butikpórázon₪vásárlóktere

Ajándék csere-bere: úúú, melyiket vigyem vissza

Nem találom a blokkot. Az ajándék csere-bere nem is olyan könnyű mindig, cifra esetek is vannak. A legfontosabb csere-bere kellék a nyugta, de van nyugtapótló megoldás is. És van vásárló, aki belehúz a jóba és még keres is a csere-beréjén.

Az ajándékok csere-beréje látszatra könnyű, működik is, de azért megvannak a maga buktatói is. Most nem arról van szó, amikor szamárfüles a könyv, sáros a cipő, félig üres a parfümös üvegecske, kopott a rúzs, italfoltos az asztalterítő, hosszú a híváslista a mobilon, ételmaradékos az étkészlet, nadrágzsebben maradt a papír zsebkendő, maszatos a gyerekjáték, hiszen ezek eleve vesztes próbálkozások. Webről sincs szó, mivel ott a jog 14 napnyi elállási lehetőséget ír elő, amikor nem kell indokolni az elállást, ráadásul egyes webáruházak sokkal hosszabb idő után is cserélnek, nem csak ajándékot.

Az ajándék csere-berében a kiinduló pont az, hogy nem teszik, kettőt kaptam, rossz a mérete, tehát igazi csere-bere a szándék, azaz visszaviszem a boltba a fa alatt fellelt portékát, mert valamiért nem akarom megtartani és kérek helyette egy másikat. A boltosok szokás szerint cserélnek is, pedig a jog nem kötelezi őket erre, persze a jó szándék ellenére akadhat gond ilyenkor is. Például.

nincs meg a nyugta: vannak azért nyugtapótló megoldások

Ez komoly buktató lehet, hiszen a nyugta a legfontosabb csere-bere kellék. Ezzel tudja a vásárló igazolni, hogy abban a boltban vették az ajándékot. De ha nincs meg az a fránya papírfecni, azért érdemes kísérletezni valamilyen nyugtapótló megoldással. Az ajándék mellé amúgy sem illik odatenni a nyugtát, de a tapasztalt ajándékozó nem dobja el, hanem megőrzi, és a gyertyagyújtást követő csomagbontogatás közepette megkísérli felmérni a megajándékozott meglepetésének, örömének, vagy éppen nemtetszésének indexeit. De az is lehet, hogy az ajándékozó csak később szerez tudomást az esetleges csalódásról, és akkor adja oda a nyugtát.

De hát mi van akkor, ha nincs meg a nyugta. Egyszerűbb az eset, ha a nyugta helyett előkerül egy bankkártyás fizetési bizonylat, ami, vagy aminek a másolata meggyőzheti a boltost, hogy ott vették az ajándékot, főleg, ha csak azt az egy szál ajándékot vették akkor, mást nem, és a bankbizonylat szerint a vásárlás értéke egyezik a cserére szánt portéka ünnepek előtti árával.

A kereskedő sajátmárkás terméke sem okozhat nagy meglepetést a boltos számára, a láncoknál nem okoz veszteséget, ha ilyet cserélnek és igazából nem sokat számít, melyik boltjukban is vették.

De akad mentsvár más is, hiszen ha például az ajándék ruhafélén ott fityeg az a néhány papírcetli, amelyek némi információt adnak a termékről, a pénztárnál pedig arról olvasták be a termékazonosító kódot, sőt, esetleg az ár is fel van tüntetve rajta, akkor is könnyebb lehet a megoldás. Néha a cipősdoboz is segítségünkre lehet, hiszen azon is vannak árulkodó információk.

A sorozatszámmal, gyártási számmal rendelkező műszaki cikkeknél sem reménytelen a csere-bere a nyugta nélkül. Jól jöhet egy, a boltban lepecsételt jótállási jegy is, ha az még nem veszett el.

Látszatra egyszerűbbnek tűnő eset, ha nem a nyugta, hanem a számla veszett el. Jó néhány vásárló ugyanis számlát kér a vásárláskor, amin a vevő azonosító adatai is rajta vannak. Ez, ha elvész, a bolt nyilvántartásában visszakereshető. Persze időigényes és ezért a sorban állókat bosszantó művelet, de gondoljanak a hátrébb állók arra, hogy utána ők következnek.

A többi a boltos jóindulatán múlik, de azért azt fogadjuk el, hogy a nyugta, vagy a vásárlás tényét bármi módon igazoló papírfecni nem árt a csere-beréhez. Sőt, nagyon is kell.

nincs meg, szakadt, sérült a csomagolás: is-is

Természetes, hogy a megajándékozott az  örömének már első hullámában kibontja az ajándékot, így bizony nem ritka a csere-berében a csomagolóanyag hiánya, vagy sérülése. A boltos, ha visszavesz egy ajándékot, azt azért szeretné újra eladni (ezért sem lehet használt, annak már sokkal kisebb az értéke), amit megkönnyít a sértetlen csomagolás. A gyári zárt csomagolás célja egyébként a termék épségének, minőségének megóvása is, nyilván némi reklámmal körítve, tehát nem felesleges kellék, hiányának szóvá tétele a boltos részéről nem kibúvó, hanem a következő vásárló érdekének a védelme is.

A boltos egyes esetekben el tud tekinteni a csomagolás hiányától, vagy sérülésétől, számos termékféleség, például ruházati holmi, még eladható nélküle is. A higiéniai jellegű árucikkeknél (egy részük eleve nem is cserélhető), vagy a szállításra kényes, csomagolás nélkül könnyen sérülő, például karcolódó árucikkeknél azonban ez már nem lehetséges.

De itt is van mentsvár. Egyes esetekben az ajándék cserélésekor a csomagolás áthelyezhető az újonnan kiválasztott portékáról a visszavitt termékre, ha nincs rajta olyan felirat, ami az adott termékhez köthető, ez is lehet megoldás.

egyes kiegészítő kellékek, tartozékok hiányoznak: így nagyon nehezen fog menni

Elkallódni bármi elkallódhat, de a boltos számára a csere-beréhez minden kellék szükséges, amit vásárláskor elvitt a vásárló. A kellékhiány (például a ruhához tartozó öv, a társasjáték dobókockája, a mobilhoz tartozó fülhallgató, az étkészlet teáskannájának a fedele) elbuktathatja a csere-berét, hiszen nem sok olyan vásárló akad, aki később megveszi a hiányos cuccot.

De hát itt is menekülő útvonal lehet, ha a vásárló a csere-bere során az elvesztett kellékekből nem kér másodszor is, hanem azokat otthagyja a boltosnak, így a visszavitt alaptermék még értékesíthető marad.

eltűnt a vásárlói tájékoztatást tartalmazó cédulácska, vagy a használati-kezelési útmutató, esetleg a jótállási jegy

Ezek egy részét tudja pótolni a boltos, némi zsörtölődés és papírmunka árán. Például a ruházati holmin fityegő tájékoztató cédulák hiánya ugyan egy későbbi eladást finoman szólva is megnehezíthetnének, de ezekből az egyszerűbb esetekben akár kézzel is írható egy információ.

A használati-kezelési útmutatók, termékleírások is pótolhatok számos esetben, akár egy fénymásolással is, a lényeg, hogy ezt minden vásárlónak minden vásárláskor meg kell kapnia, a csere-bere nem ad felmentést.

jótállási jegy, ha jótállásos terméket kell csere-berélni, úgyszintén pótolható a boltban, a régi amúgy eldobható lenne egy csere-berét követően, hiszen változik a vásárlás időpontja.

alapkérdés ez is: kettőt kaptam, melyiket vigyem vissza a boltba

Hát ha egyszerűsíteni szeretném az életem és gyorsítani a csere-berét, akkor élből azt, amelyiknek megvan a nyugtája és sértetlen a csomagolása.

Kérdés lehet az is, vigyem-e magammal mindkettőt megmutatni a boltosnak, hogy igaz a hír, kettőt kaptam, sajnáljon meg, de nagyon. Ez végül felesleges, hiszen a sorban mögöttem állótól is kölcsön kérhetem ugyanazt a portékát pár pillanatra mutogatni (van ám vásárlói szolidaritás, ha össze kell fogni a boltossal szemben), a boltost pedig, ha segíteni akar, nem érdekli a miért.

és a pénz a két egyforma ajándéknál: melyiket vigyem vissza, az olcsóbbat, vagy a drágábbat?

Lehet némi valószínűsége annak, hogy a két egyforma ajándékot az ajándékozók két különböző boltban vették, eltérő árakon (hiába, árverseny is van a piacon). Kérdés az is így, hogy az olcsóbbat, vagy a drágábbat vigyem vissza csere-berére.

A vásárló most nyugodtan lehet furfangos. Célszerűbb az olcsóbbat megtartani, a drágább portékáért viszont így több is nyerhető, ha szemfüles a csereberés megajándékozott, hiszen a két ajándékot kaptam című történetben levásárolható a termék ára, hát miért ne költsek akkor többet.

akciósan vették az ajándékot, akkor vajon teljes áru vásárlási utalvány jár-e a csere-berében?

A vásárló persze furfangos, szemfüles, ami egyáltalán nem baj. Alkudozzon a boltossal, de a jó az, ha mindketten elégedettek.

Előfordul, hogy akcióban vett ajándékot visz vissza a boltba a megajándékozott, és nem tudják például a kisebb méretű cipőt nagyobbra cserélni, mert nincs. A boltos ekkor is felajánlhat egy vásárlási utalványt, levásárlási lehetőséget. De hát az akciósan vett ajándék (van ilyen is) az igazi árhoz képest egy kisebb összegű kiadást jelentett a vásárlás pillanatában, másik oldalról kisebb bevételt a boltosnak. Kérdés, hogy a vásárló, vagy a megajándékozott milyen alapon várná el, hogy a korábbi valós kiadásánál nagyobb értéket - vásárlási lehetőséget - kapjon vissza a csere-bere során.

Éppen ezért a kereskedő megteheti, hogy ha a puszta cserelehetőség hiányában vásárlási utalványt ad egy leárazott csere-berés termék után, de az olyan értékű lesz, mint amennyi pénzt a vásárló korábban fizetett érte: amennyit fizetett érte, annyit költhet később is. Reklamálni ilyen esetben annál kell, ha elégedetlen a megajándékozott, aki az akciós ajándékot olcsóbban vette.

leárazták az ünnepek után: na akkor most mi van, kettőt is kaphatok belőle?

És akkor fordítva. Megint csak a vásárló szemfülessége a kérdés. Az előbbi fordítottja sem ritka, hiszen az ünnepet követően egyes boltokban megindul az akciózás. Hát bizony előfordulhat, hogy a vásárló visszavitte csere-berére a korábban teljes áron vett ajándékot és valamilyen oknál fogva nem tudják másikra cserélni: nincs megfelelő méret, vagy szín ugyanabból. Kap egy vásárlási utalványt, vagy csak egyszerűen egy levásárlási lehetőséget ott helyben és azonnal.

Hát igen, ilyenkor a vásárló akciós termékeket is tud vásárolni, és ha ügyes, a csere-berére visszavitt egy darab ajándék árából akár több portékát is választhat magának. Ezért ne csodálkozzunk, ha akad olyan boltos, aki a csere-beréből levásárláskor kizárja az akciós árut (ez nyilván nem tetszik mindenkinek, de hát a csere-bere nem kötelező, ha pedig nagyon rosszul járna a boltos, az sem várható el tőle).

nincs másik szín, jó méret, elfogyott: követelhetem vissza a vételárat?

A csere-bere nem kötelező a boltos részéről, jogszabály (a webvásárlás 14 napját nem számítva) nem írja elő. Így a mikéntje a vásárló és a boltos alkujának eredménye. Könnyen előfordulhat, hogy nem talál a megajándékozott neki tetsző új portékát a boltban az ünnepek után. és levásárolgatni sem akar. De hát a vételár visszafizetését nem követelheti a vásárló, az csak egy végső lehetőség, kizárólag a boltos szándékától függ: van boltos, amelyik megteszi, de nem ez a jellemző és nem is várható el kötelező jelleggel, főleg, ha van más gyógyír is.

Megfelelő csereportéka hiányában így az a gyakorlat, hogy a boltos levásárlási lehetőséget, például vásárlási utalványt kínál fel. Ez egyáltalán nem lebecsülhető segítség, hiszen a vásárló megszabadul a fölös portékától és majd ha talál kedvére valót, később megveszi azt. Ezzel mindenki jól járhat.

Persze, ehhez hozzá lehet tenni, hogy jó, a boltos zsebre dugta a pénzt, visszakapta az áruját és nem ad érte semmit. Hát nem ő tehet arról, hogy valakinek nem tetszett az ajándék, végül pedig ez az ága a csere-berének olyan, mint amikor valaki egy vásárlási utalványt kap ajándékba.

semmi sem kötelező, de minden lehetséges

Az ünnepek utáni hosszú sorok azért az bizonyítják, működik az ajándékok csere-beréje, de nem árt odafigyelni néhány apróságra. Lehet alkudozni is, a boltos világ már csak ilyen.

(blokkk.com, 2018. december 27.)

 

Black Friday: őrült nagy durranás lesz

Hivatalosan pontosan három hét és itt a Black Friday. Van hat aranytanács vásárláshoz. Újabb rekord jön: 60 milliárdot is megközelíthet a webáruházak novemberi kasszája. Nem is vacakolnak sokat a webáruházak, az egész november egy nagy fekete péntek lesz, egyébként november 23-ra esik. Az akciók haszna: 15-20 milliárd, azoknak, akiket nem csapnak be. És vigyázni is kell nagyon a csalókra: fel is hívjuk a figyelmet néhány fogyasztóvédelmi apróságra.

A tét nagy annyiban is, hogy akinek jól sikerül a fekete péntek, az megalapozza a decemberi karácsonyi piacát is, hiszen visszamehet hozzá a vásárló. és később is.

Ami őrületbe kergeti a vásárlókat és a boltosokat is

A Mall.hu egész novemberre besötétített, nála az egész hónap egy fekete péntek lesz (Black Friday Maraton). A Media Markt vörös színnel, Red Friday akcióval nyitott november elején.

A legnagyobb webáruház, az E-Digital "őrült napok"-kal egész évben melegít, több hullámban szórva a durva akciókat. És még lapít az időponttal, de például 2017-ben egy héttel beelőzte a többieket. Kedvesen egyébként megjegyzi, hogy ő indította el a Black Friday-t Magyarországon 2013-ban és azóta "közkivánatra" minden évben megrendezi. Hát ehhez képest a tudatos vásárlók szerint már 2012-ben kezdett beszivárogni, de aki korábbi keltű magyar Black Friday-t tud, az szóljon. És persze a vásárló valóban szereti a leárazást, mindegy, milyen alkalommal.

A jó példa persze versenytársak körében is ragadós, hiszen az eMag "őrült akciók"- at hirdet, ami kísértetiesen hasonlít az ED reklámtalálmányára. A például Jysk egy nappal előbb kezdi és egy nappal tovább tartja fekete péntekét (ami így összesen már három nap). A szallasguru a feliratkozókat gyűjti fekete pénteki akciójára, de például az  Electronic-Star honlapján is ott a Black Friday jelzés. 

És ha hiányérzeted lenne, a konzolvilág nyáron indított Black Friday akciót.

Jó néhány áruház azonban már a karácsonyra gyúrja az akciókat, persze, majd november 23-a tájékán visszalapoznak a naptárban néhány hetet. A hagyományos boltok közül is egyre többen hirdetnek majd fekete péntek címén akciókat. Ne feledjük, Amerikában a hagyományos boltok startolnak a karácsonyi vásárban a Black Friday akcióikkal. Nekik innen bolt a bolt, ekkor fordul nyereségbe az éves mérleg.

Fekete péntek: a webáruházak, a vásárlók és sajnos csalók is már kifenték késeiket

A vásárlók is nyilván már előre készülnek a fekete péntekre, hiszen tudják, hogy a legcsábítóbb akciókkal várják rendeléseiket a webáruházak, számolgatják is a pénzüket, várva a nagy leárazásokat. Így a novemberi webvásárlások döntő része valamilyen leárazáshoz kötődik, amivel minden nap találkozni lehet ebben a hónapban. De nem mindegy, hogyan.

Egy olvasónk mesélte el esetét. E-mailben kapott egy levelet, benne egy reklámot, hogy vásároljon a levélhez csatolt elektronikus webáruházon keresztül. Vásárolt is, de már bánja. Az e-mailben küldött webáruházi oldalról ugyan lehetett rendelni, meg is kapta - mint később kiderült - a maga gagyiját, de ezzel meg is kezdődött az ámokfutása. Az e-mailes webáruház elérhetetlen volt, kapcsolatokat az e-mailes bemutató információ - ez csak később derült ki, mert vásárlás előtt ezt nem ellenőrizte a vásárló - sehol sem tartalmazott. Futár szállította ugyan az akkor még hőn óhajtott portékát, de bizonylatot az utánvétes fizetésről nem kapott, ami egy külön történet (mondani sem kell, hogy fizetni csak utánvéttel lehetett). Némi szerencse a szerencsétlenségben, hogy a futárszolgálaton keresztül sikerült elérni az állítólagos webáruházat, akik nagy nehezen ugyan visszafogadták a reklamált árut, de a vételárat egy hónap után sem fizették vissza. A kedves vásárló úgy egyébként minden létező hibát elkövetett, amit vásárló elkövethet. Tett feljelentést, de ma se ajándék, se pénz, hiba viszont hiba hátán.

Mire ügyeljünk leginkább

1) Mindig meg kell győződni a webáruház létezéséről, ha nem ismert, ezért is kötelező sok-sok információ feltüntetése a webáruház honlapján, különösen az elérhetőségek. Ezeket érdemes kipróbálni.

2) Ha kinéztél magadnak valamit, nézd meg, hátha máshol olcsóbb. Ezzel az akció igazát is ellenőrizheted, mert előfordult már, hogy nem is volt igazi az akció, csupán az árcédulán feljebb nyomták az áthúzott árakat és igazából a régi áron árusítottak.

3) Nagyon fontos: számla, fizetési igazolás nélkül ne vásárolj, hiszen ennek hiánya már eleve csalást sejtet a háttérben. Azt is meg kell nézni, kinek fizetünk, ki adja a számlát.

4) A vásárlást követően 15 napod van indoklás nélkül elállni a vásárlástól, a pénzed pedig hiánytalanul visszajár (ha az árut nem használtad).

5) Ajándékvásárlás lesz a dologból, akkor bizony jöhet ünnepek után a csere-bere. Mindenképpen tájékozódj, hogy a 15 napos kötelező elállás mellett milyen lehetőséged lehet majd december 24 után visszacserélni a nem tetsző ajándékot.

6) A minőségi reklamáció lehetőségétől nem foszt meg a leárazás, tehát ha vásárláskor hibás volt a termék, ugyanúgy reklamálj, mint bármikor máskor. (Egy kivétel van: ha a leárazás oka egy minőségi hiba, akkor azért az egy hibáért már nem reklamálhatsz.)

Megspórolhatsz 15-20 milliárdot

A többiekkel együtt számolva, persze. A webvásárlásokban sokat hoz a fekete péntek - Black Friday - címén a novemberi hónap a kereskedők konyhájára, ez 2018-ban is így lesz. 

A novemberi kiskereskedelmi mutatók is azt jelzik, hogy habzsolják a vásárlókat a webáruházak. November egyébként lusta hónap lenne a boltos világban, a korábbi években a kiskereskedelem értékét nézve októberben, novemberben nem ugrik még meg a forgalom a hagyományos boltosban.

2018-ban azzal lehet számolni, hogy a novemberi webforgalom a hagyományos bolti árukörben (élelmiszerekből, iparcikkekből) kedvező esetben meg is közelítheti a 60 milliárd forintot (2017 novemberében a webáruházak bevétele 46 milliárd forint volt).

2015 2016 2017 2018*
október november október november október november október november
22 25 27 36 35 46 42-45 58-60
+ 5 + 11 + 10 + 12-14
KSH, érték: milliárd forint, webforgalom: élelmiszer és iparcikk vásárlás, */: 2018 várható, + növekmény: novemberi forgalomemelkedés előző évhez képest

Az akciók mértéke nem egyforma, kinél nagyobb, kinél kisebb, és egy-egy webáruházon belül is nagy a szórás. és persze olyan is akad, amit leárazás nélkül adnak el novemberben. Ezzel együtt becsülhető a vásárlók haszna 15-20 milliárd forintra.

A novemberi hónapok növekedési statisztikája is azt mutatja, hogy a webáruházak zsíros falatokat nyelnek le a többszörös forgalombővülés révén, részben a hagyományos boltoktól elkotorva a harapnivalókat:

 novemberi növekedés 2014 2015 2016 2017 2018* 2017/2014
webáruházi forgalom  154  128 139  128  120 421
KSH, változás: százalék, előző év novemberéhez képest, 2018: előrejelzés 

(blokkk.com, 2018. november 2.)

 

Valentin-nap: messze még a fekete péntektől

Nem sok bolt kockáztatja meg, hogy ne hirdessen Valentin-napi akciót. A nagyok mind nyomják a reklámot. Van Túró Rudi és szerszámkészlet is. De legfeljebb néhány milliárd forint mozdul meg. ₪₪₪

A verseny kétségtelenül pörgeti a Valentin-napi akciókat, egyre több a reklám február 14-e tájékán, de azért még van merre nyomulniuk a boltoknak, ha többet akarnak kihozni belőle.

Megnéztük, mi az, ami nyilván nagyon megy, és mi az, ami elüt a szokásostól a nagyobb áruházak Valentin-napi kínálatában. Első helyen a virág áll, ezt követi az édesség és a szeszesital, ezek a legszokványosabb Valentin-napi ajándékok.

De van, aki kísérletezik azért mással is. Nem említjük az áruház neveket, hiszen ez itt nem a reklám helye, de az azért kitűnik, hogy egy-két apróságot azért megpróbálnak Valentin-nap alkalmával elsózni, vagy egyszerűen csak feldobni a forgalmat. Ide tartozhat megítélésünk szerint - bár lehet, hogy maradiak vagyunk - a földieper, vagy a Túró Rudi.

Akadnak bátrabbak is, akik a mélyére néznek a Valentin-napnak és óvszert is kínálnak akciósan. De találtunk mesekönyvet is a kínálatban, ami nyilván szólhat a szerelemről is, vagy éppen felnőtteknek, vagy inkább ebben lapozgasson a gyerek, ne leskelődjön a kulcslyukon.

A legnagyobb láncokról annyi azért elmondható, hogy kivétel nélkül hirdetnek Valentin-napi akciókat, tehát a kimaradást senki sem kockáztatja meg (Aldi, Auchan, Lidl, Penn, Spar, Tesco közül egyik sem).

A műszaki áruházak is bedobták magukat, ki jobban, ki kevésbé. Van, ahol csak szívecskékkel dekorált egy szem álomhétvége tűnik fel reklámként, de akad olyan műszaki bolt is, ahol óvszer, vibrációs gyűrű és szerszámkészlet egyaránt kapható a jeles nap alkalmából, persze akciósan. Az egyik bútoráruház a borsőrlőt, vagy  a palacsintasütőt ajánlja Valentin-napra. Megjelent a Valentin-napi ajándékkártya is.

A ruházati boltok körében a fehérnemű reklámozása tűnik a leggyakoribbnak, ez természetes. Hasonlóképpen a romantikus vacsora, vagy a páros testmasszázs, de találkozni fotónyomtatási akcióval is. Sőt, könyvtárba is be lehet iratkozni féláron.

Mennyi is az annyi

A piac oldaláról a legfontosabb kérdés, vajon mennyivel dobja meg a boltosok, szolgáltatók forgalmát a Valentin-nap. A cégek nyilván látják a saját forgalmukat fillérre pontosan, de országos összesítés nincs. Maradna a becslés. 

A legmegbízhatóbb adatforrás az országos összesítésekben a KSH-é. Itt azonban semmi nyoma annak, hogy februárban meglódulna januárhoz képest a boltos forgalom, sőt. Az elmúlt öt esztendőben egy kivétellel a februári forgalom kisebb volt a januárinál, így volt ez 2017-ben is. Az egyes üzlettípusokat nézve, vagy éppen a webáruházak forgalmát áttekintve hasonló kép rajzolódik ki.

A boltosoknál puhatolózva is mindössze annyi követhető nyomon, hogy a jellemzően Valentin-napi ajándékokból február 14-e tájékán az átlagos napokhoz képest ugyan megugrik a vásárlás, de ez a havi mérlegen már keveset lendít, az éves bevételt pedig sok más mellett ez már nem nagyon húzza fel. Így mindössze annyi kockáztatható meg, hogy néhány milliárd forint megmozdul ugyan Valentin-nap táján a pénztárcákban, de az éves boltos mérleget ez igazán még nem mozgatja meg.

(blokkk.com, 2018. február 14.)

 

Ajándékvásárlás: az utolsó három nap bánata, öröme

Ha sok a késés a weben vett ajándék kiszállításában, el lehet állni átvétel előtt is és gyorsan mást venni. Mi az a tartós adathordozó? Előnye is lehet az utolsó napok ajándékvásárlásának.

Weben vásárolni jó, ezt egyértelműen igazolják a webértékesítés felfutásának számai. A webáruházak az ajándéknak szánt portéka döntő részét ki is szállítják időben, vagy némi - általában előre jelzett - késéssel. De hát a nyomasztó munkaerőhiány a kiszállítást sem kíméli, mindegy, hogy a webáruház saját maga, vagy futárszolgálatokkal, postával szerződve juttatja el a weben vásárolt portékát.

Sajnos, esetenként akad olyan vásárló, aki már régebben rendelt, viszont az ígért, szerződés szerinti határidőre nem jött meg az ajándék, és most nagyon rágja a körmét, megérkezik-e vasárnapig az egy vagy több, a kisebb vagy nagyobb csomagocskája. Nos, ha a késés már nagyon hosszú (a hosszúság mércéjére nincs recept), a webáruház telefonos ügyfélszolgálata nem érhető el, elektronikus levélre pedig nem válaszolnak, érdemes mérlegelni az elállás lehetőségét.

A vásárlók többségének fejében általában ott van a 14 napos elállási jog lehetősége, de ezt úgy értelmezik, hogy az áru átvételét követően kezdődik ez az időszak, tehát ha vissza akarom küldeni a megvásárolt portékát, ennyi időm van vásárlóként az indoklás nélküli elállásra. Igen, de a jog ennél több lehetőséget ad a vásárló kezébe.

Elállási jog: a megrendelés és az átvétel között is vissza lehet lépni

Az erre vonatkozó kormányrendelet (45/2014. számmal, a fogyasztó és a vállalkozás közötti szerződések részletes szabályairól) nem csak azt mondja ki, hogy a vásárló a weben rendelt termék átvételének napjától számított 14 napon belül élhet az elállás jogával.

A jogszabály ugyanis a következő bekezdésben (jogbarátoknak: 20.§, előbb (2), majd (3) bekezdés) egy nagyon fontos további feltételt is szab, mégpedig kimondja azt is, hogy a vásárló az elállási jogát a szerződés megkötésének (ez általában a megrendelés) napja és a termék átvételének napja közötti időszakban is gyakorolhatja. Tehát, ha ez az időszak még alaposan meg is nyúlik a kiszállítás elhúzódása miatt, érdemes lehet mérlegelni ezt a lehetőséget is.

Az elállási nyilatkozat követelményeiről annyit mond a jogszabály, hogy egyértelműnek kell lennie (a lustábbak részére még egy minta is van a jogszabály mellékletében). A webáruház is felkínálhatja honlapján egy elektronikus megoldással az elállási jogot, de ebben az esetben haladéktalanul vissza is kell igazolnia a nyilatkozat beérkezését. Tartós adathordozón az előírás szerint, de mi is az a tartós adathordozó:  olyan eszköz, amely lehetővé teszi az adatoknak a tartós tárolását. Szerencsére ez nem csak papír, USB kulcs, CD-ROM, DVD, memória kártya, vagy például a számítógép merevlemeze lehet, hanem az elektronikus levél, egyszerűbben szólva az e-mail is, csak el kell tárolni, tehát az ügylet lezárásáig nem szerencsés kitörölni az elküldött és a kapott elektronikus leveleket. Sőt, minden más jogvita, kérdés, panasz esetében célszerű az e-mailt megőrizni.

Az elállást persze mindenképpen be kell jelenteni, hiszen enélkül nem működik a dolog.

Előfordult már olyan eset, hogy a webáruház arra hivatkozott, ő bizony átadta a kiszállításra szánt portékát a futárszolgálatnak és így nem tehet semmiről. Nos, ehhez a vásárlónak semmi köze, nem számít, hogy a webáruház átadta a terméket a futárszolgálatnak, a vásárlóval szemben a webáruház felel. Hasonló eset egyébként, amikor a boltban reklamál a vásárló és a szervízbe küldik, miközben a bolt, ha odafordul a vásárló a panaszával, köteles kezelni a kifogást, a szervízzel már a boltnak kell felvennie a kapcsolatot és a hibás termék oda-, és visszaszállításáról gondoskodnia.

A webáruházak egyébként sok esetben megadják a lehetőséget a megrendelés útjának figyelemmel kísérésére, meg lehet keresni a futárszolgálatot, sőt, a futárszolgálat jelzést is adhat az érkezés várható időpontjáról, de hát ez csak egy kényelmi szolgáltatás és nem mentség a késésre. Az sem mentség, ha a webáruház előre jelzi, hogy késhet a kiszállítás a szokásostól, ettől még nyugodt szívvel elállhat a vásárló.

Nem mindegy, hogyan fizettél

Elállás esetében a már előre kifizetett pénz visszajár, a kiszállítási költséggel együtt. Jobban jár elállás esetében az, aki csak a helyszínen, vagy átvételi ponton vállalta az ellenérték kifizetését, hiszen ilyenkor nem kell csinálnia semmit, az elállás tényének bejelentésén túl. Ha előre fizetett, akkor viszont a webáruháznak 14 napja van arra, hogy visszaadja a pénzt, de a 14 nap az elállás bejelentésének tudomásszerzésétől számít. Így ha valaki postán feladott levélben jelentette be az elállást, akkor a levél átvételétől kezdődik a 14 nap.

Az elállási szabály szerint, ha a vásárló már átvette a portékát, a bejelentéstől számított 14 nap áll rendelkezésre a visszajuttatásra. A visszaküldés költsége ugyanakkor már a vásárló pénztárcáját apaszthatja, kivéve, ha a webáruház előzetesen vállalta a visszaszállítást. Így bizony, ha a vásárló a 14. napon jelenti be az elállást és csak az ezt követő újabb 14. napon érkezik vissza a portéka a webáruházhoz, vagy a webáruház amúgy is csak az utolsó pillanatban fizet, akkor 28 nap is lehet a visszafizetésből.

A webáruház ugyanakkor addig nem köteles fizetni, amíg vissza nem kapja a termékét, vagy a vásárló nem igazolja egyértelműen a visszaküldés tényét (visszafelé is késhet a posta).

Jól is lehet járni az utolsó három napban

Egyes boltok az ünnep előtti utolsó pillanatokban már akciót hirdetnek. Rá szeretnének tenni még egy lapáttal a tumultusra, hadd csörögjön hangosabban a kassza, vagy ami nem fogyott az előzetes tervek szerint, azt piacra dobják, némi árengedménnyel. Az akcióvadász vásárlók számolnak is ezzel, persze kockázat van, hiszen nem biztos, hogy azt értékeli le a boltos, amit a szemfülességre utazó fogyasztó már korábban kinézett magának.

Egy másik jó az utolsó pillanatban. A jótállásos, nagyobb részt a tízezer forintnál drágább műszaki cikkek, vagy például bútorok körében létezik a három napos cserejog: a vásárlástól (üzembe helyezéstől) számított három munkanapon belül érvényesíthet csereigényt meghibásodás esetében a vásárló, tehát nem kell azonnal szervízbe küldeni javítgatásra a terméket.

Nos, ez az utolsó napokban azt jelenti, hogy aki például szombaton, vagy vasárnap vásárol kötelező jótállásos terméket, az december 27-én, ha elromlott, nem működik rendeltetésszerűen az ajándék, kérheti a cseréjét. (Itt is akadhat némi vita persze, hiszen a rendelet három munkanapot mond, olyan boltos pedig volt már, aki a heti pihenőnapokat, a szombatot és a vasárnapot beleszámolta a munkanapok közé, hiszen ő dolgozott akkor, a vásárló viszont ezen meglepődött, mivel ő nem.)

(blokkk.com, 2017. december 22.)

 

Utolsó hét: mit vásárolunk a legtöbbet karácsonyra

és mire ügyeljünk, ha az utolsó pillanatban szaladunk a boltba vásárolni. Az ünnepek utáni csere-berére sem árt készülni.

Decemberben alaposan megugrik a boltos költekezés, hiszen van mikulás, karácsony és szilveszter, így a több ünnepi asztalra valók és az ajándékok alaposan felhúzzák a vásárlások mérlegét. A hagyományok szerint a bronz, ezüst és az arany hétvégék az év legerősebb költekezési szakaszai. De 2017-ben rettenetesen erős volt a novemberi fekete péntek akciós sorozat is, ami azért már korábban, a szokásos nagy karácsonyi bevásárló roham előtt megtépázta némileg a pénztárcákat, sokan már akkor megvették az ajándéknak valót, nagyobb részt valamelyik webáruházban. A webkereskedelem súlya azonban az ajándékozási cikkek körében még nem olyan nagy, hogy felborítsa a hagyományos boltosok mérlegét, így a legtöbb ajándékot azért még a régi boltban és decemberben veszik meg a családok.

Előbb nyitvatartás, de jön majd a csere-bere

És az utolsó pillanatokban sem árt figyelni a nyitvatartásra is. December 24 egy vasárnap, ami heti pihenőnap, de a kereskedelmi törvény alapján legkésőbb 14 órakor be kell zárniuk a boltoknak (kevés kivétel van, például a benzinkút). A vasárnapi nyitvatartás lehetőségével azonban nem él minden bolt, így lesz, aki zárva lesz ezen a napon, a kép meglehetősen vegyesnek ígérkezik.

Egyes boltosok - nem tilos - erre a december 24-i napra ütemezték az arany vasárnapot. Nyilván ők is csak 14 óráig lehetnek nyitva.

Minden nyitvatartással kapcsolatos változást fel kell tüntetni a vásárlók számára, ez egy fontos szabály (ami egyébként a boltosnak is érdeke).

Az ünnepek, a december 25-26-i zárvatartást követő napokban újabb kígyózó sorok lesznek az áruházakban. Megindul egyes helyeken a leárazás, bár a nagyobb hullám januárban várható.

És megindul a csere-bere is, a nem tetsző, rossz méretű, kétszer kapott ajándékok cseréje. Jogszabály erre nem kötelezi a kereskedőt, a webáruházak 14 napos elállási jogát kivéve, de a gyakorlat az, hogy cserélnek a kereskedők, ha van mire.

Azért vannak ennek íratlan szabályai, így célszerű eleve olyan helyen vásárolni, ahol nyugtát is adnak, azt pedig nem árt őrizni (nem kell átadni az ajándékkal együtt, csak figyelni kell, mekkora az öröm az átadást követően). A portékának természetesen hibátlannak kell lennie, a szamárfüles könyv, letaposott cipő, a leejtett és emiatt sérült mobiltelefon nem nyerő a csere-berében.

Teljesen más kérdés a minőségi reklamációk intézése, ahol a jótállással érintett termékek körében szükséges a jótállási jegy (tehát jó, ha adnak a boltban), de ezen túl létezik a minden termékre érvényes szavatossági jog is, amikor feltételezhető, hogy egy zokni, vagy fakanál már az eladás pillanatában hibás volt (kivétel a fogyaszthatósági, minőségmegőrzési idővel rendelkező élelmiszer, vegyiáru). Javítás, csere, árleszállítás, végső soron a vételár visszatérítése a jogorvoslati lehetőségek, amelyekben figyelemmel kell lenni arra is, hogy ne jelentsen aránytalan terhet a szolgáltatónak. Persze, végső soron a vásárlót kár nem érheti.

(blokkk.com, 2017. december 18.)

 

Kibontsuk-e előre a meglepetésnek szánt ajándékot?

vagy ne. Ciki, de ott a háromnapos cseregarancia. Az akciós áru ára pedig az akciós ár, még az akció után is.

A vásárlók többsége igyekszik mielőbb megvenni a karácsonyi meglepetésnek szánt ajándékot. Persze akad, aki az utolsó pillanatra hagyja, de a végeredmény ugyanaz, december 24-én irány a karácsonyfa. Gyertyagyújtás, csillagszórás, utána ajándékbontogatás. És a meglepetésből némi keserűség is lehet.

A könnyebbik eset, ha rossz a méret, nem tetszik a szín, vagy éppen kettő lett belőle, ilyenkor jön az ünnepek utáni csere-bere. Ennek kialakult a maga rituáléja, amit mutatnak majd az ünnepek előttihez hasonló sorok a boltokban, a vevőszolgálatokon. Jogszabály nem kötelezi a kereskedőt a cserére a hagyományos boltokban, de a gyakorlat az, hogy a nyugtát is felmutató vásárlónak kicserélik, főleg, ha van mire. A webáruházban más a helyzet, mert ott kötelező 14 napon belül cserélni, aminek okát nem is köteles a vásárló megindokolni.

Jó, de mi van akkor, ha hibás az ajándék. Szakadt, lyukas, karcos, nem indul be, hiányzik belőle valamilyen alkatrész, lehetne hosszasan sorolni a nem várt meglepetéseket. Hát igen, ezt jó lenne elkerülni, de hogyan.

A vásárlót egyébként majdnem minden fogyasztási cikk esetében megilleti a szavatosság joga, ha az már a vásárláskor hibás volt. (Kivétel általában a fogyaszthatósági, minőségmegőrzési határidős termékkör.) Ennek alapján a vásárlást követően két évig lehet reklamálni, még egy zokniért is. A bizonyítás persze már bonyolultabb kérdés (fél évig a kereskedő, utána a vásárló a hunyó abban, kinek is kell bizonyítania állítását vita esetén).

A jótállásos (garanciális) termékeknél legalább egy évig (ennyit mond a törvény) kötelező a javítás, vagy ha ez nem megy, a csere, esetleg árleszállítás, vagy éppen - ha már minden kötél szakad - a vételár visszatérítése. De van itt más is.  

Akkor most bontsunk, vagy ne bontsunk?

Óvatosan, de érdemes. Nyilván ügyelni kell a csomagolásra, de csak azért, ha kiderül, hogy nincs baj, ne tűnjön fel a megajándékozottnak, hogy itt már valaki piszkálta az ő ajándékát. A csomagolás sértetlenségének egyébként semmi köze a minőségi reklamáció jogosságához.

A lényeg az, hogy létezik egy jogszabály (a 151/2003. számú kormányrendelet), mely szerint ha a vásárló a vásárlást, vagy az üzembehelyezést követő három munkanapon belül jelzi a termék meghibásodását, akkor a kereskedő köteles azt kicserélni, ha a hiba a rendeltetésszerű használatot akadályozza. De ez nem minden termékre igaz, kizárólag azokra a tartós fogyasztási cikkekre, melyekre kötelező az egy év jótállás (más szóval garancia). Ide tartoznak például a tízezer forintnál drágább műszaki cikkek, egyes gyerekgondozási cikkek, optikai cikkek, óra, ékszer, hangszer, bútorok, sporteszközök, vagy éppen a szőrmeruházat (nemes, vagy félnemes szőrmés bőrből). A jogszabály 28 terméktételt sorol fel, a 29. azok alkatrészei, ha értéke tízezer forintnál több.

Hát igen, aki sokkal korábban vásárol december 24 előtt, az már nem tud élni a jogban előírt csereigénnyel. 2017-ben a naptár ugyan megnyújtotta ezt az időszakot, hiszen az ajándékbontás napja vasárnap, így a hét utolsó két napján is szabad a vásár (azok nem munkanapok), a három munkanap számlálása előtte kezdődik, de elképzelni is nehéz, mi lenne, ha mindenki ekkor vásárolna jótállásos ajándékot. A "három munkanapon belül" ebben az esetben csak a csütörtököt és a pénteket jelentheti, hiszen ott van a "belül" szócska, legkésőbb a harmadik munkanapon reklamálni kell.

Tehát az ajándékvásárlást követő három munkanapon belül a jótállásos termékek esetében mindenképpen érdemes belenézni a csomagba, mit is vettünk. De a többinél sem árt még az ajándékosztás előtt.

Akciós árut nem cserélünk?

Sokan vásároltak akciós árut a jó hosszúra nyúlt novemberi fekete péntek akciósorozatban. A szavatossági, jótállási jogok semmit sem csorbulnak a leárazás miatt (kivéve, ha a kereskedő egy minőségi ok miatt áraz le valamit, de akkor a leárazás okát előre közölni kell a vásárlóval, aki emiatt a hiba miatt már nem reklamálhat).

A csere-bere itt is alku kérdése, általában igyekeznek is segíteni a kereskedők.

Na de az akciós ár!

A furfangos ötletekben nem fukarkodnak egyes vásárlók. Előfordult már, hogy megvették a leárazott terméket féláron, később pedig, az akciós időszakot követően mentek vissza csere-berélni, csak éppen nem az akciós árral számoltak, hanem a magasabbal, amiről leárazott a kereskedő. A sima cserével nincs is gond, ha rossz a méret, vagy nem tetszik a szín. De mi van akkor, ha nem megy a csere-bere és a vásárló a jussát kéri vissza?

Nos, első pillantásra ez egy kétirányú utca, de hát ha a vásárló kifizetett egy összeget egy akciós termékért, akkor csak a ténylegesen kifizetett vételár illetheti őt meg, ha bármit is követel vissza, bármilyen kár, vagy egyéb címen. Tehát ha a vásárló nem csere-berélni akar, hanem például teljesen más árucikkre levásárolni a visszavitt féláras portékát, hát akkor bizony azzal kellene számolnia, amennyit első körben kifizetett. Volt már vita emiatt a boltban, nem is könnyű eset ez.

(blokkk.com, 2017. december 10.)

 

Ünnepi nyitvatartás: két aranyvasárnap is lesz

Kopott volna a bronz, ezüst és aranyhétvégék reklámvarázsa? 2017-ben december 24 vasárnapra esik, így megoszlanak a kereskedők, ki mikor hivatkozik a nyitvatartásban az aranyvasárnapra: december 17-én, vagy 24-én. És jelenteni kell az önkormányzatnak minden változást.

Most jobban kell figyelni a boltok ünnepi nyitvatartását. Nem mindenki kapkodja el a készülődést a bronz, ezüst és arany hétvégék címén, hiába, ennyi fekete péntek után mindenki fáradt még egy kicsit bevásárlásban, a vásárlók és a kereskedők is. A nyitvatartás éles fegyvere a kereskedőknek különben, hiszen reklámértéke van és ha hosszabb, kényelmet is kínál.

A bronz, ezüst, arany hétvégék jelentősége az volt régen, már jóval a kilencvenes évek előtt is, hogy ezen a napon szinte minden bolt kinyitott, hiszen akkor még nem volt szokás a vasárnapi nyitvatartás. A kilencvenes évek vasárnapi nyitáshullámában pedig az egyébként zárva tartók is kinyitottak, bár azért mindenki nem, de a többség igen. Eddig is ez volt a szokás. Jogszabály erről semmit sem mond, a karácsonyi nyitvatartásról is csak annyit, hogy december 24-én legkésőbb 14 órakor be kell zárni, 25-én és 26-án is kötelező a redőnylehúzás, kevés kivétellel (például benzinkút, vagy az alkalmazott nélkül, tulajdonossal a pult mögött dolgozó kisboltok).

Az arany vasárnap a hagyományok alapján a decemberi ünnepi bevásárlás csúcsa. Bár könnyen lehet, hogy a fekete péntek egyes áruházakban már lekörözte az arany vasárnapot és a 2017-es novemberi fekete péntekes dömping valószínűleg valamit koptatott a fényből.

Ki ekkor, ki akkor aranyvasárnapozik

Az Árkád Budapest december 24-ét tüntette ki az aranyvasárnapi minősítéssel, de hát csak 14 óráig lehet nyitva. Nála viszont így a bronzvasárnap december 10-én lesz. A Praktiker is így hirdeti meg ünnepi hétvégéit, azzal, hogy Advent első vasárnapjaként december 3-át is besorolják az ünnepi nyitvatartásba, de aranyvasárnap, december 24-én viszont nem nyitnak ki (egyes nagyáruházak is, kisboltok is sokan ezen a félnapon korábban sem vették szokásba a nyitvatartást, tehát a barkácsáruháznál ez nem újdonság).

A Mammut Bevásárlóközpont már december 3-án elstartol a bronzvasárnappal, így aranyvasárnap december 17-re esik nála. Vannak még jónéhányan, akik december 17-ét választották aranyvasárnapnak.

A Hegyvidék Bevásárlóközpont azonban például csak Advent szerint sorolja fel a vasárnapokat, nem jelöli ráadásként a bronz, ezüst, arany hétvégéket az ünnepi nyitvatartásában. A Kika is hasonló módon adja a vásárlók tudtára ünnepi nyitvatartását.

A Premier Outlet már csak az ünnepi nyitvatartást jelöl meg, nem tesz különbséget bronz, ezüst, vagy arany színezetek szerint. 

A hipereknél december első napján a honlapon nem volt nyom a fényesebben csillogó hétvégékről, egy röpke áttekintés erején belül. Úgy tűnik, a WestEnd sem kapkodja el a dolgot.

A BKK a fővárosiak közlekedésének segítésére megjelöl bronz, ezüst, arany vasárnapokat, nála a sor december 3-án indul, 17-én zárul.

Lesz hosszabb nyitvatartás, de azért ünnepi zárvatartás is

A hagyományoknak megfelelően a boltok jelentős része a decemberi hétköznapokon is hosszabb nyitvatartással várja a vásárlókat. De például az Ikea hagyományosan, a Penny Market viszont első alkalommal nem nyit ki december 24-én, a már említett Praktiker mellett.

Vegyes képet mutatnak a piacok, hiszen lesz amelyik kinyit 24-én délelőtt, lesz, aki nem. A boltoknál is hasonló a körkép, sok kisbolt sem húzza fel a redőnyt ilyenkor, de az élelmiszerboltok várják a vásárlókat. A piacok nyitvatartása ezen a délelőttön vegyes, lesz amelyik kinyit, lesz amelyik nem.

A december 24-én nyitvatartók nem egységesek abban, hogy 14 órakor zárjanak, lesz, aki előbb lehúzza a redőnyt.

Webáruházaknál ilyen gond nincs, a rendelés gombot éjjel-nappal bármikor lehet nyomogatni az ünnepek alatt is. A kiszállítás már egy másik kérdés. A blokkk.com véleménye szerint december 24-én 14 óra után is házhoz lehet juttatni egy szállítmányt, hiszen a futárszolgálatnál nincs nyitvatartás, ők általában nem kereskednek, csak szállítanak.

Változik a nyitvatartás, jelenteni kell

Szabály az is, hogy a nyitvatartás minden változását ki kell írni a boltokban, sőt, be is kell jelenteni az önkormányzatoknak. Előre. Bár a 210/2009. számú kormányrendelet kicsit furcsán fogalmaz: "a nyitva tartási idő változását az azt megelőző nyolc napon belül köteles bejelenteni a jegyzőnek" a boltos.

(blokkk.com, 2017. december 1.)

 

A netezők veszik az ajándékot szépen

Karácsonyi ajándékra 35 ezer forint. Ez derül ki az Árukereső.hu internetezők ajándékozási terveit vizsgáló felméréséből. Számít a kereskedő is.

A karácsony közeledtével sokkal nyitottabbak a vásárlók az online vásárlásra, számol be a Világgazdaság. A virtuális polcok előnyeit kihasználva szeretnének sok ötletet merítve gyorsabban végezni és persze jól járni. Döntéseikben egyre több segítséget nyújtanak mások leírt értékelései, véleménye és a tesztek. A kiválasztott ajándékokra pedig átlagosan 35 ezer forintot szánnak, ami 14 százalékkal több, mint korábban. 

Az internetezők 2017 karácsonyán átlagosan legalább 5-6 főt szeretnének megajándékozni. A válaszadók 87 százaléka elsősorban a legközelebbi családtagoknak (gyerekek, szülők, testvérek) tervez ajándékot vásárolni, amire átlagosan 7 ezer forintot szán. A legkevesebbet idén is a munkatársakra szánják, itt az ajándék átlagos értéke 2.600 Ft körül alakul.

A webet böngészve az internetezők a vásárlások előtt alaposan tájékozódnak, jellemzően több webáruház kínálatában is szétnéznek. Az ajándékok utáni vadászatban a vásárlást tervezők kétharmada legalább 3 internetes forrásra fog támaszkodni a felmérés szerint.

Karácsonykor átlagosan 35 ezer forintot fognak költeni az internetezők szeretteik megajándékozására. A tavalyihoz képest csaknem 14 százalékkal magasabb keret jól jelzi a karácsonyi szezon súlyát, valamint az utóbbi időszakban tapasztalható bérnövekedés hatását.

A korábbi évekhez hasonlóan 2017-ben is a ruházati cikkek, játékok, könyvek és a kozmetikumok számítanak a legnépszerűbb ajándékötleteknek. Természetesen a nagyobb értékű műszaki cikkek, mint például a TV-k, vagy okostelefonok, tabletek esetében is kiemelt forgalomra számíthatnak a kereskedők, ezek a termékkörök azonban sokak számára még mindig komoly anyagi korlátot jelentenek.

Az internetrévén ma már szállást, vagy épp az esti vacsora színhelyét is előszeretettel választhatják ki a böngészők, mások értékeléseit is olvasva, nem csoda tehát, hogy ez a fajta vásárlói magatartás a hétköznapi vásárlásokban is megjelent. A tájékozódás során az ár mellett szempont a termék értékeléseinek áttekintése (94 százalék), valamint a kiszemelt kereskedő megítélése (91 százalék) is.

Az Árukereső.hu kutatásában az internetezők 85 százaléka első helyen az online vásárlás mellett tette le a voksát (blokkk.com: ez nem véletlen, mert az oldalt ők használják feltehetően vaskos arányban).

A magas arány ellenére azonban az online vásárlás nem fogja tudni teljes egészében kiváltani az offline üzletek szerepét: bevásárlóközpontokban, plázákban minden második és egyéb boltokban, szaküzletekben minden harmadik internetező fogja azért tölteni az idejét, hogy szeretteinek karácsonyi ajándékokat vásároljon. A széles kínálat azt is hozza magával, hogy az ünnepek előtt nagyobb figyelmet szentelnek a vásárlók a hagyományos, offline áruházak akciós, hirdetési újságjainak hiszen az ajándékok kiválasztásának ez a módja adja a netes böngészések után a legtöbb ötletet. Az internetezők 41 százaléka biztosan figyelemmel fogja kísérni az üzletek nyomtatott kiadványait.

(Világgazdaság, 2017. november 15.)

 

Mennyire is kell kapkodni a webes ajándékvásárlással

A karácsonyi ajándék csere-beréje a webáruházban más, mint a hagyományos boltban. A webes elállási jog némi korlátot is szab annak, mikor érdemes az ajándékot megvenni a világhálón, de hát közben ott a posta. Persze, van, aki hosszabb elállási jogot, vagy éppen egyéves cserét is kínál.

A várható karácsonyi ajándéközön arra kellene, hogy késztesse a webes vásárlókat, siessenek a rendelésekkel és az áruátvételt se halogassák az utolsó pillanatig. De hát nem is olyan egyszerű a döntés.

Már két hónap sincs karácsonyig, közben napról napra szaporodnak a karácsonyi ajándék reklámok, ráadásul - részben az ünnepek miatt - már novemberben záporoznak a webes akciós napok. Például november elején már ott virított a Red Friday (már ilyen is van), a végén jön a Black Friday, közben pedig a szinglik napja (ez az Alibaba bulija, de hát a leleményes magyar vásárlók mindenhol turkálnak szerte a világ webáruházaiban). És általában a nagyobb akcióra jön a viszontválasz a versenytársaktól, így a webes vásárló csak kapkodja a fejét.

Egy évvel ezelőtt karácsonykor a webáruházakban vásárlók egy rész pórul járt, mivel csak késve jutott el a címzettekhez a megrendelt ajándék egy része. A posta és a szállító szolgáltatók nem bírták a rohamot, részben a munkaerő hiánya, részben a nem várt tömegű szállítási torlódások miatt, de valószínűleg maguk a webáruházak sem vétlenek a csúszásban. A vásárlók kedvét azonban ez azért nem szegte igazán, hiszen 2017 eddig eltelt időszakában 20% feletti ütemben bővült a magyar webvásárlás. De mi lesz most?

Vásárolj előbb - bejöhet ez is

A posta ugyan bizakodó, de hát azért nyilatkozataikat övezi némi bizonytalanság is. Még az adóhatóság is besegített, hiszen felhívták a figyelmet arra, hogy a távoli, az öreg kontinens határain túlról rendelt áruféleségek szállítási ideje több hónap is lehet, így ha nagy a szállítások torlódása az ünnepek előtt, akkor bizony még a webes vásárlás értékhatárától függően előírt vám- és áfafizetés rendezése is rátehet egy lapáttal erre.

Vásárolj előbb, ezt könnyű rávágni a megoldást kereső kedves vásárlók vigasztalására. És adódik is az első intelem, minél közelebbről. Hiába fonja körbe a földkerekséget a web, a rendelés ugyanannyi ideig tart, pár kattintás az egész, de a szállítás már nem egészen. Tehát célszerű minél közelebbi szállítási távolságot kínáló webáruházat választani. Ez sem bombabiztos recept persze, hiszen ha a postára az ünnepek előtt néhány nappal érkezik meg egy ajándékot rejtő csomag, teljesen mindegy, hogy előtte hány napot, vagy hónapot utazott, ha már az ajtón sem tudják nagyon bevinni a szállítmányok tömege miatt. Tehát úgy lenne a legcélszerűbb vásárolni, hogy a szállítás távolságától függetlenül már jóval az ünnepek előtt át lehessen venni az időben megrendelt portékát. De hát ez túl szép lenne.

A vásárló egyébként két kérdést mérlegel általában a karácsonyi ajándékvásárlás előtt, ha már sejti, mit is akar megvásárolni. Az egyik az ár, minden járulékos költséggel együtt (szállítás, ami egyes webáruházaknál ingyenes is lehet, uniós viszonylaton kívül az áfa, a vám), ami bizony távoli webáruházat is rendkívül csábossá tud tenni. A másik karácsonyi ajándékozási kérdés, mi van akkor, ha nem tetszik, rossz a méret, vagy éppen a kiválasztott ajándékféle már a harmadik a fa alatt ugyanabból.

Hát igen, felszökhet jó nagyra a karácsonyt követő csere-bere láz a webáruházakban is

A webáruház vaskos előnye a hagyományos boltos vásárlással szemben, hogy a vásárlást, a megrendelt portéka átvételét követő 14 napon belül indoklás nélkül el lehet állni a vásárlástól, amit jogszabály ír elő, így nincs kibúvó. Ez egy uniós szintű előírás, amit a magyar jog is egyértelműen rögzít. Ez azt jelenti pusztán a jog oldaláról, hogy a csere-bere miatt úgy lenne érdemes megrendelni a karácsonyi ajándékot, hogy az átvételt és az ünnepi ajándékátadást követően beleférjen a 14 napos indoklás nélküli elállás. Tehát december 10 utánra lenne célszerű ütemeztetni a kiszállítást, az átvételt pusztán ennek alapján. Hát valószínűleg sokkal nagyobb tumultus lenne a szállító szolgáltatóknál, ha minden webes vásárló így tenne.

Szerencsére - vagy éppen a vásárlók kegyeit is kereső piaci verseny nyomán - azért akad más megoldás is. A webáruházak egy része ugyanis rátesz egy lapáttal az elállási jogra, így az előírt 14 nap helyett hosszabb időszakot kínál. Így érdemes néhány percet áldozni a webes válogatásban erre is.

Bevállalják

A GKI Digital Kft. közzétette a 10 legnagyobb hazai online áruház rangsorát (Extreme Digital, eMAG, MediaMarkt, MALL.hu, TESCO, iPon, AQUA Electromax, 220volt, Libri Bookline, Tchibo), hozzájuk kötődik a webes vásárlások nagyobb része. Nyilván az ő körükben érdemes első körben megnézni, hogy az elállás idejében ki vállal többet a kötelező 14 napnál. 

A 14 napot követő időszak elállási feltételeit egyébként a kereskedő már szabadon formálhatja, de a joggal nem ütközhet. A vásárlónak azonban itt is óvatosnak kell lennie. Megtévesztőnek tűnhet első pillantásra például a 30 nap cseregarancia hirdetése. Ez nem befolyásolhatja ugyanis a 14 napos elállási jogot, de ez nem mindig derül ki első pillantásra a webáruházak honlapjairól. 

Előfordul olyan webáruház is, amelyik indoklást kér az elállásról, pedig a lényege pontosan az, hogy nem kell magyarázkodni (önként persze lehet válaszolni, de erre fel kell hívni a figyelmet). Óvatosnak kell lenni azért is, mert nem biztos, hogy a webáruház minden termékére vonatkozik a 14 napnál hosszabb, önként felajánlott elállási jog, és más feltételek is lehetnek eltérőek.

Ráadásul időközben még jöhet új ajánlat reklám gyanánt, tehát érdemes kutakodni.

A legnagyobb 10 webáruház mellett véletlenszerűen megnéztünk néhány portált, mit kínál az elállásra. A csúcstartó az Ikea, aki 365 napos cserejogot ajánl, de ez alatt az egy év alatt vissza is fizeti az árat, ha a vásárló végleg meggondolja magát.

A Media Markt 60 napos elállási lehetőséget kínál. Az eMAG 30 napot ajánl, de a kötelező 14 napon túli bejelentés esetében a szállítási költséget már nem téríti vissza. 

A Mall ugyan 65 nap cserelehetőséget kínál (a 14 napos jogszabályi elállást nem érintve), viszont a cseretermék árát le kell vásárolni egy éven belül, pénzt vissza később már nem adnak. Hasonló az Aqua Electromax ajánlata, mely 30 nap cseregaranciát ad, ami további 16 nap gondolkodási időt is jelent.

Az eDigital, a Tesco, az iPon, a 220volt, a Libri Bookline 14 napot kínál, nem többet, mint ami a jogszabályban benn van (most).

A toppon kívül is akadnak, akik a 14 napnál hosszabb elállási jogot kínálnak, például (véletlenszerűen kiválasztva) a Butlers (30 banki napot), vagy a Conrad, a H&M és a Mountex, egyaránt 30 nappal. A Decathlon is 30 napnál tart, de hűségkártyával az elállási idő már 90 nap. A Bauhaus 28 napot mond. A Hervisnél a 14 nap elállási jogot 14 nap visszaviteli jog követi (díjmentesen visszaadhatja az üzletben a vásárló).

Főnyeremény: egy év, de nem biztos, hogy ez az igazi

Meg egy kis büntetés a webáruháznak. A jogszabályok szerint ugyanis ha egy webáruház nem tünteti fel honlapján az elállásra vonatkozó szabályokat, akkor 14 nap helyett egy éve van a vásárlónak meggondolnia magát (ha a vállalkozás a meghatározott tájékoztatási kötelezettségének nem tett eleget, a meghatározott elállási határidő tizenkét hónappal meghosszabbodik).

Ha viszont a webes vállalkozás a tizenkét hónapon belül megadta a fogyasztónak a meghatározott tájékoztatást, az elállásra, vagy a felmondásra nyitva álló határidő a tájékoztatás közlésétől számított tizennegyedik napon jár le.

Persze, ennek érvényesítése macerás is lehet, mivel - tételezzük fel a szebbiket - a webáruház, ha feledékeny volt, akkor bizonyára hajlik majd valamiféle egyezségre, de a turpisság sem zárható ki. Minden esetre felkészülve előfordulhat, hogy a fogyasztóvédelmi hatósághoz, vagy békéltető testülethez kell fordulni (egyébként minden más vitás esetben is), de hát ez időigényes is, főleg karácsony után, amikor mégis csak valamikor mielőbb oda kellene adni az igazi ajándékot.

És persze lehet könyörögni is

A hagyományos boltoknál bevett gyakorlat a csere-bere, általában az ünnepeket követő egy-két hétig, jogszabályi előírás nélkül is megy. Nincs statisztika arról, hány bolt csinálja meg ezt, de úgy tűnik, csaknem mindenki. A webáruháznál is lehet természetesen a 14 napos elállási jog lejártát követően alkudozni, kicserélik-e, vagy visszaveszik-e a fölös ajándékot, de ezt e-mailen, telefonos ügyfélszolgálatokon, vagy személyesen átvevőpontokon lehet kezdeményezni. És persze webáruház is cserél karácsony után fölös ajándékot a 14 napos elállási időn túl, csak éppen nehézkesebb az ügyintézés.

(blokkk.com, 2017. november 6.)

 

Dec'24 munkaszünet: volt már boltos főpróba

December 24-e 2017-ben vasárnapra esik, ami heti pihenőnap. A boltosok tétje, ha december 24-e munkaszüneti nap lenne: nem nyithatnak ki. De ehhez vajon mit szólnak a nők? 2018-ban és 2019-ben a naptár a munkaszünetet istápolná, nem is kicsit.

Két kereskedő beszélget. - Hallottad, december 24-e munkaszüneti nap lesz. - Ja, lesz valami népszavazás? - Á, majd eldöntik előre a nagyokosok. Tetszene az embereknek nem dolgozni még egy napot, minek akkor savazni a dolgot?! - Hogy? - Hát, figyu! Ezek úgy elibe mennek majd, mint a vasárnapi boltzáras népszavazásnak. De legalább nem kell kinyitnunk, nincs is emberem már. - Ja, az jó, akkor nálam sem kell a nagyinak beülnie a pénztárba, sütheti a bejglijét, nekem meg egy félnapnyival kisebb lesz a veszteségem. Te és a szilveszter, az nem jön? ...

A háromnapos zárvatartás főpróbája már megvolt

Nem nehéz kitalálni: a munkaszüneti nap nagyon is népszerű. Feltehetően kormányzati berkekben már komolyabban latolgatják, mit is érdemes kezdeni egy december 24-i munkaszüneti nappal. Csak találgatni lehet, hogy milyen eredménnyel és kinek a konyhájára és mit hozhatna egy esetleges népszavazás, egy azonban nagyon is valószínű: lenne támogató szavazat, nem kevés.

A boltosvilág és a bevásárlást igazából kézben tartó nők számára a tét, hogy kinyithatnak-e az üzletek, áruházak, piacok december 24-én. A vásárlóknak sem olyan egyszerű kérdés ez, hiszen azért a karácsonyi ünnepi bevásárlás nem egyszerű feladat, 25-én és 26-án zárva vannak a boltok, ez bővebb magyarázatot nem is nagyon igényel. De ha december 24-én sem nyithatnának ki a boltok, mivel a jelenlegi szabályok szerint munkaszüneti napon ezt nem tehetik meg (kevés kivételtől eltekintve), akkor bizony az ünnepi étkek és ajándékok vásárlása közepette három nap zárvatartással kell számolniuk.

Hát igen, volt már ilyen, pontosan a vasárnapi boltzár időszakában. A 2015 márciusának közepén indított hétvégi redőnyzár sűrűjében december 24-én, csütörtökön ugyan 12 óráig nyitva lehettek a boltok, de hát december 25-e és 26-a pénteki és szombati napra esett. Ezt követte a boltzáras vasárnap, így három napig a vásárló nyugodtan otthon felejthette a pénztárcáját, ha kirakatokat akart nézegetni.

2016. április 11-én Rogán Antal miniszter úgy fogalmazott, hogy "fontosak az elemzések, fontosak a vélemények, de a legfontosabb mégiscsak az, hogyan gondolkodnak erről (blokkk.com: mármint a vasárnapi boltzárról) az emberek". Hozzátette: "hat évvel ezelőtt arra kaptunk mandátumot, hogy az emberekkel együtt kormányozzunk". És a hab a tortán: nem sikerült meggyőzni a nőket, hogy ez az intézkedés az ő szempontjukból is sikeres. Jó, hát volt akkor valami másik népszavazás féleség is, de a lényegen ez nem sokat változtat: tud nagyon is rugalmas lenni a kormány, népszerű lépéssel lepje meg a nőket, vagy minek menjen szembe vele.

A mérleg serpenyőjében így azért ott van egyrészt, hogy jó dolog december 24-én nem dolgozni és bíbelődni a munkanapcserékkel, szabadságolásokkal, csúsztatásokkal (utóbbi ugyebár kétféleképpen is értelmezhető), másrészt pedig kibírja-e bolt nélkül három napig a vásárló. A vasárnapi boltzár tapasztalatai szerint nem mindenki, de egyszerre mindenki kedvében járni nem egyszerű mutatvány.

Munkaszüneti nap csere-bere:
2018 pazar karácsony lesz, öt napig amúgy sem kell dolgozni

A munka törvénykönyve felsorolja a munkaszüneti napokat, amikor a boltok (nagyon kevés kivételt nem számítva) nem nyithatnak ki. Ez 11 nap lenne, de csak lenne (január 1., március 15., nagypéntek, húsvéthétfő, május 1., pünkösdhétfő, augusztus 20., október 23., november 1. és december 25–26.). De nem ez a végállomás, mert a munkaszüneti napi szabályokat kell alkalmazni húsvét és pünkösd vasárnapjain is. Így összesen 13 nap van, amikor nem nyithatnak ki a boltok (ha pedig a munkaszüneti nap vasárnapra esik, akkor ő az erősebb, mert ekkor a hét utolsó napján is a munkaszüneti napi szabályokat kell alkalmazni).

De hát ez túl egyszerű lenne így, mert ott vannak a munkanapcserék is, továbbá a december 24-e ledolgozása. Rendeletileg. Ez sem közömbös egy döntés mérlegelésében.

Az egyik szabály az, hogy ha a munkaszüneti nap keddre, vagy csütörtökre esik, akkor a heti pihenőnapok (szombat, vasárnap) közé eső hétfőt és pénteket a nemzetgazdasági miniszter rendeletében meghatározott másik, egy szombati (máshova nem nagyon lehet bepréselni) napon le kell dolgozni. Így jönnek össze a hosszú hétvégék, 2016-ban volt ilyen, de a naptár jóvoltából és a hosszúhétvége rajongók bánatára 2017-ben nem.

2018 viszont mindenképpen pazar esztendő lesz, mivel december 24-e hétfőre esik, amit december 1-én kell ledolgozni, utána két nap "pihi", így az ünnepek után csak csütörtökön és pénteken kell dolgozni. De hát a három napos karácsony előtt éppen hétvége lesz, ami annyi, mint összesen öt nap munkaszünet a többségnek, a jelenlegi szabályok szerint.

Ha a szabályok addig változnak és december 24-e munkaszüneti nap lesz (így nem is kellene előtte ledolgozni), a boltok nem nyithatnának ki. Viszont lenne előtte egy hétvége bevásárlásra, így akár viszonylag nyugodtabb indítás is lehetne, persze, azért a nőket nem ártana megkérdezni róla. 

A naptár 2019-ben is a munkaszüneti napiak pártjára állt, hiszen december 24-e keddi napra esik, így a közbeeső hétfő a szokásos munkanap csere-berével heti pihenőnap lehet, így már három nap maradna bevásárlásra (a hétvégével együtt), tehát még több idő lenne az ünnepek előtt bevásárolni. 2020 december 24-e csütörtökje pedig nagyon messze van, szakszervezeti aktivisták és politikusok nem nagyon szoktak ilyen messzire előre tekinteni, ha egy kis népszerűségre vágynak. 

De a december 24-e sem ússza meg munkavégzéssel. Legutóbb 2015-ben esett így a naptár, - vasárnapi boltzár ide, vasárnapi boltzár oda - amikor december 24-e csütörtöki napra esett, így bizony ezt heti pihenőnappá varázsolta rendeletében a nemzetgazdasági miniszter és előtte, december 12-én, egy szombati napon le is kellett dolgozni. 2016 könnyebb eset volt, mert december 24-e szombatra esett, így a csere-bere elmaradt.

És 2017 december 24-e vasárnapja sem kíván semmiféle abajgatást, hiszen a többség amúgy sem dolgozik, az egy szem szombat pedig elég soványka az ünnepi nagybevásárláshoz. Ráadásul a nagypéntek már belopakodott ebben az esztendőben a munkaszüneti napok közé, egy második új pedig azért már valamelyest beleszámítana a termelő cégek teljesítményébe.

És egyébként miért ne maradhatna a szabály, hogy december 24-én valameddig - jelenleg 14 óráig - nyitva lehetnek a boltok?

(blokkk.com, 2017. október 8.)

 

A fekete péntek az arany vasárnap árnyékában sündörög

A webáruházak jókat falatoznak a többi boltosból. Fekete péntek címén legalább 30 milliárd forintot bezsebeltek. Szégyenlősek egyébként a webáruházak: mukkanni sem mernek, mekkora volt a fekete péntekes forgalmuk. A november a fekete péntek nélkül nagyon lusta hónap lenne. Sokkal több fekete péntek néven hirdetett akciós nap volt, mint a naptár négy péntekje.

Amerikában fekete péntek napján - egy nap alatt - a webáruházakban 5 milliárd dollárt költöttek el a vásárlók. Ennek a forgalomnak a fele a világ legnagyobb webkereskedőjéhez, az Amazonhoz kötődik. Ez viszont szinte semminek tűnik a november 11-i szinglik napja mellett - hiába, már ilyen is van, ami az ázsiai vásárlási nap -, amikor a világ legnagyobb webportálján (ahol számos áruház kínálja portékáját) az Alibaba 25,3 milliárd dollárnyi költekezést könyvelhetett el.

Jókat falatoznak a webáruházak a hagyományos boltosokból

Magyarországon a fekete péntek futott fel alaposan, nem a szinglik napja, de a webáruházak nagyokat lapítanak, mekkora is volt a forgalmuk ebben az akciósorozatban. Nálunk már nem egy napra, november utolsó péntekére összpontosul az akciósorozat, hanem kisebb-nagyobb hullámokat vetve egész novemberben tart. Készülnek persze majd összesítések, de ezek sűrű homályban hagyják az egyes webáruházak bevételi adatait, ami pedig ismertté vált, vagy válik, semmi betekintést nem enged a fontos részletekbe. Hiába, verseny van, nem szívesen fedik fel lapjaikat a webkereskedők.

A webes vásárlások szédítő tempóban nőnek, sokkal nagyobb ütemben a bolti kiskereskedelemnél. Ez viszont azt is jelenti egyidejűleg, hogy a webáruházak elszívják a hagyományos boltok forgalmának egy részét, nem egy esetben - akinek webáruháza és hagyományos boltja is van - éppen a sajátjától. Nem véletlen, hogy a fekete pénteken akadt olyan webáruház, amelyik belőtte, hogy egyes termékből mennyit ad a weben, amikor pedig az online készlete kifogyott, a hagyományos áruházában reklámozta ugyanazt a portékát. Csak éppen oda kellett menni érte. Ez persze terelgetheti a vásárlót a saját boltjába, de ha leleményes és webrajongó az akcióvadász, és máshol is megtalálja ugyanazt online, akkor könnyen átsodródhat a kedves vevő a versenytárs portáljára. De hát a kereskedelem már csak ilyen.

A webáruházak döntő részben részt különféle iparcikkeket kínálnak, az online élelmiszer vásárlások még csak felfutóban vannak, ezért az iparcikkek forgalmának változásaival célszerű összevetni a webköltekezést: 

éves növekedés 2013 2014 2015 2016 2017 2017/2013
web 139 142 133 127 123 412
iparcikk 101 105 107 107 107 131
kisker 102 105 106 105 104 124
KSH, változás előző évhez, 2017: január-szeptember

Némi statisztikai módszertan: az előbbi iparcikk forgalmi adatoknak része a webköltekezés is, de súlya csak 10% körüli, tehát nem meghatározó a változásban, egyenlőre.

Na de a fekete péntek, a november motorja

A webvásárlásokban azért óvatosnak kell lenni annak mérlegelésében, mennyit is hoz a fekete péntek a kereskedők konyhájára. A vásárlók nyilván már előre fenik a késüket, és számolgatják a pénzüket, várva az akciókra. Így a novemberi webvásárlások döntő része valamilyen leárazáshoz kötődik, amivel szinte minden nap találkozni lehet ebben a hónapban.

A novemberi kiskereskedelmi mutatók is hasonló képet mutatnak az éves adatokhoz, tehát habzsolják a vásárlókat a webáruházak. November egyébként lusta hónap lenne, a korábbi években a kiskereskedelem értékét nézve októberben, novemberben még vissza is esett a boltosok forintban számolt összes bevétele a megelőző szeptemberhez képest. De hát elharapózott egyre szélesebb körben a fekete péntek, ami egyre jobban vitte a vásárlók pénzét és hozta a webáruházaknál az egyre több rendelést. A novemberi webforgalom nagy része persze akciós áruk bevétele, de hát pontosan  a leárazás miatt hozzák előre a vásárlásokat az ajándékra vadászók.

A novemberi hónapok statisztikája is azt mutatja, hogy a webáruházak zsíros falatokat nyelnek le a többszörös növekedés révén, részben a hagyományos boltoktól elkotorva a harapnivalókat:

 novemberi növekedés 2013 2014 2015 2016 2017 2017/2013
web  133,9  154,2  128,4 123,2  140   458
iparcikk 104   108 108  107   107  140
kisker 106   106 105  105  104   128
KSH, változás előző év novemberéhez képest, 2017: várható

Fekete péntek címén: legalább 30 milliárd forint

2016 novemberében 32 milliárd forint körül mozgott a webköltekezés a különféle iparcikkek körében (az élelmiszeres webvásárlások súlya még csekély). Ez 2017 novemberében a legóvatosabb becslés szerint is legalább harmadával, de inkább 40%-kal bővült. Nem szabad persze elfelejteni, hogy egy évvel ezelőtt is volt fekete péntek, tehát már akkor is ugrott a forgalom, meg előtte is. A legnagyobb webáruházak óriási tűzijátékot rendeztek egyébként a fekete péntekes adataikból, de hát ott vannak még a többiek is.

Fekete péntekes akciós napból ráadásul sokkal több volt, mint a naptár négy darab péntekje ebben a hónapban, így ezért is meglódult a fekete pénteki költekezés. Sok-sok előrejelzést, és friss piaci információt egybevetve azért az kerekedik ki, hogy a novemberi webköltekezés értéke  egy 40% körüli költekezést nézve elérhette a 45 milliárd forintot is. Ebből és sok-sok gyakorlati jelzésből kiindulva a fekete péntekes akcióhullámhoz kötődő költekezés értéke elérhette a 30 milliárd forintot (csak emlékeztetőül például, hogy egy előzetes felmérés szerint nem minden webáruház, hanem csak mintegy kétharmaduk csatlakozott a fekete péntek akciósorozathoz).

De végül is a novemberi fekete péntekes forgalom összességében nem térhet el sokban egy-egy aranyvasárnap, egyébként hasonlóképpen nehezen becsülhető költekezésétől, de feltehetően a fekete péntekek sorozata ott sündörög valahol az arany vasárnap környékén. Lehetett olyan áruház, akinek többet hozott a fekete péntek, mint egy arany vasárnap. 

(blokkk.com, 2017. november 28.) 

 

Fekete péntek: kinyírta a pénztárcánkat

A legmerészebb előrejelzéseket is túlszárnyalta a 2017-es fekete péntek. Őrületbe kergette a vásárlókat és a boltosokat egyaránt. Számadás.

eMAG

Az eMAG Magyarországon az első két órában közel 625 ezer látogatót vonzott, ezalatt 74 ezer termék eladását regisztrálták, ezek összértéke eléri a 2,1 milliárd forintot. Az első tíz percben 7.700 darab terméket vásároltak összesen 348 millió forintért.  Az oldalra látogatók a fekete péntek akciók közül a hagyományosan népszerű kategóriák iránt mutatták a legnagyobb érdeklődést, mint például a televíziók és a telefonok. A második óra végére pedig a kis háztartási gépek fogytak a legjobban, 7.600 darabot adtak el ezekből. A weblátogatások több mint 62,5 százaléka érkezett mobileszközökről. 

A leggyorsabban fogyó termékek között szerepelt a Microsofft Xbox One Slim játékkonzol (500 GB, fehér), amiből 250 darab alig egy perc alatt fogyott el. Nagy volt a kereslet az iPhone 5SE iránt is, ebből 200 darab összesen 2 perc alatt talált gazdára. A rekordot az Asus X751NA-TY023T notebook állította fel. Mindössze 34 másodperc kellett ahhoz, hogy elfogyjon mind a 250 darab. (Origo, 2017. november 24.)

Extreme Digital

Az Extreme Digital november 17-re időzítette fekete péntekét, amikor 80 ezer terméket vásároltak az akcióvadász vásárlók, akik összességében mintegy egymilliárd forintot spóroltak meg. Az akciós nap a korábbi évhez képest közel 20 százalékos növekedést hozott. A legtöbb érdeklődő reggel 7 óra 20 perckor volt a webáruházban, ekkor hatvanezren böngészték egyidejűleg. (Digital Hungary, 2017. november 21.)

USA

A hírügynökségek beszámolói szerint minden idők összes vásárlási rekordja megdőlt a 2017-es fekete pénteken, hiszen egy nap alatt online 5 milliárd dollárnál is többet költöttek az amerikaiak. A Shopify nevű e-kereskedő portál beszámolója szerint az amerikaiak csúcsidőben percenként 1 millió dollárt (267 millió forintot) költöttek az online üzletekben. A 100 legnagyobb amerikai online kereskedő összesített adatai szerint hálaadás napján és fekete pénteken összesen 7,9 ,milliárd dollárt hagytak az emberek az üzletekben. ami 18 százalékos emelkedést jelent az előző évi számokhoz képest (csak a pénteket nézve: 2016 - 3,3 milliárd, 2017 - 5 milliárd). A mobileszközök egyre fontosabbak ebben a szegmensben is, hiszen a tranzakciók 40 százalékát okostelefonról vagy tabletről indították.

A fekete péntek olyasmi Amerikában, mint a magyar aranyvasárnap a sokadik hatványon. 2017-ben húszmillióan álltak sorban a boltok előtt már éjfélkor, hogy 52 milliárd dollárt hagyjanak a pénztáraknál.

És ez még nem minden, hiszen még van a hétfő, amit Cyber Monday, avagy Kiberhétfő néven emlegetnek pár éve. Ezen a napon főleg elektronikai cikkekre vonatkoznak a leárazások. Az előrejelzések szerint legalább 6,6 milliárd dolláros forgalmat várnak tőle (ez 16,5 százalékos növekedést jelentene).

A 2017-es fekete péntek legnagyobb nyertese az Amazon volt. A világ legnagyobb online kereskedőjének számító cég, ami egy könyvesboltból nőtte ki magát pár év alatt, egyes adatok szerint a fekete pénteki teljes amerikai online forgalom felét bonyolította le. 

Az amerikai vásárlók ugyanakkor több mint 1,5 milliárd dollárt költöttek el online a csütörtöki hálaadás estéjéig (tehát fekete péntek előtt). Az ünnepi időszak eddigi részében az amerikai fogyasztók 17 százalékkal költöttek többet a korábbiaknál, az Adobe Analytics elemzése szerint, amely a 100 vezető amerikai online kiskereskedelmi értékesítő forgalmának 80 százalékát fedi le. Az amerikai Nemzeti Kiskereskedelmi Szövetség előrejelzése szerint 2017 novemberében és decemberében 3,6-4 százalékkal emelkedhetnek az eladások, szemben az előző évi 4 százalékkal. A nem hagyományos fizikai üzletek (részben az online kiskereskedelem) eladásai azonban 11-15 százalékkal, nagyjából 140 milliárd dollárra nőhetnek. 

A novemberi és decemberi ünnepi szezon adhatja az éves értékesítés akár 40 százalékát is. Az átlagos leárazás 10-16 százalék között mozog, és az online térben a számítógépek, a sportfelszerelések, valamint a videojátékok forognak a legnagyobb kedvezményekkel. Folyamatosan bővül azoknak a vásárlóknak a száma, akik az okostelefonjaikról vásárolnak, az online kiskereskedelmi eladások forgalmának 46 százalékát hozzák. A laptopról, asztali számítógépről indított vásárlások aránya 11, továbbá 6 százalékkal süllyedt.

(Investor.hu, 2017. november 24., Index, 2017. november 26.)

 

Kíméletlen fekete péntek jön

Az áruházak többsége háromnapos akciósorozatot hirdetett, november utolsó péntekére és hétvégéjére, amikor tombolni fognak a vásárlók az akciós hullámokban. De nem csak a weben, hanem a hagyományos boltokban is. Lesz ne vásárolj semmit is.

A fekete péntek nagyot hízott Magyarországon is az elmúlt években. Most már a hagyományos boltok hosszú sora is akciós hétvégét hirdetett november utolsó péntekére, szombatjára és vasárnapjára. Többen, mint korábban.

Már november elején is öles hullámokat vetett az akciós reklámsorozat, de fekete péntekből is két hétvégére való jutott már. Hiába a biztos költekezést ígérő vaskosabb hónap végi  boríték a vásárlók zsebében, a kereskedők kíméletlen akciós sorozatot indítottak novemberben, már most megcélozva a családok karácsonyi pénztárcáját. Webáruház ebből ki nem maradhat, hiszen a webes vásárlók akció nélkül nem nagyon vásárolnak novemberben. És sorozatban lövik az akciókat a hagyományos boltok is, rekordszámban álltak be a leárazás sorába.

Úgy tűnik, a boltosok meglovagolják, hogy 2017-ben a 10%-os béremelés nyomán májustól hatalmas lendületet vett a bolti költekezés, hiszen az utóbbi öt hónap növekedésének átlaga 5% volt (az első négy hónap is hozott azért havi 3% átlagos bővülést, egy legyintéssel ez sem intézhető el).

Egyre csak terebélyesedik a webvásárlás

Félelmetes száguldás jellemzi a webkereskedelmet, persze nem csak nálunk, hiszen az elmúlt évtizedben a tízszeresére nőtt az értékesítés, miközben részaránya a boltos kiskereskedelmen belül fél százalékról közel 4%-ra ugrott: 

  2006 2010 2016
webvásárlás 30  46 301 
kiskereskedelem 6.000  6.206 8.172 
web részaránya 0,5%   0,7% 3,7% 
KSH, érték: milliárd forint, kiskereskedelem: üzemanyag nélkül

2017-ben ráadásul az eddig megismert január-szeptemberi időszakban már 4% fölé kúszott a webköltekezés részesedése a boltos élelmiszer és iparcikk vásárlásokban.

A képhez hozzátartozik, hogy az előbbi adatok csak a boltos kiskereskedelemnek megfelelő árukört, az élelmiszereket és a különféle iparcikkeket tartalmazzák, a szolgáltatások tovább bővítik a webvásárlásokat (például a mozijegy, szállás, repülőjegy, vagy bármilyen más szolgáltatás rendelése az interneten). A teljes körről az eNET szolgáltat érdekes és nagyobb forgalmat mutató adatokat, felölelve a webkereskedelem mindkét ágát.

És az a fekete péntekes november

A hagyományos boltos kereskedelemben a november nem számított a korábbi években erős hónapnak. A szeptemberi iskolakezdéshez kapcsolódó költekezést erősebb október követte (jöhettek az őszi cuccok), de novemberben az elmúlt négy esztendőben minden alkalommal lanyhább, értékben is kisebb novemberi kiskereskedelem követte. Persze decemberben nagyot ugrott a bolti kiskereskedelem, hiszen jöttek az év végi ünnepek, ebben nincs botladozás.

Az ajándékozásban az iparcikkek a meghatározóak, hiszen a fa alá zömében játék, könyv, műszaki cikk, ruhaféle, vagy éppen kozmetikum, de lakásfelszerelési cikk is jut, az enni-, innivalót inkább az ünnepi asztalra teszik a háziasszonyok. Érthető is, hogy az ajándékvásárlást előbbre lehet hozni novemberre, de azért jókora akciók kellenek megmozgatni a vásárlók pénztárcáját.

Az ajándékokat adó iparcikkek vásárlásában is csaknem hasonló kép figyelhető meg a kiskereskedelem előbbi irányzatához, kivéve 2016-ot, amikor fordult a kocka és a november lepipálta az októbert a boltokban. Így feltehetően 2016-ban már erősebb volt a megelőző időszaknál a fekete péntek sorozat hatása a hagyományos boltokban is.

A bolti kiskereskedelem elmúlt évekbeli növekedése közepette így is azért sejthető a rideg statisztikai adatokból is, hogy a novemberi akciós hullámok, nyilván döntő részben a fekete péntekek, egyre inkább apasztották a vásárlók pénztárcáját. Ezt leginkább azok az adatok jelzik, melyek azt mutatják, mennyire ugrik meg a novemberi webes költekezés a korábbi őszi hónapokhoz, elsősorban az októberhez képest. Nos, 2013-ban és 2014-ben még csak egy-két milliárdos növekményt lehetett elkönyvelni az előbbiek alapján, de 2016-ra ez a különbség 5 milliárd forintra hízott. 2013-ban még csak 13 milliárd forint volt a november havi webköltekezés értéke, 2016-ban viszont már 32 milliárd forint, 2017-ben pedig további, nagyobb ugrás várható, 40 milliárd forint feletti várható értékkel:

A fekete péntekes hétvégék forgalmáról sokféle becsléssel lehetett találkozni az elmúlt években. Természetesen az akciót hirdető boltosok fillérre pontosan követik, mit hoz a konyhájukra a fekete péntek. A webes költekezésben 15-20 milliárd forintra becsülhető a várható forgalom ezen a hétvégén, amihez hozzátartozik az is, hogy a vásárlók tartalékolnak erre az időszakra és a november más napjain a szokásosnál kevesebbet vásárolnak a neten. És persze az előrehozott vásárlások azt is jelentik, hogy valamelyest kisebb lesz a decemberi költekezés növekménye.

A házhoz szállítások kavalkádja is a novemberi akciók felé terelik a vásárlókat, ráadásul jól is járnak az olcsósággal, ami az ünnep előtti hetekre nem jellemző annyira.

Az eNET Internetkutató napokban készített online felmérése szerint 2016-ban csaknem 2,1 millió felnőtt magyar internetező vásárolt a fekete pénteki leárazásokban, 2017-ben pedig már meghaladja a 3,3 milliót azoknak a száma, akik tervezik, hogy akár online, akár offline módon igénybe veszik a kínált akciókat. Az internetes áruházak újabb rekordokkal számolnak.

Hát ebből ki nem marad senki

A röpke fellelhető körkép alapján a nagyáruházak szinte kivétel nélkül csatlakoznak valamilyen akcióval a fekete péntekhez. A kisboltosok közül is egyre többen felvállalják a fekete pénteket, hiszen ennek egyre nagyobb a reklámértéke.

És akkor kevesebbet vásárolunk majd decemberben? Hát igen, lesz, aki előre ellövi a puskaporát...

November utolsó péntekje egyébként a tudatos vásárlók mozgalmának napja is, ne vásárolj semmit felszólítással. Persze, ők sem szó szerint így gondolják, inkább a tudatos, megfontolt vásárlásra intenek.

(blokkk.com, 2017. november 20.)

 

Nagyot nyomott a fekete péntek itthon is

Minden negyedik vásárló a webáruházak gombjait nyomogatta.

A Black Friday nagyot tarolt Magyarországon is. Az eNET 2016. decemberi kutatása szerint 2016-ban közel 2,1 millió felnőtt internetező vásárolt ezen a napon. Nemcsak az online, hanem a hagyományos üzletekben hirdetett akciók is népszerűek voltak. Elsősorban játékokat, ruhát, számítástechnikai eszközöket és konyhai termékeket vettek az akciókat kedvelők, számol be az Origo.

800 ezer vásárló csak a Fekete Péntek akcióit hirdető webáruház honlapján, 510 ezren csak Black Friday akciót kínáló (offline, hagyományos) üzletben, 770 ezren pedig mindekét csatornát kihasználva keresgéltek a kedvezmények tömegében.

A Black Friday napra tízből hárman előre készülnek. A vásárlók 9 százaléka rendszerint már az akció kezdetén készenlétben állt, hogy meg tudja venni, amit szeretne, 21 százalék pedig előre átgondolta, hogy mit szeretne és tudatosan kereste ezeket a termékeket. A válaszadók több mint fele (51%) ugyan nem készült előre, de megszokta nézni az akcióban résztvevő webáruházak, üzletek kínálatát.

A Black Friday top öt (web)áruháza idén alfabetikus sorrendben, az eMAG, az Extreme Digital, a H&M, a Media Markt és a Tesco volt. A termékkategóriák tekintetében fej-fej mellett végzett a játék, ajándék (21%) és a ruházat, sportruházat (21%), valamint a számítástechnikai eszközök (20%) és háztartási gépek, konyhafelszerelés (20%). Ezeket alig lemaradva követték a szórakoztató elektronika (16%) és a drogéria, szépségápolási cikkek (15%).

A Black Friday akciók során a vásárlók 35 százaléka 10 ezer forint alatt, közel fele 10 és 50 ezer forint között, 16 százalék pedig 50 ezer forint feletti összeget költött.

Az online vásárolt termékek kiszállításában a futárszolgálat volt a favorit, a vevők 78 százaléka választotta, személyesen az üzletben 18 százalék, személyzettel rendelkező átvételi ponton 15 százalék, postai kiszállítással 6 százalék, csomagautomatánál pedig 5 százalék vette át az általa megrendelt terméket. (A blokkk.com megjegyzése: ez több mint 100%.)

Az online vásárlók fele készpénzben fizetett a futárnál, 36 százalék pedig online banki rendszeren keresztül, ezen belül 12 százalék a futárnál átvételkor, 8 százalék pedig közvetítőn keresztül fizetett kártyájával. Ezek mellett banki átutalással 6 százalék, míg mobilos fizetési alkalmazással 1 százalék fizetett.

(Origo, 2016. december 14.)

 

Fekete Péntek: a net tarolt Amerikában

A webáruházak 3 milliárd dollárt könyvelhettek el, a hagyományos boltok buktak egyet.

Rekordot döntöttek az online vásárlások az Egyesült Államokban a november végi hálaadás napi és a fekete pénteki (Black Friday) akciók miatt, a hagyományos üzletek forgalma azonban csökkent, írja az Index. A RetailNext adatai szerint az internetes értékesítések két számjeggyel nőttek a 2015. évihez képest és első alkalommal lépték túl a 3 milliárd dollárt a fekete péntekek történetében.

A hagyományos boltokban 5 százalékkal csökkent az eladások értéke, a tranzakciók száma pedig 8 százalékkal maradt el az előző évitől. Csak a fekete pénteken több mint 10 százalékkal csökkent ezen boltok forgalma.

A 2016-os karácsonyi szezon lassan indul. November elején az elnökválasztás teljesen lekötötte az emberek figyelmét, elterelte a normál üzletmenetről, emellett az enyhébb novemberi időjárás sem kedvezett a kereskedelemnek, inkább szabadidős programokat választottak az amerikai vásárlók.

Az online kereskedelem azonban virágzik, a nemzeti kiskereskedelmi szövetség 2016-ban az előző évinél 3,6 százalékkal magasabb, 656 milliárd dolláros forgalmat vár a karácsonyi szezonra. Ennek egyik fő oka, hogy most áll a legalacsonyabb szinten a munkanélküliség az utóbbi években az Egyesült Államokban, emellett októberben 2009 óta a legnagyobb mértékű órabér növekedést mérték.

A szövetség előrejelzése szerint egy átlagos vásárló 636 dollárt (185 ezer forint) költ majd a karácsonyi szezonban, ami 3 százalékos növekedést hozhat 2015-höz képest.

(Index, 2016. november 27.)

 

Black Friday: ott nagyon bejött

Az amik és a brittek két kézzel szórták a pénzt az áruházakban. A sok nullát kimondani is nehéz.

2015 fekete péntekjén az előző évinél 14 százalékkal többet költhettek online az amerikaiak, 2,7 milliárd dollárt (800 milliárd forintot). Éjfél és délelőtt 11 között már 822 millió dollárnál (242 milliárd forint) jártak az online eladások. Már a hálaadáskor is 1,7 milliárd dollárt (508 milliárd forintot) költöttek az amerikaiak. A forgalom 57 százaléka mobilról jött. Az eBayen minden percben 9 Star Wars terméket adtak el hálaadáskor.

Az elemzők várakozása szerint összesen 630 milliárd dollárt (185 220 000 000 000 forintot) fognak a kasszáknál hagyni az amerikaiak 2015. utolsó két hónapjában.

Az Egyesült Királyságban várhatóan 1,1 milliárd dollárt (314 milliárd forintot) költöttek a fekete pénteken. A három napra nyújtott hétvégén 135 millió vásárlóval lehet számolni az online csatornán. Ráadás a hétfői jön Cyber Monday, amikor 180 millió vásárló keresi a webáruházakat.

(Origo, 2015. november 28.)

 

A leárazásnak lelke van, szeretjük is érte nagyon!

A karácsony nem csak költekezésben, de leárazásban is gazdag, nyerünk is vele néhány sovány milliárd forintot.

Úgy tűnik, 2014 karácsonya jó bolt volt a kereskedőknek, legalábbis többüknek. Ez azonban kevés. Bármilyen jó is az üzletmenet, verseny is van, még több bevétel is kellene, így leárazás, a vásárlócsalogatás legkíméletlenebb eszköze mindig volt, van és lesz is. Legalábbis a közeljövőben biztosan. De mi értelme van lemondani a vélt (hiszen az áru még nem kelt el) bevétel egy részéről? Nos, semmi másról nincs szó, mint egy olyan reklám bevetéséről, mely a vásárló legérzékenyebb pontját bökdösi, a pénztárcáját.

Reklám nélkül egyébként nincs bolt, amióta kereskedés létezik a földkerekségen. Az áru kipakolása is a reklám része, még ha tankönyv nem is létezett akkor, amikor már ügyeltek arra, hogy a legegyszerűbb módón felhívják a figyelmet a kínált áruféleségre. Az áru helyének a polcon értéke is van, ma ezt úgy hívják, hogy polcpénz. Mindig is a legfeltűnőbb helyre helyezték a kereskedők azt, amit leginkább el szerettek volna adni, nyilván jó áron, legyen szó a piacon a földre terített ponyváról, a szatócsbolt pultjáról, vagy a hipermarket polcrengetegéről. Számtalan eszköze él a reklámnak, közülük a király a leárazás.

A piacolás létezése óta velejárója az alku, amire persze ma is van lehetőség, ha nem is túl sok helyen. A leárazás meghirdetésével a kereskedő kínál alkut a vásárlónak, elébe menvén a válogatásban.

A karácsonyi időszak nem csak a költekezésben, hanem a leárazásban, kiárusításban (az elterjedtebb, de szerintünk nem túl szimpatikus kifejezéssel, az akciózásban) is a leggazdagabb időszaka az évnek. Az első hullám a Black Friday, a fekete péntek, az Egyesült Államokból átgyűrűző szokás (ott a hálaadás napját, november negyedik csütörtökét követő péntek a kitüntetett nap). Az amerikai (mellettük elsősorban a kanadai és az angol) kereskedők alapos munkát végeznek ezen a napon, mivel jókora leárazással csinálnak reklámot maguknak, gyakran 70-80-90 százaléknyi árengedményekkel. Az áruházakban ilyenkor a szó szoros értelmében háborús állapotok uralkodnak, a vásárlók tömeges ostroma nyomán. A magyar kereskedők éppen hogy csak csipegetnek ebből a fajta reklámból, kevesebben és kisebb engedményekkel hirdetve magukat.

A karácsonyi leárazások második hulláma a december 24-ét megelőző néhány napra esik. A kereskedő már látja, hol tart üzletmenete, így sokan próbálkoznak lendíteni azon akár az utolsó órákban is. A leárazásnak két célja van, egyrészt becsalogatni a vásárlót, hadd nőjön így is a bevétel, ha meg közben mást is vesz, mint ami olcsóbb lett hirtelenjében, az csak haszon, másrészt ki lehet söpörni a fölös készletet. Több kereskedő a legegyszerűbb módon készletkisöprésnek is nevezi kiárusítását. Ez velejárója a kereskedésnek, hiszen nem lehet előre darabra pontosan megmondani, miből mennyi fogy, készlet pedig kell, különben nem megy be a vásárló az üzletbe. Így mindenütt a világon az áruházak időnként kisöprik a fölös készletet, mivel mással, mint egy jó kis leárazással.

A két ünnep közötti néhány napon jöhet a leárazás harmadik hulláma. Rá lehet dobni a bevételre egy csipetnyit, amúgy is jön a vásárló csereberélni, meg reklamálni, a fölös meg hadd fogyjon.

Az év legkisebb forgalmú időszaka az eleje, nem véletlenül, hiszen karácsony táján alaposan kiköltekezett, aki tehette, a boltosnak meg van bőven fölös készlete, így kézenfekvő, hogy a december belenyúlik az őt követő januárba, legalábbis a leárazásokat tekintve, ami így már a negyedik hullám. Fel lehet dobni némileg vele az év elejét, ha a hideg, vagy a hóvihar meg nem tépázza időnként a vásárlók vásárlási kedvét.

A vásárló persze rafinált, nevezhetjük tudatosnak is, így már jó előre várja a leárazást. Az akcióvadászok előre kinézik, mit szeretnének olcsóbban majd megszerezni, pénzt is tesznek rá félre, utána pedig megveszik azt, amit éppen kapnak, hiszen könnyen lehet, hogy a kinézett holmi elfogyott. Hiába, kockázat nélkül nincs üzlet.

De vajon mennyit is keres a vásárló a leárazásokon? Ezt megbecsülni is nehéz, hiszen semmiféle szabály nincs arra, hogy a kereskedő mit, mikor és milyen mértékben árazzon le, így összesítés sem készül róla. A Központi Statisztikai Hivatal adataiból azonban némi halvány következtetés levonható. A kiindulópont, hogy elsősorban műszaki cikkekből, lakásfelszerelési termékekből, ruházati féleségekből a leggyakoribb és legszembetűnőbb a leárazás, de végül is kevés áruház van, ahol legkésőbb január elején ne hirdetnének valamit olcsóbban. A leárazások kirakatban, reklámújságokban hirdetett mértéke önmagában, messziről szemlélve megtévesztő, hiszen nem mindent adnak 50, 60, 70, vagy éppen 80 százalék kedvezménnyel, mivel vagy egy-egy meghatározott termékhez kötik a leárazást, vagy ott díszeleg - persze csak apró betűkkel - az "akár", vagy "-ig" szócska. Találni természetesen olyan árusítóhelyet is, ahol egységesen minden olcsóbb, de hát legfeljebb csak néhány napig.

Nos, a KSH adatai között először a fogyasztói árváltozást célszerű megvizsgálni, azt nézve, hogy az egyes januári hónapokban a megelőző decemberihez képest hogyan változnak az árak (igaz, ez egy átlagos árszint, de hát végül ez sejtethet valamit, amiben az is benne van, aminek nem változik az ára, meg természetesen sok más egyéb ok is). Az eredmény azt mutatja, hogy az elmúlt öt évben a januári hónapokban a ruházati termékeknél 3-4%-kal csökkent az átlagos árszint, a különböző tartós fogyasztási cikkeknél viszont lényegében nem változott, itt a mozgás legfeljebb néhány tized százalék ide, vagy oda (fel, vagy le). Ez arra enged következtetni, hogy a karácsonyt követő januári leárazások súlya a ruházati termékeknél van olyan nagy, ami már lefelé húzza az árszintet, a különféle iparcikkeknél viszont ez már nem figyelhető meg. Jó, jöhet egy következő lépés, mekkorák is a januári forgalmak ezekből a termékcsoportokból. A ruházati cikkek forgalma a KSH adatai szerint 26-28 milliárd forint, a bútor, műszaki, számítástechnikai cikkek értékesítése pedig 100 milliárd forint körül mozgott az elmúlt évek januárjaiban.

A KSH rideg számaiból az következik, hogy a sok leárazást hirdető tábla nyomán összességében legfeljebb néhány milliárd forintot lehet megtakarítani a karácsonyt követő leárazásokban. Összességében. Természetesen az a vásárló, aki akcióvadászként januárban csak leárazott ruházati terméket, vagy iparcikket vásárol, az jól jár, de fogy azért más is. A többiek a teljes árat fizetik. Egy képzelt példával megvilágítva, ha egy ruházati üzlet minden termékét 50% engedménnyel kínálja december utolsó napjaiban, de előtte nem, vagy csak alig adott árengedményt, ott a decemberi átlagos árszint nem 50%-kal, hanem annál jóval kisebb mértékben csökkent (a nehézségeket fokozva a pontos számításról el kellene mondani, hogy az akciós és nem akciós forgalmakat súlyozni is kellene ilyenkor, de ezt most ünnepek táján hagyjuk).

A tények közé tartozik, hogy árengedményből megélni nem lehet, hiszen az engedményes körben ugrik az úgynevezett árrés legalább egy része, de számos esetben több is (ugyebár, nem kereskedőknek szólva, az árrés az eladási ár és a beszerzési ár különbsége, a forgalmi adót nem nézve, és ebből a különbségből kell a kereskedőnek minden saját költségét fedeznie, például az üzlethelyiség bérleti díját, az alkalmazottak fizetését, a fűtést, hűtést, világítást, ráadásul az átlagos árrés 20-30% körül mozog, van persze kisebb is, nagyobb is).

Sokat nyom a latban az időjárás, bármilyen furcsán is hangzik ez elsőre, télen is, nyáron is, hiszen a leárazás nem csak a karácsonyhoz kötődik. A hideg januárban jobban fogynak a téli holmik, de nehezebben mozdul ki a vásárló, főleg ha havazik, vagy nagyon fagy. Az éppen esedékes adóváltozások is alaposabb méricskélésre késztetik az áruházakat, de ugyanígy az esetleges devizaárfolyam változások, melyek a külföldről származó termékek árát téríthetik el valamilyen irányban, vagy éppen a vásárlók költekezési kereteit befolyásoló más tényezők, ilyen lehet az üzemanyagár módosulása, de minden más, ami pénzt hoz, vagy visz. A kereskedőnek nem csak azt kell néznie, hogy mindenáron kisöpörje a fölös készletét, hanem ügyelnie kell a többi remélt bevételre is, így nem egyszerű eldönteni a leárazás mértékét.

Kevesebb elkölteni való pénz esetében jobban meg kell mozgatni a vásárló fantáziáját, nagyobb leárazás kell, máskülönben kevesebb is elég. Hiába, a leárazásnak is van lelke, csak ki kell ismerni.

(blokkk.com, 2014. december 29.)

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.