Ázsiában mindössze öt városban költik el a külföldi turisták a pénzük negyedét, írja az Origo. Ráadásul ez az öt város már évek óta uralja a térség turisztikáját – derül ki egy friss tanulmányból.
Ázsiában 2018 óta nem változott az élboly a legnépszerűbb turistacélpontok körében. Az alábbi öt város adta ugyanis az elmúlt évben a vendégéjszakák 22 százalékát: Bangkok, Szingapúr, Kuala Lumpur, Tokió, Szöul. Még érdekesebb, hogy a vizsgált 161 városból ez az öt felelt a teljes (régiós) turisztikai költések 25,2 százalékáért – derül ki a Mastercard éves felméréséből.
Az élboly első négy szereplője tartotta a helyét a korábbi 2018-as kutatás óta. Bangkok és Szingapúr pedig immáron a kilencedik éve őrzi az első és a második helyet. A két település 22,8, valamint 14,7 millió turistával vezeti a listát. A statisztikába olyan turisták kerültek be, akik legalább egy éjszakát eltöltöttek a városokban.
A harmadik helyezést Kuala Lumpur érte el 13,8 millió turistával – Malajzia fővárosa egyébként 2009-ben még a régió éllovasa volt. Tokió negyedik helyezése (12,9 millió beutazó) sem változott 2018 óta. Az első ötben egyetlen új szereplő van, a dél-koreai Szöul, melyet tavaly kiütött az élbolyból a thaiföldi Phuket szigete – utóbbi a friss listán a 7. helyen szerepel.
FORRÁS: CULTURA CREATIVE/PETER MULLER
Jól látható egyébként, hogy a listavezető városok turisztikai vonzereje az elmúlt évtizedben jelentősen megnőtt. Az egész ázsiai csendes-óceáni régió tavaly 342 millió külföldi beutazót fogadott (ebben az üzleti utak is benne vannak), ami igen jelentős emelkedés a 2009-ben mért 159 millióhoz képest. Ugyanebben az időszakban a beutazók költései több mint duplájára emelkedtek: 118 milliárd dollárról 281 milliárdra.
Az összes külföldi beutazás majdnem fele (49,8 százaléka) pedig a térség top 20 városában koncentrálódott.
Fontos azonban, hogy a növekedést igen jelentős részben a kontinensen belüli utazások adták, különösen a kínaiak részéről.
A kínai turisták száma ugyanis brutálisan megemelkedett: a 2009-es 10,5 millióhoz képest 2018-ban már 62,4 millióan voltak.A turisták oldaláról ezzel Kína a világ második legnagyobb szereplőjének számít az Egyesült Államok mögött.
A térség leggyorsabb turisztikai növekedését a japán Okinawa adta az elmúlt 10 évben. A település 2009 óta egészen 109 helyett tudott emelkedni napjainkig.
(Origo, 2019. szeptember 7.)
A hülye turisták mindent tönkretesznek
Szigorú korlátozások a legkedveltebb horvát városokban: a turisták csak 4 órát sétálhatnak majd.
A problémát csak tetézi, hogy 2019-ben minden eddiginél nagyobb tömegre számítanak számos népszerű európai városban, így helyi korlátozásokra lehet számítani többek közt a szomszédos Horvátország és Szlovénia, de Olaszország és Görögország egyes, turisták által kedvelt településein is.
Dubrovnik: ott létszámstop
Horvátországban több helyen is gondot okoz a növekvő turistatömeg. Amellett, hogy az UNESCO világörökségi minősítését megőrizni vágyó, horvátországi Plitvicei-tavakhoz már csupán az előzetesen regisztráltakat engedik be, az impozáns, Adriai-parti Dubrovnik óvárosában is létszámstopra lehet számítani, szigorú ellenőrzéssel.
További intézkedéseik közé tartozott a belépőjegyárak megemelése, valamint csökkentették a vendéglátóhelyek székeinek számát is, hogy még nagyobb teret biztosítsanak a sétálni vágyók számára, elkerülve az egyre gyakoribb tömegnyomort, melyet a város részben a Trónok harca egyes jeleneteinek köszönhet.
Velence is meghúzza
Évek óta szenvednek a turizmustól Velencében is, ami már a város létét is veszélyezteti, gyakorlatilag a város lakosságánál is több az utcákon naponta megforduló turisták száma, a hatalmas tömegek megfékezése érdekében ezért szigorú lépésekre szánták el magukat a városban.
Itt az egyes turistalátványosságoknál vezettek be létszámkorlátozást, továbbá a város honlapján és közösségimédia-felületein teszik közzé a turisták számát - a turisták részére. Velencében arra is megpróbálják ösztönözni a látogatókat, hogy minél inkább a város külső területeit vegyék célba az óvárosi rész helyett.
Santorinin is
A görögországi Santorini szigete maga a megtestesült paradicsom, nem véletlen, hogy a turisták is megtalálták maguknak. A szigeten ezért ugyancsak létszámstopra volt szükség a helyiek kímélése érdekében: nyolcezer főre csökkentették a hajóval érkező turisták maximális befogadását.
Santorinin a turisták a szamárháton utazást is nagyon kedvelik, a túlsúlyos emberek és bőröndjeik azonban már rengeteg szenvedést okoztak az állatok számára. Kímélésük érdekében - részben az állatvédők közbenjárására - 100 kilogrammban határozták meg az általuk egyszerre maximálisan cipelhető terhet.
Cinque Terre: vegyél jegyet
Az UNESCO Világörökség listáján szereplő, olaszországi Cinque Terrében is muszáj volt korlátok közé szorítani a turizmust. A szűk utcákban évről évre milliók próbáltak meg elférni, sok bosszúságot okozva a helyieknek, és veszélyeztetve a gyönyörű vidéket is.
Bled sem hagyja magát
A népszerű és bájos szlovén város, a Júliai-Alpokban található Bled is küzd a turizmus növekedésével, bár itt egyelőre az előzőekhez képest kevésbé szigorú szabályozásra kell számítani. A Bledi-tó körüli sétány forgalmát korlátozzák csupán, új utakat és parkolókat építenek, fejlesztik a turisták tájékoztatását, és a biztonságnak is nagyobb figyelmet szentelnek.
Az emberek turistaként hatalmas csodákra és lenyűgöző szépségekre vágynak, ami viszont nem mindig egyezik meg a valósággal. Az utazás vége így akár csalódás is lehet.
Nemcsak Bled, de Velence, Míkonosz és Izland sem bír már a turistaáradattal.
Egy évtizede évente 800 hegymászó jutott fel Trolltunga sziklájára. Nyugat-Norvégiában, Odda város közelében található ez a gyönyörű természeti képződmény, egy 700 méter magasan a Ringedals-tó felé kinyúló, hatalmas kőnyelv. A turisztikai oldalakon, a Facebookon, az Instagramonaz elmúlt évtizedben járványszerűen terjedtek, a valóban lélegzet-elállító szépségű helyen készült fotók, és tavaly már 100 ezer turista vállalta a 10 órás hegyi túrát. Leginkább azért, hogy mindenki elkészítse a maga fotóját, „Én egyedül a veszélyes sziklán, alattam pedig a háborítatlan természet” - mottóval.
Jönnek rendesen
Évi százezer ember, ráadásul úgy, hogy a szikla csak néhány enyhébb hónapban megközelíthető. Könnyű kiszámolni, ha például négy hónapban, havi 25 ezer ember, majdnem napi ezer turista, vagyis percenként legalább egy ember elkészíti a maga fotóját. A szikla akkor is megtelt.
És valóban, a sziklánál óriási a tolongás. Egy 2015-ös sajnálatos haláleset (egy 24 éves ausztrál lány zuhant a mélybe) óta mára legalább nem rendezetlenül kóvályognak az emberek a sziklán, hanem szervezetten, egy-két órás sorban állás után mindenki elkészítheti a fotóját. Amely ugyan nagy rohanásban készült, de aztán majd úgy néz ki, mintha egyedül lett volna a túrázó a rengetegben - meséli Orosz Erika marketingszakember, aki azon túl, hogy maga is sokat utazik és fotózik, de közben blogot is ír a tömegturizmus veszélyeiről.
Bled is össztűz alatt
A jelenség ugyanis nem egyedülálló. A sokak által követett turisztikai weboldalak, advisorok és influencerek csodálatosan kidolgozott, megphotoshopolt fotói ugyan valójában idealizálnak és torzítanak, a legromantikusabb fotók helyszíneire tömegek indulnak meg, a borzalmas tolongás aztán a terület kizsákmányolásához vezet.
Míkonosz, a 86 négyzetkilométeres görög sziget óriási éjszakai életével és romantikus kilátásaival elképesztő turistaáradatot vonz, amelyet 25 taxis próbál kiszolgálni, természetesen teljesen sikertelenül.
Dél-Spanyolországban, a Costa del Sol tengerparton gomba módra nőnek ki a szállodák és az apartmanházak. Ha az egyhetes andalúziai turnusokba mindenki bele akarja préselni a gibraltári zöld majmok meglátogatását, akkor ott nagyon súlyos szűk keresztmetszet, kilométeres és több órás, mozdulatlan sorok alakulnak ki.
Hasonlóan aggasztó már a helyzet a városhatárok kiterjesztésére képtelen Velencében, A centro storicoban (a történelmi városközpontban) ma már csak 60 ezren laknak, pedig a 200 ezres városmag egykoron a világ legnépesebb városa volt. A központi városmag azonban élhetetlen és drága lett, aki két napra odatéved, az kifizeti a háromszoros árat az élelmiszerekért, viszont aki folyamatosan ott lakik, annak egyszerűen nem maradtak elérhető árú szolgáltatások. A város próbál védekezni, kitiltotta az óceánjárókat és nemrégiben bejelentette, hogy az egynapos turisták esetében belépődíjat vezet be.
Izlandon is nyomon követhető a változás. A sziget belső része ugyan még ma is szinte észrevétlen, de annyi turista fedezte fel a part menti körutat, hogy az elmúlt években a korábban vadregényes tájat mindenhol korlátokkal, járdákkal, kiépített látogatóhelyekkel látták el.
Feldobhatja bármi
Sajnos a példák napestig sorolhatók. Alex Dichter, a McKinsey turisztikai szakértője szerint nem az utazók számának a növekedése a probléma, hanem leginkább az, hogy az évről évre jelentkező pótlólagos turistamennyiség is ugyanazon szorongatott, vagy már kimerült desztinációk felé veszi az irányt. Az utazók figyelmének felkeltéséhez olykor elég egy-egy népszerű film, ilyen felkapott forgatási helyszín volt például Dubrovnik – Trónok harca, Új-Zéland – Gyűrűk ura, Thaiföld – A part.
Azzal, hogy Leonardo di Caprio főszereplésével 2000-ben leforgatták a Part című filmet, kimondták a halálos ítéletet a festői Maya-öbölre. A film után annyian akartak odamenni, hogy nem bírta a terület. Azóta Thaiföld hol határozatlan időre lezárja, hol megnyitja az öblöt, hogy esélyt adjon az ökoszisztéma regenerálódására.
Reszkető nagyvárosi had
Természetesen a turisták áradata nemcsak izolált természeti csodák, bővíthetetlen városrészek életét mérgezi, de egyes nagyvárosokét is. Barcelonában már a politikai színtérre is beszivárgott a probléma, a turistaellenes demonstrációkkal is tiltakozó helyi lakosság olyan városvezetést választott, amelyik ígéretet tett a helyzet megváltoztatására Amszterdam is fellép a fő bevételi forrását jelentő bulicsapatok ellen és immár komoly pénzbírsággal büntetik a hangosabban bulizókat. Az aréna jellegű óvárosi felépítésének köszönhetően egészen különleges Dubrovnikbanis elhatározták már a látogatószám korlátozását.
De hogy nőhetett ekkorára ez a szektor, mitől lett fenntarthatatlan az, ami korábban még működött? A turizmus egyre nagyobb számai valóban rémisztőek. Ez a legnagyobb iparág a világon, egymaga adja a világ GDP-jének 10 százalékát és minden tizedik munkahely is ebben a szektorban létesül.
Az idegenforgalom növekedésének sokáig hajlamosak voltunk csak a jó oldalát látni, a turizmus árnyoldalára figyelmeztető hangok inkább csak az elmúlt években erősödtek fel. Ekkor jelent meg és terjedt el az „overtourism” kifejezés, amely azt jelenti, hogy egy adott helyszín a kapacitásán túl is fogad látogatókat. A tömegturizmussal és a letarolással, kizsigereléssel sújtott városok és üdülőhelyek sora egyre nő.
Főleg Ázsiában nagyon gyorsan gyarapodik az a réteg, aki keresleti oldalról megjelent a turisztikai piacon. És közben a kínálati oldal is ugrásszerűen fejlődik, egyszerű az utazni vágyók dolga. Minden praktikus, és bár utazás-szervezés közben ezt biztosan nem így éljük meg, de valójában minden egyre olcsóbb is. Vannak fapados légitársaságok, booking.com, Airbnb, ár-összehasonlító appok, autókölcsönzők, utazási oldalak, annyi egyszerű szolgáltatás segíti az egyéni utazók boldogulását, hogy tényleg kényelmes dolgunk van.
Azért utazni buli
Attól persze, mert valami olcsó, még nem pattannának rá egymilliárdan, de természetesen utazni jó is. Az utazás a legintenzívebb élményképző. Ha egyszer jártunk egy hosszú hétvégén Szófiában, arra a három napra garantáltan jobban fogunk emlékezni, mint fél évre az otthoni környezetben. Orosz Erika szerint ráadásul hajtják erősítik is ezt a kedvtelésünket:
Egyre szaporodnak, az élet lehető legteljesebb megtapasztalására ösztönző, a világ sokszínűségét bemutató, így az utazásokat népszerűsítő médiaüzenetek.
A bakancslisták korát éljük: az útra kelők számának növekedésével egyre több az „utazós blog” és az „x számú hely, amit látnod kell, mielőtt feldobod a bakancsot” típusú cikk.
A világmárkák is beszálltak az utazás népszerűsítésébe, több világmárkának, a Volvo autónak, a Canon fényképezőgépeknek, vagy a Chloé Nomade parfüm globális szlogenje is erre az életérezésre aspirál, csomagolj össze és utazz el a világ másik végére csak azért, mert úgy akarod.
A közösségi médiában is érzékelhető, milyen felfokozott hangulat övezi a kipipálós utazást, ami ma leginkább arról szól, hogy még egy desztinációról mondhassuk el, hogy „megvolt”.
Mindent lenyelni nem kellene
A helyzet súlyosságát az is jól mutatja, hogy az UNWTO (World Tourism Organization) 2018-as szöuli konferenciája a fenntartható turizmust helyezte középpontba. De miként lehetne megfékezni a túlzott turizmus veszélyeit?
Hiszen a turizmus nemcsak a helyi gazdaságokat hajtja, hanem számos méretes gazdasági szektor, szállodaipar, légitársaságok, telefon-és kameragyártó cégek, taxitársaságok, étteremláncok) soha nem tapasztalt növekedését is táplálja. A turizmus megfékezésében tehát sokan ellenérdekeltek, talán ezért sincsenek sikeres megoldások a túlfogyasztás megfékezésére.
És bár lehet, hogy panaszkodnak a városlakók, mert idegenkednek a rengeteg turistától, de valójában a helyek is óriási összegeket ölnek a marketingbe, mindenki versenyez a tömegek figyelméért. A közösségi média és az utazási trendek kölcsönhatása is nyilvánvaló: a Facebookon, de leginkább az Instagramon minden tele van a szép helyeken készült szelfikkel, családi fotókkal és ezek után amolyan utazási brosúraként is használjuk a közösségi hálót, ezekről a platformokról merítjük az ötleteket a következő álomutazáshoz.
A fórumokon megjelenő, valószerűtlen szépségűre idealizált fotók alapján hozunk nagyon is valós döntéseket, ami után a csalódás kódolt, mert amikor megérkezünk, rájövünk, hogy ezek a helyek korántsem olyan érintetlen gyöngyszemek, mint amit a képek sugallnak, hanem tele van hozzánk hasonló „élményvadászokkal”. Ahogy Orosz Erika meséli, maga is gyakran tervezett utazásokat az Instagram alapján és sokszor csalódott. Ma már sokkal jobban szeret a helyiek ajánlásaira hagyatkozni és a turista-radaron kívül eső helyeket keresi.
A célok és a potenciális megoldások sokfélék lehetnek, de a javaslatok között szerepel a koncentráltság megszüntetése, a tömegek egészségesebb elosztása, a ma még fejletlenebb turisztikai desztinációkon az infrastruktúra fejlesztése, a kevésbé egyirányú tájékoztatás, a „demarketing”, illetve a fent bemutatott példákhoz hasonló korlátozások bevezetése.
(Index, 2019. április 27., Brückner Gergely írása, fotó: Orosz Erika)
Kevésbé menő a horvát tengerpart
Elmaradtak a júliusban várt tömegek a horvát tengerparton.
2018 júliusának elejétől 15-ig a vendégéjszakák száma egy százalékkal nőtt, míg a belföldi és külföldi vendég száma három százalékkal csökkent a tavalyi azonos időszakhoz képest – írja az Index a Vecernji list című horvát napilap nyomán.
A Horvát Turisztikai Szövetség (HTZ) abban bízik, hogy a foci-vb végével többen indulnak majd el nyaralni, és biztatja a turizmusból élőket, hogy nemsokára jönnek majd a vendégek. A lapnak nyilatkozó szakértők szerint viszont a foci-vb elég sovány kifogás a júliusi kezdéshez, és júniusban sem nőtt a vendégéjszakák száma tavalyhoz képest. Szerintük néhány turista a rossz időjárás miatt kerülte Horvátországot, a többséget viszont Törökország és Egyiptom szívta el, ezek a nyaralóhelyek ugyanis a vártnál korábban nyerték vissza a turisták bizalmát a korábbi terrortámadások után.
Törökország az idén rekordszámú turistára számít, többre, mint az eddigi csúcsnak számító, 2014-es 36,8 millió fő. 2018 elején már 35 százalékkal több turista ment Törökországba, mint 2017 első két hónapjában. A számok Egyiptomban is nőnek, tavaly 8,3 millió turista nyaralt ott
A nyilatkozók szerint azért az Adria nem lesz üres, de olyan szezonok jöhetnek, amikor nagyobb erőfeszítéseket kell tenni azért, hogy több turista nyaraljon a horvát tengerparton.
(Index, 2018. július 17.)
Minden tizedik centet a turizmus tol
A turizmus 10%-kal dobja meg a világgazdaság teljesítményét. És sokan élnek belőle.
A világ által megtermelt hazai össztermék (GDP) 10,4 százaléka származott tavaly a turizmusból, és az idegenforgalom biztosította minden tizedik munkavállaló megélhetését – írja a Világgazdaság, az Utazási és Turisztikai Világtanács (WTTC) kutatásáról szóló híradás alapján.
A londoni székhelyű nemzetközi turisztikai lobbiszervezet adatai szerint a turizmus 2017-ben 8.300 milliárd dollárral járult hozzá a globális GDP-hez. Ebből 2.700 milliárd dollárral az ázsiai-csendes óceáni térség részesedése a legnagyobb, majd Észak- és Dél-Amerika következik 2.200 milliárd, Európa 2.100 milliárd, Afrika és a Közel-Kelet pedig 402 milliárd dollárral.
A 2017-es rekordévben 4,6 százalékkal nőtt az idegenforgalmi szektor, jóval gyorsabb ütemben a világgazdaság 3 százalékos bővüléséhez képest.
Az ágazat hétmillió új munkahelyet teremtett, az összes új állás egyötöde jutott a szektorra. Az ágazati befektetések értéke 882 milliárd dollár volt, ami a világgazdaság összberuházásainak 4,5 százalékát tette ki.
Az előrejelzések szerint 2028-ra a turizmus 12,5 ezer milliárd dollárral járul hozzá a világ GDP-jéhez, ami közel 12 százalékos arányt jelent.
Magyarországon az idegenforgalom 2017-ben összességében 3000 milliárd forinttal (992 millió dollárral) járult hozzá a GDP-hez, ami 8 százalékos aránynak felel meg. A foglalkoztatottak 7,3 százalékának, 324 ezer embernek biztosított megélhetést.
(Világgazdaság, 2018. március 28.)
