kirakatles₪plázarítus

A brit boltok bedőlhetnek a brexit nyomán

Zavarosban kell halászniuk a tervezgető brit boltosoknak. Egy kemény brexit alaposan odavághat. 

A brit kiskereskedelem nem menekülhet el a brexit elől: az áruházláncok nem telepíthetik át telephelyeiket a kontinensre, ráadásul a polcaikon lévő termékek túlnyomó részét importálják, ami szélsőséges esetben le is állhat a brexit másnapján, írja a Napi.hu

A bankok áttelepíthetik központjaikat, vagy részlegeiket a kontinensre a brexit előtt, a vállalkozások európai cégeket hozhatnak létre, hogy megtartsák az EU kínálta előnyeiket (ahogy az EasyJet tette egy osztrák leánycég létrehozásával), ám a kiskereskedőnek nincs hová menekülniük, összegez a Bloomberg. Rájuk visszahull a brit kilépés minden átkos következménye.

Az Egyesült Királyság uniós kilépésének feltételi körül káosz, a kiszámíthatatlanság képtelen helyzetbe hozhatja az olyan nagy kiskereskedelmi láncokat, mint a Tesco, a Sainsbury, vagy a Next, amelyeknek nincs lehetőségük biztonsági forgatókönyvek készítésére. Menedzsereik sokkal jobban aggódnak a brexittárgyalások akadozása miatt, mint más cégeket vezető kollégáik, árulta el nemrégiben Simon Wolfson, a Next vezérigazgatója.

Kemény brexit: kemény vámkezelés

Az Egyesült Királyság importálja a ruházati cikkek túlnyomó többségét és az élelmiszerek közel félét. Naponta közel 700 ezer olyan szállítmány érkezik a szigetországba, amelyet ellenőrizni kell a határnál. Egy kemény brexit esetén, amikor egyik napról a másikra az EU-s szabadpiac helyét átvennék a Kereskedelmi Világszervezet szabályai szerint alkalmazandó vámok, nyilván megnőne az áruellenőrzések ideje.

Egy, az ország legforgalmasabb kikötőjében, Doverben dolgozó tisztviselő szerint ha teherautónként csak két perccel nőne meg a csekkolás ideje, akkor 27 kilométeres kocsisor alakulna ki. Szakértők szerint Dover egyszerűen nincs felkészülve a vámellenőrzés bevezetésre.

És ez nem ez az egyetlen gond. Manapság egy áruházlánc az egyik napon ebédidőben úgy dönthet, hogy venni akar egy szállítmány paradicsomot Hollandiában, akkor az áru másnap a boltjai polcán lehet. Ennek a jó világnak vége szakadhat.

Jöhet a silányabb minőség

Persze többé-kevésbé ki lehet váltani az importot hazai termékekkel, ám ennek ára van: a fogyasztó kénytelen lehet többet fizetni a rosszabb minőségért. Mike Coupe, a Sainsbury vezérigazgatója arra figyelmeztet, hogy a munkaigényes vámeljárások általában növelni fogják az árakat és rontani a minőséget. Szerinte a kormány nem számol ezzel a kockázattal.

A cégeknek a jövő évben alá kellene írniuk azokat a szállítási szerződéseket, amelyek valamelyes védelmet nyújtanának egy kemény brexit következményei ellen. Ez nem olyan egyszerű, mint látszik, ugyanis számos élelmiszer-biztonsági és munkaügyi feltételt tisztázni kell.

Eközben a kormány arról beszél, hogy addig nem lehet megállapodni az Egyesült Királyság és az EU átmenti kereskedelmi megállapodásairól, amíg nem tisztázták a kilépés feltételeit. Az utóbbi azonban egyelőre nincs a láthatáron.

Zavarosban kell halászni

Korábban elhangzott egy kormányzati ígéret, miszerint amikorra kell, bevezetnek egy előzetes regisztráción alapuló, online váminformációs rendszert, amely megoldja az importált áruk gyors vámkezelését. De ha nem lesz megállapodás, akkor ez több kérdést vetne fel, mint amennyit megoldana, ugyanis a rendszer megbízható, biztonságos működése messze nem magától értetődő.

Lindsy Page, a Ted Baker Plc pénzügyi igazgatója úgy látja, hogy már csak azért sincs értelme biztonsági terveket készíteni, mert számos brexit-forgatókönyv lehetséges, amelyek más-más szintű óvatossági intézkedéseket feltételeznek. Képtelenség ezekhez alkalmazkodni, miközben a cégeknek a kilépéstől függetlenül is foglalkozniuk kell tevékenységük piaci viszonyokhoz illeszkedő tervezésével.

Az utóbbi fontosságára hívja fel a figyelmet, hogy romlik a gazdasági környezet: a fogyasztói bizalom gyengül, az árak nőnek, miközben a bérek nem emelkednek. A kereslet kis visszaesése is nagy bajt okozhat az áruházláncoknak, véli Richard Hyman kiskereskedelemmel foglalkozó elemző.

(Napi.hu, 2017. október 31., fotó: Pixabay)

 

Odakozmált a Brexit

Jamie Oliver bezárja hat éttermét Angliában. Máshol meg nyit újakat.

Jamie Oliver az olasz étteremlánc hat egységét zárja be 2017. első negyedévében, Londonban, Aberdeenben, Exeterben, Cheltenhamben, Richmondban és Tunbridge Wellsben. A cég szóvivője szerint azért lépnek így, mert a 2016. nyári brexitszavazás óta megugrottak a költségek, és kevesebben tértek be ezekbe a vendéglőkbe, tudósít az Origo.

A brexitszavazás óta az angol font 20 százalékot gyengült, és emiatt annyira megdrágult az olasz minőségi alapanyagok beszerzése, hogy ezt már nem tudta kigazdálkodni az olasz étteremlánc.

A bezárásra ítélt egységek az éttermi lánc 5 százalékát jelentik. A cég ígéretet tett arra, hogy megpróbál máshol állást találni az elbocsátás sorsára jutó 120 alkalmazottnak. Maga a vállalkozás egyébként nincs veszélyben, sőt kicsattanó formában van. A 2016-os évet is bevételének növekedésével zárta az étteremlánc és bővítették éttermeik számát külföldön.

Jamie Oliver egyébként 2017-ben további 22 éttermet akar nyitni Nagy-Britannián kívül, olyan távoli helyeken, mint Ausztrália, Brazília és Oroszország. Angliában egyébként a lánchoz tartozó két új steakhouse várja a különleges ételekre vágyókat.

(Origo, 2017. január 6.)

 

Nem izgatja a Brexit a brit autóvásárlókat

2017-ben rekordot döntöttek az új autók Nagy-Britanniában.

2016-ban rekordszámú új autót helyeztek forgalomba Nagy-Britanniában. A Brexit nyomán borúlátó gazdasági előrejelzésekre rácáfolva rekordszintre emelkedett a forgalomba helyezett új autók száma 2016-ban Nagy-Britanniában, számol be az autópiaci fejleményekről a Világgazdaság.

2016-ban már sorban az ötödik éve emelkedett Nagy-Britanniában a forgalomba helyezett új autók száma. A Society of Motor Manufacturers and Traders (SMMT) szakmai szervezet honlapján közzétett kimutatás szerint 2016-ban 2,7 millió új autót helyeztek forgalomba, 2,3 százalékkal többet az előző évinél. Decemberben viszont az előző év utolsó hónapjához képest 1 százalékkal, 178 ezerre csökkent a forgalomba helyezések száma.

A dízel autók száma 0,6 százalékkal, 1,3 millióra emelkedett, részarányuk 48 százalékra csökkent a 2015-ös 49 százalékról. A benzinüzemű járművek száma 2,7 százalékkal, 1,3 millióra emelkedett, részarányuk 49 százalékra nőtt.

Alternatív hajtású járművet 89 ezret értékesítettek 2016-ben Nagy-Britanniában, 22 százalékkal többet, mint 2015-ben. Részarányuk 3,3 százalékra emelkedett 2,8 százalékról az újonnan forgalomba helyezett járművek között. A forgalomba helyezett plug-in hibrid autók száma 42 százalékkal emelkedett, a teljesen elektromos autóké pedig 3,3 százalékkal. A brit utakon közlekedő teljesen elektromos autók száma több mint tízezerrel gyarapodott 2016-ban.

A brit autópiac a világon az egyik legváltozatosabb modellkínálattal rendelkezik: 44 márka közel négyszáz modellje közül lehet választani. A kínálat 2017-ben is jónak ígérkezik, hiszen 70 új modell bemutatását jelentették be az elkövetkező 12 hónapra.

(Világgazdaság, 2017. január 5.)

 

Szépen sülnek a Brexit-bukták

A Tesco lepakolta a polcról az Unilever cikkeinek egy részét. Később persze megegyeztek.

Nagy-Britanniában kirobbant az első vita a 31 éves mélységben járó font árfolyamcsökkenéséből származó veszteségek miatt, ugyanis így a brit áruházaknak ma már többe kerül a szigeteken túlról odavitt import. A Tesco már le is vette polcairól az Unilever több termékét, mert nem sikerült megegyezniük az átadási árban. A Tesco kisebb árat kért, az Unilever viszont a régi árat akarta megtartani, tudósított az afférról az Investor.hu.

A gyenge fontból fakadó veszteségek körüli vita lényege, hogy a beszállítók, a kereskedelmi láncok, vagy a vásárlók fizessék meg a gyenge fontból származó veszteségeket az importáruk esetében. Az első komolyabb összezördülés a Tesco és az Unilever között robbant ki, mert nem sikerült megegyezniük abban, hogy a font euróval szembeni gyengülésének kockázatát kinek kell viselnie (mivel egy eurónyi áru több fontba kerül).

A tét nem kicsi, június 23-a, vagyis a brit népszavazás óta ugyanis az angol fizetőeszköz értéke mintegy 15 százalékot esett az euróhoz képest, ami 31 éves mélypontot jelent, és az importáruk esetében komoly drágulást okoz.

A két multinacionális cégnek első körben nem sikerült megállapodásra jutni abban, hogy az Unilever megemeli árait, vagy a Tescónak kell lenyelnie a gyengülésből származó veszteségeket. Egyrészt az áruházlánc nyilvánvalóan nem szeretne árat emelni, másrészt ilyen nagy mértékű veszteséget nem hajlandó lenyelni. Az Unilever viszont állítja: a Tescóval kialkudott beszállítói árai nem tartalmaznak olyan árrést, amely ilyen árfolyamveszteséget elbírna. A vita odáig fajult, hogy a Tesco október 12-én levette polcairól az Unilever több termékét is, többek között fagylaltot, szappant és instant tésztákat.

A Ma.hu beszámolója szerint az Unilever végül azonban azonban bejelentette, hogy sikerült megoldani a problémát, hasonlóképpen nyilatkozott a Tesco is, bár azt egyikük sem részletezte, miként.

A Unilever érintett termékeit a másik három országos brit áruházlánc, a Sainbury's, a Morrisons és a Waitrose is árulja. E szupermarket-hálózatok is vitában álltak a brit-holland fogyasztási cikk gyártó óriással.

A brit kiskereskedelemben folyamatos és ádáz árháború dúl, a Brit Kiskereskedelmi Szövetség (BRC) pedig állásfoglalásában arra hívta fel a figyelmet, hogy a font gyengülése és az elmúlt évek élelmiszerár-deflációja után az áruházak képtelenek pótlólagos költségeket érvényesíteni a fogyasztói árakban.

A font beszakadásának legfőbb oka, hogy egyre több olyan hír látott napvilágot, melyek szerint nehéz válás lesz az Uniótól, amennyiben nem írnak alá szabadkereskedelmi megállapodást az Unió és Nagy-Britannia között.

(Investor.hu, Ma.hu, 2016. október 13.)

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.