kirakatles₪plázarítus

Kőolajpaktum: marad a kitermelés korlátozása

Megszületett az alku, így az OPEC tagországok a kőolaj kitermelést 2018 végéig korlátozzák. Így próbálják meg az árakat feljebb tornázni, Oroszországgal is közösen.

A várakozásokkal összhangban lévő alku született meg 2017 november 30-án Bécsben az OPEC ülésén, miszerint az önkéntes kitermelés-korlátozás határidejét 2018 márciusáról az év végéig kitolták. Ez azt jelenti, hogy a 2016-os őszi kitermelési szinthez képest hosszabb ideig marad 1,8 millió hordóval alacsonyabb szinten a napi kitermelési volumen és fontos, hogy a kiterjesztéshez most is csatlakoztak a nagy OPEC-en kívüli tagállamok. Az olaj ára minimális mínuszban mozog az olajtőzsdéken. 

A Kőolaj-exportáló Országok Szervezetének (OPEC) tagállamai november 30-án Bécsben ültek össze szokásos félévenkénti tanácskozásukra, amelyen a várakozásokkal összhangban úgy döntöttek, hogy meghosszabbítják a kitermelést korlátozó megállapodás hatályát 2018 végéig. Ezt követően csatlakoztak hozzájuk az olajkartellen kívüli nagy kitermelő országok szakminiszterei, élükön Alekszandr Novakkal, Oroszország energetikai ügyekért felelős miniszterével.

A jelek szerint Oroszországot meggyőzték partnerei arról, hogy szükség van a kitermelés csökkentésére. Moszkva ugyanis attól tart, hogy ha túl sokáig tartják fent a korlátozást, az olajpiacon a túlkínálatot felválthatja a hiány, ami felhajtaná az árakat, ez pedig kitermelésük fokozására ösztönözné az amerikai palaolaj-kitermelőket a nagyobb haszon érdekében. Ráadásul az orosz gazdaság versenyképességét rontaná, ha az olajárak emelkedése felhajtaná a rubel árfolyamát.

Részben az orosz aggodalmak leszerelésére is, az a döntés született, hogy a jövő év közepén újra összeülnek az érintett országok, elemzik a helyzetet, és az adatok ismeretében döntenek a kitermelést csökkentő megállapodásról.

Az OPEC 13 tagállama és a kartellen kívüli 11 nagy olajkitermelő ország 2016 decemberében állapodott meg arról, hogy az októberi szinthez képest 2017 január 1-jétől együttesen napi 1,8 millió hordóval fogják vissza a kitermelést fél éven keresztül. Az egyezség hatályát 2017 májusában 2018 márciusáig hosszabbították meg. A megállapodás szigorú betartásának köszönhetően az olaj világpiaci ára szinte folyamatosan 50 dollár fölött állt az idén.

A kitermelést azért csökkentik a nagy exportőr országok, hogy helyreálljon a piaci egyensúly a túlkínálat mérséklése és a bőséges raktárkészletek apasztása révén, és ezzel stabilizálódjon a kőolaj világpiaci ára. Egyes becslések szerint a piaci felesleg nagyjából felét sikerült is leépíteni az elmúlt egy év alatt.

A világ kőolajkereskedelmében legjelentősebb két nyersolajkeverék, az északi-tengeri Brent és a nyugati féltekén irányadó West Texas Intermediate (WTI) ára a bejelentés után enyhe veszteséget mutatott, de napközben 1 dollárt meghaladó pluszban is járt. A legközelebbi, februári határidős jegyzésekben a Brent hordónként 0,06 százalékos mínuszban, 62,49 dolláron, a januári szállítású WTI pedig 0,17 százalékos veszteségben, 57,20 dolláron állt.

Elemzők szerint a befektetők már korábban beárazták a megállapodást, így nem meglepő a mostani süllyedés. Az egy évvel korábbihoz képest az olaj világpiaci ára majdnem 20 százalékkal magasabb, tehát a kőolajtermelés visszafogása hatott. 

(Portfolio, 2017. november 30.)

Fogy a benzin a magyar kutaknál

Az árak lejjebb mentek, az adók feljebb, az apanázs egy része pedig már ugrott.

2017 első félévében az adóhatóság kimutatása szerint 860 millió liter benzin és 1,5 milliárd gázolaj fogyott az üzemanyagtöltő állomásokon. Ez több, mint az egy évvel korábbi 835 millió liter benzin, továbbá 1,4 milliárd liter gázolaj vásárlás.

Az üzemanyagfogyasztás mennyiségét három esztendő alatt nézve benzinből 136 millió literrel, gázolajból 439 millió literrel többet tankoltak a különféle járművekbe vezetőik, ami 8%-os, valamint 16%-os emelkedés:

2014 2015 2016
benzin gázolaj benzin gázolaj benzin gázolaj
1.612 2.662 1.674 2.941 1.748 3.101
NAV, érték: millió liter

De kevesebbe került

A KSH adatai szerint az elmúlt három esztendőben kevesebbet költöttek a járművezetők az üzemanyagkutaknál. Az elmúlt hároméves időszak mérlegére így nem sok panaszuk lehet az autósoknak, hiszen a már említettek szerint több üzemanyagot kevesebb pénzért vásárolták meg. Így 2016-ban 2014-hez képest 136 milliárd forint maradt a zsebekben, a literszám növekedése mellett:

2014 2015 2016
1.630 1.533 1.494
KSH, érték: milliárd forint

2017 első félévében 771 milliárd forintért kellett a zsebekbe nyúlni a kutaknál, míg egy évvel korábban 678 milliárd forinttal lettek vékonyabbak tankoláskor a pénztárcák (a KSH adatai üzlettípusra épülnek, amiben a shoppok más eladásai is benne vannak, de hát a döntő súly az üzemanyagé). Így 2017 első fele viszont már el is vitte a korábbi apanázs egy részét a járművezetőktől, már ami a költekezés összegét illeti, de persze úgy, hogy közben literben méricskélve többet is tankoltak.

Az árak persze állandóan hullámoznak, sőt, a nagyobb hullámok, hullámvölgyek nem kis mértékben befolyásolják a tankolások gyakoriságát és mennyiségét. De hát az ok a kőolaj világpiaci ármozgása, ami mostanság az autósok kedvében járó árakat hoz a kutakra. Bár nem mindig, mivel ha az olajár 50 dollár alatt van, akkor a benzin literenkénti adója öt, a gázolajé tíz forinttal emelkedik Magyarországon. Ha azonban 50 dollár fölé emelkedik a világpiaci ár, az adómértékek visszaállnak a korábbi szintre. A változások negyedévente lépnek hatályba, a negyedév utolsó napjának világpiaci ára alapján. Tehát nagyon olcsó nem lehet a tankolás, mert annak egy részét a költségvetés gáláns módon lefölözi.

A legtöbb pénz tankolásra egyébként 2012-ben és 2013-ban folyt ki a pénztárcákból, évi 1.570 milliárd forint értékben.

Az elmúlt évtized távlatában a benzin legalacsonyabb éves átlagárát 2007-ban mérték, ami 276 forint volt literenként (95-ös oktánnal), a csúcs átlagár pedig 2012-ben volt, 426 forinttal. A gázolaj ára is hasonló pályát futott be, 263 forintos, továbbá 435 forintos árakkal, pontosan ezekben az esztendőkben. Ennél azért a KSH legutóbb összegzett júliusi, egyaránt 339-339 forintos árai azért jobbak. Az autósoknak. De a költségvetés sem jár rosszul, még így sem.

(blokkk.com, 2017. szeptember 3., forrás: NAV, KSH)

 

Olajár: libikóka

Az OPEC fel-, az amerikai olajpala kitermelők lenyomják az olajárat. ₪₪₪

Az elmúlt hetek benzinár csökkentései az üzemanyag nemzetközi tőzsdei áresésére voltak visszavezethetőek. Ez első pillantásra meglepően hatott, hisz a nemzetközi olajár eközben nem mozdult és a forint is gyengült a dollárhoz képest. Ám az elmúlt napokban az olajár egy - november óta nem látott, tíz százalékos mértékű - zuhanással behozta a "lemaradását", írja a Népszava.

2016 októbere-novembere táján a Kőolaj-expotáló Országok Szervezete (OPEC), valamint az azzal kívülről együttműködő Oroszország különböző nyilatkozatai és megállapodásai felfelé hajtották az olajárakat, de 2017. februárja, márciusa tájékán az Egyesült Államokbeli olaj- és kitermelési bőség lökte vissza a korábbi alacsonyabb szintre. (Ez az Európában irányadó Brent típusú nyersolaj esetében hordónként 50-51 dollár körül mozog.)

Az OPEC és Oroszország elsősorban kitermelés-szűkítési kartellegyezményekkel igyekeznek felfelé tornászni az olajárat, amire az USA válasza mondhatni automatikus. Szakértők már a 2015-2016-os olajárzuhanás időszakában arra hívták fel a figyelmet, hogy az elsősorban az Egyesült Államok területén fúró úgynevezett olajpala-kitermelők piaci mozgását alapvetően az határozza meg, hogy az olajár 50 dollár felett, vagy azalatt áll-e. A viszonylag drága fúrási eljárás alkalmazása ugyanis e szint alatt egyszerűen nem éri meg. Ám efelett már érdemes ismét megnyitni a kutat. A kartellmegállapodásokkal szemben így az USA új kútjai a világ olajpiacának egy fajta automatikus árszabályozóivá váltak. A 2014 végi nagy olajárzuhanást is az olajpala-kitermelés felfutására vezették vissza. Az árkartell erősödését, termelésük visszafogását, mely nyomán feljebb megy az olajár, az olajpala-kitermelők felfutása követi.

Ez a kiegyensúlyozó szerep több havi átmenetekkel érvényesül, s addig bármely irányba elképzelhetőek kiugrások. A jövő nagy kérdése, hogy a kitermelésben megjelenhet-e valamilyen újszerű, még olcsóbb eljárás, lépést tud-e tartani az olajat felhasználó világgazdaság, a másik oldalon pedig milyen erősek a kartelltagok, különösen Oroszország, a kitermelés visszafogásában.

(Népszava, 2017. március 13.)

 

Megugrott az olajár

Marad is magasabban egy darabig. Megállapodtak a kitermelők.

Hatvan dollár/hordó fölött stabilizálódhat szakértők szerint 2017-ben az olajár, ha sikerül betartani azt a megállapodást, amelyet a Kőolaj-exportáló Országok Szervezete (OPEC) kötött meg tizenegy, a szervezeten kívüli olajtermelő országgal. A tető alá hozott egyezség szerint az OPEC-en kívüliek egyelőre összesen napi 558 ezer hordós kitermelés csökkentéssel fejelik meg a szervezet november 30-i vállalását, írja a Világgazdaság.

November végén az OPEC napi 1,2 millió hordós vágást jelentett be, ebből Szaúd-Arábia 486 ezret vállalt magára az októberi szinthez képest, amivel napi 10 millió hordóra csökkentené termelését 2017. első félévében. A szaúdi olajminiszter, Khalid al-Falih meglepetésre közölte: január 1-től ennél is nagyobb mértékben fogják majd vissza a kihozatalt. A megállapodást elfogadó országok együtt a világ olajkitermelésének mintegy 55 százalékát adják a Nemzetközi Energiaügynökség adatai szerint.

Az önkorlátozás mögött Szaúd-Arábia és Oroszország közös érdekei állnak: mindkét ország nagymértékben függ az olajbevételektől, mindkettőnek súlyosan deficites a költségvetése. A királyságot az is motiválhatta, hogy tőzsdére akarják venni az állami olajóriás, az Aramco egy részét, annak sikeréhez pedig magasabb olajár kell.

Az OPEC szervezetén kívüliek napi 600 ezer hordós csökkentésre kötelezték el magukat, ezen belül Oroszország 300 ezerre. Az orosz kitermelés 2017. március végére napi 200 ezer hordóval kevesebb lesz a 2016. októberinél, hat hónap múlva pedig napi 11 millió hordó lesz.

A szervezeten kívüli nagyobb termelők közül Mexikó napi 100 ezer, Oman 40 ezer, Azerbajdzsán 35 ezer hordós csökkentést vállalt, bár ennek jó részét a „természetes fogyás“ adja majd, vagyis a kimerülő kutak helyett nem nyitnak újakat. Ezért is fontos piaci szereplők szerint a kazahsztáni 20 ezres csökkentés, mert ott 2016. októberében kezdték meg a kitermelést egy nagy olajmezőn.
(Világgazdaság, 2016. december 11.)

 

Hullámzik az olajár

De inkább lefelé csúszik: gyenge a kereslet és nagyok a készletek. Még adót is fizethetnek a magyar üzemanyag felhasználók.

Szeptember közepén ismét esett az olajár, sorban jönnek a hírek, a korábban várt piaci kiigazodás - áremelkedés - úgy tűnik, távolabb tolódik. Egyre nehezebb elképzelni, hogyan lehetne 2017-ben 60-70 dollár az olajár, miképpen azt sok piaci szakértő jósolta, fest képet a kőolaj árának hullámzásáról a Portfolio.

Az olaj piacán a szeptember közepe tájékán heves eladások indultak, az árak négy nap alatt közel 10 százalékot estek. Mindez azt jelenti, hogy az amerikai könnyűolaj októberi határidőre vonatkozó jegyzése 44 dollár alatt mozgott. Júniusban még 54 dollár körül mozogtak a jegyzések, ehhez képest az árak már 19 százalékot estek.

Készletek
Néhány hónapja még 50 dollár felett járt az olajár, úgy tűnt ugyanis, hogy a korábbi években felhalmozódott olajtartalékok szépen kezdenek leépülni. Eközben azonban elkezdtek meredeken nőni a készletek a finomított termékekből, különösen a benzinkészletek híztak nagyra. Ezt az okozta, hogy az olajárak elmúlt években látott meredek esésekor a finomítók a javuló haszon láttán (az alacsony olajköltség nyomán) nagyobb kapacitással termeltek, kihasználva az olcsó olaj adta előnyöket. Ráadásul a kedvező finomítói környezet közepette a kőolajfeldolgozók növelték kapacitásaikat is, így az Amerikai Energia Információs Hivatal (EIA) szerint az amerikai finomítók 2015. januárja óta napi szinten mintegy 400 ezer hordóval több olajat képesek feldolgozni, mint korábban. Ez nagyságrendileg felér azzal, mintha egy nagy teljesítményű új finomító épülne meg.

A megnövekedett feldolgozott termékkínálattal azonban a kereslet nem tudott lépést tartani, hiába élénkítette a keresletet az árak csökkenése. Ennek következtében a világon rekordközeli készletek épültek fel benzinből, ennek mértéke becslések szerint 500 millió hordó lehet.

A készletnövekedéssel kapcsolatos aggodalmakat csak fokozta az Amerikai Energiainformációs Hivatal (EIA) szeptember közepi adatközlése, mely szerint a megelőző hét során a dízel és fűtőolaj készletek 4,6 millió hordóval nőttek, szemben az 1,5 millió hordós növekedést jelző elemzői várakozásokkal. Ez 2016-ban január óta a legnagyobb heti emelkedés, ezzel pedig a dízel és fűtőolaj készletek 6 éves csúcson vannak. A benzinkészletek is emelkedtek, méghozzá a vártnál nagyobb mértékben.

Olajkereslet
A Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) friss havi jelentése is lehangoló képet festett a kőolaj piacról és kiábrándította a gyors piaci növekedésben reménykedő befektetőket. A szervezet beszámolója szerint a világ olajkeresletének növekedése 2016-ban a korábban vártnál jóval gyengébb lehet: az IEA napi 100 ezer hordóval, 1,3 millió hordóra csökkentette keresletnövekedési előrejelzését. 2017-re pedig tovább romolhat a trend, ekkor már csak napi 1,2 millió hordós növekedés jöhet a keresletben.

A romló keresleti folyamatok mögött több tényező áll, a növekedés korábbi pillérei, mint Kína és India meggyengülni látszanak, a több mint 1 éve 50 dollár körül ingadozó olajárak miatt az olcsó üzemanyagok keresletélénkítő hatása csökken, Amerikában pedig is lassul a keresleti oldal.

Dollár
Az olajnak - ahogy általában a nyersanyagoknak - nem kedvez az sem, hogy a rövidtávú amerikai kamatemelési várakozások elkezdtek erősödni. A legutóbbi Fed-nyilatkozatok alapján a jegybank most már úgy érezheti, valóban be kell fejezni a nulla kamatpolitikát, a piac pedig elkezdett arra spekulálni, hogy akár már heteken belül megtörténhet a következő kamatemelés. Ez erősíti a dollárt, ami pedig nem tesz jót a dollárban jegyzett olajnak, hiszen növeli a nem dollár alapú vásárlók beszerzési költségeit. Ez pedig keresletgyengítő hatással lehet.

Akkor most mennyi lesz az olaj ára
A piacon jelenleg is igen megosztottak a vélemények az olajárak rövid-középtávú alakulásáról, a várakozások igen széles tartományban, 40-70 dollár között szóródnak 2017. végére, leginkább 55-60 dollár környékén. Eddig nem tűnt elrugaszkodott várakozásnak egy 60 dolláros árszint. Most azonban ez egyre kevésbé látszik.

A kőolaj világpiaci kereslete úgy tűnik, trendszerűen gyengül, az IEA megfigyelései szerint pedig a romlás meglepően gyors. A kínálat viszont úgy tűnik, nagyon lassan alkalmazkodik. Sőt, a jövőben a kínálat oldali nyomás csak fokozódhat, hiszen a tervek szerint két jelentős olajkitermelő, Líbia és Nigéria is több mező újraindítására készül. Ez már heteken belül több százezer hordóval emelheti meg napi szinten a globális kitermelést.

Az OPEC keveset tehet, hiszen még ha sikerülne is megállapodni a termelési szintek befagyasztásáról, ennek aligha lenne hosszabb távon jelentősége, hiszen az olajpiac alapjait az alapvetően nem változtatja meg, ha több ország összehangolja termelését. Ráadásul ennek gyakorlati megvalósítása némely országok között egész egyszerűen lehetetlen (pléldául Oroszország és Szaúd-Arábia viszonylatában).

Az amerikai palaolaj termelők sem olyan sérülékenyek, mint ahogy azt korábban sokan gondolták, akik túléltek, azok hatékonyságban sokat javultak, és sokan már a jelenlegi olajárak mellett is eredményes pénzügyi mutatókkal tudnak termelni. Ez ugyancsak egy elhúzódó túlkínálat irányába mutat.

Az egyik legfontosabb tényező az elmúlt években kiesett beruházásoknak a hatása, ez azonban könnyen lehet, hogy még évek múlva jelentkezik csak. Egyelőre úgy tűnik, hogy a 2016-17. évi olajár várakozásokat a piaci körülmények könnyen lefelé nyomhatják. Egyébként 50 dollár alatt fizethetnek a magyar üzemanyag felhasználók jövedéki adót is.

(Portfolio, 2016. szeptember 15.)

 

30 dollár alatt

volt hordónkénti ára az olajnak 2016. január 12-én. Utoljára 2003. decemberében volt ilyen kevés. De lehet még olcsóbb is.

Több mint tizenkét éves mélypontra, 30 dollár alá esett a nyugati féltekén irányadó amerikai könnyűolajfajta hordónkénti ára a New York-i árupiacon január 12-én, pontos nevén a West Texas Intermediate (WTI) olajféleség. A WTI ára februári szállításra hordónként 1 dollár 44 centtel csökkent, 29,97 dollárra, beköszönve a 30 dolláros szint alá. Adta alábbis, mivel ezután az ár 29,93 dollárra ereszkedett. Utoljára 2003 decemberében fordult elő, hogy 30 dollár alatt volt a WTI ára.

Az Európában irányadó északi-tengeri Brent könnyűolaj ekkor még nem lépte át a bűvös 30 dolláros határt, márciusi szállításra hordónként (159 liter) 30,95 dollárba került, bár 93 centtel, 2,92 százalékkal csökkent az ára az Intercontinental Exchange (ICE) londoni jegyzésében. A napi csúcs 32,67 dollár, a napi minimum 30,55 dollár volt ezen a napon.

A vezető New York-i tőzsdeindexek és az olajárak csökkenésével párhuzamosan a nemzetközi devizapiacon gyengülni kezdett a dollár: az euróval és a japán jennel szemben is veszteségesbe fordult át az árfolyama. Egy amerikai dollárért 0,9203 eurót, valamint 117,54 jent kértek, így napi szinten 0,17, továbbá 0,03 százalékkal gyengült az amerikai fizetőeszköz.

2015-ben több mint 30 százalékkal csökkent a kőolaj világpiaci ára, 2016. eleje óta pedig további közel 20 százalékkal lett olcsóbb a fekete arany. A túlkínálat és a nyomott kereslet által jellemezhető piac továbbra is nyomás alatt áll, mivel a kitermelők nem hajlandóak visszafogni a termelést.

Londoni iparági elemzők meredeken csökkentették is az idei olajár-előrejelzéseiket, elsősorban a kereslet és a kínálat egyensúlyát meghatározó alapfolyamatok romlásával indokolva a felülvizsgálatot.

A City egyik legnagyobb befektetési bankcsoportja, a Barclays új előrejelzése szerint a Brent olajfajta és az amerikai nyersanyagpiacon irányadó West Texas Intermediate hordónkénti átlagára az idén egyaránt 37 dollár lesz. A Barclays szakelemzőinek régi prognózisa 60 dolláros idei átlagárfolyamot jósolt a Brent hordójára, a WTI esetében pedig 56 dolláros egész évi átlagárat valószínűsített.

Más nagy befektetési házak is meredek olajárzuhanást várnak. A Morgan Stanley, a Goldman Sachs és a Bank of America-Merrill Lynch iparági elemzői új, felülvizsgált előrejelzéseikben egyaránt azt valószínűsítették, hogy 20 dollárig is csökkenhet a Brent árfolyama az idén, a Royal Bank of Scotland szakelemzői pedig 16 dolláros mélypontot sem tartanak kizártnak.

Az egyik brit nagybank, a Standard Chartered elemzői azt sem tartják kizártnak, hogy legrosszabb esetben 10 dollárra esik az olaj ára. Jelenleg nincsenek olyan fundamentális tényezők, amelyek valamiféle egyensúlyi helyzetbe tolnák a piacokat, vélekednek.

Az egyik legnagyobb londoni pénzügyi-gazdasági elemzőház, a Capital Economics szakelemzői valószínűtlennek nevezték, hogy a nyersolaj hordónkénti világpiaci ára az évtized hátralévő részében visszaemelkedik az elmúlt évekre jellemző 100 dollár körüli szintekre. A ház szerint nehéznek bizonyulhat még az 50 dollár feletti átlag tartása is az évtized második felében.

(Népszabadság, 2016. január 12.)

 

Hirtelenjében olcsó lett az olaj

Felére esett fél év alatt az olaj ára.

Óriásit zuhant 2014. második felében az olaj ára, néhány hónap alatt az árak megfeleződtek. Ez jó a felhasználóknak, de nehéz helyzetbe hozta az energiaszektort. A csökkenő olajár ugyanakkor nem egyformán hat az egyes energetikai cégekre, akik közül a legnagyobb vesztesek az olajipari szolgáltatók, ahol a bevételek nagy részben olyan kutatási tevékenységekhez kapcsolódnak, melyek nagyon drágák. Az integrált olajipari cégeknél a kutatás-termelés költségigényeit a finomítás, ahol már olcsó az olaj, tompíthatja. A pusztán finomítással foglalkozó cégeknél az olajár esése ellentétes hatásokat vált ki ugyan, de meghatározó, hogy olcsóbb az olaj.

A kőolaj világpiaci ára 2014. nyarán még 100 dollár felett mozgott, ezt követően néhány hónap alatt az árak lényegében megfeleződtek. Az áresés oka, hogy világviszonylatban az olajból jelentősebb túlkínálat alakult ki, ami nyomán estek az árak. Az előrejelzések szerint 2015-ben is túlkínálat várható a globális olajpiacon.

Az energiaszektoron belül a kőolaj értékesítéséből származó bevételek visszaestek, ezt a hatást a devizaárfolyam mozgások is befolyásolják. A finomításban az egyik hatás a költségek csökkenése az alacsonyabb olajár miatt, a másik egy egyszeri, átértékelődési hatás a készleteknél (a meglévő készletek leértékelődnek). Emellett az alacsonyabb olajár csökkenti a finomított termékek árát is.

A nagy olajipari vállalatok az árak csökkenésekor visszafogják beruházásaikat, ezzel próbálják ellensúlyozni azt, hogy a bevételek jelentősen visszaesnek.

Az olajár esésének legnagyobb vesztesei az energiaiparban az olajipari szolgáltatók, akik jellemzően eszközöket (egyebek mellett fúróberendezéseket) adnak a szénhidrogén kitermelő cégek számára, de olykor részt vesznek csővezetékek megépítésében és a kitermelő egységek felépítésében is. A bevételek nagy részét számukra a mélytengeri szénhidrogén-kutatásokhoz kapcsolódó eszközök bérbeadása, technológiák értékesítése adja, ez az egyik legdrágább művelet. Emiatt a kitermelők és a szolgáltatók az olajár esésekor elsőként a mélytengeri olajkitermeléshez kapcsolódó beruházásaikat fogják vissza.

A nagy integrált olajipari cégeket a kőolaj árának zuhanása visszafogottabban érinti, a kutatás-termelésben jelentkező veszteségeket mérsékli a finomítás költségcsökkenése.

A kilátásokat mérlegelve 2015-ben is várhatóan jelentős túlkínálat lesz az olajpiacon, mivel a globális gazdasági növekedési esélyek visszafogottak, az olajpiac kínálati oldala pedig csak lassan alkalmazkodik. Az OPEC országok esetleges kitermelés csökkentésére rövid időn belül nincs esély, ebben a szaúdi magatartás a meghatározó. Nem kizárt, hogy 2015. első félévében tovább csökken a kőolaj világpiaci ára.

(Portfolio.hu, 2015. január 3.)

 

Kína lezúzta az olajárat a világpiacon

Csökkent a kínai ipari termelés növekedési üteme, zuhant egyet az olajár.

2014. szeptember közepén huszonhat hónapos mélypontra süllyedt a kőolaj ára a nemzetközi piacokon, mert a hétvégén újabb kedvezőtlen kínai gazdasági adatok jelentek meg, amiből arra lehet következtetni, hogy gyenge lesz a piaci kereslet.

A kínai statisztikai hivatal adatai szerint az augusztusi iparitermelés-növekedés 6,9 százalékra lassult éves összevetésben a júliusi 9 százalékos bővülés után, ez pedig elég volt ahhoz, hogy szeptember 15-én 96,21 dollárra csökkenjen a Brent és 90,63 dollárra a WTI olaj hordónkénti ára.

A nehézkes világszintű gazdasági növekedés miatt globálisan csökken az olajkereslet növekedésének mértéke. A közel-keleti, az észak-afrikai és az oroszországi-ukrajnai problémák ugyanakkor eddig nem okoztak gondot az olajellátásban. Líbiában az olajkitermelés szintje októberben elérheti a napi egymillió hordót, pedig négy hónappal korábban még gyakorlatilag nulla volt az ország kőolajexportja.  Ez jelentősebb termelési feleslegnek számít a mostani helyzetben.

Szeptember első felében több arab állam olajügyi minisztere is találkozott és megvitatta az olajpiaci helyzetet, mely nyomán kialakított véleményük szerint a Kőolaj-exportáló Országok Nemzetközi Szervezete (OPEC) addig nem lép közbe, míg 85 dollár felett van a hordónkénti ár.

A határidős piacon szeptember 15-én a Brent hordónkénti ára októberi szállításra 0,19 százalékos napi csökkenés után 96,93 dollár volt, a WTI olaj ára viszont 0,10 százalékos napi drágulással 92,36 dollárra nőtt.

(Magyar Nemzet, 2014. szeptember 15.)

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.