webzseb₪égbolt

A Sun Art lenyomná a Walmartot az Alibaba pénzével

Sorban álltak a befektetők azért, hogy odaadják a pénzüket az Alibabának beszállni a Sun Art hiperláncba. Volt túljegyzés, rendesen. 

Hat és félszeres túljegyzés mellett keltek el az Alibaba 2017 utolsó negyedében kibocsátott kötvényei. A cég hétmilliárd dollárt kíván bevonni, hogy betársulhasson a Sun Art kiskereskedelmi hálózatba. A cél: lekörözni a WalMartot, írja a Világgazdaság.

Ölre is mentek a befektetők az Alibaba frissen kibocsátott dollárkötvé­nyeiért: a kínai e-kereskedelmi óriás 7 milliárd dollár értékben kínált adósságpapírjaira összesen 46 milliárd dollárnyi ajánlat érkezett. A Bloomberg adatbázisa szerint az Alibaba ezzel elhódította az ázsiai vállalati kötvénypiac 2017. évi trófeáját, ami a legnagyobb tőkebevonást jelenti. Három éve volt a cégnek már egy 8 milliárd dolláros kibocsátása is. A második helyen most a China Evergrande Group áll, amely 6,6 milliárd dollárt sepert be kötvényeiért azok 2017 júniusi kibocsátásakor.

Az Alibaba 5,5, 10, 20, 30 és 40 éves lejáratú kötvényeket dobott a piacra azzal a nem titkolt szándékkal, hogy forrást teremtsen legutóbbi ügyletéhez, a Sun Art kiskereskedelmi hálózatba történő betársulásához.

A legnagyobb kínai hipermarketlánc azt az ambiciózus célt tűzte ki maga elé, hogy túlszárnyalja a jelenlegi világelsőt, az amerikai WalMartot. Az Alibaba 2,9 milliárd dollárt fordított Sun Art részvények vásárlására 2017 november elején.

Jack Ma alapító-vezérigazgató, fotó: AFP

A leghosszabb, 40 éves futamidejű kötvényből egymilliárd dollárnyit értékesítettek 4,4 százalékos hozam mellett, ez 158 bázisponttal haladja meg a hasonló lejáratú kínai államkötvény hozamát. Eredetileg a különbözetet 180 bázispontosra várták. A 30 éves, 4,2 százalékos hozamot ígérő kötvény esetében a különbözet 138 bázispontról 130-ra csökkent a kereskedés szerdai megindulását követően. Az Alibaba a 40 éves futamidővel csúcsot állított fel a céges kötvénykibocsátók körében, ilyen hosszú időre még egy cég sem szerzett pénzt az ázsiai kötvénypiacról.

Az ázsiai kötvénypiac egyébként igencsak pezseg, hiszen az eddigi dollárban kibocsátott kötvénymennyiség 300 milliárdos összértéke önmagában új rekordnak számít, amelyet könnyen túl is szárnyalhatnak, mivel az 500 milliárd dolláros piaci értékű cégek klubjába a múlt héten felvett Tencent is kedvet kapott a forrásbevonásnak ehhez a formájához.

Steve Wang, a CITIC Securities hongkongi elemzője az Alibaba kibocsátását úgy értékelte a Bloombergnek, hogy az e-kereskedelmi óriás valamennyi lejárat esetében új benchmarkot állított fel, amely iránytűként szolgál mind a befektetők, mind a kibocsátásra készülő cégek számára, főleg a technológiai szektorban.

(Világgazdaság, 2017. december 1.)

 

Az Alibaba a Walmartot is kergeti

A Walmart nyomdokaiban tapos az Alibaba: hipermarketláncba szállt be. Kínaiba persze.

Közel hárommilliárd dollárt, azaz 786 milliárd forintot szán az Alibaba-csoport arra, hogy legyőzze a Wal-Martot, írta meg a Bloomberg tudósítása nyomán a HVG. A cég ennyiből vásárolta be magát Kína legnagyobb hipermarketláncába, a Sun Art Retail Groupba. Ez a csoport 400 hipermarketet üzemeltet, Kínában például az Auchan is az övék.

Az elemzők szerint az Alibaba nagy kockázatot vállalt, amikor az online kereskedelemben elért sikerek után után egyre több hipermarketet is próbálnak átvenni, de ha bejönnek a számításaik, hatalmasat nyerhetnek.

A kínai kiskereskedelemben évente 500 milliárd dollárnak megfelelő pénz forog, ennek a 15 százalékát már az online kereskedelemben költik el a vásárlók, de a nagyobb üzlet – főleg vidéken – még mindig a hipermarketekben van.

 (HVG, 2017. november 20.)
 

Tomboltak a szinglik napján: 3 perc alatt másfél milliárd dollár

Az Alibaba webáruházában a szinglik napján három perc alatt többet költöttek a kínai vásárlók, mint a magyarok egy év alatt a weben.

Kínában november 11-én van a szinglik napja, amely a világ legnagyobb online vásárlási napjává nőtte ki magát. A vásárlási őrület 2017-ben olyan szintre hágott, hogy alig három perc alatt az Alibaba webáruházban a vásárlások értéke elérje 10 milliárd jüant, azaz 1,5 milliárd dollárt. November 11. a szinglik napja - ezt kínai egyetemisták találták ki még a  kilencvenes években, amolyan anti-Valentin napként. Az ötlet azonban Kínában egészen elképesztő vásárlási őrületté vált azóta. Erre a lehetőségre az Alibaba, a világ legnagyobb kínai webáruháza is ráugrott.A szinglik napja mára a világ legnagyobb online vásárlási murijává vált. A kínai e-kereskelemi cég közlése szerint a 2017-es szinglik napján mindössze 3 perc kellett ahhoz, hogy a vásárlások értéke elérje a 10 milliárd jüant (1,5 milliárd dollárt) és kevesebb mint hat perc alatt közel duplájára, 19 milliárd jüanra nőtt a forgalom. Ez így már meghaladja a 2012-es év egész napos szinglik napi forgalmát.

A kínaiaknál a szinglik napja már egy olyan 24 órás vásárlási őrületté vált, ami az USA fekete pénteki (Black Friday) és kiber hétfői (Cyber Monday) eladásait együttvéve is felülmúlja.

Az Alibaba 2016-ban 18 milliárd dollárnyi terméket adott el az online áruházában a szinglik napján. A cég társalapítója és alelnöke, Joseph Tsai az eseményt úgy jellemezte, hogy "a szinglik napján a vásárlás sport, szórakozás".

Az Alibaba részvényeinek értéke a 2016-os év hasonló időszakához képest több mint duplájára emelkedtek, a cég piaci értéke pedig 475 milliárd dollár körül mozog.

(Napi.hu, 2017. november 11., fotó AFP)

 

Alibaba szinglik napja nagy buli, mindent visz

November 11 a szinglik napja, ami 2016-ban már lekörözte a fekete pénteket. Az első órában 5 milliárd dollár. Alibaba hozta és viszi és a webes piac nagyját vele. Negyedéves forgalma 61%-kal nőtt.

Jack Ma, az Alibaba vezére híres meghökkentő ötleteiről, hatalmas céges rendezvényeiről és kicsit őrült stílusáról, írja az Origo. A szinglik napjából pedig sikerült akkor eseményt csinálnia alig néhány év leforgása alatt, hogy 2016-ban már a Black Fridayt is megelőzte, és ezzel jelenleg a november 11-i ünnep a világ legforgalmasabb online vásárlási eseménye.

Az cég weboldalára havonta 549 millió ember látogat

Az Alibaba módosította a 2017-es előrejelzését is a sikerek nyomán. A korábbi 45-49 százalékos növekedés helyett most már 49-53 százalékot prognosztizálnak. Az Alibaba számára viszont még csak most érkezik az év legfontosabb napja, tehát nem elképzelhetetlen, hogy ezek a számok tovább fognak javulni.

2016-ban minden rekordját megdöntötte az online webáruház a szinglik napjára keresztelt november 11-i eladások révén. Néhány év alatt egy jelentéktelen ünnepből sikerült megalkotniuk egész Ázsia, sőt, az egész világ legjelentősebb online kereskedelmi napját.

A 2016-os szinglik napján csak az első órában 5 milliárd dollárt kaszált az Alibaba. Ezzel 30 percet javítottak az egy évvel korábbi adatokon, amikor még 90 percre volt szükség a szám eléréséhez. A nap végére 18 milliárd dolláros bevétellel zártak. 

Alibaba buli is van

A szinglik napján. A november 11-i ünnepség minden bizonnyal idén is új rekordokat fog felállítani. Az Alibaba az utóbbi napokban jelentette be a cég éves rendezvényének teljes programját. A 2017-ben közel négyórásra tervezett gálát az előző évben 400 millióan követték a tévék képernyőin keresztül, és idén is az Emmy-díjas David Hill fogja rendezni.

Jack Ma régóta szeretne egy újfajta arculatot alkotni a cége számára, és ötvözni a szórakoztatást a fogyasztással. A szinglik napja promóciója mellett a rendezvény célja, hogy ezt az arculatot erősítése. A tervek szerint az Alibaba a jövőben nem csak egy online áruház szeretne lenni. Versenybe akarnak szállni a szórakoztatóiparban, de még a közösségi médiában is. 

Jack Ma víziója szerint az Alibaba a legnagyobb cég lesz a világon, és jelen lesz az emberek életének minden egyes terében. 

A szinglik napjának értékét jelzi, hogy 2016-ban összesen 200 ország vásárlói vettek részt az egynapos online eseményen. A nemzetközi tranzakciók száma is 60 százalékot emelkedett 2015-höz képest, így lassan már nemcsak Kínában, hanem az egész világon kiemelt súlyú lesz november 11.

Az utóbbi évben több elemzés is azt saccolta, hogy a 2017-es szinglik napja átlépheti a 20 milliárd dolláros bevételt. Az Alibaba pedig a hazai piac mellett egyre nagyobb súlyt ad a külföldi vásárlók bevonzásra. Várhatóan több mint 140 ezer cég 15 millió terméke lesz akciósan elérhető az Alibaba weboldalán.

Kemény verseny lesz 

Az Alibaba viszi a sokak számára csak 11.11-ként ismert esemény vásárlásaik 71 százalékát, de 2017-ben megérkeznek a nagyobb riválisok is a versenybe. A jd.com és a Tencent is beerősít, ezért komoly küzdelemre lehet majd számítani Kína online kereskedői között. 

A JD vitte a 2016-os vásárlások 20 százalékát, viszont 2017-ben erős szövetséget fog alkotni az amerikai WallMart üzletlánccal és a kínai Tencenttel.

A Tencent a kínai közösségi média császára. Ők a 900 millió felhasználóval rendelkező WeChat nevű üzenetküldős applikáció üzemeltetői. Ez rengeteg adat, aminek segítségével még több ember elérésére lesz képes a JD, a WallMart pedig 400 kínai üzletével nyomja a piacot.

A szakértők szerint a megerősödött JD 2017-ben kiharaphat egy nagyobb szeletet is, de az Alibaba sem nézi tétlenül a versenytársak szövetségét. 2017-ben egy divatbemutató keretében láthatják és próbálhatják ki a vásárlók a cég új See Now Buy Now rendszerét.

A bemutatóra olyan nagy divatmárkákat hívtak meg, mint az Ralph Lauren, Estee Lauder és a Furla. A műsort élőben lehet követni a felhasználók mobilján, ha pedig megtetszik valami, csak rá kell kattintani a képernyőre, és máris bejut a kosárba az éppen felvonultatott ruhadarab.

(Origo, Balogh Tamás Márk, 2017. november 4., fotó: AFP/Xinhua News Agency/Shen Bohan, AFP/Str)

 

Megszórja a világot raktárral az Alibaba

100 milliárd jüan, közel 4 ezer milliárd forint megy raktárra.

Brutális tengerentúli terjeszkedésre készül a kínai e-kereskedelmi óriás, az Alibaba, a cég frissen bejelentett beruházási tervei szerint, amelyekről a Reuters nyomán az Index írt. Az Alibaba 100 milliárd jüant (kb. 3,9 ezer milliárd forintot) költ a következő öt év folyamán logisztikai hálózatának bővítésére és technológiai fejlesztésére.

A keretből 5,3 milliárd jüant a Cainiao Smart Logistics Network nevű, a legnagyobb kínai logisztikai cégeket tömörítő üzleti szövetségbe fektetnek, amelyben így az Alibaba 51 százalékos tulajdonos lesz és új helyeket kap az igazgatóságban. A tőkeinjekcióval a napi 57 millió kiszállítást bonyolító Cainiao 20 milliárd dolláros üzletté nő.

A hálózatfejlesztésbe öntött hatalmas összeg egyszerre jelzi az agresszív tengerentúli terjeszkedés, és a kínai belső piaci erősítés szándékát az Alibaba részéről. Az újonnan bejelentett közvetlen értékesítési csatornáik közt ott van a Fülöp-szigetek, Indonézia és Thaiföld is, amelyeket a dél-kelet-ázsiai, Lazarda Group nevű logisztikai cégbe fektetett 2 milliárd dollárral hoznak létre.

Az Alibaba terjeszkedése az idén év elején felröppent hírek szerint akár Magyarországot is érintheti. A  versenyben Horvátország a legnagyobb ellenfele Magyarországnak. Szóba került még Szerbia, sőt Bulgária is, de például Szerbiával szemben az előzőkben említett két ország nagy előnye fekvése mellett többek között az uniós tagság is. Horvátország legnagyobb ütőkártyája a tárgyalások során az lehet, hogy Zadar különösen jó infrastrukturális adottságokkal rendelkezik: központi elhelyezkedés, repülőtér, a vasúti, a közúti, a tengeri megközelíthetőség lehetősége és magas színvonala. A kormány a Crno elnevezésű gazdasági zónában egy négyszáz hektáros területet tudna felajánlani az Alibabának.

(Index, 2017. szeptember 26., január 23., fotó: STR/AFP)

 

Alibaba: kp? bankkártya? á, dehogy, csak egy mosoly

Az Alibabához tartozó Alipay egy új arcfelismerő technológia segítségével  azonosítja a vásárlót. Most csak a KFC éttermeiben. Kínában persze.

Az Alibabához tartozó Ant Financial, vagy más néven Alipay a KFC gyorsétterem lánccal együttműködve a kelet-kínai Hangcsou-ban bevezette a „mosollyal fizess" szolgáltatást, írja az Origo. 

A szolgáltatás lehetővé teszi az ügyfelek számára, hogy a kifizetést egyszerűen a mosolyukkal jelezzék, miután megrendelésük az étterem önkiszolgáló részének monitorján megjelenik. A 3D kamera ezután beolvassa az ügyfelek arcát, hogy ellenőrizze személyazonosságukat. A biztonság növelése érdekében további telefonszám ellenőrzési lehetőség áll rendelkezésre.

A technológia az Alipay alkalmazásban regisztrált felhasználók számára érhető el, amit az Alibaba alapítója, Jack Ma hozott létre az online fizetés meggyorsításához. A Yum China magában foglalja a KFC-t, a Pizza Hutot, valamint a Taco Bellt is, összesen több mint 7.600 éttermet üzemeltet szerte az országban.

A bevezetés összhangban áll a Yum China azokkal a terveivel, hogy bevonzza a fiatalabb vásárlóka az ügyfelei közé.

 
Joey Wat, a Yum kínai elnöke elmondta a Reuters-nek, hogy olyan fiatal fogyasztók bevonzására törekszik, akik szívesen fogadnak új ízeket és technológiai újításokat.
(Origo, 2017. szeptember 5., fotó: Getty Images/ Joe McNally/Origo)
 

Alibaba: nagyot ment

A világ legnagyobb netáruháza, az Alibaba portáljának forgalma tovább nőtt 2017 második negyedévében. ₪₪₪

Az elemzők várakozásait felülmúló mértékben bővült az Alibaba online kereskedelmi portál forgalma 2017 második negyedévében, írja a Világgazdaság. Az Alibaba Group Holding Ltd. bevétele 56 százalékkal, 50 milliárd jüanra (1 jüan = 38,84 forint), vagyis 7,5 milliárd dollárra emelkedett a második negyedévben. A Reuters által megkérdezett elemezők alacsonyabb, 47,7 milliárd jüan forgalommal számoltak.

Az online értékesítésből származó bevétel aránya a teljes bevételen belül 86 százalékra nőtt az egy évvel korábbi 73 százalékról. A részvényesekre jutó negyedéves nyereség közel a duplájára emelkedett, 2,2 milliárd dollár, részvényenként 83 cent volt.

A Fliggy kínálja a Marriott szobáit az Alibaba portálján

Az Alibaba 2017 augusztusának közepe táján együttműködést kötött a Marriott szállodalánccal, amely az Alibaba teljes kínai ügyfélbázisa számára elérhetővé tette a Marriott tulajdonában lévő szállodaláncok szolgáltatásait.

A Marriott és a kínai Alibaba közös céget hozott létre szállodai szolgáltatások értékesítésére, a Fliggy révén. A kínai turisták a Fliggy portálján rendelhetik meg egyebek között a JW Marriott, a Ritz-Carlton, a Renaissance, vagy az Autograph Collection szolgáltatásait és az Alipay, az Alibaba online fizetési rendszerével egyenlíthetik ki a számlát. (Világgazdaság, 2017. augusztus 17., Napi.hu, 2017. augusztus 7., fotó: AFP) 

 

Összebútoroz az Alibaba és a Bailian

A legnagyobb áruházi webportál és a legnagyobb kínai boltlánc. Az Alibaba a hagyományos boltokba lép. 

Lassul az online értékesítések bővülési üteme, ezért az Alibaba nagyobb részesedést próbál szerezni a hagyományos kiskereskedelmi piacon. A két cég kezdetben a beszerzéseit, a logisztikai folyamatait és pénzügyi technikáit hangolja össze, az eredményesebb működés érdekében, írja a Világgazdaság.

Az online és az offline áruházak közti kapcsolatot big data módszerekkel akarják kiépíteni (ami a nagytömegű adatelemzésre épül). A Bailian integrálja az Alipay fizetési rendszert a saját, meglévő tagsági programjába.

A Bailian 25 tartomány kétszáz városában összesen 4.700 üzlettel van jelen. Ezek között szupermarketek, kis boltok és gyógyszertárak is vannak. Ez a hálózat több mint kétszer akkora, mint a Suning, az Intime és a Sanjiang hálózatai együttvéve.

Sem az Alibaba, sem a Bailian nem árulta el, hogy az együttműködésben pontosan hány üzlet vesz majd részt, de lesznek olyan egységek, amelyeket közös dizájn alapján alakítanak át.

A kínai e-kereskedelmi piac átlagos éves növekedése a Bain & Company tanácsadócég szerint 18 százalék lesz 2020-ig, az elmúlt négy év 35 százalékos átlagát követően. A kínai kereskedelemből a hagyományos kiskereskedelem 84 százalékot tesz ki a Bain szerint.

(Világgazdaság, 2017. február 21.)

 

Őrült verseny a netáruházban

Tarol az Alibaba és az Amazon.

A kínai Alibaba és az amerikai Amazon a világ két legnagyobb gazdaságának két legnagyobb e-kereskedelmi vállalkozása.

A kínai Alibaba egyik különlegessége, hogy nem igazán mozgatja meg a kínai gazdaság lassulása. 2016. első negyedévében közel 40 százalékos bevétel növekedést könyvelhetett el, lenyomva az elemzői várakozásokat. A részvénypiacon azonban papírjai 0,7 százalékot gyengültek az elmúlt 12 hónapban. Ezzel szemben az amerikai Amazon részvényei elképesztő közel 60%-os emelkedést mutattak egy év alatt.

A két nagy cég működését összehasonlítva van egy jelentős különbség a modellek között. Az 1995-ben alapított Amazon bevételének nagyjából háromnegyedét ugyanis az elektronika és az áruk értékesítése adja, míg 23 százalék digitális médiatartalmak szállításából származik.

Az Alibaba számos kereskedelmi weboldalt működtet, különböző fogyasztói köröket megcélozva. Ezeken az oldalakon összesen 423 millió aktív vásárlót mozgat meg, amivel 80 százalékos a részesedésük a teljes kínai e-kereskedelmi piacon. Az Amazon ezzel szemben egy sokkal több szereplővel működő amerikai környezetben csupán 30 százalékos részesedéssel bír a hazai piacon.

Fontos különbség a két cég üzleti modellje között, hogy míg az Amazon elsősorban termékek árusításából él, az Alibaba viszont a hirdetésekből. A kínai cég legnagyobb oldala, a Taobao például egy díjmentes piactér, amely összeköti az eladókat a vevőkkel. A bevétel pedig onnan származik, hogy a vállalat reklámokat értékesít a választott oldalak és a keresési eredmények alapján.

Az Alibaba legutóbbi növekedését mindenekelőtt a mobil alapú kiskereskedelmi forgalom bővülése hozta, amely az elmúlt negyedévben 2 milliárd dollárt tett ki, 150 százalékos emelkedést jelentve. A teljes képhez hozzátartozik, hogy
a kínai gazdaság lassulása és az Alibaba szárnyalása csak látszólag ellentmondásos. A a kiskereskedelmi cégek a hagyományos csatornákon szűkülő kereslettel néznek szembe, ugyanakkor egyre többen fordulnak közülük az Alibaba platformjához, hogy szélesebb fogyasztói kört érjenek el Kínában és az országon kívül.

Az Alibaba nyereségesnek tűnik, mégis szembe kell néznie az új kínai gazdasági modell akadályaival, így pedig már új vásárlókat is nehezebb találniuk. Az Amazon a 2015-ös pénzügyi évben közel 600 millió dolláros nyereséget könyvelhetett el, de hát sokáig veszteséges volt.

A részvények nézve az elmúlt 12 hónapban az Amazon egyértelműen jobb volt az Alibaba papírjainál. Az Amazon sikerét nagyban a 2016. április végén közzétett első negyedéves jelentésének köszönheti.

(Investor.hu, 2016. május 7.)

 

Mobilozik is az Alibaba

Beszáll a harmadik legnagyobb kínai okostelefon gyártóba, a Meizu-ba.

Csaknem 600 millió dollárral szállt be egy kínai okostelefon-gyártó startupba az e-kereskedelmi óriás, az Alibaba. Az Alibaba célja, hogy elterjessze a saját ökoszisztémáját, amihez a mobil a legújabb eszköz.

Az internetes kereskedelem legnagyobbjának számító kínai Alibaba most az okostelefon-üzletet célozta meg. Az Alibaba egy startupba, a Meizu Technology nevű cégbe fekte be, a mobil stratégiája erősítése érdekében. Az Alibaba az e-kereskedelem, a mobil internet, az adatelemzés és a fizetési szolgáltatások területén járul hozzá az együttműködéshez, míg a Meizu erőssége az okostelefon-operációs rendszer, a piaci stratégia és az értékesítés.

A Meizu MX4 okostelefonja egyébként a középkategóriában a legjobban értékesített készülék volt 2014-ben, amit a Xiaomi M4 okostelefonja követett. Összességében a Meizu a kínai okostelefon-piacon a Lenovot és a Huaweit követi. 2015. januárjában 1,5 millió okostelefont értékesített, ami 50%-os növekedést jelent az előző év azonos hónapjához képest.

(Portfolio.hu, 2015. február 9.)

 

Az Alibaba portálján 40% növekedés is kevés

A piac még ennél is többet várt, hiába.

A kínai internetes kereskedelmi portált üzemeltető Alibaba Group Holding bevétele 40 százalékkal nőtt 2014. utolsó negyedévében. Az elemzők azonban némileg csalódottak, ők ugyanis még ennél is többet vártak.

Az Alibaba tájékoztatása szerint bevétele 2014. utolsó negyedévében elérte a 4,2 milliárd dollárt, de hát a piac ennél többre, 4,4 milliárd dollárra számított. Az Alibaba részvényárfolyama emiatt a január végi bejelentést követően csökkent  is New Yorkban a tőzsdén kívüli forgalomban. Az Alibaba nyeresége 2014. negyedik negyedévében 28 százalékkal csökkent éves szinten, 964 millió dollárra esett, a részvényenkénti nyereség 37 cent lett. A korrigált részvényenkénti nyereség azonban már nőtt, 13 százalékkal, részvényenként 81 centre.

Az Alibaba oldalain egyre nagyobb az telefonos vásárlások súlya, 2014. végén a megrendelések 42 százalékát már valamilyen okostelefonról, vagy táblagépről indították. Ez az arány 2014. harmadik negyedévében 36 százalék volt, de egy évvel korábban, 2013. negyedik negyedévében csak 20 százalék. A mobileszközöket aktívan használó ügyfelek száma az Alibaba portálján egy év alatt megkétszereződött, 265 millióra nőtt 136 millióról.

Az Alibaba számára ugyanakkor gondot okozhat még, hogy Kínában január végén vitába keveredett egy kormányzati ellenőrzési szervvel, amely hamis áruk forgalmazásával gyanúsítja az oldalt. Az Alibaba elismerte, hogy működési rendszere nem zárja ki teljes mértékben a hamis termékeket (az Alibaba portálján a legkülönbözőbb kereskedelmi cégek árusíthatnak), így fel is lép a hamisítványok terjedése ellen. Bírálta a cég viszont a kínai hatóságokat vizsgálati módszereik miatt.
(Figyelő, 2015. január 29.)

 

Csajozik az Alibaba

A kínai szinglik sokan vannak, így sokat vásárolhatnak, ilyen egyszerű. Singli napi hajrá Alibabáéknál.

A kínai szinglik 230-250 millióan lehetnek, lehet utánaszámolni, az Alibaba nyilván megpróbálta. A legnagyobb kínai online kereskedelmi portál november 11-én nekiesik a szingliknek, szívdöglesztő akciókkal, a 11/11-es jelképes számmal jellemzett szinglinapon, amely feltehetően az amerikai Valentin-naphoz hasonló társadalmi eseménynek számít a keleti országban.

Az Alibabának a New York-i tőzsdére lépés után már nemcsak a nagy tulajdonosok, hanem az összes részvényes üzleti érdekeit is szem előtt kell tartania, amikor nekidurálja magát a kínai szinglik ünnepére. Az Alibaba nem bíz semmit a véletlenre, így már négy héttel november 11. előtt megkezdi bombázni a vásárlókat hatalmas engedményekkel. Ez egy piackutatás is, amikor a vásárlók a termékért kisebb előleget tesznek le azzal, hogy november 11-én fizetik ki a maradékot. A rámenősebb szinglik azonban kivárják a nagy napot, amikor az Alibaba kiskereskedelmi portáljain, a Tmallon és a Taobaón a kereskedők még lejjebb mennek az áraikkal.

Az Alibaba – hasonlóan a eBayhez – csak a területet adja a kereskedőknek, összehozva őket vevőikkel. Éppen ezért fejlődési kilátásait a felületén folyó áruforgalom nagyságán keresztül ítélik meg, ami a márciussal véget ért pénzügyi évben 274 milliárd dollárt volt, ezzel az eBay és az amerikai Amazon együttes forgalmát is magasan veri. Feltehetően a kínai szingli napi nagybevásárlás feltehetően alaposan veri a hálaadás napját követő fekete péntek és a rá következő, az internetes vásárlás napjaként meghirdetett cyberhétfő amerikai bevásárlási tébolyát.

Az Alibaba 2009-ben szállt be a szinglinapi üzletbe, ma már a gyűszűtől a legmodernebb hajlított képernyős óriástévéig mindent, ami nem tiltott, be lehet szerezni nála. A cég a bruttó forgalmi adatait közli, azt titokként kezeli, hogy mekkora ezen belül a ki nem fizetett megrendelések és a visszaküldött termékek aránya. Az Oppenheimer & Co. befektetési tanácsadó cég iparági adatai szerint ez az elektronikai cikkeknél egy számjegyű, de a méretfüggő cikkeknél, így a ruháknál akár a húsz százalékot is megközelítheti ez.

A Marketwatch szerint a szinglinap lesz az Alibaba első komoly megmérettetése. A cég árfolyama november első felében már 114 dollárnál is járt, ami nincs messze a jegyzéskori 68 dolláros értéknél. A szingli nap hozhat még a befektetők konyhájára.

(Népszabadság, 2014. november 11.)

 

Minek ide negyven rabló?

Jók az Alibaba eredményei.

Tőzsdei futása óta először tett közzé eredményeket az Alibaba, 2014. harmadik negyedévéről. Nagy részben a felhasználók számának növekedésének hatására az árbevétel 16,8 milliárd jüanra nőtt, ami a várt 16 milliárd jüannál több. Az áruforgalom emelkedett a harmadik negyedévben, több mint 555 milliárd jüant tett ki, éves alapon pedig 50 százalékos növekedési ütemet ért el az Alibaba. Az egy részvényre jutó profit 2,8 jüant tett ki (kb 46 dollárcent), ami nagyobb az elemzők 2,74 jüanos előrejelzésénél.

Az aktív felhasználók száma 307 millió főre emelkedett az egy évvel korábbi 202 millióról. Ebből az aktív mobilfelhasználók száma 217 millió főt tett ki, ami több mint kétszerese az egy évvel ezelőtti 91 milliós értéknek.

A nyereséghányadok csökkenést mutattak, ami miatt romolhatnak a jövőbeli növekedési kilátások.

(Investor.hu, 2014. november 4.)

 

Alibaba, a tőzsde réme!

A legnagyobb tőzsdei bevezetés a világ legnagyobb netes piacterétől.

Minden idők legnagyobb értékű tőzsdei bevezetése lehet a pénzügyi világban a kínai Alibaba szeptember 19-i belépése a részvények világába. A kínai Alibaba meglehetősen sokoldalú, de elsősorban internetes cég. A kínai cég egyszerre foglalkozik elektronikus és csekély mértékben hagyományos kereskedelemmel, online fizetési és keresési megoldásokkal, valamint különböző alkalmazások fejlesztésével. A kínai cég ötvözi az Amazon.com, a Google, az eBay tevékenységeit. Az Alibaba 2013-ban közel 250 milliárd dollárnyi forgalmat bonyolított le, míg az amerikai Amazon.com 100 milliárd dollárt. Az Alibaba az Amazonnal ellentétben viszont nem ad el közvetlenül termékeket, bevételeit hirdetésekből szerzi, valamint abból, hogy különböző szolgáltatásokat kínál a piactereit használó kereskedőknek.

Az Alibaba akár 25 milliárd dolláros részvénykibocsájtást is végrehajthat. A tőzsdei bevezetés után 160 milliárd dollár körül is alakulhat a cég piaci értéke. A kínai Alibaba tőzsdére lépése keretében eladható részvények összértéke akár a 25 milliárd dollárt is elérheti, ami több, mint a Visa 19,7 milliárd dolláros eddigi amerikai rekordja, valamint a világviszonylatban eddig legnagyobb 22,1 milliárd dolláros Agricultural Bank of China tőzsdei bevezetése. A részvény eladási sáv teteje a tervek szerint 68 dollár, ezzel a világ egyik legértékesebb cégévé válhat, alig lemaradva a Facebook tőzsdei értékétől, de túllépné az egyik legfőbb versenytársnak számító Amazon.com piaci kapitalizációját.

Az Amazon papírjait a világ legnagyobb tőzsdéjére vezetik be, a New-York-ira, "BABA” ticker alatt. 320 millió amerikai letéti jegyet (ADR) bocsát ki a cég, további 48 millióra pedig opciós jog áll fenn. Egy ADR egy törzsrészvényt testesít meg. A cégben 22,4 százalékos részesedéssel bíró Yahoo! adja el a legtöbb ADR-t (121,7 millió db), de az Alibaba új papírokat is bocsát majd ki (123 millió darab + 26 millió darabra opció).

Az Alibaba legfontosabb platformjai közé tartozik a Taobao, ahol a fogyasztók egymással közvetlenül érintkezve adhatják-vehetik termékeiket. Elsősorban a hirdetési bevételekből termel nyereséget. A Tmall-on a különböző cégek hirdethetik termékeiket a fogyasztók számára. Nem hirdetési bevételekből, hanem az egyes eladókra felszámított éves díjakból szedi bevételeit. Az Alipay fizetési megoldásokat kínáló oldal, leginkább a PayPalhoz hasonlítható. Kínában a nem banki online tranzakciók több mint felét az AliPay rendszerein keresztül bonyolítják le. Az Alibaba csoportról ugyanakkor részben leválasztották, a jövőben a teljes csoport csak az Alipay 37,5 százalékos profitjára lesz majd jogosult. Az eTao az internetes kereskedést támogató keresési rendszer, aminek célja az interneten elérhető különböző termékek minél könnyebb összehasonlítása.

Az Alibaba árbevételének éves növekedési üteme lassul, de továbbra is 50 százalék közelében mozog. Ennek túlnyomó része, több mint 80 százaléka származik Kínából, ami a legutóbbi 12 hónapban 8 milliárd dollárt tett ki, 6,2-es dollár/jüan árfolyammal számolva. Az árbevétel feltehetően a következő években is nagyobb ütemben fog bővülni, miután az Alibaba kereskedési platformjain lebonyolított összforgalom egyre nagyobb méreteket ölt. 2014-ben a második negyedévvel záródó egy évben 295 milliárd jüan volt a teljes forgalom, ami a kínai online kereskedelemnek közel 80 százalékát jelentette. Az éves bruttó forgalom növekedési üteme 45 százalék volt, ám ez feltehetően lassulni fog majd a jövőben, ahogy a kínai piac egészének növekedési üteme is mérséklődik.

Támogatja a forgalom növekedését az is, hogy egyre többen használják az Alibaba platformjait a kínai online kereskedelem növekedésével párhuzamosan. A növekedési ütem gyorsul a felhasználók, továbbá vásárlók számát tekintve. Idővel a piac növekedésének egésze, a bevételek alapjául szolgáló bázis bővülési üteme lassulni fog. A mobilos fizetések további növekedési lehetőséget jelentenek az Alibaba számára, ahogyan az okostelefonos alkalmazás is növekszik. A forgalom egyre nagyobb mértékben származik mobiltelefonokról, ami a második negyedév végével záródó 12 hónapban már több mint 70 milliárd dollárt ért el. A második negyedévben a forgalom 33 százalékát, míg az árbevételnek közel 20 százalékát adták a mobilos vásárlások.

Kialakult az elmúlt időszakban egyébként egyfajta felvásárlási háború a kínai internetes óriások között, amiben az Alibaba mellett még főleg a Tencent Holdings és a Baidu van jelen. Szinte mindenre kiterjedő szolgáltatásokat próbálnak kialakítani ezek a cégek, így az online kereskedelemben is versenyt támasztanak az Alibaba számára.

Az Alibaba nyeresége évek óta stabil. A második negyedév végével záródó 12 hónapos periódusban 4,9 milliárd dollár nyereséget ért el, 85 százalékkal többet, mint a megelőző egy évben.

2017-re 700 milliárd dollár körül alakulhat a kínai online kereskedelem nagysága a piackutatások alapján, ami éves átlagban 20-25 százalékos növekedést jelentene. Az Alibaba jelenleg 80 százalékos piaci részesedése feltehetően csökkeni fog, forgalma 15-20 százalékkal nőhet évente Kínában. Igaz, közben elindulhat a nemzetközi terjeszkedés.

Az Alibaba egyszer már 2007-ben belépett a honkongi tőzsdére, ahonnan 2012-ben kivezették, a pénzügyi válság nyomán vészesen leesett részvényárfolyam miatt.

(Investor.hu, 2014. szeptember 18.)

 

Árulkodik az Alibaba

A tőzsdei bevezetés előtt teríteni kellett a lapokat.

A kínai Alibaba tőzsdére lépése előtt benyújtotta a felügyelethez a szükséges dokumentumokat, amiben pontos adatok vannak. A legfontosabbak a következők.

Az Alibaba forgalma 2013-ban 248 milliárd dollár volt. Ez meghaladja a Forrester Research korábbi elemzését, valamint az amerikai Amazon.com 100 milliárdos forgalmát is. Összesen 231 millióan használták 2013-ban az Alibaba szolgáltatását, ami 14 százalékos növekedést jelent éves alapon. Mobilról már 136 millióan használják az internetes kereskedelmi óriás alkalmazásait, ezen belül 37 milliárd dollárnyi mobilos vásárlást bonyolítottak le a felhasználók.

A mobilos vásárlások aránya folyamatosan növekszik, 2013 végén már az árbevétel 19,7 százaléka jött erről a platformról. A földrajzi megoszlás szempontjából továbbra is Kína a legnagyobb piaca, 2013. negyedik negyedévében közel 90 százaléka származott innen az árbevételnek. Ez egyrészt nagy növekedési lehetőséget jelenthet a nemzetközi piacokon, másfelől viszont sebezhetővé teszi a kínai versenytársakkal szemben.

(Forrás: Investor.hu, 2014. május 7.)

 

Nagyot dob az Alibaba

Az Alibaba, a kínai óriás 2013. negyedik negyedévében az árbevételét 66 százalékkal növelte éves szinten.

Korábban az elemzők attól tartottak, az árbevétel növekedési üteme egyre inkább lassulni fog. A nyereségesség egyik mértéke, a bruttó fedezeti hányad tovább emelkedett, 77 százalékra, ami az Alibaba pénzügyi információi szerint a legerősebb negyedéves jelenti a cégnél.

A nettó nyereség szintje szintén kedvezően alakult, miután az egy évvel korábbi 642 millió dollárral szemben ezúttal már 1,35 milliárdos nyereséget ért el a kínai internetes csoport. Ez 110 százalékos növekedési ütemet jelent, ráadásul a nettó margin is képes volt az előző negyedévekben mutatott 45 százalékos szinten maradni.

Az Alibaba értéke az előbbiek alapján a korábban számolt 153 milliárd dollárnál is többet érhet. Ezt támasztja alá a 2013-ban elért 3,55 milliárd dolláros nyereség.

Előbbre jár a Yahoo, mivel már 2014. első negyedéves eredményei is ismertek (és az Alibaba 24%-os tulajdonosa). A Yahoo bevételeinek csökkenése megállt, végül is a negyedévben 2 százalékos növekedés volt, éves alapon. A display hirdetésekhez kapcsolódó bevételek 2, míg a keresésekhez kapcsolt hirdetési bevételek 9 százalékot ugrottak. Főleg a display hirdetésekből származó bevételek teljesítménye erős. A display hirdetési bevételek jó teljesítményében annak lehet főbb szerepe, hogy egyre több hirdetést tud eladni a Yahoo, miközben a fizetett kattintások száma csak egyre lassabb növekedési ütemre képes. Ezt némileg ellensúlyozza, hogy a kattintások ára folyamatosan emelkedik, de a display hirdetések eladási ára is emelkedő pályán mozog.

A költségek ugyanakkor tovább emelkedtek a Yahoo-nál, az operatív kiadások 16 százalékot emelkedtek éves alapon, és 1,1 milliárd dollárt tettek ki a negyedévben. A bruttó margin 70 százalék felett maradt, így a költségek megugrása főleg a marketing és értékesítési költségek, valamint a K+F költségek megugrásának köszönhető.

A Jahoo a második negyedévre 1,1 milliárd dolláros bevételt vár.

(Investor.hu, 2014. április 16.)

 

Az Alibaba bevásárol

A kínai óriás 692 millió dollárért vásárolja meg az Intime Retail csoport 35 százalékos részesedését.

Az Alibaba a tranzakció keretében egy 9,9 százalékos csomagot egyből megszerez, míg a többi, 25 százalékos részesedést átváltható kötvényekben jegyzi le a vállalat.

Ezzel folytatódik a Tencent Holdings, a Baidu, és az Alibaba közötti versenyfutás a kínai vásárlókért. A három nagy cég elsősorban az okostelefonos vásárlásokra próbál ráerősíteni, mivel a növekvő telefonos terjeszkedés miatt egyre többen vásárolnak Kínában ezeken a csatornákon keresztül.

Nem ez az Alibaba első felvásárlása a közel múltból, tavaly májusban 1,13 milliárdot fizetett az AutoNavi Holdings 28 százalékos részesedéséért, ami mobilos térképeket fejleszt, és az Alibaba áruházas forgalmánál lehet a vállalat segítségére. Emellett a március elején a ChinaVision-ban is 60 százalékos részesedést szerzett, közel 800 millió dollárért.

Az Alibaba több fronton terjeszkedik, az e-kereskedelemben, szórakoztató multimédiában, különböző mobilos alkalmazásokban.

(Investor.hu, 2014. március 31.)

 

Alibaba: irány a new yorki tőzsde?

Március közepén bejelentette a tőzsdére lépést az internetes kínai cég.

Az eddigi információk szerint az Alibaba már felkért több nagy befektetési bankot a tőzsdére lépés előkészítésére. Elemzők szerint 125 és 200 milliárd dollár közötti összeget érhet a cég. Az Alibaba 12 százaléknyi részvénypakkot bocsáthat eladásra, ami nagyjából 18 milliárd dolláros IPO-t jelentene (153 milliárd dolláros cégértékkel számolva). Ez nagyobb lenne, mint a General Motors 2010-es újbóli tőzsdére menetele, és közvetlen a Visa 2008-as elsődleges kibocsátása mögé sorolná az IPO-t. A Facebook 2012. májusában 16 milliárd dollárért adott el részvényeket.

Az Alibabának rengeteg divíziója van, többek között az eBay-hez hasonló piacterei, mikrohitelezéssel foglalkozó üzletága, valamint mobil alkalmazásokat és játékokat fejlesztő részlege is. A cég nyújt emellett elektronikus fizetési szolgáltatást is (Alipay), amely hasonló a PayPalhoz. 2013-ban elindított egy pénzpiaci alapot is, a Yu’e Bao-t.

Elemzők szerint az Alibaba online piacterein 2013-ban 240 milliárd dollár értékű áru forgott. Az amerikai Amazon forgalma ugyanekkor nagyjából 100 milliárd dollár volt.

A kínai e-kereskedelmi piac bizonyos mércék alapján már most nagyobb, mint az USA-é, ráadásul az Alibabának két fő piactere is van, a Taobao és a Tmall. A Taobao-n nem kell fizetni azért, hogy kereskedni lehessen az oldalon, ehelyett a szereplők a hirdetési lehetőségekért, valamint más szolgáltatásokért fizetnek az Alibabának. A Taobao-n elsősorban kisebb szereplők kereskednek, míg a Tmall-on olyan nagyobb nevek is megtalálhatóak, mint a Nike, a Gap, vagy az Apple. Ezen a piactéren a megjelenésért már fizetni kell egy éves díjat az Alibabának, valamint jutalékot minden egyes tranzakció után.

Az Alibaba nem köteles közzétenni pénzügyi jelentéseit, így a Yahoo negyedéves jelentéséből lehet megtudni adatokat az Alibabáról, mivel a kínai vállalatban a Yahoo-nak 24 százalékos részesedése van. Az Alibaba 51 százalékkal növelte (1,78 milliárd dollárra) a 2013. szeptember végéig tartó üzleti negyedévében a bevételeit az egy évvel korábbi szinthez képest, míg profitja 12 százalékkal, 792 millió dollárra bővült. Az Amazon ugyanebben a negyedévben 41 millió dolláros veszteséget termelt 17,1 milliárdos árbevételből.
(Investor.hu, 2014. március 17.)

 

Netes vásárfia: Kína lesz a legnagyobb

2013-ban tovább nőttek az internetes vásárlások Kínában, amelyek egyébként az összes kereskedelem 7 százalékát közelítik.

Töretlenül nő a kínaiak internetes költése: a kelet-ázsiai ország lakosai 2013-ban többet vásároltak a korábbinál a világhálón. Az internetes trendeket vizsgáló pekingi iResearch tanácsadócég adatai szerint 2013. során minden korábbi rekordot megdöntve 1,85 ezer milliárd jüant (68 ezer milliárd forintot) tett ki az online kereskedelem értéke Kínában. Ez 42 százalékos növekedés, meghaladja az elmúlt fél évtized átlagos 30 százalékos bővülési ütemét, lassulás ugyanakkor az éves bázison 66 százalékos 2012. évi erősödés után.

Az iResearch jelentésében úgy fogalmaz: a lassulás oka az, hogy a kínai e-kereskedelmi piac új fázisba lépett, és a fejlődés után az érés szakasza indult el. Előrejelzésük szerint a piac a következő években egyre szélesedik, 2017-re például a fogyasztási cikkek felét az interneten vásárolják majd, a kereskedelem értéke pedig immár a négyezer milliárd jüant (150 ezer milliárd forint) is meghaladja majd.

A legnagyobb e-kereskedelmi szereplő, az Alibaba jelentése szerint a kínaiak évről évre mennyiségben és értékben is egyre többet költenek a világhálón. Legaktívabbak a dél-kínai Kuangtung, a kelet-kínai Sanghaj és Csöcsiang tartomány, valamint a főváros lakói. Az átlagos éves költés az idén a 10 ezer jüant (370 ezer forint) is meghaladta, de számos olyan térség is akad - elsősorban a legfejlettebb kelet-kínai régióban -, ahol több mint egymillió jüant (37 millió forint) is elköltöttek az online térben.

A legnagyobb városok mellett jellemzően nagy mértékben nőnek a vidéki kisvárosokból érkező megrendelések, ezek a térségek a világhálóra kapcsolódással ígéretes bővülési lehetőséget jelentenek a cégeknek, amelyek sokszor kifejezetten ehhez alakítják vállalati stratégiájukat.

A piac bővülését a netezők táborának további erősödése is előrevetíti. A kínai internet információs központ (CNNIC) adatai szerint a kelet-ázsiai ország internetezőinek száma a 618 milliót is meghaladta december végével bezáróan, fél év alatt csaknem 5 százalékot bővült.

(Világgazdaság, 2014. január 20.)

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.