iparospiac₪próbafülke

Rátett rendesen a Huawei

Növelte forgalmát 2018-ban Magyarországon a Huawei. 

2018-ban több mint negyven százalékkal növelte forgalmát Magyarországon a Huawei Technologies kínai távközlési technológiai konszern, írja a Világgazdaság az MTI nyomán.

A Huawei Technologies Hungary Kft. a még nem auditált mérlege alapján 2018-ban közel 80 milliárd forint árbevételt ért el Magyarországon, több mint negyven százalékkal magasabbat a 2017-es 57 milliárd forintnál.

A Huawei 2019-ben forgalmának további növekedését tervezi és folytatja Kínán kívül legnagyobb, Magyarországon tíz évvel ezelőtt létesített gyártó- és logisztikai központjának a bővítését.

A Huawei Technologies Hungary vállalati és fogyasztói távközlési üzletágainak köszönhetően a magyarok közel nyolcvan százaléka használja a vállalat valamilyen termékét kommunikációra és internetezésre. A Huawei 2017-ben indította el európai távközlési szolgáltatók felhőszolgáltatásait segítő „Europe Operations and Maintenance Centre” központját Magyarországon. 2018 decemberétől pedig a Huawei okoskészülékek és hálózati eszközök mellett új termékcsoport, a személyi számítógépek forgalmazását is bevezette Magyarországon.

Fotó: AFP

Az amerikai külügyminiszter magyarországi látogatása során a kínai-magyar kapcsolatok erősödése, ezzel együtt a Huawei piaci térnyerését kifogásoló álláspontját kommentálva a Huawei Technologies Hungary vezérigazgatója leszögezte: a többi országot, kormányzatot, döntéshozókat és piaci szereplőket is arra biztatjuk, hogy maradjanak objektívek, nyitottak, ne hozzanak megalapozatlan és korai döntéseket az 5G és más fejlesztéseiket illetően. A kiberbiztonság közös ügy, egy piacvezető szállítónak egy ország technológiai fejlesztéséből, csupán feltételezések alapján való kizárása mind a tudományos, mind a gazdasági fejlődést visszaveti.

„Hiszünk ügyfeleink racionális és józan gondolkodásában, a továbbra is nyitott és kiegyensúlyozott magyar üzleti környezetben és a töretlen növekedésben” – jelentette ki a Huawei Technologies Hungary vezérigazgatója, hangsúlyozva, hogy „(a Huawei) megbízhatósága körül kialakult, bizonyítékokat és tényeket nélkülöző vádak teljes mértékben megalapozatlanok és idővel kipukkadnak”.

A vezérigazgató elmondta: a Huawei 2018-ban mind a Magyar Telekommal, mind a Vodafone-nal sikeres, következő generációs, 5G-s hálózati próbákat hajtott végre. A vállalatnak Magyarországon jelenleg már több, bekapcsolt 5G-bázisállomása is üzemel.

(Világgazdaság, 2019. február 12.)

 

Huawei 25 négyzetméteren

Üzletet nyit a mobilgyártó óriás Budapesten. Pop-up-store jön.

Január 26-tól 120-féle termékkel, a vállalat csúcskészülékeivel és modern dizájnnal várja a vásárlókat Magyarország első Huawei Pop-Up Store-ja az Aréna Mallban (volt Aréna Pláza). A 25 négyzetméteres üzletben a gyártó legnépszerűbb okostelefonjai mellett az érdeklődők megtalálhatják a cég táblagépeit, notebookjait és közel száz kiegészítő közül is válogathatnak - tájékoztatta a társaság az Origót.

Hazánkban első alkalommal nyit pop-up store-t a Huawei. A pop-up store valójában egy rövid élettartalmú bolt, amelynek berendezése kis költségvetésű, kreatív megoldásokat tartalmaz. Egy adott márka néhány hónapra, esetleg néhány hétre elfoglal egy üzlethelyiséget. Az ilyen üzletek esetében nem csupán az eladás a lényeg, hanem azok kiállítóhelyként is funkcionálnak.

A modern kialakítású üzletben a gyártó összes eddigi sikerkészüléke megtalálható lesz, a Huawei kínálatában fellelhető mobil-tartozékokat és kiegészítőket is beleértve.A Huawei Pop-Up Store kínálatában a tavalyi év zászlóshajó készülékei, a Mate 20 Pro és Mate 20 mellett többek között az előző, mesterséges intelligenciával támogatott okostelefonszériák, mint a P20 és a P Smart, illetve a táblagépek közül a MediaPad M5 Lite és a gyártó első notebookjai, a MateBook X Pro és a MateBook D 15,6" is elérhetők lesznek.

A megnyitó alkalmából a Huawei közösségimédia-promóció keretében megajándékozza a pop-up store első 200 vállalkozó szellemű látogatóját; az üzletről készített fotót megosztó résztvevők páros mozijegyet nyernek a Cinema City Arénába.

(Origo, 2019. január 21.)

 

Huawei: a piac csípi

Hiába a botrányok, remek évet zárhat a Huawei.

A kínai Huawei Technologies informatikai, mobil távközlési berendezésgyártó és szolgáltató konszern azzal számol, hogy a 2018-as értékesítési árbevétele 21 százalékkal haladja meg a 2017-est, és eléri a 108,5 milliárd dollárt, írja a Világgazdaság. 

A Huawei soros elnöke újévi üzenetében arról is beszámolt, hogy a cég 2018-ban várhatóan több mint 200 millió okostelefont értékesít.

A Huawei 2017-ben 92,5 milliárd dollár, az előző évinél 15 százalékkal magasabb értékesítési árbevételt ért el, az adózott nyeresége pedig 7,3 milliárd dollár volt. A konszern 2017-ben 153 millió okostelefont adott el.

A Huawei a világ egyik vezető mobil hálózati berendezés-gyártója, ez az üzletág bonyolította 2017-ben a cég legnagyobb forgalmát, ami 45,7 milliárd dollár volt, 2,5 százalékkal magasabb a 2016-osnál. 

A Huawei céget érzékenyen érintheti azonban a jövőben, hogy az Egyesült Államok mellett már több más ország, Tajvan, Ausztrália és Új-Zéland is kizárta az 5G hálózatok fejlesztéséből a kínai vállalatot, és Japán is bejelentette, hogy biztonsági megfontolásból hasonló lépésre készül.

A Huawei ideológiai és geopolitikai indíttatásúnak nevezte a cége elleni intézkedéseket és azokat a vádakat, miszerint mobil hálózati berendezései biztonsági kockázatot jelentenének a szolgáltatók számára.

Távközlési elemzők becslése szerint az 5G berendezések piaca 2022-re eléri a 20 milliárd dollárt.

A közüzemi infrastruktúrát, önvezető járműveket, ipari robotokat, de még gyógyászati berendezéseket is adatforgalmi hálózatra kapcsoló „negyedik ipari forradalmat” bevezető 5G mobil hálózati technológia megjelenésével különösen fontossá váltak, stratégiai szintre emelkedtek a kormányok szemében a távközlési hálózati szolgáltatókat érintő biztonsági megfontolások.

A korábban a kínai néphadseregben mérnökként szolgáló Zsen Cseng-fej 1987-ben alapította a Huawei Technologies céget és a vállalkozás határozottan visszautasít minden olyan vádat, miszerint a Kínai Kommunista Párt ellenőrzése alatt állna, vagy akár hírszerzési szempontok figyelembevételével tervezné berendezéseit.

A cég ellen felhozott vádak viszont azokra a kínai törvényekre hivatkoznak, amelyek megkövetelik a vállalatok együttműködését a hírszerző szervezetekkel.

(Világgazdaság, 2018. december 27.)

 

Nagyot vágtak a Huaweire

Kanadában letartóztatták a Huawei pénzügyi vezetőjét, az alapító lányát, Meng Van-csóut. Frissítés: óvadék ellenében szabadlábra helyezték. ₪₪₪

Jelentős megrökönyödést okozott nemzetközi gazdasági körökben, hogy december 6-án kiderült: Kanadában az Egyesült Államok kérésére letartóztatták a legnagyobb és egyik legfontosabb kínai magáncég, a Huawei pénzügyi vezetőjét, írja az Index, Mészáros Tamás összeállításában.

Az első hírek szerint gazdasági szankciók megsértésével gyanúsítják, de külön színezetet ad az ügynek, hogy az amerikaiak már hosszú ideje kampányt folytatnak a cég ellen, mind gazdasági, mind nemzetbiztonsági okokból kifogásolják a tevékenységét. Ráadásul a mostani ügy pont akkor robbant ki, amikor úgy tűnt, alább hagyhat Washington és Peking kereskedelmi háborúja.

December elsején, miközben Donald Trump amerikai elnök és Hszi Csin-ping, a Kínai Kommunista Párt (KKP) főtitkára a G20-csúcstalálkozón arról egyeztettek, hogy 90 napra berekesztik a kereskedelmi háborúzást, a kanadai hatóságok amerikai kérésre Vancouverben letartóztatták a világ legnagyobb telekommunikációs eszközgyártójának és Kína egyik (ha nem a) legfontosabb technológiai cégének számító Huawei pénzügyi igazgatóját, nem mellesleg az alapító lányát, Meng Van-csóut.

Hogy mennyire példátlan lépésről van szó, azt nehéz érzékeltetni, nagyjából olyan ez, mintha Bill Gates vagy valamelyik Google-alapító gyerekét, vagy valamelyik amerikai techóriás pénzügyi vezetőjét vették volna őrizetbe egy harmadik országban a kínaiak kérésére. (Bár teljesen azonos példát nehéz találni, hiszen a nyugati techcégekre nem jellemző, hogy a menedzsment családi kézben legyen.)

Azok a szankciók

Bár hivatalosat nem közöltek az ügyben, sajtóhírek szerint Menget amerikai gazdasági szankciók megsértésével gyanúsítják, ami már önmagában érdekes. Ám tovább színezi a történetet, hogy az amerikai hatóságok és a kormány sok más ügyben is támadja a mobilcéget. A vádak szerint a Huawei túl bensőséges kapcsolatot ápol a kínai hadsereggel és a kínai állammal, technológiát lop, az eszközeit a kínaiak kémkedésre használhatják fel, illetve Washington által tisztességtelennek és a nemzetközi gazdasági szabályokkal ellentmondónak tartott gazdasági és politikai segítségben részesül Peking részéről. Más szóval a kínaiak az állam pénzén felépítettek maguknak egy gigacéget, hogy elsorvasszák a nyugati vetélytársakat és jókat tudjanak kémkedni világszerte.

A kínaiak ezzel szemben azt állítják, hogy a Huawei elleni vádakkal pont hogy az amerikaiak próbálják tisztességtelen eszközökkel eltiporni a náluk versenyképesebb konkurenciát, ráadásul pont ők azok, akik a fél világot lehallgatják. Ebben a helyzetben nem meglepő, hogy számos elmélet kapott szárnyra az ügy esetleges mélyebb motivációit és összefüggéseit illetően, például:

  • A Washington által már eddig is üldözött Huawei megtörését akarják-e elérni, és ha igen, valós biztonsági vagy pusztán gazdasági okokból?
  • Az amerikai-kínai kereskedelmi háborúban akarják-e nyomásgyakorlásra használni az ügyet?
  • Az EU és Kína által is bírált iráni szankcióknak akarnak-e érvényt szerezni?
  • Vagy csak egy konkrét, független igazságügyi vizsgálatról van szó, amit mindenki túlgondol és túlreagál?

Egyszerűnek tűnik első pillantásra, mint a ZTE

A felszínen egyébként nem ennyire összetett az ügy, már ha lehet hinni annak, ami eddig kiszivárgott róla. A Reuters és a New York Times forrásai szerint az amerikai hatóságok, konkrétan egy New York-i szövetségi ügyészség legalább két éve vizsgálódik a Huawei ellen, amiért a cég állítólag Iránba és más, amerikai szankciók alatt álló országokba, például Szíriába, Szudánba és Kubába is szállított embargós amerikai termékeket. Ben Sasse nebraskai republikánus szenátor az iráni szankciókkal hozta kapcsolatba az őrizetbe vételt. 

Vélhetően arról van szó, hogy a Huawei saját termékeit exportálta az embargós országokba, ám a Huawei mobilokban és hálózati eszközökben az Egyesült Államokban gyártott alkatrészek, illetve amerikai cégektől licencelt technológiai megoldások is vannak, amelyeket viszont az amerikai törvények szerint nem lehet eladni embargós országoknak. Amikor a Huawei amerikai technológiát vesz, vállalnia kell, hogy azt nem fogja továbbadni szankció alatt álló országokba.

AZ ÜGY HASONLÓ A KORÁBBAN A MÁSIK NAGY KÍNAI TELEKOMCÉGET, A ZTE-T HETEKRE MEGBÉNÍTÓ VIZSGÁLATHOZ.

A ZTE-t szintén azért meszelték el a hatóságok, mert Iránnak és Észak-Koreának is adtak el amerikai alkatrészeket és technológiát tartalmazó eszközöket - ez nyilvánvalóan súlyosan sérti az Egyesült Államok nemzetbiztonsági érdekeit, hiszen a szankciókat pont azért hozták, hogy Irán és Észak-Korea ne juthasson fejlett, akár katonai célra is felhasználható kommunikációs eszközökhöz.

Emiatt (illetve mert az első büntetésnek nem tettek eleget) az amerikai kereskedelmi minisztérium hét évre eltiltott minden amerikai céget a ZTE-vel való üzleteléstől, ami miatt egy hónapra teljesen leállt a cég termelése, miután nem tudták beszerezni például a mobilpiac egyik legfontosabb beszállítójának számító amerikai Qualcomm processzorait, ahogy a Google operációs rendszerét, az Androidot sem használhatták. Végül a büntetést egy hónappal később egymilliárd dolláros pénzbírságra enyhítették - véletlenül pont azután, hogy akkortájt éppen enyhülőben volt az amerikai-kínai kereskedelmi háború. 

Ennek kapcsán érdemes megjegyezni, hogy a jelenlegi jelek szerint sem a ZTE-ügy, sem Meng letartóztatása nincs közvetlenül kapcsolatban az elmúlt időszak kínai-amerikai kereskedelmi feszültségeivel, sem pedig általában véve a Huawei ellen folyó amerikai kampánnyal. A Huaweinek a sajtóhírek szerint először 2016 nyarán, tehát jóval Donald Trump megválasztása előtt küldtek idézést az amerikai hatóságok, a második idézést pedig 2016 decemberében, Trump beiktatása előtt kapták meg.

Iránnal szemben az Egyesült Államok évtizedek óta tartott fent gazdasági szankciókat, ezeket 2016 elején kezdték el feloldani, miután a teheráni rezsim vállalata, hogy cserébe leszereli atomprogramját. Trump ugyanakkor mindig is ellenezte a megállapodást, és végül idén májusban felmondta a paktumot, majd november elején ismét bevezette két évvel korábban feloldott amerikai szankciókat.

Mivel a Huawei ellen már jóval régebb óta folyik amerikai vizsgálat, amerikai értesülések szerint nem a novemberben felélesztett szankciók kapcsán, hanem korábbi ügyek miatt vehették őrizetbe Menget. A Reuters tényfeltáró anyagaiból például kiderült, hogy Meng korábban tagja volt egy olyan Hongkongi cég igazgatótanácsának, amely az Iránra kiszabott szankciók megkerülésével próbált HP számítógépeket eladni Iránnak. 

Ki gondolná

Ettől függetlenül az a verzió is nehezen hihető, hogy önjáró ügyészek egyéni akciójáról van szó, valamint hogy egy ilyen fajsúlyos letartóztatást véghez lehetett vinni a kormány felsőbb köreinek tudta nélkül. Az ügyet pedig mind időzítése, mind jellege miatt nehéz nem összekapcsolni a Huawei-jel kapcsolatos amerikai és angolszász vizsgálatokkal és tiltásokkal.

AZ ÖSSZEESKÜVÉS-ELMÉLETEKNEK PEDIG BŐVEN AD TÁPTALAJT, HOGY AZ AMERIKAI NARRATÍVÁBAN A HUAWEI NAGYJÁBÓL MEGTESTESÍT MINDENT, AMI MIATT KÍNÁTÓL ÁLLÍTÓLAG TARTANI KELL.

A bírálatok egyik ága gazdasági jellegű. Amint arról korábban részletesen is írtunk, az Egyesült Államok (és szőrmentén az Európai Unió is) jó ideje vádolják azzal Kínát, hogy egyoldalúan húz hasznot a jelenlegi világgazdasági állapotokból, például

  • állami támogatásokkal, az állami bankok ingyenhiteleivel és a versenyszabályok torzításával tisztességtelen előnyben részesíti cégeit, miközben a külföldi versenytársakat nem engedi be a belpiacra,
  • vagy ahol beengedi a versenytársakat, ott technológiáik átadására kényszeríti a külföldi cégeket, és nem védi a külföldiek szellemi tulajdonjogait, magyarul támogatják a technológiák lenyúlását,
  • és irreálisan olcsó termékekkel árasztja el a világot, hogy piacot szerezzen és kiirtsa a konkurenciát.

Donald Trump ugyan a korábbiaknál keményebben (bár kevésbé megfontoltan) veri az asztalt ezekben a kérdésekben, valójában már elődje, Barack Obama alatt is ment a huzavona, és az utóbbi időben fű alatt az EU is sok kérdésben összeakadt Kínával. Ezek a kritikák elég jól illenek a Huawei (és a ZTE) felemelkedésére: az 1987-ben indult cég egy korábbi uniós belső vizsgálat szerint még 2009-ben is több hitelt kapott az állami pénzintézetektől, mint amennyit a piacon megtermelt, az állami pénz segítségével pedig megengedhette magának, hogy az előállítási árnál olcsóbban adja termékeit.

Trump háborúja elérte az autóipart is, a németek szerint Magyarország is félhet. Közben a balhé nyertesei látszólag pont a kínaiak, akiket Amerika megpróbált megszívatni.

Az ilyesmit dömpingárnak hívják, és uniós, amerikai és nemzetközi szabályok szerint is tilos, ahogy nyugaton bizonyos konkrét eseteket leszámítva magáncégek közvetett állami finanszírozása sem megengedett. Azzal is megvádolták a kínai céget, hogy technológiát lop, a Cisco és a Motorola is ezt állította.

Termetes a Huawei

A Huawei jelentős piaci részesedést szerzett, és számos vetélytársát maga mögött hagyta, például az Alcatel-Lucentet, a Nokiát vagy az Ericssont – és nem a mobilkészülékek, hanem a mobilhálózatok piacán.

Annak idején sem az amerikai, sem az európai kormányok nem tettek végül konkrét lépéseket a kínai cégekkel szemben. Ma meg már egyre nehezebb: a Huawei ma világvezető hálózatieszköz-gyártó, főleg a harmadik világban számos teljes mobilhálózat Huawei és ZTE eszközökön működik, de a magyar Telenor rendszerét is a ZTE modernizálta. A mobilkészülék-gyártásban is nagyot megy, a készülékeladások terén az Apple-t megelőzve idén előlépett a második helyre.

Bár az Egyesült Államokból kvázi ki van tiltva, Európában, Afrikában és a Közel-Keleten elég jól megy a biznisz: tavalyi bevétele nagyjából negyedét ezekben a régiókban termelte meg. (Nagyrészt persze a hazai piacra értékesít a cég, ahol eleve hatalmas a kereslet a mobiltechnológiára.)

92 MILLIÁRD DOLLÁRNYI BEVÉTELE NEM SOKKAL MARAD EL A MICROSOFTTÓL, AMELY 110 MILLIÁRDOT TERMEL.

A Huawei fejlődését jelzi az is, hogy a ZTE-vel szemben ők kevésbé kitettek a külföldi alkatrészgyártóknak, processzoraik kétharmadát maguk gyártják. A Huawei lesajnált olcsó kínai beszállítóból a nyugati cégek legnagyobb vetélytársa lett, és ma már szereti azt hangoztatni, hogy hamarosan az ötödik generációs hálózatok fejlesztésében és a mesterséges intelligencia terén is világverő lehet.

Végtelen pénzt és adatot öntenek a szektorba, 2025-re a világ vezető mesterséges intelligencia-hatalma akarnak lenni. Nemcsak a gazdasági fejlődés a céljuk, hanem a tömeges megfigyelésen és a társadalom kontrollján keresztül a diktatúra megszilárdítása is.

Ha tehát Trump komolyan veszi a Kína elleni gazdasági háborút, akkor a Huawei kifejezetten jelképes célpont lenne – egy korábban kiszivárgott amerikai kormányzati irat konkrétan javaslatot is tett rá, hogy meg kellene törni a céget, mielőtt világvezető ötödik generációs beszállító lesz. 

Honvédelmi kockázat

A másik vonal, amin a Huaweit támadják, az a cég által jelentett állítólagos nemzetbiztonsági kockázat: angolszász vádak szerint a Huawei együttműködik a kínai kormánnyal és hadsereggel, és az általuk gyártott eszközökhöz, illetve az azokon átfolyó információkhoz esetleg hozzáférhetnek a kínai szolgálatok is. Emiatt az Egyesült Államokban már egy 2012-es szenátusi bizottsági állásfoglalás is biztonsági kockázatnak minősítette a céget, az utóbbi időben pedig Ausztráliában, Új-Zélandon és Nagy-Britanniában sem látják szívesen a Huaweit. Sőt, Washington nemrég konkrétan is kérte szövetségeseit, hogy ne használják a kínai gyártó eszközeit, mert kockázatos a kínaiakra hagyatkozni.

Egy másik, tágabb nemzetbiztonsági kockázat, hogy Kína a kínai hálózati eszközök mellett saját cenzúramodelljét is exportálja: afrikai, ázsiai és latin-amerikai fejlődő országoknak nemcsak az eszközöket, hanem a kínaihoz hasonló információs kontrollt lehetővé tevő rendszereket ad el. És ahogy Meng konkrét ügye is jelzi, olyan államokat is támogatnak IT-eszközökkel és fegyverekkel, amelyekkel az Egyesült Államok nagyon nincs jóban.

Ezeket a vádakat a Huawei természetesen tagadja és alaptalannak nevezi, arra hivatkoznak, hogy 170 országban vannak jelen, és a Huawei nem jelent nagyobb kiberbiztonsági kockázatot bármely másik olyan – akár amerikai – infokommunikációs szolgáltatónál, amely vállalatukhoz hasonlóan részt vesz a globális ellátási lánc és termelés nyújtotta előnyökben. A cég végső soron tehát azt állítja, hogy sikere és globális láthatósága miatt lett a külföldi támadások célpontja és az amerikai–kínai feszültségek áldozata.

AZ TÉNY, HOGY KONKRÉT BIZONYÍTÉK NINCS ARRA, HOGY A HUAWEI KÉMKEDNE, DE HA VAN, AKKOR NEM NYILVÁNOS.

Az erről szóló híradások legtöbbször indirekt jelekre építkeznek, és feltételes módban beszélnek:

  • a Huawei alapítója az 1980-as évekig a hadsereg IT-akadémiájának vezetője volt, és a KKP tagja is,
  • a cég a hadsereg, az állam és a szolgálatok fontos beszállítója,
  • aktívan részt vesz a kínai belföldi információkontrollban (hiszen ebben mindenkinek részt kell vennie),
  • a kínai nemzetbiztonsági törvény minden céget kötelez a hatóságokkal való együttműködésre,
  • nemzeti bajnok, az ország egyik legfontosabb innovátora,
  • Kína rengeteget hekkel és rengeteg információt lop, 
  • a Huawei tulajdonosi háttere nem ismert, bár azt állítja, az állam nem rendelkezik tulajdonrésszel. 

Kínában mindenki tűzközelben van

Kínában eleve nehéz egyébként távol maradni az államtól, főleg ha egy cég akkorára nő, mint a Huawei. Pont a napokban derült ki, hogy Jack Ma, az Alibaba vezére is a KKP tagja, amin egyébként a témára kicsit is rálátók közül senki nem lepődött meg: Ma az Alibaba megalapítása előtt eleve állami tisztviselő volt. Az állammal fenntartott jó kapcsolat nélkül pedig Kínában sem nőhet ekkorára egy cég; a KKP-nak eleve deklarált célja a gazdasági elit kooptálása.

Nincs ez nagyon másként az Egyesült Államokban sem. Trump kirohanásai kapcsán

A KÍNAIAK GYAKRAN HOZZÁK FEL: AZ AMERIKAI TECHCÉGEK EGYÜTTMŰKÖDNEK A HADSEREGGEL ÉS A KORMÁNNYAL, HATALMAS KORMÁNYZATI MEGRENDELÉSEKET KAPNAK, ÉS A KORÁBBI SZIVÁROGTATÁSOK ALAPJÁN AZ IS EGYÉRTELMŰ, HOGY SEGÍTIK AZ AMERIKAI SZOLGÁLATOKAT A FÉL VILÁG LEHALLGATÁSÁBAN. AMI EGYÉBKÉNT LOGIKAILAG KICSIT KÉTÉLŰ FEGYVER: A KÍNAIAK KVÁZI AZT ÁLLÍTJÁK, HOGY AZ AMERIKAIAK KÉMKEDNEK, ŐK VISZONT SOHA NEM TENNÉNEK ILYET.

A kínai reakciók Meng őrizetbe vétele kapcsán leginkább azt hangoztatják: a Huawei-alapító lányát az amerikaiak túszként akarják felhasználni gazdasági háborújukban, amelynek célja, hogy megtörjék Kína fejlődését, mert máshogy nem tudnak lépést tartani velük. A kínai kormány pedig Meng szabadon engedését követelte, és emberi jogainak megsértésére is hivatkozott.

Ez jól összejött

A dolog időzítése azért is érdekes, mert Donald Trump a napokban azt állította, a G20-csúcson megegyezett Hszi Csin-pinggel a gazdasági háború letekeréséről, és arról, hogy Peking enged Washington egyes követeléseinek, például nagyobb hozzáférést ad a kínai autópiachoz az amerikai gyártóknak. Bár a konkrét vállalások kapcsán legalábbis félreérthető és nem valami részletes nyilatkozatokat tettek az amerikai kormány tagjai, az azért biztos volt, hogy 90 napra felfüggesztik a háborúskodást, és tárgyalni fognak. Kérdés, hogy Meng ügye mennyiben kavar be ebbe.

A kínai kormány csütörtökön, nem sokkal Meng őrizetbe vételének nyilvánosságra kerülése után azt közölte, hogy ők a maguk részéről végrehajtják amit ígértek, mezőgazdasági, autóipari és energetikai engedményeket tesznek az Egyesült Államoknak. Egyes elemzők ugyanakkor arról beszélnek, hogy a meglepő letartóztatás újabb mélységekbe sodorhatja az amerikai kínai-kapcsolatokat. És olyan kínai vélemények is vannak, amelyek szerint miközben Trump valóban tárgyalna, nemzetbiztonsági apparátusa mindenképpen kavarni akarja azt, amit kavarni szokás, és be akar tenni a megállapodásnak. 

Mindenesetre nemrég a ZTE ügyében egy elég brutális amerikai lépés után relatíve gyorsan lecsillapodtak a kedélyek, és kvázi kompromisszumos megállapodásra jutottak a felek. Nem lenne meglepő, ha a Huawei ügye is hasonlóképpen zárulna, bár az biztos, hogy a céggel szembeni amerikai nyomás hosszú távon nem fog enyhülni.

(Index, 2018. december 6., Mészáros Tamás írása)

 

Dagadt a Huawei zsebe

Jót emelkedett a profitja.

28 százalékos profitnövekedésről számolt be 2017-ről a Huawei éves jelentésében. A cég hazai piaca jól ment és a szigorú költségkontroll is segített, írja a Napi.hu. 

A nettó eredmény szintjén 47,5 milliárd jüanos profitot könyvelt el (7,3 milliárd dollár), ami 28 százalékos növekedést jelent az előző évhez képest. 2016-ban csupán 0,4 százalékkal emelkedett a cég profitja, az erősebb növekedés nagyrészt annak köszönhető, hogy kevesebbet bukott a devizaárfolyam-változásokon.

A kínai mobilgyártó hazai piaca erős, de az Apple-lel és a Samsunggal folytatott verseny, valamint a globális okostelefon-értékesítések lassulása nyomott hagyott a Huawei teljesítményén is: 16 százalékkal nőtt az éves bevétel, ami az elmúlt négy év leggyengébb növekedési üteme.

Az okostelefon-gyártás egy gyenge profit marzsú (hasznot hozó) üzletág a cégnél. 2017-ben 153 millió darab okostelefont adott el a Huawei és a bevétel 40 százalékát adták a telefonértékesítések. Március végén mutatta be eddigi legdrágább telefonját a Huawei: a P20-szériát, aminek különlegessége, hogy a hátlapon már 3 kamera van. Az olcsóbbik P20 kezdőára 649 euró, a P20 Pro pedig 899 eurótól vásárolható meg.

(Napi.hu, 2018. március 30.)

 

A Huawei-t a Best Buy is kinyomja

Mindenki a Huawei-t kergeti Amerikában. Kifelé.

Donald Trump 60 milliárd dollárnyi védővámot irányzott elő, amit elsősorban high-tech kínai importtermékre vetnének ki. Erre Kína 3 milliárd dollárnyi amerikai termék szigorúbb vámjával válaszolna. Egyértelmű, hogy mindkét ország a hazai termelést akarja előtérbe helyezni a külföldivel szemben, és a Huawei tulajdonképpen a politikai játszma hatására járt pórul az Egyesült Államokban, írja az Index.

A gyártó gyakorlatilag megírt szöveggel és óriási – részben elköltött – reklámbüdzsével érkezett a 2018-as CES-re, ahol az egyik legnagyobb szolgáltatóval közösen jelentette volna be a Mate 10 Pro ottani, operátori elérhetőségét. A dolog jelentősége óriásinak ígérkezett, mivel az amerikaiak elsősorban szolgáltatókon keresztül vásárolnak okostelefont, a világ többi részén pedig nagyon is jól fogynak ezen a csatornán a gyártó termékei.

Az AT&T az utolsó pillanatban azonban visszatáncolt, de a Verizon se kért a dologból. Később kiderült, hogy mi történhetett a háttérben, amikor a Szenátus Hírszerzési Bizottságán az FBI, a CIA és az NSA vezetői is azt javasolták, hogy az állampolgárok lehetőleg kerüljék a Huawei és a ZTE eszközeinek a használatát, potenciális biztonsági kockázatokra mutatva. A kormányközeli cégek eleve nem köthettek egy ideje telekommunikációs szerződéseket a két kínai vállalkozással, amelyek hálózatkiépítésben is hatalmasak. Más kérdés, hogy éppen az NSA bukott le pár éve, mert állampolgárai és érdeklődési körébe tartozó külföldiek után többek között okostelefonokon és szolgáltatásokon keresztül kémkedett.

Ez rosszul jön a világ harmadik legnagyobb mobilgyártójának, amelynek már az Apple ezüstérmes pozíciójára fáj a foga, ám ehhez az amerikai kulcspiac kikerülhetetlennek tűnik. (Érdekes adalék egyébként, hogy az Egyesült Királyságban évek óta működik a Huawei kiberbiztonsági központja The Cell, vagyis a Sejt néven, amely a brit kormányzattal együttműködve éppen azt garantálja, hogy hálózati eszközein keresztül adatok ne szivároghassanak ki semmilyen illetéktelen félnek.)

Az Egyesült Államok mindenesetre eltökéltnek látszik a dologban, végső soron pedig szeretné minél több amerikai cég gyártósorait hazaköltöztetni, addig pedig a kínai termékek importját kívánják megnehezíteni. A Huawei előtt teljesen még nem zárultak be a kapuk, hiszen kártyafüggetlen formában az olyan óriásáruházakban, mint a BestBuy, a Mate 10 Pro és más termékei elérhetők voltak.

Nem biztos, hogy ez sokáig így is marad: a CNet információi szerint a Best Buy a készletek kifutása után nem rendel semmilyen Huawei terméket, így okosórát, laptopot, Honor brand eszközöket sem.

A Best Buy egyenlőre érdemben nem nyilatkozik. A Huawei korábban épp a BestBuy kapcsán okozott magának kellemetlenséget, amikor pozitív Mate 10 Pro visszajelzések írására buzdította a márka követőit, hogy írják meg, miért szeretnének ilyen mobilt. Csakhogy ezeket az áruház termékértékelői részére várták, és ugye előbb kellett véleményt írni, majd utána juthattak a kiválasztott szerencsések tesztelésre szánt mobilhoz – és tapasztalatokhoz. Számos bejegyzést el is távolítottak.

Az Amazon továbbra is forgalmazza a márka eszközeit.

A Huawei mindeközben tovább demonstráltja termékei biztonsági erősségeit. A Bloomberg szerint már egy blokkláncon alapuló alkalmazások és szolgáltatások futtatására alkalmas telefonon dolgozik, amiben a Sirin Labsre és operációs rendszerére hagyatkozhat az Android mellett. A Sirin eleve blockchain témakörre szakosodott okostelefonokkal készül a Finney termékvonalon belül, de egy Huawei-jel való megegyezés persze sokkal nagyobb kapukat nyithatna meg előtte. Az egyik blokklánc telefon, amin munkálkodnak, nem kevesebb, mint 1.000 dollárért rendelhető elő, és 158 millió dollárt már sikerült összeszedni a fejlesztési célokra, aminek elvileg az év végéig lesz kézzelfogható eredménye. A Huawei blockchain mobilja körül még sokkal több a kérdőjel, akárcsak amerikai jövőjét illetően.

(Index, 2013. március 23.)

 

Számlálgathatja a pénzét a Huawei

Nőtt 2017-ben 15%-ot, Európában pedig 20%-kal. Okostelefonban harmadik.

A Huawei világszinten mért árbevétele az egy évvel korábbihoz képest 2017-ben több mint 15 százalékkal, 92 milliárd dollárra nőtt. A cég 20 százalék feletti növekedést ért el a Közép-, Kelet- és Észak-Európa régióban, írja a Világgazdaság. 

A Huawei Technologies közzétette a 2017-es évre vonatkozó előzetes forgalmi adatait. Eszerint a cég teljes árbevétele az egy évvel korábbihoz képest 2017-ben több mint 15 százalékkal, 600 milliárd jüanra (92 milliárd dollár) nőtt. A vállalkozás okostelefon szállítása világszerte elérte a 153 millió darabot, amellyel a világon a harmadik helyen áll.

 
A Közép-, Kelet- és Észak-Európa régióban az okostelefon értékesítés volumene éves szinten több mint 20 százalékkal emelkedett Shen Liang, a Huawei Fogyasztói Üzletágának magyarországi igazgatója szerint.

A Huawei növelte jelenlétét a Stockholmtól Athénig terjedő térség mind a 26 országában – derül ki a cég 2017-es évre vonatkozó előzetes piaci adataiból.

Az infokommunikációs cég tapasztalata szerint egyre nagyobb a kereslet az okostelefonok iránt, mind a zászlóshajó, mind az alacsonyabb árkategóriájú modellek esetében. Az IDC 2017 novemberében készített – a Huawei révén támogatott – előrejelzése szerint 2016-ban minden eladott személyi számítógépre 5,6 darab eladott okostelefon jutott. A piackutató cég becslése szerint 2021-re a világ lakóinak több mint hatvan százalékának lesz okostelefonja. Ezek az adatok a Huawei stabil, jelentős értékesítési növekedésében is tükröződnek.

A Huawei 2017-es végleges pénzügyi eredményei várhatóan áprilisban jelennek majd meg.

(Világgazdaság, 2017. január 17.)

 

Az amik kiebrudalják a Huawei mobilját

Az amerikai szolgáltatók nem szerződnek a Huawei mobiljának értékesítésére.

A kínai Huawei az elmúlt években a világ egyik legnagyobb mobilgyártója lett. A cég világpiaci részesedése már 10 százalék felett van, amivel a kínai cég a Samsung és az Apple mögött már a harmadik legnagyobb okostelefongyártó, és már nincs nagyon lemaradva a második, közel 12 százalékos részesedésű Apple-től.

A Huawei elsősorban Ázsiában erős, de igyekszik megvetni a lábát Európában és az Egyesült Államokban, utóbbiban nem túl sok sikerrel.

A legutóbbi kudarcról Richard Yu, a kínai mobilgyártó vezérigazgatója számolt be a Las Vegas-i CES-en. Yu elmondta, hosszú tárgyalások után sem sikerült egyik amerikai mobilszolgáltatóval sem megegyezni arról, hogy azok kínálatába bevegyék a Huawei csúcskészülékét, a Mate 10 Pro típusát.

Ez persze nem azt jelenti, hogy egyáltalán nem kapható az USA-ban a készülék, mert online, például az Amazonon beszerezhető, de így jóval kevesebbet tud belőle eladni a kínai cég, mint ha a mobilszolgáltatók csomagokban is értékesítenék. Az okostelefonok többségét ugyanis szolgáltatókon keresztül adják el az Egyesült Államokban. 

A Huawei legutóbb az AT&T-vel próbált megállapodni, a Reuters szerint azonban az amerikai szolgáltató a politikusok nyomására állt el a dealtől. A szenátus és a képviselőház 18 tagja ugyanis aláírt egy közös nyilatkozatot arról, hogy aggályos a kínai cégek jelenléte az amerikai távközlésben, kifejezetten a Huaweié. 

(Portfolio, 2018. január 10., fotó: Shutterstock)

 

Szépen lépeget a Huawei

A Huawei 139 millió okostelefont értékesített 2016-ban, 29 százalékkal többet, mint 2015-ben, miközben az okostelefon piac mindössze 0,6 százalékkal bővült.

Harmadával nőtt a kínai Huawei Group mobil hálózati berendezés és készülék gyártó konszern értékesítési árbevétele 2016-ban, nyeresége azonban a kutatás-fejlesztésre fordított nagy összegek miatt alig emelkedett, számol be a Napi.hu.

A Huawei csoport 2016-ban 522 milliárd jüan (71 milliárd euró) értékesítési árbevételre tett szert, 32 százalékkal többre az előző évinél. Kínában a Huawei csoport forgalma 41 százalékkal, az európai, közel-keleti és afrikai (EMEA) régióban 22 százalékkal, az ázsiai-csendes-óceáni térségben 36 százalékkal, az amerikai kontinensen 13 százalékkal, a fennmaradó régiókban 50 százalékkal növekedett.

A működési eredmény 48 milliárd jüan volt 2016-ban, közel 4 százalékkal nagyobb a 2015-ös 46 milliárd jüannál. A nyereség a 2016-os év eredménye után 37 milliárd jüan (5 milliárd euró) lett, 0,4 százalékkal magasabb az előző évi 37 milliárd jüannál.

A Huawei hálózati berendezés üzletága az ipari digitalizálásban, a felhő alapú szolgáltatásokban, valamint a dolgok internetes (IoT) terjedésében rejlő lehetőségeket felismerve 24 százalékkal, 291 milliárd jüanra növelte forgalmát 2016-ban.

A különböző iparágak és kormányzati intézmények számára infokommunikációs infrastruktúrát szállító 47 százalékkal, 41 milliárd jüanra növelte a forgalmát. A lakossági mobilkészüléket gyártó üzletág 44 százalékkal, 180 milliárd jüanra növelte forgalmát részben az előző évinél nagyobb eladásoknak, részben pedig a modellpalettában a prémium készülékek növekvő részarányának nyomán. A Huawei 139 millió okostelefont értékesített 2016-ban, 29 százalékkal többet, mint 2015-ban, miközben a globális okostelefon piac az amerikai IDC piackutató cég adatai szerint mindössze 0,6 százalékkal bővült.

Kutatás-fejlesztési beruházások finanszírozásra a Huawei tavaly 76 milliárd jüant (10 milliárd eurót, 11 milliárd dollárt) fordított, 15 százalékkal többet a 2015-ös 60 milliárd jüannál, ami viszont 15 százalékkal haladta meg az előző évit.

(Napi.hu, 2017. március 31.)

 

Csúcsra törtet a Huawei

Jön a Mate 9, 256 gigabyte tárhellyel, 20 megapixeles kamerával.

A Huawei 2018-ra a világ második legnagyobb okostelefon-gyártója, egy korábbi nyilatkozat szerint pedig öt év alatt piacvezető lenne. Az elmúlt időszakban olyan ütemben növelték az értékesítést, hogy elérhetőnek is tűnik ez a célkitűzés, összegzi a Világgazdaság. 2015-ben már több, mint százmillió okosmobilt adtak el, 2016-ben pedig 140 millió a célkitűzés.

A Samsung Galaxy Note 7 bukása ráadásul a Huawei malmára hajtja a vizet, hiszen jön az új csúcskészülékük, a Mate 9 előtt. A nyilvánosságra hozta legújabb csipkészlete, a Kirin 960 paramétereit, így várható, hogy ezt építenék be az új Mate telefonba.

Az eddig napvilágot látott információk szerint a Mate 9 5,9 hüvelykes, Full HD-kijelzőt kap majd, vagyis az okostelefonok és táblagépek közötti kategóriába, a phabletek közé sorolható. A 8 magos processzort 4 vagy 6 gigabyte RAM egészítheti ki és lesz olyan modell, amely a mobiloknál egészen meglepő méretű, 256 gigabyte-os tárhelyet kaphat. Ez azért is érdekes, mert androidos okostelefonnál még nincs ilyen tárolási kapacitás. Az iPhone-ok közül is csak a legújabb 7-es széria eszközei tudnak ennyit.

Fényképezésben is a csúcsot ostromolja a Huawei. A hátoldali kamera a 20 megapixeles lehet, a szelfik készítésében pedig vagy egy 8, vagy egy 12 megapixeles kamera segíti a felhasználókat. A telefon a legújabb Android operációs rendszert, a Nougatot kapja. A Mate 9 ára 480 és 700 dollár között alakulhat. Szakértők szerint a kínait társaság új modellje alkalmas lehet a Galaxy Note 7 után maradt űr kitöltésére. Valószínűleg a Huaweinél is ezzel számolnak, így igyekeznek mielőbb piacra dobni az eszközt.

A Huawei 2016. második negyedévében a harmadik legnagyobb okostelefon-gyártó volt a világon, piaci részesedése az IDC adatai szerint 9,4 százalék volt. A második helyet elfoglaló Apple 11,8, míg a piacvezető Samsung 22,4 százalékos részesedéssel ügyködött a 2016. április–júniusi időszakban.

(Világgazdaság, 2016. október 21.)

 

A Huawei lenyomná a mobilpiacot

A Huawei öt év alatt világelső akar lenni a mobilos piacon.

Az Apple és a Samsung megelőzésével és 25 százalék feletti piaci részesedés megszerzésével öt év alatt világelső lenne a Huawei az okostelefon piacon, ez hangzott el a Wall Street Journal és a f.ounders Hongkongban rendezett "Converge" technológiai konferenciáján.

A sencseni Huawei a svéd Ericsson mellett egyike a világ legnagyobb mobil távközlési berendezés gyártóinak, de az elmúlt pár évben gyors ütemben növelte piaci súlyát az okostelefonok gyártásában is. Piaci részesedésben rohamosan csökken a lemaradása a Samsung és az Apple mögött.

2016 első negyedévében a Gartner piackutató adatai szerint a Huawei közel 60 százalékkal növelte az eladásait, míg a Samsung értékesítése nem változott, az Apple piaca pedig 14 százalékkal csökken. A Huawei piaci részesedése így 8,3 százalékra emelkedett a Samsung 23 és az Apple 15 százaléka mögött.

A Huawei nem csak az eladási számok, de a minőségi mutatók terén is erősít. Termékei egyre növekvő hányadát teszik ki a prémium kategóriás készülékek, növekedését elsősorban erre építi.

A Huawei milliárdokat fordít technológiai fejlesztésekre annak érdekében, hogy felvehesse a versenyt a Samsung és az Apple termékeivel a nemzetközi piacokon. 2015-ben a Huawei 9 milliárd dollárt fordított kutatás-fejlesztésre, többet az Apple 8 milliárd dollárjánál, de kevesebbet a Samsung 12 milliárd dolláros fejlesztési költségvetésénél.

(HVG, 2016. június 3.)

 

Nagyot nőtt a Huawei

Harmadával nőtt a bevétele 2015 első félévében.

2015 első félévében 28 milliárd dolláros bevételt ért el a Huawei, ami 30 százalékos növekedés az egy évvel korábbihoz képest. Ehhez hasonló növekedést 2008-ban könyvelhetett el a távközlési hálózati megoldásokat szállító és mobileszközöket gyártó cég.

A Világgazdaság összegzése szerint a társaság üzletágai közül a legnagyobb bevételt a távközlési hálózati rendszereket szállító Huawei Carrier Network érte el. Ez a részleg az új technológiák – szoftvervezérelt hálózatok, felhőalapú megoldások – terjedése mellett a Kínában folyó infrastruktúrafejlesztésekből is hasznot húzott.

A távol-keleti ország három mobilszolgáltatója, a China Mobile, a China Unicom és a China Telecom egyaránt jelentős pénzt fordít a negyedik generációs hálózat fejlesztésére. 2014-ben a Huawei fogyasztói üzletága nőtt a leggyorsabban, azt azonban egyelőre nem lehet pontosan tudni, hogy 2015. első félévében milyen eredményt ért el ez a részleg. A Huawei több új okostelefonnal is piacra lépett 2014 végétől és egyre nagyobb figyelmet fordít a közép- és felső kategóriás készülékekre, ami jó alapja lehet a további gyors fejlődésnek.
(Világgazdaság, 2015. július 21.)

 

Szépen gyarapodott 2014-ben a Huawei

Nőtt a piac és nőtt a nyereség is, nem is akárhogyan, leggyorsabban pedig a mobil üzletág bővült.

A kínai Huawei csoport 2014-ben 288 milliárd jüan (46,5 milliárd dollár), az előző évinél 21 százalékkal nagyobb árbevétel mellett 28 milliárd jüan (4,5 milliárd dollár), a 2013. évinél 33 százalékkal több nyereséget könyvelhetett el.

A csoport üzleti eredménye minden üzetágában sokat javult, a forgalom, a cash-flow és a nyereség egyaránt növekedett az előző évihez képest. Az év végén a csoport 78 milliárd jüan (12,6 milliárd dollár) szabad forgóeszközzel rendelkezett.

A legnagyobb forgalomnövekedést a mobil készülékek üzletága (Consumer Business Group) érte el, 323 százalékkal, 75 milliárd jüan bevétellel. A hálózati berendezések üzletágának (Carrier Business Group) értékesítési árbevétele 16 százalékkal 192 milliárd jüanra emelkedett, a világszerte gyors ütemben növekvő szélessávú mobilhálózati fejlesztések révén. A vállalati üzletág (Enterprise Business Group) értékesítési árbevétele 27 százalékkal 19 milliárd jüanra nőtt.

A Huawei 2014-ben bevételének 14 százalékát fordította kutatási-fejlesztési beruházásokra, közel 30 százalékkal többet, mint 2013-ban. A csoport az elmúlt évtizedben összesen 190 milliárd jüant, 31 milliárd dollárt fordított fejlesztésekre. A Huawei Group világszerte 170 ezer alkalmazottat foglalkoztat.

2015-ben a cégcsoport informatikai és kommunikációs fejlesztésekre, a mobil szélessávú, a felhő alapú és a Big Data technológiára, valamint a dolgok internete (IoT) terjedésére összpontosítja üzletpolitikáját. A hálózati szolgáltatók korszerűsítése mellett az egyik vezető szolgáltatóvá kíván válni a vállalati informatikai üzletágban. Céljai közé tartozik az is, hogy a felhasználók széles körének bizalmát élvező márkanevet építsen ki a lakossági mobil készülék üzletágban.

(Világgazdaság, 2015. március 31.)

 

Nyomul a Huawei

Egy év alatt ötödével növelte eladásait a kínai távközlési cég.

Közel kétharmadával növelte okostelefon eladásait 2014. az első hat hónapjában a kínai Huawei Technologies Co. Ltd. mobil távközlési technológiai konszern.

A konszern fogyasztói üzletága az első fél évben összesen 64,2 millió mobil készüléket szállított ki, ebből 34,2 millió volt okostelefon, 62 százalékkal több, mint egy évvel korábban. A második negyedévben a Huawei 21 millió okostelefon értékesített, 85 százalékkal többet, mint 2013. második negyedévében. A Huawei 2014-ben 80 millió okostelefont tervez értékesíteni, az első fél évben ennek 43 százalékát teljesítette.

A márka ismertségének erősítésével elsősorban a Közel-Keleten és Latin-Amerikában növelte forgalmát a Huawei az első félévben. A közel-keleti és afrikai régióban 550 százalékkal, Latin-Amerikában 275 százalékkal, az ázsiai és csendes-óceáni térségben 180 százalékkal, Európában pedig 120 százalékkal növelte eladásait a Huawei.

A Huawei okostelefon eladásai az elmúlt 12 hónapban 123 százalékkal nőttek öt főbb európai piacon, az Egyesült Királyságban, Németországban, Franciaországban, Olaszországban és Spanyolországban. A Huawei jelenleg 3 százalékos piaci részesedéssel rendelkezik Németországban és Spanyolországban, amit 5 százalékra tervez a közeljövőben növelni.

A Huawei 2014. második felében is a negyedik generációs (4G) mobil technológia fejlesztésére, valamint az innovatív technológiát képviselő termékeinek terjesztésére összpontosít. Erősíteni tervezi a mobil távközlési szolgáltatókkal és az online értékesítési csatornákkal együttműködését, aminek nyomán világszerte több közép- és felsőkategóriás kártyafüggetlen készüléket tervez eladni a fogyasztóknak. A Huawei az IDC amerikai informatikai és távközlési piackutató adatai szerint 2014. első negyedévében 4,7 százalékos piaci részesedéssel a 30,8 százalékkal rendelkező Samsung Electronics és a 15,2 százalékos Apple után a harmadik legnagyobb okostelefon szállító volt a világpiacon.

(Világgazdaság, 2014. július 29.)