butikpórázon₪vásárlóktere

Online: most a számla

Szaporázza az adóhatóság az online fogásokat: 2018 július 1-től az online számla következik, az online kassza és az EKAER után. Az online számla legfontosabbjai: ha az áfa több százezernél, azonnal, 24 órán belül, öt napon belül.

2018. július 1-jétől kötelező adatot szolgáltatni a legalább 100 ezer forint áthárított áfát tartalmazó, belföldi adóalanyok közötti ügyletekről kiállított számlákról.

A kibocsátott számlák – és számlával egy tekintet alá eső okiratok – adataira vonatkozó adatszolgáltatást 2018. július 1-jétől a kiállítás után, rövid időn belül, elektronikusan kötelező teljesíteni. Számlázó programmal történő számlázás esetén a számlaadatokat a számlázó programból emberi beavatkozás nélkül, nyilvános interneten keresztül azonnal, a számla elkészülése után rögtön továbbítani kell a NAV-hoz.

Lehet kéziszámlázni, de ott is be kell tolni az adatot

Nyomtatvány, például számlatömb alkalmazásával történő számlázás – tehát kézi számlázás – esetén a számla adatait webes felületen kell rögzíteni. Az adatszolgáltatást 5 naptári napon belül kell teljesíteni. Ez a határidő rövidül akkor, ha a számla 500 ezer forint, vagy azt meghaladó összegű áthárított adót tartalmaz. Az 500 ezer forint, vagy annál nagyobb összegű áfát tartalmazó számla adatait már a számlakibocsátás utáni napon rögzíteni kell a webes felületen.

Az adatszolgáltatási kötelezettség főszabály szerint a belföldi adóalanyok közötti ügyletekről kiállított olyan számlákra terjed ki, amelyekben 100 ezer forint vagy azt meghaladó összegű áthárított áfa van.

De minek és hogyan

Az online adatszolgáltatás bevezetésének és az adatokat kezelő rendszer kialakításának célja a gazdaság további fehérítése az adócsalások visszaszorításával. Ezt kiegészíti a NAV szolgáltatásaként az ingyenes online számlázó funkció. A fejlesztéssel nagy mennyiségű számlaforgalom válik láthatóvá és követhetővé a NAV számára, így hatékonyabb lehet a kockázatkezelés és jelentősen emelkedhetnek az áfabevételek.

Az Online számla rendszerében

  • a kiállított számlákról valós idejű adatok érkeznek a NAV-hoz,
  • a kiállított számlákat lekérdezhetik a számlabefogadók és a számlakibocsátók is,
  • a nagy mennyiségű számlaadat gyorsan elérhető hatékony kockázatelemzésre és ellenőrzésre, ami segíti az adócsalások felderítését,
  • az adatszolgáltatás automatizálásával az adminisztratív terhek csökkennek a számlázó programot használóknál,
  • az új rendszer kiváltja a számlakibocsátók összesített adatszolgáltatását.

A megoldás alapját egy olyan összetett informatikai rendszer-együttes jelenti, amely képes

  • az adózók által rendszer-rendszer kapcsolattal, az elektronikus szabványüzenetben küldött számlaadatok fogadására, ellenőrzésére, és a küldés visszaigazolására,
  • webes felületen a számlaadatok manuális rögzítésének támogatására,
  • az azonnal elérhető számlaadatok révén a gazdasági tevékenységek és folyamatok nyomon követésére.

Az Online számla a NAV ellenőrzési munkáját segíti, átláthatóbbá teszi a gazdasági folyamatokat és szélesíti a jogkövető adózók körét.

És még

  • Számlabefogadóként a tételes adatszolgáltatás változatlanul az áfa-bevallásban és az adólevonási jog érvényesítéséhez kapcsolódó kötelező, az adóértékhatár 2018. július 1-jével ebben a körben is 100 000 forintra csökken, a szolgáltatásra kijelölt adatok köre ugyanakkor nem változik. A tételes adatszolgáltatás teljesítéséhez az adóalany – a számlázó programból a NAV-hoz továbbított, vagy a nyomdai úton előállított számla esetén a webes felületre feltöltött számlaadatok alapján – a számára kibocsátott számlák adatait a NAV rendszeréből lekérdezheti.
  • Az adatszolgáltatási kötelezettség valamennyi belföldön nyilvántartásba vett adóalanyra kiterjed. 
  • Az adatszolgáltatási kötelezettség független a számla létrehozásának földrajzi helyétől, azt kell figyelembe venni, hogy a számlakibocsátásra kötelezett belföldön nyilvántartásba vett adóalany legyen és a számla legalább 100 000 forint másik belföldi adóalanyra áthárított adót tartalmazzon. 
  • A számlázó program adatexport funkciója arra szolgál, hogy az ellenőrzés alá vont adóalany az adóhatóságnak kezelhető elektronikus formában és módon adja át az összes számlájának teljes adattartalmát a revízió számára. Ennek megfelelően az adatexport az adóalany valamennyi számlázó programmal előállított számlájának adattartalmát érinti, nem csak azoknak a számlákét, amelyekről adatot kell szolgáltatnia. A számlázó programnak tehát 2018. július 1-je – a másik belföldi adóalany részére számlázó program alkalmazásával kiállított, legalább 100 000 forint áthárított adót tartalmazó számla adataira vonatkozó online adatszolgáltatási kötelezettség bevezetése – után is rendelkeznie kell adatexport funkcióval. E funkció megszüntetésének előfeltétele, hogy a számlázó programból teljesítendő online adatszolgáltatási kötelezettség az adóalany valamennyi számlájára és azok teljes adattartalmára kiterjed.
  • Az adatszolgáltatásnak emberi beavatkozás nélkül, a számlázó programból automatikusan kell történnie. 
  • 2018. június 30. után is célszerű, ugyanakkor, a tervek szerint a számla befogadójának nem lesz jogszabályi kötelezettsége a számlakibocsátó online számlaadat-szolgáltatási kötelezettségének ellenőrzése.
  • A PTGSZLAH nyomtatványon a nem adóalany részére nyugta helyett kibocsátott számlák adatait kell szerepeltetni. Az online számlaadat-szolgáltatás a másik belföldi adóalany számára kiállított – és legalább 100 000 forint áthárított adót tartalmazó – számlák adatairól kötelező. A kétféle adatszolgáltatás egymás melletti működésének nincs akadálya, a PTGSZLAH megszűnése nem várható.
Jogszabályi háttér:
- Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény
- Az egyszerűsített vállalkozói adóról szóló 2002. évi XLIII. törvény

(NAV, 2018. január) 

 

Hozza a pénzt az EKÁER

Szorongatja a feketézőket az elektronikus áruforgalom-ellenőrző rendszer, kevesebb az áfacsalás.

Az agrár-élelmiszeripari szakemberek szerint kevesebb a feketézés az EKÁER működése óta, írja a Magyar Idők. A rendszer bevezetése óta a zöldség-gyümölcs ágazatban a felére csökkent a feketézés aránya, ahogyan a tej- és húsiparban is szemmel látható a fehéredés.

Így komoly eredményeket hozott az elmúlt években az agrár-élelmiszeripar területén a 2015. január elsején bevezetett elektronikus közúti áruforgalom-ellenőrző rendszer (EKÁER). Az intézkedés nyomán minden olyan ágazatban sikerült csökkenteni a visszaélések számát, ahol korábban jelentős volt a feketekereskedelem aránya, így a tej- és húsiparban, valamint a zöldség-gyümölcs szektorban is fellélegezhettek a termelők és feldolgozók.

Néhány évvel korábban a magyar tejipar helyzetét alaposan megnehezítette a külföldről számolatlanul érkező ultrahőkezelt (UHT) tej, mára viszont sikerült visszaszorítani a többségében áfacsalással érintett import mennyiségét. Mélykuti Tibor, a Tej Terméktanács elnöke arról számolt be, hogy korábban a boltok polcain található UHT-tejek 85 százaléka külföldről származott, a gyanúsan olcsó áruk pedig vélhetően feketeimport útján jutottak a kiskereskedelembe.

Az elmúlt években alapos tisztulás kezdődött, többek között az EKÁER nyőmán, így mára megfordult ez az arány. A boltokban 2016-ban a tartós tejek zöme, egészen pontosan 83 százaléka már magyar feldolgozóktól származott. – Azóta azonban sajnos kissé romlott a helyzet, ismét emelkedni kezdett az országba érkező külföldi tejek mennyisége.

Elképzelhető, hogy ezeknek áruknak egy része ismét „adómentesen” kerül a boltokba, az áfacsalás mértéke azonban közel sem akkora, mint amilyen az EKÁER előtt volt. kormányzati intézkedések előtt volt – emelte ki. A szakember szerint az EKÁER nagy szerepet játszott az áfacsalások visszaszorításában, hiszen korábban az országba özönlő külföldi áruk útját nem tudták ellenőrizni a hatóságok.

Nagypéter Sándor, a Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács TÉSZ-főbizottságának elnökségi tagja szerint az EKÁER pozitív irányú változást hozott az ágazat életében, a fehérítés kezdeti szakaszát segítette.

Az ágazatban közel 40 százalékos volt a feketegazdaság aránya, becslése szerint ez mostanra az ellenőrzést segítő kormányzati intézkedések nyomán a felére csökkent. Az áruforgalom ellenőrzése megszüntette a külföldi fiktív árumozgatásokat, amelyek korábban belföldi piaci zavarokat okoztak. Ugyanilyen fontos – folytatta a szakember –, hogy az országon belüli értékesítések is átterelődtek a szürkéből a fehér zónába.

Az áruk mozgását folyamatosan nyomon lehet követni, így ellehetetlenültek azok az álkereskedők, akik korábban busás hasznot húztak az áfacsalásból. Ezt a folyamatot erősíti majd tovább az EKÁER mellett az úgynevezett e-számla bevezetése is. Az eredmények már most is szemmel láthatóak, a feketézés és az áfacsalt import visszaszorulásával megszűnt az árakra nehezedő nyomás. Sőt, kis lépésekben ugyan, de bizonyos időszakokban a termelői árak is emelkedtek.

Nagypéter Sándor szerint a rendszert továbbra is fenn kell tartani, sőt, a teljes értékláncra ki kell terjeszteni az ellenőrzést, a legjobb eredményt pedig akkor lehetne elérni, ha a visegrádi országokban is bevezetnék ezt.

A húsiparban az elmúlt években két lépcsőben csökkent a forgalmi adó mértéke, de még így is nagy szerepe volt az EKÁER-nek a piac tisztításában. Menczel Edit, a Vágóállat és Hús Szakmaközi Szervezet és Terméktanács titkára szerint az ágazatban korábban olyan magas volt a feketézés aránya, hogy a legálisan tevékenykedő üzemek működését fenyegette, sokan nem is bírták a versenyt. Bár az áruforgalom-ellenőrző rendszernek vannak elemei, amelyek megnehezítik a vállalkozások munkáját, az intézkedés azonban önmagában segíti a piactisztulást. 

(Magyar Idők, 2017. december 13.)

 

Fogja az adócsalást az online

Kassza, EKÁER, számla. Az uniós bürokraták mondják. Még tanulni is jönnek hozzánk. ₪₪₪

Az online korszak 2014-es bevezetése óta Magyarországon 7,2 százalékponttal csökkent az áfa-adórés. Az  Európai Bizottság tanulmánya szerint sikeresek és eredményesek a kormány gazdaságfehérítő intézkedései, amelyek nyomán feleakkora az adóelkerülés Magyarországon, mint a régió országaiban, tájékoztatta Varga Mihály az MTI-t.

A nemzetgazdasági miniszter közölte: a bizottság tanulmánya alapján a magyarországi becsült áfa-adórés - a költségvetésből kieső áfabevétel - mértéke a 2013. évi 20,9 százalékról, köszönhetően az adóelkerülés visszaszorítását célzó kormányzati intézkedéseknek, 13,7 százalékra csökkent 2015-ben. Ezzel az eredménnyel Magyarország fejlődése megkérdőjelezhetetlen, tavaly a harmadik, idén pedig az ötödik legnagyobb javulást érte el az EU-ban, emelte ki a tárcavezető.

Elmondta, hogy a javulásban kétségkívül a legnagyobb szerepet az online gazdaságfehérítő eszközök játszották. Az online pénztárgépek használata 2014. szeptember 1-jétől kötelező. A rendszer megakadályozza a bevétel eltitkolást, hiszen a Nemzeti Adó- és Vámhivatal online, valós időben követi nyomon a tranzakciót. 2015. március 1-jén indult az ekáer (elektronikus közútiáruforgalom-ellenőrző rendszer) éles üzeme, amely kizárja a közutakról a csalárd adózókat, hiszen kiszűri az áruk fiktív utaztatását - részletezte a miniszter. A tárcavezető a harmadik online gazdaságfehérítő eszközről elmondta, hogy a 2018. július 1-jén debütáló e-számlázás még nagyobb csapást mérhet a magyar feketegazdaságra. Az online számlázással az adóhivatalnak gyors és közvetlen rálátása lesz a gazdasági folyamatokra, a kockázatelemzők, évi 50 ezer milliárd forintnyi számlaforgalom adatait vizsgálva, valós időben is ki tudják szűrni a csalárd cégeket, fiktív számlázókat, vagy a gyanús céghálókat.

"Bízom benne, hogy a gazdaságfehérítés mellett, az adómorál javulásának köszönhetően, 2018-ra akár 10 százalék alá is csökkenhet hazánkban az adórés mértéke" - mondta Varga Mihály.

Brüsszel évről évre méri minden egyes tagállam esetében a várt áfabevételek és a ténylegesen beszedett összeg közötti különbséget. Ez az úgynevezett áfa-adórés, amelybe az adóelkerülés miatt elméletileg kieső költségvetési bevételeken kívül beleszámít például a fizetésképtelenség, felszámolás és egyéb tagállami sajátosságok miatt kalkulált összeg is. 

Magyarországon feleakkora az adóelkerülés, mint a régió országaiban. A bizottság tanulmánya szerint, míg Magyarországon az adórés 13,7 százalék, addig a régiós átlag 25,5 százalék. Folyamatos a nemzetközi érdeklődés az online gazdaságfehérítő eszközök iránt. A magyar ekáer alapján kidolgozott lengyel SENT rendszer 2017. május 1-jén hatályba lépett, és 2018-ban a szlovák adóhivatal is alkalmazza majd az online közúti ellenőrzés új rendszerét.

(MTI, 2017. szeptember 29.)

 

Teszt megy, online számla jön

Az online számlázással akár 50 ezer milliárd forintnyi tranzakciót követhet majd nyomon a NAV.

Az online számlázás tesztüzeme sikeresen zajlik már 2017 derekától, az NGM értékelése szerint, írja az MTI. A számlázó programok bekötésével az adóhivatalhoz évi 50 ezer milliárd forint összegű számlaforgalom válik láthatóvá és követhetővé a Nemzeti Adó- és Vámhivatal számára, mondta Tállai András, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) parlamenti és adóügyekért felelős államtitkára az MTI-nek.

Az NGM államtitkára kifejtette: az online számlázás lényege az adatszolgáltatás gyökeres átalakítása a vállalkozások számláiról úgy, hogy csökkenjen a cégek adminisztrációs terhe és elősegítse a gazdaság fehérítését. Az online számlázással az adóhivatalnak közvetlen rálátása lesz a gazdasági folyamatokra. Eddig már több mint 260 cég regisztrált a tesztoldalon.

Az adóhatóság kockázatelemzői évi 50 ezer milliárd forintnyi számlaforgalom adatait vizsgálva akár valós időben ki tudják szűrni a csalárd cégeket, fiktív számlázókat, vagy a gyanús céghálókat. A számla kiállítójánál az adatszolgáltatást automatikusan a program végzi el, amely így semmilyen plusz feladatot nem jelent. A számlázó programmal szembeni követelmény ugyanis az, hogy emberi beavatkozás nélkül legyen képes az adattovábbításra. Tekintettel arra, hogy az adóhivatal a számla kiállítását követően szinte azonnal tudomást szerez a számla legfontosabb adatairól, ezért az online számlázás a belföldi összesítő jelentést teljesen kiválthatja a számlát kiállító vállalkozónál. Könnyebbség lesz az is, hogy az online számlázásnak köszönhetően megszűnik a számlázó programok bejelentési kötelezettsége. 

A lehető legkisebb adminisztráció és a rendkívül egyszerű működtetés mellett az online számlázás bevezetése csak úgy lehetséges, ha a tesztelésre a vállalkozásoknak elegendő idejük van. A 2018. július eleji hatálybalépést ezért egy egyéves felkészülési időszak előzi meg, mutatott rá az államtitkár. Mintegy félezer tesztadaton vizsgálták az érintettek, hogy az általuk előállított adatállomány megfelel-e a rendeletben előírt sémának. Az adóhivatal közvetlenül is segíti a piaci szereplők felkészülését. Adótanácsadókkal, szoftverfejlesztőkkel egyeztet azért, hogy 2018. július 1-jén már zökkenőmentesen működhessen a gazdaságfehérítés legújabb fegyvere, tette hozzá Tállai András. 

Az államtitkár jelezte: a gyakorlati kérdések a szeptember 28-án kezdődő adókonzultáción kerülhetnek szóba, ahol a kiemelt kérdések között az új adóeljárási törvény és a NAV 2.0 mellett az online számlázás is szerepel majd. 

Tállai András emlékeztetett arra: azokról a számlákról kell 2018. július 1-jétől adatot szolgáltatni, amelyekben az áthárított általános forgalmi adó összege eléri vagy meghaladja a 100 ezer forintot.

(MTI, 2017. szeptember 24.)

 

Online árusautomata menü: durva drágaság, vagy leállás

Az étel-, italautomatás magyar cégek hatalmas áremelésekre kényszerülnek, ha kibírják egyáltalán. Vagy feladják és leállítják gépeiket.

Egy új jogszabály értelmében a berendezéseket még 2017-ben el kell látniuk automata felügyeleti egységgel, amely rögzíti az eladási adatokat, és elküldi az adóhatóságnak, írja a Magyar Nemzet. Márpedig a december 1-jei határidőre ezek legyártása és beüzemelése az ágazati szereplők szerint lehetetlen. – Az egységeket és az adattovábbító postai szolgáltatás részleteit még senki nem ismeri, ráadásul ezek díja is az üzemeltetőket terheli. Nem tudjuk, hogy pontosan melyek az állami támogatás feltételei, így nem tudunk felelős döntést hozni a készülékek üzemeltetéséről – mondta a Magyar Nemzetnek Bádi Gábor, a Bádi–Gran. Kft. ügyvezetője, aki több cégén keresztül mintegy ezer automatát üzemeltet.

A szakma számítása szerint egy gép havi fenntartása összesen 10-12 ezer forintba kerül majd, emiatt egy 20-30-40 ezer forintos forgalmat jegyző készüléket nem éri meg üzemeltetni. A gépek adattovábbítási költsége is jóval magasabb, mint amennyit az online pénztárgépek sokkal nagyobb bevételre szert tevő üzemeltetői fizetnek. Az ügyvezető hozzátette, akár 30-50 forinttal is drágulhat az elsősorban ipari üzemekben, automatákban kapható kávé ára.

– Leginkább a kisebb fizetésből élő magyar fogyasztók fogják megérezni ennek a hatását. Csak ennek következtében drámaian nőhet a termékek ára. Jelenleg a legtöbb helyen 50-80 forintért ihatnak egy adag kávét a magyar fogyasztók. Az állam is adóbevételtől esik el, a legális üzemeltetés ilyen költségek mellett megszűnik. A szolgáltatás igénye megmarad, amit a feketén üzemeltetők használhatnak ki. Pedig a célunk a piac tisztítása volt, mindig ezt hangsúlyoztuk.

Mi javasoltunk olyan eszközt, amely az automaták forgalmát kontrollálni tudja, és alacsony költséggel működtethető – ezt már Szabolcsi Lajostól, a Frappé Hungária Kft. ügyvezetőjétől hallottuk. Az érdekképviselet egyébként régóta ugyanezt hangoztatja: támogatják az ágazat fehérítését, és a kormány segítségét kérték a mindenki számára elfogadható rendszer kidolgozásához.

Erre azonban így nagyon kis esély maradt, mert az idő sürget, július 31-ig kell aláírniuk a szerződést az üzemeltetőknek. Ez azonban hiányos, rengeteg költségelemet nem közölt a felügyeleti szolgáltató, azaz a Magyar Posta. Az üzemeltetők szerint teljesen egyoldalú szerződésbe kényszeríti bele őket, az eddig megismert adatok alapján 10-12 ezer forintos havi költséggel lehet számolni automatánként, ami még feljebb is kúszhat. Mindkét üzemeltető elmondta, az 50-80 forintos eladási áraknál természetesen akadnak magasabbak is, nyilvános helyeken, közintézményekben például drágábbak ezek a termékek, de ott a bérleti díj is jóval magasabb.

Bádi Gábor szerint mintegy 36 ezer gép üzemel a magyar piacon, ezek kétharmada kávégép. A többi készülékből jellemzően üdítőt, szendvicset, snacket lehet vásárolni. Ezek durva drágulására természetesen ugyanúgy számítani kell. Mint mondta, napi 1-2 millió adag kávét vásárolnak az emberek, tehát igen magas pénzforgalmú piacról van szó. A kormánynak, úgy tűnik, sikerül elérnie azt, amit a multinacionális cégeknek 25 éve nem: kiszorítani a kis- és közepes magyar vállalkozókat a piacról.

2.500 gépével az egyik legnagyobb üzemeltetőnek a német gyökerű Cafe+Co Kft. számít Magyarországon. Ábrányi Tamás számításai szerint legalább 500 automatát nekik is ki kell vonniuk a forgalomból, a többinél pedig ő is jelentős áremelkedéssel számol. – A menedékes felügyeleti szolgáltató szerepét betöltő posta korábban arról tájékoztatott, hogy 98 ezer forint lesz a felügyeleti egység. A kormány azonban 120 ezer forintos támogatást ad gépenként, amit a postának juttat el, akitől megvásárolhatjuk a berendezést. A valós piaci ár azonban 30-50 ezer forint – hívta fel a figyelmet Ábrányi Tamás. A berendezés árát azért tudja, mert az anyacégének nemzetközi piacon is vannak gépei, amikbe hasonló egységeket szerelnek, de ott nem a felügyeleti szolgáltatónak, hanem az üzemeltetőnek küld adatokat a berendezés.

(Magyar Nemzet, 2017. július 15.)

 

Számlaposta: csak 2018 közepétől

És csak később kell egyes újabb áfakötelmek jelentése is, tehát két feladat határideje változott. Addig tesztidőszak.

Az adóhatóság összefoglalója szerint két, egymással összefüggő adatszolgáltatási kérdésben is egy évvel későbbre, 2018. július elsejére tolták el az indulási határidőt. Az ehhez szükséges jogszabályi hátteret a jogalkotók megváltoztatták.

Az előbbiek azt jelentik, hogy egyrészt a számlázó programmal kibocsátott számlák adattartalmára előírt elektronikus adatszolgáltatás bevezetése későbbre tolódott. De ugyanígy egyes újabb tételes áfaösszegek bejelentési kötelezettsége is csúszik egy évet.

Számlázó programok adatszolgáltatása: 24 órán belül csak

Az általános forgalmi adó alanyának egy külön jogszabályban meghatározott elektronikus rendben adatszolgáltatást kell teljesítenie az állami adó- és vámhatóság részére azoknak a  számláknak az esetében, amelyekben egy másik, belföldön nyilvántartásba vett adóalanyra áthárított adó összege a 100.000 forintot eléri, vagy meghaladja. Az adóalanynak ezeknek a számláknak a módosításról, vagy érvénytelenítésről is meghatározott módon elektronikus adatszolgáltatást kell teljesítenie.

Már megkezdődött a számla és a nyugta adóigazgatási azonosításáról, valamint az elektronikus formában megőrzött számlák adóhatósági ellenőrzéséről szóló 23/2014. számú NGM rendelet módosításának előkészítése. Ennek egyik előírása, hogy a számlázó programnak a kiállított számla, számlával egy tekintet alá eső okirat legalább az áfatörvény szerinti kötelező adattartalmát az előírtak szerint, azonnal, de legfeljebb 24 órán belül, elektronikus úton továbbítani kell az állami adó- és vámhatóság részére.

Az adatszolgáltatás adózói regisztrációt követően kezdhető meg, amely magában foglalja az adatszolgáltató végpont és számlázó program regisztrálását is. 

Az adóhatóság egyébként 18,5 milliárd forintért fejleszti informatikai rendszerét, az adatok fogadása érdekében.

A 2018. évi indulásig lehet tesztelni a rendszert.

Tételes jelentés egyes áfakötelezettségekről

Jelenleg az egymillió forintnál nagyobb áfaértéket tartalmazó számla esetében tételes jelentést kell adni az adóhatóság részére. De ezt a jelentést az eladónak és a vevőnek egyaránt el kell készítenie és meg kell küldenie az adóhatóság részére: ha találkoznak egy számla adatai, akkor rendben, ha nem, akkor gyanús lehet az ügylet. Ez a jelentési rend 2013-tól él, kezdetben a kétmillió forintnál nagyobb áfaértékű számlák esetében kellett jelentést küldeni. 2015-től az összeghatár egymillió forint lett.  Ez az összeghatár százezer forintra csökken, de a számlázóprogramok adatainak megküldésével azonos módon csak 2018. július elsejétől lesz kötelező a jelentésadás az adóhatóság részére. Büntetni is csak ezután lehet mulasztás esetében.

Természetesen ha a tételes jelentésre kötelezett adóalany számlázóprogrammal állít ki számlát, mint eladó, és az új rendnek megfelelően 24 órán belül a számlaadatokat beküldi az adóhatóságnak, akkor a későbbi tételes jelentéskötelezettség alól mentesül, hiszen különben kétszer kellene információt adnia.

(NAV, 2017. június 30.)

 

Lesz pénz az árusautomaták bekötéséhez

Kapnak támogatást az ital- és ételautomaták online bekötéséhez is a vállalkozások.

Haladékot kapnak azok a szolgáltatók, akiknek szeptemberben kellene online kasszát venni, de nincs (például az autójavítók). A 2016. évi költségvetés módosításával már elhatároltak 1,5 milliárd forintot arra, hogy a kormány támogatást tudjon adni az ital- és ételautomaták online kötéséhez, a szükséges eszközök beszerzéséhez. Az NGM azt tervezi, hogy az automaták regisztrációjából befolyt mintegy 900 millió forintot szintén állami támogatásra használja fel, vagyis a gépek online rendszerbe kötéséhez összességében több mint 2 milliárd forint áll majd rendelkezésre.

A korábban tervezett szeptember végi időpont helyett a kötelezett szolgáltatók, így a ruhatisztítók, autójavítók, a pénzváltókkal és a taxisokkal együtt 2017. január elsejétől lesznek kötelesek az online pénztárgépeket használni, az erről szóló rendeletmódosítás hamarosan megjelenik.

(kormany.hu, 2016. szeptember 5.)

 

Akkor jönnek az étel- és italárusító automaták is az adóhatósághoz online

Az ital- és ételautomaták piacát is megtisztítaná a kormány az illegális szereplőktől, ennek technikai részletszabályairól a rendelet meg is jelent a Magyar Közlönyben. A Nemzetgazdasági Minisztérium szerint új, online korszakba lép az automaták piaca 2017-től, ami nemcsak a költségvetés, hanem minden tisztességes piaci szereplő érdeke. A jogszabály biztosítja a tisztességesen működő vállalkozások védelmét, a piac szereplőitől ugyanis rengeteg panasz érkezett a gépeket feketén üzemeltetők magas arányáról.

A gépeket már korábban regisztrálták, ami önmagában is jelentős mértékben fehérítette a szektort: csaknem ötezer olyan automatát szereltek le az üzemeltetők, amely a közterhek megfizetése nélkül üzemelt. Jelenleg több mint 30 ezer a regisztrált árusautomaták száma.

Az új rendelet célja, hogy a gépek értékesítési adatai online eljussanak a Nemzeti Adó- és Vámhivatalhoz. Így kiküszöbölhetőek a bevételek eltitkolására irányuló trükkök, technikai megoldások. A rendeletnek köszönhetően a NAV-nak pontos adatai lesznek a gépek forgalmáról. Az információkat összevetheti az adózótól érkező bevallási adatokkal, ami segíti az esetlegesen eltitkolt bevételek feltárását és a gazdaság fehérítését.

Az automaták felügyeletét egy hatóságilag vizsgált és engedélyezett műszaki berendezés, az automata felügyeleti egység látja el, amelyet a berendezések vezérlőpaneljéhez elválaszthatatlanul kapcsolódva kell beépíteni.

A NAV egy felügyeleti szolgáltatón keresztül kapja meg az automata értékesítési adatait. A felügyeleti szolgáltatót a fővárosi kormányhivatal metrológiai hatósága veszi nyilvántartásba.

Az adatszolgáltatási kötelezettség alól mentesülnek azok a berendezések, amelyekről a felügyeleti szolgáltató úgy nyilatkozik, hogy fizikailag nem láthatóak el automata felügyeleti egységgel.

(Origo, 2016. szeptember 3.)

 

Dobogóst húzott az online kassza?

Sok az online kasszás adóbevétel többlete, de akkor a piac is nagyot tisztult. Dobogós lehet az online kassza.

Jelenleg az online pénztárgép három területen kötelező, mégpedig a bolti, áruházi kiskereskedelemben, a vendéglátásban és a szálláshelyszolgáltatásban. A kötelezett szolgáltatóhelyek az új online kasszákat 2014-ben állították be (2013. a fejlesztés és a gyártás előkészítésének időszaka volt, az első alig néhány ezer online pénztárgépet csak ennek az esztendőnek a  végén állították be, tehát döntő részben 2014. volt az üzembe helyezés éve.)

Több elemzés is rámutatott, hogy az érintett szolgáltató területek növekedésében jelentős szerepet játszott az online pénztárgép rendszer. Az online adóhatósági adatok nem ismertek, de ezekből teljeskörű képet csak 2015-ről lehetne alkotni, hiszen ez volt az első olyan év, mikor a teljes rendszer működött, így összehasonlításra korábbi időszakkal, a növekedés mérésére nem is lenének alkalmasak.

A kormány képviselői már több alkalommal utaltak arra, hogy az online pénztárgép rendszer kiépítése nyomán nőttek az adóbevételek, tisztult a piac. A növekedés mérésében ez azért fontos kérdés, mivel a Központi Statisztikai Hivatal csak a tiszta, a nyugtás forgalmat méri (rögtön hozzá kell tenni, hogy egy reprezentatív mintára épülő, az uniós módszertannak megfelelő becsléses rendszerrel).

Pontos adatok állnak rendelkezésre az adóbefizetésekről, hiszen az adóhatóság minden egyes adóalanytól bevallást és befizetést kap, az online kasszások esetében pedig nyugtaszintű tételes adatokat is. A Nemzetgazdasági Minisztérium március 22-i bejelentése szerint jelenleg 217 ezer online pénztárgép üzemel, melyek révén 2014-ben 150-200, 2015-ben pedig 60-90 milliárd forint többlet adóbevétel köszönhető a rendszer működésének, a szaktárca számításai szerint. Ez a két esztendőt együtt nézve 210-290 milliárd forintnyi adóbevételi többletet jelent.

Az adóbevételek növekedésének értéke azt jelenti egyidejűleg, hogy tisztult is a piac, így emiatt is többet mért a KSH, aminek nagyságrendje - az online kasszahasználatra kötelezett szolgáltatóknál a több nyugtaadás nyomán elkönyvelhető bevételi többlet értéke - ezer milliárd forint körül mozoghat, szigorúan a szaktárca számaiból kiindulva és pusztán a legnagyobb adótételt, az általános forgalmi adót nézve.

A piactisztulás előbbi értékéhez képest az online kasszáskör három legnagyobb, súlyát tekintve is meghatározó területén az árbevétel növekedése hasonló nagyságrendet mutat a KSH adatai alapján:              

 
2013
2014
2015
növekedés értéke
2013-2015
kiskereskedelem 8.514 8.949 9.272 758
vendéglátás 754 806 918 164
szálláshelyszolgáltatás 299 333 368 69
online kasszakör együtt 9.567 10.088 10.558 991
KSH, érték: ezer milliárd forint, folyó áron,
növekedés: 2013-hoz képest, 2014-ben és 2015-ben együtt

Így - bár a különböző egyidejű piaci és egyedi hatások nehezen választhatók szét - igencsak tetemes bevételi többletet hozhatott az online kasszarendszer. A kiskereskedelem esetében a 2015. évi 5,5%-os volumennövekedésnek akár harmadát is hozhatta az online kassza, a keresetek növekedése, a benzinár csökkenése, az alacsony infláció, a devizahitelesek megsegítése mellett, így feltehetően dobogós helyen áll a bővülést serkentő folyamatok között.

(blokkk.com, 2016. március 30.)

 

A kormány félti a frizuráját

Online kassza: jönnek a többiek, de a fodrászok megússzák.

2016. szeptember 30-ától és 2017. január 1-jétől a kormány további ágazatokra terjeszti ki az online pénztárgépek használatának kötelezettségét. A vállalkozásokat és a magánszemélyeket terhelő adók csökkentése mellett a korábbiaknál jóval szigorúbban kíván eljárni a kormány az adóelkerüléssel szemben. A feketegazdaság visszaszorításában jelentős szerepet játszott az online pénztárgépek használatának és az elektronikus közútiáruforgalom-ellenőrző rendszer (EKÁER) bevezetése.

A gépjármű-javítási, karbantartási tevékenységet, a gépjárműalkatrész-kiskereskedelmet, a motorkerékpár-alkatrész kereskedelmet és javítást végzők, a plasztikai sebészeti tevékenységet folytatók, a diszkót, illetve táncteremet működtetők, a ruházati tisztító szolgáltatást végzők és a különböző fizikai közérzetet javító és testedzési szolgáltatásokat nyújtó vállalkozások lesznek kötelezettek az online pénztárgép használatára szeptember 30-ától, 2017. január 1-jétől pedig a pénzváltók csatlakoznak az online rendszerhez. 2017. január 1-jétől a személyszállító tevékenységet végző taxisok és uberesek bevételéről is online adatokat kell szolgáltatni a NAV-nak.

A szaktárca a pénztárgéprendelet módosításának előkészítésekor megvizsgálta, hogy melyek azok a szolgáltató szektorok, amelyek esetében az átlagosnál lényegesen magasabb a bevételek eltitkolásának aránya. A kormány szerint az érintetteknek megfelelő idő áll rendelkezésükre a készülékek beszerzéséhez.

Jelenleg 217 ezer online pénztárgép üzemel az országban többek között a kereskedelmi egységekben, benzinkutaknál, a gyógyszertárakban, a vendéglátó üzletekben és a szállodákban. A tárca számításai szerint 2014-ben 150-200 milliárd forint többlet adóbevételt eredményeztek ezek a pénztárgépek a költségvetés számára, 2015-ben további mintegy 60-90 milliárdos többletbevétel köszönhető a rendszer működésének.

(Kormany.hu, 2016. március 22.)

 

Vasárnap online

Az online kasszaadatok tükrében a miniszteri biztos szerint minden rendben. A kisvállalkozások vélt térnyeréséről azonban nincs nyilvános online adat.

A Magyar Idők részletes beszámolót adott közre a vasárnapi boltzár kedvező hatásairól, Szatmáry Kristóf kereskedelempolitikáért felelős miniszteri biztos nyilatkozatában közölt online kasszarendszer adatok alapján.

A online kasszarendszer napvilágot látott adatai

Nagyon fontos kérdés, hogy az online kasszarendszer adatai most is, korábban is a bolti, áruházi kiskereskedelem, valamint a vendéglátás, továbbá a szálláshely szolgáltatás összesített adatait tartalmazzák. Ezek fillérre pontos adatok, hiszen az online kasszarendszer fillérre pontosan működik. A legfrissebb, legfontosabb összegzések a következők, az újságcikk információi alapján:

- nagyjából 200-250 milliárd forint többletbevételük keletkezett tavaly a vasárnap is nyitva tartó kisvállalkozásoknak,

- nem történtek elbocsátások az egyébként több százezer ember számára jelentős társadalmi hatással bíró pihenőnap bevezetése miatt, emellett megvalósulni látszik a másik célkitűzés, ami a kisvállalkozások piacvédelméért született.

- március 15-i hatálybalépése óta eltelt 49 hét online kasszák által mért adatai szerint míg korábban 142 milliárd forint volt a vásárlók heti átlagos költése a kereskedelemben, addig a boltzár óta 164,3 milliárd forintra ugrott ez az összeg,

- 2015. januárjában 32 milliárd forinttal volt magasabb az online kasszások bevétele 2015. első hónapjához képest,

Ki mit lát a pályán

Elöljáróban: vasárnapi boltzár csak a bolti, áruházi kiskereskedelemben van, a vendéglátásban és a szállodaiparban nincs, az adatok viszont együttesek, ezért ennek alapján lehet csak számolni. Egyes adatok átfedik egymást (a napi, heti, havi átlagok egymásra épülnek), így a közölt információknak csak egy része érdemes alaposabb vizslatásra.

A boltzáras kiskereskedelemről nincs nyilvános online kasszarendszeres adat, így bármilyen következtetés levonása az összesített adatok alapján a boltzárhatásról eleve bizonytalan lábakon áll.

Ezek után a legfontosabb kérdések a friss online adatok alapján a következők.

A vasárnap is nyitva tartó kisvállalkozások többletbevétele az online adatokból nem állapítható meg. Ennek egyszerűen az az oka, hogy hiányoznak az összehasonlítás alapját jelenthető 2014. év online adatok.

Az online kasszarendszer kiépítése 2014. januárja és augusztusa között zajlott (2013. végén még alig volt néhány ezer online kassza bekötve az adóhatósághoz), így az összehasonlításhoz szükséges 2014. évi kasszaadatok a kisvállalkozások tekintetében többé-kevésbé hiányosak, hiszen különböző időpontokban kötötték be a kasszájukat az adóhatósághoz. Természetesen a vállalkozások 2014. évi adóbevallásai lekérhetők és összegezhetők, de hát a 2015. évi növekedés egyik motorja éppen a több nyugtaadás volt az online kasszarendszer nyomán és messze nem a vasárnapi boltzár (több kormányzati vezető nyilatkozott arról, milyen sok többlet adóbevétel jött be az online kasszarendszer révén a növekvő arányú nyugtaadás eredményeként).

Nem történtek elbocsátások, de azért csökkent a foglalkoztatottak száma

A vasárnapi boltzárral érintett bolti, áruházi kiskereskedelemben 2015-ben 188 ezer alkalmazott dolgozott a négy főnél nagyobb vállalkozásoknál. A KSH adatai szerint ebben a körben 2015-ben év közben nem változott az alkalmazottak száma. A foglalkoztatottak száma azonban a teljes kereskedelemben (csak ilyen foglalkoztatási adat van, tehát a kis- és a nagykereskedelemben együtt, amiben mindenki benne van, aki ügyködött valamit a kereskedelem egészében), 8-9 ezer fővel csökkent a létszám. Ez részben a boltzár számlájára írható.

KSH, hol vagy, merre csavarogsz?

Jókora, ezernyolcszáz milliárd forintnyi rés tátong az online kasszarendszer és a KSH adatai között. Az online adatok alapján a kiskereskedelem, a vendéglátás és a szállodaipar éves bevétele (mivel a január 1 - december 31. közötti összesített adat nincs megadva) csak becsülhető, de nagyot tévedni nehéz, így körülbelül 8.500 milliárd forint lehet. Itt figyelembe kell venni azt is, hogy az e-kereskedelem nincs beépítve az online kasszarendszerbe, ami a kiskereskedelemben 220 milliárd forint volt 2015-ben.

Igen ám, de a KSH adatai szerint az online kasszás területek együttes forgalma másként alakult 2015-ben, az eltérés az online adatoktól nagyjából ezernyolcszáz milliárd forint lehet:

  kiskereskedelem szálláshely vendéglátás együttesen
KSH online
2015 9.257 214 918 10.389 8.464

KSH, milliárd forint, online: Népszabadság

 

Januárban hideg volt

2016. januárjában 32 milliárd forinttal volt több a bevétele az online kasszarendszeres vállalkozásoknak, mint egy évvel korábban, a friss híradás szerint. A 2015. eleji heti 142 milliárd forintos heti átlagos bevételadatból arra lehet következtetni, hogy a három szakterület bevétele 2016. első hónapjában 600 milliárd forint lehetett. Ez bizony egy kövér 5%-os növekedést takar, csak éppen azt nem tudni, hogy ebből - a 32 milliárd forintból - mennyi esik a kiskereskedelemre, a szállodásokra és a vendéglősökre.

Az egész online pénztárgép rendszerről megszellőztetett adatok legfájóbb pontja, hogy vannak pontos és okos adatok, csak nem látni őket.

(blokkk.com, 2016. március 7.)

 

A fodrászok megússzák

Dől a pénz az online kasszásoktól, de csak az automatákat kötik be az adóhatósághoz, a fodrászokat, meg egy sor más szolgáltatót nem. Időközben néhány szolgáltató bekötését meglebegtetett a kormány, de a jogszabályokban ennek nincs nyoma. Bizonyára a műkörmösök is sokat lobbizhattak, az árus automaták viszont nem tudtak megszólalni.

Az adózás rendjéről szóló törvény kimondja, hogy az élelmiszer-értékesítést kezelőszemélyzet nélkül végző automata berendezést az üzemeltetője köteles az állami adóhatósághoz elektronikus úton bejelenteni. Ez azonban kevés, ezért még 30 ezer forint igazgatási szolgáltatási díjat is kell fizetni a bejelentéskor. Az adóhatóság jelenleg 31.739 darab - hivatalos nevén - élelmiszer értékesítést végző, kezelőszemélyzet nélküli automata berendezést tart nyilván. Ez nem is olyan kevés, hiszen az élelmiszer üzletek száma 42 ezer, persze a hipermarket alapterülete és forgalma azért nagyobb egy árusító automatánál. A költségvetés egyébként egy milliárd forintot zsebelt be a bejelentés szolgáltatási díjából. Pontos adat nincs az árus automaták forgalmáról, becslések szerint ez egy évben 50 milliárd forint körül mozoghat. De hát ez majd egy év múlva pontosan kiderül.

Zsinórban az adóhatósággal

És ez még mindig kevés, mivel az Országgyűlés az adózás rendjéről szóló joganyag módosításáról előreláthatóan úgy fog dönteni, hogy a külön meghatározott automata berendezéseket úgynevezett automata felügyeleti egységgel (a továbbiakban : AFE) kell ellátni. Az AFE olyan, mint az online kasszában az AEE, az adóügyi ellenőrző egység. Ezek a beépített informatikai egységek minden ügyködését rögzítik az automatáknak, valamint a pénztárgépeknek, és az adatokat továbbítják az adóhatóság részére. Az online kasszarendszerben be is pottyant vagy 200 milliárd forint olyan adó a költségvetésbe, amit korábban nem nagyon fizettek az ügyeskedő szolgáltatók (boltosok, vendéglátók, szálláshely szolgáltatók, jelenleg ugyanis nekik kötelező az online kassza).

Hozzátartozik a képhez, hogy az automata nem köteles nyugtát adni, emellett el kell ismerni, semmiféle rálátása nincs a piacra az adóhatóságnak (a már említett bejelentést leszámítva).

A jogszabály módosítás alapján az AFE-ben tárolt adatokról az adóalany rendszeresen adatszolgáltatást teljesít az állami adóhatóság részére, ami az ellenőrzések egyik alapköve lesz, ugyanúgy, mint az online kasszák esetében. Ezt egy hírközlő rendszer segíti majd, aminek használatáért díjat kell fizetni. Ez a díj hatósági áras lesz (mint az online kasszáknál).

Megúszni mindezt nehéz és kockázatos lesz. A Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal Metrológiai Hatósága ugyanis szabályszegés esetén a magánszemély kötelezettet 500 ezer forintig, a nem magánszemély kötelezettet egymillió forintig terjedő mulasztási bírsággal sújthatja .

És a fodrászok? Nekik a pénztárgép sem kötelező

Korában már többször felvetődött, hogy különböző szolgáltatók is kötelesek legyenek online pénztárgépet használni, így a szépségipar vállalkozói is, fodrászok, kozmetikusok, manikűrösök, de mások is. Tény, hogy a fodrászok bizonyos tekintetben elég kusza körülmények között végzik a dolgukat, mivel sokan közülük egy-egy üzletben nem alkalmazottként, hanem vállalkozóként ügyködnek, így egy pénztárgép kevés is lehet az üzletben (széket, helyet bérelnek). Bár a kereskedelemben vannak többvállalkozós gépek és az informatika mai világában nincs lehetetlen feladat, de azért ez megnehezíthetné, de főleg megdrágítaná az online rendszer bevezetését. Ráadásul több helyen is dolgozhatnak a fodrászok, kozmetikusok, így még bonyolultabb a vállalkozói világuk. De csak ismételni lehet, az informatika világában minden megoldható, persze ez pénz kérdése is.

Pontos adat erről a piacról sem létezik. A KSH-nak a családok költekezését mérő adatai szerint mindössze arra lehet következtetni, hogy a fodrászüzletekben, testápolást nyújtó szolgáltatóknál legalább 25-30 milliárd forintot elköltünk évente. A testápolási piac pedig, amiben a fodrászok mellett a különböző szépészeti termékek és készülékek megvásárlása is benne van, az már 250 milliárd forint lehet éves szinten. Ez az érték már bolti vásárlásokat is magában foglal.

(blokkk.com, 2015. november 10.)

 

Online kassza adat: 1.200 milliárddal kisebb a KSH adatnál

Nagyot mond a KSH: van, ami nála 1.200 milliárddal több. Nyugi, háromszor is átszámoltuk. Hát nem lenne jobb a pontos online adatokat elárulni? Legalább a KSH-nak.

Két tizedet lefaragott a KSH a bolti, áruházi költekezés júliusi növekedési üteméből: a hónap elején még 7%-kal, most pedig 6,8%-kal számol. Nem nagy különbség, de hát a statisztika már csak ilyen, igyekszik pontos lenni. A január-júliusi időszak növekedési üteme - egy sor cikk-cakk után - végül 6,2% lett.

Jó de, mit is jelent mindez forintban, hiszen a boltban azzal fizetnek a családok. Szép summa, 5.065 milliárd forint, amit a KSH kimutatása szerint a boltokban hagytak a vásárlók 2015. első hét hónapjában. Egy évvel ezelőtt ugyanebben a hét hónapban 4.876 milliárd forint apasztotta a háztartások pénztárcáját, a különbség közel 190 milliárd forint, a KSH szerint. Ez szép, de vajon igaz-e?

A legutolsó, augusztus közepén napvilágot látott kormányzati közlemény szerint az online pénztárgép használatra kötelezett körben a hatálybalépés előtti 9 hét forgalmi átlaga alig haladta meg a 142 milliárd forintot, míg a hatálybalépés utáni 20 teljes hét átlaga már közel 160 milliárd forintot tett ki. Természetesen el kell fogadni a kormány pontosítását, hogy ez az adatsor a kiskereskedelem mellett magában foglalja a szálláshely szolgáltatás és a vendéglátás bevételeit is. A kormány online adatsora néhány nappal január első napja után indul és belelóg az augusztus elejébe, de ez a nagyságrendeket egyáltalán nem befolyásolja. Így könnyen kiszámolható, hogy az év első hét hónapjában az adóhatósághoz beérkező nyugtaforgalom értéke 4.478 milliárd forint volt. A január első és július utolsó napja közötti pontos adat ettől lényegesen nem térhet el.

Hát ez nem semmi

Az online és a KSH adatok összevetése végül szép kis különbséget takar. A KSH adatsora szerint júliusban az online kasszahasználatra kötelezett szakterületek szolgáltatóinak bevétele a következő volt:

2015. január-július  kiskereskedelem vendéglátás szálláshely együtt
  5.065 498 116 5.679

KSH, milliárd forint, szálláshely: szállásdíjak

 

Véletlen, de a most kiszámolható különbség - a 4.478 milliárd forint és az 5.679 milliárd forint különbsége - ezerkétszáz milliárd forint, egészen pontosan 1.201 milliárd forint. Ez a kiskereskedelem, a vendéglátás és a szálláshely szolgáltatás együttes bevételének eltérése a KSH és az online pénztárgép rendszer között. Az online adatsor a kisebb, tehát a KSH nagyobbat mond. Természetesen azzal számolva, hogy az online adatsor mindhárom szakterületet (a kiskereskedelmet, vendéglátást és a szálláshely szolgáltatást is) magában foglalja.

És a kiskereskedelem

A kiskereskedelem számításánál figyelembe kell venni, hogy vannak olyan szeletei, melyek nem tartoznak az online kassza rendszerbe, így például a webkereskedelem, valamint egyes piaci és alkalmi árusok (persze, ezek kisebb darabok). A teljes online kasszakörös szolgáltatásokból kiindulva könnyen feltételezhető, hogy önmagában a kiskereskedelemben is jelentős az eltérés a KSH és a pénztárgépes adatok között. Lényeges, hogy ez már csak becsülhető, hiszen az online adatsoron belül nem ismert a kiskereskedelem kasszaforgalmának nagysága. Mindent mérlegre téve egy biztos: a KSH adatai alaposan, legalább 600 milliárd forinttal eltérnek az online pénztárgép rendszer adatsorától, de lehet, hogy többel is, a hét hónap összegzése alapján.

Természetesen ez cáfolható, egy egyszerű módon: a részletes online adatok nyilvánosságra hozatalával.

(blokkk.com, 2015. szeptember 24.)

 

Online pénztárgép adatok: a púdernek sem mindegy, mire kenik

Alaposan elcsúszott a sorvezető, ráadásul a kiskereskedelemnek így is rossz a mérlege. Veszteség az is, ha több is lehetne.

Meglepetést keltett a Nemzetgazdasági Minisztérium, amikor augusztus17-i közleményében egyes sajtóhíradásokat vitatva közölte: "nem igaz, hogy  kormány, illetve a NAV korábban olyan adatot szolgáltatott volna az online pénztárgépek kapcsán, amely csak a kiskereskedelmet érintette, hiszen ilyen „kiskereskedelemre szűrt” adattal az adóhivatal nem rendelkezik. A pénztárgép adatokban minden online kassza forgalmi adata szerepel; így például a boltban, a vendéglátásban, sőt még a pénztárgéphasználatra nem kötelezett, ám a nyugtaadás helyett pénztárgépet használó vállalkozóké is".

Az előzmény mindössze annyi, hogy elengedhetetlen annak vizsgálata, vajon a boltok, áruházak többségének vasárnapi bezárása nyomán kedvező, vagy kedvezőtlen változások jellemzik a kiskereskedelem egészét, aminek elemzéséhez természetesen adatok kellenek. A legpontosabb képet az online pénztárgép rendszerben a boltokból, áruházakból az adóhatósághoz beérkező, a vásárlók költekezésének minden részletét rögzítő, a nyugtán feltüntetett adatok összegzése alkothatja. Ezzel nincs is gond, ráadásul a Nemzetgazdasági Minisztérium időközönként közzétett a kasszarendszerből származó adatokat, igaz, csak heti, vagy napi átlagokat.

Baki, vagy trükk?

A legfrissebb NGM közlemény alapján viszont elképesztő baki, hogy az augusztust megelőző időszakban ezeket az adatokat a kormány képviselői a kiskereskedelmi jelzővel ruházták fel, majd augusztus közepén váratlanul közölték, hogy mindig is az online pénztárgép használatra kötelezett teljes szolgáltatói kör (a kiskereskedelem mellett a vendéglátás, valamint a szálláshely szolgáltatás) együttes adatairól volt szó. Ez azért is meglepő, mivel a vasárnapi boltzár csak a kiskereskedelmet, így a boltokat, áruházakat érintette, a vendéglőket és a szállodákat már nem, tehát természetes, hogy az elemzők a kiskereskedelmet akarták vizsgálni és nem mást. Okkal feltételezték, hogy ha a kormány tisztségviselői a kiskereskedelemről beszéltek az online kasszaadatok alapján, akkor azok más szakterület adatait nem tartalmazzák. A rend kedvéért meg is kell jegyezni, hogy a kiskereskedelem fogalma kizárólag a bolti, áruházi vásárlást foglalja magában, a vendéglátást, vagy éppen a szálláshely szolgáltatást már nem.

Nem árt leszögezni azt sem, hogy minden adat hasznos lehet, akár a kiskereskedelem, akár a teljes online kasszás szolgáltató kör együttes bevételét mutatja, csak éppen nem árt tudni, miről is beszél az, aki közreadja az adatokat. Más kérdés, hogy az összevont online adatokból a kiskereskedelemre már nem lehet semmiféle pontos következtetést levonni. Próbálkozni persze lehet, azután majd kiderül, sikerült-e, vagy nem.

Baki, vagy trükk: bakinak mindenképpen baki így összekeverni az adatsorok elnevezését, de hát nem véletlen, hogy a trükközés gyanúja is felmerült. Ráadásul elhangzott olyan nyilatkozat is korábban a kormány képviselője részéről, hogy az online pénztárgépek naprakészen mutatják a kiskereskedelem adatait.

A kételyek eloszlatásának legjobb módja egyébként a minden részletre kiterjedő nyilvánosság.

Céllövölde: ki beszélt itt másról, mint kiskereskedelem?

Az augusztust megelőző hónapokban kormányzati képviselők több alkalommal ismertettek online pénztárgépes adatokat és egyértelműen úgy fogalmaztak, hogy azok a kiskereskedelem forgalmát jelentik. Az egyszerűség kedvéért időrendben szemezgetve ezekből a következők olvashatók ma is:

Szatmáry Kristóf miniszteri biztos Miniszterelnöki Hivatal

2015. április 9., MTI

"...az online pénztárgépek naprakészen mutatják a kiskereskedelem  adatait..."

Glattfelder Béla államtitkár Nemzetgazdasági Minisztérium

2015. április 23., Országgyűlés Törvényalkotási bizottsága (idézet a jegyzőkönyvből):

"... megvizsgáltuk a törvény hatálybalépését megelőző 9 hét kiskereskedelmi forgalmát és az azóta eltelt 5 teljes hét kiskereskedelmi forgalmát, és azt a tapasztalatot lehetett ebből levonni, hogy a  törvény hatálybalépése előtti időszakhoz képest nemhogy csökkent volna a kiskereskedelmi forgalom, hanem a saját számításom szerint több mint 7 százalékkal  még növekedett is."

2015. április 24., kormany.hu

"A vasárnapi pihenőnap bevezetése után is bővült a kiskereskedelmi forgalom... Az online kasszarendszer lehetővé tette, hogy napi szinten lássák, mennyit költenek az emberek a boltokban..."

2015. május 27., kormany.hu

"Nőtt a kiskereskedelmi forgalom a vasárnapi pihenőnap bevezetése után... kiemelkedő mértékű az a forgalomnövekedés, amelyet Magyarországon a vasárnapi pihenőnap bevezetése után, márciusban mért a KSH, illetve amelyet az online kasszák adatai alapján az adóhatóság is alátámasztott..."

Lenner Áron Márk helyettes államtitkár Nemzetgazdasági Minisztérium

2015. május 8., kormany.hu

"Nőtt a kiskereskedelmi forgalom a vasárnapi pihenőnap márciusi bevezetése után, elsősorban a szombati és a hétfői eladási adatok mutatnak jelentős növekedést..."

2015. június 3., kormány.hu

"...már 22 hónapja folyamatos a kiskereskedelmi forgalom növekedése... ...a boltok vasárnapi zárva tartásának márciusi bevezetését követően is fennmaradt a növekedés üteme: az online pénztárgépek adatai alapján..."

A KSH dolga lenne

Az adóhatóságnak nem feladata a kiskereskedelmi statisztika összeállítása, de hát annál pontosabb adatsor nem létezik, mint az online kasszarendszer információinak feldolgozása. Az adóhatóság is összegez persze, hiszen tőle származnak az említett adatok. Kétség nem férhet hozzá, hogy eddig mindvégig ugyanarról az adatsorról esett szó, a nyilvánosságra hozott értékek nagyságrendje ezt alátámasztja. Csak éppen az elnevezés változott meg az elmúlt napokban és lett a kiskereskedelemből egy nagyobb, a vendéglátást és a szálláshely szolgáltatást is magában foglaló adatkör. Ez viszont nagy baj, mert a kettő nem ugyanaz és így a kiskereskedelem önmagában már pontosan nem elemezhető.

Egyébként semmi akadálya nincs az online kasszarendszerből a kiskereskedelem adatait kigyűjteni: az online pénztárgép üzemeltetője az adószámát eleve köteles bejelenteni (e nélkül semmit sem érne az online kassza rendszer), de az üzleti tevékenységének szakterületeit, ezen belül a fő tevékenységét is az adóhatóság részére. A TEÁOR (az üzleti tevékenység részletes besorolása) alapján a kiskereskedelem már összegezhető. Csak hab a tortán, hogy a Központi Statisztikai Hivatal az adószámhoz kapcsolódó statisztikai számjel alapján szakágazati bontást tud csinálni (a statisztikai számjel része a törzsszám, az adószám első nyolc számjegye, ami egy vállalkozást beazonosít).

Nekem veszteség, ha lehetne több is

A legfrissebb online kasszaadatok, az NGM augusztus 17-i közleménye szerint a hatálybalépés előtti 9 hét forgalmi átlaga alig haladta meg a 142 milliárd forintot, míg a hatálybalépés utáni 20 teljes hét átlaga már közel 160 milliárd forintot tett ki. A növekedés változásának mértéke ennek alapján 12,7% (a huszadik hét július végére, augusztus elejére esik). Így célszerű megnézni, vajon a KSH elmúlt években számított adatai alapján vajon van-e eltérés a tavaszi hónapokban a forgalom növekedési ütemében (a pontosság érdekében célszerű hosszabb idősort vizsgálni).

A KSH adatai alapján egyértelmű, hogy az egyes szakterületek saját éven belüli növekedési ütemeiben nincs lényeges eltérés. Megállapítható az is, hogy a kereskedelem és a vendéglátás az ütemváltozás nagyságrendjét tekintve együtt mozog, a szállodaipar viszont alaposan elhúz a tavaszi, nyári hónapokban, ami szerény mértékben az együttes online adatsort felfelé húzza (azért csak szerén mértékben, mert a három szolgáltató terület 10 ezer milliárd forintos éves bevételéből a szállodaipar mindössze 200 milliárd forinttal bír, így súlya a másik két területhez mérve szerény).

Mindezek alapján az kerekedik ki, hogy akár együtt, akár külön nézzük az elmúlt évek változásait a KSH adatai alapján, sokkal nagyobb volt a forgalom megugrása egy-egy éven belül júliusban februárhoz képest, mint amit a 2015. évi online adatok mutatnak.

Növekedés persze van 2015-ben is, ezt nem is vitatja senki, csak éppen sokkal kisebb, mint a korábbi években:

változás: július/február
bolti kiskereskedelem
vendéglátás
szálláshely szolgáltatás
2011.
1,37
1,37
1,97
2012.
1,33
1,41
2,19
2013.
1,38
1,43
2,29
2014.
1,34
1,35
2,13

KSH, folyóáras havi adatok alapján, érték: változás éven belül, július/február

 

Veszteség az is, ha lehetett volna több is.

(blokkk.com, 2015. augusztus 18.)

 

Bakiparádé a vasárnapi boltzár online kassza adataiban

Még mindig titkolja a kormány a vasárnapi boltzár részletes adatait. Teljes havi nyilvános adat (a hónap első napjától az utolsóig bezárólag terjedő időszakra) még mindig nincs. Az új trükk: a bolti kiskereskedelemhez hozzácsapják a vendéglátást és a szálláshelyeket. Az újabb információk még nagyobb káoszt, igazi bakiparádét jelentenek.

A Napi Gazdaság tette közzé az online pénztárgépes szolgáltatók legfrissebb bevételi adatait augusztus 7-én, melyeket a kormánytól kapott meg. Így március 15. óta az azt megelőző kilenc teljes hét (január 5-től számított) átlaga szerinti 20,9 milliárd forintos napi költés 22,9 milliárd forintra emelkedett a július 19-ig vizsgált időszakban, vagyis a jogszabályváltozás utáni 18 teljes hét alatt. Ennek megfelelően 146,4 milliárdról 160,1 milliárd forintra ugrott a március 16. és július 19. közötti időszakban a heti átlagos költekezés.

A kiindulópont helyes, hiszen a vasárnapi boltzár hatását valóban úgy a legcélszerűbb vizsgálni, mi is történt a bevezetés előtti és utáni időszakban. Az adatokat mérlegelve viszont ellentmondások sora bukkan elő.

Az egyik legsúlyosabb hiba, hogy az eddig nyilvánosságra hozott adatok kivétel nélkül az egyes hónapok valamelyik közbülső napjával zárultak (tehát sohasem adtak meg olyan adatokat, melyek egy hónap első és utolsó napjára estek volna). Így április 19., április 26., vagy éppen május 10. volt a közölt adatok határnapja, legutóbb pedig július 19. Ezen az alapon a változás ütemét körülményes összehasonlítani a Központi Statisztikai Hivatal adataival (persze, nem lehetetlen).

Új ruhát kaptak az online adatok: ez azért durva

A legdurvább hiba, hogy a kormány képviselői korábban mindig úgy fogalmaztak, a nyilvánosságra hozott online pénztárgép adatok a kiskereskedelemre vonatkoznak. Ez, ha igaz, akkor csak a bolti, áruházi vásárlásokat tartalmazhatja, a vendéglátást, szálláshelyek bevételeit, ahol úgyszintén kötelező az online pénztárgép, már nem.

Újdonság az előbbiekkel szemben a legfrissebb adatsorban, hogy ezek bizony magukban foglalják a kiskereskedelem mellett az említett vendéglátás és szálláshely szolgáltatók adatait is. A különbség nem csekély, hiszen 2014-ben a bolti kiskereskedelem bevétele a KSH szerint közel 9 ezer milliárd forint, a kereskedelmi szálláshely szolgáltatóké közel 200 milliárd forint, a vendéglátóké pedig 800 milliárd forint volt. Ez azt jelenti, hogy nem mindegy, milyen területekre terjednek ki a nyilvánosságra hozott online adatok, hiszen a heti átlagok eltérése a választástól függően 15 milliárd forint körül mozoghat.

Az online adatsor könnyen kiszámítható 10% körüli állandó növekedése viszont azt sejteti, hogy a kormány mindig ugyanolyan tartalmú információkat közölt, csak éppen más ruhába öltöztette őket.

Még a boltzár előtti adatok sem pontosak

A korábban közölt online adatok szerint a március közepét megelőző időszak heti értékesítési átlaga 141 milliárd forint volt. A legfrissebb adatok szerint ez is nőtt, 146 milliárd forintra, pedig nem kellett volna változnia a számnak. Az eltérés csekély, 3 és fél százalék, ami nem utal arra, hogy egyes szolgáltató területek hozzáadása miatt ugrott volna meg az adat, sokkal inkább a pontatlanságra mutat, ami az informatika mai világában meglehetősen furcsa eredmény.

Online adatok: mégis lekonyult a bolti kiskereskedelem orra

A korábban közzétett online adatok is körülbelül 10% körüli növekedést mutattak a március 15. előtti és utáni időszakokat összevetve, ez a legfrissebb adatokra is igaz. A bökkenő az, hogy a KSH adatai szerint a korábbi években ennél sokkal nagyobb, kétszer több volt a növekedés üteme az év eleji és a márciust követő tavaszi hónapokat összevetve:

bolti kiskereskedelem
február
március-április átlaga
május
változás:
március-április/február
változás:
május/február
2011.
512
624
646
1,22
1,26
2012.
551
661
648
1,20
1,18
2013.
555
671
690
1,21
1,24
2014.
592
718
724
1,21
1,22
KSH, folyóáras havi adatok, érték: milliárd forint, változás: éven belül
március-április átlaga: a húsvéti ünnepek időpontváltásai miatt célszerűbb így számolni

 

A 2014. évi júniusi KSH adatok is hasonló növekedési ütemet mutatnak februárhoz képest, így könnyen adódik a következtetés, hogy növekedhetett volna gyorsabban is a bolti kiskereskedelem, így viszont a korábbi évek bővülési üteme megtört, amit nehéz nem veszteségként elkönyvelni.

Hol a piactisztulás?

A kormány és az elemzők is egyetértettek eddig abban, hogy az online pénztárgép rendszer jelentős mértékben tisztította a piacot, 2014-ben és 2015-ben egyaránt. Ezt az adóbevételek növekedése is alátámasztja, ráadásul az is, hogy a legnagyobb online szeletet jelentő kiskereskedelemben a jövedelmek, keresetek bővülésénél sokkal nagyobb ütemben emelkednek a bevételek a KSH kimutatása szerint. A családok bevételeinek és az online kasszaforgalom növekedésének különbségével lehet leginkább közelíteni a piactisztító hatást, amikor több nyugtát adnak a szolgáltatok. Ez azt sejteti, hogy az eddig kimutatott növekedési ütemek felét az online pénztárgép rendszer bevezetése hozza a konyhára. Ez azt is jelenti egyidejűleg, ami sejthető, hogy a reáljövedelmek, reálkeresetek 7-8%-kal azért nem nőnek, szemben a KSH kiskereskedelmi növekedési adataival.

(blokkk.com, 2015. augusztus 9.)

 

Mitől nőnek az online kiskereskedelmi adatok?

A kormány adatai szerint szépen nő a vasárnapi boltzár nyomán a kiskereskedelem. A bökkenő csupán annyi, hogy a számok egy kicsit szokatlanok, ráadásul régen is volt növekedés ezekben a hetekben.

A kormány képviselői már korábban bejelentették, hogy a vasárnapi boltzár hatályba lépését követő öt hétben, március 16. és április 19. között 151 milliárd forint volt a kiskereskedelemben a heti átlagos költekezés mértéke. Március 15., a hatálybalépés előtti kilenc teljes hét alatt a heti átlagos költekezés 141 milliárd forint volt, ami így 7%-os növekedést jelent.

Időközben napvilágot látott több olyan értékelés, hogy a Központi Statisztikai Hivatal korábbi adatai szerint ebben az időszakban elsősorban a húsvéti költekezés miatt mindig is nőtt az áruházak, boltok bevétele, de sokkal nagyobb ütemben, márciusban az előtte lévő februárhoz képest általában 15-20% közötti mértékben.

Nos, időközben újabb online számmal hozakodott elő a kormányzat, eszerint május 10-ig nézve a vasárnapi boltzár bevezetése utáni időszakot, a heti költekezés átlagos mértéke már 157 milliárd forint. Önmagában ez is csak annyit jelent egyébként, hogy a növekedés mértéke a március 15. előtti időszakhoz képest 11% lenne, az előbb említett 7%-kal szemben.

Mindez azt jelenti, hogy többféle adat látott már napvilágot a vasárnapi boltzár bevezetése utáni forgalomról:

- heti 151 milliárd forint, a hatályba lépés utáni öt hétben, április 19-ig,

- heti 157 milliárd forint a hatálybalépés utáni hat hétben, április 26-ig,

- heti 157 milliárd forint a hatálybalépést követő 8 hétben, május 10-ig.

Az előbbi adatok némi ellentmondást sejtetnek egyébként. A heti átlag a felsorolt adatok szerint április 19-26. között ugrott fel 6 milliárd forinttal. Ez egy hét alatt 36 milliárd forint növekedést jelent, hiszen előtte csak 151 milliárd forint volt a heti átlag, utána már nem változott, tehát ezen az egy héten kellett nagyot ugrania a heti költekezésnek. Természetesen ez önmagában a puszta számok világának alapjain nem zárható ki, piaci oldalról viszont szokatlan (a Húsvét hosszú hétvégéje április 5-én és 6-án volt). Az elmúlt években egyébként nem csak márciusban, hanem áprilisban is nőtt az előző hónaphoz képest a KSH adatai szerint is a kiskereskedelmi költekezés.

Kérdés, a növekedés ütemében van-e különbség. Tegyük hozzá, hogy a 157 milliárd forintos heti átlag 4%-kal nagyobb a 151 milliárd forintos heti átlagnál, amire volt már példa korábban is, havi viszonylatra vetítve.

Szerencsés lenne mielőbb tisztán látni az online adatsorokat, teljes egészében, hiszen rendelkezésre állnak, heti és havi bontásban egyaránt. A KSH adatai azonban havi és nem heti bontásúak, így nehéz pontosan felmérni a változásokat.

(blokkk.com, 2015. május 18.)

 

EKAER: március 1-től lőhet a NAV

A Magyar Közlöny február 27-i számában megjelent az új NGM rendelet az EKAER frissített szabályairól, melyek mácius 1-én hatályba is léptek.

A Magyar Logisztikai, Beszerzési és Készletezési Társaság (MLBKT) összegzése szerint a legfontosabb változások 2015. március 1-től a következők:

- Az árbevételük alapján egyszerűsítést kapó cégek esetén az éves nettó árbevétel 300 milliárdos határát 50 milliárdra csökkentették. Csak az értékhatárt figyelembe véve így 27 helyett 165 vállalkozás kaphatna egyszerűsítést, de ennél valószínűleg sokkal kevesebb cég élhet majd a lehetőséggel a további feltételek miatt.
- A kockázatos termékek körének változását nem tartalmazza a közlöny.
- Nem kell megadni árat a nem kockázatos termékeknél.
- Változtak a súly- és értékhatárok, így nem kell EKÁER-számot kérni, ha a kockázatos élelmiszer és egyéb kockázatos termék esetében a súly a bruttó 500 kg-ot, az áruérték pedig a nettó 1 millió forintot nem éri el (ha bármelyiket eléri, akkor kell EKAER szám).
- Nem kockázatos termékek esetén, ha sem a bruttó 2500 kg-ot, sem a nettó 5 millió forintot nem lépi át az áru tömege, vagy értéke, akkor sem kell EKAER szám..
- 10%-os hibahatárral lehet megadni az árat és a súlyt.
- A kockázati biztosíték számítása 60 napról 45 napra csökkent.
- Az áru megérkezését a megérkezése után 3 munkanapon belül kell lejelenteni, de mindenképpen az EKAER-szám érvényességi idején belül.
- Mentességet kaptak a bejelentés alól: egyes Közösségen belüli hulladékszállítás keretében szállított hulladéktermékek, a fémkereskedelemről szóló törvény szerinti anyagkísérő okmánnyal szállított fémkereskedelmi engedélyköteles termékek, az emberi alkalmazásra kerülő gyógyszerekről és egyéb, a gyógyszerpiac gyógyszerpiacot szabályozó törvények módosításáról szóló 2005. évi XCV. törvény 1. § 1. pontja szerinti anyagok, valamint a postai szolgáltatásokról szóló törvény szerint postai küldeményként feladott termékek.
- Az adózó az állami adó- és vámhatóságtól gyártásszervezésének sajátosságára tekintettel kérheti meghatározott belföldi felrakodási cím és belföldi kirakodási (átvételi) cím közötti, legfeljebb 20 kilométeres, teljes egészében belföldi közúti szakaszon történő közúti fuvarozással járó tevékenység mentesítését (a továbbiakban: útszakasz-mentesítés), amennyiben az adott közúti szakaszon a saját részére beszerzett vagy az általa feladott termékek fuvarozásának gyakorisága okán a napi bejelentési kötelezettség aránytalan terhet jelent az adózó számára.

(blokkk.com, 2015. március 2.)

 

EKAER: új fazon, tömött farzseb

Átalakul az elektronikus közúti árufuvarozó rendszer jogi kerete, így az NGM nagyobb hatalmat kap a szabályozásban.

Éles vita kísérte eddig az EKAER alkalmazását, mivel jó sok értelmezést, megfelelő besorolást érintő kérdés vetődött fel az elmúlt két hónapban. Az EKAER lényege, hogy a vállalkozások árufuvarozásának jelentős részét előre be kell jelenteni az adóhatóságnak, a feketézés visszaszorítása érdekében: a cél az, hogy az áru, az árukísérő fuvarlevelek és a pénz, főleg az általános forgalmi adó befizetése és visszaigénylése azonos útvonalon haladjon. Az EKAER keretében azonban nem csak a bejelentett fuvar-információkat vizsgálják, hanem azokat összevetik az utakon elhelyezett elektronikus figyelő kamerák felvételeivel is, ami lehetőséget ad arra, hogy ellenőrizni lehessen az előzetesen bejelentett és az igazi útvonalakat.

A cél az, hogy így ne forduljon elő, hogy az álló teherautó papíron mégis csak elgurul külföldre és visszaigénylik a rakomány áfáját, majd a szabályokkal ellentétesen később a hazai piacon eladják a rakományt, természetesen olcsóbban, mintha csak befizették volna az áfát. A feketézés előnye egyes esetekben éppen abban rejlik, hogy az áfa befizetése helyett visszaigénylik azt a költségvetéstől. Más csalfa esetekben beérkezik külföldről az áru, csak éppen elfelejtik befizetni az áfát a költségvetése, miközben továbbértékesítik és több kézen át megérkezik az áruházak polcaira, vagy valamely más felhasználóhoz (nem csak a fogyasztási cikkeknél csalnak áfát az ügyeskedők).

Az EKAER kínosan hasonlít az online pénztárgép rendszerhez, hiszen mindkettő lényege, hogy az adóhatóság ügyletenként (minden egyes fuvarról, valamint minden egyes vásárlásról) információt kap. Az információadás azonban csak az első félidő, a második a beérkező adatok elemzése és a gyanús esetek kiszűrése.

Az EKAER 2015. január 1-től lépett életbe, a jelenlegi kormányzati állásfoglalások alapján március elejétől élesbe vált, így addig nem, utána viszont már büntetnek. A vállalkozások számára elsősorban az okozott gondot eddig, hogy azoknál a fuvaroknál, ahol több szereplő működött közre, nehéz volt előre beszerezni minden adatot, főleg, ha külföldről jött az áru, továbbá számos kérdése vetődött fel a vásárlók, eladók (feladók, címzettek), fuvarok, termékek besorolásával összefüggésben.

Az Országgyűlés átalakította a jogi kereteket, így az adózás rendjéről szóló törvény kevesebb, a Nemzetgazdasági Minisztérium több kérdést fog szabályozni, feltehetően a rugalmasabb jogszabályi háttér érdekében (könnyebb egy miniszteri rendeletet módosítani, ha kell, mint egy törvényt). A törvénymódosítás az Országgyűlés február 18-i napirendjén szerepel, a miniszteri rendelet ezt követően láthat napvilágot.

A legfontosabb, a rendszer lényegét tekintve változatlan előírások az új  törvényi keretben a következők:

- Útdíjköteles gépjárművel végzett, közúti fuvarozással járó termékértékesítést, termékbeszerzést, termékmozgatást kizárólag érvényes Elektronikus Közúti Áruforgalom Ellenőrző Rendszer EKAER-számával rendelkező adózó folytathat.
- A szabályt alkalmazni kell a törvény végrehajtására kiadott miniszteri rendeletben kockázatosnak minősített termékek esetében is, ha a terméket olyan gépjárművel fuvarozzák, amely nem útdíjköteles.
- A kockázatosnak minősített termékek esetében a miniszteri rendeletben foglaltak alapján kockázati biztosítékot kötelező fizetni, március 11-től.
- Az EKAER szám megállapításához az adóhatóságnál be kell jelenteni a fuvar címzettjének adatait (név, adóazonosító szám), a feladó adatait (név, adóazonosító szám) és a miniszteri rendeletben meghatározott egyéb adatokat.
- Az adóhatóság a miniszteri rendeletben meghatározott más adózók számára is megállapíthatja az EKAER számot.
- A mentesüléss szabályait a miniszteri rendelet határozza meg.

Minden más szabályozást igénylő kérdésről az NGM dönt a végrehajtási rendeletében. Az új szabályok március 1-től indulnak a törvényjavaslat alapján.

(blokkk.com, 2015. február 18.)

 

Nagyon teker az EKAER

Fogadta 11 millió fuvar bejelentését.

2015-ben összesen 11 millió fuvar adatait jelentették be a fuvarozók, kereskedők az adóhivatalnak az EKAER rendszerében, az információk alapján pedig a hatóság ezrével indított vizsgálatokat. A cégek majdnem kétszer annyi rakományt indítottak útnak országon belül, mint amennyiszer uniós partnerrel üzleteltek.

2015 második felére igencsak felpörgött az adóhivatal közúti áruforgalmat ellenőrző elektronikus rendszerének számlálója. Az időszakos adatok szerint 2015. elején, a téli-tavaszi hónapokban átlagosan havi nyolcszázezer rakományt rögzítettek az adóhivatalnál, ezt követően nyáron és az ősz kezdetén viszont már csaknem egymilliót. Ehhez társult az év végi roham a maga szintén egymillió körüli havonkénti átlagos bejelentési forgalmával.

Az EKAER rendszert kikerülni nemigen lehet, a NAV szinte percről percre, óráról órára pontos képet kap az idehaza közlekedő kamionokról. Az EKAER az útdíjkamerák és a súlymérő állomások segítségével ellenőrzi az ország útjain haladó teherautókat, a kétes fuvarok kiszűrését pedig az adatbázisok, az adóhatósági kockázatelemzés és az azonnali vizsgálatok teszik lehetővé.

A 11 millió 2015 évi rakomány közel kétharmada – hétmillió tétel – belföldön cserélt gazdát, két-két millió alkalommal pedig az unióból érkezett, vagy oda távozott a megpakolt teherautó. A feketegazdaság elleni szisztéma 2015 elején lépett életbe, az esetek egy részében pedig azt vizsgálták, hogy a közúton fuvarozó vállalkozások betartották-e az EKAER­rel kapcsolatos előírásokat. Az adóhivatal sokszor végzett olyan ellenőrzést is, amelyben a hatóság korábbi tapasztalatait, megállapításait és az EKAER adatait vették alapul. Ezekben – az egyes adóügyi kötelezettségek teljesítésének visszamenőleges vizsgálatára is lehetőséget adó – eljárásokban milliárdos összegű le nem rótt közteherre derített fényt a szervezet. 2015-ben egyébként több mint kilencmilliárd forintot helyeztek el a hatóságnál biztosítékként a kockázatos termékeket szállító vállalkozások, további egymilliárdot pedig bankgarancia formájában kínáltak fel. A biztosítékot a hivatal elvonhatja, ha a gazdasági szereplő korábban adótartozást halmozott fel.

(Magyar Idők, 2015. január 13.)

 

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.