butikpórázon₪vásárlóktere

Kötelező üvegvisszavétel: minden huszadik élelmiszerboltban

2018 januárjától lenne kötelező a háromszáz négyzetméternél nagyobb alapterületű élelmiszerüzletekben a hulladék üvegek visszavétele a vásárlóktól. A felkészülésre jó, ha marad tíz nap, mivel kihirdetett rendelet még nincs, csak tervezet. A karácsonyi, szilveszteri vásárlási dömping időszakában kellene konténereket vásárolni, helyet kialakítani, van, ahol a boltban. 

A hulladékgazdálkodás okos dolog, hiszen szennyezéstől, pazarlástól óv. Önmagában az szándék sem vitatható, hogy a nagyobb élelmiszerboltok vegyék vissza a vásárlóktól az üveghulladékot. A szaktárca rendeletének napokban napvilágot látott tervezete erre irányul, amikor előrevetít egy olyan kötelezettséget, hogy a 300 négyzetméternél nagyobb alapterületű élelmiszerboltoknak 2018 január elejétől kötelező lesz visszavenni a vásárlóktól a hulladék, használt, élelmiszereket tároló üvegeket.

Ez nem betétdíjas rendszer, amikor pénz ellenében lehet az üvegeket csere-berélni a boltban, hanem a vásárló elszántságára épít. Egyébként jelenleg is gyűjtenek vissza üveget a nagyobb élelmiszeráruházak, ez része a hulladékgazdálkodásnak.

Az új javaslat a 300 négyzetméternél nagyobb alapterületű élelmiszerboltokat kötelezné az új rendre. A KSH adatai szerint negyvenezer az élelmiszerboltok száma. Ezek fele rögtön ki is esik a kötelezettek köréből, mivel kisebb alapterületű szakbolt. A további húszezer, szaknyelven élelmiszer jellegű vegyes boltok száma a KSH adatai szerint 20 ezer körül mozog, de átlagos alapterületük mindössze 186 négyzetméter. Ezek között vannak a nagyobb alapterületű áruházak, hipermarketek, szupermarketek, diszkontok.

A 300 négyzetméternél nagyobb alapterületű élelmiszerboltok döntő részben a nagy hazai és nemzetközi láncok körébe tartoznak, ebből kiindulva közel kétezer üzlet válhat kötelezetté (figyelemmel kell lenni arra is, hogy nem az eladótér, hanem a bolt teljes alapterülete számít, amiben a raktár és egyéb, a bolthoz tartozó épületrészek is benne vannak). Természetesen az egyáltalán nem baj, hogy a kisebb boltok ebből kimaradnak, pontosan az ehhez hasonló kivételek is segítenek rajtuk valamennyit. A rendelet tervezete szerint az üvegek visszagyűjtése több módon is végezhető, így konténerrel a bolt előtt, ami autóval is megközelíthető, így ez a megoldás a saját parkolóval rendelkező élelmiszerbolt számára jelenthet lehetőséget. De elhelyezhető a konténer a bolt előtt is, ha nem ütközik valamilyen városképi, vagy közlekedési, biztonsági előírással. És marad egy végső megoldás is, a bolton belüli visszavétel.

Na de hogyan is, januárig

Most már csak két kérdés maradt: miért ilyen rövid a felkészülési határidő, hiszen egyrészt be kell szerezni egy-két ezer, a célnak megfelelő konténert. Itt a biztonságra is ügyelni kell, tehát nem mindegy, milyen is az a konténer. Például ne sérüljön a vásárló, ne lehessen benn turkálni, hiszen ha törik az üveg bedobáskor, a szilánk azért vágni is tud, ne akadályozza a visszagyűjtés a vásárlók és az eladók mozgását és némi felügyelet, rátekintés is szükséges, hiszen például azt sem árt ellenőrizni, mit dob bele a gyűjtőedénybe a vásárló. Ráadásul meg is kell állapodni egy üveghulladékot visszagyűjtő vállalkozással is az időnkénti elszállításról.

És hogy mindehhez mit szól majd a vásárló? Fog-e cipekedni, ha a lakóhelyén nincs lehetősége a szelektív üveg visszagyűjtésre, ez majd később derül ki.

(blokkk.com, 2017. december 12.)

  

Olcsó marad a nejlonzacskó a boltban

Mégsem emelné a termékdíjat a kormány, maradnak a nejlonzacskó árak a boltban.

A most futó törvényjavaslatból egy módosítóval kivennék a zacskó termékdíjának emelésére vonatkozó részt, írja az Index, a Zoom.hu nyomán. Az adóemelés visszavonása formálisan a törvényalkotási bizottság javaslataként jutott a parlament elé, de az ilyen javaslatok mögött általában a kormány áll. Frissítés: időközben az Országgyűlés megszavazta a törvénymódosítást, az már kihirdetésre vár.

A bizottság indoklása szerint változóban vannak az uniós szabályok, korai lenne a kormány által még két hete javasolt termékdíjemelés, indokolatlan terheket róna a magyar cégekre. A kérdés újraszabályozását a kormány felfüggeszti addig, amíg el nem fogadja az unió az új – a korábbinál egyébként vélhetően szigorúbb – környezetgazdálkodási szabályokat.

A hazai boltok többségében már ma is fizetni kell a pénztárnál, ha zacskót kérünk, de a jogszabály alapján egy csomó zacskótípus a sima műanyagokra vonatkozó, ami az olcsóbbik (57 forint termékdíj/kg) kategóriába is belefér, ezért a boltoknak nem kell túl sokat elkérniük érte a vásárlóktól.

A törvénymódosítás pontosabban és szigorúbban határozta volna meg, mi mindent kell az eredetileg a műanyag bevásárló reklám táskák, zacskók számára kitalált, 1.900 ft/kg-os kategóriába sorolni, így az extravékony, pékáru, zöldség és friss hús számára fenntartott átlátszó zacskókon kívül minden durván megdrágult volna a kereskedőknek. A kormányzat a zacskók további visszaszorulását és plusz költségvetési bevételt is remélt a változtatástól.

A kormány mostani visszakozása után viszont úgy tűnik, még egy darabig maradhatnak a magyar boltokban a műanyag zacskók a mostani árakon, vagy éppen ingyen.

A műanyag zacskók üldözése egyébként egyike azoknak a kevés környezetvédelmi vívmányoknak, amiben a fejlődő világ előzi a nyugatot, de fokozatosan Európában és Amerikában is terjed a tiltásuk, adóztatásuk. Az eldobált, évszázadokon át hányódó zacskóktól szenvedő élővilágnak ez nagy győzelem, de egyébként az egésznek kisebb a jelentősége, mint gondolnánk. A visszaszorítás ragadós nemzetközi gyakorlata arra viszont jó példa, mit kellene reagálni a fontosabb környezeti problémákra.

(Index, 2017. október 17.)

 

Pénzért már nem kell a nejlonzacskó

Skótok lettek az angolok.

2015. októbere előtt Angliában ingyen adták a szupermarketekben a nejlonzacskót. A 7 legnagyobb lánc üzleteiben 7 milliárd darab fogyott belőle évente, írja az Origo. Pénzért viszont már nem kellett ennyi a vásárlóknak, 85 százalékkal vissza is esett az elmúlt 9 hónapban a nejlonzacskó kérés az angol boltokban.

A legalább 250 alkalmazottat foglalkoztató üzletekre írtak elő 5 pennys díjat, aminek pontosan ez volt a célja: legyen kevesebb a szemét, hiszen a nejlonzacskók zöme odajutott ott is. A kis üzleteket nem érinti az új szabály, a papírszatyrok pedig továbbra is ingyenesek, de egyes egyes termékek után még mindig nem kell fizetni a nejlonért. Ide tartozik a nyers hal és hús, a receptre kiadott orvosság, a virágok és a magvak. Azt a tényt, hogy így mintegy 6 milliárddal kevesebb zacskót kértek a fogyasztók 9 hónap alatt, úgy könyvelik el, hogy az ötlet remek volt. Az Egyesült Királyság másik három tagországában egyébként már korábban megszüntették a szupermarketekben az ingyenes nejlonokat.

A 6 milliárd darab átlagos méretű nejlonzacskó területe körülbelül 900 ezer négyzetkilométer, majdnem tíz Magyarország. Hosszában sorba rakva egymás után, 3 millió kilométer lenne, amivel 75-ször körbeérné a Földet. A súlya akkora, mint 300 kék bálnáé, 300 ezer tengeri teknősé, vagy 3 millió pelikáné.

A nejlonzacskók gyorsan az óceánban végzik, az évi 8 millió tonna hatalmas terhet jelent a tengeri ökoszisztémának. A biológusok szerint 31 különböző tengeri emlősfajta és 100-féle madár eszi meg gyanútlanul a műanyagot.

(Origo, 2016. augusztus 3.)

 

Zacskóstop Franciaországban

Tilos az eldobható nejlonszatyor 2016. júliusától a boltokban.

2016. júliusától tilos az egyszer használatos műanyag zacskók forgalmazása a francia kereskedelemben. A környezetvédők már évek óta az újrahasznosítható zacskókért és a komposztálható csomagolásért küzdenek.

A tíz évig tartó vita után a még 2015. nyarán megszavazott törvénynek eredetileg 2016. január 1-jén kellett volna életbe lépnie, de az erről szóló rendelet csak nemrégiben jelent meg a hivatalos közlönyben. A gyakorlatban egyébként már év eleje óta nincs műanyag zacskó a francia boltokban.

A tilalom minden kereskedelmi területre vonatkozik, az élelmiszeripartól, a pékektől és hentesektől kezdve a kisebb boltokon és szupermarketeken át a benzinkutakig, a gyógyszertárakig és a piacokig.

2017. elejétől ráadásul a boltok piacairól levehető élelmiszereket is tilos lesz nejlonba csomagolni. Csak bioeredetű és házilag komposztálható - például kukorica- vagy burgonyakeményítőt, algát tartalmazó - zacskókat lehet majd adni a boltokban a vásárlóknak.

A hagyományos zacskók eltűnéséhez egyébként 4-500 évre van szükség. A tengerekben található hulladék 75 százaléka műanyag zacskó, ezeket ráadásul a tengeri teknősök 86 százaléka lenyeli, mert összekeveri a medúzákkal, hívta fel a figyelmet a francia környezetvédelmi minisztérium szóvivője.

Eddig a francia boltosok évente 5 milliárd darab műanyag zacskót használtak, további 12 milliárdot más célra. Igaz, ez csökkent valamennyit, amióta fizetni kell a zacskókért a boltokban. A becslések szerint a mennyiség fele elkallódott a környezetben.

(Origo, 2016. április 1.)

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.