élelmiszeráruda₪fogadó

Sokba kerül a sertéspestis

Milliárdokban kell számolni a veszteséget. Állami kártalanítás következik. 

Az afrikai sertéspestis miatt veszteséget szenvedett gazdálkodók támogatásán dolgozik a kormány, a lehetőségekről az Európai Bizottsággal egyeztetnek, írja a Magyar Idők. Becslések szerint a megbetegedés nyomán elveszített exportpia­cok tizenegymilliárd forintos veszteséget okozhatnak az ágazatnak.

Az Európai Bizottsággal tárgyal a magyar kormány az afrikai sertéspestis megjelenése miatt kárt szenvedett gazdáknak adható támogatásokról – jelentette be Bognár Lajos országos tiszti főállatorvos. Magyarországon eddig két helyen, Heves és Szabolcs-Szatmár-Bereg meggyékben ütötte fel fejét a jelentős gazdasági kárral járó megbetegedés.

Legutóbb az ukrán határ melletti Tiszakerecseny köz­ség határában elhullottan talált vaddisznóból mutatta ki az afrikai sertéspestis vírusát a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) laboratóriu­ma. Bognár Lajos szerint Heves megyében vélhetően emberi magatartás következményeként jelent meg a vírus, Szabolcsban azonban más a helyzet, oda a fertőzött Kárpátaljáról természetes terjedéssel juthatott el.

A vírus hazai megjelenésével párhuzamosan számos külpiaci partner zárta le határait a magyar sertések és húskészítmények előtt. Ukrajna, Szerbia, Japán, Tajvan, Szingapúr, Dél-Korea, Kína, Ausztrália, Oroszország, Fehéroroszország és Dél-Afrika Magyarország egész területéről, Macedónia és Kanada pedig Heves megyéből tiltotta meg a magyar sertéshús bevitelét.

A főállatorvos a távirati iroda tudósítása szerint jelezte: folyamatosan tárgyalnak a korlátozásokat elrendelő országokkal, próbálják elérni, hogy a regionalizáció elve alapján, csak az adott területről származó sertéshús bevitelét korlátozzák. Az importtilalom ugyanis nagy gazdasági kárral fenyegeti a hazai sertéságazatot. Csak az ázsiai országokba a teljes magyar sertéshúskivitel 15-20 százaléka irányult korábban, becslések szerint az ágazatot tizenegymilliárd forint körüli kár érheti az afrikai sertéspestis miatt.

Békés megyében egyelőre nem ütötte fel a fejét a megbetegedés. A közeli Romániában tavasszal, Szatmárnémeti közelében jelentették a vírus jelenlétét. A főállatorvos szerint ha a járvány nem bukkan fel ismét, a megyében elrendelt megfigyelési körzetet is hamarosan feloldhatják.

Kulcsár László, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Békés megyei elnöke a sajtótájékoztatón elmondta, Békés megye az ország egyik éléskamrája, ezért kiemelten fontos, hogy az itt tenyésztett sertésállományt megvédjék a vírustól. Innen származik ugyanis az ország sertésállományának körülbelül tíz százaléka.

Rákóczi Attila, a Békés Megyei Kormányhivatal főigazgatója szerint a megelőzés érdekében a gazdáknak és az állatorvosoknak is szerveztek már képzéseket az afrikai sertéspestisről, és 2017-ben, a madárinfluenza megjelenésekor átalakították a rea­gálási, készenléti és ügyeleti rendszerüket, amely azóta is működik.

(Magyar Idők, 2018. május 19., fotó: Havran Zoltán)

 

Kevesebb hús fogyott

A húságazat teljesítménye 2,9 százalékkal csökkent 2017-ben.

A visszaesésben döntő szerepe volt a baromfiinfluenza gazdasági hatásainak, mondta Éder Tamás, a Magyar Húsiparosok Szövetségének (Hússzövetség) társadalmi elnöke, írja az MTI.

Az egyes területek teljesítménye vegyes képet mutatott 2017-ben, a húsfeldolgozó és -tartósító ágazat kibocsátása például 9,8 százalékkal növekedett, amely elsősorban a belföldi értékesítés 23 százalékos bővülésére vezethető vissza. A húságazat összesen 746 milliárd forint termelési értéket állított elő 2017-ben, ebből a készítménygyártás 179 milliárd forintot, a baromfihús-feldolgozás 281 milliárd forintot, a sertés- és marhahús feldolgozás 285 milliárd forintot tett ki.

A sertésállomány 2017-ben 1,2 százalékkal, 30 ezerrel csökkent és decemberben 2,9 millió volt. Az Európai Unióban (EU) 2 százalékos növekedés volt jellemző. A kocalétszám is csökkent, több mint 4 százalékkal, az állomány nagysága 172 ezerre szűkült, miközben az unióban 3 százalékos növekedés volt tapasztalható.     

2017-ben 4,8 millió sertést vágtak le a húsipari cégek, ami 1,7 százalékos emelkedés egy év alatt, az unióban a vágásszám 260 millió körül alakult. 2014 óta, az élősertés és a félsertés áfájának csökkentését követően, a vágásszám 1 millióval, 27 százalékkal nőtt, miközben a sertések száma 4,5 százalékkal csökkent.     

Az élősertés ára Magyarországon 2017-ben ismét meghaladta az uniós átlagárat, és a magyar vágósertés átlagára közel 11 százalékkal volt magasabb, mint 2016-ban. Éves átlagban a legjobban a sertéscomb (9 százalék), a készítmények közül pedig az olasz felvágott (8 százalék) fogyasztói ára emelkedett. A rövidkaraj fogyasztói ára 5,7 százalékkal, a szárazkolbász, gépsonka, párizsi ára kilogrammonként 4-5 százalék körüli mértékben nőtt.

A magyar húsiparnak a nemzetközi versenytársak nagy többségénél drágább alapanyagból kell dolgoznia, a húságazat pedig képtelen az alapanyag és a munkabérek növekedéséből fakadó önköltség-növekedés teljes mértékű beépítésére a fogyasztói árakba.

Bognár Lajos, a Földművelésügyi Minisztérium (FM) élelmiszerlánc-felügyeletért felelős helyettes államtitkára elmondta, az idén is mindent megtesznek az élelmiszerbiztonság védelme érdekében, így a Nemzeti Élelmiszerbiztonsági Hivatal (Nébih) a húsvéti időszakban is fokozottan ellenőrzi a húsokat és húskészítményeket. Az MTI kérdésére az országos főállatorvos kifejtette, hogy a szakemberek főként a nyomonkövetésre, a jelölési szabályok betartására és az általános higiéniai feltételekre figyelnek majd. 2018-ban is elsősorban a hagyományos termékeket - például a sonkákat és a tojást - ellenőrzik, valamint megvizsgálják az állatszállítások körülményeit is - mondta Bognár Lajos.

Szűcs István, a Debreceni Egyetem tanszékvezető egyetemi docense megjegyezte, mintegy 6-6,3 ezer tonnányi füstölt áru fogy a húsvéti időszakban, amelynek értéke meghaladja a 7 milliárd forintot. Az évi sonkafogyasztás 25-30 százaléka ehhez az ünnephez kötődik, szalámiból és sonkaféléből fejenként mintegy 0,7 kilogrammot fogyaszt a magyar lakosság. A szakértő felhívta a vásárlók figyelmét arra, hogy a különféle húsokat és hústermékeket az emberek általában bizalmi alapon veszik meg, ezért főként azoktól az eladóktól vásároljanak, akiket már korábbról ismernek és árujuk minőségével elégedettek.

(MTI, 2018. március 13.)

 

Sertéshúsból kevés a magyar, a bolt meg nem fizet eleget

Nincs elég magyar sertés, pedig az ára nagyot hízott. A húsfeldolgozóknak nem jut a pénzből.

Bajban vannak a hazai húsipari vállalkozások, mivel a sertésárak emelkedésével nő a termelési költség, a kereskedők azonban - szerintük - nem hajlandók drágábban átvenni a húst, húskészítményeket. A szakmaközi szervezet szerint fogyasztói ár emelés helyett az ipar és a kereskedelem közötti kapcsolatot kell új alapokra helyezni, írja a Magyar Idők.

Szerényebb a kínálat a hazai sertéspiacon, az anyakocák számának csökkenésével ugyanis felnevelhető malacból is kevesebb van az országban. Ez az egyik oka annak, hogy 2017 első hét hónapjában jelentősen, mintegy 58 százalékkal megugrott az élősertés-import. Az Agrárgazdasági Kutatóintézet (AKI) jelentése szerint a legtöbb sertés Németországból érkezett az országba, a német import gyakorlatilag a kétszeresére nőtt az év első hét hónapjában, míg Hollandiából 16 százalékkal csökkent a behozatal. Menczel Lászlóné, a Vágóállat és Hús Szakmaközi Szervezet és Terméktanács (VHT) titkára a Magyar Időknek elmondta, összességében még így is csak pár százezer sertés érkezik külföldről az országba, ezért az import bővülése nem számít drasztikusnak. Ugyanakkor arra is rámutatott, hogy a hazai kínálat nem tudja fedezni a szükségleteket, akár malacról, akár hízóról van szó.

A szakember elmondta: egyelőre nem látni, hogy az állattartók jelentősen növelnék az állományukat, annak ellenére, hogy az elmúlt másfél évben rendeződött a piaci helyzet. Az árak jelenleg a termelőknek kedveznek. A korábbi 300 forintos kilónkénti felvásárlási ár nagyon alacsony volt, sokan a tevékenységük megszüntetésén gondolkodtak. Jelenleg 430 forint körül van az élősertés kilónkénti ára.

Ez az összeg a húsiparosok szerint az állományok szinten tartását tudja biztosítani. Az elmúlt években a kormány és az ágazat vezetése mindent megtett annak érdekében, hogy több sertés legyen az országban, de még mindig nem kapott elég lendületet sertéspiac. A szakember szerint széles körben lenne szükség a legmodernebb technológiára az állattartásban, a támogatások mellett pedig a szellemi tőkét is erősíteni kell.

Mivel az alapanyagárak emelkedtek, a feldolgozók magasabb költségekkel számolhatnak, ezt a többletet azonban a legtöbbször nem tudják érvényesíteni a kereskedelemmel szemben. – A tőkehúst és a húskészítményeket is önköltségi ár alatt kénytelenek eladni a vágóhidak és a feldolgozóüzemek – emelte ki a VHT titkára. Ezzel kapcsolatban megjegyezte, nem tudható, hogy a kereskedők milyen árréssel dolgoznak, az azonban biztos, hogy nem a fogyasztói árak emelésére van szükség.
 
Sokkal inkább az ipar és a kereskedelem közötti kapcsolatokat kell más alapokra helyezni. Olyan árakat kellenek a feldolgozóipar és a kereskedelem között, amelyek mellett fenntartható a termelés, és a tevékenység jövedelmet termel az ágazat szereplőinek, fogalmazott Menczel Lászlóné (blokkkcom: tehát fizessenek többet a kereskedők a húsiparnak).

(Magyar Idők, 2017. október 22.).

 

Fogyókúrán a sertéshús árak

Csökken a sertéshús ára, mindenkinek fáj az orosz piacvesztés.

Az alacsonyabb takarmányárak és az augusztusban bejelentett orosz embargó hatására nyár óta csökkennek az élősertés-árak Európa legtöbb országában. A piacon ragadt többlet nyomán csökkent az ár, az árcsökkenés mértéke már több mint 20 százalék.

A sertésárak sokat estek néhány hónap alatt. 2014. nyarán még 410-420 forint körül mozgott az élősertés felvásárlási ára egy kilogrammra vetítve, jelenleg pedig mindössze 340 forint körül van. A hizlalni szánt malacok árára is csökkent, egy 25 kilogrammos választási malac ára néhány hónap alatt 18 ezer forintról 11 ezer forintra esett. Ennél az árszintnél már a legkomolyabb technológiát alkalmazó sertéstartók sem termelnek nyereséget.

Hasonló a helyzet a baromfi esetében is, de ott kisebb az árcsökkenés. A tej felvásárlási ára viszont rövid idő alatt 10 százalékot esett, így 2015. elején 90 forint alatt van. A baromfi és a tejágazat azonban Magyarországon tőkeerősebb, mint a régóta nehézségekkel küzdő sertéságazat.

A csökkenő takarmányárak már korábban is előrevetítettek némi árcsökkenést az élő- és félsertés esetében. Az orosz embargó, melyet 2014. augusztus 6-án jelentettek be, a behozatali tilalom meghatározott, az Európai Unióból, az Egyesült Államokból, Kanadából, Ausztráliából és Norvégiából származó mezőgazdasági és élelmiszeripari termékekre terjedt ki. A határozat alapján azóta is tilos a friss, hűtött vagy fagyasztott marha-, sertés- és baromfihús, egyes húskészítmények, a hal, rák és más tengeri eredetű termékek, a tej és tejtermékek, a friss, hűtött vagy fagyasztott zöldség és gyümölcs bevitele Oroszországba.

Az orosz intézkedések közvetlen hatása a teljes magyar agrárexportra nem számottevő, elsősorban csak olyan vállalkozások esetén okozhat tényleges nehézséget, amelyek kizárólag, vagy jelentős arányban Oroszországba exportálnak. Egyes számítások szerint ez 10 milliárdos kiesést jelent a teljes magyar élelmiszergazdaságnak. Az éles piaci feszültséget azonban az unióban rekedt áru, a túlkínálat okozza.

Európa-szerte a friss zöldség-gyümölcs, sajt és tejtermék, valamint baromfihús mellett a piaci zavar jelentős a sertések esetében is. A hirtelen megnövekedett piaci mennyiséget megpróbálják az unión belül értékesíteni, a megnövekedett kínálat ezért már 2014. nyarától folyamatos árcsökkenést okoz. A kontinensen meghatározó német sertéspiacokon egy kilogrammra vetítve 1,32 – 1,35 eurót adnak csupán az élősertés kilójáért. Ez az árszint a legalacsonyabbnak számít 2011. eleje óta. 2014. januárjához képest a német piaci árak 26 eurócenttel, azaz nagyjából 80 forinttal estek december második felére. A magyar sertésárak hagyományosan nagyon szorosan kapcsolódnak a német árakhoz, a különbséget lényegében csupán a szállítás költsége jelenti.

Más uniós tagállamokban is esett a sertés ára. Hollandiában és Lengyelországban 30 eurócentes, azaz csaknem 95 forintos árzuhanás következett be. Más országokban szintén az árcsökkenés jellemző, mindössze Belgium, Dánia és Ausztria jelent kivételt. Ezekben az országokban minimális emelkedés indult be az 2014. decemberében, mivel kínálat csökkent. Összességében számottevő árnövekedést rövidebb távon nem várnak az elemzők.

(Világgazdaság, 2015. január 5.)

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.