kirakat₪láz

A kutyafáját

Kutyája és macskája milliárdokat hoz a konyhára és százezreknek munkát ad. 

Nagyjából 80 millió európai háztartásban tartanak valamilyen háziállatot, ennek a 23 százaléka macska, 25 százaléka kutya. Index, Záborszky Ede írása.

A háziállattartásnak számos előnye van, az ember testi-lelki egészségét is javítja egy kedvenc, közben a háziállattartás sok milliárd eurós üzlet, ami százezreknek munkát ad, cserébe nagyon környezetszennyező – bár utóbbi részben a gazdák hibája is.

A 18 országot és 5 piacvezető vállalatot magába foglaló Európai Állateledel Iparszövetség (FEDIAF) 2018-ban publikált statisztikái szerint EURÓPÁBAN ÉVENTE MAJDNEM 40 MILLIÁRD EURÓT KÖLTENEK A GAZDÁK A KISÁLLATOKKAL KAPCSOLATOS TERMÉKEKRE ÉS SZOLGÁLTATÁSOKRA: 21 milliárdot állateledelre, 8,5 milliárdot kiegészítőkre, 10 milliárdot szolgáltatásokra.

132 állateledelgyártó cég nagyjából 200 gyárában közel százezer ember dolgozik, valamint másik 900 ezer ember közvetve az iparágból keresi a kenyerét. A globális állateledel-piac a becslések szerint 2024-re elérheti a 98 milliárd dollárt is (összehasonításként a teljes divatipart 300 milliárd dollárra becsülték 2018-ban).

Haszonállatból szőrős gyerek

Ennek a szakértők szerint főleg demográfiai oka van, ugyanis a nagycsaládok eltűnésével egyre több az idős ember, akik négylábú társat választanak maguk mellé, valamint a fiatalok körében egyre jobban kitolódik a gyerekvállalás ideje, és SOKAN KEZDETBEN – VAGY AKÁR VÉGLEG – HÁZIÁLLATTAL PÓTOLJÁK A SAJÁT GYEREKET. 

De nemcsak az egyedszám számít, sokat nyom a latba az is, hogy mennyit hajlandó a gazda költeni állatára. Az elfogyasztott mennyiség inkább az állat igényeitől, mint a gazdától függ – viszonylag kevesen tervezik halálra etetni kedvencüket –, mégis gyakorlatilag bármennyi pénzt ott tud hagyni az ember az kisállateledel-boltban. A kutya- és macskatápok ára a kilónként néhány száztól a több ezer forintig terjed.

Változnak az állattartási szokások is, A SUFNI MÖGÉ EGYMÉTERES LÁNCRA KICSAPOTT, ROZSDÁS LÁBASBAN ÉTELMARADÉKON TARTOTT KUTYÁKAT, ÉS A FOGYÓESZKÖZKÉNT HÁZ KÖRÜL SZAPORODÓ MACSKÁKAT A CSALÁDTAGKÉNT KEZELT ÁLLATOK VÁLTJÁK.

Alapból fontos átalakulás, hogy a házi kosztot kiszorítja a táp. Ez az úgynevezett calorific coverage, az a szám, amely megmutatja, hogy egy országban arányaiban mennyien etetik gyártott táppal háziállatukat.

Általánosságban azt lehet mondani, hogy Európán belül a magasabb GDP-vel rendelkező nyugati országokban magasabb ez az arány is, 60-80 százalék körül mozog, de ott is vannak eltérések – például Hollandiában kifejezetten magas, Franciaországban viszont alacsonyabb. Kelet-Európában jóval alacsonyabb ez a szám, azonban mindenhol folyamatosan nő, egyre nagyobb a táppal etetők aránya. 

Bodrinak csak a legjobbat

A termékmix eltolódik, egyre nő a prémium, valamint kisebb kiszerelésű, drágább termékek aránya. Egy alutasakos vagy pástétom kiszerelésű állateledel fajlagosan akár négy-ötször annyiba is kerülhet, mint a nagy kiszerelésű zsákos tápok. Így a kereskedőknek és a gyártóknak is az az érdeke, hogy ezek felé, valamint általában a szofisztikáltabb termékek (fogvédő, vitamin) felé tereljék a vásárlókat. 

A 2019-es Global Pet Expo témáit átnyálazva azt tapasztalhatjuk, hogy nagyjából ugyanazokkal a hívószavakkal próbálják meg eladni az állateledelt, mint az embereledelt: organikus, fenntartható forrásból származó, egészséges, CBD-olajjal megspékelt és a többi. Utóbbi nem meglepő, hiszen elsősorban a gazdikat kell meggyőzni. Akinek van kutyája, az tudhatja, hogy a háztartási hulladékra és a wagyu marhára is örömmel vetik magukat az ebek (persze az egészségük szempontjából nem mindegy, hogy mit esznek).

PONT EMIATT AZ ÉRZELMI TÖLTÖTTSÉG MIATT AZ ÁLLATELEDEL IGEN VÁLSÁGÁLLÓ.

Az emberek nem szívesen adnak rosszabb minőségű, olcsóbb tápot kedvencüknek akkor sem, ha egyébként az élet más területén spórolni kényszerülnek.

Magyar macskába magyar tápot

Az állateledel-gyártásban Magyarország is érintett, ugyanis hazánkban három nagyobb szereplő is képviseli magát, két nemzetközi óriás, és egy haza központú, saját márkás termékeket gyártó cég:

Utóbbi a magyar központú Partner in Pet Food, az évi 450 ezer tonna tápot gyártó cégcsoportnak öt országban kilenc gyára van, itthon körülbelül 500 embernek adnak munkát. De jelen van hazánkban a világ öt legnagyobb állateledel-gyártójának egyike, a MARS is, 60 milliárd körüli éves árbevétellel és közel 800 alkalmazottal. Valamint fontos szereplő még a Nestlé büki állateledel gyára, a Purina márkanéven ismert termékeivel. A cég évente több mint 200 ezer tonna állateledelt gyárt az 1998-ban átvett üzemben, amely az indulás óta már három bővítésen átesett.

De nem csak a termelés, a fogyasztás is pörög hazánkban, ha vetünk egy pillantást a nagyobb állateledel-áruházak beszámolóira, azt láthatjuk, hogy évről évre növelni tudták a forgalmukat. Utóbbinak persze számos oka lehet, például hogy a kisebb, sokszor egy fő vagy egy család által üzemeltetett “állateledelesektől” szívják el a vásárlókat, de A FEDIAF ADATAI SZERINT AZ ELMÚLT HÁROM ÉVBEN EURÓPAI SZINTEN IS ÉVENTE 2,5 SZÁZALÉKOS NÖVEKEDÉST TUDOTT FELMUTATNI AZ IPARÁG.

K EPA20100818071

Az ismertebb állateledel-forgalmazók közül majdnem mind Magyarországon is stabil növekedést tudott produkálni az elmúlt években, még a Fressnapf is – akik amúgy egészen más ligában játszanak, éves árbevételük meghaladja a többiekét összesen – folyamatosan növelni tudja a bevételeit – hozzá kell tenni, hogy ebben benne vannak a kiegészítők (póráz, kiságy, játék) is. 

Buzzwordok és CO2

2019 legfontosabb célja az állateledel-iparban a következők voltak:

Kevésbé feldolgozott termékek. Ahogy az emberi ételeknél is egyre inkább szitokszó a feldolgozott élelmiszer (processed food) – keressünk csak rá, az első 10 találat a rákról fog szólni – úgy a gazdák a kutyájukat, macskájukat is próbálják kímélni az ilyen típusú termékektől.

Átláthatóság. Ez is inkább általános trend, mint állateledel-specifikus, az emberek szeretnék tudni, honnan származik ami a kutyatálba kerül, miből és hogyan készül.

Fenntarthatóság. Ez is egy olyan téma, ami lassan beszivárog a hétköznapok minden szegletébe. Az állattartók között egyre nagyobb arányban vannak jelen a fiatalabb generációk képviselői, akik számára a környezetvédelem kiemelt téma, van pénzük és hajlandóak többet fizetni a környezettudatosnak vélt termékekért. Ennek megfelelően a gyártók igyekeznek releváns termékekkel előállni.

Utóbbi probléma sajnos nem csak a marketing szintjén létezik. Az állateledelek előállítása, csomagolása, szállítása ugyanis – hasonlóan az emberi ételhez – igen környezetszennyező. Mind a takarmányuk előállítása, mind a vágóállatok maguk is jelentős üvegházhatású-gáz kibocsátásával járnak, valamint rengeteg vizet igényelnek. 

Bár a kutya és macskatápok elsősorban az emberi élelmiszerek gyártási melléktermékeiből készülnek, még így is komoly terhet jelentenek a környezetre. Ráadásul ront a helyzeten a következetlen vásárlói gondolkodás, és az ahhoz korlátlanul igazodó gyártói mentalitás is.

Flambérozott baglyos kutyatáp D-vitaminnal

De mitől különlegesek az állateledelek? Érdekes dologra hívja fel a figyelmet az University of Illinois állateledelek fenntarthatóságát vizsgáló tanulmánya: az állateledeleknél a termék elfogyasztója és a vásárló nem egyezik.

TEHÁT A GAZDA DÖNTI EL, HOGY MIT ÉS MEKKORA MENNYISÉGBEN AKAR ETETNI KEDVENCÉVEL, AKKOR IS HA ESETLEG AZ ADOTT TÁPANYAGRA NINCS, VAGY NEM AKKORA MENNYISÉGBEN VAN SZÜKSÉGE AZ ÁLLATNAK.

Ennek kettős eredménye van: az állat elhízik, ami rontja az egészségét, valamint A FELESLEG HULLADÉKKÁ VÁLIK, ÁTMEGY A JÓSZÁGON.

Akinek a kutyája lopott már el és evett már meg egy egész kiló kenyeret, annak van fogalma róla, mit is jelent ez.

Ez kihívás elé állítja a gyártókat, amennyiben tényleg szeretnének környezettudatosak lenni, ugyanis a fejlett országokban egyre jellemzőbb, hogy a gazdák szinte emberként kezelik kedvencüket. Így nehéz meggyőzni a gazdákat, hogy négylábú barátjuk olívaolaj vagy lazac nélkül is jól elvan. Ennek extrém esete az, amikor vegán diétára fogják a gazdák személyes meggyőződésből állatukat, még ha ezzel lehet, hogy meg is ölik. 

Tücsköt, bogarat

Ráadásul az erősen érzelmi alapú döntéshozatal számos, amúgy potenciálisan életképes alternatívát is gátol. 

JÓ PÉLDA ERRE A ROVAROKBÓL KÉSZÜLT ELEDEL, AMELY BRIT TUDÓSOK, AVAGY A BRIT ÁLLATORVOSTUDOMÁNYI SZÖVETSÉG (BVA) SZERINT TÁPÉRTÉKÉT TEKINTVE KITŰNŐ ÉS A KÖRNYEZETRE IS KEVÉSBÉ KÁROS.

Azonban itt jön képbe az antropomorfizáció: amit az ember nem szívesen enne meg, azt manapság sokszor már a kutyájának sem adja oda. Eközben egyre jobban divat a nyersetetés, amikor nyers hús és mindenféle zöldségek, tojásfélék, növényi származékok keverékét adják a kutyáknak. Utóbbi sokszor szájhagyomány útján terjedő receptúrák alapján kerül összeállításra, és nincs mindig garantálva, hogy tényleg jobb lenne mint a táp, mégis sokan harcos szószólói a dolognak.

Az állatoknak akarunk jót, közben az egész bolygónak teszünk rosszat.

Mielőtt bárki billentyűzetet ragadna, hogy az ő kutyája tényleg élénkebb a nyers etetéstől, szebb a szőre, vidámabb, a táptól pedig beteg, a fentebbi megállapítás pedig csak a gonosz nagyvállalatok lobbija: könnyen lehet, pusztán arra szeretnénk ismét kicsit rávilágítani, hogy sokszor szívesebben választjuk azt, ami otthonos, gusztusos, természetes, és nehezebben fogadunk el tényeket, ha azok ellentmondanak annak, amit ösztönösen jónak érzünk. 

(Index, 2020. február 15.)

 

Minden árva kutyusnak segített Derrick Nnadi

Egy betartott ígéretnek hála minden menhelyi kutya gazdára talált.

A Kansas City Chiefs focicsapat játékosa, Derrick Nnadi még a Super Bowl előtt tett egy ígéretet: amennyiben a csapata nyer, száznál is több kutya örökbefogadási költségét fogja kifizetni, írja a 24.hu. A csapat nyert, Nnadi pedig betartotta a szavát, és a KC Pet Project állatmenhelyen jelenleg már egyetlen eb sem vár gazdára – a non-profit szervezet a Facebook-oldalán tette közzé a jó hírt.

És nem ez volt a játékos egyetlen jócselekedete, hiszen már korábban is megállapodást kötött az állatmenhellyel, minden egyes meccset követően, mikor a csapata nyert, kifizette egy kutya örökbefogadási költségét, ami 150 dollárt, azaz nagyjából 45 ezer forintot jelent.

A Super Bowlos győzelem után Nnadi összesen 109 állat elhelyezésében segédkezett, és az akciójához csatlakozott a sztárséf, Rachael Ray is, aki minden egyes gazdára talált ebnek egy évnyi ingyen állateledelt ajánlott fel.

(24.hu, 2020. február 8.)

 

Kutyavilág: sokuknak nincs gazdija

Több mint 300 ezer kóbor kutya él Magyarországon.

Az ebtartás szabályozásával nemcsak a szabadon élő állatok számát lehetne visszaszorítani, hanem a kutyatámadások és az állatkínzások is megelőzhetők lennének, írja a Világgazdaság.

Ma Magyarországon 300 ezer kóbor kutya él, ami különösen jelentős annak fényében, hogy az országban összesen 4-5 millió kutya él becslések szerint – derült ki a Kutyaszemmel 2019 kutatásból. Az állam elsősorban a gyepmesteri telepek fenntartásával foglalkozik a kóbor kutyák begyűjtésével, és évente 40 millió forintot osztanak szét a menhelyek között. Mivel jelenleg nagyjából 30 ezer kutya él menhelyeken, ezért a 40 millió forintos támogatás 133 forintot jelent évente, kutyánként.

A kóbor ebek számának visszaszorításában jelentős előrelépés lehetne a kutyatartás engedélyhez kötése, hasonlót nemrég Ausztriában vezettek be. Az engedéllyel megelőzhető lenne a kutyák mérték nélküli szaporulata amennyiben a nem tenyésztésre tartott kutyák ivartalanítását előírják. Ezzel jelentős előrelépést lehetne tenni, ugyanis a Peta állatvédő szervezet adatai szerint egy ivartalanított nőstény kutyának hat év alatt akár több mint 67 ezer utódja lehet. Ez persze egy elméleti szám, hiszen a kóbor állatok ritkán élnek hat évig – ez egyébként elég alacsony életkor ahhoz képest, hogy a megfelelő tartás mellett a kutyák élettartama (fajtától függően) tíz év felett alakul.
Fotó: MTI/AP

A kutyatartás szabályozásának nemcsak a kóbor ebek számának csökkentésében lenne szerepe. Az állatkínzások, illetve a kutyatámadások megelőzésében is jelentős szerepe lehetne, ha csak valóban hozzáértő módon lehetne ebet tartani Magyarországon.

Amennyiben a kóbor kutyákat támogatná, az ezen a linken adományozhat kisebb-nagyobb összeget, amit a Hangya Közösség Alapítvány oszt szét a rászoruló, jellemzően vidéki menhelyek között. Természetesen a menhelyek közvetlen támogatására is van lehetőség, kutyatápot, kutyajátékokat, pórázt, nyakörvet és egyéb felszereléseket a legtöbb menhely szívesen fogad.

(Világgazdaság, 2019. november 1.)

 

Blöki gazdi kereső van a MOL kutakon

Több száz elkóborolt kutya talált haza.

Eddig 450 elkóborolt kutya tudott visszajutni gazdájához a Mol-töltőállomáson található mikrochip-leolvasóknak hála, írja a Napi.hu. A legtöbb kutya a vidéken tűnik el, és sok olyan eset is van, amikor hiába a chip, a gazda adatai nem szerepelnek az adatbázisban.

Eddig 450 elkóborolt kutyának próbáltak a Mol-kutakon segíteni az ott működő ingyenes mikrochip-leolvasókkal. A cég az Állatok Világnapja alkalmából készült kimutatása szerint az állatok több mint kétharmada, 320-an vissza is kerültek gazdáikhoz.

Tízből kilenc kutya vidéken tűnik el, és 50 elkóborolt kutyának hiába volt chipje, az adatbázisból a gazdája elérhetőségei nem voltak leolvashatóak.

"Minden olyan kutyának tudunk segíteni, amelyiknek van mikrochipje, de emellett az is nagyon fontos, hogy az elkóborolt állat adatai helyesen legyenek megadva. Így igen gyorsan, akár öt-tíz perc alatt be tudjuk azonosítani a kutyát, és vissza tudjuk juttatni a gazdájához" - mondta Orosz András, a Mol Magyarország kiskereskedelmi vezetője.

Jelenleg Magyarországon közel 2 millió mikrochippel rendelkező állat él a Magyar Állatorvosi Kamara nyilvántartása alapján. A kijelölt chipleolvasó helyszínek megtalálhatóak a Vigyél Haza Alapítvány kutyakereső alkalmazásában.

(Napi.hu, 2019. október 4.)

 

Jól pénzel a kutyusvilág

Luxuseledellel, bébiszitterrel és napközivel kényeztetik a magyar kutyákat.

A Global Market Insight tanulmánya szerint a házikedvencekre épülő ipar értéke 2025-re meghaladja a 270 milliárd dollárt, írja az Origo. Balogh Tamás Márk írása.

A tulajdonosok egyre többet költenek kis kedvenceikre, Kínában pedig még csak most kezd terjedni a városi állattartás. Az állatorvos mellett egyre kifinomultabb tápokért, szolgáltatásokért és kiegészítőkért is hajlandóak olykor sok pénzt áldozni az emberek. Van már kutyanapközi, naponta szállítanak házhoz kifejezetten kutyáknak főzött ételeket, de már tévécsatornát és randizós alkalmazást is készítettek az ember legjobb barátjának. Megnéztük, hogy milyen lehetőségek közül lehet válogatni Magyarországon, és hogy mindez mennyibe is kerül.

Az Egyesült Államokban harminc évvel ezelőtt a háztartások 56 százalékában volt háziállat, ez az arány  ma már eléri a 68 százalékot. Ez azt jelenti, hogy összesen 85 millió olyan háztartás van Amerikában, ahol van valamilyen kis kedvenc. A növekedés nemcsak annak köszönhető, hogy egyre könnyebb hozzájutni a háziállatokhoz, hanem annak is, hogy az ezredfordulósok és a Z generáció sokkal jobban rajong az állatokért, mint az idősebb korosztályok. A baby boomerek közül kerül ki a háziállat-tulajdonosok 32 százaléka, a fiatalabbak viszont 62 százalékot tesznek ki.

A magyar háztartásokban 2017-ben több mint 2 millió kutya és 2,2 millió macska mellett 4,4 millió díszmadarat, 85 ezer díszhalat, 397 ezer darab kisemlőst, valamint 60 ezer darab egyéb hobbiállatot tartottak. Azt ezt megelőző évekhez képest a kutyák száma némiképp csökkent, a macskáké azonban több százezerrel növekedett. Az OPTEN céginformációs szolgáltató adataiból kiderül az is, hogy 2015-ben az állategészségügyi ellátással foglalkozó magyar vállalatok árbevétele 30 milliárd forint volt, amely 2017-re 38 milliárd forintra nőtt.

A magyarok átlagosan 35 ezer forintért vásárolnak kutyát, de a legtöbben 10 és 20 ezer forint közötti összeget hajlandóak csak erre a célra fordítani. A hazipatika.com szerint ez az összeg arra utal, hogy a magyarok nem tenyésztőtől, hanem házi szaporítóktól vásárolnak. Egy hazai reprezentatív felmérés szerint a megkérdezettek 7.500 forintot költenek a kutyájuk élelmezésére havonta. Emellett felszerelésekre, higiéniás ellátásra és állatorvosi költségekre 10-10 ezer forintot költenek átlagosan évente.

Azonban akárcsak az Egyesült Államokban, úgy Magyarországon is megfigyelhető, hogy a fiatalok, elsősorban az ezredfordulósok, a kutyára az első gyermekükként tekintenek, ezért sokkal többet is áldoznak rá, mint például a baby boomerek. Emiatt pedig itthon is egyre több szolgáltatás épül legfőképpen a kutyák és gazdáik köré. Ilyen nemrégiben indult újdonság például a kutyapanzió, vagy éppen a kutyanapközi.

Illusztráció FORRÁS: K9-SPORT KFT.

Az egyik kutyapanzióban 3.800 forintba kerül egy kutya egy napos elszállásolása. Ebbe beletartozik a felügyelet mellett a prémium minőségű táp, négy különböző hőmérsékletű szoba, de még oktatás és kiképzés is van az árban. Ezen felül plusz pénzért (lakhelytől függően 3.500 és 5.500 forint között) lehet kérni, hogy reggel 7 és 19 óra között a cég felvegye, majd este haza is vigye a kutyát.

Egy kutya napközis ellátása 3.900 forintba kerül naponta, de vehetünk egy 10 alkalomra szóló bérletet is 35 ezer forintért. Az általunk vizsgált három hely mind különböző árstruktúrával dolgozott. A harmadik kutyanapközinél a heti alkalmak számának növekedésével csökkent az ár is.

Egy alkalom 3.800 forintba került, de aki hetente 4-5 alkalommal viszi oda a kutyáját, az már csak 3.000 forintot fizet. Náluk a havi bérlet 55 ezer forint.

Nem csak a kutyák megőrzésére, hanem az étkeztetésükre is létrejöttek már cégek. Az egyik főtt ételt kínál kifejezetten kutyák számára. A cikk írásának hetében például lehetett választani a répás, almás marharagu, a brokkolis sertésragu és a zöldséges nyúlragu között. Az ételeket porciózva minden pénteken szállítják ki, és hűtőben eltárolva a következő hétre megoldott az állat etetése. Az árak 5250 és 11200 forint között mozognak, attól függően, hogy a kutyatulajdonos milyen ételt és mekkora kiszerelésben választja (7x 400g vagy 7x 900g).

Egy másik helyen még szélesebb a kínálat. Itt már adagonkénti 500 forinttól lehet válogatni nyúl, pulyka, liba és sertésből készült kutyakaják közül, a menü pedig egy hétre 8.299 forintba kerül, bár az ár itt is az alapján változik, hogy egy-egy adag hány grammos kiszerelésű. Háromféle opció közül válogathatnak a vevők: 7 x 250, 7 x 400 vagy 7 x 900 gramm.

Az is lehetséges már, ha csak nyers hússal akarjuk etetni a kutyát. Az egyik ilyen cég honlapján például egy lazacos menü 990 forintba kerül, míg egy 8 és fél kilogrammos nyúlhús csomag 17.600 forintba. Ebben a darált nyúlhús mellett van darabolt nyúlmáj és a nyúlcsontokat is beleteszik.

A városban tartott kutyáknál gyakorta probléma a sétáltatás, főleg ha nagyobb mozgásigényű fajtáról van szó. Éppen ezért külföldi oldalak mellett már magyarok is foglalkoznak azzal, hogy kutyabébiszittereket közvetítsenek ki a gazdiknak. A DogSurf-ön a bébiszitterek fotóval és rövid leírással mutatkoznak be. Van lehetőség csak sétáltatást, de akár teljes napos megőrzést is választani. Az egyiküknél az előbbi 3.000 forintba kerül, az utóbbi pedig 5.000 forintba. Azonban vannak már olcsóbb bébiszitterek 1.500 és 2.000 forint közötti áron is.

Főleg a fiatalabb tulajdonosok arra is nagyon ügyelnek, hogy kedvencük mindig ápolt és szép legyen, éppen ezért egyre több kutyakozmetika próbálja kielégíteni az igényeiket.A legtöbb helyen olyan lehetőségek elérhetőek, mint a fésülés, kefélés, fogkő-eltávolítás, bűzmirigy-kezelés, karomvágás és szemtisztítás. A szolgáltatások ára a kutya fajtától is függ. Egy komondor esetében egy komplett kozmetikai kezelés, fürdetéssel 30 ezer forintba kerül, míg egy angol bulldognál 6.800 forintba. A cicakozmetikai szolgáltatások ezzel szemben - fürdetéssel együtt - 5.000 forintba, anélkül pedig 4.000 forintba kerülnek.

Az USA-ban az eddig említett szolgáltatások mellett mást is kitaláltak már a kedvenceknek. Így van már például külön televíziós csatorna kutyák számára, amely oktatófilmeket vetít, valamint a képi világ is az ő ízlésüknek megfelelően lett kialakítva. A Petco nevű kisállat-áruházban pedig nemrég menza nyílt  kutyáknak, ahol a gazda kérésére főzik meg és állítják össze frissen az ételeket.

Szintén nagyot fejlődött az elmúlt évtizedben a kis kedvencek köré épült technológiai ipar is. A Tinderszerűen működő sétáltatós alkalmazások mellett már a kutyák mozgására is fejlesztettek ki kütyüt FitBark néven. Ha ezt a kutya nyakörvére rögzítjük, akkor méri, hogy mennyit és milyen intenzitással mozgott egy adott nap, mennyit aludt és milyen minőségű volt a pihenése, illetve hány kalóriát égetett el.

Szintén érdekes megoldás a CleverPet Hub, amely a kutyák számára kifejlesztett videojáték konzol. Az okoseszköz különböző készségfejlesztő játékokat tartalmaz, a gazdi pedig egy telefonos alkalmazás segítségével tudja nyomon követni, hogy milyen teljesítményt nyújtott kis kedvence.

(Origo, 2019. szeptember 27., Balogh Tamás Márk írása, fotó: PEXELS.COM)

 

Bolt a pórázvégeken

Elharapódzott a kutyatartás Kínában.

A kisállattartás viszonylag új keletű trend Kínában, ám az ország elitje máris tömegével vásárolja a kutyákat – ez pedig a kisállat-kiegészítők piacára is igen jelentős hatással van, írja a Világgazdaság, a Forbes nyomán.

Virágzik a kisállatok iránti kereslet Kínában, és a piac várhatóan jelentősen növekszik idén, elérve a 2,6 milliárd dolláros értéket – áll a Forbes cikkében.

A globális piac méretét egy 2016-ban készített jelentés 132 milliárd dollár körülire értékelte, 2025-ig évente átlag 4,9 százalékos bővülést prognosztizálva. A Grand View Research számaiból az is kiderül, hogy bár India a leggyorsabban növekvő piac a rendelkezésre álló elkölthető jövedelmek emelkedése miatt, Kína is kiveszi a részét a gyors fejlődésből.

A kisállatok száma 2013-ban 389 millió volt Kínában, 2017-re 510 millióra nőtt.

A China Pet Market online portál szerint a nagymértékű bővülés hátterében az emelkedő életszínvonal, ezzel együtt az elkölthető jövedelmek növekedése áll.

Fotó: Shutterstock

A demográfiai trendek is hozzájárulnak a kisállatok tartásának elterjedéséhez: egyre több az idős ember Kínában, ezzel párhuzamosan a fiatalok körében csökken a házasodási hajlandóság, vagyis egyre nő a potenciális kisállattartók tábora.

A kínai kisállatpiac növekedési üteme ráadásul bőven meghaladja az amerikaiét is, amely a legnagyobb piacnak számít nagyjából 60 milliárd dolláros értékkel, bár ez néhány évvel korábbi adat.

A Jing Daily kínai hírportál szerint a házi kedvencként tartott kutyák száma a regisztráltnál jóval magasabb lehet az országban, Pekingben például a Nemzetközi Állatorvosi Szolgáltatási Központ alapítója, Mary Peng becslése szerint a tulajdonosok mindössze 30-50 százaléka jelenti be a kutyáját.

A kisállattartás, ezen belül a kutyatartás népszerűségének robbanásszerű fejlődése mögött többféle ok is fellelhető – vélik szakértők. Az egyik ilyen ok lehet a közösségi média elterjedése, azon belül is az a trend, hogy egyre több kutya és macska válik hírességgé vagy akár influenszerré.

Mások ehhez azt is hozzáteszik, hogy a Kínában az utóbbi időben felbukkanó és a fiatalok körében hódító úgynevezett énkultúra (Me Culture) egyre inkább individualizmusra ösztönzi a fiatalokat, arra, hogy legyenek önmaguk, fejezzék ki saját magukat. Mindezeken túl, vélik szakértők, Kína egygyerek-politikája meglehetősen magányos generációt eredményezett – ők azok, akik egykeként nőttek fel, és a kisállattartás akár az egyedüllétüket is enyhíthette.

(Világgazdaság, 2019. szeptember 6.)

 

Kutyussal nyaralni

Százezren üdülnek a házi kedvenccel.

Ez idő szerint csak a fonyódi és a balatonföldvári strand viselheti hivatalosan a kutyabarát fürdőhely címet, de a tihanyi Belső-tónál és a félszigeti település sajkodi partszakaszán is megmártózhatnak a házi kedvencek, írja a Magyar Nemzet. 2020 nyarán már a keszthelyi üdülésre is magukkal vihetik a négylábú családtagot a kutyabarátok.

Nem volt még telt ház a múlt hét végén a két balatoni kutyás strandon, de a szombaton tartott III. Fonyódi Dog Beach Festnek már főszezoni látogatottsága volt. A Balaton első, ötcsillagos kutyás strandján úszóversenyt is rendeztek a házi kedvenceknek, és megmérették ügyességüket azok is, akik a kutyájukkal együtt siklottak a szörfdeszkán. A tónak a fővároshoz legközelebb eső, 2500 négyzetméteres balatonföldvári kutyabarát strandján is sok kutyás család töltötte a hét végét, és úgy tudjuk, a két tihanyi ebfürdő is sokakat vonzott.

Kutyarend

Szigorú házirend szerint üzemel mindkét balatoni kutyás strand. A földváriba például csak oltási könyvvel vihetők be a kutyusok, az agresszívak csak pórázon tarthatók. A gazdinak és a strandfenntartónak gondoskodnia kell az állat számára árnyék lehetőségéről, ivóvízről, és számolni kell a nagy testű kutyák nagyobb helyigényével. Időnként sétáltatni is ajánlatos a strandoló kutyát, oda kell figyelni, hogy a fürdőhelytől távol végezze el a dolgát, és természetesen gondoskodni kell arról is, hogy a kutyapiszok ürülékszedő zacskóba kerüljön.

Hát pedig a kutya is társ

A balatoni fürdőhelyekre kutyát amúgy nem szabad bevinni, kivéve, ha az önkormányzat – amint Fonyódon vagy Földváron – engedélyezi a kutyabarát fürdőhely megnyitását.

A két tihanyi ebstrand nem legális, de az önkormányzat nem tiltja, hogy azokban a négylábú kedvencek is megmártózzanak. Balatonbogláron három éve próbálkozott a városvezetés kutyás strand kijelölésével, és bár megvolt egy vízterülethez a helyhatósági engedély, a lakosság ellenállása miatt nem nyílhatott kutyás fürdő – emlékeztetett a Kutyabarát.hu közösségi portál egyik alapítója és projektmenedzsere.

Sziládi-Kovács Tibortól megtudtuk, a jövő nyáron Keszthely déli strandja is kutyabarát fürdőhely lesz, és mit mondta, ismeretei szerint jelenleg nincs másik olyan települési önkormányzat, amely kutyás strand létesítését tervezi.

– A tó északi partja egyébként sem alkalmas erre – jegyezte meg. Kérdésünkre elmondta, honfitársaink közül becslések szerint nyaranta százezren visznek magukkal kutyát hazai üdülésre, és egyre több külföldi házaspár, család érkezik Magyarországra a házi kedvencével.

(Magyar Nemzet, 2019. július 5.)

 

Szépek az állatkertek

Nagy elismerés a fővárosi állatkertnek, a legjobbak között van. De a többi se rossz nálunk.

A hazai állatkertek közül az első, Európa 110 vezető állatkertje között pedig a 17. helyen áll a Fővárosi Állat- és Növénykert egy mértékadó értékelési rendszer, a Sheridan-lista szerint - írja a Napi.hu az MTI nyomán.

A park közleménye szerint az állatkertek világában nincs hivatalos ranglista, de a jelentősebb európai állatkertek körében létezik egy mértékadó értékelési rendszer. Ennek szellemi atyja a brit Anthony Sheridan, aki eredetileg az elektronikai iparban volt sikeres üzletember.

Amikor azonban 2007-ben visszavonult az üzlettől, elhatározta, hogy rendszeresen bejárja Európa legjelentősebb állatkertjeit, és kidolgozott egy szempontrendszert is az értékelésükre. Listája a módszertan részletes leírásával, valamint egyéb állatkerti tapasztalatainak összegzésével együtt először 2011-ben látott napvilágot What Zoos Can Do című könyvében. Sheridan azóta is járja Európa legfontosabb állatkertjeit, hogy rendszeresen frissíthesse, aktualizálhassa a ranglistát.

A közlemény szerint néhány nappal ezelőtt felkereste a Fővárosi Állat- és Növénykertet, előadást is tartott, amelyben az európai állatkertészet fejlődésének aktuális trendjeit értékelte, és kitért az általa összeállított ranglista alakulására is.

A legfrissebb listán - ahogy annak korábbi verzióiban is - a magyarországi állatkertek közül a fővárosi áll az első helyen. A Sheridan által vizsgált és értékelt 110 európai intézmény között négy hazai állatkert van, közülük a budapesti 189, a nyíregyházi 157, a szegedi és a veszprémi pedig egyaránt 113 pontot kapott a látogatói élmény, a szolgáltatások, a kertben folyó szakmai munka és több más szempont együttes mérlegelése alapján.

Az összeurópai mezőnyben a 110 állatkert közül a budapesti a 17. helyen áll, holtversenyben a dán és az ír főváros, Koppenhága és Dublin ugyancsak 189 pontra értékelt állatkertjével. A budapesti kissé lemarad a rotterdami (203 pont), a berlini (193 pont) és az amszterdami (191 pont) kertektől, de megelőzi például Hamburg (183 pont), London (183 pont), Antwerpen (181), Frankfurt (175 pont), Barcelona (171 pont) és Edinburgh (170 pont) állatkertjét.

(Napi.hu, 2019. május 25.)

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.