butikpórázon₪vásárlóktere

Darálja az adócsalást az online

Kassza, EKÁER, számla. Az uniós bürokraták mondják. Még tanulni is jönnek hozzánk.

Az online korszak 2014-es bevezetése óta Magyarországon 7,2 százalékponttal csökkent az áfa-adórés. Az  Európai Bizottság tanulmánya szerint sikeresek és eredményesek a kormány gazdaságfehérítő intézkedései, amelyek nyomán feleakkora az adóelkerülés Magyarországon, mint a régió országaiban, tájékoztatta Varga Mihály az MTI-t.

A nemzetgazdasági miniszter közölte: a bizottság tanulmánya alapján a magyarországi becsült áfa-adórés - a költségvetésből kieső áfabevétel - mértéke a 2013. évi 20,9 százalékról, köszönhetően az adóelkerülés visszaszorítását célzó kormányzati intézkedéseknek, 13,7 százalékra csökkent 2015-ben. Ezzel az eredménnyel Magyarország fejlődése megkérdőjelezhetetlen, tavaly a harmadik, idén pedig az ötödik legnagyobb javulást érte el az EU-ban, emelte ki a tárcavezető.

Elmondta, hogy a javulásban kétségkívül a legnagyobb szerepet az online gazdaságfehérítő eszközök játszották. Az online pénztárgépek használata 2014. szeptember 1-jétől kötelező. A rendszer megakadályozza a bevétel eltitkolást, hiszen a Nemzeti Adó- és Vámhivatal online, valós időben követi nyomon a tranzakciót. 2015. március 1-jén indult az ekáer (elektronikus közútiáruforgalom-ellenőrző rendszer) éles üzeme, amely kizárja a közutakról a csalárd adózókat, hiszen kiszűri az áruk fiktív utaztatását - részletezte a miniszter. A tárcavezető a harmadik online gazdaságfehérítő eszközről elmondta, hogy a 2018. július 1-jén debütáló e-számlázás még nagyobb csapást mérhet a magyar feketegazdaságra. Az online számlázással az adóhivatalnak gyors és közvetlen rálátása lesz a gazdasági folyamatokra, a kockázatelemzők, évi 50 ezer milliárd forintnyi számlaforgalom adatait vizsgálva, valós időben is ki tudják szűrni a csalárd cégeket, fiktív számlázókat, vagy a gyanús céghálókat.

"Bízom benne, hogy a gazdaságfehérítés mellett, az adómorál javulásának köszönhetően, 2018-ra akár 10 százalék alá is csökkenhet hazánkban az adórés mértéke" - mondta Varga Mihály.

Brüsszel évről évre méri minden egyes tagállam esetében a várt áfabevételek és a ténylegesen beszedett összeg közötti különbséget. Ez az úgynevezett áfa-adórés, amelybe az adóelkerülés miatt elméletileg kieső költségvetési bevételeken kívül beleszámít például a fizetésképtelenség, felszámolás és egyéb tagállami sajátosságok miatt kalkulált összeg is. 

Magyarországon feleakkora az adóelkerülés, mint a régió országaiban. A bizottság tanulmánya szerint, míg Magyarországon az adórés 13,7 százalék, addig a régiós átlag 25,5 százalék. Folyamatos a nemzetközi érdeklődés az online gazdaságfehérítő eszközök iránt. A magyar ekáer alapján kidolgozott lengyel SENT rendszer 2017. május 1-jén hatályba lépett, és 2018-ban a szlovák adóhivatal is alkalmazza majd az online közúti ellenőrzés új rendszerét.

(MTI, 2017. szeptember 29.)

 

Teszt megy, online számla jön

Az online számlázással akár 50 ezer milliárd forintnyi tranzakciót követhet majd nyomon a NAV.

Az online számlázás tesztüzeme sikeresen zajlik már 2017 derekától, az NGM értékelése szerint, írja az MTI. A számlázó programok bekötésével az adóhivatalhoz évi 50 ezer milliárd forint összegű számlaforgalom válik láthatóvá és követhetővé a Nemzeti Adó- és Vámhivatal számára, mondta Tállai András, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) parlamenti és adóügyekért felelős államtitkára az MTI-nek.

Az NGM államtitkára kifejtette: az online számlázás lényege az adatszolgáltatás gyökeres átalakítása a vállalkozások számláiról úgy, hogy csökkenjen a cégek adminisztrációs terhe és elősegítse a gazdaság fehérítését. Az online számlázással az adóhivatalnak közvetlen rálátása lesz a gazdasági folyamatokra. Eddig már több mint 260 cég regisztrált a tesztoldalon.

Az adóhatóság kockázatelemzői évi 50 ezer milliárd forintnyi számlaforgalom adatait vizsgálva akár valós időben ki tudják szűrni a csalárd cégeket, fiktív számlázókat, vagy a gyanús céghálókat. A számla kiállítójánál az adatszolgáltatást automatikusan a program végzi el, amely így semmilyen plusz feladatot nem jelent. A számlázó programmal szembeni követelmény ugyanis az, hogy emberi beavatkozás nélkül legyen képes az adattovábbításra. Tekintettel arra, hogy az adóhivatal a számla kiállítását követően szinte azonnal tudomást szerez a számla legfontosabb adatairól, ezért az online számlázás a belföldi összesítő jelentést teljesen kiválthatja a számlát kiállító vállalkozónál. Könnyebbség lesz az is, hogy az online számlázásnak köszönhetően megszűnik a számlázó programok bejelentési kötelezettsége. 

A lehető legkisebb adminisztráció és a rendkívül egyszerű működtetés mellett az online számlázás bevezetése csak úgy lehetséges, ha a tesztelésre a vállalkozásoknak elegendő idejük van. A 2018. július eleji hatálybalépést ezért egy egyéves felkészülési időszak előzi meg, mutatott rá az államtitkár. Mintegy félezer tesztadaton vizsgálták az érintettek, hogy az általuk előállított adatállomány megfelel-e a rendeletben előírt sémának. Az adóhivatal közvetlenül is segíti a piaci szereplők felkészülését. Adótanácsadókkal, szoftverfejlesztőkkel egyeztet azért, hogy 2018. július 1-jén már zökkenőmentesen működhessen a gazdaságfehérítés legújabb fegyvere, tette hozzá Tállai András. 

Az államtitkár jelezte: a gyakorlati kérdések a szeptember 28-án kezdődő adókonzultáción kerülhetnek szóba, ahol a kiemelt kérdések között az új adóeljárási törvény és a NAV 2.0 mellett az online számlázás is szerepel majd. 

Tállai András emlékeztetett arra: azokról a számlákról kell 2018. július 1-jétől adatot szolgáltatni, amelyekben az áthárított általános forgalmi adó összege eléri vagy meghaladja a 100 ezer forintot.

(MTI, 2017. szeptember 24.)

 

Számlaposta: csak 2018 közepétől

És csak később kell egyes újabb áfakötelmek jelentése is, tehát két feladat határideje változott. Addig tesztidőszak.

Az adóhatóság összefoglalója szerint két, egymással összefüggő adatszolgáltatási kérdésben is egy évvel későbbre, 2018. július elsejére tolták el az indulási határidőt. Az ehhez szükséges jogszabályi hátteret a jogalkotók megváltoztatták.

Az előbbiek azt jelentik, hogy egyrészt a számlázó programmal kibocsátott számlák adattartalmára előírt elektronikus adatszolgáltatás bevezetése későbbre tolódott. De ugyanígy egyes újabb tételes áfaösszegek bejelentési kötelezettsége is csúszik egy évet.

Számlázó programok adatszolgáltatása: 24 órán belül csak

Az általános forgalmi adó alanyának egy külön jogszabályban meghatározott elektronikus rendben adatszolgáltatást kell teljesítenie az állami adó- és vámhatóság részére azoknak a  számláknak az esetében, amelyekben egy másik, belföldön nyilvántartásba vett adóalanyra áthárított adó összege a 100.000 forintot eléri, vagy meghaladja. Az adóalanynak ezeknek a számláknak a módosításról, vagy érvénytelenítésről is meghatározott módon elektronikus adatszolgáltatást kell teljesítenie.

Már megkezdődött a számla és a nyugta adóigazgatási azonosításáról, valamint az elektronikus formában megőrzött számlák adóhatósági ellenőrzéséről szóló 23/2014. számú NGM rendelet módosításának előkészítése. Ennek egyik előírása, hogy a számlázó programnak a kiállított számla, számlával egy tekintet alá eső okirat legalább az áfatörvény szerinti kötelező adattartalmát az előírtak szerint, azonnal, de legfeljebb 24 órán belül, elektronikus úton továbbítani kell az állami adó- és vámhatóság részére.

Az adatszolgáltatás adózói regisztrációt követően kezdhető meg, amely magában foglalja az adatszolgáltató végpont és számlázó program regisztrálását is. 

Az adóhatóság egyébként 18,5 milliárd forintért fejleszti informatikai rendszerét, az adatok fogadása érdekében.

A 2018. évi indulásig lehet tesztelni a rendszert.

Tételes jelentés egyes áfakötelezettségekről

Jelenleg az egymillió forintnál nagyobb áfaértéket tartalmazó számla esetében tételes jelentést kell adni az adóhatóság részére. De ezt a jelentést az eladónak és a vevőnek egyaránt el kell készítenie és meg kell küldenie az adóhatóság részére: ha találkoznak egy számla adatai, akkor rendben, ha nem, akkor gyanús lehet az ügylet. Ez a jelentési rend 2013-tól él, kezdetben a kétmillió forintnál nagyobb áfaértékű számlák esetében kellett jelentést küldeni. 2015-től az összeghatár egymillió forint lett.  Ez az összeghatár százezer forintra csökken, de a számlázóprogramok adatainak megküldésével azonos módon csak 2018. július elsejétől lesz kötelező a jelentésadás az adóhatóság részére. Büntetni is csak ezután lehet mulasztás esetében.

Természetesen ha a tételes jelentésre kötelezett adóalany számlázóprogrammal állít ki számlát, mint eladó, és az új rendnek megfelelően 24 órán belül a számlaadatokat beküldi az adóhatóságnak, akkor a későbbi tételes jelentéskötelezettség alól mentesül, hiszen különben kétszer kellene információt adnia.

(NAV, 2017. június 30.)

 

Dobogóst húzott az online kassza?

Sok az online kasszás adóbevétel többlete, de akkor a piac is nagyot tisztult. Dobogós lehet az online kassza.

Jelenleg az online pénztárgép három területen kötelező, mégpedig a bolti, áruházi kiskereskedelemben, a vendéglátásban és a szálláshelyszolgáltatásban. A kötelezett szolgáltatóhelyek az új online kasszákat 2014-ben állították be (2013. a fejlesztés és a gyártás előkészítésének időszaka volt, az első alig néhány ezer online pénztárgépet csak ennek az esztendőnek a  végén állították be, tehát döntő részben 2014. volt az üzembe helyezés éve.)

Több elemzés is rámutatott, hogy az érintett szolgáltató területek növekedésében jelentős szerepet játszott az online pénztárgép rendszer. Az online adóhatósági adatok nem ismertek, de ezekből teljeskörű képet csak 2015-ről lehetne alkotni, hiszen ez volt az első olyan év, mikor a teljes rendszer működött, így összehasonlításra korábbi időszakkal, a növekedés mérésére nem is lenének alkalmasak.

A kormány képviselői már több alkalommal utaltak arra, hogy az online pénztárgép rendszer kiépítése nyomán nőttek az adóbevételek, tisztult a piac. A növekedés mérésében ez azért fontos kérdés, mivel a Központi Statisztikai Hivatal csak a tiszta, a nyugtás forgalmat méri (rögtön hozzá kell tenni, hogy egy reprezentatív mintára épülő, az uniós módszertannak megfelelő becsléses rendszerrel).

Pontos adatok állnak rendelkezésre az adóbefizetésekről, hiszen az adóhatóság minden egyes adóalanytól bevallást és befizetést kap, az online kasszások esetében pedig nyugtaszintű tételes adatokat is. A Nemzetgazdasági Minisztérium március 22-i bejelentése szerint jelenleg 217 ezer online pénztárgép üzemel, melyek révén 2014-ben 150-200, 2015-ben pedig 60-90 milliárd forint többlet adóbevétel köszönhető a rendszer működésének, a szaktárca számításai szerint. Ez a két esztendőt együtt nézve 210-290 milliárd forintnyi adóbevételi többletet jelent.

Az adóbevételek növekedésének értéke azt jelenti egyidejűleg, hogy tisztult is a piac, így emiatt is többet mért a KSH, aminek nagyságrendje - az online kasszahasználatra kötelezett szolgáltatóknál a több nyugtaadás nyomán elkönyvelhető bevételi többlet értéke - ezer milliárd forint körül mozoghat, szigorúan a szaktárca számaiból kiindulva és pusztán a legnagyobb adótételt, az általános forgalmi adót nézve.

A piactisztulás előbbi értékéhez képest az online kasszáskör három legnagyobb, súlyát tekintve is meghatározó területén az árbevétel növekedése hasonló nagyságrendet mutat a KSH adatai alapján:              

 
2013
2014
2015
növekedés értéke
2013-2015.
kiskereskedelem 8.514 8.949 9.272 758
vendéglátás 754 806 918 164
szálláshelyszolgáltatás 299 333 368 69
online kasszakör együtt 9.567 10.088 10.558 991

KSH, érték: ezer milliárd forint, folyó áron, növekedés: 2013-hoz képest, 2014-ben és 2015-ben együtt

 

Így - bár a különböző egyidejű piaci és egyedi hatások nehezen választhatók szét - igencsak tetemes bevételi többletet hozhatott az online kasszarendszer. A kiskereskedelem esetében a 2015. évi 5,5%-os volumennövekedésnek akár harmadát is hozhatta az online kassza, a keresetek növekedése, a benzinár csökkenése, az alacsony infláció, a devizahitelesek megsegítése mellett, így feltehetően dobogós helyen áll a bővülést serkentő folyamatok között.

(blokkk.com, 2016. március 30.)

 

Vasárnap online

Az online kasszaadatok tükrében a miniszteri biztos szerint minden rendben. A kisvállalkozások vélt térnyeréséről azonban nincs nyilvános online adat.

A Magyar Idők részletes beszámolót adott közre a vasárnapi boltzár kedvező hatásairól, Szatmáry Kristóf kereskedelempolitikáért felelős miniszteri biztos nyilatkozatában közölt online kasszarendszer adatok alapján.

A online kasszarendszer napvilágot látott adatai

Nagyon fontos kérdés, hogy az online kasszarendszer adatai most is, korábban is a bolti, áruházi kiskereskedelem, valamint a vendéglátás, továbbá a szálláshely szolgáltatás összesített adatait tartalmazzák. Ezek fillérre pontos adatok, hiszen az online kasszarendszer fillérre pontosan működik. A legfrissebb, legfontosabb összegzések a következők, az újságcikk információi alapján:

- nagyjából 200-250 milliárd forint többletbevételük keletkezett tavaly a vasárnap is nyitva tartó kisvállalkozásoknak,

- nem történtek elbocsátások az egyébként több százezer ember számára jelentős társadalmi hatással bíró pihenőnap bevezetése miatt, emellett megvalósulni látszik a másik célkitűzés, ami a kisvállalkozások piacvédelméért született.

- március 15-i hatálybalépése óta eltelt 49 hét online kasszák által mért adatai szerint míg korábban 142 milliárd forint volt a vásárlók heti átlagos költése a kereskedelemben, addig a boltzár óta 164,3 milliárd forintra ugrott ez az összeg,

- 2015. januárjában 32 milliárd forinttal volt magasabb az online kasszások bevétele 2015. első hónapjához képest,

Ki mit lát a pályán

Elöljáróban: vasárnapi boltzár csak a bolti, áruházi kiskereskedelemben van, a vendéglátásban és a szállodaiparban nincs, az adatok viszont együttesek, ezért ennek alapján lehet csak számolni. Egyes adatok átfedik egymást (a napi, heti, havi átlagok egymásra épülnek), így a közölt információknak csak egy része érdemes alaposabb vizslatásra.

A boltzáras kiskereskedelemről nincs nyilvános online kasszarendszeres adat, így bármilyen következtetés levonása az összesített adatok alapján a boltzárhatásról eleve bizonytalan lábakon áll.

Ezek után a legfontosabb kérdések a friss online adatok alapján a következők.

A vasárnap is nyitva tartó kisvállalkozások többletbevétele az online adatokból nem állapítható meg. Ennek egyszerűen az az oka, hogy hiányoznak az összehasonlítás alapját jelenthető 2014. év online adatok.

Az online kasszarendszer kiépítése 2014. januárja és augusztusa között zajlott (2013. végén még alig volt néhány ezer online kassza bekötve az adóhatósághoz), így az összehasonlításhoz szükséges 2014. évi kasszaadatok a kisvállalkozások tekintetében többé-kevésbé hiányosak, hiszen különböző időpontokban kötötték be a kasszájukat az adóhatósághoz. Természetesen a vállalkozások 2014. évi adóbevallásai lekérhetők és összegezhetők, de hát a 2015. évi növekedés egyik motorja éppen a több nyugtaadás volt az online kasszarendszer nyomán és messze nem a vasárnapi boltzár (több kormányzati vezető nyilatkozott arról, milyen sok többlet adóbevétel jött be az online kasszarendszer révén a növekvő arányú nyugtaadás eredményeként).

Nem történtek elbocsátások, de azért csökkent a foglalkoztatottak száma

A vasárnapi boltzárral érintett bolti, áruházi kiskereskedelemben 2015-ben 188 ezer alkalmazott dolgozott a négy főnél nagyobb vállalkozásoknál. A KSH adatai szerint ebben a körben 2015-ben év közben nem változott az alkalmazottak száma. A foglalkoztatottak száma azonban a teljes kereskedelemben (csak ilyen foglalkoztatási adat van, tehát a kis- és a nagykereskedelemben együtt, amiben mindenki benne van, aki ügyködött valamit a kereskedelem egészében), 8-9 ezer fővel csökkent a létszám. Ez részben a boltzár számlájára írható.

KSH, hol vagy, merre csavarogsz?

Jókora, ezernyolcszáz milliárd forintnyi rés tátong az online kasszarendszer és a KSH adatai között. Az online adatok alapján a kiskereskedelem, a vendéglátás és a szállodaipar éves bevétele (mivel a január 1 - december 31. közötti összesített adat nincs megadva) csak becsülhető, de nagyot tévedni nehéz, így körülbelül 8.500 milliárd forint lehet. Itt figyelembe kell venni azt is, hogy az e-kereskedelem nincs beépítve az online kasszarendszerbe, ami a kiskereskedelemben 220 milliárd forint volt 2015-ben.

Igen ám, de a KSH adatai szerint az online kasszás területek együttes forgalma másként alakult 2015-ben, az eltérés az online adatoktól nagyjából ezernyolcszáz milliárd forint lehet:

  kiskereskedelem szálláshely vendéglátás együttesen
KSH online
2015 9.257 214 918 10.389 8.464

KSH, milliárd forint, online: Népszabadság

 

Januárban hideg volt

2016. januárjában 32 milliárd forinttal volt több a bevétele az online kasszarendszeres vállalkozásoknak, mint egy évvel korábban, a friss híradás szerint. A 2015. eleji heti 142 milliárd forintos heti átlagos bevételadatból arra lehet következtetni, hogy a három szakterület bevétele 2016. első hónapjában 600 milliárd forint lehetett. Ez bizony egy kövér 5%-os növekedést takar, csak éppen azt nem tudni, hogy ebből - a 32 milliárd forintból - mennyi esik a kiskereskedelemre, a szállodásokra és a vendéglősökre.

Az egész online pénztárgép rendszerről megszellőztetett adatok legfájóbb pontja, hogy vannak pontos és okos adatok, csak nem látni őket.

(blokkk.com, 2016. március 7.)

 

Online kassza adat: 1.200 milliárddal kisebb a KSH adatnál

Nagyot mond a KSH: van, ami nála 1.200 milliárddal több. Nyugi, háromszor is átszámoltuk. Hát nem lenne jobb a pontos online adatokat elárulni? Legalább a KSH-nak.

Két tizedet lefaragott a KSH a bolti, áruházi költekezés júliusi növekedési üteméből: a hónap elején még 7%-kal, most pedig 6,8%-kal számol. Nem nagy különbség, de hát a statisztika már csak ilyen, igyekszik pontos lenni. A január-júliusi időszak növekedési üteme - egy sor cikk-cakk után - végül 6,2% lett.

Jó de, mit is jelent mindez forintban, hiszen a boltban azzal fizetnek a családok. Szép summa, 5.065 milliárd forint, amit a KSH kimutatása szerint a boltokban hagytak a vásárlók 2015. első hét hónapjában. Egy évvel ezelőtt ugyanebben a hét hónapban 4.876 milliárd forint apasztotta a háztartások pénztárcáját, a különbség közel 190 milliárd forint, a KSH szerint. Ez szép, de vajon igaz-e?

A legutolsó, augusztus közepén napvilágot látott kormányzati közlemény szerint az online pénztárgép használatra kötelezett körben a hatálybalépés előtti 9 hét forgalmi átlaga alig haladta meg a 142 milliárd forintot, míg a hatálybalépés utáni 20 teljes hét átlaga már közel 160 milliárd forintot tett ki. Természetesen el kell fogadni a kormány pontosítását, hogy ez az adatsor a kiskereskedelem mellett magában foglalja a szálláshely szolgáltatás és a vendéglátás bevételeit is. A kormány online adatsora néhány nappal január első napja után indul és belelóg az augusztus elejébe, de ez a nagyságrendeket egyáltalán nem befolyásolja. Így könnyen kiszámolható, hogy az év első hét hónapjában az adóhatósághoz beérkező nyugtaforgalom értéke 4.478 milliárd forint volt. A január első és július utolsó napja közötti pontos adat ettől lényegesen nem térhet el.

Hát ez nem semmi

Az online és a KSH adatok összevetése végül szép kis különbséget takar. A KSH adatsora szerint júliusban az online kasszahasználatra kötelezett szakterületek szolgáltatóinak bevétele a következő volt:

2015. január-július  kiskereskedelem vendéglátás szálláshely együtt
  5.065 498 116 5.679

KSH, milliárd forint, szálláshely: szállásdíjak

 

Véletlen, de a most kiszámolható különbség - a 4.478 milliárd forint és az 5.679 milliárd forint különbsége - ezerkétszáz milliárd forint, egészen pontosan 1.201 milliárd forint. Ez a kiskereskedelem, a vendéglátás és a szálláshely szolgáltatás együttes bevételének eltérése a KSH és az online pénztárgép rendszer között. Az online adatsor a kisebb, tehát a KSH nagyobbat mond. Természetesen azzal számolva, hogy az online adatsor mindhárom szakterületet (a kiskereskedelmet, vendéglátást és a szálláshely szolgáltatást is) magában foglalja.

És a kiskereskedelem

A kiskereskedelem számításánál figyelembe kell venni, hogy vannak olyan szeletei, melyek nem tartoznak az online kassza rendszerbe, így például a webkereskedelem, valamint egyes piaci és alkalmi árusok (persze, ezek kisebb darabok). A teljes online kasszakörös szolgáltatásokból kiindulva könnyen feltételezhető, hogy önmagában a kiskereskedelemben is jelentős az eltérés a KSH és a pénztárgépes adatok között. Lényeges, hogy ez már csak becsülhető, hiszen az online adatsoron belül nem ismert a kiskereskedelem kasszaforgalmának nagysága. Mindent mérlegre téve egy biztos: a KSH adatai alaposan, legalább 600 milliárd forinttal eltérnek az online pénztárgép rendszer adatsorától, de lehet, hogy többel is, a hét hónap összegzése alapján.

Természetesen ez cáfolható, egy egyszerű módon: a részletes online adatok nyilvánosságra hozatalával.

(blokkk.com, 2015. szeptember 24.)

 

Online pénztárgép adatok: a púdernek sem mindegy, mire kenik

Alaposan elcsúszott a sorvezető, ráadásul a kiskereskedelemnek így is rossz a mérlege. Veszteség az is, ha több is lehetne.

Meglepetést keltett a Nemzetgazdasági Minisztérium, amikor augusztus17-i közleményében egyes sajtóhíradásokat vitatva közölte: "nem igaz, hogy  kormány, illetve a NAV korábban olyan adatot szolgáltatott volna az online pénztárgépek kapcsán, amely csak a kiskereskedelmet érintette, hiszen ilyen „kiskereskedelemre szűrt” adattal az adóhivatal nem rendelkezik. A pénztárgép adatokban minden online kassza forgalmi adata szerepel; így például a boltban, a vendéglátásban, sőt még a pénztárgéphasználatra nem kötelezett, ám a nyugtaadás helyett pénztárgépet használó vállalkozóké is".

Az előzmény mindössze annyi, hogy elengedhetetlen annak vizsgálata, vajon a boltok, áruházak többségének vasárnapi bezárása nyomán kedvező, vagy kedvezőtlen változások jellemzik a kiskereskedelem egészét, aminek elemzéséhez természetesen adatok kellenek. A legpontosabb képet az online pénztárgép rendszerben a boltokból, áruházakból az adóhatósághoz beérkező, a vásárlók költekezésének minden részletét rögzítő, a nyugtán feltüntetett adatok összegzése alkothatja. Ezzel nincs is gond, ráadásul a Nemzetgazdasági Minisztérium időközönként közzétett a kasszarendszerből származó adatokat, igaz, csak heti, vagy napi átlagokat.

Baki, vagy trükk?

A legfrissebb NGM közlemény alapján viszont elképesztő baki, hogy az augusztust megelőző időszakban ezeket az adatokat a kormány képviselői a kiskereskedelmi jelzővel ruházták fel, majd augusztus közepén váratlanul közölték, hogy mindig is az online pénztárgép használatra kötelezett teljes szolgáltatói kör (a kiskereskedelem mellett a vendéglátás, valamint a szálláshely szolgáltatás) együttes adatairól volt szó. Ez azért is meglepő, mivel a vasárnapi boltzár csak a kiskereskedelmet, így a boltokat, áruházakat érintette, a vendéglőket és a szállodákat már nem, tehát természetes, hogy az elemzők a kiskereskedelmet akarták vizsgálni és nem mást. Okkal feltételezték, hogy ha a kormány tisztségviselői a kiskereskedelemről beszéltek az online kasszaadatok alapján, akkor azok más szakterület adatait nem tartalmazzák. A rend kedvéért meg is kell jegyezni, hogy a kiskereskedelem fogalma kizárólag a bolti, áruházi vásárlást foglalja magában, a vendéglátást, vagy éppen a szálláshely szolgáltatást már nem.

Nem árt leszögezni azt sem, hogy minden adat hasznos lehet, akár a kiskereskedelem, akár a teljes online kasszás szolgáltató kör együttes bevételét mutatja, csak éppen nem árt tudni, miről is beszél az, aki közreadja az adatokat. Más kérdés, hogy az összevont online adatokból a kiskereskedelemre már nem lehet semmiféle pontos következtetést levonni. Próbálkozni persze lehet, azután majd kiderül, sikerült-e, vagy nem.

Baki, vagy trükk: bakinak mindenképpen baki így összekeverni az adatsorok elnevezését, de hát nem véletlen, hogy a trükközés gyanúja is felmerült. Ráadásul elhangzott olyan nyilatkozat is korábban a kormány képviselője részéről, hogy az online pénztárgépek naprakészen mutatják a kiskereskedelem adatait.

A kételyek eloszlatásának legjobb módja egyébként a minden részletre kiterjedő nyilvánosság.

Céllövölde: ki beszélt itt másról, mint kiskereskedelem?

Az augusztust megelőző hónapokban kormányzati képviselők több alkalommal ismertettek online pénztárgépes adatokat és egyértelműen úgy fogalmaztak, hogy azok a kiskereskedelem forgalmát jelentik. Az egyszerűség kedvéért időrendben szemezgetve ezekből a következők olvashatók ma is:

Szatmáry Kristóf miniszteri biztos Miniszterelnöki Hivatal

2015. április 9., MTI

"...az online pénztárgépek naprakészen mutatják a kiskereskedelem  adatait..."

Glattfelder Béla államtitkár Nemzetgazdasági Minisztérium

2015. április 23., Országgyűlés Törvényalkotási bizottsága (idézet a jegyzőkönyvből):

"... megvizsgáltuk a törvény hatálybalépését megelőző 9 hét kiskereskedelmi forgalmát és az azóta eltelt 5 teljes hét kiskereskedelmi forgalmát, és azt a tapasztalatot lehetett ebből levonni, hogy a  törvény hatálybalépése előtti időszakhoz képest nemhogy csökkent volna a kiskereskedelmi forgalom, hanem a saját számításom szerint több mint 7 százalékkal  még növekedett is."

2015. április 24., kormany.hu

"A vasárnapi pihenőnap bevezetése után is bővült a kiskereskedelmi forgalom... Az online kasszarendszer lehetővé tette, hogy napi szinten lássák, mennyit költenek az emberek a boltokban..."

2015. május 27., kormany.hu

"Nőtt a kiskereskedelmi forgalom a vasárnapi pihenőnap bevezetése után... kiemelkedő mértékű az a forgalomnövekedés, amelyet Magyarországon a vasárnapi pihenőnap bevezetése után, márciusban mért a KSH, illetve amelyet az online kasszák adatai alapján az adóhatóság is alátámasztott..."

Lenner Áron Márk helyettes államtitkár Nemzetgazdasági Minisztérium

2015. május 8., kormany.hu

"Nőtt a kiskereskedelmi forgalom a vasárnapi pihenőnap márciusi bevezetése után, elsősorban a szombati és a hétfői eladási adatok mutatnak jelentős növekedést..."

2015. június 3., kormány.hu

"...már 22 hónapja folyamatos a kiskereskedelmi forgalom növekedése... ...a boltok vasárnapi zárva tartásának márciusi bevezetését követően is fennmaradt a növekedés üteme: az online pénztárgépek adatai alapján..."

A KSH dolga lenne

Az adóhatóságnak nem feladata a kiskereskedelmi statisztika összeállítása, de hát annál pontosabb adatsor nem létezik, mint az online kasszarendszer információinak feldolgozása. Az adóhatóság is összegez persze, hiszen tőle származnak az említett adatok. Kétség nem férhet hozzá, hogy eddig mindvégig ugyanarról az adatsorról esett szó, a nyilvánosságra hozott értékek nagyságrendje ezt alátámasztja. Csak éppen az elnevezés változott meg az elmúlt napokban és lett a kiskereskedelemből egy nagyobb, a vendéglátást és a szálláshely szolgáltatást is magában foglaló adatkör. Ez viszont nagy baj, mert a kettő nem ugyanaz és így a kiskereskedelem önmagában már pontosan nem elemezhető.

Egyébként semmi akadálya nincs az online kasszarendszerből a kiskereskedelem adatait kigyűjteni: az online pénztárgép üzemeltetője az adószámát eleve köteles bejelenteni (e nélkül semmit sem érne az online kassza rendszer), de az üzleti tevékenységének szakterületeit, ezen belül a fő tevékenységét is az adóhatóság részére. A TEÁOR (az üzleti tevékenység részletes besorolása) alapján a kiskereskedelem már összegezhető. Csak hab a tortán, hogy a Központi Statisztikai Hivatal az adószámhoz kapcsolódó statisztikai számjel alapján szakágazati bontást tud csinálni (a statisztikai számjel része a törzsszám, az adószám első nyolc számjegye, ami egy vállalkozást beazonosít).

Nekem veszteség, ha lehetne több is

A legfrissebb online kasszaadatok, az NGM augusztus 17-i közleménye szerint a hatálybalépés előtti 9 hét forgalmi átlaga alig haladta meg a 142 milliárd forintot, míg a hatálybalépés utáni 20 teljes hét átlaga már közel 160 milliárd forintot tett ki. A növekedés változásának mértéke ennek alapján 12,7% (a huszadik hét július végére, augusztus elejére esik). Így célszerű megnézni, vajon a KSH elmúlt években számított adatai alapján vajon van-e eltérés a tavaszi hónapokban a forgalom növekedési ütemében (a pontosság érdekében célszerű hosszabb idősort vizsgálni).

A KSH adatai alapján egyértelmű, hogy az egyes szakterületek saját éven belüli növekedési ütemeiben nincs lényeges eltérés. Megállapítható az is, hogy a kereskedelem és a vendéglátás az ütemváltozás nagyságrendjét tekintve együtt mozog, a szállodaipar viszont alaposan elhúz a tavaszi, nyári hónapokban, ami szerény mértékben az együttes online adatsort felfelé húzza (azért csak szerén mértékben, mert a három szolgáltató terület 10 ezer milliárd forintos éves bevételéből a szállodaipar mindössze 200 milliárd forinttal bír, így súlya a másik két területhez mérve szerény).

Mindezek alapján az kerekedik ki, hogy akár együtt, akár külön nézzük az elmúlt évek változásait a KSH adatai alapján, sokkal nagyobb volt a forgalom megugrása egy-egy éven belül júliusban februárhoz képest, mint amit a 2015. évi online adatok mutatnak.

Növekedés persze van 2015-ben is, ezt nem is vitatja senki, csak éppen sokkal kisebb, mint a korábbi években:

változás: július/február
bolti kiskereskedelem
vendéglátás
szálláshely szolgáltatás
2011.
1,37
1,37
1,97
2012.
1,33
1,41
2,19
2013.
1,38
1,43
2,29
2014.
1,34
1,35
2,13

KSH, folyóáras havi adatok alapján, érték: változás éven belül, július/február

 

Veszteség az is, ha lehetett volna több is.

(blokkk.com, 2015. augusztus 18.)

 

Bakiparádé a vasárnapi boltzár online kassza adataiban

Még mindig titkolja a kormány a vasárnapi boltzár részletes adatait. Teljes havi nyilvános adat (a hónap első napjától az utolsóig bezárólag terjedő időszakra) még mindig nincs. Az új trükk: a bolti kiskereskedelemhez hozzácsapják a vendéglátást és a szálláshelyeket. Az újabb információk még nagyobb káoszt, igazi bakiparádét jelentenek.

A Napi Gazdaság tette közzé az online pénztárgépes szolgáltatók legfrissebb bevételi adatait augusztus 7-én, melyeket a kormánytól kapott meg. Így március 15. óta az azt megelőző kilenc teljes hét (január 5-től számított) átlaga szerinti 20,9 milliárd forintos napi költés 22,9 milliárd forintra emelkedett a július 19-ig vizsgált időszakban, vagyis a jogszabályváltozás utáni 18 teljes hét alatt. Ennek megfelelően 146,4 milliárdról 160,1 milliárd forintra ugrott a március 16. és július 19. közötti időszakban a heti átlagos költekezés.

A kiindulópont helyes, hiszen a vasárnapi boltzár hatását valóban úgy a legcélszerűbb vizsgálni, mi is történt a bevezetés előtti és utáni időszakban. Az adatokat mérlegelve viszont ellentmondások sora bukkan elő.

Az egyik legsúlyosabb hiba, hogy az eddig nyilvánosságra hozott adatok kivétel nélkül az egyes hónapok valamelyik közbülső napjával zárultak (tehát sohasem adtak meg olyan adatokat, melyek egy hónap első és utolsó napjára estek volna). Így április 19., április 26., vagy éppen május 10. volt a közölt adatok határnapja, legutóbb pedig július 19. Ezen az alapon a változás ütemét körülményes összehasonlítani a Központi Statisztikai Hivatal adataival (persze, nem lehetetlen).

Új ruhát kaptak az online adatok: ez azért durva

A legdurvább hiba, hogy a kormány képviselői korábban mindig úgy fogalmaztak, a nyilvánosságra hozott online pénztárgép adatok a kiskereskedelemre vonatkoznak. Ez, ha igaz, akkor csak a bolti, áruházi vásárlásokat tartalmazhatja, a vendéglátást, szálláshelyek bevételeit, ahol úgyszintén kötelező az online pénztárgép, már nem.

Újdonság az előbbiekkel szemben a legfrissebb adatsorban, hogy ezek bizony magukban foglalják a kiskereskedelem mellett az említett vendéglátás és szálláshely szolgáltatók adatait is. A különbség nem csekély, hiszen 2014-ben a bolti kiskereskedelem bevétele a KSH szerint közel 9 ezer milliárd forint, a kereskedelmi szálláshely szolgáltatóké közel 200 milliárd forint, a vendéglátóké pedig 800 milliárd forint volt. Ez azt jelenti, hogy nem mindegy, milyen területekre terjednek ki a nyilvánosságra hozott online adatok, hiszen a heti átlagok eltérése a választástól függően 15 milliárd forint körül mozoghat.

Az online adatsor könnyen kiszámítható 10% körüli állandó növekedése viszont azt sejteti, hogy a kormány mindig ugyanolyan tartalmú információkat közölt, csak éppen más ruhába öltöztette őket.

Még a boltzár előtti adatok sem pontosak

A korábban közölt online adatok szerint a március közepét megelőző időszak heti értékesítési átlaga 141 milliárd forint volt. A legfrissebb adatok szerint ez is nőtt, 146 milliárd forintra, pedig nem kellett volna változnia a számnak. Az eltérés csekély, 3 és fél százalék, ami nem utal arra, hogy egyes szolgáltató területek hozzáadása miatt ugrott volna meg az adat, sokkal inkább a pontatlanságra mutat, ami az informatika mai világában meglehetősen furcsa eredmény.

Online adatok: mégis lekonyult a bolti kiskereskedelem orra

A korábban közzétett online adatok is körülbelül 10% körüli növekedést mutattak a március 15. előtti és utáni időszakokat összevetve, ez a legfrissebb adatokra is igaz. A bökkenő az, hogy a KSH adatai szerint a korábbi években ennél sokkal nagyobb, kétszer több volt a növekedés üteme az év eleji és a márciust követő tavaszi hónapokat összevetve:

bolti kiskereskedelem
február
március-április átlaga
május
változás:
március-április/február
változás:
május/február
2011.
512
624
646
1,22
1,26
2012.
551
661
648
1,20
1,18
2013.
555
671
690
1,21
1,24
2014.
592
718
724
1,21
1,22
KSH, folyóáras havi adatok, érték: milliárd forint, változás: éven belül
március-április átlaga: a húsvéti ünnepek időpontváltásai miatt célszerűbb így számolni

 

A 2014. évi júniusi KSH adatok is hasonló növekedési ütemet mutatnak februárhoz képest, így könnyen adódik a következtetés, hogy növekedhetett volna gyorsabban is a bolti kiskereskedelem, így viszont a korábbi évek bővülési üteme megtört, amit nehéz nem veszteségként elkönyvelni.

Hol a piactisztulás?

A kormány és az elemzők is egyetértettek eddig abban, hogy az online pénztárgép rendszer jelentős mértékben tisztította a piacot, 2014-ben és 2015-ben egyaránt. Ezt az adóbevételek növekedése is alátámasztja, ráadásul az is, hogy a legnagyobb online szeletet jelentő kiskereskedelemben a jövedelmek, keresetek bővülésénél sokkal nagyobb ütemben emelkednek a bevételek a KSH kimutatása szerint. A családok bevételeinek és az online kasszaforgalom növekedésének különbségével lehet leginkább közelíteni a piactisztító hatást, amikor több nyugtát adnak a szolgáltatok. Ez azt sejteti, hogy az eddig kimutatott növekedési ütemek felét az online pénztárgép rendszer bevezetése hozza a konyhára. Ez azt is jelenti egyidejűleg, ami sejthető, hogy a reáljövedelmek, reálkeresetek 7-8%-kal azért nem nőnek, szemben a KSH kiskereskedelmi növekedési adataival.

(blokkk.com, 2015. augusztus 9.)

 

Mitől nőnek az online kiskereskedelmi adatok?

A kormány adatai szerint szépen nő a vasárnapi boltzár nyomán a kiskereskedelem. A bökkenő csupán annyi, hogy a számok egy kicsit szokatlanok, ráadásul régen is volt növekedés ezekben a hetekben.

A kormány képviselői már korábban bejelentették, hogy a vasárnapi boltzár hatályba lépését követő öt hétben, március 16. és április 19. között 151 milliárd forint volt a kiskereskedelemben a heti átlagos költekezés mértéke. Március 15., a hatálybalépés előtti kilenc teljes hét alatt a heti átlagos költekezés 141 milliárd forint volt, ami így 7%-os növekedést jelent.

Időközben napvilágot látott több olyan értékelés, hogy a Központi Statisztikai Hivatal korábbi adatai szerint ebben az időszakban elsősorban a húsvéti költekezés miatt mindig is nőtt az áruházak, boltok bevétele, de sokkal nagyobb ütemben, márciusban az előtte lévő februárhoz képest általában 15-20% közötti mértékben.

Nos, időközben újabb online számmal hozakodott elő a kormányzat, eszerint május 10-ig nézve a vasárnapi boltzár bevezetése utáni időszakot, a heti költekezés átlagos mértéke már 157 milliárd forint. Önmagában ez is csak annyit jelent egyébként, hogy a növekedés mértéke a március 15. előtti időszakhoz képest 11% lenne, az előbb említett 7%-kal szemben.

Mindez azt jelenti, hogy többféle adat látott már napvilágot a vasárnapi boltzár bevezetése utáni forgalomról:

- heti 151 milliárd forint, a hatályba lépés utáni öt hétben, április 19-ig,

- heti 157 milliárd forint a hatálybalépés utáni hat hétben, április 26-ig,

- heti 157 milliárd forint a hatálybalépést követő 8 hétben, május 10-ig.

Az előbbi adatok némi ellentmondást sejtetnek egyébként. A heti átlag a felsorolt adatok szerint április 19-26. között ugrott fel 6 milliárd forinttal. Ez egy hét alatt 36 milliárd forint növekedést jelent, hiszen előtte csak 151 milliárd forint volt a heti átlag, utána már nem változott, tehát ezen az egy héten kellett nagyot ugrania a heti költekezésnek. Természetesen ez önmagában a puszta számok világának alapjain nem zárható ki, piaci oldalról viszont szokatlan (a Húsvét hosszú hétvégéje április 5-én és 6-án volt). Az elmúlt években egyébként nem csak márciusban, hanem áprilisban is nőtt az előző hónaphoz képest a KSH adatai szerint is a kiskereskedelmi költekezés.

Kérdés, a növekedés ütemében van-e különbség. Tegyük hozzá, hogy a 157 milliárd forintos heti átlag 4%-kal nagyobb a 151 milliárd forintos heti átlagnál, amire volt már példa korábban is, havi viszonylatra vetítve.

Szerencsés lenne mielőbb tisztán látni az online adatsorokat, teljes egészében, hiszen rendelkezésre állnak, heti és havi bontásban egyaránt. A KSH adatai azonban havi és nem heti bontásúak, így nehéz pontosan felmérni a változásokat.

(blokkk.com, 2015. május 18.)

 

Nőtt a forgalom a vasárnapi zárva tartás miatt?

Ezt írja a Napi Gazdaság. Eddig mindenki, aki ellenezte a vasárnapi boltzárat, az ellenkezőjét feltételezte. De hát egy kérdés elsikkadt: a márciust mindig felhúzza a húsvéti költekezés, így a növekedést nem a boltzár okozta. Lehet, hogy mégiscsak baj van, hiszen a korábbi években közel 20%-kal nőtt a márciusi forgalom a februárihoz képest.

Elöljáróban le kell szögezni, az adóhatóság online pénztárgép adatai hajszál pontosak, ezen kár is vitatkozni. A rideg piaci tényekkel, már amennyi eddig az újságcikk alapján kiderült, önmagukban nincs is baj, sőt, érdekes is akad közöttük. A következtetés ugyanakkor, mely szerint a vasárnapi zárva tartás miatt nőtt a forgalom a március közepét követő hetekben, már kérdéseket vet fel és kételyeket támaszt. A tényekre van is magyarázat, csak éppen annak nem sok köze van a vasárnaphoz, így az adóhatóság információiból levont következtetések vitathatók.

A bizonyítvány magyarázatában a legfontosabb kérdés a legizgalmasabb híre a beszámolónak, mégpedig az, hogy a március 15-ét megelőző kilenc hét (január 5. és március 8. közti időszak) forgalmi átlagát meghaladja a hatályba lépéssel érintett három hét átlagos kereskedelmi forgalma. Ebben önmagában nem is lehet vita, bármilyen furcsán is hangzik. Az információ súlyos hiányossága viszont, hogy mértékről, arányról nem esik szó, ezért csak egy másik megjegyzésre lehet hagyatkozni, mely szerint a vasárnapi zárva tartás gazdasági hatásai minimálisak. Ez viszont azt feltételezi, hogy ez a növekedés nem lehetett olyan sok. Ez viszont nagyon nagy baj is lehet, a következők miatt:

- A kereskedelemben mindig is a január és a február a két leggyengébb, legkisebb forgalmú időszaka az évnek. A családi költekezés általában márciusban, áprilisban lódul meg, döntő részben a húsvéti nagybevásárlások révén.

- 2015-ben a húsvéti ünnepek éppen április első hetének végére estek. Az adóhatóság pontosan arról a három hétről szolgáltatott információt, a vasárnapi boltzár első időszakáról, mely éppen a húsvéti családi nagybevásárlások legnagyobb hulláma szokott lenni, legalábbis az elmúlt években így volt. Az adóhatóságnak tehát sikerült a családi vásárlásokban az év általában leggyengébb, év eleji időszakát összehasonlítania az első nagyobb költekezési hullámmal. Tegyük hozzá azért, hogy a naptári beosztásról nem tehet az adóhatóság, most kapott kérdést, most válaszolt.

Nézzük akkor meg, hogyan is volt ez korábban. Ez most csak a KSH adatai alapján vizsgálható, ami azért remélhetőleg ad némi támpontot. Nos, a KSH adatai szerint 2011-2014. között a kiskereskedelem folyóáras értékesítése az egyes márciusi hónapokban a megelőző februárhoz képest 17-19% közötti mértékekben ugrott meg (2011-ben 17%-kal, 2012-ben is 17%-kal, 2013-ban 19%-kal, 2014-ben pedig 18%-kal).

Nos, ez a közel 20%-os növekedés, ez bizony hiányozhat, ha nem volt annyi.

Célszerű néhány további kérdést is mérlegelni, sorjában a következőket:

- Korábban a pontosan fogalmazó elemzők azt állították, hogy a vasárnapi boltzár következtében lesz forgalomvesztés, kiesés. Tehát nőhet is akár a kiskereskedelmi forgalom egyik időszakról a másikra, a kérdés csak az, hogy annak üteme milyen mértékű és milyen gazdasági folyamat okozza.

- A vasárnapi zárva tartás gazdasági hatásai minimálisak, ez olvasható a híradásban. Semmiféle számszerűség nem vált ismertté erről a minimális mértékről, mekkora is volt pontosan a forgalom nagysága a március 15. előtti és utáni hetekben, így a változás, a kismértékű forgalomnövekedés ugyanúgy lehet 5 forint, mint 5 milliárd forint.

- A forgalom héten belüli, napok közötti átrendeződése várható volt, ebben nincs vita, bár a bevásárlóközpontokban sok boltos panaszkodott, hogy hét közben egyáltalán nem nőtt a forgalma, szombaton sem, a vasárnapi viszont egyszerűen elveszett. Az adóhatóság állítását erősíti viszont, hogy a nagy hipermarketekben, áruházakban karácsonyi méretű tömeg hömpölyög szombatonként.

- Érdekes adat, hogy korábban átlagosan 9-10% volt a vasárnapi forgalom részesedése. Ez éves viszonylatban azt jelenti, hogy az élelmiszereket, a különféle iparcikkeket és az üzemanyagot együttvéve a 2014. évi KSH adatok alapján (mely becsült adat, így nem olyan pontos, mint az adóhatósági online kasszás információ) a vasárnapi költekezés nagyságrendje megközelíthette a 900 milliárd forintot. Ezen belül az élelmiszerekből több mint 410 milliárd forint, iparcikkekből több mint 310 milliárd forint, üzemanyagból 160 milliárd forint körül mozoghatott a vasárnapi bevásárlás értéke.

- A vasárnapi bevásárlás nagyságrendje a vasárnapi boltzárat követően - az adóhatóság forgalmi arányra vonatkozó arányszámát - elfogadva már csak fele a korábbinak. Ez viszont azt is jelenti, hogy szép számmal ügyködnek vasárnaponként továbbra is a kereskedelemben, tulajdonosok és alkalmazottak egyaránt, ami azért felveti, hogy vajon hányan is jutottak a vasárnapi pihenőnaphoz. Az érem másik oldala viszont, hogy ezek szerint nem szűnt meg teljesen a vasárnapi shoppingolás, sőt, az a 4-5% nem is kevés, így a családok egy része továbbra sem otthon sziesztázik, hanem vásárol.

A Napi Gazdaság április 8-i tudósítását azért teljes terjedelmében is  közreadjuk, ne kelljen már lapozgatni:

"Az első negyedévi online pénztárgépi adatok azt bizonyítják, hogy nem csökkent a hazai kereskedők forgalma a vasárnapi pihenőnapról szóló jogszabály március 15-i hatályba lépését követően – közölte a Napi Gazdaság megkeresésére a Nemzeti Adó- és Vámhivatal. Hozzátették: a korábbi várakozásoknak megfelelően az üzletek vasárnapi zárva tartásának gazdasági hatásai minimálisnak tekinthetők. A forgalom napok közötti átrendeződése a fogyasztói szokások gyors alkalmazkodására utal. A legfrissebb adatok szerint a kiskereskedelmi szektorban történő vasárnapi munkavégzés tilalmát elrendelő törvény 2015. március 15-i hatályba lépését követően nem csökkent, sőt kismértékben nőtt a kereskedelmi ágazat forgalma a megelőző hetekhez képest. A március 15-ét megelőző kilenc hét (január 5. és március 8 közti időszak) forgalmi átlagát meghaladja a hatályba lépéssel érintett három hét átlagos kereskedelmi forgalma.
A számok azt mutatják, hogy a forgalom áttevődött a hét többi napjára: a korábbi átlagosan 9-10 százalék körüli szintről 4-5 százalékra csökkent a vasárnapi forgalom, és átlagosan 15-16 százalék körüli lett a hét közbeni egy napra eső forgalom aránya."

(blokkk.com, 2015. április 9.)

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.