sarkifűszeres₪fogadó

Csak szerényen kapaszkodott felfelé a vendéglátás 2017-ben, a második félév húzta előre. A munkaerő hiánya elsöpörte az áfacsökkentést. A munkahelyi étkezdéket viszont megnyomta, hogy a cégek tolták a cafetériát.

illusztráció FORRÁS: GETTY IMAGES/MARILYN NIEVES/MARI

A hipszter az amerikai jampec mintájára a huszas, harmincas fiatal, aki szörnyű cuccokat hord, borzalmas zenéket hallgat, vegánt eszik: sehova sem akarnak tartozni, amivel eggyé is válnak. És persze költekeznek.

A MoveHub imét összeállította a leg hipszterbarátabb városok listáját, az International Hipster Indexet. Összesen 446 várost hasonlítottak össze a hipszter szubkultúra igényeit szem előtt tartva.

A hipszter kultúra hazánkban is egyre népszerűbb. és egyre több követője akad, akik rendszerint városi fiatalok, és ők egy összetett ízlésvilágot alkotnak, viselkedésük és öltözködésük pedig távol áll az ismert divatirányzatoktól.

Illusztráció FORRÁS: GETTY IMAGES/ISTOCKPHOTO/BRICKRENA/BRICKRENA

A szubkultúra tagjai rendszeres látogatói a vegán éttermeknek, kávézóknak, tetováló szalonoknak, az újjáéledő borbély szalonoknak, valamint a vintage üzleteknek és a lemezboltoknak – és éppen ezek elterjedését vizsgálta a MoveHub kutatása a rangsor felállításához, és ennek alapján osztották ki a pontszámokat.

10, Spokane, Washington állam, Amerikai Egyesült Államok

A több mint 200 ezer lakossal rendelkező városban több mint kétszáz kávéház található, valamint rengeteg park és múzeum is. Spokane ezzel 6,69 pontot szerzett a tízből.

9, Helsinki, Finnország

Helsinki FORRÁS: FACEBOOK / HELSINKI DESIGN DISTRICT

A finn fővárosi előkelő helyét a sok kávéháznak (80 darab jut 100 ezer emberre), valamint a vintage butikoknak (42 darab jut 100 ezer emberre) köszönheti. Valamint a Helsinki Kávé Fesztivál a legrangosabb a skadináv régióban, és ezt több ezer hipszter keresi fel évente. Mindezzel együtt a finn főváros 6,7 pontot szerzett az International Hipster Index ben.

8, Orlando, Florida állam, USA

Egy kevésbé nyilvánvaló választás a hipszter szubkultúra tagjai körében, de a Walt Disney Worldnek otthont adó város bőséges kínálattal rendelkezik vegetáriánus üzletekből és tetováló szalonokból,ezzel pedig 6,82 pontot gyűjtött össze.

7, Miami, Florida állam, USA

Miami tengerpart FORRÁS: HEMIS.FR/GIUGLIO GIL / HEMIS.FR/GIUGLIO GIL

Florida állam másodszor szerepel a listában, ezúttal az állam délkeleti részén fekvő Miamival, amely 2008-ban elnyerte az Amerika legtisztább városa címet is.Miami a tökéletes hely a bevásárlásokra, mivel 215 áruházzal rendelkezik, vagyis minden 47,4 lakosra jut egy,ezzel pedig egy századponttal előzte meg Orlandót.

6, Fort Lauderdale, Florida állam, USA

A napfényes államban található a legtöbb hipszterek által kedvelt város, ráadásul Fort Lauderdale az egyik legnépszerűbb tavaszi pihenőhely, különösen a fiataloknak. A város rendkívül sok kávéházzal rendelkezik: 78,8 lakosra jut egy, ezzel pedig 6,85 pontot szerzett magának.

5, Lisszabon, Portugália

Portugália fővárosa egyben a legnépesebb városa is az országnak, és az egyike annak a két európai városnak, ami szerepel az International Hipster Index ben. A rendkívül sok vintage butikkal rendelkező – 78 üzlet jut 100 ezer emberre – város emellett még lenyűgöző vegán jelenléttel is büszkélkedhet, amivel 6,94 pontot gyűjtött össze.

4, Seattle, Washington állam, USA

Starbucks kávéház 1977-ben, Seattle-ben FORRÁS: WIKIMEDIA COMMONS

Nemcsak Florida állam szerepel többször a listán, hanem Washington is, amely ezúttal az északnyugati régió legnagyobb városával került fel a listára. Seattle ráadásul otthont ad az Amazon irodakomplexumának, ahol igazi esőerdő is található. A város emellett igazi paradicsom a kávé rajongók számára: 808 kávézó található a 600 ezer fős városban, amivel kereken hét pontot gyűjtött össze a tízből.

3, Salt Lake City, Utah állam, USA

Az International Hipster Index harmadik helyén, 7,85 ponttal Utah állam városa áll, ami a világ egyik tetováló fellegvára is: 100 ezerből 24 ezer embernek van tetoválása a városban, valamint minden év márciusában itt tartják a Nemzetközi Tetováló Kiállítást is.

2, Portland, Oregon állam, USA

A dobogó második helyére Portland városa került 8,16 ponttal, ami különösen népszerű a vegán étkezést kedvelők körében, mivel 18 vegán-barát étterem jut 100 ezer lakosra, valamint itt található az első vegánoknak kialakított bevásárlóközpont is.

1, Brighton, Egyesült Királyság

A hipszterek fellegvára azonban egy európai város, méghozzá Brighton. A dél-angliai város a legfontosabb tényezők között vezetett a MoveHub szerint: vegán éttermek, kávézók, valamint lemezboltok igazi sokasága várja a hipsztereket.

Illusztráció FORRÁS: GETTY IMAGES/PHOTOLYRIC STOCK PRODUCTIONS (KLÖPPER & EISENSCHMIDT GBR)/PHOTOLYRIC STOCK PRODUCTIONS KL

Kilenc lemezbolt jut 100 ezer lakosonként, valamint a kávézók sűrűsége is igen kiemelkedő, 125 jut 100 ezer emberre, és van egy igen lenyűgöző vegán étterem-hálózata is, amely 37 éttermet foglal magába.

(Origo, 2018. április 14.)

Ezerrel nyomják a pókert, meg a többit. Az ausztrálok.

Ezerrel nyomják a pókert, meg a többit. Az ausztrálok. ₪₪₪

A szerencsejáték-függőségről általában úgy szokás beszélni, mint az egyénre vonatkoztatott betegségről. Azonban van egy nemzet, ahol annyit költenek az emberek játékgépezésre, mint sehol máshol. Ausztrália gazdaságának nagy károkat is okoznak a pókergépek, amelyeket a lobbisták miatt nehéz kiűzni az országból, írja az Origo.

Ez azt jelenti, hogy évente 1.200 ausztrál dollárt (234 ezer forintot) költ el minden egyes ausztrál szerencsejátékra. Ez több mint kétszer annyi, mint amennyit egy átlagos amerikai veszít, és 50 százalékkal több, mint amennyit a listán második helyen álló Szingapúr fel tud mutatni.

Játékgépek Ausztráliában FORRÁS: AFP/WILLIAM WEST

A legnagyobb problémát a pókergépek jelentik, amelyek nemcsak a kaszinókban, de a kocsmákban és hipermarketekben is megtalálhatóak, sűrűségük az ATM-ekkel vetekszik. A Guardian azt írja, hogy a világon nagyjából 241 ezer pókergép van működésben a kaszinókon kívül, ebből 183 ezer Ausztráliában üzemel.

A The Conversation szerint Ausztráliában magasabb az egy főre jutó játékgépek száma, mint az ebből élő Makaón vagy Monacóban. Ausztráliában minden 114. emberre jut egy masina.

A bajt talán a népesség arányával lehet a legjobban szemléltetni. A mintegy 24 milliós Ausztrália mindössze a Föld lakóinak 0,3 százalékát teszi ki. Viszont a játékgépek 6 százaléka az országban van, és még durvább ez a szám az automata pókergépek esetében, itt 18 százalék az arány.

A játékgépek negatív gazdasági hatása úgy jelentkezik, hogy az emberek ezt a pénzt másra is költhetnék, befektethetnék, de ehelyett a pénzt a játékautomaták nyelik el.

Ausztráliában költik a legtöbbet az emberek játékgépezésre FORRÁS: AFP/WILLIAM WEST

A kialakult helyzetet megváltoztatni azonban nem olyan egyszerű, hiszen a gépek gyártói igen erős lobbitevékenységet folytatnak az országban, ráadásul, ha valaki azzal kampányolna, hogy szigorít a szabályokon, az a szavazók között is népszerűtlenné válhat.

Bár a szerencsejátékok az államkasszát is gyarapítják (egyes államok átlagosan a bevételeik 7,7 százalékát ennek köszönhetik), a Quartz szerint több tanulmány is kimutatta, hogy azok megléte összefüggésbe hozható a játékfüggőség és a szegénység kialakulásával is.

Az ausztrál kormány ugyan az elmúlt években sokat költött megelőzésre, és egyre kevesebben hódolnak a játékgépezésnek, de ezek ellenére az elvesztett pénz mennyisége továbbra is rekordot dönt évről-évre.

(Origo, 2018. április 6.)

2018-01-23T193323Z 324455566 RC1542E59120 RTRMADP 3 USA-TRADE-TA

Na de nem olyat, hanem amolyant. És a Facebook keresi a legtöbb embert.

Na de nem olyat, hanem amolyant. És a Facebook keresi a legtöbb embert. ₪₪₪

A Seattle-i központú Amazon több mint ezer embert vár az Alexa virtuális asszisztens csapatába, ez több, mint amennyit az Alphabet az összes részlegéhez – ideértve a Google-t, YouTube-ot, vagy a Waymot – együttesen fel akar venni - állítja a Citi kutatórészlegének közleménye, írja az Origo.

Amazon Alexa FORRÁS: AMAZON

Jelenleg a Facebook keresi a legtöbb alkalmazottat: a közösségi médiaóriásnál a jelenlegi munkaerő 13 százalékát várják új munkavállalóként, ettől nem sokkal marad el a Roku streamszolgáltató 12 százalékkal, valamint a Twitter 10 százalékkal.

A népszerű amerikai streamszolgáltató Netflixnél jelenleg 9 százalékos a nyitott pozíciók száma, továbbá az eBay aukciós weboldalnál 8 százalék, míg a Snapchatet birtokló Snapnél 5 százalék ez a szám.

(Origo, 2018. március 24.)

Apple, Google, Microsoft: a tech húzza a márkákat

Immár az ötödik egymást követő évben, 2017-ben is az Apple és a Google bizonyult a világ legértékesebb márkájának.

Az Interbrand nevű amerikai tanácsadó cég rangsorában, a 100 vállalatot rangsoroló "Best Global Brands" globális márkarangsorban 51 amerikai cég szerepel, ezen belül az első tíz helyből hét jutott amerikainak, írja az MTI. Az Apple és a Google mellett a Microsoft (3.), a Coca Cola (4.), az Amazon (5.), a Facebook (8.) és az IBM (10.) szerepel az első tíz között. Az első nem-amerikai a dél-koreai Samsung (6. hely), emellett a japán Toyota (7.) és a német Mercedes-Benz (9.), a Daimler csoport luxusautó divíziója tudott a top tízes csoportba bekerülni.

Németország kilenc, Franciaország nyolc, Japán és Nagy-Britannia egyaránt hat-hat, Dél-Korea, Olaszország és Hollandia három-három, Svájc, Spanyolország és Svédország kettő-kettő, Kína pedig - a Huawei és a Lenovo révén - szintén csak két helyet tudott megszerezni. Dánia, Kanada és Mexikó egy-egy céggel van jelen a listán.

Az Interbrand adatai szerint az Apple márkaértéke 3 százalékkal 184 milliárd, a Google-é 6 százalékkal 148 milliárd, a Microsofté pedig 10 százalékkal közel 80 milliárd dollárra emelkedett. A Coca Cola, amely 13 éven keresztül, 2013-ig állt a ranglista élén, 5 százalékot veszített márkaértékéből, amely így 69 milliárd dollárra esett vissza.

A csúcstechnológiai szektort képviselő cégek együttes márkaértéke 675 milliárd dollárra rúg, messze a legnagyobb a többi ágazathoz képest. Az autóipar a második helyezett 267 milliárd dollárral, de ebből is a Toyota 50 milliárd, a Mercedes 48 milliárd dollárt visz el. A 2017-es rangsorban a száz vállalat közül 31 tartozik a technológiai vagy autógyártási szektorba, tavalyhoz képest kettővel nőtt a számuk.

2017-ben is a világ legnagyobb közösségi hálózata, a Facebook növelte legerősebb mértékben, 48 százalékkal márkaértékét, amely így elérte a 48 milliárd dollárt. Ennek nyomán hét helyezéssel ugrott előbbre, a 2016-os 15-dikről a hetedikre. A rangsorba állított száz cég közül 16-nak sikerült 10 százalékot meghaladó mértékben növelni márkaértékét. A legnagyobbat ugró cégek közé tartozik az Amazon (29 százalék,) az Adobe (19 százalék), az Adidas (17 százalék), a Goldman Sachs és a Starbucks (egyaránt 16 százalék).

A tőkeérték, a pénzügyi eredmény, és a fogyasztói magatartásra gyakorolt hatás alapján felállított százas márkás rangsorban három újonc szerepel: a Netflix a 78., a Salesforce.com a 84., a Ferrari pedig a 88. helyen debütált.

Az Interbrand a marketing és kommunikációs szolgáltatásokat nyújtó Omnicom csoport 17 országban 21 irodát működtető, New York-i székhelyű leányvállalata, amely 18 éve értékeli és listázza a marketing oldaláról legértékesebb 100 világmárkát.

(MTI, 2017. szeptember 27.)

Startupok: első az Uber

A világ tíz legnagyobb startupja közül hat az Egyesült Államokban, négy Kínában ügyködik. Tarolnak a szolgáltatásmegosztók.

2017-ben a CB Insights adatai alapján már 214 startup vállalkozás lett unikornis, azaz piaci értéke meghaladja az egymilliárd dollárt. Ezek együttes piaci értéke pedig mintegy 745 milliárd dollár volt a szeptember közepi adatok alapján, írja a Világgazdaság.

Bár az Egyesült Államok súlya továbbra is meghatározó, egyre nagyobb lendülettel jönnek fel más térségek induló cégei is: 2017-ben az egymilliárd fölötti piaci értékkel rendelkező startup cégek csaknem fele, 106 az USA-n kívül működött. Piaci érték alapján a 2013-as 27, a 2014-es 37 százalék után 2015-ben 53 százalékra, 2016-ban pedig már 58 százalékra nőtt az USA-n kívüli vállalkozások részaránya. 2017-ben az első szűk 9 hónapban 57 százalék volt ez a mutató.

Az országok szerinti rangsorban az USA-t Kína követi 55 unikornissal. Az összes USA-n kívüli, egymilliárd fölötti piaci értékű startup vállalkozás körében ez Kínának 52 százalékos részarányt jelent. India részesedése 9, az Egyesült Királyságé 8, Németországé 4, Dél-Koreáé 3 százalék.

A legértékesebb tíz unikornisból hatnak az USA, négynek Kína ad otthont: fiatal, ám jellemzően közismert cégekről van szó, a tevékenységük igen változatos. Az élen az autómegosztó szolgáltatást nyújtó Uber, valamint kínai megfelelője, a Didi Csuhszing, a 2010-ben alapított kínai szoftver- és elektronikai gyártó, a Xiaomi és az alig tíz éve útjára bocsátott szálláshelymegosztó, az Airbnb áll. A legértékesebb tízben szerepel még Elon Musk vállalkozása, a SpaceX, valamint a hírek szerint az amerikai kormánynak és a pénzügyi szektornak dolgozó adatelemző és kiberbiztonsági cég, a Palantier. Helyet kapott mindemellett az élmezőnyben a 2005-ben alapított WeWork, amely 16 országban biztosít munkaterületet távmunkához, a 2011 óta működő Lu.com, amelyen keresztül piaci adatok szerint ma már 2,5 milliárd dollár értékben nyújtanak egymásnak hiteleket a felhasználók. A sort Kína legnagyobb foglalási, online és offline jegyértékesítési szolgáltatásokat nyújtó vállalkozása, a China Internet Plus Holding és a vizuális közösségi média izgalmas vállalkozása, a Pinterest zárja.

Az Egyesült Államokon és Kínán kívüli legértékesebb cégek egyébként egy indiai e-kereskedelmi platform, a Flipkart (11,6 milliárd dollár), valamint a svéd Spotify (8,5 milliárd dollár), továbbá a szintén indiai Snapdeal (7 milliárd dollár) a CB Insights adatai szerint.

(Világgazdaság, 2017. szeptember 22., fotó: AFP)

Tartja magát a Google

A márkák rangsorában nincs változás, Google, Apple, Microsoft a sorrend. De a legerősebb a Lego.

Egy évtizede még olyan cégek uralták a márkák toplistáját, mint a Marlboro, vagy a Coca-Cola, mára viszont már a legértékesebb márkák mind valamilyen módon kapcsolódnak a technológiai világhoz. Számítások alapján míg 2012-ben még az Apple, 2017-ben már 245,6 milliárd dollárral a Google a legértékesebb márka. Második az iPhone gyártója, szorosan a Google mögött, 234,7 milliárd dollárral, a képzeletbeli dobogó harmadik fokán pedig már kissé lemaradva a Microsoft áll, mely márkaértékére 143,2 milliárd dollár jött ki, tudósít a Portfolio.

Most a Brandz adatai alapján a Visual Capitalist csapata próbálkozott meg a feladattal, a márkák sorolásával. A márkaértéket úgy határozták meg, hogy a pénzügyi teljesítményen felül figyelembe vették a cégeknek az egyediségét a versenytársakhoz képest, a fogyasztó márkához való érzelmi kötődését, de azt is megnézték, hogy az egyes márkákból származó bevételek hogyan járulnak hozzá a vállalat összes bevételéhez.

Csak a nagyságrendek érzékelése miatt: a Google és az Apple márkaértét összeadva nagyobb összeg jön ki, mint például Svédország éves GDP-je.

Az első 100 helyet nézve a cégek teljes márkaértéke az elmúlt 12 évben 152, míg csak az elmúlt egy évben 8 százalékkal növekedett, elérve ezzel a mintegy 3,6 ezer milliárd dollárt. A lista első helyeit szinte teljesen az amerikai technológiai cégek uralják, míg Kína legértékesebb cégének a 108,3 milliárd dolláros márkaértéke csak a lista 8. helyére volt elég. Az első 30 helyezett között mindössze 4 európai cég található, azok közül is 45,2 milliárd dollárral a német SAP a legértékesebb. Egyébként a technológiai cégeken kívül sok pénzügyi és telekommunikációs cég is megtalálható a listán.

A régiós megoszlásban is az amerikai cégek vezetik a listát, az első 100 helyezett között 71 tengerentúli cég szerepel. Itt érdekesség, hogy 2017-ben rengeteg új tech cég jutott be a legértékesebbek közé, mint például a YouTube, a SnapChat, a Netflix, vagy a Salesforce. Egyébként Kínából 11, Európából 10, míg az Egyesült Királyságból 2 cég kapott helyet a Föld 100 legértékesebb márkája között.

De van más is

A legerősebb márka már mást is jelent, amire még 2017 elején a Brand Finance összerakott egy indexet (Brand Strengh Index), ahol azt összegzik, hogy a különböző cégek mennyit fordítanak a márkaértékükre, marketingre, hány főt foglalkoztatnak ezen a területen, és a marketingtevékenység milyen hatással van az üzleti eredményre. Ezen a listán meglepő módon már a Lego lett a győztes, míg a Google a második helyre szorult.

(Portfolio, 2017. július 29.)

Techóriások: több száz milliárd dollár kápé zsebben

Több száz milliárd dollárt készpénzt parkoltatnak az amerikai techcégek külföldön. Nem adnak az adóhatóságnak. Apple, Microsoft, Google.

És ez a gyakorlat a jövőben sem fog változni, amennyiben nem sikerül megegyeznie a Kongresszusnak a kormányzattal, írja az Origo. A Moody's most közzétett jelentése szerint a három legnagyobb technológiai óriáscég – az Apple, a Microsoft, és a Google – összesen mintegy 464 milliárd dollárnyi készpénzt birtokol. Ez 120 ezer milliárd forint: annyi, mint négy évnyi magyar GDP.

Az Apple egymaga majdnem 250 milliárd dollár készpénzzel rendelkezik, az évekig tartó óriási nyeresége, és néhány jelentősebb felvásárlás nyomán – ez elég pénz ahhoz, hogy akár háromszor is megvegye a Netflixet.

A nagy amerikai cégek 1.840 milliárd dollárt vittek ki készpénzben. Körülbelül 1.300 milliárd dollárt, vagyis a teljes összeg 70 százalékát tartják a tengerentúlon, ahol már nem lát rá az amerikai adóhatóság. Az Apple, a Microsoft, a Cisco, az Oracle, valamint a Google tulajdonosa, az Alphabet készpénzeik 88 százalékát tartják külföldön. A Moody's véleménye szerint a külföldi készpénzparkoltatás pontosan tükrözi a negatív hatását annak, hogy a megtermelt profitot hazahozva magas kulccsal adóztatnák meg az Egyesült Államokban.

A Trump-kormányzat egyszeri adóamnesztiát ajánlott, hogy ösztönözze a cégeket a készpénz hazahozatalára. De a pénzek nem mozdultak meg.

A sok készpénz egyébként azt mutatja, hogy mennyivel egészségesebb lett a működésük a gazdasági válság óta a techóriásoknak. A cégek azonban nem nagyon akarják ezt a pénzt a gazdaság a fellendítésére szánni, vagyis ez a pénzmennyiség nem megy munkahely teremtésre, sem bővítésre, sem fejlesztésre.

A Wall Street abban reménykedik, hogy a Kongresszus összefog a kormányzattal, és ösztönöznék majd a cégeket, hogy a tengerentúli készpénzüket visszahozzák az Egyesült Államokba. Az adókedvezmény támogatói azzal érvelnek, hogy a pénzek hazahozatalával fellélegezhet az amerikai gazdaság, és elindulhatnak a befektetések. A kritikusok szerint azonban ez nem így lenne, mert a cégek inkább a részvényesek osztalékára, valamint készletvásárlásokra fogják inkább fordítani az összeget.

Az átfogó adóreform rendkívül komplikált lenne, tekintettel a számtalan egymással versengő érdekre. Egyes elemzők szerint éppen ezért egyre kevésbé lehetséges a Trump elnök és a Kongresszus közötti egyszeri adóreform megállapodás. Így a készpénzt felhalmozó cégek továbbra is külföldön parkoltatják profitjukat.

(Origo, 2017. július 21., fotó: AFP/Adek Berry/Origo)

Kellene a Facebook és a Google meg a többiek adópénze

Amit nem fizetnek meg Magyarországon sem, inkább az adóban olcsóbb Írországban tejelnek.

Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter arról beszélt, hogy uniós összefogással kellene behajtani az adót a nagy techmultiktól. Közben a magyar kormány 2016 tavaszán pont azért szigorította a reklámadót szabályozó törvényt, hogy keményebben le tudjanak csapni például a Google-re és a Facebookra. Ezek alapján arra lehet következtetni, hogy nem túl jó a helyzet, ráadásul az adóhatóság nem hajlandó elárulni, hogy mennyi adót szedtek be 2015-ben a Facebooktól és a társaiktól.

Pedig fontos lenne tudni, hogy ezek a multik mennyi pénzzel károsítják meg a magyar költségvetést. GettyImages-461180118 Az új adótörvény lehetőséget ad a magyar államnak, hogy megbírságolja a techmultikat a reklámadó befizetésének elmulasztása esetén, de ennek pontos hatása azért még kérdéses. Sőt, egyes vélemények szerint valójában eddig is lett volna lehetősége az államnak büntetnie a cégeket.

Márpedig a Google és a Facebook egyes becslések szerint a magyar reklámpiac bevételeinek nagyjából a nyolcadát is összeszedheti, miközben közhelyszámba megy, hogy ez után nem igazán fizetnek adót.

Na, akkor fizess te is, Facebook

Varga javaslata alapján az uniós megoldás az lenne, hogy a bankok és egyéb pénzügyi szolgáltatók visszatartanának minden regisztrált digitális vállalatnak irányuló kifizetésből egy bizonyos százalékot, és azt továbbutalnák a saját adóhatóságuknak. A levont összeg mintegy fedezetként szolgálna a meg nem fizetett adó után, tehát az állam gyakorlatilag megsápolná az érintett cégekhez tartó kifizetéseket.

Multit adóztatni nehéz

Már a reklámadó bevezetésekor tudni lehetett, hogy a multik megadóztatása nem lesz egyszerű. Emiatt hozták létre azt a szabályt, hogy nem csak a reklám közzétevőjének (például a Facebooknak, Google-nek, Indexnek), hanem a megrendelőnek is kötelező megfizetni az 5,3 százalékos adót, ha nem rendelkezik a reklámközzétevők nyilatkozatával, amiben azok elismerik, hogy nekik reklámadót kell fizetniük.

A 2015. évi módosítás után már ez alól kivételt jelentett az, ha a reklámozó lejelenti az adóhatóságnál, hogy például ennyi és ennyi forint értékben vett reklámot az Facebookon, de a Facebook nem adott erről nyilatkozatot. A Facebook és a Google ugyanis elvileg kötelezően nyilatkozatot kell adjon a cégeknek arról, hogy náluk jelent meg a reklám.

Ennek elmaradása 2015 nyárig adófizetési kötelezettséget jelentett a hirdetőknek, közben viszont ezek a cégek nem tudták megtenni, hogy faképnél hagyják a techmultikat, hiszen a magyar piacon ezek viszonylag jó reklámfelületeteknek számítanak.

A 2015-ben Magyarországon a Magyar Reklámszövetség felmérése alapján az összes reklámköltés nagysága 194 milliárd forint volt, ami egyébként csaknem három százalékos növekedést jelent a 2014-es 189 milliárd forinthoz képest. Ezen belül az interneten megjelenő reklámok nagyjából a piac negyedét tették ki, összesen 56 milliárd forintba kerültek a hirdetőknek.

Az elmúlt években a netes hirdetések esetén a nagyszereplők, mint a Facebook és a Google eléggé megerősödtek: amíg 2008-ban még a piac összes forgalmának csak a 17 százalékát bonyolították, ez az arány 2015-re 50 százalékra nőtt.

A reklámpiac szabályozásában 2014-ben elindult változások, különösen a reklámadó, 2015-ben éreztették először a hatásukat. Ugyanakkor miközben a digitális piac összességében jól megy – amit az is mutat, hogy a 2014-hez képest 2015-re csaknem 15 százalékkal nőtt ennek a részpiacnak a forgalma – a magyar reklámpiaci szereplőknek egyre nehezebb a helyzete. És ha a trendek nem változnak, a reklámok egyre nagyobb részben jutnak az internetre a régebben megszokott fórumok helyett.

(Index, 2016. szeptember 21., fotó: Mark Wilson, Fotó: Ed Ou)

A Google a legdrágább márka

Az Apple csak második, harmadik a Microsoft.

Már a Google a legértékesebb világmárka, mivel átvette az vezetést az Apple-től, a világ márkáit rangsoroló Millward Brownnál. Az internetes szolgáltató 229 milliárd dollárra növelte eszmei értékét, ami 32 százalékos éves növekedést jelent, miközben a márkaértékét csupán 8 százalékkal, 228 milliárdra erősítette az iPhone-gyártó.

Kettejüktől messze leszakadva őrzi dobogós helyét a Microsoft, amely 5 százalékot rakott hozzá a 2015-ös értékéhez, 122 milliárdra srófolva fel a jelképes árat. A tizenegyedik alkalommal közzétett százas listán szerény 3 százalékos volt a cégérték átlagos bővülése, a márkák együttesen most 3,4 ezermilliárd dollár érhetnek. A Facebook 44%-kal, az Amazon pedig 59%-kal hizlalta cégértékét a 2016. évi felmérés szerint.

A felmérés készítői az innovációs készséget és a megújulás képességét emelik ki, mint a listán tartósan lehorgonyzott cégek legfőbb erényeit, megjegyezve, hogy ha e két faktorral minden rendben van, akkor az az adott cég nyereségtermelő képességére és ezen keresztül piaci megítélésére is kedvezően hat. Kreatív ötletekkel is fel lehet kerülni a listára, erre a Magyarországon kevéssé ismert Under Armour sportszergyártót és a Victoria’s Secret fehérneműmárkát hozzák fel példaként.

(Világgazdaság, 2016. június 20.)

Márkacsata

Vezet a Disney, legdrágább az Apple. A legértékesebb kereskedő a WalMart.

A Disney a legerőteljesebb, az Apple pedig a legértékesebb márka a világon a brit Brand Finance piackutató és üzleti tanácsadó 2016-os Global 500 ranglistája szerint.

2015-ben a "Star Wars - Az ébredő Erő" film sikere révén a Disney szerezte meg a világ "legerőteljesebb" márkájának a rangját. A Disney a lehetséges 100 pontból 92-őt ért el a szubjektív "Brand Strength Index (BSI)" értékelésben, ami azonban csak az egyik eleme a Brand Finance Global 500 márkaérték-ranglista kalkulálásánál figyelembe vett szempontoknak. A dollárban kifejezett márkaérték kalkulációjához a Brand Finance a "royalty relief" metódust alkalmazza, amivel a márka használatáért elméletileg fizetendő licencdíjat lehet kiszámítani.

A Disney egyébként 32 milliárd dollárral a 24. a 2016-os márkaérték-ranglistán, amit továbbra is az Apple vezet. A 146 milliárd dolláros márkaértékű Apple mögött a Google a második 94 milliárd dollárral. Az Apple márkaértéke 14százalékkal nőtt a 2015-öshöz képest az iPhone 6 és az iPhone 6s piaci sikere nyomán. A Google márkaértéke 23 százalékkal emelkedett. A világranglista harmadik helyén a Samsung, a negyediken az Amazon, az ötödiken pedig a Microsoft áll.

A hatodik helyen álló Verizon 560 milliárd dollárral a világ legértékesebb távközlési márkája. A távközlési cégek közül még az AT&T szerepel 59 milliárd dollárral a hetedik és a China Mobile 48 milliárd dollárral a kilencedik helyen a világ tíz legértékesebb márkája között. A ranglistán a hetedik a WalMart, a tizedik pedig a Wells Fargo.

A Deutsche Telekom 33 milliárd dolláros márkaértékkel a távközlési cégek világranglistáján a negyedik legnagyobb, az európai távközlési ranglistán pedig a legnagyobb a 28 milliárd dolláros Vodafone és a 19 milliárd dolláros Orange előtt. A német márkák rangsorában pedig a 35 milliárd dolláros BMW után a második legértékesebb márka a Deutsche Telekom. Az összesített 2016-os globális rangsorban a BMW a 16., a Deutsche Telekom a 19., a Vodafone a 30., az Orange pedig az 54. legértékesebb márka.

A Brand Finance szakértői szerint egy olyan országban, mint Németország, ahol az autóipar komoly múltra tekint vissza, az a tény, hogy egy távközlési márka egy szinten van az autógyártó cégekkel, a távközlési szektor fontosságának további növekedését mutatja, összhangban áll a világméretű irányzatokkal. A német ranglistán egyébként a Mercedes-Benz a harmadik legértékesebb márka, az Allianz a negyedik, a Siemens az ötödik és a Volkswagen a hatodik.

A 2016-os listán az egyik legnagyobb értékromlást a Volkswagen szenvedte el a dízelbotrány miatt, a 18. helyről az 57.-re esve vissza. A német márkák rangsorában a Volkswagen 2015-ben még a harmadik volt a Mercedes-Benz előtt.

(Népszava, 2016. február 15.)

Jönnek az új bérlők sorra.

Jönnek az új bérlők sorra. ₪₪₪

Két Tesco-egység megújult a közelmúltban, új bérlők is érkeztek, köztük az egyik rivális Auchan leányvállalata, írja a Napi.hu.

Korszerűsítette a nyíregyházi és kecskeméti áruházait a Tesco. A két boltra 1-1 milliárd forintot költött a cég, a felújítás keretében pedig új hűtési rendszert, frissáru pultokat, valamint új ruházati és háztartási osztályt kaptak az áruházak.

A felújított kecskeméti és nyíregyházi Tescókba új bérlők is jönnek. A kecskeméti áruházban a H&M ruházati cég és a CCC cipőboltlánc nyit üzletet. Nyíregyházán pedig az újonnan megnyílt Reno cipőbolt mellé egy Rossman és egy Decathlon érkezik.

A Decathlon megjelenése annyiban érdekes, hogy a sportboltláncnak ugyanúgy a francia Mulliez család a tulajdonosa, mint a Tesco egyik legnagyobb riválisának, az Auchan-csoportnak.

A Tesco egyébként 2018-ban folytatja a boltok korszerűsítését, az jelenleg - zavartalan nyitvatartási idő mellett - folyik a budaörsi és a csepeli egység felújításával.

(Napi.hu, 2018. április 24.)

Belenyalt a finom fagyiba a Tesco

Nyereséges lett. A magyar Tesco is menne, de nem nőtt a bevétele. Tovább faragják az alapterületet - minek is annyi a jó pénzhez.

Jól halad a Tesco szekere, nál, teljesülhetnek a középtávú célkitűzések, áll a brit kiskereskedelmi óriás éves jelentésében, írja az Portfolio. A bevételek enyhe emelkedése mellett a társaság profitja kétszámjegyű ütemben nőtt, és ismét elkezd osztalékot fizetni a cég. Az üzletek átalakítása tovább folytatódik, jelentős mértékben csökkenhet itthon is az üzletméret. Most boltbezárásokat nem jelentett be a Tesco.

Nem túl barátságos piaci környezetben próbál talpra állni a Tesco. A német diszkontláncok miatt erős a verseny a legfontosabb európai piacain, ráadásul a kiskereskedelem hagyományosan alacsony arányú profitot hozó iparág, mérsékelt bevételnövekedési lehetőségekkel. A Tesco helyzetét az elmúlt években könyvelési botrányok nehezítették, az erős verseny közepette pedig volt olyan év is, amikor veszteséges volt a cég.

Végül a javulást célzó intézkedések, egyes új szolgáltatások, mint az online vásárlás és a házhozszállítás hatásai már érződnek: a 2018 február végén zárult pénzügyi évben a bevételek nőttek, a profit pedig több mint 20 százalékkal ugrott meg.

A 2017/2018-as pénzügyi év legfontosabb számai:

51 milliárd font bevétellel zárta az évet a Tesco (üzemanyagok nélkül), ami 2,3 százalékkal magasabb az előző évinél
az összehasonlítható alapon számolt (like-for-like) bevételek kilenc negyedéve folyamatosan növekednek
a bevételek emelkedését a friss élelmiszerek értékesítéseinek erősödésével hangsúlyozza a Tesco
1,6 milliárd font működési eredményt ért el a Tesco a lezárt évben, ami 28 százalékkal (devizaárfolyamok változását kiszűrve 26 százalékkal) magasabb a bázisévnél
ez 3,2 százalékos működési eredményszintnek felel meg
a menedzsment középtávon 1,5 milliárd fontos költségcsökkentést határozott el a költségcsökkentési program indulásakor, eddig ebből 820 millió font teljesült
az adózás előtti eredmény (egyszeri tételekkel) 1,3 milliárd fontra emelkedett a 2017-es 145 millió fontról
a hitelállomány csökkent, a tavalyi 3,7 milliárd fontról 2,6 milliárd fontra
már a pénzügyi év lezárása után, március 5-én lezárult a Booker 4 milliárd fontos felvásárlása
folytatódott az ingatlanok eladása, 290 millió fontnyi értékű ingatlantól vált meg a cég, összesen 109 darabot adtak el.

A javuló eredményeknek és a csökkenő eladósodottságnak köszönhetően a Tesco újra kezd osztalékot fizetni, amit a rendkívüli intézkedések keretében függesztettek fel 2015-ben.

A menedzsment megerősítette a korábbi célkitűzést, miszerint középtávon 1,5 milliárd fontos megtakarítást érhetnek el, 2019/2020-ra pedig 3,5-4,0 százalék közé emelkedhet a működési eredményszint.

Szorgoskodik a magyar Tesco

A Tesco számára a saját hazai piaca a legfontosabb, bevételeinek 75 százaléka származik az Egyesült Királyságból. A magyar piac az ötödik legnagyobb a földrajzi térségek szerint, a február végén zárult pénzügyi évben a csoportszintű bevétel 3 százaléka származott Magyarországról.

Fontban kifejezve 3 százalékkal nőtt a lezárt pénzügyi évben a magyar Tesco éves bevétele, ez azonban a devizaárfolyam-változások számlájára írható. A forintban számított bevétel 3 százalékkal volt alacsonyabb a magyar tevékenységeknél, mint egy évvel korábban (2017: 577,2 milliárd forint, előtte 595 milliárd forint volt).

Világszerte folytatódik az üzletek átszervezése a költségcsökkentés érdekében, különösen Közép-Kelet-Európában. A régióban 28 üzletet zártak be az elmúlt egy évben és mindössze kettőt nyitottak. Magyarországon 206 üzlet van, 2017-ben ez nem változott, viszont az üzletek összesített területe több mint 5 ezer négyzetméterrel csökkent.

A Tesco Europe egy évvel ezelőtt kinevezett vezérigazgatója korábban elmondta, hogy a vásárlói igények alapvetően megváltoztak, kevesen szeretnek a hatalmas áruházakban bolyongani. Egyre sűrűbben, mind kisebb kosárértékkel vásárolnak az emberek a hipermarketekben is.

Hozzátette, hogy a stratégia része ennek megfelelően a hipermarketek átalakítása és a legnagyobb egységeket már évek óta formálják át, csökkentik a vásárlótér méretét. A budaörsi áruház mérete 15 ezerről 10 ezer négyzetméterre zsugorodott és a legtöbb nagyáruház esetében 6 ezerig szeretnének lemenni, leginkább úgy, hogy külső bérlőkkel kötnek megállapodásokat, akik boltokat nyitnak.

Ez 2018-ban is folytatódhat, a Tesco előrejelzései szerint a 2018/2019-es üzleti év végére Magyarországon 6.496 ezer négyzetlábnyi területen működhetnek üzletek, ami 342 ezerrel (31 ezer négyzetméter) kevesebb, mint a jelenlegi. Ennek nagy része nem tűnik el, hanem más célra lesz hasznosítva az előzetes éves jelentésben található táblázat szerint. 28 ezer négyzetláb (2.600 négyzetméter) terület lesz, amit bezárnak, ez elméletben lehetne akár egy-két kisebb üzlet is, de egyelőre újabb üzletbezárásokat nem jelentett be a magyarországi Tesco.

(Portfolio, 2018. április 11.)

Átszervez a Tesco, megint

Újabb átszervezést jelentett be a Tesco. Nincs ebben semmi különös, de a Tesco az Tesco. A szakszervezetek azért csipkedik a dolgot, meg egymást.

Nagy baj lenne, ha egy vállalkozás nem követné figyelemmel, mikor mit kell változtatnia a talpon maradás érdekében, teljesen mindegy, hogy sarki fűszeres, vagy nagyáruház. Az eredmény, ha lesz, az majd úgy is igazol.

A Tesco "működésbeli változások a Tescónál" címmel adta közre közleményét, amiben természetesen a vásárlók még hatékonyabb kiszolgálása a kitűzött cél. Így egyes áruházakban változik a pékség és a frissáru pultok működése, valamint új pozíciókat hoznak létre és csökken a kereskedelmi területen dolgozó vezetők száma. A Tesco tájékoztatta kollégáit az őket érintő változásokról, valamint megkezdte velük az egyeztetést azzal a céllal, hogy a lehető legtöbben a Tescón belül folytassa karrierjét.

Egy kicsit részletesebben, újabb áruházak állnak át félkész termékek sütésére a helyben, belső pékségben gyártott termékek helyett, egyes frissáru pultokat pedig a jövőben külső partner fog üzemeltetni. Ezekre a lépésekre a változó vásárlói szokások és kollégák leterheltségének csökkentése miatt van szükség. Egységes lesz az éjszakai vezetői struktúra, közép-európai szinten azonos lesz a munkaszervezés. Minden nappali töltésű áruházban megszűnik az éjszakai specialista munkakör, ám ezzel egy időben létrejön a nappali szárazáru specialista pozíció. Két tucat áruházában (a 206 áruházból) csökken a kereskedelmi területen dolgozó vezetők száma.

Az MTI egy nappal beelőzte a Tesco hivatalos közleményét, részben a Magyar Idők, részben a Tescotól közvetlenül kapott információk nyomán. A Tesco eszerint arra törekszik, hogy az érintett munkavállalóinak a cégen belül találjon új munkakört, és a lehető legkevesebb dolgozót kelljen elbocsátani.

A tescos dolgokról általában jól értesült Magyar Idők február elsején azt írta, hogy napokon belül csoportos létszámleépítést jelenthet be a magyarországi Tesco, miután az anyavállalat utasítására Magyarországon is egyszerűsítik a vezetői szinteket a munkakörök összevonásával. A Nagy-Britanniában múlt héten bejelentett átalakítások - amelyek a globális hipermarketlánc költségcsökkentő törekvéseit támogatják - a leányvállalatokat is érintik, így például a Tesco Europa csoport részeként a magyarországi Tescókban is munkakörök szűnnek meg. Azonban nem csupán a hipermarketekben lévő ügyfélszolgálatok átalakítása következik, amely százas nagyságrendben érinti a közel 18 ezer fős dolgozói állományt a cégnél, hanem több feladatot is átalakítanak.

És a szakszervezetek

Több százra tehető azoknak a munkavállalóknak a száma, akik várhatóan nem fogadják el a Tescóban zajló szervezeti átalakításban a számukra felajánlott új munkakört, részben a munkabér változása miatt, részben pedig azért, mert az új pozíciójukban nem tudnak a szakmájukban dolgozni - mondta Bubenkó Csaba, a Kereskedelmi Dolgozók Független Szakszervezetének (KDFSZ) elnöke az MTI-nek. Az elnök szerint ez leginkább a pékségekben és az éjszakai beosztásban dolgozóknál lehet jellemző. A 3.000 négyzetméter és annál kisebb alapterületű áruházakban megszűnnek a pékségek, így például a pékek és dagasztók munkájára már nem lesz szükség. Ez a változás a KDFSZ elnöke szerint 200-300 ember munkáját érintheti.

Bubenkó Csaba arra hívta fel a figyelmet, hogy vannak a pékségekben olyan szakemberek, akik már évtizedek óta a ott dolgoznak, ezért inkább a végkielégítés lehetőségét használják ki. Ennek azért is nagy az esélye, mert a szakszervezeti vezető szerint más munkakörben nem tudnak számukra olyan bért ajánlani, mint amennyiért most dolgoznak.

A szervezeti átalakítások, amelyek főként a társaság kiadásainak csökkentésével, valamint az áruház hatékonyságának növelésével magyarázhatóak, nagy létszámban érintik az éjszakai műszakban dolgozókat is, akiknek ugyan a cég vélhetően felajánlja, hogy dolgozzanak inkább nappal, azonban ha ezt elfogadják, akkor az éjszakai műszakpótlék összegével csökken a bérük. Pozitívumként említette a vevőszolgálati pozíció-összevonást, az úgynevezett vevőszolgálati specialista munkakör kialakítását, amelynek betöltését béremeléssel motiválja a cég: a korábbi bruttó 197 ezer forinttal szemben 216 ezer forintot lehet keresni.

Karsai Zoltán, a Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezetének (KASZ) elnöke szerint is lesznek, akik nem fogadják el az új pozíciót, például a nyugdíj előtt állók, akik inkább a végkielégítést választják. Ugyanakkor a KASZ elnöke úgy látja, hogy a szervezeti átalakítások kedvező változásokat eredményeznek, példaként az éjszakai műszakban dolgozók helyzetét említette. A szakszervezet elnöke szerint az éjszaka dolgozók számára a nappali műszak választása még a műszakpótlék kiesése mellett is pozitívum, hiszen, "a váltás jót tesz az egészségüknek", az éjszakai munkavégzés ugyanis hosszú távon megterheli a szervezetet.

(Tesco, 2018. február 2., MTI, 2018. február 1., 2.)

Egymás tenyerébe csapott a Tesco és a szakszervezet

Megállapodott a Tesco a szakszervezetekkel a béremelésről és a létszámbővítésről.

A Tesco, a Kereskedelmi Dolgozók Független Szakszervezete (KDFSZ) és a Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezete (KASZ) közös közleményben ismertették, hogy a megállapodás a munkavállalók érdekeit és a hosszú távú, fenntartható fejlődést egyaránt szem előtt tartja, tartalmazza a bérnövekedéssel, valamint a munkaerővel és a toborzással kapcsolatos feladatokat, számol be a fejleményekről az MTI.

A Tesco a megállapodás szerint 2017. szeptember elsejétől - visszamenőleg - bruttó 179 ezer forintra emeli a havi bérminimumot. Minden teljes munkaidős, áruházi, valamint raktári munkatárs fizetése a cafetériával legalább bruttó 191 ezer forint lesz, ami kiegészülhet pótlékokkal és egyéb bérkiegészítéssel. Egy budapesti zöldségáru-feltöltő bére így például meghaladja majd a bruttó 220 ezer forintot.

A Tesco a most bejelentett, idei negyedik béremeléssel együtt az elmúlt két évben már közel 9 milliárd forintot költött bérfejlesztésre. Ezen felül az áruházlánc az év első fél évében több mint 150 millió forintot fektetett be 1.642 kolléga OKJ képzésébe.

Megállapodás született arról is, hogy mely területeken vesznek fel több száz munkatársat, továbbá melyek azok a területek, ahol hatékonyabb munkaszervezéssel jelentősen csökkenthető a munkavállalók terhelése.

Pártos Zsolt, a Tesco ügyvezető igazgatója kifejtette: a társaság továbbra is hisz a párbeszédben és bízik abban, hogy a szakszervezetek a munkavállalók képviseletében a jövőben is valódi partnerként működnek együtt a Tescóval. A szakszervezetek megerősítették, hogy a sztrájktárgyalások a megállapodással lezárultak, a sztrájkbizottságok működésüket befejezték. Bubenkó Csaba, a KDFSZ elnöke szerint a mostani béremelés eredményeként a kereskedelemben korábban nem tapasztalt mértékű béremelés valósult meg. Karsai Zoltán, a KASZ Tesco alapszervezet vezetője a megállapodást úgy értékelte, hogy a konstruktív egyeztetésnek ebben a formában igenis van értelme.

A szakszervezeti követelések elfogadása érdekében a KASZ és a KDFSZ szeptember 8-án 16 órától 24 óráig, szeptember 9-én pedig 10 órától 24 óráig tartott országos sztrájkot a Tescónál. Az áruházlánc korábbi közlése szerint szeptember 8-án a munkabeszüntetés miatt a Tesco áruházak 10 százaléka zárt be, a bezárt boltokkal együtt az áruházak 25 százalékában okozott valamilyen fennakadást a munkabeszüntetés. Szeptember 9-én este az országban működő összesen 206 áruházból 27 volt zárva, 12 hipermarket és 15 kisbolt nem tudta fogadni a vásárlókat. A szakszervezet tájékoztatása szerint mintegy 4000-5000 Tesco dolgozó vett részt a munkabeszüntetésben. A Tescónál a Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezetének 2500, a Kereskedelmi Dolgozók Független Szakszervezetének pedig mintegy 1000 tagja van.

(MTI, 2017. október 13.)

Gatyába rázta magát a Tesco

Jó tescos első félév: dörzsölhetik a tenyerüket a szakszervezetek? Az átszervezésben előrelépés, a nyereségben pedig kiugró mértékű javulás a közép-európai térségben.

A Tesco 2017-2018-as üzleti évének első feléről elkészített köztes beszámolója szerint a csoportszintű értékesítés éves összevetésben 3,3 százalékkal 25,2 milliárd fontra (csaknem 9 ezer milliárd forintra) emelkedett (a Tesco üzleti éve február végén fordul), írja az MTI. Az egyedi tételek nélkül számolt csoportszintű működési eredmény 759 millió font volt, a jelenlegi árfolyamon számolva 27 százalékkal magasabb, mint az előző üzleti év azonos időszakában.

A közép-európai részleg - napi árfolyamon átszámítva - 61 millió fontnak megfelelő működési szintű eredményt ért el. Ez 259 százalékos, 44 millió fontos emelkedés éves összehasonlításban.

A Londoni Értéktőzsdén közzétett 61 oldalas köztes beszámoló szerint a Tesco biztatónak tartja azt az előrelépést, amelyet a közép-európai piacon - Magyarországon, Szlovákiában, Csehországban és Lengyelországban - elért azóta, hogy a négy piacot egyetlen régiós körzetté vonta össze. A féléves eredményjelentés példaként említi, hogy a Tesco a szlovákiai Galántán új elosztó központot nyitott, amely mind a négy országot kiszolgálja.

A beszámoló szerint a cég javította közép-európai működésének hatékonyságát az egyes boltok szintjén és a térségi elosztó központokban egyaránt, és úgy látja, hogy sikerült javítania vonzerejét is ezeken a piacokon, különösen a magasabb minőségű termékek kínálatában.

Dave Lewis, a Tesco vezérigazgatója a féléves jelentéshez fűzve közölte: a cég továbbra is erőteljes ütemben fejlődik, az értékesítés és az eredmény egyaránt növekszik, a cég nettó adósságállománya pedig nem egészen a fele a gazdálkodási fordulat három évvel ezelőtti kezdetén mért szintnek. Lewis szerint a cég kínálata versenyképesebbé vált, és ennek eredményeként egyre többen vásárolnak a Tesco boltjaiban.

A Tesco a friss eredményjelentésben bejelentette, hogy három év után először ismét fizet osztalékot részvényeseinek.

Gatyába rázta magát a Tesco

A Tesco három éve több százmillió fontos eredmény-túlkönyvelési botrányba keveredett, és a botrány kirobbanása után, 2015 februárjában zárult teljes pénzügyi évről 6,3 milliárd font veszteséget jelentett. Ez volt a Tesco évszázados történetének eddigi legrosszabb éves eredménye, és a modern brit gazdaságtörténetben is az egyik legnagyobb éves céges veszteség. A könyvelési botrány kipattanása után lemondott a Tesco akkori vezérkara, és a 2014 őszén munkába állt új vezérigazgató, Dave Lewis teljes gazdálkodási fordulatot hirdetett meg. Ennek jegyében a cég már a botrány utáni naptári évben 53 veszteséges nagy-britanniai üzletet bezárt, törölte további 49 új, korábban tervbe vett nagyáruház felépítését, és eladta dél-koreai üzlethálózatát is. A Tesco a dél-koreai hálózat eladása után bejelentette, hogy ezzel lezárult nemzetközi érdekeltség-portfóliójának felülvizsgálata.

(MTI, 2017. október 4.)

Tescos sztrájk: a KDFSZ elnézte a naptárt

Szeptember 25-én két nyilatkozatot is tett a KDFSZ. Az elsőben hiányolta, a másodikban viszont elfogadta a Tesco bérjavaslatát és szakanyagát. Folytatódott a KDFSZ és a KASZ rugdalózása.

A Tesco szeptember 25-én juttatta el a társaságnál működő két munkavállalói érdekképviselethez, a Kereskedelmi Dolgozók Független Szakszervezetéhez (KDFSZ) és a Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezetéhez (KASZ) a korábban kért béremelésre és a létszámra vonatkozó jelentést, közölte a Tesco az MTI-vel. Az információt megerősítette Bubenkó Csaba, a KDFSZ elnöke és Karsai Zoltán, a KASZ sztrájkbizottságának az elnöke is.

A Tesco az MTI érdeklődésére kiemelte, hogy a dokumentumban üzleti titoknak minősülő információkat osztott meg a tárgyaló partnereivel, ezért a társaság a jelentés pontos tartalmáról részleteket egyelőre nem árul el.

A Tesco közleményében felidézték, hogy a cég és a szakszervezetek a 2017. szeptember 11-ei egyeztetésen abban állapodtak meg, a Tescónak szeptember 25-én éjfélig kell tájékoztatnia a munkavállalói érdekképviseleteket. A Tesco betartotta a megszabott határidőt - tették hozzá.

A KASZ az MTI-nek hétfőn eljutatott közleményében arról számolt be, hogy a Tesco a szakszervezeteknek eljuttatott jelentés szerint elfogadja a béremelésre vonatkozó szakszervezeti követeléseket és szeptember 1-től visszamenőleg bruttó 179.000 forintra emeli a legkisebb keresetű munkavállalók bérét. (Eddig ez a bér 176.000 forint volt.)

Ezen kívül a társaság elküldött még egy, a munkavállalói létszámra vonatkozó komplex anyagot is, ezt a szakszervezeteknek még át kell vizsgálnia, hiszen ez képezi a további tárgyalások kiindulópontját. A tárgyalások az eredeti megállapodás szerint, október 2-án, hétfőn folytatódnak - olvasható a KASZ közleményében.

Bubenkó Csaba, a KDFSZ elnöke az MTI érdeklődésére elmondta, hogy a Tesco a jelentésben a béremelésre tett javaslatot és a társaságnál dolgozók létszámáról adott információt, ugyanakkor megjegyezte, hogy a Tesco jelentésében a KDFSZ szerint a szakszervezetek 15 százalékos létszámemelésre vonatkozó sztrájkkövetelése nem teljesül.

Bubenkó Csaba korábban közölte: a Tescónál október elején folytatódnak a tárgyalások a sztrájk-követelésekről, a szakszervezetek addig nem szerveznek munkabeszüntetést. Arra kérték a Tescót, hogy szeptember 25-ig juttasson el a szakszervezeteknek egy olyan jelentést, amelyben a munkáltató tételesen beszámol a dolgozói létszámról az egyes áruházakra és munkaterületekre lebontva, valamint, hogy a cég álláspontja szerint hol van szükség létszámbővítésre. A szakszervezeti követelések közül kiemelte a 25 százalékos béremelést, a 15 százalékos létszámbővítést. A bérkövetelésről kifejtette, hogy a szakszervezetek a 2016. évi tescós bérek 25 százalékos emelkedését tartják szükségesnek, hogy a legalacsonyabb keresetű dolgozók fizetése is érje el a bruttó 180 ezer forintot. A szakszervezeti követelések elfogadása érdekében a KASZ és a KDFSZ szeptember 8-án 16 órától 24 óráig, szeptember 9-én pedig 10 órától 24 óráig tartott országos sztrájkot a Tescónál.

(MTI, 2017. szeptember 25.)

Rátenyerelt a sztrájkgombra a KDFSZ

Kitűzték az újabb lehetséges sztrájkidőpontokat a Tescónál októberre és novemberre. A cég ígért adatokkal késett, közben pedig gyümölcsöt, tortát, édességet osztogat. Bubenkó: kommunista időket idéz ez a taktikai fordulat.

A multicég a szeptember 25-i határidőig nem bocsátotta a szakszervezetek rendelkezésére a valós állapotot tükröző bolti létszámadatokat, tudta meg a Magyar Idők. A dolgozók szerint félő, hogy ismét időhúzásra játszik az első megmozdulás után stílust váltó munkáltató: újabban tortát és gyümölcsöt osztogatnak a háborgó állománynak. Készül a következő országos sztrájk stratégiája, amely a becslések szerint kétmilliárd forintnál nagyobb veszteséget is okozhat majd a Tescónak.

A Magyar Idők úgy értesült: mivel ismét bizonytalanná vált, egyrészt teljesül-e a jelenlegi 18,9 százalék helyetti 25 százalékos éves béremelés visszamenőleg szeptembertől, továbbá hogy a boltok méretével arányosan létszámbővítést hajtanak-e végre a láncnál, októberben és novemberben újabb szervezett munkabeszüntetésekre készülnek a tescósok. Már körvonalazódik a stratégia az agyonhajszolt dolgozók újabb törvényes akciójára, amely az ígéretesnek tűnő karácsonyi bevásárlási szezon elejére a korábbi kétmilliárd forint közeli veszteséghez képest még jobban fájhat a Tesconak.

– A dolgozók leterheltsége szélsőséges méreteket öltött, ami az iskolakezdés körüli bevásárlási időszakban már érezhető volt. Az év végi ünnepek biztos, hogy még nagyobb forgalmat hoznak, ami sürgetővé teszi a létszámhiány megoldását. A diszkontokhoz közelítő fizetésekkel bizonyára vonzóbb lenne a tescós állás a munkaerőpiacon, ezzel együtt legutóbb azt ígérték, jelentést kapunk az állomány pontos eloszlásáról, és ahol hiány mutatkozik, javaslatot tesznek a megoldásra – fejtette ki a Kereskedelmi Dolgozók Független Szakszervezetének (KDFSZ) elnöke. Bubenkó Csaba szerint azért is meglepő, hogy hetek óta nem küldik el a tényleges állapotokat mutató adatokat, mert egyébként naponta érkezik friss jelentés a cég központjába a bolti létszámról, a több műszakos áruházi foglalkoztatás szigorú előírásai miatt.

Bubenkó közölte, a tescósok egy része azért elégedetlen, mert ők kimaradtak a kötelező januári bérfejlesztésből, mivel a fizetésük korábban valamivel magasabb volt a minimálbérnél, és esetükben a cég egyáltalán nem nyúlt a zsebébe. A szakmunkás bérminimumot kézhez kapó dolgozók számára 2017-ben mintegy 30 ezer forintnyi emelés volt, a 2-3.000 foglalkoztatottat érintő összecsúszott bérek rendezését ugyanakkor nem tervezi a Tesco. – Éppen a bér- és a személyzeti, könyvelési, pénzügyi, beszerzési feladatokat ellátó irodisták azok, akik jelezték a szakszervezetnek, hogy ha újabb megmozdulás lesz, ők is készek a sztrájkra – jegyezte meg Bubenkó Csaba.

Remélik, hogy a jövő hétfőre tervezett tárgyalásig pótolja mulasztását a munkaadó, különben ismét előállhat a sztrájkhelyzet a multinál. A következő akciókat más forgatókönyv szerint tervezik megvalósítani, az áruházak több mint felét megbénító szeptember eleji sztrájk tapasztalataiból okulva még szervezettebb és meglepetésszerű lépések jöhetnek, amelyek biztosan megzavarják a rutinszerű működést.

Az érdekvédő arra is kitért, hogy míg a sztrájkot követő napokban több áruházban a vezetők igyekeztek megosztani az állományt a munkát beszüntetők és a sztrájkból kimaradók között, számos esetben negatív helyzetbe hozva az igazukért harcoló érintetteket, mára nagyot fordult a kocka.

A Tescónál újabban például bevezették a gyümölcsnapot hetente kétszer, ilyenkor minden áruházban dolgozó kolléga ingyen gyümölcshöz jut az ebédszünetben. Ehhez gyakran tortával, édességekkel, itt-ott borral kedveskedik a cég (blokkk.com: alkohol munkaidőben nem fogyasztható), miközben több fórumon folyamatosan azt közvetítik a munkavállalóknak, hogy a Tesco nagyon elégedett a munkájukkal

– Némiképp a kommunista időket idézi ez a taktikai fordulat, de mindig örülünk, ha a kispénzű áruházi dolgozókat pluszjuttatásban részesítik. Ettől függetlenül továbbra is érvényben van, hogy ha nem tudunk megegyezni a követelésekről, újra keményebb eszközökhöz kell nyúlni – fogalmazott a KDFSZ vezetője.

(Magyar Idők, 2017. szeptember 25.)

A KDFSZ hirtelen engedett húszezer forintot

Vagy nem. Bubenkó úr egyik nap 200 ezret, másik nap 180 ezret mond. Legkisebb fizetésnek. Elírás, vagy elszólás? Még mindig nem tudni, pontosan hányan sztrájkoltak szeptember 9-én és 10-én a Tescoban.

A KDFSZ elnöke szeptember 11-i nyilatkozatában, melyet az MTI adott közre, így fogalmaz: a szakszervezetek a 2016. évi tescós bérek 25 százalékos emelkedését tartják szükségesnek, hogy a legalacsonyabb keresetű dolgozók fizetése is érje el a bruttó 180 ezer forintot.

De hát ehhez képest szeptember 10-én, egy nappal korábban, ugyancsak az MTI tudósítása szerint, a következőket mondta: a szakszervezetek 25 százalékos béremelést követelnek és szeretnék elérni, hogy a legalacsonyabb béren foglalkoztatott munkavállalók fizetése is közelítse meg a bruttó 200 ezer forintot. A korábbi nyilatkozataiban is többször említette a 200 ezer forintos alapbért, mint célt.

Végül a különbség pontosan 20 ezer forint. Engedett a szakszervezet, elírás, vagy elszólás, azt még nem tudni.

A legkisebb Tesco alapbérek a következőképpen változtak egyébként 2016-tól a Tescoban:

2016 január	2016 július	2016 január	2016 július	2017 szeptember
129.000	143.700	161.000	165.000	176.000
Forrás: Tesco

Bárhogyan is számolunk, nem állnak össze a számok. 200 ezer forint akkor lesz 25%-os emeléssel az alapbér, ha előtte 160 ezer forint körül volt. A szakszervezeti bomba egyébként akkor robbant, amikor a Tesco a 2016 januári alapbért mindössze négyezer forinttal emelte júliusban, ami ugyebár önmagában valóban nem sok. De ha a 2016 júliusi - kerekítve - 144 ezer forinthoz mérünk, akkor azért emelt a Tesco rendesen egy év alatt, nyilván a minimálbér ugratás miatt is. Ez sem volt önmagában kevés.

Tehát a 25%-os emelés kétféleképpen jön össze. Ha a 2016 júliusi alapbérhez tesszük hozzá a 25%-ot, az 180 ezer forint. Ha a 2016 januári 161 ezer forinthoz tesszük hozzá, az 200 ezer forint. Mindkettő végeredmény elhangzott.

Egy biztos, Bubenkó úr most új számot dobott be, a az előző napokhoz képest.

A sztrájkolók számáról korábban még olyan nyilatkozat hangzott el, hogy az ezres nagyságrendű. Szeptember 11-én ez valamelyest pontosabbá vált, Karsai Zoltán KASZ sztrájkbizottság elnök szerint 4-5 ezer Tesco dolgozó vett részt a munkabeszüntetésben. Nos, ezen is lenne mit pontosítani, például hányan sztrájkoltak 10-én és hányan 11-én, közülük hányan mindkét nap. De nem célszerű kukacoskodni, egyszer talán lesznek pontosabb adatok is. Azt pedig el kell ismerni, hogy 4-5 ezer sztrájkoló nem kevés.

A további menetrend

A Tescónál október elején folytatódnak a tárgyalások a sztrájkolók követeléseiről, a szakszervezetek addig nem szerveznek munkabeszüntetést, számol be a legújabb fejleményekről az MTI. Bubenkó Csaba, a Kereskedelmi Dolgozók Független Szakszervezete (KDFSZ) elnöke az MTI-nek elmondta: a Tesco Global Áruházak Zrt. vezetése, valamint a cégnél működő két munkavállalói érdekképviselet, a KDFSZ és a KASZ (Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezete) képviselői október 2-án folytatják az egyeztetést. Ezt az információt a Tesco is megerősítette közleményében.

A szakszervezeti vezető az MTI-nek elmondta: arra kérték a Tescót, hogy szeptember 25-ig juttasson el a szakszervezeteknek egy olyan jelentést, amelyben a munkáltató tételesen beszámol a dolgozói létszámról az egyes áruházakra és munkaterületekre lebontva, valamint, hogy a cég álláspontja szerint hol van szükség a létszám bővítésére.

Bubenkó Csaba követeléseik közül kiemelte a 25 százalékos béremelést, a 15 százalékos létszámbővítést és a cégnél régóta dolgozó munkavállalók megbecsülését. A bérkövetelésről kifejtette, hogy a szakszervezetek a 2016. évi tescós bérek 25 százalékos emelkedését tartják szükségesnek, hogy a legalacsonyabb keresetű dolgozók fizetése is érje el a bruttó 180 ezer forintot.

A KDFSZ elnöke hangsúlyozta: a sztrájk lehetősége továbbra is fennáll, a sztrájkbizottságok működnek, de a szakszervezetek megállapodtak, hogy amíg zajlanak az egyeztetések, október 2-ig nem szerveznek munkabeszüntetést. Karsai Zoltán, a KASZ sztrájkbizottságának elnöke az MTI érdeklődésére mindezt megerősítve arról tájékoztatott, hogy a Tescónál működő szakszervezetek vezetőivel egyeztet majd szerdán videokonferencia keretében a Tesco közép-európai vezérigazgatója, aki Nagy-Britanniában a Tesco igazgatóságának is a tagja. A tárgyalás a magyarországi helyzet pontos bemutatását szolgálja - jelezte. Közölte, hogy KASZ, a KDFSZ és a munkáltató képviselői munkacsoportot alakítanak a sztrájk során kialakult - elenyésző számú - konfliktus vizsgálatára.

Karsai Zoltán tájékoztatása szerint mintegy 4.000-5.000 Tesco dolgozó vett részt a munkabeszüntetésben. (A Tescónál a Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezetének 2.500, a Kereskedelmi Dolgozók Független Szakszervezetének pedig mintegy 1.000 tagja van.)

(blokkk.com, forrás: MTI, 2017. szeptember 11.)

A KDFSZ is, a Tesco is titkolja, pontosan hányan sztrájkoltak

Gyorsmérleg: az első váratlan pofont a KDFSZ adta. Válasz: jött a Tesco-mentő diákmunka. Az új vásárlói szokás: figyeld a sztrájkhíreket! A többi boltos nagyon figyel. Úgy tűnik, a nagyláncok közül van, aki rosszabbul, vagy hasonlóan fizet, mint a Tesco, de ott valamiért nincs sztrájkfenyegetés.

Bubenkó Csaba szakszervezeti vezető szerint "ezres nagyságrendben" sztrájkoltak szeptember 9-én és 10-én a Tesco boltokban. A Tesco eddig nem hozott nyilvánosságra adatokat. El kell ismerni, jól időzített a szakszervezet a saját oldaláról, hiszen a sztrájk első napján egy óra felkészülési időt hagytak a Tesconak a délutáni bejelentést követően (három órakor szóltak, hogy négy órakor sztrájk). Sikerült is egy sor üzletet lebénítani olyannyira, hogy be kellett zárni. De a mérleghez hozzátartozik, :

	összes bolt	bezárt boltok száma
		összesen	ebből hipermarket
szeptember 9.	206, ebből 112 hipermarket	18	5
szeptember 10.		30/37	12

A bezárt boltok száma a Tesco sajtóhoz eljuttatott közleményeinek adata. A KDFSZ szerint vasárnap viszont 37 áruház zárt be a bezárás időpontja előtt.

A sztrájk legfontosabb mutatója az lenne, hogy szombaton és vasárnap hány munkaviszonyban álló dolgozó tette le a munkát. Ezt egyik fél sem árulja el, pedig a Tesco bizonyára látja a számokat, hiszen a sztrájkolókról pontos nyilvántartást kell vezetni.

Nyilván a hirtelenjében a sztrájk miatt beszervezett diákmunkásokról sincs adat, például nélkülük hogy állta volna a sarat a Tesco. Bár erre lehet abból is következtetni, hogy az első napon a lánc üzleteinek többsége működőképes maradt, másik oldalról viszont a második napra beszervezett diákmunkaerő tompította a sztrájk erejét. Ugyanakkor s szakszervezetnek több ideje maradt rászervezni a sztrájkra.

Mindenesetre a kereskedelempolitika összehangolásáért felelős miniszteri biztos is felvetette, immár jól látható, hogy mégis indokolt a piaci viszonyok átfogóbb felülvizsgálata.

Mennyi bérért is sztrájkolnak a szakszervezetek?

A KDFSZ szerint a bérkövetelésük 14 milliárd forint többletkiadást jelentene, a blokkk.com számítása szerint 17 milliárdot (a 25%-os béremelés, valamint a 15%-os létszámnövelés együtt). A Tesco azt már bejelentette, hogy a korábbi, 2017-re előirányzott 165 ezer forintos fizikai dolgozói bért szeptembertől 176 ezer forintra emeli. Nos, ez az egy évvel ezelőtti bérekhez képest egy 20% körüli emelés, ami azért önmagában nem kevés, ennyi a többi boltos átlaga is egyébként.

Igen ám, de a KDFSZ 200 ezer forintos bért szeretne. Ez azt jelenti, hogy ő a 25%-os bérkövetelését a 2017-ben indított 161 ezer forintos alapbérhez méri, keveselve az első lépésben adott négyezer forintot. De kevesli a KDFSZ a 176 ezer forintot is (a másik szakszervezet, a KASZ hebegve-habogva, de elfogadhatónak is minősítette ezt egyszer, később azonban meggondolta magát, nyilván látva a KDFSZ elszántságát).

A Tesco jelenleg egyébként 171.800 forint induló bért ajánl, ami hat hónap után felmegy 176 ezer forintra (nyilván az egyik pillanatról a másikra jövő-menő dolgozókat nem akarja túlfizetni), de a különféle pótlékokkal ez félév munka után eléri a 229 ezer forintot , amihez 12 ezer forint cafetéria is hozzájön. Ez viszont már az átlagnál egy erősebb kereseti lehetőséget jelent, igaz, nem a legtöbbet.

A bolti kiskereskedelemben a fizikai dolgozók havi bruttó átlagkeresete (amiben a pótlékok is benne vannak), a KSH legutóbbi adatai szerint 188 ezer forint, az élelmiszerboltokban (az úgynevezett élelmiszer jellegű vegyes típusú üzletekben, amibe a multi élelmiszeres láncok beletartoznak), 194 ezer forint. Ez azt jelenti, hogy a Tesco jelenleg átlag feletti kereseti lehetőséget kínál a fizikai munkakörökben.

Na, de a többiek. Sajnos, kevesen adják meg honlapjukon, vagy hirdetéseikben, mennyit is fizetnek alkalmazottaiknak, de azért egy szűkebb körben utána lehet ennek járni. Egyes élelmiszerboltok az elérhető legmagasabb havi bruttó kereseti lehetőséget adják meg, mások egyszerűen csak annyit jelölnek meg, hogy "bér", de akad órabéres, vagy éppen napi fizetést megjelölő hirdetés is, amiből már nem derül ki, hogy az bruttó, vagy nettó. Egyes pótlékok (például vasárnapi), vagy a túlóra díjazása is kérdéses, de feltehetően a nagyságrendek azért kirajzolódnak. Hozzátartozik az értékeléshez, hogy egyes apróhirdetéseket már régebben adtak fel, de frissítették időközben, így az is előfordulhat, hogy a megjelölt bér nem pontos, de hát jelenleg az van odaírva. A blokkk.com készséggel fogad bármilyen pontosítást, vagy újabb adatot. Nos, példaként azért néhány vállalkozás, a közelmúltbeli ajánlataival:

cég	kereseti lehetőség	forrás
Aldi árufeltöltő	221	honlap
Aldi bolti eladó	311	honlap
Lidl bolti dolgozó	247	honlap
Tesco	229	honlap
Auchan	226	sajtóhír
Spar Market XI. kerület	171	apróhirdetés
Spar Market XXI.	200	apróhirdetés
Coop boltok (több)	160-170	apróhirdetés
Reál XXII	200	apróhirdetés

A többi kereskedő nagyon figyel: nincs szabad ember a munkaerőpiacon

A sztrájk nem kis hullámokat kavart a versenytársak körében is. Az izgalmas persze a vége, lesz-e megegyezés, és főleg milyen áron, hiszen a 25%-os létszámemelés eléggé nehézkesnek tűnik. A sztrájk feltehetően már eddigi eredményeivel tovább élezi a bérversenyt, emelésre kényszerít más vállalkozásokat is. Az alkalmazottak nyilván felkapták a fejüket és a pénztárcájukat, latolgatásba kezdve, hová érdemes továbbállni néhány ezer forinttal több bérért. A Tesco 230 ezer forinttal kecsegtető kereseti lehetősége is elgondolkoztathat. És nagyobb lesz az alkalmazottak béremelési nyomása szélesebb körben, hiszen - bár nem könnyű megszervezni - lehet bizony máshol is.

Munkaerőt elsősorban egymástól tudnak szerezni a boltosok. Ezért is van egyebek mellett kockázata újabb szabályozási lehetőségeknek, melyről esett szó az elmúlt napokban kormányzati irányból. Mert mit is lehet itt szabályozni?

Mindentől függetlenül a szakszervezeti vezetőknek egy felelősségük van: egy eladótól, pénztárostól nem várható el, mit bír el egy cég. Egy szakszervezeti vezetőnek viszont ebből többet kell látnia. És természetesen a kereskedőnek is megvan a maga felelőssége - és a költségkerete is. Most már csak az a kérdés, a kettő találkozik-e valahol. Olyan kereskedő ráadásul nincs, aki a munkaerő hiányával és a bérekkel ne foglalkozna. És szakszervezet sincs ilyen.

(blokkk.com, 2017. szeptember 11.)

Tesco: nem vacakolnak, bejelentés után egy órával sztrájk

A KDFSZ és a KASZ szeptember 8-án 15 órakor bejelentették, hogy 16 órakor indul a sztrájk. Nem jelentették be, de elindult a nyilatkozatháború is. Ki mit mond.

Szakszervezetek

A munkavállalói érdekképviselet vezetője közölte: óriási a tiltakozás támogatottsága a dolgozók körében, a felhíváshoz már több tucat áruház csatlakozott. Jelezte azt is, hogy továbbra is nyitottak a megegyezésre a munkaadóval és folytatni kívánják a tárgyalásokat.

Karsai Zoltán, a Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezete (KASZ) sztrájkbizottságának elnöke elmondta: a csatlakozók nem munkalassító sztrájkot indítanak, hanem beszüntetik a munkát, így az üzletek be is szüntethetik a tevékenységüket sztrájk idejére. Bubenkó Csaba hozzátette: szerdán tájékoztatták a munkáltató képviselőit, hogy az utolsó egyeztetésen felvetett ajánlatukat elégtelennek minősítették a munkavállalók és a sztrájk jogi lehetőségének megteremtését várják a szakszervezettől. A legközelebbi egyeztetést a két oldal hétfőn délelőtt tartja, a szakszervezetek a kialakult helyzet függvényében döntenek a folytatásról.

Bubenkó Csaba hangsúlyozta, hogy az ígéretek betartására garanciát fognak kérni a munkaadótól. Karsai Zoltán hozzátette: a létszámot, a munkavállalók leterheltségét nagyobb problémának látják a bérkövetelésnél. Jelezte azt is, hogy a dolgozói érdekképviseletnek van elképzelése arról, hogy milyen ajánlatra volna hajlandó felfüggeszteni a sztrájkot, de ennek részleteiről nem kívánt nyilatkozni.

A szakszervezetek hétfőn jelentették be, hogy országos sztrájkra készülnek, mivel az augusztus végén benyújtott követeléseikről nem sikerült megállapodniuk a munkaadóval, de az időpontját nem közölték. A sztrájkbizottság vezetője akkor elmondta: nem fogadták el, hogy a Tesco az idei béremelés helyett inkább a jövő évi bértárgyalásokra koncentrálna, azt pedig csupán időhúzásnak tekintik, hogy a vállalat munkacsoportokat állítana föl a munkakörönkénti munkaerőhiány megállapítására. A KDFSZ elnöke hozzátette: 25 százalékos - összesen 14 milliárd forint ráfordítást igénylő - béremelést követelnek és szeretnék elérni, hogy a legalacsonyabb béren foglalkoztatott munkavállaló fizetése is közelítse meg a bruttó 200 ezer forintot, a munkavállalói létszám pedig 15 százalékkal emelkedjen. Bejelentették azt is, hogy követelik az alvállalkozók által foglalkoztatott külső munkaerő létszámának 15 százalékos korlátját a teljes munkavállalói körön belül, valamint a Tesco költségvetéséből a munkaeszközökre fordítható összeg 30 százalékra emelését a jelenlegi 13 százalékról.

Tesco

A Tesco közleményében kiemelte, ezen a hétvégén is az áruházláncot választó 3,3 millió vásárlójának színvonalas kiszolgálására fókuszál, és arra törekszik, hogy boltjai a sztrájk idején is a megszokott rend szerint működjenek. A munkáltató hangsúlyozza: az elmúlt két évben folyamatosan emelte a béreket, az áruházlánc munkatársainak többsége összesen több mint kéthavi fizetéssel vihet többet haza az idén, mint 2016-ban, a teljes munkaidős dolgozók közül senki sem keres havi 176 ezer forintnál kevesebbet.

A Tesco az elmúlt 2 évben már 8,7 milliárd forintot költött bérfejlesztésre. A kiskereskedelmi szektorban az áruházi dolgozók fizetése átlagosan csak 19 százalékkal növekedett, míg a Tesco év eleje óta a legalacsonyabb fizetési kategóriákban 22,4 százalékos bérfejlesztést hajtott végre - írja közleményében a munkáltató. A Tesco 2017 első félévében több mint 150 millió forintot fektetett be 1.642 munkavállaló OKJ-s képzésébe, a tavaszi szemeszterben a vállalat több mint 300 diák és 742 felnőtt számára biztosított szakmai képzést.

Pártos Zsolt, a Tesco ügyvezető igazgatója a közleményben elmondta, nyitottak arra, hogy konkrét problémákra konkrét válaszokat adjanak, továbbra is várják a szakszervezetek képviselőit az általuk kezdeményezett szeptember 11-ei egyeztetésre.

(MTI, 2017. szeptember 8.)

Tescos sztrájk: időpont már van, de titkolják

Megegyeztek a sztrájk várható időpontjáról a Tesco szakszervezetei, de a dátumot egyelőre nem közlik.

A Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezete (KASZ) és a Kereskedelmi Dolgozók Független Szakszervezete (KDFSZ) sztrájkbizottságai a munkabeszüntetés részleteiről tárgyaltak, mondta Bubenkó Csaba, a KDFSZ elnöke az MTI-nek. A hírt közlő Magyar Idők beszámolója szerint országos sztrájkra készülnek, és a két szakszervezet sztrájkbizottsága tovább folytatja az egyeztetést.

Karsai Zoltán, a KASZ sztrájkbizottságának elnöke közölte: a Tesco-dolgozók nem fogadták el a társaság múlt heti ajánlatát, amely szerint a Tesco 2017-ben már nem számol béremeléssel, inkább a 2018. évi bártárgyalásokra akar koncentrálni. A létszámkérdés rendezésére pedig munkacsoportokat állítana fel a cég, és ezeknek kellene áruházakra és munkakörökre vetítve megállapítani a munkaerőhiány mértékét, amit a dolgozók csupán időhúzásnak tekintenek – jegyezte meg. A Tescóval a tárgyalások elméletileg szeptember 11-én folytatódnak – tette hozzá a KASZ sztrájkbizottságának elnöke.

Bubenkó Csaba korábban sajtótájékoztatón arról számolt be, hogy a KDFSZ 25 százalékos béremelést követel, ami 14 milliárd forint ráfordítást jelentene a cég számára. A szakszervezet célja, hogy az áruházláncnál a legalacsonyabb béren foglalkoztatott munkavállaló fizetése is közelítse meg a bruttó 200 ezer forintot.

Azt is elvárják, hogy a munkavállalói létszámot 15 százalékkal emelje a cég. A szakszervezet követeli továbbá, hogy a külső munkaerő – az alvállalkozók által foglalkoztatottak – létszáma a teljes munkavállalói körhöz viszonyítva ne haladhassa meg a 15 százalékot.

A szakszervezet szükségesnek tartja azt is, hogy a vállalat a költségvetéséből a munkaeszközökre fordítható összeget a jelenlegi 13 százalékról emelje 30 százalékra.

A KASZ és a KDFSZ közös sztrájkkövetelései közül, amelyeket még augusztus második felében juttattak el a szakszervezetek a munkáltatóhoz, Karsai Zoltán a múlt héten példaként említette a létszám kérdését, a béremelést, a régóta a cégnél dolgozó munkavállalók megbecsülését, a bértorlódás problémáját és a munkaeszközök felülvizsgálatát.

(Magyar Idők, 2017. szeptember 4.)

Csak spórol a Tesco a dolgozóin

Az irodákban biztosan. A kelet-európai régióban mindenütt. De a pontos szám még nem dőlt el.

Maximum 250 fős csoportos leépítés várható Magyarországon, közölte a Magyar Nemzet információi szerint szeptember 21-én a Tesco a szakszervezetekkel. A leépítés nagysága, a pontos létszám még teljesen bizonytalan, csökkenhet. A cég mindenkit beleszámolt a 250 főbe, még az olyan munkavállalókat is, akiknek csak változik a munkaköre, ezért megszűnik a korábbi szerződése.

Ez az úgynevezett service model, ami a régió négy országát – Magyarország mellett Lengyel-, Csehországot és Szlovákiát – érinti. A Tesco megerősítette, nem az üzleteket, hanem a központi irodát érintik az elbocsátások, amit az üzletlánc struktúraváltozásnak nevez. Ezzel kapcsolatban a Tesco sajtóosztálya azt írta a Magyar Nemzetnek, hogy "a potenciálisan érintett munkatársak túlnyomó többségének továbbra is megmarad a pozíciója", és mindent megtesznek annak érdekében, hogy a lehető legtöbb munkatársnak fel tudjanak ajánlani alternatív munkakört. Csak a folyamat lezárultát követően derül ki a céget elhagyó munkatársak száma.

Úgy tudni, a cég már közölte, hogy egyeztetnek a szakszervezetekkel, s erre legfeljebb 30 napot jelöltek meg. – Magyarországon igazság szerint maximum 15 napjuk lenne erre, mindenesetre bízunk benne, hogy minél előbb megegyeznek, mondta a Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezete (KASZ) sztrájkbizottságának vezetője. Karsai Zoltán szerint nincs összefüggés a sztrájkhelyzet és a Tesco mostani lépése között, a központi irodát akkor is leépítenék, ha nem emelnék a fizetéseket a munkabeszüntetések hatására. Sőt, Karsai Zoltán reménykedik, hogy ami a boltokban foglalkoztatottakat illeti, egyre inkább közeledik a cég álláspontja az övékéhez.

Korábbi hírek szerint egyébként Angliában 1.200 ember elbocsájtásáról döntöttek, a brit központban, ami a Welwyn Garden City városában dolgozóknak a negyedét érintette, költségtakarékosság címén. A döntés oka a cég szerint, hogy egyszerűsíteni akarják a működésüket, és csökkenteni a költségeiket. A Tesco a Cardiffban korábban kialakított call-center megszüntetéséről döntött a júniusi hírek szerint, 1.100 állást kihúzva a bérlistáról.

(Magyar Nemzet, 2017. szeptember 22., Napi.hu, 2017. június 28.)

Kíméletlenül rugdossák egymást a szakszervezetek és a Tesco

A KDFSZ bíróságra is megy. Listázzák a dolgozókat?

Bírósághoz fordulhat a Kereskedelmi Dolgozók Független Szakszervezete, mivel a Tescónál létrehozott sztrájkbizottságuk szerint a cég megsérti a sztrájktörvény előírásait. A multicég lemondta a hétnapos egyeztetési eljárásban soron következő megbeszélést, és megtagadta, hogy a munkavállalókkal kapcsolatos információkról tájékoztassa a szakszervezetet. Ezzel szembement a Kúria egy korábbi, adatszolgáltatással kapcsolatos döntésével – tudta meg a Magyar Idők. A dolgozók képviselői akár már augusztus 25-én bejelenthetik, hogy mikor várható a határozatlan ideig tartó teljes munkabeszüntetés az áruházláncnál. A Magyar Idők olyan információt is kapott, mely szerint pánikkeltés céljából terjedt el a médiában, hogy a láncnál csak létszámleépítés árán tudják teljesíteni a követeléseket.

A jogszabály szerint meghatározott idejű egyeztető eljárás utolsó napja volt a augusztus 24, a KDFSZ lezártnak tekinti a követelésekkel kapcsolatos tárgyalásokat, és akár már ma bejelentheti, mikor várható az első sztrájk az áruházlánc üzleteiben, értesült a Magyar Idők.

A vonatkozó előírások szerint a múlt heti első egyeztetést követő hét napon belül kellett volna a cégnek tovább tárgyalnia a dolgozók követeléseiről, erre azonban nem voltak hajlandók, nem működtek együtt, ezért várhatóan bírósághoz fordulunk – mondta a KDFSZ jogi szakértője. Nyitrai Károly vázolta: ennél is nagyobb vétek, hogy megtagadták az adatszolgáltatást, holott arra egyszer már kötelezte őket a Kúria. – Egy korábbi Tescó-ügyben a legfelsőbb döntéshozó szerv hozott egy elvi határozatot, amely arról szól, hogy a munkáltató nem válogathat abban, milyen, a munkavállalók gazdasági és szociális érdekeit érintő információkat oszt meg az őket képviselő szakszervezettel.

Fotó: Éberling András

A Tesco titkolózik a konkrétumokkal kapcsolatban, aminek következtében várható, hogy a kereset benyújtását követően a bíróság soron kívül, 15 napon belül dönteni fog a Kúria határozata alapján – mondta a jogi szakértő. Hozzátette, jogszerűtlen gyakorlatra utal az is, hogy a cég nem hajlandó egyeztetni a sztrájk ideje alatt érvényes vagyonvédelmi kérdésekről sem, holott ezzel közvetlenül a munkavállalókat, valamint saját berendezéseit is veszélyezteti. A munkabeszüntetés alatt ugyanis gondoskodni kell egyrészt a dolgozók megfelelő védelméről, másrészt a munkában használatos eszközök biztonságos üzemen kívül helyezéséről is, ennek híja mulasztás.

Úgy értesült a Magyar Idők, a Tescónál mindent megtesznek azért, hogy megakadályozzák a magyar munkavállalók törekvéseit, és kompromisszumos megoldásra kényszerítve az érdekképviselőket az utolsó pillanatig gátolni próbálják a profitvesztéssel járó munkabeszüntetést. Így például felszólították az áruházvezetőket, hogy listázzák azokat az alkalmazottakat, akik sztrájkolnának. Iparági körökben az is egyre nyilvánvalóbb feltételezés, hogy az áruházlánc külön kommunikációt folytathat a KDFSZ után a Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezete (KASZ) által néhány napja ugyancsak létrehozott sztrájkbizottsággal.

Szakértők szerint a KASZ külön lépése azért nem volt hasznos, mert a megosztottság gyengíti a dolgozók érdekeinek egységes képviseletét és erősíti a munkáltató pozícióját a kollektív bérvitában. A két szakszervezet ugyan közös sztrájkköveteléseket hirdetett, azonban a KDFSZ már szinte a teljes fizikai állományt, a logisztikai és a raktárközpontok dolgozóit, az irodistákat, továbbá az online kiszállítás munkatársait is bevonta a sztrájkkészültségbe a 25 százalékos béremelés, a 15 százalékos létszámnövelés és a munkavégzéshez szükséges műszaki eszközök felülvizsgálatának érdekében.

Ezzel szemben a KASZ vezetője, Sáling József a napokban a sajtónak azt nyilatkozta, hogy a sztrájkfenyegetettség hatására a Tesco ötszáz embert küldhet el központi részlegétől, mert másképp nem tudja kigazdálkodni a követelt béremeléseket. A Magyar Idők megtudta: az adminisztratív feladatokat ellátó office központok racionalizálása – illeszkedve a 2016-ban megkezdett átszervezési folyamathoz – már hetekkel ezelőtt megkezdődött, jóval azt megelőzően, hogy bejelentették a sztrájkbizottságok megalakulását.

– A pánikkeltésre alkalmas hír ebben a formában nem igaz, ugyanakkor felhasználható a dolgozók megfélemlítésére, a sztrájkhajlandóság gyengítésére – jelentette ki a Munkástanácsok elnöke. Palkovics Imre elmondta, noha az ágazati dolgozók összlétszámához viszonyítva a KASZ nem számít reprezentatív szakszervezetnek, a Tescónál nagyobb arányban képviseli a dolgozókat. – Ezért fontos lenne a munkavállalók egységes, összehangolt képviselete az érdekképviselők részéről.

A KASZ-nak már eddig is keményebben kellett volna fellépnie a munkáltatóval szemben, így nem fajult volna idáig a bér- és létszámhelyzet. A jelenlegi munkaerőpiaci viszonyok között különösen elvárható, hogy a végsőkig képviseljék az áruházi alkalmazottakat – mondta az egyik legnagyobb szakszervezeti konföderáció vezetője. Úgy fogalmazott, csak a munkáltatónak áll érdekében a dolgozók elbizonytalanítása, ezért felmerülhet a kérdés, hogy a Tesco a sztrájkhelyzetben összejátszik a Sáling vezette szakszervezettel.

(Magyar Idők, 2017. augusztus 25.)

Sztrájk: lehet, hogy mellényúlt a Tesco

A Tesco nem azzal a szakszervezettel egyezett meg újabb béremelésről, amelyik sztrájkbizottságot alapított: Sálinggal boltolt, de Bubenkó kikosarazta a céget. Ettől persze még bármi lehet. ₪₪₪

Megnőtt az esélye, hogy szeptember elején lebénul a teljes Tesco-hálózat: az áruházláncnál törvényesen létrehozott sztrájkbizottság péntek délután nem fogadta el a felkínált és sebtiben szét is kürtölt szeptemberi béremelés lehetőségét, amely 11-17 ezer forintos bruttó többletet kínál a dolgozóknak, tudta meg a Magyar Idők. A Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezetének elnöke, Sáling József, aki nem tagja a sztrájkbizottságnak, augusztus 18-án megtévesztő módon nyilatkozta több portálnak, miszerint megállapodás körvonalazódik a lánccal, erre azonban semmilyen felhatalmazása nem volt, ráadásul nyilatkozata nem felel meg a valóságnak, írja a lap. A Kereskedelmi Dolgozók Független Szakszervezete révén koordinált sztrájkkészültség továbbra is érvényben van, az egységes tiltakozáshoz ráadásul az áruházlánc győri office-központja is csatlakozott, vagyis már nem csak a fizikai munkavállalók, hanem a pénzügyekkel foglalkozó munkatársak is leteszik a munkát az elkövetkező időszakban, adta hírül a Magyar Idők.

Az augusztus 21-én kezdődő héten bejelentheti a Tesconál működő sztrájkbizottság, mely napon várható először, hogy - szándékuk szerint - a teljes áruházláncnál leáll a működés. A Tesconak az augusztus 18-án bejelentett, szeptembertől tervezett bruttó 11 ezer forintos béremelési javaslatát ugyanis az áruházi dolgozók egységesen nem fogadják el, így értesült a Magyar Idők. Megtudta a lap azt is, hogy a sztrájkbizottsággal folytatott hivatalos tárgyalást megelőzően a Tesco soron kívül megegyezett az emelésről a Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezetének elnökével, Sáling Józseffel, ez azonban egyik fél szempontjából sem volt jogszerű.

A Tesco ugyanis nem vette figyelembe, hogy a sztrájkbizottsággal nem született hivatalos egyezség, hanem közleményben tudatta: majdnem minden, teljes munkaidőben dolgozó, aktív áruházi és logisztikai központi munkavállaló fizetése legalább további bruttó 11 ezer forinttal növekszik szeptembertől. Ígéretük szerint a teljes munkaidős alkalmazottak közül senki sem keres 176 ezer forintnál kevesebbet a láncnál, amivel összesen – egyes munkatársak esetén – 19 százalékos éves szintű emelés lenne.

A KDFSZ nem adja alább: marad a sztrájkkészültség

A multicég ajánlata szerint az áruházi dolgozók bére bruttó 165 ezer forintról 176 ezerre nőne, ami nagyjából nettó 7-7,5 ezer forint emelést jelent. A raktárakban dolgozó úgynevezett kommisiózok bére 169 ezerről 181 ezerre emelkedne, a targoncásoké pedig az eddigi 195 ezer helyett 209 ezer forintra nőhet. Ez messze elmarad a több mint 16 ezer érintett dolgozót egységesen képviselő sztrájkbizottság követeléseitől. Ragaszkodunk a követeléseinkhez, ezért kijelenthetem: vagy megadják a 25 százalékot éves szinten vagy jön a sztrájk, közölte a Magyar Időkkel Bubenkó Csaba, a sztrájkbizottság elnöke, a Kereskedelmi Dolgozók Független Szakszervezetének (KDFSZ) vezetője.

Hoványi Zsolt, aki a Tescónál áll alkalmazásban, egyúttal a sztrájkbizottság tagja, a lapnak elmondta: a teljes áruházi állomány, a logisztikai központok, továbbá az online szolgáltatás munkatársain kívül egy újabb területről csatlakoztak a kilátásba helyezett munkabeszüntetéshez. A helyzet súlyosságát jól mutatja, hogy legújabban a Tesco Győrben működő Office-központjának valamennyi munkatársa is beleállt a sztrájkba, vagyis már nem csupán a fizikai dolgozók, hanem a győri központ pénzügyekkel, bérkifizetésekkel és adminisztratív feladatokkal foglalkozó alkalmazottai is beszüntetik a munkát, ha kihirdetjük a sztrájkot, jelentette ki.

A követeléseink között nem csupán a 25 százalékos béremelés, hanem a 15 százalékos létszámemelés is szerepel szeptembertől. Ha ezek nem teljesülnek a következő tárgyaláskor, bejelentjük a dolgozók körében teljes támogatottságot élvező sztrájkot, szögezte le Bubenkó Csaba.

Buzgólkodott a KASZ, de hiába?

A KDFSZ elnök rámutatott, hogy szerinte megtévesztő kommunikációt folytatott a Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezetének elnöke. Sáling József ugyanis azt nyilatkozta, hogy eredményes volt a sztrájkfenyegetés, mert megállapodás körvonalazódik a lánccal, miközben erre semmilyen felhatalmazást nem kapott. Sáling József ugyanis nem tagja a Tesconál létrehozott sztrájkbizottságnak, így az egységes követelésekről megállapodást sem köthetett. Az is meglepő, hogy a Tesco képviselői előbb ültek tárgyalóasztalhoz a KASZ-szal, ami után Sáling azonnal hírt adott a beígért béremelésről, és csak ezután tárgyaltak a sztrájkbizottsággal. A KASZ elnöke ráadásul a Tescoval folytatott megbeszélésről nem egyeztetett saját szakszervezetének bizalmi testületével sem, akiktől egyébként egyszemélyi megállapodásra sem kapott felhatalmazást, a Magyar Idők információi szerint.

(Magyar Idők, 2017. augusztus 18.)

Nagyon megvágná a KDFSZ és a sztrájk is a Tescot

Egy ágazati adónyi pénzt kér a szakszervezet, legalább 11 milliárd forintot. Bubenkó elnök nem szereti a sok diákmunkát. Kell-e majd elégséges szolgáltatás? Szabályozást is akar nyomni a KDFSZ?

A Kereskedelmi Dolgozók Független Szakszervezetének ügyeiben mindig is elsőként és nagyon jól értesült (félreértés ne essék, ez egyáltalán nem baj, minden újság szokott jól értesült lenni valamiben, ettől színes a hírvilág, az esetek egy részében unalmas hivatalos közleményekkel szemben) Magyar Idők számolt be arról, hogy augusztus 10-én megalakult az áruházlánc dolgozóit képviselő sztrájkbizottság, akár sztrájk is jöhet. Bubenkó Csaba, a Kereskedelmi Dolgozók Független Szakszervezetének elnöke el is mondta követeléseik lényegét a Magyar Időknek. Természetesen azzal nem lehet baj, hogy a szakszervezet többet akar adni a dolgozóknak, sőt, a munkaerőhiány okozta bajok felhánytorgatásában sok igazsága is van. Kérdés persze, hogy mindez mibe is kerül, forintban kiszámolva, hiszen ez lenne a követelések lényege, amire építve, ha van rá pénz, javulhatnának a munkakörülmények. És vajon van-e rá pénz?

Lassacskán döcög a Tesco szekere

2013-ig visszatekintve - együtt nézve az időszakot - 6%-kal tudta emelni bevételeit a Tesco. A legkisebbet 2015-ben lépte, éppen a vasárnapi boltzár időszakában, 0,7%-ot, viszont 2016 már jobban sikerült, 3,6% volt a növekedés üteme. Ez utóbbi ütem az élelmiszeres boltok 3%-os országos átlagánál jobb, a teljes kiskereskedelem 4,8%-os üteménél rosszabb, ráadásul a többi multi lánctól kisebb-nagyobb mértékben elmarad. Végül is annyi pénze van a Tesconak, ami egy kereskedő életében az árrést (az eladott és beszerzett áru értéknek a különbségét) jelenti, a szakszervezet is csak ebben turkálhat. Az árrését végül csak 2016-ban tudta növelni a Tesco, akkor viszont 6%-kal:

	2013	2014	2015	2016
árbevétel	601	610	614	636
árrés	174	175	174	185
eredmény	- 43	- 68	13	51
Elektronikus Beszámoló Portál, érték: milliárd forint, árbevétel: nettó, eredmény: adózás utáni

Bérpénzek: a tét

A bérköltségek közel kétmilliárd forint körüli emelkedése mellett a létszám 2013-tól közel kétezer fővel csökkent, a cég éves beszámolói szerint. Az izgalmas nyilván az lenne, hogy a fizikai dolgozók bére miként változott, de erről nem hozott nyilvánosságra részletes adatokat a Tesco, csak 2016-ról. Azért ez is valami, hiszen a KDFSZ követeléseinek tétje ezekből már megbecsülhető. Tény ugyanakkor, hogy az elmúlt években az összességében alig mozduló árbevételek és árrés mellett a cég összes (tehát fizikai és szellemi, teljes és részmunkaidős) dolgozóinak átlagosan számolt havi jövedelme azért emelkedett, nem is keveset, 2013-hoz képest 16%-kal, 2016-ban pedig egy év alatt majdnem 10%-kal (de azt azért tudni kell, hogy az átlag sok mindent el is takar):

	2013	2014	2015	2016
bérköltség, személyi jellegű kifizetések	46	45,5	45,7	47,7
fizikai teljes munkaidős	.	.	.	20,2
fizikai részmunkaidős	.	.	.	3,3
létszám	19.162	18.611	18.082	17.244
fizikai teljes munkaidős	.	.	.	9.707
fizikai részmunkaidős	.	.	.	2.806
átlagjövedelem (teljes állomány)	200	204	211	231
Elektronikus Beszámoló Portál, létszám: átlagos statisztikai, átlagjövedelem: forint/hó, teljes- és részmunkaidős együtt

Ennyit kér a szakszervezet

Bubenkó elnök forintosítható követelései a következők (meg kell jegyezni, hogy van olyan is, amelyik pontosan nem forintosítható, de azért pénzbe kerül):

- Szeptember 1-jétől a Tesco valamennyi munkavállalója esetén az idei és a tavalyi évhez képest a bértömeg növekedésének éves szintje érje el a 25 százalékot.

Nos, ez éves szinten 11,9 milliárd forint, a jelenlegi létszám mellett.

- Szeptembertől valamennyi áruházban emeljék meg 15 százalékkal a rendes foglalkoztatotti létszámot. Az áruházi létszámról nincs külön adat, ezért ebben az esetben a teljes munkaidős fizikai állomány vehető alapul egy becsléshez (amiben ugyan más, például raktári dolgozók is benne vannak, de a nagyságrendet ez csak kis mértékben befolyásolja, főleg, ha később kiderül, hogy ott is kell létszámemelés).

Ez közel 1.500 főt jelent, a 25%-os béremeléssel ennek költsége 5,2 milliárd forint

- Ha ez nem megoldható, akkor az élőmunka hiányát a dolgozók helyzetét könnyítő korszerű technikai megoldásokkal pótolják. Ehhez a műszaki berendezések bruttó értékét legalább 33 százalékkal kellene emelnie a cégnek, olyannyira korszerűtlenné váltak mostanra a munkavégzés technikai körülményei.

Hát, hogy milyen technikai eszközökre gondol a szakszervezet, azt nem tudni, de a mérlegadatok szerint a műszaki berendezések, gépek, járművek bruttó értéke a legutóbbi pénzügyi fordulónapon (február 28-án) 127 milliárd forint volt, az értékcsökkenési leírás pedig 110 milliárd forint. A kettő különbsége már a nettó érték, tehát a szakszervezet egy 42 milliárdos értékről is beszélhet, ami meglehetősen húzós összeg lenne és nem nagyon van egyensúlyban a választási lehetőséget jelentő 5,2 milliárd forintos bérköltséggel. Ezzel az összeggel nem is érdemes számolni, többek között azért sem, mert egy nagyobb léptékű műszaki váltásnak és az elszámolásnak sok egyéb feltétele is van.

- Az árufeltöltő, pultos, pénztáros, raktári alaptevékenységekben a kölcsönzött, vagy az alvállalkozók által biztosított létszámot korlátozzák 15 százalékban a Tescónál rendes munkaviszonyban levő átlagos állományi létszámhoz képest.

Hát ebből csak az derül ki, hogy a szakszervezet nem szereti a diákmunkát (és mi lesz akkor a nyugdíjas szövetkezetekkel), de az is, hogy bizony a Tesconál a külsős munkaerő létszáma több az átlagos állományi létszám 15%-ánál, 2.586 főnél. Ennek forintosításához nincs nyilvános adat, de mivel például a diákmunka, vagy a nyugdíjas szövetkezeti munka olcsóbb a rendes foglalkoztatásnál, azért itt is leeshet valamennyi költség.

Ebben egyébként az a furcsa, hogy ha egyszer nincs elég rendes munkaerő, de van diák és nyugdíjas, akkor miért ne jöhetnének dolgozni.

Az összesen annyi, mint 17 milliárd forint, továbbá a járulékos veszteségek

Az eddig megismert és számszerűsíthető követelések összege legalább 17 milliárd forint, ami nagyságrendjét nézve 10%-a a Tesco pénzének, pontosabban az árrésének.

Elnézve a Tesco honlapján az álláshirdetéseket, jelenleg 350 darab üres álláshelyet ad meg (ami augusztus 11-én csak 300 volt), de hát máshol is keres munkaerőt, így a pontos létszámhiány nem ismert. De valamennyi nagy multi élelmiszeres áruház folyamatosan keres munkaerőt. A nyilvános adatok alapján a Tesco ugyan annyit nem fizet, mint az éllovas diszkontok, de a teljes élelmiszer bolti kiskereskedelem átlagát azért hozza.

Az elmúlt évek, hónapok élelmiszerboltos szabályváltozásait, javaslatait nézve ez a 17 milliárd forint jócskán felülmúlja azok közül bármelyik költségét, tehát nem kis tétről van szó. Kérdés persze, hogy igazából mennyit és mit is akar a KDFSZ, esetleg mérlegeli-e valamilyen jogszabályi változás kezdeményezését. Majd.

Kell-e a Tesconak elégséges szolgáltatást nyújtania sztrájk alatt?

A sztrájktörvény alapján annál a munkáltatónál, amely a lakosságot alapvetően érintő tevékenységet végez - így különösen a közforgalmú tömegközlekedés és a távközlés terén, továbbá az áram, a víz, a gáz és egyéb energia szolgáltatását ellátó szerveknél -, csak úgy gyakorolható a sztrájk, hogy az a még elégséges szolgáltatás teljesítését ne gátolja.

A jogban különös jelentése van a "különös" szónak, hiszen az előbbi felsorolásban az élelmiszer kereskedelem nincs benne, de akár bele is érthető. Vita esetén erről bíróság dönthet, ahol fontos kérdés lehet, hogy a Tesco kiszorulása sztrájk idején az élelmiszer értékesítésből a lakosság ellátásban okoz-e fennakadást, hiszen sok helyen ott vannak a versenytársak is, tehát élelmiszerbolt - rá azt is fogni lehet fogni - van bőven. Hát, gyakorlati példa erre eddig nem volt.

A sztrájk egyébként mindenkinek sokba kerül, hiszen a dolgozó nem jut a munkabeszüntetés idejére eső béréhez (bár a munkaadó, ha akar, fizethet, de miből is). Kérdés, hogy a KDFSZ-nek van-e sztrájkalapja, amiből pótolhat a munkabeszüntetés idején kieső bért.

A Tesco azért sem jár jól, hiszen ha lelassul, vagy működésképtelenné válik egy áruház, akkor eleve bevétel sincs annyi. A jogszabályok szerint ráadásul a sztrájkoló dolgozó helyére nem kölcsönözhet munkavállalót, erről a Munka Törvénykönyve rendelkezik.

Reklámnak pedig rémisztő egy sztrájk lebegtetése is, hiszen a vásárló fejében sokszor csak annyi marad meg, hogy ott valami zűr van, így inkább másik áruházba megy vásárolni. Akár már ma is. Így a Tesconak nagyon kell nyomnia a reklámot nem csak majd, hanem már most is.

Az igazsághoz ugyanakkor hozzátartozik, hogy a létszámhiány és következménye nyomasztó teher, de nem csak a Tesco, nem csak a boltos kereskedelem, hanem a nemzetgazdaság egésze számára. Egyik pillanatról a másikra nem oldható meg, ráadásul az állami szabályozásnak sokat kell segítenie ebben, még több kedvezménnyel és a versenyképességet, beruházást, fejlesztést támogató döntéssel, mint eddig. Persze, ez is pénzbe kerül, de legalább megtérülhet.

(blokkk.com, 2017. augusztus 14.)

Kardot rántott a szakszervezet: jöhet a Tesco-sztrájk

Bubenkó KDFSZ vezér nagyon belehúzott. Iskolakezdés előtt munkabeszüntetés lehet. A KASZ lemaradt, legalábbis eddig.

A Kereskedelmi Dolgozók Független Szakszervezetének ügyeiben mindig is elsőként és nagyon jól értesült Magyar Idők számolt be arról, hogy augusztus 10-én megalakult az áruházlánc dolgozóit képviselő sztrájkbizottság, így akár a szeptemberi iskolakezdés előtti bevásárlási hullámban leállhat a munka a Tesco-üzletek 80 százalékában, a gyáli és a herceghalmi logisztikai központokban, továbbá az online szolgáltatásban is. A szakszervezet határozatlan időre szóló teljes munkabeszüntetést hirdethet.

Az egységes munkavállalói követelésekről mostanra a multinacionális kereskedelmi nagyvállalat vezetői is hivatalos úton értesültek. Feltehetően alaposan megvizsgálják a szakszervezeti lépés jogi hátterét, valóban jogszerű-e a szakszervezet lépése.

– A fizikai dolgozók munkakörülményeinek érdemi javítására, leterheltségük csökkentésére, a foglalkoztatással kapcsolatos hiányosságok megoldására, továbbá az alapbér versenyképes emelésére irányuló demonstrációk mind ez idáig nem vezettek eredményre. Az elkeseredett dolgozók körében óriási a sztrájk iránti hajlandóság, közölte a Magyar Időkkel a KDFSZ elnöke, Bubenkó Csaba.

A KDFSZ azt kéri, hogy szeptember 1-jétől a Tesco valamennyi munkavállalója esetén az 2017 és a 2016 évhez képest a vállalati bértömeg növekedésének éves szintje érje el a 25 százalékot. A KDFSZ közgazdászának számításai szerint ugyanis ekkora bértömegemelésből számolható fel a legnagyobb kiskereskedelmi foglalkoztatónál az ágazati viszonylatban is nyilvánvaló bérelmaradás. A béremelés forrása egyebek mellett a működési cash-flow, a menedzsmentdíj korlátozása, a cégen belüli veszteségforrások visszaszorítása és más költségcsökkentő programok végrehajtása lehetne, Bubenkó Csaba szerint.

Kiemelte, a méltatlanul alacsony bérek mellett a másik súlyos probléma a létszámhiányból fakad, hiszen ezrek vándoroltak el mostanra a lánc egységeiből, ehhez képest a fizetések nem váltak vonzóvá az álláskeresők számára. Ennek köszönhetően a meglévő állomány fizikai leterheltsége átlépte a tűréshatárt, aminek kiváltó okait az ország számos pontján tapasztalhatják maguk a vásárlók is. Kiürült, feltöltés előtt álló polcok, raklapon kínált árucikkek, tömött sorok a pénztáraknál a leggyakoribb jelenségek, mivel általánossá vált, hogy a tescós hipermarketekben mindössze két-három pénztár üzemel a tucatnyi fizetőhelyből, írja a Magyar Idők.

Legyen Tesco létszámkvóta

– A követeléseink közé tartozik az is, hogy szeptembertől valamennyi áruházban emeljék meg 15 százalékkal a rendes foglalkoztatotti létszámot, ezzel biztosítva az arányos munkaterhelést és a feladatok ellátását rendes munkaidőben, vagyis a túlóráztatás visszaszorítását. Ha ez nem megoldható, akkor az élőmunka hiányát a dolgozók helyzetét könnyítő korszerű technikai megoldásokkal pótolják. Ehhez a műszaki berendezések bruttó értékét legalább 33 százalékkal kellene emelnie a cégnek, olyannyira korszerűtlenné váltak mostanra a munkavégzés technikai körülményei, mondta a sztrájkbizottság elnöke.

De azt is kérik, hogy az árufeltöltő, pultos, pénztáros, raktári alaptevékenységekben a kölcsönzött, vagy az alvállalkozóktól kapott dolgozói létszámot korlátozzák 15 százalékban a Tescónál rendes munkaviszonyban levő átlagos állományi létszámhoz képest.

Elmondta, a törvényi előírásoknak megfelelően kezdeményezték az egyeztető eljárást a munkáltatóval, amely így kollektív munkaügyi vitának minősül. Javaslatuk szerint augusztus 16-án vagy 17-én ülnének tárgyalóasztalhoz a döntésre jogosult menedzsmenttel, amelyhez hangrögzítésre alkalmas berendezéssel ellátott tárgyalótermet is kértek.

– A cégnek hét napon belül reagálniuk kell, majd az érdekegyeztető tárgyalások további hét napon át tarthatnak. Ha nem teljesítik a feltételeinket, határozatlan idejű, általános sztrájkot hirdetünk a hazai Tescókban, közölte Bubenkó Csaba.

Megjegyezte, a sztrájkbizottság a Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezetének tagjait is képviseli a tárgyalások során, a követelések minden egyes Tesco-dolgozóra érvényesek.

(Magyar Idők, 2017. augusztus 12., fotó: Éberling András)

Csökkent a magyar Tesco létszáma 2016-ban

A magyar Tesco legfrissebb mérlege 3,6%-os bevételnövekedésről és 800 fős, 4-5%-os létszámcsökkenésről számol be. Bérkérdésben titokzatos maradt a Tesco, hiába, nyomják a szakszervezetek.

A magyar Tesco üzleti éve némi eltolódással indul, így a legfrissebb beszámolója a 2016 március 1 és 2017 február 28 közötti időszak eredményeit összegzi. A Tesco árbevétele nőtt ebben az időben, 22 milliárd forinttal, ami első pillantásra is jelentős összeg (hiszen a legnagyobb önálló magyar boltos vállalkozásoknak az éves árbevételük ekkora nagyságrend körül mozog), de az emelkedés üteme már visszafogottabb az átlagnál, 3,6%. Ez a teljes kiskereskedelem 5%-ot közelítő átlagánál azért egy csipetnyit kisebb.

Topsors

A Tesco a legnagyobb boltos áruházlánc Magyarországon, de úgy tűnik, így sem könnyű. A többi multi áruházlánccal összehasonlítva a Tesco bevételi adatait, így is, úgy is lekörözi a legnagyobb növekedést felmutató Aldi (aki persze a plázastop ellenére jókora ütemben bővíti a hálózatát). A diszkont 2016-ban 23 milliárd forinttal növelte forgalmát, ami viszont nála (kisebb árbevétel mellett) 23%-os bővülést jelent. A Penny is, a Spar is nagyobb növekedési ütemet hozott, a Lidl eredményei viszont még nem ismertek.

Úgy tűnik, a diszkontokkal szemben a hipermarketek megtorpantak az utóbbi időben, hiszen az Auchan is csak 3,8%-os növekedést könyvelhetett el legutóbb, ami csak hajszálnyival több a Tesco eredményénél (azért hozzá lehet tenni, hogy egy 3-4%-os növekedési ütem nemzetközi viszonylatban is jobb eredmény, csak éppen vannak gyorsabbak is).

2013-ig visszatekintve - együtt nézve az időszakot - 6%-kal tudta emelni bevételeit a Tesco. A legkisebbet 2015-ben lépte, éppen a vasárnapi boltzár időszakában:

	2013	2014	2015	2016
árbevétel	601	610	614	636
árrés	174	175	174	185
eredmény	- 43	- 68	13	51
Elektronikus Beszámoló Portál, érték: milliárd forint, árbevétel: nettó, eredmény: adózás utáni

A Tesco árbevételének egy része export, 2016-ban ennek értéke 9 milliárd forint volt, egy évvel korábban csak 6 milliárd. Dinnyét is szállít a külföldi áruházakba.

A Tesco a beszámolási időszak végén 112 hipermarketben, 35 szupermarketben, valamint 59 expressz boltban fogadta a vásárlóit (összesen 206 egységben, az egy évvel korábbi 208 bolttal szemben). Egyes boltokat bezárt, máshol újat nyitott, főleg express üzleteket, amelyek száma 16-tal nőtt egy év alatt. Az S-market boltjai eltűntek a jelentésből.

Egy kereskedő életében az úgynevezett árrés az a pénz, amit a saját költségeire fordíthat. Ezt a Tesco 11 milliárd forinttal tudta emelni, ami bizonyára jól jött a kasszában. Egyébként reklámra 15 milliárd forintot költött a 2016-os üzleti évben, mint igénybe vett szolgáltatásra, szaktanácsadásra pedig 12,5 milliárd forintot.

2013-ban és 2014-ben még nem élt az úgynevezett veszteségszabály (csak 2015-től, amikor két veszteséges esztendő után be kell zárnia egy boltos vállalkozásnak, azt viszont nem tudni hivatalosan, hogy miért pont a kiskereskedelemben van ilyen szabály egyedül, bár lehet, hogy az uniós bürokraták örökös piszkálódása miatt már nem sokáig).

Na és a bér: miért pont a Tesconál tüntetnek a szakszervezetek

A bérköltség 2016-ban 4%-kal nőtt, nagyjából annyival, mint az árbevétel. A Tesco a 2016-os üzleti évről szóló beszámolójában eltért a korábbiaktól és részletesebb adatokat is közzétett. Ezek is rámutatnak bizonyos kérdésekre, de összehasonlításra a korábbi évekkel ezek alapján semmi esély, hiszen onnan már hiányoznak ezek az adatok.

Így például az már nem derül ki a beszámolóból, hogy a fizikai dolgozók létszáma, vagy éppen bére hogyan nőtt, pedig valami ilyesmiért tüntetnek a szakszervezetek. A Tesco sem kivétel egyébként a munkaerő hiányában, hiszen honlapja tanúsága szerint is szép számmal keres alkalmazottakat.

Az átlagjövedelem a beszámoló alapján 10%-kal nőtt 2016-ban, ami azért sokkal nagyobb ütem, mint a bevételek emelkedése. A szakszervezet azonban feltehetően elsősorban a fizikai dolgozók béremeléséért tüntet, de ezeknek a jövedelmeknek a változása már nem derül ki a beszámolóból.

Kiderül viszont az, hogy a teljes munkaidős fizikai dolgozók átlagos havi átlagkeresete 173 ezer forint volt, ami a csúsztatott beszámolási időszak miatt már belelógott a 2017 január elejétől megemelt magasabb minimálbér rendbe. De hát ennek értékelésénél sem árt az óvatosság, hiszen egyes munkakörökben a magasabb szakmai bérminimum, más munkakörökben viszont csak a kisebb minimálbér kötelező, mindkettőből akad a Tesconál is.

Ráadásul a 173 ezer forintos átlagos fizikai bér pontosan annyi, mint a bolti kiskereskedelemben a 2016 decemberi átlag (utóbbi 172 ezer forint volt), de nyilván januárban sokaknál kellett a Tesconak is emelni a bért. A bérköltségek két milliárd forint körüli emelkedése mellett a létszám 2013-tól közel kétezer fővel csökkent:

	2013	2014	2015	2016
bérköltség, személyi jellegű kifizetések	46	45,5	45,7	47,7
fizikai teljes munkaidős	.	.	.	20,2
fizikai részmunkaidős	.	.	.	3,3
létszám	19.162	18.611	18.082	17.244
fizikai teljes munkaidős	.	.	.	9.707
fizikai részmunkaidős	.	.	.	2.806
átlagjövedelem	174	180	211	231
Elektronikus Beszámoló Portál, létszám: átlagos statisztikai, átlagjövedelem: forint/hó, teljes- és részmunkaidős együtt

Az átlagos statisztikai létszám azonban nem tartalmazza a diák- és kölcsönzött munkaerőt, ami azért a munkavégzést tekintve ugyanolyan létszám, mint a többi. Így azt nem tudni a beszámoló alapján, hogy igazából hányan dolgoznak a Tesconál (ez a kérdés persze sok vállalkozásnál elismételhető).

(blokkk.com, 2017. augusztus 1.)

Mászik ki a Tesco a gödörből

Forgalma és eredménye is nőtt 2016-ban. Magyarországon is. ₪₪₪

Forintban számolva több mint 21 ezer milliárdos bevételt ért el legutóbbi üzleti évében a Tesco. A magyar leánycég forgalma is nőtt, írja a Napi.hu.

Növekedéssel zárta a 2017 február végén zárult üzleti évét a brit Tesco. A világszerte közel 6.500 üzletet működtető kereskedelmi lánc árbevétele 56 milliárd fontra - több mint 21 ezer milliárd forintra - rúgott, ami 3,4 százalékos pluszt jelent az előző üzleti évhez képest. A nyereség jóval nagyobb mértékben nőtt: 30 százalékkal 1,3 milliárd fontra (488 milliárd forintra).

A Tesco-gyorsjelentésből kiderülnek a magyarországi adatok is. A magyar leányvállalat nettó árbevétele több mint 3 százalékkal nőtt.

A Tesco-csoport 2016-os számai meglepően jók lettek. A Tesco árbevétele 2011-ben tetőzött, majd csökkent a forgalom, de 2016-ban újra emelkedő pályára lépett a cég. Dave Lewis vezérigazgató optimistán nyilatkozott a cégcsoportról. Szerinte az árak alacsonyabbak, amivel versenyképesebbek a piacon, a termékskála egyszerűbb és a szolgáltatásaik soha nem voltak még ennyire magas színvonalúak. Mindezek mellett csökkentették az adósságállományukat, növelték a profitot és több pénzt termeltek.

(Napi.hu, 2017. április 12.)

Nagyot húz a Tesco

Megvásárolja a Tesco a legnagyobb brit élelmiszer-nagykereskedelmi vállalatot, a Bookert. Könyvelési botrány megint van, a forgalom viszont növekedni kezdett.

A Tesco, a legnagyobb brit kiskereskedelmi hálózatként, hozzávetőleg 3,7 milliárd fontot (1.360 milliárd forintot) fizet a Bookerért. A vételt a versenyfelügyeleti hatóságoknak azonban még jóvá kell hagyniuk, tudósít az Origo.

A Tesco ezzel túlléphet az eddigi hagyományos, lakosságot kiszolgáló élelmiszer kiskereskedelmi tevékenységén, hiszen nagykereskedőként számtalan más kiskereskedelmi egységet szolgálhat ki, köztük saját piaci vetélytársait, de több százezer étterem nagybani ellátójaként is megjelenik a piacon.

Ma még azonban azt nem látni, hogy az ügylettel a Tesco csak a saját kiskereskedelmi hálózatát látná el, vagy másokat is. Az ETX Capital elemzője szerint egyik végétől a másikig kézben tartani a nagy- és kiskereskedelmi üzletágakat komoly megtakarításokkal járhat. A költségmegtakarítás évi 200 millió fontra rúghat. A Tesco szerint az egyesülés költségei két év alatt megtérülnek.

Tesco mérleghamisítás: ki tudja, hol a vége

A Tesco, amely a brit magánszektor legnagyobb foglalkoztatója több mint 300 ezer alkalmazottal, rendkívül nehéz, könyvelési botrányokkal és ezzel összefüggő bűnügyi vizsgálatokkal súlyosbított üzleti időszakot élt át az elmúlt években.

A cég legutóbbi botránya egész friss. A céget ugyanis nemrégiben megint beperelték mérleghamisítás miatt Nagy-Britanniában. Befektetési alapok egy csoportja azért kér kárpótlást, mert korábban 326 millió fonttal (körülbelül 117 milliárd forinttal) nagyobb nyereséget mutattak ki a könyvelésben a kereskedelmi lánc vezetői, amikor pedig a csalás kiderült, a részvények ára rengeteget veszített értékéből.

Dave Lewis vezérigazgató, aki 2014. szeptembere óta áll az áruházlánc élén, már belépése napján teljes gazdálkodási fordulatot hirdetett meg. Ennek jegyében a Tesco 2015-ben 53 veszteséges nagy-britanniai üzletet zárt be, törölte további 49 új, korábban tervbe vett nagyáruház felépítését, és eladta dél-koreai üzlethálózatát. A Tesco - amelynek jelentős befektetései vannak a közép-európai térségben is - a dél-koreai hálózat eladása után bejelentette, hogy ezzel lezárult nemzetközi érdekeltségeinek felülvizsgálata.

Egy kis eredmény azért már van

A nemrégiben közzétett előzetes eredményjelentésében a cég arról számolt be, hogy nőtt a forgalma a karácsony körüli időszakban, és bővült magyarországi piaci részesedése. A Tesco összes - csoportszintű - értékesítés a 2017. január 7-ét megelőző 19 hétben 1,1 százalékkal emelkedett éves összevetésben. A 19 hetes vizsgált időszak átlagán belül 2016. november 26-ig a forgalom 1,5 százalékkal, a január 7-ig fennmaradó hat hétben 0,3 százalékkal nőtt.

A nagy-britanniai forgalom a 2016. november 26-án zárult harmadik üzleti negyedévben 1,8 százalékkal emelkedett, és a Tesco 2011. óta első ízben növelte hazai piaci részesedését. A cég - egyelőre számok nélkül - kiemelte, hogy jó ütemben növelte piaci részesedését Magyarországon, Szlovákiában és Thaiföldön is.

Az időszakon belül az üzleti év harmadik negyedében "tartósan erőteljes" volt a Tesco teljesítménye Magyarországon, Csehországban és Szlovákiában - állt a cég előzetes jelentésében. A részletes adatokat tartalmazó éves jelentést a vállalat április 12-én teszi közzé.

(Origo, 2017. január 27.)

Összemegy a Tesco

Két Tesco áruházban a Media Markt kap helyet. Ennyivel kisebb lesz a Tesco.

Megállapodást kötött a Media Markt és a Tesco, melynek értelmében az elektronikai kiskereskedelmi lánc két új áruházat nyit a TESCO győri, valamint veszprémi hipermarket áruházaiban, számol be róla a Világgazdaság.

Az új egységek különlegessége, hogy shop in shop megoldásban a Tesco áruházak eladóterében helyezkednek el. Az együttműködéssel a két cég célja az, hogy a vásárlók számára nagyobb kényelmet és szélesebb termék-, valamint szolgáltatásválasztékot tudjanak nyújtani. Győrben egy 600 m2-es, Veszprémben pedig egy 800 m2-es áruházat alakítottak ki mindennek jegyében. Ezzel a 2016. októberében nyíló új áruházakkal 24-re nő a magyarországi Media Markt üzletek száma.

Az új áruházakban a vásárlók nem csak a bolt termékkínálatából tudnak választani, hanem a Media Markt webáruházának teljes kínálatát is el tudják érni az üzletekben kihelyezett online terminálokon. Az új egységek webáruházi átvételi pontként is működni fognak, így az online megrendelt termékeket is át tudják majd venni a vásárlók.

A blokkk.com értékelése szerint ezzel a shop in shop megoldással igazából a hagyományos Tesco alapterülete összezsugorodik, feltehetően termékkínálata is szűkül, hiszen a két áruháznak nem érdeke az éles ütközés a vásárlókért, így egyfajta diszkontosodást végez a hipermarketlánc.

(Világgazdaság, 2016. október 20.)

Lábadozgat a Tesco

Három év után nőtt a bevétel a brit piacon.

A Tesco 2016. évi bevétele 3 év után újra emelkedett a brit piacon, csökkentette az eladósodottságot, ráadásul a 2015. évi rekordveszteség után újra nyereséges lett a kiskereskedelmi lánc. A Tesco ugyanakkor arra figyelmeztetett, hogy nem lesz folyamatos a kilábalás, ráadásul különböző beruházások miatt a profit továbbra is nyomás alatt lehet.

A 2016. februárjában végződött negyedévben 0,9 százalékkal nőtt a Tesco árbevétele Nagy-Britanniában, ami első ránézésre nem tűnik soknak, de ilyenre több mint 3 éve nem volt példa. A Tesco gondja elsősorban az, hogy a diszkontláncok, az Aldi és a Lidl agresszíven terjeszkednek a brit cég hazai piacán, így egyrészt árversenybe kényszerítik bele a Tescót, másrészt piaci részesedést vesznek el tőle. A nemzetközi szinten egyébként 3,8 százalékos volt a növekedés, csoportszinten pedig 1,6 százalékkal nőttek a bevételek.

A magyar Tesco árbevétele 570 milliárd forintról 1,2 százalékkal 577 milliárd forintra emelkedett a 2016. februárjában zárult pénzügyi évben, az üzletek száma 209-ről 208-ra, az összes eladótér területe pedig 1,3 százalékkal csökkent.

A 2016-os pénzügyi évben tovább javítaná eredményességét a Tesco.

(Portfolio, 2016. április 13.)

Bukott egy jót a Tesco

A magyar Tesco viszont átvitte a lécet.

Nagy veszteséggel zárta 2014-et a brit Tesco kiskereskedelmi lánc, ami évszázados történetének leggyengébb eredménye. A cég üzleti éve átnyúlik február végére, így az ezt megelőző 52 hétben 6,4 milliárd font (2.655 milliárd forint) adózás előtti veszteséget kellett elkönyvelnie. 2013. még jobb volt, akkor adózás előtt 2,3 milliárd fontos nyereséget számolhatott ki a brit cég. A Tesco három egymás követő évben állandóan romló eredményekről adott számot. A 2014-ről bejelentett veszteség ráadásul rosszabb lett a vártnál.

(Napi.hu, 2015. április 22.)

Elnyomja a Tesco az üres ingatlanokat

Eladja a Tesco az áruházépítésre vásárolt ingatlanokat Angliában.

Az elmúlt évek során a Tesco egy sor telket megvásárolt Angliában, terjeszkedését tervezve. A versenyt olyannyira bebukta a Tesco, hogy terjeszkedés helyett több üzletét be kell zárnia. A Tesco most már ott tart, hogy értékesíti az üres telkeit, így is javítva pénzügyi helyzetét. Az ingatlanok értékesítéséből néhány száz millió font folyhat be, a teljes ingatlanvagyon értéke 20 milliárd font.

A Tesco április elsején jelentette be, hogy hat használatlan telkét értékesíti Nagy-Britanniában (Wolverhampton, Birmingham, Burton-on-Trent, Doncaster és West-Mindlands területén). Ezeket a telkeket korábban azért vásárolta, hogy terjeszkedjen, új üzleteket építsen, de egyes vélekedések szerint ezzel akarta megakadályozni a versenytársak üzletnyitásait.

Az erős verseny alaposan megtépázta a Tesco-t. Új üzletek építése helyett több egységét kénytelen bezárni a költségcsökkentés érdekében. Az Egyesült Királyságban 43 üzlet bezárásáról döntött, ráadásul a korábbi tervekben szereplő 49 új üzletét nem építi meg.

A Tesco az utóbbi években jelentős ingatlanvagyont halmozott fel. A brit földhivatal adatai szerint a Tesco Angliában 4,6 millió négyzetméternyi területtel rendelkezik 310 különálló telken, amelyeken még egyelőre nincsenek Tesco-üzletek. Ezek egy része lakópark, egy részét más kiskereskedőknek adták bérbe, a nagy többségük viszont üresen áll. A Tescónak a brit versenyhatóságnál is védekeznie kellett, mivel a gyanú szerint egyes városokban csak azért vásárolt meg területeket, hogy a versenytárs kiskereskedelmi láncok ne tudjanak oda üzletet építeni. A Sainsbury is egyébként jelentős ingatlanvagyont halmozott fel.

A Tesco 2015. márciusában megállapodott a Britih Land ingatlanbefektetési céggel 733 millió fontnyi ingatlan cseréjéről. A megállapodás eredményeként 21 szupermarket méretű üzlet 100%-os tulajdonát kapja meg a Tesco, cserében pedig bevásárlóközpontokban kap 50%-os részesedést a British Land. Ezen túl 96 millió font készpénzt is juttat az ingatlancég a Tesco-nak.

A Tesco 2014. évi becslése szerint a társaság ingatlanvagyona elérheti a 20 milliárd fontot az Egyesült Királyságban. 2014-ben a cég jelentős leírást könyvelt el az ingatlanokon, 800 millió fontos értékcsökkenést, mivel indoklása szerint egyes telkeken, amiket korábban vásárolt, soha nem fog semmit építeni.

(Portfolio.hu, 2015. március 31.)

A Tesco tízezer munkahelyet megszüntet a teljes nemzetközi hálózatában

Ez ötször annyi, mint amit korábban mondott, viszont csökkenti az eladási árait az áruházaiban.

A brit Tesco világszerte tízezer munkahelyet tervez megszüntetni, és korábbi közlésének megfelelően 43 veszteséges áruházát bezárja Nagy-Britanniában. A munkahelyekből hatezret a központban, valamint a 43 áruház bezárása miatt számolnak fel, a többit pedig az általános, más területekre kiterjedő átszervezés miatt. A Tesco januárban, amikor a 43 üzlet bezárását először közölte, még csak kétezer munkahely megszűnését jelezte. A Tesco egyébként a brit magánszektor legnagyobb foglalkoztatója 320 ezer alkalmazottal.

(Napi.hu, 2015. február 15.)

Nagyot mondott a Tesco

A Tesco nyilatkozott, hogy a kormány miatt leépít. A kormány válaszolt, hogy miatta ugyan nem, így nem is mond igazat.

A brit Tesco - mert itt kezdődik a történet - 2015. január 8-án bejelentette, hogy kíméletlennek ígérkező költséglefaragást indít annak érdekében, hogy megfelelő nagyságú nyereséget érjen el a következő években. Ez bevett gyakorlat az üzleti világban, hiszen kézenfekvő módja a gazdálkodás javításának egy bármilyen ok miatt kedvezőtlen gazdálkodási környezetben. Ezt láthattuk már sok más iparágban, egyebek mellett bank, autógyár, üdítőgyártó esetében is.

A magyar Tesco január 12-én jelentette be, hogy honlapján közzétett nyilatkozata szerint, amit nem újságírók, hanem ők írtak - február 4-én 13 áruházát bezárja. Az áruház bezárás több mint 560 munkatársat érint, akiknek az áruházláncon belül keresnek más munkalehetőséget. A Tesco a magyar jogszabályi változásokra, az ezekből eredő költségemelkedésekre hivatkozik. A Tesco úgy is nyilatkozott egy internetes oldalnak, hogy a kötelező vasárnapi bezárás miatt már senki mástól nem kell megválniuk.

Nem késett sokat a magyar kormány válasza, melyben egyrészt kinyilvánítják, hogy a hivatkozott jogszabályváltozások nem indokolják a Tesco bejelentett leépítéseit, ezért önmérsékletre és igazmondásra szólítja fel. A hosszas érvelésben egyebek mellett megjegyzi a kormány azt is, hogy a nyilvános beszámolók szerint a legnagyobb forgalmú kereskedelmi lánc évek óta milliárdos nagyságrendben menti ki hazánkból a magyar emberek pénzén előállított nyereségét, így csökkentve adózás előtti eredményeit. A többit ki lehet találni, van miből, mivel elég terjedelmes a kormány válasza. Felér egy kereskedelempolitikai vallomással, no meg persze annak beismerésével, hogy a kormány nem viseli el a kritikát.

Jó, de akkor mit lehet gondolni az egészről? Feltehetően, ha egy nemzetközi világcég költséglefaragást jelent be, az nem hagyhatja érintetlenül egyetlen hálózatát sem. Ezekről a részletekről ugyanakkor semmi nem jutott a nyilvánosság elé, de ennek ellenére teljességgel nem zárható ki. Igen, erről semmilyen előjellel nem esett szó a Tesco közleményében, pedig sejteni lehetett volna, hogy ha nem is a kormány, de lesznek, akik összefüggést keresnek a két bejelentés között. A kormány ezt megtette. Feltehetően persze bármit is mondott volna mást a Tesco, nem hagyta volna válasz nélkül, hiszen minden korábbi nyilatkozata tagadta a létszám leépítést.

A Tesco honlapja elárul valamit arról, mekkora a munkaerő keresletük jelenleg. A cég honlapja az álláslehetőségek között jelenleg 178 munkaalkalmat hirdet, tehát a leépítés hozzávetőleg egyharmad része elvileg ellensúlyozható lenne áthelyezéssel. Kérdés, miért nem mérte fel a Tesco már előzetesen, milyen átcsoportosítási lehetőségekkel csökkenthette volna a bejelentett leépítés nagyságát. Ez így baki.

Kérdéses, ha egy nagy áruházlánc vasárnap nyitva tartó értékesítőhelyeinek (számuk kétszáz felett) be kell zárniuk, ráadásul éjszaka sem lehet nyitva majd, akkor a több mint 20 ezer alkalmazott közül az üzletbezárással és más korlátozások következtében együttesen mindössze 560 főt kel elbocsájtania, ami 2-3% közötti arányt jelent. Az elmúlt időszakban a szakértők rendre nagyarányú elbocsájtásokat jeleztek előre, a legvisszafogottabbak is ágazati szinten tízezer fő feletti nagyságrendet mutattak be (jelenleg az alkalmazottak száma a kereskedelemben 330 ezer fő körül mozog, közülük 130-140 ezer dolgozik vasárnap is). Ehhez képest a Tesco leépítési aránya igencsak visszafogott súlyú, de hát majd meglátjuk. Lesz-e folytatás.

Igaz, a kormány szerint semmiféle elbocsájtásra nincs szükség korlátozó döntéseik miatt. Igen, feltehetően erről a szól a történet. A kormány bakija az, hogy azt nehéz állítani, miszerint az elmúlt hónapok korlátozó döntései (már januártól az élelmiszerfelügyeleti díj megemelése, a plázastop folytatása, a veszteséges tevékenység tiltása, majd március közepétől a vasárnapi boltzár) semmilyen létszámcsökkentést nem kényszerítenek ki az áruházláncok körében.

De hát van itt más is. A kormány honlapja kitér arra is, a boltbezárások mögött az áll, hogy két egymást követő veszteséges év után megtiltja a kereskedelmi törvény a napi fogyasztási cikkek árusítását. Ez a szabály azonban, mondja a kormány, csak 2017-ben lép életbe, vagyis ez a lépés közvetlen módon nincs és nem is lehet hatással a piacra. Hoppá! Igaz, hogy ez a szabály 2017. január 1-én lép életbe. Na de hogyan is? A friss joganyag szerint az első figyelembe vehető üzleti év a 2014. december 31-ét követően megkezdett üzleti év, ami szerény számításunk szerint 2015. január elsején kezdődik. Megkezdődött. Valami. Vagy csak a Tesco volt ügyetlen. Vagy mindkettő.

Frissítés: január 13-i hír szerint a cseh Tesco két üzletet zár be, több mint 100 embert elbocsájt. Csehországban közel 200 áruháza van a Tesconak, 14 ezer alkalmazottal.

(blokkk.com, 2015. január 12.)

Megregulázza magát a Tesco

Gatyába rázzák a költségeket, ami meg nem fér bele, azt kidobják.

A Tesco 2015. január 8-án bejelentette új stratégiáját, aminek célja, hogy a közel 100 éves áruházláncot kirángassa a veszteséges gazdálkodás mocsarából. 2014. júliusa óta öt profit figyelmeztetést tett közzé a társaság, ami a befektetőknek nem nagyon tetszett.

A stratégia fő célja, hogy a Tesco megújuljon a hazai és egyben legnagyobb piacán, Nagy-Britanniában. A központi és az áruházi átszervezésektől évi 250 millió fontos költségmegtakarítást vár a cég. Ez viszont az indulásnál egy egyszeri 300 millió fontos költséggel jár együtt. Ezen túl tovább takarékoskodhat a csoport cheshunti központjának, továbbá 43 veszteséges brit áruházának bezárásával.

Az egyes áruházak bezárása mellett a Tesco az újabb áruházak létesítését is felülvizsgálja a közeljövőben, ezzel a következő, 2015/2016-os üzleti évben 1 milliárd fontra szorítja vissza a beruházásokat. A 2015. február végén záruló üzleti évben mintegy 2,1 milliárd font lehetett a beruházások értéke.

Eszközöket is elad a Tesco, így a Blinkbox névre hallgató streaming szolgáltatást, mintegy 5 millió font értékben, így megválik egy veszteséges egységtől. Vizsgálják az adatelemző részleg, a dunnhumby eladását is, amelyért akár 2 milliárd fontot is kaphatna a Tesco.

2015-ben nem fizet több osztalékot a Tesco, bár az elmúlt években stabil osztalékfizetés jellemezte a brit áruházláncot. Nagyjából részvényenként 15 penny körüli összegre rendre számíthattak évente a tulajdonosok. 2014. decemberében kifizetett a cég 1,16 pennys osztalékelőleget, ami az elmúlt évek megszokott kifizetéseine negyede volt.

A Tesco számára igen fontos, hogy helyreállítsa a bizalmat, ami az elmúlt félévben igencsak meggyengült a sorozatos profit figyelmeztetések nyomán. A 2014. évi decemberi karácsonyi szezon hat hete alatt már csak 0,5 százalékos forgalom visszaesést mértek a Tesco brit üzleteiben, miközben az elemzők 3,5 százalékos visszaesésre számítottak, ráadásul a harmadik negyedévben is még 4,4 százalékos volt a forgalomcsökkenés mértéke. Újabb profit figyelmeztetést már nem kellett közzétenni december után, a Tesco szerint ugyanis a korrigált üzemi eredmény továbbra is 1,4 milliárd font körül alakulhat a 2015. februárjában záruló üzleti évben.

A költségcsökkentésnek és a beruházások visszafogásának nyomán a Tescónak lehetősége nyílik nagyobb árcsökkentésekre, hiszen hazai piacán rendkívül éles versenyt támasztanak a német diszkontláncok, a Lidl, valamint az Aldi.

Kérdéses, hogy a Tesco tőzsdére viszi-e ázsiai áruházait. A dél-koreai, maláj, valamint a thaiföldi egységek mintegy 10 milliárd fontot is megérhetnek, ezek a legjövedelmezőbb üzletágak közé tartoznak.

A stratégia első hulláma nem érinti a magyarországi láncot, de ebben a térségben is lesznek boltbezárások, elsősorban a veszteséges vidéki üzleteket számolja fel a Tesco. A vasárnapi boltbezárások is okozhatnak forgalomkiesést a magyarországi áruházláncnak.

(Investor.hu, 2015. január 8.)

Kicsit szomorkás a Tesco hangulata máma

Csak az a 2014. esztendő ne lett volna

De volt. A Tesco ráadásul már évek óta küszködik a diszkontláncak (Aldi, Lidl) előretörése miatt, melyek az olcsó áraik révén folyamatosan szívják el a vásárlókat a Tesco elől Nagy-Britanniában. Emiatt folyamatosan csökkent a Tesco üzleteinek forgalma ezen a piacon, 2014-ben pedig még gyorsult is. A 2012. előtti időszakban a növekedés üteme lassult, 2013. szeptemberétől viszont már 2-5 százalék közötti visszaesést lehetett megfigyelni a forgalmi adatokban (a Tesco pénzügyi éve szeptemberrel kezdődik).

A Tesco árbevételének több mint 70 százaléka a brit piacról származik, de nehézségekkel küszködik Ázsiában és Európa többi részén is. 2014-ben a Tesco négy profitfigyelmeztetést tett közzé, folyamatosan csökkentette a pénzügyi évre vonatkozó eredményvárakozásait. Legutóbb 2014. decemberében közölte, hogy az üzemi nyeresége nem fogja meghaladni az 1,4 milliárd fontot, miközben nyár végén még 2,4-2,5 milliárd fontos profitra számított. Emiatt az osztalékfizetést is csökkentették 75 százalékkal. Kiderült közben, hogy a Tesco vezetése könyvelési ügyeskedésekkel igyekezett jobb színben feltüntetni az eredményeket, ami miatt állítólag már a hatóságok is vizsgálódnak.

A Tesco részvényeinek árfolyamán a felére csökkent 2014-ben.

(Origo, 2015. január 4.)

A számolgatás nem erőssége a Tesconak

Eltűnt a Tesco nyeresége 2014. első félévében. Na de a bevétele is csökkent.

A Tesco brit kiskereskedelmi áruházlánc már korábban arra figyelmeztetett, hogy a vártnál mintegy 250 millió fonttal kevesebb lehet a 2014. évi első féléves profitja.

A 2014. első félévről szóló beszámolója szerint azonban nem 250 millió font tűnt el a Tesco eredményéből, hanem csaknem az egész, legalábbis az előző év azonos időszakához mérve. A Tesco üzleti éve első félévében a profitja azonban a korábban várt 250 millió fontnál ráadásként további hasonló nagyságrendű összeggel lett kisebb ebben a hat hónapban.

A társaság októberben közzétett jelentésében a rendkívül éles a versennyel magyarázza visszaesését. A legalább egy éve nyitva levő üzletek bevétele 4,6 százalékkal esett az első félévben, miközben az adózás előtti eredmény 112 millió fontra csökkent, ami az előző év azonos időszakához képest több mint 90 százalékos visszaesést jelent.

(Portfolio.hu, 2014. október 23.)

Rájár a rúd a Tescora

Kisebb a bevétel, kisebb a nyereség.

A kiskereskedelmi üzletlánc közölte, az eddig vártnál rosszabbak lehetnek 2014. évi eredményei. A társaság az osztalékfizetését is visszafogja. A brit kiskereskedelmi óriás augusztus végén csupán 2,4-2,5 milliárd fontos operatív nyereséggel számol 2014-ben, ami elmarad az elemzők körében várt 2,7-2,8 milliárd fontos eredménytől.

A Tesco a beruházásokat csökkenti 400 millió fonttal. A cég az osztalékfizetését is csökkenti, részvényenként már csak 1,16 penny osztalékot fog fizetni az első féléves eredményei után. Ez 75 százalékkal alacsonyabb az egy évvel korábbi összegnél.

A vállalat elsősorban a diszkont-üzletláncok előretörése miatt szenved. A Lidl és az Aldi elcsábítják a Tesco vevőit, ami miatt a brit cég forgalma folyamatosan esik vissza a fő piacnak számító Nagy-Britanniában. A Tesco a forgalmának visszaesése miatt az elmúlt három évben már háromszor kényszerült "profitwarningot" bejelenteni.

A Tesco hazai piacán 4 százalékkal csökkent a bevétele, így az augusztus 17-én végződő 12 hét során 28,8 százalékos volt a piaci részesedése, míg egy éve 30,2 százalék.

A Tescóra egyrészt legnagyobb versenytársai, az Asda és a Sainsburry helyeztek nyomást, melyek 1,2, illetve 0,3 százalékos forgalombővülésről számoltak be, az Aldi és a Lidl diszkontláncok pedig egyaránt kétszámjegyű növekedésről, előbbi 29,5, míg utóbbi 18,3 százalékos bővülést ért el. A Tesco negyedéves teljesítménye ráadásul azért is aggasztó, mert a vásárlók 0,8 százalékkal többet költöttek el a brit szupermarketekben, mint egy éve. Az áruházlánc bevételeinek közel kétharmada Nagy-Britanniából származik.

(Investor.hu, 2014. augusztus 29.)

Még mindig szomorkás a Tesco hangulata

Csökkent a nyereség a brit láncnál, továbbra is bajok vannak otthon.

A Tesco az utóbbi negyven év leggyengébb forgalomnövekedési adatait publikálta júniusban, ez a legnagyobb európai kiskereskedelmi vállalat első féléves forgalmi és nyereségadatában visszatükröződik, azok a becsült szint alatt maradtak. A forgalom 3,7 százalékkal csökkent a legutóbbi üzleti negyedévben, ami példátlan a cég történetében.

A Tesco célja visszacsábítani azt az egyre szélesebb vásárlói kört, amelyet az olcsó német diszkontok, az Aldi és a Lidl, agresszív árpolitikájukkal elszívtak tőle. Elemzők a gondok egyik oka a nagy-britanniai fejlesztések korábbi elhanyagolása és a sikertelen tengerentúli – elsősorban észak-amerikai – terjeszkedés.

A Tesco részvényeivel egy évvel ezelőtt még 5,7 dolláron kereskedtek, most 2014. júliusában 4,9 dollárnál jár árfolyama. A kiskereskedelmi lánc a februárral véget ért üzleti évében 70,9 milliárd fontos forgalmat bonyolított le, ez 0,3 százalékkal haladja csupán meg az egy évvel korábbit. A nyereség viszont eközben hat százalékkal 3,3 milliárd fontra esett vissza.

(Népszabadság, 2014. július 21.)

Nehéz a sorsa mostanság a Tesconak

Az Aldi és a Lidl miatt küszködik szülőhazájában a brit Tesco.

A Tesco nehezen tudja felvenni a versenyt az Aldi és a Lidl brit üzleteivel, így a Tescónak is csökkenteni kell árait, hogy ne szorítsák ki a piacról.

Nagy-Britanniában 2014. első negyedévében 3,7 százalékkal csökkentek a Tesco eladásai éves szinten (a benzin és gázolaj kereskedelmet nem számolva). A külföldi eladások ennél is rosszabbul alakultak, ott 8 százalékos visszaesés volt az első három hónapban.

A Tesco szerint az első negyedév nehéz volt a nagy-britanniai piacon, továbbra is visszafogott a lakossági fogyasztás, ráadásul átalakulóban van a kiskereskedelmi szektor.

2011-ben brit vállalat átszervezésébe kezdett, annak érdekében, hogy a Tesco megfeleljen a legújabb piaci kihívásoknak, de ez a folyamat még nem fejeződött be, és rövid távon kedvezőtlenül hat a Tesco nyereségi mutatóira.

(HVG, 2014. június 4.)

Tesco: irány India

A brit áruházlánc irányt váltott és belép az 1,2 milliárd lakosú indiai piacra.

Belép az indiai piacra a Tesco. Az indiai hatóságok döntése értelmében a brit kiskereskedelmi áruházlánc 50 százalékos részesedést vásárolhat a Tata-csoport Trent Hypermarket hálózatában, ezzel pedig az európai multi terjeszkedésbe foghat – egy év alatt 3-4 áruházat nyithatn egy lassú bővüléssel – a hatalmas ázsiai szubkontinensen.

Az indiai külföldi befektetések hivatala jóváhagyta a Tesco 80 millió eurós beruházását, a brit cég döntése pedig megerősítheti az indiai gazdaságba vetett bizalmat, ugyanis India az utóbbi évekhez képest igen alacsony gazdasági növekedést tudott felmutatni az elmúlt esztendőben. Az indiai kiskereskedelmi szektort tavaly szeptemberben nyitották meg a külföldi cégek előtt, ám a külföldi cégek szerint még továbbra is "barátságtalan" a szabályozói környezet, és politikai ellenállás is övezi az esetleges új belépőket.

Az amerikai Wal-Mart egyébként nemrég tett le arról, hogy egy helyi céggel közösen lépjen be az 1,2 milliárd léleknyi piacra.

(HVG, 2014. január 3.)

Bevétele tovább nőtt 2017-ben és már van saját szendvicsüzeme is.

Bevétele tovább nőtt 2017-ben és már van saját szendvicsüzeme is. ₪₪₪

2017-ben 563 milliárd forintnyi rekordforgalommal zárt a Spar Magyarország Kereskedelmi Kft., 9 százalékkal haladta meg a 2016-os év árbevételét, írja a Napi.hu. A társaság eredménybeszámolóját új üllői Spar enjoy.convenience nevű szendvicsüzemének átadóján ismertették.

Az elmúlt éveket követve ismét forgalombővüléssel zárta a 2017-es évet a Spar. A növekedés öt éves távlatban közel 23 százalékos - jelentette be Heiszler Gabriella, a társaság ügyvezető igazgatója. Az üzletlánc 2017-ben folytatta a megkezdett beruházásokat: 4 új áruházat adott át, 21 üzletet modernizált és 26 új értékesítési egységet nyitoptt - utóbbi a franchise üzleteket és a benzinkúti shopokat is magában foglalja. A korszerűsítésekre összesen 23 milliárd forintot fordítottak.

A magyar Spar 2013 óta alaposan megnövelte üzletei számát, amely így elérte az 519 egységet. Ezzel 2017 december 31-én 344 szupermarketet, 33 Interspar hipermarketet, továbbá 142 franchise üzletet működtetett a cég. A franchise volt a legdinamikusabban fejlődő üzletág, amely 35 milliárd forintnyi árbevételt bonyolított és 1.500 munkatársat foglalkoztatott.

A Spar Kft. immár közel 13 ezer embert foglalkoztat országszerte - ezzel az ország ötödik legnagyobb munkáltatója. Dolgozóinak 74 százaléka hölgy és az arányok a vezető beosztásúak körében is hasonlók: itt 75 százalékos arányban képviselők magukat a hölgyek. "Ez egy ilyen nőies szakma" - kommentált Heiszler. A foglalkoztatásról szólva elmondta, hogy az állomány mindössze 10 százaléka részmunkaidős - ezzel pedig élesen eltérnek a diszkontláncok struktúrájától. A cég 2017-ben 10 milliárd forintnyi bérfejlesztést adott dolgozóinak, 2018-ban pedig további 9 milliárdos bértömeg-növelést terveznek.

A cég minden munkatársának 100 ezer forintnyi béren kívüli készpénzjuttatást kínál évente és 13. havi bért is ad valamennyi dolgozójának.

2017-re 27-re nőtt a saját márkával fémjelzett Spar termékcsaládok száma és mintegy 2.700-ra a boltokban megvásárolható sajátmárkás termékek száma.

Az ország egyik legnagyobb törzsvásárlói programja, a Supershop, amelyben a felhasznált kártyák száma 2017-ben elérte a 2,9 millió darabot. A kártyák többségét a Spar-csoport üzleteiben használják.

Az új, most megnyitott 1.500 négyzetméteres szendvicsüzem építése mintegy 1,2 milliárd forintos beruházást jelentett.

(Napi.hu, 2018.március. 28.)

Interspar: 34.

A Spar Tatán építi fel a 34. Interspar áruházát.

A Spar Magyarország 4,2 milliárd forint ráfordításával Tatán építi fel az ország 34. Interspar áruházát, ezzel 68 új munkahelyet teremt - mondta el a társaság ügyvezető igazgatója 2018. március 7-én a beruházásról szóló szándéknyilatkozat nyilvános aláírásán, írja az MTI.

Heiszler Gabriella hozzátette, az egykori Tatai Atlétikai Club pályájának helyén épülő 5.200 négyzetméteres létesítményben 2.600 négyzetméteren különböző üzletek, szolgáltatók kapnak helyet. A nyitás várható időpontja 2019 nyara. Michl József (Fidesz-KDNP) polgármester elmondta, hogy az áruház mellett 450 férőhelyes parkoló és egy modern játszótér épül. Bencsik János (Fidesz) országgyűlési képviselő emlékeztetett arra, hogy a társaság 25 évvel ezelőtt Tatáról indulva építette ki országos hálózatát.

Az áruházban teljes egészében fából készül a tartószerkezet, a gerendázat és a födém, az épület hűtéséhez és fűtéséhez a kereskedelmi hűtésrendszerből származó hulladékhőt hasznosítják.

A Spar 2018-ban 23 milliárd forintot fordít fejlesztésekre, Üllőn élelmiszeripari üzem építését kezdték meg 1,2 milliárd forintos beruházással. A létesítmény 2018-ban kezd termelni, salátákat és szendvicseket készít a hálózat magyarországi boltjainak, az év végére innen látják majd el a hálózathoz tartozó összes élelmiszerboltot.

A Spar Magyarország Kereskedelmi Kft. nettó árbevétele 2016-ban - az utolsó lezárt üzleti évében - 438 milliárd forint volt az előző évi 414 milliárd forint után a nyilvános cégadatok szerint. Az osztrák családi tulajdonban lévő vállalat 1991 óta van jelen Magyarországon, 2017-ben hálózatában összesen 515 üzlet szerepelt, ebből 139-et üzemeltetnek franchise partnerek. A társaság 13 ezer munkavállalójával Magyarország egyik legnagyobb foglalkoztatója. A Spar hálózatához világszerte 44 országban 12.500 üzlet tartozik.

(MTI, 2018. március 7.)

A Spar tejelhet az Appeninn Vagyonkezelőnek

Spar üzleteket vásárolt az Appeninn, összesen 18 ingatlant vesznek meg. Most már ő szedi a bérleti díjat.

Összesen 4,5 milliárd forintért vásárol kereskedelmi ingatlanokat az Appeninn, az Erste két befektetési alapjától, írja a Portfolio.

Az Erste Alapkezelő Zrt. Ingatlan Befektetési Bizottsága hozzájárult, hogy az Erste Ingatlan Befektetési Alap, valamint az Erste Euro Ingatlan Befektetési Alap összesen 18 darab kereskedelmi ingatlant értékesítsen az Appeninn Vagyonkezelő Holding Nyrt. részére, tette közzé a tőzsdei társaság a BÉT honlapján.

Vidéki nagyvárosokban, üdülőhelyeken, megyeszékhelyeken, valamint Pest megyei településeken működő kereskedelmi ingatlanokat vásárol az Appeninn Holding. A 18 településen található áruházakat a SPAR Kereskedelmi Kft. hosszú távú szerződés alapján bérli. A tranzakcióval az Appeninn tulajdonába jut összesen több mint 18 ezer négyzetméternyi kereskedelmi terület mellett, a felépítményekhez tartozó összesen közel 80 ezer négyzetméternyi telekingatlan és kevéssel több, mint 1.200 parkolóhely is.

A tranzakció teljes ügyleti értéke 14,5 millió euró (4,5 milliárd forint), az ingatlanok bérbeadásából származó éves bevétel meghaladja az 1,8 millió eurót (572 millió forint). A befektetés éves hozama 12,7 százalék a tranzakció teljes ügyleti értékéhez viszonyítva.

A tranzakció az Appeninn Holding új tulajdonosának a már korábban bejelentett növekedési stratégiájához kapcsolódó lépése, amellyel prémium kategóriás, valamint magas jövedelemtermelő képességű irodákkal és kereskedelmi ingatlanokkal bővül a társaság portfóliója.

2017 augusztusában jelentették be, hogy a Mészáros Lőrinc érdekeltségi körébe tartozó Konzum és annak magántőke társasága, a Konzum PE részesedést szerzett az Appeninnben. Az Appeninnt a Konzum és az Opus mellett a csoport fontos tagjának tartják, a cégre bíznák a csoport ingatlanvagyonának kezelését és fejlesztését, valamint a jövőbeni hazai és esetlegesen külföldi ingatlanbefektetéseinket is itt fogják összpontosítani. Ahhoz, hogy a külföldi befektetők térképére felkerüljön a cég, a jelenleginél legalább ötször nagyobb portfólióval kellene rendelkeznie, a tulajdonosok értékelése szerint.

A mostani tranzakciót az Erste kezdeményezte, a Sparnak nem volt sok szerepe benne és azért esett az Appeninnre a választás, mint vevőre, mert az ő ajánlatuk volt elfogadható. Az eladókat, az Erste Ingatlan Befektetési Alapot, valamint az Erste Euro Ingatan Befektetési Alapot a Colliers International képviselte.

A szóban forgó bejelentés csupán egy ingatlanpiaci tranzakciót takar, melynek keretében az ingatlanok tulajdonosi összetétele változott csupán meg, míg azok bérlője továbbra is a SPAR Magyarország Kereskedelmi Kft. maradt. Ez a tranzakció üzleteink működését semmilyen formában nem érinti - kommentálta a bejelentést a Spar Magyarország a Portfolio-nak.

(Portfolio, 2018. február 9.)

Majonézes salátával nyomul a Spar

Amit a saját üzemében gyárt majd. Több mint 1,2 milliárd forintos beruházással új üzemet épít a Spar Magyarország.

Egy új üzemet épít a Spar Magyarország. A létesítményben majonézes saláták és szendvicsek összeállítását végzik majd. Az 1.500 négyzetméteres üzem építése már 2017 júliusában megkezdődött, átadása 2018 elejére várható.A zöldmezős beruházás 1,2 milliárd forintos költségvetéséből a technológia és a berendezések 250 millió forintba kerülnek.

A létesítmény két csomagolósorral fog működni. Itt 15 féle majonéz alapú saláta és 15 féle szendvics készül 2018 tavaszától, de a későbbiekben a választék folyamatosan bővülni fog. A húskészítményt tartalmazó szendvicsekbe és salátákba a SPAR bicskei Regnum húsüzemében készülő termékek kerülnek bele.

A beruházást a Spar saját erőből valósítja meg, az első fázis várhatóan ötven munkahelyet teremt. A cég rövid távú célja, hogy az ország összes Spar, City Spar és Interspar áruházát ellássa az Üllőn készülő termékekkel.

A társaság korábbi tájékoztatása szerint a Spar Magyarország árbevétele tavaly meghaladta az 516 milliárd forintot,ami 5,2 százalékos növekedés az előző évhez képest. A cég 26 éve van jelen Magyarországon, hálózatához 508 üzlet tartozik, ebből 133-at üzemeltetnek franchise partnerek. A társaság 13 ezer munkavállalójával évek óta Magyarország egyik legnagyobb foglalkoztatója.

(Origo, 2017. szeptember 25.)

Spar: évtizedes rekordot döntött

2016-ban nőtt a Spar. 2018-ban jön a magyar online áruháza. ₪₪₪

Az elmúlt tíz év legerősebb forgalombővülését produkálta a nemzetközi Spar-csoport 2016-ban, ez derül ki a társaság éves jelentéséből. A kiskereskedelmi lánc Magyarországi egysége is jó évet zárt, írja a Napi.hu.

A holland gyökerű kereskedőcég 2016-ban nemzetközi szinten 4,5 százalékkal növelte eladásait 2015-höz képest. Ezzel 33 milliárd eurós árbevételt ért el, ami több mint 10 ezer milliárd forintot tesz ki. Ezzel a válság tíz évvel ezelőtti kitörése óta a legjelentősebb bővülést könyvelhette el 2016-ban.

A társaság beszámolója szerint a kiemelkedően jó év, a masszív nyugat-európai forgalombővülésnek és a feltörekvő piacokon a gyors terjeszkedésnek köszönhető. 2016-ban már Thaiföldön és Albániában is megjelent a Spar. A lánc 2016-ban 12.545 üzletet működtetett világszerte, 44 országban és 350 ezer munkavállalót foglalkoztatott.

A Spar összes eladásainak 64 százaléka Nyugat-Európához kötődik, míg Kelet-Közép-Európa mindössze 13 százalékos piacrészt hasított ki, a teljes forgalmat nézve. Az elképesztő méretű vásárlóerő-különbséget jól tükrözi, hogy eközben az áruházak méret szerinti részesdését tekintve Nyugat-Európa 29 százalékos, míg a keleti régió 25 százalékos aránnyal bír.

Magyarország az első vonalban

A Spar magyar leánya közel 4,6 százalékkal növelte forgalmát, ezzel 1,7 milliárd eurós (516 milliárd forintos) árbevételre tett szert. A jelentésben, az adatokba beleszámolják a Spar, több mint 80 itteni franchise-partnerének bevételét is. A külső partnerek a növekedéshez 25 százalékkal járultak hozzá.

Az üzletlánc 46 új boltot nyitott Magyarországon, ezzel boltszáma 493 egységre növekedett. A magyar Spar 2016-ban 748 millió forintot költött boltfelújításra.

A Spar magyar leánya világszerte a hatodik legjelentősebb a csoportban, ez azonban még így is eltörpül a zászlóshajó osztrák hálózat mellett, amely közel négyszerese a magyarnak. A Spar 2016-ban indította el Ausztria legnagyobb online élelmiszeráruházát, amely mintegy 20 ezer féle terméket kínál.

A cég tervei szerint pedig 2018 első negyedévében a Spar magyar webshopja is elindulhat.

(Napi.hu, 2017. május 18.)

A Spar is nyalogatja a webet

2015-ben 3%-kal nőtt a forgalma Magyarországon és online áruházat is tervez.

Három százalékkal nőtt a Spar forgalma 2015-ben, ami elérte a 488 milliárd forintot. A Sparnak 2015-ben összesen 456 üzlete volt, amelyek közül 75 egységet franchise kiskereskedő üzemeltetett. Több mint 13 ezer munkavállalójával évek óta az ország egyik legnagyobb foglalkoztatója a Spar.

A cég most ünnepli 25. születésnapját. A Spar az elmúlt 25 évben mintegy 1 milliárd eurót, vagyis 300 milliárd forintot fektetett be Magyarországon. A Spar öt ágon működik, ezek: a Spar szupermarketek, a Spar hipermarketek, a bérbeadási üzletág, a Regnum húsüzem és a franchise kiskereskedelmi hálózata.

A vasárnapi zárva tartás tapasztalata, hogy a vásárlók alkalmazkodnak a piaci környezethez, a Spar is meghosszabbította a hétköznapi nyitva tartást. Heti óraszámban ugyanannyit vannak nyitva a Spar-boltok, mint korábban. Az Intersparokban érezhető egy kis forgalom-visszaesés, de ez nem jelentős.

A webáruház és a házhozszállítás bevezetése régi terve a cégnek, de eddig elmaradt. Ez egy olyan fejlesztés, amit egy konszernben működő vállalkozásnak nem érdemes országonként külön bevezetni. Egyelőre várja a magyar cég Ausztriát, biztos dátum még nincs.

(Origo, 2016. március 2.)

A Spar is diszkontosít

A többiekhez hasonlóan nála is jön a shop in shop: kisebb lesz az az alapterület, ahol ő árusít.

Két évtized után a 33. új Interspar hipermarket nyitását tervezi a Spar. A cég 2015. első 8 hónapja alatt 2,5 százalékkal növelte árbevételét és a 2014. év vesztesége után 2015-ben már nyereséget tervez. Az osztrák Spar Austria tulajdonában lévő magyar leányvállalat 3,5-4 milliárd forintos beruházással tervezi 33. hiperje beruházását.

A plázastop miatt a Spar elhalasztott már több beruházást, de ugyanakkor franchise hálózattal is bővül. A jelenleg már 59 tagú franchise boltcsalád a 2016. végére eléri majd a 80-90 egységet, legvégül pedig 100 tagúra növekszik. Ezen belül az OMV benzinkutakon lévő üzletekből 2015. végére 40 darab üzemelhet majd.

A Spar 2014-ben mintegy 400 milliárd forint árbevétel mellett 18,5 milliárd forint veszteséggel zárta az évet. Az élelmiszerlánc-felügyeleti díj a Spar számára 9 milliárd forint lenne, ha ezt nem kell befizetni, könnyebben nyereséges lehet a cég 2015-ben. A vasárnapi zárva tartás nem okozott összességében érdemi kiesést a lánc forgalmában, bár egyes üzletek esetében hozott nagy változásokat. A lakóhely közeli boltoknak jellemzően nőtt, a távoliknak inkább csökkent a forgalma.

A 32 Interspar 146 milliárd forinttal gyarapította 2014-ben az árbevételt, a cég hazai piaci részesedése 12,5-13 százalék. Az Intersparokat folyamatosan korszerűsítik. A Bécsi úti bevásárlóközpontban található áruházba például két „shop-in-shop" bolt költözött be, a műszaki cikkeket forgalmazó Best Byte és a Glorius ruházati üzlet.

(Figyelő, 2015. szeptember 2.)

Fogyókúrázik a Spar

A Spar eladja 50 üzletét Csehországban.

A Spar hatvanmilliárd forintért az osztrák Aholdnak adja el 36 Interspar- és 14 Spar-üzletét Csehországban. A térség többi államában, így Magyarországon is maradnak.

Csehországban a Spar üzletlánc áruházait az osztrák Ahold társaság veszi meg 5,245 milliárd koronáért. Az ügylet értéke körülbelül 60 milliárd forint. Az Ahold az üzletekkel együtt átveszi az Interspar 4500 alkalmazottját is.

A Spar 2013. évi bevételei meghaladták a 12 milliárd koronát Csehországban, az üzletlánc azonban már néhány éve veszteséges. 2013. évi vesztesége 545 millió korona, míg a 2012. évi 608 millió korona volt.

A Spar Holding Csehországban továbbra is megtartja a Hervis név alatt működő, sportfelszereléseket árusító 27 boltját és az Europark Praha üzletközpontot. A Spar a cseh piac elhagyásával a jövőben magyar, szlovén és horvát tevékenységére kíván összpontosítani.

A tranzakciót a cseh versenyhivatalnak is jóvá kell hagynia, mely nyomán az Ahold lesz a legnagyobb kiskereskedelmi üzlethálózat Csehországban. Jelenleg még a német Schwarz a legnagyobb csehországi üzletlánc. A cég működteti a Kaufland és a Lidl üzlethálózatokat. A társaság tavalyi bevételei 68,8 milliárd koronát (Kaufland: 45,4 milliárd, Lidl: 23,4 milliárd korona) tettek ki. Az Ahold 1991 óta van jelen Csehországban. Albert név alatt jelenleg 284 hiper- és szupermarketet üzemeltet.

A Spar a hatodik nagy külföldi üzletlánc, amely távozik Csehországból, ahol folytatódik a kereskedelmi üzletláncok koncentrációja.

(Népszabadság, 2014. március 11.)

Hétszázmilliónyi áfát visszaigényeltek. Hamis számlákkal.

Hétszázmilliónyi áfát visszaigényeltek. Hamis számlákkal. ₪₪₪

Őrizetbe vették a Nemzeti Adó- és Vámhivatal dél-alföldi pénzügyi nyomozói annak a bűnszervezetnek a vezetőit és tagjait, amely több mint hárommilliárd forintról állított ki fiktív számlákat, írja az Origo.

A NAV tájékoztatása szerint a számlagyárat három férfi koordinálta, a bűncselekményben részt vett a szervezet egyik vezetőjének felesége és sógora is, valamint egy testvérpár cége is fogadott be hamis iratokat. A jellemzően reklámtevékenységről szóló fiktív számlák áfatartalmával különböző cégek csökkentették fizetendő adójukat.

A számlák alapján közel hétszázmillió forint áfát igényeltek vissza, amelynek megtérülésére a NAV pénzügyi nyomozói ingatlanokat, bankszámlákat, járműveket és törzsbetétet vettek zár alá.A bűnszervezet három vezetőjét és nyolc társukat őrizetbe vették, valamint még további négy személyt gyanúsítottként hallgattak ki. A harmadik vezetőt az autópályán "kapcsolták le", mert a helyszíni intézkedések alatt Romániából hazaindult.

A közlemény szerint a NAV mintegy harminc helyszínen foglalt le bizonyítékokat, mentett le adatokat és állított elő gyanúsítottakat. Az akciót segítette a Bács-Kiskun Megyei Rendőr-főkapitányság Közterületi Támogató Alosztálya is, mivel a bűnszervezet egyik vezetőjénél engedéllyel tartott vadászfegyverek is voltak.

A bűnszervezetben, különösen jelentős értékre elkövetett költségvetési csalás esetén akár húsz évig terjedő szabadságvesztés is kiszabható.

(Origo, 2018. április 17.)

Mossák a számlát

Számlagyár bukott meg. A jó ügyvezető nem is létezik.

Pénzmosó számlagyáros csapat, egy budapesti férfi irányításával működő bűnszervezet több mint száz cégből álló számlagyárat működtetett, amely fiktív számlakibocsátásokkal hatmilliárdos forgalmat segített lepapírozni ügyfeleiknek. A NAV pénzügyi nyomozói kétnapos akcióban buktatták le az elkövetőket.

A fiktív számlákat kiállító elkövetői kör hierarchikus szervezetben működött, a feladatok és szerepkörök pontosan meghatározottak voltak. Két budai irodában folyt a háttérmunka, ott intézték a pénzelosztást és az adminisztrációt.

A gyanú szerint a megrendelők igénye szerint kiállított fiktív számlákon szereplő összegeket - a valós szolgáltatás látszatát keltve - első körben olyan általuk létrehozott cégek számláira utalták, amelyek általában bejelentett munkavállalókkal is rendelkeztek és adóbevallást is benyújtottak. Ezek a cégek azért, hogy a pénz eredetét leplezzék, a számlájukra érkezett összegeket továbbutalták olyan stróman cégeknek, amelyek egyáltalán nem folytattak semmilyen tevékenységet, ügyvezetőik pedig külföldi állampolgárok, vagy nem létező személyek voltak. A valótlan tartalmú számlák alapján elutalt summát a végén készpénzben felvették, és levonva a számlák kiállítása után járó jutalékot, a megmaradt összeget visszajuttatták a számlát befogadó társaságok vezetőinek.

A pénzügyi nyomozók az akcióban több mint ötven, főként Pest megyei és fővárosi helyszínen tartottak házkutatásokat. Több mint négyszázharminc millió forint értékben zároltak bankszámlákat és ingatlanokat, lefoglaltak készpénzt, egy motort, és autókat.

Az ügyben eddig tizenhét gyanúsítottat kihallgattak, közülük az irányító férfi és három társa előzetes letartóztatásban van. Az ügyben költségvetési csalás és pénzmosás miatt folyik a nyomozás.

(NAV, 2016. március 29.)

Már felnyomták őket az adóhatóság adóhátralékosainak listájára, mert nem fizetnek reklámadót. Pedig kéne, mondja a NAV. A számla milliárdos.

Már felnyomták őket az adóhatóság adóhátralékosainak listájára, mert nem fizetnek reklámadót. Pedig kéne, mondja a NAV. A számla milliárdos. ₪₪₪

Még 2017 végén látszólag nagy fordulatot vett a kormány és a Szilícium-völgy internetóriásainak harca, a Google és a Facebook ugyanis följutott a NAV legnagyobb adóhátralékosokat összesítő listájára, amiért nem fizették be a rájuk kiszabott reklámadót, írja az Index. Az internetes világcégek elleni kormányzati szájkaraténak azonban komoly eredménye eddig nem volt, a felek pereskednek, az ügy már az Alkotmánybíróságot is megjárta, a két cég viszont még mindig nem fizette be a milliárdos számlát, amelyet a NAV kiállított.

A kormány már évek óta dolgozik azon, hogy eredményesen tudjon adót beszedni a Facebooktól és a Google-től. Ezért még a reklámtörvényt is módosították két éve, hogy az olyan cégeken is bevarrhassák azt, akik amúgy nem Magyarországon adóznak. Ez alapján tavaly év végén a két cég följutott az adóhátralékosok listájára, 2018 januárban pedig a NAV benyújtotta a számlát: még 2017 januárban, vagyis közel másfél évvel ezelőtt fejenként 10 millió forint mulasztási bírságot szabott ki a cégek ellen, mert a cégek elmulasztottak bejelentkezni a NAV-nál, hogy szeretnék befizetni a reklámadót a közzétett reklámjaik után. Ezt pedig pár napon belül a legmagasabb kiszabható egymilliárd forintra emelte az adóhivatal.

A két cég viszont pert indított a NAV ellen a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróságon, mert egy nemzetközi egyezmény értelmében úgy veszik, hogy nekik, vagyis a Google és a Facebook Írországba bejegyzett európai leányvállalatainak elég Írországban adóznia, Magyarországon ezután már nem kell. A bíró pedig mindkét perben az Alkotmánybírósághoz fordult, hogy az állapítsa meg, vajon a reklámtörvény a mostani formájában sérti-e a Magyarország és Írország között fennálló, kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezményt.

Az Alkotmánybíróság meg is vizsgálta az indítványokat, egy ügyet gyúrva a kettőből, és arra jutott, hogy a Google és a Facebook tök jogosan kapott büntetést a NAV-tól, mert a reklámtörvény értelmében be kellett volna jelentkezniük a magyar hatóságoknál ahhoz, hogy egyáltalán meg lehessen állapítani, hogy kettősen adóznának-e a reklámjaik után.

Az egymilliárdos szuperbírság pedig ezért a mulasztásért jár, nem azért, mert ennyi adóval tartoznak a cégek a magyar államnak. Pont az tenné ugyanis az AB szerint lehetővé, hogy egyenlően bánjanak a magyar és külföldi cégekkel, ha a külföldiek is bejelentkeznek a NAV-nál. Mindez még tavaly novemberben történt, ezután jutott fel a két cég a NAV listájára. (Ami persze a kormányt és kormánypártot nem tántorítja el attól, hogy továbbra is a két cég felületein hirdessen.)

A Google és a Facebook perében valószínűleg azóta sem döntött a bíróság, igaz, az egyik cég ügyvédje, akit sikerült elérni, még ezt sem volt hajlandó elárulni az Index kérdésére. Viszont könnyen meglehet, hogy a NAV nemsokára már nem egy, hanem négy milliárd forintot követel majd a két cégtől. A reklámtörvény módosítása ugyanis azt is kimondja, hogy ha az adóalany "adóbevallás-benyújtási kötelezettségét nem teljesítette, akkor az állami adóhatóság a megelőző naptári évvel megegyező vélelmezett adóévre 3 milliárd forint vélelmezett adót állapít meg".

(Index, 2018. április 7.)

Dukai Reginát is megkergette a GVH

Kasza Tibi, Rubint Réka után Dukay Regina házi feladata: a reklám az reklám és ez nem maradhat titokban. Rámutat a GVH.

Dukai Regina ügyét kötelezettségvállalással zárta a Gazdasági Versenyhivatal, a modell közösségi oldalain megjelenő termékekkel kapcsolatban, így nem szabtak ki bírságot - írja az Index a GVH közleménye nyomán.

Dukaié már a harmadik, közösségimédia-celebekkel (avagy influencerekkel, vagy ahogy a hivatal nevezi kissé bénán, "véleményvezérekkel") kapcsolatos ügy, ami kötelezettségvállalással zárul, a Kasza Tibor - Magyar Telekom Nyrt., GoldenEye Kft., és Rubint Réka - Alakreform Kft., Avanzo-Trade Kft. ügyek után.

A versenyhivatal azt vizsgálta, hogy tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatnak minősültek-e a Dukai Regina Facebook-oldalán és Instagramján 2016. április 15-től megjelenő, különböző vállalkozások termékeit, szolgáltatásait és a márkáit népszerűsítő tartalmak és bejegyzések, hiszen azok a "With Love" Szolgáltató Kft. (Dukai Regina rendezvényszervező cége) és a Red Lemon Kft. PR és kommunikációs ügynökség közreműködésével jelentek meg.

A bejegyzések tartalmáért a vállalkozások ellenszolgáltatásban is részesültek, ami azonban valószínűsíthetően nem volt egyértelmű a fogyasztók számára az egyes posztok láttán, vagyis sokan nem vették észre, hogy épp egy reklámot néznek, lájkolnak. A kötelezettségvállalással módosult Dukai Regina kommunikációs gyakorlata, és az influencerekkel kialakítandó marketing-együttműködésre vonatkozó szerződéskötési gyakorlat.

A GVH azt is kötelezettségként írta elő a cégeknek, hogy vállalásaik alapján oktatási célú posztokat, tájékoztató anyagot tegyenek közzé. A GVH jogsértést nem állapított meg az ügyben, így bírságot sem szabott ki. A GVH általános érvényű megállapítása a közösségi médiában, celebek profiljain keresztül történő reklámozással összefüggésben, hogy nem minősül független véleménynek, vagy semleges tartalomnak egy olyan poszt, amelynek közzétételében a közzétevő gazdaságilag is érdekelt, például egy kifizetett összeg, egy keretszerződés, egy ajándékba adott termék vagy szolgáltatás, vagy akár osztalék, jutalék, vagy más egyéb bevétel formájában.

A közösségi médiában jelentős követői bázissal rendelkező magánszemélyek bejegyzésein keresztüli reklámozás egyértelmű jelölésének elmaradásáért nemcsak az adott oldal szerkesztője tartozhat felelősséggel, hanem a reklámozó és akár a bejegyzés közzétételében, létrehozásában közreműködő közvetítő cég is. A GVH úgy ítélte meg, hogy az ilyen gyakorlatok miatt számos versenyfelügyeleti eljárás lenne indítható különböző piacokon, azonban ezen eljárásoknál rövid távon hatékonyabban védhető a közérdek egy, a különböző piaci szereplőknek iránymutatást nyújtó kötelezettségvállalással.

(Index, 2018. január 5.)

Kasza Tibi, Rubint Réka: a reklám az reklám

És az olvasónak ezt tudnia kell. A GVH a "véleményvezérek" közösségi oldalait vizsgálva minősít, ellenszolgáltatásban részesült. A GVH ahhoz kíván segítséget nyújtani, hogy ezt a kommunikációs módot – a nemzetközi joggyakorlattal és iránymutatásokkal összhangban – hogyan lehet csinálni a gyakorlatban.

A vállalkozások a termékeik, szolgáltatásaik és márkanevük népszerűsítése érdekében közvetítőként, kommunikációs csatornaként gyakran vesznek igénybe ismert személyeket. Egyre inkább jellemző a közösségi médiában is az ott széles körben követett véleményformáló személyekkel kialakított, reklámozást is jelentő együttműködés. Az úgynevezett véleményvezérek a számukra nyújtott ellenszolgáltatás fejében az adott termék, szolgáltatás, vagy márkanév népszerűsítését célzó online tartalmakat (például támogató blog- és vlog-bejegyzéseket, Facebook, Twitter, Instagram Snapchat, YouTube posztokat, videókat) tesznek közzé.

Mindez természetesen nem ütközik jogszabályba, amennyiben a fogyasztók számára is egyértelmű a hirdető és a terméket népszerűsítő személy közötti közvetlen gazdasági érdekeltség, az üzleti kapcsolat fennállása. A véleményvezérek révén diktált divat- és fogyasztási trendek, az egyre növekvő számú blogok, vlogok és más online tartalmak ugyanis befolyásolják a fogyasztók vásárlási döntéseit, hatással vannak a követők viselkedésére: így különösen fontos, hogy azok megjelenítése tisztességes módon történjen.

Ha reklám, akkor azt oda kell biggyeszteni

Nagyon fontos, hogy a különböző célú, azaz a független és a fizetett tartalmak az adott felületen elhatárolhatóak legyenek a látogatók, olvasók számára, akik egyben fogyasztók is. A fogyasztókat megfelelően tájékoztatni kell arról, hogy a népszerűsített termék, szolgáltatás gyártója, forgalmazója azokért ellenszolgáltatást nyújtott: azok nem elsősorban az írójuk, közzétevőjük saját független és semleges véleményét, stílusát, spontán reakcióját tükrözik, hanem a megjelenésük mögött gazdasági motiváció áll. Ez a fajta megjelenés viszont reklámnak minősül, amely tényt egyértelműen fel kell tüntetni.

A feltüntetés hiányában a megjelenő tartalom megtévesztő lehet, ez pedig tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatként értékelhető, hiszen a körülmények ismerete szükséges ahhoz, hogy a fogyasztók valós tényeken alapuló vásárlási döntést hozhassanak később.

Ide tartozik mindenki, aki a digitális környezetben a fogyasztó formálására képes, és így akár eseti partnerként, akár kinevezett márkanagykövetként online tartalmat tesz közzé saját weboldalán, közösségi média oldalán, esetleg egyéb online platformon, függetlenül attól, hogy a tartalom a sajátja vagy vendégbejegyzés. A legtöbb esetben a véleményvezér elkötelezett követőbázissal is rendelkezik.

Igy aki közszereplő, de az akár kiskorú youtuber, blogger, vlogger, vagy egyéb online tartalmakat (így például Facebook, Twitter, Instagram, YouTube, Snapchat bejegyzések) közzétevő személy is ide tartozik.

A tartalom lehet többek között vélemény, megjegyzés, észrevétel, hangulatmegjelenítés, spontán reakció, címkézésként a # (hashtag) jel, link (https://www...) feltüntetése, termékmegjelenítés, szponzorált poszt, hirdetés, promóciós, népszerűsítő megjelenés, fogyasztói érdeklődést felkeltő cikk, kommentár, magyarázat, amelyet tetszőleges médiumon keresztül terjesztenek, ideértve az online és a különböző digitális csatornákat is.

És a pénz nem csak pénz lehet

Ellenszolgáltatás minden olyan ösztönző, melyet a közzétételért nyújtanak, – így többek között pénzbeli juttatás, esetleg kedvezmény, vagy például ruházati, kozmetikai termék, rendezvénybelépőjegy, gépjármű használat – amiért egyéb esetben ellenértéket kellene megfizetni.

Fontos, hogy a juttatás nem korlátozódik anyagi ellentételezésre, pénzügyi kifizetésre. Ide tartozik az az eset is, amikor például a felek szolgáltatások nyújtását vállalják egymás felé és egymással szemben fizetési kötelezettségük nem keletkezik („barter”).

A tartalom közzétételéért felelős az a vállalkozás, amelynek a kereskedelmi gyakorlattal érintett, tehát a reklámozott áru értékesítése, eladásának ösztönzése közvetlenül érdekében áll. A közzétevő véleményvezér mellett felelősként minősülhetnek többek között a termékgyártók, forgalmazók, azaz a hirdetők és az együttműködésükben érdekelt közreműködő ügynökségek, irodák is.

De mit is kell ilyenkor csinálni

A véleményvezérnek a fennálló üzleti kapcsolattal, közvetlen gazdasági érdekeltséggel összefüggésben jól észlelhetően és hangsúlyosan, szembetűnően és egyszerűen, egyértelműen és közérthetően szükséges feltüntetnie, hogy a közzétett tartalom fizetett, támogatott tartalom és annak közzétételéért ellenszolgáltatásban részesült.

A véleményvezérnek a hirdetővel kialakított bármilyen jellegű üzleti kapcsolata, együttműködési formája legyen egyértelműen, átláthatóan és pontosan azonosítható.

A véleményvezérnek előbbiek mellett valós, tisztességes, hiteles képet kell közvetítenie a termékről, vagy szolgáltatásról.

A tartalom legyen egyszerű, jól értelmezhető a fogyasztók számára. Lehetőség szerint a fogyasztók azonos platformon az üzleti kapcsolat azonos megjelölésével találkozzanak. Az üzleti kapcsolat megjelölését jól észlelhetően, olvashatóan és érthetően kell elhelyezni. Érdemes figyelembe venni, hogy az egyes eszközökön (például okostelefon, tablet, asztali számítógép) a megjelenés is eltérő. Lényeges, hogy jól érzékelhetőek legyenek a szöveges részek, azaz hosszabb tartalomnál a jelölés a fogyasztók számára keresés nélkül - az esetleges továbbkattintási lehetőséget megelőzően - egyértelműen láthatóvá váljon. Például a Facebook, Instagram felhasználók okostelefonokon jellemzően csupán az első két, esetleg három sorban lévő tartalmat, bejegyzést látják, kivéve, ha a „Tovább” gombra kattintanak.

Az üzleti kapcsolat megjelölése az érintett tartalomhoz közvetlenül kapcsolva legyen feltüntetve. Mindemellett az üzleti kapcsolatra vonatkozó utalás például a bemutatkozó, névjegy, impresszum részekben tovább segítheti a fogyasztók megfelelő tájékozottságát.

Figyelemmel a közösségi média felületek közötti különbözőségekre, az adott tartalom megjelenési helyének jellemzőire is tekintettel kell lenni. Az egyes felületek ugyanis különböző technikai megoldásokat kínálnak a megjelölések közzétételére, ilyen például a Facebook oldalon a „branded content tag”, a márkához kapcsolódó tartalom megjelölésére szolgáló hirdetési eszköz, amely automatikusan feltünteti a szponzor személyét és a poszt támogatott jellegét.

# hashtag: önmagában kevés

A főként képi elemeket, rövid szöveges tartalmakat és címkézést (azaz a # hashtag jelet) használnak az adott közösségi média felületen (például Instagram), önmagában is megfelelő lehet a „#Reklám”, „#Hirdetés”, „#Fizetett tartalom”, esetleg a népszerűsített termékhez, szolgáltatáshoz kapcsolódó cég nevének és kereskedelmi védjegyének, logójának megjelenítése., továbbá, a „#Szponzorált tartalom” jelölés. De ha az adott felületen főként szöveges tartalmak jellemzőek (például Facebook), abban az esetben a #−ek alkalmazása választható az előbbiekben megfogalmazott követelmények mellett. Fontos, hogy a szponzorált jellegre utaló #−ek az első helyen legyenek olvashatóak a további #−ekkel jelölt címkék előtt.

Az adott tartalom megjelenítéskor nem szükséges, hogy a pontos cégnyilvántartásba bejegyzett cégnév megjelenjen, ugyanakkor elvárt a márkanév feltüntetése, amelyet a védjegy megjelenítése is támogathat, ezzel megkönnyítve a tájékozódást a piaci szereplők között.

Alapvetően az ellentételezésre, a reklámjellegre utaló szöveges megjelölések (például „Reklám”, „Hirdetés”, valamint ha az együttműködés jellegéből ez fakad, akkor „… támogatta”, „Szponzorált tartalom”) a megfelelőek.

A #−es jelölés pusztán a témák rendezését, meghatározását szolgálja, ugyanakkor nem utal arra, hogy fizetett tartalomról lehet szó.

A homályos, nem kellően pontos, vagy nem egyértelműen azonosítható megjelölésekből, így például „Köszönöm, #partner”, vagy „#Promóció”, valószínűleg nem válik világossá az üzleti kapcsolat jellege a fogyasztók számára.

Az üzleti kapcsolat nyilvánosságra hozatala nem történhet rejtett, burkolt formában, így például lábjegyzetekben, hiperhivatkozásokban sem, vagy olyan szövegrészekben, amelyet a fogyasztók valószínűsíthetően nem olvasnak, esetleg rövid ideig, vagy nem olvasható méretben látnak.

Önmagában egy-egy, a hirdető weboldalára mutató link, vagy cégnév feltüntetése sem elégséges a megjelenés üzleti jellegének megadásához. De ha a megjelölés nehezen fellelhető, vagy annak egyéb elemei elterelik a fogyasztók figyelmét az üzleti kapcsolat közzétételéről, vélhetően az sem felel meg a világos és egyértelmű megfogalmazás követelményének.

És ha az adott poszt üzleti jellegének megjelenítése csupán a tartalom hosszabb szövegének a végén olvasható, akkor a megjelölés a fogyasztók számára valószínűleg nem észlelhető.

A hirdetőknek (ideértve az őket segítő ügynökségeket, szakmai közvetítőket) így érdemes lehet kialakítaniuk olyan szerződési feltételeket, rendszereket és programokat, amelyekkel a velük kapcsolatban álló véleményvezérek megismerhetik a közzétételre vonatkozó elvárásokat, hiszen az ő felelősségük is megállapítható lehet, amennyiben részt vesznek a posztok tartalmi, vagy formai kialakításában. De fontolás lehet megfigyelési rend kialakítása is, amellyel követhető a közzétett tartalmak ellenőrzése.

(GVH, 2017. november 20.)

Reklámújság: nem ugrik a termékdíj, megkapod a kilódat

A korábbi tervekkel szemben nem nő a reklámújságok környezetvédelmi termékdíja 2018-tól, így minden kedves vásárló a jövőben is megkaphatja a kilónyi reklámújság adagját.

Az Országgyűlés anyagaiból úgy tűnik, hogy nem változik a reklámújságok környezetvédelmi termékdíja, 2018-tól változatlanul 85 forint lesz, kilója után (ezt így számolják). A legutóbbi és már megszavazott összegző indítvány alapján a reklámújság imádó vásárlóknak nem kell szomorkodniuk amiatt, hogy esetleg mégsem kapják meg bevásárlás előtti, közbeni és utáni kedvenc lapozgatni valójukat. Korábban már kiderült, hogy egy átlagos vásárló átlagosan egy kilónyi reklámújságot kap egy évben (persze, van, aki többet, van, aki semmit), így ettől a súlyemeléstől nem fog elesni a vásárló a közeljövőben.

A termékdíj szabályok 2015-től már szigorodtak egyet ezen a területen, hiszen a papír alapú reklámhordozók kilónként számított környezetvédelmi termékdíját 64 forintról 85 forintra emelték. Ez akkor egy bő 30%-os emelés volt. Az Országgyűlésnek 2017 őszén benyújtott javaslat szerint ez a tétel tovább nőtt volna, 114 forintra. Ez a javaslat újabb egyharmadnyi többletteher lett volna, most már a 85 forintos szinthez képest.

A két emelés együttesen 50 forinttal dobhatta volna meg a papír alapú reklámhordozók környezetvédelmi termékdíját, ami a 2015 előtti szinthez képest közel 80%-os emelés lenne, tehát nem esne olyan nagyon messze a kétszeres díjnöveléstől. De hát ebből most nem lesz semmi, egyenlőre.

2016-ban 7-7,5 milliárd forint termékdíj folyhatott be a költségvetésbe a papíralapú reklámhordozók után. Minden vásárló fizethetett - jelképesen - körülbelül 75-80 forintot. Az emelési javaslat mintegy 2,5 milliárd forintnyi többlethez juttathatta volna a költségvetést, másik oldalról ennyivel drágította volna a reklámújságok, szórólapok költségeit.

A kormány az uniós szabályok változására vár feltehetően, így a nejlonzacskók termékdíja sem változott a javaslatcsomagban eredetileg indítványozottakkal szemben.

(blokkk.com, 2017. október 17.)

Reklámújság: egy kilót kap mindenki,

a termékdíj 50 forinttal ugrik

Egy kilót kap mindenki, a termékdíj 50 forinttal ugrik. A reklámújságok környezetvédelmi termékdíját már majdnem duplázná a kormány 2018-tól, a 2015 előttihez képest (2015-ben már volt egy emelés). A vásárlók kapnak is fejenként vagy 10 kilónyi ingyenes reklámújságot.

Feltehetően a vásárlók közül sokan nagyon is kedvelik a postaládájukba préselt áruházi reklámújságokat, vagy az utcán, aluljáróban, vagy éppen a boltban a kezükbe nyomott reklámfecniket. Ha nem így lenne, nem próbálnák meg olyan erővel a kereskedők, szolgáltatók rájuk tukmálni a reklámhordozók papírtengerét. Nem egy esetben biztosra mennek a boltosok, és a vásárlás, a pénztári fizetés végén csúsztatnak a műanyag bevásárló reklámtáskába egy kis reklámfecnit is.

Persze, van olyan vásárló is, aki nem kedveli ezt a fajta reklámot, de feltehetően a boltosok, pizzások, fodrászok azért csinálják, mert elengedhetetlennek tartják. Az internetes, okostelefonos reklám persze ezen változtathat, de ennek még nincs nyoma a papírból készült reklámhordozók kibocsájtásában.

Az igazsághoz tartozik, hogy a környezetvédők egyáltalán nem kedvelik ezt a fajta reklámot, szerintük a szelektív hulladékgyűjtés és újrahasznosítás sem igazi megoldás. A kormánynak pedig a termékdíjak emelésével határozott célja a papír reklámok visszaszorítása (a műanyagzacskókkal együtt). Az áruházi reklámok megnyirbálásával kapcsolatos hírek már korábban is szárnyra kaptak (például a reklámköltségek korlátozásával), de semmiféle jelzés nincs arról, hogy a jelenleg javasolt termékdíj emelés a környezetvédelem céljain kívül rejteget-e más irányú szándékot is.

A legutóbbi időszakban 85-90 ezer tonna reklámhordozó papírt lőttek ki a szolgáltatók egy esztendő alatt, ami 85-90 millió kilogrammot jelent. Ez azt is jelenti, hogy egy lakósra évente közel egy kilógrammnyi reklámújság, szórólap jut (csecsemőkkel együtt számolva). Persze, van aki többet, van, aki semmit sem kap belőle, hiszen az áruházak azért igyekeznek nagyon is pontosan belőni, hol érdemes szórólapozni, újságozni. Feltehetően a nagyobb településekre jut a legtöbb. Számolni azzal is kell, hogy nem csak az élelmiszeres szupermarketek, hipermarketek, diszkontok ostromolják papírreklámjaikkal a vásárlót, hanem az iparcikkes láncok is, de a kisebb boltok közül is sok osztogat szórólapokat, a különféle szolgáltatókról nem is beszélve.

Egyszer már nem sikerült

A termékdíj szabályok 2015-től már szigorodtak egyet ezen a területen, hiszen a papír alapú reklámhordozók kilógram után számított környezetvédelmi termékdíját 64 forintról 85 forintra emelték. Ez akkor egy bő 30%-os emelés volt. Az Országgyűlésnek 2017 őszén benyújtott javaslat szerint ez a tétel tovább nőne, 114 forintra. Ez a javaslat egyharmadnyi többletteher a 85 forintos szinthez képest.

A két emelés együttesen 50 forinttal dobhatja meg a papír alapú reklámhordozók környezetvédelmi termékdíját, ami a 2015 előtti szinthez képest közel 80%-os emelés, tehát nem esik olyan nagyon messze a kétszeres díjnöveléstől.

Szakértők szerint a 2015-től beléptetett emelés nyomán nem csökkent a papíralapú reklámhordozók kibocsájtása. A kormányzati cél viszont pontosan ezeknek a visszaszorítása lenne.

Ez a teher egyébként a reklámpiacnak jelentős, ahol ráadásként - vagy éppen fordítva, a termékdíj emelése a ráadás - ott van a 7,5%-os reklámadó is, ami az ezévi visszaigényléses tili-toli után 2018-tól élesbe vált.

(blokkk.com, 2017. október 5.)

Reklámadó: benyújtva a 7,5%, a visszatérítést pedig visszaszedik

Most 5,3% a reklámadó, emelték volna 9%-ra, de inkább 7,5% lehet, ez a legújabb javaslat. Így a költségvetés haszna évi ötmilliárd. És ha a 7,5%-os kulcs négy évig marad, akkor fillérre pontosan vissza is szedik a visszatérítést. A boltokban, szolgáltatóhelyeken így majd ezer forintból egy forint a reklámadóra megy el. Az áruházi újság reklámadómentes lesz, meg bizonyára sokkal vastagabb. ₪₪₪

A FIDESZ frakcióvezetője május 5-én benyújtotta az Országgyűlésnek azt a módosító javaslatot, mely nyomán a reklámadó mértéke 7,5% lenne 2017 júniusától. Nyilatkozata szerint négy évig maradhat ez a kulcs, mert ennyi ideig tart a korábbi években befizetett reklámadó visszatérítése. Rögvest felvetődik a kérdés, hogy a számítást végző szakértők milyen alapon számoltak, hiszen feltehetően nem a frakcióvezető dolga a szorzás-osztás napi aprómunkája, de hát egy adó visszatérítésének nem kell négy évig tartania. Persze az is kérdés, hogy mi lesz ennek a visszatérítésnek a technikája, visszautalni ugyanis pillanatok műve is lehetne. És az is lehet, hogy valakik másfajta visszatérítésre gondoltak: vissza is szedik azt, amit visszatérítettek.

Miért is mindez? Azok a fránya uniós bürokraták...

A reklámadó törvény 2014. augusztus 15-én lépett hatályba, előtte ilyen közteher nem volt. A reklámadót sávos rendben kellett fizetni: 500 millió forint reklámbevételig nem kellett adót fizetni, 0,5 milliárd és 5 milliárd forint között 1%, felette pedig egyre nagyobb volt a sarc, a 20 milliárdnál több reklámbevétel esetében már 40%-os. 2015-től ebben a legmagasabb reklámbevételű sávban már 50%-os kulccsal kellett számolni, amitől az RTL televíziónál nagyon fájtak a fejek. És mint kiderült, a brüsszeli bürokraták köreiben is, akik nagyon nem szeretik a sávos, gyaníthatóan valakik célzott megadóztatására irányuló adókat. Ezért kellett az azonos módon összebarkácsolt élelmiszerlánc felügyeleti díjat is ugyanekkor megszüntetni és sávmentesíteni, egy kulcsot alkalmazva.

Az uniós bürokraták döntése nyomán nagyon gyorsan meg kellett változtatni a reklámadó sávos rendjét, ezért léptették be 2015. július 5-től a ma még hatályos szabályt (100 millió reklámbevételig nem kell fizetni reklámadót, a több bevétel után pedig 5,3% a kulcs). De hát ez sem tetszik a brüsszeli bürokratáknak, nekik a 100 millió forint alatti nulla kulcs is sávnak számít. A nemzetközi bíróság pedig, ahova a magyar kormány fordult igazáért, nem engedte az uniós döntés felfüggesztését a vita lezárásáig. Így a magyar kormánynak lépnie kell, méghozzá megint nagyon fürgén. Két választása van. Vagy befizetteti a 100 milliós reklámbevétel alatt is a reklámadót, visszamenőleg persze, vagy ő téríti vissza utólag minden befizetőnek minden befizetett adóját. Utóbbira esett a magyar kormány választása.

2017-ben még jól is járhat reklámpiac, na de utána...

2017-ben - ha más nem változik a friss módosítási csomagban - még nem lenne olyan vészes a reklámpiac adóterhelése a jelenlegihez képest. Ennek oka, hogy a javasolt 7,5%-os kulcs csak júniustól lépne be, az év első öt hónapja után pedig nem kellene fizetni, így éves szintre vetítve csak 4,4%-kal kell számolni egész (pontosan 4,375%-kal). Ez kizárólag 2017-ben a jelenlegi 5,3%-os kulcsnál kevesebb, persze adóból minden fillér sok. És nem feledhető, hogy a reklámpiac minden más adót is megfizet, társaságit, általános forgalmit is. A reklámadó igazából a 27%-os áfakulcs megfejelése, nem is kicsit, egy kiságazati adóval.

A költségvetés 2014-ben 3,3 milliárd, 2015-ben 6,1 milliárd, 2016-ban pedig 12,6 milliárd reklámadó bevételt könyvelhetett el, összesen 22 milliárd forintot. Ez, ha újabb módosítás nem csúszik be az Országgyűlés előtt fekvő javaslathoz, végül visszajár majd, valamilyen visszatérítés formájában.

A kormány az Országgyűlésnek benyújtott javaslata alapján úgy tervezi a korábbi évek reklámadójának visszatérítését, hogy a 2017-es esztendőt megelőző reklámadó befizetések túlfizetésnek számítanak, ami majd visszatéríthető lesz az adózás rendjének megfelelően, lehetőségéről és feltételeiről pedig az adóhatóság értesíti a jogosultakat. Nos, a visszatérítéshez nem biztos, hogy kell négy esztendő, kérdés persze a pontos technikája.

A 2017. évi költségvetés már korábban jóváhagyott reklámadó előirányzata 11,7 milliárd forint, de ha a reklámadó módosítása a jelenlegi formájában átmegy az Országgyűlésben, akkor abból - időarányosan - csak 6,8 milliárd forint bevétel lehet (júniustól számolva a 7,5%-os kulccsal).

Így 2017-ben még jól is járhat a reklámpiac, hiszen kell ugyan adót fizetnie a június-december időszakra, de kevesebbet, mint korábban tervezték és amennyit 2016-ban fizettek. Ráadásul vissza is térítenek valamennyit a korábban befizetett adóból, csak nem tudni pontosan, hogy mikor és mennyit. A frakcióvezető nyilatkozata szerint négy év alatt, valamikor, valamennyit.

Na de mi lesz 2018-tól?

A kormány 2018-ban 16,9 milliárd forint reklámadóval számolt, feltehetően az első körben javasolt 9%-os kulcs mellett. A 7,5%-os kulcs esetében azonban ebből az előirányzatból kiindulva csak 14 milliárd forint körüli bevétel lehetne (fillérre pontosan 14,08 milliárd), ha más feltételek nem változnak a javaslatcsomagban. A költségvetési javaslat azonban némileg alulbecsült, kiindulva a 2016 évi 12,6 milliárd forintos reklámadó bevételből, valamint a 2017 évi előirányzatból mindkettő esetében az 5,3%-os kulcs mellett (a 2017 évi előirányzatot korábban még az 5,3%-os kulcs mellett számolták ki). A Reklámszövetség felméréseiből következtetve a reklámpiac eleve 200 milliárd forintnál nagyobb lehet, az adóbevételeket is figyelembe véve 230-240 milliárd forintot is elérhet.

A jelenleg hatályos rendben a változatlan 5,3%-os kulcsot feltételezve a beszedhető reklámadó 12,5 milliárd forint környékén mozoghat évente.

A 7,5%-os kulccsal számolva ugyanakkor, belekalkulálva a reklámpiac némi növekedését is (ami önmagában egy 7,5%-os kulcs mellett eléggé nehézkes lehetne, de ott van még a visszatérítés és az állami reklámköltések feneketlen bugyra), évente 17,5 milliárd nagyságrendű reklámadó bevétel várható.

A reklámadó kulcsának megemelése nyomán az adóbevételi különbség végül 2018-tól évi 5 milliárd forint körüli összeg. Nagyjából és legalább.

Így a reklámpiac visszanyögheti a visszatérített 20 milliárdját négy év alatt

Az előbbi számtan nyomán felvetődik egy másik lehetőség is azonban, hogy miért is kell a 7,5%-os reklámadókulcs, és miért pont négy évig. Feltételezhető az is, hogy a kormány a korábbi években beszedett és a javaslatcsomagban visszatérítésre ítélt 22 milliárd forintját, vagy legalább annak egy részét vissza akarja szedni. Ha ez nem így lenne, akkor teljesen felesleges a kulcsemelés, hiszen a 7,5% azért jócskán több az 5,3%-nál. Ez viszont azt jelentené, hogy a reklámpiac változatlan nagysága esetén az 5,3%-os jelenlegi és a 7,5%-os tervezett kulcs közötti különbség lehet ennek a feltételezett költségvetési igénynek a fedezete.

Feltehetően mind a 22 milliárd forintot nem fogják a reklámos cégeknek maradéktalanul visszatéríteni, így az egyszerűség kedvéért - némi járulékos veszteséget feltételezve - 20 milliárd forint lehet a költségvetésnek az a vesztesége, ami részben, vagy teljes egészében pótolható a 7,5%-os magasabb reklámadó kulccsal. Ehhez egyébként - némi filléreskedést is feltételezve - hozzájöhet még a 2017-es év első öt hónapjának a nulla százalékos kulcs miatti elmaradása is, a 11,7 milliárd és a 6,8 milliárd forint különbsége, ami csaknem 5 milliárd forint további kiesés (pontosan 4,9 milliárd, de lehet kerekítéssel számolni). Némi további költségvetési veszteséget jelenthet az áruházi reklámújságok adótlanítása is.

Hát akár a 20 milliárd, akár a 25 milliárd a kiesés a költségvetésből, ha vissza akarná szedni a kormány, vaskos összeg. De hát a négy esztendőre beígért 7,5%-os reklámadó kulcs a 20 milliárd forint visszaszedésére pontosan elég.

Amit persze az utolsó fillérig a vásárló fizet meg a végén, még ha csapágyat is reklámoz valaki (az majd ott pörög a bicikliben, vagy az autóban). A reklámadó éves 14 milliárd forint körüli nagysága azt jelenti a családok költekezésében, hogy a boltban, vagy a különböző szolgáltatóhelyeken minden ezer forint után egy forint a reklámadó fedezete. A reklámos cégek ugyanis megfizettetik megrendelőikkel a reklám árát, amiben a reklámadó is benne van, más választásuk nincs.

És ne feledje senki, a plázastoppot is három évre vezette be a kormány, még 2012-től, de némi ráncfelvarrással ma is tart.

Na és az áruházi újságok? Ott nem emelkedik, hanem megszűnik a reklámadó: majd sokkal többet tolonganak az áruházaknál a gyártók, hogy adómentesen itt hirdethessenek

Hát azt nem akaródzik megadóztatni. Két lövéssel végeznék ki az áruházi újságok megadóztatását, ami alapos fordulat ahhoz képest, hogy nemrégiben még ki akarták nyírni ezt a reklámhordozót. Az egyik, hogy csak az a reklám a reklámadó alapja, ahol ellenszolgáltatás fejében teszik közzé, tehát pénzért. Az áruház újság pedig ingyenes. A másik, hogy megszűnne az úgynevezett saját célú reklám fogalma, amibe az áruházi újság is beletartozik, amikor a reklám közzétevője a saját portékáját reklámozza.

Na de miért is? Hiszen nemrégiben még ki akarták nyírni a multi áruházak minden reklámját, most meg azt az adót sem adót kell fizetniük utána, amit eddig. Az is pénz. De ha így lesz, az áruházi újságok sokkal vastagabbak lesznek, mint eddig, hiszen a gyártóknak olcsóbb lesz ott reklámozniuk a portékájukat, mint a drága napilapban, internetes portálon, vagy televízióban.

Kérdés persze, hogy mi változik még a törvénycsomagban a közeli napokban.

(blokkk.com, 2017. május 8.)

Reklámadó: elhasalt, lehet visszafizetni

Most sem sikerült Brüsszelt lenyomni, hát 20 milliárd forintja bánja a költségvetésnek. Na, de utána 9% lesz a reklámadó. Az áruházi újságok megússzák, vagy ki tudja, de azért az élelmiszerlánc felügyeleti díjból lehetett volna tanulni.

Az Európai Bizottságnak nem tetszik a magyar reklámadó, a magyar kormánynak viszont nem tetszik a brüsszeli eljárás. A Bizottság szerint a reklámadó sávos - kétkulcsos - rendje, a 100 millió forintnál kisebb adóalap utáni nulla kulcs, a veszteséges vállalkozások adóalap-csökkentésének lehetősége, valamint a jelenlegi mértékrendszer alkalmazhatósága a korábbi adóévekre tiltott állami támogatásnak minősül.

A magyar kormány persze nem hagyta annyiban a dolgot, ezért eljárást indított az Európai Bizottság ellen az Európai Bíróság előtt. Egyrészt azt kérte, hogy a Bíróság helyezze hatályon kívül a Bizottság döntését, másrészt a bírósági eljárás legelején függessze fel annak végrehajtását. Hát ez nem sikerült, a Bíróság nem látott elég okot a Bizottság döntésének felfüggesztésére, ezért választotta azt a megoldást a kormány, hogy visszafizeti a korábbi években beszedett reklámadót.

A kormány március 28-án be is nyújtotta a reklámadó módosítására irányuló javaslatát az Országgyűlésnek, az uniós eljárásra hivatkozva. A törvényjavaslat célja a kormány indoklása szerint, hogy az alacsony (100 millió forintnál nem magasabb) reklámadóalappal rendelkező vállalkozásoknak lehetőség szerint a továbbiakban se kelljen reklámadót fizetni. Ezért a törvényjavaslat szerint 100 millió forint továbbra is mentes lenne az adó alól.
A magyar kormány megtehette volna azt, miként a Bizottság felszólította, hogy a tiltott állami támogatásnak megfelelő összegeket beszedi a reklámadó érintett alanyaitól, de erre nem vállalkozott. A másik választás, hogy ő fizet.

A reklámadó mértéke a jelenleg hatályos szabályok szerint az adóalap 100 millió forintot meg nem haladó része után 0%, az adóalap 100 millió forintot meghaladó része után pedig 5,3%. A saját célú reklám (a közzétevő saját termékére, árujára, szolgáltatására, tevékenységére, nevére, megjelenésére vonatkozó reklám, így az áruházi újság) esetében az adó alapja a reklám közzétételével kapcsolatban közvetlenül felmerült költség.

Inkább fizetek én, mondja a kormány, de utána megint te jössz

A törvényjavaslat elrendeli a már megfizetett reklámadó visszatérítését az adó-visszatérítés szabályai szerint, továbbá rendelkezik arról is, hogy a korábbi adóévekre bevallott, de meg nem fizetett adót nem kell megfizetni. Az előterjesztés szerint a reklámadót fizető adóalanyok számára a 2017. május 31-ig lezárt (2014-2016 és 2017-ben kezdődő törtidőszaki) adóévekre bevallott és megfizetett adó az adózás rendjéről szóló törvény szerinti túlfizetésnek minősül, melynek az adózás rendjéről szóló törvény szerinti visszatérítését az arra jogosultak kérhetik az állami adóhatóságtól. 2016-ban 12,6 milliárd forint reklámadó folyt be a költségvetésbe, tehát legalább 20 milliárd forintot most visszafizethet a költségvetés.

Lényeges változás egyébként, hogy a saját célú reklám közzététele nem lesz adóköteles (az áruházi újság ide tartozik). A törvényjavaslat értelmében az adó mértéke 2017. január 1. és 2017. május 31. között - annak érdekében, hogy egyetlen adózó esetén se következzék be visszamenőleges hatályú tehernövekedés - egységesen, a reklám-közzétételi tevékenységből eredő nettó árbevétel, mint adóalap után 0%, 2017. június 1-jétől pedig 9 %.

Kérdés persze, miként illeszkedik mindez a kereskedelemszabályozási csomaghoz, ahol a reklámköltések korlátozását indítványozzák. Ebben az esetben teljesen felesleges lenne a reklámadó fenntartása, de lehet, hogy így sem lesz sok értelme, ahhoz a 9% túl sok. Az élelmiszerlánc felügyeleti díjból lehetett volna tanulni, ahol a sávos rendszert teljesen meg kellett szüntetni - a reklámadónál is ezt akarja a Bizottság -, így most mindenki fizeti az egy ezreléket. Kivétel nincs.

(blokkk.com, 2017. március 28.)

Reklámadó: fizessen mindenki

Magyarország megtámadta az Európai Bíróságon a Bizottságnak azt a döntését, ami tiltott állami támogatást állapított meg a reklámadó szabályaiban.

Az Európai Bíróság adott tájékoztatást arról, Magyarország keresetet nyújtott be Luxembourgban, a taláros testület székhelyén, az Európai Bizottság arra vonatkozó határozatának megsemmisítését kérve, amely a belső piaccal összeegyeztethetetlen állami támogatásnak minősítette a reklámadóról szóló 2014. évi XXII. törvényben megállapított adószabályozás több elemét.

A Bizottság egyrészt azt kifogásolta, hogy a magyar törvényben meghatározott, a reklámtevékenységre vonatkozó progresszív adókulcsokat tartalmazó forgalmi adó diszkriminatív módon sújtja a jelentősebb árbevétellel rendelkező vállalkozásokat. Másrészt Brüsszel szerint a törvény azon rendelkezése, amelynek értelmében a 2013-ban nyereséget nem termelt adóköteles vállalkozások levonhatják a 2014. évi adóalapból az elhatárolt veszteségeiket, az uniós joggal össze nem egyeztethető versenyelőnyt nyújt e vállalkozásoknak.

A Bizottság ezért elrendelte, hogy Magyarország szedje be a tiltottnak ítélt állami támogatás kedvezményezettjeitől a támogatás kamatokkal növelt összegét. Magyarország azt is kérte a Törvényszéktől, hogy az ítélete meghozataláig függessze fel a Bizottság határozatának végrehajtását.

A felfüggesztésről még nincs döntés, és amíg ez nem történik meg, addig végre kell hajtani a Bizottság határozatát. A Törvényszék ítéletét még meg lehet fellebbezni az Európai Bíróság előtt, ezért ha a kormány esetleg veszítene is a perben, úgy a Bíróságtól külön kellene kérnie a határozat végrehajtásának további felfüggesztését, mert a Törvényszék ítéletének a kihirdetésével az esetleges felfüggesztésről szóló döntés hatálya is lejár.

Az Európai Bizottság 2015 májusában indított mélyreható vizsgálatot annak kiderítésére, hogy a 2014 júniusában bevezetett magyar reklámadó megfelel-e az állami támogatás nyújtására vonatkozó uniós szabályoknak. Brüsszel egy felfüggesztési határozattal a vizsgálat lezárulásáig megtiltotta a progresszív adósávok alkalmazását, ami aggodalmának fő tárgyát képezte.

(Bruxinfo, 2017. március 17.)

Visszahúzta az autóvásárlást Nagy-Britanniában a dízelek. Nem kellettek.

Visszahúzta az autóvásárlást Nagy-Britanniában a dízelek. Nem kellettek. ₪₪₪

Erősen csökkent márciusban a forgalomba állított új gépkocsik száma Nagy-Britanniában, jórészt a dízelüzemű autók iránti kereslet megcsappanása miatt, írja a Világgazdaság, az MTI nyomán.

A Society of Motor and Traders (SMMT) szakmai szövetség közlése szerint a gépkocsi eladások 16 százalékkal, 474 ezerre estek vissza 2018 márciusában.

A dízelüzemű járművek értékesítése 37 százalékkal csökkent 2017 márciusához képest, arányuk az összes eladott autóhoz viszonyítva 32 százalékra zsugorodott az egy évvel korábbi 44 százalékról.

A benzinüzemű autók értékesítése ugyanakkor 0,5 százalékkal nőtt márciusban.

A brit kormány áprilistól különadót vetett ki a dízelüzemű gépkocsikra, környezetvédelmi okokból. Feltehetően ez is számított.

(2018. április 6., Világgazdaság)

Nem izgatja a Brexit a brit autóvásárlókat

2017-ben rekordot döntöttek az új autók Nagy-Britanniában.

2016-ban rekordszámú új autót helyeztek forgalomba Nagy-Britanniában. A Brexit nyomán borúlátó gazdasági előrejelzésekre rácáfolva rekordszintre emelkedett a forgalomba helyezett új autók száma 2016-ban Nagy-Britanniában, számol be az autópiaci fejleményekről a Világgazdaság.

2016-ban már sorban az ötödik éve emelkedett Nagy-Britanniában a forgalomba helyezett új autók száma. A Society of Motor Manufacturers and Traders (SMMT) szakmai szervezet honlapján közzétett kimutatás szerint 2016-ban 2,7 millió új autót helyeztek forgalomba, 2,3 százalékkal többet az előző évinél. Decemberben viszont az előző év utolsó hónapjához képest 1 százalékkal, 178 ezerre csökkent a forgalomba helyezések száma.

A dízel autók száma 0,6 százalékkal, 1,3 millióra emelkedett, részarányuk 48 százalékra csökkent a 2015-ös 49 százalékról. A benzinüzemű járművek száma 2,7 százalékkal, 1,3 millióra emelkedett, részarányuk 49 százalékra nőtt.

Alternatív hajtású járművet 89 ezret értékesítettek 2016-ben Nagy-Britanniában, 22 százalékkal többet, mint 2015-ben. Részarányuk 3,3 százalékra emelkedett 2,8 százalékról az újonnan forgalomba helyezett járművek között. A forgalomba helyezett plug-in hibrid autók száma 42 százalékkal emelkedett, a teljesen elektromos autóké pedig 3,3 százalékkal. A brit utakon közlekedő teljesen elektromos autók száma több mint tízezerrel gyarapodott 2016-ban.

A brit autópiac a világon az egyik legváltozatosabb modellkínálattal rendelkezik: 44 márka közel négyszáz modellje közül lehet választani. A kínálat 2017-ben is jónak ígérkezik, hiszen 70 új modell bemutatását jelentették be az elkövetkező 12 hónapra.

(Világgazdaság, 2017. január 5.)

Percdíjas alapon bérelhető VW gépkocsik, egy részük elektromos hajtású

Az Uber önvezető autója halálra gázolt egy kerékpárost, aki lehet, hogy hibás volt, de így is jön kérdőjelek sokasága. Fék benyomva.

Az Uber önvezető autója halálra gázolt egy kerékpárost, aki lehet, hogy hibás volt, de így is jön kérdőjelek sokasága. Fék benyomva. ₪₪₪

A Volvo gyári beszállítója azt állítja, hogy az Uber kikapcsolta az autó gyárilag beépített biztonsági rendszerét, hogy a saját szoftverét tesztelhesse, írja az Origo az eset körülményeit latolgatva.

Az ominózus autó így nézett ki a baleset után FORRÁS: NTSB

2018. március 18-a úgy vonul majd be az autózás történelemkönyvébe, mint az első nap, amikor egy önvezető autó halálos gázolást követett el. Mint ismeretes, az Egyesült Államok Arizona államában, a Phoenix külvárosában, Tempében bekövetkezett balesetben a 49 éves Elaine Herzberg épp tolta át a kerékpárját egy négysávos úton a sötétben, amikor az Uber speciálisan átalakított Volvo XC90 önvezető prototípusa fékezés nélkül ütötte el. A nő a kórházba szállítás után vesztette életét.

Nagy valószínűséggel akkor sem lehetett volna elkerülni a balesetet, ha ember vezette volna az autót, de a videofelvételek alapján az is tény, hogy a vezetőülésben ülő Uber alkalmazott nem figyelt az útra, és a kocsi biztonsági rendszerei sem jeleztek veszélyt.

A Volvo gyári beszállítója azt mondja, hogy

A Volvo beszállítójának, az Aptivnak a szóvivője bejelentette, hogy az ütközéskor nem volt aktív a kocsi gyári ütközésmegelőző rendszere, ami a becsapódást mérsékli és – bizonyos esetekben – meg is akadályozza, és ami a gyalogosokat, kerékpárosokat és a nagyobb testű állatokat is képes észlelni. A Delphi leányvállalataként működő Aptiv azért tartotta fontosnak ezt közölni, mert ők a beszállítói az XC90-es típus radarjainak és a szélvédőbe épített kameráinak is.

Az Uber a saját szenzoraival szerelte fel a Volvót FORRÁS: VOLVO

Az Uber nem kommentálta a bejelentést, és a Volvo is kivár addig, amíg a nyomozás kétséget kizáró módon meg nem állapítja a baleset valódi okát. Mindenesetre a tempei rendőrség már úgy nyilatkozott, hogy nagy valószínűséggel a gyalogos lehet a hibás, mert a sötétből lépett elő, és nem gyalogátkelőn haladt.

Az Intelhez tartozó Mobileye cég is érintett az ügyben, ugyanis ők szállítják be a szenzorokat és a chipkészleteket a Volvo gyári ütközésmegelőző rendszereihez. Azt állítja a cég, hogy az arizonai rendőrség videofelvétele alapján a saját technológiájuk egy másodperccel az ütközés előtt képes lett volna felismerni a gyalogost, pedig a videó minősége nem volt túl jó. Ennyi idő alatt természetesen nem tudott volna megállni az autó, de a sebességét tudta volna csökkenteni, így nagyobb eséllyel élte volna túl a balesetet az asszony.

A tesztelésnek most annyi

Doug Dacey, Arizona kormányzója a baleset után levélben megkereste Dara Khosrowshahit, az Uber vezérigazgatóját, amelyben azt írta, hogy felzaklatta az esetről készült videofelvétel, amely számos kérdést vet fel az önvezető autók arizonai tesztelésének folytatásával kapcsolatban.

A baleset helyszíneFORRÁS: NTSB

„Együtt érzünk az áldozat családjával, és együttműködünk a helyi hatósággal, hogy kiderüljön, mi történt” – reagált a Twitteren Khosrowshahi, Uber első embere. Pénteken adták hírül, hogya vállalat már meg is egyezett az áldozat családjával,így nem lesz per, ugyanakkor az egyezség részletei titkosak.

A baleset után a cég egyébként magától is felfüggesztette a tesztelést nem csak Arizonában, hanem Pittsburgh-ben, San Franciscóban és Torontóban is. Sőt, az Uber rendszerébe a chipeket szállító Nvidia is felfüggesztette az egész világon az önvezető autók közúti tesztjeit. Tempében, ahol a baleset történt, már 13 hónapja futottak önvezető Uber-autók az utakon, nem csak Volvók, hanem Fordok is. Eddig egyetlen komolyabb baleset történt, de abban nem sérült meg senki, és ott egyértelműen a másik autó sofőrje volt a hibás, mert nem állt meg egy kereszteződésnél.

A Volvo lassított

A Volvo tulajdonosának (és március óta a Daimler legnagyobb részvényesének), a kínai Zhejiang Geely Holdingnak az elnöke, Li Shafu is megszólalt az ügyben. Véleménye szerint a baleset rávilágított arra, hogy az önvezető rendszereket fejlesztő iparágnak óvatosan kell megtennie a következő lépéseket ezek után. Szerinte ez az eset akár egy évvel is visszavetheti az automatizált vezetéssel kapcsolatos fejlesztéseket a világon.

Li Shufu (jobbra), a Volvo és a Geely elnöke a kínai miniszterelnökkel, Li Keqianggal

FORRÁS: VOLVO

Hakan Samuelsson, a Volvo vezérigazgatója szerint nem az a megoldás, hogy nemet mondunk a technológiára, mert a legtöbb balesetben az emberi tényező nagyobb szerepet játszik.

Egyébként a kínai kormányt nem nagyon hatotta meg az arizonai halálos gázolás, ugyanis épp pár nappal utána adtak engedélyt a Baidu nevű tech-óriásnak arra, hogy önvezető autóit kínai nagyvárosok utcáin tesztelhesse. Nyilván nem akarnak lemaradni a fejlesztési versenyben, amit az olyan Szilícium-völgyi tech-cégek vezetnek, mint a Tesla, az Uber, és a Google-höz tartozó, az Uberrel folyamatosan pereskedő Waymo.

Utóbbi vezérigazgatója, John Krafcik egyébként úgy nyilatkozott a halálos baleset után, hogy az ő önvezető autójuk jó eséllyel kezelni tudta volna a veszélyes helyzetet. A Waymo egyébként már működtet egy autonóm taxiflottát Phoenix külvárosában, Chrysler mikrobuszokat használnak.

Az Uber már bevásárolt

Az Uber és a Volvo tavaly novemberben jelentette be, hogy több tízezer Volvo XC90-est vásárol a személyszállító cég, hogy tesztelhesse önvezető rendszerét. Akkor mégszó sem volt arról, hogy a Volvo gyári biztonsági rendszereit ki fogják kapcsolni.

A svéd autógyártó sajtóközleménye novemberben a következőket írta: „az alap járművek minden biztonsági rendszert, redundanciát és alapvető autonóm vezetési technológiát tartalmaznak, amelyek szükségesek ahhoz, hogy az Uber a saját önvezető technológiáját hozzáadhassa."

Egy ilyen autó volt a gázoló FORRÁS: VOLVO

Jogosan vetődik fel az a kérdés is, hogy egy kiforratlan önvezető technológiát miért egy hatalmas, két tonnás terepjáróval kell tesztelni, ami, ha gázol, a gyalogosoknak kevés esélyt ad a túlélésre. Két éve, amikor bevezették, az XC90 remek eredménnyel zárta az európai töréstesztet, csak a gyalogosgázoláskor elért eredménye volt viszonylag gyenge,72 százalékos. A másik három területre, utasvédelemre 97, gyerekvédelemre 87, a biztonsági rendszereire 100 százalékot kapott, ami kimagaslóan jó.

Egyébként a Volvo 2021-re ígéri az önvezető autók sorozatgyártását a saját rendszerrel, de azt is hangsúlyozták, hogy amíg bárminemű kétség merül fel az autók biztonságosságát illetően, addig nem fogják őket kiengedni az utakra. Igencsak kellemetlen lehet tehát a cégnek, hogy mégis egy Volvo XC90 lett az első önvezető autó, ami halálra gázolt egy gyalogost, még akkor is, ha nem a gyári önvezető rendszer dolgozott benne.

(Origo, 2018. március 30., Gulyás Péter írása)

123 ezer autót hív vissza a Tesla.

123 ezer autót hív vissza a Tesla. ₪₪₪

A 2016 áprilisa előtt gyártott Model S szedánokat visszahívja a Tesla a szervókormány csavarjainak lehetséges meghibásodása miatt, írja az Index.

A visszahívás mintegy 123 ezer autót érint - közölte az MTI. A cég hangsúlyozza, hogy a probléma sem balesetet, sem sérülést nem okozott, és a visszahívás a Model X és Model 3 típust nem érinti.

(Index, 2018. március 30.)

Visszahívás: Toyota, légzsák

Már megint a légzsák, most a Toyota hív vissza.

A Toyota japán járműgyártó mintegy 645 ezer autót hív vissza ellenőrzésre világszerte a légzsákok esetleges meghibásodása miatt. A visszarendelés a 2015 májusa és a 2016 márciusa között gyártott Toyota Prius, Lexus RX és Lexus NX típusokat érinti – írja az MTI nyomán az Index.

A Toyota hangsúlyozta, hogy az intézkedés nem az elmúlt időszakban nagy botrányt kavart, halálos áldozatokat is követelő Takata-légzsákokkal van közvetlenül összefüggésben. A cég közleménye szerint az autók összeszerelésekor olyan hiba keletkezhetett, ami rövidzárlatot okozhat, és emiatt esetleg nem nyílik ki ütközéskor a légzsák. A társaság jelezte: nincs tudomása egyetlen olyan balesetről, amit a most feltárt esetleges hiba okozott volna.

A Toyota januárban több mint 600 ezer autóját volt kénytelen visszahívni ellenőrzésre Észak-Amerikában, akkor kifejezetten a Takata-légzsákokkal kapcsolatos gondok miatt. A Takata légzsákokkal előfordult már, hogy nem fújódtak fel, vagy rosszul nyíltak ki, és emiatt elszakadtak. Olyan esetekről is tudni, amikor a légzsákokat felfújó pirotechnikai eszköz robbanótöltete idővel nedvességgel szívta meg magát, ami instabillá tette a vegyületet, és az eredetileg tervezettnél nagyobb erejű, repeszképző robbanást okozott.

(Index, 2018. február 4.)

A Nissan 1,2 milliót hív vissza

Szabálytalan minőségi ellenőrzés miatt 1,2 millió autót hív vissza vizsgálatra a Nissan Motor Co.

A japán közlekedési minisztérium és a Nissan vizsgálatai szerint az autógyár mind a hat japán üzemében végeztek minőségi ellenőrzést a feladat ellátására nem jogosult szakemberek. A hat üzemből ötben pedig felmerült annak a gyanúja is, hogy még a dokumentumokat is meghamisították a gyakorlat elleplezése érdekében.

A Nissan előbbiek miatt 2014 januárja és 2017 szeptembere között 1,2 millió Japánban készült autót hív vissza szakszervizekbe ellenőrzésre. Az érintett 38 modell és modellvariáció között szerepel a Note kompakt, a Serena egyterű, a Leaf elektromos autó, valamint a Murano szabadidő terepjáró, valamint további tíz, a Mazda Motor Corp. és a Suzuki Motor Corp. számára gyártott autó is.

A visszahívási akció 25 milliárd jen (189 millió euró) költséget jelent a Nissannak. A visszahívott járművek mellett a márkakereskedői hálózatnál lévő 34 ezer autót is ellenőrzi a Nissan.

(Napi.hu, 2017. október 6.)

Volkswagen: ötmillió légzsák gyanús

A Volkswagen 4,9 millió Takata-légzsákkal felszerelt autót hív vissza Kínában ellenőrzésre. ₪₪₪

A japán gyártó légzsákjai több halálos balesetet okoztak világszerte, írja a Világgazdaság.

A Volkswagen AG és két kínai leánycége, a FAW-Volkswagen és a SAIC Volkswagen összesen 4,9 millió, Takata légzsákkal felszerelt autót hív vissza felülvizsgálatra a 2017 márciusától 2019 elejéig tartó időszakban, jelentette be az illetékes kínai hatóság.

A kínai minőségellenőrzési hivatal (AQSIQ) még korábban felszólította a VW-t, a General Motors-t és a Mercedes Benzt arra, hogy ellenőriztessék azokat az autóikat, amelyekbe a Takata japán cég légzsákjait építették.

A helyi hatóságok becslése szerint több mint 20 millió azoknak az autóknak a száma Kínában, amelyekben Takata légzsák van és amelyek meghibásodása miatt világszerte legalább 16-an életüket vesztették és 180-an megsérültek.

A Takata által gyártott légzsákokkal előfordult már, hogy nem fújódtak fel, vagy rosszul nyíltak ki és emiatt elszakadtak. Olyan esetekről is tudni, amikor a légzsákokat felfújó pirotechnikai eszköz robbanótöltete idővel nedvességgel szívta meg magát, ami instabillá tette a vegyületet, és az eredetileg tervezettnél nagyobb erejű, repeszképző robbanást okozott.

(Világgazdaság, 2017. szeptember 14.)

Ja, a Porsche is

22 ezer darab dízelest kell visszahívni. ₪₪₪

A Porsche autógyárnak vissza kell hívnia a 3,0 literes dízelmotorral rendelkező Cayenne modelleket a motor emissziós értékeit módosító szoftver miatt, jelentette be Alexander Dobrindt német szövetségi közlekedési miniszter, számol be az Index róla.

A közlekedési miniszter elmondta, hogy a 3,0 literes dízelmotoros Porsche Cayenne modell motorvezérlő szoftverében a motor emissziós értékeit manipuláló úgynevezett „defeat device" funkcióra bukkantak a tesztelést végző hatóság szakemberei. A vezérlő szoftver tesztelési paraméterek észlelése esetén „indítási bemelegítő" üzemmódba kapcsolja át a motort, írja az MTI.

A miniszter bejelentette az érintett Cayenne modell típusengedélyének a bevonását és elmondta, hogy a Porsche autógyár viseli a visszahívás teljes költségét. A közlemény szerint Németországban 7.500, Európában 22 ezer van forgalomban az érintett modellből és újak már nem kerülhetnek a piacra.

(Index, 2017. július 27.)

Merci: hárommillió vissza

A dízel szele megcsapta a Mercedest is.

A Daimler visszahív szervizelésre több mint hárommillió Mercedes-Benz típusú gépkocsit, közölte a német autógyártó, ugyanis a versenytárs Volkswagennél kirobbant dízelbotrányhoz hasonló visszaélés gyanújába keveredett, írja az Origo.

Közleményük szerint a korábban indított önkéntes visszahívási akciót kiterjesztik csaknem valamennyi Európában értékesített, EU5 és EU6 környezetvédelmi besorolású, dízelüzemű Mercedes-Benz gépkocsira.

220 millió euróba fáj mindez, ma

A társaság mintegy 220 millió eurót (68 milliárd forintot) fordít a károsanyag-kibocsátást érintő beavatkozásra, amelyet ingyenesen végeznek el. A visszahívás július végén kezdődik, és az autók nagy száma miatt várhatóan hosszabb ideig tart majd. Az intézkedést a német hatóságokkal szoros együttműködésben végzik el.

A társaság igazgatóságának elnöke, Dieter Zetsche hangsúlyozta, hogy bizonytalanságot kelt a VW 2015-ben kirobbant dízelbotránya nyomán indult "közéleti vita a dízelmotorokról, különösen a mi fogyasztóinknál". A Daimler ezért nemcsak a több mint hárommillió kocsi ingyenes átalakításával, hanem egy "teljesen új dízelmotorcsalád gyors piaci bevezetésével" is igyekszik megerősíteni a dízeltechnológia iránti bizalmat, amely "meggyőződésünk szerint továbbra is szilárd eleme lesz a meghajtási rendszerek összességének, nem utolsósorban az alacsony szén-dioxid-kibocsátás miatt" - mondta a Daimler vezetője.

Baj: túl sok a nitrogén-oxid

A német közúti közlekedési hatóság (KBA) a VW dízelbotránya miatt indított vizsgálatai feltűnően magas nitrogén-oxid-kibocsátást mutattak ki egyes Mercedes-modelleknél, amelyekben egy szerkezet a külső hőmérséklet függvényében - hideg időben - csökkentheti a kipufogógáz tisztítását végző berendezés teljesítményét.

A Daimler indoklása szerint ez a megoldás a motor károsodásának elkerülését szolgálja. Az ügy végül megegyezéssel zárult, a gyártó vállalta, hogy önként visszahív 274 ezer autót, és módosítja a káros anyag tisztítását végző berendezést szabályozó szerkezet beállításait. A társaság szerint ezt a márciusban indított, és nagyjából 45 százalékban már elvégzett visszahívási akciót terjesztik most ki.

Ügyészségi vizsgálat is folyik

Az ügy közvetlen előzménye a stuttgarti ügyészség vizsgálata, amelyet - a hatóság közleménye szerint - a Daimlernél dolgozó "ismert és ismeretlen" személyek ellen indítottak dízelüzemű autók károsanyag-kibocsátásával kapcsolatos manipuláció és jogsértő reklámgyanúja miatt. Ebben a vizsgálatban német sajtóértesülések szerint arra utaló adatokat tártak fel, hogy a társaság 2008-tól 2016-ig nagyjából egymillió olyan autót és kisbuszt adott el, amelynek motorja vizsgálati körülmények között a maximálisan engedélyezettnél kevesebb káros anyagot termel, a forgalomban viszont többet.

A szövetségi közlekedési minisztérium még júliusban az ügyészség megállapításai nyomán berendelte a Daimler képviselőit a dízelbotránnyal foglalkozó minisztériumi bizottság elé. A tárca tájékoztatása szerint a megbeszélésen Ola Källenius fejlesztési igazgató ismertette a Daimler álláspontját, miszerint a társaság a jogi előírásoknak megfelelően tevékenykedik. A minisztérium pedig úgy döntött, hogy további Daimler-gyártmányok ellenőrzésére utasítja a KBA-t.

(Origo, 2017. július 18.)

Ford, Mazda, Nissan.

A Takata japán cég újabb 2,7 millió autót hív vissza a légzsákok ellenőrzésére az Egyesült Államokban, olvasható az NHTSA, az amerikai közlekedésbiztonsági felügyelet honlapján, a Napi.hu beszámolója szerint.

A visszahívás a 2005 és 2012 között gyártott Ford, Mazda és Nissan autókra vonatkozik. A Takata nem közölte, hogy a három márka mely modelljeit érinti a döntés.

A Takata eddig mintegy 70 millió autót hívott vissza légzsákjainak az ellenőrzésére világszerte, ebből több mint 40 milliót csak az Egyesült Államokban.

Az intézkedést az indokolja, hogy a Takata légzsákokkal előfordult már, hogy nem fújódtak fel, vagy rosszul nyíltak ki és emiatt elszakadtak. Olyan esetekről is tudni, amikor a légzsákokat felfújó pirotechnikai eszköz robbanótöltete idővel nedvességgel szívta meg magát, ami instabillá tette a vegyületet, és az eredetileg tervezettnél nagyobb erejű, repeszképző robbanást okozott.

A légzsákok meghibásodása miatt korábbi adatok szerint globálisan 17-en, az Egyesült Államokban 11-en meghaltak és mintegy 180-an megsérültek - írja az MTI.

Nagy a gond

2017. júniusának végén a Takata csődvédelmet kért Japánban és az Egyesült Államokban, miután a cég több mint 9 milliárd dolláros (közel 2.500 milliárd forint) veszteséget szenvedett el hibás légzsákjai miatt, amelyek az autóipar eddigi legnagyobb visszahívási hullámát hozták.

A Takata azzal, hogy csődvédelmet kért, jogilag lehetővé tette, hogy pénzügyi mentőövet kapjon a kínai tulajdonú, michigani központú Key Safety Systems (KSS) alkatrészgyártótól. A KSS mintegy 1,6 milliárd dollárért (435 milliárd forint) veszi meg a japán autóipari beszállító szinte minden vagyonelemét.

A KSS azt is közölte, hogy kevés kivétellel megtartja a Takata alkalmazottait, és nem áll szándékában bezárni a cég egyetlen termelőegységét sem.

A Takata csoport Japánban, Ázsiában, Amerikában, továbbá az európai, közel-keleti és afrikai régióban (EMEA) tevékenykedő, jogilag független, önállóan működő részlegekből áll.

A Takatának Magyarországon, Miskolcon is van gyára. A Takata csődvédelem kérésének napján magyar leányvállalata, a Takata Safety Systems Hungary Kft. közleményt adott, ki, amelyben hangsúlyozta, hogy a Takata Európában nyereségesen működik, nem jelent csődöt, miskolci üzemében pedig zavartalanul folytatja a termelést, sőt bővíti kapacitását.

(Napi.hu, 2017. július 12.)

FORRÁS: GETTY IMAGES/2017 CHESNOT/CHESNOT

A cég profitja 4,7 milliárd dollár volt a harmadik negyedévben, ez 80 százalékkal magasabb, mint korábban ilyenkor volt.

Pozsonyban is betiltották az Ubert.

Pozsonyban is betiltották az Ubert. ₪₪₪

Leállította működését március 27-én Szlovákiában az Uber, mután a pozsonyi járásbíróság megtiltotta a fuvarozást azoknak a személyeknek, akik nem rendelkeznek taxizáshoz szükséges engedéllyel, vagy a taxizáshoz előírt paraméterű gépkocsival, írja a HVG

A cég döntése egyelőre nem végleges. A pozsonyi járásbíróság az ügyben elsőfokú döntést hozott, az erről szóló dokumentumot a cégnek még nem kézbesítették.

A döntést a szlovák bíróság a koncesszióval rendelkező pozsonyi taxisok érdekvédelmi szervezetének keresete alapján hozta meg március közepén. A keresetet azután adták be a pozsonyi taxisok, hogy 2017-ben az Európai Unió Bírósága fuvarozási szolgáltatásnak minősítette az Ubert, amelynek így az egyes tagországokban, az ott hatályos szabályok szerint kell a működéséhez szükséges engedélyekért folyamodnia.

Szlovákiában a taxis vállalkozások működtetése viszonylag szigorú feltételekhez kötött. A taxis koncesszió megszerzéséhez több feltételt kell teljesíteni, emellett regisztrált pénztárgéppel is rendelkezniük kell. A szabályozás a taxizásra használt gépkocsival szembeni elvárásokról is rendelkezik, egyebek mellett kimondja, hogy a fuvarozásra használt autó a bejegyzés idején nem lehet öregebb nyolc évesnél.

Szlovákiában az Uber csak Pozsonyban működött, körülbelül két éve jelentek meg a piacon. Azóta a pozsonyi taxisok több tiltakozó akciót szerveztek az Uber ellen, főként azt hangoztatva, hogy a működésbeli különbségek egyenlőtlen piaci feltételeket teremtenek, és ezzel hátrányos helyzetbe hozzák a hagyományos taxisokat.

(HVG, 2018. március 28.)

Küszködik az Uber

Tovább nőtt az Uber vesztesége 2017 harmadik negyedévében. És a japán SoftBank bekebelezné a céget. És jönnek a bajok sorban.

A San Franciscó-i székhelyű cég vesztesége közel 1,5 milliárd dollárra hízott 2017 júliusa-szeptembere között, míg az előző negyedévben 1,1 milliárd dolláros deficitet termelt, írja a HVG az MTI nyomán. Magáncégként az Uber ugyan nem köteles nyilvánosságra hozni pénzügyi beszámolóit, de 2017 eleje óta elkezdett bizonyos adatokat közzétenni, mivel arra készül, hogy nyilvános részvénykibocsátással tőzsdére megy. Eközben a SoftBank japán távközlési és informatikai konszern vezetésével alakult csoport arra készül, hogy legalább 13 százalékos tulajdoni hányadot szerez az Uberben. Egyrészt legalább egymilliárd dolláros közvetlen tőkeberuházást hajtanának végre a cégben, másrészt vételi ajánlatot tettek az Uber jelenlegi részvényeseinek.

A konzorcium 32,96 dollárt fizetne az Uber részvényeiért. Ez 32 százalékkal kevesebb annál a 48,77 dollárnál, amelyet a befektetők hajlandóak voltak fizetni az Uber legutóbbi, júniusi tőkegyűjtő akciójában.

A SoftBank sajtószolgálatának közlése szerint az Uber legalább két nagybefektetője, a Benchmark Capital és a Menlo Ventures is megválna részvényeitől. A Benchmark Capital alap annak idején az első befektetők között volt, és 27 millió dollárt fektetett be az Uberbe. Jelenleg 13 százalékos tulajdoni hányaddal bír a cégben, és ennek értékét közel 9 milliárd dollárra becsülik.

Az Uber közel 70 ország 520 városában nyújt internetes fuvarmegosztó szolgáltatást, de 2017-ben sorozatos botrányok is sújtották a céget. Bár az Uber értékét 68 milliárd dollárra becsülik tőkevonzási képessége alapján, egyes ágazati szakértők túlzottnak tartják ezt a számot.

Közben az MTI november 29-i híradása szerint huszonnégy órás sztrájkkal tiltakoznak a spanyol taxisok az Uber, valamint a hasonló módon működő Cabify nevű alternatív, közösségi személyszállítási szolgáltatás terjedése ellen. És egy másik, november 22-i MTI hír szerint az Uber közölte, hogy 2016-ban 57 millió ügyfél adatait ellopták tőle hackerek (bár ígéretet kaptak arra, hogy biztosítékokat kaptak tőlük arra, hogy a lementett lopott adatokat megsemmisítik).

(HVG, 2017. november 29.)

Berámol önvezető autóból az Uber

Az Uber 24 ezer Volvót vásárol.

Az amerikai fuvarmegosztó szolgáltató cég 24 ezer Volvót vásárol, hogy létrehozza saját, önvezető, pilóta nélküli autóflottáját, írja az MTI nyomán a Világgazdaság.

A kínai tulajdonban lévő svéd gyártó 2019 és 2021 között szállítja le a Volvo XC90-es városi terepjárókat (SUV). Egy-egy ilyen autó jelenlegi alapára mintegy 50 ezer dollár (közel 13 millió forint). A Volvókat különleges adóvevővel, kamerával és az Uber által kifejlesztett számítógépes programmal látják el.

Az Uber jelenleg több amerikai városban Volvo és Ford típusú önvezető autókat üzemeltet kísérleti jelleggel. A cég jelenleg a világ csaknem 500 városában nyújt internetes fuvarmegosztó szolgáltatást. Az Uber azonban több mint 600 millió dolláros negyedéves veszteséget halmozott fel, 2016-ban pedig 2,8 milliárd dolláros veszteséget termelt.

(Világgazdaság, 2017. november 21.)

Taxify már 21 ország 28 városában elérhető

Két héttel a Párizsi indulás után, október 19-től Bécsben is elérhető a Taxify.

Az indulás pillanatától rögtön 300 sofőr áll az utasok rendelkezésére, ráadásul október végéig minden utas féláron veheti igénybe a szolgáltatást. A Taxify appja a Google Play Store-ban Android telefonokra és az App Store-ban az mobiljaira egyaránt elérhető. Fizetni egy regisztrált bankkártyával lehet a programon keresztül, de hamarosan a készpénzes fizetés is elérhető lesz az arra engedélyt kapott autóknál és sofőröknél.

Így most már a bécsiek is élvezhetik az egyik legnépszerűbb közösségi közlekedési platform, a Taxify szolgáltatásait, hiszen rögtön 300 sofőr várta készenlétben a fuvarra várókat. Azzal, hogy a Taxify mindössze 15 százalékos jutalékot von le, a sofőröknél roppant népszerűvé teszi az alkalmazást. Az Észtországban alapított vállalat mindemellett kedvező árú fuvardíjakkal is kecsegteti a jövőbeli utasokat. A Taxify appja a Google Play Store-ban Android telefonokra és az App Store-ban az mobiljaira egyaránt elérhető. Fizetni egy regisztrált bankkártyával lehet a programon keresztül, de hamarosan a készpénzes fizetés is elérhető lesz az arra engedélyt kapott autóknál és sofőröknél.

A már 21 ország 28 városában elérhető Taxify partnereivel közösen az alacsony árakra, és a tisztességes üzletpolitikára összpontosít, hogy a részvényesek, sofőrök és az utasok egyaránt jól járjanak. Az észt cég meggyőződése, hogy az elégedett sofőrök a kulcsai a jó minőségű szolgáltatásnak és az egyre több boldog utasnak egyaránt.Örömünkre szolgál egy barátságos, megfizethető és biztonságos utazási lehetőséget nyújtani a bécsiek számára. A helyi indulást megünnepelve 50 százalékos kedvezményt nyújt a Taxify minden fuvarból október végéig, hogy a bécsiek is megízlelhessék az applikáció előnyeit, mondta az indulás alkalmából Markus Villig Taxify alapító.

(Világgazdaság, 2017. október 20.)

Ola: ma még riksa és motor

De az Uber nyomdokaiba léphet. Pénzt is kap hozzá.

Az Uber egyik legnagyobb versenytársa hatalmas összegből terjeszkedhet, az Ola 1,1 milliárd dollárt kapott. A céget 7 milliárd dollárra értékelték a legutóbbi forrásbevonási körben, írja a Portfolio.

Az Uber egyik legnagyobb versenytársa Indiában az Ola, a cég épp most kapott 1,1 milliárd dollárt a kínai internetes óriás Tencenttől és a japán távközlési konglomerátumtól, a SoftBanktól. A pénzből a cég technológiai fejlesztéseket tervez (mesterséges intelligencia megoldások kutatására költenek majd sokat), kiterjeszti lízing programját és elektromos autós stratégiáját.

A céget a befektetési körben 7 milliárd dollárra értékelték, amely eddig összesen 2 milliárd dollárnyi kockázati tőkét kapott. Igaz, a cég még ezzel a magas értékkel is csak a 70 milliárdos Uber értékének tizedét éri.

A startup 110 indiai városban van jelen, és további terjeszkedéseket tervez első körben Indiában, később azonban a külföldi terjeszkedés is szóba jöhet. Az indiai lokális szokásoknak megfelelően motorokat és riksát is bérelhetnek az emberek az Olával.

(Portfolio, CNBC, 2017. október 11.)

Tízmilliárddal tolnák meg az Ubert

Dollárral. A japán SoftBank fektetne be. ₪₪₪

Egymilliárd dollárnyi friss tőkét fektetne az Uberbe a japán SoftBank vezette tőkéscsoport, 9 milliárdért pedig részvényeket vásárolna a mostani tulajdonosoktól, írja a Világgazdaság.

Egy lépéssel közelebb került céljához a japán SoftBank, amely beszállna az Uber fuvarmegosztó társaságba. A SoftBank ugyanis írásba adta, hogy blokkolja a cégalapító Travis Kalanick elnökké, vagy vezérigazgatóvá történő esetleges kinevezését. Ezt az Uber egyik legnagyobb és legrégebbi részvényese, a Benchmark tőketársaság szabta feltételül. A Benchmark volt az, amely megelégelve a Kalanickhoz kötődő botrányok sorozatát, 2017. júniusában sikerrel kezdeményezte az addig vezérigazgatóként dolgozó alapító lemondatását. Kalanick megosztó személye miatt a cég akkor 69 milliárd dollárra becsült piaci értéke gyors olvadásnak indult, s abban az állapotában sem a részvények közelgő tőzsdei bevezetése, sem újabb befektetők bevonása nem látszott reálisnak. Előbbi még most sem, utóbbi előtt viszont elhárulni látszanak az akadályok.

A technológiai cégek felfuttatásában érdekelt SoftBank – a General Atlantic és a Dragoneer Investment Group pénzügyi befektetőkkel közösen – 10 milliárd dollárt invesztálna az Uberbe, az ügylet önmagában világrekord lenne ezen a piacon. Maga az Uber több mint egymilliárd dollárt kapna közvetlenül fejlesztésekre, míg 9 milliárd dollár értékben a cég jelenlegi tulajdonosaitól vásárolnának részvényeket. A részvények beárazása aukción történne, kiindulási alapként az Uber értékét 45 milliárd dollárra tennék. Az egyelőre megjósolhatatlan, hogy a vevők mekkora részvényhányadot tudnak majd begyűjteni az aukción. Ha egyáltalán eljutnak odáig, hiszen a csoport mára elveszítette egyik tagját, a kínai fuvarmegosztó piacot vezető Didi Chuxingot.

A SoftBank két széket kapna a ma tizenegy tagú igazgatóságban, amelyek közül az egyiket ügyvezetője, Rajeev Misra foglalná el, míg a másikba a SoftBank amerikai mobilszolgáltatója, a Sprint vezérigazgatóját, Marcelo Claure-t ültetnék. Rosszabb esetben egy széket kapnának egy megfigyelői státuszú személy delegálása mellett – írja a Bloomberg. Azt nem tudni, hogy a meglévő helyekből engednének-e át a SoftBanknak, vagy emelnék a tagok számát. Fontos szempont, hogy Kalanickot minél jobban elszigeteljék. Ő most három hellyel rendelkezik az igazgatóságban, ám ebből kettő nincs betöltve. Ha a Benchmark garanciát kap rá, hogy a nemrég az Expedia online utazási iroda éléről az Uberhez átcsábított új vezérigazgató, Dara Khosrowshahi irányításával radikálisan megújul a cég, akkor valamennyit hajlandó lesz eladni a részesedéséből. Kalanick szűk körben jelezte, hogy nem hajt vezérigazgatói babérokra, de szívesen támogatná aktívan is Khosrowshahi munkáját. Az új vezérre vár a cég megújítása mellett a béketeremtés feladata. El akarja érni, hogy az alkalmazottak fair áron és szabadabban értékesíthessék részvényeiket, a szavazati jogok legyenek szinkronban a tulajdonosi jogokkal, továbbá hogy a szuperszavazatokkal ne lehessen egy irányba befolyásolni a céges döntéseket.

A kölcsönzője közben megbukott

Bezárja autókölcsönzőjét, az Xchange Leasinget az Uber. A 2015-ben alapított lízingcég közvetlenül adta bérbe a gépkocsikat az Uber-sofőröknek, hogy megkönnyítse nekik a piacra lépést. Ám a mintegy 40 ezer bérautó finanszírozása túl nagy falatnak bizonyult, a nyári leltár szerint minden egyes kocsin 9 ezer dollárt bukott a cég, szemben a várt 500 dolláros veszteséggel. A The Wall Street Journal értesülései szerint ekkor határozták el, hogy bezárják és túladnak az 500 főt foglalkoztató lízingcégükön. Ennek részletei azonban még nem ismertek. Az Uber lízingprogramja 2013-ban indult, akkor a GM és a Toyota szállította az autókat, és pénzügyi közvetítők vettek részt a finanszírozásban. Két évre rá döntött úgy az Uber, hogy maga szervezi az üzletet.

(Világgazdaság, 2017. szeptember 29.)

Az Uber-t még London is húzza

Nem hosszabbítják meg az Uber szolgáltatói engedélyét Londonban. A hírre azonban néhány óra alatt bő félmillióan írták alá az Uber londoni szolgáltatási engedélyének megvonása ellen tiltakozó petíciót.

A pályázatot arra hivatkozva utasították el, hogy a cég nem felel meg az üzemeltetési feltételeknek – írja a Guardian tudósítása nyomán az Index.

A londoni közlekedési hatóság konkrétan arra hivatkozott, hogy az amerikai taxis appot üzemeltető cég üzleti gyakorlata alapján nem képes felelős cégként viselkedni, és a cég működése akár közbiztonsági kockázatot is jelenthet.

Azt kifogásolták, ahogy a cég az uberes autókat érintő büntetőjogi eseteket kommunikálta, vagy például azt, ahogy a sofőrök egészségügyi igazolásokhoz jutottak. A londoni tömegközlekedést irányító szervezetnek, a Transport for Londonnak az sem tetszett, hogy a cég olyan szoftvert alkalmazott, ami ellehetetlenítette a hatósági ellenőrzéseket és azt, hogy a hatóságok megfelelő adatokhoz jussanak.

A cég jelenleg érvényben lévő engedélye szeptember 30-án jár le, ezt követően a cégnek van 21 napja fellebbezni, de amíg ez az eljárás tart, a cégnek még nem kell felfüggesztenie a tevékenységét. A cég közleményben reagált a döntésre, azt írták, 3,5 millió londoni, és több mint 40 ezer sofőr használja az alkalmazást, így a döntés a sofőrök megélhetését és a fogyasztók választási lehetőségeinek csökkenését hozná magával.

Sadiq Khan, a város polgármestere azt mondta, hogy egyetért a döntéssel, ugyanis bár fontosnak tartja, hogy Londonban szabadon működhessenek az innovatív vállalatok, ugyanakkor az innováció ára nem lehet a fogyasztók biztonságának csökkenése. Khan azt is elmondta, hogy minden cégnek be kell tartania a rá vonatkozó szabályokat.

De ez még nem minden, hiszen London már korábban belepiszkált az Uber-be.

Londonban nem Uber az Uber: A londoni bíróság szerint az uberes sofőrök alkalmazottak.

A londoni munkaügyi bíróság 2016. október 29-i ítéletében kimondta, hogy az Uber sofőrjei alkalmazottak és nem pedig önfoglalkoztatott személyek, akik szerződéses partneri viszonyban vannak a vállalattal.

Ez az ítélet az Uber egész jövőjét alapjaiban határozhatja meg Angliában, hiszen a bírósági ítélet alapján az Uber sofőröknek is jár a munkavállalóknak minden törvényben garantált juttatás: így például fizetett szabadság, vagy minimumbér, számol be a bíróság döntéséről a 444.hu.

Az Uber koncepciója azonban éppen a hagyományos munkavállalói viszony megszüntetésére épül: a San Francisco-i vállalkozás rugalmas munkaidővel és a saját erőforrásaik feletti szabad rendelkezés ígéretével csábítja magához a sofőröket, de cserébe viszont semmi nem garantálja a munkavállalói jogokat. Erről mondta most azt a brit bíróság, hogy ez nincs rendben.

A bírósági ítélet gyakorlatilag nevetségesnek nevezte azt az elképzelést, amit az Uber állít magáról, hogy Londonban a vállalkozás csak 30 ezer kisvállalkozó platformja.

(MTI, 2017. szeptember 23., Index, 2017. szeptember 22., 444.hu, 2016. október 29.)

Nem tetszett az Uber? Van Oszkár, BlaBlaCar, GreenGo

Az Ubert betiltották, de megjelent a GreenGo, a városi közösségi autózás rendszere, és máris itt van a balatoni hajómegosztó, a Boatly. Meg az Oszkár, a BlaBlaCar, a telekocsiztatók.

A sharing economy egyik úttörője a telekocsizás volt. A legnépszerűbb célpontok közé tartozik Budapest és az autópályán elérhető vidéki nagyvárosok, leginkább Pécs, Szeged, Debrecen, Nyíregyháza és Miskolc, de nyáron hatalmas embertömeg jut el telekocsizva a soproni Volt fesztiválra, a Fishing on Orfűre, vagy a Balaton Soundra – mondja Prácser Attila, az Oszkár nevű telekocsi-szolgáltatás társalapítója és ügyvezető igazgatója a Világgazdaságnak. Nem lehet két részre bontani az évet – fűzi hozzá –, vagyis nincs gyengébb vagy nagyon erős forgalmú szezon. A nyár viszont többnyire egyenletesen intenzív forgalommal jár, amit rendszerint egy kisebb visszaesés követ. Az őszi ünnepek környékén azonban ez ismét változik, az év vége pedig igazi csúcsot hoz. „Meglepő lehet, de a december és környéke gyakran még a nyári hónapok forgalmát is túlszárnyalja” – mondja a cégvezető.

Telekocsizás: ma már több szolgáltató kínálja

A közösségi autózás az elmúlt években nagy lendületet kapott, a piacon ma több szolgáltató is működik. Az oszkározás eleinte a fiatalok hóbortja volt, mára azonban gyakorlatilag minden korosztály szerepel a telekocsizók táborában. Elsősorban a 28–32 év közöttiek körében népszerű a közösségi autózás, de sok nyugdíjas korú felhasználó van már, igaz, ők inkább a háztól házig közlekedést részesítik előnyben.

Egyetemistaként nagyon fontos szempont, hogy az utazás mekkora összeget emészt fel, mennyi pénzt kell közlekedésre fordítani – erről már egy rendszeres telekocsi-felhasználó, Kővágó Zsófia beszélt a Világgazdaságnak. Elmondása szerint a közösségi autózás előnye nemcsak az, hogy általában olcsóbb a hagyományos közlekedési eszközöknél, hanem az is, hogy a szolgáltatás az utazóközönség igényeihez igazodik. „Nem fordul elő olyan, hogy rossz időpontban indul a kocsi, a telekocsizáshoz nem kell semmilyen menetrendet figyelni” – mondta.

Határok sincsenek, legutóbb például Bécsbe utazott az Oszkár szolgáltatásával, és nem mellesleg a mintegy 250 kilométeres útért mindössze 3.200 forintot kellett fizetnie a sofőrnek. Az árak változatosak, a BlaBlaCar szolgáltatásával például a hétvégén a Budapest–Bécs távra már 3.100 forinttól találtunk utasra váró telekocsit. Ugyanez vonattal cirka 13 euróba (átszámítva 4.030 forint) kerülne, míg busszal 3.900–9.290 forintért lehet megtenni az utat.

"A rendszernek lehetnek hátrányai is – szögezte le Kővágó –, hiszen, csak a legegyszerűbb példát tekintve, előfordulhat, hogy az utasnak az autó vezetője egyszerűen nem szimpatikus.” Erre pedig minden esély megvan, hiszen gyakorlatilag a hentestől kezdve a politikusig bárki lehet telekocsis autóvezető. Ami azonban fontos, és ebben a BlaBlaCar és az Oszkár meg is egyezik, hogy az autósok kizárólag magáncéljaikra tervezett utazások esetén osztják meg az autójukban lévő szabad üléseket és az útiköltséget a velük egy irányba igyekvőkkel. Egyik cég sem alkalmaz hivatásos sofőröket, csak a platformot biztosítják a felhasználóknak.

Telekocsi: nincs adó

A szolgáltatás bevétele kizárólag az autósokat illeti, akiknek az aktuális jogszabályok szerint még adózniuk sem kell. Ebből a szempontból ugyanis a NAV hozzáállása egységes: az alapeset, hogy a sofőrnek dolga van ott, ahová megy, így mindenképp, akár egyedül is elindul az útra, profitot tehát nem realizál, csupán megosztja a költségeket az utastársaival.

A több mint 60 ezer regisztrált autós, aki telekocsi-rendszerünk segítségével megosztja szabad helyeit, nem törekszik profitra az utazása során, csupán a költségek megosztására, – mondja Prácser Attila. Ezért az Oszkar.com Telekocsi Kft., mint a rendszer fejlesztője és üzemetetője javarészt a foglalási díjakból (ez a fuvardíj 5 százaléka) tesz szert bevételre, amit a cég csak 2015-ben vezetett be. „Ezt az utas fizeti ki a sofőrnek az általa kért útiköltség-hozzájáruláson felül, és a sofőr továbbítja nekünk” – ismertette. Ebből adódóan a cégnek, ahogyan az a társaság beszámolójában is szerepel, 2015-ben az éves nettó árbevétele megközelítette az 57 millió forintot, ez az összeg tavaly már csaknem 115 millió forint volt. Mindez az elmúlt tíz év munkájának eredményét tükrözik.

A telekocsi-szolgáltatással a hagyományos közlekedési eszközök díjszabásánál kedvezőbben juthatunk el szinte bárhová. Ezt Simon Mónika, a nemzetközi hálózatot működtető BlaBlaCar kommunikációért felelős munkatársa is megerősítette. A 22 országban 45 millió tagot számláló cég magyar érdekeltsége ugyanis felmérést végzett tagjai körében, amelyből kiderült: 80 százalékuk azért kezdte el használni a szolgáltatást, mert olcsó utazási lehetőség. A pénz nem minden, a felhasználók 97 százaléka azért is választja a telekocsizást, mert az utazás ilyen módja rendszerint szórakoztató társaságot jelent számára.

GreenGo: ez már autóbérlet, pénzért

A legtöbb városban élő ember kevesebb mint 10 ezer kilométert autózik évente lakhelyén, valamint néhány vidéki útja során” – mondta el a Világgazdaság érdeklődésére Molnár Péter, a GreenGo operatív igazgatója. A szakember kiemelte: a szolgáltatás pont az ilyen típusú emberek számára jött létre Budapest első környezetbarát carsharing (közösségi autózás) szolgáltatásaként. A GreenGo célja, hogy hosszú távon megváltoztassa a közlekedési szokásokat, és egyre kevesebb fővárosi vásároljon autót, vagy második autót. „A szolgáltatás sajátossága, hogy flottája kizárólag elektromos járművekből áll, amelyek bérlése viszonylag megfizethető, egy perc 66 forintba kerül."

(Világgazdaság, 2017. július 26.)

A bukaresti taxisoknak sem kell az Uber

Az Uber ellen tüntettek a bukaresti taxisok.

Taxistüntetést rendezett Bukarestben a közúti személyszállítási vállalkozásokat tömörítő COTAR konföderáció, az Uber internetes fuvarmegosztó cég tisztességtelennek ítélt versenye ellen tiltakozva, valamint az ennek teret engedő joghézag felszámolását követelve, írja a Világgazdaság.

A kormány székháza elé több száz taxis és néhány tucat buszsofőr sorakoztatta fel járművét, forgalmi akadályt okozva a román főváros egyik legfontosabb útkereszteződésében. A háromórás megmozdulás idején a COTAR-hoz tartozó bukaresti taxisok beszüntették a munkát és nem szállítottak utasokat sem.

A kétnaposra tervezett megmozdulás folytatásáról letettek azt követően, hogy a COTAR tárgyalóküldöttsége ígéretet kapott a kormánytól: egy hónapon belül meghozzák a tiltakozók által sürgetett - a szigorú személyszállítási szabályokat az internetes fuvarmegosztóra is kiterjesztő - rendeletet.

A taxisok egyébként azt kifogásolják, hogy míg az ő működésüket számos engedély beszerzéséhez kötik, és alapfeltétel a kizárólag személyszállításra használt gépkocsi, az Ubernél bárki személyszállításra használhatja autóját. Az internetes alkalmazás azt teszi lehetővé, hogy az Uber fuvarmegosztó szolgáltatást használó autósok és utasok egymásra találjanak.

A taxistüntetésre reagálva az Uber nyilatkozatban cáfolta az adóelkerülés vádját: szerintük a céggel szerződésben álló gépkocsivezetők ezrei magánvállalkozókként adóznak az Uber-alkalmazás révén szerzett jövedelmük után, utasaik pedig számlát kapnak a fuvardíjról, melynek 75-80 százaléka marad a sofőrnél, a többi pedig az Ubernek jut. Az Uber maga is szabályozáspárti és az uniós ajánlásokkal összhangban álló szabályozást vár a román hatóságoktól, a cég közleménye szerint.

Romániában 2015 februárjában, először Bukarestben kezdte meg működését az amerikai székhelyű Uber, amely Európában is terjeszkedni próbált. Ma már három másik romániai nagyvárosban - Brassóban, Temesváron és Kolozsváron - is elérhető a szolgáltatás. A cég adatai szerint egy éve még csak hetvenezer felhasználójuk volt, mára már több mint negyedmillióan töltötték le Romániában az Uber fuvarmegosztó alkalmazását.

(Világgazdaság, 2017. április 26.)

Bukott egyet az Uber

De a befektetőket ez nem zavarja.

Az Uber ugyan nem nyilvános részvénytársaság, ezért nem kell nyilvánosságra hoznia eredményeit, de a befektetőit időről időre tájékoztatja az eredményeiről. Ez meg is történt most is, így a befektetők megtudhatták, hogy 2016. első fél évében 1,2 milliárd dollárt (328 milliárd forintot) vesztett a cég. A veszteségből több mint 750 millió dollár a második negyedévben jött össze.

Ez nem kevés pénz, főleg úgy, hogy közben 30 százalék felett nőttek a bevételek. 2016. második negyedévében 5 milliárd dollárt költöttek el az utasok az Uber vezetőinél, ennek nagyjából a negyede ment a céghez.

A befektetők a legutóbbi befektetések alapján nagyjából hatvanmilliárd dollárra értékelik a céget. A szaúdi állami vagyonalap például 3,5 milliárd dollárral szállt be az Uberbe a közelmúltban.

A nagy veszteség oka az, hogy a cég agresszív kedvezményekkel próbál vetélytársai elé vágni, ezzel is megkísérelve a piacszerzést. Az USA-ban a Lyft, Kínában a Didi Chuxing a fő versenytársa az Ubernek, utóbbinak azonban vége, miután 1 milliárd dollárért és némi részesedésért eladták az ottani részlegüket a kínai cégnek, kivonulva erről a piacról. Az eladásból várható pénzzel együtt 8-9 milliárd dollár készpénztartaléka maradhatott az Ubernek.

(Figyelő, 2016. augusztus 26.)

Nem nyugszik az Uber

Most éppen saját térképet csinál, nagyon sok pénzért.

Saját lábára állna az Uber, 500 millió dollárt fektet be saját térképszolgáltatás fejlesztésébe, így szakadna el a Google térképétől. Az Uber működése jelenleg nagymértékben függ a Google-től, hiszen a keresőóriás térképszolgáltatásait használja fel saját fuvarszolgáltatásához. Mindegy, hogy Google Térképek, vagy éppen Waze, ezek alapján szállítják a sofőrök utasaikat a megadott célpontra.

A legújabb hírek szerint az Uber fontos lépés előtt áll, 500 millió dollárért fejleszt saját térképszolgáltatást. Ezzel a cég nagyot léphet a függetlenség felé, de ez még hosszú menetelés lesz. A saját térkép ugyanis még semmilyen információt nem biztosít az aktuális forgalomról, vagy éppen a házszámokhoz tartozó ajtók és épületek elhelyezkedéséről, ami szükséges lenne az utasok felvételéhez.

Az Uber azért komolyan veszi a dolgot: felvette a Google egyik exalkalmazottját, aki korábban az Earth fejlesztéséért felelt, de a Térkép szolgáltatáson is dolgozott. Emellett olyan, térképszolgáltatást nyújtó cégekkel kötött együttműködést a fuvarszolgálat, mint a TomTom vagy a DigitalGlobe.

A Google-nek ettől függetlenül jó tízévnyi előnye van, amit elég nehéz lesz behozni. Ráadásul már nemcsak online, hanem offline is használható a navigációs programja.

(Origo, 2016. augusztus 1.)

Nagyokat rúgnak az Uberbe

Magyarországon 2016 július 24-én lelép, de máshonnan is elzavarták. A jó ötletet azonban nem lehet megállítani.

Magyarország világszinten is nagyot lépett, amikor júniusban a betiltással fenyegette meg és teljesen el is lehetetlenítette az Ubert az új taxis szabályokkal, aminek hatására be is jelentették, hogy felfüggesztik július 24-től magyarországi tevékenységüket. A közösségi taxiszolgáltatót azonban nemcsak nálunk, hanem a világ számos más pontján is sokan támadják, hol a taxisok, hol a munkajogok semmibe vétele, hol az állami szabályozás megkerülése miatt. Magyarországon a cég nem akarja felvenni a kesztyűt a kinyírására hozott törvény drákói szigorával.

De hát máshol sem fenékig tejföl az Uber élete.

Az Uber már Európa számos országában kemény falakba ütközött, de a legtöbb helyen nem adta fel. Spanyolországból 2014. végén vonult ki, miután a madridi taxisok folyamatosan lázongtak ellene. Végül egy bírósági felszólításra kellett beszüntetnie törvénysértőnek ítélt tevékenységét. 2016. tavaszán azonban újraindult az UberX szolgáltatás Madridban, de a korábbiakkal ellentétben nem alkalmi, hanem csak profi, engedéllyel rendelkező sofőrök taxizhatnak a cég égisze alatt.

Hasonló volt a helyzet Brüsszelben és Párizsban, ahol szintén az engedély nélküli sofőrökre szálltak rá, a belga fővárosban ráadásul elkezdték lefoglalni az autóikat is. A franciáknál ugyanezért nemrég 800 ezer euróra megvágták az Uber vezetőségét, 2015-ben pedig le is tartóztatták őket illegális taxiztatásért. A franciáknál egyébként a tüntetők autókat borogattak az Uber ellen tiltakozva.

Tiltakozási és betiltási hullám kísérte az Uber ügyködését Amszterdamban, Rómában és több német városban is. A cég Berlinben, Münchenben, Hamburgban, Frankfurtban és Düsseldorfban is felfüggesztette a működését, mert a hatósági szigor miatt nem volt értelme folytatni. Dániában is rászálltak a cégre, több sofőrét megbüntették engedély nélküli taxizásért. Helsinkiben is keményen megvágják az engedély nélkül uberezőket.

Ki Uberezzen?

Az európai szabályozók alapvetően az UberPop nevű szolgáltatást piszkálták, amit Magyarországon nem is vezettek be. Ez az eredeti Uber, ahol engedéllyel nem rendelkező, teljesen alkalmi sofőrök fuvaroznak. Ezzel szemben a magyaroknál futott, most felfüggesztett UberX, valamint a szintén csak nyugaton elérhető, magasabb minőségű szolgáltatást garantáló UberBlack esetében már törekedtek arra, hogy engedéllyel rendelkező sofőrök, engedéllyel rendelkező kocsikkal fuvarozzanak. De ez nem mindig sikerült.

Keletebbre sem lett jobb az Ubernek

2015-ben Romániában is szigorították az engedély nélkül taxizók büntetését, bár Bukarestben a jelek szerint továbbra is lehet uberezni. De tiltakoznak az Uber ellen Varsóban és Zágrábban is. Bulgáriában a taxisok és a szakszervezet lobbihadjárata után a legfelsőbb bíróság kaszálta el az Ubert, és Szófiában már nem elérhető a szolgáltatás.

Még keletebbre, Indiában számos helyen betiltották az Ubert, Újdehliben pedig egy sofőr utasával szemben elkövetett nemi erőszak után fordultak a cég ellen a szabályozók. Az országban azonban sok helyen a tiltás ellenére is folytatta a szolgáltatásnyújtást az Uber, és a legtöbb városban végül bírói úton fel is oldották az uberezést elkaszáló rendeleteket. Ennek ellenére azóta Indiában is sokat szigorítottak az Uberre vonatkozó szabályokon.

Ázsia fejlődő országaiban sokkal rosszabb a tömegközlekedés, ezért fontosabb a taxik szerepe, akik pedig nagyon sok embernek, családnak a megélhetését adják. Az Uber megjelenésével viszont nagy tömegek érzik fenyegetve magukat, ennek a fenyegetésnek pedig más színezetet ad, hogy a hobbiból saját kocsival taxizás ellehetetleníti a szegényebb taxisokat. Emiatt pedig a tiltakozás is hevesebb. A dél-afrikai Fokvárosban például nemrég eltorlaszolták a reptérre vezető utat és megverték az ott közlekedő uberezőket. Itt sokáig illegalitásban működött az Uber, több tucatnyi autót lefoglaltak a sofőröktől. Mostanra Európához hasonlóan már itt is csak engedéllyel rendelkező sofőrök uberezhetnek. A jakartai taxisofőrök meggyújtott gumiabroncsokkal zárják le az utat az indonéz fővárosban az Uber ellen tiltakozva.

Rio de Janieróban és Sao Paulóban is voltak hasonló tüntetések. Előbbi helyen betiltották, aztán egy bírói ítélet alapján újra engedélyezték a szolgáltatást, és több másik brazil városban is el akarják kaszálni az Ubert a szabályozók. Itt gyakorlatilag teljesen szürke zónában mozog az uberezés. Costa Ricában csak békés tüntetések voltak, de Kolumbiában már kisebb háborút indítottak a hatóságok az Uber ellen, több mint ezer sofőr autóját foglalták le. A taxisok pedig Mexikóvárosban is szétvertek néhány kocsit elkeseredettségükben.

Nem járt jobban Kínában sem az Uber, Kanton (Kuangcsou) városában például a rendőrség takarította ki az Uber irodáit, emellett hasonló razzia játszódott le Csengtuban is, amit pedig több másik helyen erőszakos taxistüntetések követték. Ennek ellenére ma több városban is működik az Uber Kínában, de hatalmas veszteségeket termel a kis árréssel dolgozó piacon.

Hongkongban is a rendőrök meszelték el a céget, ami azért volt ellentmondásos, mert a razzia időpontjában az úgy Uber szerepelt a befektetésösztönző ügynökség honlapján mint helyi sikersztori. Később gyorsan le is vették onnan. Dél-Koreában is azonnal betiltották az UberPop szolgáltatást, egy időben például pénzdíjat is ajánlottak azoknak, akik uberezőt fogtak, a cég helyi vezetői ellen pedig vádat emeltek. Ennek ellenére az Uber ma is szolgáltat Szöulban, de csak rendes taxikat közvetít. A japán hatóságok is keményen rászálltak a cégre, amikor Fukuokában indított próbaszolgáltatást, Tokióban viszont működik az Uber.

Amerikából jöttem...

Az Uber az Egyesült Államokban indult, de nem mindenhol fogadták tárt karokkal az országon belül. Nevada állam például rögtön kerek-perec betiltotta, és jó időbe telt, mire végre engedélyezte. A texasi Austinból nemrég azért vonult ki az Uber és a rivális Lyft szolgáltató, mert a város elrendelte, hogy a sofőrjeik előéletét ellenőrizzék, ennek részleteiről azonban nem tudtak dűlőre jutni. Itt azonban ahogy kilépett a két behemót, több kisebb közösségi szolgáltatás lépett a helyükre, amelyek valahogy meg tudják oldani, hogy ne legyenek büntetett előéletű dolgozóik. A helyi szabályozásokra hivatkozva több másik egyesült államokbeli városban felfüggesztette a szolgáltatást a cég, például San Antonióban vagy Anchorage-ban sem üzemel.

Nemcsak a helyi szabályok körül van balhé, Észak-Amerikában és Nyugat-Európában a munkajogi védelem hiánya miatt is sokat támadják az Ubert és általában a sharing economyt. A sharing economy-cégek azonban éppen abban az irányban haladnak, ami a dolgozók kiszolgáltatottságát növelik.

Kanadában is sokat támadták az Ubert, Vancouverben most is illegális, de Edmontonban is csak 2016-ban legalizálták. Ausztrália nagy részén is betiltották a szolgáltatást, így az angolszász világban sem örvend teljeskörű elfogadottságnak.

(Index, 2016. július 13.)

Üzletel az Uberrel a Wal-Mart és a Toyota

A Volkswagen és a General Motors a Gett és Lift csapatát tolja. A Wal-Mart árut szállíttat velük.

A világ legnagyobb szupermarket hálózata, a Wal-Mart az Uber és a Lyft online autósközvetítő céggel szövetkezik termékeik kiszállítására az Egyesült Államokban.

A tesztüzemet Denverben und Phoenixben tervezik: a Wal-Mart ezzel lerövidítené a szállítási időt, és főként a belső városrészekben szeretne olyan ügyfeleket megnyerni magának, akiknek nincs saját autójuk. Az Amazon nemrég friss élelmiszerek házhozszállításával jelentkezett, és a Wal-Mart úgy döntött, valamit lépnie kell erre.

A Wal-Mart nem az egyetlen, amely kihasználná az Uber-ben lévő üzleti potenciált. Legkorábban az autóipar ébredt: a Toyota beszállt az Uberbe, míg a VW a rivális Gett, az Opel pedig a Lyft online autóközvetítővel lépett szövetségre.

Az autósok

A Toyota befektetett az Uberbe. Egyre több autógyártó lát üzleti lehetőséget az új közösségi személyszállításban. A Toyota egy kisebb, pontosan nem közölt, összeget fektetett az Uberbe, és lízinglehetőséget is kínálni fog az Uber sofőröknek. Korábban a Volkswagen és a General Motors is befektetett az Uber olyan versenytársaiba, mint a Gett és a Lyft.

Egyértelműen kirajzolódik egy stratégia a világ nagy autógyártói részéről, akik egyre inkább felismerik, hogy az autóhasználati és birtoklási szokások átalakulóban vannak. Az újfajta személyszállítási megoldások más iparágak nagyjainak érdeklődését is felkeltették. Az Apple 1 milliárd dollárt fektetett a kínai Didi Chuxing fuvarmegosztó óriásba.

A japán autógyártónak nem érdeke, hogy nagyobb részesedést szerezzen Uberben, vagy akár átvegye az irányítását. A Toyota ugyanis sokkal inkább arra épít, hogy megfelelő ismeretek szerezzen az átalakuló autóhasználati szokásokról.

Az izraeli székhelyű Gett 300 millió dollárt vont be a Volkswagentől. A taxirendelésben utazó Gett egyébként már világszerte több mint 60 városban van jelen, beleértve Londont, Moszkvát és New Yorkot is, komoly fejlődést is mutat. 2015-ben 300 százalékkal nőtt a bevétele, 2016-ban pedig el szeretnék érni az 500 millió dolláros szintet. A piacvezető Uber éves szinten nagyjából 1 milliárd dollárt hoz.

A General Motors 500 millió dollárt fektetett a Lyftbe, amely az USA második legnagyobb fuvarmegosztó szolgáltatása. A GM elnöke csatlakozott is a Lyft igazgatótanácsához, és elindítottak egy lízingprogramot a sofőrök számára Chicagóban, melyet a terv szerint tovább bővítenének.

A nagy autógyártók egyrészt kezdik felismerni, hogy az újfajta személyszállítási szolgáltatások mit jelentenek, az autóhasználati szokások megváltozásával. Másrészt viszont a lehetőséget is megérezték, melyet ezen cégek jelentenek.

Az autógyártók beszállása a fuvarmegosztó szolgáltatásokba azt is segítheti, hogy erősítsék piaci helyzetüket. A fuvarmegosztók a nagytelepüléseken vannak jelen. A városi piac különösen izgalmas a GM számára, amely erősebb a vidéki piacokon, de a Lyfttel kötött együttműködéssel erősítheti a piaci részesedését a városokban.

Az Uber egyébként 2009-es alapítása óta már több mint 10 milliárd dollárnyi tőkét tudott bevonni és folyamatosan keresik a stratégiai befektetőket. A Toyotával kiterjeszthetik a lízingprogramjukat, bár a kaliforniai hatóságok fontolgatják a gyakorlat betiltását.

A Toyota és az Uber azt remélik, hogy 2016. második felében indulhatnak el az új lízinglehetőségek. A Toyota azonban óvatos, és bár komoly lehetőséget látnak a programban egyelőre csak egyfajta tesztprojektként indítanák el azt, felmérve, hogy mi lehet belőle kihozni a későbbiekben.

(HVG, 2016. június 4., Investor.hu, 2016. május 25.)

Az Apple is rálép az Uber lábára

Egymilliárd dollárt nyom a Didi Chuxingba. Kínában.

Az IT-óriás részesedést vásárolt egy kínai autósközvetítőben. A Didi Chuxing az Uber versenytársa Kínában. Az Apple alapvető célja az lehet, hogy a befektetésen keresztül jobban megismerje a kínai piacot.

A Didinek az Apple az eddigi legnagyobb céges befektetője, aki már eddig is több milliárd dollárt gyűjtött össze befektetőktől, ráadásul meghatározó szereplője Kínában a személyszállítási szolgáltatások közvetítési piacának.

A Didinek szakértők szerint nagyobb részesedése van a piacból, mint az Ubernek, már több mint 400 városban van jelen. Az Uber februárban még úgy nyilatkozott, hogy egy évben több mint egymilliárd dollár veszteséget termelnek. A múlt évben az Uber riválisai, a Didi, a Lyft és a Grab Taxi megállapodtak, hogy összefognak az Uber ellen, melyet próbálnak kiszorítani.

(HVG, 2013. május 13.)

Las Vegasban az Uber

Következik az ételkihordás, az UberEats. A Lyft is ugyanolyan utazásmegosztó.

Nevadában és kiemelten a turizmusából élő Las Vegasban néhány hónapja indította szolgáltatását a Lyft és az Uber utazásmegosztó, mindketten alacsony árakkal próbálnak versenyt támasztani a helyi taxisoknak, akik egy nagy csatát a bíróságon már elveszítettek: meg kell osztozniuk a legjobban fizető repülőtéri fuvarokon.

A 8 kilométeres útért 20 dollár feletti összeget is elkérnek a taxisok, ez még helyi viszonylatban is borsosnak számít. A viteldíj az elfogadhatónak tekintett szintnél átlagosan 25–50 százalékkal több. Ráadásul a taxisok rendszerint nem a legrövidebb utat választják, s csak a repülőtéri fuvarokon évi 15 millió dollárral károsítják meg az utasaikat. A Lyft és az Uber magával hozta a versenyt, ehhez a taxisoknak is alkalmazkodniuk kell.

Az Uber más tájakon is erősít: márciusban tíz amerikai nagyvárosban ételkihordást is vállalnak majd. Az UberEats szolgáltatás igénybevevői a környező éttermekből rendelhetnek ebédet vagy vacsorát. A szolgáltatást sikeresen tesztelték a kanadai Torontóban, ahol száz helyi éterem csatlakozott a rendszerhez. Amerikában átlagosan 5 dolláros – városonként eltérő – kiszállítási díjjal dolgoznak majd, ezen megosztoznak a sofőrrel. Az Uber azonban „koordinációs költségek” címén az éttermektől pénzt szed.

(Világgazdaság, 2016. január 22.)

Szeretik az Ubert

Budapesten is. Az Uber számokban világszerte: 61 ország, 330 város, naponta több millió utazás.

Budapesten az indulás, 2014 novembere óta több mint 600 ezer utazást tettek meg az Uber mobilalkalmazásának segítségével. A magyar főváros egyedülálló fejlődést mutatott mind a felhasználók számának gyors növekedésében, mind pedig az autóspartneri kör bővülésében, a Világgazdaság beszámolója szerint.

A technológiai vállalat nyilvánosságra hozott friss statisztikáiból egy első ránézésre meglepő irányzat olvasható ki: az Uber-utazások 30 százaléka metróállomás közelében kezdődik vagy végződik. Ez különösen olyan távolabbi városrészek esetében hasznos, ahonnan kifejezetten nehéz - vagy csak több átszállással lehetséges - a bejutás autó nélkül a központi kerületekbe. Ez a felhasználási mód nagyban hasonlít azokhoz az autósokra, akik járművüket a metróállomásoknál kialakított P+R parkolókban hagyják, és metróval folytatják útjukat a belvárosba. Mindez azt jelzi, hogy az Uber Budapesten is hatékonyabbá tette a közösségi közlekedést.

Az adatokból az is látszik, hogy Budapest belső és külső kerületeiben egyaránt stabil a kereslet az utazások iránt. A magyar főváros az átlagos érkezési idő tekintetében sem marad el a világ többi Uber-városának átlagától: az Uber indulása óta a becsült érkezi idő 10 percről 5 perc alá csökkent, Budapesten ez a szám átlagosan 4,5 perc. Jelenleg ezer autóspartner és 55 ezer utas regisztrált az Uber platformján Budapesten. A világ legnagyobb utazásmegosztója 2016. végére további ezer magyar autósnak nyújthat kereseti lehetőséget.

(Világgazdaság, 2015. október 21.)

Az Uber, az ügyes kerítő

Ő csak közvetít a taxizni vágyók között, de nagyobb ütemben nő, mint régen a Facebook.

Az Uber öt évvel ezelőtt indította be szolgáltatását San Franciscoban, és azóta már a világ 58 országának 311 városában van jelen. Népszerű, ráadásul már a legértékesebb startup cégnek tartják a befektetők.

A közlekedési és taxis iparágat felforgató Uber növekedését a cégérték mutatja, amit jelenleg az időközben bevont tőkeemelések alapján lehet megállapítani, hiszen a céget még nem vezették be a tőzsdére. Működésének harmadik évében már 3,4 milliárd dollárra értékelték a befektetők a céget, 2014. júniusában az akkori 1,2 milliárd dolláros tőkeemelés már 17, a decemberben végrehajtott tőkeinjekció pedig már 40 milliárd dollárra lökte fel a taxis közlekedést megreformáló vállalkozás piaci értékét.

2015 májusában az Uber további 1,5-2 milliárd dolláros tőkeemlése már 50 milliárd dolláros cégértéket jelenthetett a szakértők becslése szerint. Az újonnan szerzett pénzt - az eddigi terjeszkedés helyett - most inkább stratégiai partnerekkel való együttműködésre tervezi felhasználni az Uber.

Az Uber sajátossága, hogy a cég szinte semmilyen eszközzel nem rendelkezik, hisz az autók sincsenek a birtokában. Pusztán egy közvetítő a taxis szolgáltatást igénybe vevők és az autójukat a felajánló vezetők között, amiért jutalékot számol fel a cég.

Az 50 milliárdos cégértékkel a világ legértékesebb startup cégének járó címet is elhódította az Uber a mobilkészülékeket gyártó kínai Xiaomitól, mely eddig 45-48 milliárd dolláros értékkel állt az első helyen. Ekkora piaci érték már az olyan nagy és régi cégeken is túllép, mint a FedEx (48 milliárd) vagy a Nissan Motor (47 milliárd).

Az Uber úgy tűnik, lekörözte a Facebookot is, legalábbis az indulás ütemét mérve. A közösségi média óriásnak három évébe telt, hogy elérje az 1 milliárd dolláros értéket, és működésének ötödik évére pedig 15 milliárdot ért a cég. Az 50 milliárdos szinthez pedig 8 évre volt szüksége, majd 2012-ben 100 milliárd dollárra emelkedett cégértéke részvényeinek tőzsdei bevezetése (IPO) során. Most egyébként 225 milliárd dollárt ér a Facebook.

(Investor.hu, 2015. június 5.)

Egyre többen fizetnek elő a streamszolgáltatásokra. Sokan lecserélik a kábelt.

Egyre többen fizetnek elő a streamszolgáltatásokra. Sokan lecserélik a kábelt. ₪₪₪

A streamszolgáltatók rövid idő alatt hódították meg az Egyesült Államokat, manapság pedig már a világ többi részén is tömegesen fizetnek elő az olyan szolgáltatók kínálatára, mint a Netflix, az Amazon Prime vagy éppen a Spotify, írja az Origo. A kábeltelevíziózás korszaka a végéhez közeledik, de ez nem feltétlenül jelenti azt, hogy jövőben minden olcsóbb és egyszerűbb lesz.

FORRÁS: GETTY IMAGES/2017 CHESNOT/CHESNOT

Kevin Westcott, a Deloitte alelnöke szerint az eredeti tartalom az, amit a legtöbben keresnek, hiszen a válaszadók fele kizárólag az exkluzív tartalmak miatt fizet elő a különböző streamszolgáltatók kínálatára. Ez különösen jó hír a Netflixnek, amely 2018-ben 8 milliárd dollárt tervez költeni saját tartalmak készítésére.

Számszerűsítve ez az jelenti, hogy nagyjából 700 eredeti film és sorozat fog megjelenni a Netflixen 2018-ban.

A Netflix már régóta állítja, hogy a mostani hatalmas költés az önálló tartalmakra remek befektetés, hiszen az összes elkészült film és sorozat jogát ők fogják birtokolni a jövőben is. Az Amazon sem akar lemaradni a versenyben, ők 5 milliárd dollárt különítettek el részben filmek és műsorok jogainak megvásárlására, részben pedig saját tartalom előállítására.

A hagyományos médiacégek is elkezdtek a digitális tartalmakra fókuszálni. A Disney már átszervezte a cég felépítését és egy külön részleg foglalkozik a várhatóan egy év múlva megjelenő saját streamfelülettel. A bejelentés azután történt, hogy 66 milliárd dollárért felvásárolták a 21st Century Fox nagy részét.

FORRÁS: ORIGO

A hagyományos társaságok, amikor betörnek a piacra, szembesülniük kell majd azzal, hogy az nagyon telített és a vásárlónak már most túl sok szolgáltató közül kell választania, néha pedig csak egy-két tartalom miatt kényszerül előfizetni. A Deloitte szerint jelenleg 200 különböző streamszolgáltató van a piacon.

Az elemzés rámutat, hogy az amerikaiaknak átlagosan három szolgáltatónál van előfizetésük, a lakosság pedig 2 milliárd dollárt költ havonta a különböző streamszolgáltatókra. Westcott arra hívja fel a figyelmet, hogy amint ezeknek az előfizetéseknek az összesített költsége eléri a kábeltelevízió előfizetés árát, lassulhat a streampiac növekedése.

(Origo, 2018. március 21.)

Méregdrága egyedi cipőket készít a Ceeze. Van, amiből egyet.

Méregdrága egyedi cipőket készít a Ceeze. Van, amiből egyet. ₪₪₪

A világ, ahol az Adidas és a Louis Vuitton közösen tervez cipőt, sokáig elképzelhetetlen volt. Fiatal tervezők egy csoportja most azonban összehozza az eddig lehetetlennek vélt együttműködéseket és olyan cipőket tervez, amelyek nem csak egyediek, de mindössze néhány pár készül belőlük az egész világon. Ugyanakkor a végtermék, hiába a drága és eredeti anyagok felhasználása, valójában mégsem az igazi, de ez nem tántorítja el a vevőket attól, hogy akár 15 ezer dollárt is kifizessenek a Ceeze nevű márka valamelyik műalkotásáért, írja az Origo.

A hamis ruházatról és cipőkről kialakult egy kép az emberekben. Eszerint legtöbbjük silány minőségű és ráadásul még az eredeti változatot sem sikerül hibátlanul lekoppintani. Emellett pedig könnyen kiszúrható, hogy pár ezer forintért vették őket és igen rövid ideig fogják bírni a strapát.

A Ceeze egyik egyedi cipője FORRÁS: CEEZE

Ezt a közhiedelmet dönti meg a Ceeze, amely tulajdonképpen az eredetit utánzók gyártására szakosodott, de ez annyira bejött nekik, hogy már a legnagyobb márkák is előszeretettel keresik a tulajdonost, hogy segítsen az új cipők tervezésénél. A Ceeze annyiban különbözik a Kínából vásárolt 4-5 ezer forintos hamisítványoktól, hogy az alapanyagaik minősége kiváló, gyakran eredeti cipőket "bontanak" le, majd építik be bizonyos elemeit saját tervezésű cipőikbe, tehát ügyesen koppintanak.

A Nike és a Gucci dizájn, egy cipőben FORRÁS: CEEZE

Bizonyos típusokat maguk terveznek, de bárkinek készítenek cipőt megrendelésre is. Ehhez jelenleg el kell menni az üzletükbe, ahol a divattervezőkkel közös egyeztetés után készül el a műremek. Minden darab egyedi tervezésű és kézzel, nagy odafigyeléssel készül, áruk pedig attól függ, hogy milyen anyagokat használtak hozzá.

Ennek pedig csak a készítők és a vásárlók képzelete és pénztárcája szab határt.

FORRÁS: CEEZE

A Ceeze általában 5-10 darabot készít a saját tervezésű cipőkből, tehát nem kell aggódni, hogy meglátjuk az utcán valaki máson is. A rendelésre készített tornacsukákból viszont összesen egy darabot gyártanak, tehát aki ilyet terveztet magán az elmondhatja, hogy a világon csak az ő lábán lesz ilyen cipő.

A cég weboldalán folyamatosan változik a kínálat, hiszen a Ceeze MC művésznéven tevékenykedő tervező mindig próbál új dizájnokkal előrukkolni. Jelenleg megvásárolható a legfrissebb alkotás, az Off-Louis" Air Jordan 1's, amely összesen 4.000 dollárba, vagyis nagyjából egymillió forintba kerül. De az árat az is befolyásolja, hogy mennyi időbe telik a cipő elkészítése. Ezért, valamint a nagy kereslet miatt, elég sokat kell várni az egyedi tervezésű lábbelikre. A Ceeze oldalán található információk szerint akár 2-4 hónapot is.

(Origo, 2018. április 19.)

Nem kell sokat bíbelődni a ruhapróbálgatással, egy mobil rád dobja és meg is veheted. Otthon, virtuálisan persze.

Nem kell sokat bíbelődni a ruhapróbálgatással, egy mobil rád dobja és meg is veheted. Otthon, virtuálisan persze. ₪₪₪

A hazánkban is jelentős népszerűségnek örvendő Zara divatmárka tulajdonosa bejelentette, hogy a kiterjesztett valóság (Augmented Reality) technológiáját állítja a vásárlók szolgálatába. Az új technológiát világszerte 120 Zara-boltban lehet majd használni 2018. április 18-tól. A fast fashion márka a spanyol textilóriás Inditex tulajdonában van, amely jelenleg a legnagyobb ruházati kiskereskedőnek számít a világon.

Az AR-t használó mobilalkalmazásnak alapvetően két szerepe van. A bolti vásárlók számára virtuális modelleket helyez el az üzlettérben, akik bemutatják az adott ruházati termékeket és újdonságokat, mintha csak a kifutóról léptek volna le. A tesztidőszak mindössze két hétig tart majd, április elején indul, a modellek pedig a boltban elhelyezett szenzorok környékén, valamint az üzletek kirakataiban járkálnak majd föl-alá a kiválasztott Zara-cuccokban.

Sőt, a Zara azt is kitalálta, hogyan tudná magát a kirakatot életre kelteni: az app az utcáról is működik. Be se kell lépnünk a boltba, hanem a kirakatra irányított kameraképen már láthatjuk is a mozgó modelleket, azonnal megnézhetjük, mely ruhákat és kiegészítőket viselik, és telefonunkon rögtön meg is vásárolhatjuk az adott termékeket. Anélkül, hogy átléptük volna a küszöböt. Az alkalmazás tehát a bolti és az internetes kereskedelem érdekes hibridjét alkotja meg, egy új értékesítési csatornát nyit meg, ami helyszíni és mégsem az.

A Zara volt az egyik első olyan márka, amely arra építette fel üzleti modelljét, hogy nem évente kétszer, hanem hetente jelentet meg gyakorlatilag teljesen új kollekciókat. Ebbe a stratégiába kiválóan illeszkedik az AR-alkalmazás, ami jól használható eszközt ad egyrészt a márka marketingesei, másrészt a cég folyamatos újításai iránt érdeklődő fiatalok kezébe. A friss tartalmat kereső vásárlók így ugyanis folyamatosan nézhetik a Zara-divatbemutatókat, hetente új tartalommal, ráadásul a boltok szórakoztató funkciója is bővül.

Alkalmazásuk a webshopos vásárlásoknál is használható lesz: a kiszállított csomag tartalmát lehet mobilon felpróbáltatni a modellekkel, az otthoni mobilos szolgáltatás mégis inkább arra való, hogy információt adjon a vásárlónak, hogyan kellene viselnie a megrendelt ruhadarabokat. Itt a modell a csomag tetején jelenik meg a telefon kameraélőképének segítségével, de nyilván további termékajánlatokat is küld majd a Zara.

Az applikáció készítői a modellek – Léa Julian és Fran Summers – szereplésével 12, egyenként 7-12 másodperc hosszú klipet rögzítettek hologramos technikával, 68 kamera használatával. A Zara divatmárkától egyébként nem idegen a technológiai innovációk korai bevezetése, hiszen 2018 elején megnyitották első kizárólag internetes értékesítéssel üzemelő pop-up boltjukat az Egyesült Királyságban, logisztikai központjaikban pedig robotok segítik a munkát.

A Zara természetesen nem az egyetlen márka a divat világában, amely komolyan elkezdett foglalkozni a kiterjesztett valósággal, és igyekszik profitálni az általa nyújtott lehetőségekből. A Burberry tavaly szeptemberben készített kísértetiesen hasonló alkalmazást, míg a Rimmel és a Gap olyan applikációkkal igyekszik megnyerni a vevőket, amelyek lehetővé teszik termékeik virtuális felpróbálását. Ez pedig nemcsak a kapucnis pulcsikra, hanem a szemhéjpúderekre és szájfényekre, rúzsokra is igaz.

Az eddigi legkomolyabban kidolgozott és talán leginkább hasznos AR-alkalmazást egyébként az IKEA fejlesztette az Apple közreműködésével. A Place lehetővé teszi, hogy a kiválasztott IKEA-bútorokat bepróbáljuk a saját lakásunkba, így többé nem kell aggódnunk, hogy a kék kanapé és a mustársárga karosszék nem mutat jól, vagy netán nem is fér be a nappalinkba.

(Kosárérték, 2018. március 29.)

	2015	2016
bérköltség, személyi jellegű kifizetések	15,8	17,3
ebből fizikai dolgozók bére	8,7	9,6
létszám	6.294	6.140
ebből fizikai	4.963	4.774
átlagjövedelem	209	235
Elektronikus Beszámoló Portál, érték: milliárd forint, létszám: átlagos állományi, átlagjövedelem: ezer forint/hó

	Auchan	Tesco
létszám	4.774	12.513
bérköltség	9,6	23,5
átlagbér	168	157
Elektronikus Beszámoló Portál, 2016-os üzleti év, fizikai dolgozók, érték: ezer forint, átlagbér: havi

	árbevétel	foglalkoztatottak
Krupp és Társa Kft	20	805
Vörösvár Kft	14,4	500
CBA Baldauf Kft	10,3	457
CBA L és F Kft	7,5	363
Halmshláger Zrt	9,3	18
Budaconsum	8,1	209
Rubók Kft	4,4	227
Nagymaros Trade Kft	4,3	186
CBA-Remiz-Ker'99	3,2	141
CBA-Újhegy Kft	2,9	109
CBA Extra Klasszis Kft	2	94
M.Á.K. '99 Kft	1,2	41
CBA Grand Gourmet Kft	0,9	58
Csemeg-Stand Kft	0,9	8
Hansa-Kontakt Kft	44,6	456
Elektronikus Beszámoló Portál, legutóbbi üzleti év, érték: milliárd forint, foglalkoztatottak száma: fő

	2011.	2012.	2013.	2014.	2015.
árbevétel	31,2	36,3	23,5	17,7	15,9
adózott eredmény	0,3	0,1	- 0,3	- 0,8	- 2,2