iparospiac₪próbafülke

Sony: a világ legnagyobb zenei kiadója

A Sony belekanalaz a brit EMI kiadóba: a japán cég lesz a többségi tulajdonos. 

A Sony válik a világ legnagyobb zenei kiadójává, miután többségi tulajdont szerez a brit EMI kiadóban, írja az Origo. Az üzlet értéke 2,3 milliárd dollár lesz, amivel olyan előadók szerzői jogai jutnak a japán céghez, mint a Queen, vagy Pharrell Williams.

Óriási zeneipari üzlet van készülőben, ugyanis a Sony megveszi a brit EMI zenei kiadó részvényeinek többségét. A BBC beszámolója szerint az 1931-ben alapított EMI csoport több tucat kiadót foglal magában, és olyan hírességek tartoznak még a portfoliójába, mint Carole King, vagy Alicia Keys is. Ezzel a Sony válik a világ legnagyobb zenei kiadójává.

A Sony már most is 2,3 millió szám tulajdonosa, de ezzel a lépéssel tovább bővül a Sony Record kínálata. A japán cég már eddig is kezelte az EMI szerzői jogait, de a felvásárlással véglegesen a zeneóriáshoz juthatnak a jogok. A Sony már eddig is birtokolt egy nagyobb adag részvénycsomagot az EMI-ben, de a japán cég 30 százalékról 90 százalékra növeli a részesedését. Ez a lépés kétségkívül a legmeghatározóbb húzása az új elnöknek, Josida Kenicsiro 2018 elején léphetett a cég élére.

A legnagyobb zeneipari vállalat jön létre FORRÁS: AFP/OLIVIER MORIN

A felvásárlással a Sony megelőzi az Universal Music Groupot.

A Sony közben közzétette a következő három évre vonatkozó pénzügyi tervét is. Ebben hangsúlyozzák, hogy elektronikai, szórakoztató eszközökre koncentrálnak, de fontos működési terület lesz a pénzügyi szolgáltatások szektora is. A Sony áprilisi jelentésében 380 milliárd jenes (3,5 milliárd dolláros) profitról számolt be. Az eladások gyakorlatilag minden szektorban nőttek, de ezek közül is kiemelkedik a PlayStation, ahol 300 százalékos volt a tavalyi bővülés.

(Origo, 2018. május 22.)

 

Cinema City: bejött

Jól járt a Cinema City a magyar beruházásaival. Már két 4DX mozitermünk van. 

Kifizetődtek a Cinema City magyarországi beruházásai, a mozifelújítások után ugyanis tovább nőtt az eladott jegyek száma, írja a Világgazdaság. 

2017-ben regionális szinten 4,5 százalékkal növelte a jegyeladást, az árbevételt pedig 21 százalékkal 366 millió fontra a Cinema City anyacége, amely a magyar piacon 18 mozival és 157 teremmel van jelen – közölte a Világgazdaság érdeklődésére Buda Andrea, a társaság marketingigazgatója. Hangsúlyozta, hogy a Cineworld Group hazai leányvállalataként a negyedik legnagyobb eléréssel rendelkeznek a cégcsoporton belül, Nagy-Britanniát (és Írországot), Lengyelországot és Romániát követik a sorban. Buda Andrea szerint erős moziév volt a 2017-es, és a 2018-as is az lehet, mivel a filmes díjszezon remekművei és a kasszasikert hozó blockbusterek jól kiegészítik egymást.

A 2018-as nyári szezonban például a képregény-adaptációra épülő szuperhős-filmek, így a Bosszúállók – Végtelen háború és a Deadpool 2. hozhat sok százezres nézettséget. Ez a műfaj ma már éppúgy zsánerfilmnek számít Magyarországon a marketingigazgató szerint, mint a romantikus vígjáték, vagy az igaz történeten alapuló dráma.

Mennek a magyar filmek is

Eközben a magyar filmek is egyre nézettebbek, a Kincsemet 2017-ben például 452 ezren látták, ezzel felállhatott az éves képzeletbeli dobogóra a Star Wars – Az utolsó Jedik (749 ezer) és a Gru 3. (585 ezer) mögé. 2017 novemberében el is érte a hazai alkotások nézőszáma az egymilliót, ehhez hasonlóra 2008 óta nem volt példa. Ebben az évben a Valami Amerika 3. után sokan várják többek között Nemes Jeles László új, Napszállta (Sunset) című filmjét.

A magyar moziba járási szokások drámaian nem tértek el 2017-ben a korábbiaktól, éves szinten mintegy 14-15 millióan váltanak jegyet, a Cinema City tíz százalék feletti növekedése tehát a jelentős 2017-es fejlesztésekre vezethető vissza.

2017-ben egy 300 millió forintos beruházás eredményeként Budapest után Győrben nyílt meg az ország második 4DX moziterme, az év során pedig további egymilliárd forintot költöttek országszerte mozifelújításokra. Ennek keretében a hálózat számos pontján cserélték ki a vásznat, a székeket és a kárpitot, de a büféket és a pénztárakat is átalakították.

Európa leglátogatottabb VIP-mozija is az Arénában található, amely ugyancsak megújult, február óta már egy újragondolt koncepcióval várja öt teremmel és 176 bőrfotellel a svédasztalos mozizásra vágyó vendégeket. Buda Andrea elmondta: 90 százalék feletti a szolgáltatás kihasználtsága, a hétvégi vetítésekre pedig szinte egyáltalán nem lehet már napokkal előre sem belépőt váltani.

(Világgazdaság, 2018. május 16.)

 

New Musical Express: nincs tovább papíron

Kifutott az New Musical Express (NME) utolsó nyomtatott száma. Online marad.

Az egykoron a zeneipar egyik legfontosabb lapjának számító NME az utóbbi években rengeteget veszített befolyásából, és egyre kevesebb olvasója volt, pedig volt idő, amikor ez az újság indította el, vagy döntötte romba a zenészek, együttesek karrierjét. Az NME nyomtatott változatának a megszűnése már régóta érett. Az utóbbi években a hetilap már komolyan szenvedett, annyira, hogy 2015-ben ingyenessé tették, mivel a kevés előfizető miatt már csak mindössze 15.000 példányt voltak képesek nyomtatni és eladni. Az ingyenes számot 300 ezres példányszámmal dobták piacra, abban a reményben, hogy sikerül életet lehelni a haldokló magazinba, de a New Musical Express már csak árnyéka volt önmagának, írja az Origo.

Hiába számított régen az egyik legbefolyásosabb zeneipari forrásnak, mára elvesztette ezt a szerepét. Az emberek már nem beszélték meg, hogy éppen ki és miért kerül címlapra, melyik banda fog hamarosan befutni a lap szerint, és ki az, akinek nem jósolnak fényes jövőt a magazin sztárújságírói. Az NME szép lassan kikopott a köztudatból. Ha pedig mégis szóba került a lap, az emberek inkább csalódottan beszéltek róla.

Az utolsó felkapott történet, amelyet az NME közölt, nem egy menő albumról vagy egy feltörekvő zenekarról szólt, és nem is a nyomtatott újságban, hanem a lap online oldalán jelent meg, és arról szólt, hogy az egyik brit üzletlánc nem fog többet "karfiol steak"-et árusítani.Nem kellett jósnak lenni ahhoz, hogy az olvasók kitalálják: az újságnak hamarosan vége.

A magazinnak az elmúlt 66 évben több aranykora volt, de az is hozzátartozik az igazsághoz, hogy az általuk megírt történetek, riportok, beszámolók - még akkor is, ha a szakma és az olvasók nagy becsben tartották őket - nem feltétlenül számítottak az újságírás magasiskolájának. Népszerűségüket nem a minőségnek köszönhették, hanem nagyon fiatal olvasóiknak, akikkel remekül megértették magukat. Most azonban teljesen irányt vesztettek, és mintha már nem tudnák, hogy miről is kellene igazán írniuk.

Erősségük az volt, hogy a hetilap szakíróinak remek füle volt a tehetségekhez, és az NME nagyon sok zenészt fedezett fel és indított el a karrier útján, emeli ki az Origo.

Lenyűgöző volt a lap túlélési ösztöne, ha visszatekintünk az NME pályafutására. A magazin eddig minden gazdasági nehézséget és zenei irányváltást túlélt, remekül alkalmazkodott a különböző korszakok változó trendjeihez. Ott volt már a rock 'n' roll születésénél, túlélte a névváltoztatást, és végignézte, ahogy összes riválisa - a Melody Maker és a Select 18 évvel ezelőtt, a Sounds pedig 27 éve - tönkrement.

A NME nem mindig volt az első szaklap, ahol elfogadták az új zenei stílusokat. Emlékezetes, hogy a szerkesztőségen belül is sok feszültséget okozott például a punk zene megjelenése és annak megítélése. Az akkori főszerkesztő, Neil Spencer például 1977 legnagyobb reménységének nevezte a Sex Pistols zenekart, és ez sokaknak nem tetszett, mert inkább a mainstreamhez tartozó Phil Collinst, vagy a Brand X-et szerették volna a címlapon látni. A 80-as évek közepén megint vitát kavart a szerkesztőségben a rap, a soul és a club zene megjelenése, mert többen továbbra is az NME eredeti, klasszikus, rockra épülő arculatát akarták megtartani.

De az ellentétek ellenére is sikerült a lapnak 66 évig fennmaradnia.

A nyomtatott sajtó legnagyobb ellenségét - az internetet - azonban ők sem tudták legyőzni. Jon Savage író szerint korunkban a pop- és a rockzene - a hagyományos értelemben - megszűnt létezni, és a világ - az ő kifejezésével élve - "tinédzsereknek szóló hírekre" épül. Ez pedig azt jelenti, hogy a zene, a divat és az élet minden más területe a tinédzserek nyelvén próbál megszólalni, és őket próbálja megcélozni. Az emberek zenei ízlése felhígult, a klasszikus rockfesztiválokra is egyre több rappert és lemezlovast hívnak el, mert erre van igény. Az NME túl sokáig élt a múltban.

Amikor megjelent az R'n'B és a hiphop, akkor egyszerűen nem voltak hajlandóak belátni, hogy a világ zenei érdeklődése más irányba mozdult el,és egyre több címlapot szenteltek olyan együtteseknek, amelyek már feloszlottak és előadóknak, akik már rég meghaltak, vagyis számukra a múlt érdekesebb volt, mint a jelen. Az NME most örökre elköszön azoktól, akik elég idősek, hogy emlékezzenek rá, de a szomorú tény az, hogy 2018-ban már nincs olyan fiatal, akit érdekelne, hogy a magazin létezik-e vagy sem.

(Origo, 2018. március 11.)

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.