kirakat₪láz

Na, most megtudod, mit nyúlt le a bankod

Január végéig minden banki ügyfél tételes kimutatást kap arról, miért és mennyi pénzt fizetett a bankjának. 

A bankszámlához kapcsolódó szolgáltatásokról kap elszámolást az ügyfél, az elmúlt öt hónapról, írja a Portfolio. Ezentúl minden év elején számíthatunk majd a részletes éves kimutatásra. Elképzelhető, hogy emiatt lesznek, akik bankot váltanak majd.

2019 január 31-ig minden banknak egységes, részletes díjkimutatást kell kiküldenie a bankszámlához kapcsolódó összes díjról (bankkártya, átutalások, hitelkártyadíjak) az ügyfelei részére a megelőző 5 hónapra vonatkozóan, az egységes díjjegyzék pedig augusztus óta elérhető a bankoknál. Ezentúl minden év elején számíthatunk majd a részletes kimutatásra, amiből kiderül, mennyit és miért fizettünk nekik a számlavezetéshez kapcsolódóan.

Az Európai Bizottság még 2013. május 8-án publikálta a fizetési számla irányelvet azaz a PAD-ot (Payment Accaunts Directive). A szabályozást Magyarország 2016 őszén vette át, ennek legfontosabb elemei:

  1. A szabályozás (annak most aktuálissá vált harmadik fázisa, a PAD III.) átláthatóbbá teszi az ügyfeleknek a pénzforgalmi szolgáltatásokat az összehasonlíthatóság megteremtésével. 2020 januártól egységes díjkimutatást küldenek a bankok, amelyet minden évben egészre évre vonatkozóan megkapunk ezentúl (a bankok első elszámolása azonban még csak az utolsó 5 hónap megfizetett díjaira vonatkozik majd).
  2. Zökkenőmentes pénzügyi mobilitás a fizetési számlák váltásának megkönnyítésével (ez már megtörtént az egyablakos bankváltás lehetőségének megteremtésével).
  3. A fizetési számlával nem rendelkező ügyfelek számlanyitását alapszintű fizetési számlával ösztönzi (megtörtént, de nem lett igazán sikeres az alapszámla konstrukció).

AZ ÚJ BANKI DÍJKIMUTATÁS UGYANAKKOR HIDEGZUHANYKÉNT ÉRHETI AZ ÜGYFELEKET, UGYANIS AZ ALÁBBI TÁBLÁZATBAN LÁTHATÓ TÉTELEKRE BONTVA, A LEGAPRÓBB DÍJTÉTELEKET IS ÖSSZESÍTVE, ÖT HÓNAP TELJES KÖLTSÉGÉT EGYSZERRE SZEREPELTETVE KAPJÁK MEG A KIMUTATÁST. VAGYIS MINDENKI SZÁMÁRA LÁTHATÓVÁ VÁLNAK A TÉNYLEGES KÖLTSÉGEK, AMIKET AZ ÜGYFELEK LEHET, HOGY A HAVI SZÁMLAKIVONATUKON NEM MINDEN HÓNAPBAN KÖVETNEK FIGYELEMMEL:

Az MNB szerint a hazai bankolás drága, ezt azonban a bankok vitatják, legtöbbször a tranzakciós illetéket említve a magas díjak egyik fő okának. Ami tény: a tranzakciós illeték és annak áthárítása miatt sokkal (legalább harmadával) magasabbak a banki díjak, mint amekkora tranzakciós illeték nélkül egy versenyző piacon lenne.

A legfrissebb adatok szerint ugyanis szeptemberig bezárólag a legutóbbi 12 hónapban a pénzforgalomhoz és számlavezetéshez kapcsolódó banki díjak összesen 574 milliárd forintot tettek ki, a 2019-re tervezett tranzakciós illeték bevétel pedig 228 milliárd forintot tesz ki. 

Amikor januárban rácsodálkozunk a részletes kimutatásra, érdemes figyelembe venni a bankok érvelését is, amely szerint rengeteg szabálynak megfelelő, drága, ráadásul viszonylag régi (jellemzően a rendszerváltáskor vagy az évezred elején indított) számlavezető rendszereket üzemeltetnek, amelyek köré bonyolult alkalmazás-környezet is épült az évek során. Ezért hatalmas összegeket költenek üzemeltetésre és fejlesztésre, amit a díjakon keresztül porlasztanak az ügyfelekre - enélkül nem lenne számlánk, bankkártyánk, nem tudnánk utalni és nem kapnánk hitelt sem. Pedig a pénzügyi szolgáltatásokra ma már a vezetékes vízhez, internet-hozzáféréshez hasonlóan alapvető közműszolgáltatásként tekintünk.

Ugrálhatunk a bankok között

Ugyan az MNB tulajdonában lévő, a központi pénzforgalmi rendszereket üzemeltető Giro Zrt. bankváltás szolgáltatását a bankok önkéntes alapon veszik igénybe, a lakossági fizetési számlát vezető pénzforgalmi szolgáltatók döntő többsége igénybe veszi a szolgáltatást.

A Giro a szolgáltatást 2016. novembere óta nyújtja, az eltelt három évben rajtuk keresztül 4.113 bankváltást bonyolítottak, 2019-ben 1.226 bankváltás zajlott le.

A GIRO Bankváltás szolgáltatás keretében a Giro a korábban a Magyar Bankszövetség ajánlásaként közzétett űrlapokat alapul véve és a fizetési számlaváltást szabályozó kormányrendeletnek való megfelelést szem előtt tartva alakította ki az üzenetszabvány formátumot és az üzenetek továbbítását végző alkalmazást - árulta el kérdésünkre Balatoni Ildikó, a Giro üzleti ügyvezető igazgatója.

Egy banki ügyfél tehát az új bankjában történő számlanyitáskor minden szükséges felhatalmazást meg tud adni ahhoz, hogy a régi bankszámlája megszüntetésre kerüljön, és a számlaegyenlege, valamint a kapcsolódó megbízásai (csoportos beszedések, állandó átutalások) átkerüljenek az új bankszámlájára. A folyamat biztosítja azt is, hogy a számlaváltásról a rendszeres átutalók (például a munkáltató) értesítést kapjanak.

Mint Balatoni Ildikó elmondta, nemcsak manuális, hanem szabványos üzenetformátumok excel formátumból történő betöltésére is lehetőség van a rendszerben. Az alkalmazás - a Giro kiemelt biztonságú infrastruktúrájának használata mellett - többek között biztosítja a bankváltási folyamatok nyomon követhetőségét, beépített ellenőrzési funkciókkal rendelkezik, tartalmazza a címezhető pénzforgalmi szolgáltatókat, export és import funkciókra ad lehetőséget, segíti a jogszabályi határidők betartását, valamint az EU általános adatvédelmi rendeletének történő megfelelést is támogatja.

Az ügyfelek nemcsak ezen a rendszeren tudnak bankot váltani, a régi bankjuknál normál számlafelmondás keretében is meg tudják fizetési számlájukat szüntetni és egy másik banknál új számlát nyitni. Azonban ennek az eljárásnak a során mind a számára küldött átutalások, mind a számla terhelések új fizetési számlán történő kezelése az ügyfél számára egyedi egyeztetéseket igényel az érintettekkel. A régi számla által nyújtott szolgáltatások átvitele így akár több hónap után biztosítható csak.

(Portfolio, 2019. december 29.)

 

Faljuk a hitelt

Nagyon megugrott az áruhitelek és a személyi kölcsönök felvétele.

Az utóbbi két hónapban megugrott a fedezetlen, elsősorban kisebb összegű személyi kölcsönök és áruhitelek felvételének száma - mondta a Magyar Nemzeti Bank (MNB) felügyeleti szóvivője.

A szóvivő szerint 2019-ben óriási "hitelboom" figyelhető meg a fogyasztási, fedezetlen hitelek terén, írja az Origo, az MTI nyomán.

Míg 2013 első felében 22-23 milliárd forint személyi kölcsönt vettek fel az emberek, addig 2019 első felében 147 milliárdot, tehát közel hétszer annyit, mint hat éve. A növekedés az év utolsó hónapjaiban, az ünnepek közeledtével is jól látható.

Binder István hangsúlyozta, hogy nem mindegy, hogy milyen hitelt vesznek fel az emberek, hiszen míg a legnépszerűbb hitelfajta, a személyi kölcsön teljes hiteldíj mutatója (THM) maximum 24,9 százalék, addig az áruhitelek THM-je 39,9 százalék is lehet.

A szakember kitért arra is, hogy megszületett a minősített fogyasztóbarát otthonbiztosítás, amellyel a mostaninál gyorsabb és egyszerűbb lesz a lakáskárok rendezése. Erre azért volt szükség, mert sok ügyfél arról számolt be az MNB-nek, hogy lakásbiztosítóik nem, vagy csak egy vontatott procedúra után fizették ki káraikat.

(Origo, 2019. december 11.)

 

Több kártyaelfogadót akar a Mastercard

Kétmilliárd forintos programot indít Magyarországon a Mastercard a bankkártya elfogadóhelyek bővítésére.

A Mastercard meghirdette hároméves infrastruktúra-fejlesztési programját, amelynek célja, hogy duplájára emeljék a bankkártya elfogadóhelyek számát Magyarországon, a program megvalósítása mintegy 2 milliárd forintba kerül - írja a Világgazdaság az MTI nyomán.

A program pénzügyi és szakmai támogatást nyújt mind a hazai-, mind a határon átnyúló elfogadók részére annak érdekében, hogy jelentős mértékben felgyorsulhasson a bankkártya terminál igénylési és kihelyezési folyamat, valamint a kereskedők számára a Magyarországon elérhető terminálok és fizetési megoldások is tovább bővüljenek.

A Mastercard az infrastruktúra-fejlesztési programja keretében a Magyarországon működő bankkártya elfogadók számára egyösszegű támogatást biztosít a terminál igénylési és telepítési folyamatok átalakítására és korszerűsítésére. A programmal azt szeretnék elérni, hogy a kereskedők a jelenlegi több hét helyett akár 3 napon belül működő bankkártya terminálhoz juthassanak. A program másik célja a teljes ügyintézési folyamat elektronikus útra terelése. A Mastercard tervei szerint a program segítségével három év alatt duplájára nőhet a kereskedelmi elfogadóhelyek száma.

A közlemény idézi Eölyüs Endrét, a Mastercard Magyarországért és Szlovéniáért felelős igazgatóját, aki jelezte: a Mastercardnál úgy látják, hogy Magyarországon a digitalizáció és a készpénzmentes megoldások elterjedése elképzelhetetlen a kis- és középvállalkozások (kkv-k) bevonása nélkül. Ezért úgy döntöttek, hogy a kkv-szektort helyezik a program fókuszába, őket szeretnék megszólítani és hatékonyan segíteni.

Közölte: az MNB adatai szerint a bankkártya elfogadóhelyek száma 2018 év végén elérte a 145 ezer darabot, ami elmarad a NAV-hoz bekötött online pénztárgépek számától, az online pénztárgépre kötelezett üzletek jelentős részében nem lehet bankkártyával fizetni. Emellett a mikro- és kisvállalati-, valamint egyéni vállalkozói szektorban van a legnagyobb lemaradás a kártyaelfogadás terén. A Magyarországon működő kártyaelfogadók üzleti modellje kevéssé fókuszál a kisvállalkozásokra, a Mastercard szerint ahhoz, hogy a piac sikeresen meg tudja szólítani ezt a szektort, a jelenlegitől eltérő üzleti gondolkodásra van szükség  - magyarázta Eölyüs Endre.

(Világgazdaság, 2019. november 29.)

 

Revolut: gyűjti a fintech, kriptodevizás magyar ügyfélt

Magyarországon erősít a Revolut.

A múlt hónapban már csaknem százmillió euró értékű tranzakciót bonyolítottak le a magyarországi Revolut-felhasználók, akiknek a száma meghaladta a negyedmilliót, írja a Világazdaság.

Megerősítheti magyarországi jelenlétét a Revolut, a következő lépések közé tartozhat a magyar nyelvű ügyfélszolgálat létrehozása, továbbá a hazai IBAN számlaszám létesítése, így a bankkártyás feltöltés mellett átutalással is olcsón kezelhetik egyenlegüket a felhasználók – közölte a Világgazdasággal Karol Sadaj, a Revolut lengyelországi országmenedzsere. Hozzátette: cége Magyarországra már nemcsak Kelet-Közép-Európa részeként, hanem önálló piacként tekint, ezért külön üzletfejlesztési vezetőt és PR-menedzsert is delegálhat az országba.

A londoni központú pénzügyi céget a nagybankok alternatívájaként hívták életre 2015-ben. A Revolut eleinte azzal vonzotta az ügyfeleket, hogy a közvetítésével bankközi árfolyamon lehetett a pénzt utalni és költeni, de ma már olyan szolgáltatásokat is nyújt, mint a jutalék nélküli tőzsdei szolgáltatás vagy a kriptodeviza-váltás. Lapunk Brexittel kapcsolatos kérdésére Karol Sadaj azzal a kézzelfogható példával válaszolt, hogy a brit kilépés után jogosítvánnyal valószínűleg nem lehet majd regisztrálni, csak útlevéllel vagy személyi igazolvánnyal.

A magyar piac növekedésével kapcsolatban a szakember kifejtette: míg augusztusban 20 ezer új ügyfelet szereztek, addig no­vemberben már eddig is több mint 30 ezret, s ezzel a hazai Revolut-tábor ma már több mint 250 ezer tagú. Megfigyelhető az is, hogy egyre magasabb az átlagéletkor, a nyár végi 33 év mostanra 35 évre kúszott fel, bő 10 ezer felhasználó pedig 50 feletti.

A hazai ügyfelek a múlt hónapban már 96 millió euró, azaz mintegy 32 milliárd forint értékű tranzakciót bonyolítottak le, viszonyításképp ez az összeg januárban még csak 12 millió euró, azaz 4 milliárd forint volt.

A Revolut lengyelországi országmenedzsere összegezve úgy értékelt, hogy a magyarországi pénzügyi szektor innovatív, ráadásul helyben is versenyképes fintech megoldások érhetők el, a piac alkalmas technológiai alapú pilotprogramok tesztelésére.

(Világgazdaság, 2019. november 29.)

 

Apple Pay: imádják, csak a bankok nem

Az iPhone-osok imádják az Apple Payt, de eddig csak kevés magyarországi bank vezette be a szolgáltatást.

Ahol pedig van, ott sem mindig fér hozzá az összes ügyfél, írja a Napi.hu.

Sokat kellett várniuk az iPhone-osoknak, hogy végre Magyarországon is használhassák az Apple Payt. A környező országokban már mindenhol volt ilyen szolgáltatás, mire 2019 május 21-én az OTP is bevezette. Egyelőre csak a Mastercard és a Maestro kártyás ügyfelek tudnak regisztrálni a banknál, illetve a Simple applikációban más bankok kliensei is elérhetik a Apple pénztárcáját. A Visa-kártyás OTP-s iPhone-osok viszont egyelőre hiába várják, hogy a bankkártyájukat a mobiljukon keresztül is használhassák.

 

Ezt kapd ki, ha tudod

A CIB-nél pont fordítva van. Ott most októberben indult el az Apple Pay, de csak a Visa Inspire bankkártyával rendelkező kliensek számára. A mastercardosoknak néhány hónapot még várniuk kell a startra - tájékoztatta a hitelintézet a Napi.hu-t. A Gránitbanknál a Mastercard kártyákat lehet regisztrálni a rendszerbe, egyedül az Erste az, amelyiknél mind a Visa, mind a Mastercard bankkártyások tudnak Apple Payjel fizetni.

A többi bank egyelőre csak tervezi az indulást. A K&H már az idei negyedik negyedévben bevezetné az Apple Payt, az MKB viszont csak jövőre. A Raiffeisen is bevezetné, de hogy mikor, arról pontosabb információt nem árultak el. Amíg a késlekedő bankok lépnek, az iPhone-os kliensek a fintech cégek kártyáival vigasztalódhatnak: az OTP-s Simple mellett a Revolut és a Monese kártyáit is befogadja az Apple rendszere.

Pedig nagyon megy annál, akinek van

Az iPhone-osok ugyanis a bankok tapasztalatai szerint imádják az Apple Payt. Sokkal többször és gyakrabban fizetnek a mobiljaikkal, mint az Android-használók. "A hitelintézet adatai szerint az Apple Pay-jel fizető ügyfelek általánosságban több tranzakciót végeznek, és az Apple felhasználók között a mobilfizetés jóval gyorsabban terjed" - mondják az OTP-nél.

A CIB-nél két hét alatt az érintett ügyfélkör tizede regisztrált, és vált az Apple Pay rendszeres használójává. A Gránit Banknál van az Apple Pay mellett androidos mobilfizetési alkalmazás is már 2016 óta, az Apple Pay pedig csak júliusban indult. Ennek ellenére az iOS-eszközzel rendelkező ügyfelek közel háromszor annyiszor fizetnek érintéssel mobillal, mint az Android okosmobilosok. Az Apple Pay fizetések részaránya a banknál a sikeres mobilfizetések számán belül és napi átlagban már eléri az 52 százalékot.

Az Ersténél is július 2-án indult az Apple Pay, és sokkal nagyobbat robbant, mint az androidos mobilfizetési alkalmazás. Most már csaknem 50 ezer ügyfél használja rendszeresen a mobilfizetést, és jelentős részük rövid idő alatt teljesen átszokott a kártyás fizetésről az új szolgáltatásra.

Hát ez nagyon könnyű

Az Apple Payt azért szeretik az ügyfelek, mert egyszerűen beállítható, és ha megvan, onnantól nagyon könnyen használható. Az üzletekben az Apple Pay az iPhone SE, iPhone 6 és újabb készülékek, valamint az Apple Watch óra segítségével is használható, csak oda kell tartani a készüléket a terminálhoz, és már meg is nyílik a Wallet alkalmazásban. A pinkódot sem kell megadni, elég az ujjlenyomat vagy az arcfelismerés a tranzakció jóváhagyásához.

Az Apple Pay-t elfogadó alkalmazásokon és weboldalakon keresztül egyszerűen lehet online vásárolni az ujjlenyomat-felismerő vagy az arcfelismerő segítségével. Nem kell kitölteni a bankkártyaszámot, vagy begépelni a számlázási adatokat.

(Napi.hu, 2019. október 20.)

 

Kiüti a bankkártyát az okostelo

Az okostelefon az új pénztárca. 

Vélhetően egyre többen találkoznak az okostelefonjukon felugró hirdetésekkel, amelyek újabb és újabb mobilfizetésre alkalmas appliká­ciókat ajánlanak, írja a Magyar Nemzet. A mobiltelefonos fizetés azonban éppen olyan bizalmi szolgáltatás, mint minden más pénzügyi termék, ezért az ahhoz szükséges alkalmazásokat is a bankok adják, gondoskodva a szükséges biztonsági szűrőkről.

A készpénzkímélő fizetési megoldások sorában praktikus és viszonylag ­újszerű megoldás, amikor a vásárló mobiltelefonjával a kezében egyetlen érintéssel egyenlíti ki a vásárlás összegét, a bankkártyákhoz hasonlóan használva a készüléket. A telefon képernyőjén gyakran meg is jelenik a bankkártya fényképe, amelynek birtokosa az eredetileg meglévő, fizikálisan is létező plasztikjához kapta bankjától a mobiltelefonos szolgáltatást.

– Magyarországon nem jellemző, hogy bárki alkalmazni próbálná a hirdetésekben felugró mobiltárcás alkalmazásokat – mondta érdeklődésünkre Homa Péter, a Bankkártya.hu szerkesztője. A szakértő tapasztalatai szerint a külföldi alkalmazásoknál akár már a regisztráció során elakadhat az ügyfél, például a rendszer nem fogadja el valamelyik adatát. A mobiltelefonos fizetés biztonsági rendszere ugyanúgy működik, mint az érintős bankkártyáké, ezért is ajánlott ugyanazokat a tanácsokat megfogadni mindkét esetben.

– A legfontosabb az, hogy a szabadon elérhető pénzösszeget minimalizáljuk: sem a napi limit, sem más megoldás nem védi úgy az ügyfél számláját, mint a banki lekötés. Csak akkora pénzösszeget legyen elérhető, amennyit a mindennapokban rendszeresen használunk – tanácsolta Homa Péter. A többit elkülönítetten érdemes tartani még akkor is, ha nem kamatozik. Így nem férnek hozzá illetéktelenek, ha valakinek ellopják a mobiltelefonját.

Nem mindegy az sem, hogy milyen fő funkcióra kívánja az ügyfél igénybe venni a mobilfizetési alkalmazást. Ez ugyanis bankonként és készülékenként is eltérhet – hívja fel a figyelmet a Fizessgyorsan.hu szakportál. Az alkalmazások általában képesek a hagyományos átutalásra és pénzküldésre, amelyek közül például a Barion, az Erste Bank Erste MobilePay és az OTP Bank OTPay alkalmazása a mobiltelefon névjegyzékéből kiválasztott telefonszámokra küldi a pénzt úgy, hogy a kedvezményezett SMS-értesítést kap. Erre reagálva kell megadni a a banknak a számlaszámot a fizetés teljesítéséhez.

Nagyon sokan vásárolják meg mobilon az autópálya-matricát
Fotó: MTI/Krizsán Csaba

A klasszikus sárga és fehér csekk befizetésekor olyan alkalmazásra van szükség, amellyel az ügyfél a teljes mértékben géppel kitöltött nyomtatványon szereplő összeget a rajta lévő QR-kód beolvasásával tetszőleges bankkártyával kifizetheti. A tranzakció díjazása megegyezik a kártyás vásárláséval (iCsekk) vagy a csekk adatait a kamerán át beolvasva az átutaláséval. E szolgáltatás például az OTP SmartBank és az Erste MobilePay alkalmazásain keresztül érhető el a saját ügyfeleknek.

A mobilegyenleg feltöltése is megoldható ilyen applikációval. Az alkalmazás képes a mobilszolgáltatók valamelyikénél vagy mindegyikénél nyilvántartott érvényes feltöltőkártyás telefonegyenleget bankkártyás vásárlással feltölteni. Az alkalmazásról azonban részletesen tájékozódnia kell az ügyfélnek. Végül, de nem utolsósorban az alkalmazások segítségével belföldi autópálya-matricát is lehet venni vagy parkolást lehet fizetni. A szolgáltatás igénybevételéhez szükséges applikációt ezekben az esetekben is a kártyabirtokos bankja adja az ügyfelének androidos vagy iPhone-os megoldással, de az útdíjfizető appja is választható.

Ám korántsem biztos, hogy a kiválasztott szolgáltatás és a szükséges alkalmazás futtatható, illetve megold­ható az ügyfél jelenleg meglévő mobiltelefonjáról. Az Android operá­ciós rendszer alkalmazható talán a legtöbb telefonmárkához, az iOS operációs rendszer pedig az iPhone márkájú telefonokhoz kötődik. Fontos szempont az is, hogy a kiválasztott alkalmazást bank készítette-e, mert ez esetben csak az adott bank ügyfeleként lehet azt használni. E sorból csupán az OTPay és a Simple lóg ki, amelyek bármely bank által kibocsátott kártyával működnek.

(Magyar Nemzet, 2019. szeptember 23.)

 

Fizess, ha tudsz

Bonyolultabb lett az internetbankolás és a kártyás fizetés.

2019. szeptember 14-től az Európai Unióban, így Magyarországon is hatályba lép a PSD2 szabályozás, írja a Magyar Nemzet. Ennek nyomán az internetbanki belépéshez ezentúl nem elég a felhasználónév és a jelszó, a bankoknak még egy módon meg kell győződniük arról, hogy valóban az ügyfelük kívánja használni a szolgáltatást. Mivel ez gyakorlatilag csak a mobiltelefon lehet, mindenkinek ajánlatos ellenőriznie, jó mobilszámot adott-e meg a bankjánál. Bankonként különböző lesz a mobilos azonosítás formája.

Az erős azonosítás bevezetésével változik az érintéses fizetések rendszere is. Eddig az ötezer forint alatti érintéses fizetéseknél nem kellett PIN-kód – szeptember 14. után előfordulhat, hogy mégis kell. Öt érintéses fizetés vagy összesen 150 euró (mintegy 48 ezer forint) összegű érintéses fizetés után (a több, kisebb értékű fizetés összege összeadódik) a banknak meg kell győződnie arról, hogy valóban a tulajdonos használja a kártyát, vagyis PIN-kódot kell kérnie. Ha időközben volt nagyobb összegű PIN-kódos vásárlás vagy készpénzfelvétel, akkor az azonosításnak minősül, és a számlálás újraindul.

Szeptember közepétől jön a nyitott bankolás is, amelynek keretében a bankoknak biztosítaniuk kell, hogy ügyfeleik engedélyt adhassanak külső szolgáltatóknak a számlához való hozzáférésre. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy az ügyfelek pénzügyeinek egyszerűbb intézéséhez kidolgozott webes vagy mobilos alkalmazások elkérhetik a számlaszámot, majd engedélyt kérnek arra, hogy megismerjék a számlaegyenleget, akár a teljes számlatörténetet, sőt arra is, hogy megbízásokat fogadjanak és kezeljenek. Az ügyfél döntése, hogy kivel oszt meg adatot, őt megkeresni viszont csak olyan szolgáltatók jogosultak, amelyek rendelkeznek a Magyar Nemzeti Bank engedélyével.

Végül figyelni kell arra is, hogy október 31-ig van idejük az adategyeztetésre azoknak az ügyfeleknek, akik 2017 júniusa előtt kerültek kapcsolatba bankjukkal, és azóta nem végezték el a pénzmosás és terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvény által előírt teljes körű újraazonosításukat. Akik ezt elmulasztják, novembertől semmilyen banki műveletet nem fognak tudni végezni az azonosításig.

(Magyar Nemzet, 2019. szeptember 14.)

 

Csak megtanultunk online bankolni

Ezer bankfiók tűnt el öt év alatt. És híznak szépen a bankok. Persze, mert odavisszük a pénzünket és tőlük kérünk kölcsön.

Duzzad a magyarországi bankoknál a hitelállomány és nőnek a bevételek, írja a Napi.hu. A profit rekordközelben jár, a fiókok száma viszont az öt évvel ezelőttinek a kétharmadára esett vissza.

Jókora profittal zárták a 2019-es első félévet a hazai bankok. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) friss adatai szerint az első hat hónapban összesen 322 milliárd forintnyi nettó eredményt értek el, ami minimális mértékben ugyan elmarad a 2018-as rekordtól, de minden fontos mutató biztatóan alakult. A fiókok száma viszont tovább csökkent, már a 2 ezret sem éri el: egészen pontosan 1.981 egység volt június végén, amelyben pénzügyi szolgáltatást nyújtottak.

2018 végén még 2.235, de még márciusban is több mint 2 ezer fiók üzemelt az országban, öt évvel ezelőtt pedig a 3 ezret is meghaladta a számuk. A dolgozói létszám viszont kis mértékben nőtt 2019-ben, június végén 39.822-en dolgoztak a hitelintézeti szektorban.

Profit az van sok

A nagybankoknál landolt a profit döntő része, összesen 297 milliárd forintnyi nettó nyereséget termeltek, ez 3,6 százalékkal több a 2018-asnál, a kis és közepes méretű hitelintézetek nyeresége viszont csökkent. Hogy a nagyoknak jól ment, az némileg meglepetés. Az OTP csoport szinten rekordnyereségről számolt be, és a hazai hitelintézeti operáció (OTP Core) féléves eredménye is javult 2018 óta.

A K&H-nál is csak az egyedi tételek nélkül számolt nettó nyereség haladta meg a tavalyi első félévit, az MKB-nál pedig bizonyos tételek elszámolása miatt feleződött meg a profit. Igaz, voltak kivételek, az Erste például növekvő nyereségről számolt be.

Viszik a hitelt

A bankok nyereségének egyik fő forrása a kamateredmény, ami kiválóan alakult 2019-ben. Az első féléves kamateredmény a csökkenő marzsok dacára 617 milliárd forint lett, 10,4 százalékkal több a tavalyinál. A háttérben a fokozódó hitelezés áll, a lakosság és a vállalatok is nettó hitelfelvevők voltak. A háztartások 242 milliárd, a cégek 657 milliárd forinttal vettek fel több hitelt, mint amennyit visszafizettek.

A következő hónapok pedig még erősebbek lehetnek. A lakossági hitelezés rekordot döntött júliusban, jól fogytak a személyi hitelek, emellett az államilag támogatott babaváró hitel is elindult, amely miatt a következő hónapokban újabb és újabb folyósítási csúcsokra lehet számítani. A privátbankoknál a Magyar Állampapír Plusz elindítása után felpörgött a lombardhitelezés. A vállalatok is keresik a hitelintézeti forrásokat, az MNB Növekedési Hitelprogramjának új fázisában, az NHP Fixben 135 milliárd forintnyi szerződést kötöttek az első félévben.

A következő félévben a szerződéses összeg jóval nagyobb lehet, hiszen a program januárban indult, és a cégeknél a hitelbírálat több hónapot is igénybe vehet. Van is mit folyósítani, hiszen a keretösszeg 1000 milliárd forint.

Jut a bankoknak

Bár a lakossági bankszámláknál a tranzakciós illetéket a 20 ezer forint alatti átutalásoknál januártól eltörölték, és a kedvezményt a bankok jó része át is engedte a fogyasztóknak, a jutalékbevételek ennek ellenére nem csökkentek. A tranzakciók száma és értéke ugyanis folyamatosan nő, ennek köszönhetően a szektor 361 milliárd forintnyi jutalékeredményt ért el, ami 9,3 százalékkal nagyobb a 2018-asnál.

A bankok működési célú bevétele 1.062 milliárd forint lett, ami 5 százalékkal haladja meg a tavalyit. A kiadások ennél nagyobb mértékben, 10,6 százalékkal nőttek 713 milliárdra. A kiadások megugrása nem meglepetés, hiszen nagyon komoly fejlesztéseket kellett 2019-ben a szektornak végrehajtania. Az egyik ezek közül az uniós PSD2 szabályozással kapcsolatos követelmények implementálása volt, de sok pénzbe kerülhetett az azonnali fizetéssel kapcsolatos fejlesztések megvalósítása is, még akkor is, ha végül a rendszer éles indítását jövő márciusra halasztotta a jegybank. Szintén költségekkel járhatott az új államilag támogatott termékek - például a babaváró hitel, a családi otthonteremtési kedvezmény (csok) kiterjesztése - bevezetése.

Így azután több a bankok pénze

A hitelintézetek hitelállománya 12 hónap alatt több mint 11 százalékkal nőtt, és elérte a 2.750 milliárd forintot. Ennek köszönhetően a mérlegfőösszege is 44.343 milliárd forintra hízott. A portfóliók minősége is jobb lett, a vállalati hitelek 5,3, a háztartási hitelek 8,3 százaléka számít nem teljesítőnek, a teljes nem teljesítő hitelállomány aránya pedig 5 százalék alatt van.

A tőkehelyzet is javult, a szektor saját tőkéje már megközelíti az 5 ezer milliárd forintot, a tőkemegfelelési mutató pedig 18,4 százalékosra nőtt.

(Napi.hu, 2019. szeptember 6.)

 

Online veszed, kártyával másként fizetsz

Megváltoznak a kártyás fizetés szabályai, és ez most mindenkit érint.

A kártyabirtokosoknak is van teendőjük a 2019 szeptember 14-től az online vásárlásoknál életbe lépő szigorúbb ügyfélazonosítás miatt.

A bankok felkészülnek a szigorúbb azonosítási szabályokra, de az ügyfeleknek is van teendőjük, ha szeptember 14 után is szeretnének online vásárolni, ekkor lép ugyanis életbe a szigorúbb ügyfélazonosítási uniós előírás.

A kártyabirtokosoknak aktiválniuk kell az erős ügyfél-hitelesítést lehetővé tévő biztonsági szolgáltatásokat, amely bankonként eltérő lehet: sms-kód, QR-kód vagy egyéb üzenet.

Az MTI körkérdésre az OTP jelezte, hogy 2019. szeptember 14 után csak akkor lehet online vásárolni az EU-n belül bankkártyával, ha a kártyabirtokosok aktiválják az erős ügyfél-hitelesítést lehetővé tévő biztonsági szolgáltatást a SmartBankon, az internetbankon, telefonos ügyfélszolgálaton keresztül, vagy személyesen, az OTP Bank fiókjaiban. A határidőt követően az EU-n kívül a korábban megszokott módon fizethetnek online a kártyabirtokosok, vagyis a tranzakció során a kártyaadataik megadásán túl nincs szükség az internetes biztonsági kód (erős ügyfél-hitelesítés) használatára. A szolgáltatás használatával még inkább megelőzhetőek lesznek a visszaélések, csökken az esélye annak, hogy illetéktelenek online vásároljanak más bankkártyájával - hangsúlyozták.

Az Erste Banknál arra hívták fel a figyelmet, hogy mivel a többszintű azonosításhoz nélkülözhetetlen a mobil, mindenkinek ellenőriznie kellene, jó mobilszámot adott-e meg a bankjának (vagy megadott-e egyáltalán).

Az, hogy mi lesz a mobilos azonosítás formája (sms, beolvasható színes vizuális kód, QR-kód vagy éppen a banki applikáción át érkező push notification üzenet), pénzintézetenként különbözik majd. Ha netbankos tevékenységekről vagy akár kártyás fizetésről van szó, az ügyfelek számára a legegyszerűbb megoldás a push üzenet. Ezt az Erste mindig a MobilBank applikációba küldi. Az Erste szakértői jelezték: eddig az ötezer forint alatti érintéses fizetéseknél nem kellett PIN-kód, szeptember 14 után azonban előfordulhat, hogy kell majd. Öt érintéses fizetés vagy összesen 150 euró (mintegy 48 ezer forint) összegű érintéses fizetés után a több, kisebb értékű fizetés összege összeadódik, a banknak meg kell győződnie arról, hogy valóban a tulajdonos használja-e a kártyát, vagyis PIN-kódot kell kérnie. Ha időközben volt nagyobb összegű PIN-kódos vásárlás vagy készpénzfelvétel, akkor az azonosításnak minősül, és a számlálás újraindul.

A Raiffeisen Bank azt válaszolta, hogy a bevezetés időpontjától kezdve, az interenetes vásárláskor a bank erős ügyfélhitelesítést kérhet, amely a Raiffeisen esetében vagy mobil tokenes aláírás, vagy sms-ben kapott egyszeri aláíró kód lesz. A bank a jogszabályok figyelembevételével eltekinthet az erős ügyfélazonosítás alkalmazásától bizonyos esetekben. Azoknak lesz teendője, akiknek a mobiltelefonszámát még nem rögzítették a Raiffeisen Banknál, és a mobilbanki alkalmazást sem használják, ezeket az ügyfeleket azonban megkeresi a pénzintézet.

A K&H az MTI-vel közölte: a magyar piacon úttörőként elfogadói oldalon 2004-től, kibocsátói oldalon 2010-től alkalmazza ügyfelei számára az emelt szintű biztonságot jelentő, 3DSecure - internetes biztonsági kód - szolgáltatást. Az erős ügyfélazonosítás életbelépését követően ezen felül egy további elem is megjelenik majd a vásárlás során. Azoknak az ügyfeleknek, akik idáig még nem használták, regisztrálniuk kell az internetes biztonsági kód (3DSecure) szolgáltatásra, valamint meg kell határozniuk egy további jelszót. Azon ügyfelek, akik már használják az internetes biztonsági kód (3D Secure) szolgáltatást és K&H e-bank, mobilbank felhasználók, rendelkeznek az erős ügyfélazonosításhoz szükséges hitelesítő faktorokkal.

A K&H kitért arra: az Európai Bankhatóság (EBA) június 21-i publikációjában lehetőséget adott a helyi felügyeleti hatóságoknak, hogy a piaci szereplőkkel egyeztetve felmérje, és szükség esetén egyedi halasztást adjon (az EBA felülbírálati jogával) az elektronikus kereskedelemben a fizetési kártyával történő vásárlások erős ügyfélhitelesítésére (Strong Customer Authentication, SCA) vonatkozóan. Ezek az egyeztetések Magyarországon jelenleg is folyamatban vannak a Magyar Nemzeti Bank, a Magyar Bankszövetség és a pénzintézetek között - olvasható a bank közleményében.

 (Népszava, 2019. augusztus 20.)

 

 FestPay: jut is, marad is

2018-ban 100 milliót nyert a Sziget a FestiPay-kártyákon ragadt összegekből.

Tavaly több mint 104 millió forintja volt a Sziget Kulturális Menedzser Iroda Zrt.-nek a FestiPay-kártyákon ragadt összegekből, írja a 444.hu a Világgazdaság nyomán a cég 2018-as beszámolója alapján. 

A FestiPay nevű rendszer többek között a Szigeten, a VOLT Fesztiválon és a Balaton Soundon is biztosítja a készpénzmentes, integrált beléptetési-fizetési lehetőséget. Készpénzzel már nem is lehet fizetni a pultoknál. 

De gyakran előfordul hogy a feltöltött keretet nem egészében meríti ki a tulajdonosa, és nem is váltja a helyszínen. Ilyenkor a fennmaradó összeg megmarad a FestiPay rendszerében, mivel további visszautalásra nincs lehetőség.

A százmilliós tétel még akkor is jelentős, ha az összes tranzakció értéke több milliárd forintra tehető. Az adatokból az is látható, hogy 2017-ben még 261 millió forint folyt be az el nem költött forintokból a Szigethez, amiből arra lehet következtetni, hogy a fesztiválozók tudatosabbá váltak, és a rendszer működése is egyszerűsödött.

A Sziget Kulturális Menedzser Iroda Zrt. kifejezetten jó évet zárt tavaly: árbevétele a 2017-es 12,53-ról 15,66 milliárd forintra nőtt. Ezen belül a jegyárusításból 10,26 milliárd jött össze, ugyanez két éve még 7,69 milliárd forint volt. A tavalyi adózott eredmény 1,42 milliárd forint volt, amelyet teljes egészében osztalékként fizettek ki. (via MTI)

(444.hu. 2019. július 16.)

 

Bank: október végéig ráérsz

Bankszámlád van? Hátradőlhetsz, október végéig.

Elnapolta az Országgyűlés a banki adategyeztetés határidejét. Az Országgyűlés négy hónappal meghosszabbítva október 31-ig tolta ki a banki adategyeztetés határidejét egy törvénymódosítással. (Napi,hu, MTI, 2019. június 25.)

Az Országgyűlésnek eredetileg benyújtott pénzügyminiszteri javaslat szerint nem június 26., hanem augusztus 31-e lett volna a határidő, ameddig a 2017 előtt nyitott banki és biztosítói számlák tulajdonosainak adatait, nyilatkozatit begyűjtheti a szolgáltató, írja a Magyar Nemzet.

A módosítás indoklása szerint a Magyar Bankszövetség jelezte, hogy az eredeti határidőig az ügyfelek egy részénél az átvilágítási folyamat nem zárul le, így a határidő lejártával ezeket a számlákat zárolni kellene.

– A magyar emberek érdekében a törvényjavaslat célja, hogy kellő időt biztosítson az eljárások lefolytatására, ezzel megakadályozva azt, hogy több mint egymillió ügyfél esetén a banki tranzakciók 2019. június 26-a után bármilyen akadályba ütközzenek – áll a pénzügyminiszter indoklásában.

Úgy tudni, a kormányzat a bejelentés előtt is többször jelzett a bankszövetségnek, hogy nem kellően alapos az ügyfelek tájékoztatása, a következetlenségekről és a zavarokról a Magyar Nemzet is többször beszámolt.

Ennek megfelelően a beadott javaslat a meghosszabbított határidőn belül történő hatékony végrehajtás és a még szükséges ügyfél-átvilágítási intézkedések megfelelő elvégzése érdekében egy új értesítési kötelezettséget is bevezet. Ennek értelmében a szolgáltatók a javaslat hatálybalépését követő 3 napon belül tájékoztatják azokat az ügyfeleiket, akik esetében az adategyeztetés még nem történt meg.

(Magyar Nemzet, 2019. június 21.)

 

Bankolsz? Nagyon szívja a pénzed

Kiemelkedően magasak a magyar bankolási költségek.

A magyar lakossági ügyfelek jövedelemarányos pénzforgalmi költsége a tranzakciós illetéket kiszűrve is kiemelkedően magas európai összehasonlításban, ami nagymértékben hátráltatja az elektronikus fizetési módok magyarországi elterjedését - írja az Origo a Magyar Nemzeti Bank (MNB) legújabb tanulmánya nyomán, amelyben magyarországi és európai pénzforgalmi szolgáltatók árazási gyakorlatát vizsgálták meg.

A jegybank honlapján közzétett tanulmányban megjegyezték: a vizsgált európai országokból a magyar lakossági fogyasztók relatív terhei a legmagasabbak az alacsony, az átlagos és a magas jövedelmű kategóriákban is.

Az alacsony jövedelműek Magyarországon a nettó jövedelmük 1,13 százalékát, pénzügyi tranzakciós illeték nélkül számolva 1,09 százalékát költik átlagosan havonta bankolásra.

A magyarokat a bolgárok és portugálok követik 0,74 százalékkal, miközben Olaszországban 0,48 százalék, Németországban 0,35 százalék, Spanyolországban 0,26 százalék, Svédországban 0,24 százalék, Romániában és Lengyelországban 0,23 százalék, Dániában 0,19 százalék, Franciaországban 0,18 százalék, az Egyesült Királyságban pedig 0 százalék ez a ráta.

Európa legtöbb országában a bankok csomagárazást alkalmaznak, azaz a fogyasztók fix havi díjakért cserébe korlátlan számú átutalást bonyolíthatnak le. Ezzel szemben Magyarországon az ügyfeleka számlacsomagok túlnyomó többségénél a tranzakciókat közvetlenül terhelő díjakkal szembesülnek az átutalásoknál.Miközben Magyarországon a vizsgálatba bevont 57 számlacsomag mindössze 19 százalékára volt jellemző a csomagáras számlázás, a vizsgált 60 külföldi számlacsomagnál már 80 százalék volt ez az arány - derül ki a tanulmányból.

A jelenlegi árazási struktúra mellett az átutalások használatának mérsékelt növekedése is jelentős emelkedést okozna a hazai fogyasztók bankolási költségeiben - állapította meg a jegybank. Ez nagymértékben hátráltathatja a 2019-ben induló azonnali fizetési rendszer elterjedését és készpénzhasználatot kiváltó hatását - tették hozzá.

A sikeresen működő azonnali fizetési rendszerekben a lakossági fogyasztókat jellemzően nem terhelik tranzakciókhoz kapcsolódó közvetlen költségek- összegezte az MNB.

A jegybank szerint az európai trendekkel összhangban minden magyarországi lakossági fogyasztó számára alapszolgáltatásként kellene biztosítani a jövőben, hogy a havi számlavezetési díj megfizetése ellenében korlátlan számú és összegű átutalást indíthasson.

Az MNB tanulmányában 11 európai uniós ország, országonként két-két, a lakossági piacon jelentős részesedéssel bíró hitelintézet - országonként mintegy öt számlacsomagjának - adatait hasonlították össze a magyar adatokkal. Magyarországon 11 bank 57 számlacsomagját vonták be a vizsgálatba.

(Origo, 2019. február 8.)

 

Megugrott a bankkártyás fizetés

Napi 12 milliárdért bankkártyáztak a magyarok.

Egy-egy bankkártyás vásárlásra 7 ezer forintot jut, írja a Napi.hu.

Több mint 3.900 milliárd forintra rúgott a bankkártyás forgalom 2018 első kilenc hónapjában, ami 24 százalékos növekedést jelent éves összevetésben. Azaz naponta átlagosan több mint 12 milliárdot költöttek a bankkártyások - derül ki a jegybank adataiból.

A harmadik negyedévben 1.396 milliárd forintot tett ki a bankkártyás vásárlások összege, ez 23 százalékos emelkedésnek felelt meg.

Egy bankkártyás vásárlás értéke pedig átlagosan több mint 7 ezer forint volt a harmadik negyedévben. A hagyományos tranzakciók átlagértéke közel kétszerese az érintéses fizetéseknek, előbbieknél 11 ezer forint, utóbbiaknál 6 ezer forint volt az átlag, ez azt jelenti, hogy a kisebb értékű kártyás vásárlásoknál fölényben vannak az érintéses vásárlások.

(Napi.hu, 2018. december 18.)

 

Új személyi kölcsön: online intézheted

Új, teljesen online személyi kölcsön jelent meg Magyarországon. Nem kell fiókba menned.

Igényléstől folyósításig online intézhető, nem ügyfeleknek is elérhető személyi kölcsönt dob a piacra a K&H, írja a Portfolio.

A pénzintézet úgy látja, a személyi kölcsönök növekedésének jelentős potenciálja van Magyarországon, ami a gazdaság növekedéséhez is hozzájárulhat.

Martin Jarolim, a K&H lakossági üzletágvezetője a személyi kölcsönök magyarországi piacáról beszélt sajtótájékoztatójukon.

Hazánkban a háztartások más EU-s tagállamokkal összehasonlítva alacsony adóssággal rendelkeznek, még a régióhoz képest is alacsony ez az érték, hiszen a GDP-arányos háztartási adósság a cseh, lengyel és szlovák gazdaságokban 30% körül van, Magyarországon ez az érték inkább 15% körüli. Jarolim szerint ez teret jelent a személyi kölcsönök növekedésének, mivel úgy gondolja, a háztartások adósságának növekedése a GDP növekedésével is jár, mivel ez katalizálja a fogyasztást.

Magyarországon a magas foglalkoztatottság, emelkedő reálbérek és gazdasági fejlődés Jarolim szerint egy olyan puffert képez a háztartásokban, amelynek köszönhetően többen tudnak kölcsönt felvenni. Az alacsony kamatok is segítik ezt a piacot.

A K&H részesedése az új folyósítású személyi kölcsönök piacán 6,6%, 2018-ban januártól szeptemberig 22,15 milliárd forintnyi személyi kölcsönt helyeztek ki, ami a tavalyihoz képest 17%-os növekedés. Ebben az időszakban 24%-át a személyi kölcsönöknek online igényelték.

Meglévő K&H ügyfeleknek egy személyi kölcsön 2 napon belül folyósításra kerül, nem K&H ügyfeleknek 4 nap. Ideális esetben ezt az időt 30 percre akarják csökkenteni. 

A magyar személyi kölcsönöket főleg lakásfelújításra, autóvásárlásra és hitelkiváltásra veszik fel, átlagosan 1,2 millió forintot igényelnek ás 51 hónapos átlag futamidőre. A legtöbb igénylés (kb. 40%) vidéki városokból származik.

Bár az igénylések online zajlanak, a folyósítás még nem, most viszont end-to-end online igényelhető személyi kölcsönt vezetnek be a magyar piacra. Az új terméknél szinte mindenről egy automatizált rendszer dönt, csak az ügyfélazonosítást végzi ember.

Fónai Imre, a K&H digitális vezetője szerint erős digitális forradalom van Magyarországon a pénzügyi szektorban. 2013 körül felébredtek a bankok és jelentős digitális fejlődés kezdődött. Az új termékkel a digitalizáció iránti növekvő igényt akarja a K&H kiszolgálni. A hiteligénylést egy online felület segítségével lehet megcsinálni, fix kamatozású hiteleket vehetünk fel, nem csak K&H ügyfelek számára érhető el. Az ügyfélazonosítás is végezhető online.

A Portfolio kérdésére Martin Jarolim elmondta, hogy az online személyi kölcsön ugyanazokkal a kamatfeltételekkel igényelhető, mint ami a fiókban elérhető: ez 12,99%-os éves kamatot jelent, de ehhez 2 százalékpontos kedvezményt is kaphat az ügyfél, ha a bankhoz érkezteti jövedelmét.

(Portfolio, 2018. november 29.)

  

Egyérintéses fizetés: mindent visz

Az egyérintéses technológia népszerűsége töretlenül növekszik Európában, Magyarország pedig jóval az átlag felett teljesít ebben.

A bolti kártyás fizetések 82 százalékát már egyetlen érintéssel intézik a magyarok, írja az Origo.

A közlekedési rendszerek Európa-szerte kiemelt szerepet töltenek be az egyérintéses fizetésben, hiszen megoldásaikkal gyorsabb fizetést és nagyobb biztonságot nyújtanak a vásárlók számára. Ahogy a technológiának egyre fontosabb szerep jut a mindennapi életben, úgy növekszik azoknak a vásárlóknak a száma is, akik a közlekedés során egyetlen érintéssel fizetnek.

Az egyik legnagyobb bankkártya kibocsátó cég támogatja ezt a folyamatot, és célja, hogy az egyérintéses technológia legyen a bolti fizetések alapvető formája, hiszen Európában 2020-ra valamennyi fizetési terminál alkalmas lesz erre.

Európa vezető szerepet tölt be az egyérintéses fizetések területén, és ez minden országra igaz, függetlenül a gazdasági és fejlődési státuszuktól. Egyre több európai piacon tapasztaljuk, hogy a fogyasztók szívesen fizetnek egyetlen érintéssel, és a technológiába vetett bizalmuk is folyamatosan erősödik"– mondta Javier Perez, a Mastercard európai elnöke.

A cég legfrissebb adatai is alátámasztják az egyérintéses fizetések előretörését Európában: 2018 első 8 hónapjában 20 százalékos átlagnövekedés volt jellemző a régióra. Több mint 15 olyan ország van – köztük Dánia, Horvátország, Görögország, Magyarország, Hollandia, Lengyelország és Oroszország-, ahol a bankkártyás bolti tranzakciók fele egyetlen érintéssel történt.

Magyarország az egyérintéses fizetések terén az élmezőnyben van: A bolti kártyás vásárlások 82 százalékát már egyetlen érintéssel rendezzük, az európai országok közül csak Csehország (93 százalék), Grúzia (88 százalék) és Lengyelország (83 százalék) van előttünk ebben a tekintetben"– mondta Eölyüs Endre, a Mastercard Magyarországért és Szlovéniáért felelős igazgatója.

A pénzügyi vállalat friss adatai alapján az európaiak vásárlási szokásai látványos változáson mennek keresztül – jó példa erre Svédország, ahol 262 százalékos volt az egyérintéses tranzakciók növekedése a vizsgált időszakban.Nemcsak Svédország, de egész Észak-Európa vezető szerepet tölt be a készpénzmentes gazdaság térnyerésében, egyre többen használnak egyérintéses fizetést a készpénz helyett.

Ezek az eredmények jól bizonyítják Európa vezető szerepét az egyérintéses fizetési forradalomban. A vásárlók olyan gyors és kényelmes fizetési megoldásokat keresnek, amelyben megbízhatnak, emellett a könnyű használat és a kényelem további fontos szempontok számukra. A felhasználók ma már tudják, hogy az egyérintéses technológia ugyanolyan biztonságos, mint a hagyományos fizetési megoldások, így rutinos magabiztossággal használják azt.

(Origo, 2017. szeptember 17.)

 

Bankkártyával? jaj, csak azt ne!

Nem minden szolgáltatóhely szereti a bankkártyás fizetést. Sokan vannak.

140 ezer kártyaelfogadóhely van ma Magyarországon, miközben csak a kereskedelemben és a vendéglátásban 250 ezer regisztrált vállalkozás működik, írja az Index (Hermann Irén írása). A kormány 2016-ban indított terminálkihelyező programja 60 ezer ingyenesen kihelyezett terminált hagyott jóvá, az MNB statisztikája szerint mégis mindössze 30 ezerrel több készülék került forgalomba.

- Nem, bocs, nem tudsz kártyával fizetni, itt nincs vezetékes internet.
- Az alvállalkozóink minden reggel készpénzt várnak a kezükbe, nem engedhetjük meg magunknak a kártyás fizetést.
- Lehet, de 500 forint alatt nem.
- Nem telepítettünk terminált, sok a jutalék a forgalom után.

Ezek voltak a leggyakoribb kifogások azokon a helyeken, ahova bekopogott az Index, mert úgy tudta, még mindig nem lehet náluk kártyával fizetni. Nyilván sok az üdítő kivétel (mondjuk egy vonatállomáson simán lehet kártyával 265 forintos kiegészítő jegyet venni), és persze egyre több az elfogadóhely, talán ezért tűnik fel nagyon, ha valahol még mindig csak készpénzt fogadnak el.

Magyarországon 2018 első negyedévének végén 110 ezer elfogadóhelyen 136 ezer működő POS-terminált tartott nyilván a Magyar Nemzeti Bank. Az érintéses technológia is terjed. Ha a darabszámot nézzük, 2018 első negyedévében a kártyás vásárlási forgalom 76 százaléka, ha az értéket vesszük, 64 százaléka az új technológia segítségével zajlott le.

Nehéz kideríteni, hogy hány elfogadóhely van, ahol lehetne, de nincs. Mégis összehasonlításképp: 2018 júliusában a kereskedelmi szektorban 182 ezer, a vendéglátás területén 72 ezer működő regisztrált vállalkozás volt az országban a KSH szerint. A kártyás elfogadás tekintetében ez a két legfontosabb kategória, csak ebben a kettőben 250 ezer vállalkozás működik, és még egyszer: az országban 110 ezer elfogadóhelyet tartanak nyilván. Van tehát hova fejlődni.

KÖZBEN A MAGYARORSZÁGON FORGALOMBAN LÉVŐ KÉSZPÉNZÁLLOMÁNY KIEMELKEDŐEN MAGAS, 2018. MÁRCIUS VÉGÉN 5164 MILLIÁRD FORINT VOLT. A szezonális hatások kiszűrésével az első negyedéves érték a 2017. év végi adathoz képest 4 százalékos növekedést mutat. Ezzel folytatódik a készpénzállomány évek óta tartó intenzív bővülése. 2008-ban például 2.203 milliárd forint készpénz volt forgalomban, ami így tíz év alatt két és félszeres növekedést jelent. 

„A közel 140 ezer kihelyezett terminállal nem állunk túl jól a régióban, a csehek, a lengyelek és a szlovákok is előttünk járnak, Romániában pedig a kiskereskedelemben már kötelező a kártyaelfogadás, ami nagyban fehéríti a gazdaságot” – válaszolta a Raifeissen Bank kártyaterminál kihelyezést nyújtó partnere, a Six Payment Services.

A kormány 2016-ban ezért is hirdetett programot a készpénzmentes Magyarország jelszavával. Ennek keretében két körben, összesen 60 ezer terminál telepítését támogatta az állam, egyenként 80 ezer forinttal. A támogatásban az ingyenes telepítés mellett benne volt, hogy a forgalom utáni jutalék nem lehet több, mint 1 százalék. A 2016-ban indult program 60 ezer helye gyorsan elkelt, de az üzembe helyezések még nem fejeződtek be. Talán ezért is lehet, hogy az MNB statisztikájában 2016 első negyedéve és 2018 első negyedéve között mindössze 30 ezerrel több POS-terminál szerepel. Majdnem ugyanennyivel nőtt az elfogadóhelyek száma, azaz helyenként átlag egy készüléket telepítettek.

Na de akkor most mennyibe kerül egy terminál

PEDIG EGY TERMINÁL TÁMOGATÁS NÉLKÜL SEM KERÜL SOKBA.

Az ár az adott szolgáltató és a gyártó közötti mennyiségi megállapodás függvénye, de jellemzően 50-170 ezer forintot kell érte fizetni, a mobil POS ára 25-50 ezer forint. Bérelni is lehet, ez esetben havonta és terminálonként 3-10 ezer forint körüli összeggel kell számolni. Minél nagyobb forgalommal rendelkezik a kereskedő, annál jobbak a feltételek, a nagyobb forgalmú ügyfelek jellemzően nem fizetnek a terminálért.

A hagyományos POS terminál lehet asztali és mobil (azaz hordozható), előbbit fix pontokon, jellemzően pénztár mellett telepítik. A mobil terminálokat főleg éttermek, étel- és árukihordók, taxik használják. A terminálok hardveres és szoftveres képességben tudnak különbözni, egyre nagyobb és jobb minőségű kijelzők, szebb dizájn, okosabb szoftver, akár kereskedői eszköztár is járhat a drágább eszközhöz. A mobilterminál mobil adatkapcsolaton csatlakozik a hálózatra, és a hardver másfél-kétszer drágább, mint az asztali termináloknál.

Ez most sokaknál csak döcög

Hogy vezetékes internet kellene a POS-terminál üzembe helyezéséhez, az is városi legenda, vagy a helyet üzemeltetők jól hangzó kifogása. Ugyanis pont erre vannak a mobilterminálok. Közülük a hagyományos fajták SIM-kártyát használnak, míg a mobileszközökhöz csatlakoztatott megoldások esetében nem az eszköz, hanem a mobiltelefon, vagy a tablet kommunikál adat- vagy wifikapcsolaton keresztül. Az ország lefedettsége elég jónak számít ebből a szempontból, bár való igaz, hogy a Balatonon a pincérek gyakran szentségelnek a rossz mobilkapcsolat miatt.

A kártyaelfogadás a mozgóárusoknál is csak elhatározás kérdése lenne. Mobil POS-terminálok esetén (ezek akkumulátorral működnek) a megoldás része már, hogy a PIN-bevitel, valamint a kártya bedugós, vagy érintős leolvasása egy külön eszközön történik. Ebben az esetben az eszköznél a cél, hogy legyen minél kisebb, stabilan tudjon (jellemzően Bluetooth kapcsolaton keresztül) csatlakozni a mobiltelefonhoz, de a fő képességeket maga a mobiltelefonra vagy tabletre telepített kereskedői szoftver jelenti, ahol az összeg bevitele és slip kiküldése mellett megjelenhet számos plusz szolgáltatás a kereskedők számára. Ráadásul maga a mobilhoz csatlakoztatott eszköz jellemzően jóval olcsóbb, mint egy hagyományos terminál, mivel a POS-terminál egy célhardver, minden szükséges fizikai, szoftveres védelemmel ellátva, míg a mobilhoz csatlakoztatott eszközök esetében a szükséges védelem inkább szoftveres módon valósul meg.

Elfogadóhelyi jutalék: sok

A KIFOGÁSOK KÖZÖTT GYAKORI A MAGAS, FORGALOM UTÁNI JUTALÉK EMLEGETÉSE, DE EZ SEM ÁLLJA MEG A HELYÉT.

A korábbi, 3-5 százalékos jutalékok mára jelentősen lecsökkentek, a kormány programjában kialkudott 1 százalék körüli jutalékkal számolva például már kisebb költséggel jár egy vállalkozásnak a terminál fenntartása, mint a készpénzes működés miatti költség (kasszakezelés, szék, készpénz befizetése, átszámolása, lopás,betörés miatti kockázat). A piacon 0,3-2 százalék közti jutalékok vannak, de egyéni megállapodásoktól is függ: minél nagyobb a forgalom, a kereskedő annál jobb feltételeket tud kialkudni.

Az a belvárosi büfé pedig, amelyik arra hivatkozik, hogy a hajnali árut neki minden nap készpénzben kell kifizetnie, jól példázza, hogy a kártyaelfogadás még sokszor azért sem működik, mert egy kereskedői láncban nem minden szereplő működik tisztán és transzparensen.

„Véleményünk szerint az NGM-pályázat feltételei annyira kedvezőek, hogy ez már minden kereskedő árképzésébe bele kell, hogy férjen. Minden, bankkapcsolattal rendelkező ügyfél zsebében lapul egy, vagy több bankkártya, tehát az ügyféligény is megvan. Az alvállalkozók készpénzben kifizetése kisebb mértékben indokolható, de ma a forgalom átlagosan 20-25 százaléka bonyolódik bankkártyával, tehát maradna bőven készpénzes bevétel is. A magas költségek vélelme, az elvi elutasítás, a megfelelő tájékoztatás hiánya és sajnos még a szürke gazdaság a fő akadályok” – válaszolta érdeklődésünkre Lévai Tamás, az OTP Bank Kártya Elfogadói Főosztály termékfejlesztési senior menedzsere.

Ebben a környezetben érthetetlen, ha valahol még mindig nem fogadnak el kártyát a fizetéskor. Mondjuk azon különösen meglepődtünk, hogy a korábban a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumhoz, most az Innovációs és Technológiai Minisztériumhoz tartozó Nemzeti Közlekedési Hatóságnál sincs kártyaelfogadás, ahol pedig nagy tételű büntetéseket és vizsgadíjakat fizetnek be az autótulajdonosok nap mint nap. Az embereket a közeli ATM-hez irányítják a hivatalnokok. (A kormányzat a témáról általában és konkrétan sem akart az Indexnek beszélni.)

Ahogy a piacokon is messze még, hogy két kiló paradicsomot egy pittyenéssel vegyünk meg, pedig technikai, vagy törvényi akadály nincs, csupán a kereskedők hajlandósága alacsony, több okból: az árusnak nincs folyamatos forgalma, mert mondjuk nem minden nap árul, emiatt nem tud elfogadó bankkal szerződni, kevés információval rendelkezik ezekről a megoldásokról, vagy teljesen készpénzes a működése.

„Jelenleg a POS 1 százalékos állami program második körén vagyunk túl és várhatóan szélesebb körben folytatódni fog a program, amelynek célja minél több kereskedő bevonása a bankkártyás fizetési módokba a terminalizáció költségeinek támogatásán keresztül, visszaszorítva a készpénzkezelés miatti hosszabb időket és költségeket, illetve feketegazdaságot” – írta érdeklődésünkre a CIB Bank. Hozzátették: a kisvállalati szegmensben a POS termináljainkon és az e-commerce felületeinken átfolyó forgalom 48 százalékos növekedést mutat az előző év azonos időszakához viszonyítva, az érintett ügyfelek számát pedig 12 százalékkal tudták növelni, tehát ők optimisták.

A nagykereskedések is sokáig a kártyamentes helyek közé tartoztak, de ebben is van változás. Ezek a helyek általában kisebb árréssel dolgoznak, mint a kiskereskedők, és ebből a kisebb árrésből nehezükre esett kifizetni a kártyaterminált vagy a vásárlások utáni jutalékot a bankoknak. Ugyanakkor ma már egyre több nagykereskedésben elérhető a bankkártyás fizetés. „Az elmúlt években csak a Budapest Bank, az alvállalkozóin keresztül, közel 500 terminált telepített nagykereskedőkhöz” – írta kérdésünkre a pénzintézet.

Több helyen kérik, vagy akár ki is írják, hogy egy bizonyos limit alatt nem fogadnak el kártyát, ugyanakkor ez egy idén januárban életbe lépett uniós szabályozás szerint már nem tehetik meg.

AZ ELFOGADÓHELYEK NEM TEHETNEK UGYANIS KÜLÖNBSÉGET A KÉTFÉLE FIZETÉSI MÓD KÖZÖTT AZ ÖSSZEG MIATT, NEM HATÁROZHATNAK MEG LIMITET A KÁRTYÁS FIZETÉS ESETÉN.

A terminált kihelyező cég vagy bank akár a szerződés felmondásával is szankcionálhatja ezt a lépést, ha tudomást szerez róla.

A magyar vásárló görcsöl a készpénzért

A teljes képhez hozzátartozik, hogy hiába a sok ösztönzés, meg a technikai fejlődés, ha a magyar még mindig szeret, nagyon szeret készpénzzel fizetni.

Az MNB 2017 őszén a lakosság fizetési és ezen belül készpénzhasználati szokásait és készpénz iránti attitűdjét feltáró kérdőíves kutatást végzett egy 1.500 fős, reprezentatív mintán. A legfőbb következtetések ezek voltak:

Az állampolgárok egynegyede még ma is részben vagy teljes mértékben készpénzben kapja meg havi jövedelmét.
A napi bevásárlások esetén domináns a készpénzzel történő fizetés.
A közüzemi számlák fizetésénél is általános gyakorlat a készpénz használata.
Erős a magyar lakosság készpénzhez való kötődése.
A közvélekedés szerint a készpénz segíti a jövedelem tudatos beosztását és népszerűségéhez az is hozzájárul, hogy jelenleg az egyetlen megoldás, mely bárhol és bármikor azonnali fizetést tesz lehetővé.

Számtalan új fizetési megoldás kapujában vagyunk és várhatóan 2019-től működésbe lép az azonnali fizetési rendszer is, amely az év minden napján 5 másodpercen belül megvalósuló belföldi forintátutalásokat biztosít. Ezek azonban feltehetőleg az eleve a kártyás fizetést választókat ösztönzik majd, nem a készpénzt imádókat.

(Index, 2018. szeptember 7., Hermann Irén írása)

 

Többet kártyázunk

Bankkártyával. 100 ezer felett az elfogadóhelyek száma.

Sokkal több helyen fogadják el a bankkártyát, mint korábban. Szintet lépett a magyar piac, írja a Napi.hu.

A készpénzállomány fenntartása méregdrága és a készpénzforgalom továbbra is nagyon magas, de vannak azért  kedvező jelek. Az egyik, hogy a bankkártyás fizetések száma és összege növekszik. A növekedés részben annak köszönhető, hogy rekordszámú helyen lehet fizetni bankkártyával. Egészen pontosan a hivatalos jegybanki adatok szerint az idei első negyedévben már túl volt a piac a 100 ezres határon, több mint 110 ezer olyan fizikai kereskedelmi egység - például élelmiszerüzlet, elektronikai cikkeket forgalmazó áruház vagy éppen étterem - volt, ahol elfogadták a bankkártyát.

Ez jelentős, 25 százalékos növekedést jelent éves összevetésben, 2017 első negyedében ugyanis alig több mint 87 ezer ilyen helyet tartottak nyilván. A 25 százalékos növekedés azért is figyelemre méltó, mert 2014-től az első negyedéves adatokat nézve mindössze 4-8 százalékkal nőtt a bankkártya-elfogadóhelyek száma.

Az érintős kártyák elhúztak

Közben egyébként a bankkártyák száma is nőtt: az első negyedévben több mint 9 millió darab volt a piacon, ami 1 százalékos emelkedésnek felel meg 2017 első negyedéhez képest. Ezen belül a betéti kártyák száma 7,7 millió volt, a hitelkártyáké pedig közel 1,3 milliót tett ki. Ez éves szinten előbbeknél 1 százalékos pluszt, utóbbiaknál több mint 1 százalékos csökkenést jelent. A bankkártyák túlnyomó része, közel háromnegyede érintéses.

Az idei negyedévében a bankkártyás forgalom pedig 1,2 milliárd forintra rúgott és összesen 167 millió tranzakció volt, ami 24-24 százalékos növekedést jelent. A kártyás vásárlások kétharmada pedig érintéses kártyával történt.

(Napi.hu, 2018. augusztus 18.)

 

A személyi kölcsön lenyomta a hitelkártyát

Kevesebb a hitelkártyák követelésállománya.

Az olcsóbb finanszírozást biztosító, jól pörgő személyikölcsön-piac miatt mélypontra jutott a hitelkártyakeretek kihasználása – még a kamatmentes időszak ellenére is, írja a Világgazdaság.

A növekvő hitelfelvételi kedv ellenére még nem látszanak az áttörés jelei a magyarországi hitelkártyapiacon: mind a kibocsátott plasztikok száma, mind a nyilvántartott követelések állománya változatlan, vagy csökkent a legfrissebb elérhető statisztikák szerint – derül ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) adataiból.

A jegybanknál nyilvántartott hitelkártya-követelések állománya 2018 májusában többéves mélyponton, 155 milliárd forinton járt, ami ugyan csak 1 százalékkal marad el az egy évvel korábbitól, ám a 2015. májusinál már 23 százalékkal alacsonyabb. Ezen belül a kamatozó követelések mennyisége 7,6 százalékkal, 101 milliárd forintra csökkent, a nem kamatozóké pedig 14,1 százalékkal, 54 milliárdra nőtt, ami arról tanúskodik, hogy a hitelkereteket nem igazán használják ki a plasztiktulajdonosok. A kamatozó és a nem kamatozó követelések arányában nincs nagy mozgás 2015 januárjától, mióta részletes statisztikát szolgáltat erről a területről az MNB: az arány nagyjából kétharmad-egyharmad az előbbiek javára. Az új szerződéseknél valamivel kedvezőbb a helyzet, mint az állományi adatoknál.

Az első öt hónapban 632 milliárd forintnyi kamatozó keretet vettek igénybe az ügyfelek, ami 2,1 százalékkal több az egy évvel korábbi 619 milliárdnál. Ezzel együtt az új szerződéseknél is csökkenő a trend: 2014 januárja és májusa között az új szerződések mennyisége még megközelítette a 730 milliárd forintot. 

A plasztikok számában sincs lényegi változás: az első negyedév végén 1,3 millió Magyarországon kibocsátott hitelkártyát tartott nyilván a jegybank, ami nagyjából 15 ezerrel kevesebb az egy évvel korábbinál. A hitelkártyák számánál egyébként – pont az első negyedévtől eltekintve – nincsenek nagy kilengések: a márciusig számolt öt évben 1,3 millió és 1,4 millió között mozgott a forgalomban lévő plasztikok száma.

(Világgazdaság, 2018. július 20.)

 

Minek ide hitelkártya

Kevesebb a hitelkártya. Mert a lakáshitel elbírálásakor beleszámít ez is.

2018 első negyedévében közel 9 százalékkal csökkent a hitelkártyák száma, amire 2010 óta nem volt példa. Bár a hitelkártyák kényelmesek, ha azonban a határidőt nem tartja valaki, akkor méregdrága lesz, írja a Napi.hu.

Magyarországon 2010 óta a bankkártyák száma 9 millió körül mozog, félévről félévre, negyedévről negyedévre hol kisebb csökkenés, hol növekedés váltja egymást. A legfrissebb adatok szerint a betéti kártyák állománya és az érintős kártyáké nőtt 2018 első negyedévében, míg a hitelkártyáké jelentősen csökkent.

A jegybank 2018 első negyedévében valamivel több mint 9 millió bankkártyát tartott nyilván. Ezen belül a betéti kártyák száma 7,7 millió volt, a hitelkártyáké pedig közel 1,3 milliót tett ki. A betéti kártyáknál az előző negyedévhez képest ez 0,1 százalékos pluszt jelent, a hitelkártyáknál viszont 9 százalékos csökkenés, amire nem volt példa az elmúlt 8 évben. (A jegybanki statisztikák 2010 és 2013 között félévre, 2013 után pedig már negyedévre bontott adatokat mutatnak.) A betéti kártyák száma 2010 első félévéhez képest egyébként  3,5 százalékkal nőtt, a hitelkártyáké 10 százalékkal csökkent.

Az érintős kártyák száma az idei első negyedévben meghaladta a 6,7 milliót, ami negyedéves szinten 2,5, éves összevetésben pedig több mint 14 százalékos emelkedésnek felel meg - ezeket a kártyákat azonban külön érdemes kezelni, mivel azok között lehetnek hitelkártyák is.

Hát igen, drágák

A statisztikákból egyértelműen látható, hogy a hitelkártyák száma jelentősen csökkent. Ebben biztosan szerepet játszik az is, hogy a hitelkártyák kamata és teljes hiteldíj mutatója (thm) az elmúlt években bekövetkezett kamatcsökkentések ellenére továbbra is elképesztően magas, jellemzően 30-40 százalék.

A hitelkártya persze kényelmes, mert a hitelkeret bármire elkölthető és 40-45 napig kamatmentesen használható a bank pénze. Aki képes tartani a határidőt, annak még jól is jöhet. Ha azonban kifut a kamatmentes időből és nem fizeti vissza az elköltött pénzt, akkor jön a 30-40 százalék, amit lényegében büntetésként lehet felfogni.

A hitelkártyák számának csökkenésében szerepet játszhat az is, hogy ma már a szintén bármire elkölthető személyi kölcsönöket - amennyiben az igénylő megfelel a feltételeknek - nagyon gyorsan folyósítják a bankok, a kamataik és a thm-eik pedig jóval alacsonyabbak, mint a hitelkártyák díjai. A 30 százalék feletti szinthez képest az MNB adatai szerint a személyi kölcsönök átlagos kamata áprilisban 14,35 százalékos volt.

A hitelkártyák ellen szól az is, hogy a hitelkeretet a bankok figyelembe veszik például lakáshitel- vagy személyikölcsön-igényléskor, ezért a jövedelemarányos törlesztési mutatóra (jtm) vonatkozó előírás miatt alacsonyabb összeghez juthat hozzá a az érintett. A jtm-re vonatkozó szabályozás szerint ugyanis a nettó jövedelem 50 százalékát nem haladhatja meg az összes hitel havi törlesztése.

(Napi.hu, 2018. július 2.)

 

Depeche Mode és karszalag

Depeche Mode, Iron Maiden, karszalagos fizetés.

Június utolsó  hétvégéjén zajlik a 25. Telekom VOLT Fesztivál, amely az ország legnagyobb vidéki fesztiválja. A szervezők idén több mint 150 ezer főt várnak: az esemény a hazai fintech-szcéna szempontjából is tartogat érdekességeket, írja a Portfolio. 

A 25. VOLT Fesztivál nem csak a neves fellépők (Depeche Mode, Iron Maiden, Avenged Sevenfold) miatt lehet érdekes, hanem - első hallásra talán meglepő módon - a hazai fintech-szcéna és a fizetéstechnológiai fejlesztések miatt is. Ez az első magyarországi nagyfesztivál - a szervezők 150 ezer főt várnak a Sopronba -, ahol működik a legújabb fesztiválos fizetési megoldás, a karszalagba épített érintéses fizetés. 

Teljesen megváltozik a fizetés 2017 legnagyobb hazai fesztiváljain, a látogatók ugyanis a karszalagjukba épített chippel - ami egyben a belépőjük is - tudnak majd vásárolni.

Kaderják Dániel, a rendszert működtető Festipay vezérigazgatója a Portfolionak nemrég úgy nyilatkozott, hogy a 2017-es év nagy dobása lesz Magyarországon a karszalagba épített fizetés - ezt a technológiát 2017-ben már komoly, százezres fesztiválokon tesztelték Romániában, és 2018-ban is működik majd ottani rendezvényeken. A lényege, hogy egy karszalagot kapnak a látogatók rádiófrekvenciás azonosító chippel. A chip tartalmaz minden információt a jogosultságról, azaz ezzel lehet majd belépni a rendezvényre, vagy a kempingbe, és ugyanez a chip tartalmazza a fizető funkciót is. A hetijegyeknél, bérleteknél és a napijegyeknél is a karszalagba integrálják a fizetési megoldást, a legfontosabb változás, hogy a korábbi fesztiválkártyák helyett működik majd ez az eszköz.

A rendezvény első napjaiban a Portfolio azt tapasztalta, hogy a fesztiválozóknak kimondottan tetszett a rendszer. Erre a két legfontosabb indok, hogy könnyű használni és nehéz elhagyni. Többen említették azt is, hogy karszalagra a fesztivál saját mobil applikációján keresztül is lehet pénzt tenni, így nem kell a feltöltőpontokon sorban állni.

A bulizók, akikkel beszélgetett a Portfolio, egyedül azt hozták fel negatívumként, hogy gyakorlatilag nem lehet más karszalagjával fizetni, azaz nem lehet odaadni a barátunknak a kártyát, hogy hozzon két sört, amíg mi elmegyünk mondjuk mosdóba. Ez leginkább azoknál a pároknál okoz nehézséget, akik hozzászoktak, hogy ketten kiváltanak egy fesztiválkártyát, és közösen költenek róla.

A VOLT-on - a korábbi évekhez hasonlóan - érintéses bankkártyát is lehet használni, és az volt a tapasztalat, hogy sok látogató fizet a mobiljával, mobilfizetési alkalmazással is.

(Portfolio, 2018. június 28.)

 

Fogyasztási hitel: sokaknak kevés a nagy béremelés

Több személyi kölcsönt vettek fel a családok.

Összesen 128 milliárd forintnyi új fogyasztási hitelről kötöttek szerződéseket a háztartások 2018 első negyedévében, ez közel másfélszerese az egy évvel korábbi mennyiségnek. A bővülés egyértelműen a személyi kölcsönökre vezethető vissza, írja a Világgazdaság.

Nagyon jól indult az év a háztartások fogyasztási hitelei szempontjából: a Magyar Nemzeti Bank (MNB) adatai szerint az első negyedévben összesen 128 milliárd forintnyi új szerződést kötöttek a pénzügyi szolgáltatók, ez 47 százalékos emelkedés 2017 azonos időszakához képest.

A csaknem másfélszeres bővülés az új kihelyezéseknél egyértelműen a személyi kölcsönöknek köszönhető: ezekből mindössze három hónap leforgása alatt 91,34 milliárd forintnyi fogyott, ami 55,6 százalékos emelkedés a megelőző év első három hónapjához viszonyítva.

Az áruvásárlási és egyéb hiteleknél az új szerződések duplázódását mutatja a jegybanki statisztika, ám a kihelyezések így is 13 milliárd forint alatt maradtak. A járműhiteleknél – a változó kamatozású vagy legfeljebb egyéves kamatperiódusú kölcsönöket figyelembe véve – 13 százalékos volt a növekedés egy év alatt. A szabad felhasználású jelzáloghiteleknél viszont változatlanul nem talál magára a piac: ezekből mindössze 13 milliárd forint értékben vettek fel január és március között a háztartások, ami 3 százalékos növekedés az egy évvel korábbi mennyiséghez képest.

Mindezek alapján a személyi kölcsönök súlya tovább emelkedett az új fogyasztási hitel kihelyezéseken belül: míg 2017 az első három hónapban a torta 67 százalékát, addig idén már 71 százalékát adták.

A látványosan növekvő új kihelyezések ellenére a fogyasztási hitelek állománya 3 százalékkal zsugorodott a 2018 márciusáig tartó egy év alatt, és 2.344 milliárd forintot tett ki.

(Világgazdaság, 2018. május 10.)

 

Sziget: karszalaggal fizethetsz 

Újabb újítás a fesztiválokon: kártya helyett a karszalaggal fizethetsz, pontosabban a beépített chippel.

Jelentős változás jön 2018-tól a legnagyobb hazai fesztiválok fizetési rendszerében, írja a Portfolio. A lényeg: a fesztiválkártyák helyett a karszalagba épített chippel tudnak majd fizetni a látogatók.

2018-ban már működni fog a karszalagba integrált fizetés a Sziget csoport fesztiváljain, ez pedig azt is jelenti, hogy elfelejthetjük a fesztiválkártyákat - tudta meg piaci forrásokból a Portfolio. Értesülésüket a Sziget is megerősítette.

2017-ben sikeres volt a főpróba: a romániai Neversea fesztiválon a Festipay (a kifejezetten rendezvények fizetési megoldásaira specializálódott céget 2015-ben alapította a Cardnet és a Sziget) integrált megoldásaival volt jelen, ott már az ID-azonosítású beléptetés és fizetés egyetlen chip-es karszalag használatával működött. A fesztivál weboldalán létrehozott regisztrációs felületen pedig online lehetett bankkártyával feltölteni a fesztivál fizetős chipet. 

A Szigeten, a VOLT-on és a Balaton Sound-on is ez a rendszer jön 2018-ban. A Sziget tájékoztatása szerint egy karszalagot kapnak a látogatók RFID (rádiófrekvenciás azonosító) chippel. A chip tartalmaz minden információt a jogosultságról, azaz ezzel lehet majd belépni a rendezvényre, vagy a kempingbe (ez egyébként így volt már tavaly is).

A 2018-as év nagy változása, hogy ugyanez a chip tartalmazza a fizető funkciót is. A változtatás azt is jelenti, hogy nem lesz külön FestiPay kártya, a hetijegyeknél, bérleteknél és a napijegyeknél is a karszalagba lesz integrálva a fizetési megoldás. Azt is megtudtuk, hogy a látogatóknak ezért nem kell külön fizetniük (emlékezetes: a fesztiválkártyának volt néhány száz forintos letéti díja).

A karszalagba integrált chip mobilapplikációról, online és a helyszínen is feltölthető pénzzel. Sőt, ezt meg lehet tenni előre is, így az egyenleg automatikusan a chipre kerül, ez pedig azt jelenti, hogy akár egyáltalán nem szükséges a rendezvény területén újra sorban állni. Fontos ugyanakkor az is, hogy megmarad a PayPass-os contactless fizetés is, így érintőkártyával továbbra is lehet fizetni a fesztiválokon.

A technikai részletekről annyit lehet még tudni, hogy a rendszerhez RFID író- és olvasó egységek szükségesek. Az író egység a meglévő POS-terminál lesz, amit a bankkártyás fizetésre használnak, a beléptetés ellenőrzésénél azonban szükség lesz fejlesztésre. 

A rendszer működési elve nem változik a fesztiválkártyához képest, rendelés után a karszalagba épített chipet a terminálhoz érinti a látogató, így tudja kifizetni a számlát.

A Sziget tájékoztatása szerint mind a jegyekkel való visszaélések, mind a fizetési visszaélések jelentősen csökkentek az elmúlt években - abban bíznak, hogy a tendencia folytatódik majd ezzel a technológiával is.

2017-ben 26 fesztiválon összesen 10 millió érintésmentes tranzakciót regisztrált a Festipay - tájékoztatta a cég a Portfolio-t. A tendencia annak is köszönhető, hogy egyre több rendezvényen vannak jelen: 2016-ban még 22 fesztivált szolgáltak ki, ahol 7 millió érintésmentes fizetési tranzakciót indítottak a fesztiválozók. Külföldön erőteljes a jelenlétük a román piacon, ahol 7 fesztiválnak szállítanak fizetési rendszereket, de a skandináv államokban és Olaszországban is terjeszkednek. Tavaly Magyarországon is számos helyen vezették be fizetési megoldásaikat: az új projektek között volt a Paskál Gyógy- és Strandfürdő, a Lupa-tó, a Budapest Park és a Siófok Plázs is. 

(Portfolio, 2018. február 28.)

 

Taszigálja a bankkártyás fizetést a kormány

Még mindig sok a készpénzes fizetés. 15 ezer bankkártyás terminált már bedobtak, jöhet még 45 ezer. Állami pénzzel megtoldva.

Rendkívül sikeres a tavaly indított bankkártya-elfogadóhely telepítési program, az első lépcsőben a 2017. december 31-ig vállalt 30 ezer terminálnak már több mint a felét forgalomba helyezték a programban részt vevő szolgáltatók, írja az MTI. Erre most rátett a kormány, mivel meghirdetett újabb 30 ezer terminált, így a közeljövőben az online pénztárgépekhez viszonyított lefedettség megközelíti majd a 80 százalékot. Az újabb elfogadóhelyek telepítésének költségvetési forrását a kormány már korábban biztosította - közölte a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) az MTI érdeklődésére. 

A kormányzati programot 2016 decemberében hirdették meg, a kormány 2,4 milliárd forintot ad 30.200 darab új terminál beszerzéséhez és telepítéséhez. A kormány 2017 júliusában újabb 30 ezer bankkártya-elfogadóhely létesítésének támogatásáról döntött. A nemzetgazdasági miniszter a héten módosította a bankkártya-elfogadó terminálok számának növeléséhez nyújtott támogatásról szóló NGM rendeletet, amely a Magyar Közlönyben jelent meg.

A szaktárca közölte: a program folytatása az első lépcső mintájára történik, a támogatás összege nem változik, eszközönként 80 ezer forint támogatást nyújt a költségvetés. A terminált telepítő szolgáltatók a második ütemben is legfeljebb 1 százalék forgalomarányos díjat számíthatnak fel. A korábban jellemző 3-5 százalékos díjtételt tehát jelentősen sikerült csökkenteni, a több jogcímen kiszámlázott tételek helyébe pedig egy fizetési kötelezettség lép. 

A tapasztalatok és a piaci szereplők visszajelzései alapján szükség volt a feltételek finomhangolására. A terminálok beszerzési költségei az első ütem meghirdetését követően jelentős mértékben csökkentek, így a támogatás korábbi összegének fenntartásával a bankkártya-elfogadó terminálok telepítéséhez közvetlenül kapcsolódó költségek is elszámolhatóvá válnak akár a fenntartási időszak alatt is.  Továbbra is kizárólag olyan új eszközök beszerzése támogatható, amelyek a hazai vásárlói szokásoknak megfelelően biztosítják a modern, érintéses fizetési mód széleskörű alkalmazását. Új feltétel viszont, hogy a készüléknek alkalmasnak kell lennie közszolgáltatási díj (gáz, villany, egyéb számla) kártyás befizetésére is, a készpénzkímélő megoldások további térnyerése érdekében. 

A szaktárca hangsúlyozta: a kormány kiemelt célja a készpénzállomány csökkentése, a készpénzmentes fizetési megoldások ösztönzése. A Magyarországon forgalomban levő készpénzállomány GDP-hez viszonyított aránya mind regionális, mind uniós összevetésben kiugróan magas, az EU átlaga 8 százalék körül mozog. A magas készpénzállomány évente több százmilliárd forint nemzetgazdasági többletköltséget jelent. A digitális korszak küszöbén kifejezetten kívánatos a rendelkezésre álló elektronikus fizetési módozatok, és az ahhoz szükséges infrastruktúra látványos szélesítése. A hazai fizetési rendszer korszerűsítési stratégiájának alapját a bankkártya-elfogadóhálózat bővítése jelenti, amely az egyik leglényegesebb előfeltétele minden további, a lakosság pénzügyi tudatosságának erősítését elősegítését szolgáló lépésnek. 

A hazai pénzforgalmi rendszerben eddig a bankkártya-elfogadóhelyek jelentették a szűk keresztmetszetet, csak minden második online pénztárgépre jutott egy POS terminál. A bankkártya-elfogadóhálózat bővítése a gazdaságfehérítést is segíti, a kártyával fizetni szándékozók kényelmét is szolgálja és segíti a turisták pénzköltését is.

(MTI, 2017. október 20.)

 

Bankkártyázunk rendesen

2017 második negyedévében 25 százalékkal emelkedett a fizetési kártyás vásárlási forgalom. A kisboltosoknak drágább a kártyaelfogadás költsége.

Ez minden korábbi növekedési ütemnél nagyobb mérték. Ezen belül tovább folytatódott az érintéses technológia térnyerése, már a kártyás vásárlások számának kétharmada történt az új technológia használatával.

A hazai kibocsátású fizetési kártyák közel 9 milliós darabszáma nem változott jelentős mértékben. Ugyanakkor tovább emelkedett az érintőkártyák aránya, ami az első félév végén a hazai kártyák mintegy 68 százaléka volt.

A terminálos elfogadóhelyek száma 5 százalékkal nőtt a második negyedév során az előző időszakhoz képest, az internetes elfogadóhelyeké 4 százalékkal. A 92 ezer darab szolgáltató elfogadóhelyen üzemelő terminálok száma 119 ezer darab, növekedése meghaladta az 5 százalékot az első negyedévhez viszonyítva és már közel 79 százalékuk alkalmas az érintéses fizetések lebonyolítására.

Nagyot nyomtak a vásárlók a bankkártyás vásárlásokban

Az év második negyedévében minden eddiginél nagyobb mértékű volt a fizetési kártyás vásárlási forgalom bővülése. A hazai kibocsátású kártyákkal belföldön 1.066 milliárd forint összértékben vásároltak. A mintegy 152 millió darab vásárlási tranzakció 25 százalékos emelkedést jelentett az előző év azonos időszakához képest darabszámban, értékben pedig 26 százalékot.

A vásárlási forgalom 86 százaléka történt betéti kártyák használatával mind a tranzakciók darabszámát, mind az értékét tekintve, és ez a túlsúly a hitelkártyák rovására egyre nő. A betéti kártyás forgalom 27 százalék körül bővült az előző év azonos időszakához viszonyítva darabszámban és értékben egyaránt, ugyanakkor a hitelkártyák esetében ugyanez 13, valamint 15 százalék volt.

Az érintéses fizetések térnyerése is folytatódott, a 99 millió darab tranzakció összértéke 546 milliárd forint volt a második negyedévben, ami az előző év azonos időszakához képest darabszámban 72 százalékos, értékben kétszeres növekedést jelentett. A hazai elfogadói hálózatban magyar fizetési kártyákkal lebonyolított 139 millió darab vásárlási tranzakció kétharmada, értékben pedig több mint a fele történt az új technológia használatával.

A korábbi negyedévekhez hasonlóan, 35 százalékot meghaladó mértékben nőtt 2016 második negyedévéhez képest a fizetési kártyákkal lebonyolított internetes vásárlások száma (9,5 millió darab) és értéke (104 milliárd forint), ami az e-kereskedelem töretlenül növekvő térnyerését mutatja.

2017 első negyedévében csökkent a fizetési kártyás visszaélések száma (7.200 darab) és értéke (224 millió forint) a kibocsátói oldalon, darabszámban 8, értékben nézve pedig 17 százalékkal az előző év azonos időszakához viszonyítva. A visszaélések továbbra is leginkább a kártya fizikai jelenlétét nem igénylő tranzakciókhoz kapcsolódnak (az esetek 72 százaléka), míg az okozott kár közel 71 százaléka köthető ehhez a forgalomhoz. A tranzakciók irányát tekintve pedig elsősorban a határon átnyúló forgalom érintett, a darabszámot tekintve 75, az okozott kár értékét tekintve pedig 87 százalékos a nemzetközi forgalomhoz kapcsolódó visszaélések aránya. Az elfogadói oldalon mind a visszaélési esetek száma (984 darab), mind az okozott kár összértéke (49,4 millió forint) emelkedett az előző év azonos időszakához képest, azonban a visszaélések forgalomhoz viszonyított aránya továbbra is rendkívül alacsony.

Fizetnek a kereskedők

A kereskedőktől beszedett, majd a kártyatársaságokon keresztül a kártyakibocsátó bankok felé továbbított bankközi jutalék összege közel 2,4 milliárd forintot tett ki, a POS terminálokhoz kapcsolódó díjakból pedig 285 millió forint folyt be a pénzforgalmi szolgáltatókhoz. A kereskedői díjakat jelentő egyéb bevételek értéke 6,4 milliárd forint volt.

Kereskedői forgalmi kategóriák szerint vizsgálva a bevételeket látható, hogy jelentősen eltérhet az egyes bevételi jogcímek jelentősége. Míg a legkisebb kereskedők esetében a POS terminálokhoz kapcsolódó díjakból származó bevételek jelentik az összes banki bevétel közel 35 százalékát, addig ugyanez az arány a legnagyobb forgalmú kereskedőknél kevesebb, mint 1 százalék, ott a forgalomból származik a bevételek nagyobb része.

(MNB, 2017. szeptember 15.)

 

Megtolják a kártyás fizetést

Sokkal több lesz az bankkártyás elfogadóhely, persze az állam belenyúl a zsebébe. A pénzt a bankok kapják, de a boltosok elfogadóhelyi jutaléka, amit ők fizetnek, nem lehet több 1%-nál.

Jelentősen növelheti a kereskedőknél a bankkártyás fizetési forgalmat az NGM támogatási programja, amelyet a POS-terminálok telepítésének ösztönzésére indított el. A kereskedői elfogadóhelyek száma 140 ezer közelébe ugorhat, a jelenlegi 100 ezerről, írja a Világgazdaság

A program révén ugyanis 2017. végéig összesen 30.200 POS-terminált helyeznek üzembe a kereskedőknél, így - csak a támogatás hatását figyelembe véve - 28 százalékkal, 138 ezerre növekedhet az elfogadóberendezések száma a boltokban. Az új termináloknak a kártyás vásárlási forgalom növekedésében várható hatását ugyanakkor egyelőre nehéz megbecsülni, hiszen az egyrészt nagyban függ a telepítés ütemezésétől, másrészt a részt vevő üzletek forgalmától is. (A program elsősorban a kisebb forgalmú üzleteket célozza meg, amelyeknél a támogatás nélkül kevés lenne az esélye annak, hogy POS-t szerezzenek be.) A támogatási program révén viszont jelentősen - a mostani 73-ról 80 százalék környékére - növekszik az érintés nélküli fizetést is lehetővé tévő POS-terminálok aránya, hiszen az új készülékek mindegyike ilyen lesz.

A program részletei

Az NGM 2016. decemberben indította el 2,4 milliárd forintos támogatási programját, amelynek keretében egyenként 80 ezer forint támogatást nyújt az új, korszerű bankkártyaterminálok beszerzéséhez és telepítéséhez. A szolgáltatóknak legalább a 80 ezer forintos támogatás mértékének megfelelő díjcsökkentést kellett vállalniuk, és azt, hogy az elfogadóhely összességében legfeljebb a bankkártyás forgalom 1 százalékának megfelelő díjat fizet. Így ugyan első körben a fizetési szolgáltatók kapják a támogatást, végül mégis a kereskedők és a bolti vásárlók lesznek a haszonélvezői: előbbiek a kedvezményes díjnak köszönhetően, utóbbiak pedig azért, mert több helyen fizethetnek ezentúl kártyával. A támogatásból származó pénzügyi előny így az elfogadóhelyeknél jelentkezik, mivel a kisebb forgalmú üzletek ilyen kedvező feltételt nem tudnának kialkudni a támogatás nélkül.

Ma itt tartunk

A Magyar Nemzeti Bank adatai szerint 2016. harmadik negyedévének végén 107.800 kereskedői POS-terminál működött országszerte, 9 százalékkal több, mint egy évvel korábban. A belföldi kártyás vásárlási tranzakciók száma a 2016. szeptember végéig tartó egy év alatt közel a negyedével emelkedett, és meghaladta a 128 milliót. A belföldi kereskedői kártyás forgalom közel 806 milliárd forintot tett ki a harmadik negyedévben, ami 20 százalékkal több az egy évvel korábbinál: így az egy fizetési tranzakcióra jutó összeg csökkent.

A jegybank adatai szerint 2016. szeptemberében 4.973 bankjegykiadó automata működött országszerte, ez nagyjából 150 darabos növekményt jelent az egy évvel korábbihoz viszonyítva. A megyeszékhelyeken működő automaták száma kicsit csökkent a tavaly szeptemberig tartó egy évben, ezekben a városokban az összes készülék szinte pontosan ötöde volt.

(Világgazdaság, 2017. január 20.)

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.