butikpórázon₪vásárlóktere

Naptejteszt: az olcsóbb a jobb

Naptejben is a diszkontok a legjobbak. 

Egyáltalán nem éri meg drága naptejet vásárolni, hiszen a diszkontokban kapható, olcsóbb termékek semmivel sem rosszabbak, mint a neves márkák árui - írja a Napi.hu a G= nyomán. A német Warentest alapítvány tesztje szerint vannak olyanok is a diszkontokban, amelyek jobbak.

A Warentest alapítvány 19 napozószert tesztelt. A termékek mindegyike kiválóan, vagy jól vizsgázott abból a szempontból, hogy mennyire véd a napsugárzás káros hatásai ellen - érdekesség, hogy a három legolcsóbb naptej mindegyike kiváló minősítést kapott.

A magyarországi Lidl üzletekben is kapható Cien fantázianevű naptejből száz milliliter csak 1,18 euróba kerül. A legjobb minőséget érte el a Penny és a Rewe üzleteiben kapható Today márkajelzésű krém is, amely csak 1,17 eurót kóstál. Sőt a DM Sundance elnevezésű terméke sem túl drága, 2,2 eurót kell fizetni érte.

Csak ha sok a pénzed: a legdrágább a legrosszabb

A legrosszabb minőségi értékelést a két legdrágább naptej kapta, az Eco naturkozmetikum, amely nem biztosított akkor védettséget, mint amit a faktorszáma ígért, valamint a Lancaster egyik terméke, amelynek az illatosítóanyagával akadtak gondok.

A naptejek egyik gyenge pontja a vízállóság, ezért a tesztelők arra figyelmeztetnek, hogy úszás után kenjük újra a bőrt, továbbá azt tanácsolják: 30-as faktorszámnál alacsonyabb naptejet ne vegyünk.

(Napi.hu, 2018. június 28.)

 

Tejfölös teszt: még penészes is akadt

A tejfölök fele megbukott a NÉBIH vizsgáján. A kóstolásos mustrán a Coop tejföle volt a legjobb, a Magyar tejföl és a Lipóti tejföl előtt.

Legújabb Szupermenta terméktesztjén a 20%-os zsírtartalmú tejfölöket ellenőrizte élelmiszerbiztonsági és minőségi szempontból a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal. A 31 tejfölből 15-tel szemben kellett valamilyen probléma miatt eljárást indítani, amiből 3 esetben élelmiszerellenőrzési bírságot is kiszabtak a NÉBIH ellenőrei.

A Szupermenta terméktesztek sorában a magyar háztartások nagy kedvence, a tejföl következett. A NÉBIH szakemberei összesen 31 féle – 29 hazai és 2 külföldi – terméket ellenőriztek. Az élelmiszerbiztonsági paramétereken túl az analízisek fókuszában a Magyar Élelmiszerkönyvi megfelelés állt.

A NÉBIH laboratóriumában elvégezték a legfontosabb mikrobiológiai vizsgálatokat, köztük a kultúrából származó tejsavbaktériumok számát. Megmérték továbbá a tejfölök zsír- és szárazanyagtartalmát, zsírmentes szárazanyagtartalmát és savfokát is. Hamisításra és nem engedélyezett anyagok használatának ellenőrzésére is sort kerítettek a szakemberek.

Megnyugtató eredmény, hogy a vizsgált tejfölök mindegyike tejszínből és a tejföl gyártásához szükséges élő tejsavbaktériumokból készült. A termékeket nem hamisították növényi zsírral, illetve más adalékanyagot vagy lisztet sem adtak hozzá állományjavítás, sűrítés céljából.

Egy tejfölnél problémát jelentett a penész, amit a hatósági érzékszervi vizsgálatok során tapasztaltak a szakemberek. A penészes tejföl romlottnak minősül ami, élelmiszerbiztonsági szempontból kifogásolható, ezért a NÉBIH élelmiszerellenőrzési bírságot szab ki a termék előállítójával szemben.

Szintén hiba volt, hogy a tejsavbaktériumok száma egy terméknél nem érte el az élelmiszerkönyvben meghatározott mennyiséget (10ˆ6/g). Ugyan ennél a terméknél volt probléma, hogy nem táblázatos formában tüntették fel a tápértékeket.

Komolyabb jelölési hibának számított, hogy egy terméken „gluténmentes” feliratot használt az előállító. Ez azért kifogásolható, mert minden tejföl természetes módon gluténmentes, így a gluténmentes felirat félrevezető, egy nem létező többletértéket sugall a vásárlók számára. A NÉBIH kötelezte az előállítót a jelölés javítására.

A legtöbb problémát a zsírtartalom okozta. 13 tejfölnél a csomagoláson feltüntetettnél alacsonyabb zsírtartalmat mutatott ki a laboratórium. Egy külföldi terméknél az eltérés több mint 10%-os volt, így a hivatal élelmiszerellenőrzési bírságot szabott ki a felelős vállalkozással szemben. A többi 12 tejfölnél kismértékű volt az eltérés, ezért a NÉBIH figyelmeztetésben részesítette az érintett vállalkozásokat.

A NÉBIH 15 termékkel szemben indított eljárást. 12 termék gyártói figyelmeztetésben részesülnek, míg 3 termék előállítója élelmiszerellenőrzési bírságot kap, melynek összege kb. 700.000 Ft lesz.

A tejfölök kedveltségi kóstolásán laikus és szakértő kóstolók bírálták a termékeket külső megjelenés, állomány, illat és íz alapján. A hatósági vizsgálatok nem megfelelő eredménye miatt 3 termék nem kaphatott helyezést, de ez a győztesek rangsorát nem befolyásolta. Végeredményben a 20%-os zsírtartalmú tejfölök versenyében első helyen a Coop tejföl végzett. Második lett a Magyar tejföl, míg harmadikként a Lipóti tejföl zárt.

(NÉBIH, 2018. április 26.)

 

Párizsiteszt: csak savanykás ne legyen

Valószínűleg a legkeresettebb felvágottféle a párizsi. Párizsit tesztelt a NÉBIH. Harminc féle párizsit vizsgáltak, egy megbukott, a többit csak sorba állították, melyek a legjobbak.

Magyarországon nagy hagyománya van a párizsi fogyasztásának és gyártásának egyaránt. Ezt igazolta a NÉBIH (Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal) Szupermenta előzetes „kínálat-felmérése” is. Sok előállító, és még annál is több márka található a hazai kereskedelemben.

A legjobbak

Végeredményben a szeletelt sertés párizsik Szupermenta versenyében első helyen a Berger Feine Extrawurst végzett. Második lett a Pick Nosztalgia Párizsi, míg harmadikként a Wiesbauer Dunahús Delikát Párizsi zárt.

Rúd kiszerelésű sertés párizsik között első helyen a Pick Nosztalgia Párizsi végzett. Második lett a Berger Feine Extra Párizsi, míg harmadikként a Pick Füst Ízesítésű Párizsi ért el helyezést a dobogón.

A Szupermentán (így hívják a NÉBIH tesztsorozatát) összesen 30 terméket vontak be a párizsik tesztjébe: 17 szeletelt és 13 rúd terméket hasonlítottak össze, amik között 27 natúr, 3 füst ízű, ízesítésű volt. Összetételüket tekintve 22 sertéshús, 7 sertés és marhahús, 1 párizsi pedig sertés és baromfihús felhasználásával készült.

Párizsiszabályok

A párizsi nevére, megnevezésére vonatkozó előírás, hogy a termék nevében az adott állat neve (pl. sertés, marha, borjú, pulyka stb.) csak akkor tüntethető fel, ha hústartalmuk legalább 70%-a az adott állatfajból származik. Tehát például akkor nevezhető „sertés párizsinak” a termék, ha 51%-os hústartalmának 70%-a sertésből származik.

Mind a 13 rúd terméket nem ehető bélbe csomagolták a gyártók, míg a szeletelt párizsik közül 13-at védőgázas, 4-et pedig vákuum csomagolással láttak el. A márkákra és az előállítókra visszatérve: a tesztelt 30 párizsit 11 üzem állította elő. 7 magyar, 3 osztrák és 1 német üzemben készültek a termékek. Összesen 17 különböző márkanevű termék volt közöttük.

A párizsi hőkezelt termék, de nyilván nem teljesen steril élelmiszer. A higiéniai szabályokat maximálisan betartó üzemben is előfordulhat, hogy a szeletelés során még egy nagyon jó minőségű termék, ha minimálisan is, de szennyeződik. A termék magas víztartalma kedvez a mikrobák szaporodásának, ezért a hűtési lánc is kiemelt jelentőséggel bír. Nem megfelelő hőmérsékleten tartás esetében a termékben található mikroorganizmusok szaporodhatnak, ami élelmiszerbiztonsági kockázatot jelenthet. Mindenképpen figyelni kell tehát a helyes tárolásra mind a kereskedelemben, mind a háztartásokban. És nem csupán a párizsik esetében.

Pontosan ebből, vagyis a szeletelésből adódóan, a szeletelt termékekre még inkább figyelni kell. Az elvégzett laboratóriumi mikrobiológiai vizsgálatok eredménye alapján valamennyi termék megfelelt a vonatkozó előírásoknak. Két termék esetében a normális értéknél magasabb mikrobaszámot mutattak ki, ami viszont nem feltétlenül csak gyártási hiba lehet, hanem a korábban említett hűtési lánc is okozhatja az eltérést. Tehát az élelmiszerbiztonsági kritériumoknak a két termék maradéktalanul megfelelt, de a technológiai kritériumoknak nem. 

Mi is az a párizsi

A párizsi követelményeit a Magyar Élelmiszerkönyv szabályozza. 

Egy termékkel adódott probléma. Az egyik osztrák, „wellness” megnevezésű párizsi víztartalma (78,8 g/100g) ugyanis jelentősen meghaladta az előírt értéket (70 m/m%), minőségi szempontból tehát nem volt megfelelő. A vállalkozóval szemben a NÉBIH szakemberei hatósági eljárást is indítottak, és minőségi hiba miatt élelmiszer-ellenőrzési bírságot szabnak ki.

A teszt során vizsgált 30 termék között bőven akadt, amelyek csomagolásán olvasható volt a „gluténmentes”, „laktózmentes”, „szójamentes”, „tejfehérjementes” felirat. Azt is ellenőriztük, hogy valóban „mentesek”-e ezek a termékek, hiszen az erre érzékenyek számára ez fontos információ. Jó hír, hogy valamennyi vizsgálat megfelelő eredménnyel zárult, azaz a mentességre vizsgált termékek valóban „mentes” termékek voltak.

A sertés párizsi is tartalmazhat a receptúrából adódóan marha, vagy baromfi húst, de akkor azt a termék csomagolásán, az összetevők között fel kell tüntetni.

Több termék tartalmazott marha, vagy baromfi húsra utaló DNS-t fajfehérjét úgy, hogy az az összetevők között nem volt feltüntetve. Az erre vonatkozó laboratóriumi módszer nagyon érzékeny, ezért az idegen DNS fajfehérje jelenlétének okát minden esetben üzemellenőrzés keretében is kivizsgálták. A „szennyeződés” származhat a felhasznált anyagokból (pl. marha DNS egyes adalékanyagokban), a nem megfelelő üzemeltetésből, az egyes tételek előállítása közötti nem megfelelő takarításból. A helyszíni ellenőrzések során ezek a hibákat is ellenőrizte a NÉBIH.

Kóstolási menetrend

Szakértő, laikus, valamint gyártói és kereskedelmi oldalt egyaránt képviselő kóstolók vizsgálták a 30 párizsit a termékkörre jellemző 5 szempont – metszéslap, szín, illat, állomány és íz – szerint. A tesztelők két csoportban, a szeletelt és rúd kiszerelésű sertés párizsikat bírálták a Szupermenta kedveltségi vizsgálatán. Vak kóstolásos módszerrel, vagyis nem tudhatták, hogy mely szám, mely terméket és márkát takarja.

A párizsi metszéslapja ideális, ha az homogén állományú, 5 mm-nél nagyobb légüreg nem, vagy legfeljebb csak néhány kisebb látható rajta. A metszéslap értékelésének eredményeként a kóstolók kedvence a szeletelt termékek között a Pick Nosztalgia Párizsi, rúd kiszerelésűeknél az Aldi Sertés párizsi és az Aro Sertéspárizsi lett.

Szín szerint is pontozták a párizsikat, amely esetben fontos, hogy a metszéslap egyenletes színű, termékre jellemző legyen. Ennél a szempontnál a szeletelt termékek között a Wiesbauer Dunahús Delikát Párizsi, rúd áruknál a Pick Nosztalgia Párizsi és Pick Sertés Párizsinyerte el a kóstolók tetszését.

Vásárlói szemszögből az íz mellett az illatot találták az egyik legmeghatározóbb döntési szempontnak a Szupermenta kóstolói. A párizsi illata megfelelő, ha főtt húspép és a bors illatában érezhető, minden más idegen szagoktól mentes. Füstölt és füst ízesítésű termékek esetében füst illat is érezhető legyen. Szeletelt párizsik között íz szempontjából a Pick Nosztalgia Párizsi, rúd kiszerelésűeknél a Berger Feine Extra Párizsi kapta a legmagasabb pontot.

Az állomány az ételek élvezeti értékét nagymértékben befolyásolja, így a párizsi kapcsán is elengedhetetlen bírálati szempont volt. A Magyar Élelmiszerkönyv előírása szerint a szeletelt termék megfelelő, ha első harapás után se nem puha, se nem kemény, jól összeáll, rágási maradéka nincsen. Ebben a csoportban a Berger Feine Extrawurst állományi jellemzője tetszett legjobban a tesztelőknek. A rúd párizsi állományának tömötten rugalmasnak kell lennie, aminek – a szeleteltekhez hasonlóan –a Berger Feine Extra Párizsi felelt meg leginkább.

Végül, de nem utolsó sorban a kedveltségi vizsgálat ötödik bírálati szempontja az íz volt, amely maximális pontot kap, ha a párizsiban egyenletes a fűszereloszlás, főtt húspép mellett bors és enyhe sós íz érezhető, de idegen és mellékízektől mentes.

A kedveltségi teszten egy terméket nem pontoztak a bírálók, mivel savanykás íz volt érezhető rajta, ami a nem megfelelő, „öreg” alapanyagra vezethető vissza. A termék valamennyi laboratóriumi kritériumnak megfelelt, de fogyasztásra alkalmatlan volt, így a mellékíz miatt nem került bele a rangsorba.

Érdekesség a szeletelt és rúd párizsik rangsorában egyaránt a sertés-és marhahúst vegyesen tartalmazó termékek végeztek az élen, és értek el dobogós helyezéseket. A sertéshús mellett mechanikusan lefejtett baromfihúst is tartalmazó párizsi viszont utolsóként végzett a Szupermenta kedveltségi tesztjén. A kalcium tartalom tekintetében a szeletelt termékeknél megfigyelhető, hogy az első 9 helyen a 100 mg/kg alatti párizsik állnak. A rúd termékeknél 3., és 5. helyen végzett a füst ízű, ízesítésű termék, míg a szeletelteknél az egyetlen füst ízesítésű a középmezőnyben végzett.

(NÉBIH, 2018. január 26.)

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.