élelmiszeráruda₪fogadó

Sok a silány, a hamis méz

Sok pollen és kevés víz kell bele. Az unió egész területén rengeteg hamisított mézet találnak az ellenőrzéseken, a szabályozás pedig laza. 

A jelenleg hatályos irányelv szerint elegendő csupán azt feltüntetni, hogy egy méz uniós tagállamból, vagy unión kívüli országból származik. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) és az Országos Magyar Méhészeti Egyesület ezért szigorítást javasol: a gyártókat kötelezzék arra, hogy pontosan jelezzék a méz csomagolásán a származási helyét. Szerintük ezen túlmenően elő kell írni a méz egyértelmű azonosításának és a növényi eredet szerinti besorolásának követelményét is, írja a Világgazdaság.

Az európai élelmiszerkönyvben egyértelműen szabályozni kellene azt, hogy a méz csomagolásán pontosan szerepeljen, mely országokból származik, szemben a mostani irányelvvel, amely szerint az „EU-s tagországokból származó”, valamint „EU-n kívüli országokból származó” felirat is elegendő, mondta Győrffy Balázs, a NAK elnöke.

Kínából jön a legtöbb veszélyes méz

A Közös Európai Kutatóközpont ellenőrzései szerint az EU külső határain és az importőröknél vizsgált mézek 20 százaléka hamisított volt, a kifogásolt készítmények túlnyomó része pedig Kínából érkezett. Az ilyen termékekből hiányoznak a biológiailag értékes anyagok, és sokszor jó minőségű mézhez keverve jutnak forgalomba. Ezt a mai laboratóriumi technikával gyorsan ki lehet mutatni. Nemcsak a pontos összetevőket, de a pollenek alapján még azt is meg tudják mondani, hogy pontosan melyik országból származik az adott termék.

Bross Péter, az Országos Magyar Méhészeti Egyesület elnöke azt mondta: a méz keverésében többnyire Kínából és Dél-Amerikából származó mézet használnak fel az EU-ban, és ezzel nemcsak a fogyasztókat tévesztik meg, hanem a magyar és az uniós méztermelőket is kiszorítják a piacról, rontják exportlehetőségeiket. A Kínából származó méznek három éve még negyven százaléka volt hamisított, de a többi is olyan gyenge minőségű, hogy gyakorlatilag nem felelt meg a termék alapvető elvárásainak sem. Ma már valamivel szigorúbb a laborvizsgálat, de még így is minden ötödik üveg hamisított mézet tartalmaz. Alaposabb és szigorúbb elemzéssel ezeket is ki lehetne szűrni. A méz annál értékesebb, minél kevesebb benne a víz és minél több benne a pollen.

Felére csökkent a felvásárlási ár

Az uniós piacon, a boltok polcain található keverékmézek 20 százaléka készül Európában, 40 százaléka kínai, 40 százaléka pedig egyéb importból származik, jelentős része Délkelet-Ázsiából. Van olyan ország Európában, ahol a boltban kapható mézek 99 százaléka kínai. A NAK közreműködött az Erdős Norbert néppárti európai parlamenti képviselő jelentésének elkészítésében is, amely 2017 augusztus 31-én jutott az Európai Parlament mezőgazdasági és vidékfejlesztési bizottsága elé, és ott komoly támogatást kapott. Ennek értelmében az EP egységesen fel akar lépni a nemzetközi mézhamisítás és a méheket bizonyítottan károsító növényvédő szerek alkalmazása ellen is. Ez ugyanis nemcsak az egészségre veszélyes, a gazdaságra is káros: a nagy méztermelő tagállamokban a méz felvásárlási ára a 2016-os év végére a felére esett a 2014-es árakhoz képest.

Tudni kell mézet venni, ez is benne van

A méhészek azt mondják, a tudatosabb vásárlás is segít. Csak egy kis időt kell fordítani arra, hogy megismerjük a mézfajtákat. Kevés rutinnal is megkülönböztethetőek színük és állaguk alapján. Az akácméz nagyon világos és áttetsző, a repceméz a gyors kristályosodása folytán a kacsazsírra hasonlít, a napraforgómézben is pár hét alatt beindul a kétfázisú kristályosodás, ettől opálos a fénye.

A vegyes virágmézet a legnehezebb megkülönböztetni, mert sokféle lehet, de általában a többinél sötétebb színű. A fajtamézek nemcsak ránézésre, de ízben és illatban is különböznek. Az akácméz enyhén aromás, kevéssé savas, a repceméz nagyon édes, jellegzetes zamatú, a napraforgóméz savanykásan édes, a gesztenyeméz inkább kesernyés és nagyon karakteres ízű.

Sokat termelünk belőle, de keveset fogyasztunk

A méhészet a mezőgazdaság szerves része, hiszen a méhek beporzásától függ a növény­fajok 84 százaléka, az európai élelmiszergyártás 76 százaléka, mondta el Bross Péter.

Magyar­országon folyamatosan nő a méhészetek száma: jelenleg több mint 20 ezren foglalkoznak méhészettel, de a beszállítókkal együtt 100 ezer embert tart el ez az ágazat. A méhcsaládok száma meghaladja az egymilliót.

Ezt mutatja az úgynevezett méhsűrűség is, amely a négyzetkilométerenkénti méhcsaládszámról ad tájékoztatást: Magyarországon ez 12 méhcsalád/négyzetkilométer, ami a legmagasabb szám Európában. Ennek ellenére kevés mézet eszünk. Az éves 0,7 kilogrammos fejenkénti magyar átlag a nyugat-európai felhasználás harmadát is alig éri el.

 
A magyar méz biztonságos és kiváló

A hazai méztermés évente 25 ezer tonna körül alakul, és ebből mintegy 6 ezer tonna méz fogy el idehaza. Ebből adódóan 15-20 ezer tonna méz exportra jut, a legtöbb – 98 százaléka – az uniós országokban talál vevőre. A legtöbbet Olaszország vásárolja, majd Francia­ország következik, a harmadik helyen pedig Németország áll, de az osztrákok és a japánok is szeretik a magyar mézet. Az Európai Unió amúgy is a világ legnagyobb mézimportőre. A legtöbb mézet Spanyolország termeli, az unió méz­előállításának pedig mintegy 12 százaléka Magyarországon zajlik. Bross Péter elmondta: a nemrég lefolytatott magyar­országi mézvizsgálatok eredménye szerint 75 termelői és 43 bolti minta közül valamennyi magyar és természetes eredetű volt.

Az igazi méz

A méz teljesen természetes, értékes anyag, hetekig dolgoznak érte a méhek, csak védett, járművektől, vegyszerektől mentes területeken gyűjtik, nagy hozzáértés és sok kézműves munka kell hozzá, mire elkészül. Ezért aztán nem is lehet olcsó. Ha mégis túl olcsó mézzel találkozik, gyanakodjon!
 

A valódi mézek természetes tulajdonsága a kristályosodás, ez nem befolyásolja a minőségét. A hamisított méz nem, vagy csak sokkal lassabban kristályosodik, mint a többi. Ha a polcról levett üveg több hónapos mézet tartalmaz, de teljesen áttetsző, vagy nagyon folyékony, ne vegye meg!

Ha megvette, fogyasztásakor az árulja el a hamisítványt, hogy túl folyós és nem marad egyben, a folyadék alján, hanem nagyon gyorsan elegyedik vele.

Ha a két ujja között dörzsöli egy kicsit, a valódi méz felszívódik, a hamisított ellenben csak ragad és kenődik.

Cukorszirup a legnagyobb mézcsapda

Leggyakrabban úgy csapják be a fogyasztót, hogy kristálycukrot vízben feloldanak, majd felforralva megfelelő sűrűségű szirupot főznek belőle – ilyen szirupot egyébként rizsből is előállítanak –, és ezt egyszerűen hozzákeverik a valódi mézhez. Arányaiban ezzel a benne található értékes tápanyagok drasztikusan csökkennek. Gyakorlatilag színezett cukorszirupot kapunk méz helyett. Ezt azért nagyon nehéz észrevenni, mert a méz 80 százalékban maga is cukor. Persze nem répa­cukor, hanem fajtától függően különféle egyszerű és összetett cukrok egyedi keveréke. Laboratóriumban ugyanakkor könnyű kimutatni belőle a répacukrot. Hamisításnak számít az is, ha vizezik a mézet, vagy amikor cukorsziruppal etetik a méheket, hogy nagyobb hozamot érjenek el.

Szintén elterjedt formája a vásárlók becsapásának, hogy a magyar mézhez Kínából, vagy Dél-Amerikából származó, jóval olcsóbb, gyenge minőségű mézeket kevernek, és úgy adják el, hogy erre nem hívják fel a figyelmet.

Nemsokára jön a mézszezon

A méz a sejtek táplálásához szükséges minden anyagot tartalmaz, emellett természetes immunerősítő, baktériumölő, gyulladásgátló. Jótékony hatása a benne található 100-nál is több aromaanyagnak, 28-féle aminosavnak, 12-féle ásványi anyagnak, 10-féle szénhidrátnak, 8-féle vitaminnak, továbbá enzimeknek, szerves savaknak és baktériumölő anyagoknak köszönhető.

Mindegyik méz jót tesz, de a mézek összetevői között van különbség. Megfázásra például bármelyik méz jó választás, de az akácmézet tartják a leghatékonyabb segítségnek, kiemelkedő vitamin- és kalciumtartalma miatt is. Torokfájásra a napraforgóméz a legjobb, de akinek érzékeny a gyomra, ezzel vigyázzon, mert savat termel. Az akácméz és a repceméz is hatásosan fertőtlenít, ezért segíthet. Köhögésre legjobb a hársvirág méze, mert nemcsak hogy segít felszakítani a lerakódást, de izzasztó hatású is. Általános immunerősítésre pedig kitűnő választás a vegyes virágméz.

(Világgazdaság, 2017. szeptember 24.)

 

Veszélyes a hamis méz

Az egészségre is veszélyes lehet az ismeretlen eredetű, hamisított méz. ₪₪₪

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara és az Országos Magyar Méhészeti Egyesület egyértelmű eredetjelölési és a magyarországihoz hasonló nyomonkövetési rendszer bevezetését javasolja az Európai Unió számára, írja a Napi.hu.

A NAK azt javasolja, hogy a gyártók pontosan jelezzék a mézek csomagolásán a származás helyét, hiszen a mostani irányelv szerint elegendő csupán azt feltüntetni, hogy a termék uniós tagállamból, vagy uniós kívüli országból származik-e. Ezen túlmenően egyértelművé kell tenni a mézek azonosítását és a növényi eredet szerinti besorolását is.

A NAK a méhészet rangjának és finanszírozásának emelését is javasolja és támogatja, hogy a 2020 utáni Közös Agrárpolitikába kerüljön be a méhcsaládszámon alapuló közvetlen támogatás. Dolgoznak emellett méhészeket segítő mobilalkalmazás létrehozásán, az OMME-vel pedig közös munkacsoportot hoznak létre az aktuális teendők áttekintésére és kampányokat szerveznek annak érdekében, hogy emelkedjen a mézfogyasztás Magyarországon. Az évi 0,7 kilogrammos fejenkénti magyar átlag a nyugat-európai felhasználás harmadát is alig éri el.

A Közös Európai Kutatóközpont ellenőrzésein az EU külső határain és az importőröknél vizsgált mézek 20 százaléka hamisított volt, a kifogásolt készítmények túlnyomó része Kínából érkezett. Az ilyen termékekből hiányoznak a biológiailag értékes anyagok és sokszor jó minőségű mézhez keverve jutnak forgalomba.

A méhészet a mezőgazdaság szerves része, hiszen a méhek beporzásától függ a növényfajok 84 százalékának sorsa és az európai élelmiszergyártás háromnegyede.

(Napi.hu, 2017. szeptember 6.)

 

Mézpiaci kerengő

Kiszűrni nehéz. És csökkennek az árak is, a termelők bánatára. Jönnek az újak is, közben kevernek a kínaiak.

Elöntötte Európát és Amerikát is a hamis méz, új országok jutottak a mézhatalmak élmezőnyébe, ráadásul folyamatosan csökkennek a mézárak, ami a magyar termelőknek is fájdalmas, hívta fel a figyelmet a Takarékbank Agrár Központja.

Fájó pont, hogy egyelőre még nincs elfogadott módszer az úgynevezett a hamis méz kiszűrésére.

A 2015. évi termés mintegy 1000 tonnával jobb lett, mint a 2014-es igen tragikus méretű magyar méztermelés. Az ágazat exportorientált, viszont a nemzetközi piaci helyzet miatt jelentősen csökkennek a mézárak, ami a fogyasztónak jó, de a mélyére ásva kiderül, hogy a világon egyre több a kétes eredetű méz.

A méz iránti kereslet napjainkban világszerte és az Európai Unióban is növekszik. Sajnos azonban olyan méreteket öltött a méz hamisítása, így felértékelődnek a közvetlen termelői kapcsolatok, amellyel leginkább biztonsággal lehet mézhez jutni. A hamis viszont olcsóbb.

A világ egyik legnagyobb mézimportőre egyébként az Egyesült Államok, ahol az elmúlt években gyakorlatilag lecserélődött a beszállító országok névsora. Míg korábban Argentína, Brazília, Uruguay és Chile volt az, ahonnan az amerikaiak a mézet vették, most Thaiföld, Tajvan, India és Ukrajna jelent meg óriási mézmennyiségekkel a piacon.

A kínaiak állítólag egy új technológiát dolgoztak ki, amivel eltüntetik a méz azonosíthatóságát adó összetételeket, a virágport, a szermaradványokat és egyéb, a méz meghatározására alkalmas elemeket. Az úgynevezett gyantatechnológiával készült méz elöntötte a világpiacot. Nagyon jellegtelen mézről van szó, amiről nem lehet megállapítani, honnan származik. Ráadásul ez a technológia világosítja a mézet, tehát egy magasabb árkategóriának megfelelő világos méz keletkezik, ami teljesen összezavarta világpiacot. Ezért hiába termett magyar akácmézből több tavaly, mint egy évvel korábban, mégis nagy bajban vannak a termelők, mert megállt a piacuk.

Kifejlesztés alatt áll egy vizsgálati módszer, a mágneses magrezonancia, amely alkalmas lehet a gyantaszűrt mézek kiszűrésére, ezt a mérést kell általánossá és elfogadottá tenni, hogy kiderüljön, manipulált mézről van szó vagy sem. Az európai méztermelők érdeke, hogy ez a mérés általánossá váljon és feltétele legyen a forgalomba hozatalnak. Na de addig, kérdezhetjük.

(Inforádió, 2016. február 18.)

 

Mézpiaci keserű

Sok az import a hazai termelők szerint, mások drágállják a magyar mézet.

Sok az importméz a boltok polcain, az Európai Unióból és unión kívülről egyaránt hoznak be a szállítók. Az egyik hazai cég 2014-ben kevés méz termett itthon, ráadásul a hazai méz drága. A méhészeti egyesület szerint viszont nincs hiány, az importtermék vásárlása ugyanakkor szerintük kockázatos a vásárlóknak.

Hiába számít hazánk méznagyhatalomnak Európában, mégis jelentős mennyiségű importtermék jutott az országba az elmúlt időszakban. Egyes becslések szerint napjainkban már az itthon eladott méz fele a külpiacokról származik, többségében mézkeverék. Ennek oka egyes méhészek szerint, hogy 2014-ben annyira kevés méz termett Magyarországon, hogy az a hazai piacnak nem elég. A magyar méz november-december tájékán eltűnt Magyarországról, a nyugati országok nagy cégei jó áron felvásárolták a termelőktől.

A világ minden tájáról szállítanak Magyarországra mézt, így kínai, brazil, argentin és mexikói terméket is vásárolhat a hazai fogyasztó. Ezek a mézek komoly vizsgálaton esnek át, mielőtt átlépik az unió határait, így a minőségükkel elvileg nem lehet probléma. Szakemberek szerint a magyar méz drága, a kereskedelmi forgalomban hozzávetőlegesen 4500 forintba kerül kilónként, a hazai fogyasztóknak ez sok.

Az Országos Magyar Méhészeti Egyesület szerint 2014-ben 17 ezer tonna méz termett Magyarországon, ami az egy főre jutó nyolcvandekányi fogyasztás mellett bőven fedezi a hazai igényeket, így nincs hiány a magyar mézből, remek minőségben és elérhető áron megvásárolható. Az egyesület szerint az importmézzel jelentős kockázatot vállalnak a vásárlók, az uniós rendeletek adta szabadság miatt ugyanis még azt sem lehet tudni pontosan, hogy melyik országból, országokból származik a termék. A legtöbb importterméken ugyanis az EU-s és EU-n kívüli országok mézkeveréke felirat olvasható.

Az importtermékek közül a legtöbb aggály korábban a kínai mézet övezte. A szakértők szerint a minősége nem hasonlítható a hazaiéhoz, emellett az élelmiszer-biztonsági kockázatok is jelentősek egy Távol-Keletről érkező áru esetében. Néhány évvel korábban egy északkelet-kínai helyi lap írta meg, hogy a térségben kapható méz hatvan-hetven százaléka hamisnak számít. A lap szerint a méz hamisítása Kínában „nyílt titok” az iparágon belül, a méztermelők cukorszirupot kevernek a mézbe, ami így jelentősen olcsóbb lesz, mint a tiszta méz.

Vizsgálat is folyik már a mézpiacon. A Baranya Megyei Állat-egészségügyi és Élelmiszer-ellenőrző Hivatala egy bejelentés nyomán azt vizsgálja, hogy az egyik méz palackján gyártási országként Magyarországot nevezik meg, miközben származási helyként ugyanakkor az EU-s és nem EU országokat jelölték meg. A bejelentő szerint a magyar gyártási hely feltüntetésével a forgalmazó megtévesztheti a fogyasztót. A Baranya megyei hatóság tájékoztatása szerint a nyomon követési vizsgálat során egyelőre a termék származási helyét vizsgálják, ha az így kapott eredmények indokolttá teszik, akkor a méz összetételét is elemezni fogják.

(Magyar Nemzet, 2015. március 24.)

 

Mézesbödönben a szorgos méhek gyümölcse

Magyarországon 22-25 ezer tonna mézet termelnek évente.

A magyar méztermelés árbevétele éves szinten mintegy 60 milliárd forint, kilogrammonkénti 3 eurós átlagár mellett. A növények megporzásával, a számszerűsíthető bevételen túl a méhek a nemzetgazdaságnak további hasznot is hoznak.

Az árbevétel mintegy 73 százaléka származik a kivitelből. Az elmúlt évben 17-18 ezer tonna magyar származású mézet értékesítettek külföldön. A legfontosabb külföldi piacok az Európai Unión belül Olaszország, Németország, Franciaország, és az Egyesült Királyság.

Ma Magyarországon mintegy 1,1 millió méhcsalád él, és velük 20 ezer méhész foglalkozik. Az Országos Magyar Méhészeti Egyesületnek 12 ezer méhész a tagja. A hazai méhcsaládok 80 százalékát az OMME-tagsággal rendelkező méhészek tartják.

Az ágazat 2007–2010. között 3,1 milliárd, 2010–2013. között pedig 3,5 milliárd forint támogatást kapott. A 2013–2017-es időszakban a támogatás összege 4,2 milliárd forintnak megfelelő euró. Mindebből az uniós és a nemzeti rész aránya 50-50 százalék.

A megtermelt hazai mézmennyiség 40-60 százaléka akácméz, ez a legkeresettebb. Az akácvirágzás a csúcstermelés időszaka. Európa akácerdeinek 50 százaléka Magyarországon található. Emellett jelentős még a hársméz, a selyemfűméz, a gesztenyeméz, a napraforgóméz előállítása is.

Napjainkban már egyre keresettebb a repce-, a mustár-, az olajretek-, a koriander-, a facélia- és a gyógynövényméz is.

(Magyar Nemzet, 2013. április 30.)

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.