élelmiszeráruda₪fogadó

Új szabályokat is szüretelhetnek a szőlőtermelők

A 2017. évi szüretben új szabályok szerint lehet csak a borszőlőt értékesíteni és felvásárolni Magyarországon, jelentette be a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa (HNT). 

Az intézkedés minden hegyközségi tagra és felvásárlóra kötelező. A szakmaközi intézkedés célja az uniós szabályoknak megfelelő szabványos szerződésminták kidolgozásával és bevezetésével az, hogy a szőlőtermelők és a felvásárlók közötti kapcsolat országos szinten rendeződjön. 

A termelőkkel, a felvásárlókkal és a szaktárcával lefolytatott egyeztetést követően így újabb szakmaközi szabályok léptek életbe július közepétől. Azoknak a szőlőtermelőknek, borászatoknak és felvásárlóknak, akik 10 tonna feletti mennyiségben állítanak elő vagy vásárolnak fel borszőlőt, a szakmaközi intézkedés szerint az alábbi három módon kell az árat meghatározniuk: szerződésben, nyilvános árajánlatban, továbbá egy képlet alapján.

Az újonnan szerződő szőlőtermelők az előző három évben eladott szőlő éves mennyiségi átlagának a felére kötelesek szerződést kötni, a felvásárlók pedig az előző három évben vásárolt szőlő éves mennyiségi átlagának felére.

A fennmaradó 50%-ra vagy nyilvános árajánlatot tesznek a felvásárlók, vagy a HNT árprognózisában alkalmazott képlet alapján rögzítik a felvásárlási árat.

Nyilvános árajánlatában a felvásárló fajtánként, vagy fajtacsoportonként, eredetvédelmi kategóriánként hirdethet meg nettó ajánlati árakat, amelyektől a későbbiekben csak felfelé térhet el. Ezeket a HNT-nek kell megküldeni augusztus 15-ig. Valamennyi beérkezett ajánlat megtekinthető lesz a szakmaközi szervezet honlapján, valamint a hegybíróknál kifüggesztve az irodában.

Meghirdetett felvásárlási ár hiányában a HNT a korábban bekért adatok alapján árprognózis-képletet dolgozott ki a szerződésen felüli részre. Ennek alkalmazásával fajtacsoportonként és régiónként számítják ki a borszőlő felvásárlási árát. A számításnál súlyozva veszik figyelembe az árbefolyásoló tényezőket: többek között a várható termést, meglévő készletet, elmúlt évi felvásárlási árakat és a termelési költségeket, az évjárat jellemzőit. Az árprognózist minden évben augusztus elején teszik közzé. 

Az intézkedés célja az átlátható és hosszú távon kiszámítható felvásárlási viszonyok kialakítása. Ezért azoknak, akik már szerződéssel rendelkeznek, nem kell új szerződést kötniük. Szükség esetén a meglévőt kell kiegészíteniük egy betétlappal, amely tartalmazza az előírt kötelező elemeket.

A szabályok egy a piacszervezési intézkedéscsomagnak a részei. A rendszert az idei tapasztalatok alapján fejlesztik majd tovább.

(Hegyközségek Nemzeti Tanácsa, 2017. július 18.)

 

Nyomják a pezsgőpiacot a kézművesek

A jó pezsgő készítéséhez tudás kell. A habzóbor azért lehúzza a jó pezsgő piacát.

Átalakulóban van a magyar pezsgőpiac, a kínálatot egyre több kézműves technológiával készült különlegesség színesíti. Továbbra is ugyan az édes pezsgő a legkelendőbb, de egyre többen vásárolnak a magasabb minőségű száraz italokból, foglalja össze a Magyar Idők a legfrissebb pezsgőpiaci fejleményeket.

A korábbi években a legnagyobb szereplőnek számító magyar gyártó (aki egyébként a Hungarovin) a pezsgőpiac jelentős részét lefedte, napjainkra azonban 70% alá csökkent a piaci részesedése. Mindez arra vezethető vissza, hogy egyre több kisebb pincészet kezdett el pezsgőkészítéssel foglalkozni. A Magyar Szőlő- és Bortermelők Szövetségének értékelése szerint egyre több közepes, vagy kis üzem kacérkodik a pezsgőkészítéssel, amelyek eddig még nem léptek erre a piacra. Divatosabb lett a pezsgő, készíteni és fogyasztani egyaránt, így a borkészítők is szívesen próbálják ki magukat ezen a területen, amivel a kínálatukat is szélesíthetik.

A pezsgőkészítés alapos tudást és technológiai ismeretet igényel, ezért a borászoknak nagy kihívást jelent. A nagyüzemi pezsgőgyártás technológiája nagyon összetett, ráadásul jelentős összegű beruházást igényel, ami nyilván csak akkor éri meg, ha nagy tételeket gyárt az adott cég, amit pedig el is tud adni. Ezért a kisebb pincészetek elsősorban a kézműves technikát választják a pezsgőkészítés során, így kisebb mennyiséggel is piacra tudnak lépni.

A fogyasztók nyernek ezzel, hiszen a korábbi kínálat egyre több új termékkel színesedett. Az év végén általában tovább bővül a paletta, hiszen minden pincészet ekkorra időzíti új termékei megjelenését. Az új irányzat képviselői szívesen kísérleteznek az alapanyagokkal is. Korábban például megszokott volt, hogy a legtöbb pezsgő chardonnay-ből készül, a világszerte elterjedt szőlőfajtából, ma azonban már juhfarkból és magyar fajtákból készült pezsgővel is találkozni lehet a piacon. (A juhfark egy fehérszőlő fajta.)

Magyarországon továbbra is az édes pezsgő fogy a legnagyobb mennyiségben, és ahogy csökken a termékek cukorfoka, úgy mérséklődik a fogyasztók érdeklődése utána. A legkisebb mennyiség a száraz, nyers pezsgőből fogy, ami egyébként elsősorban a borászoknak készül, a hétköznapi vásárlók kevésbé kedvelik ezt a terméktípust.

A pezsgőkészítők érdeke, hogy ne a fogyasztás is a jobb minőség felé tolódjon el, kis lépésekben már elindult ez a változás a magyar fogyasztói szokásokban, a szőlőtermelők értékelése szerint.

Tény ugyanakkor, hogy a külföldi pezsgőkínálat erősödik a piacon, de egyelőre még hazaiból fogy a legtöbb a boltokban. Az árverseny nagyon éles, amit a különböző habzóborok megjelenése is tovább erősít. A mesterségesen, borban feloldott szén-dioxiddal készült italok ugyanis jóval olcsóbban legyárthatók, mint a pezsgő, így a boltok polcaira is alacsonyabb áron juthatnak. A vásárlók viszont a legtöbbször nem tudnak különbséget tenni a hasonlóan csomagolt pezsgő és habzóbor között, ami jelentős probléma a pezsgőkészítők körében, hiszen a habzóbornak az adótétele is kisebb, így az igazi pezsgő versenyhátrányban áll az igazi pezsgővel szemben.

(Magyar Idők, 2016. december 29.)

 

Kevesebb lesz a világ bora

2013 óta csökken a világ bortermelése.

A világ bortermelése 2016-ban várhatóan öt százalékkal 259 millió hektoliterre csökken. A legjelentősebb bortermelő 2014-hez hasonlóan Olaszország lesz Franciaország és Spanyolország előtt, a nemzetközi szőlészeti és borászati szervezet (OIV) jelzése szerint.

Húsz év óta nem volt ilyen gyenge év a borágazatban a szervezet szerint, amely ennek okát a szőlőtermesztést kedvezőtlenül érintő éghajlati eseményekben jelölte meg a Népszava beszámolója szerint. Előrejelzésük szerint Olaszország 49 millió hektoliterrel várhatóan vezető helyét, ami egyébként két százalékkal kevesebb a 2015. évinél. Franciaországban 42 millió hektoliter, a tavalyinál 15 százalékkal kevesebb új bor lesz a szervezet várakozása szerint, összegzi a Népszava.

Magyarország 15. a rangsorban 2,7 millió hektoliterrel, ami hat százalékos csökkentést jelent a 2015. évhez képest a nemzetközi szervezet szerint.

Európában csak Spanyolországnak (1 százalékkal) és a 13. helyen álló Romániának (37 százalékkal) sikerült növelnie a bor mennyiségét 2016-ban, 38 millió, valamint 5 millió hektoliterre. A világon negyedik Egyesült Államokban 22,5 millió hektoliter borra számítanak, ami két százalékos bővülés. Az ötödik helyre feljutott Ausztrália is növelte a termelését öt százalékkal 12,5 millió hektoliterre.

Dél-Amerikában jelentős visszaesést várnak, a kilencedik Argentínában 35 százalékkal 9 millió hektoliterre, a hetedik helyre sorolt Chilében 21 százalékkal 10 millió hektoliterre, míg a 21. Brazíliában 50 százalékkal 1,4 millió hektolitere zsugorodik 2016-ban a bor mennyisége.

Az OIV adatai szerint Olaszország 2015-ben vált világelsővé a bortermelésben, akkor egy év alatt tíz százalékos növekedést ért el, miközben a második helyre szorult Franciaországban nem változott a borelőállítás nagysága. Egy nemrégiben készített jelentés szerint Olaszország már nemcsak a legfőbb bortermelő, hanem a legnagyobb exportőr is.

A világ bortermelése 2013-ban 277 millió hektoliterrel rekordot döntött, azóta viszont a klimatikus viszonyok miatt évről-évre csökken.

(Népszava, 2016. október 20.)

 

A júliusi jég elverte a szőlő tizedét

Hatezer hektár szőlő károsodott.

A szőlőtermés tizedét elverte a jég, hatalmas károkat okoztak az ország szőlőiben a júliusi jégesők. A Hegyközségek Nemzeti Tanácsának statisztikái szerint hatezer hektár szőlőföld károsodott, ami 2015-ben és 2016-ban is meglátszik majd az előállított bormennyiségben.

A jégeső pusztítása Magyarország szőlőtermésének mintegy 10 százalékát érintette a HNT kárfelmérése szerint, a legnagyobb Veszprém megyében volt a kár, egyes részeken a szőlő 50-80 százaléka ment tönkre. Egyes területeken a jég miatt még levél sem maradt a tőkéken. Az idei pusztítás mértéke - amely a globális éghajlatváltozással függ össze - váratlanul érte a termelőket.

A Földművelésügyi Minisztérium közlése szerint jelenleg 24 milliárd forint van félretéve a viharkárosult agrártermelők megsegítésére. Az agrárkár-enyhítési rendszerben a termelők kárenyhítési hozzájárulást fizetnek, amelynek mértéke ültetvény és szántóföldi zöldség esetén hektáronként 3-3 ezer forint, míg egyéb szántóföldi kultúra esetén hektáronként 1000 forint.

A szőlő- és bortermelők azt szeretnék elérni, hogy az alap keretein belül több segítséget kapjanak, ezért a HNT egy intézkedéscsomagot dolgozott ki. A szervezet szerint az időjárás változása miatt a jövőben is várhatók hasonlóan pusztító jégviharok, ezért szükség van a a kárenyhítési rendszer megváltozására, mivel a korábbi, a naptári évek alapján szervezett kifizetés a gazdák számára nem jelent megfelelő megoldást. Egyetért a kormány, az agrárkamara és a HNT abban, hogy elsősorban a kármegelőzésre kell összpontosítani, ehhez azonban országos jégelhárító rendszerre lenne szükség.

(Index, 2016. július 29.)

 

A Soproni borvidéken elfagyott a szőlő

A fagykárokra 24 milliárd forint van a kárenyhítési alapban.

A Soproni borvidéken hetven-nyolcvan százalékban elfagytak a szőlőültetvények az április végi éjszakai hidegben, a Sopron Borvidék Hegyközségi Tanács tájékoztatása szerint.

Az 1850 hektáron elterülő borvidéken végzett kárfelmérés szerint az alacsonyabban fekvő területeken, Harkán, Fertőszentmiklóson és Fertőszéplakon minden hajtás megfagyott, ott az idén nem szüretelnek. A magasabban fekvő területek is károsodtak, de kisebb mértékben, így Balf és Fertőrákos között 25 százalékos a kár. A Sopronhoz tartozó Jánostelepen hajnali mínusz hat fokot mértek, és Fertőszentmiklósnál is tartósan mínusz két fok alatt volt a hőmérséklet éjszaka. A gazdáknak ilyenkor elölről kell kezdeniük a hajtások metszését, hogy a következő évi szüretre már termést hozzanak.

A Soproni borvidéken 75 százalékban kék szőlőt termesztenek, ennek is mintegy 70 százaléka a vidékre jellemző Kékfrankos. Jelentősek még a Zweigelt, Cabernet sauvignon, Merlot és Pinot noir ültetvények. A fehérborfajták közül a Zöld veltelini, a Chardonnay, a Tramini, a Zenit, a Sauvignon blanc és a Korai piros veltelini elterjedt.

A kormány 24 milliárd forintot szán az április végi fagyok károsultjainak kárpótlására, ennyi pénz van ugyanis a kárenyhítési alapban.

(Index, 2016. április 29.)

 

Több lesz a szőlő

Több lesz a hazai bor is.

Több lesz 2015-ben az idén készülő új bor mennyisége, mint egy évvel korábban a Hegyközségek Nemzeti Tanácsának (HNT) becslése szerint. Így 2015-ben összesen 2,8 millió hektoliternyi bor kerülhet a pincékbe az előző évi 2,6 millió hektoliterrel szemben, adta hírül a Világgazdaság.

A szőlő felvásárlási ára ugyan emelkedhet, mivel az elmúlt év szegényesebb termése és a csökkenő import miatt a hazai borkészletek alaposan megcsappantak. A HNT prognózisa szerint idén a minőségi bor előállítására alkalmas, egészséges szőlő felvásárlási átlagára kilogrammonként 100 forint lehet.

A hegybíróktól beérkezett adatok szerint 2015. őszén a gazdálkodók átlagosan hektáronként 74 mázsa szőlőt takaríthatnak be. Így hozzávetőlegesen 59 ezer hektárnyi ültetvényen összesen 4,3 millió mázsa lesz a szőlőtermés az országban.

(Világgazdaság, 2015. augusztus 22.)

 

Nem mindenütt áztatta el a szőlőt az eső

A szüreten dől el, mennyi is lesz a 2014. évi szőlőtermés.

 

A kedvezőtlen időjárás ellenére az idei szőlőtermés nem marad el az előző évitől Magyarországon, a Hegyközségek Nemzeti Tanácsának becslése szerint. A csapadékos, meleg idő kedvezett a fertőzések terjedésének, leginkább a szokásosnál korábban megjelent lisztharmatfertőzés okozott jelentős károkat a tőkékben. A soproni és a somlói borvidéken a tavalyinál kevesebb lesz a betakarított szőlőtermés. Eddig a gazdáknak 20 százalékkal kellett többet költenie növényvédelemre a tavalyinál. Sok esetben csak a szüret közben derül ki, mennyi szőlőt lehet leszedni, mennyit rohasztott el a sok eső. A HNT szerint 2014-ben 2,7 millió hektoliter bor készülhet, ami 1,1 százalékkal haladná meg az előző évi mennyiséget. A korai szőlő minősége megfelelő, bár alkohol- és cukortartalma kevesebb a szokásosnál.

Az Egri borvidéken – az elmúlt évekhez hasonlóan – hektáronként 72 mázsa termés várható, a Mátrai borvidéken csökkenéssel számolnak: egy hektárról 78-80 mázsa szőlőt szüretelhetnek, ami kilogrammonként 100-120 forinttal kalkulálva a tavalyi árakhoz képest 15-20 százalékos csökkenést jelent. A Tokaji borvidéken közepes, összesen 300 ezer mázsa termés várható, szemben a tavalyi 330 ezer mázsával. A Soproni borvidéken a múlt évi hektáronként 69,5 mázsa termés után idén a hozam nem éri el a 60 mázsát, és a Neszmélyi borvidéken is a megszokottnál 10-20 százalékkal kevesebb lehet a szőlőtermés. Csökkentést mutatnak az adatok a Villányi borvidéken is, itt hektáronként 60 mázsa alatti termés várható, ami 15-20 százalékkal elmarad az egy évvel ezelőtti mennyiséghez képest.

Az Agrárkutató Intézet adatai alapján a földrajzi jelzés nélküli, valamint az oltalom alatt álló földrajzi jelzéssel ellátott borok belföldön értékesített mennyisége 11 százalékkal nőtt 2014-ben az eddig eltelt időszakban, az előző év hasonló hónapjaihoz viszonyítva. A szervezet beszámolója szerint a fehérborok eladása 13 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit, míg a vörös- és rozé borok értékesítése 1 százalékkal csökkent.

A belföldön termelt borok feldolgozói értékesítési ára 5 százalékkal csökkent az első nyolc hónapban az előző év azonos időszakához képest. A fehérborok ára 3 százalékkal, a vörös- és rozé boroké 7 százalékkal esett. A fehérborok közül a földrajzi jelzés nélküli borok átlagára 12 százalékkal csökkent, ugyanakkor az oltalom alatt álló földrajzi jelzéssel ellátott boroké majdnem 7 százalékkal emelkedett. A földrajzi jelzés nélküli vörös- és rozé borok ára 7 százalékkal mérséklődött, az oltalom alatt álló, földrajzi jelzéssel ellátott vörös- és rozé boroké pedig 1 százalékkal haladta meg 2013. azonos időszakának átlagárát.

(Világgazdaság, 2014. október 10.)

 

Kerengő a borok piacán

Az amerikaiak megelőzték a franciákat, ott több bor fogy.

Elveszítette elsőségét Franciaország a bor világpiacán, 2013-ban az Egyesült Államokban fogyott a világon a legtöbb bor, a nemzetközi szőlészeti és borászati szervezet (OIV) adatai szerint.

Míg az amerikaiak éves összevetésben 0,5 százalékkal több, 29,1 millió hektoliter bort vásároltak 2013-ban, Franciaországban 7 százalékkal visszaesett a borfogyasztás, 28,1 millió hektoliterre.

A két ország népessége közötti különbség miatt az egy főre jutó fogyasztás így is hatszor több Franciaországban, ahol átlagban hetente fejenként majdnem 1,5 üveg (8,9 deciliter) bor fogy.

A világ három legnagyobb bortermelője Olaszország, Spanyolország és Franciaország. Ezekben az országokban hagyományosan sok bor fogy, de változnak a fogyasztói szokások, az OIV szerint. Az egy főre jutó franciaországi borfogyasztás 2002 és 2011 között több mint 20 százalékkal csökkent, évi 46,4 literre. Ugyanezen időszakban az Egyesült Államokban csaknem 17 százalékkal, 9,1 literre nőtt a fogyasztás.

(Index, 2014. május 13.)

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.