kirakatles₪plázarítus

Bankkártyázunk rendesen

2017 második negyedévében 25 százalékkal emelkedett a fizetési kártyás vásárlási forgalom. A kisboltosoknak drágább a kártyaelfogadás költsége.

Ez minden korábbi növekedési ütemnél nagyobb mérték. Ezen belül tovább folytatódott az érintéses technológia térnyerése, már a kártyás vásárlások számának kétharmada történt az új technológia használatával.

A hazai kibocsátású fizetési kártyák közel 9 milliós darabszáma nem változott jelentős mértékben. Ugyanakkor tovább emelkedett az érintőkártyák aránya, ami az első félév végén a hazai kártyák mintegy 68 százaléka volt.

A terminálos elfogadóhelyek száma 5 százalékkal nőtt a második negyedév során az előző időszakhoz képest, az internetes elfogadóhelyeké 4 százalékkal. A 92 ezer darab szolgáltató elfogadóhelyen üzemelő terminálok száma 119 ezer darab, növekedése meghaladta az 5 százalékot az első negyedévhez viszonyítva és már közel 79 százalékuk alkalmas az érintéses fizetések lebonyolítására.

Nagyot nyomtak a vásárlók a bankkártyás vásárlásokban

Az év második negyedévében minden eddiginél nagyobb mértékű volt a fizetési kártyás vásárlási forgalom bővülése. A hazai kibocsátású kártyákkal belföldön 1.066 milliárd forint összértékben vásároltak. A mintegy 152 millió darab vásárlási tranzakció 25 százalékos emelkedést jelentett az előző év azonos időszakához képest darabszámban, értékben pedig 26 százalékot.

A vásárlási forgalom 86 százaléka történt betéti kártyák használatával mind a tranzakciók darabszámát, mind az értékét tekintve, és ez a túlsúly a hitelkártyák rovására egyre nő. A betéti kártyás forgalom 27 százalék körül bővült az előző év azonos időszakához viszonyítva darabszámban és értékben egyaránt, ugyanakkor a hitelkártyák esetében ugyanez 13, valamint 15 százalék volt.

Az érintéses fizetések térnyerése is folytatódott, a 99 millió darab tranzakció összértéke 546 milliárd forint volt a második negyedévben, ami az előző év azonos időszakához képest darabszámban 72 százalékos, értékben kétszeres növekedést jelentett. A hazai elfogadói hálózatban magyar fizetési kártyákkal lebonyolított 139 millió darab vásárlási tranzakció kétharmada, értékben pedig több mint a fele történt az új technológia használatával.

A korábbi negyedévekhez hasonlóan, 35 százalékot meghaladó mértékben nőtt 2016 második negyedévéhez képest a fizetési kártyákkal lebonyolított internetes vásárlások száma (9,5 millió darab) és értéke (104 milliárd forint), ami az e-kereskedelem töretlenül növekvő térnyerését mutatja.

2017 első negyedévében csökkent a fizetési kártyás visszaélések száma (7.200 darab) és értéke (224 millió forint) a kibocsátói oldalon, darabszámban 8, értékben nézve pedig 17 százalékkal az előző év azonos időszakához viszonyítva. A visszaélések továbbra is leginkább a kártya fizikai jelenlétét nem igénylő tranzakciókhoz kapcsolódnak (az esetek 72 százaléka), míg az okozott kár közel 71 százaléka köthető ehhez a forgalomhoz. A tranzakciók irányát tekintve pedig elsősorban a határon átnyúló forgalom érintett, a darabszámot tekintve 75, az okozott kár értékét tekintve pedig 87 százalékos a nemzetközi forgalomhoz kapcsolódó visszaélések aránya. Az elfogadói oldalon mind a visszaélési esetek száma (984 darab), mind az okozott kár összértéke (49,4 millió forint) emelkedett az előző év azonos időszakához képest, azonban a visszaélések forgalomhoz viszonyított aránya továbbra is rendkívül alacsony.

Fizetnek a kereskedők

A kereskedőktől beszedett, majd a kártyatársaságokon keresztül a kártyakibocsátó bankok felé továbbított bankközi jutalék összege közel 2,4 milliárd forintot tett ki, a POS terminálokhoz kapcsolódó díjakból pedig 285 millió forint folyt be a pénzforgalmi szolgáltatókhoz. A kereskedői díjakat jelentő egyéb bevételek értéke 6,4 milliárd forint volt.

Kereskedői forgalmi kategóriák szerint vizsgálva a bevételeket látható, hogy jelentősen eltérhet az egyes bevételi jogcímek jelentősége. Míg a legkisebb kereskedők esetében a POS terminálokhoz kapcsolódó díjakból származó bevételek jelentik az összes banki bevétel közel 35 százalékát, addig ugyanez az arány a legnagyobb forgalmú kereskedőknél kevesebb, mint 1 százalék, ott a forgalomból származik a bevételek nagyobb része.

(MNB, 2017. szeptember 15.)

 

Megtolják a kártyás fizetést

Sokkal több lesz az bankkártyás elfogadóhely, persze az állam belenyúl a zsebébe. A pénzt a bankok kapják, de a boltosok elfogadóhelyi jutaléka, amit ők fizetnek, nem lehet több 1%-nál. ₪₪₪

Jelentősen növelheti a kereskedőknél a bankkártyás fizetési forgalmat az NGM támogatási programja, amelyet a POS-terminálok telepítésének ösztönzésére indított el. A kereskedői elfogadóhelyek száma 140 ezer közelébe ugorhat, a jelenlegi 100 ezerről, írja a Világgazdaság

A program révén ugyanis 2017. végéig összesen 30.200 POS-terminált helyeznek üzembe a kereskedőknél, így - csak a támogatás hatását figyelembe véve - 28 százalékkal, 138 ezerre növekedhet az elfogadóberendezések száma a boltokban. Az új termináloknak a kártyás vásárlási forgalom növekedésében várható hatását ugyanakkor egyelőre nehéz megbecsülni, hiszen az egyrészt nagyban függ a telepítés ütemezésétől, másrészt a részt vevő üzletek forgalmától is. (A program elsősorban a kisebb forgalmú üzleteket célozza meg, amelyeknél a támogatás nélkül kevés lenne az esélye annak, hogy POS-t szerezzenek be.) A támogatási program révén viszont jelentősen - a mostani 73-ról 80 százalék környékére - növekszik az érintés nélküli fizetést is lehetővé tévő POS-terminálok aránya, hiszen az új készülékek mindegyike ilyen lesz.

A program részletei

Az NGM 2016. decemberben indította el 2,4 milliárd forintos támogatási programját, amelynek keretében egyenként 80 ezer forint támogatást nyújt az új, korszerű bankkártyaterminálok beszerzéséhez és telepítéséhez. A szolgáltatóknak legalább a 80 ezer forintos támogatás mértékének megfelelő díjcsökkentést kellett vállalniuk, és azt, hogy az elfogadóhely összességében legfeljebb a bankkártyás forgalom 1 százalékának megfelelő díjat fizet. Így ugyan első körben a fizetési szolgáltatók kapják a támogatást, végül mégis a kereskedők és a bolti vásárlók lesznek a haszonélvezői: előbbiek a kedvezményes díjnak köszönhetően, utóbbiak pedig azért, mert több helyen fizethetnek ezentúl kártyával. A támogatásból származó pénzügyi előny így az elfogadóhelyeknél jelentkezik, mivel a kisebb forgalmú üzletek ilyen kedvező feltételt nem tudnának kialkudni a támogatás nélkül.

Ma itt tartunk

A Magyar Nemzeti Bank adatai szerint 2016. harmadik negyedévének végén 107.800 kereskedői POS-terminál működött országszerte, 9 százalékkal több, mint egy évvel korábban. A belföldi kártyás vásárlási tranzakciók száma a 2016. szeptember végéig tartó egy év alatt közel a negyedével emelkedett, és meghaladta a 128 milliót. A belföldi kereskedői kártyás forgalom közel 806 milliárd forintot tett ki a harmadik negyedévben, ami 20 százalékkal több az egy évvel korábbinál: így az egy fizetési tranzakcióra jutó összeg csökkent.

A jegybank adatai szerint 2016. szeptemberében 4.973 bankjegykiadó automata működött országszerte, ez nagyjából 150 darabos növekményt jelent az egy évvel korábbihoz viszonyítva. A megyeszékhelyeken működő automaták száma kicsit csökkent a tavaly szeptemberig tartó egy évben, ezekben a városokban az összes készülék szinte pontosan ötöde volt.

(Világgazdaság, 2017. január 20.)

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.