web₪zseb

Spotify: hol is laksz

Kemény ellenőrzésbe kezd a zeneszolgáltató Spotify. 

A Spotify már most is sokat tud a felhasználókról, így a zenei ízlésükről, a leghallgatottabb kedvenceikről vagy a nyári slágereikről. A zeneszolgáltató mostantól azonban azt is tudni szeretné, hogy az előfizetője hol lakik, írja az Origo. Ez része annak az erőfeszítésnek, hogy feltárják a prémium családi hozzáféréssel kapcsolatos csalásokat és visszaéléseket.

A Premium Family egy havonta 15 dollárba kerülő csomag hat ember számára. Igénybevételének egyetlen feltétele az, hogy mind ugyanazon a címen éljenek. A zeneszolgáltató óriás azonban aggódik amiatt, hogy az emberek visszaélnek ezzel a csomaggal pusztán azért, hogy mindössze havi 2 és fél dollárt (átszámítva körülbelül 750 forintot) fizethessenek a szolgáltatásért. 2019 augusztusában a vállalat frissítette a prémium családi előfizetési feltételeket, előírva benne, hogy a felhasználók rendszeres időközönként adják meg a helymeghatározási adatokat, bizonyítva, hogy valóban mind ugyanabban a családban élnek.

Az új feltételek hatálybalépése után 30 nap áll rendelkezésre, hogy a felhasználó tartózkodási helyét megismerhesse a cég. A családi csomag feltételeit először augusztus 19-én módosították Írországban és szeptember 5-én az Egyesült Államokban.

A társaság 2018-ban már tesztelte felhasználói földrajzi helyét, pontos GPS-koordinátákat kérve, de a TechCrunch szerint az ügyfelek tiltakozása után felhagyott ezzel a kísérleti programmal. Most azonban újra szándékában áll a helymeghatározási adatok beszerzése, amely megnöveli az aggályokat a magánélettel és a személyes adatokkal kapcsolatban.

"A feltételek változtatása lehetővé teszi a Spotify számára, hogy tetszőlegesen használja az egyén tartózkodási helyét annak megállapítására, hogy továbbra is ugyanazon a címen tartózkodik-e, amennyiben családi fiókot használ. Nem egyértelmű, hogy a Spotify milyen gyakran fogja lekérdezni a felhasználók eszközeit ennek az információnak a megszerzése céljából" - mondta Christopher Weatherhead, a Privacy International brit felügyeleti csoport technológiai vezetője, hozzátéve, hogy "a lépés aggasztó adatvédelmi következményekkel jár".

A helymeghatározási adatok különösen érzékenyek, mivel információt szolgáltatnak arról, hogy valaki hol tartózkodik, és részleteket biztosít a cégeknek és a hirdetőknek az illető személyes életéről. Még akkor is, ha az adatokat névtelenné teszik, a helymeghatározási adatok gyakran annyira specifikusak, hogy mindössze néhány lépésre van szükség ahhoz, hogy meghatározható legyen, a koordináták pontosan kihez tartoznak. New Yorkban a törvényhozók például olyan törvényjavaslatot terveznek kidolgozni, amely megtiltaná az alkalmazások számára az emberek helymeghatározási adatainak megosztását a városon belül.

(Origo, 2019. szeptember 17.)

 

Bukdácsolgatva lépked a Spotify

Nagyobb lett a Spotify vesztesége, mint várták.

A vártnál nagyobb veszteséget szenvedett el, és a reméltnél kevesebb fizetős ügyfelet szerzett a Spotify Technology 2019 második negyedévében - írja az Index az MTI nyomán. A zenestreamelő szolgáltatást nyújtó, stockholmi székhelyű vállalat gyorsjelentésében arról számolt be, hogy A PRÉMIUM ELŐFIZETÉST HASZNÁLÓ ÜGYFELEK SZÁMA 108 MILLIÓRA EMELKEDETT JÚNIUS VÉGÉRE.

Ez 30 százalékkal több mint egy évvel korábban, de kevesebb az elemzők által várt 108,5 milliónál. A Spotify szolgáltatásait havonta legalább egy alkalommal igénybe vevők, köztük az ingyenes változatot használók száma 29 százalékkal 232 millióra nőtt, ami viszont meghaladja az elemzők által várt 228 milliót. 

A prémium-előfizetőktől származó bevételek 1,5 milliárd euróra rúgtak a második negyedévben, ez a teljes bevétel majdnem 90 százaléka.

A június 30-án végződött három hónapban a Spotify teljes bevétele 1,7 milliárd euró volt, 400 millió euróval haladta meg az egy évvel korábbit. Elemzők kicsit alacsonyabb bevételre, 1,6 milliárd euróra számítottak.

A részvényesekre jutó veszteség 76 millió euró, részvényenként 42 eurócent volt, ami jóval kevesebb az egy évvel korábbi 394 milliós, részvényenként 2,2 eurós mínusznál. Elemzők azonban kisebb, 32 centes veszteséget vártak a második negyedévre. 

A Spotify arra számít, hogy a harmadik negyedévben a 240 és 245 millió közötti sávba kúszik fel a havonta legalább egy alkalommal aktív felhasználóinak száma. Elemzők 242 milliós számot várnak. 

(Index, 2019. július 31.)

 

Zene: Spotify, Apple, You Tube, Amazon

Eltűnnek a lemezek és az MP3-lejátszók, a streaming mindent letarolt.

A Spotify 2008-as indulása után, ha nem is egy csapásra, de fokozatosan változott meg a teljes zeneipar, írja az Origo. Balogh Tamás Márk írása.

A Svédországból indult startup négy év alatt 20 millió felhasználóra tett szert, és megkezdődött a streamingkorszak, amelyhez később a világ egyik legnagyobb vállalata, az Apple is csatlakozott 2015-ben.

Az International Federation of the Phonographic Industry (IFPI) jelentése szerint 2018-ban a globális zeneértékesítés 9,7 százalékkal, 19,1 milliárd dollárra emelkedett. A leggyorsabban növekvő szegmens toronymagasan az előfizetős streamingplatformoké, amelyek összbevétele 33 százalékkal nőtt 2017-hez képest.Ez zsinórban már a negyedik olyan év, amikor a növekedés jól mérhető a zeneiparban.

A zeneipar viszont még így sem mászott ki a gödörből, ahová 2000 óta fokozatosan becsúszott, hiszen 1999-hez képest már csak feleakkora bevételt termel. Jelenleg 255 millió olyan fogyasztó van világszerte, akik valamelyik streamingplatform előfizetői, és ők adják a teljes szektor bevételének 37 százalékát. Ha ehhez hozzászámoljuk az olyan ingyenes felhasználókat is, akik előfizetés helyett reklámokat néznek, akkor ez az arány 47 százalékra nő.

Az Egyesült Államokban még nagyobb húzóerő a streaming, hiszen itt az előfizetők adják a teljes zeneipar bevételének a 75 százalékát, amely a Recording Industry Association of America szerint 10 százalékos növekedés 2017-hez képest

A lemezeladások globálisan ugyanakkor 34 százalékot zuhantak, hiszen a fogyasztók egyre nagyobb hányada már digitálisan vásárolja, hallgatja és streameli a tartalmakat. Meglepetés ugyanakkor, hogy a bakelitlemezek eladása 6 százalékot ugrott egy év alatt, ez a szegmens utoljára 1988-ban tudott ekkora bevételt generálni, és jelenleg 3,6 százalékos a piaci részesedése. A CD-eladások mellett szintén komoly, 21 százalékos visszaesés volt a digitális letöltések piacán.

A streamingforradalmat az ezredfordulós generáció hajtja. Ők – elődeikkel ellentétben – sokkal inkább hajlandóak fizetni az ilyen szolgáltatásokért, annak ellenére is, hogy ezt a generációt sokan a torrentezéssel és a tartalmak illegális letöltésével azonosítják.

A telített piacon egyre több cég versenyez az előfizetőkért. A két legnagyobb jelenleg egyértelműen a Spotify és az Apple Music, de egyre inkább jön fel a YouTube Music és az Amazon Music is.

A felhasználóknak egyre nehezebb dönteni, hogy melyikre fizessenek elő, mivel árban gyakorlatilag azonosak, és a korlátlan zenehallgatás mellett egyik sem kínál túl sok mindent. Néhány vállalat próbál úgy bevonzani kevésbé fizetőképes rétegeket, hogy ingyenessé teszi a felületet, viszont a usereknek cserébe reklámokat kell néznie. Gyakran a döntést a hírnév vagy a zenei kínálat határozza meg.

A YouTube és a Pandora azzal hirdeti magát, hogy az ő algoritmusuk ajánlja a legjobb zenéket a hallgatónak, a Google helymeghatározással összekötve képes lokális zenéket találni, a Spotify pedig gyakorlatilag bármilyen eszközön hallgatható, ráadásul ezt a legegyszerűbb összekötni a közösségi oldalakkal, ami szintén fontos az ezredfordulósok számára.

Mellettük még ott van a Tidal és a Deezer, ahol a legjobb minőségben vannak fent a zenék az ínyencek számára, az Amazon és az Apple pedig főleg azoknak remek, akik a két cég valamilyen hardverével rendelkeznek, legyen az egy iPhone, vagy az Amazon okoshangfala, az Echo. Az Apple híres arról, hogy szereti korlátozni a hardvereihez való hozzáférést más cégeknek. A saját okoshangfalukon, a HomePodon például csak az Apple Musickal lehet zenét streamelni.

Ugyan választék tényleg van bőven, és a középmezőnyben a verseny valóban szoros, viszont az élen egyenlőre senki nem fenyegeti a Spotify piacvezető helyét.

2018 harmadik negyedévében a vállalatnak globálisan 87 millió előfizetője volt, havonta pedig 191 millió aktív felhasználóval rendelkeztek. A második helyen az Apple Music áll 56 millió előfizetővel, a többieket pedig már nehezebb rangsorolni, mivel néhányuk nem közöl előfizetői adatokat, vagy csak kevés országban elérhető a szolgáltatásuk.

Az előfizetők terén valóban a Spotify az első, de továbbra sem ez a legnépszerűbb platform a zenehallgatásra, mivel ez a cím továbbra is a YouTube ingyenes verziójához kötődik. Azonban a streaming így is sokkal értékesebb, mint a reklámokkal generált bevétel, ezért nem is meglepő, hogy a YouTube erősen reklámozza a YouTube Music névre keresztelt előfizetéses szolgáltatását.

A rengeteg előfizető sem garancia a sikerre. Ez javarészt annak köszönhető, hogy a platformokon megjelent tartalmak licencelése nagyon sok pénzt emészt fel, ráadásul a Spotify nem is rendelkezik akkora tőkével, mint az Amazon vagy az Apple, amelyek gyakran képesek kedvezményeket ajánlani az előfizetőknek, míg a Spotify ezt egyszerűen nem teheti meg. A Spotify 2008-as indulása óta 9,75 milliárd dollárnyi jogdíjat fizetett ki az előadóknak, a zenei stúdióknak és a kiadóknak.

A legnagyobb streamingplatform csak tavaly állapodott meg a Warnerrel, amely az utolsó volt a három nagy zenei kiadó közül, akivel még nem volt szerződésük. A másik kettő a Universal és a Sony. A jövőben azonban a streamingplatformoknak elkerülhetetlen lesz, hogy saját előadókat szerződtessenek és maguk adják ki a dalokat és lemezeket, akárcsak teszi azt a Netflix, a Hulu vagy az Amazon a sorozatok és filmek területén.

Az Apple és a Spotify harca nagyon kiélezett lesz az elkövetkező években. Az előbbi már az első számú streamingplatform az Egyesült Államokban, világviszonylatban azonban továbbra is a Spotify vezet. Az Apple szintén nagyobb zenei könyvtárral büszkélkedhet. Míg a Spotify rendszerében 35 millió zeneszám található, addig az Apple-nél 10 millióval több van. Ráadásul az Apple sokkal több exkluzív tartalmat kínál, mivel a platformon nincs ingyenes opció, ezért inkább ezt választják az előadók egy album bemutatójához, vagy egy új szám megjelentetésénél.

A streamingipar a következő években is növekedni fog.A Goldman Sachs szerint 2030-ra már 1,15 milliárd ember lesz előfizetője valamelyik zenei streamingplatformnak, az ebből származó bevétel pedig éves szinten eléri a 37,2 milliárd dollárt. Jól járnak az előadók is, hiszen 27,5 milliárd dolláros bevételre számíthatnak csak a streamingjogokból, a teljes zeneipar bevétele pedig megközelíti majd a 44 milliárd dollárt.

(Origo, 2019. július 12., Balogh Tamás Márk írása)

 

Egymást gyepálják a streamszolgáltatók

Feltámasztja a Vudut a Walmart.

Egyre kisebb az esély egy univerzális filmszolgáltató létrejöttére. A piac széttagolódása megfordíthatatlannak látszik, ahogy szö­vetségek szövődnek a streamszolgáltatók és a médiatársaságok között, írja a Világgazdaság.

Az online videótékák versenyében nagyot lép előre a Walmart azzal, hogy exkluzív tartalomszolgáltatói szerződést köt a Metro-Goldwyn-Mayer (MGM) filmstúdióval. A világ legnagyobb kiskereskedelmi vállalata a nyolc éve megvásárolt Vudu nevű digitális videótékája számára tárazott be az MGM filmjeiből, sorozataiból és tévés tartalmaiból – írja a Reuters. A Vudut a Walmart kissé elhanyagolta, a Netflix és az Amazon Prime, a Hulu és társaik állva is hagyták az utóbbi években, s ezen kíván most változtatni a társaság.

Az MGM magához láncolásával a Walmartnak már nem lesz gondja a partnerkereséssel, ám ez nem mondható el a riválisokról. A párválasztás a többiek számára is időszerű lesz, hiszen a jövőben a nagy stúdiók és a műsorszórók közötti összeborulásra épülő üzleti modellek lesznek életképesek. Nagy átalakulást hoz a piacon, hogy a Hulu nevű streamszolgáltatóban résztulajdonos Walt Disney a jövő évtől önállósítja magát, s viszi magával a filmjeit is.

Erős konkurenst kap ezzel a világelső Netflix, hiszen a Disney a nyáron megszerezte a Huluban szintén érdekelt Twenty-First Century Foxot is, annak teljes filmkatalógusával együtt.

Kérdéses, mi lesz a Hulu sorsa, a cég harmadik főrészvényese ugyanis az a Comcast kábeltársaság, amely épp a Foxot ütötte ki a brit Sky fizetős médiacsoport megszerzéséért vívott harcban. Az AT&T távközlési óriás pedig az idén megvásárolta a Time Warnert az HBO-val együtt, így az ő repertoárja is sokkal szélesebb lett. A „klikkesedés” a saját gyártású filmekre és sorozatokra ráálló Netflixnek is ad feladatokat, bár most elsősorban előfizetői tábora bővülésének hirtelen lelassulására kell hatásos ellenszert találnia.

(Világgazdaság, 2018. október 9.)

 

Nyomulnak nagyon a streamszolgáltatók

Egyre többen fizetnek elő a streamszolgáltatásokra. Sokan lecserélik a kábelt.

A streamszolgáltatók rövid idő alatt hódították meg az Egyesült Államokat, manapság pedig már a világ többi részén is tömegesen fizetnek elő az olyan szolgáltatók kínálatára, mint a Netflix, az Amazon Prime vagy éppen a Spotify, írja az Origo. A kábeltelevíziózás korszaka a végéhez közeledik, de ez nem feltétlenül jelenti azt, hogy jövőben minden olcsóbb és egyszerűbb lesz.

Kevin Westcott, a Deloitte alelnöke szerint az eredeti tartalom az, amit a legtöbben keresnek, hiszen a válaszadók fele kizárólag az exkluzív tartalmak miatt fizet elő a különböző streamszolgáltatók kínálatára. Ez különösen jó hír a Netflixnek, amely 2018-ben 8 milliárd dollárt tervez költeni saját tartalmak készítésére.

Számszerűsítve ez az jelenti, hogy nagyjából 700 eredeti film és sorozat fog megjelenni a Netflixen 2018-ban.

A Netflix már régóta állítja, hogy a mostani hatalmas költés az önálló tartalmakra remek befektetés, hiszen az összes elkészült film és sorozat jogát ők fogják birtokolni a jövőben is. Az Amazon sem akar lemaradni a versenyben, ők 5 milliárd dollárt különítettek el részben filmek és műsorok jogainak megvásárlására, részben pedig saját tartalom előállítására.

A hagyományos médiacégek is elkezdtek a digitális tartalmakra fókuszálni. A Disney már átszervezte a cég felépítését és egy külön részleg foglalkozik a várhatóan egy év múlva megjelenő saját streamfelülettel. A bejelentés azután történt, hogy 66 milliárd dollárért felvásárolták a 21st Century Fox nagy részét.

A hagyományos társaságok, amikor betörnek a piacra, szembesülniük kell majd azzal, hogy az nagyon telített és a vásárlónak már most túl sok szolgáltató közül kell választania, néha pedig csak egy-két tartalom miatt kényszerül előfizetni. A Deloitte szerint jelenleg 200 különböző streamszolgáltató van a piacon.

Az elemzés rámutat, hogy az amerikaiaknak átlagosan három szolgáltatónál van előfizetésük, a lakosság pedig 2 milliárd dollárt költ havonta a különböző streamszolgáltatókra. Westcott arra hívja fel a figyelmet, hogy amint ezeknek az előfizetéseknek az összesített költsége eléri a kábeltelevízió előfizetés árát, lassulhat a streampiac növekedése.

(Origo, 2018. március 21.)

 

Spotify: egy kis bíróság és egy kis tőzsde

A világ legnagyobb zenei megosztója menne a tőzsdére és mehet bíróságra is, némi jogdíjvita miatt.

A Spotifyt 2006-ban alapították Stockholmban. Ma már a világ vezető zeneszolgáltatója az előfizetők száma terén, akik több mint 60 millióan vannak, és 140 millió aktív felhasználóval büszkélkedhet a cég. Több mint 30 millió dalt lehet meghallgatni az adatbázisából és heti szinten összeállított zenelistákat is el lehet érni benne. Két fő szolgáltatási csomagja van: az egyikben reklámok is futnak, az ezektől mentes "sávot" pedig havi 10 dollár körüli összegért lehet elérni, amelyért már ugrani is lehet a dalokban és le is lehet őket tölteni, írja a Portfolio. 

Dehát

Egyszerre, 2018. január 3-án látott napvilágot a két hír. Az egyik szerint legalább 1,6 milliárd dolláros kártérítést akaszthatnak a Spotify nyakába, a Wixen Music Publishing ugyanis beperelte a zenemegosztó céget a szerzői jogok megsértése miatt.

A CNBC-nek nyilatkozó források szerint azonban ez az ügy nem fogja megakasztani a tőzsdei kibocsátást. A másik hír ugyanis az, amit a CNBC-nek nyilatkozó források megerősítettek, hogy a több mint 60 millió előfizetővel rendelkező svéd Spotifyt bevezetik a New Yorki-i Tőzsdére (NYSE). A svéd társaság titokban ugyanis beadta a nyilvános részvénykibocsátás kezdeményezéséhez szükséges iratokat.

A tőzsdék tudorai tudják, mi az a direct listing: ennek keretében tőzsdére mehet a cég  2018 első negyedévének végén. A direct listing abban különbözik a hagyományos elsődleges tőzsdei kibocsátásoktól (IPO), hogy nem lesz előzetes jegyzési joguk bizonyos befektetőknek, hanem mindenki előre nem meghatározott árfolyamon, közvetlenül a tőzsdén vásárolhat a részvényekből.A beadvány elbírálásáról még nem döntöttek.

(Portfolio, 2018. január 3.)