butikpórázon₪vásárlóktere

Dőlt a pénz az államkasszába, pedig volt adócsökkentés is

2017 decemberének közepéig 547 milliárd forinttal több bevétel folyt be az államkasszába a 2016-os esztendő azonos időszakához képest.

Pedig van még két hét az évből, és az adócsökkentések a lakosságnál és a vállalkozásoknál mintegy 860 milliárd forintot hagytak - mondta Tállai András, a Nemzeti Adó és Vámhivatal vezetői értekezletén, számol be az MTI.

Az NGM közlemény szerint az államtitkár hozzátette: 2017-ben sikeresen mutatkozott be az elektronikus adóbevallási rendszer, így az e-szja után 2021-re a legtöbb bevallást az adóhivatal készítheti majd el.

A NAV december 13-ig több mint 12 ezer milliárd forint adót szedett be, az előző év azonos időszakához képest majd öt százalékkal többet - emelte ki a TállaiAndrás. A gazdaság fehéredése és növekedése, az adózói morál javulása, valamint a NAV megváltozott, ügyfélcentrikus szemlélete annak ellenére biztosította a költségvetési bevételeket, hogy csak a 2017-es adócsökkentések mintegy 860 milliárd forintot hagytak az adózóknál.

Az adóhatóság ellenőrzéseinél meghatározó volt a szolgáltató jelleg. Bebizonyosodott, hogy a jogkövetésre ösztönzés még az adóbevételekre is jótékonyan hat. 2017 novemberének végéig a támogató jellegű ellenőrzésből 14 milliárd forint folyt be az államkasszába, és mintegy félmillió magánszemély foglalkoztatotti jogviszonya rendeződött.

Jól vizsgázott szerinte a NAV idei újítása, az adótraffipax is, amely előre jelzi, hogy hol kell számítani célirányos ellenőrzésekre. Kiderült, hogy ez az egyszerű módszer nemcsak a nyugtaadás gyakoriságát növeli, hanem a vállalkozók bevételét és a bejelentett alkalmazottak számát is. Az adótraffipax hatására a korábbi forgalmi értékek számos vállalkozónál duplázódtak.

Ügyfélcentrikusság jellemzi a végrehajtást is - mondta az államtitkár, hozzátéve, hogy az azonnali inkasszók kora véget ért, mert tartozás esetén nem kezdi meg rögtön a végrehajtást a NAV. Egymillió forint tartozásig előzetesen figyelmeztet, így 2017 novemberének végéig 45 milliárd forintot fizettek be a felhívás hatására önkéntesen az érintettek.

A pernyertességi statisztika igazolja, hogy a NAV szakmai tudása - még nemzetközi összehasonlításban is - kiemelkedő szinten áll. 2017 november végéig 1.300 közigazgatási ügy fejeződött be ítélethozatallal, az ügyek 75 százalékában pedig a bíróság az adóhivatalnak adott igazat.

A NAV vezetője a 2018-as év feladatai közül elsőként a mentorálást említette, a hivatalnak ugyanis évi 80 ezer kezdő vállalkozás támogatására kell felkészülnie. A tesztelés után 2018. július 1-től élesben indul el a gazdaságfehérítés újabb eszköze, az online számlázás. Ennek révén a NAV évi 50 ezer milliárd forintnyi számlaforgalom adatait vizsgálva valós időben tudja kiszűrni a csalárd cégeket, fiktív számlázókat.

2018-tól az adótartozások mellett a közigazgatási eljáráshoz köthető tartozások rendezése, 2019-től pedig a törvényszéki végrehajtás is a NAV feladata lesz. A változás a gyakorlatban a hivatal oldaláról évi több mint egymillió végrehajtási ügyet, az adós oldaláról viszont a fizetéskönnyítési lehetőségek miatt jelentős könnyebbséget jelent majd.

2021-ig fokozatosan egyre több bürokratikus terhet vállal át a hivatal. Az adminisztrációcsökkentés mellett az államkasszának 700 milliárd forintot takaríthat meg azzal a NAV, ha a vállalkozások és a magánszemélyek helyett a legtöbb bevallást elkészíti. 2017-ben mintegy 4 millió magánszemély helyett töltötte ki a hivatal az szja-bevallást, 2018-ban a munkáltatók helyett is dolgozik, sőt, jövedéki adóbevallási-tervezetet is küld az érintetteknek. Az online számlázás bevezetése teremti meg az áfa-bevallás kiajánlásának a lehetőségét, amely mintegy félmillió vállalkozásnak jelenthet majd könnyebbséget.

(MTI, 2017. december 14.)

 

Piszkosul kergeti az adócsalókat az adóhatóság

Havonta félezer bűncselekményt tár fel az adóhatóság, az elcsalt pénz több mint felét pedig megfogták.

Fél év alatt több mint háromezer pénzügyi-gazdasági bűncselekményt tártak fel az adóhivatal pénzügyi nyomozói. A feltételezett tettesek összesen ötvenmilliárd forintos kárt próbáltak okozni. A hatóság harmincmilliárd forintot, vagyis a summa több mint felét visszavette a bűnelkövetőktől, ezzel is csökkentve a kárt. Az adóhivatal vezetője, Tállai András az adatokról úgy nyilatkozott a Magyar Időknek, hogy egyre nehezebb adócsalást elkövetni Magyarországon, s ma már az illegális vagyonok kimentése sem könnyű feladat.

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) pénzügyi nyomozói az elmúlt fél év minden egyes hónapjában átlagosan ötszáz pénzügyi-gazdasági bűncselekményt tártak fel, a felderített kicsivel több mint háromezer bűntett feltételezett elkövetői nagyjából ötvenmilliárd forint kárt okozhattak jogsértő tetteikkel.

A hatóság eljárása során biztonságba helyezett vagyon értéke – ideértve a lefoglalással, zár alá vétellel és önkéntes megtérítéssel garantált összegeket – az első fél évben meghaladta a harmincmilliárd forintot. Ez kimagasló, nagyjából hatvanszázalékos arány, vagyis a NAV idén, fél év alatt tízforintnyi kárból átlagosan hatot valamilyen formában visszaszedett helyezett. Ez a százalékos mutató a korábbiakban ennél jóval kisebb volt: egy időben tíz százalék alatt mozgott a ráta, majd az utóbbi években előbb húsz-, majd harminc százalékra kúszott fel.

Az adatok kapcsán Tállai András az úgynevezett megelőző bűnüldözés fontosságáról beszélt, vagyis arról, hogy a NAV-nak a lehető leghamarabb észlelnie kell a kétes folyamatokat, egy-egy szereplő visszaélési kísérletét, s még a károkozás előtt le kell csapni. Ehhez nemcsak a hazai lehetőségeket, adatbázisokat, informatikai-bűnügyi megoldásokat kell felhasználni, hanem a nemzetközi hatósági együttműködésből adódó lehetőségeket is. Adott esetben ugyanis a külföldről származó információk adhatják a megoldás kulcsát egy-egy hazai adócsalási ügyben.

Általános tapasztalat, hogy a pénzügyi nyomozók a feltárt bűncselekmények meghatározó részében költségvetési csalás gyanúja miatt indítanak eljárást. A NAV sokéves tapasztalata szerint a csalók igyekeznek minél inkább kiszélesíteni saját illegális lehetőségeiket. Forgalmiadó-visszaélést gyakran követtek el az utóbbi időben például étolajjal, kávéval, esetleg műtrágyával, vagy éppen élelmiszer-adalékkal, de az árucikk valójában nem is olyan lényeges. A tettesek ugyanis nem ragaszkodnak egy-egy termékféléhez, nekik csak az illegális profit a lényeg. Így akik egyik nap még műtrágyával kereskedtek jogsértő módon, másnap már akár tejet is forgalmazhatnak, esetleg használt autókat hoznak be adózatlanul külföldről.

– A csalás lehetősége ugyanakkor egyre nehezebb idehaza – mondta Tállai András –, az utóbbi időben ugyanis több intézkedés is született a költségvetést megkárosító cselekmények visszaszorításáért. S ma már – a legfrissebb adatok tanúsága szerint – az illegálisan szerzett értékek kimentése sem olyan egyszerű.

(Magyar Idők, 2017. október 13.)

 

Adótraffipax: van, aki ijedtében tízszer annyi nyugtát adott

Ez bejött. És nagyon egyszerű. Van, aki ijedtében tízszer annyi nyugtát adott, mint máskor.

Százmilliókban mérhető hasznot hajthatott már az első hónapokban a kormányzat legújabb és egyben legegyszerűbb feketegazdaság elleni lépése. Az úgynevezett adótraffipax 2017 márciusa óta működik és lényegében nem más, mint egy interneten elérhető hírlevél arról, hogy az adóhivatal mikor, kiket és hol ellenőriz. Sokan figyelik is a folyton frissülő kimutatást, volt olyan kereskedelmi egység, ahol a vizsgálat idejére a bevétel a korábbi ezer százalékára ugrott. Tállai András, az adóhivatal vezetője a Magyar Időknek azt mondta: az adótraffipax az online pénztárgépek rendszerével igazán hatásos párost alkot.

A világ egyik legegyszerűbb adóintézkedés úgy működik, hogy a Nemzeti Adó- és Vámhivatal a saját internetes oldalán – www.nav.gov.hu – ­adótraffipax elne­vezéssel külön rovatot hozott létre, amelyben feltünteti, hogy az elkövetkezőkben hol, mikor és mely gazdasági szereplőket ellenőriznek a hatóság helyi emberei.

– Az első hónapok látványos eredményeket hoztak – nyilatkozta a Magyar Időknek a március óta élő rendszer eddigi tapasztalatairól a NAV vezetője. Tállai András néhány példát kiragadva arról beszélt, hogy számos fővárosi és vidéki helyszínen 40-50 százalékkal több nyugtát adtak az ottani vállalkozások, mint korábban, s ezzel együtt a pénztárgépekbe beütött összegek is növekedtek, nem is csekély mértékben. Volt olyan kereskedelmi egység, ahol a bevétel a korábbi 965 százalékára ugrott abban az időszakban, amikor a NAV előre bejelentett vizsgálata zajlott. A nagyobb bevétel legtöbbször nagyobb adófizetést is jelent.

Forrás: MTI/Balázs Attila/Magyar Idők

Mindent egybevéve a hivatal becslése szerint az új tájékoztató rendszer már az első hónapokban is százmillió forintokban mérhető hasznot hajthatott.

A meghirdetett ellenőrzések tapasztalatait, adatait a NAV feljegyzi, elemzi és később felhasználja. Ebben óriási segítség az online pénztárgéprendszer. Feltételezhető ugyanis, hogy egy-egy bolt, vendéglátóhely forgalma nem csak az előre meghirdetett NAV-ellenőrzések néhány napjára ugrik meg. A nagyobb eltérések könnyen észrevehetők, azok okaira pedig utóbb könnyen rákérdeznek a hatóság munkatársai, netán ismét felkereshetik az ellenőrök az érintett vállalkozásokat.

A NAV célja ugyanakkor egyáltalán nem a büntetés, hanem az, hogy minden szereplő betartsa az előírásokat, befizesse az adókat és legálisan alkalmazza dolgozóit, mondta Tállai András. Ezért is hirdetik meg az adótraffipaxban az akciók legnagyobb részét. S arra is volt példa a közelmúltban, hogy szórólapokon hívta fel az egyik adóigazgatóság bizonyos gazdasági szereplők figyelmét a közelgő ellenőrzésekre. A tájékoztatás fontos, jó, ha a vállalkozások tudhatják, mire számíthatnak. Azzal ugyanakkor mindenki minden előzetes tájékoztatás nélkül kalkulálhat, hogy a szabályszegésekre előbb-utóbb fény derül; az adóelkerülőkre, a csalókra pedig a törvény teljes szigorával lesújt a szervezet.

Az új pénztárgépek rendszere, kiegészülve az ekáerként ismertté vált elektronikus áruforgalom-ellenőrzéssel és a hamarosan életbe lépő online számlázási szisztémával, tág teret biztosít a NAV-nak a visszaélések leleplezésére. Ezek a megoldások alkalmasak arra, hogy az egyébként egyre csökkenő adókat a hivatal minden szereplőtől beszedhesse.

(Magyar Idők, 2017. július 14.)

 

Megtalálta az ötszáz milliárdját az adóhatóság

2016-ban ennyi adóhiányt tárt fel az adóhatóság. De hát van még keresnivaló a feketézés dzsungelében. Áfából sinkófálják el a legtöbbet, az adócsalások 80%-a áfacsalás. 35 ezer adózó kockázatos. Repült 448 milliárd forint bírság. Airbnb, Taxify, Rendi: látókörben. Imádjuk a bukmékert, szerencsejátékra 400 milliárdot sem sajnálunk.

Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter 2016 szeptemberi nyilatkozata szerint Magyarországon a feketegazdaság aránya a megtermelt bruttó hazai termékhez viszonyítva 20% körül mozoghat. A GDP 2016 évi 35 ezer milliárd forintos értékéből és a nemzetgazdasági miniszter szavaiból kiindulva arra lehet következtetni, hogy a feketegazdaság nagysága 7 ezer milliárd forint körül mozoghat. Pontosan nyilván nem számolható össze a feketézés értéke, hiszen akkor felszámolni is könnyebb lenne, de ez az arány egybecseng sok más becsléssel. Van dolga tehát az adóhatóságnak.

Szorgoskodik az adóhatóság, de a feketézés újra és újra nő

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal friss beszámolója szerint 2016-ban a feltárt adóhiány értéke túllépte az 500 milliárd forintot, a jogerősen lezárt ügyeket nézve. Az elmúlt években is hasonló nagyságrendben mozgott az adóhatóság ellenőrzései nyomán léket kapott adóelkerülések értéke.

Rögvest adódik persze a kérdés, hogy akkor ez most mennyit is jelent. Sejtve a feketézés kiszámíthatatlan útjait, szövevényeit, határokon is átnyúló összefonódásait, önmagában ez bizony egyáltalán nem kevés. Kérdés az is ugyanakkor, hogy mennyi adó megy veszendőbe feketézés nyomán. Az ismert adatokból kiindulva arra lehet következtetni, hogy a feketézés révén az államkassza 2016-ban kétezer milliárd forintnál is valamivel több adótól elesett. Ehhez képest egyáltalán nem kevés az ötszázmilliárdnyi adóhiány feltárása, hiszen így néhány év alatt felszámolható lenne a feketézés. Az elmúlt öt évben kis is bányászott nagyjából ennyi adóhiányt az adóhatóság:

 
2012
2013
2014
2015
2016
összes adó-, járulék bevétel
10.196
10.723
11.487
12.338
12.793
ebből áfa bevétel
2.747
2.810
3.036
3.286
3.290
feltárt adóhiány
380
485
559
486
515
Forrás: NAV, jogerős adókülönbözet, érték: milliárd forint

A bökkenő csak az, hogy a feketézés újratermelődik. De az is tény, hogy súlya, aránya fokozatosan mérséklődött az elmúlt évek során.

A feketézők legzsírosabb falatja: az áfacsalás

A feketézésben utazók nem restek számolni. Nyilvánvaló lehet számukra, hogy a legtöbbet a legnagyobb adó elsinkófálásával lehet keresni, ez pedig a 27%-os áfa. Ezért még a határokon is érdemes átnyúlni, vagy éppen átpapíroztatni az árut. Az egyik leggyakoribb áfacsalási mód még mindig papíron kiküldeni az árut, közben pedig itthon eladni, persze az áfa befizetése nélkül. De a webes áfacsalás is a népszerű üzemmódok közé tartozik, hiszen egy külföldön bejegyzett webáruházat azért nehézkesebb ellenőriznie a hatóságnak.

Az adóhatóság beszámolója szerint az adócsalások több mint 80%-a az áfafizetés elkerüléséhez köthető, ami több mint 400 milliárd forintnyi adóelkerülést jelent. Nem véletlen, hogy a kormány sorozatvetővel lövi a feketézőket, az online kasszával, az elektronikus közúti nyomkövetéssel (EKAER), 2018-ban pedig jön az online számlázás, amikor az adóhatóság minden számlát látni fog. Az adóhatóság szerint az online kassza és az EKAER évente 2-300 milliárdot hozott eddig a költségvetésnek.

Az adóhatóság ügyködésének egyik legfontosabb eleme, hogy a feltárt adóhiányból végül mennyit is tud beszedni. A hátralékállomány 2016-ban ezerhatszáz milliárd forint volt, harmadával kevesebb az egy évvel korábbinál, ami mindenképpen kedvező. A behajthatatlanná nyilvánított tartozások állománya ugyanakkor nőtt. A hátralékállományból 2016-ban összesen 567 milliárd forint tartozást kellett behajthatatlanként nyilvántartásba venni.

Bírság nélkül nem megy

A segítő támogatás lehetőségének bevezetése volt 2016 adózásának egyik újdonsága, ami mindenképpen jól jött az adózóknak, hiszen kisebb hibát véteni könnyű, viszont mindenkinek egyszerűbb gyorsan, macera nélkül kijavítani. A másik új elem az adózók minősítése volt. Az adóhatóság 550 ezer vállalkozást, vállalkozót minősített, közülük 190 ezer lett megbízható, kockázatos pedig csak 35 ezer.

De hát jöttek a bírságok is, a 200 ezer ellenőrzés során mulasztási bírságot első fokon 67 ezret szabott ki az adóhatóság, adóbírságot pedig 448 milliárd forintnyit szabott ki. Az online kassza rendszerben 40 ezer, az EKAER-ben 10 ezer ellenőrzést végeztek. Adószám törlés 38 ezer esetben vált szükségessé, amikor meghatározott időn belül nem vallják be és nem fizetik meg az adót. A NAV a cégtemetők, az őket megbízók elleni fellépést kiemelten kezeli. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal adó- és vámszakmai szervei 2016. évben 3.751 bűncselekmény gyanúját tárták fel.

Mindenütt vizsgálgat az adóhatóság: Airbnb, Taxify, Rendi

2016-ban szintén kiemelt feladat volt a Sharing Economy, azaz „közösségi gazdaság” körébe tartozó szolgáltatók jogkövető magatartásának kikényszerítése. E szolgáltatói szektorba tartozik többek között a személyszállítás területén az Uber, a szállásnyújtás esetében az Airbnb, valamint az étkeztetés körében a Yummber. Az Uber júliusi kivonulása után új szereplők jelentek meg. A Taxify (hasonlóan az Uberhez) okostelefon-applikációra építve köti össze az utasokat a legközelebbi sofőrrel. A Car4you széles körű személyszállítási szolgáltatást kínál, az autó- és sofőrkölcsönzésen kívül belföldi és külföldi utakhoz is
biztosít autóbérlést és sofőrszolgálatot is. Merőben újfajta tevékenységet végez a Neatly mint tisztítási, vasalási szolgáltató, valamint a Rendi, amely kimondottan takarítási szolgáltatást nyújt.

A cigarettacsempészet elkövetési módszerében változás, hogy a szállítás a zöldhatárról átterelődött a nagyobb mennyiséget szállítani képes kamionos forgalomba.

Imádjuk a bukmékert

Az adóhatóság beszámolója szerint a szerencsejáték bevételekben a bukmékeri fogadás viszi a prímet, mivel a játékbevétele ennek 128 milliárd forint volt 2016-ban, miközben az 5, 6-os, 7-es lottókból 82 milliárd jött csak össze. A játékkaszinók bevétele 29 milliárd forint volt.

Szerencsejátékokra itthon az adóhatóság látóterében 417 milliárd forint ment el. (Új autóra költünk egyébként például nagyjából ugyanennyit.) Az adó 64 milliárd forint. A góltotóra kíváncsiak a legkevesebben, a maga 60 millió forint bevételével. Sorsolásos játékokra 215 milliárdot, fogadásokra 172 milliárdot költöttek a szerencsejáték hívei.

(blokkk.com összeállítás, forrás: NAV, 2017. május 14.)

 

Nyomta az ellenőrzést a NAV

Jobban céloz az adóhatóság, kit is kell ellenőrizni.

2016. első fél évben 383 milliárd forint adókülönbözetet tárt fel a Nemzeti Adó-és Vámhivatal (NAV) új, célzott kiválasztáson alapuló ellenőrzési rendszerével. Egy adóhatósági revizor átlagosan 115 millió forintos adóelmaradást fedezett fel.

Az összeg 12 százalékkal magasabb a 2015. évinél, pedig 11 százalékkal kevesebb ellenőrzést végeztek a NAV revizorai. Az adózók egyébként az első félévben több mint 6.000 milliárd forintot fizettek be a költségvetésbe.

A NAV célzottan keresik az adócsalókat. Ebben segít az elektronikus közúti áruforgalom-ellenőrzési rendszer (ekáer), az online pénztárgép, a tételes áfa bevallási rendszer és a nemzetközi, más adóhatóságokkal folytatható információcsere. A célzott, kockázatelemzésre épülő kiválasztás eredményességét mutatja az is, hogy a kiutalás előtti ellenőrzéseknél 85 százalékos a hibamegállapítási arány, míg az utólagos ellenőrzéseknél 60 százalék. Az ellenőrzéseknél csaknem 25 millió forint adókülönbözetet tártak fel a revizorok az első hat hónapban, átlagosan 5 millió forinttal többet, mint egy évvel korábban.

A legtöbb visszaélés a láncolatos csaláshoz és a fiktív számlákhoz kapcsolódott, a legproblémásabb területek a fakereskedelem, a kávé, csokoládé és más élelmiszeripari termékek, a szolgáltatások közül pedig a szoftverfejlesztés, az építőipar és a fuvarozás voltak.

A multinacionális cégek ellenőrzésénél a transzferár állt a fókuszban (amikor külföldi társvállalkozásaival számolnak el), ezek a vállalkozások alapvetően jogkövetők. A hatóság tapasztalatai szerint a legtöbb probléma az úgynevezett szokásos piaci ár meghatározásában szokott előfordulni. Az első hat hónapban 18 milliárd nettó adókülönbözetet tártak fel a revizorok ezeknél a vállalkozásoknál.

(Index, 2016. július 27.)

 

Már nem olyan jó bolt az adócsalás, mint régen

De azért az áfa-csalók igyekeznek. Az adóhatóság 600 milliárd forint adóhiányt tárt fel 2015-ben, ebből 500 milliárd az áfa-csalás. A bírságok negyedével ugrottak, 564 milliárd forintot kellett leszurkolni a különböző vétségekért.  Az online kasszás ellenőrzések közel ötöde kerülőutat tárt fel. Jokerezik is a NAV.

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal 2015-ben bő 12 ezer milliárd forint adót és járulékot szedett be, ami 850 milliárd forinttal több az előző évi bevételeknél. Ez 7%-os növekedés az adóhatóság beszámolója szerint. A legnagyobbat a társasági adóbevétel ugrott, 150 milliárd forinttal, 40%-kal több folyt be 2015-ben, mint egy évvel korábban, megközelítve az 550 milliárd forintot.  A pénzügyi tranzakciós illetéknek viszont negyedét bukta a költségvetés, túllépve azért a 200 milliárdos határt.

Szépen adóztak a családok, 1.773 milliárd forintot fizettek be a költségvetésbe, 115 milliárddal többet, mint egy évvel korábban. 270 milliárddal nőtt a társadalombiztosítási járulék és szociális hozzájárulási adó befizetés (4.055 milliárd forintra). Az áfa-bevételek 250 milliárddal nőttek, 3.286 milliárd forintot elérve a befizetések és a visszaigénylések különbözete.

Az adószámos adóalanyok száma 1,8 millió volt, nagyságrendje nem változott 2015-ben. Személyi jövedelemadó bevallás 4,8 millió érkezett az adóhatósághoz.

Működik a neten is az adóhatóság, hiszen honlapját 18 millió alkalommal látogatták meg, a letöltések száma pedig 34 millió, Facebook oldalának látogatottsága 1,7 millió volt. A bevallások háromnegyedét, 17 millió darabot elektronikus úton küldtek be az adózók. Persze, a személyes ügyintézés nem maradhatott el sokak számára, így az ügyfélszolgálatokon 2,7 millió alkalommal fogadták az adózókat.

Ellenőrzött is az adóhatóság, közben pedig jokerezik a javából

Hiszen ez a fő feladata. Nem is keveset, 238 ezer vizsgálatot végzett 2015-ben (ez 13 ezerrel több az előző évinél), az ellenőrzésekkel feltárt adóhiány értéke pedig 592 milliárd forint (ebből 450 milliárd forint mögött jogerős döntés áll). 2011-ben még csak 407 milliárd forint adóhiányt tárt fel a NAV, ami öt év alatt így a másfélszeresére nőtt.

A kiszabott bírságok összege 564 milliárd forint volt. Ez negyedével több az előző évinél.

Az ellenőrzésekben egyre nagyobb a súlya az informatikai kockázatelemzésnek: 2015-ben elindult a Jogkövetési Kockázatkezelési Keretrendszer - JOKER - éles üzemi használata, így a gyanús esetek kiszűrésében egyre kevesebb a véletlen szerepe.

Foglal is az adóhatóság, több mint 10 ezer esetben közel 900 millió forint értékben tette rá a kezét az elkövetők értékeire, a legnagyobb arányban alkoholra (40%), szállítóeszközre (20%) és cigarettára (18%) tette ki. Ez az érték viszont nem tűnik olyan soknak.

Az adócsalók az áfát kedvelik leginkább

Az adóhatóság 27 ezer áfa-ellenőrzést végzett 2015-ben. Ezzel 500 milliárd adótartozást tártak fel. Ezen belül a magas kockázatú besorolások nyomán bő 400 milliárd áfa-visszaélést tárt fel az adóhatóság, ahol közel 12 ezer ellenőrzéssel 420 millió forint volt az elmaradt átlagos adókülönbözet, miközben ez az összes áfa-ellenőrzésekben ennél jóval kevesebb, csak 20 millió forint. Tehát a kockázatelemzés sokat hozott az adóhatóságnak.

Az adóhatóság a fiktív, vagy éppen a láncolatos ügyletekre kiemelt figyelmet fordít, de besegít az áfa-ellenőrzésekbe az online kassza és az EKAER is.

Online kassza, EKAER: azért még van, aki kerülőutat keres

Az adóhatóság két új informatikai vívmánya szép pénzt hoz a költségvetés konyhájára. Az online kasszák (boltok, áruházak, vendéglátóhelyek, szállás helyszolgáltatók) körében végzett 80 ezer vizsgálat nyomán az ellenőrzések 17%-a talált valamilyen hibát, ki is szabott az adóhatóság  1,2 milliárd forint mulasztási bírságot.  Az ellenőrzések háromnegyedében a revizorok a nyugta- és számlaadási kötelezettségek teljesítését ellenőrizték.

Jellemző csalási trükkök, amikor több online pénztárgépet használnak, mint a bejelentett alkalmazottak száma, sok a leselejtezett, vagy éppen gyakorló üzemmódban működő kassza, esetleg pedig az online pénztárgép felszámolási időszak alatt is működik a felszámoló biztos engedélye nélkül. Vizsgálja az adóhatóság az árbevétel ingadozásait is, a forgalmat pedig összeveti a munkaerő szükséglettel és a bejelentett alkalmazottak számával is. Természetesen az online adatokat összevetik az adóbevallással is.

Az EKÁER rendszerrel kapcsolatos adókötelezettségek teljesítését mintegy 25 ezer esetben vizsgálták az ellenőrök, ebből több mint 15 ezer ellenőrzést a vámszakmai terület végzett. Az ellenőrzéseket 160 millió forint mulasztási bírság kiszabása követte. Igazolatlan eredetű áru miatt további 230 millió forint mulasztási bírságot szabtak ki.

Az elektronikus közúti ellenőrzési rendszer (EKAER) adatainak felhasználásával - a bevitt adatok alapján - félezer adóellenőrzést végeztek, mely nyomán  2 milliárd forint adóhiányt észleltek.

Az adózók egyébként havonta átlagosan közel 1 millió bejelentést rögzítettek, ezek 60%-a belföldi szállítás volt. A legjellemzőbb EKAER-csalási módszerek közé tartozik, amikor a belföldi célú áruszállítást átmenő (tranzit) forgalomnak jelentik be, vagy elkerülik a kockázati biztosíték befizetését.

Behajtják az elcsalt adót, de nem mindet: hátralék van azért bőségesen

Ha már nagyon nem megy, jön a végrehajtás. A NAV 2015-ben mintegy 1,3 millió végrehajtási eljárás eredményeként 408 milliárd forint követelést szedett be az adózóktól, 50 milliárddal többet az egy évvel korábbinál. Ezen belül 174 milliárd forintot inkasszóval szedett be az adóhatóság.

A NAV teljes hátralékállománya a 2014. december 31-i 2.590 milliárd forintról egy év alatt 2.453 milliárd forintra csökkent. Ennek java, közel kétezer milliárd forint a már nem működő vállalkozások tartozása, amire az adóhatóságnak nincs ráhatása, ezeket a bíróságok kezelik. Ezek hosszadalmas felszámolási, kényszertörlési eljárások nyomán csökkenhetnek.

A NAV az internetes honlapján a végrehajtás alatt álló adózók listáját hetente, a 180 napon keresztül jelentős adóhátralékkal (magánszemélyek esetében 10 millió forintot, más adózók esetében 100 millió forintot meghaladó összegű adóhiánnyal) rendelkező adózók listáját negyedévente frissíti.

Bűnügyek is vannak

A NAV adószakmai, valamint vám- és pénzügyőri szervei 2015-ben 4.434 bűncselekmény gyanúját tárták fel, az elkövetési érték meghaladta a 67 milliárd forintot. Jellemzően költségvetési csalás, hamis magánokirat felhasználása és orgazdaság bűncselekmények gyanúja merült fel. A NAV 3.387 büntetőfeljelentést tett a nyomozóhatóságoknál.

A NAV nyomozó szervei 2015. évben 7.672 ismertté vált bűncselekmény gyanúja miatt indítottak büntetőeljárást, ez az előző év azonos időszakához képest 24 százalékos csökkenést jelent. Ebből a hatáskörös bűncselekmények száma 6.961 volt. Az ismertté vált bűncselekmények 40 százaléka költségvetési csalás.

Az ismertté vált bűncselekményekhez kapcsolódó elkövetési érték 137 milliárd forintot tett ki, amelyből a költségvetési csalás körébe tartozó bűncselekmények elkövetési értéke mintegy 131 milliárd forint volt.

(blokkk.com, forrás: Nemzeti Adó- és Vámhivatal 2015. évi évkönyve)

 

Közel 500 milliárdnyi áfa-csalás az adóhatóság éves fogása

2011-14. között megkétszereződött az adóellenőrzések nyomán lefülelt áfa-csalás. Jó, de akkor mekkora a feketegazdaság? Az online kassza minden fehérítőszert felmúlt: egy ezermilliárdos piac besétált a költségvetésbe.

A költségvetésben a legnagyobb szelete az adóbevételeknek az általános forgalmi adó. 2014-ben az áfa-bevételek már túllépték a háromezer milliárd forintot. A 27%-os adó-kulcs csábító terepe az adócsalóknak, így nem véletlen, hogy az adóhatóság kiemelt ellenőrzési területe az áfa-befizetések ellenőrzése.

Az adóhatóság éves beszámolói azonban természetesen nem csak a befizetésekről, hanem az adóelkerülésről is tanúskodnak. 2014-ben a feltárt adóhiány 582 milliárd forint, ennek döntő része, 487 milliárd forint elcsalt áfa volt. Ez bizony kétszerese a 2011. évben megcsípett áfa-kerülések értékének:

 
2011
2012
2013
2014
összes adó-, járulék bevétel
9.324
10.196
10.723
11.487
ebből áfa bevétel
2.220
2.747
2.810
3.036
feltárt adóhiány
407
470
515
582
ebből feltárt áfa-hiány
244
351
408
487
Forrás: NAV, feltárt áfa-hiány: utólagos átfogó és egyes adónem ellenőrzések megállapításai, érték: milliárd forint, 
Megjegyzések:
- 2012-től 27% az áfa-kulcs, 25% helyett,
- 2011-ben 269 milliárd forintot vissza kellett utalni a befizetőknek az Európai Bíróság döntése nyomán

A közel 500 milliárd forint áfa-csalás értéke 16%-át teszi ki a költségvetésbe befizetett áfa bevételnek, azzal a nem csekély különbséggel, hogy a feketézés áfája nem folyt be, legfeljebb majd egyszer és csak egy része. Az elcsalt áfa természetesen piacot is jelent, hiszen a feketegazdaság is termel, csak éppen adót nem fizet.

Nos, a lefülelt áfa-kerülés mögött 2014-ben egy kétezer milliárdos feketepiaci érték húzódott meg. A feketegazdaság ennél azonban nagyobb, hiszen ez csak egy év adata, a feketézők viszont már régebben elkezdték és még - sajnos - nem hagyták abba.

Több korábbi felmérés, vizsgálat is arra utal, hogy a feketegazdaság mérete a gazdaság teljesítményének akár a 20%-át is elérheti, egyes területeken több, máshol kevesebb lehet. A feketézés ráadásul összetett, néhol pedig szürkébe hajlik. Az adóhatóság adatai azt sejtetik, figyelemmel a tartozásbehajtásra, valamint az adóhatóság hátralékállományára, hogy a korábbi becslések helytállóak (a tartozásbehajtás 2014-ben 359 milliárd forint volt, a teljes hátralékállomány pedig jóval több mint 2.000 milliárd forint, viszont ennek jelentős része a cégmegszüntetések miatt behajthatatlan, de hát ami fekete, az fekete). A számításban figyelembe kell venni azt az arányt, hogy az adóelmaradások 80%-a áfa-csalás.

A pontosság kedvéért tegyük hozzá: Az áfa- csalás lefülelések arány megkétszereződött, de a feketegazdaság súlya összességében nem sokat változhatott az elmúlt években. Természetesen az áfa-csalók mindig arra a területre vándoroltak, ahol kevesebb ellenőrzést vártak, így hol itt, hol ott ütöttek tanyát, az érintett terület piacosai pedig csak kapkodták a fejüket, amikor a nyugta-, vagy számla nélküli termést szemezgették,  de az adóhatóság is szorgoskodott az ellenőrzésekben, ezt ne vitassuk el.

A legnagyobb fogás: az online kassza

Az eddigi kormányzati bejelentések szerint az online kassza használatára kötelezettek körében több mint 200 milliárd forint többlet áfa-befizetést mért az adóhatóság. Ehhez még ellenőriznie sem kellett a hagyományos módszerekkel, csak rákötni közel 200 ezer pénztárgépet az adóhatóságra. Ez bizony egy 1.000 milliárd forintos piacot jelent, ami magától besétált a költségvetésbe, kifehéredett hirtelen (na jó, nem magától, hanem a kikényszerített nyugtaadástól).

2014-ben egyébként 44 ezer nyugta-, számlaadást ellenőrzött az adóhatóság, ötödüknél pedig hibát talált. Ehhez azonban hozzátartozik, hogy az online adatok elemzése nyomán célzottak már az ellenőrzések, tehát ez az arány nem jelent piaci átlagot, nem úgy, mint régen.

Az EKAER még az elején tart, majd elválik a haszna. A fordított áfa - ahol be lehetett vezetni - ott bejött, csak éppen az áfa-csalók más terepre települtek át.

Az áfa-csalások visszaszorításának leghatásosabb fegyvere az adókulcs csökkentése lenne, hát ennek is eljött az ideje, 2016-tól a sertéshús áfája 5% lesz. Szinte mindenki biztos abban, hogy ezen a területen nem is lesz áfa-csalás a jövőben. Jó, de mi lesz a többi húsféleséggel, hogy messzebbre ne is tekintsünk?

(NAV, 2015. június 26.)

 

Áfában igencsak gazdagok vagyunk

Hol a kasszapénz? És a kormány nem bízik az EKÁER-ben?

A költségvetés legnagyobb bevételi szelete az általános forgalmi adó. Az Országgyűléshez benyújtott 2016. évre szóló költségvetési javaslatban 3.352 milliárd forint áfa-befizetéssel számol a kormány, ami a központi költségvetés 15.790 milliárd forint bevételi előirányzatának ötöde (pontosabban 21%-a). Szépen gyarapodik ez a bevétele a központi költségvetésnek, hiszen a tervezett 2016. évi áfa-befizetés másfélszerese a 2011. évi 2.219 milliárd forintnak. Az áfa-adatok 2011-2016. között egyébként a következők:

2016 előirányzat 3.352
2015 előirányzat 3.172
2014 tény 3.036
2013 tény 2.810
2012 tény* 2.747
2011 tény 2.219
érték: milliárd forint
*/ 2012-től 27%

Az áfa-befizetések GDP-hez mért aránya is emelkedett az elmúlt években, a 2011. évi 7,9%-ról 9,5%-ra.

Az Eurostat adatai szerint egyébként a termelésre és az importra kivetett adók arányában - a központi költségvetések bevételeihez mérve - Magyarország Svédország és Horvátország után dobogós. Ebben az összehasonlításban az EU átlag 10%, Magyarország mutatója 16%, Svédországé 22%, Horvátországé 18%. A legjobb a németeknek, náluk ez az arány csak 7%.

Egy nemrégiben napvilágot látott összegzés szerint Magyarországon az általános forgalmi adó negyede az elmúlt években eltűnt, mielőtt a költségvetésnek befizették (vagy éppen azt is visszaigényelték, amit nem lett volna szabad).

Az online pénztárgép rendszer indításakor a kormány 100 milliárd forint többlet adóbevétellel számolt, még 2012. vége felé. Az NGM bejelentése szerint ugyanakkor 200 milliárd forintnál is több folyt be a rendszer révén, főleg általános forgalmi adóból. Az online pénztárgép rendszert 2014-ben építették ki, az online kasszák döntő részét ebben az időszakban állították be. Ez azt jelenti, hogy a 2014. évi áfa-befizetések növekedését az előző évhez képest szinte kizárólag ez a tétel adta, szinte fillérre pontosan.

2016-ra a kormány 180 milliárd forint áfa-bevétellel számol. A sertéshúsok áfa-kulcsának csökkentése a kormány szerint 25 milliárd forintot jelent. Megemlíti az Országgyűléshez benyújtott előterjesztés, hogy az online pénztárgép rendszert kiterjesztik a szolgáltatókra, de ennek várható számszerű hatásairól már hallgat. Az EKÁER-ről viszont szó sem esik a költségvetés indoklásaiban. A feketegazdaságról csak annyiban tesz említést, hogy az ellene folytatott sikeres küzdelem - a gazdasági növekedéssel együtt - lehetővé tesz adócsökkentést is.

A kormány számításai szerint 2016-ban az SZJA 1%-os csökkentése és a családi kedvezmények bővítése 145 milliárd forintot hagy a zsebekben. Az állami rezsicsökkentés 10 millárdot hoz a családok konyhájára, a sertéshús áfa-csökkentése 25 milliárd forintot, persze csak akkor, ha csökkenek is a bolti árak. A lakosság befizetései viszont összességében a központi költségvetés előirányzatai alapján a 2015. évi 1.807 milliárd forintról 1.828 milliárd forintra nőnek 2016-ban.

(blokkk.com, 2015. május 14.)

 

Fogy az áfa, mint a cukorka

Lopják az áfát rendesen. Az Unióban a 16%-a eltűnik, mielőtt befizetnék.

Az Európai Unió 26 tagállamának képviselői tanácskoztak az áfa-csalás elleni fellépésről, na hol, hát Budapesten. A konferencia eredményeit a LeitnerLeitner osztrák pénzügyi elemzőcég szakértői foglalták össze, az Origo tudósítása szerint..

Az Európai Unióban a beszedhető áfa közel 16 százalékát elcsalják, ezzel az adócsalók évente 200 milliárd eurós veszteséget okoznak. Az egyes országok közül Finnországban, Luxemburgban és Hollandiában egyaránt 5 százalék alatti az áfacsalás aránya. A legtöbbet, az áfa közel 40 százalékát Romániában, Szlovákiában és Litvániában csalják el. Magyarország a középmezőny alatt helyezkedik el, 25 százalékos veszteséget okoznak az áfacsalások. Hasonló az arány a kelet-közép-európai régió más országaiban is. Magyarország kötelező az online pénztárgépek használata, és már működik az Elektronikus Közúti Áruforgalom Ellenőrző Rendszer (EKÁER).

A tapasztalatok viszont azt mutatják, nem sokkal kevesebb az adócsalás ott, ahol több adminisztratív szabályt vezetnek be. A legtöbb nyugat-európai országban egyszerűen az adóhatóság fellépése az, ami hatékonyabb. Nagy-Britanniában, Franciaországban, vagy Benelux államokban az adóhatóság részletesen vizsgálhat egy-egy ügyletet, annak tartalma alapján indítanak eljárást,

Az áfa-csalás mértékét a földrajzi elhelyezkedés is befolyásolja: mivel a csalások jelentős részét határokon át, láncolatok segítségével követik el. Így sokkal könnyebb csalni egy olyan országban, amelynek több EU-s szomszédja van, mint egy tengerparti országban. Számít a gazdasági ágazatok összetétele, súlya is. Jelenleg a legfertőzöttebb ágazatok az élelmiszeripar, a hulladékgazdálkodás és az építőipar, de romlik a helyzet az elektromos cikkek kereskedelmében is. Szinte nincs is olyan szektor, ami ne lenne érintett.

Az áfacsalás gyakorisága egyértelműen összefügg az áfa-kulcs mértékével: ahol alacsonyabb az áfa-kulcs, ott kevesebbet is csalnak, hiszen a csalással is kevesebbet lehet nyerni. Svájcban az áfa Európában a legalacsonyabb, 7,6 százalékos, így ott alig találkozni áfa-csalással.

A csalások elleni másik népszerű módszer a fordított áfa bevezetése. „A fordított áfa ideiglenes megoldásként működhet, ha egyszerre több tagállam vezeti be” – mondta az Origónak Jancsa-Pék Judit. Hozzátette: jelenleg a régió öt országa, köztük Magyarország is lobbizik azért, hogy kiterjeszthessék ezt az adófajtát.

A láncolatos áfa-csalások ellen csak régiós fellépéssel lehet fellépni. Jelenleg az egyes uniós tagállamokban eltérő áfa-szabályozás van érvényben, így ha valahol sikerül is megakadályozni egy-egy láncolat működését, a csalók csak áttelepülnek a szomszédba.

Az egységes áfa-szabályozással jelenleg is foglalkozik az Európai Bizottság. Megalkothatnak elvileg egy egységes rendszert, de ez az Unió gyakorlatában eléggé nehézkesnek ígérkező lépés lehet.

(Origo, 2015. május 12.)

 

A weben is szimatol az adóhatóság

Figyeli az adóhatóság a világhálót, nem is eredménytelenül.

Külön egységekkel figyeli az adóhivatal a világhálót. Ezek a speciális csoportok elsősorban szabályszegő kereskedőkre, alkoholt és dohányárut kínáló magánszemélyekre, hamisítókra, adócsalókra vadásznak. Hirdetésük miatt lettek gyanúsak a hatóságnak az utóbbi időben például természetgyógyászok, használtcikk-kereskedők és egyes vendéglátósok is.

Interneten közzétett hirdetéseket olvasgatnak munkaidejükben a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) munkatársai. Nem saját ügyeiket intézik, hanem gyanús reklámokat keresnek, és kétes módon működő gazdasági szereplőket igyekeznek tetten érni.2014. októberének közepéig kétezer ellenőrzést végzett a NAV a világhálón működő, vagy ott hirdető vállalkozásoknál. A vizsgált szereplők között akadtak például természetgyógyászok, a vendéglátó- és a szórakoztatóiparban tevékenykedő cégek, vagy éppen használtcikk-kereskedők. A hivatalt nemegyszer közérdekű bejelentések vezették el az érintett internetes boltokhoz, vagy más szolgáltatókhoz, árusokhoz. Az adatok szerint a NAV több esetben okkal vizsgálódott, a szervezet ugyanis nagyjából 140 millió forint hiányzó adóra bukkant, emellett kirótt több mint hatvanmilliós mulasztási bírságot. Az ügyek többségében a számla, a nyugta kiállításáról feledkezett meg az adott gazdasági résztvevő.

Mindeközben a pénzügyőrök a jövedéki szabályok megsértőit is keresték, így főként a cigaretta és a tömény italok jogellenes árusításának igyekeztek gátat szabni. Az idén több mint száz eljárás indult amiatt, mert valaki házi pálinkát, esetleg dohányárut kínált a világhálón. Egyes esetekben elektromos cigarettatöltő gép, máskor százliteresnél nagyobb, vagy engedély nélkül készített desztillálóberendezés árusítása miatt vonták felelősségre az internetes hirdetés feladóját. A bírság tízezreket, akár százezreket is kitehet, az előírásokat tehát mindenkinek érdemes betartania. Már csak azért is, mert a NAV emberei gyakran gyanútlan vásárlónak adják ki magukat. A legutóbbi esetben például az illegális dohányt kínáló személy nagy tételt próbált értékesíteni, de először csak az áru töredékét, csekélyke részét adta át a megbeszélt helyen és időben a magukat vevőnek álcázó pénzügyőröknek. Ők akkor nem fedték fel magukat, a későbbi találkozón, a félmázsás csomag átvételekor viszont már intézkedtek. A kétes dohányárusoknak az is gyanús lehet, ha a vásárló kutyával jön: a fináncok ugyanis olykor cigarettakereső ebeket is bevetnek.

Az interneten nemcsak hirdetések olvashatók, de megtalálhatók más lényeges információk is. A NAV bűnügyi főigazgatóságának egyik egysége kifejezetten arra szánja idejét, hogy a virtuális térből megszerezze azokat az adatokat, amelyek egy-egy nagyobb adóügyi vagy gazdasági visszaélés leleplezéséhez, a résztvevők azonosításához, kapcsolataik feltérképezéséhez szükséges lehetnek. A pénzügyi nyomozók főként adócsalások, hamisítások, szerzői jogi jogsértések kapcsán kutakodnak az interneten, az információkat pedig a büntetőeljárásokban használják fel. Évente több ezer bűnügy részleteinek tisztázásához adhatnak segítséget a világhálóról származó ismeretek.

(Magyar Nemzet, 2014. október 14.)

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.