butikpórázon₪vásárlóktere

Elpirultak a reklámok

Ráérsz reklámokat böngészni? Ha nem, akkor is észre fogod venni őket, mivel a legnagyobbak java görcsösen piros színű reklámokat tol az orrod elé. És ha felfüggesztik a reklámadót, még több piros reklámfeliratot fogsz látni. A kormány ugyanis lemond vagy 50 milliárdnyi reklámadóról. 

A költségvetés 2019-ben 15,1 milliárd forint reklámadó bevétellel számol. Erről majd egy darabig lemond, ugyanis a gazdasági akcióterv keretében 2020-2022 között három esztendőre felfüggeszti. Az annyi, mint közel 50 milliárd forint, összesen. De hát ez az egész gazdaságvédelmi akcióterv véleményünk szerint igazából egy versenyképességet javító csomag, ami nagyon is jól jön, akár lesz válság, akár nem, sokkal jobb, mint az ilyen címeken régről beidegződött megszorítások, amikor baj van.

Más kérdés ugyanakkor, esetleg nehogy másutt kelljen majd ezt megfizetni, emlékezzünk csak a környezetvédelmi termékdíj emelési kísérletekre a közelmúltban, kettő is volt belőle, ami a "papíralapú" relámhordozókat, főleg az áruházi újságokat adóztatta volna meg, nem is kicsit. De hát rossz az, aki rosszra gondol.

Egyébként szépen hozott a költségvetés konyhájára a reklámadó az elmúlt években, volt némi kalamajka is a brüsszeli bürokratákkal, de a lényeg a pénz. 2017-ről a kormány egy váratlan húzással visszafizette a már befizetett reklámadót (most ezt leegyszerűsítettük), de meg is emelte a kulcsát 2018-tól 7,5%-ra, ami azért nem semmi. Igaz, csak négy esztendőre ígérte akkor ezt a kulcsot, amivel vissza is szedte volna, amit hirtelenjében elhagyott, de hát most úgy döntött, mégsem:

reklámadó bevételek 2015 2016 2017 2018 2019 2020-2022
6,1 12,6 - 12,3 15,1* -
KSH, érték: milliárd forint, */: 2019 előirányzat
Itt azért megjegyezzük, hogy utólag frissítettünk, mert benéztünk egy sort, hát ez van.

Reklám nélkül nehezen él meg egy vállalkozás, tehát ezzel most mindenki jól fog járni.

A boltos világ legnagyobb reklámozói közül, bár esetenként nehéz kibogozni, becsléseink szerint egy esztendőben például a Tesco 14 milliárd, a Spar 8 milliárd, az Auchan, vagy az Aldi 5-5 milliárd, a Penny 3 milliárd forint körüli összeget költhet reklámra, hirdetésekre, marketingre. De további példákat kiragadva a Rossmann 2 milliárd forintnál többet, vagy egy Ikea, egy Möbelix is elkölt vagy másfél milliárd forintot hirdetésre. A magyar láncok sem tudnak lemaradni, a CBA-nál 1 milliárd felett járhat a reklámköltés. És az áruházi újságot nem terheli reklámadó, csak éppen környezetvédelmi termékdíj, kilója 85 után forint.

Áruházi reklám, a színek háborúja is

A reklámtudorok, vagy nevezzük így, színtudósok szerint a legfeltűnőbb szín a piros, vörös. Reklámban is szerintük ez a legfeltűnőbb. Persze, nem biztos, hogy mindenkinek tetszik is, de egy biztos, a legtöbb nagylánc ezzel él, ha le akarja venni a vásárlót a lábáról és az ár, vagy valamilyen szolgáltatás mellett dicsekedni akar.

Össze is szedtük, nagyjából hogyan is állunk ezzel, azzal, hogy természetesen sokan vannak boltosok, akik más színt választottak, például a kék és a sárga összeházasítása is feltűnő tud lenni. Hát majd meglátjuk, most csak a színkavalkádot néztük. És a legnagyobb magyar láncok sem maradnak le a színekben, hiszen mindegyik piros (a CBA-ról nem is beszélve, de ez most csak eddig a reklám helye):

SPAR Magyarország     Manna ABCReál logo    Rossmann 

          

H&M - Summer Kids megtekintése, amely érvényes 2019.05.24.-től   Logo  

És a kékek-sárgák, kevés pirossal fűszerezve, vagy éppen nélküle, vagy csak egyszerűen kékek:

   Minden jót, jó áron!   dm logoLogoTeremts helyet mindannak ami te vagy!

  MöbelixVáltsd be nálunk pályázatod - A Nagy Csereprogram online katalógus DECATHLON Filiale G'Roby az Online Szupermarket

Narancsszerű sárgából is akadnak boltosok:

Extreme Digital    Cipők - https://ccc.euMüller Online DrogerieOBI

És vannak persze szép számmal, akik nem félnek kihagyni a pirosat, vagy a kéket:

(blokkk.com, 2019. június 2.) 

 

Reklámújság: marad, ahogy van

Mégsem. Előzmény: 85 forint helyett 304 forint lehetett volna a reklámújság kilójának adója. Frissítés: mégsem.

Nyilván a környezetvédelem nem úri huncutság. Nyakig úszunk szemétben, például egyes helyeken a munkaerőhiány miatt már azt is nehezen tudják a kommunális szolgáltatók elszállítani, amit úgy egyébként a megfelelő helyre, például az utcai szemetesbe dobunk bele. És igaz, a sok szemét, hulladék káros a környezetre, pontosabban szólva ránk, az egészségünkre. Ezen nincs is mit vitatkozni.

Na de az áruházi reklámújság

Az áruházi reklámújság környezetvédelmi termékdíja jelenleg 85 forint kilónként (így kell kiszámolni). A kormány tervei szerint 304 forint lesz. 2017 őszén, amit végül levettek a napirendről, 100 forint fölé tolták volna, volt is tiltakozás. Ez az új javaslat azért már tetemesebb megugrás lenne. Valóban ennyire haszontalan lenne a reklámújság?

A papíralapú reklámhordozók után 10 milliárd forintot közelítő nagyságrendű bevétel folyik be a költségvetésbe. Ha semmi sem változna, csak a termékdíj nőne a tervek szerint, akkor ez a bevétel 30 milliárd forint fölé kúszna.

Hozzátartozik a képhez, hogy az áruházak nagyon megnézik, kinek a postaládájába kell bedobni a reklámanyagot. Persze van olyan vásárló, aki utálja az áruházi reklámújságot, ki is írja a postaládájára, hogy oda ne. És az elhivatott környezetvédők a környezetvédők sem kedvelik ezt a fajta reklámot, sőt. És van olyan vásárló, aki előre végigbogarássza és kiválasztja, mit hol vegyen, bevásárlás közben pedig végig a kezében szorongatja.

De hát ha ezek az újságok nem léteznének, eléggé nehéz lenne a vásárlóknak tájékozódniuk arról, mi mennyi és főleg éppen mi mennyire olcsóbb a boltban. Járhatnának boltról-boltra, fogyna a benzin is, hiszen amúgy is sokan járnak autóval bevásárolni és sokkal több idő menne el a vásárlásra.

Jelenleg egy biztos, mégpedig az, hogy alaposan megdrágulna ez a fajta reklám. Kérdéses persze, hogy mennyire, hiszen a boltosok, szolgáltatók jobban megnézik majd, mit reklámozzanak így. Megszűnni nyilván nem fognak az áruházi újságok, de az áruk az ott lesz a nyugtán, persze nem külön soron, hanem a megvásárolt portéka árában, sok más költséggel együtt. Észre fogja venni a vásárló ezt is. (Ami első körben, amikor bedobják a postaládába, még ingyenes, de csak annak, aki nem megy el vásárolni semmit.)

És azért lehetnek surranópályák 

Nyilván egy ilyen horderejű változtatás hagy majd nyomokat az áruházi reklámújságok gyakorlatában. A szabályok szerint például ezt az irdatlan termékdíjat akkor kell majd fizetni, ha a nyomtatott kiadvány - most tessék figyelni - nyomtatható felületének több mint fele tartalmaz reklámot (ma csak nyomtatott felület van a szövegben). Hát igen, csak kalkuláció kérdése, hogy megéri-e egy áruházi magazint biggyeszteni a reklámok mellé mindenféle érdekességgel (van rá példa, az egyik magyar láncnak, a CBA-nak például van saját magazinja, de a Tesco honlapja is sok magazinos tartalmat kínál, nem csak puszta reklámot).

Némi túlzással ilyen termékdíj emelés nyomán lehet, hogy olcsóbb üresen hagyni a reklámújság felét, jó lesz majd csomagolásra az úgyszintén várhatóan méregdrága műanyag zacskók helyett.

Számolni lehet azzal is, hogy vékonyabbak lesznek a reklámújságok. Egy-egy termék reklámja pedig akár kisebb helyet is elfoglalhat majd az oldalon.

De hát az éles piaci verseny sok mindent felülírhat. A gyártó, akinek a portékája a reklámújságban ma még ott van, eladni akar, és azt szeretné, hogy az ő terméke fogyjon jobban, ne a versenytársáé. Lehet, hogy mélyebben nyúl majd a zsebébe.

És nem kell majd meglepődni, ha a papírzacskókon is lesz reklám. Ebben az esetben ugyanis nem reklámhordozónak minősül. Miért is ne.

És természetesen ott a web. A webáruházak amúgy is szélsebesen nyomulnak, papírreklám nélkül. Nyilván több reklám megy a netre majd, ez sok magyarázatot nem igényel.

A kicsik sem ússzák meg

A papíralapú reklám esetében az úgynevezett csekély mennyiségű kibocsájtás, amikor a jelenlegi szabályok szerint a termékdíj megúszható egy nyolcezer forintos átalánnyal, 100 kg-ról 25 kg-ra csökken. (Más esetekben is csökken ez a kedvezményes lehetőség, például a műanyag zacskóknál is, de például a műanyag bevásárló-reklám táska esetében meg is szűnik is, aminek most már zacskó lesz a neve: bevásárló műanyag zacskó.)

De hogyan és miért is: egy kis műanyag zacskózás

A végén pedig mindent a vásárló fizet meg, a pazarlást is, például a rossz minőségű csomagolás után, így nagyon nem mindegy, hogy a műanyag zacskók tervezett, nem csekély mértékű, sőt ellenkezőleg, drasztikus léptékű megdrágítása nyomán mit lépnek a gyártók és a boltosok. Sok idejük nincs, hiszen a tervek szerint 2019 januárjától beléphetnek az új termékdíj tételek, ami a gyakorlatban egy sokkal nagyobb adót jelent. A szándék egyébként érthető, hiszen a műanyag hulladék a környezetben szinte felmérhetetlen károkat tud okozni, ráadásul a brüsszeli bürokraták is szabtak kötelezettségeket, például egyes műanyag zacskók használatának - igaz, csak későbbi - tilalmával.

De hát majd kell valami csomagolóanyag féleség, hiszen a boltban összeválogatott krumplit körülményes lehet ölben hazavinni, papírzacskóból pedig nagyon erős kellene hozzá, hogy ki ne szakadjon. A hentestől kért sertés karaj szeleteket sem lenne szerencsés a csomagolóanyag olcsósága miatt papírba csomagolni.

Műanyag zacskóügyben megoldás lehet például, hogy majd a gyártó előre becsomagolja, hiszen a termékdíj emelése a bolti, az árusítás helyén adható műanyag zacskókra irányul, de akkor lőttek a válogatás örömének. Kérdés persze, hogy ha majd a gyártó, a beszállító előre becsomagolja például zöldséget műanyag zacskóba, mert majd annak az adója olcsóbb elsz a boltban adhatónál, akkor mi értelme az egésznek.

Egy baj van az egésszel: mind a reklámújságnál, mind a műanyag zacskónál fel is kell készülni a változásokra, bármilyenek is azok. Az utolsó negyedévben - annyi van még 2018-ból - ez nehéz, ugyanis sem a reklámújság, sem a műanyag zacskózás nem csak a boltosok, szolgáltatók ügye, hanem a gyártóké és a beszállítóké is. Három hónap ehhez nagyon kevés. Marad a drágulás.

(blokkk.com, 2018. szeptember 30.)

 

Reklámadó: a filléreket is be kell vallani

A kis reklámadót elkönyvelő cégeknek is figyelniük kell: 100 millió forint alatt ugyan nem kell fizetni, de bevallani azt igen. REKNYIL.

Az eddigiekkel ellentétben azoknak is fontos dolguk lehet a reklámadóval, akiknek csak csekély mértékű reklámbevételük volt, írja a Világgazdaság. Nekik 100 millió forintos bevétel alatt reklámadót ugyan továbbra sem kell fizetniük, de az adóhatóság honlapján megjelent nyomtatványt ki kell tölteniük és be kell benyújtaniuk május végéig. Ellenkező esetben akár el is veszíthetik adómentességüket - derül ki a MAZARS közleményéből. 

Mindenkinek, aki 2017-ben reklámot tett közzé, fontos feladata van a reklámadóval, még akkor is, ha ebből 100 millió forintnál kisebb bevétele volt – hívta fel a figyelmet a MAZARS. Eddig semmiféle dolga nem volt azoknak, aki 100 millió forintnál kevesebb reklámbevételt számol el, mostantól viszont adminisztrációs kötelezettségük biztosan lesz.

Ennek oka, hogy a reklámadó eddig sávos elosztású volt, és 100 millió forintos reklámbevétel alatt 0 százalék volt az adókulcs. Ezt azonban az Európai Bizottság kifogásolta, mivel úgy gondolták, hogy a progresszív adó valójában egy állami támogatást takar – mondta H. Nagy Dániel adóigazgató.

A kormány épp ezért visszamenőleg eltörölte az eredeti rendszert, és egysávossá tette az adót: minden bevételre 7,5 százalékos kulcs vonatkozik. Az alacsony reklámbevételt elkönyvelő közzétevőknek ugyan továbbra sem kell adót fizetniük, ám a kormány jogilag máshogy oldotta ezt meg. A 2017-től a kis reklámbevétellel rendelkezők csekély összegű (de minimális) támogatást kapnak, amely összhangban van az EU-s szabályozással– folytatta az igazgató.

Ennek a támogatásnak az igénybevételéhez azonban szükség van arra, hogy az adózó jelentse, hogy ilyen bevétele volt. Az kiosztott támogatásokról ráadásul az államnak is nyilvántartást kell vezetnie. Ezért kell kitöltenie a REKNYIL adatlapot a csekély reklámbevételt elérő vállalkozásoknak is.

Erre az adminisztrációs kötelezettségre azonban sokan valószínűleg nem számítottak, vagy egyáltalán nem is tudnak róla. Még nagyobb probléma lehet, hogy a közzétevők jó eséllyel pontos nyilvántartást sem vezetnek arról, hogy mikor és milyen hirdetést tettek közzé, és milyen összegben, tette hozzá H. Nagy Dániel.

Az adóigazgató kiemelte, hogy a REKNYIL-en ugyanis elviekben még a legapróbb hirdetés bevételét is közzé kell tenni. Ilyen lehet például egy lakásszövetkezet épületén található épületháló-, egy pizzafutár robogóján lévő reklám-, de webáruházban egy külön kiemelés fejében kapott bevétel is. A legtöbben nem számoltak azzal, hogy az ilyen egyszerű hirdetésekkel adminisztrációs teendőjük lesz.

Azt egyelőre még nem tudni, hogy milyen szankciók érhetik az adózót, ha a NAV tudomására jut, hogy nem teljesítette adminisztrációs kötelezettségét. Alapesetben ez jogszerűtlenné teheti az állami támogatás igénybe vételét. Az adózó így drasztikus esetben az adózó akár el is veszítheti adómentességét, és kötelezhető lesz a 7,5 százalékos adó befizetésére.

(Világgazdaság, 2018. május 18.)

 

Reklámújság: nem ugrik a termékdíj, megkapod

A korábbi tervekkel szemben nem nő a reklámújságok környezetvédelmi termékdíja 2018-tól, így minden kedves vásárló a jövőben is megkaphatja a szokásos reklámújság adagját.

Az Országgyűlés anyagaiból úgy tűnik, hogy nem változik a reklámújságok környezetvédelmi termékdíja, 2018-tól változatlanul 85 forint lesz, kilója után (ezt így számolják). A legutóbbi és már megszavazott összegző indítvány alapján a reklámújság imádó vásárlóknak nem kell szomorkodniuk amiatt, hogy esetleg mégsem kapják meg bevásárlás előtti, közbeni és utáni kedvenc lapozgatni valójukat. Korábban már kiderült, hogy egy átlagos vásárló átlagosan egy kilónyi reklámújságot kap egy évben (persze, van, aki többet, van, aki semmit), így ettől a súlyemeléstől nem fog elesni a vásárló a közeljövőben.

A termékdíj szabályok 2015-től már szigorodtak egyet ezen a területen, hiszen a papír alapú reklámhordozók kilónként számított környezetvédelmi termékdíját 64 forintról 85 forintra emelték. Ez akkor egy bő 30%-os emelés volt. Az Országgyűlésnek 2017 őszén benyújtott javaslat szerint ez a tétel tovább nőtt volna, 114 forintra. Ez a javaslat újabb egyharmadnyi többletteher lett volna, most már a 85 forintos szinthez képest.

A két emelés együttesen 50 forinttal dobhatta volna meg a papír alapú reklámhordozók környezetvédelmi termékdíját, ami a 2015 előtti szinthez képest közel 80%-os emelés lenne, tehát nem esne olyan nagyon messze a kétszeres díjnöveléstől. De hát ebből most nem lesz semmi, egyenlőre.

2016-ban 7-7,5 milliárd forint termékdíj folyhatott be a költségvetésbe a papíralapú reklámhordozók után. Minden vásárló fizethetett - jelképesen - körülbelül 75-80 forintot. Az emelési javaslat mintegy 2,5 milliárd forintnyi többlethez juttathatta volna a költségvetést, másik oldalról ennyivel drágította volna a reklámújságok, szórólapok költségeit.

A kormány az uniós szabályok változására vár feltehetően, így a nejlonzacskók termékdíja sem változott a javaslatcsomagban eredetileg indítványozottakkal szemben.

(blokkk.com, 2017. október 17.)

 

Reklámújság kilója: a termékdíj 50 forinttal ugrik

A reklámújságok környezetvédelmi termékdíját már majdnem duplázná a kormány 2018-tól, a 2015 előttihez képest (2015-ben már volt egy emelés). A vásárlók kapnak is fejenként vagy 10 kilónyi ingyenes reklámújságot.

Feltehetően a vásárlók közül sokan nagyon is kedvelik a postaládájukba préselt áruházi reklámújságokat, vagy az utcán, aluljáróban, vagy éppen a boltban a kezükbe nyomott reklámfecniket. Ha nem így lenne, nem próbálnák meg olyan erővel a kereskedők, szolgáltatók rájuk tukmálni a reklámhordozók papírtengerét. Nem egy esetben biztosra mennek a boltosok, és a vásárlás, a pénztári fizetés végén csúsztatnak a műanyag bevásárló reklámtáskába egy kis reklámfecnit is.

Persze, van olyan vásárló is, aki nem kedveli ezt a fajta reklámot, de feltehetően a boltosok, pizzások, fodrászok azért csinálják, mert elengedhetetlennek tartják. Az internetes, okostelefonos reklám persze ezen változtathat, de ennek még nincs nyoma a papírból készült reklámhordozók kibocsájtásában.

Az igazsághoz tartozik, hogy a környezetvédők egyáltalán nem kedvelik ezt a fajta reklámot, szerintük a szelektív hulladékgyűjtés és újrahasznosítás sem igazi megoldás. A kormánynak pedig a termékdíjak emelésével határozott célja a papír reklámok visszaszorítása (a műanyagzacskókkal együtt). Az áruházi reklámok megnyirbálásával kapcsolatos hírek már korábban is szárnyra kaptak (például a reklámköltségek korlátozásával), de semmiféle jelzés nincs arról, hogy a jelenleg javasolt termékdíj emelés a környezetvédelem céljain kívül rejteget-e más irányú szándékot is.

A legutóbbi időszakban 85-90 ezer tonna reklámhordozó papírt lőttek ki a szolgáltatók egy esztendő alatt, ami 85-90 millió kilogrammot jelent. Ez azt is jelenti, hogy egy lakósra évente közel 10 kilógrammnyi reklámújság, szórólap jut (csecsemőkkel együtt számolva). Persze, van aki többet, van, aki semmit sem kap belőle, hiszen az áruházak azért igyekeznek nagyon is pontosan belőni, hol érdemes szórólapozni, újságozni. Feltehetően a nagyobb településekre jut a legtöbb. Számolni azzal is kell, hogy nem csak az élelmiszeres szupermarketek, hipermarketek, diszkontok ostromolják papírreklámjaikkal a vásárlót, hanem az iparcikkes láncok is, de a kisebb boltok közül is sok osztogat szórólapokat, a különféle szolgáltatókról nem is beszélve. 

Egyszer már nem sikerült

A termékdíj szabályok 2015-től már szigorodtak egyet ezen a területen, hiszen a papír alapú reklámhordozók kilógram után számított környezetvédelmi termékdíját 64 forintról 85 forintra emelték. Ez akkor egy bő 30%-os emelés volt. Az Országgyűlésnek 2017 őszén benyújtott javaslat szerint ez a tétel tovább nőne, 114 forintra. Ez a javaslat egyharmadnyi többletteher a 85 forintos szinthez képest.

A két emelés együttesen 50 forinttal dobhatja meg a papír alapú reklámhordozók környezetvédelmi termékdíját, ami a 2015 előtti szinthez képest közel 80%-os emelés, tehát nem esik olyan nagyon messze a kétszeres díjnöveléstől.

2016-ban 7-7,5 milliárd forint termékdíj folyhatott be a költségvetésbe a papíralapú reklámhordozók után. Minden vásárló fizethetett - jelképesen - körülbelül 75-80 forintot. Az emelési javaslat mintegy 2,5 milliárd forintnyi többlethez juttathatja a költségvetést.

Szakértők szerint a 2015-től beléptetett emelés nyomán nem csökkent a papíralapú reklámhordozók kibocsájtása. A kormányzati cél viszont pontosan ezeknek a visszaszorítása lenne.

Ez a teher egyébként a reklámpiacnak jelentős, ahol ráadásként - vagy éppen fordítva, a termékdíj emelése a ráadás - ott van a 7,5%-os reklámadó is, ami az ezévi visszaigényléses tili-toli után 2018-tól élesbe vált.

(blokkk.com, 2017. október 5.)

 

Reklámadó: benyújtva a 7,5%, a visszatérítést pedig visszaszedik

Most 5,3% a reklámadó, emelték volna 9%-ra, de inkább 7,5% lehet, ez a legújabb javaslat. Így a költségvetés haszna évi ötmilliárd. És ha a 7,5%-os kulcs négy évig marad, akkor fillérre pontosan vissza is szedik a visszatérítést. A boltokban, szolgáltatóhelyeken így majd ezer forintból egy forint a reklámadóra megy el. Az áruházi újság reklámadómentes lesz, meg bizonyára sokkal vastagabb. ₪₪₪

A FIDESZ frakcióvezetője május 5-én benyújtotta az Országgyűlésnek azt a módosító javaslatot, mely nyomán a reklámadó mértéke 7,5% lenne 2017 júniusától. Nyilatkozata szerint négy évig maradhat ez a kulcs, mert ennyi ideig tart a korábbi években befizetett reklámadó visszatérítése. Rögvest felvetődik a kérdés, hogy a számítást végző szakértők milyen alapon számoltak, hiszen feltehetően nem a frakcióvezető dolga a szorzás-osztás napi aprómunkája, de hát egy adó visszatérítésének nem kell négy évig tartania. Persze az is kérdés, hogy mi lesz ennek a visszatérítésnek a technikája, visszautalni ugyanis pillanatok műve is lehetne. És az is lehet, hogy valakik másfajta visszatérítésre gondoltak: vissza is szedik azt, amit visszatérítettek.

Miért is mindez? Azok a fránya uniós bürokraták...

A reklámadó törvény 2014. augusztus 15-én lépett hatályba, előtte ilyen közteher nem volt. A reklámadót sávos rendben kellett fizetni: 500 millió forint reklámbevételig nem kellett adót fizetni, 0,5 milliárd és 5 milliárd forint között 1%, felette pedig egyre nagyobb volt a sarc, a 20 milliárdnál több reklámbevétel esetében már 40%-os. 2015-től  ebben a legmagasabb reklámbevételű sávban már 50%-os kulccsal kellett számolni, amitől az RTL televíziónál nagyon fájtak a fejek. És mint kiderült, a brüsszeli bürokraták köreiben is, akik nagyon nem szeretik a sávos, gyaníthatóan valakik célzott megadóztatására irányuló adókat. Ezért kellett az azonos módon összebarkácsolt élelmiszerlánc felügyeleti díjat is ugyanekkor megszüntetni és sávmentesíteni, egy kulcsot alkalmazva.

Az uniós bürokraták döntése nyomán nagyon gyorsan meg kellett változtatni a reklámadó sávos rendjét, ezért léptették be 2015. július 5-től a ma még hatályos szabályt (100 millió reklámbevételig nem kell fizetni reklámadót, a több bevétel után pedig 5,3% a kulcs). De hát ez sem tetszik a brüsszeli bürokratáknak, nekik a 100 millió forint alatti nulla kulcs is sávnak számít. A nemzetközi bíróság pedig, ahova a magyar kormány fordult igazáért, nem engedte az uniós döntés felfüggesztését a vita lezárásáig. Így a magyar kormánynak lépnie kell, méghozzá megint nagyon fürgén. Két választása van. Vagy befizetteti a 100 milliós reklámbevétel alatt is a reklámadót, visszamenőleg persze, vagy ő téríti vissza utólag minden befizetőnek minden befizetett adóját. Utóbbira esett a magyar kormány választása.

2017-ben még jól is járhat reklámpiac, na de utána...

2017-ben - ha más nem változik a friss módosítási csomagban - még nem lenne olyan vészes a reklámpiac adóterhelése a jelenlegihez képest. Ennek oka, hogy a javasolt 7,5%-os kulcs csak júniustól lépne be, az év első öt hónapja után pedig nem kellene fizetni, így éves szintre vetítve csak 4,4%-kal kell számolni egész (pontosan 4,375%-kal). Ez kizárólag 2017-ben a jelenlegi 5,3%-os kulcsnál kevesebb, persze adóból minden fillér sok. És nem feledhető, hogy a reklámpiac minden más adót is megfizet, társaságit, általános forgalmit is. A reklámadó igazából a 27%-os áfakulcs megfejelése, nem is kicsit, egy kiságazati adóval.

A költségvetés 2014-ben 3,3 milliárd, 2015-ben 6,1 milliárd, 2016-ban pedig 12,6 milliárd reklámadó bevételt könyvelhetett el, összesen 22 milliárd forintot. Ez, ha újabb módosítás nem csúszik be az Országgyűlés előtt fekvő javaslathoz, végül visszajár majd, valamilyen visszatérítés formájában.

A kormány az Országgyűlésnek benyújtott javaslata alapján úgy tervezi a korábbi évek reklámadójának visszatérítését, hogy a 2017-es esztendőt megelőző reklámadó befizetések túlfizetésnek számítanak, ami majd visszatéríthető lesz az adózás rendjének megfelelően, lehetőségéről és feltételeiről pedig az adóhatóság értesíti a jogosultakat. Nos, a visszatérítéshez nem biztos, hogy kell négy esztendő, kérdés persze a pontos technikája.

A 2017. évi költségvetés már korábban jóváhagyott reklámadó előirányzata 11,7 milliárd forint, de ha a reklámadó módosítása a jelenlegi formájában átmegy az Országgyűlésben, akkor abból - időarányosan - csak 6,8 milliárd forint bevétel lehet (júniustól számolva a 7,5%-os kulccsal).

Így 2017-ben még jól is járhat a reklámpiac, hiszen kell ugyan adót fizetnie a június-december időszakra, de kevesebbet, mint korábban tervezték és amennyit 2016-ban fizettek. Ráadásul vissza is térítenek valamennyit a korábban befizetett adóból, csak nem tudni pontosan, hogy mikor és mennyit. A frakcióvezető nyilatkozata szerint négy év alatt, valamikor, valamennyit.

Na de mi lesz 2018-tól?

A kormány 2018-ban 16,9 milliárd forint reklámadóval számolt, feltehetően az első körben javasolt 9%-os kulcs mellett. A 7,5%-os kulcs esetében azonban ebből az előirányzatból kiindulva csak 14 milliárd forint körüli bevétel lehetne (fillérre pontosan 14,08 milliárd), ha más feltételek nem változnak a javaslatcsomagban. A költségvetési javaslat azonban némileg alulbecsült, kiindulva a 2016 évi 12,6 milliárd forintos reklámadó bevételből, valamint a 2017 évi előirányzatból mindkettő esetében az 5,3%-os kulcs mellett (a 2017 évi előirányzatot korábban még az 5,3%-os kulcs mellett számolták ki). A Reklámszövetség felméréseiből következtetve a reklámpiac eleve 200 milliárd forintnál nagyobb lehet, az adóbevételeket is figyelembe véve 230-240 milliárd forintot is elérhet.

A jelenleg hatályos rendben a változatlan 5,3%-os kulcsot feltételezve a beszedhető reklámadó 12,5 milliárd forint környékén mozoghat évente.

A 7,5%-os kulccsal számolva ugyanakkor, belekalkulálva a reklámpiac némi növekedését is (ami önmagában egy 7,5%-os kulcs mellett eléggé nehézkes lehetne, de ott van még a visszatérítés és az állami reklámköltések feneketlen bugyra), évente 17,5 milliárd nagyságrendű reklámadó bevétel várható.

A reklámadó kulcsának megemelése nyomán az adóbevételi különbség végül 2018-tól évi 5 milliárd forint körüli összeg. Nagyjából és legalább.

Így a reklámpiac visszanyögheti a visszatérített 20 milliárdját négy év alatt

Az előbbi számtan nyomán felvetődik egy másik lehetőség is azonban, hogy miért is kell a 7,5%-os reklámadókulcs, és miért pont négy évig. Feltételezhető az is, hogy a kormány a korábbi években beszedett és a javaslatcsomagban visszatérítésre ítélt 22 milliárd forintját, vagy legalább annak egy részét vissza akarja szedni. Ha ez nem így lenne, akkor teljesen felesleges a kulcsemelés, hiszen a 7,5% azért jócskán több az 5,3%-nál. Ez viszont azt jelentené, hogy a reklámpiac változatlan nagysága esetén az 5,3%-os jelenlegi és a 7,5%-os tervezett kulcs közötti különbség lehet ennek a feltételezett költségvetési igénynek a fedezete.

Feltehetően mind a 22 milliárd forintot nem fogják a reklámos cégeknek maradéktalanul visszatéríteni, így az egyszerűség kedvéért - némi járulékos veszteséget feltételezve - 20 milliárd forint lehet a költségvetésnek az a vesztesége, ami részben, vagy teljes egészében pótolható a 7,5%-os magasabb reklámadó kulccsal. Ehhez egyébként - némi filléreskedést is feltételezve - hozzájöhet még a 2017-es év első öt hónapjának a nulla százalékos kulcs miatti elmaradása is, a 11,7 milliárd és a 6,8 milliárd forint különbsége, ami csaknem 5 milliárd forint további kiesés (pontosan 4,9 milliárd, de lehet kerekítéssel számolni). Némi további költségvetési veszteséget jelenthet az áruházi reklámújságok adótlanítása is.

Hát akár a 20 milliárd, akár a 25 milliárd a kiesés a költségvetésből, ha vissza akarná szedni a kormány, vaskos összeg. De hát a négy esztendőre beígért 7,5%-os reklámadó kulcs a 20 milliárd forint visszaszedésére pontosan elég.

Amit persze az utolsó fillérig a vásárló fizet meg a végén, még ha csapágyat is reklámoz valaki (az majd ott pörög a bicikliben, vagy az autóban). A reklámadó éves 14 milliárd forint körüli nagysága azt jelenti a családok költekezésében, hogy a boltban, vagy a különböző szolgáltatóhelyeken minden ezer forint után egy forint a reklámadó fedezete. A reklámos cégek ugyanis megfizettetik megrendelőikkel a reklám árát, amiben a reklámadó is benne van, más választásuk nincs.

És ne feledje senki, a plázastoppot is három évre vezette be a kormány, még 2012-től, de némi ráncfelvarrással ma is tart. 

Na és az áruházi újságok? Ott nem emelkedik, hanem megszűnik a reklámadó: majd sokkal többet tolonganak az áruházaknál a gyártók, hogy adómentesen itt hirdethessenek

Hát azt nem akaródzik megadóztatni. Csak az a reklám a reklámadó alapja, ahol ellenszolgáltatás  fejében teszik közzé, tehát pénzért. És megszűnne az úgynevezett saját célú reklám fogalma, amibe az áruházi újság is beletartozik, amikor a reklám közzétevője a saját portékáját reklámozza.

Kérdés persze, hogy mi változik még a törvénycsomagban a közeli napokban.

(blokkk.com, 2017. május 8.)

 

Reklámadó: elhasalt, lehet visszafizetni

Most sem sikerült Brüsszelt lenyomni, hát 20 milliárd forintja bánja a költségvetésnek. Na, de utána 9% lesz a reklámadó. Az áruházi újságok megússzák, vagy ki tudja, de azért az élelmiszerlánc felügyeleti díjból lehetett volna tanulni.

Az Európai Bizottságnak nem tetszik a magyar reklámadó, a magyar kormánynak viszont nem tetszik a brüsszeli eljárás. A Bizottság szerint a reklámadó sávos - kétkulcsos - rendje, a 100 millió forintnál kisebb adóalap utáni nulla kulcs, a veszteséges vállalkozások adóalap-csökkentésének lehetősége, valamint a jelenlegi mértékrendszer alkalmazhatósága a korábbi adóévekre tiltott állami támogatásnak minősül.

A magyar kormány persze nem hagyta annyiban a dolgot, ezért eljárást indított az Európai Bizottság ellen az Európai Bíróság előtt. Egyrészt azt kérte, hogy a Bíróság helyezze hatályon kívül a Bizottság döntését, másrészt a bírósági eljárás legelején függessze fel annak végrehajtását. Hát ez nem sikerült, a Bíróság nem látott elég okot a Bizottság döntésének felfüggesztésére, ezért választotta azt a megoldást a kormány, hogy visszafizeti a korábbi években beszedett reklámadót.

A kormány március 28-án be is nyújtotta a reklámadó módosítására irányuló javaslatát az Országgyűlésnek, az uniós eljárásra hivatkozva. A törvényjavaslat célja a kormány indoklása szerint, hogy az alacsony (100 millió forintnál nem magasabb) reklámadóalappal rendelkező vállalkozásoknak lehetőség szerint a továbbiakban se kelljen reklámadót fizetni. Ezért a törvényjavaslat szerint 100 millió forint továbbra is mentes lenne az adó alól.
 
A magyar kormány megtehette volna azt, miként a Bizottság felszólította, hogy a tiltott állami támogatásnak megfelelő összegeket beszedi a reklámadó érintett alanyaitól, de erre nem vállalkozott. A másik választás, hogy ő fizet.

A reklámadó mértéke a jelenleg hatályos szabályok szerint az adóalap 100 millió forintot meg nem haladó része után 0%, az adóalap 100 millió forintot meghaladó része után pedig 5,3%. A saját célú reklám (a közzétevő saját termékére, árujára, szolgáltatására, tevékenységére, nevére, megjelenésére vonatkozó reklám, így az áruházi újság) esetében az adó alapja a reklám közzétételével kapcsolatban közvetlenül felmerült költség.

Inkább fizetek én, mondja a kormány, de utána megint te jössz

A törvényjavaslat elrendeli a már megfizetett reklámadó visszatérítését az adó-visszatérítés szabályai szerint, továbbá rendelkezik arról is, hogy a korábbi adóévekre bevallott, de meg nem fizetett adót nem kell megfizetni. Az előterjesztés szerint a reklámadót fizető adóalanyok számára a 2017. május 31-ig lezárt (2014-2016 és 2017-ben kezdődő törtidőszaki) adóévekre bevallott és megfizetett adó az adózás rendjéről szóló törvény szerinti túlfizetésnek minősül, melynek az adózás rendjéről szóló törvény szerinti visszatérítését az arra jogosultak kérhetik az állami adóhatóságtól. 2016-ban 12,6 milliárd forint reklámadó folyt be a költségvetésbe, tehát legalább 20 milliárd forintot most visszafizethet a költségvetés.

Lényeges változás egyébként, hogy a saját célú reklám közzététele nem lesz adóköteles (az áruházi újság ide tartozik). A törvényjavaslat értelmében az adó mértéke 2017. január 1. és 2017. május 31. között - annak érdekében, hogy egyetlen adózó esetén se következzék be visszamenőleges hatályú tehernövekedés - egységesen, a reklám-közzétételi tevékenységből eredő nettó árbevétel, mint adóalap után 0%, 2017. június 1-jétől pedig 9 %.

Kérdés persze, miként illeszkedik mindez a kereskedelemszabályozási csomaghoz, ahol a reklámköltések korlátozását indítványozzák. Ebben az esetben teljesen felesleges lenne a reklámadó fenntartása, de lehet, hogy így sem lesz sok értelme, ahhoz a 9% túl sok. Az élelmiszerlánc felügyeleti díjból lehetett volna tanulni, ahol a sávos rendszert teljesen meg kellett szüntetni - a reklámadónál is ezt akarja a Bizottság -, így most mindenki fizeti az egy ezreléket. Kivétel nincs.

(blokkk.com, 2017. március 28.)
 

Reklámadó: fizessen mindenki

Magyarország megtámadta az Európai Bíróságon a Bizottságnak azt a döntését, ami tiltott állami támogatást állapított meg a reklámadó szabályaiban.

Az Európai Bíróság adott tájékoztatást arról, Magyarország keresetet nyújtott be Luxembourgban, a taláros testület székhelyén, az Európai Bizottság arra vonatkozó határozatának megsemmisítését kérve, amely a belső piaccal összeegyeztethetetlen állami támogatásnak minősítette a reklámadóról szóló 2014. évi XXII. törvényben megállapított adószabályozás több elemét.

A Bizottság egyrészt azt kifogásolta, hogy a magyar törvényben meghatározott, a reklámtevékenységre vonatkozó progresszív adókulcsokat tartalmazó forgalmi adó diszkriminatív módon sújtja a jelentősebb árbevétellel rendelkező vállalkozásokat. Másrészt Brüsszel szerint a törvény azon rendelkezése, amelynek értelmében a 2013-ban nyereséget nem termelt adóköteles vállalkozások levonhatják a 2014. évi adóalapból az elhatárolt veszteségeiket, az uniós joggal össze nem egyeztethető versenyelőnyt nyújt e vállalkozásoknak.

A Bizottság ezért elrendelte, hogy Magyarország szedje be a tiltottnak ítélt állami támogatás kedvezményezettjeitől a támogatás kamatokkal növelt összegét. Magyarország azt is kérte a Törvényszéktől, hogy az ítélete meghozataláig függessze fel a Bizottság határozatának végrehajtását.

A felfüggesztésről még nincs döntés, és amíg ez nem történik meg, addig végre kell hajtani a Bizottság határozatát. A Törvényszék ítéletét még meg lehet fellebbezni az Európai Bíróság előtt, ezért ha a kormány esetleg veszítene is a perben, úgy a Bíróságtól külön kellene kérnie a határozat végrehajtásának további felfüggesztését, mert a Törvényszék ítéletének a kihirdetésével az esetleges felfüggesztésről szóló döntés hatálya is lejár.

Az Európai Bizottság 2015 májusában indított mélyreható vizsgálatot annak kiderítésére, hogy a 2014 júniusában bevezetett magyar reklámadó megfelel-e az állami támogatás nyújtására vonatkozó uniós szabályoknak. Brüsszel egy felfüggesztési határozattal a vizsgálat lezárulásáig megtiltotta a progresszív adósávok alkalmazását, ami aggodalmának fő tárgyát képezte.

(Bruxinfo, 2017. március 17.)

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.