kirakatles₪plázarítus

Boltos multi lajstrom: húzzák a munkaerőt

Augusztus utolsó napján az Auchan is vallott, így teljes a nagyboltos lajstrom. Az élelmiszerboltos dolgozók 40%-a multi áruházban dolgozik. Az élelmiszerboltos forgalom 53%-át viszik: legnagyobb persze a Tesco, de a legtöbbet a Spar nőtt, a legfürgébb az Aldi, ehhez ő adja a legtöbb bért is, a leghatékonyabb pedig a Lidl. A brüsszeli bürokraták szomorkodhatnak: nyereséges mind. 

A boltos piaci versenyben a piaci szereplők sorának a végén a vásárló dönt, hiszen szabadon választhat boltot, vásárolni valót. Így mindenki a vásárló kegyeit keresi, ezért sem mindegy, melyik bolt mit, hogyan és mennyiért kínál, hiszen a vásárló pénztárban hagyott pénzével kell gazdálkodni, például abból kell a bért is kifizetni az alkalmazottaknak.

Az elmúlt három esztendőben a hat legnagyobb boltos lánc (bevételük sorrendjében: Tesco, Spar, Lidl, Auchan, Penny, Aldi) 14%-kal növelte együttes forgalmát (a bruttó árbevétel alapján számolva), miközben a teljes élelmiszerboltos piac 2015-2017 között 10%-kal nőtt. Ez azzal is járt, hogy a nagyboltok súlya 51%-ról 53%-ra emelkedett, a statisztika alapján.

Természetesen akad olyan, akinek ez nagyon sok, nem csak a versenytársak körében, de hát a piac megítélése mindig is sokszínű. Például egy másik megközelítésben az élelmiszerboltok száma 2000-ben (tehát közel két évtizeddel ezelőtt) 52 ezer volt, jelenleg pedig 40 ezer alatt mozog. Világjelenség a nagyláncok térnyerése, így ennek tükrében is nézve, a magyar kisboltok jelentős része talpon maradt, úgy, hogy hatalmas a versenyhátrányuk technikában, technológiában.

Hozzátartozik a képhez, hogy összességében 300 milliárd forinttal nőtt ez a nagyboltos piac (a legnagyobb hatos forgalma, még mindig a bruttó árbevétellel számolva), de közben bővült a magyar boltosok piacrészének értéke is, igaz, kisebb ütemben és mértékben.

Létszámügyek: foglalkoztatottak száma

A magyar gazdaság legnagyobb foglalkoztatói közé tartoznak a nagyláncok, az élelmiszerboltok piacán belül pedig a 100 ezer feletti létszám 40%-át foglalkoztatják (a négy főnél nagyobb boltos vállalkozások körében).

A létszámhiány a nagyboltokat is kínozza, honlapjaik tanúsága szerint ezer fölött mozog a meghirdetett álláslehetőségek száma (a tényleges állásigény ennél több valamivel, hiszen van, ahol a meghirdetett pozícióra több embert keresnek). De ez a feszültség az elmúlt időszak jelentősebb béremelései nyomán valamelyest azért enyhült is néhány viszonylatban, kezelhetőbbé vált, de azért még mindig nagy a nyomás az ágazaton. A kígyózó sorok hossza nem rövidült, de nem is nőtt.

A Tesco egyébként az eladótér karcsúsítása nyomán csökkentett létszámot 2017-ben is, előtte pedig volt boltbezárás is egy kevés nála (veszteséges boltot más szakmákban és máshol is bezárnak, de a Tescora visszatérve például Lengyelországban is ezt tette).

Kitűnik az értékesítési technológiák nagyon is eltérő emberigénye is. 2015-ben például az Auchan és a Lidl forgalma azonos volt, a létszámban viszont tetemes volt az eltérés. Végül is az kerekedik ki létszámügyben, hogy az a hálózatot új boltokkal építő diszkontoknál nagyobb számban nőtt, a hipermarketeknél viszont csökkent, akik diszkontosodtak is valamennyire:

  2015 2016 2017
Tesco 18.082   17.244 16.067 
Spar 13.276   12.705 12.814 
Auchan 6.294 6.140 6.065 
Lidl  3.543 3.820   4.217
Penny  3.027  3.142 3.408 
Aldi 1.854   2.144 2.561 
összesen 46.076  45.195  45.132 
Elektronikus Beszámoló Portál, érték: fő

Bérpumpa: ezt még a szakszervezet is elismeri

A szakszervezet elnöke gálánsnak minősítette a 10% feletti béremeléseket, de ez az ágazati átlagot is jelenti, tehát a magyar boltosok is a zsebükbe nyúltak (más kérdés, hogy nekik ez nagyobb teher volt, a kötelező minimálbér emelés miatt is).

Sok mindentől függ ugyanakkor az alkalmazottak bére, az értékesítés módszerétől, van-e csemegepult, szakképzettek arányától, részmunkaidősöktől, fizikai és szellemi dolgozók megoszlásától arányától, nyitvatartás hosszától, de a vasárnapi nyitvatartástól is  (a nagyboltok mindegyike nyitva van persze).

Az átlagos havi bruttó bérekben mindegyik nagybolt az érzékenynek számító 200 ezres határ felett volt 2017-ben, de hát eltérések itt is voltak bőven. És nagyobb magyar boltosok is hoztak egyébként jobb, 200 ezer feletti átlagot, például a CBA-s Krupp és társa, vagy a nagyobb Coop-os boltláncok:

  2015 2016 2017
Aldi 308   317  345
Lidl 268   307  310
Penny  218  246  287
Spar  185  210  251
Auchan 192   218  249
Tesco  184  200  227
Elektronikus Beszámoló Portál, érték: ezer forint, havi bruttó átlagkereset

És akkor a piaci mérleg

A legnagyobb növekedési szeletet a Spar hasította ki magának három esztendő alatt, 64 milliárd forinttal, de az Aldi is 61 milliárd többletet hozott (most már a rideg mérlegadatokkal számolunk, így ezek nettó árbevétel adatok). A növekedés ütemét nézve viszont az Aldi húz a legfürgébben, bő másfélszeres léptékkel. (A Spar esetében a franchise tagok bevétele nincs a mérlegben, hiszen azok önálló vállalkozások).

A növekedési térkép a korábbi adatokból már ismerős, hiszen a diszkontok és a szupermarketes Spar jobban tudtak nőni a két hipermarket láncnál. A hipermarketek viszont beindították a webáruházaikat, ami a kereskedelem leggyorsabban növekvő csatornája és eladótereikben sokat diszkontosodtak, például már régebben leszedték a felső polcokat (így kisebb a készlet), a Tesco pedig bérbe ad áruházi területeket, de hát mindez, mint minden, a vásárlók igényeihez igazodik:

  2015 2016 2017
Tesco  608 627  620 
Spar  413 437 477 
Lidl  282 314 339
Auchan  282 294 310
Penny 178  190 212 
Aldi  108 133 169
összesen 1.871 1.995   2.127
Elektronikus Beszámoló Portál, érték: milliárd forint, nettó belföldi árbevétel (export nélkül), utolsó üzleti év, eltérő fordulónapokkal

Volt mindenkinek adózott eredménye is. Azért odafigyeltek a veszteségtilalomra, amit a brüsszeli bürokraták ki akarnak lőni, de nem feledni, hogy erős volt a piacbővülés, így volt mire építve eredményt javítani.

És akkor egy kis hatékonyság

A körtét az almával nem lehet csak úgy összehasonlítani, hiszen sokban különböznek, de abban nem, hogy mindkettő gyümölcs. A különböző boltos értékesítési technikák munkaerőigénye is eltérő, például nem mindegy, van-e csemegepult a boltban, ahol lehet kérni tíz deka párizsit, persze egy eladótól. De hát az értékesítési technikák is hullámoznak, például a diszkontok bevezették a helyben sütött pékáruk árusítását, amihez kell már szakember is kell (valamilyen). Itt is számít a részmunkaidős foglalkoztatás és több már említett foglalkoztatási tényező.

Például ma már általános, hogy a pénztáros is árut tölt fel, ha éppen nem áll hosszú sor a pénztárnál. De végül sokat elárul az egy főre (foglalkoztatottra) jutó forgalom, ami bizony fontos versenyképességi, termelékenységi mutató.

És itt már nagyobb különbözőségek is vannak, ezért célszerű csatornánként mérlegelni: diszkontok, hiperek, szupermarket.

Igaz, így a Spar egyedül marad, mivel a legjobban munkaerőigényes szupermarket ágban tevékenykedik, de akkor hozzátesszük, hogy a magyar láncok közül a legjobb CBA-sok, cooposok és reálosok a 25-30 milliós sávban mozognak, ami a 20-30 milliárdos cégnagyságokat is tekintve jó eredménynek számít (nem tesszük ide őket, mert teljesen mások az adottságaik, de lejjebb gördülve ott vannak ők is):

  2015 2016 2017
Lidl 79,6 82,2  80,4
Aldi 58,3  62 65,9
Penny 58,8  60,5 62,2
Auchan 44,8  47,9 51,1
Tesco  33,6 36,4  38,6
Spar 31,1 34,4 37,2
Elektronikus Beszámoló Portál, érték: millió forint, nettó árbevétel

(blokkk.com, 2018. szeptember 4., frissítve)

 

Magyar boltok tusványosi nagyítóban: lemaradásban ők is

A pénzügyminiszter és az innovációs miniszter is elégedetlen a magyar vállalkozások teljesítményével, holland példára utalva. De hát nem kell ehhez Hollandiába menni. Itthon a boltok között több mint kétszeres az egy főre jutó árbevétel különbsége.

Egy holland munkás kétszer annyi értéket állít elő, mint egy magyar, itt hatékonysági problémák vannak. A legfontosabb feladata a kormánynak, hogy a magyar vállalkozások többet állítsanak elő, nagyobb hatékonysággal.   A vállalkozói szektorban a számok és a mindennapi tapasztalatok alapján is jókora elmaradásban vannak a magyarok. Varga Mihály és Palkovics László miniszterek beszéltek erről egyebek mellett Tusványoson, az Index tudósítása szerint.

Az elmúlt időszak magyar gazdasági teljesítményét legnagyobb súllyal a fogyasztás bővülése pumpálta felfelé. A keresetek növekedése kétszámjegyű, költekeznek is a családok szépen, ami persze felfelé húzza a GDP-t is. A felületes szemlélők azonban már nem gondolnak arra, nem pusztán arról van szó, hogy a boltosnál szépen csörög a kassza, azért a kereskedőnek is van munkája és ráfordítása, költsége is bőven. A polcra való árut meg kell venni a termelőtől, gyártótól, ami a legnagyobb ráfordítás a boltban. Ki kell fizetni a bért is, az a boltokban is szépen emelkedett eddig, sokkal gyorsabban, mint az árbevétel, és minden más működési költséget is. És az áfával is el kell számolni, a nagyobbrészt 27%-os kulcs szépen hoz a költségvetés konyhájára is. Egyébként ez is versenyképességi tényező.

A nyugtát bogarászva a boltban hagyott pénznek mindössze a negyede a kereskedőé az átlagot tekintve, a többi a már említett módon a beszállítóké és az államé. 2017-ben a 10.426 milliárd forintnyi kiskereskedelmi forgalomból 2.710 forintja maradt a boltosnak kifizetni a különféle költségeit, ráfordításait.

Bolt és bolt nem egyforma

A legutóbbi statisztikai adatok szerint a boltok száma 132 ezer. Ebből 71 ezer olyan, ahol ez az egy szem bolt a vállalkozóé, ennyi az egy boltból álló vállalkozások száma a kiskereskedelemben. Már ebből is kitűnik, hogy a túlnyomó többség kisvállalkozás. A nagyobb láncok közül, akik húsz boltnál többel ügyködnek, 138 a számuk, 11 ezer bolttal. Ebben a körben nem csak multi, hanem nagyobb hazai láncok is benne vannak. A külföldi tulajdonú boltok száma egyébként 10 ezer körül mozog, de köztük is vannak kisebbek.

A versenyképesség oldaláról nagyok a különbségek a boltos világban. Elöljáróban azért meg kell jegyezni, hogy a boltos kiskereskedelem sajátossága szerte a világban, hogy mindenütt fellelhetők egymás mellett a kisebb és nagyobb boltok, az arányok persze országonként eltérőek. És a kisbolt mindenütt eleve hátránnyal indul, persze nem mindegy, hogy ez mekkora.

A magyar boltos világ gondja, hogy bár a kormány próbálta egyes adminisztratív korlátozásokkal fékezni a nagy láncok terjeszkedését, önmagában ez semmit sem segített javítani a kisboltok versenyképességét. Pedig ez nagyon rájuk férne, hiszen a digitalizáció előnyeit most nem is mérlegelve (a pénzügyminiszter szerint sokuknak még honlapja sincs) már az is sokat számít, hogy a meglévő, de sajnálatos módon sokszor elavult eszközeiket milyen költségekkel tudják működtetni (például hűtőberendezés, szállítóeszköz), vagy például van-e pénzük vonzóbbá tenni egy kirakatot.

És a bérköltségeket sem bírják sokan, ezért is látni sok "rögtön jövök" táblát a kisboltokban, ami annak a mutatója, hogy ott már csak egy eladó dolgozik (vagy maga a tulajdonos). A boltmegszűnések száma pedig nem csak arra utal, hogy elaprózott a magyar bolthálózat, hanem arra is, hogy versenyképességben gyengék a kicsik, évente több ezer bolt zár be végleg (az elmúlt öt esztendőben 16 ezer).

Tehát lenne mit javítani a kisboltok versenyképességén, pénzt adva például a technikai fejlesztésekre (és igaza van a pénzügyminiszternek, bár apróságnak tűnik, de sok esetben még egy ügyes honlap is segítség lehet), de az adókedvezmény is rájuk férne. A kata, kiva nem kereskedelemre szabott, a már említett nagy beszerzési költségarány mellett, de egy kisboltos átalányadózás sokaknak segítség lenne, az eddiginél nagyobb járulékcsökkentésről, több kivételről nem is beszélve (még mindig jobb, ha valaki kevesebb járulékot fizet, mint ha semmit, mert be kell zárnia).

A legjobban a boltos kereskedők versenyképességbeli különbségeit az egy főre jutó árbevétel mutatja. A blokkk.com gyűjtésében az élelmiszer kereskedők körében ráadásul az általában jobban teljesítő magyar láncok vállalkozásai szerepelnek példaként, ami egyúttal azt is jelenti, hogy a különbségek ennél nagyobbak. És vannak különbségek a magyar láncokon belül is. A legjobban teljesítő magyar CBA-s Krupp és Társa valamint az Aldi között több mint kétszeres a különbség:

    
árbevétel
(milliárd forint)
létszám 
(fő) 
forgalom
egy főre (millió forint)
CBA                                      
Krupp és Társa 21,3 773 28
Vörösvár 14,8 582 25
Halmschláger 9,4 406 23
CBA-Remiz-Ker 3,2 127 25
+Dick Ker  1,6 79 20
COOP      
Unió Coop 30,3 1.663 18
Szolnok-Coop 27,1 1.429 19
Coop Star  19,3 895  22
Univer Coop 11,7 504 23
Móri Áfész 0,4 25 16
Reál Hungária           
Élésker  8,8 426 21
Kisalföld  5,6 301 19
Szilvási és Társa 4 247 16
FE-ZO  3,7 141 26
G'Roby Buda  1 41 26
multi láncok
Aldi  170 2.561  66
Penny Market 212 3.408 62
Spar  478 12.814  37
Elektronikus Beszámoló Portál, forgalom: nettó, milliárd forint, létszám: összes foglalkoztatott, egy főre jutó forgalom: millió forint, bérköltség: egyéb kifizetés és járulék nélkül
A multi láncok közül eddig az Aldi, a Penny és a Spar tette közzé 2017-es beszámolóját, a többiek (Auchan, Lidl, Tesco) pénzügyi fordulónapja nem december 31., hanem későbbi.

(blokkk.com, 2018 július 27.)

 

Boltos bérharc: a kicsik nyögik majd a legnagyobbat

Van már 2019-es költségvetési javaslat, megszólaltak szakszervezetek is. Az egy főre jutó bérköltség és árbevétel is jelzi, hogy a kis bolt nagy bajban van, 2019-ben pedig nagyobb béremelést nem bír el. Az Aldi egyébként a részmunkaidejével is a legtöbb bért adja. A részmunkaidő ellen ágálni nem szerencsés, a nyugdíjasok imádni fogják.  A nagyobb magyar boltosok azért tudnak nyújtózkodni a bérekben is.

A 2019-es költségvetés tervezete 4,1%-os gazdasági növekedés mellett a családi költekezés 4,8%-os emelkedésével számol. A családi költekezés azért fog gyorsabban nőni a gazdaság teljesítményénél, mert továbbra is nyomni fogja a gazdaságot a munkaerőhiány, így a béreket, kereseteket előreláthatóan közel 10%-kal, a gazdaság teljesítményénél nagyobb ütemben kell emelni 2019-ben is. Ez persze csak az átlag lehet majd.

Kérdéses jelenleg ugyanakkor, hogy a kisvállalkozások számára súlyos terhet jelentő eddigi minimálbér emeléseket milyen további ütem követheti 2019-ben.

Bizonytalanságok egyébként azért vannak, hiszen a költségvetés tervezete egy nyugodtabb külgazdasági környezettel (forint árfolyammal és világpiac kőolajárral) számol, miközben a jelek azért mást mutatnak jelenleg.

Boltos bérbajok

Az elmúlt három esztendőben a boltos világnak is követnie kellett a béremelési hullámokat, különben szétszéledtek volna a bolti dolgozók. Jókora különbségek alakultak ki ugyanakkor a nagyobb teljesítményre képes nagyáruházak és a kisboltok között. Az egy főre jutó árbevételben a legnagyobb magyar láncok nem tudtak a 30 millió forint/fő határ fölé menni (vigyázat, ez csak a kiskereskedelemre vonatkozik, a nagykereskedelemben, a viszonteladókat kiszolgálóknál más határvonalak rajzolódtak ki). A multik viszont felette mozognak, de ott is nagy a szórás, ami a bolt jellegétől is függ, hiszen ahol van csemegepultos kiszolgálás például, ott érthető okok miatt több munkaerő kell ugyanakkora forgalomhoz. 

És a boltláncok teljesítménye meghatározza a bérfizetési lehetőségeket. Az egy főre jutó bérköltséget is több tényező befolyásolja, például a fizikai dolgozók aránya, az egyes boltos munkafolyamatok jellege (például van, aki weben is kereskedik a boltja mellett, vagy kisebb arányban ugyan, de nagykereskedik is valamennyit).

És a részmunkaidővel semmi baj, szerte a világban a kereskedelemben ez egy bevett módszer. A dolgozók egy része igényli is ezt, hiszen tanulás, vagy család mellett ez kapóra is jöhet. Főleg, ha részmunkaidőben is sokat lehet keresni. A négy főnél nagyobb boltok körében egyébként a 145 ezer fő fizikai dolgozóból 34 ezer fő a részmunkaidős, tehát messze nem csak a diszkontok alkalmazzák ezt a foglalkoztatási formát. És mivel mindenki, részmunkaidős és nem részmunkaidős boltos is szép számmal hirdet állást, lehet válogatni.

Ráadásul éppen most ágálni a részmunkaidő ellen nem túl szerencsés: a nyugdíjas foglalkoztatás ösztönzése, ami nagyon is helyes lépés, pont a nyugdíjasok körében lehet a legvonzóbb, főleg azért, mert így marad idő például az unokákra is.

Végül az a kép rajzolódik ki, hogy bérben is vannak tehát különbségek jócskán, azzal, hogy a nagyobb magyar boltosok nem szakadtak le. A Reál az egyetlen, ahol a véletlenszerűen kiragadott kiskereskedőknél az átlagkereset nem tudott 200 ezer forint fölé menni, de itt vannak a legkisebb boltok, akiknek a legszűkebb a mozgásterük.

Mindez pedig a nagy munkaerőhiány közepette azt jelzi, hogy a bérversenyt - ami egy költségnövekedés - nem fogja bírni minden boltos, hiszen aki nem tud több bért fizetni, attól egy idő után elpártolhat a dolgozója, új meg aligha fog odamenni:

    
árbevétel
(milliárd forint)
létszám (fő) 
forgalom
egy főre (millió forint)
bérköltség (milliárd forint)
bérköltség egy főre/hó 
(ezer forint)
CBA                                      
Krupp és Társa 21,3 773 28 2,1 231
Vörösvár 14,8 582 25 1,4 203
Halmschláger 9,4 406 23 0,8 162
CBA-Remiz-Ker 3,2 127 25 0,2 153
+Dick Ker  1,6 79 20 0,2 178
COOP      
Unió Coop 30,3 1.663 18 3,9 196
Szolnok-Coop 27,1 1.429 19 3,4 201
Coop Star  19,3 895  22 2,3 215
Univer Coop 11,7 504 23 1,3 218
Móri Áfész 0,4 25 16 0,1 230
Reál Hungária           
Élésker  8,8 426 21 1 195
Kisalföld  5,6 301 19 0,7 188
Szilvási és Társa 4 247 16 0,4 139
FE-ZO  3,7 141 26 0,3 188
G'Roby Buda  1 41 26 0,1 162
multi láncok
Aldi  170 2.561  66 10,6 345
Spar  478 12.814  37 38,7 251
Elektronikus Beszámoló Portál, forgalom: nettó, milliárd forint, létszám: összes foglalkoztatott, egy főre jutó forgalom: millió forint, bérköltség: egyéb kifizetés és járulék nélkül

A multi láncok közül eddig az Aldi és a Spar tette közzé 2017-es beszámolóját, a Penny még nem, a többiek (Auchan, Lidl, Tesco) pénzügyi fordulónapja nem december 31., hanem későbbi.

(blokkk.com, 2018. június 19.)

 

Magyar láncok: versenyképességben nagy a hátrány

Versenyképességben tetemes a magyar boltláncok hátránya. Az egy főre jutó árbevételt nézve két-háromszoros a lemaradás, ezért is csökken a kisboltok száma. A céges üzleti beszámolók olyat is elárulnak, amit a rangsorok nem. A végeredmény: versenyképességben kicsik még a nagyok is. Ráadás: nem is tudni, mennyi a magyar láncok forgalma.

Nagy gond a kisbolt, hiszen 2017-ben a teljes bolti kiskereskedelemben négyezerrel, az elmúlt öt esztendőben több mint húszezerrel csökkent a számuk, ami jelenleg 125 ezer (élelmiszer, iparcikk és benzinkút együtt). Ezen belül az élelmiszerboltok száma 2017-ben ezerrel, öt év alatt pedig közel négyezerrel esett vissza, 40 ezer alá csúszva. És a három nagy magyar láncnál (CBA, COOP, Reál Hungária) is háromszázzal kevesebb bolt van.

Mennyi is a magyar láncok piaca?

A Coop láncnál a 2017-es rangsor összeállításakor (Trade Magazin) most derült ki első alkalommal pontosan, hogy a 4.910 hozzásorolt boltból 2.347 "nem Coop kisbolt". Eddig ilyen megoszlást nem jelzett a toplistákban a Coop (ő adja meg az adatokat), így viszont felvetődik a kérdés, hogy a "csoportszintű árbevétel", a 2017-ről jelzett 604 milliárd forint hogyan is oszlik meg: csak a 2.563 a közös rendszerhez tartozó Coop bolté, vagy a többieké is. Versenyképességi oldalról ez nagyon nem mindegy.

De hát a CBA-nál is feltehető hasonló kérdés, hiszen a több mint kétezer boltból ezer felett mozog a CBA Cél, Partner boltok száma, akik nem tagjai a franchise rendszernek. A CBA 508 milliárd forintos forgalmában így akkor mi van benne? Csak kiragadott példa, hogy a CBA Prímája már külön honlapon érhető el, ami jelzésértéknél feltehetően több. 

A Reál egy lazább tömörülés, nem franchise, így áttekinthetőbbek az egyébként a toplistában csak becsült adatok. De ott is megoszlanak valamennyire a boltok, feltehetően a közös beszerzés a gyártóktól már jóval kisebb körre szűkül.

A versenyképesség egyik mércéje: az egy főre jutó árbevétel

Már korábban is rávilágítottunk arra, hogy az egyik versenyképességi mutató, az egy főre (foglalkoztatottra) jutó forgalom alapján hatalmas a különbség a magyar és a multi boltláncok között. A döntő ok az, hogy a multi láncok nem elaprózottak, egységes a beszerzési és a logisztikai rendszerük, nagyobb a boltok alapterülete, mindez jelentős költségmegtakarítási tényező. Kisebb beszerzési árat tudnak elérni a beszállítóknál (még a Józsefvárosi piacon is a "sok" az olcsóbb), és mivel minden egyes darab termék kiszállítása a boltba egységes rendszerben zajlik, mindez sok megtakarítást hoz a konyhára.

A pontosság kedvéért az egy főre jutó árbevétel összehasonlításában nem a különféle ranglistákat vettük alapul, hanem a magyar láncok láncszemeinek - a társulások tagvállalkozásainak - hivatalos üzleti beszámolóit. Ebből rögvest kiderül, hogy a láncok nagyobb boltos tagjai (akik kizárólag, vagy nagyobb részt a lakosságot szolgálják ki a boltba, viszont nagykereskedelmet, más vállalkozás kiszolgálását legfeljebb kisebb súllyal végeznek) éves árbevételben alig érik el a 30 milliárdos határt. Mi most két ilyen coopos vállalkozást találtunk (vigyázat, nettó árbevétel alapján), a jellemző a 10-20 milliárd forint körüli forgalomnagyság. Persze, megnéztünk kisebb lánctagokat is.

A többé-kevésbé véletlenszerűen kiválasztott magyar boltos vállalkozások nagysága - hazai viszonylatban ők a legnagyobbak - is nagy elaprózottságra utal. Ez is nehezíti például a boltra szállítás szervezését, hiszen egy láncon belül más az igénye egy 30 milliárdos, vagy egy néhány százmilliós boltcsoportnak. Tehát jelentősek a láncokon belül a szervezeti különbségek is.

Önmagában ráadásul a nagyobb alapterület még nem elégséges gyógyír, ha a logisztikai háttér, az árubeszerzés és az informatikai hálózat szakadozott.

Végül a legfontosabb, hogy az egy főre eső árbevételben minden magyar tagvállalkozás 30 millió forint alatt mozog, első pillantásra a CBA hozza a legtöbbet, de hát a multiktól azért messze vannak. A Coop inkább a 20 millió forint egy főre jutó árbevétel körül szóródik, a Reálnál pedig akad 15-16 millió forint körüli is. Megint vigyázat: ilyen lehet másnál is!

Eddig egyébként csak a listában feltüntetett Aldi és Spar 2017-es üzleti beszámolója érhető el, ezért most a többi multival nem foglalkoztunk. A korábbi, a 2016-os mutatók alapján ott is nagy a szóródás és nem is az Aldi volt a legjobb, hanem a Lidl.

Az összehasonlításban ugyanakkor figyelembe kell venni a bolt, az áruház jellegét is, hiszen a szupermarket eleve munkaerőigényesebb (van benne csemegepult és szélesebb a választék, mint egy diszkontban), de hát a vásárlót sok esetben csak az ár érdekli.

Vannak tehát különbségek jócskán:

     árbevétel létszám/ezer fő  forgalom/egy főre
2017 2016 2017 2016 2017 2016
CBA                                      
Krupp és Társa 21,3 20 773 805 28 25
Vörösvár 14,8 14,4 582 612 25 24
Halmschláger 9,4 9,3 406 421 23 23
CBA-Remiz 3,2 3,2 127 141 25  23
Dick Ker  1,6 1,5 79 77 20 19
COOP      
Unió Coop 30,3 28,5 1.663 1.590 18 18
Szolnok-Coop 27,1 25,2 1.429 1.411 19  18
Coop Star  19,3 17,7 895 895  22 19
Univer Coop 11,7 11,3 504 515 23 22
Móri Áfész 0,4 0,4 25 26 16 15
Reál Hungária           
Élésker  8,8 9 426 427 21 21
Kisalföld  5,6 5,5 301 294 19 19
Szilvási és Társa 3,8 4 247 238 15 17
FE-ZO  3,7 3,8 141 146 26 26
G'Roby  1 1,3 41 50 26 26
multi láncok
Aldi   170 134 2.561 2.144  66  63
Spar   478 438 12.814 12.705  37  34
Elektronikus Beszámoló Portál, forgalom: nettó, milliárd forint, létszám: összes foglalkoztatott, egy főre jutó forgalom: millió forint

De miért is: nagyon elaprózott a hálózat

Okkal vetődik fel, vajon miért maradnak le a magyar boltok, miért is csökken folyamatosan a boltok száma, főleg akkor, amikor bővül a forgalom.

Az okokat nézve az első az éles piaci verseny. A nagy multi áruházláncok az elmúlt évtizedekben folyamatosan építették ki hálózatukat, most éppen a diszkontok erősítenek folyamatosan, korábban a hipermarketek építkeztek sokat. És persze az ő körükben is voltak vesztesek, hiszen 2012 tájékán a Profi, Match, Cora csoport ki is vonult a magyar piacról. Áruházaik ide is (CBA-hoz, Coop-hoz), oda is (Auchanhoz) vándoroltak. De versenyképességben a már jelzett teljeskörű szervezettség miatt eleve nagy az előnyük.

A magyar láncok erejükhöz mérten próbáltak felzárkózni, folyamatosan fejlesztették saját hálózatukat, a boltok egy részének lemorzsolódása ellenére is. A CBA például a kilencvenes évek elején a "semmiből" nőtt ki. Az utóbbi években valamennyien a nagyobb alapterület irányában próbáltak nagyobbat nyitni, nem véletlenül. A Príma, a Szuper, a Prémium boltkategóriák jelzik is  ezt. Akadnak jól teljesítő boltok is, a már említett sajátosságokat is figyelembe véve. De úgy tűnik, mindez  láncszinten még mindig kevés.

(blokkk.com, 2018. június 6.)

 

A diszkontok ismét eljátszották a vásárlók nótáját

Beszámoltak a boltok. A diszkontok másfélszeresére növelték piacukat öt év alatt, a növekedésnek felét pedig ők hozták 2017-ben. Piacvezető a Tesco, de töpörödik az előnye. Az Aldi taposta a legnagyobbat, de a Szolnok Coop is szépet lépett. De a legkisebbek... Hát, nem egyformán osztogatták kegyeiket a vásárlók, de ez sohasem volt másként. ₪₪₪

Napvilágot láttak a 2017-es beszámolók a boltos világról is. A boltos kiskereskedelem (élelmiszer és iparcikk együtt) tízezer-négyszáz milliárd forint volt 2017-ben a statisztika szerint, ami a pénztárakban hagyott pénzt nézve (szaknyelven folyó áron) hétszázhatvan milliárd forint növekményt takar. Ez 8%-os többletbevétel (a hivatalosan emlegetett 5%-os növekedés úgynevezett volumenindex, ami az árváltozások hatását kiszűrve, mennyiségben mutatja az emelkedést).

Nos, ezen a piacon osztozkodhattak 2017-ben a boltosok.

Nagy láncok: övék az élelmiszerpiac 75-80%-a

A legnagyobbak az élelmiszerláncok, ami nem véletlen, hiszen itt költik el a legtöbb pénzt a vásárlók, 2017-ben négyezer-nyolcszáz milliárd forint ment el ezekben a boltokban. A nagyját az élelmiszeres piacnak a nagyok (multik, hazaiak együtt) vitték, négyezer milliárd körüli bevételükkel. Ez bizony 75-80%-os piacrészesedés lehet (azért vagyunk óvatosak ennek becslésében, mert azért még minden részadat nem ismert, a megjelentekben pedig van némi ellentmondás).

A bizonyítványosztásban azonban nem mindenki osztályzata látszik még, mivel a nemzetközi gyakorlathoz igazodva egyes láncok pénzügy fordulónapja nem december 31., hanem egy eltérő időpont (így az Auchan, a Lidl és a Tesco esetében). De a Tesco egy sajtóhírben már elárulta eredményét, így az ismert, a Coop is nyilatkozott az összesenjéről, a többieké becsülhető (a Trade Magazin rangsora meg is jelent).

A Tesco előnye csökkent, de a magyar láncok is csak helyben járnak

Továbbra is a Tesco a legnagyobb lánc, de forgalma korábbi sajtóhírek szerint 3%-kal csökkent (vigyázat, az április végi híradás szerint fontban emelkedett, forintban számolva már nem, a Magazin rangsora pedig 3%-os emelkedéssel számol, mi nem). A sajtóhír viszont azt jelentheti, hogy ennyivel elmaradt a bevétele a korábbi 636 milliárd forintos mérlegadatától (ez nettó, tehát áfa nélküli érték). A piaci, teljes értéken számított bevétele így 800 milliárd forint alatt lehet, de mérlege csak később lesz.

A Coop csoport 604 milliárd forintos forgalmával egy csipetnyit közelített a Tescohoz. Összesítésük szerint már évek óta 10-10 milliárd forint körüli mértékkel emelkedik a csoport forgalma, ami 3-4%-os bővülés, folyó áron. A legnagyobb Coop tag, a Szolnok Coop viszont 9%-kal erősítette 2017-ben a piacát, igaz viszont, hogy ezzel is csak a harmincmilliárdosok csoportjába tartozik. Ez a növekedési ütem viszont ugyanakkora, mint a Sparé, aki egyébként a harmadik legnagyobb élelmiszeres a piacon.

A legnagyobb magyar élelmiszeres boltosok viszont ebben a 20-30 milliárdos körben mozognak, így a nagy CBA-sok is. A Krupp és Társa CBA tag 6%-kal növelte forgalmát, ami szintén jó eredménynek számít. De hát tarka a kép ebben a körben is, a szintén nagyobb CBA-s Vörösvár kft 3%-kal lett nagyobb 2017-ben, ami már kisebb növekedési ütem. A véletlenszerűen kiragadott Reálos Élésker forgalma pedig már nem is nőtt (ő az egyik tulajdonos a Reál csoportban, 10 milliárd körüli piaccal, ami kisebb lett 2017-ben a 2016-osnál).

A diszkontok megint mindenkit lepipáltak, a multi túlsúly maradt

Az Aldi 27%-kal növelte forgalmát, beszámolója szerint. A növekedés ütemében piacvezető, de ez azt is jelenti, hogy a diszkont csoport (az Aldi mellett a Lidl és a Penny) évről-évre egyre jobban szorongatja a többieket. A diszkontok forgalma közelíthette 2017-ben a 900 milliárd forintot (eddig csak az Aldi mérlege nyilvános), ez másfélszeres növekedés öt év alatt. És a piaci növekedésük 100 milliárd feletti értéke elvitte az élelmiszeres piac emelkedésének a felét.

Mindez azt is jelenti, hogy a hazai láncok forgalma csak nagyon szerény mértékben emelkedett, így a multi súly 55% körül járhatott 2017-ben (egy évvel korábban a blokkk.com ezt 54%-ra becsülte, a mérlegbeszámolók, a Trade Magazin rangsora és a KSH adatai alapján).

(blokkk.com, 2018. június 1.)


Multi túlsúly: 8% a különbség

A CBA boltpassza vitát váltott ki a multi élelmiszerláncok túlsúlyáról is. A blokkk.com legutóbbi számolgatását pedig alaposan felforgatták az olvasók, így hát újraszámoltuk. A különbség a legutóbbi információk alapján 8%, ami 2017-ben tovább nőtt. De mit is csinált a CBA?

A CBA nem kis meglepetést okozott azzal, hogy vezére multi élelmiszerláncoknak kínálta fel üzleteit, persze, csak bérbe adja őket, az ingatlanok tulajdonjoga marad ott, ahol most van. Nála. A Lidl már aláírta a megállapodást a CBA Baldauf céggel, a többi még várat magára, ha lesz belőle valami.

A híradáshoz kapcsolódva vetődött fel ismét a multi élelmiszerláncok túlsúlyának kérdése. A kormányfő is úgy fogalmazott korábban, hogy fordítani kellene rajta, csak éppen eddig ez nem sikerült a kormánynak, ezt sportszerűen belátta. Hát igen, ehhez rögvest hozzá lehet fűzni, hogy a CBA üzletek bérbeadása sem éppen a fordítás irányába mutat, de ettől függetlenül a jövőben történhet még bármi. De hol is tart most az élelmiszer boltok piaca, túlsúlyban.

És a túlsúly: kettős kép

A multi áruházak túlsúlyát, mert van ilyen, többféle viszonylatban lehet mérni. Némi statisztikai módszertan is szükséges, hiszen a beszámolók adatai nettó, a KSH adatai viszont bruttó számok (a különbség az áfa), ezért a toplisták vizsgálata adja a megbízhatóbb képet (a multi áruházak mérleg- és toplistás adatainak pedig egymáshoz igazodniuk kell, különben kilógna a lóláb). A 2013-2015 évek változásait nézve, 2013-ban még nem volt különbség a multi áruházak és a hazai élelmiszerboltok között, ami nyilván arra is visszavezethető, hogy a CBA mellett a Coop és a Reál is ott kapaszkodik hosszú évek óta az élbolyban. De a multi áruházláncok nagyobb ütemben növekedtek, így súlyban el is húztak 2016-ra. A különbség így 8%-ra hízott, 54%-46% arány mellett. A legutóbbi időszakban növekvő élelmiszeres piacon végül a következő kép rajzolódik ki, a multi élelmiszeres részarányt tekintve:

  2013 2016
Aldi 98 168
Auchan 276 350
Lidl 263 384
Penny 196 233
Spar 454 517
Tesco 705 788
multik forgalma összesen 1.992 2.440
élelmiszer boltok forgalma összesen 3.957 4.541
ebből multi részarány 50% 54%
2016., élelmiszer összesen: KSH, élelmiszer és élelmiszer jellegű vegyes boltok összesen, multi adatok: Trade Magazin, érték: milliárd forint

2017-ben további arányváltás várható, de ez a multi áruházak részarányát csak 1-2%-kal dobhatja meg. De hát a különbség csak hízik.

A hozzászólók többsége végül elvetette, hogy a bolttípusok szűkítésével más arányt is célszerű mérlegelni. Túlsúly egy van, állították, így nem érdemes kísérletezgetni más számítási módokkal. (A legtöbb megjegyzés arra irányult, hogy a szakboltok kizárásával fabrikált magasabb multiarány ugyanolyan, bárhol megtalálható élelmiszerféleségeket zárna ki az összevetésből, tehát torzítja a képet. A blokkk.com ezt elfogadja (megnyugtatásul: független szakvélemények voltak ezek).

De mit is csinált a CBA?

A kereskedelem történelemkönyvében lapozgatva azt lehet látni, hogy örökösen változnak az éppen menő, divatos, felkapott értékesítési színterek, amióta csak kereskedelem létezik. A maga idejében létrejöttekor a szatócsbolt volt az akkori modernizáció éllovasa, vagy éppen az 1900-as századforduló tájékán a többszintes nagyáruházak, de említhetők a nagy vásárcsarnokok is a régmúlt időkből. Megmaradtak örök színfoltok is, ilyen például a piac, vagy az említett vásárcsarnok is. És természetesen vándoroltak is a bolthelyszínek, a városközpontokból kifelé és vissza is. A technika, az értékesítési módszerek is állandóan változtak, az önkiszolgálás is volt újdonság, de most a web tarol. Mindegyik a vásárló, az áru és a pénz forgását segítette.

És természetesen előfordult jó néhányszor, hogy egy bolthely megszűnt, vagy éppen más szerepet kapott, de fordítva is igaz, bolt lett valami, teljesen másból (és itt nem csak a plázastop kényszerére kell utalni), a piac így is nagyokat tud dolgozni.

És miért ne lenne elképzelhető, hogy egy boltból, vagy nagyáruházból egyszer más lesz. Hiszen csináltak már boltból konditermet, vagy valami egészen mást. És fordítva is, például moziból áruházat. Foroghat itt is minden.

De a kereskedő célja mindig az, hogy a bolt az bolt maradjon. Baldauf is ezt tette az első helyre. A hazai vállalkozók a top tempóját nem bírják.

Boltszám csökkenés: volt, de nem annyi

Az élelmiszerboltok száma is csökkent az elmúlt években, megállás nélkül, más áruterületekhez hasonlóan. De azért annyira nem.

A KSH adatai szerint 2013 derekán 44 ezer élelmiszer, élelmiszer jellegű (tehát nagyobbrészt élelmiszert árusító) bolt, áruház volt Magyarországon. Ezek két csoportot alkotnak. A multi élelmiszerláncok boltjai a nagyobb, a 25 ezres, úgynevezett élelmiszer jellegű vegyes körben vannak benne (ilyen a statisztika), sok ezer hazai élelmiszerbolttal együtt. A további üzletek, számuk ekkor 19 ezer volt, a szakboltok, jellemzően kisebb alapterülettel (például húsbolt, zöldséges, pékáru bolt, de a dohányboltokat a blokkk.com már nem számolta bele, mert azok ezt követően kikerültek a boltos statisztikából).

2017 első félévének végére az össz élelmiszer üzletszám 40 ezerre csökkent, négyezer darabbal, tehát évente átlagosan ezerrel esett vissza ezeknek a boltoknak a száma (és nem többel). Ezen belül az élelmiszer jellegű vegyes körben volt ez a csökkenés, ahol így maradt 21 ezer üzlet. A kisebb alapterületű szakboltok száma viszont nem változott, sőt, gy keveset még emelkedett is. Ebből egyébként az tűnik ki, hogy a szakboltoknak összességében, az átlagot tekintve nagyobb esélyük volt a talpon maradásra az elmúlt években, tehát a franchise mellett a szakosodás volt a kisboltok másik talpon maradási útvonala.

A legnagyobbat a diszkontok húzták

De nem mindegy, hogy miért. A puszta éves üzleti beszámolóadatok azért sok mindent elárulnak, de némi magyarázat sem árt azért. A legfontosabb, hogy a hipermarketek közül a Tesco már kiépítette a hálózatát, újabb boltok nyitásáról nincs információ, a webáruházát viszont tovább fogja fejleszteni. Az Auchan kisebb alapterületű szupermarketek nyitását tervezi, egyet már be is dobott a mélyvízbe 2017-ben, új benzinkútjai mellett pedig megindította a webet.

A legnagyobb növekedési ütemet diktáló diszkontok viszont nem is kis léptekkel bővítik, építik - mindenki más fejlesztéseinek hozadékát túllépve - hálózatukat. Korábban, a kilencvenes évek első felét követő évtizedben, a boltnyitások erősebb hulláma a hipermarketek építkezési szakaszában nekik is nagyobb tempót hozott a konyhára a növekedésben. A diszkontok egy üzletre jutó forgalma pedig már nyilván jóval kisebb mértékben emelkedik, mint az összbevétel, de ez így törvényszerű. Nem véletlen, hogy a diszkontok közül a Penny növekedése a legkisebb, hiszen ő már hálózata nagyját kiépítette. A Spar, akinek egyébként vannak hipermarketjei is, de azok forgalmáról nincs elkülönített nyilvános adat, most éppen franchise-ban nyomul, a benzinkutas kitérők után, amelyek viszont a mérlegbeszámolók adatsorának már nem részei.

De hát a kereskedelem mindig is ilyen volt, folyamatosan formálódott és az éppen legújabb értékesítési csatorna húzta a legnagyobbat a piacon. Az elmúlt három évben pedig végül ez történt:

  2013 2016 változás 2016/2013
érték index
Aldi 80 133 + 53 166%
Lidl 228 315 + 87 138%
Penny 160 190 + 30 119%
diszkontok 468 638 + 170 136%
Auchan 272 294 + 22 108%
Tesco 601 636 + 35 106%
hiperek 873 930 + 57 107%
Spar szm 385 438 + 53 114%
összesen 1.726 2.006 + 280 116%
Elektronikus Beszámoló Portál, nettó árbevétel, érték: milliárd forint, eltérő fordulónap: Tesco február 28., Auchan, Lidl: március 31. (Auchan, Lidl: korábban változott), szm: szupermarket

A blokkk.com már korábban rámutatott arra is, hogy eközben a legnagyobb hazai élelmiszeres láncok csak lassan lépdelnek előre. Rendszerük révén (önálló kisvállalkozások tömörülései) más típusú adatok állnak csak rendelkezésre, de azért ezek is jelzik a fékezett hatást:

  2013 2016 változás 2016/2013
hazai láncok 1.441 1.475 102
Trade Magazin, bruttó forgalom, érték: milliárd forint, CBA, COOP, Reál együtt

De hát nemzetközi példák azt is mutatják, hogy a kisebb boltosok körében önmagában a talpon maradás is kiváló eredménynek számíthat.

(blokkk.com, 2017. december 21.)

 

Az élelmiszeres diszkontok nagyon lepipálják a többieket

Egyre több magyar vásárló szereti gyorsan letudni a bevásárlást: a diszkontok repítik előre az élelmiszeres piacot. A munkaerőhiány is váltásra serkent. Az Aldi és a Lidl dolgoztatja meg legjobban az embereit, igaz, a legtöbb bérrel. A Lidl egy főre jutó forgalma négyszerese a Coop Szolnokénak.

Vallott a Lidl is, augusztus utolsó napján közzétette éves beszámolóját. Így már teljesebb kép festhető a multi élelmiszerláncok ügyködéséről. Úgy tűnik a magyar számokból is, hogy alaposan átalakulnak a vásárlási szokások az élelmiszerboltban is. Egyre több az olyan vásárló, világszerte, aki nem szeretne sokat bíbelődni a bevásárlással, jobb azt mielőbb letudni alapon. Ez egyébként más áruterületen is megfigyelhető, például a ruházati kereskedelemben vészes iramban terjed a fast fashion, szemben a tradicionális márkákkal, ádáz piaci küzdelmet is vívnak egymással.

Kérjek tíz deka párizsit és még sorba is álljak?

A magyar élelmiszer vásárlási szokások átalakulását két folyamat is mutatja. Egyrészt egyre több élelmiszerlánc vág bele az online élelmiszer eladásba, ahol az úttörő jó néhány évvel ezelőtt a magyar G'Roby volt, de időközben felzárkózott mellé a CBA, a Tesco, majd az Auchan is. De indul majd a Spar is és a diszkontok között is akad, aki ezt latolgatja a magyar piacon is. Pontos nyilvános adatok azonban nincsenek arról, hogy kinek hogy megy az online értékesítés, ebben a kérdésben minden webáruház, az iparcikkesek is nagyon szemérmesek. De sok reményt fűznek hozzá és nem panaszkodnak.

Akad adat azonban a másik gyorsan lépegető csatorna terjeszkedéséről. Világszerte megfigyelhető a diszkont, élükön a német láncok viharos sebességű terjeszkedése, már Amerikában is ott vannak. Magyarországon is a leggyorsabb ütemben nő a forgalmuk, amihez persze az is hozzátartozik, hogy - plázastop ide, plázastop oda - azért szépen terjeszkednek is bolthálózatuk bővítésével.

Hát igen, a munkaerőhiány okozta sorállás - van ilyen - is a váltásra ösztönzi a boltosokat és a vásárlókat egyaránt.

Tolják a diszkontok rendesen: az Aldi és a Lidl nagyot nyomott

Az elmúlt négy esztendőt vizslatva - 2013-2016 között - bizony a diszkont élelmiszerboltok alaposan feltornázták a piacukat. A legviharosabb sebességgel az Aldi robog előre, aki ebben az időszakban másfélszeresénél is nagyobbra hizlalta forgalmát. Igaz, ő a legkisebb és szépen gyarapítja boltjait is. A legnagyobb értékben viszont a Lidl bővítette értékesítését, a közel 90 milliárdos növekedés több más mutatót is lepipál. Például egymaga hozta a három diszkontlánc növekedésének a felét, de ami a legszembetűnőbb, hogy egymaga túltesz a két hipermarket forgalomemelkedésén is.

Az előbbiekből rögvest következik, hogy hol is tartanak a hipermarketek, amelyek - igaz régebben - hasonló pályát futottak be. Hát bizony a hipermarket piac lassabban lépdel előre. De azért a szakterület átlagát hozzák, hiszen a KSH adatai szerint az úgynevezett élelmiszer jellegű vegyes boltok (ide tartoznak a multi élelmiszeres áruházak) árbevétele a jelzett négyéves időszakban összesen 4%-kal nőtt (ami nem sok, ráadásul úgy jön ki, hogy ez a piacrész 2013-ban és 2014-ben nem nőtt, hanem csökkent, emelkedés csak az elmúlt két esztendőben volt).

A szupermarket csatornát a multi áruházi körben az egy szem Spar jelenti, bár a Tesco is indított ilyen jellegű boltokat korábban és az Auchan is rálépett erre az ösvényre. A Spar viszont - némi ellentmondást is keltve az előbbiekkel - egymaga ugyanannyi növekedést lapátolt össze, mint az Aldi, de hát neki van a multik között a legtöbb boltja, több mint 400 (a Spar hálózata egyébként összetett, hiszen franchise partnerei is vannak, hagyományos boltosok és benzinkutasok egyaránt, de ők a számviteli szabályok alapján nem tartoznak bele a mérlegbeszámolóba).

A beszámolóadatok:

  2013 2016 változás 2016/2013
érték index
Aldi 80 133 + 53 166
Lidl 228 315 + 87 138
Penny 160 190 + 30 119
diszkontok 468 638 + 170 136
Auchan 272 294 + 22 108
Tesco 601 636 + 35 106
hiperek 873 930 + 57 107
Spar szm 385 438 + 53 114
összesen 1.726 2.006 + 280 116
Elektronikus Beszámoló Portál, nettó árbevétel, érték: milliárd forint, eltérő fordulónap: Tesco február 28., Auchan, Lidl: március 31. (Auchan, Lidl: korábban változott), szm: szupermarket

A blokkk.com már korábban rámutatott arra is, hogy eközben a legnagyobb hazai élelmiszeres láncok csak nagyon lassan lépdelnek előre. Rendszerük révén (önálló kisvállalkozások tömörülései) más típusú adatok állnak csak rendelkezésre, de azért ezek is jelzik a fékezett hatást:

  2013 2016 változás 2016/2013
hazai láncok 1.441 1.475 102
Trade Magazin, bruttó forgalom, érték: milliárd forint, CBA, COOP, Reál együtt

Meló a boltban: az egy főre jutó forgalomban négyszeres a különbség

A multi láncok sem egyformák. Üzlettípustól függően eleve eltérőek a sajátosságaik szerte a világban, persze, ezzel együtt igyekeznek igazodni a vásárlók igényeihez. De nem mindegy, mit mennyiért, hiszen a vásárló a kényelemért, a gyorsaságért cserébe azért még mindig kedvező árat vár el, így nem mindegy, hogy egy kiló kenyér eladásához mennyi költség kötődik. Minél kevesebb, annál jobb a boltosnak is, és a vásárlónak is. Ezt hívják hatékonyságnak és jó szervezésnek, ami persze nem minden politikusnak tetszik, de jobb lenne szembe nézni vele. Egy okos plázastop egyébként segíthetne is valamelyest a kisboltosoknak, de hát a feltételes mód kifejezi a magyar plázastop milyenségét is. Nyilván egy kisboltos nem bánja, ha nem épül mellette nagybolt, de ha közben drágán dolgozik, így is bedarálja a piac, ezért csökken a boltok száma. De ismerjük el, lassabban, mintha egyáltalán nem lenne plázastop.

Hát bizony akadnak különbségek bőven az egy főre jutó árbevételben, a multik között is, ami sok mindent elárul a magyar élelmiszer kereskedelemről. A világ persze megy előre és tíz deka párizsit ugyan senki sem fog a határon túlra kiruccanva megvenni, de lehet látni, hogy a modernizációt nem lehet a határon megállítani (ráadásul a brüsszeli bürokraták állandó gáncsoskodása sem engedi):

  árbevétel létszám
egy főre jutó árbevétel
(millió forint)
Lidl 315 3.820 82
Aldi 133 2.144 62
Penny 190 3.142 60
Auchan 294 6.140 48
Tesco 636 17.244 37
Spar 438 12.705 34
Krupp és Társa (CBA) 20 805 25
Élésker (Reál) 9 427 21
Coop-Szolnok 25 1.411 18
Elektronikus Beszámoló Portál, nettó árbevétel, érték: milliárd forint, létszám: átlagos statisztikai, eltérő 2016. fordulónap: Tesco február 28., Auchan, Lidl: március 31. (Auchan, Lidl: korábban változott)

(blokkk.com, 2017 szeptember 1.)

 

A top viszi az élelmiszerpiac nagyját

A top'12, a legnagyobb élelmiszeres cégcsoport viszi a piac nagyját. A piac növekedésének 95%-át a multik fölözik le. Brutális az egy boltra jutó árbevétel különbözősége a hazai és a multi boltok között.

Bár még minden céges beszámoló nem jelent meg (az Aldi, a Spar és a Penny már közzétette legutóbbi éves beszámolóját, az Auchan, a Lidl és a Tesco még várat magára, mivel utóbbiaknál a pénzügyi fordulónap nem az év utolsó napja, hanem február, vagy március vége), azért lehet látni, hogy az élelmiszerpiac nagyját a legnagyobb üzletláncok viszik, döntő túlsúllyal. A topban a hazai élelmiszeres láncok is benne vannak, de a piac bővülésének a nagyját már csak a multik viszik.

A top'12 (Tesco, Coop, Spar, CBA, Reál, Lidl, Auchan, Penny, Aldi, dm, Rossmann, Müller) a sarki fűszerestől a legnagyobb hipermarketig az élelmiszer, napicikkes boltok teljes skáláját átfogják, a leggyorsabban megugró webértékesítéssel és a diszkontokkal együtt, de akad itt benzinkút is. A különböző toplisták már napvilágot láttak, így ismert, hogy legnagyobb árbevételű áruházlánc a Tesco (788 milliárd forinttal), a magyar csoportok között (ahol kisebb cégek állnak össze valamilyen módon, cégönállóságukat megtartva) a Coop (582 milliárd forinttal).

A kérdés most az, hogy a legnagyobb élelmiszeres láncok milyen túlsúllyal rendelkeznek a magyar piacon. Hát naggyal. A Központi Statisztikai Hivatal egyik adatsora bolttípusonként összegzi a napicikkeket (a nagyobbrészt élelmiszereket, háztartási vegyi árukat, de ezekkel együtt más iparcikkféleségeket is) forgalmazó cégek forgalmát, ami azért összevethető a top'12 adatsorával (a nagyságrendeket tekintve, melyekben becsült adatok is vannak). Figyelemmel néhány statisztikai módszertani kérdésre (például a Tesco, vagy a CBA online eladása a KSH összegzésében már nem az úgynevezett élelmiszer jellegű vegyes adatban van, hanem máshol, ugyanígy az Auchan üzemanyag értékesítése is), első körben a top'12 forgalmát a teljes kiskereskedelemmel vetettük össze. A részarány tekintélyes:

top'12 teljes kisker top'12 súlya
2015 2016 2015 2016 2015 2016
3.950 4.115 9.278 9.673 43% 43%
KSH, top: Trade Magazin, Elektronikus Beszámoló Portál, érték: milliárd forint

A top'12 forgalmát ugyanakkor a KSH napi cikk forgalmat közelítő adataival összevetve jóval magasabb részarány adódik, mégpedig 85% körüli súllyal. A többin osztoznak a legkisebbek:

top'12 napi cikkek top'12 súlya
2015 2016 2015 2016 2015 2016
3.950 4.115 4.584 4.771 86% 86%
KSH, top: Trade Magazin, Elektronikus Beszámoló Portál, érték: milliárd forint

A két adatsor, a KSH és a toplistás felmérések persze más-más módszartannal készülnek, de a nagyságrendeket, irányzatokat azért pontosan mutatják.

És a piac növekménye a multiké, vagyis inkább a diszkontoké

Nem nehéz megbecsülni előre, hogy a top'12 viszi az élelmiszeres, napicikk piac növekményének a nagyját is, nem sok teret hagyva a magyar és a multi láncok mellett ügyködő kisvállalkozásoknak:

top'12 napicikk piac
top'12 súlya
növekedésben
2015 2016 növekmény 2015 2016 növekmény
3.950 4.115 + 165 4.584 4.771 + 187 88%
KSH, top: Trade Magazin, Elektronikus Beszámoló Portál, érték: milliárd forint

Persze az is kérdés, hogy a magyar és a multi áruházak miként osztoznak az élelmiszeres piacon. Az már óriási eredmény, hogy a három nagy hazai élelmiszerlánc benne van a topban. Helyzetük sokkal nehezebb a multi áruházakénál, hiszen eleve kisebb boltokat fognak össze, a kistelepülésekről nem is beszélve (bár a CBA és a Coop 2012-ben belekanalazott a régi Match és Profi üzletekbe, de hát ezek száma az összes boltjukhoz képest kevés).

Pusztán a piac növekedését nézve viszont azt mutatják az adatok (elöljáróban: torzítást lehet benne találni, de a nagyságrendek nehezen vitathatók), hogy a növekményt bizony a multik viszik, nem is akármilyen arányban. A Coop és a Reál ugyan elkönyvelhetett magának néhány milliárdos növekedést 2016-ban (a Coop 10 milliárd felett valamivel, a Reál 2 milliárd körül, ami inkább toporgás, mint növekedés), a CBA viszont 6 milliárdos csökkenésről adhatott számot, a Trade Magazin toplistája szerint.

Ígya multik így vitték a piac nagyja mellett a növekmény nagyját is, annak 95%-át 2016-ban:

  2015 2016 növekedés
hazai láncok 1.468 1.475 + 7
multi láncok 2.482 2.640 + 158
KSH, top: Trade Magazin, Elektronikus Beszámoló Portál,
érték: milliárd forint

És hát ugye azért a multikon belül is vannak különbözőségek, de azzal célszerű megvárni valamennyiük hivatalos éves beszámolóját. Nemsokára látni mindet. De annyi előrebocsátható, hogy a diszkontok növekedési üteme a legnagyobb.

Jó, de hogyan is

Egy rövidnek tűnő, de árulkodó szelet a piac értékelésében az egy boltra jutó forgalom, árbevétel. A feladvány egyszerűnek tűnik, hiszen a nagyobb alapterületű bolt forgalma eleve nagyobb. De ez sok technikai, technológiai, szervezési előnnyel is jár, például az áruszállítás egy kiló kenyér, vagy egy liter tej költségeit boncolgatva, a nagy boltban az kisebb, tehát költség- és árelőnnyel is jár. A különbség pedig tízszeres, tehát ebben a megközelítésben óriási a magyar kisboltok hátránya, amit persze sokkal pontosabban mutatna az egy négyzetméterre jutó forgalom, de ilyen adat nem nagyon lelhető fel a nyilvános információk között:

2016 árbevétel boltszám egy boltra jutó árbevétel
hazai láncok 1.475 9.374 157 millió forint
multi láncok 2.640 1.697 1.5 milliárd forint
KSH, top: Trade Magazin, Elektronikus Beszámoló Portál, árbevétel: milliárd forint, boltszám: darab

Tehát jó helyen turkált a kormány, amikor a hazai kisvállalkozásokat akarta védeni, csak éppen többségében olyan zsákutcákba futott be, természetesen az uniós bürokraták révén, ahonnan végül kénytelen volt kifarolni. De pénzt adhatna többet a kicsiknek, akik különben nem tudják a kisboltjukat fejleszteni és könnyen folytatódhat a tönkremenetelük (fél évtized alatt 15 ezer kisbolt ment tönkre).

(blokkk.com, 2017. július 27.)

 

Nagyot nyomultak a multi élelmiszeres áruházak

Az Aldi nő a leggyorsabban, két év alatt közel másfélszeresére. A kisboltok utolérhetik a focistadionokat - ürességben.

A nagy üzletláncok egy része már közzétette a 2016-os esztendő mérlegbeszámolóját. A foghíjak oka, hogy közülük egyesek nem december legvégén, hanem az év más hónapjaiban zárják pénzügyi évüket, ezt megengedi a nemzetközi gyakorlat. Jelenleg az élelmiszerek, napi cikkek piacán öt áruházlánc adatai ismertek (Aldi, Penny, Spar, dm, Rossmann), a többieké, mivel üzleti évük a tavaszi hónapokban zárulnak, csak később lesz olvasható.

Az eddig megismert mérlegbeszámolókból kitűnik, hogy az élelmiszeres, napicikkeket kínáló multi áruházak bizony a kereskedelem átlaga felett tudták növelni bevételeiket 2016-ban, hiszen a kiskereskedelmi forgalom egésze 4,7%-kal, ezen belül azonban az élelmiszerboltok forgalma mindössze 2,8%-kal bővült. Ez ugyanakkor azt is jelenti, hogy a hazai élelmiszer kisboltok többsége csak az átlag alatt mocorgott a piaci eredményeket tekintve.

Hát az élelmiszer kereskedelemben az országos átlagra bizony alaposan rápakoltak a multik. Sejteni lehet azt is, hogy az élelmiszerpiacon a diszkontok nyomulnak a leggyorsabban, hiszen előreláthatóan a Lidl mutatói sem adnak majd okot sok panaszra. Talán nem véletlen ezek tükrében, hogy a kormány korábban meg akarta tiltani a gyűjtőcsomagolást (ez a lelke a nagyáruházi technológiának, hiszen nem kell egyenként a polcra pakolni a sütőport, meg a többit, lehet egy mozdulattal egy dobozban) és a kötelező létszám mögé dugott adóból is ők fizették volna a legtöbbet. Még jó, hogy valahol rájöttek, az ilyen javaslatokat már eddig is elkaszálták a brüsszeli bürokraták, persze ettől még ráfér a támogatás - nagyon is, például egyszerű adókedvezménnyel - a kisboltokra.

A kisboltok is lassan ugyanúgy kezdenek kongani az ürességtől, mint a focistadionok, tessék, az MTK is hiába kapott új pályát, kiesett az élvonalból (nem fociszínvonalat kell érteni alatta, hanem csak besorolást). Lehet, hogy a kisboltosok többre mennének ennyi pénzzel.

Végül a multi áruházak mérlegadatai a következő képet rajzolják ki 2016 nagyáruházi élelmiszerkereskedelméről, amiben a puszta mérlegadatok sorában a növekedés üteme a legizgalmasabb:

  2016 2015 változás
Aldi 133 108 123
Penny Market 190 178 107
Spar 438 414 106
dm 76 69 110
Rossmann 62 56 111
Elektronikus Beszámoló Portál, nettó árbevétel, milliárd forint, 2016. január 1-december 31.,
változás: előző évhez képest, százalék
dm: 2015. október 1-2016. szeptember 30.,

Az Aldi már 2015-ben is 20%-kal növelte forgalmát, így két esztendő alatt az közel másfélszeresére ugrott. A Spar mérlegadataiban értelemszerűen a franchise boltjainak forgalma nincs benne.

És egy példa a magyar láncokra. A Coop lánc egyik vezető tagja a Coop Szolnok Zrt. 2016. évi árbevétele 25,2 milliárd forint volt, tehát piaci súlya jócskán elmarad a multi láncokétól.  A forgalom bővülése egyébként 7%-os volt, tehát szépen gyarapodott, csak éppen egy kisebb piaci körben. A Coop lánc összes tagja persze már nagyobb szeletet jelent, hiszen a különféle rangsorokban a CBA-val az élbolyban vannak.

És a multik rangsora

Sajtóhírekből már tudott, hogy a hosszú-hosszú esztendők óta piacvezető Tesco biztosan őrzi első helyét, árbevétele pedig 3%-kal nőtt (nettóban 614 milliárd forintról 630 milliárd forint fölé). Így teljes (bruttó) forgalma 2016-ban túllépte a 780 milliárd forintot.

A Spar csoport teljes árbevétele 516 milliárd forintra hízott, 5% körüli növekedés mellett, amiben a franchise boltjai is benne vannak.

Nagy birkózás folyik a Lidl és az Auchan között, mindkét lánc forgalma a 350-400 milliárdos sávba esik. A Lidl a korábbi időszakban már beelőzte az Auchant, hiába, a diszkontok lekörözték növekedési ütemben a két hipermarket láncot. Az Auchant erősen húzta egyébként a benzinkút üzletág és beindította az online árusítást is. Webáruháza egyébként a multik közül a Tesconak is van, a Spar pedig rövidesen indítja a sajátját.

A Penny feltehetően túllépte a 220 milliárdos bevételi szintet 2016-ban.

(blokkk.com, 2017. június 1.)

 

Alaposan meghúzták a nagyáruházak

Az elmúlt évtizedben több mint 26 ezer kisbolt tönkrement, ugyanakkor jócskán megugrott az egy boltra és az egy négyzetméterre jutó forgalom. Nőtt persze a nagyáruházak száma is.

Az elmúlt évtizedben, 2005-2016. között sokat változott a magyar bolti, áruházi kiskereskedelem. Az értékesítőhelyek száma több mint 26 ezerrel csökkent, ma már 130 ezer alatt mozog a számuk (a benzinkutakat és az autókereskedéseket nem számítva). Ezzel egy időben a nagyáruházak száma gyarapodott, mind az élelmiszerek, mind a különféle iparcikkek kereskedelmében. Ezt jelzik azok a KSH adatok, melyek szerint a boltszám csökkenésével párhuzamosan a kiskereskedelmi hálózat alapterülete és a boltok átlagos alapterülete nőtt. Mindez a kisboltok térvesztését mutatja, hiszen a bezárt üzletek közülük jutottak a végleges redőnylehúzás sorsára.

A nagyobb alapterületű áruházak sajátossága a korszerűbb eszközök, értékesítési módszerek alkalmazása, amivel gyorsítják a vásárlók kiszolgálását és természetesen költségeket is megtakarítanak. (Így az sem véletlen, hogy a nagyáruházak átlag feletti béreket tudnak fizetni.) A kiskereskedelem hatékonyságának egyik mutatója az egy négyzetméterre jutó forgalom, amihez kapcsolódik az egy boltra eső bevétel is. Nos, a számítások azt mutatják, mindkét mutató nagyot ugrott egy évtized alatt.

A kiinduló időszakhoz képest nőtt a boltok, áruházak árbevétele (folyó áron számolva), de hát ezt könyvelik el a cégek is, ezután fizetnek adót és ebből fedezik a különféle költségeiket is. Nos, 2005-2016. között a következők szerint változott a boltok száma, alapterülete és árbevétele:

  boltszám alapterület forgalom
  2005. 2016. 2005. 2016. 2005. 2016.
összesen 155.457 128.764 14,3 14,8 5.642 8.109
élelmiszer 48.622 41.745 4,5 4,8 2.604 4.486
iparcikk 106.835 87.019 9,8 10,0 3.038 3.623
KSH, kiskereskedelem, 2016: becsült éves forgalom, üzletszám: első félév vége, iparcikk: üzemanyag, jármű nélkül
boltszám: darab, alapterület: millió négyzetméter, forgalom: milliárd forint

A nagyáruházak árnyéka

A sarki fűszeres és a hipermarket is azért ügyködik, hogy nagyobb bevételt érjen el, mint a működéséhez szükséges költségek és a kötelező adók összege. Ez természetes is, hiszen ez minden vállalkozás célja szerte a világban. A mozgástere azonban nyilván sokkal kisebb - ha van egyáltalán - egy kisboltnak, mint egy nagyáruháznak. Az elmúlt években döntő volt  a piaci versenyben az alkalmazható korszerű technológia, technika és ez napjainkban is meghatározó. A baj csak az, hogy egy kisbolt nehezen jut hozzá a korszerű technikához, legfőképpen elegendő befektetni való pénz hiányában. Ez rá is nyomta bélyegét - nemcsak itthon, hanem világszerte sokfelé - a kisboltok fejlődésére. A nagyáruházakat korlátozó szabályok, például a plázastop, akkor ér valamit, ha közben javulhat, korszerűsödhet a kisbolt, lefaragva valamennyit a versenyhátrányából a korszerű technika beállítása révén. Hát ebből sajnos sok hiányzik, így a kisboltok kedvezőtlen technológiai, technikai helyzete csak szűk körben javult, a többségé konzerválódott, a napi bevételből éppen csak futja a másnapi készlet beszerzésére, vagy még arra sem. A fejlesztési lehetőségek hiánya előbb-utóbb bukáshoz vezet, még kicsiben is.

A boltok, áruházak hatékonyságát, termelékenységét jelző mutatók, az egy négyzetméterre jutó forgalom és az egy boltra eső bevétel nagyot ugrott az elmúlt évtizedben, elsősorban az élelmiszerkereskedelemben. Itt megkétszereződtek ezek a mutatók, ami nem véletlen, mivel azt is jelzi, hogy ezen az áruterületen a legélesebb a verseny. Az iparcikkek kereskedelmében is azért jelentősebbnek minősíthető az emelkedés, de messze nem annyi, mint az élelmiszerboltok körében. Az iparcikkek kereskedelmének mások a sajátosságai, ez is magyarázat a különbségre, például számos árucsoportban kisebb alapterületen is elférnek a korszerű boltok:

                                       egy négyzetméterre jutó bevétel                         egy boltra jutó bevétel
  2005. 2016. 2005. 2016.
összesen 393 ezer forint 548 ezer forint 36 millió forint 63 millió forint
élelmiszer 576 ezer forint 943 ezer forint 54 millió forint 107 millió forint
iparcikk 309 ezer forint 361 ezer forint 28 millió forint 42 millió forint
KSH, kiskereskedelem, 2016: becsült éves forgalom, üzletszám: első félév vége, iparcikk: üzemanyag, jármű nélkül

(blokkk.com, 2017. január 19.)

 

Csemegepulttal már nehezebb: ötszörös a különbség

Az egy alkalmazottra jutó értékesítés alapján észveszejtő nagyot húztak a diszkontok. A nagyság átka is kettészakítja az élelmiszerboltokat. A szakszervezet ezt benézte: a Palócz ugyan az utolsó, de a Coop sem sokkal jobb.

A nagy élelmiszer áruházláncok az eltérő mérleg fordulónapok miatt legkésőbb augusztusban teszik közzé az előző üzleti évről szóló beszámolójukat, így a pontos számolgatások időszaka a szeptember (az Auchan és a Lidl, akiknél például március 31. az üzleti év vége, csak augusztus utolsó napjaiban tette nyilvánossá beszámolóját).

A vásárlóknak a legfontosabb terep az élelmiszerbolt, ahová szinte minden nap be kell térni. Meg is nézik alaposan, melyiket válasszák, hiszen van belőlük bőven, igaz ugyanakkor, hogy számuk évek óta folyamatosan csökken, a verseny pedig alaposan át is formálta az élelmiszerboltok arculatát is. Egy évtizeddel ezelőtt bő 46 ezer kisebb-nagyobb élelmiszer áruházba térhetett be a vásárló a KSH adatai szerint, mostanság már csak 42 ezerbe. Ezen belül a szaküzletek száma 12 ezerről 20 ezerre nőtt, a nagyáruházak, vegyesboltok száma viszont 34 ezerről 22 ezerre csökkent (mindebbe a dohányboltokat nem számítva).

Az élelmiszerboltok számára döntő a talpon maradásban, a vásárlók meghódításában a versenyképesség, a termelékenység, azaz ki tud jobb szervezéssel, korszerű technológiával, kevesebb költséggel kedvezőbb árat kínálni az árcédulákon. Természetesen számít a minőség, a választék színessége, bősége is.

Egy főre jutó forgalom: ötszörös a különbség

Nos, a nemzetközi élelmiszer áruházak és a legnagyobb hazai láncok ügyködésében azt mérlegre téve, hogy egy alkalmazottra milyen nagy forgalom jut, tetemes különbségek rajzolódnak ki a 2015. évi mérlegbeszámolók alapján. Ebben természetesen sok tényező szerepet játszik, különösen a legnagyobb költséget jelentő beszerzés. A nagy láncok előnye a nagy mennyiség beszerzése, amiben mindenütt a világon kedvezményt adnak: minél többet vesz valaki, annál többet. Ez az egyik meghatározó ok a különbözőségekben, így nem véletlen, hogy a hazai láncok egyik fegyvere a versenyben a közös beszerzés (ami viszont nem terjed ki minden polcra kihelyezett élelmiszerféleségre).

Nagy a súlya a beszerzés és az értékesítés technológiájának is. Ebben élenjárók a diszkontok, akiknél már nincs is csemegepult, így nem sokat lehet azzal időt és pénzt húzni, hogy lehet-e fél dekával több a tíz deka párizsi. A gyárban becsomagolják,  boltban pedig csak be kell tenni a bevásárlókosárba. Egyre inkább tetszik ez szerte a világban a vásárlóknak, hiszen a diszkontok nőnek mindenütt a leggyorsabban (az e-kereskedelmet most nem számítva, amit egyébként elsőként a G'Roby indított, a CBA és a Tesco pedig követett az élelmiszerpiacon itthon).

Nos, az egy alkalmazottra jutó forgalom alapján összeállított rangsor az élelmiszer kereskedelemben a következő:

áruház

árbevétel létszám egy főre jutó árbevétel
Lidl 282,7 3.543 79,8
Penny 178,2 3.027 58,9
Aldi 108,8 1.854 58,7
Auchan 282,0 6.294 44,8
Spar 413,9 12.165 34,0
Tesco 614,1 18.082 34,0
G'Roby Buda 1,3 49 26,6
Krupp és Társa (CBA) 18,9 832 22,7
Kis-Alföld Füszért (Reál) 5,6 294 19,0
Coop-Szolnok 23,6 1.395 16,9
Palóc Kft 18,5 1.160 15,9
Elektronikus Beszámoló Portál, 2015. üzleti év, árbevétel: milliárd forint, nettó, létszám: átlagos állományi létszám, egy főre jutó árbevétel: millió forint, kölcsönzött munkaerő nincs benne, Spar franchise nélkül

A kiválasztás a hazai láncoknál véletlenszerű volt, de az ismertség, az ebben a körben kivívott szakmai rang is számított.

A diszkontoktól nem kicsit maradnak le a hiperek és a szupermarketek. Ez sem véletlen.

A Palóc Nagykereskedelmi Kft nem véletlenül jutott a rangsor közelébe, hiszen az elmúlt napok eseményei alaposan felkavarták az állóvizet körülötte. Nos, a Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezetének elnöke szerint annyi emberrel, amennyi ott dolgozik, nagyobb forgalmat kellett volna hoznia a cégnek: hát bizony a Coop lánc legnagyobbja sem csinálja sokkal jobban.

Sokat nyom a latba a részmunkaidő is. A diszkontoknál ez nagyon megy, sokat is számít a forgalom hullámzásához legjobban igazodó alkalmazotti létszám kialakítása: nem kell mindig ugyanannyi eladónak lennie a boltban. A Tesconál 3.226, a Pennynél 953, a Sparnál 1.500 fő a részmunkaidős dolgozó.

(blokkk.com, 2016. szeptember 19.)

 

Hízott a százmilliárdos áruházak klubja

A Tesco az élen. A diszkontok nagyobbat húztak, a kisboltosok képe pedig vegyes. Lehet, hogy a Lidl beelőzte az Auchant?

A május végéig  elfogadott mérlegbeszámolók alapján kirajzolódik az áruházláncok 2015 évi rangsora. Egyes üzletláncok ugyan eltérnek a december 31-i mérleg fordulónaptól, de annyi már így is egyértelmű, hogy a diszkontok további erősödésével szemben a többi áruház mérsékeltebb növekedést könyvelhetett csak el. Ebben szerepet játszhatott a vasárnapi boltzár is.

A kisboltosok köre ellentmondásos, mivel a KSH adatai szerint 2015-ben háromezerrel csökkent a kicsik értékesítőhelyeinek száma. A Coop a szokásos 10 milliárd körüli növekedését hozta. A CBA-ról és a Reálról nincs pontos információ egyenlőre.

A 100 milliárd forintnál nagyobb forgalmú áruházláncok 2015. évi mérlege a következő (a mérlegbeszámolók a nettó, áfa nélküli árbevételt tartalmazzák,a bruttó árbevétel így becslés, vagy a cég saját közleménye):

1) Tesco

Továbbra is a Tesco a legnagyobb áruházlánc Magyarországon. A brit anyacég egy korábbi közleménye szerint 1,2%-kal nőtt 2015-ben a magyar üzlethálózat árbevétele, ahol a boltok egy részét bezárták (pontosan 13 boltot, még 2015. februárjában), tehát kisebb hálózattal tevékenykedve. A Tesco mérleg fordulónapja február 28., így a 2015-ös üzleti év mérlegére még várni kell, de megbecsülhető, hogy 622 milliárd forint nettó árbevétel elszámolása várható. Ez 730 milliárd forint bruttó (tehát áfával együtt számolt) árbevételt jelenthet.

2) Coop

A Coop csoport sajtóhírben 571 milliárd forint 2015. évi bruttó árbevételről számolt be. Ez tízmilliárdos forgalombővülés, 2% körüli mértékkel.

3) CBA

A CBA csoport eddig még nem adott számot 2015. évi eredményekről. Feltehetően az előző 2014. évi 500 milliárd feletti árbevétele nem változott lényeges mértékben, így sem előre, sem hátra nem mozdult a többiekhez képest. Frissítés: 2015. évi bevétele 509 milliárd forint volt a csoportnak, 2014-ben 505,5 milliárd forint.

4) Spar

A Spar nettó árbevétele 414 milliárd forint volt, ami 3,2%-kal több a 2014. évinél. Ezt a növekedést úgy érte el, hogy üzleteinek száma 14-gyel csökkent közben (a franchise üzleteinek száma nem számít bele a mérlegbe, itt egyébként 2016-ban a 100-as nagyságrendet célozta meg a cég). A Spar bruttó árbevétele 490 milliárd forint körül alakulhatott 2015-ben.

5) Reál Hungária

A Reál Hungária esetében 3% körüli csoportszintű forgalombővülést lehet becsülni, ami 390 milliárd forint feletti  bruttó árbevételt jelenthetett 2015-ben.

6) Auchan

A hipermarket láncok piaci helyzete sok tekintetben hasonló, ezért az Auchan esetében is 1-2% körüli forgalombővülés elkönyvelése várható 2015-ről. A mérlegforduló napja március vége, így a pontos eredményre még várni kell. Utolsó 2014. évi 277 milliárd forintos nettó árbevételéből kiindulva 280 milliárd forint feletti nettó, valamint 330 milliárd forint feletti bruttó árbevétel várható a beszámolóban, becslés alapján. Friss: 338 milliárd forinttal zárt az Auchan, 3,6%-kal nőtt (Pénzcentrum, június 8.).

7) Lidl

A Lidl is március végén fordul. Az utolsó teljes éves beszámolója szerint 2014-ben 261 milliárd forint volt a nettó árbevétele. Nos, 2015. meglepetés áruháza lehet a Lidl, hiszen ha legalább 7%-kal növelte forgalmát, akkor befogta az Auchant. De az eredményhirdetéssel meg kell várni a Lidl hivatalos mérlegbeszámolóját. Jelenleg 164 áruháza van, az új áruháznyitások is felfelé tolhatták a Lidl mérlegét.

8) Penny Market

Pontosan 10 milliárd forinttal bővült a Penny Market nettó árbevétele 2015-ben, ami 178 milliárd forint lett. Ez 6%-os forgalomnövekedés, ami 205 milliárdnál valamivel nagyobb bruttó árbevételt jelent.

9) Metro

A Metro ugyan nagykereskedelmi áruházlánc, de hát azért itt is van helye, hiszen 100 milliárd feletti az árbevétele. Mérleg fordulónapja szeptember 30., 2015. évi nettó árbevétele 145 milliárd forint volt. Ez 170 milliárd forint bruttó árbevétel elkönyvelését jelenthette.

10) Aldi

Nagyot dobott az Aldi, mivel nettó árbevétele 108 milliárd forintra nőtt az előző évi 90 milliárdról. Ez pontosan 20%-os bővülés, ami 125 milliárd forint bruttó forgalmat takarhat.

(blokkk.com, 2016. június 6.)

 

Hol gürcöl a legtöbbet az eladó

Vezet a Lidl, alaposan lemaradva a hazaiak. Ja, a diszkontban nincs is eladó, csak pénztáros és árufeltöltő. De van korszerű technika és szervezettség. A bért viszont mindenkinek ki kell fizetnie valamiből. Merre is halad a korszerű világ kereskedelme?

A bér ugyanolyan költség, mint a szállítás, vagy a villanyáram egy áruházban, boltban. A bolt a költségeit a bevételéből fizeti ki, mi másból is tehetné (esetleg hitelből, ha a működésre felvesz a cég, de hát egyszer a hitelt is vissza kell fizetni, így annak törlesztő részlete is egy költség). Nem mindegy, hogy az eladó bére mibe kerül egy boltnak, hiszen a kereskedő általában sok alkalmazottat foglalkoztat. Nos, kérdés, ki mennyire dolgozik meg a pénzéért, vagy éppen fordítva, mennyi munkát sóznak a nyakába az eladónak a béréért cserébe. persze, ez így igazságtalan lenne, hiszen a korszerű műszaki, szervezési megoldások sok terhet levesznek az eladó válláról, ha egyáltalán van eladó a boltban.

Szerte a világban két értékesítési csatorna nyomul manapság a többieket lekörözve, az e-kereskedelem és a diszkont. Úgy tűnik, Magyarországon is. Ez persze tükröződik a gazdálkodási adatokban is.

A magyar boltok, áruházak 2014. évi mérlegadatit nézve kitűnik, jócskán akadnak különbségek abban, hogy egy alkalmazottra milyen értékű árbevétel esik. A több egy főre jutó árbevétel azt jelenti, hogy több árut kell egy-egy eladónak megmozgatni, a kisebb egy főre jutó árbevétel pedig a fordítottját. De mindez súlyos versenyképességbeli különbségeket is takar: ha egy eladóra kevés árbevétel jut, az a bolt bizony alaposan lemarad a versenyben, hiszen az egy kiflire, vagy bármi áruféleségre jutó bérköltsége magas.

A havi átlagbérek is igazodnak - ha nem is mindig, de többségében - az eladók teljesítményéhez. Hiába, a bért ki kell fizetni valamiből.

A jó versenyképességhez persze kell azért méretnagyság, korszerű műszaki, informatikai háttér is.

Az eladók toplistája a következő:

 
árbevétel
létszám (fő)
egy alkalmazottra jutó forgalom
(millió forint)
havi átlagbér
Lidl
262
3.601
72,7
248
Penny
168
3.002
55,9
211
Aldi
91
1.740
52,3
283
Auchan
277
6.421
43,1
189
Tesco
610
18.611
32,8
180
Spar
401
12.844
31,2
182
Real (Kisalföld Kft.)
4,7
244
19,2
151
Coop (Szolnok Zrt.)
23
1.396
16,4
142
CBA (Latin N. Kft.)
0,6
48
13,1
135
CBA (Profi-Hús Kft.)
0,067
6
11,2
113
cégek legutóbbi éves mérlegbeszámolói, 2014., árbevétel: milliárd forint, nettó,

(blokkk.com, 2015. október 16.)

 

Nagyobb tér jut a verebeknek a hiperekben: 
alacsonyabbak lettek a polcok

A diszkontok nyomják a hipermarketeket: a hiperpiac csökkent, a diszkont piac másfélszeresére nőtt. Most hirtelenjében mindenki diszkontosodik.

Az Auchan áruházában csak szembetűnő, a Tesco meg is magyarázza, hogy alacsonyabbak lettek az árukat tartó polcok, a felső sorokat ugyanis sok helyen egyszerűen leszedték. Ez azt jelenti, hogy kevesebb árut helyeznek ki az eladótérbe, szaknyelven fogalmazva kisebb készlettel dolgoznak a hipermarketek.

Az okok összetettek. A sokszorosára emelt élelmiszerfelügyeleti díj, a két évnyi veszteséges gazdálkodás esetére előírt bezárás réme és feltehetően a vasárnapi boltzár is szigorúbb rendre kényszerítik a nagy áruházláncokat. Nem mindegy, milyen költségekkel működnek, ebben a jogszabályi környezetben pedig ahol lehet, eleve faragni kényszerülnek belőle.

Egy másik ok a diszkontok nyomulása, ami szerte a világban sok országban megfigyelhető átrendeződés a kereskedelemben, így nem csak Nagy-Britanniában, Spanyolországban, Franciaországban, vagy éppen Ausztráliában, hanem Magyarországon is. Forgalomesést, veszteségeket kényszerülnek a kereskedők elkönyvelni, nem csak a Tesco, a hipermarketek, hanem mások is. (A pontosság kedvéért: más-más értékesítési csatornát jelentenek a hipermarket, a szupermarket és a diszkont, nem szerencsés ezeket összekeverni, a magyar kereskedelmi törvény el is különíti őket).

Úgy tűnik, a vásárlók árérzékenyek maradtak, vagy lettek még inkább, hiszen a diszkontok elsősorban a kedvező árakkal hódítanak. Ehhez persze hozzátartozik az is, hogy futtatják a saját márkáikat is, a választékuk pedig az egyes cikkcsoportokon belül egy-egy cikkelemre összpontosul: mindent kínálnak, de csak egy-két választékelemmel. Így szinte minden megtalálható, de válogatni nem nagyon lehet.

A hipereknél kisebb alapterület és a leszűkített áruválaszték eredménye a sokkal kisebb üzemeltetési költség: olcsóbb egy kereskedőnek, ha kevesebb áru van a polcokon, hiszen kevesebb pénze fekszik benne. Eladó sincs a diszkontban, ez pedig a szupermarketekkel szemben kínál további költségelőnyt, ahol lehet kérni tíz deka párizsit, vagy fél kiló darált húst a pult mögött álló csemegéstől, vagy hentestől, akinek persze fizetést is kell adni. A diszkont pénztárrendje is olyan, hogy a leggyorsabb áthaladást - és persze fizetést - segítse. A diszkont ráadásul ott van a lakókörnyezetben, így autózni sem kell nagyot a bevásárlás kedvéért, persze parkoló azért van.

Kínos is lehet a válasz: utánozni kell

A Tesco meg is magyarázza, a "Jövő áruháza" programjában. A polcok nem csak alacsonyabbak lesznek, hanem a "gondolaátvágások" nyomán rövidebbek is. Így nyilván kisebb lesz a kínálat is. Nőni fog ugyanakkor a saját márkás termékkör (Tesco Finest) kínálata. Mindez pontosan a versenytárs diszkontokra jellemző, a kisebb választék (a kisebb készlet tartása olcsóbb) és a saját márka nagy súlya. De ha mindez kevés, akkor ott a zöldség-gyümölcs osztályok és a pékségek megújítása, amit nem régiben csináltak a meg a hazai piacon ügyködő diszkontok (Lidl piac, minden diszkontban helyben sütött friss pékáru).

A Tesco "shop in shop" újítása, a "bolt a boltban" a polcok magasságának és hosszának lefaragása után nem más, mint a saját tevékenységéhez szükséges alapterület egy részének feladása, csökkentése. A bérlővállalkozás bevonulása a hipermarket eladóterébe - a pénztárvonalak mögé - azt jelenti, hogy lemond a hipermarketekre jellemző nagy alapterület egy részéről. Kereskedjen ott más. Mindez egy határozott lépés a diszkontok - a költséglefaragás - irányába.

Az Auchan is célozgat az áramvonalasításra, kisebb üzletekre, az online kereskedelem bevezetésére. A benzinkút piacra ráadásul már belépett.

Mennyit is nyertek a diszkontok a hiperekkel szemben?

A számok magukért beszélnek, ha az elmúlt fél évtizedet nézzük. A hiperpiac csak hajszálnyit ugyan, de csökkent. Ebben szerepet játszott az, hogy az Auchan 2012-ben megvette a Corát, de annak 70 milliárdos árbevételének egy részét elbukta: 2010-ben az Auchan és a Cora forgalm együtt 297 milliárd forint volt, ennél viszont a 2014. évi árbevétel már kisebb, miközben a régi Cora áruházak már Auchanok lettek. A Tesco sem száguldott, de nála a legfrissebb adat még hiányzik, de nagy megugrás ebben sem valószínű. A cigipiac 2013. évi elvonása egyformán sújtotta a láncokat.

A diszkontok viszont szépen megugrottak, kivétel nélkül, piacok másfélszerese lett az öt évvel ezelőttinek. Igaz, sok új üzletet is nyitottak, a pláza-stop ellenére is.

 
2010.
2014.
változás
Auchan
227
277
+ 50
Tesco
584
601*
+ 17
Cora**
70
0
- 70
hiperekmarket piac
881
878
- 3
Aldi
44
91
+ 47
Lidl
176
262
+ 86
Penny
132
168
+ 36
diszkont piac
352
521
+ 169
érték: milliárd forint, nettó árbevétel 
*/ A Tesco adata a 2013. március-2014. március üzleti év (ez az utolsó nyilvános beszámolója, mivel márciusban fordul az üzleti éve)
**/ A Corát az Auchan 2012-ben megvásárolta

(blokkk.com, 2015. július 15.)

 

A magyar láncok is csak nyöszörögnek

A CBA-nak csökkent, a COOP-nak és a Reálnak alig nőtt a bevétele az elmúlt öt évben, de a 20% körüli fél évtizedes élelmiszer áremelkedést is mérlegre téve mennyiségben - kilóban, literben, darabban - számolva kivétel nélkül kevesebb árut értékesítenek, mint régebben.

A legnagyobb magyar üzletláncok az élelmiszerkereskedelemben ügyködnek. A top3 a CBA, a COOP és a REÁL. A CBA 1992-ben alakult, 2001-ben már a nemzetközi porondra is kilépett. A COOP a régi áfészes idők terméke, a REÁL pedig 2001-ben szerveződött. Elöljáróban meg kell jegyezni, hiba lenne elvitatni azt a teljesítményt, amely ezeknek a láncoknak a felépítéséhez és működtetéséhez kötődik. De hát a piac az piac, ahol az eredmény is számít, sőt.

Sok változást éltek meg a magyar láncok, így kiválások, felvásárlások is tarkították tömörüléseiket az elmúlt években, a nagyobb tulajdonosok pedig időnként belecsipkedtek a kisebbekbe, a saját hálózatukon belül is. A legnagyobb fogás talán az lehetett, amikor a COOP 62, a CBA pedig 48 Match és Profi üzletet vett meg 2012-ben, melyek egy 50-60 milliárdos piacot fedtek le. A legpikánsabb pedig, hogy a CBA Príma boltjai nemrégiben elhagyták az abc első három betűjét az üzletek felirataiból.

A döcögős tempónak persze a fő oka a piaci környezet, mivel az élelmiszer piac egyrészt nehezen mozdul (bármilyen irányban is), másrészt Magyarországon is éles a verseny a nemzetközi áruházláncokkal, elsősorban a diszkontokkal szemben. Úgy tűnik, a 2012-től élő pláza-stop, vagy a korábbi étkezési utalványháború nem sokat hozott a hazai láncok konyhájára, de az sem zárható ki, hogy lehetett volna rosszabb is.

Valamennyi hazai láncra jellemző, hogy a holdudvar jelentős része , vagy éppen zöme kis alapterületű üzlet, melyek üzemeltetése mindenütt a világon drágább a költségeket tekintve, ami jelentős hátrány. Jellemző ugyanakkor az is, hogy mindannyian bátran kanalaznak a nagyok tányérjából, így a beszállítóktól ugyanúgy elkérik a különféle áruházi reklámok, szolgáltatások sokmilliós díjait, mint a multi láncok (persze, a reklámnak nem csak díja, hanem költsége is van, ezt azért hozzá kell tenni). A beszerzési árakat is lefaragják a nagyság okán, ami a piacon természetes is, így jut előny nekik is. Mindegyik hazai láncnak vannak saját márkás termékei is, ami ugyancsak a jobb üzlet egyik mellékvágánya.

A rideg számokat tekintve a CBA-nak 10%-kal esett öt év alatt a forgalma, ezzel együtt pedig negyedével megcsappant az üzleteinek száma (ami akár egy tisztulás is lehet a versenyképesség javítása irányában). A COOP udvariasan hozza évről-évre a maga számait, de a falujárók látják, milyen sok a régi áfész üzletekben a kínai bolt. A REÁL számlájára is elkönyvelhető egy minimum, de mindez édeskevés, ha az élelmiszerek fél évtizednyi drágulását is hozzátesszük a mérleghez, ami bizony ötödével kisebb eredményt jelent mennyiségben (szaknyelven: volumenben), valamennyi piaci szereplő számára:

  2010. 2014. változás
  bevétel boltszám bevétel boltszám bevétel boltszám
CBA 555 3.072 505 2.289 - 50 - 783
COOP 510 5.250 560 5.370 + 50 + 120
REÁL 360 2.320 379 2.300 + 19 - 20
együtt 1.425 10.642 1.444 9.959 + 19 - 683
Trade Magazin, bevétel: milliárd forint, boltszám: darab

Trade Magazin, bevétel: milliárd forint, boltszám: darab

(blokkk.com, 2015. augusztus 21.)

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.