mérlegen

Boltos bérrangsor: hatvanezer a bérkülönbség

Ez kisebb, mint egy éve. Kifordított szendvics a végeken. A élelmiszeres multik nyomták fel legjobban az átlagot. A webáruházak versenye fékezi a boltosok béremelését. A cégek között jókorák a bérkülönbségek. 

És úgy, hogy az átlagban a szakképzett eladók és a szakképzetlenek, betanított dolgozók is benne vannak. Egy-egy boltban általában vegyesen dolgoznak olyanok, akik számára előírás a szakképzettség, és olyanok is, akik számára nem. A bolttípusok között is vannak különbségek, hiszen egy élelmiszer, vagy híradástechnika eladónak kötelező a szakképesítés, de egy ruházati, vagy könyvesbolti eladónak, vagy éppen egy pénztárosnak nem előírás. A minimálbér 127.500.- forint, a szakképzettséget előíró munkakörökben a szakmai bérminimum 161 ezer forint. Természetesen a bért a boltos és a dolgozó megállapodása dönti el. Ma a dolgozó van jobb alkupozícióban, hiszen ebben a munkaerőhiánnyal terhelt időszakban nem a nyári hőség miatt izzasztó alkalmazottat találni. De végül minden dolgozó keresete benne van az átlagban.

A boltosok a mostani jelentős - 20% körüli - béremelések ellenére még mindig kevesebbet fizetnek, mint a nemzetgazdaság átlaga, 20 ezer forint a lemaradás. Hát igen, máshol is munkaerőhiány van, máshol is ötödével nőttek a keresetek a fizikai dolgozók körében.

A KSH adataiból az is kitűnik, hogy az átlagot tekintve 2016 decemberére a nemzetgazdaságban már olyannyira meglódultak előtte év közben a bérek, hogy januárban nem is kellet emelni, egy "átlagvállalkozás átlagdolgozójának." Ezt művelte a munkaerőhiány:

 
 2016 
január
2016 december
2017 január
2017
május
kiskereskedelem 154 172 183 189
nagykereskedelem 170 196 194 199
nemzetgazdaság 172 195 194 209
KSH, érték ezer forint, fizikai foglalkozásúak havi bruttó átlagkeresete, legalább öt főt foglalkoztató vállalkozások

Boltok bérrangsora: multi élelmiszeresek nyomták a legnagyobbat

A kötelező minimálbérek feljebb nyomták egy év alatt a legkisebb béreket, azokat is emelni kellett. De ez semmit sem változtatott azon, hogy a boltokban a legrosszabbul az élelmiszer szaküzletekben lehet keresni még mindig. A húsosok változatlanul az utolsó helyeken kullognak, bár most a húsos és a halas közé csúszott a pékárus, pedig szendvicsben ezt fordítva kell csinálni.

Hát igen, a jobban fizető boltok is jókora emelésekre kényszerültek. A legnagyobb emelés az úgynevezett vegyes jellegű élelmiszer boltok körében volt az elmúlt egy évben, 37 ezer forinttal nőtt az átlag, Hosszas magyarázatot nem nagyon igényel ez, hiszen ebben a körben mozognak a multi nagyáruházak, az Aldi, a Lidl és társaik, ahol a legtöbbet lehet keresniük az alkalmazottaknak. A sportszer, illatszer, bútor áruházak körében is erős a jobban fizető multik súlya, ráadásul itt az eladónak kötelező a szakképesítés.

A webáruház lefelé nyomja a hagyományos boltos bért: nem lehet csak úgy árat emelni

Némileg kilóg a bérrangsorból a híradástechnika, ahol úgyszintén jelentősebb a multi áruházak súlya, szakképesítés is kell az eladónak, ennek ellenére a sor második felébe szorultak. Feltehetően azért, mert ebben a termékkörben erős a webkereskedelem és nagyon résen kell lenni az árakkal, magasabb bérigény miatt sem lehet korlátlanul emelni. A webáruházak kisebb költségekkel tudnak dolgozni, így nagyon éles az árverseny.

A ruházati és könyvkereskedelemben nem kötelező a szakképesítés, ami hagy némi mozgásteret a béralkuban a munkaadónak, de itt is nyakra-főre keresik a bolti dolgozókat. A webkereskedelem azonban ezeken a területeken is erős, tehát csínján kell bánni a költségekkel. Ez a prés nagyon erős.

És vannak területi különbségek is, hiszen miközben a boltos fizikai dolgozók keresete Budapesten 195 ezer forint, addig Hajdú-Biharban, Békésben és Nógrádban csak 164-166 ezer forint. A falusi kisbolt keveset tud csak fizetni a dolgozóinak.

A boltos dolgozók bérrangsorában ott vannak a piacok is, ezek is a sor vége felé járnak. Az élelmiszerpiac nyilván a szakmabeli szakboltokhoz igazodik, a nagyobb részt zöldség-gyümölcs árusításban pedig nem kötelező a szakképesítés. A ruházati piacok pedig kínai piacként élnek a vásárlók fejében, ez a kör sem a nagyobb bérről ismert:

sorrend
bolttípus
2017 május
2016 május
változás
1  sportszer 222 212 + 10
2  italbolt 209 181 + 28
3  illatszer 207 192 + 15
4  bútor 205 172 + 33
5  autószalon 200 178 + 22
6  élelmiszer vegyes 199 162 + 37
7  játék 184 150 + 34
8  benzinkutas 183 160 + 23
9  ruhás 180 156 + 24
10-11  könyves 177 149 + 28
10-11  használt cikk 177 147 + 30
12 óra, ékszer 175 160 + 15
13 híradástechnika 174 148 + 26
14  dohányáru 167 141 + 26
15-18  élelmiszer piac 164 141 + 23
15-18  ruhás piac 164 144 + 20
15-18  zöldséges 164 140 + 24
15-18  hentes 164 137 + 27
19 pékáru 163 138 + 25
20  halas 160 136 + 24
KSH, érték: ezer forint, fizikai foglalkozásúak havi bruttó átlagkeresete,
legalább öt főt foglalkoztató kiskereskedelmi vállalkozások

És ha már 240 ezer forint

A vendéglátós, majd a kereskedők szakszervezeteinek 240 ezer forintos szakmai bérminimum javaslata nem az Aldinak fog gondot okozni, ahol 300 ezer forint felett kereshet egy bolti eladó (nyolcórás munkaidőre számolva a kínált bért). A hivatalos statisztikák alapján a kisboltosok, vagy éppen a vendéglátósok számára ez egy könnyen leverhető léc lenne az akadálypályán 2018-ban: 

italszolgáltatás egyéb vendéglátás étterem kemping szálloda
2016 2017 2016 2017 2016 2017 2016 2017 2016 2017
137 152 132 154 139 160 134 162 161 181
KSH, május hó, fizikai dolgozók havi bruttó átlagkeresete, ezer forint

Kell persze a nagyobb bér, de ezért nem kellene bedönteni ezerszámra a kisvállalkozásokat. Sajnálatos módon megy az magától is.

(blokkk.com, 2017 július 24.)

 

Most is a húsosok keresnek a legrosszabbul a boltban

A legjobban a sportszerbolt fizeti az eladókat, a legrosszabbul a húsbolt és a halárus. A kisebb keresetűek kisebb emelést kaptak egy év alatt. Közel 30 ezer forinttal feljebb tolódtak a boltokban a fizetések, de a szakmák közötti különbségek nagyobbak lettek a korábbinál. A legkisebb fizetésű szakmák összetorlódtak a minimálbér környékén. ₪₪₪

A munkaerőhiány és a minimálbér csekélynek éppen nem nevezhető mértékű emelése jókora bérfelfordulást vetített előre a bolti kiskereskedelemben is.  Egy év alatt közel 20%-os bérnövekedés volt a fizikai dolgozók körében, ami eleve tekintélyes arány, olyannyira, hogy még egyes szakszervezeti óhajokat-sóhajokat is felülír.

A részletesebb adatokból kitűnik, hogy az elmúlt egy esztendő során folyamatosan emelkedett a bolti dolgozók bére, ezen belül 2016-ban a munkaerőhiány, 2016-17 fordulóján pedig a minimálbér emelése nyomta tovább felfelé az eladók, pénztárosok, árufeltöltők keresetét. A bolti dolgozók átlagát tekintve a béremelés összege sem kicsi, hiszen 29 ezer forint a 2017. márciusi és az egy évvel korább havi bruttó átlagkeresetek különbsége:

 
 2016 március
2016 december
2017 január
2017 március
kiskereskedelem 156 172 183 185
nagykereskedelem 176 196 194 200
nemzetgazdaság 180 195 194 209
KSH, érték ezer forint, fizikai foglalkozásúak havi bruttó átlagkeresete,
legalább öt főt foglalkoztató vállalkozások

Az adatokból az is kiolvasható, hogy önmagában a minimálbér emelés nem kevés terhet jelentett a bolti kiskereskedelemben, hiszen az átlagot nézve a januári-decemberi fordulóban az előző  hónapok emelésére még rá kellett tenni egy lapáttal. A nagykereskedelemben, vagy a nemzetgazdaságban már nem. Ezek persze csak az átlagot jelentik, ami mögött mindig nagy a szóródás.

Boltosok bérrangsora

A bolti dolgozók bérrangsorában végül nem lett olyan nagy felfordulás, a sorrendet tekintve. A legjobban keresők (sportszer, illatszer, italbolt) élbolyában megragadtak a régi élenjáró szakmabeliek, jobbára eddig is ők cserélgették a dobogó fokait. A könyvesek csúsztak valamennyit hátrafelé, decemberben még dobogósak voltak. Hiába, ahol szaporodnak a bedőlések (Alexandra, Ulpius), ott a bolti dolgozóknak sem könnyebb. Az élelmiszerboltoknak az a köre, amiben a multi áruházak benne vannak (szaknyelven úgynevezett élelmiszer vegyes), biztosan tartják helyüket az első harmadban. Ide tartozik a Tesco is, ahol éppen sztrájkkal fenyegetőznek a szakszervezetek. Hát, hátrébb is vannak bérek.

Hát igen, a vége sem sokat változott az eladórangsornak. Már szinte megszokott, hogy a hivatalos statisztikák szerint a halárus és a hentes osztozott az utolsó két helyen, ők kapták a legvékonyabb borítékokat hó végén. Azért az érdekes kérdés, hogy ha hentesből olyan nagy hiány van, miért nem keres többet. És az sem változott, hogy a különböző élelmiszer szakboltok is a rangsor legrosszabbul fizető alsó harmadát gazdagítják.

Nyílt a bérolló és alul dugó van

Hivatalosan bértorlódás.

Egy évvel ezelőtt a legjobban fizetett sportszerárus 188 ezer forintos fizetése és a legrosszabbul kereső halárus havi bére között 53 ezer forint volt a különbség. Ez az olló bizony nem kisebb, hanem nagyobb lett, hiszen az első és az utolsó szakma nem változott, de közöttük a különbség igen, 2017-ben már 60 ezer forint volt. Látszik is, hogy a korábban is jobban kereső eladókat még jobban fizetik, nagyobb összegű emeléseket kaptak egy év alatt.

De hát végül a minimálbérek kötelező emelése megtette a maga hatását, karöltve persze a munkaerőhiánnyal, hiszen mindenütt azért jócskán mentek felfelé a havi keresetek. De a hátsó sorokban a szóródás kisebb lett, hiszen a minimálbért hozni kellett, de többre már nem nagyon futotta többeknek sem. A legkisebb bolti keresetek is 135 ezer forintról 159 ezer forintra kúsztak fel, de ez a 24 ezer forintos növekmény azért az átlagnál kisebb.

Nem sokat számít, hogy a hatályos előírások szerint egyes áruterületeken kötelező, máshol pedig nem a szakmai képesítés az eladó számára. Így például a húsféleségeket árusítónak kell a szakképesítés, a zöldségesnek, a könyvesbolti, vagy ruházati eladónak nem, de az illatszer és italárusnak már igen.

A boltok eladóinak 2017 márciusi bérrangsora a januári fizetésekhez mért változásokkal együtt a következő volt:

sorrend

bolttípus

2017 március 2016 március változás
1  sportszer 219 188 + 31
2  illatszer 217 187 + 30
3  italbolt 207 179 + 28
4  bútor 198 167 + 31
5  autószalon 195 174 + 21
6  élelmiszer vegyes 192 160 + 32
7  benzinkutas 182 162 + 20
8  ruhás 178 154 + 24
9  óra, ékszer 176 163 + 13
10  játék 173 148 + 25
11-12  híradástechnika 172 147 + 25
11-12  könyves 172 148 + 24
13  használt cikk 170 144 + 26
14  dohányáru 167 140 + 27
15-18  élelmiszer piac 163 139 + 24
15-18  ruhás piac 163 141 + 22
15-18  pékáru 163 137 + 26
15-18  zöldséges 163 139 + 24
19  hentes 162 135 + 27
20  halas 159 135 + 24
KSH, érték: ezer forint, fizikai foglalkozásúak havi bruttó átlagkeresete,
legalább öt főt foglalkoztató vállalkozások

(blokkk.com, 2017. május 31.)

 

Mennyi is lapult a borítékban: a halasok, húsosok nagyon kicsontozott borítékot kaptak

A bolti kiskereskedelemben év közben nem csak a forgalom, hanem a bér is hullámzik időről-időre. Előfordul, hogy az egyik hónapban valamelyik szakmacsoportban hirtelen megugrik a kereset, majd a következő hónapban lejjebb csúszik. A bérrangsorban év közben így folyamatos a csúszkálás, előrébb, vagy éppen hátrébb, mivel egyeseknél egyik hónapban vastagabb, másikban vékonyabb a boríték (lehet ilyen).

A bolti eladók rangsorának legnagyobb rejtélye, vajon a hal-, és a hentes miért szorul az utolsó két helyre. Az érthető, hogy az élelmiszerboltokban a legnehezebb a béremelés, hiszen ez ugyanolyan, az árba beépülő költség, mint a villanyáram számlája. Talán némi magyarázatot ad, hogy a rangsor utolsó helyein azok az élelmiszer eladók tanyáznak, akik jellemzően kisebb szakboltokban dolgoznak, ahol a legnehezebben fogadnak el a vásárlók áremelést. Az élelmiszerpiaci árusok sem állnak sokkal jobban. Az első pillantásra kivételnek tűnő úgynevezett vegyes élelmiszerboltok eladóinak bérét viszont az húzza fel, hogy ebbe a körbe tartoznak a nagy élelmiszeráruházak is, ahol köztudott a jóval nagyobb kereseti lehetőség.

2016 eleje és  vége között a legnagyobbat a könyveladók ugrottak a rangsorban, akik a 10. helyről a másodikra kapaszkodtak fel, a 60 ezer forint körüli béremelés nyomán. Az italboltosok általában a rangsor első helyein tanyáztak, de ehhez náluk kellett a legnagyobb béremelés, 73 ezer forint. Ezek bizony 40%-os fizuemelések.

A legkevesebb béremelés év közben a használtcikk üzletekben volt, mindössze 3 ezer forint (nekik nehezebben is megy a bolt). Tízezer alatt maradt az emelés a sportszerárusoknál (bár ők eleve sokat kerestek 2016-ban, hiszen dobogósok voltak), a már említett élelmiszer szakboltokban, az első pillantásra többet sejtető óra-, ékszerboltokban pedig éppen tízezer forint volt.

Természetesen a változások összefüggnek a kiinduló bérhelyzettel és a piacmenettel, valamint a már említett kiemelt vásárlási időszakokkal is. De hát, hogy ne legyen ilyen egyszerű, az Alexandra miatt nagyokat nyögő könyvszakma tudott szépen emelni a béreken decemberre, a játékboltok nem (nekik, akik kisebb játék szakboltok, feltehetően az keserítette meg a sorsukat az általában szokásosnak ígérkező karácsonyi csúcsban, hogy a Tesco a karácsony előtti tíz napon minden játékot 20%-kal olcsóbban kínált).

A boltok eladóinak 2016. decemberi bérrangsora a januári fizetésekhez mért változásokkal együtt a következő volt:

sorrend
bolttípus
december
január
béremelés
december
január
1 3  italbolt 241 168 + 73
2 10  könyves 211 150 + 61
3 1  sportszer 208 200 + 8
4 2  illatszer 204 187 + 17
5 4  autószalon 192 168 + 24
6 5  bútor 182 168 + 14
7 7  élelmiszer vegyes 178 156 + 22
8 6  benzinkutas 171 158 + 13
9 8  ruhás 171 154 + 17
10 11  játék 164 150 + 14
11 9  óra, ékszer 163 153 + 10
12 13  híradástechnika 158 146 + 12
13 17  élelmiszer piac 155 136 + 19
14 14  ruhás piaci árus 152 139 + 13
15 12  használt cikk 151 148 + 3
16 18  pékáru 150 136 + 14
17 15  dohányáru 148 139 + 9
18 16  zöldséges 147 138 + 9
19 19  hús 141 134 + 7
20 20  halárus 138 131 + 7
KSH, érték: ezer forint, fizikai foglalkozásúak havi bruttó átlagkeresete,
legalább öt főt foglalkoztató vállalkozások

Na és máshol

A boltokban az eladók 2016-ban mért évközi havi bruttó átlagkeresete emelkedésének üteme (12%) megközelítette a nemzetgazdaságban dolgozó fizikai munkások keresetnövekedését (13%), de hát a kiskereskedelem még mindig átlag alatt fizet. Ennek oka, hogy nehéz a vásárlókon túlzott áremeléssel leverni a magasabb bért.

Másként fest a helyzet a nagykereskedelemben (akik továbbadják az árut a boltosoknak, vendéglősöknek, különféle intézményeknek, de a családokat nem ők szolgálják ki, hanem a kiskereskedelem). A nagykereskedők 15%-kal tudták emelni a fizikai dolgozóik (raktári munkások) bérét és azt fel is tornázták a nemzetgazdasági átlag fölé, igaz, csak egy ezressel:

 

2016. december 2016. január béremelés
kiskereskedelem 172 154 + 18
nagykereskedelem 196 170 + 26
nemzetgazdaság 195 172 + 23
KSH, fizikai foglalkozásúak havi bruttó átlagkeresete, legalább öt főt foglalkoztatók

2017: a bérfelfordulás éve lehet

2016 utolsó negyedévében a boltokban foglalkoztatottak száma 367 ezer fő volt (ebbe az adatba mindenki beleszámít), ezen belül pedig az alkalmazottaké a nagyobb boltokban decemberben 194 ezer fő, a Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint. Az alkalmazotti körön belül a boltokban dolgozó fizikai dolgozók (eladók, pénztárosok, árufeltöltők) decemberi létszáma 140 ezer fő volt. 

Ezzel fordultak rá a boltok 2017-re, amikor a minimálbérek emelése hozott egy nem csekély súlyú fordulatot a bérgazdálkodásban (statisztika erről még nincs), tetézve a folytatódó munkaerőhiánnyal. Tovább izzad minden boltos, ki az eladóvadászattól, ki az eladóhiánytól, ráadásul minél kisebb egy bolt, annál nehezebben tudja kifizetni a magasabb béreket. A korábbi évek boltbezárása, ami főként a kisboltosok térvesztését jelenti, előreláthatóan folytatódni fog.

(blokkk.com, 2017. március 6.)

 

A legtöbbet az élvhajhászokat kiszolgálók, a legkevesebbet a hentesek keresnek: karácsony táján ez kevés lesz

Pedig a hentes nagyon keresett. Kevés az eladó, pedig több a bér: egy év alatt 10%-kal nőtt az eladók bére a boltokban. A karácsonyi roham nem úszható meg további béremelés nélkül, hiszen ilyenkor több munkáskéz, végső esetben túlóra kell a boltban. A "rögtön jövök" tábla kevés lesz.

A Központi Statisztikai Hivatal legutóbbi adatai szerint jócskán megemelték az eladók bérét a boltosok, egy év alatt 10%-kal. A nemzetgazdasági átlag csak 8%, a havi bruttó kereseteket nézve a fizikai dolgozók körében. Közelített is egy ezrest a kiskereskedelem a nemzetgazdasági átlaghoz mért lemaradásából, egy évvel ezelőtt a különbség még 21 ezer forint volt, most már csak 20 ezer forint. Ez tűnhet lassú menetnek is, de hát a bért ki is kell fizetni valamiből, a kiskereskedelmi forgalom növekedési üteme pedig csak 5% volt 2016-ban. Van egyébként több, a kereskedelemnél rosszabbul fizetett ágazat is.

A kereskedelem bérmozgása egy év alatt a következő volt:

 
2016 augusztus
2015 augusztus
változás
kiskereskedelem
161.710
146.815
 + 14.895
nagykereskedelem
175.007
162.409
 + 12.598
nemzetgazdaság
181.682
167.754
 + 13.928
KSH, fizikai foglalkozásúak havi bruttó átlagkeresete, legalább öt főt foglalkoztatók

Nehezen bírják az élelmiszerboltok

A legnehezebb az élelmiszerboltok helyzete, mivel ebben a körben januárhoz képest csökkent is némileg a fizikai dolgozók száma. A KSH legutóbbi adatai szerint 77.208 fő, augusztusban viszont már csak 76.315 fő dolgozott valamilyen élelmiszerboltban, a létszámesés mértéke 893 fő. A statisztikusok szerint ez bőven hibahatáron belül van, de ha melléhelyezzük azt az adatot, hogy a kereskedelemben 2016. második negyedévében (ez az utolsó adat) tovább nőtt a betöltetlen álláshelyek száma, másfélszerese volt az egy évvel korábbinak, akkor kockázatos egy kézlegyintéssel elintézni ezt létszámcsökkenést.

A bolti, áruházi kiskereskedelem összlétszáma - 192 ezer fő - nem változott év eleje óta, így annyi összegezhető, hogy a 10%-os béremelés éppen az eladók megtartására elég, de nem tudni, meddig. Feltehetően lesznek még magasabbak is a bérek a közeljövőben, főleg karácsonykor, amikor jócskán kell a több munkáskéz a boltban.

A legnehezebb bért emelni az élelmiszerboltban, mivel könnyen áremelésbe csaphat át a nagyobb fizetés, amit itt nem nagyon kedvelnek a vásárlók. Így nem csoda, hogy többségében továbbra is az élelmiszerboltok fizetnek a legrosszabbul. Kivétel persze akad, ilyen az italbolt, vagy az úgynevezett élelmiszer jellegű vegyes bolt, ahol már mást is árulnak az éteknek valók mellett. A hipermarketek, nagyobb szupermarketek is ebbe a körbe tartoznak, ami feltehetően felfelé húzza az átlagot.

Az élbolyban az élvezeti cikkes eladók állnak, így a sportszeresek, az illatszeresek és az italboltok.

Természetesen cserélődnek is a helyek, akár hónapok alatt is, hiszen korábban még az illatszer eladó keresett a legjobban. A béremelés nagyságában mért változások is sejtetik a kisebb-nagyobb helycseréket: a nagyobb összegű béremelés előrébb tolhatja a szakmacsoport bérátlagát. Egy év alatt a legnagyobb emelés az autószalonokban volt, de ettől alig maradtak el a már említett élelmiszer vegyes áruházak.

A legkevesebbet az italárusok bérén emeltek a boltok, de hát itt egyébként is magasak a bérek. A piaci árusok hó végi borítékja is alig vastagodott a többiekhez képest, de a hentesek sem keresnek sokkal többet az egy évvel korábbihoz képest.

A bolti eladók, pénztárosok, árufeltöltők bére hónapról hónapra változik, nem véletlenül: a nagy boltok létszámigényét a megszaporodott hirdetések, a kicsikét a "rögtön jövök" táblák gyarapodása pontosan mutatja. Van, akinek már csak egy eladóra futja. De akad olyan boltos is, aki egyedül árusít egyszerre két boltban: kiírja a mobil telefonszámát az egyik ajtajára, ha éppen a másikban kiszolgál. És természetesen abban is besegítenek egymásnak a kisboltosok, hogy a "rögtön jövök" tábla helyett figyelik a másik boltját is.

A KSH adatai szerint a boltok eladóinak bérrangsora a 2015. évi fizetésekhez mért változásokkal együtt a következő:

bolttípus
2016. augusztus
2015. augusztus
változás
1
sportszer
197.012
192.119
+ 4.893
2
illatszer
190.783
184.304
+ 6.479
3
italbolt
186.601
181.766
+ 4.835
4
autószalon
179.659
160.856
+ 18.803 
5
bútor
178.329
162.318
+ 16.011
6
élelmiszer-vegyes
168.068
150.053
+ 18.015
7
ruházat
159.806
147.456
+ 12.350 
8
benzinkút
157.632
146.158
+ 11.474
12
könyv
153.485
137.108
+ 16.377
13
játék
151.430
129.628
+ 21.802 
14
híradástechnika
149.001
132.645
+ 16.356
15
használt cikk
147.143
134.405
+ 12.738 
16
pékárus
141.847
130.722
+ 11.125
18
dohányáru
141.312
134.208
+ 7.104 
19
zöldséges
139.883
131.183
+ 8.700
 20
élelmiszerpiac
138.921
133.048
+ 5.873
21
hal
137.444
121.273
+ 16.171
22
húsáru
137.003
130.596
+ 6.407 
KSH, fizikai foglalkozásúak havi bruttó átlagkeresete, legalább öt főt foglalkoztatók

(blokkk.com, 2016. november 10.)

 

Berúgni jó: az italboltosnak, de hát ez is kevés

A keresetek nőttek ugyan a boltokban, a létszám azonban nem moccant. A bérrangsort az élvezetek vezetik: az italboltosok a dobogó második fokára kapaszkodtak, az illatszeresek mögé. Az élelmiszer boltok - hiába a diszkontok 300 ezer forintos fizetése - a legrosszabbul fizetnek, mivel a kisboltok alaposan lehúzzák az átlagot. Továbbra is a hentes keres a legrosszabbul.

A Központi Statisztikai Hivatal kimutatásából kitűnik, hogy a bolti kiskereskedelemben az egyes szakterületek között továbbra is jókora bérkülönbségek vannak, az egyes szakterületek között több mint 50 ezer forint a különbség. A dermesztő munkaerőhiányt bizonyítja, hogy a nemzetközi áruházláncok a béreket folyamatosan felsrófoló versengése és az ágazat átlagos bérszintjének emelkedése ellenére a bolti kiskereskedelem alkalmazottainak létszáma 2016-ban a januárihoz képest semmit sem nőtt az első félév során, júniusban 192 ezer fő volt (a négy főnél többet foglalkoztató áruházakban), ezen belül a fizikai dolgozók 140 ezer fős és a részmunkaidősök 42 ezer fős tábora sem gyarapodott.

A boti kiskereskedelem egészét nézve (amiben a nemzetközi áruházak és a kisebb, de négy főnél nagyobb sarki fűszeresek, butikok is benne vannak) pedig nőttek a havi bruttó átlagkeresetek, a júniusi átlagos 15l ezer forint 9%-kal több az egy évvel korábbinál. Ez a növekedési ütem ráadásul másfélszerese a fizikai dolgozók országosan mért keresetnövekedésének, mivel a nemzetgazdasági átlag ugyanebben az időszakban csak 6%-kal emelkedett. A béremelésnek korlátja is van ugyanakkor, hiszen a hónap végén át kell adni a borítékot a dolgozóknak, márpedig ahhoz elégséges bevétel is kell. A vásárló pedig nem rest az olcsóbb boltot felkeresni, ha valahol megugranak az árak.

A bérrangsort az élvezetek vezetik, miközben élelmiszerboltban dolgozni a legrosszabb

Az egyes szakterületek bérrangsora áprilishoz képest - tehát rövid idő alatt is - változott. Az italbolt felkapaszkodott a második helyre, áprilisban még csak a negyedik volt. Az illatszer a második helyről a csúcsra ugrott, miközben a korábban vezető sportszer lecsúszott a dobogó harmadik fokára, mivel itt még a havi bruttó átlagkeresett csökkent is áprilishoz képest (nem is keveset, 18 ezer forintot, amiben nem kizárt, hogy ez az összeg a vasárnapi pótlékba ment át, de azért így is jóval átlag feletti maradt a bér).

Egy év alatt a legtöbbet a játékboltosok fizetése ugrott meg, közel 23 ezer forinttal, de így is csak a bérrangsor közepe táján mocorognak. A legkisebb béremelést - ki gondolná - az óra, ékszer árusok kapták júniusig, 3-4 ezer forint között.

Az élelmiszerboltoknál a bérhelyzet az átlagot tekintve nem változott. Továbbra is a legjobban hiányzó hentes kapja a legkevesebb fizetést, ami az átlagnál kisebb mértékben, hétezer forinttal emelkedett egy év alatt. Élelmiszerboltban dolgozni a legrosszabb, a hó végi borítékot nézve. Hozzátartozik a képhez, hogy az egyes áruházak, a kicsik és a nagyok között óriásiak a különbségek, az pedig egy izgalmas kérdés, miért dolgozik egy eladó kevés pénzért kisboltban (Terjedelmi korlátok miatt nehézkes kifejteni ennek okait, de szerepet játszhat ebben például egyebek mellett az is, hogy főleg az ország keleti felében a kisebb településeken helyben más munkalehetőség alig akad, mozdulni pedig nehézkes is lehet. Nem lehet kizárni azt sem, hogy a borítékot kikerülve zsebbe is cseppen valami, hiszen az online pénztárgép ellenére azért még mindig akad olyan boltos, ahol elfelejtenek időnként nyugtát adni).

A KSH adatai szerint a boltok eladóinak bérrangsora a 2015. évi fizetésekhez mért változásokkal együtt a következő:

bolttípus
2016. június
2015. június
változás
1 illatszer 192.934 182.067 + 10.867
2 italbolt 191.737 176.828 + 14.909
3 sportszer 189.340 177.813 + 11.527
4 autószalon 181.012 161.986 + 19.026
5 ruhás 158.034 149.384 + 8.650
6 benzinkutas 155.906 142.400 + 13.506
7 óra, ékszer 155.180 151.497 + 3.683
8 játék 153.762 131.014 + 22.748
9 híradástechnikás 149.284 135.607 + 13.677
10 használt cikk 146.854 134.335 + 12.519
11 könyves 146.413 137.170 + 9.243
12 élelmiszereladó 141.383 135.550 + 5.833
13 zöldséges 139.915 133.543 + 6.372
14 pékárus 139.263 129.323 + 9.940
15 halárus 138.333 124.154 + 14.719
16 hentes 136.608 129.325 + 7.283
kiskereskedelem
159.060
145.557
+ 13.503
nemzetgazdaság 179.562 169.475 + 10.087
KSH, fizikai foglalkozásúak havi bruttó átlagkeresete, legalább öt főt foglalkoztatók

Az előbbiekben bemutatott havi bruttó átlagkeresetekhez képest az átlagos munkajövedelem mindössze néhány ezer forinttal több.

(blokkk.com, 2016. augusztus 24.)

 

Mennyit kereshetnének a vendégmunkások a boltban?

Bolti eladók bérrangsora: a sportszerárus keresi a legtöbbet, a hentes a legkevesebbet. A különbség 72 ezer forint. Az élelmiszer bolt fizet a legrosszabbul. A bérek az elmúlt években annyit nőttek, mint a kiskereskedelmi forgalom. A kínai piacokon már van vendégmunkás, de van, aki az uniós munkaerőpiacon keresgél már ma is, köztük a Tesco és a Lidl is.

A híradások szerint megugrott az üres álláshelyek száma a kereskedelemben is, így a bérek nagyobb emelésére kényszerülnek a boltok, áruházak. A bérek azonban nem egyformák, hiszen szakmacsoportonként eleve eltérőek, ráadásul a kereskedők cégenként is másként fizetik az eladóikat. A különbségek nem csekélyek, hiszen 2016. áprilisában - a Központi Statisztikai Hivatal legutóbbi adatközlése szerint - a legtöbbet a sportszerárusok kerestek, bruttó átlagkeresetük 207 ezer forint volt, miközben a hentesek csak 135 ezer forintot számolhattak össze hónap végén. Ez bizony tetemes, 72 ezer forintos különbség.

Egyértelmű, hogy a legjobban a különféle iparcikkeket árusító boltokban lehet keresni, miközben az élelmiszer eladók a sor végén kullognak, már ami a bérüket illeti. Az egy szem kivétel az italbolt. Feltehetően ebben a sorrendben szerepet játszik az is, hogy az élelmiszerértékesítés munkaerő igényes terület, ráadásul a legárérzékenyebb is, így nem lehet a költségeket és ezeken keresztül az árakat vég nélkül emelgetni. A keresetekben éllovas sportszer, illatszer és autó már eleve magasabb jövedelmet feltételez az ezeket árusító boltokba betévedő vásárlók zsebében, akik vélhetően könnyebben megfizetik a drágább holmikat is, amelyek bevételéből több futja az eladó bérére. Kivételek persze itt is akadnak, hiszen a használt cikk eladó keresete megelőzi a híradástechnikást, ráadásul az óra, ékszer eladók csak a középmezőnyben kullognak.

Nagy a szóródás abban is, hogy mennyivel emelkedtek a bérek 2016-ban az előző évhez képest. A legjobban a sportszeresek jártak, ahol 25 ezer forinttal vastagodott a boríték, a legrosszabbul pedig az óra, ékszer árus eladók, ahol mindössze 152 forinttal.

Az eladók bére alaposan elmarad a nemzetgazdaság 181 ezer forintos átlagától, bő 25 ezer forinttal. A fizikai dolgozók nemzetgazdasági átlagánál többet mindössze a sportszer és az illatszer árusok keresnek. A 2016. évi bérnövekedés mértéke is kisebb a kereskedelemben az országos átlagnál.

A KSH adatai szerint a boltok eladóinak bérrangsora a 2015. évi fizetésekhez mért változásokkal együtt a következő:

bolttípus

2016. április 2015. változás
1 sportszer 207.301 181.849 + 25.452
2 illatszer 189.996 187.460 + 2.536
3 autószalon 177.919 161.508 + 16.411
4 italbolt 176.469 172.464 + 4.005
5 ruhás 156.125 149.766 + 6.359
6 benzinkutas 155.447 144.194 + 11.253
7 óra, ékszer 153.017 153.169 + 152
8 könyves 148.697 142.380 + 6.317
9 használt cikk 147.622 134.999 + 12.623
10 híradástechnikás 145.530 134.616 + 10.914
11 játék 144.217 130.388 +13.829
12 pékárus 138.885 130.962 + 7.923
13 zöldséges 138.702 132.292 + 6.410
14 halárus 136.611 120.192 + 16.419
15 hentes 134.765 129.706 + 5.059
kiskereskedelem
155.699
148.144
+ 7.555
nemzetgazdaság 181.265 170.266 + 10.999
KSH, fizikai foglalkozásúak havi bruttó átlagkeresete, legalább öt főt foglalkoztatók
változás: 2016. április/2015.

Kapaszkodnak a boltok, áruházak, de csak amennyire a bevételük nő

Az elmúlt négy esztendőben egy-egy kisebb hullámvölggyel tarkítva, de végül is nőttek a bérek a bolti, áruházi kiskereskedelemben. A fizikai dolgozók körében a nemzetgazdasági átlagához képest egy ezressel azért nőt a lemaradás 2012. és 2015. között.

A kiskereskedelmi forgalom ebben az időszakban együttvéve 12%-kal nőtt, a bérek pedig 11%-kal, ami azt jelenti, hogy közel annyival emelkedtek a keresetek, amennyivel a forgalom értéke bővült a boltokban, áruházakban, az átlagot tekintve. Évente ez 3-4%-os béremelést jelentett, ami 2013-ban több, 2014-ben és 2015-ben kevesebb volt a kiskereskedelmi forgalom bővülési üteménél. Tehát az átlagot tekintve a kiskereskedelemben a munkaerőhiány ellenére az elmúlt években a forgalomnövekedés üteménél nem nőttek nagyobb mértékben a bérek. Az egyes bolttípusok és természetesen vállalkozások között azonban jókora különbségek is voltak.

A béremelkedés szóródása az elmúlt években az egyes bolttípusoknál eltérő volt, amit a következő adatok mutatnak:

bolttípus

2012. 2013. 2014. 2015. változás 2015/2012.
1 sportszer 111.778 128.839 153.619 181.849 + 70.071
2 illatszer 175.258 163.225 166.133 187.460 + 12.202
3 autószalon 149.421 147.526 153.785 161.508 + 12.087
4 italbolt 117.770 122.369 136.375 172.464 + 54.694
5 ruhás 133.943 138.212 144.731 149.766 + 15.823
6 benzinkutas 128.795 134.221 134.946 144.194 + 15.399
7 óra, ékszer 142.464 147.037 146.907 153.169 + 10.705
8 könyves 119.345 124.396 133.614 142.380 + 23.035
9 használt cikk 123.461 119.416 126.788 134.999 + 11.538
10 híradástechnikás 126.183 123.998 129.687 134.616 + 8.433
11 játék 118.528 124.732 118.076 130.388 + 11.860
12 pékárus 117.477 120.445 124.097 130.962 + 13.485
13 zöldséges 116.027 119.020 126.880 132.292 + 16.265
14 halárus 112.464 123.440 135.917 120.192 + 7.728
15 hentes 115.798 120.139 125.072 129.706 + 13.908
kiskereskedelem
133.307
137.960
142.641
148.144
+ 14.837
nemzetgazdaság
154.008
159.505
162.421
170.266
+ 16.258
KSH, fizikai foglalkozásúak havi bruttó átlagkeresete, legalább öt főt foglalkoztatók

Van, aki már keresi a vendégmunkást: jöhet, ha akar

Magyarországon az üres álláshelyek száma a kereskedelemben a Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint 2016. első negyedévében háromezer-nyolcszáz fölé ugrott, 2012. elején pedig csak megközelítette az ezerötszázat, ami két és félszeres növekedés ebben az időszakban. A négy főnél nagyobb kiskereskedelmi vállalkozások körében 2016. áprilisában 196 ezer fő volt a létszám, 11 ezer fővel több, mint egy évvel korábban. A fizikai dolgozók létszáma a boltokban, áruházakban 156 ezer fő volt, ami úgyszintén 11 ezer fővel nőtt egy év alatt. Tehát lehetett létszámot bővíteni, de a munkaerőhiány így is emelkedett. Hozzátartozik a képhez, hogy időközben 3 ezer kisbolt tönkrement, a nagyobb láncok viszont bővítették hálózatukat.

Külföldiek - vendégmunkások - egyébként ma is dolgoznak a kereskedelemben, feltehetően legnagyobb létszámban a kínai piacokon, például Józsefvárosban, ráadásul számos nemzet eladója - az Unión belülről és kívülről - képviselteti magát itt, a kínaiak, vietnámiak mellett.

A vendégmunkás, ha jó pénzt szimatol, megy magától is. Ha eddig több nem jött, akkor feltehetően nem vonzotta a bér (persze, korlátozások is akadályozhatják a jövés-menést). Az Európai Foglalkoztatási Szolgálat adatbázisában 48 ezer bolti eladó állást hirdetnek, ezen belül Németországban 23 ezret, Ausztriában közel 3 ezret. Magyar kereskedők 420 eladót keresnek ezen a csatornán, kis hazai cégek mellett hirdet itt a Tesco, a Lidl, az OBI, a magyarok közül például a Mecsek Zrt, a Kisalföld Füszért, mellettük jó néhány dohánybolt, húsbolt, virágbolt, ruházati bolt. Pénztárost 28 helyre keresnek a magyar boltosok. Kérdés persze, hogy ennyi fizetésért jönne-e az eladó állást kereső, vagy inkább máshol kísérletezik, esetleg ahol több a fizetés.

(blokkk.com, 2016. július 13.)

 

Hiába hiánycikk a hentes, gáz a fizetése

A legrosszabbul kereső eladók fizetése emelkedik a legkevesebbet. A vasárnapi boltzárat megszívták az eladók.

Karácsony előtt lezárultak a 2016-ra szóló bértárgyalások. A költségvetés és az adóváltozások nyári elfogadása igazából már bebetonozta a lehetőségeket, a tárgyalások féleredménye ezt igazolja: a 105 ezer forintos minimálbér 111 ezer, a 122 ezer forintos garantált bérminimum 127 ezer forint lesz. Ennyit akart a kormány. A munkavállalóknak ez kevés, bár van olyan szakszervezet, amelyik ezt hajlandó aláírni. Az alá nem író szakszervezet egyik vezetője ki is fejtette, hogy - szavait lefordítva - semmi értelme nem volt a tárgyalásoknak, hiszen a kormány nem volt hajlandó változtatni a költségvetéshez és adókhoz igazodó kereten.

A munkaadók között is akad olyan, amelyik soknak tartja ezt a 6-7 ezer forint emelést, mivel egyes híresen rosszul fizető ágazatoknak ez túlzott teher. Van, aki pedig abban bízik, hogy majd a piac feloldja az alacsony bérek okozta feszültségeket, hiszen a kiskereskedelmi szektor egyes szereplői máris a fizetések emelésére kényszerültek. Szerinte. Ráadásul nagyon lelkesen méltatta a tárgyalásokat egyik nyilatkozatában, mintha ezen bármi is eldőlhetett volna.

Egyébként pont most lett volna sok értelme egy közös bérajánlást kialakítani, ha már a minimálbérekkel nem lehetett mit kezdeni.

Tényleg? A legrosszabbul keresők jártak eddig a legrosszabbul

Munkaerőhiány eddig is volt a kereskedelemben, de tény, hogy 2015-ben a korábbi évekhez képest már két-, kétszeresére nőtt a KSH szerint nyilvántartott üres álláshelyek száma, ami  a legutóbbi, a 2015. harmadik egyedévi adat szerint 3.725. Ez az összes bolti, áruházi alkalmazott 1,1%-ának megfelelő arány. A legrosszabbul a halárus, a hentes és a pékárus keres.

Könnyű azt feltételezni, hogy ha munkaerőhiány van, főleg a keresett szakmákban, akkor ott jól megemelik a béreket, juttatásokat. Ennek ellenére a sokat panaszkodó kereskedelemben a legrosszabbul kereső fizikai alkalmazottak körében ez nem egészen így történik. A minimálbér 2013-2015. között 98 ezer forintról 105 ezer forintra nőtt, a három év alatt 7 ezer forinttal emelkedett. A garantált bérminimum, ami a szakképzetteknek járó legkisebb bér, 114 ezer forintról 122 ezer forintra nőtt, a különbség 3 év alatt 8 ezer forint.

Szükséges persze megjegyezni, hogy a minimálbér az elnevezése alapján valóban csak a kötelező legkisebb bért jelenti, többet fizetni szabad, főleg, ha a munkaerő piac úgy diktálja (bizonyára nem kell szépíteni, a munkavállaló a magasabb, a munkaadó a kisebb bérben érdekelt).

Nos, a kereskedelemben több olyan szakma is van a legrosszabbul fizetők között, ahol az átlagkereset három év alatt még annyit sem emelkedett, mint a kötelező minimálbér, vagy bérminimum, így a halárusé, vagy a ruházati eladóé. A többiek sem büszkélkedhetnek azonban, hiszen a hentesnek is csak 10 ezer forinttal ugrott meg három év alatt a havi átlagkeresete. 2015-ben év közben sem szaladtak el a bérek, hiába  volt a nagy sírás-rívás, hogy nincs elég munkaerő, a legrosszabbul keresők többségének az átlagtól elmaradó mértékben vastagodott a borítékja.

A legrosszabbul keresők alaposan elmaradtak a bolti, áruházi kiskereskedelem átlagától is. A nemzetgazdaság más területeit nézve a legrosszabbul keresők néhány ezressel azért jobban jártak az eladóknál a béremelések mértékét nézve. A nemzetgazdaságban 2015. februárja és októbere között közel 15 ezer forinttal nőtt a fizikai dolgozók átlagkeresete, miközben a kereskedelemben csak ennek harmadával emelkedtek a bérek.

A kereskedelemben a vasárnapi boltzár nyomán megtakaríthatták az áruházak a korábban adott vasárnapi pótlék jelentős részét (most már csak öt vasárnap lehet nyitva tartani, viszont kétszeresére, 100%-ra emelkedett a vasárnapi pótlék, de így is 80%-a a cégek zsebében maradt). Nőtt is a forgalom, de hát úgy tűnik, ez még mindig kevés, vagy éppen még elviselhető a jelenlegi munkaerő hiány.

Vagy talán van itt még más is? Rebesgetik, de hát ez már a statisztikában nincs benne, ami viszont a következőket mutatja:

  2013 2014 2015 február 2015 október 2015 október/2013 2015 október/február
halárus 123.440 135.917 114.692 118.500 + 4.940 + 3.808
hentes 120.139 125.072 128.007 130.199 + 10.060 + 2.192
pékárus 120.445 124.097 129.281 130.622 + 10.177 + 1.341
zöldséges 119.020 126.880 130.973 132.450 + 13.430 + 1.477
ruházatis 125.250 130.931 129.902 130.549 + 5.299 + 647
híradástechnikás 123.998 129.687 133.271 135.566 + 11.568 + 2.295
könyves 124.396 133.614 131.523 139.739 + 15.343 + 8.216
kiskereskedelem 137.960 142.641 143.675 148.413 + 10.453 + 4.738
vendéglátós 116.105 120.564 120.237 125.663 + 9.558 + 5.426
fodrász 118.469 123.855 125.526 130.471 + 11.822 + 4.945
takarítás 116.582 128.191 125.301 135.142 + 18.560 + 9.841
épület építés 123.622 127.401 126.009 138.543 + 14.921 + 12.534
nemzetgazdaság 159.505 162.421 157.691 172.316 + 12.811 + 14.625
KSH, fizikai foglalkozásúak bruttó havi átlagkeresete

Az előbbi adatok a teljes és a részmunkaidősök keresetét összevonva tartalmazza, de a KSH munkaerő piaci adataiból közben kiderült, hogy nőtt a teljes munkaidősök, és csökkent a részmunkaidősök aránya 2015-ben. A kiskereskedelemben az alkalmazottak teljes létszáma 2015-ben az év elejéhez képest egyébként másfél ezer fővel csökkent.

Az online kassza a munkaerőpiacot is pucolja

Feltehetően az online kassza a munkaerőpiacot is tisztítja, hiszen aki több nyugtát ad, az több költséget is számol el (ebben érdekelt). Feltehetően nőtt a bejelentett alkalmazottak száma, talán az is megkockáztatható, hogy a teljes munkaidősök és a részmunkaidősök arányának már említett csökkenése ezzel is összefügg

2016-ben előreláthatóan a minimálbérek felfelé tolják majd a kereseteket, de hát az elmúlt évek adataiból látszik, hogy ez nem megy gőzerővel minden szakterületen. Elképzelhető, hogy egy nagyobb arányú minimálbér emelés erősebb löketet adna a béremelésnek, de hát könnyen lehet, hogy ennek kárát is látnák egyes alkalmazottak, akik keresete, már nem is biztos, hogy annyira nőne, vagy éppen munkaideje csökkenne. A munkaerő piac kíméletlen, ezt az előbbi adatok is igazolják. A boltok, áruházak egy része, főleg a kisebbek, de néhány döcögős tempót mutató nagy sem tud nagyot emelni a béreken, mivel versenyképessége, költséggazdálkodása, munkamódszere alaposan elmarad a korszerű kereskedelem követelményeitől, márpedig a magyar piacon a vásárló rendkívül árérzékeny. Ő fizeti a bért is, amikor vesz egy kiflit.

(blokkk.com, 2015. december 22.)

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.