autórengeteg₪márkazuhatag

Százezer felett a magyar autópiac szeptemberre

Gyenge volt a szeptember a magyar új autó piacon, de azért megy nagyon. A Suzuki vezet. 

Gyenge volt a szeptember a magyar új autó piacon, 2017-hez képest visszaesett az értékesítés, de az év első 9 hónapja még így is nagyon erős volt, negyedével több új autót adtak el, mint 2017-ben, írja a Portfolio. A Suzuki vezeti a havi és az éves statisztikát is, és övék a legnépszerűbb szegmens (SUV) legnépszerűbb autója is, a Vitara itthon mindent letarolt.

Szeptemberben 8888 új személyautót helyeztek forgalomba Magyarországon, ami 7,4 százalékkal kevesebb, mint egy évvel korábban. A visszaesés nem véletlen, az új fogyasztásmérési ciklus, a WLTP bevezetése miatt egyrészt annyi autót toltak ki a kereskedők augusztusban, amennyit csak lehetett, másrészt szeptember 1, vagyis a WLTP bevezetése után más európai országokhoz hasonlóan Magyarországon is több modell gyakorlatilag nem volt elérhető, 40-50 között lehet azoknak a modelleknek a száma, amiket nem lehetett megvenni. A gyenge szeptember ellenére idén már 26,5 százalékkal több új autót regisztráltak, szeptemberig 104 617 autót helyeztek forgalomba. 

Ezek a magyarok kedvenc autói


A szeptembert újra a Suzuki nyerte, megelőzve a Fordot és a Skodát, mögöttük jócskán lemaradva következik a Toyota, az Opel és a Dacia. A prémium autógyártók között Mercedes, BMW, Audi a sorrend, a Mercedes közel negyedével több autót adott el, mint a BMW, és közel 3,5-ször annyit, mint az Audi. 

Ezek a magyarok kedvenc autói


Az év első 9 hónapjában szintén a Suzuki vezet, piaci részesedése 14,3 százalék, a japán gyártót 9,8 százalékos részesedéssel a Ford, 8,9 százalékkal pedig a Skoda következik. Mercedesből közel 40 százalékkal többet adtak el, mint BMW-ből, és közel 68 százalékkal többet, mint Audiból. 

Ezek a magyarok kedvenc autói


A világtrendeknek megfelelően nálunk is a SUV-ok a legnépszerűbbek, az év első 9 hónapjában a piaci részesedésük 37 százalék volt, miközben tavaly még csak 33 százalék volt. 

Ezek a magyarok kedvenc autói


A városi terepjáró szegmensben a legnépszerűbb toronymagasan a Suzuki Vitara, 23 százalékos részesedésével gyakorlatilag letarolta a magyar piacot, de a kifejezetten olcsó Dacia Dusterből is eladtak már majdnem 2500-at, népszerű még a Ford Kuga, a Nissan Qashqai és a Toyota C-HR is. 

Ezek a magyarok kedvenc autói


A prémium szegmensben fölényesen vezet az 5-ös BMW, amiből idén már 358-at hoztak forgalomba, de a Mercedes E-osztály és az S90-es Volvo is népszerű. 

Ezek a magyarok kedvenc autói

(Portfolio, 2018. október 1.)

 

Egymás levetett autóit hordjuk

Szépen nő az autópiac, de főleg a használt része. Új autóból is több fogy, de azt meg főleg a cégek viszik. Hiába, drága egy új autó az átlagcsaládnak, de azért kapaszkodik a piac. De csak lassan. A használt autók leginkább kéz alatt cserélődnek. 2018-ban 700 milliárd felett lesz a családi autóvásárlások értéke.

Évről-évre szépen hízik a magyar személygépkocsik piaca, 2017-ben az újautók értékesítése túllépte a százezer darabos határt, nem is kicsit, mivel 116 ezer darabot helyeztek forgalomba. Ez 20%-os növekedés volt. Igaz ugyanakkor, hogy ebben az adatban benne vannak a céges autóvásárlások is. Némi homály fedi ugyanakkor, hogy milyen arányú a családok újautó vásárlása, például egy legutóbbi becslés szerint arányuk 40% körül mozog (Magyar Gépjárműimportőrök Egyesülete tett közzé egy ilyen adatot). De ez is úgy jött ki, hogy a céges vásárlások egy részét magánvásárlásnak tekintették, amiben - a használatot illetően - nyilván sok igazság van. Mindez végül azonban azt jelenti, hogy újautó fronton még azért nyújtózkodniuk kell a családoknak, bár az autókereskedők rendre azt jelzik, hogy a magánvásárlók térnek vissza az újautók piacára. Csak pontos számokat nem mondanak.

Használt autó: az nagyon fogy, kézen-közön főleg

Hát igen, használt autóból több fogyott. Pusztán a külföldről behozott használt autók száma 2017-ben megközelítette a 150 ezer darabot, ami nagyságrendjét is tekintve több az újautók összeladásánál (a 117 ezer darabnál). A családok autóvásárlásait nézve pedig háromszoros a különbség, a behozott import használtautók darabszámát és az újautó vásárlások családi szeletét nézve (utóbbi becslésünk szerint az MGE adata alapján 50 ezer körüli lehetett).

De ezzel még nincs vége az autópiaci keringőnek, ugyanis a legnagyobb autóspiac a használt autók tulajdonosainak egymás közti adásvétele. Ez az a kör, amikor a használt autókat nem kereskedőkön keresztül, hanem az autósok egymás között adják-veszik. 2017-ben a jóautók.hu információi szerint 687 ezer volt a belföldi autóátírások száma, ami 2018-ban tovább emelkedhet, elérheti akár a 750 ezer darabot is, amiben persze minden, a kereskedőknél eladott használt autók utáni átírás is benne van.

Öregszik is a személygépkocsik állománya, 14 év körül az átlagéletkor, ráadásul a behozott járművek átlagéletkora eleve tíz év. Többet kellene autóra költeni ahhoz, hogy frissüljön az autóspark, de hát ez pénzbe kerül, nem is kevésbe. A háztartások kiadásaiban a lakást, lakhatást követően a legnagyobb kiadási tétel az autó - lehetne, ha nem az öregebbje lenne a legkeresettebb.

Így viszi a pénzt az autó

A háztartások 2017-ben mindenféle kiadást nézve elköltöttek 18 ezer milliárd forintot. Ennek körülbelül 3-4%-a ment el személygépkocsik vásárlására, újra és használtra együtt. Az autót persze fenn is kell tartani, kell bele üzemanyag, el kell vinni időnként szervízbe is (minél öregebb, annál többet, bár akad, aki ezen is spórol), és akkor még ott van például a parkolás, gépjárműadó, kötelező biztosítás is. Ezek a fenntartási költségek ezerötszáz milliárd forint körül mozognak, melyeknek legnagyobb súlyú része az üzemanyag vásárlás.

De hát az autó. Az autó ugyanis sokak számára munkaeszköz (és most a családi autóra gondolunk), a munkába járás eszköze is, életmódbeli szerepéről nem is beszélve, lehet vele vinni a gyerekeket óvodába, iskolába, lehet menni kirándulni, vagy bárhová, a családdal. És ráadásul - ami még az autónál is számít, még akkor is, ha használt - státuszszimbólum is. Amihez persze az is hozzátartozik, hogy nincs minden családnak autója, a statisztika szerint 100 családra 60 darab jut (és van, akinek több is van).

De azért ehhez az is hozzátartozik, hogy miközben a családok járművásárlásainak mutatójában egyértelmű, hogy ez családi költekezés, a kereskedelmi értékesítésben (új és használt) ez kibogozhatatlan, hiszen a darabszám jelzések ebben nem segítenek sokat. A kereskedőknek egyébként egyre rosszabbul megy a használt jármű értékesítése. (Egyébként azt már csak halkan és zárójelben jegyezzük meg, a számokat nem is idézve, hogy a tíz évvel ezelőtti válság előtt sokkal nagyobb volt az autópiac, amit alaposan felpumpáltak a devizahiteles vásárlások.).

Hiába a használt fut a legjobban, azért az elmúlt években bő másfélszeresére nőtt az autóvásárlások értéke a családi költségvetésen belül, 400 milliárd forintról öt esztendő alatt - 2017-re -  630 milliárd forintra ugrott. 2018-ban további emelkedés várható, túllépve a 700 milliárd forintot (még úgy is, hogy a forint-euró árfolyam a korábbi 310 forintos szintről a 320 forintos szint környékén tanyázhat inkább, ami azért az új és a használt autóbehozatalt, valamint az üzemanyagköltségeket némileg drágítja). A statisztika szerinti járművásárlások értékét (és nem a darabszámot)  a következő adatok tartalmazzák:

 

  2013 2014 2015 2016 2017 2018
családok személyautó vásárlása
404
463
477
547
630*
720*
új értékesítés
(céges is)
318
360
365
413
435
.
használt
(kereskedőtől)
127
115
97
96
102
.
KSH, érték: milliárd forint, */: becsült adat

(blokkk.com, 2018. július 16.)

 

Suzuki Vitara: a legjobban csípik a vásárlók

A kedvenc autómárkák itthon: Suzuki, Dacia, Toyota, Opel, Renault, Ford.

A Suzuki Vitara a kedvenc a lakossági újautó-vásárlásoknál, a márkák közül a Dacia, a Toyota, az Opel, a Renault és a Ford kapott helyet a top 10-ben, írja a Napi.hu. A Buksza becslése szerint a legnépszerűbb új autókra átlagosan 4,4 millió forintot kellett fizetni.

2018 első hat hónapjában több mint 70 ezer új személyautó talált gazdára Magyarországon, ez 29 százalékos növekedésnek felel meg éves összevetésben, és azt is jelenti, hogy folytatódik a piac lendületes növekedése - derül ki a Datahouse adataiból.

A teljes piacot bemutató adatokban a céges autóbeszerzések és a magánszemélyek vásárlásai együtt szerepelnek. A márkák sorrendjét a Suzuki vezeti a Ford és a Skoda előtt. A lakossági piacról viszont csak a magánszemélyek vásárlásai adnak pontos képet, ezért a Buksza a Datahause-tól elkérte ezeket, amelyekből kiderül, melyik a tíz legnépszerűbb autó a magyar piacon.

A végeredmény nyomasztó Suzuki-fölényt mutat. A Vitarából 4.157 darab kelt el januártól június végéig. A második helyen álló Suzuki SX-Crossból kevesebb, mint fele ennyi, 1.824 darab. A harmadik legnépszerűbb autó a Dacia Duster lakosság körében 1.059 eladott autóval. A negyedik Opel Astrából (a J és a K verzióból együtt) 1.015 fogyott. Ez a négy autó tudta átlépni az ezer darabos szintet az első félévben. A top 10-es lista második felében két Toyota, a Yaris és a C-HR, a Renault Clio, a Dacia Sandero, a Ford Focus és az Opel Corsa található.

Az is kiderül az adatokból, hogy a dízelek nem rúgnak labdába, a tíz legnépszerűbb autóból kilenc benzines. Egyedül a C-HR lóg ki, mivel annak hibrides verziója is van. (Az alábbi interaktív adatgrafikán látható a legnépszerűbb tíz modell rangsora darabszámokkal.)

A márkaimportőrök és a kereskedők honlapján található listaárak alapján a Buksza összegyűjtötte, mennyibe kerülnek a slágermodellek. Fontos megjegyezni, hogy az adott típusnál listaárakról és a legolcsóbb felszereltségi szintről van szó. A listaárakból a kereskedők jelentős kedvezményeket adhatnak, ez több 100 ezer forintos, vagy akár milliós tétel is lehet. Másik oldalról a magasabb felszereltségi szintek megdobhatják a vételárat.

A legnépszerűbb autók listájából kiderül, hogy a lakosság elsősorban a 3-6 millió forintos sávban lévő autókat keresik, egyesül a Toyota C-HR modellje lóg ki a sorból, amely listaáron közel 7 millió forintról indul.

A listaárak alapján meg lehet becsülni, hogy a top 10 lakossági autó mekkora piacot jelenthet a kereskedők, importőrök számára. Közel 55 milliárd forintot. Mivel a top 10 modellből több mint 12 ezer darab kelt el, így egy-egy autó listaára átlagosan 4,45 millió forint. A modelleket és a márkákat külön-külön nézve kiderül, hogy a lakossági Vitara-eladások az első félévben több mint 19 milliárd forintot hozhattak a Suzukinak. E mellé jön az SX-Crossok több mint 10 milliárd forintja. Azaz közel 30 milliárd forintért vettek a magányszemélyek a két legnépszerűbb Suzukiból.

A Opelnek közel 8 milliárdot hozhattak a Corsa- és Astra-eladások, a Toyotának a CH-R-ből és a Yarisból 7,3 milliárd forint bevétele szárazhatott. A Dacia kasszáját a Dusterek és a Sanderók 4,7 milliárd forinttal növelték, a Fordnál 3,4 milliárd forint lehetett a focusos bevétel, a Renault pedig 2,2 milliárd forintért adhatott el Cliókat. (A bevételekre vonatkozó adatok a Buksza saját becslései és a márkaimportőrök és kereskedők oldalain - július 9-én megtalálható - alapfelszereltségű autók listaárain alapulnak, a tényleges bevételek így eltérhetnek ettől. A júniusban bekövetkezett forintgyengülés a jövőben szintén befolyásolhatja az új autók listaárait.)

(Napi.hu, 2018. július 9.)

 

Sokadik sebességben az autópiac

Tizenhárom ezerrel nőtt márciusban az új személyautó eladás. Itthon Suzuki, Ford, Skoda, Opel, Toyota.

Az előző év azonos időszakához képest 28,5 százalékkal több, 12.748 új személyautót helyeztek forgalomba márciusban, az év első három hónapjában pedig 29,8 százalék volt a növekedés 2017 első negyedévéhez képest - közölte a Magyar Gépjárműimportőrök Egyesülte (MGE) és a carinfo.hu az MTI-vel.

Az MGE adatai szerint a márciusi piacbővülés elsősorban a magánvásárlók visszatérésének köszönhető, arányuk meghaladja a 40 százalékot, mivel a céges vásárlások egy része - különösen az egy-három autós céges vásárlások - magánvásárlásnak tekinthetők. Az alacsony betéti kamat és a devizaalapú forinthitelek nagy részének lezárása is ösztönzi a fogyasztást. Ennek megfelelően az új és a használt gépjárműimport is fejlődik, erősödik az idősödő autópark lecserélésének folyamata, ugyanakkor a használtautó import korösszetétele továbbra sem kedvező.

2018 márciusában az újonnan forgalomba helyezett személygépkocsik között 201 tisztán elektromos meghajtású jármű található, számuk 2018-ban elérheti a 2.500-at.

A kishaszon-jármű piac visszaesése megállt, ebből a típusból az első három hónapban 18 százalékkal többet értékesítettek az előző év azonos időszakához képest. A nagyhaszon-járműveknél folytatódik a piac növekedése, a 2018. január-márciusi időszakban 48 százalék volt a bővülés, amit az MGE szerint a nagy szállítmányozók flottabeszerzései is befolyásolnak.

A motorkerékpár piac továbbra is gyenge, a márciusi 6 százalékos és az első három hónapban elért 28,5 százalékos bővülés ellenére a forgalomba helyezett motorkerékpárok száma még mindig csupán 478 volt. Az egyesület továbbra is úgy véli, hogy a helyzet javítása érdekében fontos lenne például a robogó-azonosítás megoldása, valamint könnyíteni kellene a robogókhoz szükséges B kategóriás jogosítvány megszerzését.

A carinfo.hu tájékoztatása szerint a személygépkocsi típusok közül a legtöbbet Suzukiból adták el az év első három hónapjában, összesen 4.876-ot, Fordból 3.307, Skodából 3.120, Opelből 2.730, Toyotából 2.336 kelt el. Az előző év azonos időszakában is a Suzuki állt az élen, a második helyen szintén a Ford volt, a harmadik, valamint a negyedik helyet pedig 2018. első negyedévéhez hasonlóan a Skoda, valamint az Opel szerezte meg.

(MTI, 2018. április 3.)

 

Az új autók eladása 116 ezer darab volt

2017-ben bejöttek az előrejelzések, bőven százezer feletti értékesítéssel zárt a magyar autópiac.

2017-ben a korábbihoz képest 11 százalékkal több, 10.832 személyautót helyeztek forgalomba decemberben. 2017-ben az egész évet nézve 20 százalékos volt a növekedés 2016-hoz képest, 116.265 darab új személygépkocsit helyeztek forgalomba - közölte a Carinfo.hu az MTI-vel. 

2017 decemberében a legtöbbet, 1.498-at Suzukiból adták el, második helyen végzett a Volkswagen 1.056 autó értékesítésével, míg a harmadik Renault-ból 1.002 darabot helyeztek forgalomba. Egy évvel korábban a Suzukit a Ford követte, és a Renault volt a harmadik a forgalomba helyezett márkák rangsorában.

2017-ben Suzukiból kelt el a legtöbb, 15.161 darab, ezt követte a Ford (11.372), valamint a Skoda (10.523). Egy évvel korábban, 2016-ban szintén a Suzuki állt az élen és a Ford volt a második, azonban a harmadik hely az Opelnek jutott.

2017 decemberében 518 új nagyhaszon gépjárművet és 2.339 új kishaszon gépjárművet helyeztek forgalomba, 2016 decemberéhez képest előbbi 21 százalékos, utóbbi pedig 4 százalékos visszaesést mutat.

2017 egészében 5.853 nagyhaszon gépjárművet értékesítettek, 6 százalékkal többet 2016-hoz képest, ugyanakkor a 2017-ben eladott új kishaszongépjárművek száma (19.942) 6,5 százalékkal elmaradt a 2016-os adattól.

(MTI, 2018. január 2.)

 

Százezer felett a 2017-es új személyautók piaca

Jönnek vissza a családok vásárolni a magyar autópiacra. Vezet a Ford, a Suzuki és az Opel előtt.

Az előző év azonos időszakához képest 31 százalékkal nőtt az új autók piaca, mivel 12 ezernél is valamivel több új személyautót helyeztek forgalomba 2017 novemberében. Az év első tizenegy hónapjában 21 százalékos volt a növekedés 2016 január-novemberhez képest - közölte a Magyar Gépjárműimportőrök Egyesülete a DataHouse adatai alapján az MTI-vel.

A  novemberi és az összesített forgalomba helyezési eredmények alapján az autós piac már trendszerűen túllépi a korábbi előrejelzést. Folytatódik a magánvásárlók visszatérése, arányuk már eléri a 40 százalékot, és valószínű, hogy a céges vásárlások egy része szintén magánvásárlásnak tekinthető.

Novemberben 2.114 új kishaszongépjárművet helyeztek forgalomba, 13,5 százalékkal többet a korábbi novemberinél. 2017 január-novemberben ugyanakkor 17 és félezer jármű jutott forgalomba, 7 százalékkal kevesebb, mint az előző év azonos időszakában.

Az MGE jelezte, hogy a növekedési hitelprogram kifutása előtt, 2016 év végén előrehozott vásárlások is voltak, ami befolyásolja a mérleget. Az egyesület szerint sokat javítana a helyzeten, ha a vegyes használatú kishaszonjármű ismét visszakerülhetne a palettára.

A nagyhaszonjárműveknél az év eleji visszaesés megfordult, 10 százalékos növekedést mutat az első tizenegy havi adat, összesen ötezer-háromszáznál valamivel több új nagyhaszonjárművet helyeztek forgalomba.

Az autóbuszok piaca kis mérete miatt jelentős havi eltéréseket mutat, de éves szinten növekedés tapasztalható, ami azért fontos, mivel a buszpark nagyon elöregedett, és így lecserélésre szorul. Január-novemberben 546 új autóbuszt helyeztek üzembe, ami 51 százalékkal túllépi ebben a hónapban az előző év azonos időszakának adatát.

A motorkerékpár piac továbbra is gyenge, annak ellenére, hogy a január-novemberi időszakban 8 százalékkal nőtt a forgalomba helyezett motorok száma az előző év azonos időszakához képest.

A nehézpótkocsik piaca 2016-ban jelentősen, mintegy 20 százalékkal nőtt, ezért 2017-ben kisebb növekedés várható. Az év első tizenegy hónapjában 3.744 nehézpótkocsi jutott forgalomba, 9 százalékkal több az előző év azonos időszakinál. A növekedés egyik oka az alacsony piaci kamat, ami miatt a fuvarozók bátrabban vágnak bele flottacserékbe, a másik ok a fuvarmegbízások növekedése és néhány új piaci szereplő megjelenése.

Lízing: nagyon megy

A Magyar Lízingszövetség a DataHouse adatait értékelve úgy fogalmazott: novemberben szintet lépett a magyarországi személyautó piac, az év első tizenegy hónapjában összesen már 105 ezer új autó talált gazdára. A lakossági fogyasztás bővülése segíti a növekedést, finanszírozási szempontból pedig az is látható, hogy az alacsony kamatkörnyezet és a kedvező jövőbeni kilátások miatt a családok bátrabban vásárolnak lízingkonstrukció segítségével új autót.

Az autóeladások növekedésében fontos szerepük van a lízingtársaságoknak, az új személy- és kisteherautók több mint 30 százaléka lízingkonstrukciók segítségével kel el - jelezte Tóth Zoltán, a Lízingszövetség főtitkára. A lízingpiacon szintén nagyon fontos teherautóknál és buszoknál is nőttek az eladások.

A főtitkár az autópiaci adatok mellett idézte a magyar lízingpiaci eredményeket is, amelyek szerint 2017 első kilenc hónapjában a finanszírozott összeg 428 milliárd forintra rúgott, ami 19 százalékos emelkedés az előző év azonos időszakához viszonyítva. Ezen belül a személy- és kishaszongépjárművek finanszírozása még ennél is erősebben, 23 százalékkal nőtt.

A Magyar Lízingszövetség előrejelzése szerint a következő időszakban a lízingpiac számára továbbra is fontos pillér lesz a járműfinanszírozás, ugyanakkor a lízingtársaságok többségének stratégiai célja, hogy univerzális eszközfinanszírozóvá váljanak.

Márkafront: Ford, Suzuki, Opel a sorrend

A Carinfo.hu tájékoztatása szerint a személygépkocsi típusok közül az év első tizenegy hónapjában a legtöbbet, 14 485-öt Fordból adtak el, Suzukiból 13.663 darab kelt el, az Opel típusúakból 10.545, Skodából 9.761 darabot, Volkswagenből 9.356-ot adtak el. Egy évvel korábban, az előző év azonos időszakában is az első helyen a Ford állt 13.487 eladott gépkocsival, a második helyen 9.960 értékesített autóval a Suzuki, a harmadik helyen az Opel szerepelt 9.654 eladott személyautóval, a Volkswagen a negyedik lett 8.296 személygépkocsi eladásával, a Skoda pedig az ötödik volt 8.007 gépkocsi értékesítésével.

(MTI, 2017. december 1.)

 

Suzuki, SUV húzzák a magyar autópiacot

Több mint tízezer új autót helyeztek forgalomba 2017 októberében.

Így már harminc százalékos a növekedés a korábbi időszakhoz képest. Az év első tíz hónapjában pedig 93 ezernél is több új autót értékesítettek a DataHouse adatai alapján, írja a Világgazdaság.

Ezek alapján megalapozott volt a Magyar Gépjárműimportőrök Egyesületének (MGE) éves előrejelzésének szeptemberi módosítása. Az MGE év elején megfogalmazott prognózisában ugyanis még 102 ezer új autó eladásával számolt, amit viszont szeptemberben 112 ezerre emelt.

Az októberi és az összesített forgalomba helyezési eredmények azt mutatják, hogy a piac meghaladja várakozásainkat, fogalmazott a most nyilvánosságra hozott adatok alapján az MGE.

Nagyon viszik a Suzukit

Októberben is a Suzuki vezette a piacot, a márkából több mint 1.500-at értékesítettek, ami 12 százalékos növekedés a bázishoz képest. A lista második helyén 1.161 értékesítéssel a Ford állt, a harmadikon pedig a Volkswagen végzett, amelyből 944-et értékesítettek. A negyedik helyen az Opel végzett.

Az első tíz havi adatok alapján is – 10.306 autó eladásával – a Suzuki végzett az első helyen, a második a Ford, a harmadik pedig az Opel lett. Előbbiből több mint kilenc ezret, az utóbbiból pedig több mint nyolc ezret értékesítettek az első tíz hónapban.

Továbbra is a városi terepjárók (SUV) a legnépszerűbbek: 2017-ben az első tíz hónapban az összes értékesítés több mint 33 százalékát tették ki ezek a típusú autók, míg egy évvel korábban még csak 29 százalékot. Az elmúlt év októberéig – arányaiban – még az alsó-közép kategóriás autókból fogyott a legtöbb, az összes értékesítés 30 százalékát ezek tették ki, 2017-ben pedig – a növekvő piacon – csaknem 28 százalékot képviseltek.

Az is egy jó trend az idén, hogy az exportált autók aránya nem változik: októberben a már említett 10.366 új autót helyezték forgalomba, ezekből pedig mintegy ezret exportáltak, ami után 9.135 új személyautó gyarapította a magyarországi járműparkot. Az MGE egyébként tagkereskedőinek a támogatásával tovább folytatja a márkaszervizeket bemutató kommunikációs kampányát, és ennek hatása már látható a legális szervizek látogatottságában és forgalmuk emelkedésében, emelte ki a szervezet.

(Világgazdaság, 2017. november 2.)

 

Ötödével nőtt az autós piac, legjobban a Ford fogy

Az előző év azonos időszakához képest 17 százalékkal több, 9.607 új személyautót helyeztek forgalomba 2017 szeptemberében.

2017 első kilenc hónapjában 2016 január-szeptemberhez képest pedig 19 százalékkal több, 82.681 új autó került forgalomba, közölte a Magyar Gépjárműimportőrök Egyesülte (MGE) és a Carinfo.hu az MTI-vel.

A személyautók szeptemberi és az első háromnegyed évi forgalomba helyezési adatai azt mutatják, hogy a piac jobban nő a vártnál, ezért az MGE megemelte éves előrejelzését, így a korábban várt 102 ezer helyett 112 ezer személyautó eladására számít az 2017-ben. 

Az MGE adatai alapján az exportált autók aránya nem változott. A magánvásárlók visszatérése folytatódik, arányuk már megközelítette a 40 százalékot.

A kishaszonjárművek eladása szeptemberben 6,5 százalékkal 1.556-ra csökkent az előző év azonos időszakához képest. Az év első kilenc hónapjában 14 százalékkal kevesebb, 13  ezer új kishaszon járművet helyeztek forgalomba 2016 január-szeptemberhez képest. A visszaesés a 2016-os magas bázissal magyarázható, a közben beszüntetett növekedési hitelprogram (nhp) hatása pedig jelentős volt. Ezeket figyelembe véve az MGE az éves előrejelzését 22 ezerről 19 ezerre csökkentette, írja az MTI.

2017 szeptemberében 2 százalékkal több, 164 motorkerékpárt hoztak forgalomba. A motorkerékpár piac továbbra is gyenge, annak ellenére, hogy a január-szeptemberi időszakban 5,3 százalékkal, 2.024-re nőtt a forgalomba helyezett motorok száma az előző év azonos időszakához képest. Ennek a járműfajtának az értékesítését nagyban befolyásolja az időjárás. Az MGE szerint a helyzet javítása érdekében fontos lenne a robogóazonosítás megoldása és a regisztrációs adó kiigazítása a használati kétkerekűeknél, valamint könnyíteni kellene a robogókhoz szükséges B kategóriás jogosítvány megszerzését.

A nagyhaszon járműveknél az év eleji visszaesés megfordult és növekedést mutat az első kilenc havi adat: szeptember végéig 4.167 jármű kelt el, 14 százalékkal több, mint az előző év azonos időszakában. A szeptemberben forgalomba helyezett 532 nagyhaszon jármű 53 százalékkal haladja meg a tavaly szeptemberi eladásokat.  

A nehézpótkocsik forgalmazásának piaca szeptemberben mintegy 30 százalékkal, 365-re nőtt az elmúlt év azonos időszakához képest. A januári-szeptemberi időszakban 19 százalékkal, 3.072-re bővült a tavalyi adatokhoz képest. Mindez az alacsony piaci kamatokra, a megnövekedett fuvarmegbízásokra, és az új piaci szereplők megjelenésére vezethető vissza.

Listavezető: a Ford

A Carinfo.hu tájékoztatása szerint a személygépkocsi típusok közül az év első kilenc hónapjában a legtöbbet, 11 ezer darabnál is többet a Fordból helyezték forgalomba, Suzukiból 10.765, Opelből 8.213, Toyotából 7.072, Skodából 7.019 kelt el. Az előző év azonos időszakában is a Ford állt az élen, a második helyen az Opel volt, míg a harmadik, valamint a negyedik helyet a Suzuki, és a Volkswagen szerezte meg.

A motorkerékpár típusok közül az év első kilenc hónapjában a legtöbbet, 476-ot Hondából adtak el, Suzuki motorból 331, BMW-ből 326, Yamahából 234, a Piaggio-ból 161, a Kawasakiból 90 kelt el. Az előző év azonos időszakában is a Honda állt az első helyen, azt követte a Suzuki, a BMW, a Yamaha, a Piaggio és a Kawasaki.

(MTI, 2017. október 2.)

 

Százezres lesz a piac, nyom a Suzuki és a SUV

Ötödével nőtt az új autók piaca 2017 első félévében.

2017 első félévében közel 20 százalékkal, a 2015-ös adatokhoz képest pedig csaknem 50 százalékkal több új autót helyeztek forgalomba Magyarországon, ez derül ki a Datahouse adataiból a Világgazdaság tudósítása szerint. 2017 első hat hónapjában mintegy 55 ezer új autót értékesítettek, ami hét százalékkal haladja meg a Magyar Gépjárműimportőrök Egyesületének (MGE) első fél évre kialakított előrejelzését. Ez azt vetíti előre, hogy 2017 egészében a forgalomba jutó személyautók száma meghaladhatja a százezret. (Tavaly 96.594 új autót helyeztek forgalomba).

Az első hat hónapban tovább szárnyalt a Suzuki értékesítése, a márkából több mint 6.800-at adtak el, és ezzel a piaci részesedése meghaladta a 12 százalékot. A második helyen 10 százalékkal a Ford áll, amelyből 5.600-nál is többet adtak el, a harmadik helyen pedig az Opel végzett, a közel 9 százalékos piaci részesedéséhez 4.788 autót kellett értékesítenie. Egy évvel ezelőtt a Suzuki állt az első, az Opel a második helyen, a harmadik pedig akkor a Skoda volt, megelőzve a Fordot.

A magánvásárlók visszatérése folytatódik, arányuk már meghaladja a harminc százalékot, miközben valószínű az is, hogy a céges vásárlások egy része magánvásárlásnak tekinthető. Az MGE azt reméli, hogy az elektromos autók kormányzati támogatása a kezdeti nehézségeket követően beindul. Egyelőre annyi tudható, hogy május végéig 303 elektromos autóra kötötték meg a támogatási szerződést.

2017-ben a városi terepjárók (SUV) és az alsó középkategóriás autók versenyében fordulat következett be: amíg 2016-ban 2,5 százalékkal vezetett az alsó középkategóriába tartozó modellek eladása, addig 2017-ben a városi terepjárók jóval megelőzték őket. Az idén eladott több mint 54 ezer autó közül 18 ezernél több tartozott a SUV-ok közé, és valamivel több mint 15 ezer az alsó középkategóriába. (Egy évvel korábban mindkét csoport eladása 13 ezer körül mozgott). A növekvő piacon viszont nem változott a sport- és a luxusautók értékesítésének részaránya: idén mintegy 434, tavaly pedig 395 luxusautót helyeztek forgalomba.

(Világgazdaság, 2017. július 4.)

Nyújtott egyet a magyar autópiac

2017 elején   ötödével nőtt a magyar autópiac.

 2017 februárjában az egy évvel korábbinál 21 százalékkal több, nyolcezer darab új autót helyeztek forgalomba, számolt be az Origo a Magyar Gépjárműimportőrök Egyesületének közleményéről.

Az MGE szerint ez azt vetíti előre, hogy 2017-ben is folytatódik az új autók forgalomba helyezésének növekedése és ennek mértéke túllépi a százezret.

Az egyesület bízik abban, hogy az elektromos autók piaca a kormányzati támogatás nyomán a kezdeti nehézségeket követően beindul. Ennek közvetlen hatása legkorábban 2017 tavaszától lesz.

Az MGE szerint folytatódik a magánvásárlók visszatérése az autópiacra, de ők inkább a használtautó-kínálatból elégítik ki igényeiket. Valószínűsíthető ugyanakkor az is, hogy a céges vásárlások egy része (különösen az egy-három autós céges vásárlások) magánvásárlásnak tekinthető.

2017 februárjában közel ezerháromszáz kis haszonjármű kelt el, ami 14 százalékkal kevesebb, mint egy éve. Sokat javítana a helyzeten, ha a vegyeshasználatú kis haszonjármű ismét visszajuthatna a palettára. E mellett ez a kategória nagymértékben támogatná a kis-, és középvállalatokat, ami a kormányzat célja is.

Autóbuszokból a múlt hónapban 39 darab kelt el, ami 40 százalékkal kevesebb az előző évi februárinál. A buszpiac igen kis mérete miatt tud jelentős havi eltéréseket mutatni, így inkább az a fontos, hogy éves átlagban növekedést legyen, mivel a buszpark nagyon öreg és megújításra szorul.

Minimális visszaesés volt a nagy haszonjárműveknél, 414-et adtak el, ami 4 százalékkal kevesebb az egy évvel korábbinál. A kedvezőtlen időjárás késleltette az átadásokat, másrészt egyes nagy flottatulajdonosok némileg megnyújtották a flottacserék idejét.

A motorkerékpárpiac továbbra is gyenge 67 eladott darabbal, de az értékesítést fokozottabban befolyásolja az időjárás. Az MGE szerint létfontosságú lenne a robogóazonosítás megoldása, valamint a regisztrációs adó kiigazítása a használati jellegű motorok esetében, továbbá a 125 köbcentiméteres robogók vezetésének megkönnyítése a "B" kategóriás jogosítvány esetében.

Az egyesület 2017-ben összesen 102 ezer új személykocsi, 22 ezer kis haszonjármű, 5.500 nagy haszonjármű, 2.400 motorkerékpár és 500 autóbusz forgalomba helyezésére számít.

(Origo, 2017. március 1.)

 

Jót tempózott a magyar autópiac

2016 vége felé 40%-kal megugrott a járműpiac.

2016 novemberében egészen pontosan 9.412 darab személygépkocsit helyeztek forgalomba Magyarországon, 43 százalékkal többet, mint egy évvel korábban. Ez bőven túlszárnyalta az előzetes várakozásokat, ráadásul ezzel november 2016-ban a második legerősebb hónapja volt a magyar autópiacnak, összegzi az Origo.

Novemberben 1.864 kishaszonjárművet helyeztek forgalomba, számuk bár csekély mértékben, de 0,4 százalékkal csökkent a 2015. évi novemberhez képest.

Az első 11 hónapban 86.801 autó jutott forgalomba, 24 százalékkal több, mint az előző év azonos időszakában. Ugyanebben az időszakban a forgalomba helyezett kishaszonjárművek száma 24 százalékkal emelkedett, 18.894 darabra.

A Magyar Gépjárműimportőrök Egyesülete arra számít, hogy 92 ezer személygépkocsit és 20 ezer kishaszonjárművet helyeznek forgalomba 2016-ban,ami jóval több a korábban előrevetített 80 ezer, valamint 18 ezer darabnál.

(Origo, 2016. december 1.)

 

Nagyot dobott a magyar autópiac

Közel másfélszeresére nőtt nyáron a személyautó vásárlás.

2016. augusztusában 7.181 személyautót helyeztek forgalomba Magyarországon, 44 százalékkal többet, mint 2015-ben ugyanebben a hónapban. Így a személykocsik piacának növekedése az első nyolc hónapban jelentősen túllépte az előrejelzéseket, a Magyar Gépjárműimportőrök Egyesülete (MGE) értékelése szerint. Tovább tart ugyanakkor az autópark öregedése.

Az év első nyolc hónapjában 61 ezer személyautót helyeztek forgalomba, 25 százalékkal többet, mint az előző év azonos időszakában.

Az augusztusban forgalomba helyezett kishaszonjárművek száma 2.092 volt, 117 százalékkal nőtt 2015. augusztusához képest, az első nyolc hónapban pedig 13.804 kishaszonjárművet helyeztek forgalomba, 32 százalékkal többet, mint egy éve. A kishaszonjármű piac növekedésének lassulása megállt és a várakozásokat túllépő bővülést mutatott az első 8 hónapban.

Az MGE szerint a friss adatok alapján emelni kell piaci előrejelzésüket, főként a személyautók és a kishaszonjárművek értékesítésénél. Eddigi előrejelzésük az volt, hogy 2016-ban 80 ezer személygépkocsit és 18 ezer kishaszonjárművet helyeznek forgalomba Magyarországon.

Öregedik a géppark, az importált használt személyautók átlagéletkora meghaladja a 11 évet, számuk pedig jóval magasabb a behozott új autókénál. Ez hozzájárul az autópark további öregedéséhez, emellett a károsanyag-kibocsátás növekedéséhez, miközben a közlekedés biztonsága romlik, a költségvetési bevételeket pedig csökkenti. Utóbbi oka, hogy a használtautó-behozatal területén a joghézagok kihasználása miatt jelentős mértékű áfa-befizetés marad el.

Az augusztusban forgalomba helyezett 337 nagyhaszonjármű 11 százalékkal volt kevesebb a tavaly augusztusinál. Az év első nyolc hónapjában 3.311 nagyhaszonjármű került forgalomba, ami 2 százalékos csökkenést jelent az előző év azonos időszakához képest, ugyanakkor az MGE enyhe piaci növekedést vár az év egésze folyamán.

A 25 forgalomba helyezett autóbusz 42 százalékos csökkenés a megelőző év augusztusához képest. A január-augusztus közötti időszakban viszont 4 százalékkal több, 264 busz jutott forgalomba. Az MGE szerint az autóbuszpiac kis mérete miatt mutat jelentős havi eltéréseket, ezért itt az a fontos, hogy éves szinten növekedés legyen, mivel a buszpark elöregedett, lecserélésre szorul.

Motorkerékpárból 172-t helyeztek forgalomba augusztusban, 12 százalékkal többet, mint 2015-ben ugyanebben a hónapban. Az első nyolc hónapban a forgalomba helyezett motorkerékpárok száma 1.765 volt, ami 8,5 százalékos növekedés az előző év azonos időszakához képest. Az MGE értékelése szerint a motorkerékpár piac továbbra is gyenge, bár az augusztusi növekedés felfelé húzta a mérleget.

(Origo, 2016, szeptember 1.)

 

Megy a magyar autópiac

Negyedével nőtt félév alatt.

2016. első félévében közel 46 ezer személyautót hoztak forgalomba, 24 százalékkal többet, mint az előző év azonos időszakában. A júniusban forgalomba helyezett kishaszonjárművek száma 1.859 darab volt, ami 27 százalékos növekedés a tavaly júniusihoz képest, az első fél évben pedig számuk 10 ezer volt, ami 24 százalékos bővülés.

A Magyar Gépjárműimportőrök Egyesületének értékelése szerint a személyautók piacának növekedése az első hat hónapban sokkal gyorsabb volt az előzetes becslésnél. Ennek alapján 2016. jobb év lesz a korábban vártnál.

A gépjármű kereskedők továbbra is bíznak abban, hogy folytatódik a magánvásárlók visszatérése a piacra és a vállalkozások gépjárműveinek cseréje is tovább nő. Tény ugyanakkor, hogy a magánvásárlók elsősorban használtautót vesznek, ráadásul a céges vásárlások egy része magánvásárlásnak tekinthető, mivel csak az általános forgalmi adó visszaigénylése miatt vesznek autót a cégeknek.

Az importált használt személyautók átlagéletkora meghaladja a 11 évet, számuk pedig jóval magasabb a behozott új autókénál. Ez hozzájárul az autópark további öregedéséhez, a károsanyag-kibocsátás növekedéséhez, miközben a közlekedés biztonsága romlik. A költségvetési bevételeket pedig csökkenti, hogy a használtautó-behozatal területén a joghézagok kihasználása miatt jelentős mértékű áfa-befizetést elcsalnak az importőrök.

A kishaszonjármű piac növekedésének lassulása megállt, a bővülés pedig nagyobb a vártnál. A 2016. júniusában forgalomba helyezett 499 nagyhaszonjármű 20 százalékkal volt több a tavaly júniusinál. Az év első hat hónapjában 2.632 nagyhaszonjármű jutott piacra, ami 3 százalékos növekedés az előző év azonos időszakához képest. A nagyhaszonjárműveknél enyhe piaci növekedés várható.

A júniusban forgalomba helyezett 32 autóbusz 20 százalékos csökkenés a megelőző év azonos időszakához képest. Január-júniusban összesen 224 buszt helyeztek forgalomba, 9 százalékkal több, mint az előző év hasonló időszakában. Az autóbuszpiac kis mérete miatt mutat jelentős havi eltéréseket, itt az a fontos, hogy éves szinten növekedés legyen, mert a buszpark elöregedett, lecserélésre szorul.

Júniusban 305 motorkerékpárt helyeztek forgalomba, 20 százalékkal többet, mint előző év azonos hónapjában. Az első félévben a forgalomba helyezett motorkerékpárok száma 1.383 volt, ami 12 százalékos növekedés az előző év azonos időszakához képest.

Az MGE 2016. évre szóló előrejelzése szerint összesen 80 ezer személygépkocsi, 18 ezer kishaszonjármű, 5.700 nagyhaszonjármű, 2.200 motorkerékpár és 600 autóbusz forgalomba helyezése várható.

(Figyelő, 2016. július 4.)

 

Meglódult a magyar autópiac

A legnépszerűbb a Suzuki, az Opel és a Skoda.

A vártnál több új autót adtak el idén áprilisban Magyarországon, valamint az év első négy hónapjában, így lehet, hogy át kell írni az ez évi terveket.

2016. áprilisában csaknem húsz százalékkal több személyautót adtak el hazánkban, mint egy évvel korábban: az elmúlt hónapban nyolcezer új kocsit helyeztek forgalomba, a DataHouse adatai alapján. Az év első négy hónapjában közel 28 ezer új személyautót vittek el a szalonokból, ami 17 százalékos növekedés a bázishoz képest.

Áprilisban is a Suzukiból adtak el a legtöbbet, a márka mintegy két százalékponttal lépte túl a Skodát, amelyet az Opel követett. Idén az első négy hónapban is a Suzuki állt az élen, a második helyen pedig az Opel, míg a harmadikon a Skoda volt.

Az autópiac fejlődése az első négy hónapban gyorsabb a Magyar Gépjárműimportőrök Egyesületének (MGE) előzetes becslésénél. A szervezet a 2015. évi 77 ezer után 2016-ban 80 ezer új jármű eladásával számolt a januárban készített prognózisban.

A piac eddigi fejlődése alapján, ha az irányzat a tavalyi évhez képest töretlen marad, valószínűleg pár százalékkal felfelé kell módosítani az előrejelzés, jelezte az MGE.

Az egyesület arra számít, hogy folytatódik a magán vásárlók gyorsuló visszatérése a piacra és a vállalkozások gépjárműveinek cseréje is tovább erősödik.

(Világgazdaság, 2016. május 2.)

 

Lépett egyet a magyar autópiac

2015. nyarán nőtt az autóértékesítés, nem is kicsit.

Növekedett júniusban a hazai autópiac a Portfolio elemzése szerint: több mint hétezer darab személygépkocsit értékesítettek az elmúlt hónapban, ami 17%-os növekedés az előző év azonos időszakához képest. Az újautó vásárlások döntő részét még mindig a céges beszerzések adják. A legtöbbet Ford márkájú autóból adták el júniusban.

2015. júniusában egészen pontosan 7.371 darab újautót helyeztek forgalomba Magyarországon, a Jato Dynamics legfrissebb adatai szerint. Ez 17%-os növekedést jelent az előző év azonos időszakához viszonyítva. Még most is elsősorban a céges vásárlások húzzák az újautó-értékesítések nagy részét, az eladások 76%-át tették ki.

A legkedveltebb autómárka a Ford volt júniusban, amiből 1.094 darabot értékesítettek, ez a teljes piac 12%-át teszi ki. A második helyen az Opel állt, míg a harmadik helyet a Volkswagen foglalta el.

(Portfolio, 2015. július 2.)

 

Araszolgat a magyar autópiac

Csak lassan lépegetnek az újautó vásárlók.

 

2015. májusban a magyar autópiac igencsak szerény mértékben nőtt. A legfrissebb statisztikák alapján tavaly májushoz képest 2 százalékkal több új személygépkocsi jutott forgalomba az ötödik hónapban. A legtöbbet Fordból vásároltak, aminek javát a cégek vitték el. A magánszemélyek kedvence ebben a hónapban is a Suzuki volt a márkák között, az Opel és a Dacia után.

Májusban összesen 5.883 darab járművet adtak el Magyarországon. Fordból 961 darab kelt el, aminek közel 90%-a vállalkozások beszerzése volt. A Ford a piac 13%-át vitte, kishaszon gépjárműből és személyautóból együtt.

Személyautókból az Opel volt a piacvezető 705 darab értékesített járművel és 12 százalékos piaci részesedéssel. Az Opelt követte a Ford 628 darab jármű értékesítésével, majd a Skoda, 506 darabos eladásával. A Skoda márkán nagyot lendített, hogy a modellek között ismét a Skoda Octavia fogyott a legjobban, 276 darabos összértékesítéssel.

A magyar autópiacot a céges vásárlások mozgatják hosszú ideje, bár az is igaz, hogy akadnak, akik cégen keresztül vásárolnak maguknak autót. Az újonnan forgalomba helyezett járművek 75 százaléka céges, míg a magánszemélyek vásárlásai a piac 25 százalékát adják. A magánszemélyek vásárlásait ugyanakkor a Suzuki vezeti, a japán márka autóinak 50 százalékát magánszemélyek veszik meg. A márka három legsikeresebb modellje a Swift, az SX4 S-Cross és a nemrég a szalonokba kihelyezett Vitara . A Vitara térnyerése azt jelzi, hogy a népszerű Dacia Duster komoly versenytársa lesz.

(Portfolio, 2015. június 1.)

 

A cégeknél  a Ford, a családoknál a Suzuki

2015. áprilisában meglódult a magyar autópiac.

2015. áprilisában nőtt a magyar autópiac, az előző év azonos időszakához képest 21 százalékkal több új személygépkocsit állítottak forgalomba. A legsikeresebb autómárka ismét a Ford volt, ismét tarolva a céges értékesítés területén. A magánszemélyek első számú kedvence viszont a Suzuki volt a márkák között, maga mögé utasítva az Opel és a Dacia típusait, akik korábban még az élen álltak.

2015. áprilisában összesen 6.752 darab járművet helyeztek forgalomba Magyarországon. A legsikeresebb autómárkából, amely a Ford volt, ezer darabot adtak el, de ezek nagyobb részét (87%-át) vállalkozások vásárolták meg. A Ford piaci részesedése 13 százalék volt ebben a hónapban, a személyautókat és a kishaszon gépjárműveket együtt tekintve.

A személyautók piacán legjobban az Opel fogyott, 738 darab értékesített járművel és 11 százalékos piaci részesedéssel. A Ford lett a versengésben, 720 darab jármű-értékesítésével, míg a harmadik helyen a Skoda végzett 712 darabos eladásával. Utóbbi márka piacán a Skoda Octavia modelljéből közel 400 darab kelt el.

Továbbra is a magyar autópiacot a céges vásárlások mozgatják elsősorban (bár az is igaz, hogy sokan a cégükön keresztül vásárolnak maguknak autót), az újonnan forgalomba helyezett járművek 76 százalékát céges megrendelések adták, míg a magánszemélyek vásárlásai a piac 24 százalékát tették ki.

A magyar piacon ugyan a legtöbb gépjárművet cégek vásárolják, de jóval az átlag felett értékesít magánszemélyeknek a Suzuki, eladásainak több mint felét ez a piacrész képezi. A Suzuki márka elsősorban három sikeres modelljének, a Swiftnek, az SX4 S-Crossnak és a nemrég a szalonokba került Vitarának számlájára könyvelheti piacvezetését a családi eladásokban. Ebben a kategóriában egyébként éles a verseny az Opel és a Dacia között is, de a legfeszültebb a Vitara és a Duster versengése.

(Portfolio.hu, 2015. május 4.)

 

Még mindig csóró a magyar autóvásárló

2014-ben több használt autót vettek, mint újat az autóvásárlók.

Magyarországon egy évtizeddel ezelőtt, 2004-ben adták el a legtöbb járművet, 233 ezer darabot. 2014. mérleg ettől még távol van, de tény, hogy a válság éveit követően elindult a növekedés az autópiacon. A JATO előzetes adatai szerint Magyarországon 2014-ben 68 ezer új személyautót és 16 ezer új kishaszonjárművet helyeztek forgalomba, ami az előbbiek esetében 20 százalékos, utóbbiaknál 36 százalékos növekedést jelent az előző évihez képest. A teherjárműveknél a jegybank növekedési hitelprogramja húzta a forgalmat.

A szalonokban a céges beszerzések adták a forgalom 85 százalékát, ami azt jelenti, hogy a magánvásárlók még mindig tartózkodóak az autóvételben. A Magyar Gépjárműimportőrök Egyesülete azzal számol, hogy 2015-ben is folytatódik a növekedés. A vásárlásokban továbbra is meghatározó a készpénzes vétel. Az áfa részleges vagy teljes visszaigényelhetősége miatt a cégek 80-90 százaléka operatív lízinget vagy nyílt végű pénzügyi lízingkonstrukciót választ előreláthatóan.

A hazai újautó-piacon komoly szerepet játszik a céges beszerzések mellett a reexport: ezt az euró–forint árfolyam mellett az európainál alacsonyabb nettó árak is ösztönzik, amit ki is használtak az osztrák és a német kereskedők, számukra megéri a magyarországi beszerzés. A magánvásárlásokat továbbra is fékezik a hitellel terhelt autók, hiszen tulajdonosaik hiába cserélnének újra, ha a fennálló tartozások lehetetlenné teszik az eladást, vagy éppen a régi autó újba, vagy újabba beszámítását.

Az autóimportőrök körében 2008 óta a hazai értékesítési pontok száma 1100-ról 470-re csökkent, különösen a keleti megyékben egyre kevesebb a szalon és a javítóbázis, aminek következtében olykor száz kilométert kell autózni a legközelebbi márkaszervizig.

Az újautó kereskedők bánatára, bár nő a piacuk, nagyobb  mértékben bővül a használt kocsik behozatala. A hitellel terhelt autók miatt szűkült az elmúlt években a viszonylag fiatal és keveset futott használt kocsik kínálata, ezért is ugrott meg az importjuk, mely 2013-ban már a százezer darabot is elérte. A takarékos, jó állapotú használt autó máshol is drága, ezért a használt import zöme tizenéves, sokat futott darabokból áll, közöttük pedig nem ritka a karambolos, felújított darab.

A 2014-ben importált százezer használt személykocsi között alacsony a 4-6 évesek aránya, a Datahouse adatai szerint 80 százalékuk tízévesnél idősebb, és ezen belül minden második kora meghaladja a 15 évet, ami környezetvédelmi, közlekedésbiztonsági és költségvetési szempontból sem előnyös.

A legális kereskedések és műhelyek versenyhátrányát tovább növelik a feketén javító műhelyek, melyek a lopott és szétszedett autókból is hasznot húznak. Némileg javíthat ugyan a helyzeten a 2015. januártól életbe lépett rendelet, amelynek értelmében a bontóban minden alkatrészt regisztrálni kell, ám a rendelkezés megint a legális bontóknak és műhelyeknek jelent adminisztrációs többletterhet.

A szervizágazat ötszázmilliárd forintos éves forgalmának fele a feketegazdaság része. Az illegális javítóműhelyek bevételét növeli, hogy a biztosítók számla nélkül is kifizetik a tényleges kár felét. A gyors megoldás kedvező a károsultnak, de rossz a költségvetésnek, hiszen olcsóbb javítást csak a feketeágazat ígér, ráadásul nem is dolgoznak mindig rosszul.

(Népszabadság, 2015. január 3.)

 

Hazai autópiac 2013-ban: ferde utakon

Több új autót adtak el 2013-ban Magyarországon, de a hazai vásárlók kevesebbet vettek. Na, akkor ez most hogy is van?

A hazai kereskedésekben 6 százalékkal több új személyautót helyeztek forgalomba 2013-ban, ám a belföldi fogyasztás nem nőtt. Hiába kelt el több új kocsi itthon, nem a hazai piac bővült.

A 2013-ban felrendszámozott 57 ezer új személygépkocsiból tízezer egyetlen kilométert sem gurult saját kerekén magyar közutakon, mert egy-két hét vagy hónap múlva tréleren utazott német és osztrák kereskedőkhöz, majd azok adták el végleges tulajdonosának. A magyarázat egyszerű: az EU piacánál jóval olcsóbb magyarországi nettó árak miatt még úgy is megéri a külföldi kereskedőknek nálunk vásárolni, ha a regisztrációs adó megfizetése után kivonják a forgalomból az új autót, melyet azután a magyar rendszámtól megszabadítva kamionon szállítanak külföldre. A gurulós export mértéke több márkánál 30 százalékos, de van, amelyiknél csak minden második új kocsi marad itthon. Az autógyártók egyelőre szemet hunynak a trükk fölött, amit az euró-forint árfolyam is ösztönzött. Jogi oldalról a kivitt autó ugyan használtnak minősült, hiszen egyszer már kapott rendszámot. de az új külföldi tulajdonos végül is vadi új autót vett.

Az új autók ezrei vándorolnak így külföldiekhez, közben pedig használtak tízezrei érkeztek hozzánk, ráadásul számuk tavaly már minden hónapban meghaladta az újakét. A regisztrációs adó enyhítésének hatására 2012-ben 71 százalékkal ugrott meg az autó import, 2013-ban pedig 70 ezerre nőtt a behozott használt autók száma, ami 30 százalékos növekedést jelent az előző évhez képest, annak ellenére, hogy az euró árfolyama többnyire 295-300 forint között volt. Itthon egyre kevesebben tudnak újat venni, vagy 10 éves kocsit fiatalabbra cserélni, ráadásul a beszámításos üzletek is csökkennek, emiatt szűkebb a kínálat a hazai használtautó-piacon, ahol ráadásul egyre több albán, bolgár és román kereskedő is vásárol.

Ötödik gyenge évén van túl a magyar autópiac, és bár tavaly már mutatkoztak élénkülési jelek, de 2014-re legfeljebb csak egy óvatos optimizmus indokolt. A növekedést korlátozzák a hitelbe ragadt ügyfelek, akik közül 150 ezer küzd törlesztési gondokkal, ez nagyjából éppen az elmúlt három évben forgalomba helyezett új személygépkocsik számának felel meg. Az előrejelzések szerint idén sem várható jelentős fellendülés, mert továbbra sincs több magánvásárló a szalonokban, melyeknek száma a válság előtti ezerről az idei év elejére 270-re csökkent.

A tavaly forgalomba helyezett 56,7 ezer új személyautó és 11,5 ezer kishaszonjármű az előbbi esetében 5,7 százalékos, utóbbinál 4,8 százalékos növekedést jelent, a vásárlások 80 százaléka céges. A forgalom nagyjából a várakozásnak megfelelően alakult, ám az üzletág fennmaradásához legalább évi százezer új autó eladására lenne szükség. 2014-re 7-10 százalékos piacnövekedés várható, amivel a piac még mindig messze elmarad a nyereséges működéshez szükséges darabszámoktól. Az idei évre szóló növekedési előrejelzést az elöregedett autópark lassú cseréjére alapozzák a szakértők, akik szerint a folyamatosan emelkedő szervizköltségek is újautó-vásárlásra ösztönzik majd a cégeket és magánembereket, már akinek lesz pénze. Idén is befolyásoló tényező lesz a valójában nem belföldi eladású, vagyis itthonról továbbexportált autók mennyiségének alakulása, ennek mértéke tavaly az eladások ötöde volt. Jelentősebb piacnövekedésre csak a szakmát támogató adókedvezmények és kormányzati ösztönző programok bevezetésével lehetne számítani.

Továbbra is magas lesz a flottavásárlások aránya. A magánügyfelek száma tavaly csak kissé élénkült, de talán idén megjelennek a szalonokban egy kicsit nagyobb számban azok a vásárlók is, akik a korábbi évek bizonytalan gazdasági környezete miatt halogatták az autóvásárlást. A hitelkonstrukciók feléledése is esély a magánvásárlások növekedésére, de a tavalyi javuló jogszabályi környezet is segítette az autópiac élénkülését: ilyen volt a cégszerű használatnál a javítások áfájának részbeni visszaigényelhetősége.

Minden járműkategóriával számolva továbbra is a Ford a piacvezető, ami a márka 11,4 százalékos részesedését jelenti: az elsőség 7900 új autót jelent, ebből 5600 személyautó és 2300 kishaszonjármű, utóbbi kategóriában évek óta listavezető a Ford, melynek itt 20 százaléknál nagyobb a részesedése. Rendőrségi tender elnyerése nélkül is tartja vezető helyét a személyautó-piacon az Opel, melyből 6150 kelt el. A volumen szempontjából az Astra és az Insignia volt a két legfontosabb modell, előbbiből 2225 darabot, utóbbiból 631-et helyeztek forgalomba. Az év végi hajrával erősítette pozícióját az immár 10 százalékos piaci részesedésű Opel, mely továbbra is a legnépszerűbb márka Magyarországon, ami 470 ezer autót és a gépjárműpark 15 százalékát jelenti. A Porsche Hungaria 2013-ban 15,5 ezer új autót értékesített, tavalyi árbevétele 280 milliárd forint volt.

A behozott személygépkocsik 2011-ben csupán 7 százalékát, 2012-ben 11 százalékát tették ki a hazai használtautó-vásárlások teljes mennyiségének, addig idén ez az arány már eléri majd a 15 százalékot is. Az importszabályozásban nem várható lényeges változás, ezért tovább özönlenek a használt autók az országba, miközben a hazai személygépkocsipark átlagkora már meghaladja a 13 évet.

A magyar GDP és export alakulásában 20, valamint 25 százalékos részesedése van a hazai járműiparnak, ugyanakkor termékei csak kis szeletet tudnak kihasítani a hazai piaci tortából: 2013-ban győri Audikból, esztergomi Suzukikból és kecskeméti Mercedesekből 4700 kapott magyar rendszámot, ami nyolc százaléka a forgalomba helyezett új személyautóknak. A piac fénykorában az évi kétszázezer új autóból minden negyedik esztergomi Suzuki vagy szentgotthárdi Opel volt.

(Népszabadság, 2014. január 3.)

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.