butikpórázon₪vásárlóktere

Műanyag zacskó: csak betiltják egyszer

De előtte még megadóztatják. Legyen drága, hogy elmenjen a kedved tőle. A szívószál sem ússza meg.

Várhatóan szeptember végén hozzák nyilvánosságra azt a jogszabálytervezetet, amelytől a forgalmazott műanyag zacskók jelentős csökkenését várja az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM). A szaktárca hosszú távon a műanyag zacskók forgalmazásának teljes tiltását tervezi, írja az MTI.

Jelentős szigorítást terveznek 2019-től a műanyag zacskók és az egyszer használatos műanyag eszközök kiszorítása érdekében - tájékoztatta az ITM az MTI-t.

A közlemény szerint Magyarországon évente több mint 80 darab műanyag zacskót használnak el fejenként, amelyek jelentős része egy használat után azonnal hulladékká válik. A műanyaghulladékok jelentős része hasznosítás helyett lerakóba kerül, még rosszabb esetben a környezetet szennyezi. A természetbe kikerülő műanyag nem csak az állatfajok elpusztulása miatt jelent óriási kárt, de a műanyagok bekerülnek a táplálékláncba, végső soron az élelmiszerekbe és az ivóvízbe is.

A tárca felidézte, hogy Magyarország a vonatkozó európai szabályozást évekkel megelőzve jelentős mértékű termékdíj megfizetését írta elő, amivel sikerült csökkenteni a forgalomban lévő műanyag zacskók számát. Az ITM javaslatot dolgozott ki a műanyag zacskók felhasználását korlátozó intézkedésekről a környezetvédelmi termékdíj-szabályozás keretében. 

A termékdíjtörvény módosításával várhatóan emelkedik a nagyon könnyű műanyag zacskók és a könnyű műanyag zacskók díjtétele. Ezek a gyakorlatban jellemzően a boltokban található "letéphető zacskók" és "csíkos szatyrok". Ezen kívül nő az egyszer használatos műanyag poharak, edények termékdíja, valamint a kör tovább bővül az egyszer használatos műanyag evőeszközökkel, mint például a kanál, villa, kés, keverőpálca és a szívószál - közölte a szaktárca.

Az ITM tervei szerint 2021. január 1-jétől teljesen betilthatják a műanyag zacskókat. A környezetre különösen nagy veszélyt jelentő, oxidatív úton aprózódó műanyag zacskók forgalmazását a szaktárca várhatóan már 2019. július 1-jétől betiltja. Az ilyen zacskók gyártásánál olyan adalékanyagokat használnak, ami miatt a műanyag idővel kis részecskékre hullik szét, de biológiailag nem bomlik le. Az aprózódás az összegyűjtést is lehetetlenné teszi, viszont megnő a műanyagnak a táplálékláncba bekerülésének kockázata.

A tervek szerint a műanyag zacskókra darabszámon alapuló termékdíjat kell fizetni, ami a kereskedőket jobban ösztönözheti arra, hogy ezeket a zacskókat más termékekkel helyettesítsék. Az intézkedés hatására a vásárlók is a hulladékszegényebb csomagolási, tárolási megoldásokat részesíthetnék előnyben - jelezte a minisztérium.

A tervezett intézkedésekkel Magyarország az Európai Unió több tagállamához hasonlóan az egyes műanyagtermékek korlátozásáról szóló uniós irányelv javaslatban foglaltak megvalósítására törekszik - hangsúlyozta közleményében az ITM.

(MTI, 2018. szeptember 16.)

 

Mégsem lesz tejeskávé adó a briteknél

Megbukott a briteknél a tejeskávé adó, a kormány megfúrta. Inkább vigyél magaddal bögrét.

A brit kormány elvetette az úgynevezett tejeskávéadó ötletét, amelyet az eldobható kávéspoharakra vetettek volna ki a hulladéktermelés visszaszorítása érdekében, mert úgy véli, hogy hatékonyabb megoldás, ha a kávézók inkább kedvezményeket adnak azoknak a vásárlóknak, akik saját bögrével érkeznek, írja az Origo.

A brit parlament környezetvédelmi ellenőrző bizottságának januárban ismertetett javaslata szerint az adó mértéke poharanként 25 penny (87 forint) lett volna. Az elképzelés az volt, hogy, ha a tejeskávéadó révén sem sikerül teljesíteni 2023-ig az újrahasznosítási célkitűzéseket, akkor teljesen ki kell vonni a forgalomból az egyszer használatos poharakat.

A szigetország kormánya szerint azonban jobb megoldás, ha a kávézók inkább kedvezményeket biztosítanak azoknak a vásárlóknak, akik saját bögrével érkeznek. Az adójavaslat kezdeményezői szerint a kormány válasza azt sugallja, hogy nem veszi komolyan a műanyaghulladékok kezelésére tett ígéreteit.

"Nagy-Britannia szemetelési kultúrájának pusztító hatása van az utcáinkra, a strandjainkra és a tengereinkre. Mi megoldást javasoltunk az eldobható csomagolások problémájára. A kormány válasza azonban azt mutatja, hogy a meleg szavakon kívül nem tervez valódi lépéseket" - mondta Mary Creagh, a bizottság elnöke.

Hozzátette, a bizottság rendelkezésére álló bizonyítékok szerint a nemújrahasznosítható anyagok alkalmazásának visszaszorítására hatékonyabb módszer az adó kivetése, mint a kedvezmények biztosítása, ahogy ezt a műanyagzacskók megadóztatása is mutatja.

A kormány ugyanakkor azt mondja, hogy nagyon is komolyan veszi az ügyet, de nem akar elhamarkodott következtetéseket levonni.A kávéspoharak mindössze 0,7 százalékát teszik ki a papírcsomagolás-hulladékoknak Nagy-Britanniában.Úgy véljük, hogy fontos a csomagolás- és hulladékkezelés rendszerét a maga teljességében vizsgálni" - fogalmazott a kormány a bizottságnak írt válaszában, hangsúlyozva, hogy további vizsgálatokra van szükség az ügyben.

(Origo, 2018. március 9.)

 

Eldobtad a kávéspoharat - fizess adót

Jöhet a tejeskávéadó, vagy egyszerűen betilthatják az eldobható kávéspoharat a britek. 

Megelégelték a brit törvényhozók, hogy elárasztják az ország szemeteseit és utcáit az eldobható kávéspoharak, ezért azon gondolkodnak, hogy bevezetik az úgynevezett tejeskávéadót ezekre a poharakra. Az adó mértéke poharanként 25 penny (87 forint) lenne, a bevezetésére pedig azért van szükség, mert Mary Creagh, a brit parlament környezetvédelmi bizottságának elnöke szerint évente  2,5 milliárd eldobható kávéspohár kerül a szemétbe Nagy-Britanniában, írja az Index.

A szigetországban a Pret A Manger, a Costa Coffee, a Starbucks és a hasonló láncok adják el a legtöbb kávét, amelyek mind papírpohárban kínálják a lattét és a frappuchiónot. Az ilyen poharaknak viszont kevesebb mint 1 százalékát hasznosítják újra Nagy-Britanniában, egyrészt mert lusták kimosni és a papírgyűjtőbe dobni a kedves fogyasztók, másrészt mert a papíron lévő vékony műanyag borítás miatt ezeket nehéz is újrahasznosítani.  

A kávézóláncok persze próbálkoznak valahogy arra idomítani az ügyfeleiket, hogy ne halmozzák a szemetet, például az üzletek egy része kedvezményesen adja a kávét azoknak azoknak, akik saját pohárral érkeznek, de így is csak a fogyasztók mindössze 1-2 százaléka él ezzel a lehetőséggel. A brit parlament környezetvédelmi bizottságának tagjai most az remélik, hogy ha megadóztatják a poharakat, vagyis ezen keresztül megemelik a kávé árát, az majd eléri a célt, amit az eddigi kedvezmények nem. 

A tejeskávéadóból befolyó összeget a tervek szerint az újrahasznosítás fejlesztésére fordítják majd, már ha bevezetik. Ha pedig az adóval sem lehet rávenni a briteket, hogy ne dobálják el a papírpoharakat, akkor 2023-tól egyszerűen betiltják majd azokat.

(Index, 2017. január 5.)

 

Sarki fűszeres: műanyag az nincs benne

Egy holland cég megnyitotta a világ első műanyagmentes szupermarketét Amszterdamban.

Az 1980 óta működő, kizárólag organikus élelmiszereket forgalmazó EkoPlazának 74 boltja van Hollandiában. Szerdán nyitották meg az első műanyagmentes boltot, amely Amszterdam egyik forgalmas sétálóutcája közelében van, írja a 24.hu

A boltban mintegy hétszáz terméket árulnak friss hústól a lencséig, és műanyag helyett komposztálható bioanyagokba, vagy hagyományos csomagolóanyagokba csomagolják őket, mint az üveg, a kartonpapír vagy a fém. Az EkoPlaza célja az, hogy idén valamennyi boltjukból száműzzék a műanyagot. Igaz, ez a beszállítóktól is változtatást követel.

Bár jelenleg nehéz elképzelni a műanyag nélküli életet, óriási környezeti terhe van annak, hogy a sokszor néhány percig használt műanyag poharak lebomlása akár évszázadokat vehet igénybe. Egy amerikai tanulmány szerint az USA-ban minden órában 2,5 millió műanyag palackot használnak fel, évente nyolc millió tonna műanyag köt ki az óceánokban, és az eddig összesen megtermelt műanyag mindössze kilenc százalékát hasznosították újra.

A Telegraph szerint az EkoPlaza kísérlete fontos tesztterepe lehet Theresa May brit miniszterelnök javaslatának, aki szeretné elérni, hogy műanyagmentessé tegye a brit szupermarketeket. May január elején beszélt arról, hogy ezzel megelőzhetnék azt, hogy több millió tonna műanyag jusson az óceánokba, amely korunk egyik legnagyobb környezetvédelmi kihívása. A főleg mélyhűtött árukat forgalmazó brit Iceland kiskereskedelmi lánc korábban azt tűzte ki, hogy 2023-ig mentesítse a boltjait a műanyagtól.

A műanyag zacskók világában alternatív trendek is vannak. A Céline nevű francia luxusáru-forgalmazó piacra dobta átlátszó bevásárló táskáját 590 dollárért (150 ezer forintért), amely laikus szemmel nem sok mindenben tér el egy hagyományos műanyag szatyortól.

(24.hu, 2018. február 28.)

 

A görögök fizethetnek a nejlonzacskóért

2018-tól fizetős a bevásárlásoknál használatos műanyag zacskó. De nem minden árusnál.

2018 január elsejétől Görögországban is fizetőssé váltak a bevásárlásoknál használatos környezetszennyező műanyag zacskók– írja az MTI nyomán az Index.

Az év első napjától 4 eurocentbe (12,4 forint) kerülnek a zacskók, 2019-től azonban már 9 centre emelkedik az áruk. A heti piacokra és az utcai árusokra azonban továbbra sem vonatkozik a rendelkezés, ezért a környezetvédők erősen kritizálják is a szabályozást.

Az IELKA görög piackutató becslései szerint a görögök évente fejenként mintegy 400 műanyag zacskót használnak el. Görögország éves szeméttermelése kiemelkedően magas, 500 ezer tonna, ám ennek szélsőségesen alacsony hányadát hasznosítják újra a Greenpeace görög ága szerint. 

Ezt alátámasztják az Európai Környezetvédelmi Ügynökség (EUA) adatai is, a kommunális hulladék újrahasznosítási aránya Görögországban 2015-ben mintegy 15 százalék volt, míg a listavezető Németországban 66 százalék. 

(Index, 2018. január 2.)

 

Kötelező üvegvisszavétel: minden huszadik élelmiszerboltban

2018 januárjától lenne kötelező a háromszáz négyzetméternél nagyobb alapterületű élelmiszerüzletekben a hulladék üvegek visszavétele a vásárlóktól. A felkészülésre jó, ha marad tíz nap, mivel kihirdetett rendelet még nincs, csak tervezet. A karácsonyi, szilveszteri vásárlási dömping időszakában kellene konténereket vásárolni, helyet kialakítani, van, ahol a boltban.

A hulladékgazdálkodás okos dolog, hiszen szennyezéstől, pazarlástól óv. Önmagában az szándék sem vitatható, hogy a nagyobb élelmiszerboltok vegyék vissza a vásárlóktól az üveghulladékot. A szaktárca rendeletének napokban napvilágot látott tervezete erre irányul, amikor előrevetít egy olyan kötelezettséget, hogy a 300 négyzetméternél nagyobb alapterületű élelmiszerboltoknak 2018 január elejétől kötelező lesz visszavenni a vásárlóktól a hulladék, használt, élelmiszereket tároló üvegeket.

Ez nem betétdíjas rendszer, amikor pénz ellenében lehet az üvegeket csere-berélni a boltban, hanem a vásárló elszántságára épít. Egyébként jelenleg is gyűjtenek vissza üveget a nagyobb élelmiszeráruházak, ez része a hulladékgazdálkodásnak.

Az új javaslat a 300 négyzetméternél nagyobb alapterületű élelmiszerboltokat kötelezné az új rendre. A KSH adatai szerint negyvenezer az élelmiszerboltok száma. Ezek fele rögtön ki is esik a kötelezettek köréből, mivel kisebb alapterületű szakbolt. A további húszezer, szaknyelven élelmiszer jellegű vegyes boltok száma a KSH adatai szerint 20 ezer körül mozog, de átlagos alapterületük mindössze 186 négyzetméter. Ezek között vannak a nagyobb alapterületű áruházak, hipermarketek, szupermarketek, diszkontok.

A 300 négyzetméternél nagyobb alapterületű élelmiszerboltok döntő részben a nagy hazai és nemzetközi láncok körébe tartoznak, ebből kiindulva közel kétezer üzlet válhat kötelezetté (figyelemmel kell lenni arra is, hogy nem az eladótér, hanem a bolt teljes alapterülete számít, amiben a raktár és egyéb, a bolthoz tartozó épületrészek is benne vannak). Természetesen az egyáltalán nem baj, hogy a kisebb boltok ebből kimaradnak, pontosan az ehhez hasonló kivételek is segítenek rajtuk valamennyit. A rendelet tervezete szerint az üvegek visszagyűjtése több módon is végezhető, így konténerrel a bolt előtt, ami autóval is megközelíthető, így ez a megoldás a saját parkolóval rendelkező élelmiszerbolt számára jelenthet lehetőséget. De elhelyezhető a konténer a bolt előtt is, ha nem ütközik valamilyen városképi, vagy közlekedési, biztonsági előírással. És marad egy végső megoldás is, a bolton belüli visszavétel.

Na de hogyan is, januárig

Most már csak két kérdés maradt: miért ilyen rövid a felkészülési határidő, hiszen egyrészt be kell szerezni egy-két ezer, a célnak megfelelő konténert. Itt a biztonságra is ügyelni kell, tehát nem mindegy, milyen is az a konténer. Például ne sérüljön a vásárló, ne lehessen benn turkálni, hiszen ha törik az üveg bedobáskor, a szilánk azért vágni is tud, ne akadályozza a visszagyűjtés a vásárlók és az eladók mozgását és némi felügyelet, rátekintés is szükséges, hiszen például azt sem árt ellenőrizni, mit dob bele a gyűjtőedénybe a vásárló. Ráadásul meg is kell állapodni egy üveghulladékot visszagyűjtő vállalkozással is az időnkénti elszállításról.

És hogy mindehhez mit szól majd a vásárló? Fog-e cipekedni, ha a lakóhelyén nincs lehetősége a szelektív üveg visszagyűjtésre, ez majd később derül ki.

(blokkk.com, 2017. december 12.)

  

Olcsó marad a nejlonzacskó a boltban

Mégsem emelné a termékdíjat a kormány, maradnak a nejlonzacskó árak a boltban.

A most futó törvényjavaslatból egy módosítóval kivennék a zacskó termékdíjának emelésére vonatkozó részt, írja az Index, a Zoom.hu nyomán. Az adóemelés visszavonása formálisan a törvényalkotási bizottság javaslataként jutott a parlament elé, de az ilyen javaslatok mögött általában a kormány áll. Frissítés: időközben az Országgyűlés megszavazta a törvénymódosítást, az már kihirdetésre vár.

A bizottság indoklása szerint változóban vannak az uniós szabályok, korai lenne a kormány által még két hete javasolt termékdíjemelés, indokolatlan terheket róna a magyar cégekre. A kérdés újraszabályozását a kormány felfüggeszti addig, amíg el nem fogadja az unió az új – a korábbinál egyébként vélhetően szigorúbb – környezetgazdálkodási szabályokat.

A hazai boltok többségében már ma is fizetni kell a pénztárnál, ha zacskót kérünk, de a jogszabály alapján egy csomó zacskótípus a sima műanyagokra vonatkozó, ami az olcsóbbik (57 forint termékdíj/kg) kategóriába is belefér, ezért a boltoknak nem kell túl sokat elkérniük érte a vásárlóktól.

A törvénymódosítás pontosabban és szigorúbban határozta volna meg, mi mindent kell az eredetileg a műanyag bevásárló reklám táskák, zacskók számára kitalált, 1.900 ft/kg-os kategóriába sorolni, így az extravékony, pékáru, zöldség és friss hús számára fenntartott átlátszó zacskókon kívül minden durván megdrágult volna a kereskedőknek. A kormányzat a zacskók további visszaszorulását és plusz költségvetési bevételt is remélt a változtatástól.

A kormány mostani visszakozása után viszont úgy tűnik, még egy darabig maradhatnak a magyar boltokban a műanyag zacskók a mostani árakon, vagy éppen ingyen.

A műanyag zacskók üldözése egyébként egyike azoknak a kevés környezetvédelmi vívmányoknak, amiben a fejlődő világ előzi a nyugatot, de fokozatosan Európában és Amerikában is terjed a tiltásuk, adóztatásuk. Az eldobált, évszázadokon át hányódó zacskóktól szenvedő élővilágnak ez nagy győzelem, de egyébként az egésznek kisebb a jelentősége, mint gondolnánk. A visszaszorítás ragadós nemzetközi gyakorlata arra viszont jó példa, mit kellene reagálni a fontosabb környezeti problémákra.

(Index, 2017. október 17.)

 

Pénzért már nem kell a nejlonzacskó

Skótok lettek az angolok.

2015. októbere előtt Angliában ingyen adták a szupermarketekben a nejlonzacskót. A 7 legnagyobb lánc üzleteiben 7 milliárd darab fogyott belőle évente, írja az Origo. Pénzért viszont már nem kellett ennyi a vásárlóknak, 85 százalékkal vissza is esett az elmúlt 9 hónapban a nejlonzacskó kérés az angol boltokban.

A legalább 250 alkalmazottat foglalkoztató üzletekre írtak elő 5 pennys díjat, aminek pontosan ez volt a célja: legyen kevesebb a szemét, hiszen a nejlonzacskók zöme odajutott ott is. A kis üzleteket nem érinti az új szabály, a papírszatyrok pedig továbbra is ingyenesek, de egyes egyes termékek után még mindig nem kell fizetni a nejlonért. Ide tartozik a nyers hal és hús, a receptre kiadott orvosság, a virágok és a magvak. Azt a tényt, hogy így mintegy 6 milliárddal kevesebb zacskót kértek a fogyasztók 9 hónap alatt, úgy könyvelik el, hogy az ötlet remek volt. Az Egyesült Királyság másik három tagországában egyébként már korábban megszüntették a szupermarketekben az ingyenes nejlonokat.

A 6 milliárd darab átlagos méretű nejlonzacskó területe körülbelül 900 ezer négyzetkilométer, majdnem tíz Magyarország. Hosszában sorba rakva egymás után, 3 millió kilométer lenne, amivel 75-ször körbeérné a Földet. A súlya akkora, mint 300 kék bálnáé, 300 ezer tengeri teknősé, vagy 3 millió pelikáné.

A nejlonzacskók gyorsan az óceánban végzik, az évi 8 millió tonna hatalmas terhet jelent a tengeri ökoszisztémának. A biológusok szerint 31 különböző tengeri emlősfajta és 100-féle madár eszi meg gyanútlanul a műanyagot.

(Origo, 2016. augusztus 3.)

 

Zacskóstop Franciaországban

Tilos az eldobható nejlonszatyor 2016. júliusától a boltokban.

2016. júliusától tilos az egyszer használatos műanyag zacskók forgalmazása a francia kereskedelemben. A környezetvédők már évek óta az újrahasznosítható zacskókért és a komposztálható csomagolásért küzdenek.

A tíz évig tartó vita után a még 2015. nyarán megszavazott törvénynek eredetileg 2016. január 1-jén kellett volna életbe lépnie, de az erről szóló rendelet csak nemrégiben jelent meg a hivatalos közlönyben. A gyakorlatban egyébként már év eleje óta nincs műanyag zacskó a francia boltokban.

A tilalom minden kereskedelmi területre vonatkozik, az élelmiszeripartól, a pékektől és hentesektől kezdve a kisebb boltokon és szupermarketeken át a benzinkutakig, a gyógyszertárakig és a piacokig.

2017. elejétől ráadásul a boltok piacairól levehető élelmiszereket is tilos lesz nejlonba csomagolni. Csak bioeredetű és házilag komposztálható - például kukorica- vagy burgonyakeményítőt, algát tartalmazó - zacskókat lehet majd adni a boltokban a vásárlóknak.

A hagyományos zacskók eltűnéséhez egyébként 4-500 évre van szükség. A tengerekben található hulladék 75 százaléka műanyag zacskó, ezeket ráadásul a tengeri teknősök 86 százaléka lenyeli, mert összekeveri a medúzákkal, hívta fel a figyelmet a francia környezetvédelmi minisztérium szóvivője.

Eddig a francia boltosok évente 5 milliárd darab műanyag zacskót használtak, további 12 milliárdot más célra. Igaz, ez csökkent valamennyit, amióta fizetni kell a zacskókért a boltokban. A becslések szerint a mennyiség fele elkallódott a környezetben.

(Origo, 2016. április 1.)

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.