kirakatles₪plázarítus

Boltos bérrangsor: van miért másik boltba menni

A boltosok egyik legnagyobb gondja az eladóvándorlás boltról-boltra. Van miért, mivel a legjobban és a legrosszabbul fizető boltok között 130 ezer forint a bérkülönbség. A kisboltok közül a benzinkutas, a nagyboltok közül az élelmiszerboltok adják a legtöbb bért. De a kisboltok között is 20 ezer felett van a bérkülönbség, a nagyok között pedig 120 ezer.

A munkaerőhiányt alaposan megfejeli, hogy az eladók, pénztárosok, árufeltöltők, raktárosok nem restek több fizetésért odébbállni. És most nem is a határokon túlra kacsintgatunk, bár lehetne, hiszen az uniós foglalkoztatási portálon Németországban 35 ezer, vagy például Ausztriában 5 ezer eladót keresnek, hanem csak azt a mindennapi mozgást, a munkaügyesek rémálmát toljuk előrébb, amikor az eladó az egyik boltban felmond és a másikba megy dolgozni. Több pénzért, persze.

A boltos világ bérrangsora jelzi a bérkülönbségeket (a havi bruttó átlagkeresetek alapján). Most különválasztottuk a boltos vállalkozások létszáma alapján a kisboltokat (5-9 fő foglalkoztatott alapján) és a nagyobbakat. Utóbbiaknál, mivel az egyes szakmákban eltérő a nagyobb az árukör jellege miatt is a létszám, az adott árukörre jellemző legnagyobb létszám mellett kerestük a legnagyobb és a legkisebb béreket. Például a halas, vagy a zöldséges szakmákban csak kisvállalkozások vannak, tehát csak ezen a körön belül lehet különbségeket vizsgálni, de hát akadt így is egy kevés.

A legszembetűnőbb azért továbbra is a legkisebb és a legnagyobb bér közötti különbség, a legnagyobb és a legkisebb boltos vállalkozásokat egy kalapba öntve. Így az élelmiszerboltosokat alaposan felhúzó diszkonték révén az átlagkereset ebben a körben a legnagyobb, 300 ezer forintot túllépve. A legrosszabbul a kisboltos könyvárus keres, 170 ezer forintot, a különbség 130 ezer forint.

A kisboltosok bérrangsorában a benzinkutas az első, 193 ezer forintos átlaggal. A nagyboltosok között a nagyobb zöldségesek (akik kisvállalkozások) csak 180 ezer forintot fizetnek az eladóknak.

Természetesen más-más sorrend alakult ki a kisboltosok és a nagyboltosok között, amire példa, hogy a kicsik között az autókereskedés a mezőny vége felé kullog 174 ezer forintos bérekkel, addig a nagyobbak körében 300 ezer forinttal a második a rangsorban. Persze, nem mindegy, hogy milyen autót árul az autókereskedés, hiszen egy szalonban és a használtautó kereskedésben azért mások a körülmények, a pénzügyi lehetőségek.

Hasonló a helyzet a ruhás piacos árusokkal, akik a kicsik között a jobbak, a nagyok között viszont már csak a bérben hátul kullogók között találhatók meg, gyakorlatilag ugyanazzal a bérszinttel.

És a kisboltosok körében továbbra sincs 200 ezer forint feletti átlagkereset, miközben a nagyboltos szakmák kétharmada már felette mozog. Ez főleg abban a megközelítésben fontos kérdés, hogy a bolti fizikai dolgozók több mint fele (a 144 ezer főből 81 ezer fő, 56%) a kis- és középvállalkozásoknál keresi meg a kenyérre valót (igen, mintha valamelyik szakszervezet tett volna olyasféle megjegyzést, hogy 200 ezer forint alatt nincs boltos dolgozó, hát van):

boltos világ
összes
5-9
10-19 
20-49 
50
fő alatt
50-249
250
fő felett
létszám 
ezer fő
144 28 22 15 65 16 63
kereset 
ezer forint
217 179 188 202 188 215 249
KSH, 2018 május, érték: ezer forint, fizikai foglalkozásúak létszáma és  havi bruttó átlagkeresete, legalább öt főt foglalkoztató vállalkozások

A kereseti lehetőségeket számos tényező befolyásolja. A boltosok egy év alatt 14%-kal emelték a fizikai dolgozók havi bruttó átlagkeresetét, de hát ez csak a létszám megtartásához volt elég (a nagyságrendet nézve). De a bért ki is kell fizetni valamiből, az pedig a bevétel, amiből persze sok más kiadást is fedezni kell. Számít a szakképesítési követelmény (élelmiszer eladó például csak szakképzett lehet, a könyvesboltinál már ez nem előírás), a részmunkaidő aránya, a nyitvatartás hossza (főleg vasárnap, amikor egyébként a boltok többsége zárva tart, de aki nem, az fizethet vasárnapi pótlékot).

A munkaerő piaca is piac, így a boltos is, az eladó is mérlegelheti a boltos munka nehézségét. Van ilyen, sokat számít, például mennyi árut kell emelgetni, mennyi a vásárlószám, tehát sok boltba betérővel kell-e foglalkozni (nyilván ez más egy élelmiszerboltban, vagy egy autószalonban). És döntő az is, hol helyezkedik el a bolt, kis-, vagy nagytelepülésen, az eladóknak milyen állásválogatási lehetőségeik vannak, mit engedhetnek meg maguknak és mit vállalhatnak. Ha nem így lenne, akkor - túlzással persze - mindenki diszkontban dolgozna.

És a bérrangsor sok minden másról is árulkodik, például az élelmiszerboltok közötti 120 ezer forintos bérkülönbség mellett arról is, hogy az alapvető élelmiszerek áfacsökkentése nagyon kellett a boltos piacnak, mert a feketézés legalább ezekben az árukörökben visszaszorult, ami azért kínált némi mozgásteret a költséggazdálkodásban: a halárus például a kisboltosok között a második legjobb bérfizető, ez is az ő igazi viszonylata, a nagyokhoz mérve viszont már nem az utolsó, mint régen.

És a nagy baj, a nagy gond a versenyképesség oldaláról a kicsik körében van, bár mindenhonnan hiányzik a munkaerő, azért az ő vonzerejük a munkaerőpiacon vándorlásra ösztönzi az eladókat:

kisboltos bérek nagyboltos bérek
sorrend bolttípus  bér sorrend bolttípus  bér
1 benzinkutas 193 1 élelmiszer boltos 302
2-3
halárus
183
2
autókereskedés
300
2-3 trafikos 183 3 óra, ékszer árus 264
4 ruhás piacos 181 4 bútoros 262
5 élelmiszer boltos 180 5 vegyes iparcikkes 254
6-10 bútoros 179 6 illatszeres 250
6-10
vegyes iparcikkes
179
7
ruhás
231
6-10 húsboltos 179 8 sportszeres 229
6-10
zöldséges
179
9
italos
219
6-10 italos 179 10-11 híradástechnikás 216
11-14 sportszeres 178 10-11 játékárus 216
11-14 óra, ékszer árus 178 12 benzinkutas 220
11-14 híradástechnikás 178 13 használt cikkes 214
11-14 pékárus 178 14 trafikos 205
15 használt cikkes 176 15 pékárus 201
16 illatszeres 175 16 könyvárus 194
17-18 autókereskedés 174 17 húsboltos 193
17-18 ruhás 174 18 élelmiszer piacos 190
19 játék 172 19-20 ruhás piacos 183
20 élelmiszer piacos 171 19-20 halárus 183
21
könyvárus
170
21
zöldséges
182
KSH, érték: ezer forint, fizikai foglalkozásúak 2018 május havi bruttó átlagkeresete, szakma átlaga: nagyvállalkozásokkal együtt, legalább öt főt foglalkoztató vállalkozások, létszámbesorolás alapján,

(blokkk.com, 2018. augusztus 12.)

 

Kisboltos világ: könyvesboltban dolgozni a legrosszabb

A hó végi boríték vastagságát, a kisboltok bérrangsorát nézve. A boltos kisvállalkozások eladóinak havi keresete éppen hogy felcsúszik 200 ezer forint fölé. A legjobban fizető boltos mikrovállalkozás a benzinkút, 193 ezer forinttal. A létszám emelkedésével a bérkülönbségek is nőnek a legkevesebbet és a legtöbbet fizető kisboltok között, 23 ezer forintról 100 ezer forint fölé: a kisboltok is ádáz bérharcot vívnak.

Nagyságrendjét nézve nem változott a boltos eladók, árufeltöltők, pénztárosok, raktárosok létszáma az elmúlt hónapokban, persze a béreket ők is kénytelenek voltak megemelni. A nagyobb kötelező minimálbér és a munkaerőhiány jelentős béremelést kényszerített ki, a boltos kiskereskedelem egészében a fizikai dolgozók havi bruttó átlagkeresetének emelkedése kétszámjegyű, 14% volt az elmúlt egy esztendőben. Ez a létszám tartásához volt elég, de tudott, hogy a jobban fizető nagy láncok némelyike létszámot is emelt, miközben kisboltok bezártak.

A boltokban dolgozó eladók nagyobb része kis-, vagy középvállalkozásnál dolgozik, de hát az eladók keresete a legkisebb boltokban a legkisebb. A mikrovállalkozások pénzügyi lehetőségei a legszűkösebbek, de nem csak a boltos kereskedelemben persze. A boltos világ jelenlegi létszám és bértérképe a következő:

boltos világ
összes
5-9
10-19 
20-49 
50
fő alatt
50-249
250
fő felett
létszám 
ezer fő
144 28 22 15 65 16 63
kereset 
ezer forint
217 179 188 202 188 215 249
KSH, 2018 május, érték: ezer forint, fizikai foglalkozásúak létszáma és  havi bruttó átlagkeresete, legalább öt főt foglalkoztató vállalkozások

Kisboltok bérrangsora

Azért a sok "rögtön jövök" tábla és a már többször emlegetett boltbezárások (évente több ezres számban) azt mutatják a vásárlók számára is látható módon, hogy a kisboltok nehezebben bírják azt a versenyt, ami nem csak a vásárlókért, hanem az eladókért is folyik. A boltos mikrovállalkozások bérrangsorát a benzinkút vezeti, a sort pedig a könyvesbolt zárja, 200 ezer forint alatti havi bruttó átlagkeresetekkel. A bérkülönbség 23 ezer forint.

A 10-19 fős boltos vállalkozásoknál már több a bér. Itt is a benzinkút vezeti a sort, 211 ezer forintos kereseti lehetőséggel, amit a zöldségesbolt zár. Itt már 29 ezer forint a bérkülönbség. És érdekes módon ebben a létszám besorolásban a könyvesbolt már 208 ezer forintot fizet, annyit, mint az autókereskedés. De hármójukon kívül a többiek a 200 ezer forintos bérszint alatt ragadtak. A bérolló itt 29 ezer forint.

A következő (20-49 fő közötti) létszámbesorolásnál már több bolt tud 200 ezer forint felett fizetni, de hát a bérkülönbség is tovább nő, 37 ezer forint. Az élen az autókereskedés (227 ezer forinttal), a sor végén a húsbolt áll 190 ezer forinttal.

A középvállalkozó boltosoknál már 108 ezer forint a bérolló, a legjobban fizető italbolt és a legrosszabbul fizető könyvesbolt között. A teljes kis- és középvállalkozói kört nézve a legrosszabbul a könyvesbolt fizet, 166 ezer forintot, a legtöbbet pedig az autókereskedés, 274 ezer forintot, éppen ebben a középvállalkozói körben.

A teljes szakma átlagát nézve egyébként a legjobban az illatszerbolt és az autókereskedés fizet, a legrosszabbul a halas bolt. De ebben az átlagban már minden boltos vállalkozás benne van, kicsi is, nagy is.

A bérverseny sokat ront a kisboltok versenyképességén, hiszen a bérköltségeik aránya nagyobb, mint a nagy láncoknál. Már több szakértő rámutatott arra, hogy emiatt fejlesztéseket kell visszafogniuk, de ez így volt sok-sok évvel ezelőtt is, csak éppen most tovább súlyosbodott a helyzetük. Elsősorban pénz kellene nekik, sok mindenfélére, amit már saját erőből kitermelni nem tudnak:

átlagkereset vállalkozás létszám besorolása (fő)
5-9 10-19 20-49 50-249 szakma átlaga
benzinkút 193 211 222 199 213
hal 183 . . . 177
dohány 183 189 205 . 187
ruhás piac 181 183 . . 183
élelmiszer 180 185 197 202 231
bútor 179 184 192 193 233
iparcikk vegyes 179 192 199 224 225
hús 179 186 190 . 186
zöldséges 179 182 . . 180
ital 179 187 200 268 223
sportszer 178 185 213 . 229
óra, ékszer 178 186 200 264 204
híradástechnika 178 188 203 212 194
pékáru 178 185 201 201 191
használt cikk 176 183 196 195 202
illatszer 175 192 202 225 241
autókereskedés 174 208 227 274 241
ruházat 174 189 199 231 208
játék 172 195 198 . 216
élelmiszer piac 171 190 . . 180
könyv 170 208 200 166 195
KSH, érték: ezer forint, fizikai foglalkozásúak 2018 május havi bruttó átlagkeresete, szakma átlaga: nagyvállalkozásokkal együtt, legalább öt főt foglalkoztató vállalkozások, létszámbesorolás alapján,

(blokkk.com, 2018. augusztus 10.)

 

Boltos eladók bérrangsora: 200 ezer alatt is van bőven

Az egyes szakmák között közel 70 ezer forint az eladók bérkülönbsége, az egyes szakmákon belül pedig a kis- és a nagyboltok között százezres. A legrosszabbul fizető kisbolt és a legjobban fizető nagybolt között már 120 ezer forint a különbség. Nem mindenki bírja a béremelést: nincs az egyes szakmák között boltos mikrovállalkozás 190 ezer forint feletti átlaggal.

A napokban elhangzott egy olyan nyilatkozat, hogy az a boltos, amelyik nem ígér bruttó 200 ezer forintos kezdőbért, az könnyen elveszíti a dolgozóit. Hát pedig akad ilyen bőven.

A legutóbbi statisztikai adatokból kitűnik, hogy az 50 főnél kisebb létszámot foglalkoztató boltos vállalkozásoknál a fizikai dolgozók havi bruttó átlagkeresete 188 ezer forint volt. Ez persze csak az átlag, ezen a körön belül a legkisebbek 180 ezer forintnál tartanak, ennyi az eladók, pénztárosok, árufeltöltők, raktárosok átlagos havi bruttó átlagkeresete. A közép-és a nagyvállalkozásoknál már magasabb az átlagkereset, különbség pedig 64 ezer forint. És hogy pontosabb legyen a kép, az 50 főnél kisebb boltos vállalkozásoknál dolgozik az eladók 45%-a, akik tehát nincsenek kevesen:

 
összes
5-9
10-19 
20-49 
50
fő alatt
50-250
250
fő felett
létszám ezer fő 144 28 21 16 65 16 63
kereset ezer forint
215 180 189 198 188 214 244
KSH, 2018 április, érték: ezer forint, fizikai foglalkozásúak létszáma és  havi bruttó átlagkeresete, legalább öt főt foglalkoztató vállalkozások

Boltos eladók bérrangsora: különbség az van bőven

A boltos eladók bérrangsora hónapról-hónapra változik, cserélődnek az egyes szakmák. Az illatszerboltok azonban már huzamosabb ideje változatlanul a toppon vannak. Most előbbre léptek az autókereskedők, de továbbra is dobogós a bútorbolt. 

Az eladóit a legrosszabbul fizető boltok között a halasok - hiába volt áfacsökkentés - megint a sor végére csúsztak. A legjobban fizető illatszerboltban és a legrosszabbul fizető halas boltban elérhető havi bruttó átlagkeresetek között 68 ezer forint a különbség, nagyságrendjét tekintve nem változott a korábbiakhoz képest, maradt a bérolló ugyanakkora. Lejjebb csúszott az italbolt, a játékbolt és a könyvkereskedés, a híradástechnika pedig nem tud feljebb kapaszkodni, az átlagot tekintve.

Kisbolt-nagybolt: százezresek a bérkülönbségek szakmán belül

A foglalkoztatottak számát nézve az 5-9 fővel tevékenykedő legkisebb boltokban 171-190 ezer forint között mozog az eladók havi bruttó átlagkeresete. A bérkülönbség körükben jóval kisebb, 19 ezer forint, és alulról kemény nyomást jelent a kötelező minimálbér. Kedvezőtlenebbek az adottságaik, nem képesek nagyobb bért adni. Talán ezért is óvatosabban kell majd kezelni a kötelező minimálbér emeléseket.

A nagyobb boltok közül, ami a kisebb szakmáknál nem feltétlenül jelent nagyvállalkozást, a bútorosok adják a legnagyobb kereseti lehetőséget, 291 ezer forintot. Ebben a viszonylatban olyan nagyok az egyes szakmák közötti tevékenységbeli eltérések, hogy nem lenne szerencsés a legkisebbeket keresni, hiszen például a zöldséges piacon csak kisvállalkozások tevékenykednek. De a legnagyobb nagyvállalkozó boltos foglalkoztatók körében is van 50-60 ezer forint bérkülönbség.

Érdekes módon az egyébként az átlagot tekintve jól fizető autókereskedések kisvállalkozásai adják a legkisebb kereseti lehetőséget, ahol így 119 ezer forint a szakmán belüli bérkülönbség. Százezer forint felett mozog a szakmán belüli bérkülönbség még a bútorboltokban (az átlagot tekintve ők is dobogósok), valamint az italboltokban is (akik egyébként most lejjebb csúsztak a bérrangsorban is).

A bérrangsorban kisebb kereseteket kínáló boltokban kisebbek a szakmán belüli bérkülönbségek, bár itt már nagyobb létszámú láncok nem nagyon találhatók.

Megkeverve a bérrangsor átlagát és az egyes szakmákat, a legmagasabb havi bruttó átlagkeresetet a nagy bútorboltokban lehet elérni, 291 ezer forintot. És a legkevesebbet a kisboltok közül az autókereskedésben, 171 ezer forintot. A különbség 120 ezer forint.

A boltos bérrangsor 2018 áprilisában, a legutóbbi statisztikai adatok szerint végül a következő:

sorrend bolttípus átlagkereset kisbolt nagybolt különbség
1 illatszer 244 174 253 79
2 autókereskedés 239 171 290  119
3 bútor 234 180 291  111
4-5 élelmiszer 226 181  245 64
4-5 sportszer 226 178 207  29
6 iparcikk vegyes 224 180 253 73
7 ital 217 181 292 111
8-9 benzinkút 211 190 235  45
8-9 ruházat 211 176 239  63
10 játék 208 173 196  23
11 óra, ékszer 203 180 261  81
12 használt cikk 201 178 212 34
13 könyv 197 172 208  36
14 híradástechnika 193 179 214  35
15 pékáru 188 178 199  21
16 dohány 187 183 201  18
17-18 ruhás piac 186 180 187  7
17-18 hús 186 181 191  10
19 élelmiszer piac 182 174 192  18
20 zöldséges piac 180 178 184  6
21 hal 176 182 . 6
KSH, érték: ezer forint, fizikai foglalkozásúak 2018 április havi bruttó átlagkeresete, legalább öt főt foglalkoztató vállalkozások, kisbolt: mikro, 5-9 fős, nagybolt: a megtalált legnagyobb létszámkategória az adott szakmában,

(blokkk.com, 2018. július 11.)

 

Boltos bértérkép: nőtt az olló az eladóbérek között

Nem mindegy, hogy az ország melyik szegletének boltjában dolgozol: a legtöbb pénzt az eladók az ország közepén keresik. A boltos eladók  keresetének területi különbsége nőtt az elmúlt évben.  És a megyénkénti eladóbérek mindenütt kisebbek a fizikai dolgozók keresetének helyi átlagánál. A teljes vállalkozói körhöz képest pedig nőtt a boltos világ bérelmaradása.

Korábban is voltak különbségek a bolti dolgozók - eladók, pénztárosok, árufeltöltők, raktárosok - fizetései között, a megyék sajátos viszonyaihoz is igazodva. Az erősebb gazdasági térségekben a boltos dolgozók is jobban kereshetnek. A  eladófizetések megyék közötti különbsége azonban nőtt az elmúlt esztendőben, nem is keveset.

A bérolló 2017 áprilisában 44 ezer forint volt (Fejér megyében 208 ezer forint, Nógrádban  164 ezer forint volt a havi bruttó átlagkereset a boltos fizikai dolgozók körében). Ez a különbség jócskán megemelkedett 2018 áprilisára, ekkor már 59 ezer forint volt az eltérés (a legjobban fizető Fejér és a legkisebb eladóbért adó Nógrád megyék nem változtak).

A megyei eladóbérek rangsorát már egy ideje Fejér megye boltjai vezetik (amit azért kísér némi értetlenség is, mivel a statisztika azt már nem dobja ki, hogy milyen boltok mozgatják így az eladóbéreket, hiszen a nagy láncok azért országosan azonos, vagy hasonló nagyságrendű béreket fizetnek, a kisebbek meg általában kevesebbet). De a dobogó többi helyén már a várt eredményeknek megfelelően a főváros és Pest megye következik, ami a nagyobb vásárlóerőből, lakosságszámból, valamint bolthálózatból következik is. A kétszázezer havi bruttó felettiekhez tartozik még Veszprém megye is, a többi megyében viszont már ennél kisebbek az eladóbérek.

A megyék többségében 190-200 ezer forint között mozog a boltos fizikai dolgozók havi bruttó átlagkeresete. A legkevesebbet - 185-187 ezer forintot - Békés, Hajdú és Nógrád megye boltjaiban lehetett keresni.

Az elmúlt egy esztendőben a legtöbbet a legjobban fizető megyék boltjaiban emelkedtek a havi bruttó átlagkeresetek, ami nyilván nem írható a véletlen számlájára. A legkisebb mértékben Baranyában emelték a béreket, 18 ezer forinttal, de a megyei bérlista vége felé sem volt sokkal több a bérnövekedés egy év alatt (21 ezer forint).

Kapaszkodniuk kell a boltosoknak, különben elmegy máshova dolgozni az eladó 

Nagy gond a munkaerő hiánya a boltos világban is, alig mozdult a létszám az elmúlt időszakban (se le, se fel, a nagyságrendeket nézve). Bért emelni ugyanakkor nehéz, hiszen azt ki is kell fizetni valamiből, az a valami pedig a bevétel. A vásárló azonban - hiába több a pénze - fogához veri a garast, továbbra is alaposan megmustrálja az árcédulákat. Egyébként úgy látszik, hogy ezt a szakszervezet nem nagyon érti, mert ugyan érthető a boltos dolgozók törekvése a több fizetésre, az elégedetlenség is, de ettől még nem lesz nagyobb a bevétel. 

A bolti eladóknak ráadásul van merre pislogniuk. Nem csak azért, mert a boltok és például a földrajzi térségek között is jelentősebbek a bérkülönbségek, hanem van munkaerőmozgás az ágazatok között is. Nem is kicsi, mindenki onnan csábít új munkáskezet, ahonnan tud. Kár lenne elüldözni a még boltban dolgozókat (egy okos szakszervezet okosan is taktikázhat, hiszen igazsága is van, az nem vitatható), ami azért veszélyforrás, mivel az egy szem Pest megyét nem számítva a boltos dolgozók keresete minden megyében kisebb a fizikai dolgozók megyei átlagánál.

És a boltos eladók összességét nézve a legutóbb mért 215 ezer forint havi bruttó átlagkereset szépen emelkedett ugyan az egy évvel korábbihoz képest, 32 ezer forintot, 17%-kal, de nőtt az ágazat elmaradása a vállalkozó körhöz, a versenyszférához képest. Egy éve 22 ezer forint, legutóbb pedig 32 ezer forint volt a különbség a bolti kiskereskedelem és a versenyszféra fizikai dolgozóinak keresete között.

A vállalkozások és a munkavállalók is egyébként meg fogják vakarni a fülük tövét, ha valóban megszűnik a munkába járás támogatásának adókedvezménye, hiszen nem mindegy, mibe kerül elmenni a munkahelyre. A támogatás megvonása kedvezőtlen lenne a munkaerőpiac számára.

Végül a boltos bértérkép a következő:

fizikai dolgozók havi bruttó átlagkeresete 2018 április 2017 április 2018/2017 megyei átlag bolt/ megyei átlag
Fejér 244 208 + 36 256 - 12
Budapest 227 198 + 29 262 - 35
Pest 223 193 + 30 224 - 1
Veszprém 212 189 + 23 240 - 28
Jász-Nagykun 198 175 + 23 212 - 14
Győr 196 173 + 23 335 - 139
Tolna 195 171 + 24 221 - 26
Heves 194 171 + 23 241 - 47
Komárom 193 168 + 25 262 - 69
Vas 192 167 + 25 244 - 52
Baranya 192 174 + 18 201 - 9
Somogy 192 169 + 23 204 - 12
Szabolcs 192 172 + 20 172 - 20
Csongrád 192 167 + 25 233 - 41
Bács 191 168 + 23 222 - 31
Borsod 191 169 + 22 194 - 3
Zala 190 167 + 23 207 - 17
Békés 187 166 + 21 194 - 7
Hajdú 186 165 + 21 197 - 11
Nógrád 185 164 + 21 193 - 8
kiskereskedelem 215 183 + 32 215 .
versenyszféra/országos 247* 205* + 42 235** .
KSH, havi bruttó átlagkereset, ezer forint,  fizikai dolgozók, négy főnél nagyobb vállalkozások, */: versenyszféra átlaga, **/: országos átlag

(blokkk.com, 2018. június 25.)

 

Boltos eladók bérrangsora: 170 ezer forint alatt nincs ember

Az illatszerboltban és a bútorboltban lehet a legtöbbet keresni. A legrosszabbul a zöldséges és a kis könyvesbolt fizet. Nagyon nem mindegy, hogy kisboltban, vagy nagyboltban dolgozik az eladó, hiszen 90-100 ezres különbség is akad. A kisebb áfa feljebb nyomta a halasok bérét. ₪₪₪

A boltos kiskereskedelemben 2018 első negyedévében 13%-kal nőtt a havi bruttó átlagkereset, ezen belül a fizikai dolgozóké 16%-kal. Így a  bérszámfejtés  2018 első három hónapjának átlagát nézve 252 ezer forint havi bruttó átlagkeresetet számolhatott, a fizikai dolgozóknál (eladók, pénztárosok, árufeltöltők, raktárosok esetében) pedig  215 ezer forintot. De hát ez a nemzetgazdasági átlagnál azért még mindig kevesebb, hiszen az 316 ezer forint, a fizikai dolgozóké pedig 225 ezer forint volt 2018 első negyedévében. Hát igen, máshol is emelni kellett a béreket a munkaerőhiány miatt, a boltosoknak viszont többre nem futotta.

Eladók bérrangsora: keményen diktál a munkaerőpiac

Emelkedtek tehát a bérek a boltban, de nem egyformán és az egyes boltok között továbbra is nagyok a különbségek. 2018 márciusában az eladók az illatszerboltban keresték a legtöbbet, átlag havi bruttó 255 ezer forintot, a legkevesebbet a zöldséges boltban, 179 ezret. A különbség 76 ezer forint, ami nagyságrendjét nézve nem változott az elmúlt évekhez képest. A minimálbér ugyan nyilván feltolta a legkisebb béreket, de a munkaerőhiány a jobban fizető boltosokat is nagyobb béremelésre kényszerítette. A dolgozó szemfüles, nem csak az utca túloldalán nézi meg a másik bolt bérlistáját, hanem más szakterületeket is mustrál, ezért kell odafigyelni a nemzetgazdaság más ágazataira is a boltosnak. Persze, a különbség ledolgozására nem futja mindenkinek, legkevésbé a kisboltosnak. 

Az értékelésben figyelembe kell venni azt is, hogy a boltokban egyes szakmákban kötelező a szakképesítés, így a 180 ezer forintos szakmai bérminimum (pontosabban 180.500 forint), például az élelmiszer eladónak, de egy könyvesbolti, vagy zöldséges eladónak, vagy egy árufeltöltőnek már nem. Utóbbiaknál elégséges a 138 ezer forintos minimálbér, de a munkaerőhiány már jóval e fölé nyomta a legkisebb béreket.

Hónapról-hónapra hullámzik is az eladók bérrangsora, például a könyvesboltiak a múlt év végi szintről lejjebb csúsztak, de például az autószalonok, vagy a játékboltok feljebb kúsztak (utóbbiaknál nyilván számított a húsvét előtti erősebb forgalom is). A halasok megkapták az áfakulcs csökkentést, ennek egy részét béremelésre is fordíthatták, így el is kerültek a bérrangsor utolsó helyéről, amit már hosszú évek óta elfoglaltak.

Meglepő módon a híradástechnikai boltok eladói, ahol egyébként szakképesítés is kell, továbbra is a középmezőny alján tanyáznak, amiben az éles verseny mellett feltehetően szerepe lehet az ezen a szakterületen erős webkereskedelemnek is, de annak is, hogy a diszkontok, vagy a hipermarketek is árusítanak kisebb, vagy nagyobb arányban különféle iparcikkeket.

Kisbolt, nagybolt: így is nagy a bérkülönbség

A jellemzően kisboltos szakmák jobbára a bérrangsor vége felé találhatók. Boltos nagyvállalkozás, ami a 250 főnél nagyobbakat jelenti, a statisztika szerint sok szakmában nem is található meg. Ennek egyik oka a kereskedelemre egyébként is jellemző elaprózottság, másrészt pedig az élelmiszeres boltok mellett az iparcikkben is jellemző szervezeti tagoltság, így például a franchise rendszer. Ilyenek például a benzinkutak, vagy például egyes márkahálózatok is.

A foglalkoztatottak számát nézve a legkisebb és a legnagyobb bolthálózatokban a nagy bútorbolti eladó keres a legjobban, 273 ezer forintot, a legkevesebbet a kis könyvesbolti eladó, 169 ezer forintot. A különbség több mint 100 ezer forint.

Az illatszerboltosok körében, akik az átlagot tekintve a dobogó legfelső fokán állnak, a legnagyobb és a legkisebb boltok eladóinak fizetése között 90 ezer forint a különbség.

A boltos bérrangsor 2018 márciusában a következő:

sorrend bolttípus átlagkereset kisbolt nagybolt
1 illatszer 255 176 266
2-3 bútor 235 181 273
2-3 autószalon 235 171 .
4 élelmiszer 222 180 247
5-6 ital 217 181 .
5-6 sportszer 217 179 .
7 benzinkút 215 197 .
8 játék 211 175 .
9 óra, ékszer 207 181 .
10 ruházat 206 178 219
11 használt cikk 198 178 .
12 könyv 195 169 .
13 híradástechnika 192 180 .
14-16 pékáru 187 178 .
14-16 ruhás piac 187 184 .
14-16 dohány 187 183 .
17 hús 184 180 .
18 hal 183 176 .
19 élelmiszerpiac 182 175 .
20 zöldséges 179 178 .
boltos átlag 215 181 246
KSH, érték: ezer forint, fizikai foglalkozásúak 2018 március havi bruttó átlagkeresete, legalább öt főt foglalkoztató vállalkozások, kisbolt: mikro, 5-9 fős, nagybolt: 250 főnél nagyobb

(blokkk.com, 2018. május 28.)

 

Boltos bérrangsor: háromszázezres eladóbér és százezres különbség is akad

Két esztendő alatt negyedével nőtt a boltos eladók bére, de a különbségek az egyes boltok között megmaradtak, a legfrissebb bérrangsor szerint. A legjobban fizető illatszerbolt és a legrosszabbul fizető halárus keresete között 60 ezer forint a különbség. Volt már ennyi, de a létszám alapján százezres különbségek is akadnak.

A béreket a bevételből fizetik a boltosok, mi másból. Nagyon úgy tűnik, a szépséget sokra becsülik a vásárlók, így nem véletlen, hogy 2018 februárjában az illatszerboltban lehetett a legjobban keresni, már nem először vezeti Bözsi a bérrangsort, a fizikai dolgozók havi bruttó átlagkeresete alapján. És az italféleségekért sem sajnálják a pénzt a vásárlók, hiszen az italbolt is dobogós a boltok bérrangsorában.

A bútor és az autó a legdrágább holmik, így az sem véletlen, hogy az átlagnál nagyobb bér belefér az árba. Az élelmiszerboltok köre nagyon vegyes, hiszen abban a legjobban fizető diszkontok és a sarki fűszeresek is benne vannak, ezzel együtt az élbolyban tanyáznak.

Úgy tűnik egyébként, hogy a boltos béreket ma már sokkal jobban hajtja az eladóhiány, mint a minimálbér, az átlagot tekintve. 2018 februárjában ugyanis a boltos fizikai dolgozók havi bruttó átlagkeresete 207 ezer forint volt, ami mindössze ezer forinttal volt több a 2017 decemberi bérszámfejtés összegénél. A munkaerőhiány annyira megkínozta a boltosokat, hogy a 2017 januári 183 ezer forintos kereseteket folyamatosan kellett emelni év közben. Ez persze csak az átlag, főleg a kisboltosok egy része csak a minimálbért tudta adni. Egyébként 2016 januárjában még csak 154 ezer forint volt a boltos eladók havi bruttó átlagkeresete, tehát alaposan meg kellett dobni két esztendő alatt.

Három részre szakadt boltos világ

Az eladóknak, pénztárosoknak, árufeltöltőknek adott fizetéseket nézve három részre szakadt a boltosok világa. A dobogósok havi bruttó 230 ezer forint környékén tudnak fizetni. A középmezőny a 190-220 ezer forint közötti sávban tud bért adni a bolti dolgozóknak. A bérkülönbségek pedig megmaradtak, így a minimálbér emelések ezt a fajta különbséget nem mérsékelték, mivel a munkaerőhiány is kíméletlenül megdolgozta a boltos világot:

sorrend bolttípus kereset
1 illatszer 233
2 ital 232
3 bútor 227
4 autószalon 222
5 élelmiszer 217
6 sportszer 216
7 könyv 215
8 játék 213
9 óra, ékszer 203
10 ruházat 201
11 benzinkút 195
12 használt cikk 194
13 híradástechnika 191
14 pékáru 186
15 ruhás piac 185
16 hús 183
17 dohány 183
18 élelmiszerpiac 182
19 zöldséges 178
20 hal 174
boltos átlag 207
KSH, érték: ezer forint, fizikai foglalkozásúak 2018 februári havi bruttó átlagkeresete, legalább öt főt foglalkoztató vállalkozások

De van itt más is, százezernél nagyobb bérkülönbség is

Sokkal nagyobb bérkülönbségek rajzolódnak ki a boltos kereskedelem eladóinak körében, ha a létszámot is nézzük. A legkisebb boltokban átlag alatt, a nagyobbakban tetemes összeggel többet lehet keresni. Érvényesülni látszik a kisbolt kis bér, nagy bolt nagyobb bér irányzat.

Megnéztünk néhány toppon és a végeken elhelyezkedő bolttípust, minden sorban egyrészt a legkisebbeket, ahol 5-9 fő a foglalkoztatottak száma és nagyobbakat. Itt persze keresgélni kellett, hogy melyik nagyobb létszámsávban található az adott árukör boltjaiban a legnagyobb kereseti lehetőség, hiszen mások a létszámviszonyai egy illatszer, vagy egy élelmiszeres hálózatnak. És így még nagyobb bér különbségek rajzolódnak így ki.

A legnagyobb meglepetés, hogy egyrészt az italboltok meglépték a 300 ezres bérhatárt. További meglepetés, hogy az átlagot tekintve a legtöbbet fizető illatszerboltok köre adja az egyik legrosszabbul fizető kört is, a kis létszámú boltok között. Ez azt jelzi, hogy akár a bolttípusok között, akár egyes bolttípusokon belül is tetemesek a bérkülönbségek:

bolttípus legkiesebbek legnagyobbak
ital 177 310
bútor 177 263
élelmiszer 178 250
illatszer 172 242
hal 174 181
zöldséges 176 178
KSH, érték: ezer forint, fizikai foglalkozásúak 2018 februári havi bruttó átlagkeresete, legalább öt főt foglalkoztató vállalkozások

(blokkk.com, 2018. április 20.)

 

Kis bolt kis bér, nagy bolt nagy bér

Jókora, százeres nagyságrendű bérkülönbségek is vannak a boltok eladóinak fizetései között. A legnagyobb iparcikk áruházak többet is fizetnek, mint az élelmiszeresek. Jön a háromszázezres keresetek ostroma.

2018-ban a minimálbér 138 ezer, a szakmai bérminimum, ahol szakképzettség szükséges, 180 ezer forint (pontosabban 180.500 forint), az elmúlt nagy emelgetések nyomán. Ezzel persze a legkisebb keresetűek jól is jártak, miközben azért jó néhány kisvállalkozás, kisbolt sokat küszködik ezek kifizetésével. De azért az átlagkereset jóval a minimálbérek felett mozog mozog.

Hiába, úgy tűnik, a munkaerőhiány a minimálbérnél jobban megdolgozza a munkaerő piacot. 2018 januárjában a versenyszférában (tehát a vállalkozásoknál) a havi bruttó átlagkereset a fizikai dolgozók körében 237 ezer forint volt, a kereskedelemben (bolti kiskereskedelemben, jármű kereskedelemben, nagykereskedelemben együtt) 218 ezer forint. A boltokban az eladók, pénztárosok, árufeltöltők havi bruttó 214 ezer forintról kaphattak bérszámfejtést.

A boltos keresetek különbsége százezer: az iparcikk jobban fizet az élelmiszernél

A boltos bérvilág úgy indult 2018-ban is, mint egy évvel korábban. Hiába emelkedett a fizikai dolgozók keresete 2107-ben év közben (a januári 183 ezer forintról decemberre 206 ezer forintra), erre bizony rá kellett pakolni januárban néhány ezrest, így jött ki a 2014 ezer forint. A boltosoknak ugyanolyan közelharcot kell vívniuk a munkaerőért, mint a vásárlókért, miközben a boltba betérő fogyasztó nagyon is megnézi az árcédulát és hiába több a pénze, bizony sokat válogat. Így nem lehet korlátlanul emelni az eladók bérét, és emiatt az árakat, mivel akkor másik boltot keres a vásárló, hátha akad olcsóbb. Mindig akad.

És ahogyan a boltokban kínált portékák árai is eltérőek, ugyanúgy a bolti eladók, pénztárosok, árufeltöltők bére sem egyforma. Függ a munkakörtől, az árusított terméktől, a bolt földrajzi elhelyezkedéstől és bizony az alapterületétől is. Vannak is különbségek, jócskán, amelyek 2018 elején 100 ezer forint körül mozogtak, a nagy bolt többet, a kis bolt kevesebbet tud fizetni az eladóinak. A legkisebb kisboltok lehetőségei a legszűkösebbek (eleve kevesebb a vásárlójuk, így a bevételük is), náluk lehet a legkevesebbet keresni.

A boltokban dolgozók létszámát nézve a legkisebbek (5-9 főt foglalkoztatók) végül hasonló kereseti lehetőséget kínálnak a fizikai dolgozóknak, 170-180 ezer forint között. Ez nem véletlen, hiszen aki nagyon kilóg a sorból - lefelé -, ahhoz nem nagyon megy dolgozni senki. A létszám növekedésével azonban egyre nagyobb a szóródás a keresetekben.

Az eddigi boltos bérinformációk elsősorban az élelmiszer áruházak fizetéseiről szóltak, de hát lehet azért más boltba is menni. Ki is derült, ami azért várható is volt, hogy nem csak a diszkontok, vagy hipermarketek adnak az átlagnál nagyobb, vagy éppen csúcsjavadalmazást, hanem akadnak jól fizető iparcikkes áruházak is. Körükben azért már nehezebb a cégenkénti szemezgetés, hiszen kisebb létszámokkal dolgoznak, mint az élelmiszer áruházak és ezek a létszámok szakmánként eltérőek. Például a legnagyobb bútoráruházak létszáma eltér a legnagyobb ruházati kereskedések létszám besorolásától, ezért itt a szakmánként külön-külön nézve a legnagyobbak kiválasztását céloztuk meg. Az pedig, hogy egy Ikea, vagy Decathlon pontosan mennyi bért kínál, majd az éves beszámolójukból derülhet ki (az átlagot tekintve). Állásajánlataikban ugyanis titkolják (amiben nincsenek egyedül), hogy mennyit lehet keresni náluk (az Ikea most éppen 2 főt, a Decathlon pedig 30 főt keres a honlapja szerint), viszont egy korábbi vizsgálódásaink szerint az iparcikkes nagyáruházak között a legjobban fizetők közé tartoznak.

A termékbesorolásnál mind az élelmiszereseknél, mind az iparcikkeseknél akadnak olyan nagyáruházak, melyek a "vegyes" körökben jelennek meg. De hát ott is adnak fizetést, miért ne lehetne azokat is figyelembe venni, főleg, ha az átlagot nézve valahol ott kínálják a legnagyobb javadalmazást:

boltok besorolása
5-9 fő
10-19 fő
20-49 fő
legnagyobbak
élelmiszer vegyes
179
183
198
271
iparcikk jellegű vegyes
178
189
198
319
illatszer
176
189
203
255
ruházat
178
185
198
217
bútor, egyéb háztartási cikk
178
182
205
 292
híradástechnika
177
186
198
223
könyv, sportszer, játék 178 185 202 245
KSH, kiskereskedelem, havi bruttó átlagkereset, fizikai dolgozók, 4 főnél nagyobb vállalkozások, 2018. január, érték: ezer forint

És ha a munkaerő hiánya nem enyhül (nincs jele jelenleg), egyre többen ostromolják majd a háromszázezres javadalmazásokat.

(blokkk.com, 2018. április 3.)

 

A boltosnak januárban is  csipkednie kellett magát béremelésben

2018 januárjában tovább nőtt az eladók bére a boltokban. A munkaerőhiány és a minimálbér 2016 elejéhez képest negyedével tolta fel a boltos fizikai dolgozók keresetét. A létszám nem változott: lesz még sorállás a boltban.

2018 januárjában a boltos fizikai dolgozók - eladók, pénztárosok, árufeltöltők - havi bruttó átlagkeresete tovább nőtt. A KSH 2018 elejétől egy új, pontosabb számítási módszertant vezetett be, mely nyomán megjegyzi, hogy egyes adatok a korábbi időszakok adataival csak korlátozott mértékben hasonlíthatók össze. Mi azonban bízunk abban, hogy a korábbi adatok azért olyan nagyon rosszak nem lehettek, és egyébként is sokat számoltunk vele, így a nagyságrendekben azért lényeges eltérést nem okozhat. A pontosabb új adatoknak pedig örül mindenki.

Tehát annyi bizonyára leszűrhető az új és a régi adatokból, hogy 2018 elején a boltos fizikai dolgozók havi bruttó átlagkeresete - egy kicsit visszatekintve a nagy minimálbérek előtti időszakra - hozzávetőleg  (gondolva az új módszertanra is) negyedével emelkedett a 2016 januárihoz képest. Már 2016-ban is jelentős volt a béremelés a boltokban, ekkor nyilván a munkaerőhiány miatt. A 2017-es minimálbéremelés rátett egy lapáttal a munkaerő hiánya miatti kényszerre. Azért a statisztikai adatokból kitűnik, hogy 2017 januárjában a megelőző decemberhez képest is emelni kellett, ebben játszott nagyobb szerepet a minimálbér hatása. Az ezt követő évközi emelést pedig a munkaerőhiány tolta. (A december-januári fordulatokban nagyobbrészt a minimálbér, az évközi emelésekben inkább a munkaerő hiánya játszotta a nagyobb szerepet.)

2018 újabb minimálbér emelési kötelezettséggel indult. De hát a magasabb garantált bérminimum 180 ezer forint volt, a fizikai dolgozók havi bruttó átlagkeresete pedig ennél több, az átlagot tekintve. A sima minimálbér egyébként csak 138 ezer forint. Mindez azt sejteti, hogy a munkaerő hiányának hatása összességében erősebb a minimálbér kötelezettségénél a béremelésekben, de persze csak az átlagot nézve. A kisebb vállalkozások adták az elmúlt időszakokban az átlagnál kisebb és a minimálbérekhez jobban közelítő béreket, miközben a nagy áruházláncok a dermesztő munkaerőhiány miatt a többet. Az átlagot azonban együtt adják. De külföldön dolgozni még így is csábítóbb egy eladó számára, ha pusztán a fizetéseket nézi. Van is munkaerőhiány ma is.

Az eladók, pénztárosok, árufeltöltők létszáma az elmúlt időszakban gyakorlatilag nem változott. A 2018 január elején kimutatott növekmény feltehetően a módszertan eredménye, ami önmagában egyrészt nem baj, másrészt nem jelent nagyságrendjénél fogva érdemi elmozdulást - jelenleg (az álláshirdetések száma nem csökkent): 

boltos kiskereskedelem 2016  2017  2018 
január december január december január
havi bruttó átlagkereset
ezer forint
154
172
183
206
214
fizikai dolgozók létszáma
ezer fő
139
140
140
140
146
KSH, fizikai dolgozók, 4 főnél nagyobb vállalkozások,
2018-ban változott az adatgyűjtés módszertana

(blokkk.com, 2018. március 20.)

 

Kis bolt nagy gondja: nincs elég pénze bérre

A legkisebb boltok százezer forinttal kevesebbet tudnak fizetni az eladóiknak. És nőtt a bérolló a kicsik és a nagyok között.

A munkaerő hiánya és a nagy minimálbér emelés megdolgozták a munkaerő piacát az elmúlt években, különösen 2017-ben, amikor jelentősen megdobták a legkisebb kötelező bért.

Nem kevés emberről van szó, hiszen 2017-ben a boltokban foglalkoztatottak száma éves átlagban megközelítette a 370 ezer főt (ebben mindenki benne van, aki bármilyen munkát végzett a bolti kiskereskedelemben, akár alkalmazottként, akár vállalkozóként, vagy éppen segítő családtagként). Ezen belül mintegy 320 ezer fő körül mozog az alkalmazottak száma, a legkisebbtől a legnagyobb vállalkozásig számolva.

Bérre ennyi pénzt?

A négy főnél nagyobb boltos vállalkozások, amelyek alkalmazottainak száma megközelíti a 200 ezer főt, ezen belül a fizikai dolgozók létszáma a 140 ezer főt, 2017-ben bő 600 milliárd forintot költöttek dolgozóik keresetére (a legkisebb vállalkozások bérköltekezéséről nincs statisztikai adat).

Hát igen, mennyire is futotta bérben a kisebb és a nagyobb vállalkozásoknak akkor, amikor mindenki lázasan keresi a munkaerőt, amiből nincs elég.

Elöljáróban meg kell jegyezni, hogy a fizikai foglalkozásúak havi bruttó átlagkeresete 2017-ben 191 ezer forint volt, de úgy, hogy a januári 183 ezer forintról decemberre 206 ezer forintra kúszott fel. Ez a havi bruttó átlagkereset többet tartalmaz, mint az álláshirdetésekben általában feltüntetett javadalmazási lehetőségek, mivel alapbér mellett benne vannak az egyéb jogcímeken fizetett kereseti elemek is (bérpótlék, kiegészítő fizetés, prémium, jutalom, 13. és további havi fizetés), tehát például a vasárnapi pótlék is.

Hatalmas a különbség a kicsik és a nagyok között

Eddig már több elemzésben is rámutattunk arra, hogy milyen hatalmas bérkülönbségek vannak a kisebb és a nagyobb boltos vállalkozások között, ezek azonban jobbára céges adatokra épültek. Ezekből is kitűnt azonban, hogy hiába, a bérverseny a munkaerő hiánya miatt ugyanolyan ádáz küzdelmet takar, mint például a vásárlók pénztárcájáért vívott csata. A gond csak az, hogy a kisvállalkozásoknak adottságaik miatt - egyébként szerte a világban - kisebbek a lehetőségeik.

Igen, de mennyire is. Ez viszont kitűnik azokból a statisztikai adatokból, melyek az alkalmazottak száma alapján mutatják be a kereseteket. Így nyilván nem okoz meglepetést, hogy a legkisebb bért a mikro boltos vállalkozások adják, ahol a béremelés összege csak azért nem marad el az elmúlt három évet nézve a többi kisvállalkozásétól, sőt, rá is tettek néhány ezrest, mert 2017-ben kötelező volt nagyot emelni. Nehéz is lenne elképzelni, hogy enélkül hol mozognának a fizetések a kisboltokban.

Kitűnik az is, hogy a boltos átlagot 2017-ben csak a középvállalkozások érték el az eladóknak juttatott keresetekben, a kisebbek már nem.

A nagyvállalkozásoknál azért a 2-5 ezres létszámsávban a legmagasabb a fizikai dolgozók keresete, mert ott tanyáznak a diszkontok (Aldi, LIdl, Penny), akik a legtöbb fizetést kínáló áruházak között vannak és fel is húzzák ennek a körnek az átlagát a csúcsra. Az ötezer fő feletti foglalkoztatotti körben a két hipermarketes lánc, az Auchan és a Tesco, valamint a legnagyobb szupermarket, a Spar van benne.

Nem szabad eltekinteni ugyanakkor attól sem, hogy a nagyobb láncok körében az iparcikkes áruházak is ott vannak (csak példaszerűen, dm, Rossmann, Deichmann, Ikea, Euronics, H&M, C&A), az átlagból ők sem maradnak ki.

2017-ben a legjobban és a legkevesebbet fizető boltosok között 105 ezer forint volt a különbség, a havi bruttó átlagkereseteket nézve. Ez bizony három esztendővel korábban, 2015-ben csak 73 ezer forint volt, tehát a kicsik és a nagyok közötti bérolló nőtt:

  2015 2016 2017 2017/2015
mikrovállalkozás 5-9 fő 130 138 165 + 35 + 27%
kisvállalkozás 10-19 fő 135 143 166 + 31 + 23%
kisvállalkozás 20-49 fő 138 155 170 + 32 + 23%
középvállalkozás 50-249 fő 159 163 194 + 35 + 22%
nagyvállalkozás 1.000-1.999 fő 163 162 201 + 38 + 23%
nagyvállalkozás 2.000-4.999 fő 203 238 270 + 67 + 33%
nagyvállalkozás 5.000 fő felett 162 182 219 + 57 + 35%
KSH, havi bruttó átlagkereset, érték: ezer forint, vállalkozások létszáma alapján

Hozzátartozik a képhez az is, hogy 2017-ben év közben, a januári és a decemberi kereseteket nézve a kisvállalkozások 6-11 ezer forinttal tudták emelni a fizetéseket, a legnagyobbak viszont 20-30 ezer forintos nagyságrendben.

Könnyű feltenni a kérdést, mi lesz a kisboltosokkal 2018-ban. Lehet keresgélni a válaszokat.

(blokkk.com, 2018. március 5.)

 

Vasmarokkal szorítja a vásárló a boltos béreket

A boltok nem tudtak felzárkózni a bérekben. A boltok bérrangsora azt is jelzi, hogy a kisboltok egyre nehezebben tudnak lépést tartani a béremelésekben, a bérkülönbségek pedig nőttek. Az év vége okozott meglepetést is: az élre ugrottak a könyv- és a játékboltokban a decemberi keresetek. Hiába, nagyon kellett karácsonyra az ember. A turkáló pedig többet fizet a híradástechnikánál.

Továbbra is jókora különbségek vannak a bolti eladók, pénztárosok, árufeltöltők fizetésében. A magasabb minimálbérek a munkaerőhiánnyal együtt feljebb tolták ugyan a kereseteket, de a legjobban és a legrosszabbul fizető boltok közötti különbség nem csökkent, hanem nőtt az elmúlt öt esztendőben. Így 2017 decemberében a bérrangsorban első könyves és az utolsó halas bolt között 96 ezer forint volt a havi bruttó átlagkeresetek közötti különbség, ugyanakkor a 2013 januárjában első illatszeres és utolsó használt cikkes között csak 44 ezer forint.

Az évközi mozgások miatt választottuk a havi, és nem az éves átlagok összehasonlítását, a boltos piac folyamatos növekedése pedig 2013-ban indult meg, így kézenfekvő volt innen számolni.

Nyomták a boltosok is a béremelést, de nem jutottak közelebb a többiekhez

A munkaerő hiánya már évek óta nyomja a nemzetgazdaság egészét, sőt, például az arányokat, a betöltetlen álláshelyek súlyát nézve a feldolgozóiparban, építőiparban, vagy a vendéglátásban nagyobb a baj, mint a kereskedelemben. Tehát mindenütt sokat kellett emelni a béreken, egyébként a munkaerő hiánya eddig nem enyhült.

A boltosok helyzetét jócskán nehezíti, hogy a vásárlók nagyítóval nézik az árakat, így azokat nem lehet csak úgy emelni. Ezzel együtt öt év alatt 66%-kal, 71 ezer forinttal nőtt a bolti fizikai dolgozók havi bruttó átlagkeresete, másfélszeresére emelkedve. A fogyasztási cikkeket gyártó ágazatok is beszorultak a vásárlók pénztárcájába, így, mint beszállítók, ők sem tudták jobban emelni a béreket.

A versenyszféra egészét nézve az előbbi százalékos mutatókban nincs nagyságrendi eltérés, de a korábban is magasabb bérekkel szembeni hátrányából nem tudott lefaragni a boltos kiskereskedelem:

 
2017 december
2013 január
változás
 bolti kiskereskedelem 206 135 + 71
 fogyasztási cikkeket gyártó ágazatok 217 150 + 67
 versenyszféra 239 162 + 77
KSH, érték: ezer forint, fizikai foglalkozásúak havi bruttó átlagkeresete,
legalább öt főt foglalkoztató kiskereskedelmi vállalkozások

Boltos bérrangsor: felfordulást hozott a karácsonyi bevásárlás

Majd később kiderül, egyszeri száguldás-e a könyvesboltok és a játékkereskedések eladóinak keresetugrása. Igaz, a kisebb, nagyobb hullámzások mindig is fellelhetők voltak a boltos keresetekben az egyes időszakok között. De kézenfekvő magyarázat lehet, hogy ebben a két bolttípusban a karácsonyi ajándékozáshoz kötődik a forgalom jelentős része, így nagyon kellett az eladó a boltokban, főleg decemberben.

Érthető, hogy a korábban a középmezőnyben tanyázó könyv- és játékeladók havi bruttó átlagkeresete ugrott a legnagyobbat a decemberi statisztika szerint. A kétszázezer forint feletti kereseteket adó többi bolt korábban is ott téblábolt az élvonalban.

Feltűnő ugyanakkor az is, hogy a híradástechnikai boltok bére a középmezőny aljára szorult, úgy, hogy például a használt cikk üzlet is megelőzi.

A kisboltok nehezen bírják a bérversenyt

A nagy áruházláncok már számos hírt adtak a béremelésekről, amelyekből kitűnik, hogy átlag feletti fizetéseket adtak a boltos dolgozóiknak. Néhány bolttípusban jellemző is fajsúlyosabb jelenlétük, például a drogéria, a sportszer, a bútor, az élelmiszer nagyáruházak (az úgynevezett élelmiszer vegyes besorolásban), de a híradástechnika piacán is. Nem is ezek a bolttípusok szorultak a bérrangsor második felére (kivéve a már említett híradástechnikát, aminek oka lehet a webáruházak éles versenye is, ahol a vásárló nem csak hazai, hanem határon túli webboltból is vásárol, de nem 27%-os áfa mellett).

Jellemzően az élelmiszeres piac kisboltjai azok, akik a bérrangsor második felébe szorultak, de ott vannak a ruhás boltok is, ahol viszonylag nagyobb a kisboltok számszerű súlya. Ebben a kérdésben annyiban vissza kell térni az úgynevezett élelmiszer vegyes boltokra, hogy ott az átlagot a nagyáruházak húzzák fel, például a kistelepülések élelmiszer boltjaival szemben.

Az öt esztendő alatti bérváltozásokat nézve a bérrangsor első felében a nagyobb keresetek mellett nagyobbak is voltak az emelések. Volt, ahol százezer forint felett tudtak emelni bért a boltok, de volt, ahol csak ötvenezer alatt.

A bérfizetési lehetőségekben természetesen szerepet játszik az értékesítés technikája, technológiája is. A nagyobb bért általában csak korszerű logisztika, technológiai rend mellett lehet kitermelni és kifizetni, ahol a különféle működési költségek így lejjebb szoríthatók. Nem véletlen, hogy a nagyáruházaknál folyamatosak a fejlesztések, ott vannak a weben, megtalálhatók a digitális világ korszerű technikái, például az elektronikus polccímke, önkiszolgáló pénztár. 

A boltos bérrangsor végül így alakult:

sorrend
 bolttípus
2017 december
2013 január
változás
1  könyv 260 125 + 135 
2  játék 257 124 + 133
3  illatszer 249 161 + 88
4  ital 246 122 + 124
5  sportszer 234 120 + 114
6  bútor 219 144 + 75
7-8  élelmiszer vegyes 216 139 + 77
7-8  autószalon 216 147 + 69
9  ruha 198 135 + 63
10  benzinkút 195 135 + 60
11  óra, ékszer 186 143 + 43
12  használt cikk 185 117 + 68
13  híradástechnika 180 122 + 58
14  dohányáru 174 146 + 28
15  pékáru 172 119 + 53
16-17  ruhás piac 169 124 + 45
16-17  élelmiszer piac 169 122 + 47
18  zöldséges 168 119 + 49
19  hús 167 118 + 49
20  hal 164 126 + 38 
KSH, érték: ezer forint, fizikai foglalkozásúak havi bruttó átlagkeresete,
legalább öt főt foglalkoztató kiskereskedelmi vállalkozások

(blokkk.com, 2018. február 27.)

 

A takarítónő többet keres, mint a húsboltos

Kalandoztunk a bérekben, egy kicsit. A boltos bérek jóval az országos átlag alatt vannak. A vendéglátás úgy fizet, mint a kínai piac. A multi élelmiszerboltok nagyot löktek a béreken.

Az eladók munkabérét is a vásárló fizeti meg, így nehéz dobálózni az emeléssekkel, hiszen az is benne van az árban. Kénytelenek azonban a boltosok év közben is folyamatosan emelni, de így is jókora különbségek alakultak ki, minden irányban. Minden boltos ugyanis nem tud sokkal több bért adni, mert azt már nem fogadja el a vásárló.

Az illatszerboltok minden novemberben meghúzzák a béreket, így volt ez az elmúlt években is, amikor volt egy-egy nagyobb megugrás ebben a hónapban, persze az éves átlag végül alacsonyabb volt az év véginél. De Bözsi az illatszerboltban kitartóan vezeti a boltos bérrangsort, sőt, ez az egyetlen szakterület, ahol az átlagkereset a versenyszféra átlaga felett volt.

A bérrangsor elején volt némi csere-bere a sorban. A legszembetűnőbb az élelmiszerboltok előre nyomulása a dobogó második fokára. Ennek értékelésére azért vigyázni kell, mivel a hivatalos besorolás szerint az úgynevezett élelmiszer jellegű vegyes boltokban a diszkontok és a hipermarketek is benne vannak, a nagyobb szupermarketek is, de a kisebb élelmiszerboltok nagyobb része is ide tartozik a statisztikai besorolás szerint, például a Coop boltok. Nyilván a multi nagyáruházak tolták meg a kereseteket, amibe nem csak az alapbér számít bele. És például az Auchan 2017 novemberétől emelt is, bejelentése szerint. A Tesco sztrájk után a hiperlánc szeptembertől adott több fizetést, végül ez is benne van a növekményben. És az élelmiszerkereskedelem átlaga nagyobb, mint az élelmiszeripari dolgozóké (hát igen, a beszerzési árban a bérköltség is benne van, nehéz itt a gyártónak és a kereskedőnek is a béremelés).

Bérkalandozásunk nyomán kitűnik az is, hogy a fogyasztási cikkeket gyártó iparban a kiskereskedelmi átlagnál magasabbak a keresetek.

Ezzel fordultak a boltok 2018-ra

A novemberi keresetek nagyságrendje jelenti - egy-két kivételtől eltekintve - azt a bérszintet, amivel a boltosok ráfordultak 2018-ra, a tovább emelkedő minimálbérekre. A 188 ezer forintos szakmai bérminimum felett - az átlagot tekintve - a boltcsoportok közel fele fizetett már 2017 vége felé, ebben a körben - az átlagot nézve - könnyebb volt az évindítás.

A kiskereskedelem átlagától, továbbá a friss szakmai bérminimumtól elmaradó boltok számára kemény esztendőként indult 2018. Ehhez persze hozzátartozik, hogy a bolti kiskereskedelemben nem mindenütt kötelező a szakképesítés, és így a magasabb szakmai bérminimum. Például ha egy eladó élelmiszert, vagy híradástechnikai cikket árul, ott kell, de ha például használt ruhát, vagy zöldséget, akkor nem kötelező a szakképesítés. De azért a 138 ezer forintos minimálbér felett mozog minden boltcsoport, ami nem véletlen, hiszen a nyomasztó munkaerőhiány a minimálbérektől függetlenül is hajtja felfelé a kereseteket. Munkaerőhiány mindenütt van, így könnyű a dolgozóknak más ágazatba is átcsábulniuk. 

A bérrangsor vége nem sokat változott, de nincsenek is egyedül az itt tanyázó boltok, hiszen a vendéglátás is hasonló vastagságú borítékot ad a dolgozóinak (igaz, ott van borravaló is).

Már korábban jeleztük, hogy azokon a szakterületeken, ahol erős az internetes kereskedés, például a híradástechnika, könyv, ruha területén, ott nehéz a béreket emelni, az erős versengés miatt a webcsatornával, bele is szorult ez a szakmacsoport a középmezőnybe.

A boltos bérrangsor végül így alakult:

sorrend
 bolttípus
2017 november
változás
1  illatszer 284 + 40
versenyszféra 244 + 31
2  élelmiszer vegyes 238 + 40
fogyasztási iparcikk gyártás 226 + 33
3  sportszer 223 + 21
4  bútor 221 + 13
élelmiszer ipar 221 + 29
kiskereskedelem átlag 211 + 32
5  ital 209 + 29
6  autószalon 208 + 23
7  játék 194 + 40
8  ruha 190 + 26
9  könyv 188 + 24
10  benzinkút 182 + 19
11  használt cikk 181 + 38
12  óra, ékszer 178 + 21
13  híradástechnika 175 + 24
takarítás 171 + 29
14-15  dohányáru 167 + 23
14-15  pékáru 167 + 26
16  ruhás piac 166 + 20
vendéglátás 166 + 19
17  zöldséges 164 + 22
18-19  élelmiszer piac 163 + 21
18-19  hús 163 + 25
20  hal 160 + 22
KSH, érték: ezer forint, fizikai foglalkozásúak havi bruttó átlagkeresete,
legalább öt főt foglalkoztató kiskereskedelmi vállalkozások

(blokkk.com, 2018. február 8.)

 

Boltos bértérkép: Fejérben jobb, Nógrádban legrosszabb

Eladónak lenni. Nagyon nem mindegy, merre van a bolt: 60 ezer forint felett van a megyei boltos bérkülönbség. És mindenütt a megyék átlaga alatt vannak a boltos átlagkeresetek. A kisboltok nagyokat nyögnek mindenütt, húzzák is le az átlagot.

Szembetűnő álláshirdetés özön árasztotta el a különféle portálokat, ami pedig a legfeltűnőbb, hogy megszaporodott a hazai boltosok hírverése, eladót, pénztárost, árufeltöltőt keres szinte mindenki. Ez is azt jelzi, hogy vészes a munkaerőhiány a kereskedelemben is. A multi áruházak ugyan a boltos átlag - az alapbéren felüli járandóságokkal együtt havi bruttó 210 ezer forint - felett fizetnek a fizikai munkát végző dolgozóknak, de a mérleg serpenyőjében ott vannak a kisebb boltosok is. Nekik sokkal nehezebb, ráadásul az sem mindegy, hogy az ország melyik szegletében ban a boltjuk.

A boltosok helyzetét az is nehezíti, hogy a versenyszféra fizikai dolgozói vastagabb borítékkal térhetnek haza fizetésnapkor (ez az átlag legutóbb 244 ezer forint volt), miközben a boltos átlag éppen csak túllépte a 210 ezer forintot. Igaz ugyan, hogy például az építőipar (havi bruttó 195 ezer forinttal), vagy a szálláshely-vendéglátás (171 ezerrel) rosszabbul fizet, de a külső, más szakterületekről elszipkázható munkaerő csábításában nem kevés hátrányban van a kereskedelem derékhada.

Nem véletlen annak gyakori emlegetése sem (szakzsargonnal fluktuáció), hogy az eladók egy része boltról-boltra vándorol, de hát a munkaerő piaca is piac. Naná, hogy a boltos dolgozók is mustrálgatják a kereseti lehetőségeket. Az eredmény pedig, hogy nincs is elég eladó a boltokban, a kereskedelem pedig nem tudott feljebb zárkózni, az átlagot tekintve.

Szakadozó bértérkép

Az egyes szakmacsoportok közötti bérkülönbségekre (illatszertől a halárusig) már többször rávilágítottunk, de hát vannak földrajzi eltérések is. Nem véletlen, hogy egyes multi áruházak területi bérpótlékot is adnak, földrajzi térségenként is próbálnak igazodni a munkaerő piachoz. Van mihez, hiszen nem csak a kereskedőkre igaz, hogy eltérőek a bérek földrajzilag.

Az ország megyéit nézve három részre szakadtak a boltok a fizikai dolgozók bérét mérlegre téve. Fejér, Pest megyékben, a fővárosban és Veszprém megyében 200 ezer forint felett tudnak keresni a bolti eladók, pénztárosok, árufeltöltők. A másik véglet, hogy Komárom, Baranya, Tolna, Bács, Hajdú Nógrád megyékben 160-170 ezer forint között van az átlagkereset, a többi területen a kettő között. A 160-170 ezer forintos alsó sáv már nagyobb bérfeszültséget hordoz magában, hiszen a 2017-es minimálbér felett van ugyan, de a szakmai bérminimum már ebben a sávban tanyázik.

És van, ahol más megközelítésben kétségbeejtő a helyzet, hiszen Komárom és Vas megyékben közel 100 ezer forinttal kevesebb a boltos fizikai dolgozók keresete a megyei átlagnál. Itt a legnehezebb a munkaerő csábítás, hiszen aki alkalmazottat keres, annak sok más merítési lehetősége nincs. De a fővárosban sem rózsás a helyzet, hiszen a közel félszázezres különbség sem intézhető el egy legyintéssel.

Ja, hogy bért emelni tessék szíves lenni? Azt bizony ki is kell fizetni valamiből, mindegy, hogy nagy, vagy kicsi a bolt. A vásárlóerőben is vannak földrajzi különbségek, de nyomós ok a kistelepülések súlya, aránya is egy-egy földrajzi térségben, vagy éppen a határ közelsége, ahonnan inkább ingázik a túlsó oldalra, aki teheti.

A boltos bértérkép a következő a legutóbbi statisztikai adatok alapján:

  2017 eddigi emelés elmaradás megyei átlagtól
Fejér* 228 + 48 - 8
Pest 211 + 32 - 11
Budapest 210 + 25 - 47
Veszprém 207 + 31 - 23
Szabolcs 179 + 29 - 11
Jász-Nagykun 178 + 26 - 32
Győr-Sopron* 175 + 27 - 79
Békés 175 + 26 - 16
Somogy 174 + 26 - 24
Heves 172 + 25 - 30
Vas 171 + 27 - 95
Borsod 171 + 26 - 20
Csongrád 171 + 29 - 49
Zala 170 + 25 - 30
Komárom 169 + 24 - 97
Baranya 169 + 28 - 19
Tolna 169 + 26 - 51
Bács-Kiskun 169 + 25 - 50
Hajdú 165 + 25 - 23
Nógrád 162 + 27 - 21
KSH, fizikai dolgozók havi bruttó átlagkeresete, érték: ezer forint, november havi adatok, */: októberi adatok, emelés: 2016-hoz képest, megyei átlag: összes ág, ágazat

Fejér és Győr-Sopron megyékben nem a legutóbbi novemberi, hanem az eggyel korábbi, októberi adatokat vettük figyelembe, mivel túlzottnak tűnt a kimutatott megugrás. Ennek oka lehet például egy pontatlan adatszolgáltatás is, így meg kell várni a szokásos adat felülvizsgálatot (ez része az adatfeldolgozásnak).

(blokkk.com, 2018. január 22.)

 

Boltos bér: Bözsi az élen, hosszú a sor a pénztárnál

Kétezerrel kevesebb eladó dolgozott októberben a boltokban, mint januárban, bár az eladók bére egy év alatt ötödével nőtt. Továbbra is Bözsi keres a legtöbbet az illatszerboltban, de előretört Karcsi a bútorboltból. Böhöm nagy pénzt vágtak a bútor-, valamint az italboltos eladókhoz. A vége ugyanaz, a húsárusok. Nyolcvanezer a különbség a boltos bérrangsor eleje és a vége között.

Az eladók bére, ugyanúgy, mint bármely más költség, benne van az árban. Ezt csak azért célszerű előrebocsájtani a karácsonyi roham utolsó pillanataiban, mert ha valaki sokallja a sorállás idejét, hát, belenyúlhat mélyebben is a pénztárcájába, bár ki tudja, hogy az mennyit használna. Jó mély bugyelláris kellene persze, de a vásárló nagyon is érzékeny az árra.

Az október hónapról közreadott statisztika szerint az eladólétszám (eladók, pénztárosok, árufeltöltők) 138 ezer fő volt, kétezerrel kevesebb az év elejihez képest. Az élelmiszerboltokban ezerrel csökkent az eladólétszám, ugyanennyivel az iparos boltokban. A havi bruttó átlagkeresetek pedig közben egy híján 20%-kal nőttek egy év alatt, az októberi kiskereskedelmi havi bruttó keresetátlag 195 ezer forint volt. De hát nem csak az tartozik a képhez, hogy a bér egy költség, hanem az is, hogy azt is a bevételből kell kifizetni. Az pedig csak 4-5%-kal emelkedett egy év alatt.

Boltok bérrangsora

Továbbra is az illatszerbolt fizet a legjobban, viszont előretört a második helyre a bútorbolt, éppen beelőzve az italboltot.

Nos, mellékesként, a szakszervezetnek azért kellene néha egy nagyítót is a kezébe nyomni. Az élelmiszer vegyes boltok között vannak a multi áruházak, akikről azért köztudott, hogy az átlagnál jobban fizetnek. De hát a szakszervezet állandóan körülöttük sertepertél, akik azért mégis csak a bérrangsor első harmadában vannak. 

Közben persze van vége is a bérlistának, sokkal alacsonyabb fizetésekkel. A legjobban fizető illatszerbolt és a legrosszabbul fizető halárus keresetek között egyébként bő nyolcvanezer forint a különbség, az olló nőtt is év közben.

Meglepő módon a sportszert árusító boltok eladóinak keresete szinte semmit sem változott, de azért az élboly tájékán tanyáznak. Az utolsó helyen álló halas bolt sem erőltette meg magát az emeléssel, ami nyilván összefügg a viszonylag alacsonyabb halfogyasztással is. De hát az áfa-kulcs csökkentés talán segít majd rajtuk valamit.

Úgy tűnik, a piacok tartósan a bérrangsor alsó harmadába szorultak, ami a ruhás piacoknál nem is olyan meglepő. De az élelmiszer piac és egyes élelmiszer szakboltok sem bírják a bértempót. Bért emelni viszont mindenütt kellett, a bérrangsor vége tájékán is.

 A boltos bérrangsor végül így alakult:

sorrend
 bolttípus
2017 október
változás
1  illatszer 232 + 36
2  bútor 229 + 49
3  ital 227 + 45
4  sportszer 211 + 2
5  élelmiszer vegyes 206 + 35
6  autószalon 205 + 25
7  játék 191 + 36
8  benzinkút 189 + 27
9-10  ruha 187 + 23
9-10  könyv 187 + 29
11-12  óra, ékszer 177 + 18
11-12  használt cikk 177 + 30
13  híradástechnika 175 + 25
14  dohányáru 168 + 24
15  pékáru 165 + 25
16  zöldséges 164 + 22
17-18-19  élelmiszer piac 163 + 19
17-18-19  ruhás piac 163 + 15
17-18-19  hús 163 + 27
20  hal 151 + 13
KSH, érték: ezer forint, fizikai foglalkozásúak havi bruttó átlagkeresete,
legalább öt főt foglalkoztató kiskereskedelmi vállalkozások

(blokkk.com, 2017. december 21.)

 

Bözsi illatszerboltja húzza, Józsi halboltja tolja a boltos bérrangsort

Bözsi és Józsi fizuja között nagyobb a különbség, mint egy éve. A bérkülönbségek maradtak. Az élvezetek és a nagyáruházak felfelé nyomják a fizetéseket, a kisboltok csak kapaszkodnak. Az eladó bérét is a vásárló fizeti meg a sor végén: az élvezetekre nem sajnálja a pénzt.  ₪₪₪

Két eladó beszélget. - Neked mennyi a fizud? - Jó, hogy kérded, épp most lépek. - Mennyiért? - Mindegy, csak több legyen. - Te, a Bözsi már a harmadik próbaidejét nyomja. Nem vacakol ám! - Hát, fölvesznek most mindenkit bárhova. - Ja, képzeld, a főnök ma reggel előre köszönt! Hát ilyet! - Na, az enyém meg elengedett előbb, amikor mondtam, hogy fáj a fejem. Régen bezzeg azt mondta, hogy a munkahely nem fejfájásra való, fájjon otthon. Persze, még nem szóltam neki, hogy lelépek, majd ha lesz időm, átcsörgök neki az új helyről. - Küldj inkább sms-t, akkor nem tud hápogni!

A nyomasztó munkaerőhiány leglátványosabb jele a hosszú sor a pénztár előtt, már jó ideje. A nemzetgazdaság egészét húzza visszafele a munkaerő hiánya, a boltok sem kivételek. Sok választásuk nincs a kereskedőknek sem, emelik is a béreket, már amennyire a bevételből futja, hiszen mi másból lehetne többet fizetni az eladóknak, pénztárosoknak, árufeltöltőknek. Már a korábbi években jókora különbségek alakultak ki az egyes boltok bérfizetési lehetőségei között: ha a vásárló elnézőbb, akkor valamivel könnyebb az alkalmazottak bérét emelni, ha pedig nem kedveli az árcédulákon vastagabban fogó ceruzát, akkor ott szorult helyzetbe jutott a boltos. Többek között azért is, mert még ha tudna is valamivel többet fizetni, egyszerűen nincs elég jelentkező. És cikáznak is össze-vissza az alkalmazottak a több fizetésért, ami alaposan megnehezíti a munkaerő gazdálkodást. Ha be is lép valaki, nem dőlhet hátra a boltos.

A munkaerőhiány az elmúlt 2-3 esztendőben szépen hízott, ezt a betöltetlen álláshelyek csúcsról csúcsra ugráló mutatói is jelzik. 2015 egyébként még némileg szerencsés időszak is volt, hiszen a boltzár időszakában - bármit is mondanak akár a politikusok, akár a szakszervezeti vezetők - a rövidebb nyitvatartás mellett kevesebb ember kellett (ezt mutatja a KSH foglalkoztatási adata, mely szerint a boltokban csökkent ebben az évben a létszám, hát ez volt). De 2016 munkaerőhiánya már alaposan megrázta a boltosvilágot is, hiszen a fizikai dolgozók bérét átlagosan 9%-kal kellett emelni (ami nagyobb ütem volt a bevételek növekedésénél, ráadásul a boltok újranyitottak vasárnap, nőtt is a foglalkoztatottak létszáma az előző évhez képest). Így a 2016 januári 154 ezer forintos átlagkereset decemberre 172 ezer forintra ment fel a bolti dolgozók körében. Ez már 12% többlet, egy esztendőn belül.

2017-ben szépen felnyomták a minimálbéreket, ami a munkaerőhiánnyal összefonódva tolta tovább felfelé a kereseteket. 2017 augusztusában a bolti dolgozók havi bruttó átlagkeresete már 189 ezer forint volt. Ez 27 ezer forinttal, 17%-kal több az egy évvel korábbinál. De hát ez a megugrás nem volt egyforma minden boltban. Sőt.

Boltfizetések: élen az illatszer, ital, végén kullognak a húsosok és a piacok

A boltokban adható béreket sok tényező befolyásolja a bevételeken és a költségviszonyokon túl, például egyes termékek eladásához kötelező a szakképesítés (például élelmiszer, illatszer, híradástechnika), másokéhoz nem (például zöldség-gyümölcs, ruházat, könyv). Előbbieknek több minimálbér dukál. Számít a bolt típusa is, mivel ha nincs személyes kiszolgálás (nincs olyan, hogy kérek tíz deka párizsit, hanem a gyári kiszerelésből lehet a hűtőpultnál válogatni), akkor az ott dolgozó pénztárosoknak, árufeltöltőknek nem kötelező a magasabb szakmai bérminimum, elég a kisebb minimálbér is.

Számít az áruház mérete is, a nagyáruházaknál általában sokkal magasabbak a keresetek (van multis nagyságrendű fizetést adó CBA áruház). Hiába a Tesconál volt sztrájk, a hazai kisboltosok sokkal kevesebb bért tudnak csak adni, de hát nehéz is elképzelni egy sztrájkindítást a szakszervezetektől, mondjuk csak például, egy Coop boltnál).

Számít persze a részmunkaidő, a külső (kölcsönzött, vagy a diákmunkaerő) dolgozók aránya is. Sokat nyom a latba a bolt árukínálata is, hiszen az alapvető élelmiszerek árát nem lehet csak úgy megdobni egy béremelés miatt, a vásárló az árcédula bogarászásakor nagyon is finnyás. És nagyon is számít például a webáruházak, vagy éppen a diszkontok nyomulása is, ahol a versenytársak áraira is figyelnie kell a kereskedőnek.

Végül is úgy tűnik, hogy a boltosok körében az eladók, pénztárosok, árufeltöltők átlagkeresete szépen feljebb ment, de a korábbi különbségek megmaradtak. Felfordulás a kisebb boltok körében volt, nem is kicsi, akiknek izzasztó művelet a megemelt minimálbérek és a korszerű áruházak versenyének követése.

A boltok bérrangsorában az élboly nem változott, augusztusban éppen az illatszerboltban lehetett a legtöbbet keresni, de az elmúlt időszakban az italbolt és a sportszerárusok is elől tanyáztak, egymást közt cserélgetve a képzeletbeli dobogó fokait. Az élvezetekre, szabadidőre úgy tűnik, több a pénze a vásárlónak és a boltosnak is.

Fordított a helyzet a legalapvetőbb élelmiszerek körében. A hivatalos nevén élelmiszer jellegű vegyesboltok azért találhatók az első felében a boltos bérrangsornak, mivel a multi áruházak ide tartoznak, a maguk csúcsfizetéseivel (mert hiába nassolgat körükben a szakszervezet, azért a legtöbb bért úgy általában ők adják). De hát a különféle élelmiszer szakboltok, melyek jellemzően hazai vállalkozásokhoz kötődnek, bizony a vége felé toporognak a sornak. A piacok is, de feltűnő módon a híradástechnikai boltok is hátrafelé csúsztak (a blokkk.com már korábban rámutatott arra, hogy ahol erős a webáruházak verseny, ott nehéz a hagyományos boltnak bért, vagy bármilyen költséget emelnie).

És persze hullámzanak is a keresetek év közben, például az italboltosok az átlagot nézve augusztusban kevesebbet kerestek, mint júliusban, a bútorboltosok úgyszintén. A játékbolti eladók keresete is hol lefelé, hol felfelé mozgott az elmúlt hónapokban. Feltehetően a nyári hónapok bérmozgását a dolgozók szabadságolása is befolyásolta, hiszen például sok áruházban már bevált mód a diákok nyári foglalkoztatása (a diák leginkább nyáron tud dolgozni, az ő alkalmazásuk viszont a boltnak nem bérköltség, aki pedig szabadságon van, elesik a pótlékoktól).

A bérolló nem csökkent, hanem nőtt az elmúlt egy év alatt

Hát igen, a legnagyobb és a legkisebb fizetést adó boltok bérrangsorában az augusztus hónapot nézve 2016-ban  60 ezer forint volt a különbség, 2017-ben pedig 66 ezer forint, tehát a boltos bérolló nőtt. Az élboly egyébként tömörebb lett, de hát a hátul kapaszkodók, bár a fizetéseket emelniük kellett, előbbre nem jutottak. A boltos bérrangsor végül így alakult (sorrendnél zárójelben az egy évvel korábbi hely):

sorrend
 bolttípus
2017 augusztus
változás
1 (2)  illatszer 220 + 29
2 (3)  ital 218  + 31
3 (1)  sportszer 208 + 11
4 (5)  bútor 206  + 28
5 (4)  autószalon 202 + 22
6 (6)  élelmiszer vegyes 197 + 29
7 (8)  benzinkút 182  + 24
8 (7)  ruha 182 + 22
9-10 (10)  játék 180  + 29
9-10 (9)  könyv 180 + 27
11 (12-13)  óra, ékszer 175 + 28
12 (12-13)  használt cikk 175 + 28
13 (11)  híradástechnika 172  + 23
14 (16)  dohányáru 168  + 27
15 (15)  pékáru 166 + 24
16 (17)  zöldséges 165 + 25
17 (18)  élelmiszer piac 164  + 25
18 (14)  ruhás piac 164 + 19
19 (19-20)  hús 163 + 26
20 (19-20)  hal 154 + 17
KSH, érték: ezer forint, fizikai foglalkozásúak havi bruttó átlagkeresete,
legalább öt főt foglalkoztató kiskereskedelmi vállalkozások

(blokkk.com, 2017. október 24.)

 

A bútorbolt több, a kínai piac kevesebb bért ad

A legnagyobb béremelést a boltok bérrangsora alapján a bútorbolti eladók kapták egy év alatt. Most legjobban az illatszerbolt, legrosszabbul pedig a halbolt és a ruházati - gyakorta kínai - piac fizet.

Emelkedtek ugyan mindenütt a bérek a bolti dolgozók körében az elmúlt egy évben, de nem egyformán. A boltok bérrangsorát 2017 júniusában az italbolt vezette. Úgy tűnik, a nyári meleg nem csak a hőmérőt, hanem az italboltos eladók kenyérre valóját is felfelé nyomhatta.

A bolti dolgozók keresete (amiben az alapbér mellett benne van például a bérpótlék, kiegészítő fizetés, prémium, jutalom) hónapról-hónapra is hullámzik. Így például a halas boltban 10 ezerrel kevesebbet kerestek júniusban az ott dolgozók, mint májusban (talán fellendült a pecázás is a jó időben), viszont az italboltosnál 13 ezerrel lett több a havi juttatás egy hónap alatt. A benzinkút is jobban fizetett júniusban, mint májusban, átlagosan 9 ezer forinttal. Nagyot esett a sportszer bolti eladók fizetése egy hónap alatt, 18 ezer forintot, pedig indult a nyár. A júniusi bérmozgásban feltehetően szerepet játszott az is, hogy nagyobb tempóra váltott a szünidős a diákmunka, ami mint bér, ebben a statisztikában nincs benne, de például a nyári szabadságon lévő bolti dolgozók nyilván nem kapnak vasárnapi pótlékot. A nyári iskolai szünet, a turizmus, a nyaralás megforgatja a vásárlási szokásokat, így emiatt is változhatott júniusban egyes boltok forgalma, ami persze hat az alapbéren felüli juttatásokra is.

De hát nem keveset nyom a latban az is, hogy a boltosok mennyire bírják a munkaerőhiány miatt folyamatosan erősödő nyomást, hiszen a nagyobb bért is csak a bevételeikből tudják kifizetni (egy év alatt a bolti fizikai dolgozók havi bruttó átlagkeresete közel ötödével nőtt, 4-5% közötti forgalomemelkedés mellett). Vannak nem csekély különbségek az egyes bolttípusok és földrajzi térségek között.

Illatszerboltban a legjobb dolgozni, a Józsefvárosi piacon kevésbé

A statisztikák szerint.  2017 júniusában ráadásul nyílt az olló a legjobban és a legrosszabbul fizető boltok bérszintje között, ami ebben a hónapban 69 ezer forint volt (májusban csak 62 ezer forint, egy éve pedig 55 ezer forint).

Egy év alatt a legtöbb emelést a bútorbolti dolgozók kapták, 38 ezer forintot, de nem sokkal, mindössze kétezer forinttal kevesebbet a benzinkutasok. Hát igen, a legkevesebbet a halárusok havi keresete nőtt, mindössze 12 ezer forinttal, az egy évvel korábbihoz mérve (de itt volt egy már említett júniusi keresetesés). A ruhás piacok árusainak keresete is csak 18 ezer forinttal emelkedett:

Keserű hagyomány a boltos bérrangsorban, hogy a halárus az utolsó helyek valamelyikén tanyázik már régóta az ott dolgozók havi bruttó átlagkeresetét nézve. De ide - az utolsó előtti helyre - csúszott a ruházati piac, ami korábban a középmezőnyben fészkelődött. És persze vannak más, kisebb-nagyobb mozgások, júniusban például a játékbolt lejjebb csúszott, a húsbolt és a pékárus  feljebb kapaszkodott:

sorrend
 bolttípus
2016 június
2017 június
változás
1  ital 193 219 + 26
2  bútor 173 211  + 38
3  illatszer 192 207 + 15
4  sportszer 189 204 + 15
5  autószalon 181 202 + 21
6  élelmiszer vegyes 164 194 + 30
7  benzinkút 156 192 + 36
8  ruha 158 185 + 27
9  könyv 146 183 + 37
10  óra, ékszer 155 178 + 23
11  használt cikk 147 175 + 28
12  játék 154 174 + 20
13  híradástechnika 149 174 + 25
14  dohányáru 141 168 + 27
15  hús 137 165 + 28
16  pékáru 139 165 + 26
17  élelmiszer piac 140 164 + 24
18  zöldséges 140 164 + 24
19  ruhás piac 144 162 + 18
20  hal 138 150 + 12
KSH, érték: ezer forint, fizikai foglalkozásúak havi bruttó átlagkeresete,
legalább öt főt foglalkoztató kiskereskedelmi vállalkozások

És mennyibe is fájt mindez a boltosoknak?

2017 júniusában a boltos kiskereskedelemben foglalkoztatott fizikai dolgozók havi bruttó átlagkeresete 24 milliárd forint költséget jelentett (járulékok nélkül, a négy főnél nagyobb vállalkozások körében), egy évvel korábban ez csak 20 milliárd forint volt. A különbség 20%, ami következik is a keresetemelkedés átlagos üteméből.

Hát igen, a boltos kiskereskedelem kapaszkodik felfelé a bérfizetésben, de azért a nemzetgazdasági átlagtól még mindig elmaradóban van. Nem véletlen, hogy égető a helyzet:

 
 2016 
január
2016 december
2017 január
2017
június
kiskereskedelem 154 172 183 188
nagykereskedelem 170 196 194 204
nemzetgazdaság 172 195 194 210
KSH, érték ezer forint, fizikai foglalkozásúak havi bruttó átlagkeresete, legalább öt főt foglalkoztató vállalkozások

(blokkk.com, 2017. augusztus 29.)

 

Boltos bérrangsor: hatvanezer a bérkülönbség

Ez kisebb, mint egy éve. Kifordított szendvics a végeken. A élelmiszeres multik nyomták fel legjobban az átlagot. A webáruházak versenye fékezi a boltosok béremelését. A cégek között jókorák a bérkülönbségek. ₪₪₪

És úgy, hogy az átlagban a szakképzett eladók és a szakképzetlenek, betanított dolgozók is benne vannak. Egy-egy boltban általában vegyesen dolgoznak olyanok, akik számára előírás a szakképzettség, és olyanok is, akik számára nem. A bolttípusok között is vannak különbségek, hiszen egy élelmiszer, vagy híradástechnika eladónak kötelező a szakképesítés, de egy ruházati, vagy könyvesbolti eladónak, vagy éppen egy pénztárosnak nem előírás. A minimálbér 127.500.- forint, a szakképzettséget előíró munkakörökben a szakmai bérminimum 161 ezer forint. Természetesen a bért a boltos és a dolgozó megállapodása dönti el. Ma a dolgozó van jobb alkupozícióban, hiszen ebben a munkaerőhiánnyal terhelt időszakban nem a nyári hőség miatt izzasztó alkalmazottat találni. De végül minden dolgozó keresete benne van az átlagban.

A boltosok a mostani jelentős - 20% körüli - béremelések ellenére még mindig kevesebbet fizetnek, mint a nemzetgazdaság átlaga, 20 ezer forint a lemaradás. Hát igen, máshol is munkaerőhiány van, máshol is ötödével nőttek a keresetek a fizikai dolgozók körében.

A KSH adataiból az is kitűnik, hogy az átlagot tekintve 2016 decemberére a nemzetgazdaságban már olyannyira meglódultak előtte év közben a bérek, hogy januárban nem is kellet emelni, egy "átlagvállalkozás átlagdolgozójának." Ezt művelte a munkaerőhiány:

 
 2016 
január
2016 december
2017 január
2017
május
kiskereskedelem 154 172 183 189
nagykereskedelem 170 196 194 199
nemzetgazdaság 172 195 194 209
KSH, érték ezer forint, fizikai foglalkozásúak havi bruttó átlagkeresete, legalább öt főt foglalkoztató vállalkozások

Boltok bérrangsora: multi élelmiszeresek nyomták a legnagyobbat

A kötelező minimálbérek feljebb nyomták egy év alatt a legkisebb béreket, azokat is emelni kellett. De ez semmit sem változtatott azon, hogy a boltokban a legrosszabbul az élelmiszer szaküzletekben lehet keresni még mindig. A húsosok változatlanul az utolsó helyeken kullognak, bár most a húsos és a halas közé csúszott a pékárus, pedig szendvicsben ezt fordítva kell csinálni.

Hát igen, a jobban fizető boltok is jókora emelésekre kényszerültek. A legnagyobb emelés az úgynevezett vegyes jellegű élelmiszer boltok körében volt az elmúlt egy évben, 37 ezer forinttal nőtt az átlag, Hosszas magyarázatot nem nagyon igényel ez, hiszen ebben a körben mozognak a multi nagyáruházak, az Aldi, a Lidl és társaik, ahol a legtöbbet lehet keresniük az alkalmazottaknak. A sportszer, illatszer, bútor áruházak körében is erős a jobban fizető multik súlya, ráadásul itt az eladónak kötelező a szakképesítés.

A webáruház lefelé nyomja a hagyományos boltos bért: nem lehet csak úgy árat emelni

Némileg kilóg a bérrangsorból a híradástechnika, ahol úgyszintén jelentősebb a multi áruházak súlya, szakképesítés is kell az eladónak, ennek ellenére a sor második felébe szorultak. Feltehetően azért, mert ebben a termékkörben erős a webkereskedelem és nagyon résen kell lenni az árakkal, magasabb bérigény miatt sem lehet korlátlanul emelni. A webáruházak kisebb költségekkel tudnak dolgozni, így nagyon éles az árverseny.

A ruházati és könyvkereskedelemben nem kötelező a szakképesítés, ami hagy némi mozgásteret a béralkuban a munkaadónak, de itt is nyakra-főre keresik a bolti dolgozókat. A webkereskedelem azonban ezeken a területeken is erős, tehát csínján kell bánni a költségekkel. Ez a prés nagyon erős.

És vannak területi különbségek is, hiszen miközben a boltos fizikai dolgozók keresete Budapesten 195 ezer forint, addig Hajdú-Biharban, Békésben és Nógrádban csak 164-166 ezer forint. A falusi kisbolt keveset tud csak fizetni a dolgozóinak.

A boltos dolgozók bérrangsorában ott vannak a piacok is, ezek is a sor vége felé járnak. Az élelmiszerpiac nyilván a szakmabeli szakboltokhoz igazodik, a nagyobb részt zöldség-gyümölcs árusításban pedig nem kötelező a szakképesítés. A ruházati piacok pedig kínai piacként élnek a vásárlók fejében, ez a kör sem a nagyobb bérről ismert:

sorrend
bolttípus
2017 május
2016 május
változás
1  sportszer 222 212 + 10
2  italbolt 209 181 + 28
3  illatszer 207 192 + 15
4  bútor 205 172 + 33
5  autószalon 200 178 + 22
6  élelmiszer vegyes 199 162 + 37
7  játék 184 150 + 34
8  benzinkutas 183 160 + 23
9  ruhás 180 156 + 24
10-11  könyves 177 149 + 28
10-11  használt cikk 177 147 + 30
12  óra, ékszer 175 160 + 15
13  híradástechnika 174 148 + 26
14  dohányáru 167 141 + 26
15-18  élelmiszer piac 164 141 + 23
15-18  ruhás piac 164 144 + 20
15-18  zöldséges 164 140 + 24
15-18  hentes 164 137 + 27
19  pékáru 163 138 + 25
20  halas 160 136 + 24
KSH, érték: ezer forint, fizikai foglalkozásúak havi bruttó átlagkeresete,
legalább öt főt foglalkoztató kiskereskedelmi vállalkozások

És ha már 240 ezer forint

A vendéglátós, majd a kereskedők szakszervezeteinek 240 ezer forintos szakmai bérminimum javaslata nem az Aldinak fog gondot okozni, ahol 300 ezer forint felett kereshet egy bolti eladó (nyolcórás munkaidőre számolva a kínált bért). A hivatalos statisztikák alapján a kisboltosok, vagy éppen a vendéglátósok számára ez egy könnyen leverhető léc lenne az akadálypályán 2018-ban: 

italszolgáltatás egyéb vendéglátás étterem kemping szálloda
2016 2017 2016 2017 2016 2017 2016 2017 2016 2017
137 152 132 154 139 160 134 162 161 181
KSH, május hó, fizikai dolgozók havi bruttó átlagkeresete, ezer forint

Kell persze a nagyobb bér, de ezért nem kellene bedönteni ezerszámra a kisvállalkozásokat. Sajnálatos módon megy az magától is.

(blokkk.com, 2017 július 24.)

 

Most is a húsosok keresnek a legrosszabbul a boltban

A legjobban a sportszerbolt fizeti az eladókat, a legrosszabbul a húsbolt és a halárus. A kisebb keresetűek kisebb emelést kaptak egy év alatt. Közel 30 ezer forinttal feljebb tolódtak a boltokban a fizetések, de a szakmák közötti különbségek nagyobbak lettek a korábbinál. A legkisebb fizetésű szakmák összetorlódtak a minimálbér környékén. ₪₪₪

A munkaerőhiány és a minimálbér csekélynek éppen nem nevezhető mértékű emelése jókora bérfelfordulást vetített előre a bolti kiskereskedelemben is.  Egy év alatt közel 20%-os bérnövekedés volt a fizikai dolgozók körében, ami eleve tekintélyes arány, olyannyira, hogy még egyes szakszervezeti óhajokat-sóhajokat is felülír.

A részletesebb adatokból kitűnik, hogy az elmúlt egy esztendő során folyamatosan emelkedett a bolti dolgozók bére, ezen belül 2016-ban a munkaerőhiány, 2016-17 fordulóján pedig a minimálbér emelése nyomta tovább felfelé az eladók, pénztárosok, árufeltöltők keresetét. A bolti dolgozók átlagát tekintve a béremelés összege sem kicsi, hiszen 29 ezer forint a 2017. márciusi és az egy évvel korább havi bruttó átlagkeresetek különbsége:

 
 2016 március
2016 december
2017 január
2017 március
kiskereskedelem 156 172 183 185
nagykereskedelem 176 196 194 200
nemzetgazdaság 180 195 194 209
KSH, érték ezer forint, fizikai foglalkozásúak havi bruttó átlagkeresete,
legalább öt főt foglalkoztató vállalkozások

Az adatokból az is kiolvasható, hogy önmagában a minimálbér emelés nem kevés terhet jelentett a bolti kiskereskedelemben, hiszen az átlagot nézve a januári-decemberi fordulóban az előző  hónapok emelésére még rá kellett tenni egy lapáttal. A nagykereskedelemben, vagy a nemzetgazdaságban már nem. Ezek persze csak az átlagot jelentik, ami mögött mindig nagy a szóródás.

Boltosok bérrangsora

A bolti dolgozók bérrangsorában végül nem lett olyan nagy felfordulás, a sorrendet tekintve. A legjobban keresők (sportszer, illatszer, italbolt) élbolyában megragadtak a régi élenjáró szakmabeliek, jobbára eddig is ők cserélgették a dobogó fokait. A könyvesek csúsztak valamennyit hátrafelé, decemberben még dobogósak voltak. Hiába, ahol szaporodnak a bedőlések (Alexandra, Ulpius), ott a bolti dolgozóknak sem könnyebb. Az élelmiszerboltoknak az a köre, amiben a multi áruházak benne vannak (szaknyelven úgynevezett élelmiszer vegyes), biztosan tartják helyüket az első harmadban. Ide tartozik a Tesco is, ahol éppen sztrájkkal fenyegetőznek a szakszervezetek. Hát, hátrébb is vannak bérek.

Hát igen, a vége sem sokat változott az eladórangsornak. Már szinte megszokott, hogy a hivatalos statisztikák szerint a halárus és a hentes osztozott az utolsó két helyen, ők kapták a legvékonyabb borítékokat hó végén. Azért az érdekes kérdés, hogy ha hentesből olyan nagy hiány van, miért nem keres többet. És az sem változott, hogy a különböző élelmiszer szakboltok is a rangsor legrosszabbul fizető alsó harmadát gazdagítják.

Nyílt a bérolló és alul dugó van

Hivatalosan bértorlódás.

Egy évvel ezelőtt a legjobban fizetett sportszerárus 188 ezer forintos fizetése és a legrosszabbul kereső halárus havi bére között 53 ezer forint volt a különbség. Ez az olló bizony nem kisebb, hanem nagyobb lett, hiszen az első és az utolsó szakma nem változott, de közöttük a különbség igen, 2017-ben már 60 ezer forint volt. Látszik is, hogy a korábban is jobban kereső eladókat még jobban fizetik, nagyobb összegű emeléseket kaptak egy év alatt.

De hát végül a minimálbérek kötelező emelése megtette a maga hatását, karöltve persze a munkaerőhiánnyal, hiszen mindenütt azért jócskán mentek felfelé a havi keresetek. De a hátsó sorokban a szóródás kisebb lett, hiszen a minimálbért hozni kellett, de többre már nem nagyon futotta többeknek sem. A legkisebb bolti keresetek is 135 ezer forintról 159 ezer forintra kúsztak fel, de ez a 24 ezer forintos növekmény azért az átlagnál kisebb.

Nem sokat számít, hogy a hatályos előírások szerint egyes áruterületeken kötelező, máshol pedig nem a szakmai képesítés az eladó számára. Így például a húsféleségeket árusítónak kell a szakképesítés, a zöldségesnek, a könyvesbolti, vagy ruházati eladónak nem, de az illatszer és italárusnak már igen.

A boltok eladóinak 2017 márciusi bérrangsora a januári fizetésekhez mért változásokkal együtt a következő volt:

sorrend

bolttípus

2017 március 2016 március változás
1  sportszer 219 188 + 31
2  illatszer 217 187 + 30
3  italbolt 207 179 + 28
4  bútor 198 167 + 31
5  autószalon 195 174 + 21
6  élelmiszer vegyes 192 160 + 32
7  benzinkutas 182 162 + 20
8  ruhás 178 154 + 24
9  óra, ékszer 176 163 + 13
10  játék 173 148 + 25
11-12  híradástechnika 172 147 + 25
11-12  könyves 172 148 + 24
13  használt cikk 170 144 + 26
14  dohányáru 167 140 + 27
15-18  élelmiszer piac 163 139 + 24
15-18  ruhás piac 163 141 + 22
15-18  pékáru 163 137 + 26
15-18  zöldséges 163 139 + 24
19  hentes 162 135 + 27
20  halas 159 135 + 24
KSH, érték: ezer forint, fizikai foglalkozásúak havi bruttó átlagkeresete,
legalább öt főt foglalkoztató vállalkozások

(blokkk.com, 2017. május 31.)

 

Mennyi is lapult a borítékban: a halasok, húsosok nagyon kicsontozott borítékot kaptak

A bolti kiskereskedelemben év közben nem csak a forgalom, hanem a bér is hullámzik időről-időre. Előfordul, hogy az egyik hónapban valamelyik szakmacsoportban hirtelen megugrik a kereset, majd a következő hónapban lejjebb csúszik. A bérrangsorban év közben így folyamatos a csúszkálás, előrébb, vagy éppen hátrébb, mivel egyeseknél egyik hónapban vastagabb, másikban vékonyabb a boríték (lehet ilyen).

A bolti eladók rangsorának legnagyobb rejtélye, vajon a hal-, és a hentes miért szorul az utolsó két helyre. Az érthető, hogy az élelmiszerboltokban a legnehezebb a béremelés, hiszen ez ugyanolyan, az árba beépülő költség, mint a villanyáram számlája. Talán némi magyarázatot ad, hogy a rangsor utolsó helyein azok az élelmiszer eladók tanyáznak, akik jellemzően kisebb szakboltokban dolgoznak, ahol a legnehezebben fogadnak el a vásárlók áremelést. Az élelmiszerpiaci árusok sem állnak sokkal jobban. Az első pillantásra kivételnek tűnő úgynevezett vegyes élelmiszerboltok eladóinak bérét viszont az húzza fel, hogy ebbe a körbe tartoznak a nagy élelmiszeráruházak is, ahol köztudott a jóval nagyobb kereseti lehetőség.

2016 eleje és  vége között a legnagyobbat a könyveladók ugrottak a rangsorban, akik a 10. helyről a másodikra kapaszkodtak fel, a 60 ezer forint körüli béremelés nyomán. Az italboltosok általában a rangsor első helyein tanyáztak, de ehhez náluk kellett a legnagyobb béremelés, 73 ezer forint. Ezek bizony 40%-os fizuemelések.

A legkevesebb béremelés év közben a használtcikk üzletekben volt, mindössze 3 ezer forint (nekik nehezebben is megy a bolt). Tízezer alatt maradt az emelés a sportszerárusoknál (bár ők eleve sokat kerestek 2016-ban, hiszen dobogósok voltak), a már említett élelmiszer szakboltokban, az első pillantásra többet sejtető óra-, ékszerboltokban pedig éppen tízezer forint volt.

Természetesen a változások összefüggnek a kiinduló bérhelyzettel és a piacmenettel, valamint a már említett kiemelt vásárlási időszakokkal is. De hát, hogy ne legyen ilyen egyszerű, az Alexandra miatt nagyokat nyögő könyvszakma tudott szépen emelni a béreken decemberre, a játékboltok nem (nekik, akik kisebb játék szakboltok, feltehetően az keserítette meg a sorsukat az általában szokásosnak ígérkező karácsonyi csúcsban, hogy a Tesco a karácsony előtti tíz napon minden játékot 20%-kal olcsóbban kínált).

A boltok eladóinak 2016. decemberi bérrangsora a januári fizetésekhez mért változásokkal együtt a következő volt:

sorrend
bolttípus
december
január
béremelés
december
január
1 3  italbolt 241 168 + 73
2 10  könyves 211 150 + 61
3 1  sportszer 208 200 + 8
4 2  illatszer 204 187 + 17
5 4  autószalon 192 168 + 24
6 5  bútor 182 168 + 14
7 7  élelmiszer vegyes 178 156 + 22
8 6  benzinkutas 171 158 + 13
9 8  ruhás 171 154 + 17
10 11  játék 164 150 + 14
11 9  óra, ékszer 163 153 + 10
12 13  híradástechnika 158 146 + 12
13 17  élelmiszer piac 155 136 + 19
14 14  ruhás piaci árus 152 139 + 13
15 12  használt cikk 151 148 + 3
16 18  pékáru 150 136 + 14
17 15  dohányáru 148 139 + 9
18 16  zöldséges 147 138 + 9
19 19  hús 141 134 + 7
20 20  halárus 138 131 + 7
KSH, érték: ezer forint, fizikai foglalkozásúak havi bruttó átlagkeresete,
legalább öt főt foglalkoztató vállalkozások

Na és máshol

A boltokban az eladók 2016-ban mért évközi havi bruttó átlagkeresete emelkedésének üteme (12%) megközelítette a nemzetgazdaságban dolgozó fizikai munkások keresetnövekedését (13%), de hát a kiskereskedelem még mindig átlag alatt fizet. Ennek oka, hogy nehéz a vásárlókon túlzott áremeléssel leverni a magasabb bért.

Másként fest a helyzet a nagykereskedelemben (akik továbbadják az árut a boltosoknak, vendéglősöknek, különféle intézményeknek, de a családokat nem ők szolgálják ki, hanem a kiskereskedelem). A nagykereskedők 15%-kal tudták emelni a fizikai dolgozóik (raktári munkások) bérét és azt fel is tornázták a nemzetgazdasági átlag fölé, igaz, csak egy ezressel:

 

2016 december 2016 január béremelés
kiskereskedelem 172 154 + 18
nagykereskedelem 196 170 + 26
nemzetgazdaság 195 172 + 23
KSH, fizikai foglalkozásúak havi bruttó átlagkeresete, legalább öt főt foglalkoztatók

2017: a bérfelfordulás éve lehet

2016 utolsó negyedévében a boltokban foglalkoztatottak száma 367 ezer fő volt (ebbe az adatba mindenki beleszámít), ezen belül pedig az alkalmazottaké a nagyobb boltokban decemberben 194 ezer fő, a Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint. Az alkalmazotti körön belül a boltokban dolgozó fizikai dolgozók (eladók, pénztárosok, árufeltöltők) decemberi létszáma 140 ezer fő volt. 

Ezzel fordultak rá a boltok 2017-re, amikor a minimálbérek emelése hozott egy nem csekély súlyú fordulatot a bérgazdálkodásban (statisztika erről még nincs), tetézve a folytatódó munkaerőhiánnyal. Tovább izzad minden boltos, ki az eladóvadászattól, ki az eladóhiánytól, ráadásul minél kisebb egy bolt, annál nehezebben tudja kifizetni a magasabb béreket. A korábbi évek boltbezárása, ami főként a kisboltosok térvesztését jelenti, előreláthatóan folytatódni fog.

(blokkk.com, 2017. március 6.)

 

Bözsi fizuja az illatszerboltban már kétszáznegyvenezer felett jár

2016 novemberében, de októberben még 200 ezer alatt volt. A legtöbbet és a legkevesebbet kereső eladók átlagbére között 100 ezer forint a különbség. Még sokan szedhetik a sátorfájukat. A kínai piacokon is nőttek a bérek.

A Központi Statisztikai Hivatal beszámolója szerint 2016. novemberében a boltokban, áruházakban fizikai munkát végző eladók, pénztárosok, árufeltöltők havi bruttó átlagkeresete szépen emelkedett, hiszen januárhoz képest 25 ezer forinttal nőtt novemberre, túllépve a 179 ezer forintot. Ez bizony nem kevés, hiszen átlagosan 16%-os emelkedést takar, miközben a bolti kiskereskedelem növekedési üteme 5% alatt mozgott. A bért pedig a bevételből kell kifizetni, ugyanúgy, mint minden más költséget.

Ahol a legtöbbért tartották a markukat

Folyamatosan, hónapról-hónapra változik a bérrangsor, hiszen közben egymással is versenyeznek az egyes boltosok. Emelni viszont nem tud mindenki egyformán, a leginkább lemaradt élelmiszerboltokban van erre a legkevesebb esély, mivel itt aztán árgus szemekkel figyeli az árcédulát a vásárló. A nagyobb minimálbért is itt lesz a legnehezebb megadni. A kisebb keresetű vásárlók - vannak ilyenek - a legválogatósabbak, amit nem hagyhat figyelmen kívül a kereskedő sem.

Három áruterületen - illatszer, bútor, sportszer - 200 ezer forint fölé ugrott a havi bruttó átlagkeresete az eladóknak 2016-ban. A 170 ezer forint kiskereskedelmi átlag felett a vizsgált 20 bolttípus közül csak hatan voltak, a többiben csak kevesebbre futotta. A legjobban fizető illatszerbolt és a legvékonyabb borítékot adó húsbolt között 100 ezer forint a különbség.

A legnagyobb béremelést az illatszerboltok dolgozói könyvelhették el 2016-ban, ami döbbenetesen sok, hiszen 57 ezer forintot, 30%-os növekedést jelent. Jóval vastagabb lett a boríték a bútorboltokban is, a negyvenezer forint egyáltalán nem mondható kevésnek ebben a körben. Az úgynevezett élelmiszer vegyes üzletek hasonló nagyságrendű bérnövekedése mögött a nagy nemzetközi áruházláncok állnak, a diszkontok, hipermarketek, nagy szupermarketek ebbe a körbe tartoznak.

A bérrangsor közepén a különféle iparcikkárusok tömörülnek, ahol év közben 5-15 ezer forint körül szóródtak a béremelések.

Nem változott az, hogy a bérrangsor alsó fertályában az élelmiszer szakboltok állnak. Ezek többsége jellemzően hazai kisvállalkozás, így ebből is kitűnik, minél kisebb a boltos, annál nehezebben tudott eddig is bért fizetni.

Tudott dolog, hogy 2016-ban a béremelés motorja a munkaerőhiány volt, ami előreláthatóan marad még egy darabig a boltban is, de máshol is.

2017-ben sokaknak nehéz lesz kifizetniük a minimálbért, miközben a munkaerőhiánnyal is küszködni kell. A kiskereskedelemben egyébként nem mindenütt kötelező a nagyobb szakmai (garantált) bérminimum megadása, például az élelmiszerboltban illatszerboltban, híradástechnikai boltban igen, de a zöldséges, ruhás, vagy könyvesboltban már nem. Ez is okoz majd némi felfordulást. Figyelembe kell venni persze azt is, hogy eddig sem a minimálbér és a szakmai bérminimum volt a döntő tényező a béremelésekben, hiszen akkor nem kullogna a sor végén az élelmiszerbolt.

Ráadásul az online kassza a munkaerő gazdálkodásban is nagyobb fegyelemre ösztönöz, hiszen a ha több bevételt kell bevallani, akkor bizony ahhoz több költség is dukál.

(blokkk.com, 2017. január 26.)

 

A legtöbbet az élvhajhászokat kiszolgálók, a legkevesebbet a hentesek keresnek: karácsony táján ez kevés lesz

Pedig a hentes nagyon keresett. Kevés az eladó, pedig több a bér: egy év alatt 10%-kal nőtt az eladók bére a boltokban. A karácsonyi roham nem úszható meg további béremelés nélkül, hiszen ilyenkor több munkáskéz, végső esetben túlóra kell a boltban. A "rögtön jövök" tábla kevés lesz.

A Központi Statisztikai Hivatal legutóbbi adatai szerint jócskán megemelték az eladók bérét a boltosok, egy év alatt 10%-kal. A nemzetgazdasági átlag csak 8%, a havi bruttó kereseteket nézve a fizikai dolgozók körében. Közelített is egy ezrest a kiskereskedelem a nemzetgazdasági átlaghoz mért lemaradásából, egy évvel ezelőtt a különbség még 21 ezer forint volt, most már csak 20 ezer forint. Ez tűnhet lassú menetnek is, de hát a bért ki is kell fizetni valamiből, a kiskereskedelmi forgalom növekedési üteme pedig csak 5% volt 2016-ban. Van egyébként több, a kereskedelemnél rosszabbul fizetett ágazat is.

A kereskedelem bérmozgása egy év alatt a következő volt:

 
2016 augusztus
2015 augusztus
változás
kiskereskedelem
161.710
146.815
 + 14.895
nagykereskedelem
175.007
162.409
 + 12.598
nemzetgazdaság
181.682
167.754
 + 13.928
KSH, fizikai foglalkozásúak havi bruttó átlagkeresete, legalább öt főt foglalkoztatók

Nehezen bírják az élelmiszerboltok

A legnehezebb az élelmiszerboltok helyzete, mivel ebben a körben januárhoz képest csökkent is némileg a fizikai dolgozók száma. A KSH legutóbbi adatai szerint 77.208 fő, augusztusban viszont már csak 76.315 fő dolgozott valamilyen élelmiszerboltban, a létszámesés mértéke 893 fő. A statisztikusok szerint ez bőven hibahatáron belül van, de ha melléhelyezzük azt az adatot, hogy a kereskedelemben 2016. második negyedévében (ez az utolsó adat) tovább nőtt a betöltetlen álláshelyek száma, másfélszerese volt az egy évvel korábbinak, akkor kockázatos egy kézlegyintéssel elintézni ezt létszámcsökkenést.

A bolti, áruházi kiskereskedelem összlétszáma - 192 ezer fő - nem változott év eleje óta, így annyi összegezhető, hogy a 10%-os béremelés éppen az eladók megtartására elég, de nem tudni, meddig. Feltehetően lesznek még magasabbak is a bérek a közeljövőben, főleg karácsonykor, amikor jócskán kell a több munkáskéz a boltban.

A legnehezebb bért emelni az élelmiszerboltban, mivel könnyen áremelésbe csaphat át a nagyobb fizetés, amit itt nem nagyon kedvelnek a vásárlók. Így nem csoda, hogy többségében továbbra is az élelmiszerboltok fizetnek a legrosszabbul. Kivétel persze akad, ilyen az italbolt, vagy az úgynevezett élelmiszer jellegű vegyes bolt, ahol már mást is árulnak az éteknek valók mellett. A hipermarketek, nagyobb szupermarketek is ebbe a körbe tartoznak, ami feltehetően felfelé húzza az átlagot.

Az élbolyban az élvezeti cikkes eladók állnak, így a sportszeresek, az illatszeresek és az italboltok.

Természetesen cserélődnek is a helyek, akár hónapok alatt is, hiszen korábban még az illatszer eladó keresett a legjobban. A béremelés nagyságában mért változások is sejtetik a kisebb-nagyobb helycseréket: a nagyobb összegű béremelés előrébb tolhatja a szakmacsoport bérátlagát. Egy év alatt a legnagyobb emelés az autószalonokban volt, de ettől alig maradtak el a már említett élelmiszer vegyes áruházak.

A legkevesebbet az italárusok bérén emeltek a boltok, de hát itt egyébként is magasak a bérek. A piaci árusok hó végi borítékja is alig vastagodott a többiekhez képest, de a hentesek sem keresnek sokkal többet az egy évvel korábbihoz képest.

A bolti eladók, pénztárosok, árufeltöltők bére hónapról hónapra változik, nem véletlenül: a nagy boltok létszámigényét a megszaporodott hirdetések, a kicsikét a "rögtön jövök" táblák gyarapodása pontosan mutatja. Van, akinek már csak egy eladóra futja. De akad olyan boltos is, aki egyedül árusít egyszerre két boltban: kiírja a mobil telefonszámát az egyik ajtajára, ha éppen a másikban kiszolgál. És természetesen abban is besegítenek egymásnak a kisboltosok, hogy a "rögtön jövök" tábla helyett figyelik a másik boltját is.

A KSH adatai szerint a boltok eladóinak bérrangsora a 2015. évi fizetésekhez mért változásokkal együtt a következő:

bolttípus
2016. augusztus
2015. augusztus
változás
1
sportszer
197.012
192.119
+ 4.893
2
illatszer
190.783
184.304
+ 6.479
3
italbolt
186.601
181.766
+ 4.835
4
autószalon
179.659
160.856
+ 18.803 
5
bútor
178.329
162.318
+ 16.011
6
élelmiszer-vegyes
168.068
150.053
+ 18.015
7
ruházat
159.806
147.456
+ 12.350 
8
benzinkút
157.632
146.158
+ 11.474
12
könyv
153.485
137.108
+ 16.377
13
játék
151.430
129.628
+ 21.802 
14
híradástechnika
149.001
132.645
+ 16.356
15
használt cikk
147.143
134.405
+ 12.738 
16
pékárus
141.847
130.722
+ 11.125
18
dohányáru
141.312
134.208
+ 7.104 
19
zöldséges
139.883
131.183
+ 8.700
 20
élelmiszerpiac
138.921
133.048
+ 5.873
21
hal
137.444
121.273
+ 16.171
22
húsáru
137.003
130.596
+ 6.407 
KSH, fizikai foglalkozásúak havi bruttó átlagkeresete, legalább öt főt foglalkoztatók

(blokkk.com, 2016. november 10.)

 

Berúgni jó: az italboltosnak, de hát ez is kevés

A keresetek nőttek ugyan a boltokban, a létszám azonban nem moccant. A bérrangsort az élvezetek vezetik: az italboltosok a dobogó második fokára kapaszkodtak, az illatszeresek mögé. Az élelmiszer boltok - hiába a diszkontok 300 ezer forintos fizetése - a legrosszabbul fizetnek, mivel a kisboltok alaposan lehúzzák az átlagot. Továbbra is a hentes keres a legrosszabbul.

A Központi Statisztikai Hivatal kimutatásából kitűnik, hogy a bolti kiskereskedelemben az egyes szakterületek között továbbra is jókora bérkülönbségek vannak, az egyes szakterületek között több mint 50 ezer forint a különbség. A dermesztő munkaerőhiányt bizonyítja, hogy a nemzetközi áruházláncok a béreket folyamatosan felsrófoló versengése és az ágazat átlagos bérszintjének emelkedése ellenére a bolti kiskereskedelem alkalmazottainak létszáma 2016-ban a januárihoz képest semmit sem nőtt az első félév során, júniusban 192 ezer fő volt (a négy főnél többet foglalkoztató áruházakban), ezen belül a fizikai dolgozók 140 ezer fős és a részmunkaidősök 42 ezer fős tábora sem gyarapodott.

A boti kiskereskedelem egészét nézve (amiben a nemzetközi áruházak és a kisebb, de négy főnél nagyobb sarki fűszeresek, butikok is benne vannak) pedig nőttek a havi bruttó átlagkeresetek, a júniusi átlagos 15l ezer forint 9%-kal több az egy évvel korábbinál. Ez a növekedési ütem ráadásul másfélszerese a fizikai dolgozók országosan mért keresetnövekedésének, mivel a nemzetgazdasági átlag ugyanebben az időszakban csak 6%-kal emelkedett. A béremelésnek korlátja is van ugyanakkor, hiszen a hónap végén át kell adni a borítékot a dolgozóknak, márpedig ahhoz elégséges bevétel is kell. A vásárló pedig nem rest az olcsóbb boltot felkeresni, ha valahol megugranak az árak.

A bérrangsort az élvezetek vezetik, miközben élelmiszerboltban dolgozni a legrosszabb

Az egyes szakterületek bérrangsora áprilishoz képest - tehát rövid idő alatt is - változott. Az italbolt felkapaszkodott a második helyre, áprilisban még csak a negyedik volt. Az illatszer a második helyről a csúcsra ugrott, miközben a korábban vezető sportszer lecsúszott a dobogó harmadik fokára, mivel itt még a havi bruttó átlagkeresett csökkent is áprilishoz képest (nem is keveset, 18 ezer forintot, amiben nem kizárt, hogy ez az összeg a vasárnapi pótlékba ment át, de azért így is jóval átlag feletti maradt a bér).

Egy év alatt a legtöbbet a játékboltosok fizetése ugrott meg, közel 23 ezer forinttal, de így is csak a bérrangsor közepe táján mocorognak. A legkisebb béremelést - ki gondolná - az óra, ékszer árusok kapták júniusig, 3-4 ezer forint között.

Az élelmiszerboltoknál a bérhelyzet az átlagot tekintve nem változott. Továbbra is a legjobban hiányzó hentes kapja a legkevesebb fizetést, ami az átlagnál kisebb mértékben, hétezer forinttal emelkedett egy év alatt. Élelmiszerboltban dolgozni a legrosszabb, a hó végi borítékot nézve. Hozzátartozik a képhez, hogy az egyes áruházak, a kicsik és a nagyok között óriásiak a különbségek, az pedig egy izgalmas kérdés, miért dolgozik egy eladó kevés pénzért kisboltban (Terjedelmi korlátok miatt nehézkes kifejteni ennek okait, de szerepet játszhat ebben például egyebek mellett az is, hogy főleg az ország keleti felében a kisebb településeken helyben más munkalehetőség alig akad, mozdulni pedig nehézkes is lehet. Nem lehet kizárni azt sem, hogy a borítékot kikerülve zsebbe is cseppen valami, hiszen az online pénztárgép ellenére azért még mindig akad olyan boltos, ahol elfelejtenek időnként nyugtát adni).

A KSH adatai szerint a boltok eladóinak bérrangsora a 2015. évi fizetésekhez mért változásokkal együtt a következő:

bolttípus
2016. június
2015. június
változás
1 illatszer 192.934 182.067 + 10.867
2 italbolt 191.737 176.828 + 14.909
3 sportszer 189.340 177.813 + 11.527
4 autószalon 181.012 161.986 + 19.026
5 ruhás 158.034 149.384 + 8.650
6 benzinkutas 155.906 142.400 + 13.506
7 óra, ékszer 155.180 151.497 + 3.683
8 játék 153.762 131.014 + 22.748
9 híradástechnikás 149.284 135.607 + 13.677
10 használt cikk 146.854 134.335 + 12.519
11 könyves 146.413 137.170 + 9.243
12 élelmiszereladó 141.383 135.550 + 5.833
13 zöldséges 139.915 133.543 + 6.372
14 pékárus 139.263 129.323 + 9.940
15 halárus 138.333 124.154 + 14.719
16 hentes 136.608 129.325 + 7.283
kiskereskedelem
159.060
145.557
+ 13.503
nemzetgazdaság 179.562 169.475 + 10.087
KSH, fizikai foglalkozásúak havi bruttó átlagkeresete, legalább öt főt foglalkoztatók

Az előbbiekben bemutatott havi bruttó átlagkeresetekhez képest az átlagos munkajövedelem mindössze néhány ezer forinttal több.

(blokkk.com, 2016. augusztus 24.)

 

Mennyit kereshetnének a vendégmunkások a boltban?

Bolti eladók bérrangsora: a sportszerárus keresi a legtöbbet, a hentes a legkevesebbet. A különbség 72 ezer forint. Az élelmiszer bolt fizet a legrosszabbul. A bérek az elmúlt években annyit nőttek, mint a kiskereskedelmi forgalom. A kínai piacokon már van vendégmunkás, de van, aki az uniós munkaerőpiacon keresgél már ma is, köztük a Tesco és a Lidl is.

A híradások szerint megugrott az üres álláshelyek száma a kereskedelemben is, így a bérek nagyobb emelésére kényszerülnek a boltok, áruházak. A bérek azonban nem egyformák, hiszen szakmacsoportonként eleve eltérőek, ráadásul a kereskedők cégenként is másként fizetik az eladóikat. A különbségek nem csekélyek, hiszen 2016. áprilisában - a Központi Statisztikai Hivatal legutóbbi adatközlése szerint - a legtöbbet a sportszerárusok kerestek, bruttó átlagkeresetük 207 ezer forint volt, miközben a hentesek csak 135 ezer forintot számolhattak össze hónap végén. Ez bizony tetemes, 72 ezer forintos különbség.

Egyértelmű, hogy a legjobban a különféle iparcikkeket árusító boltokban lehet keresni, miközben az élelmiszer eladók a sor végén kullognak, már ami a bérüket illeti. Az egy szem kivétel az italbolt. Feltehetően ebben a sorrendben szerepet játszik az is, hogy az élelmiszerértékesítés munkaerő igényes terület, ráadásul a legárérzékenyebb is, így nem lehet a költségeket és ezeken keresztül az árakat vég nélkül emelgetni. A keresetekben éllovas sportszer, illatszer és autó már eleve magasabb jövedelmet feltételez az ezeket árusító boltokba betévedő vásárlók zsebében, akik vélhetően könnyebben megfizetik a drágább holmikat is, amelyek bevételéből több futja az eladó bérére. Kivételek persze itt is akadnak, hiszen a használt cikk eladó keresete megelőzi a híradástechnikást, ráadásul az óra, ékszer eladók csak a középmezőnyben kullognak.

Nagy a szóródás abban is, hogy mennyivel emelkedtek a bérek 2016-ban az előző évhez képest. A legjobban a sportszeresek jártak, ahol 25 ezer forinttal vastagodott a boríték, a legrosszabbul pedig az óra, ékszer árus eladók, ahol mindössze 152 forinttal.

Az eladók bére alaposan elmarad a nemzetgazdaság 181 ezer forintos átlagától, bő 25 ezer forinttal. A fizikai dolgozók nemzetgazdasági átlagánál többet mindössze a sportszer és az illatszer árusok keresnek. A 2016. évi bérnövekedés mértéke is kisebb a kereskedelemben az országos átlagnál.

A KSH adatai szerint a boltok eladóinak bérrangsora a 2015. évi fizetésekhez mért változásokkal együtt a következő:

bolttípus

2016. április 2015. változás
1 sportszer 207.301 181.849 + 25.452
2 illatszer 189.996 187.460 + 2.536
3 autószalon 177.919 161.508 + 16.411
4 italbolt 176.469 172.464 + 4.005
5 ruhás 156.125 149.766 + 6.359
6 benzinkutas 155.447 144.194 + 11.253
7 óra, ékszer 153.017 153.169 + 152
8 könyves 148.697 142.380 + 6.317
9 használt cikk 147.622 134.999 + 12.623
10 híradástechnikás 145.530 134.616 + 10.914
11 játék 144.217 130.388 +13.829
12 pékárus 138.885 130.962 + 7.923
13 zöldséges 138.702 132.292 + 6.410
14 halárus 136.611 120.192 + 16.419
15 hentes 134.765 129.706 + 5.059
kiskereskedelem
155.699
148.144
+ 7.555
nemzetgazdaság 181.265 170.266 + 10.999
KSH, fizikai foglalkozásúak havi bruttó átlagkeresete, legalább öt főt foglalkoztatók
változás: 2016. április/2015.

Kapaszkodnak a boltok, áruházak, de csak amennyire a bevételük nő

Az elmúlt négy esztendőben egy-egy kisebb hullámvölggyel tarkítva, de végül is nőttek a bérek a bolti, áruházi kiskereskedelemben. A fizikai dolgozók körében a nemzetgazdasági átlagához képest egy ezressel azért nőt a lemaradás 2012. és 2015. között.

A kiskereskedelmi forgalom ebben az időszakban együttvéve 12%-kal nőtt, a bérek pedig 11%-kal, ami azt jelenti, hogy közel annyival emelkedtek a keresetek, amennyivel a forgalom értéke bővült a boltokban, áruházakban, az átlagot tekintve. Évente ez 3-4%-os béremelést jelentett, ami 2013-ban több, 2014-ben és 2015-ben kevesebb volt a kiskereskedelmi forgalom bővülési üteménél. Tehát az átlagot tekintve a kiskereskedelemben a munkaerőhiány ellenére az elmúlt években a forgalomnövekedés üteménél nem nőttek nagyobb mértékben a bérek. Az egyes bolttípusok és természetesen vállalkozások között azonban jókora különbségek is voltak.

A béremelkedés szóródása az elmúlt években az egyes bolttípusoknál eltérő volt, amit a következő adatok mutatnak:

bolttípus

2012. 2013. 2014. 2015. változás 2015/2012.
1 sportszer 111.778 128.839 153.619 181.849 + 70.071
2 illatszer 175.258 163.225 166.133 187.460 + 12.202
3 autószalon 149.421 147.526 153.785 161.508 + 12.087
4 italbolt 117.770 122.369 136.375 172.464 + 54.694
5 ruhás 133.943 138.212 144.731 149.766 + 15.823
6 benzinkutas 128.795 134.221 134.946 144.194 + 15.399
7 óra, ékszer 142.464 147.037 146.907 153.169 + 10.705
8 könyves 119.345 124.396 133.614 142.380 + 23.035
9 használt cikk 123.461 119.416 126.788 134.999 + 11.538
10 híradástechnikás 126.183 123.998 129.687 134.616 + 8.433
11 játék 118.528 124.732 118.076 130.388 + 11.860
12 pékárus 117.477 120.445 124.097 130.962 + 13.485
13 zöldséges 116.027 119.020 126.880 132.292 + 16.265
14 halárus 112.464 123.440 135.917 120.192 + 7.728
15 hentes 115.798 120.139 125.072 129.706 + 13.908
kiskereskedelem
133.307
137.960
142.641
148.144
+ 14.837
nemzetgazdaság
154.008
159.505
162.421
170.266
+ 16.258
KSH, fizikai foglalkozásúak havi bruttó átlagkeresete, legalább öt főt foglalkoztatók

Van, aki már keresi a vendégmunkást: jöhet, ha akar

Magyarországon az üres álláshelyek száma a kereskedelemben a Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint 2016. első negyedévében háromezer-nyolcszáz fölé ugrott, 2012. elején pedig csak megközelítette az ezerötszázat, ami két és félszeres növekedés ebben az időszakban. A négy főnél nagyobb kiskereskedelmi vállalkozások körében 2016. áprilisában 196 ezer fő volt a létszám, 11 ezer fővel több, mint egy évvel korábban. A fizikai dolgozók létszáma a boltokban, áruházakban 156 ezer fő volt, ami úgyszintén 11 ezer fővel nőtt egy év alatt. Tehát lehetett létszámot bővíteni, de a munkaerőhiány így is emelkedett. Hozzátartozik a képhez, hogy időközben 3 ezer kisbolt tönkrement, a nagyobb láncok viszont bővítették hálózatukat.

Külföldiek - vendégmunkások - egyébként ma is dolgoznak a kereskedelemben, feltehetően legnagyobb létszámban a kínai piacokon, például Józsefvárosban, ráadásul számos nemzet eladója - az Unión belülről és kívülről - képviselteti magát itt, a kínaiak, vietnámiak mellett.

A vendégmunkás, ha jó pénzt szimatol, megy magától is. Ha eddig több nem jött, akkor feltehetően nem vonzotta a bér (persze, korlátozások is akadályozhatják a jövés-menést). Az Európai Foglalkoztatási Szolgálat adatbázisában 48 ezer bolti eladó állást hirdetnek, ezen belül Németországban 23 ezret, Ausztriában közel 3 ezret. Magyar kereskedők 420 eladót keresnek ezen a csatornán, kis hazai cégek mellett hirdet itt a Tesco, a Lidl, az OBI, a magyarok közül például a Mecsek Zrt, a Kisalföld Füszért, mellettük jó néhány dohánybolt, húsbolt, virágbolt, ruházati bolt. Pénztárost 28 helyre keresnek a magyar boltosok. Kérdés persze, hogy ennyi fizetésért jönne-e az eladó állást kereső, vagy inkább máshol kísérletezik, esetleg ahol több a fizetés.

(blokkk.com, 2016. július 13.)

 

Az élelmiszerbolt fizet a legrosszabbul

Eladók, szolgáltatók bérrangsora: a taxis is átlag alatt keres. Nincs elég hentes, de alig emelkedik a bére. A ruhás eladók jól jártak. Italboltosnak, sportszeresnek lenni nagyon jó. Az online kassza pedig a munkaerőpiacot is nyomja.

Lehet, hogy a kereskedelem szeretni fogja a közmunkásokat a végén? A Központi Statisztikai Hivatal kimutatása szerint a bolti, áruházi kiskereskedelemben a fizikai dolgozók 161 ezer forintos átlagos bruttó bére alaposan elmarad a nemzetgazdaság átlagától, 2015. novemberében a különbség 23 ezer forint volt. Sok boltos panaszkodik, hogy nincs megfelelő munkaerő a piacon, emelkedtek is év közben a bérek 17 ezer forinttal, de ez is kisebb a nemzetgazdaság egészében mért évközi 27 ezer forintos növekedésnél.

A legkisebb és a legnagyobb bérek

A legkisebb fizetéseket az élelmiszerboltokban adják, a sokat emlegetett hentesek pedig 132 ezer forintot keresnek (persze, ez bruttó, ebből lejönnek a közterhek), ráadásul év közben mindössze közel négy ezer forinttal nőtt a bérük. Az italboltosok sokkal jobban keresnek a maguk átlagos 167 ezer forintos bérével, amiben feltehetően a szigorú jövedéki szabályozás is szerepet játszhat. A prímet a sportszerárusok viszik, 184 ezer forinttal, hiába, a divat és a tehetősebb vásárló is felfelé húzhatja a béreket.

Feltehetően főleg a ruházati kereskedők bérének megugrásában jelentékeny szerepet játszott, hogy több lett a teljes munkaidős és kevesebb a részmunkaidős az elmúlt hónapokban. Emellett a vasárnapi boltzár is hozhatott valamit a ruhás eladók konyhájára, hiszen a plázákban a legtöbb bolt ruhás, a vasárnapi pótlék pedig megszűnt, így megmaradhatott belőle valamennyi béremelésre is. Igaz, a plázás boltok a vasárnapi boltzár nyomán forgalmuk egy részét elbukták, de spórolhattak is költséget. A könyves eladóknál is nagyot ugrott év közben a bér, bizonyára a ruhás kereskedőkhöz hasonló okok miatt.

Online kassza a borítékban is

Egyértelmű, hogy a kiskereskedelmi forgalom 2015. évi 5-6%-os növekedésében jelentősebb szerepet játszott az online kassza piactisztító hatása, mivel a KSH csak a nyugtás, tiszta forgalmat méri. Igen, de ha az ügyeskedő boltos több nyugtát ad, több költségről is el kell számolnia, így feltehetően a létszám előző évhez mért változásában, növekedésében ez is szerepet játszott, mivel több alkalmazottat jelenthettek be.

Úgy tűnik azonban, hogy az élelmiszerkereskedelemben nem engedi meg a piac (aki a vásárló) a nagyobb bérköltség növelést, hiszen akkor a fogyasztói árat is emelni kellene. Bizonyára a 27%-os áfa sem tesz jót a piacnak, de ez majd a későbbi sertéshús árakból kiderül, ki az erősebb, a hentes, vagy a vásárló?

Nos, a bolti, áruházi kiskereskedelem bérrangsora - a legkisebbtől a legnagyobb irányában, néhány szolgáltatóval kiegészítve - a következő:

 
2015.november
2015 február
2015 november/
február
2014
2013
2015 november/ 2013
halárus 119.692 114.692 + 5.000 135.917 123.440 - 3.748
pékárus 131.456 129.281 + 2.175 124.097 120.445 + 11.317
hentes 131.741 128.007 + 3.734 125.072 120.139 + 11.602
zöldséges 132.133 130.973 + 1.160 126.880 119.020 + 13.113
híradástechnikás 135.531 133.271 + 2.260 129.687 123.998 + 11.533
könyves 148.858 131.523 + 17.335 133.614 124.396 + 24.462
ruházatis 151.284 129.902 + 21.382 130.931 125.250 + 26.034
autószalon 166.210 155.978 + 10.232 153.785 147.526 + 18.684
italbolt 167.174 164.889 + 2.285 136.375 122.369 + 44.805
sportszer 183.586 160.276 + 23.310 153.619 128.839 + 54.747
kiskereskedelem 161.057 143.675 + 17.382 142.641 137.960 + 26.097
vendéglátós 128.203 120.237 + 7.966 120.564 116.105 + 12.098
fodrász, kozmetikus 129.337 125.526 + 3.811 123.855 118.469 + 10.868
épület takarítás 132.015 124.374 + 7.641 126.467 114.112 + 17.903
épület építés 140.412 126.009 + 14.403 127.401 123.622 + 16.790
taxis 144.308 138.839 + 5.469 138.996 136.483 + 7.825
nemzetgazdaság 184.331 157.691 + 26.640 162.421 159.505 + 24.826
KSH, fizikai foglalkozásúak bruttó havi átlagkeresete, érték: forint

Létszám

Semmi új, már ami a vasárnapot illeti. Novemberben a vasárnapi boltzárral érintett bolti, áruházi kiskereskedelemben 187 ezren dolgoztak, ez októberhez képest alig változott (októberben 186 ezren). Így nem változott a vasárnapi boltzár létszámmérlege sem, év közben másfélezerrel csökkent a létszám (vigyázat, ez csak a kiskereskedelem, a kereskedelem egészében, a nagykereskedelemmel együtt számolva már nem volt létszámcsökkenés).

(blokkk.com, 2016. január 21.)

 

Hiába hiánycikk a hentes, gáz a fizetése

A legrosszabbul kereső eladók fizetése emelkedik a legkevesebbet. A vasárnapi boltzárat megszívták az eladók.

Karácsony előtt lezárultak a 2016-ra szóló bértárgyalások. A költségvetés és az adóváltozások nyári elfogadása igazából már bebetonozta a lehetőségeket, a tárgyalások féleredménye ezt igazolja: a 105 ezer forintos minimálbér 111 ezer, a 122 ezer forintos garantált bérminimum 127 ezer forint lesz. Ennyit akart a kormány. A munkavállalóknak ez kevés, bár van olyan szakszervezet, amelyik ezt hajlandó aláírni. Az alá nem író szakszervezet egyik vezetője ki is fejtette, hogy - szavait lefordítva - semmi értelme nem volt a tárgyalásoknak, hiszen a kormány nem volt hajlandó változtatni a költségvetéshez és adókhoz igazodó kereten.

A munkaadók között is akad olyan, amelyik soknak tartja ezt a 6-7 ezer forint emelést, mivel egyes híresen rosszul fizető ágazatoknak ez túlzott teher. Van, aki pedig abban bízik, hogy majd a piac feloldja az alacsony bérek okozta feszültségeket, hiszen a kiskereskedelmi szektor egyes szereplői máris a fizetések emelésére kényszerültek. Szerinte. Ráadásul nagyon lelkesen méltatta a tárgyalásokat egyik nyilatkozatában, mintha ezen bármi is eldőlhetett volna.

Egyébként pont most lett volna sok értelme egy közös bérajánlást kialakítani, ha már a minimálbérekkel nem lehetett mit kezdeni.

Tényleg? A legrosszabbul keresők jártak eddig a legrosszabbul

Munkaerőhiány eddig is volt a kereskedelemben, de tény, hogy 2015-ben a korábbi évekhez képest már két-, kétszeresére nőtt a KSH szerint nyilvántartott üres álláshelyek száma, ami  a legutóbbi, a 2015. harmadik egyedévi adat szerint 3.725. Ez az összes bolti, áruházi alkalmazott 1,1%-ának megfelelő arány. A legrosszabbul a halárus, a hentes és a pékárus keres.

Könnyű azt feltételezni, hogy ha munkaerőhiány van, főleg a keresett szakmákban, akkor ott jól megemelik a béreket, juttatásokat. Ennek ellenére a sokat panaszkodó kereskedelemben a legrosszabbul kereső fizikai alkalmazottak körében ez nem egészen így történik. A minimálbér 2013-2015. között 98 ezer forintról 105 ezer forintra nőtt, a három év alatt 7 ezer forinttal emelkedett. A garantált bérminimum, ami a szakképzetteknek járó legkisebb bér, 114 ezer forintról 122 ezer forintra nőtt, a különbség 3 év alatt 8 ezer forint.

Szükséges persze megjegyezni, hogy a minimálbér az elnevezése alapján valóban csak a kötelező legkisebb bért jelenti, többet fizetni szabad, főleg, ha a munkaerő piac úgy diktálja (bizonyára nem kell szépíteni, a munkavállaló a magasabb, a munkaadó a kisebb bérben érdekelt).

Nos, a kereskedelemben több olyan szakma is van a legrosszabbul fizetők között, ahol az átlagkereset három év alatt még annyit sem emelkedett, mint a kötelező minimálbér, vagy bérminimum, így a halárusé, vagy a ruházati eladóé. A többiek sem büszkélkedhetnek azonban, hiszen a hentesnek is csak 10 ezer forinttal ugrott meg három év alatt a havi átlagkeresete. 2015-ben év közben sem szaladtak el a bérek, hiába  volt a nagy sírás-rívás, hogy nincs elég munkaerő, a legrosszabbul keresők többségének az átlagtól elmaradó mértékben vastagodott a borítékja.

A legrosszabbul keresők alaposan elmaradtak a bolti, áruházi kiskereskedelem átlagától is. A nemzetgazdaság más területeit nézve a legrosszabbul keresők néhány ezressel azért jobban jártak az eladóknál a béremelések mértékét nézve. A nemzetgazdaságban 2015. februárja és októbere között közel 15 ezer forinttal nőtt a fizikai dolgozók átlagkeresete, miközben a kereskedelemben csak ennek harmadával emelkedtek a bérek.

A kereskedelemben a vasárnapi boltzár nyomán megtakaríthatták az áruházak a korábban adott vasárnapi pótlék jelentős részét (most már csak öt vasárnap lehet nyitva tartani, viszont kétszeresére, 100%-ra emelkedett a vasárnapi pótlék, de így is 80%-a a cégek zsebében maradt). Nőtt is a forgalom, de hát úgy tűnik, ez még mindig kevés, vagy éppen még elviselhető a jelenlegi munkaerő hiány.

Vagy talán van itt még más is? Rebesgetik, de hát ez már a statisztikában nincs benne, ami viszont a következőket mutatja:

  2013 2014 2015 február 2015 október 2015 október/2013 2015 október/február
halárus 123.440 135.917 114.692 118.500 + 4.940 + 3.808
hentes 120.139 125.072 128.007 130.199 + 10.060 + 2.192
pékárus 120.445 124.097 129.281 130.622 + 10.177 + 1.341
zöldséges 119.020 126.880 130.973 132.450 + 13.430 + 1.477
ruházatis 125.250 130.931 129.902 130.549 + 5.299 + 647
híradástechnikás 123.998 129.687 133.271 135.566 + 11.568 + 2.295
könyves 124.396 133.614 131.523 139.739 + 15.343 + 8.216
kiskereskedelem 137.960 142.641 143.675 148.413 + 10.453 + 4.738
vendéglátós 116.105 120.564 120.237 125.663 + 9.558 + 5.426
fodrász 118.469 123.855 125.526 130.471 + 11.822 + 4.945
takarítás 116.582 128.191 125.301 135.142 + 18.560 + 9.841
épület építés 123.622 127.401 126.009 138.543 + 14.921 + 12.534
nemzetgazdaság 159.505 162.421 157.691 172.316 + 12.811 + 14.625
KSH, fizikai foglalkozásúak bruttó havi átlagkeresete

Az előbbi adatok a teljes és a részmunkaidősök keresetét összevonva tartalmazza, de a KSH munkaerő piaci adataiból közben kiderült, hogy nőtt a teljes munkaidősök, és csökkent a részmunkaidősök aránya 2015-ben. A kiskereskedelemben az alkalmazottak teljes létszáma 2015-ben az év elejéhez képest egyébként másfél ezer fővel csökkent.

Az online kassza a munkaerőpiacot is pucolja

Feltehetően az online kassza a munkaerőpiacot is tisztítja, hiszen aki több nyugtát ad, az több költséget is számol el (ebben érdekelt). Feltehetően nőtt a bejelentett alkalmazottak száma, talán az is megkockáztatható, hogy a teljes munkaidősök és a részmunkaidősök arányának már említett csökkenése ezzel is összefügg

2016-ben előreláthatóan a minimálbérek felfelé tolják majd a kereseteket, de hát az elmúlt évek adataiból látszik, hogy ez nem megy gőzerővel minden szakterületen. Elképzelhető, hogy egy nagyobb arányú minimálbér emelés erősebb löketet adna a béremelésnek, de hát könnyen lehet, hogy ennek kárát is látnák egyes alkalmazottak, akik keresete, már nem is biztos, hogy annyira nőne, vagy éppen munkaideje csökkenne. A munkaerő piac kíméletlen, ezt az előbbi adatok is igazolják. A boltok, áruházak egy része, főleg a kisebbek, de néhány döcögős tempót mutató nagy sem tud nagyot emelni a béreken, mivel versenyképessége, költséggazdálkodása, munkamódszere alaposan elmarad a korszerű kereskedelem követelményeitől, márpedig a magyar piacon a vásárló rendkívül árérzékeny. Ő fizeti a bért is, amikor vesz egy kiflit.

(blokkk.com, 2015. december 22.)

 

 

A legrosszabbul fizető munkahelyek

A béreken egyáltalán nem látszik, hogy hentesből, vagy éppen pincérből nincs elég munkaerő. A hentes és a pincér a legrosszabbul keresők közé tartozik, a statisztika szerint. Az erdőgazdálkodó és a postás fizetése között közel kétszeres a különbség, a sportszer árus keresete pedig másfélszerese a halárusénak, vagy éppen a hentesének.

Az elmúlt időszakban gyakran lehetett hallani arról, hogy a nemzetgazdaság számos területén súlyos szakemberhiány van. Nem véletlen, hogy a 2016-os évet előkészítő bértárgyalásokon jókora a különbség a munkavállalók és a fizetéseket adó munkáltatók ajánlatai között. A jelenlegi 105 ezer forintos minimálbért a munkáltatók 3-4%-kal, a munkavállalók ennek a háromszorosával emelnék.

A szűk keresztmetszetet mindkét oldalon a legrosszabbul keresők alkotják, persze más-más előjellel, a béremeléseket tekintve. A sok adó miatt eleve nehéz bért emelni, ami a vállalkozás költsége, mivel a piac, a vásárló nem hajlandó sokkal többet fizetni egy-egy portékáért, ha például a neten, vagy a szomszéd ország áruházában olcsóbban meg tudja venni.

A munkáskéz oda megy, ahol többet tud keresni
ha tud, vagy nem is tudni, miért

Nos, talán érdemes megszemlélni, hol a legkisebbek a bérek a nemzetgazdaság különböző termelő területeit összevetve, azzal, hogy ezek is csak átlagok, sok-sok különbséggel. Befolyásolhatja az átlagos fizetéseket a teljes- és részmunkaidősök aránya, vagy éppen a szezonalitás, de természetesen a munkaerő piaci kereslet és kínálat is. Néhány szakterület sajátossága lehet a borravaló is, vagy - amiről nincs hivatalos adat - a zsebbe dugott, vagy éppen zsebre vágott jutalék is.

A Központi Statisztikai Hivatal legutóbbi, a január-szeptemberi időszakot felmérő összegzése szerint az egyes termelő ágazatokat nézve a három legrosszabbul fizető terület a szállodaipar és vendéglátás (156 ezer forint bruttó átlagkeresettel), a mezőgazdaság (183 ezer forinttal) és az építőipar (191 ezer forinttal). A kereskedelem egésze a maga 229 ezer forintjával a középmezőnyben van, a versenyszféra átlaga pedig 229 ezer forint.

A boríték legmélye

A statisztika átlaga arra mindenképpen jó, hogy a különbségeket eltakarja. A fizikai munkát végzők keresete - hiába a szakemberek hiánya - jóval az átlag alatt mozog. Érdekes módon a mezőgazdaságban, az építőiparban és a kereskedelemben a fizikai munkakörben dolgozók január-szeptember időszaki bruttó átlagkeresete egyaránt 153-154 ezer forint volt, a szállodaipar és a vendéglátás viszont csak 130 ezer forintos bért adott. Hiába van pincérhiány.

De van azért lejjebb és feljebb is.  Az előbbi mutatókon belül - a rosszabbul keresők között - is akadnak különbségek, melyekből lehet szemezgetni:

erdő-gazdálkodás vendéglátás zöldterület kezelés fodrászat, szépségápolás takarítás épületek építése taxis szálloda-ipar gépjármű javítása postás
97.401 124.309 124.390 128.662 131.928 132.425 145.586 146.483 146.900 179.144
KSH, 2015. január-szeptember, havi bruttó átlagkereset, forint

A legalacsonyabb bért adó erdőgazdálkodásban például szerepet játszhat, hogy a téli hidegben kevesebb lehet a munka. A mezőgazdaság eleve szezonális munkaadó, de más okok miatt is eltérhet egy-egy szakterület bérképe.

Nincs hentes és csak ennyit keres?

Na igen, ez bizonyára meglepetés. Az áruházaknak a munkaerő hiányára irányuló panaszáradatában dobogós helyen áll a hentes és a pék. Nos, ők a legrosszabbul keresők közé tartoznak, megint csak utalva az adatforrást adó statisztikára.

A kereskedelem bértérképe a következő:

halárus

hentes

játék

pékáru

zöldség

ruházat

 híradás-technika

könyv

benzin-kutas

bútor

autó-szalon

italbolt

sport-szer

119.895 129.074 129.521 130.127 132.013 133.906 134.833 135.386 143.484 159.013 159.795 167.850 177.321

(blokkk.com, 2015. december 8.)

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.