butikpórázon₪vásárlóktere

Nem mindig csodaszer a zöldség

Egészséges zöldséget enni, de nem mindegy, hogy melyikből mikor és mennyit. 

Sokan hadilábon állnak a zöldségfogyasztással, pedig az egészséges, kiegyensúlyozott étkezés elképzelhetetlen zöldségek nélkül, legyen szó akár főétkezésről, akár egészséges nassolásról. A zöldségek sok természetes vitaminnal, ásványi anyaggal, antioxidánsokkal, rostokkal, folyadékkal látják el a szervezetet, sőt bizonyos fitokemikáliákkal – amilyen például a fitoösztrogén –, vagy másodlagos növényi termékekkel is, melyek jótékony hatást gyakorolnak az egészségre. Sokak számára azonban bizonyos zöldségek rendszeres fogyasztása veszélyes is lehet, írja az Origo (TÁFELSPICC).

Több orvosi tanulmány mutatott ki kapcsolatot az ajánlásokban szereplő mennyiségű zöldség- és gyümölcsfogyasztás és a krónikus betegségek kockázatának csökkenése között, például a szív- és keringési betegségek, a 2-es típusú cukorbetegség, elhízás vagy bizonyos daganatos megbetegedések esetén.

FORRÁS: SHUTTERSTOCK

Mivel a zöldségek kalóriatartalma, glikémiás indexe és glikémiás telítettsége többnyire alacsony, rostjaik pedig jól telítenek, sőt a rágás iránti igényt is kielégítik, az egészség mellett a karcsúsodást is segítik, nem véletlenül képezik az egészséges fogyás alapját.

Zöldségekkel lehet küzdeni a daganatok ellen

A fogyást segíti, de önmagában is képes a rákrizikó csökkentésére a fizikai aktivitás fokozása. Közepes intenzitású testmozgás beillesztése az életmódba a megelőzés eszköze, heti 300 perc közepes intenzitású testmozgás pedig a fogyás ütemét is felgyorsítja – mondja Dr. Gajdács Ágnes belgyógyász, obezitológus szakorvos, a MediFat igazgatója.

A hatékony testsúlykontroll és a rák megelőzése elképzelhetetlen az egészségtudatos táplálkozás nélkül. A WHO ajánlása szerint napi 5 adag, azaz 400 g zöldség és gyümölcs napi bevitelére kell törekedni (1 adag 80 grammot jelent).Az európai gyerekek és felnőttek többsége viszont nem fogyasztja el az ajánlásban szereplő mennyiséget,pedig ez sok előnnyel járna. Kutatások szerint az ajánlottat is meghaladó mennyiségű, napi 8 adag, többségében friss zöldség (5 adag) és gyümölcs (3 adag) rendszeres fogyasztása például a daganatos halálozás rizikóját 25%-kal csökkenti.

FORRÁS: SHUTTERSTOCK.COM

Azért csak óvatosan

Panaszokat – például puffadást, gyomorégést – legtöbbször az okoz, ha többségében nyers zöldségekkel akarják rendezni az addig minimális fogyasztást. Ráadásul vannak eleve puffasztó zöldségek, például káposztafélék, hagymafélék, bab, borsó, articsóka, spárga, brokkoli, retek.Ilyenkor megoldást jelent, ha a napi zöldségadag nagyobb része nem nyersen, hanem párolva, főzve, sütve, így leves, főzelék, grillezett zöldség formájában kerül az asztalra– javasolja a szakember.

Az emésztési panaszok hátterében sokszor a bélflóra eltolódása áll – antibiotikum szedés után –, ilyenkor jó szolgálatot tesznek a prebiotikumok, a hasznos baktériumok táplálékát képező zöldségek, amilyen a csicsóka, hagymafélék, cikóriagyökér, articsóka, bab, borsó.

Veszélyesek is lehetnek a zöldségek

Sokak számára azonban bizonyos zöldségek rendszeres fogyasztása veszélyes is lehet. Például egyes zöldségek gátolják a pajzsmirigy működését, ami pajzsmirigy-alulműködés esetén kedvezőtlen lehet. Ezek az úgynevezett goitrogén zöldségek – káposzta, kelbimbó, brokkoli, karfiol, karalábé, kínai kel, retekfélék, repce, spenót, fehérrépa. Szerencsére párolással, főzéssel a goitrogén anyag mennyisége csökken. A szelén viszont kedvező hatású a pajzsmirigyre, ami megtalálható a gombában, spárgában.

 

Epebetegség esetén a puffasztó zöldségek, mint a káposzta, kelkáposzta, karalábé, karfiol, zöldpaprika, paradicsom, uborka, fokhagyma, vöröshagyma és egyéb hagymafélék, retek, torma, petrezselyemzöld, rebarbara, zeller és a száraz hüvelyesek (szárazbab, sárgaborsó, lencse, szójabab és belőle készült ételek) panaszt okozhatnak,ezt a hatás fedő nélküli főzéssel, az első főzővíz kiöntésével csökkenthető.Az apró magvas gyümölcsök, mint az eper, málna, áfonya, szeder, szőlő, ribizli, egyes gyümölcslevek, így az ananászlé, eperlé, mandarinlé, paradicsomlé panaszt okozhatnak, egyéni tolerancia alapján kell a fogyasztásukról dönteni.

FORRÁS: SHUTTERSTOCK

Tartós gyulladással járó betegségek, autoimmun betegségek, cukorbetegség, elhízás fennállása esetén érdemes az étrendben minimalizálni a csucsor- vagy burgonyafélék fogyasztását, ide tartozik a burgonyán kívül a paprika, paradicsom és a padlizsán is.

Allergia esetén problémát okozhat a keresztreakció, mely légúti allergia esetén egyes növényi ételek fogyasztásakor léphet fel.Nyírfapollen-allergia esetén a zeller, sárgarépa, burgonya, alma, körte, cseresznye, sárgabarack, nektarin, őszibarack, szilva, kivi és mogyoró okoz keresztallergiát, nyírfa- és feketeüröm-allergiánál a zellert és sárgarépát érdemes kerülni. Fűpollen-allergiánál a paradicsom, dinnyefélék, narancs és mogyoró fogyasztása okozhat problémát, míg parlagfű-allergiánál a cukkini, uborka, dinnyefélék, banán idézhet elő tüneteket.

A keresztallergének gyakran csak nyersen okoznak panaszokat, hőkezelt formában nem, de például mogyoróallergia esetén a főtt zeller veszélyes marad– hívja fel a figyelmet a szakorvos.

A véralvadásra hatnak, ezért egyes véralvadásgátló gyógyszerek adagolását befolyásolják a magas K-vitamin tartalmú (0,1-0,6 mg/100g) zöldségek (például fejes saláta, spenót, karfiol, paradicsom, paprika, brokkoli, kelbimbó, káposzta, savanyú káposzta, szója), melyekből összességében naponta maximum 10 dkg mennyiség fogyasztható, napi 5 étkezésre elosztva.

Lassítják a sejtek öregedésétFORRÁS: SHUTTERSTOCK

A zöldségek és gyümölcsök hasznos társaink az egészségtudatos életforma megvalósításában, hiszen egészségmegőrző, öregedést lassító, és egyes betegségek esetén betegségmegelőző hatással bírnak, ezért az ajánlásokban szereplő zöldség- és gyümölcsbevitelt érdemes elérni. Egyes betegségek esetén azonban személyre szabottan szükségessé válhat egyes zöldségek, gyümölcsök mellőzése, mennyiségük csökkentése.

Vegyszer is jöhet vele

Előfordulhat, hogy a zöldségek és a gyümölcsök növényvédőszer-maradványokat tartalmaznak, melyek akár fejlődési rendellenességeket is okozhatnak, vagymegzavarhatják a hormonális rendszer normális működését, így hozzájárulhatnak akár az elhízás, a meddőség, a korai klimaktérium kialakulásához is.Az egyik amerikai környezetvédelmi szervezet minden évben megvizsgálja a zöldségek és gyümölcsök növényvédőszer-tartalmát az első 12 helyen az eper, a spenót, a nektarin, az alma, az őszibarack, a körte, a cseresznye, a szőlő, a zeller, a paradicsom, a paprika és a burgonya állnak. Szerencsére Magyarországon csupán a zöldségek és gyümölcsök 1%-a tartalmaz a határérték feletti növényvédőszer-maradványt.

Jó, de akkor mit csináljunk

A legjobb megoldás a bio zöldségek és gyümölcsök fogyasztása, ez viszont nem mindenki számára elérhető.A helyben termett, szezonális zöldségek és gyümölcsök fogyasztása előnyösebb, a külföldről érkező szállítmányok esetén ugyanis nem mindig ismertek az alkalmazott növényvédő-, felületbevonó és a gyümölcsök érését befolyásoló szerek, ahogy a termőtalaj szennyezettsége sem.A szakember elmondása szerint az alapos mosás minden esetben szükséges, de nem nyújt 100%-os védelmet. Szóba jöhet a mosás után az almaecetes áztatás (1 liter vízhez 1 dl almaecetet adva 15-20 percig áztatni mosás után a zöldségeket, gyümölcsöket), mivel az almaecet a szennyeződések, kórokozók nagy hányadát eltávolítja, illetve a héj eltávolítása hámozással. 

(Origo/TÁFELSPICC, 2018. július 28.)

 

Nincs mit takargatni: dagadt a magyar

Magyarország a világon a negyedik olyan ország, ahol a legnagyobb az elhízott emberek aránya. Európában elsők vagyunk. Kár.

1975 óta megtriplázódott a súlyfelesleggel rendelkezők száma, írja a Népszava. Május 19. az Európai elhízás elleni nap. Ennek a napnak a célja, hogy az elhízással és annak következtében kialakuló számos betegséggel kapcsolatos ismereteket bővítése.

Az Egészségügyi Világszervezet 2016-os eredményei alapján több mint 1,9 milliárd túlsúlyos vagy elhízott felnőtt ember élt a világon. 1975 és 2016 között megtriplázódott a súlyfelesleggel rendelkezők száma. Hazánk sajnos kiemelkedő ebben a tekintetben, a magyar, felnőtt lakosság körében feltűnően nagy az elhízás mértéke (28-31 százalék), az egész világot tekintve ezzel az eredménnyel a negyedik helyen állunk. A világrangsort az Amerikai Egyesült Államok vezeti, majd ezt követi Mexikó és ÚjZéland.

Az Országos Táplálkozás és Tápláltsági Állapot Vizsgálat 2014-es eredményei alapján a magyar felnőtt nők 60 százaléka, a férfiak 65 százaléka túlsúlyos vagy elhízott. A gyerekek között is egyre növekszik a többlettestömeg mértéke. A Magyar Dietetikusok Országos Szövetsége 2014-ben végzett reprezentatív táplálkozási és fizikai aktivitási felmérést 4-10 éves budapesti és kecskeméti gyermekek körében. Az eredmények alapján 21 százalékos volt a túlsúly és az elhízás mértéke.

A túlsúly nem csupán egy esztétikai probléma, összefüggésben áll a szív- és érrendszeri betegségek (mint például magas vérnyomás, szívinfarktus, stroke), a 2-es típusú cukorbetegség, számos daganatos betegség (mint például mell, vastagbél, vese, epehólyag és máj) és ízületi kórkép kialakulásával, de okozhat alvási apnoét és légzésproblémákat, epekövességet, depressziót is.

Abban az esetben, ha napi 100 kcal-val többet viszünk be, mint ami a szervezetünk szükséglete lenne, akkor az 1 év alatt 5 kilogramm súlynövekedést jelent.

A hatékony terápiával - a helyes étrend mellett a fizikai aktivitás, és a magatartási szokások megváltoztatása - azonban meg lehet szabadulni a súlyfeleslegtől. A tartós testsúlycsökkenés olyan életmódprogramokkal érhető el, amelyek 500-750 kcal/nap energiadeficitet eredményeznek (azaz ennyivel kevesebb energiát viszünk be, mint amennyi a szervezet igénye) és heti legalább 150 perc mozgást tartalmaznak. A csökkentett energia-bevitel mellé az egészségi állapot, táplálkozási szokások figyelembe vételével kell kialakítani a személyre szabott étrend makrotápanyag (fehérje, zsír, szénhidrát) összetételét. Jelenleg nem állnak rendelkezésre tudományos bizonyítékok arra vonatkozólag, hogy bármelyik makrotápanyag bevitelének lecsökkentése több előnnyel járna, mint a többié. A zsírmentes testtömeg megtartása érdekében a súlycsökkenés üteme nem haladhatja meg a heti 0,5-1kg-ot. A fogyás elérését hosszú távú életmódváltással lehet elérni. Heti 0,5 kg-os fogyás napi 500 kcal-ás csökkentéssel érhető el. Az egészségügyi előnyök akár már 5-10 százalékos súlycsökkenés esetén is tapasztalhatóak.

(Népszava, 2018. május 19.)

 

Gyerekek: kövérek

Egyre több az elhízott gyerek. Ez nagyon nem jó. ₪₪₪

Csaknem megduplázódott az elhízott gyermekek száma az elmúlt húsz évben, ennek leggyakoribb oka a helytelen korai táplálás, írja a Népszava az MTI nyomán.

Az Első 1000 Nap Program és a Magyar Dietetikusok Országos Szövetsége az európai elhízás elleni nap alkalmából azt írták, a legfrissebb felmérések szerint az európai tizenévesek csaknem harmada túlsúlyos vagy elhízott, tízből hat érintett pedig felnőttként is súlytöbblettel küzd.

Kiemelték, a gyermekkori elhízás sokkal veszélyesebb, mert náluk harminc százalékkal nagyobb eséllyel alakul ki magas vérnyomás, 2-es típusú cukorbetegség vagy szív- és érrendszeri megbetegedés, mint azoknál, akik csak felnőttkorban küzdenek plusz kilókkal.

Hangsúlyozták, ezek a betegségek megelőzhetők a fogantatástól kétéves korig tartó időszak megfelelő táplálásával, az első 1000 nap táplálása pedig hatással van a szellemi és nyelvi képességek, valamint az immunrendszer fejlődésére is.

Egyéves kor felett minden harmadik családban ugyanazt eszik a babák, mint a család többi tagja, így jóval több szénhidrátot, fehérjét, sót és cukrot visznek a szervezetükbe, pedig tápanyag-, vitamin- és ásványianyag-igényük jelentősen eltér a felnőttekétől - tették hozzá.

Kubányi Jolán, a Magyar Dietetikusok Országos Szövetségének elnöke és az Első 1000 Nap Program szakértője a közlemény szerint felhívta a figyelmet, hogy az európai népesség több mint fele túlsúlyos vagy elhízott, és ez az arány a jelenlegi tendencia szerint tovább fog növekedni.

Hozzáfűzte, a felnőttek naponta legalább öt órát töltenek ülő helyzetben annak ellenére, hogy a mozgásszegény életmód számos krónikus betegség ismert kockázati tényezője.

A legfrissebb felmérések szerint a gyerekek sem mozognak eleget. Európában a serdülőkorúak kétharmada és a 15 év felett korosztály hatvan százaléka egyáltalán nem él aktív életet, a megkérdezettek több mint fele pedig soha vagy csak ritkán végez bármilyen más típusú fizikai aktivitást, mint például a kerékpározás vagy a táncolás - olvasható a közleményben.

(Népszava, 2018. május 19.)

 

Gyermekeink fogazata: jajjjjj!

Szabad kétségbeesni gyermekeink gyatra állapotú fogazata miatt. Sőt, kell. Kétségbeesni. ₪₪₪

Lesújtó állapotban van a magyar 12 évesek fogazata, pedig az állam teljesen megtéríti a fogászati ellátást a gyerekeknek. Felnőtt korban még rosszabb lesz a helyzet, ez nem is véletlen: évente 12 tubus helyett csak hármat használnak el a magyarok, írja a Népszava (Dankó Anna összeállításában).

 

Hiába biztosít az állam szinte teljeskörű térítésmentes fogászati ellátást gyerekeknek, a Council of European Dentist legutolsó adatai szerint Európában mégis a magyar 12 évesek fogazata a legrosszabb. Ebben az életkorban már csak alig nyolcaduknak van ép fogsora, az átlagos magyar hatodikosnak háromnál több foga hiányzik, lyukas vagy tömött.

Az európai szakmai szervezetnél részletesebb elemzést készített a magyarok szájüregi egészségi állapotáról Hermann Péter, a Magyar Orvosi Kamara fogorvosi tagozatának elnöke. Az ő adataiból az is kiderül, hogy a helyzet később, a felnőtt korra csak tovább romlik. Míg ugyanis az európai országok nagy többségében a gyerekek szuvas fogait időben kezelik, betömik, addig nálunk későn jutnak el fogorvoshoz, amikor gyakran már csak a húzás marad. Így a magyar 19 éveseknek már több mint öt foga hiányzik, a negyvenöt éveseknek már csaknem dupla ennyi. A felnőtteknek emellett további négy foguk szuvasodik, és kettő biztosan tömött. Az idős korra a szuvas és tömött fogak száma egy-kettőre apad, az eltávolítottaké meg húszra emelkedik. 65 éves korra a lakosság 30 százaléka már fogatlan.

Ez az adatsor nem csak azért drámai - mondja lapunknak Nagy Ákos, az Országos Alapellátási Szövetség alelnöke, keszthelyi fogorvos – mert a rothadó fogak látványa nem szép, hanem azért is, mert egyebek mellett szájüregi-, emésztőszervi daganatokat, keringési megbetegedéseket okoznak. Ez utóbbiak már meglehetősen korán jelentősen rontják az életminőséget és kezelésük órási terhet is ró az egészségbiztosítóra. Mint mondja: becslések szerint, ha a szülők magánorvoshoz vinnék a gyerekeiket, csak a 12 évesek szuvas fogainak kezelése több tízmilliárdos költséget okozna a családoknak.

Szerinte sok oka van annak, hogy az uniós országok rangsorának végén kullogunk. Például hiába ír elő jogszabály félévenként kötelező szűrést a gyerekek számára, a finanszírozási anomáliák miatt, nem minden oktatási intézménynek van fogorvosa. Ott pedig ahol van, gyakran a szülő nem járul hozzá az ellátáshoz, mondván: van saját fogorvosuk, aki kezeli a gyereket. Ha így lenne, akkor a tömött fogak száma emelkedne fiatal felnőtt korra és nem a húzottaké. A gyakorlatban pedig a szülők egy része nem nagyon törődik a gyerek szájából kikandikáló szuvas foggal, mert azt hiszi, hogy azok még csak tejfogak, holott már a maradók. Így a szükséges kezelések „elsikkadnak”.

Gyakran maga az iskola sem gondoskodik arról, hogy odaérkezzenek az osztályok a rendelésre.

Előfordul, hogy olykor egy gyerek más-más orvoshoz tartozik az iskolája és a lakóhelye szerint. Az alapellátó fogorvosok szerint e területen is - éppúgy mint a háziorvosoknál - alkalmazni kellene a kártyarendszert annak érdekében, hogy a szűrést végző orvoshoz kerüljön az ellátási kötelezettség. Így elkerülhető lenne, hogy a több ellátó közül végül senki sem tömi be a gyerek lyukas fogait.

További gond, hogy miközben a gyerek reggel nyolctól délután négyig benn van az intézményben, a szájápolásnak szinte csak az óvodákban vannak meg a feltételei. Az iskolák mosdói már nem alkalmasak erre, nincs helye a fogkefének, fogkrémnek. Már nem csak ötször esznek, hanem szinte egész nap rágcsálnak valamit a gyerekek. A száj egészségének megőrzéséhez minden étkezés után félórával meg kellene tisztítani fluoros krémmel a fogakat. Hogy ez mennyire nem történik meg, azt bizonyítja az is, hogy az átlagos magyar évente 3 tubus fogkrémet és másfél fogkefét használ el. Ez azt jelenti, mintha kétnaponta egyszer mosnánk fogat az egyébként már használhatatlanra kopott kefékkel. Már az óvodákban is sok „túlhordott” fogkefét lehet látni a poharakban.

Nagy Ákos szerint legalább alsó tagozatban, de még inkább az általános iskola befejezéséig az államnak, az iskolafenntartónak akár térítésmentesen is biztosítani kellene a fogkefét, fogkrémet. A fogorvosok azt is szeretnék, ha a napi testnevelés mellett lenne egészségnevelés óra is. Ezeken a száj egészségének megőrzése mellett megismerhetnék az egészséges ételek készítését, és a helyes kézmosást, összességében az egészséges életmódot. Hozzátette: nyilván nem kerülhető meg a fogászati ellátórendszer kritikus alulfinanszírozottsága, amit a kormány a múlt év végi egyszeri 3 millió forinttal, illetve a márciustól járó havi 130.000 forint rezsitámogatással emelt, így lett mostanra a havi átlag körülbelül 900.000 forint. Ugyanakkor a MOK fogorvosi tagozatának friss számításai szerint ez még mindig nem elég, ennek a duplájára lenne szükség.

Fogászati kezelések: drága nagyon

De mi jár ingyen:

• sürgősségi ellátás, 
• szűrővizsgálat (meghatározott gyakorisággal, például 18 éves kor alatt évente kétszer, a felnőtteknek évente egyszer),
• szakorvosi beutaló alapján góckutatás és más alapbetegségekhez kapcsolódó fog és szájbetegségek kezelése,
• fogmegtartó kezelés (amalgám és esztétikus fogtömés foganként és fogfelszínenként, gyökértömés foganként évente egyszer, ellátási esetenként gyökérkezelés),
• fogsebészeti ellátás,
• fogkőeltávolítás,
• ínyelváltozások kezelése

Életkortól,állapottól függően támogatott fogászati ellátások

A teljes körű fogászati alap- és szakellátás – a fogtechnikai költségek kivételével – az alábbi esetekben térítésmentes:

• 18 éves korig
• 18 éves kor betöltését követően, a középiskola, szakképző iskola nappali tagozatán folytatott tanulmányok ideje alatt,
• a várandósság megállapításától a szülést követő 90 napig.

(Népszava, 2018. május 18., Dankó Anna írása)

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.