butikpórázon₪vásárlóktere

Szépen tolja az adóhatóság az online számlát

Ahol az adatok rendben vannak, ott nincs ellenőrzés. 

Több mint 334 ezer regisztrált adózó, 41 millió számlaadatra vonatkozó beküldés, 14 ezer jogkövetési vizsgálat, félezer adóellenőrzés, két és fél milliárd forint nettó adókülönbözet, 363 ezer, a NAV ingyenes Online Számlázójával kiállított számla. Ezek azok a számok, amelyek jól mutatják a csaknem egy éve működő Online Számla rendszer sikerét.

Már az első, online adatok alapján indult eljárások igazolták, hogy a rendszer új dimenziókat nyit a NAV ellenőrzési munkájában. Az Online Számla rendszerre épülő stratégia lényege ugyanis, hogy a hivatal a folyamatosan beáramló adatok segítségével szinte azonnal észleli az adózóknál felmerülő kockázatokat, és ezekre gyorsan, hatékonyan és arányosan tud reagálni.

Az Online Számla rendszer adatait a NAV az áfakiutalás előtti vizsgálatoktól kezdve, a követelésfoglalásokon át a csalárd adózók ellenőrzéséig számos területen hasznosítja. Sőt a rendszer a tisztességes adózóknak is segít észlelni az apróbb könyvelési, bevallási hibákat, így azokat saját maguk is javíthatják, és partnereik adatszolgáltatásait is kontrollálhatják. Ahol pedig minden rendben van, ott a NAV sem vizsgálódik.

Konkrét eseteknél látható jól igazán, hogy mi mindenre használható az online számlaadatok elemzésére épülő ellenőrzési metodika. A NAV jelzésére korrigálta például hibáját és 48 millióval több adót fizetett végül be az az adózó, akinek az áfaanalitikája és online számlaadatai egyeztek ugyan, néhány számla adótartalmát azonban nem szerepeltette az áfabevallásában. Vagy ha például a vevő folyamatosan jelenti a számlázást, akkor az eladó sem tudja eltitkolni az ügyletet, az adatok ugyanis összefutnak a NAV-nál. Amennyiben a számlakibocsátó elmulasztja az adatszolgáltatást, vagy bevallásaiban nem szerepelteti ezeket a bevételeket, vizsgálatra számíthat. Egy fűrészárugyártással foglalkozó cég partnere folyamatosan jelentette a számlázást a NAV-nak, de az eladó ezekről nem küldött online adatot, sőt a bevallásaiban sem szerepeltette ezeket a bevételeket. A vizsgálat hatására az adózó pótolta a számlaadat-szolgáltatását és még a hiányzó járulékbevallásait is, amelyekkel csaknem 4 millió forinttal növelte befizetendő adóját.

Az adóminimalizálók is hamar lebuknak, egy takarítócég például nem úszhatja meg az áfafizetést egy olyan társaság számláival, ami kizárólag építőanyag-kereskedelemmel foglalkozik. A NAV egyik vizsgálatában ugyanis kiderült, hogy nem állt kapcsolatban a takarító céggel az a kereskedő, akitől a számlák származtak, sőt a számlákon a társaság képviselőjének aláírása és a bélyegzője sem volt igazi. Azon túl, hogy a fiktív számlák befogadása kiderült, az adózó hamis magánokirat felhasználásának vétsége miatt is felelhet.

De az is előfordul, hogy a vevő hibázik, és olyan kontrolladatokat küld a NAV-nak, amik nem egyeznek az eladó által kibocsátott számlával. Ezeket a hibákat is azonnal jelzi a rendszer. Így járt egy vidéki büfés is, akinek vevője tévesen olyan összegről szolgáltatott kontroll adatot a NAV-nak, amekkora összegű számlát a büfés még soha sem állított ki. A hibát a vevő a NAV jelzésére azonnal kijavította.

Azok a vállalkozások, akik az online számlaadat-szolgáltatást önhibájukon kívül mulasztják el, vagy hibásan teljesítik, a NAV támogató hozzáállására számíthatnak a jövőben is.

(NAV, 2019. június 3.)

 

A karácsonyi bevásárlást is ellenőrzi az adóhatóság

Országszerte adóellenőrök keresik fel az adventi vásárokat, az ünnepi kitelepüléseket és a különféle árusítóhelyeket.

Adóhivatali vizsgálódásra szinte minden olyan gazdasági szereplő számíthat, amely ajándékot vagy a karácsonyi készülődéshez szükséges portékát kínál, írja a Magyar Idők.

A fenyőfaárusok mellett például a henteseket, az élőhal-kereskedőket, a zöldségeseket, az édességet kínáló vállalkozásokat és az ajándékboltokat is felkereshetik mostanában a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) ellenőrei. – A helyi igazgatóságok szinte minden megyében meghirdették a karácsonyi, az adventi vizsgálatokat, ezek alapján hatósági jelenlétre a vásárokon, a kitelepüléseken és a piacokon ugyanúgy lehet számítani, mint a boltokban vagy az üzletközpontokban – nyilatkozta lapunknak a NAV adóügyekkel foglalkozó szóvivője.

Kis Péter András elmondta: a hatóság munkatársai elsősorban azt vizsgálják meg, hogy a vállalkozások átadják-e a nyugtát, a számlát a vevőnek, de lényeges az is, hogy a kereskedők megfelelően használják-e online pénztárgépüket, s bejelentették-e alkalmazottai­kat. Bizonyos helyeken egy-egy napon vizsgálódnak a hivatalnokok, másutt viszont hosszabb ideig, akár a hónap végéig is végez majd ellenőrzéseket a hatóság. A szóvivő megjegyezte: a részleteket minden érintett megtalálhatja a NAV honlapján, az adótraffipax nevű tájékoztatási rendszerben.

– A hivatal azért teszi közzé előre az ellenőrzések idejét és helyét, mert a lényeg a tájékoztatás. Az a fontos, hogy minden gazdasági szereplő megtartsa a közteherviselési előírásokat, a cél tehát még véletlenül sem a bírságolás – fogalmazott a szóvivő, majd megjegyezte: a szabályok betartatásában érdemi segítséget nyújt a NAV-nak az online pénztárgépek rendszere. A kasszák rendszeresen továbbítják a forgalmi adatokat az adóhivatalhoz, ezekből pedig akár az is kideríthető, hogy mely gazdasági szereplő üt be kirívóan kevés tételt.

Idén egyébként a karácsonyi razzia már a sokadik olyan akció, amelyben a NAV több megyében egyszerre tart ellenőrzést vagy bizonyos kiemelt helyszíneken veszi kezdetét átfogó adóhatósági ellenőrzés. Megemlíthető a februári Valentin-napi vizsgálatsorozat, amelyet márciusban a húsvéti razzia követett. Jú­nius elején a Budapest belvárosában működő vendéglátóhelyeknél hirdettek akciót, egy hónappal később pedig a Balaton környékén jelentek meg nagyobb számban a NAV alkalmazottai a helyi vállalkozások adóügyei­nek áttekintéséért.

De a ­Forma–1-es Magyar Nagydíjon is voltak adóhivatali vizsgálatok, ahogy a Sziget Fesztivál és sok más nyári rendezvény sem maradhatott ki a sorból. Egyes megyékben az iskolai tanév is NAV-os vizsgálattal kezdődött, miként halottak napja környékén több mécses- és virágárus is találkozott az adóhatóság embereivel.

(Magyar Idők, 2018. december 16.)

 

Sok ügyeskedőt kihalászott az adóhatóság a Balatonon

Minden negyedik ellenőrzött balatoni vállalkozás megbukott. Nem adnak nyugtát és nem jelentik be az alkalmazottat. Működik az adótraffipax is.

A NAV több száz munkatársa folyamatosan ellenőrzi a Balatonnál a vendéglátóhelyeket, árusokat, szolgáltatókat. Július közepén egy hét alatt majdnem háromezer vizsgálatot végeztek a revizorok, és minden negyedik vállalkozásnál találtak valamilyen szabálytalanságot.

Az ellenőrzéssorozat előtt az online pénztárgépekből érkező forgalmi és bevételi adatok elemzésével választják ki azokat a vállalkozásokat, amelyeknél felmerülhet valamilyen szabálytalanság. Árulkodó jel lehet például az, ha egy strand négy büféjéből egynek jóval alacsonyabb a pénztárgépben rögzített forgalma a többi hároménál. Az ilyen eltérések arra utalnak, hogy a tisztességesen működőkkel szemben az adott vendéglátó a szabályok kijátszásával próbál előnyhöz jutni.

Az ellenőrök a Balaton mindkét partján, a legkedveltebb üdülőhelyeken és a kisebb településeken is rendszeresen ellenőrzik a szálláshelyeket, az éttermeket, ajándékboltokat, cukrászdákat, lángossütőket és más kereskedőket, szolgáltatókat. A strandokon, piacokon és vásárcsarnokokban működő vállalkozások közül is kiszűrik a kockázatosnak tűnő helyeket.

Az egy hét alatt végzett több ezer ellenőrzésből kiderült, hogy minden negyedik vállalkozás vétett a szabályok ellen, ami leggyakrabban abból adódott, hogy a vásárlók kifizették a vételárat, de nem kaptak nyugtát. Ilyenkor az összeget nem is ütik be a pénztárgépbe, amit az is alátámaszt, hogy a kasszában lévő pénz jóval több, mint a szabályosan rögzített bevétel. A Balatonnál és környékén az sem ritka, hogy úgy alkalmazzák az eladót, vagy a kiszolgálót, hogy nem jelentik be, munkájáért pedig zsebbe fizetnek.

A NAV 2018-ban már azt is ellenőrzi, hogy a szolgáltatók megfizetik-e a turizmusfejlesztési hozzájárulást, valamint az étel- és italautomaták regisztrációját.

Az ellenőrzésekről szóló információk továbbra is megjelennek a NAV honlapjának Adótraffipax rovatában, így jó előre lehet tudni, hol számíthatnak biztosan a revizorok megjelenésére a vállalkozások. Az is valószínűsíthető, hogy a szabálytalankodókat még a nyári szezonban újra ellenőrzik. A mulasztók valós adókötelezettségét a NAV utólag megállapítja a helyszínen tapasztaltak alapján.

(NAV, 2018. augusztus 1.)

 

Fogja az adócsalást az online

Kassza, EKÁER, számla. Az uniós bürokraták mondják. Még tanulni is jönnek hozzánk.

Az online korszak 2014-es bevezetése óta Magyarországon 7,2 százalékponttal csökkent az áfa-adórés. Az  Európai Bizottság tanulmánya szerint sikeresek és eredményesek a kormány gazdaságfehérítő intézkedései, amelyek nyomán feleakkora az adóelkerülés Magyarországon, mint a régió országaiban, tájékoztatta Varga Mihály az MTI-t.

A nemzetgazdasági miniszter közölte: a bizottság tanulmánya alapján a magyarországi becsült áfa-adórés - a költségvetésből kieső áfabevétel - mértéke a 2013. évi 20,9 százalékról, köszönhetően az adóelkerülés visszaszorítását célzó kormányzati intézkedéseknek, 13,7 százalékra csökkent 2015-ben. Ezzel az eredménnyel Magyarország fejlődése megkérdőjelezhetetlen, tavaly a harmadik, idén pedig az ötödik legnagyobb javulást érte el az EU-ban, emelte ki a tárcavezető.

Elmondta, hogy a javulásban kétségkívül a legnagyobb szerepet az online gazdaságfehérítő eszközök játszották. Az online pénztárgépek használata 2014. szeptember 1-jétől kötelező. A rendszer megakadályozza a bevétel eltitkolást, hiszen a Nemzeti Adó- és Vámhivatal online, valós időben követi nyomon a tranzakciót. 2015. március 1-jén indult az ekáer (elektronikus közútiáruforgalom-ellenőrző rendszer) éles üzeme, amely kizárja a közutakról a csalárd adózókat, hiszen kiszűri az áruk fiktív utaztatását - részletezte a miniszter. A tárcavezető a harmadik online gazdaságfehérítő eszközről elmondta, hogy a 2018. július 1-jén debütáló e-számlázás még nagyobb csapást mérhet a magyar feketegazdaságra. Az online számlázással az adóhivatalnak gyors és közvetlen rálátása lesz a gazdasági folyamatokra, a kockázatelemzők, évi 50 ezer milliárd forintnyi számlaforgalom adatait vizsgálva, valós időben is ki tudják szűrni a csalárd cégeket, fiktív számlázókat, vagy a gyanús céghálókat.

"Bízom benne, hogy a gazdaságfehérítés mellett, az adómorál javulásának köszönhetően, 2018-ra akár 10 százalék alá is csökkenhet hazánkban az adórés mértéke" - mondta Varga Mihály.

Brüsszel évről évre méri minden egyes tagállam esetében a várt áfabevételek és a ténylegesen beszedett összeg közötti különbséget. Ez az úgynevezett áfa-adórés, amelybe az adóelkerülés miatt elméletileg kieső költségvetési bevételeken kívül beleszámít például a fizetésképtelenség, felszámolás és egyéb tagállami sajátosságok miatt kalkulált összeg is. 

Magyarországon feleakkora az adóelkerülés, mint a régió országaiban. A bizottság tanulmánya szerint, míg Magyarországon az adórés 13,7 százalék, addig a régiós átlag 25,5 százalék. Folyamatos a nemzetközi érdeklődés az online gazdaságfehérítő eszközök iránt. A magyar ekáer alapján kidolgozott lengyel SENT rendszer 2017. május 1-jén hatályba lépett, és 2018-ban a szlovák adóhivatal is alkalmazza majd az online közúti ellenőrzés új rendszerét.

(MTI, 2017. szeptember 29.)

 

Még gyakorolni kell a nyugtaadást

Az adóhatóság ellenőrzésein a az ellenőrzöttek fele megbukott. Nem mindenki adott nyugtát. Bezártak 60 üzletet.

A NAV a 2016 tavaszi akciója során az országszerte végzett több mint nyolcezer ellenőrzés felénél találtak valamilyen hiányosságot és összesen 250 millió forint bírságot szabott ki az adóhatóság.

A NAV tájékoztatása szerint mintegy 60 üzletet kellett 12 napra bezárni, három esetben a bezárást helyettesítő bírságot állapítottak meg. Tavasszal a szépészeti szolgáltatókra, zöldség- és gyümölcskereskedőkre, vendéglátósokra, szálláshely-szolgáltatókra, autómosókra, gumiszervizekre, ruhatisztítókra, virág- és ajándéküzletekre fordított nagyobb figyelmet a NAV.

Az adóhatóság szakemberei egyebek mellett azt vizsgálták, hogy a kereskedők, szolgáltatók adnak-e szabályos bizonylatot, online pénztárgépeiket megfelelően használják-e, bejelentik-e alkalmazottaikat és a kereskedők számot tudnak-e adni áruik eredetéről.

A célzott kiválasztást a kockázatok elemzése alapozta meg. Az online pénztárgépet használók közül a NAV jellemzően ott ellenőrzött, ahol valami nem volt rendben, a piacokon, vásárokon pedig a helyszíni tapasztalatok alapján választottak a revizorok.

A szokatlan időben - késő délután, éjszaka, hétvégén - végzett ellenőrzések továbbra is azt jelezték, hogy ezekben az időszakokban jóval gyengébb a nyugta- és számlaadás fegyelem. Pozitív eredményt mutattak viszont a szezonális terméket árusítóknál végzett ellenőrzések, ezeknek az adózóknak a többsége az előírásoknak megfelelően működik.

A fagylaltozóknál a nyugtaadást az ellenőrök táblagéppel kontrollálták, az online pénztárgépbe beütött adatok és a vásárlók számának összevetésével. Tabletes lekérdezéssel ugyanis távolról követhető a nyugtaadás, és ahol a revizorok rendben találják az adatokat, nem is végeznek próbavásárlást.

(Világgazdaság, 2016. június 1.)

 

Nagyban kasszázik az adóhatóság

Alaposan megszűrik a kasszás adatokat az ellenőrök, mielőtt ellenőrizni mennek a nyugtaadást.

Az online kasszarendszerben a kereskedők már sokkal többet kockáztatnak, ha nem ütik be a vásárlásokat a pénztárgépbe. Ennek ellenére így sem ritka, hogy egy-egy kereskedő a forgalom kétharmadát is megpróbálja letagadni.

Jókora forgalomkülönbség figyelhető meg azoknál a boltosoknál, vagy vendéglősöknél, ahol a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) ellenőrei úgynevezett jelenidejű ellenőrzést tartanak. Ez azt jelenti, hogy az ellenőrök huzamosabb ideig figyelik a szolgáltató helyen a nyugtaadást és azt összehasonlítják a nem ellenőrzött időszakok adataival. Ennek nyomán az ellenőrzések 80 százaléka végződik a szakzsargon szerint megállapítással, amikor a NAV ellenőrei rajtakapják azt a vállalkozás, amelyik jóval nagyobb forgalmat folytat le, mint ami a kasszákba megy.

Jelenleg a NAV nyilvántartásában mintegy 200 ezer online kassza szerepel, ebből 170 ezer működik és küld napi szinten 10 millió tranzakcióról, tehát vásárlásról adatot, a használatra kötelezett szálláshelyekről, vendéglőkből és boltokból.

Az online kasszákkal a NAV sokkal célratörőbben tudja ellenőrizni a kiskereskedőket, vendéglátókat, szállodákat. Így például ott, akiknél gyanúsan sokáig szervizben van a kassza, vagy gyakori a sztornózás, azaz a kiadott bizonylatok visszavonása, azok egészen biztosan ellenőrzésre számíthatnak.

Korábban, az online kasszák előtt, a NAV félig-meddig találomra ellenőrzött. Az ellenőrök egyszerűen elindultak egy adott területen és az ott lévő üzleteket ellenőrizték végig, hogy adnak-e bizonylatot. Ilyenkor jellemző volt, hogy ez első egy-két leellenőrzött bolt megbukott ugyan, ám onnantól riadóláncként terjedt a hír a környék kereskedőinél, így az ellenőrzés későbbi szakaszában már minden boltban adtak azon a helyen blokkot a betérőknek.

Manapság, az online időben, a beérkező kasszaadatokat elemezve a NAV-nál kiszűrik, hogy melyik az a szolgáltatói kör, ahol a legnagyobb az esély az adócsalásra. Az előzetes szűrés célszerűségét igazolja vissza, hogy a jelen idejű ellenőrzésnél többnyire óriási különbséget látnak az ellenőrök a korábban a NAV szerverein megjelent forgalom és a helyszínen megfigyelt eladások között. Ezekben az esetekben ugyanis az ellenőrök megjelennek az üzletben, rögzítik a napi nyitó forgalmat, majd egész nap az üzletben maradnak és figyelik, hogy minden tétel a kasszába kerül-e. A NAV tapasztalatai szerint szerint egyáltalán nem ritka, hogy ilyenkor hirtelen a korábbi adatokhoz képest csodamód három-négyszeresére ugrik az üzlet forgalma, ami már akkora ugrás, hogy azt szezonális, vagy éppen naptárhatás sem tudja igazolni.

Az ilyen típusú adóellenőrzések eredményességét mutatja, hogy 2016. első negyedévének bírságolási adataiból kiderül, kevesebb elcsípett kereskedőnek több bírságot kellett fizetnie. Egy évvel korábban 18 ezer ellenőrzésre 185 millió forint bírság esett, míg 2016. az első negyedévében 13 ezerre 218 millió.

Ugyanilyen hatalmas növekedés figyelhető meg az online kasszák adatainak alapján végzett utólagos ellenőrzésnél. 2015-ben az első negyedévben még csak 126 millió forint nettó adókülönbözetet állapítottak meg a NAV munkatársai, míg 2016-ban már 410 millióra ugrott ez az összeg.

(Népszabadság, 2016. május 5.)

 

Kasszák: adó mellett bírság is

Az online kasszák ellenőrzésekor feltárt szabálytalanságok miatt 2 milliárd forint bírságot szabott ki az adóhatóság a bevezetés óta.

Az online pénztárképekkel kapcsolatos visszaélések miatt eddig több mint kétmilliárd forint büntetést szabott ki a NAV. Az adóhatóság folyamatosan ellenőrzi, hogy a kötelezettek beszerezték-e és megfelelően használják-e online pénztárgépüket. Jelenleg mintegy 180 ezer új típusú kassza üzemel az országban, ezek bevezetése az adóhatóság szerint több száz milliárd (korábbi információk szerint kétszáz milliárd) forint adóbevétel-többletet eredményezett.

Így a rendszer bevezetése óta 200 milliárddal kevesebbet csaltak el az ügyeskedő szolgáltatók, másik oldalról ennyivel több áfát fizettek a kiskereskedelemben, vendéglátásban, szálláshelyeken az online kassza bevezetése óta.

A NAV revizorai 2014-ben hetvenezer ellenőrzést végeztek, 2015-ben szeptember végéig 76 ezret. A 2014-es eljárások közül 11 ezerben bukkantak mulasztásra, 2015-ben pedig további 13 ezer alkalommal derült fény hiányosságokra. Ezek miatt az elmúlt évben összesen egymilliárd forint mulasztási bírságot szabott ki a NAV, miközben a 2015. évi büntetések együttes összege 1,1 milliárd forint körül van.

(Index, 2015. november 6.)

 

Jön a pénz az online kasszából

200 milliárd az adótöbblet.

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) adatai szerint az online kasszarendszer bevezetése nagyjából 200 milliárd forint áfabevétel-többletet hozott a költségvetésnek. Ez azt jelenti, hogy a kiskereskedelemben több mint 1000 milliárd forint korábbi feketeforgalom vált láthatóvá. Ez a közel 9.000 milliárd forint éves kiskereskedelmi forgalom több mint 10 százaléka. Így a 2015-ben mért 6 százalékos kiskereskedelmi volumennövekedés nem is meglepő. A mintegy kétszázezer pénztárgépet fokozatosan csatlakoztatták a NAV online rendszeréhez 2014. során, így 2015-ben már kisebb a feketézők aránya, a KSH pedig a tiszta forgalmat méri. A kiskereskedelemben elsősorban a ruházati termékek, az iparcikkek, ezen belül az elektronikai cikkek eladása számít a „legszennyezettebbnek”.

A 27 százalékos, kirívóan magas forgalmi adó táptalaja az áfacsalásoknak

A NAV adatai szerint a 2014-ben feltárt 582 milliárd forint adóhiányból 487 milliárd forint elcsalt áfának számít. Az elcsalt áfa összege több mint kétszerese a 2011-esnek (bár akkor még 25 százalék volt az áfa). Az elcsalt adó mögött csaknem 2.000 milliárd forint értékű piac (kis- és nagykereskedelem, feldolgozói és gyártói szegmens) húzódott meg.

Több elemzés is arra utal, hogy a feketegazdaság mérete a gazdaság teljesítményének akár a 20 százalékát is elérheti. Ez hozzávetőleg 6000 milliárd forint, aminek több mint 1500 milliárd forint áfavonzata van. Egyes területeken, például a cukorpiacon több, máshol kevesebb lehet. A feketézés ráadásul összetett, néhol inkább csak a szürkébe hajlik. Az adóhatóság adatai azt sejtetik, figyelemmel a tartozásbehajtásra, valamint az adóhatóság hátralékállományára, hogy a korábbi becslések helytállóak. A tartozásbehajtás 2014-ben 359 milliárd forint volt, a teljes hátralékállomány pedig jóval több mint 2.000 milliárd forint, viszont ennek jelentős része a cégmegszüntetések miatt behajthatatlan.

(Világgazdaság, 2015. június 30.)

 

Fagyi mellé nem jár nyugta?

Félmilliárd bírságot buktak nyáron a szolgáltatók.

A NAV elkészítette a nyári ellenőrzések mérlegét. Júliusban és augusztusban ugyanis szokás szerint országos ellenőrzési sorozatot tartott a Nemzeti Adó- és Vámhivatal. A munkatársak több mint 15 ezer ellenőrzést végeztek, amelyből csaknem minden negyediknél találtak valamilyen hiányosságot. A mulasztási bírságok összege meghaladja az 530 millió forintot. Mindezeken túl 70 esetben került sor 12 napos üzletbezárására, valamint 6 esetben üzletbezárást helyettesítő bírság kiszabására.

2014 nyarán a kerékpárkölcsönzőkre, zöldség-, gyümölcskereskedőkre, szépészeti szolgáltatást nyújtókra, vendéglátósokra, a romkocsmákra, taxisokra, strandok és azok területén működő vállalkozásokra, valamint a horgásztavak környékén árusítókra fordított nagyobb figyelmet a NAV az ellenőrzések során. Az ellenőrzésekből jól látható, hogy még mindig magas azok száma, akik nem adnak sem nyugtát, sem számlát. A 12 ezret meghaladó nyugtaellenőrzésből minden ötödik esetben talált hibát a NAV.

Mintegy 2500 alkalommal ellenőrizték a NAV munkatársai a foglalkoztatás szabályszerűségét, ennek eredménye nemcsak a klasszikus „fekete foglalkoztatás”, hanem a késedelmes bejelentés feltárása is volt. A 2500 ellenőrzésből minden harmadik esetben tapasztaltak jogsértést az adóellenőrök és a pénzügyőrök.

Az ellenőrzési tapasztalat azt mutatja, hogy a munkaidőben történő ellenőrzések során javult, viszont a megszokottól eltérő időben (késő délután, éjszaka, hétvégén) romlott a nyugta és számlaadás fegyelme. Pozitív eredményt mutatnak viszont az árueredet vizsgálatával kapcsolatos megállapítások, ugyanis kiderült, hogy az adózók többsége az előírásoknak megfelelően jár el.

A szezonális munkákra fogadott alkalmi munkások bejelentése több ízben is elmaradt. A NAV a Nyugat-dunántúli régió egy gyümölcsösében a foglalkoztatottak bejelentését vizsgálta. Összesen 280 barackszedő munkást talált, akik több vállalkozó alkalmazottai voltak. Az egyik gazdálkodó 172 főt alkalmazott egyszerűsített foglalkoztatás keretében egy héten át mindenféle bejelentés nélkül, 64 főt pedig az ellenőrzés megkezdése előtt jelentett be. Kiderült az is, hogy azok a sofőrök is bejelentés nélkül dolgoztak, akik a munkások egy részét szállították buszokkal a gyümölcsöskertbe.

Egy dél-dunántúli gyógyfürdő fagylaltozóját pedig mulasztási bírság kiszabása mellett 12 napra be kellet zárni, mivel a vállalkozó nem használta az online pénztárgépét. A tulajdonos azonban a nyári csúcsforgalommal járó busás hasznot nem akarta elszalasztani, ezért a szomszéd üzlethelyiségben újra kinyitott és ismét belekezdett a fagylalt árusításába. A bizonylat kiállítására azonban kézi nyugtát használt, hiszen a pénztárgépe a lezárt helyiségben maradt. Az újbóli ellenőrzés során az ellenőrök megállapították, hogy adózó nem ad szabályos nyugtát, így kénytelenek voltak ismételt mulasztási bírságot kiszabni, valamint az újonnan nyílt üzletet is bezárni.

(NAV, 2014. október 13.)

 

Online kassza saga: kempingezni jaj de jó!

Csak éppen nyugtát is kéne adni.

Több mint hárommillió forint bírságot szabott ki a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) zalai kempingüzemeltetőkre, akik a náluk megszálló pénzügyőröknek nem adtak számlát, a NAV Nyugat-dunántúli Regionális Vám- és Pénzügyőri Főigazgatóságának ellenőrzései során.

A Zala megyei kempingek szolgáltatásainak ellenőrzése során a vizsgálatok közel harmadában tapasztaltak jogsértéseket. A pénzügyőrök 53 esetben ellenőrizték a Balaton-parti kempingek szolgáltatásait úgy, hogy faházakat, apartmanokat és sátorhelyeket is béreltek. Az életszerű szituációk érdekében a kempingekbe többször kerékpárral vagy motorral érkeztek, mintha kiránduláson, vagy kerékpártúrán vennének részt.

Az ellenőrzések során négy kemping a szállás igénybevételéről nem állított ki számlát, míg 11 esetben különböző szolgáltatásokról, így az ételrendelésről, a vacsoráról, illetve a teniszpálya használatról nem kaptak nyugtát vagy számlát.

A NAV a különböző jogsértések miatt összesen 3,2 millió forint mulasztási bírságot szabott ki a szolgáltatókra.

(Népszabadság, 2014. szeptember 17.)

 

Online kassza: kocsmakúra

Spóroltak a nyugtával a vendéglősök.

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal az utóbbi évek legnagyobb akciójával folytatta a vendéglátóhelyek ellenőrzését. Kétszáz NAV-os belvárosi éttermekben, kávézókban és kocsmákban töltötte az egyik szombatját, na persze nem egészen öncélúan. Találtak olyan exkluzív éttermet, ahol nemhogy online pénztárgép nem volt, de még nyugtát sem kaptak a vendégek.

Előtte persze az előkészületek jegyében gyűjtötte össze az ellenőreit az ország minden részéből a NAV. Miután összejött a kétszáz fős ellenőri csapat, rámentek a belváros menő kocsmáira, éttermeire és kávézóira, hogy alaposan ellenőrizzék a vendéglátóhelyeket.  A hajnalig tartó nagy ellenőrzés során kiderült: sok hely nem ad számlát.

A kétszáz revizor és pénzügyőr kora délutántól hajnalig mintegy kétszáz éttermet, kávézót, kocsmát és fagylaltozót ellenőrzött, s elsősorban arra voltak kíváncsiak, hogy betartják-e a bevételek bizonylatolására és az online pénztárgépekre vonatkozó előírásokat a kiválasztott helyeken. Voltak ugyan olyan vállalkozások, amelyek adózási fegyelme láthatóan javult az augusztus elején kezdődött fokozott ellenőrzések hatására, a vendéglátóhelyek több mint harmada azonban még mindig sok szabálytalanságot követett el. A revízió eredményeként két étterem és egy kávézó bezárása várható, mivel rövid időn belül kétszer is kiderült, hogy bevételeiket eltitkolják.

Különösen kirívó volt egy külföldi érdekeltségű, exkluzív étterem esete, amelyben a frekventált helyszín és az igen magas árak ellenére nemhogy online pénztárgépet nem használtak, de még nyugtát sem adtak a revizoroknak, sőt, a pénzügyőrök jövedéki szabálysértést is megállapítottak ugyanazon a helyszínen. A nap mérlege szerint az ellenőrzések 35 százalékában valamilyen jogsértést állapítottak meg a NAV ellenőrei, ezek 40 százaléka pedig még mindig abból eredt, hogy a vendéglátóhelyek vagy egyáltalán nem adtak nyugtát, vagy formai, tartalmi hiányosságok miatt a kibocsátott bizonylat nem volt szabályos.

(Index, 2014. szeptember 11.)

 

Online kassza: egy kis piknik az adóellenőröknek

Az ételszállító vendéglősök nem vitték túlzásba a nyugtaadást.

Ezúttal néhány ellenőr a Városligeti-tónál rendezett pikniket, hogy kiderítse, az ételkiszállító cégek adnak-e nyugtát. A korábbi negatív tapasztalatok miatt a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) augusztus eleje óta koncentráltan – egy-egy helyszínre naponta akár többször is visszatérve – ellenőrzi a főváros belső kerületeiben működő vendéglátóhelyek nyugtaadási fegyelmét. Most az ételkiszállító szolgáltatásokat vizsgálták.

A NAV ellenőrei néhány VI. és VII. kerületi, ételkiszállítással foglalkozó vendéglátóst vizsgált, a városligetbe kérve a harapnivalók kiszállítását. A nyár végi hétvégén a ligeti tónál tartott titkos akcióban az ételeket, italokat megrendelő társaság, miután kifizette az árut, igazolványukat felmutatva közölték a futárral, hogy a NAV munkatársaiként éppen próbavásárlást tartanak. A tapasztalatok ismét lesújtó képet mutattak: az éttermek közül egyetlen olyan sem akadt, amely szabályos pénztárgépi nyugtát mellékelt volna a csomaghoz, a fogyasztás árát csupán – a vásárlók megtévesztésére alkalmas, első ránézésre szabályos pénztárgépi nyugtának látszó – pincérblokkon tüntették fel. A futárok közül többeknél kiderült, rendezetlen körülmények között foglalkoztatják őket. A bírságok összege éttermenként akár milliós nagyságrendű is lehet.

A nyári főszezon ugyan már véget ért, a turistaforgalom azonban még mindig jelentős idehaza, éppen ezért az adóhatóság továbbra sem áll le az ellenőrzésekkel a bevétel eltitkolásában egyik leginkább érintett területen. Ráadásul egyre változatosabb módszerekkel igyekeznek kiszűrni, az online pénztárgéprendszeren keresztül érkező adatok alapján hol fordulhat elő bevétel eltitkolás. Egy neve elhallgatását kérő fővárosi vendéglős úgy fogalmazott: sokaknak nem tetszik, hogy rászállt az adóhivatal a szakmára, miközben az online kasszák bevezetése is jóval nagyobb rálátást eredményezett az üzletek forgalmára, mint korábban. Ezzel együtt időszerűnek tartja, hogy kiszűrik a jogsértő vállalkozásokat, ezzel ugyanis a piac is tisztulásnak indulhat.

Az idei nyáron többször razziáztak már a revizorok a fővárosi kocsmákban, vendéglátóhelyeken, valamint piaci és bolti kereskedőknél. Több olyan eset volt, amikor a nyugtaadás elmulasztása mellett feketefoglalkoztatásra is fény derült, de arra is akadt példa, hogy az ismételt ellenőrzés után az érintett vendéglátóhely végleg lehúzta a rolót. Az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy az új pénztárgéprendszer legfeljebb csak rövid ideig játszható ki, vagyis a felelősségre vonást aligha lehet elkerülni, ha egy cég lebukik a helyszíni ellenőrzéskor. Az online begyűjtött adatok ráadásul évekre visszamenőleg is ellenőrizhetők lesznek, így az érintetteket később is bármikor elszámoltathatják.

(Magyar Nemzet, 2014. szeptember 10.)

 

Mindenki sütöget magának, az adóhatóság is

Online pénztárgépet ellenőriz az adóhatóság, most éppen kiflicsücsköt rágcsál.

Egy külföldi tulajdonú pékségben tartott egész napos forgalomszámlást a NAV, így a revizorok nyitástól zárásig figyelték az eladások számát és értékét. Az adóhatóság azt nézte, hogy a pékség alkalmazottai ténylegesen beütnek-e minden tételt a pénztárgépbe.

Az adóhatóság szerint a sütödék online pénztárgépei aznap négyszeres forgalmat és két és félszeres bevételt jelentettek, a pékáru pedig elfogyott, mivel a délutáni műszakra – a NAV szerint vélhetően az ellenőrzés miatt – nem jött be dolgozni a pék.

Az ellenőrök összevetették az adóbevallásokat az online pénztárgéprendszer adataival, és a bevétel eltitkolása vádjával a vállalkozással szemben utólagos adóellenőrzést indítottak.

A Budapesten két pékséget üzemeltető kft-t azért szúrta ki az adóhatóság, mert a vállalkozás folyamatosan veszteséges volt, bevallásaiban ritkán, minimális összegű fizetendő adót vallott be, annak ellenére, hogy "borsos áron forgalmazza a péksüteményeket".

A NAV szerint "különösen felháborító, hogy a tulajdonosoknak nem volt elég az a nyereség, amit a pékáru árán elértek, jövedelmüket még adóeltitkolással is növelni kívánták".

(Index, 2014. július 30.)

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.