butikpórázon₪vásárlóktere

Kettős minőség: a spanyol dinnye gyengébb ízű, mint a spanyol

Nagy csatát vívhat a NÉBIH. Egyszerűen csak vásárol. Most már a magyar csiperkegomba is multi módra rombolja a magyar minőséget.

A nyári élelmiszer összehasonlító vizsgálat legízletesebb csemegéje a friss gyümölcsök és a csiperkegomba összehasonlítása, egy hazai és egy külhoni boltból beszerezve. Hogy egyébként az utóbbi mitől nyári, azt nem tudni, azt viszont igen, hogy mindkét vásárolt tétel magyar származású, a forgalmazó is ugyanaz, csak éppen az egyik dobozt a magyar, a másikat az osztrák Aldiban vették. Na de az eredmény az lett, hogy van különbség, mégpedig "érzékszervi különbség: a külföldi terméknek rövidebb a tönkje, csak zárt vagy hártyás fej, egyöntetűbb, igényesebb, jobb megjelenésű áru". Hát akkor most már csak az a kérdés, hogy a magyar származású, ócsai forgalmazású csiperkegomba határon túl vásárolt doboza miért "külföldi" elnevezésű a NÉBIH vizsgálati jelentésében (az, amit exportra szállítottak és a kinti Aldiban vettek). De az is érdekes, hogy akkor ez a magyar gomba mitől lenne a multi élelmiszergyártók márkaterméke (amiről állítólag a kettős minőség duettjének eredetileg szólnia kellene), vagy akkor a magyar forgalmazó a magyar gombájával becsapja a magyar vásárlót, mert neki a silányabb minőségűt adja?

De hát a dinnyékkel, őszibarackkal. nektarinnal, kajszival, málnával, szőlővel sem jobb a helyzet, mivel itt a vizsgált tételpárok mindegyike külföldön termett gyümölcs, spanyol, olasz, görög, marokkói, vagy éppen egyiptomi, akár a magyar, akár a külhoni boltban vették. Hát itt is nehéz nyomon követni a NÉBIH értékelését, mely szerint "a külföldi gyümölcs" milyen is. Melyik nem külföldi a párosításokban? Talán azt kellett volna odaírni, hogy a külföldi boltban, vagy a magyar boltban vásárolt az ilyen, vagy olyan.

És akkor mi van, amikor a "külföldi", azaz a külföldi boltban vett nektarin keményebb, ízetlen, tehát rosszabb, mint a magyar boltban vett. Akkor ki csap be kicsodát, adódik a kérdés, viszont a hivatal sportszerűen közli az eredményt.

Az is érdekes történet, amikor a citromos sör esetében az érzékszervi bírálatok során az úgynevezett háromszögpróbát elvégezve (ez nyilván egy vizsgálati módszer) a bírálók 100 %-a egyértelműen azonosította a két termék közötti különbséget, de a pontozásos bírálatnál a bírálók már nem egyértelműen minősítették jobbnak az egyik terméket a másiknál.  Hát akkor most mi van?

Talán az egyik Cornetto jégkrémnél íródott le egyértelmű bírálat, azzal, hogy a magyar termék „habosítottabb”, "19 %-kal több levegőt tartalmaz". Hasonló a piskóta tortalap esete is, amikor a kisebb tömegű magyar termék lazább szerkezetű, a vizsgálati jelentés szerint vélhetően több térfogatnövelő adalékot tartalmaz. De miért csak vélhetőleg, egy ilyen tipikus nyári terméknél, mint a piskóta tortalap?

NÉBIH nyomáspróbán: talán ő vívja a legélesebb csatát a kettős minőségben

A korábbi összehasonlító vizsgálat során felvetődött, milyen módon szerzi be a NÉBIH a külföldi bolt márkatermékét, amit azután a magyar boltban vásárolttal összevet. Nos, most kiderült a jelentésből, hogy a termékek beszerzése nem hatósági mintavétellel történt – erre a magyar hatóságnak más tagállamban nincs lehetősége –, hanem külföldön és belföldön egyaránt a kiskereskedelemben, hasonló, vagy ugyanolyan üzletláncokban vásárolták az élelmiszereket a hivatal munkatársai. A termékek beszerzése során a NÉBIH szakemberei maradéktalanul betartották a vonatkozó szabályokat, előírásokat, írja a jelentés. Például fokozottan figyeltek a termékkörnek megfelelő szállításra és a hűtési lánc folytonosságára. Ehhez azért hozzátartozik, hogy vita esetén, mert ehhez joga van az esetleg elmarasztalt szállítónak, gyártónak, igazából nincs is kellő számú bizonyíték, hiszen hatósági mintavételnél létezik az úgynevezett ellenminta intézménye, ami később felhasználható (a mintavételkor nem egy, hanem két dobozt vesznek le a polcról, és az egyiket vizsgálják, a másik az ellenminta, amit vita esetén később úgyszintén megvizsgálhatnak, vajon az is ugyanolyan-e, mint a másik).

Kettős minőségben végül a NÉBIH nem hagyja magát. Több esetben le is írja a jelentésben, hogy eltérést nem tapasztalt, vagy csak a feliratok csoportosításában vannak különbségek. Most már nagyon úgy tűnik, hogy a NÉBIH vívja a legélesebb csatát az élelmiszerek kettős minősége című duettben. A NÉBIH most 39 élelmiszerpárt vizsgált és a kormány honlapján az olvasható, hogy "a nyári termékeknél is tetten érhető a kettős minőség". Ehhez hozzá kell tenni, hogy a 39 vizsgálatból hat esetben, a NÉBIH jelentése szerint. Tehát lehet, hogy van ilyen, de az is, hogy ez azért még sincs így annyira.

Célszerű a NÉBIH összegzését idézni, aki most bevezette a színes karikákat az élelmiszervizsgálat eredményeinek áttekinthetőbb ismertetése érdekében. 

ZÖLD KARIKA: azonos összetétel, azonos érzékszervi jellemzők – 14 csomagolt élelmiszer, 6 alkoholos ital jutott ebbe a körbe. Ebbe a csoportba kerültek azok a termékek, melyek azonos márkájúak és külső megjelenésűek voltak, továbbá összetételük és érzékszervi tulajdonságuk tekintetében sem mutattak szignifikáns különbséget, vagy melyeknél „csak első látásra” mutatkozott eltérés, de az az eltérő jelöléssel vagy a csomagoláson feltüntetett információ- val (pl.: színeltérés lehetséges) magyarázható.

SÁRGA KARIKA: azonos összetétel, különböző érzékszervi jellemzők – 5 csomagolt élelmiszer volt, ahol addig merészkedett a hivatal, hogy az érzékszervi különbségnek több oka is lehet. Különbséget eredményezhet az azonos, de mégis eltérő minőségben használt alapanyag, vagy sajtok esetében az eltérő tárolás, valamint érleltségi állapot is.

KÉK KARIKA: különböző összetételű termékek – 4 csomagolt élelmiszer, 2 alkoholos ital volt ilyen. Az eltérő minőség ezekben az esetekben érhető leginkább tetten, a legtöbb esetben ez érzékszervi különbözőséget is okozott. Ebben a kategóriában fordul elő az olcsóbb alapanyagok használata, valamint a fogyasztói körben kevésbé preferált összetevők jelenléte is (pl.: cukor helyett izocukor, napraforgóolaj helyett pálmazsír).

PIROS KARIKA zöldség-gyümölcs – 8 féle import termék jutott a vizsgálatba. A zöldségek és gyümölcsök vizsgálata során importból származó zöldségeket és gyümölcsöket hasonlítottak össze a szakemberek. A vizsgálatban nem csak a külső minőség, az úgynevezett osztályba sorolás történt meg, hanem a friss termékek élvezeti értékének bírálata is.

Még szerencse, hogy az FM közleménye szerint a szaktárca megkezdte egy egyeztetés előkészítését, melynek célja, hogy a szakmai szervezetek javaslatait megismerje a kettős élelmiszer minőség jelenségének megoldására. Hát, ezt talán előbb is megkezdhette volna a szaktárca.

(blokkk.com, 2017. augusztus 8.)

 

Kettős minőség: csehül állnának a csehek

Németországban és Ausztriában jobb az áruminőség, mint Csehországban, Magyarországon és Szlovákiában.

Ez derült ki abból a nemzetközi összehasonlító felmérésből, amelyet a cseh mezőgazdasági tárca megbízásából készítettek szakértők, írja a Világgazdaság.

A felmérés eredményét, amelynek néhány részletét a Mladá Fronta Dnes című cseh lap hozta nyilvánosságra kedden, Marian Jurecka cseh mezőgazdasági miniszter a szaktárcavezetők legközelebbi ülésén tervezi ismertetni kollégáival. A felmérésben 21 élelmiszer és kozmetikai termék összetételét vizsgálták meg az említett öt országban. A Mladá Fronta Dnes birtokába jutott adatok szerint 13 termék minősége Németországban és Ausztriában jobb volt, mint a három közép-európai országban, öt termék esetében a minőségi eltérés minimálisnak mondható és csak három termék minősége volt mind az öt országban egyforma.

Fotó: AFP/Világgzdaság

A felmérés megmutatta, hogy az élelmiszerek, de más termékek kettős minőségének problémája valóban nem kitaláció, mondta Marian Jurecka a napilapnak.

Az újság szerint több terméknél váratlanul meglepő eredményeket hozott az összehasonlítás. Például az egyik német gyártó halhús konzervje Németországban 64 százalék, Csehországban pedig 50 százalék húst tartalmazott. Egy másik német cég Ristorante nevű pizzája Németországban 12 százalék, Csehországban hat százalék húst tartalmazott.

A Henkel cég által forgalmazott Persil mosópor Németországban 17,5 százalék aktív anyagot tartalmazott, míg a cseh piacon forgalmazott azonos márkájú termék 13,8 százalékot. A Persil mosópornál Magyarországon volt az aktív hatóanyag aránya a legkisebb: 13,4 százalék, írja az újság. A mosópor hatásának méréséhez a termék teljes összetételét kell figyelembe venni, nem pedig csak egy kiválasztott részt, bírálta a felmérés eredményét Zuzana Ozanová, a Henkel cég csehországi képviselője.

A két nyugati és három közép-európai országban készített összehasonlító felmérés a termékek árát nem vizsgálta.

(Világgazdaság, 2017. július 11.)

Szlovénia: náluk nincs kettős élelmiszerminőség

Megvizsgálták: Nem talált bizonyítékot a kettős termékminőségre Szlovénia.

Szlovénia szerint nincs különbség a nagy nemzetközi cégek révén Nyugat-Európában és Szlovéniában forgalmazott azonos termékek összetétele és minősége között, jelentette be a szlovén élelmiszerhivatal a Világgazdaság tudósítása szerint.

Ha van is különbség, az elhanyagolható, vagy megengedett, és nincs hatással a minőségre, tették hozzá. A minőségellenőrzést 11 termékre rendelte meg a mezőgazdasági minisztérium élelmiszerhivatala. Olyan termékeket vizsgáltak mint a Nutella mogyorókrém, a Milka csokoládé, a Kinder csokoládé, a Haribo cukorka, a Nesquik kakaóital, vagy a Tuc keksz.

A vizsgálatok eredményét Szlovénia elküldi az Európai Bizottságnak, amely, ha beigazolódik, hogy multinacionális cégek sokkal alacsonyabb minőségű élelmiszert és italokat árulnak Közép- és Kelet-Európa országaiban, mint az unió nyugati felében, intézkedéseket vezet be annak megakadályozására.

(Világgazdaság, 2017. május 18.)

 

A kormány nem szeret nassolni, de mit is akar?

A NÉBIH vizsgálat lezárult: de ne felejtsük el, mert folyt. köv.! Egy kis reklám jól jött a bevásárlóturizmusnak és a Heinekennek is. Vajon nyugtára, vagy számlára vásároltak az ellenőrök Ausztriában, és itthon? A hazai boltokban hivatalosan vettek mintát? Ellenminta van? És nem 96, hanem 98 termékpár volt a vizsgálatban.

Kérdések sokasága vetődött fel már eddig is a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal élelmiszereket összehasonlító vizsgálatának közzététele nyomán. Maradt még néhány.

A NÉBIH nagyon óvatos volt, de kódolva volt a politika melléfogása

A NÉBIH az élelmiszerek összehasonlító vizsgálatában pontosan a jobb minőségű enni-, innivalókat tette nagyítója alá, hiszen ahhoz semmi kétség nem férhet, hogy a világ vezető élelmiszergyártó nagyágyúi - szemben azzal, ahogyan a szaktárca vezetője fogalmazott - silány minőséget nem gyártanak. Jogszabállyal szembeni vétséget nem is talált a Hivatal.

Alapvető élelmiszert nem piszkált a NÉBIH, pedig az UHT tej, a trappista sajt, a felvágottak, konzervek, száraztészták, alma, burgonya, lehetne hosszasan sorolni, széles, nagy súlyú palettája az élelmiszervásárlásoknak. Ha már a citrom, vagy az állateledel belefért. A kenyérféleségekről nem is beszélve, hiszen egy-egy kiló kenyér összehasonlítása nem okozhat nehézséget (tartós kenyérből van import is itthon). Csak éppen akkor más derülhetett volna ki a vizsgálatokból, és nem lehetett volna a multik kettős mércéjéről hablatyolni.

Célkeresztben: a nassolni valók

A célkeresztben éppen ezért egyrészt az élvezeti cikkek, másrészt a kiegészítő jellegű élelmiszerek álltak. A nassolni valók, az édességek, az italféleségek ráadásul az élelmiszerpiac legzsírosabb falatkái. Könnyű lehetne ezek után a silányság esernyője alatt ezekből a zsíros falatkákból elnassolni valamennyit.

A vizsgált élelmiszerféleségek céges rangsorát a kereskedők sajátmárkái vezetik. Feltehetően azért esett a választás a Spar sajátmárkáira, mert Ausztriában amúgy is ott van sok bolttal, de ne feledjük, korábban már volt más afférja is a kormánnyal. A saját márka egyébként is csípheti a kormány szemét, hiszen a multi áruházak egyre többet tesznek belőlük a polcaikra, mostanában az Auchannál ugrott meg feltűnően az arányuk, például a friss baromfihúsok többsége már ilyen, ami a hazai gyártók márkaneveinek eltűnését is jelenti egyidejűleg. A diszkontokról nem is beszélve, ahol az üzletfilozófia egyik tartóoszlopa a sajátmárka, ezért is furcsa, hogy hármójuk - az Aldi, a Pennyi és a Lidl - közül csak a legutóbbi tudott egy állateledel féleséggel beférkőzni a vizsgálatba. Vagy az ellenőrök tudták, hogy úgysem találnak semmit. Persze, a hazai élelmiszerláncok is élnek ezzel a fogással, a CBA, a COOP és a REÁL is ott sorakoztatja saját márkáit a polcain.

A második a Ferrero, az édesipar olasz nagyágyúja. A harmadik legtöbb összehasonlító vizsgálatot elkönyvelő Dr. Oetker a sütéshez, befőzéshez valók, dekortermékek, desszertek nagyszállítója. A vizsgált 96 termékpárból ötvenet a következő nyolc élelmiszeres cég adott:

Spar (sajátmárka) 10
Ferrero 9
Dr. Oetker 7
Nestlé 6
Unilever 5
Mondelez 5
Kotányi 4
Manner 4

A futottak még kategóriába tartozik a Coca-Cola 3, valamint a Danone és a Haribo szerény, 2-2 mintával. A Heineken sem hiányozhatott a sorból, rögtön 3 félével, akinek a vörös csillagos megfuttatása feltehetően jókora ingyenreklámot is jelentett. Feltehetően a Heineken rajongók széles tábora már olyannyira megszokhatta a vörös csillagot, hogy fel sem tűnt nekik, de mostanában biztosan többet forgatták a kezükben, akinek pedig újdonság volt, az biztosan ki is próbálta.

A módszertanról: hát ez így nem hiteles

A NÉBIH - nemzeti élelmiszerlánc-biztonsági szervezetként - Magyarország területén rendelkezik illetékességgel és hatáskörrel, így más tagállamokban nem folytathat hatósági eljárást. Ennek megfelelően az összehasonlító vizsgálat során a termékek beszerzése nem hatósági mintavétellel történt. Ugyanakkor valamennyi termék beszerzéséről a NÉBIH munkatársai gondoskodtak, melynek során maradéktalanul betartották a vonatkozó szabályokat, előírásokat. Például fokozottan figyeltek a termékkörnek megfelelő szállításra és a hűtési lánc folytonosságára. Mindezt a Hivatal jelentése állítja.

De hát ezzel azért - a NÉBIH szakmai tudását és pontosságát nem cáfolva - némi csorba esett a vizsgálat hitelességén. A magyar jogszabályok ugyanis előírják például az ellenminta vételének lehetőségét a hatósági ellenőrzéseknél. Volt is már rá szükség, ugyanis előfordulhat, hogy eltérő összetétel ide, eltérő összetétel oda, a boltba szállítás, vagy éppen a bolti tárolás hibája miatt is lehet eltérő a minőség, egy-egy gyártási sorozat esetenkénti különbözőségeiről nem is beszélve. Ha vita kerekedik a minőségről, az ellenminta bizonyíték is lehet. Márpedig a vita elkezdődött.

Kérdés az is, vajon a magyar boltosok tudtak-e a NÉBIH mintavételéről, hiszen a vizsgálati jelentés csak annyit mond, hogy az összehasonlító vizsgálat során a termékek beszerzése nem hatósági mintavétellel történt. De nem teszi hozzá, hogy csak Ausztriában és Olaszországban, vagy Magyarországon is mellőzték a hatósági fellépést.

Civil fogyasztóvédelmi szervezetek is végeznek összehasonlító vizsgálatokat, nincs is ezzel semmi baj, önmagában a NÉBIH vizsgálattal sem lenne. A NÉBIH vizsgálatnak az összehasonlított termékek tekintetében semmiféle jogi következménye nem is lehet ráadásul, hiszen az előírások ellen nem vétett egyik gyártó sem. De ha nem volt hatósági mintavétel, akkor a polcról leemelt terméket csak úgy lehetett a boltból kivinni, ha fizetett is érte a pénztárban a NÉBIH, így már csak az a kérdés, számlát, vagy nyugtát kértek. Nem a hivatalnak, hanem a vizsgálat eredményeivel az esetleg vitába szálló gyártónak, hiszen a hitelrontás gyanúja felvetődhet. Főleg, ha lesilányozzák valakinek a portékáját, márpedig most ez történt.

És egy apróság. A NÉBIH a jelentésében azt írja, 96 termékpárt vizsgáltak meg. A NÉBIH honlapján közzétett jelentésben a 6-7. oldalon van az első összehasonlított termékpár. Az utolsó a 200-201. oldalon. Az bizony 98 termékpárt jelent. A megoldás egyébként annyi, hogy a Mon Chéri Csokoládépralinét és a Nutella Ferrero kenhető kakaós mogyorókrémet egy osztrák mellett egy-egy olasz mintával is összehasonlították. Így a vizsgált itthoni termékek száma ugyan valóban 96, de két esetben rátettek még egy-egy olasz vizsgálattal is, így az összehasonlítások száma már 98 volt.

De mit is akarhat igazából a kormány?

Kérdés ezek után, mire is akar lőni a kormány, hiszen az eltérő összetevők feltüntetésének belengetése soványka falatkának tűnik, ráadásul sikere finoman szólva is kétesélyes. Egyrészt némi uniós aggály is felvetődhet, másrészt egy-egy eltérő összetevő semmit sem mond a vásárlónak, legfeljebb elveszi a kedvét attól, hogy pont azt megvegye. Az okoktól, az igazságtól függetlenül mit is sugallhat ezek után az eltérő alapanyag összetétel? Hogy silány a termék, legalábbis a kormány üzenete szerint. Ja, hogy külhonban jobb az a márka? Hát akkor nem is fogják itthon megvenni? De hát ez az egész herce-hurca a kettős minőséggel bizonyára még élénkítheti is a bevásárlóturizmust, ha már kiruccanok külföldre, ki is próbálom, mennyivel jobb ott vásárolni. 2016-ban amúgy is ugrott egyet a bevásárlóturizmus, jöhet a következő.

A NÉBIH - érthető okokból - nagyon is óvatos volt, hiszen mindössze egyetlen termékpár esetében írta le, hogy gyengébb a vizsgált termék minősége itthon. Így nyilvánvaló, hogy a kormánynak komolyabb céljai lehetnek, hiszen valaki csak elmagyarázta nekik, mi is van igazából a jelentésben. Az egyik cél az lehet, hogy ezzel az aprócska eszközzel is - mert nemzetközi viszonylatban ez nem sok, de majd tesznek hozzá mást is  - az uniós terep újraszántása előtt (hiszen a Brexit és a kétsebességes Unió lebegtetése nyomán nyilván ez várható) elérjék, hogy a kelet-európai térség nehogy már sokkal kisebb falatokhoz jusson, legalább ne romoljon sokat a helyzete.

De nyilván lehet sokkal közelebbi ok is, ez pedig - bár a kettőnek igazából semmi köze egymáshoz - megágyazni a multi áruházláncok megregulázásának és további törtetésük megnyirbálásának. A kormány szekerét - bár lehet, hogy csak ímmel-ámmal, de azért - tologató fogyasztóvédők már ki is mondták, hogy nagyobb szigor kell. A Fogyasztóvédelmi Egyesületek Országos Szövetsége egyet is ért azzal, hogy kötelező minimumlétszámot írnának elő az áruházakban, valamint az eladókra minimális szakképzettségi követelményeket vezetnének be (bár utóbbiról eddig nem hangzott el hivatalos bejelentés). A szakszervezetekről nem is beszélve. A két legnagyobb lórúgás egyébként a kötelező létszám előírása és a gyűjtőcsomagolás megtiltása lenne a kereskedőknek. Meg mindenkinek.

(blokkk.com, 2017. április 3.)

 

Melyik száz élelmiszert vizsgálja a NÉBIH?

És milyen alapon választotta, vagy választja ki ezeket? Persze, van miből válogatni. És ellenmintát is vesz Ausztriában? Nem is tudni pontosan, mennyi élelmiszert adnak el a magyar boltokban a multi élelmiszergyártók. És mi lesz akkor, ha a magyar boltban talált élelmiszer a jobb? Szólunk nekik?

Némileg azért változott a hangnem az elmúlt napokban. Az első pillanatokban még az elkövetkező időszak legnagyobb botránya előtt álltunk, legutóbb pedig már arról esett szó a kormány képviselője részéről, hogy nem jogi, hanem erkölcsi kérdésről van szó. Mindenki tudja: mostanában derült ki ugyanis egy 2014. évi vizsgálat eredménye, mely szerint a hatóság - a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal - 24 világmárka esetében azt állapította meg, hogy a hazai tejtermékek, édességek, üdítők íze és állaga is silányabb, mint az osztrák boltokban kaphatóké. A félkész ételek esetében pedig mennyiségi hiányosságokat is feltártak két évvel ezelőtt, a Magyar Idők tudósítása szerint.

A legfrissebb kormányzati döntés február 20-án megszületett, mégpedig az, hogy nem a 2014-es vizsgálatból kell meríteni, ami 24 terméket vet górcső alá, vajon silányabb élelmiszert kap-e a magyar vásárló, mint társa a sógoréknál, Ausztriában, hanem 100 terméket érintő élelmiszerellenőrzés jön. Félreértés ne essék: egy politikus dolga az, hogy védje a vásárlóit. Egy bökkenő azonban máris akad: 2011-ben is felvetődött már ez a kérdés, de akkor - és azóta - az Európai Unió nem volt hajlandó változtatni a közösségi előírásokon.

Az egymásra mutogatás is megindult persze a gyártók és a kereskedők között, így most már az is silány áru, amit azért hoznak Magyarországra, mert máshol nem fogyott annyi belőle, hogy üres maradjon a raktár. Természetesen a jogban vétkezők hibája már más kérdés, de akad, aki ezt is erre a térfélre söpri. és természetesen nem maradnak ki a szórásból a kereskedők sem, így nem zárható ki, hogy a végén - okkal, ok nélkül - rajtuk csattan egy ostor.

A világ élelmiszergazdasága  egyébként sűrűn behálózza a földkerekséget, amiből a magyar élelmiszerpiac sem tud kibújni. Íme, a világ 10 legnagyobb élelmiszergyártója, a 2015. évi árbevétel alapján: 1. Nestlé, 83 milliárd dollár, 2. PepsiCo, 63 milliárd dollár, 3. Unilever, 59 milliárd dollár, 4. Coca-Cola, 44 milliárd dollár, 5. Mars, 33 milliárd dollár, 6. Monydelez, 30 milliárd dollár, 7. Danone, 25 milliárd dollár, 8. General Mills, 18 milliárd dollár 9. Ass. British Foods, 17 milliárd dollár, 10. Kellogg's, 14 milliárd dollár (Forrás: Pénzcentrum). Együttes éves árbevételük ma már 400 milliárd dollár felett mozoghat. Ez nem kevés pénz, a magyar GDP több mint háromszorosa, és akkor még hol vannak a többiek.

Mennyi import élelmiszert veszünk a boltban: kár számolni, nem tudni pontosan

Becsülgetni persze szabad.

A magyar élelmiszeripar 2016-ban 1.700 milliárd forint értékben szállított a hazai piacra különféle élelmiszereket, de hát nem csak a boltokba, hanem vendéglátóhelyekre, vagy éppen különféle intézményekhez (például honvédséghez, kórházakhoz) is jutott belőle. Ez nettó, tehát áfa nélküli érték.

A bolti kiskereskedelemben az élelmiszerek értékesítése 2016-ban 3.200 milliárd forint felett mozgott (a blokkk.com számítása szerint, mivel még nincs az utolsó negyedévről KSH adat). Ez viszont már áfával együtt számolt bruttó érték. (A KSH adatsorában a kiskereskedelem főbb árucsoportonkénti kimutatása jelzi legpontosabban az élelmiszervásárlások értékét. Az üzlettípusonkénti KSH adatban különféle iparcikkek is benne vannak, amit élelmiszerboltban, vagy egy hipermarketben venni lehet.)

A magyar élelmiszer export és import egyenlege, az export többlete 700 milliárd forint körül lehetett 2016-ban (a decemberi KSH adat még hiányzik, így ez is blokkk.com becslés), tehát a hazai élelmiszergyártók is adnak el külhonba. Az élelmiszer import megközelíthette az 1.400 milliárd forintot, de ebből semmiféle következtetés nem vonható le, hogy vajon mennyi jutott ebből a boltokba, mivel van, ami vendéglátásba, vagy intézményi körbe jutott, vagy a behozatalt követően éppen továbbadták külföldre.

Nos, az elmúlt években többféle becslés is napvilágot látott, mennyi lehet vajon a boltokban vásárolt élelmiszerek körében az import részaránya, ezek 70-80%-os arányokat jeleztek. De egyáltalán nem, biztos, hogy ez ennyi.

Mennyit árulnak itthon a legnagyobb élelmiszergyártó multik

Van miből válogatnia az ellenőrző hatóságnak, ha import élelmiszert keres a boltban. A kiinduló pont a magyar telephellyel, leányvállalattal rendelkező élelmiszergyártók 2015. évi beszámolója (frissebb adat nincs, de a nagyságrendet nyilván pontosan ki lehet olvasni belőlük). Érdemes egy pillantást vetni az exportjukra is, ami nem keveset ad hozzá a kedvező magyar külkereskedelmi mérleghez. Természetesen nincs mindegyik nagyágyúnak magyar gyártó telephelye, lehet, hogy más  országbeli támpontot választott valahol Európában, így jó néhány világmárkát a nagykereskedők hoznak a magyar piacra, tehát bármelyik márka szállíthat ide bármit.

A többé-kevésbé véletlenszerűen kiválasztott, külföldi hátterű élelmiszergyártók között a multik mellett akad szlovák, ukrán tulajdonos is:

  összes belföld export
Nestlé Hungária 126 46 80
Bunge 126 43 83
Coca-Cola 99 82 17
Unilever Magyarország 90 65 25
Heineken Hungária 51 49 2
Bonduelle Central Europe 42 4 38
Sole-Mizo 47 33 14
Dreher Magyarország 40 40 .
FrieslandCampina Hungária 28 27 1
Fornetti 23 15 8
Danone Magyarország 20 1 19
dr. Oetker 13 9 4
Chio Magyarország 13 8 5
Mars Magyarország Értékesítő 13 13 .
SáGa Foods 9 9 .
összesen 740 444 296

Elektronikus Beszámoló Portál, érték: milliárd forint, nettó,

 

Ellenminta kell-e?

A NÉBIH vizsgálatoknak megvannak a maga szabályai. Az élelmiszerláncról és felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvény alapján hatósági ellenőrzés esetén az ügyfél kérhet úgynevezett ellenmintát (az esetleges későbbi vitákban jelenthet ez segítséget). Ennél annyiban bőbeszédűbb a 68/2007. (VII. 26.) FVM–EüM–SZMM együttes rendelet, ami az élelmiszer-előállítás és forgalomba hozatal egyes élelmiszer-higiéniai feltételeiről és az élelmiszerek hatósági ellenőrzéséről szól, hogy az ellenminta vételét jegyzőkönyvben is rögzíteni kell. Kivétel persze itt is akad.

Kérdés, vajon milyen ennek az ellenőrzésnek a módszere? Kérdés az is, hogy vajon hogyan jár el a NÉBIH a külföldi boltban: kéri-e az ottani ellenőrző hatóság együttműködését, tud-e az ottani boltos az ellenőrzés szándékáról, vagy csak egyszerűen bevásárol a magyar hatósági ellenőr?

És mi van akkor, ha a magyar boltban talált élelmiszer a jobb? Szólunk a szomszédnak, hogy csipkedje már magát?

(blokkk.com, 2017. február 21.)

 

Kelet-európai vásárló: másodosztályon?

Rosszabb egyes márkás élelmiszerek minősége a kelet-európai élelmiszerboltban. Ugyanazon a márkanéven. Azért pótlólag tettünk utána egy kérdőjelet.

A hazai hatósági vizsgálatok eredményei is alátámasztják, hogy a multinacionális élelmiszergyártók rosszabb minőségű termékeket kínálnak a kelet-közép-európai térség boltjaiban, mint ezektől nyugatra, számol be a tapasztalatokról a Magyar Idők.

A napokban a szlovák agrártárca hívta fel a figyelmet arra, hogy ugyanabból a márkájú termékből silányabb minőségű kapható a szlovák boltokban, mint a szomszédos Ausztriában. Magyarországon is végeztek hasonló vizsgálatot, az ellenőrzés eredményei pedig összecsengenek a szlovák tapasztalatokkal, tudta meg a Magyar Idők.

A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) nemrég 24-féle azonos, vagy nagyon hasonló termékmintát hasonlított össze érzékszervi tulajdonságaik, összetételük és a jelölésük alapján. Az édesipari termékek közül a közismert márkájú csokoládék mindenhol ugyanolyan minőségben kaphatók, de például az ostyás Mannel édességek esetében az osztrák mintákban az ostya állaga kedvezőbb volt. A Nutella mogyorókrémnek is az állaga mutatott eltérést: a magyarországi minta kevésbé volt lágy és jól kidolgozott az osztrákhoz képest, a marcipánnal töltött Ritter Sport étcsokoládéban pedig a magyar változatnál - azonos cukor- és zsírtartalom mellett - az étcsokoládé burok nehezebben olvadt.

Az italok közül a Coca-Cola esetében is szembetűnő volt a különbség. A Magyarországon kapható változat illata kevésbé telt, kevésbé összetett, ami a felhasznált aromák minőségének különbségből eredhet a Nébih szerint. Az összetételt tekintve a magyar Coca-Cola cukortartalma kicsit magasabb volt (0,6 százalékkal), ráadásul az osztrák Colával ellentétben olcsóbb, kukoricaalapú édesítő felhasználásával készült. A Nesquick kakaópor magyar változatának illatában és ízében a kakaós jelleg gyengébb, főként az édes íz dominál, míg az osztrák mintát a harmonikusabb, intenzívebb kakaós illat, telt kakaós-csokis íz jellemzi, állapította meg a Nébih.

A vizsgált tejtermékek - Paula puding, Landliebe tejberizs, Actimel joghurt ital - érzékszervi tulajdonságainak mérlege egyértelműen az osztrák minták felé billen. A magyar puding hígabb, az édes íz dominál, a kakaós-vaníliás íz gyenge. Az osztrák tejberizs teltebb ízű, tejszínesebbnek, krémesebbnek érződik, a joghurtnál pedig az aroma különbsége miatt a magyar harsányabb ízű és édesebb, az osztrák változat inkább a valódi gyümölcsre emlékeztet.

A legszembetűnőbb különbség az instant leveseknél figyelhető meg. A Nébih kétféle Knorr porkeveréket vizsgált, de az azonos megnevezés és termékmegjelenítés ellenére sem sikerült igazolni, hogy két egyforma levesporról lenne szó. A Knorr marhahúsleves kagyló­tésztával és húsgombóccal megnevezésű termék csomagjában a magyar vásárló 48 gramm, míg az osztrák fogyasztó 60 gramm levesport kap a pénzéért. Mindkét változatból három adag leves készíthető el, ám az osztrák vásárló 2 százalékkal több tésztát, közel duplaannyi húsgombócot és 3 százalékkal több répát kap a csomagban, így ugyanakkora adagban ötödével sűrűbb, intenzívebb ízű levest fogyaszthat el, mint magyar vásárlótársa. A Knorr Fix Carbonara spagettialapban pedig a magyar termék nem tartalmazott sajtot, miközben az osztrák mintában három­féle sajtot is talált a hatóság.

Nemrégiben ráadásul Gabriela Matecná szlovák földművelésügyi miniszter az ottani vizsgálati eredmények birtokában bejelentette, hogy az Európai Bizottság elé terjesztik ezt az ügyet. A magyar agrártárca szerint is az érintett tagállamok összefogásával, uniós szinten kell kezelni ezt a problémát. Az élelmiszer-minőség kettős mércéjével az EU Mezőgazdasági és Halászati Tanácsa már foglalkozott.

Sokat számít persze a vásárló tudatossága, szemfülessége is, hiszen itt önmagában nem arról van szó, hogy a silányabb termékváltozat minősége nem felel meg a jogszabályi előírásoknak, jegyezzük meg a blokkk.com részéről, hanem az azonos márkanév leple alatt meg is téveszthetik a vásárlót. Ennek határát azonban nem is olyan egyszerű meghúzni, ha például egy adalékanyag mennyiségét "tól-ig", vagy "-ig" határral jelöli a gyártó a csomagoláson.

(Magyar Idők, 2017. február 16.)

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.