élelmiszeráruda₪fogadó

Olvadozik a vendéglátás: kocsma helyett cukrászda

A vendéglátóhelyek forgalma ugyan szépen nő, de a számuk, ha lassan is, de csökken. A Központi Statisztikai Hivatal friss adata szerint a vendéglátóhelyek bevétele (amiben a szállodák éttermei is benne vannak) 2016. első tíz hónapjában megközelítette a 840 milliárd forintot, ami 7% feletti növekedést takar (mennyiségben, az árváltozások hatását kiszűrve). Ez a 2015. év közel 14%-os növekedésénél lanyhább mértéket jelent, hiszen az ütemet nézve annak a fele körül tanyázik. Úgy tűnik, az online pénztárgép is benne lehetett a levesben, pontosabban a 2015. évi megugrásban. A 2015. évi összes árbevétel egyébként 917 milliárd forint volt. 

 
A vendéglátás az elmúlt éveket nézve csak 2014-ben és 2015-ben tudott növekedést elkönyvelni, az ezt megelőző esztendőkben csak bukdácsolni tudtak az éttermek, mivel évről-évre esett vissza a forgalmuk (2006-tól egészen 2013. végéig).
2010-től nézve a vendéglátóhelyek számát azt lehet kiolvasni a KSH adataiból, hogy a vizsgált időszak első három esztendejében 55-56 ezer között mozgott, ezután viszont fokozatosan zsugorodott a hálózat, aminek mértéke 2010-2016. között együtt közel 5% volt:
 
2010
2015
2016
2016/2015
2016/2010
 vendéglátóhelyek
55.065
52.667
52.397
- 270
- 2.668

 

 

KSH, érték: darab, 2016: első félév vége

Szilveszter? A bulinegyed kilőtt, keletre viszont nehezebb lesz a szilveszteri helyfoglalás

Az éttermek száma 2016. első felének végén 25 ezer felett volt, ami lényeges változást nem jelent sem 2015-höz, sem 2010-hez képest. Ezen belül persze vannak különbségek, nem mindegy ugyanis, hogy az étterem hol található.
Budapest VII. kerületében, a bulinegyed magvában 306-ról 565-re ugrott a vendéglátóhelyek száma, de megszaporodtak az italboltok, cukrászdák és a diszkók is ezen a területen (2010-2016. között). Italboltból például 353 van, míg korábban csak 178 ilyen vendéglátóhely volt itt. Érthető, hogy Budapest egésze is több vendéglátóhelyet lajstromozhat, jelenleg 11 ezer felett van a számuk, ami közel 10%-kal több a réginél. Az ország keleti felében azonban csökkent a vendéglátóhelyek száma.
 
A vendéglátás legnagyobb vérveszteségét az elmúlt években az italboltok számából lehet kiolvasni, ahol a jelenlegi 17 ezres szám háromezer-hétszázzal kevesebb, mint amennyi 2010-ben volt. Ebben nyilván szerepet játszott a szabályozás (az otthoni pálinkafőzés és a jövedéki adózás) több változása is. És az italféleségek adás-vételének szigorúbb hatósági ellenőrzése is.
Felívelő pályát mutat a cukrászdák hálózata, ahol a 3.840-es szám 16%-os hálózatbővülést takar. Diszkózni ugyanúgy szeretnek, vagy éppen nem szeretnek a szórakozni vágyók, hiszen a számuk (671) összességében alig változott az elmúlt években. Budapesten azonban több diszkó közül lehet válogatni (2016-ban 135, 2010-ben 86 helyet tartott nyilván a KSH). A bulinegyedben 33 diszkó közül lehet mazsolázni, ami számuk megkétszereződését jelenti az elmúlt években. Eközben több megyében csökkent a számuk, a legrosszabbul a Somogy megyei diszkórajongók jártak, ahol 54-ről 34-re esett a diszkóhálózat nagysága, rajtuk a Balaton sem segített. A Balaton közeli térségekben úgy látszik, veszített a diszkó a népszerűségéből (vagy a jövedelmezőségéből), mivel Veszprém megyében is hasonló kép rajzolódik ki, 27 helyett már csak 19 diszkó van. Mondani sem kell, hogy Zala megyében sem jobb a diszkóhelyzet (a korábbi 28 helyett csak 16 található a megyében). A Balaton-parttal szemben Bács-Kiskun megye jelent még üde kivételt, ahol nőtt a diszkók száma (36-ról 46-ra).
 
2017: izzadhatnak majd a vendéglátósok is
 
A vendéglátás is az átlag alatti bért kínáló szakterületek közé tartozik, ahol a 140 ezer forintot közelíti a havi bruttó átlagkereset a KSH legutóbbi adatai alapján. Ebből következik, hogy a minimálbér emelések igen csak megtornáztatják majd a vendéglősök pénztárcáját, hiszen sokat kell majd tolni felfelé a fizetéseken. A munkaerőhiány ezen a szakterületen is nyomasztó, de hát itt is csak a bevételből lehet bért fizetni.
A cafetéria átalakítása is megtépázza majd a vendéglátást, hiszen az Erzsébet utalványok egy részét itt váltották be korábban. Némi bevétel persze marad ebből a forrásból is, hiszen a 2016-ban kibocsájtott utalványok a következő év végéig felhasználhatók, de újabb utalványjuttatások jövő évben nem nagyon várhatók.
A Szép-kártya marad ugyan, de hát a cégek jelentős részének bérgazdálkodását alaposan megterheli a minimálbér emelés, így lehet, hogy ebből a juttatásból kevesebb cseppen-csurran 2017-ben az alkalmazottaknak, így kevesebben fognak Szép-kártyázni az éttermekben.
(blokkk.com, 2016. december 19.)

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.