iparospiac₪próbafülke

Épült 17.681 darab lakás

8 éve nem épült annyi lakás, mint 2018-ban. 

2018-ban 17.681 lakást adtak át, ami 23 százalékos növekedést jelent az egy évvel korábbi több mint 14 ezer lakáshoz képest és 8 éves csúcsot jelent - írja az Index az Ingatlan.com nyomán.

Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője elmondta: 2015-ben kevesebb mint 8 ezer új lakást adtak át és azóta minden évben 25-30 százalékkal nőtt a megépült lakások száma. 

AZ ELKÉSZÜLT LAKÁSOK SZÁMA BUDAPESTEN ÉS A KÖZSÉGEKBEN BŐVÜLT A LEGNAGYOBB MÉRTÉKBEN.

A fővárosban 2018-ban 40 százalékkal több lakóingatlant adtak át 2017-hez képest, a községekben pedig 30 százalékkal több lakás épült.

“Tartósan erős az igény mutatkozik az új lakásokra. 2019-ben február közepéig az ingatlan.com-on 55 százalékkal nőtt a kereslet az új építésű lakások és házak iránt az előző év azonos időszakához képest” - mondta Balogh. Az ingatlanhirdetési portál adatai szerint idén a 40-80 négyzetméteres új lakások és házak iránt volt a legnagyobb kereslet, de népszerűek voltak az 80-120 és a legfeljebb 40 négyzetméteres garzonlakások is. Az új lakások irány érdeklődők 52 százaléka a 40-80 négyzetméteres lakásokat kereste, a 40 négyzetméternél kisebbek aránya 15 százalékos volt, a 80 négyzetméternél nagyobbaké pedig 25 százalékra rúgott.

A kereslettel igyekszik lépést tartani a piac, ezt bizonyítja a többi között az is, hogy az eladási céllal épített lakások száma 2018-ban megközelítette a 10 ezret, ami 2017-hez képest 76 százalékos emelkedésnek felel meg és szintén többéves csúcsot jelent.

Az elmúlt 1-2 évben kiadott lakásépítések engedélyek alapján még rengeteg lakás jön a piacra, az idén 20 ezernél is több új lakás átadása várható. 2019-ben elsősorban az elmúlt 1-2 évben elindított társasház-fejlesztések keretében megépült új lakások lesznek túlsúlyban a piacon, amelyek jelentős része egyébként már a tervezési fázisban és az építkezés során vevőre találtak.

2020-ban növekedhet a családi házak és ikerházak súlya a piacon részben a 2019 őszén induló új támogatásnak, a falusi csoknak köszönhetően. Ennek keretében ugyanis több mint kétezer településen lévő lakóingatlan vásárlására és felújítására lehet igényelni az állami támogatást. Balogh László azt mondta, bár a falusi csok pontos részletei még nem ismertek, az egyik fontos elem, hogy felújításra is igényelhető, ez pedig hozzájárulhat a kistelepüléseken lévő lakásállomány minőségi javulásához.

(Index, 2019. február 22.)

 

Ha lesz pénz, lesz nagyobb lakás is

A kibővített csok nagyobb lakások vásárlására is lehetőséget ad.

A szakértő szerint, ha egy család jogosult a két gyermek után járó 1,43 millió forintos vissza nem térítendő támogatásra, valamint a 10 millió forintos kedvezményes hitelre, akkor Budapesten akár 15-20 négyzetméterrel nagyobb lakásba is költözhetnek, írja a Világgazdaság.

Több évre támaszt adhat a lakáspiaci keresletnek a család- és lakástámogatási rendszer most bejelentett bővítése. Igaz, a pontos hatást majd csak a részletes szabályozás ismertetése után lehet számszerűsíteni – derül ki az ingatlan.com elemzéséből.

A korábbinál több család juthat támogatáshoz a családtámogatási rendszer bővítése és az új elemek által. Például azok a kétgyermekes vagy két gyermeket vállaló családok, akik a meglévő lakásukat eladják és a vissza nem térítendő támogatás, valamint kedvezményes hitel segítségével másik, nagyobb lakásba költöznek – kommentálta a bejelentéseket Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője.

A most bejelentett – jogszabályokban még konkrétan nem részletezett intézkedések szerint – csok keretében a kétgyermekes családok 10 millió, a három- és a többgyermekes családok 15 millió forint kamattámogatott kölcsönt vehetnek már igénybe használt lakás vagy ház vásárlására és megszűnik a használt lakásokra vonatkozó korábbi 35 millió forintos plafon.

Az érintettek köre több százezres, a legfrissebb hivatalos adatok szerint ugyanis 2018-ban a kétgyermekes és két felnőttből álló családok száma meghaladta a 300 ezret és ehhez jönnek, akik még a jövőben vállalnának gyermeket, gyermekeket.

Az, hogy a használt lakások piacán hozhat további élénkülést a támogatási rendszer bővítése azért is valószínűsíthető, mert a 2015 közepén elindított Családi Otthonteremtési Kedvezmény keretében támogatáshoz jutó háztartások közül 10-ből 7 használt lakás vásárlásához vette igénybe az állami támogatást.

Az ingatlan.com elemzése szerint, ha egy család jogosult a két gyermek után járó 1,43 millió forintos vissza nem térítendő támogatásra, valamint a 10 millió forintos kedvezményes hitelre, akkor Budapesten a 600 ezer forint körüli februári kínálati átlagárak alapján 15-20 négyzetméterrel, azaz egy tágasabb szobával vagy akár két kisebb szobával nagyobb lakásba költözhetnek.

Debrecenben és Győrben pedig 30 négyzetméterrel nagyobb lakásra lehet esélyük az érintett családoknak.

Balogh hozzátette, a vidéki városokban a kedvezményes hitelből és a vissza nem térítendő támogatásból álló 11,43 millió forint már önmagában is elég lehet egy-egy lakásra. Az ingatlan.com adatai szerint a községekben átlagosan ez egy 101 négyzetméteres családi vagy sorház vásárlására, a megyeszékhelyeken és megyei jogú városokban 59 négyzetméteres lakás is kijön a megemelt támogatásból.

Balogh László szerint az új állami lépésekből adódó kedvezmények jó eséllyel beépülnek majd a piaci árakba, ez pedig új lendületet adhat az egyébként lassuló ingatlanpiaci lendületnek.

A mostani kilátások szerint országszerte elsősorban az 55-80 négyzetméteres, budapesti, megyeszékhelyen és a nagyobb vidéki városokban lévő lakásoknál okozhat jelentősebb növekedés a keresletben, fogalmazott az ingatlan.com szakértője.

(Világgazdaság, 2019. február 12.)

 

Sok lakást visznek a spekulánsok

Népszerű befektetés a fővárosi lakás.

A Duna House adatai alapján az elmúlt két hónapban a befektetési célú vásárlók aránya átlépte az ötven százalékot a budapesti ingatlanpiacon,írja a Magyar Nemzet. A vásárlók általában az 50-60 négyzetméter közötti lakásokat keresik, amelyek ára 36-40 millió forint. A befektetésként vásárolt ingatlanok a bérleti piacra vannak élénkítő hatással, a vásárlás után szinte azonnal megjelennek a kínálati piacon – hívta fel a figyelmet az ingatlanszolgáltató csoport.

A módszer lényegét tekintve a Duna House minden általa közvetített tranz­akció után rögzíti az eladók és vevők motivációit, amelynek alapján – rövidebb vagy középtávra – visszatekintő adatsorokkal rendelkezik. Ezekből jól látszik, hogy a befektetési célú vásárlás az elmúlt két évben 35 és 45 százalék részarányt tett ki a fővárosi ingatlanpiacon, amely azonban tavaly decemberben és idén januárban is egyre jelentősebben növekedett.

2018 decemberében 53, 2019 januárjában pedig már 54 százalékra rúgott a befektetők aránya a főváros egészét tekintve. A második legnépszerűbb vásárlási szándék 20-25 százalék aránnyal az elsőlakás-vásárlás. Ezekben az esetekben jellemzően méretében kisebb, árában kedvezőbb ingatlanokat keresnek a vevők a piacon.

– A befektetési célú ingatlanvásárlókat többféle ok vezérelheti. Az ingatlanárak további emelkedésében bízó, így kifejezetten üzleti haszonszerzés miatt vásárlók mellett sokak például most még a családdal élő gyermekük jövőjét szeretnék biztosítani egy később önálló családalapításhoz szükséges ingatlannal, amelyet addig is a bérleti piacon akár 5-6 százalékos hozammal tudnak hasznosítani – vélekedik Benedikt Károly, a Duna House elemzési vezetője.– A jelenlegi gazdasági és ingatlanpiaci környezetben még mindig megéri ingatlant vásárolni, így jelentős csökkenést nem várunk ebben a mutatóban az idei évben.

Az ingatlanpiaci szakértők prognózisára rímel a hazai bankok lakáshitelezési politikája, amelynek fő jellemzője, hogy a biztonságos, hosszú kamatperiódusú hitelek a legtöbb banknál továbbra is igen kedvező kamatozással érhetők el, azonban több intézménynél is tapasztalható néhány százalékpontos emelés – áll a a Bank360 legfrissebb összeállításában. A hitelkiválasztást nem szabad tehát elsietni és érdemes hitelkalkulátorral előbb megvizsgálni, hogy milyen ajánlatok közül választhatunk a piacon.

A Bank360 friss lakáshitel áttekintése szerint változás volt az Erste Bank kölcsöneinél: ötéves kamatperiódusnál 4,99 millió forintig egységesen 5,59 százalék a kamat, ötmillió forint feletti hitelösszegekre azonban 0,12 százalékponttal alacsonyabb kamattal számolhatunk.

Tízéves kamatperiódusnál hitelösszegtől függetlenül 6,14 százalék lett a kamat. Fix15 elnevezésű hitelénél már 6,85 százalékkal számol a bank. A hitelre kamatkedvezményt is kaphatunk, minél nagyobb összeget veszünk fel, annál nagyobb mértékűt, maximum 1,6 százalékig.

A Gránit Bank a három hónapos referencia­kamaton módosított lefelé: 0,19 százalékról 0,13 százalékra. Szintén a három hónapos referenciakamat változott az OTP Banknál: 0,13 százalékról 0,15 százalékra emelkedett.

(Magyar Nemzet, 2019. február 9.)

Az UniCredit Bank is hozzányúlt a hitelekhez: a 12 havi referenciakamat 0,5-re, az ötéves 5,49-re, a tízéves 5,55 százalékra emelkedett. A szabad felhasználású hiteleknél az ötéves kamatperiódusnál a kamat 6,49 százalékra, míg a tízévesnél 6,55 százalékra kúszott fel. A Stabil kamat hitelnél a 6-8 éves kamatperiódus választása esetén öt százalékra, a 9-10 évesnél 5,4 százalékra, a 11-13 éves választása esetén 5,85 százalékra, a 14-15 éves kamatperiódusnál 6,65 százalékra, míg a 16-18 évesnél 6,9 százalékra nőttek a kamatok.

A Raiffeisen Bank a munkabér-jóváírás utáni kamatkedvezményt 0,05 százalékkal, a magas hitelösszeg utáni kedvezményt pedig 0,1 százalékkal srófolta feljebb.

A CIB Banknál 0,5 százalékra emelkedett a 12 hónapos referenciakamat. Csökkent viszont a CIB5 szabad felhasználású hitelének kamata 6,48 százalékra, a CIB10 szabad felhasználású kölcsöné pedig 7,25 százalékra. Mindemellett az elérhető kamatkedvezményeit is apasztotta a bank. Az MKB Banknál emelkedett az ötéves kamatperiódusú hitel kamatfelára, 5,45 százalékra.

Tízéves kamatperiódusnál a jövedelemhez köthető kamatkedvezményes kamatok viszont 4,79 százalékra (300 ezer forint nettó igazolt jövedelemtől) és 4,53 százalékra (450 ezer forint igazolt havi nettó jövedelemtől) csökkentek. Mérséklődtek továbbá a hitelkiváltás céljával felvehető hitelek kamatai is: itt 0,2-0,5 százalék közötti esés volt.

A K&H Bank 3 hónapos referenciakamata 0,15 százalékra, míg a 12 hónapos 0,5 százalékra emelkedett. A tízéves MFL hitelénél csökkentett a Budapest Bank 6,52-ről 6,29 százalékra, míg a Sberbanknál szintén a 12 hónapos referenciakamat emelkedett 0,5 százalékra.

(Magyar Nemzet, 2019. február 9.)

 

Nyaljuk-faljuk a lakáshitelt

Jelentősen megugrott a lakáshitel-állomány.

Az előző évi 98 milliárd forint után 303 milliárd forinttal nőtt a háztartások lakáshitel-állománya az elmúlt évben – derül ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) honlapján elérhető legfrissebb adatokból, amit a Világgazdaság ismertet. A 2018 december végi 3.337 milliárd forint lakáshitel 10 százalékkal több az egy évvel korábbinál, míg 2017-ben 3,3 százalékos volt a növekedés.

A hitelállomány növekedésének elenyésző része jutott az ötévesnél rövidebb lejáratú lakáscélú hitelekre, mert a növekedésből 302 milliárd forint az ötévesnél hosszabb hitelekből származott.

A háztartások fogyasztásihitel-adóssága 49 milliárd forinttal (2 százalék) haladta meg a múlt év végén az egy évvel korábbit. Ebből az éven belüli adósság 16 milliárd forinttal nőtt, amiben a folyószámlahitelek csökkenése is fékező erő volt.

A lakossági folyószámlahitelek 18 milliárd forinttal csökkentek, miközben az önálló vállalkozások 13 milliárddal több hitelt vettek igénybe.

(Világgazdaság, 2019. február 4.)

 

A lakástakarékpénztárosok felhúzták a piacot

Az emelkedő lakásárak hizlalták a Duna House-t.

Megrohanták a lakás-takarékpénztári szerződést kötők 2018 utolsó negyedévében a Duna House-t. A cégnél a jutalékbevétel főleg azért nőtt, mert Magyarországon gyorsan nőnek az ingatlanárak. 

A nap egyik nyerteseként vágott neki a pénteki kereskedési napnak az 1,6 százalékos pluszban nyitó Duna House, miután kiváló számokat tett közzé 2018 utolsó negyedévéről.

A hazai ingatlanpiac jól pörög, a lakások áremelkedése megállíthatatlannak tűnik, ennek is köszönhető, hogy a társaság franchise ingatlanközvetítési tevékenysége 2018 második félévében is 19-20 százalékkal nőtt az előző évhez képest, az év utolsó negyedévében így összesen 2,5 milliárd forintos jutalékvolument ért el a franchise üzletág. 2018 egészét tekintve a hálózati bevételek 19,3 százalékkal bővülve 10,2 milliárd forintra emelkedtek.

Az utolsó negyedévben a magyarországi teljesítmény volt a legerősebb, a jutalékvolumen elérte a 2,1 milliárd forintot, 22,5 százalékkal nőtt éves összevetésben. A növekedés elsősorban az árak emelkedése miatt következett be, a tranzakciók száma az egy évvel ezelőtti szinten volt a Duna House becslése szerint. Csehországban a jutalékvolumen 3,4 százalékkal csökkent éves szinten, Lengyelországban minimális növekedés volt.

A saját irodák forgalma összesen 12 százalékkal nőtt az utolsó negyedévben 435 millió forintra, ebben a szegmensben is főleg a magyar irodák remekeltek, amelyek 26,5 százalékkal növelték a bevételüket. A lengyelországi és a csehországi saját irodák jutalékbevétele viszont csökkent az év utolsó hónapjaiban, így végül a tavalyi év egészében 1,8 milliárd forintot hozott a saját iroda szegmens, 9,5 százalékkal többet, mint 2017-ben.

A hitelközvetítésből származó bevételek is megugrottak. Az utolsó negyedévben a közvetített hitelvolumen meghaladta a 34 milliárd forintot, ami 83,1 százalékos növekedést jelent éves szinten. Ebben a magyarországi lakáshitelezési piac felpörgésén túl az is szerepet játszott, hogy a cég tavaly novemberben felvásárolta az ötödik legnagyobb lengyelországi hitelközvetítőt, a Gold Finance-et, akvizíciója november elején, emiatt összességében 184,1 százalékkal bővült a lengyelországi hitelvolumen 30 százalék fölötti organikus növekedés mellett. Magyarországon 15 százalékkal nőtt a hitelvolumen 2017 negyedik negyedévéhez képest.

A lakástakarékpénztárak állami támogatásának 2018. október 16-i megszüntetése is érintette a Duna House-t. 2019-ben ilyen szerződéseket már aligha közvetít a cég, tavaly azonban a megszüntetés hírére megrohanták őket az ügyfelek. Az utolsó negyedévben (vagyis tulajdonképpen két hét alatt) összesen 15,9 milliárd forintnyi lakás-takarékpénztári szerződést kötöttek meg rajtuk keresztül, ami nagyjából a háromszorosa a korábbi negyedévek volumenének.

(Origo, 2019. január 11.)

 

Megy a lakáspiac, csak majd nem olyan drágán

Lassul az ingatlanárak növekedése 2019-ben.

Mérséklődő drágulást vár jövőre a lakáspiacon az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője, mivel szerinte a vevők nem tudják a végtelenségig követni az áremelkedést, írja a Világgazdaság az MTI nyomán.

Balogh László az ingatlan.com közleményében kifejtette, hogy az ingatlanok iránti kereslet az árak emelkedése ellenére is fennmarad, köszönhetően a családi otthonteremtési kedvezmény bővítésének. A drágulás miatt várhatóan hitelt is egyre többen vesznek majd fel.

A portál adatai szerint csúcsot döntött az ingatlankereslet 2018-ban, a honlapjukat tavalyhoz képest 8 százalékkal többen, havi átlagban 2,7 millióan látogatták. Rekordnak számít a 4,9 millió regisztrált érdeklődés is az oldalon a kínált lakások és házak iránt.

A feladott ingatlanhirdetések száma éves összevetésben 14 százalékkal 168 ezerre nőtt, így az is lehet, hogy az adásvételek száma meghaladja az év végére 160 ezres évtizedes csúcsot.

Az adatok összesítéséből kiderül, hogy Budapesten egyre népszerűbbek a külső kerületek, amit az ingatlan.com a belváros magas áraival magyaráz.

Az V. kerületben az átlagos négyzetméterár több mint 1 millió forint, a fővárosi átlag 640 ezer forint, a XXII., a XXI., a XVII. és XVI. kerületben viszont csak félmillió forint volt idén. 360 ezer forint körüli átlagos négyzetméterárával a XXIII. kerület a legolcsóbb Budapesten.

A megyeszékhelyek közül Debrecen, Győr, Kecskemét, Székesfehérvár és Veszprém a legdrágább a 360-380 ezer forint körüli, Salgótarján pedig a legolcsóbb a 118 ezer forintos átlagárral négyzetméterenként – olvasható a közleményben.

(Világgazdaság, 2018. december 21.)

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.