iparospiac₪próbafülke

Bors őrmester mindent vitt

A The Beatles Bors őrmestere lett minden idők legsikeresebb lemeze Nagy-Britanniában. 

A The Beatles ikonikus Sgt. Pepper's Lonely Hearts Club Band című 1967-es albuma lett a brit lemeztörténet eddigi legsikeresebb korongja, írja az Index az MTI nyomán.

A brit lemezeladási listát jegyző The Official Charts Company szombati közlése szerint a legendás korong a Nagy-Britanniában eladott példányok, letöltések és streamelések száma alapján kapta a címet.

A Sgt. Pepper's Lonely Hearts Club Band a liverpooli négyes legkísérletezőbb és legkreatívabb időszakában született, olyan dalokkal, mint a With a Little Help from My Friends, vagy az A Day in the Life. A zenekar akkoriban leállt a turnézással és minden erejével a stúdiómunkákra koncentrált, George Martin angol zenei producer közreműködésével.

A további négy helyezett:
2) Adele: 21 (2011)
3) Oasis: (What's The Story) Morning Glory (1995)
4) Pink Floyd: Dark Side of The Moon (1973)

5) Michael Jackson: Thriller (1982)

(Index, 2018. október 13.)

 

Budapest Park: felfutott nagyon

Hetedik szezonját zárja 2018 szeptember végén a Budapest Park. Befutott.

A bulihelyszínt a Zöld Pardon egyik alapítója álmodta meg, miután a Petőfi híd budai lábánál lévő korábbi helyszín nem kapott tovább területhasználati engedélyt, írja az Index, Hermann Irén összeállításában. A döcögős indulás ellenére a Park ma a hazai zeneipar kihagyhatatlan szereplője lett, a magyar zenekaroknak kiemelkedő fontosságú egy itteni koncert, a zenekarok és menedzserek itthon jelenleg mindent Parkban mérnek. A hely az idei szezont várhatóan közel 500 ezer látogatóval zárja.

Az, hogy melyik zenekar tudja hamarabb eladni a jegyeket egy kitűzött Park-koncertre, állandó közösségi médiás téma lett; a menedzserek és a zenekarok többnyire Park-számaikkal (hány koncert, hány néző, hány telt ház, mennyi idő alatt telt ház) mennek tárgyalni más helyszínekkel, nem túlzás azt állítani, versengés van a parkos megjelenésekért.

Fesztiválhangulat egyetlen estére is, de egész szezonos nyitva tartás, ahol egy klub, egy fesztivál és egy koncerthelyszín előnyeit egyszerre lehet élvezni, és a nézők és a zenekarok is jól érzik magukat – leegyszerűsítve ez volt a Budapest Park eredeti koncepciója, és a modell bejött.

Korábban volt rá próbálkozás, de mára az is letisztult, hogy a Park nem nyit ki koncert nélkül (egyszerű a magyarázat: kinyitni mindig ugyanannyiba kerül, és ha nincs koncert, nem annyira gazdaságos), és a kezdeti, akár 100 napos nyitva tartás mostanra beállt 70-75 estére, zömében csütörtökre, péntekre és szombatra koncentrálva. „Ettől akkor térünk el, ha egy nemzetközi sztár vagy sztárzenekar programjába csak más nappal férünk bele” – mondja a Budapest Park ügyvezetője, Kólya Dániel. Merthogy miközben a Park fő célcsoportját a kezdetektől fogva a magyar látogatók jelentik (nézőben és zenekarokban is), egyre többet nyitnak a nemzetközi fellépők felé, főleg mióta a működésük megengedi, hogy kigazdálkodják a nemzetközi sztárok fellépti díjait.

A Parkban még két kisebb helyszín működik, többet egyelőre nem terveznek. A Nagyszünet hétfőn, kedden és szerdán, itt akusztikus koncertek, újcirkuszos és utcaszínházi produkciók kapnak helyet, és van a Retrokert, ahol retró bulik mennek. Ilyenek a nagyszínpadon is szoktak lenni, látszólag kisebb ráfordítással, mint a nagy koncertek, de Dani szerint a „magyarok nagyon szeretik a retrót, szeretnek a múltba visszatérni”. Hogy ez csak a pénzről szólna, azt nem gondolja, szerinte ezek a programok is megütik a Park általános színvonalát.

Gerendai is a zsebébe nyúlt

A Budapest Park ötlete a Zöld Pardon bezárása utáni kiútkeresés eredményekén született, így foglalta össze az indulást az Indexnek Pálffy András, a Park alapítója, stratégiai és innovációs igazgatója.

A Zöld Pardont 1999-ben két társával indította el és 13 elég szép szezont csináltak végig együtt, amelynek végén a 11. kerületi önkormányzat nem adta meg tovább a területhasználati engedélyt a Petőfi híd budai lábánál lévő szabadtéri szórakozóhelynek. A tulajdonosok kettéváltak, Munkácsy Bea és Kővári Zsuzsanna András nélkül és más helyszínen próbáltak Zöld Pardon néven tovább működni, két év után azonban bezártak. Ugyanazon a helyen ma már Barba Negra Track néven működik egy bulihelyszín.

Pálffy az eredeti Zöld Pardon körüli osztozkodásnál különvált egykori társaitól, akik megtartották a nevet és az eszközöket, ő pedig egy új dolgon kezdett el gondolkodni, ahogy egy barátja megjegyezte: „az Iwiw után jöhet a Facebook”. „Egy a korábban megszokottnál sokkal magasabb színvonalú szabadtéri, ezért szezonális helyre gondoltam, amit ugyanakkor kevésbé határol be a mérete, tehát elég nagy befogadóképességet szerettem volna.” Tizenkét helyszín volt a listáján és az előzmények miatt semmiképp nem akart önkormányzati vagy állami tulajdonú területet, de mivel a Soroksári úti helyszín annyival vezetett a többi előtt, belement a kompromisszumba. A Parkkal szemben akkoriban már látszódtak egy új városrész körvonalai a Müpával, a Nemzeti Színházzal és a sok új irodaházzal, bulihelyszínnek elsőre kívül esőnek tűnt, de egyébként minden rendben volt vele. „Addig azt sem tudtam, hogy kimegy odáig a 2-es villamos.”

András régi barátját, Juhász Dávidot, a Morrisons 2 működtetőjét kérte fel, hogy szálljon be szakmai befektetőként, aki – egy családi vállalkozás keretében – jelentős részben finanszírozta az indulást. A projekt pontos méretét nem árulták el nekünk, csak azt, hogy 500 millió forint alatti összegről volt szó. Egy év után viszont Dávid és családja túl rizikósnak látta a projektet, kiszálltak. Helyükre keresett András másik befektetőt, Gerendai Károly Sziget-alapító pedig beszállt.

„Az elejétől fogva tetszett az a koncepció, hogy a Park legyen több, mint egy egyszerű szórakozóhely, adja meg a fesztiválhangulatot, de ne csak néhány napra, hanem egész szezonban és a városban” - idézte fel Gerendai Károly, miért szállt be pénzzel a Parkba. 

Gerendaival állt össze a Park jelenlegi tulajdonosi szerkezete: a Kultúrpark Kft.-ben Gerendai cége, a Park Events Kft. a többségi tulajdonos, Pálffy András kisebbségi és még Pálffy egy, korábban alapított cégének, a Delano Systems Informatikai Kft-nek is van egy kis része (ennek a cégnek két tulajdonosa van, Andráson kívül még Nándori Miklós).

A vállalkozásnak a nyári koncertszezonban, májustól szeptember végéig kell összeszednie az egész éves működéshez szükséges bevételt. Erre az időszakra felduzzad az állomány is, telt házas buli esetén akár több mint 400 főre, akik csak a helyszínen dolgoznak. A szezonon kívüli hét hónapra az állandó stáb marad, az induláskori 5 fő helyett ma már 25 fő. Ők télre máshol bérelnek irodát és előkészítik a következő szezont, a fellépőkkel akár másfél évvel korábban is elkezdik a tárgyalásokat. „Régebben nagyobb volt a kontraszt a két időszak között, ma már folyamatos a munka, egyenletesen oszlik el a terhelés a stábban” – mondja a cégvezető.

A Parkban koncertet adni presztízs, nem ajánlatos kihagyni, de nagyobb anyagi áldozatot is kíván a zenekaroktól. Alapvetően háromfajta, a piacon általánosan használt üzleti modellben dolgozik együtt a helyszín a fellépőkkel.

Bizonyos produkciók esetében ki lehet bérelni egy összegért az egész házat, ez esetben a bérlő (kis túlzással) azt csinál, amit akar, nincs közös reklám, marketing, osztozkodás, sima bérlésről van szó, ez a legritkább megállapodási fajta, nyilván a Park a saját imidzsére is odafigyel már ezeknél. Emellett létezik a fix fellépti díj és jegybevétel utáni részesedés; és a csak jegybevétel utáni részesedés. A Park vezetői és az általunk megkérdezett zenekarok is azt mondták, az mindig egyedi megállapodás kérdése, ki mit tud kialkudni. Nyilván ha van fix, akkor kevesebb a jegyeladás után járó rész, ha nincs fix, akkor több.

Egy itt koncertet adó magyar banda ritkán adja le ugyanazt a műsort, amit előtte vagy utána máshol is lenyom, ide készülni kell, külön koncepció, külön látványvilág dukál, a Park-napok piros betűs ünnepek a zenekari naptárakban. „A zenekarok fő bevételi forrása már évek óta nem a lemezeladás, hanem a koncertezés. Nem mindegy nekik, hány jegyet tudnak eladni, a Parknak pedig elég nagy a befogadóképessége. Ahhoz, hogy rendszeresen megtöltsék, komolyabban be kell fektetniük a produkcióknak is”- teszi hozzá Kólya Dániel.

Megkerestünk jó pár a Parkban rendszeresen fellépő zenekart, akik megerősítették nekünk, hogy a Park egy viszonyítási pont, megkerülhetetlen, de voltak olyan hangok is, miszerint nem minden zenekar felhőtlenül boldog a megállapodásokkal. Mások azt mondják, nyilván többet kell költeni egy Park-koncertre, de jó tervezéssel az behozza az árát. Jó eséllyel nem lehet elérni egy vidéki fellépés 80-20 százalékos osztozási arányát, de a vidéki fellépés sem lenne, ha egy zenekar nem tudná előcitálni, mennyi embert tudott becsábítani a Parkba, mondják a menedzserek.

Tréning: ő lett az új főnök

Mármint ügyvezető. Ötödik évét taposta a Park, amikor már látszott, hogy a szervezet növekedése miatt változtatásra lesz szükség a menedzsmentben is. Kólya Dániel, aki korábban a Flow szervezetfejlesztő cég partnere volt, eredetileg egy vezetői tréninget tartott a Parkban. A közös munka eredménye volt, hogy a menedzsment elfogadta a korábban összeállított szervezetátalakítási koncepciót, mely szerint többek között, a tovább lépéshez kívülről kellene hozni egy vezetőt, és egy csavarral erre őt magát kérték meg. „Tizenvalahány évig vezetőket segítettem, hogy jobban tudják irányítani a vállalataikat, amit nagyon szerettem, de a gólt sosem én lőttem be” – indokolja a váltást a korábbi tanácsadó.

A korábbi kettős ügyvezetés helyett (ekkor Rimóczi Imre, jelenlegi üzemeltetési igazgató, művészeti vezető mellett a Gerendai révén delegált Veres Tamás, jelenlegi programigazgató volta másik cégvezető) így lett egyetlen operatív vezető és mellette egy ötfős board, akik az egyes területekért felelnek. „Amikor 2016-ban először találkoztam a Parkkal, az ötödik évadján volt túl, és akkor kezdődött az a növekedési pálya, ami szerencsére ma is tart, de a szervezet küzdött ezzel a növekedéssel, mint egy gyerek, aki a kamaszkorba lép, megnő keze-lába, de nem tud vele mit kezdeni. Az új felállással jobban elkülönülnek a területek, én pedig összefogom az egyes vezetők munkáját.”

Muraközy Péter volt az egyike azoknak, akik a második szezonban, a Sziget Irodán szervezték a Park programjait. Azt mondja, az elején még igencsak rá kellett beszélni a zenekarokat egy Park-koncertre, de a modell miatt partnerre találtak a zenekarokban és egymást segítették előre. „Kis túlzással egy fesztiválon a zenekarok jelentős része egy a sok közül, egy Park-koncert csak róla szól. Ezt jelenleg minden zenekar komolyabban veszi, és a menedzser az év egy jelentős részében azon pörög a zuhany alatt, hogy mitől lesz ez A koncert. Nehéz lenne tagadni, hogy a Park a legjelentősebb tényezője jelenleg a zenekarok mindennapjainak, gyakorlatilag az egész évüket ez határozza meg”.

Volt, amikor a Soroksári úti helyszínről felmerült, hogy a tulajdonos Fővárosi Önkormányzat parkolót tervez a helyére. „A legrosszabb emlékeimet hozta elő az a nap, mert egy ilyen bejelentés után jött a Zöld Pardon elhúzódó haláltusája, de szerencsére a hír másnapján már minden érintett azt nyilatkozta, a Park marad, nem lesz a helyén parkoló” – idézte fel a tavalyi eseményeket Pálffy András. Mindenesetre a Park 2018-ban kötötte meg újabb öt évre a területre szóló bérleti szerződést a fővárossal, egyelőre ez a para elmúlt.

„Az első év nagyon nehéz év volt, élet-halál harcként is leírhatjuk” – mondja András. Jöttek az emberek és jöttek a fellépők is, de papíron még nagyon nem látszott, be fog-e igazán indulni. Talán a szezon vége felé tartott hétezres Punnany Massif-koncert volt az első jel, hogy ez a pálya felfelé megy. (A Punnanyval nőttek össze a legjobban, együtt nőttek az évek során.) András hitt a Parkban a legjobban, de ő is belátja, nagyon alul tervezte, hogy mikorra fordul termőre a dolog. „Egy évet terveztem, négy lett belőle. Az ötödik évadnak futottunk neki már anyagilag is egyenesben, ledolgozva az addig betett hiteleket is.”

(Index, 2018. szeptember 19., Hermann Irén írása, borítókép: Lengyel Balázs/Budapest Park)

 

Eminem az Abba csúcsát nyomta le

Eminem megdöntötte az ABBA több évtizedes rekordját.

A rapper történelmet írt a váratlanul megjelent új albumával, írja a 24.hu. 

Miként beszámolt róla a 24.hu, augusztus végén jól meglepte az egész világot Marshall Bruce Mathers, vagyis Eminem, miután minden előzetes beharangozás nélkül új stúdióalbummal jelentkezett.

504260857CO00016_2014_Lolla

Getty Images/WireImage/Barry Brecheisen

A semmiből érkezett Kamikaze az amerikai rapper tizedik nagylemezeként jelent meg és egy hét leforgása alatt a brit albumlisták élére került. A New Musical Express írta meg, hogy a Kamikaze így már a kilencedik olyan Eminem-korong, amely listavezetővé vált a szigetországban, ezzel pedig megdöntötte az ABBA-val és a Led Zeppelinnel közös eddigi, nyolc albumos rekordját.

A rapper történelmi rekordját a Hivatalos Brit Slágerlista Társaság is megerősítette: Eminemnek most már több egymást követő első helyezett albuma van, mint bármely más zenésznek és zenekarnak a brit slágerlisták történetében.

Közleményükben hozzátették: a nyolc listavezető album rekordját az ABBA 36 éven át tartotta. Ez azt jelenti, hogy mostantól Sir Eminemnek hívhatom magam? – idézte a rapper reakcióját a társaság.

Eminem albumáról elsőként a Fall című számhoz készült klip, amely már fel is került a YouTube-ra.

(24.hu, 2018. szeptember 8.)

 

Sony: a világ legnagyobb zenei kiadója

A Sony belekanalaz a brit EMI kiadóba: a japán cég lesz a többségi tulajdonos.

A Sony válik a világ legnagyobb zenei kiadójává, miután többségi tulajdont szerez a brit EMI kiadóban, írja az Origo. Az üzlet értéke 2,3 milliárd dollár lesz, amivel olyan előadók szerzői jogai jutnak a japán céghez, mint a Queen, vagy Pharrell Williams.

Óriási zeneipari üzlet van készülőben, ugyanis a Sony megveszi a brit EMI zenei kiadó részvényeinek többségét. A BBC beszámolója szerint az 1931-ben alapított EMI csoport több tucat kiadót foglal magában, és olyan hírességek tartoznak még a portfoliójába, mint Carole King, vagy Alicia Keys is. Ezzel a Sony válik a világ legnagyobb zenei kiadójává.

A Sony már most is 2,3 millió szám tulajdonosa, de ezzel a lépéssel tovább bővül a Sony Record kínálata. A japán cég már eddig is kezelte az EMI szerzői jogait, de a felvásárlással véglegesen a zeneóriáshoz juthatnak a jogok. A Sony már eddig is birtokolt egy nagyobb adag részvénycsomagot az EMI-ben, de a japán cég 30 százalékról 90 százalékra növeli a részesedését. Ez a lépés kétségkívül a legmeghatározóbb húzása az új elnöknek, Josida Kenicsiro 2018 elején léphetett a cég élére.

A felvásárlással a Sony megelőzi az Universal Music Groupot.

A Sony közben közzétette a következő három évre vonatkozó pénzügyi tervét is. Ebben hangsúlyozzák, hogy elektronikai, szórakoztató eszközökre koncentrálnak, de fontos működési terület lesz a pénzügyi szolgáltatások szektora is. A Sony áprilisi jelentésében 380 milliárd jenes (3,5 milliárd dolláros) profitról számolt be. Az eladások gyakorlatilag minden szektorban nőttek, de ezek közül is kiemelkedik a PlayStation, ahol 300 százalékos volt a tavalyi bővülés.

(Origo, 2018. május 22.)

 

Cinema City: bejött

Jól járt a Cinema City a magyar beruházásaival. Már két 4DX mozitermünk van. 

Kifizetődtek a Cinema City magyarországi beruházásai, a mozifelújítások után ugyanis tovább nőtt az eladott jegyek száma, írja a Világgazdaság. 

2017-ben regionális szinten 4,5 százalékkal növelte a jegyeladást, az árbevételt pedig 21 százalékkal 366 millió fontra a Cinema City anyacége, amely a magyar piacon 18 mozival és 157 teremmel van jelen – közölte a Világgazdaság érdeklődésére Buda Andrea, a társaság marketingigazgatója. Hangsúlyozta, hogy a Cineworld Group hazai leányvállalataként a negyedik legnagyobb eléréssel rendelkeznek a cégcsoporton belül, Nagy-Britanniát (és Írországot), Lengyelországot és Romániát követik a sorban. Buda Andrea szerint erős moziév volt a 2017-es, és a 2018-as is az lehet, mivel a filmes díjszezon remekművei és a kasszasikert hozó blockbusterek jól kiegészítik egymást.

A 2018-as nyári szezonban például a képregény-adaptációra épülő szuperhős-filmek, így a Bosszúállók – Végtelen háború és a Deadpool 2. hozhat sok százezres nézettséget. Ez a műfaj ma már éppúgy zsánerfilmnek számít Magyarországon a marketingigazgató szerint, mint a romantikus vígjáték, vagy az igaz történeten alapuló dráma.

Mennek a magyar filmek is

Eközben a magyar filmek is egyre nézettebbek, a Kincsemet 2017-ben például 452 ezren látták, ezzel felállhatott az éves képzeletbeli dobogóra a Star Wars – Az utolsó Jedik (749 ezer) és a Gru 3. (585 ezer) mögé. 2017 novemberében el is érte a hazai alkotások nézőszáma az egymilliót, ehhez hasonlóra 2008 óta nem volt példa. Ebben az évben a Valami Amerika 3. után sokan várják többek között Nemes Jeles László új, Napszállta (Sunset) című filmjét.

A magyar moziba járási szokások drámaian nem tértek el 2017-ben a korábbiaktól, éves szinten mintegy 14-15 millióan váltanak jegyet, a Cinema City tíz százalék feletti növekedése tehát a jelentős 2017-es fejlesztésekre vezethető vissza.

2017-ben egy 300 millió forintos beruházás eredményeként Budapest után Győrben nyílt meg az ország második 4DX moziterme, az év során pedig további egymilliárd forintot költöttek országszerte mozifelújításokra. Ennek keretében a hálózat számos pontján cserélték ki a vásznat, a székeket és a kárpitot, de a büféket és a pénztárakat is átalakították.

Európa leglátogatottabb VIP-mozija is az Arénában található, amely ugyancsak megújult, február óta már egy újragondolt koncepcióval várja öt teremmel és 176 bőrfotellel a svédasztalos mozizásra vágyó vendégeket. Buda Andrea elmondta: 90 százalék feletti a szolgáltatás kihasználtsága, a hétvégi vetítésekre pedig szinte egyáltalán nem lehet már napokkal előre sem belépőt váltani.

(Világgazdaság, 2018. május 16.)

 

New Musical Express: nincs tovább papíron

Kifutott az New Musical Express (NME) utolsó nyomtatott száma. Online marad.

Az egykoron a zeneipar egyik legfontosabb lapjának számító NME az utóbbi években rengeteget veszített befolyásából, és egyre kevesebb olvasója volt, pedig volt idő, amikor ez az újság indította el, vagy döntötte romba a zenészek, együttesek karrierjét. Az NME nyomtatott változatának a megszűnése már régóta érett. Az utóbbi években a hetilap már komolyan szenvedett, annyira, hogy 2015-ben ingyenessé tették, mivel a kevés előfizető miatt már csak mindössze 15.000 példányt voltak képesek nyomtatni és eladni. Az ingyenes számot 300 ezres példányszámmal dobták piacra, abban a reményben, hogy sikerül életet lehelni a haldokló magazinba, de a New Musical Express már csak árnyéka volt önmagának, írja az Origo.

Hiába számított régen az egyik legbefolyásosabb zeneipari forrásnak, mára elvesztette ezt a szerepét. Az emberek már nem beszélték meg, hogy éppen ki és miért kerül címlapra, melyik banda fog hamarosan befutni a lap szerint, és ki az, akinek nem jósolnak fényes jövőt a magazin sztárújságírói. Az NME szép lassan kikopott a köztudatból. Ha pedig mégis szóba került a lap, az emberek inkább csalódottan beszéltek róla.

Az utolsó felkapott történet, amelyet az NME közölt, nem egy menő albumról vagy egy feltörekvő zenekarról szólt, és nem is a nyomtatott újságban, hanem a lap online oldalán jelent meg, és arról szólt, hogy az egyik brit üzletlánc nem fog többet "karfiol steak"-et árusítani.Nem kellett jósnak lenni ahhoz, hogy az olvasók kitalálják: az újságnak hamarosan vége.

A magazinnak az elmúlt 66 évben több aranykora volt, de az is hozzátartozik az igazsághoz, hogy az általuk megírt történetek, riportok, beszámolók - még akkor is, ha a szakma és az olvasók nagy becsben tartották őket - nem feltétlenül számítottak az újságírás magasiskolájának. Népszerűségüket nem a minőségnek köszönhették, hanem nagyon fiatal olvasóiknak, akikkel remekül megértették magukat. Most azonban teljesen irányt vesztettek, és mintha már nem tudnák, hogy miről is kellene igazán írniuk.

Erősségük az volt, hogy a hetilap szakíróinak remek füle volt a tehetségekhez, és az NME nagyon sok zenészt fedezett fel és indított el a karrier útján, emeli ki az Origo.

Lenyűgöző volt a lap túlélési ösztöne, ha visszatekintünk az NME pályafutására. A magazin eddig minden gazdasági nehézséget és zenei irányváltást túlélt, remekül alkalmazkodott a különböző korszakok változó trendjeihez. Ott volt már a rock 'n' roll születésénél, túlélte a névváltoztatást, és végignézte, ahogy összes riválisa - a Melody Maker és a Select 18 évvel ezelőtt, a Sounds pedig 27 éve - tönkrement.

A NME nem mindig volt az első szaklap, ahol elfogadták az új zenei stílusokat. Emlékezetes, hogy a szerkesztőségen belül is sok feszültséget okozott például a punk zene megjelenése és annak megítélése. Az akkori főszerkesztő, Neil Spencer például 1977 legnagyobb reménységének nevezte a Sex Pistols zenekart, és ez sokaknak nem tetszett, mert inkább a mainstreamhez tartozó Phil Collinst, vagy a Brand X-et szerették volna a címlapon látni. A 80-as évek közepén megint vitát kavart a szerkesztőségben a rap, a soul és a club zene megjelenése, mert többen továbbra is az NME eredeti, klasszikus, rockra épülő arculatát akarták megtartani.

De az ellentétek ellenére is sikerült a lapnak 66 évig fennmaradnia.

A nyomtatott sajtó legnagyobb ellenségét - az internetet - azonban ők sem tudták legyőzni. Jon Savage író szerint korunkban a pop- és a rockzene - a hagyományos értelemben - megszűnt létezni, és a világ - az ő kifejezésével élve - "tinédzsereknek szóló hírekre" épül. Ez pedig azt jelenti, hogy a zene, a divat és az élet minden más területe a tinédzserek nyelvén próbál megszólalni, és őket próbálja megcélozni. Az emberek zenei ízlése felhígult, a klasszikus rockfesztiválokra is egyre több rappert és lemezlovast hívnak el, mert erre van igény. Az NME túl sokáig élt a múltban.

Amikor megjelent az R'n'B és a hiphop, akkor egyszerűen nem voltak hajlandóak belátni, hogy a világ zenei érdeklődése más irányba mozdult el,és egyre több címlapot szenteltek olyan együtteseknek, amelyek már feloszlottak és előadóknak, akik már rég meghaltak, vagyis számukra a múlt érdekesebb volt, mint a jelen. Az NME most örökre elköszön azoktól, akik elég idősek, hogy emlékezzenek rá, de a szomorú tény az, hogy 2018-ban már nincs olyan fiatal, akit érdekelne, hogy a magazin létezik-e vagy sem.

(Origo, 2018. március 11.)

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.