kirakatles₪plázarítus

Egyérintéses fizetés: mindent visz

Az egyérintéses technológia népszerűsége töretlenül növekszik Európában, Magyarország pedig jóval az átlag felett teljesít ebben. 

A bolti kártyás fizetések 82 százalékát már egyetlen érintéssel intézik a magyarok, írja az Origo.

A közlekedési rendszerek Európa-szerte kiemelt szerepet töltenek be az egyérintéses fizetésben, hiszen megoldásaikkal gyorsabb fizetést és nagyobb biztonságot nyújtanak a vásárlók számára. Ahogy a technológiának egyre fontosabb szerep jut a mindennapi életben, úgy növekszik azoknak a vásárlóknak a száma is, akik a közlekedés során egyetlen érintéssel fizetnek.

Illusztráció FORRÁS: MTI/FÖLDI IMRE

Az egyik legnagyobb bankkártya kibocsátó cég támogatja ezt a folyamatot, és célja, hogy az egyérintéses technológia legyen a bolti fizetések alapvető formája, hiszen Európában 2020-ra valamennyi fizetési terminál alkalmas lesz erre.

Európa vezető szerepet tölt be az egyérintéses fizetések területén, és ez minden országra igaz, függetlenül a gazdasági és fejlődési státuszuktól. Egyre több európai piacon tapasztaljuk, hogy a fogyasztók szívesen fizetnek egyetlen érintéssel, és a technológiába vetett bizalmuk is folyamatosan erősödik"– mondta Javier Perez, a Mastercard európai elnöke.

A cég legfrissebb adatai is alátámasztják az egyérintéses fizetések előretörését Európában: 2018 első 8 hónapjában 20 százalékos átlagnövekedés volt jellemző a régióra. Több mint 15 olyan ország van – köztük Dánia, Horvátország, Görögország, Magyarország, Hollandia, Lengyelország és Oroszország-, ahol a bankkártyás bolti tranzakciók fele egyetlen érintéssel történt.

Magyarország az egyérintéses fizetések terén az élmezőnyben van: A bolti kártyás vásárlások 82 százalékát már egyetlen érintéssel rendezzük, az európai országok közül csak Csehország (93 százalék), Grúzia (88 százalék) és Lengyelország (83 százalék) van előttünk ebben a tekintetben"– mondta Eölyüs Endre, a Mastercard Magyarországért és Szlovéniáért felelős igazgatója.

A pénzügyi vállalat friss adatai alapján az európaiak vásárlási szokásai látványos változáson mennek keresztül – jó példa erre Svédország, ahol 262 százalékos volt az egyérintéses tranzakciók növekedése a vizsgált időszakban.Nemcsak Svédország, de egész Észak-Európa vezető szerepet tölt be a készpénzmentes gazdaság térnyerésében, egyre többen használnak egyérintéses fizetést a készpénz helyett.

Ezek az eredmények jól bizonyítják Európa vezető szerepét az egyérintéses fizetési forradalomban. A vásárlók olyan gyors és kényelmes fizetési megoldásokat keresnek, amelyben megbízhatnak, emellett a könnyű használat és a kényelem további fontos szempontok számukra. A felhasználók ma már tudják, hogy az egyérintéses technológia ugyanolyan biztonságos, mint a hagyományos fizetési megoldások, így rutinos magabiztossággal használják azt.

(Origo, 2017. szeptember 17.)

 

Bankkártyával? jaj, csak azt ne!

Nem inden szolgáltatóhely szereti a bankkártyás fizetést. Sokan vannak.

140 ezer kártyaelfogadóhely van ma Magyarországon, miközben csak a kereskedelemben és a vendéglátásban 250 ezer regisztrált vállalkozás működik, írja az Index (Hermann Irén írása). A kormány 2016-ban indított terminálkihelyező programja 60 ezer ingyenesen kihelyezett terminált hagyott jóvá, az MNB statisztikája szerint mégis mindössze 30 ezerrel több készülék került forgalomba.

- Nem, bocs, nem tudsz kártyával fizetni, itt nincs vezetékes internet.
- Az alvállalkozóink minden reggel készpénzt várnak a kezükbe, nem engedhetjük meg magunknak a kártyás fizetést.
- Lehet, de 500 forint alatt nem.
- Nem telepítettünk terminált, sok a jutalék a forgalom után.

Ezek voltak a leggyakoribb kifogások azokon a helyeken, ahova bekopogott az Index, mert úgy tudta, még mindig nem lehet náluk kártyával fizetni. Nyilván sok az üdítő kivétel (mondjuk egy vonatállomáson simán lehet kártyával 265 forintos kiegészítő jegyet venni), és persze egyre több az elfogadóhely, talán ezért tűnik fel nagyon, ha valahol még mindig csak készpénzt fogadnak el.

Magyarországon 2018 első negyedévének végén 110 ezer elfogadóhelyen 136 ezer működő POS-terminált tartott nyilván a Magyar Nemzeti Bank. Az érintéses technológia is terjed. Ha a darabszámot nézzük, 2018 első negyedévében a kártyás vásárlási forgalom 76 százaléka, ha az értéket vesszük, 64 százaléka az új technológia segítségével zajlott le.

Nehéz kideríteni, hogy hány elfogadóhely van, ahol lehetne, de nincs. Mégis összehasonlításképp: 2018 júliusában a kereskedelmi szektorban 182 ezer, a vendéglátás területén 72 ezer működő regisztrált vállalkozás volt az országban a KSH szerint. A kártyás elfogadás tekintetében ez a két legfontosabb kategória, csak ebben a kettőben 250 ezer vállalkozás működik, és még egyszer: az országban 110 ezer elfogadóhelyet tartanak nyilván. Van tehát hova fejlődni.

KÖZBEN A MAGYARORSZÁGON FORGALOMBAN LÉVŐ KÉSZPÉNZÁLLOMÁNY KIEMELKEDŐEN MAGAS, 2018. MÁRCIUS VÉGÉN 5164 MILLIÁRD FORINT VOLT. A szezonális hatások kiszűrésével az első negyedéves érték a 2017. év végi adathoz képest 4 százalékos növekedést mutat. Ezzel folytatódik a készpénzállomány évek óta tartó intenzív bővülése. 2008-ban például 2.203 milliárd forint készpénz volt forgalomban, ami így tíz év alatt két és félszeres növekedést jelent. 

„A közel 140 ezer kihelyezett terminállal nem állunk túl jól a régióban, a csehek, a lengyelek és a szlovákok is előttünk járnak, Romániában pedig a kiskereskedelemben már kötelező a kártyaelfogadás, ami nagyban fehéríti a gazdaságot” – válaszolta a Raifeissen Bank kártyaterminál kihelyezést nyújtó partnere, a Six Payment Services.

A kormány 2016-ban ezért is hirdetett programot a készpénzmentes Magyarország jelszavával. Ennek keretében két körben, összesen 60 ezer terminál telepítését támogatta az állam, egyenként 80 ezer forinttal. A támogatásban az ingyenes telepítés mellett benne volt, hogy a forgalom utáni jutalék nem lehet több, mint 1 százalék. A 2016-ban indult program 60 ezer helye gyorsan elkelt, de az üzembe helyezések még nem fejeződtek be. Talán ezért is lehet, hogy az MNB statisztikájában 2016 első negyedéve és 2018 első negyedéve között mindössze 30 ezerrel több POS-terminál szerepel. Majdnem ugyanennyivel nőtt az elfogadóhelyek száma, azaz helyenként átlag egy készüléket telepítettek.

Na de akkor most mennyibe kerül egy terminál

PEDIG EGY TERMINÁL TÁMOGATÁS NÉLKÜL SEM KERÜL SOKBA.

Az ár az adott szolgáltató és a gyártó közötti mennyiségi megállapodás függvénye, de jellemzően 50-170 ezer forintot kell érte fizetni, a mobil POS ára 25-50 ezer forint. Bérelni is lehet, ez esetben havonta és terminálonként 3-10 ezer forint körüli összeggel kell számolni. Minél nagyobb forgalommal rendelkezik a kereskedő, annál jobbak a feltételek, a nagyobb forgalmú ügyfelek jellemzően nem fizetnek a terminálért.

A hagyományos POS terminál lehet asztali és mobil (azaz hordozható), előbbit fix pontokon, jellemzően pénztár mellett telepítik. A mobil terminálokat főleg éttermek, étel- és árukihordók, taxik használják. A terminálok hardveres és szoftveres képességben tudnak különbözni, egyre nagyobb és jobb minőségű kijelzők, szebb dizájn, okosabb szoftver, akár kereskedői eszköztár is járhat a drágább eszközhöz. A mobilterminál mobil adatkapcsolaton csatlakozik a hálózatra, és a hardver másfél-kétszer drágább, mint az asztali termináloknál.

Ez most sokaknál csak döcög

Hogy vezetékes internet kellene a POS-terminál üzembe helyezéséhez, az is városi legenda, vagy a helyet üzemeltetők jól hangzó kifogása. Ugyanis pont erre vannak a mobilterminálok. Közülük a hagyományos fajták SIM-kártyát használnak, míg a mobileszközökhöz csatlakoztatott megoldások esetében nem az eszköz, hanem a mobiltelefon, vagy a tablet kommunikál adat- vagy wifikapcsolaton keresztül. Az ország lefedettsége elég jónak számít ebből a szempontból, bár való igaz, hogy a Balatonon a pincérek gyakran szentségelnek a rossz mobilkapcsolat miatt.

A kártyaelfogadás a mozgóárusoknál is csak elhatározás kérdése lenne. Mobil POS-terminálok esetén (ezek akkumulátorral működnek) a megoldás része már, hogy a PIN-bevitel, valamint a kártya bedugós, vagy érintős leolvasása egy külön eszközön történik. Ebben az esetben az eszköznél a cél, hogy legyen minél kisebb, stabilan tudjon (jellemzően Bluetooth kapcsolaton keresztül) csatlakozni a mobiltelefonhoz, de a fő képességeket maga a mobiltelefonra vagy tabletre telepített kereskedői szoftver jelenti, ahol az összeg bevitele és slip kiküldése mellett megjelenhet számos plusz szolgáltatás a kereskedők számára. Ráadásul maga a mobilhoz csatlakoztatott eszköz jellemzően jóval olcsóbb, mint egy hagyományos terminál, mivel a POS-terminál egy célhardver, minden szükséges fizikai, szoftveres védelemmel ellátva, míg a mobilhoz csatlakoztatott eszközök esetében a szükséges védelem inkább szoftveres módon valósul meg.

Elfogadóhelyi jutalék: sok

A KIFOGÁSOK KÖZÖTT GYAKORI A MAGAS, FORGALOM UTÁNI JUTALÉK EMLEGETÉSE, DE EZ SEM ÁLLJA MEG A HELYÉT.

A korábbi, 3-5 százalékos jutalékok mára jelentősen lecsökkentek, a kormány programjában kialkudott 1 százalék körüli jutalékkal számolva például már kisebb költséggel jár egy vállalkozásnak a terminál fenntartása, mint a készpénzes működés miatti költség (kasszakezelés, szék, készpénz befizetése, átszámolása, lopás,betörés miatti kockázat). A piacon 0,3-2 százalék közti jutalékok vannak, de egyéni megállapodásoktól is függ: minél nagyobb a forgalom, a kereskedő annál jobb feltételeket tud kialkudni.

Az a belvárosi büfé pedig, amelyik arra hivatkozik, hogy a hajnali árut neki minden nap készpénzben kell kifizetnie, jól példázza, hogy a kártyaelfogadás még sokszor azért sem működik, mert egy kereskedői láncban nem minden szereplő működik tisztán és transzparensen.

„Véleményünk szerint az NGM-pályázat feltételei annyira kedvezőek, hogy ez már minden kereskedő árképzésébe bele kell, hogy férjen. Minden, bankkapcsolattal rendelkező ügyfél zsebében lapul egy, vagy több bankkártya, tehát az ügyféligény is megvan. Az alvállalkozók készpénzben kifizetése kisebb mértékben indokolható, de ma a forgalom átlagosan 20-25 százaléka bonyolódik bankkártyával, tehát maradna bőven készpénzes bevétel is. A magas költségek vélelme, az elvi elutasítás, a megfelelő tájékoztatás hiánya és sajnos még a szürke gazdaság a fő akadályok” – válaszolta érdeklődésünkre Lévai Tamás, az OTP Bank Kártya Elfogadói Főosztály termékfejlesztési senior menedzsere.

Ebben a környezetben érthetetlen, ha valahol még mindig nem fogadnak el kártyát a fizetéskor. Mondjuk azon különösen meglepődtünk, hogy a korábban a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumhoz, most az Innovációs és Technológiai Minisztériumhoz tartozó Nemzeti Közlekedési Hatóságnál sincs kártyaelfogadás, ahol pedig nagy tételű büntetéseket és vizsgadíjakat fizetnek be az autótulajdonosok nap mint nap. Az embereket a közeli ATM-hez irányítják a hivatalnokok. (A kormányzat a témáról általában és konkrétan sem akart az Indexnek beszélni.)

Ahogy a piacokon is messze még, hogy két kiló paradicsomot egy pittyenéssel vegyünk meg, pedig technikai, vagy törvényi akadály nincs, csupán a kereskedők hajlandósága alacsony, több okból: az árusnak nincs folyamatos forgalma, mert mondjuk nem minden nap árul, emiatt nem tud elfogadó bankkal szerződni, kevés információval rendelkezik ezekről a megoldásokról, vagy teljesen készpénzes a működése.

„Jelenleg a POS 1 százalékos állami program második körén vagyunk túl és várhatóan szélesebb körben folytatódni fog a program, amelynek célja minél több kereskedő bevonása a bankkártyás fizetési módokba a terminalizáció költségeinek támogatásán keresztül, visszaszorítva a készpénzkezelés miatti hosszabb időket és költségeket, illetve feketegazdaságot” – írta érdeklődésünkre a CIB Bank. Hozzátették: a kisvállalati szegmensben a POS termináljainkon és az e-commerce felületeinken átfolyó forgalom 48 százalékos növekedést mutat az előző év azonos időszakához viszonyítva, az érintett ügyfelek számát pedig 12 százalékkal tudták növelni, tehát ők optimisták.

A nagykereskedések is sokáig a kártyamentes helyek közé tartoztak, de ebben is van változás. Ezek a helyek általában kisebb árréssel dolgoznak, mint a kiskereskedők, és ebből a kisebb árrésből nehezükre esett kifizetni a kártyaterminált vagy a vásárlások utáni jutalékot a bankoknak. Ugyanakkor ma már egyre több nagykereskedésben elérhető a bankkártyás fizetés. „Az elmúlt években csak a Budapest Bank, az alvállalkozóin keresztül, közel 500 terminált telepített nagykereskedőkhöz” – írta kérdésünkre a pénzintézet.

Több helyen kérik, vagy akár ki is írják, hogy egy bizonyos limit alatt nem fogadnak el kártyát, ugyanakkor ez egy idén januárban életbe lépett uniós szabályozás szerint már nem tehetik meg.

AZ ELFOGADÓHELYEK NEM TEHETNEK UGYANIS KÜLÖNBSÉGET A KÉTFÉLE FIZETÉSI MÓD KÖZÖTT AZ ÖSSZEG MIATT, NEM HATÁROZHATNAK MEG LIMITET A KÁRTYÁS FIZETÉS ESETÉN.

A terminált kihelyező cég vagy bank akár a szerződés felmondásával is szankcionálhatja ezt a lépést, ha tudomást szerez róla.

A magyar vásárló görcsöl a készpénzért

A teljes képhez hozzátartozik, hogy hiába a sok ösztönzés, meg a technikai fejlődés, ha a magyar még mindig szeret, nagyon szeret készpénzzel fizetni.

Az MNB 2017 őszén a lakosság fizetési és ezen belül készpénzhasználati szokásait és készpénz iránti attitűdjét feltáró kérdőíves kutatást végzett egy 1.500 fős, reprezentatív mintán. A legfőbb következtetések ezek voltak:

  • Az állampolgárok egynegyede még ma is részben vagy teljes mértékben készpénzben kapja meg havi jövedelmét.
  • A napi bevásárlások esetén domináns a készpénzzel történő fizetés.
  • A közüzemi számlák fizetésénél is általános gyakorlat a készpénz használata.
  • Erős a magyar lakosság készpénzhez való kötődése.
  • A közvélekedés szerint a készpénz segíti a jövedelem tudatos beosztását és népszerűségéhez az is hozzájárul, hogy jelenleg az egyetlen megoldás, mely bárhol és bármikor azonnali fizetést tesz lehetővé.

Számtalan új fizetési megoldás kapujában vagyunk és várhatóan 2019-től működésbe lép az azonnali fizetési rendszer is, amely az év minden napján 5 másodpercen belül megvalósuló belföldi forintátutalásokat biztosít. Ezek azonban feltehetőleg az eleve a kártyás fizetést választókat ösztönzik majd, nem a készpénzt imádókat.

(Index, 2018. szeptember 7., Hermann Irén írása)

 

Többet kártyázunk

Bankkártyával. 100 ezer felett az elfogadóhelyek száma.

Sokkal több helyen fogadják el a bankkártyát, mint korábban. Szintet lépett a magyar piac, írja a Napi.hu.

A készpénzállomány fenntartása méregdrága és a készpénzforgalom továbbra is nagyon magas, de vannak azért  kedvező jelek. Az egyik, hogy a bankkártyás fizetések száma és összege növekszik. A növekedés részben annak köszönhető, hogy rekordszámú helyen lehet fizetni bankkártyával. Egészen pontosan a hivatalos jegybanki adatok szerint az idei első negyedévben már túl volt a piac a 100 ezres határon, több mint 110 ezer olyan fizikai kereskedelmi egység - például élelmiszerüzlet, elektronikai cikkeket forgalmazó áruház vagy éppen étterem - volt, ahol elfogadták a bankkártyát.

Ez jelentős, 25 százalékos növekedést jelent éves összevetésben, 2017 első negyedében ugyanis alig több mint 87 ezer ilyen helyet tartottak nyilván. A 25 százalékos növekedés azért is figyelemre méltó, mert 2014-től az első negyedéves adatokat nézve mindössze 4-8 százalékkal nőtt a bankkártya-elfogadóhelyek száma.

Az érintős kártyák elhúztak

Közben egyébként a bankkártyák száma is nőtt: az első negyedévben több mint 9 millió darab volt a piacon, ami 1 százalékos emelkedésnek felel meg 2017 első negyedéhez képest. Ezen belül a betéti kártyák száma 7,7 millió volt, a hitelkártyáké pedig közel 1,3 milliót tett ki. Ez éves szinten előbbeknél 1 százalékos pluszt, utóbbiaknál több mint 1 százalékos csökkenést jelent. A bankkártyák túlnyomó része, közel háromnegyede érintéses.

Az idei negyedévében a bankkártyás forgalom pedig 1,2 milliárd forintra rúgott és összesen 167 millió tranzakció volt, ami 24-24 százalékos növekedést jelent. A kártyás vásárlások kétharmada pedig érintéses kártyával történt.

(Napi.hu, 2018. augusztus 18.)

 

A személyi kölcsön lenyomta a hitelkártyát

Kevesebb a hitelkártyák követelésállománya.

Az olcsóbb finanszírozást biztosító, jól pörgő személyikölcsön-piac miatt mélypontra jutott a hitelkártyakeretek kihasználása – még a kamatmentes időszak ellenére is, írja a Világgazdaság.

A növekvő hitelfelvételi kedv ellenére még nem látszanak az áttörés jelei a magyarországi hitelkártyapiacon: mind a kibocsátott plasztikok száma, mind a nyilvántartott követelések állománya változatlan, vagy csökkent a legfrissebb elérhető statisztikák szerint – derül ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) adataiból.

A jegybanknál nyilvántartott hitelkártya-követelések állománya 2018 májusában többéves mélyponton, 155 milliárd forinton járt, ami ugyan csak 1 százalékkal marad el az egy évvel korábbitól, ám a 2015. májusinál már 23 százalékkal alacsonyabb. Ezen belül a kamatozó követelések mennyisége 7,6 százalékkal, 101 milliárd forintra csökkent, a nem kamatozóké pedig 14,1 százalékkal, 54 milliárdra nőtt, ami arról tanúskodik, hogy a hitelkereteket nem igazán használják ki a plasztiktulajdonosok. A kamatozó és a nem kamatozó követelések arányában nincs nagy mozgás 2015 januárjától, mióta részletes statisztikát szolgáltat erről a területről az MNB: az arány nagyjából kétharmad-egyharmad az előbbiek javára. Az új szerződéseknél valamivel kedvezőbb a helyzet, mint az állományi adatoknál.

Az első öt hónapban 632 milliárd forintnyi kamatozó keretet vettek igénybe az ügyfelek, ami 2,1 százalékkal több az egy évvel korábbi 619 milliárdnál. Ezzel együtt az új szerződéseknél is csökkenő a trend: 2014 januárja és májusa között az új szerződések mennyisége még megközelítette a 730 milliárd forintot. 

A plasztikok számában sincs lényegi változás: az első negyedév végén 1,3 millió Magyarországon kibocsátott hitelkártyát tartott nyilván a jegybank, ami nagyjából 15 ezerrel kevesebb az egy évvel korábbinál. A hitelkártyák számánál egyébként – pont az első negyedévtől eltekintve – nincsenek nagy kilengések: a márciusig számolt öt évben 1,3 millió és 1,4 millió között mozgott a forgalomban lévő plasztikok száma.

(Világgazdaság, 2018. július 20.)

 

Minek ide hitelkártya

Kevesebb a hitelkártya. Mert a lakáshitel elbírálásakor beleszámít ez is.

2018 első negyedévében közel 9 százalékkal csökkent a hitelkártyák száma, amire 2010 óta nem volt példa. Bár a hitelkártyák kényelmesek, ha azonban a határidőt nem tartja valaki, akkor méregdrága lesz, írja a Napi.hu.

Magyarországon 2010 óta a bankkártyák száma 9 millió körül mozog, félévről félévre, negyedévről negyedévre hol kisebb csökkenés, hol növekedés váltja egymást. A legfrissebb adatok szerint a betéti kártyák állománya és az érintős kártyáké nőtt 2018 első negyedévében, míg a hitelkártyáké jelentősen csökkent.

A jegybank 2018 első negyedévében valamivel több mint 9 millió bankkártyát tartott nyilván. Ezen belül a betéti kártyák száma 7,7 millió volt, a hitelkártyáké pedig közel 1,3 milliót tett ki. A betéti kártyáknál az előző negyedévhez képest ez 0,1 százalékos pluszt jelent, a hitelkártyáknál viszont 9 százalékos csökkenés, amire nem volt példa az elmúlt 8 évben. (A jegybanki statisztikák 2010 és 2013 között félévre, 2013 után pedig már negyedévre bontott adatokat mutatnak.) A betéti kártyák száma 2010 első félévéhez képest egyébként  3,5 százalékkal nőtt, a hitelkártyáké 10 százalékkal csökkent.

Az érintős kártyák száma az idei első negyedévben meghaladta a 6,7 milliót, ami negyedéves szinten 2,5, éves összevetésben pedig több mint 14 százalékos emelkedésnek felel meg - ezeket a kártyákat azonban külön érdemes kezelni, mivel azok között lehetnek hitelkártyák is.

Hát igen, drágák

A statisztikákból egyértelműen látható, hogy a hitelkártyák száma jelentősen csökkent. Ebben biztosan szerepet játszik az is, hogy a hitelkártyák kamata és teljes hiteldíj mutatója (thm) az elmúlt években bekövetkezett kamatcsökkentések ellenére továbbra is elképesztően magas, jellemzően 30-40 százalék.

A hitelkártya persze kényelmes, mert a hitelkeret bármire elkölthető és 40-45 napig kamatmentesen használható a bank pénze. Aki képes tartani a határidőt, annak még jól is jöhet. Ha azonban kifut a kamatmentes időből és nem fizeti vissza az elköltött pénzt, akkor jön a 30-40 százalék, amit lényegében büntetésként lehet felfogni.

A hitelkártyák számának csökkenésében szerepet játszhat az is, hogy ma már a szintén bármire elkölthető személyi kölcsönöket - amennyiben az igénylő megfelel a feltételeknek - nagyon gyorsan folyósítják a bankok, a kamataik és a thm-eik pedig jóval alacsonyabbak, mint a hitelkártyák díjai. A 30 százalék feletti szinthez képest az MNB adatai szerint a személyi kölcsönök átlagos kamata áprilisban 14,35 százalékos volt.

A hitelkártyák ellen szól az is, hogy a hitelkeretet a bankok figyelembe veszik például lakáshitel- vagy személyikölcsön-igényléskor, ezért a jövedelemarányos törlesztési mutatóra (jtm) vonatkozó előírás miatt alacsonyabb összeghez juthat hozzá a az érintett. A jtm-re vonatkozó szabályozás szerint ugyanis a nettó jövedelem 50 százalékát nem haladhatja meg az összes hitel havi törlesztése.

(Napi.hu, 2018. július 2.)

 

Depeche Mode és karszalag

Depeche Mode, Iron Maiden, karszalagos fizetés.

Június utolsó  hétvégéjén zajlik a 25. Telekom VOLT Fesztivál, amely az ország legnagyobb vidéki fesztiválja. A szervezők idén több mint 150 ezer főt várnak: az esemény a hazai fintech-szcéna szempontjából is tartogat érdekességeket, írja a Portfolio. 

A 25. VOLT Fesztivál nem csak a neves fellépők (Depeche Mode, Iron Maiden, Avenged Sevenfold) miatt lehet érdekes, hanem - első hallásra talán meglepő módon - a hazai fintech-szcéna és a fizetéstechnológiai fejlesztések miatt is. Ez az első magyarországi nagyfesztivál - a szervezők 150 ezer főt várnak a Sopronba -, ahol működik a legújabb fesztiválos fizetési megoldás, a karszalagba épített érintéses fizetés. 

Teljesen megváltozik a fizetés 2017 legnagyobb hazai fesztiváljain, a látogatók ugyanis a karszalagjukba épített chippel - ami egyben a belépőjük is - tudnak majd vásárolni.

Kaderják Dániel, a rendszert működtető Festipay vezérigazgatója a Portfolionak nemrég úgy nyilatkozott, hogy a 2017-es év nagy dobása lesz Magyarországon a karszalagba épített fizetés - ezt a technológiát 2017-ben már komoly, százezres fesztiválokon tesztelték Romániában, és 2018-ban is működik majd ottani rendezvényeken. A lényege, hogy egy karszalagot kapnak a látogatók rádiófrekvenciás azonosító chippel. A chip tartalmaz minden információt a jogosultságról, azaz ezzel lehet majd belépni a rendezvényre, vagy a kempingbe, és ugyanez a chip tartalmazza a fizető funkciót is. A hetijegyeknél, bérleteknél és a napijegyeknél is a karszalagba integrálják a fizetési megoldást, a legfontosabb változás, hogy a korábbi fesztiválkártyák helyett működik majd ez az eszköz.

A rendezvény első napjaiban a Portfolio azt tapasztalta, hogy a fesztiválozóknak kimondottan tetszett a rendszer. Erre a két legfontosabb indok, hogy könnyű használni és nehéz elhagyni. Többen említették azt is, hogy karszalagra a fesztivál saját mobil applikációján keresztül is lehet pénzt tenni, így nem kell a feltöltőpontokon sorban állni.

A bulizók, akikkel beszélgetett a Portfolio, egyedül azt hozták fel negatívumként, hogy gyakorlatilag nem lehet más karszalagjával fizetni, azaz nem lehet odaadni a barátunknak a kártyát, hogy hozzon két sört, amíg mi elmegyünk mondjuk mosdóba. Ez leginkább azoknál a pároknál okoz nehézséget, akik hozzászoktak, hogy ketten kiváltanak egy fesztiválkártyát, és közösen költenek róla.

A VOLT-on - a korábbi évekhez hasonlóan - érintéses bankkártyát is lehet használni, és az volt a tapasztalat, hogy sok látogató fizet a mobiljával, mobilfizetési alkalmazással is.

(Portfolio, 2018. június 28.)

 

Sziget: karszalaggal fizethetsz 

Újabb újítás a fesztiválokon: kártya helyett a karszalaggal fizethetsz, pontosabban a beépített chippel.

Jelentős változás jön 2018-tól a legnagyobb hazai fesztiválok fizetési rendszerében, írja a Portfolio. A lényeg: a fesztiválkártyák helyett a karszalagba épített chippel tudnak majd fizetni a látogatók.

2018-ban már működni fog a karszalagba integrált fizetés a Sziget csoport fesztiváljain, ez pedig azt is jelenti, hogy elfelejthetjük a fesztiválkártyákat - tudta meg piaci forrásokból a Portfolio. Értesülésüket a Sziget is megerősítette.

2017-ben sikeres volt a főpróba: a romániai Neversea fesztiválon a Festipay (a kifejezetten rendezvények fizetési megoldásaira specializálódott céget 2015-ben alapította a Cardnet és a Sziget) integrált megoldásaival volt jelen, ott már az ID-azonosítású beléptetés és fizetés egyetlen chip-es karszalag használatával működött. A fesztivál weboldalán létrehozott regisztrációs felületen pedig online lehetett bankkártyával feltölteni a fesztivál fizetős chipet. 

A Szigeten, a VOLT-on és a Balaton Sound-on is ez a rendszer jön 2018-ban. A Sziget tájékoztatása szerint egy karszalagot kapnak a látogatók RFID (rádiófrekvenciás azonosító) chippel. A chip tartalmaz minden információt a jogosultságról, azaz ezzel lehet majd belépni a rendezvényre, vagy a kempingbe (ez egyébként így volt már tavaly is).

A 2018-as év nagy változása, hogy ugyanez a chip tartalmazza a fizető funkciót is. A változtatás azt is jelenti, hogy nem lesz külön FestiPay kártya, a hetijegyeknél, bérleteknél és a napijegyeknél is a karszalagba lesz integrálva a fizetési megoldás. Azt is megtudtuk, hogy a látogatóknak ezért nem kell külön fizetniük (emlékezetes: a fesztiválkártyának volt néhány száz forintos letéti díja).

A karszalagba integrált chip mobilapplikációról, online és a helyszínen is feltölthető pénzzel. Sőt, ezt meg lehet tenni előre is, így az egyenleg automatikusan a chipre kerül, ez pedig azt jelenti, hogy akár egyáltalán nem szükséges a rendezvény területén újra sorban állni. Fontos ugyanakkor az is, hogy megmarad a PayPass-os contactless fizetés is, így érintőkártyával továbbra is lehet fizetni a fesztiválokon.

A technikai részletekről annyit lehet még tudni, hogy a rendszerhez RFID író- és olvasó egységek szükségesek. Az író egység a meglévő POS-terminál lesz, amit a bankkártyás fizetésre használnak, a beléptetés ellenőrzésénél azonban szükség lesz fejlesztésre. 

A rendszer működési elve nem változik a fesztiválkártyához képest, rendelés után a karszalagba épített chipet a terminálhoz érinti a látogató, így tudja kifizetni a számlát.

A Sziget tájékoztatása szerint mind a jegyekkel való visszaélések, mind a fizetési visszaélések jelentősen csökkentek az elmúlt években - abban bíznak, hogy a tendencia folytatódik majd ezzel a technológiával is.

2017-ben 26 fesztiválon összesen 10 millió érintésmentes tranzakciót regisztrált a Festipay - tájékoztatta a cég a Portfolio-t. A tendencia annak is köszönhető, hogy egyre több rendezvényen vannak jelen: 2016-ban még 22 fesztivált szolgáltak ki, ahol 7 millió érintésmentes fizetési tranzakciót indítottak a fesztiválozók. Külföldön erőteljes a jelenlétük a román piacon, ahol 7 fesztiválnak szállítanak fizetési rendszereket, de a skandináv államokban és Olaszországban is terjeszkednek. Tavaly Magyarországon is számos helyen vezették be fizetési megoldásaikat: az új projektek között volt a Paskál Gyógy- és Strandfürdő, a Lupa-tó, a Budapest Park és a Siófok Plázs is. 

(Portfolio, 2018. február 28.)

 

Taszigálja a bankkártyás fizetést a kormány

Még mindig sok a készpénzes fizetés. 15 ezer bankkártyás terminált már bedobtak, jöhet még 45 ezer. Állami pénzzel megtoldva.

Rendkívül sikeres a tavaly indított bankkártya-elfogadóhely telepítési program, az első lépcsőben a 2017. december 31-ig vállalt 30 ezer terminálnak már több mint a felét forgalomba helyezték a programban részt vevő szolgáltatók, írja az MTI. Erre most rátett a kormány, mivel meghirdetett újabb 30 ezer terminált, így a közeljövőben az online pénztárgépekhez viszonyított lefedettség megközelíti majd a 80 százalékot. Az újabb elfogadóhelyek telepítésének költségvetési forrását a kormány már korábban biztosította - közölte a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) az MTI érdeklődésére. 

A kormányzati programot 2016 decemberében hirdették meg, a kormány 2,4 milliárd forintot ad 30.200 darab új terminál beszerzéséhez és telepítéséhez. A kormány 2017 júliusában újabb 30 ezer bankkártya-elfogadóhely létesítésének támogatásáról döntött. A nemzetgazdasági miniszter a héten módosította a bankkártya-elfogadó terminálok számának növeléséhez nyújtott támogatásról szóló NGM rendeletet, amely a Magyar Közlönyben jelent meg.

A szaktárca közölte: a program folytatása az első lépcső mintájára történik, a támogatás összege nem változik, eszközönként 80 ezer forint támogatást nyújt a költségvetés. A terminált telepítő szolgáltatók a második ütemben is legfeljebb 1 százalék forgalomarányos díjat számíthatnak fel. A korábban jellemző 3-5 százalékos díjtételt tehát jelentősen sikerült csökkenteni, a több jogcímen kiszámlázott tételek helyébe pedig egy fizetési kötelezettség lép. 

A tapasztalatok és a piaci szereplők visszajelzései alapján szükség volt a feltételek finomhangolására. A terminálok beszerzési költségei az első ütem meghirdetését követően jelentős mértékben csökkentek, így a támogatás korábbi összegének fenntartásával a bankkártya-elfogadó terminálok telepítéséhez közvetlenül kapcsolódó költségek is elszámolhatóvá válnak akár a fenntartási időszak alatt is.  Továbbra is kizárólag olyan új eszközök beszerzése támogatható, amelyek a hazai vásárlói szokásoknak megfelelően biztosítják a modern, érintéses fizetési mód széleskörű alkalmazását. Új feltétel viszont, hogy a készüléknek alkalmasnak kell lennie közszolgáltatási díj (gáz, villany, egyéb számla) kártyás befizetésére is, a készpénzkímélő megoldások további térnyerése érdekében. 

A szaktárca hangsúlyozta: a kormány kiemelt célja a készpénzállomány csökkentése, a készpénzmentes fizetési megoldások ösztönzése. A Magyarországon forgalomban levő készpénzállomány GDP-hez viszonyított aránya mind regionális, mind uniós összevetésben kiugróan magas, az EU átlaga 8 százalék körül mozog. A magas készpénzállomány évente több százmilliárd forint nemzetgazdasági többletköltséget jelent. A digitális korszak küszöbén kifejezetten kívánatos a rendelkezésre álló elektronikus fizetési módozatok, és az ahhoz szükséges infrastruktúra látványos szélesítése. A hazai fizetési rendszer korszerűsítési stratégiájának alapját a bankkártya-elfogadóhálózat bővítése jelenti, amely az egyik leglényegesebb előfeltétele minden további, a lakosság pénzügyi tudatosságának erősítését elősegítését szolgáló lépésnek. 

A hazai pénzforgalmi rendszerben eddig a bankkártya-elfogadóhelyek jelentették a szűk keresztmetszetet, csak minden második online pénztárgépre jutott egy POS terminál. A bankkártya-elfogadóhálózat bővítése a gazdaságfehérítést is segíti, a kártyával fizetni szándékozók kényelmét is szolgálja és segíti a turisták pénzköltését is.

(MTI, 2017. október 20.)

 

Bankkártyázunk rendesen

2017 második negyedévében 25 százalékkal emelkedett a fizetési kártyás vásárlási forgalom. A kisboltosoknak drágább a kártyaelfogadás költsége.

Ez minden korábbi növekedési ütemnél nagyobb mérték. Ezen belül tovább folytatódott az érintéses technológia térnyerése, már a kártyás vásárlások számának kétharmada történt az új technológia használatával.

A hazai kibocsátású fizetési kártyák közel 9 milliós darabszáma nem változott jelentős mértékben. Ugyanakkor tovább emelkedett az érintőkártyák aránya, ami az első félév végén a hazai kártyák mintegy 68 százaléka volt.

A terminálos elfogadóhelyek száma 5 százalékkal nőtt a második negyedév során az előző időszakhoz képest, az internetes elfogadóhelyeké 4 százalékkal. A 92 ezer darab szolgáltató elfogadóhelyen üzemelő terminálok száma 119 ezer darab, növekedése meghaladta az 5 százalékot az első negyedévhez viszonyítva és már közel 79 százalékuk alkalmas az érintéses fizetések lebonyolítására.

Nagyot nyomtak a vásárlók a bankkártyás vásárlásokban

Az év második negyedévében minden eddiginél nagyobb mértékű volt a fizetési kártyás vásárlási forgalom bővülése. A hazai kibocsátású kártyákkal belföldön 1.066 milliárd forint összértékben vásároltak. A mintegy 152 millió darab vásárlási tranzakció 25 százalékos emelkedést jelentett az előző év azonos időszakához képest darabszámban, értékben pedig 26 százalékot.

A vásárlási forgalom 86 százaléka történt betéti kártyák használatával mind a tranzakciók darabszámát, mind az értékét tekintve, és ez a túlsúly a hitelkártyák rovására egyre nő. A betéti kártyás forgalom 27 százalék körül bővült az előző év azonos időszakához viszonyítva darabszámban és értékben egyaránt, ugyanakkor a hitelkártyák esetében ugyanez 13, valamint 15 százalék volt.

Az érintéses fizetések térnyerése is folytatódott, a 99 millió darab tranzakció összértéke 546 milliárd forint volt a második negyedévben, ami az előző év azonos időszakához képest darabszámban 72 százalékos, értékben kétszeres növekedést jelentett. A hazai elfogadói hálózatban magyar fizetési kártyákkal lebonyolított 139 millió darab vásárlási tranzakció kétharmada, értékben pedig több mint a fele történt az új technológia használatával.

A korábbi negyedévekhez hasonlóan, 35 százalékot meghaladó mértékben nőtt 2016 második negyedévéhez képest a fizetési kártyákkal lebonyolított internetes vásárlások száma (9,5 millió darab) és értéke (104 milliárd forint), ami az e-kereskedelem töretlenül növekvő térnyerését mutatja.

2017 első negyedévében csökkent a fizetési kártyás visszaélések száma (7.200 darab) és értéke (224 millió forint) a kibocsátói oldalon, darabszámban 8, értékben nézve pedig 17 százalékkal az előző év azonos időszakához viszonyítva. A visszaélések továbbra is leginkább a kártya fizikai jelenlétét nem igénylő tranzakciókhoz kapcsolódnak (az esetek 72 százaléka), míg az okozott kár közel 71 százaléka köthető ehhez a forgalomhoz. A tranzakciók irányát tekintve pedig elsősorban a határon átnyúló forgalom érintett, a darabszámot tekintve 75, az okozott kár értékét tekintve pedig 87 százalékos a nemzetközi forgalomhoz kapcsolódó visszaélések aránya. Az elfogadói oldalon mind a visszaélési esetek száma (984 darab), mind az okozott kár összértéke (49,4 millió forint) emelkedett az előző év azonos időszakához képest, azonban a visszaélések forgalomhoz viszonyított aránya továbbra is rendkívül alacsony.

Fizetnek a kereskedők

A kereskedőktől beszedett, majd a kártyatársaságokon keresztül a kártyakibocsátó bankok felé továbbított bankközi jutalék összege közel 2,4 milliárd forintot tett ki, a POS terminálokhoz kapcsolódó díjakból pedig 285 millió forint folyt be a pénzforgalmi szolgáltatókhoz. A kereskedői díjakat jelentő egyéb bevételek értéke 6,4 milliárd forint volt.

Kereskedői forgalmi kategóriák szerint vizsgálva a bevételeket látható, hogy jelentősen eltérhet az egyes bevételi jogcímek jelentősége. Míg a legkisebb kereskedők esetében a POS terminálokhoz kapcsolódó díjakból származó bevételek jelentik az összes banki bevétel közel 35 százalékát, addig ugyanez az arány a legnagyobb forgalmú kereskedőknél kevesebb, mint 1 százalék, ott a forgalomból származik a bevételek nagyobb része.

(MNB, 2017. szeptember 15.)

 

Megtolják a kártyás fizetést

Sokkal több lesz az bankkártyás elfogadóhely, persze az állam belenyúl a zsebébe. A pénzt a bankok kapják, de a boltosok elfogadóhelyi jutaléka, amit ők fizetnek, nem lehet több 1%-nál. ₪₪₪

Jelentősen növelheti a kereskedőknél a bankkártyás fizetési forgalmat az NGM támogatási programja, amelyet a POS-terminálok telepítésének ösztönzésére indított el. A kereskedői elfogadóhelyek száma 140 ezer közelébe ugorhat, a jelenlegi 100 ezerről, írja a Világgazdaság

A program révén ugyanis 2017. végéig összesen 30.200 POS-terminált helyeznek üzembe a kereskedőknél, így - csak a támogatás hatását figyelembe véve - 28 százalékkal, 138 ezerre növekedhet az elfogadóberendezések száma a boltokban. Az új termináloknak a kártyás vásárlási forgalom növekedésében várható hatását ugyanakkor egyelőre nehéz megbecsülni, hiszen az egyrészt nagyban függ a telepítés ütemezésétől, másrészt a részt vevő üzletek forgalmától is. (A program elsősorban a kisebb forgalmú üzleteket célozza meg, amelyeknél a támogatás nélkül kevés lenne az esélye annak, hogy POS-t szerezzenek be.) A támogatási program révén viszont jelentősen - a mostani 73-ról 80 százalék környékére - növekszik az érintés nélküli fizetést is lehetővé tévő POS-terminálok aránya, hiszen az új készülékek mindegyike ilyen lesz.

A program részletei

Az NGM 2016. decemberben indította el 2,4 milliárd forintos támogatási programját, amelynek keretében egyenként 80 ezer forint támogatást nyújt az új, korszerű bankkártyaterminálok beszerzéséhez és telepítéséhez. A szolgáltatóknak legalább a 80 ezer forintos támogatás mértékének megfelelő díjcsökkentést kellett vállalniuk, és azt, hogy az elfogadóhely összességében legfeljebb a bankkártyás forgalom 1 százalékának megfelelő díjat fizet. Így ugyan első körben a fizetési szolgáltatók kapják a támogatást, végül mégis a kereskedők és a bolti vásárlók lesznek a haszonélvezői: előbbiek a kedvezményes díjnak köszönhetően, utóbbiak pedig azért, mert több helyen fizethetnek ezentúl kártyával. A támogatásból származó pénzügyi előny így az elfogadóhelyeknél jelentkezik, mivel a kisebb forgalmú üzletek ilyen kedvező feltételt nem tudnának kialkudni a támogatás nélkül.

Ma itt tartunk

A Magyar Nemzeti Bank adatai szerint 2016. harmadik negyedévének végén 107.800 kereskedői POS-terminál működött országszerte, 9 százalékkal több, mint egy évvel korábban. A belföldi kártyás vásárlási tranzakciók száma a 2016. szeptember végéig tartó egy év alatt közel a negyedével emelkedett, és meghaladta a 128 milliót. A belföldi kereskedői kártyás forgalom közel 806 milliárd forintot tett ki a harmadik negyedévben, ami 20 százalékkal több az egy évvel korábbinál: így az egy fizetési tranzakcióra jutó összeg csökkent.

A jegybank adatai szerint 2016. szeptemberében 4.973 bankjegykiadó automata működött országszerte, ez nagyjából 150 darabos növekményt jelent az egy évvel korábbihoz viszonyítva. A megyeszékhelyeken működő automaták száma kicsit csökkent a tavaly szeptemberig tartó egy évben, ezekben a városokban az összes készülék szinte pontosan ötöde volt.

(Világgazdaság, 2017. január 20.)

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.