mérlegen

Csökkent a magyar Tesco létszáma 2016-ban

 A magyar Tesco legfrissebb mérlege 3,6%-os bevételnövekedésről és 800 fős, 4-5%-os létszámcsökkenésről számol be. Bérkérdésben titokzatos maradt a Tesco, hiába, nyomják a szakszervezetek.

A magyar Tesco üzleti éve némi eltolódással indul, így a legfrissebb beszámolója a 2016 március 1 és 2017 február 28 közötti időszak eredményeit összegzi. A Tesco árbevétele nőtt ebben az időben, 22 milliárd forinttal, ami első pillantásra is jelentős összeg (hiszen a legnagyobb önálló magyar boltos vállalkozásoknak az éves árbevételük ekkora nagyságrend körül mozog), de az emelkedés üteme már visszafogottabb az átlagnál, 3,6%. Ez a teljes kiskereskedelem 5%-ot közelítő átlagánál azért egy csipetnyit kisebb.

Topsors

A Tesco a legnagyobb boltos áruházlánc Magyarországon, de úgy tűnik, így sem könnyű. A többi multi áruházlánccal összehasonlítva a Tesco bevételi adatait, így is, úgy is lekörözi a legnagyobb növekedést felmutató Aldi (aki persze a plázastop ellenére jókora ütemben bővíti a hálózatát). A diszkont 2016-ban 23 milliárd forinttal növelte forgalmát, ami viszont nála (kisebb árbevétel mellett) 23%-os bővülést jelent. A Penny is, a Spar is nagyobb növekedési ütemet hozott, a Lidl eredményei  viszont még nem ismertek. 

Úgy tűnik, a diszkontokkal szemben a hipermarketek megtorpantak az utóbbi időben, hiszen az Auchan is csak 3,8%-os növekedést könyvelhetett el legutóbb, ami csak hajszálnyival több a Tesco eredményénél (azért hozzá lehet tenni, hogy egy 3-4%-os növekedési ütem nemzetközi viszonylatban is jobb eredmény, csak éppen vannak gyorsabbak is).

2013-ig visszatekintve - együtt nézve az időszakot - 6%-kal tudta emelni bevételeit a Tesco. A legkisebbet 2015-ben lépte, éppen a vasárnapi boltzár időszakában:

  2013 2014 2015 2016
árbevétel 601 610 614 636
árrés 174 175 174 185
eredmény - 43 - 68 13 51
Elektronikus Beszámoló Portál, érték: milliárd forint, árbevétel: nettó, eredmény: adózás utáni

A Tesco árbevételének egy része export, 2016-ban ennek értéke 9 milliárd forint volt, egy évvel korábban csak 6 milliárd. Dinnyét is szállít a külföldi áruházakba.

A Tesco a beszámolási időszak végén 112 hipermarketben, 35 szupermarketben, valamint 59 expressz boltban fogadta a vásárlóit (összesen 206 egységben, az egy évvel korábbi 208 bolttal szemben). Egyes boltokat bezárt, máshol újat nyitott, főleg express üzleteket, amelyek száma 16-tal nőtt egy év alatt. Az S-market boltjai eltűntek a jelentésből.

Egy kereskedő életében az úgynevezett árrés az a pénz, amit a saját költségeire fordíthat. Ezt a Tesco 11 milliárd forinttal tudta emelni, ami bizonyára jól jött a kasszában. Egyébként reklámra 15 milliárd forintot költött a 2016-os üzleti évben, mint igénybe vett szolgáltatásra, szaktanácsadásra pedig 12,5 milliárd forintot.

2013-ban és 2014-ben még nem élt az úgynevezett veszteségszabály (csak 2015-től, amikor két veszteséges esztendő után be kell zárnia egy boltos vállalkozásnak, azt viszont nem tudni hivatalosan, hogy miért pont a kiskereskedelemben van ilyen szabály egyedül, bár lehet, hogy az uniós bürokraták örökös piszkálódása miatt már nem sokáig).

Na és a bér: miért pont a Tesconál tüntetnek a szakszervezetek

A bérköltség 2016-ban 4%-kal nőtt, nagyjából annyival, mint az árbevétel. A Tesco a 2016-os üzleti évről szóló beszámolójában eltért a korábbiaktól és részletesebb adatokat is közzétett. Ezek is rámutatnak bizonyos kérdésekre, de összehasonlításra a korábbi évekkel ezek alapján semmi esély, hiszen onnan már hiányoznak ezek az adatok.

Így például az már nem derül ki a beszámolóból, hogy a fizikai dolgozók létszáma, vagy éppen bére hogyan nőtt, pedig valami ilyesmiért tüntetnek a szakszervezetek. A Tesco sem kivétel egyébként a munkaerő hiányában, hiszen honlapja tanúsága szerint is szép számmal keres alkalmazottakat.

Az átlagjövedelem a beszámoló alapján 10%-kal nőtt 2016-ban, ami azért sokkal nagyobb ütem, mint a bevételek emelkedése. A szakszervezet azonban feltehetően elsősorban a fizikai dolgozók béremeléséért tüntet, de ezeknek a jövedelmeknek a változása már nem derül ki a beszámolóból.

Kiderül viszont az, hogy a teljes munkaidős fizikai dolgozók átlagos havi átlagkeresete 173 ezer forint volt, ami a csúsztatott beszámolási időszak miatt már belelógott a 2017 január elejétől megemelt magasabb minimálbér rendbe. De hát ennek értékelésénél sem árt az óvatosság, hiszen egyes munkakörökben a magasabb szakmai bérminimum, más munkakörökben viszont csak a kisebb minimálbér kötelező, mindkettőből akad a Tesconál is.

Ráadásul a 173 ezer forintos átlagos fizikai bér pontosan annyi, mint a bolti kiskereskedelemben a 2016 decemberi átlag (utóbbi 172 ezer forint volt), de nyilván januárban sokaknál kellett a Tesconak is emelni a bért. A bérköltségek két milliárd forint körüli emelkedése mellett a létszám 2013-tól közel kétezer fővel csökkent:

  2013 2014 2015 2016
bérköltség, személyi jellegű kifizetések 46 45,5 45,7 47,7
fizikai teljes munkaidős . . . 20,2
fizikai részmunkaidős . . . 3,3
létszám 19.162 18.611 18.082 17.244
fizikai teljes munkaidős . . . 9.707
fizikai részmunkaidős . . . 2.806
átlagjövedelem 174 180 211 231
Elektronikus Beszámoló Portál, létszám: átlagos statisztikai, átlagjövedelem:  forint/hó, teljes- és részmunkaidős együtt

Az átlagos statisztikai létszám azonban nem tartalmazza a diák- és kölcsönzött munkaerőt, ami azért a munkavégzést tekintve ugyanolyan létszám, mint a többi. Így azt nem tudni a beszámoló alapján, hogy igazából hányan dolgoznak a Tesconál (ez a kérdés persze sok vállalkozásnál elismételhető).

(blokkk.com, 2017. augusztus 1.)

 

Mászik ki a Tesco a gödörből

Forgalma és eredménye is nőtt 2016-ban. Magyarországon is. ₪₪₪

Forintban számolva több mint 21 ezer milliárdos bevételt ért el legutóbbi üzleti évében a Tesco. A magyar leánycég forgalma is nőtt, írja a Napi.hu.

Növekedéssel zárta a 2017 február végén zárult üzleti évét a brit Tesco. A világszerte közel 6.500 üzletet működtető kereskedelmi lánc árbevétele 56 milliárd fontra - több mint 21 ezer milliárd forintra - rúgott, ami 3,4 százalékos pluszt jelent az előző üzleti évhez képest. A nyereség jóval nagyobb mértékben nőtt: 30 százalékkal 1,3 milliárd fontra (488 milliárd forintra).

A Tesco-gyorsjelentésből kiderülnek a magyarországi adatok is. A magyar leányvállalat nettó árbevétele több mint 3 százalékkal nőtt.

A Tesco-csoport 2016-os számai meglepően jók lettek. A Tesco árbevétele 2011-ben tetőzött, majd csökkent a forgalom, de 2016-ban újra emelkedő pályára lépett a cég. Dave Lewis vezérigazgató optimistán nyilatkozott a cégcsoportról. Szerinte az árak alacsonyabbak, amivel versenyképesebbek a piacon, a termékskála egyszerűbb és a szolgáltatásaik soha nem voltak még ennyire magas színvonalúak. Mindezek mellett csökkentették az adósságállományukat, növelték a profitot és több pénzt termeltek.

(Napi.hu, 2017. április 12.)

 

Nagyot húz a Tesco

Megvásárolja a Tesco a legnagyobb brit élelmiszer-nagykereskedelmi vállalatot, a Bookert. Könyvelési botrány megint van, a forgalom viszont növekedni kezdett.

A Tesco, a legnagyobb brit kiskereskedelmi hálózatként, hozzávetőleg 3,7 milliárd fontot (1.360 milliárd forintot) fizet a Bookerért. A vételt a versenyfelügyeleti hatóságoknak azonban még jóvá kell hagyniuk, tudósít az Origo.

A Tesco ezzel túlléphet az eddigi hagyományos, lakosságot kiszolgáló élelmiszer kiskereskedelmi tevékenységén, hiszen nagykereskedőként számtalan más kiskereskedelmi egységet szolgálhat ki, köztük saját piaci vetélytársait, de több százezer étterem nagybani ellátójaként is megjelenik a piacon.

Ma még azonban azt nem látni, hogy az ügylettel a Tesco csak a saját kiskereskedelmi hálózatát látná el, vagy másokat is. Az ETX Capital elemzője szerint egyik végétől a másikig kézben tartani a nagy- és kiskereskedelmi üzletágakat komoly megtakarításokkal járhat. A költségmegtakarítás évi 200 millió fontra rúghat. A Tesco szerint az egyesülés költségei két év alatt megtérülnek.

Tesco mérleghamisítás: ki tudja, hol a vége

A Tesco, amely a brit magánszektor legnagyobb foglalkoztatója több mint 300 ezer alkalmazottal, rendkívül nehéz, könyvelési botrányokkal és ezzel összefüggő bűnügyi vizsgálatokkal súlyosbított üzleti időszakot élt át az elmúlt években.

A cég legutóbbi botránya egész friss. A céget ugyanis nemrégiben megint beperelték mérleghamisítás miatt Nagy-Britanniában. Befektetési alapok egy csoportja azért kér kárpótlást, mert korábban 326 millió fonttal (körülbelül 117 milliárd forinttal) nagyobb nyereséget mutattak ki a könyvelésben a kereskedelmi lánc vezetői, amikor pedig a csalás kiderült, a részvények ára rengeteget veszített értékéből.

Dave Lewis vezérigazgató, aki 2014. szeptembere óta áll az áruházlánc élén, már belépése napján teljes gazdálkodási fordulatot hirdetett meg. Ennek jegyében a Tesco 2015-ben 53 veszteséges nagy-britanniai üzletet zárt be, törölte további 49 új, korábban tervbe vett nagyáruház felépítését, és eladta dél-koreai üzlethálózatát. A Tesco - amelynek jelentős befektetései vannak a közép-európai térségben is - a dél-koreai hálózat eladása után bejelentette, hogy ezzel lezárult nemzetközi érdekeltségeinek felülvizsgálata.

Egy kis eredmény azért már van

A nemrégiben közzétett előzetes eredményjelentésében a cég arról számolt be, hogy nőtt a forgalma a karácsony körüli időszakban, és bővült magyarországi piaci részesedése. A Tesco összes - csoportszintű - értékesítés a 2017. január 7-ét megelőző 19 hétben 1,1 százalékkal emelkedett éves összevetésben. A 19 hetes vizsgált időszak átlagán belül 2016. november 26-ig a forgalom 1,5 százalékkal, a január 7-ig fennmaradó hat hétben 0,3 százalékkal nőtt.

A nagy-britanniai forgalom a 2016. november 26-án zárult harmadik üzleti negyedévben 1,8 százalékkal emelkedett, és a Tesco 2011. óta első ízben növelte hazai piaci részesedését. A cég - egyelőre számok nélkül - kiemelte, hogy jó ütemben növelte piaci részesedését Magyarországon, Szlovákiában és Thaiföldön is.

Az időszakon belül az üzleti év harmadik negyedében "tartósan erőteljes" volt a Tesco teljesítménye Magyarországon, Csehországban és Szlovákiában - állt a cég előzetes jelentésében. A részletes adatokat tartalmazó éves jelentést a vállalat április 12-én teszi közzé.

(Origo, 2017. január 27.)

 

Összemegy a Tesco

Két Tesco áruházban a Media Markt kap helyet. Ennyivel kisebb lesz a Tesco.

Megállapodást kötött a Media Markt és a Tesco, melynek értelmében az elektronikai kiskereskedelmi lánc két új áruházat nyit a TESCO győri, valamint veszprémi hipermarket áruházaiban, számol be róla a Világgazdaság.

Az új egységek különlegessége, hogy shop in shop megoldásban a Tesco áruházak eladóterében helyezkednek el. Az együttműködéssel a két cég célja az, hogy a vásárlók számára nagyobb kényelmet és szélesebb termék-, valamint szolgáltatásválasztékot tudjanak nyújtani. Győrben egy 600 m2-es, Veszprémben pedig egy 800 m2-es áruházat alakítottak ki mindennek jegyében. Ezzel a 2016. októberében nyíló új áruházakkal 24-re nő a magyarországi Media Markt üzletek száma.

Az új áruházakban a vásárlók nem csak a bolt termékkínálatából tudnak választani, hanem a Media Markt webáruházának teljes kínálatát is el tudják érni az üzletekben kihelyezett online terminálokon. Az új egységek webáruházi átvételi pontként is működni fognak, így az online megrendelt termékeket is át tudják majd venni a vásárlók.

A blokkk.com értékelése szerint ezzel a shop in shop megoldással igazából a hagyományos Tesco alapterülete összezsugorodik, feltehetően termékkínálata is szűkül, hiszen a két áruháznak nem érdeke az éles ütközés a vásárlókért, így egyfajta diszkontosodást végez a hipermarketlánc.

(Világgazdaság, 2016. október 20.)

 

Lábadozgat a Tesco

Három év után nőtt a bevétel a brit piacon.

A Tesco 2016. évi bevétele 3 év után újra emelkedett a brit piacon, csökkentette az eladósodottságot, ráadásul a 2015. évi rekordveszteség után újra nyereséges lett a kiskereskedelmi lánc. A Tesco ugyanakkor arra figyelmeztetett, hogy nem lesz folyamatos a kilábalás, ráadásul különböző beruházások miatt a profit továbbra is nyomás alatt lehet.

A 2016. februárjában végződött negyedévben 0,9 százalékkal nőtt a Tesco árbevétele Nagy-Britanniában, ami első ránézésre nem tűnik soknak, de ilyenre több mint 3 éve nem volt példa. A Tesco gondja elsősorban az, hogy a diszkontláncok, az Aldi és a Lidl agresszíven terjeszkednek a brit cég hazai piacán, így egyrészt árversenybe kényszerítik bele a Tescót, másrészt piaci részesedést vesznek el tőle. A nemzetközi szinten egyébként 3,8 százalékos volt a növekedés, csoportszinten pedig 1,6 százalékkal nőttek a bevételek.

A magyar Tesco árbevétele 570 milliárd forintról 1,2 százalékkal 577 milliárd forintra emelkedett a 2016. februárjában zárult pénzügyi évben, az üzletek száma 209-ről 208-ra, az összes eladótér területe pedig 1,3 százalékkal csökkent.

A 2016-os pénzügyi évben tovább javítaná eredményességét a Tesco.

(Portfolio, 2016. április 13.)

 

Bukott egy jót a Tesco

A magyar Tesco viszont átvitte a lécet.

Nagy veszteséggel zárta 2014-et a brit Tesco kiskereskedelmi lánc, ami évszázados történetének leggyengébb eredménye. A cég üzleti éve átnyúlik február végére, így az ezt megelőző 52 hétben 6,4 milliárd font (2.655 milliárd forint) adózás előtti veszteséget kellett elkönyvelnie. 2013. még jobb volt, akkor adózás előtt 2,3 milliárd fontos nyereséget számolhatott ki a brit cég. A Tesco három egymás követő évben állandóan romló eredményekről adott számot. A 2014-ről bejelentett veszteség ráadásul rosszabb lett a vártnál.

(Napi.hu, 2015. április 22.)
 

Elnyomja a Tesco az üres ingatlanokat

Eladja a Tesco az áruházépítésre vásárolt ingatlanokat Angliában.

Az elmúlt évek során a Tesco egy sor telket megvásárolt Angliában, terjeszkedését tervezve. A versenyt olyannyira bebukta a Tesco, hogy terjeszkedés helyett több üzletét be kell zárnia. A Tesco most már ott tart, hogy értékesíti az üres telkeit, így is javítva pénzügyi helyzetét. Az ingatlanok értékesítéséből néhány száz millió font folyhat be, a teljes ingatlanvagyon értéke 20 milliárd font.

A Tesco április elsején jelentette be, hogy hat használatlan telkét értékesíti Nagy-Britanniában (Wolverhampton, Birmingham, Burton-on-Trent, Doncaster és West-Mindlands területén). Ezeket a telkeket korábban azért vásárolta, hogy terjeszkedjen, új üzleteket építsen, de egyes vélekedések szerint ezzel akarta megakadályozni a versenytársak üzletnyitásait.

Az erős verseny alaposan megtépázta a Tesco-t. Új üzletek építése helyett több egységét kénytelen bezárni a költségcsökkentés érdekében. Az Egyesült Királyságban 43 üzlet bezárásáról döntött, ráadásul a korábbi tervekben szereplő 49 új üzletét nem építi meg.

A Tesco az utóbbi években jelentős ingatlanvagyont halmozott fel. A brit földhivatal adatai szerint a Tesco Angliában 4,6 millió négyzetméternyi területtel rendelkezik 310 különálló telken, amelyeken még egyelőre nincsenek Tesco-üzletek. Ezek egy része lakópark, egy részét más kiskereskedőknek adták bérbe, a nagy többségük viszont üresen áll. A Tescónak a brit versenyhatóságnál is védekeznie kellett, mivel a gyanú szerint egyes városokban csak azért vásárolt meg területeket, hogy a versenytárs kiskereskedelmi láncok ne tudjanak oda üzletet építeni. A Sainsbury is egyébként jelentős ingatlanvagyont halmozott fel.

A Tesco 2015. márciusában megállapodott a Britih Land ingatlanbefektetési céggel 733 millió fontnyi ingatlan cseréjéről. A megállapodás eredményeként 21 szupermarket méretű üzlet 100%-os tulajdonát kapja meg a Tesco, cserében pedig bevásárlóközpontokban kap 50%-os részesedést a British Land. Ezen túl 96 millió font készpénzt is juttat az ingatlancég a Tesco-nak.

A Tesco 2014. évi becslése szerint a társaság ingatlanvagyona elérheti a 20 milliárd fontot az Egyesült Királyságban. 2014-ben a cég jelentős leírást könyvelt el az ingatlanokon, 800 millió fontos értékcsökkenést, mivel indoklása szerint egyes telkeken, amiket korábban vásárolt, soha nem fog semmit építeni.

(Portfolio.hu, 2015. március 31.)
 

A Tesco tízezer munkahelyet megszüntet a teljes nemzetközi hálózatában

Ez ötször annyi, mint amit korábban mondott, viszont csökkenti az eladási árait az áruházaiban.

A brit Tesco világszerte tízezer munkahelyet tervez megszüntetni, és korábbi közlésének megfelelően 43 veszteséges áruházát bezárja Nagy-Britanniában. A munkahelyekből hatezret a központban, valamint a 43 áruház bezárása miatt számolnak fel, a többit pedig az általános, más területekre kiterjedő átszervezés miatt. A Tesco januárban, amikor a 43 üzlet bezárását először közölte, még csak kétezer munkahely megszűnését jelezte. A Tesco egyébként a brit magánszektor legnagyobb foglalkoztatója 320 ezer alkalmazottal.

(Napi.hu, 2015. február 15.)

 

Nagyot mondott a Tesco

A Tesco nyilatkozott, hogy a kormány miatt leépít. A kormány válaszolt, hogy miatta ugyan nem, így nem is mond igazat.

A brit Tesco - mert itt kezdődik a történet - 2015. január 8-án bejelentette, hogy kíméletlennek ígérkező költséglefaragást indít annak érdekében, hogy megfelelő nagyságú nyereséget érjen el a következő években. Ez bevett gyakorlat az üzleti világban, hiszen kézenfekvő módja a gazdálkodás javításának egy bármilyen ok miatt kedvezőtlen gazdálkodási környezetben. Ezt láthattuk már sok más iparágban, egyebek mellett bank, autógyár, üdítőgyártó esetében is.

A magyar Tesco január 12-én jelentette be, hogy honlapján közzétett nyilatkozata szerint, amit nem újságírók, hanem ők írtak -  február 4-én 13 áruházát bezárja. Az áruház bezárás több mint 560 munkatársat érint, akiknek az áruházláncon belül keresnek más munkalehetőséget. A Tesco a magyar jogszabályi változásokra, az ezekből eredő költségemelkedésekre hivatkozik. A Tesco úgy is nyilatkozott egy internetes oldalnak, hogy a kötelező vasárnapi bezárás miatt már senki mástól nem kell megválniuk.

Nem késett sokat a magyar kormány válasza, melyben egyrészt kinyilvánítják, hogy a hivatkozott jogszabályváltozások nem indokolják a Tesco bejelentett leépítéseit, ezért önmérsékletre és igazmondásra szólítja fel. A hosszas érvelésben egyebek mellett megjegyzi a kormány azt is, hogy a nyilvános beszámolók szerint a legnagyobb forgalmú kereskedelmi lánc évek óta milliárdos nagyságrendben menti ki hazánkból a magyar emberek pénzén előállított nyereségét, így csökkentve adózás előtti eredményeit. A többit ki lehet találni, van miből, mivel elég terjedelmes a kormány válasza. Felér egy kereskedelempolitikai vallomással, no meg persze annak beismerésével, hogy a kormány nem viseli el a kritikát.

Jó, de akkor mit lehet gondolni az egészről? Feltehetően, ha egy nemzetközi világcég költséglefaragást jelent be, az nem hagyhatja érintetlenül egyetlen hálózatát sem. Ezekről a részletekről ugyanakkor semmi nem jutott a nyilvánosság elé, de ennek ellenére teljességgel nem zárható ki. Igen, erről semmilyen előjellel nem esett szó a Tesco közleményében, pedig sejteni lehetett volna, hogy ha nem is a kormány, de lesznek, akik összefüggést keresnek a két bejelentés között. A kormány ezt megtette. Feltehetően persze bármit is mondott volna mást a Tesco, nem hagyta volna válasz nélkül, hiszen minden korábbi nyilatkozata tagadta a létszám leépítést.

A Tesco honlapja elárul valamit arról, mekkora a munkaerő keresletük jelenleg. A cég honlapja az álláslehetőségek között jelenleg 178 munkaalkalmat hirdet, tehát a leépítés hozzávetőleg egyharmad része elvileg ellensúlyozható lenne áthelyezéssel. Kérdés, miért nem mérte fel a Tesco már előzetesen, milyen átcsoportosítási lehetőségekkel csökkenthette volna a bejelentett leépítés nagyságát. Ez így baki.

Kérdéses, ha egy nagy áruházlánc vasárnap nyitva tartó értékesítőhelyeinek (számuk kétszáz felett) be kell zárniuk, ráadásul éjszaka sem lehet nyitva majd, akkor a több mint 20 ezer alkalmazott közül az üzletbezárással és más korlátozások következtében együttesen mindössze 560 főt kel elbocsájtania, ami 2-3% közötti arányt jelent. Az elmúlt időszakban a szakértők rendre nagyarányú elbocsájtásokat jeleztek előre, a legvisszafogottabbak is ágazati szinten tízezer fő feletti nagyságrendet mutattak be (jelenleg az alkalmazottak száma a kereskedelemben 330 ezer fő körül mozog, közülük 130-140 ezer dolgozik vasárnap is). Ehhez képest a Tesco leépítési aránya igencsak visszafogott súlyú, de hát majd meglátjuk. Lesz-e folytatás.

Igaz, a kormány szerint semmiféle elbocsájtásra nincs szükség korlátozó döntéseik miatt. Igen, feltehetően erről a szól a történet. A kormány bakija az, hogy azt nehéz állítani, miszerint az elmúlt hónapok korlátozó döntései (már januártól az élelmiszerfelügyeleti díj megemelése, a plázastop folytatása, a veszteséges tevékenység tiltása, majd március közepétől a vasárnapi boltzár) semmilyen létszámcsökkentést nem kényszerítenek ki az áruházláncok körében.

De hát van itt más is. A kormány honlapja kitér arra is, a boltbezárások mögött az áll, hogy két egymást követő veszteséges év után megtiltja a kereskedelmi törvény a napi fogyasztási cikkek árusítását. Ez a szabály azonban, mondja a kormány, csak 2017-ben lép életbe, vagyis ez a lépés közvetlen módon nincs és nem is lehet hatással a piacra. Hoppá! Igaz, hogy ez a szabály 2017. január 1-én lép életbe. Na de hogyan is? A friss joganyag szerint az első figyelembe vehető üzleti év a 2014. december 31-ét követően megkezdett üzleti év, ami szerény számításunk szerint 2015. január elsején kezdődik. Megkezdődött. Valami. Vagy csak a Tesco volt ügyetlen. Vagy mindkettő.

Frissítés: január 13-i hír szerint a cseh Tesco két üzletet zár be, több mint 100 embert elbocsájt. Csehországban közel 200 áruháza van a Tesconak, 14 ezer alkalmazottal.

(blokkk.com, 2015. január 12.)

 

Megregulázza magát a Tesco

Gatyába rázzák a költségeket, ami meg nem fér bele, azt kidobják.

A Tesco 2015. január 8-án bejelentette új stratégiáját, aminek célja, hogy a közel 100 éves áruházláncot kirángassa a veszteséges gazdálkodás mocsarából.  2014. júliusa óta öt profit figyelmeztetést tett közzé a társaság, ami a befektetőknek nem nagyon tetszett.

A stratégia fő célja, hogy a Tesco megújuljon a hazai és egyben legnagyobb piacán, Nagy-Britanniában. A központi és az áruházi átszervezésektől évi 250 millió fontos költségmegtakarítást vár a cég. Ez viszont az indulásnál egy egyszeri 300 millió fontos költséggel jár együtt. Ezen túl tovább takarékoskodhat a csoport cheshunti központjának, továbbá 43 veszteséges brit áruházának bezárásával.

Az egyes áruházak bezárása mellett a Tesco az újabb áruházak létesítését is felülvizsgálja a közeljövőben, ezzel a következő, 2015/2016-os üzleti évben 1 milliárd fontra szorítja vissza a beruházásokat. A 2015. február végén záruló üzleti évben mintegy 2,1 milliárd font lehetett a beruházások értéke.

Eszközöket is elad a Tesco, így a Blinkbox névre hallgató streaming szolgáltatást, mintegy 5 millió font értékben, így megválik egy veszteséges egységtől. Vizsgálják az adatelemző részleg, a dunnhumby eladását is, amelyért akár 2 milliárd fontot is kaphatna a Tesco.

2015-ben nem fizet több osztalékot a Tesco, bár az elmúlt években stabil osztalékfizetés jellemezte a brit áruházláncot. Nagyjából részvényenként 15 penny körüli összegre rendre számíthattak évente a tulajdonosok. 2014. decemberében kifizetett a cég 1,16 pennys osztalékelőleget, ami az elmúlt évek megszokott kifizetéseine negyede volt.

A Tesco számára igen fontos, hogy helyreállítsa a bizalmat, ami az elmúlt félévben igencsak meggyengült a sorozatos profit figyelmeztetések nyomán. A 2014. évi decemberi karácsonyi szezon hat hete alatt már csak 0,5 százalékos forgalom visszaesést mértek a Tesco brit üzleteiben, miközben az elemzők 3,5 százalékos visszaesésre számítottak, ráadásul a harmadik negyedévben is még 4,4 százalékos volt a forgalomcsökkenés mértéke. Újabb profit figyelmeztetést már nem kellett közzétenni december után, a Tesco szerint ugyanis a korrigált üzemi eredmény továbbra is 1,4 milliárd font körül alakulhat a 2015. februárjában záruló üzleti évben.

A költségcsökkentésnek és a beruházások visszafogásának nyomán a Tescónak lehetősége nyílik nagyobb árcsökkentésekre, hiszen hazai piacán rendkívül éles versenyt támasztanak a német diszkontláncok, a Lidl, valamint az Aldi.

Kérdéses, hogy a Tesco tőzsdére viszi-e ázsiai áruházait. A dél-koreai, maláj, valamint a thaiföldi egységek mintegy 10 milliárd fontot is megérhetnek, ezek a legjövedelmezőbb üzletágak közé tartoznak.

A stratégia első hulláma nem érinti a magyarországi láncot, de ebben a térségben is lesznek boltbezárások, elsősorban a veszteséges vidéki üzleteket számolja fel a Tesco. A vasárnapi boltbezárások is okozhatnak forgalomkiesést a magyarországi áruházláncnak.

(Investor.hu, 2015. január 8.)

 

Kicsit szomorkás a Tesco hangulata máma

Csak az a 2014. esztendő ne lett volna

De volt. A Tesco ráadásul már évek óta küszködik a diszkontláncak (Aldi, Lidl) előretörése miatt, melyek az olcsó áraik révén folyamatosan szívják el a vásárlókat a Tesco elől Nagy-Britanniában. Emiatt folyamatosan csökkent a Tesco üzleteinek forgalma ezen a piacon, 2014-ben pedig még gyorsult is. A 2012. előtti időszakban a növekedés üteme lassult, 2013. szeptemberétől viszont már 2-5 százalék közötti visszaesést lehetett megfigyelni a forgalmi adatokban (a Tesco pénzügyi éve szeptemberrel kezdődik).

A Tesco árbevételének több mint 70 százaléka a brit piacról származik, de nehézségekkel küszködik Ázsiában és Európa többi részén is. 2014-ben a Tesco négy profitfigyelmeztetést tett közzé, folyamatosan csökkentette a pénzügyi évre vonatkozó eredményvárakozásait. Legutóbb 2014. decemberében közölte, hogy az üzemi nyeresége nem fogja meghaladni az 1,4 milliárd fontot, miközben nyár végén még 2,4-2,5 milliárd fontos profitra számított. Emiatt az osztalékfizetést is csökkentették 75 százalékkal. Kiderült közben, hogy a Tesco vezetése könyvelési ügyeskedésekkel igyekezett jobb színben feltüntetni az eredményeket, ami miatt állítólag már a hatóságok is vizsgálódnak.

A Tesco részvényeinek árfolyamán a felére csökkent 2014-ben.

(Origo, 2015. január 4.)

 

A számolgatás nem erőssége a Tesconak

Eltűnt a Tesco nyeresége 2014. első félévében. Na de a bevétele is csökkent.

A Tesco brit kiskereskedelmi áruházlánc már korábban arra figyelmeztetett, hogy a vártnál mintegy 250 millió fonttal kevesebb lehet a 2014. évi első féléves profitja.

A 2014. első félévről szóló beszámolója szerint azonban nem 250 millió font tűnt el a Tesco eredményéből, hanem csaknem az egész, legalábbis az előző év azonos időszakához mérve. A Tesco üzleti éve első félévében a profitja azonban a korábban várt 250 millió fontnál ráadásként további hasonló nagyságrendű összeggel lett kisebb ebben a hat hónapban.

A társaság októberben közzétett jelentésében a rendkívül éles a versennyel magyarázza visszaesését. A legalább egy éve nyitva levő üzletek bevétele 4,6 százalékkal esett az első félévben, miközben az adózás előtti eredmény 112 millió fontra csökkent, ami az előző év azonos időszakához képest több mint 90 százalékos visszaesést jelent.

(Portfolio.hu, 2014. október 23.)

 

Rájár a rúd a Tescora

Kisebb a bevétel, kisebb a nyereség.

A kiskereskedelmi üzletlánc közölte, az eddig vártnál rosszabbak lehetnek 2014. évi eredményei. A társaság az osztalékfizetését is visszafogja. A brit kiskereskedelmi óriás augusztus végén csupán 2,4-2,5 milliárd fontos operatív nyereséggel számol 2014-ben, ami elmarad az elemzők körében várt 2,7-2,8 milliárd fontos eredménytől.

A Tesco a beruházásokat csökkenti 400 millió fonttal. A cég az osztalékfizetését is csökkenti, részvényenként már csak 1,16 penny osztalékot fog fizetni az első féléves eredményei után. Ez 75 százalékkal alacsonyabb az egy évvel korábbi összegnél.

A vállalat elsősorban a diszkont-üzletláncok előretörése miatt szenved. A Lidl és az Aldi elcsábítják a Tesco vevőit, ami miatt a brit cég forgalma folyamatosan esik vissza a fő piacnak számító Nagy-Britanniában. A Tesco a forgalmának visszaesése miatt az elmúlt három évben már háromszor kényszerült "profitwarningot" bejelenteni.

A Tesco hazai piacán 4 százalékkal csökkent a bevétele, így az augusztus 17-én végződő 12 hét során 28,8 százalékos volt a piaci részesedése, míg egy éve 30,2 százalék.

A Tescóra egyrészt legnagyobb versenytársai, az Asda és a Sainsburry helyeztek nyomást, melyek 1,2, illetve 0,3 százalékos forgalombővülésről számoltak be, az Aldi és a Lidl diszkontláncok pedig egyaránt kétszámjegyű növekedésről, előbbi 29,5, míg utóbbi 18,3 százalékos bővülést ért el. A Tesco negyedéves teljesítménye ráadásul azért is aggasztó, mert a vásárlók 0,8 százalékkal többet költöttek el a brit szupermarketekben, mint egy éve. Az áruházlánc bevételeinek közel kétharmada Nagy-Britanniából származik.

(Investor.hu, 2014. augusztus 29.)

 

Még mindig szomorkás a Tesco hangulata

Csökkent a nyereség a brit láncnál, továbbra is bajok vannak otthon.

A Tesco az utóbbi negyven év leggyengébb forgalomnövekedési adatait publikálta júniusban, ez a legnagyobb európai kiskereskedelmi vállalat első féléves forgalmi és nyereségadatában visszatükröződik, azok a becsült szint alatt maradtak. A forgalom 3,7 százalékkal csökkent a legutóbbi üzleti negyedévben, ami példátlan a cég történetében.

A Tesco célja visszacsábítani azt az egyre szélesebb vásárlói kört, amelyet az olcsó német diszkontok, az Aldi és a Lidl, agresszív árpolitikájukkal elszívtak tőle. Elemzők a gondok egyik oka a nagy-britanniai fejlesztések korábbi elhanyagolása és a sikertelen tengerentúli – elsősorban észak-amerikai – terjeszkedés.

A Tesco részvényeivel egy évvel ezelőtt még 5,7 dolláron kereskedtek, most 2014. júliusában 4,9 dollárnál jár árfolyama. A kiskereskedelmi lánc a februárral véget ért üzleti évében 70,9 milliárd fontos forgalmat bonyolított le, ez 0,3 százalékkal haladja csupán meg az egy évvel korábbit. A nyereség viszont eközben hat százalékkal 3,3 milliárd fontra esett vissza.

(Népszabadság, 2014. július 21.)

 

Nehéz a sorsa mostanság a Tesconak

Az Aldi és a Lidl miatt küszködik szülőhazájában a brit Tesco.

A Tesco nehezen tudja felvenni a versenyt az Aldi és a Lidl brit üzleteivel, így a Tescónak is csökkenteni kell árait, hogy ne szorítsák ki a piacról.

Nagy-Britanniában 2014. első negyedévében 3,7 százalékkal csökkentek a Tesco eladásai éves szinten (a benzin és gázolaj kereskedelmet nem számolva). A külföldi eladások ennél is rosszabbul alakultak, ott 8 százalékos visszaesés volt az első három hónapban.

A Tesco szerint az első negyedév nehéz volt a nagy-britanniai piacon, továbbra is visszafogott a lakossági fogyasztás, ráadásul átalakulóban van a kiskereskedelmi szektor.

2011-ben brit vállalat átszervezésébe kezdett, annak érdekében, hogy a Tesco megfeleljen a legújabb piaci kihívásoknak, de ez a folyamat még nem fejeződött be, és rövid távon kedvezőtlenül hat a Tesco nyereségi mutatóira.

(HVG, 2014. június 4.)

 

Tesco: irány India

A brit áruházlánc irányt váltott és belép az 1,2 milliárd lakosú indiai piacra.

Belép az indiai piacra a Tesco. Az indiai hatóságok döntése értelmében a brit kiskereskedelmi áruházlánc 50 százalékos részesedést vásárolhat a Tata-csoport Trent Hypermarket hálózatában, ezzel pedig az európai multi terjeszkedésbe foghat – egy év alatt 3-4 áruházat nyithatn egy lassú bővüléssel – a hatalmas ázsiai szubkontinensen.

Az indiai külföldi befektetések hivatala jóváhagyta a Tesco 80 millió eurós beruházását, a brit cég döntése pedig megerősítheti az indiai gazdaságba vetett bizalmat, ugyanis India az utóbbi évekhez képest igen alacsony gazdasági növekedést tudott felmutatni az elmúlt esztendőben. Az indiai kiskereskedelmi szektort tavaly szeptemberben nyitották meg a külföldi cégek előtt, ám a külföldi cégek szerint még továbbra is "barátságtalan" a szabályozói környezet, és politikai ellenállás is övezi az esetleges új belépőket.

Az amerikai Wal-Mart egyébként nemrég tett le arról, hogy egy helyi céggel közösen lépjen be az 1,2 milliárd léleknyi piacra.

(HVG, 2014. január 3.)

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.