kirakatles₪plázarítus

A személyi kölcsön lenyomta a hitelkártyát

Kevesebb a hitelkártyák követelésállománya. 

 

Az olcsóbb finanszírozást biztosító, jól pörgő személyikölcsön-piac miatt mélypontra jutott a hitelkártyakeretek kihasználása – még a kamatmentes időszak ellenére is, írja a Világgazdaság.

A növekvő hitelfelvételi kedv ellenére még nem látszanak az áttörés jelei a magyarországi hitelkártyapiacon: mind a kibocsátott plasztikok száma, mind a nyilvántartott követelések állománya változatlan, vagy csökkent a legfrissebb elérhető statisztikák szerint – derül ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) adataiból.

A jegybanknál nyilvántartott hitelkártya-követelések állománya 2018 májusában többéves mélyponton, 155 milliárd forinton járt, ami ugyan csak 1 százalékkal marad el az egy évvel korábbitól, ám a 2015. májusinál már 23 százalékkal alacsonyabb. Ezen belül a kamatozó követelések mennyisége 7,6 százalékkal, 101 milliárd forintra csökkent, a nem kamatozóké pedig 14,1 százalékkal, 54 milliárdra nőtt, ami arról tanúskodik, hogy a hitelkereteket nem igazán használják ki a plasztiktulajdonosok. A kamatozó és a nem kamatozó követelések arányában nincs nagy mozgás 2015 januárjától, mióta részletes statisztikát szolgáltat erről a területről az MNB: az arány nagyjából kétharmad-egyharmad az előbbiek javára. Az új szerződéseknél valamivel kedvezőbb a helyzet, mint az állományi adatoknál.

Az első öt hónapban 632 milliárd forintnyi kamatozó keretet vettek igénybe az ügyfelek, ami 2,1 százalékkal több az egy évvel korábbi 619 milliárdnál. Ezzel együtt az új szerződéseknél is csökkenő a trend: 2014 januárja és májusa között az új szerződések mennyisége még megközelítette a 730 milliárd forintot. 

A plasztikok számában sincs lényegi változás: az első negyedév végén 1,3 millió Magyarországon kibocsátott hitelkártyát tartott nyilván a jegybank, ami nagyjából 15 ezerrel kevesebb az egy évvel korábbinál. A hitelkártyák számánál egyébként – pont az első negyedévtől eltekintve – nincsenek nagy kilengések: a márciusig számolt öt évben 1,3 millió és 1,4 millió között mozgott a forgalomban lévő plasztikok száma.

(Világgazdaság, 2018. július 20.)

 

Minek ide hitelkártya

Kevesebb a hitelkártya. Mert a lakáshitel elbírálásakor beleszámít ez is.

2018 első negyedévében közel 9 százalékkal csökkent a hitelkártyák száma, amire 2010 óta nem volt példa. Bár a hitelkártyák kényelmesek, ha azonban a határidőt nem tartja valaki, akkor méregdrága lesz, írja a Napi.hu.

Magyarországon 2010 óta a bankkártyák száma 9 millió körül mozog, félévről félévre, negyedévről negyedévre hol kisebb csökkenés, hol növekedés váltja egymást. A legfrissebb adatok szerint a betéti kártyák állománya és az érintős kártyáké nőtt 2018 első negyedévében, míg a hitelkártyáké jelentősen csökkent.

A jegybank 2018 első negyedévében valamivel több mint 9 millió bankkártyát tartott nyilván. Ezen belül a betéti kártyák száma 7,7 millió volt, a hitelkártyáké pedig közel 1,3 milliót tett ki. A betéti kártyáknál az előző negyedévhez képest ez 0,1 százalékos pluszt jelent, a hitelkártyáknál viszont 9 százalékos csökkenés, amire nem volt példa az elmúlt 8 évben. (A jegybanki statisztikák 2010 és 2013 között félévre, 2013 után pedig már negyedévre bontott adatokat mutatnak.) A betéti kártyák száma 2010 első félévéhez képest egyébként  3,5 százalékkal nőtt, a hitelkártyáké 10 százalékkal csökkent.

Az érintős kártyák száma az idei első negyedévben meghaladta a 6,7 milliót, ami negyedéves szinten 2,5, éves összevetésben pedig több mint 14 százalékos emelkedésnek felel meg - ezeket a kártyákat azonban külön érdemes kezelni, mivel azok között lehetnek hitelkártyák is.

Hát igen, drágák

A statisztikákból egyértelműen látható, hogy a hitelkártyák száma jelentősen csökkent. Ebben biztosan szerepet játszik az is, hogy a hitelkártyák kamata és teljes hiteldíj mutatója (thm) az elmúlt években bekövetkezett kamatcsökkentések ellenére továbbra is elképesztően magas, jellemzően 30-40 százalék.

A hitelkártya persze kényelmes, mert a hitelkeret bármire elkölthető és 40-45 napig kamatmentesen használható a bank pénze. Aki képes tartani a határidőt, annak még jól is jöhet. Ha azonban kifut a kamatmentes időből és nem fizeti vissza az elköltött pénzt, akkor jön a 30-40 százalék, amit lényegében büntetésként lehet felfogni.

A hitelkártyák számának csökkenésében szerepet játszhat az is, hogy ma már a szintén bármire elkölthető személyi kölcsönöket - amennyiben az igénylő megfelel a feltételeknek - nagyon gyorsan folyósítják a bankok, a kamataik és a thm-eik pedig jóval alacsonyabbak, mint a hitelkártyák díjai. A 30 százalék feletti szinthez képest az MNB adatai szerint a személyi kölcsönök átlagos kamata áprilisban 14,35 százalékos volt.

A hitelkártyák ellen szól az is, hogy a hitelkeretet a bankok figyelembe veszik például lakáshitel- vagy személyikölcsön-igényléskor, ezért a jövedelemarányos törlesztési mutatóra (jtm) vonatkozó előírás miatt alacsonyabb összeghez juthat hozzá a az érintett. A jtm-re vonatkozó szabályozás szerint ugyanis a nettó jövedelem 50 százalékát nem haladhatja meg az összes hitel havi törlesztése.

(Napi.hu, 2018. július 2.)

 

Taszigálja a bankkártyás fizetést a kormány

Még mindig sok a készpénzes fizetés. 15 ezer bankkártyás terminált már bedobtak, jöhet még 45 ezer. Állami pénzzel megtoldva.

Rendkívül sikeres a tavaly indított bankkártya-elfogadóhely telepítési program, az első lépcsőben a 2017. december 31-ig vállalt 30 ezer terminálnak már több mint a felét forgalomba helyezték a programban részt vevő szolgáltatók, írja az MTI. Erre most rátett a kormány, mivel meghirdetett újabb 30 ezer terminált, így a közeljövőben az online pénztárgépekhez viszonyított lefedettség megközelíti majd a 80 százalékot. Az újabb elfogadóhelyek telepítésének költségvetési forrását a kormány már korábban biztosította - közölte a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) az MTI érdeklődésére. 

A kormányzati programot 2016 decemberében hirdették meg, a kormány 2,4 milliárd forintot ad 30.200 darab új terminál beszerzéséhez és telepítéséhez. A kormány 2017 júliusában újabb 30 ezer bankkártya-elfogadóhely létesítésének támogatásáról döntött. A nemzetgazdasági miniszter a héten módosította a bankkártya-elfogadó terminálok számának növeléséhez nyújtott támogatásról szóló NGM rendeletet, amely a Magyar Közlönyben jelent meg.

A szaktárca közölte: a program folytatása az első lépcső mintájára történik, a támogatás összege nem változik, eszközönként 80 ezer forint támogatást nyújt a költségvetés. A terminált telepítő szolgáltatók a második ütemben is legfeljebb 1 százalék forgalomarányos díjat számíthatnak fel. A korábban jellemző 3-5 százalékos díjtételt tehát jelentősen sikerült csökkenteni, a több jogcímen kiszámlázott tételek helyébe pedig egy fizetési kötelezettség lép. 

A tapasztalatok és a piaci szereplők visszajelzései alapján szükség volt a feltételek finomhangolására. A terminálok beszerzési költségei az első ütem meghirdetését követően jelentős mértékben csökkentek, így a támogatás korábbi összegének fenntartásával a bankkártya-elfogadó terminálok telepítéséhez közvetlenül kapcsolódó költségek is elszámolhatóvá válnak akár a fenntartási időszak alatt is.  Továbbra is kizárólag olyan új eszközök beszerzése támogatható, amelyek a hazai vásárlói szokásoknak megfelelően biztosítják a modern, érintéses fizetési mód széleskörű alkalmazását. Új feltétel viszont, hogy a készüléknek alkalmasnak kell lennie közszolgáltatási díj (gáz, villany, egyéb számla) kártyás befizetésére is, a készpénzkímélő megoldások további térnyerése érdekében. 

A szaktárca hangsúlyozta: a kormány kiemelt célja a készpénzállomány csökkentése, a készpénzmentes fizetési megoldások ösztönzése. A Magyarországon forgalomban levő készpénzállomány GDP-hez viszonyított aránya mind regionális, mind uniós összevetésben kiugróan magas, az EU átlaga 8 százalék körül mozog. A magas készpénzállomány évente több százmilliárd forint nemzetgazdasági többletköltséget jelent. A digitális korszak küszöbén kifejezetten kívánatos a rendelkezésre álló elektronikus fizetési módozatok, és az ahhoz szükséges infrastruktúra látványos szélesítése. A hazai fizetési rendszer korszerűsítési stratégiájának alapját a bankkártya-elfogadóhálózat bővítése jelenti, amely az egyik leglényegesebb előfeltétele minden további, a lakosság pénzügyi tudatosságának erősítését elősegítését szolgáló lépésnek. 

A hazai pénzforgalmi rendszerben eddig a bankkártya-elfogadóhelyek jelentették a szűk keresztmetszetet, csak minden második online pénztárgépre jutott egy POS terminál. A bankkártya-elfogadóhálózat bővítése a gazdaságfehérítést is segíti, a kártyával fizetni szándékozók kényelmét is szolgálja és segíti a turisták pénzköltését is.

(MTI, 2017. október 20.)

 

Bankkártyázunk rendesen

2017 második negyedévében 25 százalékkal emelkedett a fizetési kártyás vásárlási forgalom. A kisboltosoknak drágább a kártyaelfogadás költsége.

Ez minden korábbi növekedési ütemnél nagyobb mérték. Ezen belül tovább folytatódott az érintéses technológia térnyerése, már a kártyás vásárlások számának kétharmada történt az új technológia használatával.

A hazai kibocsátású fizetési kártyák közel 9 milliós darabszáma nem változott jelentős mértékben. Ugyanakkor tovább emelkedett az érintőkártyák aránya, ami az első félév végén a hazai kártyák mintegy 68 százaléka volt.

A terminálos elfogadóhelyek száma 5 százalékkal nőtt a második negyedév során az előző időszakhoz képest, az internetes elfogadóhelyeké 4 százalékkal. A 92 ezer darab szolgáltató elfogadóhelyen üzemelő terminálok száma 119 ezer darab, növekedése meghaladta az 5 százalékot az első negyedévhez viszonyítva és már közel 79 százalékuk alkalmas az érintéses fizetések lebonyolítására.

Nagyot nyomtak a vásárlók a bankkártyás vásárlásokban

Az év második negyedévében minden eddiginél nagyobb mértékű volt a fizetési kártyás vásárlási forgalom bővülése. A hazai kibocsátású kártyákkal belföldön 1.066 milliárd forint összértékben vásároltak. A mintegy 152 millió darab vásárlási tranzakció 25 százalékos emelkedést jelentett az előző év azonos időszakához képest darabszámban, értékben pedig 26 százalékot.

A vásárlási forgalom 86 százaléka történt betéti kártyák használatával mind a tranzakciók darabszámát, mind az értékét tekintve, és ez a túlsúly a hitelkártyák rovására egyre nő. A betéti kártyás forgalom 27 százalék körül bővült az előző év azonos időszakához viszonyítva darabszámban és értékben egyaránt, ugyanakkor a hitelkártyák esetében ugyanez 13, valamint 15 százalék volt.

Az érintéses fizetések térnyerése is folytatódott, a 99 millió darab tranzakció összértéke 546 milliárd forint volt a második negyedévben, ami az előző év azonos időszakához képest darabszámban 72 százalékos, értékben kétszeres növekedést jelentett. A hazai elfogadói hálózatban magyar fizetési kártyákkal lebonyolított 139 millió darab vásárlási tranzakció kétharmada, értékben pedig több mint a fele történt az új technológia használatával.

A korábbi negyedévekhez hasonlóan, 35 százalékot meghaladó mértékben nőtt 2016 második negyedévéhez képest a fizetési kártyákkal lebonyolított internetes vásárlások száma (9,5 millió darab) és értéke (104 milliárd forint), ami az e-kereskedelem töretlenül növekvő térnyerését mutatja.

2017 első negyedévében csökkent a fizetési kártyás visszaélések száma (7.200 darab) és értéke (224 millió forint) a kibocsátói oldalon, darabszámban 8, értékben nézve pedig 17 százalékkal az előző év azonos időszakához viszonyítva. A visszaélések továbbra is leginkább a kártya fizikai jelenlétét nem igénylő tranzakciókhoz kapcsolódnak (az esetek 72 százaléka), míg az okozott kár közel 71 százaléka köthető ehhez a forgalomhoz. A tranzakciók irányát tekintve pedig elsősorban a határon átnyúló forgalom érintett, a darabszámot tekintve 75, az okozott kár értékét tekintve pedig 87 százalékos a nemzetközi forgalomhoz kapcsolódó visszaélések aránya. Az elfogadói oldalon mind a visszaélési esetek száma (984 darab), mind az okozott kár összértéke (49,4 millió forint) emelkedett az előző év azonos időszakához képest, azonban a visszaélések forgalomhoz viszonyított aránya továbbra is rendkívül alacsony.

Fizetnek a kereskedők

A kereskedőktől beszedett, majd a kártyatársaságokon keresztül a kártyakibocsátó bankok felé továbbított bankközi jutalék összege közel 2,4 milliárd forintot tett ki, a POS terminálokhoz kapcsolódó díjakból pedig 285 millió forint folyt be a pénzforgalmi szolgáltatókhoz. A kereskedői díjakat jelentő egyéb bevételek értéke 6,4 milliárd forint volt.

Kereskedői forgalmi kategóriák szerint vizsgálva a bevételeket látható, hogy jelentősen eltérhet az egyes bevételi jogcímek jelentősége. Míg a legkisebb kereskedők esetében a POS terminálokhoz kapcsolódó díjakból származó bevételek jelentik az összes banki bevétel közel 35 százalékát, addig ugyanez az arány a legnagyobb forgalmú kereskedőknél kevesebb, mint 1 százalék, ott a forgalomból származik a bevételek nagyobb része.

(MNB, 2017. szeptember 15.)

 

Megtolják a kártyás fizetést

Sokkal több lesz az bankkártyás elfogadóhely, persze az állam belenyúl a zsebébe. A pénzt a bankok kapják, de a boltosok elfogadóhelyi jutaléka, amit ők fizetnek, nem lehet több 1%-nál. ₪₪₪

Jelentősen növelheti a kereskedőknél a bankkártyás fizetési forgalmat az NGM támogatási programja, amelyet a POS-terminálok telepítésének ösztönzésére indított el. A kereskedői elfogadóhelyek száma 140 ezer közelébe ugorhat, a jelenlegi 100 ezerről, írja a Világgazdaság

A program révén ugyanis 2017. végéig összesen 30.200 POS-terminált helyeznek üzembe a kereskedőknél, így - csak a támogatás hatását figyelembe véve - 28 százalékkal, 138 ezerre növekedhet az elfogadóberendezések száma a boltokban. Az új termináloknak a kártyás vásárlási forgalom növekedésében várható hatását ugyanakkor egyelőre nehéz megbecsülni, hiszen az egyrészt nagyban függ a telepítés ütemezésétől, másrészt a részt vevő üzletek forgalmától is. (A program elsősorban a kisebb forgalmú üzleteket célozza meg, amelyeknél a támogatás nélkül kevés lenne az esélye annak, hogy POS-t szerezzenek be.) A támogatási program révén viszont jelentősen - a mostani 73-ról 80 százalék környékére - növekszik az érintés nélküli fizetést is lehetővé tévő POS-terminálok aránya, hiszen az új készülékek mindegyike ilyen lesz.

A program részletei

Az NGM 2016. decemberben indította el 2,4 milliárd forintos támogatási programját, amelynek keretében egyenként 80 ezer forint támogatást nyújt az új, korszerű bankkártyaterminálok beszerzéséhez és telepítéséhez. A szolgáltatóknak legalább a 80 ezer forintos támogatás mértékének megfelelő díjcsökkentést kellett vállalniuk, és azt, hogy az elfogadóhely összességében legfeljebb a bankkártyás forgalom 1 százalékának megfelelő díjat fizet. Így ugyan első körben a fizetési szolgáltatók kapják a támogatást, végül mégis a kereskedők és a bolti vásárlók lesznek a haszonélvezői: előbbiek a kedvezményes díjnak köszönhetően, utóbbiak pedig azért, mert több helyen fizethetnek ezentúl kártyával. A támogatásból származó pénzügyi előny így az elfogadóhelyeknél jelentkezik, mivel a kisebb forgalmú üzletek ilyen kedvező feltételt nem tudnának kialkudni a támogatás nélkül.

Ma itt tartunk

A Magyar Nemzeti Bank adatai szerint 2016. harmadik negyedévének végén 107.800 kereskedői POS-terminál működött országszerte, 9 százalékkal több, mint egy évvel korábban. A belföldi kártyás vásárlási tranzakciók száma a 2016. szeptember végéig tartó egy év alatt közel a negyedével emelkedett, és meghaladta a 128 milliót. A belföldi kereskedői kártyás forgalom közel 806 milliárd forintot tett ki a harmadik negyedévben, ami 20 százalékkal több az egy évvel korábbinál: így az egy fizetési tranzakcióra jutó összeg csökkent.

A jegybank adatai szerint 2016. szeptemberében 4.973 bankjegykiadó automata működött országszerte, ez nagyjából 150 darabos növekményt jelent az egy évvel korábbihoz viszonyítva. A megyeszékhelyeken működő automaták száma kicsit csökkent a tavaly szeptemberig tartó egy évben, ezekben a városokban az összes készülék szinte pontosan ötöde volt.

(Világgazdaság, 2017. január 20.)

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.