iparospiac₪próbafülke

Csúcsra tőr a műkincs piac

Gyarapodott a világ műkincs piaca 2017-ben. Egy Leonardo kép 450 millióért ment el. Dollárért.

Az elmúlt tíz évben mindössze egyszer volt olyan erős éve a műkincspiacnak, mint 2017-ben, írja az Origo. Bár a rekord messze volt, de legalább minden idők legdrágább festménye 2017-ben cserélt gazdát. 2018-ban a csúcs is megdőlhet, nagy reményeket fűznek több Picasso képhez és a Rockefeller-gyűjteményhez is.

2017-ben több nagyértékű műkincsvásárlás is történt, ami meglátszik a globális forgalom nagyságán. A festmények piacán a rekord is megdőlt, Leonardo da Vinci Salvator Mundi (Világmegváltó) képét 450 millió dollárért (nagyjából 120 milliárd forintért) vette meg a szaúdi herceg.

A Bloomberg azt írja, hogy a műkincspiac most kezd magához térni, két év csökkenés után ismét növekedett 2017-ben. A 12 százalékos bővülés azt jelenti, hogy 2017-ben összesen 64 milliárd dollárt költöttek műkincsekre.

Bár az emelkedés biztató, de az elmarad a 2014-es rekordtól, amikor 68 milliárd dollár értékű volt az összes eladás.

Két év után volt emelkedés FORRÁS: UBS AG/ART BASEL, BLOOMBERG, ORIGO

A legnagyobb piacnak továbbra is az Egyesült Államok számít, az eladások 42 százaléka itt történt, második helyen Kína áll 21 százalékkal, míg az Egyesült Királyság 20 százalékot hasított ki a tortából.

A piac jelentős részét adták 2017-ben is a nyilvános aukciók, 28 milliárd dollárt tett ki ez a fajta kereskedelem, ami 27 százalékos bővülés 2016-hoz képest.

További érdekesség, hogy 2017-ben 52 ezer művész munkái kerültek kalapács alá, de azoknak csak 2 ezreléke tudott olyan alkotást felmutatni, amelynek ára elérte a 10 millió dollárt.

Winston Churchill utolsó festményének árverése FORRÁS: SPUTNIK/ALEKSANDR KONDRATUK

A minimum 1 millió dollár értékű műkincsek tették ki az eladások értékének 64 százalékát, miközben ez csupán a tranzakciók 1 százaléka volt. Ez azt jelenti, hogy a legdrágább 1 százalék viszi el a teljes pénzforgalom közel kétharmadát.

Az Economist szerint az aukciós házak is jó évet zártak, sőt a 2018-as év jól indult, egy rejtélyes gyűjtő több Picassót is felvásárolt. 2018-ban sokat várnak a Rockefeller-gyűjteménytől, ahol elemzők dollárszázmilliós forgalmat jósolnak.

(Origo, 2018. március 18., fotó: AFP/2017 GETTY IMAGES/ILYA S. SAVENOK)

 

Kelendő a műtárgy

A műkereskedelem egyre jobb formába lendül. Például Jean-Michel Bas­quiat: 35 ezer dollárról 5,4 millió dollárra ugrott festményének ára.

A fellendülés nagyrészt a kortárs művészeti eladásoknak köszönhető, írja a Világgazdaság.

2018 tavaszán ismét csúcsdarabok kerülnek kalapács alá, árverezésüktől újabb rekordok várhatók. A kortárs művészet a mai művészeti piac legélvezetesebb területe, szenvedélyes gyűjtőkkel. Egyre nagyobb közérdeklődésre tart számot, és egyre jelentősebb pénzösszegek cserélnek gazdát itt, és már nemcsak a magángyűjtők játszótere a kortárs aukciós piac, a múzeumok is egyre határozottabban szállnak be a vásárlásokba.

Az árak változása a kortárs művészet területén a leggyorsabb, az árszint dinamikusan nő. Ezt szemlélteti például Wolfgang Tillmans kortárs fotográfus Gillian & Christopher című, 1993-as, egypéldányos printje – 2015 októberében jelent meg először a piacon, akkor 50 ezer dollárért értékesítette a londoni Christie’s, majd 2017 májusában ismét árverezték a Sotheby’s New Yorknál, ekkor már 150 ezer dollárt ért.

Jean-Michel Basquiat Water-Worshipper (Vízimádó) című 1984-es képének ára harminc év alatt 35 ezer dollárról 5,4 millió dollárra nőtt
Forrás: VG

A kortárs művészet erős befektetési potenciállal rendelkezik, de a kockázati tényező is magas. Hasonlóan a pénzügyi piacokhoz, minél erősebb a növekedés, annál nagyobb a kockázat.

Mindenesetre, a befektetési szempontoktól eltekintve, a kortárs művészet gyűjtője úgy érzi, részese a művészettörténeti kánon kialakításának: akár egy konkrét mű megvásárlásával, akár egy művész támogatásával aktív alakítója lehet a folyamatoknak. Emiatt a kortárs műgyűjtők elkötelezettsége rendkívül erős, amit jól mutat a 41 éves japán Maezava Juszaku esete Jean-Michel Basquiat műveivel: 2017 májusában a Sotheby’s New York-i árverésén 110,5 millió dollárt költött Basquiat 1982-es datálású, cím nélküli vásznára, amely így a legdrágább kortárs műalkotás lett.

Később Maezava elismerte, nem számított arra, hogy a leütési ár ennyire fölé megy az előzetesen megállapított 60 millió dolláros becsértéknek. Nota bene, a becsérték is neki volt köszönhető, a korábbi rekordárat (57,3 millió dollárt) is ő fizette ki 2016-ban. Tehát egy év alatt megduplázta a festő rekordárát ugyanaz a gyűjtő, aki rendre úgy nyilatkozik, hisz Basquiat művészetében, és biztos benne, hogy befektetési szempontból is helyesen döntött, amikor az ösztöneit követte.

Mindenesetre Jean-Michel Bas­quiat Water-Worshipper (Vízimádó) című 1984-es művének műtárgypiaci karrierje Maezava igazát támasztja alá. A kép az elmúlt harminc évben újra és újra megjelent a piacon, New Yorkban, Párizsban, Londonban és végül Hongkongban aukcionálták, és egyre rövidebb idők teltek el két árverés közt, egyre biztosabb volt, hogy érdemes újra kalapács alá vinni, ugyanis nőtt az értéke. 1998-ban a Christie’s New York-i aukcióján 35 ezer dollárt ért, 2010-ben a Sotheby’s párizsi eseményén 3,2 millió dollárt adtak érte, 2014 februárjában a Sotheby’s londoni árverésén pedig már 4,1 millió dollárért kelt el, majd 2017 áprilisában a Sotheby’s árverésén Hongkongban 5,4 millió dolláron ütötték le ugyanazt a festményt.

(Világgazdaság, 2018. február 25.)

 

Műtárgyak piaca: New York, London, online

Egy évtized alatt ezer milliárdnál is nagyobb lehet a világ műtárgy piacának a növekedése.

A nemzetközi műtárgypiac 2017-re stabilizálódott, írja a Világgazdaság. Belső piaci átrendeződés zajlik, de az elemzők hosszú távon is kiegyensúlyozottságra számítanak. A világ műtárgy vagyona folyamatosan nő, 2026-ra a becslések szerint 2.700 milliárd dollárt tesz majd ki – állapította meg a Deloitte Art & Finance Reportja.

A 2016 áprilisától 2017 közepéig tartó időszakot vizsgáló műtárgypiaci jelentés az eddigi eredmények elemzésén túl jövőbe mutató tendenciákat is igyekszik felrajzolni, segítve a befektetési célú műtárgy vásárlásokat. Tapasztalatok szerint a műgyűjtők és műtárgyvásárlók nagy többsége (86 százalék) még mindig érzelmi alapon dönt arról, milyen műtárgyat vásárol meg, de 79 százalékuk gondosan mérlegeli a befektetési szempontokat is. Világszerte egyre nagyobb az igény a műtárgybefektetések iránt, így pontosnak tűnik az a becslés, hogy a világ műtárgyvagyona a 2016-os 1.600 milliárd dolláros szintről tíz év alatt, 2026-ra 2.700 milliárd dollárra nő.

Az Artnet – a nyilvános aukciókon elért árakat nyilvántartó adatbázis – adatai szerint a művészeti piacon a műalkotások több mint 85 százalékának emelkedett az ára. A legkiemelkedőbb korszaknak számító impresszionista és a kortárs művészet esetében legerőteljesebb a növekedés: az impresszionista műveknél 10,5 százalékot, a kortárs műalkotásoknál 7,5 százalékot mértek. A műtárgypiacon hosszú ideje az impresszionista, modern és kortárs aukciók a mértékadók, ez a két kategória számít a piac legerősebb területének.

A jelentés szakértői szerint összefüggés tapasztalható a különböző műtárgypiaci területek és befektetési eszközosztályok hozama közt. A biztonságos műtárgytípusok, mint az impresszionisták és a régi mesterek hozama nagyban összecseng a biztonságos eszközökkel, amilyenek a kötvények és az ingatlan. Kockázatos, így nagyobb hozammal kecsegtető műtárgybefektetésnek számít a kortárs művészet, különösen a kínai kortárs művészet, amely nagyobb szélsőségekkel leng ki. A kortársak hozama a kockázatos eszközökkel – értékpapírokkal, árucikkekkel – mozog együtt.

Forrás: AFP PHOTO / TIMOTHY A. CLARY

A világ két nagy vezető auk­ciós­háza, a Sotheby’s és a Christie’s forgalma 2000 és 2017 között folyamatosan nőtt, csaknem meghétszereződött (még úgy is, hogy 2009-ben a válság miatt megtorpanást mértek). A legnagyobb összforgalma a két háznak 2014-ben volt, a számok 2015–17 közt csekély mértékben ugyan, de visszaestek egy belső piaci átrendeződés miatt.

Feljövőben van az online terület, noha a legmagasabb árú, kiemelkedő tételek valószínűleg sosem fognak ezen a platformon gazdát cserélni. A középkategóriában viszont az árverezőházak veszíthetnek pozíciójukból, a műkereskedők és galériák ellenben növelhetik piaci részesedésüket, s hosszú távon mindez a műtárgypiac kiegyensúlyozottságát erősíti.

Földrajzi elhelyezkedés tekintetében a műtárgypiac központi helyszíne még mindig New York és London.

Utóbbi esetében 31 százalékkal, a „Nagy Almában” 29 százalékkal nőtt az aukciós összforgalom. Az ázsiai vevők részaránya növekvő tendenciát mutat, ennek ellenére Kínában „csak” 21 százalékkal emelkedett az aukciós forgalom. Ennek az az oka, hogy a különleges alkotások a hagyományos helyszíneken jutnak ki a piacra. Még akkor is, ha az elmúlt év gyakorlata szerint a fő tételeket az árverés előtt, utazó kiállítások keretében ázsiai gazdasági központokban is bemutatják, de a végén visszaviszik őket Londonba, vagy New Yorkba, és ott teszik őket kalapács alá.

A műtárgyak földrajzi elhelyezkedése ennek ellenére valószínűleg tovább fog változni. Ma a műtárgyállomány 60 százaléka Európa és Észak-Amerika műgyűjteményeiben található, tíz év múlva (az előrejelzések szerint) már csak 52 százalék marad ezeken a helyeken. Párhuzamosan az ázsiai gyűjtemények részesedése 21 százalékról 29 százalékra fog növekedni. A műtárgyak Ázsiába vándorlását már az elmúlt években megfigyelhettük, de 2017-ben a folyamat – kiváltképp a csúcsdaraboknál – felerősödött.

A műtárgypiac transzparens része az aukciók világa. Az elemzés szerint 2016 nehezebb éve volt a piacnak, 2017-re az eladások összértéke növekedett 4,8 milliárd dollárról 5,7 milliárd dollárra, annak ellenére, hogy 2017 első fél évében az aukción leütött műtárgyak száma jelentősen csökkent. Azaz kevesebb, ám drágább műtárgyak cseréltek gazdát árveréseken, ami összefügg az online értékesítés növekedésével.

(Világgazdaság, 2018. február 11., Jankó Judit írása)

 

Christie's: nagyot ment a műtárgy piacon

Nőtt mindene: árbevétele, ügyfeleinek száma.

A Christie's londoni székhelyű aukciós ház 6,6 milliárd dollár bevétellel zárta a 2017-es évet, ami 21 százalékkal múlta felül az egy évvel korábbit.

A Christie's a 2017-es évről kiemelte Leonardo da Vinci Salvator Mundi (Világmegváltó) festményének eladását 450 millió dollárért egy New York-i árverésen. A műkincsvilágban rekord az átszámítva mintegy 111 milliárd forintos összeg.

Az Egyesült Államokban tartott Christie's árveréseken a bevétel 62 százalékkal, 3,2 milliárd dollárra ugrott, Európában és a Közel-Keleten együtt 11 százalékkal, 2 milliárd dollárra nőtt. Az online kereskedésből tavaly 72 millió dollár folyt be, 8 százalékkal több az egy évvel korábbinál - írja az MTI.

Az 1 millió font felett vásárló új ügyfelek száma 40 százalékkal nőtt 2017-ben, a 10 millió font felett értékesített műtárgyak száma 65-re emelkedett a 2016. évi 26-ról.

A Christie's új ügyfeleinek a száma 2017-ben 31 százalékkal nőtt.

(Napi.hu, 2018. február 2.)

Műtárgy: megy a webre az is

Egyre több az online műtárgy árverés. A Christie's sem akar kimaradni.

A Christie's cég vezetése úgy gondolja, hogy a vevők igényei miatt váltaniuk kell és nekik is el kell kezdeniük online aukciókat szervezni a hagyományosak mellett, írja az Origo. A mai rohanó világban az aukciók kedvelői egyre kevésbé érnek rá végigülni egy több órás licitet. Sokan szeretnének otthonuk kényelméből, akár nyaralás közben vagy éppen a tengerpartról licitálni.

A hagyományos aukciók mellett most már az egyre népszerűbbek az online árverések

Az igazán izgalmas része a dolognak, hogy az online árverés is kétféleképpen történhet. Az egyik a hagyományos, tehát mindenki licitál, akárcsak egy online boltban, a másikat viszont ugyanúgy levezetik, mint egy igazi árverést.

A Christie's szerette volna, hogy a kényelem mellett megmaradjon az árverés hangulata is, ezért ugyanúgy egy kikiáltó vezeti az online liciteket is. Így a licitáló tényleg úgy érezheti magát, mintha egy igazi aukciósházban lenne, miközben otthonról, a fotelból küldi az árajánlatokat.

Csillagászati áron, 170,4 millió dollárért (50 milliárd forintért) kelt el a Christie's New York-i árverésén Amedeo Modigliani Nu couché című aktfestménye. 

Az online árverések száma egyre nő, ezért a kikiáltóknak és az aukciós házaknak is hozzá kell szokniuk ehhez az újfajta dologhoz. Az előző évben online aukciókon a műtárgyak 8,3 százalékát adták el. Ez a szám 2013-ban még alig 4 százalék volt.

Robin Kermond kommunikációs tréner készíti fel a kikiáltókat az újfajta kihívásra. Szerinte az online aukciók levezetése nagyon hasonlít a televíziós műsorvezetők munkájához. A különbség csak annyi, hogy ott egy stúdióban ülnek, itt viszont saját számítógépükre és videós eszközeikre kell hagyatkozniuk.

Mivel általában az aukció levezetője csak az ügyfél helyszínét látja felvillanni a képernyőjén, ezért különböző módszereket kell elsajátítaniuk ahhoz, hogy folyamatosan tudják tartani a kapcsolatot a licitálókkal.

Fontos különbség még az is, hogy az emberek mennyi pénzt hajlandók ilyen típusú liciteken elkölteni. A Financial Times szerint az online árveréseken hajlamosabbak olcsóbb műtárgyakat vásárolni, főleg 5 ezer dollár alatti értékben.

A Christie's 2017-ben már bezárt egy aukciósházat, ez pedig azt jelzi, hogy a cég még nagyobb hangsúlyt szeretne fektetni az online licitekre.

(Origo, 2017. augusztus 19., fotó: AFP/Timothy A. Clary, dpa Picture-Alliance/AFP/Daniel Naupold)

 

Christie's: jön a Rockefeller-gyűjtemény

Minden idők legnagyobb értékű gyűjteményét dobják piacra. 700 millió dollárért.

A 2017-ben elhunyt amerikai milliárdos, David Rockefeller műgyűjteményét a Christie’s dobja piacra, írja a Világgazdaság. Prezstízsszempontból is fontos ez az aukciósháznak, ráadásul minden idők legnagyobb értékű kollekciójáról van szó, írja a Világgazdaság. A világ vezető aukciósházának New York-i székhelye a Rockefeller Centerben van, és a sajtóban megjelent hírek szerint a megbízást azzal nyerte el a Christie’s, hogy megállapodott egy – nyilvánosságra nem hozott – garantált minimálárban a teljes kollekcióra. Egyes nagy értékű tételek esetében ez bevett gyakorlat, de teljes gyűjteményre eddig még egyetlen aukciósház sem vállalt ilyet, hiszen ezzel sokat kockáztat.

A Christie’s, ahogy mostanában szokás, egész programsorozatot tervez a kollekció bemutatására, a gyűjtemény anyagából válogatott kiállítást 2018 tavaszáig több földrészre elviszi. A bevételt a család jótékony célú alapítványai, különböző múzeumok, köztük a New York-i Museum of Modern Art (MoMA), valamint a Harvard és a Rockefeller Egyetem, valamint az amerikai külpolitikát befolyásoló Külkapcsolatok Tanácsa kapja – ebben Rockefeller közéleti szerepet vállalt –, továbbá környezet- és természetvédelmi projekteket támogatnak majd.

David Rockefeller a dinasztiaalapító John D. Rockefeller legkisebb unokája volt, a nyilvánosság előtt utoljára 2016 nyarán, a századik születésnapja után jelent meg a MoMA szokásos évi jótékonysági partiján. 2017 tavaszán halt meg, vagyonát a Forbes 3,3 milliárd dollárra becsülte. A műgyűjtésben családi hagyományt vitt tovább, anyja, aki a MoMA társalapítója volt, főként ázsiai művészetet és kortárs műveket gyűjtött, apja pedig az antik és a reneszánsz korszak iránt érdeklődött. Saját, 15 ezer darabot számláló kollekciójában impresszionista, poszt­impresszionista és modern festmények, európai bútorok és kerámiák, valamint amerikai festmények és iparművészeti tárgyak szerepelnek.

A Chase Manhattannek a kollekciója az Egyesült Államok legfontosabb céges műgyűjteménye. Kezdetben a műgyűjtésben a MoMA alapító igazgatója, Alfred Barr segítette Rockefellert, az ő tanácsára vásárolta meg Pierre Bonnard és Henri Matisse csendéleteit, Renoir aktját, Monet tavirózsáit. Később az amerikai absztrakt expresszionizmus felé nyitott. 2005-ben 100 millió dollárt adományozott a MoMA-nak, ami akkor a legmagasabb összegű egyéni támogatás volt. 2018 tavaszán egy aukciósorozat keretében kétezer tételt árvereznek el a gyűjteményből, a művek előzetesen becsült értéke 700 millió dollár.

(Világgazdaság, 2017. augusztus 17.)

 

Picasso hozta a legtöbbet

150 millió dollárért is vettek festményt. Műtárgypiac. ₪₪₪

Az Art Basel és a USB kimutatásai szerint azonban az elmúlt 5 évben közel 70 milliárd dolláros forgalomra tornázta fel magát a műtárgypiac melyet a 2008-ban kirobbant gazdasági válság is megrengetett (2009-ben 62 milliárd dollárról 40 milliárd dollárra esett vissza a forgalom).

Még a Brexit is nyomja a műtárgypiacot

A műtárgypiac sem kivétel, a politikai és a gazdasági helyzet befolyásolja ezt területet is. 2016-ban a Brexit és az amerikai elnökválasztás miatt kialakult bizonytalanabb helyzetben például az olyan neves alkotóktól, mint Andy Warhol, Francis Bacon vagy Pablo Picasso, jóval kevesebb alkotás jutott el az aukciókra. A javulás azonban már 2016 második felében elkezdődött, azt követően, hogy az év első felében például a Sotheby's 31%-os, a Christie's 29%-os visszaesést produkált. Az Art Tactic elemzése 2017-ben növekedés várható, melynek motorja az afrikai, dél-ázsiai, észak- és dél-amerikai piacok lehetnek. 

A TEFAF (The European Fine Art Foundation) és az Art Basel 2017-es kimutatásai alapján általánosnak mondható az a tendencia, hogy a piacot egyre inkább a kínálat alakítja. Az éves forgalmat tehát nagyban befolyásolja, hogy milyen művek kerülnek a nagy aukciósházak és a kereskedők látóterébe. 2016-ban a nemzetközi piac több mint felét az 1945 utáni  kortárs művek adták, emellett a modern és avantgárd, valamint az impresszionista és posztimpresszionista művek forogtak még jelentős számban. Legmagasabb összértékben Picasso művei keltek el a nyilvános aukciókon, a magánértékesítési rekordot pedig Gustav Klimt Adele Bloch-Bauer portré II. című alkotása érte el, amit Oprah Winfrey amerikai műsorvezető gyűjteményéből 150 millió dollárért vett meg egy kínai magángyűjtő.

Erős a magyar műtárgypiac

A magyar műtárgypiacon a becsült forgalom évente 15-20 milliárd forint között mozog. Míg a válság legsúlyosabb éveiben a Virág Judit Galéria aukcióinak forgalma 2-300 millió között alakult, az utóbbi két évben már egyetlen árverés sem zárult 500 millió forint alatt.  „A hazai műkincspiac a válság óta egyre stabilabb és kiszámíthatóbb. Az igazán kvalitásos képek, az ún. gyűjtői darabok a válság éveiben is keresettnek számítottak. Amiben akkor visszaesést tapasztaltunk, azok a kisebb mesterek művei voltak. Ez akkoriban a stratégiánk újragondolására késztetett minket, így kevesebb tételt indítottunk az árveréseken. A piac stabilizálódását egyébként a tételszámok változása is jól mutatja.  A kétezres évek elején 200 felett volt az átlagos tételszám, 2011-ben 160, ma pedig már újra 220 körül.“ – számolt be tapasztalatairól Kelen Anna, a Virág Judit Galéria művészettörténésze,aki jelenleg a Sotheby’s-nél folytat a nemzetközi műtárgypiaccal kapcsolatos tanulmányokat.

A festmények nagyon húznak

A 2016-os év a hazai műkereskedelmi piacon kifejezetten sikeresnek számított. Az aukciókon több rekordár is született, emellett az árszínvonal is emelkedett,  a galériák, műkereskedők többsége javuló forgalomról számolt be. A hazai műkereskedelemben 2017-ben az ügyfélkör bővülését és az árszint stabilizálódását várják.

Hazánkban a műtárgypiac forgalmának 70-75 százaléka festményeladásokból származik, a gyűjtők körében még mindig a klasszikus és a huszadik század első feléből származó modern és avantgárd  művek a legnépszerűbbek. “A Virág Judit Galériában azt tapasztaljuk, hogy az utóbbi években a gyűjtői kör összetétele és ezzel párhuzamosan az érdeklődés is kezd megváltozni. Sokan például jó nevű grafikákba fektetnek be, de  egyre népszerűbbek az úgynevezett iparterv generáció művészei is, vagyis a hatvanas-hetvenes évek ma is aktív kortárs alkotói, mint például Keserü Ilona, Bak Imre illetve Lakner László. De a máig is legkeresettebb magyar festők közé tartozik itthon és külföldön is Csontváry Kosztka Tivadar, Gulácsy Lajos, Szinyei Merse Pál, Mednyánszky László, Munkácsy Mihály, Vaszary János, valamint azok a modern festők, akik a XX. század első felében kapcsolatban álltak az európai művészekkel, pl. Kádár Béla, Scheiber Hugó és Czóbel Béla.” - meséli Kelen Anna, így nem véletlen, hogy ezen művészek munkáit kiemelten kezeli a Virág Judit Galéria. Az érdeklődést azonban nagyban befolyásolja, hogy a magyar alkotók közül kik jelennek meg a nagy külföldi kiállításokon. Tavaly például a Guggenheim Múzeumban rendezett Moholy-Nagy-életműkiállítás után novemberben a Sotheby's New York-i árverésén rekordáron, 6 millió dollárért, azaz 1,7 milliárd forintért kelt el egy Moholy-Nagy-zománckép.

Van láncszem

A külföldi kiállításokon is kaphatnak szerepet a magyar kereskedelmi galériák, ugyanis ők szolgálhatnak hídként a magángyűjtők és a nemzetközi intézmények között. A régió egyik legnagyobb aukciós házaként ismert Virág Judit Galériának már nagy tapasztalata van ebben: az Amszterdamban jelenleg is futó a Fauvizmustól a Szürrealizmusig - a magyar avantgárdot bemutató kiállítására hat kiemelkedő, magántulajdonban lévő alkotást kölcsönöztek közel 370 millió Ft értékben. A festmények biztosítási értéke 30 és 100 millió Ft között mozgott. Nemcsak a képek művészeti értékét és a festő presztízsét emeli mind a hazai, mind a nemzetközi kiállítás lehetősége, hanem az adott kép esetén komoly értéknövelő tényezőről is beszélhetünk, ha a tulajdonos a későbbiekben esetleg az eladás mellett dönt.

A hazai műtárgypiac fellendüléséhez az is hozzájárul, hogy évről-évre egyre több külföldi gyűjtő figyelme fordul a magyar alkotók felé.  “Szerencsére a világ minden tájáról bukkannak fel magyar képek, nemrég egy új-zélandi aukciósház egy Berény Róbert kép kapcsán kérte ki a véleményünket. Legutóbb pedig egy angol aukciósház egy nagyon korai Rippl-Rónai mű kapcsán keresett meg minket. A magyar vonatkozású műkincspiac egyik különlegessége, hogy szinte folyamatosan kerülnek elő eddig rejtőzködő művek. Nekünk pedig az a legfőbb célkitűzésünk, hogy ezeket a műtárgyakat haza tudjuk hozni külföldről.” - meséli Kelen Anna. Ha ez a tendencia tovább erősödik, szinte biztosak lehetünk abban, hogy a hazai műkereskedelmi piac jó mérleggel zárja majd a 2017-es évet.

(Mitte Communications, 2017. július 25.)

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.