kirakat₪láz

Budapesten alig veszik a lakást

A korábbiakhoz képest. Nagyot fékezett a lakáspiac. 

Kevesebb mint 10 ezer használt lakás talált gazdára 2019 első félévében Budapesten, ez jelentős, 46 százalékos visszaesés az egy évvel korábbihoz képest a hivatalos adatok alapján, írja a Napi.hu.

A fővárosi használt lakások átlagos 720 ezer forintos kínálati négyzetméterára május óta stagnálva elérte a tetőpontot, ami pedig a saját célra vásárlóknak kedvezhet - írja elemzésében az ingatlan.com.

Végét járja a budapesti lakáspiacot korábban jellemző pörgés, Budapesten a KSH szerint majdnem felére zuhant a forgalom. Az első félévben a fővárosban 9941 használt lakás kelt el a hivatalos - egyelőre még nem teljes körűen feldolgozott - adatok szerint, ez 46 százalékos csökkenés éves összevetésben.

Balogh László, az ingatlan.com vezető szakértője ugyanakkor arra számít, hogy a végleges adatok feljebb húzhatják az elsőre durva visszaesésről tanúskodó számokat.

Mindenesetre erős jelzés a mostani hivatalos adatsor. Számítani lehetett erre, a nyári hónapokban ugyanis harmadával csökkent a kereslet Budapesten.

Az árakon is látható a megtorpanás az ingatlan.com elemzése szerint. Budapesten a használt lakások átlagos négyzetméterára októberben 720 ezer forint volt, ami lényegében stagnálást jelent a szeptemberi 717 ezer, illetve a májusi 712 ezer forinthoz képest, igaz, éves szinten még 18 százalékos drágulásnak felel meg.

A budapesti lakáspiacról részben az új, magas hozamú államkötvény nyári megjelenése miatt a befektetési célú vásárlók egy része eltűnt. Az áremelkedés megtorpant, ami pedig a saját célra vásárlóknak kedvezhet, növekedhet a mozgásterük egy-egy alku esetén. Árcsökkenésre azonban egyelőre még nem lehet számítani, a legfrissebb adatokból inkább az látszik, hogy elérték a plafont a budapesti használt lakások árai - mondta Balogh.

Vidéken viszont viszik a lakást

A megyeszékhelyeken több mint 30 százalékkal csökkent a forgalom, de a később beérkező adatok még javíthatják a statisztikát. A vidéki lakáspiacról Balogh azt mondta, több vidéki nagyvárosban - Budapesttel ellentétben - az elmúlt félévben is emelkedtek az árak.

Debrecenben például a használt lakások átlagos kínálati négyzetméterára októberben 471 ezer forint volt, ami májushoz képest 3 százalékos drágulást, éves szinten pedig 33 százalékos áremelkedést jelent. Győrben tavaly októberhez képest 22 százalékkal, májushoz képest pedig 5 százalékkal 432 ezer forintra nőtt a négyzetméterár.

(Napi.hu, 2019. október 29.)

 

Zötyögős menet lesz a lakásáfa váltás

Zavar keletkezhet az új lakások piacán a Duna House szerint, amikor 5% helyett 27% lesz az újlakás áfája. ₪₪₪

Drasztikus változásokat hozhat az új lakások piacán az ötszázalékos, kedvezményes lakásáfa 2020 eleji kivezetése a Duna House (DH) szerint, írja a Magyar Nemzet. Az ingatlanközvetítő hálózat jelezte, a forgalmi adó 27 százalékra történő visszaemelése tovább drágítja az új építésű otthonokat, mivel a beruházó részlegesen vagy teljesen a vevőkre fogja hárítani az öt és a 27 százalékos kulcs közötti árkülönbséget. Az áfaemelés alól jelen állás szerint csak azok a lakások mentesülnek, amelyek 2018. november 1-jével bezárólag építési engedélyt kaptak – ezekre 2023 végéig lehet alkalmazni a kedvezményes adókulcsot.

A DH szerint mindezek nyomán a használt ingatlanok piacára tolódhat a kereslet, ami ott okozna árfelhajtó hatást. Új lakások esetében már most hat budapesti városrészben – I., II., V., VI., VII. és XIII. kerület – egymillió forint fölötti négyzetméterárral számolhatunk, további hét kerületben az ár meghaladja a 700 ezer forintot.

Benedikt Károly, a cég elemzési vezetője szerint az ingatlanállománynak szüksége van a folyamatos megújulásra, amihez elengedhetetlen az új ingatlanok megléte és azok elérhetővé tétele a családoknak.

– Az egészséges piaci folyamatok fenntartása érdekében javasolt lenne az új építésű piac szabályozásának felülvizsgálata és módosítása. A fejlesztők és a beruházók visszajelzései, a piaci folyamatok alapján 27 százalékos áfával nem lesz működőképes az új építésű piac – jegyezte meg a szakember.

(Magyar Nemzet, 2019. október 26.)

 

Nyáron fagyit vettünk, nem lakást

A leggyengébb nyarat produkálta az ingatlanpiac.

A szokásosnál lényegesen gyengébb volt augusztusban is az ingatlan­piaci forgalom – írja a Magyar Nemzet a Duna House augusztusi ingatlanpiaci jelentése nyomán. Az év nyolcadik hónapjában 16 százalékos elmaradást mutatott az ingatlanpiaci forgalom 2018-hoz képest. Ezzel összességében az elmúlt négy év leggyengébb nyári időszakát zárta az ingatlanpiac, amely a tavalyi évhez képest 15 százalékos visszaesést jelent június–augusztus időszakra. Az egész éves tendenciát vizsgálva ugyanakkor az első nyolc hónap nem mutat ekkora elmaradást az elmúlt évekhez viszonyítva, köszönhetően az erős évkezdetnek.

Budán az ingatlanpiaci tranzakciók 26 százaléka kilencszázezer forint feletti négyzetméteráron zajlott, amely 19 százalékpontos növekedés a 2018 augusz­tusihoz képest. Pesten ennek aránya 14 százalék volt idén, amely az előző évhez képest tíz százalékpontos emelkedést jelent.

Vidéken – ingatlantípustól füg­gően – 300-350 ezer forint közötti négyzetméterárra lehet vásárláskor számítani. A fővárosban ezzel szemben a legtöbb esetben bőven félmillió forint feletti négyzetméterár jellemző, a frekventált környékeken már a milliót közelítette az átlag.

Az elemzésből kiderül: Budán a megvásárolt ingatlanok 31 százaléka 40–60 négyzetméter közötti volt, Pesten ugyanezen arány 36 százalékot tett ki, ezzel ez a mérettartomány bizonyult ismét legkedveltebbnek.

Az értékesítési időben nem látható kiemelkedő változás, a legtöbb esetben minimális csökkenés volt tapasztalható.

(Magyar Nemzet, 2019. szeptember 14.)

 

Lakni valahol - csúcson is a lakáspiac

2019-ben évtizedes csúcsra juthat a lakáspiac forgalma.

2019 első negyedévében a lakáspiaci forgalom 7,4 százalékkal nőtt, az év egészében pedig az ingatlan.com előrejelzése szerint akár 175 ezer adásvételre is sor kerülhet a piacon, amire több mint 10 éve nem volt példa, írja az Origo. A lakáspiaci forgalom növekedésében egyre nagyobb szerepe van a vidéki vevőknek, Budapest súlya mérséklődik.

Masszív lakáspiacról árulkodnak a legfrissebb adatok, mind az áremelkedés, mind a forgalomnövekedést tekintve - áll az ingatlan.com szakértői elemzésében, amely a saját és a legfrissebb hivatalos adatokat vizsgálta.

Balogh László, a portál vezető gazdasági szakértője szerint, a múlt évben közel 164 ezer adásvétel történt, ami 6,5 százalékos növekedésnek felelt meg.

Az idei első negyedévben pedig 7,4 százalékkal nőtt a számuk, így majdnem 24 ezer adásvételre került sor.

Ezek alapján elképzelhető, hogy az új lakások átadásával együtt 175 ezer tranzakció lesz, ez pedig több mint 10 éves csúcsot jelentene.

Legutóbb ugyanis 2007-ben cserélt gazdát ennél több lakás, akkor 190 ezer felett volt az adásvételek száma.

Annyi változás várható az idén, hogy a lakáspiaci forgalom emelkedésében a vidéki városok egyre nagyobb szerepet kapnak, Budapest súlya pedig egyre inkább csökken.

Az árak pedig az élénkülő keresletnek megfelelően feljebb kerültek. A hivatalos adatok szerint, a lakások az első negyedévben 9,6 százalékkal, a használtak közel 16 százalékkal drágultak átlagosan országszerte.

Az Ingatlan.com szerint 2019-ben csúcsot dönthet a lakáspiaci forgalom FORRÁS: MTI/MOHAI BALÁZS

A kínálati árak a fővárosban és a megyei jogú városokban minimális különbséggel régóta együtt mozognak. Az adatok szerint, az idei első negyedévben budapesti lakások átlagos négyzetméterára a kínálati piacon 636 ezer forintot tett ki, ez 13 százalékkal haladja meg 2018 egészére vonatkozó átlagot.

A legfrissebb KSH-adatok pedig ezzel lényegében összhangban vannak:a budapesti többlakásos társasházi lakásoknál az átlagos négyzetméterár 14 százalékkal 621 ezer forintra nőtt.

FORRÁS: INGATLAN.COM

Az ingatlan.com adatai alapján a megyei jogú városokban az első negyedévben a lakások és családi házak összesen 15 százalékkal drágultak, és a KSH is 16 százalékos drágulást mért a megyeszékhelyeken. Egyedül a községekben csökkentek az árak az első negyedévben a tavalyi év egészéhez képest. A portál 1 százalékos, a KSH pedig 2 százalékos árcsökkenést mért a községekben.

A második negyedévben folytatódott a drágulás.A szakértő szerint a júliustól elérhető állami támogatások, a csok bővítése, a falusi csok bevezetése az év második felében tovább élénkíthetik a lakáspiaci forgalmat.

(Origo, 2019. július 29.)

 

Végig fix lakáshitel kamat: nagyot megy

Már 500 milliárd felett a fogyasztóbarát lakáshitelek állománya.

Az ügyfelek egyik legkedveltebb jelzáloghitelévé vált a 2017 nyarán a Magyar Nemzeti Bank révén kialakított Minősített Fogyasztóbarát Lakáshitel, minden bizonnyal a közérthető és áttekinthető feltételrendszer, valamint a versenyképes árazás miatt, írja az Origo. Ma az újonnan folyósított lakáshitelek mintegy hatvan százaléka már fogyasztóbarát, közel félszázezren igényeltek ilyen kölcsönt, és a hitelállomány 2019 májusában átlépte az ötszáz milliárd forintot.

A Minősített Fogyasztóbarát Lakáshitel (MFL) bevezetése előtt a háztartási lakáshitel-folyósítások 45-50 százalékát a stabilitási és fogyasztóvédelmi szempontból is kedvezőtlenebb változó kamatozású jelzáloghitelek adták. Ezeknél a kamat és így a törlesztőrészlet mértéke – a választott referenciakamat függvényében – akár 3, 6 vagy 12 havonta is változhat, így az érintett fogyasztók hosszú távon kevésbé tudják kiszámítani törlesztési kötelezettségeiket. Az MFL minősítés bevezetése előtt ráadásul a hitelintézetek saját piaci alapú hosszabb időre fixált kamatozású lakáshiteleiket – közép-európai régiós összehasonlításban is – magasabb kamatfelár mellett folyósították. Nehézkesen lehetett összehasonlítani emellett akkoriban a hitelfeltételeket is.

Többek között e problémák kiküszöbölését célozta meg a Magyar Nemzeti Bank (MNB) két évvel ezelőtt az MFL keretrendszerének kialakításával. A jegybank olyan lakáshitel minősítési rendszert dolgozott ki, amely egységes feltételrendszerű, a fogyasztók számára könnyen áttekinthető, összehasonlítható, kedvező árazású, valamint hosszabb időszakra – 5, 10, 15 évig, vagy a futamidő végéig – biztonságot nyújt a kamat és a törlesztőrészlet változása ellen.

Az MFL mára mindinkább meghatározóvá vált a hazai jelzáloghitelezésben. A legtöbb hazai bank és takarékszövetkezet rendelkezik saját fogyasztóbarát lakáshitellel, melyek térnyerése nagymértékben hozzájárult a magasabb kamatkockázatot rejtő változó kamatozású jelzáloghitelek visszaszorulásához.

Az MFL sikerességét jelzi, hogy az új, bankok által folyósított, legalább 5 évre rögzített kamatozású lakáshitel-folyósításokon belüli piaci részesedése 2018 végére elérte a 60 százalékot. Az elmúlt időszakban az MFL értékesítés volumene folyamatosan növekedett,

2019 május végére a hitelintézetek már közel 43 ezer ilyen szerződést kötöttek, a teljes folyósítási volumen pedig elérte az 516 milliárd forintot.

Folyósított MFL állomány és szerződésszám FORRÁS: MAGYAR NEMZETI BANK

Az MNB adatai szerint 2017 szeptember és 2019 május között az ügyfelek átlagosan 12 millió forint összegű MFL-t igényeltek 17 év és 5 hónapos futamidőre, a hitel összege pedig az annak elsődleges fedezetét jelentő ingatlan értékének mintegy 54,6 százalékát teszi ki.Az MFL hiteleket főként a 30-as korosztály igényli lakáscéljai megvalósítására, elősorban használt lakás vagy lakóház vásárlására.A folyósított MFL hitelek mintegy fele Közép-Magyarországon, illetve az állomány harmada Budapesten található.

 
Folyósított MFL szerződésszám hitelcél szerinti megoszlása (2017. szeptember - 2019. május) FORRÁS: MAGYAR NEMZETI BANK

2018 tavaszától a finanszírozható hitelcélok közé bekerült a lakóingatlan felújítása, bővítése és korszerűsítése, valamint állami kamattámogatás mellett nyújtott kölcsönökhöz kapcsolódóan is megkezdődött az MFL forgalmazása.

Az MFL kapcsán a forgalmazó hitelintézetek marketingtevékenységük során különösen nagy hangsúlyt fektetnek a kamatfixálás előnyeire, amit visszatükröz a lakosság hiteltermék-preferenciája is. Mint a számadatok is mutatják, az ügyfelek számára egyre fontosabb, hogy a törlesztőrészlet hosszú távon is változatlan maradjon.

A fogyasztók körében az újonnan folyósított hitelek darabszáma szerint ráadásul egyre népszerűbbek a hosszabb, 10 éves kamatperiódusú termékek.  

MFL szerződések számának megoszlása kamatrögzítés szerint (2018. szeptembertől) FORRÁS: MAGYAR NEMZETI BANK

Az MFL jelentőségét mutatja, hogy egységes tájékoztatási elemeivel és a hitelbírálat, valamint a folyósítás kiszámítható átfutási idejével növelte a piaci szereplők közötti versenyt is. Ennek eredményeképp például több pénzügyi intézmény az egyéb saját piaci alapú lakáshiteleinél is az MFL – rövidebb – hitelbírálati átfutási idejét tekinti irányadónak.

A jegybank a továbbiakban is kiemelten fontosnak tartja a forgalmazott MFL termékek Pályázati kiírásnak megfelelő értékesítését. Az MNB az ezzel kapcsolatos fogyasztóvédelmi ellenőrzései során több esetben még korai szakaszban hívta fel az érintett hitelintézetek figyelmét a feltárt hiányosságokra, amivel segítette minősítési rendszer szerinti szabályszerű működést és megelőzte a fogyasztói panaszokat. Ezen termék megfelelő működését és sikerességét támasztja alá, hogy a termékkel kapcsolatos fogyasztói megkeresések, jelzések száma kifejezetten alacsony. A fogyasztók eddig főként tájékoztatást kérve fordultak az MNB-hez e hitel kapcsán.

További információ a Minősített Fogyasztóbarát Lakáshitelekről és az egyes bankok személyre szabható ajánlatairól az MNB dedikált összehasonlító oldalán érhető el.

(Origo, 2019. július 7.)

 

Vágta indult a lakástakarékok között

Átveszi az Erste az Aegon Lakástakarékpénztár ügyfeleit.

Átveszi az Aegon Lakástakarékpénztár portfólióját az Erste Lakástakarék, a társasághoz kerülő 64 ezer szerződéssel pedig a pénzintézet piaci részesedése a jelenlegi 10-ről 14 százalékra nő, írja az Index. Újdonságként az Erste Lakástakarék két új termékkel jelenik meg a lakás-előtakarékossági piacon.

Az Erste Lakástakarék Zrt. átveszi az Aegon Lakástakarékpénztár Zrt. portfólióját – az erről szóló megállapodást május 9-én írták alá a társaságok vezetői, közölte az Erste.

Az ügylettel az Erste Lakástakarék – szerződésállomány alapján mért – piaci részesedése a jelenlegi 10 százalékról közel 14 százalékra emelkedik. A tranzakció hatósági jóváhagyáshoz kötött, az érintett ügyfelek adataik átadása előtt 60 nappal kapnak tájékoztatást az őket, és a szerződéseiket érintő változásokról.

Az Erste Lakástakarék május 10-én újraindítja az előtakarékossági termékek értékesítését is – ismertette Kármán András, a pénzintézet vezetője. A maximum 8 éves megtakarítási időszak mellé az ügyfelek havi 20 ezer, 30 ezer és 40 ezer forint befizetése közül választhatnak. Míg a korábbi, állami támogatásos termék esetén egy ügyfél csak egy szerződést köthetett, és e mellé vehetett igénybe állami támogatást, az Erste Lakástakarék új termékeinél ilyen megkötés már nincs. Aki a havi 40 ezer forintnál többet szeretne félretenni, az köthet kettő, három vagy akár több szerződést is.

Megdobja új termékkel is a piacot az Erste

A számlanyitási díj az egyik terméknél fix 40 ezer, míg a másik esetében 20 ezer forint szerződésenként, ami lényegesen kedvezőbb a törvényben meghatározott, a szerződéses összeg legfeljebb 1 százalékánál. Utóbbival számolva egy havi 40 ezer forintos megtakarítás vállalásáról szóló szerződés esetében a számlanyitás díja egy 8 éves szerződésnél meghaladná a 100 ezer forintot, míg az Erste Lakástakarék ügyfelei ennek kevesebb, mint a felét fizetik.

Az Erste Lakástakarék a megtakarítások után fizetett kamaton felül – a tavaly októberben kivezetett állami támogatás pótlásaként – kamatbónusszal egészíti ki az ügyfelek befizetését. A jóváírás mértéke az egyik termékmódozat esetén évi 8,33 százalék, ami gyakorlatilag azt jelenti, hogy a pénzintézet minden évben plusz egy hónappal, egy 13. havi megtakarítással egészíti ki azt az összeget, amelyet az ügyfelek tesznek félre lakáscélra.

A másik módozat pedig az első évi 5 százalékról fokozatosan évi 10 százalékra növekvő kamatbónuszt ad. A befizetésarányos jóváírás akkor jár, ha az ügyfelek legalább 6 évig megtakarítanak, ennek lejárta után azonban az Erste Lakástakarék akkor is kifizeti a kamatbónusz időarányos részét, ha az ügyfél eredetileg 8 éves megtakarítási időszakot vállalt, de azt megelőzően felmondja a szerződését.

A lakás-takarékpénztári megtakarítások fix, kamatadó mentes hozamot kínálnak, miközben az ügyfelek az Országos Betétbiztosítási Alap védelmét élvezik. Az Erste Lakástakarék úgy számol, hogy az új szerződésekből a jelenlegi piaci részesedését meghaladó arányban tud majd részesedni.

Az ősz egyik legnagyobb horderejű gazdasági lépése volt, hogy a kormány szinte egyik nagyról a másikra  megszüntette  a lakás-takarékpénztári megtakarítások állami támogatását, ezzel bezúzva az egyik legnépszerűbb megtakarítási formát az országban. Akkor mindenki azt gondolta, hogy a kormány ezzel, ha nem is azonnal, de a lakástakarékokat működtető cégeket is kinyírta, hogy azok, miután lejárnak a még aktuális és az utolsó pillanatban kötött számlák, majd szépen megszűnnek. 

Gyakorlatilag két nap alatt kihúzta a szőnyeget az egyik legnépszerűbb befektetési forma alól a Fidesz. Megpróbáljuk összefoglalni, hogy ez miért történt és mi lesz ezután a lakástakarékokkal.

Azóta viszont a két legnagyobb szolgáltató, az OTP és a Fundamenta is új termékkel állt elő, amit most az Erste bejelentése követett.

(Index, 2019. május 10., Stubnya Bence írása)

 

Épült 17.681 darab lakás

8 éve nem épült annyi lakás, mint 2018-ban.

2018-ban 17.681 lakást adtak át, ami 23 százalékos növekedést jelent az egy évvel korábbi több mint 14 ezer lakáshoz képest és 8 éves csúcsot jelent - írja az Index az Ingatlan.com nyomán.

Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője elmondta: 2015-ben kevesebb mint 8 ezer új lakást adtak át és azóta minden évben 25-30 százalékkal nőtt a megépült lakások száma. 

AZ ELKÉSZÜLT LAKÁSOK SZÁMA BUDAPESTEN ÉS A KÖZSÉGEKBEN BŐVÜLT A LEGNAGYOBB MÉRTÉKBEN.

A fővárosban 2018-ban 40 százalékkal több lakóingatlant adtak át 2017-hez képest, a községekben pedig 30 százalékkal több lakás épült.

“Tartósan erős az igény mutatkozik az új lakásokra. 2019-ben február közepéig az ingatlan.com-on 55 százalékkal nőtt a kereslet az új építésű lakások és házak iránt az előző év azonos időszakához képest” - mondta Balogh. Az ingatlanhirdetési portál adatai szerint idén a 40-80 négyzetméteres új lakások és házak iránt volt a legnagyobb kereslet, de népszerűek voltak az 80-120 és a legfeljebb 40 négyzetméteres garzonlakások is. Az új lakások irány érdeklődők 52 százaléka a 40-80 négyzetméteres lakásokat kereste, a 40 négyzetméternél kisebbek aránya 15 százalékos volt, a 80 négyzetméternél nagyobbaké pedig 25 százalékra rúgott.

A kereslettel igyekszik lépést tartani a piac, ezt bizonyítja a többi között az is, hogy az eladási céllal épített lakások száma 2018-ban megközelítette a 10 ezret, ami 2017-hez képest 76 százalékos emelkedésnek felel meg és szintén többéves csúcsot jelent.

Az elmúlt 1-2 évben kiadott lakásépítések engedélyek alapján még rengeteg lakás jön a piacra, az idén 20 ezernél is több új lakás átadása várható. 2019-ben elsősorban az elmúlt 1-2 évben elindított társasház-fejlesztések keretében megépült új lakások lesznek túlsúlyban a piacon, amelyek jelentős része egyébként már a tervezési fázisban és az építkezés során vevőre találtak.

2020-ban növekedhet a családi házak és ikerházak súlya a piacon részben a 2019 őszén induló új támogatásnak, a falusi csoknak köszönhetően. Ennek keretében ugyanis több mint kétezer településen lévő lakóingatlan vásárlására és felújítására lehet igényelni az állami támogatást. Balogh László azt mondta, bár a falusi csok pontos részletei még nem ismertek, az egyik fontos elem, hogy felújításra is igényelhető, ez pedig hozzájárulhat a kistelepüléseken lévő lakásállomány minőségi javulásához.

(Index, 2019. február 22.)

 

Ha lesz pénz, lesz nagyobb lakás is

A kibővített csok nagyobb lakások vásárlására is lehetőséget ad.

A szakértő szerint, ha egy család jogosult a két gyermek után járó 1,43 millió forintos vissza nem térítendő támogatásra, valamint a 10 millió forintos kedvezményes hitelre, akkor Budapesten akár 15-20 négyzetméterrel nagyobb lakásba is költözhetnek, írja a Világgazdaság.

Több évre támaszt adhat a lakáspiaci keresletnek a család- és lakástámogatási rendszer most bejelentett bővítése. Igaz, a pontos hatást majd csak a részletes szabályozás ismertetése után lehet számszerűsíteni – derül ki az ingatlan.com elemzéséből.

A korábbinál több család juthat támogatáshoz a családtámogatási rendszer bővítése és az új elemek által. Például azok a kétgyermekes vagy két gyermeket vállaló családok, akik a meglévő lakásukat eladják és a vissza nem térítendő támogatás, valamint kedvezményes hitel segítségével másik, nagyobb lakásba költöznek – kommentálta a bejelentéseket Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője.

A most bejelentett – jogszabályokban még konkrétan nem részletezett intézkedések szerint – csok keretében a kétgyermekes családok 10 millió, a három- és a többgyermekes családok 15 millió forint kamattámogatott kölcsönt vehetnek már igénybe használt lakás vagy ház vásárlására és megszűnik a használt lakásokra vonatkozó korábbi 35 millió forintos plafon.

Az érintettek köre több százezres, a legfrissebb hivatalos adatok szerint ugyanis 2018-ban a kétgyermekes és két felnőttből álló családok száma meghaladta a 300 ezret és ehhez jönnek, akik még a jövőben vállalnának gyermeket, gyermekeket.

Az, hogy a használt lakások piacán hozhat további élénkülést a támogatási rendszer bővítése azért is valószínűsíthető, mert a 2015 közepén elindított Családi Otthonteremtési Kedvezmény keretében támogatáshoz jutó háztartások közül 10-ből 7 használt lakás vásárlásához vette igénybe az állami támogatást.

Az ingatlan.com elemzése szerint, ha egy család jogosult a két gyermek után járó 1,43 millió forintos vissza nem térítendő támogatásra, valamint a 10 millió forintos kedvezményes hitelre, akkor Budapesten a 600 ezer forint körüli februári kínálati átlagárak alapján 15-20 négyzetméterrel, azaz egy tágasabb szobával vagy akár két kisebb szobával nagyobb lakásba költözhetnek.

Debrecenben és Győrben pedig 30 négyzetméterrel nagyobb lakásra lehet esélyük az érintett családoknak.

Balogh hozzátette, a vidéki városokban a kedvezményes hitelből és a vissza nem térítendő támogatásból álló 11,43 millió forint már önmagában is elég lehet egy-egy lakásra. Az ingatlan.com adatai szerint a községekben átlagosan ez egy 101 négyzetméteres családi vagy sorház vásárlására, a megyeszékhelyeken és megyei jogú városokban 59 négyzetméteres lakás is kijön a megemelt támogatásból.

Balogh László szerint az új állami lépésekből adódó kedvezmények jó eséllyel beépülnek majd a piaci árakba, ez pedig új lendületet adhat az egyébként lassuló ingatlanpiaci lendületnek.

A mostani kilátások szerint országszerte elsősorban az 55-80 négyzetméteres, budapesti, megyeszékhelyen és a nagyobb vidéki városokban lévő lakásoknál okozhat jelentősebb növekedés a keresletben, fogalmazott az ingatlan.com szakértője.

(Világgazdaság, 2019. február 12.)

 

Sok lakást visznek a spekulánsok

Népszerű befektetés a fővárosi lakás.

A Duna House adatai alapján az elmúlt két hónapban a befektetési célú vásárlók aránya átlépte az ötven százalékot a budapesti ingatlanpiacon,írja a Magyar Nemzet. A vásárlók általában az 50-60 négyzetméter közötti lakásokat keresik, amelyek ára 36-40 millió forint. A befektetésként vásárolt ingatlanok a bérleti piacra vannak élénkítő hatással, a vásárlás után szinte azonnal megjelennek a kínálati piacon – hívta fel a figyelmet az ingatlanszolgáltató csoport.

A módszer lényegét tekintve a Duna House minden általa közvetített tranz­akció után rögzíti az eladók és vevők motivációit, amelynek alapján – rövidebb vagy középtávra – visszatekintő adatsorokkal rendelkezik. Ezekből jól látszik, hogy a befektetési célú vásárlás az elmúlt két évben 35 és 45 százalék részarányt tett ki a fővárosi ingatlanpiacon, amely azonban tavaly decemberben és idén januárban is egyre jelentősebben növekedett.

2018 decemberében 53, 2019 januárjában pedig már 54 százalékra rúgott a befektetők aránya a főváros egészét tekintve. A második legnépszerűbb vásárlási szándék 20-25 százalék aránnyal az elsőlakás-vásárlás. Ezekben az esetekben jellemzően méretében kisebb, árában kedvezőbb ingatlanokat keresnek a vevők a piacon.

– A befektetési célú ingatlanvásárlókat többféle ok vezérelheti. Az ingatlanárak további emelkedésében bízó, így kifejezetten üzleti haszonszerzés miatt vásárlók mellett sokak például most még a családdal élő gyermekük jövőjét szeretnék biztosítani egy később önálló családalapításhoz szükséges ingatlannal, amelyet addig is a bérleti piacon akár 5-6 százalékos hozammal tudnak hasznosítani – vélekedik Benedikt Károly, a Duna House elemzési vezetője.– A jelenlegi gazdasági és ingatlanpiaci környezetben még mindig megéri ingatlant vásárolni, így jelentős csökkenést nem várunk ebben a mutatóban az idei évben.

Az ingatlanpiaci szakértők prognózisára rímel a hazai bankok lakáshitelezési politikája, amelynek fő jellemzője, hogy a biztonságos, hosszú kamatperiódusú hitelek a legtöbb banknál továbbra is igen kedvező kamatozással érhetők el, azonban több intézménynél is tapasztalható néhány százalékpontos emelés – áll a a Bank360 legfrissebb összeállításában. A hitelkiválasztást nem szabad tehát elsietni és érdemes hitelkalkulátorral előbb megvizsgálni, hogy milyen ajánlatok közül választhatunk a piacon.

A Bank360 friss lakáshitel áttekintése szerint változás volt az Erste Bank kölcsöneinél: ötéves kamatperiódusnál 4,99 millió forintig egységesen 5,59 százalék a kamat, ötmillió forint feletti hitelösszegekre azonban 0,12 százalékponttal alacsonyabb kamattal számolhatunk.

Tízéves kamatperiódusnál hitelösszegtől függetlenül 6,14 százalék lett a kamat. Fix15 elnevezésű hitelénél már 6,85 százalékkal számol a bank. A hitelre kamatkedvezményt is kaphatunk, minél nagyobb összeget veszünk fel, annál nagyobb mértékűt, maximum 1,6 százalékig.

A Gránit Bank a három hónapos referencia­kamaton módosított lefelé: 0,19 százalékról 0,13 százalékra. Szintén a három hónapos referenciakamat változott az OTP Banknál: 0,13 százalékról 0,15 százalékra emelkedett.

(Magyar Nemzet, 2019. február 9.)

Az UniCredit Bank is hozzányúlt a hitelekhez: a 12 havi referenciakamat 0,5-re, az ötéves 5,49-re, a tízéves 5,55 százalékra emelkedett. A szabad felhasználású hiteleknél az ötéves kamatperiódusnál a kamat 6,49 százalékra, míg a tízévesnél 6,55 százalékra kúszott fel. A Stabil kamat hitelnél a 6-8 éves kamatperiódus választása esetén öt százalékra, a 9-10 évesnél 5,4 százalékra, a 11-13 éves választása esetén 5,85 százalékra, a 14-15 éves kamatperiódusnál 6,65 százalékra, míg a 16-18 évesnél 6,9 százalékra nőttek a kamatok.

A Raiffeisen Bank a munkabér-jóváírás utáni kamatkedvezményt 0,05 százalékkal, a magas hitelösszeg utáni kedvezményt pedig 0,1 százalékkal srófolta feljebb.

A CIB Banknál 0,5 százalékra emelkedett a 12 hónapos referenciakamat. Csökkent viszont a CIB5 szabad felhasználású hitelének kamata 6,48 százalékra, a CIB10 szabad felhasználású kölcsöné pedig 7,25 százalékra. Mindemellett az elérhető kamatkedvezményeit is apasztotta a bank. Az MKB Banknál emelkedett az ötéves kamatperiódusú hitel kamatfelára, 5,45 százalékra.

Tízéves kamatperiódusnál a jövedelemhez köthető kamatkedvezményes kamatok viszont 4,79 százalékra (300 ezer forint nettó igazolt jövedelemtől) és 4,53 százalékra (450 ezer forint igazolt havi nettó jövedelemtől) csökkentek. Mérséklődtek továbbá a hitelkiváltás céljával felvehető hitelek kamatai is: itt 0,2-0,5 százalék közötti esés volt.

A K&H Bank 3 hónapos referenciakamata 0,15 százalékra, míg a 12 hónapos 0,5 százalékra emelkedett. A tízéves MFL hitelénél csökkentett a Budapest Bank 6,52-ről 6,29 százalékra, míg a Sberbanknál szintén a 12 hónapos referenciakamat emelkedett 0,5 százalékra.

(Magyar Nemzet, 2019. február 9.)

 

Nyaljuk-faljuk a lakáshitelt

Jelentősen megugrott a lakáshitel-állomány.

Az előző évi 98 milliárd forint után 303 milliárd forinttal nőtt a háztartások lakáshitel-állománya az elmúlt évben – derül ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) honlapján elérhető legfrissebb adatokból, amit a Világgazdaság ismertet. A 2018 december végi 3.337 milliárd forint lakáshitel 10 százalékkal több az egy évvel korábbinál, míg 2017-ben 3,3 százalékos volt a növekedés.

A hitelállomány növekedésének elenyésző része jutott az ötévesnél rövidebb lejáratú lakáscélú hitelekre, mert a növekedésből 302 milliárd forint az ötévesnél hosszabb hitelekből származott.

A háztartások fogyasztásihitel-adóssága 49 milliárd forinttal (2 százalék) haladta meg a múlt év végén az egy évvel korábbit. Ebből az éven belüli adósság 16 milliárd forinttal nőtt, amiben a folyószámlahitelek csökkenése is fékező erő volt.

A lakossági folyószámlahitelek 18 milliárd forinttal csökkentek, miközben az önálló vállalkozások 13 milliárddal több hitelt vettek igénybe.

(Világgazdaság, 2019. február 4.)

 

A lakástakarékpénztárosok felhúzták a piacot

Az emelkedő lakásárak hizlalták a Duna House-t.

Megrohanták a lakás-takarékpénztári szerződést kötők 2018 utolsó negyedévében a Duna House-t. A cégnél a jutalékbevétel főleg azért nőtt, mert Magyarországon gyorsan nőnek az ingatlanárak. 

A nap egyik nyerteseként vágott neki a pénteki kereskedési napnak az 1,6 százalékos pluszban nyitó Duna House, miután kiváló számokat tett közzé 2018 utolsó negyedévéről.

A hazai ingatlanpiac jól pörög, a lakások áremelkedése megállíthatatlannak tűnik, ennek is köszönhető, hogy a társaság franchise ingatlanközvetítési tevékenysége 2018 második félévében is 19-20 százalékkal nőtt az előző évhez képest, az év utolsó negyedévében így összesen 2,5 milliárd forintos jutalékvolument ért el a franchise üzletág. 2018 egészét tekintve a hálózati bevételek 19,3 százalékkal bővülve 10,2 milliárd forintra emelkedtek.

Az utolsó negyedévben a magyarországi teljesítmény volt a legerősebb, a jutalékvolumen elérte a 2,1 milliárd forintot, 22,5 százalékkal nőtt éves összevetésben. A növekedés elsősorban az árak emelkedése miatt következett be, a tranzakciók száma az egy évvel ezelőtti szinten volt a Duna House becslése szerint. Csehországban a jutalékvolumen 3,4 százalékkal csökkent éves szinten, Lengyelországban minimális növekedés volt.

A saját irodák forgalma összesen 12 százalékkal nőtt az utolsó negyedévben 435 millió forintra, ebben a szegmensben is főleg a magyar irodák remekeltek, amelyek 26,5 százalékkal növelték a bevételüket. A lengyelországi és a csehországi saját irodák jutalékbevétele viszont csökkent az év utolsó hónapjaiban, így végül a tavalyi év egészében 1,8 milliárd forintot hozott a saját iroda szegmens, 9,5 százalékkal többet, mint 2017-ben.

A hitelközvetítésből származó bevételek is megugrottak. Az utolsó negyedévben a közvetített hitelvolumen meghaladta a 34 milliárd forintot, ami 83,1 százalékos növekedést jelent éves szinten. Ebben a magyarországi lakáshitelezési piac felpörgésén túl az is szerepet játszott, hogy a cég tavaly novemberben felvásárolta az ötödik legnagyobb lengyelországi hitelközvetítőt, a Gold Finance-et, akvizíciója november elején, emiatt összességében 184,1 százalékkal bővült a lengyelországi hitelvolumen 30 százalék fölötti organikus növekedés mellett. Magyarországon 15 százalékkal nőtt a hitelvolumen 2017 negyedik negyedévéhez képest.

A lakástakarékpénztárak állami támogatásának 2018. október 16-i megszüntetése is érintette a Duna House-t. 2019-ben ilyen szerződéseket már aligha közvetít a cég, tavaly azonban a megszüntetés hírére megrohanták őket az ügyfelek. Az utolsó negyedévben (vagyis tulajdonképpen két hét alatt) összesen 15,9 milliárd forintnyi lakás-takarékpénztári szerződést kötöttek meg rajtuk keresztül, ami nagyjából a háromszorosa a korábbi negyedévek volumenének.

(Origo, 2019. január 11.)

 

Megy a lakáspiac, csak majd nem olyan drágán

Lassul az ingatlanárak növekedése 2019-ben.

Mérséklődő drágulást vár jövőre a lakáspiacon az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője, mivel szerinte a vevők nem tudják a végtelenségig követni az áremelkedést, írja a Világgazdaság az MTI nyomán.

Balogh László az ingatlan.com közleményében kifejtette, hogy az ingatlanok iránti kereslet az árak emelkedése ellenére is fennmarad, köszönhetően a családi otthonteremtési kedvezmény bővítésének. A drágulás miatt várhatóan hitelt is egyre többen vesznek majd fel.

A portál adatai szerint csúcsot döntött az ingatlankereslet 2018-ban, a honlapjukat tavalyhoz képest 8 százalékkal többen, havi átlagban 2,7 millióan látogatták. Rekordnak számít a 4,9 millió regisztrált érdeklődés is az oldalon a kínált lakások és házak iránt.

A feladott ingatlanhirdetések száma éves összevetésben 14 százalékkal 168 ezerre nőtt, így az is lehet, hogy az adásvételek száma meghaladja az év végére 160 ezres évtizedes csúcsot.

Az adatok összesítéséből kiderül, hogy Budapesten egyre népszerűbbek a külső kerületek, amit az ingatlan.com a belváros magas áraival magyaráz.

Az V. kerületben az átlagos négyzetméterár több mint 1 millió forint, a fővárosi átlag 640 ezer forint, a XXII., a XXI., a XVII. és XVI. kerületben viszont csak félmillió forint volt idén. 360 ezer forint körüli átlagos négyzetméterárával a XXIII. kerület a legolcsóbb Budapesten.

A megyeszékhelyek közül Debrecen, Győr, Kecskemét, Székesfehérvár és Veszprém a legdrágább a 360-380 ezer forint körüli, Salgótarján pedig a legolcsóbb a 118 ezer forintos átlagárral négyzetméterenként – olvasható a közleményben.

(Világgazdaság, 2018. december 21.)

 

Varga: 5% lakásáfa marad 2023 végéig

A kormány javaslata alapján 2023. december 31-ig továbbra is a kedvezményes, 5 százalékos áfakulcs alkalmazható, de nem akárhogyan.

Az új lakóingatlanok értékesítésekor akkor, amelyek 2018. november 1-én végleges építési engedéllyel rendelkeztek - ezt jelentette be a pénzügyminiszter november 7-én. 

Varga Mihály közölte, az építőipari szakértők kérésére megfogalmazott módosító javaslatot a héten nyújtják be az Országgyűlésnek a törvényalkotási bizottságon keresztül.

Főszabály szerint a kedvezményes adókulcs jövő év végéig hatályban van, ami azt jelenti, hogy 2019. december 31-ig minden - a törvényi feltételeknek megfelelő - új építésű lakóingatlan - 300 négyzetméternél nem nagyobb egylakásos lakóingatlan, 150 négyzetméternél nem nagyobb többlakásos lakóingatlanban kialakított lakás - értékesítése után a legalacsonyabb mértékű, 5 százalékos áfát számítják fel. 

A Pénzügyminisztérium az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetségének (ÉVOSZ) és más szakmai szervezetek javaslatai alapján dolgozta ki a részletes szabályokat. 

Ha az Országgyűlés elfogadja, akkor 2019. december 31-ét követően azoknál az új lakóingatlanoknál alkalmazható az öt százalékos mértékű áfa, amelyek építésére 2018 november 1-én már van végleges építési engedély, vagy - a 300 négyzetméter alatti lakóingatlanok esetében - az építését addig bejelentették. A kedvezményes adómérték ebben az esetben is csak akkor alkalmazható, ha legkésőbb 2023. december 31-én eladják az új lakást.

(Index, 2018. november 7.)

 

Lakástakarékok: kihúzva

Elfogadta a parlament 2018. október 16-i ülésén a lakástakarékok állami támogatásának eltörlését.

Elfogadta a parlament a lakástakarékok állami támogatásának megszüntetését. Az ellenzéki képviselők azzal érveltek a szavazás előtti vitában, hogy lakossági fogyasztók milliói elől zár el egy kiváló öngondoskodási rendszert a kormány, a rendszer teljes eltörlése helyett érdemes lett volna megfontoltan megvizsgálni más hatékonyságnövelő intézkedések implementálását és hogy túl kevés idő jutott a javaslat megvitatására. Többen kiemelték: a fiatalok eleve nehezen jutnak lakáshoz, az LTP-rendszer támogatásának eltörlése még inkább megnehezíti a dolgukat. Bánki Erik, a javaslat fideszes előterjesztője szerint az ellenzék a külföldi bankokat védi, az LTP-ket üzemeltető cégeknek pedig jobban kellett volna forgatniuk a pénzt ahhoz, hogy az állami támogatás nélkül meg tudjanak élni, írja a Portfolio.hu.

A támogatási rendszer megszüntetésére tett törvényjavaslatot október 15-én nyújtotta be Bánki, a gazdasági bizottság fideszes elnöke az országgyűlésnek. A javaslat főleg azzal indokolta az állami támogatás megszüntetését, hogy az LTP-k hatékonytalanul működtek, hiszen sokszor nem új lakások, hanem "szaunák és medencék" épültek a termékekben megtakarított vagyontömegből, az LTP-szolgáltatók pedig jelentős extraprofitra tettek szert az állami támogatásnak köszönhetően.

A parlament.hu-n megjelent törvényjavaslat indoklása szerint "ez a megtakarítási forma nem szolgálja eredményesen az otthonteremtési célokat, miközben a szolgáltatók az állami támogatás egy részén is extraprofitot realizálnak." 

A lakástakarék-rendszer a törvénymódosítással nem szűnik meg teljes egészében, csak a lényegét adó állami támogatást törlik el. 

Ezek a konstrukciók úgy működtek, hogy a lakástakarék-szolgáltató betéti kamatot is fizetett (1-3%), ehhez járt éves, befizetésarányos 30%, maximum 72 ezer forintos állami támogatás alanyi jogon. Így akár 10%-os hozamot is el lehetett érni négy éves időtávon - az állami támogatás nélkül a jelenlegi hozamkörnyezetben ez már nem lesz elérhető.

A korábban megkötött LTP-szerződésekre még jár majd az állami támogatás, az újonnan kötött szerződésekre viszont már nem. 2017-ben 62 milliárd forintot fordított LTP-támogatásra az állam.

A javaslat értelmében az LTP-kre eddig fordított állami támogatás nagy része a csokhoz megy át. A CSOK mellett marad még egy lakáscélú államilag támogatott megtakarítási forma, amihez egyelőre nem nyúlt hozzá az állam: a Nemzeti Otthonteremtési Közösség konstrukciója. A NOK keretében a tagok közösségekbe szerveződve, közösségi megelőlegezéssel a futamidő vége előtt vásárolhatnak új építésű lakást a 3 havonta sorra kerülő kiválasztás (sorsolás és licit) alapján. A szerződések szabadon választható értéke 10 és 40 millió forint között lehet.

Előzmények

A magyar öngondoskodás intézményrendszerének egyik legfontosabb pillérét készül romba dönteni a parlamenti többség a lakás-takarékpénztári támogatási rendszer megszüntetésével, írja a Portfolio, Palkó István okfejtése alapján. Miközben érteni véljük a kormánypártok politikai szándékát, és látjuk a szektor hibáit, szakmai oldalról erős fenntartásaink vannak. Nem a megszüntetést, hanem az eddigi nagyvonalú rendszer alapos újraszabályozását választottuk volna.

Van lakáscélod vagy lakáshiteled? - kérdeztünk vissza az elmúlt években azonnal, ha valaki arról érdeklődött nálunk, mibe lenne érdemes elhelyezni havi néhány tízezer forintos megtakarítását. "Igen" válasz esetén tálcán kínálta magát a megoldás: akár 10% feletti éves hozamával a lakás-takarékpénztári szerződés a pénzügyileg tudatos rendszeres megtakarítók első számú választása. Nemcsak a magas hozamígérete miatt, hanem elsősorban azért, mert ezt bombabiztosan hozni tudja, gyakorlatilag az összes többi öngondoskodási termékkel és befektetési formával szemben.

Szépen terjedt az ige az országban: 2017 végén már 798 milliárd forint lakossági megtakarítást kezelt a négy hazai lakás-takarékpénztár, vagyis két és félszer annyit, mint a válság elején az akkori két szereplő. Miközben a lakosság teljes betétállománya ezen időszak alatt mindössze közel tizedével nőtt. A Fundamentának köszönhetően a lakáshitelezésben is évekig vezető szerepet töltött be a lakás-takarékpénztári szektor, hitelállománya a válság eleji 23 milliárdról 2017 végére 356 milliárd forintra nőtt. 

Viszlát, lakás-takarékpénztár, szerettünk!

Viszlát, lakás-takarékpénztár, szerettünk!

A lakás-takarékpénztári rendszer megszüntetését egyértelműen visszalépésnek tekintjük a hazai öngondoskodás rendszerváltás óta tartó történetében. Sokkal nagyobb jelentőségűnek, mint például az életbiztosítások adókedvezményének a Bajnai-kormány által végrehajtott, 2010 eleji megszüntetése volt. A magán-nyugdíjpénztári vagyon államosításával azonban nem említenénk egy lapon:

nem meglévő megtakarítások állami elvételéről van szó, hiszen a támogatás megszüntetése csak az újonnan kötött szerződésekre vonatkozik,

nem is egy teljes vagyonállomány elvételéről van szó (amely ráadásul az állam bevételeit egészen addig gazdagító járulékokból képződött a magánnyugdíj esetében), hanem csak a támogatás elvételéről, amelyet az állam "jóvoltából" élvezhettünk a lakás-takarékpénztári törvény 1996-os hatályba lépése óta.

Olyan termék szűnik meg, amely az említett tudatos megtakarítók mellett a kifejezetten kis jövedelmű háztartások számára is megmutatta az öngondoskodás lényegét: a kis összegű havi megtakarításokból is lehet eredményt elérni 4-10 év alatt, ami elég a lakás felújítására vagy akár egy átlagos összegű lakáshoz felvett lakáshitel önerejének előteremtéséhez.

Lehet kritizálni

1. Nem vitatjuk, hogy volt egy nagy hátránya a lakás-takarékpénztári előtakarékosságnak, de ez nem a rendszer alaptulajdonságából, vagy filozófiájából, hanem az avulásából származott: havi 20 ezer forintból az állami támogatással együtt is alig több mint 1,2 millió forintot lehetett előteremteni 4 év alatt. Nem kínálta a rendszer a gyors lakáshoz jutás ígéretét, mint például a CSOK vagy magasabb kamatkörnyezetben a kamattámogatott lakáshitel. Alacsony és magas jövedelműek számára ez egyaránt hátrány volt. Ez a hiányosság azonban bőven orvosolható lett volna. Reális opciónak tűnt például a hónapokon keresztül keringő pletyka, miszerint nem szűnik meg a lakás-takarékpénztári támogatás, de mértékét a befizetés 30%-áról 20%-ára csökkentik, az éves támogatás maximumát pedig 100 ezer forintra emelik. Ez a rendszer a mostani alig több mint 1,2 millió forintról 2,4 millió forintra emelte volna az egy szerződéssel 4 év alatt elérhető megtakarítási összeget.

2. Azt is érteni véljük, hogy a kormány elsősorban az új lakások piacát szeretné támogatni, amelyben a lakás-takarékpénztárak nem igazán jeleskedtek. Hozzátesszük: ez nem csak a lakáskasszákra, hanem a teljes pénzügyi szektorra igaz: 10 lakáshitelből 7 megy használt lakásra, és mindössze egy-másfél új lakás építésére. Értjük a kormány célját, hogy az új lakások piacát kétharmad arányban támogató CSOK-ra szánja azt a több mint 70 milliárd forintot, amit eddig évente (egyre növekvő összegben) a lakás-takarékpénztári szerződőknek fizettek ki. Lehet, hogy van jobb helye is a pénznek, mert ugyan a Fundamenta tavalyi adatai alapján 1 állami forintra 7 forintnyi lakáscél megvalósulása jutott, ez nem feltétlenül jelenti azt, hogy egy hatékonyabb támogatási formával ne valósulna meg ugyanaz a 7 forintnyi lakáscél. Ráadásul mennyivel hamarabb! Megjegyezzük, a lakáskasszákhoz kapcsolódó állami kiadás nem fog egyik napról a másikra tízmilliárdokkal csökkenti. Ha például öt év körüli átlagos futamidővel számolunk, évi 10-15 milliárd forintot spórolhat meg a lépéssel az állam az elején. De a CSOK-kal kétségtelenül előbb lehet pörgetni a lakáspiacot és vele a gazdaságot (pláne, ha célzottan az új lakásokra megy a nagy része), mint ez bizonytalan időpontban felhasznált előtakarékossági szerződéssel.

3. A lakásáfa visszaemeléséhez hasonlóan ezúttal is cél lehet, hogy az állam ne általában az ingatlanpiacot támogassa, hanem célzottan azt a szegmenst, amely hozzájárul a demográfiai válság megoldásához, különösen ami a legalább 3 gyermekesek családok lakáskeresletét illeti. Elképzelhető, hogy jakuzzira vagy szaunára költötték egyesek a lakás-takarékpénztári megtakarításokat, és az is, hogy nagyon sok manipuláció történt a számlák körül. De ahogy az élet számos területe bizonyítja, van, amikor a megszüntetés helyett a korlátozás és az ellenőrzés a legjobb fegyver. 

Fürdővízzel gyereket kiönteni vagy ágyúval verébre lőni nem szerencsés: a lakástakarék-pénztári konstrukciót (feltéve, hogy nincs ezzel kapcsolatos EU-s korlátozás) célzottan is át lehetne alakítani: például a felújításoknál, az új lakásoknál és a legalább 2 vagy 3 gyermeket vállalóknál megtartani, a felhasználás célját és bizonyítását szigorítani. Szomorú, hogy nem egy ilyen forgatókönyv győzött.

Viszlát, lakás-takarékpénztár, szerettünk!

4. Gyenge lábakon álló érvnek tartjuk a lakás-takarékpénztárak "extraprofitjának" a felhánytorgatását is, igaz, a legnagyobb profitot elérő Fundamenta tőkearányos megtérülése tavaly csaknem 19% volt. Nem állítjuk, hogy az államnak ne lehetett volna keresnivalója lakás-takarékpénztárak és ügyfelek viszonyában, ahogy ezt az etikus életbiztosítási koncepcióval egy másik szektorban is megtette. A lakossági betétek kamatának 0%-os padlót húztak korábban Magyarországon, a lakás-takarékpénztárak valamivel 0% alatti saját (állami támogatás nélküli) hozamát és az LTP-értékesítők jutalékát is meg lehetett volna piszkálni. Talán túl árnyalt lett volna a végül győzedelmeskedő bináris megoldással szemben. 

Ami történik tehát, az visszalépés a magyar öngondoskodási piac számára. Rossz üzenet minden magyar öngondoskodónak és a pénzügyi szektor többi szereplőjének is: amit a kormány elvesz a 30% megvonásával, azt a 20%-kal is ugyanilyen rajtaütésszerűen megteheti. Nyugdíjbiztosítás, nyugdíjpénztár, NYESZ: csak reméljük, hogy szebb jövő vár rájuk. A lakás-takarékpénztári rendszer a mai formájában valószínűleg megszűnik, hiszen elveszti a lényegét jelentő támogatási formát. Közvetítők ezrei fogják elveszteni állásukat (a pénzügyi szektor egyes szereplő valósznűleg tárt karokkal fogadják őket), az esetenként profilváltással kombinált konszolidáció pedig elkerülhetetlen a piac meglévő négy szereplője számára.

(Portfolio.hu, 2018. október 15-16., az október 15-i "előzmények"-ben bemutatott írás szerzője Palkó István)

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.