kirakatles₪plázarítus

Bizalmatlan lenne a Metro áruházlánc? Most ott szorít a szakszervezet

A Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezete mostanság a Metro áruházlánctól próbál sztrájkfenyegetéssel nagyobb bért kisajtolni. Egyébként a Metro is a boltos bérátlagnál többet ad a dolgozóknak. És úgy tűnik, nem bízik a szakszervezetben, ezért legutóbbi bérajánlatát önállóan közzétette, hadd ismerjék meg a dolgozók rajta keresztül.

A Metro december elsején arról tájékoztatta az MTI-t, hogy minden dolgozójának az alapbér felett, éves szinten kéthavi alapbérnek megfelelő extra bért garantál, ami rugalmasan felhasználható cafeteria-keretként is. Így a vállalatnál 2018. január 1-jétől a legalacsonyabb garantált munkabér meghaladja a 211 ezer forintot, ami több mint 30 ezer forinttal magasabb a jogszabályban előírt garantált bérminimumnál.

A javasolt bérrendezés eredményeként az áruházi - nem vezetői szintű - dolgozók 86 százaléka kap januártól 23 ezer forintot meghaladó munkabéremelést. A bérrendezési program kidolgozása során kiemelt szempontként kezelték, hogy ne csak a legalacsonyabb jövedelmi szinten lévő munkavállalók bérét emeljék. Az áruházi vezetői, valamint egyéb kiemelt felelősségű beosztások esetében átlagosan 22 ezer forint egyéni teljesítménytől és bérszinttől függő béremelést alkalmaznak.

A Metro közleményében kitért arra, hogy a 2018-as bérrendezés tartalmáról több körben egyeztettek a Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezetével. Az alapelvekben és irányokban egyetértésre jutottak, a Metro a KASZ visszajelzései alapján további elemekkel egészítette ki és értékében meg is emelte ajánlatát. A cég azt is közölte ugyanakkor, hogy végső megegyezésre még nem jutottak a december elsejei tárgyaláson.

A bérrendezési programot a Metro az összes dolgozót képviselő Központi Üzemi Tanáccsal (KÜT) együttműködve, a dolgozói igényeket és visszajelzéseket figyelembe véve, javaslataikat beépítve véglegesítette. A legutóbbi egyeztetésen a KÜT képviselői egyhangúlag támogatták a programot - közölte a cég. A Metro a dolgozók várakozása miatt tette közzé a KÜT révén támogatott bérrendezési csomagot.

A Metro bizalmatlan is lehet, ezért nyilvánosságra hozta legújabb javaslatát, hadd ismerjék meg a dolgozók rajta keresztül

A KASZ a honlapján megjelent tájékoztatásban ugyanakkor azt közölte: november 28-án tárgyalt a szakszervezet és a Metro vezetése. A cég a bérekre olyan ajánlatot tett, ami távol állt a KASZ követelésétől, így ezt az ajánlatot a tárgyalódelegáció nem fogadta el. A Metro ezért a bérajánlatát visszavonta, és december elsejére újabb béremelési javaslatot készített. A második ajánlat némiképp eltért az előzőtől, de nem tartalmaz érdemi előrelépést, amit ezért a KASZ nem tudott elfogadni - írja a szakszervezet.

"Mivel tisztán látszik, hogy a tárgyalások nem vezetnek eredményre, a KASZ megalakította a sztrájkbizottságot. A cégnek a jogszabályok szerint 7 napja van arra, hogy tárgyaljon a szakszervezettel, és elfogadható bérajánlattal álljon elő. Ha ez nem történik meg, sztrájk lesz, mégpedig olyan időpontban, amely fájni fog a cégnek" - fogalmazott a szakszervezet.

A KASZ hamarosan közzéteszi a követeléseit, de a Metro ragaszkodott ahhoz, hogy december elsején közzétegye saját béremelési terveit a dolgozóknak, ezért fontos leszögezni, hogy az nem egyezik a szakszervezet véleményével - közölte honlapján az érdekképviselet.

(MTI, 2017. december 1.)

 

Egymás tenyerébe csapott a Tesco és a szakszervezet

Megállapodott a Tesco a szakszervezetekkel a béremelésről és a létszámbővítésről.

A Tesco, a Kereskedelmi Dolgozók Független Szakszervezete (KDFSZ) és a Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezete (KASZ) közös közleményben ismertették, hogy a megállapodás a munkavállalók érdekeit és a hosszú távú, fenntartható fejlődést egyaránt szem előtt tartja, tartalmazza a bérnövekedéssel, valamint a munkaerővel és a toborzással kapcsolatos feladatokat, számol be a fejleményekről az MTI.

A Tesco a megállapodás szerint 2017. szeptember elsejétől - visszamenőleg - bruttó 179 ezer forintra emeli a havi bérminimumot. Minden teljes munkaidős, áruházi, valamint raktári munkatárs fizetése a cafetériával legalább bruttó 191 ezer forint lesz, ami kiegészülhet pótlékokkal és egyéb bérkiegészítéssel. Egy budapesti zöldségáru-feltöltő bére így például meghaladja majd a bruttó 220 ezer forintot. 

A Tesco a most bejelentett, idei negyedik béremeléssel együtt az elmúlt két évben már közel 9 milliárd forintot költött bérfejlesztésre. Ezen felül az áruházlánc az év első fél évében több mint 150 millió forintot fektetett be 1.642 kolléga OKJ képzésébe. 

Megállapodás született arról is, hogy mely területeken vesznek fel több száz munkatársat, továbbá melyek azok a területek, ahol hatékonyabb munkaszervezéssel jelentősen csökkenthető a munkavállalók terhelése.

Pártos Zsolt, a Tesco ügyvezető igazgatója kifejtette: a társaság továbbra is hisz a párbeszédben és bízik abban, hogy a szakszervezetek a munkavállalók képviseletében a jövőben is valódi partnerként működnek együtt a Tescóval.  A szakszervezetek megerősítették, hogy a sztrájktárgyalások a  megállapodással lezárultak, a sztrájkbizottságok működésüket befejezték. Bubenkó Csaba, a KDFSZ elnöke szerint a mostani béremelés eredményeként a kereskedelemben korábban nem tapasztalt mértékű béremelés valósult meg. Karsai Zoltán, a KASZ Tesco alapszervezet vezetője a megállapodást úgy értékelte, hogy a konstruktív egyeztetésnek ebben a formában igenis van értelme.

A szakszervezeti követelések elfogadása érdekében a KASZ és a KDFSZ szeptember 8-án 16 órától 24 óráig, szeptember 9-én pedig 10 órától 24 óráig tartott országos sztrájkot a Tescónál. Az áruházlánc korábbi közlése szerint szeptember 8-án a munkabeszüntetés miatt a Tesco áruházak 10 százaléka zárt be, a bezárt boltokkal együtt az áruházak 25 százalékában okozott valamilyen fennakadást a munkabeszüntetés. Szeptember 9-én este az országban működő összesen 206 áruházból 27 volt zárva, 12 hipermarket és 15 kisbolt nem tudta fogadni a vásárlókat. A szakszervezet tájékoztatása szerint mintegy 4000-5000 Tesco dolgozó vett részt a munkabeszüntetésben. A Tescónál a Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezetének 2500, a Kereskedelmi Dolgozók Független Szakszervezetének pedig mintegy 1000 tagja van.

(MTI, 2017. október 13.)

 

Tescos sztrájk: a KDFSZ elnézte a naptárt

Szeptember 25-én két nyilatkozatot is tett a KDFSZ. Az elsőben hiányolta, a másodikban  viszont elfogadta a Tesco bérjavaslatát és szakanyagát. Folytatódott a KDFSZ és a KASZ rugdalózása.

A Tesco szeptember 25-én juttatta el a társaságnál működő két munkavállalói érdekképviselethez, a Kereskedelmi Dolgozók Független Szakszervezetéhez (KDFSZ) és a Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezetéhez (KASZ) a korábban kért béremelésre és a létszámra vonatkozó jelentést, közölte a Tesco az MTI-vel. Az információt megerősítette Bubenkó Csaba, a KDFSZ elnöke és Karsai Zoltán, a KASZ sztrájkbizottságának az elnöke is.

A Tesco az MTI érdeklődésére kiemelte, hogy a dokumentumban üzleti titoknak minősülő információkat osztott meg a tárgyaló partnereivel, ezért a társaság a jelentés pontos tartalmáról részleteket egyelőre nem árul el.

A Tesco közleményében felidézték, hogy a cég és a szakszervezetek a 2017. szeptember 11-ei egyeztetésen abban állapodtak meg, a Tescónak szeptember 25-én éjfélig kell tájékoztatnia a munkavállalói érdekképviseleteket. A Tesco betartotta a megszabott határidőt - tették hozzá.

A KASZ az MTI-nek hétfőn eljutatott közleményében arról számolt be, hogy a Tesco a szakszervezeteknek eljuttatott jelentés szerint elfogadja a béremelésre vonatkozó szakszervezeti követeléseket és szeptember 1-től visszamenőleg bruttó 179.000 forintra emeli a legkisebb keresetű munkavállalók bérét. (Eddig ez a bér 176.000 forint volt.)

Ezen kívül a társaság elküldött még egy, a munkavállalói létszámra vonatkozó komplex anyagot is, ezt a szakszervezeteknek még át kell vizsgálnia, hiszen ez képezi a további tárgyalások kiindulópontját. A tárgyalások az eredeti megállapodás szerint, október 2-án, hétfőn folytatódnak - olvasható a KASZ közleményében.

Bubenkó Csaba, a KDFSZ elnöke az MTI érdeklődésére elmondta, hogy a Tesco a jelentésben a béremelésre tett javaslatot és a társaságnál dolgozók létszámáról adott információt, ugyanakkor megjegyezte, hogy a Tesco jelentésében a KDFSZ szerint a szakszervezetek 15 százalékos létszámemelésre vonatkozó sztrájkkövetelése nem teljesül.

Bubenkó Csaba korábban közölte: a Tescónál október elején folytatódnak a tárgyalások a sztrájk-követelésekről, a szakszervezetek addig nem szerveznek munkabeszüntetést. Arra kérték a Tescót, hogy szeptember 25-ig juttasson el a szakszervezeteknek egy olyan jelentést, amelyben a munkáltató tételesen beszámol a dolgozói létszámról az egyes áruházakra és munkaterületekre lebontva, valamint, hogy a cég álláspontja szerint hol van szükség létszámbővítésre. A szakszervezeti követelések közül kiemelte a 25 százalékos béremelést, a 15 százalékos létszámbővítést. A bérkövetelésről kifejtette, hogy a szakszervezetek a 2016. évi tescós bérek 25 százalékos emelkedését tartják szükségesnek, hogy a legalacsonyabb keresetű dolgozók fizetése is érje el a bruttó 180 ezer forintot. A szakszervezeti követelések elfogadása érdekében a KASZ és a KDFSZ szeptember 8-án 16 órától 24 óráig, szeptember 9-én pedig 10 órától 24 óráig tartott országos sztrájkot a Tescónál.

(MTI, 2017. szeptember 25.)

 

Rátenyerelt a sztrájkgombra a KDFSZ

Kitűzték az újabb lehetséges sztrájkidőpontokat a Tescónál októberre és novemberre. A cég ígért adatokkal késett, közben pedig gyümölcsöt, tortát, édességet osztogat. Bubenkó: kommunista időket idéz ez a taktikai fordulat.

A multicég a szeptember 25-i határidőig nem bocsátotta a szakszervezetek rendelkezésére a valós állapotot tükröző bolti létszámadatokat, tudta meg a Magyar Idők. A dolgozók szerint félő, hogy ismét időhúzásra játszik az első megmozdulás után stílust váltó munkáltató: újabban tortát és gyümölcsöt osztogatnak a háborgó állománynak. Készül a következő országos sztrájk stratégiája, amely a becslések szerint kétmilliárd forintnál nagyobb veszteséget is okozhat majd a Tescónak.

A Magyar Idők úgy értesült: mivel ismét bizonytalanná vált, egyrészt teljesül-e a jelenlegi 18,9 százalék helyetti 25 százalékos éves béremelés visszamenőleg szeptembertől, továbbá hogy a boltok méretével arányosan létszámbővítést hajtanak-e végre a láncnál, októberben és novemberben újabb szervezett munkabeszüntetésekre készülnek a tescósok. Már körvonalazódik a stratégia az agyonhajszolt dolgozók újabb törvényes akciójára, amely az ígéretesnek tűnő karácsonyi bevásárlási szezon elejére a korábbi kétmilliárd forint közeli veszteséghez képest még jobban fájhat a Tesconak.

– A dolgozók leterheltsége szélsőséges méreteket öltött, ami az iskolakezdés körüli bevásárlási időszakban már érezhető volt. Az év végi ünnepek biztos, hogy még nagyobb forgalmat hoznak, ami sürgetővé teszi a létszámhiány megoldását. A diszkontokhoz közelítő fizetésekkel bizonyára vonzóbb lenne a tescós állás a munkaerőpiacon, ezzel együtt legutóbb azt ígérték, jelentést kapunk az állomány pontos eloszlásáról, és ahol hiány mutatkozik, javaslatot tesznek a megoldásra – fejtette ki a Kereskedelmi Dolgozók Független Szakszervezetének (KDFSZ) elnöke. Bubenkó Csaba szerint azért is meglepő, hogy hetek óta nem küldik el a tényleges állapotokat mutató adatokat, mert egyébként naponta érkezik friss jelentés a cég központjába a bolti létszámról, a több műszakos áruházi foglalkoztatás szigorú előírásai miatt.

Bubenkó közölte, a tescósok egy része azért elégedetlen, mert ők kimaradtak a kötelező januári bérfejlesztésből, mivel a fizetésük korábban valamivel magasabb volt a minimálbérnél, és esetükben a cég egyáltalán nem nyúlt a zsebébe. A szakmunkás bérminimumot kézhez kapó dolgozók számára 2017-ben mintegy 30 ezer forintnyi emelés volt, a 2-3.000 foglalkoztatottat érintő összecsúszott bérek rendezését ugyanakkor nem tervezi a Tesco. – Éppen a bér- és a személyzeti, könyvelési, pénzügyi, beszerzési feladatokat ellátó irodisták azok, akik jelezték a szakszervezetnek, hogy ha újabb megmozdulás lesz, ők is készek a sztrájkra – jegyezte meg Bubenkó Csaba.

Remélik, hogy a jövő hétfőre tervezett tárgyalásig pótolja mulasztását a munkaadó, különben ismét előállhat a sztrájkhelyzet a multinál. A következő akciókat más forgatókönyv szerint tervezik megvalósítani, az áruházak több mint felét megbénító szeptember eleji sztrájk tapasztalataiból okulva még szervezettebb és meglepetésszerű lépések jöhetnek, amelyek biztosan megzavarják a rutinszerű működést.

Az érdekvédő arra is kitért, hogy míg a sztrájkot követő napokban több áruházban a vezetők igyekeztek megosztani az állományt a munkát beszüntetők és a sztrájkból kimaradók között, számos esetben negatív helyzetbe hozva az igazukért harcoló érintetteket, mára nagyot fordult a kocka.

A Tescónál újabban például bevezették a gyümölcsnapot hetente kétszer, ilyenkor minden áruházban dolgozó kolléga ingyen gyümölcshöz jut az ebédszünetben. Ehhez gyakran tortával, édességekkel, itt-ott borral kedveskedik a cég (blokkk.com: alkohol munkaidőben nem fogyasztható), miközben több fórumon folyamatosan azt közvetítik a munkavállalóknak, hogy a Tesco nagyon elégedett a munkájukkal

– Némiképp a kommunista időket idézi ez a taktikai fordulat, de mindig örülünk, ha a kispénzű áruházi dolgozókat pluszjuttatásban részesítik. Ettől függetlenül továbbra is érvényben van, hogy ha nem tudunk megegyezni a követelésekről, újra keményebb eszközökhöz kell nyúlni – fogalmazott a KDFSZ vezetője.

(Magyar Idők, 2017. szeptember 25.)

 

A KDFSZ hirtelen engedett húszezer forintot

Vagy nem. Bubenkó úr egyik nap 200 ezret, másik nap 180 ezret mond. Legkisebb fizetésnek. Elírás, vagy elszólás? Még mindig nem tudni, pontosan hányan sztrájkoltak szeptember 9-én és 10-én a Tescoban. ₪₪₪

A KDFSZ elnöke szeptember 11-i nyilatkozatában, melyet az MTI adott közre, így fogalmaz: a szakszervezetek a 2016. évi tescós bérek 25 százalékos emelkedését tartják szükségesnek, hogy a legalacsonyabb keresetű dolgozók fizetése is érje el a bruttó 180 ezer forintot.

De hát ehhez képest szeptember 10-én, egy nappal korábban, ugyancsak az MTI tudósítása szerint, a következőket mondta: a szakszervezetek 25 százalékos béremelést követelnek és szeretnék elérni, hogy a legalacsonyabb béren foglalkoztatott munkavállalók fizetése is közelítse meg a bruttó 200 ezer forintot. A korábbi nyilatkozataiban is többször említette a 200 ezer forintos alapbért, mint célt.

Végül a különbség pontosan 20 ezer forint. Engedett a szakszervezet, elírás, vagy elszólás, azt még nem tudni.

A legkisebb Tesco alapbérek a következőképpen változtak egyébként 2016-tól a Tescoban:

2016 január 2016 július 2016 január 2016 július 2017 szeptember
129.000 143.700 161.000 165.000 176.000
Forrás: Tesco

Bárhogyan is számolunk, nem állnak össze a számok. 200 ezer forint akkor lesz 25%-os emeléssel az alapbér, ha előtte 160 ezer forint körül volt. A szakszervezeti bomba egyébként akkor robbant, amikor a Tesco a 2016 januári alapbért mindössze négyezer forinttal emelte júliusban, ami ugyebár önmagában valóban nem sok. De ha a 2016 júliusi - kerekítve - 144 ezer forinthoz mérünk, akkor azért emelt a Tesco rendesen egy év alatt, nyilván a minimálbér ugratás miatt is. Ez sem volt önmagában kevés.

Tehát a 25%-os emelés kétféleképpen jön össze. Ha a 2016 júliusi alapbérhez tesszük hozzá a 25%-ot, az 180 ezer forint. Ha a 2016 januári 161 ezer forinthoz tesszük hozzá, az 200 ezer forint. Mindkettő végeredmény elhangzott.

Egy biztos, Bubenkó úr most új számot dobott be, a az előző napokhoz képest.

A sztrájkolók számáról korábban még olyan nyilatkozat hangzott el, hogy az ezres nagyságrendű. Szeptember 11-én ez valamelyest pontosabbá vált, Karsai Zoltán KASZ sztrájkbizottság elnök szerint 4-5 ezer Tesco dolgozó vett részt a munkabeszüntetésben. Nos, ezen is lenne mit pontosítani, például hányan sztrájkoltak 10-én és hányan 11-én, közülük hányan mindkét nap. De nem célszerű kukacoskodni, egyszer talán lesznek pontosabb adatok is. Azt pedig el kell ismerni, hogy 4-5 ezer sztrájkoló nem kevés.

A további menetrend

A Tescónál október elején folytatódnak a tárgyalások a sztrájkolók követeléseiről, a szakszervezetek addig nem szerveznek munkabeszüntetést, számol be a legújabb fejleményekről az MTI. Bubenkó Csaba, a  Kereskedelmi Dolgozók Független Szakszervezete (KDFSZ) elnöke az MTI-nek elmondta: a Tesco Global Áruházak Zrt. vezetése, valamint a cégnél működő két munkavállalói érdekképviselet, a KDFSZ és a KASZ (Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezete) képviselői október 2-án folytatják az egyeztetést. Ezt az információt a Tesco is megerősítette közleményében.

A szakszervezeti vezető az MTI-nek elmondta: arra kérték a Tescót, hogy szeptember 25-ig juttasson el a szakszervezeteknek egy olyan jelentést, amelyben a munkáltató tételesen beszámol a dolgozói létszámról az egyes áruházakra és munkaterületekre lebontva, valamint, hogy a cég álláspontja szerint hol van szükség a létszám bővítésére. 

Bubenkó Csaba követeléseik közül kiemelte a 25 százalékos béremelést, a 15 százalékos létszámbővítést és a cégnél régóta  dolgozó munkavállalók megbecsülését. A bérkövetelésről kifejtette, hogy a szakszervezetek a 2016. évi tescós bérek 25 százalékos emelkedését tartják szükségesnek, hogy a legalacsonyabb keresetű dolgozók fizetése is érje el a bruttó 180 ezer forintot. 

A KDFSZ elnöke hangsúlyozta: a sztrájk lehetősége továbbra is fennáll, a sztrájkbizottságok működnek, de a szakszervezetek megállapodtak, hogy amíg zajlanak az egyeztetések, október 2-ig nem szerveznek munkabeszüntetést. Karsai Zoltán, a KASZ sztrájkbizottságának elnöke az MTI érdeklődésére mindezt megerősítve arról tájékoztatott, hogy a Tescónál működő szakszervezetek vezetőivel egyeztet majd szerdán videokonferencia keretében a Tesco közép-európai vezérigazgatója, aki Nagy-Britanniában a Tesco igazgatóságának is a tagja. A tárgyalás a magyarországi helyzet pontos bemutatását szolgálja - jelezte. Közölte, hogy KASZ, a KDFSZ és a munkáltató képviselői munkacsoportot alakítanak a sztrájk során kialakult - elenyésző számú - konfliktus vizsgálatára. 

Karsai Zoltán tájékoztatása szerint mintegy 4.000-5.000 Tesco dolgozó vett részt a munkabeszüntetésben. (A Tescónál a Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezetének 2.500, a Kereskedelmi Dolgozók Független Szakszervezetének pedig mintegy 1.000 tagja van.)

(blokkk.com, forrás: MTI, 2017. szeptember 11.)

 

A KDFSZ is, a Tesco is titkolja, pontosan hányan sztrájkoltak

Gyorsmérleg: az első váratlan pofont a KDFSZ adta. Válasz: jött a Tesco-mentő diákmunka. Az új vásárlói szokás: figyeld a sztrájkhíreket! A többi boltos nagyon figyel. Úgy tűnik, a nagyláncok közül van, aki rosszabbul, vagy hasonlóan fizet, mint a Tesco, de ott valamiért nincs sztrájkfenyegetés.

Bubenkó Csaba szakszervezeti vezető szerint "ezres nagyságrendben" sztrájkoltak szeptember 9-én és 10-én a Tesco boltokban. A Tesco eddig nem hozott nyilvánosságra adatokat. El kell ismerni, jól időzített a szakszervezet a saját oldaláról, hiszen a sztrájk első napján egy óra felkészülési időt hagytak a Tesconak a délutáni bejelentést követően (három órakor szóltak, hogy négy órakor sztrájk). Sikerült is egy sor üzletet lebénítani olyannyira, hogy be kellett zárni. De a mérleghez hozzátartozik, :

 
összes bolt
bezárt boltok száma
összesen
ebből hipermarket
szeptember 9.
206,
ebből 112 hipermarket
18
5
szeptember 10.
30/37
12

A bezárt boltok száma a Tesco sajtóhoz eljuttatott közleményeinek adata. A KDFSZ szerint vasárnap viszont 37 áruház zárt be a bezárás időpontja előtt.

A sztrájk legfontosabb mutatója az lenne, hogy szombaton és vasárnap hány munkaviszonyban álló dolgozó tette le a munkát. Ezt egyik fél sem árulja el, pedig a Tesco bizonyára látja a számokat, hiszen a sztrájkolókról pontos nyilvántartást kell vezetni.

Nyilván a hirtelenjében a sztrájk miatt beszervezett diákmunkásokról sincs adat, például nélkülük hogy állta volna a sarat a Tesco. Bár erre lehet abból is következtetni, hogy az első napon a lánc üzleteinek többsége működőképes maradt, másik oldalról viszont a második napra beszervezett diákmunkaerő tompította a sztrájk erejét. Ugyanakkor s szakszervezetnek több ideje maradt rászervezni a sztrájkra.

Mindenesetre a kereskedelempolitika összehangolásáért felelős miniszteri biztos is felvetette, immár jól látható, hogy mégis indokolt a piaci viszonyok átfogóbb felülvizsgálata.

Mennyi bérért is sztrájkolnak a szakszervezetek?

A KDFSZ szerint a bérkövetelésük 14 milliárd forint többletkiadást jelentene, a blokkk.com számítása szerint 17 milliárdot (a 25%-os béremelés, valamint a 15%-os létszámnövelés együtt). A Tesco azt már bejelentette, hogy a korábbi, 2017-re előirányzott 165 ezer forintos fizikai dolgozói bért szeptembertől 176 ezer forintra emeli. Nos, ez az egy évvel ezelőtti bérekhez képest egy 20% körüli emelés, ami azért önmagában nem kevés, ennyi a többi boltos átlaga is egyébként.

Igen ám, de a KDFSZ 200 ezer forintos bért szeretne. Ez azt jelenti, hogy ő a 25%-os bérkövetelését a 2017-ben indított 161 ezer forintos alapbérhez méri, keveselve az első lépésben adott négyezer forintot. De kevesli a KDFSZ a 176 ezer forintot is (a másik szakszervezet, a KASZ hebegve-habogva, de elfogadhatónak is minősítette ezt egyszer, később azonban meggondolta magát, nyilván látva a KDFSZ elszántságát).

A Tesco jelenleg egyébként 171.800 forint induló bért ajánl, ami hat hónap után felmegy 176 ezer forintra (nyilván az egyik pillanatról a másikra jövő-menő dolgozókat nem akarja túlfizetni), de a különféle pótlékokkal ez félév munka után eléri a 229 ezer forintot , amihez 12 ezer forint cafetéria is hozzájön. Ez viszont már az átlagnál egy erősebb kereseti lehetőséget jelent, igaz, nem a legtöbbet.

A bolti kiskereskedelemben a fizikai dolgozók havi bruttó átlagkeresete (amiben a pótlékok is benne vannak), a KSH legutóbbi adatai szerint 188 ezer forint, az élelmiszerboltokban (az úgynevezett élelmiszer jellegű vegyes típusú üzletekben, amibe a multi élelmiszeres láncok beletartoznak), 194 ezer forint. Ez azt jelenti, hogy a Tesco jelenleg átlag feletti kereseti lehetőséget kínál a fizikai munkakörökben.

Na, de a többiek. Sajnos, kevesen adják meg honlapjukon, vagy hirdetéseikben, mennyit is fizetnek alkalmazottaiknak, de azért egy szűkebb körben utána lehet ennek járni. Egyes élelmiszerboltok az elérhető legmagasabb havi bruttó kereseti lehetőséget adják meg, mások egyszerűen csak annyit jelölnek meg, hogy "bér", de akad órabéres, vagy éppen napi fizetést megjelölő hirdetés is, amiből már nem derül ki, hogy az bruttó, vagy nettó. Egyes pótlékok (például vasárnapi), vagy a túlóra díjazása is kérdéses, de feltehetően a nagyságrendek azért kirajzolódnak. Hozzátartozik az értékeléshez, hogy egyes apróhirdetéseket már régebben adtak fel, de frissítették időközben, így az is előfordulhat, hogy a megjelölt bér nem pontos, de hát jelenleg az van odaírva. A blokkk.com készséggel fogad bármilyen pontosítást, vagy újabb adatot. Nos, példaként azért néhány vállalkozás, a közelmúltbeli ajánlataival:

cég kereseti lehetőség forrás
Aldi árufeltöltő 221 honlap
Aldi bolti eladó 311 honlap
Lidl bolti dolgozó 247 honlap
Tesco 229 honlap
Auchan 226 sajtóhír
Spar Market XI. kerület 171 apróhirdetés
Spar Market XXI. 200 apróhirdetés
Coop boltok (több) 160-170 apróhirdetés
Reál XXII 200 apróhirdetés

A többi kereskedő nagyon figyel: nincs szabad ember a munkaerőpiacon

A sztrájk nem kis hullámokat kavart a versenytársak körében is. Az izgalmas persze a vége, lesz-e megegyezés, és főleg milyen áron, hiszen a 25%-os létszámemelés eléggé nehézkesnek tűnik. A sztrájk feltehetően már eddigi eredményeivel tovább élezi a bérversenyt, emelésre kényszerít más vállalkozásokat is. Az alkalmazottak nyilván felkapták a fejüket és a pénztárcájukat, latolgatásba kezdve, hová érdemes továbbállni néhány ezer forinttal több bérért. A Tesco 230 ezer forinttal kecsegtető kereseti lehetősége is elgondolkoztathat. És nagyobb lesz az alkalmazottak béremelési nyomása szélesebb körben, hiszen - bár nem könnyű megszervezni - lehet bizony máshol is.

Munkaerőt elsősorban egymástól tudnak szerezni a boltosok. Ezért is van egyebek mellett kockázata újabb szabályozási lehetőségeknek, melyről esett szó az elmúlt napokban kormányzati irányból. Mert mit is lehet itt szabályozni?

Mindentől függetlenül a szakszervezeti vezetőknek egy felelősségük van: egy eladótól, pénztárostól nem várható el, mit bír el egy cég. Egy szakszervezeti vezetőnek viszont ebből többet kell látnia. És természetesen a kereskedőnek is megvan a maga felelőssége - és a költségkerete is. Most már csak az a kérdés, a kettő találkozik-e valahol. Olyan kereskedő ráadásul nincs, aki a munkaerő hiányával és a bérekkel ne foglalkozna. És szakszervezet sincs ilyen.

(blokkk.com, 2017. szeptember 11.)

 

Tesco: nem vacakolnak, bejelentés után egy órával sztrájk

A KDFSZ és a KASZ szeptember 8-án 15 órakor bejelentették, hogy 16 órakor indul a sztrájk. Nem jelentették be, de elindult a nyilatkozatháború is. Ki mit mond. ₪₪₪

Szakszervezetek

A munkavállalói érdekképviselet vezetője közölte: óriási a tiltakozás támogatottsága a dolgozók körében, a felhíváshoz már több tucat áruház csatlakozott. Jelezte azt is, hogy továbbra is nyitottak a megegyezésre a munkaadóval és folytatni kívánják a tárgyalásokat. 

Karsai Zoltán, a Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezete (KASZ) sztrájkbizottságának elnöke elmondta: a csatlakozók nem munkalassító sztrájkot indítanak, hanem beszüntetik a munkát, így az üzletek be is szüntethetik a tevékenységüket sztrájk idejére. Bubenkó Csaba hozzátette: szerdán tájékoztatták a munkáltató képviselőit, hogy az utolsó egyeztetésen felvetett ajánlatukat elégtelennek minősítették a munkavállalók és a sztrájk jogi lehetőségének megteremtését várják a szakszervezettől. A legközelebbi egyeztetést a két oldal hétfőn délelőtt tartja, a szakszervezetek a kialakult helyzet függvényében döntenek a folytatásról.

Bubenkó Csaba hangsúlyozta, hogy az ígéretek betartására garanciát fognak kérni a munkaadótól. Karsai Zoltán hozzátette: a létszámot, a munkavállalók leterheltségét nagyobb problémának látják a bérkövetelésnél. Jelezte azt is, hogy a dolgozói érdekképviseletnek van elképzelése arról, hogy milyen ajánlatra volna hajlandó felfüggeszteni a sztrájkot, de ennek részleteiről nem kívánt nyilatkozni.

A szakszervezetek hétfőn jelentették be, hogy országos sztrájkra készülnek, mivel az augusztus végén benyújtott követeléseikről nem sikerült megállapodniuk a munkaadóval, de az időpontját nem közölték. A sztrájkbizottság vezetője akkor elmondta: nem fogadták el, hogy a Tesco az idei béremelés helyett inkább a jövő évi bértárgyalásokra koncentrálna, azt pedig csupán időhúzásnak tekintik, hogy a vállalat munkacsoportokat állítana föl a munkakörönkénti munkaerőhiány megállapítására. A KDFSZ elnöke hozzátette: 25 százalékos - összesen 14 milliárd forint ráfordítást igénylő - béremelést követelnek és szeretnék elérni, hogy a legalacsonyabb béren foglalkoztatott munkavállaló fizetése is közelítse meg a bruttó 200 ezer forintot, a munkavállalói létszám pedig 15 százalékkal emelkedjen. Bejelentették azt is, hogy követelik az alvállalkozók által foglalkoztatott külső munkaerő létszámának 15 százalékos korlátját a teljes munkavállalói körön belül, valamint a Tesco költségvetéséből a munkaeszközökre fordítható összeg 30 százalékra emelését a jelenlegi 13 százalékról.

Tesco

A Tesco közleményében kiemelte, ezen a hétvégén is az áruházláncot választó 3,3 millió vásárlójának színvonalas kiszolgálására fókuszál, és arra törekszik, hogy boltjai a sztrájk idején is a megszokott rend szerint működjenek. A munkáltató hangsúlyozza: az elmúlt két évben folyamatosan emelte a béreket, az áruházlánc munkatársainak többsége összesen több mint kéthavi fizetéssel vihet többet haza az idén, mint 2016-ban, a teljes munkaidős dolgozók közül senki sem keres havi 176 ezer forintnál kevesebbet. 

A Tesco az elmúlt 2 évben már 8,7 milliárd forintot költött bérfejlesztésre. A kiskereskedelmi szektorban az áruházi dolgozók fizetése átlagosan csak 19 százalékkal növekedett, míg a Tesco év eleje óta a legalacsonyabb fizetési kategóriákban 22,4 százalékos bérfejlesztést hajtott végre - írja közleményében a munkáltató. A Tesco 2017 első félévében több mint 150 millió forintot fektetett be 1.642 munkavállaló OKJ-s képzésébe, a tavaszi szemeszterben a vállalat több mint 300 diák és 742 felnőtt számára biztosított szakmai képzést.

Pártos Zsolt, a Tesco ügyvezető igazgatója a közleményben elmondta, nyitottak arra, hogy konkrét problémákra konkrét válaszokat adjanak, továbbra is várják a szakszervezetek képviselőit az általuk kezdeményezett szeptember 11-ei egyeztetésre.

(MTI, 2017. szeptember 8.)

 

Tescos sztrájk: időpont már van, de titkolják

Megegyeztek a sztrájk várható időpontjáról a Tesco szakszervezetei, de a dátumot egyelőre nem közlik.

A Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezete (KASZ) és a Kereskedelmi Dolgozók Független Szakszervezete (KDFSZ) sztrájkbizottságai a munkabeszüntetés részleteiről tárgyaltak, mondta Bubenkó Csaba, a KDFSZ elnöke az MTI-nek. A hírt közlő Magyar Idők beszámolója szerint országos sztrájkra készülnek, és a két szakszervezet sztrájkbizottsága tovább folytatja az egyeztetést.

Karsai Zoltán, a KASZ sztrájkbizottságának elnöke közölte: a Tesco-dolgozók nem fogadták el a társaság múlt heti ajánlatát, amely szerint a Tesco 2017-ben már nem számol béremeléssel, inkább a 2018. évi bártárgyalásokra akar koncentrálni. A létszámkérdés rendezésére pedig munkacsoportokat állítana fel a cég, és ezeknek kellene áruházakra és munkakörökre vetítve megállapítani a munkaerőhiány mértékét, amit a dolgozók csupán időhúzásnak tekintenek – jegyezte meg. A Tescóval a tárgyalások elméletileg szeptember 11-én folytatódnak – tette hozzá a KASZ sztrájkbizottságának elnöke.

Bubenkó Csaba korábban sajtótájékoztatón arról számolt be, hogy a KDFSZ 25 százalékos béremelést követel, ami 14 milliárd forint ráfordítást jelentene a cég számára. A szakszervezet célja, hogy az áruházláncnál a legalacsonyabb béren foglalkoztatott munkavállaló fizetése is közelítse meg a bruttó 200 ezer forintot.

Azt is elvárják, hogy a munkavállalói létszámot 15 százalékkal emelje a cég. A szakszervezet követeli továbbá, hogy a külső munkaerő – az alvállalkozók által foglalkoztatottak – létszáma a teljes munkavállalói körhöz viszonyítva ne haladhassa meg a 15 százalékot.

A szakszervezet szükségesnek tartja azt is, hogy a vállalat a költségvetéséből a munkaeszközökre fordítható összeget a jelenlegi 13 százalékról emelje 30 százalékra.

A KASZ és a KDFSZ közös sztrájkkövetelései közül, amelyeket még augusztus második felében juttattak el a szakszervezetek a munkáltatóhoz, Karsai Zoltán a múlt héten példaként említette a létszám kérdését, a béremelést, a régóta a cégnél dolgozó munkavállalók megbecsülését, a bértorlódás problémáját és a munkaeszközök felülvizsgálatát.

(Magyar Idők, 2017. szeptember 4.)

 

Kíméletlenül rugdossák egymást a szakszervezetek és a Tesco

A KDFSZ bíróságra is megy. Listázzák a dolgozókat? ₪₪₪

Bírósághoz fordulhat a Kereskedelmi Dolgozók Független Szakszervezete, mivel a Tescónál létrehozott sztrájkbizottságuk szerint a cég megsérti a sztrájktörvény előírásait. A multicég lemondta a hétnapos egyeztetési eljárásban soron következő megbeszélést, és megtagadta, hogy a munkavállalókkal kapcsolatos információkról tájékoztassa a szakszervezetet. Ezzel szembement a Kúria egy korábbi, adatszolgáltatással kapcsolatos döntésével – tudta meg a Magyar Idők. A dolgozók képviselői akár már augusztus 25-én bejelenthetik, hogy mikor várható a határozatlan ideig tartó teljes munkabeszüntetés az áruházláncnál. A Magyar Idők olyan információt is kapott, mely szerint pánikkeltés céljából terjedt el a médiában, hogy a láncnál csak létszámleépítés árán tudják teljesíteni a követeléseket.

A jogszabály szerint meghatározott idejű egyeztető eljárás utolsó napja volt a augusztus 24, a KDFSZ lezártnak tekinti a követelésekkel kapcsolatos tárgyalásokat, és akár már ma bejelentheti, mikor várható az első sztrájk az áruházlánc üzleteiben, értesült a Magyar Idők.

A vonatkozó előírások szerint a múlt heti első egyeztetést követő hét napon belül kellett volna a cégnek tovább tárgyalnia a dolgozók követeléseiről, erre azonban nem voltak hajlandók, nem működtek együtt, ezért várhatóan bírósághoz fordulunk – mondta a KDFSZ jogi szakértője. Nyitrai Károly vázolta: ennél is nagyobb vétek, hogy megtagadták az adatszolgáltatást, holott arra egyszer már kötelezte őket a Kúria. – Egy korábbi Tescó-ügyben a legfelsőbb döntéshozó szerv hozott egy elvi határozatot, amely arról szól, hogy a munkáltató nem válogathat abban, milyen, a munkavállalók gazdasági és szociális érdekeit érintő információkat oszt meg az őket képviselő szakszervezettel.

Fotó: Éberling András

A Tesco titkolózik a konkrétumokkal kapcsolatban, aminek következtében várható, hogy a kereset benyújtását követően a bíróság soron kívül, 15 napon belül dönteni fog a Kúria határozata alapján – mondta a jogi szakértő. Hozzátette, jogszerűtlen gyakorlatra utal az is, hogy a cég nem hajlandó egyeztetni a sztrájk ideje alatt érvényes vagyonvédelmi kérdésekről sem, holott ezzel közvetlenül a munkavállalókat, valamint saját berendezéseit is veszélyezteti. A munkabeszüntetés alatt ugyanis gondoskodni kell egyrészt a dolgozók megfelelő védelméről, másrészt a munkában használatos eszközök biztonságos üzemen kívül helyezéséről is, ennek híja mulasztás.

Úgy értesült a Magyar Idők, a Tescónál mindent megtesznek azért, hogy megakadályozzák a magyar munkavállalók törekvéseit, és kompromisszumos megoldásra kényszerítve az érdekképviselőket az utolsó pillanatig gátolni próbálják a profitvesztéssel járó munkabeszüntetést. Így például felszólították az áruházvezetőket, hogy listázzák azokat az alkalmazottakat, akik sztrájkolnának. Iparági körökben az is egyre nyilvánvalóbb feltételezés, hogy az áruházlánc külön kommunikációt folytathat a KDFSZ után a Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezete (KASZ) által néhány napja ugyancsak létrehozott sztrájkbizottsággal.

Szakértők szerint a KASZ külön lépése azért nem volt hasznos, mert a megosztottság gyengíti a dolgozók érdekeinek egységes képviseletét és erősíti a munkáltató pozícióját a kollektív bérvitában. A két szakszervezet ugyan közös sztrájkköveteléseket hirdetett, azonban a KDFSZ már szinte a teljes fizikai állományt, a logisztikai és a raktárközpontok dolgozóit, az irodistákat, továbbá az online kiszállítás munkatársait is bevonta a sztrájkkészültségbe a 25 százalékos béremelés, a 15 százalékos létszámnövelés és a munkavégzéshez szükséges műszaki eszközök felülvizsgálatának érdekében.

Ezzel szemben a KASZ vezetője, Sáling József a napokban a sajtónak azt nyilatkozta, hogy a sztrájkfenyegetettség hatására a Tesco ötszáz embert küldhet el központi részlegétől, mert másképp nem tudja kigazdálkodni a követelt béremeléseket. A Magyar Idők megtudta: az adminisztratív feladatokat ellátó office központok racionalizálása – illeszkedve a 2016-ban megkezdett átszervezési folyamathoz – már hetekkel ezelőtt megkezdődött, jóval azt megelőzően, hogy bejelentették a sztrájkbizottságok megalakulását.

– A pánikkeltésre alkalmas hír ebben a formában nem igaz, ugyanakkor felhasználható a dolgozók megfélemlítésére, a sztrájkhajlandóság gyengítésére – jelentette ki a Munkástanácsok elnöke. Palkovics Imre elmondta, noha az ágazati dolgozók összlétszámához viszonyítva a KASZ nem számít reprezentatív szakszervezetnek, a Tescónál nagyobb arányban képviseli a dolgozókat. – Ezért fontos lenne a munkavállalók egységes, összehangolt képviselete az érdekképviselők részéről.

A KASZ-nak már eddig is keményebben kellett volna fellépnie a munkáltatóval szemben, így nem fajult volna idáig a bér- és létszámhelyzet. A jelenlegi munkaerőpiaci viszonyok között különösen elvárható, hogy a végsőkig képviseljék az áruházi alkalmazottakat – mondta az egyik legnagyobb szakszervezeti konföderáció vezetője. Úgy fogalmazott, csak a munkáltatónak áll érdekében a dolgozók elbizonytalanítása, ezért felmerülhet a kérdés, hogy a Tesco a sztrájkhelyzetben összejátszik a Sáling vezette szakszervezettel.

(Magyar Idők, 2017. augusztus 25.)

 

Sztrájk: lehet, hogy mellényúlt a Tesco

A Tesco nem azzal a szakszervezettel egyezett meg újabb béremelésről, amelyik sztrájkbizottságot alapított: Sálinggal boltolt, de Bubenkó kikosarazta a céget. Ettől persze még bármi lehet. ₪₪₪

Megnőtt az esélye, hogy szeptember elején lebénul a teljes Tesco-hálózat: az áruházláncnál törvényesen létrehozott sztrájkbizottság péntek délután nem fogadta el a felkínált és sebtiben szét is kürtölt szeptemberi béremelés lehetőségét, amely 11-17 ezer forintos bruttó többletet kínál a dolgozóknak, tudta meg a Magyar Idők. A Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezetének elnöke, Sáling József, aki nem tagja a sztrájkbizottságnak, augusztus 18-án megtévesztő módon nyilatkozta több portálnak, miszerint megállapodás körvonalazódik a lánccal, erre azonban semmilyen felhatalmazása nem volt, ráadásul nyilatkozata nem felel meg a valóságnak, írja a lap. A Kereskedelmi Dolgozók Független Szakszervezete révén koordinált sztrájkkészültség továbbra is érvényben van, az egységes tiltakozáshoz ráadásul az áruházlánc győri office-központja is csatlakozott, vagyis már nem csak a fizikai munkavállalók, hanem a pénzügyekkel foglalkozó munkatársak is leteszik a munkát az elkövetkező időszakban, adta hírül a Magyar Idők.

Az augusztus 21-én kezdődő héten bejelentheti a Tesconál működő sztrájkbizottság, mely napon várható először, hogy - szándékuk szerint - a teljes áruházláncnál leáll a működés. A Tesconak az augusztus 18-án bejelentett, szeptembertől tervezett bruttó 11 ezer forintos béremelési javaslatát ugyanis az áruházi dolgozók egységesen nem fogadják el, így értesült a Magyar Idők. Megtudta a lap azt is, hogy a sztrájkbizottsággal folytatott hivatalos tárgyalást megelőzően a Tesco soron kívül megegyezett az emelésről a Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezetének elnökével, Sáling Józseffel, ez azonban egyik fél szempontjából sem volt jogszerű.

A Tesco ugyanis nem vette figyelembe, hogy a sztrájkbizottsággal nem született hivatalos egyezség, hanem közleményben tudatta: majdnem minden, teljes munkaidőben dolgozó, aktív áruházi és logisztikai központi munkavállaló fizetése legalább további bruttó 11 ezer forinttal növekszik szeptembertől. Ígéretük szerint a teljes munkaidős alkalmazottak közül senki sem keres 176 ezer forintnál kevesebbet a láncnál, amivel összesen – egyes munkatársak esetén – 19 százalékos éves szintű emelés lenne.

A KDFSZ nem adja alább: marad a sztrájkkészültség

A multicég ajánlata szerint az áruházi dolgozók bére bruttó 165 ezer forintról 176 ezerre nőne, ami nagyjából nettó 7-7,5 ezer forint emelést jelent. A raktárakban dolgozó úgynevezett kommisiózok bére 169 ezerről 181 ezerre emelkedne, a targoncásoké pedig az eddigi 195 ezer helyett 209 ezer forintra nőhet. Ez messze elmarad a több mint 16 ezer érintett dolgozót egységesen képviselő sztrájkbizottság követeléseitől. Ragaszkodunk a követeléseinkhez, ezért kijelenthetem: vagy megadják a 25 százalékot éves szinten vagy jön a sztrájk, közölte a Magyar Időkkel Bubenkó Csaba, a sztrájkbizottság elnöke, a Kereskedelmi Dolgozók Független Szakszervezetének (KDFSZ) vezetője.

Hoványi Zsolt, aki a Tescónál áll alkalmazásban, egyúttal a sztrájkbizottság tagja, a lapnak elmondta: a teljes áruházi állomány, a logisztikai központok, továbbá az online szolgáltatás munkatársain kívül egy újabb területről csatlakoztak a kilátásba helyezett munkabeszüntetéshez. A helyzet súlyosságát jól mutatja, hogy legújabban a Tesco Győrben működő Office-központjának valamennyi munkatársa is beleállt a sztrájkba, vagyis már nem csupán a fizikai dolgozók, hanem a győri központ pénzügyekkel, bérkifizetésekkel és adminisztratív feladatokkal foglalkozó alkalmazottai is beszüntetik a munkát, ha kihirdetjük a sztrájkot, jelentette ki.

A követeléseink között nem csupán a 25 százalékos béremelés, hanem a 15 százalékos létszámemelés is szerepel szeptembertől. Ha ezek nem teljesülnek a következő tárgyaláskor, bejelentjük a dolgozók körében teljes támogatottságot élvező sztrájkot, szögezte le Bubenkó Csaba.

Buzgólkodott a KASZ, de hiába?

A KDFSZ elnök rámutatott, hogy szerinte megtévesztő kommunikációt folytatott a Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezetének elnöke. Sáling József ugyanis azt nyilatkozta, hogy eredményes volt a sztrájkfenyegetés, mert megállapodás körvonalazódik a lánccal, miközben erre semmilyen felhatalmazást nem kapott. Sáling József ugyanis nem tagja a Tesconál létrehozott sztrájkbizottságnak, így az egységes követelésekről megállapodást sem köthetett. Az is meglepő, hogy a Tesco képviselői előbb ültek tárgyalóasztalhoz a KASZ-szal, ami után Sáling azonnal hírt adott a beígért béremelésről, és csak ezután tárgyaltak a sztrájkbizottsággal. A KASZ elnöke ráadásul a Tescoval folytatott megbeszélésről nem egyeztetett saját szakszervezetének bizalmi testületével sem, akiktől egyébként egyszemélyi megállapodásra sem kapott felhatalmazást, a Magyar Idők információi szerint.

(Magyar Idők, 2017. augusztus 18.)

 

Nagyon megvágná a KDFSZ és a sztrájk is a Tescot

Egy ágazati adónyi pénzt kér a szakszervezet, legalább 11 milliárd forintot. Bubenkó elnök nem szereti a sok diákmunkát. Kell-e majd elégséges szolgáltatás? Szabályozást is akar nyomni a KDFSZ? ₪₪₪

A Kereskedelmi Dolgozók Független Szakszervezetének ügyeiben mindig is elsőként és nagyon jól értesült (félreértés ne essék, ez egyáltalán nem baj, minden újság szokott jól értesült lenni valamiben, ettől színes a hírvilág, az esetek egy részében unalmas hivatalos közleményekkel szemben) Magyar Idők számolt be arról, hogy augusztus 10-én megalakult az áruházlánc dolgozóit képviselő sztrájkbizottság, akár sztrájk is jöhet. Bubenkó Csaba, a Kereskedelmi Dolgozók Független Szakszervezetének elnöke el is mondta követeléseik lényegét a Magyar Időknek. Természetesen azzal nem lehet baj, hogy a szakszervezet többet akar adni a dolgozóknak, sőt, a munkaerőhiány okozta bajok felhánytorgatásában sok igazsága is van. Kérdés persze, hogy mindez mibe is kerül, forintban kiszámolva, hiszen ez lenne a követelések lényege, amire építve, ha van rá pénz, javulhatnának a munkakörülmények. És vajon van-e rá pénz?

Lassacskán döcög a Tesco szekere

2013-ig visszatekintve - együtt nézve az időszakot - 6%-kal tudta emelni bevételeit a Tesco. A legkisebbet 2015-ben lépte, éppen a vasárnapi boltzár időszakában, 0,7%-ot, viszont 2016 már jobban sikerült, 3,6% volt a növekedés üteme. Ez utóbbi ütem az élelmiszeres boltok 3%-os országos átlagánál jobb, a teljes kiskereskedelem 4,8%-os üteménél rosszabb, ráadásul a többi multi lánctól kisebb-nagyobb mértékben elmarad. Végül is annyi pénze van a Tesconak, ami egy kereskedő életében az árrést (az eladott és beszerzett áru értéknek a különbségét) jelenti, a szakszervezet is csak ebben turkálhat. Az árrését végül csak 2016-ban tudta növelni a Tesco, akkor viszont 6%-kal:

  2013 2014 2015 2016
árbevétel 601 610 614 636
árrés 174 175 174 185
eredmény - 43 - 68 13 51
Elektronikus Beszámoló Portál, érték: milliárd forint, árbevétel: nettó, eredmény: adózás utáni

Bérpénzek: a tét

A bérköltségek közel kétmilliárd forint körüli emelkedése mellett a létszám 2013-tól közel kétezer fővel csökkent, a cég éves beszámolói szerint. Az izgalmas nyilván az lenne, hogy a fizikai dolgozók bére miként változott, de erről nem hozott nyilvánosságra részletes adatokat a Tesco, csak 2016-ról. Azért ez is valami, hiszen a KDFSZ követeléseinek tétje ezekből már megbecsülhető. Tény ugyanakkor, hogy az elmúlt években az összességében alig mozduló árbevételek és árrés mellett a cég összes (tehát fizikai és szellemi, teljes és részmunkaidős) dolgozóinak átlagosan számolt havi jövedelme azért emelkedett, nem is keveset, 2013-hoz képest 16%-kal, 2016-ban pedig egy év alatt majdnem 10%-kal (de azt azért tudni kell, hogy az átlag sok mindent el is takar): 

  2013 2014 2015 2016
bérköltség, személyi jellegű kifizetések 46 45,5 45,7 47,7
fizikai teljes munkaidős . . . 20,2
fizikai részmunkaidős . . . 3,3
létszám 19.162 18.611 18.082 17.244
fizikai teljes munkaidős . . . 9.707
fizikai részmunkaidős . . . 2.806
átlagjövedelem (teljes állomány) 200 204 211 231
Elektronikus Beszámoló Portál, létszám: átlagos statisztikai, átlagjövedelem:  forint/hó, teljes- és részmunkaidős együtt

Ennyit kér a szakszervezet

Bubenkó elnök forintosítható követelései a következők (meg kell jegyezni, hogy van olyan is, amelyik pontosan nem forintosítható, de azért pénzbe kerül):

- Szeptember 1-jétől a Tesco valamennyi munkavállalója esetén az idei és a tavalyi évhez képest a bértömeg növekedésének éves szintje érje el a 25 százalékot.

Nos, ez éves szinten 11,9 milliárd forint, a jelenlegi létszám mellett.

- Szeptembertől valamennyi áruházban emeljék meg 15 százalékkal a rendes foglalkoztatotti létszámot. Az áruházi létszámról nincs külön adat, ezért ebben az esetben a teljes munkaidős fizikai állomány vehető alapul egy becsléshez (amiben ugyan más, például raktári dolgozók is benne vannak, de a nagyságrendet ez csak kis mértékben befolyásolja, főleg, ha később kiderül, hogy ott is kell létszámemelés).

 Ez közel 1.500 főt jelent, a 25%-os béremeléssel ennek költsége 5,2 milliárd forint

- Ha ez nem megoldható, akkor az élőmunka hiányát a dolgozók helyzetét könnyítő korszerű technikai megoldásokkal pótolják. Ehhez a műszaki berendezések bruttó értékét legalább 33 százalékkal kellene emelnie a cégnek, olyannyira korszerűtlenné váltak mostanra a munkavégzés technikai körülményei. 

Hát, hogy milyen technikai eszközökre gondol a szakszervezet, azt nem tudni, de a mérlegadatok szerint a műszaki berendezések, gépek, járművek bruttó értéke a legutóbbi pénzügyi fordulónapon (február 28-án) 127 milliárd forint volt, az értékcsökkenési leírás pedig 110 milliárd forint. A kettő különbsége már a nettó érték, tehát a szakszervezet egy 42 milliárdos értékről is beszélhet, ami meglehetősen húzós összeg lenne és nem nagyon van egyensúlyban a választási lehetőséget jelentő 5,2 milliárd forintos bérköltséggel. Ezzel az összeggel nem is érdemes számolni, többek között azért sem, mert egy nagyobb léptékű műszaki váltásnak és az elszámolásnak sok egyéb feltétele is van.

-  Az árufeltöltő, pultos, pénztáros, raktári alaptevékenységekben a kölcsönzött, vagy az alvállalkozók által biztosított létszámot korlátozzák 15 százalékban a Tescónál rendes munkaviszonyban levő átlagos állományi létszámhoz képest.

Hát ebből csak az derül ki, hogy a szakszervezet nem szereti a diákmunkát (és mi lesz akkor a nyugdíjas szövetkezetekkel), de az is, hogy bizony a Tesconál a külsős munkaerő létszáma több az átlagos állományi létszám 15%-ánál, 2.586 főnél. Ennek forintosításához nincs nyilvános adat, de mivel például a diákmunka, vagy a nyugdíjas szövetkezeti munka olcsóbb a rendes foglalkoztatásnál, azért itt is leeshet valamennyi költség.

Ebben egyébként az a furcsa, hogy ha egyszer nincs elég rendes munkaerő, de van diák és nyugdíjas, akkor miért ne jöhetnének dolgozni.

 Az összesen annyi, mint 17 milliárd forint, továbbá a járulékos veszteségek

Az eddig megismert és számszerűsíthető követelések összege legalább 17 milliárd forint, ami nagyságrendjét nézve 10%-a a Tesco pénzének, pontosabban az árrésének.

Elnézve a Tesco honlapján az álláshirdetéseket, jelenleg 350 darab üres álláshelyet ad meg (ami augusztus 11-én csak 300 volt), de hát máshol is keres munkaerőt, így a pontos létszámhiány nem ismert. De valamennyi nagy multi élelmiszeres áruház folyamatosan keres munkaerőt. A nyilvános adatok alapján a Tesco ugyan annyit nem fizet, mint az éllovas diszkontok, de a teljes élelmiszer bolti kiskereskedelem átlagát azért hozza.

Az elmúlt évek, hónapok élelmiszerboltos szabályváltozásait, javaslatait nézve ez a 17 milliárd forint jócskán felülmúlja azok közül bármelyik költségét, tehát nem kis tétről van szó. Kérdés persze, hogy igazából mennyit és mit is akar a KDFSZ, esetleg mérlegeli-e valamilyen jogszabályi változás kezdeményezését. Majd.

Kell-e a Tesconak elégséges szolgáltatást nyújtania sztrájk alatt?

A sztrájktörvény alapján annál a munkáltatónál, amely a lakosságot alapvetően érintő tevékenységet végez - így különösen a közforgalmú tömegközlekedés és a távközlés terén, továbbá az áram, a víz, a gáz és egyéb energia szolgáltatását ellátó szerveknél -, csak úgy gyakorolható a sztrájk, hogy az a még elégséges szolgáltatás teljesítését ne gátolja.

A jogban különös jelentése van a "különös" szónak, hiszen az előbbi felsorolásban az élelmiszer kereskedelem nincs benne, de akár bele is érthető. Vita esetén erről bíróság dönthet, ahol fontos kérdés lehet, hogy a Tesco kiszorulása sztrájk idején az élelmiszer értékesítésből a lakosság ellátásban okoz-e fennakadást, hiszen sok helyen ott vannak a versenytársak is, tehát élelmiszerbolt - rá azt is fogni lehet fogni - van bőven. Hát, gyakorlati példa erre eddig nem volt.

A sztrájk egyébként mindenkinek sokba kerül, hiszen a dolgozó nem jut a munkabeszüntetés idejére eső béréhez (bár a munkaadó, ha akar, fizethet, de miből is). Kérdés, hogy a KDFSZ-nek van-e sztrájkalapja, amiből pótolhat a munkabeszüntetés idején kieső bért.

A Tesco azért sem jár jól, hiszen ha lelassul, vagy működésképtelenné válik egy áruház, akkor eleve bevétel sincs annyi. A jogszabályok szerint ráadásul a sztrájkoló dolgozó helyére nem kölcsönözhet munkavállalót, erről a Munka Törvénykönyve rendelkezik.

Reklámnak pedig rémisztő egy sztrájk lebegtetése is, hiszen a vásárló fejében sokszor csak annyi marad meg, hogy ott valami zűr van, így inkább másik áruházba megy vásárolni. Akár már ma is. Így a Tesconak nagyon kell nyomnia a reklámot nem csak majd, hanem már most is.

Az igazsághoz ugyanakkor hozzátartozik, hogy a létszámhiány és következménye nyomasztó teher, de nem csak a Tesco, nem csak a boltos kereskedelem, hanem a nemzetgazdaság egésze számára. Egyik pillanatról a másikra nem oldható meg, ráadásul az állami szabályozásnak sokat kell segítenie ebben, még több kedvezménnyel és a versenyképességet, beruházást, fejlesztést támogató döntéssel, mint eddig. Persze, ez is pénzbe kerül, de legalább megtérülhet.

(blokkk.com, 2017. augusztus 14.)

 

Kardot rántott a szakszervezet: jöhet a Tesco-sztrájk

Bubenkó KDFSZ vezér nagyon belehúzott. Iskolakezdés előtt munkabeszüntetés lehet. A KASZ lemaradt, legalábbis eddig.  ₪₪₪

A Kereskedelmi Dolgozók Független Szakszervezetének ügyeiben mindig is elsőként és nagyon jól értesült Magyar Idők számolt be arról, hogy augusztus 10-én megalakult az áruházlánc dolgozóit képviselő sztrájkbizottság, így akár a szeptemberi iskolakezdés előtti bevásárlási hullámban leállhat a munka a Tesco-üzletek 80 százalékában, a gyáli és a herceghalmi logisztikai központokban, továbbá az ­online szolgáltatásban is. A szakszervezet határozatlan időre szóló teljes munkabeszüntetést hirdethet.

Az egységes munkavállalói követelésekről mostanra a multinacionális kereskedelmi nagyvállalat vezetői is hivatalos úton értesültek. Feltehetően alaposan megvizsgálják a szakszervezeti lépés jogi hátterét, valóban jogszerű-e a szakszervezet lépése.

– A fizikai dolgozók munkakörülményeinek érdemi javítására, leterheltségük csökkentésére, a foglalkoztatással kapcsolatos hiányosságok megoldására, továbbá az alapbér versenyképes emelésére irányuló demonstrációk mind ez idáig nem vezettek eredményre. Az elkeseredett dolgozók köré­ben óriási a sztrájk iránti hajlandóság, közölte a Magyar Időkkel a KDFSZ elnöke, Bubenkó Csaba.

A KDFSZ azt kéri, hogy szeptember 1-jétől a Tesco valamennyi munkavállalója esetén az 2017 és a 2016 évhez képest a vállalati bértömeg növekedésének éves szintje érje el a 25 százalékot. A KDFSZ közgazdászának számításai szerint ugyanis ekkora bértömegemelésből számolható fel a legnagyobb kiskereskedelmi foglalkoztatónál az ágazati viszonylatban is nyilvánvaló bérelmaradás. A béremelés forrása egyebek mellett a működési cash-flow, a menedzsmentdíj korlátozása, a cégen belüli veszteségforrások visszaszorítása és más költségcsökkentő programok végrehajtása lehetne, Bubenkó Csaba szerint.

Kiemelte, a méltatlanul alacsony bérek mellett a másik súlyos probléma a létszámhiányból fakad, hiszen ezrek vándoroltak el mostanra a lánc egységeiből, ehhez képest a fizetések nem váltak vonzóvá az álláskeresők számára. Ennek köszönhetően a meglévő állomány fizikai leterheltsége átlépte a tűréshatárt, aminek kiváltó okait az ország számos pontján tapasztalhatják maguk a vásárlók is. Kiürült, feltöltés előtt álló polcok, raklapon kínált árucikkek, tömött sorok a pénztáraknál a leggyakoribb jelenségek, mivel általánossá vált, hogy a tescós hipermarketekben mindössze két-három pénztár üzemel a tucatnyi fizetőhelyből, írja a Magyar Idők.

Legyen Tesco létszámkvóta

– A követeléseink közé tartozik az is, hogy szeptembertől valamennyi áruházban emeljék meg 15 százalékkal a rendes foglalkoztatotti létszámot, ezzel biztosítva az arányos munkaterhelést és a feladatok ellátását rendes munkaidőben, vagyis a túlóráztatás visszaszorítását. Ha ez nem megoldható, akkor az élőmunka hiányát a dolgozók helyzetét könnyítő korszerű technikai megoldásokkal pótolják. Ehhez a műszaki berendezések bruttó értékét legalább 33 százalékkal kellene emelnie a cégnek, olyannyira korszerűtlenné váltak mostanra a munkavégzés technikai körülményei, mondta a sztrájkbizottság elnöke.

De azt is kérik, hogy az árufeltöltő, pultos, pénztáros, raktári alaptevékenységekben a kölcsönzött, vagy az alvállalkozóktól kapott dolgozói létszámot korlátozzák 15 százalékban a Tescónál rendes munkaviszonyban levő átlagos állományi létszámhoz képest. 

Elmondta, a törvényi előírásoknak megfelelően kezdeményezték az egyeztető eljárást a munkáltatóval, amely így kollektív munkaügyi vitának minősül. Javaslatuk szerint augusztus ­16-án vagy 17-én ülnének tárgyalóasztalhoz a döntésre jogosult menedzsmenttel, amelyhez hangrögzítésre alkalmas berendezéssel ellátott tárgyalótermet is kértek.

– A cégnek hét napon belül reagálniuk kell, majd az érdekegyeztető tárgyalások további hét napon át tarthatnak. Ha nem teljesítik a feltételeinket, határozatlan idejű, általános sztrájkot hirdetünk a hazai Tescókban, közölte Bubenkó Csaba. 

Megjegyezte, a sztrájkbizottság a Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezetének tagjait is képviseli a tárgyalások során, a követelések minden egyes Tesco-dolgozóra érvényesek.

(Magyar Idők, 2017. augusztus 12., fotó: Éberling András)

 

Bérek a bevásárlókocsiban: vannak különbségek

Tüntetést hirdettek a szakszervezetek a bolti dolgozók a magasabb béréért. Közben minden boltos eladót, pénztárost, árufeltöltőt hajkurász, mert munkaerőhiány van. Mennek is fel a bérek. Maguktól. 

A bér ugyanúgy alku tárgya, mint bármely más költség, piaci áru, így egyáltalán nem kifogásolható, ha több pénzért állnak ki az eladók, pénztárosok, árufeltöltők. Ráadásul közülük is jó néhányan már a határokon túl keresik a kenyérre valót. Már elhangzott a szakszervezet részéről a szokásos intelem, mégpedig az, hogy ez nem pártpolitikai fellépés, így kérik az ezzel kapcsolatos jelzések mellőzését. És persze bárkit szívesen látnak a megmozduláson. A Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezete és a Kereskedelmi Dolgozók Független Szakszervezete összeállt.

Lehet persze nyomást gyakorolni a magasabb bérek kipréselésére, a kereskedelem szabályozásáért felelős miniszteri biztos - úgy tűnik, felsorakozva a szakszervezetek mellé - tett is erre utalást, persze csak a multi áruházak irányában. Félő is persze enélkül is, hogy a multik magasabb bére majd elszívja a munkaerő egy részét a hazai élelmiszeres boltokból.

Van-e még pénz a zsebekben béremelésre?

De hát lehet-e még több bért kicsikarni az áruházaktól, hiszen a 2017-re előírt minimálbérek okoztak némi felfordulást. 

És a minimálbér tárgyalásokon nem a szakszervezeteké volt a legnagyobb összegű javaslat, hanem a kormányé. Az is ide tartozik, hogy a munkaerőhiány már 2016-ban év közben alaposan felnyomta a béreket, szakszervezetek nélkül.

A bolti kiskereskedelemben is szépen emelkedtek 2016-ban év közben a keresetek, de ezekre, a decemberi bérekre azért rá kellett tenni még egy lapáttal  a minimálbér emelése miatt év elején. Ez azonban a kisebbik fele volt az éves bérnövekménynek:

 
2016 április
2017 január
2017 április
kiskereskedelem 156 183 187
élelmiszer vegyes 160 189 194
KSH, érték ezer forint, fizikai foglalkozásúak havi bruttó átlagkeresete,
legalább öt főt foglalkoztató vállalkozások

A legélesebb bérhelyzet az élelmiszerkereskedelemben alakult ki, nem véletlenül, itt mindenki nagyon is érzékeny az árakra, a költségekre. Itt a legnehezebb a bért megemelni.

Áll a bál az élelmiszerboltokban

Nem sok olyan élelmiszerboltos lehet, aki ne keresne eladót, pénztárost, vagy éppen árufeltöltőt. Az álláshirdetések mindent elárulnak a munkaerő piacról, van belőlük bőven. A legtöbb bért fizetők sem ússzák meg a keresést.

Az élelmiszeres áruházláncok többsége szemérmesen hallgat arról, hogy a nagy létszámhiány közepette mégis mennyiért keres eladót, mindegy, hogy az Auchan, vagy a CBA honlapját nézzük. A legjobban fizetők közzéteszik bárki számára elérhető módon bérajánlatukat, a többiek pedig kulloghatnak utánuk.

A blokkk.com megkísérelte mustrálgatni az élelmiszerboltosok álláshirdetéseit. A végére jutni lehetetlen, de egy vázlatos kép azért felrajzolható. A hirdetések egy része a szokásos sablonokat hozza, némelyik pedig színesebb az átlagnál. A számuk nem kevesebb, mint korábban. Néhány apróság: a Lidl már nem hirdet főpénztárosi állást, egy CBA bolt kéthetente fizet "igényeid szerint" (tehát a légkör már ismerkedés előtt baráti), egy coopos bolt "okos" bolti eladót keres (nem derül ki, hogy ez a munkáltatói igény mit takar). Egy másik CBA üzlet sokat ad a megbízhatóságra, nyilván okulva korábbi tapasztalatokból, így  olyanok jelentkezését várják "akik megbízhatóak, meg is jelennek a megbeszélt időpontban". De akadt olyan Coop boltos is, aki egyebek mellett azt kérte, hogy "légy ápolt", tehát a közvetlen hangnem úgy tűnik, itt is sokat számít.

Néhány véletlenszerűen kiragadott hirdetés és az állásait nyíltan hirdető láncok munkaerő keresései alapján azért megfigyelhető annyi, hogy a legtöbb bért az élelmiszerkereskedelemben a bolti dolgozóknak a diszkont multi áruházak kínálják, de a minimálbér emelések nyomán a hazai boltosoknak is feljebb kellett nyomniuk a bérajánlataikat (no meg a munkaerőhiány miatt is):

Aldi  raktári takarító: 227  árufeltöltő: 227  eladó: 311  üzletvezető: 680
Lidl bolti dolgozó: 268  2. boltvezető helyettes: 358  boltvezető helyettes: 396  boltvezető: 613
Tesco bolti eladó: 228  Az induló kereseti lehetősége fél évig 177 ezer forint, valamint a pótlékok   
Manna  nettó 150      
Reál  nettó 155      
CBA Törökbálint  160      
CBA Zamárdi  nettó 150-180      
Coop Budapest 166      
Érték: ezer forint

Természetesen az előbbi kereseti lehetőségek nyolcórás munkaidőt takarnak, ahol kellett, átszámolva. Homályos pontok is akadnak, természetesen. A vasárnapi pótlék a nagyáruházaknál nincs benne a megjelölt összegben.

Különbséget jelent a gyakorlatban nyilván az is, hogy a munkakör szakképzettséget igényel-e (az élelmiszeres eladónak kell, a pénztárosnak, árufeltöltőnek nem a jogszabályok szerint), de a részmunkaidő aránya, a vége azonban ugyanaz: mennyi is van a borítékban.

A bérkülönbségek eddig nagyon nagyok voltak

A legmegbízhatóbb képet a bérekről a cégek beszámolói adják. Ezek persze csak a múltat mutatják, de előre is vetítenek. Az eltérő beszámolási időpontok miatt ráadásul csak részben ismertek a 2016 évi bérviszonyok, de azért így is megfigyelhetők a legjellemzőbb különbözőségek, a legutóbbi beszámolókból:

  árbevétel létszám bérköltség havi átlagkereset
Aldi 133  2.144 
 8,2
317 
Auchan*  282 6.294 
 14,5
192
Lidl*  283 3.543  11,4  268
Penny 190  3.142   9,2 244 
Spar 438  12.705  32  210
Tesco*  614 18.082   39,8 184
Vörösvár CBA  14  611 1,2  162 
COOP Szolnok 25 1.411   2,8  167
Alaszka (REÁL)  19  686  1,4  166
 G'Roby Buda 49   0,1  137
 Manna ABC (Mázsa Wien)  .  11  . 100 
Elektronikus Beszámoló Portál, 2016. évi beszámolók, árbevétel: nettó, árbevétel és bérköltség érték: milliárd forint, létszám: átlagos állományi, havi átlagkereset: ezer forint,
*/: eltérő fordulónapok, Auchan, Lidl március, Tesco: február vége

Versenyképesség: üres lózung?

A szakszervezet azt mondja, a munkaerő hiányára a béremelés a megoldás. Arról már nem beszél, hogy évente több ezer kisbolt megy tönkre, mert nem bírja a versenyt. Mert drágábban tudnak csak dolgozni, tehát rosszabb a versenyképességük, és azt sem engedhetnék meg, hogy a bérversenyben nagyon lemaradjanak. De lemaradnak ebben is.

Nem is tartható fenn a bevételeknél sokkal nagyobb arányú béremelés - egy év alatt az élelmiszerboltokban és a kiskereskedelem egészében 20%-kal nőtt a fizikai dolgozók bére, a bevételek pedig csak 3-5%-kal -, mert azt is valamiből ki kell fizetni. Tehát a versenyképesség, a termelékenység javítása a másik kulcs, amire nagy szükség van, ez ugyanolyan fontos, mint a magasabb bér. A kettőt - a bért és a versenyképességet - együtt kell javítani, különben még több bolt fog tönkremenni.

(blokkk.com, 2017. július 6.)

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.