mérlegen

Nem bírnak több bért nyomni a boltosok

Nagyobb bérlemaradásban vannak a boltosok más gazdasági területekhez képest, mint régebben. Az eladó 28 ezer forinttal keres kevesebbet, mint más munkás máshol. Átlagosan, persze. Te pedig ha fizetsz 100 forintot a boltban, abból 10 forintot adsz az eladónak: ennyi jut belőle bérre. Nagyobb bérhez pedig több pénz kell, de a piac, a vásárló nagy úr, így ész nélkül nem lehet árat emelni. És szakadnak a boltok a fejlesztésben is.

A boltos világ fizikai dolgozói, az eladók, pénztárosok, árufeltöltők, raktárosok is kevesebben vannak a kelleténél, a létszámhiány tízezer körül mozog. Közben az elmúlt esztendőkben minden évben bezárt három ezer bolt, ami azt jelenti, hogy nem minden boltos vállalkozás tud talpon maradni, hiába nő a piac évről-évre 5-6%-kal, hiába vastagodott eddig a vásárlók pénztárcája évről évre 10% feletti ütemben. És az 5-6%-os éves boltos piaci növekedésből nem jut mindenkinek egyformán. A vásárlók nagyon is megnézik, mit hol és mennyiért vesznek meg.

Folyamatosan változik a boltos világ, például őrült ütemben törnek előre a webáruházak, évi 30% körüli növekedési ütem mellett. De közben formálódik például a plázák világa is, ahol nő a vendéglátóhelyek, szabadidős szolgáltatóhelyek súlya a hagyományos boltokkal szemben, tehát a boltosoknak nagyon oda kell figyelniük arra is, hogy hol és mit kínálnak.

A digitalizáció a bolton belül is tarol, a technológiai beruházás pedig költség, pénzbe kerül az is, egy önkiszolgáló pénztárnak is megvan a maga ára és megtérülési ideje. Nem is futja rá mindenkinek, sokszor bizony egy honlapra sem.

A legnagyobb költség azonban a polcra való portékák beszerzése, ez elviszi a bevétel legalább kétharmadát, háromnegyedét, termékkörtől, értékesítési csatornától függően. Az élelmiszerpiac a folyamatos drágulás mezeje, a mezőgazdasági felvásárlási áraktól indulva, de az iparcikkek körében sem olcsó mulatság a beszerzés, például a zömében importot kínáló termékkörben a forintgyengülés is drágította az áruházak életét.

Tehát van mire költeni egy boltosnak, mielőtt felhúzza a redőnyét nyitás előtt.

És akkor ott a boltos munkaerő: a bérolló a technológiai szakadást is jelzi

A munkaerőpiac is piac, így amikor kevés van belőle, akkor az eladó drágábban tudja kelletni magát. Emelkedtek is szépen a bérek az elmúlt években, de nem csak a boltokban, hanem mindenütt máshol a gazdaságban. A boltosok helyzete pedig általában nehezebb volt a többieknél, egyébként más szolgáltatókkal, például a vendéglátósokkal együtt, hiszen a vásárlónál szigorúbb árellenőr kevés van (jó, exportálni sem könnyű, de ahány piac, annyiféle a jellegzetesség). Így az elmúlt években ugyan a boltosok is szorgosan emelték a béreket, de az elmaradás más nemzetgazdasági területek átlagához képest még valamelyest nőtt is, a 2015-ös 25 ezer forintról 28 ezer forintra a fizikai dolgozók körében.

Már többször rávilágítottunk arra, hogy a boltos világban is nagyok a bérkülönbségek. A bérolló akár az egyes áruterületeket, akár a földrajzi elhelyezkedést, akár a boltnagyságot nézve, 80-100 ezer forint környékén mozog. Emögött viszont döntő részben a kisbolt-nagybolt különbözőségei húzódnak meg, ami ugyanakkor a technológiai szakadékot is tükrözi a boltos világon belül. A korszerű boltos technológia mellett az egy kiflire jutó költség kisebb, így ott ennyivel több bér fizethető. De akinek egyikre sem futja elég, sem bérre, sem fejlesztésre, az egyre inkább lemarad.

És nagy a veszélye, hogy a rideg átlag további leszakadást vetít előre:

  bér 2019/2018 létszám 2019/2018
boltos eladók
244 ezer forint
112,2%
151 ezer fő
101,7%
nemzetgazdaság fizikai dolgozók
272 ezer forint
99,9%
1,7 millió fő
114,7%
boltok elmaradása - 28 ezer forint
KSH, 2019 április, eladók: fizikai dolgozók, bér: havi bruttó átlagkereset, négy főnél nagyobb vállalkozások

A boltos bérköltségek a béremelések nyomán természetesen emelkednek, 2019-ben ezeregyszáz milliárd forint felett lesznek. Ez a boltos világ várható bevételének csaknem tíz százaléka lehet. Ha a járulékok nem csökkentek volna, még több boltnak kellett volna végleg lehúznia a redőnyt, ezt azért ismerjük el:

boltos bérvilág
2015 2016 2017 2018  2019
bérköltség, összes 764 826 908 1.020* 1.110*
ebből a nagyobbak 
bérköltsége**
483 543

612

710

780*

és a kisebbek bérköltsége***
281 283

296

310

330

KSH, érték: milliárd forint, */: várható érték, folyó áron, bérköltség: járulékokkal együtt, **/: négy főnél nagyobb vállalkozások, ***/: a két statisztikai adatgyűjtés összefuttatásából számítva

(blokkk.com, 2019. július 7.)

 

Brutális, 104 ezer forint, és csak nő a bérolló boltban

Most éppen 104 ezer forint a legjobban és a legrosszabbul fizető boltok eladónak a bérkülönbsége. 2016-ban csak 53 ezer forint volt, kétszeresére nőtt. Márciusban az italbolt fizetett a legjobban, a halas a legrosszabbul. És még mindig vannak 200 ezer forint alatt fizető boltok. Ennyire futja nekik (tudjátok, a vásárló).

Nagyot tolt a boltos világ a béreken 2019-ben is, hiszen márciusban 14%-kal vastagabb volt a hó végi boríték, mint egy évvel korábban. Ez nagyobb, mint a nemzetgazdaság egészében a béremelések üteme, de a keresetek nagyságát forintban számolva a boltos világ azért így is lemaradásban van még mindig a többiek átlagától.

A 2019-es emelések azt is tükrözik, hogy továbbra is jelentős a munkaerőhiány a boltokban.

Végül a márciusi körkép szerint a boltos világban a havi bruttó átlagkeresetek 36 ezer forinttal emelkedtek az egy évvel korábbihoz képest, ezen belül pedig a fizikai dolgozóké (eladóké, pénztárosoké, árufeltöltőké, raktárosoké) 31 ezer forinttal:

boltos világ 2019 2018 2019/2018
összes alkalmazott 288 252 +14%
fizikai dolgozók 246 215 +14%
KSH, havi bruttó átlagkereset, érték: ezer forint, 4 főnél nagyobb vállalkozások

Boltos eladók márciusi bérrangsora

De hát a boltos világ is tarka, így jókora különbségek vannak a bérekben, attól függően, mit árul a bolt. Az elmúlt esztendőkben a boltos bér rangsoraiban is volt némi felfordulás, hiszen egyes boltosok feljebb kapaszkodtak, mások lejjebb csúsztak. Mindvégig jellemző volt ugyanakkor, így 2019 márciusában is, hogy a nagyobb láncokat takaró bolttípusok jobbára a rangsor első, a kisebbek a második felében foglalhattak helyet maguknak. Ezen belül is volt persze sürgés-forgás, cserélődtek a helyek hónapról-hónapra is.

A dobogó csúcsán az italbolt és az illatszerbolt cserélgette a helyét eddig. Az autószalonok, élelmiszerbolt (itt vannak a nagyobbak), nagyobb iparcikk vegyesbolt és persze a bútorbolt is az átlag feletti sávban mozgott eddig is. De hát a többség a boltos átlag alá szorult. És mozgatta a sorrendet az ünnep, például húsvét előtt feljebb csúszik az italbolt, karácsony előtt a játékbolt és a könyvesbolt, később pedig majd  lejjebb fordulnak a sorban.

A rangsor végére préselődtek a kisebb szakboltok és a piacos árushelyek, most éppen a halbolt az utolsó. És vannak 200 ezer forint alatt fizető boltok is, még mindig, a rangsor utolsó öt helyén ők szoronganak:

rangsor
bolttípus
2019 
1 italbolt 286
2 illatszerbolt 279
3 autókereskedés 274
4 iparcikk vegyes bolt 266
5 élelmiszerbolt 258
6 bútorbolt 253
boltos kiskeres eladók átlaga 246
7-8 sportszer bolt 245
7-8 könyvesbolt 245
9 benzinkút 240
10 játék 239
11 ruhabolt 236
12 cipőbolt 234
13 híradástechnika 232
14-15 óra, ékszer bolt 225
14-15 webáruház 225
16 trafik 221
17 turkáló 212
18 élelmiszer piac 205
19 húsbolt 199
20 pékáru bolt 198
21 ruhás piac 191
22 zöldséges bolt 184
23 halas bolt 182
KSH, érték: ezer forint, fizikai foglalkozásúak márciusi havi bruttó átlagkeresete, legalább öt főt foglalkoztató vállalkozások

A boltos bérolló évről-évre csak nőtt: most éppen 104 ezer forint

A blokkk.com évek óta figyeli a boltos béreket, rangsorával is mérve. Tudott dolog, hogy a nagyobb láncok jobban fizetnek a kisebbeknél, úgy egyébként ezért is kellene a kisboltoknak több támogatás, például járulékokban. De hát a nagyobb boltok nagyobb ütemű béremelései nagyobb különbségeket is hoznak a bérrangsor konyhájára.

2019-ben az eladókat legjobban és legrosszabbul fizető italbolt és halas bolt között 104 ezer forint volt a bérolló, ami kétszerese a 2016 évinek. És az olló évről-évre folyamatosan nyílt:

rangsor
2019 
2018
2017
2016
bolttípus
kereset
bolttípus kereset bolttípus kereset bolttípus kereset
első italbolt 286 illatszer 255 sportszer 219 sportszer 188
... ... ... ... ... ... ... ... ...
utolsó halbolt 182 zöldséges 179 halbolt 159 halbolt, húsbolt 135
bérolló   104 ezer forint 76 ezer forint 60 ezer forint 53 ezer forint
KSH, érték: ezer forint, fizikai foglalkozásúak márciusi havi bruttó átlagkeresete, legalább öt főt foglalkoztató vállalkozások

(blokkk.com, 2019. május 31.)

 

Ezért is sorba kell állnod a boltban

Azért sincs elég eladó a boltban, mert másik faluban, városban is sokkal több fizetést kaphat. A legjobban a Fejér, a legrosszabbul a Nógrád megyei boltos fizet. A boltos eladók bérkülönbsége a megyék között 79 ezer forint. Két kivétellel - Borsod és Szabolcs - mindenütt kisebb az eladók fizetése a megyei átlagnál. Győr-Moson-Sopronban 100 ezer forint a boltos eladók bérelmaradása a megyei átlagtól. De hát a boltban emelni nehéz, hiszen a vásárló fizeti meg a bért is.

2019-ben továbbra is hatalmas a boltos bérolló a megyék között, 79 ezer forint. A kétszámjegyű béremelést majdnem minden megy hozta 2019-ben, kivételek a megyés bérrangsor legvégén kullogó Békés és Nógrád megyék boltosai.

A legjobban a Fejér megyei boltok fizetik az eladóikat 277 ezer forintos átlaggal (a havi bruttó átlagkereseteket nézve a négy főnél nagyobb boltosok körében - ilyen statisztika van, ebből lehet főzni), őket a főváros és Pest megye követi. De hát van sor vége is, Somogy, Békés és Nógrád, 200 ezer forint környékén mozogva, úgy, hogy az utolsó helyen tanyázó Nógrádban a 200 ezer forintot sem éri el az eladók átlagfizetése (tehát még mindig van 200 ezer forint alatti kereset a boltos világban a földrajzi megoszlást nézve is).

A földrajzi térségek közötti bérkülönbségeket számos tényező befolyásolja, így a megye gazdasági ereje, a településszerkezet, az aprófalvak, kistelepülések súlya, a közlekedési viszonyok, vagy az idegenforgalom. Bár a turizmusnál is vannak különbözőségek, hiszen a Balaton északi partján Veszprém megyében sokkal nagyobbak a boltos átlagkeresetek, mint a déli part mentén húzódó Somogy megyében.

Nehéz a dolga a boltos katonának

Az egyes megyékben a fizikai dolgozók bérével összevetve a boltos eladók átlagkeresetét nagyon is jellemző a bérelmaradás, hiszen csak két megyében mozognak a boltok az átlag felett, Borsodban és Szabolcsban, utóbbiban nem is kicsit, 23 ezer forint a boltos eladók bérelőnye.

De hát Győr-Moson Sopronban 100 ezer forint a boltos eladók bérhátránya a megyei átlaghoz képest, ami azért több, mint sok. Komárom Esztergom megyében 74 ezer forint, Hevesben és Vas megyékben 47 ezer forint a lemaradás.

A boltos eladók így akár megyén belül, lakhelyükhöz közel is találnak a boltnál jobban fizető más munkahelyet, ha váltásra adják a fejüket (de mint korábban már kimutattuk, a boltos szakmák között is a bérolló - földrajzi különbségek nélkül - 94 ezer forint).

És nyilván számít a nyugati határ közelsége is, hiszen a rangsorban a dunántúli megyék többsége a rangsor első felében tanyázik, hiába, ott erősebb a magyar ipar is, a második fele pedig az alföldi és az északi megyék közül sorolódik össze.

Nem véletlen, hogy a boltokban nagy a jövés-menés az eladók körében (a fluktuáció), amibe akár egy kis utazás, ingázás is belefér. És az örök intelem, hogy nehéz csak úgy bért emelni, ahhoz pénz is kell, amit a vásárló hagy a boltban. Ráadásul közben a bérek mindenütt emelkednek a nemzetgazdaságban, ezért is kisebb a boltos eladóbérek átlaga:

sor megye boltos kereset változás 2019/2018 megye átlaga eltérés bolt-megye
1 Fejér 276.693 + 14% 278.791 - 2.098
2 Budapest 253.367 + 14% 274.161 - 20.794
3 Pest 245.674 + 13% 246.137 - 463
4 Veszprém 242.579 + 14% 258.394 - 15.815
5 Heves 221.757 + 16% 269.354 - 47.597
6 Győr-Moson-Sopron 218.868 + 13% 318.575 - 99.707
7 Komárom-Esztergom 218.295 + 11% 292.670 - 74.375
8 Borsod-Abaúj-Zemplén 214.829 + 12% 203.444 + 11.385
9 Jász-Nagykun-Szolnok 214.276 + 10% 228.027 - 13.571
10 Vas 213.221 + 11% 259.804 - 46.583
11 Baranya 211.496 + 11% 215.429 - 3.933
12 Csongrád 209.598 + 12% 230.783 - 21.185
13 Bács-Kiskun 209.513 + 12% 246.688 - 37.175
14 Szabolcs-Szatmár-Bereg 207.983 + 10% 184.859 + 23.124
15 Tolna 206.649 + 10% 232.613 - 25.694
16 Zala 204.690 + 10% 223.251 - 18.561
17 Hajdú-Bihar 202.941 + 13% 214.144 - 11.203
18 Somogy 202.121 + 10% 225.896 - 23.775
19 Békés 201.887 + 9% 204.601 - 2.714
20 Nógrád 197.572 + 9% 207.026 - 9.454
KSH, boltos kiskereskedelem, fizikai dolgozók havi bruttó átlagkereseteérték: ezer forint, 4 főnél nagyobb vállalkozások, teljes munkaidősök, 2019: új módszertan

Volt egyébként béremelés szépen a boltos világban 2019-ben is, csak éppen a lemaradásokat nem sikerült lejjebb faragni. És persze bármilyen átlag mögött ott vannak a különbözőségek is:

boltos bérek 2016 2017 2018 2019
2019/2018
február 
kisker 194 225 247 283 + 36  15%
eladók 152 182 207 238  + 31 15%
KSH, boltos kiskereskedelem,  eladók: fizikai dolgozók havi bruttó átlagkeresete, érték: ezer forint, 4 főnél nagyobb vállalkozások, teljes munkaidősök, 2019: új módszertan

(blokkk.com, 2019. május 8.)

 

Februári boltos bér: nem álltak sorba az eladók

Mi vásárlók viszont még mindig. 2019 februárjában 12-13%-kal voltak magasabbak a boltos bérek az egy évvel korábbinál, a nagyobb boltokban. A béremelés ellenére a létszám nem mozgott, így állhatsz sorba ugyanannyit, mint eddig. És az eladók keveslik az eddigi emelést, többre viszont nem futja.

Az egyik nagy élelmiszeráruház eladója arról panaszkodott minap, hogy kaptak ugyan fizetésemelést év elején, de többet vártak. És hiába mondják a főnökségnek, hogy sok a munkájuk, új dolgozót nem kapnak. 

Nem véletlen a panasz, és az sem, hogy nincs több új dolgozó, hiszen az egész nemzetgazdaságban súlyos a munkaerőhiány még mindig. Pedig harmadik esztendeje kétszámjegyű a béremelések üteme, a boltokban is.

És nem tódulnak a boltokba az új dolgozók olyan számban, hogy érzékelhetően emelkedjen a létszám (az átlagot tekintve).A februári létszám januárhoz képest nem változott a nagyobb boltokban, így akinek sok a munkája, okkal is panaszkodhat, összesen 212 ezer fő volt, ezen belül 152 ezer volt a fizikai dolgozók száma. A statisztika egyébként minden év elején kimutat egy szerény létszám emelkedést a négy főnél nagyobb boltokban a megelőző decemberhez képest, de ez a gyakorlattal összevetve némileg furcsa, hiszen decemberre minden boltos felnyomja a létszámot a nagyobb forgalomhoz igazodva, januárban pedig nincs szükség annyi dolgozóra. De hát jövőre tisztábban fogunk látni a statisztika új módszertana alapján, az említett különbség egyébként nem számottevő (a négy főnél nagyobb boltos vállalkozások körében). 

A hivatalos statisztika szerint 12-13%-os volt februárban a boltos világban a havi bruttó átlagkeresetek emelkedése, mi ennél valamivel nagyobb ütemet számoltunk ki. Ennek oka, hogy volt egy módszertani változás a KSH adatgyűjtésében, 2018-ban és 2019-ben is. A lényege ennek, hogy most már az adóhatóság adatait dolgozza fel a statisztika, így nyilván pontosabbak az adatok, viszont az összehasonlításnál ügyelni kell, mit mivel mérünk össze. De a boltos béremelkedések nagyságrendje végül hasonló a négy főnél nagyobb vállalkozói körben.  2019 januárjában mi is 12-13%-os emelést számoltunk, és még messze az év vége, az elmúlt évek tapasztalatai szerint pedig év közben februárban a legkisebbek a havi bruttó átlagkeresetek a boltokban.

Az elmúlt három éves időszakot nézve egyértelmű, hogy a boltosok mélyen a zsebükbe nyúltak a béremelések kiszámolását követően, hiszen másfélszeresére ugrottak a havi bruttó átlagkeresetek ebben a négy főnél nagyobb boltos körben. Az eladók, fizikai dolgozók (eladók, pénztárosok, árufeltöltők, boltos raktárosok) bére pedig a boltos átlagnál nagyobb ütemben lódult meg.

De úgy tűnik, mindez még kevés a létszámhiány jelentősebb enyhítéséhez. A nagyobb emeléshez viszont több pénz kell, aminek azért szigorú határt szab a vásárló, hiszen végső soron az ő pénze a boltos bevétele (amin ráadásul osztoznia kell az állammal az adófizetések, például az áfa révén, a legnagyobb részét pedig a boltos bevételnek a beszerzési áron keresztül a beszállító kapja, ő pedig folytatja a leosztást a neki beszállító termelőknek, például).

A boltos bérek tehát jelentős mértékben megugrottak 2019 elején, de hát sorba állni azért kell továbbra is:

boltos bérek 2016 2017 2018 2019
2019/2018
február 
2019/2016
február 
kisker 194 225 247 283 + 36  15% +89 +46%
eladók 152 182 207 238  + 31 15% +86 +57%
KSH, boltos kiskereskedelem,  eladók: fizikai dolgozók havi bruttó átlagkeresete, érték: ezer forint, 4 főnél nagyobb vállalkozások, teljes munkaidősök, 2019: új módszertan

(blokkk.com, 2019. április 30.)

 

Boltos bérrangsor '2019: kis boltban kis bér

Bözsi az illatszeres boltból járt megint a legjobban, 274 ezer forinttal, a januári béreket nézve. A zöldséges bolti eladók 180 ezres hó végi borítékot tapogathattak, így tekintélyes is a bérolló, 90 ezer forint felett jár. Feljebb kapaszkodtak az élelmiszerboltok, összecsúszott a híradástechnikai bolt és a webáruház. És van még bér 200 ezer alatt.

Két eladó beszélget. - Te ma hova mész dolgozni? - Kilépek és belépek, ahol éppen többet adnak. - És nem gáz minden próbaidő vége előtt váltogatni? - Hát ha nekik nem, akkor nekem sem.

A boltos világban is folytatódott a bérek nagy menetelése (bérek alatt most is a havi bruttó átlagkereseteket értjük). 2019 januárjában újabb 30 ezer forinttal kellett a boltos béreket emelni. 2016-2019 között együtt nézve az időszakot 90 ezer forint, összesen 50% körüli volt a béremelések nagysága, sokkal több, mint a kiskereskedelmi forgalom növekedése.

A kötelező minimálbérek 8%-kal emelkedtek 2019-ben, a boltos bérek viszont ennél nagyobb léptékben nőttek az egy évvel korábbiakhoz képest, a kiskereskedelem egészét, és ezen belül viszont a fizikai dolgozók (eladók, pénztárosok, árufeltöltők) körében egyaránt 12-13% közötti mértékben.

Nagyot tolt a boltos világ a béreken az elmúlt esztendőkben:

boltos bérek 2016 2017 2018 2019
2019/2016
január
kisker 193 221 252 283 +90 +47%
eladók 154 183 214 241 +87 +56%
KSH, boltos kiskereskedelem,  eladók: fizikai dolgozók havi bruttó átlagkeresete, érték: ezer forint, 4 főnél nagyobb vállalkozások

De hát a boltos világ is tarka, így jókora különbségek vannak a bérekben, attól függően, mit árul a bolt.

Boltos bérrangsor 2019 elején: ezzel fordultak a boltok

Voltak persze jókora különbségek is az év eleji  boltos béremelés mértékeiben, hiszen például a a könyvesboltban, illatszerboltban és a benzinkúton 40 ezer forint feletti összeggel híztak a hó végi borítékok. Ezzel szemben a pékárus és a halasbolt eladója csak 9-9 ezer forinttal többet tudott összeszámolni béremelésben 2019 januárjában, a zöldséges bolt eladója pedig kétezer forintnál már meg is állhatott.

A legjobban és a legrosszabbul fizető boltok közötti bérolló 91 ezer forint volt év elején.

Az illatszerbolt eladóját az iparcikkes vegyesbolt és az élelmiszerbolt követi, de persze itt a nagyláncokra kell gondolni, azok húzták fel a béreket. Hiába, ha kell a munkaerő, pénz nélkül nem megy. Az élelmiszerek drágulásában ez is benne van. Közben pedig hátrébb csúszott a sorban az autókereskedés, amiben nem csak a szalon, hanem a használt kereskedés is benne van.

Összecsúszott a híradástechnika és a web, ami nem véletlen, hiszen a webáruházak legtekintélyesebb termékköre a műszaki cikk. És hogy nincsenek az élen, annak az oka egyebek mellett az is lehet, hogy brutális a verseny, a nagy webáruházak egy része veszteségbe hajszolja magát az akciózással, ami mellett a béreket is kordában kell tartani.

A boltok többsége azért 200 ezert forint felett fizeti eladóit, de az eladóhelyek ötöde még mindig 200 ezer forint alatt jár a bérekben. És a boltos bérrangsor második felében jobbára a kisboltok mozognak, ami egyértelműen jelzi, hogy a kisboltok csak kisebb béreket tudnak adni eladóiknak. Ráadásul a béremelések is kisebbek a kisboltok körében, ami egyidejűleg leszakadásukat is jelenti a bérversenyben, mivel az eladókért ugyan úgy kell versenyezni a munkaerőhiány közepette, mint a vásárlókért: csak éppen fordítva a számokat nézve, a vásárlónak kicsi ár, az eladónak nagy bér kellene. De hát a végén az eladó rendel és fizet, a boltosnak abból kell kijönnie:

rangsor
bolttípus
2019 január
2018
eleje
változás
2019/2018
1 illatszerbolt 274 233 + 41
2-3 iparcikk vegyes bolt 252 217 + 35
2-3 élelmiszerbolt 252 217 + 35
4 sportszer bolt 251 216 + 35
5-6 bútorbolt 250 227 + 23
5-6 italbolt 250 216 + 34
7 játék 245 211 + 34
8 autókereskedés 241 221 + 20
boltos kiskeres átlag 241 207 + 34
9 könyvesbolt 240 191 + 49
10 benzinkút 235 195 + 40
11 ruhabolt 229 201 + 28
12 óra, ékszer bolt 229 203 + 26
13 webáruház 222 193 + 29
14 híradástechnika 222 191 + 31
szakmai bérminimum 2019 195  
15 dohánybolt 215 183 + 32
16 turkáló 213 194 + 19
17 élelmiszer piac 205 182 + 23
18 húsbolt 198 181 + 17
19 pékáru bolt 195 186 + 9
20 ruhás piac 191 176 + 15
21 halas bolt 183 174 + 9
22 zöldséges bolt 180 178 + 2
minimálbér 2019 149  
KSH, érték: ezer forint, fizikai foglalkozásúak havi bruttó átlagkeresete, legalább öt főt foglalkoztató vállalkozások

(blokkk.com, 2019. április 1.)

 

Boltos bér: újabb 30 ezres emelés kellett

A boltos világban is folytatódott a bérek nagy menetelése. 2019 januárjában újabb 30 ezer forinttal kellett a boltos béreket emelni. 2016-2019 között együtt nézve az időszakot 90 ezer forint, 50% körüli volt a béremelések nagysága, sokkal több, mint a kiskereskedelmi forgalom növekedése. Ez is persze benne van az árakban. És még nincs vége.

2016 óta folyamatos, jóval 10% feletti béremelésre kényszerült a boltos világ is.  A bérnövekedések üteme évente 14-15% környékén mozgott 2018-ig a januári havi bruttó átlagkereseteket nézve, ami 2019 januárjában 12%-ra csúszott le. Ez is azért 30 ezer forinttal vastagabb hó végi borítékot jelentett, minden esztendőben.

A boltos fizikai dolgozók (eladók, pénztárosok, árufeltöltők) körében a boltos átlagnál nagyobb volt a tempó, 2017-ben 19%, ez az ütem 2019-ben 13%-ra olvadt.

Az elmúlt három esztendőben az év eleji boltos keresetek az alkalmazottak teljes körében 90 ezer forinttal, közel másfélszeresére ugrottak. Az eladók, pénztárosok, árufeltöltők keresete is hasonló ütemben emelkedett 2016-2019 között. Kellett, mert a munkaerőhiány és a minimálbérek kötelező emelése, de főleg az előbbi, nagyot tolt a boltos világ bérein is:

boltos bérek 2016 2017 2018 2019
2019/2016
január
kisker 193 221 252 283 +90 +47%
eladók 154 183 214 241 +87 +56%
KSH, boltos kiskereskedelem,  eladók: fizikai dolgozók havi bruttó átlagkeresete, érték: ezer forint, 4 főnél nagyobb vállalkozások

De hát a januári béremelésekkel nem úszták meg a boltosok a bérgazdálkodást, izzadni kellett év közben is. Az eladókért ugyanolyan éles verseny folyik, mint a vásárlókért, hiszen izegnek-mozognak is boltról-boltra, meg máshová is az eladók (szaknyelven nagy a fluktuáció). Kivétel nem volt, minden évben hónapról-hónapra feljebb kellett tornázni a boltos béreket. Így persze év elején, januárban a megelőző decemberhez mérve már kisebb volt a megugrás, és megállás nem volt:

boltos bérek 2016 2017 2018 2019
január december január december január december január
kisker 193 213 221 249 252 269 283
eladók 154 172 183 206 214 229 241
KSH, boltos kiskereskedelem, eladók: fizikai dolgozók havi bruttó átlagkeresete, érték: ezer forint, 4 főnél nagyobb vállalkozások

Feltehetően így lesz ez 2019-ben is.

És a végeredmény persze az, hogy évről-évre egyre többet kellett a boltosoknak is a bérekre fordítaniuk, amit persze a végén a többi költséggel együtt a vásárló fizet. Ezért sem lehet azt mondani, hogy tessék még többet emelni, mivel azért a vásárló árérzékenysége, hiába több a pénze, nem változott. És a boltos bevételek elmúlt ékekben mért 5-6% körüli emelkedése mellett sokkal nagyobb ütemben nőttek a boltos keresetek, az éves átlagokat is nézve:

boltos bérek
2016
éves
2017
éves
2018
éves
2019
január
kisker 201 232 258 283
eladók 161 191 219 241
KSH, boltos kiskereskedelem, eladók: fizikai dolgozók havi bruttó átlagkeresete, érték: ezer forint, 4 főnél nagyobb vállalkozások

(blokkk.com, 2019. március 29.)

 

Boltosok bérrangsora: nagy ollóval fordultak 2019-re

A legjobban Bözsi járt az illatszerboltban, 252 ezer forint ütötte a markát hóvégeken. A legkevesebbet a halasbolt fizetett, a bérolló 75 ezer forint volt. Decemberben már az autókereskedés fizetett a legjobban, 266 ezer forintos havi átlagkeresettel. A könyvesbolti eladó keresete év közben 94 ezer forinttal nőtt karácsonyra. A webárházak viszont elég vékony borítékot adnak a dolgozóknak. 2018-ban is kétszámjegyű, 15% volt a bolti eladók keresetének az emelkedése. A Sparnak pedig sok oka nincs az izgalomra, a targoncásokat aranyárban és nem minimálbérben mérik. ₪₪₪

Az elmúlt években igencsak kapaszkodniuk kellett a boltos vállalkozásoknak az eladók, árufeltöltők, pénztárosok, vagy éppen a raktárosok béremelésében, hiszen a minimálbér alulról tolta, a munkaerőhiány pedig felülről húzta a javadalmazásokat. Az elmúlt években ugrottak is szépen a keresetek:

2015 2016 2017 2018 2018/2017 2018/2015
148 161 191 219 + 15% + 48%
KSH, fizikai dolgozók havi bruttó átlagkeresete, érték: ezer forint, négy főnél nagyobb vállalkozások

Bérrangsor: Bözsi az illatszerboltból a csúcson

Már nem először, 2018-ban is az illatszerbolt fizetett a legjobban, így Bözsike megint jól járt a 252 forintnyi hó végi borítékjával. De jól lehetett keresni a bútorboltban és az autókereskedésben is, itt holtverseny alakult ki éves átlagos 241 ezer forinttal. Ráadásul az élelmiszerbolt sem maradt le nagyon a negyedik helyével a sorban.

A 219 ezer forintos kiskeres átlag felett zárt az éves kereseti átlagokat nézve nyolc bolttípus, a többiek - 16 boltféle - alatta maradtak. A többség - 15 bolttípus - a maga átlagos kereseti lehetőségével már a 195 ezer forintos 2019-es szakmai bérminimum felett hozta a 2018-as esztendőt, így ezekben a boltokban nem nagyon kellett izgulni januárban beléptetett kötelező emelések miatt. A 2019-es 149 ezer forintos minimálbér - hangsúlyozni kell, hogy az átlagot tekintve - pedig a kanyarban sincs, mivel a legrosszabbul fizető halas boltban is jócskán nagyobb a havi kereset, 177 ezer forint.

A szakszervezet megnyugtatására kiderül az is, hogy voltak 2018-ban 200 ezer forintnál kevesebbet fizető boltok, a vizsgált 22 bolttípusból hét esetében (mert hogy korábban azt mondták, hogy 200 ezer forint alatt nincs eladó).

Beléptettük a rangsorba a webáruházakat is, vigyázat, csak azokat, akiknek ez a főtevékenységük. De hát nem robbantottak nagyot, hiszen 200 ezer forint alatt volt a fizikai dolgozóik átlagkeresete (persze nyilván más egy áru összekészítő és egy kiszállító bére).

A boltos bérolló 2018-ban 75 ezer forint volt, a legtöbbet és a legkevesebbet fizető boltok eladói között. Nem kevés.

És kellett emelni év közben is

A heves eladóvadászat közepette év közben is tolni kellett a béreket, kereseteket felfelé, ami a boltos kör átlagában 22 ezer forint volt.

Érdekes szakmai sajátosság, hogy a legnagyobb évközi béremelést a könyvesboltok és a játékboltok adták, ahol a forgalom nagyja év végére esik, meg is fizették decemberben az eladóikat. Egy átlagos könyvesbolti eladó decemberben 94 ezer forinttal többet vihetett haza az év elejihez képest decemberben.

Év végére minden boltos emelt a béreken, ami a már említett karácsonyi szakmák mellett az autókereskedéseket is feljebb húzta, mivel ott voltak a legmagasabbak a keresetek, 266 ezer forinttal, lepipálva a dobogó éves átlagban két éllovasát. Decemberre már 86 ezer forintra nyílt a bérolló, azzal, hogy a halasbolt maradt az utolsó helyen.

És ahol magasabb volt az éves átlaga a béreknek, ott nagyobb volt az évközi emelés is.

Figyelembe kell venni persze a szokásos intelmeket is az értékelésben, így egyrészt azt, hogy vegyes a bolti dolgozók összetétele: van árufeltöltő, raktáros, szakeladó, szakképzett és szakképzetlen bolti dolgozó, így egy-egy bolton belül is vannak bérkülönbségek.

A boltos bérrangsor 2018-ban a legutóbbi statisztikai adatok szerint végül a következő:

rangsor bolttípus
éves
átlagkereset
január-
február
december évközi változás
1 illatszeres 252 233 258 + 25
2-3 bútorbolt 241 227 250 + 23
2-3 autókereskedés 241 221 266 + 50
4 élelmiszer 233 217 240 + 23
5 italbolt 230 216 251 + 35
6 iparcikk vegyes 228 217 238 + 21
7 sportszer 227 216 230 + 14
8 játék 223 211 286 + 75
boltos kiskeres átlag 2018 219 207 229 + 22
9 ruhabolt 214 201 236 + 35
10 könyvesbolt 210 191 285 + 94
11 benzinkút 209 195 226 + 31
12 óra, ékszer bolt 207 203 216 + 13
13 turkáló 202 194 209 + 15
14 webáruház 199 193 207 + 14
15 híradástechnika 195 191 204 + 13
szakmai bérminimum 2019 195  
16 pékáru bolt 191 186 203 + 17
17 húsbolt 187 181 195 + 14
18 dohánybolt 188 183 195 + 14
19 élelmiszer piac 185 182 192 + 10
20 zöldséges piac 182 178 188 + 10
21 ruhás piac 184 176 187 + 11
22 halas 177 174 180 + 6
minimálbér 2019 149  
KSH, érték: ezer forint, fizikai foglalkozásúak 2018 évi havi átlagos, valamint januári, vagy februári, továbbá decemberi bruttó átlagkeresete, legalább öt főt foglalkoztató vállalkozások

A Sparnak sok oka nincs izgulni

Az élelmiszerboltok a boltos bérrangsor élbolyában tanyáznak, nem véletlenül, hiszen a nagy láncok ebben a körben is felfelé húzzák a béreket, rögvest hozzátéve, hogy a hazaiak is. Éles a bérverseny, így kilógni nem nagyon lehet a sorból. És a minimálbér nem csak alapbért jelenthet, ez azért nem elhanyagolható kérdés, hanem úgynevezett teljesítménybért is.

A boltosoknál pedig természetes ösztönző, hogy a többség adja a teljesítménybért is, tehát az alapbéren felül egy juttatást a munkateljesítményhez köt. A jog szerint ez része lehet a minimálbérnek. Nem valószínű, hogy ezzel együtt a Spar lemaradna a többiektől, hiszen akkor csak álldogálhatnának a raktáraiban a targoncák, nem lenne, aki vezesse ezeket. Már csak azért is, mivel a logisztikai dolgozók átlagkeresete úgy egyébként is több a többi boltos fizikai dolgozókénál. A targoncást pedig aranyárban mérik. Ezt bizonyára a szakszervezet is sejti.

(blokkk.com, 2019. február 26.)

 

Eladók bérrangsora: nem kell világgá menni

Boltos bérrangsor: a nagy és a kicsi élelmiszerboltok között 158 ezer forint, az illatszerboltos és a halárus között 128 ezer forint a bérkülönbség. A multik az illatszerboltos Bözsi mögé húzták az élelmiszerboltokat a bolti eladók bérrangsorában, hiába, srófolták a béreket év közben is. Jócskán akad százezernél jobban fizető bolt, ha éppen váltani akarsz. De van 167 ezer forintos bérkülönbség is. A boltos szakmák harmada 200 ezer alatti bérekkel fordult 2019-re. Csodával határos, hogy még van eladójuk.

Nőttek a bolti eladók bérrangsorában a bérkülönbségek 2019 végére. Panaszkodnak is a boltos vállalkozások, hogy nagy a sürgés-forgás az eladók között, jönnek-mennek boltról boltra, persze több pénzért. Szaknyelven szólva nagy a fluktuáció. A boltosok pedig csak kapkodják a fejüket és mustrálgatják a kassza bugyrait, tudnak-e még emelni a béreken. Hát akad, aki igen és akad, aki alig.  

A legjobban Bözsi keres az illatszerboltban, a maga 303 ezer forint bruttójával. De ha kicsi az illatszerbolt, ott már csak 176 ezer forint a havi bruttó átlagkereset, ha pedig nagy, akkor 322 ezer forint. A különbség 146 ezer forint.

A dobogó második fokára kapaszkodott élelmiszerboltok esetében még nagyobb a bérolló a 271 ezer forintos átlag mögött, 158 ezer forint. Hát igen, a multi élelmiszeres nagyáruházak még év közben is srófolták felfelé a béreket, így az élelmiszerboltos eladó tud válogatni, ha többet akar keresni. És minden multi nagyáruház keres eladót, tehát hely az van bőven.

A boltos eladók bérrangsorában huzamos ideje utolsó a halárus, a maga 175 ezer forintos havi bruttó átlagkeresetével, ezen nem látszik az áfakulcs csökkentés. Le is van maradva az illatszerboltos Bözsitől 128 ezer forinttal.

És a boltos szakmák harmadában a kisbolt és a nagybolt eladóinak keresetei között 100 ezer forintnál több, vagy azt közelítő a bérkülönbség, a bérolló. Nőttek 2018-ban a boltos bérkülönbségek.

De ha valaki mély lélegzetet vesz, találhat 167 ezer forintot is

A legjobban úgy egyébként - elszakadva a rangsoros átlagtól - a nagy élelmiszerboltos eladók keresnek, a maguk havi 339 ezer forintjukkal. Ehhez képest a legrosszabbul fizető kisbolt a ruhás piac, 172 ezer forinttal. Így keresztben a különbség 167 ezer forint.

Nem véletlen, hogy év végén a karácsonyi szakmák,  jellemzően karácsonyi ajándékokat nagy súllyal árusító boltok eladóinak bérei  felpörögtek, például a könyves-, vagy játékboltban, a korábbi hónapokhoz képest.

Minden szakterületen van kisbolt (5-9 fő közötti létszámmal), tehát meg tudnak élni a nagyok mellett még így is. Csak éppen évről-évre némileg kevesebben, mert körükben csökken a boltszám.

A pénztárak előtt kígyózó sorokból is egyértelműen látszik, hogy a sorozatos béremelések ellenére 2019-ben is lesz eladóhiány a boltokban és tovább kell emelni az eladók fizetését. Most éppen mindenki latolgat, még van egy pár nap a januári kifizetésekig. És persze év közben is emelkedni fognak a keresetek, mint eddig, de már visszafogottabb ütemben, mint 2017-ben és 2018-ban. Úgy 8-10% várható átlagosan.

A boltos bérrangsor 2018 végén a legutóbbi statisztikai adatok szerint végül a következő:

rangsor bolttípus átlagkereset kisbolt nagybolt olló
1 illatszeres 303 176 322 146
2 élelmiszeres 271 181 339 158
3 bútoros 249 181 289 108
4 autókereskedés 246 166 315 149
5 sportszer 234 184 ... ...
6 játék 233 179 ... ...
7 iparcikk vegyes 229 181 258 77
8 italárus 224 177 272 95
9 ruhaboltos 222 178 270 92
10 óra, ékszer 217 183 301 118
11 könyves 215 174 223 49
12-13 benzinkutas 203 196 211 15
12-13 használt cikk 203 178 215 37
14 híradástechnika 199 178 226 48
15 pékáru 192 180 200 20
16 húsboltos 191 181 211 30
17-18 dohányboltos 189 182 208 26
17-18 élelmiszer piac 189 182 194 12
19 zöldséges piac 183 180 187 7
20 ruhás piac 179 172 186 14
21 halas 175 178 ... ...
KSH, érték: ezer forint, fizikai foglalkozásúak 2018 november havi bruttó átlagkeresete, legalább öt főt foglalkoztató vállalkozások, kisbolt: mikro, 5-9 fős, nagybolt: a megtalált legnagyobb létszámkategória az adott szakmában

(blokkk.com, 2019. január 24.)

 

Új minimálbér: a kisboltosok foghatják a fejüket

Vannak minimálbérek 2019-re, 149 ezer (minimálbér) és 195 ezer forint (garantált bérminimum). A munkaerőpiacon a 195 ezer forint diktál. De hát a legkisebb (5-9 fős) boltosok fizikai dolgozóinak átlagkeresete jelenleg még a 190 ezer forintot sem éri el a kisboltosok bérrangsora szerint.  És az 50 főnél kisebb boltos vállalkozások is alatta mozognak (kivéve a benzinkutasokat és az autóeladókat). Emelni kell béreket megint. Eközben a Józsefvárosi piac már jobban fizet a butiknál. ₪₪₪

A minimálbérek manapság jobbára a kis- és középvállalkozásokról szólnak. Bár minden vállalkozást nyomott valamilyen mértékben a 2017-es és 2018-as minimálbér emelés, például összetorlódtak a bérek, de végül minél kisebb egy vállalkozás, annál nagyobbat szorított rajta. És most jön a következő kettő, hiszen 2019 mellett 2020-ról is megállapodtak a munkavállalók és a munkaadók (kivéve a Magyar Szakszervezeti Szövetséget, de ez nem osztott, vagy szorzott semmit, mivel az új minimálbéreket már ki is hirdette a kormány.

Kisboltos eladók bérrangsora: van itt minden

A kisboltos eladók, árufeltöltők, pénztárosok, raktárosok között csekélyebb a bérkülönbség, mivel az eddigi jelentős minimálbéremelések gyakorlatilag egységes korlátot húztak alulra, de a munkaerőhiány is szorgosan dolgozik körükben, így egy szint alá menni nem szerencsés, hiszen akkor lelép az eladó. Van miből választania, ha csak a bért nézi, és mi mást is tenne.

A legkisebb boltosok körében, akik 5-9 főt foglalkoztatnak a legnagyobb havi átlagkereset 189 ezer forint, amit a benzinkutasok vihetnek haza. A legrosszabbul az autókereskedés fizet, 169 ezer forinttal. Ezen nem kell csodálkozni, mivel nem csak a szalonokról van szó, hanem a használtautó kereskedésekről is. A használt autósoknál egyébként új világ kezdődik majd, amikor a használt autók műszaki és egyéb adatai nyilvánosak lesznek bárki számára, valószínűleg alaposan megváltozik majd a piac.

A bérkülönbség a legkisebb boltosoknál  20 ezer forint. Mindezt egyébként jó lenne megnéznie a szakszervezetnek is, aki még mindig csak ott tart, hogy csak az átlag felett fizető multik zsebében turkál. Lehet és kell is persze, csak éppen nem biztos, hogy önmagában ez a legszerencsésebb irány, hiszen olyan megjegyzés is elhangzott már, hogy 200 ezer alatt nincs bér a boltokban. De hát mintha lenne.

Az 50 fő alatti boltos vállalkozásokat együtt nézve, akik kisvállalkozásnak számítanak, itt sem sokkal jobb a helyzet. Itt már fordult a kocka és az autókereskedés fizet a legjobban a maga 207 ezer forintos átlagával (nagyobb a szalonok súlya),  200 ezer felett pedig rajta kívül csak a benzinkutas van (206 ezer forinttal). És 195 ezer forint, az új szakmai bérminimum felett nincs senki, az illatszeres és a könyvárus az, akik alulról simogatják a lécet, a maguk 194 ezer forintjával.

Itt a bérolló egyébként már sokkal nagyobb, 30 ezer forint.

A középvállalkozásoknál (létszám alapján 50-249 fő között) már valamivel jobb a bérhelyzet, de itt sem rózsás azért. Rögvest meg kell jegyezni, hogy ez egy szűkebb, kisebb létszámú szakmai kör. Itt a bérolló már hatalmas, 87 ezer forint. Ez nagyon tág, a bolttípusok eladóinak többsége pedig 200 ezer forint felett kapja a bérét (a havi bruttó átlagkeresetet nézve itt is).

Bérmeglepetések a kisboltosoknál: a Józsefvárosi piac jobban fizet a butiknál

Hát igen, a ruhás piac eladójának átlagkeresete a kisboltos fizikai dolgozók rangsorában a negyedik (egy eléggé széles holtversenyben), 182 ezer forinttal. Eközben a ruhaboltos eladó átlagkeresete 176 ezer forint. És még nincs vége, mert a használt cikk bolt eladója is ennél többet visz haza, 181 ezer forintot. Tegyük hozzá, vannak szakmák, ahol nem kötelező a szakképesítés, ilyen például a ruházati, vagy a könyv értékesítés, de például egy élelmiszereladónak kell a bizonyítvány. Ez azért befolyásolja a béreket is.

A kisboltosok halárusa is az élbolyban tanyázik a kicsik között, úgy egyébként a teljes boltos bérrangsorban az utolsó. Ott a bútoráruház eladója sem hátul, hanem előrébb helyezkedik el például.

És a karácsonyi ajándékvásárlás éllovasai közül, ha már túl is vagyunk rajta, ahol a forgalom nagyja az év végi időszakhoz kötődik, a könyves és a játékboltos eladó is hátra szorult a kisboltos bérrangsorban, 171 ezer forint körüli havi átlaggal.

A weben egyébként nagyot tekerő híradástechnikai piac hagyományos boltosai a bérrangsoroknak a második felében mozognak, a kisboltosok körében sem más a helyzet.

És az illatszeres eladó a kisboltban a bérrangsor hátsó fertályában kullog, miközben a teljes bérrangsorban sokszor volt már dobogós, vagy éppen éllovas is. Ez is csak arra világít rá, hogy a nagy- és kisboltosok eladói között tetemes a bérkülönbség.

A kisboltosok bérrangsora végül a következő (az 5-9 főt foglalkoztató vállalkozások alapján, hozzátéve az 50 fő alatti kis- és az 50-249 fő közötti boltos középvállalkozásokat):

kisboltos bérrangsor
sorrend bolttípus 5-9 fő  50 fő alatt 50-249 fő
1
benzinkutas
189 206 194
2-3
halárus
183 177 .
2-3 trafikos 183 187 .
4-9
ruhás piac
182 186 .
4-9 élelmiszer boltos 182 188 205
4-9 húsboltos 182 185 .
4-9
vegyes iparcikkes
182 190 234
4-9 italos 182 187 272
4-9
zöldséges
182 182 .
10-12 sportszeres 181 191 .
10-12 bútoros 181 186 194
10-12 használt cikkes 181 186 178
13-15 óra, ékszer árus 180 186 244
13-15 élelmiszer piacos 180 185 .
13-15 híradástechnikás 180 189 223
16 pékárus 179 187 210
17 illatszeres 178 194 276
18 ruhaboltos 176 186 249
19-20 játék 171 189 .
19-20 könyvárus 171 194 192
21
autókereskedés
169 207 279
átlag
181 189 222
KSH, érték: ezer forint, fizikai foglalkozásúak 2018 október havi bruttó átlagkeresete, legalább öt főt foglalkoztató kiskereskedelmi vállalkozások, létszámbesorolás alapján

A kisboltosokon megint nagyot vág a minimálbér

A bolti fizikai dolgozók több mint fele (a 144 ezer főből 81 ezer fő, 56%) a kis- és középvállalkozásoknál keresi meg a kenyérre valót. És jókorák a bérkülönbségek a boltos világ egészét nézve, hiszen az 50 fő alatti kisboltosok és a 250-től számított nagyboltosok bérkülönbsége 65 ezer forint. És a legkisebbeket, az 5-9 fős kisboltokat nézve már 73 ezer forintos az olló a 250 főnél nagyobb nagyvállalkozások átlaga között.

Az átlag a következő: 

boltos világ
összes
50 
alatt
50-249 
között
249 
felett
eladók létszáma 
ezer fő
144 64 16 64
eladók keresete 
ezer forint
220 189 222 254
KSH, 2018 augusztus, fizikai foglalkozásúak létszáma és  havi bruttó átlagkeresete, legalább öt főt foglalkoztató vállalkozások, érték: ezer forint, ezer fő

A kereseti lehetőségeket persze számos tényező befolyásolja. A boltosok egy év alatt 16%-kal emelték a fizikai dolgozók havi bruttó átlagkeresetét, de hát ez csak a létszám megtartásához volt elég (a nagyságrendet nézve). De a bért ki is kell fizetni valamiből, az pedig a bevétel, amiből persze sok más kiadást is fedezni kell. Számít a már említett szakképesítési követelmény, a részmunkaidő aránya, a nyitvatartás hossza (főleg vasárnap, amikor egyébként a boltok többsége zárva tart, de aki nem, az fizethet vasárnapi pótlékot, még jó, hogy nem 100-ot, csak 50%-ot, a boltos oldalról nézve).

A munkaerő piaca is piac, így a boltos is, az eladó is mérlegelheti a boltos munka nehézségét. Van ilyen, sokat számít, például mennyi árut kell emelgetni, mennyi a vásárlószám, tehát sok boltba betérővel kell-e foglalkozni (nyilván ez más egy élelmiszerboltban, vagy egy autószalonban). És döntő az is, hol helyezkedik el a bolt, kis-, vagy nagytelepülésen, az eladóknak milyen állásválogatási lehetőségeik vannak, mit engedhetnek meg maguknak és mit vállalhatnak.

Ja igen, a túlóráztatás is számít, de hát erről most csak annyit, hogy elképesztően nagy a munkaerőmozgás a boltokban, így egyébként is csínján kell bánni az eladókkal.

(blokkk.com, 2019. január 2.)

 

Boltos bértérkép: lemaradás van, elég eladó nincs

A kirakatok többségében kétféle tábla virít mostanság: milyen ajándékot vegyél, a másik pedig egy álláshirdetés. Ebből is látszik, hogy karácsony előtt csak egy hiánycikk van a boltokban, az eladó. Igyekeznek a boltosok, de hiába, ráadásul a megyék között 81 ezer forint a különbség. És ez az olló nőtt júliushoz képest közel 20 ezer forinttal. Más iparágakat pedig kevés helyen tud beelőzni a bolt, van, ahol 77 ezer forint a lemaradás. Szívják is el az eladókat a jobban fizető iparágak.

A bérek, keresetek területi különbözőségeinek számos oka lehet, így például a településszerkezet, a lakosságszám, az idegenforgalmi lehetőségek, de a legfontosabb az adott térség gazdasági fejlettsége, gazdasági ereje. Ezen belül pedig sokat számít egy-egy húzóágazat, például az autóipar, így nem véletlen, hogy Magyarországon a fizikai dolgozók legjobban Győr-Moson-Sopron Megyében keresnek, a maguk havi átlagos bruttó 275 ezer forintjukkal. A legrosszabbul Szabolcsban lehet keresni fizikai dolgozóként 181 ezer forinttal, de Borsodban, Békésben és Nógrádban is 200 ezer alatt van a havi bruttó átlag a legutóbbi statisztika szerint.

Nem követik a a boltok a többi iparágat

A boltos fizikai dolgozók bére egy év alatt 29 ezer forinttal emelkedett, 15%-kal. De hát ezzel is még lemaradásban van a többi iparágtól, hiszen a boltos fizikai dolgozók bérátlaga 221 ezer forint, miközben a nemzetgazdaságban ugyanez a mutató 237 ezer forint. És azt hihetnénk, hogy szépen követi a többi iparágat, ha más megyében több a bér, ott a boltban is jobban lehet keresni. Hát ez nincs egészen így. Sőt.

A boltos eladóbérek lemaradásának egyik oka a boltos világ belső szerkezete. A 130 ezer boltból 118 ezer olyan vállalkozásoké, akiknek nincs több 10 boltnál a kezükben, ezen belül pedig az egyboltosok száma 70 ezer. Tehát a boltos vállalkozások 90%-a kisvállalkozás.

Másik oldalról mindössze 10 ezer azoknak a boltoknak a száma, amelyek 20 boltnál nagyobb láncokhoz tartoznak (vigyázat, ebben magyar láncok is vannak, például cooposok, vagy éppen cba-sok, hacsak bérbe nem adták az üzlethelyiséget, ami egyébként nem baj, csak üzlet, de másból nehéz megélni).

Az pedig a blokkk.com különféle bérrangsoraiból is ismert, hogy a kisboltokban kisebbek a bérek, bárhol is legyen a kisbolt.

Nyugaton nehéz eladót találni, ott sokkal többet keresnek

A fizikai dolgozók bérének területi különbözőségeit nézve jókora eltérések lelhetők fel nemzetgazdasági szinten. Győr-Mosonban 275 ezer forint az átlag, miközben Szabolcsban csak 181 ezer forint, a különbség 94 ezer forint. A boltos világban kisebb ez a különbség, 81 ezer forint. De hát a boltok megyei bérrangsorát más megyék vezetik és zárják, mint a nemzetgazdaság egészében. (Tudjuk, a statisztika átlaga milyen, de most ez van.)

Az eladóikat legjobban Fejér megyében fizetik, 266 ezer forint havi bruttó átlaggal, ráadásul Budapest csak a negyedik, Pest és Veszprém megyék beelőzték.

A legrosszabbul Nógrádban lehet eladóként keresni 185 ezer forinttal, de Hajdúban és Békésben is 190 ezer forint alatt van az átlag.

A boltos világban mindössze - kedves szakszervezet, most figyelhetsz egy kicsit - öt megyében lehet 200 ezer forint felett keresni havi bruttóban, a többiben nem. Országos viszonylatban nézve nagyjából fordított a kép, négy megyében vannak 200 ezer alatti keresetek, a többiben felette mozog az átlag: magyarázatként, a szakszervezet azt mondta korábban, hogy 200 ezer alatt nincs eladó. Szerintünk van.

És az a 10 ezer ember nagyon hiányzik a boltokból, de a béremelésnek van egy aprócska gátja: azt is a bevételből kell kifizetni, mint minden más költséget, az pedig korlátos.

Úgy nagyjából: keleten és délen rosszabb a bérhelyzet

Úgy tűnik, hogy az ország középső és nyugati térségeiben azért többségében magasabb az eladók keresete, mint az ország túlsó felében. A legrosszabb pedig a déli térség megyéiben.

Jönnek-mennek is a boltos eladók, pénztárosok, árufeltöltők, nem csak egyik boltból a másikba, hanem más iparágakba is, a boltos foglalkoztatottság nem is nőtt az elmúlt időszakban, néhány esztendőben. 

A boltos eladók bértérképe egyébként a legutóbbi statisztika szerint a következő:

boltos fizikai dolgozók átlagkeresete fizikai dolgozók megyei átlaga különbség
Fejér 266 263 + 3
Pest 233 228 + 5
Veszprém 233 243 - 10
Budapest 229 265 - 36
Jász-Nagykun-Szolnok 205 223 - 18
Heves 198 253 - 55
Győr-Moson-Sopron 198 275 - 77
Szabolcs-Szatmár-Bereg 198 181 + 17
Tolna 197 223 - 26
Bács-Kiskun 195 240 - 45
Vas 194 255 - 61
Komárom-Esztergom 194 267 - 73
Baranya 194 206 - 12
Csongrád 194 223 - 29
Somogy 193 213 - 20
Borsod-Abaúj-Zemplén 192 191 + 1
Zala 190 212 - 22
Békés 189 199 - 10
Hajdú-Bihar 188 204 - 16
Nógrád 185 199 - 14
kiskereskedelem átlaga 221 237 - 16
KSH, fizikai dolgozók havi bruttó átlagkeresete, értéke ezer forint, négy főnél nagyobb vállalkozások, 2018 szeptember

(blokkk.com, 2018. október 5.)

 

Boltos bérrangsor: kicsik-nagyok

Megkezdődtek a minimálbér tárgyalások. A boltos világban továbbra is jó nagyok a bérkülönbségek. A munkaerőpiacon ráadásul már a nagyobb szakmai bérminimumhoz törleszkednek a munkavállalók, a munkaerőhiány mellett ezt megtehetik. Az eladóit legjobban fizető nagybolt és a legkevesebbet fizető kisbolt között 140 ezer forint a bérkülönbség. A kisboltok közül a halárus, a nagyboltok közül az élelmiszeráruházak adják a legtöbb bért. A Józsefvárosi piac jobban fizet a ruházati boltnál. A kisboltok 200 ezer alatt fizetnek, a nagyobbak pedig többségében 200 ezer felett. Van bérszakadék. ₪₪₪

A minimálbér tárgyalások jobbára a kis- és középvállalkozásokról szólnak. Nyilván minden vállalkozást nyomott valamilyen mértékben a 2017-es és 2018-as minimálbér emelés, és minél kisebb egy vállalkozás, annál nagyobbat szorított rajta.

A kisboltosok között ma már csekély a bérkülönbség, mivel a jelentős minimálbéremelések gyakorlatilag egységes korlátot húztak alulra, a munkaerőhiány is dolgozik szorgosan, így egy szint alá menni nem szerencsés, hiszen akkor lelép az eladó. Van miből választania, ha csak a bért nézi, és mi mást tenne.

Kisboltos eladók bérrangsora: 200 ezer forint alatt bőven

A kisboltosok körében 172-187 ezer forint között mozog a fizikai dolgozók havi bruttó átlagkeresete, ami nem azt jelenti, hogy egy-egy boltban nincs ennél kisebb, vagy nagyobb bér, de ez az átlag a statisztika alapján. És ez jócskán a bűvös határnak tekintett 200 ezer forint alatt van.

A legjobban most éppen a halárus eladók keresnek a kisboltok között, feltehetően ebben az áfakulcs csökkentésének is lehetett némi hatása, volt mihez nyúlni a pénztárban. A nagykosárban viszont már az alsó sávban mozognak a halárusok, mivel ők jellemzően a legkisebb boltosok közé tartoznak, a nagyobbjai is, de hasonló a helyzet a zöldségeseknél is például.

Némi feltűnést kelthet, hogy a Józsefvárosi piac eladója a maga, a ruházati piaci árusokra jellemző átlag 187 ezer forintos keresetével vaskosabb borítékot szorongathat a kezében hó végén, mint egy ruházati boltos eladótársa. A piacos ruhaárus is dobogós a kisboltos bérrangsorban, a benzinkutassal és a sportszerárussal együtt.

Nagyboltos eladók bére: húznak a diszkontok és a nagyáruházak

Az egyes szakmákban a legnagyobb boltos vállalkozásokat nézve is jókorák a bérkülönbségek továbbra is, ami most 129 ezer forint, nőtt néhány ezressel az elmúlt hónapokban.

Az élbolyban vannak az élelmiszerboltok, a diszkontokkal és a többi multi áruházzal, az autókereskedések és a bútoráruházak eladói is. Ehhez persze hozzátartozik, hogy a nagyobb magyar áruházak is átlag felett fizetik az eladóikat (például a nagyobb CBA-s tagok, vagy például az Euronics, kiragadva egy-egy példát).

A nagyboltos körben az első harmad 250 ezer forint felett fizeti az eladókat, és csak a rangsor vége felé csúszik az átlag 200 ezer forint alá, ott, ahol jellemző a kisvállalkozás nagyság (tehát az áruterületen a legnagyobbak nem olyan nagyok, például a húsosok, piacosok, de a halárusok is itt már csak a vége felé találhatók meg):

kisboltos bérek nagyboltos bérek
sorrend bolttípus  bér sorrend bolttípus  bér
1-2
halárus
187 1 élelmiszerboltos 312
1-2
ruhás piac
187 2
autókereskedés
303
3-4
benzinkutas
186 3 bútoros 287
3-4 sportszeres 186 4 italárus 285
5 trafikos 185 5 óra-, ékszerárus 268
6-12 élelmiszer boltos 183 6 vegyes iparcikkes 258
6-12 élelmiszer piacos 183 7 illatszeres 254
6-12
vegyes iparcikkes
183 8
ruhás
222
6-12 húsboltos 183 9 híradástechnikás 221
6-12
zöldséges
183 10 sportszeres 216
6-12 italos 183 11-12 benzinkutas 214
6-12 óra, ékszer árus 183 11-12 használt cikkes 214
13-14 bútoros 182 13 könyvárus 210
13-14 híradástechnikás 182 14 trafikos 208
15-16 pékárus 180 15 pékárus 202
15-16 ruhaboltos 180 16 játékárus 200
17 használt cikkes 179 17 húsboltos 197
18 illatszeres 178 18 élelmiszer piacos 190
19 játék 176 19 halárus 187
20 könyvárus 174 20-21 ruhás piacos 183
21 autókereskedés 172 20-21 zöldséges 183
KSH, érték: ezer forint, fizikai foglalkozásúak 2018 augusztus havi bruttó átlagkeresete, szakma átlaga: nagyvállalkozásokkal együtt, legalább öt főt foglalkoztató vállalkozások, létszámbesorolás alapján, kisbolt: 5-9 fő, nagybolt: adott szakma legnagyobb létszámkategóriája

Lesz miről tárgyalni a minimálbérekről

A bolti fizikai dolgozók több mint fele (a 144 ezer főből 81 ezer fő, 56%) a kis- és középvállalkozásoknál keresi meg a kenyérre valót (mintha korábban valamelyik szakszervezet tett volna olyasféle megjegyzést, hogy 200 ezer forint alatt nincs boltos dolgozó, hát van):

boltos világ
összes
50 
alatt
50-249 
között
250 
felett
eladók létszáma 
ezer fő
144 65 16 63
eladók keresete 
ezer forint
219 190 219 250
KSH, 2018 augusztus, fizikai foglalkozásúak létszáma és  havi bruttó átlagkeresete, legalább öt főt foglalkoztató vállalkozások, érték: ezer forint, ezer fő

A kereseti lehetőségeket számos tényező befolyásolja. A boltosok egy év alatt 16%-kal emelték a fizikai dolgozók havi bruttó átlagkeresetét, de hát ez csak a létszám megtartásához volt elég (a nagyságrendet nézve). De a bért ki is kell fizetni valamiből, az pedig a bevétel, amiből persze sok más kiadást is fedezni kell. Számít a szakképesítési követelmény (élelmiszer eladó például csak szakképzett lehet, a könyvesboltinál már ez nem előírás), a részmunkaidő aránya, a nyitvatartás hossza (főleg vasárnap, amikor egyébként a boltok többsége zárva tart, de aki nem, az fizethet vasárnapi pótlékot).

A munkaerő piaca is piac, így a boltos is, az eladó is mérlegelheti a boltos munka nehézségét. Van ilyen, sokat számít, például mennyi árut kell emelgetni, mennyi a vásárlószám, tehát sok boltba betérővel kell-e foglalkozni (nyilván ez más egy élelmiszerboltban, vagy egy autószalonban). És döntő az is, hol helyezkedik el a bolt, kis-, vagy nagytelepülésen, az eladóknak milyen állásválogatási lehetőségeik vannak, mit engedhetnek meg maguknak és mit vállalhatnak.

(blokkk.com, 2018. november 14.)

 

Boltos bérlista: élelmiszerboltokban 132 ezer a különbség

Az árusított portékák alapján csoportosítva a boltokat a legjobban és a legrosszabbul kereső eladók bérkülönbsége tekintélyes summa, 69 ezer forint. De ennél sokkal több a szakmabeli rekord: az élelmiszerboltok - kicsik-nagyok - között ez már 132 ezer forint.

A boltosoknak igyekezniük kell, nehogy elszipkázzák az eladóikat, ezért hol az egyik, hol a másik emel egyet. Így év közben hónapról-hónapra tornázzák felfelé a béreket. A bolti eladók bérlistája ezért folyamatosan hullámzik is.  És már hosszú ideje a kicsik húzzák be a rövidebbet, az ott dolgozók pedig bérben a kisebbet. A boltos bérlista első felében inkább  a nagyobb boltok, a második felében a kisebbek eladói tanyáznak. Kivételek persze mindenütt akadnak.

A boltos béres nagykalap

A legutóbbi statisztika szerint 2018 júliusában 218 ezer forint volt a boltos fizikai dolgozók (eladók, pénztárosok, árufeltöltők, raktárosok) havi bruttó átlagkeresete, ami az egy évvel korábbinál 15%-kal több. Ez az emelés egy boltos számára nagyon sok, hiszen a kiskereskedelmi bevétel ugyanebben az időszakban csak 10%-kal emelkedett (folyó áron, tehát a pénztárban hagyott pénzt számolva, amiből sok más költség mellett a bért is fizetik). A bevétel növekedési üteme már három éve kisebb a béremelésekénél. A boltosoknak így 2018-ban megint mélyen a zsebükbe kellett nyúlniuk, átlagosan 28 ezer forinttal több bért adva az eladóknak az egy évvel korábbinál.

Ráadásul júliusban sem sikerült az eladók létszámát emelni a boltokban, a létszámhiány nem enyhült. Az eladók keresete hiába nőtt 15%-kal, ez csak a létszám tartásához volt elég. Még jó, hogy a szünidőben jöttek a diákok, bár akad, aki a diákmunka csökkenésére is panaszkodik. És arra is, hogy egyes megyékben, például Fejérben, vagy a nyugati határ mentén a legjobban fizető boltosok sem találnak eladót.

És közben persze vándorolnak is az eladók boltról-boltra, nem is kellenek ahhoz tízezer forintokkal több, ahogyan a szakszervezet mondja, kevesebbért is ugranak egyet. Vándorolnak persze a boltos dolgozók más irányba is, a külföld, más haza szakterület is szívja el a munkaerőt. Az osztrák határ mentén már megszokott a napi munkába járás - a túloldalra.

És a kisboltosok körében az átlagot nézve továbbra sincs 200 ezer forint feletti átlagkereset. A létszámot nézve a 20 fő feletti boltos vállalkozások érik csak el ezt a szintet, miközben a nagyboltos szakmák már felette mozognak. Ez főleg abban a megközelítésben fontos kérdés, hogy a bolti fizikai dolgozók több mint fele (a 145 ezer főből 82 ezer fő, 57%) a kis- és középvállalkozásoknál keresi meg a kenyérre valót, a szakszervezet pedig nem a legrosszabbul, hanem a jobban fizető vállalkozásokat abajgatja:

boltos eladók
létszáma, keresete
összes
 
50 fő alatt
50-249
 
250
fő felett
 
5-9
10-19
20-49
összesen
 
létszám 
ezer fő
145 28 22 16 66 16 63
kereset 
ezer forint
218 179 188 202 188 215 249
KSH, 2018 július, érték: ezer forint, fizikai foglalkozásúak létszáma és  havi bruttó átlagkeresete, legalább öt főt foglalkoztató vállalkozások

És a boltos bérrangsor: ez csak az összesen átlaga

Az árusított termékkörök alapján csoportosítva a boltokat a legjobban az illatszerboti eladó keres, ő jó ideje az élbolyban tanyázik. Feljebb kúszott, a dobogóra is jutott az autószalonok és a villamos készülék boltok eladóinak bére, de a bútor és élelmiszeres eladók is átlag 230 ezer forint keresnek.

A boltcsoportok 60%-a már 200 ezer forint felett tud fizetni az eladóknak, de hát egyrészt ez csak az átlag, ami alatt van feljebb és lejjebb is. Ezekre a boltokra jellemző, hogy jelentősebb a nagyobb alapterületű értékesítőhelyek aránya, bár kisebbek is megtalálhatók itt, például ital, sportszer, vagy játék árusok.

És a jellemzően kisebb boltok eladói még mindig 200 ezer forintnál kevesebbet keresnek. A trafikban, húsboltban, piacokon és a halas boltban pedig még 190 ezer forintot sem ér el a havi bruttó átlagkereset, olyannyira, hogy a halárus bére mindössze 178 ezer forint volt, a sor legvégén. A bérolló ebben a körben 69 ezer forint, amihez az is hozzátartozik, hogy a nagyobb boltok nagyobbat emeltek, tehát a különbségek csak nőttek:

rangsor bolttípus július év eleje változás
1 illatszer 247 233 + 14
2 autószalon 242 222 + 20
3 villamos készülék 239 222 + 17
4 bútor 238 227 + 11
5 élelmiszer 231 217 + 14
6 ital 229 216 + 13
7-8 iparcikk vegyes 228 217 + 11
7-8 sportszer 228 216 + 12
9 játék 221 211 + 10
10 ruházat 213 201 + 12
11-12 óra, ékszer 208 203 + 5
11-12 benzinkút 208 195 + 13
13 használt cikk 207 194 + 13
14 könyv 204 191 + 13
15 cipőbolt 198 190 + 8
16 híradástechnika 195 191 + 4
17 pékáru 191 186 + 5
18 dohány 188 183 + 5
19 hús 187 181 + 6
20-21 ruhás piac 186 185 + 1
20-21 élelmiszeres piac 186 182 + 4
22 zöldséges 183 178 + 5
23 halas 178 174 + 4
boltos átlag 218 207 + 11
KSH, érték: ezer forint, fizikai foglalkozásúak 2018 évi bruttó átlagkeresete, legalább öt főt foglalkoztató boltos vállalkozások, változás: 2018 január-július között

Kicsik-nagyok bérekben: bérkülönbségek rangsora

A foglalkoztatottak száma alapján nézve az egyes bolttípusokat a legjobban az élelmiszeres diszkontok fizetnek (ez a statisztikában elkülöníthető a létszám alapján), de az autószalonban is ugyanennyit lehet keresni, egy ezres lemaradással. A bérkülönbség a kicsi és a nagy boltok között brutális, 313-132 ezer forint.

De hát az italboltok, vagy a bútorboltok körében is százezret közelít a bérkülönbség az eladók között, azzal, hogy az italboltok körében a létszám alapján a nagyobbak nem is olyan nagyok, csak középvállalkozások.

A bérkülönbségek csökkenésével a boltos vállalkozásnagyság is csökken, a piacokon például 20 főnél nagyobb létszámú árusítóhelyet nem is mutat a statisztika. Egy ruházati piacon ügyködő eladónak pedig nincs értelme másik placcra mennie, mivel ott sem keresne többet:

bolttípus kisbolt nagybolt bérkülönbség
élelmiszerboltos 182  314  + 132
autószalon 171 302 + 131
ital 182 279 + 97
bútor
182
277 + 95
iparcikk vegyes
182 
259 + 77
illatszer 178 255 + 77
benzinkutas 185 232 + 47
használt cikk 178 223 + 45
ruházat 179 223 + 44
játék 177 221 + 44
sportszer 185 228 + 43
híradástechnika 181 216 + 35
cipőbolt
182
207 + 25
pékáru 180 195 + 15
élelmiszer piac 182 190 + 8
zöldséges 181 183 + 2
ruhás piac 185 185 0
KSH, érték: ezer forint, fizikai foglalkozásúak 2018 július havi bruttó átlagkeresete, legalább öt főt foglalkoztató vállalkozások, létszámbesorolás alapján, kisbolt: 5-9 fő, nagybolt: talált legnagyobb bér, eltérő létszám

blokkk.com, 2018. október 14.)

 

A megyék kétharmadában 200 ezer forint alatt keresnek az eladók

Nem véletlen, hogy jönnek-mennek az álláskereső eladók. Budapest csak a harmadik a legjobban fizető boltosok sorában. Az eladók megyék szerint bérkülönbsége 62 ezer forint. Nagyon sok a kisbolt. És a bért ki is kell termelni.

Nem mindegy, hogy melyik boltban dolgozol, ez már tudott dolog az eladók, pénztárosok, árufeltöltők, raktárosok világában. Keresik is a jobban fizető álláslehetőségeket, miért pont az eladók ne tennék. Nem mindenki tud azonban gyorsan, vagy könnyen váltani.

Nyilván könnyebb ott, helyben, elsősorban a nagyobb településeken az álláskeresgélés, ahol eleve a szakterületen belül több a választási lehetőség. De nem mindegy például az sem, hogy mennyi időt, vagy éppen pénzt kell fordítani a munkába járásra, hiszen aki kisebb településen lakik, és kevés, vagy nincs is választási lehetősége, annak ez a döntő kérdések egyike. Egy sor feltételt kell mérlegelnie az eladónak is a boríték vastagsága mellett, ha tovább szeretne lépni. Az egyik legfontosabb, hol is van a bolt.

És persze a munkaügyisnek, vagy a boltvezetőnek is ki kell nyitnia a szemét, ha valakit fel szeretne venni, hiszen mostanság sok helyen örülnek annak, ha valaki munkakeresési szándékkal átlépi a küszöböt. Gyorsan be is csukják az ajtót mögötte, ha már belépett, hogy ha meggondolja magát, legalább ennyivel nehezebb legyen a kilépés. És toboroznak gőzerővel a boltosok is.

Már megint a szakszervezet

A szakszervezet azt mondta korábban, hogy 200 ezer forint alatt nincs eladó. Hát van, az egyes megyékben a havi bruttó átlagkereseteket nézve, bizony akad ilyen (korábban rávilágítottunk már arra, hogy az egyes áruterületeket, bolttípusokat nézve is akad ilyen). Pontosan 14 megyében, ami azt jelenti, hogy az ország nagyobb részében.

És a 218 ezer forintos boltos kiskereskedelmi átlagot nézve csak Fejér, valamint Pest megyékben és Budapesten nagyobb az eladók bérátlaga az országosnál a statisztika szerint (most nem bonyolódnánk bele a nemrégiben felvetett statisztikai módszertani kérdésbe, a különbözőségek léte nyilván nem vitatható).

Résen kell lenni majd a 2019-es minimálbér tárgyalásokon, mennyi is legyen az annyi.

Kevesebb az eladó, mint a boltok száma?

Nem úszunk meg azért némi statisztikai módszertant. A KSH a részletesebb munkaügyi adatokat a négy főnél nagyobb vállalkozásokról gyűjti és összegzi, ezeket mutatjuk majd be. De hát vannak kisebbek is. Ezért nem kell meglepődni azon, hogy a nagyobb boltosok eladóinak létszáma egyes megyékben kisebb a boltok számánál. Ezekben nagyobb arányú az öt főnél kisebb foglalkoztatotti számmal ügyködő bolt (ami statisztikában összegzett létszámban nincs benne), vagy éppen az olyan egyéni vállalkozók száma, akik maguk állnak a pult mögött.

Nos, a 20 területi egységből mindössze három van (az egyébként bérben dobogós Fejér, Pest megyék és a főváros), ahol a nagyobb boltok eladóinak létszáma nagyobb, mint a boltok száma, máshol fordított a helyzet. Ez viszont egy elaprózottságot is mutat, tehát sok a kisbolt, amelyek boltonként kevés eladót foglalkoztatnak. (Mert ugye az nem képzelhető el, hogy egy bolt eladó nélkül dolgozzon Magyarországon, bár van olyan máshol, ahol ezzel már kísérleteznek.)

És az eladók - a boltosok bánatára - mehetnek más ágazatokba is dolgozni, mennek is (persze jönnek a boltokba is máshonnan, ahol a kereskedelemnél kisebb a bér). Könnyen hihetnénk, hogy például az autóipari fellegvárak környékén eleve jobbak az álláslehetőségek, de akár Győr-Sopron, vagy Bács-Kiskun megyét kiragadva, ez nem látszik az eladók bérén, lejjebb vannak a lajstromban. Egyébként majd Hajdú-Bihar boltosai csipkedhetik magukat, ha jön a német autógyár, mivel most utolsó előttiek az eladók bérsorában, de hát volt ez már így máshol is.

És természetesen az sem mindegy, hogy egy-egy térségben milyen a kereskedelmi hálózat szerkezete, ami nyilván elsősorban a vásárlóerőhöz igazodik, milyen a nagy láncok, bevásárlóközpontok aránya, milyen a településszerkezet, vagy például a vásárlóerő összetétele. De szerepet játszik egy-egy megye gazdasági súlya is, valamilyen irányban.

A boltos eladók bértérképe egyébként a legutóbbi statisztika szerint a következő:

fizikai dolgozók  átlagkeresete létszám boltok száma
Fejér 247 13.052 4.479
Pest 232 33.356 14.065
Budapest 228 43.766 29.409
Veszprém 214 3.714 4.911
Jász-Nagykun-Szolnok 206 3.903 4.655
Heves 202 2.230 3.837
Győr-Moson-Sopron 197 4.253 6.121
Tolna 195 1.530 3.589
Szabolcs-Szatmár-Bereg 195 5.153 7.225
Vas 194 2.497 3.081
Komárom-Esztergom 193 2.060 3.677
Baranya 193 3.173 4.631
Csongrád 193 3.793 5.876
Bács-Kiskun 193 5.239 7.575
Borsod-Abaúj-Zemplén 192 4.465 7.230
Somogy 191 2.400 4.344
Zala 191 1.754 3.994
Békés 188 2.927 4.954
Hajdú-Bihar 187 4.458 6.662
Nógrád 185 790 2.193
kiskereskedelem 218 144.513 132.508
KSH, fizikai dolgozók havi bruttó átlagkeresete, értéke ezer forint, négy főnél nagyobb vállalkozások, 2018 július

(blokkk.com, 2018. október 5.)

 

Kétszeresére nyílt a bérolló a kicsi és a nagyboltok között

A boltos bérolló - a legkisebb és a legnagyobb boltok eladóinak bérkülönbsége - kétszeresére nyílt 2015-2018 között. A szakszervezet nem aggódik a kisboltokért, pedig lenne miért. Szerinte 30 ezerért sem megy egyik faluból a másikba az eladó. blokkk.com: mutasson már valaki két közeli falut, ahol 30 ezer a bérkülönbség... Más: kell majd masszírozni a bért is, na de kinek kell majd masszázsbérlet? ₪₪₪

Megkezdődött a minimálbér számháború, szivárognak a tervszámok és a szándéknyilatkozatok. A boltos szakszervezet is nekidurálta magát.

Kétszeresére mélyült a bérszakadék a kicsi és a nagyboltok között

A nagy munkaerőhiány közepette a kisboltosok lemaradása, hiába emelték a kötelező minimálbéreket, ami náluk jelentett nagy nyomást, nőtt. Ezek szerint a munkaerő hiánya nagyobbat húzott a boltos béreken is, mint a minimálbérek emelése. A legkisebb (5-9 fős) boltok eladóinak bére nőtt ugyan 52 ezer forinttal 2015-18 között, de a nagyoké (250 fő felett) 86 ezerrel emelkedett ugyanekkor.

A kisboltok és a nagyboltok közötti bérolló a kétszeresére nőtt három esztendő alatt, 34 ezer forintról 68 ezer forintra:

  2015 2016 2017 2018 január 2018 július változás 2015-2018
5-9 fő 130 138 165 178 182 + 52
50 fő alatt 133 144 167 186 189 + 56
50-249 fő 150 163 194 212 219 + 69
250 fő felett 164 181 217 241 250 + 86
bérolló 34 43 52 63 68 + 34
boltos átlag 148 161 191 214 218 + 70
KSH, érték: ezer forint, havi bruttó átlagkereset, fizikai dolgozók, 4 főnél nagyobb boltos vállalkozások

És a nagyáruházak: bőven 200 ezer felett fizetnek.

A szakszervezet azokat gyepálja, akik a legtöbb bért adják a boltban

A szakszervezet szerint "míg Budapesten vagy egy vidéki nagyvárosban, például Debrecenben, Szegeden, Pécsen vagy Győrben akár plusz 15-20 ezer forintért átmegy egy dolgozó a jobb ajánlatot adó versenytárshoz, addig egy kistelepülésen gyakran plusz 30 ezerért sem mennek át az emberek egy vagy két faluval odébb... Ezzel magyarázható, hogy a 180 500 forintos bérminimumon foglalkoztató kisboltok sem zárnak be munkaerőhiány miatt, mert ha nehezen is, de találnak embert".

Hát erről csak annyit, hogy 2015-17 között a boltos települések száma 36 darabbal csökkent, 2.927-re. Emellett pedig az ötezer főnél kisebb településeken 758 darabbal esett a boltszám ebben a három esztendőben. És ha valaki ismer olyan falusi kisboltot, ahol a nem túl távoli másik falusi kisbolthoz képest 30 ezer forint a bérkülönbség, az azért érdekes lenne. (Természetesen nem zárjuk ki, hogy ilyen van, de tömegével nem valószínű.) És hát ugye a pénztárosnak nem kötelező a szakmai bérminimum, a 180.500 forint, a jogszabály szerint nála a minimum a 138  ezres általános minimálbér. A ruházati boltos, vagy zöldséges eladónál is.

Igaz ugyanakkor, hogy a falusi boltos eladó valóban nehezebben mozdul, ha másik álláson töri a fejét, de ennek azért összetett életmódbeli és egyéb okai is vannak. Kisebb összegű bérkülönbségért valóban nehezebben indul el, hiszen például ha nem tud átbiciklizni egyik helyről a másikra, és saját autóval sem tud menni, a közlekedés azért már nem olcsó mulatság. És a kiskertbe, vagy az állatokat megetetni sem tud hazaugrani olyan könnyen a másik faluból (csak emlékeztetőül, a falusi áfész-boltok egy része napközben zárva, vagy eleve csak a reggeli, délelőtti órákban tart nyitva). És úgy egyébként nagyvárosban kisebb összegért is odébbáll a dolgozó, sokszor néhány ezresért.

És ott van még a cafetéria: lehet masszírozni a bért is

A szakszervezet alapbérekben szeretne 20 ezres bértöbbletet a várható 202 ezer forintos szakmai minimálbérhez képest (a minimálbér pedig 150 ezer forint lehet a híradások szerint a kormány szándékai alapján). A nagyáruházak bőven hozzák a 200 ezer forint feletti átlagkereseteket bruttóban, a nagyobb magyar boltosok is, de ebben azért pótlékok és a cafetéria is benne van. A dolgozók persze elsősorban a boríték vastagságát nézik hó végén.

De hát a vállalkozások részéről a különböző alapbéren felüli juttatások nem véletlenek. Például a területi pótlékkal a munkaerőhiányt próbálják ellensúlyozni, mivel egyes térségekben (az ország nyugati szélén, vagy közepén) egyszerűen drágább a munkaerő. Teljesítményt is igyekeznek ösztönözni, a nehezebb munkát jobban elismerni. Nem véletlen, hogy például webáruházi kiszállító sokkal több pénzt kereshet egy boltos vállalkozáson belül, hiszen összetettebb a feladata a többiekénél. Tehát próbálnak különbséget is tenni munka és munka között a boltos vállalkozások is. Ráadásul vannak ágazatokon átcsapó munkaerő gondok, ilyen a targoncás, a hentes, vagy a pék esete. Nagyon nincs belőlük, máshol - iparban - is kapósak. Nem véletlen, hogy a legnagyobb boltos vállalkozásoknál már 300 ezer forint feletti javadalmazás is elérhető, egyes fizikai munkakörökben.

És a cafetéria is húzza a vállalkozásokat. 2019-től csak a Szép-kártya adózása lesz kedvezményes, a többié nem. Ezzel is kell valamit csinálniuk a vállalkozásoknak, nyilván egy részét a Szép-kártyába terelik, bár ennek is lesznek határai, hiszen nem biztos, hogy a dolgozók masszázsra szeretnének majd járni. Egy másik részét megtartja a vállalkozás valamilyen formában (például a munkába járás támogatását), és lesz, amit beépít a bérekbe, valamilyen formában.

A további béremelések miatt azonban feloldódik a korábbi cafetéria beolvasztása, de hát a dolgozó majd csak a végeredményre kíváncsi. Vastagabb lesz-e a boríték, vagy nem, és persze mennyivel is. 

A béremelésnek megvannak a korlátai, eddig is voltak rendesen, döntő részben a boltosok bevétele. Szépen nő a piac, de sohasem eléggé: a bérek sokkal gyorsabban emelkedtek az elmúlt években a boltos kiskereskedelemnél. De a muszáj nagy úr, emelni kellett a béreket. Nem csak vitte, de el is vette máshonnan a pénzt.

És miért a nagyáruházak adják a legtöbb bért. Hát nem a sztrájk miatt. A nagyáruházaknak nem csak a versenytársakra kell figyelniük, nem csak a közeli településekre, hanem más ágazatokra is. Jellemzően nagyobb településeken ügyködnek, így erős a munkaerőpiac ágazatok közötti szívóhatása is. És egymástól is toboroznak. Emeltek is szépen, aki pedig nem igyekezett, attól viszont párolgott el a munkaerő.

Így a szakszervezet sztrájknyomása - félreértés ne essék, a dolgozó elégedetlenségét, tiszteletben kell tartani, neki ez a dolga, hiszen ki ne kevesellné a bérét, bármennyi is az - azért csak annak tükrében értékelhető, hogy a boltos vállalkozásnak sem érdeke az elégedetlen dolgozó, hiszen nagyon könnyű odébbállni egy munkahellyel. A boltos munkaügyisek nagyon is méricskélik a dolgozók hangulatát, ha pedig benézik, jöhet akár a redőnylehúzás is. Sztrájk nélkül is.

(blokkk.com, 2018. szeptember 27.)

 

Boltos bérrangsor: van miért másik boltba menni

A boltosok egyik legnagyobb gondja az eladóvándorlás boltról-boltra. Van miért, mivel a legjobban és a legrosszabbul fizető boltok között 130 ezer forint a bérkülönbség. A kisboltok közül a benzinkutas, a nagyboltok közül az élelmiszerboltok adják a legtöbb bért. De a kisboltok között is 20 ezer felett van a bérkülönbség, a nagyok között pedig 120 ezer.

A munkaerőhiányt alaposan megfejeli, hogy az eladók, pénztárosok, árufeltöltők, raktárosok nem restek több fizetésért odébbállni. És most nem is a határokon túlra kacsintgatunk, bár lehetne, hiszen az uniós foglalkoztatási portálon Németországban 35 ezer, vagy például Ausztriában 5 ezer eladót keresnek, hanem csak azt a mindennapi mozgást, a munkaügyesek rémálmát toljuk előrébb, amikor az eladó az egyik boltban felmond és a másikba megy dolgozni. Több pénzért, persze.

A boltos világ bérrangsora jelzi a bérkülönbségeket (a havi bruttó átlagkeresetek alapján). Most különválasztottuk a boltos vállalkozások létszáma alapján a kisboltokat (5-9 fő foglalkoztatott alapján) és a nagyobbakat. Utóbbiaknál, mivel az egyes szakmákban eltérő a nagyobb az árukör jellege miatt is a létszám, az adott árukörre jellemző legnagyobb létszám mellett kerestük a legnagyobb és a legkisebb béreket. Például a halas, vagy a zöldséges szakmákban csak kisvállalkozások vannak, tehát csak ezen a körön belül lehet különbségeket vizsgálni, de hát akadt így is egy kevés.

A legszembetűnőbb azért továbbra is a legkisebb és a legnagyobb bér közötti különbség, a legnagyobb és a legkisebb boltos vállalkozásokat egy kalapba öntve. Így az élelmiszerboltosokat alaposan felhúzó diszkonték révén az átlagkereset ebben a körben a legnagyobb, 300 ezer forintot túllépve. A legrosszabbul a kisboltos könyvárus keres, 170 ezer forintot, a különbség 130 ezer forint.

A kisboltosok bérrangsorában a benzinkutas az első, 193 ezer forintos átlaggal. A nagyboltosok között a nagyobb zöldségesek (akik kisvállalkozások) csak 180 ezer forintot fizetnek az eladóknak.

Természetesen más-más sorrend alakult ki a kisboltosok és a nagyboltosok között, amire példa, hogy a kicsik között az autókereskedés a mezőny vége felé kullog 174 ezer forintos bérekkel, addig a nagyobbak körében 300 ezer forinttal a második a rangsorban. Persze, nem mindegy, hogy milyen autót árul az autókereskedés, hiszen egy szalonban és a használtautó kereskedésben azért mások a körülmények, a pénzügyi lehetőségek.

Hasonló a helyzet a ruhás piacos árusokkal, akik a kicsik között a jobbak, a nagyok között viszont már csak a bérben hátul kullogók között találhatók meg, gyakorlatilag ugyanazzal a bérszinttel.

És a kisboltosok körében továbbra sincs 200 ezer forint feletti átlagkereset, miközben a nagyboltos szakmák kétharmada már felette mozog. Ez főleg abban a megközelítésben fontos kérdés, hogy a bolti fizikai dolgozók több mint fele (a 144 ezer főből 81 ezer fő, 56%) a kis- és középvállalkozásoknál keresi meg a kenyérre valót (igen, mintha valamelyik szakszervezet tett volna olyasféle megjegyzést, hogy 200 ezer forint alatt nincs boltos dolgozó, hát van):

boltos világ
összes
5-9
10-19 
20-49 
50
fő alatt
50-249
250
fő felett
létszám 
ezer fő
144 28 22 15 65 16 63
kereset 
ezer forint
217 179 188 202 188 215 249
KSH, 2018 május, érték: ezer forint, fizikai foglalkozásúak létszáma és  havi bruttó átlagkeresete, legalább öt főt foglalkoztató vállalkozások

A kereseti lehetőségeket számos tényező befolyásolja. A boltosok egy év alatt 14%-kal emelték a fizikai dolgozók havi bruttó átlagkeresetét, de hát ez csak a létszám megtartásához volt elég (a nagyságrendet nézve). De a bért ki is kell fizetni valamiből, az pedig a bevétel, amiből persze sok más kiadást is fedezni kell. Számít a szakképesítési követelmény (élelmiszer eladó például csak szakképzett lehet, a könyvesboltinál már ez nem előírás), a részmunkaidő aránya, a nyitvatartás hossza (főleg vasárnap, amikor egyébként a boltok többsége zárva tart, de aki nem, az fizethet vasárnapi pótlékot).

A munkaerő piaca is piac, így a boltos is, az eladó is mérlegelheti a boltos munka nehézségét. Van ilyen, sokat számít, például mennyi árut kell emelgetni, mennyi a vásárlószám, tehát sok boltba betérővel kell-e foglalkozni (nyilván ez más egy élelmiszerboltban, vagy egy autószalonban). És döntő az is, hol helyezkedik el a bolt, kis-, vagy nagytelepülésen, az eladóknak milyen állásválogatási lehetőségeik vannak, mit engedhetnek meg maguknak és mit vállalhatnak. Ha nem így lenne, akkor - túlzással persze - mindenki diszkontban dolgozna.

És a bérrangsor sok minden másról is árulkodik, például az élelmiszerboltok közötti 120 ezer forintos bérkülönbség mellett arról is, hogy az alapvető élelmiszerek áfacsökkentése nagyon kellett a boltos piacnak, mert a feketézés legalább ezekben az árukörökben visszaszorult, ami azért kínált némi mozgásteret a költséggazdálkodásban: a halárus például a kisboltosok között a második legjobb bérfizető, ez is az ő igazi viszonylata, a nagyokhoz mérve viszont már nem az utolsó, mint régen.

És a nagy baj, a nagy gond a versenyképesség oldaláról a kicsik körében van, bár mindenhonnan hiányzik a munkaerő, azért az ő vonzerejük a munkaerőpiacon vándorlásra ösztönzi az eladókat:

kisboltos bérek nagyboltos bérek
sorrend bolttípus  bér sorrend bolttípus  bér
1 benzinkutas 193 1 élelmiszer boltos 302
2-3
halárus
183
2
autókereskedés
300
2-3 trafikos 183 3 óra, ékszer árus 264
4 ruhás piacos 181 4 bútoros 262
5 élelmiszer boltos 180 5 vegyes iparcikkes 254
6-10 bútoros 179 6 illatszeres 250
6-10
vegyes iparcikkes
179
7
ruhás
231
6-10 húsboltos 179 8 sportszeres 229
6-10
zöldséges
179
9
italos
219
6-10 italos 179 10-11 híradástechnikás 216
11-14 sportszeres 178 10-11 játékárus 216
11-14 óra, ékszer árus 178 12 benzinkutas 220
11-14 híradástechnikás 178 13 használt cikkes 214
11-14 pékárus 178 14 trafikos 205
15 használt cikkes 176 15 pékárus 201
16 illatszeres 175 16 könyvárus 194
17-18 autókereskedés 174 17 húsboltos 193
17-18 ruhás 174 18 élelmiszer piacos 190
19 játék 172 19-20 ruhás piacos 183
20 élelmiszer piacos 171 19-20 halárus 183
21
könyvárus
170
21
zöldséges
182
KSH, érték: ezer forint, fizikai foglalkozásúak 2018 május havi bruttó átlagkeresete, szakma átlaga: nagyvállalkozásokkal együtt, legalább öt főt foglalkoztató vállalkozások, létszámbesorolás alapján,

(blokkk.com, 2018. augusztus 12.)

 

Kisboltos világ: könyvesboltban dolgozni a legrosszabb

A hó végi boríték vastagságát, a kisboltok bérrangsorát nézve. A boltos kisvállalkozások eladóinak havi keresete éppen hogy felcsúszik 200 ezer forint fölé. A legjobban fizető boltos mikrovállalkozás a benzinkút, 193 ezer forinttal. A létszám emelkedésével a bérkülönbségek is nőnek a legkevesebbet és a legtöbbet fizető kisboltok között, 23 ezer forintról 100 ezer forint fölé: a kisboltok is ádáz bérharcot vívnak.

Nagyságrendjét nézve nem változott a boltos eladók, árufeltöltők, pénztárosok, raktárosok létszáma az elmúlt hónapokban, persze a béreket ők is kénytelenek voltak megemelni. A nagyobb kötelező minimálbér és a munkaerőhiány jelentős béremelést kényszerített ki, a boltos kiskereskedelem egészében a fizikai dolgozók havi bruttó átlagkeresetének emelkedése kétszámjegyű, 14% volt az elmúlt egy esztendőben. Ez a létszám tartásához volt elég, de tudott, hogy a jobban fizető nagy láncok némelyike létszámot is emelt, miközben kisboltok bezártak.

A boltokban dolgozó eladók nagyobb része kis-, vagy középvállalkozásnál dolgozik, de hát az eladók keresete a legkisebb boltokban a legkisebb. A mikrovállalkozások pénzügyi lehetőségei a legszűkösebbek, de nem csak a boltos kereskedelemben persze. A boltos világ jelenlegi létszám és bértérképe a következő:

boltos világ
összes
5-9
10-19 
20-49 
50
fő alatt
50-249
250
fő felett
létszám 
ezer fő
144 28 22 15 65 16 63
kereset 
ezer forint
217 179 188 202 188 215 249
KSH, 2018 május, érték: ezer forint, fizikai foglalkozásúak létszáma és  havi bruttó átlagkeresete, legalább öt főt foglalkoztató vállalkozások

Kisboltok bérrangsora

Azért a sok "rögtön jövök" tábla és a már többször emlegetett boltbezárások (évente több ezres számban) azt mutatják a vásárlók számára is látható módon, hogy a kisboltok nehezebben bírják azt a versenyt, ami nem csak a vásárlókért, hanem az eladókért is folyik. A boltos mikrovállalkozások bérrangsorát a benzinkút vezeti, a sort pedig a könyvesbolt zárja, 200 ezer forint alatti havi bruttó átlagkeresetekkel. A bérkülönbség 23 ezer forint.

A 10-19 fős boltos vállalkozásoknál már több a bér. Itt is a benzinkút vezeti a sort, 211 ezer forintos kereseti lehetőséggel, amit a zöldségesbolt zár. Itt már 29 ezer forint a bérkülönbség. És érdekes módon ebben a létszám besorolásban a könyvesbolt már 208 ezer forintot fizet, annyit, mint az autókereskedés. De hármójukon kívül a többiek a 200 ezer forintos bérszint alatt ragadtak. A bérolló itt 29 ezer forint.

A következő (20-49 fő közötti) létszámbesorolásnál már több bolt tud 200 ezer forint felett fizetni, de hát a bérkülönbség is tovább nő, 37 ezer forint. Az élen az autókereskedés (227 ezer forinttal), a sor végén a húsbolt áll 190 ezer forinttal.

A középvállalkozó boltosoknál már 108 ezer forint a bérolló, a legjobban fizető italbolt és a legrosszabbul fizető könyvesbolt között. A teljes kis- és középvállalkozói kört nézve a legrosszabbul a könyvesbolt fizet, 166 ezer forintot, a legtöbbet pedig az autókereskedés, 274 ezer forintot, éppen ebben a középvállalkozói körben.

A teljes szakma átlagát nézve egyébként a legjobban az illatszerbolt és az autókereskedés fizet, a legrosszabbul a halas bolt. De ebben az átlagban már minden boltos vállalkozás benne van, kicsi is, nagy is.

A bérverseny sokat ront a kisboltok versenyképességén, hiszen a bérköltségeik aránya nagyobb, mint a nagy láncoknál. Már több szakértő rámutatott arra, hogy emiatt fejlesztéseket kell visszafogniuk, de ez így volt sok-sok évvel ezelőtt is, csak éppen most tovább súlyosbodott a helyzetük. Elsősorban pénz kellene nekik, sok mindenfélére, amit már saját erőből kitermelni nem tudnak:

átlagkereset vállalkozás létszám besorolása (fő)
5-9 10-19 20-49 50-249 szakma átlaga
benzinkút 193 211 222 199 213
hal 183 . . . 177
dohány 183 189 205 . 187
ruhás piac 181 183 . . 183
élelmiszer 180 185 197 202 231
bútor 179 184 192 193 233
iparcikk vegyes 179 192 199 224 225
hús 179 186 190 . 186
zöldséges 179 182 . . 180
ital 179 187 200 268 223
sportszer 178 185 213 . 229
óra, ékszer 178 186 200 264 204
híradástechnika 178 188 203 212 194
pékáru 178 185 201 201 191
használt cikk 176 183 196 195 202
illatszer 175 192 202 225 241
autókereskedés 174 208 227 274 241
ruházat 174 189 199 231 208
játék 172 195 198 . 216
élelmiszer piac 171 190 . . 180
könyv 170 208 200 166 195
KSH, érték: ezer forint, fizikai foglalkozásúak 2018 május havi bruttó átlagkeresete, szakma átlaga: nagyvállalkozásokkal együtt, legalább öt főt foglalkoztató vállalkozások, létszámbesorolás alapján,

(blokkk.com, 2018. augusztus 10.)

 

Boltos eladók bérrangsora: 200 ezer alatt is van bőven

Az egyes szakmák között közel 70 ezer forint az eladók bérkülönbsége, az egyes szakmákon belül pedig a kis- és a nagyboltok között százezres. A legrosszabbul fizető kisbolt és a legjobban fizető nagybolt között már 120 ezer forint a különbség. Nem mindenki bírja a béremelést: nincs az egyes szakmák között boltos mikrovállalkozás 190 ezer forint feletti átlaggal.

A napokban elhangzott egy olyan nyilatkozat, hogy az a boltos, amelyik nem ígér bruttó 200 ezer forintos kezdőbért, az könnyen elveszíti a dolgozóit. Hát pedig akad ilyen bőven.

A legutóbbi statisztikai adatokból kitűnik, hogy az 50 főnél kisebb létszámot foglalkoztató boltos vállalkozásoknál a fizikai dolgozók havi bruttó átlagkeresete 188 ezer forint volt. Ez persze csak az átlag, ezen a körön belül a legkisebbek 180 ezer forintnál tartanak, ennyi az eladók, pénztárosok, árufeltöltők, raktárosok átlagos havi bruttó átlagkeresete. A közép-és a nagyvállalkozásoknál már magasabb az átlagkereset, különbség pedig 64 ezer forint. És hogy pontosabb legyen a kép, az 50 főnél kisebb boltos vállalkozásoknál dolgozik az eladók 45%-a, akik tehát nincsenek kevesen:

 
összes
5-9
10-19 
20-49 
50
fő alatt
50-250
250
fő felett
létszám ezer fő 144 28 21 16 65 16 63
kereset ezer forint
215 180 189 198 188 214 244
KSH, 2018 április, érték: ezer forint, fizikai foglalkozásúak létszáma és  havi bruttó átlagkeresete, legalább öt főt foglalkoztató vállalkozások

Boltos eladók bérrangsora: különbség az van bőven

A boltos eladók bérrangsora hónapról-hónapra változik, cserélődnek az egyes szakmák. Az illatszerboltok azonban már huzamosabb ideje változatlanul a toppon vannak. Most előbbre léptek az autókereskedők, de továbbra is dobogós a bútorbolt. 

Az eladóit a legrosszabbul fizető boltok között a halasok - hiába volt áfacsökkentés - megint a sor végére csúsztak. A legjobban fizető illatszerboltban és a legrosszabbul fizető halas boltban elérhető havi bruttó átlagkeresetek között 68 ezer forint a különbség, nagyságrendjét tekintve nem változott a korábbiakhoz képest, maradt a bérolló ugyanakkora. Lejjebb csúszott az italbolt, a játékbolt és a könyvkereskedés, a híradástechnika pedig nem tud feljebb kapaszkodni, az átlagot tekintve.

Kisbolt-nagybolt: százezresek a bérkülönbségek szakmán belül

A foglalkoztatottak számát nézve az 5-9 fővel tevékenykedő legkisebb boltokban 171-190 ezer forint között mozog az eladók havi bruttó átlagkeresete. A bérkülönbség körükben jóval kisebb, 19 ezer forint, és alulról kemény nyomást jelent a kötelező minimálbér. Kedvezőtlenebbek az adottságaik, nem képesek nagyobb bért adni. Talán ezért is óvatosabban kell majd kezelni a kötelező minimálbér emeléseket.

A nagyobb boltok közül, ami a kisebb szakmáknál nem feltétlenül jelent nagyvállalkozást, a bútorosok adják a legnagyobb kereseti lehetőséget, 291 ezer forintot. Ebben a viszonylatban olyan nagyok az egyes szakmák közötti tevékenységbeli eltérések, hogy nem lenne szerencsés a legkisebbeket keresni, hiszen például a zöldséges piacon csak kisvállalkozások tevékenykednek. De a legnagyobb nagyvállalkozó boltos foglalkoztatók körében is van 50-60 ezer forint bérkülönbség.

Érdekes módon az egyébként az átlagot tekintve jól fizető autókereskedések kisvállalkozásai adják a legkisebb kereseti lehetőséget, ahol így 119 ezer forint a szakmán belüli bérkülönbség. Százezer forint felett mozog a szakmán belüli bérkülönbség még a bútorboltokban (az átlagot tekintve ők is dobogósok), valamint az italboltokban is (akik egyébként most lejjebb csúsztak a bérrangsorban is).

A bérrangsorban kisebb kereseteket kínáló boltokban kisebbek a szakmán belüli bérkülönbségek, bár itt már nagyobb létszámú láncok nem nagyon találhatók.

Megkeverve a bérrangsor átlagát és az egyes szakmákat, a legmagasabb havi bruttó átlagkeresetet a nagy bútorboltokban lehet elérni, 291 ezer forintot. És a legkevesebbet a kisboltok közül az autókereskedésben, 171 ezer forintot. A különbség 120 ezer forint.

A boltos bérrangsor 2018 áprilisában, a legutóbbi statisztikai adatok szerint végül a következő:

sorrend bolttípus átlagkereset kisbolt nagybolt különbség
1 illatszer 244 174 253 79
2 autókereskedés 239 171 290  119
3 bútor 234 180 291  111
4-5 élelmiszer 226 181  245 64
4-5 sportszer 226 178 207  29
6 iparcikk vegyes 224 180 253 73
7 ital 217 181 292 111
8-9 benzinkút 211 190 235  45
8-9 ruházat 211 176 239  63
10 játék 208 173 196  23
11 óra, ékszer 203 180 261  81
12 használt cikk 201 178 212 34
13 könyv 197 172 208  36
14 híradástechnika 193 179 214  35
15 pékáru 188 178 199  21
16 dohány 187 183 201  18
17-18 ruhás piac 186 180 187  7
17-18 hús 186 181 191  10
19 élelmiszer piac 182 174 192  18
20 zöldséges piac 180 178 184  6
21 hal 176 182 . 6
KSH, érték: ezer forint, fizikai foglalkozásúak 2018 április havi bruttó átlagkeresete, legalább öt főt foglalkoztató vállalkozások, kisbolt: mikro, 5-9 fős, nagybolt: a megtalált legnagyobb létszámkategória az adott szakmában,

(blokkk.com, 2018. július 11.)

 

Boltos bértérkép: nőtt az olló az eladóbérek között

Nem mindegy, hogy az ország melyik szegletének boltjában dolgozol: a legtöbb pénzt az eladók az ország közepén keresik. A boltos eladók  keresetének területi különbsége nőtt az elmúlt évben.  És a megyénkénti eladóbérek mindenütt kisebbek a fizikai dolgozók keresetének helyi átlagánál. A teljes vállalkozói körhöz képest pedig nőtt a boltos világ bérelmaradása.

Korábban is voltak különbségek a bolti dolgozók - eladók, pénztárosok, árufeltöltők, raktárosok - fizetései között, a megyék sajátos viszonyaihoz is igazodva. Az erősebb gazdasági térségekben a boltos dolgozók is jobban kereshetnek. A  eladófizetések megyék közötti különbsége azonban nőtt az elmúlt esztendőben, nem is keveset.

A bérolló 2017 áprilisában 44 ezer forint volt (Fejér megyében 208 ezer forint, Nógrádban  164 ezer forint volt a havi bruttó átlagkereset a boltos fizikai dolgozók körében). Ez a különbség jócskán megemelkedett 2018 áprilisára, ekkor már 59 ezer forint volt az eltérés (a legjobban fizető Fejér és a legkisebb eladóbért adó Nógrád megyék nem változtak).

A megyei eladóbérek rangsorát már egy ideje Fejér megye boltjai vezetik (amit azért kísér némi értetlenség is, mivel a statisztika azt már nem dobja ki, hogy milyen boltok mozgatják így az eladóbéreket, hiszen a nagy láncok azért országosan azonos, vagy hasonló nagyságrendű béreket fizetnek, a kisebbek meg általában kevesebbet). De a dobogó többi helyén már a várt eredményeknek megfelelően a főváros és Pest megye következik, ami a nagyobb vásárlóerőből, lakosságszámból, valamint bolthálózatból következik is. A kétszázezer havi bruttó felettiekhez tartozik még Veszprém megye is, a többi megyében viszont már ennél kisebbek az eladóbérek.

A megyék többségében 190-200 ezer forint között mozog a boltos fizikai dolgozók havi bruttó átlagkeresete. A legkevesebbet - 185-187 ezer forintot - Békés, Hajdú és Nógrád megye boltjaiban lehetett keresni.

Az elmúlt egy esztendőben a legtöbbet a legjobban fizető megyék boltjaiban emelkedtek a havi bruttó átlagkeresetek, ami nyilván nem írható a véletlen számlájára. A legkisebb mértékben Baranyában emelték a béreket, 18 ezer forinttal, de a megyei bérlista vége felé sem volt sokkal több a bérnövekedés egy év alatt (21 ezer forint).

Kapaszkodniuk kell a boltosoknak, különben elmegy máshova dolgozni az eladó 

Nagy gond a munkaerő hiánya a boltos világban is, alig mozdult a létszám az elmúlt időszakban (se le, se fel, a nagyságrendeket nézve). Bért emelni ugyanakkor nehéz, hiszen azt ki is kell fizetni valamiből, az a valami pedig a bevétel. A vásárló azonban - hiába több a pénze - fogához veri a garast, továbbra is alaposan megmustrálja az árcédulákat. Egyébként úgy látszik, hogy ezt a szakszervezet nem nagyon érti, mert ugyan érthető a boltos dolgozók törekvése a több fizetésre, az elégedetlenség is, de ettől még nem lesz nagyobb a bevétel. 

A bolti eladóknak ráadásul van merre pislogniuk. Nem csak azért, mert a boltok és például a földrajzi térségek között is jelentősebbek a bérkülönbségek, hanem van munkaerőmozgás az ágazatok között is. Nem is kicsi, mindenki onnan csábít új munkáskezet, ahonnan tud. Kár lenne elüldözni a még boltban dolgozókat (egy okos szakszervezet okosan is taktikázhat, hiszen igazsága is van, az nem vitatható), ami azért veszélyforrás, mivel az egy szem Pest megyét nem számítva a boltos dolgozók keresete minden megyében kisebb a fizikai dolgozók megyei átlagánál.

És a boltos eladók összességét nézve a legutóbb mért 215 ezer forint havi bruttó átlagkereset szépen emelkedett ugyan az egy évvel korábbihoz képest, 32 ezer forintot, 17%-kal, de nőtt az ágazat elmaradása a vállalkozó körhöz, a versenyszférához képest. Egy éve 22 ezer forint, legutóbb pedig 32 ezer forint volt a különbség a bolti kiskereskedelem és a versenyszféra fizikai dolgozóinak keresete között.

A vállalkozások és a munkavállalók is egyébként meg fogják vakarni a fülük tövét, ha valóban megszűnik a munkába járás támogatásának adókedvezménye, hiszen nem mindegy, mibe kerül elmenni a munkahelyre. A támogatás megvonása kedvezőtlen lenne a munkaerőpiac számára.

Végül a boltos bértérkép a következő:

fizikai dolgozók havi bruttó átlagkeresete 2018 április 2017 április 2018/2017 megyei átlag bolt/ megyei átlag
Fejér 244 208 + 36 256 - 12
Budapest 227 198 + 29 262 - 35
Pest 223 193 + 30 224 - 1
Veszprém 212 189 + 23 240 - 28
Jász-Nagykun 198 175 + 23 212 - 14
Győr 196 173 + 23 335 - 139
Tolna 195 171 + 24 221 - 26
Heves 194 171 + 23 241 - 47
Komárom 193 168 + 25 262 - 69
Vas 192 167 + 25 244 - 52
Baranya 192 174 + 18 201 - 9
Somogy 192 169 + 23 204 - 12
Szabolcs 192 172 + 20 172 - 20
Csongrád 192 167 + 25 233 - 41
Bács 191 168 + 23 222 - 31
Borsod 191 169 + 22 194 - 3
Zala 190 167 + 23 207 - 17
Békés 187 166 + 21 194 - 7
Hajdú 186 165 + 21 197 - 11
Nógrád 185 164 + 21 193 - 8
kiskereskedelem 215 183 + 32 215 .
versenyszféra/országos 247* 205* + 42 235** .
KSH, havi bruttó átlagkereset, ezer forint,  fizikai dolgozók, négy főnél nagyobb vállalkozások, */: versenyszféra átlaga, **/: országos átlag

(blokkk.com, 2018. június 25.)

 

Boltos eladók bérrangsora: 170 ezer forint alatt nincs ember

Az illatszerboltban és a bútorboltban lehet a legtöbbet keresni. A legrosszabbul a zöldséges és a kis könyvesbolt fizet. Nagyon nem mindegy, hogy kisboltban, vagy nagyboltban dolgozik az eladó, hiszen 90-100 ezres különbség is akad. A kisebb áfa feljebb nyomta a halasok bérét. ₪₪₪

A boltos kiskereskedelemben 2018 első negyedévében 13%-kal nőtt a havi bruttó átlagkereset, ezen belül a fizikai dolgozóké 16%-kal. Így a  bérszámfejtés  2018 első három hónapjának átlagát nézve 252 ezer forint havi bruttó átlagkeresetet számolhatott, a fizikai dolgozóknál (eladók, pénztárosok, árufeltöltők, raktárosok esetében) pedig  215 ezer forintot. De hát ez a nemzetgazdasági átlagnál azért még mindig kevesebb, hiszen az 316 ezer forint, a fizikai dolgozóké pedig 225 ezer forint volt 2018 első negyedévében. Hát igen, máshol is emelni kellett a béreket a munkaerőhiány miatt, a boltosoknak viszont többre nem futotta.

Eladók bérrangsora: keményen diktál a munkaerőpiac

Emelkedtek tehát a bérek a boltban, de nem egyformán és az egyes boltok között továbbra is nagyok a különbségek. 2018 márciusában az eladók az illatszerboltban keresték a legtöbbet, átlag havi bruttó 255 ezer forintot, a legkevesebbet a zöldséges boltban, 179 ezret. A különbség 76 ezer forint, ami nagyságrendjét nézve nem változott az elmúlt évekhez képest. A minimálbér ugyan nyilván feltolta a legkisebb béreket, de a munkaerőhiány a jobban fizető boltosokat is nagyobb béremelésre kényszerítette. A dolgozó szemfüles, nem csak az utca túloldalán nézi meg a másik bolt bérlistáját, hanem más szakterületeket is mustrál, ezért kell odafigyelni a nemzetgazdaság más ágazataira is a boltosnak. Persze, a különbség ledolgozására nem futja mindenkinek, legkevésbé a kisboltosnak. 

Az értékelésben figyelembe kell venni azt is, hogy a boltokban egyes szakmákban kötelező a szakképesítés, így a 180 ezer forintos szakmai bérminimum (pontosabban 180.500 forint), például az élelmiszer eladónak, de egy könyvesbolti, vagy zöldséges eladónak, vagy egy árufeltöltőnek már nem. Utóbbiaknál elégséges a 138 ezer forintos minimálbér, de a munkaerőhiány már jóval e fölé nyomta a legkisebb béreket.

Hónapról-hónapra hullámzik is az eladók bérrangsora, például a könyvesboltiak a múlt év végi szintről lejjebb csúsztak, de például az autószalonok, vagy a játékboltok feljebb kúsztak (utóbbiaknál nyilván számított a húsvét előtti erősebb forgalom is). A halasok megkapták az áfakulcs csökkentést, ennek egy részét béremelésre is fordíthatták, így el is kerültek a bérrangsor utolsó helyéről, amit már hosszú évek óta elfoglaltak.

Meglepő módon a híradástechnikai boltok eladói, ahol egyébként szakképesítés is kell, továbbra is a középmezőny alján tanyáznak, amiben az éles verseny mellett feltehetően szerepe lehet az ezen a szakterületen erős webkereskedelemnek is, de annak is, hogy a diszkontok, vagy a hipermarketek is árusítanak kisebb, vagy nagyobb arányban különféle iparcikkeket.

Kisbolt, nagybolt: így is nagy a bérkülönbség

A jellemzően kisboltos szakmák jobbára a bérrangsor vége felé találhatók. Boltos nagyvállalkozás, ami a 250 főnél nagyobbakat jelenti, a statisztika szerint sok szakmában nem is található meg. Ennek egyik oka a kereskedelemre egyébként is jellemző elaprózottság, másrészt pedig az élelmiszeres boltok mellett az iparcikkben is jellemző szervezeti tagoltság, így például a franchise rendszer. Ilyenek például a benzinkutak, vagy például egyes márkahálózatok is.

A foglalkoztatottak számát nézve a legkisebb és a legnagyobb bolthálózatokban a nagy bútorbolti eladó keres a legjobban, 273 ezer forintot, a legkevesebbet a kis könyvesbolti eladó, 169 ezer forintot. A különbség több mint 100 ezer forint.

Az illatszerboltosok körében, akik az átlagot tekintve a dobogó legfelső fokán állnak, a legnagyobb és a legkisebb boltok eladóinak fizetése között 90 ezer forint a különbség.

A boltos bérrangsor 2018 márciusában a következő:

sorrend bolttípus átlagkereset kisbolt nagybolt
1 illatszer 255 176 266
2-3 bútor 235 181 273
2-3 autószalon 235 171 .
4 élelmiszer 222 180 247
5-6 ital 217 181 .
5-6 sportszer 217 179 .
7 benzinkút 215 197 .
8 játék 211 175 .
9 óra, ékszer 207 181 .
10 ruházat 206 178 219
11 használt cikk 198 178 .
12 könyv 195 169 .
13 híradástechnika 192 180 .
14-16 pékáru 187 178 .
14-16 ruhás piac 187 184 .
14-16 dohány 187 183 .
17 hús 184 180 .
18 hal 183 176 .
19 élelmiszerpiac 182 175 .
20 zöldséges 179 178 .
boltos átlag 215 181 246
KSH, érték: ezer forint, fizikai foglalkozásúak 2018 március havi bruttó átlagkeresete, legalább öt főt foglalkoztató vállalkozások, kisbolt: mikro, 5-9 fős, nagybolt: 250 főnél nagyobb

(blokkk.com, 2018. május 28.)

 

Boltos bérrangsor: háromszázezres eladóbér és százezres különbség is akad

Két esztendő alatt negyedével nőtt a boltos eladók bére, de a különbségek az egyes boltok között megmaradtak, a legfrissebb bérrangsor szerint. A legjobban fizető illatszerbolt és a legrosszabbul fizető halárus keresete között 60 ezer forint a különbség. Volt már ennyi, de a létszám alapján százezres különbségek is akadnak.

A béreket a bevételből fizetik a boltosok, mi másból. Nagyon úgy tűnik, a szépséget sokra becsülik a vásárlók, így nem véletlen, hogy 2018 februárjában az illatszerboltban lehetett a legjobban keresni, már nem először vezeti Bözsi a bérrangsort, a fizikai dolgozók havi bruttó átlagkeresete alapján. És az italféleségekért sem sajnálják a pénzt a vásárlók, hiszen az italbolt is dobogós a boltok bérrangsorában.

A bútor és az autó a legdrágább holmik, így az sem véletlen, hogy az átlagnál nagyobb bér belefér az árba. Az élelmiszerboltok köre nagyon vegyes, hiszen abban a legjobban fizető diszkontok és a sarki fűszeresek is benne vannak, ezzel együtt az élbolyban tanyáznak.

Úgy tűnik egyébként, hogy a boltos béreket ma már sokkal jobban hajtja az eladóhiány, mint a minimálbér, az átlagot tekintve. 2018 februárjában ugyanis a boltos fizikai dolgozók havi bruttó átlagkeresete 207 ezer forint volt, ami mindössze ezer forinttal volt több a 2017 decemberi bérszámfejtés összegénél. A munkaerőhiány annyira megkínozta a boltosokat, hogy a 2017 januári 183 ezer forintos kereseteket folyamatosan kellett emelni év közben. Ez persze csak az átlag, főleg a kisboltosok egy része csak a minimálbért tudta adni. Egyébként 2016 januárjában még csak 154 ezer forint volt a boltos eladók havi bruttó átlagkeresete, tehát alaposan meg kellett dobni két esztendő alatt.

Három részre szakadt boltos világ

Az eladóknak, pénztárosoknak, árufeltöltőknek adott fizetéseket nézve három részre szakadt a boltosok világa. A dobogósok havi bruttó 230 ezer forint környékén tudnak fizetni. A középmezőny a 190-220 ezer forint közötti sávban tud bért adni a bolti dolgozóknak. A bérkülönbségek pedig megmaradtak, így a minimálbér emelések ezt a fajta különbséget nem mérsékelték, mivel a munkaerőhiány is kíméletlenül megdolgozta a boltos világot:

sorrend bolttípus kereset
1 illatszer 233
2 ital 232
3 bútor 227
4 autószalon 222
5 élelmiszer 217
6 sportszer 216
7 könyv 215
8 játék 213
9 óra, ékszer 203
10 ruházat 201
11 benzinkút 195
12 használt cikk 194
13 híradástechnika 191
14 pékáru 186
15 ruhás piac 185
16 hús 183
17 dohány 183
18 élelmiszerpiac 182
19 zöldséges 178
20 hal 174
boltos átlag 207
KSH, érték: ezer forint, fizikai foglalkozásúak 2018 februári havi bruttó átlagkeresete, legalább öt főt foglalkoztató vállalkozások

De van itt más is, százezernél nagyobb bérkülönbség is

Sokkal nagyobb bérkülönbségek rajzolódnak ki a boltos kereskedelem eladóinak körében, ha a létszámot is nézzük. A legkisebb boltokban átlag alatt, a nagyobbakban tetemes összeggel többet lehet keresni. Érvényesülni látszik a kisbolt kis bér, nagy bolt nagyobb bér irányzat.

Megnéztünk néhány toppon és a végeken elhelyezkedő bolttípust, minden sorban egyrészt a legkisebbeket, ahol 5-9 fő a foglalkoztatottak száma és nagyobbakat. Itt persze keresgélni kellett, hogy melyik nagyobb létszámsávban található az adott árukör boltjaiban a legnagyobb kereseti lehetőség, hiszen mások a létszámviszonyai egy illatszer, vagy egy élelmiszeres hálózatnak. És így még nagyobb bér különbségek rajzolódnak így ki.

A legnagyobb meglepetés, hogy egyrészt az italboltok meglépték a 300 ezres bérhatárt. További meglepetés, hogy az átlagot tekintve a legtöbbet fizető illatszerboltok köre adja az egyik legrosszabbul fizető kört is, a kis létszámú boltok között. Ez azt jelzi, hogy akár a bolttípusok között, akár egyes bolttípusokon belül is tetemesek a bérkülönbségek:

bolttípus legkiesebbek legnagyobbak
ital 177 310
bútor 177 263
élelmiszer 178 250
illatszer 172 242
hal 174 181
zöldséges 176 178
KSH, érték: ezer forint, fizikai foglalkozásúak 2018 februári havi bruttó átlagkeresete, legalább öt főt foglalkoztató vállalkozások

(blokkk.com, 2018. április 20.)

 

Kis bolt kis bér, nagy bolt nagy bér

Jókora, százeres nagyságrendű bérkülönbségek is vannak a boltok eladóinak fizetései között. A legnagyobb iparcikk áruházak többet is fizetnek, mint az élelmiszeresek. Jön a háromszázezres keresetek ostroma.

2018-ban a minimálbér 138 ezer, a szakmai bérminimum, ahol szakképzettség szükséges, 180 ezer forint (pontosabban 180.500 forint), az elmúlt nagy emelgetések nyomán. Ezzel persze a legkisebb keresetűek jól is jártak, miközben azért jó néhány kisvállalkozás, kisbolt sokat küszködik ezek kifizetésével. De azért az átlagkereset jóval a minimálbérek felett mozog mozog.

Hiába, úgy tűnik, a munkaerőhiány a minimálbérnél jobban megdolgozza a munkaerő piacot. 2018 januárjában a versenyszférában (tehát a vállalkozásoknál) a havi bruttó átlagkereset a fizikai dolgozók körében 237 ezer forint volt, a kereskedelemben (bolti kiskereskedelemben, jármű kereskedelemben, nagykereskedelemben együtt) 218 ezer forint. A boltokban az eladók, pénztárosok, árufeltöltők havi bruttó 214 ezer forintról kaphattak bérszámfejtést.

A boltos keresetek különbsége százezer: az iparcikk jobban fizet az élelmiszernél

A boltos bérvilág úgy indult 2018-ban is, mint egy évvel korábban. Hiába emelkedett a fizikai dolgozók keresete 2107-ben év közben (a januári 183 ezer forintról decemberre 206 ezer forintra), erre bizony rá kellett pakolni januárban néhány ezrest, így jött ki a 2014 ezer forint. A boltosoknak ugyanolyan közelharcot kell vívniuk a munkaerőért, mint a vásárlókért, miközben a boltba betérő fogyasztó nagyon is megnézi az árcédulát és hiába több a pénze, bizony sokat válogat. Így nem lehet korlátlanul emelni az eladók bérét, és emiatt az árakat, mivel akkor másik boltot keres a vásárló, hátha akad olcsóbb. Mindig akad.

És ahogyan a boltokban kínált portékák árai is eltérőek, ugyanúgy a bolti eladók, pénztárosok, árufeltöltők bére sem egyforma. Függ a munkakörtől, az árusított terméktől, a bolt földrajzi elhelyezkedéstől és bizony az alapterületétől is. Vannak is különbségek, jócskán, amelyek 2018 elején 100 ezer forint körül mozogtak, a nagy bolt többet, a kis bolt kevesebbet tud fizetni az eladóinak. A legkisebb kisboltok lehetőségei a legszűkösebbek (eleve kevesebb a vásárlójuk, így a bevételük is), náluk lehet a legkevesebbet keresni.

A boltokban dolgozók létszámát nézve a legkisebbek (5-9 főt foglalkoztatók) végül hasonló kereseti lehetőséget kínálnak a fizikai dolgozóknak, 170-180 ezer forint között. Ez nem véletlen, hiszen aki nagyon kilóg a sorból - lefelé -, ahhoz nem nagyon megy dolgozni senki. A létszám növekedésével azonban egyre nagyobb a szóródás a keresetekben.

Az eddigi boltos bérinformációk elsősorban az élelmiszer áruházak fizetéseiről szóltak, de hát lehet azért más boltba is menni. Ki is derült, ami azért várható is volt, hogy nem csak a diszkontok, vagy hipermarketek adnak az átlagnál nagyobb, vagy éppen csúcsjavadalmazást, hanem akadnak jól fizető iparcikkes áruházak is. Körükben azért már nehezebb a cégenkénti szemezgetés, hiszen kisebb létszámokkal dolgoznak, mint az élelmiszer áruházak és ezek a létszámok szakmánként eltérőek. Például a legnagyobb bútoráruházak létszáma eltér a legnagyobb ruházati kereskedések létszám besorolásától, ezért itt a szakmánként külön-külön nézve a legnagyobbak kiválasztását céloztuk meg. Az pedig, hogy egy Ikea, vagy Decathlon pontosan mennyi bért kínál, majd az éves beszámolójukból derülhet ki (az átlagot tekintve). Állásajánlataikban ugyanis titkolják (amiben nincsenek egyedül), hogy mennyit lehet keresni náluk (az Ikea most éppen 2 főt, a Decathlon pedig 30 főt keres a honlapja szerint), viszont egy korábbi vizsgálódásaink szerint az iparcikkes nagyáruházak között a legjobban fizetők közé tartoznak.

A termékbesorolásnál mind az élelmiszereseknél, mind az iparcikkeseknél akadnak olyan nagyáruházak, melyek a "vegyes" körökben jelennek meg. De hát ott is adnak fizetést, miért ne lehetne azokat is figyelembe venni, főleg, ha az átlagot nézve valahol ott kínálják a legnagyobb javadalmazást:

boltok besorolása
5-9 fő
10-19 fő
20-49 fő
legnagyobbak
élelmiszer vegyes
179
183
198
271
iparcikk jellegű vegyes
178
189
198
319
illatszer
176
189
203
255
ruházat
178
185
198
217
bútor, egyéb háztartási cikk
178
182
205
 292
híradástechnika
177
186
198
223
könyv, sportszer, játék 178 185 202 245
KSH, kiskereskedelem, havi bruttó átlagkereset, fizikai dolgozók, 4 főnél nagyobb vállalkozások, 2018. január, érték: ezer forint

És ha a munkaerő hiánya nem enyhül (nincs jele jelenleg), egyre többen ostromolják majd a háromszázezres javadalmazásokat.

(blokkk.com, 2018. április 3.)

 

A boltosnak januárban is  csipkednie kellett magát béremelésben

2018 januárjában tovább nőtt az eladók bére a boltokban. A munkaerőhiány és a minimálbér 2016 elejéhez képest negyedével tolta fel a boltos fizikai dolgozók keresetét. A létszám nem változott: lesz még sorállás a boltban.

2018 januárjában a boltos fizikai dolgozók - eladók, pénztárosok, árufeltöltők - havi bruttó átlagkeresete tovább nőtt. A KSH 2018 elejétől egy új, pontosabb számítási módszertant vezetett be, mely nyomán megjegyzi, hogy egyes adatok a korábbi időszakok adataival csak korlátozott mértékben hasonlíthatók össze. Mi azonban bízunk abban, hogy a korábbi adatok azért olyan nagyon rosszak nem lehettek, és egyébként is sokat számoltunk vele, így a nagyságrendekben azért lényeges eltérést nem okozhat. A pontosabb új adatoknak pedig örül mindenki.

Tehát annyi bizonyára leszűrhető az új és a régi adatokból, hogy 2018 elején a boltos fizikai dolgozók havi bruttó átlagkeresete - egy kicsit visszatekintve a nagy minimálbérek előtti időszakra - hozzávetőleg  (gondolva az új módszertanra is) negyedével emelkedett a 2016 januárihoz képest. Már 2016-ban is jelentős volt a béremelés a boltokban, ekkor nyilván a munkaerőhiány miatt. A 2017-es minimálbéremelés rátett egy lapáttal a munkaerő hiánya miatti kényszerre. Azért a statisztikai adatokból kitűnik, hogy 2017 januárjában a megelőző decemberhez képest is emelni kellett, ebben játszott nagyobb szerepet a minimálbér hatása. Az ezt követő évközi emelést pedig a munkaerőhiány tolta. (A december-januári fordulatokban nagyobbrészt a minimálbér, az évközi emelésekben inkább a munkaerő hiánya játszotta a nagyobb szerepet.)

2018 újabb minimálbér emelési kötelezettséggel indult. De hát a magasabb garantált bérminimum 180 ezer forint volt, a fizikai dolgozók havi bruttó átlagkeresete pedig ennél több, az átlagot tekintve. A sima minimálbér egyébként csak 138 ezer forint. Mindez azt sejteti, hogy a munkaerő hiányának hatása összességében erősebb a minimálbér kötelezettségénél a béremelésekben, de persze csak az átlagot nézve. A kisebb vállalkozások adták az elmúlt időszakokban az átlagnál kisebb és a minimálbérekhez jobban közelítő béreket, miközben a nagy áruházláncok a dermesztő munkaerőhiány miatt a többet. Az átlagot azonban együtt adják. De külföldön dolgozni még így is csábítóbb egy eladó számára, ha pusztán a fizetéseket nézi. Van is munkaerőhiány ma is.

Az eladók, pénztárosok, árufeltöltők létszáma az elmúlt időszakban gyakorlatilag nem változott. A 2018 január elején kimutatott növekmény feltehetően a módszertan eredménye, ami önmagában egyrészt nem baj, másrészt nem jelent nagyságrendjénél fogva érdemi elmozdulást - jelenleg (az álláshirdetések száma nem csökkent): 

boltos kiskereskedelem 2016  2017  2018 
január december január december január
havi bruttó átlagkereset
ezer forint
154
172
183
206
214
fizikai dolgozók létszáma
ezer fő
139
140
140
140
146
KSH, fizikai dolgozók, 4 főnél nagyobb vállalkozások,
2018-ban változott az adatgyűjtés módszertana

(blokkk.com, 2018. március 20.)

 

Kis bolt nagy gondja: nincs elég pénze bérre

A legkisebb boltok százezer forinttal kevesebbet tudnak fizetni az eladóiknak. És nőtt a bérolló a kicsik és a nagyok között.

A munkaerő hiánya és a nagy minimálbér emelés megdolgozták a munkaerő piacát az elmúlt években, különösen 2017-ben, amikor jelentősen megdobták a legkisebb kötelező bért.

Nem kevés emberről van szó, hiszen 2017-ben a boltokban foglalkoztatottak száma éves átlagban megközelítette a 370 ezer főt (ebben mindenki benne van, aki bármilyen munkát végzett a bolti kiskereskedelemben, akár alkalmazottként, akár vállalkozóként, vagy éppen segítő családtagként). Ezen belül mintegy 320 ezer fő körül mozog az alkalmazottak száma, a legkisebbtől a legnagyobb vállalkozásig számolva.

Bérre ennyi pénzt?

A négy főnél nagyobb boltos vállalkozások, amelyek alkalmazottainak száma megközelíti a 200 ezer főt, ezen belül a fizikai dolgozók létszáma a 140 ezer főt, 2017-ben bő 600 milliárd forintot költöttek dolgozóik keresetére (a legkisebb vállalkozások bérköltekezéséről nincs statisztikai adat).

Hát igen, mennyire is futotta bérben a kisebb és a nagyobb vállalkozásoknak akkor, amikor mindenki lázasan keresi a munkaerőt, amiből nincs elég.

Elöljáróban meg kell jegyezni, hogy a fizikai foglalkozásúak havi bruttó átlagkeresete 2017-ben 191 ezer forint volt, de úgy, hogy a januári 183 ezer forintról decemberre 206 ezer forintra kúszott fel. Ez a havi bruttó átlagkereset többet tartalmaz, mint az álláshirdetésekben általában feltüntetett javadalmazási lehetőségek, mivel alapbér mellett benne vannak az egyéb jogcímeken fizetett kereseti elemek is (bérpótlék, kiegészítő fizetés, prémium, jutalom, 13. és további havi fizetés), tehát például a vasárnapi pótlék is.

Hatalmas a különbség a kicsik és a nagyok között

Eddig már több elemzésben is rámutattunk arra, hogy milyen hatalmas bérkülönbségek vannak a kisebb és a nagyobb boltos vállalkozások között, ezek azonban jobbára céges adatokra épültek. Ezekből is kitűnt azonban, hogy hiába, a bérverseny a munkaerő hiánya miatt ugyanolyan ádáz küzdelmet takar, mint például a vásárlók pénztárcájáért vívott csata. A gond csak az, hogy a kisvállalkozásoknak adottságaik miatt - egyébként szerte a világban - kisebbek a lehetőségeik.

Igen, de mennyire is. Ez viszont kitűnik azokból a statisztikai adatokból, melyek az alkalmazottak száma alapján mutatják be a kereseteket. Így nyilván nem okoz meglepetést, hogy a legkisebb bért a mikro boltos vállalkozások adják, ahol a béremelés összege csak azért nem marad el az elmúlt három évet nézve a többi kisvállalkozásétól, sőt, rá is tettek néhány ezrest, mert 2017-ben kötelező volt nagyot emelni. Nehéz is lenne elképzelni, hogy enélkül hol mozognának a fizetések a kisboltokban.

Kitűnik az is, hogy a boltos átlagot 2017-ben csak a középvállalkozások érték el az eladóknak juttatott keresetekben, a kisebbek már nem.

A nagyvállalkozásoknál azért a 2-5 ezres létszámsávban a legmagasabb a fizikai dolgozók keresete, mert ott tanyáznak a diszkontok (Aldi, LIdl, Penny), akik a legtöbb fizetést kínáló áruházak között vannak és fel is húzzák ennek a körnek az átlagát a csúcsra. Az ötezer fő feletti foglalkoztatotti körben a két hipermarketes lánc, az Auchan és a Tesco, valamint a legnagyobb szupermarket, a Spar van benne.

Nem szabad eltekinteni ugyanakkor attól sem, hogy a nagyobb láncok körében az iparcikkes áruházak is ott vannak (csak példaszerűen, dm, Rossmann, Deichmann, Ikea, Euronics, H&M, C&A), az átlagból ők sem maradnak ki.

2017-ben a legjobban és a legkevesebbet fizető boltosok között 105 ezer forint volt a különbség, a havi bruttó átlagkereseteket nézve. Ez bizony három esztendővel korábban, 2015-ben csak 73 ezer forint volt, tehát a kicsik és a nagyok közötti bérolló nőtt:

  2015 2016 2017 2017/2015
mikrovállalkozás 5-9 fő 130 138 165 + 35 + 27%
kisvállalkozás 10-19 fő 135 143 166 + 31 + 23%
kisvállalkozás 20-49 fő 138 155 170 + 32 + 23%
középvállalkozás 50-249 fő 159 163 194 + 35 + 22%
nagyvállalkozás 1.000-1.999 fő 163 162 201 + 38 + 23%
nagyvállalkozás 2.000-4.999 fő 203 238 270 + 67 + 33%
nagyvállalkozás 5.000 fő felett 162 182 219 + 57 + 35%
KSH, havi bruttó átlagkereset, érték: ezer forint, vállalkozások létszáma alapján

Hozzátartozik a képhez az is, hogy 2017-ben év közben, a januári és a decemberi kereseteket nézve a kisvállalkozások 6-11 ezer forinttal tudták emelni a fizetéseket, a legnagyobbak viszont 20-30 ezer forintos nagyságrendben.

Könnyű feltenni a kérdést, mi lesz a kisboltosokkal 2018-ban. Lehet keresgélni a válaszokat.

(blokkk.com, 2018. március 5.)

 

Vasmarokkal szorítja a vásárló a boltos béreket

A boltok nem tudtak felzárkózni a bérekben. A boltok bérrangsora azt is jelzi, hogy a kisboltok egyre nehezebben tudnak lépést tartani a béremelésekben, a bérkülönbségek pedig nőttek. Az év vége okozott meglepetést is: az élre ugrottak a könyv- és a játékboltokban a decemberi keresetek. Hiába, nagyon kellett karácsonyra az ember. A turkáló pedig többet fizet a híradástechnikánál.

Továbbra is jókora különbségek vannak a bolti eladók, pénztárosok, árufeltöltők fizetésében. A magasabb minimálbérek a munkaerőhiánnyal együtt feljebb tolták ugyan a kereseteket, de a legjobban és a legrosszabbul fizető boltok közötti különbség nem csökkent, hanem nőtt az elmúlt öt esztendőben. Így 2017 decemberében a bérrangsorban első könyves és az utolsó halas bolt között 96 ezer forint volt a havi bruttó átlagkeresetek közötti különbség, ugyanakkor a 2013 januárjában első illatszeres és utolsó használt cikkes között csak 44 ezer forint.

Az évközi mozgások miatt választottuk a havi, és nem az éves átlagok összehasonlítását, a boltos piac folyamatos növekedése pedig 2013-ban indult meg, így kézenfekvő volt innen számolni.

Nyomták a boltosok is a béremelést, de nem jutottak közelebb a többiekhez

A munkaerő hiánya már évek óta nyomja a nemzetgazdaság egészét, sőt, például az arányokat, a betöltetlen álláshelyek súlyát nézve a feldolgozóiparban, építőiparban, vagy a vendéglátásban nagyobb a baj, mint a kereskedelemben. Tehát mindenütt sokat kellett emelni a béreken, egyébként a munkaerő hiánya eddig nem enyhült.

A boltosok helyzetét jócskán nehezíti, hogy a vásárlók nagyítóval nézik az árakat, így azokat nem lehet csak úgy emelni. Ezzel együtt öt év alatt 66%-kal, 71 ezer forinttal nőtt a bolti fizikai dolgozók havi bruttó átlagkeresete, másfélszeresére emelkedve. A fogyasztási cikkeket gyártó ágazatok is beszorultak a vásárlók pénztárcájába, így, mint beszállítók, ők sem tudták jobban emelni a béreket.

A versenyszféra egészét nézve az előbbi százalékos mutatókban nincs nagyságrendi eltérés, de a korábban is magasabb bérekkel szembeni hátrányából nem tudott lefaragni a boltos kiskereskedelem:

 
2017 december
2013 január
változás
 bolti kiskereskedelem 206 135 + 71
 fogyasztási cikkeket gyártó ágazatok 217 150 + 67
 versenyszféra 239 162 + 77
KSH, érték: ezer forint, fizikai foglalkozásúak havi bruttó átlagkeresete,
legalább öt főt foglalkoztató kiskereskedelmi vállalkozások

Boltos bérrangsor: felfordulást hozott a karácsonyi bevásárlás

Majd később kiderül, egyszeri száguldás-e a könyvesboltok és a játékkereskedések eladóinak keresetugrása. Igaz, a kisebb, nagyobb hullámzások mindig is fellelhetők voltak a boltos keresetekben az egyes időszakok között. De kézenfekvő magyarázat lehet, hogy ebben a két bolttípusban a karácsonyi ajándékozáshoz kötődik a forgalom jelentős része, így nagyon kellett az eladó a boltokban, főleg decemberben.

Érthető, hogy a korábban a középmezőnyben tanyázó könyv- és játékeladók havi bruttó átlagkeresete ugrott a legnagyobbat a decemberi statisztika szerint. A kétszázezer forint feletti kereseteket adó többi bolt korábban is ott téblábolt az élvonalban.

Feltűnő ugyanakkor az is, hogy a híradástechnikai boltok bére a középmezőny aljára szorult, úgy, hogy például a használt cikk üzlet is megelőzi.

A kisboltok nehezen bírják a bérversenyt

A nagy áruházláncok már számos hírt adtak a béremelésekről, amelyekből kitűnik, hogy átlag feletti fizetéseket adtak a boltos dolgozóiknak. Néhány bolttípusban jellemző is fajsúlyosabb jelenlétük, például a drogéria, a sportszer, a bútor, az élelmiszer nagyáruházak (az úgynevezett élelmiszer vegyes besorolásban), de a híradástechnika piacán is. Nem is ezek a bolttípusok szorultak a bérrangsor második felére (kivéve a már említett híradástechnikát, aminek oka lehet a webáruházak éles versenye is, ahol a vásárló nem csak hazai, hanem határon túli webboltból is vásárol, de nem 27%-os áfa mellett).

Jellemzően az élelmiszeres piac kisboltjai azok, akik a bérrangsor második felébe szorultak, de ott vannak a ruhás boltok is, ahol viszonylag nagyobb a kisboltok számszerű súlya. Ebben a kérdésben annyiban vissza kell térni az úgynevezett élelmiszer vegyes boltokra, hogy ott az átlagot a nagyáruházak húzzák fel, például a kistelepülések élelmiszer boltjaival szemben.

Az öt esztendő alatti bérváltozásokat nézve a bérrangsor első felében a nagyobb keresetek mellett nagyobbak is voltak az emelések. Volt, ahol százezer forint felett tudtak emelni bért a boltok, de volt, ahol csak ötvenezer alatt.

A bérfizetési lehetőségekben természetesen szerepet játszik az értékesítés technikája, technológiája is. A nagyobb bért általában csak korszerű logisztika, technológiai rend mellett lehet kitermelni és kifizetni, ahol a különféle működési költségek így lejjebb szoríthatók. Nem véletlen, hogy a nagyáruházaknál folyamatosak a fejlesztések, ott vannak a weben, megtalálhatók a digitális világ korszerű technikái, például az elektronikus polccímke, önkiszolgáló pénztár. 

A boltos bérrangsor végül így alakult:

sorrend
 bolttípus
2017 december
2013 január
változás
1  könyv 260 125 + 135 
2  játék 257 124 + 133
3  illatszer 249 161 + 88
4  ital 246 122 + 124
5  sportszer 234 120 + 114
6  bútor 219 144 + 75
7-8  élelmiszer vegyes 216 139 + 77
7-8  autószalon 216 147 + 69
9  ruha 198 135 + 63
10  benzinkút 195 135 + 60
11  óra, ékszer 186 143 + 43
12  használt cikk 185 117 + 68
13  híradástechnika 180 122 + 58
14  dohányáru 174 146 + 28
15  pékáru 172 119 + 53
16-17  ruhás piac 169 124 + 45
16-17  élelmiszer piac 169 122 + 47
18  zöldséges 168 119 + 49
19  hús 167 118 + 49
20  hal 164 126 + 38 
KSH, érték: ezer forint, fizikai foglalkozásúak havi bruttó átlagkeresete,
legalább öt főt foglalkoztató kiskereskedelmi vállalkozások

(blokkk.com, 2018. február 27.)

 

A takarítónő többet keres, mint a húsboltos

Kalandoztunk a bérekben, egy kicsit. A boltos bérek jóval az országos átlag alatt vannak. A vendéglátás úgy fizet, mint a kínai piac. A multi élelmiszerboltok nagyot löktek a béreken.

Az eladók munkabérét is a vásárló fizeti meg, így nehéz dobálózni az emeléssekkel, hiszen az is benne van az árban. Kénytelenek azonban a boltosok év közben is folyamatosan emelni, de így is jókora különbségek alakultak ki, minden irányban. Minden boltos ugyanis nem tud sokkal több bért adni, mert azt már nem fogadja el a vásárló.

Az illatszerboltok minden novemberben meghúzzák a béreket, így volt ez az elmúlt években is, amikor volt egy-egy nagyobb megugrás ebben a hónapban, persze az éves átlag végül alacsonyabb volt az év véginél. De Bözsi az illatszerboltban kitartóan vezeti a boltos bérrangsort, sőt, ez az egyetlen szakterület, ahol az átlagkereset a versenyszféra átlaga felett volt.

A bérrangsor elején volt némi csere-bere a sorban. A legszembetűnőbb az élelmiszerboltok előre nyomulása a dobogó második fokára. Ennek értékelésére azért vigyázni kell, mivel a hivatalos besorolás szerint az úgynevezett élelmiszer jellegű vegyes boltokban a diszkontok és a hipermarketek is benne vannak, a nagyobb szupermarketek is, de a kisebb élelmiszerboltok nagyobb része is ide tartozik a statisztikai besorolás szerint, például a Coop boltok. Nyilván a multi nagyáruházak tolták meg a kereseteket, amibe nem csak az alapbér számít bele. És például az Auchan 2017 novemberétől emelt is, bejelentése szerint. A Tesco sztrájk után a hiperlánc szeptembertől adott több fizetést, végül ez is benne van a növekményben. És az élelmiszerkereskedelem átlaga nagyobb, mint az élelmiszeripari dolgozóké (hát igen, a beszerzési árban a bérköltség is benne van, nehéz itt a gyártónak és a kereskedőnek is a béremelés).

Bérkalandozásunk nyomán kitűnik az is, hogy a fogyasztási cikkeket gyártó iparban a kiskereskedelmi átlagnál magasabbak a keresetek.

Ezzel fordultak a boltok 2018-ra

A novemberi keresetek nagyságrendje jelenti - egy-két kivételtől eltekintve - azt a bérszintet, amivel a boltosok ráfordultak 2018-ra, a tovább emelkedő minimálbérekre. A 188 ezer forintos szakmai bérminimum felett - az átlagot tekintve - a boltcsoportok közel fele fizetett már 2017 vége felé, ebben a körben - az átlagot nézve - könnyebb volt az évindítás.

A kiskereskedelem átlagától, továbbá a friss szakmai bérminimumtól elmaradó boltok számára kemény esztendőként indult 2018. Ehhez persze hozzátartozik, hogy a bolti kiskereskedelemben nem mindenütt kötelező a szakképesítés, és így a magasabb szakmai bérminimum. Például ha egy eladó élelmiszert, vagy híradástechnikai cikket árul, ott kell, de ha például használt ruhát, vagy zöldséget, akkor nem kötelező a szakképesítés. De azért a 138 ezer forintos minimálbér felett mozog minden boltcsoport, ami nem véletlen, hiszen a nyomasztó munkaerőhiány a minimálbérektől függetlenül is hajtja felfelé a kereseteket. Munkaerőhiány mindenütt van, így könnyű a dolgozóknak más ágazatba is átcsábulniuk. 

A bérrangsor vége nem sokat változott, de nincsenek is egyedül az itt tanyázó boltok, hiszen a vendéglátás is hasonló vastagságú borítékot ad a dolgozóinak (igaz, ott van borravaló is).

Már korábban jeleztük, hogy azokon a szakterületeken, ahol erős az internetes kereskedés, például a híradástechnika, könyv, ruha területén, ott nehéz a béreket emelni, az erős versengés miatt a webcsatornával, bele is szorult ez a szakmacsoport a középmezőnybe.

A boltos bérrangsor végül így alakult:

sorrend
 bolttípus
2017 november
változás
1  illatszer 284 + 40
versenyszféra 244 + 31
2  élelmiszer vegyes 238 + 40
fogyasztási iparcikk gyártás 226 + 33
3  sportszer 223 + 21
4  bútor 221 + 13
élelmiszer ipar 221 + 29
kiskereskedelem átlag 211 + 32
5  ital 209 + 29
6  autószalon 208 + 23
7  játék 194 + 40
8  ruha 190 + 26
9  könyv 188 + 24
10  benzinkút 182 + 19
11  használt cikk 181 + 38
12  óra, ékszer 178 + 21
13  híradástechnika 175 + 24
takarítás 171 + 29
14-15  dohányáru 167 + 23
14-15  pékáru 167 + 26
16  ruhás piac 166 + 20
vendéglátás 166 + 19
17  zöldséges 164 + 22
18-19  élelmiszer piac 163 + 21
18-19  hús 163 + 25
20  hal 160 + 22
KSH, érték: ezer forint, fizikai foglalkozásúak havi bruttó átlagkeresete,
legalább öt főt foglalkoztató kiskereskedelmi vállalkozások

(blokkk.com, 2018. február 8.)

 

Boltos bértérkép: Fejérben jobb, Nógrádban legrosszabb

Eladónak lenni. Nagyon nem mindegy, merre van a bolt: 60 ezer forint felett van a megyei boltos bérkülönbség. És mindenütt a megyék átlaga alatt vannak a boltos átlagkeresetek. A kisboltok nagyokat nyögnek mindenütt, húzzák is le az átlagot.

Szembetűnő álláshirdetés özön árasztotta el a különféle portálokat, ami pedig a legfeltűnőbb, hogy megszaporodott a hazai boltosok hírverése, eladót, pénztárost, árufeltöltőt keres szinte mindenki. Ez is azt jelzi, hogy vészes a munkaerőhiány a kereskedelemben is. A multi áruházak ugyan a boltos átlag - az alapbéren felüli járandóságokkal együtt havi bruttó 210 ezer forint - felett fizetnek a fizikai munkát végző dolgozóknak, de a mérleg serpenyőjében ott vannak a kisebb boltosok is. Nekik sokkal nehezebb, ráadásul az sem mindegy, hogy az ország melyik szegletében ban a boltjuk.

A boltosok helyzetét az is nehezíti, hogy a versenyszféra fizikai dolgozói vastagabb borítékkal térhetnek haza fizetésnapkor (ez az átlag legutóbb 244 ezer forint volt), miközben a boltos átlag éppen csak túllépte a 210 ezer forintot. Igaz ugyan, hogy például az építőipar (havi bruttó 195 ezer forinttal), vagy a szálláshely-vendéglátás (171 ezerrel) rosszabbul fizet, de a külső, más szakterületekről elszipkázható munkaerő csábításában nem kevés hátrányban van a kereskedelem derékhada.

Nem véletlen annak gyakori emlegetése sem (szakzsargonnal fluktuáció), hogy az eladók egy része boltról-boltra vándorol, de hát a munkaerő piaca is piac. Naná, hogy a boltos dolgozók is mustrálgatják a kereseti lehetőségeket. Az eredmény pedig, hogy nincs is elég eladó a boltokban, a kereskedelem pedig nem tudott feljebb zárkózni, az átlagot tekintve.

Szakadozó bértérkép

Az egyes szakmacsoportok közötti bérkülönbségekre (illatszertől a halárusig) már többször rávilágítottunk, de hát vannak földrajzi eltérések is. Nem véletlen, hogy egyes multi áruházak területi bérpótlékot is adnak, földrajzi térségenként is próbálnak igazodni a munkaerő piachoz. Van mihez, hiszen nem csak a kereskedőkre igaz, hogy eltérőek a bérek földrajzilag.

Az ország megyéit nézve három részre szakadtak a boltok a fizikai dolgozók bérét mérlegre téve. Fejér, Pest megyékben, a fővárosban és Veszprém megyében 200 ezer forint felett tudnak keresni a bolti eladók, pénztárosok, árufeltöltők. A másik véglet, hogy Komárom, Baranya, Tolna, Bács, Hajdú Nógrád megyékben 160-170 ezer forint között van az átlagkereset, a többi területen a kettő között. A 160-170 ezer forintos alsó sáv már nagyobb bérfeszültséget hordoz magában, hiszen a 2017-es minimálbér felett van ugyan, de a szakmai bérminimum már ebben a sávban tanyázik.

És van, ahol más megközelítésben kétségbeejtő a helyzet, hiszen Komárom és Vas megyékben közel 100 ezer forinttal kevesebb a boltos fizikai dolgozók keresete a megyei átlagnál. Itt a legnehezebb a munkaerő csábítás, hiszen aki alkalmazottat keres, annak sok más merítési lehetősége nincs. De a fővárosban sem rózsás a helyzet, hiszen a közel félszázezres különbség sem intézhető el egy legyintéssel.

Ja, hogy bért emelni tessék szíves lenni? Azt bizony ki is kell fizetni valamiből, mindegy, hogy nagy, vagy kicsi a bolt. A vásárlóerőben is vannak földrajzi különbségek, de nyomós ok a kistelepülések súlya, aránya is egy-egy földrajzi térségben, vagy éppen a határ közelsége, ahonnan inkább ingázik a túlsó oldalra, aki teheti.

A boltos bértérkép a következő a legutóbbi statisztikai adatok alapján:

  2017 eddigi emelés elmaradás megyei átlagtól
Fejér* 228 + 48 - 8
Pest 211 + 32 - 11
Budapest 210 + 25 - 47
Veszprém 207 + 31 - 23
Szabolcs 179 + 29 - 11
Jász-Nagykun 178 + 26 - 32
Győr-Sopron* 175 + 27 - 79
Békés 175 + 26 - 16
Somogy 174 + 26 - 24
Heves 172 + 25 - 30
Vas 171 + 27 - 95
Borsod 171 + 26 - 20
Csongrád 171 + 29 - 49
Zala 170 + 25 - 30
Komárom 169 + 24 - 97
Baranya 169 + 28 - 19
Tolna 169 + 26 - 51
Bács-Kiskun 169 + 25 - 50
Hajdú 165 + 25 - 23
Nógrád 162 + 27 - 21
KSH, fizikai dolgozók havi bruttó átlagkeresete, érték: ezer forint, november havi adatok, */: októberi adatok, emelés: 2016-hoz képest, megyei átlag: összes ág, ágazat

Fejér és Győr-Sopron megyékben nem a legutóbbi novemberi, hanem az eggyel korábbi, októberi adatokat vettük figyelembe, mivel túlzottnak tűnt a kimutatott megugrás. Ennek oka lehet például egy pontatlan adatszolgáltatás is, így meg kell várni a szokásos adat felülvizsgálatot (ez része az adatfeldolgozásnak).

(blokkk.com, 2018. január 22.)

 

Boltos bér: Bözsi az élen, hosszú a sor a pénztárnál

Kétezerrel kevesebb eladó dolgozott októberben a boltokban, mint januárban, bár az eladók bére egy év alatt ötödével nőtt. Továbbra is Bözsi keres a legtöbbet az illatszerboltban, de előretört Karcsi a bútorboltból. Böhöm nagy pénzt vágtak a bútor-, valamint az italboltos eladókhoz. A vége ugyanaz, a húsárusok. Nyolcvanezer a különbség a boltos bérrangsor eleje és a vége között.

Az eladók bére, ugyanúgy, mint bármely más költség, benne van az árban. Ezt csak azért célszerű előrebocsájtani a karácsonyi roham utolsó pillanataiban, mert ha valaki sokallja a sorállás idejét, hát, belenyúlhat mélyebben is a pénztárcájába, bár ki tudja, hogy az mennyit használna. Jó mély bugyelláris kellene persze, de a vásárló nagyon is érzékeny az árra.

Az október hónapról közreadott statisztika szerint az eladólétszám (eladók, pénztárosok, árufeltöltők) 138 ezer fő volt, kétezerrel kevesebb az év elejihez képest. Az élelmiszerboltokban ezerrel csökkent az eladólétszám, ugyanennyivel az iparos boltokban. A havi bruttó átlagkeresetek pedig közben egy híján 20%-kal nőttek egy év alatt, az októberi kiskereskedelmi havi bruttó keresetátlag 195 ezer forint volt. De hát nem csak az tartozik a képhez, hogy a bér egy költség, hanem az is, hogy azt is a bevételből kell kifizetni. Az pedig csak 4-5%-kal emelkedett egy év alatt.

Boltok bérrangsora

Továbbra is az illatszerbolt fizet a legjobban, viszont előretört a második helyre a bútorbolt, éppen beelőzve az italboltot.

Nos, mellékesként, a szakszervezetnek azért kellene néha egy nagyítót is a kezébe nyomni. Az élelmiszer vegyes boltok között vannak a multi áruházak, akikről azért köztudott, hogy az átlagnál jobban fizetnek. De hát a szakszervezet állandóan körülöttük sertepertél, akik azért mégis csak a bérrangsor első harmadában vannak. 

Közben persze van vége is a bérlistának, sokkal alacsonyabb fizetésekkel. A legjobban fizető illatszerbolt és a legrosszabbul fizető halárus keresetek között egyébként bő nyolcvanezer forint a különbség, az olló nőtt is év közben.

Meglepő módon a sportszert árusító boltok eladóinak keresete szinte semmit sem változott, de azért az élboly tájékán tanyáznak. Az utolsó helyen álló halas bolt sem erőltette meg magát az emeléssel, ami nyilván összefügg a viszonylag alacsonyabb halfogyasztással is. De hát az áfa-kulcs csökkentés talán segít majd rajtuk valamit.

Úgy tűnik, a piacok tartósan a bérrangsor alsó harmadába szorultak, ami a ruhás piacoknál nem is olyan meglepő. De az élelmiszer piac és egyes élelmiszer szakboltok sem bírják a bértempót. Bért emelni viszont mindenütt kellett, a bérrangsor vége tájékán is.

 A boltos bérrangsor végül így alakult:

sorrend
 bolttípus
2017 október
változás
1  illatszer 232 + 36
2  bútor 229 + 49
3  ital 227 + 45
4  sportszer 211 + 2
5  élelmiszer vegyes 206 + 35
6  autószalon 205 + 25
7  játék 191 + 36
8  benzinkút 189 + 27
9-10  ruha 187 + 23
9-10  könyv 187 + 29
11-12  óra, ékszer 177 + 18
11-12  használt cikk 177 + 30
13  híradástechnika 175 + 25
14  dohányáru 168 + 24
15  pékáru 165 + 25
16  zöldséges 164 + 22
17-18-19  élelmiszer piac 163 + 19
17-18-19  ruhás piac 163 + 15
17-18-19  hús 163 + 27
20  hal 151 + 13
KSH, érték: ezer forint, fizikai foglalkozásúak havi bruttó átlagkeresete,
legalább öt főt foglalkoztató kiskereskedelmi vállalkozások

(blokkk.com, 2017. december 21.)

 

Bözsi illatszerboltja húzza, Józsi halboltja tolja a boltos bérrangsort

Bözsi és Józsi fizuja között nagyobb a különbség, mint egy éve. A bérkülönbségek maradtak. Az élvezetek és a nagyáruházak felfelé nyomják a fizetéseket, a kisboltok csak kapaszkodnak. Az eladó bérét is a vásárló fizeti meg a sor végén: az élvezetekre nem sajnálja a pénzt.  ₪₪₪

Két eladó beszélget. - Neked mennyi a fizud? - Jó, hogy kérded, épp most lépek. - Mennyiért? - Mindegy, csak több legyen. - Te, a Bözsi már a harmadik próbaidejét nyomja. Nem vacakol ám! - Hát, fölvesznek most mindenkit bárhova. - Ja, képzeld, a főnök ma reggel előre köszönt! Hát ilyet! - Na, az enyém meg elengedett előbb, amikor mondtam, hogy fáj a fejem. Régen bezzeg azt mondta, hogy a munkahely nem fejfájásra való, fájjon otthon. Persze, még nem szóltam neki, hogy lelépek, majd ha lesz időm, átcsörgök neki az új helyről. - Küldj inkább sms-t, akkor nem tud hápogni!

A nyomasztó munkaerőhiány leglátványosabb jele a hosszú sor a pénztár előtt, már jó ideje. A nemzetgazdaság egészét húzza visszafele a munkaerő hiánya, a boltok sem kivételek. Sok választásuk nincs a kereskedőknek sem, emelik is a béreket, már amennyire a bevételből futja, hiszen mi másból lehetne többet fizetni az eladóknak, pénztárosoknak, árufeltöltőknek. Már a korábbi években jókora különbségek alakultak ki az egyes boltok bérfizetési lehetőségei között: ha a vásárló elnézőbb, akkor valamivel könnyebb az alkalmazottak bérét emelni, ha pedig nem kedveli az árcédulákon vastagabban fogó ceruzát, akkor ott szorult helyzetbe jutott a boltos. Többek között azért is, mert még ha tudna is valamivel többet fizetni, egyszerűen nincs elég jelentkező. És cikáznak is össze-vissza az alkalmazottak a több fizetésért, ami alaposan megnehezíti a munkaerő gazdálkodást. Ha be is lép valaki, nem dőlhet hátra a boltos.

A munkaerőhiány az elmúlt 2-3 esztendőben szépen hízott, ezt a betöltetlen álláshelyek csúcsról csúcsra ugráló mutatói is jelzik. 2015 egyébként még némileg szerencsés időszak is volt, hiszen a boltzár időszakában - bármit is mondanak akár a politikusok, akár a szakszervezeti vezetők - a rövidebb nyitvatartás mellett kevesebb ember kellett (ezt mutatja a KSH foglalkoztatási adata, mely szerint a boltokban csökkent ebben az évben a létszám, hát ez volt). De 2016 munkaerőhiánya már alaposan megrázta a boltosvilágot is, hiszen a fizikai dolgozók bérét átlagosan 9%-kal kellett emelni (ami nagyobb ütem volt a bevételek növekedésénél, ráadásul a boltok újranyitottak vasárnap, nőtt is a foglalkoztatottak létszáma az előző évhez képest). Így a 2016 januári 154 ezer forintos átlagkereset decemberre 172 ezer forintra ment fel a bolti dolgozók körében. Ez már 12% többlet, egy esztendőn belül.

2017-ben szépen felnyomták a minimálbéreket, ami a munkaerőhiánnyal összefonódva tolta tovább felfelé a kereseteket. 2017 augusztusában a bolti dolgozók havi bruttó átlagkeresete már 189 ezer forint volt. Ez 27 ezer forinttal, 17%-kal több az egy évvel korábbinál. De hát ez a megugrás nem volt egyforma minden boltban. Sőt.

Boltfizetések: élen az illatszer, ital, végén kullognak a húsosok és a piacok

A boltokban adható béreket sok tényező befolyásolja a bevételeken és a költségviszonyokon túl, például egyes termékek eladásához kötelező a szakképesítés (például élelmiszer, illatszer, híradástechnika), másokéhoz nem (például zöldség-gyümölcs, ruházat, könyv). Előbbieknek több minimálbér dukál. Számít a bolt típusa is, mivel ha nincs személyes kiszolgálás (nincs olyan, hogy kérek tíz deka párizsit, hanem a gyári kiszerelésből lehet a hűtőpultnál válogatni), akkor az ott dolgozó pénztárosoknak, árufeltöltőknek nem kötelező a magasabb szakmai bérminimum, elég a kisebb minimálbér is.

Számít az áruház mérete is, a nagyáruházaknál általában sokkal magasabbak a keresetek (van multis nagyságrendű fizetést adó CBA áruház). Hiába a Tesconál volt sztrájk, a hazai kisboltosok sokkal kevesebb bért tudnak csak adni, de hát nehéz is elképzelni egy sztrájkindítást a szakszervezetektől, mondjuk csak például, egy Coop boltnál).

Számít persze a részmunkaidő, a külső (kölcsönzött, vagy a diákmunkaerő) dolgozók aránya is. Sokat nyom a latba a bolt árukínálata is, hiszen az alapvető élelmiszerek árát nem lehet csak úgy megdobni egy béremelés miatt, a vásárló az árcédula bogarászásakor nagyon is finnyás. És nagyon is számít például a webáruházak, vagy éppen a diszkontok nyomulása is, ahol a versenytársak áraira is figyelnie kell a kereskedőnek.

Végül is úgy tűnik, hogy a boltosok körében az eladók, pénztárosok, árufeltöltők átlagkeresete szépen feljebb ment, de a korábbi különbségek megmaradtak. Felfordulás a kisebb boltok körében volt, nem is kicsi, akiknek izzasztó művelet a megemelt minimálbérek és a korszerű áruházak versenyének követése.

A boltok bérrangsorában az élboly nem változott, augusztusban éppen az illatszerboltban lehetett a legtöbbet keresni, de az elmúlt időszakban az italbolt és a sportszerárusok is elől tanyáztak, egymást közt cserélgetve a képzeletbeli dobogó fokait. Az élvezetekre, szabadidőre úgy tűnik, több a pénze a vásárlónak és a boltosnak is.

Fordított a helyzet a legalapvetőbb élelmiszerek körében. A hivatalos nevén élelmiszer jellegű vegyesboltok azért találhatók az első felében a boltos bérrangsornak, mivel a multi áruházak ide tartoznak, a maguk csúcsfizetéseivel (mert hiába nassolgat körükben a szakszervezet, azért a legtöbb bért úgy általában ők adják). De hát a különféle élelmiszer szakboltok, melyek jellemzően hazai vállalkozásokhoz kötődnek, bizony a vége felé toporognak a sornak. A piacok is, de feltűnő módon a híradástechnikai boltok is hátrafelé csúsztak (a blokkk.com már korábban rámutatott arra, hogy ahol erős a webáruházak verseny, ott nehéz a hagyományos boltnak bért, vagy bármilyen költséget emelnie).

És persze hullámzanak is a keresetek év közben, például az italboltosok az átlagot nézve augusztusban kevesebbet kerestek, mint júliusban, a bútorboltosok úgyszintén. A játékbolti eladók keresete is hol lefelé, hol felfelé mozgott az elmúlt hónapokban. Feltehetően a nyári hónapok bérmozgását a dolgozók szabadságolása is befolyásolta, hiszen például sok áruházban már bevált mód a diákok nyári foglalkoztatása (a diák leginkább nyáron tud dolgozni, az ő alkalmazásuk viszont a boltnak nem bérköltség, aki pedig szabadságon van, elesik a pótlékoktól).

A bérolló nem csökkent, hanem nőtt az elmúlt egy év alatt

Hát igen, a legnagyobb és a legkisebb fizetést adó boltok bérrangsorában az augusztus hónapot nézve 2016-ban  60 ezer forint volt a különbség, 2017-ben pedig 66 ezer forint, tehát a boltos bérolló nőtt. Az élboly egyébként tömörebb lett, de hát a hátul kapaszkodók, bár a fizetéseket emelniük kellett, előbbre nem jutottak. A boltos bérrangsor végül így alakult (sorrendnél zárójelben az egy évvel korábbi hely):

sorrend
 bolttípus
2017 augusztus
változás
1 (2)  illatszer 220 + 29
2 (3)  ital 218  + 31
3 (1)  sportszer 208 + 11
4 (5)  bútor 206  + 28
5 (4)  autószalon 202 + 22
6 (6)  élelmiszer vegyes 197 + 29
7 (8)  benzinkút 182  + 24
8 (7)  ruha 182 + 22
9-10 (10)  játék 180  + 29
9-10 (9)  könyv 180 + 27
11 (12-13)  óra, ékszer 175 + 28
12 (12-13)  használt cikk 175 + 28
13 (11)  híradástechnika 172  + 23
14 (16)  dohányáru 168  + 27
15 (15)  pékáru 166 + 24
16 (17)  zöldséges 165 + 25
17 (18)  élelmiszer piac 164  + 25
18 (14)  ruhás piac 164 + 19
19 (19-20)  hús 163 + 26
20 (19-20)  hal 154 + 17
KSH, érték: ezer forint, fizikai foglalkozásúak havi bruttó átlagkeresete,
legalább öt főt foglalkoztató kiskereskedelmi vállalkozások

(blokkk.com, 2017. október 24.)

 

A bútorbolt több, a kínai piac kevesebb bért ad

A legnagyobb béremelést a boltok bérrangsora alapján a bútorbolti eladók kapták egy év alatt. Most legjobban az illatszerbolt, legrosszabbul pedig a halbolt és a ruházati - gyakorta kínai - piac fizet.

Emelkedtek ugyan mindenütt a bérek a bolti dolgozók körében az elmúlt egy évben, de nem egyformán. A boltok bérrangsorát 2017 júniusában az italbolt vezette. Úgy tűnik, a nyári meleg nem csak a hőmérőt, hanem az italboltos eladók kenyérre valóját is felfelé nyomhatta.

A bolti dolgozók keresete (amiben az alapbér mellett benne van például a bérpótlék, kiegészítő fizetés, prémium, jutalom) hónapról-hónapra is hullámzik. Így például a halas boltban 10 ezerrel kevesebbet kerestek júniusban az ott dolgozók, mint májusban (talán fellendült a pecázás is a jó időben), viszont az italboltosnál 13 ezerrel lett több a havi juttatás egy hónap alatt. A benzinkút is jobban fizetett júniusban, mint májusban, átlagosan 9 ezer forinttal. Nagyot esett a sportszer bolti eladók fizetése egy hónap alatt, 18 ezer forintot, pedig indult a nyár. A júniusi bérmozgásban feltehetően szerepet játszott az is, hogy nagyobb tempóra váltott a szünidős a diákmunka, ami mint bér, ebben a statisztikában nincs benne, de például a nyári szabadságon lévő bolti dolgozók nyilván nem kapnak vasárnapi pótlékot. A nyári iskolai szünet, a turizmus, a nyaralás megforgatja a vásárlási szokásokat, így emiatt is változhatott júniusban egyes boltok forgalma, ami persze hat az alapbéren felüli juttatásokra is.

De hát nem keveset nyom a latban az is, hogy a boltosok mennyire bírják a munkaerőhiány miatt folyamatosan erősödő nyomást, hiszen a nagyobb bért is csak a bevételeikből tudják kifizetni (egy év alatt a bolti fizikai dolgozók havi bruttó átlagkeresete közel ötödével nőtt, 4-5% közötti forgalomemelkedés mellett). Vannak nem csekély különbségek az egyes bolttípusok és földrajzi térségek között.

Illatszerboltban a legjobb dolgozni, a Józsefvárosi piacon kevésbé

A statisztikák szerint.  2017 júniusában ráadásul nyílt az olló a legjobban és a legrosszabbul fizető boltok bérszintje között, ami ebben a hónapban 69 ezer forint volt (májusban csak 62 ezer forint, egy éve pedig 55 ezer forint).

Egy év alatt a legtöbb emelést a bútorbolti dolgozók kapták, 38 ezer forintot, de nem sokkal, mindössze kétezer forinttal kevesebbet a benzinkutasok. Hát igen, a legkevesebbet a halárusok havi keresete nőtt, mindössze 12 ezer forinttal, az egy évvel korábbihoz mérve (de itt volt egy már említett júniusi keresetesés). A ruhás piacok árusainak keresete is csak 18 ezer forinttal emelkedett:

Keserű hagyomány a boltos bérrangsorban, hogy a halárus az utolsó helyek valamelyikén tanyázik már régóta az ott dolgozók havi bruttó átlagkeresetét nézve. De ide - az utolsó előtti helyre - csúszott a ruházati piac, ami korábban a középmezőnyben fészkelődött. És persze vannak más, kisebb-nagyobb mozgások, júniusban például a játékbolt lejjebb csúszott, a húsbolt és a pékárus  feljebb kapaszkodott:

sorrend
 bolttípus
2016 június
2017 június
változás
1  ital 193 219 + 26
2  bútor 173 211  + 38
3  illatszer 192 207 + 15
4  sportszer 189 204 + 15
5  autószalon 181 202 + 21
6  élelmiszer vegyes 164 194 + 30
7  benzinkút 156 192 + 36
8  ruha 158 185 + 27
9  könyv 146 183 + 37
10  óra, ékszer 155 178 + 23
11  használt cikk 147 175 + 28
12  játék 154 174 + 20
13  híradástechnika 149 174 + 25
14  dohányáru 141 168 + 27
15  hús 137 165 + 28
16  pékáru 139 165 + 26
17  élelmiszer piac 140 164 + 24
18  zöldséges 140 164 + 24
19  ruhás piac 144 162 + 18
20  hal 138 150 + 12
KSH, érték: ezer forint, fizikai foglalkozásúak havi bruttó átlagkeresete,
legalább öt főt foglalkoztató kiskereskedelmi vállalkozások

És mennyibe is fájt mindez a boltosoknak?

2017 júniusában a boltos kiskereskedelemben foglalkoztatott fizikai dolgozók havi bruttó átlagkeresete 24 milliárd forint költséget jelentett (járulékok nélkül, a négy főnél nagyobb vállalkozások körében), egy évvel korábban ez csak 20 milliárd forint volt. A különbség 20%, ami következik is a keresetemelkedés átlagos üteméből.

Hát igen, a boltos kiskereskedelem kapaszkodik felfelé a bérfizetésben, de azért a nemzetgazdasági átlagtól még mindig elmaradóban van. Nem véletlen, hogy égető a helyzet:

 
 2016 
január
2016 december
2017 január
2017
június
kiskereskedelem 154 172 183 188
nagykereskedelem 170 196 194 204
nemzetgazdaság 172 195 194 210
KSH, érték ezer forint, fizikai foglalkozásúak havi bruttó átlagkeresete, legalább öt főt foglalkoztató vállalkozások

(blokkk.com, 2017. augusztus 29.)

 

Boltos bérrangsor: hatvanezer a bérkülönbség

Ez kisebb, mint egy éve. Kifordított szendvics a végeken. A élelmiszeres multik nyomták fel legjobban az átlagot. A webáruházak versenye fékezi a boltosok béremelését. A cégek között jókorák a bérkülönbségek. ₪₪₪

És úgy, hogy az átlagban a szakképzett eladók és a szakképzetlenek, betanított dolgozók is benne vannak. Egy-egy boltban általában vegyesen dolgoznak olyanok, akik számára előírás a szakképzettség, és olyanok is, akik számára nem. A bolttípusok között is vannak különbségek, hiszen egy élelmiszer, vagy híradástechnika eladónak kötelező a szakképesítés, de egy ruházati, vagy könyvesbolti eladónak, vagy éppen egy pénztárosnak nem előírás. A minimálbér 127.500.- forint, a szakképzettséget előíró munkakörökben a szakmai bérminimum 161 ezer forint. Természetesen a bért a boltos és a dolgozó megállapodása dönti el. Ma a dolgozó van jobb alkupozícióban, hiszen ebben a munkaerőhiánnyal terhelt időszakban nem a nyári hőség miatt izzasztó alkalmazottat találni. De végül minden dolgozó keresete benne van az átlagban.

A boltosok a mostani jelentős - 20% körüli - béremelések ellenére még mindig kevesebbet fizetnek, mint a nemzetgazdaság átlaga, 20 ezer forint a lemaradás. Hát igen, máshol is munkaerőhiány van, máshol is ötödével nőttek a keresetek a fizikai dolgozók körében.

A KSH adataiból az is kitűnik, hogy az átlagot tekintve 2016 decemberére a nemzetgazdaságban már olyannyira meglódultak előtte év közben a bérek, hogy januárban nem is kellet emelni, egy "átlagvállalkozás átlagdolgozójának." Ezt művelte a munkaerőhiány:

 
 2016 
január
2016 december
2017 január
2017
május
kiskereskedelem 154 172 183 189
nagykereskedelem 170 196 194 199
nemzetgazdaság 172 195 194 209
KSH, érték ezer forint, fizikai foglalkozásúak havi bruttó átlagkeresete, legalább öt főt foglalkoztató vállalkozások

Boltok bérrangsora: multi élelmiszeresek nyomták a legnagyobbat

A kötelező minimálbérek feljebb nyomták egy év alatt a legkisebb béreket, azokat is emelni kellett. De ez semmit sem változtatott azon, hogy a boltokban a legrosszabbul az élelmiszer szaküzletekben lehet keresni még mindig. A húsosok változatlanul az utolsó helyeken kullognak, bár most a húsos és a halas közé csúszott a pékárus, pedig szendvicsben ezt fordítva kell csinálni.

Hát igen, a jobban fizető boltok is jókora emelésekre kényszerültek. A legnagyobb emelés az úgynevezett vegyes jellegű élelmiszer boltok körében volt az elmúlt egy évben, 37 ezer forinttal nőtt az átlag, Hosszas magyarázatot nem nagyon igényel ez, hiszen ebben a körben mozognak a multi nagyáruházak, az Aldi, a Lidl és társaik, ahol a legtöbbet lehet keresniük az alkalmazottaknak. A sportszer, illatszer, bútor áruházak körében is erős a jobban fizető multik súlya, ráadásul itt az eladónak kötelező a szakképesítés.

A webáruház lefelé nyomja a hagyományos boltos bért: nem lehet csak úgy árat emelni

Némileg kilóg a bérrangsorból a híradástechnika, ahol úgyszintén jelentősebb a multi áruházak súlya, szakképesítés is kell az eladónak, ennek ellenére a sor második felébe szorultak. Feltehetően azért, mert ebben a termékkörben erős a webkereskedelem és nagyon résen kell lenni az árakkal, magasabb bérigény miatt sem lehet korlátlanul emelni. A webáruházak kisebb költségekkel tudnak dolgozni, így nagyon éles az árverseny.

A ruházati és könyvkereskedelemben nem kötelező a szakképesítés, ami hagy némi mozgásteret a béralkuban a munkaadónak, de itt is nyakra-főre keresik a bolti dolgozókat. A webkereskedelem azonban ezeken a területeken is erős, tehát csínján kell bánni a költségekkel. Ez a prés nagyon erős.

És vannak területi különbségek is, hiszen miközben a boltos fizikai dolgozók keresete Budapesten 195 ezer forint, addig Hajdú-Biharban, Békésben és Nógrádban csak 164-166 ezer forint. A falusi kisbolt keveset tud csak fizetni a dolgozóinak.

A boltos dolgozók bérrangsorában ott vannak a piacok is, ezek is a sor vége felé járnak. Az élelmiszerpiac nyilván a szakmabeli szakboltokhoz igazodik, a nagyobb részt zöldség-gyümölcs árusításban pedig nem kötelező a szakképesítés. A ruházati piacok pedig kínai piacként élnek a vásárlók fejében, ez a kör sem a nagyobb bérről ismert:

sorrend
bolttípus
2017 május
2016 május
változás
1  sportszer 222 212 + 10
2  italbolt 209 181 + 28
3  illatszer 207 192 + 15
4  bútor 205 172 + 33
5  autószalon 200 178 + 22
6  élelmiszer vegyes 199 162 + 37
7  játék 184 150 + 34
8  benzinkutas 183 160 + 23
9  ruhás 180 156 + 24
10-11  könyves 177 149 + 28
10-11  használt cikk 177 147 + 30
12  óra, ékszer 175 160 + 15
13  híradástechnika 174 148 + 26
14  dohányáru 167 141 + 26
15-18  élelmiszer piac 164 141 + 23
15-18  ruhás piac 164 144 + 20
15-18  zöldséges 164 140 + 24
15-18  hentes 164 137 + 27
19  pékáru 163 138 + 25
20  halas 160 136 + 24
KSH, érték: ezer forint, fizikai foglalkozásúak havi bruttó átlagkeresete,
legalább öt főt foglalkoztató kiskereskedelmi vállalkozások

És ha már 240 ezer forint

A vendéglátós, majd a kereskedők szakszervezeteinek 240 ezer forintos szakmai bérminimum javaslata nem az Aldinak fog gondot okozni, ahol 300 ezer forint felett kereshet egy bolti eladó (nyolcórás munkaidőre számolva a kínált bért). A hivatalos statisztikák alapján a kisboltosok, vagy éppen a vendéglátósok számára ez egy könnyen leverhető léc lenne az akadálypályán 2018-ban: 

italszolgáltatás egyéb vendéglátás étterem kemping szálloda
2016 2017 2016 2017 2016 2017 2016 2017 2016 2017
137 152 132 154 139 160 134 162 161 181
KSH, május hó, fizikai dolgozók havi bruttó átlagkeresete, ezer forint

Kell persze a nagyobb bér, de ezért nem kellene bedönteni ezerszámra a kisvállalkozásokat. Sajnálatos módon megy az magától is.

(blokkk.com, 2017 július 24.)

 

Most is a húsosok keresnek a legrosszabbul a boltban

A legjobban a sportszerbolt fizeti az eladókat, a legrosszabbul a húsbolt és a halárus. A kisebb keresetűek kisebb emelést kaptak egy év alatt. Közel 30 ezer forinttal feljebb tolódtak a boltokban a fizetések, de a szakmák közötti különbségek nagyobbak lettek a korábbinál. A legkisebb fizetésű szakmák összetorlódtak a minimálbér környékén. ₪₪₪

A munkaerőhiány és a minimálbér csekélynek éppen nem nevezhető mértékű emelése jókora bérfelfordulást vetített előre a bolti kiskereskedelemben is.  Egy év alatt közel 20%-os bérnövekedés volt a fizikai dolgozók körében, ami eleve tekintélyes arány, olyannyira, hogy még egyes szakszervezeti óhajokat-sóhajokat is felülír.

A részletesebb adatokból kitűnik, hogy az elmúlt egy esztendő során folyamatosan emelkedett a bolti dolgozók bére, ezen belül 2016-ban a munkaerőhiány, 2016-17 fordulóján pedig a minimálbér emelése nyomta tovább felfelé az eladók, pénztárosok, árufeltöltők keresetét. A bolti dolgozók átlagát tekintve a béremelés összege sem kicsi, hiszen 29 ezer forint a 2017. márciusi és az egy évvel korább havi bruttó átlagkeresetek különbsége:

 
 2016 március
2016 december
2017 január
2017 március
kiskereskedelem 156 172 183 185
nagykereskedelem 176 196 194 200
nemzetgazdaság 180 195 194 209
KSH, érték ezer forint, fizikai foglalkozásúak havi bruttó átlagkeresete,
legalább öt főt foglalkoztató vállalkozások

Az adatokból az is kiolvasható, hogy önmagában a minimálbér emelés nem kevés terhet jelentett a bolti kiskereskedelemben, hiszen az átlagot nézve a januári-decemberi fordulóban az előző  hónapok emelésére még rá kellett tenni egy lapáttal. A nagykereskedelemben, vagy a nemzetgazdaságban már nem. Ezek persze csak az átlagot jelentik, ami mögött mindig nagy a szóródás.

Boltosok bérrangsora

A bolti dolgozók bérrangsorában végül nem lett olyan nagy felfordulás, a sorrendet tekintve. A legjobban keresők (sportszer, illatszer, italbolt) élbolyában megragadtak a régi élenjáró szakmabeliek, jobbára eddig is ők cserélgették a dobogó fokait. A könyvesek csúsztak valamennyit hátrafelé, decemberben még dobogósak voltak. Hiába, ahol szaporodnak a bedőlések (Alexandra, Ulpius), ott a bolti dolgozóknak sem könnyebb. Az élelmiszerboltoknak az a köre, amiben a multi áruházak benne vannak (szaknyelven úgynevezett élelmiszer vegyes), biztosan tartják helyüket az első harmadban. Ide tartozik a Tesco is, ahol éppen sztrájkkal fenyegetőznek a szakszervezetek. Hát, hátrébb is vannak bérek.

Hát igen, a vége sem sokat változott az eladórangsornak. Már szinte megszokott, hogy a hivatalos statisztikák szerint a halárus és a hentes osztozott az utolsó két helyen, ők kapták a legvékonyabb borítékokat hó végén. Azért az érdekes kérdés, hogy ha hentesből olyan nagy hiány van, miért nem keres többet. És az sem változott, hogy a különböző élelmiszer szakboltok is a rangsor legrosszabbul fizető alsó harmadát gazdagítják.

Nyílt a bérolló és alul dugó van

Hivatalosan bértorlódás.

Egy évvel ezelőtt a legjobban fizetett sportszerárus 188 ezer forintos fizetése és a legrosszabbul kereső halárus havi bére között 53 ezer forint volt a különbség. Ez az olló bizony nem kisebb, hanem nagyobb lett, hiszen az első és az utolsó szakma nem változott, de közöttük a különbség igen, 2017-ben már 60 ezer forint volt. Látszik is, hogy a korábban is jobban kereső eladókat még jobban fizetik, nagyobb összegű emeléseket kaptak egy év alatt.

De hát végül a minimálbérek kötelező emelése megtette a maga hatását, karöltve persze a munkaerőhiánnyal, hiszen mindenütt azért jócskán mentek felfelé a havi keresetek. De a hátsó sorokban a szóródás kisebb lett, hiszen a minimálbért hozni kellett, de többre már nem nagyon futotta többeknek sem. A legkisebb bolti keresetek is 135 ezer forintról 159 ezer forintra kúsztak fel, de ez a 24 ezer forintos növekmény azért az átlagnál kisebb.

Nem sokat számít, hogy a hatályos előírások szerint egyes áruterületeken kötelező, máshol pedig nem a szakmai képesítés az eladó számára. Így például a húsféleségeket árusítónak kell a szakképesítés, a zöldségesnek, a könyvesbolti, vagy ruházati eladónak nem, de az illatszer és italárusnak már igen.

A boltok eladóinak 2017 márciusi bérrangsora a januári fizetésekhez mért változásokkal együtt a következő volt:

sorrend

bolttípus

2017 március 2016 március változás
1  sportszer 219 188 + 31
2  illatszer 217 187 + 30
3  italbolt 207 179 + 28
4  bútor 198 167 + 31
5  autószalon 195 174 + 21
6  élelmiszer vegyes 192 160 + 32
7  benzinkutas 182 162 + 20
8  ruhás 178 154 + 24
9  óra, ékszer 176 163 + 13
10  játék 173 148 + 25
11-12  híradástechnika 172 147 + 25
11-12  könyves 172 148 + 24
13  használt cikk 170 144 + 26
14  dohányáru 167 140 + 27
15-18  élelmiszer piac 163 139 + 24
15-18  ruhás piac 163 141 + 22
15-18  pékáru 163 137 + 26
15-18  zöldséges 163 139 + 24
19  hentes 162 135 + 27
20  halas 159 135 + 24
KSH, érték: ezer forint, fizikai foglalkozásúak havi bruttó átlagkeresete,
legalább öt főt foglalkoztató vállalkozások

(blokkk.com, 2017. május 31.)

 

Mennyi is lapult a borítékban: a halasok, húsosok nagyon kicsontozott borítékot kaptak

A bolti kiskereskedelemben év közben nem csak a forgalom, hanem a bér is hullámzik időről-időre. Előfordul, hogy az egyik hónapban valamelyik szakmacsoportban hirtelen megugrik a kereset, majd a következő hónapban lejjebb csúszik. A bérrangsorban év közben így folyamatos a csúszkálás, előrébb, vagy éppen hátrébb, mivel egyeseknél egyik hónapban vastagabb, másikban vékonyabb a boríték (lehet ilyen).

A bolti eladók rangsorának legnagyobb rejtélye, vajon a hal-, és a hentes miért szorul az utolsó két helyre. Az érthető, hogy az élelmiszerboltokban a legnehezebb a béremelés, hiszen ez ugyanolyan, az árba beépülő költség, mint a villanyáram számlája. Talán némi magyarázatot ad, hogy a rangsor utolsó helyein azok az élelmiszer eladók tanyáznak, akik jellemzően kisebb szakboltokban dolgoznak, ahol a legnehezebben fogadnak el a vásárlók áremelést. Az élelmiszerpiaci árusok sem állnak sokkal jobban. Az első pillantásra kivételnek tűnő úgynevezett vegyes élelmiszerboltok eladóinak bérét viszont az húzza fel, hogy ebbe a körbe tartoznak a nagy élelmiszeráruházak is, ahol köztudott a jóval nagyobb kereseti lehetőség.

2016 eleje és  vége között a legnagyobbat a könyveladók ugrottak a rangsorban, akik a 10. helyről a másodikra kapaszkodtak fel, a 60 ezer forint körüli béremelés nyomán. Az italboltosok általában a rangsor első helyein tanyáztak, de ehhez náluk kellett a legnagyobb béremelés, 73 ezer forint. Ezek bizony 40%-os fizuemelések.

A legkevesebb béremelés év közben a használtcikk üzletekben volt, mindössze 3 ezer forint (nekik nehezebben is megy a bolt). Tízezer alatt maradt az emelés a sportszerárusoknál (bár ők eleve sokat kerestek 2016-ban, hiszen dobogósok voltak), a már említett élelmiszer szakboltokban, az első pillantásra többet sejtető óra-, ékszerboltokban pedig éppen tízezer forint volt.

Természetesen a változások összefüggnek a kiinduló bérhelyzettel és a piacmenettel, valamint a már említett kiemelt vásárlási időszakokkal is. De hát, hogy ne legyen ilyen egyszerű, az Alexandra miatt nagyokat nyögő könyvszakma tudott szépen emelni a béreken decemberre, a játékboltok nem (nekik, akik kisebb játék szakboltok, feltehetően az keserítette meg a sorsukat az általában szokásosnak ígérkező karácsonyi csúcsban, hogy a Tesco a karácsony előtti tíz napon minden játékot 20%-kal olcsóbban kínált).

A boltok eladóinak 2016. decemberi bérrangsora a januári fizetésekhez mért változásokkal együtt a következő volt:

sorrend
bolttípus
december
január
béremelés
december
január
1 3  italbolt 241 168 + 73
2 10  könyves 211 150 + 61
3 1  sportszer 208 200 + 8
4 2  illatszer 204 187 + 17
5 4  autószalon 192 168 + 24
6 5  bútor 182 168 + 14
7 7  élelmiszer vegyes 178 156 + 22
8 6  benzinkutas 171 158 + 13
9 8  ruhás 171 154 + 17
10 11  játék 164 150 + 14
11 9  óra, ékszer 163 153 + 10
12 13  híradástechnika 158 146 + 12
13 17  élelmiszer piac 155 136 + 19
14 14  ruhás piaci árus 152 139 + 13
15 12  használt cikk 151 148 + 3
16 18  pékáru 150 136 + 14
17 15  dohányáru 148 139 + 9
18 16  zöldséges 147 138 + 9
19 19  hús 141 134 + 7
20 20  halárus 138 131 + 7
KSH, érték: ezer forint, fizikai foglalkozásúak havi bruttó átlagkeresete,
legalább öt főt foglalkoztató vállalkozások

Na és máshol

A boltokban az eladók 2016-ban mért évközi havi bruttó átlagkeresete emelkedésének üteme (12%) megközelítette a nemzetgazdaságban dolgozó fizikai munkások keresetnövekedését (13%), de hát a kiskereskedelem még mindig átlag alatt fizet. Ennek oka, hogy nehéz a vásárlókon túlzott áremeléssel leverni a magasabb bért.

Másként fest a helyzet a nagykereskedelemben (akik továbbadják az árut a boltosoknak, vendéglősöknek, különféle intézményeknek, de a családokat nem ők szolgálják ki, hanem a kiskereskedelem). A nagykereskedők 15%-kal tudták emelni a fizikai dolgozóik (raktári munkások) bérét és azt fel is tornázták a nemzetgazdasági átlag fölé, igaz, csak egy ezressel:

 

2016 december 2016 január béremelés
kiskereskedelem 172 154 + 18
nagykereskedelem 196 170 + 26
nemzetgazdaság 195 172 + 23
KSH, fizikai foglalkozásúak havi bruttó átlagkeresete, legalább öt főt foglalkoztatók

2017: a bérfelfordulás éve lehet

2016 utolsó negyedévében a boltokban foglalkoztatottak száma 367 ezer fő volt (ebbe az adatba mindenki beleszámít), ezen belül pedig az alkalmazottaké a nagyobb boltokban decemberben 194 ezer fő, a Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint. Az alkalmazotti körön belül a boltokban dolgozó fizikai dolgozók (eladók, pénztárosok, árufeltöltők) decemberi létszáma 140 ezer fő volt. 

Ezzel fordultak rá a boltok 2017-re, amikor a minimálbérek emelése hozott egy nem csekély súlyú fordulatot a bérgazdálkodásban (statisztika erről még nincs), tetézve a folytatódó munkaerőhiánnyal. Tovább izzad minden boltos, ki az eladóvadászattól, ki az eladóhiánytól, ráadásul minél kisebb egy bolt, annál nehezebben tudja kifizetni a magasabb béreket. A korábbi évek boltbezárása, ami főként a kisboltosok térvesztését jelenti, előreláthatóan folytatódni fog.

(blokkk.com, 2017. március 6.)

 

Bözsi fizuja az illatszerboltban már kétszáznegyvenezer felett jár

2016 novemberében, de októberben még 200 ezer alatt volt. A legtöbbet és a legkevesebbet kereső eladók átlagbére között 100 ezer forint a különbség. Még sokan szedhetik a sátorfájukat. A kínai piacokon is nőttek a bérek.

A Központi Statisztikai Hivatal beszámolója szerint 2016. novemberében a boltokban, áruházakban fizikai munkát végző eladók, pénztárosok, árufeltöltők havi bruttó átlagkeresete szépen emelkedett, hiszen januárhoz képest 25 ezer forinttal nőtt novemberre, túllépve a 179 ezer forintot. Ez bizony nem kevés, hiszen átlagosan 16%-os emelkedést takar, miközben a bolti kiskereskedelem növekedési üteme 5% alatt mozgott. A bért pedig a bevételből kell kifizetni, ugyanúgy, mint minden más költséget.

Ahol a legtöbbért tartották a markukat

Folyamatosan, hónapról-hónapra változik a bérrangsor, hiszen közben egymással is versenyeznek az egyes boltosok. Emelni viszont nem tud mindenki egyformán, a leginkább lemaradt élelmiszerboltokban van erre a legkevesebb esély, mivel itt aztán árgus szemekkel figyeli az árcédulát a vásárló. A nagyobb minimálbért is itt lesz a legnehezebb megadni. A kisebb keresetű vásárlók - vannak ilyenek - a legválogatósabbak, amit nem hagyhat figyelmen kívül a kereskedő sem.

Három áruterületen - illatszer, bútor, sportszer - 200 ezer forint fölé ugrott a havi bruttó átlagkeresete az eladóknak 2016-ban. A 170 ezer forint kiskereskedelmi átlag felett a vizsgált 20 bolttípus közül csak hatan voltak, a többiben csak kevesebbre futotta. A legjobban fizető illatszerbolt és a legvékonyabb borítékot adó húsbolt között 100 ezer forint a különbség.

A legnagyobb béremelést az illatszerboltok dolgozói könyvelhették el 2016-ban, ami döbbenetesen sok, hiszen 57 ezer forintot, 30%-os növekedést jelent. Jóval vastagabb lett a boríték a bútorboltokban is, a negyvenezer forint egyáltalán nem mondható kevésnek ebben a körben. Az úgynevezett élelmiszer vegyes üzletek hasonló nagyságrendű bérnövekedése mögött a nagy nemzetközi áruházláncok állnak, a diszkontok, hipermarketek, nagy szupermarketek ebbe a körbe tartoznak.

A bérrangsor közepén a különféle iparcikkárusok tömörülnek, ahol év közben 5-15 ezer forint körül szóródtak a béremelések.

Nem változott az, hogy a bérrangsor alsó fertályában az élelmiszer szakboltok állnak. Ezek többsége jellemzően hazai kisvállalkozás, így ebből is kitűnik, minél kisebb a boltos, annál nehezebben tudott eddig is bért fizetni.

Tudott dolog, hogy 2016-ban a béremelés motorja a munkaerőhiány volt, ami előreláthatóan marad még egy darabig a boltban is, de máshol is.

2017-ben sokaknak nehéz lesz kifizetniük a minimálbért, miközben a munkaerőhiánnyal is küszködni kell. A kiskereskedelemben egyébként nem mindenütt kötelező a nagyobb szakmai (garantált) bérminimum megadása, például az élelmiszerboltban illatszerboltban, híradástechnikai boltban igen, de a zöldséges, ruhás, vagy könyvesboltban már nem. Ez is okoz majd némi felfordulást. Figyelembe kell venni persze azt is, hogy eddig sem a minimálbér és a szakmai bérminimum volt a döntő tényező a béremelésekben, hiszen akkor nem kullogna a sor végén az élelmiszerbolt.

Ráadásul az online kassza a munkaerő gazdálkodásban is nagyobb fegyelemre ösztönöz, hiszen a ha több bevételt kell bevallani, akkor bizony ahhoz több költség is dukál.

(blokkk.com, 2017. január 26.)

 

A legtöbbet az élvhajhászokat kiszolgálók, a legkevesebbet a hentesek keresnek: karácsony táján ez kevés lesz

Pedig a hentes nagyon keresett. Kevés az eladó, pedig több a bér: egy év alatt 10%-kal nőtt az eladók bére a boltokban. A karácsonyi roham nem úszható meg további béremelés nélkül, hiszen ilyenkor több munkáskéz, végső esetben túlóra kell a boltban. A "rögtön jövök" tábla kevés lesz.

A Központi Statisztikai Hivatal legutóbbi adatai szerint jócskán megemelték az eladók bérét a boltosok, egy év alatt 10%-kal. A nemzetgazdasági átlag csak 8%, a havi bruttó kereseteket nézve a fizikai dolgozók körében. Közelített is egy ezrest a kiskereskedelem a nemzetgazdasági átlaghoz mért lemaradásából, egy évvel ezelőtt a különbség még 21 ezer forint volt, most már csak 20 ezer forint. Ez tűnhet lassú menetnek is, de hát a bért ki is kell fizetni valamiből, a kiskereskedelmi forgalom növekedési üteme pedig csak 5% volt 2016-ban. Van egyébként több, a kereskedelemnél rosszabbul fizetett ágazat is.

A kereskedelem bérmozgása egy év alatt a következő volt:

 
2016 augusztus
2015 augusztus
változás
kiskereskedelem
161.710
146.815
 + 14.895
nagykereskedelem
175.007
162.409
 + 12.598
nemzetgazdaság
181.682
167.754
 + 13.928
KSH, fizikai foglalkozásúak havi bruttó átlagkeresete, legalább öt főt foglalkoztatók

Nehezen bírják az élelmiszerboltok

A legnehezebb az élelmiszerboltok helyzete, mivel ebben a körben januárhoz képest csökkent is némileg a fizikai dolgozók száma. A KSH legutóbbi adatai szerint 77.208 fő, augusztusban viszont már csak 76.315 fő dolgozott valamilyen élelmiszerboltban, a létszámesés mértéke 893 fő. A statisztikusok szerint ez bőven hibahatáron belül van, de ha melléhelyezzük azt az adatot, hogy a kereskedelemben 2016. második negyedévében (ez az utolsó adat) tovább nőtt a betöltetlen álláshelyek száma, másfélszerese volt az egy évvel korábbinak, akkor kockázatos egy kézlegyintéssel elintézni ezt létszámcsökkenést.

A bolti, áruházi kiskereskedelem összlétszáma - 192 ezer fő - nem változott év eleje óta, így annyi összegezhető, hogy a 10%-os béremelés éppen az eladók megtartására elég, de nem tudni, meddig. Feltehetően lesznek még magasabbak is a bérek a közeljövőben, főleg karácsonykor, amikor jócskán kell a több munkáskéz a boltban.

A legnehezebb bért emelni az élelmiszerboltban, mivel könnyen áremelésbe csaphat át a nagyobb fizetés, amit itt nem nagyon kedvelnek a vásárlók. Így nem csoda, hogy többségében továbbra is az élelmiszerboltok fizetnek a legrosszabbul. Kivétel persze akad, ilyen az italbolt, vagy az úgynevezett élelmiszer jellegű vegyes bolt, ahol már mást is árulnak az éteknek valók mellett. A hipermarketek, nagyobb szupermarketek is ebbe a körbe tartoznak, ami feltehetően felfelé húzza az átlagot.

Az élbolyban az élvezeti cikkes eladók állnak, így a sportszeresek, az illatszeresek és az italboltok.

Természetesen cserélődnek is a helyek, akár hónapok alatt is, hiszen korábban még az illatszer eladó keresett a legjobban. A béremelés nagyságában mért változások is sejtetik a kisebb-nagyobb helycseréket: a nagyobb összegű béremelés előrébb tolhatja a szakmacsoport bérátlagát. Egy év alatt a legnagyobb emelés az autószalonokban volt, de ettől alig maradtak el a már említett élelmiszer vegyes áruházak.

A legkevesebbet az italárusok bérén emeltek a boltok, de hát itt egyébként is magasak a bérek. A piaci árusok hó végi borítékja is alig vastagodott a többiekhez képest, de a hentesek sem keresnek sokkal többet az egy évvel korábbihoz képest.

A bolti eladók, pénztárosok, árufeltöltők bére hónapról hónapra változik, nem véletlenül: a nagy boltok létszámigényét a megszaporodott hirdetések, a kicsikét a "rögtön jövök" táblák gyarapodása pontosan mutatja. Van, akinek már csak egy eladóra futja. De akad olyan boltos is, aki egyedül árusít egyszerre két boltban: kiírja a mobil telefonszámát az egyik ajtajára, ha éppen a másikban kiszolgál. És természetesen abban is besegítenek egymásnak a kisboltosok, hogy a "rögtön jövök" tábla helyett figyelik a másik boltját is.

A KSH adatai szerint a boltok eladóinak bérrangsora a 2015. évi fizetésekhez mért változásokkal együtt a következő:

bolttípus
2016. augusztus
2015. augusztus
változás
1
sportszer
197.012
192.119
+ 4.893
2
illatszer
190.783
184.304
+ 6.479
3
italbolt
186.601
181.766
+ 4.835
4
autószalon
179.659
160.856
+ 18.803 
5
bútor
178.329
162.318
+ 16.011
6
élelmiszer-vegyes
168.068
150.053
+ 18.015
7
ruházat
159.806
147.456
+ 12.350 
8
benzinkút
157.632
146.158
+ 11.474
12
könyv
153.485
137.108
+ 16.377
13
játék
151.430
129.628
+ 21.802 
14
híradástechnika
149.001
132.645
+ 16.356
15
használt cikk
147.143
134.405
+ 12.738 
16
pékárus
141.847
130.722
+ 11.125
18
dohányáru
141.312
134.208
+ 7.104 
19
zöldséges
139.883
131.183
+ 8.700
 20
élelmiszerpiac
138.921
133.048
+ 5.873
21
hal
137.444
121.273
+ 16.171
22
húsáru
137.003
130.596
+ 6.407 
KSH, fizikai foglalkozásúak havi bruttó átlagkeresete, legalább öt főt foglalkoztatók

(blokkk.com, 2016. november 10.)

 

Berúgni jó: az italboltosnak, de hát ez is kevés

A keresetek nőttek ugyan a boltokban, a létszám azonban nem moccant. A bérrangsort az élvezetek vezetik: az italboltosok a dobogó második fokára kapaszkodtak, az illatszeresek mögé. Az élelmiszer boltok - hiába a diszkontok 300 ezer forintos fizetése - a legrosszabbul fizetnek, mivel a kisboltok alaposan lehúzzák az átlagot. Továbbra is a hentes keres a legrosszabbul.

A Központi Statisztikai Hivatal kimutatásából kitűnik, hogy a bolti kiskereskedelemben az egyes szakterületek között továbbra is jókora bérkülönbségek vannak, az egyes szakterületek között több mint 50 ezer forint a különbség. A dermesztő munkaerőhiányt bizonyítja, hogy a nemzetközi áruházláncok a béreket folyamatosan felsrófoló versengése és az ágazat átlagos bérszintjének emelkedése ellenére a bolti kiskereskedelem alkalmazottainak létszáma 2016-ban a januárihoz képest semmit sem nőtt az első félév során, júniusban 192 ezer fő volt (a négy főnél többet foglalkoztató áruházakban), ezen belül a fizikai dolgozók 140 ezer fős és a részmunkaidősök 42 ezer fős tábora sem gyarapodott.

A boti kiskereskedelem egészét nézve (amiben a nemzetközi áruházak és a kisebb, de négy főnél nagyobb sarki fűszeresek, butikok is benne vannak) pedig nőttek a havi bruttó átlagkeresetek, a júniusi átlagos 15l ezer forint 9%-kal több az egy évvel korábbinál. Ez a növekedési ütem ráadásul másfélszerese a fizikai dolgozók országosan mért keresetnövekedésének, mivel a nemzetgazdasági átlag ugyanebben az időszakban csak 6%-kal emelkedett. A béremelésnek korlátja is van ugyanakkor, hiszen a hónap végén át kell adni a borítékot a dolgozóknak, márpedig ahhoz elégséges bevétel is kell. A vásárló pedig nem rest az olcsóbb boltot felkeresni, ha valahol megugranak az árak.

A bérrangsort az élvezetek vezetik, miközben élelmiszerboltban dolgozni a legrosszabb

Az egyes szakterületek bérrangsora áprilishoz képest - tehát rövid idő alatt is - változott. Az italbolt felkapaszkodott a második helyre, áprilisban még csak a negyedik volt. Az illatszer a második helyről a csúcsra ugrott, miközben a korábban vezető sportszer lecsúszott a dobogó harmadik fokára, mivel itt még a havi bruttó átlagkeresett csökkent is áprilishoz képest (nem is keveset, 18 ezer forintot, amiben nem kizárt, hogy ez az összeg a vasárnapi pótlékba ment át, de azért így is jóval átlag feletti maradt a bér).

Egy év alatt a legtöbbet a játékboltosok fizetése ugrott meg, közel 23 ezer forinttal, de így is csak a bérrangsor közepe táján mocorognak. A legkisebb béremelést - ki gondolná - az óra, ékszer árusok kapták júniusig, 3-4 ezer forint között.

Az élelmiszerboltoknál a bérhelyzet az átlagot tekintve nem változott. Továbbra is a legjobban hiányzó hentes kapja a legkevesebb fizetést, ami az átlagnál kisebb mértékben, hétezer forinttal emelkedett egy év alatt. Élelmiszerboltban dolgozni a legrosszabb, a hó végi borítékot nézve. Hozzátartozik a képhez, hogy az egyes áruházak, a kicsik és a nagyok között óriásiak a különbségek, az pedig egy izgalmas kérdés, miért dolgozik egy eladó kevés pénzért kisboltban (Terjedelmi korlátok miatt nehézkes kifejteni ennek okait, de szerepet játszhat ebben például egyebek mellett az is, hogy főleg az ország keleti felében a kisebb településeken helyben más munkalehetőség alig akad, mozdulni pedig nehézkes is lehet. Nem lehet kizárni azt sem, hogy a borítékot kikerülve zsebbe is cseppen valami, hiszen az online pénztárgép ellenére azért még mindig akad olyan boltos, ahol elfelejtenek időnként nyugtát adni).

A KSH adatai szerint a boltok eladóinak bérrangsora a 2015. évi fizetésekhez mért változásokkal együtt a következő:

bolttípus
2016. június
2015. június
változás
1 illatszer 192.934 182.067 + 10.867
2 italbolt 191.737 176.828 + 14.909
3 sportszer 189.340 177.813 + 11.527
4 autószalon 181.012 161.986 + 19.026
5 ruhás 158.034 149.384 + 8.650
6 benzinkutas 155.906 142.400 + 13.506
7 óra, ékszer 155.180 151.497 + 3.683
8 játék 153.762 131.014 + 22.748
9 híradástechnikás 149.284 135.607 + 13.677
10 használt cikk 146.854 134.335 + 12.519
11 könyves 146.413 137.170 + 9.243
12 élelmiszereladó 141.383 135.550 + 5.833
13 zöldséges 139.915 133.543 + 6.372
14 pékárus 139.263 129.323 + 9.940
15 halárus 138.333 124.154 + 14.719
16 hentes 136.608 129.325 + 7.283
kiskereskedelem
159.060
145.557
+ 13.503
nemzetgazdaság 179.562 169.475 + 10.087
KSH, fizikai foglalkozásúak havi bruttó átlagkeresete, legalább öt főt foglalkoztatók

Az előbbiekben bemutatott havi bruttó átlagkeresetekhez képest az átlagos munkajövedelem mindössze néhány ezer forinttal több.

(blokkk.com, 2016. augusztus 24.)

 

Mennyit kereshetnének a vendégmunkások a boltban?

Bolti eladók bérrangsora: a sportszerárus keresi a legtöbbet, a hentes a legkevesebbet. A különbség 72 ezer forint. Az élelmiszer bolt fizet a legrosszabbul. A bérek az elmúlt években annyit nőttek, mint a kiskereskedelmi forgalom. A kínai piacokon már van vendégmunkás, de van, aki az uniós munkaerőpiacon keresgél már ma is, köztük a Tesco és a Lidl is.

A híradások szerint megugrott az üres álláshelyek száma a kereskedelemben is, így a bérek nagyobb emelésére kényszerülnek a boltok, áruházak. A bérek azonban nem egyformák, hiszen szakmacsoportonként eleve eltérőek, ráadásul a kereskedők cégenként is másként fizetik az eladóikat. A különbségek nem csekélyek, hiszen 2016. áprilisában - a Központi Statisztikai Hivatal legutóbbi adatközlése szerint - a legtöbbet a sportszerárusok kerestek, bruttó átlagkeresetük 207 ezer forint volt, miközben a hentesek csak 135 ezer forintot számolhattak össze hónap végén. Ez bizony tetemes, 72 ezer forintos különbség.

Egyértelmű, hogy a legjobban a különféle iparcikkeket árusító boltokban lehet keresni, miközben az élelmiszer eladók a sor végén kullognak, már ami a bérüket illeti. Az egy szem kivétel az italbolt. Feltehetően ebben a sorrendben szerepet játszik az is, hogy az élelmiszerértékesítés munkaerő igényes terület, ráadásul a legárérzékenyebb is, így nem lehet a költségeket és ezeken keresztül az árakat vég nélkül emelgetni. A keresetekben éllovas sportszer, illatszer és autó már eleve magasabb jövedelmet feltételez az ezeket árusító boltokba betévedő vásárlók zsebében, akik vélhetően könnyebben megfizetik a drágább holmikat is, amelyek bevételéből több futja az eladó bérére. Kivételek persze itt is akadnak, hiszen a használt cikk eladó keresete megelőzi a híradástechnikást, ráadásul az óra, ékszer eladók csak a középmezőnyben kullognak.

Nagy a szóródás abban is, hogy mennyivel emelkedtek a bérek 2016-ban az előző évhez képest. A legjobban a sportszeresek jártak, ahol 25 ezer forinttal vastagodott a boríték, a legrosszabbul pedig az óra, ékszer árus eladók, ahol mindössze 152 forinttal.

Az eladók bére alaposan elmarad a nemzetgazdaság 181 ezer forintos átlagától, bő 25 ezer forinttal. A fizikai dolgozók nemzetgazdasági átlagánál többet mindössze a sportszer és az illatszer árusok keresnek. A 2016. évi bérnövekedés mértéke is kisebb a kereskedelemben az országos átlagnál.

A KSH adatai szerint a boltok eladóinak bérrangsora a 2015. évi fizetésekhez mért változásokkal együtt a következő:

bolttípus

2016. április 2015. változás
1 sportszer 207.301 181.849 + 25.452
2 illatszer 189.996 187.460 + 2.536
3 autószalon 177.919 161.508 + 16.411
4 italbolt 176.469 172.464 + 4.005
5 ruhás 156.125 149.766 + 6.359
6 benzinkutas 155.447 144.194 + 11.253
7 óra, ékszer 153.017 153.169 + 152
8 könyves 148.697 142.380 + 6.317
9 használt cikk 147.622 134.999 + 12.623
10 híradástechnikás 145.530 134.616 + 10.914
11 játék 144.217 130.388 +13.829
12 pékárus 138.885 130.962 + 7.923
13 zöldséges 138.702 132.292 + 6.410
14 halárus 136.611 120.192 + 16.419
15 hentes 134.765 129.706 + 5.059
kiskereskedelem
155.699
148.144
+ 7.555
nemzetgazdaság 181.265 170.266 + 10.999
KSH, fizikai foglalkozásúak havi bruttó átlagkeresete, legalább öt főt foglalkoztatók
változás: 2016. április/2015.

Kapaszkodnak a boltok, áruházak, de csak amennyire a bevételük nő

Az elmúlt négy esztendőben egy-egy kisebb hullámvölggyel tarkítva, de végül is nőttek a bérek a bolti, áruházi kiskereskedelemben. A fizikai dolgozók körében a nemzetgazdasági átlagához képest egy ezressel azért nőt a lemaradás 2012. és 2015. között.

A kiskereskedelmi forgalom ebben az időszakban együttvéve 12%-kal nőtt, a bérek pedig 11%-kal, ami azt jelenti, hogy közel annyival emelkedtek a keresetek, amennyivel a forgalom értéke bővült a boltokban, áruházakban, az átlagot tekintve. Évente ez 3-4%-os béremelést jelentett, ami 2013-ban több, 2014-ben és 2015-ben kevesebb volt a kiskereskedelmi forgalom bővülési üteménél. Tehát az átlagot tekintve a kiskereskedelemben a munkaerőhiány ellenére az elmúlt években a forgalomnövekedés üteménél nem nőttek nagyobb mértékben a bérek. Az egyes bolttípusok és természetesen vállalkozások között azonban jókora különbségek is voltak.

A béremelkedés szóródása az elmúlt években az egyes bolttípusoknál eltérő volt, amit a következő adatok mutatnak:

bolttípus

2012. 2013. 2014. 2015. változás 2015/2012.
1 sportszer 111.778 128.839 153.619 181.849 + 70.071
2 illatszer 175.258 163.225 166.133 187.460 + 12.202
3 autószalon 149.421 147.526 153.785 161.508 + 12.087
4 italbolt 117.770 122.369 136.375 172.464 + 54.694
5 ruhás 133.943 138.212 144.731 149.766 + 15.823
6 benzinkutas 128.795 134.221 134.946 144.194 + 15.399
7 óra, ékszer 142.464 147.037 146.907 153.169 + 10.705
8 könyves 119.345 124.396 133.614 142.380 + 23.035
9 használt cikk 123.461 119.416 126.788 134.999 + 11.538
10 híradástechnikás 126.183 123.998 129.687 134.616 + 8.433
11 játék 118.528 124.732 118.076 130.388 + 11.860
12 pékárus 117.477 120.445 124.097 130.962 + 13.485
13 zöldséges 116.027 119.020 126.880 132.292 + 16.265
14 halárus 112.464 123.440 135.917 120.192 + 7.728
15 hentes 115.798 120.139 125.072 129.706 + 13.908
kiskereskedelem
133.307
137.960
142.641
148.144
+ 14.837
nemzetgazdaság
154.008
159.505
162.421
170.266
+ 16.258
KSH, fizikai foglalkozásúak havi bruttó átlagkeresete, legalább öt főt foglalkoztatók

Van, aki már keresi a vendégmunkást: jöhet, ha akar

Magyarországon az üres álláshelyek száma a kereskedelemben a Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint 2016. első negyedévében háromezer-nyolcszáz fölé ugrott, 2012. elején pedig csak megközelítette az ezerötszázat, ami két és félszeres növekedés ebben az időszakban. A négy főnél nagyobb kiskereskedelmi vállalkozások körében 2016. áprilisában 196 ezer fő volt a létszám, 11 ezer fővel több, mint egy évvel korábban. A fizikai dolgozók létszáma a boltokban, áruházakban 156 ezer fő volt, ami úgyszintén 11 ezer fővel nőtt egy év alatt. Tehát lehetett létszámot bővíteni, de a munkaerőhiány így is emelkedett. Hozzátartozik a képhez, hogy időközben 3 ezer kisbolt tönkrement, a nagyobb láncok viszont bővítették hálózatukat.

Külföldiek - vendégmunkások - egyébként ma is dolgoznak a kereskedelemben, feltehetően legnagyobb létszámban a kínai piacokon, például Józsefvárosban, ráadásul számos nemzet eladója - az Unión belülről és kívülről - képviselteti magát itt, a kínaiak, vietnámiak mellett.

A vendégmunkás, ha jó pénzt szimatol, megy magától is. Ha eddig több nem jött, akkor feltehetően nem vonzotta a bér (persze, korlátozások is akadályozhatják a jövés-menést). Az Európai Foglalkoztatási Szolgálat adatbázisában 48 ezer bolti eladó állást hirdetnek, ezen belül Németországban 23 ezret, Ausztriában közel 3 ezret. Magyar kereskedők 420 eladót keresnek ezen a csatornán, kis hazai cégek mellett hirdet itt a Tesco, a Lidl, az OBI, a magyarok közül például a Mecsek Zrt, a Kisalföld Füszért, mellettük jó néhány dohánybolt, húsbolt, virágbolt, ruházati bolt. Pénztárost 28 helyre keresnek a magyar boltosok. Kérdés persze, hogy ennyi fizetésért jönne-e az eladó állást kereső, vagy inkább máshol kísérletezik, esetleg ahol több a fizetés.

(blokkk.com, 2016. július 13.)

 

Az élelmiszerbolt fizet a legrosszabbul

Eladók, szolgáltatók bérrangsora: a taxis is átlag alatt keres. Nincs elég hentes, de alig emelkedik a bére. A ruhás eladók jól jártak. Italboltosnak, sportszeresnek lenni nagyon jó. Az online kassza pedig a munkaerőpiacot is nyomja.

Lehet, hogy a kereskedelem szeretni fogja a közmunkásokat a végén? A Központi Statisztikai Hivatal kimutatása szerint a bolti, áruházi kiskereskedelemben a fizikai dolgozók 161 ezer forintos átlagos bruttó bére alaposan elmarad a nemzetgazdaság átlagától, 2015. novemberében a különbség 23 ezer forint volt. Sok boltos panaszkodik, hogy nincs megfelelő munkaerő a piacon, emelkedtek is év közben a bérek 17 ezer forinttal, de ez is kisebb a nemzetgazdaság egészében mért évközi 27 ezer forintos növekedésnél.

A legkisebb és a legnagyobb bérek

A legkisebb fizetéseket az élelmiszerboltokban adják, a sokat emlegetett hentesek pedig 132 ezer forintot keresnek (persze, ez bruttó, ebből lejönnek a közterhek), ráadásul év közben mindössze közel négy ezer forinttal nőtt a bérük. Az italboltosok sokkal jobban keresnek a maguk átlagos 167 ezer forintos bérével, amiben feltehetően a szigorú jövedéki szabályozás is szerepet játszhat. A prímet a sportszerárusok viszik, 184 ezer forinttal, hiába, a divat és a tehetősebb vásárló is felfelé húzhatja a béreket.

Feltehetően főleg a ruházati kereskedők bérének megugrásában jelentékeny szerepet játszott, hogy több lett a teljes munkaidős és kevesebb a részmunkaidős az elmúlt hónapokban. Emellett a vasárnapi boltzár is hozhatott valamit a ruhás eladók konyhájára, hiszen a plázákban a legtöbb bolt ruhás, a vasárnapi pótlék pedig megszűnt, így megmaradhatott belőle valamennyi béremelésre is. Igaz, a plázás boltok a vasárnapi boltzár nyomán forgalmuk egy részét elbukták, de spórolhattak is költséget. A könyves eladóknál is nagyot ugrott év közben a bér, bizonyára a ruhás kereskedőkhöz hasonló okok miatt.

Online kassza a borítékban is

Egyértelmű, hogy a kiskereskedelmi forgalom 2015. évi 5-6%-os növekedésében jelentősebb szerepet játszott az online kassza piactisztító hatása, mivel a KSH csak a nyugtás, tiszta forgalmat méri. Igen, de ha az ügyeskedő boltos több nyugtát ad, több költségről is el kell számolnia, így feltehetően a létszám előző évhez mért változásában, növekedésében ez is szerepet játszott, mivel több alkalmazottat jelenthettek be.

Úgy tűnik azonban, hogy az élelmiszerkereskedelemben nem engedi meg a piac (aki a vásárló) a nagyobb bérköltség növelést, hiszen akkor a fogyasztói árat is emelni kellene. Bizonyára a 27%-os áfa sem tesz jót a piacnak, de ez majd a későbbi sertéshús árakból kiderül, ki az erősebb, a hentes, vagy a vásárló?

Nos, a bolti, áruházi kiskereskedelem bérrangsora - a legkisebbtől a legnagyobb irányában, néhány szolgáltatóval kiegészítve - a következő:

 
2015.november
2015 február
2015 november/
február
2014
2013
2015 november/ 2013
halárus 119.692 114.692 + 5.000 135.917 123.440 - 3.748
pékárus 131.456 129.281 + 2.175 124.097 120.445 + 11.317
hentes 131.741 128.007 + 3.734 125.072 120.139 + 11.602
zöldséges 132.133 130.973 + 1.160 126.880 119.020 + 13.113
híradástechnikás 135.531 133.271 + 2.260 129.687 123.998 + 11.533
könyves 148.858 131.523 + 17.335 133.614 124.396 + 24.462
ruházatis 151.284 129.902 + 21.382 130.931 125.250 + 26.034
autószalon 166.210 155.978 + 10.232 153.785 147.526 + 18.684
italbolt 167.174 164.889 + 2.285 136.375 122.369 + 44.805
sportszer 183.586 160.276 + 23.310 153.619 128.839 + 54.747
kiskereskedelem 161.057 143.675 + 17.382 142.641 137.960 + 26.097
vendéglátós 128.203 120.237 + 7.966 120.564 116.105 + 12.098
fodrász, kozmetikus 129.337 125.526 + 3.811 123.855 118.469 + 10.868
épület takarítás 132.015 124.374 + 7.641 126.467 114.112 + 17.903
épület építés 140.412 126.009 + 14.403 127.401 123.622 + 16.790
taxis 144.308 138.839 + 5.469 138.996 136.483 + 7.825
nemzetgazdaság 184.331 157.691 + 26.640 162.421 159.505 + 24.826
KSH, fizikai foglalkozásúak bruttó havi átlagkeresete, érték: forint

Létszám

Semmi új, már ami a vasárnapot illeti. Novemberben a vasárnapi boltzárral érintett bolti, áruházi kiskereskedelemben 187 ezren dolgoztak, ez októberhez képest alig változott (októberben 186 ezren). Így nem változott a vasárnapi boltzár létszámmérlege sem, év közben másfélezerrel csökkent a létszám (vigyázat, ez csak a kiskereskedelem, a kereskedelem egészében, a nagykereskedelemmel együtt számolva már nem volt létszámcsökkenés).

(blokkk.com, 2016. január 21.)

 

Hiába hiánycikk a hentes, gáz a fizetése

A legrosszabbul kereső eladók fizetése emelkedik a legkevesebbet. A vasárnapi boltzárat megszívták az eladók.

Karácsony előtt lezárultak a 2016-ra szóló bértárgyalások. A költségvetés és az adóváltozások nyári elfogadása igazából már bebetonozta a lehetőségeket, a tárgyalások féleredménye ezt igazolja: a 105 ezer forintos minimálbér 111 ezer, a 122 ezer forintos garantált bérminimum 127 ezer forint lesz. Ennyit akart a kormány. A munkavállalóknak ez kevés, bár van olyan szakszervezet, amelyik ezt hajlandó aláírni. Az alá nem író szakszervezet egyik vezetője ki is fejtette, hogy - szavait lefordítva - semmi értelme nem volt a tárgyalásoknak, hiszen a kormány nem volt hajlandó változtatni a költségvetéshez és adókhoz igazodó kereten.

A munkaadók között is akad olyan, amelyik soknak tartja ezt a 6-7 ezer forint emelést, mivel egyes híresen rosszul fizető ágazatoknak ez túlzott teher. Van, aki pedig abban bízik, hogy majd a piac feloldja az alacsony bérek okozta feszültségeket, hiszen a kiskereskedelmi szektor egyes szereplői máris a fizetések emelésére kényszerültek. Szerinte. Ráadásul nagyon lelkesen méltatta a tárgyalásokat egyik nyilatkozatában, mintha ezen bármi is eldőlhetett volna.

Egyébként pont most lett volna sok értelme egy közös bérajánlást kialakítani, ha már a minimálbérekkel nem lehetett mit kezdeni.

Tényleg? A legrosszabbul keresők jártak eddig a legrosszabbul

Munkaerőhiány eddig is volt a kereskedelemben, de tény, hogy 2015-ben a korábbi évekhez képest már két-, kétszeresére nőtt a KSH szerint nyilvántartott üres álláshelyek száma, ami  a legutóbbi, a 2015. harmadik egyedévi adat szerint 3.725. Ez az összes bolti, áruházi alkalmazott 1,1%-ának megfelelő arány. A legrosszabbul a halárus, a hentes és a pékárus keres.

Könnyű azt feltételezni, hogy ha munkaerőhiány van, főleg a keresett szakmákban, akkor ott jól megemelik a béreket, juttatásokat. Ennek ellenére a sokat panaszkodó kereskedelemben a legrosszabbul kereső fizikai alkalmazottak körében ez nem egészen így történik. A minimálbér 2013-2015. között 98 ezer forintról 105 ezer forintra nőtt, a három év alatt 7 ezer forinttal emelkedett. A garantált bérminimum, ami a szakképzetteknek járó legkisebb bér, 114 ezer forintról 122 ezer forintra nőtt, a különbség 3 év alatt 8 ezer forint.

Szükséges persze megjegyezni, hogy a minimálbér az elnevezése alapján valóban csak a kötelező legkisebb bért jelenti, többet fizetni szabad, főleg, ha a munkaerő piac úgy diktálja (bizonyára nem kell szépíteni, a munkavállaló a magasabb, a munkaadó a kisebb bérben érdekelt).

Nos, a kereskedelemben több olyan szakma is van a legrosszabbul fizetők között, ahol az átlagkereset három év alatt még annyit sem emelkedett, mint a kötelező minimálbér, vagy bérminimum, így a halárusé, vagy a ruházati eladóé. A többiek sem büszkélkedhetnek azonban, hiszen a hentesnek is csak 10 ezer forinttal ugrott meg három év alatt a havi átlagkeresete. 2015-ben év közben sem szaladtak el a bérek, hiába  volt a nagy sírás-rívás, hogy nincs elég munkaerő, a legrosszabbul keresők többségének az átlagtól elmaradó mértékben vastagodott a borítékja.

A legrosszabbul keresők alaposan elmaradtak a bolti, áruházi kiskereskedelem átlagától is. A nemzetgazdaság más területeit nézve a legrosszabbul keresők néhány ezressel azért jobban jártak az eladóknál a béremelések mértékét nézve. A nemzetgazdaságban 2015. februárja és októbere között közel 15 ezer forinttal nőtt a fizikai dolgozók átlagkeresete, miközben a kereskedelemben csak ennek harmadával emelkedtek a bérek.

A kereskedelemben a vasárnapi boltzár nyomán megtakaríthatták az áruházak a korábban adott vasárnapi pótlék jelentős részét (most már csak öt vasárnap lehet nyitva tartani, viszont kétszeresére, 100%-ra emelkedett a vasárnapi pótlék, de így is 80%-a a cégek zsebében maradt). Nőtt is a forgalom, de hát úgy tűnik, ez még mindig kevés, vagy éppen még elviselhető a jelenlegi munkaerő hiány.

Vagy talán van itt még más is? Rebesgetik, de hát ez már a statisztikában nincs benne, ami viszont a következőket mutatja:

  2013 2014 2015 február 2015 október 2015 október/2013 2015 október/február
halárus 123.440 135.917 114.692 118.500 + 4.940 + 3.808
hentes 120.139 125.072 128.007 130.199 + 10.060 + 2.192
pékárus 120.445 124.097 129.281 130.622 + 10.177 + 1.341
zöldséges 119.020 126.880 130.973 132.450 + 13.430 + 1.477
ruházatis 125.250 130.931 129.902 130.549 + 5.299 + 647
híradástechnikás 123.998 129.687 133.271 135.566 + 11.568 + 2.295
könyves 124.396 133.614 131.523 139.739 + 15.343 + 8.216
kiskereskedelem 137.960 142.641 143.675 148.413 + 10.453 + 4.738
vendéglátós 116.105 120.564 120.237 125.663 + 9.558 + 5.426
fodrász 118.469 123.855 125.526 130.471 + 11.822 + 4.945
takarítás 116.582 128.191 125.301 135.142 + 18.560 + 9.841
épület építés 123.622 127.401 126.009 138.543 + 14.921 + 12.534
nemzetgazdaság 159.505 162.421 157.691 172.316 + 12.811 + 14.625
KSH, fizikai foglalkozásúak bruttó havi átlagkeresete

Az előbbi adatok a teljes és a részmunkaidősök keresetét összevonva tartalmazza, de a KSH munkaerő piaci adataiból közben kiderült, hogy nőtt a teljes munkaidősök, és csökkent a részmunkaidősök aránya 2015-ben. A kiskereskedelemben az alkalmazottak teljes létszáma 2015-ben az év elejéhez képest egyébként másfél ezer fővel csökkent.

Az online kassza a munkaerőpiacot is pucolja

Feltehetően az online kassza a munkaerőpiacot is tisztítja, hiszen aki több nyugtát ad, az több költséget is számol el (ebben érdekelt). Feltehetően nőtt a bejelentett alkalmazottak száma, talán az is megkockáztatható, hogy a teljes munkaidősök és a részmunkaidősök arányának már említett csökkenése ezzel is összefügg

2016-ben előreláthatóan a minimálbérek felfelé tolják majd a kereseteket, de hát az elmúlt évek adataiból látszik, hogy ez nem megy gőzerővel minden szakterületen. Elképzelhető, hogy egy nagyobb arányú minimálbér emelés erősebb löketet adna a béremelésnek, de hát könnyen lehet, hogy ennek kárát is látnák egyes alkalmazottak, akik keresete, már nem is biztos, hogy annyira nőne, vagy éppen munkaideje csökkenne. A munkaerő piac kíméletlen, ezt az előbbi adatok is igazolják. A boltok, áruházak egy része, főleg a kisebbek, de néhány döcögős tempót mutató nagy sem tud nagyot emelni a béreken, mivel versenyképessége, költséggazdálkodása, munkamódszere alaposan elmarad a korszerű kereskedelem követelményeitől, márpedig a magyar piacon a vásárló rendkívül árérzékeny. Ő fizeti a bért is, amikor vesz egy kiflit.

(blokkk.com, 2015. december 22.)

 

 

A legrosszabbul fizető munkahelyek

A béreken egyáltalán nem látszik, hogy hentesből, vagy éppen pincérből nincs elég munkaerő. A hentes és a pincér a legrosszabbul keresők közé tartozik, a statisztika szerint. Az erdőgazdálkodó és a postás fizetése között közel kétszeres a különbség, a sportszer árus keresete pedig másfélszerese a halárusénak, vagy éppen a hentesének.

Az elmúlt időszakban gyakran lehetett hallani arról, hogy a nemzetgazdaság számos területén súlyos szakemberhiány van. Nem véletlen, hogy a 2016-os évet előkészítő bértárgyalásokon jókora a különbség a munkavállalók és a fizetéseket adó munkáltatók ajánlatai között. A jelenlegi 105 ezer forintos minimálbért a munkáltatók 3-4%-kal, a munkavállalók ennek a háromszorosával emelnék.

A szűk keresztmetszetet mindkét oldalon a legrosszabbul keresők alkotják, persze más-más előjellel, a béremeléseket tekintve. A sok adó miatt eleve nehéz bért emelni, ami a vállalkozás költsége, mivel a piac, a vásárló nem hajlandó sokkal többet fizetni egy-egy portékáért, ha például a neten, vagy a szomszéd ország áruházában olcsóbban meg tudja venni.

A munkáskéz oda megy, ahol többet tud keresni
ha tud, vagy nem is tudni, miért

Nos, talán érdemes megszemlélni, hol a legkisebbek a bérek a nemzetgazdaság különböző termelő területeit összevetve, azzal, hogy ezek is csak átlagok, sok-sok különbséggel. Befolyásolhatja az átlagos fizetéseket a teljes- és részmunkaidősök aránya, vagy éppen a szezonalitás, de természetesen a munkaerő piaci kereslet és kínálat is. Néhány szakterület sajátossága lehet a borravaló is, vagy - amiről nincs hivatalos adat - a zsebbe dugott, vagy éppen zsebre vágott jutalék is.

A Központi Statisztikai Hivatal legutóbbi, a január-szeptemberi időszakot felmérő összegzése szerint az egyes termelő ágazatokat nézve a három legrosszabbul fizető terület a szállodaipar és vendéglátás (156 ezer forint bruttó átlagkeresettel), a mezőgazdaság (183 ezer forinttal) és az építőipar (191 ezer forinttal). A kereskedelem egésze a maga 229 ezer forintjával a középmezőnyben van, a versenyszféra átlaga pedig 229 ezer forint.

A boríték legmélye

A statisztika átlaga arra mindenképpen jó, hogy a különbségeket eltakarja. A fizikai munkát végzők keresete - hiába a szakemberek hiánya - jóval az átlag alatt mozog. Érdekes módon a mezőgazdaságban, az építőiparban és a kereskedelemben a fizikai munkakörben dolgozók január-szeptember időszaki bruttó átlagkeresete egyaránt 153-154 ezer forint volt, a szállodaipar és a vendéglátás viszont csak 130 ezer forintos bért adott. Hiába van pincérhiány.

De van azért lejjebb és feljebb is.  Az előbbi mutatókon belül - a rosszabbul keresők között - is akadnak különbségek, melyekből lehet szemezgetni:

erdő-gazdálkodás vendéglátás zöldterület kezelés fodrászat, szépségápolás takarítás épületek építése taxis szálloda-ipar gépjármű javítása postás
97.401 124.309 124.390 128.662 131.928 132.425 145.586 146.483 146.900 179.144
KSH, 2015. január-szeptember, havi bruttó átlagkereset, forint

A legalacsonyabb bért adó erdőgazdálkodásban például szerepet játszhat, hogy a téli hidegben kevesebb lehet a munka. A mezőgazdaság eleve szezonális munkaadó, de más okok miatt is eltérhet egy-egy szakterület bérképe.

Nincs hentes és csak ennyit keres?

Na igen, ez bizonyára meglepetés. Az áruházaknak a munkaerő hiányára irányuló panaszáradatában dobogós helyen áll a hentes és a pék. Nos, ők a legrosszabbul keresők közé tartoznak, megint csak utalva az adatforrást adó statisztikára.

A kereskedelem bértérképe a következő:

halárus

hentes

játék

pékáru

zöldség

ruházat

 híradás-technika

könyv

benzin-kutas

bútor

autó-szalon

italbolt

sport-szer

119.895 129.074 129.521 130.127 132.013 133.906 134.833 135.386 143.484 159.013 159.795 167.850 177.321

(blokkk.com, 2015. december 8.)

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.