élelmiszeráruda₪fogadó

Az időjárás nagyon megtréfálta a méhészeket

Kisebb lett a méztermés. 

Gyenge, közepes évet zárhatnak idén a hazai méhészek, írja a Magyar Idők. A korán érkezett felmelegedés miatt a mézelési időszak nagyon rövid volt, ráadásul szinte az egész évet végigkísérő folyamatos méhpusztulás is gondot okozott. Bár a minőséggel így sincs probléma, a mennyiség elmarad a megszokottól. Ráadásul az exportpiacokon az árak is alacsonyabbak, ami az ágazati szereplők megélhetését veszélyezteti.

Nehéz időszakát éli a hazai méhésztársadalom, az idén sem a mennyiségek, sem az árak nem alakultak kedvezően. Így összességében gyenge, közepes évet zárhatnak az ágazat szereplői. Bross Pétertől, az Országos Magyar Méhészeti Egyesület (OMME) elnöke szerint az időjárás nagyon megtréfálta a méhészeket.

A hirtelen jött tavaszi felmelegedés hatására már április közepén virágozni kezdett a repce, ám mivel két héttel korábban még fagypont alatt volt a hőmérséklet, a méhcsaládok igencsak legyengülve kezdték meg a szezont.

Ezt követően eddig nem látott gyorsasággal zajlott le a mézelési időszak. Míg az első növény, a repce április közepén indult, a szezon július tizedikén véget is ért. Emellett 2018-ban a korábbinál nagyobb mértékű méhpusztulást tapasztaltak az ágazat szereplői. Bross Péter szerint a magyar méhészek egyre jobban érzik a nagyüzemi mezőgazdaság egyik nagy hátrányát, az intenzív növényvédelmet. Június közepétől tömegével hullottak el a méhek.

– A kaptáron belül nagyon megcsappant a nektárhordó, úgynevezett gyűjtőméhek száma, ezért a méztermelés is elmaradt – fogalmazott a szakember. A kirívóan nagyszámú pusztulás miatt a hatóságok kiemelt ellenőrzést indítottak. Bár a végleges vizsgálati eredmények még nincsenek meg, Bross Péter szerint az előzetes adatokból megállapítható, hogy nem valamely betegség áll a probléma hátterében. – Az elhullott méhek vizsgálatakor nem találták betegség nyomát, így szinte biztosan kijelenthető, hogy a növényvédelem okozott pusztulást – emelte ki. Az, hogy konkrétan mely vegyszer, vagy milyen szerek együttes használta jelentette a veszélyforrást, még nem derült ki.

E tényezők miatt 2018-ban a megszokottnál kevesebb méz került ki a kaptárakból, a minőséggel azonban ebben a szezonban sem volt gond. A hazai ellátás biztosított, hiszen a magyar méhészetek egy jó évben a belső fogyasztás háromszorosát viszik piacra, de az idén is dupla annyit értékesíthetnek, mint amennyi itthon elfogy. Az állandó kínálatnak köszönhetően a hazai piacon az árak sem változnak, sem drágulásra, sem áresésre nem kell számítani.

A magyar méhészek megélhetését nagyban befolyásoló exportpiacokon azonban már korántsem ilyen jó a helyzet, a külföldi felvásárlók ugyanis nagyon nyomott árat kínálnak a mézért.

– Bár a gyenge forint révén jövedelmezőbbnek kellene lennie a kivitelnek, ez még sincs így, mivel a korábbinál jóval alacsonyabb áron veszik meg a mézet a külföldi felvásárlók – hívta fel a figyelmet Bross Péter. Majd megjegyezte: a világ méhésztársadalma döbbenten áll azelőtt, hogy mindenhol a méhcsaládok veszteségéről beszélnek, a nyári pusztulás ugyanis nem csak magyar jelenség, mégis alacsonyak az árak. A jelenséget elsősorban az Euró­pai Unióba tömegével áramló importméz okozza. Évente csaknem negyedmillió tonna méz érkezik a közösségbe, ebből százezer tonna Kínából.

Fotó: Kurucz Árpád

– A mézhamisítás világszerte óriási mértékeket ölt, ami az árakra is nagy hatással van – emelte ki az egyesület elnöke. Magyarországon a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal és az OMME folyamatosan ellenőrzi a forgalomba kerülő termékeket. Ennek alapján kijelenthető, hogy itthon csak természetes eredetű, magyar méz kapható a boltokban.

Az Európai Unió egészében azonban már más a helyzet. Nem véletlen, hogy a méhészek az elmúlt években számtalanszor kérték arra az Európai Bizottságot, hogy tegyen lépéseket a mézhamisítás megfékezésére. Az Euró­pai Parlament nemrég nagy többséggel elfogadta az Erdős Norbert fideszes EP-képviselő által beterjesztett mézjelentést.

Az EB azonban ennek ellenére azóta sem tette meg a megfelelő intézkedéseket. Bross Péter közölte: azt kell végre megértenie a bizottságnak, hogy nem egy marginális termékkörről van szó, hanem az egész mezőgazdaság alapját jelentő beporzás van veszélyben. Ha a méhész nem kap megfelelő pénzt a mézért, abba fogja hagyni a tevékenységét, s nem lesz, ami beporozza a növényeket.

(Magyar Idők, 2018. szeptember 8., Köpöncei Csilla írása)

 

Pusztulnak a méhek, de még nem tudni, miért

Tömegesen pusztulnak a méhek, megdrágul a méz.

A hazai 25-30 ezer tonnás méztermelés 2018-ban akár 5.000 tonnával is csökkenhet, írja a Népszava. Az élelmiszerbiztonsági hatóság is vizsgálja az okokat, de egyelőre nem tudni, pontosan mi történt.

A tömeges méhpusztulás megdrágíthatja a népszerű és egészséges élelmiszer, a méz árát. A legkeresettebb akácméz ára jelenleg kilónként 2.200-2.500, a szintén sokak által vásárolt vegyes virágméz átlagosan 1.500 forintba kerül. A különlegesebb mézek ára még ezeknél is magasabb lehet. A termeléskiesés miatt az árak tovább emelkedhetnek.

A tömeges méhpusztulásra már tavasszal több megyében is felfigyeltek a méhészek, de igazán csak júniusban vált egyértelművé, hogy baj van, amikor a méhészek kitelepültek a napraforgótáblák mellé. A néha előforduló mérgezéses esetektől eltérően a rovarok nem a kaptárakban, vagy azok környékén hullottak el. Becslések szerint kaptáranként a benne élő méhek átlagosan kétharmada tűnt el. A gazdák főként a napraforgóföldek mellett bukkantak rá az elpusztult méhekre. 

A tavaly őszi hivatalos összeírás szerint 20 ezren méhészkednek Magyarországon, s bár eltérő mértékben, a termelők felét érintette a kár - mondta a Népszavának Bross Péter, a 14 ezer tagot számláló Országos Magyar Méhészeti Egyesület elnöke.

Az egyesület hivatalosan is értesítette a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatalt (Nébih) a méhpusztulásról és a szaklaboratóriumokban megkezdték a rovartetemekből, a virágzó növényekből, a kukorica címeréből és a napraforgó tányérjából, valamint a begyűjtött talajból vett minták vizsgálatát a szervezet velencei laboratóriumában.

Ezidáig nem derült ki a különös tömeges méh halál oka. A napraforgótányérok már üresek, így azokból nem lehet megállapítani az estleges mérgezés eredetét. Nem zárható ki, hogy a szántókon a talajba jutott sok vegyszer valamelyike a ludas, de ez ma még nem bizonyított. Annyi kiderült, hogy a pusztulás ott volt nagyobb, ahol jól mézelt a napraforgó. Ez az olajos mag talajtípustól függően ugyanis eltérő mennyiségű és minőségű termést hoz. A méhészek pedig tudják, melyik talajtípuson ad több nektárt a napraforgó, a repce, vagy más szántóföldi növény. Így természetesen igyekeznek odatelepülni a kaptáraikkal. A legtöbb méh elhullást emiatt Jász-Nagykun-Szolnok, Hajdú-Bihar, Fejér, Csongrád és Békés megyéből jelentették, de ha kisebb mértékben is, más megyékből találkoztak hasonló gondokkal.

Az egyik bűnös: a neonikotinoid

Öt éve az Európai Unió három neonikotinoid - a Bayer-féle imidakloprid és klotianidin, valamint a Syngenta által kifejlesztett tiametoxám részleges tilalmát vezette be a méhek számára vonzó termények (repce, kukorica, napraforgó) esetén. A mostani döntés ezt a korábbi tilalmat terjeszti ki minden szabadföldi felhasználásra.

A Greenpeace Magyarország közölte, hogy az Európai Unió tagországainak többsége megszavazta három méhgyilkos rovarölő szer használatának gyakorlatilag teljes körű tilalmát. Csupán négy ország, köztük Magyarország szavazott a tilalom ellen, mellyel az agrovegyipari lobbi érdekeit helyezték a beporzórovarok, a környezet és az emberek védelmének érdekei elé. Nagy István agrárminiszter Tordai Bencének, a Párbeszéd országgyűlési képviselőjének a méhpusztulással kapcsolatos kérdésére válaszolva egyebek mellett kifejtette, hogy az EU-s tiltás hatására neonikotinoid típusú csávázó anyag helyett többszörös mennyiségű foszforsavésztert, vagy piretroidot fognak a gazdák kipermetezni állománykezelések formájában védekezésre. Ez pedig az egyéb rovarölő szerek mennyiségének drasztikus emelkedésével jelent agroökológiai kockázatot, továbbá az érintett növényi kultúrák termesztésének gazdaságosságára is hatással van.

A képviselő felvetette, hogy az Unió a tiltások mellett nyitva hagyott egy kiskaput. A közösségi rendelet ,,Növényvédelmi szükséghelyzetek" fejezetében lévő szükséghelyzeti engedélyek fejezete kiskapuként szolgál a nagyobb cégek számára, hogy olyan nem engedélyezett szereket is forgalmazzanak (például neonikotinoidokat), amelyek veszélyeztethetik a méhállományt. Hány engedélyt ilyen engedélyt adott ki a Nébih - tette fel a kérdést.

A miniszter elöljáróban hangsúlyozta, hogy az EU növényvédőszer engedélyezéssel kapcsolatos szabályozása világviszonylatban az egyik legszigorúbb. A  tagállamok, így Magyarország is különleges körülmények fennállása esetén (például olyan károsító jelenléte, amely más ésszerű eszközzel nem hárítható el) bizonyos növényvédőszerek korlátozott és ellenőrzött felhasználását lehetővé teszi a termelők részére. A szükséghelyzeti engedélykérelmeket előzetesesen értékelik, és döntenek a befogadásáról, vagy elutasításáról. A fő szempont az emberek és az állatok egészsége, valamint a környezet védelme - írja a miniszter. A kiadott szükséghelyzeti engedélyek naprakészen elérhetők a Nébih honlapján - tette hozzá.

Az ágazat termelési értéke évente eléri a 25 milliárd forintot. Az elhullás miatt legalább 3 milliárd forintos veszteséget kénytelen elkönyvelni eddig az ágazat, de ez összeg még emelkedhet. Egy termelő átlagosan 60 méhcsaláddal dolgozik, s tavasszal kaptár nélkül egy ilyen család értéke 35-40 ezer forint. Akácvirágzás után 20-25 ezer forint egy méhcsalád ára.

A méhcsaládok országosan átlagosan évi 25 kiló mézet készítenek. Aki csak helyben gyűjteti a nektárt ettől inkább kevesebbet, aki vándoroltatja a kaptárait, és jó évet zár, ennél többet is pergethet. A termelés egyharmada akác, egyharmada napraforgó, a fennmaradó harmad egyéb, mint hárs, repce, gesztenye, mustár, selyemkóró és más virágféle. A termelőket nemcsak a 8 ezer tonnás belső fogyasztás árualapjának drámai csökkenése sújtja, de a 15-25 ezer tonnás export teljesítése is veszélybe kerülhet.

A kivitel négyötöde négy országba, Németországba, Olaszországba, Franciaországba és Ausztriába irányul, de jut a magyar mézből Japánba is. Az exportpiacokon a pozíciók megőrzése azért is fontos, mert a sokkal gyengébb minőségű és jóval olcsóbb kínai mézzel is fel kell venni a hazai termelőknek a versenyt. A méhészek ezt a nyár végi veszteségüket már nehezen tudják enyhíteni, s a méhpusztulás a 2019-es teljesítményüket is rontja. Az egyesület szántóföldi kísérletekre protokollt dolgoz ki, hogy fölkészülhessenek a jövőben az idei súlyos méh elhullás megelőzésére. A méhek kiváló indikátorai a környezet állapotának, és már 10-15 éve jelezték, hogy baj van, de igazán súlyossá az utóbbi időben vált a helyzet. A méhek nemcsak Magyarországon, de Európában, sőt, a világ több pontján is megfogyatkoztak. Ukrajnában idén a méhcsaládok 70 százaléka károsodott a napraforgó virágzásakor, de Erdélyben is hasonló jelenségekről számoltak be. A méhek száma és állapota azonban nemcsak a méz miatt életbevágóan fontos, hanem a mezőgazdaság egyéb ágazataiban is. A gyümölcsösökben a beporzás nagy részét is ezek a rovarok végzik. Albert Einsteinnek tulajdonítják az a mondást, hogy ha eltűnnek a méhek, hamarosan követi őket az emberiség is.

Vizsgálati eredmény: lesz, jövőre

A Népszava kérdésére a Nébih azt írta, hogy a vizsgálat ki fog térni többek között a méhészetek méhegészségügyi állapotára (például az atkafertőzöttségre), az elmúlt időszak időjárási anomáliáira, a méhek gyógyászati kezelésére, és emellett természetesen a környéken található növényállományok, kultúrák növényvédelmi kezelésére. Az ország 14 megyéjéből összesen 28 méhmérgezéses esetet jelentettek be a gazdálkodók, és sokan a méhészeti egyesületen keresztül jelezték a problémát. A Nébih az OMME által rendelkezésre bocsájtott lista alapján már megkeresték a méhpusztulással érintett méhészeteket, és részletes adatszolgáltatás kértek a pusztulások körülményeiről.

Közben a megyei kormányhivatalok is megkezdték a helyszíni ellenőrzéseket, mintákat vettek laboratóriumi vizsgálatokhoz. A hatóság olyan méhészeteket is megkeres, ahol nem tapasztaltak pusztulást, hogy az ott nyert adatokat egyfajta kontrollként alkalmazhassa. Az eddigi eredmények elemzése még folyamatban van, és további vizsgálatokra van még szükség - írták. A vizsgálatok során nyert adatok elemzése sok időt vesz majd igénybe, ezért csak a jövő évben várhatók eredmények, következtetést levonni egyelőre korai. Általánosságban elmondható, hogy jelenleg nemzetközi szinten is foglalkoznak a méhcsaládok gyengülésével a nemzetközi szervezetek, valamint kutatók.

(Népszava, 2018. augusztus 17.)

 

Sok a silány, a hamis méz

Sok pollen és kevés víz kell bele. Az unió egész területén rengeteg hamisított mézet találnak az ellenőrzéseken, a szabályozás pedig laza.

A jelenleg hatályos irányelv szerint elegendő csupán azt feltüntetni, hogy egy méz uniós tagállamból, vagy unión kívüli országból származik. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) és az Országos Magyar Méhészeti Egyesület ezért szigorítást javasol: a gyártókat kötelezzék arra, hogy pontosan jelezzék a méz csomagolásán a származási helyét. Szerintük ezen túlmenően elő kell írni a méz egyértelmű azonosításának és a növényi eredet szerinti besorolásának követelményét is, írja a Világgazdaság.

Az európai élelmiszerkönyvben egyértelműen szabályozni kellene azt, hogy a méz csomagolásán pontosan szerepeljen, mely országokból származik, szemben a mostani irányelvvel, amely szerint az „EU-s tagországokból származó”, valamint „EU-n kívüli országokból származó” felirat is elegendő, mondta Győrffy Balázs, a NAK elnöke.

Kínából jön a legtöbb veszélyes méz

A Közös Európai Kutatóközpont ellenőrzései szerint az EU külső határain és az importőröknél vizsgált mézek 20 százaléka hamisított volt, a kifogásolt készítmények túlnyomó része pedig Kínából érkezett. Az ilyen termékekből hiányoznak a biológiailag értékes anyagok, és sokszor jó minőségű mézhez keverve jutnak forgalomba. Ezt a mai laboratóriumi technikával gyorsan ki lehet mutatni. Nemcsak a pontos összetevőket, de a pollenek alapján még azt is meg tudják mondani, hogy pontosan melyik országból származik az adott termék.

Bross Péter, az Országos Magyar Méhészeti Egyesület elnöke azt mondta: a méz keverésében többnyire Kínából és Dél-Amerikából származó mézet használnak fel az EU-ban, és ezzel nemcsak a fogyasztókat tévesztik meg, hanem a magyar és az uniós méztermelőket is kiszorítják a piacról, rontják exportlehetőségeiket. A Kínából származó méznek három éve még negyven százaléka volt hamisított, de a többi is olyan gyenge minőségű, hogy gyakorlatilag nem felelt meg a termék alapvető elvárásainak sem. Ma már valamivel szigorúbb a laborvizsgálat, de még így is minden ötödik üveg hamisított mézet tartalmaz. Alaposabb és szigorúbb elemzéssel ezeket is ki lehetne szűrni. A méz annál értékesebb, minél kevesebb benne a víz és minél több benne a pollen.

Felére csökkent a felvásárlási ár

Az uniós piacon, a boltok polcain található keverékmézek 20 százaléka készül Európában, 40 százaléka kínai, 40 százaléka pedig egyéb importból származik, jelentős része Délkelet-Ázsiából. Van olyan ország Európában, ahol a boltban kapható mézek 99 százaléka kínai. A NAK közreműködött az Erdős Norbert néppárti európai parlamenti képviselő jelentésének elkészítésében is, amely 2017 augusztus 31-én jutott az Európai Parlament mezőgazdasági és vidékfejlesztési bizottsága elé, és ott komoly támogatást kapott. Ennek értelmében az EP egységesen fel akar lépni a nemzetközi mézhamisítás és a méheket bizonyítottan károsító növényvédő szerek alkalmazása ellen is. Ez ugyanis nemcsak az egészségre veszélyes, a gazdaságra is káros: a nagy méztermelő tagállamokban a méz felvásárlási ára a 2016-os év végére a felére esett a 2014-es árakhoz képest.

Tudni kell mézet venni, ez is benne van

A méhészek azt mondják, a tudatosabb vásárlás is segít. Csak egy kis időt kell fordítani arra, hogy megismerjük a mézfajtákat. Kevés rutinnal is megkülönböztethetőek színük és állaguk alapján. Az akácméz nagyon világos és áttetsző, a repceméz a gyors kristályosodása folytán a kacsazsírra hasonlít, a napraforgómézben is pár hét alatt beindul a kétfázisú kristályosodás, ettől opálos a fénye.

A vegyes virágmézet a legnehezebb megkülönböztetni, mert sokféle lehet, de általában a többinél sötétebb színű. A fajtamézek nemcsak ránézésre, de ízben és illatban is különböznek. Az akácméz enyhén aromás, kevéssé savas, a repceméz nagyon édes, jellegzetes zamatú, a napraforgóméz savanykásan édes, a gesztenyeméz inkább kesernyés és nagyon karakteres ízű.

Sokat termelünk belőle, de keveset fogyasztunk

A méhészet a mezőgazdaság szerves része, hiszen a méhek beporzásától függ a növény­fajok 84 százaléka, az európai élelmiszergyártás 76 százaléka, mondta el Bross Péter.

Magyar­országon folyamatosan nő a méhészetek száma: jelenleg több mint 20 ezren foglalkoznak méhészettel, de a beszállítókkal együtt 100 ezer embert tart el ez az ágazat. A méhcsaládok száma meghaladja az egymilliót.

Ezt mutatja az úgynevezett méhsűrűség is, amely a négyzetkilométerenkénti méhcsaládszámról ad tájékoztatást: Magyarországon ez 12 méhcsalád/négyzetkilométer, ami a legmagasabb szám Európában. Ennek ellenére kevés mézet eszünk. Az éves 0,7 kilogrammos fejenkénti magyar átlag a nyugat-európai felhasználás harmadát is alig éri el.

A magyar méz biztonságos és kiváló

A hazai méztermés évente 25 ezer tonna körül alakul, és ebből mintegy 6 ezer tonna méz fogy el idehaza. Ebből adódóan 15-20 ezer tonna méz exportra jut, a legtöbb – 98 százaléka – az uniós országokban talál vevőre. A legtöbbet Olaszország vásárolja, majd Francia­ország következik, a harmadik helyen pedig Németország áll, de az osztrákok és a japánok is szeretik a magyar mézet. Az Európai Unió amúgy is a világ legnagyobb mézimportőre. A legtöbb mézet Spanyolország termeli, az unió méz­előállításának pedig mintegy 12 százaléka Magyarországon zajlik. Bross Péter elmondta: a nemrég lefolytatott magyar­országi mézvizsgálatok eredménye szerint 75 termelői és 43 bolti minta közül valamennyi magyar és természetes eredetű volt.

Az igazi méz

A méz teljesen természetes, értékes anyag, hetekig dolgoznak érte a méhek, csak védett, járművektől, vegyszerektől mentes területeken gyűjtik, nagy hozzáértés és sok kézműves munka kell hozzá, mire elkészül. Ezért aztán nem is lehet olcsó. Ha mégis túl olcsó mézzel találkozik, gyanakodjon!

A valódi mézek természetes tulajdonsága a kristályosodás, ez nem befolyásolja a minőségét. A hamisított méz nem, vagy csak sokkal lassabban kristályosodik, mint a többi. Ha a polcról levett üveg több hónapos mézet tartalmaz, de teljesen áttetsző, vagy nagyon folyékony, ne vegye meg!

Ha megvette, fogyasztásakor az árulja el a hamisítványt, hogy túl folyós és nem marad egyben, a folyadék alján, hanem nagyon gyorsan elegyedik vele.

Ha a két ujja között dörzsöli egy kicsit, a valódi méz felszívódik, a hamisított ellenben csak ragad és kenődik.

Cukorszirup a legnagyobb mézcsapda

Leggyakrabban úgy csapják be a fogyasztót, hogy kristálycukrot vízben feloldanak, majd felforralva megfelelő sűrűségű szirupot főznek belőle – ilyen szirupot egyébként rizsből is előállítanak –, és ezt egyszerűen hozzákeverik a valódi mézhez. Arányaiban ezzel a benne található értékes tápanyagok drasztikusan csökkennek. Gyakorlatilag színezett cukorszirupot kapunk méz helyett. Ezt azért nagyon nehéz észrevenni, mert a méz 80 százalékban maga is cukor. Persze nem répa­cukor, hanem fajtától függően különféle egyszerű és összetett cukrok egyedi keveréke. Laboratóriumban ugyanakkor könnyű kimutatni belőle a répacukrot. Hamisításnak számít az is, ha vizezik a mézet, vagy amikor cukorsziruppal etetik a méheket, hogy nagyobb hozamot érjenek el.

Szintén elterjedt formája a vásárlók becsapásának, hogy a magyar mézhez Kínából, vagy Dél-Amerikából származó, jóval olcsóbb, gyenge minőségű mézeket kevernek, és úgy adják el, hogy erre nem hívják fel a figyelmet.

Nemsokára jön a mézszezon

A méz a sejtek táplálásához szükséges minden anyagot tartalmaz, emellett természetes immunerősítő, baktériumölő, gyulladásgátló. Jótékony hatása a benne található 100-nál is több aromaanyagnak, 28-féle aminosavnak, 12-féle ásványi anyagnak, 10-féle szénhidrátnak, 8-féle vitaminnak, továbbá enzimeknek, szerves savaknak és baktériumölő anyagoknak köszönhető.

Mindegyik méz jót tesz, de a mézek összetevői között van különbség. Megfázásra például bármelyik méz jó választás, de az akácmézet tartják a leghatékonyabb segítségnek, kiemelkedő vitamin- és kalciumtartalma miatt is. Torokfájásra a napraforgóméz a legjobb, de akinek érzékeny a gyomra, ezzel vigyázzon, mert savat termel. Az akácméz és a repceméz is hatásosan fertőtlenít, ezért segíthet. Köhögésre legjobb a hársvirág méze, mert nemcsak hogy segít felszakítani a lerakódást, de izzasztó hatású is. Általános immunerősítésre pedig kitűnő választás a vegyes virágméz.

(Világgazdaság, 2017. szeptember 24.)

 

Veszélyes a hamis méz

Az egészségre is veszélyes lehet az ismeretlen eredetű, hamisított méz. ₪₪₪

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara és az Országos Magyar Méhészeti Egyesület egyértelmű eredetjelölési és a magyarországihoz hasonló nyomonkövetési rendszer bevezetését javasolja az Európai Unió számára, írja a Napi.hu.

A NAK azt javasolja, hogy a gyártók pontosan jelezzék a mézek csomagolásán a származás helyét, hiszen a mostani irányelv szerint elegendő csupán azt feltüntetni, hogy a termék uniós tagállamból, vagy uniós kívüli országból származik-e. Ezen túlmenően egyértelművé kell tenni a mézek azonosítását és a növényi eredet szerinti besorolását is.

A NAK a méhészet rangjának és finanszírozásának emelését is javasolja és támogatja, hogy a 2020 utáni Közös Agrárpolitikába kerüljön be a méhcsaládszámon alapuló közvetlen támogatás. Dolgoznak emellett méhészeket segítő mobilalkalmazás létrehozásán, az OMME-vel pedig közös munkacsoportot hoznak létre az aktuális teendők áttekintésére és kampányokat szerveznek annak érdekében, hogy emelkedjen a mézfogyasztás Magyarországon. Az évi 0,7 kilogrammos fejenkénti magyar átlag a nyugat-európai felhasználás harmadát is alig éri el.

A Közös Európai Kutatóközpont ellenőrzésein az EU külső határain és az importőröknél vizsgált mézek 20 százaléka hamisított volt, a kifogásolt készítmények túlnyomó része Kínából érkezett. Az ilyen termékekből hiányoznak a biológiailag értékes anyagok és sokszor jó minőségű mézhez keverve jutnak forgalomba.

A méhészet a mezőgazdaság szerves része, hiszen a méhek beporzásától függ a növényfajok 84 százalékának sorsa és az európai élelmiszergyártás háromnegyede.

(Napi.hu, 2017. szeptember 6.)

 

Mézpiaci kerengő

Kiszűrni nehéz. És csökkennek az árak is, a termelők bánatára. Jönnek az újak is, közben kevernek a kínaiak.

Elöntötte Európát és Amerikát is a hamis méz, új országok jutottak a mézhatalmak élmezőnyébe, ráadásul folyamatosan csökkennek a mézárak, ami a magyar termelőknek is fájdalmas, hívta fel a figyelmet a Takarékbank Agrár Központja.

Fájó pont, hogy egyelőre még nincs elfogadott módszer az úgynevezett a hamis méz kiszűrésére.

A 2015. évi termés mintegy 1000 tonnával jobb lett, mint a 2014-es igen tragikus méretű magyar méztermelés. Az ágazat exportorientált, viszont a nemzetközi piaci helyzet miatt jelentősen csökkennek a mézárak, ami a fogyasztónak jó, de a mélyére ásva kiderül, hogy a világon egyre több a kétes eredetű méz.

A méz iránti kereslet napjainkban világszerte és az Európai Unióban is növekszik. Sajnos azonban olyan méreteket öltött a méz hamisítása, így felértékelődnek a közvetlen termelői kapcsolatok, amellyel leginkább biztonsággal lehet mézhez jutni. A hamis viszont olcsóbb.

A világ egyik legnagyobb mézimportőre egyébként az Egyesült Államok, ahol az elmúlt években gyakorlatilag lecserélődött a beszállító országok névsora. Míg korábban Argentína, Brazília, Uruguay és Chile volt az, ahonnan az amerikaiak a mézet vették, most Thaiföld, Tajvan, India és Ukrajna jelent meg óriási mézmennyiségekkel a piacon.

A kínaiak állítólag egy új technológiát dolgoztak ki, amivel eltüntetik a méz azonosíthatóságát adó összetételeket, a virágport, a szermaradványokat és egyéb, a méz meghatározására alkalmas elemeket. Az úgynevezett gyantatechnológiával készült méz elöntötte a világpiacot. Nagyon jellegtelen mézről van szó, amiről nem lehet megállapítani, honnan származik. Ráadásul ez a technológia világosítja a mézet, tehát egy magasabb árkategóriának megfelelő világos méz keletkezik, ami teljesen összezavarta világpiacot. Ezért hiába termett magyar akácmézből több tavaly, mint egy évvel korábban, mégis nagy bajban vannak a termelők, mert megállt a piacuk.

Kifejlesztés alatt áll egy vizsgálati módszer, a mágneses magrezonancia, amely alkalmas lehet a gyantaszűrt mézek kiszűrésére, ezt a mérést kell általánossá és elfogadottá tenni, hogy kiderüljön, manipulált mézről van szó vagy sem. Az európai méztermelők érdeke, hogy ez a mérés általánossá váljon és feltétele legyen a forgalomba hozatalnak. Na de addig, kérdezhetjük.

(Inforádió, 2016. február 18.)

 

Mézpiaci keserű

Sok az import a hazai termelők szerint, mások drágállják a magyar mézet.

Sok az importméz a boltok polcain, az Európai Unióból és unión kívülről egyaránt hoznak be a szállítók. Az egyik hazai cég 2014-ben kevés méz termett itthon, ráadásul a hazai méz drága. A méhészeti egyesület szerint viszont nincs hiány, az importtermék vásárlása ugyanakkor szerintük kockázatos a vásárlóknak.

Hiába számít hazánk méznagyhatalomnak Európában, mégis jelentős mennyiségű importtermék jutott az országba az elmúlt időszakban. Egyes becslések szerint napjainkban már az itthon eladott méz fele a külpiacokról származik, többségében mézkeverék. Ennek oka egyes méhészek szerint, hogy 2014-ben annyira kevés méz termett Magyarországon, hogy az a hazai piacnak nem elég. A magyar méz november-december tájékán eltűnt Magyarországról, a nyugati országok nagy cégei jó áron felvásárolták a termelőktől.

A világ minden tájáról szállítanak Magyarországra mézt, így kínai, brazil, argentin és mexikói terméket is vásárolhat a hazai fogyasztó. Ezek a mézek komoly vizsgálaton esnek át, mielőtt átlépik az unió határait, így a minőségükkel elvileg nem lehet probléma. Szakemberek szerint a magyar méz drága, a kereskedelmi forgalomban hozzávetőlegesen 4500 forintba kerül kilónként, a hazai fogyasztóknak ez sok.

Az Országos Magyar Méhészeti Egyesület szerint 2014-ben 17 ezer tonna méz termett Magyarországon, ami az egy főre jutó nyolcvandekányi fogyasztás mellett bőven fedezi a hazai igényeket, így nincs hiány a magyar mézből, remek minőségben és elérhető áron megvásárolható. Az egyesület szerint az importmézzel jelentős kockázatot vállalnak a vásárlók, az uniós rendeletek adta szabadság miatt ugyanis még azt sem lehet tudni pontosan, hogy melyik országból, országokból származik a termék. A legtöbb importterméken ugyanis az EU-s és EU-n kívüli országok mézkeveréke felirat olvasható.

Az importtermékek közül a legtöbb aggály korábban a kínai mézet övezte. A szakértők szerint a minősége nem hasonlítható a hazaiéhoz, emellett az élelmiszer-biztonsági kockázatok is jelentősek egy Távol-Keletről érkező áru esetében. Néhány évvel korábban egy északkelet-kínai helyi lap írta meg, hogy a térségben kapható méz hatvan-hetven százaléka hamisnak számít. A lap szerint a méz hamisítása Kínában „nyílt titok” az iparágon belül, a méztermelők cukorszirupot kevernek a mézbe, ami így jelentősen olcsóbb lesz, mint a tiszta méz.

Vizsgálat is folyik már a mézpiacon. A Baranya Megyei Állat-egészségügyi és Élelmiszer-ellenőrző Hivatala egy bejelentés nyomán azt vizsgálja, hogy az egyik méz palackján gyártási országként Magyarországot nevezik meg, miközben származási helyként ugyanakkor az EU-s és nem EU országokat jelölték meg. A bejelentő szerint a magyar gyártási hely feltüntetésével a forgalmazó megtévesztheti a fogyasztót. A Baranya megyei hatóság tájékoztatása szerint a nyomon követési vizsgálat során egyelőre a termék származási helyét vizsgálják, ha az így kapott eredmények indokolttá teszik, akkor a méz összetételét is elemezni fogják.

(Magyar Nemzet, 2015. március 24.)

 

Mézesbödönben a szorgos méhek gyümölcse

Magyarországon 22-25 ezer tonna mézet termelnek évente.

A magyar méztermelés árbevétele éves szinten mintegy 60 milliárd forint, kilogrammonkénti 3 eurós átlagár mellett. A növények megporzásával, a számszerűsíthető bevételen túl a méhek a nemzetgazdaságnak további hasznot is hoznak.

Az árbevétel mintegy 73 százaléka származik a kivitelből. Az elmúlt évben 17-18 ezer tonna magyar származású mézet értékesítettek külföldön. A legfontosabb külföldi piacok az Európai Unión belül Olaszország, Németország, Franciaország, és az Egyesült Királyság.

Ma Magyarországon mintegy 1,1 millió méhcsalád él, és velük 20 ezer méhész foglalkozik. Az Országos Magyar Méhészeti Egyesületnek 12 ezer méhész a tagja. A hazai méhcsaládok 80 százalékát az OMME-tagsággal rendelkező méhészek tartják.

Az ágazat 2007–2010. között 3,1 milliárd, 2010–2013. között pedig 3,5 milliárd forint támogatást kapott. A 2013–2017-es időszakban a támogatás összege 4,2 milliárd forintnak megfelelő euró. Mindebből az uniós és a nemzeti rész aránya 50-50 százalék.

A megtermelt hazai mézmennyiség 40-60 százaléka akácméz, ez a legkeresettebb. Az akácvirágzás a csúcstermelés időszaka. Európa akácerdeinek 50 százaléka Magyarországon található. Emellett jelentős még a hársméz, a selyemfűméz, a gesztenyeméz, a napraforgóméz előállítása is.

Napjainkban már egyre keresettebb a repce-, a mustár-, az olajretek-, a koriander-, a facélia- és a gyógynövényméz is.

(Magyar Nemzet, 2013. április 30.)

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.