butik₪pórázon

Dukai Regina ezt megszívta

Milliós büntetést szabott ki Dukai Reginára a versenyhivatal. 

Egymillió forintra büntette a Gazdasági Versenyhivatal Dukai Regina cégét, amiért az nem teljesítette a közösségi médiás posztokban elhelyezett hirdetésekre vonatkozó előírásokat - írja az Index a 444.hu nyomán. Dukai cégén, a With Love Kft.-n kívül az influenszer-celebet közvetítő ügynökség, a Red Lemon is kapott büntetést, 3 millió forintot.  

Dukai volt az egyik influenszer/celeb a háromból, akiket a GVH tavaly januárban figyelmeztetett, hogy nincs rendben, hogy termékeket reklámoz az Instagram és Facebook posztjaiban, ebből sok pénzt keres, a több százezer követője (instán most 364 ezer, Facebookon több mint 180 ezer) viszont nem tudatta, hogy éppen reklámot látnak. A másik két celeb Kasza Tibi és Rubint Réka volt, a GVH mindhármukat kötelezte, hogy egyértelműen jelezzék a szponzorált tartalmaikról, hogy azok micsodák.

Dukai ezt meg is tette,  #reklám hashtag-el jelezte a posztjaiban, hogy fizetett hirdetésről van szó. A GVH-nak viszont az a baja, hogy  "a szintén vállalt tájékoztató posztok ugyanakkor nem az előírt módon jelentek meg, mert elmaradt a GVH útmutatójának feltüntetése, valamint a heti rendszerességű közzététel." Emellett a "véleményvezért" nem módosította a vállaltaknak megfelelően a Red Lemonnal kötött együttműködési megállapodását és nem igazolta teljes körűen kötelezettségvállalásának teljesítését sem.

A Red Lemon Media Group szintén azért kapott büntetést, mert nem módosította a szerződéseit és együttműködési megállapodásait a vállalt és így előírt módon, nem hívta fel maradéktalanul ügyfelei figyelmét a jogszabályi előírásokra, és nem igazolta kötelezettségvállalásának teljes körű teljesítését.

(Index, 2019. november 22.)

 

Nem kergeti tovább Kasza Tibit a GVH

Megtette, amit kért a hivatal. Szól, ha kap valamit valamiért cserébe.

Megszüntette az első, egy véleményvezér számára előírt kötelezettségvállalás utóvizsgálatát a Gazdasági Versenyhivatal, mivel mindkét érintett vállalkozás - Kasza Tibor véleményvezér cége, a GoldenEye Kreatív Kft. és a Magyar Telekom Nyrt. is - teljesítette a vállalásait, írja a Napi.hu.

Az előírt kötelezettségvállalások keretében a felek többek között oktatási célú előadásokat tartottak, figyelemfelhívó posztokat illetve kisfilmet tettek közzé közösségi profiloldalukon, módosították szerződéses feltételeiket, és partnereiket is tájékoztatták a GVH által megfogalmazott elvárásokról. A kötelezettségvállalás része volt továbbá, hogy Kasza Tibor a továbbiakban hangsúlyosan, egyértelmű szóhasználattal jeleníti meg közösségi oldalán, ha egy posztért ellentételezést kap - közölte a versenyhivatal.

A GVH még 2016 végén indított eljárást három, kiemelkedő számú követővel rendelkező véleményvezér közösségi médiatevékenységének vizsgálatára. Mindhárom eljárás kötelezettségvállalás elfogadásával zárult 2017-ben, amelynek fő célja volt, hogy az érintett piac szereplői - büntetés nélkül - iránymutatást kapjanak az elvárásokról és kötelezettségekről a közösségi médiában folytatott reklámozással kapcsolatosan.

A versenyhatóság azt vizsgálta, hogy tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatnak minősültek-e a Kasza Tibor hivatalos Facebook-oldalán 2016. augusztus 1-jétől megjelenő, a Magyar Telekom termékeit, szolgáltatásait, illetve összességében a márkát népszerűsítő tartalmak és bejegyzések. A Telekom ezekért ellenszolgáltatást nyújtott, ami azonban az egyes posztok láttán valószínűsíthetően nem volt egyértelmű a fogyasztók számára - ismertette korábban az ügyet a GVH.

Az elvárások lényege, hogy a véleményvezér egyértelműen, közérthetően és jól észlelhetően hozza a fogyasztók (követők) tudomására, ha a posztot ellenszolgáltatásért (pénzért, próbatermékért, egyéb kedvezményért stb.) tette közzé. Lényeges továbbá, hogy a reklám megjelölésének elmaradásáért egyaránt felelősséggel tartozik a poszt közzétevője és a termék értékesítője, így mindkét oldal érdekelt a jogszerűen történő kommunikációban.

E döntésekkel egyidejűleg a hivatal útmutatót bocsájtott ki - szintén azzal a céllal, hogy tájékoztatást nyújtson az érintett piaci szereplőknek.

A kötelezettségvállalás céljainak megvalósulása azonban nem jelenti azt, hogy minden piaci szereplő követi az iránymutatásokat, vagy hogy a fogyasztói tudatosság erősödése indokolatlanná tenné az esetleges későbbi beavatkozásokat. Továbbá - bár az első eljárások ezen a piacon kötelezettségvállalások elfogadásával zárultak - nem feltétlenül várható ugyanez hasonló tárgyú, később lefolytatandó eljárásokban. Az iránymutató döntéseket és tájékoztató háttéranyagot figyelmen kívül hagyó gyakorlatok ugyanis szigorúbb fellépést is indokolttá tehetnek - olvasható a GVH közleményében.

(Napi.hu, 2019. április 4.)

 

Dukai Reginát is megkergette a GVH

Kasza Tibi, Rubint Réka után Dukay Regina házi feladata: a reklám az reklám és ez nem maradhat titokban. Rámutat a GVH.

Dukai Regina ügyét kötelezettségvállalással zárta a Gazdasági Versenyhivatal, a modell közösségi oldalain megjelenő termékekkel kapcsolatban, így nem szabtak ki bírságot - írja az Index a GVH közleménye nyomán.

Dukaié már a harmadik, közösségimédia-celebekkel (avagy influencerekkel, vagy ahogy a hivatal nevezi kissé bénán, "véleményvezérekkel") kapcsolatos ügy, ami kötelezettségvállalással zárul, a Kasza Tibor - Magyar Telekom Nyrt., GoldenEye Kft., és Rubint Réka - Alakreform Kft., Avanzo-Trade Kft. ügyek után.

A versenyhivatal azt vizsgálta, hogy tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatnak minősültek-e a Dukai Regina Facebook-oldalán és Instagramján 2016. április 15-től megjelenő, különböző vállalkozások termékeit, szolgáltatásait és a márkáit népszerűsítő tartalmak és bejegyzések, hiszen azok a "With Love" Szolgáltató Kft. (Dukai Regina rendezvényszervező cége) és a Red Lemon Kft. PR és kommunikációs ügynökség közreműködésével jelentek meg.

A bejegyzések tartalmáért a vállalkozások ellenszolgáltatásban is részesültek, ami azonban valószínűsíthetően nem volt egyértelmű a fogyasztók számára az egyes posztok láttán, vagyis sokan nem vették észre, hogy épp egy reklámot néznek, lájkolnak. A kötelezettségvállalással módosult Dukai Regina kommunikációs gyakorlata, és az influencerekkel kialakítandó marketing-együttműködésre vonatkozó szerződéskötési gyakorlat.

A GVH azt is kötelezettségként írta elő a cégeknek, hogy vállalásaik alapján oktatási célú posztokat, tájékoztató anyagot tegyenek közzé. A GVH jogsértést nem állapított meg az ügyben, így bírságot sem szabott ki. A GVH általános érvényű megállapítása a közösségi médiában, celebek profiljain keresztül történő reklámozással összefüggésben, hogy nem minősül független véleménynek, vagy semleges tartalomnak egy olyan poszt, amelynek közzétételében a közzétevő gazdaságilag is érdekelt, például egy kifizetett összeg, egy keretszerződés, egy ajándékba adott termék vagy szolgáltatás, vagy akár osztalék, jutalék, vagy más egyéb bevétel formájában.

A közösségi médiában jelentős követői bázissal rendelkező magánszemélyek bejegyzésein keresztüli reklámozás egyértelmű jelölésének elmaradásáért nemcsak az adott oldal szerkesztője tartozhat felelősséggel, hanem a reklámozó és akár a bejegyzés közzétételében, létrehozásában közreműködő közvetítő cég is. A GVH úgy ítélte meg, hogy az ilyen gyakorlatok miatt számos versenyfelügyeleti eljárás lenne indítható különböző piacokon, azonban ezen eljárásoknál rövid távon hatékonyabban védhető a közérdek egy, a különböző piaci szereplőknek iránymutatást nyújtó kötelezettségvállalással.

(Index, 2018. január 5.)

 

Kasza Tibi, Rubint Réka: a reklám az reklám

És az olvasónak ezt tudnia kell. A GVH a "véleményvezérek" közösségi oldalait vizsgálva minősít, ellenszolgáltatásban részesült. A GVH ahhoz kíván segítséget nyújtani, hogy ezt a kommunikációs módot – a nemzetközi joggyakorlattal és iránymutatásokkal összhangban – hogyan lehet csinálni a gyakorlatban.

A vállalkozások a termékeik, szolgáltatásaik és márkanevük népszerűsítése érdekében közvetítőként, kommunikációs csatornaként gyakran vesznek igénybe ismert személyeket. Egyre inkább jellemző a közösségi médiában is az ott széles körben követett véleményformáló személyekkel kialakított, reklámozást is jelentő együttműködés. Az úgynevezett véleményvezérek a számukra nyújtott ellenszolgáltatás fejében az adott termék, szolgáltatás, vagy márkanév népszerűsítését célzó online tartalmakat (például támogató blog- és vlog-bejegyzéseket, Facebook, Twitter, Instagram Snapchat, YouTube posztokat, videókat) tesznek közzé.

Mindez természetesen nem ütközik jogszabályba, amennyiben a fogyasztók számára is egyértelmű a hirdető és a terméket népszerűsítő személy közötti közvetlen gazdasági érdekeltség, az üzleti kapcsolat fennállása. A véleményvezérek révén diktált divat- és fogyasztási trendek, az egyre növekvő számú blogok, vlogok és más online tartalmak ugyanis befolyásolják a fogyasztók vásárlási döntéseit, hatással vannak a követők viselkedésére: így különösen fontos, hogy azok megjelenítése tisztességes módon történjen.

Ha reklám, akkor azt oda kell biggyeszteni

Nagyon fontos, hogy a különböző célú, azaz a független és a fizetett tartalmak az adott felületen elhatárolhatóak legyenek a látogatók, olvasók számára, akik egyben fogyasztók is. A fogyasztókat megfelelően tájékoztatni kell arról, hogy a népszerűsített termék, szolgáltatás gyártója, forgalmazója azokért ellenszolgáltatást nyújtott: azok nem elsősorban az írójuk, közzétevőjük saját független és semleges véleményét, stílusát, spontán reakcióját tükrözik, hanem a megjelenésük mögött gazdasági motiváció áll. Ez a fajta megjelenés viszont reklámnak minősül, amely tényt egyértelműen fel kell tüntetni.

A feltüntetés hiányában a megjelenő tartalom megtévesztő lehet, ez pedig tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatként értékelhető, hiszen a körülmények ismerete szükséges ahhoz, hogy a fogyasztók valós tényeken alapuló vásárlási döntést hozhassanak később.

Ide tartozik mindenki, aki a digitális környezetben a fogyasztó formálására képes, és így akár eseti partnerként, akár kinevezett márkanagykövetként online tartalmat tesz közzé saját weboldalán, közösségi média oldalán, esetleg egyéb online platformon, függetlenül attól, hogy a tartalom a sajátja vagy vendégbejegyzés. A legtöbb esetben a véleményvezér elkötelezett követőbázissal is rendelkezik.

Igy aki közszereplő, de az akár kiskorú youtuber, blogger, vlogger, vagy egyéb online tartalmakat (így például Facebook, Twitter, Instagram, YouTube, Snapchat bejegyzések) közzétevő személy is ide tartozik.

A tartalom lehet többek között vélemény, megjegyzés, észrevétel, hangulatmegjelenítés, spontán reakció, címkézésként a # (hashtag) jel, link (https://www...) feltüntetése, termékmegjelenítés, szponzorált poszt, hirdetés, promóciós, népszerűsítő megjelenés, fogyasztói érdeklődést felkeltő cikk, kommentár, magyarázat, amelyet tetszőleges médiumon keresztül terjesztenek, ideértve az online és a különböző digitális csatornákat is.

És a pénz nem csak pénz lehet

Ellenszolgáltatás minden olyan ösztönző, melyet a közzétételért nyújtanak, – így többek között pénzbeli juttatás, esetleg kedvezmény, vagy például ruházati, kozmetikai termék, rendezvénybelépőjegy, gépjármű használat – amiért egyéb esetben ellenértéket kellene megfizetni.

Fontos, hogy a juttatás nem korlátozódik anyagi ellentételezésre, pénzügyi kifizetésre. Ide tartozik az az eset is, amikor például a felek szolgáltatások nyújtását vállalják egymás felé és egymással szemben fizetési kötelezettségük nem keletkezik („barter”).

A tartalom közzétételéért felelős az a vállalkozás, amelynek a kereskedelmi gyakorlattal érintett, tehát a reklámozott áru értékesítése, eladásának ösztönzése közvetlenül érdekében áll. A közzétevő véleményvezér mellett felelősként minősülhetnek többek között a termékgyártók, forgalmazók, azaz a hirdetők és az együttműködésükben érdekelt közreműködő ügynökségek, irodák is.

De mit is kell ilyenkor csinálni

A véleményvezérnek a fennálló üzleti kapcsolattal, közvetlen gazdasági érdekeltséggel összefüggésben jól észlelhetően és hangsúlyosan, szembetűnően és egyszerűen, egyértelműen és közérthetően szükséges feltüntetnie, hogy a közzétett tartalom fizetett, támogatott tartalom és annak közzétételéért ellenszolgáltatásban részesült.

A véleményvezérnek a hirdetővel kialakított bármilyen jellegű üzleti kapcsolata, együttműködési formája legyen egyértelműen, átláthatóan és pontosan azonosítható.

A véleményvezérnek előbbiek mellett valós, tisztességes, hiteles képet kell közvetítenie a termékről, vagy szolgáltatásról.

A tartalom legyen egyszerű, jól értelmezhető a fogyasztók számára. Lehetőség szerint a fogyasztók azonos platformon az üzleti kapcsolat azonos megjelölésével találkozzanak. Az üzleti kapcsolat megjelölését jól észlelhetően, olvashatóan és érthetően kell elhelyezni. Érdemes figyelembe venni, hogy az egyes eszközökön (például okostelefon, tablet, asztali számítógép) a megjelenés is eltérő. Lényeges, hogy jól érzékelhetőek legyenek a szöveges részek, azaz hosszabb tartalomnál a jelölés a fogyasztók számára keresés nélkül - az esetleges továbbkattintási lehetőséget megelőzően - egyértelműen láthatóvá váljon. Például a Facebook, Instagram felhasználók okostelefonokon jellemzően csupán az első két, esetleg három sorban lévő tartalmat, bejegyzést látják, kivéve, ha a „Tovább” gombra kattintanak.

Az üzleti kapcsolat megjelölése az érintett tartalomhoz közvetlenül kapcsolva legyen feltüntetve. Mindemellett az üzleti kapcsolatra vonatkozó utalás például a bemutatkozó, névjegy, impresszum részekben tovább segítheti a fogyasztók megfelelő tájékozottságát.

Figyelemmel a közösségi média felületek közötti különbözőségekre, az adott tartalom megjelenési helyének jellemzőire is tekintettel kell lenni. Az egyes felületek ugyanis különböző technikai megoldásokat kínálnak a megjelölések közzétételére, ilyen például a Facebook oldalon a „branded content tag”, a márkához kapcsolódó tartalom megjelölésére szolgáló hirdetési eszköz, amely automatikusan feltünteti a szponzor személyét és a poszt támogatott jellegét.

# hashtag: önmagában kevés

A főként képi elemeket, rövid szöveges tartalmakat és címkézést (azaz a # hashtag jelet) használnak az adott közösségi média felületen (például Instagram), önmagában is megfelelő lehet a „#Reklám”, „#Hirdetés”, „#Fizetett tartalom”, esetleg a népszerűsített termékhez, szolgáltatáshoz kapcsolódó cég nevének és kereskedelmi védjegyének, logójának megjelenítése., továbbá, a „#Szponzorált tartalom” jelölés. De ha az adott felületen főként szöveges tartalmak jellemzőek (például Facebook), abban az esetben a #−ek alkalmazása választható az előbbiekben megfogalmazott követelmények mellett. Fontos, hogy a szponzorált jellegre utaló #−ek az első helyen legyenek olvashatóak a további #−ekkel jelölt címkék előtt.

Az adott tartalom megjelenítéskor nem szükséges, hogy a pontos cégnyilvántartásba bejegyzett cégnév megjelenjen, ugyanakkor elvárt a márkanév feltüntetése, amelyet a védjegy megjelenítése is támogathat, ezzel megkönnyítve a tájékozódást a piaci szereplők között.

Alapvetően az ellentételezésre, a reklámjellegre utaló szöveges megjelölések (például „Reklám”, „Hirdetés”, valamint ha az együttműködés jellegéből ez fakad, akkor „… támogatta”, „Szponzorált tartalom”) a megfelelőek.

A #−es jelölés pusztán a témák rendezését, meghatározását szolgálja, ugyanakkor nem utal arra, hogy fizetett tartalomról lehet szó.

A homályos, nem kellően pontos, vagy nem egyértelműen azonosítható megjelölésekből, így például „Köszönöm, #partner”, vagy „#Promóció”, valószínűleg nem válik világossá az üzleti kapcsolat jellege a fogyasztók számára.

Az üzleti kapcsolat nyilvánosságra hozatala nem történhet rejtett, burkolt formában, így például lábjegyzetekben, hiperhivatkozásokban sem, vagy olyan szövegrészekben, amelyet a fogyasztók valószínűsíthetően nem olvasnak, esetleg rövid ideig, vagy nem olvasható méretben látnak.

Önmagában egy-egy, a hirdető weboldalára mutató link, vagy cégnév feltüntetése sem elégséges a megjelenés üzleti jellegének megadásához. De ha a megjelölés nehezen fellelhető, vagy annak egyéb elemei elterelik a fogyasztók figyelmét az üzleti kapcsolat közzétételéről, vélhetően az sem felel meg a világos és egyértelmű megfogalmazás követelményének.

És ha az adott poszt üzleti jellegének megjelenítése csupán a tartalom hosszabb szövegének a végén olvasható, akkor a megjelölés a fogyasztók számára valószínűleg nem észlelhető.

A hirdetőknek (ideértve az őket segítő ügynökségeket, szakmai közvetítőket) így érdemes lehet kialakítaniuk olyan szerződési feltételeket, rendszereket és programokat, amelyekkel a velük kapcsolatban álló véleményvezérek megismerhetik a közzétételre vonatkozó elvárásokat, hiszen az ő felelősségük is megállapítható lehet, amennyiben részt vesznek a posztok tartalmi, vagy formai kialakításában. De fontolás lehet megfigyelési rend kialakítása is, amellyel követhető a közzétett tartalmak ellenőrzése.

(GVH, 2017. november 20.)

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.