élelmiszeráruda₪fogadó

Baldauf folytatja

A kivonulást. Megint lépett a milliárdos magyar alapító, most a Spar következik. 

Három CBA-bolt hamarosan Sparként üzemel tovább, ami azt jelzi, hogy Baldauf László folytatja a kivonulását a hálózatból - tudta meg a Portfolio. A milliárdos CBA-alapító kivonulása már 2017-ben elkezdődött, aki - habár a hazai cégek megerősítését szeretné -, a Lidl után most a Sparnak adja át boltok üzemeltetési jogát.

Baldauf megválik erdőkertesi boltjától, a budapesti Andrássy útitól, valamint egy harmadik, szintén pesti üzletétől, amelyek hamarosan Spar-ként nyithatják meg kapuikat.

Baldauf László a Portfolio megfogalmazása szerint szisztematikusan "zárja be" a CBA boltjait, aki még 2017-ben adta át a Lidl-nek a legjobb üzleteinek üzemeltetési jogát, Budapest belvárosában.

A három üzlet átvétele kapcsán megkereste a Portfolio a Spart is, aki a kérdésre közölték, hogy "természetesen ahogy a múltban, úgy a jelenben sem zárkózunk el újabb akvizícióktól - amennyiben ilyenekre lehetőség nyílik - hiszen hosszú távon elkötelezettek vagyunk a magyar vásárlók iránt".

Fodor Attila, a CBA Kereskedelmi Kft. kommunikációs igazgatója a Portfolio megkeresésére közölte: "Baldauf László a múlt év végén tett nyilatkozatában egyértelműsítette, hogy visszavonul a mindennapi üzleti élettől, bérbe adja minden áruházát. Az ezzel kapcsolatos tárgyalásokat folyamatosan bonyolítja, azonban ezek eredményéről a továbbiakban nem kíván tájékoztatást adni".

Az üzletember egy interjúban arról beszélt, hogy 2018 végén teljes mértékben elszámol tulajdonostársaival, és a tiszteletbeli elnöki posztról is lemond. A boltok átadásáról szóló döntését "gazdasági megfontolások és a szakmai meglátásai motiválták, de személyes okok is közrejátszottak."

Fodor Attila ugyanakkor valótlannak nevezete azt az információt, hogy több más CBA tulajdonos megválna egységétől. "A hálózat fejlődik, legközelebb ezen a héten csütörtökön adjuk át legújabb Príma üzletünket Nyíradonyban" - közölte a kommunikációs igazgató.

(Portfolio, 2018. április 12.)

 

Várkert Bazár: innen is kivonult a CBA

Kiszállt Baldauf László CBA alapító a cégből, amely a Várkert Bazárban működtet élelmiszerboltot és kávézót.

Gazdát cserélt a budai Várkert Bazárban 2015 óta élelmiszerboltot és kávézót működtető CBA Vár Gourmet Kereskedelmi Kft. – írta meg a HVG. A cég tulajdonosa eddig a Baldauf László CBA-alapító érdekeltségébe tartozó CBA-Baldauf Invest Kft., valamint Bánáti Jánosnak, a Magyar Ügyvédi Kamara elnökének a fia, Bánáti Gábor volt. A vevő a Római-parton éttermet és a pesti belvárosban steakvendéglőt üzemeltető Római-Gourmand Kft., valamint a szintén CBA-tulajdonos Rubóczky József érdekeltségébe tartozó Három-Profit Kft.

A Várkert Bazárban lévő üzlet vesztesége 2017-ben már 12 millió forint volt, a kávézó pedig a helyhez nem passzoló sör-virsli kombóval próbálta a turistákat vonzani. A HVG úgy tudja, az új tulajdonosok éttermet terveznek a bolt helyén.

(HVG, 2018. február 8.)

 

Baldauf: csak bérbe ad, és kell egy kis politika is

A kezdeteknél lett elrontva a magyar kereskedelem, a hibás privatizációval. Volt benne egy Opel, meg húszmillió kenőpénz is. Baldauf szerint a Tesco elmegy, a hazai boltosoknak kellene átvenni. Azért politika nélkül nem bírja, a kormányra pedig nem pipa. Sőt.

2017 december 15-én aláírták a hosszú távra szóló szerződést a második legnagyobb forgalmú magyar üzletlánc, a CBA egyik franchise vállalkozása, a CBA Baldauf Kft és a hazánkban 2004 óta jelen lévő, német tulajdonú Lidl diszkonthálózat között – értesült a Magyar Idők.

A CBA-Lidl üzlet: egy bérbeadási szerződés

Eszerint 2018-tól hat, eddig a CBA franchise hálózatán belül működtetett üzletet bérleti jogviszonyban jövőre a diszkontlánc üzemeltet tovább, amelyek tulajdonjogait a jövőben is Baldauf László, a CBA-csoport 2015-ben nyugdíjba vonult elnöke, több kereskedelmi és vendéglátóipari vállalkozás tulajdonosa gyakorolja. A csomag részeként továbbá a fővárosi Arany János utcai Príma üzlet bérleti jogát vásárolta meg a német cég Baldauf egyik cégétől, a Budavár Kft.-től.

Fotó: Éberling András

– Tíz saját tulajdonú CBA-üzletem és több bérleményem van, de szó sincs az ingatlanok eladásáról. A hónapok óta tartó tárgyalásokból született megállapodás szerint a CBA-csoporton belül működő, évente 15 milliárd forintos forgalmú hálózatomból hét boltot 2018-ban több ütemben a diszkontlánc tagjaként nyitnak újra.

A többi üzletemre is átalakulás vár: zajlanak a tárgyalások más piaci szereplőkkel. Emellett a közvetlen munkatársaimat arra biztatom, hogy merjenek vállalkozni: az érdekeltségemben lévő kisebb üzletek, éttermek, grillbárok, kávézók bérbevételével legyenek aktív szereplői a piacnak. Azt tervezem, hogy 2018 végére teljesen visszavonulok a kiskereskedelemből, nem marad saját üzemeltetésű boltom, más terület felé fordul a figyelmem – jelentette ki a Magyar Időknek adott interjúban Baldauf László.

Nem a kormányra pipa a CBA vezére

Elmondta, szemben a sajtóban megjelent spekulációkkal, nem a kormány döntései vezettek oda, hogy jövőre hét magyar élelmiszerüzlet megszűnik. A boltjait évtizedek óta nyereséggel működtető 76 éves szakember döntését sokkal inkább gazdasági megfontolások és a szakmai meglátásai motiválták, de személyes okok is közrejátszottak.

– Elég nagy hazugságok jelentek meg a Lidl-ügylet kapcsán, de fontosnak tartottam, hogy elsőként a munkatársaimat, majd a vevőimet tájékoztassam arról, visszavonulok a mindennapi üzleti élettől, átadom a boltjaimat másik kereskedőnek. 2011-ben jelentettem be a tulajdonostársaimnak, hogy 2015-ig vállalom a CBA-csoport elnöki feladatait.

Nyugdíjba vonulásommal együtt örökös tiszteletbeli elnöki tisztséget kaptam a cégcsoportnál. Hatvankét évet dolgoztam a kereskedelemben, 2017 tavaszán a családommal közösen úgy döntöttünk, lassabb tempóra kell váltanom, ezért a nyáron megkezdődtek a tárgyalások az egységek bérbeadásáról. A lehetőséget felajánlottam a CBA más vezetőinek és a velem dolgozó kollégáknak is – vázolta.

Úgy folytatta, végül azért esett a választása a tőkeerős külföldi diszkontláncra, mert működése alapján a legstabilabb jövő előtt álló piaci szereplőnek tartja hazánkban, ezt a tengerentúli és az európai tanulmányútjain szerzett tapasztalatok is alátámasztják.

– A Lidl az egyik legdinamikusabban fejlődő, jól szervezett diszkontlánc, ezért biztos döntésnek tűnik a boltok átadása. A következő 20-25 évben ez a cég még Magyarországon lesz, míg más kereskedelmi cégek kivonulhatnak hazánkból – fogalmazott a tavaly 503 milliárd forintos forgalmat bonyolító, 1992-ben tíz magánkereskedő tizenhét élelmiszerüzletéből megalakult CBA alapítója, aki magát ma is „egyszerű csemegekereskedőként” emlegeti. Felidézte, annak idején a húszszázalékos beszerzési kedvezmény miatt kezdeményezte a boltok hálózatba szervezését, és a közös vállalkozás hamar látványos fellendülést hozott.

Kiemelte, jövőre a tíz, váltásra váró boltjának mintegy négyszáz dolgozója közül egy sem jut utcára, a munkavállalókat más CBA-üzletekben örömmel várják, mintegy tíz százalékuk pedig vállalkozásra kap lehetőséget. – Kellő végkielégítést adok mindenkinek – jegyezte meg Baldauf László, hozzátéve, mindenkit elhelyeznek a hálózat más egységeiben.

A diszkontok bedarálják a hipereket

A szakember szerint ideje felismerni, hogy megváltozott a kiskereskedelem szerkezete, mert átalakultak a vásárlási szokások. Szemben a kilencvenes és a korai kétezres évekkel, mostanra nem a városszéli hipermarketek a fogyasztás nagy nyertesei, hanem a lakóházakhoz közelebb lévő kisebb áruházak, ahol naponta bevásárolhat a rohanó életet élő középosztály.

– A diszkontok kiszorítják a hipermarketeket, nem csupán hazánkban, világszerte jellemző ez az irányváltás. A Tesco emiatt roppant meg Angliában a kétezres évektől mostanáig. A 20-30 ezer négyzetméteres bevásárlóközpontjaikkal ugyanis nem tudtak közelebb jutni a belvárosiakhoz, tovább terjeszkedtek, és nem vették észre, hogy csökken az igény a távolabbi áruházakra.

A világ fogyasztási térképe a diszkontok korát mutatja: a lakóhely, munkahely közelében, a 1.500-2.000 féle árucikkből álló kínálattal ma ezek a legnépszerűbbek, főként, hogy gyorsbüfé-szolgáltatással erősítik látogatottságukat. Divattá vált a vásárlással együtt beszerezni az otthonra szánt friss meleg ételt is, amit a CBA-, Príma-üzletekben a vendéglátó egységek évente 15-20 százalékkal gyarapodó forgalma is mutat – fejtette ki a vezető.

Jöhet a magyar boltok túlsúlya

– Nem tartom egészségesnek, hogy az élelmiszerboltok többsége külföldi tulajdonban van, de rájuk is szükség van a verseny érdekében. Tudomásul kell venni viszont, hogy Magyarország lakosságához képest aránytalanul telített a piac, ezért néhány éven belül a jelenlegi 14 és fél ezerből öt-hatezer bolt el fog tűnni a piacról. Ausztriában a 8,3 millió lakosra 7.200 élelmiszerüzletet jegyeznek, és a számuk nem változik, vagy inkább fogy az átalakult igények miatt. A hazánkban várható lemorzsolódás a nemzetközi és a magyar cégeket is érinteni fogja – jegyezte meg.

Baldauf László megítélése szerint a legnagyobb piaci szereplők közül 2018-ban a Tesco áruházlánc hagyhatja el a magyar piacot, hiszen iparági körökben régóta ismert, hogy régiós szinten eladósorban vannak a Tesco-egységek. A közelgő kivonulást a brexit is alátámasztja.

– A mintegy száz itteni Tesco-egységből negyven-ötven az, amely üzleti szempontból értékes lehet, azokat is teljesen át kell alakítani. A többi ingatlant sport- vagy közösségi célokra hasznosíthatnák, vagy a mostanában reneszánszukat élő, fedett termelői pia­cokat lehetne kialakítani, ahol frissen készült ételek is kaphatók. Ehhez a magyar vállalkozókat kell segíteni abban, hogy hozzájussanak a felszabaduló üzletekhez, ahol színvonalas kereskedelmet folytathatnak – vélekedett.

Szavai szerint több országban, a franciáknál, németeknél is a helyi kereskedők vannak túlsúlyban, amit nálunk is meg kell valósítani, ahogy más szektorban már sikeresen megtörtént. – Érdemes arra készülni, hogy megfelelő emberi és anyagi hitelük legyen a magyar kereskedőknek, mire felszabadulnak a kivonulók üzletei, az itt megtermelt profitot ugyanis hazánkban kell tartani – jegyezte meg Baldauf László.

Elcseszett volt a privatizáció, meg korrupt

Kifejtette, a kilencvenes években sem a politikusok, sem a gazdasági elit nem számolt annak következményeivel, hogy a nemzetközi áruházláncok határtalan betelepítése mivel jár mostanra.
– Tartsanak önvizsgálatot a privatizációs időszak vezetői! A rendszerváltás utáni kommunista kormányok szó szerint rájátszottak, plusz lehetőségeket adtak arra, hogy a multik tömegével telepedjenek rá a magyar piacra, eltiporva több ezer hazai vállalkozást.

Egy konkrét példa: 25 évet dolgoztam az egykori Csemege Kereskedelmi Vállalatnál, amit 1991-ben egy Opel autóért és húszmillió forintért játszott át az akkori vezérigazgató a németországi Julius Meinlnek, amely aztán hihetetlenül nagy pénzért tovább adta a magyar boltokat a belga tulajdonú Matchnak. Végül 2012-ben Budapesten és környékén 48 korábbi Match- és Profi-üzlet jutott a CBA franchise rendszer tulajdonosaihoz.

Miért nem lehetett a Csemege Vállalatot rögtön odaadni az akkori magyar boltvezetőknek? Nagyon nehéz, negyvenfordulós tárgyalássorozat eredményeként sikerült az áruházakat megszereznünk, de mielőtt az ellenzéki sajtó felháborodik: látható, nem új keletű, hogy magyar vállalkozókhoz jutnak a kivonuló multik egységei – mondta.

2018-ban választás lesz, na, ki nyerjen

A hazai üzletlánc jövőjével kapcsolatban a korábbi vezető úgy fogalmazott: a CBA nincs szétesőben, de kollégáinak ébernek kell lenniük. A piac átrendeződése ugyanis elkerülhetetlen, ezért szerinte törekedniük kell a magyar kereskedőknek arra, hogy egyre nagyobb szerephez jussanak, ehhez közös beszerzési lehetőségeken is gondolkodni kell. Úgy vélte, a több mint 2.100 üzletből álló CBA-hálózat biztosan nem fog eltűnni a piacról, ahhoz túl erős a rendszere. Mint mondta, 2018 végén teljes mértékben elszámol tulajdonostársaival, és a tiszteletbeli elnöki posztról is lemond.

Szerinte idehaza a kedvező gazdasági körülményeknek, a banki és a pályázati lehetőségeknek, az állami támogatásoknak köszönhetően már azok a magyar vállalkozók is megállják a helyüket, akik hajlandók lemondani a pillanatnyi haszonról annak reményében, hogy hosszabb távon stabil szereplővé váljanak.

– Nem érdemes föláldozni a jövőt! Minden adott a fejlődéshez, habár a szakképzés színvonalán kell még javítani. Mivel nagyon munkaigényes, ma már nem népszerű hivatás a kereskedelem, újra vonzóvá kell tenni a fiataloknak – fogalmazott a szakember, aki hazafias üzenettel is készült a beszélgetésre. Fontosnak tartotta kiemelni, hogy jövőre újra bizalmat kell szavazni a kormánynak, a választást meg kell nyerni. – Hajrá, Magyarország! Hajrá, Orbán Viktor! – zárta szavait a Magyar Időknek adott exkluzív interjúban Baldauf László.

A következő CBA-üzletek alakulnak át Lidl diszkonttá:
Center Veresegyház, Erkel Ferenc utca 9791/2 hrsz.
Center Üröm, Dózsa György u. 3152/1 hrsz.
Center Szada, Dózsa György út 060/12 hrsz.
Budapest, Ferenciek tere 2.
Budapest, Rákóczi út 50.
Budapest, Máriaremetei út 1.
CBA–Aranyherceg Budapest, Arany János utca 27–29.

(Magyar Idők, 2017. december 19., Thurzó Katalin)

 

Kasszás Erzsi a Lidl konyhára kacsintott

Némi bérleti díjért. És ez nem adás-vétel. Hanem más, de pénz üti a CBA markát. Tartós is, legalább öt éves. És a GVH még megvizsgálja az ügyletet. Igazi Lidl boltok lesznek-e, Lidl dolgozókkal? És miért nem egy másik CBA, vagy hazai vállalkozó vette át ezeket a boltokat?

Több portál is beszámolt a puszta tényről, mely szerint a Gazdasági Versenyhivatal megkapta a Lidl bejelentését egy úgynevezett összefonódásról a CBA-Baldauf Kereskedelmi Kft egyes vállalkozásrészeivel. A bejelentés szerint a Lidl a boltok üzemeltetésének jogát szerzi meg, tehát ez az összefonódás nem cég, üzletrész, vagy ingatlan puszta adás-vételét jelenti. Hanem mást.

Az összefonódás bejelentéseket a GVH azonnal közzéteszi honlapján, ez most is így történt december 11-én. A rideg versenyjogi tartalom összefoglalója szerint a Lidl megszerzi hét budapesti és Budapest környéki, napi fogyasztási cikkeket értékesítő kiskereskedelmi üzlet üzemeltetésének jogát (Lidl Magyarország Kereskedelmi Bt.; Center Veresegyház, mint Vállalkozásrész; Center Üröm, mint Vállalkozásrész; Center Szada, mint Vállalkozásrész; Budapest, Ferenciek tere, mint Vállalkozásrész; Budapest, Rákóczi út, mint Vállalkozásrész; Budapest, Remete, mint Vállalkozásrész; CBA-Aranyherceg, mint Vállalkozásrész).  

Ezek Budapesten a Rákóczi úton, a Ferenciek terén, a belvárosi Arany János utcában lévő, a Máriaremetei, egy veresegyházi, egy szadai és egy ürömi boltjait jelentik a CBA-nak. Bizonyára sok magyarázatot nem igényel, hogy ezek - a kereskedés oldaláról - nagyszerű helyeken lévő boltok, főleg a belvárosiak. De hogyan is lesz ezek után.

Ez az összefonódás bizony egy tartós, hosszabb üzleti együttműködés

Először is a GVH nyilván valamit csinál a bejelentéssel. Vagy tudomásul veszi, amiről hatósági bizonyítványt ad ki, vagy egy megindított eljárásban állapítja meg, hogy az összefonódás csökkenti-e jelentős mértékben a versenyt. Az összefonódási bejelentések azért is nyilvánosak, mert a GVH észrevételeket is vár, nyilván a piaci szereplőktől, versenytársaktól is. (A blokkk.com feltételezése szerint ennek a hét CBA-s boltnak az átvétele előreláthatóan nem befolyásolja a piaci versenyt, hiszen a Lidl áruházainak száma 170 körül mozog, például december 14-én nyitja a következőt, de a többi nagylánc versenytárs is folyamatosan terjeszkedik. És nem a Lidl a legnagyobb.)

A versenyjogban az Európai Bizottság három, a magyar GVH öt évvel számol az összefonódás tartósságának megítélésében, ugyanis a tartós összefonódási ügyletek ellenőrzése a cél.

Az összefonódásnak négy alapesete a szervezeti egyesülés, a vállalkozás rész megszerzése, a vállalkozás feletti irányítás megszerzése, vagy közös vállalkozás létrehozása. Hát itt a bejelentésből kiderül, hogy egyes vállalkozásrészek üzemeltetéséről van szó, egymástól - még szép - független vállalkozások között. Az üzemeltetés pedig nem adás-vétel. Nyilván bérleti díjat, vagy valami hasonlót fizet a Lidl.

És akkor most ezek Lidl-féle diszkontok lesznek? És mi lesz a dolgozókkal?

A Lidl egységes arculattal és árukínálattal szervezi üzleteit, kivétel nincs. Így az szinte kizárható, hogy CBA logós boltban vegyenek Lidl saját márkás termékeket a vásárlók, vagy maradjon a CBA-s áruválaszték. Bár arra van példa, hogy egy áruház adás-vétel után egy darabig még a régi néven futnak a boltok, ez megállapodás kérdése, de egy ilyen megoldás nem illik a Lidl üzletpolitikájába. Furcsa is lenne.

Így várható átépítés, átszervezés, Lidl-es lesz az áruválaszték is. A Lidl ezzel nem sokat szokott vacakolni. 

És a létszám is változni fog az egyes boltokban. A Lidl üzletfilozófiája, hogy diszkont jellegénél fogva, mint mindenütt a világban, kevesebb emberrel mozgat és értékesít ugyanakkora árutömeget (és kisebb költséggel, éppen ez a versenyelőnye). Az egy főre jutó árbevétel a Lidl-nél a legtöbb az élelmiszeres láncok körében, 80 millió forint körül mozog, ugyanez a CBA-Baldauf Kft-nél 23 millió forint volt 2016-ban, a beszámolóik szerint. Tehát minden bizonnyal lesz átszervezés a dolgozók körében is. 

Az persze másik kérdés, hogy egy CBA pénztáros fog-e árut pakolni a polcra, mint a többiek a Lidl áruházakban, vagy éppen padozatot, polcot takarítani. Bérben viszont jól is járhatnak, mivel a Lidl a legjobban fizető nagyáruházak egyike.

De hát nem kell elbocsájtási hullámmal sem számolni, mivel a Lidl folyamatosan keres bolti dolgozókat, így akár két legyet is üthet egycsapásra. Szerzett új boltokat és új dolgozókat, akiket azért át fog csoportosítani. 

Az Aldi is már belenyúlt a CBA-ba, de miért pont a multik csipegetnek

A nagy multi láncok, az Aldi mellett a Penny és a Spar is megjelent már olyan bolthelyen, ahol korábban CBA, vagy éppen Coop bolt volt, mintegy tucatnyit össze is lehetett számolni az elmúlt években. Ezek persze nem mindig üzlet adás-vételek voltak, előfordult, hogy egy plázában egyszerű bérlőváltás történt, CBA ment, másik jött.

De hát azért felvetődik az a kérdés is, miért nem hazai vállalkozás szállt bele a CBA-Baldauf üzleteibe, hiszen ha a Lidl megtehette ezt, miért nem más? A helyes válasz feltehetően az, hogy a 10-20 milliárdos forgalmú, hatékonyságban (egy főre jutó forgalomban) elmaradó hazai vállalkozások tőkeereje ehhez kevés. A legnagyobb CBA, a Krupp és társa, vagy a legnagyobb Coop, a Coop-Szolnok ehhez még nem erősek, a maguk 25 milliárd forint körüli éves árbevételükkel és alacsony egy főre eső forgalmukkal. A magyar boltosoknak a versenyképesség gyengesége a legnagyobb gondjuk, amit csak befektetéssel, tehát pénzzel lehetne csak nagyot javítani.

(blokkk.com, 2017. december 12.)

 

Nem könnyű Kasszás Erzsit táncba vinni

Baldauf tiszteletbeli CBA-vezér cáfol, de azért multi áruházzal tárgyal. A CBA csoporton belül vannak éles választóvonalak. A CBA nagykereskedelmi tevékenységét már nem a CBA Kereskedelmi Kft, hanem legnagyobb részben a Hansa-Kontakt végzi. Egyébként éppen 25 éves a CBA csoport. Elad-e valaki bármit is az ünnepi évforduló táján?

A CBA Baldauf vezetésével éppen negyedszázada, 1992-ben indult, tíz vállalkozással és 17 üzlettel. Jelenleg az önálló tagokból álló tömörülés több mint kétezer élelmiszerboltot visz. Az Alsónémediben épített logisztikai központ és a hivatalosan is bevezetett franchise rendszer (2005), a 2009-ben indított Príma és Cent bolttípus, a 2012 táján megvásárolt Profi és Match boltok, a határokon is átnyúló csápok, a 2013-tól bevezetett online áruház mind-mind a korszerűsítés zálogát jelentő lépések voltak. A Trade Magazin rangsora szerint a CBA csoport összesen több mint kétezer üzlete 2016-ban több mint 500 milliárd forint bevételt hozott a CBA láncosok konyhájára (és egy negyedik helyezést). Öt évvel korábban, 2012-ben azonban több mint háromezer bolttal és 578 milliárdos forgalommal még második volt ebben a rangsorban a magyar lánc, így azért zsugorodott ebben az időszakban, más megközelítésben letisztult a rendszere.

De azért idáig is el kellett jutni. Tény ugyanakkor, hogy pontosan abban az időszakban veszített teret a CBA csoport, amikor a magyar kormány számos korlátozást alakított ki a multi áruházak térnyerésének fékezésére, éppen a hazai boltosok védelmében (ágazati különadók, pláza-stop és még más). Persze, ehhez hozzá lehet tenni azt is, hogy ezek nélkül még nagyobb lett volna a baj.

Nem egyformák a CBA boltok: az elit elhúzott és választóvonalak is vannak

A CBA lánc üzleteinek valamivel több mint fele csak a külső körön, az CBA Cél nevű rendszerében fut, ami már egy lazább kapcsolatot jelent (ők kevesebb szolgáltatást kapnak). Az igazi franchise rendszer bő ezres másik tábora a szupermarketek és a Príma áruházak. És ott van a webáruház.

A CBA honlapja is azért sejtet valamilyen megoszlást, hiszen több helyen kell boltot keresgélni. A cba.hu-ra toppanva a hagyományosnak sorolható CBA üzletek elérhetőségei vannak. Az üzletkeresőben a térképet követően ötszáz alatti a felsorolt üzletek száma (bizonyára egy szolgáltatás lehet itt szerepelni, ezért ilyen alacsony ez a szám).

De Príma bolt a CBA.hu-n egy sincs, ahhoz a prima.hu-ra kell kattintani. A Príma boltok száma a honlap felsorolása szerint 127 lenne, nagyobb része - szám szerint 76 - pedig pedig budapesti. Természetesen a cba.hu-ról át lehet lépni az online vásárlási oldalra, a prima.hu Webáruházra. A prima.hu oldalnak pedig szerves része a webvásárlási lehetőség indítása, az online.prima.hu.

A CBA hagyományos nagyobb alapterületű áruházai döntő részben egyébként három régi körre épültek. Egyrészt a rendszerváltás előtt fénykorát élt Csemege, majd későbbi életszakaszában a Julius Meinl jónéhány nagyáruházára, továbbá a már említett Match, valamint Profi áruházak felvásárlására (a Csemegét az osztrák Julius Meinl vitte tovább, majd a Match, de a CBA folyamatosan csipkedett ezekből boltokból).

A CBA nagyhalak

A CBA csoportban is természetes, hogy vannak kisebb és nagyobb súlyú kereskedők, utóbbiak száma kevesebb (így van ez a Coop csoportban is). Tevékenysége némelyiknek szerteágazóbb az átlagnál, mivel a boltos élelmiszerárusításon kívül nagykereskedik is, vagy éppen beszállt az online értékesítésbe.

A legnagyobb CBA-sok viszik az 500 milliárdos forgalom mintegy 15%-át. Baldauf legnagyobb cége, a CBA Baldauf Kft dobogós a körben, így a fajsúlyosabb boltosok közé tartozik, a csoporton belül is.

A legnagyobb CBA-s boltosok közé tartoznak a következők is:

  árbevétel foglalkoztatottak
Krupp és Társa Kft 20 805
Vörösvár Kft 14,4 500
CBA Baldauf Kft 10,3 457
CBA L és F Kft 7,5 363
Halmshláger Zrt 9,3 18
Budaconsum 8,1 209
Rubók Kft 4,4 227
Nagymaros Trade Kft 4,3 186
CBA-Remiz-Ker'99 3,2 141
CBA-Újhegy Kft 2,9 109
CBA Extra Klasszis Kft 2 94
M.Á.K. '99 Kft 1,2 41
CBA Grand Gourmet Kft 0,9 58
Csemeg-Stand Kft 0,9 8
Hansa-Kontakt Kft 44,6 456
Elektronikus Beszámoló Portál, legutóbbi üzleti év, érték: milliárd forint, foglalkoztatottak száma: fő

Az online üzletágat a Budaconsum, a Nagymaros Trade, a Vörösvár, a CBA Újhegy, a Krupp és Társa és a M.Á.K '99 Kft viszi. Baldauf ebben már a jelek szerint nincs benne.

Eladja, vagy nem?

A kiszivárogtatás, vagy a véletlen szivárgás sohasem tesz jót egy üzletnek. Elképzelhető az is, hogy nem mindenkinek tetszik az esetleges szándék, akár más üzlet-, vagy versenytársnak, esetleg némely politikusnak. Már eddig is vagy egy tucatnyi bolthelyet elszipkáztak így is a multi áruházláncok a hazaiaktól. De Baldauf nem akárki.

Végül bármi lehet, de egy biztos: Kasszás Erzsit nem könnyű táncba vinni. És nagy ára van. És nem biztos, hogy a Lidl lesz a befutó, elég emlékezni a Cora adásvételére, amikor mindenki a CBA-COOP páros befutására számított, utána jött az Auchan. Váratlan eredmény is lehet a meccs vége.

(blokkk.com, 2017. december 6.)

 

Nagyot robotolt Kasszás Erzsi

Kasszás Erzsit imádják a CBA vásárlói. Nőtt is a forgalma a CBA-nak, szépen. És szerintük Kasszás Erzsi is hozott a CBA konyhájára.

2017 márciusában vezette be a gyorsan internetes mémmé váló Kasszás Erzsi karakterét a CBA. A klasszikus reklámügynökség nélkül, a CBA marketingcsapata és az Umbrella gyártócég együttműködéséből született figura azóta kapott hideget és meleget a reklámszakmától, írja a Napi.hu., a Kreatív.hu nyomán.

A CBA ennek ellenére kitartott a figura mellett, nem álltak le vele, folyamatosan frissülő tartalmakat készítettek, aminek fontos eleme volt a vidéki roadshow és a rendszeres online videós megjelenés.

Dárdai Adrienn, a CBA marketingvezetője a szeptember végi Internet Hungary rendezvényen beszélt arról, hogy a kampány valós hatását ugyan hosszabb idő alatt tudják majd mérni, de az már biztos, hogy 2017 első félévében 2016 azonos időszakához képest 12 százalékos forgalomnövekedést ért el a CBA. (A bejelentés szokatlannak számít, hiszen a CBA hivatalosan nem közöl csoportszintű adatokat, csak az egyes franchise-partnerek jelentkeznek cégbeszámolókkal)

Ez komoly növekedés, különösen, hogy a CBA hálózata csökkent időközben, miután 2016-ban szerződést bontottak a csődbe jutott Nógrád megyei partnerükkel, a Palóc nagykerrel. Ráadásul a kiskereskedelmi iparág átlagos növekedése a CBA szerint kevesebb, mint 4 százalék volt ugyanebben az időszakban.

Dárdai szerint a reklámkampányon kívül is lehetett számos egyéb tényező, ami hatással volt a forgalomra., de abban biztosak, hogy a kampánynak szerepe volt a növekedésben, ennek súlyát további kutatásokkal igyekeznek majd meghatározni.

Kasszás Erzsi alakjával kapcsolatban Dárdai azt is elmondta, hogy külön hálásak, mert az őket ért kritika hatására elindult a CBA üzleteinek egységes szintre hozása, amire most óriási figyelmet fordítanak országszerte.

(Napi.hu, 2017. október 4.)

 

Sáfárkodik a CBA

A CBA nagyker három éve veszteséges, 2015-ben ugyanúgy két milliárdja hiányzott, mint a Palóc Nagykernek. A weben már szétváltak, így csak külön kereshetők a CBA-franchise és a Príma boltok. Az online boltra új cég alakult.

A CBA-nál is folyamatosak a változások, ami az üzleti világban természetes is. Az igazsághoz hozzátartozik, hogy a legnehezebb feladatok közé tartozik egy ötszáz milliárdos cégcsoport felépítése. De hát előfordulhat bárhol, hogy időnként potyog a vakolat.

Príma ráncfelvarrás: keleten már nincs keletje

A CBA honlapjának (cba.hu) üzletkeresője a franchise rendszer boltjait tartalmazza, de hiányoznak belőle a cégcsoport zászlóshajói, a Prímák. Összesen 514 CBA boltról szerezhető itt információ (helye, nyitva tartása), miközben a toplisták szerint ezer körüli a CBA logós boltok száma. A CBA Príma üzletek elérhetőségéért ugyanakkor el kell lapozni a cégcsoport honlapjáról, így lehet eljutni a "primaboltok" oldalra: és ez most nem a reklám helye, csupán egy tagozódást mutat. De hát ebből úgy tűnik, a Prímák nem közösködnek a CBA-s feliratú boltokkal.

A Príma hálózat elsősorban az ország középső és észak-nyugati térségében épült ki, a Kecskemét-Szeged vonaltól keletre már nem ér el, legalábbis a honlap tanúsága szerint. A honlapon lévő Príma boltok száma 126, ami némileg kevesebb az ugyanitt jelzett 140-nél. A Príma lánc részben a már korábban a CBA-ban ügyködött nagyobb alapterületű áruházakból verbuválódott, a tapasztaltabb vásárlók pedig bizonyára emlékezhetnek arra is, hogy ezeknek a boltoknak egy része "Csemege", vagy "Julius Meinl" néven is futott hajdanán. Nagyot lökött Prímán a 2012-ben megvásárolt Profi és Match boltkör (szám szerint 48.).

2012. lehetett a legviharosabb éve a CBA-nak, hiszen a gyarapodás mellett ekkor vált ki három cégcsoport belőle, a Pilis-csoport, a Pólus-Coop és a Palóc Nagyker is, majd a Kerekes Kft. (A változás velejárója a láncoknak, ráadásul a kép teljességéhez hozzátartozik, hogy a kétezres évek elején a Reál is a CBA-ból vált ki.) 

A CBA online áruház Príma néven fut, ők is csinálják

A köztudatban a láncnál 2013-ban indított online áruház a CBA névhez kötődik. A Webáruház üzemeltetője az Online Príma Hungary Korlátolt Felelősségű Társaság, ahol eleve kitűnik a CBA csoporton belüli "prímás" kötődése. Az általános szerződési feltételekből egyértelműen kiolvasható, hogy kilenc tulajdonos tizenegy telephellyel működteti az online rendszert (CBA-Baldauf Ker. és Szolg. Kft., Üröm, Veresegyház, CBA Budavár Kft. Budapest, Vörösvár Kft., Budapest, CBA Újhegy Kft., Budapest, Budaconsum Kft., Budapest, Nagymaros Trade Kft., Vác, Krupp és Társa Kft., Budaörs, Budapest, CBA L és F Kft., Budapest, City Food Euro Kft., Budapest).

Az Online Príma Hungary Kft-t 2016. júniusában jegyezték be a cégbíróságon, tehát friss a változás. A cég főtevékenysége világháló-portál szolgáltatás, négy millió forint törzstőkével, így a képlet egyszerű, mivel az áruszállítást már az említett tulajdonosi kör végzi. A székhely természetesen Alsónémedi.

Áramvonalasabb lett a CBA Kereskedelmi Kft., két éve pedig veszteséges

A CBA - legalább is korábbi - hírverése szerint a franchise rendszer tagjait részben a CBA Kereskedelmi Kft., részben pedig a régiós központjai látják el áruval. De hát közben azért változott a rendszer.

A cég beszámolóiból kitűnik, hogy 2012-ben a kényszerű kiválások és feltehetőleg némi belső üzletpolitikai váltás a CBA csoport tagjainak árubeszerzésében visszaesést okozott a CBA Kereskedelmi Kft-nek, nem is keveset. A CBA közös árubeszerző tevékenységében erősödhetett a 2012. után megmaradt régiós központok súlya, miközben a CBA Kft. árbevétele a felére esett vissza, nem kevés veszteséggel körítve, kísértetiesen hasonló mértékben, mint a Palóc Nagykeré:

  2011. 2012. 2013. 2014. 2015.
árbevétel 31,2 36,3 23,5 17,7 15,9
adózott eredmény 0,3 0,1 - 0,3 - 0,8 - 2,2

Elektronikus Beszámoló Portál, érték: milliárd forint

 

Itt szükséges megjegyezni, hogy a két év veszteségszabály a nagykereskedelemre nem vonatkozik. A CBA Kereskedelmi Kft-nek 31 bejegyzett - természetesen CBA-s - tulajdonosa van, törzstőkéje pedig 2,4 milliárd forint. Fő tevékenysége a bejegyzések szerint - mi más lenne - élelmiszer nagykereskedelem.

A Trade Magazin toplistája szerint egyébként a CBA csoport 2015-ben 509 milliárd forint árbevétellel zárta az évet, 2.267 boltjával. Ezzel gyakorlatilag tartotta az előző évi súlyát, az akkori 505 milliárd forint árbevételhez képest. A CBA csoporton belül 140 Príma üzlet volt 2015-ben a toplista szerint, 1.010 a CBA más típusú üzleteinek a száma, továbbá Cél néven fut a franchise rendszeren kívül 1.117 bolt, akik árut szerezhetnek be a cégcsoporttól.

(blokkk.com, 2016. október 11.)

 

Erősít a CBA

Fejleszti a webáruházát és többet vásárol a kistermelőktől.

Lép egyet a napi fogyasztási cikkek internetes kereskedelmének versenyében a CBA üzletlánc. 2016. évi fejlesztéseik részeként megújítják a webes értékesítési rendszerüket, aminek révén a tartós és friss árucikkek teljes körű vásárlásának lehetőségét kínálják majd a magyar üzletláncnál is a világhálón.

A CBA korábbi, csupán ezerféle, főleg tartós élelmiszereket kínáló web­shopját 2008-ban indította. 2012. nyarára a webáruházban a vásárlások átlagos kosárértéke 26 ezer forintra futott fel, újabb adatot viszont nem adtak közre. A CBA a jövőben nagy hangsúlyt fektet erre a területre, szándékai szerint.

Bővült a CBA beszállítói köre, elsősorban a friss élelmiszerek területén. Gyarapodott a kapcsolatrendszerük számos kistermelővel is, akik jellemzően kézműves és háztáji termékeket szállítanak boltjaikba. Az elmúlt időszakban a CBA lánc üzleteiben a nagyobb hozzáadott értékű termékek forgalma bővült a legjelentősebben, emellett természetesen az áfacsökkentés hatására a sertéshús eladásában is jelentős növekedést könyvelhettek el. Emellett érzékelhetően nőttek a különleges táplálkozási igényeket kielégítő árucsoportok eladásai is a láncnál, ami a vásárlói tudatosság erősödésére és a magasabb elkölthető jövedelmekre vezethető vissza, a CBA értékelése szerint.

(Magyar Idők, 2016. június 24.)

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.