élelmiszeráruda₪fogadó

Sertéshúsból kevés a magyar, a bolt meg nem fizet eleget

Nincs elég magyar sertés, pedig az ára nagyot hízott. A húsfeldolgozóknak nem jut a pénzből. 

Bajban vannak a hazai húsipari vállalkozások, mivel a sertésárak emelkedésével nő a termelési költség, a kereskedők azonban - szerintük - nem hajlandók drágábban átvenni a húst, húskészítményeket. A szakmaközi szervezet szerint fogyasztói ár emelés helyett az ipar és a kereskedelem közötti kapcsolatot kell új alapokra helyezni, írja a Magyar Idők.

Szerényebb a kínálat a hazai sertéspiacon, az anyakocák számának csökkenésével ugyanis felnevelhető malacból is kevesebb van az országban. Ez az egyik oka annak, hogy 2017 első hét hónapjában jelentősen, mintegy 58 százalékkal megugrott az élősertés-import. Az Agrárgazdasági Kutatóintézet (AKI) jelentése szerint a legtöbb sertés Németországból érkezett az országba, a német import gyakorlatilag a kétszeresére nőtt az év első hét hónapjában, míg Hollandiából 16 százalékkal csökkent a behozatal. Menczel Lászlóné, a Vágóállat és Hús Szakmaközi Szervezet és Terméktanács (VHT) titkára a Magyar Időknek elmondta, összességében még így is csak pár százezer sertés érkezik külföldről az országba, ezért az import bővülése nem számít drasztikusnak. Ugyanakkor arra is rámutatott, hogy a hazai kínálat nem tudja fedezni a szükségleteket, akár malacról, akár hízóról van szó.

A szakember elmondta: egyelőre nem látni, hogy az állattartók jelentősen növelnék az állományukat, annak ellenére, hogy az elmúlt másfél évben rendeződött a piaci helyzet. Az árak jelenleg a termelőknek kedveznek. A korábbi 300 forintos kilónkénti felvásárlási ár nagyon alacsony volt, sokan a tevékenységük megszüntetésén gondolkodtak. Jelenleg 430 forint körül van az élősertés kilónkénti ára.

Ez az összeg a húsiparosok szerint az állományok szinten tartását tudja biztosítani. Az elmúlt években a kormány és az ágazat vezetése mindent megtett annak érdekében, hogy több sertés legyen az országban, de még mindig nem kapott elég lendületet sertéspiac. A szakember szerint széles körben lenne szükség a legmodernebb technológiára az állattartásban, a támogatások mellett pedig a szellemi tőkét is erősíteni kell.

Mivel az alapanyagárak emelkedtek, a feldolgozók magasabb költségekkel számolhatnak, ezt a többletet azonban a legtöbbször nem tudják érvényesíteni a kereskedelemmel szemben. – A tőkehúst és a húskészítményeket is önköltségi ár alatt kénytelenek eladni a vágóhidak és a feldolgozóüzemek – emelte ki a VHT titkára. Ezzel kapcsolatban megjegyezte, nem tudható, hogy a kereskedők milyen árréssel dolgoznak, az azonban biztos, hogy nem a fogyasztói árak emelésére van szükség.
 
Sokkal inkább az ipar és a kereskedelem közötti kapcsolatokat kell más alapokra helyezni. Olyan árakat kellenek a feldolgozóipar és a kereskedelem között, amelyek mellett fenntartható a termelés, és a tevékenység jövedelmet termel az ágazat szereplőinek, fogalmazott Menczel Lászlóné (blokkkcom: tehát fizessenek többet a kereskedők a húsiparnak).

(Magyar Idők, 2017. október 22., Fotó: Havran Zoltán, borítókép: blokkk.com).

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.