butik₪pórázon

Eheted a csokimikulást

Ha boltban veszed meg. Átmentek a minőség-ellenőrzésen a hazai polcok csokimikulásai. 

Mind a 22 féle csokimikulás megfelelt az előírásoknak, amelyeket az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) akkreditált élelmiszer és vegyipari laboratóriumában idén megvizsgáltak – írja a Világgazdaság, az ITM tájékoztatása nyomán.

A csokoládékon szereplő információk megfelelőek voltak, egyetlen esetben sem kellett fogyasztóvédelmi hatósági eljárást indítani megtévesztés miatt.

A közleményben Keszthelyi Nikoletta, az ITM fogyasztóvédelemért felelős helyettes államtitkára kifejtette, nagyon jó eredménnyel zárult a 3 ét- és 19 tejcsokoládé laborvizsgálata.

Minden termék megfelelt a címkén feltüntetett értékeknek és az élelmiszerkönyvi követelményeknek. A helyettes államtitkár szerint a megnyugtató eredmény az évről-évre megismételt fogyasztóvédelmi ellenőrzéseknek is köszönhető.

Az ellenőrzés elsődleges szempontja az volt, hogy a gyártók betartják-e a Magyar Élelmiszerkönyv csokoládéra, annak összetételére vonatkozó előírásait. A szakemberek megvizsgálták a csokoládé figurák címkéjén közölt tájékoztatás helytállóságát is. A laboratóriumi mérések a csomagoláson feltüntetett zsír- és cukortartalom ellenőrzésére, a kakaóvajtól eltérő idegen zsírok mennyiségének mérésére is kiterjedtek.

Fotó: AFP/Ralf Hirschberger/dpa

A tárca felhívta a figyelmet: jó minőségű mikulás vásárlásánál figyelni kell arra, hogy a terméken csokoládé, tejcsokoládé vagy étcsokoládé megnevezés szerepeljen.

Érdemes minél magasabb kakaó szárazanyag-tartalmú figurát választani, a tejcsokoládék esetén ennek meg kell haladnia a 25, étcsokoládéknál pedig a 35 százalékot, a valós értéket a címkén fel kell tüntetni.

Az ITM év végi ellenőrzés-sorozata a folyamatos fogyasztóvédelmi jelenléttel a magyar családok nyugodt és biztonságos ünnepi készülődéséhez járul hozzá – írta közleményében az ITM.

(Világgazdaság, 2019. december 1.)

 

Kapszulás kávé: teszt

Eszpresszó típusú kapszulás kávékat vizsgált a Nébih.

Legújabb Szupermenta tesztjében a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) hibás kapszulás kávékat is talált, írja a Napi.hu.

A 24 mintából 6-nál indult hatósági eljárás, amelyből háromnál megtévesztő jelölés miatt 440 ezer forintos bírságot is kiszabtak a hivatal felügyelői - közölte a Nébih.

A tesztben 16 koffeintartalmú és 8 koffeinmentes kapszulás kávét ellenőrizett a Nébih. Vizsgálták többek között a kapszulákban található kávéfajtákat, a termékek koffeintartalmát és megmérték a termékek gluténtartalmát is, mert annak jelenléte felveti a hamisítás gyanúját. Pozitívumként értékelte a hivatal, hogy ilyen problémával nem találkoztak - derül ki a honlapjukon közzétett beszámolóból.

A kapszulákban található kávéfajták vizsgálatánál azonban kiderült, hogy két terméknél nem egyezett a kapott laboratóriumi eredmény és a csomagoláson jelölt kávéfajta. Az egyik kávé jelölése szerint a termék csak arabica kávét tartalmaz, az analízis azonban 86 százalékban arabica és 14 százalékos arányban robusta fajtát is kimutatott. A másik érintett termék jelölésén arabica és robusta szerepelt, miközben a termék 100 százalékban robusta kávét tartalmazott. Egy termék jelölésén feltüntették, hogy a koffeinmentes kávét természetes úton, mindenfajta kémiai adalékanyag hozzáadása nélkül állították elő, miközben a vizsgálatok kimutatták, hogy a koffeinmentesítés etil-acetát oldószerrel történt.

A laboratóriumi-hatósági vizsgálatok eredményeként a fogyasztót megtévesztő súlyosabb jelölési hibák miatt az összesített rangsorból végül kizártak 3 kapszulás kávét.

A Szupermenta termékteszt kedveltségi vizsgálatán a koffeintartalmú kapszulás kávék közül a Nespresso Espresso Livanto végzett az első helyen, a koffeinmentes kapszulás kávéknál pedig az Amaroy Bar Italia Decaffeinato lett a legjobb.

(Napi.hu, 2019.  november 28.)

 

Pityókateszt

Pálinkákat vizsgált a Nébih.

A karácsonyi vásárokon is fokozott ellenőrzés várható, írja a Magyar Nemzet. Nincs baj a hazai főzdékben készülő pálinkák minőségével – kisebb hibáktól eltekintve –, a kereskedelemben és a vendéglátóhelyeken is az előírásoknak megfelelő párlatok kaphatók.

A Nébih kiemelt ellenőrzése ugyanakkor még nem zárult le, karácsony közeledtével pedig a különböző vásárokon is egyre több felügyelő jelenlétére számíthatnak az árusok. Ezeken a rendezvényeken ugyanis nagyobb a kockázata annak, hogy illegálisan készült ital jut a poharakba.

Szeptember eleje óta kiemelt figyelmet szentelnek a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) szakemberei a pálinkafőzdék és a szeszes italt forgalmazó vállalkozások ellenőrzésére. A hatóság az akcióval szeretné felderíteni és kivonni a forgalomból az illegálisan előállított italokat, valamint kiszűrni a kínálatból a nem megfelelő minőségű termékeket. A cél ugyanis az, hogy nemzeti italunk, a pálinka továbbra is megőrizze jó hírnevét a hazai és a külföldi pia­cokon egyaránt.

Az ellenőrzés-sorozat az üzemeket, a kereskedelmi egységeket és a vendéglátóhelyeket egyaránt érinti. Bár a vizsgálatok eddigi tapasztalatai vegyesek, bizakodásra ad okot, hogy a hatóság szakemberei eddig többségé­ben csak kisebb hibákat találtak. Az ellenőrök a kereskedelemben 59 pálinkából vettek mintát, az analitikai és az érzékszervi vizsgálatok alapján pedig mindegyik termék megfelelt az előírásoknak, így egyik tételt sem kellett kivonni a forgalomból.

Kisebb, kiszereléssel kapcsolatos hibák azonban előfordultak. Akadt például olyan ágyas pálinka, amelynél a párlat gyümölcse nem egyezett az ágy gyümölcsével. Előfordult emellett az is, hogy az előállításra utaló kifejezést nem megfelelően használták a kereskedők. Az érintett nyolc esetben a Nébih kötelezte az előállítókat a címke javítására. A szakemberek máig összesen öt pálinkaüzemben tartottak helyszíni ellenőrzést. Az előállítóknál néhány apróbb higiéniai problémától eltekintve nem tártak fel nagyobb hiányosságot.

A szakemberek eddig öt üzemben tesztelték az italokat Fotó: MTI/Bugány János

A vendéglátóhelyeken kínált, már bontott pálinkákat először gyors teszttel vizsgálták a Nébih szakemberei. Az ellenőrök 59 egységben összesen 378 termék alkoholtartalmát ellenőrizték. A kiemelt vizsgálatok során 15 pálinkánál fordult elő, hogy az üvegen feltüntetett alkoholtartalom és a helyszínen végzett gyorsteszt eredménye nem egyezett. Így a hatóság munkatársai laboratóriumban is megvizsgálták ezeket a tételeket. Végül tíz terméket kellett kivonni a forgalomból a jelölésen szereplőtől eltérő alkoholtartalom miatt.

A Nébih tájékoztatása szerint a következő időszakban a nagyobb települések karácsonyi vásárain is számíthatnak a felügyelők jelenlétére az árusok. A szabadtéri rendezvényeken, vásárokon ugyanis kiemelt kockázata van a zugfőzdékben, illegális pálinkafőzés során készült termékek forgalmazásának. Az ellenőrzés elsődleges célja a fekete- és szürkegazdaságban előállított termékek piacának visszaszorítása.

(Magyar Nemzet, 2019. november 19.)

 

Tojást veszel: mit is eszel

Káros tévhitek alapján vásárolunk tojást.

A környezettudatosság eszméi egyre jobban terjednek a világban, és ez mindenképpen kell ahhoz, hogy ne pusztuljon el a körülöttünk lévő állat- és növényvilág, hogy legyen iható víz és termékeny talaj, hogy pár év múlva ne fulladjunk bele a szemétbe. De az ilyen törekvések között is lehet olyan, ami vakvágánynak bizonyul, írja az Index. Bozzay Balázs írása.

Nagyon úgy tűnik, hogy ilyen zsákutca az is, hogy egyre többen vásárolnak szabadtartásos tojást abban a hitben, hogy ezzel jót tesznek az állatoknak és a bolygónak is. Pedig ez nem így van. Az Indexnek nyilatkozó kutatók és termelők szerint egyre kevesebb embernek van konkrét tapasztalata az állattartásról, emiatt könnyen felülnek téves, de jól hangzó üzeneteknek.

A Tojásszövetség felkért néhány kutatót és termelőt, hogy segítsenek eloszlatni pár tévhitet, ami miatt nemcsak a tojáságazat kerülhet egyre nagyobb bajba, hanem túlzás nélkül az egész élővilág is. 

NAGYON NEM MINDEGY UGYANIS, HOGY MILYEN TOJÁS AZ, AMIT MEGVESZÜNK.

Abban továbbra sincs nagy változás, hogy a magyarok legfontosabb szempontja tojásvásárláskor még mindig az ár-érték arány, de a tudatosabb és a vastagabb pénztárcájú vevők egyre inkább a szabadtartásos tyúktartásból származó tojásokat keresik. Az áruházak pultjai mellett egyébként tényleg gyakran látni olyan embereket, akik a tojástartó dobozokat nézegetik, vagy a tojásokon lévő kódszámot olvasgatják. Ezek alapján pedig sokan visszahőkölnek, ha meglátják: ketreces tartásban éldegélő tyúk tojása van a kezükben. Ilyenkor gyakran visszarakják az árut, és keresnek egy “mélyalmos”, vagy “szabadtartás” felirattal ellátott terméket.

Három ok is lehet, amiért ezt teszik:

Minőségi szempont: azt gondolják, hogy az az állat - és így a tojás is - , ami szabadtartásban él, biztosan egészségesebb és finomabb, mint amelyik ketrecben nevelkedik.
Környezetvédelmi szempont: a szabadtartásos gazdálkodás biztosan sokkal kevésbé környezetkárosító, mint az ipari jellegű ketreces.
Állatjóléti szempont: olyan vállalkozásokat akarnak támogatni, ahol a védtelen, kiszolgáltatott tyúkok nagyobb helyen, kellemesebb, szabadabb környezetben tengethetik a napjaikat.

Na, ezek közül kettő, de inkább mindhárom elgondolás teljesen téves.

A tojásokon található kód, amelyből kiderül a tojás származása és a tartás módja is.

A tojásokon található kód, amelyből kiderül a tojás származása és a tartás módja is.

Fotó: Joern Pollex / Getty Images Hungary

Tévhit 1: A szabadtartásból származó tojás finomabb és egészségesebb

Bármennyire is meredeken hangzik, a tojás minősége egyáltalán nem függ attól, hogy ketrecben, vagy szabadon van a tyúk - erről beszélt az Indexnek Horn Péter agrármérnök, akadémikus, aki hangsúlyozta, hogy PUSZTÁN ATTÓL NEM LESZ FINOMABB ÉS TÁPLÁLÓBB EGY TOJÁS, HOGY SZABADTARTÁSBÓL SZÁRMAZIK.

Elmondása szerint ugyanis a tojás minősége és beltartalmi értéke csak a takarmánytól függ, vagyis attól, hogy mit eszik az állat. Ha a takarmány sok kukoricát vagy zöld alapanyagot (pl. füvet) tartalmaz, a tojássárgája mélyebb, sötétebb sárga lesz, a szójaliszttől pirosassá válik, a lenmag pedig barnássá változtatja. Kalciumpótlással pedig a tojáshéj vastagságát, erősségét lehet növelni. Illetve ha a takarmány E-vitamin tartama vagy Omega-3 zsírsavtartalma magasabb, a tojásban is megnő ezeknek az anyagoknak a mennyisége.

Egyébként a tojás a legegészségesebb táplálékok közé tartozik, biológiai értéke az anyatejhez hasonló - mondta Horn Péter, aki szerint a közétkeztetésben sokkal több tojást kellene adni a gyerekeknek, és ez nem is növelné meg drasztikusan az állami kiadásokat. Beszélt arról is, hogy a rászorulóknak a cukor és liszt helyett többségében inkább tojást kellene adni, mert az sokkal táplálóbb.

DSC 1557

Fotó: Bődey János

Az akadémikus szerint a tojássárgájával kapcsolatban is van egy régóta fennálló tévhit, miszerint a sárgájának túlságosan magas a koleszterin tartalma, ezért káros lehet. Ez a rossz feltételezés akkor terjedt el, amikor nyulakon vizsgálták a tojásban lévő koleszterin hatását. A kutatók azt látták, hogy a nyulak nem tudják megemészteni a tojássárgájában lévő koleszterint. Viszont a nyúl azon kevés állat közé tartozik, ami - növényevőként - nem tudja kezelni a koleszterint, tehát ezeknek a kutatásoknak az eredményeit nem érdemes az emberi étkezésre vonatkoztatni.

Horn szerint az emberi szervezet ráadásul sokkal több koleszterint termel, mint amennyit megeszünk, és a sárgája olyan zsírsav összetételű, hogy ha megeszünk 3 tojást, akkor az epénk úgy kezd működni, hogy a többlet koleszterint egyszerűen kimossa a szervezetből. Az is fontos, hogy a sárgája kétharmad részben telítetlen zsírsavakat tartalmaz (ezek egészségesebbek, mint a telítettek), plusz rengeteg ásványianyag és vitamin van benne, nem érdemes tehát félni tőle, a diétázóknak sem kell kipöckölni a sárgáját a tojásból.

Mélyalmos tojás: hát az meg micsoda

A mélyalmos tartásmódban a tyúkok nem ketrecekben élnek, hanem az egész istálló területén szabadon mozoghatnak, kapirgálhatnak. Persze ott is elzártan, zsúfoltan élnek, és sok esetben egyáltalán nem mehetnek ki a szabad levegőre. Természetesebb hatást kelthet az alattuk lévő szalma és fa forgács, de ez egyben veszélyforrás is, hiszen összekeveredik az ürülékükkel, amivel így elég gyakran érintkezhetnek.

VISZONT AZT IS JÓ TUDNI, HOGY A SZABADTARTÁSOS, VAGY MÉLYALMOS TOJÁS - A TARTÁSMÓDBÓL ADÓDÓAN - SZENNYEZETTEBB LEHET, HISZEN AZ ÁLLATOK ÜRÜLÉKE RAJTAMARAD A TOJÁSON, ÉS ABBÓL VALAMENNYI BE IS JUTHAT A BELSEJÉBE IS.

A ketrecesnél ugyanakkor nem (vagy csak minimális mértékben) szennyeződik a tojás, hiszen úgy van kialakítva a technológia, hogy miután kipottyan a tojás az állatból, azonnal kigurul alóla, a trágya pedig sok esetben még a ketrecekkel teli hatalmas istálló légteréből is kikerül néhány perc alatt - mondta Horn Péter, aki arról is beszélt, hogy a nyílt és mélyalmos technológiáknál az állatok a saját ürülékükben mászkálnak, ezért jobban ki vannak téve a fertőzéseknek, kórokozóknak, parazitáknak. Emiatt pedig többet kell őket gyógyszerezni.

Tévhit 2: A bolygónak az lenne jobb, ha minden tojás szabadtartásból származna, és nem ronda ipari monstrumokból

Ez sem igaz.

A SZABADTARTÁSOS TOJÁSTERMELÉSNEK SOKKAL NAGYOBB AZ ÖKOLÓGIAI LÁBNYOMA, MINT A KETRECESNEK, hangsúlyozta Horn Péter. A szabadtartásban lévő tyúkok például többet mozognak, emiatt többet esznek, ezért a káros gáz kibocsátás ennél a tartásmódnál a legmagasabb. Szabadtartásnál ammóniából és metánból például csaknem négyszer annyi keletkezik, mint a zárt rendszerekben, de szén-dioxidból is 20 százalékkal több jön létre.

A kiszolgáltatott állatokért aggódók számára nyilván kegyetlenül hangzik, hogy a többletmozgásra problémaként hivatkozunk, de tényleg az az igazság, hogy a több milliárd ember számára tojást termelő több milliárd tyúk sajnos sokkal jobban károsítja a környezetet, ha kint szaladgál, mintha egy ketrecben totyog. És fontos azt is tudni, hogy az EU néhány évvel ezelőtt megszigorította a ketrecekre vonatkozó előírásokat. Az újítások közé tartozott például, hogy 40 százalékkal nagyobb életteret kellett biztosítani tyúkonként. És a komfortot is növelni kellett: fészket, ülőrudat, karom és csőr koptatót kellett kialakítani, illetve növelni kellett a ketrecek közötti sortávolságot is. 

Mezőszentgyörgyi Dávid, a Corvinus Egyetem Agrárközgazdasági és Vidékfejlesztési Tanszékének docense arról is beszélt, hogy a szabadtartásban élő állatok több vizet isznak, sőt, az itatójuk kialakításából adódóan több víz párolog el feleslegesen, mint a ketrecesnél. És a több mozgás miatt több takarmánytermő területre van szükség az élelmezésükhöz. Vízből és takarmányból 14-15 százalékkal kell több a szabadtartásnál. Ráadásul a nyílt gazdálkodásnál a tyúkok egységnyi idő alatt 5-10 százalékkal kevesebb tojást termelnek, mint a ketrecben nevelkedők.

Tehát, ha minden olyan tyúkot, amelyik jelenleg ketrecben van, ezentúl szabadon tartanának, akkor minden szempontból jelentősen megnőne a környezeti terhelés.

Tévhit 3: A tojótyúkok jobban éreznék magukat szabadtartásban

Teljes mértékben ez sem igaz. Ugyan a szárnyasok eredeti életmódjához valóban közelebb áll a szabadtartás, de fontos tudni, hogy a mai tojótyúkoknak már nagyon kevés köze van a néhány évtizeddel ezelőtt a vidéki háztartások tyúkudvarán kapirgáló állatokhoz - mondta Mezőszentgyörgyi. A mai tojóhibridek ugyanis kifejezetten az ipari körülményekre lettek kitenyésztve, az elmúlt évtizedekben azokat az egyedeket válogatták ki és szaporították tovább, amelyek jól bírták az ipari körülményeket - mondta a kutató.

A MAI TOJÓTYÚKOK PÉLDÁUL OLYANNYIRA HOZZÁ VANNAK SZOKVA A MESTERSÉGES FÉNYHEZ, HOGY A NAPFÉNY ZAVARJA ŐKET.

Nem ritka, hogy az istálló kijáratához fákat kell telepíteni, hogy a tyúkok egyáltalán kijöjjenek az épületből. A fák árnyékába még csak-csak kimennek, de a tűző napra nem szívesen. Főleg nem nyáron, amikor a fűthető-hűthető létesítményeknél sokkal melegebb van a szabadban. Horn Péter egy olyan kísérletről is beszélt, ahol a tyúkok választhatták ki, hogy a különböző megvilágítású helyek közül melyikben akarnak enni. És a többség a félhomályban akart, a borúsabb időnek megfelelő nappali fényhez szinte egyáltalán nem mentek, a még erősebb fényhez meg pláne nem.

A kutató szerint persze ha csak a tűző napon kapnak enni, akkor megeszik ott is, mert éhesek. Horn szerint a kakasok is azért kukorékolnak hajnalban, hogy jelezzék a tyúkoknak, hogy most van lehetőség kirohanni, és eszegetni valamit, aztán igyekezni kell vissza a védett helyre. Mezőszentgyörgyi pedig hozzátette: több kísérlet is bizonyítja, hogy a szabadtartásban élő állatok elhullási aránya magasabb, mint a ketrecben élőké.

Szabadtartású csirkefarm Angliában

Szabadtartású csirkefarm Angliában

Fotó: Tim Graham / Getty Images Hungary

A nyílt technológiáknál sokkal nagyobb eséllyel kapják el a madárinfluenzát is, hiszen ezt a betegséget vadmadarak terjesztik. Ilyen járványból az elmúlt 15 évben kettő is volt Magyarországon. Ha felüti a fejét a betegség, akkor óriási pusztítást okoz, szinte az összes állatot le kell vágni a telepen. A gazdálkodót ilyenkor csak az állami kártalanítás menti meg a csődtől.

Fontos az is, hogy a zárt technológiában folyamatos a termelés, a nyíltnál viszont ősztől tavaszig sokkal kevesebb tojás van, hiszen sokkal kevesebb a fény. Egyébként ez volt a kulcs az ipari tojástermelés kialakulásához is. A 19. század végén egy angol szállodatulajdonos télen is szeretett volna friss tojást adni vendégeinek, ezért a hotel pincéjében berendezett egy bevilágított részt a tyúkoknak. Ezután indultak el világszerte a világítási programok. A 20. század elején pedig a paraziták és a tyúktetű ellen akartak védekezni azzal, hogy ketrecbe rakták a madarakat. 

Persze érthető, ha az állatvédők számára kiábrándító és elfogadhatatlan az, hogy egyáltalán miért kellett ezeket a tojóhibrideket az ember kénye-kedve szerint kitenyészteni. De sajnos az is igaz, hogy ha a szárnyasokat az eredeti genetikájukkal hagyták volna, és mind szabadtartásban élt volna, akkor még a mostaninál is sokkal nagyobb szennyezést okozott volna az ágazat. Mindezek miatt természetesen a vegetáriánusok húsmentességet hirdető érveinek is van létjogosultsága.

Az biztos, hogy egyre többen vásárolnak szabadtartásból származó tojást Magyarországon, de az unióhoz képest nálunk még mindig sokkal nagyobb a ketreces tojás részaránya. Az EU-ban a tojótyúkok 50, míg nálunk több mint 80 százaléka él ketrecben.

Na és akkor most mi lesz a tojással

Az áruházláncok azt tervezik, hogy 2025-től már csak szabadtartásos tojást árulnak majd - erről már Pákozd Gergely tojástermelő, a Tojásszövetség korábbi alelnöke beszélt, aki azt is mondta, hogy a termelők természetesen alkalmazkodnak a vásárlói igényekhez, annak ellenére, hogy szerinte is sokan téves információk alapján vásárolnak tojást. Pákozd hangsúlyozta, hogy HATALMAS MUNKAERŐHIÁNY VAN A TOJÁSÁGAZATBAN IS, TEHÁT, HA A KÖVETKEZŐ IDŐSZAKBAN EGYRE NAGYOBB IGÉNY LESZ A SZABADTARTÁSOS TOJÁSRA, AZ CSAK NEHEZÍTI A GAZDÁK DOLGÁT, hiszen az élőmunkát kiváltani csak automatizálással lehet, a szabadtartásos tojástermelést azonban sokkal nehezebb  gépesíteni, robotizálni.

Pákozd szerint a termelők komoly összegeket szántak arra, hogy modernizálják ketreceiket, most pedig sokat költenek a farmok gépesítésére, viszont lehet, hogy a közeljövőben mindez kidobott pénzzé válik. Hiszen a fogyasztók egyre inkább a szabadtartásos tojást keresik, tehát elképzelhető, hogy pár év múlva le kell rombolniuk a ketreceiket. Nehezen tudnak tehát tervezni, beruházni, hiszen nem tudják mit hoz a jövő. Ráadásul ha átalakítják a telepeiket szabadtartásos termelésre, az nemcsak a környezeti terhelés megnövekedésével járna, hanem azzal is, hogy a tojás ára két- háromszorosára emelkedne. Az alternatív tartásból származó tojás ára már most is jóval magasabb, mint a ketrecesé, hiszen a több takarmány, a több víz és a nagyobb élőmunka szükséglet magasabb költségeket jelent, amit nyilván a vásárlók fizetnek meg. 

Van, aki a szabadtartásból él

Megkerestük a Magyar Szabadtartásos Baromfitermelők Szövetségét is, arra voltunk kíváncsiak, hogy mit szólnak ahhoz, hogy sok szakértő és termelő szerint semmivel nem jobb minőségű a szabadtartásos tojás. Emellett megkérdeztük azt is, hogy valóban nagyobb környezeti terheléssel jár-e a szabadtartásos gazdálkodás. Kérdéseinkre a szervezet vezetője, Bárány László válaszolt, aki őszintén elmondta, hogy igaza van a témában megszólalt kutatóknak és termelőnek:

Maximálisan azonosulok a véleményükkel. Nem függ a tyúk valódi, vagy az általunk beleképzelt közérzetétől, hogy a megtojt tojásnak mi lesz a biológiai értéke, mennyi lesz a tojásnak a zsírsav, az aminosav, a fehérje, a szénhidrát, vagy a vitamin tartalma. Ettől a rántottánk egy fikarcnyival se lesz finomabb, sőt, a piskóta se lesz magasabb egy milliméterrel sem. Egy tojás élvezeti, beltartalmi, mikrobiológiai minősége teljesen független attól, hogy milyen tartási környezetben nevelik a tyúkokat. Minden a bevitt tápanyag minőségén és az egészséges tartási körülményeken múlik - mondta.

Bárány hangsúlyozta azt is, hogy ők mindettől függetlenül szeretnék kielégíteni a vásárlók igényeit, és ha a vásárlók szabadtartásos tojást meg csirkét akarnak, akkor ezt az igényüket kell teljesíteni. 

Bízzuk rá a vásárlóra, hogy ő maga hozza meg a döntést.

Beszélt arról is, hogy a csirkehús ízét sem befolyásolja „egy fikarcnyit sem”, hogy az állat ketrecben vagy szabadon élt. Az ő cégük tanyasi csirkéje igazából azért finomabb, mert 82-84 nap alatt éri el a vágósúlyt, míg a „kisöccse” 38-40 nap alatt. És ugyan a tanyasi csirke rostjai között 30 százalékkal kevesebb víz van, de a rostossága, az izmoltsága elsősorban a fajtajellegből adódik, nem a tartási körülményekből.

Bárány cége egyébként nem foglalkozik tojástermeléssel, a szabadtartásos csirkéjüket viszont "money maker"-nek, vagyis pénzcsinálónak hívják, hiszen azon két-, két és félszer nagyobb profit van, mint a ketreces állaton. Persze tanyasiból csak 900 ezret vágnak le náluk évente, ipariból pedig 65 milliót. A vállalkozó - aki egyébként Magyarország 21. leggazdagabb embere - azt mondta, hogy a szabadtartásos állat eladási számai dinamikusabban nőnek, mint az iparié, de véleménye szerint a következő években biztosan nem fog eltűnni az ipari, mert Magyarországon egyszerűen nincs akkora vásárlóerő, ami kiszoríthatná.

Tojásból is sokan csak a legeslegolcsóbbat tudják megvenni, amelyek között nagyon sok az import áru, a megszólalók szerint sok ország nálunk vezeti le a termelési feleslegét. Az ilyen termékek minőségéről azonban keveset tudunk, csak annyi biztos, hogy az EU-n kívüli országokban (és több uniós államban is) sokkal lazábbak a higiéniai előírások, mint nálunk.

(Index, 2019. október 29., Bozzay Balázs írása)

 

Nyalogatták a kólákat

A nagy kólateszt: a saját márkás lenyomta a klasszikusokat. Van árdifi is bőven.

Tizennégyféle kólát kóstoltunk végig, miközben megjártuk a pokol legmélyebb bugyrait, írja a Dívány.

Oké, a kóla nem tartozik a legegészségesebb üdítők közé – erre korábban mi magunk is felhívtuk a figyelmet –, ennek ellenére mégis sokan vannak, akik bizonyos élethelyzetekben, különösen egy hamburgerezés vagy mozizás során szívesen szürcsölgetik. Mi véletlenül sem szeretnénk az akaratod ellenére kólaivásra kényszeríteni, de ha már amúgy is fogyasztó vagy, tesztünkből legalább némi képet kaphatsz arról, hogy a bűnös élvezetek útjára lépve melyik terméknél mire számíthatsz.

Mi is ez az egész kóla mizéria

Traszkovics Zsolt élelmiszermérnök, a DIATRA Mérnöki Iroda Kft. ügyvezetője a Dívány kérdésére elmondta, hogy a kólát eredendően gyógyszernek szánták. Az első változat ízesítéséhez kóladiót, és kokalevelet is használtak, ezért a termék kis mennyiségben kokaint is tartalmazott, egészen addig, amíg az 1900-es években száműzték belőle. A napjainkban kapható kóla ízét már a különféle aromák adják.

A kóla tehát lényegében szénsavas víz, amihez az aromákon túl cukrot (vagy annak alternatívájaként kukoricából előállított glükóz-fruktóz szirupot), savakat, valamint színezéket, jellemzően karamellt adagolnak. A szakember szerint a termék savtartalma rendszerint a hozzáadott foszforsavból fakad, ami nem valami egészséges, de mértékkel fogyasztva semmiféle fenyegetést nem hordoz.

Régen kokaint is tartalmazott
Régen kokaint is tartalmazott Fotó: Ruzsovics Dorina

Mi van még

A kóla káros hatásairól rengeteg rémhír kering a köztudatban, jegyezte meg a szakértő, aki szerint az tényleg igaz, hogy savtartalma miatt vízkőoldásra is alkalmas, ám ugyanez elmondható például az ecetről is. Ami inkább ártalmas lehet, az a jelentős cukortartalma, ezért nem szabad túlzásba vinni a fogyasztását.

És mennyi koffein van benne? Traszkovics Zsolt elárulta: átlagosan 8 mg/100 ml, ami nagyjából egy negyedcsésze kávé koffeintartalmának felel meg.

Mit méricskéltünk

Tesztünkhöz a nagy láncok aktuális kínálatából szereztük be a kólákat, melyekből összesen 14 jött össze. Mivel a saját márkás termékek és az ismert szereplők árai között ezúttal is közel ötszörös különbség rajzolódott ki, kíváncsiak vártuk, mi lesz a vége.

Kóstolónknál a szokásos módszert alkalmaztuk. Szerkesztőségünk tagjai egy vakteszt keretében itták végig a gondosan álcázott kólákat, amelyeket szigorúan szubjektív, érzékszervi benyomásaik alapján értékeltek egy 1-től 5 pontig terjedő skálán.

Az összesítés és átlagolás után ebből jött ki az alábbi rangsor:

3. helyezett: Pepsi-Cola – 2,85 forint (419 forint/2,25 liter)

Összetevők: víz, fruktóz-glükózszörp, szén-dioxid, színezék (karamell), étkezési sav (foszforsav), aroma (koffein), aroma.

IMG 8249
Fotó: Ruzsovics Dorina

Az egyik nagy klasszikusnak számító Pepsi-Cola a harmadik helyre futott be egy szerényke hármas alá eredménnyel. Tesztelőink meglepő módon egyáltalán nem dobtak tőle hátast. Csak ketten adtak rá magasabb pontszámot, de még ők sem illették túlzottan hízelgő jelzőkkel. A legnagyobb elismerés, amit kapott, az volt, hogy kólaízű, ami egy kóla esetében azért eléggé alapvető elvárás. 

Óóó, ez jó kis whisky-kólaíz, gyárilag! De sajnos az a fajta vidéki kiskocsmás whisky-kóla, amibe a legolcsóbb Teacher’s whiskyt öntik! 

Ráragad a fogamra.

Rettenet, förtelem.

Van egy kis utóíze, de finom.

Átlagos, egy jó kis disznótorost szétkapna.

Épphogy iható.

Semmi extra. Kólaízű.

2. helyezett: Coca-Cola – 3,14 pont (365 forint/1,75 liter)

Összetevők: víz, fruktóz-glükózszörp, szén-dioxid, színezék (szulfitos-ammóniás karamell), étkezési sav (foszforsav), természetes aromák koffeinnel.

IMG 8267
Fotó: Ruzsovics Dorina

A műfaj másik királya közel 0,3 pontot vert rá versenytársára, ami a második helyre juttatta. Osztatlan lelkesedést ettől függetlenül a Coca-Cola sem váltott ki, domináns édessége és mellékíze miatt 1-től 5-ig mindenféle pontszám érkezett rá. Hárman azonban kifejezetten finomnak találták, ami átbillentette a mérleg nyelvét.

Édesítőszer-ízű. Az utolsó korty után úgy éreztem, mintha megmoccant volna a gyomromban egy Alien!

Ez egész jó.

Jé, ez egész finom.

Finom.

A szénsav dominál, jókat lehetne barcogni tőle.

Gumicukorszagú, félelmetesen édes.

Nem olyan rossz, de van valami különös mellékíze.

1. helyezett: Penny Drinky Cola – 3,57 pont (85 forint/2 liter)

Összetevők: ivóvíz, szén-dioxid (min. 4 g/l), aroma (színezék (szulfitos-ammóniás karamell), savanyúságot szabályozó anyag (foszforsav), koffein aroma), édesítőszerek (ciklamátok, aceszulfám K, aszpartám), étkezési sav (citromsav), tartósítószer (nátrium-benzoát).

IMG 8207
Fotó: Ruzsovics Dorina

Hitted volna, hogy 85 forintért is lehet épkézláb kólát kapni? Nyugi, mi sem! Éppen ezért mi döbbentünk meg a legjobban, hogy a tesztgyőztes címét a Penny szuper olcsó versenyzője szerezte meg. Tesztelőink azt mondták róla, hogy egészen jól hozza a klasszikus kólaízt, sötétebb a színe, nem is túl édes, bár eléggé szénsavas. Szóval, ha már mindenáron vásárra akarod vinni a bőröd a kólaivással, ebben talán megtalálhatod a számításod.

Ipekakuána köptető!

Egész jó.

Hasonlít a kólaízre.

Sötétebb színű, szerintem oké.

Klasszikus kólaíze van, korrekt. Nem is túl édes.

Borzasztóan szénsavas, de az íze nem rossz. 

Futottak még

Ezek a termékek most nem szereztek dobogós helyezést, ezért csak röviden értékeljük őket. 

4. helyezett: Auchan Tuti Tipp colaízű szénsavas üdítő – 2,71 pont (85 forint/2 liter)

Az Auchan kóla értelmezése csak egyvalakinek ízlett igazán, a többiek úgy nyilatkoztak, hogy túl édes, gagyi az aromája, és leginkább egy citromos mosogatószerre hasonlít.

5. helyezett: Tesco Value Cola – 2,57 pont (85 forint/2 liter)

A szegény ember Coca-Colája, fogalmazott valaki a Tesco termékéről, ami szintén csak egy rajongót szerzett magának. Csapatunk főleg azt emelte ki, hogy kicsit keserű, nagyon szénsavas, és összességében közepesen pocsék.

6. helyezett: Márka Cola – 2,42 pont (259 forint/2 liter)

Az előző helyezetteknél tapasztalható kedveltségi arány a Márka-terméknél sem változott. A mezőny további részéhez képest szinte mindenki cukrosabbnak érezte, ám volt, aki ennek ellenére is szerette, hiszen mégiscsak kóláról beszélünk.

7. helyezett: ALDI Cola classic – 2,28 pont (169 forint/1,5 liter)

Az ALDI kólája szintén csak egyetlen tesztelőnknél merítette ki a finom fogalmát, a többiek viszont arra jutottak, hogy műanyagos hatású, savanykás, citromos íze van, ami marja a szájpadlást és főként a felmosószerre emlékeztet.

7. helyezett. Lidl Freeway Cola – 2,28 pont (225 forint forint/2 liter)

A Lidl termékére ketten adtak magasabb pontszámot tipikus kólaíze előtt tisztelegve, mások ugyanakkor pont azt hangoztatták, hogy „semmi extra”, „gyenge” és inkább „csak szénsav”.

9. helyezett: Lidl Siti Cola – 2,14 pont (85 forint/2,5 liter)

„Ablakmosó”, „tűzhelytisztító” és „frissen takarított WC a vonaton” – jegyezték meg tesztelőink a Lidl másik termékéről, de azért itt is akadt valaki, aki finomnak tartotta és bevésett hozzá egy ötöst.

10. Jégkristály cola ízű szénsavas üdítőital – 2 pont (259 forint/2 liter)

A Jégkristály kóláról az a közvélekedés alakult ki, hogy váratlanul savanyú, nagyon cukros, ráadásul büntető jellegű az utóíze. Nem is érkezett rá hármasnál magasabb pontszám.

11. SPAR Fresh Cola – 1,71 pont (199 forint/2 liter)

A SPAR termékének ízére különösen találó megfejtések érkeztek. Olyanok, mint a „kólaízű uborkalé”, a „béna szénsavas víz” vagy a „kólás gumicukor foszforsavban feloldva”. Mondanunk sem kell, nem volt valami népszerű.

12. helyezett: Queen Cola – 1,71 pont (219 forint/2,5 liter)

A Queen kóláról kiderült, hogy nem véletlenül örvend kritikán aluli hírnévnek szerkesztőségünkben. A pontozólapokon többek között „kénszagúnak”, „festékhígítós mellékízűnek”, „cukrozott motorolajnak” és „híg kólaszörpnek” nevezték.

13. helyezett: Xixo Cola – 1,57 pont (199 forint/1,5 liter)

A Xixo terméke a kólák között is kirívó műízével váltott ki széles körű visszatetszést, amiről tesztelőinknek a „mézes korom” és a „kanalas orvosság” jutott eszébe.

14. helyezett: Tikkadt Szöcske kóla – 1,28 pont (369 forint/1,5 liter)

A magyar terméket hiába ízesítik valódi kóladió-kivonattal, a Tikkadt Szöcskéreegy 3 pontos értékeléstől eltekintve csakis elégtelenek érkeztek. Kóstolóink itt is a köptetővel vontak párhuzamot, így kijelenthetjük, hogy minden lehetséges értelemben rossz szájízt hagyott maga után.

Nem kaptál kedvet a kólaiváshoz? Nem baj, takarításra még mindig használhatod!

(Dívány, 2019. május 13.)

 

Felturbózta a kormány a virslitesztjét

A szaktárca a kormány honlapján tette közzé az év végi virslitesztjét. A kormány fogyasztóvédelmi szakoldalán viszont nem találtuk meg. De az eredmény a fontos, lehet virslit enni szilveszterkor, csak három bukott meg.

Az év végén sem pihent a fogyasztóvédelem, szilveszter előtt az ITM akkreditált Élelmiszer és Vegyipari Laboratóriuma húszféle virslit vizsgált meg abból a szempontból, hogy a gyártók betartják-e a Magyar Élelmiszerkönyv előírásait, és hogy a termék elnevezése nem tartalmaz-e megtévesztő tájékoztatást. Az ellenőrzés a virslik fehérje-, zsír-, nedvesség- és sótartalmára terjedt ki.

A vizsgált húsz virsliből három megbukott a laboratóriumi ellenőrzés során. Az egyik termék zsírtartalma meghaladta az előírt határértéket, egy másiké pedig a címkén feltüntetett értéknél volt jelentősen magasabb. A harmadik esetben pedig a termék fehérjetartalma nem érte el az Élelmiszerkönyvben előírt minimumot.

A fogyasztóvédelmi hatóság a vásárlók megtévesztése miatt bírságot szabott ki, a gyártókat az Élelmiszerkönyv előírásainak betartására kötelezte.

A magyar fogyasztóvédelemben a biztonság az első. Az ITM célja a rendszeres termékvizsgálatokkal az, hogy a vásárlók az üzletekben és a webáruházakban az előírásoknak mindenben megfelelő termékek közül válogathassanak.

(Kormány.hu, 2018. december 27.)

 

Teszt: robotgép robot a konyhában

Nem a legdrágább robotgép a legjobb.

55 nagy konyhai, multifunkcionális robotgépet tesztelt a Tudatos Vásárlók Egyesülete (TVE), és megállapította, hogy nem feltétlenül a legdrágább készülékek a legjobbak, írja az Index.

Vizsgálták többek között, hogy a robotgépek milyen jól aprítják, szeletelik, keverik, dagasztják az ételt, milyen könnyen kezelhetők, és mennyire strapabíró a motor. A tesztből kiderült, hogy akár 35-80 ezer forintért is kaphatunk jól működő, strapabíró készüléket, vagyis nem kell feltétlenül több százezret, de főleg nem félmillió forintot kiadnunk érte.

Konyhai robotgépnél az egyik legfontosabb szempont, hogy milyen jól készíti el a kívánt ételt pl. aprítás után nem maradnak-e nagy zöldségdarabok az edényben, csomómentes lesz-e a tészta, turmix. Ha pedig rendszeresen, nagy mennyiségű ételt készítünk, az is fontos, hogy a motor jól bírja a strapát. A teszt során mindegyik gépnek összesen 120 keverési ciklust, ezen felül (készülék típusától függően) hasonló számú dagasztási ciklust kellett elvégezniük.

55 készülékből 33 a fenti teszt elvégzése után is hibátlanul működött. Habár a többi is működőképes volt, ezeknél már apróbb hibák jelentkeztek pl. lassabban működtek, csak hosszabb pihentetés után lehetett újraindítani. Mindössze egy olcsóbb készülék volt, amelyik nem bírta végigvinni a tesztet. A legstrapabíróbbak között van 24 ezer forintos 2 literes keverőtálas Philips, 3-4 literes keverőtálas 36ezer és 60 ezer forintos Bosch is, de közel félmilliós több mint 6 literes Kenwood készülék is.

A tesztben 22 olyan készülék szerepel, amelyik szinte mindent tud, amire egy átlagos konyhában szükségünk lehet, vagyis habverésre, tészta keverésre, kenyérdagasztásra, turmix készítésre, zöldség- vagy sajtreszelésre, krumpli szeletelésre is használhatjuk. Áruk 25 ezertől közel félmillióig terjed. Ebben a kategóriában a lista élén egy KitchenAid, egy Kenwood és egy Bosch készülék szerepel 60-90 ezer forint körül áron, de egy kifejezetten alacsony árkategóriás - 24 ezer forintos - Philips is bekerült az első öt közé.

(Index, 2018. december 7.)

 

Összecsaptak a majonézek

Hiába, jönnek az ünnepek, jobban fogy a majonéz. Univer, Penny, Reál a csúcson.

A Szupermenta legújabb tesztjén egy sokoldalúan felhasználható mártást, a majonézeket vizsgálta a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih). A 22 ellenőrzött terméket ezúttal is „atomjaira” bontották a szakemberek. Megmérték – többek között – az erukasav növényi toxin és a PAH szennyezőanyagok, az allergének, de a tartósítószerek jelenlétét is. A flakonos mártások élelmiszerbiztonsági szempontból megfeleltek, két majonéz tartósítószer tartalma azonban kis mértékben meghaladta az előírt határértéket.

A Nébih komplex tesztjeihez híven a flakonos majonézek esetében is számos laboratóriumi vizsgálatot végeztek a hivatal szakemberei. Amit mindenhol rendben találtak:

nedvességtartalom,

zsírtartalom,

erukasav (növényi toxin) tartalom,

jelölt omega-3 zsírsav mennyisége,

növényi olaj összetétel,

szorbinsav tartósítószer tartalom,

EDTA antioxidáns tartalom,

pH,

PAH szennyezőanyagok jelenléte,

kén-dioxid tartalom.

Megnyugtató, hogy a mustárt- vagy tojást nem tartalmazó majonézek valóban mentesek voltak ezen összetevőktől. Emellett az allergén anyagnak számító zellernek sem találták nyomát a szúrópróbaszerűen vizsgált termékekben a Nébih szakemberei. Négy, véletlenszerűen kiválasztott majonéz flakon esetében a kupakok összkioldódását is megvizsgálták, amelyek megfeleltek az uniós rendelet által meghatározott határértéknek.

Amivel akadtak problémák:
A majonézekben jelen lévő tartósítószerek mennyiségét rendeletben szabályozzák. A 22 majonézből kettőnél a benzoesav – azaz a tartósítószer – tartalom kis mértékben meghaladta az előírt határértéket, így a felelős vállalkozásokkal szemben hatósági eljárás indult. Ezek a termékek nem kaphattak helyezést a kedveltségi vizsgálat rangsorában sem. Emellett szintén adódtak jelölési hibák.

A 22 majonézből összesen három terméknél adódott olyan probléma, ami miatt hatósági eljárás indult: az egyiknél jelölési hiányosságok, míg a másik két esetben minőségi és jelölési hiba miatt. A különböző, enyhébb jelölési hibák miatt az élelmiszer-vállalkozókat figyelmeztetésben részesítik a szakemberek, és intézkedési tervet kell benyújtaniuk azok kijavítására. A határérték feletti tartósítószer jelenléte, azaz minőségi hiba miatt a Nébih felügyelői a két termék esetében összesen 300.000 Ft élelmiszer-ellenőrzési bírságot szabnak ki az érintett vállalkozásokkal szemben.

A kedveltségi vizsgálaton ezúttal is szakértő és laikus kóstolók pontozhatták a termékeket „vak-kóstolásos” módszerrel. A majonézek Szupermenta rangsora a külső megjelenés, a szín, az illat és az íz értékelésével alakult ki. A vizsgált termékek közül az Univer majonéz nyerte el leginkább a kóstolók tetszését. Második lett a Penny terméke, míg harmadikként a Reál majonéz végzett.

(NÉBIH, 2018. november 8.)

 

Sok a cukor a joghurtban, ezt mérték a britek

Különösen az organikus és a gyerekeknek szánt joghurtok cukortartalma haladja meg az ajánlott szintet.

A leedsi és surrey-i egyetemek munkatársai a piac 75 százalékát lefedő öt nagy brit élelmiszer-áruházlánc kínálatát tekintette át, írja az Origo. Az ott árusított 921-féle joghurt termékinformációja alapján a BMJ Open című folyóiratban arra hívják fel a figyelmet, hogy a natúr és görög (vagy görög stílusú) joghurtok kivételével a termékek átlagos cukortartalma messze az alacsony cukortartalom határértékének számító 5 g / 100 g felett mozgott.

Az Egyesült Királyságban a kalória-, zsír-, só- és cukortartalom szerint zöld, sárga és piros jelzést tüntetnek fel az élelmiszerek csomagolásán a táplálkozási információt összegző táblázatban. A cukrokra vonatkozó zöld jelzés csak a 100 grammonként 5 gramm alatti cukortartalmú termékeket illeti meg.

A desszert kategóriába sorolt joghurtok után (átlag 16.4 g / 100 g) az organikus joghurtok átlagos cukortartalma volt a legmagasabb:100 grammonként 13.1 gramm. Viszonyításképpen egy kockacukor vagy egy csapott teáskanál kristálycukor nagyjából 4 gramm cukornak felel meg.

Gyerekjoghurtok: na de ennyi cukor

A cikk írója, Dr. Bernadette Moore, a Leedsi Egyetem Élelmiszer- és Táplálkozástudományi Tanszékének kutatója így nyilatkozott: Miközben vitathatatlan bizonyítékok szólnak a joghurtok egészségre kedvező hatásai mellett, a piacon lévő termékek tápanyagtartalma széles határok között változik. Az »organikus« címkével ellátott joghurtokat általában a legegészségesebb választásnak tartják a vásárlók, miközben sokak étrendjét észrevétlenül jelentős cukortöbblettel terhelik meg ezek a termékek.

„A gyerekek uzsonnacsomagjába ajánlott joghurtfajták jó része kimondottan a magas cukortartalmú desszertkategóriába tartozik, ahelyett, hogy inkább az alacsony cukortartalmúak közül kerülne ki – folytatja Moore. – A forgalmazók is aktívan közreműködhetnének az egészséges étrend előmozdításában azzal, hogy határértékekhez kötik a gyerekeket célzó ajánlásaikat, és világosan feltüntetik a hozzáadott cukor mennyiségét. Tanulmányunk rávilágít arra, hogy a joghurtok esetében mennyire megtévesztőek és nehezen értelmezhetőek lehetnek a marketingből és a csomagolásról lejövő üzenetek.”

Moore elmagyarázta:a joghurtok tartalmaznak természetesen előforduló cukrot is tejcukor formájában, azonban a jelenlegi szabályozás nem írja elő, hogy a hozzáadott cukrok külön szerepeljenek a tápérték táblázatban. A csomagoláson feltüntetett teljes cukortartalom magában foglalja a tejcukrot és a hozzáadott cukrot egyaránt.

A brit közegészségügy aktuális irányelvei szerint a 4-6 éves gyerekek napi cukorbevitelének nem lenne szabad meghaladnia a 19 grammot. A vizsgálat 101-féle gyermekeknek szánt joghurtot és krémtúrót érintett, és ezek közül mindössze kettő esett az alacsony cukortartalmú kategóriába, míg a többségük átlagban 10.8 gramm cukrot tartalmazott 100 grammonként. „Ma már egyértelmű a hozzáadott cukorban gazdag étrend kapcsolata az elhízással és a fogbetegségekkel. Az Egyesült Királyságban nemcsak a nők 58 és a férfiak 68 százaléka, de már a 10-11 éves gyerekek közül is minden háromból egy túlsúlyos vagy kövér volt egy 2015-ös felmérés szerint. Ezek elég riasztó számok” – figyelmeztetett Dr. Barbara Fielding, a Surrey-i Egyetem munkatársa és a tanulmány társszerzője.

„Angliában a gyerekek átlagban több joghurtot esznek, mint a felnőttek, és arányában a 3 év alattiak fogyasztják a legtöbbet – tért ki a részletekre Fielding. – A joghurt remek fehérje-, kalcium-, jód- és B12-vitamin-forrás. Ugyanakkor azt találtuk, hogy a gyerekeket megcélzó termékek egyetlen adagja a napi ajánlott cukorbevitel csaknem felét tartalmazhatja.A gyerekjoghurtok adagmérete sokszor megegyezett a felnőttekével.”

A vásárló az édeset szereti

A felmérésben összesen nyolc termékkategóriára osztották a joghurtokat: gyerekeknek szánt (ide krémtúrókat is besoroltak), alternatív (például szójából készült), desszertjoghurt, ivójoghurt, ízesített, gyümölcs, natúr/görög stílusú és organikus. A natúr és görög jellegű joghurtok tápanyagprofilja szembetűnően eltért a többi kategóriáétól, amennyiben ezek a termékek sokkal több fehérjét és kevesebb szénhidrátot – azon belül csekély mennyiségű, átlagban 5g/100g cukrot – tartalmaztak. Ez a cukortartalom jórészt a természetesen jelen lévő laktózból származott.

A gyermekkori elhízás ellen folytatott harc részeként a brit kormány különadót vetett ki a magas cukortartalmú üdítőitalokra, és szakértőit olyan strukturált program kidolgozásával bízta meg, amely a cukorbevitel ellenőrzött csökkentését szolgálja. A program a kalória-, só- és telítettzsír-bevitel visszafogását célzó kormányzati stratégia része. A joghurt lesz az egyik érintett termékcsalád, ahol 2020-ig 20 százaléknyi cukortartalom-csökkentést irányoztak elő.

Annabelle Horti, aki a kutatás idején a leedsi élelmiszertudományi tanszék munkatársa volt, elismerte, hogy a célkitűzésnek nem lesz könnyű megfelelni. „Nehéz lesz a vásárlóközönség édesebb joghurtok iránti vágyát megváltoztatni, amikor a cukortartalom megvágása napirendre kerül.

Hogy a vevők mennyire kedvelnek egy joghurtot, az általánosságban véve összefügg az édes ízérzettel – ismerte el a kutató. – A cukor szerepe gyakran az, hogy édesítőként elfedje az élő joghurtkultúra által termelt tejsav természetesen savanykás ízét. Ezek azok az élő baktériumkultúrák, amelyektől a joghurtot az emésztés egészségét elősegítő terméknek tartjuk, és rendszerint nagyobb mennyiségben találhatók meg az organikus joghurtokban. Talán épp ezért, a savanyúság ellensúlyozására adnak hozzá több cukrot ezekhez a termékekhez.” Horti végül hozzátette: nagyban segíthet a cukorcsökkentés társadalmi elfogadtatásában, ha megértetjük az emberekkel, mennyi cukrot is visznek be valójában a joghurttal, és ez milyen kedvezőtlenül hathat az egészségükre.

(Origo, 2018. szeptember 23.)

 

Naptejteszt: az olcsóbb a jobb

Naptejben is a diszkontok a legjobbak.

Egyáltalán nem éri meg drága naptejet vásárolni, hiszen a diszkontokban kapható, olcsóbb termékek semmivel sem rosszabbak, mint a neves márkák árui - írja a Napi.hu a G= nyomán. A német Warentest alapítvány tesztje szerint vannak olyanok is a diszkontokban, amelyek jobbak.

A Warentest alapítvány 19 napozószert tesztelt. A termékek mindegyike kiválóan, vagy jól vizsgázott abból a szempontból, hogy mennyire véd a napsugárzás káros hatásai ellen - érdekesség, hogy a három legolcsóbb naptej mindegyike kiváló minősítést kapott.

A magyarországi Lidl üzletekben is kapható Cien fantázianevű naptejből száz milliliter csak 1,18 euróba kerül. A legjobb minőséget érte el a Penny és a Rewe üzleteiben kapható Today márkajelzésű krém is, amely csak 1,17 eurót kóstál. Sőt a DM Sundance elnevezésű terméke sem túl drága, 2,2 eurót kell fizetni érte.

Csak ha sok a pénzed: a legdrágább a legrosszabb

A legrosszabb minőségi értékelést a két legdrágább naptej kapta, az Eco naturkozmetikum, amely nem biztosított akkor védettséget, mint amit a faktorszáma ígért, valamint a Lancaster egyik terméke, amelynek az illatosítóanyagával akadtak gondok.

A naptejek egyik gyenge pontja a vízállóság, ezért a tesztelők arra figyelmeztetnek, hogy úszás után kenjük újra a bőrt, továbbá azt tanácsolják: 30-as faktorszámnál alacsonyabb naptejet ne vegyünk.

(Napi.hu, 2018. június 28.)

 

Tejfölös teszt: még penészes is akadt

A tejfölök fele megbukott a NÉBIH vizsgáján. A kóstolásos mustrán a Coop tejföle volt a legjobb, a Magyar tejföl és a Lipóti tejföl előtt.

Legújabb Szupermenta terméktesztjén a 20%-os zsírtartalmú tejfölöket ellenőrizte élelmiszerbiztonsági és minőségi szempontból a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal. A 31 tejfölből 15-tel szemben kellett valamilyen probléma miatt eljárást indítani, amiből 3 esetben élelmiszerellenőrzési bírságot is kiszabtak a NÉBIH ellenőrei.

A Szupermenta terméktesztek sorában a magyar háztartások nagy kedvence, a tejföl következett. A NÉBIH szakemberei összesen 31 féle – 29 hazai és 2 külföldi – terméket ellenőriztek. Az élelmiszerbiztonsági paramétereken túl az analízisek fókuszában a Magyar Élelmiszerkönyvi megfelelés állt.

A NÉBIH laboratóriumában elvégezték a legfontosabb mikrobiológiai vizsgálatokat, köztük a kultúrából származó tejsavbaktériumok számát. Megmérték továbbá a tejfölök zsír- és szárazanyagtartalmát, zsírmentes szárazanyagtartalmát és savfokát is. Hamisításra és nem engedélyezett anyagok használatának ellenőrzésére is sort kerítettek a szakemberek.

Megnyugtató eredmény, hogy a vizsgált tejfölök mindegyike tejszínből és a tejföl gyártásához szükséges élő tejsavbaktériumokból készült. A termékeket nem hamisították növényi zsírral, illetve más adalékanyagot vagy lisztet sem adtak hozzá állományjavítás, sűrítés céljából.

Egy tejfölnél problémát jelentett a penész, amit a hatósági érzékszervi vizsgálatok során tapasztaltak a szakemberek. A penészes tejföl romlottnak minősül ami, élelmiszerbiztonsági szempontból kifogásolható, ezért a NÉBIH élelmiszerellenőrzési bírságot szab ki a termék előállítójával szemben.

Szintén hiba volt, hogy a tejsavbaktériumok száma egy terméknél nem érte el az élelmiszerkönyvben meghatározott mennyiséget (10ˆ6/g). Ugyan ennél a terméknél volt probléma, hogy nem táblázatos formában tüntették fel a tápértékeket.

Komolyabb jelölési hibának számított, hogy egy terméken „gluténmentes” feliratot használt az előállító. Ez azért kifogásolható, mert minden tejföl természetes módon gluténmentes, így a gluténmentes felirat félrevezető, egy nem létező többletértéket sugall a vásárlók számára. A NÉBIH kötelezte az előállítót a jelölés javítására.

A legtöbb problémát a zsírtartalom okozta. 13 tejfölnél a csomagoláson feltüntetettnél alacsonyabb zsírtartalmat mutatott ki a laboratórium. Egy külföldi terméknél az eltérés több mint 10%-os volt, így a hivatal élelmiszerellenőrzési bírságot szabott ki a felelős vállalkozással szemben. A többi 12 tejfölnél kismértékű volt az eltérés, ezért a NÉBIH figyelmeztetésben részesítette az érintett vállalkozásokat.

A NÉBIH 15 termékkel szemben indított eljárást. 12 termék gyártói figyelmeztetésben részesülnek, míg 3 termék előállítója élelmiszerellenőrzési bírságot kap, melynek összege kb. 700.000 Ft lesz.

A tejfölök kedveltségi kóstolásán laikus és szakértő kóstolók bírálták a termékeket külső megjelenés, állomány, illat és íz alapján. A hatósági vizsgálatok nem megfelelő eredménye miatt 3 termék nem kaphatott helyezést, de ez a győztesek rangsorát nem befolyásolta. Végeredményben a 20%-os zsírtartalmú tejfölök versenyében első helyen a Coop tejföl végzett. Második lett a Magyar tejföl, míg harmadikként a Lipóti tejföl zárt.

(NÉBIH, 2018. április 26.)

 

Párizsiteszt: csak savanykás ne legyen

Valószínűleg a legkeresettebb felvágottféle a párizsi. Párizsit tesztelt a NÉBIH. Harminc féle párizsit vizsgáltak, egy megbukott, a többit csak sorba állították, melyek a legjobbak.

Magyarországon nagy hagyománya van a párizsi fogyasztásának és gyártásának egyaránt. Ezt igazolta a NÉBIH (Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal) Szupermenta előzetes „kínálat-felmérése” is. Sok előállító, és még annál is több márka található a hazai kereskedelemben.

A legjobbak

Végeredményben a szeletelt sertés párizsik Szupermenta versenyében első helyen a Berger Feine Extrawurst végzett. Második lett a Pick Nosztalgia Párizsi, míg harmadikként a Wiesbauer Dunahús Delikát Párizsi zárt.

Rúd kiszerelésű sertés párizsik között első helyen a Pick Nosztalgia Párizsi végzett. Második lett a Berger Feine Extra Párizsi, míg harmadikként a Pick Füst Ízesítésű Párizsi ért el helyezést a dobogón.

A Szupermentán (így hívják a NÉBIH tesztsorozatát) összesen 30 terméket vontak be a párizsik tesztjébe: 17 szeletelt és 13 rúd terméket hasonlítottak össze, amik között 27 natúr, 3 füst ízű, ízesítésű volt. Összetételüket tekintve 22 sertéshús, 7 sertés és marhahús, 1 párizsi pedig sertés és baromfihús felhasználásával készült.

Párizsiszabályok

A párizsi nevére, megnevezésére vonatkozó előírás, hogy a termék nevében az adott állat neve (pl. sertés, marha, borjú, pulyka stb.) csak akkor tüntethető fel, ha hústartalmuk legalább 70%-a az adott állatfajból származik. Tehát például akkor nevezhető „sertés párizsinak” a termék, ha 51%-os hústartalmának 70%-a sertésből származik.

Mind a 13 rúd terméket nem ehető bélbe csomagolták a gyártók, míg a szeletelt párizsik közül 13-at védőgázas, 4-et pedig vákuum csomagolással láttak el. A márkákra és az előállítókra visszatérve: a tesztelt 30 párizsit 11 üzem állította elő. 7 magyar, 3 osztrák és 1 német üzemben készültek a termékek. Összesen 17 különböző márkanevű termék volt közöttük.

A párizsi hőkezelt termék, de nyilván nem teljesen steril élelmiszer. A higiéniai szabályokat maximálisan betartó üzemben is előfordulhat, hogy a szeletelés során még egy nagyon jó minőségű termék, ha minimálisan is, de szennyeződik. A termék magas víztartalma kedvez a mikrobák szaporodásának, ezért a hűtési lánc is kiemelt jelentőséggel bír. Nem megfelelő hőmérsékleten tartás esetében a termékben található mikroorganizmusok szaporodhatnak, ami élelmiszerbiztonsági kockázatot jelenthet. Mindenképpen figyelni kell tehát a helyes tárolásra mind a kereskedelemben, mind a háztartásokban. És nem csupán a párizsik esetében.

Pontosan ebből, vagyis a szeletelésből adódóan, a szeletelt termékekre még inkább figyelni kell. Az elvégzett laboratóriumi mikrobiológiai vizsgálatok eredménye alapján valamennyi termék megfelelt a vonatkozó előírásoknak. Két termék esetében a normális értéknél magasabb mikrobaszámot mutattak ki, ami viszont nem feltétlenül csak gyártási hiba lehet, hanem a korábban említett hűtési lánc is okozhatja az eltérést. Tehát az élelmiszerbiztonsági kritériumoknak a két termék maradéktalanul megfelelt, de a technológiai kritériumoknak nem. 

Mi is az a párizsi

A párizsi követelményeit a Magyar Élelmiszerkönyv szabályozza. 

Egy termékkel adódott probléma. Az egyik osztrák, „wellness” megnevezésű párizsi víztartalma (78,8 g/100g) ugyanis jelentősen meghaladta az előírt értéket (70 m/m%), minőségi szempontból tehát nem volt megfelelő. A vállalkozóval szemben a NÉBIH szakemberei hatósági eljárást is indítottak, és minőségi hiba miatt élelmiszer-ellenőrzési bírságot szabnak ki.

A teszt során vizsgált 30 termék között bőven akadt, amelyek csomagolásán olvasható volt a „gluténmentes”, „laktózmentes”, „szójamentes”, „tejfehérjementes” felirat. Azt is ellenőriztük, hogy valóban „mentesek”-e ezek a termékek, hiszen az erre érzékenyek számára ez fontos információ. Jó hír, hogy valamennyi vizsgálat megfelelő eredménnyel zárult, azaz a mentességre vizsgált termékek valóban „mentes” termékek voltak.

A sertés párizsi is tartalmazhat a receptúrából adódóan marha, vagy baromfi húst, de akkor azt a termék csomagolásán, az összetevők között fel kell tüntetni.

Több termék tartalmazott marha, vagy baromfi húsra utaló DNS-t fajfehérjét úgy, hogy az az összetevők között nem volt feltüntetve. Az erre vonatkozó laboratóriumi módszer nagyon érzékeny, ezért az idegen DNS fajfehérje jelenlétének okát minden esetben üzemellenőrzés keretében is kivizsgálták. A „szennyeződés” származhat a felhasznált anyagokból (pl. marha DNS egyes adalékanyagokban), a nem megfelelő üzemeltetésből, az egyes tételek előállítása közötti nem megfelelő takarításból. A helyszíni ellenőrzések során ezek a hibákat is ellenőrizte a NÉBIH.

Kóstolási menetrend

Szakértő, laikus, valamint gyártói és kereskedelmi oldalt egyaránt képviselő kóstolók vizsgálták a 30 párizsit a termékkörre jellemző 5 szempont – metszéslap, szín, illat, állomány és íz – szerint. A tesztelők két csoportban, a szeletelt és rúd kiszerelésű sertés párizsikat bírálták a Szupermenta kedveltségi vizsgálatán. Vak kóstolásos módszerrel, vagyis nem tudhatták, hogy mely szám, mely terméket és márkát takarja.

A párizsi metszéslapja ideális, ha az homogén állományú, 5 mm-nél nagyobb légüreg nem, vagy legfeljebb csak néhány kisebb látható rajta. A metszéslap értékelésének eredményeként a kóstolók kedvence a szeletelt termékek között a Pick Nosztalgia Párizsi, rúd kiszerelésűeknél az Aldi Sertés párizsi és az Aro Sertéspárizsi lett.

Szín szerint is pontozták a párizsikat, amely esetben fontos, hogy a metszéslap egyenletes színű, termékre jellemző legyen. Ennél a szempontnál a szeletelt termékek között a Wiesbauer Dunahús Delikát Párizsi, rúd áruknál a Pick Nosztalgia Párizsi és Pick Sertés Párizsinyerte el a kóstolók tetszését.

Vásárlói szemszögből az íz mellett az illatot találták az egyik legmeghatározóbb döntési szempontnak a Szupermenta kóstolói. A párizsi illata megfelelő, ha főtt húspép és a bors illatában érezhető, minden más idegen szagoktól mentes. Füstölt és füst ízesítésű termékek esetében füst illat is érezhető legyen. Szeletelt párizsik között íz szempontjából a Pick Nosztalgia Párizsi, rúd kiszerelésűeknél a Berger Feine Extra Párizsi kapta a legmagasabb pontot.

Az állomány az ételek élvezeti értékét nagymértékben befolyásolja, így a párizsi kapcsán is elengedhetetlen bírálati szempont volt. A Magyar Élelmiszerkönyv előírása szerint a szeletelt termék megfelelő, ha első harapás után se nem puha, se nem kemény, jól összeáll, rágási maradéka nincsen. Ebben a csoportban a Berger Feine Extrawurst állományi jellemzője tetszett legjobban a tesztelőknek. A rúd párizsi állományának tömötten rugalmasnak kell lennie, aminek – a szeleteltekhez hasonlóan –a Berger Feine Extra Párizsi felelt meg leginkább.

Végül, de nem utolsó sorban a kedveltségi vizsgálat ötödik bírálati szempontja az íz volt, amely maximális pontot kap, ha a párizsiban egyenletes a fűszereloszlás, főtt húspép mellett bors és enyhe sós íz érezhető, de idegen és mellékízektől mentes.

A kedveltségi teszten egy terméket nem pontoztak a bírálók, mivel savanykás íz volt érezhető rajta, ami a nem megfelelő, „öreg” alapanyagra vezethető vissza. A termék valamennyi laboratóriumi kritériumnak megfelelt, de fogyasztásra alkalmatlan volt, így a mellékíz miatt nem került bele a rangsorba.

Érdekesség a szeletelt és rúd párizsik rangsorában egyaránt a sertés-és marhahúst vegyesen tartalmazó termékek végeztek az élen, és értek el dobogós helyezéseket. A sertéshús mellett mechanikusan lefejtett baromfihúst is tartalmazó párizsi viszont utolsóként végzett a Szupermenta kedveltségi tesztjén. A kalcium tartalom tekintetében a szeletelt termékeknél megfigyelhető, hogy az első 9 helyen a 100 mg/kg alatti párizsik állnak. A rúd termékeknél 3., és 5. helyen végzett a füst ízű, ízesítésű termék, míg a szeletelteknél az egyetlen füst ízesítésű a középmezőnyben végzett.

(NÉBIH, 2018. január 26.)

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.