élelmiszeráruda₪fogadó

Az élelmiszeres diszkontok nagyon lepipálják a többieket

Egyre több magyar vásárló szereti gyorsan letudni a bevásárlást: a diszkontok repítik előre az élelmiszeres piacot. A munkaerőhiány is váltásra serkent. Az Aldi és a Lidl dolgoztatja meg legjobban az embereit, igaz, a legtöbb bérrel. A Lidl egy főre jutó forgalma négyszerese a Coop Szolnokénak.  

Vallott a Lidl is, augusztus utolsó napján közzétette éves beszámolóját. Így már teljesebb kép festhető a multi élelmiszerláncok ügyködéséről. Úgy tűnik a magyar számokból is, hogy alaposan átalakulnak a vásárlási szokások az élelmiszerboltban is. Egyre több az olyan vásárló, világszerte, aki nem szeretne sokat bíbelődni a bevásárlással, jobb azt mielőbb letudni alapon. Ez egyébként más áruterületen is megfigyelhető, például a ruházati kereskedelemben vészes iramban terjed a fast fashion, szemben a tradicionális márkákkal, ádáz piaci küzdelmet is vívnak egymással.

Kérjek tíz deka párizsit és még sorba is álljak?

A magyar élelmiszer vásárlási szokások átalakulását két folyamat is mutatja. Egyrészt egyre több élelmiszerlánc vág bele az online élelmiszer eladásba, ahol az úttörő jó néhány évvel ezelőtt a magyar G'Roby volt, de időközben felzárkózott mellé a CBA, a Tesco, majd az Auchan is. De indul majd a Spar is és a diszkontok között is akad, aki ezt latolgatja a magyar piacon is. Pontos nyilvános adatok azonban nincsenek arról, hogy kinek hogy megy az online értékesítés, ebben a kérdésben minden webáruház, az iparcikkesek is nagyon szemérmesek. De sok reményt fűznek hozzá és nem panaszkodnak.

Akad adat azonban a másik gyorsan lépegető csatorna terjeszkedéséről. Világszerte megfigyelhető a diszkont, élükön a német láncok viharos sebességű terjeszkedése, már Amerikában is ott vannak. Magyarországon is a leggyorsabb ütemben nő a forgalmuk, amihez persze az is hozzátartozik, hogy - plázastop ide, plázastop oda - azért szépen terjeszkednek is bolthálózatuk bővítésével.

Hát igen, a munkaerőhiány okozta sorállás - van ilyen - is a váltásra ösztönzi a boltosokat és a vásárlókat egyaránt.

Tolják a diszkontok rendesen: az Aldi és a Lidl nagyot nyomott

Az elmúlt négy esztendőt vizslatva - 2013-2016 között - bizony a diszkont élelmiszerboltok alaposan feltornázták a piacukat. A legviharosabb sebességgel az Aldi robog előre, aki ebben az időszakban másfélszeresénél is nagyobbra hizlalta forgalmát. Igaz, ő a legkisebb és szépen gyarapítja boltjait is. A legnagyobb értékben viszont a Lidl bővítette értékesítését, a közel 90 milliárdos növekedés több más mutatót is lepipál. Például egymaga hozta a három diszkontlánc növekedésének a felét, de ami a legszembetűnőbb, hogy egymaga túltesz a két hipermarket forgalomemelkedésén is.

Az előbbiekből rögvest következik, hogy hol is tartanak a hipermarketek, amelyek - igaz régebben - hasonló pályát futottak be. Hát bizony a hipermarket piac lassabban lépdel előre. De azért a szakterület átlagát hozzák, hiszen a KSH adatai szerint az úgynevezett élelmiszer jellegű vegyes boltok (ide tartoznak a multi élelmiszeres áruházak) árbevétele a jelzett négyéves időszakban összesen 4%-kal nőtt (ami nem sok, ráadásul úgy jön ki, hogy ez a piacrész 2013-ban és 2014-ben nem nőtt, hanem csökkent, emelkedés csak az elmúlt két esztendőben volt).

A szupermarket csatornát a multi áruházi körben az egy szem Spar jelenti, bár a Tesco is indított ilyen jellegű boltokat korábban és az Auchan is rálépett erre az ösvényre. A Spar viszont - némi ellentmondást is keltve az előbbiekkel - egymaga ugyanannyi növekedést lapátolt össze, mint az Aldi, de hát neki van a multik között a legtöbb boltja, több mint 400 (a Spar hálózata egyébként összetett, hiszen franchise partnerei is vannak, hagyományos boltosok és benzinkutasok egyaránt, de ők a számviteli szabályok alapján nem tartoznak bele a mérlegbeszámolóba).

A beszámolóadatok:

  2013 2016 változás 2016/2013
érték index
Aldi 80 133 + 53 166
Lidl 228 315 + 87 138
Penny 160 190 + 30 119
diszkontok 468 638 + 170 136
Auchan 272 294 + 22 108
Tesco 601 636 + 35 106
hiperek 873 930 + 57 107
Spar szm 385 438 + 53 114
összesen 1.726 2.006 + 280 116
Elektronikus Beszámoló Portál, nettó árbevétel, érték: milliárd forint, eltérő fordulónap: Tesco február 28., Auchan, Lidl: március 31. (Auchan, Lidl: korábban változott), szm: szupermarket

A blokkk.com már korábban rámutatott arra is, hogy eközben a legnagyobb hazai élelmiszeres láncok csak nagyon lassan lépdelnek előre. Rendszerük révén (önálló kisvállalkozások tömörülései) más típusú adatok állnak csak rendelkezésre, de azért ezek is jelzik a fékezett hatást:

  2013 2016 változás 2016/2013
hazai láncok 1.441 1.475 102
Trade Magazin, bruttó forgalom, érték: milliárd forint, CBA, COOP, Reál együtt

Meló a boltban: az egy főre jutó forgalomban négyszeres a különbség

A multi láncok sem egyformák. Üzlettípustól függően eleve eltérőek a sajátosságaik szerte a világban, persze, ezzel együtt igyekeznek igazodni a vásárlók igényeihez. De nem mindegy, mit mennyiért, hiszen a vásárló a kényelemért, a gyorsaságért cserébe azért még mindig kedvező árat vár el, így nem mindegy, hogy egy kiló kenyér eladásához mennyi költség kötődik. Minél kevesebb, annál jobb a boltosnak is, és a vásárlónak is. Ezt hívják hatékonyságnak és jó szervezésnek, ami persze nem minden politikusnak tetszik, de jobb lenne szembe nézni vele. Egy okos plázastop egyébként segíthetne is valamelyest a kisboltosoknak, de hát a feltételes mód kifejezi a magyar plázastop milyenségét is. Nyilván egy kisboltos nem bánja, ha nem épül mellette nagybolt, de ha közben drágán dolgozik, így is bedarálja a piac, ezért csökken a boltok száma. De ismerjük el, lassabban, mintha egyáltalán nem lenne plázastop.

Hát bizony akadnak különbségek bőven az egy főre jutó árbevételben, a multik között is, ami sok mindent elárul a magyar élelmiszer kereskedelemről. A világ persze megy előre és tíz deka párizsit ugyan senki sem fog a határon túlra kiruccanva megvenni, de lehet látni, hogy a modernizációt nem lehet a határon megállítani (ráadásul a brüsszeli bürokraták állandó gáncsoskodása sem engedi):

  árbevétel létszám
egy főre jutó árbevétel
(millió forint)
Lidl 315 3.820 82
Aldi 133 2.144 62
Penny 190 3.142 60
Auchan 294 6.140 48
Tesco 636 17.244 37
Spar 438 12.705 34
Krupp és Társa (CBA) 20 805 25
Élésker (Reál) 9 427 21
Coop-Szolnok 25 1.411 18
Elektronikus Beszámoló Portál, nettó árbevétel, érték: milliárd forint, létszám: átlagos statisztikai, eltérő 2016. fordulónap: Tesco február 28., Auchan, Lidl: március 31. (Auchan, Lidl: korábban változott)

(blokkk.com, 2017 szeptember 1.)

 

A top viszi az élelmiszerpiac nagyját

A top'12, a legnagyobb élelmiszeres cégcsoport viszi a piac nagyját. A piac növekedésének 95%-át a multik fölözik le. Brutális az egy boltra jutó árbevétel különbözősége a hazai és a multi boltok között.

Bár még minden céges beszámoló nem jelent meg (az Aldi, a Spar és a Penny már közzétette legutóbbi éves beszámolóját, az Auchan, a Lidl és a Tesco még várat magára, mivel utóbbiaknál a pénzügyi fordulónap nem az év utolsó napja, hanem február, vagy március vége), azért lehet látni, hogy az élelmiszerpiac nagyját a legnagyobb üzletláncok viszik, döntő túlsúllyal. A topban a hazai élelmiszeres láncok is benne vannak, de a piac bővülésének a nagyját már csak a multik viszik.

A top'12 (Tesco, Coop, Spar, CBA, Reál, Lidl, Auchan, Penny, Aldi, dm, Rossmann, Müller) a sarki fűszerestől a legnagyobb hipermarketig az élelmiszer, napicikkes boltok teljes skáláját átfogják, a leggyorsabban megugró webértékesítéssel és a diszkontokkal együtt, de akad itt benzinkút is. A különböző toplisták már napvilágot láttak, így ismert, hogy legnagyobb árbevételű áruházlánc a Tesco (788 milliárd forinttal), a magyar csoportok között (ahol kisebb cégek állnak össze valamilyen módon, cégönállóságukat megtartva) a Coop (582 milliárd forinttal).

A kérdés most az, hogy a legnagyobb élelmiszeres láncok milyen túlsúllyal rendelkeznek a magyar piacon. Hát naggyal. A Központi Statisztikai Hivatal egyik adatsora bolttípusonként összegzi a napicikkeket (a nagyobbrészt élelmiszereket, háztartási vegyi árukat, de ezekkel együtt más iparcikkféleségeket is) forgalmazó cégek forgalmát, ami azért összevethető a top'12 adatsorával (a nagyságrendeket tekintve, melyekben becsült adatok is vannak). Figyelemmel néhány statisztikai módszertani kérdésre (például a Tesco, vagy a CBA online eladása a KSH összegzésében már nem az úgynevezett élelmiszer jellegű vegyes adatban van, hanem máshol, ugyanígy az Auchan üzemanyag értékesítése is), első körben a top'12 forgalmát a teljes kiskereskedelemmel vetettük össze. A részarány tekintélyes:

top'12 teljes kisker top'12 súlya
2015 2016 2015 2016 2015 2016
3.950 4.115 9.278 9.673 43% 43%
KSH, top: Trade Magazin, Elektronikus Beszámoló Portál, érték: milliárd forint

A top'12 forgalmát ugyanakkor a KSH napi cikk forgalmat közelítő adataival összevetve jóval magasabb részarány adódik, mégpedig 85% körüli súllyal. A többin osztoznak a legkisebbek:

top'12 napi cikkek top'12 súlya
2015 2016 2015 2016 2015 2016
3.950 4.115 4.584 4.771 86% 86%
KSH, top: Trade Magazin, Elektronikus Beszámoló Portál, érték: milliárd forint

A két adatsor, a KSH és a toplistás felmérések persze más-más módszartannal készülnek, de a nagyságrendeket, irányzatokat azért pontosan mutatják.

És a piac növekménye a multiké, vagyis inkább a diszkontoké

Nem nehéz megbecsülni előre, hogy a top'12 viszi az élelmiszeres, napicikk piac növekményének a nagyját is, nem sok teret hagyva a magyar és a multi láncok mellett ügyködő kisvállalkozásoknak:

top'12 napicikk piac
top'12 súlya
növekedésben
2015 2016 növekmény 2015 2016 növekmény
3.950 4.115 + 165 4.584 4.771 + 187 88%
KSH, top: Trade Magazin, Elektronikus Beszámoló Portál, érték: milliárd forint

Persze az is kérdés, hogy a magyar és a multi áruházak miként osztoznak az élelmiszeres piacon. Az már óriási eredmény, hogy a három nagy hazai élelmiszerlánc benne van a topban. Helyzetük sokkal nehezebb a multi áruházakénál, hiszen eleve kisebb boltokat fognak össze, a kistelepülésekről nem is beszélve (bár a CBA és a Coop 2012-ben belekanalazott a régi Match és Profi üzletekbe, de hát ezek száma az összes boltjukhoz képest kevés).

Pusztán a piac növekedését nézve viszont azt mutatják az adatok (elöljáróban: torzítást lehet benne találni, de a nagyságrendek nehezen vitathatók), hogy a növekményt bizony a multik viszik, nem is akármilyen arányban. A Coop és a Reál ugyan elkönyvelhetett magának néhány milliárdos növekedést 2016-ban (a Coop 10 milliárd felett valamivel, a Reál 2 milliárd körül, ami inkább toporgás, mint növekedés), a CBA viszont 6 milliárdos csökkenésről adhatott számot, a Trade Magazin toplistája szerint.

Ígya multik így vitték a piac nagyja mellett a növekmény nagyját is, annak 95%-át 2016-ban:

  2015 2016 növekedés
hazai láncok 1.468 1.475 + 7
multi láncok 2.482 2.640 + 158
KSH, top: Trade Magazin, Elektronikus Beszámoló Portál,
érték: milliárd forint

És hát ugye azért a multikon belül is vannak különbözőségek, de azzal célszerű megvárni valamennyiük hivatalos éves beszámolóját. Nemsokára látni mindet. De annyi előrebocsátható, hogy a diszkontok növekedési üteme a legnagyobb.

Jó, de hogyan is

Egy rövidnek tűnő, de árulkodó szelet a piac értékelésében az egy boltra jutó forgalom, árbevétel. A feladvány egyszerűnek tűnik, hiszen a nagyobb alapterületű bolt forgalma eleve nagyobb. De ez sok technikai, technológiai, szervezési előnnyel is jár, például az áruszállítás egy kiló kenyér, vagy egy liter tej költségeit boncolgatva, a nagy boltban az kisebb, tehát költség- és árelőnnyel is jár. A különbség pedig tízszeres, tehát ebben a megközelítésben óriási a magyar kisboltok hátránya, amit persze sokkal pontosabban mutatna az egy négyzetméterre jutó forgalom, de ilyen adat nem nagyon lelhető fel a nyilvános információk között:

2016 árbevétel boltszám egy boltra jutó árbevétel
hazai láncok 1.475 9.374 157 millió forint
multi láncok 2.640 1.697 1.5 milliárd forint
KSH, top: Trade Magazin, Elektronikus Beszámoló Portál, árbevétel: milliárd forint, boltszám: darab

Tehát jó helyen turkált a kormány, amikor a hazai kisvállalkozásokat akarta védeni, csak éppen többségében olyan zsákutcákba futott be, természetesen az uniós bürokraták révén, ahonnan végül kénytelen volt kifarolni. De pénzt adhatna többet a kicsiknek, akik különben nem tudják a kisboltjukat fejleszteni és könnyen folytatódhat a tönkremenetelük (fél évtized alatt 15 ezer kisbolt ment tönkre).

(blokkk.com, 2017. július 27.)

 

Nagyot nyomultak a multi élelmiszeres áruházak

Az Aldi nő a leggyorsabban, két év alatt közel másfélszeresére. A kisboltok utolérhetik a focistadionokat - ürességben.

A nagy üzletláncok egy része már közzétette a 2016-os esztendő mérlegbeszámolóját. A foghíjak oka, hogy közülük egyesek nem december legvégén, hanem az év más hónapjaiban zárják pénzügyi évüket, ezt megengedi a nemzetközi gyakorlat. Jelenleg az élelmiszerek, napi cikkek piacán öt áruházlánc adatai ismertek (Aldi, Penny, Spar, dm, Rossmann), a többieké, mivel üzleti évük a tavaszi hónapokban zárulnak, csak később lesz olvasható.

Az eddig megismert mérlegbeszámolókból kitűnik, hogy az élelmiszeres, napicikkeket kínáló multi áruházak bizony a kereskedelem átlaga felett tudták növelni bevételeiket 2016-ban, hiszen a kiskereskedelmi forgalom egésze 4,7%-kal, ezen belül azonban az élelmiszerboltok forgalma mindössze 2,8%-kal bővült. Ez ugyanakkor azt is jelenti, hogy a hazai élelmiszer kisboltok többsége csak az átlag alatt mocorgott a piaci eredményeket tekintve.

Hát az élelmiszer kereskedelemben az országos átlagra bizony alaposan rápakoltak a multik. Sejteni lehet azt is, hogy az élelmiszerpiacon a diszkontok nyomulnak a leggyorsabban, hiszen előreláthatóan a Lidl mutatói sem adnak majd okot sok panaszra. Talán nem véletlen ezek tükrében, hogy a kormány korábban meg akarta tiltani a gyűjtőcsomagolást (ez a lelke a nagyáruházi technológiának, hiszen nem kell egyenként a polcra pakolni a sütőport, meg a többit, lehet egy mozdulattal egy dobozban) és a kötelező létszám mögé dugott adóból is ők fizették volna a legtöbbet. Még jó, hogy valahol rájöttek, az ilyen javaslatokat már eddig is elkaszálták a brüsszeli bürokraták, persze ettől még ráfér a támogatás - nagyon is, például egyszerű adókedvezménnyel - a kisboltokra.

A kisboltok is lassan ugyanúgy kezdenek kongani az ürességtől, mint a focistadionok, tessék, az MTK is hiába kapott új pályát, kiesett az élvonalból (nem fociszínvonalat kell érteni alatta, hanem csak besorolást). Lehet, hogy a kisboltosok többre mennének ennyi pénzzel.

Végül a multi áruházak mérlegadatai a következő képet rajzolják ki 2016 nagyáruházi élelmiszerkereskedelméről, amiben a puszta mérlegadatok sorában a növekedés üteme a legizgalmasabb:

  2016 2015 változás
Aldi 133 108 123
Penny Market 190 178 107
Spar 438 414 106
dm 76 69 110
Rossmann 62 56 111
Elektronikus Beszámoló Portál, nettó árbevétel, milliárd forint, 2016. január 1-december 31.,
változás: előző évhez képest, százalék
dm: 2015. október 1-2016. szeptember 30.,

Az Aldi már 2015-ben is 20%-kal növelte forgalmát, így két esztendő alatt az közel másfélszeresére ugrott. A Spar mérlegadataiban értelemszerűen a franchise boltjainak forgalma nincs benne.

És egy példa a magyar láncokra. A Coop lánc egyik vezető tagja a Coop Szolnok Zrt. 2016. évi árbevétele 25,2 milliárd forint volt, tehát piaci súlya jócskán elmarad a multi láncokétól.  A forgalom bővülése egyébként 7%-os volt, tehát szépen gyarapodott, csak éppen egy kisebb piaci körben. A Coop lánc összes tagja persze már nagyobb szeletet jelent, hiszen a különféle rangsorokban a CBA-val az élbolyban vannak.

És a multik rangsora

Sajtóhírekből már tudott, hogy a hosszú-hosszú esztendők óta piacvezető Tesco biztosan őrzi első helyét, árbevétele pedig 3%-kal nőtt (nettóban 614 milliárd forintról 630 milliárd forint fölé). Így teljes (bruttó) forgalma 2016-ban túllépte a 780 milliárd forintot.

A Spar csoport teljes árbevétele 516 milliárd forintra hízott, 5% körüli növekedés mellett, amiben a franchise boltjai is benne vannak.

Nagy birkózás folyik a Lidl és az Auchan között, mindkét lánc forgalma a 350-400 milliárdos sávba esik. A Lidl a korábbi időszakban már beelőzte az Auchant, hiába, a diszkontok lekörözték növekedési ütemben a két hipermarket láncot. Az Auchant erősen húzta egyébként a benzinkút üzletág és beindította az online árusítást is. Webáruháza egyébként a multik közül a Tesconak is van, a Spar pedig rövidesen indítja a sajátját.

A Penny feltehetően túllépte a 220 milliárdos bevételi szintet 2016-ban.

(blokkk.com, 2017. június 1.

 

Élelmiszerboltban nagy a baj: 20% béremelés volt, eladó nincs

Ezért sem piszkált bele a kormány az élelmiszeresekbe: 2017 februárjában 20%-kal voltak nagyobbak a bérek, mint egy évvel korábban, de az eladók száma mégis csökkent. Pedig több eladó kellene, csak éppen nem ott és annyi, ahogyan megtolták volna a multi áruházaknál.  A kereskedelempolitika összehangolása összevisszaságba, kuszaságba fulladt.

A kormány pontosan akkor jelentette be, hogy nem nyomja át az élelmiszerkereskedőket megregulázó csomagját, amikor kiderült az is, hogy ugyan egy év alatt átlagosan 20%-kal nőtt az eladók bére az élelmiszerboltokban, de a létszám éppen ellenkezőleg, még csökkent is egy csipetnyit. 2017 februárjában az élelmiszerboltok fizikai dolgozóinak létszáma 65.075 fő volt a KSH legfrissebb adatai szerint, egy évvel korábban pedig 65.875 fő, tehát pontosan 800 fővel kevesebb. Pedig az élelmiszeresek is nagyon keresik az eladókat, pénztárosokat, árufeltöltőket, raktárosokat.

A munkaerőhiány nagyon is pontosan kiolvasható az élelmiszerboltok béremeléséből, mivel már 2016-ban év közben tetemes mértékben meg kellett tolniuk a fizikai munkát végzők bérét, amire már csak rátett egy lapáttal a minimálbér. Így egyértelmű, hogy egy év alatt a béremelés nagyobb részét a munkaerőhiány kényszerítette ki, de nem rohantak többen dolgozni az élelmiszerboltokba.

2016-ban februártól decemberig 154 ezer forintról 178 ezer forintra, átlagosan 24 ezer forinttal nőttek a bérek az élelmiszerboltok fizikai dolgozóinak körében, ami persze csak az átlag, hiszen a sokat szidalmazott multiknál ennél a 16%-nál nagyobb emelések is voltak. Ez a 24 ezer forint a munkaerőhiány okozta béremelés.

2016 decemberéhez képest 2017 februárjára már kisebb volt a növekmény, hiszen a 178 ezer forintról 186 ezer forintra ugrottak a havi bruttó bérek, ami már csak 8 ezer forint. Ez a 8 ezer forint volt a minimálbér hatása. Így egy év alatt - 2017 februárja és 2016 februárja között - a béremelések háromnegyedét a munkaerőhiány kényszerítette ki az élelmiszerboltoknál, a minimálbéremelés pedig a negyedét hozta a borítékok megvastagodásának. Persze, csak az átlagot nézve.

A nemzetgazdaság átlagát nézve egyébként a havi bruttó átlagkeresetek egy év alatti 15%-os növekedését a munkaerőhiány hozta. A minimálbérhatás - hangsúlyozni kell, az átlagot tekintve - nulla volt, hiszen 2016 decemberéhez képest 2017 februárjára nem kellett az átlagos fizikai bért emelni.

A kisvállalkozások azonban nagyon is szenvednek a minimálbér emelése miatt, minél kisebbek, annál inkább. A kereskedelempolitika összehangolásának a kereskedelemregulázó csomag összebuherálása során éppen azt kellett volna jelentenie, hogy rávilágítson a várható hatásokra. Hát ez nem sikerült, még jó, hogy a kormány a végén ezt azért felmérte. Előbb is megtehették volna a kormány szakértői, már akik leírták és nem vitatták a csomagot.

Az élelmiszerboltok fizikai dolgozóinak átlagos, a hazai és a nemzetközi áruházakat is magában foglaló bérhelyzete 2017 februárjában a következő volt, összevetve az ágazat, valamint a nemzetgazdaság adataival:

 
2017
február
 2016
béremelés
február
december
2017 február/
2016 február
2016 december/
2016 február
2017 február/
2016 december
egy év alatt összesen
munkaerőhiány hatása
minimálbér hatása
élelmiszerbolt 186 154 178 + 32 + 24 + 8
kiskereskedelem 181 152 172 + 29 + 20 + 9
nagykereskedelem 196 171 195 + 25 + 24 + 1
nemzetgazdaság 195 170 195 + 25 + 25 0
KSH, érték: ezer forint, fizikai foglalkozásúak havi bruttó átlagkeresete, legalább öt főt foglalkoztató vállalkozások,
élelmiszerbolt: élelmiszer jellegű vegyes (hazai és nemzetközi áruházak együtt, szakboltokat kivéve)

(blokkk.com, 2017. április 21.)

 

Alaposan meghúzták a nagyáruházak

Az elmúlt évtizedben több mint 26 ezer kisbolt tönkrement, ugyanakkor jócskán megugrott az egy boltra és az egy négyzetméterre jutó forgalom. Nőtt persze a nagyáruházak száma is.

Az elmúlt évtizedben, 2005-2016. között sokat változott a magyar bolti, áruházi kiskereskedelem. Az értékesítőhelyek száma több mint 26 ezerrel csökkent, ma már 130 ezer alatt mozog a számuk (a benzinkutakat és az autókereskedéseket nem számítva). Ezzel egy időben a nagyáruházak száma gyarapodott, mind az élelmiszerek, mind a különféle iparcikkek kereskedelmében. Ezt jelzik azok a KSH adatok, melyek szerint a boltszám csökkenésével párhuzamosan a kiskereskedelmi hálózat alapterülete és a boltok átlagos alapterülete nőtt. Mindez a kisboltok térvesztését mutatja, hiszen a bezárt üzletek közülük jutottak a végleges redőnylehúzás sorsára.

A nagyobb alapterületű áruházak sajátossága a korszerűbb eszközök, értékesítési módszerek alkalmazása, amivel gyorsítják a vásárlók kiszolgálását és természetesen költségeket is megtakarítanak. (Így az sem véletlen, hogy a nagyáruházak átlag feletti béreket tudnak fizetni.) A kiskereskedelem hatékonyságának egyik mutatója az egy négyzetméterre jutó forgalom, amihez kapcsolódik az egy boltra eső bevétel is. Nos, a számítások azt mutatják, mindkét mutató nagyot ugrott egy évtized alatt.

A kiinduló időszakhoz képest nőtt a boltok, áruházak árbevétele (folyó áron számolva), de hát ezt könyvelik el a cégek is, ezután fizetnek adót és ebből fedezik a különféle költségeiket is. Nos, 2005-2016. között a következők szerint változott a boltok száma, alapterülete és árbevétele:

  boltszám alapterület forgalom
  2005. 2016. 2005. 2016. 2005. 2016.
összesen 155.457 128.764 14,3 14,8 5.642 8.109
élelmiszer 48.622 41.745 4,5 4,8 2.604 4.486
iparcikk 106.835 87.019 9,8 10,0 3.038 3.623
KSH, kiskereskedelem, 2016: becsült éves forgalom, üzletszám: első félév vége, iparcikk: üzemanyag, jármű nélkül
boltszám: darab, alapterület: millió négyzetméter, forgalom: milliárd forint

A nagyáruházak árnyéka

A sarki fűszeres és a hipermarket is azért ügyködik, hogy nagyobb bevételt érjen el, mint a működéséhez szükséges költségek és a kötelező adók összege. Ez természetes is, hiszen ez minden vállalkozás célja szerte a világban. A mozgástere azonban nyilván sokkal kisebb - ha van egyáltalán - egy kisboltnak, mint egy nagyáruháznak. Az elmúlt években döntő volt  a piaci versenyben az alkalmazható korszerű technológia, technika és ez napjainkban is meghatározó. A baj csak az, hogy egy kisbolt nehezen jut hozzá a korszerű technikához, legfőképpen elegendő befektetni való pénz hiányában. Ez rá is nyomta bélyegét - nemcsak itthon, hanem világszerte sokfelé - a kisboltok fejlődésére. A nagyáruházakat korlátozó szabályok, például a plázastop, akkor ér valamit, ha közben javulhat, korszerűsödhet a kisbolt, lefaragva valamennyit a versenyhátrányából a korszerű technika beállítása révén. Hát ebből sajnos sok hiányzik, így a kisboltok kedvezőtlen technológiai, technikai helyzete csak szűk körben javult, a többségé konzerválódott, a napi bevételből éppen csak futja a másnapi készlet beszerzésére, vagy még arra sem. A fejlesztési lehetőségek hiánya előbb-utóbb bukáshoz vezet, még kicsiben is.

A boltok, áruházak hatékonyságát, termelékenységét jelző mutatók, az egy négyzetméterre jutó forgalom és az egy boltra eső bevétel nagyot ugrott az elmúlt évtizedben, elsősorban az élelmiszerkereskedelemben. Itt megkétszereződtek ezek a mutatók, ami nem véletlen, mivel azt is jelzi, hogy ezen az áruterületen a legélesebb a verseny. Az iparcikkek kereskedelmében is azért jelentősebbnek minősíthető az emelkedés, de messze nem annyi, mint az élelmiszerboltok körében. Az iparcikkek kereskedelmének mások a sajátosságai, ez is magyarázat a különbségre, például számos árucsoportban kisebb alapterületen is elférnek a korszerű boltok:

                                       egy négyzetméterre jutó bevétel                         egy boltra jutó bevétel
  2005. 2016. 2005. 2016.
összesen 393 ezer forint 548 ezer forint 36 millió forint 63 millió forint
élelmiszer 576 ezer forint 943 ezer forint 54 millió forint 107 millió forint
iparcikk 309 ezer forint 361 ezer forint 28 millió forint 42 millió forint
KSH, kiskereskedelem, 2016: becsült éves forgalom, üzletszám: első félév vége, iparcikk: üzemanyag, jármű nélkül

(blokkk.com, 2017. január 19.)

 

Csemegepulttal már nehezebb: ötszörös a különbség

Az egy alkalmazottra jutó értékesítés alapján észveszejtő nagyot húztak a diszkontok. A nagyság átka is kettészakítja az élelmiszerboltokat. A szakszervezet ezt benézte: a Palócz ugyan az utolsó, de a Coop sem sokkal jobb.

A nagy élelmiszer áruházláncok az eltérő mérleg fordulónapok miatt legkésőbb augusztusban teszik közzé az előző üzleti évről szóló beszámolójukat, így a pontos számolgatások időszaka a szeptember (az Auchan és a Lidl, akiknél például március 31. az üzleti év vége, csak augusztus utolsó napjaiban tette nyilvánossá beszámolóját).

A vásárlóknak a legfontosabb terep az élelmiszerbolt, ahová szinte minden nap be kell térni. Meg is nézik alaposan, melyiket válasszák, hiszen van belőlük bőven, igaz ugyanakkor, hogy számuk évek óta folyamatosan csökken, a verseny pedig alaposan át is formálta az élelmiszerboltok arculatát is. Egy évtizeddel ezelőtt bő 46 ezer kisebb-nagyobb élelmiszer áruházba térhetett be a vásárló a KSH adatai szerint, mostanság már csak 42 ezerbe. Ezen belül a szaküzletek száma 12 ezerről 20 ezerre nőtt, a nagyáruházak, vegyesboltok száma viszont 34 ezerről 22 ezerre csökkent (mindebbe a dohányboltokat nem számítva).

Az élelmiszerboltok számára döntő a talpon maradásban, a vásárlók meghódításában a versenyképesség, a termelékenység, azaz ki tud jobb szervezéssel, korszerű technológiával, kevesebb költséggel kedvezőbb árat kínálni az árcédulákon. Természetesen számít a minőség, a választék színessége, bősége is.

Egy főre jutó forgalom: ötszörös a különbség

Nos, a nemzetközi élelmiszer áruházak és a legnagyobb hazai láncok ügyködésében azt mérlegre téve, hogy egy alkalmazottra milyen nagy forgalom jut, tetemes különbségek rajzolódnak ki a 2015. évi mérlegbeszámolók alapján. Ebben természetesen sok tényező szerepet játszik, különösen a legnagyobb költséget jelentő beszerzés. A nagy láncok előnye a nagy mennyiség beszerzése, amiben mindenütt a világon kedvezményt adnak: minél többet vesz valaki, annál többet. Ez az egyik meghatározó ok a különbözőségekben, így nem véletlen, hogy a hazai láncok egyik fegyvere a versenyben a közös beszerzés (ami viszont nem terjed ki minden polcra kihelyezett élelmiszerféleségre).

Nagy a súlya a beszerzés és az értékesítés technológiájának is. Ebben élenjárók a diszkontok, akiknél már nincs is csemegepult, így nem sokat lehet azzal időt és pénzt húzni, hogy lehet-e fél dekával több a tíz deka párizsi. A gyárban becsomagolják,  boltban pedig csak be kell tenni a bevásárlókosárba. Egyre inkább tetszik ez szerte a világban a vásárlóknak, hiszen a diszkontok nőnek mindenütt a leggyorsabban (az e-kereskedelmet most nem számítva, amit egyébként elsőként a G'Roby indított, a CBA és a Tesco pedig követett az élelmiszerpiacon itthon).

Nos, az egy alkalmazottra jutó forgalom alapján összeállított rangsor az élelmiszer kereskedelemben a következő:

áruház

árbevétel létszám egy főre jutó árbevétel
Lidl 282,7 3.543 79,8
Penny 178,2 3.027 58,9
Aldi 108,8 1.854 58,7
Auchan 282,0 6.294 44,8
Spar 413,9 12.165 34,0
Tesco 614,1 18.082 34,0
G'Roby Buda 1,3 49 26,6
Krupp és Társa (CBA) 18,9 832 22,7
Kis-Alföld Füszért (Reál) 5,6 294 19,0
Coop-Szolnok 23,6 1.395 16,9
Palóc Kft 18,5 1.160 15,9
Elektronikus Beszámoló Portál, 2015. üzleti év, árbevétel: milliárd forint, nettó, létszám: átlagos állományi létszám, egy főre jutó árbevétel: millió forint, kölcsönzött munkaerő nincs benne, Spar franchise nélkül

A kiválasztás a hazai láncoknál véletlenszerű volt, de az ismertség, az ebben a körben kivívott szakmai rang is számított.

A diszkontoktól nem kicsit maradnak le a hiperek és a szupermarketek. Ez sem véletlen.

A Palóc Nagykereskedelmi Kft nem véletlenül jutott a rangsor közelébe, hiszen az elmúlt napok eseményei alaposan felkavarták az állóvizet körülötte. Nos, a Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezetének elnöke szerint annyi emberrel, amennyi ott dolgozik, nagyobb forgalmat kellett volna hoznia a cégnek: hát bizony a Coop lánc legnagyobbja sem csinálja sokkal jobban.

Sokat nyom a latba a részmunkaidő is. A diszkontoknál ez nagyon megy, sokat is számít a forgalom hullámzásához legjobban igazodó alkalmazotti létszám kialakítása: nem kell mindig ugyanannyi eladónak lennie a boltban. A Tesconál 3.226, a Pennynél 953, a Sparnál 1.500 fő a részmunkaidős dolgozó.

(blokkk.com, 2016. szeptember 19.)

 

Hízott a százmilliárdos áruházak klubja

A Tesco az élen. A diszkontok nagyobbat húztak, a kisboltosok képe pedig vegyes. Lehet, hogy a Lidl beelőzte az Auchant?

A május végéig  elfogadott mérlegbeszámolók alapján kirajzolódik az áruházláncok 2015 évi rangsora. Egyes üzletláncok ugyan eltérnek a december 31-i mérleg fordulónaptól, de annyi már így is egyértelmű, hogy a diszkontok további erősödésével szemben a többi áruház mérsékeltebb növekedést könyvelhetett csak el. Ebben szerepet játszhatott a vasárnapi boltzár is.

A kisboltosok köre ellentmondásos, mivel a KSH adatai szerint 2015-ben háromezerrel csökkent a kicsik értékesítőhelyeinek száma. A Coop a szokásos 10 milliárd körüli növekedését hozta. A CBA-ról és a Reálról nincs pontos információ egyenlőre.

A 100 milliárd forintnál nagyobb forgalmú áruházláncok 2015. évi mérlege a következő (a mérlegbeszámolók a nettó, áfa nélküli árbevételt tartalmazzák,a bruttó árbevétel így becslés, vagy a cég saját közleménye):

1) Tesco

Továbbra is a Tesco a legnagyobb áruházlánc Magyarországon. A brit anyacég egy korábbi közleménye szerint 1,2%-kal nőtt 2015-ben a magyar üzlethálózat árbevétele, ahol a boltok egy részét bezárták (pontosan 13 boltot, még 2015. februárjában), tehát kisebb hálózattal tevékenykedve. A Tesco mérleg fordulónapja február 28., így a 2015-ös üzleti év mérlegére még várni kell, de megbecsülhető, hogy 622 milliárd forint nettó árbevétel elszámolása várható. Ez 730 milliárd forint bruttó (tehát áfával együtt számolt) árbevételt jelenthet.

2) Coop

A Coop csoport sajtóhírben 571 milliárd forint 2015. évi bruttó árbevételről számolt be. Ez tízmilliárdos forgalombővülés, 2% körüli mértékkel.

3) CBA

A CBA csoport eddig még nem adott számot 2015. évi eredményekről. Feltehetően az előző 2014. évi 500 milliárd feletti árbevétele nem változott lényeges mértékben, így sem előre, sem hátra nem mozdult a többiekhez képest. Frissítés: 2015. évi bevétele 509 milliárd forint volt a csoportnak, 2014-ben 505,5 milliárd forint.

4) Spar

A Spar nettó árbevétele 414 milliárd forint volt, ami 3,2%-kal több a 2014. évinél. Ezt a növekedést úgy érte el, hogy üzleteinek száma 14-gyel csökkent közben (a franchise üzleteinek száma nem számít bele a mérlegbe, itt egyébként 2016-ban a 100-as nagyságrendet célozta meg a cég). A Spar bruttó árbevétele 490 milliárd forint körül alakulhatott 2015-ben.

5) Reál Hungária

A Reál Hungária esetében 3% körüli csoportszintű forgalombővülést lehet becsülni, ami 390 milliárd forint feletti  bruttó árbevételt jelenthetett 2015-ben.

6) Auchan

A hipermarket láncok piaci helyzete sok tekintetben hasonló, ezért az Auchan esetében is 1-2% körüli forgalombővülés elkönyvelése várható 2015-ről. A mérlegforduló napja március vége, így a pontos eredményre még várni kell. Utolsó 2014. évi 277 milliárd forintos nettó árbevételéből kiindulva 280 milliárd forint feletti nettó, valamint 330 milliárd forint feletti bruttó árbevétel várható a beszámolóban, becslés alapján. Friss: 338 milliárd forinttal zárt az Auchan, 3,6%-kal nőtt (Pénzcentrum, június 8.).

7) Lidl

A Lidl is március végén fordul. Az utolsó teljes éves beszámolója szerint 2014-ben 261 milliárd forint volt a nettó árbevétele. Nos, 2015. meglepetés áruháza lehet a Lidl, hiszen ha legalább 7%-kal növelte forgalmát, akkor befogta az Auchant. De az eredményhirdetéssel meg kell várni a Lidl hivatalos mérlegbeszámolóját. Jelenleg 164 áruháza van, az új áruháznyitások is felfelé tolhatták a Lidl mérlegét.

8) Penny Market

Pontosan 10 milliárd forinttal bővült a Penny Market nettó árbevétele 2015-ben, ami 178 milliárd forint lett. Ez 6%-os forgalomnövekedés, ami 205 milliárdnál valamivel nagyobb bruttó árbevételt jelent.

9) Metro

A Metro ugyan nagykereskedelmi áruházlánc, de hát azért itt is van helye, hiszen 100 milliárd feletti az árbevétele. Mérleg fordulónapja szeptember 30., 2015. évi nettó árbevétele 145 milliárd forint volt. Ez 170 milliárd forint bruttó árbevétel elkönyvelését jelenthette.

10) Aldi

Nagyot dobott az Aldi, mivel nettó árbevétele 108 milliárd forintra nőtt az előző évi 90 milliárdról. Ez pontosan 20%-os bővülés, ami 125 milliárd forint bruttó forgalmat takarhat.

(blokkk.com, 2016. június 6.)

 

Hol gürcöl a legtöbbet az eladó

Vezet a Lidl, alaposan lemaradva a hazaiak. Ja, a diszkontban nincs is eladó, csak pénztáros és árufeltöltő. De van korszerű technika és szervezettség. A bért viszont mindenkinek ki kell fizetnie valamiből. Merre is halad a korszerű világ kereskedelme?

A bér ugyanolyan költség, mint a szállítás, vagy a villanyáram egy áruházban, boltban. A bolt a költségeit a bevételéből fizeti ki, mi másból is tehetné (esetleg hitelből, ha a működésre felvesz a cég, de hát egyszer a hitelt is vissza kell fizetni, így annak törlesztő részlete is egy költség). Nem mindegy, hogy az eladó bére mibe kerül egy boltnak, hiszen a kereskedő általában sok alkalmazottat foglalkoztat. Nos, kérdés, ki mennyire dolgozik meg a pénzéért, vagy éppen fordítva, mennyi munkát sóznak a nyakába az eladónak a béréért cserébe. persze, ez így igazságtalan lenne, hiszen a korszerű műszaki, szervezési megoldások sok terhet levesznek az eladó válláról, ha egyáltalán van eladó a boltban.

Szerte a világban két értékesítési csatorna nyomul manapság a többieket lekörözve, az e-kereskedelem és a diszkont. Úgy tűnik, Magyarországon is. Ez persze tükröződik a gazdálkodási adatokban is.

A magyar boltok, áruházak 2014. évi mérlegadatit nézve kitűnik, jócskán akadnak különbségek abban, hogy egy alkalmazottra milyen értékű árbevétel esik. A több egy főre jutó árbevétel azt jelenti, hogy több árut kell egy-egy eladónak megmozgatni, a kisebb egy főre jutó árbevétel pedig a fordítottját. De mindez súlyos versenyképességbeli különbségeket is takar: ha egy eladóra kevés árbevétel jut, az a bolt bizony alaposan lemarad a versenyben, hiszen az egy kiflire, vagy bármi áruféleségre jutó bérköltsége magas.

A havi átlagbérek is igazodnak - ha nem is mindig, de többségében - az eladók teljesítményéhez. Hiába, a bért ki kell fizetni valamiből.

A jó versenyképességhez persze kell azért méretnagyság, korszerű műszaki, informatikai háttér is.

Az eladók toplistája a következő:

 
árbevétel
létszám (fő)
egy alkalmazottra jutó forgalom
(millió forint)
havi átlagbér
Lidl
262
3.601
72,7
248
Penny
168
3.002
55,9
211
Aldi
91
1.740
52,3
283
Auchan
277
6.421
43,1
189
Tesco
610
18.611
32,8
180
Spar
401
12.844
31,2
182
Real (Kisalföld Kft.)
4,7
244
19,2
151
Coop (Szolnok Zrt.)
23
1.396
16,4
142
CBA (Latin N. Kft.)
0,6
48
13,1
135
CBA (Profi-Hús Kft.)
0,067
6
11,2
113
cégek legutóbbi éves mérlegbeszámolói, 2014., árbevétel: milliárd forint, nettó,

(blokkk.com, 2015. október 16.)

 

Nagyobb tér jut a verebeknek a hiperekben: 
alacsonyabbak lettek a polcok

A diszkontok nyomják a hipermarketeket: a hiperpiac csökkent, a diszkont piac másfélszeresére nőtt. Most hirtelenjében mindenki diszkontosodik.

Az Auchan áruházában csak szembetűnő, a Tesco meg is magyarázza, hogy alacsonyabbak lettek az árukat tartó polcok, a felső sorokat ugyanis sok helyen egyszerűen leszedték. Ez azt jelenti, hogy kevesebb árut helyeznek ki az eladótérbe, szaknyelven fogalmazva kisebb készlettel dolgoznak a hipermarketek.

Az okok összetettek. A sokszorosára emelt élelmiszerfelügyeleti díj, a két évnyi veszteséges gazdálkodás esetére előírt bezárás réme és feltehetően a vasárnapi boltzár is szigorúbb rendre kényszerítik a nagy áruházláncokat. Nem mindegy, milyen költségekkel működnek, ebben a jogszabályi környezetben pedig ahol lehet, eleve faragni kényszerülnek belőle.

Egy másik ok a diszkontok nyomulása, ami szerte a világban sok országban megfigyelhető átrendeződés a kereskedelemben, így nem csak Nagy-Britanniában, Spanyolországban, Franciaországban, vagy éppen Ausztráliában, hanem Magyarországon is. Forgalomesést, veszteségeket kényszerülnek a kereskedők elkönyvelni, nem csak a Tesco, a hipermarketek, hanem mások is. (A pontosság kedvéért: más-más értékesítési csatornát jelentenek a hipermarket, a szupermarket és a diszkont, nem szerencsés ezeket összekeverni, a magyar kereskedelmi törvény el is különíti őket).

Úgy tűnik, a vásárlók árérzékenyek maradtak, vagy lettek még inkább, hiszen a diszkontok elsősorban a kedvező árakkal hódítanak. Ehhez persze hozzátartozik az is, hogy futtatják a saját márkáikat is, a választékuk pedig az egyes cikkcsoportokon belül egy-egy cikkelemre összpontosul: mindent kínálnak, de csak egy-két választékelemmel. Így szinte minden megtalálható, de válogatni nem nagyon lehet.

A hipereknél kisebb alapterület és a leszűkített áruválaszték eredménye a sokkal kisebb üzemeltetési költség: olcsóbb egy kereskedőnek, ha kevesebb áru van a polcokon, hiszen kevesebb pénze fekszik benne. Eladó sincs a diszkontban, ez pedig a szupermarketekkel szemben kínál további költségelőnyt, ahol lehet kérni tíz deka párizsit, vagy fél kiló darált húst a pult mögött álló csemegéstől, vagy hentestől, akinek persze fizetést is kell adni. A diszkont pénztárrendje is olyan, hogy a leggyorsabb áthaladást - és persze fizetést - segítse. A diszkont ráadásul ott van a lakókörnyezetben, így autózni sem kell nagyot a bevásárlás kedvéért, persze parkoló azért van.

Kínos is lehet a válasz: utánozni kell

A Tesco meg is magyarázza, a "Jövő áruháza" programjában. A polcok nem csak alacsonyabbak lesznek, hanem a "gondolaátvágások" nyomán rövidebbek is. Így nyilván kisebb lesz a kínálat is. Nőni fog ugyanakkor a saját márkás termékkör (Tesco Finest) kínálata. Mindez pontosan a versenytárs diszkontokra jellemző, a kisebb választék (a kisebb készlet tartása olcsóbb) és a saját márka nagy súlya. De ha mindez kevés, akkor ott a zöldség-gyümölcs osztályok és a pékségek megújítása, amit nem régiben csináltak a meg a hazai piacon ügyködő diszkontok (Lidl piac, minden diszkontban helyben sütött friss pékáru).

A Tesco "shop in shop" újítása, a "bolt a boltban" a polcok magasságának és hosszának lefaragása után nem más, mint a saját tevékenységéhez szükséges alapterület egy részének feladása, csökkentése. A bérlővállalkozás bevonulása a hipermarket eladóterébe - a pénztárvonalak mögé - azt jelenti, hogy lemond a hipermarketekre jellemző nagy alapterület egy részéről. Kereskedjen ott más. Mindez egy határozott lépés a diszkontok - a költséglefaragás - irányába.

Az Auchan is célozgat az áramvonalasításra, kisebb üzletekre, az online kereskedelem bevezetésére. A benzinkút piacra ráadásul már belépett.

Mennyit is nyertek a diszkontok a hiperekkel szemben?

A számok magukért beszélnek, ha az elmúlt fél évtizedet nézzük. A hiperpiac csak hajszálnyit ugyan, de csökkent. Ebben szerepet játszott az, hogy az Auchan 2012-ben megvette a Corát, de annak 70 milliárdos árbevételének egy részét elbukta: 2010-ben az Auchan és a Cora forgalm együtt 297 milliárd forint volt, ennél viszont a 2014. évi árbevétel már kisebb, miközben a régi Cora áruházak már Auchanok lettek. A Tesco sem száguldott, de nála a legfrissebb adat még hiányzik, de nagy megugrás ebben sem valószínű. A cigipiac 2013. évi elvonása egyformán sújtotta a láncokat.

A diszkontok viszont szépen megugrottak, kivétel nélkül, piacok másfélszerese lett az öt évvel ezelőttinek. Igaz, sok új üzletet is nyitottak, a pláza-stop ellenére is.

 
2010.
2014.
változás
Auchan
227
277
+ 50
Tesco
584
601*
+ 17
Cora**
70
0
- 70
hiperekmarket piac
881
878
- 3
Aldi
44
91
+ 47
Lidl
176
262
+ 86
Penny
132
168
+ 36
diszkont piac
352
521
+ 169
érték: milliárd forint, nettó árbevétel 
*/ A Tesco adata a 2013. március-2014. március üzleti év (ez az utolsó nyilvános beszámolója, mivel márciusban fordul az üzleti éve)
**/ A Corát az Auchan 2012-ben megvásárolta

(blokkk.com, 2015. július 15.)

 

A magyar láncok is csak nyöszörögnek

A CBA-nak csökkent, a COOP-nak és a Reálnak alig nőtt a bevétele az elmúlt öt évben, de a 20% körüli fél évtizedes élelmiszer áremelkedést is mérlegre téve mennyiségben - kilóban, literben, darabban - számolva kivétel nélkül kevesebb árut értékesítenek, mint régebben.

A legnagyobb magyar üzletláncok az élelmiszerkereskedelemben ügyködnek. A top3 a CBA, a COOP és a REÁL. A CBA 1992-ben alakult, 2001-ben már a nemzetközi porondra is kilépett. A COOP a régi áfészes idők terméke, a REÁL pedig 2001-ben szerveződött. Elöljáróban meg kell jegyezni, hiba lenne elvitatni azt a teljesítményt, amely ezeknek a láncoknak a felépítéséhez és működtetéséhez kötődik. De hát a piac az piac, ahol az eredmény is számít, sőt.

Sok változást éltek meg a magyar láncok, így kiválások, felvásárlások is tarkították tömörüléseiket az elmúlt években, a nagyobb tulajdonosok pedig időnként belecsipkedtek a kisebbekbe, a saját hálózatukon belül is. A legnagyobb fogás talán az lehetett, amikor a COOP 62, a CBA pedig 48 Match és Profi üzletet vett meg 2012-ben, melyek egy 50-60 milliárdos piacot fedtek le. A legpikánsabb pedig, hogy a CBA Príma boltjai nemrégiben elhagyták az abc első három betűjét az üzletek felirataiból.

A döcögős tempónak persze a fő oka a piaci környezet, mivel az élelmiszer piac egyrészt nehezen mozdul (bármilyen irányban is), másrészt Magyarországon is éles a verseny a nemzetközi áruházláncokkal, elsősorban a diszkontokkal szemben. Úgy tűnik, a 2012-től élő pláza-stop, vagy a korábbi étkezési utalványháború nem sokat hozott a hazai láncok konyhájára, de az sem zárható ki, hogy lehetett volna rosszabb is.

Valamennyi hazai láncra jellemző, hogy a holdudvar jelentős része , vagy éppen zöme kis alapterületű üzlet, melyek üzemeltetése mindenütt a világon drágább a költségeket tekintve, ami jelentős hátrány. Jellemző ugyanakkor az is, hogy mindannyian bátran kanalaznak a nagyok tányérjából, így a beszállítóktól ugyanúgy elkérik a különféle áruházi reklámok, szolgáltatások sokmilliós díjait, mint a multi láncok (persze, a reklámnak nem csak díja, hanem költsége is van, ezt azért hozzá kell tenni). A beszerzési árakat is lefaragják a nagyság okán, ami a piacon természetes is, így jut előny nekik is. Mindegyik hazai láncnak vannak saját márkás termékei is, ami ugyancsak a jobb üzlet egyik mellékvágánya.

A rideg számokat tekintve a CBA-nak 10%-kal esett öt év alatt a forgalma, ezzel együtt pedig negyedével megcsappant az üzleteinek száma (ami akár egy tisztulás is lehet a versenyképesség javítása irányában). A COOP udvariasan hozza évről-évre a maga számait, de a falujárók látják, milyen sok a régi áfész üzletekben a kínai bolt. A REÁL számlájára is elkönyvelhető egy minimum, de mindez édeskevés, ha az élelmiszerek fél évtizednyi drágulását is hozzátesszük a mérleghez, ami bizony ötödével kisebb eredményt jelent mennyiségben (szaknyelven: volumenben), valamennyi piaci szereplő számára:

  2010. 2014. változás
  bevétel boltszám bevétel boltszám bevétel boltszám
CBA 555 3.072 505 2.289 - 50 - 783
COOP 510 5.250 560 5.370 + 50 + 120
REÁL 360 2.320 379 2.300 + 19 - 20
együtt 1.425 10.642 1.444 9.959 + 19 - 683
Trade Magazin, bevétel: milliárd forint, boltszám: darab

Trade Magazin, bevétel: milliárd forint, boltszám: darab

(blokkk.com, 2015. augusztus 21.)

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.