butikpórázon₪vásárlóktere

Szépen begurult az áfa saját zsebbe

600 millió forintnyi áfát csalt el két szegedi autókereskedő. 

A gyanú szerint mintegy 600 millió forintnyi adót csalt el két autókereskedő, az ügyészség indítványozta letartóztatásukat - írja az Index az MTI nyomán.

A gyanúsítottak vezette cég 2013-tól foglalkozott autókereskedelemmel, jellemzően Németországból importáltak használt kocsikat, és majd belföldön adták el a járműveket. A cég vállalta a teljes ügyintézést, így az autók kiválasztását követően annak külföldi beszerzését, hazahozatalát, honosítását, magyarországi forgalomba helyezését és a regisztrációval kapcsolatos ügyintézést.

A gyanú szerint a használt gépkocsikat 0 százalékos áfával, nettó áron vásárolták meg, majd ezt követően az első belföldi értékesítést terhelő általános forgalmi adót elmulasztották bevallani, és befizetni. A belföldi értékesítések során a különbözet szerinti adózást, mint speciális adózási formát alkalmazták annak ellenére, hogy ennek feltételei nem álltak fenn. A csehországi cégek felé állítottak ki valótlan tartalmú értékesítésről szóló számlákat, hogy az általános forgalmi adó megfizetése alól mentesüljenek.

 

A gyanúsítottak 2017-ig az állami költségvetésnek mintegy 600 millió forint vagyoni hátrányt okoztak. Egy férfi és egy nő ellen társtettességben elkövetett, különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás bűntette, valamint hamis magánokirat felhasználásának vétsége miatt indult eljárás Szegeden.

(Index, 2018. október 18.

 

Jól ment a hamis számla, de az áfa lemaradt

Négy milliárdnyi áfát tartalmazó számlát gyártottak. Csak annyi volt a baj, hogy hamisat.

Több milliárd forint értékű fiktív áfás számlát állított ki egy bűnszervezet, amelynek tagjai ellen vádemelést javasol a Nemzeti Adó- és Vámhivatal. Hatvannégy embert lehet vádlott, írja az Index az MTI nyomán.

Barnáné Horváth Melinda, a NAV Dél-alföldi Bűnügyi Igazgatóságának sajtóreferense elmondta, a pénzügyi nyomozók költségvetési csalás, hamis magánokirat felhasználása, valamint közokirat-hamisítás megalapozott gyanúja miatt nyomoztak. A gyanú szerint a számlagyár a megrendelők igényeinek megfelelően cukorról, növényi olajról, kávéról, édesítőszerről, leveskockáról, de még napszemüvegről, nyakláncról, hegesztőhuzalról és fékbetétről is állított ki hamis számlákat. Volt olyan cég, amely az Olaszországból beszerzett szóját igazolta a számlagyártól beszerzett valótlan tartalmú magyar számlákkal.

A gyanúsítottak egyik köre szlovák társaságok nevében, Nyugat-Európából zöldséget és gyümölcsöt szerzett be, de azokat már magyar cégek nevében szállította be a Budapesti Nagybani Piacon értékesítő vállalkozásoknak. A beszállítóként feltüntetett két magyar cég adóbevallásában fiktív magyar számlák szerepeltek.

A hamis számlákat jellemzően magyar, cseh és szlovák társaságok nevében állították ki. A számlázáshoz használt cégek élén nemcsak magyar, hanem ukrán, szerb és román ügyvezetők is megfordultak. A számlagyárhoz köthető hamis iratokat felhasználó gazdasági társaságok összesen több mint négymilliárd forinttal csökkentették az adóbevallásukban szereplő áfát.

Egyszerre több mint 240 pénzügyi nyomozó, pénzügyőr és informatikus dolgozott azon, hogy az ország több mint hetven pontján lefoglalják a bizonyítékokat. Hárommilliárdnyi vagyontárgyat foglaltak le a kár megtérülésére.

(Index, 2018. június 7.)

 

Három milliárdos számlagyár

Hétszázmilliónyi áfát visszaigényeltek. Hamis számlákkal.

Őrizetbe vették a Nemzeti Adó- és Vámhivatal dél-alföldi pénzügyi nyomozói annak a bűnszervezetnek a vezetőit és tagjait, amely több mint hárommilliárd forintról állított ki fiktív számlákat, írja az Origo.

A NAV tájékoztatása szerint a számlagyárat három férfi koordinálta, a bűncselekményben részt vett a szervezet egyik vezetőjének felesége és sógora is, valamint egy testvérpár cége is fogadott be hamis iratokat. A jellemzően reklámtevékenységről szóló fiktív számlák áfatartalmával különböző cégek csökkentették fizetendő adójukat.

A számlák alapján közel hétszázmillió forint áfát igényeltek vissza, amelynek megtérülésére a NAV pénzügyi nyomozói ingatlanokat, bankszámlákat, járműveket és törzsbetétet vettek zár alá.A bűnszervezet három vezetőjét és nyolc társukat őrizetbe vették, valamint még további négy személyt gyanúsítottként hallgattak ki. A harmadik vezetőt az autópályán "kapcsolták le", mert a helyszíni intézkedések alatt Romániából hazaindult.

A bűnszervezetben, különösen jelentős értékre elkövetett költségvetési csalás esetén akár húsz évig terjedő szabadságvesztés is kiszabható.

(Origo, 2018. április 17.)

 

Telefonos játék: megbukott az áfacsalás

Még hogy nem megy az iPhone? Áfát csalni mindenképpen lehetett vele. 

Több mint négymilliárd forint értékű iPhone-nal és más értékes telefonnal üzletelt egy Dél-Alföldről irányított bűnszervezet, utánuk jogtalanul próbáltak meg áfát visszaigényelni, írja a Napi.hu, a NAV közleménye nyomán.

A gyanú szerint egy 25 éves és egy 51 éves szegedi férfi irányította azt a bűnszervezetet, amely Németországból és Ausztriából nettó értéken vásárolt márkás telefonkészüléket, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal Dél-alföldi Bűnügyi Igazgatóságának információi szerint.

Egymilliárdot kaszáltak volna

A futárszolgálatokkal hozatott árut egy be nem jelentett budapesti telephelyen szortírozták, majd áruházak parkolóiban, valamint egy épületgépészeti és két biztonságtechnikai cégnél pakolták át a vevők gépjárműveinek csomagtartójába. Jellemzően lengyel és szlovák cégeknek értékesítettek. Egy-egy alkalommal 50-60 millió forint értékű telefonszállítmány is lapult a személygépkocsik csomagtartójában, vagy utasterében - olvasható a közleményben.

Azért, hogy az üzlet után Magyarországon jelentős áfát tudjanak visszaigényelni, egy belföldi számlázási láncolatot építettek a rendszerbe. Ezzel a módszerrel közel egymilliárd forint kárt okoztak az állami költségvetésnek. Nemcsak a hozzájuk köthető cégek nevében igényeltek vissza áfát, hanem ezt a lehetőséget biztosították épületgépészettel, valamint biztonságtechnikával foglalkozó társaságoknak is.

Sokat fogott a NAV

A pénzügyi nyomozók több mint ötven helyszínen, az ország különböző pontjain foglalták le a bűncselekmény bizonyítékait.

A keletkezett kár megtérülésére ingatlanokat, járműveket, követeléseket, készpénzt és a frissen befutott telefonszállítmányt is lefoglalták. A keletkezett kár a zár alá vett vagyontárgyakkal megtérülhet.

A bűnszervezet két irányítóját és kilenc társukat bűnszervezetben elkövetett, költségvetési csalás bűntette miatt hallgatták ki gyanúsítottként és őrizetbe vették őket - írta a NAV.

(Napi.hu, 2018. február 9.)

 

Erkélyre dobták a pénzt: 4,5 milliárdos adócsalás

Több százan vettek részt a webáruház alá szervezett bűnszervezet felgöngyölítésében. Mall: ő nem.

Országos akciót hajtottak végre a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) pénzügyi nyomozói a Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) Vagyonvisszaszerzési Hivatalával együttműködve. Az akció célja, hogy felszámoljanak egy webáruház alá szervezett, cégláncolatokat működtető bűnszervezetet, amely 4,5 milliárd forint adót igényelt vissza jogtalanul. Az akció során, melyben több százan vettek részt, mintegy 1,5 milliárd forint értékű vagyont foglaltak le és zároltak, tájékoztatta a NAV az MTI-t. A Mall.hu internetes áruház, amelynek telephelyét szintén ellenőrizték, közölte: valótlan az az állítás, hogy büntetőügyben érintettek. 

A NAV közleménye szerint két napon át mintegy ötszáz pénzügyi nyomozó, ötven adórevizor, száz pénzügyőr, és a NAV informatikai és pénzmosás elleni szakemberei dolgoztak kétszázharminc helyszínen, a bűnszervezethez tartozó cégcsoport ügyvezetőinél, irodáiban és raktáraiban tartott házkutatásoknál és lefoglalásoknál. Az NNI Vagyonvisszaszerzési Hivatala 282 fővel vett részt a bűnszervezet elleni fellépésben. Az ügy felgöngyölítéséhez az EUROPOL szakértői támogatást nyújtott.

A bűnszervezet több olyan céghálózatot hozott létre, amelyben a Unióból beszerzett áruk adótartalmát az első belföldi értékesítés után nem fizették meg. Ehhez úgynevezett bukó cégeket használtak, amelyek ukrán, szerb, valamint magyar strómanok "ügyvezetésével" működtek. Az így beszerzett árut átpörgették további cégeken, végül a webáruháznak és egyéb belföldi vevőknek adták el. Egyes bűnszervezeti tagok a belföldi árukat közösségi tagállami cégek részére értékesítették, ez után nagy összegű áfát igényeltek vissza, majd az árut végül Magyarországon értékesítették. Ehhez szlovák, cseh, lett, horvát, német, osztrák, szlovén, lengyel és román cégeket használtak fel. Az egymásra épülő cégláncolatok tagjai összesen 4,5 milliárd forinttal károsították meg a magyar államot. 

Az akcióban a pénzügyi nyomozók 50 gyanúsítottal szemben intézkedtek és 49 tanút hallgattak ki. Két gyanúsítottat őrizetbe vettek és a Fővárosi Főügyészségnél kezdeményezték előzetes letartóztatásukat. A NAV és az NNI összehangolt akciójának eredményeként 39 gépjárművet, 42 millió forint és 208 ezer euró készpénzt foglaltak le, mintegy 100 bankszámlát, 10 ingatlant zároltak, az elkövetőkhöz kapcsolódó vállalkozások árukészletét is lefoglalták. A lefoglalt és zárolt vagyon értéke mintegy 1,5 milliárd forint. Az egyik gyanúsított 150 ezer eurót próbált "megmenteni" úgy, hogy átdobta szomszédja erkélyére, de a nyomozók ezt a pénzt is lefoglalták - közölte a NAV.

Az ügyben a NAV Közép-dunántúli Bűnügyi Igazgatósága folytat nyomozást bűnszervezetben elkövetett különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás és más bűncselekmények miatt. 

A Mall.hu november 14-én jelentette be, hogy telephelyét az adóhivatal és a nyomozó iroda munkatársai ellenőrzik, ezért a vevőik megrendeléseit egyelőre nem tudják teljesíteni. A hatóságok vizsgálják a Mall.hu magyarországi raktárkészletét is, ami miatt a megrendelések teljesítése bizonytalan idejű késedelmet szenved, erről e-mailben tájékoztatták vásárlóikat.

(MTI, 2017. november 15.)

 

Nem bírják ki étolaj nélkül

Az áfacsalók. Újabb álszámlás bűnszervezetet fogott az adóhatóság. 

Több mint 300 millió forint kárt okozott a költségvetésnek az az étolaj-kereskedő bűnszervezet, amelynek tagjait a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) dél-alföldi pénzügyi nyomozói fogták el, tudósít a Magyar Idők.

A NAV az MTI-hez kedden eljuttatott közleményében azt írta: a gyanú szerint egy kecskeméti férfi Romániából vásárolt étolajat, amelyet főként magyar éttermeknek, sütödéknek értékesített. Az eladási árban szereplő áfát többféle módszer ötvözésével csalta el. Tettéhez nemcsak magyar, hanem cseh, szlovák, lengyel és román cégekből álló, fiktív számlákat kiállító hálózatot is felhasznált. A valótlan tartalmú számlákkal több mint háromszázmillió forint kárt okozott az állami költségvetésnek.

A NAV pénzügyi nyomozói és informatikai munkatársai egyszerre csaknem húsz helyszínen jelentek meg, és elfogták a bűnszervezet vezetőjét és tagjait. A kár megtérülésére járműveket, egy új építésű ingatlant és a gyanúsítottak lakásán talált több millió forint készpénzt is lefoglalták.

A bűnszervezet vezetőjét és négy tagját különösen nagy vagyoni hátrányt okozó, bűnszervezetben, üzletszerűen elkövetett költségvetési csalás bűntette és hamis magánokirat felhasználása miatt gyanúsítottként hallgatták ki és őrizetbe vették. Ez a bűncselekmény akár húsz év szabadságvesztéssel is büntethető.

A közleményben megjegyezték: egy éven belül ez a második eset, hogy az illegális étolaj-kereskedelmi piac jelentős szereplőjét leplezte le a NAV.

A Bács-Kiskun Megyei Főügyészség tavaly júniusban huszonhat ember ellen emelt vádat egy kiskunfélegyházi étolajgyártó cég működése ügyében. A cégláncolatot működtető étolajgyártó cég vezetője és társai csaknem három éven át több mint 4,1 milliárd forint áfát nem fizettek be a költségvetésbe.

(Magyar Idők, 2017. június 27.)

 

Webáruházakban csalták az áfát

Kétmilliárdos adóhiányt tárt fel az adóhatóság, vádemelés lett belőle.

Vádemelési javaslattal fejezte be a nyomozást a NAV Közép-dunántúli Bűnügyi Igazgatósága egy bűnszervezet tagjai ellen, akik cégcsoportot működtetve elektronikai- és háztartási gépek kis-és nagykereskedelmével több, mint 2 milliárd forinttal károsították meg a költségvetést.

Az elkövetői kör több céget működtetett azért, hogy a belföldön beszerzett termékeket papíron Szlovákiába utaztassák, és a fizetendő áfát eltitkolják. A főszervező irányította szlovák cég szintén papíron adta tovább az árut a körhöz tartozó magyar bukócégeknek, amelyek adót nem fizettek, sok esetben bevallást sem tettek.

Valójában az így számlázott árukat a bűnszervezet tagjai a webáruházaikban és kiskereskedésekben értékesítették itthon, majd egy kettős számlázási program segítségével az ebből származó bevételek egy részét eltitkolták. Összesen 2,2 milliárd forint adóhiányt okoztak.

A pénzügyi nyomozók az okozott kár megtérülésére 1,6 milliárd forint értékben zárolták az érintett cégek, valamint a gyanúsítottak bankszámláit, követeléseit, ingatlanjait, vagyontárgyait. Az akcióba a végrehajtók is bekapcsolódtak, és zárolták a Csongrád megyei raktár kétmilliárd forintos árukészletét.

Az ügyben, bűnszervezetben elkövetett költségvetési csalás miatt 30 gyanúsítottnak kell felelnie. A pénzügyi nyomozók az ötvenezer oldalas nyomozati iratokat vádemelési javaslattal küldték meg a Csongrád Megyei Főügyészségnek.

(NAV, 2017. február 7.)

 

Csokival és pelenkával csalták az áfát

Háromszáz adóellenőr 820 milliós áfacsalást göngyölített fel. 

Több mint háromszáz NAV-os akciója vetett véget egy főként csokoládéval, kávéval és energiaitallal üzletelő bűnszervezet és egy bűnszövetség törvénykerülő üzletelésének. A lefoglalt vagyontárgyakkal megtérülhet az általuk okozott kár. Tizenkét gyanúsított már előzetes letartóztatásban van.

A Kecskemétről irányított bűnszervezet főként kávét, csokoládét, energiaitalt és pelenkát szerzett be Csehországból és Szlovákiából. A nettó áron (áfa megfizetése nélkül) beszerzett termékeket papíron magyar, valós tevékenységet nem végző cégeken átfuttatták, majd két cég nevében újra kiszámlázták Csehországba és Szlovákiába (mintha exportálták volna). Ezzel a módszerrel mintegy hatszázmillió forint áfát igényeltek vissza jogosulatlanul.

A gyanú szerint a bűnszervezet cégeit egy borsodi cég bűnös tevékenységéhez is használták. Ott elsősorban cukrot és csokoládét szereztek be az Unió más tagállamaiból, de beszerzésüket belföldiként tüntették fel a magyar céghálótól származó fiktív számlákkal. Ez a gazdasági társaság kétszázhúszmillió forinttal csökkentette fizetendő áfáját.

Több mint háromszáz pénzügyi nyomozó, pénzügyőr, revizor, végrehajtó, járőr, informatikus összehangolt munkájával az ország majd minden megyéjében tartottak házkutatásokat és lefoglalták a bizonyítékokat. Az okozott kár megtérülésére ingatlanokat, járműveket, követeléseket, bankszámlákat, valamint a borsodi gyár vagyonát is zárolták. Az akcióval a cégek jogosulatlan áfavisszigényléseit is sikerült megakadályozni.

A pénzügyi nyomozók tizenöt személyt hallgattak ki gyanúsítottként költségvetési csalás miatt, akik közül tizenkét személyt őrizetbe vettek. Ők előzetes letartóztatásban várják a nyomozás végét. Bűnszervezetben elkövetett költségvetési csalás esetén akár húsz évig terjedő szabadságvesztés is kiszabható.

(NAV, 2016. október 26.)

 

Megint gyanús az étolaj

A magyar láncok belepancsoltak az áfa-gyanús étolajba.

A jelek szerint újra olyan étolajok tűntek fel a magyar élelmiszerboltokban, amelyek alacsony árát látva felvetődhet az általános forgalmi adóval kapcsolatos csalás gyanúja is. A boltokat egy független szakértőkből álló csoport járta végig a Magyar Nemzet tudósítása szerint. Meglepetésre még olyan országbeli étolajgyártót is találtak, amelyben csak elenyésző mennyiségben termesztenek napraforgót. A külföldről importált étolajmárkák a Reálban, a CBA-ban és több kisebb élelmiszerboltban tűntek fel.

A gazdasági szakemberekből álló csoport, mely utánajárt a gyanús étolajoknak, még az elhíresült Bunge-botrány idején jött létre. Az amerikai cég Magyarországon forgalmaz étolajat, a legnagyobb piaci szereplő. A Bunge 2011-ben arra kérte a szakértői csoportot, nézzen utána, mennyire mélyen érinti az áfacsalás az étolaj magyar piacát. A hosszas kutatómunka után a Bunge 2013-ban feljelentést tett a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnál (NAV), ami után 2,3 milliárdos áfacsalásra derült fény. Kiderült, hogy közel két tucat étolajtermék lehetett érintett a csalási ügyekben. Ezek java része Romániából érkezett, de volt ukrán és szerb gyártmány is a gyanús étolajok között. Az ügynek 14 gyanúsítottja volt.

Az életre keltett egykori szakértői csoport szerint a korábban gyanússá vált márkákból jó néhány megint nagy tételben kapható a boltokban. A nevük elhallgatását kérő szakértők az ország 14 településén vásároltak étolajat és egyebek mellett arra figyeltek, hogy a kötelező adatok szerepelnek-e a címkéjükön. A magyar szabályozás egyébként meglátásuk szerint rendkívül engedékeny, mivel elég a gyártót, vagy a forgalmazót feltüntetni. Más alapvető élelmiszernél az élelmiszer-biztonsági törvény rendelkezései szerint a gyártót is kötelező feltüntetni a termék csomagolásán.

A vizsgálatot végző csoport rámutatott, hogy bizonytalan hátterű, cseh, ukrán, szerb, horvát cégek kerültek a címkékre, meghatározhatatlan telephellyel. Ez pedig gyanús, mert a csalók, kihasználva a határok könnyű átjárhatóságát és az ellenőrzés hiányosságait, az úgynevezett körhintacsalás során előszeretettel viszik be a például Ukrajnában megvásárolt árucikket Szlovákiába, majd onnan hozzák Magyarországra. A csoport szerint az is rendkívül furcsa, hogy a Tena márkán Horvátországot tüntették fel gyártóként. Ott ugyanis gyakorlatilag nem terem napraforgó, amiből olajat lehet készíteni. Ráadásul ezt egy cseh cég forgalmazza, így onnan érkezik a termék Magyarországra, de még így is csak maximum 370 forint körül árulják a boltokban.

A független piackutató kifejtette, ha minden szabályosan működne, akkor nem tudnák ilyen alacsonyan tartani a termékek árát. Ezt csak többszörösen áfacsalt árukkal lehet elérni. A Magyarországon gyártott, a Bunge révén forgalmazott Vénusz olaj 400–420, a Floriol 500–510, a Kunsági éden 400 forintért kapható. Ehhez képest például a Horvátországban gyártott Tena 309, az ukrán Majola pedig 315 forintért is megvásárolható literenként. A szervezet nyolc olyan márkát azonosított, amelyek élelmiszer-biztonság és áfacsalás szempontjából tekinthetők gyanúsnak. Furcsállták azt a kifejezést is, hogy az „EU-ban legyártva”. Ez a szöveg a Sunflower márkanévre keresztelt termék csomagolásán szerepel eredet megjelölésként, ugyanezen pedig forgalmazóként szintén egy cseh céget tüntettek fel.

A forgalmazó bolthálózatok eddig úgy nyilatkoztak, hogy az ezeket a terméket beszállító, magyar székhelyű céggel szerződéses kapcsolatban állnak. Jelenleg semmi olyan információ nem áll a rendelkezésükre, hogy a beszállítóval, vagy a termékekkel bármilyen probléma lenne. Fodor Attila hozzátette, a szállító nyilatkozik arról, hogy az áthárított áfát a költségvetéssel szemben elszámolja. Az üzletláncok a hatóságok nyilvános adatbázisai és közhiteles nyilvántartások alapján a kereskedelemben szokásos ellenőrzési eljárásoknak vetik alá beszállítóikat a szerződéskötések előtt.

Időközben a NÉBIH megkezdte a gyanús étolajok vizsgálatát.

Az MTI korábbi híradása szerint egyébként más étolajcsalásos ügy is horogra akadt. Huszonhat ember ellen emeltek vádat egy kiskunfélegyházi étolajgyártó cég működése ügyében. A kft. vezetője 2011. és 2013. között jelentős mennyiségű étolajat gyártott, amelyhez az alapanyagot áfamentesen Romániából és Bulgáriából szerezte be. A vállalkozás később nem tett eleget továbbértékesítés utáni áfafizetési kötelezettségének. A cégvezető a társaival egy olyan láncolatot hozott létre, amely valós gazdasági tevékenység nélküli számlázást végzett. Ezzel a módszerrel több éven keresztül azt a látszatot keltették, mintha az étolajgyártó és -forgalmazó kft. az árut belföldi cégektől szerezte volna be és megfizette volna a belföldi áfát. Az elkövetők csaknem három éven át több mint 4 milliárd forint áfát nem fizettek be, majd a céget eladták.

(Magyar Nemzet, 2016. június 23., 24.)

 

Repce repítette az áfát

Egymilliárdot csaltak az áfával. A NAV megfogta a pénzt.

Egy budapesti cég repceolaj beszerzéssel csaknem egymilliárd forint áfát csalt el. A NAV revizorainak korábbi gyanúját az EKÁER adatai is megerősítették. A bűnszervezet tagjait a pénzügyi nyomozók gyanúsítottként kihallgatták. A NAV munkatársai a cég vagyonából több mint kétmilliárd forintot biztosítottak, így az okozott kár teljes egészében megtérülhet.

Naponta érkeztek repceolaj szállítmányok Lengyelországból és Szlovákiából egyenesen a budapesti cég Heves megyei telephelyére, miközben papíron a beszállítók magyar gazdasági társaságok voltak. A kiállított valótlan tartalmú számlák felhasználásával a szervezet azt a látszatot keltette, mintha az árut belföldről szerezte volna be. A számlázó cégek általában adóbevallást sem készítettek. A telephelyre érkezett nyersolajat feldolgozták és belföldi vevőknek értékesítették. Az eddigi adatok szerint a budapesti cég 900 millió forint áfát csalt el.

Az elkövetők elfogására szervezett akcióban, a fővárosban és négy megyében, huszonnyolc helyszínen a NAV nyolcvan munkatársa, pénzügyi nyomozók, revizorok, informatikusok és pénzügyőrök vettek részt. Az adóellenőrök kétmilliárd forint értékben biztosítottak gépsort és árukészletet, emellett bankszámlákon csaknem 400 ezer eurót zároltak a pénzügyi nyomozók és a házkutatások során talált készpénzt is lefoglalták.
(MTI, 2016. május 12.)

 

Mossák a számlát

Számlagyár bukott meg. A jó ügyvezető nem is létezik.

Pénzmosó számlagyáros csapat, egy budapesti férfi irányításával működő bűnszervezet több mint száz cégből álló számlagyárat működtetett, amely fiktív számlakibocsátásokkal hatmilliárdos forgalmat segített lepapírozni ügyfeleiknek. A NAV pénzügyi nyomozói kétnapos akcióban buktatták le az elkövetőket.

A fiktív számlákat kiállító elkövetői kör hierarchikus szervezetben működött, a feladatok és szerepkörök pontosan meghatározottak voltak. Két budai irodában folyt a háttérmunka, ott intézték a pénzelosztást és az adminisztrációt.

A gyanú szerint a megrendelők igénye szerint kiállított fiktív számlákon szereplő összegeket - a valós szolgáltatás látszatát keltve - első körben olyan általuk létrehozott cégek számláira utalták, amelyek általában bejelentett munkavállalókkal is rendelkeztek és adóbevallást is benyújtottak. Ezek a cégek azért, hogy a pénz eredetét leplezzék, a számlájukra érkezett összegeket továbbutalták olyan stróman cégeknek, amelyek egyáltalán nem folytattak semmilyen tevékenységet, ügyvezetőik pedig külföldi állampolgárok, vagy nem létező személyek voltak. A valótlan tartalmú számlák alapján elutalt summát a végén készpénzben felvették, és levonva a számlák kiállítása után járó jutalékot, a megmaradt összeget visszajuttatták a számlát befogadó társaságok vezetőinek.

A pénzügyi nyomozók az akcióban több mint ötven, főként Pest megyei és fővárosi helyszínen tartottak házkutatásokat. Több mint négyszázharminc millió forint értékben zároltak bankszámlákat és ingatlanokat, lefoglaltak készpénzt, egy motort, és autókat.

Az ügyben eddig tizenhét gyanúsítottat kihallgattak, közülük az irányító férfi és három társa előzetes letartóztatásban van. Az ügyben költségvetési csalás és pénzmosás miatt folyik a nyomozás.

(NAV, 2016. március 29.)

 

Degeszre tömték a zsebüket az áfával

Elektronikai cuccok, háztartási gépek után nyelték le az áfát.

A szlovák-magyar vállalkozás elektronikai és háztartási gépekkel kereskedett, de úgy, hogy papíron kiszállították az árut az országból, majd visszaigényelték az áfát. Több mint nyolcvanmilliárd forint bevételre tett szert, miközben csaknem hárommilliárd forint adót igényelt vissza jogtalanul egy bűnszervezet. A szlovák-magyar céghálózat kereskedéséek eredménye, hogy január 26-án tizenkét embert előzetes letartóztatásba helyeztek.

A bűnszervezet a Magyarországon beszerzett termékeket papíron kiszállíttatta Szlovákiába. A szervezethez tartozó szlovák cég továbbadta az árut a szintén a körhöz tartozó magyar vállalkozásoknak. Így a közösségi értékesítés alapján egyrészt visszaigényelték az áfát, másrészt a papíron történt uniós beszerzés után már nem fizettek adót a láncolatban szereplő cégek. Az áru valójában Magyarországon maradt, és főként internetes áruházak értékesítették.

A bűnszervezet szabályos kereskedelmet is folytatott, így próbálta leplezni törvénytelen tevékenységét. Kínálatuk a piaci ár alatt mozgott, a bevételük csaknem 81 milliárd forint volt. Január közepe táján három napon át háromszáz pénzügyi nyomozó, ötven adórevizor, hetven pénzügyőr, a Merkur bevetési egység tagjai és a NAV informatikai szakemberei vizsgálódtak mintegy száz helyszínen, így a bűnszervezethez tartozó cégcsoport ügyvezetőinél, irodáiban és raktáraiban tartottak házkutatásokat, lefoglaltak számos értéket. A lefoglalt több mint hatszáz zsáknyi könyvelési anyagot teherautóval szállították el a helyszínekről.

A nyomozók eddig több mint egymilliárd forint értékben zárolták a gyanúsítottak és az érintett cégek ingatlanjait és bankszámláit, lefoglaltak készpénzt, gépjárműveket, ékszereket, értékes órákat. Az adórevizorok végrehajtás keretében további 1,8 milliárd forint értékben zároltak árukészletet a depókból.

Az ügyben a NAV Közép-dunántúli Regionális Bűnügyi Igazgatósága folytat nyomozást bűnszervezetben elkövetett különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás miatt. A tájékoztatás szerint a pénzügyi nyomozók 26 gyanúsítottat hallgattak ki. A Csongrád Megyei Főügyészség hétfői közlése szerint 12 gyanúsítottat egy hónapra előzetes letartóztatásba helyeztek.

(Népszabadság, 2015. január 26.)

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.