butik₪pórázon

Bulinegyed: és ha 10 órakor szunyókálnék

A lakókkal dolgozzák ki mely helyek tarthatnának nyitva éjfél után is a bulinegyedben. 

Éjfél után csak az a hely tarthat majd nyitva, amely megfelel a lakókkal, civil szervezetekkel közösen kidolgozott nyitvatartási rendnek. Pont. – írta Nidermüller Péter, Erzsébetváros polgármestere Facebook-oldalán a hétfői rendkívüli testületi ülés után. 

A hetedik kerületi képviselő-testület november 25-én döntött a bulinegyed sorsáról. Egyelőre nem lesz januárban éjféli zár, de egy objektív kritériumrendszert dolgoznak ki, hogyan változzon a nyitva tartás a jövőben, írja a 24.hu. 

Niedermüller szerint „a bulinegyedet nem tiltani, nem bezárni kell, hanem okos, konszenzuson alapuló megoldást kell találni.”

„Ennek érdekében egyeztetni kell minden érintettel. Mi valódi, európai kulturális negyedet akarunk a "bulinegyedből" csinálni. Ennek megfelelően éjfél után csak az a hely tarthat majd nyitva, amely megfelel a lakókkal, civil szervezetekkel közösen kidolgozott nyitvatartási rendnek. Pont. Ezt ígértem a kampányban és ehhez tartom magam most is. A Fidesz 9 éven át nem csinált semmit, mi egy asztalhoz ültetjük a lakókat, a vendéglátósokat és a városvezetést. Erről döntött ma az erzsébetvárosi közgyűlés, és ezt fogjuk tenni a következő hetekben” – írta a polgármester.

A bulinegyedet nem tiltani, nem bezárni kell, hanem okos, konszenzuson alapuló megoldást kell találni. Ennek érdekében egyeztetni kell minden érintettel. Mi valódi, európai kulturális negyedet akarunk a "bulinegyedből" csinálni. Ennek megfelelően éjfél után csak az a hely tarthat majd nyitva, amely megfelel a lakókkal, civil szervezetekkel közösen kidolgozott nyitvatartási rendnek. Pont. Ezt ígértem a kampányban és ehhez tartom magam most is. A Fidesz 9 éven át nem csinált semmit, mi egy asztalhoz ültetjük a lakókat, a vendéglátósokat és a városvezetést. Erről döntött ma az erzsébetvárosi közgyűlés, és ezt fogjuk tenni a következő hetekben.

(Napi.hu, 2019. november 25.)

 

A szakszervezet nem kérdőívezgetne

Sztrájkolnának az áruházi dolgozók az ünnepek után a korábbi vasárnapi záróráért.

Úgy tervezik, hogy ha a szezonális munkások decemberi hulláma után a munkaadók nem tesznek érdemi lépéseket a helyzet hosszú távú enyhítésére, törvény adta jogaikkal élve önkéntes munkabeszüntetéssel, szervezett sztrájkkal gyakorolnának nyomást a cégekre – tudtuk meg áruházi körökből.

Úgy értesült a Magyar Nemzet, hogy miközben megkezdődött az idei legzsúfoltabb szezon a boltokban, újabban több áruházláncnál azt is elrendelték, hogy decemberben szombatonként és vasárnaponként nem mehetnek szabadnapra a bolti alkalmazottak sem a raktárakból, sem a kiszolgálótérből, és szabadságot sem vehetnek ki. Vagyis lényegé­ben több tízezer érintett a karácsonyig tartó időszakban kellő pihenéssel töltött hétvége nélkül fogja kiszolgálni a vásárlókat az üzletekben.

Többen azt jelezték, hogy a jövő év eleji tiltakozáson – amennyiben több áruházlánc alkalmazottai hajlanak az összefogásra – a további jelentős béremelések és a létszámbővítés általános igénye mellett arra fókuszálnának, hogy elérjék: a kereskedők vállalják vasárnaponként a boltok nyitvatartásának önkéntes korlátozását. Ez a túlóráztatás csökkentése mellett azt is biztosítaná, hogy a hétvége egy részét pihenéssel, a családjukkal tölthessék a dolgozók. Ez utóbbi iránti igény elmondásuk szerint mostanra eluralkodott köreikben, míg egyre kevesebben jelentkeznek a műszakpótlék miatt túlmunkára.

Megírtuk, mondja a Magyar Nemzet: elvileg nyitott kapukat döngetnek a munkaadóknál, akik tavasszal arról egyeztek meg a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumán a szakszervezetekkel, hogy megvizsgálják, a lakosság hogyan fogadná a vasárnapi nyitvatartás önkéntes, ámde egységes rövidítését. Erről a fórum múlt heti ülésén ismét szó esett, ám érdemi előrelépés nem történt, és az idén már nem is várható, mivel az elkövetkező hetekben a karácsony előtti értékesítés köti le a kereskedők figyelmét.

Iparági körökben azonban általános vélekedés, hogy nem különösebben indokolt a döcögős ügymenet, mivel a cégek pontos tényszerű kimutatásokkal, forgalmi adatokon és a vásárlókat vizsgáló piackutatáson alapuló számításokkal már régóta alá tudják támasztani, hogy a fogyasztói szokások változásával manapság jóval kevesebben látogatják az üzleteket a hét utolsó napján. Ez ráadásul veszteséget okoz teljes vasárnapi üzemelés esetén, miközben a dolgozók beosztása is egyre több problémás helyzetet teremt.

Az egyes cégek napra pontosan, napszakra, órára bontva tisztában vannak az áruházaikat választó vásárlók aktuális igényeivel és költekezési hajlandóságával – a személyes szokásokat is tendenciába állító, több célirányos kutatás eredményeként. A folyamatos információgyűjtésre például a szinte mindenütt jelen lévő hűségkártyák a legalkalmasabbak, ami alapján még a multilánc anyaországában is követhető, egyes fogyasztóknál mi és milyen értékben kerül a kosárba. A vasárnapi hiányt azonban üzletpolitikai okokból már nem vállalják nyíltan a munkáltatók, hanem egy több millió forintos költségvetésű lakossági felmérésre várnak.

A multiláncok üzleti titokként kezelt jelentésükből tudják, hogy csökkent az igény a vasárnapi vásárlás iránt fotó: Éberling András

– Attól függően, hogy mennyire elszántak a kérdésben, a dolgozók a klasszikus szakszervezeti eszközöket is választhatják annak érdekében, hogy elérjék a céljaikat – mondta a Magyar Nemzet megkeresésére a Munkástanácsok elnöke. Palkovics Imre szerint márpedig nyitott kapukat dönget minden érintett tábor, a kérdés idei fölvetésével a versenyszféra konzultációs fórumán is egyetértettek a cégek képviselői.

– A szakszervezetek törekszenek az ünnepek utáni, nyugalmasabb időszakban lebonyolítható felmérés megszervezésére, aminek közös munka nélkül viszont az anyagi akadályaival is szembesülniük kell. Erről is tárgyalni szeretnénk a kereskedői oldallal, mivel a továbblépéshez feltételül szabták, hogy csak országos reprezentatív kutatás eredményének ismeretében nyitnak a további egyeztetésekre – jegyezte meg.

A konföderáció vezetője felidézte, hogy a vasárnapi pihenőnap elrendelését korábban utcára kerülő dolgozók több tízezres tömegének rémképével támadták, mára viszont nagyot fordult a kocka az ágazatban. Mint mondta, annyira hiányzik a dolgozó a boltokból, hogy a vasárnap is üzemelő üzletek száma most sem éri el a jogszabály előtti szintet, és a meglévő állomány leterheltsége is aggasztóvá vált. – Ezért a nyitvatartás rövidítése érdekében újabb lépéseket tervezünk, de a dolgozókat csak a tárgyalóasztal melletti egyeztetések sikertelensége esetén támogatnánk a drasztikus lépésekben – fűzte hozzá Palkovics Imre.

(Magyar Nemzet, 2019. november 23.)

 

Szlovák Tesco: nem kellett az éjszaka

A vásárlóknak. Be is zárják éjszaka a Tescot boltjait Szlovákiában.

Teljesen véget vet az éjszakai nyitva tartásnak Szlovákiában is a Tesco, a vállalat ezzel gyakorlatilag beismeri, hogy a lehetőséggel nem tudott vevőket szerezni, írja a Napi.hu.

Míg a többi szlovákiai üzletlánc este tízkor lehúzta a rolót, a Tesco korábban éjjel-nappal nyitva tartó szupermarketekkel szórta tele Szlovákiát. Ezt sokáig versenyelőnynek tartották, mára azonban a Tesco is belátta, hogy még Pozsonyban sem gazdaságos az éjszakai üzem - írta a Maszol.

A vidéki városokban már 2015-ben hozzáláttak a nyitvatartási idő csökkentéséhez, a legutóbbi ilyen hullám tavaly októberben volt, amikor a 150 üzletéből 101-ben módosították a nyitvatartási időt. Az idei év elejére már csak két éjjel-nappali Tesco-üzlet maradt az országban.

Közülük a pozsonyligetfalui Tesco Extra hipermarketben február közepétől szüntették be az állandó nyitvatartást, így már csak reggel hattól este tízig tart nyitva. Az utolsó nonstop üzlet az aranyhomoki (Zlaté Piesky) Tesco február végéig tart nyitva nonstop.

A Tesco döntése mögött elsősorban az állhat, hogy az éjszakai nyitvatartás nem volt gazdaságos, hiszen ezt a szolgáltatást kevesen vették igénybe. Egyes elemzők szerint sokat nyom a latban a kormány munkapiaci csomagja is, amely miatt nőttek az éjszakai foglalkoztatás költsége.

(Napi.hu, 2019. február 16.)

 

A lengyeleknek nagyon nem tetszik a boltzár

Lázadnak a lengyelek a vasárnapi boltzár ellen.

A magyaroknál sokkal vallásosabb lengyelek túlnyomó többsége is vásárlási szabadsága korlátozását látja a vasárnapi boltzárban - derül ki egy friss felmérésből, írja a Napi.hu.

A lengyelek 71 százaléka vásárlói szabadságjoga korlátozását látja az áruházak vasárnapi zárva tartásában - idézte a Business Insider Polska a Maison&Partners tanácsadócég vizsgálatát, amelyet a Vállalkozók és Munkaadók Szövetsége (ZPP) felkérésére végeztek Lengyelországban.

Érdekes, hogy a korlátozást a kiskereskedelmi szektorban dolgozók 44 százaléka is negatívan ítéli meg. A ZPP adatai szerint a megkérdezettek 65 százaléka támogatja azt az elvárást, hogy ne szektoronként legyenek előírások, hanem törvényben garantálják Lengyelország minden dolgozójának a heti két szabadnapot.

Az is kiderül, hogy az emberek hatástalannak látják az idén bevezetett - havi két vasárnapi zárva tartásról két év alatt négy vasárnapra növekvő - szabályozást. Kiderült ugyanis, hogy a változás előtt előtt 88 százalékuk vásárolt vasárnap, akik többsége - a megkérdezettek 80 százaléka - most is ezt teszi. Kihasználja a kivételeket, például a minden vasárnap nyitva tartó benzinkútshopok kínálta lehetőséget. Persze panaszkodnak a magasabb árakra és a kisebb választékra.

(Napi.hu, 2018. december 8.)

 

Vasárnapi boltzár: az olaszok visszaállítanák

Már kidolgozták a törvényjavaslatot.

Be kell hogy zárjanak vasárnapokon és ünnepnapokon az üzletek és bevásárlóközpontok Olaszországban, hogy az alkalmazottak megkaphassák az őket megillető szabadságot - jelentette ki a gazdaságfejlesztési, jóléti és munkaügyi miniszter, miniszterelnök-helyettes, Luigi di Maio, írja a Napi.hu.

"Még az év vége előtt egészen biztosan elfogadjuk az üzletek vasárnapi és ünnepi nyitva tartását tiltó törvényt - idézte az olasz ANSA hírügynökség a miniszterelnök-helyettesnek a dél-olaszországi Bariban rendezett Fiera del Levante kiállításon és vásáron elhangzott szavait.

Az üzletek nyitva tartását 2011-ben Mario Monti kormánya liberalizálta. Luigi di Maio, a jelenleg koalícióban kormányzó Öt Csillag Mozgalom elnöke szerint viszont az üzletek vasárnapi nyitva tartása "szétveri az olasz családokat". Az Öt Csillag Mozgalom koalíciós partnere az Északi Liga szintén támogatja a vasárnapi boltbezárás visszaállítását.

A vasárnapi boltbezárásról a törvénytervezet már elkészült és a parlament előtt van. A tervezet kivételeket is megfogalmaz kávézókra és éttermekre, valamint turisztikailag frekventált helyeken működő üzletekre.

(Napi.hu, 2018. szeptember 9.)

 

A szlovák vásárlóknak nem kell a vasárnap

Vasárnapi boltbezárás: szembe mennek a szlovákok a magyarokkal.

Szemben Magyarországgal, ahol a vasárnapi boltzárat elutasította az emberek többsége, Szlovákiában több mint kétharmaduk egyetértene ezzel az intézkedéssel, írja a Napi.hu.

A szlovákiai fogyasztók csaknem 90 százaléka egyetért a kisboltok bezárásával a karácsonyi és a húsvéti ünnepek ideje alatt - adta közre a Focus közvélemény-kutató intézet felmérésének eredményét a pozsonyi Új Szó. A karácsonyi boltbezárással a fogyasztók majdnem 89 százaléka teljesen vagy inkább egyetért,a  húsvét kapcsán kerekítve 88 százalék ez az arány.

A Focus felmérését még januárjában készítették 1.012 válaszadó megkérdezésével. A felmérés azt is megmutatta, hogy a fogyasztók jelentős többsége, majdnem 80 százaléka egyetért azzal, hogy a boltokat más egyházi ünnepek ideje alatt is bezárják, például január 6-án és július 5-én. Hasonló arányban támogatják a korlátozást az állami ünnepek idején is, például január 1-jén vagy május 1-jén. (Megjegyzés: Szlovákiában ünnepnapokon is nyitva lehetnek a boltok.)

Végül a felmérés szerint az emberek több mint kétharmada, 68 százaléka egyetért a boltok vasárnapi zárva tartásával is.

(Napi.hu, 2018. július 6.)

 

Lengyel vasárnapi boltzár: felesben

Lengyelországban felesben jöhet a vasárnapi zárva tartás, csak minden második hétvégére. A másikon viszont szombaton lenne a boltzár a szakszervezet követelése szerint.

Ez lehet a teljes boltzárat követelő szakszervezetek és az óvatos kormány kompromisszuma, írja a Napi.hu. Lengyelországban ugyanis hosszú hónapok óta vitáznak a Szolidaritás szakszervezet törvénytervezetéről, amely javasolja a kiskereskedelem teljes vasárnapi szüneteltetését. Az ügyben illetékes parlamenti bizottság elnöke, Janusz Sniadek azt nyilatkozta, hogy megszületett a kormány álláspontja, amely szerint csak minden második vasárnap lehetnének nyitva a boltok.

A kormányzó Jog és Igazságosság (PiS) pártja hosszú ideje gondolkodik a javaslaton, annál is inkább, mert a Szolidaritás a párt legfontosabb támogatói közé tartozik, és az ügy mellé állt az egyház is. A politikai döntés meghozatalát követően az új szabály 2018. január 1-jétől léphet hatályba.

Egy 2017 márciusában végzett közvélemény-kutatás szerint ugyanakkor a lengyelek 59 százaléka ellene van a vasárnapi boltzárnak. A PiS tehát nehéz helyzetbe került: a vasárnapi boltzár ügyében kitalált kompromisszummal egyszerre ronthatja népszerűségét és gyengítheti viszonyát támogatójával, a teljes boltzárat akaró Szolidaritással.

Az utóbbi nem maradt adós a válasszal: a szakszervezet azt akarja, hogy a dolgozós vasárnapok előtti szombaton, azaz minden második szombaton zárva legyenek a boltok. Ők így képzelik a kompromisszumot, és azzal fenyegetőznek, hogy demonstrációkat szerveznek, ha a kormány nem teszi magáévá álláspontjukat.

(Napi.hu, 2017. szeptember 30.)

 

Rányomták a szlovák boltosokra

Ünnepnapokon zárva kell tartaniuk.

Minden ünnepnapon zárva tartanak az üzletek 2017 májusától Szlovákiában, az MTI tudósítása szerint. Jóváhagyta a pozsonyi törvényhozás március 28-án a munka törvénykönyvének azt a módosítását, amely az összes állami ünnepre és a munkaszüneti napokra is kiterjeszti az üzletek nyitva tartásának tilalmát. A beterjesztett módosítás 2017 májusától lép hatályba.

A boltok nyitva tartásának tilalma Szlovákiában eddig az év négy napjára vonatkozott, az újév napjára, amely egyidejűleg az 1993-ban önállósodott Szlovák Köztársaság megalakulásának a napja, húsvét vasárnapra, valamint karácsonyra, konkrétan december 24-re déli 12 órától és 25-re, az egész nap. Az új jogszabály ezeknek a napoknak a számát bővíti ki az összes államünnepre és az úgynevezett munkaszüneti napokra, amelyekből együttvéve 16 van évente.

A változás alapján például már 2018 húsvétjának pénteki, vasárnapi és hétfői napján, de már a 2017-es karácsony második napján is zárva tartanak a boltok Szlovákiában. Az üzletek kötelező zárva tartása alól néhány kiskereskedelmi egység kivételt kapott, ilyenek például a benzinkutak, a gyógyszertárak vagy a szuvenír boltok. Ezen felül a tilalom bizonyos ünnepnapokon - május nyolcadikán, szeptember elsején az alkotmány napján, valamint a november elsejei halottak napján - nem vonatkozik majd a virág- és kegyeleti tárgyak árusaira.
(MTI, 2017. március 28.)

 

A cseh boltosok ünnepnapon sem akarnak bezárni

Pedig mindössze nyolc napon kell lehúzniuk a redőnyt, de többen kekeckednek. A tilalom persze csak a nagyáruházakra vonatkozik.

A nemrég meghozott új törvény szerint a nagyobb üzleteknek az év nyolc közösségi ünnepnapján zárva kell tartaniuk a Cseh Köztársaságban. A legnagyobb cseh internetes áruházra, az Alza.cz-re egy millió koronás büntetés vár, mert egy közösségi ünnepnapon a tilalom ellenére árusított (1 korona = 11,44 Ft), tudósít a friss fejleményekről a Figyelő.

Az új törvény szerint, amely éles vitákhoz vezetett a Parlamentben és évekig tartott, mire átverték, a nagyobb üzleteknek az év nyolc közösségi ünnepén zárva kell tartaniuk, többek között október 28-án, karácsonykor, húsvét hétfőn és május 8-án.

Az egyik ünnepnapon, a Csehszlovák Függetlenség Napján, október 28-án vizsgálatot folytattak a felügyelők, akik a nemrég hatályba lépett tilalom betartását ellenőrizték. Az ellenőrzések során azt tapasztalták, hogy 12 áruház megsértette a törvényt, mások pedig kísérletet tettek arra, hogy kibújjanak az előírásai alól. A cseh vásárlók a rendszerváltásuk óta első alkalommal szembesültek azzal, hogy vásárlási szándékukat a 200 négyzetméternél nagyobb boltokban az új eladási tilalom akadályozza.

Október 28-án a felügyelők több mint 400 ellenőrzés végeztek az országban. Bírságot róttak ki 12 üzletben és számos használtcikk-kereskedésben, amelyeknek méretüktől függetlenül zárva kellett volna tartaniuk. A legtöbb nagy áruház engedelmeskedett a tilalomnak, néhány azonban megpróbálta azt kicselezni, mivel nem akarták elveszíteni vevőiket az év egyik legjobb forgalmú napjain, amikor az embereknek rengeteg idejük van nézelődni és vásárolgatni.

Néhány üzlet, így az újonnan létesült Hamleys játékáruház marketingrendezvényt tartott, árusítás nélkül. Ez rendben lévőnek tűnt, mások azonban túllépték a határt. Egy könyváruház árkedvezményt adott azoknak, akik az ünnepnapon lefoglaltak néhány kötetet és hétköznap jöttek el értük.

Az Alza - az ország legnagyobb elektronikai cikkeket árusító internetes áruháza megnyitotta boltjait, ahol a megrendelt termékek átvehetőek voltak és új megrendeléseket is fel lehetett adni. A vevőként fellépő felügyelők feladtak egy rendelést, kifizették az áru árát és néhány percen belül, amint megkapták az adott terméket, ki is róttak az internetes áruházra egy egy millió koronást büntetést.

A megbüntetett áruházak egyelőre még keresik a védekezés lehetőségét, a Cseh Kereskedelmi Kamara és a Kereskedelmi és Turisztikai Szövetség azonban már arra készül, hogy a nagy üzletek hátrányos megkülönböztetésére hivatkozva alkotmányos panaszt tegyenek a törvény ellen.

(Figyelő, 2016. november 1.)

 

Most a lengyelek akarnak vasárnapi boltbezárást

De lehet, hogy csak lassan vezetik be, nehogy nagy legyen az elbocsátás a boltokban.

A lengyel Szolidaritás szakszervezet törvényjavaslatot nyújt be az üzletek vasárnapi nyitva tartásának korlátozására, miután összegyűjtötték az ehhez szükséges aláírásokat. A tervezetet szeptember elején adják át a lengyel házelnöknek. A szakszervezet a szabad vasárnap híve, a vasárnapi kereskedés korlátozásának.

A szakszervezet három hónap alatt 350 ezer aláírást gyűjtött össze a törvényjavaslat támogatására, de a törvény jóváhagyásáig folytatják a gyűjtést. A lengyel jog szerint a parlamenti előterjesztéshez a polgári törvénykezdeményezések esetében legalább 100 ezer aláírás szükséges. A tervezet alapján a vasárnapi nyitva tartás tilalma nem vonatkozna a benzinkutakra, a virágboltokra, a kis pékségekre és a kis élelmiszerboltokra, ahol maga a tulajdonos dolgozik, ami sok tekintetben hasonlít a magyar megoldásra, amit végül feloldott a kormány áprilisban.

Az év hét vasárnapján - többek között karácsony és húsvét előtt, valamint a kiárusítási szezonban - a boltok továbbra is nyitva lehetnének. A jelenleg érvényes, 2007-ben elfogadott törvény értelmében Lengyelországban 12 ünnepnapon tartanak zárva a boltok. A javaslatot egy májusi felmérés szerint a lengyel társadalom 43 százaléka ellenzi, 41 százalék támogatja, a többiek nem mondtak véleményt róla.

A kormányzó Jog és Igazságosság politikusai többször igenlően nyilatkoztak a kezdeményezésről, amelyet a katolikus egyház is támogat. Egyes lengyel szakértők szerint a tervezet a munkapiac civilizáltabbá tételét eredményezheti, a munkaidő-módosítással járó elbocsátásokat pedig úgy lehetne korlátozni, hogy a tilalmat csak fokozatosan, több év alatt vezetik be.

(Index, 2016. augusztus 31.)

 

Az angolok is nyújtanák a vasárnapi nyitva tartást

Követik a franciákat, mert akkor nő a forgalom és a foglalkoztatás is, legalábbis szerintük.

Nagy-Britannia kormánya szakmai konzultációt kezd a vasárnapi nyitva tartás meghosszabbításáról. A kormány tervei szerint az angol és a walesi önkormányzatok maguk szabhatnák meg, meddig lehet nyitva egy-egy üzlet, számol be a kezdeményezésről az Investor.hu.

A boltokat, bevásárlóközpontokat üzemeltető cégeket és a vásárlókat is megkérdezi a brit kormány arról, hogy szeretnék-e, ha a boltok vasárnap tovább tartanának nyitva. Angliában és Walesben a jelenleg hatályos törvények szerint a nagyobb üzletek csak hat órán keresztül fogadhatnak vásárlókat a hét utolsó napján, a kis méretű boltok akár egész nap nyitva tarthatnak.

A kormány egyik célja, hogy a helyi hatóságok nagyobb beleszólást kapjanak a gazdasági ügyekbe. A kabinet ezért azt tervezi, hogy a vasárnapi nyitva tartás szabályozásának jogát átadja a polgármestereknek. Ha engedélyeznék a nagyobb üzletek számára a hosszabb vasárnapi nyitva tartást, a kormány szakértőinek számításai szerint 1,4 milliárd fonttal, azaz körülbelül 620 milliárd forintnak megfelelő összeggel bővülne a kereskedelem.

(Investor.hu, 2015. augusztus 5.)

 

Máshol: a franciák éppen kinyitnak vasárnap

Most éppen a franciák nyújtják meg a vasárnapi nyitva tartást. Horvátok, szlovákok, osztrákok, törökök.

Magyar szempontból is érdekes vita zajlott a napokban Franciaországban a vasárnapi boltbezárásról. A francia gazdasági miniszter ugyanis felvetette és meg is szavaztatta, hogy jobban pörögne a gazdaság, ha az eddigi öt helyett 12 vasárnap nyitva lehetnének a boltok, Párizs nagy részén pedig minden vasárnap vásárolhatnának az emberek. Így március 14-re virradó éjjel fontos döntést hozott a francia nemzetgyűlés a vasárnapi boltbezárás ügyében. A többség hatalmas vita után ugyanis elfogadta a vasárnapi nyitva tartás bővítéséről szóló javaslatot, amely a gazdaság beindítására összeállított reformcsomag egyik legvitatottabb pontja.

A törvény lényege az, hogy a gazdaság fellendítése érdekében lazítanak a vasárnapi boltbezárás szabályain a franciák. Az eddigi öt helyett ezentúl évi 12 vasárnapon tarthatnak nyitva az üzletek. Az engedélyezett napokat az önkormányzat jelöli ki. A szakszervezeteket azzal nyugtatgatják, hogy az alkalmazottak önkéntes alapon és 100 százalékos pótlékkal foglalkoztathatók vasárnap.

A franciák ugyanakkor most úgy érvelnek, hogy egész egyszerűen többen vásárolnak, jobban pörög a gazdaság, ha többet vannak nyitva a boltok vasárnaponként. A hatalmas vita nem is amiatt robbant ki, hogy érdemes-e több vasárnapra engedélyezni a nyitva tartást, hanem amiatt, hogy ki dönthet a kérdésről az egyes övezetekben, a törvény ugyanis a kereskedelmi övezeteket is átszabja.

Franciaországban eddig csak az úgynevezett turisztikai övezetekben engedélyezték a boltoknak, hogy minden vasárnap nyitva tartsanak. Az új törvény viszont különbséget tesz turisztikai övezetek, kereskedelmi övezetek és nemzetközi turisztikai övezetek között. Valamennyit kormányrendeletben jelölhetik ki. A nemzetközi turisztikai övezeteket elsősorban Párizsban hoznák létre, például a Champs-Elysées sugárút és az azt keresztező avenue Montaigne környékén, a luxusboltokkal teli Vendome téren, a Saint-Honoré utcában, a belvárosi Saint-Germain negyedben, és a boulevard Haussmannon, ahol a nagy áruházak találhatók. Emellett a kormány a francia Riviérián és az Atlanti-óceán partján található Deauville-ban is tervez ilyen zónákat létrehozni. Ezekben az övezetekben minden vasárnap nyitva lehetnek a boltok, és esténként éjfélig engedélyezik a nyitva tartást.

Párizs főpolgármestere az önkormányzatok szempontjából demokratikus visszalépésként értékelte, hogy a fővárosban a már meglévő turisztikai övezeteken kívül a kormány új nemzetközi turisztikai övezeteket fog kijelölni. Főpolgármesterként semmi beleszólása nem lesz, hogy tartsanak nyitva a boltok fél Párizsban.

A francia munkavállalók védelme érdekében a törvény kompenzációs szabályokat tartalmaz, így az önkéntesség szabályát.

(Index, 2015. február 15.)

 

A törökök sem adják alább

Kell neki a vasárnapi nyitva tartás, de legyen imahely is.

Egyelőre nincs végleges döntés Törökországban a kiskereskedelem új szabályozásáról  A javaslat legkritikusabb eleme a vasárnapi zárva tartás kérdése.

A török országgyűlés egyik képviselője néhány társával együtt még az elmúlt parlamenti ciklusban nyújtotta be a törvényhozásnak a kiskereskedelem szabályozásáról szóló törvényjavaslatát. A tervezet lényegesen megváltoztatná a bevásárlóközpontok és az áruházláncok működési módját.

Az első rendelkezés a nyitvatartási időt szabályozná: az üzletek hétfőtől szombatig délelőtt fél 11-tól este fél kilencig fogadhatnák a vásárlókat, vasárnap és a hivatalos ünnepnapokon pedig zárva kellene lenniük. Az intézkedés egyértelmű célja a benyújtók szándéka szerint, hogy a nagy egységek visszaszorításával segítséget nyújtson a tradicionális arab kis, bazári boltosoknak.

Sajátos további rendelkezése a törvényjavaslatnak, hogy kötelezné a nagy kereskedelmi egységeket külön imahelyek, gyermekfoglalkoztatók, nagy női és férfivécék kialakítására. Azt is meghatározná, hogy a 2500-5000 négyzetméteres egységeknek összesen 100 négyzetméteres, az ennél nagyobbaknak pedig sávosan egyre nagyobb teret kellene biztosítaniuk ezekre a célokra. Végül előírnák azt is, hogy a több mint 400 egységgel rendelkező áruházláncoknak értékesítésük egy százalékát regionális, helyi termékek eladásából kellene elérniük.

A kezdeményezés nem előzmény nélküli. Parlamenti képviselők szintén a bazári kereskedők védelme érdekében már 2013-ban beterjesztettek egy fogyasztóvédelmi törvényjavaslatot, amely kiűzte volna a városokból a bevásárlóközpontokat és szintén megtiltotta volna a vasárnapi nyitva tartást. Ebből a kezdeményezésből azonban végül nem lett jogszabály.

Az új törvényjavaslat elfogadása esetén a bevásárlóközpontok és az áruházláncok összesen évi 24 milliárd török líra (8,8 milliárd euró) veszteséget szenvednének el, állította a bevásárlóközpontok szakmai szervezete. Ezek a létesítmények bevételük harminc százalékát érik el a vasárnapokon, és éves forgalmuk 74 milliárd líra. A szakmai szervezet azt sem támogatja, hogy a hivatalos szabadnapokon is zárva tartsanak.

A török kis boltosok képviselői tapsoltak a javaslatnak, rájuk ugyanis súlyos csapást mért, hogy az elmúlt években gomba módra szaporodtak a nagy bevásárlóhelyek Isztambulban és más nagyvárosi körzetekben. A kézműves, iparművészeti vállalkozások száma az elmúlt évtizedben hárommillióról másfél millióra csökkent. A kézműveseket és az iparművészeket inkorrekt versenyre kényszerítették, méltánytalan helyzetbe hozták, szerintük. Az új törvény megnyitná az utat a korrekt verseny előtt. A vásárlók rájöhetnének, hogy a kis boltokban is vannak akciók, ezek is adnak kedvezményeket, kínálnak olcsón jó termékeket és szolgáltatásokat, a kisboltok állásfoglalása szerint.

Törökországban 2006. és 2013. között évente átlag 30 új bevásárlóközpontot adtak át. Csak a fővárosban, Isztambulban több mint száz ilyen hely várja a vevőket, 2016-ra 450 körül lesz számuk az országban. Tény, hogy elcsábítják a kis boltok vásárlóit, ugyanakkor sokat segítenek az ország gazdaságának is, mert vonzzák a külföldi turistákat.

A török kormány nem támogatja a vasárnapi zárva tartás ötletét. Egy ilyen intézkedés kárt okozna a gazdaságnak, álláspontja szerint.

(Napi.hu, 2015. január 18.)

 

A horvátok bebukták a vasárnapi boltzárat

Esett jócskán a piac, úgyhogy inkább visszacsinálták az egészet.

Nagyot buktak a horvátok, amikor úgy döntöttek, hogy zárva maradjanak az áruházak az országban a hét utolsó napján: fél év után máris meggondolták magukat, mert belátták, a vásárlók, a kereskedők és a munkavállalók is csak pórul jártak a vasárnapi boltzárral, foglalja össze a Napi.hu.

A katolikus egyház nyomására a horvát parlament 2008-ban elfogadta azt a törvényjavaslatot, amelynek érelmében az üzleteket zárva kell tartani vasárnaponként. Az egyház éveken át kampányolt azért, hogy a vasárnapok a családoké legyenek. Horvátországban a lakosság kilenctizede római katolikus, ám az emberek az ezredforduló után egyre lelkesebben vetették bele magukat a hét végi vásárolgatási hullámba. Az ország egyre több kereskedője döntött úgy, hogy érdemes nyitva tartania áruházait, üzleteit a hét minden napján. A 2008-ban elfogadott törvény kivételeket tett: az üzemanyagtöltő állomásokon, a vasúti és autóbusz-pályaudvarokon, kórházakban lévő boltok, továbbá a pékségek, az újságosok és a virágárusok vasárnap is kiszolgálhatták a vásárlókat.

A horvát jogszabály 2009. január 1-jétől lépett érvénybe. Sok kiskereskedő először nem is tudta, nyitva tarthatja-e üzletét vasárnaponként vagy sem.  2009 januárjában Zágrábban például a Tresnjevka szabad téri piacon csak a piac belső részével szemben lévő boltok lehettek nyitva, míg a Dolac piacon csak a belül lévőknek tették ezt lehetővé. A hotelekben lévő üzletek többsége nyitva volt a hét utolsó napján, ám a Mercatorban nem engedték meg ezt a boltosoknak. A Zágráb melletti vasútállomások és buszpályaudvarok környékén lévő üzletek nyitva voltak, míg mások nem.

A kormány végül kénytelen volt engedélyezni a vasárnapi nyitva tartást bizonyos korlátokkal, így 2009. májusában sok kereskedő azért bosszankodott, mert vasárnap csak délután két óráig tarthatta nyitva áruházait és üzleteit. Ilyen rövid nyitvatartási idővel viszont szerintük nem térülhetnek meg a vasárnapi költségeik. Emellett a bevásárlóközpontok bútor- és háztartásieszköz-részlegei semmi hasznát nem látták a változtatásnak, mivel ezek vásárlói jellemzően délután indultak volna vásárolni. A turisták szintén délután keresik az áruházakat. A könnyítés június 1-jétől október 1-jéig volt érvényben, mert ez az időszak a főszezon az idegenforgalomban. A lazítás utáni első vasárnapon részben az előbbiek miatt fél házzal működtek a bevásárlóközpontok. A kereskedők alkalmazottai szintén elégedetlenek voltak az új helyzettel, mert az nem garantálta állásukat, miközben előzőleg 2800 embert bocsátottak el a januártól bevezetett korlátozás miatt.

A fél évig érvényben tartott törvényt az alkotmánybíróság ütötte ki végleg. A testület megállapítása szerint a vasárnapi bevásárlási tilalom nem legális, valamint szükségtelen szabály egy demokratikus társadalomban. Nem védi meg a munkavállalókat, a kivételképpen nyitva tartó boltokban ugyanis vasárnap is dolgozniuk kell. Emellett korlátozza az üzleti vállalkozás szabadságát és - megint csak a kivételek miatt - a piaci versenyt. Az alkotmánybíróság a horvát bevásárlóközpontok és áruházláncok beadványa alapján hozta meg döntését. Az októberben megjelent statisztikai adatokból azután az is kiderült, mennyit bukott a kereskedelmi ágazat és közvetve a horvát gazdaság a vasárnapi zárva tartáson. A kiskereskedelmi forgalom 2009. első félévében 15 százalékkal zuhant 2008. azonos időszakához képest.

(Napi.hu, 2014. december 20.)

 

A bécsi boltosok kinyitnának vasárnap

Legalábbis a gazdasági kamara tagjai, de a szakszervezet ott is pöpeckedik.

A tagok egyértelműen letették a voksukat a nagyobb vállalkozói szabadság és az önrendelkezés mellett, a Bécsi Gazdasági Kamara (Wirtschaftskammer Wien) felmérésének eredménye szerint, ami évtizedek óta a legnagyobb méretű volt a kamara történetében. Az elmúlt hetekben összesen 100 ezer bécsi céget kértek fel, hogy vegyenek részt a közvélemény-kutatásban, amelynek keretében a vasárnapi nyitva tartásról, a kerthelyiségek nyitva tartásáról és a szociális járulék csökkentéséről kérdezték meg tagjaikat.

A több mint 14 ezer válaszadó (hát, ne szépítsük, ami 14%-os részvételt jelent a válaszadásban) 73 százaléka egyértelműen a vasárnapi nyitva tartás mellett tette le a voksát a belvárosban tervezett turisztikai zónában, 81 százalékuk pedig azt szeretné, hogy a kerthelyiségek egész évben nyitva tarthassanak, ne csak március eleje és november vége között. A tagok 60 százaléka a szociális hozzájárulás csökkentésének is örülne.

A Gazdasági Kamara azért döntött a felmérés mellett, mert Bécsben időről-időre fellángol a vita a vasárnapi nyitva tartásról, amelyet a kereskedelmi dolgozók szakszervezete a közelmúltban persze ismét elutasított. A gazdasági kamara szerint körülbelül 800 új munkahelyet és 140 millió euró többletbevételt jelentene, ha a hét utolsó napján is nyitva tarthatnának a bécsi üzletek.

(Origo, 2014. december 9.)

 

A szlovákok nem estek a fejükre

Szlovákiában nem lesz vasárnapi boltzár.

A szlovák parlament november elején elutasította azt a törvénymódosító javaslatot, amely az üzletek vasárnapi és ünnepnapi zárva tartását szorgalmazta, a Napi.hu tudósítása szerint. A boltok vasárnapi és ünnepnapi zárva tartására vonatkozó beterjesztés a kereszténydemokratáktól érkezett. A KDH állásfoglalásában úgy fogalmazott, elsősorban a gyerekes családoknak kívánnak segíteni. A javaslatot azonban a pozsonyi parlament elutasította.

A szlovák Polis közvéleménykutató-intézet legutóbbi felmérése szerint Szlovákia lakosainak több mint a fele ellenzi, hogy az üzletek vasárnap és ünnepnapokon nyitva tartsanak. A válaszadóknak arra a kérdésre kellett felelniük: "Beleegyezne-e a Munka Törvénykönyvének esetleges megváltoztatásába, amely értelmében vasárnap és ünnepnapokon betiltanák a kiskereskedelmi árusítást?"

A megkérdezettek 58,1 százaléka igenlő választ adott. Csupán 18,9 százalék vélekedik úgy, hogy mindenképpen nyitva kellene tartaniuk az üzleteknek ezeken a napokon, további 16,9 százalék azt vallja, hogy inkább tartsanak nyitva. A megkérdezett több mint 6 százaléka pedig nem tudott választ adnia kérdésre.

Szlovákiában az emberek nagy része ugyanakkor előszeretettel vásárol vasárnap. Az üzletközpontok általában tele vannak. Az egyik kereskedelmi bank szintén a közelmúltban közzétett felmérése alapján a 2013-as bankkártyás fizetések vizsgálatából kimutatható, hogy az élelmiszerbolti bevásárlások közül havonta egyet vasárnap intéznek az emberek. Szlovákiában a megyék többségében az vásárlók több mint 30 százaléka megy vasárnap boltba.

A munkáltatók viszont arra figyelmeztetnek, hogy a zárva tartásra vonatkozó rendelkezés elbocsátásokat eredményezne. Egyes kimutatások szerint az üzletek vasárnapi és ünnepnapi zárva tartásával 3500 munkahely szűnhetne meg Szlovákiában, elsősorban olyan pozíciók, amelyeket nők töltenek be.

(Napi.hu, 2014. november 9.)

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.