kirakatles₪plázarítus

Az Asda már nagyon nem bírja

Az Asda 2.500 dolgozójától válhat meg. 

Óriási a verseny a brit kiskereskedelmi láncok között, melyek egyre nehezebb helyzetbe kerülnek az Aldi és a Lidl növekvő piaci részesedése miatt, írja az Origo. A négy nagy angol cég közül most az Asda jelentette be, hogy rengeteg dolgozójától kénytelen megválni.

A BBC arról ír, hogy az Asda menedzsmentje megkezdte az egyeztetéseket a munkavállalókkal belső átszervezésekről, ám a hírek szerint valójában ez azt jelenti, nagyjából 2.500 dolgozóját teheti lapátra az áruházlánc.

Illusztráció FORRÁS: DPA/AFP/GERO BRELOER

Az Asda mögött 1999 óta az amerikai behemót, a Walmart áll, ám úgy látszik, ez sem jelent elég támogatást. Nemrégiben a Sainsburyvel való összeolvadás mellett döntöttek. Ha azt a versenyjogi hatóságok jóváhagyják, akkor a Tesco és a Morrison's mellett már csak három hagyományos brit kiskereskedelmi lánc marad meg a szigetország piacán, néhány kisebb vállalat, és a két német diszkontlánc társaságában.

Az Asda vezetése szerint a leépítésre a versenyképesség megőrzése céljából van szükség.A menedzsment úgy véli, a cégnek figyelembe kell vennie a munkavállalók szerepének és munkaidejének megváltozását.

Az elbocsátás várhatóan elsősorban a pékségek, töltőállomások és az irodai területeken dolgozókat érinti majd.

Az Asda-dolgozókat képviselő szakszervezet máris reagált a hírre. Képviselőjük azt mondta,megdöbbentő, hogy a cég a karácsonyi időszak előtt lépné meg a leépítést, amit ráadásul szerintük a cég üzleti eredményei egyáltalán nem is indokolnak. Hozzátette: minden egyes munkatárs megtartásáért foggal-körömmel küzdeni fognak.

(Origo, 2018. október 29.)

 

Lőttek egyet a brit boltok

De azért a foci vb megtépte a boltosokat.

Tizennégy éves csúcsra futott fel a kiskereskedelmi forgalom növekedésének üteme a második negyedévben Nagy-Britanniában, jóllehet júniusban kevesebbet költöttek a fogyasztók - írja a Napi.hu az MTI nyomán. 

A brit statisztikai hivatal (ONS) adatismertetése szerint 2018 második negyedévében 2,1 százalékkal emelkedett a kiskereskedelmi forgalom az év első három hónapjához képest, ami 2004 első negyedéve óta a leggyorsabb ütem. Ez azt mutatja, hogy a gyenge évkezdet után erőre kapott a fogyasztás, ami némi megnyugvást jelenthet a brit jegybanknak.

Júniusban 2,9 százalékkal nőtt éves összevetésben a kiskereskedelmi áruforgalom a májusban mért 4,1 százalékos tizenkét havi növekedés után. Havi szinten ugyanakkor 0,5 százalékkal csökkent a forgalom júniusban, miközben elemzők 0,4 százalékos emelkedésre számítottak a májusi 1,4 százalékos bővülés után.

Elemzők annak tudják be a gyengébb júniusi adatokat az előző két hónap erős teljesítménye után, hogy a labdarúgó világbajnokság miatt sok fogyasztó kevesebbszer fordult meg és kevesebbet költött az üzletekben.

A pénzpiacok azonban a gyengébb júniusi adatra koncentráltak, aminek következményeként a font dollárhoz viszonyított árfolyama 2017 szeptembere óta először az 1,30-as szint alá esett, július második felében. A brit deviza árfolyamát már eddig is erősen megtépázták az EU-tagság megszűnési folyamatát övező politikai viták.

"A mérleg egyik serpenyőjében benne van az augusztusi kamatemelés. Függetlenül attól, hogy lesz-e kamatemelés, vagy sem, a kamatpálya rendkívül lapos lesz" - vélte Tom Stevens, a Fidelity International nemzetközi befektetési alapkezelő egyik portfoliómenedzsere.

A Reuters révén a hét elején megkérdezett közgazdászok többsége arra számít, hogy augusztus 2-i ülésén a Bank of England kamatot emel, a pénzügyi válság óta második alkalommal. A kiskereskedelmi forgalom júniusi visszaesése, a bérek és az infláció vártnál lassabb ütemű emelkedésével együtt, újraélesztette azokat az aggodalmakat, hogy megismétlődik a májusi meglepetés, azaz mégsem lesz kamatemelés.

(Napi.hu, 2018. július 19.)

 

Harry és Meghan: nagy üzlet az esküvő

Milliárdos üzlet Harry herceg esküvője.

Esküvő volt május 19-én, a királyi családból Harry herceg elvette jegyesét, Meghan Markle amerikai színésznőt. Az eseménynek számszerűsíthető gazdasági hatásai vannak, a Brand Finance becslései szerint több mint 1 milliárd fontos pluszt jelent a brit gazdaságnak, ami főként a turizmusban és a vendéglátásban csapódik majd le, írja a Portfolio.  

Turizmus

A Brand Finance adatai szerint 2011-ben több mint 3 százalékos emelkedést lehetett látni a brit turizmusban Katalin cambridge-i hercegné és Vilmos brit királyi herceg esküvőjének havában. A turisták pedig fejenként ezer fontos nagyságrendben költenek, így ha ez a növekedés most is meglesz a turisták számában, akkor egy 300 millió font körüli értéket kapunk. Ez a hotelekhez, például az InterContinentalhoz és a többi turizmusban érdekelt szereplőhöz folyhat be. 

Milliárdos üzlet Harry herceg esküvője - Ki jár jól?

Forrás: Shutterstock

PR-érték

Van hirdetési értéke a királyi esküvőnek, a "brit márka" erősödik azzal, hogy világszerte közvetíti a média és tudósítanak az eseményről. A becslések szerint ez további 300 millió fontot jelent az Egyesült Királyságnak. 

Milliárdos üzlet Harry herceg esküvője - Ki jár jól?

Forrás: Shutterstock

Kiskereskedelem és éttermek

Egy felmérés szerint a britek 40 százalékát érdekli az esküvő, ami 25 millió embert jelent. Ha mindenki csak 10 fonttal költ többet az üzletekben vagy a vendéglátóipari egységekben, az máris 250 millió font. A Brand Finance elemzője hozzáteszi, hogy ez egy nagyon minimalista becslés, a hatás ennél jóval magasabb lehet. 

Milliárdos üzlet Harry herceg esküvője - Ki jár jól?

Forrás: Shutterstock

Divatipar

Megőrülnek az emberek Meghan öltözködéséért. A múlt hónapban történt az eset, hogy felvett egy zöld ruhát Harry herceg jövendőbelije, ezt követően pedig órákon belül elfogyott a készlet a ruhából. A becslések szerint a divatipar 150 millió fontos hasznot húzhat az esküvőből. 

Milliárdos üzlet Harry herceg esküvője - Ki jár jól?

Forrás: AFP / Togla Agmen

Ajándéktárgyak

Jópáran vesznek majd valószínűleg emlékérméket, bélyegeket, bögréket és mindenféle emléktárgyat, aminek hatásait 50 millió fontra becslik a szakértők. 

Milliárdos üzlet Harry herceg esküvője - Ki jár jól?

Forrás: AFP / Andrew Caballero-Reynolds

(Porfolio, 2018. május 19.)

 

Kemény csata a brit boltok között

Megpróbálják lenyomni a Tescot. A Sainsbury megveszi az Asda-t.

A Tesco elé vágnának a brit piacon, írja a Világgazdaság, az MTI nyomán. Egyesült ugyanis a második és a harmadik legnagyobb brit kiskereskedelmi cég, a Sainsbury és az Asda, aminek hatására a legnagyobb ágazati cég jön létre piaci részesedése alapján, maga mögé szorítva az eddig vezető Tescót.

A Sainsbury megveszi a jelenleg az amerikai Walmart brit leánycége tulajdonában álló Asdát úgy, hogy az amerikai tulajdonosnak közel 3 milliárd fontot (1 font = 357,88 forint) ad készpénzben, továbbá 4,3 milliárd font értékű részvényt ad át, amivel a Walmart az egyesülő kiskereskedelmi cégben 42 százalékos tulajdonos lesz – közölte a brit cég. 

A legfrissebb adatok szerint a Tesco piaci részesedése a brit kiskereskedelmi piacon 25 százalék, a Sainsbury cégé 14 százalék, az Asda boltoké pedig 13 százalék.

A közös vállalatban a Sainsbury és az Asda is megtartja hálózati nevét, ugyanakkor azt ígérik, hogy az egyesülés révén csökkenő költségek hatására mérséklődnek a bolti árak.

(Világgazdaság, 2018. április 30.)

 

A brit boltok bedőlhetnek a brexit nyomán

Zavarosban kell halászniuk a tervezgető brit boltosoknak. Egy kemény brexit alaposan odavághat.

A brit kiskereskedelem nem menekülhet el a brexit elől: az áruházláncok nem telepíthetik át telephelyeiket a kontinensre, ráadásul a polcaikon lévő termékek túlnyomó részét importálják, ami szélsőséges esetben le is állhat a brexit másnapján, írja a Napi.hu

A bankok áttelepíthetik központjaikat, vagy részlegeiket a kontinensre a brexit előtt, a vállalkozások európai cégeket hozhatnak létre, hogy megtartsák az EU kínálta előnyeiket (ahogy az EasyJet tette egy osztrák leánycég létrehozásával), ám a kiskereskedőnek nincs hová menekülniük, összegez a Bloomberg. Rájuk visszahull a brit kilépés minden átkos következménye.

Az Egyesült Királyság uniós kilépésének feltételi körül káosz, a kiszámíthatatlanság képtelen helyzetbe hozhatja az olyan nagy kiskereskedelmi láncokat, mint a Tesco, a Sainsbury, vagy a Next, amelyeknek nincs lehetőségük biztonsági forgatókönyvek készítésére. Menedzsereik sokkal jobban aggódnak a brexittárgyalások akadozása miatt, mint más cégeket vezető kollégáik, árulta el nemrégiben Simon Wolfson, a Next vezérigazgatója.

Kemény brexit: kemény vámkezelés

Az Egyesült Királyság importálja a ruházati cikkek túlnyomó többségét és az élelmiszerek közel félét. Naponta közel 700 ezer olyan szállítmány érkezik a szigetországba, amelyet ellenőrizni kell a határnál. Egy kemény brexit esetén, amikor egyik napról a másikra az EU-s szabadpiac helyét átvennék a Kereskedelmi Világszervezet szabályai szerint alkalmazandó vámok, nyilván megnőne az áruellenőrzések ideje.

Egy, az ország legforgalmasabb kikötőjében, Doverben dolgozó tisztviselő szerint ha teherautónként csak két perccel nőne meg a csekkolás ideje, akkor 27 kilométeres kocsisor alakulna ki. Szakértők szerint Dover egyszerűen nincs felkészülve a vámellenőrzés bevezetésre.

És ez nem ez az egyetlen gond. Manapság egy áruházlánc az egyik napon ebédidőben úgy dönthet, hogy venni akar egy szállítmány paradicsomot Hollandiában, akkor az áru másnap a boltjai polcán lehet. Ennek a jó világnak vége szakadhat.

Jöhet a silányabb minőség

Persze többé-kevésbé ki lehet váltani az importot hazai termékekkel, ám ennek ára van: a fogyasztó kénytelen lehet többet fizetni a rosszabb minőségért. Mike Coupe, a Sainsbury vezérigazgatója arra figyelmeztet, hogy a munkaigényes vámeljárások általában növelni fogják az árakat és rontani a minőséget. Szerinte a kormány nem számol ezzel a kockázattal.

A cégeknek a jövő évben alá kellene írniuk azokat a szállítási szerződéseket, amelyek valamelyes védelmet nyújtanának egy kemény brexit következményei ellen. Ez nem olyan egyszerű, mint látszik, ugyanis számos élelmiszer-biztonsági és munkaügyi feltételt tisztázni kell.

Eközben a kormány arról beszél, hogy addig nem lehet megállapodni az Egyesült Királyság és az EU átmenti kereskedelmi megállapodásairól, amíg nem tisztázták a kilépés feltételeit. Az utóbbi azonban egyelőre nincs a láthatáron.

Zavarosban kell halászni

Korábban elhangzott egy kormányzati ígéret, miszerint amikorra kell, bevezetnek egy előzetes regisztráción alapuló, online váminformációs rendszert, amely megoldja az importált áruk gyors vámkezelését. De ha nem lesz megállapodás, akkor ez több kérdést vetne fel, mint amennyit megoldana, ugyanis a rendszer megbízható, biztonságos működése messze nem magától értetődő.

Lindsy Page, a Ted Baker Plc pénzügyi igazgatója úgy látja, hogy már csak azért sincs értelme biztonsági terveket készíteni, mert számos brexit-forgatókönyv lehetséges, amelyek más-más szintű óvatossági intézkedéseket feltételeznek. Képtelenség ezekhez alkalmazkodni, miközben a cégeknek a kilépéstől függetlenül is foglalkozniuk kell tevékenységük piaci viszonyokhoz illeszkedő tervezésével.

Az utóbbi fontosságára hívja fel a figyelmet, hogy romlik a gazdasági környezet: a fogyasztói bizalom gyengül, az árak nőnek, miközben a bérek nem emelkednek. A kereslet kis visszaesése is nagy bajt okozhat az áruházláncoknak, véli Richard Hyman kiskereskedelemmel foglalkozó elemző.

(Napi.hu, 2017. október 31.)

 

Sör helyett a kocsmák fogynak Angliában

Az utóbbi bő harminc évben a negyedével esett a pubok száma Nagy-Britanniában, így már alig 50 ezer kocsma van a szigetországban. 

Az Economist legfrissebb számában idézik a brit szövetség adatait, melyek szerint 2015-ben már csak 51 ezer pub volt Nagy-Britanniában, miközben 1982-ben ez a szám még 68 ezer volt. Mindez a fogyasztói szokások megváltozásával magyarázható, írja a Portfolio. A sörfogyasztás ugyanis 1979-ben érte el a csúcsot, utána sokáig nem változott, majd 2003 óta meredeken esik. Közben egyre több angol váltott borra a tradicionális sörről, mások pedig csak simán kevesebbet isznak, mint korábban. Utóbbiban szerepe lehetett a sörár intenzív emelkedésének, ami részben az adóteher növekedésével magyarázható. A szakszövetség adatai szerint 2006-ról 2015-re 67 pennyről 102 pennyre nőtt egy korsó sör adója. 

A legfeltűnőbb a tendencia Londonban, ahol tizenöt év alatt 2001 és 2016 között 4.835-ről 3.615-re esett a pubok száma. A város 32 kerületéből 31-ben kevesebb lett a kocsma, az egyetlen kivétel Hackney volt.

Több oka lehet annak, miért zárt be egyes kerületekben több pub, mint máshol - mutatta ki tanulmányában Noah Carl, az Oxford Egyetem szakembere. Az egyik ilyen ok az ingatlanárak emelkedése, ami egyre több tulajdonost ösztönzött arra, hogy eladja a pubnak helyt adó épületet, és helyette lakásokat vegyenek a gyorsabb profit érdekében. A másik lehetséges ok a demográfia, Carl kutatása szerint ugyanis azokban a körzetekben, ahol gyorsabban nőtt a muszlim népesség száma, nagyobb eséllyel zártak be a pubok, mivel a muszlimok vallási okból nem fogyasztanak alkoholt. Az Economist saját számításai szerint a muszlim lakosság egy százalékos emelkedése ugyanekkora csökkenést okoz a kocsmák számában, példaként hozzák fel Newham példáját, ahol az utóbbi 15 évben 35%-ra emelkedett a muszlimok aránya, amivel párhuzamosan a pubok fele bezárt. 

Az Economist kiterjesztette a kutatást Nagy-Britannia többi részére, és arra a következtetésre jutottak, hogy a fenti okok közül az ingatlanárak változása egyáltalán nem volt hatással a pubok számára, a demográfiai változások pedig minimális kapcsolatot mutatnak.

A gazdasági lap azt állapította meg, hogy a városon belüli elhelyezkedés is jelentős szerepet játszik abban, ki tud talpon maradni a piacon. London központi részén például sokkal nagyobb az esély a túlélésre, mint a külvárosokban. Westminsterben például a turisták, a pénzügyi szektor dolgozói és a parlamenti dolgozók erős keresletet jelentenek, így ott 2001 és 2016 között mindössze 15%-kal esett a pubok száma.

(Portfolio, 2017. augusztus 27.)

 

Odakozmált a Brexit

Jamie Oliver bezárja hat éttermét Angliában. Máshol meg nyit újakat.

Jamie Oliver az olasz étteremlánc hat egységét zárja be 2017. első negyedévében, Londonban, Aberdeenben, Exeterben, Cheltenhamben, Richmondban és Tunbridge Wellsben. A cég szóvivője szerint azért lépnek így, mert a 2016. nyári brexitszavazás óta megugrottak a költségek, és kevesebben tértek be ezekbe a vendéglőkbe, tudósít az Origo.

A brexitszavazás óta az angol font 20 százalékot gyengült, és emiatt annyira megdrágult az olasz minőségi alapanyagok beszerzése, hogy ezt már nem tudta kigazdálkodni az olasz étteremlánc.

A bezárásra ítélt egységek az éttermi lánc 5 százalékát jelentik. A cég ígéretet tett arra, hogy megpróbál máshol állást találni az elbocsátás sorsára jutó 120 alkalmazottnak. Maga a vállalkozás egyébként nincs veszélyben, sőt kicsattanó formában van. A 2016-os évet is bevételének növekedésével zárta az étteremlánc és bővítették éttermeik számát külföldön.

Jamie Oliver egyébként 2017-ben további 22 éttermet akar nyitni Nagy-Britannián kívül, olyan távoli helyeken, mint Ausztrália, Brazília és Oroszország. Angliában egyébként a lánchoz tartozó két új steakhouse várja a különleges ételekre vágyókat.

(Origo, 2017. január 6.)

 

Szépen sülnek a Brexit-bukták

A Tesco lepakolta a polcról az Unilever cikkeinek egy részét. Később persze megegyeztek.

Nagy-Britanniában kirobbant az első vita a 31 éves mélységben járó font árfolyamcsökkenéséből származó veszteségek miatt, ugyanis így a brit áruházaknak ma már többe kerül a szigeteken túlról odavitt import. A Tesco már le is vette polcairól az Unilever több termékét, mert nem sikerült megegyezniük az átadási árban. A Tesco kisebb árat kért, az Unilever viszont a régi árat akarta megtartani, tudósított az afférról az Investor.hu.

A gyenge fontból fakadó veszteségek körüli vita lényege, hogy a beszállítók, a kereskedelmi láncok, vagy a vásárlók fizessék meg a gyenge fontból származó veszteségeket az importáruk esetében. Az első komolyabb összezördülés a Tesco és az Unilever között robbant ki, mert nem sikerült megegyezniük abban, hogy a font euróval szembeni gyengülésének kockázatát kinek kell viselnie (mivel egy eurónyi áru több fontba kerül).

A tét nem kicsi, június 23-a, vagyis a brit népszavazás óta ugyanis az angol fizetőeszköz értéke mintegy 15 százalékot esett az euróhoz képest, ami 31 éves mélypontot jelent, és az importáruk esetében komoly drágulást okoz.

A két multinacionális cégnek első körben nem sikerült megállapodásra jutni abban, hogy az Unilever megemeli árait, vagy a Tescónak kell lenyelnie a gyengülésből származó veszteségeket. Egyrészt az áruházlánc nyilvánvalóan nem szeretne árat emelni, másrészt ilyen nagy mértékű veszteséget nem hajlandó lenyelni. Az Unilever viszont állítja: a Tescóval kialkudott beszállítói árai nem tartalmaznak olyan árrést, amely ilyen árfolyamveszteséget elbírna. A vita odáig fajult, hogy a Tesco október 12-én levette polcairól az Unilever több termékét is, többek között fagylaltot, szappant és instant tésztákat.

A Ma.hu beszámolója szerint az Unilever végül azonban azonban bejelentette, hogy sikerült megoldani a problémát, hasonlóképpen nyilatkozott a Tesco is, bár azt egyikük sem részletezte, miként.

A Unilever érintett termékeit a másik három országos brit áruházlánc, a Sainbury's, a Morrisons és a Waitrose is árulja. E szupermarket-hálózatok is vitában álltak a brit-holland fogyasztási cikk gyártó óriással.

A brit kiskereskedelemben folyamatos és ádáz árháború dúl, a Brit Kiskereskedelmi Szövetség (BRC) pedig állásfoglalásában arra hívta fel a figyelmet, hogy a font gyengülése és az elmúlt évek élelmiszerár-deflációja után az áruházak képtelenek pótlólagos költségeket érvényesíteni a fogyasztói árakban.

A font beszakadásának legfőbb oka, hogy egyre több olyan hír látott napvilágot, melyek szerint nehéz válás lesz az Uniótól, amennyiben nem írnak alá szabadkereskedelmi megállapodást az Unió és Nagy-Britannia között.

(Investor.hu, Ma.hu, 2016. október 13.)

 

Lenyelték a sört az áruházak a pubok elől

Angolhonban annyi a kocsmavilágnak: több sör fogy az áruházakban.

Komoly veszély fenyegeti a világhírű brit kocsmakultúrát: évek óta csökken a vendégek sörfogyasztása a kocsmákban, olyannyira, hogy 2015-ben első alkalommal a vásárlók több pénzt pénzt költöttek sörre a szupermarketekben, mint pubokban.

2015-ben 44 millió hektoliter sört adtak el az Egyesült Királyságban az Origo beszámolója szerint, ebből viszont 51 százalékot főleg a szupermarketekben szereztek be a vásárlók, a brit sör és kocsma szövetség (BBPA) számításai alapján. A maradék 49 százalékon a pubok, klubok, bárok és más alkoholárusítási engedéllyel rendelkező helyek osztoztak.

A boltok súlyának növekedése a sörvásárlásban évek óta tart, a kocsmák pedig képtelenek a nagy láncok agresszív akcióival versenyezni, különösen, ha a népszerűbb márkákról van szó. 2000-ben még az eladott sör több mint kétharmada kocsmákban talált ivócimborára, 1990-ben pedig még 80 százalékban uralkodtak a vendéglátósok.

A BBPA számai szerint a jelenség összefonódott a kocsmában eladott sör árának növekedésével is. A tíz évvel korábbi árszinthez képes átlagosan 38 százalékos a növekedés, ami csak tovább nehezíti a vendéglátósok helyzetét.

A vendéglátósok szövetsége azt sem hallgatta el, hogy az áruházak mellett az alkoholfogyasztási szokások változása is hozzájárul az irányzat erősödéséhez, egyre több bort isznak ugyanis a britek és a cider, valamint az alkoholos üdítők népszerűsége is növekszik.

Az Egészségügyi Világszervezet adatai szerint egyébként a magyarok inkább sört isznak, 71 litert évente, de a borfogyasztás sem gyenge, abból is lecsúszik 30 liternyi. Tekintettel a hazai fogyasztók szélsőséges árérzékenységére, vélhetően ezek nagyobb részét áruházban veszik meg.

(Origo, 2016. szeptember 26.)