élelmiszeráruda₪fogadó

Baldauf nagyot csavar

Előbb bérbe adta boltjait a multiknak a CBA vezér, most pedig eladná az üzlethelyiségeket a többi CBA-snak. Így ők lesznek a bérbeadók. Ha...

Üzletei után megválna CBA-részesedésétől is Baldauf László, a kereskedelmi lánc egyik alapítója és tiszteletbeli elnöke – értesült a Népszava. Információik szerint a Baldauf Invest Kft. névértéken, összesen 300 millió forintért adja el üzletrészét, amelyet hat CBA-tulajdonos vásárol meg 50-50 millió forintért. A vevők a Gyelán Zsolt érdekeltségébe tartozó Capital Food Holdin Kft., a Dienes Zoltán vezette Di-wa Kereskedelmi Kft., a Krupp Józsefhez tartozó Kruda-Invest Kft., a Lázár Holding Kft., a V. A. Investment Kft., valamint a Breier László tulajdonában lévő Vörösvár Invest Kft.

A 76 éves Baldauf László 2017 évi nyugdíjba vonulása óta fokozatosan vált meg CBA-érdekeltségeitől. Boltjait a Lidlnek és a Sparnak adta bérbe, pedig korábban azt hangoztatta a Népszava szerint, hogy a magyar vállalkozásokat kellene előnyben részesíteni a multinacionális cégekkel szemben.

A tranzakció után nem sokkal interjút adott a Magyar Időknek, amelyben úgy fogalmazott, nem tartja „egészségesnek”, hogy az élelmiszerboltok többsége külföldi tulajdonban van. - A kilencvenes években sem a politikusok, sem a gazdasági elit nem számolt annak következményeivel, hogy a multi áruházláncok betelepítése mivel jár mostanra – fogalmazott. Azzal magyarázta, hogy mégis a Lidl-t választotta, mert szerinte működése alapján a német diszkontlánc áll a legstabilabb jövő előtt. Azt is megjegyezte, hogy szerinte több ezer bolt tűnhet el Magyarországon, mert átalakultak a vásárlási szokások és a diszkontok váltak legnépszerűbbé a középosztály körében. Nem rejtette véka alá politikai meggyőződését sem, 2017 decemberében ugyanis azt hangoztatta, hogy újra bizalmat kell szavazni a kormánynak. Majd a beszélgetést úgy zárta: „Hajrá, Magyarország! Hajrá, Orbán Viktor!”

Baldauf a CBA elnöki pozíciójától már 2016-ban megvált, azóta Lázár Vilmos volt fogathajtó vezeti a vállalatot.

A blokkk.com kérdése: vajon a Lidl és a Spar mennyit sejthetett a legutóbbi csavarból.

(Népszava, 2018. május 21.)

 

Baldauf folytatja

A kivonulást. Megint lépett a milliárdos magyar alapító, most a Spar következik.

Három CBA-bolt hamarosan Sparként üzemel tovább, ami azt jelzi, hogy Baldauf László folytatja a kivonulását a hálózatból - tudta meg a Portfolio. A milliárdos CBA-alapító kivonulása már 2017-ben elkezdődött, aki - habár a hazai cégek megerősítését szeretné -, a Lidl után most a Sparnak adja át boltok üzemeltetési jogát.

Baldauf megválik erdőkertesi boltjától, a budapesti Andrássy útitól, valamint egy harmadik, szintén pesti üzletétől, amelyek hamarosan Spar-ként nyithatják meg kapuikat.

Baldauf László a Portfolio megfogalmazása szerint szisztematikusan "zárja be" a CBA boltjait, aki még 2017-ben adta át a Lidl-nek a legjobb üzleteinek üzemeltetési jogát, Budapest belvárosában.

A három üzlet átvétele kapcsán megkereste a Portfolio a Spart is, aki a kérdésre közölték, hogy "természetesen ahogy a múltban, úgy a jelenben sem zárkózunk el újabb akvizícióktól - amennyiben ilyenekre lehetőség nyílik - hiszen hosszú távon elkötelezettek vagyunk a magyar vásárlók iránt".

Fodor Attila, a CBA Kereskedelmi Kft. kommunikációs igazgatója a Portfolio megkeresésére közölte: "Baldauf László a múlt év végén tett nyilatkozatában egyértelműsítette, hogy visszavonul a mindennapi üzleti élettől, bérbe adja minden áruházát. Az ezzel kapcsolatos tárgyalásokat folyamatosan bonyolítja, azonban ezek eredményéről a továbbiakban nem kíván tájékoztatást adni".

Az üzletember egy interjúban arról beszélt, hogy 2018 végén teljes mértékben elszámol tulajdonostársaival, és a tiszteletbeli elnöki posztról is lemond. A boltok átadásáról szóló döntését "gazdasági megfontolások és a szakmai meglátásai motiválták, de személyes okok is közrejátszottak."

Fodor Attila ugyanakkor valótlannak nevezete azt az információt, hogy több más CBA tulajdonos megválna egységétől. "A hálózat fejlődik, legközelebb ezen a héten csütörtökön adjuk át legújabb Príma üzletünket Nyíradonyban" - közölte a kommunikációs igazgató.

(Portfolio, 2018. április 12.)

 

Várkert Bazár: innen is kivonult a CBA

Kiszállt Baldauf László CBA alapító a cégből, amely a Várkert Bazárban működtet élelmiszerboltot és kávézót.

Gazdát cserélt a budai Várkert Bazárban 2015 óta élelmiszerboltot és kávézót működtető CBA Vár Gourmet Kereskedelmi Kft. – írta meg a HVG. A cég tulajdonosa eddig a Baldauf László CBA-alapító érdekeltségébe tartozó CBA-Baldauf Invest Kft., valamint Bánáti Jánosnak, a Magyar Ügyvédi Kamara elnökének a fia, Bánáti Gábor volt. A vevő a Római-parton éttermet és a pesti belvárosban steakvendéglőt üzemeltető Római-Gourmand Kft., valamint a szintén CBA-tulajdonos Rubóczky József érdekeltségébe tartozó Három-Profit Kft.

A Várkert Bazárban lévő üzlet vesztesége 2017-ben már 12 millió forint volt, a kávézó pedig a helyhez nem passzoló sör-virsli kombóval próbálta a turistákat vonzani. A HVG úgy tudja, az új tulajdonosok éttermet terveznek a bolt helyén.

(HVG, 2018. február 8.)

 

Baldauf: csak bérbe ad, és kell egy kis politika is

A kezdeteknél lett elrontva a magyar kereskedelem, a hibás privatizációval. Volt benne egy Opel, meg húszmillió kenőpénz is. Baldauf szerint a Tesco elmegy, a hazai boltosoknak kellene átvenni. Azért politika nélkül nem bírja, a kormányra pedig nem pipa. Sőt.

2017 december 15-én aláírták a hosszú távra szóló szerződést a második legnagyobb forgalmú magyar üzletlánc, a CBA egyik franchise vállalkozása, a CBA Baldauf Kft és a hazánkban 2004 óta jelen lévő, német tulajdonú Lidl diszkonthálózat között – értesült a Magyar Idők.

A CBA-Lidl üzlet: egy bérbeadási szerződés

Eszerint 2018-tól hat, eddig a CBA franchise hálózatán belül működtetett üzletet bérleti jogviszonyban jövőre a diszkontlánc üzemeltet tovább, amelyek tulajdonjogait a jövőben is Baldauf László, a CBA-csoport 2015-ben nyugdíjba vonult elnöke, több kereskedelmi és vendéglátóipari vállalkozás tulajdonosa gyakorolja. A csomag részeként továbbá a fővárosi Arany János utcai Príma üzlet bérleti jogát vásárolta meg a német cég Baldauf egyik cégétől, a Budavár Kft.-től.

Fotó: Éberling András

– Tíz saját tulajdonú CBA-üzletem és több bérleményem van, de szó sincs az ingatlanok eladásáról. A hónapok óta tartó tárgyalásokból született megállapodás szerint a CBA-csoporton belül működő, évente 15 milliárd forintos forgalmú hálózatomból hét boltot 2018-ban több ütemben a diszkontlánc tagjaként nyitnak újra.

A többi üzletemre is átalakulás vár: zajlanak a tárgyalások más piaci szereplőkkel. Emellett a közvetlen munkatársaimat arra biztatom, hogy merjenek vállalkozni: az érdekeltségemben lévő kisebb üzletek, éttermek, grillbárok, kávézók bérbevételével legyenek aktív szereplői a piacnak. Azt tervezem, hogy 2018 végére teljesen visszavonulok a kiskereskedelemből, nem marad saját üzemeltetésű boltom, más terület felé fordul a figyelmem – jelentette ki a Magyar Időknek adott interjúban Baldauf László.

Nem a kormányra pipa a CBA vezére

Elmondta, szemben a sajtóban megjelent spekulációkkal, nem a kormány döntései vezettek oda, hogy jövőre hét magyar élelmiszerüzlet megszűnik. A boltjait évtizedek óta nyereséggel működtető 76 éves szakember döntését sokkal inkább gazdasági megfontolások és a szakmai meglátásai motiválták, de személyes okok is közrejátszottak.

– Elég nagy hazugságok jelentek meg a Lidl-ügylet kapcsán, de fontosnak tartottam, hogy elsőként a munkatársaimat, majd a vevőimet tájékoztassam arról, visszavonulok a mindennapi üzleti élettől, átadom a boltjaimat másik kereskedőnek. 2011-ben jelentettem be a tulajdonostársaimnak, hogy 2015-ig vállalom a CBA-csoport elnöki feladatait.

Nyugdíjba vonulásommal együtt örökös tiszteletbeli elnöki tisztséget kaptam a cégcsoportnál. Hatvankét évet dolgoztam a kereskedelemben, 2017 tavaszán a családommal közösen úgy döntöttünk, lassabb tempóra kell váltanom, ezért a nyáron megkezdődtek a tárgyalások az egységek bérbeadásáról. A lehetőséget felajánlottam a CBA más vezetőinek és a velem dolgozó kollégáknak is – vázolta.

Úgy folytatta, végül azért esett a választása a tőkeerős külföldi diszkontláncra, mert működése alapján a legstabilabb jövő előtt álló piaci szereplőnek tartja hazánkban, ezt a tengerentúli és az európai tanulmányútjain szerzett tapasztalatok is alátámasztják.

– A Lidl az egyik legdinamikusabban fejlődő, jól szervezett diszkontlánc, ezért biztos döntésnek tűnik a boltok átadása. A következő 20-25 évben ez a cég még Magyarországon lesz, míg más kereskedelmi cégek kivonulhatnak hazánkból – fogalmazott a tavaly 503 milliárd forintos forgalmat bonyolító, 1992-ben tíz magánkereskedő tizenhét élelmiszerüzletéből megalakult CBA alapítója, aki magát ma is „egyszerű csemegekereskedőként” emlegeti. Felidézte, annak idején a húszszázalékos beszerzési kedvezmény miatt kezdeményezte a boltok hálózatba szervezését, és a közös vállalkozás hamar látványos fellendülést hozott.

Kiemelte, jövőre a tíz, váltásra váró boltjának mintegy négyszáz dolgozója közül egy sem jut utcára, a munkavállalókat más CBA-üzletekben örömmel várják, mintegy tíz százalékuk pedig vállalkozásra kap lehetőséget. – Kellő végkielégítést adok mindenkinek – jegyezte meg Baldauf László, hozzátéve, mindenkit elhelyeznek a hálózat más egységeiben.

A diszkontok bedarálják a hipereket

A szakember szerint ideje felismerni, hogy megváltozott a kiskereskedelem szerkezete, mert átalakultak a vásárlási szokások. Szemben a kilencvenes és a korai kétezres évekkel, mostanra nem a városszéli hipermarketek a fogyasztás nagy nyertesei, hanem a lakóházakhoz közelebb lévő kisebb áruházak, ahol naponta bevásárolhat a rohanó életet élő középosztály.

– A diszkontok kiszorítják a hipermarketeket, nem csupán hazánkban, világszerte jellemző ez az irányváltás. A Tesco emiatt roppant meg Angliában a kétezres évektől mostanáig. A 20-30 ezer négyzetméteres bevásárlóközpontjaikkal ugyanis nem tudtak közelebb jutni a belvárosiakhoz, tovább terjeszkedtek, és nem vették észre, hogy csökken az igény a távolabbi áruházakra.

A világ fogyasztási térképe a diszkontok korát mutatja: a lakóhely, munkahely közelében, a 1.500-2.000 féle árucikkből álló kínálattal ma ezek a legnépszerűbbek, főként, hogy gyorsbüfé-szolgáltatással erősítik látogatottságukat. Divattá vált a vásárlással együtt beszerezni az otthonra szánt friss meleg ételt is, amit a CBA-, Príma-üzletekben a vendéglátó egységek évente 15-20 százalékkal gyarapodó forgalma is mutat – fejtette ki a vezető.

Jöhet a magyar boltok túlsúlya

– Nem tartom egészségesnek, hogy az élelmiszerboltok többsége külföldi tulajdonban van, de rájuk is szükség van a verseny érdekében. Tudomásul kell venni viszont, hogy Magyarország lakosságához képest aránytalanul telített a piac, ezért néhány éven belül a jelenlegi 14 és fél ezerből öt-hatezer bolt el fog tűnni a piacról. Ausztriában a 8,3 millió lakosra 7.200 élelmiszerüzletet jegyeznek, és a számuk nem változik, vagy inkább fogy az átalakult igények miatt. A hazánkban várható lemorzsolódás a nemzetközi és a magyar cégeket is érinteni fogja – jegyezte meg.

Baldauf László megítélése szerint a legnagyobb piaci szereplők közül 2018-ban a Tesco áruházlánc hagyhatja el a magyar piacot, hiszen iparági körökben régóta ismert, hogy régiós szinten eladósorban vannak a Tesco-egységek. A közelgő kivonulást a brexit is alátámasztja.

– A mintegy száz itteni Tesco-egységből negyven-ötven az, amely üzleti szempontból értékes lehet, azokat is teljesen át kell alakítani. A többi ingatlant sport- vagy közösségi célokra hasznosíthatnák, vagy a mostanában reneszánszukat élő, fedett termelői pia­cokat lehetne kialakítani, ahol frissen készült ételek is kaphatók. Ehhez a magyar vállalkozókat kell segíteni abban, hogy hozzájussanak a felszabaduló üzletekhez, ahol színvonalas kereskedelmet folytathatnak – vélekedett.

Szavai szerint több országban, a franciáknál, németeknél is a helyi kereskedők vannak túlsúlyban, amit nálunk is meg kell valósítani, ahogy más szektorban már sikeresen megtörtént. – Érdemes arra készülni, hogy megfelelő emberi és anyagi hitelük legyen a magyar kereskedőknek, mire felszabadulnak a kivonulók üzletei, az itt megtermelt profitot ugyanis hazánkban kell tartani – jegyezte meg Baldauf László.

Elcseszett volt a privatizáció, meg korrupt

Kifejtette, a kilencvenes években sem a politikusok, sem a gazdasági elit nem számolt annak következményeivel, hogy a nemzetközi áruházláncok határtalan betelepítése mivel jár mostanra.
– Tartsanak önvizsgálatot a privatizációs időszak vezetői! A rendszerváltás utáni kommunista kormányok szó szerint rájátszottak, plusz lehetőségeket adtak arra, hogy a multik tömegével telepedjenek rá a magyar piacra, eltiporva több ezer hazai vállalkozást.

Egy konkrét példa: 25 évet dolgoztam az egykori Csemege Kereskedelmi Vállalatnál, amit 1991-ben egy Opel autóért és húszmillió forintért játszott át az akkori vezérigazgató a németországi Julius Meinlnek, amely aztán hihetetlenül nagy pénzért tovább adta a magyar boltokat a belga tulajdonú Matchnak. Végül 2012-ben Budapesten és környékén 48 korábbi Match- és Profi-üzlet jutott a CBA franchise rendszer tulajdonosaihoz.

Miért nem lehetett a Csemege Vállalatot rögtön odaadni az akkori magyar boltvezetőknek? Nagyon nehéz, negyvenfordulós tárgyalássorozat eredményeként sikerült az áruházakat megszereznünk, de mielőtt az ellenzéki sajtó felháborodik: látható, nem új keletű, hogy magyar vállalkozókhoz jutnak a kivonuló multik egységei – mondta.

2018-ban választás lesz, na, ki nyerjen

A hazai üzletlánc jövőjével kapcsolatban a korábbi vezető úgy fogalmazott: a CBA nincs szétesőben, de kollégáinak ébernek kell lenniük. A piac átrendeződése ugyanis elkerülhetetlen, ezért szerinte törekedniük kell a magyar kereskedőknek arra, hogy egyre nagyobb szerephez jussanak, ehhez közös beszerzési lehetőségeken is gondolkodni kell. Úgy vélte, a több mint 2.100 üzletből álló CBA-hálózat biztosan nem fog eltűnni a piacról, ahhoz túl erős a rendszere. Mint mondta, 2018 végén teljes mértékben elszámol tulajdonostársaival, és a tiszteletbeli elnöki posztról is lemond.

Szerinte idehaza a kedvező gazdasági körülményeknek, a banki és a pályázati lehetőségeknek, az állami támogatásoknak köszönhetően már azok a magyar vállalkozók is megállják a helyüket, akik hajlandók lemondani a pillanatnyi haszonról annak reményében, hogy hosszabb távon stabil szereplővé váljanak.

– Nem érdemes föláldozni a jövőt! Minden adott a fejlődéshez, habár a szakképzés színvonalán kell még javítani. Mivel nagyon munkaigényes, ma már nem népszerű hivatás a kereskedelem, újra vonzóvá kell tenni a fiataloknak – fogalmazott a szakember, aki hazafias üzenettel is készült a beszélgetésre. Fontosnak tartotta kiemelni, hogy jövőre újra bizalmat kell szavazni a kormánynak, a választást meg kell nyerni. – Hajrá, Magyarország! Hajrá, Orbán Viktor! – zárta szavait a Magyar Időknek adott exkluzív interjúban Baldauf László.

A következő CBA-üzletek alakulnak át Lidl diszkonttá:
Center Veresegyház, Erkel Ferenc utca 9791/2 hrsz.
Center Üröm, Dózsa György u. 3152/1 hrsz.
Center Szada, Dózsa György út 060/12 hrsz.
Budapest, Ferenciek tere 2.
Budapest, Rákóczi út 50.
Budapest, Máriaremetei út 1.
CBA–Aranyherceg Budapest, Arany János utca 27–29.

(Magyar Idők, 2017. december 19., Thurzó Katalin)

 

Kasszás Erzsi a Lidl konyhára kacsintott

Némi bérleti díjért. És ez nem adás-vétel. Hanem más, de pénz üti a CBA markát. Tartós is, legalább öt éves. És a GVH még megvizsgálja az ügyletet. Igazi Lidl boltok lesznek-e, Lidl dolgozókkal? És miért nem egy másik CBA, vagy hazai vállalkozó vette át ezeket a boltokat?

Több portál is beszámolt a puszta tényről, mely szerint a Gazdasági Versenyhivatal megkapta a Lidl bejelentését egy úgynevezett összefonódásról a CBA-Baldauf Kereskedelmi Kft egyes vállalkozásrészeivel. A bejelentés szerint a Lidl a boltok üzemeltetésének jogát szerzi meg, tehát ez az összefonódás nem cég, üzletrész, vagy ingatlan puszta adás-vételét jelenti. Hanem mást.

Az összefonódás bejelentéseket a GVH azonnal közzéteszi honlapján, ez most is így történt december 11-én. A rideg versenyjogi tartalom összefoglalója szerint a Lidl megszerzi hét budapesti és Budapest környéki, napi fogyasztási cikkeket értékesítő kiskereskedelmi üzlet üzemeltetésének jogát (Lidl Magyarország Kereskedelmi Bt.; Center Veresegyház, mint Vállalkozásrész; Center Üröm, mint Vállalkozásrész; Center Szada, mint Vállalkozásrész; Budapest, Ferenciek tere, mint Vállalkozásrész; Budapest, Rákóczi út, mint Vállalkozásrész; Budapest, Remete, mint Vállalkozásrész; CBA-Aranyherceg, mint Vállalkozásrész).  

Ezek Budapesten a Rákóczi úton, a Ferenciek terén, a belvárosi Arany János utcában lévő, a Máriaremetei, egy veresegyházi, egy szadai és egy ürömi boltjait jelentik a CBA-nak. Bizonyára sok magyarázatot nem igényel, hogy ezek - a kereskedés oldaláról - nagyszerű helyeken lévő boltok, főleg a belvárosiak. De hogyan is lesz ezek után.

Ez az összefonódás bizony egy tartós, hosszabb üzleti együttműködés

Először is a GVH nyilván valamit csinál a bejelentéssel. Vagy tudomásul veszi, amiről hatósági bizonyítványt ad ki, vagy egy megindított eljárásban állapítja meg, hogy az összefonódás csökkenti-e jelentős mértékben a versenyt. Az összefonódási bejelentések azért is nyilvánosak, mert a GVH észrevételeket is vár, nyilván a piaci szereplőktől, versenytársaktól is. (A blokkk.com feltételezése szerint ennek a hét CBA-s boltnak az átvétele előreláthatóan nem befolyásolja a piaci versenyt, hiszen a Lidl áruházainak száma 170 körül mozog, például december 14-én nyitja a következőt, de a többi nagylánc versenytárs is folyamatosan terjeszkedik. És nem a Lidl a legnagyobb.)

A versenyjogban az Európai Bizottság három, a magyar GVH öt évvel számol az összefonódás tartósságának megítélésében, ugyanis a tartós összefonódási ügyletek ellenőrzése a cél.

Az összefonódásnak négy alapesete a szervezeti egyesülés, a vállalkozás rész megszerzése, a vállalkozás feletti irányítás megszerzése, vagy közös vállalkozás létrehozása. Hát itt a bejelentésből kiderül, hogy egyes vállalkozásrészek üzemeltetéséről van szó, egymástól - még szép - független vállalkozások között. Az üzemeltetés pedig nem adás-vétel. Nyilván bérleti díjat, vagy valami hasonlót fizet a Lidl.

És akkor most ezek Lidl-féle diszkontok lesznek? És mi lesz a dolgozókkal?

A Lidl egységes arculattal és árukínálattal szervezi üzleteit, kivétel nincs. Így az szinte kizárható, hogy CBA logós boltban vegyenek Lidl saját márkás termékeket a vásárlók, vagy maradjon a CBA-s áruválaszték. Bár arra van példa, hogy egy áruház adás-vétel után egy darabig még a régi néven futnak a boltok, ez megállapodás kérdése, de egy ilyen megoldás nem illik a Lidl üzletpolitikájába. Furcsa is lenne.

Így várható átépítés, átszervezés, Lidl-es lesz az áruválaszték is. A Lidl ezzel nem sokat szokott vacakolni. 

És a létszám is változni fog az egyes boltokban. A Lidl üzletfilozófiája, hogy diszkont jellegénél fogva, mint mindenütt a világban, kevesebb emberrel mozgat és értékesít ugyanakkora árutömeget (és kisebb költséggel, éppen ez a versenyelőnye). Az egy főre jutó árbevétel a Lidl-nél a legtöbb az élelmiszeres láncok körében, 80 millió forint körül mozog, ugyanez a CBA-Baldauf Kft-nél 23 millió forint volt 2016-ban, a beszámolóik szerint. Tehát minden bizonnyal lesz átszervezés a dolgozók körében is. 

Az persze másik kérdés, hogy egy CBA pénztáros fog-e árut pakolni a polcra, mint a többiek a Lidl áruházakban, vagy éppen padozatot, polcot takarítani. Bérben viszont jól is járhatnak, mivel a Lidl a legjobban fizető nagyáruházak egyike.

De hát nem kell elbocsájtási hullámmal sem számolni, mivel a Lidl folyamatosan keres bolti dolgozókat, így akár két legyet is üthet egycsapásra. Szerzett új boltokat és új dolgozókat, akiket azért át fog csoportosítani. 

Az Aldi is már belenyúlt a CBA-ba, de miért pont a multik csipegetnek

A nagy multi láncok, az Aldi mellett a Penny és a Spar is megjelent már olyan bolthelyen, ahol korábban CBA, vagy éppen Coop bolt volt, mintegy tucatnyit össze is lehetett számolni az elmúlt években. Ezek persze nem mindig üzlet adás-vételek voltak, előfordult, hogy egy plázában egyszerű bérlőváltás történt, CBA ment, másik jött.

De hát azért felvetődik az a kérdés is, miért nem hazai vállalkozás szállt bele a CBA-Baldauf üzleteibe, hiszen ha a Lidl megtehette ezt, miért nem más? A helyes válasz feltehetően az, hogy a 10-20 milliárdos forgalmú, hatékonyságban (egy főre jutó forgalomban) elmaradó hazai vállalkozások tőkeereje ehhez kevés. A legnagyobb CBA, a Krupp és társa, vagy a legnagyobb Coop, a Coop-Szolnok ehhez még nem erősek, a maguk 25 milliárd forint körüli éves árbevételükkel és alacsony egy főre eső forgalmukkal. A magyar boltosoknak a versenyképesség gyengesége a legnagyobb gondjuk, amit csak befektetéssel, tehát pénzzel lehetne csak nagyot javítani.

(blokkk.com, 2017. december 12.)

 

Nem könnyű Kasszás Erzsit táncba vinni

Baldauf tiszteletbeli CBA-vezér cáfol, de azért multi áruházzal tárgyal. A CBA csoporton belül vannak éles választóvonalak. A CBA nagykereskedelmi tevékenységét már nem a CBA Kereskedelmi Kft, hanem legnagyobb részben a Hansa-Kontakt végzi. Egyébként éppen 25 éves a CBA csoport. Elad-e valaki bármit is az ünnepi évforduló táján?

A CBA Baldauf vezetésével éppen negyedszázada, 1992-ben indult, tíz vállalkozással és 17 üzlettel. Jelenleg az önálló tagokból álló tömörülés több mint kétezer élelmiszerboltot visz. Az Alsónémediben épített logisztikai központ és a hivatalosan is bevezetett franchise rendszer (2005), a 2009-ben indított Príma és Cent bolttípus, a 2012 táján megvásárolt Profi és Match boltok, a határokon is átnyúló csápok, a 2013-tól bevezetett online áruház mind-mind a korszerűsítés zálogát jelentő lépések voltak. A Trade Magazin rangsora szerint a CBA csoport összesen több mint kétezer üzlete 2016-ban több mint 500 milliárd forint bevételt hozott a CBA láncosok konyhájára (és egy negyedik helyezést). Öt évvel korábban, 2012-ben azonban több mint háromezer bolttal és 578 milliárdos forgalommal még második volt ebben a rangsorban a magyar lánc, így azért zsugorodott ebben az időszakban, más megközelítésben letisztult a rendszere.

De azért idáig is el kellett jutni. Tény ugyanakkor, hogy pontosan abban az időszakban veszített teret a CBA csoport, amikor a magyar kormány számos korlátozást alakított ki a multi áruházak térnyerésének fékezésére, éppen a hazai boltosok védelmében (ágazati különadók, pláza-stop és még más). Persze, ehhez hozzá lehet tenni azt is, hogy ezek nélkül még nagyobb lett volna a baj.

Nem egyformák a CBA boltok: az elit elhúzott és választóvonalak is vannak

A CBA lánc üzleteinek valamivel több mint fele csak a külső körön, az CBA Cél nevű rendszerében fut, ami már egy lazább kapcsolatot jelent (ők kevesebb szolgáltatást kapnak). Az igazi franchise rendszer bő ezres másik tábora a szupermarketek és a Príma áruházak. És ott van a webáruház.

A CBA honlapja is azért sejtet valamilyen megoszlást, hiszen több helyen kell boltot keresgélni. A cba.hu-ra toppanva a hagyományosnak sorolható CBA üzletek elérhetőségei vannak. Az üzletkeresőben a térképet követően ötszáz alatti a felsorolt üzletek száma (bizonyára egy szolgáltatás lehet itt szerepelni, ezért ilyen alacsony ez a szám).

De Príma bolt a CBA.hu-n egy sincs, ahhoz a prima.hu-ra kell kattintani. A Príma boltok száma a honlap felsorolása szerint 127 lenne, nagyobb része - szám szerint 76 - pedig pedig budapesti. Természetesen a cba.hu-ról át lehet lépni az online vásárlási oldalra, a prima.hu Webáruházra. A prima.hu oldalnak pedig szerves része a webvásárlási lehetőség indítása, az online.prima.hu.

A CBA hagyományos nagyobb alapterületű áruházai döntő részben egyébként három régi körre épültek. Egyrészt a rendszerváltás előtt fénykorát élt Csemege, majd későbbi életszakaszában a Julius Meinl jónéhány nagyáruházára, továbbá a már említett Match, valamint Profi áruházak felvásárlására (a Csemegét az osztrák Julius Meinl vitte tovább, majd a Match, de a CBA folyamatosan csipkedett ezekből boltokból).

A CBA nagyhalak

A CBA csoportban is természetes, hogy vannak kisebb és nagyobb súlyú kereskedők, utóbbiak száma kevesebb (így van ez a Coop csoportban is). Tevékenysége némelyiknek szerteágazóbb az átlagnál, mivel a boltos élelmiszerárusításon kívül nagykereskedik is, vagy éppen beszállt az online értékesítésbe.

A legnagyobb CBA-sok viszik az 500 milliárdos forgalom mintegy 15%-át. Baldauf legnagyobb cége, a CBA Baldauf Kft dobogós a körben, így a fajsúlyosabb boltosok közé tartozik, a csoporton belül is.

A legnagyobb CBA-s boltosok közé tartoznak a következők is:

  árbevétel foglalkoztatottak
Krupp és Társa Kft 20 805
Vörösvár Kft 14,4 500
CBA Baldauf Kft 10,3 457
CBA L és F Kft 7,5 363
Halmshláger Zrt 9,3 18
Budaconsum 8,1 209
Rubók Kft 4,4 227
Nagymaros Trade Kft 4,3 186
CBA-Remiz-Ker'99 3,2 141
CBA-Újhegy Kft 2,9 109
CBA Extra Klasszis Kft 2 94
M.Á.K. '99 Kft 1,2 41
CBA Grand Gourmet Kft 0,9 58
Csemeg-Stand Kft 0,9 8
Hansa-Kontakt Kft 44,6 456
Elektronikus Beszámoló Portál, legutóbbi üzleti év, érték: milliárd forint, foglalkoztatottak száma: fő

Az online üzletágat a Budaconsum, a Nagymaros Trade, a Vörösvár, a CBA Újhegy, a Krupp és Társa és a M.Á.K '99 Kft viszi. Baldauf ebben már a jelek szerint nincs benne.

Eladja, vagy nem?

A kiszivárogtatás, vagy a véletlen szivárgás sohasem tesz jót egy üzletnek. Elképzelhető az is, hogy nem mindenkinek tetszik az esetleges szándék, akár más üzlet-, vagy versenytársnak, esetleg némely politikusnak. Már eddig is vagy egy tucatnyi bolthelyet elszipkáztak így is a multi áruházláncok a hazaiaktól. De Baldauf nem akárki.

Végül bármi lehet, de egy biztos: Kasszás Erzsit nem könnyű táncba vinni. És nagy ára van. És nem biztos, hogy a Lidl lesz a befutó, elég emlékezni a Cora adásvételére, amikor mindenki a CBA-COOP páros befutására számított, utána jött az Auchan. Váratlan eredmény is lehet a meccs vége.

(blokkk.com, 2017. december 6.)

 

Nagyot robotolt Kasszás Erzsi

Kasszás Erzsit imádják a CBA vásárlói. Nőtt is a forgalma a CBA-nak, szépen. És szerintük Kasszás Erzsi is hozott a CBA konyhájára.

2017 márciusában vezette be a gyorsan internetes mémmé váló Kasszás Erzsi karakterét a CBA. A klasszikus reklámügynökség nélkül, a CBA marketingcsapata és az Umbrella gyártócég együttműködéséből született figura azóta kapott hideget és meleget a reklámszakmától, írja a Napi.hu., a Kreatív.hu nyomán.

A CBA ennek ellenére kitartott a figura mellett, nem álltak le vele, folyamatosan frissülő tartalmakat készítettek, aminek fontos eleme volt a vidéki roadshow és a rendszeres online videós megjelenés.

Dárdai Adrienn, a CBA marketingvezetője a szeptember végi Internet Hungary rendezvényen beszélt arról, hogy a kampány valós hatását ugyan hosszabb idő alatt tudják majd mérni, de az már biztos, hogy 2017 első félévében 2016 azonos időszakához képest 12 százalékos forgalomnövekedést ért el a CBA. (A bejelentés szokatlannak számít, hiszen a CBA hivatalosan nem közöl csoportszintű adatokat, csak az egyes franchise-partnerek jelentkeznek cégbeszámolókkal)

Ez komoly növekedés, különösen, hogy a CBA hálózata csökkent időközben, miután 2016-ban szerződést bontottak a csődbe jutott Nógrád megyei partnerükkel, a Palóc nagykerrel. Ráadásul a kiskereskedelmi iparág átlagos növekedése a CBA szerint kevesebb, mint 4 százalék volt ugyanebben az időszakban.

Dárdai szerint a reklámkampányon kívül is lehetett számos egyéb tényező, ami hatással volt a forgalomra., de abban biztosak, hogy a kampánynak szerepe volt a növekedésben, ennek súlyát további kutatásokkal igyekeznek majd meghatározni.

Kasszás Erzsi alakjával kapcsolatban Dárdai azt is elmondta, hogy külön hálásak, mert az őket ért kritika hatására elindult a CBA üzleteinek egységes szintre hozása, amire most óriási figyelmet fordítanak országszerte.

(Napi.hu, 2017. október 4.)

 

Palóc Nagyker: lesz belőle CBA is

A régi Palóc üzleteket felvásárló új bolttulajdonosok közül többen a CBA-hoz is csatlakoznak. 

Nemrég a korábban a Palóc Nagykerhez tartozó üzletek közül több mint egy tucat egység csatlakozott a CBA franchise rendszeréhez, írja a Magyar Nemzet. A közeljövőben újabb két pásztói CBA-s üzlet nyílik. Egyik szeptember 7-én, a másik pedig várhatóan októberben, közölte lappal a CBA üzletlánc sajtóosztálya. A magyar lánc még 2016-ban bontott szerződést a csődbe jutott Nógrád megyei partnerével, a Palóc Nagykereskedelmi Kft.-vel, miután hónapokig nem fizetett dolgozóinak.

Úgy tudni, leginkább magánszemélyek vásárolják fel az egykori üzleteket, és lépnek kapcsolatba többek között a CBA-val. Információk szerint az UniCoop és a Penny is érdeklődik a Palóc boltjai iránt, de ezt a cégek nem erősítették meg. 2017-ben a Spar már vett egy üzletet. Így fokozatosan vásárolják fel a Palóc boltjait, de több vállalkozás még kivár a boltvásárlással, hogy minél olcsóbban tudjon hozzájutni.

Csak lassan csordogál a dolgozók elmaradt bére és nem is mindenkinek

2017 tavaszán a csődeljárás után felszámolás indult a Palóc ellen, majd stratégiailag kiemelt jelentőségű gazdálkodó szervezetté nyilvánította a kormány. Azok a társaságok kaphatják meg ezt a státust, amelyek adósságainak rendezéséhez, a hitelezőikkel való egyezséghez, a reorganizációhoz nemzetgazdasági érdek vagy kiemelt közérdek fűződik. Sok egykori dolgozónak fizetett végül a Palóc, de volt olyan egykori alkalmazott, aki kivárt, és a bérgarancia-alapra számított.

– Sokan megkapták a bérszámfejtőpapírt, de a bért még nem. Ők sajnos kicsúsznak a bérgarancia-alapból, de nincs gond, mert nekik a Palóc Nagykernek kell benyújtaniuk az igényüket, amikor a cég elkezdi értékesíteni az épületeit, így biztosan mindenki megkapja elmaradt fizetését – mondta lapunknak Demeter László, a Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezetének Nógrád megyei titkára. Pontos elmaradt összeget és dolgozói létszámot nem tudott, de szerinte több száz emberről lehet szó.

(Magyar Nemzet, 2017. szeptember 2.)

 

Palóc Nagyker: ennyi volt

Szedik szét a maradékot, a Coop és a Spar is visz boltokat.

Már csak két boltja üzemel a korábbi több mint nyolcvanból a csődöt jelentő Palóc Nagykereskedelmi Kft.-nek, és alig valamivel több mint száz alkalmazottja maradt. Ők most arra várnak, hogy végre kifizessék a többhavi elmaradt bérüket, de amíg nem jelölik ki a felszámolót, addig nem tudnak kihez fordulni a követelésükkel, számol be a fejleményekről a Magyar Nemzet.

A Palóc Nagykernek nem sikerült megegyeznie a hitelezőkkel és a bankokkal a csődeljárás során, így március második felében felszámolás indult ellene. A felszámolót egyelőre nem jelölték ki, erre a törvény szerint egy hónapig van lehetőség az eljárás megkezdése után. Az adós és a hitelezők között nem jött létre egyezség, így a törvényszék a nemrégiben hozott végzésével megszüntette a kft. kérelmére elrendelt csődeljárást. A 2016. augusztusában még 1.300 embert alkalmazó salgótarjáni cég a CBA franchise-partnereként és regionális központjaként üzemelt, de az elmúlt három évet veszteséggel zárta, ezért is kellett lehúznia a rolót.

A szakszervezet szerint a dolgozók jogos, munkaszerződésben rögzített követeléseit a felszámoló rendezi majd, a hitelezőket pedig vagyonértékesítéssel tervezi kifizetni a társaság. A felszámolónak, amikor elkezdi értékesíteni a cég vagyonát, a vonatkozó törvény szerint az elmaradt bérek pótlása lesz az első feladata. Úgy tudni, 200-300 millió forintnyi kifizetetlen járandóság maradt. Sok dolgozónál felajánlották a közös megegyezést, ami után többhavi bért fizettek volna, ezt azonban még nem kapták meg az egykori beosztottak. A még üzemelő néhány üzletbe zsúfolták össze azokat, akik ott maradtak dolgozni. Sokan már régen elhagyták a boltláncot, de száz ember nem tehette ezt meg, ezért rajtuk kellene elsősorban segíteni. Először még 2016. augusztusában maradtak el a bérek, sokan hónapokig nem kaptak fizetést. Volt, akinek a többi dolgozó dobta össze a pénzt élelmiszerre. Sok családból mindkét kenyérkereső a Palóc Nagykernél dolgozott, így mindkettejük fizetése kiesett.

Úgy tudni, a Palóc Nagyker tulajdonában van 24 bolt épülete, a többi bérlemény. Piaci információk szerint ezek közül hat-nyolcra a Coop hazai üzletlánc jelentkezett be. A többi üzlet sorsáról egyelőre nem lehet tudni semmit. Egy üzletet a Spar vásárolt meg. Elképzelhető, hogy a versenytárs cégek még kivárnak, hiszen minél olcsóbban szeretnék megszerezni a boltokat.

(Magyar Nemzet, 2017. április 7.)

 

Sáfárkodik a CBA

A CBA nagyker három éve veszteséges, 2015-ben ugyanúgy két milliárdja hiányzott, mint a Palóc Nagykernek. A weben már szétváltak, így csak külön kereshetők a CBA-franchise és a Príma boltok. Az online boltra új cég alakult.

A CBA-nál is folyamatosak a változások, ami az üzleti világban természetes is. Az igazsághoz hozzátartozik, hogy a legnehezebb feladatok közé tartozik egy ötszáz milliárdos cégcsoport felépítése. De hát előfordulhat bárhol, hogy időnként potyog a vakolat.

Príma ráncfelvarrás: keleten már nincs keletje

A CBA honlapjának (cba.hu) üzletkeresője a franchise rendszer boltjait tartalmazza, de hiányoznak belőle a cégcsoport zászlóshajói, a Prímák. Összesen 514 CBA boltról szerezhető itt információ (helye, nyitva tartása), miközben a toplisták szerint ezer körüli a CBA logós boltok száma. A CBA Príma üzletek elérhetőségéért ugyanakkor el kell lapozni a cégcsoport honlapjáról, így lehet eljutni a "primaboltok" oldalra: és ez most nem a reklám helye, csupán egy tagozódást mutat. De hát ebből úgy tűnik, a Prímák nem közösködnek a CBA-s feliratú boltokkal.

A Príma hálózat elsősorban az ország középső és észak-nyugati térségében épült ki, a Kecskemét-Szeged vonaltól keletre már nem ér el, legalábbis a honlap tanúsága szerint. A honlapon lévő Príma boltok száma 126, ami némileg kevesebb az ugyanitt jelzett 140-nél. A Príma lánc részben a már korábban a CBA-ban ügyködött nagyobb alapterületű áruházakból verbuválódott, a tapasztaltabb vásárlók pedig bizonyára emlékezhetnek arra is, hogy ezeknek a boltoknak egy része "Csemege", vagy "Julius Meinl" néven is futott hajdanán. Nagyot lökött Prímán a 2012-ben megvásárolt Profi és Match boltkör (szám szerint 48.).

2012. lehetett a legviharosabb éve a CBA-nak, hiszen a gyarapodás mellett ekkor vált ki három cégcsoport belőle, a Pilis-csoport, a Pólus-Coop és a Palóc Nagyker is, majd a Kerekes Kft. (A változás velejárója a láncoknak, ráadásul a kép teljességéhez hozzátartozik, hogy a kétezres évek elején a Reál is a CBA-ból vált ki.) 

A CBA online áruház Príma néven fut, ők is csinálják

A köztudatban a láncnál 2013-ban indított online áruház a CBA névhez kötődik. A Webáruház üzemeltetője az Online Príma Hungary Korlátolt Felelősségű Társaság, ahol eleve kitűnik a CBA csoporton belüli "prímás" kötődése. Az általános szerződési feltételekből egyértelműen kiolvasható, hogy kilenc tulajdonos tizenegy telephellyel működteti az online rendszert (CBA-Baldauf Ker. és Szolg. Kft., Üröm, Veresegyház, CBA Budavár Kft. Budapest, Vörösvár Kft., Budapest, CBA Újhegy Kft., Budapest, Budaconsum Kft., Budapest, Nagymaros Trade Kft., Vác, Krupp és Társa Kft., Budaörs, Budapest, CBA L és F Kft., Budapest, City Food Euro Kft., Budapest).

Az Online Príma Hungary Kft-t 2016. júniusában jegyezték be a cégbíróságon, tehát friss a változás. A cég főtevékenysége világháló-portál szolgáltatás, négy millió forint törzstőkével, így a képlet egyszerű, mivel az áruszállítást már az említett tulajdonosi kör végzi. A székhely természetesen Alsónémedi.

Áramvonalasabb lett a CBA Kereskedelmi Kft., két éve pedig veszteséges

A CBA - legalább is korábbi - hírverése szerint a franchise rendszer tagjait részben a CBA Kereskedelmi Kft., részben pedig a régiós központjai látják el áruval. De hát közben azért változott a rendszer.

A cég beszámolóiból kitűnik, hogy 2012-ben a kényszerű kiválások és feltehetőleg némi belső üzletpolitikai váltás a CBA csoport tagjainak árubeszerzésében visszaesést okozott a CBA Kereskedelmi Kft-nek, nem is keveset. A CBA közös árubeszerző tevékenységében erősödhetett a 2012. után megmaradt régiós központok súlya, miközben a CBA Kft. árbevétele a felére esett vissza, nem kevés veszteséggel körítve, kísértetiesen hasonló mértékben, mint a Palóc Nagykeré:

  2011 2012 2013 2014 2015
árbevétel 31,2 36,3 23,5 17,7 15,9
adózott eredmény 0,3 0,1 - 0,3 - 0,8 - 2,2
Elektronikus Beszámoló Portál, érték: milliárd forint

Itt szükséges megjegyezni, hogy a két év veszteségszabály a nagykereskedelemre nem vonatkozik. A CBA Kereskedelmi Kft-nek 31 bejegyzett - természetesen CBA-s - tulajdonosa van, törzstőkéje pedig 2,4 milliárd forint. Fő tevékenysége a bejegyzések szerint - mi más lenne - élelmiszer nagykereskedelem.

A Trade Magazin toplistája szerint egyébként a CBA csoport 2015-ben 509 milliárd forint árbevétellel zárta az évet, 2.267 boltjával. Ezzel gyakorlatilag tartotta az előző évi súlyát, az akkori 505 milliárd forint árbevételhez képest. A CBA csoporton belül 140 Príma üzlet volt 2015-ben a toplista szerint, 1.010 a CBA más típusú üzleteinek a száma, továbbá Cél néven fut a franchise rendszeren kívül 1.117 bolt, akik árut szerezhetnek be a cégcsoporttól.

(blokkk.com, 2016. október 11.)

 

A Palóc Nagyker vesszőfutása 2011-ben kezdődött

Már 2011-ben is veszteséges volt, 1 milliárddal. A nagykereskedelme 2012-ben felbukott, ezt követően leépült, pedig ez régiós feladata volt a CBA láncban. A CBA 2012 után kifarolt a Palóc Nagyker mögül, aki előtte a Coop-hoz próbált csapódni. A veszteségtörvény alapján még életben maradhatott volna, de a nyomássorozatot nem bírta: korábban és több boltot kellett volna bezárnia a túlélésért.

A Palóc Nagykereskedelmi Kft. 2011-től csúszott lefelé a gödör mélyére. A cég az elmúlt öt esztendő során újabb és újabb akadályokkal szembesült, végül pedig már nem tudott feltápászkodni és kimászni a gödörből.

A kereskedelemről szóló törvény alapján azonban még nem kellett volna lehúznia a redőnyt a Palóc Nagykernek, hiszen a számlálás első éve a 2015-ös esztendő (ezért nem számít bele, hogy előtte is veszteséges volt a mérlege egy kiskereskedelmi vállalkozásnak), így elvileg lett volna esély 2016-ban javítani (és akkor már nem lenne veszteséges két egymást követő esztendőben). A Palóc Nagyker azonban az elmúlt napokban csődöt jelentett. Az idevezető út sokkal hosszabb volt az eddig megjelent híradásokban taglalt hároméves időszaknál, a 2015. évi mérlegbeszámolójában felsorolt kormányzati döntések súlya pedig sokkal kisebb az eddig feldobott értékeléseknél. A nyilvános adatokból végül a következő cégtörténet rajzolódik ki.

A biztató kezdet

A cég 1991-ben alakult, hat magánszemély jelenleg is a tulajdonosa, így negyedszázadot élt meg a magyar kereskedelemben, abból két évtizedet nagyobb baj nélkül. A 2001-től nyilvános beszámolók (az Elektronikus Beszámoló Portál) adatai szerint 2001-ben 6 milliárd forint nettó (áfa nélkül számított) árbevételt könyvelhetett el a Palóc Nagyker, ami folyamatosan bővült 2011-ig, megközelítve a 27 milliárd forintos nettó forgalmat. Ez azt jelenti, hogy egy évtized alatt évente átlagosan évi 2 milliárd forint körüli átlagos növekedést lehet kiszámolni, mely átlag mögött persze kisebb-nagyobb hullámok voltak, az árbevételi csúcsot pedig 2011-ben érte el.

Értékesítési hálózata is szépen bővült. 2001-ben három nagykereskedelmi raktára volt és 20 boltban fogadta a vásárlókat. Nagykereskedelmi raktárainak számát időközben megkétszerezte, 2012-ben már hat darabot tartott fenn, bolthálózata pedig 90 egységre hízott 2013-ra. A raktárszám később nem változott, de beszámolói szerint bolthálózata 2015-re 80-ra fogyatkozott.

A legtöbb alkalmazottat a cég 2013-ban foglalkoztatta, az átlagos állományi létszám ebben az évben 1.447 fő volt, ami 2015-re 1.160 főre csökkent. A cég bevétele, alkalmazottainak létszáma és a boltszáma is esett az utóbbi években.

A Palóc nagyker vesszőfutása 2011-ben kezdődött

A Palóc Nagyker sanyarú sorsának kiindulópontja az, hogy jegyzett tőkéje mindössze 16 millió forint volt, ami fennállása alatt nem változott. Mindez azt jelenti, hogy erős pénzügyi, banki finanszírozásra volt szüksége a vállalkozásnak fennállása alatt mindvégig, hiszen folyamatosan bővült, fejlesztett, ami viszont jelentős kockázatot és nem kevés költséget is jelentett. Ezzel a kockázattal egyébként a hazai vállalkozások nagy tömegének kell szembesülnie.

2011-ben 1 milliárd forint adózás utáni veszteséget mutatott a Palóc Nagyker beszámolója, korábban nem volt vesztesége. E mögött valójában egy másfél milliárdos veszteségtétel áll, a cég beszámolója szerint a mérleg szerinti eredmény a devizás tételek kötelező átértékelése miatt számottevően csökkent, ami önmagában 1,6 milliárd forint árfolyamveszteséget okozott. Ebben az évben a cég költségei az előző évhez képest 3,7 milliárd forinttal emelkedtek, ami mögött jókora hitelfelvétel rejtőzött.

A nehéz pénzügyi helyzetet mutatja, hogy - a számvitel nyelvén - a cég kötelezettségei (hitel és más tartozásai) 11 milliárd forintra ugrottak 2011-ben, a megelőző év 6,7 milliárdjáról. Ez bő 4 milliárdos tehernövekedés.

A cég pénzügy kötelezettségei a későbbi években egyébként folyamatosan mérséklődtek, de 2015-ben is megközelítették a 7 milliárd forintos értéket.

A táncikálás ára: 2012-ben kihúzták a szőnyeget Palóc nagykereskedelme alól

A Palóc Nagykereskedelmi Kft-nek kiskereskedelmi forgalma mellett a nagykereskedelmi értékesítése is szépen futott felfelé 2001-2011. között, hiszen 1,5 milliárd forintról több mint a háromszorosára, 5,2 milliárd forintra nőtt. 2012-ben azonban ez az üzletága, amikor a cég más boltokat is kiszolgált, összeroskadt, értéke 1,5 milliárdra csökkent. Ebben feltehetően nem kevés szerepet játszott az a táncikálás, amikor 2012. októberében otthagyta a CBA-t és átment a Coop üzletlánchoz (a CBA ekkor változtatott a rendszere tagjainak belső elszámolásán és ez nem mindenkinek tetszett, még ketten átruccantak a Coop-hoz.) A Coop frigy azonban rövid életűnek bizonyult, hiszen 2013-tól ismét a CBA csapatához szegődött a Palóc Nagyker.

Igen ám, de ezt követően egyre soványabb lett a Palóc Nagyker nagykereskedelmi tevékenysége, hiszen 2013-ban már csak 1 milliárdot kasszírozhatott innen, végül pedig 2015-ben 0,6 milliárdra rogyott ez a bevétele, ami így gyakorlatilag leépült. Ez azért tetemes veszteség volt a cég életében, hiszen korábban mindig azt hirdette, hogy a CBA V. régiójának központja hat megyében (Nógrád, Heves, Jász-Nagykun-Szolnok, Pest , Borsod-Abaúj-Zemplén és Hajdú-Bihar), ami harmada a teljes megyeszámnak, tehát nem csak északon, hanem keleten és középen is ügyködhetett korábban a cég. A hat nagykereskedelmi raktár pedig továbbra is ott lógott a nyakában, amit persze bérbe is lehet adni, de az már nem nagykereskedelem.

A nagy bukás: 2015

A Palóc Nagyker beszámolóinak üzemei eredményei, melyek a puszta kereskedés eredményeit mutatják, csak 2014-ben és 2015-ben mutattak veszteséget (2011-ben az üzemi eredmény még nem volt veszteséges). A 2014. évi üzemi eredmény 0,2 milliárdos mínusza még kezelhető nagyságrend egy hasonló cég életében, a 2015. évi 1,9 milliárd üzemi veszteség azonban már súlyos eset. Ebben az évben a mérlegeredménye is e körül az érték körül mozgott (2014-ben 0,8 milliárdnyi, előtte pedig 0,2 milliárdos eredményekkel zárt a cég egyébként).

A nagy bukáshoz a 2015. évi árbevétel hirtelen esése vezetett, ami összességében 20,8 milliárd forintról 18,5 milliárdra csökkent. Nagy érvágást jelentett, hogy a bolti bevételek közel két milliárddal csökkentek, 10 boltot be is zárt a cég, a létszámot pedig 1.160 főre építette le 2015-ben. Figyelmeztető jel lehetett azonban, hogy a nagykereskedelem már említett leépülése mellett a bolti kiskereskedelem bevétele már 2013-ban és 2014-ben is csökkent.

A Palóc nagyker költségeiben egyébként feltűnő megugrás nem látszik, összes költsége másfél milliárddal lett kevesebb 2015-ben, kötelezettségei pedig valamelyest mérséklődtek.

Miért nem talált befektetőt a Palóc Nagyker?

Végül a tetemes veszteség ellenére a 2015-ös esztendőt kezelni tudta a cég. Kérdés ugyanakkor, hogy mi is történt 2016-ban, elsősorban a nyári hónapokban, amikor szinte egyik pillanatról a másikra elbukott a Palóc Nagyker.

A feltűnő áruhiány oka nyilván az, hogy nincs pénze árubeszerzésre (és más kiadásokra, így bérre sem) egy cégnek, így vagy tovább esett a bevétel év közben, vagy pedig valamelyik céget finanszírozó (hitelt adó) pénzintézet nem látta hasznát a további hitelnyújtásnak (a bank nagyon is figyeli, hogy van-e esély pénze visszafizetésére). A két ok együtt is tud járni. A hitelezők ráadásul támaszthattak olyan feltételt is, amit a cégvezetés nem fogadott el, persze ilyenkor nincs több pénz. Kérdés, hogy más remény volt-e ilyen esetben, hiszen különben csak "a", vagy "b" menü van az üzleti életben is: elfogadod, vagy nincs pénz. Nincs hír arról sem, vajon a CBA mit ajánlott a Palóc Nagykernek a megsegítésért cserébe.

Nem egészen

Szembetűnő valóban, hogy a Palóc Nagyker 2015. évi beszámolójában csokorba gyűjtött egy sor kormányzati intézkedést, melyek szerinte szerepet játszottak bukásában. Tény, hogy a dohányforgalmazás kiesése (de már két évvel korábban), vagy a vasárnapi boltzár nem kedvezett a kisboltok többségének (2015-ben háromezerrel csökkent is a számuk), a 2015. évi reklámadó változás is aránytalan költségemelkedést okozott ebben a körben, de a többi felsorolt szabályváltozás már minden piaci versenytársat hasonlóan, kevésbé szorongató módon érintett. Az élelmiszerek 30 napos fizetés határideje a boltosok számára pedig már évtizedes távlatú előírás, akkor is volt, amikor jól ment a Palóc Nagyker szekere. Az iparcikkek beszerzése esetében kötelező fizetési határidő csak csak akkor lép be, ha a felek azt nem kötik ki előre (ami bármi lehet megállapodásuk alapján).

A Palóc nagyker kiszámolta, hogy a dohánykereskedelem elvesztése és a vasárnapi boltzár 20%-os forgalomkiesést okozott: az érdekes az lett volna, hogy külön-külön mennyi volt ezeknek a kényszerű átalakításoknak a hatása, hiszen az egyik bő két esztendeje történt, a másik pedig 2015-ben. Az egybemosás mindig zavaró, még akkor is, ha valóban sokat szorított a kormány a kereskedelmen, amiből bőven jutott a kisebb vállalkozásoknak is (hiszen például a 2011-13. közötti kiskereskedelmi ágazati különadót 500 millió forint árbevétel felett mindenkinek fizetnie kellett, igaz, a kulcs szépen hízott a multik irányában, a nagyját az évi 30 milliárdnak ők állták).

Legkésőbb 2014-ben kellett volna lépni, de nagyot

A 2015. évi mérlegbeszámoló utalt rá, hogy további üzletbezárást és leépítést tervezett a cégvezetés 2016-ra. Valószínűleg egy gyorsabb és határozott leépítésre lett volna szükség már sokkal korábban, amit halogatott a cég: a forgalom visszaesése nem december utolsó napján történik, hanem év közben folyamatosan. A gyors lépés hiánya, még ha keserű is a pirula, nagy bajt okozhat. Figyelembe kell venni azt is, hogy földrajzilag igencsak szerteágazó hálózata van a Palóc Nagykernek, aminek ellátása a boltok viszonylag csekély száma és többségük kisebb alapterülete miatt különösen költséges (még Fót, Göd, Dabas, Üllő lakói is vásárolhattak helyben a Palóc boltjaiban), tehát egy gyorsabb boltbezárás, költségcsökkentés enyhíthetett volna a bajokon.

A Palóc Nagyker már évekkel ezelőtt túllépett egy olyan piaci holtponton, amelyet ha ki akart volna kerülni, a 2016-ra belengetett terveit, a leépítést, akkor kellett volna sokkal gyorsabb ütemben meglépnie. A nagy baj az, hogy a magyar szabályozási rendben nincs kapaszkodója a bajba jutott kisvállalkozásnak, ráadásul óriási az elmaradás a versenyképességben:

Ezt mutatja az egy alkalmazottra jutó forgalom alapján összeállított rangsor az élelmiszer kereskedelemben, melyet a blokkk.com már korábban közzétett, melynek eleje és vége a következő:

áruház

árbevétel létszám egy főre jutó árbevétel
Lidl 282,7 3.543 79,8
G'Roby Buda 1,3 49 26,6
Krupp és Társa (CBA) 18,9 832 22,7
Kis-Alföld Füszért (Reál) 5,6 294 19,0
Coop-Szolnok 23,6 1.395 16,9
Palóc Kft 18,5 1.160 15,9
Elektronikus Beszámoló Portál, 2015. üzleti év, árbevétel: milliárd forint, nettó,
létszám: átlagos állományi létszám, egy főre jutó árbevétel: millió forint,

 

Feltehetően drága ára lett volna a közeli napokban bármilyen pénzügyi forrásnak a Palóc Nagyker számára, így inkább a csőd bejelentését választották a tulajdonosok. Most már az a kérdés, hogy ezek után ki folytathatja a Palóc boltjaiban és nagykereskedelmi raktáraiban a kereskedést. Majd egyszer.

(blokkk.com, 2016. szeptember 22.)

 

Zűrös a Palóc Nagyker vesszőfutása

Pénz nincs, a boltok bezártak, a CBA kirúgta őket a CBA-ból, utána pedig csődöt jelentettek.

A hazai CBA lánc vezetősége közleményben tudatta, hogy kizárja a hálózatból a szerintük rendre renitensen viselkedő Palóc Kft.-t. Többfordulós, sikertelen egyeztetést követően kénytelenek voltunk kezdeményezni a Palóc Nagykereskedelmi Kft.-vel kötött franchise szerződésünk felmondását, intézkedni a tag hálózatunkból történő kizárásáról, tudósít a Népszabadság a CBA közleményéről.

A CBA szerintük minderre azért kellett sort keríteni, mert a Palóc többszöri jelzésük ellenére sem tett eleget a szerződéses kötelezettségeinek, a franchise szabályaikat huzamosabb ideje nem tartotta be. A CBA most arra kötelezi a Palócot, hogy a hálózat arculati elemeit, a logókat a szerződésben foglaltaknak megfelelően távolítsa el.

A CBA leszögezi, hogy a Palóc 80 egysége a saját bérleménye, vagy tulajdona, így azok további működésébe a CBA-nak beleszólási joga nincs, jövőbeni megvásárlásukra, üzemeltetésükre sincs módja. A gazdálkodást a Palóc Nagykereskedelmi Kft. önállóan folytatta, abba semmilyen szerepet nem játszott a CBA franchise rendszergazdája.

A CBA most azon dolgozik, hogy a Palóc Nagykereskedelmi Kft-hez, mint régiós központhoz csatlakozott régi franchise partnerek további zavartalan ellátását megszervezze.

A Palóc üzletlánc boltjai szeptember 15-től bezártak, a hat keleti megyét összefogó CBA-regionális központnál csődközeli a helyzet. A cég későbbre ígér tájékoztatást. Az üzletlánc 1200 dolgozójának egyelőre sorsa bizonytalan. Úgy tudni, hogy a dolgozók többsége nem kapta meg legutóbbi bérét, továbbá szeptemberre már a társadalombiztosítást sem fizette meg a cég a munkavállalói után. A cégvezetés azonban eddig nem közölt semmit hivatalosan a dolgozókkal.

A dolgozók szerint a cégvezetés egyelőre türelmet kért tőlük. A cégvezetők a bérek elmaradását azzal indokolták, hogy üzleti tervet kell letenniük a cég működését eddig finanszírozó pénzintézet asztalára. Szerintük a bank döntésén múlik hogy hogyan folytatódik a Palóc története. Szeptember 21-re hívott össze a szakszervezet kezdeményezésére egy közös fórumot a cégvezetés, várhatóan akkor fogják közölni, hogyan folytatódik a Palóc Nagykereskedelmi Kft. tevékenysége.

Az 1200 dolgozót foglalkoztató Palóc Nógrád megye legnagyobb munkáltatója, a CBA regionális központja. Azonban a bástya alaposan megrendült az utóbbi időszakban: a cég három éven át zsinórban veszteséges volt, 2015-ben már 1,9 milliárdos veszteséggel zárták az évet. Az utóbbi hetekben fordult válságosra a helyzet: a boltokból elkezdett eltünedezni az áru, ami arra utal, hogy kiszálltak a cég mögül az áruforgalmat finanszírozó pénzintézetek és a beszállítók.

Az egyelőre nem ismert, hogy 18 milliárd forintos éves forgalom mellett hogyan alakult ki 2015-re az 1,9 milliárd forintos veszteség.

Szeptember 16-án a Palóc Nagykereskedelmi Kft. csődöt jelentett.

(Népszabadság, 2016. szeptember 14., 16.)

 

Erősít a CBA

Fejleszti a webáruházát és többet vásárol a kistermelőktől.

Lép egyet a napi fogyasztási cikkek internetes kereskedelmének versenyében a CBA üzletlánc. 2016. évi fejlesztéseik részeként megújítják a webes értékesítési rendszerüket, aminek révén a tartós és friss árucikkek teljes körű vásárlásának lehetőségét kínálják majd a magyar üzletláncnál is a világhálón.

A CBA korábbi, csupán ezerféle, főleg tartós élelmiszereket kínáló web­shopját 2008-ban indította. 2012. nyarára a webáruházban a vásárlások átlagos kosárértéke 26 ezer forintra futott fel, újabb adatot viszont nem adtak közre. A CBA a jövőben nagy hangsúlyt fektet erre a területre, szándékai szerint.

Bővült a CBA beszállítói köre, elsősorban a friss élelmiszerek területén. Gyarapodott a kapcsolatrendszerük számos kistermelővel is, akik jellemzően kézműves és háztáji termékeket szállítanak boltjaikba. Az elmúlt időszakban a CBA lánc üzleteiben a nagyobb hozzáadott értékű termékek forgalma bővült a legjelentősebben, emellett természetesen az áfacsökkentés hatására a sertéshús eladásában is jelentős növekedést könyvelhettek el. Emellett érzékelhetően nőttek a különleges táplálkozási igényeket kielégítő árucsoportok eladásai is a láncnál, ami a vásárlói tudatosság erősödésére és a magasabb elkölthető jövedelmekre vezethető vissza, a CBA értékelése szerint.

(Magyar Idők, 2016. június 24.)

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.