élelmiszeráruda₪fogadó

Tovább faragja az alapterületét a Tesco

Jönnek az új bérlők sorra. 

Két Tesco-egység megújult a közelmúltban, új bérlők is érkeztek, köztük az egyik rivális Auchan leányvállalata, írja a Napi.hu.

Korszerűsítette a nyíregyházi és kecskeméti áruházait a Tesco. A két boltra 1-1 milliárd forintot költött a cég, a felújítás keretében pedig új hűtési rendszert, frissáru pultokat, valamint új ruházati és háztartási osztályt kaptak az áruházak.

A felújított kecskeméti és nyíregyházi Tescókba új bérlők is jönnek. A kecskeméti áruházban a H&M ruházati cég és a CCC cipőboltlánc nyit üzletet. Nyíregyházán pedig az újonnan megnyílt Reno cipőbolt mellé egy Rossman és egy Decathlon érkezik.

A Decathlon megjelenése annyiban érdekes, hogy a sportboltláncnak ugyanúgy a francia Mulliez család a tulajdonosa, mint a Tesco egyik legnagyobb riválisának, az Auchan-csoportnak.

A Tesco egyébként 2018-ban folytatja a boltok korszerűsítését, az jelenleg - zavartalan nyitvatartási idő mellett - folyik a budaörsi és a csepeli egység felújításával.

(Napi.hu, 2018. április 24.)

 

Belenyalt a finom fagyiba a Tesco

Nyereséges lett. A magyar Tesco is menne, de nem nőtt a bevétele. Tovább faragják az alapterületet - minek is annyi a jó pénzhez.

Jól halad a Tesco szekere, nál, teljesülhetnek a középtávú célkitűzések, áll a brit kiskereskedelmi óriás éves jelentésében, írja az Portfolio. A bevételek enyhe emelkedése mellett a társaság profitja kétszámjegyű ütemben nőtt, és ismét elkezd osztalékot fizetni a cég. Az üzletek átalakítása tovább folytatódik, jelentős mértékben csökkenhet itthon is az üzletméret. Most boltbezárásokat nem jelentett be a Tesco.

Nem túl barátságos piaci környezetben próbál talpra állni a Tesco. A német diszkontláncok miatt erős a verseny a legfontosabb európai piacain, ráadásul a kiskereskedelem hagyományosan alacsony arányú profitot hozó iparág, mérsékelt bevételnövekedési lehetőségekkel. A Tesco helyzetét az elmúlt években könyvelési botrányok nehezítették, az erős verseny közepette pedig volt olyan év is, amikor veszteséges volt a cég.

Végül a javulást célzó intézkedések, egyes új szolgáltatások, mint az online vásárlás és a házhozszállítás hatásai már érződnek: a 2018 február végén zárult pénzügyi évben a bevételek nőttek, a profit pedig több mint 20 százalékkal ugrott meg.

A 2017/2018-as pénzügyi év legfontosabb számai:

  • 51 milliárd font bevétellel zárta az évet a Tesco (üzemanyagok nélkül), ami 2,3 százalékkal magasabb az előző évinél
  • az összehasonlítható alapon számolt (like-for-like) bevételek kilenc negyedéve folyamatosan növekednek
  • a bevételek emelkedését a friss élelmiszerek értékesítéseinek erősödésével hangsúlyozza a Tesco
  • 1,6 milliárd font működési eredményt ért el a Tesco a lezárt évben, ami 28 százalékkal (devizaárfolyamok változását kiszűrve 26 százalékkal) magasabb a bázisévnél
  • ez 3,2 százalékos működési eredményszintnek felel meg
  • a menedzsment középtávon 1,5 milliárd fontos költségcsökkentést határozott el a költségcsökkentési program indulásakor, eddig ebből 820 millió font teljesült
  • az adózás előtti eredmény (egyszeri tételekkel) 1,3 milliárd fontra emelkedett a 2017-es 145 millió fontról
  • a hitelállomány csökkent, a tavalyi 3,7 milliárd fontról 2,6 milliárd fontra
  • már a pénzügyi év lezárása után, március 5-én lezárult a Booker 4 milliárd fontos felvásárlása
  • folytatódott az ingatlanok eladása, 290 millió fontnyi értékű ingatlantól vált meg a cég, összesen 109 darabot adtak el.

Radikális lépésre készül a Tesco Magyarországon - Több tízezer négyzetméternyi terület bánhatja!

A javuló eredményeknek és a csökkenő eladósodottságnak köszönhetően a Tesco újra kezd osztalékot fizetni, amit a rendkívüli intézkedések keretében függesztettek fel 2015-ben.

A menedzsment megerősítette a korábbi célkitűzést, miszerint középtávon 1,5 milliárd fontos megtakarítást érhetnek el, 2019/2020-ra pedig 3,5-4,0 százalék közé emelkedhet a működési eredményszint.

Radikális lépésre készül a Tesco Magyarországon - Több tízezer négyzetméternyi terület bánhatja!

Szorgoskodik a magyar Tesco


A Tesco számára a saját hazai piaca a legfontosabb, bevételeinek 75 százaléka származik az Egyesült Királyságból. A magyar piac az ötödik legnagyobb a földrajzi térségek szerint, a február végén zárult pénzügyi évben a csoportszintű bevétel 3 százaléka származott Magyarországról. 

Radikális lépésre készül a Tesco Magyarországon - Több tízezer négyzetméternyi terület bánhatja!


Fontban kifejezve 3 százalékkal nőtt a lezárt pénzügyi évben a magyar Tesco éves bevétele, ez azonban a devizaárfolyam-változások számlájára írható. A forintban számított bevétel 3 százalékkal volt alacsonyabb a magyar tevékenységeknél, mint egy évvel korábban (2017: 577,2 milliárd forint, előtte 595 milliárd forint volt). 

Radikális lépésre készül a Tesco Magyarországon - Több tízezer négyzetméternyi terület bánhatja!


Világszerte folytatódik az üzletek átszervezése a költségcsökkentés érdekében, különösen Közép-Kelet-Európában. A régióban 28 üzletet zártak be az elmúlt egy évben és mindössze kettőt nyitottak. Magyarországon 206 üzlet van, 2017-ben ez nem változott, viszont az üzletek összesített területe több mint 5 ezer négyzetméterrel csökkent. 

Radikális lépésre készül a Tesco Magyarországon - Több tízezer négyzetméternyi terület bánhatja!


A Tesco Europe egy évvel ezelőtt kinevezett vezérigazgatója korábban elmondta, hogy a vásárlói igények alapvetően megváltoztak, kevesen szeretnek a hatalmas áruházakban bolyongani. Egyre sűrűbben, mind kisebb kosárértékkel vásárolnak az emberek a hipermarketekben is.

Hozzátette, hogy a stratégia része ennek megfelelően a hipermarketek átalakítása és a legnagyobb egységeket már évek óta formálják át, csökkentik a vásárlótér méretét. A budaörsi áruház mérete 15 ezerről 10 ezer négyzetméterre zsugorodott és a legtöbb nagyáruház esetében 6 ezerig szeretnének lemenni, leginkább úgy, hogy külső bérlőkkel kötnek megállapodásokat, akik boltokat nyitnak. 

Ez 2018-ban is folytatódhat, a Tesco előrejelzései szerint a 2018/2019-es üzleti év végére Magyarországon 6.496 ezer négyzetlábnyi területen működhetnek üzletek, ami 342 ezerrel (31 ezer négyzetméter) kevesebb, mint a jelenlegi. Ennek nagy része nem tűnik el, hanem más célra lesz hasznosítva az előzetes éves jelentésben található táblázat szerint. 28 ezer négyzetláb (2.600 négyzetméter) terület lesz, amit bezárnak, ez elméletben lehetne akár egy-két kisebb üzlet is, de egyelőre újabb üzletbezárásokat nem jelentett be a magyarországi Tesco.

Radikális lépésre készül a Tesco Magyarországon - Több tízezer négyzetméternyi terület bánhatja!

(Portfolio, 2018. április 11.)

 

Átszervez a Tesco, megint

Újabb átszervezést jelentett be a Tesco. Nincs ebben semmi különös, de a Tesco az Tesco. A szakszervezetek azért csipkedik a dolgot, meg egymást.

Nagy baj lenne, ha egy vállalkozás nem követné figyelemmel, mikor mit kell változtatnia a talpon maradás érdekében, teljesen mindegy, hogy sarki fűszeres, vagy nagyáruház. Az eredmény, ha lesz, az majd úgy is igazol.

A Tesco "működésbeli változások a Tescónál" címmel adta közre közleményét, amiben természetesen a vásárlók még hatékonyabb kiszolgálása a kitűzött cél. Így egyes áruházakban változik a pékség és a frissáru pultok működése, valamint új pozíciókat hoznak létre és csökken a kereskedelmi területen dolgozó vezetők száma. A Tesco tájékoztatta kollégáit az őket érintő változásokról, valamint megkezdte velük az egyeztetést azzal a céllal, hogy a lehető legtöbben a Tescón belül folytassa karrierjét.

Egy kicsit részletesebben, újabb áruházak állnak át félkész termékek sütésére a helyben, belső pékségben gyártott termékek helyett, egyes frissáru pultokat pedig a jövőben külső partner fog üzemeltetni. Ezekre a lépésekre a változó vásárlói szokások és kollégák leterheltségének csökkentése miatt van szükség. Egységes lesz az éjszakai vezetői struktúra, közép-európai szinten azonos lesz a munkaszervezés. Minden nappali töltésű áruházban megszűnik az éjszakai specialista munkakör, ám ezzel egy időben létrejön a nappali szárazáru specialista pozíció. Két tucat áruházában (a 206 áruházból) csökken a kereskedelmi területen dolgozó vezetők száma.

Az MTI egy nappal beelőzte a Tesco hivatalos közleményét, részben a Magyar Idők, részben a Tescotól közvetlenül kapott információk nyomán. A Tesco eszerint arra törekszik, hogy az érintett munkavállalóinak a cégen belül találjon új munkakört, és a lehető legkevesebb dolgozót kelljen elbocsátani. 

A tescos dolgokról általában jól értesült Magyar Idők február elsején azt írta, hogy napokon belül csoportos létszámleépítést jelenthet be a magyarországi Tesco, miután az anyavállalat utasítására Magyarországon is egyszerűsítik a vezetői szinteket a munkakörök összevonásával. A Nagy-Britanniában múlt héten bejelentett átalakítások - amelyek a globális hipermarketlánc költségcsökkentő törekvéseit támogatják - a leányvállalatokat is érintik, így például a Tesco Europa csoport részeként a magyarországi Tescókban is munkakörök szűnnek meg. Azonban nem csupán a hipermarketekben lévő ügyfélszolgálatok átalakítása következik, amely százas nagyságrendben érinti a közel 18 ezer fős dolgozói állományt a cégnél, hanem több feladatot is átalakítanak.

És a szakszervezetek

Több százra tehető azoknak a munkavállalóknak a száma, akik várhatóan nem fogadják el a Tescóban zajló szervezeti átalakításban a számukra felajánlott új munkakört, részben a munkabér változása miatt, részben pedig azért, mert az új pozíciójukban nem tudnak a szakmájukban dolgozni - mondta Bubenkó Csaba, a Kereskedelmi Dolgozók Független Szakszervezetének (KDFSZ) elnöke az MTI-nek. Az elnök szerint ez leginkább a pékségekben és az éjszakai beosztásban dolgozóknál lehet jellemző. A 3.000 négyzetméter és annál kisebb alapterületű áruházakban megszűnnek a pékségek, így például a pékek és dagasztók munkájára már nem lesz szükség. Ez a változás a KDFSZ elnöke szerint 200-300 ember munkáját érintheti. 

Bubenkó Csaba arra hívta fel a figyelmet, hogy vannak a pékségekben olyan szakemberek, akik már évtizedek óta a ott dolgoznak, ezért inkább a végkielégítés lehetőségét használják ki. Ennek azért is nagy az esélye, mert a szakszervezeti vezető szerint más munkakörben nem tudnak számukra olyan bért ajánlani, mint amennyiért most dolgoznak. 

A szervezeti átalakítások, amelyek főként a társaság kiadásainak csökkentésével, valamint az áruház hatékonyságának növelésével magyarázhatóak, nagy létszámban érintik az éjszakai műszakban dolgozókat is, akiknek ugyan a cég vélhetően felajánlja, hogy dolgozzanak inkább nappal, azonban ha ezt elfogadják, akkor az éjszakai műszakpótlék összegével csökken a bérük. Pozitívumként említette a vevőszolgálati pozíció-összevonást, az úgynevezett vevőszolgálati specialista munkakör kialakítását, amelynek betöltését béremeléssel motiválja a cég: a korábbi bruttó 197 ezer forinttal szemben 216 ezer forintot lehet keresni. 

Karsai Zoltán, a Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezetének (KASZ) elnöke szerint is lesznek, akik nem fogadják el az új pozíciót, például a nyugdíj előtt állók, akik inkább a végkielégítést választják. Ugyanakkor a KASZ elnöke úgy látja, hogy a szervezeti átalakítások kedvező változásokat eredményeznek, példaként az éjszakai műszakban dolgozók helyzetét említette. A szakszervezet elnöke szerint az éjszaka dolgozók számára a nappali műszak választása még a műszakpótlék kiesése mellett is pozitívum, hiszen, "a váltás jót tesz az egészségüknek", az éjszakai munkavégzés ugyanis hosszú távon megterheli a szervezetet.

(Tesco, 2018. február 2., MTI, 2018. február 1., 2.)

 

Egymás tenyerébe csapott a Tesco és a szakszervezet

Megállapodott a Tesco a szakszervezetekkel a béremelésről és a létszámbővítésről.

A Tesco, a Kereskedelmi Dolgozók Független Szakszervezete (KDFSZ) és a Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezete (KASZ) közös közleményben ismertették, hogy a megállapodás a munkavállalók érdekeit és a hosszú távú, fenntartható fejlődést egyaránt szem előtt tartja, tartalmazza a bérnövekedéssel, valamint a munkaerővel és a toborzással kapcsolatos feladatokat, számol be a fejleményekről az MTI.

A Tesco a megállapodás szerint 2017. szeptember elsejétől - visszamenőleg - bruttó 179 ezer forintra emeli a havi bérminimumot. Minden teljes munkaidős, áruházi, valamint raktári munkatárs fizetése a cafetériával legalább bruttó 191 ezer forint lesz, ami kiegészülhet pótlékokkal és egyéb bérkiegészítéssel. Egy budapesti zöldségáru-feltöltő bére így például meghaladja majd a bruttó 220 ezer forintot. 

A Tesco a most bejelentett, idei negyedik béremeléssel együtt az elmúlt két évben már közel 9 milliárd forintot költött bérfejlesztésre. Ezen felül az áruházlánc az év első fél évében több mint 150 millió forintot fektetett be 1.642 kolléga OKJ képzésébe. 

Megállapodás született arról is, hogy mely területeken vesznek fel több száz munkatársat, továbbá melyek azok a területek, ahol hatékonyabb munkaszervezéssel jelentősen csökkenthető a munkavállalók terhelése.

Pártos Zsolt, a Tesco ügyvezető igazgatója kifejtette: a társaság továbbra is hisz a párbeszédben és bízik abban, hogy a szakszervezetek a munkavállalók képviseletében a jövőben is valódi partnerként működnek együtt a Tescóval.  A szakszervezetek megerősítették, hogy a sztrájktárgyalások a  megállapodással lezárultak, a sztrájkbizottságok működésüket befejezték. Bubenkó Csaba, a KDFSZ elnöke szerint a mostani béremelés eredményeként a kereskedelemben korábban nem tapasztalt mértékű béremelés valósult meg. Karsai Zoltán, a KASZ Tesco alapszervezet vezetője a megállapodást úgy értékelte, hogy a konstruktív egyeztetésnek ebben a formában igenis van értelme.

A szakszervezeti követelések elfogadása érdekében a KASZ és a KDFSZ szeptember 8-án 16 órától 24 óráig, szeptember 9-én pedig 10 órától 24 óráig tartott országos sztrájkot a Tescónál. Az áruházlánc korábbi közlése szerint szeptember 8-án a munkabeszüntetés miatt a Tesco áruházak 10 százaléka zárt be, a bezárt boltokkal együtt az áruházak 25 százalékában okozott valamilyen fennakadást a munkabeszüntetés. Szeptember 9-én este az országban működő összesen 206 áruházból 27 volt zárva, 12 hipermarket és 15 kisbolt nem tudta fogadni a vásárlókat. A szakszervezet tájékoztatása szerint mintegy 4000-5000 Tesco dolgozó vett részt a munkabeszüntetésben. A Tescónál a Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezetének 2500, a Kereskedelmi Dolgozók Független Szakszervezetének pedig mintegy 1000 tagja van.

(MTI, 2017. október 13.)

 

Gatyába rázta magát a Tesco

Jó tescos első félév: dörzsölhetik a tenyerüket a szakszervezetek? Az átszervezésben előrelépés, a nyereségben pedig kiugró mértékű javulás a közép-európai térségben.

Tesco 2017-2018-as üzleti évének első feléről elkészített köztes beszámolója szerint a csoportszintű értékesítés éves összevetésben 3,3 százalékkal 25,2 milliárd fontra (csaknem 9 ezer milliárd forintra) emelkedett (a Tesco üzleti éve február végén fordul), írja az MTI. Az egyedi tételek nélkül számolt csoportszintű működési eredmény 759 millió font volt, a jelenlegi árfolyamon számolva 27 százalékkal magasabb, mint az előző üzleti év azonos időszakában.

A közép-európai részleg - napi árfolyamon átszámítva - 61 millió fontnak megfelelő működési szintű eredményt ért el. Ez 259 százalékos, 44 millió fontos emelkedés éves összehasonlításban.

A Londoni Értéktőzsdén közzétett 61 oldalas köztes beszámoló szerint a Tesco biztatónak tartja azt az előrelépést, amelyet a közép-európai piacon - Magyarországon, Szlovákiában, Csehországban és Lengyelországban - elért azóta, hogy a négy piacot egyetlen régiós körzetté vonta össze. A féléves eredményjelentés példaként említi, hogy a Tesco a szlovákiai Galántán új elosztó központot nyitott, amely mind a négy országot kiszolgálja.

A beszámoló szerint a cég javította közép-európai működésének hatékonyságát az egyes boltok szintjén és a térségi elosztó központokban egyaránt, és úgy látja, hogy sikerült javítania vonzerejét is ezeken a piacokon, különösen a magasabb minőségű termékek kínálatában.

Dave Lewis, a Tesco vezérigazgatója a féléves jelentéshez fűzve közölte: a cég továbbra is erőteljes ütemben fejlődik, az értékesítés és az eredmény egyaránt növekszik, a cég nettó adósságállománya pedig nem egészen a fele a gazdálkodási fordulat három évvel ezelőtti kezdetén mért szintnek. Lewis szerint a cég kínálata versenyképesebbé vált, és ennek eredményeként egyre többen vásárolnak a Tesco boltjaiban.

A Tesco a friss eredményjelentésben bejelentette, hogy három év után először ismét fizet osztalékot részvényeseinek.

Gatyába rázta magát a Tesco

A Tesco három éve több százmillió fontos eredmény-túlkönyvelési botrányba keveredett, és a botrány kirobbanása után, 2015 februárjában zárult teljes pénzügyi évről 6,3 milliárd font veszteséget jelentett. Ez volt a Tesco évszázados történetének eddigi legrosszabb éves eredménye, és a modern brit gazdaságtörténetben is az egyik legnagyobb éves céges veszteség. A könyvelési botrány kipattanása után lemondott a Tesco akkori vezérkara, és a 2014 őszén munkába állt új vezérigazgató, Dave Lewis teljes gazdálkodási fordulatot hirdetett meg. Ennek jegyében a cég már a botrány utáni naptári évben 53 veszteséges nagy-britanniai üzletet bezárt, törölte további 49 új, korábban tervbe vett nagyáruház felépítését, és eladta dél-koreai üzlethálózatát is. A Tesco a dél-koreai hálózat eladása után bejelentette, hogy ezzel lezárult nemzetközi érdekeltség-portfóliójának felülvizsgálata.

(MTI, 2017. október 4.)

 

Tescos sztrájk: a KDFSZ elnézte a naptárt

Szeptember 25-én két nyilatkozatot is tett a KDFSZ. Az elsőben hiányolta, a másodikban  viszont elfogadta a Tesco bérjavaslatát és szakanyagát. Folytatódott a KDFSZ és a KASZ rugdalózása.

A Tesco szeptember 25-én juttatta el a társaságnál működő két munkavállalói érdekképviselethez, a Kereskedelmi Dolgozók Független Szakszervezetéhez (KDFSZ) és a Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezetéhez (KASZ) a korábban kért béremelésre és a létszámra vonatkozó jelentést, közölte a Tesco az MTI-vel. Az információt megerősítette Bubenkó Csaba, a KDFSZ elnöke és Karsai Zoltán, a KASZ sztrájkbizottságának az elnöke is.

A Tesco az MTI érdeklődésére kiemelte, hogy a dokumentumban üzleti titoknak minősülő információkat osztott meg a tárgyaló partnereivel, ezért a társaság a jelentés pontos tartalmáról részleteket egyelőre nem árul el.

A Tesco közleményében felidézték, hogy a cég és a szakszervezetek a 2017. szeptember 11-ei egyeztetésen abban állapodtak meg, a Tescónak szeptember 25-én éjfélig kell tájékoztatnia a munkavállalói érdekképviseleteket. A Tesco betartotta a megszabott határidőt - tették hozzá.

A KASZ az MTI-nek hétfőn eljutatott közleményében arról számolt be, hogy a Tesco a szakszervezeteknek eljuttatott jelentés szerint elfogadja a béremelésre vonatkozó szakszervezeti követeléseket és szeptember 1-től visszamenőleg bruttó 179.000 forintra emeli a legkisebb keresetű munkavállalók bérét. (Eddig ez a bér 176.000 forint volt.)

Ezen kívül a társaság elküldött még egy, a munkavállalói létszámra vonatkozó komplex anyagot is, ezt a szakszervezeteknek még át kell vizsgálnia, hiszen ez képezi a további tárgyalások kiindulópontját. A tárgyalások az eredeti megállapodás szerint, október 2-án, hétfőn folytatódnak - olvasható a KASZ közleményében.

Bubenkó Csaba, a KDFSZ elnöke az MTI érdeklődésére elmondta, hogy a Tesco a jelentésben a béremelésre tett javaslatot és a társaságnál dolgozók létszámáról adott információt, ugyanakkor megjegyezte, hogy a Tesco jelentésében a KDFSZ szerint a szakszervezetek 15 százalékos létszámemelésre vonatkozó sztrájkkövetelése nem teljesül.

Bubenkó Csaba korábban közölte: a Tescónál október elején folytatódnak a tárgyalások a sztrájk-követelésekről, a szakszervezetek addig nem szerveznek munkabeszüntetést. Arra kérték a Tescót, hogy szeptember 25-ig juttasson el a szakszervezeteknek egy olyan jelentést, amelyben a munkáltató tételesen beszámol a dolgozói létszámról az egyes áruházakra és munkaterületekre lebontva, valamint, hogy a cég álláspontja szerint hol van szükség létszámbővítésre. A szakszervezeti követelések közül kiemelte a 25 százalékos béremelést, a 15 százalékos létszámbővítést. A bérkövetelésről kifejtette, hogy a szakszervezetek a 2016. évi tescós bérek 25 százalékos emelkedését tartják szükségesnek, hogy a legalacsonyabb keresetű dolgozók fizetése is érje el a bruttó 180 ezer forintot. A szakszervezeti követelések elfogadása érdekében a KASZ és a KDFSZ szeptember 8-án 16 órától 24 óráig, szeptember 9-én pedig 10 órától 24 óráig tartott országos sztrájkot a Tescónál.

(MTI, 2017. szeptember 25.)

 

Rátenyerelt a sztrájkgombra a KDFSZ

Kitűzték az újabb lehetséges sztrájkidőpontokat a Tescónál októberre és novemberre. A cég ígért adatokkal késett, közben pedig gyümölcsöt, tortát, édességet osztogat. Bubenkó: kommunista időket idéz ez a taktikai fordulat.

A multicég a szeptember 25-i határidőig nem bocsátotta a szakszervezetek rendelkezésére a valós állapotot tükröző bolti létszámadatokat, tudta meg a Magyar Idők. A dolgozók szerint félő, hogy ismét időhúzásra játszik az első megmozdulás után stílust váltó munkáltató: újabban tortát és gyümölcsöt osztogatnak a háborgó állománynak. Készül a következő országos sztrájk stratégiája, amely a becslések szerint kétmilliárd forintnál nagyobb veszteséget is okozhat majd a Tescónak.

A Magyar Idők úgy értesült: mivel ismét bizonytalanná vált, egyrészt teljesül-e a jelenlegi 18,9 százalék helyetti 25 százalékos éves béremelés visszamenőleg szeptembertől, továbbá hogy a boltok méretével arányosan létszámbővítést hajtanak-e végre a láncnál, októberben és novemberben újabb szervezett munkabeszüntetésekre készülnek a tescósok. Már körvonalazódik a stratégia az agyonhajszolt dolgozók újabb törvényes akciójára, amely az ígéretesnek tűnő karácsonyi bevásárlási szezon elejére a korábbi kétmilliárd forint közeli veszteséghez képest még jobban fájhat a Tesconak.

– A dolgozók leterheltsége szélsőséges méreteket öltött, ami az iskolakezdés körüli bevásárlási időszakban már érezhető volt. Az év végi ünnepek biztos, hogy még nagyobb forgalmat hoznak, ami sürgetővé teszi a létszámhiány megoldását. A diszkontokhoz közelítő fizetésekkel bizonyára vonzóbb lenne a tescós állás a munkaerőpiacon, ezzel együtt legutóbb azt ígérték, jelentést kapunk az állomány pontos eloszlásáról, és ahol hiány mutatkozik, javaslatot tesznek a megoldásra – fejtette ki a Kereskedelmi Dolgozók Független Szakszervezetének (KDFSZ) elnöke. Bubenkó Csaba szerint azért is meglepő, hogy hetek óta nem küldik el a tényleges állapotokat mutató adatokat, mert egyébként naponta érkezik friss jelentés a cég központjába a bolti létszámról, a több műszakos áruházi foglalkoztatás szigorú előírásai miatt.

Bubenkó közölte, a tescósok egy része azért elégedetlen, mert ők kimaradtak a kötelező januári bérfejlesztésből, mivel a fizetésük korábban valamivel magasabb volt a minimálbérnél, és esetükben a cég egyáltalán nem nyúlt a zsebébe. A szakmunkás bérminimumot kézhez kapó dolgozók számára 2017-ben mintegy 30 ezer forintnyi emelés volt, a 2-3.000 foglalkoztatottat érintő összecsúszott bérek rendezését ugyanakkor nem tervezi a Tesco. – Éppen a bér- és a személyzeti, könyvelési, pénzügyi, beszerzési feladatokat ellátó irodisták azok, akik jelezték a szakszervezetnek, hogy ha újabb megmozdulás lesz, ők is készek a sztrájkra – jegyezte meg Bubenkó Csaba.

Remélik, hogy a jövő hétfőre tervezett tárgyalásig pótolja mulasztását a munkaadó, különben ismét előállhat a sztrájkhelyzet a multinál. A következő akciókat más forgatókönyv szerint tervezik megvalósítani, az áruházak több mint felét megbénító szeptember eleji sztrájk tapasztalataiból okulva még szervezettebb és meglepetésszerű lépések jöhetnek, amelyek biztosan megzavarják a rutinszerű működést.

Az érdekvédő arra is kitért, hogy míg a sztrájkot követő napokban több áruházban a vezetők igyekeztek megosztani az állományt a munkát beszüntetők és a sztrájkból kimaradók között, számos esetben negatív helyzetbe hozva az igazukért harcoló érintetteket, mára nagyot fordult a kocka.

A Tescónál újabban például bevezették a gyümölcsnapot hetente kétszer, ilyenkor minden áruházban dolgozó kolléga ingyen gyümölcshöz jut az ebédszünetben. Ehhez gyakran tortával, édességekkel, itt-ott borral kedveskedik a cég (blokkk.com: alkohol munkaidőben nem fogyasztható), miközben több fórumon folyamatosan azt közvetítik a munkavállalóknak, hogy a Tesco nagyon elégedett a munkájukkal

– Némiképp a kommunista időket idézi ez a taktikai fordulat, de mindig örülünk, ha a kispénzű áruházi dolgozókat pluszjuttatásban részesítik. Ettől függetlenül továbbra is érvényben van, hogy ha nem tudunk megegyezni a követelésekről, újra keményebb eszközökhöz kell nyúlni – fogalmazott a KDFSZ vezetője.

(Magyar Idők, 2017. szeptember 25.)

 

A KDFSZ hirtelen engedett húszezer forintot

Vagy nem. Bubenkó úr egyik nap 200 ezret, másik nap 180 ezret mond. Legkisebb fizetésnek. Elírás, vagy elszólás? Még mindig nem tudni, pontosan hányan sztrájkoltak szeptember 9-én és 10-én a Tescoban.

A KDFSZ elnöke szeptember 11-i nyilatkozatában, melyet az MTI adott közre, így fogalmaz: a szakszervezetek a 2016. évi tescós bérek 25 százalékos emelkedését tartják szükségesnek, hogy a legalacsonyabb keresetű dolgozók fizetése is érje el a bruttó 180 ezer forintot.

De hát ehhez képest szeptember 10-én, egy nappal korábban, ugyancsak az MTI tudósítása szerint, a következőket mondta: a szakszervezetek 25 százalékos béremelést követelnek és szeretnék elérni, hogy a legalacsonyabb béren foglalkoztatott munkavállalók fizetése is közelítse meg a bruttó 200 ezer forintot. A korábbi nyilatkozataiban is többször említette a 200 ezer forintos alapbért, mint célt.

Végül a különbség pontosan 20 ezer forint. Engedett a szakszervezet, elírás, vagy elszólás, azt még nem tudni.

A legkisebb Tesco alapbérek a következőképpen változtak egyébként 2016-tól a Tescoban:

2016 január 2016 július 2016 január 2016 július 2017 szeptember
129.000 143.700 161.000 165.000 176.000
Forrás: Tesco

Bárhogyan is számolunk, nem állnak össze a számok. 200 ezer forint akkor lesz 25%-os emeléssel az alapbér, ha előtte 160 ezer forint körül volt. A szakszervezeti bomba egyébként akkor robbant, amikor a Tesco a 2016 januári alapbért mindössze négyezer forinttal emelte júliusban, ami ugyebár önmagában valóban nem sok. De ha a 2016 júliusi - kerekítve - 144 ezer forinthoz mérünk, akkor azért emelt a Tesco rendesen egy év alatt, nyilván a minimálbér ugratás miatt is. Ez sem volt önmagában kevés.

Tehát a 25%-os emelés kétféleképpen jön össze. Ha a 2016 júliusi alapbérhez tesszük hozzá a 25%-ot, az 180 ezer forint. Ha a 2016 januári 161 ezer forinthoz tesszük hozzá, az 200 ezer forint. Mindkettő végeredmény elhangzott.

Egy biztos, Bubenkó úr most új számot dobott be, a az előző napokhoz képest.

A sztrájkolók számáról korábban még olyan nyilatkozat hangzott el, hogy az ezres nagyságrendű. Szeptember 11-én ez valamelyest pontosabbá vált, Karsai Zoltán KASZ sztrájkbizottság elnök szerint 4-5 ezer Tesco dolgozó vett részt a munkabeszüntetésben. Nos, ezen is lenne mit pontosítani, például hányan sztrájkoltak 10-én és hányan 11-én, közülük hányan mindkét nap. De nem célszerű kukacoskodni, egyszer talán lesznek pontosabb adatok is. Azt pedig el kell ismerni, hogy 4-5 ezer sztrájkoló nem kevés.

A további menetrend

A Tescónál október elején folytatódnak a tárgyalások a sztrájkolók követeléseiről, a szakszervezetek addig nem szerveznek munkabeszüntetést, számol be a legújabb fejleményekről az MTI. Bubenkó Csaba, a  Kereskedelmi Dolgozók Független Szakszervezete (KDFSZ) elnöke az MTI-nek elmondta: a Tesco Global Áruházak Zrt. vezetése, valamint a cégnél működő két munkavállalói érdekképviselet, a KDFSZ és a KASZ (Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezete) képviselői október 2-án folytatják az egyeztetést. Ezt az információt a Tesco is megerősítette közleményében.

A szakszervezeti vezető az MTI-nek elmondta: arra kérték a Tescót, hogy szeptember 25-ig juttasson el a szakszervezeteknek egy olyan jelentést, amelyben a munkáltató tételesen beszámol a dolgozói létszámról az egyes áruházakra és munkaterületekre lebontva, valamint, hogy a cég álláspontja szerint hol van szükség a létszám bővítésére. 

Bubenkó Csaba követeléseik közül kiemelte a 25 százalékos béremelést, a 15 százalékos létszámbővítést és a cégnél régóta  dolgozó munkavállalók megbecsülését. A bérkövetelésről kifejtette, hogy a szakszervezetek a 2016. évi tescós bérek 25 százalékos emelkedését tartják szükségesnek, hogy a legalacsonyabb keresetű dolgozók fizetése is érje el a bruttó 180 ezer forintot. 

A KDFSZ elnöke hangsúlyozta: a sztrájk lehetősége továbbra is fennáll, a sztrájkbizottságok működnek, de a szakszervezetek megállapodtak, hogy amíg zajlanak az egyeztetések, október 2-ig nem szerveznek munkabeszüntetést. Karsai Zoltán, a KASZ sztrájkbizottságának elnöke az MTI érdeklődésére mindezt megerősítve arról tájékoztatott, hogy a Tescónál működő szakszervezetek vezetőivel egyeztet majd szerdán videokonferencia keretében a Tesco közép-európai vezérigazgatója, aki Nagy-Britanniában a Tesco igazgatóságának is a tagja. A tárgyalás a magyarországi helyzet pontos bemutatását szolgálja - jelezte. Közölte, hogy KASZ, a KDFSZ és a munkáltató képviselői munkacsoportot alakítanak a sztrájk során kialakult - elenyésző számú - konfliktus vizsgálatára. 

Karsai Zoltán tájékoztatása szerint mintegy 4.000-5.000 Tesco dolgozó vett részt a munkabeszüntetésben. (A Tescónál a Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezetének 2.500, a Kereskedelmi Dolgozók Független Szakszervezetének pedig mintegy 1.000 tagja van.)

(blokkk.com, forrás: MTI, 2017. szeptember 11.)

 

A KDFSZ is, a Tesco is titkolja, pontosan hányan sztrájkoltak

Gyorsmérleg: az első váratlan pofont a KDFSZ adta. Válasz: jött a Tesco-mentő diákmunka. Az új vásárlói szokás: figyeld a sztrájkhíreket! A többi boltos nagyon figyel. Úgy tűnik, a nagyláncok közül van, aki rosszabbul, vagy hasonlóan fizet, mint a Tesco, de ott valamiért nincs sztrájkfenyegetés.

Bubenkó Csaba szakszervezeti vezető szerint "ezres nagyságrendben" sztrájkoltak szeptember 9-én és 10-én a Tesco boltokban. A Tesco eddig nem hozott nyilvánosságra adatokat. El kell ismerni, jól időzített a szakszervezet a saját oldaláról, hiszen a sztrájk első napján egy óra felkészülési időt hagytak a Tesconak a délutáni bejelentést követően (három órakor szóltak, hogy négy órakor sztrájk). Sikerült is egy sor üzletet lebénítani olyannyira, hogy be kellett zárni. De a mérleghez hozzátartozik, :

 
összes bolt
bezárt boltok száma
összesen
ebből hipermarket
szeptember 9.
206,
ebből 112 hipermarket
18
5
szeptember 10.
30/37
12

A bezárt boltok száma a Tesco sajtóhoz eljuttatott közleményeinek adata. A KDFSZ szerint vasárnap viszont 37 áruház zárt be a bezárás időpontja előtt.

A sztrájk legfontosabb mutatója az lenne, hogy szombaton és vasárnap hány munkaviszonyban álló dolgozó tette le a munkát. Ezt egyik fél sem árulja el, pedig a Tesco bizonyára látja a számokat, hiszen a sztrájkolókról pontos nyilvántartást kell vezetni.

Nyilván a hirtelenjében a sztrájk miatt beszervezett diákmunkásokról sincs adat, például nélkülük hogy állta volna a sarat a Tesco. Bár erre lehet abból is következtetni, hogy az első napon a lánc üzleteinek többsége működőképes maradt, másik oldalról viszont a második napra beszervezett diákmunkaerő tompította a sztrájk erejét. Ugyanakkor s szakszervezetnek több ideje maradt rászervezni a sztrájkra.

Mindenesetre a kereskedelempolitika összehangolásáért felelős miniszteri biztos is felvetette, immár jól látható, hogy mégis indokolt a piaci viszonyok átfogóbb felülvizsgálata.

Mennyi bérért is sztrájkolnak a szakszervezetek?

A KDFSZ szerint a bérkövetelésük 14 milliárd forint többletkiadást jelentene, a blokkk.com számítása szerint 17 milliárdot (a 25%-os béremelés, valamint a 15%-os létszámnövelés együtt). A Tesco azt már bejelentette, hogy a korábbi, 2017-re előirányzott 165 ezer forintos fizikai dolgozói bért szeptembertől 176 ezer forintra emeli. Nos, ez az egy évvel ezelőtti bérekhez képest egy 20% körüli emelés, ami azért önmagában nem kevés, ennyi a többi boltos átlaga is egyébként.

Igen ám, de a KDFSZ 200 ezer forintos bért szeretne. Ez azt jelenti, hogy ő a 25%-os bérkövetelését a 2017-ben indított 161 ezer forintos alapbérhez méri, keveselve az első lépésben adott négyezer forintot. De kevesli a KDFSZ a 176 ezer forintot is (a másik szakszervezet, a KASZ hebegve-habogva, de elfogadhatónak is minősítette ezt egyszer, később azonban meggondolta magát, nyilván látva a KDFSZ elszántságát).

A Tesco jelenleg egyébként 171.800 forint induló bért ajánl, ami hat hónap után felmegy 176 ezer forintra (nyilván az egyik pillanatról a másikra jövő-menő dolgozókat nem akarja túlfizetni), de a különféle pótlékokkal ez félév munka után eléri a 229 ezer forintot , amihez 12 ezer forint cafetéria is hozzájön. Ez viszont már az átlagnál egy erősebb kereseti lehetőséget jelent, igaz, nem a legtöbbet.

A bolti kiskereskedelemben a fizikai dolgozók havi bruttó átlagkeresete (amiben a pótlékok is benne vannak), a KSH legutóbbi adatai szerint 188 ezer forint, az élelmiszerboltokban (az úgynevezett élelmiszer jellegű vegyes típusú üzletekben, amibe a multi élelmiszeres láncok beletartoznak), 194 ezer forint. Ez azt jelenti, hogy a Tesco jelenleg átlag feletti kereseti lehetőséget kínál a fizikai munkakörökben.

Na, de a többiek. Sajnos, kevesen adják meg honlapjukon, vagy hirdetéseikben, mennyit is fizetnek alkalmazottaiknak, de azért egy szűkebb körben utána lehet ennek járni. Egyes élelmiszerboltok az elérhető legmagasabb havi bruttó kereseti lehetőséget adják meg, mások egyszerűen csak annyit jelölnek meg, hogy "bér", de akad órabéres, vagy éppen napi fizetést megjelölő hirdetés is, amiből már nem derül ki, hogy az bruttó, vagy nettó. Egyes pótlékok (például vasárnapi), vagy a túlóra díjazása is kérdéses, de feltehetően a nagyságrendek azért kirajzolódnak. Hozzátartozik az értékeléshez, hogy egyes apróhirdetéseket már régebben adtak fel, de frissítették időközben, így az is előfordulhat, hogy a megjelölt bér nem pontos, de hát jelenleg az van odaírva. A blokkk.com készséggel fogad bármilyen pontosítást, vagy újabb adatot. Nos, példaként azért néhány vállalkozás, a közelmúltbeli ajánlataival:

cég kereseti lehetőség forrás
Aldi árufeltöltő 221 honlap
Aldi bolti eladó 311 honlap
Lidl bolti dolgozó 247 honlap
Tesco 229 honlap
Auchan 226 sajtóhír
Spar Market XI. kerület 171 apróhirdetés
Spar Market XXI. 200 apróhirdetés
Coop boltok (több) 160-170 apróhirdetés
Reál XXII 200 apróhirdetés

A többi kereskedő nagyon figyel: nincs szabad ember a munkaerőpiacon

A sztrájk nem kis hullámokat kavart a versenytársak körében is. Az izgalmas persze a vége, lesz-e megegyezés, és főleg milyen áron, hiszen a 25%-os létszámemelés eléggé nehézkesnek tűnik. A sztrájk feltehetően már eddigi eredményeivel tovább élezi a bérversenyt, emelésre kényszerít más vállalkozásokat is. Az alkalmazottak nyilván felkapták a fejüket és a pénztárcájukat, latolgatásba kezdve, hová érdemes továbbállni néhány ezer forinttal több bérért. A Tesco 230 ezer forinttal kecsegtető kereseti lehetősége is elgondolkoztathat. És nagyobb lesz az alkalmazottak béremelési nyomása szélesebb körben, hiszen - bár nem könnyű megszervezni - lehet bizony máshol is.

Munkaerőt elsősorban egymástól tudnak szerezni a boltosok. Ezért is van egyebek mellett kockázata újabb szabályozási lehetőségeknek, melyről esett szó az elmúlt napokban kormányzati irányból. Mert mit is lehet itt szabályozni?

Mindentől függetlenül a szakszervezeti vezetőknek egy felelősségük van: egy eladótól, pénztárostól nem várható el, mit bír el egy cég. Egy szakszervezeti vezetőnek viszont ebből többet kell látnia. És természetesen a kereskedőnek is megvan a maga felelőssége - és a költségkerete is. Most már csak az a kérdés, a kettő találkozik-e valahol. Olyan kereskedő ráadásul nincs, aki a munkaerő hiányával és a bérekkel ne foglalkozna. És szakszervezet sincs ilyen.

(blokkk.com, 2017. szeptember 11.)

 

Tesco: nem vacakolnak, bejelentés után egy órával sztrájk

A KDFSZ és a KASZ szeptember 8-án 15 órakor bejelentették, hogy 16 órakor indul a sztrájk. Nem jelentették be, de elindult a nyilatkozatháború is. Ki mit mond.

Szakszervezetek

A munkavállalói érdekképviselet vezetője közölte: óriási a tiltakozás támogatottsága a dolgozók körében, a felhíváshoz már több tucat áruház csatlakozott. Jelezte azt is, hogy továbbra is nyitottak a megegyezésre a munkaadóval és folytatni kívánják a tárgyalásokat. 

Karsai Zoltán, a Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezete (KASZ) sztrájkbizottságának elnöke elmondta: a csatlakozók nem munkalassító sztrájkot indítanak, hanem beszüntetik a munkát, így az üzletek be is szüntethetik a tevékenységüket sztrájk idejére. Bubenkó Csaba hozzátette: szerdán tájékoztatták a munkáltató képviselőit, hogy az utolsó egyeztetésen felvetett ajánlatukat elégtelennek minősítették a munkavállalók és a sztrájk jogi lehetőségének megteremtését várják a szakszervezettől. A legközelebbi egyeztetést a két oldal hétfőn délelőtt tartja, a szakszervezetek a kialakult helyzet függvényében döntenek a folytatásról.

Bubenkó Csaba hangsúlyozta, hogy az ígéretek betartására garanciát fognak kérni a munkaadótól. Karsai Zoltán hozzátette: a létszámot, a munkavállalók leterheltségét nagyobb problémának látják a bérkövetelésnél. Jelezte azt is, hogy a dolgozói érdekképviseletnek van elképzelése arról, hogy milyen ajánlatra volna hajlandó felfüggeszteni a sztrájkot, de ennek részleteiről nem kívánt nyilatkozni.

A szakszervezetek hétfőn jelentették be, hogy országos sztrájkra készülnek, mivel az augusztus végén benyújtott követeléseikről nem sikerült megállapodniuk a munkaadóval, de az időpontját nem közölték. A sztrájkbizottság vezetője akkor elmondta: nem fogadták el, hogy a Tesco az idei béremelés helyett inkább a jövő évi bértárgyalásokra koncentrálna, azt pedig csupán időhúzásnak tekintik, hogy a vállalat munkacsoportokat állítana föl a munkakörönkénti munkaerőhiány megállapítására. A KDFSZ elnöke hozzátette: 25 százalékos - összesen 14 milliárd forint ráfordítást igénylő - béremelést követelnek és szeretnék elérni, hogy a legalacsonyabb béren foglalkoztatott munkavállaló fizetése is közelítse meg a bruttó 200 ezer forintot, a munkavállalói létszám pedig 15 százalékkal emelkedjen. Bejelentették azt is, hogy követelik az alvállalkozók által foglalkoztatott külső munkaerő létszámának 15 százalékos korlátját a teljes munkavállalói körön belül, valamint a Tesco költségvetéséből a munkaeszközökre fordítható összeg 30 százalékra emelését a jelenlegi 13 százalékról.

Tesco

A Tesco közleményében kiemelte, ezen a hétvégén is az áruházláncot választó 3,3 millió vásárlójának színvonalas kiszolgálására fókuszál, és arra törekszik, hogy boltjai a sztrájk idején is a megszokott rend szerint működjenek. A munkáltató hangsúlyozza: az elmúlt két évben folyamatosan emelte a béreket, az áruházlánc munkatársainak többsége összesen több mint kéthavi fizetéssel vihet többet haza az idén, mint 2016-ban, a teljes munkaidős dolgozók közül senki sem keres havi 176 ezer forintnál kevesebbet. 

A Tesco az elmúlt 2 évben már 8,7 milliárd forintot költött bérfejlesztésre. A kiskereskedelmi szektorban az áruházi dolgozók fizetése átlagosan csak 19 százalékkal növekedett, míg a Tesco év eleje óta a legalacsonyabb fizetési kategóriákban 22,4 százalékos bérfejlesztést hajtott végre - írja közleményében a munkáltató. A Tesco 2017 első félévében több mint 150 millió forintot fektetett be 1.642 munkavállaló OKJ-s képzésébe, a tavaszi szemeszterben a vállalat több mint 300 diák és 742 felnőtt számára biztosított szakmai képzést.

Pártos Zsolt, a Tesco ügyvezető igazgatója a közleményben elmondta, nyitottak arra, hogy konkrét problémákra konkrét válaszokat adjanak, továbbra is várják a szakszervezetek képviselőit az általuk kezdeményezett szeptember 11-ei egyeztetésre.

(MTI, 2017. szeptember 8.)

 

Tescos sztrájk: időpont már van, de titkolják

Megegyeztek a sztrájk várható időpontjáról a Tesco szakszervezetei, de a dátumot egyelőre nem közlik.

A Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezete (KASZ) és a Kereskedelmi Dolgozók Független Szakszervezete (KDFSZ) sztrájkbizottságai a munkabeszüntetés részleteiről tárgyaltak, mondta Bubenkó Csaba, a KDFSZ elnöke az MTI-nek. A hírt közlő Magyar Idők beszámolója szerint országos sztrájkra készülnek, és a két szakszervezet sztrájkbizottsága tovább folytatja az egyeztetést.

Karsai Zoltán, a KASZ sztrájkbizottságának elnöke közölte: a Tesco-dolgozók nem fogadták el a társaság múlt heti ajánlatát, amely szerint a Tesco 2017-ben már nem számol béremeléssel, inkább a 2018. évi bártárgyalásokra akar koncentrálni. A létszámkérdés rendezésére pedig munkacsoportokat állítana fel a cég, és ezeknek kellene áruházakra és munkakörökre vetítve megállapítani a munkaerőhiány mértékét, amit a dolgozók csupán időhúzásnak tekintenek – jegyezte meg. A Tescóval a tárgyalások elméletileg szeptember 11-én folytatódnak – tette hozzá a KASZ sztrájkbizottságának elnöke.

Bubenkó Csaba korábban sajtótájékoztatón arról számolt be, hogy a KDFSZ 25 százalékos béremelést követel, ami 14 milliárd forint ráfordítást jelentene a cég számára. A szakszervezet célja, hogy az áruházláncnál a legalacsonyabb béren foglalkoztatott munkavállaló fizetése is közelítse meg a bruttó 200 ezer forintot.

Azt is elvárják, hogy a munkavállalói létszámot 15 százalékkal emelje a cég. A szakszervezet követeli továbbá, hogy a külső munkaerő – az alvállalkozók által foglalkoztatottak – létszáma a teljes munkavállalói körhöz viszonyítva ne haladhassa meg a 15 százalékot.

A szakszervezet szükségesnek tartja azt is, hogy a vállalat a költségvetéséből a munkaeszközökre fordítható összeget a jelenlegi 13 százalékról emelje 30 százalékra.

A KASZ és a KDFSZ közös sztrájkkövetelései közül, amelyeket még augusztus második felében juttattak el a szakszervezetek a munkáltatóhoz, Karsai Zoltán a múlt héten példaként említette a létszám kérdését, a béremelést, a régóta a cégnél dolgozó munkavállalók megbecsülését, a bértorlódás problémáját és a munkaeszközök felülvizsgálatát.

(Magyar Idők, 2017. szeptember 4.)

 

Csak spórol a Tesco a dolgozóin

Az irodákban biztosan. A kelet-európai régióban mindenütt. De a pontos szám még nem dőlt el.

Maximum 250 fős csoportos leépítés várható Magyarországon, közölte a Magyar Nemzet információi szerint szeptember 21-én a Tesco a szakszervezetekkel. A leépítés nagysága, a pontos létszám még teljesen bizonytalan, csökkenhet. A cég mindenkit beleszámolt a 250 főbe, még az olyan munkavállalókat is, akiknek csak változik a munkaköre, ezért megszűnik a korábbi szerződése.

Ez az úgynevezett service model, ami a régió négy országát – Magyarország mellett Lengyel-, Csehországot és Szlovákiát – érinti. A Tesco megerősítette, nem az üzleteket, hanem a központi irodát érintik az elbocsátások, amit az üzletlánc struktúraváltozásnak nevez. Ezzel kapcsolatban a Tesco sajtóosztálya azt írta a Magyar Nemzetnek, hogy "a potenciálisan érintett munkatársak túlnyomó többségének továbbra is megmarad a pozíciója", és mindent megtesznek annak érdekében, hogy a lehető legtöbb munkatársnak fel tudjanak ajánlani alternatív munkakört. Csak a folyamat lezárultát követően derül ki a céget elhagyó munkatársak száma.

Úgy tudni, a cég már közölte, hogy egyeztetnek a szakszervezetekkel, s erre legfeljebb 30 napot jelöltek meg. – Magyarországon igazság szerint maximum 15 napjuk lenne erre, mindenesetre bízunk benne, hogy minél előbb megegyeznek, mondta a Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezete (KASZ) sztrájkbizottságának vezetője. Karsai Zoltán szerint nincs összefüggés a sztrájkhelyzet és a Tesco mostani lépése között, a központi irodát akkor is leépítenék, ha nem emelnék a fizetéseket a munkabeszüntetések hatására. Sőt, Karsai Zoltán reménykedik, hogy ami a boltokban foglalkoztatottakat illeti, egyre inkább közeledik a cég álláspontja az övékéhez.

Korábbi hírek szerint egyébként Angliában 1.200 ember elbocsájtásáról döntöttek, a brit központban, ami a Welwyn Garden City városában dolgozóknak a negyedét érintette, költségtakarékosság címén. A döntés oka a cég szerint, hogy egyszerűsíteni akarják a működésüket, és csökkenteni a költségeiket. A  Tesco a Cardiffban korábban kialakított call-center megszüntetéséről döntött a júniusi hírek szerint, 1.100 állást kihúzva a bérlistáról.

(Magyar Nemzet, 2017. szeptember 22., Napi.hu, 2017. június 28.) 

 

Kíméletlenül rugdossák egymást a szakszervezetek és a Tesco

A KDFSZ bíróságra is megy. Listázzák a dolgozókat?

Bírósághoz fordulhat a Kereskedelmi Dolgozók Független Szakszervezete, mivel a Tescónál létrehozott sztrájkbizottságuk szerint a cég megsérti a sztrájktörvény előírásait. A multicég lemondta a hétnapos egyeztetési eljárásban soron következő megbeszélést, és megtagadta, hogy a munkavállalókkal kapcsolatos információkról tájékoztassa a szakszervezetet. Ezzel szembement a Kúria egy korábbi, adatszolgáltatással kapcsolatos döntésével – tudta meg a Magyar Idők. A dolgozók képviselői akár már augusztus 25-én bejelenthetik, hogy mikor várható a határozatlan ideig tartó teljes munkabeszüntetés az áruházláncnál. A Magyar Idők olyan információt is kapott, mely szerint pánikkeltés céljából terjedt el a médiában, hogy a láncnál csak létszámleépítés árán tudják teljesíteni a követeléseket.

A jogszabály szerint meghatározott idejű egyeztető eljárás utolsó napja volt a augusztus 24, a KDFSZ lezártnak tekinti a követelésekkel kapcsolatos tárgyalásokat, és akár már ma bejelentheti, mikor várható az első sztrájk az áruházlánc üzleteiben, értesült a Magyar Idők.

A vonatkozó előírások szerint a múlt heti első egyeztetést követő hét napon belül kellett volna a cégnek tovább tárgyalnia a dolgozók követeléseiről, erre azonban nem voltak hajlandók, nem működtek együtt, ezért várhatóan bírósághoz fordulunk – mondta a KDFSZ jogi szakértője. Nyitrai Károly vázolta: ennél is nagyobb vétek, hogy megtagadták az adatszolgáltatást, holott arra egyszer már kötelezte őket a Kúria. – Egy korábbi Tescó-ügyben a legfelsőbb döntéshozó szerv hozott egy elvi határozatot, amely arról szól, hogy a munkáltató nem válogathat abban, milyen, a munkavállalók gazdasági és szociális érdekeit érintő információkat oszt meg az őket képviselő szakszervezettel.

Fotó: Éberling András

A Tesco titkolózik a konkrétumokkal kapcsolatban, aminek következtében várható, hogy a kereset benyújtását követően a bíróság soron kívül, 15 napon belül dönteni fog a Kúria határozata alapján – mondta a jogi szakértő. Hozzátette, jogszerűtlen gyakorlatra utal az is, hogy a cég nem hajlandó egyeztetni a sztrájk ideje alatt érvényes vagyonvédelmi kérdésekről sem, holott ezzel közvetlenül a munkavállalókat, valamint saját berendezéseit is veszélyezteti. A munkabeszüntetés alatt ugyanis gondoskodni kell egyrészt a dolgozók megfelelő védelméről, másrészt a munkában használatos eszközök biztonságos üzemen kívül helyezéséről is, ennek híja mulasztás.

Úgy értesült a Magyar Idők, a Tescónál mindent megtesznek azért, hogy megakadályozzák a magyar munkavállalók törekvéseit, és kompromisszumos megoldásra kényszerítve az érdekképviselőket az utolsó pillanatig gátolni próbálják a profitvesztéssel járó munkabeszüntetést. Így például felszólították az áruházvezetőket, hogy listázzák azokat az alkalmazottakat, akik sztrájkolnának. Iparági körökben az is egyre nyilvánvalóbb feltételezés, hogy az áruházlánc külön kommunikációt folytathat a KDFSZ után a Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezete (KASZ) által néhány napja ugyancsak létrehozott sztrájkbizottsággal.

Szakértők szerint a KASZ külön lépése azért nem volt hasznos, mert a megosztottság gyengíti a dolgozók érdekeinek egységes képviseletét és erősíti a munkáltató pozícióját a kollektív bérvitában. A két szakszervezet ugyan közös sztrájkköveteléseket hirdetett, azonban a KDFSZ már szinte a teljes fizikai állományt, a logisztikai és a raktárközpontok dolgozóit, az irodistákat, továbbá az online kiszállítás munkatársait is bevonta a sztrájkkészültségbe a 25 százalékos béremelés, a 15 százalékos létszámnövelés és a munkavégzéshez szükséges műszaki eszközök felülvizsgálatának érdekében.

Ezzel szemben a KASZ vezetője, Sáling József a napokban a sajtónak azt nyilatkozta, hogy a sztrájkfenyegetettség hatására a Tesco ötszáz embert küldhet el központi részlegétől, mert másképp nem tudja kigazdálkodni a követelt béremeléseket. A Magyar Idők megtudta: az adminisztratív feladatokat ellátó office központok racionalizálása – illeszkedve a 2016-ban megkezdett átszervezési folyamathoz – már hetekkel ezelőtt megkezdődött, jóval azt megelőzően, hogy bejelentették a sztrájkbizottságok megalakulását.

– A pánikkeltésre alkalmas hír ebben a formában nem igaz, ugyanakkor felhasználható a dolgozók megfélemlítésére, a sztrájkhajlandóság gyengítésére – jelentette ki a Munkástanácsok elnöke. Palkovics Imre elmondta, noha az ágazati dolgozók összlétszámához viszonyítva a KASZ nem számít reprezentatív szakszervezetnek, a Tescónál nagyobb arányban képviseli a dolgozókat. – Ezért fontos lenne a munkavállalók egységes, összehangolt képviselete az érdekképviselők részéről.

A KASZ-nak már eddig is keményebben kellett volna fellépnie a munkáltatóval szemben, így nem fajult volna idáig a bér- és létszámhelyzet. A jelenlegi munkaerőpiaci viszonyok között különösen elvárható, hogy a végsőkig képviseljék az áruházi alkalmazottakat – mondta az egyik legnagyobb szakszervezeti konföderáció vezetője. Úgy fogalmazott, csak a munkáltatónak áll érdekében a dolgozók elbizonytalanítása, ezért felmerülhet a kérdés, hogy a Tesco a sztrájkhelyzetben összejátszik a Sáling vezette szakszervezettel.

(Magyar Idők, 2017. augusztus 25.)

 

Sztrájk: lehet, hogy mellényúlt a Tesco

A Tesco nem azzal a szakszervezettel egyezett meg újabb béremelésről, amelyik sztrájkbizottságot alapított: Sálinggal boltolt, de Bubenkó kikosarazta a céget. Ettől persze még bármi lehet. ₪₪₪

Megnőtt az esélye, hogy szeptember elején lebénul a teljes Tesco-hálózat: az áruházláncnál törvényesen létrehozott sztrájkbizottság péntek délután nem fogadta el a felkínált és sebtiben szét is kürtölt szeptemberi béremelés lehetőségét, amely 11-17 ezer forintos bruttó többletet kínál a dolgozóknak, tudta meg a Magyar Idők. A Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezetének elnöke, Sáling József, aki nem tagja a sztrájkbizottságnak, augusztus 18-án megtévesztő módon nyilatkozta több portálnak, miszerint megállapodás körvonalazódik a lánccal, erre azonban semmilyen felhatalmazása nem volt, ráadásul nyilatkozata nem felel meg a valóságnak, írja a lap. A Kereskedelmi Dolgozók Független Szakszervezete révén koordinált sztrájkkészültség továbbra is érvényben van, az egységes tiltakozáshoz ráadásul az áruházlánc győri office-központja is csatlakozott, vagyis már nem csak a fizikai munkavállalók, hanem a pénzügyekkel foglalkozó munkatársak is leteszik a munkát az elkövetkező időszakban, adta hírül a Magyar Idők.

Az augusztus 21-én kezdődő héten bejelentheti a Tesconál működő sztrájkbizottság, mely napon várható először, hogy - szándékuk szerint - a teljes áruházláncnál leáll a működés. A Tesconak az augusztus 18-án bejelentett, szeptembertől tervezett bruttó 11 ezer forintos béremelési javaslatát ugyanis az áruházi dolgozók egységesen nem fogadják el, így értesült a Magyar Idők. Megtudta a lap azt is, hogy a sztrájkbizottsággal folytatott hivatalos tárgyalást megelőzően a Tesco soron kívül megegyezett az emelésről a Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezetének elnökével, Sáling Józseffel, ez azonban egyik fél szempontjából sem volt jogszerű.

A Tesco ugyanis nem vette figyelembe, hogy a sztrájkbizottsággal nem született hivatalos egyezség, hanem közleményben tudatta: majdnem minden, teljes munkaidőben dolgozó, aktív áruházi és logisztikai központi munkavállaló fizetése legalább további bruttó 11 ezer forinttal növekszik szeptembertől. Ígéretük szerint a teljes munkaidős alkalmazottak közül senki sem keres 176 ezer forintnál kevesebbet a láncnál, amivel összesen – egyes munkatársak esetén – 19 százalékos éves szintű emelés lenne.

A KDFSZ nem adja alább: marad a sztrájkkészültség

A multicég ajánlata szerint az áruházi dolgozók bére bruttó 165 ezer forintról 176 ezerre nőne, ami nagyjából nettó 7-7,5 ezer forint emelést jelent. A raktárakban dolgozó úgynevezett kommisiózok bére 169 ezerről 181 ezerre emelkedne, a targoncásoké pedig az eddigi 195 ezer helyett 209 ezer forintra nőhet. Ez messze elmarad a több mint 16 ezer érintett dolgozót egységesen képviselő sztrájkbizottság követeléseitől. Ragaszkodunk a követeléseinkhez, ezért kijelenthetem: vagy megadják a 25 százalékot éves szinten vagy jön a sztrájk, közölte a Magyar Időkkel Bubenkó Csaba, a sztrájkbizottság elnöke, a Kereskedelmi Dolgozók Független Szakszervezetének (KDFSZ) vezetője.

Hoványi Zsolt, aki a Tescónál áll alkalmazásban, egyúttal a sztrájkbizottság tagja, a lapnak elmondta: a teljes áruházi állomány, a logisztikai központok, továbbá az online szolgáltatás munkatársain kívül egy újabb területről csatlakoztak a kilátásba helyezett munkabeszüntetéshez. A helyzet súlyosságát jól mutatja, hogy legújabban a Tesco Győrben működő Office-központjának valamennyi munkatársa is beleállt a sztrájkba, vagyis már nem csupán a fizikai dolgozók, hanem a győri központ pénzügyekkel, bérkifizetésekkel és adminisztratív feladatokkal foglalkozó alkalmazottai is beszüntetik a munkát, ha kihirdetjük a sztrájkot, jelentette ki.

A követeléseink között nem csupán a 25 százalékos béremelés, hanem a 15 százalékos létszámemelés is szerepel szeptembertől. Ha ezek nem teljesülnek a következő tárgyaláskor, bejelentjük a dolgozók körében teljes támogatottságot élvező sztrájkot, szögezte le Bubenkó Csaba.

Buzgólkodott a KASZ, de hiába?

A KDFSZ elnök rámutatott, hogy szerinte megtévesztő kommunikációt folytatott a Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezetének elnöke. Sáling József ugyanis azt nyilatkozta, hogy eredményes volt a sztrájkfenyegetés, mert megállapodás körvonalazódik a lánccal, miközben erre semmilyen felhatalmazást nem kapott. Sáling József ugyanis nem tagja a Tesconál létrehozott sztrájkbizottságnak, így az egységes követelésekről megállapodást sem köthetett. Az is meglepő, hogy a Tesco képviselői előbb ültek tárgyalóasztalhoz a KASZ-szal, ami után Sáling azonnal hírt adott a beígért béremelésről, és csak ezután tárgyaltak a sztrájkbizottsággal. A KASZ elnöke ráadásul a Tescoval folytatott megbeszélésről nem egyeztetett saját szakszervezetének bizalmi testületével sem, akiktől egyébként egyszemélyi megállapodásra sem kapott felhatalmazást, a Magyar Idők információi szerint.

(Magyar Idők, 2017. augusztus 18.)

 

Nagyon megvágná a KDFSZ és a sztrájk is a Tescot

Egy ágazati adónyi pénzt kér a szakszervezet, legalább 11 milliárd forintot. Bubenkó elnök nem szereti a sok diákmunkát. Kell-e majd elégséges szolgáltatás? Szabályozást is akar nyomni a KDFSZ?

A Kereskedelmi Dolgozók Független Szakszervezetének ügyeiben mindig is elsőként és nagyon jól értesült (félreértés ne essék, ez egyáltalán nem baj, minden újság szokott jól értesült lenni valamiben, ettől színes a hírvilág, az esetek egy részében unalmas hivatalos közleményekkel szemben) Magyar Idők számolt be arról, hogy augusztus 10-én megalakult az áruházlánc dolgozóit képviselő sztrájkbizottság, akár sztrájk is jöhet. Bubenkó Csaba, a Kereskedelmi Dolgozók Független Szakszervezetének elnöke el is mondta követeléseik lényegét a Magyar Időknek. Természetesen azzal nem lehet baj, hogy a szakszervezet többet akar adni a dolgozóknak, sőt, a munkaerőhiány okozta bajok felhánytorgatásában sok igazsága is van. Kérdés persze, hogy mindez mibe is kerül, forintban kiszámolva, hiszen ez lenne a követelések lényege, amire építve, ha van rá pénz, javulhatnának a munkakörülmények. És vajon van-e rá pénz?

Lassacskán döcög a Tesco szekere

2013-ig visszatekintve - együtt nézve az időszakot - 6%-kal tudta emelni bevételeit a Tesco. A legkisebbet 2015-ben lépte, éppen a vasárnapi boltzár időszakában, 0,7%-ot, viszont 2016 már jobban sikerült, 3,6% volt a növekedés üteme. Ez utóbbi ütem az élelmiszeres boltok 3%-os országos átlagánál jobb, a teljes kiskereskedelem 4,8%-os üteménél rosszabb, ráadásul a többi multi lánctól kisebb-nagyobb mértékben elmarad. Végül is annyi pénze van a Tesconak, ami egy kereskedő életében az árrést (az eladott és beszerzett áru értéknek a különbségét) jelenti, a szakszervezet is csak ebben turkálhat. Az árrését végül csak 2016-ban tudta növelni a Tesco, akkor viszont 6%-kal:

  2013 2014 2015 2016
árbevétel 601 610 614 636
árrés 174 175 174 185
eredmény - 43 - 68 13 51
Elektronikus Beszámoló Portál, érték: milliárd forint, árbevétel: nettó, eredmény: adózás utáni

Bérpénzek: a tét

A bérköltségek közel kétmilliárd forint körüli emelkedése mellett a létszám 2013-tól közel kétezer fővel csökkent, a cég éves beszámolói szerint. Az izgalmas nyilván az lenne, hogy a fizikai dolgozók bére miként változott, de erről nem hozott nyilvánosságra részletes adatokat a Tesco, csak 2016-ról. Azért ez is valami, hiszen a KDFSZ követeléseinek tétje ezekből már megbecsülhető. Tény ugyanakkor, hogy az elmúlt években az összességében alig mozduló árbevételek és árrés mellett a cég összes (tehát fizikai és szellemi, teljes és részmunkaidős) dolgozóinak átlagosan számolt havi jövedelme azért emelkedett, nem is keveset, 2013-hoz képest 16%-kal, 2016-ban pedig egy év alatt majdnem 10%-kal (de azt azért tudni kell, hogy az átlag sok mindent el is takar): 

  2013 2014 2015 2016
bérköltség, személyi jellegű kifizetések 46 45,5 45,7 47,7
fizikai teljes munkaidős . . . 20,2
fizikai részmunkaidős . . . 3,3
létszám 19.162 18.611 18.082 17.244
fizikai teljes munkaidős . . . 9.707
fizikai részmunkaidős . . . 2.806
átlagjövedelem (teljes állomány) 200 204 211 231
Elektronikus Beszámoló Portál, létszám: átlagos statisztikai, átlagjövedelem:  forint/hó, teljes- és részmunkaidős együtt

Ennyit kér a szakszervezet

Bubenkó elnök forintosítható követelései a következők (meg kell jegyezni, hogy van olyan is, amelyik pontosan nem forintosítható, de azért pénzbe kerül):

- Szeptember 1-jétől a Tesco valamennyi munkavállalója esetén az idei és a tavalyi évhez képest a bértömeg növekedésének éves szintje érje el a 25 százalékot.

Nos, ez éves szinten 11,9 milliárd forint, a jelenlegi létszám mellett.

- Szeptembertől valamennyi áruházban emeljék meg 15 százalékkal a rendes foglalkoztatotti létszámot. Az áruházi létszámról nincs külön adat, ezért ebben az esetben a teljes munkaidős fizikai állomány vehető alapul egy becsléshez (amiben ugyan más, például raktári dolgozók is benne vannak, de a nagyságrendet ez csak kis mértékben befolyásolja, főleg, ha később kiderül, hogy ott is kell létszámemelés).

Ez közel 1.500 főt jelent, a 25%-os béremeléssel ennek költsége 5,2 milliárd forint

- Ha ez nem megoldható, akkor az élőmunka hiányát a dolgozók helyzetét könnyítő korszerű technikai megoldásokkal pótolják. Ehhez a műszaki berendezések bruttó értékét legalább 33 százalékkal kellene emelnie a cégnek, olyannyira korszerűtlenné váltak mostanra a munkavégzés technikai körülményei. 

Hát, hogy milyen technikai eszközökre gondol a szakszervezet, azt nem tudni, de a mérlegadatok szerint a műszaki berendezések, gépek, járművek bruttó értéke a legutóbbi pénzügyi fordulónapon (február 28-án) 127 milliárd forint volt, az értékcsökkenési leírás pedig 110 milliárd forint. A kettő különbsége már a nettó érték, tehát a szakszervezet egy 42 milliárdos értékről is beszélhet, ami meglehetősen húzós összeg lenne és nem nagyon van egyensúlyban a választási lehetőséget jelentő 5,2 milliárd forintos bérköltséggel. Ezzel az összeggel nem is érdemes számolni, többek között azért sem, mert egy nagyobb léptékű műszaki váltásnak és az elszámolásnak sok egyéb feltétele is van.

-  Az árufeltöltő, pultos, pénztáros, raktári alaptevékenységekben a kölcsönzött, vagy az alvállalkozók által biztosított létszámot korlátozzák 15 százalékban a Tescónál rendes munkaviszonyban levő átlagos állományi létszámhoz képest.

Hát ebből csak az derül ki, hogy a szakszervezet nem szereti a diákmunkát (és mi lesz akkor a nyugdíjas szövetkezetekkel), de az is, hogy bizony a Tesconál a külsős munkaerő létszáma több az átlagos állományi létszám 15%-ánál, 2.586 főnél. Ennek forintosításához nincs nyilvános adat, de mivel például a diákmunka, vagy a nyugdíjas szövetkezeti munka olcsóbb a rendes foglalkoztatásnál, azért itt is leeshet valamennyi költség.

Ebben egyébként az a furcsa, hogy ha egyszer nincs elég rendes munkaerő, de van diák és nyugdíjas, akkor miért ne jöhetnének dolgozni.

 Az összesen annyi, mint 17 milliárd forint, továbbá a járulékos veszteségek

Az eddig megismert és számszerűsíthető követelések összege legalább 17 milliárd forint, ami nagyságrendjét nézve 10%-a a Tesco pénzének, pontosabban az árrésének.

Elnézve a Tesco honlapján az álláshirdetéseket, jelenleg 350 darab üres álláshelyet ad meg (ami augusztus 11-én csak 300 volt), de hát máshol is keres munkaerőt, így a pontos létszámhiány nem ismert. De valamennyi nagy multi élelmiszeres áruház folyamatosan keres munkaerőt. A nyilvános adatok alapján a Tesco ugyan annyit nem fizet, mint az éllovas diszkontok, de a teljes élelmiszer bolti kiskereskedelem átlagát azért hozza.

Az elmúlt évek, hónapok élelmiszerboltos szabályváltozásait, javaslatait nézve ez a 17 milliárd forint jócskán felülmúlja azok közül bármelyik költségét, tehát nem kis tétről van szó. Kérdés persze, hogy igazából mennyit és mit is akar a KDFSZ, esetleg mérlegeli-e valamilyen jogszabályi változás kezdeményezését. Majd.

Kell-e a Tesconak elégséges szolgáltatást nyújtania sztrájk alatt?

A sztrájktörvény alapján annál a munkáltatónál, amely a lakosságot alapvetően érintő tevékenységet végez - így különösen a közforgalmú tömegközlekedés és a távközlés terén, továbbá az áram, a víz, a gáz és egyéb energia szolgáltatását ellátó szerveknél -, csak úgy gyakorolható a sztrájk, hogy az a még elégséges szolgáltatás teljesítését ne gátolja.

A jogban különös jelentése van a "különös" szónak, hiszen az előbbi felsorolásban az élelmiszer kereskedelem nincs benne, de akár bele is érthető. Vita esetén erről bíróság dönthet, ahol fontos kérdés lehet, hogy a Tesco kiszorulása sztrájk idején az élelmiszer értékesítésből a lakosság ellátásban okoz-e fennakadást, hiszen sok helyen ott vannak a versenytársak is, tehát élelmiszerbolt - rá azt is fogni lehet fogni - van bőven. Hát, gyakorlati példa erre eddig nem volt.

A sztrájk egyébként mindenkinek sokba kerül, hiszen a dolgozó nem jut a munkabeszüntetés idejére eső béréhez (bár a munkaadó, ha akar, fizethet, de miből is). Kérdés, hogy a KDFSZ-nek van-e sztrájkalapja, amiből pótolhat a munkabeszüntetés idején kieső bért.

A Tesco azért sem jár jól, hiszen ha lelassul, vagy működésképtelenné válik egy áruház, akkor eleve bevétel sincs annyi. A jogszabályok szerint ráadásul a sztrájkoló dolgozó helyére nem kölcsönözhet munkavállalót, erről a Munka Törvénykönyve rendelkezik.

Reklámnak pedig rémisztő egy sztrájk lebegtetése is, hiszen a vásárló fejében sokszor csak annyi marad meg, hogy ott valami zűr van, így inkább másik áruházba megy vásárolni. Akár már ma is. Így a Tesconak nagyon kell nyomnia a reklámot nem csak majd, hanem már most is.

Az igazsághoz ugyanakkor hozzátartozik, hogy a létszámhiány és következménye nyomasztó teher, de nem csak a Tesco, nem csak a boltos kereskedelem, hanem a nemzetgazdaság egésze számára. Egyik pillanatról a másikra nem oldható meg, ráadásul az állami szabályozásnak sokat kell segítenie ebben, még több kedvezménnyel és a versenyképességet, beruházást, fejlesztést támogató döntéssel, mint eddig. Persze, ez is pénzbe kerül, de legalább megtérülhet.

(blokkk.com, 2017. augusztus 14.)

 

Kardot rántott a szakszervezet: jöhet a Tesco-sztrájk

Bubenkó KDFSZ vezér nagyon belehúzott. Iskolakezdés előtt munkabeszüntetés lehet. A KASZ lemaradt, legalábbis eddig. 

A Kereskedelmi Dolgozók Független Szakszervezetének ügyeiben mindig is elsőként és nagyon jól értesült Magyar Idők számolt be arról, hogy augusztus 10-én megalakult az áruházlánc dolgozóit képviselő sztrájkbizottság, így akár a szeptemberi iskolakezdés előtti bevásárlási hullámban leállhat a munka a Tesco-üzletek 80 százalékában, a gyáli és a herceghalmi logisztikai központokban, továbbá az ­online szolgáltatásban is. A szakszervezet határozatlan időre szóló teljes munkabeszüntetést hirdethet.

Az egységes munkavállalói követelésekről mostanra a multinacionális kereskedelmi nagyvállalat vezetői is hivatalos úton értesültek. Feltehetően alaposan megvizsgálják a szakszervezeti lépés jogi hátterét, valóban jogszerű-e a szakszervezet lépése.

– A fizikai dolgozók munkakörülményeinek érdemi javítására, leterheltségük csökkentésére, a foglalkoztatással kapcsolatos hiányosságok megoldására, továbbá az alapbér versenyképes emelésére irányuló demonstrációk mind ez idáig nem vezettek eredményre. Az elkeseredett dolgozók köré­ben óriási a sztrájk iránti hajlandóság, közölte a Magyar Időkkel a KDFSZ elnöke, Bubenkó Csaba.

A KDFSZ azt kéri, hogy szeptember 1-jétől a Tesco valamennyi munkavállalója esetén az 2017 és a 2016 évhez képest a vállalati bértömeg növekedésének éves szintje érje el a 25 százalékot. A KDFSZ közgazdászának számításai szerint ugyanis ekkora bértömegemelésből számolható fel a legnagyobb kiskereskedelmi foglalkoztatónál az ágazati viszonylatban is nyilvánvaló bérelmaradás. A béremelés forrása egyebek mellett a működési cash-flow, a menedzsmentdíj korlátozása, a cégen belüli veszteségforrások visszaszorítása és más költségcsökkentő programok végrehajtása lehetne, Bubenkó Csaba szerint.

Kiemelte, a méltatlanul alacsony bérek mellett a másik súlyos probléma a létszámhiányból fakad, hiszen ezrek vándoroltak el mostanra a lánc egységeiből, ehhez képest a fizetések nem váltak vonzóvá az álláskeresők számára. Ennek köszönhetően a meglévő állomány fizikai leterheltsége átlépte a tűréshatárt, aminek kiváltó okait az ország számos pontján tapasztalhatják maguk a vásárlók is. Kiürült, feltöltés előtt álló polcok, raklapon kínált árucikkek, tömött sorok a pénztáraknál a leggyakoribb jelenségek, mivel általánossá vált, hogy a tescós hipermarketekben mindössze két-három pénztár üzemel a tucatnyi fizetőhelyből, írja a Magyar Idők.

Legyen Tesco létszámkvóta

– A követeléseink közé tartozik az is, hogy szeptembertől valamennyi áruházban emeljék meg 15 százalékkal a rendes foglalkoztatotti létszámot, ezzel biztosítva az arányos munkaterhelést és a feladatok ellátását rendes munkaidőben, vagyis a túlóráztatás visszaszorítását. Ha ez nem megoldható, akkor az élőmunka hiányát a dolgozók helyzetét könnyítő korszerű technikai megoldásokkal pótolják. Ehhez a műszaki berendezések bruttó értékét legalább 33 százalékkal kellene emelnie a cégnek, olyannyira korszerűtlenné váltak mostanra a munkavégzés technikai körülményei, mondta a sztrájkbizottság elnöke.

De azt is kérik, hogy az árufeltöltő, pultos, pénztáros, raktári alaptevékenységekben a kölcsönzött, vagy az alvállalkozóktól kapott dolgozói létszámot korlátozzák 15 százalékban a Tescónál rendes munkaviszonyban levő átlagos állományi létszámhoz képest. 

Elmondta, a törvényi előírásoknak megfelelően kezdeményezték az egyeztető eljárást a munkáltatóval, amely így kollektív munkaügyi vitának minősül. Javaslatuk szerint augusztus ­16-án vagy 17-én ülnének tárgyalóasztalhoz a döntésre jogosult menedzsmenttel, amelyhez hangrögzítésre alkalmas berendezéssel ellátott tárgyalótermet is kértek.

– A cégnek hét napon belül reagálniuk kell, majd az érdekegyeztető tárgyalások további hét napon át tarthatnak. Ha nem teljesítik a feltételeinket, határozatlan idejű, általános sztrájkot hirdetünk a hazai Tescókban, közölte Bubenkó Csaba. 

Megjegyezte, a sztrájkbizottság a Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezetének tagjait is képviseli a tárgyalások során, a követelések minden egyes Tesco-dolgozóra érvényesek.

(Magyar Idők, 2017. augusztus 12., fotó: Éberling András)

 

Csökkent a magyar Tesco létszáma 2016-ban

A magyar Tesco legfrissebb mérlege 3,6%-os bevételnövekedésről és 800 fős, 4-5%-os létszámcsökkenésről számol be. Bérkérdésben titokzatos maradt a Tesco, hiába, nyomják a szakszervezetek.

A magyar Tesco üzleti éve némi eltolódással indul, így a legfrissebb beszámolója a 2016 március 1 és 2017 február 28 közötti időszak eredményeit összegzi. A Tesco árbevétele nőtt ebben az időben, 22 milliárd forinttal, ami első pillantásra is jelentős összeg (hiszen a legnagyobb önálló magyar boltos vállalkozásoknak az éves árbevételük ekkora nagyságrend körül mozog), de az emelkedés üteme már visszafogottabb az átlagnál, 3,6%. Ez a teljes kiskereskedelem 5%-ot közelítő átlagánál azért egy csipetnyit kisebb.

Topsors

A Tesco a legnagyobb boltos áruházlánc Magyarországon, de úgy tűnik, így sem könnyű. A többi multi áruházlánccal összehasonlítva a Tesco bevételi adatait, így is, úgy is lekörözi a legnagyobb növekedést felmutató Aldi (aki persze a plázastop ellenére jókora ütemben bővíti a hálózatát). A diszkont 2016-ban 23 milliárd forinttal növelte forgalmát, ami viszont nála (kisebb árbevétel mellett) 23%-os bővülést jelent. A Penny is, a Spar is nagyobb növekedési ütemet hozott, a Lidl eredményei  viszont még nem ismertek. 

Úgy tűnik, a diszkontokkal szemben a hipermarketek megtorpantak az utóbbi időben, hiszen az Auchan is csak 3,8%-os növekedést könyvelhetett el legutóbb, ami csak hajszálnyival több a Tesco eredményénél (azért hozzá lehet tenni, hogy egy 3-4%-os növekedési ütem nemzetközi viszonylatban is jobb eredmény, csak éppen vannak gyorsabbak is).

2013-ig visszatekintve - együtt nézve az időszakot - 6%-kal tudta emelni bevételeit a Tesco. A legkisebbet 2015-ben lépte, éppen a vasárnapi boltzár időszakában:

  2013 2014 2015 2016
árbevétel 601 610 614 636
árrés 174 175 174 185
eredmény - 43 - 68 13 51
Elektronikus Beszámoló Portál, érték: milliárd forint, árbevétel: nettó, eredmény: adózás utáni

A Tesco árbevételének egy része export, 2016-ban ennek értéke 9 milliárd forint volt, egy évvel korábban csak 6 milliárd. Dinnyét is szállít a külföldi áruházakba.

A Tesco a beszámolási időszak végén 112 hipermarketben, 35 szupermarketben, valamint 59 expressz boltban fogadta a vásárlóit (összesen 206 egységben, az egy évvel korábbi 208 bolttal szemben). Egyes boltokat bezárt, máshol újat nyitott, főleg express üzleteket, amelyek száma 16-tal nőtt egy év alatt. Az S-market boltjai eltűntek a jelentésből.

Egy kereskedő életében az úgynevezett árrés az a pénz, amit a saját költségeire fordíthat. Ezt a Tesco 11 milliárd forinttal tudta emelni, ami bizonyára jól jött a kasszában. Egyébként reklámra 15 milliárd forintot költött a 2016-os üzleti évben, mint igénybe vett szolgáltatásra, szaktanácsadásra pedig 12,5 milliárd forintot.

2013-ban és 2014-ben még nem élt az úgynevezett veszteségszabály (csak 2015-től, amikor két veszteséges esztendő után be kell zárnia egy boltos vállalkozásnak, azt viszont nem tudni hivatalosan, hogy miért pont a kiskereskedelemben van ilyen szabály egyedül, bár lehet, hogy az uniós bürokraták örökös piszkálódása miatt már nem sokáig).

Na és a bér: miért pont a Tesconál tüntetnek a szakszervezetek

A bérköltség 2016-ban 4%-kal nőtt, nagyjából annyival, mint az árbevétel. A Tesco a 2016-os üzleti évről szóló beszámolójában eltért a korábbiaktól és részletesebb adatokat is közzétett. Ezek is rámutatnak bizonyos kérdésekre, de összehasonlításra a korábbi évekkel ezek alapján semmi esély, hiszen onnan már hiányoznak ezek az adatok.

Így például az már nem derül ki a beszámolóból, hogy a fizikai dolgozók létszáma, vagy éppen bére hogyan nőtt, pedig valami ilyesmiért tüntetnek a szakszervezetek. A Tesco sem kivétel egyébként a munkaerő hiányában, hiszen honlapja tanúsága szerint is szép számmal keres alkalmazottakat.

Az átlagjövedelem a beszámoló alapján 10%-kal nőtt 2016-ban, ami azért sokkal nagyobb ütem, mint a bevételek emelkedése. A szakszervezet azonban feltehetően elsősorban a fizikai dolgozók béremeléséért tüntet, de ezeknek a jövedelmeknek a változása már nem derül ki a beszámolóból.

Kiderül viszont az, hogy a teljes munkaidős fizikai dolgozók átlagos havi átlagkeresete 173 ezer forint volt, ami a csúsztatott beszámolási időszak miatt már belelógott a 2017 január elejétől megemelt magasabb minimálbér rendbe. De hát ennek értékelésénél sem árt az óvatosság, hiszen egyes munkakörökben a magasabb szakmai bérminimum, más munkakörökben viszont csak a kisebb minimálbér kötelező, mindkettőből akad a Tesconál is.

Ráadásul a 173 ezer forintos átlagos fizikai bér pontosan annyi, mint a bolti kiskereskedelemben a 2016 decemberi átlag (utóbbi 172 ezer forint volt), de nyilván januárban sokaknál kellett a Tesconak is emelni a bért. A bérköltségek két milliárd forint körüli emelkedése mellett a létszám 2013-tól közel kétezer fővel csökkent:

  2013 2014 2015 2016
bérköltség, személyi jellegű kifizetések 46 45,5 45,7 47,7
fizikai teljes munkaidős . . . 20,2
fizikai részmunkaidős . . . 3,3
létszám 19.162 18.611 18.082 17.244
fizikai teljes munkaidős . . . 9.707
fizikai részmunkaidős . . . 2.806
átlagjövedelem 174 180 211 231
Elektronikus Beszámoló Portál, létszám: átlagos statisztikai, átlagjövedelem:  forint/hó, teljes- és részmunkaidős együtt

Az átlagos statisztikai létszám azonban nem tartalmazza a diák- és kölcsönzött munkaerőt, ami azért a munkavégzést tekintve ugyanolyan létszám, mint a többi. Így azt nem tudni a beszámoló alapján, hogy igazából hányan dolgoznak a Tesconál (ez a kérdés persze sok vállalkozásnál elismételhető).

(blokkk.com, 2017. augusztus 1.)

 

Mászik ki a Tesco a gödörből

Forgalma és eredménye is nőtt 2016-ban. Magyarországon is. ₪₪₪

Forintban számolva több mint 21 ezer milliárdos bevételt ért el legutóbbi üzleti évében a Tesco. A magyar leánycég forgalma is nőtt, írja a Napi.hu.

Növekedéssel zárta a 2017 február végén zárult üzleti évét a brit Tesco. A világszerte közel 6.500 üzletet működtető kereskedelmi lánc árbevétele 56 milliárd fontra - több mint 21 ezer milliárd forintra - rúgott, ami 3,4 százalékos pluszt jelent az előző üzleti évhez képest. A nyereség jóval nagyobb mértékben nőtt: 30 százalékkal 1,3 milliárd fontra (488 milliárd forintra).

A Tesco-gyorsjelentésből kiderülnek a magyarországi adatok is. A magyar leányvállalat nettó árbevétele több mint 3 százalékkal nőtt.

A Tesco-csoport 2016-os számai meglepően jók lettek. A Tesco árbevétele 2011-ben tetőzött, majd csökkent a forgalom, de 2016-ban újra emelkedő pályára lépett a cég. Dave Lewis vezérigazgató optimistán nyilatkozott a cégcsoportról. Szerinte az árak alacsonyabbak, amivel versenyképesebbek a piacon, a termékskála egyszerűbb és a szolgáltatásaik soha nem voltak még ennyire magas színvonalúak. Mindezek mellett csökkentették az adósságállományukat, növelték a profitot és több pénzt termeltek.

(Napi.hu, 2017. április 12.)

 

Nagyot húz a Tesco

Megvásárolja a Tesco a legnagyobb brit élelmiszer-nagykereskedelmi vállalatot, a Bookert. Könyvelési botrány megint van, a forgalom viszont növekedni kezdett.

A Tesco, a legnagyobb brit kiskereskedelmi hálózatként, hozzávetőleg 3,7 milliárd fontot (1.360 milliárd forintot) fizet a Bookerért. A vételt a versenyfelügyeleti hatóságoknak azonban még jóvá kell hagyniuk, tudósít az Origo.

A Tesco ezzel túlléphet az eddigi hagyományos, lakosságot kiszolgáló élelmiszer kiskereskedelmi tevékenységén, hiszen nagykereskedőként számtalan más kiskereskedelmi egységet szolgálhat ki, köztük saját piaci vetélytársait, de több százezer étterem nagybani ellátójaként is megjelenik a piacon.

Ma még azonban azt nem látni, hogy az ügylettel a Tesco csak a saját kiskereskedelmi hálózatát látná el, vagy másokat is. Az ETX Capital elemzője szerint egyik végétől a másikig kézben tartani a nagy- és kiskereskedelmi üzletágakat komoly megtakarításokkal járhat. A költségmegtakarítás évi 200 millió fontra rúghat. A Tesco szerint az egyesülés költségei két év alatt megtérülnek.

Tesco mérleghamisítás: ki tudja, hol a vége

A Tesco, amely a brit magánszektor legnagyobb foglalkoztatója több mint 300 ezer alkalmazottal, rendkívül nehéz, könyvelési botrányokkal és ezzel összefüggő bűnügyi vizsgálatokkal súlyosbított üzleti időszakot élt át az elmúlt években.

A cég legutóbbi botránya egész friss. A céget ugyanis nemrégiben megint beperelték mérleghamisítás miatt Nagy-Britanniában. Befektetési alapok egy csoportja azért kér kárpótlást, mert korábban 326 millió fonttal (körülbelül 117 milliárd forinttal) nagyobb nyereséget mutattak ki a könyvelésben a kereskedelmi lánc vezetői, amikor pedig a csalás kiderült, a részvények ára rengeteget veszített értékéből.

Dave Lewis vezérigazgató, aki 2014. szeptembere óta áll az áruházlánc élén, már belépése napján teljes gazdálkodási fordulatot hirdetett meg. Ennek jegyében a Tesco 2015-ben 53 veszteséges nagy-britanniai üzletet zárt be, törölte további 49 új, korábban tervbe vett nagyáruház felépítését, és eladta dél-koreai üzlethálózatát. A Tesco - amelynek jelentős befektetései vannak a közép-európai térségben is - a dél-koreai hálózat eladása után bejelentette, hogy ezzel lezárult nemzetközi érdekeltségeinek felülvizsgálata.

Egy kis eredmény azért már van

A nemrégiben közzétett előzetes eredményjelentésében a cég arról számolt be, hogy nőtt a forgalma a karácsony körüli időszakban, és bővült magyarországi piaci részesedése. A Tesco összes - csoportszintű - értékesítés a 2017. január 7-ét megelőző 19 hétben 1,1 százalékkal emelkedett éves összevetésben. A 19 hetes vizsgált időszak átlagán belül 2016. november 26-ig a forgalom 1,5 százalékkal, a január 7-ig fennmaradó hat hétben 0,3 százalékkal nőtt.

A nagy-britanniai forgalom a 2016. november 26-án zárult harmadik üzleti negyedévben 1,8 százalékkal emelkedett, és a Tesco 2011. óta első ízben növelte hazai piaci részesedését. A cég - egyelőre számok nélkül - kiemelte, hogy jó ütemben növelte piaci részesedését Magyarországon, Szlovákiában és Thaiföldön is.

Az időszakon belül az üzleti év harmadik negyedében "tartósan erőteljes" volt a Tesco teljesítménye Magyarországon, Csehországban és Szlovákiában - állt a cég előzetes jelentésében. A részletes adatokat tartalmazó éves jelentést a vállalat április 12-én teszi közzé.

(Origo, 2017. január 27.)

 

Összemegy a Tesco

Két Tesco áruházban a Media Markt kap helyet. Ennyivel kisebb lesz a Tesco.

Megállapodást kötött a Media Markt és a Tesco, melynek értelmében az elektronikai kiskereskedelmi lánc két új áruházat nyit a TESCO győri, valamint veszprémi hipermarket áruházaiban, számol be róla a Világgazdaság.

Az új egységek különlegessége, hogy shop in shop megoldásban a Tesco áruházak eladóterében helyezkednek el. Az együttműködéssel a két cég célja az, hogy a vásárlók számára nagyobb kényelmet és szélesebb termék-, valamint szolgáltatásválasztékot tudjanak nyújtani. Győrben egy 600 m2-es, Veszprémben pedig egy 800 m2-es áruházat alakítottak ki mindennek jegyében. Ezzel a 2016. októberében nyíló új áruházakkal 24-re nő a magyarországi Media Markt üzletek száma.

Az új áruházakban a vásárlók nem csak a bolt termékkínálatából tudnak választani, hanem a Media Markt webáruházának teljes kínálatát is el tudják érni az üzletekben kihelyezett online terminálokon. Az új egységek webáruházi átvételi pontként is működni fognak, így az online megrendelt termékeket is át tudják majd venni a vásárlók.

A blokkk.com értékelése szerint ezzel a shop in shop megoldással igazából a hagyományos Tesco alapterülete összezsugorodik, feltehetően termékkínálata is szűkül, hiszen a két áruháznak nem érdeke az éles ütközés a vásárlókért, így egyfajta diszkontosodást végez a hipermarketlánc.

(Világgazdaság, 2016. október 20.)

 

Lábadozgat a Tesco

Három év után nőtt a bevétel a brit piacon.

A Tesco 2016. évi bevétele 3 év után újra emelkedett a brit piacon, csökkentette az eladósodottságot, ráadásul a 2015. évi rekordveszteség után újra nyereséges lett a kiskereskedelmi lánc. A Tesco ugyanakkor arra figyelmeztetett, hogy nem lesz folyamatos a kilábalás, ráadásul különböző beruházások miatt a profit továbbra is nyomás alatt lehet.

A 2016. februárjában végződött negyedévben 0,9 százalékkal nőtt a Tesco árbevétele Nagy-Britanniában, ami első ránézésre nem tűnik soknak, de ilyenre több mint 3 éve nem volt példa. A Tesco gondja elsősorban az, hogy a diszkontláncok, az Aldi és a Lidl agresszíven terjeszkednek a brit cég hazai piacán, így egyrészt árversenybe kényszerítik bele a Tescót, másrészt piaci részesedést vesznek el tőle. A nemzetközi szinten egyébként 3,8 százalékos volt a növekedés, csoportszinten pedig 1,6 százalékkal nőttek a bevételek.

A magyar Tesco árbevétele 570 milliárd forintról 1,2 százalékkal 577 milliárd forintra emelkedett a 2016. februárjában zárult pénzügyi évben, az üzletek száma 209-ről 208-ra, az összes eladótér területe pedig 1,3 százalékkal csökkent.

A 2016-os pénzügyi évben tovább javítaná eredményességét a Tesco.

(Portfolio, 2016. április 13.)

 

Bukott egy jót a Tesco

A magyar Tesco viszont átvitte a lécet.

Nagy veszteséggel zárta 2014-et a brit Tesco kiskereskedelmi lánc, ami évszázados történetének leggyengébb eredménye. A cég üzleti éve átnyúlik február végére, így az ezt megelőző 52 hétben 6,4 milliárd font (2.655 milliárd forint) adózás előtti veszteséget kellett elkönyvelnie. 2013. még jobb volt, akkor adózás előtt 2,3 milliárd fontos nyereséget számolhatott ki a brit cég. A Tesco három egymás követő évben állandóan romló eredményekről adott számot. A 2014-ről bejelentett veszteség ráadásul rosszabb lett a vártnál.

(Napi.hu, 2015. április 22.)
 

Elnyomja a Tesco az üres ingatlanokat

Eladja a Tesco az áruházépítésre vásárolt ingatlanokat Angliában.

Az elmúlt évek során a Tesco egy sor telket megvásárolt Angliában, terjeszkedését tervezve. A versenyt olyannyira bebukta a Tesco, hogy terjeszkedés helyett több üzletét be kell zárnia. A Tesco most már ott tart, hogy értékesíti az üres telkeit, így is javítva pénzügyi helyzetét. Az ingatlanok értékesítéséből néhány száz millió font folyhat be, a teljes ingatlanvagyon értéke 20 milliárd font.

A Tesco április elsején jelentette be, hogy hat használatlan telkét értékesíti Nagy-Britanniában (Wolverhampton, Birmingham, Burton-on-Trent, Doncaster és West-Mindlands területén). Ezeket a telkeket korábban azért vásárolta, hogy terjeszkedjen, új üzleteket építsen, de egyes vélekedések szerint ezzel akarta megakadályozni a versenytársak üzletnyitásait.

Az erős verseny alaposan megtépázta a Tesco-t. Új üzletek építése helyett több egységét kénytelen bezárni a költségcsökkentés érdekében. Az Egyesült Királyságban 43 üzlet bezárásáról döntött, ráadásul a korábbi tervekben szereplő 49 új üzletét nem építi meg.

A Tesco az utóbbi években jelentős ingatlanvagyont halmozott fel. A brit földhivatal adatai szerint a Tesco Angliában 4,6 millió négyzetméternyi területtel rendelkezik 310 különálló telken, amelyeken még egyelőre nincsenek Tesco-üzletek. Ezek egy része lakópark, egy részét más kiskereskedőknek adták bérbe, a nagy többségük viszont üresen áll. A Tescónak a brit versenyhatóságnál is védekeznie kellett, mivel a gyanú szerint egyes városokban csak azért vásárolt meg területeket, hogy a versenytárs kiskereskedelmi láncok ne tudjanak oda üzletet építeni. A Sainsbury is egyébként jelentős ingatlanvagyont halmozott fel.

A Tesco 2015. márciusában megállapodott a Britih Land ingatlanbefektetési céggel 733 millió fontnyi ingatlan cseréjéről. A megállapodás eredményeként 21 szupermarket méretű üzlet 100%-os tulajdonát kapja meg a Tesco, cserében pedig bevásárlóközpontokban kap 50%-os részesedést a British Land. Ezen túl 96 millió font készpénzt is juttat az ingatlancég a Tesco-nak.

A Tesco 2014. évi becslése szerint a társaság ingatlanvagyona elérheti a 20 milliárd fontot az Egyesült Királyságban. 2014-ben a cég jelentős leírást könyvelt el az ingatlanokon, 800 millió fontos értékcsökkenést, mivel indoklása szerint egyes telkeken, amiket korábban vásárolt, soha nem fog semmit építeni.

(Portfolio.hu, 2015. március 31.)
 

A Tesco tízezer munkahelyet megszüntet a teljes nemzetközi hálózatában

Ez ötször annyi, mint amit korábban mondott, viszont csökkenti az eladási árait az áruházaiban.

A brit Tesco világszerte tízezer munkahelyet tervez megszüntetni, és korábbi közlésének megfelelően 43 veszteséges áruházát bezárja Nagy-Britanniában. A munkahelyekből hatezret a központban, valamint a 43 áruház bezárása miatt számolnak fel, a többit pedig az általános, más területekre kiterjedő átszervezés miatt. A Tesco januárban, amikor a 43 üzlet bezárását először közölte, még csak kétezer munkahely megszűnését jelezte. A Tesco egyébként a brit magánszektor legnagyobb foglalkoztatója 320 ezer alkalmazottal.

(Napi.hu, 2015. február 15.)

 

Nagyot mondott a Tesco

A Tesco nyilatkozott, hogy a kormány miatt leépít. A kormány válaszolt, hogy miatta ugyan nem, így nem is mond igazat.

A brit Tesco - mert itt kezdődik a történet - 2015. január 8-án bejelentette, hogy kíméletlennek ígérkező költséglefaragást indít annak érdekében, hogy megfelelő nagyságú nyereséget érjen el a következő években. Ez bevett gyakorlat az üzleti világban, hiszen kézenfekvő módja a gazdálkodás javításának egy bármilyen ok miatt kedvezőtlen gazdálkodási környezetben. Ezt láthattuk már sok más iparágban, egyebek mellett bank, autógyár, üdítőgyártó esetében is.

A magyar Tesco január 12-én jelentette be, hogy honlapján közzétett nyilatkozata szerint, amit nem újságírók, hanem ők írtak -  február 4-én 13 áruházát bezárja. Az áruház bezárás több mint 560 munkatársat érint, akiknek az áruházláncon belül keresnek más munkalehetőséget. A Tesco a magyar jogszabályi változásokra, az ezekből eredő költségemelkedésekre hivatkozik. A Tesco úgy is nyilatkozott egy internetes oldalnak, hogy a kötelező vasárnapi bezárás miatt már senki mástól nem kell megválniuk.

Nem késett sokat a magyar kormány válasza, melyben egyrészt kinyilvánítják, hogy a hivatkozott jogszabályváltozások nem indokolják a Tesco bejelentett leépítéseit, ezért önmérsékletre és igazmondásra szólítja fel. A hosszas érvelésben egyebek mellett megjegyzi a kormány azt is, hogy a nyilvános beszámolók szerint a legnagyobb forgalmú kereskedelmi lánc évek óta milliárdos nagyságrendben menti ki hazánkból a magyar emberek pénzén előállított nyereségét, így csökkentve adózás előtti eredményeit. A többit ki lehet találni, van miből, mivel elég terjedelmes a kormány válasza. Felér egy kereskedelempolitikai vallomással, no meg persze annak beismerésével, hogy a kormány nem viseli el a kritikát.

Jó, de akkor mit lehet gondolni az egészről? Feltehetően, ha egy nemzetközi világcég költséglefaragást jelent be, az nem hagyhatja érintetlenül egyetlen hálózatát sem. Ezekről a részletekről ugyanakkor semmi nem jutott a nyilvánosság elé, de ennek ellenére teljességgel nem zárható ki. Igen, erről semmilyen előjellel nem esett szó a Tesco közleményében, pedig sejteni lehetett volna, hogy ha nem is a kormány, de lesznek, akik összefüggést keresnek a két bejelentés között. A kormány ezt megtette. Feltehetően persze bármit is mondott volna mást a Tesco, nem hagyta volna válasz nélkül, hiszen minden korábbi nyilatkozata tagadta a létszám leépítést.

A Tesco honlapja elárul valamit arról, mekkora a munkaerő keresletük jelenleg. A cég honlapja az álláslehetőségek között jelenleg 178 munkaalkalmat hirdet, tehát a leépítés hozzávetőleg egyharmad része elvileg ellensúlyozható lenne áthelyezéssel. Kérdés, miért nem mérte fel a Tesco már előzetesen, milyen átcsoportosítási lehetőségekkel csökkenthette volna a bejelentett leépítés nagyságát. Ez így baki.

Kérdéses, ha egy nagy áruházlánc vasárnap nyitva tartó értékesítőhelyeinek (számuk kétszáz felett) be kell zárniuk, ráadásul éjszaka sem lehet nyitva majd, akkor a több mint 20 ezer alkalmazott közül az üzletbezárással és más korlátozások következtében együttesen mindössze 560 főt kel elbocsájtania, ami 2-3% közötti arányt jelent. Az elmúlt időszakban a szakértők rendre nagyarányú elbocsájtásokat jeleztek előre, a legvisszafogottabbak is ágazati szinten tízezer fő feletti nagyságrendet mutattak be (jelenleg az alkalmazottak száma a kereskedelemben 330 ezer fő körül mozog, közülük 130-140 ezer dolgozik vasárnap is). Ehhez képest a Tesco leépítési aránya igencsak visszafogott súlyú, de hát majd meglátjuk. Lesz-e folytatás.

Igaz, a kormány szerint semmiféle elbocsájtásra nincs szükség korlátozó döntéseik miatt. Igen, feltehetően erről a szól a történet. A kormány bakija az, hogy azt nehéz állítani, miszerint az elmúlt hónapok korlátozó döntései (már januártól az élelmiszerfelügyeleti díj megemelése, a plázastop folytatása, a veszteséges tevékenység tiltása, majd március közepétől a vasárnapi boltzár) semmilyen létszámcsökkentést nem kényszerítenek ki az áruházláncok körében.

De hát van itt más is. A kormány honlapja kitér arra is, a boltbezárások mögött az áll, hogy két egymást követő veszteséges év után megtiltja a kereskedelmi törvény a napi fogyasztási cikkek árusítását. Ez a szabály azonban, mondja a kormány, csak 2017-ben lép életbe, vagyis ez a lépés közvetlen módon nincs és nem is lehet hatással a piacra. Hoppá! Igaz, hogy ez a szabály 2017. január 1-én lép életbe. Na de hogyan is? A friss joganyag szerint az első figyelembe vehető üzleti év a 2014. december 31-ét követően megkezdett üzleti év, ami szerény számításunk szerint 2015. január elsején kezdődik. Megkezdődött. Valami. Vagy csak a Tesco volt ügyetlen. Vagy mindkettő.

Frissítés: január 13-i hír szerint a cseh Tesco két üzletet zár be, több mint 100 embert elbocsájt. Csehországban közel 200 áruháza van a Tesconak, 14 ezer alkalmazottal.

(blokkk.com, 2015. január 12.)

 

Megregulázza magát a Tesco

Gatyába rázzák a költségeket, ami meg nem fér bele, azt kidobják.

A Tesco 2015. január 8-án bejelentette új stratégiáját, aminek célja, hogy a közel 100 éves áruházláncot kirángassa a veszteséges gazdálkodás mocsarából.  2014. júliusa óta öt profit figyelmeztetést tett közzé a társaság, ami a befektetőknek nem nagyon tetszett.

A stratégia fő célja, hogy a Tesco megújuljon a hazai és egyben legnagyobb piacán, Nagy-Britanniában. A központi és az áruházi átszervezésektől évi 250 millió fontos költségmegtakarítást vár a cég. Ez viszont az indulásnál egy egyszeri 300 millió fontos költséggel jár együtt. Ezen túl tovább takarékoskodhat a csoport cheshunti központjának, továbbá 43 veszteséges brit áruházának bezárásával.

Az egyes áruházak bezárása mellett a Tesco az újabb áruházak létesítését is felülvizsgálja a közeljövőben, ezzel a következő, 2015/2016-os üzleti évben 1 milliárd fontra szorítja vissza a beruházásokat. A 2015. február végén záruló üzleti évben mintegy 2,1 milliárd font lehetett a beruházások értéke.

Eszközöket is elad a Tesco, így a Blinkbox névre hallgató streaming szolgáltatást, mintegy 5 millió font értékben, így megválik egy veszteséges egységtől. Vizsgálják az adatelemző részleg, a dunnhumby eladását is, amelyért akár 2 milliárd fontot is kaphatna a Tesco.

2015-ben nem fizet több osztalékot a Tesco, bár az elmúlt években stabil osztalékfizetés jellemezte a brit áruházláncot. Nagyjából részvényenként 15 penny körüli összegre rendre számíthattak évente a tulajdonosok. 2014. decemberében kifizetett a cég 1,16 pennys osztalékelőleget, ami az elmúlt évek megszokott kifizetéseine negyede volt.

A Tesco számára igen fontos, hogy helyreállítsa a bizalmat, ami az elmúlt félévben igencsak meggyengült a sorozatos profit figyelmeztetések nyomán. A 2014. évi decemberi karácsonyi szezon hat hete alatt már csak 0,5 százalékos forgalom visszaesést mértek a Tesco brit üzleteiben, miközben az elemzők 3,5 százalékos visszaesésre számítottak, ráadásul a harmadik negyedévben is még 4,4 százalékos volt a forgalomcsökkenés mértéke. Újabb profit figyelmeztetést már nem kellett közzétenni december után, a Tesco szerint ugyanis a korrigált üzemi eredmény továbbra is 1,4 milliárd font körül alakulhat a 2015. februárjában záruló üzleti évben.

A költségcsökkentésnek és a beruházások visszafogásának nyomán a Tescónak lehetősége nyílik nagyobb árcsökkentésekre, hiszen hazai piacán rendkívül éles versenyt támasztanak a német diszkontláncok, a Lidl, valamint az Aldi.

Kérdéses, hogy a Tesco tőzsdére viszi-e ázsiai áruházait. A dél-koreai, maláj, valamint a thaiföldi egységek mintegy 10 milliárd fontot is megérhetnek, ezek a legjövedelmezőbb üzletágak közé tartoznak.

A stratégia első hulláma nem érinti a magyarországi láncot, de ebben a térségben is lesznek boltbezárások, elsősorban a veszteséges vidéki üzleteket számolja fel a Tesco. A vasárnapi boltbezárások is okozhatnak forgalomkiesést a magyarországi áruházláncnak.

(Investor.hu, 2015. január 8.)

 

Kicsit szomorkás a Tesco hangulata máma

Csak az a 2014. esztendő ne lett volna

De volt. A Tesco ráadásul már évek óta küszködik a diszkontláncak (Aldi, Lidl) előretörése miatt, melyek az olcsó áraik révén folyamatosan szívják el a vásárlókat a Tesco elől Nagy-Britanniában. Emiatt folyamatosan csökkent a Tesco üzleteinek forgalma ezen a piacon, 2014-ben pedig még gyorsult is. A 2012. előtti időszakban a növekedés üteme lassult, 2013. szeptemberétől viszont már 2-5 százalék közötti visszaesést lehetett megfigyelni a forgalmi adatokban (a Tesco pénzügyi éve szeptemberrel kezdődik).

A Tesco árbevételének több mint 70 százaléka a brit piacról származik, de nehézségekkel küszködik Ázsiában és Európa többi részén is. 2014-ben a Tesco négy profitfigyelmeztetést tett közzé, folyamatosan csökkentette a pénzügyi évre vonatkozó eredményvárakozásait. Legutóbb 2014. decemberében közölte, hogy az üzemi nyeresége nem fogja meghaladni az 1,4 milliárd fontot, miközben nyár végén még 2,4-2,5 milliárd fontos profitra számított. Emiatt az osztalékfizetést is csökkentették 75 százalékkal. Kiderült közben, hogy a Tesco vezetése könyvelési ügyeskedésekkel igyekezett jobb színben feltüntetni az eredményeket, ami miatt állítólag már a hatóságok is vizsgálódnak.

A Tesco részvényeinek árfolyamán a felére csökkent 2014-ben.

(Origo, 2015. január 4.)

 

A számolgatás nem erőssége a Tesconak

Eltűnt a Tesco nyeresége 2014. első félévében. Na de a bevétele is csökkent.

A Tesco brit kiskereskedelmi áruházlánc már korábban arra figyelmeztetett, hogy a vártnál mintegy 250 millió fonttal kevesebb lehet a 2014. évi első féléves profitja.

A 2014. első félévről szóló beszámolója szerint azonban nem 250 millió font tűnt el a Tesco eredményéből, hanem csaknem az egész, legalábbis az előző év azonos időszakához mérve. A Tesco üzleti éve első félévében a profitja azonban a korábban várt 250 millió fontnál ráadásként további hasonló nagyságrendű összeggel lett kisebb ebben a hat hónapban.

A társaság októberben közzétett jelentésében a rendkívül éles a versennyel magyarázza visszaesését. A legalább egy éve nyitva levő üzletek bevétele 4,6 százalékkal esett az első félévben, miközben az adózás előtti eredmény 112 millió fontra csökkent, ami az előző év azonos időszakához képest több mint 90 százalékos visszaesést jelent.

(Portfolio.hu, 2014. október 23.)

 

Rájár a rúd a Tescora

Kisebb a bevétel, kisebb a nyereség.

A kiskereskedelmi üzletlánc közölte, az eddig vártnál rosszabbak lehetnek 2014. évi eredményei. A társaság az osztalékfizetését is visszafogja. A brit kiskereskedelmi óriás augusztus végén csupán 2,4-2,5 milliárd fontos operatív nyereséggel számol 2014-ben, ami elmarad az elemzők körében várt 2,7-2,8 milliárd fontos eredménytől.

A Tesco a beruházásokat csökkenti 400 millió fonttal. A cég az osztalékfizetését is csökkenti, részvényenként már csak 1,16 penny osztalékot fog fizetni az első féléves eredményei után. Ez 75 százalékkal alacsonyabb az egy évvel korábbi összegnél.

A vállalat elsősorban a diszkont-üzletláncok előretörése miatt szenved. A Lidl és az Aldi elcsábítják a Tesco vevőit, ami miatt a brit cég forgalma folyamatosan esik vissza a fő piacnak számító Nagy-Britanniában. A Tesco a forgalmának visszaesése miatt az elmúlt három évben már háromszor kényszerült "profitwarningot" bejelenteni.

A Tesco hazai piacán 4 százalékkal csökkent a bevétele, így az augusztus 17-én végződő 12 hét során 28,8 százalékos volt a piaci részesedése, míg egy éve 30,2 százalék.

A Tescóra egyrészt legnagyobb versenytársai, az Asda és a Sainsburry helyeztek nyomást, melyek 1,2, illetve 0,3 százalékos forgalombővülésről számoltak be, az Aldi és a Lidl diszkontláncok pedig egyaránt kétszámjegyű növekedésről, előbbi 29,5, míg utóbbi 18,3 százalékos bővülést ért el. A Tesco negyedéves teljesítménye ráadásul azért is aggasztó, mert a vásárlók 0,8 százalékkal többet költöttek el a brit szupermarketekben, mint egy éve. Az áruházlánc bevételeinek közel kétharmada Nagy-Britanniából származik.

(Investor.hu, 2014. augusztus 29.)

 

Még mindig szomorkás a Tesco hangulata

Csökkent a nyereség a brit láncnál, továbbra is bajok vannak otthon.

A Tesco az utóbbi negyven év leggyengébb forgalomnövekedési adatait publikálta júniusban, ez a legnagyobb európai kiskereskedelmi vállalat első féléves forgalmi és nyereségadatában visszatükröződik, azok a becsült szint alatt maradtak. A forgalom 3,7 százalékkal csökkent a legutóbbi üzleti negyedévben, ami példátlan a cég történetében.

A Tesco célja visszacsábítani azt az egyre szélesebb vásárlói kört, amelyet az olcsó német diszkontok, az Aldi és a Lidl, agresszív árpolitikájukkal elszívtak tőle. Elemzők a gondok egyik oka a nagy-britanniai fejlesztések korábbi elhanyagolása és a sikertelen tengerentúli – elsősorban észak-amerikai – terjeszkedés.

A Tesco részvényeivel egy évvel ezelőtt még 5,7 dolláron kereskedtek, most 2014. júliusában 4,9 dollárnál jár árfolyama. A kiskereskedelmi lánc a februárral véget ért üzleti évében 70,9 milliárd fontos forgalmat bonyolított le, ez 0,3 százalékkal haladja csupán meg az egy évvel korábbit. A nyereség viszont eközben hat százalékkal 3,3 milliárd fontra esett vissza.

(Népszabadság, 2014. július 21.)

 

Nehéz a sorsa mostanság a Tesconak

Az Aldi és a Lidl miatt küszködik szülőhazájában a brit Tesco.

A Tesco nehezen tudja felvenni a versenyt az Aldi és a Lidl brit üzleteivel, így a Tescónak is csökkenteni kell árait, hogy ne szorítsák ki a piacról.

Nagy-Britanniában 2014. első negyedévében 3,7 százalékkal csökkentek a Tesco eladásai éves szinten (a benzin és gázolaj kereskedelmet nem számolva). A külföldi eladások ennél is rosszabbul alakultak, ott 8 százalékos visszaesés volt az első három hónapban.

A Tesco szerint az első negyedév nehéz volt a nagy-britanniai piacon, továbbra is visszafogott a lakossági fogyasztás, ráadásul átalakulóban van a kiskereskedelmi szektor.

2011-ben brit vállalat átszervezésébe kezdett, annak érdekében, hogy a Tesco megfeleljen a legújabb piaci kihívásoknak, de ez a folyamat még nem fejeződött be, és rövid távon kedvezőtlenül hat a Tesco nyereségi mutatóira.

(HVG, 2014. június 4.)

 

Tesco: irány India

A brit áruházlánc irányt váltott és belép az 1,2 milliárd lakosú indiai piacra.

Belép az indiai piacra a Tesco. Az indiai hatóságok döntése értelmében a brit kiskereskedelmi áruházlánc 50 százalékos részesedést vásárolhat a Tata-csoport Trent Hypermarket hálózatában, ezzel pedig az európai multi terjeszkedésbe foghat – egy év alatt 3-4 áruházat nyithatn egy lassú bővüléssel – a hatalmas ázsiai szubkontinensen.

Az indiai külföldi befektetések hivatala jóváhagyta a Tesco 80 millió eurós beruházását, a brit cég döntése pedig megerősítheti az indiai gazdaságba vetett bizalmat, ugyanis India az utóbbi évekhez képest igen alacsony gazdasági növekedést tudott felmutatni az elmúlt esztendőben. Az indiai kiskereskedelmi szektort tavaly szeptemberben nyitották meg a külföldi cégek előtt, ám a külföldi cégek szerint még továbbra is "barátságtalan" a szabályozói környezet, és politikai ellenállás is övezi az esetleges új belépőket.

Az amerikai Wal-Mart egyébként nemrég tett le arról, hogy egy helyi céggel közösen lépjen be az 1,2 milliárd léleknyi piacra.

(HVG, 2014. január 3.)

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.