kirakatles₪plázarítus

Az oroszok visszaütnek

Megérkezett az orosz válaszlépés a szankciókra. 

2018. június 4-től hatályba lépett az az orosz törvény, amely felhatalmazza az elnököt arra, hogy ellenszankciókkal sújthassa az Egyesült Államokat és más országokat, amelyek "barátságtalan" lépéseket tesznek Moszkva ellen – írja az Index az MTI nyomán. 

A parlament mindkét házában elfogadott és a Vlagyimir Putyin elnök révén aláírt törvény megjelent a hivatalos online közlönyben így emelkedett törvényerőre.

A törvény értelmében az orosz elnök a kormány kezdeményezésére büntetőintézkedéseket rendelhet el az Oroszországgal szemben "barátságtalan magatartást tanúsító" országok, a közvetlenül vagy közvetve azok joghatósága alá tartozó szervezetek, ezen országok tisztségviselői és állampolgárai ellen. Az orosz vezetés régóta lebegteti, hogy leállít, felfüggeszt, betilt, vagy kizár a piacon együttműködéseket, üzleti megállapodásokat.

A törvény emellett egyéb korlátozásokat is megenged "az elnök döntésével összhangban, hogy lehetőség nyíljon az operatív reagálásra a változó helyzetben".

A törvénytervezeten egyébként az első olvasat óta enyhítettek az orosz képviselők, a lehetséges ellenintézkedések száma 16-ról 6-ra csökkent, és kimaradt a szövegből a szankciókkal sújtható ágazatok, áruk és szolgáltatások konkrét megnevezése is. Lemondtak a törvényhozók arról az eredeti elképzelésről is, hogy büntetőintézkedéseket lehessen minden olyan cég ellen tenni, amelyben külföldi tulajdonrész van. Az első változat nyomán keltett felháborodás eredménye, hogy az ellenintézkedések nem terjednek ki létfontosságú árukra, egyebek között oroszországi forrásból nem pótolható gyógyszerekre sem.

(Index, 2018. június 4.)

Orosz élelmiszer importtilalom: billen az európai élelmiszerpiac?

Brüsszel 400 millió eurót szánna a gazdák kártalanítására.

Oroszország 2013-ban 25 milliárd dollár értékben importált a tilalmi listára felvett élelmiszerekből, ebből 9,5 milliárd dollárnyit vásárolt az Egyesült Államoktól, az Európai Uniótól, Norvégiától, Kanadától valamint Ausztráliától. Az EU-országok évente nagyjából 7 milliárd dollár értékben exportálnak olyan élelmiszerféleségeket Oroszországba, amelyeket az orosz kormány importtilalommal sújtott. Ez az EU összesített hazai össztermékének nem egészen 0,05 százaléka, és az EU teljes exportjának 0,1 százaléka. (HVG, 2014. augusztus 8.)

Brüsszeli közlés szerint 400 millió euróból kártalaníthatják az európai termelőket az orosz embargó miatt. Magyarországon a baromfi-, valamint a zöldség- és gyümölcsfeldolgozók lehetnek az orosz importtilalom fő vesztesei. A Földművelésügyi Minisztérium új piacokat keres a magyar agrártermékeknek. A németek arra számítanak, agrárszektoruk számára kezelhetőek lesznek az orosz szankciók. Csehországban több mint 800 munkahely van veszélyben, a szlovákok is tartanak a következményektől, az olaszok több száz millió eurós kárt jósolnak.

Az Európai Bizottságnak 400 millió eurós (125 milliárd forint) alap áll rendelkezésére ahhoz, hogy kártalanítsa az EU-tagállamok mezőgazdasági termelőit az orosz élelmiszer-embargó miatt, közölte az EU kereskedelmi biztosa augusztus 8-án. Többek között francia, görög termelők és a lengyel kormány is fölszólította az Európai Uniót, hogy térítse meg az orosz embargó miatt keletkezett kárukat vagy vezessen be ártámogatást. Az EU illetékesei egyelőre hivatalosan nem foglaltak állást a kérdésben.

A nyugati élelmiszerimportra bejelentett orosz embargó legnagyobb vesztese valószínűleg maga Oroszország lesz, jósolták helyzetértékeléseikben londoni pénzügyi elemzők. Oroszország – válaszul az ellene bevezetett nyugati szankciókra – 2014. augusztus 7-én bejelentette, hogy egy éven át nem engedi be a területére az Európai Unióból, az Egyesült Államokból, Ausztráliából, Kanadából és Norvégiából származó marhahúst, sertéshúst, gyümölcs- és zöldségtermékeket, baromfit, halat, sajtot, tejet és tejtermékeket. Az embargó több száz millió euró kárt okozhat az európai uniós termelőknek.

A Földművelésügyi Minisztérium elismerte, hogy a magyar piac túl kicsi ahhoz, hogy felvegye az orosz importtilalom elrendelése miatt kialakuló mezőgazdasági árufelesleget. A magyar áruknak a szaktárca olyan országokban, vagy olyan országokon keresztül keres piacot, amelyeket az orosz büntetőintézkedések nem érintenek. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara szerint az orosz importtilalom fő vesztesei a baromfi-, valamint a zöldség-gyümölcs feldolgozók lehetnek.

A német agrárszektor megérezheti az orosz szankciók hatását, a veszteség azonban kezelhető mértékű lehet a német kereskedelmi és iparkamarák szövetsége (DIHK) szerint. Oroszország a német agrártermékek második legfontosabb exportpiaca az EU-n kívüli régiókat tekintve – az első Svájc, a második-harmadik helyen Oroszország és az Egyesült Államok áll nagyjából holtversenyben –, ugyanakkor még így is csak 7-8 százalékot képvisel a teljes német mezőgazdasági kivitelben. 2013-ban 1,7 milliárd eurót tett ki az Oroszországba irányuló német agrárexport, míg az ágazat teljes kivitele 65 milliárd euró, a teljes német export pedig mintegy 1000 milliárd euró volt. Egyes német régiókat erősen sújthatnak a moszkvai intézkedések, ilyen elsősorban az országos átlaghoz képest kevésbé fejlett északkeleti – a volt NDK területén fekvő – Mecklenburg-Elő-Pomeránia tartomány, ahol a tejipar erősen támaszkodik az orosz piacra.

Mintegy 2,2 milliárd koronás veszteséget okoznak a cseh cégeknek és mintegy 700 munkahelyet veszélyeztetnek az Európai Unió szankciói Oroszországgal szemben. Az orosz válaszintézkedések pedig 300 milliós koronás veszteséget okozhatnak, és mintegy 130 munkahelyet veszélyeztetnek a cseh ipari és kereskedelmi szaktárca szerint.

Az oroszországi exportra is termelő szlovák hús- és tejipari cégek az elrendelt orosz élelmiszer-behozatali tilalom közvetett hatásainak begyűrűzésétől tartanak leginkább, ennek lehetnek súlyos következményei. Az érintett cégek termelésének kényszerű visszafogása is negatív hatásokkal járhat, a komolyabb következmények a közvetett hatások begyűrűzése után jelenhetnek majd meg. Az exportjuk 96 százalékát az uniós piacon értékesítő szlovák élelmiszer-ipari termelőknek gondjaik támadhatnak az orosz embargó miatt telítetté váló uniós piacon, a szlovákiai értékesítés árait is csökkentheti a többi uniós országban keletkező terméktöbblet.

Több száz millió euró kár érheti az orosz szankciók miatt az olasz mezőgazdasági szektort, 25 százalékkal is visszaeshet az Oroszországba irányuló olasz kivitel. Az agrárszövetség szerint 183 millió euró (58 milliárd forint) lehet azoknak a mezőgazdasági termékeknek az összértéke, amelyeket az orosz embargó érint.

Az embargóval Ausztria oroszországi élelmiszerexportjának csaknem felét elveszítette, Oroszország harmadik legnagyobb Európán kívüli piaca Ausztriának. Az osztrák export alakulása kedvezőtlenebb az európai átlagnál, hiszen az uniós átlagszámok szerint a kivitel 36,8 százalékát érinti az embargó.

(Forrás: Magyar Nemzet, 2014. augusztus 8.)

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.