kirakatles₪plázarítus

Nagyot ment a PayPal

2018 harmadik negyedévében jó kis eredményeket hozott. 

 

A negyedév legfontosabb PayPal számai: 

  • 9,1 millió új regisztráció a PayPal a harmadik negyedévben, a bázisidőszakban 8,2 milliót számoltak,
  • Összesen 143 milliárd dollár értékű fizetést bonyolítottak le PayPallal a harmadik negyedévben, ami 24 százalékos növekedés az egy évvel ezelőtti szintről,

  • A Venmo, a fiatalok körében népszerű peer-to-peer fizetési alkalmazása 78 százalékkal több, összesen 17 milliárd dolláros forgalmat bonyolított a július-szeptemberi időszakban,

  • A negyedévben partnerségi megállapodást kötött a cég az American Express-szel és a Walmarttal,

  • A PayPal bevétele 13,7 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához viszonyítva, 3,7 milliárd dollárra,

  • Az eredmény 436 millió dollár lett, ami közel 15 százalékos növekedés az egy évvel korábbi szintről,

  • A negyedéves növekedést az is segíthette, hogy szeptemberben lezárta a társaság a svéd fizetési cég, az iZettle felvásárlását, ami minden idők legnagyobb akvizíciója a vállalatnál,

  • Az egyszeri tételektől tisztított egy részvényre jutó eredmény 58 cent lett, ami 26 százalékos növekedés és 4 centtel meghaladja az elemzői konszenzust,

  • A negyedik negyedévre 4,2 és 4,28 milliárd dollár közötti bevételt vár a cég, ami összhangban van a 4,21 milliárdos elemzői várakozással.

Kilőtt a PayPal árfolyama

(Portfolio, 2018. október 19.)

 

Az Alibaba elhozza az Alipayt

A kínaiak 2019-től Magyarországon is fizethetnek az Alipayjel. De csak ők.

Megállapodást kötött az UniCredit Bank Hungary az Alipayjel, így Kína legelterjedtebb mobilfizetési megoldása 2019-től Magyarországon is elérhetővé válik a kínai látogatók számára, írja az Index.

Az Alipay több mint 700 millió aktív felhasználóval az egyik legelterjedtebb és leggyakrabban használt mobilfizetési megoldás Kínában, amely a bolti fizetést is lehetővé teszi. Immár világszerte több mint 40 országban és régióban fogadják el. A most megkötött megállapodás után a kínai vevők hamarosan Magyarországon is használhatják az Alipay fizetési megoldást.

Paytm: fizetni mobilon, vásárolni online

Indiában tarol a Paytm.

Miközben itt Európában még csak nagyon szűk körben ismerkedünk a mobilfizetés adta lehetőségekkel, Kína után egy újabb nagy ázsiai országot kebelez be a digitális fizetési őrület. Egy 2010-ben alapult kis startup, a Paytm nagyon gyorsan rárepült az indiai mobil- és online fizetések piacára és jelentős szeletet hasított ki belőle - nem kizárt, hogy hasonló internetes óriáscéggé növik ki magukat a régióban, mint a kínai Tencent. A Paytmben ráadásul fantáziát lát az Ant Financial és Warren Buffett befektetési legenda is, írja a Portfolio, Huszák Dániel összeállításában.

A távol-keleten szabályos fintech-forradalom tombol, több olyan internetes óriás is ügyködik, melyek pár év leforgása alatt gyakorlatilag teljesen átalakították Kína fizetési piacát. A régió nagyjai mellett amerikai cégek is játszanak a fizetési piac feletti dominanciáért, egyelőre viszont ők még eltörpülnek olyan netes óriások, mint a Tencent, vagy az Alibaba fizetési cége, az Ant Financial mellett. Ebbe a versenybe szállt be nemrég egy indiai fintech-startup, a Paytm. 

Egymilliárd ember életét forgathatja fel egy új fizetési őrület

De nagyot nőttél

2010-ben alapították meg a Paytm-et. Kezdetben mobilfeltöltéssel foglalkozott, majd belevájta magát az e-kereskedelem és az online fizetési rendszerek világába, ma meg már szinte minden elérhető a vállalaton keresztül, ami a digitális élethez kapcsolódik. A cég történelmében az igazán nagy áttörést az hozta el, amikor az indiai állami vasút, az Indian Railways és az Uber is bevezette a Paytm mobilfizetési rendszerét, mint fizetési módot. Őket követték hamarosan a közműszolgáltatók, oktatási intézmények, majd repülési társaságok, de közép- és kisvállalatok sokasága is.

Ma többek közt olyan szolgáltatások érhetők el a Paytmen keresztül, mint: 

  • Mobilfizetés - a Paytm appja 2017-ben átlépte a 100 millió fős felhasználói küszöböt. Részben ebben segített az, hogy a fizetési cég bizonyos esetekben a teljes vásárlásra fordított összeget visszatéríti a felhasználónak, persze ez csak a Paytmen keresztül fordítható újra vásárlásra.
  • Online vásárlás: a Paytm rendszerén nagyon egyszerűen lehet vásárolni TV-előfizetésen keresztül közműszolgáltatásokon keresztül devizákig sok mindent. Volt egy árukereskedelmi ága is; de a Paytm Mallt 2016 decemberében leválasztotta magáról, viszont egy holdingcégen belül maradt a két üzletág.
  • Aranykereskedés: a Paytm Goldon keresztül akár 1 rúpiáért (kb. 4 forint) is lehet aranyat vásárolni online.
  • A Paytm Business segítségével üzleti felhasználók nyomon tudják követni a cash flow-jukat, valamint kezdeményezhetnek részletfizetést is nagyobb vásárlások esetén.
  • Az appon keresztül lehet belépőjegyeket vásárolni, utazást szervezni és parkolásért is fizetni.
  • Be lehet fektetni kétféle vagyonkezelési termékbe is.

Egymilliárd ember életét forgathatja fel egy új fizetési őrület

Kép: Shutterstock

A Paytm egyébként az online játékpiacon is terjeszkedik, az AGTech nevű startuppal közösen egy Gamepind nevű mobilos játékplatform elindítását tervezik.

Mindent vitt a Paytm

Ma már körülbelül 300 millió ügyfele van a Paytm-nek, napi ötmillió tranzakiót bonyolít le és több mint 7 millió helyen elfogadják, mint fizetési mód - ebből 850 ezer offline bolt. A Paytm mobilfizetési megoldásait már street foodos kioszkokban és piactereken is használják. 

Egymilliárd ember életét forgathatja fel egy új fizetési őrület

Fotó: Shutterstock

A mobilfizetési megoldások terjedésén felül a Paytm egyébként nagyon aktív a startupfinanszírozás területén is: 2015-ben ötmillió dollárt fektettek a Jugnoo fuvarozási cégbe, majd 2016-ban a LogiNext és XpressBees logisztikai cégek kaptak tőlük támogatást. Részesedést vásároltak a QorQL egészségügyi startupban is, ami mesterséges intelligenciával segíti az orvosok munkáját.

Több startupot egy az egyben megvettek: 20 millió dollárért bekebelezték a NightStay hotelfoglalási appot, 40 millióért a TicketNew jegyfoglalással foglalkozó céget és 350 millió rúpiáért az Insider.in turisztikai startupot is.

Vélhetően a Paytm (és holdingcégének) célja, hogy hosszú távon hasonló internetes, számos digitális szolgáltatással egyszerre foglalkozó óriáscég legyen, mint a kínai Tencent. Az online fizetési megoldások rohamos térnyerésének nyomán (melyet jelentős részben maga a Paytm katalizál), a célkitűzésük reálisnak mondható.

A Statista becslése szerint öt éven belül a jelenlegi 2,3-szorosára hízik az indiai online fizetési piac volumen tekintetében, míg az indiai lakosság szűk fele már digitális csatornákon keresztül fog fizetni a jelenleg még erősen készpénztúlsúlyos gazdaságban.

Jelenleg körülbelül egymilliárd ember van még az országban, akiket felszívhat a Paytm, ha hasonló ütemben terjed el a mobilfizetési őrület, mint Kínában.

Egymilliárd ember életét forgathatja fel egy új fizetési őrület

Egymilliárd ember életét forgathatja fel egy új fizetési őrület

Az eladóknak annyi: ők fizetnek

Akár más mobilfizetési platformok, a Paytm is elsősorban az eladókat sarcolja meg: 

  • a pontos díjszabás termékkategóriától függ, de jellemzően a termék árának 2%-a + adó.
  • Jutalékot vesznek fel a Paytmen keresztüli mobilfeltöltések, jegyvásárlások és számlafizetések után is - eleinte csak ezek az elemek képezték a vállalat teljes bevételét.
  • A Paytm tárcájában tárolt pénzösszeget befektetik likvid, vagy rövid lejáratú, biztonságos értékpapírokba (például bankbetét, rövid kötvények) és az ezen keletkezett hozam egy részét megtartják maguknak.
  • A cég applikációin belül találkozhatunk hirdetésekkel is, mindezért pedig a Paytm jutalékot vesz fel. Több más pénzügyi intézmény termékeit (például hiteleket, mivel maga nem foglalkozik hitelezéssel vagy befektetési termékekkel) is elérhetünk a Paytm rendszerein keresztül.
  • Az online tranzakciókra felszámíthat még a vállalat egyéb tranzakciós díjakat és szállítási költséget is.
  • A visszaéléseket nemcsak tiltással és pénzvisszafizetési kötelezettséggel bünteti az indiai startup, hanem pénzbüntetést is kiszabhat.

 

A befektetőknek nagyon megy

A Paytm-et Vijay Shekhar Sharma, a cég vezérigazgatója a saját kétmillió dollárjából alapította, ma már körülbelül 10 milliárd dollárt ér. A Paytm (anyacége, a One97 Communications) befektetői közt megtalálhatók olyan nagy nevek is, mint Warren Buffett amerikai tőzsdemilliárdos cége, a Berkshire Hathaway és az Alibaba, valamint az Ant Financial kínai e-kereskedelmi és mobilfizetési óriások is.

A Paytm fizetésekkel foglalkozó ága a 2017-es üzleti évben 814 milliárd rúpia bevételre (kb. 120 millió dollár) tett szert, ami kb. 38%-os növekedésnek felel meg a 2016-os üzleti évéhez képest. Hogy nyereséges, vagy veszteséges lett-e, a cégcsoport nem közölte. Anyacége, a One97 egyébként tavaly még masszívan veszteséges volt, 2018-ban viszont az sem közölte számait.

A cégben minden esetre hatalmas fantáziát látnak a befektetők, hiszen India 1,3 milliárd fős népessége még csak most kezdi meg az átállást a mobilfizetési megoldásokra a készpénztúlsúlyos gazdaságról. Hasonló folyamat a szomszédos Kínában is többé-kevésbé lezajlott már, melyre egy komplett digitális ökoszisztémát húzott fel a Tencent és az Ant Financial AliPay-e.

(Portfolio, 2018. szeptember 21., Huszák Dániel írása)

 

Klarnázd meg: ráérsz kifizetni

"Klarnázd meg!"- hangzik el egyre gyakrabban ez a kifejezés, ha valaki a svéd startup segítségével megrendel valamit a weben, aztán nem fizet, csak harminc nappal átvétel után.

Bő tíz éve még durván befürdött a cég ötlete egy startupversenyen, ma már viszont 2,25 milliárd dollárt ér a Klarna és az észak-európai e-kereskedelmi piac tizedét a kezében tartja, ráadásul banki licenccel is rendelkezik. Ha mindez nem volna elég, a befektetők is imádják, írja a Portfolio, Huszák Dániel összeállításában. 

"Klárnázd meg", fizess később

Akár más elektronikus fizetéssel foglalkozó startupok, a Klarna is elsősorban az online kereskedelemben vetette meg a lábát. Mégsem egy újabb PayPalról, vagy AliPayről van szó, hiszen itt nem kizárólag azonnali fizetésre van lehetőség, hanem mikrohiteleket is kínálnak, sőt, banki licenccel is rendelkeznek és hamarosan egy e-kereskedelmi-bankolási hibriddé alakulnak majd.

A Klarnán keresztül a következőféleképpen rendezhetjük a számlát, ha online vásárolunk: 

  • Késleltetett fizetés: a startup egyik legnagyobb vonzereje, hogy lehetőséget kínál arra, hogy ha rendelünk egy terméket, az átvételtől számítva 14-30 nappal később is fizethetünk. Vagyis elég csak azután kifizetnünk a rendelésünket, hogy felpróbáltuk, kipróbáltuk azt és megállapítottuk, hogy elégedettek vagyunk vele. Ha mindez nem áll fenn, fizetés nélkül, díjmentesen vissza tudjuk küldeni az árut.
  • Részletfizetés: ebben az esetben a Klarna mikrohitelt biztosít a felhasználónak, melynek fizetését akkor kell megkezdenünk, ha kézhez vettük a rendelt árut. Ezt a funkciót 18 év felettiek vehetik igénybe, átlagosan 18,9%-os THM mellett, ez viszont változhat annak függvényében, hogy mennyire fegyelmezetten törlesztünk a cégnek. Gyakran előfordul egyébként, hogy egyes termékekre felvett hitelek nem kamatoznak, ha bizonyos időtartamon belül (pl. 30 nap) az adós visszafizeti a tartozását.
  • Azonnali fizetés: itt egyszerűen megadjuk a kártyánk adatait és egy kattintással fizetünk, mint bármely más online fizetési szolgáltatónál

Ha valaki nem fizet időben, a Klarna plusz díjakat számít fel neki, valamint az ügyfél hitelkockázati besorolását is ronthatja, így akár az is előfordulhat, hogy valaki nem igényelheti többé a késleltetett fizetési vagy részletfizetési szolgáltatást.

A Klarnának jelenleg 60 millió ügyfele van és körülbelül 100 ezer bolttal működnek együtt. Saját számításuk szerint az e-kereskedelmi piac 30%-át a kezükben tartják Svédországban, míg a teljes észak-európai piac (beleértve Németországot) 10%-át uralják.

A cég bevételét többnyire a kereskedőktől bekért díjakból, a hitelkamatokból és a késedelmes fizetőkre kiszabott extra terhelésekből szerzi. 2017-ben 525 millió dolláros árbevételt értek el, melyből 42,3 millió dollár lett a nyereség.

Pénzáramukat felsrófolja az is, hogy a részletfizetéshez nyújtott hitelt ők maguk folyósítják, nem pedig egy bank, vagy a kártyacég. Saját számításuk szerint 100 milliárd dollárnyi tranzakción 300 millió dollárnyi bevételt érnek el átlagosan, ami jelentősnek számít a fizetési szolgáltatók körében. Ha egyszer bankszámlát is lehet náluk vezetni és bankkártyát is igényelni, a Klarna gyakorlatilag teljesen kiiktatja a hagyományos pénzintézeteket a tranzakcióból, így azt a díjbevételt, melyről sok fizetési szolgáltató kénytelen lemondani, a svéd startup saját maga teszi zsebre. 

Lesajnálták őket, aztán feltalálták a tökéletes készpénzgyilkos csodafegyvert

A fiatalok körében különösen népszerű a mikrohitel-szolgáltatás, hiszen a válság alatt felnőtt ezredfordulós generáció többnyire kerüli a hitelkártyákat (az amerikai fiatalok alig 35%-ának van ilyen terméke, pedig itt a legnépszerűbbek a hitelkártyák a világon). A Klarnával lényegében hasonló előnyökhöz lehet jutni, mintha hitelkártyával fizetnénk, de a törlesztési kondíciók jellemzően kedvezőbbek és nem kell egy kártyával bíbelődnünk.

Hajdanán kiröhögték az egyetemen, ma 21 milliárd dollárt kezelnek

A Klarna ötlete 2005-ben született meg; a három alapító, Sebastian Siemiatkowski, Niklas Adalberth és Victor Jacobsson úgy döntöttek, hogy részt vesznek a Stockholm School of Economics startupversenyén. Akkoriban nagyon bizonytalan volt az online kereskedelmi piac, rengeteg volt az átverés, ezt úgy akarták kiküszöbölni, hogy egy számlázáshoz hasonló megoldást vezetnek be az e-kereskedelemben, magánszemélyeknek. A versenyen végül utolsók lettek.

Az ötletet ennek ellenére nem vetették el a fiatalok, viszont sem pénzük nem volt, sem a programozáshoz nem értettek. A startup valószínűleg sosem születik meg, ha nem találja meg őket Jane Walerud kockázati tőkés, aki 60 ezer eurót adott nekik 10%-os tulajdonrészért cserébe, valamint összehozta őket egy csapat programozóval is, akik 37%-os tulajdonrészért munkába is álltak.

A cég növekedését látva számos befektető beállt a Klarna mögé; olyan nagy nevek jelentek meg a finanszírozók közt, mint a Visa, a General Atlantic vagy a Seqouila Capital. 

A jelentős tőkebevonási körök ellenére egyébként a cég még viszonylag kicsi, 2,25 milliárd dollárt ér. Amerika riválisuk, a Stripe nevű, szintén késleltetett- és részletfizetéssel foglalkozó startup 9 milliárd dollárt ér.

Érdemes megjegyezni viszont, hogy mindkét cég megtalálható a világ 10 legértékesebb unikornisának a listáján, vagyis olyan 1 milliárd dollár fölötti értékeltségű startupok, melyek nyereségesen működnek, nem csak a befektetők pénzét égetik. 

Lesajnálták őket, aztán feltalálták a tökéletes készpénzgyilkos csodafegyvert

A Klarna felvásárlások terén is aktív: májusban megvették a Shopcót, ami egy böngészőbővitmény, melynek segítségével egy kosárba lehet tenni különféle online kereskedelmi platformok árucikkeit. Tavaly a BillPay nevű fizetési szolgáltatót, 2016-ban pedig a Cookies nevű személyek közti átutalási szolgáltatót vették meg. 2013-ban a német Sofort Bank irányítását szerezték meg; ez a cég hazánkban is elérhető.

Persze mobilon: netes bolt és bank

A cég ambiciózus terjeszkedésbe kezdett, pár éve beléptek az amerikai piacra, tavaly pedig banki licencet is szereztek. A Klarna jelenleg a legnagyobb európai startup, amely banki licenccel rendelkezik.

A Klarna következő nagy dobása egy bankkártya lesz, de főleg az ehhez rendelt alkalmazás az érdekes. A netbankunkban ugyanis nem csak azt látjuk majd, hogy hol vásároltunk és mennyiért, hanem ha például veszünk egy cipőt az Amazonon 100 dollárért, az appon belül nyomon tudjuk követni, hol jár, vissza tudjuk küldeni, ha nem tetszik, illetve fel tudjuk venni a kapcsolatot közvetlenül a szolgáltató ügyfélszolgálatával is.

Hosszú távon a Klarna célja, hogy egy olyan digitális személyi asszisztensként funkcionáljon, amely felhasználóinak pénzügyi életét könnyíti meg és a "személyes gazdaságát menedzseli." Mindez vélhetően azt jelenti, hogy egy appon belül hoznák össze az e-kereskedelmet, a bankolást és hosszú távon talán a befektetéseket, megtakarításokat is.

A fizetési rendszerek és az e-kereskedelem piacán egyébként hatalmas növekedési potenciál van, a Klarna pedig jó esélyekkel indul, hogy nemzetközileg egy meghatározó szereplője legyen ennek a piacnak, sajátos bevételi modellje miatt pedig a cég befektetői is nagyot szakíthatnak. 

Lesajnálták őket, aztán feltalálták a tökéletes készpénzgyilkos csodafegyvert

A Klarnának közvetlen magyar felülete egyelőre még nincs, viszont vannak már olyan boltok, ahol lehet vele fizetni itthon is. 

(Portfolio, 2018. augusztus 2., Huszák Dániel írása)

 

A techóriások pénzben is utaznak

A bankok bánatára. Facebook, Amazon, Alibaba, Google, Apple: kezelik a felhasználók pénzét is.

Szépen jöttek a techcégek, mint az Amazon, a Facebook, vagy éppen az Alibaba, amelyek közel milliárdos ügyfélbázisuknak indítottak hiteltermékeket, folyószámlákat, pénzküldési lehetőségeket, aztán elkezdtek kacsingatni a befektetési termékek felé is. A bankok hirtelen elkezdtek félni tőlük, írja a Portfolio.

Facebook

Miután a Facebook nemrég elindította Amerikában a Facebook Paymentset, 2017 decemberében kiderült, hogy a cég e-money és fizetési rendszerek üzemeltetéséhez szükséges licencet kapott Írországban. Ezzel lényegében a világ legnagyobb közösségi médiaoldala is belépett az európai fizetési piac feletti dominanciáért vívott fintechháborúba. Egy friss EU-s direktíva, a PSD2 előírja a bankoknak, hogy hozzáférést kell adniuk külsős szolgáltatóknak adataikhoz és szolgáltatásaikhoz, már ha erre az ügyfél engedélyt ad. Vélhetően ezt a szabályozást kihasználva repül majd rá a Facebook is eleinte a fizetési piacra, majd más banki szolgáltatásokra is.

A Facebook üzenetküldő funkcióján, a Messengeren keresztül egyébként számos bank, biztosító és egyéb pénzintézmény tette mára is többé-kevésbé elérhetővé szolgáltatását. Többnyire chatbotos funkciókról van szó, melyen keresztül érdeklődni lehet bizonyos termékekről és szolgáltatásokról, de bizonyos esetekben (például a magyarországi Allianznál utasbiztosítások esetén) akár szerződést is lehet kötni.

Több olyan ország is van (például az Egyesült Királyság, Kanada és az Egyesült Államok), ahol pénzt is lehet küldeni Messengeren keresztül közvetlenül beszélgetőpartnerünknek. Ez a funkció a hangfelvevő és a játék ikonja közt érhető el. Az is előfordulhat, hogyha pénzről beszélünk ismerősünkkel, az M nevű facebookos chatbot ezt felismeri és automatikusan feldobja a fizetés indításának lehetőségét. Ilyenkor egyszerűen beírjuk a kártyaadatainkat és hogy mennyi pénzt akarunk küldeni, a többit a közösségi médium intézi. A szolgáltatás egyébként maximum 250 font küldésére használható, ingyenes és a rendszer védelmét "banki szintű" biztonsági rendszer látja el.

Könnyen lehet, hogy hosszú távon hasonlóan tudunk majd befektetni, hitelt felvenni, vagy éppen bankszámlát vezetni a Facebooknál. Ez a hagyományos pénzügyi intézményeket főleg azért aggasztja, mert a közösségi médiumnak több mint 2,2 milliárd felhasználója van és jelentős hányaduk áttérhet a Facebookon keresztüli pénzügyi ügyintézésre. Hasonló tendenciát már láthattunk Kínában a Tencent WeChat nevű közösségi médiumának esetén, amelynek egymilliárd felhasználójából már 800 ezer a WeChat Pay nevű alkalmazást használja fizetésre. 

Amazon

Az Amazon már régóta foglalkozik hitelezéssel, Amazon Lending nevű platformjához azonban csak meghívásos alapon lehet hozzáférni. Olyan kereskedők igényelhetik, akik utána az Amazonon értékesítik a termékeiket. 1.000- 80.000 dolláros összegeket igényelhetnek a platformon keresztül, 2-13%-os THM mellett, maximum hat hónapos futamidő mellett.

Arról egyelőre nincs szó, hogy az Amazon ezt a szolgáltatást elérhetővé tenné lakossági ügyfeleknek is, arról viszont nagyon is, hogy a techcég folyószámla-szolgáltatást indítana. Az Amazon jelenleg a Capital One-nal és a JP Morgannel is tárgyal az Amazon Checking Account elindításáról. Ez egy olyan folyószámla lenne, ami exkluzív lenne a techcég ügyfeleinek számára, idővel még az is lehet, hogy maga az Amazon vezetné. Amellett, hogy ez mind a cégnek, mind pedig az ügyfeleknek alacsonyabb költségeket jelentene, az amerikai techóriás az ügyfelek költési szokásait is jobban nyilván tudja majd tartani, sőt, előbb-utóbb hiteleket és befektetési termékeket is fel tud majd kínálni számukra. Mindez egyelőre úgy tűnik, nem feltétlen jelent veszélyt a hagyományos bankokra, hiszen az Amazon saját elmondása szerint inkább a pénzintézetekkel való partneri együttműködések kialakítására törekszik majd, nem akar felforgató lenni.

Ezen kívül az Amazon működtet fizetési szolgáltatást is. Az Amazon Pay segítségével akár külsős e-kereskedelmi platformokon is fizethetünk, viszont ehhez muszáj hozzárendelnünk egy más szolgáltatónál vezetett bankkártyát, vagy hitelkártyát.

Google

A Google digitális fizetési rendszere, a Google Pay már 2015 óta működik (eleinte Android Pay és Google Wallet néven, két külön szolgáltatásként ment). Akár más mobilfizetési rendszereknél (mint például a PayPalnál), itt is egy kártyát kell hozzárendelnünk az apphoz, melyről aztán fizethetünk. Az alkalmazás segítségével vásárolhatunk online és fizikális boltokban is, de átutalást is indíthatunk rajta keresztül. Egy webes felülettel sem kell bíbelődnünk, csak megadjuk a chatbotnak, kinek és mennyi pénzt szeretnénk küldeni, majd azonosítás és engedélyezés után teljesíti a tranzakciót az alkalmazás.

Nem titok, hogy a Google hosszú távon bővíteni szeretné pénzügyi szolgáltatásait, viszont saját elmondása alapján inkább banki partnerségek segítségével tenné ezt, nem pedig konkurensükként. Vélhetően az azt jelenti, hogy a PSD2 előnyeit kihasználva a Google szeretné elérni, hogy a Payt a pénzügyi intézmények integrálják termékcsomagjaikba, cserébe a Google pedig appján keresztül elérhetővé teszi az ő befektetési és hiteltermékeiket. A Google Playstore platformján keresztül egyébként már most is számtalan banki alkalmazás elérhető.

A Google egyébként nem áll messze attól, hogy maga is forgalmazzon pénzügyi instrumentumokat, hiszen a Google Finance szolgáltatáson keresztül már egyes termékek árfolyamának és fontosabb adatainak nyomon követésére most is van lehetőség. Nem túlzás azt állítani, hogy már csak egy forgalmazási engedély és egy "vétel" gomb választja el a céget attól, hogy maga is kvázi-brókercéggé váljon.

Akár az Amazon, a Google is belekóstolt a kkv-finanszírozásba, a Lending Club személyek közti (P2P) hitelezővel együttműködve kétéves, maximum 600 ezer dollár összegű hiteleket kínálnak olyan amerikai cégeknek, melyeket a Google meghívás alapján választ ki.

Apple

Az Apple az Apple Payen keresztül nyitott a pénzügyi szolgáltatások felé. Az alkalmazáson keresztül lehetőség van fizikális boltokban és online is fizetni, ráadásul integrálták több másik alkalmazásba is, például az ExxonMobilnál. Akár a Facebooknál, az Apple üzenetküldő rendszerén, az iMessagen keresztül is lehetséges pénzt küldeni kiválasztott ismerősünknek, bár ez a funkció egyelőre még földrajzilag korlátozott.

Az Apple a hitelezési piacon is megjelent. Ausztráliában a Latitude Financiallal közösen kiadtak egy kártyát, a CreditLine-t, melyet kamatmentesen (maximum 18 hónapos futamidőre) lehet Apple-termékek vásárlására használni, de lehet vállalkozásunk fejlesztésére és tanulmányaink finanszírozására is használni a rendszerben felvett hiteleket.

A 2017-es WWDC konferencián egyébként szó volt arról is, hogy az Apple teljes mivoltában egy "bankká válik", ez egyelőre kimerül a fizetési rendszerek üzemeltetésében és a nagyon korlátozott célú hitelezésben, betétgyűjtésről és befektetési termékek forgalmazásáról egyelőre még nincs szó. Nem kizárt persze, hogy akár a többi techcég esetén ez tapasztalható, az Apple is nyit majd a befektetési szolgáltatások felé.

Van már egyébként Apple Bank is, az 1863 óta létező New York-i pénzintézetnek azonban nincs köze az Apple techcéghez.

Alibaba

Az Alibaba Ali Express fizetési szolgáltatója, a korábban Alipay néven működő Ant Financial a kínai mobilfizetési piac 55%-át magába olvasztotta, majd úgy döntött, ahelyett, hogy a Tencenttel szemben hazai pályán versenyzik, inkább elkezdett nemzetközileg is terjeszkedni, ehhez a projekthez pedig rekordösszegű, 14 milliárd dolláros forrásbevonási kört bonyolított le sikeresen.

A kínai cég hatalmas veszélyt jelenthet a nyugati pénzintézeteknek, hiszen olcsóbbak, mint legnagyobb nyugati konkurensük, a PayPal és kiforrott mobilfizetési infrastruktúrájuk mellett már befektetési szolgáltatást és hitelt is nyújtanak. Övék a világ legnagyobb pénzpiaci alapja is, a Jue Baó, melyben 268 milliárd dollárnyi vagyon forog - a portfólió tavalyi hozama pedig kifejezetten jó, 3,9%-os volt, de működtetnek hitelezési és hitelbírálati rendszert is.

Nem túlzás azt állítani, hogy az Ant Financial appja minden, amit a nyugati mobilfizetési szolgáltatók egyelőre csak szeretnének elérni. Ha a kínai cég előbb veti meg a lábát a nyugati piacokon, mint a hagyományos techcégek "mobilbankjai," komoly fejtörést okozhatnak mint a nyugati bankoknak, mind pedig más, bankolás felé nyitó technológiai cégeknek.

(Portfolio, 2018. július 26.)

 

Ezt elbukta a Mastercard és a Visa

Túl sok jutalékot kértek a bankkártyás fizetés után a kereskedőktől. A bíróság szerint nem kellett volna. Most fizethetnek. Amerikában.

Két kártyacég, a Visa és a Mastercard, valamint több amerikai nagybank mintegy 6,5 milliárd dollárt fizethet egy évtizedes jogvitában kereskedelmi partnerei számára. A kiskereskedők azért fordultak bírósághoz, mert sokallják a jutalékokat, amelyeket a bankkártyás tranzakciók után kell fizetniük.

A Visa és a Mastercard közel került ahhoz, hogy megállapodjanak egy 13 éve húzódó jogvitában, amelyet körülbelül 12 millió kereskedő indított közösen velük szemben a szerintük mesterségesen magasan tartott bankkártyadíjak miatt. A két kártyacég mellett több bank – köztük a JPMorgan Chase, a Citigroup és a Bank of America – is érintett az ügyben. A felek két évvel ezelőtt már majdnem megállapodásra jutottak, a szövetségi bíróság azonban alacsonynak találta a kereskedőknek járó kártérítés összegét, amit akkor 5,7 milliárd dollárban állapítottak volna meg. 

A kereset tárgya, hogy a bankkártya társaságok és a bankok nem megfelelő módon állapították meg a bankkártyás tranzakciók díjait, más szóval túl magas jutalékot számítottak fel a kiskereskedőknek. A bankok között fizetett, úgynevezett interchange-díjak voltak magasak, amelyeket a kibocsátó banknak fizet az elfogadó bank, utóbbi viszont teljes mértékben áthárítja a kereskedőkre. 

Egyelőre nem lehet tudni, hogy a bankkártya cégek egyenként mekkora összeget fizetnének a kereskedelmi partnereknek, a Bloomberg viszont kiemeli: a Mastercard bejelentette, hogy céltartalékát 210 millió dollárral megemeli ebben a negyedévben, a Visa pedig 600 millió dollárt fordít ugyanerre a célra. Azt is tudni lehet, hogy a Mastercard az első negyedévben már 737 millió, a Visa pedig 884 millió dolláros céltartalék-képzést hajtott végre.

A jogvita lezárására a felek már több időpontot is kitűztek, ameddig megállapodnak a kártérítés végösszegéről, a legutolsó dátum június 25-e volt, ezt a határidőt azonban most kitolták július 17-ére. A bankkártyás fizetések után levont tranzakciós díjak mértéke éves szinten egyébként eléri a 90 milliárd dollárt az Egyesült Államokban. Biztos nyereséget jelentenek a bankoknak és a kártyacégeknek, viszont egyre több irányból támadják a túl magasnak ítélt jutalékokat.

 

Mobilos fizetés: Starbucks az első

Amerikában. Megelőzi az Apple Payt, a Google Payt, és a Samsung Payt.

Bármennyire is igyekeznek az olyan fintech cégek, mint a Samsung, az Apple és a Google, hogy átvegyék az uralmat a mobilos fizetések piacán, a Starbucks kávézó továbbra is vezet az Egyesült Államokban, írja az Origo. A népszerű kávézólánc mobilfizetéses alkalmazása annyira sikeres, hogy az összes riválist maga mögé utasítja az eMarketer szerint.

Az eMarketer adatai szerint a Starbucks továbbra is vezeti a mobilos fizetések piacát az Egyesült Államokban, hiszen a kávézólánc alkalmazása a legnépszerűbb és ez bizonyára így is marad. Ebben az évben 23,4 millió 14 évesnél idősebb használta legalább egyszer a Starbucks telefonos alkalmazását fizetéshez.

A Starbucks így megelőzi az Apple Payt (22 millió felhasználó), a Google Payt (11,1 millió felhasználó) és a Samsung Payt (9,9 millió felhasználó). Ugyan a Samsung alkalmazását fogadja el a legtöbb kereskedő, mégis ők állnak a lista utolsó helyén.

Az eMarketer becslései szerint a mobilos fizetés piaca 14,5 százalékkal fog nőni idén és eléri az 55 millió felhasználót. Szintén az idei évben először fog minden negyedik amerikai félévente legalább egyszer a telefonjával fizetni egy boltban a vásárlást követően.

Ugyan a piac nő, de az eMarketer arra is felhívja a figyelmet, hogy a mindennapokban továbbra sem elterjedt még ez a fizetési forma. A legtöbbször csak nagyon apró dolgokért és ritkán fizetnek mobiltelefon segítségével. Azonban néhány éven belül már komolyan számolni kell majd a mobilos fizetéssel.

A Starbucks alkalmazás sikere abban is rejlik, hogy a lánc által kínált kávé a fiatalok körében státuszszimbólummá vált, és több mint 14 ezer boltjuk van világszerte.A kávézó hűségprogramja is a legnépszerűbbek között van és sokan az alkalmazás segítségével gyűjtik pontjaikat. Az eMarketer megerősítette, hogy a jól ismert éttermek és kávézók között a Starbucks hűségprogramját használják a legtöbben.

(Origo, 2018. május 29.)

 

eBay: az Adyen belép

Az eBay beveszi az Adyent, a PayPal azért marad.

Az eBay bejelentette, hogy a szerződésük lejárta után többé nem a PayPalt fogják használni fizetési szolgáltatásként az online piactéren és aukciós oldalon – írja a Gizmodo nyomán az Index.

Sőt már az új szolgáltatót is megtalálták: 2020-tól az amszterdami központú Adyen lesz az új hosszútávú partner. Ez azt jelenti, hogy ők dolgozzák majd fel az oldalon indított tranzakciókat, és őket tünteti majd fel az eBay első számú fizetési opcióként. Közben azért a PayPal is megmarad, de csak mint további alternatív fizetési lehetőség.

Az eBayt az utóbbi években erősen megszorongatta az Amazon és az Alibaba szárnyalása. A cég célja a váltással, hogy a vásárlási folyamat nagyobb részét tartsák kézben, hogy zökkenőmentesebb felhasználói élményt teremtsenek a vásárlóknak, miközben több választási lehetőséget is kínálnak a fizetésben. Az Adyen a PayPalhoz képest fiatal és apró cég, 2016-ban csak 178 millió dolláros nettó árbevételük volt a PayPal 11 milliárdjához képest.

A PayPal 2003 óta az eBay első számú partnere, sőt egészen 2015-ig az eBay leányvállalataként működtek, mielőtt függetlenné váltak volna. A mostani bejelentés hírére 10 százalékot estek a cég részvényei, de az elszakadás óta szépen növekedik, és már több lábon áll, így várhatóan nem fog bezuhanni a 2020-as váltás után se. A tavalyi utolsó negyedévben egyébként közel 60%-kal százalékkal nőtt a nyereségük az előző évi azonos időszakhoz képest.

A PayPal magyarországi képviselete is megszólalt persze, az Index szerint gyakorlatilag megerősítve a cikkben szereplő állításokat. Azt mondták, hogy a PayPal és az eBay produktív partneri kapcsolatot ápol egymással és a továbbra is széleskörű fizetési szolgáltatásokat nyújt az eBay számára, egészen 2020 júliusáig. A két cég továbbá aláírt egy megállapodást, amely szerint a PayPal 2023 júliusáig biztosan fizetési opció marad az aukciós oldalon. Továbbra is építik a kapcsolatukat az eBay-el és annak vásárlóival innovatív, megbízható és egyszerű fizetési szolgáltatásunkon keresztül.

(Index, 2018. február 2.)

 

 

Megdobták a Mastercardot a bankkártyás vásárlók

Mindene nőtt a Mastercardnak 2017 harmadik negyedévében.

Az amerikai pénzforgalmi technológiai konszern közölte, hogy a harmadik negyedévben nettó nyeresége elérte az 1,4 milliárd dollárt az egy évvel korábbi 1,2 milliárd dollárral szemben. Az egy részvényre jutó eredmény 1,1 dollárról 1,3 dollárra emelkedett, míg az elemzők csak 1,2 dollárt vártak.

A hitelkártya-társaság működési bevétele 18 százalékkal 3,4 milliárd dollárra nőtt.

A Mastercard kártyákkal lebonyolított fizetések összege 11 százalékkal 1,4 ezer milliárd dollárra emelkedett.

(Napi.hu, 2017. október 31.)

 

Nem csípik az indiaiak a készpénz kivonást

Megtört a vásárlási kedv, pedig eddig a fogyasztás húzta az indiai gazdaságot. Néhány év, mire helyre billen a fogyasztási piac.

Leginkább az autópiacon mérhető Indiában a közelmúltban indított készpénzkivonás. 2016. novemberében több mint 28 százalékkal, 33 ezerre esett a legnagyobb indiai autógyártó, a Tata Motors értékesítése az előző hónaphoz képest, a hónap elején bejelentett nagyarányú készpénzkivonás miatt, tudósít a fejleményekről az Origo.

Narendra Modi indiai miniszterelnök november 8-án televíziós beszédben jelentette be, hogy az adócsalás, a korrupció és a pénzmosás elleni küzdelem jegyében azonnali hatállyal érvénytelenítik a két legnagyobb címletű és leggyakrabban használt bankjegyet, az 500 és az 1000 rúpiásat. Ezek értéke 6,5, valamint 13 eurónak felel meg.

Csaknem 40 százalékkal csökkent a Mahindra & Mahindra, az elsőszámú indiai városi terepjáró (SUV) gyártó értékesítése is ugyanebben az időszakban. A cég eredetileg arra számított, hogy az ünnepek és az alacsonyabb kamatok miatt felfutás lesz, ehhez képest a váratlan bankjegycsere azonnal megakasztotta a járműértékesítést és hatalmas piaci bizonytalanságot okozott.

India gazdasága 2016. júliusa és szeptembere között jelentősen, 7,3 százalékkal bővült az előző évihez képest, elsősorban a lakossági fogyasztás növekedése nyomán. A készpénzkivonás bejelentése azonban komoly sebet ütött a fogyasztói bizalmon.

Elemzők szerint 2018-ra erősödhet vissza a kereslet, amikor várhatóan alacsonyabbak lesznek a kamatok és jobb lesz a gazdaság készpénzellátottsága.

(Origo, 2016. december 2.)

 

Az angolok szeretnek érintéssel fizetni

Bankkártyával. A magyar vásárlók is egyre inkább.

2016. első félévében nagyobb értékben vásároltak az érintéses kártyáikat használva az Egyesült Királyság lakói, mint tavaly egész évben, egy, a közelmúltban nyilvánosságra hozott felmérés szerint. Az egyszerű, kényelmes, biztonságos fizetési lehetőséget nyújtó megoldás Magyarországon is terjed.

A UK Cards Association, vagyis az Egyesült Királyság Bankkártyaszövetsége szerint 2016. első hat hónapjában 9,3 milliárd fontot (3.350 milliárd forint) költöttek el az érintéses bankkártyákat használva a szigetország lakói, ami azért egészen figyelemre méltó, mert 2015-ben egész évben ennél kevesebb, 7,8 milliárd font volt ez az érték. A fejlődés ütemét jól érzékelteti az is, hogy 2016. júniusában a bankkártyával kifizetett összeg 18 százalékát érintéses kártyával fizették, míg egy évvel ezelőtt ez az arány mindössze 7 százalék volt.

A jelentős felfutásban szerepet játszott az is, hogy még 2015-ben az Egyesült Királyságban megemelték azt a limitet, amelynél még PIN-kód megadása nélkül lehet használni az érintéses kártyákat, így jelenleg akár már 30 fontos számlát is ki lehet ezzel a módszerrel fizetni. Egy felmérés szerint azonban a britek 37 százaléka azt szeretné, ha még magasabb lenne a határérték, a megoldást legtöbbet használó londoniak körében  pedig 45 százalék az így vélekedők aránya.

A britek egyébként annyira rákattantak a kártyás fizetésre, hogy 40 százalékuk már hetente több alkalommal is használ érintéses bankkártyát, egyharmaduk pedig úgy véli, 2020-ra teljesen idejétmúlt lesz a készpénz.

Az irányzatra érdemes a kereskedőknek is odafigyelniük, mert a Retail Times magazinban bemutatott felmérés alapján
a fogyasztók negyede elkerüli azokat az üzleteket, ahol nem használhatják a bankkártyájukat fizetésre, míg harmaduk csak a legvégső esetben nyúl készpénzhez, ha más fizetési mód nem áll rendelkezésre.

Az érintéses bankkártya terjedésében az egyik fő tényező egyértelműen a kényelem és gyorsaság. Egy felmérés szerint a POS-termináloknál fizetéssel töltött idő akár 30-40 százalékkal is csökkenhet, ha ilyen kártyát használ valaki, míg egy másik tanulmány arra mutatott rá, hogy a készpénzes megoldásnál is jóval gyorsabb lehet. Így elég csak arra gondolni, hogy nem kell megvárni, amíg a pénztáros kiszámolja a visszajárót. A kereskedők számára ez fontos információ, hiszen a kényelem és gyorsaság megkülönböztető tényező, ami befolyásolhatja a fogyasztói döntéseket.

A Magyarországon kibocsátott kártyák több mint fele alkalmas érintéses fizetésre. 2015. év végén már a kibocsátott bankkártyák több mint fele alkalmas volt az érintéses fizetésre a Magyar Nemzeti Bank adatai szerint. Ez azt is jelenti, hogy egy év alatt 30 százalékkal nőtt az ilyen kártyák száma. Az érintéses bankkártyák számának növekedésével bővült az elfogadóhelyek száma is, így például a boltokban elhelyezett 101 ezer POS-terminál közel kétharmadánál már lehetett fizetni velük 2015. végén.

(Origo, 2016. augusztus 1.)

 

Csendben nyomul az Adyen

Fizetsz a boltban és ő segít láthatatlanul.

Van egy alig ismert startup Amszterdamban, amely megnyerte magának a technológiai ipar nagyjait. Az Adyen olyan ügyfelekkel dolgozik, mint a Facebook vagy az Uber, kedvelik a befektetők, miközben hatalmas növekedési lehetőségekkel rendelkezik. Noha az amszterdami Adyen már 2,3 milliárd dolláros értékeltséggel rendelkezik, komoly ügyfeleket tudhat maga mögött, sokan mégsem ismerik a vállalkozást. Mindez pedig azért van, mert a startup tudatosan úgy építette fel a profilját, hogy ne legyen előtérben a fogyasztók számára. Az Adyen megmarad a háttérben.

Az Adyen sok szempontból eltér a többi jól menő startuptól. A 2006-ban alapított vállalkozás a háttérben növekedett és fejlődött. 2015-ben a bevételek már majdnem megduplázódtak, 350 millió dollárra emelkedtek. A cég abban is különbözik számos társától, hogy 2011. óta nyereséget termel. Ilyen teljesítménnyel pedig sok menő cég sem büszkélkedhet a Szilícium-völgyben.

A vállalkozás a kezdetekkor olyan webes cégeknek segített fizetési megoldásokkal, mint Facebook, majd áttértek a mobil területére, amikor az Uber és társaik emelkedésnek indultak. Ezt követően az Adyen kifejlesztett egy szoftvert, amely a hagyományos üzleteknek nyújt segítséget a fizetési (POS) termináloknál.

Mára világszerte 4.500 üzlet használja az Adyen megoldását. Noha ez önmagában nem olyan hatalmas szám, de olyan vállalkozásokat tudhatnak maguk mögött, amelyek óriási ügyfélkörrel rendelkeznek.

A Szilícium-völgy nagyjai már felfigyeltek az Adyen tevékenységére. A cég nemrég érte el a 2,3 milliárdos értékeltséget, miután tőkét szerzett az Iconiq Capitaltól. Ez az alig ismert vagyonkezelő olyan befektetéseket mozgat, mint a Facebook alapító Mark Zuckerberg, a LinkedIn vezérigazgatója, Reid Hoffmann, vagy a Twitter vezetője, Jack Dorsey pénze. Ezzel az Adyen abba a csoportba került, amely cégek elérték az 1 milliárd dolláros értékeltséget.

Ezzel együtt az Adyennek nincs égető szüksége a tőkére, mivel nyereséget termel. Ráadásul sokkal kevésbé bizonytalan a cég működése, mivel kisebb rajta a nyomás, hogy elhitesse a befektetőkkel, milyen rendkívüli értékkel bír, miközben bőven van ideje fontolgatni egy esetleges tőzsdére menetelt. Az Adyen egyébként elég komoly versenyben kell hogy megállja a helyét. A fizetési megoldásokat kínáló startup szektor ugyanis elég erős, olyan szereplőkkel, mint a svéd Klarna vagy az amerikai Stripe. Ráadásul nem is csak a startup jelent kihívást a cégnek, hanem az egész technológiai szektor (mint az Apple, a Google, a Facebook vagy a Samsung) a maga területén.

Mindeközben a közel 10 éves Adyen vezetése nyugodtan kezeli, hogy mit hoz a jövő: ahogy az Uber is jelezte nemrég, hogy a lehető legkésőbb szeretnének tőzsdére menni, úgy a tőkeproblémákkal szintén nem küzdő Adyen sem kívánja elsietni a nyilvánosságra lépést a hivatalos kommunikáció szerint.

A holland vállalkozás azért is van könnyű helyzetben, mert, egy veszteséget termelő startup nem tud a végtelenségig tőkét bevonni és ezért új megoldásokat kell keresnie. Ez a nyomás viszont az ő esetükben jelenleg nem áll fönn, így nem is rohannak a tőzsdére lépéssel.

(Origo, 2016. május 29.)

 

Alipay, Tencent, Apple

Egy kalapban turkálnak. Kaszálhat az Apple Pay Kínában is.

Az Apple mobilfizetési szolgáltatása 2016. február 18-án indult Kínában, ezzel az Egyesült Államok, az Egyesült Királyság, Kanada és Ausztrália után egy újabb hatalmas piacra tört be a mobilgyártó. A kínai mobilfizetési piacra belépni még az Apple-nek sem lehetett könnyű, ugyanis itt a helyi szabályoknak megfelelően a bankkártyás fizetésekben monopóliummal rendelkező UnioinPay-jel és 19 bankkal kellett megállapodniuk.

Az Apple Pay egy olyan ország piacára érkezett meg, ahol már így is sokan és sokszor fizetnek a mobiljukkal: 2015-ben több mint 358 millió kínai fizetett a mobiljával online, és összesen 416 millió kínai összességében az interneten keresztül. A kínai mobilfizetési piacot jelenleg az Alipay (az Alibaba egykori leánya) és a Tencent Holdings uralja.

Az Apple az Egyesült Államokban a rajta átfutó hitelkártyás tranzakciók értékéből 0,15 százalékot kap, a betéti kártyás tranzakciók után pedig 0,5 centet. A briteknél viszont a pletykák szerint már nem tudott ilyen jó kondíciókat kialkudni az Apple. A brit bankoktól jelentősen kevesebbet kapnak, néhány pennyt 100 fontonként.

Alipay

Az Alipay online fizetési szolgáltatásnak 300 millió regisztrált felhasználója van, amit jelenleg 130 ezer boltban és 900 ezer taxiban, és persze az Alibaba online kereskedelmi partnereinél elfogadják fizetési módként. Az Alipayen naponta durván 80 millió tranzakció megy át, ebből 45 millió tranzakció mobilról indul. A 2013. novembere óta az Alipaytől külön brandként kezelt Alipay Wallet számlavezetési szolgáltatásnak 190 millió regisztrált felhasználója van.

(Portfolio, 2016. február 17.)

 

Készpénz bankkártya nélkül

Jönnek a kártya nélküli bankautomaták.

Az Egyesült Államokban több nagybank, a JP Morgan, a Bank of America és a Wells Fargo is érintéses (NFC-s) ATM-eket vezetne be. A bankkártyákat ma még a bankjegy kiadó automatákba kell helyezni készpénz felvételnél, de hamarosan jönnek azok a gépek, melyek érintéses bankkártyákat is elfogadnak, persze csak érintéssel. Ráadásul a jelek szerint az Apple Pay és az Android Pay mobilappokal is készpénzt lehet majd felvenni, ekkor már természetesen kártya nélkül.

A legnagyobb amerikai bankokból három már dolgozik azon, hogy érintéses (NFC-s) kommunikációra is alkalmasra cseréljék ATM-hálózatukat. A lépéssel nem csak annyit tennének, hogy a kártyákat nem lenne muszáj ezentúl a gépbe behelyezni, hanem ez megnyitja a lehetőséget arra is, hogy mobiltárcákkal (appokkal) vegyenek fel készpénzt az ügyfelek.

Megerősítette a Bank of America és a Wells Fargo is, hogy az Android Pay-t és az Apple Pay-t is támogatni fogják az új NFC-s ATM-ek. A JP Morgan két ütemben vezeti be az újításokat, így az első körben egy mobilappon keresztül kapott biztonságos kóddal lehet majd készpénzt felvenni a gépeikből. Ehhez még nem is kell az NFC-s kommunikáció, de később az Apple Pay-hez és az Android Pay-hez hasonlóan lehet majd őket használni.

A mobil lopásgátló is

Bár még teljesen nem világos, pontosan hogyan fognak működni az új ATM-ek, de arra az esetre biztosan jók, amikor valaki elveszíti a kártyáját, vagy épp nincs nála, és pénzt szeretne felvenni. A kártyacsalók sem fognak neki örülni, ugyanis eddig például egy kis méretű, a kártyát beszívó lyukhoz telepített olvasóval el tudták lopni a kártyaadatokat, egy mini kamerával pedig akár a pin-kódokat, de ez sokkal nehezebb lesz az új alkalmazásokkal.

A mobilappokon egyrészt komolyabb (nem négy számjegyű) kódokat is meg lehet adni, vagy az azonosítás biometrikus (ujjlenyomat olvasás) módon történik, ráadásul az adatokat biztonságosan, védetten, ellenőrzötten cseréli ki az ATM és egy mobil az érintéses kommunikáció során.

(Portfolio.hu, 2016. január 29.)

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.