élelmiszeráruda₪fogadó

Borháló: gimiből a Szigetre petpalackkal

Kathona Krisztián középiskolai tanár volt, amikor borboltot nyitott a háza aljában. Ebből lett a Borháló. A Sziget kizárólagos beszállítói is ők ma borban. És tudja ma is, hogy hol a helye.

Nyitva volt, amikor nyitva tudott lenni. Később franchise-hálózattá fejlesztette a Borhálót. Megélte a mélypontot is, de ezen átlendülve, befektetők bevonásával, stabilizálta a borkereskedést, ahol feltörekvő borokat lehet jó áron kapni, olvasható Hermann Irén összeállításában az Index oldalán.

Amikor Kathona Krisztián megvette szentendrei családi házukat az aljában egy boros pincével, nagyon boldog volt. Már maga előtt látta, ahogy egy pohár borral és egy könyvvel a kezében időnként elvonul oda, közben szól a komolyzene, és bekap pár falatot a bor mellé. Időnként meghívja majd a barátait is, mint az egyetemi években.

„A korhelykedés doktora voltam az egyetemen, iszunk és olvasunk köröket szerveztem” – idézte fel Krisztián a szentendrei interjún, ahol megtekintettük a kezdetek pincéjét. Vagy amikor két év Anglia után piával teli hátizsákkal tért haza, és osztogatta szét a zsákmányt az ismerősei között. Aztán egy-két gondolattal később felsejlett, árulhatna borokat is a szuterénben, jókat, olcsón, amit egy hozzá hasonló középiskolai tanár megengedhet magának.

AZTÁN AMIKOR MÉG KIYOSAKI GAZDAG PAPA, SZEGÉNY PAPA CÍMŰ, ÜZLETI KISOKOS KÖNYVÉT IS ELOLVASTA, ÚGY ÉREZTE, MINDEN EGYÜTT ÁLL, HOGY BORKERESKEDŐ LEGYEN.

Így indult el a most ötéves Borháló első üzlete Szentendrén. Nyitva volt, amikor nyitva volt, jellemzően amikor Krisztián hazaért az iskolából délutánonként, hétvégenként. Az eladásokat kockás füzetben vezette. Egyszer nyitva volt, ő is így gondolta, de a kertkaput elfelejtette kitárni, egy arra bicikliző óvodás apukatárs (egyébként az Iwiw egyik alapítója) kiáltott rá, ha kinyitná a kaput, lehet, hogy többen jönnének. Évekig párhuzamosan ment a tanítás és a bor, Krisztián egy szakközépiskolában tanított magyar nyelvet és irodalmat, mellette osztályfőnök is volt. „Az osztályomból ketten is borászati egyetemre mentek, úgy látszik, sugárzott rólam az öröm.”

A PET palackos borlánc

Krisztián jó áron akarta kínálni a jó borokat. Hogy mi számított annak, azt egyenként ő döntötte el. „Karakteres borokat kerestem és az volt az elvem, minden magyar borvidékről tartsak ilyeneket” – mondta. A jó ár-érték arányt a kiszereléssel érte el, kétliteres PET palackokban árulta a legtöbb bort, sőt, előfordult ötliteres műanyag kanna is. Az egyik első ilyen bor egy Frittmann-bor lett. „Benne maradt a borász rendszerében egy csomó bor, üvegekbe nem akarta már adni, elkértem, eladtam.”

A folyó bor védjegye lett a Borhálónak, aztán évek során sokszor többször akadálya is a vállalkozás szárnyalásának. Időnként szerettek volna megszabadulni a pecséttől, hogy ők a PET palackos borosok, aztán az lett a megoldás, hogy az egyedi kiszerelések maradtak, mert megkülönböztetik őket a borkereskedőktől, de mellette az üveges borok is feljöttek.

A kétliteres mellett sokszor adják magnum palackban a bort (másfél literes üveg), vagy bag-in-boxban (háromliteres vagy ötliteres papírdobozos kiszerelés), de játszanak máshogy is a mennyiségekkel, például idén 10-15 féle kicsi/nagy párjuk van, amikor egy 0,75-ös mellé egy 1,5 literes üveget is kínálnak. A tízliteres kiszereléseket éttermekbe, fesztiválokra szállítják.

A MENNYISÉGGEL VALÓ JÁTÉK MINDIG IS AZ ÁRRÓL SZÓLT, ÍGY TUDNAK MINŐSÉGI, ÉRDEKES BOROKAT JÓ ÁRON ADNI.

Kathona Krisztián erre Hamvas Bélát idézett, aki A bor filozófiájában megírta, van bor, amiből a mérték „pont három és fél deci volt”. A sajátos mennyiségű kiszerelések bejöttek, a kis szentendrei bolt jól ment, és az irodalmár már menő üzletemberként látta magát. Barátja pedig (Elek Márton), aki az induláshoz segített néhány millió forinttal, a franchise-rendszer működésébe ásta bele magát, és mivel több saját üzletre nem volt pénzük, ebben látták a tovább lépést. Ehhez egy harmadik üzlettársat is bevettek.

Volt gödör alja is meg csúcsra járás

„Jaj, a számokban nem vagyok jó” – mondta Kathona Krisztián az interjú több pontján, és lehetett érteni, mi hozta el a nehéz éveket a növekvő Borháló számára. Elek Márton felelt a franchise-rendszer kialakításáért, Krisztián varázsolt a borokkal, kereste-kutatta a nyitott borászokat, az utoljára bevett társ felelt a pénzügyekért és a logisztikáért.

Egy ponton a cég nem tudta már kezelni a növekvő boltszámot, hatalmas adósságba verte magát, pénzügyi tekintetben nem volt elég fegyelmezett a rendszer.

MEGRECCSENTEK, A HARMADIK TÁRS KISZÁLLT, A KÉT ALAPÍTÓ PEDIG EGY BEFEKTETŐCSAPAT BEVONÁSÁVAL MENTETTE MEG A CÉGET.

2015-ben a Borháló Kft. majdnem minden vagyonelemét megvette a Vinotrend Kft. Három, multilétben edződött üzletember látott fantáziát a kereskedés megmentésében, tetszett nekik a bor mint termék, és úgy érezték, több évtizedes multitapasztalatukat jól tudják majd itt kamatoztatni. Egyikük, a kisebbségi tulajdonos, Diera Károly, a cégvezetői feladatokat is elvállalta. Ő korábban az élelmiszeriparban dolgozott, döntően felsővezető volt, sokat foglalkozott logisztikával, ez volt az első a Borhálónál is, amit rendbe tett. Nagyobb raktárba költöztek, a boltok rendelési rendszerét is megváltoztatták.

A feltörekvő borban is van igazság

A tulajdonosváltás mindenkinek nehéz volt. Major Márta 2014-re fáradt el a multis középvezetői létben és döntött arról, hogy inkább a hobbijából fog élni. A májusi ötlet után október végére lett üzlet Szegeden, az Árkád Üzletházat és a Széchenyi teret összekötő kis utcában. A kicsit szuterén üzlethez jól illett a vinotéka, pincehangulatot keltett, de ez még sokáig nem volt elég. Játszottak a nyitva tartással, keresték a vevőkört a szegedi számtalan vinotéka között, végül egy bővítés és egy borbár és kávézórész kialakítása, valamint a valódi boros élményt nyújtó boros-kulturális rendezvények hozták meg az áttörést. Meg a folyamatos kóstoltatások! Nem a címke alapján kell a vásárlónak döntenie. „Kezdettől fogva tartottunk borkóstolókat, de 4 év kellett, mire a ráfizetésesből rentábilisak lettek ezek az események” – mondta Major Márta. A Borháló pénzügyi megtorpanása a kis vállalkozást a második évben érte, a befektetési szakaszban, amikor még nagyon várta a segítséget a központtól, végül közösen lábaltak ki valahogyan belőle. „Azért döntöttünk a franchise mellett, hogy ne nekünk kelljen folyamatosan beszerzési és marketingkoncepciókat kitalálnunk, de akkor be kellett szállnunk a munkába nekünk is, és aki maradt, megerősödött ebben.”

Major Márta azt is elmondta, a partnerek sokat kritizálták a Borháló termékfelépítését. Szkeptikusak voltak abban a koncepcióban, hogy a kínálatban Magyarország 22 borvidékéről a feltörekvő, bizonyítani akaró, kis pincészetek jelenjenek meg a már trendi pincészetek és bortételek helyett. A központ a folyó borokat sem engedte el, pedig azokon kevesebb a realizálható árréstömeg, emiatt nagy volt a szakmai ellenállás, ez az elv is sok kritikára adott okot.

„Végül az élet őket igazolta, be kellett látnunk.”

Az évek során derült ki az is, látva a konkurensek példáit, hogy egy vinotéka nem ragadhat le pusztán annál, hogy kiskereskedik az itallal. A Borháló-központ és az üzletek is belátták, nyitni kell, hogy fel tudják tornázni az eladási számokat. Az üzleteket arra biztatják, alakítsanak ki átvevő pontokat a környezetükben, ahova ők szállítják a borokat; és keressenek éttermi partnereket, akiknek beszállítói tudnak lenni. Más borkereskedő láncokhoz képest még kicsik, hiszen elsősorban kiskereskedelmi elven jöttek létre. A boltjaik száma éppen ezért több, mondjuk a Bortársaság 20 boltjánál, amelynek többsége a fővárosban van. A Borhálónak erősebb a jelenléte vidéken, de eddig valóban nagyjából egycsatornás értékesítő volt. Ha lépnek a HoReCa szektor (szállodák, éttermek, kávéházak) felé, folytatják a fesztiválokat vagy beteszik a lábukat a hipermarketekbe, tovább fejlődhetnek. Ennek egy pilot projektje lesz, hogy a debreceni Tescoban is terveznek boltot nyitni. Elek Márton nem annyira foglalkozik a konkurenciával, mert szerinte ha úgy vesszük, minden konkurenciájuk, „még a víz meg a sör is”.

Borban a Sziget az övéké

A központi cég egyik nagy dobása az lett, hogy 2016-ban a Sziget Zrt. nagy fesztiváljainak (Sziget Fesztivál, VOLT, Balaton Sound) kizárólagos borbeszállítói lettek. Ez a Borháló részéről is komoly anyagi ráfordítást jelentett, de a Szigethez kapcsolódó fesztiválok olyan óriási marketingértéket hordoznak, ami az adósságból kilábaló cégnek nagy segítség volt. Még akkor is, ha nem feltétlenül a fesztiválokon keresik a legtöbbet.

Pintér Nóra, a Sziget Zrt. szponzorációs vezetője elmondta, fesztiváljaikon egyre jött fel a bor- és a fröccsfogyasztás, így már megéri egy cégnek és a szervezőknek is a borban való kizárólagosság. A fogyasztói ár, a borkereskedő által fizetett támogatási díj és a minőség alapján döntöttek a Borháló mellett, persze azzal együtt, hogy a kapacitást és a kiszolgálást is bírnia kell a cégnek. Először csak egy évre, később hosszú távra nyerték el a Sziget-megállapodást, ahova minden évben egy konkrét pincészet boraival mennek, és csak azokkal. Ez az első évben a Hilltop, azt követően a Kristinus, tavaly a Dubicz Pincészet volt.

Az általunk megkérdezett, a Borhálóval együtt dolgozó borászok szerint Kathona Krisztián a borban a legjobb. Keresi, kutatja az érdekes borokat, sok borásszal nagyon jó a kapcsolata, Günzer Tamással például saját bort is készítettek, amelyet közösen jegyeznek.

„A 2014-es évjáratú prémium dűlőszelektált boraimnak kerestem piacot, amikor Kathona Krisztiánnal találkoztunk. Nehéz volt azzal az évjárattal, mert az terjedt el róla, hogy nem igazán jó. Krisztián viszont megszerette, mást látott benne, és másfél literes kiszerelésben el is adta mind, kedvelt lett, sikeres a bor” – emlékezett vissza borász a kezdetekre. Később már együtt fejlesztették tovább a bort, a közösen jegyzett Opus Cuvée nagy siker lett, és csak a Borhálónál kapható.

A hálózatban az Opuson kívül is vannak kizárólag a Borháló által árult borok, sőt olyanok is, amelyek még a borászoknál sem kaphatók. A franchise-partnerek szerint is ez a választék adja a Borháló báját.

A franchise-rendszer kialakításába nagyon sok munkát tettek, és ennek meg is lett az eredménye. 850 oldalas kézikönyvük van, amelyben szabályozzák a bolt kialakítását, a kezdő készletet, a marketingkampányokat. Komoly szűrőn esnek át a jelentkezők, a központ komolyan átgondolja a kinézett üzletet, és ha kell, lebeszéli a vállalkozót mondjuk egy magas bérleti díj vagy egy olyan hely miatt, ahol autóval nem lehet megállni. 5-6 millió forinttal tud egy partner elindulni, ebben a központhoz való csatlakozás és a kötelező kezdő készlet is benne van. A készlet összeállítását is szigorúan szabályozza a Borháló, van egy törzskészlet, amelyet kötelező tartani. „A polcok nem lehetnek szellősek.” 46 Borháló-bolt van jelenleg az országban, a hálózat stabil, a lemorzsolódás egyre csekélyebb, jelenleg évente kb. 5 százalékos, ami jellemzően abból származik, amikor egy üzlet bezár  vagy tulajdonost vált.

A tulajdonosváltáskor az új tulajdonosok (Csapó Szabolcs, Szász Dániel, Diera Károly) jelentős tőkeinjekciót hajtottak végre, az elérhető cégadatokban az látszik, három év alatt a befektetett eszközök értéke elérte a 170 millió forintot. Még  tart a veszteség ledolgozása, öt év alatt nem is számolnak megtérüléssel. Az árbevétel növekszik, a boltok száma is, bár nem olyan ütemben, mint szeretnék, a terv 60 bolt az országban. A cég a központban jelenleg 18 főt foglalkoztat.

Az alapítók jelenleg nem tulajdonosok a cégben, mindketten tanácsadóként segítik a Borhálót, Kathona Krisztián a borok kiválasztásában, kóstolókban, szakmai kérdésekben, Elek Márton a franchise-rendszer kezelésében és az új üzleti lehetőségek felkutatásában. A kis szentendrei üzlet Kathona Krisztián családja tulajdonában maradt.

„Nem csinálnám másképp, látván a végeredményt, így se. Megtanultam, hogy nagyon nem mindegy, kit veszel fel a buszra.”

 (Index, 2018. december 2., Hermann Irén írása, fotó: borháló)

 

Lesz szőlő és bor bőven

Rekord szőlő- és bortermésre számítanak 2018-ban.

Az utóbbi évek legnagyobb szőlőtermésére, 62 ezer hektár termőterületről 550 ezer tonnára és 3,8 millió hektoliter bormennyiségre számít az Agrárminisztérium (AM) 2018-ban, írja az Origo az MTI nyomán. Az AM közleménye szerint Feldman Zsolt mezőgazdaságért felelős államtitkár Soltvadkerten, a X. Márton-napi újbor ünnepen megjegyezte: a hektáronkénti termésátlag csaknem másfélszerese a tavalyinak, ez pedig ellensúlyozhatja az alacsonyabb szőlőárakat.

Az államtitkár szerint a rekordtermésnek köszönhetően kivételesen sok, akár 3,8 millió hektoliter bor is készülhet. A 2018-as bortermés – mint mondta – az EU-ban is kiemelkedő, 175,6 millió hektoliterrel az elmúlt öt év legnagyobb, a 2017-est 22 százalékkal meghaladó mennyisége várható.

A magyar borkivitel közben évről-évre bővül, 2011 óta 613 ezerről 984 ezer hektoliterre nőtt, a behozatal pedig 790 ezerről 195 ezer hektoliterre csökkent.

Feldman Zsolt megjegyezte, hogy a szőlészeti és borászati tevékenységet a kormány több jogcímen támogatja, többek között a Szőlő-bor nemzeti támogatási program, valamint a Vidékfejlesztési Program borászati üzem korszerűsítési, újszőlő-telepítési és értéknöveléssel kapcsolatos beruházási fejezete keretében. A 2016-ban elfogadott szőlő-bor ágazati stratégia végrehajtásán túl a minisztérium a jól pozícionált közösségi márkák megteremtésére és az adminisztratív terhek további csökkentésére törekszik, a külpiacokon értéknövekedést szeretne elérni, a 2020 utáni uniós agrárpolitikában pedig határozottan képviseli a magyar érdekeket – mondta az államtitkár.

(Origo/MTI, 2018. november 10.)

 

Gyorsabban érik a szőlő

És jónak ígérkezik a termés.

2018-ban a megszokotthoz képest tíz nappal előrébb tart a szőlő érése Villányban, így várhatóan a szüret is az átlagosnál korábban kezdődik a borvidéken - közölte Ipacs Szabó István, a 2.500 hektáros szőlőtermő terület hegyközségi tanácsának alelnöke, akinek prognózisa szerint jó évjárat lehet az idei, írja a Napi.hu az MTI nyomán.

Az egészen Medárd napjáig tartó száraz, meleg idő nyomán a szőlő a megszokottnál 2-3 héttel korábban - május 10. környékén - virágzott. Az átlagos 8-10 növényvédelmi beavatkozás helyett csupán 5-7 alkalommal kellett védekezniük eddig a gazdáknak, számottevő jégkár sem volt - idézi az MTI a borászt.

Ipacs Szabó István szerint az utóbbi hetek hűvösebb, csapadékosabb időjárása mérsékelte a szőlőnövény fejlődését, így várhatóan elkerülhető a termés - borászati szempontból kedvezőtlen - túlérése. A szüret az Irsai Olivér fehérszőlő fajta betakarításával kezdődik augusztus elején, majd első kékszőlő fajtaként a Villányban mintegy 3 hektáron termesztett Menoire, utána pedig a roséborok alapanyagának betakarításával folytatódik.

Augusztus végén, szeptember elején a jellegzetes villányi Portugieser alapanyagát adó, a borvidéken csaknem 400 hektáron termesztett kékoportó szürete következik. Villány kedvelt testes, karakteres vörösborait adó bordeaux-i fajták közül várhatóan szeptember közepén kezdik betakarítani a Merlot termését (293 hektár), a Cabernet Franc-t (330 hektár) és a Sauvignont (437 hektár) pedig októberben.

Ipacs Szabó István kiemelte azt is, hogy a termésmennyiség az átlagnak megfelelően alakul, annak minősége viszont a következő hetek, hónapok időjárásának függvénye. Az eddigiek alapján jó évjárat lehet az idei - közölte, hozzátéve, hogy továbbra is meleg, száraz időjárást remélnek a bortermelők. A Syngenta MTI-nek megküldött helyzetképe szerint 2018-ban az ország legtöbb borvidékén hetekkel korábban kezdődhet a szüret. A szőlő csaknem mindenhol megfelelő állapotú, így mennyiségben és minőségben is jó évet várnak a termelők.

(Napi.hu, 2018. július 26.)

 

Csörgedezik már pénz a borászatban

2017-ben már szerény nyereséget könyvelhettek el a borászatok.

Négy évvel ezelőtt még milliárdos veszteséget görgettek maguk előtt a sző­­lőbor termelésével foglalkozó cégek, de 2017-ben már minimális nyereséget ért el az ágazat, írja a Világgazdaság.

2017-ben 850 cég foglalkozott Magyarországon szőlőbor termelésével, együttes árbevételük 107 milliárd forint volt. Mivel a Nemzeti Cégtár adatai szerint 2016-hoz képest huszonhattal kevesebb vállalkozás ért el 4,5 milliárd forinttal nagyobb forgalmat, az egy borászatra jutó átlagos bevétel 117-ről 126 millió forintra ugrott.

Ennél is többet árul el a bortermelők mérleg szerinti eredményének összesítése: a négy éve még 1,2 milliárd forintos veszteséget felhalmozó szektor szereplői 2015-ben már 657, majd 2016-ban 154 millió forintra csökkentették a ráfizetést, 2017-ben pedig lényegében nullszaldóssá váltak, sőt szimbolikus nyereséggel, plusz 3 millió forinttal zártak.

A nyereség növekedése részben a makrogazdasági környezet kedvező alakulásának tudható be, de nagyban segítik a borászatok érvényesülését az állami és uniós hátterű pályázati konstrukciók, valamint az exportpiacokon tapasztalható keresletnövekedés is. Az országszerte mintegy 4.500 munkahelyet biztosító bortermelőkre azonban több más iparághoz hasonlóan jellemző, hogy náluk is hiányoznak a palettáról a közepes méretű cégek: a sok családi kisvállalkozás mellett néhány technológiai fejlettségben és termelési volumenben élenjáró óriás uralja a piacot. A jövőben a szektor lehetőségeit az időjárási viszonyok mellett elsősorban az uniós támogatások felhasználása és a sikeres bormarketing határozhatja meg.

A terület egyre beruhá­zásigé­nyesebb az éles piaci verseny és a reduktív borok terjedése miatt. A modern gépeket és technikát ugyanis nem lehet megspórolni: minél kisebb az egy liter borra jutó költség, annál versenyképesebb a borászat. Ezért is jelentett sokat, hogy 2018-ban már egy állami és két uniós finanszírozású pályázaton együtt akár 800-900 millió forintra is pályázhattak a borászatok (40–70 százalékos támogatási intenzitás mellett). A plafonig azonban kevesen mentek el. A többség 180-200 millió forintos beruházásban gondolkodott, az energiahatékonysági és a szőlőtelepítési pályázat mellett a panziófejlesztési lehetőséget is kihasználva.

A 2014–20-as uniós ciklus kifutásával a legtöbb iparág már nem reménykedhet újabb pénzcsapok megnyitásában, ám a borászatok joggal bizakodhatnak. A Miniszterelnökség ugyanis arról tájékoztatta a Világgazdaságot, hogy a vidékfejlesztési pályázatok alakulását figyelve úgy döntöttek, a még fel nem használt források keretéből további mintegy 45 milliárd forintot tesznek elérhetővé az év második felében az élelmiszer-feldolgozás és a borászat támogatására.

(Világgazdaság, 2018. június 28., fotó: Heves Megyei Hírlap / Lénárt Márton)

 

Rég volt már ilyen kevés bor, nagyon

Gödörben a világ bortermelése. Nálunk közben a kistermelők nyomulnak.

A nyugat-európai termőterületeket sújtó rossz időjárás miatt 2017-ben várhatóan 8 százalékkal csökken, így több évtizedes mélypontra zuhan a világ bortermelése - áll a nemzetközi szőlészeti és borszervezet (OIV) felmérésében, melyről az MTI tudósított.

A párizsi székhelyű szervezet prognózisa szerint a globális bortermelés 2017-ben 247 millió hektoliterre, 1961 óta a legalacsonyabb szintre csökken. Ennek fő oka, hogy az Európai Unióban az Európai Bizottság becslése szerint 36 éves mélypontra esik a termelés. Ennek oka, a világ három legnagyobb termelő országában, Olaszországban, Franciaországban és Spanyolországban rendkívül kedvezőtlen volt az időjárás a legfontosabb termőterületeken.

Az OIV úgy becsli, hogy az olasz termelés 23 százalékkal, 39 millió hektoliterre, a francia 19 százalékkal, 37 millió hektoliterre, a spanyol termelés pedig 15 százalékkal, 33,5 millió hektoliterre esik vissza. Az Egyesült Államokban, amely a világ negyedik legnagyobb termelője és legnagyobb fogyasztója, várhatóan alig változik, 23 millió hektoliter körül marad a termelés.

Ausztrália bortermelése viszont várhatóan 6 százalékkal, 14 millió hektoliterre nő, Argentínáé pedig 25 százalékkal, 12 millió hektoliterre szökik fel. 

Néhány országból, így például Kínából még hiányoznak az adatok, de az OIV feltételezi, hogy a kínai termelés a tavalyi 11 millió hektoliter körül alakul.

A termelés visszaesése következtében csökkenhet a túlkínálat, de alacsonyabb szinten megmarad. Az OIV a közép- és hosszú távú trendek alapján úgy becsli, hogy a kereslet 2017-ben 240-246 millió hektoliter között alakul, azaz a csökkenő termeléstől is elmarad.

Nálunk meg a kistermelők nyomulnak

2017 márciusáig kellett eldönteniük a borászoknak, hogy milyen formában folytatják tevékenységüket. Így 56 százalékuk választotta a kisüzemi termelői státust - mondta a Földművelésügyi Minisztérium (FM) agrárgazdaságért felelős államtitkára.

Czerván György elmondta, az új jövedéki törvényhez kapcsolódóan kellett nyilatkozniuk a borászoknak. Az átlépési lehetőség az egyszerűsített adóraktári kategóriából a kisüzemi bortermelői kategóriába minden évben nyitva áll a termelők előtt, ezért számítani lehet arra, hogy az átlépők száma még növekedni fog.     Az átlépéssel a termelők választhatnak az eddigi pincekönyves rendszer és az új, egyszerűsített adminisztrációjú kisüzemi regiszter között.

Czerván György beszélt arról is, hogy 2017-ben a magyar borászok jó termésre és kiváló minőségű borra számítanak, annak ellenére, hogy az időjárást szélsőségek jellemezték. Csak jégkárból 70 ezer hektárról érkezett bejelentés.

A 2017-es magyarországi szüretről Czerván György elmondta, eddig körülbelül 22 ezer hektár szüretelését jelentették be, ami a termőterület 40 százaléka. Brazsil Dávid, a Hegyközségek Nemzeti Tanácsának (HNT) főtitkára szerint a bevezetett kisüzemi bortermelői regiszter fontos állomás a termelők részére, mert egyszerűsítéseket tartalmaz az eddig vezetett több száz oldalas pincekönyvhöz képest. A regiszter csak három részből áll, és nem kell a kitöltéséhez tanácsadókat felkérni, mint eddig, nem bonyolultabb egy postai utalvány kitöltésénél.

(MTI, 2017. október 20., 24.)

 

Új szabályokat is szüretelhetnek a szőlőtermelők

A 2017. évi szüretben új szabályok szerint lehet csak a borszőlőt értékesíteni és felvásárolni Magyarországon, jelentette be a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa (HNT).

Az intézkedés minden hegyközségi tagra és felvásárlóra kötelező. A szakmaközi intézkedés célja az uniós szabályoknak megfelelő szabványos szerződésminták kidolgozásával és bevezetésével az, hogy a szőlőtermelők és a felvásárlók közötti kapcsolat országos szinten rendeződjön. 

A termelőkkel, a felvásárlókkal és a szaktárcával lefolytatott egyeztetést követően így újabb szakmaközi szabályok léptek életbe július közepétől. Azoknak a szőlőtermelőknek, borászatoknak és felvásárlóknak, akik 10 tonna feletti mennyiségben állítanak elő vagy vásárolnak fel borszőlőt, a szakmaközi intézkedés szerint az alábbi három módon kell az árat meghatározniuk: szerződésben, nyilvános árajánlatban, továbbá egy képlet alapján.

Az újonnan szerződő szőlőtermelők az előző három évben eladott szőlő éves mennyiségi átlagának a felére kötelesek szerződést kötni, a felvásárlók pedig az előző három évben vásárolt szőlő éves mennyiségi átlagának felére.

A fennmaradó 50%-ra vagy nyilvános árajánlatot tesznek a felvásárlók, vagy a HNT árprognózisában alkalmazott képlet alapján rögzítik a felvásárlási árat.

Nyilvános árajánlatában a felvásárló fajtánként, vagy fajtacsoportonként, eredetvédelmi kategóriánként hirdethet meg nettó ajánlati árakat, amelyektől a későbbiekben csak felfelé térhet el. Ezeket a HNT-nek kell megküldeni augusztus 15-ig. Valamennyi beérkezett ajánlat megtekinthető lesz a szakmaközi szervezet honlapján, valamint a hegybíróknál kifüggesztve az irodában.

Meghirdetett felvásárlási ár hiányában a HNT a korábban bekért adatok alapján árprognózis-képletet dolgozott ki a szerződésen felüli részre. Ennek alkalmazásával fajtacsoportonként és régiónként számítják ki a borszőlő felvásárlási árát. A számításnál súlyozva veszik figyelembe az árbefolyásoló tényezőket: többek között a várható termést, meglévő készletet, elmúlt évi felvásárlási árakat és a termelési költségeket, az évjárat jellemzőit. Az árprognózist minden évben augusztus elején teszik közzé. 

Az intézkedés célja az átlátható és hosszú távon kiszámítható felvásárlási viszonyok kialakítása. Ezért azoknak, akik már szerződéssel rendelkeznek, nem kell új szerződést kötniük. Szükség esetén a meglévőt kell kiegészíteniük egy betétlappal, amely tartalmazza az előírt kötelező elemeket.

A szabályok egy a piacszervezési intézkedéscsomagnak a részei. A rendszert az idei tapasztalatok alapján fejlesztik majd tovább.

(Hegyközségek Nemzeti Tanácsa, 2017. július 18.)

 

Nyomják a pezsgőpiacot a kézművesek

A jó pezsgő készítéséhez tudás kell. A habzóbor azért lehúzza a jó pezsgő piacát.

Átalakulóban van a magyar pezsgőpiac, a kínálatot egyre több kézműves technológiával készült különlegesség színesíti. Továbbra is ugyan az édes pezsgő a legkelendőbb, de egyre többen vásárolnak a magasabb minőségű száraz italokból, foglalja össze a Magyar Idők a legfrissebb pezsgőpiaci fejleményeket.

A korábbi években a legnagyobb szereplőnek számító magyar gyártó (aki egyébként a Hungarovin) a pezsgőpiac jelentős részét lefedte, napjainkra azonban 70% alá csökkent a piaci részesedése. Mindez arra vezethető vissza, hogy egyre több kisebb pincészet kezdett el pezsgőkészítéssel foglalkozni. A Magyar Szőlő- és Bortermelők Szövetségének értékelése szerint egyre több közepes, vagy kis üzem kacérkodik a pezsgőkészítéssel, amelyek eddig még nem léptek erre a piacra. Divatosabb lett a pezsgő, készíteni és fogyasztani egyaránt, így a borkészítők is szívesen próbálják ki magukat ezen a területen, amivel a kínálatukat is szélesíthetik.

A pezsgőkészítés alapos tudást és technológiai ismeretet igényel, ezért a borászoknak nagy kihívást jelent. A nagyüzemi pezsgőgyártás technológiája nagyon összetett, ráadásul jelentős összegű beruházást igényel, ami nyilván csak akkor éri meg, ha nagy tételeket gyárt az adott cég, amit pedig el is tud adni. Ezért a kisebb pincészetek elsősorban a kézműves technikát választják a pezsgőkészítés során, így kisebb mennyiséggel is piacra tudnak lépni.

A fogyasztók nyernek ezzel, hiszen a korábbi kínálat egyre több új termékkel színesedett. Az év végén általában tovább bővül a paletta, hiszen minden pincészet ekkorra időzíti új termékei megjelenését. Az új irányzat képviselői szívesen kísérleteznek az alapanyagokkal is. Korábban például megszokott volt, hogy a legtöbb pezsgő chardonnay-ből készül, a világszerte elterjedt szőlőfajtából, ma azonban már juhfarkból és magyar fajtákból készült pezsgővel is találkozni lehet a piacon. (A juhfark egy fehérszőlő fajta.)

Magyarországon továbbra is az édes pezsgő fogy a legnagyobb mennyiségben, és ahogy csökken a termékek cukorfoka, úgy mérséklődik a fogyasztók érdeklődése utána. A legkisebb mennyiség a száraz, nyers pezsgőből fogy, ami egyébként elsősorban a borászoknak készül, a hétköznapi vásárlók kevésbé kedvelik ezt a terméktípust.

A pezsgőkészítők érdeke, hogy ne a fogyasztás is a jobb minőség felé tolódjon el, kis lépésekben már elindult ez a változás a magyar fogyasztói szokásokban, a szőlőtermelők értékelése szerint.

Tény ugyanakkor, hogy a külföldi pezsgőkínálat erősödik a piacon, de egyelőre még hazaiból fogy a legtöbb a boltokban. Az árverseny nagyon éles, amit a különböző habzóborok megjelenése is tovább erősít. A mesterségesen, borban feloldott szén-dioxiddal készült italok ugyanis jóval olcsóbban legyárthatók, mint a pezsgő, így a boltok polcaira is alacsonyabb áron juthatnak. A vásárlók viszont a legtöbbször nem tudnak különbséget tenni a hasonlóan csomagolt pezsgő és habzóbor között, ami jelentős probléma a pezsgőkészítők körében, hiszen a habzóbornak az adótétele is kisebb, így az igazi pezsgő versenyhátrányban áll az igazi pezsgővel szemben.

(Magyar Idők, 2016. december 29.)

 

Kevesebb lesz a világ bora

2013 óta csökken a világ bortermelése.

A világ bortermelése 2016-ban várhatóan öt százalékkal 259 millió hektoliterre csökken. A legjelentősebb bortermelő 2014-hez hasonlóan Olaszország lesz Franciaország és Spanyolország előtt, a nemzetközi szőlészeti és borászati szervezet (OIV) jelzése szerint.

Húsz év óta nem volt ilyen gyenge év a borágazatban a szervezet szerint, amely ennek okát a szőlőtermesztést kedvezőtlenül érintő éghajlati eseményekben jelölte meg a Népszava beszámolója szerint. Előrejelzésük szerint Olaszország 49 millió hektoliterrel várhatóan vezető helyét, ami egyébként két százalékkal kevesebb a 2015. évinél. Franciaországban 42 millió hektoliter, a tavalyinál 15 százalékkal kevesebb új bor lesz a szervezet várakozása szerint, összegzi a Népszava.

Magyarország 15. a rangsorban 2,7 millió hektoliterrel, ami hat százalékos csökkentést jelent a 2015. évhez képest a nemzetközi szervezet szerint.

Európában csak Spanyolországnak (1 százalékkal) és a 13. helyen álló Romániának (37 százalékkal) sikerült növelnie a bor mennyiségét 2016-ban, 38 millió, valamint 5 millió hektoliterre. A világon negyedik Egyesült Államokban 22,5 millió hektoliter borra számítanak, ami két százalékos bővülés. Az ötödik helyre feljutott Ausztrália is növelte a termelését öt százalékkal 12,5 millió hektoliterre.

Dél-Amerikában jelentős visszaesést várnak, a kilencedik Argentínában 35 százalékkal 9 millió hektoliterre, a hetedik helyre sorolt Chilében 21 százalékkal 10 millió hektoliterre, míg a 21. Brazíliában 50 százalékkal 1,4 millió hektolitere zsugorodik 2016-ban a bor mennyisége.

Az OIV adatai szerint Olaszország 2015-ben vált világelsővé a bortermelésben, akkor egy év alatt tíz százalékos növekedést ért el, miközben a második helyre szorult Franciaországban nem változott a borelőállítás nagysága. Egy nemrégiben készített jelentés szerint Olaszország már nemcsak a legfőbb bortermelő, hanem a legnagyobb exportőr is.

A világ bortermelése 2013-ban 277 millió hektoliterrel rekordot döntött, azóta viszont a klimatikus viszonyok miatt évről-évre csökken.

(Népszava, 2016. október 20.)

 

A júliusi jég elverte a szőlő tizedét

Hatezer hektár szőlő károsodott.

A szőlőtermés tizedét elverte a jég, hatalmas károkat okoztak az ország szőlőiben a júliusi jégesők. A Hegyközségek Nemzeti Tanácsának statisztikái szerint hatezer hektár szőlőföld károsodott, ami 2015-ben és 2016-ban is meglátszik majd az előállított bormennyiségben.

A jégeső pusztítása Magyarország szőlőtermésének mintegy 10 százalékát érintette a HNT kárfelmérése szerint, a legnagyobb Veszprém megyében volt a kár, egyes részeken a szőlő 50-80 százaléka ment tönkre. Egyes területeken a jég miatt még levél sem maradt a tőkéken. Az idei pusztítás mértéke - amely a globális éghajlatváltozással függ össze - váratlanul érte a termelőket.

A Földművelésügyi Minisztérium közlése szerint jelenleg 24 milliárd forint van félretéve a viharkárosult agrártermelők megsegítésére. Az agrárkár-enyhítési rendszerben a termelők kárenyhítési hozzájárulást fizetnek, amelynek mértéke ültetvény és szántóföldi zöldség esetén hektáronként 3-3 ezer forint, míg egyéb szántóföldi kultúra esetén hektáronként 1000 forint.

A szőlő- és bortermelők azt szeretnék elérni, hogy az alap keretein belül több segítséget kapjanak, ezért a HNT egy intézkedéscsomagot dolgozott ki. A szervezet szerint az időjárás változása miatt a jövőben is várhatók hasonlóan pusztító jégviharok, ezért szükség van a a kárenyhítési rendszer megváltozására, mivel a korábbi, a naptári évek alapján szervezett kifizetés a gazdák számára nem jelent megfelelő megoldást. Egyetért a kormány, az agrárkamara és a HNT abban, hogy elsősorban a kármegelőzésre kell összpontosítani, ehhez azonban országos jégelhárító rendszerre lenne szükség.

(Index, 2016. július 29.)

 

A Soproni borvidéken elfagyott a szőlő

A fagykárokra 24 milliárd forint van a kárenyhítési alapban.

A Soproni borvidéken hetven-nyolcvan százalékban elfagytak a szőlőültetvények az április végi éjszakai hidegben, a Sopron Borvidék Hegyközségi Tanács tájékoztatása szerint.

Az 1850 hektáron elterülő borvidéken végzett kárfelmérés szerint az alacsonyabban fekvő területeken, Harkán, Fertőszentmiklóson és Fertőszéplakon minden hajtás megfagyott, ott az idén nem szüretelnek. A magasabban fekvő területek is károsodtak, de kisebb mértékben, így Balf és Fertőrákos között 25 százalékos a kár. A Sopronhoz tartozó Jánostelepen hajnali mínusz hat fokot mértek, és Fertőszentmiklósnál is tartósan mínusz két fok alatt volt a hőmérséklet éjszaka. A gazdáknak ilyenkor elölről kell kezdeniük a hajtások metszését, hogy a következő évi szüretre már termést hozzanak.

A Soproni borvidéken 75 százalékban kék szőlőt termesztenek, ennek is mintegy 70 százaléka a vidékre jellemző Kékfrankos. Jelentősek még a Zweigelt, Cabernet sauvignon, Merlot és Pinot noir ültetvények. A fehérborfajták közül a Zöld veltelini, a Chardonnay, a Tramini, a Zenit, a Sauvignon blanc és a Korai piros veltelini elterjedt.

A kormány 24 milliárd forintot szán az április végi fagyok károsultjainak kárpótlására, ennyi pénz van ugyanis a kárenyhítési alapban.

(Index, 2016. április 29.)

 

Több lesz a szőlő

Több lesz a hazai bor is.

Több lesz 2015-ben az idén készülő új bor mennyisége, mint egy évvel korábban a Hegyközségek Nemzeti Tanácsának (HNT) becslése szerint. Így 2015-ben összesen 2,8 millió hektoliternyi bor kerülhet a pincékbe az előző évi 2,6 millió hektoliterrel szemben, adta hírül a Világgazdaság.

A szőlő felvásárlási ára ugyan emelkedhet, mivel az elmúlt év szegényesebb termése és a csökkenő import miatt a hazai borkészletek alaposan megcsappantak. A HNT prognózisa szerint idén a minőségi bor előállítására alkalmas, egészséges szőlő felvásárlási átlagára kilogrammonként 100 forint lehet.

A hegybíróktól beérkezett adatok szerint 2015. őszén a gazdálkodók átlagosan hektáronként 74 mázsa szőlőt takaríthatnak be. Így hozzávetőlegesen 59 ezer hektárnyi ültetvényen összesen 4,3 millió mázsa lesz a szőlőtermés az országban.

(Világgazdaság, 2015. augusztus 22.)

 

Nem mindenütt áztatta el a szőlőt az eső

A szüreten dől el, mennyi is lesz a 2014. évi szőlőtermés.

A kedvezőtlen időjárás ellenére az idei szőlőtermés nem marad el az előző évitől Magyarországon, a Hegyközségek Nemzeti Tanácsának becslése szerint. A csapadékos, meleg idő kedvezett a fertőzések terjedésének, leginkább a szokásosnál korábban megjelent lisztharmatfertőzés okozott jelentős károkat a tőkékben. A soproni és a somlói borvidéken a tavalyinál kevesebb lesz a betakarított szőlőtermés. Eddig a gazdáknak 20 százalékkal kellett többet költenie növényvédelemre a tavalyinál. Sok esetben csak a szüret közben derül ki, mennyi szőlőt lehet leszedni, mennyit rohasztott el a sok eső. A HNT szerint 2014-ben 2,7 millió hektoliter bor készülhet, ami 1,1 százalékkal haladná meg az előző évi mennyiséget. A korai szőlő minősége megfelelő, bár alkohol- és cukortartalma kevesebb a szokásosnál.

Az Egri borvidéken – az elmúlt évekhez hasonlóan – hektáronként 72 mázsa termés várható, a Mátrai borvidéken csökkenéssel számolnak: egy hektárról 78-80 mázsa szőlőt szüretelhetnek, ami kilogrammonként 100-120 forinttal kalkulálva a tavalyi árakhoz képest 15-20 százalékos csökkenést jelent. A Tokaji borvidéken közepes, összesen 300 ezer mázsa termés várható, szemben a tavalyi 330 ezer mázsával. A Soproni borvidéken a múlt évi hektáronként 69,5 mázsa termés után idén a hozam nem éri el a 60 mázsát, és a Neszmélyi borvidéken is a megszokottnál 10-20 százalékkal kevesebb lehet a szőlőtermés. Csökkentést mutatnak az adatok a Villányi borvidéken is, itt hektáronként 60 mázsa alatti termés várható, ami 15-20 százalékkal elmarad az egy évvel ezelőtti mennyiséghez képest.

Az Agrárkutató Intézet adatai alapján a földrajzi jelzés nélküli, valamint az oltalom alatt álló földrajzi jelzéssel ellátott borok belföldön értékesített mennyisége 11 százalékkal nőtt 2014-ben az eddig eltelt időszakban, az előző év hasonló hónapjaihoz viszonyítva. A szervezet beszámolója szerint a fehérborok eladása 13 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit, míg a vörös- és rozé borok értékesítése 1 százalékkal csökkent.

A belföldön termelt borok feldolgozói értékesítési ára 5 százalékkal csökkent az első nyolc hónapban az előző év azonos időszakához képest. A fehérborok ára 3 százalékkal, a vörös- és rozé boroké 7 százalékkal esett. A fehérborok közül a földrajzi jelzés nélküli borok átlagára 12 százalékkal csökkent, ugyanakkor az oltalom alatt álló földrajzi jelzéssel ellátott boroké majdnem 7 százalékkal emelkedett. A földrajzi jelzés nélküli vörös- és rozé borok ára 7 százalékkal mérséklődött, az oltalom alatt álló, földrajzi jelzéssel ellátott vörös- és rozé boroké pedig 1 százalékkal haladta meg 2013. azonos időszakának átlagárát.

(Világgazdaság, 2014. október 10.)

 

Kerengő a borok piacán

Az amerikaiak megelőzték a franciákat, ott több bor fogy.

Elveszítette elsőségét Franciaország a bor világpiacán, 2013-ban az Egyesült Államokban fogyott a világon a legtöbb bor, a nemzetközi szőlészeti és borászati szervezet (OIV) adatai szerint.

Míg az amerikaiak éves összevetésben 0,5 százalékkal több, 29,1 millió hektoliter bort vásároltak 2013-ban, Franciaországban 7 százalékkal visszaesett a borfogyasztás, 28,1 millió hektoliterre.

A két ország népessége közötti különbség miatt az egy főre jutó fogyasztás így is hatszor több Franciaországban, ahol átlagban hetente fejenként majdnem 1,5 üveg (8,9 deciliter) bor fogy.

A világ három legnagyobb bortermelője Olaszország, Spanyolország és Franciaország. Ezekben az országokban hagyományosan sok bor fogy, de változnak a fogyasztói szokások, az OIV szerint. Az egy főre jutó franciaországi borfogyasztás 2002 és 2011 között több mint 20 százalékkal csökkent, évi 46,4 literre. Ugyanezen időszakban az Egyesült Államokban csaknem 17 százalékkal, 9,1 literre nőtt a fogyasztás.

(Index, 2014. május 13.)