butik₪pórázon

Acélosban borult a BMW, a Daimler és a VW

Összejátszottak a német autógyártók, 100 millió eurós büntetést kaptak. 

100 millió euróra büntette a versenyhatóság a nagy német autógyártókat, a vádak szerint a BMW, a Daimler és a Volkswagen összejátszottak az acélbeszerzéseik során, írja a Portfolio.

A német versenyhatóság állítása szerint 2004 és 2013 között a BMW, a Daimler és a Volkswagen rendszeresen, évente kétszer találkozott az acélgyártókkal, a feldolgozó cégekkel és a rendszer nagy beszállítóival, aminek során a vásárolni tervezett acél áráról egyeztettek.

MIVEL NEM EGYÉNILEG BESZÉLTEK A BESZÁLLÍTÓKKAL, ÍGY KORLÁTOZTÁK A VERSENYT.

Az autógyártók a gyártási folyamatban sok helyen használnak hosszú acéltermékeket (például főtengelyeknél, a kormánynál, fogaskerekeknél). Ezeket az alkatrészeket vagy az acéltermékekkel foglalkozó cégektől vásárolják, vagy saját maguk állítják elő a kovácsműhelyeikben, amihez meg kell venniük az acélt, mint nyersanyagot.

Az acélgyártók a hosszú acéltermékeket egy meghatározott árazási modell alapján adják el, van egy alapár és van ez ötvözési felár. A kérdéses időszakban ez a felár jelentős volt, átlagosan a végső ár harmadát tette ki. Jellemzően ez a tétel (az alapárral ellentétben) nem szerepelt a tárgyalásokban, ezt az acélgyártók határozták meg, szektorokra vonatkozó formulák segítségével és hozzáadták az alapárhoz. 2003 és 2014 között az acélgyártók egyoldalúan változtatgatták a felár számítását. Erre reagálva az autógyártók és az acélgyártók között tárgyalások kezdődtek, a német acélgyártó szövetség vezényletével. A tárgyalások során a gépjárműgyártók képviselői biztosították egymást, hogy elfogadják az acélgyártók által bevezetett változtatásokat, és továbbra is betartják az egységesen számított felárak gyakorlatát.

Az autógyártók elismerték a versenyhatóság vádjait, miszerint összejátszottak az acélgyártókkal való megállapodás során. A büntetés mértéke még nem végleges, a Düsseldorf felsőbb bírósága előtt van az ügy - írja a Reuters.

A hír nem viselte meg különösebben a német autógyártók részvényeit, a BMW, a Daimler és a Volkswagen árfolyam is emelkedett a hírt követően a kereskedésben. 

(Portfolio, 2019. november 21.)

 

A FiatChrysler is csalt adatokkal

Éveken át meghamisította az eladási számait a FiatChrysler.

5 éven keresztül tett közzé meghamisított havi értékesítési adatokat a Fiatchrysler, a cég 40 millió dollár bírságot fizet a csalás miatt, írja a Portfolio a Reuters nyomán.

5 éven keresztül, 2012 és 2016 között hamisította meg a FiatChrysler a havi amerikai értékesítési adatait, hogy azok éveken keresztül növekedést mutassanak, miközben a valóságban már 2013 szeptemberében megszakadt a sikerszéria. Az illetékes amerikai szövetségi hivatal felszólítására 2016-ben évekre visszamenőleg módosította a havi eladásokat a vállalat.

Az autógyártó vezetése nyomás alatt tartotta az egész értékesítői hálózatot, hogy a FiatChrysler minden hónapban növekedést mutasson fel, a valóságban azonban nem stimmeltek a számok, ezért a vállalat néhány alkalmazottja meghamisította az eladási számokat, és megvesztegették a kereskedőket is, hogy hamis számokat riportáljanak a központba.

A FiatChrysler most 40 millió dolláros bírságot fizet az adatok meghamisítása és a piaci szereplők, befektetők félrevezetése miatt.

(Portfolio, 2019. szeptember 28.)

 

Nem úszta meg a Daimler sem

290 milliárdra büntették a Daimlert a dízelbotrány miatt.

Több százmillió eurós bírság megfizetésére kötelezte a németországi Stuttgart ügyészsége a Daimler járműgyártó társaságot a versenytárs Volkswagen (VW) csoport dízelbotrányához hasonló szabálytalanság miatt - írja a Napi.hu az MTI nyomán.

Az ügyészség közleménye nyomán a stuttgarti székhelyű társaságnak 4 millió euró szabálysértési bírságot kell fizetnie felügyeleti kötelezettség elmulasztása miatt, további 866 millió eurót pedig a szabálytalanság révén jogtalanul szerzett haszon ellentételezésére.

A Daimler nem él a jogorvoslat lehetőségével, a 870 millió eurót (290 milliárd forint) hat héten belül kell befizetnie Baden-Würrtemberg tartománynak.

Az autógyár közölte, hogy a bírság megfizetése szolgálja a legjobban a társaság érdekeit, és a teher nem befolyásolja a harmadik negyedévi üzleti eredményt.

Az ügyészség indoklása szerint a vállalat vezetése 2008-től kezdve nem felügyelte kellőképpen a modellek engedélyeztetésével foglalkozó részleg munkáját, aminek következtében a károsanyag-kibocsátási előírásoknak nem megfelelő dízelmotorral szerelt gyártmányok kerültek forgalomba.

A bírsággal véget ér a VW dízelbotrányához hasonló ügyek miatt a Daimler mint jogi személy ellen indított eljárás. Azonban továbbra is nyomoznak természetes személyek ellen dízelmotorral szerelt Daimler-gyártmányok motorvezérlő rendszere manipulációjának gyanúja miatt.

Az ügyészség gyanúja szerint a társaság csaknem egy évtizeden keresztül, 2008-tól 2016-ig értékesített a károsanyag-kibocsátási adatokat manipuláló berendezéssel szerelt dízelüzemű járműveket, amelynek motorja vizsgálati körülmények között a maximálisan engedélyezettnél kevesebb károsanyagot termel, a forgalomban viszont többet.

Braunschweig ügyészsége ugyancsak kedden piaci manipuláció miatt vádat emelt a németországi a Volkswagen (VW) vezérigazgatója és felügyelőbizottsági elnöke, valamint egy korábbi vezérigazgatója ellen a járműgyártó csoport dízelbotrányával összefüggésben.

Herbert Diess vezérigazgató, Hans Dieter Pötsch felügyelőbizottsági elnök és Martin Winterkorn volt vezérigazgató az ügyészség szerint a törvényi kötelezettségek megszegésével szándékosan túl későn tájékoztatta a részvényeseket a dízelbotrányból fakadó milliárd eurós nagyságrendű költségekről, amivel törvénytelenül befolyásolták a társaság részvényének árfolyamát. Legkésőbb 2015 júliusában mindhárom vádlott tisztában volt a dízelbotrány várható pénzügyi következményeivel, de a részvények árfolyamát befolyásoló információkat szeptemberig elhallgatták, hogy elkerüljék az árfolyam süllyedését.

A dízelbotrány 2015 szeptemberében kezdődött, amikor az Egyesült Államok Környezetvédelmi Ügynöksége (EPA) megvádolta a VW-t, hogy olyan szoftvert telepített 482 ezer dízelüzemű járműbe, amely érzékeli a mérés körülményeit. Az autó így a teszteken a valóságos nitrogén-oxid-kibocsátás töredékét produkálja, vagyis csal a vizsgán. A VW elismerte a csalást. Az ügy világszerte a VW mintegy 11 millió gépjárművét érinti, ezek közül 8,5 milliót az EU-ban adtak el.

(Napi.hu, 2019. szeptember 24.)

 

Összekacsintott a BMW, a Daimler és a VW

Európai Bizottság: csaknem tíz éven át összejátszott a BMW, a Daimler és a Volkswagen.

Sajtóhírek szerint a BMW kaphatja a legsúlyosabb bírságot, írja a Népszava.

Három nagy német autógyártó, a BMW, a Daimler és a Volkswagen megsértette a közösségi trösztellenes szabályokat azzal, hogy közel tíz éven keresztül korlátozták a versenyt a kevésbé szennyező technológiák kifejlesztése terén – ismertette előzetes vizsgálatainak megállapításait április 5-én az Európai Bizottság.

Hivatalos kifogásközlésében a brüsszeli testület azzal vádolta meg a három vállalatot, hogy 2006 és 2014 között összejátszottak annak érdekében, hogy korlátozzák a károsanyag-tisztító technológiák fejlesztését és alkalmazását az Európában piacra kerülő új benzines és dízelautókban. A bizottság a dízeljárművek esetében elsősorban az SCR-katalizátor és a kipufogógáz tisztítását szolgáló AdBlue adalékanyag alkalmazása, a benzinmotorok esetében pedig a szilárdrészecske-kibocsátást mérséklő részecskeszűrők használata terén való feltételezett összejátszást sérelmezte.

Ennek eredményeként az európai fogyasztók nem juthattak hozzá a legjobb elérhető technológiával felszerelt autókhoz, jelentette ki Margrethe Vestager uniós versenyjogi biztos.

Hozzátette, hogy számos módon együttműködhetnek a cégek termékeik minőségének javítása érdekében. 

Az EU versenyszabályai azonban nem engedélyezik, hogy ennek pont az ellenkezője valósuljon meg, és azért játsszanak össze, hogy kiküszöböljék a minőségbeli versenyt. Tartunk tőle, hogy ebben az esetben éppen ez történt, – jelentette ki.

Az előzetes vizsgálat eredményét közel két évvel azután tették közzé, hogy a bizottság szakértői előre be nem jelentett vizsgálatokat folytattak le a gyártóknál. A sajtóközlemény szerint az összejátszásról az „ötök köre”, azaz az öt vezető német autógyártó, az Audi, a BMW, a Daimler, a Porsche és a Volkswagen egyeztetései keretében állapodtak meg.

A vállalatoknak reagálniuk kell az Európai Bizottság kifogásaira, az eljárás végén pedig – amennyiben megállapítják a jogsértést – kemény pénzbírságokat szabhat ki rájuk az uniós versenyhatóságként eljáró testület. Ennek összege az adott cég éves bevételének akár a 10 százalékát is elérheti. Sajtóhírek szerint a legsúlyosabb bírságot a BMW kaphatja, miután a Daimler önként jelezte 2014-ben az összejátszást, és a Volkswagen is együttműködik 2016 óta a hatóságokkal az ügyben.

(Népszava, 2019. április 5.)
 

Gépjárműalkatrészt gyártókat kaszált el Brüsszel

Gigantikus bírságot kaptak autóipari beszállítók. Kartelleztek.

Az Európai Bizottság március 5-én összesen közel 370 millió euró bírságot szabott ki amiatt, hogy autóbiztonsági alkatrészeket beszállító vállalkozások éveken keresztül kartelleztek egymással, írja az Origo. Ez az eljárás csak a jéghegy csúcsa: a Bizottság az elmúlt öt évben több mint két milliárd euró bírsággal sújtott gépjárműalkatrészt beszállító cégeket a fogyasztók megkárosítása miatt.

A versenyhatóságok mindig is kiemelt figyelmet szenteltek az autóiparnak. Ennek újabb példája a Bizottság most zárult kartelleljárása is, amelyben a hatóság megállapította, hogy három, a BMW- és Volkswagen-csoportnak biztonsági öveket, légzsákokat és kormánykerekeket beszállító vállalkozás éveken keresztül kartellezett egymással - írja Origóhoz eljuttatott közleményében a Deloitte.

A megbírságolt társaságok rendszeres kapcsolatot tartottak egymással: irodáikban, éttermekben vagy szállodákban találkoztak és személyesen vagy telefonon és e-mailen üzletileg érzékeny információkat cseréltek és összehangolták a magatartásukat annak érdekében, hogy nagyobb profittal tudják értékesíteni a termékeiket.A Bizottság szerint a jogsértés jelentős kárt okozhatott az európai fogyasztóknak, mert tízből minden harmadik autót a kartellel megkárosított BMW- és Volkswagen-csoport értékesít.

A mostani ügy csak az egyik láncszeme azoknak a kartelleljárásoknak, amelyeket a Bizottság az utóbbi években indított gépjárműalkatrész gyártókkal szemben. A fékektől a légkondicionálón át a lámpákig, autóalkatrészek sokaságáról derült ki, hogy a versenyárnál sokkal magasabb áron kerülnek az autógyártó cégekhez a beszállítók összebeszélése miatt. Ez jelentős kárt okozhat a fogyasztóknak, akik gépjárműeiket így valószínűleg csak magasabb áron tudják megvásárolni.

(Origo, 2019. március 7.)

 

Volkswagen: most jön a szívás

Visszahívás: 11 millió darab.

A Volkswagen csoport az egész világon visszahív minden olyan kétliteres dízelmotort, amelybe beszerelték a csaló szoftvert. Az elmúlt napokban minden márka, amely használta, bejelentette, hogy hány autóba szereltek ilyen TDI motort, és úgy tűnik, a háttérben valamiféle tervet is összehoztak a visszahívások levezénylésére.

Az Audi 2,1 millió, a Skoda 1,2 millió, a Seat 700 ezer, a Volkswagen személyautós üzletága 5 millió, a haszonjárműves részleg pedig mintegy 1,8 millió ilyen dízelmotort szerelt az autóiba. Ezeknek a nagy része Európában fut. A Volkswagen a Golf VI, a Passat VII és a Tiguan I modellekbe csak ebbe a sorozatba tartozó kétliteres TDI-ket épített.

A visszahívás során valószínű, hogy Európában és több más piacon elég lesz egy programcsere a befecskendezőt vezérlő elektronikában. Az Amerikai Egyesült Államokban eladott mintegy félmillió Passat és Jetta TDI esetében viszont valószínűleg utólag kell beépíteni az AdBlue adalékkal működő katalizátort, mivel csak ezzel lehet a kaliforniai normának megfelelően alacsony szintre hozni a nitrogén-oxid-kibocsátás szintjét. A Volkswagen külön mérnökcsapatot küld Észak-Amerikába, hogy az ottani motorok átalakításához szükséges lépéseket kidolgozzák, ami akár hónapokat is igénybe vehet. A németek külön kihangsúlyozták, hogy minden hatósággal maximálisan együttműködnek. Az óriás-visszahívás hosszan elhúzódhat, legalább fél évig, vagy még tovább is eltarthat.

(Totalcar, 2015. szeptember 29.)

 

Mindenkit átvágott a Volkswagen

Megbuherálta a bogarak károsanyag kibocsájtásának mérését. Egy szoftverrel. Pont Amerikában.

Felfüggesztették a német autógyár autóértékesítését az amerikai piacon az Investor.hu beszámolója szerint, miután kiderült, hogy a Volkswagen csalt a dízel kibocsátású gépjárművek kibocsátási adataival.

A világvezető autómárka egy olyan szoftvert telepített több százezer dízel járművébe, amelyek hamis károsanyag-kibocsátási adatokat közöltek. Az USA környezetvédelmi ügynöksége azonnal felfüggesztette a tengerentúlra szánt dízelautók értékesítését. A hír nyomán több mint 20 százalékkal esett a Volkswagen részvények árfolyama a frankfurti börzén a hét első napján. Az amerikai eset után a cég teszteredményeit a német hatóságok is vizsgálják.

A VW dízel autónként 37.500 dolláros (10 millió forint) büntetésre számíthat. A cég 482 ezer autóban helyezett el a csalást összehozó szoftvert.

A hatóságok 2009-ig visszamenőleg vizsgálják felül a VW károsanyag-kibocsátási eredményeit. Az Egyesült Államok Környezetvédelmi Ügynöksége (EPA) szerint az amerikai tisztalevegő-törvény előírásait a 2009 és 2014 között gyártott dízel Volkswagen Jetták, Beetle-k és Golfok, a 2014-es és 2015-ös Volkswagen Passatok, valamint a 2009 és 2015 között gyártott Audi A3-asok sértik meg. Ezek a típusok a megengedett mértéket akár 40-szer meghaladó mértékben bocsátanak ki nitrogénoxidokat, amelyek súlyosbítják az asztmát és más légúti betegségeket.

A Volkswagen kiterjedt vizsgálatot indított és megígérte, hogy együttműködik az amerikai hatóságokkal. Emellett beszünteti a négyszelepes dízelmotorral (TDI) felszerelt új és használt autóinak árusítását az Egyesült Államokban.

A cég egyébként mindössze néhány év leforgása alatt lett 2015. első félévében világelső az autóértékesítésben, megelőzve a Toyotát. A Toyota januártól júniusig időszakban 5 millió és 20 ezer gépjárművet értékesített szerte a világban, ugyanekkor pedig a német autócég 5 millió és 40 ezer eladást jelentett. A japán autógyár értékesítése 1,5 százalékot csúszott lefelé, a németeké pedig 0,5 százalékot emelkedett. A Volkswagen-csoport helyzetét nehezíti, hogy csökkent jövedelmezősége, ráadásul Kínában egyre kevesebb autót tud értékesíteni.

(Investor.hu, 2015. szeptember 21.)

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.