-kal alacsonyabb lett.

A szeszes italok, dohányárukára átlagosan 7, ezen belül a dohányáruké 9,6%-kal emelkedett. A szolgáltatásokért 2,7, ezen belül a lakásjavítási és karbantartási szolgáltatásokért 12,1, a postai szolgáltatásokért 5,4%-kal kellett többet fizetni.

A háztartási energia 1,2%-kal drágult, ezen belül a palackos gáz 12,4, a tűzifa 8,1%-kal. A járműüzemanyagokért 1,6%-kal kevesebbet kellett fizetni.

Egy hónap alatt, 2019. januárhoz viszonyítva a fogyasztói árak átlagosan 0,6%-kal nőttek. Az élelmiszerek ára 1,5%-kal emelkedett, ezen belül az idényáras élelmiszereké 6, a száraztésztáé 3,1, a cukoré 2,2%-kal. A szeszes italok, dohányáruk 0,5%-kal többe kerültek, ezen belül a sör 1,4%-kal drágult. A szolgáltatások ára 0,3%-kal nőtt, ezen belül a postai szolgáltatásokért 2,4%-kal kellett többet fizetni. A háztartási energia ára 0,1%-kal nőtt, ezen belül a tűzifáé 1,4%-kal. A szezon végi kiárusítások eredményeként a ruházkodási cikkek 1,1%-kal kevesebbe kerültek. A jármű üzemanyagokért 0,9%-kal többet kellett fizetni.

2019. január–februárban az előző év azonos időszakához képest a fogyasztói árak átlagosan 2,9%-kal nőttek.

A maginfláció 3,5% volt februárban.

(KSH, 2019. március 8.)

Infláció januárban: 3% alatt volt

Januárban 2,7%-kal nőttek az árak.

2019 januárban a fogyasztói árak átlagosan 2,7%-kal magasabbak voltak az egy évvel korábbinál. Az elmúlt egy évben a szeszes italok, dohányáruk és az élelmiszerek ára emelkedett jelentős mértékben.

Egy év alatt alatt, 2018. januárhoz viszonyítva az élelmiszerek ára 4,2%-kal nőtt, ezen belül az idényáras élelmiszereké (burgonya, friss zöldség, gyümölcs) 20,5, a liszté 8,7, a kenyéré 5,8%-kal magasabb, a tojásé 25, a cukoré 10,3%-kal alacsonyabb lett.

A szeszes italok, dohányáruk ára átlagosan 6,9, ezen belül a dohányáruké 9,6%-kal emelkedett. A szolgáltatásokért 2,8%-kal kellett többet fizetni. A háztartási energia 1,2%-kal drágult, ezen belül a palackos gáz 12,3, a tűzifa 7,8%-kal. A járműüzemanyagokért 3%-kal kellett kevesebbet fizetni.

Egy hónap alatt, 2018. decemberhez viszonyítva a fogyasztói árak átlagosan 0,3%-kal nőttek. Az élelmiszerek ára 1%-kal emelkedett, ezen belül az idényáras élelmiszerek, valamint a cukor 5,5–5,5, a csokoládé, kakaó 4,2, a liszt 3,7, a tojás 1,7%-kal lett drágább. A tej ára 6,7%-kal csökkent, aminek az ESL és az UHT tej áfakulcsának 5%-ra történő mérséklése az oka.

A szeszes italok, dohányáruk 2,2%-kal többe kerültek, ezen belül az égetett szeszes italok – a népegészségügyi termékadó mértékének emelése és kiterjesztése következtében –4,2, a dohányáruk – jövedéki adójuk januári emelése nyomán – 2,1%-kal drágultak. A háztartási energia ára 0,1%-kal nőtt, ezen belül a palackos gázé 0,9, a tűzifáé 0,5%-kal. A szezon végi kiárusítások eredményeként a ruházkodási cikkek 2,1%-kal kevesebbe kerültek. A jármű üzemanyagok ára 2,5%-kal csökkent.

Csak az a maginfláció

A maginfláció 3,2% volt 2018 januárjában. Az alap- vagy maginflációs mutató célja, hogy a fogyasztóiár-index a különböző egyszeri hatásoktól megtisztítva (például időjárás, világpiaci ármozgás) feltárja az infláció úgynevezett kemény magjának, az alapinflációnak az alakulását. Számítása a fogyasztóiár-indexből történik, kihagyva egyes tételeket (nem feldolgozott élelmiszerek, háztartási energia, jármű üzemanyagok, TB-s támogatott gyógyszerek, hatósági áras szolgáltatások. Így a maginfláció lefedettsége 69%-os, számítása a nemzetközi gyakorlatnak megfelelően az index újrasúlyozásával, valamint szezonális kiigazítással történik.

(KSH, 2019. február 12.)

Hullámvasúton a mezőgazdasági árak

A gyümölcsök ára 27%-kal csökkent, a zöldségeké 38%-kal nőtt.

2018 novemberében a mezőgazdasági termelői árak 2017 azonos időszakához képest 4,4%-kal nőttek, amit a növényi termékek árának 9,1%-os emelkedése, valamint az élő állatok és állati termékek árának 3,1%-os csökkenése eredményezett.

2018 novemberében 2017 novemberéhez képest a gabonafélék ára 13%-kal nőtt, ezen belül a búza ára 22, a kukoricáé 6,0%-kal. A gyümölcsök ára 27%-kal mérséklődött, ezen belül az alma ára számottevően, 43, a szőlő ára pedig 9,0%-kal lett alacsonyabb. A zöldségfélék ára 38%-kal emelkedett. A paradicsom ára 12, a vöröshagymáé 69%-kal nőtt.

Az élő állatok ára 1,3%-kal csökkent, ezen belül a sertésé 4,5%-kal visszaesett, a baromfié 1,0%-kal emelkedett.

2018 január–novemberében az előző év azonos időszakához viszonyítva a mezőgazdasági termelői árak 2,4%-kal nőttek, ezen belül a növényi termékek ára 5,3%-kal emelkedett, az élő állatok és állati termékeké 2,2%-kal mérséklődött.

A zöldségfélék ára 15%-kal magasabb, a gyümölcsöké ugyanennyivel alacsonyabb volt. A vágósertés ára 11%-kal visszaesett. A tej 0,7, a tojás 5,6%-kal drágult.

(KSH, 2019. január 14.)

Lesz ponty elég, de drágábban

Lesz hal az ünnepekre. Drágábban ugyan, az árak emelkedése 5-7% körül mozoghat.

Elegendő hal lesz idén az ünnepekre, a közepesnek mondható haltermés ellenére. Az árak 2017-hez képest csak mintegy 5-7 százalékkal emelkednek - írja az Index a Magyar Akvakultúra és Halászati Szakmaközi Szervezet (MA-HAL) MTI-nek adott tájékoztatása nyomán.

Lévai Ferenc szóvivő - az Aranyponty Zrt. vezérigazgatója - elmondta, hogy a drágulás hátterében több tényező áll. Példaként említette

a termelési költségek emelkedését,
a dráguló takarmányt,
az aszályt,
a kötelező béremelést
és a súlyadó rendelet kedvezőtlen hatását.

Ennek ellenére a drágulás mértéke az országban sehol nem haladja meg a 10 százalékot.

A szóvivő elmondása alapján karácsonykor a legnépszerűbb hal a ponty, amelynek ára az idén kilogrammonként 1100-1300 forint körül mozog. A 12-13 ezer tonnányi belföldi pontytermelés mintegy 30-32 százaléka a karácsonyi időszakban kerül a piacra. A karácsonyi forgalom mintegy 65 százalékát szintén a ponty adja; a harcsák, a süllő és a pisztráng aránya 25 százalékot tesz ki, 10 százalék körül vannak a választékbővítő, olcsóbb halak, például busa, amur, kárász, keszegek és a törpeharcsa.

Lévai Ferenc elmondta, hogy az elmúlt három évben az eladott hal mennyisége kismértékben emelkedett, ezért idén is bővülésre számít. Karácsonykor egyre többen vásárolják az értékesebb, igényesebb és jobban feldolgozott halakat, például a konyhakész pontyot, az afrikai harcsát, süllőt és a pisztrángot, szemben az olcsóbb busával.

(Index, 2018. december 16.)

A nyári hőség az árakat is felfelé tolta

Szeptemberi infláció: 3,6%. A zöldségfélék felhúzták az élelmiszerek árát.

2018 szeptemberben a fogyasztói árak átlagosan 3,6%-kal magasabbak voltak az egy évvel korábbinál. Az elmúlt egy évben a jármű üzemanyagok és a dohányáruk ára nőtt jelentős mértékben.

Egy év alatt, 2017 szeptemberhez viszonyítva az élelmiszerek ára 4,6%-kal emelkedett, ezen belül az idényáras élelmiszereké (burgonya, friss zöldség, gyümölcs) 21,2, a liszté 7,8, a tojásé 7,0%-kal magasabb, a cukoré 22,7%-kal alacsonyabb lett. A szeszes italok, dohányáruk ára átlagosan 5,1, a szolgáltatásoké 1,8%-kal nőtt. A háztartási energia 1,5%-kal drágult, ezen belül a tűzifa 12,1, a palackos gáz 11,2%-kal. A jármű üzemanyagokért 14,9%-kal kellett többet fizetni.

E hónap alatt, 2018 augusztushoz viszonyítva a fogyasztói árak átlagosan 0,3%-kal nőttek. Az élelmiszerek ára 0,5%-kal emelkedett, ezen belül a liszt 3,9, az idényáras élelmiszerek 1,6, a tej 0,8, a baromfihús 0,7, a sertéshús 0,6%-kal drágult, miközben a csokoládé, kakaó 1,8%-kal olcsóbb lett. A szezonváltás következtében a ruházkodási cikkek 2,1%-kal többe kerültek. A szeszes italok, dohányáruk ára 0,7%-kal nőtt, meghatározóan a dohánytermékek jövedéki adóemelése miatt. A háztartási energia 0,3%-kal drágult, ezen belül a tűzifa 2,7, a palackos gáz 1,4%-kal. A jármű üzemanyagokért 1,3%-kal kellett többet fizetni. A szolgáltatások ára 0,4%-kal mérséklődött, ezen belül – a nyári főszezon zárását követően – az üdülési szolgáltatásoké 4,7%-kal.

2018 január–szeptemberben az előző év azonos időszakához képest a fogyasztói árak átlagosan 2,7%-kal nőttek.

(KSH, 2018. október 9.)

Az aszály a tojásárakat is felnyomja

Az aszály miatt dráguló takarmányok hajthatják felfelé a tojás árát a hazai piacon.

Az ágazati szereplőket összefogó szervezet szerint a termelőknek a megnövekedett költségeik miatt emelniük kell az átadási árakon, a fogyasztók ugyanakkor ennél kisebb mértékű drágulással találkozhatnak majd a boltokban, írja a Magyar Idők.

A megnövekedett takarmányárak miatt áremelésre kényszerülhetnek a hazai tojástermelők. 2018-ban a vártnál gyengébb lett a búzatermés, és az előrejelzések szerint a nyári szárazság miatt kukoricából is kevesebb kerülhet a magtárakba. A szűkösebb termés a termények drágulását indokolja, ami az állattenyésztéshez, köztük a baromfitartáshoz szükséges takarmányárakat is emelheti.

Pákozd Gergely, a Tojásszövetség elnöke lapunknak elmondta: míg az év elején korábban soha nem látott magasságokban járt a tojás ára a hazai és a nemzetközi piacon egyaránt, a nyár jelentős árcsökkenést hozott.

Fotó: Mirkó István

A termelői ár ugyanakkor nagyobb mértékben csökkent, mint amekkorával a fogyasztók találkozhatnak a boltokban. A szakember szerint a két árszint között egyre nagyobb a szakadék, ezért a jövőben elsősorban a termelői árak emelkedése indokolt.

Jelezte: a növekvő költségeket, így például az egyre dráguló takarmány árát a gazdáknak be kell építeniük az átadási áraikba, ha azt szeretnék, hogy a tevékenységük továbbra is nyereséges legyen. A tojástermelőket összefogó szervezet elnöke úgy látja, hogy van tér a termelői árak emelésére, amit a fogyasztóknak sokkal kisebb mértékben kell megérezniük.

– Ha azt mondjuk, hogy tíz százalékkal emelni kell a termelői árakat, az a valóságban tojásonként két forint drágulást jelent, szemben a négy forinttal, amit a fogyasztói árak tízszázalékos emelése jelentene – fogalmazott Pákozd Gergely.

Bár az elmúlt években gyakorta a nagy mennyiségű importtojás okozott zavarokat a magyar piacon, mára enyhülni látszik a behozatali nyomás.
A szakember szerint az elmúlt évek fejlesztései jelentős termelésnövekedést eredményeztek az ágazatban.

Ez egyrészt a pályázatoknak köszönhető, másrészt az előző évi stabil árszínvonal lehetőséget adott a gazdálkodóknak a tervezett beruházásaik megvalósítására. Azt ugyanakkor a statisztikák sem tudják pontosan megmutatni, hogy a fogyasztói piac mellett az ipari felhasználásra szánt tojásból mennyi érkezik külföldről, és mennyi az, amit a hazai termelés biztosít.

– Az ágazat célja sosem lehet kevesebb, mint hogy a teljes hazai piacot ellássuk. Sőt hosszú távon akár exportra is juthat a magyar tojásból. Ehhez azonban az kell, hogy a következő időszakban mindkét piaci szegmensben pontosan lássuk a tendenciákat és a tojásimport ciklikusságát – jegyezte meg.

Hozzátette: az elsődleges, rövid távú cél az, hogy a hazai fogyasztásban minél nagyobb mértékben a magyar termékek jelenjenek meg, a fogyasztó keresse a magyar tojást, szeresse, megbízzon benne és tudatosan válassza a hazai termelőktől származó árut. A szakember szerint ehhez a termelők és a kereskedők pozitív hozzáállása mellett a vásárlók tudatosságára is szükség van.

A magyar piacot jellemzően kis méretű gazdaságok látják el, így a helyi termékek a regionális termelőktől, rövid ellátási láncon keresztül juthatnak el a fogyasztókhoz. Ez egy alapvető élelmiszer esetében nagyon fontos szempont lehet a választás során.

(Magyar Idők, 2018. szeptember 17.)

Kúszik felfelé az infláció

Augusztusban 3,4%-kal nőttek az árak.

2018 augusztusában a fogyasztói árak átlagosan 3,4%-kal magasabbak voltak az egy évvel korábbinál. Az elmúlt egy évben a járműüzemanyagok és a dohányáruk ára nőtt jelentős mértékben.

Egy év alatt, 2017 augusztusához viszonyítva, az élelmiszerek ára 4,1%-kal emelkedett, ezen belül az idényáras élelmiszereké (burgonya, friss zöldség, gyümölcs) 14,5, a száraztésztáé 9,5, a vaj, vajkrémé 8,4, a tojásé 7,5, a tejtermékeké 6, a liszté 5,1%-kal magasabb, a cukoré 23,6%-kal alacsonyabb lett.

A legnagyobb mértékben, átlagosan 7,1%-kal az egyéb cikkek (gyógyszerek, járműüzemanyagok, valamint a lakással, háztartással és testápolással kapcsolatos, valamint kulturális cikkek) drágultak, ezen belül a járműüzemanyagokért 16,3%-kal kellett többet fizetni. A szeszes italok, dohányáruk ára átlagosan 4,6, ezen belül a dohányáruké 6,2%-kal nőtt.

A szolgáltatások ára 1,7%-kal emelkedett. A háztartási energia 1,6%-kal drágult, ezen belül a tűzifa ára 13,5, a palackos gázé 10,3%-kal nőtt, az elektromos energia, vezetékes gáz és távfűtés ára nem változott. A ruházkodási cikkek ára ugyancsak változatlan maradt. A tartós fogyasztási cikkekért 0,2%-kal kevesebbet kellett fizetni.

Egy hónap alatt, 2018 júliusához viszonyítva a fogyasztói árak átlagosan 0,1%-kal nőttek. Az élelmiszerek ára összességében nem változott, ezen belül a vaj, vajkrém 2,1, a szalámi, szárazkolbász, sonka 1,1, a sertéshús 0,7%-kal drágult, miközben a párizsi, kolbász 2,2, a liszt 2,0, a cukor 1,1%-kal olcsóbb lett.

A fogyasztási főcsoportok közül a legnagyobb mértékben, 0,3%-kal a szolgáltatások ára emelkedett, ezen belül a nyári főszezonból adódóan az üdülési szolgáltatások ára 1,1%-kal nőtt. Az egyéb cikkek ára 0,2, a háztartási energiáé 0,1%-kal lett nagyobb. A szeszes italok, dohányáruk és a tartós fogyasztási cikkek ára átlagosan nem változott. A nyári kiárusítások következtében a ruházkodási cikkekért 1,9%-kal kevesebbet kellett fizetni.

2018 január–augusztusban az előző év azonos időszakához képest a fogyasztói árak átlagosan 2,6%-kal nőttek.

(KSH, 2018. szeptember 11.)

Drágább lesz a liszt

Kevés lesz a malmi minőségű búza, drágább is lesz. A pékek is készülődnek.

2018-ban több lesz a takarmánybúza, mint a malmi minőségű – tapasztalják az aratás végéhez közeledve a szakemberek. A búza ára folyamatosan növekszik, a malmok és a pékségek is áremelésre készülnek, de nem csak az alapanyagköltségek emelkedése miatt, írja a Világgazdaság.

A búzaterület csupán néhány százalékán nem fejeződött még be az aratás, és a szakértők nyilatkozatai szerint öt tonna körüli hektáronkénti átlagtermésre lehet számítani, vagyis kisebbre, mint az elmúlt három évben. A kérdés az, hogy az összes termés eléri-e majd az ötmillió tonnát, mint az elmúlt öt évben, amikor mindig meg is haladta. Többek szerint 2018-ban is meglesz az ötmillió tonna, de például a Világgazdaságnak nyilatkozó Lakatos Zoltán, a Hajdú Gabona Zrt. elnök-vezérigazgatója 960 ezer hektáros betakarított területtel kalkulálva 4,8 millió tonna búzára számít.

Az aratást sok tényező nehezítette, egyes térségekben például napokig kellett várni arra, hogy a magas páratartalom miatt nedves szalma aratható állapotig száradjon. Sok más helyen az esők és a viharok miatt megdőlések hátráltatták a betakarítást.

Mennyiségre még ezt is jó közepes termésnek nevezik a szakmabeliek, de arra számítanak, hogy a termés fele sem éri el a malmi minőséget. Sőt a magyarországi malmi követelményeknek ennél is kisebb hányad, 25-30 százalék felel meg, miközben a hazai őrlési igény évi 1,1-1,2 millió tonna. A francia hibridbúzák elterjedése miatt vegyes a kép: ezek ugyanis nagyobb hozambiztonságúak, de a vastagabb héjuk és a fehérjeszerkezetük miatt a hazai malmoknak nem felelnek meg. Exportra viszont kiválóan alkalmasak, az olasz malmok keresik is őket.

A búza piaci kilátásai jobbak, mint egy éve, az exportra szánt tételekért könnyebben megfizetik a 2017-esnél minimum 10 százalékkal magasabb árat.

Például a lengyel piacra is nagyobb mennyiségben keresik a magyar búzát. Lakatos Zoltán tapasztalatai szerint a Dunához közelebbi régiókban a tonnánkénti 50 ezer forintot is meghaladja a búzaár, az Alföldön ennél valamivel alacsonyabb. A gabonatermesztők korábban éppen ezt az 50 ezer forintos árat célozták meg, mondván, hogy – átlagos hozam mellett – ezen már nyereséget érnek el.

A liszt árának emeléséről Lakatos Zoltán elmondta, hogy a Hajdú Gabona augusztus 21-től emeli árait, de az emelés pontos mértékét csak néhány nap múlva, a beérkező búzák paramétereinek ismeretében közlik a sütőipari cégekkel.

Mivel azonban a búza áremelkedése az elmúlt hetekben is folyamatos volt, szerinte iparági szinten a korábban vélelmezett kilónkénti ötforintos áremelés – amiről néhány hete még azt lehetett gondolni, hogy megoldja a malomipar gondjait – kevés lesz, legalább ennek a duplája kell majd.

(Világgazdaság, 2018. július 26.)

Brutális: egy forinttal drágább a kifli

Elkezdődött a nagy ársakkozás, de a nyári vásár elindult. Várható eredmény: erősödik a forint. Nagyok a boltok közötti árkülönbségek, emiatt is nehéz árat emelni: a Spar egy forinttal drágábban adta a korábban 16 forintos kiflijét, zsemléjét. A vásárló egyből kiszúrta.

Egy olvasónk írta meg, hogy legnagyobb meglepetésére a Mammutban szupermarketjében a Spar egy forinttal drágábban adta a korábban még 16 forintos szendvics kiflijét, zsemléjét (úgynevezett szendvics kifli, zsemle, amit egyébként valószínűleg helyben sütnek, mint olvasónk írta). Ez is csak arra világít rá, hogy az árakkal sokféleképpen lehet és kell sakkoznia a boltosnak, de a vásárlót kikerülni nagyon nehéz.

Ha kimegyünk egy piacra, ott például azt látjuk, hogy a gyümölcs-zöldség félék javát szinte fillérre azonos áron adják az árusok, ott, egymás mellett. Hiába, a versenynek van egy árkiegyenlítő hatása is, de az egyes bolttípusok (szupermarket, hagyományos sarki fűszeres, diszkont, hipermarket) árai már merőben mások. A beszerzési áraik és a költségeik is.

A forint gyengülésénél sokkal fontosabb a termelői árak mozgása

Az import élelmiszerek körében a bolti árak változásában a döntő a nemzetközi ármozgás, az agrár termékek, termelői árak, felvásárlási árak változása. Példa erre a tej, cukor, étolaj, burgonya elmúlt években látott ármozgása. Az árfolyam ingadozása, most éppen emelkedése, csak ezután következik, és kisebb súllyal. A bolti ár háromnegyede a beszerzési ár, amit az élelmiszerfeldolgozó elkér a kereskedőtől. Mögötte pedig ott mozog az agrárium, a felvásárlási áraival. Nos, ez szokott nagyokat ugrani, vagy éppen esni és az alapanyagigénytől függően lökdösni az átadási árakon keresztül a boltos árcímkéket.

Megnéztük az elmúlt évek boltos árainak változásait. Már korábban rámutattunk arra, hogy az árfolyam ingadozás, amire év közben volt példa az elmúlt esztendőkben, végül befolyásolta ugyan valamennyire a boltos árakat, de összességében az infláció mérséklődött. A jelenlegi forintgyengülés sem rengetheti meg alapjaiban az árszintet, ha belátható távon valamelyest visszaerősödik a forint. (2010-ben 275 forint volt egy euró, 2017-ben 309 forint, az éves átlagot nézve, most 320 környékén várható véleményünk szerint, persze ehhez kedvező nemzetközi hullám is kell, aminek egyik láncszeme a német kormányválság megoldása.) Némileg persze felfelé tolja, de ennek inflációs hatása a jelenlegi helyzet alapján tizedszázalékokban mérhető.

Éles különbség rajzolódott ki az elmúlt években az élelmiszerek és a fogyasztási iparcikkek bolti ármozgásában. Az élelmiszereknél ugyanis jelentősebb kilengések voltak, de hát ezek oka a mezőgazdasági termelői árak nemzetközi szintű meglódulása, vagy éppen esése volt. Az iparcikkeknél ilyen mozgás nem volt megfigyelhető. Ott egyébként is az a jellemző, hogy a kifutó termékeket (mindegy, hogy ruha, vagy mobil telefon) leárazzák valamilyen módon, az újdonság meg drágábban lép piacra (sok új technológiával megtoldva persze, különben nehéz eladni). Így a kettős árhatás mellett ugyan az újdonságok drágábbak, de hát a régi készletet ki kell söpörni, az meg csak olcsóbban megy. És folyamatosak az akciózások (persze, az élelmiszerboltban is). A végeredmény (ahol az sertéshúsnál és a baromfinál látszik az áfakulcs csökkentés is):

	2010	2011	2012	2013	2014	2015	2016	2017
élelmiszer	103,2	106,6	105,9	102,8	99,6	100,9	100,7	102,8
legtöbbet drágult	burgonya 133,5	cukor 147,7	tojás 135,9	burgonya 156,9	tej 106,5	zöldség 113	sertéshús 85,8	sertéshús 110
olcsóbb lett	cukor 93	friss zöldség 92	burgonya 81,4	tojás 91,1	cukor 83,6	cukor 90,2	burgonya 125,8	baromfihús 85,2
ruházat	99,6	102,9	102,6	99,6	99,3	100	100,4	100,5
tartós cikkek	100,2	98,6	99,8	99,1	99,5	100,8	100,5	99,7
KSH, változás: előző évhez képest

A ruhaféleségeknél legfeljebb 5%-os kilengés volt megfigyelhető, de az is csak kevés esetben. És az akciózás szemfényvesztése, hogy emiatt az átlagos árszint alig mozdul el lefelé 1-2%-kal. De hát itt is az új fazon drágább, a régebbi meg olcsóbb.

A műszaki cikkek piacán sem volt jelentős kilengés, kivéve a televízió, számítógép, telefon, fényképezőgép piacát. Itt folyamatos az árszint esése, egy 5-10%-os sávban. Ez összefügg a vásárlási szokások változásával is, mivel például sokan már okos telefonon "televízióznak". Jó példa erre a tabletpiac jelenlegi vesszőfutása is, ami néhány évvel ezelőtt menő cuccnak számított. Az új személygépkocsik piacán volt még 3-4%-os áremelkedés 2014-15-ben, egyébként nem.

Ki mit mennyiért

Két gyorsforrás, az online áruházak és az akciós újságok mutatják a pillanatnyi helyzetet, a bolti árcédulák mellett. Néhány olyan élelmiszert néztünk meg, ahol akad azért import (például UHT tej), vagy a legalapvetőbb élelmiszerek egyike (például a liszt). A banán és a citrom sok magyarázatot nem igényel. Hát igen, vannak árkülönbségek is, és van, amikor fillérre pontosan követik egymást a webáruházak (igyekeztünk az összehasonlíthatóság szempontjait figyelembe venni, például az UHT tejek 1,5%-osak, de például az Auchan görögdinnyéje a fénykép szerint sötétzöld, nem csíkos, míg a többieké az):

	banán	citrom	UHT tej	félkemény sajt 300 g	görögdinnye	finomliszt BL55	sertés comb	csirkemell filé
Auchan	275 (419)	799 (999)	169	679	189	145	1.299	1.359
CBA Príma	399	799	179	679	159	129	1.290	1.690
G'Roby	519	999	159	-	-	179	-	1.738
Tesco	379 (449)	799	179	679	159	98	1.049 (1.199)	1.489
Online áruház, érték: forint, 2018. július 3., zárójel: akciós ár eredetije, mennyiség: értelemszerűen kiló, liter

Az akciós újságok még csak a foci vb-nél tartanak, ott az akciók tervezése (amiben a gyártóknak is van pénzük) és a nyomdai átfutás miatt nyilván semmi nyoma még a forint gyengülésnek. Van még nyaralás. Érdekes, hogy a CBA akciós újság nem akart bejönni ("Jelenleg nincs aktuális promóciónk."). A Prímánál borkatalógus ugrik be a bolti akciós újság gombra kattintva.

A ruházati boltokban fennakadás nélkül futnak a nyári leárazások, az iparcikkes áruházaknál is legfeljebb a foci vb hozott változást.

És bejegyzésünk szerkesztésekor hirtelen elkezdett erősödni a forint.

(blokkk.com, 2018. július 3.)

330: drágulás és receptek a boltban

Izgett-mozgott már máskor is a forint, 2010-ig visszatekintve pedig gyengült. A boltos árakat sem fogja kímélni a forint újabb gyengülési hulláma, de azért vannak boltos praktikák is a drágulás fékezésére. Igaz, csak kevés.

Az utóbbi hetek eseményeit nézve a forint-euró árfolyam 2018 május 14-én lépte át a 315 forintos határt, azóta folyamatosan gyengül. Június 11-én következett a 320 forint, 21-én pedig a 325 forint fölé csúszott, miközben 2018 korábbi hónapjaiban 310 forint körül szóródott. Június 29-én pedig járt már 330 forint felett is az árfolyam. Ez egy 20 forintos nagyságrendű sávot jelent, amiben a forint eddig mozgott és legyengült.

2010-ig visszatekintve is gyengült a forint, 2017-ig az éves átlagokat nézve 34 forinttal. 2012-2014 között évente 10-10 forint volt a gyengülés átlagos mértéke, megközelítve a 310 forintos árfolyamszintet, ami 2017 végéig nagyságrendjét nézve nem is változott. Ezen belül nagyobb árfolyammozgások is voltak, hiszen például 2011-ben 50 forint felett volt az évközi leggyengébb és legerősebb árfolyamok közötti különbség. 2015-ben is a forint-euró árfolyam mozgás sávja 24 forint körüli volt. Az alapkamat és az infláció közben egyre kisebb lett, csak 2017-ben volt némi lendület, a 3%-os jegybanki célt közelítve.

Összességében végül az látszik, hogy miközben hosszabb időtávon gyengült a forint, a jegybank letornázta az alapkamatot, az infláció pedig lefékeződött, a 3%-os jegybanki középtávú cél mellett (ami 2017-ben az egy százalékos toleranciasávban azért teljesült):

	legerősebb	leggyengébb	kilengés	éves átlag	alapkamat	infláció
2017	303-304	313-314	11	309	0,9%	102,4
2016	304-305	317-318	14	311	0,9-1,2%	100,4
2015	298-299	321-322	24	310	1,35-1,95%	99,9
2014	298-299	316-317	19	309	2,1-2,85	99,8
2013	290-291	307-308	18	297	3-5,5%	101,7
2012	276-284	319-320	36	289	5,75-6,75%	105,7
2011	263-264	315-316	53	279	6-7%	103,9
2010	261-262	290-291	30	275	5,25-6%	104,9
MNB, forint-euró árfolyammozgás, kerekített adatok, jegybanki alapkamat: adott év legkisebb és legnagyobb értékei, infláció: éves átlag

A jelenlegi kép alapján: lesz drágulás, de mérsékelt, visszafogott ütemben

Sokféle elemzés látott napvilágot, mi várható forint árfolyamfronton a jövőben. Egyben az elemzők többsége egyetért, ez pedig az, hogy gyengébb szinte stabilizálódhat a forint. Így könnyen lehet, hogy a jövőben 320 forint feletti forint-euró árfolyamhoz kell hozzászokni. De hát a korábbi években is volt már ilyen, és mint rámutattunk, mérséklődő infláció mellett. Most azonban úgy tűnik, lesz drágulás is a forint gyengülés következtében, döntő részben az import és a magas importhányadú termékek körében.

A várható, jelenleg még visszafogottabb mértékűre becsülhető bolti drágulás oka, hogy más költségek is emelkedtek már, így a beszállítók és a boltosok mozgástere az árképzésben szűkülhet. Az egyik költségtényező, hogy 2016-től a gazdaság növekedésénél nagyobb a bérek, keresetek emelkedésének üteme, 2017-ben 10% feletti volt és 2018-ban is megközelítheti ezt az ütemszintet. És ez a beszállítóknál is, rajtuk keresztül pedig az átadási árban súlyos feszültség forrása. A másik költség, ami emelkedett, a szállítás díja, az üzemanyag ára. Ráadásul egyes mezőgazdasági termékek, alapanyagok világpiaci ára is elmozdulhat felfelé, ami további bizonytalansághoz vezethet az árakban. A gabonások, tejesek már jeleztek áremelkedést.

Boltos árkörkép: kevés a drágulás elleni recept

A boltos piacon verseny van és nincsenek "egyenárak", az egyes boltok, boltos csatornák árcédulái többségében mást-mást mutatnak. Ezért észnél kell lennie a boltosnak, amikor előveszi a ceruzáját, hogy átírja az árcédulát a kirakatban, amit még mindig nagyon néz a vásárló. Sőt.

A boltosok árképzésében a döntő tényező a beszerzési ár. A saját pénze nagyon kevés ehhez képest. A blokkk.com már korábban kiszámolta a KSH adataiból, hogy a bolti árak alapján a tízezer milliárdos éves árbevételből annak mindössze a negyede a boltosé, a többi a beszállítóé és az adó. Tehát csak az árrésével (a beszerzési és az eladási ár különbségével) tud esetleg sakkozni, hogy melyik költség növekedéséből tud lefaragni. De ez is egy szűk mozgásteret jelent, ha nagyobb a drágulási hullám és csillapítani kényszerül.

Mérlegelheti például a boltos az akciózás visszafogását is, bár a versenytárs ennek nyilván csak előnyét látná, tehát csak óvatosan lehet ehhez is nyúlni. De csökkenthető az akciós termékek köre és a leárazások mértéke, azzal, hogy a csáberő már nem, hiszen akkor nehezebb helyzetbe lavíroza magát a boltos. Akció nélkül nincs boltos világ, még akkor sem, ha baj van. Csak emlékeztetőül, a válság éveiben nem a decemberi forgalom, hanem a karácsony előtti leárazások döntöttek rekordot, annyira küzdöttek a boltosok a vásárlók kegyeiért.

Egyes fejlesztések is átütemezhetők, elnyújthatók. De az egyre drágább munkaerő költségnövekedését ellensúlyozó beruházásoknál viszont éppen gyorsításra lenne szükség (például önkiszolgáló pénztárak beállítása). A technológiafejlesztés, innováció csak szűk mezsgyén halogatható.

A bevásárlóközpontokban folyamatos a bérlők mozgása, nem csak jönnek-mennek, hanem egyik helyiségből a másikba költöznek. Lehet, hogy a kisebb boltok kapósabbak lesznek, ha esetleg nagy a baj.

És mindenki keresni fogja az olcsóbb beszerzést. Egy nagyobb forintgyengülésnél az élelmiszerpiacon előnyhöz jutnak a hazai termékek, ha csak nem exportálnak annyit, hogy kevés marad itthonra, mert a kivitelnek nagyon is jó a gyenge forint. Volt már rá példa.

A láncok erősíthetik a saját márkás kínálatukat, hiszen a drágább import márkák kereslete megtorpanhat. És erősödhet a diszkont minta is, mint egyébként eddig: kisebb készletekkel, szűkebb választékelemekkel kell dolgozni.

De hát a boltos a legtöbbször tehetetlen, ha a beszerzési árat a szállító megemeli. Az import iparcikkeknél a közeljövőben, az élelmiszerpiacon legkorábban a késő őszi, tél eleji hónapokban indulhat drágulásnak a külföldről behozott portéka. Egy 320-325 forint közötti euró árfolyam mellett pedig még visszafogott, mérsékelt és az egyes boltok, továbbá termékcsoportok között eltérő nagyságú lesz a drágulás.

És hogy mennyi lesz a banán, a citrom ára decemberben, azt ma még csak találgatni lehet.

(blokkk.com, 2018. június 30.)

Drágább a benzin és az lesz a lángos is

A benzin ára a 400 forintot közelíti, a lángosé 500 felett lesz nyáron a Balatonon.

Május 15-től a 95-ös benzin árát bruttó 7 forinttal, a gázolaj árát bruttó 8 forinttal emelte a Mol Nyrt, írja az Origo. Az emeléssel a benzin literenkénti átlagára 388 forintra nőtt, a gázolajé pedig 397 forintra emelkedett. Az üzemanyagok ára legutóbb egy hete változott, akkor a 95-ös benzin bruttó 3 forinttal, a gázolaj bruttó 2 forinttal drágult, a benzin literenkénti átlagára 381 forintra, a gázolajé pedig 389 forintra nőtt.

Az autósok 50 forintos különbséget is tapasztalhatnak a töltőállomások árai között.

A benzin ára 2012. április elején érte el csúcsát, akkor egy liter átlagosan 451 forintba került. A gázolaj literje 2012. január közepén volt a legdrágább, átlagosan 449 forint.

Balatoni nyár jó drága lángossal és pocsék fagyival

Jelentős áremelkedéssel számolhatnak az idén a Balatonnál nyaralók - írja az Origo a Magyar Idők nyomán. A lapnak nyilatkozó szakértő szerint a megugró költségek és a munkaerőhiány okoz gondot, de a szezonális termékek minőségére is nagyobb figyelmet kellene fordítani.

Hagyományosan pünkösdkor kezdődik a fürdőzési szezon a Balatonnál, de a vendéglátósok már beépítették áraikba a munkaerőhiány okozta hatásokat és megemelkedett költségeiket. Makkos Péter, a Kereskedelmi és Vendéglátó Vállalkozók Országos Érdekképviseleti Szövetségének (Kisosz) fonyódi elnöke elmondta, jelentősen nőttek a szezonális büfések kiadásai a szakmunkás bérminimum emelkedése, valamint a magas közterhek miatt, ami az idei árakon is meglátszik.

A minőségre a korábbi évekhez hasonlóan az idén is kiemelt figyelmet kell fordítaniuk a strandolóknak – figyelmeztetett a Kisosz fonyódi elnöke. Gondot okoz egyebek mellett, hogy egyre több olyan fagylaltárusító hely jelenik meg a Balaton környékén, amely a helyiek beszámolója szerint több szempontból is kifogásolható minőségű édességet kínál.

Makkos Péter elmondta, az egyik balkáni országból hazánkba települt cukrászati lánc fagylaltjaival kapcsolatban valóban sok a minőségi kifogás. A nagy adagban mért, hamisított fagylalt állítólag ártalmas az egészségre, sok benne a növényi zsiradék, és allergén anyagokat is tartalmaz. A szakértő szerint kötelezni kellene az ilyen gyakorlatot folytató cégeket arra, hogy ugyanúgy tüntessék fel a fagylaltjukban lévő egészségkárosító és allergén anyagokat, ahogyan az a vendéglők számára kötelező.

A szezonális termékek ára jelentősen felszökött, a lángosért a korábbi években jellemző 300-400 forint helyett 2018-ban akár 500 forintot is elkérhetnek, a pluszfeltét pedig további 200-300 forinttal is megdrágítja.

Az olcsóbb sörök 400 forint alatt már kevés helyen szerezhetők be a tóparton, a félliteres ásványvízért pedig a legtöbb vendéglátós legalább 200 forintot elkérhet.

A kereskedők is jelentős árréssel dolgoznak: a városi piacokénál jóval többet, akár kétszer akkora összeget is elkérnek a zöldségekért, gyümölcsökért.

(Origo, 2018. május 15., 16.)

2% felett nyújtózik az infláció

2018 áprilisában a szeszesital, a dohányáru és az élelmiszer, így a tojás drágább volt, mint egy éve. A cukor olcsóbb.

Egy év alatt a fogyasztói árak átlagosan 2,3%-kal emelkedtek. A legnagyobb mértékben a szeszes italok, dohányáruk, valamint az élelmiszerek ára nőtt.

Az élelmiszerek ára 4,2%-kal emelkedett, ezen belül a tojás 20,5, a száraztészta 12,4, a vaj, vajkrém 11,8, a tejtermékek 7,6, a liszt 7,0%-kal drágult. A cukor 18,7%-kal olcsóbb lett. A legnagyobb mértékben, átlagosan 6,3%-kal a szeszes italok, dohányáruk ára nőtt. Az egyéb cikkekért (gyógyszerek, jármű üzemanyagok, valamint a lakással, háztartással és testápolással kapcsolatos, valamint kulturális cikkek) 1,4, ezen belül a jármű üzemanyagokért 2,1%-kal kellett többet fizetni. A ruházkodási cikkek és a háztartási energia egyaránt 1,3%-kal drágult, utóbbin belül a tűzifa ára 13,2, a palackos gázé 3,9%-kal nőtt, az elektromos energia, vezetékes gáz és távfűtés ára nem változott. A szolgáltatások ára átlagosan 1,0%-kal emelkedett. A tartós fogyasztási cikkekért 1%-kal kevesebbet kellett fizetni.

Egy hónap alatt, 2018 márciushoz viszonyítva a fogyasztói árak átlagosan 0,7%-kal nőttek. Az élelmiszerek ára szintén 0,7%-kal emelkedett, ezen belül az idényáras élelmiszerek (burgonya, friss zöldség, gyümölcs) 3,9, a gyümölcs-, zöldséglé 2,9, a csokoládé, kakaó 1,2%-kal többe, a tojás 5,5, a vaj, vajkrém 1,3%-kal kevesebbe került. A ruházkodási cikkek ára 2,8, az egyéb cikkeké 1,3%-kal nőtt, utóbbin belül a jármű üzemanyagok ára 2,7%-kal emelkedett. A szolgáltatások 0,6, a szeszes italok, dohányáruk 0,2%-kal drágultak. A háztartási energia ára nem változott. A tartós fogyasztási cikkek ára 0,1%-kal mérséklődött.

2018 január–áprilisban az előző év azonos időszakához képest a fogyasztói árak átlagosan 2,1%-kal nőttek.

(KSH, 2018. május 9.)

Na, ez az év is jól kezdődik: 2,1% infláció

2018 januárjában 2,1%-kal nőttek az árak. A tojás ára majdnem 50%-ot ugrott. Még jó, hogy a cukor olcsóbb lett.

2018 januárban a fogyasztói árak átlagosan 2,1%-kal magasabbak voltak az egy évvel korábbinál, közölte a KSH. Legnagyobb mértékben a szeszes italok, dohányáruk, valamint az élelmiszerek ára nőtt.

Egy év alatt, 2017 januárhoz viszonyítva az élelmiszerek ára 4,4%-kal emelkedett, ezen belül a tojás 48, a vaj, vajkrém 13,6, a száraztészta 8,7, a tejtermékek 7,9, a kenyér 7,1, a tej 5,8, a kávé 5,1%-kal drágult. A cukor 11,3%-kal olcsóbb lett.

A legnagyobb mértékben, átlagosan 6,5%-kal a szeszes italok, dohányáruk ára nőtt. A háztartási energia 1,6, ezen belül a tűzifa 13,7, a palackos gáz 10,4%-kal drágult, az elektromos energia, vezetékes gáz és távfűtés ára nem változott.

A szolgáltatások ára átlagosan 0,8, a ruházkodási cikkeké 0,2%-kal emelkedett. Az egyéb cikkekért (gyógyszerek, jármű üzemanyagok, lakással, háztartással és testápolással kapcsolatos, valamint kulturális cikkek) 0,1, ezen belül a jármű üzemanyagokért 1,3, a tartós fogyasztási cikkekért 0,5%-kal kevesebbet kellett fizetni.

Egy hónap alatt, 2017. decemberhez viszonyítva a fogyasztói árak átlagosan 0,3%-kal nőttek. Az élelmiszerek ára 1,5%-kal emelkedett, ezen belül a friss zöldség 14,6, a liszt 5,4, a száraztészta 5%-kal többe, a hal 5,4, a párizsi, kolbász 2,9%-kal kevesebbe került. Az egyéb cikkek ára 0,8, a szeszes italok, dohányáruké 0,6, a háztartási energiáé 0,1%-kal nőtt.

A tartós fogyasztási cikkek ára nem változott egy hónap alatt. A szezon végi kiárusítások következtében a ruházkodási cikkek 2,9%-kal kevesebbe kerültek. A szolgáltatások ára 0,5, ezen belül a telefon- és internetszolgáltatások díjai 3,7%-kal mérséklődtek az internetszolgáltatás áfakulcsának csökkentése eredményeként.

(KSH, 2018. február 13.)

Árak? Csak tojás ne lett volna a boltban

Mert 40%-kal drágább lett. A vaj csak 15%-kal. 2017-ben 2,4% volt a drágulás mértéke, decemberben 2,1%.

2017-ben az előző évhez képest a fogyasztói árak átlagosan 2,4%-kal emelkedtek, ezen belül az élelmiszerekért 2,8%-kal többet kellett fizetni. A legnagyobb mértékben, 4,8%-kal a szeszes italok, dohányáruk drágultak. Az egyéb cikkek ára átlagosan 3,6, a szolgáltatásoké 1,5, a háztartási energiáé 0,8, a ruházkodási cikkeké 0,5%-kal emelkedett. A tartós fogyasztási cikkekért 0,3%-kal kevesebbet kellett fizetni.

Decemberben

2017 decemberében a fogyasztói árak átlagosan 2,1%-kal magasabbak voltak, mint egy évvel korábban. Ez időszak alatt a legnagyobb mértékben a szeszes italok, dohányáruk, valamint az élelmiszerek ára nőtt.

Egy év alatt, 2016 decemberéhez viszonyítva az élelmiszerek ára 3,5%-kal emelkedett, ezen belül a tojás 39,4, a vaj, vajkrém 15,1, a tejtermékek 7,9, a kenyér 7,7, a kávé 5,6, a párizsi, kolbász 5,1, a sertéshús 5,0%-kal drágult. A cukor ára 12,5, a baromfihúsé 11,8%-kal csökkent. A legnagyobb mértékben, átlagosan 6,8%-kal a szeszes italok, dohányáruk drágultak.

A háztartási energia ára 1,6, ezen belül a tűzifáé 13,3, a palackos gázé 11,3%-kal magasabb lett, míg az elektromos energia, vezetékes gáz és távfűtés ára nem változott. A szolgáltatások ára átlagosan 1,1, az egyéb cikkeké (gyógyszerek, jármű üzemanyagok, valamint a lakással, háztartással és testápolással kapcsolatos, valamint kulturális cikkek) 0,8, ezen belül a jármű üzemanyagoké 0,5%-kal emelkedett. A ruházkodási cikkekért 0,5%-kal többet, a tartós fogyasztási cikkekért 0,4%-kal kevesebbet kellett fizetni.

Egy hónap alatt, 2017 novemberéhez viszonyítva

Egy hónap alatt az élelmiszerek ára 0,1%-kal emelkedett, ezen belül a tojás 19,3, a friss zöldség 6,0, a tej 2,0%-kal drágult, míg a friss hazai és déligyümölcs 6,4, a cukor 4,8, a liszt 2,8%-kal kevesebbe került. A fogyasztási főcsoportok közül a legnagyobb mértékben, 0,3%-kal a szolgáltatások ára nőtt.

A háztartási energia 0,2%-kal drágult, ezen belül a tűzifa 1,3%-kal. A tartós fogyasztási cikkek és a szeszes italok, dohányáruk ára egyaránt 0,1, a ruházkodási cikkeké 0,2%-kal mérséklődött. Az egyéb cikkek ára 0,4%-kal csökkent, ezen belül a jármű üzemanyagoké 1,2%-kal.

(KSH, 2018. január 12.)

Taposóaknán a dinnyepiac: a Penny 89 forintos dinnyeárral jön

Most éppen egy CBA a legolcsóbb, 119 forinttal. A Lidl sem adja sokkal alább: 99 forinttal próbálkozik. 2016-ban is néhány nap alatt bezuhant a dinnyeár. Egyébként ma is százforintos különbségek vannak a dinnyeárakban: a kisbolt drága, a nagybolt olcsó. Ki fizeti meg a dinnyét? Dinnyeár körkép július 10-én.

A Nemzeti Agrárkamara jó dinnyeterméssel számolt előzetesen, hozzávetőleg 200 ezer tonnával. Egészen pontosan 5 ezer hektár területen 200 ezer tonna dinnye várható, ebből 130-140 ezer tonna hazai fogyasztásra megy, 60-80 ezer tonna pedig exportra. Ha. Az előbbi mellett 600 hektáron 18 ezer tonna sárgadinnye is várható, mind a hazai piacra juthat.

Tesco után sorállás az akciózásban

Az időjárás a dinnyetermelők kedvében járt eddig, hiszen pazar meleggel kápráztatta el a dinnyekedvelőket is, a nagy kánikulában jobban fogy a finomság. Bár éppen csütörtöktől, július 13-án, az akciós váltónapon jön némi lehűlés az időjárásban, de úgy tűnik, a dinnyepiacon is: jönnek az új dinnyeárak, 100 forint alatt adják majd többen is a csíkos görögdinnyét.

Pócs János, a heves-jászsági dinnyetermelői körzet képviselője, aki egyébként országgyűlési képviselő is, már korábban, a Tesco július 6-9. közötti négynapos dinnyeakciója nyomán felháborodásának adott hangot: számításai szerint egy hektárnyi területen kétmillió forint a gyümölcs előállítási költsége – Heves-Jászságban 420 hektáron termelnek dinnyét –, és ennek megfelelően a kilónkénti termelői ár minimum 140-160 forint. Nyilván nem véletlen, tesszük hozzá a blokkk.com részéről, hogy a görögdinnye területe 20%-kal kisebb 2017-ben. A Budapesti Nagybani Piacon a június legvégi adatok szerint 120-170 forint között jelölték meg a hazai első osztályú görögdinnye bruttó átadási árát, amit ajánlott kínálati árnak neveznek.

2016-ban 200-205 ezer tonna volt a magyar görögdinnye termés az Agrárkamara szerint, de előzetesen 235-240 ezer tonnát vártak. A rossz időjárás azonban nem adott esélyt a jobb termésre, ráadásul - ki tudja, melyik volt előbb - egy hét után jócskán 100 forint alá zuhant a görögdinnye bolti ára a nagyáruházakban. A dinnye exportja is visszaesett 2016-ban.

A Tesco egyébként július 6-9 közötti napokra (négy napra) hirdette meg 99 forintos dinnyeakcióját. A Nemzeti Agrárkamara arra szólította fel, hogy július 10-től ne adja 100 forint alatti áron a dinnyét: ez most sikerült, hiszen visszaállt a 129 forintos ár. A Kamara szerint ez radikális árletörő akció. Ezt egyébként minden évben elmondják a dinnyetermelők, hogy a szezon elején nagyon rossz nekik a dinnye akciózás.

Kóstoltatás, az igen

2016-ban július 19-én indította az Agrárkamara a dinnyeszezont. Az ALDI, az Auchan, a CBA, a Lidl, a METRO és a SPAR kínálgatta 46 üzletben a dinnyéjét. 2017-ben július 6-án indította az Agrárkamara az akcióját, most a Tesco is beszállt a vásárlócsalogatásba, de hát nem biztos, hogy mindenki örömére.

Ha már a vásárló: a görögdinnye lehet első, vagy másodosztályú, amit nem minden boltos tüntet fel az árcéduláján. A származási hely, már csak az illendőség kedvéért is, Magyarország, amit persze az élelmiszerbiztonsági hatóság ellenőrizni fog.

És az árak: nagyok a különbségek

A blokkk.com nekiveselkedett és július 10-én körbejárt fővárosi élelmiszeres nagyáruházakat, megnézett egy-két piacot és kisboltost is, ki mennyiért méri a dinnyéjét.

A legolcsóbb dinnyét a Fény utcai piac CBA Príma áruházában láttuk, 119 forintért, igaz, ez másodosztályú volt (ők legalább odaírták).

A Lidl és a Tesco 129 forintért kínálta a dinnyéjét, az Aldi és a Penny 149 forintért, a Spar pedig rátett erre még egy tízest, első osztályba sorolt dinnyeként kínálva.

Hát igen, a piaci dinnyeárusok ceruzája már vastagabban fogott, az utcai árusok és a kisboltosok is drágábban adták a görögdinnyét. Ehhez persze hozzátartozik, hogy utóbbiak drágábban is veszik, nem közvetlenül a termelőtől, hanem sokszor nagykereskedőtől, például a nagybani piacokon.

CBA	Lidl	Tesco	Auchan	Aldi	Penny Market	CBA online.prima	Spar Mammut, Eurocenter	utcai árus III. kerület	Újpesti piac, utcai árus	Fény utcai piac	zöldséges bolt XIII. kerület
119.-	129.-	129.-	139.-	149.-	149.-	149.-	159.-	168.-	168.-, 180.-, 198.-, 280.-	240.-, 198.-	220.-
görögdinnye árak, forint, 2017. július 10.,

Nemsokára heves dinnyeár eső jön

Ez nem a reklám helye, de hát ide tartozik. A nagyáruházaknál július 13-án indulnak a szokásos heti akciók, amiből bizony a görögdinnye nem marad ki.

A Penny a 149 forintos dinnyeárat 89 forintra nyomja le, pontosan egy héttel a dinnyeszezon indító után. Az Aldi 95 forintért adja, de a Lidl sem tétlenkedik majd a maga 99 forintos árával. Az Auchan és a Tesco még nem rukkolt elő újabb árakkal, de valószínűleg nagyon nem fognak lemaradni.

A végére már csak egy kérdés marad: ki fizeti meg az olcsó dinnye árát?

(blokkk.com, 2017. július 10.)

99 forintos árral nyitotta a Tesco a magyar dinnye szezonját

Alig néhány napja kapni a boltokban magyar dinnyét, máris a termelők szerint elfogadhatatlan alacsony árak borzolják a termelők kedélyét.

Úgy tűnik, hogy a június közepére szervezett egyeztetés sem segített abban, hogy közeledjenek az álláspontok a kereskedők és a gazdák között, írja a Magyar Idők. A Tesco ugyanis a szezon első hetében máris száz forint alatti áron hirdetett akciót a gyümölcsre. A termelők attól tartanak, hogy a túl olcsón kínált áruval nemcsak az idei szezont teszi tönkre az áruház, hanem a lépésük a következő évekre is hatással lehet.

Bár a termelők hetekkel a betakarítás előtt tárgyalóasztalhoz ültek az áruházláncok képviselőivel annak érdekében, hogy idén zökkenőmentesen, mindkét fél számára elfogadható feltételek mellett találjon gazdára a magyar dinnye, így sem sikerült elkerülni a botrányt. A Tesco ugyanis a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara és az Agrármarketing Centrum fogyasztásösztönző kampányának partnereként minden eddiginél korábban, már a magyar dinnyeszezon indulásának hetében 100 forint alatti áron hirdetett akciót a termékre. Erre csütörtökön Pócs János országgyűlési képviselő a hevesi és jászsági dinnyetermelők nevében hívta fel a figyelmet egy sajtótájékoztatón.

A dinnyetermeléssel is foglalkozó politikus szerint ezzel a lépéssel az áruház nemcsak az idei szezont veszélyezteti, hanem a következő évek termelését is befolyásolja. – Ez irreálisan alacsony árszint, ami a felvásárlók és más kiskereskedelmi egységek figyelmét is felkelti. Ha a gazdák úgy ítélik meg, hogy ilyen árak mellett nem érdemes a termeléssel foglalkozni, elképzelhető, hogy jövőre már nem lesz jó magyar dinnye a kínálatban – jegyezte meg. Rámutatott arra, hogy az ár és a minőség mindig kéz a kézben járnak: az első osztályú dinnye egy hektárra jutó termelési költsége eléri a kétmillió forintot, ezért 99 forintért jó minőséget biztosan nem kaphat a fogyasztó.

Az alacsony árak a következő évek termelését is befolyásolják

– Egy áruházlánc csak akkor hirdethet ilyen akciót, ha nagyon olcsón harmadosztályú dinnyéhez jutott a piacról – emelte ki. A politikus szerint ugyanis a termelők az igazán kiváló minőségű árut a nagybani piacra viszik, vagy maguk adják el, a harmadosztályú, silány gyümölcsöt pedig harmadáron eladják a Tescónak, ahol a minőség nem számít, csakis az ár. Pócs János a Magyar Időknek elmondta: a dinnyetermelők kényszerhelyzetben vannak, az áru visszatartásával nem bojkottálhatják a piacot, hiszen csak a veszteségeiket növelik, ha a megérett dinnyét nem adják el. Ugyanakkor készek arra, hogy az érdekeiket tiltakozó akciókon keresztül érvényesítsék. Nem példátlan ez, tavaly például egy kamionnyi dinnyét borítottak le a Tesco budaörsi áruházának parkolójában, mivel az áruházlánc a szezon közepén jelentős akcióval törte le az árakat.

Az áruházlánc mostani akciójától elhatárolódtak a versenytársak. Győrffy Balázs, az agrárkamara elnöke pedig a köztestület támogatásáról biztosította a dinnyetermelőket. Jelezte: a mostani kampány is az együttműködést szolgálja, és arra buzdította a piaci szereplőket, hogy a rövid távú haszon helyett a hosszú távú érdekeket tartsák szem előtt.

A fogyasztásösztönző kampányban részt vevő boltok akciós kiadványai alapján elkészült körképből kiderül: a CBA Príma boltjaiban 129, a Lidlben 149, az Auchanban pedig 139 forintért kapni ezen a héten magyar görögdinnyét. A Spar katalógusában nem szerepelt a termék, és bár a Metro és az Aldi aktuális akciói között sem találtunk görögdinnyét, az előző heti kiadvány szerint előbbiben bruttó 159, míg az Aldiban 149 forintért kínálták néhány napja a gyümölcsöt.

A terméssel egyébként nincs baj, az időjárásnak köszönhetően a minőség és a mennyiség is kiváló, az ötezer hektárról mintegy 200 ezer tonnát takaríthatnak be a gazdálkodók. Czerván György agrárgazdaságért felelős államtitkár szerint az elmúlt években folyamatosan modernizálták a termelést a gazdák, ami a görög mellett a sárgadinnyére is igaz. Utóbbit 600 hektáron termelték, 18 ezer tonna juthat 2017-ben piacra. Daróczi László, az Agrármarketing Centrum vezérigazgatója elmondta: idén az áruházak mellett a Bátor Táborokban és az Erzsébet-táborokban is kóstoltatással népszerűsítik majd a gyümölcsöt.

(Magyar Idők, 2017. július 7.)

A hideg az egekbe tornázta a zöldségárakat

Két-háromszorosára ugrottak az árak a piacokon. Meg a boltban. Máshol is hideg van: a padlizsán és a cukkini árcédulája mehet az ékszerboltba.

Elképesztő ütemben drágulnak a zöldségek: a dél-európai importból származó termékek lassan a megfizethetetlen kategóriába kerülnek. A drasztikus áremelkedésért a szokatlanul hideg tél a felelős, írja a Magyar Idők.

Drasztikus árakkal találkozhatnak a zöldségesnél a vásárlók, az importból származó termékek ugyanis alaposan megdrágultak az utóbbi hetekben. Az Agrárgazdasági Kutatóintézet (AKI) piaci árinformációs statisztikája szerint az Olaszországból és Spanyolországból származó paradicsom ára csaknem a kétszeresére emelkedett az elmúlt évhez viszonyítva.

Egy kiló fürtös paradicsom február elején 770 forintba került a budapesti nagybani piacon, míg egy évvel korábban csupán 374 forintért kínálták a kereskedők. A koktélparadicsom is sokat drágult: a tavalyi 775 forint után idén 1.600 forint körül alakulnak az árak. A Spanyolországból származó kaliforniai paprikáért is többet kell fizetni, a nagybani árak 600 forintról 1.000 forint közelébe emelkedtek egy év alatt.

Arányaiban a legnagyobb áremelkedést a cukkini esetében mutatott a statisztika: az elmúlt évhez képest több mint a háromszorosára drágult a termék, 515 forintról 1.600 forint fölé emelkedtek az árak. A padlizsán esetében is hasonló a helyzet, míg egy éve 535 forintot kértek a zöldségféléért, ma nem kevesebb, mint 1.545 forintért kínálják a nagybanin. A jégsaláta darabja 200-ról 580 forintra nőtt, ahogy a kelkáposzta, a karfiol és a brokkoli is sokkolóan drágább lett.

A hihetetlen áremelkedés a szokatlanul hideg január számlájára írható, a fagyos időjárás az olasz, a spanyol és a marokkói termelők dolgát is megnehezítette. A mediterrán országok gazdáit felkészületlenül érte a rideg tél, a növényeik jó része megfagyott. Ledó Ferenc, a Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács, a Fruitveb elnöke a Magyar Időknek elmondta: a hideg időjárás a hazai paprikatermesztést is visszahúzta, a kisebb termésmennyiség miatt a hazai zöldség kilójáért 150 forinttal kapnak többet a gazdálkodók.

A Terméktanács szerint még egy-két hónapig a szokásosnál jóval borsosabb árakra kell felkészülniük a fogyasztóknak, az árak március környékén csökkenhetnek, addig viszont további 30-40 százalékos áremelkedésre lehet számítani egyes zöldségfélék esetében.

Készlethiányra viszont nem kell számítani, az áremelkedés ugyanis minden bizonnyal visszafogja a keresletet, a drága zöldségből mindig is kevesebb fogy, így a kisebb mennyiség is fedezni tudja a vásárlók igényeit.

(Magyar Idők, 2017. február 8.)

2016: keresni kellett az inflációt

Év vége felé indultak meg az árak felfelé, persze, csak óvatosan.

2016 decemberében 1,8%-kal, a 2016-os évben pedig átlagosan 0,4%-kal nőttek az árak. Decemberben a legnagyobb mértékben a fogyasztási főcsoportok közül a járműüzemanyagokat is tartalmazó egyéb cikkek és a szeszes italok, dohányáruk drágultak.

Egy év alatt, 2015. decemberhez viszonyítva a fogyasztói árak átlagosan 1,8%-kal nőttek. Az élelmiszerek ára 1,3%-kal emelkedett, ezen belül a cukor ára 16, az idényáras élelmiszereké (burgonya, friss zöldség, gyümölcs) 3,6, a sajt és a péksütemények ára 2,7, a tej ára 2,6%-kal nőtt, a sertéshúsé 8,5, a baromfihúsé 3,6%-kal csökkent. Átlag felett, 3,5%-kal drágultak az egyéb cikkek (gyógyszerek, járműüzemanyagok, lakással, háztartással és testápolással kapcsolatos, valamint kulturális cikkek), ezen belül a járműüzemanyagokért 7%-kal kellett többet fizetni. A szeszes italok, dohányáruk átlagosan 2,5, a szolgáltatások 1,9, a ruházkodási cikkek 0,5%-kal drágultak. A háztartási energia ára nem változott. A tartós fogyasztási cikkekért 0,5%-kal kevesebbet kellett fizetni.

Egy hónap alatt, 2016. novemberhez viszonyítva a fogyasztói árak átlagosan 0,4%-kal nőttek. Az élelmiszerekért 0,1%-kal többet kellett fizetni, ezen belül a tojásért 5, az idényáras élelmiszerekért 1,5, a tejért 1,2, a sajtért 0,8%-kal. A sertéshús ára 1,3, a baromfihúsé 1,4, az étolajé 0,8%-kal csökkent. A legnagyobb mértékben az egyéb cikkek drágultak (1,7%-kal), ezen belül a járműüzemanyagok 4%-kal. A szeszes italok, dohányáruk ára 0,2, a szolgáltatásoké 0,1%-kal nőtt. A háztartási energia és a tartós fogyasztási cikkek ára átlagosan nem változott. A ruházkodási cikkekért 0,2%-kal kevesebbet kellett fizetni.

2016. évben az előző évhez képest a fogyasztói árak átlagosan 0,4%-kal nőttek, ezen belül az élelmiszerek ára 0,7%-kal. A legnagyobb mértékben a szeszes italok, dohányáruk drágultak (2,3%-kal). A szolgáltatások ára átlagosan 1,5, a tartós fogyasztási cikkeké 0,5, a ruházkodási cikkeké 0,4%-kal emelkedett. Az egyéb cikkekért 2,2%-kal kevesebbet kellett fizetni, a háztartási energia ára 0,1%-kal mérséklődött.

A nyugdíjas fogyasztói árindex előző hónaphoz képest 0,3%-kal, az előző év azonos hónapjához képest pedig 1,7%-kal nőtt, a 2016 éves áremelkedés 0,6% volt.

(KSH, 2017. január 12.)

Dinnye: kedden kóstoltatás, csütörtökön áresés

Hamar leestek a dinnyeárak a nagyáruházakban. Nyár, dinnye, szeletem: a kormány helyett az Agrárkamara ostorozza a dinnyepiacot. A 88 forintos bolti dinnyeár régen kevés volt a dinnyetermelőknek a szezon első szakaszában.

A július 19-én tartott sajtóeseményen arról érkezett a híradás, hogy példás együttműködéssel a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara kezdeményezése mellé állt hat kiskereskedelmi lánc, támogatva a hazai, kiváló minőségű görög- és sárgadinnye eljuttatását a fogyasztókhoz, ezzel is piacot teremtve a magyar termelőknek. Az Aldi, Auchan, CBA, Lidl, Metro és Spar üzletekben a szezonban több alkalommal fognak magyar dinnyét kóstoltatni. Ez történt kedden.

A nagyáruházak honlapjait, akciós újságait böngészve ugyanakkor rövid időn belül kiderült, hogy a kereskedők igyekeznek biztosra menni. Jó a termés, van dinnye bőven, ilyenkor természetes is az alacsonyabb ár. A mezőgazdasági termékek piaca így működik: ha sok, akkor olcsó, ha kevés, akkor drága.

Az áruházak többsége a csütörtököt választotta akciós indítási napnak, persze más napokon is rajtoltatnak árengedményeket, de a hétvégi nagybevásárlás előtt ez a legcélszerűbb időpont. Nos, az akciós újságokat csütörtökön bogarászva rögvest kiderül, hogy többen alaposan belehúznak a dinnyeakciózásba. Nem csekély mértékű engedményeket kínálnak (30-40%-ost is), lenyomva ezzel a dinnyeárakat a 100 forintos lélektani határ alá. A legolcsóbbak ráadásul 88-89 forintért kínálják a csíkos héjú görögdinnyét, ami napfényes, jó időben, a szezon első szakaszában kiváló ár, legalábbis a vásárlóknak.

A 88 forintos fogyasztói ár 70 forintnál néhány fillérrel kisebb áfa nélküli árat jelent, ezen kell osztozniuk a dinnyetermelőnek és a kereskedőknek. A korábbi években a dinnyeszezon első szakaszában ez az árszint bizony éles viták forrása volt, mivel a kelleténél alacsonyabb termelői árakat jelentett a dinnyetermelők számára már induláskor. Kérdés, hogy ebben az esztendőben ez elégséges-e.

Az áruházak honlapjain a következő dinnyeárakat találtuk július 21-én:

áruház	dinnye fogyasztói ára	engedmény mértéke
Lidl	88	129 helyett
Penny	88	149 helyett
Aldi	89	nem jelöli
Spar	89	nem jelöli
Tesco	99	nem jelöli
Metro	95	nem jelöli
ár: csíkos dinnye kilója, természetesen forintban

Az Auchan csak az egyébként is drágább magszegény dinnyéjét hirdeti 159 forintért akciós újságjában. A magyar láncok honlapjain nincs nyoma dinnyeakciózásnak.

A kisebb boltokban drágább a dinnye, amit jelez az is, hogy az Agroinform híre szerint a Budapesti Nagybani Piacon a kínálati árak 120-150 forint közötti áfával együtt számolt ársávot adnak meg. Ennél persze bizonyára olcsóbb is lehet a dinnye.

(blokkk.com, 2016. július 21.)

A krumpli felnyomta az inflációt 2015-ben

2015 decemberben már közzel 1%-kal nőttek az árak. A burgonya ára közel 50%-kal nőtt. 2015-öt megúsztuk egy tized csökkenéssel. Olcsó volt a benzin.

2015 decemberében a fogyasztói árak átlagosan 0,9%-kal magasabbak voltak, mint egy évvel korábban. Ebben a hónapban a legnagyobb mértékben a szeszes italok, dohányáruk drágultak, miközben az üzemanyagok ára jelentősen csökkent.

Összességében 2015-ben a fogyasztói árak átlagosan 0,1%-kal mérséklődtek az előző évhez képest.
2015. decemberében,12 hónap alatt (2014. decemberhez viszonyítva) a fogyasztói árak átlagosan 0,9%-kal nőttek. Az élelmiszerek ára 2,2%-kal emelkedett, ezen belül az idényáras élelmiszereké (burgonya, friss zöldség, gyümölcs) 23, de ezen belül a burgonyáé közel 50%-kal, az étolajé 12,7, a cukoré 9,2%-kal nőtt, míg a tejé 9,5, a sajté 6,9%-kal csökkent. A szeszes italok, dohányáruk átlagosan 3,8, a tartós fogyasztási cikkek 1,7, a szolgáltatások 1,5%-kal drágultak. Az egyéb cikkekért (gyógyszerek, járműüzemanyagok, illetve lakással, háztartással és testápolással kapcsolatos, valamint kulturális cikkek) 2,8, ezen belül a járműüzemanyagokért 8,9%-kal kellett kevesebbet fizetni. A háztartási energia ára átlagosan 0,2%-kal csökkent, ezen belül a palackos gázé 13,0%-kal. A ruházkodási cikkek ára 0,1%-kal mérséklődött.

Egy hónap alatt, 2015. novemberhez viszonyítva a fogyasztói árak átlagosan 0,3%-kal csökkentek. Az élelmiszerek ára 0,5, ezen belül az idényáras élelmiszereké 1,9, a sertéshúsé 0,9, a kenyéré 0,8%-kal mérséklődött. Nőtt többek között az étolaj (1,6%) és a tojás (0,6%) ára. A háztartási energia és a szolgáltatások ára átlagosan nem változott. Az egyéb cikkek ára átlagosan 0,8%-kal csökkent, ezen belül a jármű üzemanyagoké 1,9%-kal. A tartós fogyasztási cikkek ára 0,3, a szeszes italok, dohányáruké 0,2, a ruházkodási cikkeké 0,1%-kal mérséklődött.

2015. év egészében az előző évhez képest a fogyasztói árak átlagosan 0,1%-kal mérséklődtek. Az élelmiszerek ára átlagosan 0,9%-kal nőtt. A legnagyobb mértékben a szeszes italok, dohányáruk drágultak (3,1%-kal). A szolgáltatások ára átlagosan 1,9, a tartós fogyasztási cikkeké 0,8%-kal emelkedett. A ruházkodási cikkek ára átlagosan nem változott. A legnagyobb mértékben az egyéb cikkek ára csökkent (4,6%), a háztartási energia ára 2,9%-kal mérséklődött.

(KSH, 2016. január 14.)

Dinnyéskedés: szolid lökdösődés volt csak

A legolcsóbb és a legdrágább dinnye között 84 forint volt a különbség, így indult a magyar dinnyeszezon 2015-ben. Kóstoltunk is.

A vásárlók a görögdinnyében a kóstoltatást imádják a legjobban, mellette pedig az ár izgatja őket leginkább, ezért a blokkk.com azt vizslatta az áruházakban, mennyiért is adták a szezon legelején a görögdinnyét.

Két dinnyés hétvégét is górcső alá vett a blokkk.com, így július 3-án és 4-én, pénteken és szombaton, majd egy hét múlva, 10-én és 11-én is körülnézett néhány budapesti áruházban. Természetesen csak pénteken és szombaton, vasárnap már nem, pedig milyen jó lett volna, de hát ekkor az üzletek többsége zárva van, a kivételezett nyitva tartók meg esetleg drágábbak, mint hétköznap. Az első júliusi hétvégén még kevés magyar dinnye volt az áruházak polcain, egy héttel később már sokkal több.

Finom volt, de lehetett volna édesebb is

Kóstoltunk is természetesen, de vigyázat, a meglékelt dinnyét ha nem viszi el a vásárló, másnak eladni már nem lehet, mert tilos. És lékelni is csak ott lehet, ahol a dinnye is, a vágóeszközök is tisztíthatók, így az útszéli árusoknál erre kevés az esély. Természetesen a kóstoltatásnak is megvannak a maga szabályai, nem véletlen, hogy a dinnyét kínáló lányok ilyenkor gumikesztyűt is húznak.

Ha már a budaörsi Auchanban lehetett kóstolni, megtettük ott. A kóstoltatás helyén folyamatos volt a nyüzsgés, szépen gyűltek a hulladékgyűjtőben a fogpiszkáló pálcikák, amelyekre rátűzték a dinnyefalatkákat, de nem mindenki szaladt utána a dinnyésládákhoz megkopogtatni és utána a mérleghez mérlegelni.

Benyomásaink nyilván nem egyeznek minden vásárló véleményével, feltehetően a termelőkével és az áruházéval sem, azt nem is tagadjuk, hogy finom volt, de hát lehetett volna édesebb is a megkóstolt dinnyedarabka.

Kezdjük a mustra végén - július 10-én és 11-én

Nos, a dinnyetermelők réme, a rettegett árverseny azért megindult, még ha csak csak visszafogottabbnak tűnő keretek között is. Igyekeztünk több boltot is megkeresni, de a piacvezetőket, a dinnyepiac korábbi lékelőit nem lett volna szakszerű kihagyni. Bizonyára kitalálható, hogy a legolcsóbbak az Auchan és a Tesco voltak, a többség pedig a 139-149 forintos árakat választotta.

Az Auchan és a Lidl azonnal akcióval indította a magyar dinnyeszezont, legalábbis a találomra felkeresett áruházakban. Az Auchan 54 forintot, a Lidl 30 forintot engedett az árból, de az némileg homályos, miképpen számolták ki mindezt. Igaz, a dinnye főszezonja előtt drágább az import dinnye, tehát elvileg van miből engedni, de az Auchannál 10 forint hibádzik az előző hétvégi árhoz képest (persze lehet, hogy hét közben emeltek egy picit).

A legolcsóbb és a legdrágább görögdinnye között 84 forint volt a különbség.

Végül a legeleje - július 3-án és 4-én

Nézzük akkor az első dinnyés hétvégét néhány boltban (ötöt választottunk ki, ami éppen útba esett), hiszen a magyar görögdinnye szezonját csak későbbre ígérték, de nem árt előtte is tájékozódni, hiszen dinnye azért akad korábban is.

A legolcsóbb a budaörsi Tesco volt, 99 forintért mérte kilóját, természetesen csak azért ilyen olcsón, hogy ezen a hétvégén kiszórja gyorsan az importot és helyet csináljon a hazainak (legalábbis régen ezzel magyarázták a 99 forintos szezonnyitó árat, de tegyük hozzá, ez most csak néhány napos akció volt). A kihelyezett ládák feliratán is látszik egyébként, hogy ez igazi görög görögdinnye ( ha már az árcédulán nincs ott a származási hely). A második legjobb árat a Mammaut Spar boltjában lehetett találni a megkeresett áruházak közül, de hát itt már 50 forinttal drágább volt a dinnye, mint a Tescoban. Görög görögdinnyét kínált a budaörsi Auchan is, de 159 forintért. A CBA úgy látszik vigyázott a formájára, hiszen ugyanannyiért adta, mint az Auchan. A Fény utcai piacon kérték a legtöbbet, 198 forintot a görögdinnyéért.

Kormányhírverés: ismételve a tavalyi

A Földművelésügyi Minisztérium június végén, egy héttel a remélt rajt előtt harangozta be a görögdinnye július elején indult szezonját. Sok újat nem lehetett hallani a korábbi évekhez képest, de ez senkit sem zavar, ha a dinnye édes és olcsó, no meg hazai, legalábbis a vásárlókat biztosan nem. A dinnyetermelők, a Magyar Zöldség-gyümölcs Szakmaközi Szervezet (FruitVeB) fürgébb volt a, ők már egy kicsit korábban nekiláttak a magyar dinnye népszerűsítésének. A FruitVeB azzal számolt, hogy július elején legalább 120 forintnak kell lennie a görögdinnye kilójának, ami majd a szezon végére lemegy 70-80 forintra. Hát igen, öt forintot már elbuktak.

Kérdés persze az is, hogy mennyi dinnye lesz külföldön, hiszen az agráriumban ez döntő az árfaragásban, vajon jön-e nagyobb mennyiség a határokon túlról, lesz-e a piacokon esetleg a magyar mellett görög görögdinnye is és mit szól mindehhez a vásárló. No, meg az időjárás, mert a dinnyetermés igencsak függ tőle.

(blokkk.com, 2015. július 13.)

Megette a piac az inflációt 2014-ben

2014-ben csökkent az átlagtermék és szolgáltatás ára, ami már nem infláció, hanem defláció.

A Központi Statisztikai Hivatal árjelentése azt mutatja, hogy 2014. decemberében és az év egészében is csökkentek a fogyasztói árak az átlagot tekintve. Az egyes árucsoportokat nézve az élelmiszerek, ruházati cikkek, különféle iparcikkek átlagára egyaránt mérséklődött az előző év azonos időszakához képest, a jövedéki termékek kivételével, ahol az adóemelések drágulást okoztak. Döntő volt ebben, hogy az élelmiszerek piacán az orosz embargo okozta túlkínálat lefelé nyomta az árakat, a nemzetközi környezet sem diktált áremelkedést, a visszafogott európai gazdaság is összességében fékezte a vásárlási kedvet, az üzemanyag áresés viszont jót tett a pénztárcáknak. Feltehetően az árviszonyok kedvező alakulásának hátterében az is meghúzódik, hogy nem volt olyan erős a kereslet a vásárlók részéről, hogy lehetett volna árat emelni, viszi - nem viszi, nem kap mást alapon. Ebből is úgy tűnik, hogy a fogyasztás legfőbb hajtóereje az online pénztárgép és az üzemanyag áresés volt.

Az állam költségvetés számolt inflációval, úgyhogy jó kérdés, vajon a defláció milyen hatással volt a költségvetés bevételeire (ahol az áfa-bevételek jócskán nőttek a már említett online kassza hatása miatt).

Nézzük akkor a KSH jelentését. A kedves vásárló, ha esetleg mást tapasztalt az áruházakban, az azért van, mert verseny van a piacon és vannak drágább és olcsóbb áruházak is.

Decemberben a fogyasztói árak átlagosan 0,9%-kal voltak alacsonyabbak, mint egy évvel korábban. Ezen időszak alatt a háztartási energia, az egyéb cikkek, üzemanyagok, az élelmiszerek, a ruházkodási cikkek, valamint a tartós fogyasztási cikkek ára csökkent, a szolgáltatások és a szeszes italok, dohányáruk drágultak.

Összességében, 2014-ben a fogyasztói árak átlagosan 0,2%-kal csökkentek az előző évhez viszonyítva.

Egy hónap alatt – 2014. novemberhez viszonyítva – a fogyasztói árak átlagosan 0,7%-kal csökkentek. Az élelmiszerekért átlagosan 0,7%-kal kellett kevesebbet fizetni, ezen belül csökkent a cukor (4,9%), az idényáras élelmiszerek, azaz a burgonya, friss zöldség, gyümölcs (3,1%) és a sajt (1,1%) ára. Nőtt a tojás (2,9%), valamint az étolaj (1,8%) ára. A ruházkodási cikkek átlagosan 0,4%-kal drágultak egy hónap alatt. A szolgáltatások ára nem változott. Az átlagnál nagyobb mértékben, 2,4%-kal csökkent az egyéb cikkek (lakással, háztartással és testápolással kapcsolatos cikkek, gyógyszerek, járműüzemanyagok, valamint kulturális cikkek) ára, ezen belül a járműüzemanyagokért 5,9%-kal kellett kevesebbet fizetni. A szeszes italok, dohányáruk ára 0,3%-kal csökkent. A tartós fogyasztási cikkekért és a háztartási energiáért 0,1%-kal kellett kevesebbet fizetni.

Tizenkét hónap alatt, 2013. decemberhez viszonyítva, az élelmiszerek ára 0,6%-kal csökkent. Ezen belül csökkent a cukor (19,6%), az étolaj (5,2%), az idényáras élelmiszerek (4,5%), valamint a liszt (3,9%) ára. Drágult többek között a tojás (3,9%), a csokoládé, kakaó (1,7%) és a tej (1,2%). A szolgáltatások átlagosan 1,5, a szeszes italok, dohányáruk 1,2%-kal drágultak. A szolgáltatásokon belül a kulturális, oktatási és szabadidős szolgáltatások ára 2,3%-kal nőtt, a helyi tömegközlekedésé 6,8%-kal csökkent. Az egyéb cikkekért 4,1%-kal kellett kevesebbet fizetni, ezen belül a járműüzemanyagok ára 10,4%-kal csökkent. A ruházkodási cikkek ára átlagosan 0,2, a tartós fogyasztási cikkeké 0,1%-kal mérséklődött. A háztartási energia ára csökkent a legnagyobb mértékben, ami 5,4%. Ezen belül a vezetékes gázért 6,5, az elektromos energiáért 5,7, a távfűtésért 5,3%-kal kellett kevesebbet fizetni 2013. decemberhez
viszonyítva.

2014-ben a fogyasztói árak átlagosan 0,2%-kal csökkentek az előző évhez viszonyítva. A legnagyobb mértékben a háztartási energia ára csökkent, 11,7%-kal. Árcsökkenés következett be a ruházkodási cikkek (0,7%), a tartós fogyasztási cikkek (0,5%), az egyéb cikkek (0,5%), valamint az élelmiszerek (0,4%) esetében. A szeszes italok, dohányárukért átlagosan 6,2, a szolgáltatásokért 1,8%-kal kellett többet fizetni, mint egy évvel korábban.

Az EU 28 tagországában 2014. novemberben a fogyasztói árak (a harmonizált előzetes adatok szerint) átlagosan 0,4%-kal voltak magasabbak, mint 2013. novemberben. Bulgáriában és Görögországban csökkentek leginkább az árak (1,9 és 1,2%-kal), míg a legnagyobb drágulás Romániában, valamint Ausztriában (1,5-1,5%) következett be novemberben.

(KSH, 2015. január 14.)

2013. évi infláció itthon: lehúzva

2013-ban 1,7%, az év utolsó hónapjában 0,4% volt az infláció Magyarországon.

Decemberben a fogyasztói árak 0,4 százalékkal voltak magasabbak, mint egy évvel korábban. A háztartási energia, valamint a tartós fogyasztási cikkek és a ruházkodási cikkek ára csökkent, mialatt a szeszes italok, dohányáruk és a szolgáltatások átlag felett drágultak – jelentette a KSH. Vagyis a novemberi 0,9 százalék után tovább esett az infláció, ami részben az újabb rezsicsökkentéssel függ össze. Ez azt is jelenti, hogy az 1974 óta vezetett statisztika szerint nem volt még soha olyan hónap, hogy ilyen alacsony (0,4 százalék) legyen a fogyasztói árak emelkedési üteme. 1974 elején mértek egyszer 0,6 százalékos inflációt. Összességében, 2013-ban a fogyasztói árak átlagosan 1,7 százalékkal emelkedtek az előző évhez viszonyítva.

2013-ban a fogyasztói árak átlagosan 1,7 százalékkal emelkedtek az előző évhez viszonyítva. A legnagyobb mértékben a szeszes italok, dohányáruk drágultak, 10,9 százalékkal. Átlag felett növekedtek továbbá a szolgáltatások (3,6 százalék) és az élelmiszerek (2,8 százalék) árai. Az átlagnál kisebb mértékű áremelkedés következett be az egyéb cikkek (0,5 százalék) körében. A ruházkodási cikkekért átlagosan 0,4, a tartós fogyasztási cikkekért 1,9, a háztartási energiáért 8,5 százalékkal kellett kevesebb fizetni, mint egy évvel korábban. Az alacsony inflációt elsősorban a rezsicsökkentések okozták, vagyis a központi árszabályozás nyomta le az árakat. Ugyanakkor ellentétes hatást is kifejtettek egyes kormányzati intézkedések. A trafikrendszer nyomán átalakuló dohánypiacon meredek áremelkedést tapasztalhattunk.

A 2 százalék alatti infláció az év egészére egyben azt is jelenti, hogy a Magyar Nemzeti Bank nem érte el a 3 százalékos inflációs célját a sorozatos kamatvágások mellett sem. Ezt ugyanakkor a kormányzati intézkedések okozták, csak most éppen ellentétes irányban. Ezt támasztja alá, hogy a maginfláció, ami jobban tükrözi a piaci folyamatokat, az MNB célja körül alakult. Korábban általában éppen magasabban alakult az infláció, mint az MNB célja, az adóemelések miatt. Az év egészében 3,3 százalékos maginflációt mért a KSH – ami jobban tükrözi a piaci folyamatokat, mint a főindex –, decemberben pedig 3,5 százalékkal nőtt a szezonálisan kiigazított inflációt ütem.

Az elemzők várakozása szerint még nincs itt az infláció alja, a bázishatás miatt januárban 0,2 százalékra süllyedhet a fogyasztói árindex, ami függ azonban a forint árfolyam alakulásától és az üzemanyag áraktól is. 2013. év folyamán jelentős dezinfláció zajlott le hazánkban, mivel 2012 decemberében az éves fogyasztói árindex még 5 százalékon állt. Az áremelkedés mérséklődését elsősorban a rezsicsökkentés, vagyis a hatósági árak mérséklődése vezette. Ez több mint 2 százalékpontot magyaráz a 4,6 százalékpontos éves mérséklődésből.

Egy év alatt, 2012. decemberhez viszonyítva, az élelmiszerárak az átlagosnál kisebb mértékben, 0,1 százalékkal emelkedtek. Ezen belül nőtt a sajt (8,5 százalék), a tej (6,3 százalék) és a száraztészta (3,0 százalék) ára - közölte a KSH. Árcsökkenés következett be többek között a liszt (18,8 százalék), a tojás (14,2 százalék), az étolaj (13,2 százalék) valamint a cukor (11,3 százalék) esetében. Az átlagosnál nagyobb mértékben, 12,0 százalékkal emelkedett a szeszes italok, dohányáruk ára. A szolgáltatások esetében szintén átlag feletti volt az árnövekedés (3,7 százalék), ezen belül azonban a víz-, a csatorna- és a szemétszállítás díja átlagosan mintegy 11 százalékkal csökkent, mialatt a helyi tömegközlekedés 4,9 százalékkal került többe. Az egyéb cikkek is átlag felett drágultak (0,9 százalék), ezen belül a járműüzemanyagok ára 0,7 százalékkal nőtt. A tartós fogyasztási cikkekért átlagosan 1,6, a ruházkodási cikkekért 1,1 százalékkal kellett kevesebbet fizetni. A háztartási energia ára csökkent a legnagyobb mértékben (17,7 százalék). Ezen belül az elektromos energiáért 20,1, a vezetékes gázért 20,0, a távfűtésért 18,7 százalékkal kellett kevesebbet fizetni 2012. decemberhez viszonyítva.

Egy hónap alatt – 2013. novemberhez viszonyítva – a fogyasztói árak átlagosan 0,5 százalékkal csökkentek. Ezen belül az élelmiszerek ára szintén csökkent, 0,3 százalékkal. Árcsökkenés volt megfigyelhető a csokoládé, kakaó (4,0 százalék), a liszt (3,4 százalék), a cukor (1,8 százalék) és a sertéshús (1,3 százalék) esetében. Nőtt azonban a tojás (1,0 százalék) és a párizsi, kolbász (0,4 százalék) ára. A legnagyobb mértékben a szeszes italok, dohányáruk drágultak 1,2 százalékkal. Szintén áremelkedés (1,0 százalék) következett be az egyéb cikkek körében (ide tartoznak: a lakással, háztartással és testápolással kapcsolatos cikkek, gyógyszerek, járműüzemanyagok, valamint kulturális cikkek), ezen belül a járműüzemanyagokért 2,5 százalékkal kellett többet fizetni. A szolgáltatások kismértékben drágultak (0,1 százalék). A ruházkodási cikkek ára nem változott. A tartós fogyasztási cikkek körében kisebb árcsökkenés volt megfigyelhető (0,1 százalék). Az átlagnál nagyobb mértékben, 8,1 százalékkal csökkent a háztartási energia ára, ezen belül az elektromos energia és a vezetékes gáz esetében az összességében mintegy 11 százalékos árcsökkentés teljes egészében megjelent az árindexben.

(Világgazdaság, 2014. január 15.)

Eddigi legsikeresebb évét zárta a Hunguest Hotels szállodalánc.

Eddigi legsikeresebb évét zárta a Hunguest Hotels szállodalánc. ₪₪₪

Eredményes évet tudhat maga mögött Magyarország legnagyobb belföldi szállodalánca, írja a Magyar Nemzet. A Hunguest Hotels Zrt. révén üzemeltetett szállodákban 2018 során az előző évinek több mint a másfélszeresére nőtt az árbevétel, miközben az év végére a hálózat márkája alatt jegyzett 27 hotelből 22 szálloda saját üzemeltetésbe, valamint tulajdonba is került.

A Magyar Nemzetnek Hülvely István, a Hunguest Hotels Zrt. vezérigazgatója arról is beszélt, hogy 2019-ben folytatódik a hazai turizmus lendülete, a cégek árbevétele tovább nőhet, ám ahhoz, hogy ez a jövedelmezőségben is megmutatkozzon, fontos volna a versenyképesség feltételeinek javítása is ágazati szinten. A vezérigazgató elmondta: a szektor fehérítését támogatja a nyáron debütáló új digitális adatszolgáltató rendszer.

Az előző évhez képest több mint 62 százalékos növekedéssel tavaly 23,7 milliárd forint volt a Hunguest Hotels Zrt. nettó értékesítési árbevétele, mely után 3,4 milliárd forint adózott eredmény született – ez 86 százalékkal magasabb a 2017-esnél. A saját üzemeltetési körbe tartozó szállodák pedig 2018-ban közel 55 százalékkal, 5,2-ről 8 milliárd forintra bővítették bruttó üzemeltetési eredményüket – közölte a Magyar Nemzettel a legnagyobb belföldi szállodalánc vezérigazgatója.

Hülvely István hozzátette: a megnövekedett forgalomnak köszönhetően a saját tulajdonú hotelek szobakihasználtsága másfél-két százalék fölötti bővüléssel csaknem 70 százalékra nőtt az előző év során, vagyis a szállodalánc piacvezető szerepe stabilan erősödött, miközben fontos változások történtek az Opus Global Nyrt.-hez tartó részvénytársaság életében. Megjegyezte: elégedettek a friss számokkal, mert meglátszik a társaság eredményein, hogy tavaly rekordévet produkált a magyar turizmus.

– 2018 januárjában átvettük a Saliris és a Lifestyle hotel üzemeltetését, júliustól pedig a szegedi Forrás szálló és az akvapark üzemeltetése került hozzánk – mondta a vezérigazgató. Emellett két heiligenbluti és egy montenegrói szálloda működtetése is a Hunguest feladata lett az év során. Ezenkívül novemberre a Konzum-csoporthoz került a legnagyobb balatoni kempingüzemeltető vállalat, a Balatontourist is a BLT Group Zrt. megvásárlásával. A 2018-as szezonban tíz balatoni kempinget és egy vendégházat üzemeltető patinás cég bekerülésével a legnagyobb magyarországi szállásadó vállalatot alapozták meg. 2018 végén pedig – egy kivételével – az említett szállodák tulajdona és az üzemeltetés is fokozatosan egy kézbe került, így a múlt év során üzemeltetésbe átvett egységeket is a cégcsoport birtokolja, akárcsak két szállodát Murauban.

– Mostanra 27, a Hunguest Hotelshez franchise-partneri vagy tulajdoni viszonyban kapcsolódó szállodából 22 egység teljesen saját kézben van – összegezte Hülvely István. A Balatontourist kapcsán megjegyezte: a túlnyomórészt önkormányzati tulajdonban lévő kempingek üzemeltetésének átvétele a vendégeknek nem jelent majd feltűnő változást. A társaságnál a jövőben arra törekednek, hogy hatékonyan kihasználják a patinás magyar turisztikai márkák közötti szinergiákat.

– Megerősödtünk, a cégcsoporton belül egy helyre kerültek a szállásadó cégek, és immár együttműködünk a kempingüzemeltetésben is. Személyi változásokkal ugyanakkor nem járt a veszprémi központú Balatontourist megvásárlása, a cég nem beolvadt, hanem megmaradt a jól ismert márkanévvel együtt, vagyis a vendégek a jövőben is ezen a néven kereshetik a megszokott balatoni kempingjüket – fűzte hozzá Hülvely István.

Kitért rá: az egykor alapvetően munkásszállókból és szakszervezeti üdülőkből átalakult szállodaláncnál folytatódnak az átalakulások. Néhány héten belül a céget birtokló Konzum Nyrt. beolvad az Opus Global Nyrt.-be, ami azzal jár, hogy a Hunguest Hotels tulajdonjoga közvetlenül az Opushoz kerül.

A vezérigazgató beszélt arról is, hogy a Hunguest saját magyarországi egységeiben 2018-ban a külföldi vendégek száma meghaladta a korábbi években mért beutazóforgalmat, a főbb küldőországokból egyaránt emelkedett az ideérkezők száma. Leginkább a cseh, a német és az osztrák turisták érdeklődése nőtt a magyarországi pihenési lehetőségek iránt, míg Romániából, Lengyelországból, Szlovákiából és Oroszországból, illetve más országokból a tavalyelőttivel közel azonos arányban érkeztek a szállodákba a turisták.

A jellemzően a családi, szabadidős utazások, gyógy- és wellnessüdülések piacán erős kínálattal rendelkező Hunguestnél azonban a vendégek közel kétharmada magyar családokból áll, akiknek a készpénzes költése, de a Szép-kártyás teljesítése is növekedést mutat 2018-ban.

– Jók a kilátások 2019-ben is, a húsvéti ünnepekre például már telt házas foglalásokat jegyzünk. A hosszú hétvégék az idén eddig nem alakultak olyan jól, mint 2018 tavaszán, illetve az időjárás sem volt túl kegyes az első hónapokban, ezért nehezebben indult be a belföldi turizmus, áprilisra azonban már szép számban érkeznek a szobafoglalások hozzánk is – mondta Hülvely István.

A szakember arról is beszélt, hogy bár 2018-ban javult a hálózathoz tartozó szállodák jövedelmezősége, amely várhatóan idén legalább ugyanezen a szinten alakul, összességében erős stagnálás várható. – 2019-ben az energiaárak jelentős emelkedése, valamint a magas bérköltségek kitermelése jelenti a legnagyobb kihívást a tisztességes piaci szereplőknek.

Nagyon várjuk az új digitális Nemzeti Turisztikai Adatszolgáltató Központ (NTAK) nyári indulását, amelytől azt reméljük, hogy rövid időn belül jelentősen hozzájárul az ágazat fehérítéséhez, ezáltal a versenyképességünk javulásához – jegyezte meg.

A legnagyobb hazai szállodalánc vezérigazgatója szerint ez azért fontos, mert bár a munkaerőkérdés továbbra is aktuális, ám a hazai turizmusban a mintegy 400 ezer fős munkavállalói tömeg mérete már nem fog jelentősen nőni. Ezért azokat a vállalkozásokat kell helyzetbe hozni, amelyek jogkövető módon alkalmazzák a dolgozókat, és a kötelező költségvetési tételek teljesítése mellett nem zsebbe fizetik a bért, mert utóbbi cégek jelenleg előnyben vannak a munkaerőért folytatott harcban.

– Még mindig komoly bérfeszültségek vannak a piacon, a bérek költségei jobban emelkednek, mint a forgalom és az árbevétel, ezért a jövedelmezőség szempontjából kiélezett lesz ez az év. A fekete- és a szürkegazdaságban alkalmazott munkavállalókat vissza kell terelni a tisztességes munkaadók irányába, ebben az NTAK nagy segítség lesz. Ezzel együtt a cégek versenyképességének új lendületet adhat 2020-ban a szállodaiparban régóta várt áfacsökkentés az európai viszonylatban is magas, jelenlegi 18 százalékról a kedvezményes, egykulcsos körbe, amelyet jelzése szerint a kormány fontolóra vesz az új digitális adatszolgáltatás életbelépését követően – jegyezte meg Hülvely István.

(Magyar Nemzet, 2019. április 4.)

Kergeti Budapesten az Airbnb a szállodákat

Havi 186 ezret hoz egy átlagos pesti Airbnb-lakás.

2017 elején a piaci szereplők visszajelzései és a hozzáférhető adatok alapján úgy tűnt, hogy Budapesten véget ért az Airbnb-láz, és már egyre kevesebben vesznek lakást kifejezetten azért, hogy rövid távra adják ki turistáknak. Azóta eltelt több mint egy év, és az új Közgazdasági Szemlében megjelent egy nagyon érdekes új kutatás, amiből kiderül, hogy a budapesti Airbnb-s férőhelyek ideiglenes stagnálása után megint nőni kezdett a platformon kiadott lakások száma, írja az Index. Olyannyira, hogy 2017 júniusára a pesti Airbnb kínálat már majdnem elérte a szállodák kapacitását.

A Budapesti Gazdasági Egyetem Turizmus Tanszékének egyetemi docense, Jancsik András által vezette a kutatást, ami azért is nagyon érdekes, mert a KSH adataiban nem jelent meg külön a piacot elég jelentősen felforgató Airbnb, másrészt pedig az eddig hozzáférhető adatokban nem voltak benne a hatóságoknak be nem jelentett szállások.

A kutatás során viszont 2014 októberétől négy évig web scraping technológia segítségével gyűjtöttek az Airbnb oldaláról adatokat. Így most egy csomó olyan dolog is kiderült a szállásmegosztó alkalmazás hatásairól, amiről eddig csak találgatni lehetett. Ennek a lényege egy olyan számítógépes program használata, amely megfelelő paraméterezés után sorra megnyitja a megadott weboldalakat, majd az azokon található információkat lementi egy adatbázisba. Az Airbnb Budapesten megjelenített ingatlanjai kapcsán a felhasználói vélemények kivételével a teljes elérhető adatállományt összegyűjtötték a tanulmány szerzői. Az állomány részét alkották az ingatlanokra, valamint az üzemeltetőkre vonatkozó adatok is. Az adatbázisba összesen 19.498 ingatlan és 10.576 felhasználó adatait vették bele.

A lakások jellemzői és a booking.com oldalról támpontként gyűjtött adatok alapján modellezték a vendégek átlagos számát lakásonként, amiből a foglaltsági adatok alapján levezették a vendégéjszakák számát, ezek mellett az árakat is felhasználva megállapították a bevételek valószínűsített nagyságát.

Az AIRBNB ott liheg a szállodák nyakában

Azt például eddig nem lehetett tudni, hogy pontosan mekkora a jelentősége az Airbnb-nek a budapesti turizmusban. 2017 közepére - bár azóta csökkenés látszik - 42,5 ezerre nőtt az Airbnb-s férőhelyek száma, ami már közelíti a szállodás 45 ezer fő befogadására képes kapacitásait. Mindez ugyanakkor nem jelenti azt, hogy az Airbnb vendégéjszakákban is utolérte volna a szállodákat, mivel 2017 végén kétszer nagyobb volt a vendégéjszakák száma a szállodákban. Ennek a különbségnek az az oka, hogy az Airbnb-s szállásoknak jóval rosszabb az átlagos kihasználtsága, mint a szállodáknak: nagyjából 30 százalékpontos lemaradásban vannak ebben.

A kihasználtság alapján egyébként még egy érdekes következtetésre jut a tanulmány: összehasonlítva azt, hogyan alakult az egyes szállástípusok forgalma egy hónapon belül, azt látni, miszerint az Airbnb-s szállások szezonalitása sokkal szorosabban követi a szállodákét, mint a közösségi szálláshelyekét, amilyenek például a hostelek. Ebből arra lehet következtetni, hogy az Airbnb-s lakásoknak hasonló a szállodákéhoz a vendégkörük.

A vendégéjszakák száma alapján azt is meg lehet nézni, hogy hogyan változtak az egyes szálláskategóriák piaci részesedései: nagyon látványos az Airbnb nyomulása az elmúlt négy évben Budapesten. Trendszerűen az látszik, hogy az Airbnb egyre komolyabb szereplővé válik (habár a férőhelyek száma most épp csökken egy ideje), a hostelek kategóriája is növekszik, miközben a panzióké stagnál, a szállodáké pedig csökken.

Hozza a pénzt, kinek sokat, kinek kevesebbet

A kezdetekben, amikor az egész sharing economy nagy sláger kezdett lenni, az Airbnb még bőven úgy marketingelte magát, mint egy olyan platform, ami arra jó, hogy ha valakinek ideiglenesen üres a lakása, akkor ott meghirdetheti, és egy kis pluszpénzhez juthat. Végül ebből több városban is az lett, hogy a szállodák azért kezdtek lobbizni, hogy az Airbnb-kre is ugyanazok a szabályok vonatkozzanak, mint rájuk, ugyanis versenytársnak tekintették őket. Többek között emiatt is tiltották be a platformot az USA több nagyvárosában is.

Az adatok alapján is az derül ki, hogy nagyon sokan foglalkoznak professzionálisan Airbnb-s lakáskiadással. Budapesten a tulajdonosok több mint fele legalább két, vagy több lakást üzemeltet a rendszerben. Viszont van nagyjából 9.500 tulaj, aki csak egy lakást üzemeltet.

Az adatok alapján az is kiderül, hogy minél több lakást üzemeltet valaki, arányosan annál több bevételt lehet összehozni lakásonként. Egy lakás esetén az átlagos havi jövedelem még csak 186 ezer forint körül alakul, de 11-nél több lakás esetében ez már 300 ezer forint körül van.

A professzionális működés elterjedtségére utal a tevékenységből származó jövedelmek koncentrációja is: az összes jövedelem mintegy 44 százalékát az üzemeltetők egytizede realizálja. Látszik, hogy ha az üzemeltetőket az Airbnb-zésből bejövő bevételeik nagysága alapján tíz egyenlő csoportra osztanánk, akkor mekkora bevétele lenne az egyes tizedekbe tartozóknak átlagosan.

A felső tized bevétele bőven másfél millió forint felett alakul, miközben a második legjobban kereső 10 százalék már csak átlagosan 550 ezer forintnyi havi bevételt termel. Emellett viszont sokaknak valóban csak jövedelemkiegészítés.

2017-ben már látszott, hogy egyre több korábban Airbnb-n kiadott lakást adnak ki inkább hosszabb távon albérletként, mert egyszerűen annyira telített lett a piac. Ezt a jelenséget a tanulmány is megerősíti: a vizsgált hároméves időszakban a rendszerben publikált 19,5 ezer lakásból közel 9,9 ezret visszavontak a piacról. Ebből persze sok lakás esetében csak simán rájöhettek, hogy nincs elég idejük az Airbnb operatív részéhez, de az utóbbi időben már pénzügyi megfontolások is lehettek az ilyen döntések mögött.

Legyenek uniós szabályok?

Az Európai Unióban 2010 ás 2015 között csaknem 25 százalékkal nőtt a turizmus forgalma, eközben Magyarország ennél jóval nagyobb, 50 százalékos volt a fellendülés. A tanulmányból kiderül, hogy ebből a fellendülésből talán a Airbnb-s szállásadók profitáltak a legtöbbet, ugyanakkor általában minden budapesti szállásadónak elég kedvező volt ez az időszak.

És bár a szállodások egy része Magyarországon is szerette volna, hogy szigorítsák az Airbnb-kre vonatkozó szabályokat, olyan komoly átszabályozás, vagy tiltás végül nem született, mint amilyet néhány amerikai, vagy nyugati-európai város vezetése tető alá hozott ebben az időszakban. Ennek a tanulmány szerint az is lehetett az oka, hogy minden területen, csatornában bővülés volt a turizmusban. Azt ugyanakkor megjegyzik a szerzők, hogy a megélénkülő turisztikai keresletre a budapesti szállodaipar nem reagált hatalmas kapacitásbővítéssel, ami alapján akár arra is következtethetnénk, hogy a fejlesztéshez szükséges extra bevételek az Airbnb felfutása miatt nem a szállodáknál kötöttek ki.

De ha viszont bebizonyosodna, hogy tényleg a lazább szabályozás mellett működő Airbnb-s szállások veszik el a piacot a szállodáktól, akkor egyből legitimmé is válna a szállodák szigorúbb szabályozásra irányuló igénye. A tanulmány szerint ugyanakkor csak annyi látszik, hogy a szállodai és a kisebb méretű magánszállások vendégeinek utazási szokásai nagyon hasonlítanak egymáshoz. A szerzők szerint egy esetleges újraszabályozás előtt azt lenne érdemes megnézni, hogy például középkategóriájú hotelek és a jó minőségű, 2–4 férőhelyes lakások mennyire számítanak ugyanannak a piacnak.

Az ugyanis látszik, hogy a például a 30-40 lakást üzemeltető Airbnb-zők már-már a hotelekéhez hasonló szervezési módszereket alkalmaznak, és a szállodák komfortszintjét igyekszik elérni, de arra is emlékeztetnek, miszerint az egy nagy különbség, hogy a legtöbb Airbnb-ingatlan egyaránt megfelel szálláshelynek és lakásnak is. Emiatt gyorsan lehet ilyen lakások hosszú vagy rövid távú kiadása között váltani, amire például jó példa a 2017-es úszóvilágbajnokság, amikor csúcson voltak a magánszállások kapacitásai. Egy túl szigorú szabályozással pedig a szálláspiac ilyen jellegű rugalmasságát egy csapásra tönkre lehetne tenni - figyelmeztetnek a szerzők.

(Index, 2018. március 24., Stubnya Bencze írása)

Accor Hotels: jött a pénz

Többet kasszázhatott az Accor Hotels 2017-ben.

Kiemelkedően, 15 százalékkal nőtt az Accor Hotels magyarországi szállodáinak árbevétele 2017-ben, meghaladta a 25 milliárd forintot. 2018-ban a korábbihoz hasonló árbevétel-növekedést terveznek - mondta Luc Gesvret, a cég magyarországi vezérigazgatója, írja az MTI.

A cégcsoport Magyarországon 18 szállodát üzemeltet, különböző kategóriákban. A vezérigazgató elmondta: a csoport magyarországi szállodáiban az egy kiadható szobára jutó szobaárbevétel (revpar) jelentősen, 14 százalékkal emelkedett, 15 ezer forintra, ami döntően az átlagár növekedésének eredménye. A nettó átlagos szobaár 11 százalékkal közel 20 ezer forintra emelkedett. Luc Gesvret rámutatott: a kelet-közép-európai régióban a magyarországi szállodák teljesítménye nőtt a legjobban, Budapest egyre vonzóbb úti cél, mind a szabadidős, mind az üzleti utazók körében.

Az Accor vendégei fele-fele arányban belföldiek és külföldiek voltak 2017-ben, a belföldiek elsősorban üzleti céllal, konferenciákra érkeztek. Budapesten kívül három szállodája van a csoportnak, Győrben, Szegeden és Székesfehérváron, a vidéki szállodák teljesítménye is kiemelkedő volt, bár nem kétszámjegyű növekedést értek el. A foglaltság 76 százalékra emelkedett a 2016-os 74 százalékról.

Számos fejlesztésük van folyamatban. A szállodák fejlesztésére fordított összeg elérte a 35 millió eurót az elmúlt két évben, ebben a folyamatban lévő beruházások is benne vannak, így a budapesti Mercure Korona, a Mercure Buda és a Mercure City Center teljes felújítása.

2018 januárjában nyitott meg az ország első közvetlen terminál kapcsolattal rendelkező reptéri szállodája, az Ibis Styles Budapest Airport, és újabb szállodák nyitását tervezik, elsősorban Budapesten. A környező országok közül legutóbb Szerbiában, Szlovéniában, és Bosznia-Hercegovinában nyitottak új szállodákat.

Az Accor Hotels kelet-európai stratégia partnere az Orbis Csoport, amely 16 országban kizárólagosan képviseli az Accor Hotels márkákat. Az Accor Hotelsnek 25 márkája van a luxus kategóriától az economy kategóriáig, Magyarországon 6 márkával vannak jelen. Az Accor Hotelsnek 250 ezer alkalmazottja dolgozik a csoport 4.300 szállodájában a világ 100 országában, Magyarországon ezer munkavállalót foglalkoztatnak.

A KSH adatai szerint a magyarországi szállodák szobakihasználtsága 3,4 százalékponttal, 60 százalékra emelkedett 2017-ben. A KSH adatai szerint pedig a revpar 2017-ben 16 százalékkal közel 12 ezer forintra emelkedett országosan.

(MTI, 2018. február 23.)

Nyomja a szállodákat az Airbnb

A turisták egyre több alvóhelyet foglalnak le az Airbnb-n. Erzsébetváros nagyot nyomult. A szállodásoknak ez nagyon nem tetszik, de még nem tüntetnek.

A budapesti vendégforgalom egyre nagyobb hányadát érik el a bérbe adott magánlakások, amelyek legtöbbjét az Airbnb-n foglalják le a külföldi turisták, összegzi a friss adatokat a Világgazdaság.

2016 szeptemberében sem lankadt a külföldi - főleg brit - turisták forgalma a Király utca és a Gozsdu udvar környékén, a budapesti bulinegyed központjában. A fapados légitársaságok terjedését is kihasználva lázasan növekvő, zömmel fiatalokból álló turistaréteg nemcsak az éttermeket és bárokat gazdagítja, hanem azokat a magánembereket is, akik kiadják lakásukat az Airbnb-n, vagy más szállásközvetítő portálon keresztül, vagy épen a személyes kapcsolatokat, ismertséget kihasználva. Ez a turistaréteg ugyanis jellemzően kerüli a szállodákat: a KSH adatai szerint a „buliturizmusban” élen járó briteknek tavaly csak körülbelül hatoda, 351 ezer fő szállt meg kereskedelmi szálláshelyeken, vagyis hotelekben, panziókban.

A magánlakásokat kereső külföldiek körében egyre népszerűbb Budapest, amit jól mutat, hogy a Skift.com utazási portál májusi elemzése szerint az Airbnb-n a VII. kerület volt 2015-ben a 13. „legtrendibb” úti cél. A szakportál azokat a feltörekvő területeket szedte össze, ahol a legnagyobb volt a forgalom növekedése: Erzsébetváros 145 százalékos bővüléssel szerepelt a listán.

A trend jól látszik a KSH adataiból is: 2015-ben 618 ezer külföldi turista közel 2,2 millió vendégéjszakát töltött el az üzleti céllal bérbe adott magánlakásokban, zömmel Budapesten, ez az egy évvel korábbihoz képest 26 százalékkal nagyobb forgalmat jelez. 2010-hez képest még nagyobb a növekedés, hiszen akkor még csak 236 ezer külföldi egymillió vendégéjszakát töltött el országosan magánlakásokban. A Magyar Szállodák és Éttermek Szövetsége (MSZÉSZ) szerint ugyanebben az ötéves időszakban a fővárosi szállodák száma csupán 5,2 százalékkal, a külföldi vendégéjszakák száma pedig 45 százalékkal emelkedett. Míg 2010-ben a szállodákban regisztrált külföldi vendégéjszakáknak 2,7 százalékát érte el a magánlakásokban elért forgalom, addig 2015-ben már 15,5 százalékára rúgott.

A magánlakások bérbeadása az évtized eleje óta terjed gyorsan Budapesten, miközben vidéken némileg csökkent az üzleti céllal kiadott ingatlanok száma. A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint 2010. és 2015. között 1.492-ről 4.047-re, vagyis jóval több mint a duplájára nőtt a bérbeadásra hivatalosan regisztrált magánlakások száma. A kiadott szobák száma pedig több mint a négyszeresére, csaknem 9 ezerre emelkedett 2015-re. (Ezek a számok ráadásul csak a hivatalosan bejelentkező bérbeadókat tartalmazzák, mert bár Magyarországon a lakások rövid távú kiadása engedélyhez kötött, de ennek a kötelezettségnek sokan nem tesznek eleget.) 2016. nyarán az Airbnb kínálatában közel hétezer, a Booking.com portálon pedig több mint kétezer fővárosi lakás szerepelt.

Jönnek a lakáshotelek

A szállodaszövetség egy ideje - egyelőre sikertelenül - lobbizik a kormánynál, hogy az újraszabályozza újra a rövid távú lakáskiadás piacát. Az MSZÉSZ legfrissebb piacelemzésében azt azonban elismeri, hogy az Airbnb és társai olyan vendégkört vonzanak Budapestre, amely a fővárosi kisvállalkozások - például éttermek, bárok, fürdők, taxik - számára számottevő forgalmat jelent. A szállodások azonban több ponton szigorítanának a szabályozáson, a többi közt korlátoznák a bérbeadási napok számát, és a társasházakban a többi lakó engedélyéhez kötnék a lakás kiadhatóságát. A szállodásoknak leginkább a budapesti „bulinegyedben” megszaporodott úgynevezett „lakáshotelek” szúrnak szemet, amelyek esetében a vállalkozók lakástulajdonosoktól hosszú távra bérbe vesznek akár 50-100 lakást, és szállodaszerűen üzemeltetik őket, de jóval alacsonyabb költségekkel.

(Világgazdaság, 2016. október 5.)

Beaufort sajtot készítenek a franciaországi Moûtiersben

Kathona Krisztián szentendrei családi házuk ajtajában, ahol az első Borháló üzlet működik — FORRÁS: PINTEREST

Több mint a harmadával javult a legnagyobb brit kiskereskedelmi hálózat, a Tesco eredménye a 2018-2019-es pénzügyi évben.

Több mint a harmadával javult a legnagyobb brit kiskereskedelmi hálózat, a Tesco eredménye a 2018-2019-es pénzügyi évben. ₪₪₪

A cég közép-európai részlege különösen jól teljesített: a térségi Tesco-hálózat eredménye jóval több mint 50 százalékkal nőtt, írja a Napi.hu.

A Londoni Értéktőzsdén április 10-én közzétett 74 oldalas előzetes beszámoló szerint a kivételes tételek előtt számolt csoportszintű működési eredmény jelenlegi árfolyamon mérve 34 százalékkal 2,2 milliárd fontra (823 milliárd forintra) emelkedett az egy évvel korábbi 1,6 milliárd fontról - írja az MTI.

A csoportszintű értékesítés a 2017-2018-ban mért 51 milliárd fontról 11,5 százalékkal 56,9 milliárd fontra nőtt.

Az előzetes eredményjelentés szerint a Tesco közép-európai hálózatának külön mért éves eredménye folyó árfolyamon kalkulálva 56,3 százalékkal, 119 millió fontról 186 millió fontra (csaknem 70 milliárd forintra) emelkedett a cég 2018-2019-es pénzügyi évében.

Miközben az anyacég jelentős forgalom- és nyereségnövekedést ért el, a magyar Tescónál csökkent a forgalom. A régiós leányok össznyeresége viszont jelentősen nőtt.

A részletes beszámolóban szerepelnek a több mint 200 bolttal rendelkező magyar leányvállalat bevételei. A magyar Tesco a februárban zárult pénzügyi évben összesen nettó 574 milliárd forintos árbevételt ért el, ami némileg elmarad az előző üzleti évben elért 577 milliárd forinttól. Ez azt jelenti, hogy forintban számolva fél százalékkal mérséklődött a magyarországi Tesco bevétele. A magyar leánynál rosszabbul járt a lengyelországi Tesco, a nettó árbevétel ott közel 10 százalékkal 9,6 milliárd zlotyra csökkent. Szintén csökkent a szlovák Tesco forgalma: 2 százalékkal 1,4 milliárd euróra. A csehországi Tesco-lány árbevétele 1 százalékkal 43,3 milliárd koronára csökkent.

Bár a kelet-európai leánycégeknél csökkent forgalom, az összesített nyereségük növekedett egyszeri tételek 186 millió fontra (70 milliárd forint), azaz 56 százalékkal nőtt. A cég kommentárja szerint az eredménynövekedés részben annak köszönhető, hogy a kevésbé jövedelmező termékek forgalmazását visszafogta a cég, emellett a régióban csökkentette a cég a működési költségeket és kevesebbszer változtatott árat a cég. A lengyel piacon pedig a racionalizálás keretében 62 üzletet zárt be a boltlánc.

(Napi.hu, 2019. április 11.)

Tovább karcsúsíthat a Tesco

Magyarországon is.

Várhatóan Magyarországon is folytatódik a Tesco anyavállalatánál nemrég elrendelt drasztikus racionalizálás, ami az aktuális pénzügyi év február végi zárásával születő eredményektől függhet. Hazánkban is van néhány áruház, amely veszteségesen működik, és még mindig nagy terhet jelent a multicégnek a munkaerő költsége – tudta meg a Magyar Idők londoni forrásból. Itthon a győri bérszámfejtők sztrájkbizottsága a hónap végén ül tárgyalóasztalhoz a munkáltatóval, eközben figyelemre méltó, hogy több áruházlánccal ellentétben január végén még nem született megállapodás a 2019-es bérekről. A Tesco lapunkkal azt közölte: boltjaikkal alkalmazkodniuk kell a vásárlói szokások változásaihoz.

Még mindig nem született egyezség mintegy 16 ezer munkavállaló esetén a Tesco áruházláncnál a 2019 januárjától esedékes béremelésekről, a folyamatban lévő tárgyalások állásáról a titoktartási nyilatkozatot tett szakszervezetek sem nyilatkoznak. A cég megkeresésünkre annyit közölt: jelenleg is tart a Tesco, a Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezete és a Kereskedelmi Dolgozók Független Szakszervezete közötti tárgyalás a béremeléssel kapcsolatban. Egyetértés van abban, hogy az egyeztetések során a munkavállalók érdekeit és az áruházlánc hosszú távú, sikeres magyarországi működését tartják szem előtt – jelezték, hozzátéve: csak a tárgyalások lezárása után adnak tájékoztatást, részinformációkat a nyilvánossággal nem osztanak meg.

A Magyar Idők úgy értesült, noha több nagy kereskedelmi versenytárs már bejelentette az idei áruházi fizetéseket, ami a munkaerőért folytatott versenyben előnyt jelent, a Tescónál nem véletlen a szokatlanul kései döntés. Az elhúzódó folyamat összefüggésben állhat ugyanis a hétvégén Nagy-Britanniában kiszivárgott információkkal.

A Daily Mail megírta: brit iparági források szerint mivel a menedzsment nincs megelégedve a pénzügyi eredményekkel, radikális átalakításra készülnek az anyaországban, ahol lényegében diszkontosítják a hipermarketeket a kiszolgálópultok megszüntetésével, ami 15 ezer fő leépítésével jár. Az anyavállalat belső köreiből azonban megtudtuk: nem csupán a szigetországban vált kívánatossá a vállalat működésének racionalizálása, hanem csoportszinten is.

Január közepén a Businessinsider.com üzleti hírportál megírta: 32 hipermarketet zárnak be hamarosan a nem jövedelmező lengyelországi piacon, miután a 2018-as nyár vége óta eddig már 14 ottani üzletre került lakat. Noha a Tesco, a londoni tőzsdén közzétett jelentések szerint, az erőteljes lakossági fogyasztásnak köszönhetően tavaly eredményes időszakot mondhatott magáénak, a diszkontok növekvő túlsúlya miatt Magyarországon is akadnak veszteséges áruházak. Ezek további üzemeltetésére több forgatókönyv is szóba jöhet, attól függően, hogy milyen végeredménnyel lát napvilágot a február 28-án záruló üzleti év, valamint csoportszinten és külön az anyavállalatnál ez miként befolyásolja a jövedelmezőséget – jelezte londoni forrásunk.

Úgy tudjuk, a MediaMarkt műszaki üzletlánccal tervezett együttműködés, amelyre a múlt héten bólintott rá a Gazdasági Versenyhivatal, a jövőben azt eredményezi, hogy a Tesco kilenc áruházának csökken a belső eladótere, helyükre a másik lánc árusítóhelyei kerülnek. A változtatásokra, a hivatalos indokok szerint, a munkaerőhiány miatt kellett sort keríteni. Ugyanakkor, mivel egyébként is magas a vállalat bérköltsége, forrásaink szerint a néhány éve még 20 ezer magyarországi munkavállalóból mára maradt 16 ezres dolgozói állományt tovább karcsúsítanák hazánkban.

Amennyiben az üzemeltetés nem válik nyereségesebbé, a több mint kétszáz bolt egy részét bérbe vagy eladnák, valamint a nettó eladóteret szűkítenék tovább, ahogy az a vásárlók számára is jól látható módon zajlik 2015 januárja óta, amikor 13 veszteséges hazai üzletet szüntettek meg. Az első drasztikus lépést – amely illeszkedett ahhoz, hogy az anyavállalat a 2015/2016-os pénzügyi évében 405 milliárd forinttal fogta vissza a kiadásait – több hasonló változás követte Magyarországon, például az optikai üzletág, a mobilszolgáltatás megszüntetése, a pékségek és vevőszolgálatok leépítése, az árusítópolcok szűkítése, az üzletrészek bérbeadása más kereskedők számára.

Legutóbb, tavaly decemberben az eddig a Győrben lévő, társadalombiztosítási és bérszámfejtéssel foglalkozó irodaközpont bezárását jelentették be, amelynek utódjaként egy, a fővárosban létrejövő, ám négy ország ügyeit már összevontan ellátó centrum jön létre. A munkájuk ellehetetlenülése miatt 40 győri szellemi foglalkozású dolgozó sztrájkhelyzetet hirdetett több követeléssel, amelyre reagálva a cég a hónap végére adott tárgyalási időpontot a sztrájkbizottságnak.

A Tesco Magyar Idők kérdésére adott válaszából nem derül ki egyértelműen, várhatók-e további átalakítások a lánc itteni működésében. Mint írták, folyamatosan arra törekednek, hogy javítsák a vásárlói élményt. A 2018-as évben is számos hipermarketet és kisebb alapterületű áruházat újítottak fel, ezek közül is kiemelkedett a celldömölki üzlet modernizálása. – Ezt a munkát 2019-ben is folytatjuk, hiszen a vásárlói szokások és igények folyamatosan változnak, így a Tesco üzleteinek is az új fogyasztói attitűdök mentén, azokat támogatva, azokhoz alkalmazkodva kell változniuk – közölte a multivállalat.

(Magyar Idők, 2019. január 29.)

A lengyel boltzár lehúzta a Tescot

Eredmény van, de a lengyelek vasárnapi boltzárja lefaragott belőle. Lengyelben veszteséges a Tesco.

Nőtt a Tesco eredménye a cég 2018-2019-es üzleti évének első felében, de a közép-európai üzletág valamelyest visszaesett, mindenekelőtt a vasárnapi nyitva tartás lengyelországi szabályozásának módosulása miatt, írja a Napi.hu.

A legnagyobb brit kiskereskedelmi hálózat a Londoni Értéktőzsdén (LSE) 2018 szeptember 3-án közzétett köztes beszámolója szerint az augusztus 25-én zárult 26 hétben 933 millió font (több mint 340 milliárd forint) csoportszintű eredményt ért el, 24 százalékkal többet, mint a korábbi üzleti év hasonló időszakában. Az így kimutatott eredmény az előző pénzügyi év első felében 759 millió font volt.

A közép-európai részleg - napi árfolyamon átszámítva - 59 millió fontnak megfelelő működési szintű eredményt ért el a kivételes tételek kiszűrése után, ez 3,3 százalékos csökkenés éves összevetésben.

A Tesco hangsúlyozta, hogy a régióban Lengyelország az egyetlen veszteséges piaca, amely önmagában 32 millió font mínuszt jelentett térségi eredményében.

(Napi.hu, 2018. október 3.)

Azért nehéz lesz egyhamar utolérni a Tescot

Vallott 2017-ről a legnagyobb magyarországi áruházlánc. Árbevétele ugyan zsugorodott, de a költségeit megfogta. Bért neki is kellett emelnie, de a létszámot lejjebb faragta, a kisebb alapterülethez is igazítva. Az eladói, árufeltöltői, raktárosai bérét 18%-kal emelte.

A Tesco a 2018. februárjának végén zárult üzleti évében 623 milliárd forint árbevételt könyvelt el (ez nettó, áfa nélkül). Ez összességében 2%-os csökkenés, aminek felét a belföldi értékesítés, másik felét pedig az export zsugorodása vitte el.

A belföldi árbevétel csökkenése összefügg azzal is, hogy a Tesco csökkentette áruházaiban a saját tevékenységének a területét, így többet adott bérbe. Ezzel, a kisebb alapterületű értékesítéssel a diszkontok irányában karcsúsodott a cég (tettek már ilyet a hipermarketek korábban is, például amikor néhány évvel ezelőtt a polcmagasságot csökkentette az eladótérben az Auchan és a Tesco is, mindez egyébként a kisebb költséggel járó készletcsökkentést is jelenti, hiszen kevesebb árut pakolnak ki).

A Tesco beszámolója jelzi is ezt az irányt, mivel megjegyzik benne, hogy a hipermarket csatorna piaci részesedése némileg csökkent, míg a szupermarketek forgalma tovább növekedett. (A szupermarketnek nevezett csatorna ugyanúgy kisebb alapterületű boltokat jelent, mint a diszkont, elég a Tesco Expressz-re gondolni.)

Kínosan ügyelt a Tesco a költséggazdálkodására, hiszen az árubeszerzése ugyanannyival csökkent, mint az értékesítése (13-13 milliárd forinttal). Csökkent például az anyagköltségek között elszámolt reklámköltség, a korábbi 15 milliárd forintról 14 milliárd forintra.

Nem derül ki ugyanakkor a beszámolóból, hogy mennyi volt a webértékesítés: érdekes módon ezt több webáruház titkolja, de nyilván növekedett a Tesconál, hiszen nőtt a kiszállítás köre és az átvevőpontok száma is. A blokkk.com becslése szerint ez 10 milliárdos nagyságrendű lehet a Tesconál.

Az egy főre jutó forgalomban tartja formáját a Tesco, sőt, javított is rajta valamennyit. 2017-ben ez a mutatója 39 millió forint volt, korábban 37 millió (így 2017-ben a Spar előtt zárt 2 millió forint különbséggel).

	2015	2016	2017
árbevétel	614	636	623
árrés	174	185	185
eredmény	13	51	17
Elektronikus Beszámoló Portál, érték: milliárd forint, árbevétel: nettó, eredmény: adózás utáni, 2017. március 1 - 2018. február 28.

A Tescos bérek is nőttek 2017-ben

Az átlagjövedelmet nézve 12%-kal emelkedtek a javadalmazások a Tesconál 2017-ben. Ez jelentős növekedés. Igaz ugyanakkor, hogy a létszám csökkent ebben az üzleti évben, ami feltehetően a kisebb működési területtel is összefügg. Nincs információ ugyanakkor arról, hogy a külső, kölcsönzött munkaerő hogyan változott, a szakszervezet ezt piszkálta is a sztrájk idején.

A fizikai dolgozók bérét nézve a teljes munkaidősök havi átlagjövedelme 205 ezer forint volt havonta. Ez a bűvös 200 ezer forintos határ felett van már, az ágazati átlagnál is magasabb. És jókora emelkedés a korábbi év 173 ezer forintos átlagához képest, hiszen 18%-os növekedést takar:

	2015	2016	2017
bérköltség, személyi jellegű kifizetések, érték: milliárd forint	45,7	47,7	49,7
fizikai teljes munkaidős	.	20,2	21,9
fizikai részmunkaidős	.	3,3	4,0
létszám	18.082	17.244	16.067
fizikai teljes munkaidős	.	9.707	8.884
fizikai részmunkaidős	.	2.806	2.714
átlagjövedelem (teljes állomány), forint/hó	211	231	258
Elektronikus Beszámoló Portál, létszám: átlagos statisztikai, bérköltség, személyi jellegű egyéb kifizetés: bérjárulékok nélkül, átlagjövedelem: forint/hó, teljes- és részmunkaidős, szellemi, fizikai együtt

(blokkk.com, 2018. július 31.)

A cseheknél kurtítja a nyitvatartást a Tesco

A Tesco rövidítette a nyitvatartási idejét a Cseh Köztársaságban.

Sok áruházat, amelyek jelenleg éjfélig tartanak nyitva, este 10 órakor be fognak zárni - írja a Napi.hu a novekedes.hu nyomán.

A Cseh Köztársaság nagy szupermarketjei súlyos munkaerőhiánnyal küzdenek. A Novinky.cz honlap szerint a kialakult helyzet arra kényszerítette a brit szupermarket-láncot, hogy csökkentse a boltok nyitvatartási idejét. A Tesco közlése szerint este 10 óra után egyébként sincs már sok vevőjük.

Az egyik olyan szupermarket, amelyet nem érintett a dolgozók elvándorlása, a német kiskereskedelmi lánc Lidl, amely állítólag a legtöbbet fizető hálózat az országban. Márciusban a Lidl alkalmazottai átlagos havi fizetését 28 ezer cseh koronára emelte. Prágai üzleteiben a kezdő fizetés több, mint 29 ezer korona (mintegy 365 ezer forint). A lánc szerint ez az oka annak, hogy nekik alig jelent gondot a munkaerő-hiány.

A Tesco decemberben jelentett be egy 17 százalékos béremelést, de alkalmazottainak fizetéséről nem volt hajlandó tájékoztatást adni. A Lidl az egyetlen üzletlánc az országban, amely nyilvánosságra hozta az általa fizetett béreket.

Diszkonttal vágna vissza a Tesco

Diszkontokat nyit a Tesco a brit piacon az Aldi és a Lidl ellen. És lehet, hogy a Sainsbury lenyomja a Tescot.

Váratlan lépésre szánta el magát a Tesco - egyelőre csak hazai piacán, írja a Napi.hu. A cégre egyre nagyobb piaci nyomás nehezedik, ezért úgy döntött, saját pályájukon veszi fel a versenyt a brit kiskereskedelemben még mindig új jövevénynek számító német konkurenseivel.

A Tesco Plc. elkezdte kiépíteni saját új diszkontláncát, amivel az eddigi legkeményebb választ próbálja adni arra a kihívásra, amelyet az Aldi és a Lidl megjelenése okozott Nagy-Britannia kiskereskedelmi piacán - derül ki a Bloomberg beszámolójával. A szigetország legnagyobb áruházlánca már feladta az álláshirdetéseket, amelyekkel új boltjaiba keres embereket.

Az első két áruházat az Anglia északkeleti részén lévő Imminghamban, valamint a Londontól 130 kilométerre lévő Chatterisben nyitják meg - derül ki a Linkedln közösségi portálon feladott hirdetésekből. Ezeken a helyszíneken még a cég nagy sikereinek éveiben vettek ingatlanokat, azt megelőzően, hogy Dave Lewis 2014-ben átvette volna az akkorra már nagyon nehéz helyzetbe jutott cég irányítását. Azóta üresen állnak.

A Tesco azon a területen, a kemény diszkontok piacán akar szembeszállni az Aldival és a Lidllel, amelyen azok a legjobbak - értékelte a fejleményt Dusan Milosavljevic, a Berenberg bank elemzője. Szerinte a cégnek nagyon okosan kell fellépnie, mert ha félszívvel, vagy kísérleti jelleggel próbálkozik a hard diszkontok világában, akkor nagyot fog bukni.

A brit cég új stratégiája világosan mutatja, milyen erős nyomás alá jutott a 2008-2009-es pénzügyi és gazdasági válság, valamint az Aldi és a Lidl megjelenése nyomán. Ez a két tényező irtózatos árversenyt indított el a kiskereskedelemben, ami leradírozza a cégek profitrátáját.

Emellett újabb pofon a Tesconak, hogy egyik versenytársa, a Sainsbury Plc kész lenne megvásárolni az amerikai Walmart Inc. Asda néven futó brit hálózatát tízmilliárd dollárért. Ha ez a cégegyesülés megvalósulna, akkor a szigetország legnagyobb kiskereskedője jönne létre, megfosztva a Tescót ettől a megtisztelő címtől.

Sajtótalálgatások szerint az új diszkontláncot Jack's-nek keresztelnék a Tescót megalapító Jack Cohen után. Az első üzletek várakozások szerint szeptemberben nyithatják meg kapuikat. Eközben az Aldi és a Lidl már a brit áruházi piac 13 százalékát birtokolja - derült ki friss piackutatási adatokból.

Rövid időn belül ez lesz a második új formátum a Tesco életében. Nemrégiben vették meg a Booker nagykereskedőt és megnyitották a Char Central outleteket, amelyek egyedi jellemzője, hogy a szokásosnál nagyobb mennyiséget kínálnak a vevőknek. Ezzel a profi vendéglátósokat és a családokat célozták meg, amelyek készek nagyobb tételben megvásárolni, amire szükségük van. A francia Carrefourral pedig közös beszerzési lánc létrehozásáról állapodtak meg.

(Napi.hu, 2018. július 23.)

Tovább faragja az alapterületét a Tesco

Jönnek az új bérlők sorra.

Két Tesco-egység megújult a közelmúltban, új bérlők is érkeztek, köztük az egyik rivális Auchan leányvállalata, írja a Napi.hu.

Korszerűsítette a nyíregyházi és kecskeméti áruházait a Tesco. A két boltra 1-1 milliárd forintot költött a cég, a felújítás keretében pedig új hűtési rendszert, frissáru pultokat, valamint új ruházati és háztartási osztályt kaptak az áruházak.

A felújított kecskeméti és nyíregyházi Tescókba új bérlők is jönnek. A kecskeméti áruházban a H&M ruházati cég és a CCC cipőboltlánc nyit üzletet. Nyíregyházán pedig az újonnan megnyílt Reno cipőbolt mellé egy Rossman és egy Decathlon érkezik.

A Decathlon megjelenése annyiban érdekes, hogy a sportboltláncnak ugyanúgy a francia Mulliez család a tulajdonosa, mint a Tesco egyik legnagyobb riválisának, az Auchan-csoportnak.

A Tesco egyébként 2018-ban folytatja a boltok korszerűsítését, az jelenleg - zavartalan nyitvatartási idő mellett - folyik a budaörsi és a csepeli egység felújításával.

(Napi.hu, 2018. április 24.)

Belenyalt a finom fagyiba a Tesco

Nyereséges lett. A magyar Tesco is menne, de nem nőtt a bevétele. Tovább faragják az alapterületet - minek is annyi a jó pénzhez.

Jól halad a Tesco szekere, nál, teljesülhetnek a középtávú célkitűzések, áll a brit kiskereskedelmi óriás éves jelentésében, írja az Portfolio. A bevételek enyhe emelkedése mellett a társaság profitja kétszámjegyű ütemben nőtt, és ismét elkezd osztalékot fizetni a cég. Az üzletek átalakítása tovább folytatódik, jelentős mértékben csökkenhet itthon is az üzletméret. Most boltbezárásokat nem jelentett be a Tesco.

Nem túl barátságos piaci környezetben próbál talpra állni a Tesco. A német diszkontláncok miatt erős a verseny a legfontosabb európai piacain, ráadásul a kiskereskedelem hagyományosan alacsony arányú profitot hozó iparág, mérsékelt bevételnövekedési lehetőségekkel. A Tesco helyzetét az elmúlt években könyvelési botrányok nehezítették, az erős verseny közepette pedig volt olyan év is, amikor veszteséges volt a cég.

Végül a javulást célzó intézkedések, egyes új szolgáltatások, mint az online vásárlás és a házhozszállítás hatásai már érződnek: a 2018 február végén zárult pénzügyi évben a bevételek nőttek, a profit pedig több mint 20 százalékkal ugrott meg.

A 2017/2018-as pénzügyi év legfontosabb számai:

51 milliárd font bevétellel zárta az évet a Tesco (üzemanyagok nélkül), ami 2,3 százalékkal magasabb az előző évinél
az összehasonlítható alapon számolt (like-for-like) bevételek kilenc negyedéve folyamatosan növekednek
a bevételek emelkedését a friss élelmiszerek értékesítéseinek erősödésével hangsúlyozza a Tesco
1,6 milliárd font működési eredményt ért el a Tesco a lezárt évben, ami 28 százalékkal (devizaárfolyamok változását kiszűrve 26 százalékkal) magasabb a bázisévnél
ez 3,2 százalékos működési eredményszintnek felel meg
a menedzsment középtávon 1,5 milliárd fontos költségcsökkentést határozott el a költségcsökkentési program indulásakor, eddig ebből 820 millió font teljesült
az adózás előtti eredmény (egyszeri tételekkel) 1,3 milliárd fontra emelkedett a 2017-es 145 millió fontról
a hitelállomány csökkent, a tavalyi 3,7 milliárd fontról 2,6 milliárd fontra
már a pénzügyi év lezárása után, március 5-én lezárult a Booker 4 milliárd fontos felvásárlása
folytatódott az ingatlanok eladása, 290 millió fontnyi értékű ingatlantól vált meg a cég, összesen 109 darabot adtak el.

A javuló eredményeknek és a csökkenő eladósodottságnak köszönhetően a Tesco újra kezd osztalékot fizetni, amit a rendkívüli intézkedések keretében függesztettek fel 2015-ben.

A menedzsment megerősítette a korábbi célkitűzést, miszerint középtávon 1,5 milliárd fontos megtakarítást érhetnek el, 2019/2020-ra pedig 3,5-4,0 százalék közé emelkedhet a működési eredményszint.

Szorgoskodik a magyar Tesco

A Tesco számára a saját hazai piaca a legfontosabb, bevételeinek 75 százaléka származik az Egyesült Királyságból. A magyar piac az ötödik legnagyobb a földrajzi térségek szerint, a február végén zárult pénzügyi évben a csoportszintű bevétel 3 százaléka származott Magyarországról.

Fontban kifejezve 3 százalékkal nőtt a lezárt pénzügyi évben a magyar Tesco éves bevétele, ez azonban a devizaárfolyam-változások számlájára írható. A forintban számított bevétel 3 százalékkal volt alacsonyabb a magyar tevékenységeknél, mint egy évvel korábban.

Világszerte folytatódik az üzletek átszervezése a költségcsökkentés érdekében, különösen Közép-Kelet-Európában. A régióban 28 üzletet zártak be az elmúlt egy évben és mindössze kettőt nyitottak. Magyarországon 206 üzlet van, 2017-ben ez nem változott, viszont az üzletek összesített területe több mint 5 ezer négyzetméterrel csökkent.

A Tesco Europe egy évvel ezelőtt kinevezett vezérigazgatója korábban elmondta, hogy a vásárlói igények alapvetően megváltoztak, kevesen szeretnek a hatalmas áruházakban bolyongani. Egyre sűrűbben, mind kisebb kosárértékkel vásárolnak az emberek a hipermarketekben is.

Hozzátette, hogy a stratégia része ennek megfelelően a hipermarketek átalakítása és a legnagyobb egységeket már évek óta formálják át, csökkentik a vásárlótér méretét. A budaörsi áruház mérete 15 ezerről 10 ezer négyzetméterre zsugorodott és a legtöbb nagyáruház esetében 6 ezerig szeretnének lemenni, leginkább úgy, hogy külső bérlőkkel kötnek megállapodásokat, akik boltokat nyitnak.

Ez 2018-ban is folytatódhat, a Tesco előrejelzései szerint a 2018/2019-es üzleti év végére Magyarországon 6.496 ezer négyzetlábnyi területen működhetnek üzletek, ami 342 ezerrel (31 ezer négyzetméter) kevesebb, mint a jelenlegi. Ennek nagy része nem tűnik el, hanem más célra lesz hasznosítva az előzetes éves jelentésben található táblázat szerint. 28 ezer négyzetláb (2.600 négyzetméter) terület lesz, amit bezárnak, ez elméletben lehetne akár egy-két kisebb üzlet is, de egyelőre újabb üzletbezárásokat nem jelentett be a magyarországi Tesco.

(Portfolio, 2018. április 11.)

Átszervez a Tesco, megint

Újabb átszervezést jelentett be a Tesco. Nincs ebben semmi különös, de a Tesco az Tesco. A szakszervezetek azért csipkedik a dolgot, meg egymást.

Nagy baj lenne, ha egy vállalkozás nem követné figyelemmel, mikor mit kell változtatnia a talpon maradás érdekében, teljesen mindegy, hogy sarki fűszeres, vagy nagyáruház. Az eredmény, ha lesz, az majd úgy is igazol.

A Tesco "működésbeli változások a Tescónál" címmel adta közre közleményét, amiben természetesen a vásárlók még hatékonyabb kiszolgálása a kitűzött cél. Így egyes áruházakban változik a pékség és a frissáru pultok működése, valamint új pozíciókat hoznak létre és csökken a kereskedelmi területen dolgozó vezetők száma. A Tesco tájékoztatta kollégáit az őket érintő változásokról, valamint megkezdte velük az egyeztetést azzal a céllal, hogy a lehető legtöbben a Tescón belül folytassa karrierjét.

Egy kicsit részletesebben, újabb áruházak állnak át félkész termékek sütésére a helyben, belső pékségben gyártott termékek helyett, egyes frissáru pultokat pedig a jövőben külső partner fog üzemeltetni. Ezekre a lépésekre a változó vásárlói szokások és kollégák leterheltségének csökkentése miatt van szükség. Egységes lesz az éjszakai vezetői struktúra, közép-európai szinten azonos lesz a munkaszervezés. Minden nappali töltésű áruházban megszűnik az éjszakai specialista munkakör, ám ezzel egy időben létrejön a nappali szárazáru specialista pozíció. Két tucat áruházában (a 206 áruházból) csökken a kereskedelmi területen dolgozó vezetők száma.

Az MTI egy nappal beelőzte a Tesco hivatalos közleményét, részben a Magyar Idők, részben a Tescotól közvetlenül kapott információk nyomán. A Tesco eszerint arra törekszik, hogy az érintett munkavállalóinak a cégen belül találjon új munkakört, és a lehető legkevesebb dolgozót kelljen elbocsátani.

A tescos dolgokról általában jól értesült Magyar Idők február elsején azt írta, hogy napokon belül csoportos létszámleépítést jelenthet be a magyarországi Tesco, miután az anyavállalat utasítására Magyarországon is egyszerűsítik a vezetői szinteket a munkakörök összevonásával. A Nagy-Britanniában múlt héten bejelentett átalakítások - amelyek a globális hipermarketlánc költségcsökkentő törekvéseit támogatják - a leányvállalatokat is érintik, így például a Tesco Europa csoport részeként a magyarországi Tescókban is munkakörök szűnnek meg. Azonban nem csupán a hipermarketekben lévő ügyfélszolgálatok átalakítása következik, amely százas nagyságrendben érinti a közel 18 ezer fős dolgozói állományt a cégnél, hanem több feladatot is átalakítanak.

És a szakszervezetek

Több százra tehető azoknak a munkavállalóknak a száma, akik várhatóan nem fogadják el a Tescóban zajló szervezeti átalakításban a számukra felajánlott új munkakört, részben a munkabér változása miatt, részben pedig azért, mert az új pozíciójukban nem tudnak a szakmájukban dolgozni - mondta Bubenkó Csaba, a Kereskedelmi Dolgozók Független Szakszervezetének (KDFSZ) elnöke az MTI-nek. Az elnök szerint ez leginkább a pékségekben és az éjszakai beosztásban dolgozóknál lehet jellemző. A 3.000 négyzetméter és annál kisebb alapterületű áruházakban megszűnnek a pékségek, így például a pékek és dagasztók munkájára már nem lesz szükség. Ez a változás a KDFSZ elnöke szerint 200-300 ember munkáját érintheti.

Bubenkó Csaba arra hívta fel a figyelmet, hogy vannak a pékségekben olyan szakemberek, akik már évtizedek óta a ott dolgoznak, ezért inkább a végkielégítés lehetőségét használják ki. Ennek azért is nagy az esélye, mert a szakszervezeti vezető szerint más munkakörben nem tudnak számukra olyan bért ajánlani, mint amennyiért most dolgoznak.

A szervezeti átalakítások, amelyek főként a társaság kiadásainak csökkentésével, valamint az áruház hatékonyságának növelésével magyarázhatóak, nagy létszámban érintik az éjszakai műszakban dolgozókat is, akiknek ugyan a cég vélhetően felajánlja, hogy dolgozzanak inkább nappal, azonban ha ezt elfogadják, akkor az éjszakai műszakpótlék összegével csökken a bérük. Pozitívumként említette a vevőszolgálati pozíció-összevonást, az úgynevezett vevőszolgálati specialista munkakör kialakítását, amelynek betöltését béremeléssel motiválja a cég: a korábbi bruttó 197 ezer forinttal szemben 216 ezer forintot lehet keresni.

Karsai Zoltán, a Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezetének (KASZ) elnöke szerint is lesznek, akik nem fogadják el az új pozíciót, például a nyugdíj előtt állók, akik inkább a végkielégítést választják. Ugyanakkor a KASZ elnöke úgy látja, hogy a szervezeti átalakítások kedvező változásokat eredményeznek, példaként az éjszakai műszakban dolgozók helyzetét említette. A szakszervezet elnöke szerint az éjszaka dolgozók számára a nappali műszak választása még a műszakpótlék kiesése mellett is pozitívum, hiszen, "a váltás jót tesz az egészségüknek", az éjszakai munkavégzés ugyanis hosszú távon megterheli a szervezetet.

(Tesco, 2018. február 2., MTI, 2018. február 1., 2.)

Egymás tenyerébe csapott a Tesco és a szakszervezet

Megállapodott a Tesco a szakszervezetekkel a béremelésről és a létszámbővítésről.

A Tesco, a Kereskedelmi Dolgozók Független Szakszervezete (KDFSZ) és a Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezete (KASZ) közös közleményben ismertették, hogy a megállapodás a munkavállalók érdekeit és a hosszú távú, fenntartható fejlődést egyaránt szem előtt tartja, tartalmazza a bérnövekedéssel, valamint a munkaerővel és a toborzással kapcsolatos feladatokat, számol be a fejleményekről az MTI.

A Tesco a megállapodás szerint 2017. szeptember elsejétől - visszamenőleg - bruttó 179 ezer forintra emeli a havi bérminimumot. Minden teljes munkaidős, áruházi, valamint raktári munkatárs fizetése a cafetériával legalább bruttó 191 ezer forint lesz, ami kiegészülhet pótlékokkal és egyéb bérkiegészítéssel. Egy budapesti zöldségáru-feltöltő bére így például meghaladja majd a bruttó 220 ezer forintot.

A Tesco a most bejelentett, idei negyedik béremeléssel együtt az elmúlt két évben már közel 9 milliárd forintot költött bérfejlesztésre. Ezen felül az áruházlánc az év első fél évében több mint 150 millió forintot fektetett be 1.642 kolléga OKJ képzésébe.

Megállapodás született arról is, hogy mely területeken vesznek fel több száz munkatársat, továbbá melyek azok a területek, ahol hatékonyabb munkaszervezéssel jelentősen csökkenthető a munkavállalók terhelése.

Pártos Zsolt, a Tesco ügyvezető igazgatója kifejtette: a társaság továbbra is hisz a párbeszédben és bízik abban, hogy a szakszervezetek a munkavállalók képviseletében a jövőben is valódi partnerként működnek együtt a Tescóval. A szakszervezetek megerősítették, hogy a sztrájktárgyalások a megállapodással lezárultak, a sztrájkbizottságok működésüket befejezték. Bubenkó Csaba, a KDFSZ elnöke szerint a mostani béremelés eredményeként a kereskedelemben korábban nem tapasztalt mértékű béremelés valósult meg. Karsai Zoltán, a KASZ Tesco alapszervezet vezetője a megállapodást úgy értékelte, hogy a konstruktív egyeztetésnek ebben a formában igenis van értelme.

A szakszervezeti követelések elfogadása érdekében a KASZ és a KDFSZ szeptember 8-án 16 órától 24 óráig, szeptember 9-én pedig 10 órától 24 óráig tartott országos sztrájkot a Tescónál. Az áruházlánc korábbi közlése szerint szeptember 8-án a munkabeszüntetés miatt a Tesco áruházak 10 százaléka zárt be, a bezárt boltokkal együtt az áruházak 25 százalékában okozott valamilyen fennakadást a munkabeszüntetés. Szeptember 9-én este az országban működő összesen 206 áruházból 27 volt zárva, 12 hipermarket és 15 kisbolt nem tudta fogadni a vásárlókat. A szakszervezet tájékoztatása szerint mintegy 4000-5000 Tesco dolgozó vett részt a munkabeszüntetésben. A Tescónál a Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezetének 2500, a Kereskedelmi Dolgozók Független Szakszervezetének pedig mintegy 1000 tagja van.

(MTI, 2017. október 13.)

Gatyába rázta magát a Tesco

Jó tescos első félév: dörzsölhetik a tenyerüket a szakszervezetek? Az átszervezésben előrelépés, a nyereségben pedig kiugró mértékű javulás a közép-európai térségben.

A Tesco 2017-2018-as üzleti évének első feléről elkészített köztes beszámolója szerint a csoportszintű értékesítés éves összevetésben 3,3 százalékkal 25,2 milliárd fontra (csaknem 9 ezer milliárd forintra) emelkedett (a Tesco üzleti éve február végén fordul), írja az MTI. Az egyedi tételek nélkül számolt csoportszintű működési eredmény 759 millió font volt, a jelenlegi árfolyamon számolva 27 százalékkal magasabb, mint az előző üzleti év azonos időszakában.

A közép-európai részleg - napi árfolyamon átszámítva - 61 millió fontnak megfelelő működési szintű eredményt ért el. Ez 259 százalékos, 44 millió fontos emelkedés éves összehasonlításban.

A Londoni Értéktőzsdén közzétett 61 oldalas köztes beszámoló szerint a Tesco biztatónak tartja azt az előrelépést, amelyet a közép-európai piacon - Magyarországon, Szlovákiában, Csehországban és Lengyelországban - elért azóta, hogy a négy piacot egyetlen régiós körzetté vonta össze. A féléves eredményjelentés példaként említi, hogy a Tesco a szlovákiai Galántán új elosztó központot nyitott, amely mind a négy országot kiszolgálja.

A beszámoló szerint a cég javította közép-európai működésének hatékonyságát az egyes boltok szintjén és a térségi elosztó központokban egyaránt, és úgy látja, hogy sikerült javítania vonzerejét is ezeken a piacokon, különösen a magasabb minőségű termékek kínálatában.

Dave Lewis, a Tesco vezérigazgatója a féléves jelentéshez fűzve közölte: a cég továbbra is erőteljes ütemben fejlődik, az értékesítés és az eredmény egyaránt növekszik, a cég nettó adósságállománya pedig nem egészen a fele a gazdálkodási fordulat három évvel ezelőtti kezdetén mért szintnek. Lewis szerint a cég kínálata versenyképesebbé vált, és ennek eredményeként egyre többen vásárolnak a Tesco boltjaiban.

A Tesco a friss eredményjelentésben bejelentette, hogy három év után először ismét fizet osztalékot részvényeseinek.

Gatyába rázta magát a Tesco

A Tesco három éve több százmillió fontos eredmény-túlkönyvelési botrányba keveredett, és a botrány kirobbanása után, 2015 februárjában zárult teljes pénzügyi évről 6,3 milliárd font veszteséget jelentett. Ez volt a Tesco évszázados történetének eddigi legrosszabb éves eredménye, és a modern brit gazdaságtörténetben is az egyik legnagyobb éves céges veszteség. A könyvelési botrány kipattanása után lemondott a Tesco akkori vezérkara, és a 2014 őszén munkába állt új vezérigazgató, Dave Lewis teljes gazdálkodási fordulatot hirdetett meg. Ennek jegyében a cég már a botrány utáni naptári évben 53 veszteséges nagy-britanniai üzletet bezárt, törölte további 49 új, korábban tervbe vett nagyáruház felépítését, és eladta dél-koreai üzlethálózatát is. A Tesco a dél-koreai hálózat eladása után bejelentette, hogy ezzel lezárult nemzetközi érdekeltség-portfóliójának felülvizsgálata.

(MTI, 2017. október 4.)

Tescos sztrájk: a KDFSZ elnézte a naptárt

Szeptember 25-én két nyilatkozatot is tett a KDFSZ. Az elsőben hiányolta, a másodikban viszont elfogadta a Tesco bérjavaslatát és szakanyagát. Folytatódott a KDFSZ és a KASZ rugdalózása.

A Tesco szeptember 25-én juttatta el a társaságnál működő két munkavállalói érdekképviselethez, a Kereskedelmi Dolgozók Független Szakszervezetéhez (KDFSZ) és a Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezetéhez (KASZ) a korábban kért béremelésre és a létszámra vonatkozó jelentést, közölte a Tesco az MTI-vel. Az információt megerősítette Bubenkó Csaba, a KDFSZ elnöke és Karsai Zoltán, a KASZ sztrájkbizottságának az elnöke is.

A Tesco az MTI érdeklődésére kiemelte, hogy a dokumentumban üzleti titoknak minősülő információkat osztott meg a tárgyaló partnereivel, ezért a társaság a jelentés pontos tartalmáról részleteket egyelőre nem árul el.

A Tesco közleményében felidézték, hogy a cég és a szakszervezetek a 2017. szeptember 11-ei egyeztetésen abban állapodtak meg, a Tescónak szeptember 25-én éjfélig kell tájékoztatnia a munkavállalói érdekképviseleteket. A Tesco betartotta a megszabott határidőt - tették hozzá.

A KASZ az MTI-nek hétfőn eljutatott közleményében arról számolt be, hogy a Tesco a szakszervezeteknek eljuttatott jelentés szerint elfogadja a béremelésre vonatkozó szakszervezeti követeléseket és szeptember 1-től visszamenőleg bruttó 179.000 forintra emeli a legkisebb keresetű munkavállalók bérét. (Eddig ez a bér 176.000 forint volt.)

Ezen kívül a társaság elküldött még egy, a munkavállalói létszámra vonatkozó komplex anyagot is, ezt a szakszervezeteknek még át kell vizsgálnia, hiszen ez képezi a további tárgyalások kiindulópontját. A tárgyalások az eredeti megállapodás szerint, október 2-án, hétfőn folytatódnak - olvasható a KASZ közleményében.

Bubenkó Csaba, a KDFSZ elnöke az MTI érdeklődésére elmondta, hogy a Tesco a jelentésben a béremelésre tett javaslatot és a társaságnál dolgozók létszámáról adott információt, ugyanakkor megjegyezte, hogy a Tesco jelentésében a KDFSZ szerint a szakszervezetek 15 százalékos létszámemelésre vonatkozó sztrájkkövetelése nem teljesül.

Bubenkó Csaba korábban közölte: a Tescónál október elején folytatódnak a tárgyalások a sztrájk-követelésekről, a szakszervezetek addig nem szerveznek munkabeszüntetést. Arra kérték a Tescót, hogy szeptember 25-ig juttasson el a szakszervezeteknek egy olyan jelentést, amelyben a munkáltató tételesen beszámol a dolgozói létszámról az egyes áruházakra és munkaterületekre lebontva, valamint, hogy a cég álláspontja szerint hol van szükség létszámbővítésre. A szakszervezeti követelések közül kiemelte a 25 százalékos béremelést, a 15 százalékos létszámbővítést. A bérkövetelésről kifejtette, hogy a szakszervezetek a 2016. évi tescós bérek 25 százalékos emelkedését tartják szükségesnek, hogy a legalacsonyabb keresetű dolgozók fizetése is érje el a bruttó 180 ezer forintot. A szakszervezeti követelések elfogadása érdekében a KASZ és a KDFSZ szeptember 8-án 16 órától 24 óráig, szeptember 9-én pedig 10 órától 24 óráig tartott országos sztrájkot a Tescónál.

(MTI, 2017. szeptember 25.)

Rátenyerelt a sztrájkgombra a KDFSZ

Kitűzték az újabb lehetséges sztrájkidőpontokat a Tescónál októberre és novemberre. A cég ígért adatokkal késett, közben pedig gyümölcsöt, tortát, édességet osztogat. Bubenkó: kommunista időket idéz ez a taktikai fordulat.

A multicég a szeptember 25-i határidőig nem bocsátotta a szakszervezetek rendelkezésére a valós állapotot tükröző bolti létszámadatokat, tudta meg a Magyar Idők. A dolgozók szerint félő, hogy ismét időhúzásra játszik az első megmozdulás után stílust váltó munkáltató: újabban tortát és gyümölcsöt osztogatnak a háborgó állománynak. Készül a következő országos sztrájk stratégiája, amely a becslések szerint kétmilliárd forintnál nagyobb veszteséget is okozhat majd a Tescónak.

A Magyar Idők úgy értesült: mivel ismét bizonytalanná vált, egyrészt teljesül-e a jelenlegi 18,9 százalék helyetti 25 százalékos éves béremelés visszamenőleg szeptembertől, továbbá hogy a boltok méretével arányosan létszámbővítést hajtanak-e végre a láncnál, októberben és novemberben újabb szervezett munkabeszüntetésekre készülnek a tescósok. Már körvonalazódik a stratégia az agyonhajszolt dolgozók újabb törvényes akciójára, amely az ígéretesnek tűnő karácsonyi bevásárlási szezon elejére a korábbi kétmilliárd forint közeli veszteséghez képest még jobban fájhat a Tesconak.

– A dolgozók leterheltsége szélsőséges méreteket öltött, ami az iskolakezdés körüli bevásárlási időszakban már érezhető volt. Az év végi ünnepek biztos, hogy még nagyobb forgalmat hoznak, ami sürgetővé teszi a létszámhiány megoldását. A diszkontokhoz közelítő fizetésekkel bizonyára vonzóbb lenne a tescós állás a munkaerőpiacon, ezzel együtt legutóbb azt ígérték, jelentést kapunk az állomány pontos eloszlásáról, és ahol hiány mutatkozik, javaslatot tesznek a megoldásra – fejtette ki a Kereskedelmi Dolgozók Független Szakszervezetének (KDFSZ) elnöke. Bubenkó Csaba szerint azért is meglepő, hogy hetek óta nem küldik el a tényleges állapotokat mutató adatokat, mert egyébként naponta érkezik friss jelentés a cég központjába a bolti létszámról, a több műszakos áruházi foglalkoztatás szigorú előírásai miatt.

Bubenkó közölte, a tescósok egy része azért elégedetlen, mert ők kimaradtak a kötelező januári bérfejlesztésből, mivel a fizetésük korábban valamivel magasabb volt a minimálbérnél, és esetükben a cég egyáltalán nem nyúlt a zsebébe. A szakmunkás bérminimumot kézhez kapó dolgozók számára 2017-ben mintegy 30 ezer forintnyi emelés volt, a 2-3.000 foglalkoztatottat érintő összecsúszott bérek rendezését ugyanakkor nem tervezi a Tesco. – Éppen a bér- és a személyzeti, könyvelési, pénzügyi, beszerzési feladatokat ellátó irodisták azok, akik jelezték a szakszervezetnek, hogy ha újabb megmozdulás lesz, ők is készek a sztrájkra – jegyezte meg Bubenkó Csaba.

Remélik, hogy a jövő hétfőre tervezett tárgyalásig pótolja mulasztását a munkaadó, különben ismét előállhat a sztrájkhelyzet a multinál. A következő akciókat más forgatókönyv szerint tervezik megvalósítani, az áruházak több mint felét megbénító szeptember eleji sztrájk tapasztalataiból okulva még szervezettebb és meglepetésszerű lépések jöhetnek, amelyek biztosan megzavarják a rutinszerű működést.

Az érdekvédő arra is kitért, hogy míg a sztrájkot követő napokban több áruházban a vezetők igyekeztek megosztani az állományt a munkát beszüntetők és a sztrájkból kimaradók között, számos esetben negatív helyzetbe hozva az igazukért harcoló érintetteket, mára nagyot fordult a kocka.

A Tescónál újabban például bevezették a gyümölcsnapot hetente kétszer, ilyenkor minden áruházban dolgozó kolléga ingyen gyümölcshöz jut az ebédszünetben. Ehhez gyakran tortával, édességekkel, itt-ott borral kedveskedik a cég (blokkk.com: alkohol munkaidőben nem fogyasztható), miközben több fórumon folyamatosan azt közvetítik a munkavállalóknak, hogy a Tesco nagyon elégedett a munkájukkal

– Némiképp a kommunista időket idézi ez a taktikai fordulat, de mindig örülünk, ha a kispénzű áruházi dolgozókat pluszjuttatásban részesítik. Ettől függetlenül továbbra is érvényben van, hogy ha nem tudunk megegyezni a követelésekről, újra keményebb eszközökhöz kell nyúlni – fogalmazott a KDFSZ vezetője.

(Magyar Idők, 2017. szeptember 25.)

A KDFSZ hirtelen engedett húszezer forintot

Vagy nem. Bubenkó úr egyik nap 200 ezret, másik nap 180 ezret mond. Legkisebb fizetésnek. Elírás, vagy elszólás? Még mindig nem tudni, pontosan hányan sztrájkoltak szeptember 9-én és 10-én a Tescoban.

A KDFSZ elnöke szeptember 11-i nyilatkozatában, melyet az MTI adott közre, így fogalmaz: a szakszervezetek a 2016. évi tescós bérek 25 százalékos emelkedését tartják szükségesnek, hogy a legalacsonyabb keresetű dolgozók fizetése is érje el a bruttó 180 ezer forintot.

De hát ehhez képest szeptember 10-én, egy nappal korábban, ugyancsak az MTI tudósítása szerint, a következőket mondta: a szakszervezetek 25 százalékos béremelést követelnek és szeretnék elérni, hogy a legalacsonyabb béren foglalkoztatott munkavállalók fizetése is közelítse meg a bruttó 200 ezer forintot. A korábbi nyilatkozataiban is többször említette a 200 ezer forintos alapbért, mint célt.

Végül a különbség pontosan 20 ezer forint. Engedett a szakszervezet, elírás, vagy elszólás, azt még nem tudni.

A legkisebb Tesco alapbérek a következőképpen változtak egyébként 2016-tól a Tescoban:

2016 január	2016 július	2016 január	2016 július	2017 szeptember
129.000	143.700	161.000	165.000	176.000
Forrás: Tesco

Bárhogyan is számolunk, nem állnak össze a számok. 200 ezer forint akkor lesz 25%-os emeléssel az alapbér, ha előtte 160 ezer forint körül volt. A szakszervezeti bomba egyébként akkor robbant, amikor a Tesco a 2016 januári alapbért mindössze négyezer forinttal emelte júliusban, ami ugyebár önmagában valóban nem sok. De ha a 2016 júliusi - kerekítve - 144 ezer forinthoz mérünk, akkor azért emelt a Tesco rendesen egy év alatt, nyilván a minimálbér ugratás miatt is. Ez sem volt önmagában kevés.

Tehát a 25%-os emelés kétféleképpen jön össze. Ha a 2016 júliusi alapbérhez tesszük hozzá a 25%-ot, az 180 ezer forint. Ha a 2016 januári 161 ezer forinthoz tesszük hozzá, az 200 ezer forint. Mindkettő végeredmény elhangzott.

Egy biztos, Bubenkó úr most új számot dobott be, a az előző napokhoz képest.

A sztrájkolók számáról korábban még olyan nyilatkozat hangzott el, hogy az ezres nagyságrendű. Szeptember 11-én ez valamelyest pontosabbá vált, Karsai Zoltán KASZ sztrájkbizottság elnök szerint 4-5 ezer Tesco dolgozó vett részt a munkabeszüntetésben. Nos, ezen is lenne mit pontosítani, például hányan sztrájkoltak 10-én és hányan 11-én, közülük hányan mindkét nap. De nem célszerű kukacoskodni, egyszer talán lesznek pontosabb adatok is. Azt pedig el kell ismerni, hogy 4-5 ezer sztrájkoló nem kevés.

A további menetrend

A Tescónál október elején folytatódnak a tárgyalások a sztrájkolók követeléseiről, a szakszervezetek addig nem szerveznek munkabeszüntetést, számol be a legújabb fejleményekről az MTI. Bubenkó Csaba, a Kereskedelmi Dolgozók Független Szakszervezete (KDFSZ) elnöke az MTI-nek elmondta: a Tesco Global Áruházak Zrt. vezetése, valamint a cégnél működő két munkavállalói érdekképviselet, a KDFSZ és a KASZ (Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezete) képviselői október 2-án folytatják az egyeztetést. Ezt az információt a Tesco is megerősítette közleményében.

A szakszervezeti vezető az MTI-nek elmondta: arra kérték a Tescót, hogy szeptember 25-ig juttasson el a szakszervezeteknek egy olyan jelentést, amelyben a munkáltató tételesen beszámol a dolgozói létszámról az egyes áruházakra és munkaterületekre lebontva, valamint, hogy a cég álláspontja szerint hol van szükség a létszám bővítésére.

Bubenkó Csaba követeléseik közül kiemelte a 25 százalékos béremelést, a 15 százalékos létszámbővítést és a cégnél régóta dolgozó munkavállalók megbecsülését. A bérkövetelésről kifejtette, hogy a szakszervezetek a 2016. évi tescós bérek 25 százalékos emelkedését tartják szükségesnek, hogy a legalacsonyabb keresetű dolgozók fizetése is érje el a bruttó 180 ezer forintot.

A KDFSZ elnöke hangsúlyozta: a sztrájk lehetősége továbbra is fennáll, a sztrájkbizottságok működnek, de a szakszervezetek megállapodtak, hogy amíg zajlanak az egyeztetések, október 2-ig nem szerveznek munkabeszüntetést. Karsai Zoltán, a KASZ sztrájkbizottságának elnöke az MTI érdeklődésére mindezt megerősítve arról tájékoztatott, hogy a Tescónál működő szakszervezetek vezetőivel egyeztet majd szerdán videokonferencia keretében a Tesco közép-európai vezérigazgatója, aki Nagy-Britanniában a Tesco igazgatóságának is a tagja. A tárgyalás a magyarországi helyzet pontos bemutatását szolgálja - jelezte. Közölte, hogy KASZ, a KDFSZ és a munkáltató képviselői munkacsoportot alakítanak a sztrájk során kialakult - elenyésző számú - konfliktus vizsgálatára.

Karsai Zoltán tájékoztatása szerint mintegy 4.000-5.000 Tesco dolgozó vett részt a munkabeszüntetésben. (A Tescónál a Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezetének 2.500, a Kereskedelmi Dolgozók Független Szakszervezetének pedig mintegy 1.000 tagja van.)

(blokkk.com, forrás: MTI, 2017. szeptember 11.)

A KDFSZ is, a Tesco is titkolja, pontosan hányan sztrájkoltak

Gyorsmérleg: az első váratlan pofont a KDFSZ adta. Válasz: jött a Tesco-mentő diákmunka. Az új vásárlói szokás: figyeld a sztrájkhíreket! A többi boltos nagyon figyel. Úgy tűnik, a nagyláncok közül van, aki rosszabbul, vagy hasonlóan fizet, mint a Tesco, de ott valamiért nincs sztrájkfenyegetés.

Bubenkó Csaba szakszervezeti vezető szerint "ezres nagyságrendben" sztrájkoltak szeptember 9-én és 10-én a Tesco boltokban. A Tesco eddig nem hozott nyilvánosságra adatokat. El kell ismerni, jól időzített a szakszervezet a saját oldaláról, hiszen a sztrájk első napján egy óra felkészülési időt hagytak a Tesconak a délutáni bejelentést követően (három órakor szóltak, hogy négy órakor sztrájk). Sikerült is egy sor üzletet lebénítani olyannyira, hogy be kellett zárni. De a mérleghez hozzátartozik, :

	összes bolt	bezárt boltok száma
		összesen	ebből hipermarket
szeptember 9.	206, ebből 112 hipermarket	18	5
szeptember 10.		30/37	12

A bezárt boltok száma a Tesco sajtóhoz eljuttatott közleményeinek adata. A KDFSZ szerint vasárnap viszont 37 áruház zárt be a bezárás időpontja előtt.

A sztrájk legfontosabb mutatója az lenne, hogy szombaton és vasárnap hány munkaviszonyban álló dolgozó tette le a munkát. Ezt egyik fél sem árulja el, pedig a Tesco bizonyára látja a számokat, hiszen a sztrájkolókról pontos nyilvántartást kell vezetni.

Nyilván a hirtelenjében a sztrájk miatt beszervezett diákmunkásokról sincs adat, például nélkülük hogy állta volna a sarat a Tesco. Bár erre lehet abból is következtetni, hogy az első napon a lánc üzleteinek többsége működőképes maradt, másik oldalról viszont a második napra beszervezett diákmunkaerő tompította a sztrájk erejét. Ugyanakkor s szakszervezetnek több ideje maradt rászervezni a sztrájkra.

Mindenesetre a kereskedelempolitika összehangolásáért felelős miniszteri biztos is felvetette, immár jól látható, hogy mégis indokolt a piaci viszonyok átfogóbb felülvizsgálata.

Mennyi bérért is sztrájkolnak a szakszervezetek?

A KDFSZ szerint a bérkövetelésük 14 milliárd forint többletkiadást jelentene, a blokkk.com számítása szerint 17 milliárdot (a 25%-os béremelés, valamint a 15%-os létszámnövelés együtt). A Tesco azt már bejelentette, hogy a korábbi, 2017-re előirányzott 165 ezer forintos fizikai dolgozói bért szeptembertől 176 ezer forintra emeli. Nos, ez az egy évvel ezelőtti bérekhez képest egy 20% körüli emelés, ami azért önmagában nem kevés, ennyi a többi boltos átlaga is egyébként.

Igen ám, de a KDFSZ 200 ezer forintos bért szeretne. Ez azt jelenti, hogy ő a 25%-os bérkövetelését a 2017-ben indított 161 ezer forintos alapbérhez méri, keveselve az első lépésben adott négyezer forintot. De kevesli a KDFSZ a 176 ezer forintot is (a másik szakszervezet, a KASZ hebegve-habogva, de elfogadhatónak is minősítette ezt egyszer, később azonban meggondolta magát, nyilván látva a KDFSZ elszántságát).

A Tesco jelenleg egyébként 171.800 forint induló bért ajánl, ami hat hónap után felmegy 176 ezer forintra (nyilván az egyik pillanatról a másikra jövő-menő dolgozókat nem akarja túlfizetni), de a különféle pótlékokkal ez félév munka után eléri a 229 ezer forintot , amihez 12 ezer forint cafetéria is hozzájön. Ez viszont már az átlagnál egy erősebb kereseti lehetőséget jelent, igaz, nem a legtöbbet.

A bolti kiskereskedelemben a fizikai dolgozók havi bruttó átlagkeresete (amiben a pótlékok is benne vannak), a KSH legutóbbi adatai szerint 188 ezer forint, az élelmiszerboltokban (az úgynevezett élelmiszer jellegű vegyes típusú üzletekben, amibe a multi élelmiszeres láncok beletartoznak), 194 ezer forint. Ez azt jelenti, hogy a Tesco jelenleg átlag feletti kereseti lehetőséget kínál a fizikai munkakörökben.

Na, de a többiek. Sajnos, kevesen adják meg honlapjukon, vagy hirdetéseikben, mennyit is fizetnek alkalmazottaiknak, de azért egy szűkebb körben utána lehet ennek járni. Egyes élelmiszerboltok az elérhető legmagasabb havi bruttó kereseti lehetőséget adják meg, mások egyszerűen csak annyit jelölnek meg, hogy "bér", de akad órabéres, vagy éppen napi fizetést megjelölő hirdetés is, amiből már nem derül ki, hogy az bruttó, vagy nettó. Egyes pótlékok (például vasárnapi), vagy a túlóra díjazása is kérdéses, de feltehetően a nagyságrendek azért kirajzolódnak. Hozzátartozik az értékeléshez, hogy egyes apróhirdetéseket már régebben adtak fel, de frissítették időközben, így az is előfordulhat, hogy a megjelölt bér nem pontos, de hát jelenleg az van odaírva. A blokkk.com készséggel fogad bármilyen pontosítást, vagy újabb adatot. Nos, példaként azért néhány vállalkozás, a közelmúltbeli ajánlataival:

cég	kereseti lehetőség	forrás
Aldi árufeltöltő	221	honlap
Aldi bolti eladó	311	honlap
Lidl bolti dolgozó	247	honlap
Tesco	229	honlap
Auchan	226	sajtóhír
Spar Market XI. kerület	171	apróhirdetés
Spar Market XXI.	200	apróhirdetés
Coop boltok (több)	160-170	apróhirdetés
Reál XXII	200	apróhirdetés

A többi kereskedő nagyon figyel: nincs szabad ember a munkaerőpiacon

A sztrájk nem kis hullámokat kavart a versenytársak körében is. Az izgalmas persze a vége, lesz-e megegyezés, és főleg milyen áron, hiszen a 25%-os létszámemelés eléggé nehézkesnek tűnik. A sztrájk feltehetően már eddigi eredményeivel tovább élezi a bérversenyt, emelésre kényszerít más vállalkozásokat is. Az alkalmazottak nyilván felkapták a fejüket és a pénztárcájukat, latolgatásba kezdve, hová érdemes továbbállni néhány ezer forinttal több bérért. A Tesco 230 ezer forinttal kecsegtető kereseti lehetősége is elgondolkoztathat. És nagyobb lesz az alkalmazottak béremelési nyomása szélesebb körben, hiszen - bár nem könnyű megszervezni - lehet bizony máshol is.

Munkaerőt elsősorban egymástól tudnak szerezni a boltosok. Ezért is van egyebek mellett kockázata újabb szabályozási lehetőségeknek, melyről esett szó az elmúlt napokban kormányzati irányból. Mert mit is lehet itt szabályozni?

Mindentől függetlenül a szakszervezeti vezetőknek egy felelősségük van: egy eladótól, pénztárostól nem várható el, mit bír el egy cég. Egy szakszervezeti vezetőnek viszont ebből többet kell látnia. És természetesen a kereskedőnek is megvan a maga felelőssége - és a költségkerete is. Most már csak az a kérdés, a kettő találkozik-e valahol. Olyan kereskedő ráadásul nincs, aki a munkaerő hiányával és a bérekkel ne foglalkozna. És szakszervezet sincs ilyen.

(blokkk.com, 2017. szeptember 11.)

Tesco: nem vacakolnak, bejelentés után egy órával sztrájk

A KDFSZ és a KASZ szeptember 8-án 15 órakor bejelentették, hogy 16 órakor indul a sztrájk. Nem jelentették be, de elindult a nyilatkozatháború is. Ki mit mond.

Szakszervezetek

A munkavállalói érdekképviselet vezetője közölte: óriási a tiltakozás támogatottsága a dolgozók körében, a felhíváshoz már több tucat áruház csatlakozott. Jelezte azt is, hogy továbbra is nyitottak a megegyezésre a munkaadóval és folytatni kívánják a tárgyalásokat.

Karsai Zoltán, a Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezete (KASZ) sztrájkbizottságának elnöke elmondta: a csatlakozók nem munkalassító sztrájkot indítanak, hanem beszüntetik a munkát, így az üzletek be is szüntethetik a tevékenységüket sztrájk idejére. Bubenkó Csaba hozzátette: szerdán tájékoztatták a munkáltató képviselőit, hogy az utolsó egyeztetésen felvetett ajánlatukat elégtelennek minősítették a munkavállalók és a sztrájk jogi lehetőségének megteremtését várják a szakszervezettől. A legközelebbi egyeztetést a két oldal hétfőn délelőtt tartja, a szakszervezetek a kialakult helyzet függvényében döntenek a folytatásról.

Bubenkó Csaba hangsúlyozta, hogy az ígéretek betartására garanciát fognak kérni a munkaadótól. Karsai Zoltán hozzátette: a létszámot, a munkavállalók leterheltségét nagyobb problémának látják a bérkövetelésnél. Jelezte azt is, hogy a dolgozói érdekképviseletnek van elképzelése arról, hogy milyen ajánlatra volna hajlandó felfüggeszteni a sztrájkot, de ennek részleteiről nem kívánt nyilatkozni.

A szakszervezetek hétfőn jelentették be, hogy országos sztrájkra készülnek, mivel az augusztus végén benyújtott követeléseikről nem sikerült megállapodniuk a munkaadóval, de az időpontját nem közölték. A sztrájkbizottság vezetője akkor elmondta: nem fogadták el, hogy a Tesco az idei béremelés helyett inkább a jövő évi bértárgyalásokra koncentrálna, azt pedig csupán időhúzásnak tekintik, hogy a vállalat munkacsoportokat állítana föl a munkakörönkénti munkaerőhiány megállapítására. A KDFSZ elnöke hozzátette: 25 százalékos - összesen 14 milliárd forint ráfordítást igénylő - béremelést követelnek és szeretnék elérni, hogy a legalacsonyabb béren foglalkoztatott munkavállaló fizetése is közelítse meg a bruttó 200 ezer forintot, a munkavállalói létszám pedig 15 százalékkal emelkedjen. Bejelentették azt is, hogy követelik az alvállalkozók által foglalkoztatott külső munkaerő létszámának 15 százalékos korlátját a teljes munkavállalói körön belül, valamint a Tesco költségvetéséből a munkaeszközökre fordítható összeg 30 százalékra emelését a jelenlegi 13 százalékról.

Tesco

A Tesco közleményében kiemelte, ezen a hétvégén is az áruházláncot választó 3,3 millió vásárlójának színvonalas kiszolgálására fókuszál, és arra törekszik, hogy boltjai a sztrájk idején is a megszokott rend szerint működjenek. A munkáltató hangsúlyozza: az elmúlt két évben folyamatosan emelte a béreket, az áruházlánc munkatársainak többsége összesen több mint kéthavi fizetéssel vihet többet haza az idén, mint 2016-ban, a teljes munkaidős dolgozók közül senki sem keres havi 176 ezer forintnál kevesebbet.

A Tesco az elmúlt 2 évben már 8,7 milliárd forintot költött bérfejlesztésre. A kiskereskedelmi szektorban az áruházi dolgozók fizetése átlagosan csak 19 százalékkal növekedett, míg a Tesco év eleje óta a legalacsonyabb fizetési kategóriákban 22,4 százalékos bérfejlesztést hajtott végre - írja közleményében a munkáltató. A Tesco 2017 első félévében több mint 150 millió forintot fektetett be 1.642 munkavállaló OKJ-s képzésébe, a tavaszi szemeszterben a vállalat több mint 300 diák és 742 felnőtt számára biztosított szakmai képzést.

Pártos Zsolt, a Tesco ügyvezető igazgatója a közleményben elmondta, nyitottak arra, hogy konkrét problémákra konkrét válaszokat adjanak, továbbra is várják a szakszervezetek képviselőit az általuk kezdeményezett szeptember 11-ei egyeztetésre.

(MTI, 2017. szeptember 8.)

Tescos sztrájk: időpont már van, de titkolják

Megegyeztek a sztrájk várható időpontjáról a Tesco szakszervezetei, de a dátumot egyelőre nem közlik.

A Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezete (KASZ) és a Kereskedelmi Dolgozók Független Szakszervezete (KDFSZ) sztrájkbizottságai a munkabeszüntetés részleteiről tárgyaltak, mondta Bubenkó Csaba, a KDFSZ elnöke az MTI-nek. A hírt közlő Magyar Idők beszámolója szerint országos sztrájkra készülnek, és a két szakszervezet sztrájkbizottsága tovább folytatja az egyeztetést.

Karsai Zoltán, a KASZ sztrájkbizottságának elnöke közölte: a Tesco-dolgozók nem fogadták el a társaság múlt heti ajánlatát, amely szerint a Tesco 2017-ben már nem számol béremeléssel, inkább a 2018. évi bártárgyalásokra akar koncentrálni. A létszámkérdés rendezésére pedig munkacsoportokat állítana fel a cég, és ezeknek kellene áruházakra és munkakörökre vetítve megállapítani a munkaerőhiány mértékét, amit a dolgozók csupán időhúzásnak tekintenek – jegyezte meg. A Tescóval a tárgyalások elméletileg szeptember 11-én folytatódnak – tette hozzá a KASZ sztrájkbizottságának elnöke.

Bubenkó Csaba korábban sajtótájékoztatón arról számolt be, hogy a KDFSZ 25 százalékos béremelést követel, ami 14 milliárd forint ráfordítást jelentene a cég számára. A szakszervezet célja, hogy az áruházláncnál a legalacsonyabb béren foglalkoztatott munkavállaló fizetése is közelítse meg a bruttó 200 ezer forintot.

Azt is elvárják, hogy a munkavállalói létszámot 15 százalékkal emelje a cég. A szakszervezet követeli továbbá, hogy a külső munkaerő – az alvállalkozók által foglalkoztatottak – létszáma a teljes munkavállalói körhöz viszonyítva ne haladhassa meg a 15 százalékot.

A szakszervezet szükségesnek tartja azt is, hogy a vállalat a költségvetéséből a munkaeszközökre fordítható összeget a jelenlegi 13 százalékról emelje 30 százalékra.

A KASZ és a KDFSZ közös sztrájkkövetelései közül, amelyeket még augusztus második felében juttattak el a szakszervezetek a munkáltatóhoz, Karsai Zoltán a múlt héten példaként említette a létszám kérdését, a béremelést, a régóta a cégnél dolgozó munkavállalók megbecsülését, a bértorlódás problémáját és a munkaeszközök felülvizsgálatát.

(Magyar Idők, 2017. szeptember 4.)

Csak spórol a Tesco a dolgozóin

Az irodákban biztosan. A kelet-európai régióban mindenütt. De a pontos szám még nem dőlt el.

Maximum 250 fős csoportos leépítés várható Magyarországon, közölte a Magyar Nemzet információi szerint szeptember 21-én a Tesco a szakszervezetekkel. A leépítés nagysága, a pontos létszám még teljesen bizonytalan, csökkenhet. A cég mindenkit beleszámolt a 250 főbe, még az olyan munkavállalókat is, akiknek csak változik a munkaköre, ezért megszűnik a korábbi szerződése.

Ez az úgynevezett service model, ami a régió négy országát – Magyarország mellett Lengyel-, Csehországot és Szlovákiát – érinti. A Tesco megerősítette, nem az üzleteket, hanem a központi irodát érintik az elbocsátások, amit az üzletlánc struktúraváltozásnak nevez. Ezzel kapcsolatban a Tesco sajtóosztálya azt írta a Magyar Nemzetnek, hogy "a potenciálisan érintett munkatársak túlnyomó többségének továbbra is megmarad a pozíciója", és mindent megtesznek annak érdekében, hogy a lehető legtöbb munkatársnak fel tudjanak ajánlani alternatív munkakört. Csak a folyamat lezárultát követően derül ki a céget elhagyó munkatársak száma.

Úgy tudni, a cég már közölte, hogy egyeztetnek a szakszervezetekkel, s erre legfeljebb 30 napot jelöltek meg. – Magyarországon igazság szerint maximum 15 napjuk lenne erre, mindenesetre bízunk benne, hogy minél előbb megegyeznek, mondta a Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezete (KASZ) sztrájkbizottságának vezetője. Karsai Zoltán szerint nincs összefüggés a sztrájkhelyzet és a Tesco mostani lépése között, a központi irodát akkor is leépítenék, ha nem emelnék a fizetéseket a munkabeszüntetések hatására. Sőt, Karsai Zoltán reménykedik, hogy ami a boltokban foglalkoztatottakat illeti, egyre inkább közeledik a cég álláspontja az övékéhez.

Korábbi hírek szerint egyébként Angliában 1.200 ember elbocsájtásáról döntöttek, a brit központban, ami a Welwyn Garden City városában dolgozóknak a negyedét érintette, költségtakarékosság címén. A döntés oka a cég szerint, hogy egyszerűsíteni akarják a működésüket, és csökkenteni a költségeiket. A Tesco a Cardiffban korábban kialakított call-center megszüntetéséről döntött a júniusi hírek szerint, 1.100 állást kihúzva a bérlistáról.

(Magyar Nemzet, 2017. szeptember 22., Napi.hu, 2017. június 28.)

Kíméletlenül rugdossák egymást a szakszervezetek és a Tesco

A KDFSZ bíróságra is megy. Listázzák a dolgozókat?

Bírósághoz fordulhat a Kereskedelmi Dolgozók Független Szakszervezete, mivel a Tescónál létrehozott sztrájkbizottságuk szerint a cég megsérti a sztrájktörvény előírásait. A multicég lemondta a hétnapos egyeztetési eljárásban soron következő megbeszélést, és megtagadta, hogy a munkavállalókkal kapcsolatos információkról tájékoztassa a szakszervezetet. Ezzel szembement a Kúria egy korábbi, adatszolgáltatással kapcsolatos döntésével – tudta meg a Magyar Idők. A dolgozók képviselői akár már augusztus 25-én bejelenthetik, hogy mikor várható a határozatlan ideig tartó teljes munkabeszüntetés az áruházláncnál. A Magyar Idők olyan információt is kapott, mely szerint pánikkeltés céljából terjedt el a médiában, hogy a láncnál csak létszámleépítés árán tudják teljesíteni a követeléseket.

A jogszabály szerint meghatározott idejű egyeztető eljárás utolsó napja volt a augusztus 24, a KDFSZ lezártnak tekinti a követelésekkel kapcsolatos tárgyalásokat, és akár már ma bejelentheti, mikor várható az első sztrájk az áruházlánc üzleteiben, értesült a Magyar Idők.

A vonatkozó előírások szerint a múlt heti első egyeztetést követő hét napon belül kellett volna a cégnek tovább tárgyalnia a dolgozók követeléseiről, erre azonban nem voltak hajlandók, nem működtek együtt, ezért várhatóan bírósághoz fordulunk – mondta a KDFSZ jogi szakértője. Nyitrai Károly vázolta: ennél is nagyobb vétek, hogy megtagadták az adatszolgáltatást, holott arra egyszer már kötelezte őket a Kúria. – Egy korábbi Tescó-ügyben a legfelsőbb döntéshozó szerv hozott egy elvi határozatot, amely arról szól, hogy a munkáltató nem válogathat abban, milyen, a munkavállalók gazdasági és szociális érdekeit érintő információkat oszt meg az őket képviselő szakszervezettel.

Fotó: Éberling András

A Tesco titkolózik a konkrétumokkal kapcsolatban, aminek következtében várható, hogy a kereset benyújtását követően a bíróság soron kívül, 15 napon belül dönteni fog a Kúria határozata alapján – mondta a jogi szakértő. Hozzátette, jogszerűtlen gyakorlatra utal az is, hogy a cég nem hajlandó egyeztetni a sztrájk ideje alatt érvényes vagyonvédelmi kérdésekről sem, holott ezzel közvetlenül a munkavállalókat, valamint saját berendezéseit is veszélyezteti. A munkabeszüntetés alatt ugyanis gondoskodni kell egyrészt a dolgozók megfelelő védelméről, másrészt a munkában használatos eszközök biztonságos üzemen kívül helyezéséről is, ennek híja mulasztás.

Úgy értesült a Magyar Idők, a Tescónál mindent megtesznek azért, hogy megakadályozzák a magyar munkavállalók törekvéseit, és kompromisszumos megoldásra kényszerítve az érdekképviselőket az utolsó pillanatig gátolni próbálják a profitvesztéssel járó munkabeszüntetést. Így például felszólították az áruházvezetőket, hogy listázzák azokat az alkalmazottakat, akik sztrájkolnának. Iparági körökben az is egyre nyilvánvalóbb feltételezés, hogy az áruházlánc külön kommunikációt folytathat a KDFSZ után a Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezete (KASZ) által néhány napja ugyancsak létrehozott sztrájkbizottsággal.

Szakértők szerint a KASZ külön lépése azért nem volt hasznos, mert a megosztottság gyengíti a dolgozók érdekeinek egységes képviseletét és erősíti a munkáltató pozícióját a kollektív bérvitában. A két szakszervezet ugyan közös sztrájkköveteléseket hirdetett, azonban a KDFSZ már szinte a teljes fizikai állományt, a logisztikai és a raktárközpontok dolgozóit, az irodistákat, továbbá az online kiszállítás munkatársait is bevonta a sztrájkkészültségbe a 25 százalékos béremelés, a 15 százalékos létszámnövelés és a munkavégzéshez szükséges műszaki eszközök felülvizsgálatának érdekében.

Ezzel szemben a KASZ vezetője, Sáling József a napokban a sajtónak azt nyilatkozta, hogy a sztrájkfenyegetettség hatására a Tesco ötszáz embert küldhet el központi részlegétől, mert másképp nem tudja kigazdálkodni a követelt béremeléseket. A Magyar Idők megtudta: az adminisztratív feladatokat ellátó office központok racionalizálása – illeszkedve a 2016-ban megkezdett átszervezési folyamathoz – már hetekkel ezelőtt megkezdődött, jóval azt megelőzően, hogy bejelentették a sztrájkbizottságok megalakulását.

– A pánikkeltésre alkalmas hír ebben a formában nem igaz, ugyanakkor felhasználható a dolgozók megfélemlítésére, a sztrájkhajlandóság gyengítésére – jelentette ki a Munkástanácsok elnöke. Palkovics Imre elmondta, noha az ágazati dolgozók összlétszámához viszonyítva a KASZ nem számít reprezentatív szakszervezetnek, a Tescónál nagyobb arányban képviseli a dolgozókat. – Ezért fontos lenne a munkavállalók egységes, összehangolt képviselete az érdekképviselők részéről.

A KASZ-nak már eddig is keményebben kellett volna fellépnie a munkáltatóval szemben, így nem fajult volna idáig a bér- és létszámhelyzet. A jelenlegi munkaerőpiaci viszonyok között különösen elvárható, hogy a végsőkig képviseljék az áruházi alkalmazottakat – mondta az egyik legnagyobb szakszervezeti konföderáció vezetője. Úgy fogalmazott, csak a munkáltatónak áll érdekében a dolgozók elbizonytalanítása, ezért felmerülhet a kérdés, hogy a Tesco a sztrájkhelyzetben összejátszik a Sáling vezette szakszervezettel.

(Magyar Idők, 2017. augusztus 25.)

Sztrájk: lehet, hogy mellényúlt a Tesco

A Tesco nem azzal a szakszervezettel egyezett meg újabb béremelésről, amelyik sztrájkbizottságot alapított: Sálinggal boltolt, de Bubenkó kikosarazta a céget. Ettől persze még bármi lehet. ₪₪₪

Megnőtt az esélye, hogy szeptember elején lebénul a teljes Tesco-hálózat: az áruházláncnál törvényesen létrehozott sztrájkbizottság péntek délután nem fogadta el a felkínált és sebtiben szét is kürtölt szeptemberi béremelés lehetőségét, amely 11-17 ezer forintos bruttó többletet kínál a dolgozóknak, tudta meg a Magyar Idők. A Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezetének elnöke, Sáling József, aki nem tagja a sztrájkbizottságnak, augusztus 18-án megtévesztő módon nyilatkozta több portálnak, miszerint megállapodás körvonalazódik a lánccal, erre azonban semmilyen felhatalmazása nem volt, ráadásul nyilatkozata nem felel meg a valóságnak, írja a lap. A Kereskedelmi Dolgozók Független Szakszervezete révén koordinált sztrájkkészültség továbbra is érvényben van, az egységes tiltakozáshoz ráadásul az áruházlánc győri office-központja is csatlakozott, vagyis már nem csak a fizikai munkavállalók, hanem a pénzügyekkel foglalkozó munkatársak is leteszik a munkát az elkövetkező időszakban, adta hírül a Magyar Idők.

Az augusztus 21-én kezdődő héten bejelentheti a Tesconál működő sztrájkbizottság, mely napon várható először, hogy - szándékuk szerint - a teljes áruházláncnál leáll a működés. A Tesconak az augusztus 18-án bejelentett, szeptembertől tervezett bruttó 11 ezer forintos béremelési javaslatát ugyanis az áruházi dolgozók egységesen nem fogadják el, így értesült a Magyar Idők. Megtudta a lap azt is, hogy a sztrájkbizottsággal folytatott hivatalos tárgyalást megelőzően a Tesco soron kívül megegyezett az emelésről a Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezetének elnökével, Sáling Józseffel, ez azonban egyik fél szempontjából sem volt jogszerű.

A Tesco ugyanis nem vette figyelembe, hogy a sztrájkbizottsággal nem született hivatalos egyezség, hanem közleményben tudatta: majdnem minden, teljes munkaidőben dolgozó, aktív áruházi és logisztikai központi munkavállaló fizetése legalább további bruttó 11 ezer forinttal növekszik szeptembertől. Ígéretük szerint a teljes munkaidős alkalmazottak közül senki sem keres 176 ezer forintnál kevesebbet a láncnál, amivel összesen – egyes munkatársak esetén – 19 százalékos éves szintű emelés lenne.

A KDFSZ nem adja alább: marad a sztrájkkészültség

A multicég ajánlata szerint az áruházi dolgozók bére bruttó 165 ezer forintról 176 ezerre nőne, ami nagyjából nettó 7-7,5 ezer forint emelést jelent. A raktárakban dolgozó úgynevezett kommisiózok bére 169 ezerről 181 ezerre emelkedne, a targoncásoké pedig az eddigi 195 ezer helyett 209 ezer forintra nőhet. Ez messze elmarad a több mint 16 ezer érintett dolgozót egységesen képviselő sztrájkbizottság követeléseitől. Ragaszkodunk a követeléseinkhez, ezért kijelenthetem: vagy megadják a 25 százalékot éves szinten vagy jön a sztrájk, közölte a Magyar Időkkel Bubenkó Csaba, a sztrájkbizottság elnöke, a Kereskedelmi Dolgozók Független Szakszervezetének (KDFSZ) vezetője.

Hoványi Zsolt, aki a Tescónál áll alkalmazásban, egyúttal a sztrájkbizottság tagja, a lapnak elmondta: a teljes áruházi állomány, a logisztikai központok, továbbá az online szolgáltatás munkatársain kívül egy újabb területről csatlakoztak a kilátásba helyezett munkabeszüntetéshez. A helyzet súlyosságát jól mutatja, hogy legújabban a Tesco Győrben működő Office-központjának valamennyi munkatársa is beleállt a sztrájkba, vagyis már nem csupán a fizikai dolgozók, hanem a győri központ pénzügyekkel, bérkifizetésekkel és adminisztratív feladatokkal foglalkozó alkalmazottai is beszüntetik a munkát, ha kihirdetjük a sztrájkot, jelentette ki.

A követeléseink között nem csupán a 25 százalékos béremelés, hanem a 15 százalékos létszámemelés is szerepel szeptembertől. Ha ezek nem teljesülnek a következő tárgyaláskor, bejelentjük a dolgozók körében teljes támogatottságot élvező sztrájkot, szögezte le Bubenkó Csaba.

Buzgólkodott a KASZ, de hiába?

A KDFSZ elnök rámutatott, hogy szerinte megtévesztő kommunikációt folytatott a Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezetének elnöke. Sáling József ugyanis azt nyilatkozta, hogy eredményes volt a sztrájkfenyegetés, mert megállapodás körvonalazódik a lánccal, miközben erre semmilyen felhatalmazást nem kapott. Sáling József ugyanis nem tagja a Tesconál létrehozott sztrájkbizottságnak, így az egységes követelésekről megállapodást sem köthetett. Az is meglepő, hogy a Tesco képviselői előbb ültek tárgyalóasztalhoz a KASZ-szal, ami után Sáling azonnal hírt adott a beígért béremelésről, és csak ezután tárgyaltak a sztrájkbizottsággal. A KASZ elnöke ráadásul a Tescoval folytatott megbeszélésről nem egyeztetett saját szakszervezetének bizalmi testületével sem, akiktől egyébként egyszemélyi megállapodásra sem kapott felhatalmazást, a Magyar Idők információi szerint.

(Magyar Idők, 2017. augusztus 18.)

Nagyon megvágná a KDFSZ és a sztrájk is a Tescot

Egy ágazati adónyi pénzt kér a szakszervezet, legalább 11 milliárd forintot. Bubenkó elnök nem szereti a sok diákmunkát. Kell-e majd elégséges szolgáltatás? Szabályozást is akar nyomni a KDFSZ?

A Kereskedelmi Dolgozók Független Szakszervezetének ügyeiben mindig is elsőként és nagyon jól értesült (félreértés ne essék, ez egyáltalán nem baj, minden újság szokott jól értesült lenni valamiben, ettől színes a hírvilág, az esetek egy részében unalmas hivatalos közleményekkel szemben) Magyar Idők számolt be arról, hogy augusztus 10-én megalakult az áruházlánc dolgozóit képviselő sztrájkbizottság, akár sztrájk is jöhet. Bubenkó Csaba, a Kereskedelmi Dolgozók Független Szakszervezetének elnöke el is mondta követeléseik lényegét a Magyar Időknek. Természetesen azzal nem lehet baj, hogy a szakszervezet többet akar adni a dolgozóknak, sőt, a munkaerőhiány okozta bajok felhánytorgatásában sok igazsága is van. Kérdés persze, hogy mindez mibe is kerül, forintban kiszámolva, hiszen ez lenne a követelések lényege, amire építve, ha van rá pénz, javulhatnának a munkakörülmények. És vajon van-e rá pénz?

Lassacskán döcög a Tesco szekere

2013-ig visszatekintve - együtt nézve az időszakot - 6%-kal tudta emelni bevételeit a Tesco. A legkisebbet 2015-ben lépte, éppen a vasárnapi boltzár időszakában, 0,7%-ot, viszont 2016 már jobban sikerült, 3,6% volt a növekedés üteme. Ez utóbbi ütem az élelmiszeres boltok 3%-os országos átlagánál jobb, a teljes kiskereskedelem 4,8%-os üteménél rosszabb, ráadásul a többi multi lánctól kisebb-nagyobb mértékben elmarad. Végül is annyi pénze van a Tesconak, ami egy kereskedő életében az árrést (az eladott és beszerzett áru értéknek a különbségét) jelenti, a szakszervezet is csak ebben turkálhat. Az árrését végül csak 2016-ban tudta növelni a Tesco, akkor viszont 6%-kal:

	2013	2014	2015	2016
árbevétel	601	610	614	636
árrés	174	175	174	185
eredmény	- 43	- 68	13	51
Elektronikus Beszámoló Portál, érték: milliárd forint, árbevétel: nettó, eredmény: adózás utáni

Bérpénzek: a tét

A bérköltségek közel kétmilliárd forint körüli emelkedése mellett a létszám 2013-tól közel kétezer fővel csökkent, a cég éves beszámolói szerint. Az izgalmas nyilván az lenne, hogy a fizikai dolgozók bére miként változott, de erről nem hozott nyilvánosságra részletes adatokat a Tesco, csak 2016-ról. Azért ez is valami, hiszen a KDFSZ követeléseinek tétje ezekből már megbecsülhető. Tény ugyanakkor, hogy az elmúlt években az összességében alig mozduló árbevételek és árrés mellett a cég összes (tehát fizikai és szellemi, teljes és részmunkaidős) dolgozóinak átlagosan számolt havi jövedelme azért emelkedett, nem is keveset, 2013-hoz képest 16%-kal, 2016-ban pedig egy év alatt majdnem 10%-kal (de azt azért tudni kell, hogy az átlag sok mindent el is takar):

	2013	2014	2015	2016
bérköltség, személyi jellegű kifizetések	46	45,5	45,7	47,7
fizikai teljes munkaidős	.	.	.	20,2
fizikai részmunkaidős	.	.	.	3,3
létszám	19.162	18.611	18.082	17.244
fizikai teljes munkaidős	.	.	.	9.707
fizikai részmunkaidős	.	.	.	2.806
átlagjövedelem (teljes állomány)	200	204	211	231
Elektronikus Beszámoló Portál, létszám: átlagos statisztikai, átlagjövedelem: forint/hó, teljes- és részmunkaidős együtt

Ennyit kér a szakszervezet

Bubenkó elnök forintosítható követelései a következők (meg kell jegyezni, hogy van olyan is, amelyik pontosan nem forintosítható, de azért pénzbe kerül):

- Szeptember 1-jétől a Tesco valamennyi munkavállalója esetén az idei és a tavalyi évhez képest a bértömeg növekedésének éves szintje érje el a 25 százalékot.

Nos, ez éves szinten 11,9 milliárd forint, a jelenlegi létszám mellett.

- Szeptembertől valamennyi áruházban emeljék meg 15 százalékkal a rendes foglalkoztatotti létszámot. Az áruházi létszámról nincs külön adat, ezért ebben az esetben a teljes munkaidős fizikai állomány vehető alapul egy becsléshez (amiben ugyan más, például raktári dolgozók is benne vannak, de a nagyságrendet ez csak kis mértékben befolyásolja, főleg, ha később kiderül, hogy ott is kell létszámemelés).

Ez közel 1.500 főt jelent, a 25%-os béremeléssel ennek költsége 5,2 milliárd forint

- Ha ez nem megoldható, akkor az élőmunka hiányát a dolgozók helyzetét könnyítő korszerű technikai megoldásokkal pótolják. Ehhez a műszaki berendezések bruttó értékét legalább 33 százalékkal kellene emelnie a cégnek, olyannyira korszerűtlenné váltak mostanra a munkavégzés technikai körülményei.

Hát, hogy milyen technikai eszközökre gondol a szakszervezet, azt nem tudni, de a mérlegadatok szerint a műszaki berendezések, gépek, járművek bruttó értéke a legutóbbi pénzügyi fordulónapon (február 28-án) 127 milliárd forint volt, az értékcsökkenési leírás pedig 110 milliárd forint. A kettő különbsége már a nettó érték, tehát a szakszervezet egy 42 milliárdos értékről is beszélhet, ami meglehetősen húzós összeg lenne és nem nagyon van egyensúlyban a választási lehetőséget jelentő 5,2 milliárd forintos bérköltséggel. Ezzel az összeggel nem is érdemes számolni, többek között azért sem, mert egy nagyobb léptékű műszaki váltásnak és az elszámolásnak sok egyéb feltétele is van.

- Az árufeltöltő, pultos, pénztáros, raktári alaptevékenységekben a kölcsönzött, vagy az alvállalkozók által biztosított létszámot korlátozzák 15 százalékban a Tescónál rendes munkaviszonyban levő átlagos állományi létszámhoz képest.

Hát ebből csak az derül ki, hogy a szakszervezet nem szereti a diákmunkát (és mi lesz akkor a nyugdíjas szövetkezetekkel), de az is, hogy bizony a Tesconál a külsős munkaerő létszáma több az átlagos állományi létszám 15%-ánál, 2.586 főnél. Ennek forintosításához nincs nyilvános adat, de mivel például a diákmunka, vagy a nyugdíjas szövetkezeti munka olcsóbb a rendes foglalkoztatásnál, azért itt is leeshet valamennyi költség.

Ebben egyébként az a furcsa, hogy ha egyszer nincs elég rendes munkaerő, de van diák és nyugdíjas, akkor miért ne jöhetnének dolgozni.

Az összesen annyi, mint 17 milliárd forint, továbbá a járulékos veszteségek

Az eddig megismert és számszerűsíthető követelések összege legalább 17 milliárd forint, ami nagyságrendjét nézve 10%-a a Tesco pénzének, pontosabban az árrésének.

Elnézve a Tesco honlapján az álláshirdetéseket, jelenleg 350 darab üres álláshelyet ad meg (ami augusztus 11-én csak 300 volt), de hát máshol is keres munkaerőt, így a pontos létszámhiány nem ismert. De valamennyi nagy multi élelmiszeres áruház folyamatosan keres munkaerőt. A nyilvános adatok alapján a Tesco ugyan annyit nem fizet, mint az éllovas diszkontok, de a teljes élelmiszer bolti kiskereskedelem átlagát azért hozza.

Az elmúlt évek, hónapok élelmiszerboltos szabályváltozásait, javaslatait nézve ez a 17 milliárd forint jócskán felülmúlja azok közül bármelyik költségét, tehát nem kis tétről van szó. Kérdés persze, hogy igazából mennyit és mit is akar a KDFSZ, esetleg mérlegeli-e valamilyen jogszabályi változás kezdeményezését. Majd.

Kell-e a Tesconak elégséges szolgáltatást nyújtania sztrájk alatt?

A sztrájktörvény alapján annál a munkáltatónál, amely a lakosságot alapvetően érintő tevékenységet végez - így különösen a közforgalmú tömegközlekedés és a távközlés terén, továbbá az áram, a víz, a gáz és egyéb energia szolgáltatását ellátó szerveknél -, csak úgy gyakorolható a sztrájk, hogy az a még elégséges szolgáltatás teljesítését ne gátolja.

A jogban különös jelentése van a "különös" szónak, hiszen az előbbi felsorolásban az élelmiszer kereskedelem nincs benne, de akár bele is érthető. Vita esetén erről bíróság dönthet, ahol fontos kérdés lehet, hogy a Tesco kiszorulása sztrájk idején az élelmiszer értékesítésből a lakosság ellátásban okoz-e fennakadást, hiszen sok helyen ott vannak a versenytársak is, tehát élelmiszerbolt - rá azt is fogni lehet fogni - van bőven. Hát, gyakorlati példa erre eddig nem volt.

A sztrájk egyébként mindenkinek sokba kerül, hiszen a dolgozó nem jut a munkabeszüntetés idejére eső béréhez (bár a munkaadó, ha akar, fizethet, de miből is). Kérdés, hogy a KDFSZ-nek van-e sztrájkalapja, amiből pótolhat a munkabeszüntetés idején kieső bért.

A Tesco azért sem jár jól, hiszen ha lelassul, vagy működésképtelenné válik egy áruház, akkor eleve bevétel sincs annyi. A jogszabályok szerint ráadásul a sztrájkoló dolgozó helyére nem kölcsönözhet munkavállalót, erről a Munka Törvénykönyve rendelkezik.

Reklámnak pedig rémisztő egy sztrájk lebegtetése is, hiszen a vásárló fejében sokszor csak annyi marad meg, hogy ott valami zűr van, így inkább másik áruházba megy vásárolni. Akár már ma is. Így a Tesconak nagyon kell nyomnia a reklámot nem csak majd, hanem már most is.

Az igazsághoz ugyanakkor hozzátartozik, hogy a létszámhiány és következménye nyomasztó teher, de nem csak a Tesco, nem csak a boltos kereskedelem, hanem a nemzetgazdaság egésze számára. Egyik pillanatról a másikra nem oldható meg, ráadásul az állami szabályozásnak sokat kell segítenie ebben, még több kedvezménnyel és a versenyképességet, beruházást, fejlesztést támogató döntéssel, mint eddig. Persze, ez is pénzbe kerül, de legalább megtérülhet.

(blokkk.com, 2017. augusztus 14.)

Kardot rántott a szakszervezet: jöhet a Tesco-sztrájk

Bubenkó KDFSZ vezér nagyon belehúzott. Iskolakezdés előtt munkabeszüntetés lehet. A KASZ lemaradt, legalábbis eddig.

A Kereskedelmi Dolgozók Független Szakszervezetének ügyeiben mindig is elsőként és nagyon jól értesült Magyar Idők számolt be arról, hogy augusztus 10-én megalakult az áruházlánc dolgozóit képviselő sztrájkbizottság, így akár a szeptemberi iskolakezdés előtti bevásárlási hullámban leállhat a munka a Tesco-üzletek 80 százalékában, a gyáli és a herceghalmi logisztikai központokban, továbbá az online szolgáltatásban is. A szakszervezet határozatlan időre szóló teljes munkabeszüntetést hirdethet.

Az egységes munkavállalói követelésekről mostanra a multinacionális kereskedelmi nagyvállalat vezetői is hivatalos úton értesültek. Feltehetően alaposan megvizsgálják a szakszervezeti lépés jogi hátterét, valóban jogszerű-e a szakszervezet lépése.

– A fizikai dolgozók munkakörülményeinek érdemi javítására, leterheltségük csökkentésére, a foglalkoztatással kapcsolatos hiányosságok megoldására, továbbá az alapbér versenyképes emelésére irányuló demonstrációk mind ez idáig nem vezettek eredményre. Az elkeseredett dolgozók körében óriási a sztrájk iránti hajlandóság, közölte a Magyar Időkkel a KDFSZ elnöke, Bubenkó Csaba.

A KDFSZ azt kéri, hogy szeptember 1-jétől a Tesco valamennyi munkavállalója esetén az 2017 és a 2016 évhez képest a vállalati bértömeg növekedésének éves szintje érje el a 25 százalékot. A KDFSZ közgazdászának számításai szerint ugyanis ekkora bértömegemelésből számolható fel a legnagyobb kiskereskedelmi foglalkoztatónál az ágazati viszonylatban is nyilvánvaló bérelmaradás. A béremelés forrása egyebek mellett a működési cash-flow, a menedzsmentdíj korlátozása, a cégen belüli veszteségforrások visszaszorítása és más költségcsökkentő programok végrehajtása lehetne, Bubenkó Csaba szerint.

Kiemelte, a méltatlanul alacsony bérek mellett a másik súlyos probléma a létszámhiányból fakad, hiszen ezrek vándoroltak el mostanra a lánc egységeiből, ehhez képest a fizetések nem váltak vonzóvá az álláskeresők számára. Ennek köszönhetően a meglévő állomány fizikai leterheltsége átlépte a tűréshatárt, aminek kiváltó okait az ország számos pontján tapasztalhatják maguk a vásárlók is. Kiürült, feltöltés előtt álló polcok, raklapon kínált árucikkek, tömött sorok a pénztáraknál a leggyakoribb jelenségek, mivel általánossá vált, hogy a tescós hipermarketekben mindössze két-három pénztár üzemel a tucatnyi fizetőhelyből, írja a Magyar Idők.

Legyen Tesco létszámkvóta

– A követeléseink közé tartozik az is, hogy szeptembertől valamennyi áruházban emeljék meg 15 százalékkal a rendes foglalkoztatotti létszámot, ezzel biztosítva az arányos munkaterhelést és a feladatok ellátását rendes munkaidőben, vagyis a túlóráztatás visszaszorítását. Ha ez nem megoldható, akkor az élőmunka hiányát a dolgozók helyzetét könnyítő korszerű technikai megoldásokkal pótolják. Ehhez a műszaki berendezések bruttó értékét legalább 33 százalékkal kellene emelnie a cégnek, olyannyira korszerűtlenné váltak mostanra a munkavégzés technikai körülményei, mondta a sztrájkbizottság elnöke.

De azt is kérik, hogy az árufeltöltő, pultos, pénztáros, raktári alaptevékenységekben a kölcsönzött, vagy az alvállalkozóktól kapott dolgozói létszámot korlátozzák 15 százalékban a Tescónál rendes munkaviszonyban levő átlagos állományi létszámhoz képest.

Elmondta, a törvényi előírásoknak megfelelően kezdeményezték az egyeztető eljárást a munkáltatóval, amely így kollektív munkaügyi vitának minősül. Javaslatuk szerint augusztus 16-án vagy 17-én ülnének tárgyalóasztalhoz a döntésre jogosult menedzsmenttel, amelyhez hangrögzítésre alkalmas berendezéssel ellátott tárgyalótermet is kértek.

– A cégnek hét napon belül reagálniuk kell, majd az érdekegyeztető tárgyalások további hét napon át tarthatnak. Ha nem teljesítik a feltételeinket, határozatlan idejű, általános sztrájkot hirdetünk a hazai Tescókban, közölte Bubenkó Csaba.

Megjegyezte, a sztrájkbizottság a Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezetének tagjait is képviseli a tárgyalások során, a követelések minden egyes Tesco-dolgozóra érvényesek.

(Magyar Idők, 2017. augusztus 12., fotó: Éberling András)

Csökkent a magyar Tesco létszáma 2016-ban

A magyar Tesco legfrissebb mérlege 3,6%-os bevételnövekedésről és 800 fős, 4-5%-os létszámcsökkenésről számol be. Bérkérdésben titokzatos maradt a Tesco, hiába, nyomják a szakszervezetek.

A magyar Tesco üzleti éve némi eltolódással indul, így a legfrissebb beszámolója a 2016 március 1 és 2017 február 28 közötti időszak eredményeit összegzi. A Tesco árbevétele nőtt ebben az időben, 22 milliárd forinttal, ami első pillantásra is jelentős összeg (hiszen a legnagyobb önálló magyar boltos vállalkozásoknak az éves árbevételük ekkora nagyságrend körül mozog), de az emelkedés üteme már visszafogottabb az átlagnál, 3,6%. Ez a teljes kiskereskedelem 5%-ot közelítő átlagánál azért egy csipetnyit kisebb.

Topsors

A Tesco a legnagyobb boltos áruházlánc Magyarországon, de úgy tűnik, így sem könnyű. A többi multi áruházlánccal összehasonlítva a Tesco bevételi adatait, így is, úgy is lekörözi a legnagyobb növekedést felmutató Aldi (aki persze a plázastop ellenére jókora ütemben bővíti a hálózatát). A diszkont 2016-ban 23 milliárd forinttal növelte forgalmát, ami viszont nála (kisebb árbevétel mellett) 23%-os bővülést jelent. A Penny is, a Spar is nagyobb növekedési ütemet hozott, a Lidl eredményei viszont még nem ismertek.

Úgy tűnik, a diszkontokkal szemben a hipermarketek megtorpantak az utóbbi időben, hiszen az Auchan is csak 3,8%-os növekedést könyvelhetett el legutóbb, ami csak hajszálnyival több a Tesco eredményénél (azért hozzá lehet tenni, hogy egy 3-4%-os növekedési ütem nemzetközi viszonylatban is jobb eredmény, csak éppen vannak gyorsabbak is).

2013-ig visszatekintve - együtt nézve az időszakot - 6%-kal tudta emelni bevételeit a Tesco. A legkisebbet 2015-ben lépte, éppen a vasárnapi boltzár időszakában:

	2013	2014	2015	2016
árbevétel	601	610	614	636
árrés	174	175	174	185
eredmény	- 43	- 68	13	51
Elektronikus Beszámoló Portál, érték: milliárd forint, árbevétel: nettó, eredmény: adózás utáni

A Tesco árbevételének egy része export, 2016-ban ennek értéke 9 milliárd forint volt, egy évvel korábban csak 6 milliárd. Dinnyét is szállít a külföldi áruházakba.

A Tesco a beszámolási időszak végén 112 hipermarketben, 35 szupermarketben, valamint 59 expressz boltban fogadta a vásárlóit (összesen 206 egységben, az egy évvel korábbi 208 bolttal szemben). Egyes boltokat bezárt, máshol újat nyitott, főleg express üzleteket, amelyek száma 16-tal nőtt egy év alatt. Az S-market boltjai eltűntek a jelentésből.

Egy kereskedő életében az úgynevezett árrés az a pénz, amit a saját költségeire fordíthat. Ezt a Tesco 11 milliárd forinttal tudta emelni, ami bizonyára jól jött a kasszában. Egyébként reklámra 15 milliárd forintot költött a 2016-os üzleti évben, mint igénybe vett szolgáltatásra, szaktanácsadásra pedig 12,5 milliárd forintot.

2013-ban és 2014-ben még nem élt az úgynevezett veszteségszabály (csak 2015-től, amikor két veszteséges esztendő után be kell zárnia egy boltos vállalkozásnak, azt viszont nem tudni hivatalosan, hogy miért pont a kiskereskedelemben van ilyen szabály egyedül, bár lehet, hogy az uniós bürokraták örökös piszkálódása miatt már nem sokáig).

Na és a bér: miért pont a Tesconál tüntetnek a szakszervezetek

A bérköltség 2016-ban 4%-kal nőtt, nagyjából annyival, mint az árbevétel. A Tesco a 2016-os üzleti évről szóló beszámolójában eltért a korábbiaktól és részletesebb adatokat is közzétett. Ezek is rámutatnak bizonyos kérdésekre, de összehasonlításra a korábbi évekkel ezek alapján semmi esély, hiszen onnan már hiányoznak ezek az adatok.

Így például az már nem derül ki a beszámolóból, hogy a fizikai dolgozók létszáma, vagy éppen bére hogyan nőtt, pedig valami ilyesmiért tüntetnek a szakszervezetek. A Tesco sem kivétel egyébként a munkaerő hiányában, hiszen honlapja tanúsága szerint is szép számmal keres alkalmazottakat.

Az átlagjövedelem a beszámoló alapján 10%-kal nőtt 2016-ban, ami azért sokkal nagyobb ütem, mint a bevételek emelkedése. A szakszervezet azonban feltehetően elsősorban a fizikai dolgozók béremeléséért tüntet, de ezeknek a jövedelmeknek a változása már nem derül ki a beszámolóból.

Kiderül viszont az, hogy a teljes munkaidős fizikai dolgozók átlagos havi átlagkeresete 173 ezer forint volt, ami a csúsztatott beszámolási időszak miatt már belelógott a 2017 január elejétől megemelt magasabb minimálbér rendbe. De hát ennek értékelésénél sem árt az óvatosság, hiszen egyes munkakörökben a magasabb szakmai bérminimum, más munkakörökben viszont csak a kisebb minimálbér kötelező, mindkettőből akad a Tesconál is.

Ráadásul a 173 ezer forintos átlagos fizikai bér pontosan annyi, mint a bolti kiskereskedelemben a 2016 decemberi átlag (utóbbi 172 ezer forint volt), de nyilván januárban sokaknál kellett a Tesconak is emelni a bért. A bérköltségek két milliárd forint körüli emelkedése mellett a létszám 2013-tól közel kétezer fővel csökkent:

	2013	2014	2015	2016
bérköltség, személyi jellegű kifizetések	46	45,5	45,7	47,7
fizikai teljes munkaidős	.	.	.	20,2
fizikai részmunkaidős	.	.	.	3,3
létszám	19.162	18.611	18.082	17.244
fizikai teljes munkaidős	.	.	.	9.707
fizikai részmunkaidős	.	.	.	2.806
átlagjövedelem	174	180	211	231
Elektronikus Beszámoló Portál, létszám: átlagos statisztikai, átlagjövedelem: forint/hó, teljes- és részmunkaidős együtt

Az átlagos statisztikai létszám azonban nem tartalmazza a diák- és kölcsönzött munkaerőt, ami azért a munkavégzést tekintve ugyanolyan létszám, mint a többi. Így azt nem tudni a beszámoló alapján, hogy igazából hányan dolgoznak a Tesconál (ez a kérdés persze sok vállalkozásnál elismételhető).

(blokkk.com, 2017. augusztus 1.)

Mászik ki a Tesco a gödörből

Forgalma és eredménye is nőtt 2016-ban. Magyarországon is. ₪₪₪

Forintban számolva több mint 21 ezer milliárdos bevételt ért el legutóbbi üzleti évében a Tesco. A magyar leánycég forgalma is nőtt, írja a Napi.hu.

Növekedéssel zárta a 2017 február végén zárult üzleti évét a brit Tesco. A világszerte közel 6.500 üzletet működtető kereskedelmi lánc árbevétele 56 milliárd fontra - több mint 21 ezer milliárd forintra - rúgott, ami 3,4 százalékos pluszt jelent az előző üzleti évhez képest. A nyereség jóval nagyobb mértékben nőtt: 30 százalékkal 1,3 milliárd fontra (488 milliárd forintra).

A Tesco-gyorsjelentésből kiderülnek a magyarországi adatok is. A magyar leányvállalat nettó árbevétele több mint 3 százalékkal nőtt.

A Tesco-csoport 2016-os számai meglepően jók lettek. A Tesco árbevétele 2011-ben tetőzött, majd csökkent a forgalom, de 2016-ban újra emelkedő pályára lépett a cég. Dave Lewis vezérigazgató optimistán nyilatkozott a cégcsoportról. Szerinte az árak alacsonyabbak, amivel versenyképesebbek a piacon, a termékskála egyszerűbb és a szolgáltatásaik soha nem voltak még ennyire magas színvonalúak. Mindezek mellett csökkentették az adósságállományukat, növelték a profitot és több pénzt termeltek.

(Napi.hu, 2017. április 12.)

Nagyot húz a Tesco

Megvásárolja a Tesco a legnagyobb brit élelmiszer-nagykereskedelmi vállalatot, a Bookert. Könyvelési botrány megint van, a forgalom viszont növekedni kezdett.

A Tesco, a legnagyobb brit kiskereskedelmi hálózatként, hozzávetőleg 3,7 milliárd fontot (1.360 milliárd forintot) fizet a Bookerért. A vételt a versenyfelügyeleti hatóságoknak azonban még jóvá kell hagyniuk, tudósít az Origo.

A Tesco ezzel túlléphet az eddigi hagyományos, lakosságot kiszolgáló élelmiszer kiskereskedelmi tevékenységén, hiszen nagykereskedőként számtalan más kiskereskedelmi egységet szolgálhat ki, köztük saját piaci vetélytársait, de több százezer étterem nagybani ellátójaként is megjelenik a piacon.

Ma még azonban azt nem látni, hogy az ügylettel a Tesco csak a saját kiskereskedelmi hálózatát látná el, vagy másokat is. Az ETX Capital elemzője szerint egyik végétől a másikig kézben tartani a nagy- és kiskereskedelmi üzletágakat komoly megtakarításokkal járhat. A költségmegtakarítás évi 200 millió fontra rúghat. A Tesco szerint az egyesülés költségei két év alatt megtérülnek.

Tesco mérleghamisítás: ki tudja, hol a vége

A Tesco, amely a brit magánszektor legnagyobb foglalkoztatója több mint 300 ezer alkalmazottal, rendkívül nehéz, könyvelési botrányokkal és ezzel összefüggő bűnügyi vizsgálatokkal súlyosbított üzleti időszakot élt át az elmúlt években.

A cég legutóbbi botránya egész friss. A céget ugyanis nemrégiben megint beperelték mérleghamisítás miatt Nagy-Britanniában. Befektetési alapok egy csoportja azért kér kárpótlást, mert korábban 326 millió fonttal (körülbelül 117 milliárd forinttal) nagyobb nyereséget mutattak ki a könyvelésben a kereskedelmi lánc vezetői, amikor pedig a csalás kiderült, a részvények ára rengeteget veszített értékéből.

Dave Lewis vezérigazgató, aki 2014. szeptembere óta áll az áruházlánc élén, már belépése napján teljes gazdálkodási fordulatot hirdetett meg. Ennek jegyében a Tesco 2015-ben 53 veszteséges nagy-britanniai üzletet zárt be, törölte további 49 új, korábban tervbe vett nagyáruház felépítését, és eladta dél-koreai üzlethálózatát. A Tesco - amelynek jelentős befektetései vannak a közép-európai térségben is - a dél-koreai hálózat eladása után bejelentette, hogy ezzel lezárult nemzetközi érdekeltségeinek felülvizsgálata.

Egy kis eredmény azért már van

A nemrégiben közzétett előzetes eredményjelentésében a cég arról számolt be, hogy nőtt a forgalma a karácsony körüli időszakban, és bővült magyarországi piaci részesedése. A Tesco összes - csoportszintű - értékesítés a 2017. január 7-ét megelőző 19 hétben 1,1 százalékkal emelkedett éves összevetésben. A 19 hetes vizsgált időszak átlagán belül 2016. november 26-ig a forgalom 1,5 százalékkal, a január 7-ig fennmaradó hat hétben 0,3 százalékkal nőtt.

A nagy-britanniai forgalom a 2016. november 26-án zárult harmadik üzleti negyedévben 1,8 százalékkal emelkedett, és a Tesco 2011. óta első ízben növelte hazai piaci részesedését. A cég - egyelőre számok nélkül - kiemelte, hogy jó ütemben növelte piaci részesedését Magyarországon, Szlovákiában és Thaiföldön is.

Az időszakon belül az üzleti év harmadik negyedében "tartósan erőteljes" volt a Tesco teljesítménye Magyarországon, Csehországban és Szlovákiában - állt a cég előzetes jelentésében. A részletes adatokat tartalmazó éves jelentést a vállalat április 12-én teszi közzé.

(Origo, 2017. január 27.)

Összemegy a Tesco

Két Tesco áruházban a Media Markt kap helyet. Ennyivel kisebb lesz a Tesco.

Megállapodást kötött a Media Markt és a Tesco, melynek értelmében az elektronikai kiskereskedelmi lánc két új áruházat nyit a TESCO győri, valamint veszprémi hipermarket áruházaiban, számol be róla a Világgazdaság.

Az új egységek különlegessége, hogy shop in shop megoldásban a Tesco áruházak eladóterében helyezkednek el. Az együttműködéssel a két cég célja az, hogy a vásárlók számára nagyobb kényelmet és szélesebb termék-, valamint szolgáltatásválasztékot tudjanak nyújtani. Győrben egy 600 m2-es, Veszprémben pedig egy 800 m2-es áruházat alakítottak ki mindennek jegyében. Ezzel a 2016. októberében nyíló új áruházakkal 24-re nő a magyarországi Media Markt üzletek száma.

Az új áruházakban a vásárlók nem csak a bolt termékkínálatából tudnak választani, hanem a Media Markt webáruházának teljes kínálatát is el tudják érni az üzletekben kihelyezett online terminálokon. Az új egységek webáruházi átvételi pontként is működni fognak, így az online megrendelt termékeket is át tudják majd venni a vásárlók.

A blokkk.com értékelése szerint ezzel a shop in shop megoldással igazából a hagyományos Tesco alapterülete összezsugorodik, feltehetően termékkínálata is szűkül, hiszen a két áruháznak nem érdeke az éles ütközés a vásárlókért, így egyfajta diszkontosodást végez a hipermarketlánc.

(Világgazdaság, 2016. október 20.)

Lábadozgat a Tesco

Három év után nőtt a bevétel a brit piacon.

A Tesco 2016. évi bevétele 3 év után újra emelkedett a brit piacon, csökkentette az eladósodottságot, ráadásul a 2015. évi rekordveszteség után újra nyereséges lett a kiskereskedelmi lánc. A Tesco ugyanakkor arra figyelmeztetett, hogy nem lesz folyamatos a kilábalás, ráadásul különböző beruházások miatt a profit továbbra is nyomás alatt lehet.

A 2016. februárjában végződött negyedévben 0,9 százalékkal nőtt a Tesco árbevétele Nagy-Britanniában, ami első ránézésre nem tűnik soknak, de ilyenre több mint 3 éve nem volt példa. A Tesco gondja elsősorban az, hogy a diszkontláncok, az Aldi és a Lidl agresszíven terjeszkednek a brit cég hazai piacán, így egyrészt árversenybe kényszerítik bele a Tescót, másrészt piaci részesedést vesznek el tőle. A nemzetközi szinten egyébként 3,8 százalékos volt a növekedés, csoportszinten pedig 1,6 százalékkal nőttek a bevételek.

A magyar Tesco árbevétele 570 milliárd forintról 1,2 százalékkal 577 milliárd forintra emelkedett a 2016. februárjában zárult pénzügyi évben, az üzletek száma 209-ről 208-ra, az összes eladótér területe pedig 1,3 százalékkal csökkent.

A 2016-os pénzügyi évben tovább javítaná eredményességét a Tesco.

(Portfolio, 2016. április 13.)

Bukott egy jót a Tesco

A magyar Tesco viszont átvitte a lécet.

Nagy veszteséggel zárta 2014-et a brit Tesco kiskereskedelmi lánc, ami évszázados történetének leggyengébb eredménye. A cég üzleti éve átnyúlik február végére, így az ezt megelőző 52 hétben 6,4 milliárd font (2.655 milliárd forint) adózás előtti veszteséget kellett elkönyvelnie. 2013. még jobb volt, akkor adózás előtt 2,3 milliárd fontos nyereséget számolhatott ki a brit cég. A Tesco három egymás követő évben állandóan romló eredményekről adott számot. A 2014-ről bejelentett veszteség ráadásul rosszabb lett a vártnál.

(Napi.hu, 2015. április 22.)

Elnyomja a Tesco az üres ingatlanokat

Eladja a Tesco az áruházépítésre vásárolt ingatlanokat Angliában.

Az elmúlt évek során a Tesco egy sor telket megvásárolt Angliában, terjeszkedését tervezve. A versenyt olyannyira bebukta a Tesco, hogy terjeszkedés helyett több üzletét be kell zárnia. A Tesco most már ott tart, hogy értékesíti az üres telkeit, így is javítva pénzügyi helyzetét. Az ingatlanok értékesítéséből néhány száz millió font folyhat be, a teljes ingatlanvagyon értéke 20 milliárd font.

A Tesco április elsején jelentette be, hogy hat használatlan telkét értékesíti Nagy-Britanniában (Wolverhampton, Birmingham, Burton-on-Trent, Doncaster és West-Mindlands területén). Ezeket a telkeket korábban azért vásárolta, hogy terjeszkedjen, új üzleteket építsen, de egyes vélekedések szerint ezzel akarta megakadályozni a versenytársak üzletnyitásait.

Az erős verseny alaposan megtépázta a Tesco-t. Új üzletek építése helyett több egységét kénytelen bezárni a költségcsökkentés érdekében. Az Egyesült Királyságban 43 üzlet bezárásáról döntött, ráadásul a korábbi tervekben szereplő 49 új üzletét nem építi meg.

A Tesco az utóbbi években jelentős ingatlanvagyont halmozott fel. A brit földhivatal adatai szerint a Tesco Angliában 4,6 millió négyzetméternyi területtel rendelkezik 310 különálló telken, amelyeken még egyelőre nincsenek Tesco-üzletek. Ezek egy része lakópark, egy részét más kiskereskedőknek adták bérbe, a nagy többségük viszont üresen áll. A Tescónak a brit versenyhatóságnál is védekeznie kellett, mivel a gyanú szerint egyes városokban csak azért vásárolt meg területeket, hogy a versenytárs kiskereskedelmi láncok ne tudjanak oda üzletet építeni. A Sainsbury is egyébként jelentős ingatlanvagyont halmozott fel.

A Tesco 2015. márciusában megállapodott a Britih Land ingatlanbefektetési céggel 733 millió fontnyi ingatlan cseréjéről. A megállapodás eredményeként 21 szupermarket méretű üzlet 100%-os tulajdonát kapja meg a Tesco, cserében pedig bevásárlóközpontokban kap 50%-os részesedést a British Land. Ezen túl 96 millió font készpénzt is juttat az ingatlancég a Tesco-nak.

A Tesco 2014. évi becslése szerint a társaság ingatlanvagyona elérheti a 20 milliárd fontot az Egyesült Királyságban. 2014-ben a cég jelentős leírást könyvelt el az ingatlanokon, 800 millió fontos értékcsökkenést, mivel indoklása szerint egyes telkeken, amiket korábban vásárolt, soha nem fog semmit építeni.

(Portfolio.hu, 2015. március 31.)

A Tesco tízezer munkahelyet megszüntet a teljes nemzetközi hálózatában

Ez ötször annyi, mint amit korábban mondott, viszont csökkenti az eladási árait az áruházaiban.

A brit Tesco világszerte tízezer munkahelyet tervez megszüntetni, és korábbi közlésének megfelelően 43 veszteséges áruházát bezárja Nagy-Britanniában. A munkahelyekből hatezret a központban, valamint a 43 áruház bezárása miatt számolnak fel, a többit pedig az általános, más területekre kiterjedő átszervezés miatt. A Tesco januárban, amikor a 43 üzlet bezárását először közölte, még csak kétezer munkahely megszűnését jelezte. A Tesco egyébként a brit magánszektor legnagyobb foglalkoztatója 320 ezer alkalmazottal.

(Napi.hu, 2015. február 15.)

Nagyot mondott a Tesco

A Tesco nyilatkozott, hogy a kormány miatt leépít. A kormány válaszolt, hogy miatta ugyan nem, így nem is mond igazat.

A brit Tesco - mert itt kezdődik a történet - 2015. január 8-án bejelentette, hogy kíméletlennek ígérkező költséglefaragást indít annak érdekében, hogy megfelelő nagyságú nyereséget érjen el a következő években. Ez bevett gyakorlat az üzleti világban, hiszen kézenfekvő módja a gazdálkodás javításának egy bármilyen ok miatt kedvezőtlen gazdálkodási környezetben. Ezt láthattuk már sok más iparágban, egyebek mellett bank, autógyár, üdítőgyártó esetében is.

A magyar Tesco január 12-én jelentette be, hogy honlapján közzétett nyilatkozata szerint, amit nem újságírók, hanem ők írtak - február 4-én 13 áruházát bezárja. Az áruház bezárás több mint 560 munkatársat érint, akiknek az áruházláncon belül keresnek más munkalehetőséget. A Tesco a magyar jogszabályi változásokra, az ezekből eredő költségemelkedésekre hivatkozik. A Tesco úgy is nyilatkozott egy internetes oldalnak, hogy a kötelező vasárnapi bezárás miatt már senki mástól nem kell megválniuk.

Nem késett sokat a magyar kormány válasza, melyben egyrészt kinyilvánítják, hogy a hivatkozott jogszabályváltozások nem indokolják a Tesco bejelentett leépítéseit, ezért önmérsékletre és igazmondásra szólítja fel. A hosszas érvelésben egyebek mellett megjegyzi a kormány azt is, hogy a nyilvános beszámolók szerint a legnagyobb forgalmú kereskedelmi lánc évek óta milliárdos nagyságrendben menti ki hazánkból a magyar emberek pénzén előállított nyereségét, így csökkentve adózás előtti eredményeit. A többit ki lehet találni, van miből, mivel elég terjedelmes a kormány válasza. Felér egy kereskedelempolitikai vallomással, no meg persze annak beismerésével, hogy a kormány nem viseli el a kritikát.

Jó, de akkor mit lehet gondolni az egészről? Feltehetően, ha egy nemzetközi világcég költséglefaragást jelent be, az nem hagyhatja érintetlenül egyetlen hálózatát sem. Ezekről a részletekről ugyanakkor semmi nem jutott a nyilvánosság elé, de ennek ellenére teljességgel nem zárható ki. Igen, erről semmilyen előjellel nem esett szó a Tesco közleményében, pedig sejteni lehetett volna, hogy ha nem is a kormány, de lesznek, akik összefüggést keresnek a két bejelentés között. A kormány ezt megtette. Feltehetően persze bármit is mondott volna mást a Tesco, nem hagyta volna válasz nélkül, hiszen minden korábbi nyilatkozata tagadta a létszám leépítést.

A Tesco honlapja elárul valamit arról, mekkora a munkaerő keresletük jelenleg. A cég honlapja az álláslehetőségek között jelenleg 178 munkaalkalmat hirdet, tehát a leépítés hozzávetőleg egyharmad része elvileg ellensúlyozható lenne áthelyezéssel. Kérdés, miért nem mérte fel a Tesco már előzetesen, milyen átcsoportosítási lehetőségekkel csökkenthette volna a bejelentett leépítés nagyságát. Ez így baki.

Kérdéses, ha egy nagy áruházlánc vasárnap nyitva tartó értékesítőhelyeinek (számuk kétszáz felett) be kell zárniuk, ráadásul éjszaka sem lehet nyitva majd, akkor a több mint 20 ezer alkalmazott közül az üzletbezárással és más korlátozások következtében együttesen mindössze 560 főt kel elbocsájtania, ami 2-3% közötti arányt jelent. Az elmúlt időszakban a szakértők rendre nagyarányú elbocsájtásokat jeleztek előre, a legvisszafogottabbak is ágazati szinten tízezer fő feletti nagyságrendet mutattak be (jelenleg az alkalmazottak száma a kereskedelemben 330 ezer fő körül mozog, közülük 130-140 ezer dolgozik vasárnap is). Ehhez képest a Tesco leépítési aránya igencsak visszafogott súlyú, de hát majd meglátjuk. Lesz-e folytatás.

Igaz, a kormány szerint semmiféle elbocsájtásra nincs szükség korlátozó döntéseik miatt. Igen, feltehetően erről a szól a történet. A kormány bakija az, hogy azt nehéz állítani, miszerint az elmúlt hónapok korlátozó döntései (már januártól az élelmiszerfelügyeleti díj megemelése, a plázastop folytatása, a veszteséges tevékenység tiltása, majd március közepétől a vasárnapi boltzár) semmilyen létszámcsökkentést nem kényszerítenek ki az áruházláncok körében.

De hát van itt más is. A kormány honlapja kitér arra is, a boltbezárások mögött az áll, hogy két egymást követő veszteséges év után megtiltja a kereskedelmi törvény a napi fogyasztási cikkek árusítását. Ez a szabály azonban, mondja a kormány, csak 2017-ben lép életbe, vagyis ez a lépés közvetlen módon nincs és nem is lehet hatással a piacra. Hoppá! Igaz, hogy ez a szabály 2017. január 1-én lép életbe. Na de hogyan is? A friss joganyag szerint az első figyelembe vehető üzleti év a 2014. december 31-ét követően megkezdett üzleti év, ami szerény számításunk szerint 2015. január elsején kezdődik. Megkezdődött. Valami. Vagy csak a Tesco volt ügyetlen. Vagy mindkettő.

Frissítés: január 13-i hír szerint a cseh Tesco két üzletet zár be, több mint 100 embert elbocsájt. Csehországban közel 200 áruháza van a Tesconak, 14 ezer alkalmazottal.

(blokkk.com, 2015. január 12.)

Megregulázza magát a Tesco

Gatyába rázzák a költségeket, ami meg nem fér bele, azt kidobják.

A Tesco 2015. január 8-án bejelentette új stratégiáját, aminek célja, hogy a közel 100 éves áruházláncot kirángassa a veszteséges gazdálkodás mocsarából. 2014. júliusa óta öt profit figyelmeztetést tett közzé a társaság, ami a befektetőknek nem nagyon tetszett.

A stratégia fő célja, hogy a Tesco megújuljon a hazai és egyben legnagyobb piacán, Nagy-Britanniában. A központi és az áruházi átszervezésektől évi 250 millió fontos költségmegtakarítást vár a cég. Ez viszont az indulásnál egy egyszeri 300 millió fontos költséggel jár együtt. Ezen túl tovább takarékoskodhat a csoport cheshunti központjának, továbbá 43 veszteséges brit áruházának bezárásával.

Az egyes áruházak bezárása mellett a Tesco az újabb áruházak létesítését is felülvizsgálja a közeljövőben, ezzel a következő, 2015/2016-os üzleti évben 1 milliárd fontra szorítja vissza a beruházásokat. A 2015. február végén záruló üzleti évben mintegy 2,1 milliárd font lehetett a beruházások értéke.

Eszközöket is elad a Tesco, így a Blinkbox névre hallgató streaming szolgáltatást, mintegy 5 millió font értékben, így megválik egy veszteséges egységtől. Vizsgálják az adatelemző részleg, a dunnhumby eladását is, amelyért akár 2 milliárd fontot is kaphatna a Tesco.

2015-ben nem fizet több osztalékot a Tesco, bár az elmúlt években stabil osztalékfizetés jellemezte a brit áruházláncot. Nagyjából részvényenként 15 penny körüli összegre rendre számíthattak évente a tulajdonosok. 2014. decemberében kifizetett a cég 1,16 pennys osztalékelőleget, ami az elmúlt évek megszokott kifizetéseine negyede volt.

A Tesco számára igen fontos, hogy helyreállítsa a bizalmat, ami az elmúlt félévben igencsak meggyengült a sorozatos profit figyelmeztetések nyomán. A 2014. évi decemberi karácsonyi szezon hat hete alatt már csak 0,5 százalékos forgalom visszaesést mértek a Tesco brit üzleteiben, miközben az elemzők 3,5 százalékos visszaesésre számítottak, ráadásul a harmadik negyedévben is még 4,4 százalékos volt a forgalomcsökkenés mértéke. Újabb profit figyelmeztetést már nem kellett közzétenni december után, a Tesco szerint ugyanis a korrigált üzemi eredmény továbbra is 1,4 milliárd font körül alakulhat a 2015. februárjában záruló üzleti évben.

A költségcsökkentésnek és a beruházások visszafogásának nyomán a Tescónak lehetősége nyílik nagyobb árcsökkentésekre, hiszen hazai piacán rendkívül éles versenyt támasztanak a német diszkontláncok, a Lidl, valamint az Aldi.

Kérdéses, hogy a Tesco tőzsdére viszi-e ázsiai áruházait. A dél-koreai, maláj, valamint a thaiföldi egységek mintegy 10 milliárd fontot is megérhetnek, ezek a legjövedelmezőbb üzletágak közé tartoznak.

A stratégia első hulláma nem érinti a magyarországi láncot, de ebben a térségben is lesznek boltbezárások, elsősorban a veszteséges vidéki üzleteket számolja fel a Tesco. A vasárnapi boltbezárások is okozhatnak forgalomkiesést a magyarországi áruházláncnak.

(Investor.hu, 2015. január 8.)

Kicsit szomorkás a Tesco hangulata máma

Csak az a 2014. esztendő ne lett volna

De volt. A Tesco ráadásul már évek óta küszködik a diszkontláncak (Aldi, Lidl) előretörése miatt, melyek az olcsó áraik révén folyamatosan szívják el a vásárlókat a Tesco elől Nagy-Britanniában. Emiatt folyamatosan csökkent a Tesco üzleteinek forgalma ezen a piacon, 2014-ben pedig még gyorsult is. A 2012. előtti időszakban a növekedés üteme lassult, 2013. szeptemberétől viszont már 2-5 százalék közötti visszaesést lehetett megfigyelni a forgalmi adatokban (a Tesco pénzügyi éve szeptemberrel kezdődik).

A Tesco árbevételének több mint 70 százaléka a brit piacról származik, de nehézségekkel küszködik Ázsiában és Európa többi részén is. 2014-ben a Tesco négy profitfigyelmeztetést tett közzé, folyamatosan csökkentette a pénzügyi évre vonatkozó eredményvárakozásait. Legutóbb 2014. decemberében közölte, hogy az üzemi nyeresége nem fogja meghaladni az 1,4 milliárd fontot, miközben nyár végén még 2,4-2,5 milliárd fontos profitra számított. Emiatt az osztalékfizetést is csökkentették 75 százalékkal. Kiderült közben, hogy a Tesco vezetése könyvelési ügyeskedésekkel igyekezett jobb színben feltüntetni az eredményeket, ami miatt állítólag már a hatóságok is vizsgálódnak.

A Tesco részvényeinek árfolyamán a felére csökkent 2014-ben.

(Origo, 2015. január 4.)

A számolgatás nem erőssége a Tesconak

Eltűnt a Tesco nyeresége 2014. első félévében. Na de a bevétele is csökkent.

A Tesco brit kiskereskedelmi áruházlánc már korábban arra figyelmeztetett, hogy a vártnál mintegy 250 millió fonttal kevesebb lehet a 2014. évi első féléves profitja.

A 2014. első félévről szóló beszámolója szerint azonban nem 250 millió font tűnt el a Tesco eredményéből, hanem csaknem az egész, legalábbis az előző év azonos időszakához mérve. A Tesco üzleti éve első félévében a profitja azonban a korábban várt 250 millió fontnál ráadásként további hasonló nagyságrendű összeggel lett kisebb ebben a hat hónapban.

A társaság októberben közzétett jelentésében a rendkívül éles a versennyel magyarázza visszaesését. A legalább egy éve nyitva levő üzletek bevétele 4,6 százalékkal esett az első félévben, miközben az adózás előtti eredmény 112 millió fontra csökkent, ami az előző év azonos időszakához képest több mint 90 százalékos visszaesést jelent.

(Portfolio.hu, 2014. október 23.)

Rájár a rúd a Tescora

Kisebb a bevétel, kisebb a nyereség.

A kiskereskedelmi üzletlánc közölte, az eddig vártnál rosszabbak lehetnek 2014. évi eredményei. A társaság az osztalékfizetését is visszafogja. A brit kiskereskedelmi óriás augusztus végén csupán 2,4-2,5 milliárd fontos operatív nyereséggel számol 2014-ben, ami elmarad az elemzők körében várt 2,7-2,8 milliárd fontos eredménytől.

A Tesco a beruházásokat csökkenti 400 millió fonttal. A cég az osztalékfizetését is csökkenti, részvényenként már csak 1,16 penny osztalékot fog fizetni az első féléves eredményei után. Ez 75 százalékkal alacsonyabb az egy évvel korábbi összegnél.

A vállalat elsősorban a diszkont-üzletláncok előretörése miatt szenved. A Lidl és az Aldi elcsábítják a Tesco vevőit, ami miatt a brit cég forgalma folyamatosan esik vissza a fő piacnak számító Nagy-Britanniában. A Tesco a forgalmának visszaesése miatt az elmúlt három évben már háromszor kényszerült "profitwarningot" bejelenteni.

A Tesco hazai piacán 4 százalékkal csökkent a bevétele, így az augusztus 17-én végződő 12 hét során 28,8 százalékos volt a piaci részesedése, míg egy éve 30,2 százalék.

A Tescóra egyrészt legnagyobb versenytársai, az Asda és a Sainsburry helyeztek nyomást, melyek 1,2, illetve 0,3 százalékos forgalombővülésről számoltak be, az Aldi és a Lidl diszkontláncok pedig egyaránt kétszámjegyű növekedésről, előbbi 29,5, míg utóbbi 18,3 százalékos bővülést ért el. A Tesco negyedéves teljesítménye ráadásul azért is aggasztó, mert a vásárlók 0,8 százalékkal többet költöttek el a brit szupermarketekben, mint egy éve. Az áruházlánc bevételeinek közel kétharmada Nagy-Britanniából származik.

(Investor.hu, 2014. augusztus 29.)

Még mindig szomorkás a Tesco hangulata

Csökkent a nyereség a brit láncnál, továbbra is bajok vannak otthon.

A Tesco az utóbbi negyven év leggyengébb forgalomnövekedési adatait publikálta júniusban, ez a legnagyobb európai kiskereskedelmi vállalat első féléves forgalmi és nyereségadatában visszatükröződik, azok a becsült szint alatt maradtak. A forgalom 3,7 százalékkal csökkent a legutóbbi üzleti negyedévben, ami példátlan a cég történetében.

A Tesco célja visszacsábítani azt az egyre szélesebb vásárlói kört, amelyet az olcsó német diszkontok, az Aldi és a Lidl, agresszív árpolitikájukkal elszívtak tőle. Elemzők a gondok egyik oka a nagy-britanniai fejlesztések korábbi elhanyagolása és a sikertelen tengerentúli – elsősorban észak-amerikai – terjeszkedés.

A Tesco részvényeivel egy évvel ezelőtt még 5,7 dolláron kereskedtek, most 2014. júliusában 4,9 dollárnál jár árfolyama. A kiskereskedelmi lánc a februárral véget ért üzleti évében 70,9 milliárd fontos forgalmat bonyolított le, ez 0,3 százalékkal haladja csupán meg az egy évvel korábbit. A nyereség viszont eközben hat százalékkal 3,3 milliárd fontra esett vissza.

(Népszabadság, 2014. július 21.)

Nehéz a sorsa mostanság a Tesconak

Az Aldi és a Lidl miatt küszködik szülőhazájában a brit Tesco.

A Tesco nehezen tudja felvenni a versenyt az Aldi és a Lidl brit üzleteivel, így a Tescónak is csökkenteni kell árait, hogy ne szorítsák ki a piacról.

Nagy-Britanniában 2014. első negyedévében 3,7 százalékkal csökkentek a Tesco eladásai éves szinten (a benzin és gázolaj kereskedelmet nem számolva). A külföldi eladások ennél is rosszabbul alakultak, ott 8 százalékos visszaesés volt az első három hónapban.

A Tesco szerint az első negyedév nehéz volt a nagy-britanniai piacon, továbbra is visszafogott a lakossági fogyasztás, ráadásul átalakulóban van a kiskereskedelmi szektor.

2011-ben brit vállalat átszervezésébe kezdett, annak érdekében, hogy a Tesco megfeleljen a legújabb piaci kihívásoknak, de ez a folyamat még nem fejeződött be, és rövid távon kedvezőtlenül hat a Tesco nyereségi mutatóira.

(HVG, 2014. június 4.)

Tesco: irány India

A brit áruházlánc irányt váltott és belép az 1,2 milliárd lakosú indiai piacra.

Belép az indiai piacra a Tesco. Az indiai hatóságok döntése értelmében a brit kiskereskedelmi áruházlánc 50 százalékos részesedést vásárolhat a Tata-csoport Trent Hypermarket hálózatában, ezzel pedig az európai multi terjeszkedésbe foghat – egy év alatt 3-4 áruházat nyithatn egy lassú bővüléssel – a hatalmas ázsiai szubkontinensen.

Az indiai külföldi befektetések hivatala jóváhagyta a Tesco 80 millió eurós beruházását, a brit cég döntése pedig megerősítheti az indiai gazdaságba vetett bizalmat, ugyanis India az utóbbi évekhez képest igen alacsony gazdasági növekedést tudott felmutatni az elmúlt esztendőben. Az indiai kiskereskedelmi szektort tavaly szeptemberben nyitották meg a külföldi cégek előtt, ám a külföldi cégek szerint még továbbra is "barátságtalan" a szabályozói környezet, és politikai ellenállás is övezi az esetleges új belépőket.

Az amerikai Wal-Mart egyébként nemrég tett le arról, hogy egy helyi céggel közösen lépjen be az 1,2 milliárd léleknyi piacra.

(HVG, 2014. január 3.)

Öntik magukba az ásványvizet a magyarok.

Öntik magukba az ásványvizet a magyarok. ₪₪₪

Nőtt a Magyarvíz Kft. forgalma 2018-ban: a cég 368 millió liter, 249 millió palack ásványvizet adott el, így 21 százalékos növekedéssel 8,9 milliárd forint árbevételt ért el, írj a Napi.hu.

Balog Zoltán, a Magyarvíz Kft. kereskedelmi igazgatója az MTI-nek elmondta: kiemelkedő évet zártak tavaly, az ásványvízpiacon első lett a Magyarvíz, amit literben vizsgálva az ásványvíz szövetség is kimutatott. A saját palackeladási adataik alapján a piacvezető pozíciójukat 2019 első két hónapjában is megerősítették, januárban 14, februárban pedig várakozáson felül, 17 százalékkal teljesítették túl az előző év azonos időszakában elért értékesítésüket.

Hozzátette: 2019-ben a 2018-asnál 10 százalékkal több, 273 millió palack ásványvíz eladását tervezik. A nettó árbevétel várakozásaik szerint 16 százalékkal magasabb, 10,3 milliárd forint lesz 2019-ben.

A cég 2017-ben 335 millió liter vizet értékesített és 7,3 milliárd forint nettó árbevétele volt. Mérleg szerinti eredménye 369 millió forint volt 2018-ban, egy évvel korábban 372 millió forintot tett ki.

A Nielsen Piackutató Kft. adataira hivatkozva ismertették, hogy a magyar ásványvízpiac 2018-ban az értékesített darabszámok alapján 4,5 százalékkal 765 millió palackra nőtt az előző évhez képest; ugyanekkor a Magyarvíz ennek több mint dupláját, közel 10 százalékos növekedést ért el, a darabszintű eladásokban. A tájékoztatás szerint a piaci érték feletti eredményt elsősorban a Primavera 13,6 százalékos és a Mizse palackok 10,9 százalékos eladásnövekedései adták.

A Magyarvíz Kft. a San Benedetto leányvállalata, 2000-ben alakult, az ásványvíz kitermelése és forgalmazása 2002-ben kezdődött Lajosmizsén. A tavaly 71 munkavállalót foglalkoztató, a környezet védelmét szem előtt tartó társaság lajosmizsei üzemében, a Mizse, a Primavera és a Zafir ásványvizek palackozásához felhasznált PET palackok 15 százaléka újrafelhasznált alapanyagból készül.

Az épületekre szerelt napelem-rendszerekkel zöldenergiát termelnek, ennek kiaknázásával a szén-dioxid-kibocsátást csaknem harmadával csökkentették, energiafelhasználásuk pedig 13 százalékkal kevesebb a gyártás során. A környezettudatosság érdekében elsőként helyeztek el "zöld üzeneteket" a palackok címkéin, az idén indított fenntarthatósági projektben, a következő lépés pedig egy olyan környezettanulmány elkészítése, ami alapján további intézkedéseket tesznek a még zöldebb működés céljából - mondta Balog Zoltán.

(Napi.hu, 2019. április 7.)

Párosban is nyomul a Szentkirályi

140 milliárdos cégben építkezik üdítőből és chipsből a Szentkirályi vállalkozása. Ami már csak részben magyar.

Három országban szerezte meg a cég a PespsiCo termékeinek franchise jogát.

Az olasz családi tulajdonban lévő, Csehországban bejegyzett Karlovarské minerální vody (KMV) és a Szentkirályi ásványvizet előállító cég alapítója Balogh Levente lett a kizárólagos forgalmazója, valamint franchise jogainak birtokosa a Pepsico üdítőknek és élelmiszertermékeknek (chipsek) Csehországban és Szlovákiában, továbbá Magyarországon. A tranzakció mindhárom országban megkapta a helyi versenyhivatali engedélyeket.

Az akvizíciót követően a KMV Csoportnak 11 gyára és 2.500 alkalmazottja lesz, a cégcsoport éves forgalmuk pedig 545 millió dollárra emelkedik. A mostan akvizícióval olyan holding jött létre, amely már európai léptékben is meghatározó társasággá válik, az évi több mint egymilliárd liter értékesítésével az ásványvíz és ásványvíz alapú termékek területén.

(Népszava, 2018. november 7.)

A Pepsi vett egy izraeli szódás céget

A Pepsi 3,2 milliárd dollárért megveszi az izraeli SodaStreamet.

Az amerikai PepsiCo Inc. több mint kilencszázmilliárd forintért megveszi az otthoni szódagépeket gyártó izraeli SodaStream International céget. Nem tűnik olcsó vételnek, írja az Index.

A PepsiCo részvényenként 144 dollárért, az augusztus 17-i tőzsdei záróértéknél 10,9 százalékkal magasabb áron vásárolja fel az izraeli SodaStream összes részvényét. Az akvizícióra már mindkét cég igazgatótanácsa rábólintott – írja az MTI.

A tranzakcióról még szavazniuk kell a SodaStream részvényeseinek, és az ügyletet az illetékes hatóságoknak is jóvá kell majd hagyniuk.

Nem egy alkalmi vétel

A PepsiCo alighanem nagyon drágán vásárolt. Az 1991-ben alapított SodaStream 3.500 alkalmazottal havonta közel félmillió szódagépet gyárt, amelyeket negyvenhat országban értékesítenek szerte a világon. Ugyanakkor a SodaStream éves szinten csak félmilliárd dollár körüli forgalmat tud évente, és a bevételek és a profit növekedési üteme az elmúlt években már nem volt kiugró.

A részvény árfolyama is csak az utóbbi fél évben lőtt ki, talán éppen a tranzakciós pletykák hatására.

Kellett már valami a Pepsinek

Ám a PepsiCo-nak nagyon kellett már egy pozitív, egy erőt és növekedést mutató bejelentés, a cég ugyanis intenzíven kereste a stagnáló, olykor szűkülő szódás italpiacról a kitörési pontokat. A társaság ugyan nem csak üdítőket, hanem mindenféle egyéb élelmiszert is gyárt, de az elmúlt évtizedben kevésbé volt sikeres, mint a nagy vetélytárs Coca Cola, legalábbis ezt mutatja a tőzsdei befektetők értékítélete.

A 65 milliárd dolláros éves árbevételű PepsiCo most teljes éves profitjával egyenértékű tranzakciót kötött.

A főnökasszony le is mondott

A bejelentést alig pár nappal előzte meg a hír, hogy a PepsiCo emblematikus vezetője, a 62 éves Indra Nooyi 12 év cégvezetés után lemondott. Formálisan ma még ő a vezér, de októberben átadja a stafétát.

Indra Nooyi egy indiai születésű tamil üzletasszony volt, aki természetesen személyesen óriási karriersikert ért el azzal, hogy a világ egyik legbefolyásosabb üzletasszonya lett. 30 millió dolláros fizetéssel vezethette a világ második számú üdítőitalcégét, és ő lett az első, aki nőként a nemzetközi krikettvilágban is felsőszintű sportvezető lehetett. Ugyanakkor sok kritika érte, a Fool.com amerikai befektetői oldal cikke alapján a növekedés akadályává vált, így lemondását a befektetők már pozitívan fogadták.

(Index, 2018. augusztus 20.)

A Pepsinek sem megy mindig

Kevesebb a Pepsi nyeresége.

A PepsiCo nyeresége csökkent 2018 második negyedévében, elsősorban az adók emelkedése miatt, írja a Világgazdaság.

A PepsiCo adózott eredménye 1,82 milliárd dollár, részvényenként 1,28 dollár volt a június 16-án záródott negyedévben, ami kisebb az egy évvel korábbi 2,11 milliárd dollárnál, részvényarányosan 1,46 dollárnál.

Az egyszeri tételek nélküli részvényarányos eredmény 1,61 dollár lett, nagyobb a szakértők által várt 1,51 dollárnál. Az amerikai vállalatnak a negyedévben 777 millió dollárral több adót kellett fizetnie, mint egy éve. A cég bevétele 15,71 milliárd dollárról 16,09 milliárd dollárra emelkedett.

A társaság megerősítette a 2018-ra vonatkozó 5,7 dolláros részvényarányos eredményvárakozását, ami 9 százalékkal magasabb a 2017-esnél. A PepsiCo 2 milliárd dollár értékben saját részvényt tervez visszavásárolni, és 5 milliárd dollár osztalékot kifizetni 2018 végéig.

A cég piaci tőkeértéke jelenleg 155 milliárd dollár körüli, 10 százalékkal csökkent 2018 kezdete óta.

(Világgazdaság, 2018. július 10.)

Elnyomták a magyar Pepsit

A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) jóváhagyta a Karlovarské minerální vody számára a PepsiCo magyar leányvállalatának felvásárlását.

Még 2018 januárjában jelentette be a Karlovarské minerální vody (KMV), hogy a versenyhivatalok jóváhagyását követően felvásárolja a PepsiCo magyar, cseh és szlovák érdekeltségeit, továbbá a PepsiCo üdítők és élelmiszertermékek kizárólagos forgalmazója és a franchise jogok birtokosa lesz, írja a Napi.hu.

A magyar piacon a tranzakciót a Szentkirályi-Kékkúti Ásványvíz Kft. csinálja, melynek tulajdonosai a KMV és a Szentkirályi ásványvizet piacvezetővé emelő Balogh Levente. Az akvizíciót jóvá is hagyta a Gazdasági Versenyhivatal, a további két országban még zajlik az engedélyezési folyamat.

Három éve két, tradicionális értékeket valló és az egészséges életmód iránt elkötelezett család fogott össze, és ennek az összefogásnak egy újabb nagy eredményét üdvözölhetjük ma. A GVH döntése megnyitotta az utat előttünk, hogy a magyar ásványvíz- és alkoholmentes üdítőital-piac meghatározó szereplőjévé váljunk - mondta Balogh Levente, a Szentkirályi-Kékkúti Ásványvíz Kft. elnöke.

A kft.-n keresztül a KMV csoport három éve piacvezető Magyarországon a természetes ásványvizek piacán, ahol 2016 óta gyártja és értékesíti ízesített ásványvizeit. A cseh Magnesia ásványvíz értékesítését egy évvel később kezdte meg a hazai piacon - közölte a cég.

Balogh Levente a Napi.hu kiadásban megjelenő A 100 leggazdagabb 2018 listája szerint 26,5 milliárd forint becsült vagyonnal a 44. leggazdagabb magyar.

Az olasz Pasquale család tulajdonában álló csehországi KMV és a Szentkirályi ásványvizet piacvezetővé emelő Balogh Levente három évvel ezelőtt hoztak létre közös cégüket annak érdekében, hogy a két "ásványvíz-dinasztia" erős regionális családi cégcsoportot hozzon létre. Az együttműködés keretében a Balogh vezette magyarországi közös vállalat előbb felvásárolta a Kékkúti Ásványvizet a Nestlétől, majd erőteljes gyárfejlesztésbe kezdett.

(Napi.hu, 2018. május 31.)

Benyelték a magyar Pepsit

A Karlovarské minerální vody (KMV) és Balogh Levente megveszi a PepsiCo magyar ágát.

A Karlovarské minerální vody (KMV) és Balogh Levente lesz a PepsiCo üdítők és élelmiszertermékek kizárólagos forgalmazója, valamint a franchise jogok birtokosa, és megvásárolják a PepsiCo magyarországi érdekeltségeit. Ezzel párhuzamosan a KMV megveszi a cég cseh és szlovák érdekeltségeit is, írja a Napi.hu.

A tranzakciók még a versenyjogi hatóságok jóváhagyására várnak, és várhatóan 2018 első félévében zárulnak le. A felvásárlással a KMV és Balogh Levente közös cége válik közleményük szerint a magyar ásványvíz- és alkoholmentes üdítőital-piac legnagyobb szereplőjévé. A KMV Csoport 50 százalékos bevételnövekedéssel a régió vezető ásványvíz- és üdítőital-gyártója lesz.

Az olasz Pasquale család tulajdonában álló csehországi KMV és a Szentkirályi ásványvizet piacvezetővé emelő Balogh Levente három évvel ezelőtt hoztak létre közös céget annak érdekében, hogy a két "ásványvíz-dinasztia" erős regionális családi cégcsoportot hozzon létre. Az együttműködés keretében a Balogh vezette magyarországi közös vállalkozás előbb felvásárolta a Kékkúti Ásványvizet a Nestlétől, majd erőteljes gyárfejlesztésbe kezdett.

Balogh Levente a Napi.hu kiadásában megjelenő A 100 leggazdagabb 2017-es listáján mintegy 22,5 milliárd forintra becsült vagyonnal 37. helyen állt.

A piacépítés folytatásaként most a KMV és Balogh Levente felvásárolják a PepsiCo magyarországi vállalkozását, tovább a KMV megveszi az amerikai cég cseh és szlovák érdekeltségeit is. A felvásárlást követően a KMV Csoporthoz jut 900 alkalmazott, két gyártóbázis, és ennek révén a cégcsoport éves forgalma közel 190 millió dollárral emelkedik.

A termékportfólió a Pepsi, Mirinda, 7Up, Gatorade, Mountain Dew, Lipton, Evervess, Toma dzsúsz és üditő, Toma Forrásvíz, Slice Lemonades, valamint a Kristályvíz márkákkal bővül. Emellett a Lays és Cheetos chipsek forgalmazása is az új cég kezében lesz.

A tranzakció lebonyolítását a Raiffeisenbank segítette pénzügyi tanácsadóként, míg a szükséges pénzügyi forrásokat a CSOB és a Ceská sporitelna bankok adták.

(Napi.hu, 2018. január 22.)

Pepsi: jobb

A PepsiCo amerikai üdítő- és chipsgyártó nyeresége és árbevétele is nagyobb lett.

2017 második negyedévében a vártnál jobb eredményeket hozott a Pepsi, elsősorban a szénsavas italok és snack élelmiszerek áremelése miatt, írja a Napi.hu.

A cég közleménye szerint a Pepsico Észak-Amerikában 5,2 milliárd dolláros árbevételt ért el 2017 második negyedévében, 2 százalékkal felülmúlva a 2016-os év azonos időszakát. Az eladás volumene nem változott, azonban az árak 1 százalékkal emelkedtek, ami több pénzt hozott a cégnek.

A PepsiCo árbevétele a június 17-én zárult negyedévben éves összehasonlításban 2 százalékkal, 15,7 milliárd dollárra emelkedett, amely meghaladta a várt 15,6 milliárd dollárt.

A második negyedévben a cég eredménye 2,1 milliárd dollár volt, szintén jobb a vártnál.

A Coca-Cola és kisebb vetélytársa, a Pepsi is azzal szembesül, hogy a fogyasztók világszerte egyre inkább próbálnak figyelni az egészségükre, és a szénsavas italok helyett inkább teát és gyümölcslevet isznak. A két nagy cég igyekszik alkalmazkodni az új táplálkozási trendekhez, csökkentve termékeinek cukor- és kalóriatartalmát, valamint az egészségtudatosabb vásárlók érdekében inkább a kisebb kiszerelésű, de úgy egyébként nagyobb profitrátát hozó termékeket részesítik előnyben és egyre inkább csökkentik a nagy kiszerelésű, akciós szénsavas üdítőitalok kínálatát.

A PepsiCo globális márkái közé tartozik egyebek között a Pepsi, a Lay's, a Cheetos, a 7Up, a Tropicana, valamint a Gatorade sportital család.

(Napi.hu, 2017. július 11.)

Pezseg a Pepsi

A profitja nagyot javult, az árbevétele ugyan csökkent, de rosszabbat vártak. ₪₪₪

A PepsiCo nyeresége és árbevétele is nagyobb lett a cég 2016. évi pénzügyi harmadik negyedévében a vártnál. A HVG beszámolója szerint az amerikai üdítő- és chipsgyártó cég 2 milliárd dolláros profitot ért el a legutóbbi három hónapban az egy évvel korábbi 533 millió dollár után. 2014-ben 1,4 milliárd dollárral rontották a venezuelai helyzettel kapcsolatos költségek az eredményt. 2016. harmadik negyedévében a részvényarányos eredmény 1,4 dollár lett. A szakértők gyengébb adatra számítottak.

A cég árbevétele 16 milliárd dollárra csökkent, az előző év azonos időszakának 16,3 milliárd dolláros értékesítéséről, de felülmúlta az elemzői várakozásokat. A PepsiCo 4,71 dollárról javított is a 2016. egészére előirányzott eredményein.

A PepsiCo részvényének az árfolyama 2016. eleje óta 7,5 százalékkal, az elmúlt 12 hónapban 16 százalékkal erősödött a New York-i értéktőzsdén.

(HVG, 2016. szeptember 29.)

Pepsi

A forgalom csökkent, az eredmény nőtt.

A PepsiCo adózott eredménye 1,7 milliárd dollárra nőtt az egy évvel korábbi 1,3 milliárd dollár után 2016. utolsó negyedévében. A PepsiCo 1,7 milliárd dolláros adózott eredménye részvényenként 1,2 dollárt jelentett.

A PepsiCo vártnál nagyobb 2015. utolsó negyedévi forgalomról számolt be. Eladásai Észak-Amerikában nőttek, ami segített mérsékelni az erős dollár kedvezőtlen hatását. A PepsiCo forgalma ebben a három hónapban 2 százalékkal nőtt Észak-Amerikában, ahol a cég teljes forgalmának közel egyharmada bonyolódik. A 2015. december 26-ával záródott negyedévben a cég forgalma ugyanakkor 7 százalékkal 18,6 milliárd dollárra csökkent. A szakértők ennél kevesebb árbevételt vártak.

(Világgazdaság, 2016. február 11.)

Belecsapott a Pepsi

Az italgyár a snackekből is nő.

A Pepsi nagyobb profitot ért el az október eleji eredményközlés szerint, mint ahogyan azt az elemzők várták. A főként kólájáról híres cég a várt 1,3 dolláros egy részvényre jutó profit helyett 1,36 dollárról számolt be 2014. harmadik negyedévében mért teljesítménye alapján.

Az árbevétel is nagyobb lett a vártnál, a 17,2 milliárd dollár valamivel jobb az elemzői várakozás 17,1 milliárdjánál. Az üdítőitalok és snackek eladásai volumenben 1,5 százalékkal emelkedtek. A Pepsi minimálisan növelte az egész évre vonatkozó EPS-növekedésre vonatkozó előrejelzését, 9 százalékra (korábbi: 8%).

Kedvezőtlen, hogy a cukros üdítőitalok piaca gyengélkedik az USA-ban. A light kólák forgalma 2013-ban az Egyesült Államokban 6%-kal esett, a hagyományos kóláké közel 2%-kal (egyre inkább bebizonyosodik, hogy ugyanúgy elhíznak mindkettőtől az emberek). A Pepsi próbál a zsugorodó piacon újdonsággal előlépni, így hamarosan bevezeti Pepsi True nevezetű italát, amelynek alacsonyabb a kalória tartalma. Érdekes, hogy ezt csak az Amazon.comon lehet majd megvásárolni.

A Pepsi már egyébként inkább a snackek és egyéb édességek eladásaiból próbálja erősíteni piaci helyzetét.

(Investor.hu, 2014. október 9.)

Eddig nem látott húzásra készülnek a két Aldinál. Mert kettő van belőle.

Eddig nem látott húzásra készülnek a két Aldinál. Mert kettő van belőle. ₪₪₪

Az Aldi-birodalom két szárnya, a Nord és a Magyarországon is aktív Süd arra készül, hogy egymás termékeit forgalmazzák a jövőben. Német lapértesülés szerint szorosabb együttműködés is jöhet, írja a Napi.hu.

Máris megvannak az első eredményei annak, hogy 2018-ban a két cég szorosabb együttműködését határozta el az Aldi Nord és az Aldi Süd vezetése. A Wirtschaftswoche értesülései szerint ugyanis a két áruházlánc megállapodott abban, hogy egyes saját márkás termékeik kölcsönösen árulni fogják. Így az Aldi Nord üzleteiben kaphatók lesznek majd a Crane márkájú sportfelszerelések, és az Aldi Süd üzleteiben megjelenhet például az Aldi Nord üzleteiből ismert River Cola.

Ezenkívül hamarosan megjelennek az üzletekben a Schneekoppe márkájú természetes alapanyagokat tartalmazó élelmiszerek is, ezeket nyáron egy komolyabb reklámkampány kíséretében egyszerre tervezik bevezetni a két áruházláncban. Ilyenre korábban nem volt példa. A márkát néhány éve vásárolta fel Philipp Lahm, a német labdarúgó válogatott korábbi csapatkapitánya.

A két cég azt tervezi, hogy a jövőben összehangolják termékkínálatukat, ugyanakkor arról a híresztelésről, amely az Aldi Nordnak a felvásárlásáról szólt a Süd révén, most nem esett szó. (Korábban szakértők úgy vélték, hogy talán ez lenne a legjobb megoldás, már csak azért is, mert az Aldi Süd üzletpolitikáját az utóbbi időben sikeresebbnek tartják.)

Az 1946-ban alapított Aldi-birodalom több mint 50 éve, 1966-ban szakadt két részre, a két alapító Karl és Theo Albrecht ekkor osztotta fel egymás között a német piacot. Állítólag azon különböztek össze, hogy áruljanak-e dohányterméket üzleteikben. Németországban az északi területeket az Aldi Nord, a délieket értelemszerűen az Aldi Süd áruházai fedik le, a két birodalom érdekeltségi területei közötti határvonalat a köznyelv Aldi-egyenlítőnek is hívja.

A nagy döntés nyomán nem csak a német piaci földrajzi jelenlét kapcsán, hanem a külföldi piacokra irányuló terjeszkedésnél is összehangolták, hogy melyik országban melyik cég jelenjen meg. Így azóta az Aldi Südhöz tartoznak a magyar, az osztrák, a svájci, az ír, a szlovén, az egyesült királyságbeli, az ausztrál leányvállalatok, míg az Aldi-Nord Hollandiában, Belgiumban, Dániában, Franciaországban, Luxemburgban, Lengyelországban, Dániában, Portugáliában, Spanyolországban rendelkezik érdekeltségekkel. Az Egyesült Államokban mindketten üzemeltetnek áruházakat, de csak a Südé fut Aldi név alatt.

Az Aldi Nord 2018-ban egy komolyabb beruházási programba kezdett, és történetében először veszteséges volt Németországban, de forgalmát így is növelni tudta.

Az Aldi Nordnak mintegy .2500 nyugat-, észak- és kelet-németországi üzlete mellett mellett Dániában, Franciaországban, a Benelux államokban, Portugáliában, Spanyolországban és Lengyelországban tart fent boltokat. Az Aldi Süd 1.600 nyugat- és dél-németországi üzlete mellett Írországban, Nagy-Britanniában, Magyarországon, Svájcban, Ausztráliában, Kínában, Olaszországban, Ausztriában és Szlovéniában működtet egységeket. Az Egyesült Államokban ugyanakkor az Aldi mindkét ága jelen van.

(Napi.hu, 2019. április 6.)

Az Aldi Kínának is nekiesik

Webáruháza már van Kínában, most 50 boltnyitást tervez.

Az Aldi a történelme egyik legnagyobb bővítésére készül: a német kiskereskedelmi lánc Kína felé terjeszkedik. Német lapértesülések szerint három éven belül akár 50 Aldi boltot nyitnának - idézi a Napi.hu a novekedes.hu nyomán.

A német Lebensmittel Zeitung lap értesülései szerint a kínai debütálást az Aldi-Dél hajthatja végre, cserében a következő ország, ahol legközelebb terjeszkednek, az Aldi-Észak fenségterülete lesz - olvasható a portálon.

A két cégcsoport, a Magyarországon is jelenlévő Aldi-Dél és az Aldi-Észak szinte minden tekintetben, jogilag, pénzügyileg és szervezetileg is független egymástól, kapcsolatuk pedig a baráti együttműködéstől függ.

Az Aldi-Dél máris felállított egy csapatot a kínai terjeszkedés lebonyolításához. A boltok várhatóan a sanghaji régióban lesznek, ahol új elosztó központokat is létesítenek annak érdekében, hogy a későbbiekben el tudják látni a helyi boltokat. Az Aldi-Dél ugyan már egy éve megnyitotta első online webshopját Kínában a Tmall felületén, ahol korlátozott számban állnak a vásárlók rendelkezésére a sajátmárkás termékeik, a vezetőség a további boltok megnyitása mellett döntött. A diszkont ausztrál szállítókon keresztül kínálja többek között a különféle borokat, édességeket, reggeliző termékeket és az egyre népszerűbb organikus élelmiszereket.

(Napi.hu, 2018. augusztus 25.)

Azért nyomja a boltnyitást az Aldi

Az Aldi tovább folytatja a terjeszkedést Magyarországon.

Ősszel több új egységet is nyit, közülük az elsőt Kaposváron, írja az Origo. Az Aldi új kaposvári áruháza a munkálatok befejeztével, várhatóan szeptember elején nyílik meg, és mintegy 1.100 négyzetméteres alapterülettel várja majd a vásárlókat, a diszkontlánctól megszokott kedvező ár-érték arányú termékekkel.

Korábban a CBA Cent áruház működött itt. Az új üzlet nagyjából 20 fővel üzemel majd, köztük korábbi CBA-s dolgozókkal – tájékoztatta a társaság az Origót.

Az elkövetkező időszakban az Aldi további egységeket nyit Magyarországon: Üllőn, Szolnokon, Veszprémben és Enyingen várja majd újabb bolt a vásárlókat, amivel a cég hazai hálózata 137 tagúra bővül. A boltnyitásoknak köszönhetően a diszkontlánc mintegy 100 új munkahelyet teremt a kiskereskedelemben.

(Origo, 2018. augusztus 24.)

Újrafésüli az amerikai piacát az Aldi

Az Aldi még több üzletet épít az amerikai piacon, de több lesz a frissáru is. 2.600 boltot akar.

Az Aldi nagy változásokat tervez egyesült államokbeli üzleteiben. Egyrészt felújítja a már működő egységeket, emellett számtalan újat is épít. Másrészt a diszkontlánc olyan mértékben átszabja termékkínálatát, amire történetében eddig még soha nem volt példa. Az áruházakban még több friss áru, organikus, vegetáriánus és vegán étel lesz kapható, arja az Origo.

A 2019 elejére a cég kínálatának egyötöde teljesen új termékekből áll majd. A vásárlók a legnagyobb változásokat a frissáru-részlegen fogják tapasztalni. Az újdonságok között egyebek között vegetáriánus gombócok, szeletelt gyümölcsök, organikus csirkemellhúsok szerepelnek majd. A választék átalakítása révén a friss áruk részaránya 40 százalékkal fog emelkedni a diszkontlánc áruházaiban. A termékkínálat megújításával párhuzamosan az Aldi 5,3 milliárd dollárt fordít – jelenleg 1.800 egységből álló – egyesült államokbeli hálózatának fejlesztésére. Ezt az összeget részben az áruházak átalakítására fordítják, 3,4 milliárd dollárból pedig 800 új üzletet létesítenek az elkövetkező négy évben.

FORRÁS: AFP/DANIEL LEAL-OLIVAS

Az elmúlt időszakban elért növekedés nyomán a német tulajdonú diszkonthálózat jó úton halad, hogy a boltok számát tekintve 2022-re a harmadik legnagyobb lánccá váljon az USA piacán a Walmart és a Kroger mögött.

Az elmúlt öt évben kétszeresére növeltük a forgalmunkat, és az elkövetkező öt évben ismét szeretnénk megduplázni az árbevételünket - nyilatkozta a Business Insidernek Jason Hart, az Aldi US vezérigazgatója. Emellett azt is kiemelte a lapnak, hogy az élelmiszer-kiskereskedelem az átalakulás időszakát éli, hiszen egyrészt változóban vannak a fogyasztói szokások, másrészt az újabb üzlettípusokkal szemben a hagyományos szupermarketek egyre inkább veszítenek piaci pozícióikból.

(Origo, 2018. augusztus 9.)

Három benzinkúttal támad az Aldi

Az Aldi benzinkúttal bővít. Versenyezhet az Auchan kútjaival. És közben boltot is nyit.

Az ALDI három magyarországi üzletének parkolójában diszkont automata üzemanyagtöltő állomások állnak a vásárlók rendelkezésére. Az ALDI diszkont üzemanyagtöltő állomásai Budaörsön, Szigetszentmiklóson és Sopronban nyíltak meg.

A vásárlók a benzinkúton négy töltőpontnál kétféle üzemanyag közül választhatnak: garantáltan magas minőségű, MSZ EN 590 szabvány szerinti gázolaj és MSZ EN 228 szabvány szerinti 95-ös oktánszámú benzin tankolható önkiszolgáló formában. Az ALDI ehhez a szolgáltatáshoz az OMV-t választotta. Vásárláskor készpénzzel, valamint bank- és hitelkártyával (Mastercard, Maestro, Visa és Routex funkcióval ellátott magyarországi OMV kártyával) lehet fizetni. A diszkont benzinkutaknál az áruházak nyitvatartási ideje alatt lehet tankolni, legfeljebb 3,5 tonna össztömegű gépjárművel.

Az üzemanyag vásárlás az ALDI-nál megszokott módon, egyszerűen és gyorsan elvégezhető: a vevőnek a kútoszlopnál található érintőképernyőn csak ki kell választania az üzemanyag vásárlást, meg kell adnia, hogy készpénzzel, vagy bankkártyával kíván-e fizetni. A tankolás összegének beírása után jeleznie kell esetleges áfás számla-igényét az ehhez szükséges adatok megadásával, majd megkezdhető a tankolás. Az üzemanyag kiadása a megadott, vagy befizetett összeg elérésekor automatikusan leáll. A készpénzzel történő vásárlás esetén – ha nem a teljes összegért tankolt a vásárló – a fennmaradó összeget a bizonylaton található utalványkóddal tudja a vásárló az utalványt kiadó benzinkútnál 60 napig levásárolni.

„A diszkont önkiszolgáló üzemanyagtöltő állomásoknál is gyorsaságra és egyszerűségre törekszünk. A bolti termékekhez hasonlóan diszkont árképzést valósítunk meg, hogy ügyfeleinknek még egy indokuk legyen minket választani” – nyilatkozta Bernhard Haider, az ALDI Magyarország Élelmiszer Bt. ügyvezető igazgatója.

A legújabb bolt

Folytatja a terjeszkedést az Aldi: május 24-én Budapest IX. kerületében adta át legújabb üzletét a boltlánc, írja a Napi.hu.

A Soroksári út 138-142. szám alatti irodaházban kialakított bolt hétköznap és szombaton 7-től este 9-ig van nyitva, vasárnap pedig reggel 8-tól este 6-ig. A konkurensek közül a Tescónak és a Lidlnek van egy hipermarkete pár utcányira.

Az Aldinak - a cég honlapján elérhető üzletkereső szerint - már több mint 130 boltja van országszerte, igyekszik beérni a legfőbb riválisokat, a Lidlt és a Pennyt, előbbinek 169, utóbbinak több mint 200 egysége van. Az Aldi korábban a Napi.hu-val közölte, közép- és hosszú távon további üzletekkel számol, jelenleg 200-250 üzletből álló hálózat kialakítását tartják reális célkitűzésnek.

(Aldi, Napi. hu, 2018. május 24.)

Az Aldi nekiesett az olasz vásárlóknak

Az ALDI elindult Olaszországban is.

Az Aldi így már négy földrész tizenegy országában van jelen. Az olasz piacra lépést Az Aldi az ausztriai leányvállalata, a HOFER végzi.

Az első olaszországi Aldi üzletek március elsején nyitottak, Castellanzában, Trentóban, Roveretóban és más városokban. A cég március 1-jén egyszerre tíz Aldi üzletet nyitott, már az első évben több mint 45 további üzlet nyitását tervezi Észak-Olaszországban, és a későbbiekben is tovább kíván terjeszkedni. Az új élelmiszerüzletek belső kialakítását, a boltok kínálatát külön az olaszországi piaci igények alapján fejlesztették ki.

A piacra lépés előkészítése közel két évet vett igénybe, a Hofer számos tárgyalást követően már 2015-ben megtette a kezdő lépéseket. A „Quadrante Europa“ nemzetközi áruforgalmi központ egyik veronai irodájában indult, azóta mintegy 4.800 m² területről irányítja innen az Aldi olaszországi tevékenységét. Az olaszországi központban közel 880 munkatárs dolgozik, feladatuk az üzlethálózat felépítése, a munkatársak pályáztatása, az Aldi termékek teljes körű minőségellenőrzése, a logisztika tervezése és a belföldi beszerzés.

A Hofer felső vezetése eddig három főből állt: Günther Helm elnök-vezérigazgató, valamint Michael Kronegger és Székács Tibor. 2018 februárjától Wolfgang Frisch is a Hofer cégvezetésének tagja. Az ALDI Olaszország tevékenységét közvetlenül Michael Veiser vezérigazgató irányítja.

Az olaszországi ALDI-üzletek kínálata túlnyomórészt sajátmárkás termékekből áll. A termékek közel háromnegyede közvetlenül Olaszországból származik, igazodva az olasz vásárlók igényeihez. Az ehhez szükséges hatékony logisztikai folyamatokat jól mutatja az olasz Mantua tartományból származó friss paradicsom példája: a paradicsomot leszedése után a beszállító az Oppeanóban található Aldi raktárba juttatja el. A logisztikai központ árubeérkeztetésén végzett minőségellenőrzéstől az Aldi üzletekbe érkezésig legfeljebb tizenkét óra telik el. Az ALDI tehát a termelőktől gyakorlatilag közvetlenül a vásárlók kosarába szállítja a paradicsomot.

„Olaszországban a friss árucikkekre helyezzük a hangsúlyt. A vásárlókat frissen sült, ropogós kenyérrel és péksüteménnyel az «Azon melegében» látványpékség olaszországi változata, a ‚Pan del Di‘ sütöde várja. Tágas zöldség- és gyümölcsrészlegünk több mint 100 különféle terméket kínál. A cégfilozófiánk egyik fontos alapját képező »egyszerűen« jelzőt itt is átültettük a gyakorlatba, hiszen innovatív és egységes szempontokon alapuló üzletkoncepciónknak köszönhetően a vásárlók nagyon könnyen megtalálhatják, amit keresnek“ - utal Günther Helm az „olaszországi modell” jellemzőire.

(Aldi, 2018. március 1.)

Tejet vett az Aldi

Az ALDI megvásárolja az Alföldi Tej Kft. „Kokárdás” márkáját.

Az Aldi magyar története során először szerez tulajdonjogot egy magyar brandben, amellyel egyébként évek óta sikeresen működik együtt, írja a cég közleményében.

A diszkont üzletpolitika egyik tartóelemét az Aldi üzletek polcain elérhető saját márkás termékek jelentik, amelyek kínálatának mintegy 80%-át teszik ki. Az ALDI nem csupán az élelmiszer, hanem a non-food termékkategóriában is kínál saját márkákat.

Az Aldi saját márkás termékeinek nagy részében a cég határozza meg a specifikációt és a minőségi követelményeket, és ennek alapján ezeket elismert gyártók állítják elő. Az Aldi szigorú minőség ellenőrzése során a gyártástól a polcra kerülésig folyamatosan nyomon követi az áru útját, vizsgálatai mind a termékekre, mind azok gyártóüzemeire kiterjednek.

Az Aldi arra törekszik, hogy minél több magyar terméket kínáljon üzletei polcain, ezért már 2008-as magyarországi piacra lépése óta különösen a friss tej, a tőkehús és a zöldség-gyümölcs területén magyar beszállítóktól vásárol. A kezdetek óta beszállítója az Alföldi Tej, amely immár közel negyven termék gyárt az Aldinak.

És akkor a Kokárdás

Az Alföldi Tej 2015-ben hozott létre egy, a tejtermékek piacán egyedi márkát, a Kokárdás brandet, amely piros-fehér-zöld kokárdával szimbolizálja, hogy az Alföldi Tej 100%-ban magyar alapanyagot dolgoz fel, Magyarországon, magyar munkaerővel. A Kokárdást kizárólag az Aldi forgalmazza. Elsőként a Kokárdás 1,5 százalékos UHT teje jutott be az Aldi boltokba, ma már pedig 12 Kokárdás termék – például natúr és gyümölcsös joghurtok, vaj, tejföl, főzőtejszín, kancsós tej, túró – közül választhatnak a vásárlók. A márka kedveltségét mi sem bizonyítja jobban, mint hogy 2017-ben a fogyasztók visszajelzése alapján megkapta az Év Terméke Díjat. Az Aldi ezért úgy döntött, hogy megvásárolja az Alföldi Tej Kft.-től a Kokárdás márkát és közel kétszeresére növelve tovább bővíti a márka kínálatát.

- A Kokárdás márka megvásárlásával platformot hozunk létre tejtermék-kínálatunk további bővítésére, és a hazai fogyasztók igényére reagálunk, akik egyre jobban keresik a kedvező árú magyar termékeket üzleteinkben. A Kokárdás mindennek tökéletesen megfelel, hiszen már a csomagolásról is egyértelműen látszik, hogy magyar termék, a kiszereléseket és az árazást pedig úgy alakítottuk, hogy kategóriájában a legtöbb előnyt nyújtsa a vásárlóknak. - mondta egyebek mellet Bernhard Haider, az Aldi Magyarország Élelmiszer Bt. ügyvezető igazgatója.

Az Origo tudósítása szerint az Aldi nyilatkozata alapján a jövőben felveszik a Kokárdás kínálatába a trappista sajtokat és a Túró Rudit, de a magas minőség, a magyar alapanyag és feldolgozás nem változik. Emellett a jövőben az Alfölditől vásárolják majd a biotejet, így az első kiskereskedelmi áruházlánc lesznek, ahol valamennyi kiszerelésű friss és UHT-tej, továbbá minden típusú trappista sajt magyar termék lesz. Bernhard Haider a február 16-i satótájékoztatón azt is mondta, hogy olyan termékek is bekerülhetnek a körbe, amiket az Alföldi nem tud gyártani, de más gyártók képesek az elvárt színvonalat teljesíteni.

- Az Alföldi Tej Kft és az ALDI Magyarország Bt. kapcsolata több mint 10 éve kezdődött. A 2003-ban 23 tejtermelő gazda együttműködésével alapított Alföldi Tej Kft a diszkonthálózat 2008-as piacra lépésének évében megkezdte az első termék beszállítását. A beszállított termékek köre évről évre bővült. 2018-ra több mint 100 magyar tejtermelő gazda csatlakozott az Alföldi Tej Kft sikeres modelljéhez. A cég termékei mind magyar alapanyagból, magyar munkaerővel, Magyarországon készülnek. 2017-ben az árbevétel elérte az 53 Mrd Ft-ot, a két gyárban a munkavállalói létszám pedig a 630 főt. A termékek folyamatos elismerésben részesülnek, mint például a Superbrands, a Best Buy, vagy az Év Terméke Díj. - mondta egyebek mellett Mélykuti Tibor, az Alföldi Tej Kft. ügyvezető igazgatója.

Az Aldi egyébként már 129 áruházból álló országos hálózattá bővült Magyarországon.

(Aldi, Solutions Communications Kft., 2018. február 16.)

Aldi: ennél közelebb már nem lesz vásárlója

Az Aldi bérlakásokat épít az áruházai tetejére. Berlinben.

Túl nagy luxus pusztán földszintes hodályokat építeni a drága építési telekre, ha már úgyis van ott egy áruház, lakásokat is építhetnénk a tetejére – gondolta az Aldi az Index beszámolója szerint. Ebből az ötletből a jelek szerint most valóság lesz: a német diszkontlánc Berlinben 2.000 lakást épít az áruházai tetejére.

Méghozzá meglehetősen versenyképesnek hangzó áron. Jörg Michalek, a cég menedzserre azt mondta a Weltnek(ezt a magyar sajtóban a HVG szemlézte először), hogy a lakások többségében 10 Euró lesz egy négyzetméter bérleti díja. Az apartmanok harmadát ennél is olcsóbbra tervezik: a berlini szociális bérlemények árszintjéhez alkalmazkodva azokban 6.50 lesz egy négyzetméter. Ez magyar áron 2.000 forint, vagyis egy 50 négyzetméteres ingatlan havi díja 100 ezer forint lenne – ez az elszállt budapesti albérletárakhoz képest is nagyon-nagyon jónak számítana. Most Berlinnek a kevésbé keresett negyedeiben is legalább 12-14 euró a bérlet.

Az első, 50 lakásos ráépítés Lichtenbergben már 2019-re elkészülhet, egy másikat NeoKöllnbe terveznek, összesen pedig 2.000 berlini lakásban gondolkodnak, majdnem mindet az S-bahnon belüli gyűrűben. Kereslet várhatóan lesz az Aldikra épülő bérlakásokra: az alacsony árak mellett ezt valószínűsítik a demográfiai trendek is: az előrejelzések szerint 2030-ig 300 ezer fővel fog nőni Berlin lakossága.

És - tesszük hozzá a blokkk.com részéről - ennél sokkal közelebb bolt és lakás már nem nagyon lehet.

(Index, 2018. február 3.)

Benzinkúttal repeszt az Aldi

Az Aldi önkiszolgáló diszkont benzinkutakat nyit. Jön az Aldi-Auchan benzinkút háború.

Az Aldi tervei szerint 2017 végéig megépülnek a cég első magyarországi diszkont üzemanyagtöltő állomásai. Az Aldi ehhez a szolgáltatáshoz OMV-től vásárolja az üzemanyagot.

Az automata benzinkutak az Aldi áruházak parkolóiban nyílnak meg, így a vásárlók kényelmesen, egy helyen és természetesen az Aldira jellemző alacsony áron vásárolhatnak és a tankolhatnak. Az önkiszolgáló kutak kialakításánál az áruházak esetében már jól ismert egyszerűség és gyorsaság volt a fő szempont. Az Aldi benzinkutaknál a vásárlók legfeljebb 3,5 tonna megengedett össztömegű gépjárművekkel tankolhatnak, és kizárólag üzemanyagot vásárolhatnak – így például az autóápolási termékek továbbra is az üzletekben érhetők el –, a gyorsaság pedig az egyszerű bank- és hitelkártyás, valamint készpénzes fizetési lehetőségekre épül.

A diszkont benzinkutak az áruházak nyitva tartási idején kívül is, 0-24 órában lehetővé teszik az üzemanyag vásárlást. A kínálatban kétféle üzemanyag szerepel, gázolaj és 95-ös oktánszámú benzin. Az első három benzinkút a szigetszentmiklósi, a budaörsi és a soproni Aldi üzletek parkolójában nyílik majd meg.

Más is benzinkutazik

Nincs hír arról, hogy az Aldi hány üzemanyagtöltő állomás nyitását tervezi a jelenlegi 126 áruháza mellett. Az Auchan már kiépítette 19 áruháza parkolói tövében benzinkút hálózatát, hasonló üzleti megfontolások mentén, mint az Aldi és elsősorban olcsóságával próbál hódítani. Így máris van vetélytársa az Aldinak, vagy éppen fordítva.

Van a Metro nagykereskedésnek is benzinkútja egyébként. A Spar fordítva próbálkozott, még a boltzár idején szállt rá jobban a benzinkutak shopjaira, tehát nem benzinkutat épített, hanem meglévők üzleteit működteti. A Tesco is próbálkozott a benzinkutakkal, de már évekkel ezelőtt visszavonulót fújt, neki nem jött be.

(Solutions Communications, 2017. november 11.)

Aldi utazás: nem a bevásárlókosárba kell tenni, hanem online megy

Nem a boltban kell válogatni, bár okos mobillal ott is lehet, online indul az Aldi új szolgáltatása. Az ALDI az Eurotours termékeit kínálja a magyar piacon.

Az Aldi csoport (az Aldi Dél, mert kettő van belőle, létezik egy Aldi-Észak is), amelyhez az Aldi Magyarország is tartozik, több országban is kínál turisztikai termékeket ügyfelei számára: Németországban, Ausztriában és Svájcban is elérhetők már az online foglalható utazások és szállások. Az Aldi Magyarországon is elindítja ezt a szolgáltatást: a www.aldi-utazas.hu weboldalon egyszerűen böngészhetnek és könnyen foglalhatnak az utazni vágyók a turisztikai ajánlatok széles köréből. (Tehát külön honlapról érhető el a szolgáltatás.)

Az Aldi üzletpolitikai szándéka szerint ezen a területen is a magas minőség kedvező árral párosul, a vásárlás pedig egyszerű és gyors, így pénzt és értékes időt takaríthat meg a vásárló. Lesz természetesen magyar nyelvű ügyfélszolgálat is, online és telefonon keresztül is. Utakat és szállást foglalni online, emailben és telefonon is lehet. Az Aldi Utazás Hotline pedig éjjel-nappal hívható, ha az utas az utazás során segítségre szorul.

Saját márkás út és szállás

Az Aldi kínálatában három termékcsoport szerepel. Az első termékcsoport a saját márkás utazások köre: ezeket az Eurotours kizárólag a magyarországi Aldi ügyfelek számára állítja össze, és a saját márkás élelmiszerekhez hasonlóan kizárólag az Aldi kínálatában érhetők el, továbbá rendkívül kedvező, akciós áron foglalhatók. Az ajánlatok egy része a honlap mellett az Aldi akciós újságjában is megtalálható lesz.

A másik termékcsoport az Aldi, amely az Aldi Dél németországi, ausztriai, szlovéniai és svájci leányvállalatainál is azonos. A rugalmas egyéni és csoportos utazás lehetőségét megteremtő, az oldalon közvetlenül elérhető szállásfoglalás alkotja a harmadik termékcsoportot,

(Aldi/Solutions Communications Kft., 2017. szeptember 15.)

Házhoz szállít az Aldi

Amerikában.

Az Instacart és az Aldi 2017. augusztus végétől elindítja a házhoz szállítási szolgáltatást három amerikai nagyvárosban. Kezdetben Los Angelesben, Atlantaban és Dallasban lesz elérhető a házhozszállítás, de az eredményektől függően tervben van a szolgáltatás kiterjesztése. Az Aldi honlapján egyelőre nem tudnak vásárolni a fogyasztók, mivel a német cég a közös platformon keresztül szeretné először tesztelni az online kereslet alakulását.

A vásárlók az Instacart honlapján, vagy alkalmazásán keresztül tudják leadni rendeléseiket, a megbízások teljesítése pedig úgy történik, hogy az Instacart az Aldi üzleteiből szerzi be az élelmiszert, tehát nem tart majd készleteket és egy órán belül már a fogyasztónál lehet a rendelt áru.

Az időzítés nem véletlen, mivel a Nielsen piackutató szerint az amerikai online élelmiszer-értékesítések részesedése a teljes élelmiszerpiaci forgalomból, 2016 és 2025 között a jelenlegi 4 százalékról 20 százalékra nőhet, ami több, mint 100 milliárd dolláros piacot jelent. 2016-ban az élelmiszerek online értékesítése 20 milliárd dollár felett volt. Az erős piaci verseny miatt is szükség van a terjeszkedésre, az Egyesült Államokban árháború van, a német rivális Lidl is már elkezdte megnyitni első áruházait, de az Amazon is be fog törni a hagyományos piacra a Whole Foods Market megvásárlásával.

Az online terjeszkedés mellett 3,4 milliárd dolláros folyamatos befektetéssel kívánja erősíteni piacát az Aldi, a jelenlegi 1.600 áruház mellett további 900 darab nyitását tervezik az Egyesült Államokban 2022-ig.

(Protfolio, 2017. augusztus 14.)

Boltot újít az Aldi, de nagyon

Világosabb, csinosabb, kényelmesebb üzleteket szeretnének, a kínálat is bővülhet az Aldikban. ₪₪₪

Az Aldi Nord német részvényesei végre elfogadták az üzlethálózat felújítására készített tervet, így 2017 őszétől hetente 30 boltot is felújíthatnak, ami átalakítással is jár. Közben folyik az amerikai és brit terjeszkedés, írja a Privátbankár.

Az Aldi hálózatának egységei spártaian egyszerű berendezésükről ismertek, de ez most megváltozik, írják német lapok. A tulajdonképpen két független, „Dél” (Süd) és „Észak” („Nord”) vállalatból álló csoport tagja, az Aldi Nord a Der Spiegel megfogalmazása szerint világszerte 5,2 milliárd eurót költ üzletei felújítására. Ez csak Németországban 2.300 egységet jelent.

Ezt a lépést egyébként már 2016 végén megszellőztették, más reformokkal együtt, de mindeddig nem volt egyértelmű a terv sorsa ennél a cégnél. Az Aldi Nord-ot ugyanis három családi jellegű alapítvány tulajdonolja, bizonyos stratégiai döntésekhez mindegyik beleegyezése szükséges. Az egyik mindez idáig ellenállt a korábbi spártai hagyományokkal szakító reformnak. Most a német sajtó szerint végre meglett mindhárom beleegyezés.

Jön az ANiKo

Az átalakítás mintájául már létezik egy modellüzlet, a Handelsblatt szerint a tervet „ANiKo“ névre keresztelték a cégen belül. Thorsten Kinzel üzletvezető szerint ütemesen haladva hetente 30 üzletet alakítanak majd át, és Németországon kívül nyolc külföldi piacukon is korszerűsítenek (Spanyolország, Portugália, Dánia, Franciaország, Lengyelország, a Beleux-államok).

Az Aldi Nord nyomás alatt volt, hogy lépjen, mert konkurensei, mint a Lidl és az Aldi Süd már hasonló beruházásba kezdtek. Ami Magyarországot illeti, az itteni érdekeltség az Aldi Süd-höz tartozik, ahol már korábban elfogadták a felújítási tervet, és megkezdődött az átalakítás.

Kényelmesebbek lesznek a diszkontok

A Handelsblatt úgy tudja, az Aldi Süd Németországban 2016 tavaszán kezdett átalakításokba és 2019 végén tervezi befejezni a projektet. Az 1.870 német bolt mintegy negyede van kész, a programot ott „Filiale der Zukunft”, a Jövő Üzlethelyisége címmel illetik. Az Aldi Süd 2017 július 10-én adott ki közleményt az 500. egység átadásáról. Magyarországot azonban nem említik. A programról szóló 2016 májusi közleményben azonban azt írják, „mindegyik” üzletet fel fogják újítani.

Az üzletek az ígéretek szerint tágasabbak, világosabbak lesznek, és helyenként kényelmesebbek is. Egyes üzletekben például kávéautomatákat szerelnek be a pénztárak mögé, és le lehet majd ülni, vagy lesznek vásárlói mosdók is. Hozzányúlhatnak a kínálathoz is, főleg a friss gyümölcs, zöldség, hús és hal választéka lehet jobb.

Közben folyik az Aldi Süd terjeszkedése Nagy-Britanniában és az USA-ban is. „Yorkban most nyitja harmadik boltját és személyzetet toboroz”, írja a Yorkpress.co.uk. „Arizona a célkeresztben, 2020-ig megnyithatja boltjait – így az amerikai supermarketnews.com. Szupermarket-háború kezdődött Sevenoaks-ban a Waitrose és az Aldi között – írja a Kentlive.news.

Az Aldi Süd 2022-ig 2.500 egységre bővítené az USA-ban hálózatát, 3,4 milliárd dollár beruházással.

(Privátbankár, 2017. július 29.)

Nagyot tapos az Aldi

Nyitna még vagy 50-60 boltot. Vezérváltás is lesz itthon.

További 50-60 boltot és egy új logisztikai központot építene Magyarországon az Aldi. A német diszkontlánc éppen tíz éve, 2006-ban lépett az Aldi a magyar piacra.

Először 2015-ben lett nyereséges az Aldi, közel 20 százalékos növekedéssel és 133 milliárd forint bruttó forgalommal a cég. Az Aldi megítélése szerint 100 üzlet felett lehet egyáltalán nyereséges működést elérni, ezt a szintet már elérte, ráadásul 2016-ban is hasonló bővülés várható.

Az Aldi webdiszkontja ugyanakkor egyhamar nem indul, a diszkontlánc angliai tapasztalatai szerint nem kell gyorsan lépni.

Az Aldi egyébként nem küzd munkaerőhiánnyal, igyekeznek az utánpótlásról gondoskodni. Most is 68 diák van, akik a duális képzésüket az Aldinál kapják meg. Nem okoz gondot az Aldinak, hogy az átlagnál magasabb bért fizessen dolgozóiknak. Vannak részmunkaidős állásaik is, mert sokan igénylik.

Székács Tibor, aki tíz évvel ezelőtt elindította az Aldit Magyarországon, 2017. januárjától a Hofer-csoport vezérigazgatója lesz, az Aldi Magyarországnak pedig Bernhardt Haider lesz az új ügyvezető igazgatója.

(Origo, 2016. október 13.)

Az ausztrál piacot is lenyomja az Aldi

Anglia után az ausztrál vásárlókat is megszédíti a diszkontok olcsósága, a piacvezető meg kulloghat a Tesco nyomdokain.

Jókora csapást mért Ausztrália legnagyobb kiskereskedelmi láncára a német Aldi megjelenése, a Napi.hu tudósítása szerint. Ausztrália legnagyobb kiskereskedelmi lánca, a Woolworths tetemes veszteségeket kénytelen elkönyvelni az Aldi megjelenését követően. A Wollworths két profit figyelmeztetést volt kénytelen kiadni 2015-ben, elbocsátja 1200 alkalmazottját, eladja ingatlanjai egy részét, mint Angliában a Tesco. Ausztráliában és Nagy-Britanniában kísértetiesen hasonlók a folyamatok a külföldi diszkontok megjelenése nyomán.

(Napi.hu, 2015. június 17.)

Webshoppingolni fog az Aldi is

Elindítja online áruházát a német diszkontlánc.

A neten terjeszkedik majd az Aldi is, mivel a legfrissebb hírek szerint a német diszkontlánc több országban is indíthat webshopot. A webshopokban, házhoz szállításban úgy gondolkozik az Aldi, hogy a német diszkontlánc eddig látványosan távol tartotta magát az online kiskereskedelemtől. A német Lebensmittel Zeitung kereskedelmi szaklap információi szerint a próbaüzem Nagy-Britanniában kezdődhet, de a rendszert más országokban is bevezethetik.

A hírek szerint azért Nagy-Britanniában vezetheti be először a házhoz szállítást az Aldi, mert a szigetországban az online kereskedelem sokkal fejlettebb és népszerűbb, mint Európa más országaiban, mivel a szigetországban már a kiskereskedelmi forgalom 5 százaléka a neten bonyolódik. Az Aldi egyébként egyedül Ausztráliában szállít házhoz, ott is csak alkoholos italokat.

A német diszkontcsoport brit tagja az Aldi-Dél vállalatcsoporthoz tartozik, rajta kívül még Írország, Ausztria, Svájc, Szlovénia és Magyarország is. A magyar bevezetésről eddig nincs információ az Aldi háza tájáról.

(Pénzcentrum, 2015. március 20.)

Idegen pályán is hízik az Aldi

Angolhonban is elszomorítja a többieket a német diszkontlánc.

Csaknem kétharmadával, 260,9 millió fontra nőtt az Aldi diszkontlánc adózás előtti nyeresége a 2013. december 31-ével zárult üzleti évben a brit piacon. A forgalom 35,7 százalékkal 5,27 milliárd fontra nőtt ugyanebben az időszakban.

Az Aldi nagy-britanniai piaci részesedése 3,1-ről 4 százalékra nőtt 2013-ban a Kantar Worldpanel adatai szerint, 2014. eddig eltelt időszakában pedig 4,8 százalékra nőtt. Így 2014. első féléve jobb lett, mint az előző év azonos időszaka. Az Aldi a magas minőségű termékekért is kevesebbet kér, mint más versenytárs, ez pedig pontosan az, amit a vásárlók keresnek. A működési költségek csökkentése révén felszabaduló forrásokat is elsősorban az árak alacsonyan tartására fordítják, ami a bővülő forgalom révén hoz nagyobb nyereséget.

Az Aldi 2013-ban a brit piacon 42 új boltot nyitott, 2014-ben pedig 54-et terveznek, míg 2015-re 60-65 új értékesítőhellyel számolnak.Ebbe mintegy 600 millió fontot fektetnek.

A Kantar Worldpanel kimutatta azt is, hogy a Tesco viszont a legutóbbi negyedévben az elmúlt több mint tíz év legnagyobb forgalomcsökkenését szenvedte el, elsősorban éppen a diszkontcégek árversenye következtében. A Magyarországon piacvezető Tesco az elmúlt néhány évben több profitfigyelmeztetést is kiadott, néhány hete pedig kiderült, hogy alaposan, mintegy negyedmilliárd fonttal becsülte túl első féléves nyereségét.

(Napi Gazdaság, 2014. szeptember 29.)

Nagy örömmel és büszkén jelentjük: a mai naptól a Stand étterem Michelin-csillagos! Gratulálunk minden régi és új díjazottnak! — Fotó: urfip/444.hu

Spar	822
Tesco	782
Lidl	791
Coop	469
Aldi	370
Rossmann	293
dm	255
Media Markt	222
Euronics	186
Penny	145
Parktiker	96
E-Digital	119
RS Bútor	52
CBA	42
Reál Hungária	19
Forrás: áruházak facebook oldalai, 2018. október 21.

fesztiválmustra
VOLT	június 26-30	Sopron	152 ezer
Balaton Sound	július 4-8	Zamárdi	165 ezer
EFFOT	július 10-16	Velence	115 ezer
Campus	július 18-22	Debrecen	100 ezer
Sziget	augusztus 8-15	Óbuda	565 ezer
blokkk.com válogatás

nyári forgalom	2014	2015	2016	2017
élelmiszerbolt	836	876	903	961
vendéglő	201	246	264	290
összesen	1.037	1.122	1.167	1.251
KSH, érték: milliárd forint, nyári forgalom: június, július, augusztus együtt, élelmiszerbolt: élelmiszer jellegű vegyes, vendéglő: kereskedelmi vendéglátás

	2015	2016	2017	2018	megjegyzés
felvásárlás	79,7	93,8	123,9	100,7	tehéntej
feldolgozók	93,1	96,1	112,4	103,1	tejtermékek
bolti ár	96,2	96,7	104,7	106,1	tejtermékek
bolti ár	93	94,9	101,1	103,2	tej
KSH, árváltozás, előző év: 100%

cég	székhely	alapítás éve	belföldi értékesítés	üzemi eredmény
Food @ Drinks Hungary Kft	Szentjakabfa	2010.	7,5	0,3
Haggi-Trade Kft	Dunakeszi	2010.	1,6	- 0,04
Tami Holding Hungary Kft	Budapest	2013.	0,5	- 0,4
Sajt-Kalmár Kft	Sajólád	2001.	5,6	0,04
Foltin Globe Kft	Nagytarcsa	2011.	6,9	0,7
White Lake Kft	Budapest	2007.	4,0	0,02
Siker-98 Kft	Siófok	2001.	-	-
Chef Market Kft	Budapest	2013.	8,5	0,08
belföldi értékesítés együtt			34,6
Forrás: e-beszamolo.im.gov.hu, érték: milliárd forint, belföldi értékesítés: nettó,

sarkifűszeres₪fogadó