kirakatles₪plázarítus

Az Euronics tovább tolja a béreket

Az Euronics Műszaki Áruházlánc megemeli értékesítő és hitelügyintéző dolgozói bérét. 

A béremelés okán, a munkavállalók fejenként bruttó 20.000, valamint 30.000 forinttal többet vihetnek haza havonta, írja az Origo. A változás, azaz az éves szinten összesen 123 millió forintnyi extra béremelés az áruházlánc közel 500 dolgozóját érinti.

Az Euronics hitelügyintéző kollégáinak bérét bruttó 30.000 forintal növelte, értékesítőinek bérét pedig bruttó 20.000 forinttal megemelte. Így utóbbi pozícióban az Euronics szakértői átlagosan közel bruttó 300.000 forintot kerestek májusban, ami több mint 70 százalékkal meghaladja a magyarországi eladók átlagos, bruttó 176.676 forintos keresetét.

A cég továbbra is teljesítményarányos fizetést kínál, így a legjobb értékesítő kollégák szerződés szerinti bérük másfél-kétszeresét is megkereshetik havonta.

Fontos, hogy szakértői gárdánkat folyamatosan motiválni tudjuk. Ezért ebben a kiemelt időszakban anyagilag is szerettünk volna még inkább elismerni eddigi eredményeiket, és ösztönözni kiváló teljesítményüket – mondta el Hunyady László, az Euronics Műszaki Áruházlánc marketing és értékesítési igazgatója.

2018 januárjától a cég bevezette a cafeteria-rendszert is, így 2018-ban bruttó 440 millió forintot költenek béren kívüli juttatásokra.

(Origo, 2018. június 29.)

 

Elhúzott a boltos bértop, kicsik lemaradóban

A statisztika névre pontosan mutatja a legnagyobb boltos láncok béradatait. És a nagy bérháború eredményeit is, a legkisebbekkel szemben. A kicsik és a nagyok közötti bérolló nyílt az elmúlt időszakban.

A nagy bérháború 2016-ban indult, amikorra szinte már elviselhetetlen szintre erősödött a munkaerőhiány. A boltos cégeknek is jókora béremeléseket kellett adniuk a dolgozóiknak. 2017-ben tovább nőtt a munkaerőhiány, ugyanakkor belépett a minimálbér emelésének első üteme. Előbbi a nagyáruházakat, utóbbi a kisboltokat tolta előre a béremelésekben. A legnagyobb boltos láncok 2017-ben kényszerültek a legnagyobb mértékű béremelésre, nagyobb részt a munkaerő hiánya miatt.

A létszámkategóriák alapján összesített friss statisztikai adatok megerősítik azt, ami a céges információkból kiolvasható. A boltos világban a diszkontok adják a legtöbb bért a fizikai dolgozóknak, az Aldi, a Lidl és a Penny. A három cégnél a fizikai dolgozók havi bruttó átlagkeresetének átlaga 257 ezer forint volt 2018 februárjában. Őket az Auchan, Spar, Tesco csoport követi, a 2018-as adatok szerint átlag 20 ezer forint elmaradással.

Utóbbi boltcsoportnak egyébként nagyobbat kellett a béremelésben lépnie, mivel több volt az elmaradása a boltos bértophoz képest.

A legkisebbek, a 10 főnél kisebb boltokban nagy a lemaradás, hiszen ott csak 178 ezer forint volt a legutóbbi adatok szerint a havi bruttó átlagkereset. Ez 79 ezer forinttal kevesebb a legjobban fizető diszkontokénál. Ez az olló egyébként 2017-ben 85 ezer forint volt, 2016-ban pedig 71 ezer forint, ami azt jelenti, hogy az elmúlt három esztendőben nőtt a kisboltok és a legjobban fizetők között a bérkülönbség a fizikai dolgozók körében (eladók, pénztárosok, árufeltöltők, raktárosok).

Egyébként a három legnagyobb boltos foglalkoztatónál, az Auchannál, a Sparnál és a Tesconál annyian dolgoznak, mint az 5-9 fős boltokban, mintegy 26-28 ezer dolgozó

A kisboltosok alkalmazottainak összlétszáma ugyan nem változott, de azért belső mozgások itt is vannak, hiszen aki leépít, az könnyen egy kisebb alkalmazotti létszámkategóriába csúszhat.

A boltos bértop és kisboltos világ végül tovább szakadt, ami fájó heg:
 
boltos világ 2016 2017 2018 2018/2016
létszám besorolás cégcsoport kereset kereset kereset
5-9 fő ... 135 161 178 + 43
2.000-4.999 fő Aldi, Lidl, Penny 206 246 257 + 51
5.000 fő felett Auchan, Spar, Tesco 161 197 237 + 76
bérolló (legkisebb és legnagyobb között) 71 85 79 + 8
KSH, fizikai dolgozók havi bruttó átlagkeresete, érték: ezer forint, 4 főnél nagyobb vállalkozások, február havi adatok
(blokkk.com, 2018. május 18.)
 
 
Nem is olyan nagy durranás a boltos bér?
Nem a kiskereskedelemben emelkedtek a legjobban a bérek, ott csak többet beszéltek róla.

A kiskereskedelemben még mindig az Aldi és a Lidl adja a legjobb béreket, ráadásul úgy tűnik, hogy a kevesebbet keresők jobban jártak mostanában, ha béremelésekről volt szó. És miközben a kiskereskedelemből jön a legtöbb hír a fizetésemelésekről, az országos adatokból az jön ki, hogy egyáltalán nem itt indultak el felfelé leginkább a bérek, bár több olyan kiskereskedelmi pozíció is volt, ami a fizetésemelések mértéke alapján bekerült a top 20 szakmába, olvasható az Indexen, Stubnya Bence összeállításában.

Az Aldi már havi bruttó 812 ezerért keres regionális értékesítési vezetőket, ráadásul olyan gyakornoki programot indítanak, ahol bruttó havi 274 ezret lehet keresni. De vajon ez mennyire átlagos az áruháznál? És mennyit fizet a többi lánc?

Céges beszámolók segítségével nézte meg az Index, hogy hozzávetőlegesen mekkora béreket fizettek 2017-ben az egyes cégek a magyar kiskereskedelmi szektorban. A legfrissebb beszámolók 2016-ból állnak rendelkezésre, ezek alapján a német cégek, a Lidl, az Aldi és a Penny kínálják átlagosan a legjobb béreket a magyar kiskereskedelmi szektorban.

Az összehasonlításból kimaradtak a magyar cégek, mivel ezek jellemzően franchise-rendszerben működnek, ami nagyon megnehezíti, hogy országos viszonylatban becslést lehessen adni arra, hogy a CBA-nál, a Reálnál, a Coopnál, a G'Robynál és a Mannánál mennyit keresnek a dolgozók átlagosan. Szintén nehezíti az összehasonlítást, hogy a multicégeknek sok közvetített dolgozójuk van, akiknek a bére nem jelenik meg a statisztikákban.

A kispénzű emberek többet kaptak

A céges beszámolók alapján az sajnos külön nem látszik, hogy az egyes munkakörökben mekkora átlagos bérek vannak, viszont a Fizetések.hu-nak vannak erről statisztikái. Ezek frissebb, 2017-re vonatkozó adatok.

A Fizetések.hu adatai ugyan nem kifejezetten csak a kiskereskedelemre vonatkoznak, de azért az látszik, hogy az alacsonyabb képzettséget igénylő kereskedelmi pozíciókban jobban nőttek a bérek, mint a vezetői beosztásokban. 

Az eladók, a szakeladók és a pénztárosok bérei nőttek 2017-ben a legnagyobb mértékben, miközben ezekben a pozíciókban voltak a legalacsonyabbak az átlagkeresetek. Mindez egyébként egybeesik a Trenkwalder kutatásának eredményeivel, ezek szerint ugyanis 2018-ban eddig a fizikai munkát végző szak- és betanított munkások bére jóval nagyobb mértékben nőtt, mint az 500 és 800 ezer forint közötti havi bruttó fizetési sávban dolgozóké.

Az áruházláncoknál külön is rákérdezett az Index, hogy milyen béreket fizetnek (ugyanakkor ezek nem összesített adatok, tehát összehasonlítani nem lehet a teljes bérszínvonalat a cégeknél).

Az Aldiban a bolti eladók – akik az árufeltöltést és a kasszázást is végzik – havi bruttó bére heti 40 óra munka esetén bruttó 272.269 forint, amelyhez a cafetéria keretén belül további nettó 8.333 forint, valamint 5.000 forintos Erzsébet-utalvány párosul (ez így összesen 286 ezer forint). Az Aldiban nem tesznek különbséget az országon belül földrajzi régiók szerint, így Sátoraljaújhelytől Sopronig minden üzletükben ugyanazt a bértáblát alkalmazzák. A forgalmasabb boltjaikban ugyanakkor több a munka, így ezekben többet is lehet keresni. A kiemelt boltjaikban a kezdő, heti 40 órában dolgozó bolti eladó bruttó bére 302.269 forint.

A Lidlnél az Aldihoz képest ugyanebben a pozícióban egy kicsivel kevesebbet lehet keresni, a bolti dolgozói munkakörben elérhető legmagasabb bruttó alapbér bruttó 230 ezer és 251 ezer forint között van a bolt elhelyezkedésétől függően. Ezt az összeget egészíti ki a nettó 25.174 forint értékű juttatás, amihez egészségprogram is jár minden munkavállalónak, így a maximális elérhető fizetés ebben a pozícióban összesen bruttó 275 ezer forint körül van. A Sparnál áruházi munkakörökben a kezdő bér minimum havi bruttó 200 ezer forint. 

Az Aldinál a boltvezetők bruttó fizetése a cafetéria elemekkel kiegészítve 517.119 forintnál kezdődik, de a kiemelt boltokban elérheti a havi bruttó 844 519 forint is. A Lidl boltvezetői számára az elérhető legmagasabb bruttó fizetés 612.865 és 673.856 forint között van, szintén a bolt területi elhelyezkedésétől függően. Ez az összeg a juttatásokat is magába foglalja. A szektorban egyedülállóan a Lidl minden boltvezetőjének céges autót biztosít.

Az Auchannál a próbaidőt követően az induló átlagbér 234 ezer forint, ami a teljesítmény arányában növekedhet. Ez a havi bruttó jövedelem magában foglalja az alapbért, különböző pótlékokat, túlórát, prémiumot és egyéb béren kívüli juttatásokat is. A Tescónál 197 ezer forintos a legalacsonyabb bér – amit az áruházlánc bérpótlékkal, cafetériával és egyéb juttatásokkal egészít ki, így az pótlékokkal, túlórákkal a bruttó 227.700 forintot is elérheti. A Pennytől nem kapott választ a kérdéseire az Index.

Van, ahol jobban nőttek a bérek

Bár a médiába jellemzően a kiskereskedelem és az IT-iparágak tudnak bekerülni a béremeléseikről, magas béreikről szóló közleményekkel, valójában nem ezekben az iparágakban nőttek az utóbbi időben a legjobban a bérek, egyszerűen csak ezekben az iparágakban a cégek jobban kommunikálnak a fizetéseikről.

A KSH 2017-es bruttó átlagkereseteit összehasonlítva a 2016-osokkal az látszik, hogy a szórakoztatóiparban, a szociális ellátás, vagy az ingatlanügyletek területén közel 20 százalékos, vagy akár azt meghaladó béremelkedések voltak, miközben a kereskedelem csak a középmezőnyben volt, az IT pedig egyenesen a lista legalján végzett.

A Trenkwalder révén kiszúrt trend – tehát, hogy inkább az alacsonyabb bárszinteken volt nagyobb a bérnövekedés – akkor még inkább látszik, ha azt is megnézzük, hogy a fenti iparágakban mekkora bruttó átlagfizetés volt jellemző 2016-ban és 2017-ben.

És habár a kiskereskedelem nem jutott be a legnagyobb béremelkedésekkel jellemezhető iparágak közé, olyan kiskereskedelmi pozíciók voltak 2017-ben, amelyek a Fizetések.hu 117 kategóriás listájának első 20 kategóriájába befértek. Ilyen volt az eladó, a szakeladó és a pénztáros is.

Ezenkívül érdekes még, hogy sok alacsonyabb bérszínvonalú munkakörben is nagyon komoly béremelkedések voltak 2017-ben. Ilyen szakma volt például a biztonsági őröké, akiknek átlagosan csaknem 30 százalékkal nőtt a fizetésük, de a recepciósok és a pultosok,pincérek, vagy a szerelők is eléggé jól jártak a 20 százalék körüli bérnövekedéssel.

(Index, 2018. május 11., Stubnya Bence írása alapján)

 

Hiába a nagy béremelés, nem enyhült az eladókeresési láz

Németországban sem. A hazai nagyáruházak ugyanannyi boltos helyet hirdetnek, mint egy éve.

2018 elején 214 ezer forintra nőtt a boltos kiskereskedelemben a fizikai dolgozók havi bruttó átlagkeresete, ami 17%-kal több az egy évvel korábbinál. A boltok árbevétele ehhez képest 5%-kal emelkedett, tehát alaposan bele kellett túrni a zsebekbe a béremelés fedezetének előteremtéséhez. Ráadásul egyes munkakörökben a nagyáruházak már beletapostak a 300 ezer forint feletti bérsávokba is, mert rettenetesen nehéz eladót találni a boltokba.

A legnagyobb áruházláncok álláshirdetéseikben - ahol általában nagyobbak a kereseti lehetőségek - ugyanúgy keresnek bolti dolgozókat, mint korábban. Ez azt jelzi, hogy bár kezelik a munkaerő helyzetet valamilyen módon, a hiány nem enyhült. Nyilván vannak az áruházak között különbségek, de például az is szembetűnő, hogy a különböző munkaerő közvetítő cégek portáljain megszaporodtak a magyar láncok (CBA, COOP, Reál) álláshirdetései is.

Az áruházláncok álláshirdetése ugyanakkor több esetben pozíciókat jelentenek, tehát a meghirdetett álláslehetőség több boltban is betölthető. A meghirdetett álláslehetőségek nagyságrendje azonban nem változott bő egy esztendő alatt, sőt valamelyest emelkedett:

állásajánlatok Aldi Auchan Lidl Penny Spar Tesco együtt
összes 156 138 117 245 178 284 1.118
ebből bolti dolgozó 101 125 100 124 149 248 847
bolti dolgozó 2017 február 149 56 134 151 87 181 758
Forrás: céges honlapok

A képhez persze hozzátartozik, hogy az áruházláncok új boltokat is nyitnak, fejlesztik, felújítják áruházaikat, vagy új üzletágakat fejlesztenek. Az Aldi éppen Ózdon nyitotta meg 130. áruházát, ha jól számoltunk, az Auchan és a Lidl a CBA-tól átvett boltjait nyitogatja, terjeszkedik a webértékesítésük, a raktárhálózat is bővül.

Tehát kell az eladó a boltba, de keresni kell őket. A kisboltoknak még inkább, mivel ők bérben kevesebbet tudnak adni.

És odaát

A munkaerő hiánya általános a nemzetgazdaságban, más ágazatok is lázasan keresnek új dolgozót. A boltos kereskedők az átlagot tekintve a nemzetgazdasági átlagnál kisebb bérszintnél tartanak a jelentős emelés ellenére, hiszen mindenütt tolni kellett felfelé a juttatásokat. Így a boltosoktól itthon is elcsábíthatják a munkaerőt.

És nagyon úgy tűnik, hogy a sokkal jobb fizetésekkel kecsegtető külföldi állások száma nem csökken. Az EURES uniós foglalkoztatás portál legfrissebb adatai szerint például Németországban nagyságrendjét tekintve ugyanannyi beosztott bolti eladói állást hirdetnek itt, mint korábban. Nem keveset, de Ausztriában is talál helyet a kalandra, kiruccanásra vágyó boltos eladó:

beosztott bolti eladó álláshelyek
Németország 36.110
Franciaország 6.706
Ausztria 3.818
Belgium 2.907
Egyesült Királyság 2.517
EURES, az Európai Bizottság portálja

A munkaerő hiánya nyilván nem csak a kereskedelem gondja-baja, ezért sincs értelme esetleg olyan megoldásokkal kísérletezni, amelyek csak egy-egy ágazatra irányulnak. Nyilvánvaló, hogy a további béremelés nem úszható meg, de sok-sok fejlesztésre is kellene pénz, mivel különben sokat romlik majd a versenyképessége a magyar boltok jelentős részének. És akkor sokan le is húzhatják a redőnyt. Végleg.

(blokkk.com, 2018. április 19.)

 

A Lidlnél már kétórás műszak is van

A Lidlnél lassan már be sem kell menni dolgozni. Az áruházláncok most az online és a logisztikai dolgozókat keresik, de nagyon. Többet is lehet keresni ezekben a munkakörökben. Egyre több áruház kezdte ostromolni a 300 ezres fizetéshatárt a fizikai munkát végzők körében a legjobban hiányzó munkakörökben.

- Lujza, leugrok a Lidlbe! Nem kell többé sörre pénz, van már kétórás műszak is, pont bejön! - De hát Jenő, úgy volt, hogy mész a válogatott focimeccsére! - Kösz, de ezt már kihagyom. - Jó, de akkor a meccsjegy árát kérem vissza, mert kell fodrászra. Te, Jenő, mehetek én is veled? - Nane, a válogatott meccs épp elég csapás egy estére, inkább itt a pénz fodrászra... Mehetsz persze dolgozni, csak várd meg, amíg visszajövök. Két óra nem a világ...

A Lidlnél igencsak tarka a műszakválaszték, ha valaki egy áruházban szeretne dolgozni. Most már kétórás műszak is van, így a paletta 3, 4, 6, 7, vagy 8 órás munkaidő. Ezek után érdekes módon az ötórás műszak még hiányzik, de nem meglepő viszont, hogy a munkaidő elszámolása perc alapú. A Lidlnél további újdonság, hogy megjelent egy eddig nem hirdetett munkakör a hirdetésekben, a rakodómester, akinek a javadalmazását viszont nem tüntették fel a honlapon. Főpénztáros már nincs hirdetve, régóta.

Az új front a bérharcban: online munkatárs, raktári dolgozó, 300 ezerért

Miért az online? Mert az a jövő egyik nagy csatornája. Az elmúlt időszakban több áruházlánc indította el online értékesítését és folytatja azok fejlesztését, egyebek mellett kiterjesztve az elérhetőségét az ország egyre több szegletére, bővítve a házhoz szállítások körét. Nemrégiben lépett be az online piacra a dm, de az Ikea is még ez elején tart az online rendszerének építésében. Az élelmiszeresek közül az Auchan Pest megyéig jutott el, a CBA sem lépett messzebbre. A Tesco az átvételi pontok rendszerével is segíti az online értékesítését. A jóval korábban piacra lépett iparcikkes webáruházak többsége csaknem teljes lefedettséggel ügyködik. És bármikor jöhet a Spar is.

Kitűnik azonban, hogy az online áruházi kör a folyamatos fejlesztések és az újonnan belépők nyomán egyre több munkatársat keres. A webforgalom tíz év alatt megtízszereződött, így nagyon kell a munkaerő ide is. Ez az egyik új, éles frontvonala a munkaerőért vívott csatának.

A másik a logisztika. Mert ezen rengeteg költség múlik és a digitalizáció itt is mindent felrobbant. A jó logisztika, a raktárakban majd a robotok (lesz ilyen) sok pénzt jelentenek, megtakarításban, költségben. A kereskedelem a vásárlók után erről szól. A nagy áruházláncok körében folyamatosak a fejlesztések. A Penny néhány hónapja adott át egy új 28 ezer négyzetméteres logisztikai központot, az Auchan közel 90 ezer négyzetmétert épít. A magyar láncok közül a Reál Biatorbágyon rendezkedik be, egy 15 ezer négyzetméteres raktárbázissal. Neki itt egyébként nem lesz könnyű dolga a munkaerő keresésben, hiszen a környéken tanyázik logisztikájával az Aldi, a Tesco, az Ikea, a Spar sincs messze, tehát ha embert akar, akkor több bért is kellene fizetnie.

Persze, mindehhez a jelenlegi munkaerő hiányos munkaerőpiaci helyzetben több bér dukál. Ez látszik is, már amennyire az álláshirdetésekből ez kiderül, hiszen a többség titkolja a fizetéseket. Pedig előbb-utóbb úgyis kiderül, hol mennyit lehet keresni.

A Lidlnél például a targoncavezető meghirdetett elérhető legmagasabb havi javadalmazása 297 ezer forint, néhány ezressel több, mint a nyolc órára vetített elérhető legnagyobb havi bruttó kereset egy budapesti eladó munkakörben a cég honlapjának tanúsága szerint (ez 289 ezer forint, de ebben minden juttatás azért nincs benne).

A Tesco egy budapesti eladónak 225 ezer forint havi bruttó keresetet kínál (mi ebben az összehasonlíthatóság érdekében csak az alapbért, a területi pótlékot és a cafetériát vettük figyelembe, tehát a hó végi boríték azért ennél vastagabb). Az online munkatársnak viszont már 288 ezret ad, ami egyéb pótlékokkal, javadalmazással bőven 300 ezer forint fölé csúszik.

És persze ott az Aldi, aki például egy raktári dolgozó nyolc órára vetített fizetését 272 ezer forintról indítja (ami két év után ez már 312 ezer lesz), de ha valaki vállalja az éjszakai műszakot, akkor bizony 368 ezer forint a nyolc órára vetített havi bruttó kereseti lehetőség. Itt meg kell jegyezni, hogy ebbe beleszámoltuk az éjszakai pótlékot, mert azt kötelező ebben a beosztásban megadni, máshol a különböző pótlékok hullámoznak, beosztástól függően. De azért hozzátesszük, hogy a Tesco online munkatársa a már említett 288 ezer forintja mellé a cég nyilvános számítása alapján még hozzákereshet pár tízezrest, amivel elérheti a havi 350 ezer forintot.

(blokkk.com, 2018. március 26.)

 

Az Euronics megtolja a cafetériát

Az Euronics a cafetériával húz nagyot a juttatásokban.

Az Euronics Műszaki Áruházlánc januártól bevezette a cafeteria-rendszert, és 2018-ban 440 millió forintot költ béren kívüli juttatásokra. Az üzletvezetőknek és a szakértői gárdának év elején 50-100 ezer forintos ajándékkártya is jár, emellett az új rendszer egy főre nézve havonta átlagosan több mint 30 ezer forint béren kívüli juttatást oszt szét.

Az Euronics úgy döntött, hogy 2018-ban átlagosan havi 33 ezer forint béren kívüli juttatással is értékeli dolgozói munkáját, a cafeteria-rendszer keretében - olvasható a Napi.hu tudósításában, az üzletlánc közleménye alapján.

A cég munkatársai pénzbeli juttatásra, SZÉP Kártyára, kulturális, vagy sporteseményekre szóló belépőre, valamint ajándékkártyára számíthatnak az újévben. Emellett januárban az üzletvezetők teljesítményét 100 ezer forint, a szakértői gárdát pedig 50 ezer forint értékű ajándékkártyával is megjutalmazta a cég, összesen közel bruttó 40 millió forint értékben.

(Napi.hu, 2018. február 2.)

 

Teljes a boltos bérlajstrom: a muszáj nagy úr

A munkaerőhiány közlékenyebbé tette a nagyáruházakat, mennyit is fizetnek a bolti dolgozóknak. Most már mindenki megszólalt, így teljes a 2018-as bérlista. A kisboltnak sokkal nehezebb, de egyenlőre nagyon kapaszkodnak.

Megszólalt a Penny, a Spar és a Lidl is az elmúlt napokban, így ha fillérre pontosan nem is, de azért nagyságrendjét tekintve pontosan belőhető a boltos eladó-, pénztáros had, árufeltöltő sereg pénzkereseti lehetősége a legnagyobb élelmiszeres áruházláncoknál (egyébként is ők a legnagyobbak a multik körében). Furcsa is lenne, ha nem fecsegnének többet a bérről a korábbiakhoz képest, hiszen munkaerő elég messze nincs, álláshirdetés viszont tengernyi. És az eladó, a pénztáros, vagy az árufeltöltő nem fog találgatni a bér tekintetében, vakon választani álláslehetőséget akkor, amikor két-három kattintással odébb lépve a titkolózó áruház honlapjáról a neten mások már fillér pontossággal megadják az elérhető kereseti lehetőségeket. Felesleges azért is sokat titkolózni, mert a közösségi oldalak csábos világában nem túl bonyolult és nem túl időigényes művelet információt szerezni egy-egy vállalkozás foglalkoztatási viszonyairól a munkát keresők csevejében.

De azért van még mindig titkolózás, maszatolás az álláshirdetésekben, sőt, a többség lapít egyet, és csak annyit mond, hogy versenyképes a nála elérhető jövedelem. De hát összességében azért sokkal több az információ, mint néhány évvel ezelőtt. Az Auchan és a Spar most mondott először pontos számokat a havi kereseti lehetőségekről, miközben az Aldinál, a Lidlnél és a Tesconál ez már régóta megszokott. A Penny ugyan csak a bérnövelés egyes elemeiről beszélt sajtóközleményében, de hát mellébiggyesztve a legutóbbi beszámolóját azért egy nagyságrend már némi számolgatással megcélozható nála is 2018-ról.

Bérlajstrom

Egyértelmű, hogy a legnagyobb multi élelmiszeres áruházaknál a havi kereseti lehetőség jóval 200 ezer forint felett ketyeg, és ebben nincs is minden juttatás benne. Kétszámjegyű a béremelés ebben a körben, de alább nem is lehet adni, akkora az emberhiány, még náluk is. A boltos kiskereskedelem átlaga is egyébként közelítette a 20%-ot 2017-ben a fizikai dolgozók béremelésében, így 2018-ban sem lehet alább adni előreláthatóan.

A friss összeállításunk továbbra is a legnagyobb boltos foglalkoztatási kört jelentő eladó, pénztáros, árufeltöltő munkalehetőségekre irányul. Olvashattunk ugyan pár kiragadott példát ezekről a napokban,  de hát a sorok a pénztárak előtt kígyóznak és nem az áruházigazgató irodája előtt. És pénztárgépből sokkal több van, mint boltvezetői gurulósszékből. Megjegyezhető persze  ugyanakkor annyi, hogy az Aldi 62 üzletvezetőt keres, 127 üzlet mellett. A Lidl most csak egy boltvezetőt keres, de helyettesből már 42-t (igaz, nála van boltvezetőhelyettes-1 és boltvezetőhelyettes-2 is, viszont nem keres már a régen sokat emlegetett főpénztárosból). Persze a boltvezető bére mindenütt a világon nagyobb a bolti dolgozóénál, az Aldi és a Lidl pedig már régóta példálózik is vele, de hát minden mindennel nem hasonlítható össze. Mi most maradunk az eladóknál.

Az összegzésben továbbra is azt néztük, mi az, ami összehasonlítható (alapkérdés, hogy részmunkaidők esetében is a nyolc órára vetített bér). A cafetériánál a vásárlási utalványokról van szélesebb körű információ, így ezek összege lett beépítve a lajstromba (annál, aki megadta). Többen jelezték, hogy részmunkaidőnél ezt is nyolc órára kell vetíteni, hát megpróbáljuk. (örömmel fogadunk minden pontosító javaslatot). Más béren kívüli juttatásokról nem volt túl közlékeny a többség, így azokról most nem esik szó a lajstromban. A műszak- és vasárnapi pótlékok sem összehasonlíthatók, az eltérő teljesítmények miatt, így most azok összege is kimarad, a túlórával sem lehet most foglalkozni.

Az óvatosság kelendő portéke az összehasonlításban. A Lidl például legutóbbi sajtóközleményében kétféleképpen számol (persze, mindkét szám igaz). Egyrészt kiemeli, hogy a fizikai dolgozók körében az átlagos bruttó havi járandóság a fizikai dolgozók körében eléri a 365 ezer forintot. Feltételezhetően ebben a béren kívüli juttatásokból több van az utalványos cafetériánál. Pár sorral lejjebb ugyanis már úgy fogalmaz, hogy a bolti dolgozók 290-320 ezer forint járandóságot érhetnek el. Támogat egészségügyi szolgáltatást, munkába járást is, tehát a rés kitölthető, de mi most a kisebb összeggel számolunk a jobb összehasonlíthatóság érdekében. Más is ad más juttatást, de ezek nincsennek számszerűsítve teljes körben. Feltételezzük azt is, hogy a jelzett eltérés a területi különbség, ami eddig is volt (mintegy húszezer forint havonta). Ha nem, majd tessék pontosítani, de ez majd úgyis kiderül a honlapjáról, amikor már az új béreket adja meg (most csak a régiek vannak).

A Penny 2017-ben közel 25%-kal emelte a fizikai dolgozók fizetését, közleménye szerint. 2018-ra a piaci átlag feletti emelést tervezett. Ez szerényen mérve egy 15% körül emelést kellene jelentsen, hát mi ezzel számolunk (diszkont körökben e körül jár, ettől nem nagyon maradhat el, de lehet cáfolni, örülünk neki). Cafetériában kétfélét ad, Erzsébet utalványt és Szép Kártyát, ezért ezeket nemes egyszerűséggel összeadtuk (mi erre következtettünk a szófüzérből, de lehet, hogy ezt majd egyszer meg kell feleznünk, de a végösszeget ez nem befolyásolja).

Az előbbiek alapján állítottuk össze a legfrissebb bérlajstromot, íme az eredmény:

 eladóbérek '2018
cég
munkakör
bruttó kereset
cafetéria
összesen
megjegyzés
Aldi
bolti eladó
kezdő
272
 14
 284
csak részmunkaidősöket keres
 
 
 
 
bolti eladó tíz év munkaviszonnyal
352
14
364
 
árufeltöltő
kezdő
192
 12
199 
 
árufeltöltő tíz év munkaviszonnyal
248
12
255
Auchan
áruházi dolgozó
induló
 234
 .
 .
cafetériáról nincs számszerűsíthető információ
 
 
áruházi dolgozó
átlag
 247
 .
 .
Lidl
bolti dolgozó kiemelt térség
282
38
 320
2018. március 1-től,
cafetériát nem emeltük, ez torzíthatja a bruttó bért
 
 
vidék
252
38
290
Penny Market
fizikai dolgozó (összes)
.
16
253
vigyázat, ebben minden és minden fizikai dolgozó benne van, (példáuk pótlékok), de más adat nem áll rendelkezésre, kiindulópont 2016-os beszámoló
Spar áruházi dolgozó kezdő 200 . . van 13. havi juttatás
Tesco
áruházi dolgozó
197
12
209 
itt sem számoltunk pótlékokkal (a cég honlapján példaszerűen számol, de a többiek nem)
 
 
áruházi dolgozó (területi bérkiegészítéssel)
213
12
225
Forrás: céges honlapok, sajtóközlemények, beszámolók, érték: ezer forint

Kisboltok: van aki bírja, van, aki nem, de mindenki kapaszkodik valamibe

A kisboltok is tülekednek az eladókért. És az apróhirdetések mezeje, mivel a kisboltok a szájreklám mellett itt keresnek munkaerőt, beláthatatlan, így csak mazsolázni lehet belőle. De ezt a lehetőségekhez mérten a legtudományosabb módszerrel tettük.

Először is az egyik legnagyobb apróhirdető oldalt választottuk. A Jófogáson 17 ezer álláshirdetés van, ezek egy része boltos (ezek között persze van ismétlődés, átfedés is, tehát ezek csak a hirdetések számai, melyek nem azonosak a létező álláshelyek számával).

Természetesen a gyűjtésünk 2018-as hirdetések, melyek élelmiszerboltokban kínálnak álláslehetőségeket, hiszen az új minimálbérek hatása csak az idei és nem az elavult, ottfelejtett keresésekben érződik (ha). A túlnyomó többség egyébként még mindig nem mond bért a hirdetésben, lehet találgatni, vagy tudni a miértet. És végül az első tíz-tíz olyan fővárosi, valamint vidéki boltos álláshirdetést listáztuk, ahol megjelölték valamilyen módon a kereseti lehetőséget. Állásvadászok szakportáljait most nem néztük, mivel azok általában a cégek saját hirdetési rendjéhez igazodnak, többet nem nagyon árulnak el.

Így a következő kép kerekedett ki a kisboltos fizikai dolgozós álláskeresésből (természetesen minden hozzáfűznivalónak örülünk):

Budapest
kereset
megyék
kereset
péküzlet, XIV. 1.100 ft/óra Isaszeg 180.500.-
eladó XVII. 930 ft/óra Csömör hentes 250.000.-
non-stop VII.  250.000.- Érdliget hentes 1.000.-/óra
eladó III. 130.000.- Törökbálint 183.000.-
biobolt VI. 200.000.- Kecskemét 160.000.-
Spar Partner XIV. 240.000.- Győr 181.500.-
pénztáros I. 150.000.- Szeged 160.000.-
eladó XI. 200.000.- Nyíregyháza 180.500.-
csemege XIX 300.000.- Kazincbarcika 161.000.-
pénztáros XVII. 220.000.- Balatonfüred 200.000.-
Érték: forint, bruttó, eltérés jelölve, forrás: Jófogás

(blokkk.com, 2018. január 24.)

 

Meghámoztuk a boltos béreket - van már kétórás állás is

Több boltos bér nagyon kilőtt. Az Auchan már keres a CBA-s boltjába eladót. Az Aldi filléreskedik is azért egy keveset.  A Lidl még nem gurított újat, meg is szorították a többiek. Az Aldit egy tescos kereset követi, a Lidl ma harmadik, de alapbérben az Auchan is dobogós.

A boltos álláshirdetések csábítóak, de azért nem árt számolni sem, mi mennyi. Fontos persze az is, hogy mennyit fordít bérre egy cég, ezzel divatos is dicsekedni, de hát a dolgozók számára a lényeg az, mennyi pénz lapul a borítékban. A blokkk.com most ennek járt utána, kizárólag a fizikai munkát végző boltos, raktári dolgozók körében. Nem könnyű a feladat, mivel sok cég titkolja a kereseti lehetőséget, meghirdetni meg pláne, pedig tudhatnák, hogy a dolgozók egymás között amúgy is kibeszélik, ki hol mennyit kereshet. A közösségi oldalakon akad egynéhány ilyen bejegyzés. 

Azért elöljáróban meg kell jegyezni, mielőtt a forintokra térnénk, hogy a munkaerő vadászat januárban semmit sem lankadt a korábbiakhoz képest. A láncok portáljain és az apróhirdetésekben - bár utóbbit nehéz lenne pontosan összeszámolni az átfedések miatt - ugyanolyan lázasan keresik a bolti dolgozókat, mint korábban. De az is lehet, hogy még jobban kell a munkáskéz, pedig az ünnepektől forró boltos december lefutott, a január pedig - kilóban, literben. darabban, méterben számolva - kevesebb árumozgatást igényel.

És ez nem csak nálunk van így. Nem csökkent az eladóhiány nyugatabbra sem. Az uniós EURES foglalkoztatási portál adatai szerint nem sok változás volt az elmúlt hónapban máshol sem:

bolti eladó álláshelyek 2017 december 11 2018 január 12
Németország 35.999 35.215
Franciaország 5.273 6.885
Ausztria 3.614 4.621
Belgium 3.070 3.235
Egyesült Királyság 2.831 2.420
top '5 együtt 50.787 52.376
EURES, érték: fő

Hát akkor hámozzunk

Az összehasonlítás pedig nem is olyan egyszerű, ha pontosak szeretnénk lenni. Például nem mindegy, hogy a cafetéria benne van-e az elérhető bruttó járandóságban, egyáltalán elárulják-e, mennyi is egy-egy béren kívüli juttatás, vagy mennyi "átlagos" túlórával tupírozzák fel az elérhető legmagasabb javadalmazást, a részmunkaidőkről nem is beszélve. Ezért óvatosan kell bánni az összehasonlításokkal. Sokszínű a különböző juttatások köre, végül mi most csak a fajsúlyosabbakat néztük. A körkép a beosztott boltos, vagy raktáros fizikai munkakörökre irányul.

Mindent állásajánlatot elég macerás lett volna egyenként végigbogarászni, de azért törekedtünk rá. A kiválasztás persze alapjában véletlenszerű volt, de a múlt tapasztalatait azért beleszőttük a válogatásba. Ha rossz helyre nyúltunk, vagy nem nyúltunk valahová, nyugodtan tessék szólni.

Megér egyébként egy fejezetet a munkahelyi légkör fényezése

Hát igen, ez is más most az álláshirdetésekben, mint néhány évvel ezelőtt. Összetartó, stabil csapat, jó hangulat, megértő vezetőség. Jó a csapat, számíthat kollégáira és vezetőire és ők is számítanak Önre. Közvetlen, barátságos kollégák, egymást segítő és támogató közeg. Családias, támogató munkahelyi légkörben dolgozunk. Szeretnénk ha csapatunk kedves, ügyes, vidám (nem dohányzó) hölggyel bővülne. Egy jól összeszokott csapattal várjuk a jelentkezőket.

Ezek után mit számít a bér? Hát azért megnézzük.

Betűrendben azért előtte néhány apróság a mérleg előtt

Aldi

Az Aldi már emelt, mint arra korábban rávilágítottunk, 10-15%-kal nyomta feljebb a beosztott bolti dolgozók keresetét 2018-ban. 15%-ot az eladók, 10%-ot az árufeltöltők kaptak. De hát nagy a pontosság, így a kereseti lehetőségeket forintra mérve adja meg a cég, nem kerek ezresekben. Különböző részmunkaidő hosszok között lehet válogatni, és az álláskereső nyilván összeveti ezeket is. És egy filléres apróság: ha nyolc órára vetítve számol, bizony egy-két forintos különbségek jönnek ki (tehát ha egy négyórás, vagy egy hatórás álláslehetőséget nyolc órára vetítve összehasonlítunk, akár egy forint nyolcvan fillér különbség is kijöhet). Korábban ilyen nem volt, vagy nem vettük észre. És persze forintra kiszámolva adja meg egyes cafetéria juttatások összegét.

Újdonság az Aldinál, hogy feltüntette a tíz éves munkaviszony előnyét, elismerve egy nagyobb juttatással. Nem egyértelmű, hogy a nála eltöltött, vagy bármilyen munkaviszony számít, így a jelentkező vakargathatja a füle tövét. 

Auchan

Már a Gyömrői úti CBA-s áruházába is keres dolgozókat az Auchan, ezek szerint valamit aláírtak már velük.

Lépett egyet az Auchan is abban, hogy most már honlapján a meghirdetett munkakörök egy részénél (a bejegyzés összeállításakor nem mindenütt) feltünteti az induló kereseti lehetőséget, ami próbaidő után havi bruttó 234 ezer forint. Hiába, a munkaerőhiány azért ebbe az irányba lökdösi a cégeket, hiszen az a kevéske álláskereső, ha az internet világában nem kap gyorsan információt, bizony tovább kattint.  Gondolhatnánk ugyanakkor, hogy ahol jobban ég a ház, megadja a bérek összegét. De hát a szakmai körökben legégetőbbnek számító hentesnél, cukrásznál, péknél nem ad meg a cég számszerű kereseti lehetőséget. Egyes munkakörökénél viszont piros betűkkel és aláhúzva hirdeti az egyébként egységesnek tűnő 234 ezer forintot.

Előrelépés az is, hogy most már csoportosítja munkakörönként a munkalehetőségeket, hiába, az áttekinthetőség is számít a munkaerőért vívott ádáz küzdelemben.

Nyilván nem egyformák a bérek az Auchannál sem, ez természetes is. Az Auchan még 2017 novemberétől indította előrehozott minősítéssel a béremelését, most ezt látni a honlapján.  A cég honlapján a sajtószoba rubrikájában a 2017-es közleményeket a bejegyzés írásakor nem tudtuk megnyitni, mert kíváncsiak voltunk, van-e valami friss közlendője a cégnek. Ezért hát elővettük a szakszervezet honlapját, ott még megvolt, hogy az átlagos kereseti lehetőség 247 ezer forint 2017 novemberétől (tehát 2018 elején is). Így a meghirdetett 234 ezer forintos kereseti lehetőség az átlag alatt van.

Lidl

Hát igen, a Lild 2017-ben már hirdetett három órás foglalkoztatási lehetőséget, ilyen ma is van. A munkaszervezés precizitása persze mindenre rátehet egy lapáttal, ez történhetett itt is, hiszen most már két órára is el lehet szegődni a céghez, dolgozni. Így gazdag a munkaidő paletta, 2-től 8 óra időtartamig lehet válogatni. És azért perc alapú a munkaidő elszámolás. Egy óra munkalehetőség lesz-e, arra viszont gondolni sem merünk egyébként.

A Lidl még változatlanul úgy hirdeti állásait, menyivel is emelt 2016 januárja óta, tehát a nagy durranás még várat magára. Nem kizárt, hogy ha majd a CBA-s boltokba keres eladókat, akkor lép majd egyet. Vagy már holnap. Az összeállításunk készítésekor azonban ennek még nem volt nyoma a honlapján. Tehát - feltehetően zömében - a 2017 vége felé is hirdetett bérajánlatait futtatja még.

A Lidl álláshirdetéseinek egyik vetülete, hogy a megadott elérhető havi járandóság tartalmaz egy húsosnak tűnő "utalvány" elszámolást is. Hát ezt most lehámoztuk, a jobb összehasonlíthatóság érdekében (a végén persze visszatesszük az összesenbe, de hát a bér az bér, az utalvány meg utalvány, igaz viszont, hogy mindkettőért lehet vásárolni). Egy kivonás és összeadás az egész. De hát ennek azért az a végeredménye, hogy az utalvány nélküli bérrészhez mérve majdnem húsz (pontosabban 18) százalék az utalványos hányad, nyolc órás foglalkoztatásra vetítve, egy vidéki bolti dolgozó esetében. Hát ez is egy tény, meg persze juttatás is. És van raktári toborzó nap is, bizonyára most ott ég a ház a legjobban. 

Tesco

A Tesco kényszerült a legádázabb bércsatára a szakszervezetek jóvoltából, pedig nem ő volt a legrosszabbul fizető boltos kereskedő (persze, az alkalmazott szíve-joga elégedetlenkedni, bárhol is). Itt is kellett hámozgatni a pontosabb összehasonlítás érdekében, hát majd ezeken is lehet még vitatkozni, helyes-e, vagy nem. Itt főleg a példaként bedobott túlórák nehezítik az összehasonlítást a többiekkel, mert mások erről nem beszélnek. Levettük. Akadnak különbségek a cégnél, nem csak területi alapon, hanem egyes munkakörök között is. De ez így természetes, máshol is így van, csak kevesebbet beszélnek róla. Az induló hat hónappal sem foglalkozunk (próbaidő, vagy ahhoz hasonló mindenütt van).

Úgy tűnik, az online nagyon kell a Tesconak. A bevásárlási munkatársat még csak több túlórás keresettel vonzza, de a kiszállítási munkatárs komoly ráadást kap. A bónusszal sem foglalkozunk, mert nincs kiével összehasonlítani, és nem derül ki, mi után adható (fix, vagy teljesítményfüggő).

Bérlista

A jelenlegi hirdetésekben az előbbiek nyomán szép számmal akadnak homályos sarkok is az összehasonlítás mezején, már ha valaki fillére ki akarja számítani a várható, elérhető járandóságát itt is, meg máshol is. De hát abból kell főzni, ami van. Így például nem mindenki adja meg a cafetéria összegét, vagy például a műszak- és a vasárnapi pótlék nyilván már mindenkinél hozzájön a keresetekhez, a túlóra is (de ez változó, hiszen az végül az egyéni teljesítménytől, meg a főnöktől függ). Létezik egy sor nyilvánosan nem számszerűsített béren kívüli juttatás is (például munkába járás támogatása). Egy viszont valószínű, hogy a nagyláncok adják a legnagyobb béreket, amiben a hazai nagyok némelyike is ott van. Meg egyes kisebb boltok is.

A bért és a cafetériát együtt tekintve, az egyes boltok legmagasabb kereseteit sorba állítva (minden cégtől csak egyet, a legnagyobbat nézve) a sorrend a mai napon a következő:

1. Aldi, 2. Tesco, 3. Lidl

Csak a bért nézve:

1. Aldi, 2. Auchan, 3. Lidl

Hát akkor a bérlista:

 céges honlapok
cég
munkakör
bruttó kereset
cafetéria
összesen
Aldi
bolti eladó
kezdő
272
 12
 
 284
 
bolti eladó tíz év munkaviszonnyal
352
12
364
 
árufeltöltő
kezdő
192
 7
199 
 
árufeltöltő tíz év munkaviszonnyal
248
7
255
 
raktári dolgozó kezdő (hűtőraktár)
272
13 285
 
raktári dolgozó tíz év munkaviszonnyal (hűtőraktár)
313
13 326
Auchan
áruházi dolgozó
induló
 234
 .
 .
 
áruházi dolgozó
átlag
 247
 .
 .
 Lidl
bolti dolgozó Budapest
230
38
 268
 
vidék
209
38
247
 
raktári dolgozó Csepel
242
38
280
 Tesco
áruházi dolgozó
197
12
209 
 
áruházi dolgozó (területi bérkiegészítéssel)
213
12
225
 
pék dagasztó
217
12
229 
 
pék dagasztó (területi bérkiegészítéssel)
233
12
245
 
webáruház kiszállítási munkatárs
230
58
288
Érték: ezer forint

És az apróhirdetések mezeje, ami beláthatatlan, így csak mazsolázni lehet belőle. Természetesen ezek 2018-as hirdetések, élelmiszerboltokban. A túlnyomó többség nem mond bért. Néhány véletlenszerű példa (nem érdemes kérdezősködni, ezt találtuk a hirdetésekben, mi is tudjuk, sejtjük, de azért hozzá lehet fűzni):

online hirdetési portálok
munkakör: eladó, pénztáros
bruttó kereset
Spar Market Budapest 190
Spar Budapest 260
Reál ABC Budapest 170
Reál ABC Budapest 240
Piaci zöldséges Budapest 260
Piaci élelmiszerbolt Budapest 260
Coop Miskolc 161
Non-stop Budapest 300
Pékség Budapest 270
Élelmiszerbolt Kecskemét 160
Coop Hajdú-Bihar 161
CBA Pest megye 183
Érték: ezer forint

(blokkk.com, 2018. január 11.)

 

Az Aldi ledobta a boltos bérbombát

Az elmúlt időszakban több nagyáruház is döntött a 2018-as béremelésekről. Eddig is a diszkontok húzták a listát, hát most erre robbantott rá az Aldi.

Az Aldinál 2017-ben az elérhető legmagasabb javadalmazás az árufeltöltőknél havi bruttó 228 ezer forint volt, nyolc órára vetítve (némi más juttatásokkal körítve). Eredetileg részmunkaidős állásokat hirdetett, most is azt teszi, de a jobb összehasonlíthatóság érdekében a blokkk.com ezeket átszámolta nyolc órára. Az eladók pedig így 310 ezer forinthoz igazodó jövedelmet érhettek el (ugyanúgy nyolc órára számolva, ami persze a valóságban a részmunkaidő után kisebb összegű bérszámfejtést jelentett).

És akkor 2018

Dermesztő a munkaerőhiány a kereskedelemben is, így kénytelenek folyamatosan emelni a béreket a boltos vállalkozások is. Most az Aldi lépett, nem is kicsit. Friss hirdetménye sokkal részletesebben mutatja be a kereseti lehetőségeket, mint korábban, bizonyára ez nem írható a véletlen számlájára. De legalább hosszasabb ceruzavég rágcsálásra készteti az állások közt válogatókat. Feltehetően a cég is számol azzal, hogy a magas foglalkoztatási szint és a már említett nem csekély súlyú munkaerőhiány mellett egyik oldalról vigyázni kell, nehogy elcsábuljanak a dolgozók a szomszéd boltba. Másik oldalról azért a versenytársak dolgozói is adhatnak  némi munkaerő pótlást, tehát semmiképpen nem lehet alább adni a bért, mint régen. És a feljebbnek magasabban kell lennie.

Az Aldi 25, 30 és 35 órás részmunkaidős foglalkoztatásokat kínál, a nyolc órára vetített kereseti lehetőségek országosan azonosak. Óriási elmozdulás ugyanakkor a nyilvános információk alapján, hogy megjelöl kezdő fizetéseket (korábban ilyet nem tett), az eladó munkakörben ez nyolc órára számítva 272 ezer forint, de 10 év munkaviszony után (nem mondja, hogy nála eltöltött munkaviszony kell) ezek a pénzek megugranak. Tehát gyakorlott eladókat keres és ezt meg is akarja fizetni.

És a megugrás nyomán a nyolc órára számított havi bruttó fizetés 352 ezer forint lesz. Egyenlőre ezzel piacvezető az Aldi az élelmiszeres láncok között, a nyilvános információk alapján. És ehhez a pénzhez hozzájön a cafetéria, ami a munkaidő hosszától függően lehet tízezer forint alatt, vagy felett néhány ezer forinttal. Ez bizony olyan 365 ezer forint körüli javadalmazást is jelenthet, amihez még további más juttatások is jöhetnek.

Az Aldi így 15% körül mozgó emelést adott az eladóknak. Az árufeltöltőknél úgy látszik jobban áll a cég, mert ott csak 10% körüli az emelés, a nyolc órára vetített kereseti lehetőség 250 ezer forint körül jár, de itt is vannak még egyéb juttatások is.

És amit még kínál a cég az álláskeresőknek egyebek mellett, az a jó hangulat és a megértő vezetőség, áll a honlapon az "amit kínálunk" sor végén. A Lidl még nem lépett, kérdés, ő majd ront, vagy javít az aldis dolgozók hangulatán.

(blokkk.com, 2018. január 5.) 

 

Izzik a parázs a boltokban: eladó aranyáron sincs

Elég. Nő a boltos kiskereskedelem, eközben viszont mindenki pénztárost, eladót árufeltöltőt keres, a legjobban fizetők is. A legnagyobb élelmiszeres áruházláncok ezer munkakört hirdetnek jelenleg. 

Az Auchan, a Spar és a Tesco megszórta béremeléssel a közelmúltban a dolgozóit, de ezzel együtt is, mint az átlagnál több jövedelmet kínáló üzletláncok, azért szép számmal keresik az áruházi dolgozókat. A karácsonyi roham előtti utolsó pillanatokban a bevásárlóközpontokban szerény becslés szerint hasonló arányban találni "rögtön jövök" táblácskát, mint akciós reklámokat. Ez is azért azt jelzi, hogy a kisboltok is küszködnek a munkaerőhiánnyal.

Különösen az eltelt közel két esztendőben keseregtek sokat a boltosok. A bevétel ugyan nőtt, de a foglalkoztatottak, továbbá a boltok száma csökkent. A foglalkoztatottak száma ráadásul nagyot zuhant, hiszen a vasárnapi nyitást jelentő 2016 második negyedévében ugyan felszökött 376 ezer főre, de 2017 második negyedévére 23 ezerrel csökkent:

  2016 I. 2016 II. 2016 III. 2016 IV. 2017 I.
2017
II.
kiskereskedelem
változás előző évihez képest
105,3
106,4
104,3
103,3
103
104,8
foglalkoztatottak
ezer fő 
359
376
372
367
361
353
boltok száma
ezer darab
.
139
.
136
.
.
KSH

Mindeközben

Hát igen, a boltok fizikai dolgozóinak (pénztárosok, eladók, árufeltöltők) körében is jócskán emelkedtek a keresetek, augusztusban megközelítették a 189 ezer forintot, ami 17%-os növekedés az egy évvel korábbi 162 ezer forinthoz képest. Ez a 27 ezer forint is éppen csak a létszám tartásához volt elég a boltos fizikai dolgozóknál.

A bolti kiskereskedelem bérköltsége - mindent mérlegre téve - szépen hízik, de minél kisebb egy bolt, annál nehezebben bírja el:

bolti kiskereskedelem bérköltsége 2013 2014 2015 2016 2017* 2017/2013
bértömeg 358 374 394 444 520 145
bérköltség járulékokkal együtt 455 475 500 564 635 140
bérköltség növekménye előző évhez képest . 20 25 + 64 + 71 .
KSH, milliárd forint, bruttó kereset és egyéb munkajövedelem, négy főnél nagyobb vállalkozás
*/: első félév alapján becsült adat, 2017/2013: százalék

A négy főnél nagyobb boltokban többé-kevésbé változatlan a létszám, ami nagy feszültséget takar, hiszen a boltok többsége eladót, pénztárost, vagy árufeltöltőt keres, tehát az eddigi béremelés a létszám tartására volt csak elég.

A topfizetők is kergetik a munkaerőt

A legnagyobb jövedelmeket a bolti dolgozók részére a legnagyobb áruházláncok fizetik, amibe a nagy hazai láncok közül is néhány beletartozik, mérlegadataik bérinformációi alapján. Nyilvános adat azonban kevés akad a pillanatnyi létszámigényekről és bérezési lehetőségekről, de akad valamennyi.

A legnagyobb áruházak közzéteszik honlapjukon álláshirdetéseiket (meg persze máshol is keresik a munkaerőt), A legfeszítőbb, főleg karácsony előtt, a bolti dolgozók létszámhiánya, hiszen ettől lesz hosszú a pénztárak előtt kígyózó sor.

A jelenlegi állás szerint a hat legnagyobb élelmiszeres áruházlánc több mint ezer bolti, áruházi állást, munkakört hirdet (így több embert is kereshetnek ugyanarra a pozícióra):

 
 Aldi
 Auchan
 Lidl
 Penny
 Spar
 Tesco
hirdetett munkakörök száma
 198
 139
 100
 109
 165
 350
elérhető jövedelem
ezer forint/hó
 228-311
 247
 247-268
.
.
 225-241
 Forrás: céges honlapok

És nemsokára jön majd 2018

2018-ban tovább emelkednek a bérek előreláthatóan, egyrészt a minimálbéreket kötelező feljebb tolni, másrészt várhatóan nem enyhül a munkaerő hiánya belátható rövid időn belül. Ez további munkaerőpiaci feszültségeket vetít előre.

(blokkk.com, 2017. november 7.)

 

Egymást tapossák a multik az eladókért

A Spar nagy hirtelenjében adott 8% béremelést, amit 13. havi fizetésként ad oda. A Tesco és az Auchan után lépnie kellett. És így még nem is köti meg magát 2018-ra. Bérben egyébként lehet, hogy sokak számára távoli a 2018-as esztendő.

A friss hír, hogy a Spar 13. havi fizetést ad dolgozóinak 2017 novemberében, bejelentése szerint. Ezzel a Tesco és az Auchan nyomdokaiba lépett, akik a közelmúltban döntöttek béremelésekről. Ebben persze a tescos sztrájknak és a farvizén úszkáló szakszervezet nyomásának, vagy éppen fenyegetőzésének is volt nyilván nem kevés súlya. És a munkaerőpiaci adatok bizony azt mutatják, hogy sok pénz árán is csak a létszámot tudják tartani a boltok, olyan súlyos a munkaerő hiánya (2017 augusztusában 17%-kal volt nagyobb a bolti dolgozók havi bruttó átlagkeresete az egy évvel korábbinál, a boltos kiskereskedelemben ugyanakkor gyakorlatilag nem mozdult a létszám, az átlagot tekintve). A bolti dolgozók pedig nagyon elégedetlenek, ezt azért nem árt tudni.

A multi élelmiszeráruházakat is magában foglaló élelmiszer kereskedések körében 200 ezer forint körül van a fizikai dolgozók havi bruttó átlagkeresete. Ebben a hazai láncok, kisboltok is benne vannak (a négy főnél nagyobb vállalkozások). És nyilván akad különbség bőven.

Bérpraktikák

A Tesco a sztrájk nyomán 179 ezer forintra emelte a bérminimumát, amire különböző pótlékok is jönnek. Első körben a Tesco 161 ezer forintról emelt 165 ezerre, ami nagyon nem tetszett a dolgozóknak, majd ezt tornázták fel a sztrájkolók 179 ezer forintra (persze, ők is engedtek a maguk 200 ezres követeléséből végül 21 ezer forintot, de hát a különböző pótlékok miatt nehéz ezt fillérre pontosan értékelni). Végül egy tescos áruházi dolgozó 220-240 ezer forint közötti összeget is megkereshet.

Az Auchan előrehozott emeléssel rukkolt elő, ami nem is volt olyan nagyon előrehozott, hiszen az elmúlt két esztendőben is októberben, majd novemberben emelték a béreket. Kiderült az is, hogy a 13,6%-os emelést követően az átlagosan elérhető havi bruttó jövedelem 247 ezer forint lesz. Ez igazi újdonság, hiszen az Auchan eddig mélyen hallgatott a nála elérhető fizetésekről, keresetekről.

Nos, a Spar ugyan meghirdette 2017-re a 13. havi fizetést, de arról még mindig nincs nyilvános adat, hogy mekkora járandóságot érhetnek el nála a bolti dolgozók. Kiderült azért annyi, hogy míg 2016-ban 4 milliárd forinttal többet költött bérre, 2017-ben ezt az összeget megduplázta (feltehetően a 13. havi fizetéssel együtt számolva). A 13. havi fizetés annyit jelent a bérgazdálkodásban, hogy most megadják, de ez nem jelent kötelezettséget arra, hogy 2018-ban is biztosan lesz ilyen juttatás (ha csak valamiben meg nem állapodtak a szakszervezettel, de itt most erről nincs hír). A Spar nem is közölt többet, csak annyit, hogy 2018-ban pedig folytatódnak a bérfejlesztések, ugyanis a jövő év tervezése jelenleg is zajlik.

Az Aldi és a Lidl eddig nem változtatott a honlapján hirdetett kereseti lehetőségeken. Az Aldinál nyolc órára vetítve a bolti eladó elérhető keresete 310 ezer forint, az árufeltöltőé 230 ezer forint körül jár (vasárnapi pótlék nélkül). Más kérdés, hogy részmunkaidősként (mert most például csak részmunkaidős állást hirdet) azért vékonyabb a boríték, amit haza lehet vinni végül. A Lidl bolti dolgozói a fővárosban 268, vidéken 247 ezer forintban reménykedhetnek (nyolc órára vetítve). Nála viszont nagyon tarka a részmunkaidők skálája, ami 3-tól 8 óráig terjed, szünet nélkül az óraszámok között.

Nem véletlen az óvatosság: a szakszervezetek már hegyezik a ceruzájukat

Pénz pedig csak annyi van a kereskedő zsebében,amennyi a bevétele. Az eddigi bérfejlemények azt mutatják, hogy a legjobban fizető nagyáruházak mezőnye tömörebb lett, hiszen a legutóbb bért emelők közelebb jutottak a legjobban fizető diszkontokhoz. Hozzátartozik a képhez, hogy a nagyobb CBA-s áruházak némelyike is átlag felett fizet, de hát a kisboltok többsége viszont az átlag alattiak táborát gyarapítja. A Coop is mintha alatta mozogna, amihez hozzátartozik, hogy a kistelepülések kisboltosainak a legnehezebb, bért fizetni is.

2018-tól további minimálbér emelés lesz, a munkaerőhiány pedig nem enyhült. Ez azt vetíti előre, hogy mindkét ok miatt tovább kell emelni a béreket a boltokban. Kérdés, hogy ki bírja ki majd ezt versenyképességben, ennek tükrében a kínált portékák árában, hiszen mind a költségviszonyokban, mind a bolti árakban (mindkettőnek része a bér) vannak jócskán különbségek.

Bérben egyébként lehet, hogy sokak számára távoli a 2018-as esztendő, miközben a naptárban már alig kell lapozni.

(blokkk.com, 2017. október 25.)

 

A hiperek rámásztak a diszkontokra, nincs is bérdifi

Az Auchan életében először elárulta, éppen mennyi bért is fizet. A hiperek rámásztak a diszkontokra, van, ahol a hiper fizet többet.  A Tesco pékdagasztója 272 ezret kereshet. Éjszakai bagoly is kerestetik.

Két pénztáros beszélget. - Te a jövő héten hova mész dolgozni? - Nem is tudom, mit csináljak. Gáz, de ma máshol se nagyon van több pénz. - Nyugi, lesz. Ezek csak egymástól tudnak embert szedni, ahhoz meg kell a több lé.

Az Auchan bejelentette, hogy 2017. november 1-től előrehozott általános béremelést hajt végre. Ezzel a Tesco nyomdokaiba lépett, sok más választása nem is nagyon lehetett. Így viszont kiderült az is, hogy különben lemaradt volna bérben a másik hipertől. Az áruházi dolgozók bére 13,6%-kal emelkedik és az átlagosan elérhető havi bruttó jövedelem 247 ezer forint lesz.

Feltűnő, hogy az Auchan még sohasem tette közzé, éppen mikor mennyi fizetést is ad, és bár az "átlagos" minősítés nyilván takar némi különbözőséget, amelyekre feltehetően szükség is van, de így már könnyebb eligazodni a multi áruházak bérlabirintusában. A mérlegbeszámolókból visszamenőleg persze lehetett mindig is számolgatni, de az nem az igazi.

A képhez az is hozzátartozik, hogy nem ez az első előrehozott béremelés az Auchannál. 2015-ben október elsején indult a béremelés, 2016-ban november elején, tehát a mostani lépés csak követi a korábbi két év ütemét.

Hiába, a munkaerőhiány megdolgozza az áruházak bérpolitikáját is, most már csak az a kérdés, hogy a Penny és a Spar lép-e a nyilvánosság tekintetében, hiszen ádáz a küzdelem a munkaerőért és könnyebb a dolgozóknak ott válogatni az álláshelyek között, ahol első pillantásra látni a bérből valamit. 2018-tól ráadásul tovább emelkednek a bérek, hiszen egyrészt nőnek a minimálbérek, amelyek azért a jobban fizetőket is erőteljesebben noszogatják majd, másrészt a munkaerőhiány tovább darálja a munkaerő piacot.

A többiek elaludtak?

Kérdés, hogy lép-e az Aldi és Lidl, akik nagyon beszorultak az Auchan és a Tesco közé, vagy éppen mögé. És a nyolc órára vetített bérben ugyan az Aldi vezet toronymagasan, de az ő a részmunkaidős dolgozója nem nagyon tud több pénzt hazavinni igazából, mint a többiek, csak éppen a statisztikát dobja meg (hiszen összehasonlítani a béreket csak azonos időalappal lehet, de a hó végi boríték már más kérdés). Márpedig a dolgozók nem a statisztikát, hanem a hó végi borítékot nézik.

A kereskedelempolitika összehangolásáért felelős miniszteri biztos egyébként egy kicsit hátradőlhet a székében, hiszen korábban úgy nyilatkozott, hogy egyebek mellett már felmerültek javaslatok, amelyek a nagy tömegeket kiszolgáló áruházakban jellemző létszámkérdés orvoslására irányultak. Ehhez annyit érdemes hozzátenni egyrészt, hogy a különböző létszámkvótás javaslatok a multi áruházakra irányultak. Másrészt ugyanakkor a boltos fizikai dolgozók havi bruttó átlagkeresete a legutóbbi adatok alapján 190 ezer forint volt, a diszkontok és a hiperek viszont mind felette vannak, tehát önmagában ezen olyan sok orvosolni való nem nagyon akad (ebben a kérdésben a szakszervezetek is csak sántikálnak). Sőt, ez az áruházi kör a nemzetgazdasági átlagot (208 ezer forint) és a versenyszféra átlagát (2019 ezer forint) is veri. Más kérdés, hogy hiába az átlagnál nagyobb fizetés, egyszerűen nincs szabad ember a munkaerőpiacon.

Vannak persze finom elemei is a diszkontok és a hiperek bérpolitikájának. A Tesco pékdagasztója például 272 ezer, raktári munkatársa 281 ezer forintot is kereshet. A Tesco kocsigyűjtője ugyanakkor annyit is kereshet, mint egy baromfieladója (utóbbi elvileg szakképzettséget igénylő munkakör). A Lidl még mindig ajánl három órás részmunkaidős állást, persze hétvégére (ami jó, mert focimeccsre már nem érdemes menni, viszont a bevásárlás előtt, vagy után meg is lehet keresni a költekezés árát). Az Aldi az álláshirdetéseiben kizárólag részmunkaidős áruházi dolgozókat keres, ami azt is sejtetheti, hogy nála csak ilyen álláslehetőség van. Ez azért más színezetet is adhat a bérviszonyoknak, hiszen nyolcórás pénz lehet, hogy nincs a boltjában az árufeltöltők és az eladók körében. Az Auchannál keresnek kóstoltatásért felelős munkatársat is, némi sütési, főzési tudománnyal, vásárló hangja menedzsert viszont már nem. Szimpatikus egyébként, hogy a pénztári munkakörben megváltozott munkaképességűeket is foglalkoztat.  Egyébként más is, például a Spar is kiemelten kezeli a fogyatékossággal élők foglalkoztatásának ügyét.

A társkeresés tarifája

És néha már a társkereső oldalak hangulatát lehet élvezni egyes áruházi álláshirdetésekben, például a Teso ikeás hangvételű szövege igencsak rámenős: "Éjszakai baglyok, jelentkezzetek! :)  Szeretnénk megbízni ... Ne késlekedj, kattints a ... gombra, alig várjuk, hogy megismerjünk!"

A mai bérmenü végül a diszkontok és a hiperek körében, némi megjegyzéssel körítve, a következő:

 
áruházi dolgozó
 bolti eladó
 árufeltöltő
 bolti dolgozó
vidék
 bolti dolgozó
Budapest
Aldi
 
 233
(6 órás vasárnapi pótlék nélkül), nyolc órára vetítve: 311
 114(4 órás, vasárnapi pótlék nélkül), nyolc órára vetítve:228
 
 
Auchan
247 (nyolc órás, átlag, juttatásokkal, pótlékokkal)
 
 
 
 
Lidl
 
 
 
 247
 268
Tesco
 225, vagy 241
(területi pótlék nélkül, vagy területi pótlékkal, hat hónap után, előtte négyezerrel kevesebb)
 
 
 
 
Forrás: Áruházak honlapja, sajtó, elérhető havi bruttó jövedelem, érték: ezer forint

A Spar és a Penny nem árulja el előre, mennyi fizetést is kínálnak. A Spar két szem állást hirdet a Nemzeti Foglalkoztatási Portálon, 161 ezer forint feletti havi bruttóval, ami így már nem annyira csábító. A Penny sem jár sokkal előrébb.

Magyar diszkontháború: a diszkontok fegyverével lőnek vissza a hiperek,
nagyot is diszkontosodtak - a kisboltoknak pedig lassan annyi

Amerikában a Walmartot fojtogatja az Aldi és a Lidl, brutális árháborúval. És ott van még az Amazon. Kicsiben sok tekintetben hasonló a magyar viaskodás. Az Auchan és a Tesco néhány évvel ezelőtt lerámolta a polcok tetejét, sétálóutcákat csinált az eladótérben, így a diszkontokhoz közelítve leépítette a bolti készleteinek jelentős részét - a kisebb készlet a diszkont egyik fegyvere. Az Auchan alaposan megdobta a sajátmárkás termékkörét, van olyan cikkelemsor, ahol szinte mást nem is találni a polcon. A Tesco - egyébként Lengyelországban is - igyekszik megszabadulni eladóterének egy részétől, két helyen már ott a Media Markt. És onlineban a hiperek vezetnek nálunk a diszkontokkal szemben. A Spar is folyamatosan cserélgeti a boltjait, bezár, kinyit.

A nagy magyar láncok közül a nagy CBA-s boltosok részben bérben, részben az online-ban tartják a frontot, és nekik is ott a saját márka. Kisebb a három magyar nagyláncnál, de az online élelmiszer üzletágban Magyarországon úttörő volt a G'Roby, aki az online eladásait nyomta meg alaposan (az online nyitás előtt pedig egyszerűen telefonos rendelésre házhoz szállított). A Manna és a Robi ABC éjjel-nappal nyitva, ebben látja az egyik menekülési útvonalat. 

Na, de a többiek. Ott bizony annyi. A Coop, aki nagyobbrészt a kistelepüléseken mozog, az álláshirdetésekben - melyekből coopos mostanság szembetűnően több van - 160-170 ezres béreket kínál. Ezzel nem fog tudni sokáig lépést tartani és 2018-ra neki is gyürkőznie kell az újabb izzasztó béremelésnek. A Reál sem tud kényelmesen hátradőlni.

(blokkk.com, 2017. október 12.)

 

Gyanús: az Ikea és a Lidl adja a legtöbb bért

A boltos kiskereskedelemben. Az élelmiszerbolton túl is van boltos világ, sőt, csak ők kevesebbet fociznak. Az iparcikkesek körében is a vásárló mellett az eladókért is véres a küzdelem, bérszakadékok itt is vannak.

A rekordszinteket döntögető munkaerőhiány közepette döntő kérdés, hogy a boltosok mennyi bért adhatnak az alkalmazottaiknak. Feltérképezni pontosan ez azért nehézkes, mivel az Aldi, a Lidl és a Tesco kivételével az áruházak honlapján nincs információ arról, mennyi fizetést is adnak az alkalmazottaiknak. Az álláshirdetésekben, még ha meg is jelölnek valamilyen fizetésösszeget, sűrű homály fedi, hogy abban mi van, vagy éppen nincs benne, például a bérpótlékok, vagy éppen a cafetéria közül.

A cégeknél egyik évről a másikra általában nem tud nagyot ugrani a bértömeg, kivéve az olyan egyedi eseteket, amikor - mint 2017-ben - alaposan felpörgették a minimálbért, ami minél kisebb egy vállalkozás - nem csak boltos - annál inkább megrázta a költségvetését. a nagyobbaknál már kevésbé. Ez kitűnik abból is, hogy a kisboltok többsége árrésüknek - a beszerzett áruk értéke (szép nevén az ELÁBÉ) és az eladási ár a különbségének - az átlagnál jóval nagyobb hányadát fordítja bérre. Mennek is tönkre évről-évre, mivel nem bírják a versenyt, amiben persze nem csak a bérköltség számít. 

De a bérrangsorban, a sorrendben mindez olyan nagy felfordulást nem tudott okozni, a bér erőviszonyokat tükrözi azért a legutóbbi beszámoló is. Ezért a legbiztosabb támpont a cégek éves beszámolója, ami ugyan a 2016-os esztendőt mutatja, de teljes körről alkotható kép (az eltérő mérlegforduló nap miatt pedig egyes nagyáruházak már belelógtak az új minimálbérekbe):

iparcikk   élelmiszer  
IKEA 380 Lidl 380
Decathlon 308 Aldi 335
Media Markt 295 CBA Halmsláger 328
Euronics 295 Penny Market 269
KIKA 289 CBA Krupp 243
Praktiker 256 Spar 230
YISK 249 Auchan 223
OBI 243 Tesco 223
C&A 223 Coop Szolnok 177
H&M 203 Reál Élésker 171
RS Bútor 190 Reál Kisalföld 157
Hervis 171 G'Roby Buda 131
Háda 157 Manna MázsaWien 98
Elektronikus Beszámoló Portál, 2016. évi üzleti beszámolók adatai,
havi átlagkereset: ezer forint, fizikai és szellemi, teljes és részmunkaidős dolgozók

Az élelmiszerbolton túl is van boltosvilág, csak ők kevesebbet fociznak

A politikusok az élelmiszeres multikat piszkálják előszeretettel, nyilván, mert ezek a legnagyobbak és az agráriumnak, élelmiszeriparnak nagyon kell a boltosok polca. A piszkálgatás és az agrárium egyébként több tekintetben is összefonódik a focival, hiszen vannak focirajongó politikusaink (ami önmagában nem baj, a blokkk.com csapata is szereti a jó focit) és élelmiszeriparosaink is, például a fociszövetség elnöke is nagybefektető itt is. Ez annyit jelent, hogy a szokásos lökdösődés ezen a pályán sokkal nagyobb az átlagosnál, fergetegesek az ütközések a pályán - a piacért. Időnként fel is rúgják egymást a játékosok, a brüsszeli bürokraták is sokat tüsténkednek errefelé. De hát az élelmiszerboltokon túl is van boltos világ.

A boltos kereskedelem nagyobb szelete a legkülönfélébb iparcikkek árusítása, ahol forog-pörög a piac, ugyanúgy, mint az élelmiszerek kereskedelemében. A plázákat, aminek zömét multi ingatlanberuházók építették, ők is nagyon nyomják, bár a nagy élelmiszeráruház, ahová naponta betér a vásárló, elengedhetetlen kellék. A ruházati kereskedésben hemzsegnek a multi boltok, márkaláncolatok, bár tetemes a súlya a kínai árudáknak is. A bútoros szereplők erősödtek, az Ikea megépítette harmadik áruházát, az új Möbelix korábban kikopott barkács áruházakban telepedett meg. A barkácsosok közül a Baumax, Bricostore kivonult már korábban, de a Bauhause éppen terjeszkedne, a Praktiker pedig magyar tulajdonú lett. Mindez azt is jelenti, hogy itt is vérre és bérre menő küzdelem folyik.

A béradatokkal összefüggésben szükséges megjegyezni, hogy az iparcikkek kereskedelmében lassúbb az áruk forgási sebessége, tehát hosszabb ideig téblábolnak a polcokon, ezért is nagyobb az árrés tömege itt. A bérköltség árréshez mért aránya viszont erősen szóródik, szembetűnő például a műszaki cikk kereskedések bérterhének magas súlya:

 
árbevétel
árrés  
bérköltség  
létszám
egy főre jutó éves bérköltség
millió forint
bérköltség/árrés
C&A (03.01-02.28.)  24,8 8,1 1,3 384  3,4  16%
H&M (12.01-11.30.)  42,3 12,9 2,9   915  3,1  22%
Hervis (01.01-12.31.)  11,2 1,1   414  2,6  27%
Decathlon  43,5 12,7 4,3  912  4,7  34%
Ikea (09.01-08-31.)  53,9 17,6  3,5  591  5,8   20%
Kika* (07.01-09.30)  . 0,7   610 4,4  .
Yisk (09.01-08.31)  31,2 13,5 2,4 624  3,8  18%
Media Markt Arena (10.01-09.30.)  3,2  0,434 0,2  46 4,5   47%
OBI   68,6  18,9 6,7 1.803   3,7  36%
Kristóf Szalon  1 . 0,1 44 2,2  .
Háda  10,4 4,9 1,3 556 2,4  27%
Euronics  49,6  7,4 4,4  974  4,5 59% 
Praktiker   39,2 11,6 4,6 1.163   3,9 39% 
RS bútor  1 0,255 0,1   23  2,9 25% 
Elektronikus Beszámoló Portál, bérköltség: milliárd forint, */: negyedéves adatból becsülve, zárójelben eltérő beszámolási időszak

Bérverseny a javából: a vásárló mellett az eladóért is véres a küzdelem

A KSH adatai szerint a foglalkoztatottak száma (amiben az alkalmazottak mellett a vállalkozók, segítő családtagok, mindenki, aki egy órát is dolgozik a boltban, benne van) csökkent 2017-ben. A négy főnél nagyobb boltokban éppen csak szinten maradt a létszám, tehát sikerült megtartani a dolgozókat, a fizikai munkát végző eladók, pénztárosok, árufeltöltők közel 20%-os keresetemelkedése mellett. De mindenki embert keres, a nagy láncok és a kisboltok egyaránt (utóbbi esetében ennek egyik ékes bizonyítéka a sok "rögtön jövök" tábla, ami persze azt is jelzi, hogy már csak egy emberre futja, így nem biztos, hogy kell másik is).

Megfigyelhető az is, hogy a szakmák együtt mozognak. Az élelmiszeres nagyáruházak feljebb kúsztak a bérrangsorban, miközben az élelmiszeres szakboltok (hús, zöldség, pékáru) a végén kullognak.

Számít az is, hogy az egyes eladó szakmákban kötelező-e a szakképesítés (amikor az eladó kiszolgálja a vásárlót), ilyen az élelmiszer, vagy például a műszaki cikk kereskedelem. A zöldséges, ruhás, vagy könyves eladónak nem kötelező a szakképesítés, de a pénztárosnál sem előírás. A részmunkaidő már csak ráadás, hasonlóképpen a vasárnapi nyitva tartás, ami 50%-os pótlékkal dobja meg a hét végi keresetet,meg a statisztikát (a boltoknak egyébként nagyjából a harmada van nyitva vasárnap, a plázákban ez kötelező a bérlőknek, a nagyáruházak nem kockáztatnak, kinyitnak, a kicsik többsége viszont nem húzza fel a redőnyt, mert nem éri meg neki, hiszen kevés vásárlója lenne, bár a nagyok közül sem mindenkinek aranybánya ez, sőt).

Az eladók alaposan megtapogatják a hóvégi borítékot és ugyanúgy, mint sok helyen másutt, néhány ezer forintért is továbblépnek. Megtehetik mert kevés az ember és a konkurencia boldogan fogadja a jöttmenteket is (a boldogság persze rögvest elillan, amikor a frissen érkezett dolgozó továbbáll egy áruházzal). A boltosok legnagyobb sajnálatára óriási a - szaknyelven - fluktuáció, a jövés-menés persze sokirányú. Nyom is mindenkit.

(blokkk.com, 2017. szeptember 29.)

 

A bér és a modernizáció agyonnyomja a kisboltokat

Drága bolt a boltban a párizsi szeletelgetése: a kisboltosok pénzének nagyobb része bérre megy. A multi áruházak a modern technológia mellett a legtöbb bért adják. A Tesco 2016-ban ugyanannyit áldozott a bérekre, mint az Auchan. A CBA csodákra képes bérben, de nem is marad pénze utána.

Lassan már elő kellene venniük a zsebszámológépüket a szakszervezeteknek és a kereskedelempolitikát pofozgató politikusoknak is. Az elmúlt két esztendőben alaposan felpörgött a munkaerőhiány, persze nem csak a kereskedelemben, hanem mindenütt. Mentek is felfelé a bérek, de hát azt ki is kellett fizetni valamiből. A kereskedő pénze az úgynevezett árrés, a bolti árnak és a beszerzett, a polcra rakott áru árának (ami a legnagyobb költség a botban, szaknyelven ELÁBÉ) a különbsége.

A boltos, ugyanúgy, mint bármely más vállalkozás, sok-sok dologra költi az árrésnyi pénzét: kifizeti a napi működés költségeit, például a villanyáram mellett a bért is, de költhet hálózatbővítésre, felújításra, elavult eszközök cseréjére, vagy éppen új üzletágak, például webáruház bevezetésére. Van, aki újabb boltot nyit. És akad, aki már nem győzi és bezár.

Nem igaz egyébként az az állítás az élelmiszer kereskedelemben a nagyobb láncoknál, hogy az árrés 70%-a bérre megy el, egyik kedves barátunk számításával ellentétben, bár nyilván akad ilyen is. A bérköltséget ugyanakkor számos tényező befolyásolja, például a boltos tevékenysége (van, aki weben is árul, van, aki nagykereskedik is), a részmunkaidősök aránya, a kölcsönzött munkaerő súlya.

Végül az kerekedik ki, hogy a kisboltosok a pénzük jóval nagyobb részét kénytelenek bérre költeni, mint a nagyáruházak, aminek döntő oka, hogy a modern, korszerű technológia már kevesebb munkáskezet igényel. A modern boltos kereskedelemben drága buli a párizsi szeletelgetése. A fejlődés iránya - bár ez nem fog mindenkinek tetszeni - nem erre mutat. És végül a vásárló dönt, bármennyire is nem tetszik ez egyeseknek, és szerencsére van sokféle bolt, de úgy tűnik, ő a modernizáció mellett tette le a voksát.

Előbb a pénz, amiből költeni lehet, utána a mérleg.

A multik és a kisboltok pénztárcája

A multi nagyáruházak árrése nagyjából hasonló súlyú, kivétel a Spar, mely a diszkont, hipermarket vonallal szemben a hagyományosabbnak számító szupermarket ágat viszi. Nagyobb árrésszinttel is dolgozik, mint a többiek, hiszen egyrészt több nála a kisebb alapterületű bolt (bár zárt be jó néhányat), másrészt több az eladó is. (Árrésszint: árrés aránya a bevételhez.) A Tesco is magasabb árrészszinten mozog, nyilván nem véletlenek - a jelenlegi sztrájktól függetlenül - a folyamatos átszervezések (a modelljét szinte minden térségben, ahol van, alaposan megszorongatták a diszkontok):

   árbevétel  elábé árrés   árrésszint
 2015  2016 2015 2016  2015  2016 2015  2016 
Aldi  109 134 80 98  9 36 27% 27% 
Auchan 282 294 225 231 57 63 20%  21%
Lidl 283 315 211 231 72 84 25%  27% 
Penny 178 190 139 147 39 43 22% 23% 
Spar 414 438 271 285 143 153 35% 35% 
Tesco 614 636 440 451 174 185 28%  29%
Elektronikus Beszámoló Portál, zárójelben: üzleti év vége, árbevétel: nettó, milliárd forint, árrésszint: árrés/árbevétel, eltérő üzleti év: Tesco február 28. Auchan, Lidl március 31., 

Első pillantásra érdekes módon a hazai élelmiszeres láncok többségének árrésszintje alacsonyabb a multi áruházakénál. Árbevételük persze sok-sok nagyságrenddel kisebb. Harapófogóban is vannak, hiszen egyrészt a beszerzési árban - hiába alakítottak közös beszerzési társulásokat - azért összességében nehezebb a helyzetük, például nem mindent tudnak közösen beszerezni olcsóbban, van, amit már önállóan szereznek be árukészletet. Ugyanakkor a többségüknél a legmodernebb technikától elmaradó felszerelésük felújítására már nem futja egyik pillanatról a másikra, vagy még hosszabban sem, mivel az árversenyben a bolti fogyasztói árat nem tudják emelni. Máshonnan meg nincs pénz.

Két területen spórolnak, egyrészt a már említett fejlesztésekben, másrészt - többségük - a bérben. Már ameddig bírják, hiszen be is zárnak kisboltok végleg évente több ezren és megy is el tőlük a munkaerő. Ezért sem érdemes a multik bérét felfelé rángatni, mert őket is nyomja a munkaerő hiánya, de kedves politikusok és szakszervezeti vezetők, az igazi nagy baj a kisboltosoknál és a kisvállalkozásoknál van.

A kisboltosok pénztárcája pedig a következő:

   árbevétel  elábé árrés   árrésszint
 2015  2016 2015 2016  2015  2016 2015  2016 
Coop Szolnok 23,6 25,2 17,8 18,9 5,8  6,3 25%  25%
Coop Mecsek 30,4 34,9 24,4 26,8 8,1 20% 23%
CBA Krupp 18,9  20  12,1  12,5 6,8 7,5 36% 37%
CBA Halmschláger 9,3 9,3 7,9 7,9 1,4  1,4 15% 15%
Reál Élésker 8,8 6,7 6,9 2,1 2,1  24% 23% 
Reál Kisalföld 5,4 5,5 4 4 1,4 1,5 26%  27%
G'Roby Buda 1,3 1,3  1 0,3 0,3  23% 23% 
Manna Mázsa Wien 0,2 0,24   .  0,2  .  0,04  . 17%
Elektronikus Beszámoló Portál, zárójelben: üzleti év vége, árbevétel: nettó, milliárd forint, árrésszint: árrés/árbevétel

A multi áruházak és a nagy CBA adják a legtöbb bért

A bérek mércéje - persze, több minden befolyásolja az átlagot - végül az egy főre jutó bérköltség. Ebben a Lidl vezet, úgy, hogy közben árréséből a legkisebb arányban áldoz rá. Ennek egy magyarázata van, a modern technológia és munkaszervezés, persze, ennek is ára van, ez is pénzbe kerül. De erre megy világszerte minden gyorsan fejlődő iparág, miért pont a kereskedelem lenne kivétel.

Szinte siralmas ehhez képest a hazai boltosok helyzete. A jól fizető CBA boltokban a nagyobb bérköltség el is viszi a pénz tetemes részét. Nyilván látják, hogy eladó nélkül nincs bolt, őket pedig meg kell fizetni, menekülnek előre.

A KDFSZ és a KASZ pedig egy kicsit összekaphatná magát magyarázkodásban, hiszen a sztrájk előtt hivatkozott 2016-os tescos bérköltség egy főre vetítve szinte fillére ugyanannyi, mint az Auchané. De a Sparé sem több sokkal. Félreértés ne essék, az alkalmazottak kiáltása és kiállása a nagyobb bérért önmagában nagyon is megalapozott, hiszen a magyar bérszint nemzetközi összevetésben alacsony, ráadásul a boltos kiskereskedelem a nemzetgazdasági átlag alatt mozog.

De a bért ki is kell fizetni valamiből, a munkaerőpiac pedig sokkal nagyobb darálásra kényszeríti a cégeket - mindenütt, nem csak a kereskedelemben - mint ahogyan a bevételeik nőnek.

Végül a boltos bérköltségvetés - jó nagy különbözőségekkel - a következő:

 
árrés  
bérköltség  
létszám
egy főre jutó éves bérköltség
millió forint
bérköltség/árrés
Aldi  36  11 2.144 5,1 31%
Auchan 63  21 6.140 3,4 33%
Lidl 84  22 3.820 5,8 26%
Penny 43  13 3.142 4,1 30%
Spar 153  45 12.705 3,5 29%
Tesco 185  59 17.244 3,4 32%
Coop Szolnok 6,3 3,8 1.411 2,7 60%
Coop Mecsek 8,1 4 1.750 2,3 49%
CBA Krupp 7,5  3 805 3,7 40%
CBA Halmschláger 1,4 0,9 18 5 64%
Reál Élésker 2,1 1,1 427 2,6 52%
Reál Kisalföld 1,5 0,7 294 2,4 47%
G'Roby Buda  0,3  0,1 49 2 33%
Manna Mázsa Wien  0,04  0,016 11 1,5 40%
Elektronikus Beszámoló Portál, érték: milliárd forint, létszám: fő, átlagos állományi létszám, egy főre jutó bérköltség: millió forint

(blokkk.com, 2017. szeptember 26.)

 

Főnök! Ma te oltod le a villanyt záráskor!

A multikat a szakszervezetek rángatják felfelé, a Tescot is feltolták az élbolyba. A kisboltokat a kormány tolja alulról a minimálbérekkel a mélyülő bérszakadékba. A multi áruház átlag felett, a kisbolt átlag alatt fizet, a különbség 150 ezer forint is lehet. És nem a kereskedelemben a legrosszabb a munkaerőpiaci helyzet.

A boltos kiskereskedelemben 188 ezer forint a havi bruttó átlagkereset (ez nem csak az alapbér, hanem a rárakodó különféle pótlékok, kiegészítések együttes összege volt 2017 júniusában a KSH szerint). A nagy multi áruházláncok az egyes cégek átlagkeresetét nézve az ágazati átlag feletti pénzeket adnak. Egyes munkakörökben persze akadnak különbségek áruházláncon belül is, de a bérben élenjárók már jócskán 200 ezer forint felett járnak a fizikai dolgozóknak adott keresetekben. Az Aldi 300 ezer havi bruttót ad egy eladónak. És a szakszervezetek csak a multi áruházak zsebében mernek turkálni, miközben máshol kisebbek a bérek.

A blokkk.com már korábban rámutatott előbbiekre az élelmiszeres áruházak körében, a legnagyobb hazai lánccal körítve:

cég kereseti lehetőség forrás
Aldi árufeltöltő 221 honlap
Aldi bolti eladó 311 honlap
Lidl bolti dolgozó Bp. 268 honlap
Lidl bolti dolgozó vidék 247 honlap
Tesco 229 honlap
Auchan 226 sajtóhír
Auchan 161 felett NFSZ
Spar Market XI. kerület 171 apróhirdetés
Spar Market XXI. 200 apróhirdetés
Coop boltok (több) 160-170 apróhirdetés
Érték: ezer forint

Na de a kisboltosok: most már tudják, hogy fizet a Tesco

A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat portálját böngészve szembetűnő, hogy 160 ezer forint környékéről indítja az élelmiszeres kisboltosok többsége a pénztárosok, eladók bérét. Persze, felfelé és lefelé is akadnak kivételek, de ez a jellemző országszerte.

A blokkk.com a Tesco sztrájkra figyelemmel az élelmiszeres boltokra összpontosít. A sztrájknak egyébként a Tescon kívül kimutatható hatása a szakszervezeti vélekedésekkel szemben nem nagyon lesz, egyrészt azért, mert Bubenkó úr a sztrájkot követően máris engedett a 200 ezres követeléséből húszezret, mindenféle magyarázat nélkül, így pedig nem is esnek olyan távol egymástól a felkínált bér és a követelések, néhány ezres csak a különbség. Pedig sztrájk után fordítva szól a módi, ha sikeres, akkor a munkaadó enged.

A másik ok sokkal prózaibb. 2018-ban tovább emelkednek a minimálbérek, a szakmai bérminimum már 180 ezer forint lesz, tehát a KASZ révén jelzett sürgés-forgás az áruházak táján inkább ennek köszönhető. A jövő évi minimálbér 138 ezer forint lesz, ez két év alatt 27 ezret emelkedik, a szakmai bérminimum pedig 51 ezret. Na, erre kell inkább készülni, nem a sztrájkra.

Néhány kiragadott példa a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat álláshirdetéseiből, amelyek azért legalább az induló nagyságrendeket jelzik:

   munkakör havi bruttó kereset
élelmiszerbolt Besenyszög eladó 161 000 fölött
zöldségesbolt Szeged
bolti pénztáros 161000 fölött
élelmiszerbolt Eger bolti eladó 127 500 – 161 000
élelmiszerbolt Kápolnásnyék eladó-pénztáros 161 000 fölött
élelmiszerbolt Bánhorváti bolti eladó 127 500 – 161 000
élelmiszerbolt Sárbogárd bolti eladó 129 000 – 161 000
élelmiszerbolt Bábolna bolti eladó 127 500 – 161 000
pékség Szolnok eladó 170 000 – 200 000
élelmiszerbolt Hatvan eladó-pénztáros 127 000 – 161 000
élelmiszerbolt Balástya bolti eladó 129 000 – 161 000
édességbolt Győr bolti eladó 118 000 fölött
élelmiszerbolt Szendrő bolti eladó 161 000 fölött
élelmiszerbolt Komárom bolti eladó 161 000 fölött
pékség Székesfehérvár bolti eladó 127 500 – 180 000
élelmiszerbolt Gyöngyös pénztáros 128 000 fölött
Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat, 8 órás munkavégzés

A munkaügyi hatóságok közelmúltbeli ellenőrzései szerint egyébként az ellenőrzött kereskedelmi dolgozók körében közel 10%-os volt a feketefoglalkoztatás aránya.

Nem a kereskedelemben a legsúlyosabb a munkaerőhiány

Az arányokat tekintve. A munkaerőhiány a gazdaság egészére jellemző, így a megoldás kulcsa nem a multi áruház, van mit keresni - pénzt - máshol is (ja, és ez nem a multi áruházak védelmét célozza, hanem csak azt mindössze, hogy más irányban kell keresni a közös kivezető utat a munkaerő hiányából, külön áruházi megoldás nincs). Nem kell a szakszervezeteknek a politikusokat utánozniuk a multi áruház piszkálásban, megy az nélkülük is, függetlenül attól, mi jót, vagy éppen rosszat érdemelnek.

A nagyobb gazdasági ágakban jóval nagyobb a munkaerő hiánya, sőt, a kereskedelem az utolsó helyre szorul, ami most egyáltalán nem baj, van az enélkül is elég: 

  foglalkoztatottak száma üres álláshelyek üres álláshelyek aránya az összes álláshelyhez képest
feldolgozóipar 984 19.615 2,8%
építőipar 298 3.205 2,5%
kereskedelem 539 5.971 1,6%
szállítás, raktározás 297 3.311 1,6%
szálláshely szolgáltatás, vendéglátás 198 3.005 2,9%
információ, kommunikáció 107 2.881 3,4%
versenyszféra 48.460 2,3%
KSH, foglalkoztatottak száma: ezer fő, versenyszféra, ahol 2.500-nál több az üres álláshely, 2017. II. negyedév

(blokkk.com, 2017. szeptember 18.)

 

Ők adják a legkisebb fizetéseket

Munkástanácsok: karácsony veszélyben? Az egyáltalán nem, de sok kisvállalkozó igen: nem bírja a bértempót. A munkaerőhiányt nem ágazatonként kell kezelni, hiszen mindenütt nagyon nagy a baj, különben csak elszipkázás lesz.

A Munkástanácsok lépten-nyomon azt szorgalmazza, üljenek már le a kereskedők és fabrikáljanak már egy ágazati kollektív szerződést, amit persze - a szakszervezet szándéka szerint - kiterjeszthetnének az egész ágazatra. Ez azt jelentené, hogy kötelező lenne minden kiskereskedelmi vállalkozás számára. Pontosan megfogalmazott ötlet azonban még nem hangzott el részükről, hogyan is lehetne és miben megállapodni. Ráadásul már a karácsonyi vásár bedőlésének veszélyét is felemlegették, amire a válasz nagyon egyszerű: a karácsonyi vásár nem marad el.

Nehéz is elképzelni egy ágazati bérmegállapodást a bolti kiskereskedelemben, ahol a legjobban fizető áruházlánc kétszer annyi havi keresetet ad, mint a legrosszabbul fizető kisvállalkozás.

Hasonló fába vágták a fejszéjüket egyébként a szállodás, vendéglátós ágazati párbeszéd bizottságban is, ahol 240 ezer forintos szakmai minimálbért harangoztak be a kezdeményezők (miközben eleve 180 ezer lesz 2018-ban), de jelenleg nagy csend és nem kevés ellenhang övezi a kezdeti lépéseket. Szeptemberre ígérték, megállapodás eddig még nincs.

Félreértés ne essék: a szakszervezetnek igaza van abban, hogy a magyar gazdaság legsúlyosabb gondja a munkaerőhiány, mely mögött a határokon túliaknál sokkal alacsonyabb bérszint, önmagában is alacsony fizetések tömege húzódik meg, így nem véletlen, hogy százezrek már el is vándoroltak a jobban fizető, határon túli tájakra. Öregszik is a társadalom, így nincs elég - főleg szakképzett - munkáskéz a munkaerő piacon. Tovább kell emelni a béreket, az sem vitás. A nagyobb béremelés viszont pénzt kíván a munkaadó vállalkozásoktól, de hát a céges pénztárakból nem rángathatók ki olyan könnyen a bankjegyek, hiszen előbb azt be is kell oda tenni, az pedig több bevételt kellene jelentsen. És a versenyképesség nem rontható aránytalan béremeléssel, hiszen a vevő - cég, vagy a vásárló család, mindegy - nem fogad el akármilyen árat. Egy kalapba - megállapodásba - préselni az összes kereskedőt nem tűnik egyszerű mutatványnak, sőt.

Az üres álláshelyek rekordja is azt jelzi, nagy a baj, a KSH mutatója 66 ezer körül jár, ennyi még sohasem volt. A kereskedelemben sem, a maga hatezret közelítő adatával. De ezek az adatok arra is rávilágítanak, hogy nem néhány ágazat, szakterület, hanem a gazdaság egésze bajban van.

A kisvállalkozások szorult, vészes bérhelyzetben vannak

A bolti kiskereskedelem és a vendéglátás egyébként valóban rosszabbul fizet az átlagnál, de hát az átlag mögött mindig vannak különbségek is. A bolti kiskereskedelemben a fizikai dolgozók havi bruttó átlagkeresete (amiben a pótlékok is benne vannak) a KSH legutóbbi adatai szerint 188 ezer forint, az élelmiszerboltokban (az úgynevezett élelmiszer jellegű vegyes típusú üzletekben, amibe a multi élelmiszeres láncok beletartoznak), 194 ezer forint. De hát a multik ennél azért jobban fizetnek (vigyázat, nem az alapbért kell nézni, hanem az összes keresetet, a dolgozó is azt nézi a végén).

És a kép a nemzetgazdaság szintjén is hasonló. A kisvállalkozásokkal teltebb területeken alacsonyabbak elsősorban a bérek. Az értékelésnél figyelembe kell venni azt is, hogy minimálbér kettő van, a garantált, szakmai minimálbér a szakképzettséget előíró munkakörökben jár. A minimálbér emelések miatt 2018-tól tovább ég a zsinór, hiszen nem kis növekedés következik megint:

  2016 2017 2018 2018/2016
minimálbér 111.000 127.500 138.000 + 27.000
garantált bérminimum 129.000 161.000 180.500 + 51.500

Kik fizetnek kevesebb bért

A havi bruttó átlagkereset nem csak az alapbért jelenti, hanem bérpótlék, kiegészítő fizetés, prémium, jutalom, 13. és további havi fizetés is benne van az összegben. A nemzetgazdasági átlag a fizikai dolgozók körében 210 ezer forint, a vállalkozói körben - versenyszférában - 222 ezer forint. Nos, akad több olyan terület is, ahol jócskán átlag alatt mozog a fizikai dolgozók keresete. A legrosszabbul a ruházati ipar fizet a példaszerűen kiragadott szakterületek közül, de szorosan ott van mellette a vendéglátás is. A bolti kiskereskedelem az építőiparral mozog együtt, de nem a sor legvégén:

fizikai dolgozók  kereset  létszám
2016 2017
 ruházati ipar  137 159 16
 vendéglátás 135 160 63
 épület építés 151 166 28
 takarítás 139 167 21
 közúti áruszállítás 153 172 47
 fafeldolgozás  145 183 11
 szállás szolgáltatás 152 185 15
 bútorgyártás  163 186 13
 építőipar 162 187 89
 kiskereskedelem 159 188 141
 mezőgazdaság  171 197 61
 hulladékgyűjtés  164 197 8
KSH, fizikai dolgozók havi bruttó átlagkeresete, érték: ezer forint, létszám: ezer fő, négy főnél nagyobb vállalkozások, nemzetgazdaság: összes, 2017 június

A multi áruházak felhúzták a bért, a Tesco is

A Tesco jelenlegi bérkínálata - amiben nem az alapbért, hanem a hó végi boríték teljes vastagságát kell méricskélni - jóval a kiskereskedelmi átlag felett van. A Tesco jelenleg egyébként 171.800 forint induló bért ajánl, ami hat hónap után felmegy 176 ezer forintra (nyilván az egyik pillanatról a másikra jövő-menő dolgozókat nem akarja túlfizetni), de a különféle pótlékokkal ez félév munka után eléri a 229 ezer forintot , amihez 12 ezer forint cafetéria is hozzájön. Ez viszont már az átlagnál egy sokkal erősebb kereseti lehetőséget jelent, igaz, nem a legtöbbet. De a Tesco így is már ott liheg a jó bért fizetőnek elkönyvelt Lidl nyakában. 

A legtöbbet az Aldi fizeti egy bolti eladónak, 300 ezer forint felett, az árufeltöltő pénze pedig 221 ezer forint. A Lidl bolti dolgozó fizetése 247 ezer forint, a Tescosé 229 ezer. Az Auchané hasonló, de egy Coop bolt már csak 160-170 ezret kínál.

Nem a kereskedelmi, vagy vendéglátós párbeszéd bizottságokban, hanem a nemzetgazdasági szintű érdekegyeztetés fórumán kellene inkább megoldást keresni a munkaerőhiány enyhítésére, hiszen ez általános gond. A jobban fizető területeken is, amit bizonyít, hogy betöltetlen álláshely a jól fizető feldolgozóiparban is 20 ezer van, háromszor annyi, mint a kereskedelemben.

(blokkk.com, 2017. szeptember 15.)

 

240 ezer forint kötelező minimálbér: ágrólszakadtak viaskodása

Egyenlőre senki sem írt alá semmit. 240 ezer forint kötelező bér mellett 10-15 ezer bolt, vendéglátóhely tönkremehet. Azonnal. Legalább. Egyébként aki többet akar fizetni, nyugodtan megteheti ma is. Ezért is vannak a hatalmas bérkülönbségek.

A vendéglátás az egyik legrosszabbul fizető területe a nemzetgazdaságnak. A boltosok is átlag alatt vannak. De csak azért, mert most nem futja többre.

Az idegenforgalmi, vendéglátós szakemberek szerint óriási a munkaerőhiány, ez igaz. Óriási a feketézés, ügyeskedés a munkaerőpiacon, ez is igaz. De egy 240 ezer forintos kötelező szakmai bérminimum bevezetése, ami azoknak járna, akik szakképesítéshez kötött munkát végeznek, óriási bajt is okozhat. Most már ráadásul nem csak az idegenforgalomban, vendéglátásban, hanem a kereskedelemben is bedobták a javaslatot. De hát már eddig is, például 2012-2016 között több mint 15 ezer kisbolt ment tönkre, ennyivel csökkent az értékesítőhelyek száma, miközben nőtt a piac. A vendéglátóhelyek száma is négyezerrel kevesebb lett. A szálláshelyek száma ugyan nőtt, de hát összesen a négyezret sem érik el. (A boltok száma Magyarországon 136 ezer, a vendéglátóhelyek száma pedig 50 ezer felett mozog). Tehát ha egy boltnak baja van, végső soron bezár.

Csak ezt ne, mert akkor végállomás

Sok magyarázatot nem igényel, de hát egyértelmű, hogy a nagy munkaerőhiány miatt minden vállalkozás a lehető legtöbbet fizeti az alkalmazottaknak, de csak annyit, amennyi a bevételéből futja. Más választása nincs, legfeljebb feketézik még egy sort. De így is a béremelkedés üteme általában sokkal nagyobb a bevételek bővülésénél.

A turizmusban, vendéglátásban 2018-tól javasolt 240 ezer forintos szakmai bérminimum a kötelezőként meghatározott 180 ezer forintnál 30%-kal nagyobb. Illúzió azt hinni, hogy ezt mindenki ki tudja fizetni, még akkor sem, ha az eddig zsebbe dugott pénzt tisztára mossa. Egyébként a játékszabály úgy szól, hogy ha egy ágazatban a munkaadók és a munkavállalók meg tudnak állapodni a jogszabályokban rögzítetteknél a munkavállalók számára kedvezőbb feltételekben, az mehet. De ez kötelező csak akkor lesz, ha egy ilyen megállapodást az ágazatot felügyelő miniszter jóváhagy. Ebben reménykednek a vendéglátósok, szállodások képviselői ezekben az ágazati párbeszéd bizottságokban. De közben sok vendéglátós azt mondja, csak ezt ne, mert akkor vége.

Két ágrólszakadt bérfizető: van különbség bőven a bérekben ma is

A kereskedelmi szakszervezet azt üzeni, ha a vendéglátásban 240 ezer forint lesz a legkisebb bér, akkor a kereskedelemből odamennek majd a dolgozók. Hát ez csak azért nem igaz, mert ma is nagyok a bér különbségek, tehát ez új helyzetet nem jelentene semmiképpen.

A fizikai dolgozók hó végi borítékjait nézve szembetűnő, hogy alapos a lemaradás a nemzetgazdaság átlagától a nagyobb kötelező bérért nyújtózkodó ágazatokban.  A boltosok bére 20 ezer forinttal, a vendéglősöké 52 ezer forinttal, a szállodásoké 29 ezer forinttal. Azért az az 52 ezer forint nagyon sok. Fel is vetődik a kérdés, hogy eddig akkor hogy is volt? A képhez hozzátartozik, hogy az átlagkeresetek minden fizikai dolgozó bérét takarják, akár sima, akár szakmai bérminimumot kap, de hát így is nagyok a különbözőségek:

bolt vendéglő  szálláshely nemzetgazdaság
 2016  2017 változás  2016  2017 változás  2016  2017 változás 2016 2017 változás
 158 189  + 31  137  157  + 20 159  180  + 21  180 209 + 29 
KSH, május hó, fizikai dolgozók havi bruttó átlagkeresete, ezer forint

Természetesen egy-egy szakterületen belül is akad eltérés jócskán. A bolti kiskereskedelemben is 43 ezer forint a különbség a legrosszabbul fizetett közé tartozó hentes és a legvaskosabb hó végi borítékot markolászó illatszerboltos dolgozó fizetése között. Akkor most mindenki illatszerboltba megy dolgozni? A szakma- és munkahely megválasztásában sok minden szerepet játszik, de korlátot szab, hogy mit hajlandó a vásárló megfizetni. A napi betevőnél például jobban fogához üti a garast, mint a puccosabb bevásárlásnál. A dolgozók pedig sok tekintetben kiszolgáltatott helyzetben vannak, a választások mezsgyéje nem végtelenül széles:

hentes ruházat élelmiszerbolt bútor illatszer
2016 2017 2016 2017 2016 2017 2016 2017 2016 2017
137 164 156 180 162 199 172 205 192 207
KSH, május hó, fizikai dolgozók havi bruttó átlagkeresete, ezer forint

A kereskedelmi szakszervezet gondolatmenete alapján egyébként addig kellene a béreket emelni, ameddig a bérkülönbségek el nem tűnnek. Suta módon akár meg is lehetne tiltani. De hát tudhatnák a derék szakszervezetis kollégák, hogy pénz csak addig van, ameddig el nem fogy. És nem a multik bérével van gond. A Palócker sem tudta a végén kifizetni az embereit.

Az azért továbbra is kérdés marad, hogy egy 240 ezres szakmai bérminimumhoz kinek mennyit kell majd nyújtóznia, hiszen a vendéglátásban, szálláshely szolgáltatásban sem egyformák a bérek az egyes szakterületeket nézve. Fellelhető jelenleg is közel 30 ezres különbség is, nem számítva persze azt, ami zsebbe megy, borravaló, vagy akármi, ráadásul étterem és étterem, szálloda és szálloda között is akad különbség, nem is kevés, amit a statisztika rideg átlaga eltakar:

italszolgáltatás egyéb vendéglátás étterem kemping szálloda
2016 2017 2016 2017 2016 2017 2016 2017 2016 2017
137 152 132 154 139 160 134 162 161 181
KSH, május hó, fizikai dolgozók havi bruttó átlagkeresete, ezer forint

És akkor még nem esett szó a multik és a hazai kisvállalkozások bérkülönbségeiről. Az Aldi, Lidl számára nem nagyon okozna gondot egy 240 ezres szakmai bérminimum, az ő szekerük ugyanúgy döcöghetne tovább, mint eddig.

A vidéki kisboltos, kisvendéglős dögöljön meg?

Sok-sok alkalommal felvetődött már, hogy a falu boltja, vagy a kocsmárosa már a jelenlegi minimálbértől is tönkremegy. Nem véletlen az sem, hogy a legnagyobb béreket Budapesten adják, hiszen ott van a legtöbb vásárló a legtöbb pénzzel a zsebében (a fővárosban jóval magasabbak a bérek, mint máshol). A megyei szintű adatokból is jókora különbségek kerekednek ki, a boltokban ez 30 ezer forint felett jár, de ez csak egy átlag. A vendéglősöknél kisebb ez a különbség, 12 ezer forint, érdekes módon pedig Pest megyében a fizetnek a legrosszabbul a vendéglősök az alkalmazottaiknak a kiválasztott megyék közül. A szálláshelyeknél 25 ezer forint a földrajzi bérkülönbség, ami nem csekély:

  bolt vendéglő  szálláshely
 2016  2017  2016  2017  2016  2017
Budapest 169 195  144 163  170 189
Pest  162 194 130 151 149 175
Győr-Sopron 145 173 133  157  151 176
Somogy 141 168 131  157 144 165
Tolna 143 167 131 152  139 177
Hajdú-Bihar 137 165  129  153  145 168
Békés 139 166 129 154  140 164
Nógrád 140 164 129 152 139 172
KSH, május hó, fizikai dolgozók havi bruttó átlagkeresete, ezer forint

Nem lehet présbe zárni mindenkit

A vendéglősök, szállodások 240 ezer forintos minimálbéren ügyködő szakemberei kockázatos vállalkozásba fogtak. Nem vitatható, hogy még magasabb bérek kellenek, de ahhoz több bevételt is kellene elkönyvelni. De hát árat emelni nem lehet a végtelenségig, sőt. Arra pedig a blokkk.com már rávilágított, hogy az áfacsökkentés révén 100 milliárd forint üti a vendéglátósok markát, mivel úgy tűnik, eszük ágában sincs az étlapon feltüntetett árakat csökkenteni. Így az ő helyzetük sajátos e tekintetben, hiszen van fedezetük béremelésre. Kérdés persze, hogy a kormány rajtuk miért nem kéri számon az árcsökkentést az áfacsökkentés után.

De abban igazuk van az idegenforgalmisták, vendéglősök képviselőinek, hogy manapság azoknak a cégeknek, akik feketén foglalkoztatnak, attól lesz hatékony a vállalkozásuk, hogy nem fizetnek közterheket, ezzel versenyelőnyben vannak azokkal szemben, akik adóznak. És ezen az áfacsökkentés zsebben maradt pénze után semmi sem változott. Miért változna akkor bármi is egy nagyobb kötelező bér esetében?

Érdekes módon egyébként pontosan azon a három területen vezették be először az online kasszát, ahol a magasabb kötelezőért kiáltottak, vendéglőben, szállodában és a boltban. Ezek szerint ez kevés volt. De annak kicsi a valószínűsége, hogy egy még nagyobb kötelező bér kipucolná a feketézést, pedig valóban azzal kellene kezdeni bármilyen előrelépést a munkaerőhiány oldásában is. A bulinegyed adóellenőrzése is azt jelzi, hogy ebben igazuk van a szakembereknek, hiszen egy kis ellenőrzést jelző harangszó hallatán alaposan megugrott a nyugtaadás. Lehetett látni online. Talán az online számlázás hozhat még valamit?

(blokkk.com, 2017. július 20.)

 

Bérek a bevásárlókocsiban: vannak különbségek

Tüntetést hirdettek a szakszervezetek a bolti dolgozók a magasabb béréért. Közben minden boltos eladót, pénztárost, árufeltöltőt hajkurász, mert munkaerőhiány van. Mennek is fel a bérek. Maguktól. 

A bér ugyanúgy alku tárgya, mint bármely más költség, piaci áru, így egyáltalán nem kifogásolható, ha több pénzért állnak ki az eladók, pénztárosok, árufeltöltők. Ráadásul közülük is jó néhányan már a határokon túl keresik a kenyérre valót. Már elhangzott a szakszervezet részéről a szokásos intelem, mégpedig az, hogy ez nem pártpolitikai fellépés, így kérik az ezzel kapcsolatos jelzések mellőzését. És persze bárkit szívesen látnak a megmozduláson. A Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezete és a Kereskedelmi Dolgozók Független Szakszervezete összeállt.

Lehet persze nyomást gyakorolni a magasabb bérek kipréselésére, a kereskedelem szabályozásáért felelős miniszteri biztos - úgy tűnik, felsorakozva a szakszervezetek mellé - tett is erre utalást, persze csak a multi áruházak irányában. Félő is persze enélkül is, hogy a multik magasabb bére majd elszívja a munkaerő egy részét a hazai élelmiszeres boltokból.

Van-e még pénz a zsebekben béremelésre?

De hát lehet-e még több bért kicsikarni az áruházaktól, hiszen a 2017-re előírt minimálbérek okoztak némi felfordulást. 

És a minimálbér tárgyalásokon nem a szakszervezeteké volt a legnagyobb összegű javaslat, hanem a kormányé. Az is ide tartozik, hogy a munkaerőhiány már 2016-ban év közben alaposan felnyomta a béreket, szakszervezetek nélkül.

A bolti kiskereskedelemben is szépen emelkedtek 2016-ban év közben a keresetek, de ezekre, a decemberi bérekre azért rá kellett tenni még egy lapáttal  a minimálbér emelése miatt év elején. Ez azonban a kisebbik fele volt az éves bérnövekménynek:

 
2016 április
2017 január
2017 április
kiskereskedelem 156 183 187
élelmiszer vegyes 160 189 194
KSH, érték ezer forint, fizikai foglalkozásúak havi bruttó átlagkeresete,
legalább öt főt foglalkoztató vállalkozások

A legélesebb bérhelyzet az élelmiszerkereskedelemben alakult ki, nem véletlenül, itt mindenki nagyon is érzékeny az árakra, a költségekre. Itt a legnehezebb a bért megemelni.

Áll a bál az élelmiszerboltokban

Nem sok olyan élelmiszerboltos lehet, aki ne keresne eladót, pénztárost, vagy éppen árufeltöltőt. Az álláshirdetések mindent elárulnak a munkaerő piacról, van belőlük bőven. A legtöbb bért fizetők sem ússzák meg a keresést.

Az élelmiszeres áruházláncok többsége szemérmesen hallgat arról, hogy a nagy létszámhiány közepette mégis mennyiért keres eladót, mindegy, hogy az Auchan, vagy a CBA honlapját nézzük. A legjobban fizetők közzéteszik bárki számára elérhető módon bérajánlatukat, a többiek pedig kulloghatnak utánuk.

A blokkk.com megkísérelte mustrálgatni az élelmiszerboltosok álláshirdetéseit. A végére jutni lehetetlen, de egy vázlatos kép azért felrajzolható. A hirdetések egy része a szokásos sablonokat hozza, némelyik pedig színesebb az átlagnál. A számuk nem kevesebb, mint korábban. Néhány apróság: a Lidl már nem hirdet főpénztárosi állást, egy CBA bolt kéthetente fizet "igényeid szerint" (tehát a légkör már ismerkedés előtt baráti), egy coopos bolt "okos" bolti eladót keres (nem derül ki, hogy ez a munkáltatói igény mit takar). Egy másik CBA üzlet sokat ad a megbízhatóságra, nyilván okulva korábbi tapasztalatokból, így  olyanok jelentkezését várják "akik megbízhatóak, meg is jelennek a megbeszélt időpontban". De akadt olyan Coop boltos is, aki egyebek mellett azt kérte, hogy "légy ápolt", tehát a közvetlen hangnem úgy tűnik, itt is sokat számít.

Néhány véletlenszerűen kiragadott hirdetés és az állásait nyíltan hirdető láncok munkaerő keresései alapján azért megfigyelhető annyi, hogy a legtöbb bért az élelmiszerkereskedelemben a bolti dolgozóknak a diszkont multi áruházak kínálják, de a minimálbér emelések nyomán a hazai boltosoknak is feljebb kellett nyomniuk a bérajánlataikat (no meg a munkaerőhiány miatt is):

Aldi
raktári takarító: 227
 árufeltöltő: 227
 eladó: 311
üzletvezető:
680
Lidl

bolti dolgozó: 268

2. boltvezető helyettes: 358 boltvezető helyettes: 396  boltvezető: 613
Tesco bolti eladó: 228  Az induló kereseti lehetősége fél évig 177 ezer forint, valamint a pótlékok   
Manna  nettó 150      
Reál  nettó 155      
CBA Törökbálint  160      
CBA Zamárdi  nettó 150-180      
Coop Budapest 166      
Érték: ezer forint

Természetesen az előbbi kereseti lehetőségek nyolcórás munkaidőt takarnak, ahol kellett, átszámolva. Homályos pontok is akadnak, természetesen. A vasárnapi pótlék a nagyáruházaknál nincs benne a megjelölt összegben.

Különbséget jelent a gyakorlatban nyilván az is, hogy a munkakör szakképzettséget igényel-e (az élelmiszeres eladónak kell, a pénztárosnak, árufeltöltőnek nem a jogszabályok szerint), de a részmunkaidő aránya, a vége azonban ugyanaz: mennyi is van a borítékban.

A bérkülönbségek eddig nagyon nagyok voltak

A legmegbízhatóbb képet a bérekről a cégek beszámolói adják. Ezek persze csak a múltat mutatják, de előre is vetítenek. Az eltérő beszámolási időpontok miatt ráadásul csak részben ismertek a 2016 évi bérviszonyok, de azért így is megfigyelhetők a legjellemzőbb különbözőségek, a legutóbbi beszámolókból:

  árbevétel létszám bérköltség havi átlagkereset
Aldi 133  2.144 
 8,2
317 
Auchan*  282 6.294 
 14,5
192
Lidl*  283 3.543  11,4  268
Penny 190  3.142   9,2 244 
Spar 438  12.705  32  210
Tesco*  614 18.082   39,8 184
Vörösvár CBA  14  611 1,2  162 
COOP Szolnok 25 1.411   2,8  167
Alaszka (REÁL)  19  686  1,4  166
 G'Roby Buda 49   0,1  137
 Manna ABC (Mázsa Wien)  .  11  . 100 
Elektronikus Beszámoló Portál, 2016. évi beszámolók, árbevétel: nettó, árbevétel és bérköltség érték: milliárd forint, létszám: átlagos állományi, havi átlagkereset: ezer forint,
*/: eltérő fordulónapok, Auchan, Lidl március, Tesco: február vége

Versenyképesség: üres lózung?

A szakszervezet azt mondja, a munkaerő hiányára a béremelés a megoldás. Arról már nem beszél, hogy évente több ezer kisbolt megy tönkre, mert nem bírja a versenyt. Mert drágábban tudnak csak dolgozni, tehát rosszabb a versenyképességük, és azt sem engedhetnék meg, hogy a bérversenyben nagyon lemaradjanak. De lemaradnak ebben is.

Nem is tartható fenn a bevételeknél sokkal nagyobb arányú béremelés - egy év alatt az élelmiszerboltokban és a kiskereskedelem egészében 20%-kal nőtt a fizikai dolgozók bére, a bevételek pedig csak 3-5%-kal -, mert azt is valamiből ki kell fizetni. Tehát a versenyképesség, a termelékenység javítása a másik kulcs, amire nagy szükség van, ez ugyanolyan fontos, mint a magasabb bér. A kettőt - a bért és a versenyképességet - együtt kell javítani, különben még több bolt fog tönkremenni.

(blokkk.com, 2017. július 6.)

 

A nagy minimálbértől nem lett kisebb a bérkülönbség a boltokban

Sőt, nőtt a legjobban és a legrosszabbul fizető megyék boltjaiban a február havi bérkülönbség. Döntő részben a munkaerőhiány nyomta fel a béreket. Hat megyében csökkent a bolti dolgozók létszáma. Nagyfoglalkoztatók a multik, nem csak a Tesco, a nagyobb boltokban ők több embernek adnak fizetést. Meddig vajon?

A munkaerőhiány és a jócskán megemelt minimálbér vállvetve nyomták fel a béreket a boltokban is. A nagyobb löketet, ami első pillantásra talán meglepően hangzik, a munkaerőhiány adta az elmúlt egy éves időszakot nézve. A bolti kiskereskedelemben egy év alatt 2017 februárjára közel 20%-kal, 29 ezer forinttal emelkedtek a havi bruttó átlagkeresetek a fizikai munkát végzők körében, na, de hogyan is.

Dolgozik a munkaerőhiány

Hát úgy, hogy ezen az egy éves időszakon belül 2016-ban februártól decemberig, amikor a munkaerőhiány dolgozta fel a béreket, 20 ezer forinttal nőtt a fizikai dolgozók (eladók, pénztárosok, árufeltöltők, raktárosok) havi bruttó átlagkeresete a kiskereskedelemben. Ezután viszont, amikor jött a minimálbéremelés 2017 februárjára - 2016 decemberéhez képest - már csak 9 ezer forint volt a további növekmény, elérve egyébként a 181 ezer forintot. Ebből az következik, hogy az egy éves időszakot nézve azoknak a hónapoknak volt nagyobb súlya a béremelésben, amikor a munkaerőhiány nyomta felfelé a béreket. (Egyébként nemzetgazdasági szinten nézve ez olyannyira igaz, hogy 2017 februárjában a fizikai dolgozók havi bruttó átlagkeresete ugyanannyi volt, mint decemberben, 195 ezer forint, tehát egy átlagvállalkozásnak már nem is kellett tornáznia a minimálbéremelés miatt. Az átlag mögött persze még cégen belül is jókorák a különbségek.)

Boltok itt, boltok ott: nem mindegy, melyik faluban vagy eladó

Nem valószínű, hogy a boltos dolgozók nagyon bánkódnának a béremelés miatt, hiszen nem kevés ez, növekedési üteme harmadával több is, mint a nemzetgazdaság egészében mért 15%. Persze, ki is kellett ezt fizetniük a boltos kiskereskedelmi vállalkozásoknak valamiből, az a valami pedig a bevétel. Ami nem egyforma a boltokban, akad különbség bőven, a térképre tekintve is.

Elöljáróban meg kell jegyezni, hogy a bértérképen, mely megyék szerint mutatja a havi bruttó béreket, nem a minimálbérhez (127 ezer forinthoz), vagy az úgynevezett garantált, szakképzettséghez kötött bérminimumhoz (161 ezer forinthoz) kell viszonyítani, hiszen az átlagban például a részmunkaidősök is benne vannak. Emellett pedig egyes szakmákban kötelező a garantált bérminimum (például élelmiszer eladónál), máshol (például ruházati árusnál) nem. Ráadásul szerepet játszik egy-egy megye településszerkezete is, így ahol nagyobb a súlya a nagyobb településeknek, városoknak, ott emiatt is magasabbak a bérek. A több aprótelepülés már lefelé nyomja az átlagot. Ugyanígy fontos egy-egy megye gazdasági teljesítménye, iparosodottsága, vagy éppen idegenforgalma is.

Boltos bértérkép: a minimálbér emelése nem csökkentette a bérkülönbségeket

Legalább is a februári adatokat nézve. A boltokban a legtöbb havi bruttó bért 2017 februárjában a Fejér megyei eladók könyvelhették el, 200 ezer forintot, a legkevesebbet Nógrádban lehetett keresni, 160 ezer forintot. A különbség a legjobban és a legrosszabbul fizető megyék között 40 ezer forint volt 2017 februárjában, egy évvel korábban viszont kisebb, csak 30 ezer forint (akkor egy Fejér megyei bolti dolgozó 165 ezer forintot keresett a toppon, egy Békés megyei 135 ezer forintot - ez a két megye volt a bérszélsőség két végpontja).

A bérek és a bérkülönbségek persze év közben hullámoznak is, így az olló még minden irányban mozoghat a későbbi hónapokban. A kötelező minimálbér vastagabb vonalat és borítékot jelent a bértáblák legalján, de hát a munkaerőhiány besegít a bértorlódás lemorzsolásában.

A legnagyobb összegű béremelésben is Fejér viszi a prímet, a legkisebb mértékben pedig Veszprém és Zala megyékben nőttek a bolti keresetek, így 35 ezer és 23 ezer forint között szóródtak a fizukülönbségek a februári hónapokban.

Nem véletlen, hogy a megyés bérlista második és harmadik helyét a főváros és Pest megye foglalta el. Közép-Magyarországon van a legtöbb bolt, folyamatosan keresik a bolti dolgozókat, ami vastagabb borítékot hoz a konyhára.

Érdekes módon az amúgy gyengébbnek is hihető alföldi megyék közül Jász-Nagykun és Szabolcs-Szatmár is felfurakodott a bérlista első felére. Alaposan visszacsúsztak a Zala megyei boltosok, ahol a fizikai dolgozók korábban még a hatodik helyen tanyáztak, most viszont - hátulról - a harmadikon. A hátul kullogó megyék boltosainak helyzete - már ami bérlista sorrendjét illeti - nem sokat változott a korábbiakhoz képest, Hajdú-Bihar és Nógrád a két utolsó.

Némi létszámmustra: nem csak a Tesco

Nógrád megyére rájárt a rúd a boltokban, hiszen a Palócker vesszőfutása nyomán a megye eleve rosszul fizető boltjaiban az alkalmazottak létszáma esett egyet, nem véletlenül, hiszen egyre több boltot kellet bezárni. Nógráddal együtt összesen hat megyében csökkent 2017 februárjában a bolti dolgozók létszáma, Pest megyében is, ami azért némi meglepetés (emellett Győr-Moson, Szabolcs-Szatmár, Komárom és Somogy megye boltjaiban is csökkent a létszám).

A 143 ezer bolti dolgozó 30%-a a fővárosban dolgozik, közel negyede pedig Pest megyében, így Közép-Magyarország boltos foglalkoztatási súlya 50% felett van (ha valaki pontos akar lenni, akkor 53,6%). Ebben azért a multi áruházak vastagon benne vannak, hiszen a legtöbb áruházuk ebben a térségben van (mert itt lakik és utazik keresztül a legtöbb vásárló, tehát csodák a boltban sincsenek).

Nem csak a vállalkozói körben legnagyobb foglalkoztató Tesco számít a boltos foglalkoztatási mérlegben, ahogyan Lázár miniszter úr a kereskedelemregulázó csomag elvetésekor felelevenítette, hanem a többiek is, hiszen például a Spar is tízezer feletti létszámmal dolgozik. Egy kis kitérő: az egy alkalmazottra jutó forgalomban már nem a Tesco, vagy a Spar vezet, hanem a diszkontok, ami azért némi létszámkarcsúsítást is előrevetíthetne a jövőben, kivéve, ha a brüsszeli bürokraták után a piaci versenyt is megállítjuk.

Az élelmiszeres, napicikkes multi áruházak egyébként több mint ötvenezer alkalmazottnak adnak fizetést, ha pedig ehhez a különböző iparcikk áruházakat is hozzászámítjuk (bútor, barkács, műszaki, sportszer, ruházat), akkor könnyen megkockáztatható, hogy a négy főnél többet foglalkoztató boltokban (ezekről gyűjt részletes adatot a KSH) nagyobb a multi áruházak létszámsúlya a hazaiakénál. Kérdés persze, hogy ez meddig marad így. Egy-két suta létszámszabály ötlet még ronthat is a mérlegen, a hazai vállalkozói oldalról nézve, de egy meglepetésszerű felvásárlás (nincs most róla pletyka) fordíthat is ezen.

A bolti kiskereskedelem foglalkoztatási mérlegében persze a legkisebb (1-4 alkalmazottal dolgozó) vállalkozásokkal együtt már más a kép.

A bér- és létszámtérkép végül a következő:

  februári bérek februári létszám
2017 2016 változás 2017 2016 változás
Fejér 200 165 + 35 12.841 12.784 + 57
Budapest 193 165 + 28 42.635 38.879 + 3.756
Pest 184 153 + 31 34.125 34.425 - 300
Veszprém 182 159 + 23 3.360 3.307 + 53
Jász-Nagykun 170 138 + 32 3.807 3.753 + 54
Győr-Moson 169 140 + 29 4.151 4.304 - 153
Szabolcs-Szatmár 168 138 + 30 4.868 4.797 - 71
Heves 167 139 + 28 2.192 2.015 + 177
Komárom 165 137 + 28 2.189 2.255 - 66
Tolna 165 138 + 27 1.721 1.655 + 66
Bács-Kiskun 164 137 + 27 5.105 4.797 + 308
Baranya 164 136 + 28 3.247 3.098 + 149
Somogy 164 137 + 27 2.096 2.108 - 12
Vas 164 138 + 26 2.464 2.357 + 107
Borsod-Abaúj 164 137 + 27 4.673 4.340 + 333
Csongrád 164 137 + 27 3.843 3.782 + 61
Békés 163 135 + 28 2.827 2.712 + 115
Zala 163 140 + 23 1.875 1.802 + 73
Hajdú-Bihar 162 135 + 27 4.338 4.211 + 127
Nógrád 160 136 + 24 943 1.646 - 703
országos szint 181 152 + 29 143.181 139.146 + 4.035
KSH, fizikai dolgozók, havi bruttó átlagkereset: ezer forint, létszám: fő, 2017/2016. február

(blokkk.com, 2017. április 27.)

 

Adják a béremelést a nagyáruházak

Mindenki emel, aki munkaerőt akar.

A Lidl üzleteiben a 2016 évi béremelések után 2017 március 1-től további, átlagosan 8 százalékos emelést kapnak a bolti és raktári fizikai dolgozók, tudósít az MTI a nagyáruházak bérhelyzetéről. A Lidl hangsúlyozta, hogy a kiskereskedelmi szektorban Magyarországon kiemelkedő, 2016 januárja óta összesen 32 százalékkal emelték a béreket a bolti és a raktári fizikai munkavállalók körében. A Lidl áruházaiban dolgozó munkavállalók átlagkeresete így bruttó 334 ezer forint, amellyel az iparágra jellemző átlagbéreknél magasabb fizetést ad munkavállalóinak a cég. A Lidl több mint 4.000 munkavállalót foglalkoztat, munkaerőhiánnyal nem küzdenek.

A Tesco magyarországi áruházaiban évek óta 20 ezer körül van a dolgozók száma, de a nagy forgalmú időszakokban megnő a számuk. Az áruházlánc a szakképzettségtől függetlenül minden munkatársának garantálja a bruttó 161 ezer forintos bérminimumot, ennek megfelelően 2017 év januárjától több mint 12 ezer Tesco-munkatárs alapbére nőtt. Minimálbérért továbbra sem alkalmaznak senkit. A Tesco 2015. szeptember 1-je óta adja a havi nettó 12 ezer forint értékű cafeteria-csomagot juttatásként minden munkatársának, a próbaidő letelte után. A Tesco a 2016-os és az új, 2017-es béremeléssel összesen több mint 5 milliárd forinttal többet költ munkavállalói bérére. Az idei további bérfejlesztési stratégián folyamatosan dolgoznak, annak eredményét a korábbi évekhez hasonlóan júniusban közlik.

Az áruházláncnál folyamatosan vannak nyitott pozíciók országszerte. A nagyobb nehézséget a szakképzett munkaerő felvétele jelenti, földrajzilag pedig különösen Nyugat- és Közép-Magyarországon okoz gondot munkaerőt találni, ezért speciális toborzási tervet dolgoztak ki, együttműködve a munkaerő-kölcsönző cégekkel és diákszövetkezetekkel.

A csaknem 13 ezer munkavállalót foglalkoztató Spar Magyarország Kereskedelmi Kft. már 2017 januárjának elején megegyezett a Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezetével (KASZ) az ezévi béremelésről. A Spar valamennyi dolgozója magasabb fizetést kap, mintegy négyezer munkatárs bére nőtt a minimálbér, valamint a garantált bérminimum jogszabályban rögzített mértékére, csaknem kilencezeré pedig különböző mértékben, de ennél magasabbra emelkedett.
A Spar már 2016-ban  4 milliárd forint bérfejlesztést hajtott végre, ez 2017-ben eléri a 7 milliárd forintot, amelyet a járulékcsökkentés csak kisebb mértékben, 1,5 milliárd forint erejéig ellentételez, a nagy része saját forrás. A Spar valamennyi dolgozója 2017-ben évi 100 ezer forintnyi készpénzes, béren kívüli juttatást kap. A cégnél több mint öt éve dolgozó munkatársak további évi 40 ezer forint értékű béren kívüli juttatást kapnak SZÉP-kártyán. Ezeken felül megmarad a dolgozók 13. havi juttatása is. Az áruházláncnál jelenleg nincs létszámhiány, ezt jelezte a cég.

Az Aldi Magyarország Élelmiszer Bt. minden évben törekszik a munkabérek reálértékének megőrzésére, így magyarországi megjelenésük óta folyamatosan emelték a béreket kisebb-nagyobb mértékben. 2017 januárjától az inflációt meghaladó mértékben növelték a munkavállalók béreit. Az Aldinál egy 30 órában dolgozó bolti eladó legmagasabb elérhető bruttó fizetése 233.325 forint, ami kiegészül a vasárnapi pótlékkal és az Erzsébet-utalvánnyal. Ugyanebben a pozícióban 2016-ban a legmagasabb elérhető bruttó fizetés 222.225 forint volt. A bérezés mellett továbbképzési lehetőségeket, részmunkaidőben végezhető pozíciókat, rugalmas munkavégzést, egyes munkakörökben pedig külföldi munkavégzési lehetőséget is kínálnak a dolgozóknak.

Az Aldi csaknem 2.500 dolgozót foglalkoztat Magyarországon, és hálózatukat folyamatosan bővítik. A dolgozói létszám az elmúlt években folyamatosan bővült, bár néhány pozícióra, például bolti eladónak nehezebb most megfelelő szakembert
találni. Az áruházlánc jelenleg több mint 200 pozícióra vár jelentkezőket.

(MTI, 2017. március 29.)

 

Bérfelfordulás: a munkaerőhiány elrendezte a minimálbért is

A bolti eladóknál már nem is kellett olyan sokat hozzátenni 2017 januárjában a decemberi bérekhez a minimálbér miatt, mivel előtte a munkaerőhiány alaposan felpumpálta a kereseteket. A nemzetgazdasági átlag is hasonló. Na persze, ez csak az átlag, a legkisebb keresetűeknél azért turkálni kellett pénztárakban.

Nagy riadalmat keltett üzleti körökben a 2017 évi minimálbér, hiszen alaposan megemelték azt az előző évihez mérve.  Különösen a kisebb vállalkozásoknak fájt a fejük, hiszen minél kisebb a cég, annál alacsonyabbak nála a bérek és annál nagyobbat kellett nyújtani rajtuk a 2017-es esztendő első bérfizetésénél, ráadásul 2018-ban újabb tortúra következik, hiszen annak az évnek a minimálbérei is eldőltek már:

  2016 2017 2018 2018/2016
minimálbér 111.000 127.500 138.000 + 27.000
garantált bérminimum 129.000 161.000 180.500 + 51.500
Magyar Közlöny, NAV,
garantált bérminimum: középfokú, szakmai végzettséghez kötött
Decemberhez képest már nem is nagyon kellett emelni
A kicsiknél azért volt felfordulás

A kormány persze ügyesen próbált számolni. Feltehetően pontosan látta a minimálbér döntés előtt, hogy 2016-ban hónapról-hónapra keményen nyomta fel a munkaerőhiány a béreket. Végül 2016-ban a fizikai dolgozók körében év közben - januárhoz képest decemberre - a kiskereskedelemben 12%-kal, a nagykereskedelemben 15%-kal, a nemzetgazdaság egészében pedig 13%-kal nőttek a havi bruttó átlagkeresetek. Így 2017 januárjára decemberhez képest a nemzetgazdaság átlagát, vagy a nagykereskedelmet nézve nem is kellett emelni a béreket, a kiskereskedelemben azonban igen.

Az előző év elejéhez képest, amikor még sokkal kisebb volt a kötelező minimálbér, végül persze szépen meghíztak a bérek 2017 januárjára, de nagyobbrészt a munkaerőhiány húzta fel a kereseteket az elmúlt egy évben. 2017 januárjára, amikor beléptek a rettegett új minimálbérek, már úgy fordult rá a kereskedelem és a nemzetgazdaság is, hogy a 2016 decemberi kereseteket - az átlagot nézve - nem is nagyon kellett emelni, hiába nyomták fel rettegett szintre a minimálbért. Sőt, volt olyan szakterület, ahol januárban vissza is lehetett venni belőle (ez úgy lehetséges, hogy év végén gyakoriak az egyszeri kifizetések, melyek feljebb nyomják a decemberi béreket).

Végül az átlagos bérhelyzet 2017 első hónapjában a következő volt, összevetve az egy évvel és az egy hónappal korábbival:

 
2017
január
 2016
béremelés
január
december
január/ január
január/december
kiskereskedelem 183 154 172 + 29 + 11
nagykereskedelem 194 170 196 + 24 - 2
nemzetgazdaság 194 172 195 + 22 - 1
KSH, fizikai foglalkozásúak havi bruttó átlagkeresete, legalább öt főt foglalkoztató vállalkozások

Hát igen, a bolti kiskereskedelemben átlag alattiak a bérek, ezért kellett januárban többet emelni, de itt is a bérnövekmény nagyobb részét az évközi emelések hozták. Viszont az olló 2017 januárjában valamelyest összezáródott, hiszen 2016 elején még 18 ezer forint, egy évvel később pedig már csak 11 ezer forint volt az elmaradás a nemzetgazdasági átlagtól. Ezt a torlódást viszont az új minimálbérek hozták, tehát a kisebb kereseteknél megvolt a nyomás.

A bolti kiskereskedelem bérhelyzete is azt mutatja, hogy az átlag mögött mindig nagy a szóródás. Így valóban rákényszerítettek a gazdaságra a legkisebb keresetűek körében egy bérfelzárkóztatást, aminek az érintett dolgozók nyilván örültek. A cégek, vagy éppen a boltosok között viszont tetemesek a bérkülönbségek, ami azt jelenti, hogy egyeseknek nem, másoknak viszont jó sok gondot okozott a minimálbér emelés.

Boltosok bérrangsora: volt némi felfordulás januárban

A boltosok 2017 januári bérrangsorában volt némi csúszkálás, fel, vagy le. Az italosok az élről a harmadik helyre csúsztak vissza, hiába, náluk a december a szezon, akkor több is a bér. Előbbre törtek a bútorosok és az úgynevezett élelmiszer vegyes boltok, ahol a nagy multi áruházak is vannak, az ő, többségében kétszámjegyű emelései sokat hoztak a bérrangsor konyhájára is. A könyvesek a decemberhez képest sokat csúsztak hátra, de hát nekik is az év utolsó hónapja a legjobb, nyilván bérben is.

Az alsó fertályban viszont kapaszkodniuk kellett a boltosoknak, hiszen az átlagtól eltérően a januári emeléshez jó mélyen bele kellett nyúlni a céges házipénztárakba.

És a boltos bérolló: 2017 januárjában a legjobban és a legrosszabbul fizető boltok között 70 ezer forint volt a különbség, 2016 decemberében pedig 103 ezer forint, tehát egy hónap alatt sokat apadt a különbség, ami a minimálbér nyomás hatása. Ugyanakkor 2016 januárjában 69 ezer forint volt az olló, ami lényegében ugyanannyi, mint 2017 elején. Hát igen, éves távlatban ez azt jelenti, hogy a jobban fizetőknél a munkaerőhiány, a vékonyabb hó végi borítékot osztogató boltosoknál a kötelező minimálbér nyomta meg jobban éves összevetésben a béreket.

A boltok eladóinak 2016. decemberi bérrangsora a januári fizetésekhez mért változásokkal együtt a következő volt:

boltos bérrangsor
bolttípus
2017
január
2016
béremelés
január/ január
béremelés
január/december
január
december
1  sportszer 225 200 208 + 25 + 17
2  illatszer 214 187 204 + 27 + 10
3  ital 205 168 241 + 37 - 36
4  bútor 197 168 182 + 29 + 15
5  élelmiszer vegyes 189 156 178 + 33 + 11
6  autószalon 187 168 192 + 19 - 5
7  benzinkút 178 158 171 + 20 + 7
8  ruházat 177 154 171 + 23 + 6
9  óra, ékszer 176 153 163 + 23 + 13
10  játék 174 150 164 + 24 + 10
11  használt cikk 173 148 151 + 25 + 22
12  könyves 172 150 211 + 22 - 39
13  híradástechnika 171 146 158 + 25 + 13
14  dohányáru 164 139 148 + 25 + 16
15  ruházati piac 163 139 152 + 24 + 11
16  pékáru 163 136 150 + 27 + 13
17  hús 162 134 141 + 28 + 21
18  élelmiszer piac 161 136 145 + 25 + 16
19  zöldség 161 138 147 + 23 + 14
20  haláru 155 131 138 + 24 + 20
KSH, érték: ezer forint, fizikai foglalkozásúak havi bruttó átlagkeresete, legalább öt főt foglalkoztató vállalkozások részmunkaidősökkel együtt számított átlag

A kisboltosok sorsáról csak később lehet pontosabb képet alkotni, amikor majd látni lehet a boltbezárások adatait. A fizikai dolgozók száma nem változott 2017 januárjában a korábbihoz képest.

(blokkk.com, 2017. március 21.)

 

Rányomott egyet a Fornetti is

Kapott mindenki 96 ezer forintot. Egy évre. Ez havi nyolc ezer.

A Fornetti emelte alkalmazottai fizetését: minden egyes dolgozó éves szinten bruttó 96 ezer forinttal vihet többet haza 2017-ben, mint 2016-ban, összegzi a Napi.hu.

A kormányzati intézkedések a Fornetti csoportra is hatással vannak: a cég dolgozóinak túlnyomó többsége korábban is a minimálbért meghaladó összeget keresett, így a jogszabály-módosítások (a járulékcsökkentés) megtakarításokat hozott a cégnek.

A Fornetti úgy döntött, hogy semmit sem tart meg a járulékcsökkentés révén megspórolt összegből, amelyet így teljes egészében szétosztanak a dolgozók között. Így minden egyes alkalmazott egységesen évi bruttó 96 ezer forint - havi szinten bruttó 8 ezer forint - béremelést kap, ez a cégcsoport foglalkoztatottjainak 83 százalékánál 3-6 százalékos béremelést jelent. A Fornetti arra is figyelmet fordít, hogy a fizetésemelés ne járjon a munkaterhek növekedésével.

A Fornetti felhívta ugyanakkor a figyelmet arra is, hogy feltehetően a beszállítók részéről díjemelést vonnak majd maguk után a kormányzati bérintézkedések. 

(Napi.hu, 2017. január 11.)

 

Minimálbér a boltban: rövidülhet a nyitvatartás

Jöhet az önkiszolgáló boltok aranykora, a részmunkaidő, nagyi pedig ismét beállhat a pult mögé. Kevesebb bolt lesz nyitva vasárnap és éjszaka. A szexshopban vajon mennyi minimálbér kell, ki tudja. 

A 430/2016. számú kormányrendelet december közepétől pontosan mutatja, mi az a havi bruttó bér, amit kötelező megadni a munkavállalóknak, bárhol is dolgoznak. A boltosoknak azóta is fáj a fejük, hiszen minél kisebb a vállalkozás, annál alacsonyabbak a bérek és annál nagyobbat kellene nyújtani rajtuk a 2017-es esztendő első bérfizetésénél, ráadásul 2018-ban újabb tortúra következik, hiszen annak az évnek a minimálbérei is eldőltek már:

  2016 2017 2018 2018/2016
minimálbér 111.000 127.500 138.000 + 27.000
garantált bérminimum 129.000 161.000 180.500 + 51.500
Magyar Közlöny, NAV

 

A feladat egyrészt azért nem egyszerű, mert a boltokban, áruházakban dolgozó fizikai alkalmazottak átlagos havi bruttó átlagkeresete ugyan túllépi a 160 ezer forintot, de e mögött jókora különbségek vannak. Ráadásul nagyon is oda kell figyelni a kereskedelem működését szabályzó előírásokra, mert azokban is van csapda. A boltosok, hasonlóan a nemzetgazdaság sok más területének vállalkozásaihoz, végül is azon törik a fejüket, miképpen úszhatják meg a minimálbérek emelését a legolcsóbban.

Nyilván nem kell különösebb magyarázat két kérdéshez. Az egyik, hogy a bért a többi költséghez hasonlóan a bevételből kell kifizetni, márpedig az eleve korlátot szab a lehetőségeknek. Ide kapcsolódik ugyanakkor az is, hogy a sokszor elátkozott multi áruházak az átlagnál jóval nagyobb béreket fizetnek, így számukra jelenti a legkisebb feszültséget a minimálbérek kötelező emelése, főleg azoknál a diszkontoknál, ahol 300 ezer forintot közelít a havi bruttó átlagjövedelem.

Természetesen az alkalmazottak nyilván örülnek a minimálbérek emelésének, de máris azt firtatják egyebek mellett, hogy megkapják-e (van tapasztalatuk), és például megmaradnak-e az eddigi bolton belüli bérarányok, hiszen az egyes munkakörökben különbözőek voltak korábban a fizetések.

Az alkalmazottak öröme azonban nem lehet felhőtlen, hiszen a KSH adatai szerint 2012-höz képest 2016-ra közel 15 ezerrel csökkent a kiskereskedelmi értékesítőhelyek száma. A munkaerőhiány nyilván könnyebbé teheti az álláskeresést, de ennek is vannak korlátai. Lesz olyan kisbolt, amelyik életében a minimálbér kötelező emelése lesz az utolsó csepp a pohárban.

A minimálbér terheinek könnyítésére adódhatnak megoldások a jogszabályok megtartása mellett. Ezek keserű pirulák is, de esélyt adnak a túlélésre. A minimálbér olyan léc, amit minden boltosnak át kell ugrania, ha törik, ha szakad. A rázósabb a  garantált bérminimum, egyrészt mert többe kerül, másrészt mert bonyolultabbak a szabályai. De hát mire is kell ügyelni...

Garantált bérminimum

2017-ben az úgynevezett garantált bérminimumot annak az alkalmazottnak kell megkapnia, aki teljes munkaidőben legalább középfokú iskolai végzettséget, középfokú szakképzettséget igénylő munkakörben dolgozik. Ezért a boltban különösen a következőkre kell ügyelni.

Kinek kötelező a jogszabály szerint

Kusza a boltosok helyzete, hiszen egyes termékek eladásához kötelező a szakmai képesítés, mások esetében nem. Erről a 21/2010. számú NFGM rendelet rendelkezik. Az egyszerűség kedvéért felsoroljuk azokat a tevékenységeket, ahol kötelező a szakképesítés: élelmiszer, kivéve zöldség-gyümölcs, hús-, hentesáru, hal, kozmetikai termék, háztartási vegyi cikk, jármű, járműalkatrész, kertészeti cikk, gépek, gépi berendezések, épületgépészeti berendezések, villamossági cikkek, építőanyag, üzemanyag, gázpalack, sportszer, játék, óra, ékszer, kedvtelésből tartott állatok, állateledel, műtárgy, régiség  értékesítése, zálogházi, aukciós tevékenység. Ennyi, nem több, aki eladóként ilyet végez, annak kötelező a garantált bérminimum kifizetése.

Az előző lista ugyanakkor azt is jelenti, hogy amely termék értékesítése, vagy tevékenység nincs a felsorolásban, ott a jog szerint nem kötelező a szakképesítés. Ilyen például a pénztárosi munkakör (nem véletlen, hogy főleg nyáron sok diák vállalhat pénztárosi munkát, persze némi betanítást követően), az árufeltöltés, bármilyen raktári segédmunka, de egyebek mellett a ruházat, lábbeli, könyv, papír-írószer, vagy bármely, az előbbi listában nem szereplő termék értékesítése.

Nem kötelező a szakképesítés az automatás, csomagküldő értékesítőknél, valamint a kistermelőknél sem.

Nem csak a jog számít

Alaposan oda kell figyelni a minimálbért meghatározó kormányrendeletre, hiszen az csak annyit mond, hogy garantált bérminimumot kell fizetni a középfokú végzettséget, szakmai képesítést igénylő munkakörben. De azt már nem rögzíti, hogy ezt a követelményt csak a jog írhatja elő. Nyilván a szakképesítést előíró NFGM rendelet kötelező erővel bír, de van itt más is.

Előfordulhat, hogy a boltos maga írja elő, hogy szakképesítést vár el például a ruházati boltjában, vagy középfokú végzettséget a pénztárosi munkakörben. Vigyázat, ebben az esetben is kötelező a szakmai bérminimum. Még az álláshirdetésekre is oda kell figyelni, hiszen a boltos szándéka is perdöntő lehet vita esetén.

Nyilván a munkaszerződésben foglaltak is döntő súllyal bírnak, a jogszabályi kereteken túl. A boltos, ha a munkaszerződésben rögzíti a végzettség tényét, ott is, ahol a jog szerint nem kötelező, máris csapdába esett, hiszen ekkor is jár a garantált bérminimum.

Nem úszható meg a garantált bérminimum azzal sem, ha az álláshirdetésben, a munkaszerződésben az árufeltöltő munkakör szerepel, de a valóságban értékesítést, vásárlókiszolgálást végez a bolti alkalmazott. A valós tevékenység számít. Mindehhez hozzátartozik, mi is az értékesítési, egyszerűbben szólva az eladói tevékenység tartalma: nos, a vásárló kiszolgálása, amikor kérdéssel, kéréssel fordulhat a bolti alkalmazotthoz, akinek feladata az információ nyújtása és a termék kiszolgálása, átadása a vásárlónak.

Menekülési útvonalak

Vannak azért.

álláshirdetések, munkaszerződések átfésülése

A korábban említettek miatt nyilván át kell bogarászni egyrészt a régi, a futó és készülő álláshirdetéseket, másrészt a munkaszerződéseket. A garantált bérminimum szabályai persze semmit sem változtak (az emelésen túl), de célszerű kigyomlálni az oda nem valókat, ha a bolti munkakör a jog szerint eleve nem garantált bérminimumhoz kötött. A munkaszerződés módosításához persze az alkalmazott beleegyezése is kell, amiben kérdés az is, hogy eddig hogyan járt el a boltos, mit vett figyelembe a bér meghatározásánál.

vegyes termékkör letisztítása

A csapdahelyzeteket gyarapíthatja, ha egy bolt egyidejűleg végzi szakképesítéshez kötött és ahhoz nem kötött termékek értékesítését. Például egy zöldséget, gyümölcsöt árusító bolt kínálhat üdítőt is, aminek eladásához már kell szakképesítés. Ebben az esetben annak az eladónak, aki egyidejűleg mindkét árucikket értékesíti, a garantált bérminimum megadása kötelező. Kérdés, mi éri meg jobban, a termékkört szűkíteni, vagy a nagyobb minimálbért megadni a várható többletforgalom mellett.

termékkör átfésülése - kell-e szakképzettség a szexshopban

A termékkörök átfésülésénél ügyelni kell az úgynevezett termékkörökre is. A kereskedelemről szóló joganyag, ezen belül a 210/2009. számú kormányrendelet előírja, hogy az önkormányzatoknál termékkörönként kell bejelenteni az üzlet tevékenységét. A termékkör egyidejűleg meghatározhatja a szakképesítéshez kötött tevékenységeket is (bár nem minden egyes esetben), ezeket is célszerű átfésülni, ha a boltos csak minimálbért szándékozik fizetni. Összesen 58 termékkör létezik a kereskedelmi joganyagban, de például az élelmiszer termékkör több részterületre oszlik meg a termékkörös felsorolásban.

Esetenként alaposabb utánjárásra is szükség lehet a termékbesorolás megállapításánál. Nos, csak a példa kedvéért, a szexshop tulajdonosának is meg kell vakarnia a füle tövét. Az üzletköri felsorolásban ugyanis a szexuális áru értékesítése külön szerepel, tehát könnyen levonható lenne a következtetés, hogy ebbe a boltba nem is kell szakképesítés, hiszen az illatszer, háztartási vegyiáru más üzletkörbe tartozik. Igen ám, de az uniós vámtarifaszám besorolás alapján az óvszer, ami könnyen előfordulhat a szexshopban, a higiéniai vagy gyógyszerészeti áruk besorolásába tartozik, aminek eladása viszont már szakképesítéshez kötött. Ez azért alátámasztja, hogy körültekintéssel kell eljárni akkor, ha a boltos a termékválasztékon keresztül szeretné megúszni a nagyobb garantált bérminimumot. Szexuális tartalmú nyomtatvány árusításához már nem kell szakképesítés, tehát az újságárus, könyvesboltos nyugodtan kínálhatja a minimálbéres eladójával, a szexshop pedig választhatja az önkiszolgálást is.

önkiszolgálás bevezetése

Nos, ez egy kézenfekvő menekülési útvonal, ahol azonban még arra is ügyelni kell, hogy legyen az önkiszolgáláshoz elengedhetetlen bevásárlókosár a boltban. A csemegepultot ebben az esetben le kell bontani, hiszen ha van, az kiszolgálást és nem önkiszolgálást jelent. Ügyelni kell arra is, hogy a boltban csak pénztáros és árufeltöltő munkakört betöltők dolgozhatnak, persze munkaszerződés szerint is.

Az eladótérben tébláboló bolti dolgozónak, ha információnyújtási feladatai is vannak, például egy műszaki áruházban, akkor az bizony nem önkiszolgálás, hiába kell a bevásárlókosárral elbaktatni a polctól a pénztárig.

részmunkaidő

A részmunkaidő is menekülési útvonalat jelent, persze, így több munka hárul az eladókra. A hatórás részmunkaidő ugyanakkor nyilván jövedelemcsökkenést jelent a korábbihoz képest, így ezt nem sok alkalmazott vállalja. Kérdés, hogy a boltos részmunkaidőre talál-e alkalmazottat. Feltehetően azért szaporodhat a részmunkaidős eladók száma.

nyitva tartási idő rövidítése

A nyitva tartási idő rövidítésének erős korlátai vannak, hiszen nyolc óránál rövidebb ideig nem szokás fogadni a vásárlót, a bevásárlóközpont is előírja a nyitva tartási időt. A kétműszakos élelmiszerüzletek azonban elgondolkodhatnak azon, hogy lefaragnak a hétköznapi nyitva tartási időből, persze a létszámot és a beosztást is megrostálva. Ezzel persze hátrányba kerülhetnek a hosszabb nyitva tartást kínálókkal szemben.

Egyes kisebb, elsősorban iparcikk üzletek szombaton már eddig sem nyitottak ki, számuk előreláthatóan növekedni fog.

A vasárnapi nyitva tartó kisboltok száma várhatóan csökkenni fog, hiszen a magasabb minimálbér megdobja az 50%-os vasárnapi pótlék összegét is (nagyobb alapbérre több pótlék jut).

Előreláthatóan csökkenni fog az éjjel is nyitva tartó non-stop kis élelmiszerboltok száma is.

leépítés

A munkaerőhiány már eddig is megtépázta a kisboltok létszámát némileg, hiszen a megszaporodott "rögtön jövök" táblák azt jelzik, hogy ott akkor csak egy eladó dolgozott a boltban, vagy éppen maga a tulajdonos. Ennek ellenére lesz olyan boltos, aki farag egyet a létszámból, más választása nem lévén. Jöhet a tulajdonos, segítő családtag, nagyi, az egyéni vállalkozó tulaj is a pult mögé, gyakorlatuk már van, hiszen a vasárnapi boltzár idején már belekóstolhattak ebbe (a zárva tartási időszakban ők dolgozhattak a 200 négyzetméternél kisebb boltban).

és aminek nagy a kockázata és tisztességtelen is

Tudott dolog, hogy vannak, akik a feketézés világába menekültek eddig is: nem bejelentett dolgozó, kifizetetlen bér, túlóra. Ez egyedül a tulajdonosnak jó, amíg le nem bukik. Előreláthatóan lesznek szigorúbb ellenőrzések és a magasabb bér miatt a dolgozók és a versenytársak is sokkal érzékenyebbek lesznek a feketézőkkel szemben. De hát szembe kell nézni azzal, hogy lesz ilyen is. A munkaerőhiány egyébként tisztítja is némileg a munkaerőpiacot, hiszen az alkalmazottak alkulehetősége erősödött, nem is keveset. Könnyebb odébbállni, ha valami nem tetszik.

(blokkk.com, 2017. január 9.)

 

Gyógyíthatatlan fájdalom a kisboltosoknak a minimálbér

Fájni fog, de nagyon. Legnagyobb bajban az élelmiszerboltok lesznek, mivel ott a legkisebbek a keresetek. Gyorsulni fog a boltbezárás. Egyes boltokban elég a minimálbér, máshol a nagyobb szakmai bérminimum kötelező.

A Magyar Közlöny 2016. december 15-i, 204. számában megjelent az a kormányrendelet, mely kihirdeti az új minimálbéreket. Ennek alapján 2017-ben és 2018-ban a legkisebb bérek a következők lehetnek az emelések nyomán, ami alapos dobást jelent:

  2016 2017 2018
minimálbér 111.000 127.650 138.000
szakmai bérminimum 129.000 161.250 180.500
bolti fizikai dolgozók átlagkeresete
163.555
Magyar Közlöny, NAV, KSH
bolti dolgozók átlagkeresete: 2016. szeptember, bruttó

 

A garantált bérminimum azoknak kötelező, akik  legalább középfokú iskolai végzettséget, valamint középfokú szakképzettséget igénylő munkakörben dolgoznak, tehát jogszabály elő is írja ezt a követelményt. A bolti kereskedelemben vegyes a kép, mert vannak olyan termékek, melyek árusításakor kötelező a szakképesítés és így a garantált bérminimum, ugyanakkor vannak olyanok is, ahol nem. Például az élelmiszer eladónak, vagy a műszaki cikk eladónak kötelező a szakképesítés, de a ruházatisnak, könyvesnek, vagy a zöldség-gyümölcs árusnak már nem.  De pénztáros, árufeltöltő számára sincs kötelező szakmai előírás.

Egyértelmű, hogy a bolti fizikai dolgozók átlagkeresete ma ugyan magasabb, mint a következő két esztendőben kötelező minimálbér, de a 2018. évi szakmai bérminimumtól már elmarad. Ez a szakképzettséget igénylő munkakörökben nagy nyomást jelent majd, hiszen nagy a szóródás az átlag körül, tehát sokakat érintenek az új minimumok. A minimálbérek is.

A kereskedelem átlagos bérhelyzete a következő:

 
2016 szeptember
kiskereskedelem
163.555
nemzetgazdaság
181.250

KSH, fizikai foglalkozásúak havi bruttó átlagkeresete, legalább öt főt foglalkoztatók

Ráadás: ezrével is becsukhatnak a kisboltok

A bolti, áruházi kiskereskedelemben 138 ezer a fizikai dolgozók száma, a járműkereskedelemben 26 ezer fő. Az egyes szakmacsoportokat nézve sokkal nagyobb a veszély, mint a puszta ágazati átlag alapján. A vizsgált 18 szakmacsoport közül a szakmai bérminimumot nézve mindössze négy áruterület van, ahol a 2017-18. évi minimumszinteket hozza az átlag.

További négy szakmacsoport a 2017. évi garantált szintet ma még megugorja (a 161 ezer forintot), de a 2018. évit már nem. A szakmacsoportok felénél viszont a szakmai bérminimum 2017. évi összege alatt vannak a havi bruttó átlagkeresetek, tehát januártól mindenképpen emelni kell majd, nem is keveseknek. Hangsúlyozni szükséges, hogy egyrészt az átlag mögött nagy a szóródás, de az elmaradó átlag alatti boltosok reszkethetnek, másrészt egy-egy boltban vegyesen dolgozhatnak olyanok, akiknek a minimálbér, vagy a szakmai bérminimum kötelező. A bérek pedig nem egyformák, még egy bolton belül sem.

A bolti kiskereskedelem bértérképe a következő:

bolttípus
2016 szeptember
1
sportszer
208.405
2
illatszer
192.456
3
italbolt
188.726
4
autószalon
181.388
5
bútor
176.453
6
élelmiszer-vegyes
172.696
7
ruházat
158.508
8
benzinkút
157.880
9
híradástechnika
149.167
10
könyv
148.665
11
játék
145.690
12
használt cikk
145.362
13
dohányáru
141.640
14
zöldséges
139.924
15
hal
139.222
16
pékárus
138.969
  17
élelmiszerpiac
138.529
18
húsáru
137.288
KSH, fizikai foglalkozásúak havi bruttó átlagkeresete,
legalább öt főt foglalkoztatók

 

Az élelmiszer-vegyes boltokba beletartoznak nagyobb alapterületű értékesítőhelyek is, így a hipermarketek, ezért magasabb a többi élelmiszerbolténál a bérátlag.

Szükséges megjegyezni, hogy a vállalkozások terheinek mérlegelésekor nem csak azt kell nézni, hogy a járulékok szintjén hogyan változnak a közterhek, nyilván a járulékcsökkentés segítség. Figyelembe kell venni ugyanakkor a béremelés puszta terhét, összegét is, ami nem kevés.

Boltbezárás eddig is volt: a kisboltok ezrével dőltek ki

Egy évtizede csökken a boltok száma Magyarországon. A boltcsúcs a 2006-os esztendő volt, amikor megközelítette a 167 ezret a boltok száma. Így egy évtized alatt közel 28 ezerrel kevesebb lett a bevásárlóhelyek száma. Sok magyarázatot nem igényel, hogy a gazdasági válság időszakában nagyot zuhant a boltszám, ami 2010-ben már csak 152 ezer volt. Ez 15 ezer üzlet elsöprését jelentette.

Némi nekirugaszkodás következett ezután, két esztendő üzletszám emelkedés 2011-ben és 2012-ben, de így is csak 153 ezer fölé kúszott a boltszám. Ez viszont azóta - 2013-tól 2016. első félévének végéig - ismét csökkent, nagyjából annyival, mint a válság időszakában:

  2005 2010 2012 2016 2005-2016 2005-2010 2012-2016
boltszám 166.738 151.911 153.735 138.794 - 27.944 - 14.827 - 14.941
KSH, kiskereskedelem járműboltokkal együtt, 2016: első félév vége

 

Időközben nem csak a boltok, hanem az üzleteket működtető kiskereskedelmi vállalkozások száma is alaposan megcsappant, hiszen a csúcsot jelentő 2005. évi 112 ezer helyett 2016-ban már csak   94 ezer boltos cég ügyködött. 2015-höz mérve a kiskereskedelmi vállalkozások számának csökkenése 1.877. Tehát van veszély.

(blokkk.com, 2016. december 16.)

 

Minimálbér bejelentés: kis boltban nagy baj

A kisboltosok nem bírják ezt a tempót. Több bérhez több bevétel is kellene. Több lesz a feketézés, kevesebb a béren kívüli juttatás és lesz, aki lehúzza a redőnyt. A minimálbérek egyébként valóban alacsonyak, de a gazdaság versenyképessége is.

A kormány nagy bejelentése: a minimálbér 15%-kal, a garantált minimálbér 25%-kal emelkedhet 2017-ben. Ez a minimálbér emelés azért jókora teher a cégeknek, cserébe viszont kaphatnak 4% járulékcsökkentést 2017-ben, a következő évben pedig további 2%-ot. 2019-től, de csak akkor, ha a reálbérek legalább 6%-kal emelkednek, akkor négy éven keresztül további 2-2%-kal csökkenhet a bérjárulék. Ez összesen 14% lefaragása a jelenlegi 27%-os céges járulékteherből, ami a felét már túllépi egy százalékkal, összesen hat év alatt. Ez azért nem kevés, de mitől nőnének a reálkeresetek évente 6%-kal?

A belátható időszak végül a 2017-2018-as évek lehetnek, így ezt érdemes tüzetesebben vizsgálni.

Minimálbér eddig: nem fukarkodtak vele

Első pillantásra is szépen gyarapodott a minimálbér az elmúlt években 2010-hez mérve. A GDP ebben az időszakban 10%-kal nőtt, értéke 27 ezer milliárd forintról 2015-re 35 ezer milliárd forintra ugrott. A minimálbér értéke 2011-2015. között 35%-kal bővült, az ebben az időszakban együtt mért 10%-os infláció mellett. A garantált bérminimum is közel hasonló ütemben gyarapodott az elmúlt években, tehát reálértéken hozzávetőleg a negyedével ugrott meg a legalsó bérszint, öt év alatt együttesen.

  2011 2015
minimálbér 78.000.- 105.000.-
garantált bérminimum*
94.000
122.000.-
garantált bérminimum: 2011-től a legalább középfokú iskolai végzettséget,
illetőleg középfokú szakképzettséget igénylő munkakörben,

Friss minimálbér javaslatok: sóhajok hídja

A minimálbérek tervezett értéke:

  2016 2017 2018
minimálbér 111.000.- 127.650.- 137.862.-
garantált bérminimum* 129.000.- 161.250.- 180.600.-

Kis boltban nagy a baj: nem tudnak ennyit kifizetni

2016-ban eddig 10%-kal nőtt a fizikai dolgozók bére a boltokban, áruházakban, miközben a kiskereskedelmi forgalom 5%-kal emelkedett. A cégek egyébként bértömegben számolnak, így lesz ez a jövőben is, előre véve a kötelezőket, a minimálbéreket és a béreket terhelő közterheket: megnézik, mennyire futja a bevételeikből, ha pedig nem megy, lehúzzák a redőnyt. 2015-ben három ezerrel csökkent a boltok száma, ennyinek nem jött ki a lépés.

Kétszer is meggondolják a cégek, hogy mennyi legyen a cafeteria, a jutalom, a prémium, sokan pedig bővítik a részmunkaidősek körét (ami egyébként ésszerű is lehet). A feketézés sem ritka jelenség, nem csak a kereskedelemben, így lehet, lesz, aki majd a szürkében tapogatózik, ez eddig is így volt. Nyomasztó lesz a minimálbér természete annyiban is, hogy felfelé nyomja a többiek bérét is, tehát az egész bérrendszerre hat.

A képhez hozzátartozik, hogy az eladók egy része szakmai bérminimum-köteles, így a kereskedelemben okj szakképzettséget igénylő szakmák a következő termékek eladói: élelmiszer, hús, hentesáru, hal, kozmetika, háztartási vegyiáru, jármű, járműalkatrész, kertészeti cikk, gépek, gépi berendezések, épületgépészeti berendezések, villamossági cikkek, építőanyag, üzemanyag, gázpalack, sportszer, játék, óra, ékszer, állat, állateledel,  zálogház, aukció, régiség, műtárgy.

Nem kötelező a szakképzettség az árufeltöltő, pénztáros, takarító, de minden, az előbbi listában nem szereplő áru eladása esetében sem, így például a zöldséges, ruházati eladó, könyvárus is csak minimálbéres.

A számok azonban kíméletlenek, amelyekből kitűnik, hogy a kisboltosok közül sokan nem bírnak majd el ekkora minimálbér emelést. Néhány példa.

Az élelmiszer boltok 2015. évi bérrangsora a következő volt, ahol az átlag alattiaknál nagy a baj:

áruház havi átlagkereset létszám eltérő mérleg fordulónap
Aldi 308 1.854  
Lidl 248 3.634 2015. március adata
Metro 222 2.543 2015. szeptember
Penny 218 3.027  
Krupp és Társa (CBA) 193 832  
Auchan 189 6.285 2015. március
Spar 185 13.276  
Tesco 184 18.082 2015. március
Kisalföld Füszért (Reál) 154 294  
Coop Szolnok 147 1.395  
CBA Latin Negyed Kft (Szeged) 135 45  
Mecsek Füszért (Coop) 133 1.528  
G'Roby 126 49  
kiskereskedelmi átlag
148
186.666
 
Forrás: Elektronikus Beszámoló Portál, 2015. év, havi átlagkereset: ezer forint
létszám: átlagos állományi létszám

 

De szakmánként sem jobb a helyzet, hiába az eddigi emelés. A KSH adatai szerint a boltok eladóinak bérrangsora a 2015. évi fizetésekhez mért változásokkal együtt a következő:

bolttípus
2016 augusztus
2015 augusztus
változás
sportszer
197.012
192.119
+ 4.893
illatszer
190.783
184.304
+ 6.479
italbolt
186.601
181.766
+ 4.835
autószalon
179.659
160.856
+ 18.803 
bútor
178.329
162.318
+ 16.011
élelmiszer-vegyes
168.068
150.053
+ 18.015
ruházat
159.806
147.456
+ 12.350 
benzinkút
157.632
146.158
+ 11.474
könyv
153.485
137.108
+ 16.377
játék
151.430
129.628
+ 21.802 
híradástechnika
149.001
132.645
+ 16.356
használt cikk
147.143
134.405
+ 12.738 
pékárus
141.847
130.722
+ 11.125
dohányáru
141.312
134.208
+ 7.104 
zöldséges
139.883
131.183
+ 8.700
élelmiszerpiac
138.921
133.048
+ 5.873
hal
137.444
121.273
+ 16.171
húsáru
137.003
130.596
+ 6.407 
KSH, fizikai foglalkozásúak havi bruttó átlagkeresete, legalább öt főt foglalkoztatók

 

A kereskedelem átlagos bérhelyzete a következő:

 
2016 augusztus
2015 augusztus
változás
kiskereskedelem
161.710
146.815
 + 14.895
nagykereskedelem
175.007
162.409
 + 12.598
nemzetgazdaság
181.682
167.754
 + 13.928
KSH, fizikai foglalkozásúak havi bruttó átlagkeresete, legalább öt főt foglalkoztatók

A további menetrend: de mi lesz a termelékenységgel

Ismerve az érdekegyeztetés működési rendjét, nem lenne meglepetés, ha a javasolthoz valamilyen hasonló megállapodásra jutnának a munkavállalók és a munkaadók képviselői. Megállapodás hiányában legfeljebb a kormány dönthet, de azért elegánsabb valamilyen megállapodásfélére jutni. Kiderülhet a végén persze, hogy azért a kormány némi alkulehetőséget is belefészkelt a javaslatába.

A 2017-re javasolt járulékcsökkentés nyilván kevés ellentételnek, tehát itt többet kell kérniük a vállalkozásoknak. A szakszervezeteknek túl sok szavuk nem lehet, legfeljebb bólogathatnak a kormány javaslatára, hiszen ők kisebb béremeléssel nyitottak a tárgyalásokon.

Némi homály övezi a bejelentésnek azt a részét, hogy a következő hatéves ciklusban, mivel a kormány ilyen hosszú távon számol, a béremelések mértéke reálérteken akár a 40 százalékot is elérheti. Ez azért nem csak szándék kérdése, hiszen például az infláció erősen függ a nemzetközi környezettől (elég csak például az energiahordozókra, vagy a mezőgazdasági alapanyagokra gondolni, a különböző pénzpiaci tényezőket nem is említve). A gazdaság várható növekedése is döntő tényező, hiszen a vállalkozások több bért csak növekvő teljesítmény mellett tudnak fizetni, mozgásterük nem végtelen.

És a legfontosabb: a béremelés költséget jelent, többet, de ehhez a sokösszetevős versenyképességet is javítani kellene. Az exportra termelő, korszerű technológiával dolgozó iparágak előnyösebb helyzetben vannak, de nagyon fog hiányozni a többiek technológiai hátránya: azt is gyors ütemben kellene javítani, de ahhoz is pénz kell. A béremelésekkel együtt nagyon sok.

(blokkk.com, 2016. november 14.)

 

 

 

Az eladót az Aldi fizeti a legjobban, de a csúcsgázsi is kevés

A létszám nem nő, így csak egymástól tudnak eladót elszipkázni a boltok. A bérrangsor  legvége, a kicsi könnyen lehúzhatja a redőnyt végleg, főleg, ha megdobják a vasárnapi pótlékot. A nagyok mindenben elhúztak, most éppen a bérben, hiába a sok multistop tábla. Egyre inkább úgy tűnik, hogy a kisboltosok csak látszattámogatásokat kaptak.

Az elmúlt napokban a Lidl főpénztárosának fizetése körül forogtak a hírek, hiszen ha valaki rászánja magát ennek a munkakörnek a betöltésére, akkor havi járandósága már bruttó 340 ezer forint felett járhat a diszkontláncnál. Ezek a híradások azt jelzik, hogy ma már nem csak a vásárlókért, hanem az eladókért is őrült verseny folyik a boltokban, áruházakban.

A fizikai munkát végzők havi bruttó átlagkeresete a KSH legutóbbi adatai szerint 159 ezer forint volt júniusban a kiskereskedelem egészében, az élelmiszerbolti eladóké pedig 141 ezer forint. Ez 10%-kal több, mint egy évvel ezelőtt. A létszám azonban nem nő, 2016. első félévében semmit sem változott, így hiába az eddigi emelés, csak egymástól tudják elszipkázni az eladókat a boltosok.

Bért csak pontosan szabad számolni, persze van, aki eltitkolja

A pontos összehasonlítás egyik követelménye az, hogy a különböző áruházakban az azonos munkaköröket kell összevetni. A Lidl főpénztárosa más beosztást jelent, mint egy bolti dolgozó besorolású alkalmazotté ugyanabban az áruházban. Ezért azt kell megnézni, hogy az élelmiszerboltokban az eladó jellegű munkakörökben mennyi bért kínálnak, hiszen ők képezik a bolti dolgozók derékhadát. A részmunkaidősök esetében kínált béreket pedig napi 8 órás munkavégzésre kell vetíteni. Ma már a diszkontokban, de sok más boltban is a bolti dolgozók szinte mindent csinálnak, pénztárosok, árufeltöltők, takarítók egyszerre. A szupermarketben ráadásul csemegepultozik is mindenki. A diszkontok bolti dolgozóinak zöme ráadásul részmunkaidős, ez a megoldás is része a forgalom hullámzásához igazodó munkaszervezésnek.

Sok álláshirdető megelégszik a 8 általános iskolai végzettséggel Az élelmiszer bolti eladóknak, ha munkájuk során kiszolgálják a vásárlót, például a csemegepultban, akkor kötelező a megfelelő szakképesítés, ez viszont a pénztárosnak, vagy az árufeltöltőnek nincs előírva. Ez is érdekes képet mutat a gyakorlatban, hiszen nem egy igazi eladót álcáznak pénztárosnak, vagy árufeltöltőnek. A képhez hozzátartozik, hogy a kereskedelem ugyanúgy robotosodik, mint az autóipar, vagy sok más terület, hiába nem tetszik ez a szakszervezetnek. A vásárlónak viszont igen.

Az álláshirdetések persze több tekintetben becsapósak, hiszen a kisebb boltokban lehet alkudni is, az pedig nem egyértelmű számos esetben, milyen járandóságok, vagy éppen zsebbe dugott, adózatlan pénzek egészítik ki az alapbért. De ennek ellenére érdemes kísérletezni az áttekintéssel. A kiindulópont az álláshirdetések nem csekély tömege volt az elmúlt két-három napban, természetesen csak véletlenszerűen, de  a lehetőségekhez mérten módszeresen válogatva az eladókra vadászó boltosok között.

A nagy élelmiszerláncok közül az Aldi, a Lidl és a Tesco a honlapján elárulja, mennyi bért is kínál. Az Auchan és a Penny már titkolja, milyen bért is hajlandó fizetni a jelentkező álláskeresőknek, de vélhetően  beállnak a sorukba, az éves mérlegbeszámolók bérköltség és létszámadatai erre utalnak.

A legkülönbözőbb elemzések egységesek abban, hogy a legtöbb bért a diszkont áruházak fizetik az élelmiszer kiskereskedelemben. Az élelmiszer diszkontok dolgozói pénztárosi és árufeltöltő munkát végeznek, de vásárlót már nem szolgálnak ki, hiszen itt csemegepult nincs. Sőt, takarítanak is (egyébként a takarító is hiánycikk a munkaerő piacon).

A három diszkontlánc hasonló munkaerő rendben ügyködik, persze kisebb különbségek vannak. A legfontosabb, hogy minden bolti alkalmazott szinte mindent csinál. A különbségek közé tartozik, hogy az Aldinál az árufeltöltő nem kasszázik, a Lidl főpénztárosa pedig ellenőrzési és egyes kisebb vezetési feladatokat is ellát.

A bérek tekintetében az azonos munkaköröket lehet csak összevetni, a diszkontok esetében ez a bolti eladó (Aldi), a bolti dolgozó (Lidl) és az eladó-pénztáros (Penny) lenne, de hát nem mindenki árulkodós bérügyben:

Aldi árufeltöltő bolti eladó üzletvezető-helyettes üzletvezető
Lidl bolti dolgozó főpénztáros üzletvezető-helyettes üzletvezető
Penny eladó-pénztáros műszakvezető üzletvezető-helyettes üzletvezető

Eladók topfizetése a diszkontokban

Nos, az élelmiszer eladók bérrangsorát az Aldi vezeti, nem is kis előnnyel a Lidl előtt, honlapjuk tanúsága szerint. Ez már sejthető volt az éves mérlegbeszámolójukból is, hiszen az egy főre jutó havi átlagkereset az Aldinál 2015-ben 304 ezer forint volt, a Lidlnél pedig 268 ezer forint. Boltvezetőben viszont a Lidl az erősebb. De hiába a nagy emelés, mindhárom nagy diszkontlánc százával keresi a bolti dolgozókat, tehát az eladók 300 ezer forint körüli jövedelme sem oldja meg egyik pillanatról a másikra a munkaerőhiányt, pedig a kereseti lehetőség kétszerese az átlagosnak.

Nos, az élelmiszer eladók topja a következő:

Aldi, eladó: 296.300 forint

Az eladó pozícióban elérhető, pótlékokkal (kivéve a vasárnapi pótlékot) növelt legmagasabb havi bruttó fizetés 222.225 forint (heti 30 órában), ez 8 órára vetítve 296.300 forint. Az Aldi eladója pénztárosi, árufeltöltő és takarító munkát egyaránt végez.

Lidl, bolti dolgozó: 227.857 forint

A Lidl bolti dolgozója megfelel az Aldi eladó munkatársi besorolásának (munkája a pénztármunka, árukészlet feltöltés, áru rendezés, üzlet takarítás, hasonlóan, mint az Aldiban az eladó esetében). A munkakörben jelenleg elérhető legmagasabb bruttó járandóság 170.893 Ft, de csak 6 órás munkavégzéssel. Ez 8 órás munkavégzésre vetítve 227.857 forint.

Szalámibér a Tesconál és a többiek

A Tesconál hat hónap után ugrik egyet a fizetés, a bolti dolgozók (pénztáros, eladó, árufeltöltő) esetében. Az áruházlánc honlapja szerint a hetedik hónapban 188.377 forint havi bruttó kereset érhető el, amiben az alapbér 143.700 forint, ezt fejelik meg pótlékokkal és területi bérkiegészítéssel. A ráadás 12 ezer forint cafetéria és 10% dolgozói vásárlási kedvezmény, havi húszezer forintban behatárolva. A Tesco dolgozók vásárlási kedvezménye is pénz, ráadásul semmit sem adózik, de persze a nyugdíjba sem számít bele. A kezdő alapbér az első félévben egyébként 133 ezer forint.

Egy Spar partner bolt is már közel 200 ezer forintos bért kínál, egyébként a Spar sem dicsekvős bérügyben.

Úgy tűnik, a hirdetésekben állást kínáló kisebb boltosok is kapaszkodnak felfelé a bérekben, már akinek futja rá, bár a túlnyomó nem többség nem árulkodós ebben a kérdésben. A fővárosi élelmiszerboltok közül néhány 165-170 ezer forintot is ajánl, egy reálos bolt 140 ezer forintban jelölte meg a bért, de akad, aki árufeltöltőnek 120 ezer forintot kínál.

Sötét az alja: a multistop nem segített semmit

Az átlag alatti béreknek szinte semmi a nyoma az álláshirdetésekben. Az állást hirdetők zöme telefonon nem is hajlandó a bérről információt adni. Egy biztos, a kisboltosok java ide tartozik és küszködik, hiszen nem tud több bért fizetni. Az onlinen kassza ráadásul nagyobb számviteli fegyelmet követel a munkaerő gazdálkodás frontján is: több nyugtához több bevallott költség is dukál. Egyértelmű, hogy az elmúlt néhány évben a nagy élelmiszerláncok mindenben elhúztak: nőtt a forgalmuk, bővült a hálózatuk, hiába a plázastop (a Tescot kivéve), ráadásul a magasabb bérekkel is tetemes előnyt kovácsolnak maguknak, aminek böjtje is lesz a kisebb versenytársaknál: aki lemarad, az könnyen lehúzhatja a redőnyt végleg, főleg ha a nyakába vágják a nagyobb vasárnapi pótlékot is.

(blokkk.com, 2016. szeptember 8.)

 

Megyetérkép: így is nagy a bolti eladók bérkülönbsége

Most éppen a legtöbbet Fejér megyében, a legkevesebbet pedig Hajdú-Bihar megyében keresnek a bolti eladók. A különbség bő 50 ezer forint. Budapest jelenleg csak második a sorban.

A bolti, áruházi eladók, pénztárosok, árufeltöltők bérében tetemes különbségek vannak. A bolti, áruházi kiskereskedelemben a fizikai dolgozók havi bruttó átlagkeresete 159 ezer forint volt 2016. júniusában a KSH legutóbbi kimutatása szerint. Ezen belül azonban például az egyes áruterületeket nézve is már jelentősek az eltérések, hiszen a legtöbbet kereső illatszerbolti és a legvékonyabb borítékot kézhez kapó hentes fizetése között 52 ezer forint a különbség: az illatszerbolti eladó 192 ezer forintot zsebelhetett be, a hentes viszont csak 137 ezer forintot. Cégenként is van különbség bőven, a nemzetközi áruházláncok közül több is 2-300 ezer forintos havi bruttó bért is megad egy eladónak, a 159 ezer forintos átlag mellett. Ez persze azt is jelenti, hogy jócskán vannak, akik az átlag alatt fizetnek.

Nem mindegy, hogy az ország melyik csücskében van a bolt

Sejthető volt, hogy a bolti eladók fizetése földrajzi térségenként is eltérő. Ebben szerepet játszanak egyebek mellett a vásárlóerő területi különbözőségei, a bolthálózat, továbbá az adott földrajzi térség gazdaságszerkezeti, közlekedési, településszerkezeti sajátosságai is. A munkaerőhiány is erősebb nyugaton és középen, mint keleten, így ez sem egyengetheti a bérkiegyenlítődés igencsak rögös útját.

Az egyes megyékben nézve a bolti eladók fizetését pontosan tükröződik a hazai gazdaságnak az a sajátossága, hogy az ország középső és nyugati fele sok tekintetben megelőzi a keleti felét. Nos, a bolti eladók bérezésében is meghatározó a hazai gazdaságnak ez a jegye, hiszen a legjobban fizető hat megye pontosan ez előbbi, a hat legrosszabbul fizető pedig az utóbbi országrészekben fekszik.

A bolti eladók a legtöbbet Fejér megyében keresnek. Feltehetően az adatok megismerése előtt a legtöbben a fővárosra tippeltek volna, hiszen itt a legvastagabb a vásárló pénztárcája és a legkiterjedtebb a kiskereskedelemi hálózat, ráadásul 2016. első felében a legnagyobb ütemben a fővárosban bővült a kiskereskedelmi forgalom. Hiányzik a dobogóról az egyébként több gazdasági mutatóban is erős Győr-Sopron-Moson megye, ez sem szokványos sorrend.

A bolti fizikai dolgozók közül a legkevesebb fizetést hó végén Hajdú-Bihar megyében viszik haza, amiben úgyszintén van némi meglepetés, hiszen a gazdasági teljesítmények különféle rangsorában többnyire Nógrád, Békés és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyék álldogálnak a sorok végén.

Egy évvel korábban egyébként még a főváros volt az eladók bérrangsorának az éllovasa, Fejér akkor második volt a képzeletbeli dobogón. Egy év alatt a bérek is ott nőttek jobban, ahol korábban eleve magasabbak voltak. A Fejér megyei 29 ezer forintos bérnövekedés közel 20%-os éves üteme, ami a kiskereskedelem átlagos béremelkedési léptékének a kétszerese, alaposan veri a többi megyét. Ez a kilógás akár statisztikai hiba is lehetne, de az előző év alapján a földrajzi különbségek legjellemzőbb jegyeit nem tompítaná.

A 19 megyét és a fővárost nézve, a bolti eladókat a három legjobban és a három legrosszabbul fizető megye a következő:

  Fejér Budapest Pest ... Békés Nógrád Hajdú
2016. június 181.653 170.064 163.428 ... 139.615 139.243 138.607
2015. június 152.504 156.370 151.533 ... 130.328 130.713 132.756
növekedés  29.149 13.694 11.895 ... 9.287 8.530 5.851
KSH, havi bruttó átlagkereset, érték: forint, változás 2016/2015. június között

(blokkk.com, 2016. szeptember 5.)

 

Háromszoros a bérkülönbség az élelmiszer boltok között

A multi diszkontok vezetik a bérrangsort. A legtöbbet az Aldinál, a legkevesebbet a Manna boltjában lehet keresni. Egyedül a CBA furakodott be a multi áruházak közé, a többi magyar élelmiszerüzlet alaposan alulfizeti a dolgozókat. A hazai kisboltok alig bírják a bérversenyt. Egy ügyes eladó boltot váltva megháromszorozhatja a vasárnapi pótlékát is.

A nagyobb, ismert élelmiszer láncok között óriási a különbség az alkalmazottaknak fizetett bérekben. A legbiztosabb támpont a cégek nyilvános mérlegbeszámolója. Az eltérő mérleg fordulónapok miatt (megengedik a számviteli szabályok, hogy ne december 31-én kelljen lezárni a pénzügyi elszámolást, ez nemzetközi gyakorlat is) ugyanakkor még nem mindegyik áruházlánc hozta nyilvánosságra előző évi mérlegbeszámolóját. Ezekben az esetekben a legutolsó nyilvános jelentés lett a vizsgálat alapja, ami nem okozhat különösebb gondot az összehasonlításban, legfeljebb azóta még magasabbak is lehettek az itt fizetett a bérek.

Az összevetés egy-egy lánc esetében valamennyi alkalmazott számát és bérköltségét tartalmazza, mivel nem minden vállalkozás különíti el a szellemi és a fizikai állományt a nyilvános adatokban, továbbá a teljes és részmunkaidősök adatait sem, így egységes az összehasonlítás. A fizikai és a szellemi, továbbá a teljes és a részmunkaidősök aránya egyébként döntő versenyképességi kérdés, hiszen a háttérben az eltérő értékesítési módszer és technika, továbbá a létszámgazdálkodás rugalmassága húzódik meg.

A boltok kiválasztásában a döntő kérdés az volt, hogy a nemzetközi áruházak kivétel nélkül benne legyenek az összehasonlításban. A legnagyobb hazai láncok önálló vállalkozásokból állnak, így közülük csak néhányat lehetett kiragadni a vizsgálathoz, egy-egy tömörülésen belül is lehetnek kisebb-nagyobb bérkülönbségek.

A legjobban az Aldi fizeti meg alkalmazottait az átlagos havi bruttó keresetet nézve, a kiskereskedelmi átlag kétszeresét adja. A multi áruházak kivétel nélkül az átlagnál sokkal nagyobb fizetést kínálnak. A 2014. évi keresetekhez képest ráadásul nőt az olló a nemzetközi és a hazai áruházak bérei között, a nagyobb CBA boltokat leszámítva, akik próbálnak lépést tartani a munkaerőpiac kényszerével. A béremelés nyilván a nyereség terhére megy, másként ez elképzelhetetlen, hiszen az egyéb költségek lefaragásának kemény korlátai vannak.

Az élelmiszer boltok 2015. évi bérrangsora így a következő:

áruház havi átlagkereset létszám eltérő mérleg fordulónap
Aldi 308 1.854  
Lidl 248 3.634 2015. március adata
Metro 222 2.543 2015. szeptember
Penny 218 3.027  
Krupp és Társa (CBA) 193 832  
Auchan 189 6.285 2015. március
Spar 185 13.276  
Tesco 184 18.082 2015. március
Kisalföld Füszért (Reál) 154 294  
Coop Szolnok 147 1.395  
CBA Latin Negyed Kft (Szeged) 135 45  
Mecsek Füszért (Coop) 133 1.528  
G'Roby 126 49  
Mázsa Wien Kft (Manna) 93 11  
kiskereskedelmi átlag
148
186.666
 
Forrás: Elektronikus Beszámoló Portál, 2015. év, havi átlagkereset: ezer forint
létszám: átlagos állományi létszám

 

2015-ben 148 ezer forint volt a kiskereskedelemben fizetett havi bruttó bérek átlaga, de az élelmiszerboltokban ennél kevesebbet lehetett keresni, amit jól mutat néhány szakma fizetése (ami persze a feszítő munkaerőhiány miatt emelkedett 2016-ban):

  2016. április 2015. 2016. évi változás
pékárus 138.885 130.962 + 7.923
zöldséges 138.702 132.292 + 6.410
halárus 136.611 120.192 + 16.419
hentes
134.765
129.706
+ 5.059
KSH, havi bruttó átlagkereset,

(blokkk.com, 2016. augusztus 8.)

 

Ki fog az Auchanba rohanni dolgozni?

Sokan nem, hiszen véges a felvehetők száma. És van, ahol eddig is többet fizettek. Milyenek is akkor a fizetések az egyes cégeknél? A nagy élelmiszeresek közül legjobban a Lidl fizet, a magyar láncok alaposan viszont lemaradtak. A nemzetgazdaságban nem a kereskedelem a legrosszabb.

Nem fogják az Auchant lerohanni a munkát, vagy éppen több fizetést kereső bolti eladók, hiszen ezt eddig is megtehették volna. Jelentkezők persze lesznek. Magyarországon számos szakmában, nem csak a kereskedelemben, munkaerőhiány van, ami csak úgy enyhíthető, ha több bért kapnának a dolgozók. Kérdés persze, hogy miből. Számosan már külföldön keresik a kenyérre valót, így egyenlőre egy biztos, hogy nagyok a magyar és a nyugat-európai bérek közötti különbségek, de hát ezt tudni lehetett eddig is. Jó, de mi van itthon, mennyit lehet keresni a boltokban, áruházakban?

A nemzetgazdaság átlagához képest egyébként nem a kereskedelmi dolgozók vannak a legrosszabb helyzetben: kevesebbet visznek haza a mezőgazdaságban, a szállodaiparban, vagy a vendéglátásban.

Ki mennyi bért fizet

Különbségek vannak, bőven. Az átlagbért nézve a legtöbbet a Lidl fizeti, 248 ezer forintot havonta. A legkevesebbet a magyar láncok a röpke felmérés szerint, a különbség pedig tetemes, bő százezer forint a havi átlagos bért tekintve. Nyilván jobban keresnek a teljes munkaidősök, bár erről kevesebb az információ és bizonyára nem meglepő a fizikai munkát végzők alacsonyabb keresete sem.

A kereskedők mérlegbeszámolói alapján az egyes cégeknél az átlagos béreket tartalmazza az összefoglalás. Az átlagbérhez hozzá kell fűzni, hogy a teljes és részmunkaidősök, fizikai és szellemi dolgozók nem minden cég beszámolójában találhatók meg külön-külön. A külső munkaerő cégek közvetített dolgozói sincsenek benne. Az egyes cégeknél a legutolsó nyilvános mérlegbeszámolók adatai szerepelnek az összegzésben: az üzleti év zárása eltérő időpontokra esik, nem mindig év végére. Üzleti év zárási időpontjának változása miatt évesnél rövidebb időszak is található az összegzésben, ha éppen ilyen volt az utolsó beszámoló és akad olyan, amelyik belecsúszik néhány hónappal 2015-be.

A béreket természetesen befolyásolja az egyes áruháztípusok sajátossága, hiszen más jellegű az alkalmazott munkája egy diszkontban, mint egy szupermarketben. A csemegepultnál párizsit szeletelő eladó munkaköre szakképzettséget igényel a jog szerint is, miközben az árufeltöltő esetében ez nem előírás. A magyar láncoknál véletlenszerűen lett kiválasztva néhány cég.

Nos, a fellelhető adatok alapján a következő kép rajzolódik ki a bolti, áruházi élelmiszer kiskereskedelemben:

 
létszám
havi átlagbér
teljes munkaidősök létszáma
havi
átlagbérük
fizikaiak létszáma
havi átlagbérük
Auchan
6.285
189
.
.
4.956
146
Tesco
18.611
180
15.174
200
.
.
Aldi
1.740
283
.
.
.
.
Lidl
3.634
248
.
.
.
.
Penny
3.002
211
1.906
251
2.266
168
Spar
12.844
182
10.762
196
.
.
CBA (Profi-Hús)
6
113
.
.
5
113
CBA (Latin N.)
48
135
.
.
38
130
Coop (Szolnok)
1.396
142
.
.
941
119
Real (Kisalföld Kft)
244
151
229
156
166
118

Elektronikus Beszámoló Portál, létszám: fő, átlagos állományi létszám, havi átlagbér: ezer forint, bruttó,

Nem a kereskedelem a legrosszabb, a bért pedig ki is kell fizetni valamiből

A Központi Statisztikai Hivatal kimutatása szerint 2015. júliusában a nemzetgazdaságban az átlagos bruttó átlagkereset 173 ezer forint, a fizikai dolgozók átlagkeresete 135 ezer forint volt. A bolti, áruházi kiskereskedelem havi bérátlaga úgyszintén a KSH kimutatása szerint 154 ezer forint forint, a fizikai dolgozóké 126 ezer forint. A különbség havi 20 ezer forint körül mozog, de vannak, akik kevesebb bért adnak, mint a kereskedők.

Mindezekből ráadásul azért kitűnik az is, hogy a kis boltosok tudnak a legkevesebbet fizetni eladóiknak, általában pedig a kisvállalkozásoknál alacsonyabbak a bérek.

Az elmúlt napok bérvita zuhatagához azért hozzátartozik, hogy a bért valamiből ki kell fizetni, aminek számláját végső soron a vásárló állja. Kérdés, hogy mennyit hajlandó erre áldozni a jövőben. És a kisvállalkozásoknál nincs extraprofit.

(blokkk.com, 2015. október 14.)

 

Belecsapott a lecsóba az Auchan

Nem várta meg a 2016. évre szóló minimálbér tárgyalásokat. Nem talál hentest, cukrászt, vagy talán rossz fát tett a tűzre? 2015. első negyedévében egyébként csökkent az Auchan létszáma 2014-hez képest. Talán a vasárnapi boltzárra készült?

Természetesen aki béremelést kap, az örül. De azért lehet keserű is a szája íze a javadalmazottnak, hiszen nem mindegy, mihez képest is nő a bére. Az Auchan néhány napja a saját honlapján is közzétett tájékoztatása szerint dolgozóinak háromnegyede kapott 2015. október elsejétől átlagosan 10% béremelést. Egy év alatt 1,2 milliárd forintot fordít bérfejlesztésre, amiből a majdani új dolgozók is részesülnek, a cég ígérete szerint.

Képzeljük magunkat egy Auchan dolgozó helyébe. 2015. elején nem volt béremelés az Auchannál, tehát nem csak a március 15-től kieső vasárnapi pótlékot kell visszaadni, hanem az év elején elmaradt emelést is. Így a dolgozó számára, ha október elsejétől nagyobb a fizetése, ez a 10% legalább két év béremelése, ami ugyebár egy-egy évre vetítve már nem is 10%. De hát ennél cifrább az átlag Auchan dolgozó helyzete, ha az elmúlt évek bérhelyzetét nézzük a cégnél.

Nos, az Auchannál az elmúlt négy év átlagbére nem változott, ami azért sokat elárul a cég bérgazdálkodásáról. Ehhez persze hozzá kell tenni, hogy a magyar hipermarket piac az elmúlt fél évtizedben összességében nem nőtt. A Tesco ugyan elkönyvelhetett évről-évre egy szerény forgalomemelkedést, de az Auchan a Cora 2012. évi megvásárlásával el is bukta a piac egy részét. Ez azt is jelenti, hogy az Auchannak nem nagyon volt miből aprítania a tejbe, legalábbis a bevételek alakulását tekintve.

Jó, hát akkor lássuk csak, hogy az Auchan saját beszámolója szerint hogyan is volt ez az elmúlt években. Elöljáróban meg kell jegyezni, hogy ez a kimutatás nem különíti el a teljes és a részmunkaidősök, továbbá a szellemi és a fizikai dolgozók adatait:

  2011 2012* 2013 2014 2015 március 31.
átlagos állományi létszám 5.206 6.007 6.690 6.421 6.285
kifizetett bérek 11,9 13,4 14,9 14,3 3,6
egy főre jutó átlagos havi bér 190,5 185,6 185,6 185,6 190,9

e-beszámoló, létszám: fő, bér: milliárd forint, */: az Auchan 2012-ben megvette a Corát,

 

Nincs adat a munkaerő közvetítők dolgozóiról sem.

Kitűnik az adatokból, hogy 2015. első negyedévében kisebb átlagos létszámmal dolgozott az Auchan, mint 2014-ben. A cég 2015-ben decemberről márciusra csúsztatta az üzleti év fordulónapját, így az első negyedévről külön beszámolót kellett csinálnia. Igen, ebből kitűnik, hogy 136 fővel csökkent az átlagos alkalmazotti létszám.

Hozzátartozik a képhez az is, hogy a kereskedelemben nagyarányú az alkalmazottak munkahely váltása, kis pénzért is odébbállnak, a külföldi munkavállalásról nem is beszélve. Igaz, ezekről nincs statisztikai adat. Tehát nem is kell feltétlenül elbocsájtani ahhoz, hogy csökkenjen a létszám.

A CBA a kora előtt jár

A versenytárs Tesconál a 2015 február végén zárult üzleti évben az átlagos állományi létszám 18.611 fő, bérköltsége 40,3 milliárd forint, így a havi átlagos bér 180 ezer forint körül volt. Ez nagyságrendjét tekintve nem tér el az Auchanétól, tehát a hiperpiacon nagyjából azonosak a bérek. A Tesconál egyébként a beszámolójából pontosan kimutatható, hogy a részmunkaidősök létszáma 3.437 fő volt, a teljes munkaidősök átlagkeresete pedig havonta 203 ezer forint.

Az Auchan augusztus elején körülbelül 100 álláspozíciót hirdetett, október elején pedig 120 körülit. Nyilván ez is szerepet játszott a meghirdetett béremelésben, hiszen köztudott, hogy a képzett, jó munkaerő hiánycikk Magyarországon. Nem véletlen, hogy a CBA a közelmúltban úgy nyilatkozott, hogy megfelelő feltételekkel akár menekülteket is foglalkoztatna. Miért is ne mondhatná, hiszen a Mercedes is ezt tette.

Ja, hogy bértárgyalások is szoktak lenni?

Kulcskérdés a cégek számára a munkaerőpiac és természetesen a bér, hiszen az tetemes költség. Döntő a minimálbérek meghatározása is, amiről a szakszervezettel kezdődnek az egyeztetések, de a kormánynak is megvan a maga szerepe és végső eszköze a befolyásolásra (végső esetben, megegyezés hiányában dönthet is).

2015-ben a minimálbér 105 ezer forint, az úgynevezett garantált, szakképzettséghez kötött pedig 122 ezer forint. Kétszámjegyű emelés igencsak tekintélyes summa lenne (volt már rá példa, igaz, évtizednél is régebben), márpedig ilyen szándékról is szólnak híradások. A cégek általában nem kapkodnak, kivárják a tárgyalások eredményét. Az Auchan most beelőzött, amivel magasra lökte a lécet. Kérdés, marad-e, vagy lebillen, az viszont nem, hogy az emelést igénylők mind az Auchanra fognak mutogatni.

Az Auchan egyébként azért sincs könnyű helyzetben, mivel a Gazdasági Versenyhivatal egy milliárdos bírságot már kiszabott a cégre és több eljárás is folyamatban van ellene. Kérdés, mire futja majd. A bérfejlesztés hírverésében mindenesetre nem fukarkodott.

(blokkk.com, 2015. október 7.)

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.