élelmiszeráruda₪fogadó

Nem lesz pénzük sütni a pékeknek

A pékek veszteséggel adják tovább a fehér kenyeret, a félbarna kenyeret és a vizes zsemlét. 

Komoly gondban a sütőipar, írja a Világgazdaság. Független, állami kutatóintézet készített felmérést a magyar sütőipar helyzetéről. A kutatás eredményeiből kiderült, hogy a pékek országos átlagban veszteséggel adják tovább a három legnagyobb mennyiségben forgalmazott terméket: a fehér kenyeret, a félbarna kenyeret és a vizes zsemlét. Az Agrárgazdasági Kutatóintézet jelentése konkrétan kijelenti: a fenti termékek átvételi ára alacsonyabb az önköltségnél, a nevezett termékfajtákból származó haszon kizárólag a kiskereskedelemben, az eladóknál jelentkezik.

Megvizsgálta a sütőipar legfontosabb pékáruinak önköltségét és jövedelmezőségét az Agrárgazdasági Kutatóintézet.

A hazai sütőipari vállalkozásokra reprezentatív vizsgálatban a vizes zsemléről, a félbarna és fehér kenyérről bizonyosodott be, hogy átvételi áruk – tehát az ár, amennyiért a kereskedő átveszi a péktől – alacsonyabb, mint amennyibe az előállításuk kerül, míg a tanulmányban szintén szereplő tejes kiflin minimális haszon mutatkozik.

A 2017-es adatok alapján végzett kutatás kimutatta:

  • a fehér kenyér kilóján 6,04 forint,

  • a félbarna kenyér kilóján 23,58 forint,

  • a vizes zsemle kilóján 0,64 forint vesztesége

keletkezik a sütőipari vállalkozásoknak országos átlagban. Fontos, hogy ezek a termékek adják az összes kenyér- és pékáru értékesítésének mintegy 60-65 százalékát.

A fehér kenyér és a félbarna kenyér esetében a veszteség nehezen kompenzálható, míg a vizes zsemlét nevezhetjük országos átlagban nullszaldósnak – tette hozzá a számokhoz Septe József, a Magyar Pékszövetség elnöke. Mindez hangsúlyosan a nettó átadási árakra vonatkozik, tehát arra, amennyit a (többnyire) élelmiszer-kereskedelmi láncok a pékeknek, kenyérgyáraknak adnak a termékekért. A fogyasztói ár egy másik kérdés, azt a kutatás nem vizsgálta, most kifejezetten a sütőipar eredményessége volt fókuszban.

Ha ehhez hozzátesszük, hogy a felmérés a tavalyi gazdasági környezettel számol, és azóta nőttek a bérek, a liszt ára, az energia, és minden egyéb, a helyzet csak romlott.

A kenyeret készítő vállalkozások nincsenek abban a helyzetben, hogy érvényesítsék megnövekedett költségeiket, mivel azt a multinacionális láncok nem fogadják el. Emiatt a pékek más termékeken próbálnak némi hasznot realizálni, ki több, ki kevesebb sikerrel – mutatott rá a vezető. Ez a jelenség annyira leszorítja a szakágazat jövedelmezőségét, hogy nemcsak a versenyképesség alakulásáról, de a túlélésről sem mondhatunk biztosat.

A pékek már nem tudják finanszírozni a veszteséget, ami azt eredményezheti, hogy az országban helyenként akár ellátási gondok is keletkezhetnek.

A helyzet régóta ilyen, évente rengeteg pékség húzza le a rolót, de most először tudjuk független és számokkal is alátámasztott kutatással bizonyítani, milyen súlyos a helyzet – zárta szavait a Magyar Pékszövetség vezetője.

A teljes élelmiszerellátási láncot lefedő köztestület kiemelt hangsúlyt fektet a tagjai számára fontos témák képviseletére, így a láncban előforduló, bárminemű tisztességtelen gyakorlat visszaszorítására. A sütőipar közel 20 ezer főt foglalkoztató, alapvető élelmiszereket termelő szakágazat, amelynek fennmaradása nemzetbiztonsági kérdés is, hiszen egy esetleges ágazati krízis esetén alapvető élelmiszerek belföldi forrású biztosítása kerülhet veszélybe – mondta Győrffy Balázs, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke.

A köztestület vezetője aláhúzta: a fennálló helyzet kivizsgálását és az elítélendő piaci magatartás megváltoztatását a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara is kiemelt fontosságúnak tartja, így az ágazati szereplők pozíciójának javítása érdekében támogatta a Pékszövetség kezdeményezését és átvállalta az Agrárgazdasági Kutatóintézet által végzett felmérés költségének felét.

A szakágazat jövője szempontjából kulcsfontosságú, hogy a sütőipari vállalkozások az átadási árakban érvényesíteni tudják a reális költségeiket, ennélfogva a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara a Pékszövetséggel együttműködve a jövőben is támogatja és képviselni fogja a sütőipar helyzetének helyreállítását célzó törekvéseket – tette hozzá Győrffy Balázs.

(Világgazdaság, 2018. október 2.)

 

Pékségfutam

Budapesten feltűnő mértékben szaporodtak el az utóbbi években az utcai pékségek. Kérdés persze, mit szólnak ehhez a vásárlók.

Aluljárókban, nagyobb tömegközlekedési csomópontok környékén szinte lehetetlen úgy elhajítani egy követ, hogy az ne egy pékség ablakát törje be, írja a Pénzcentrum.

Ezek a pékségek ahogy sok más üzlet is, legnagyobbrészt franchise rendszerben működnek, mely sok előnnyel, de komoly korlátokkal, megkötésekkel, felelősségvállalással is együtt jár. Ugyanakkor franchise egységet nyitni sokkal kisebb kockázatot jelent, mint teljesen önálló vállalkozást indítani, bár bizonyos hátrányokkal is számolni kell. Amellett, hogy a vállalkozónak viszonylag kicsi a mozgástere, nem valósíthatja meg saját elképzeléseit, ki van szolgáltatva az átadónak. Nem csupán a rendszergazda hibás döntései, hanem a többi egység működése is hat forgalomra. Például, ha egymás hegyén-hátán nyitnak az egyforma üzletek, az átvevő tehetetlen. Egyszerűen megfojtják egymást.

A nagyágyúk

A Lipóti Pékség jelenleg a piac egyik legmeghatározóbb szereplője, Budapesten vidéki nagyvárosokban sétálva lépten-nyomon a fekete cégtáblás pékszaküzletbe botlunk. Náluk már csak három fontos piaci szereplő nagyobb, a 2015 óta külföldi magyar tulajdonban lévő Fornetti, a maga körülbelül 3.000 egységével, a Pek Snack, aki összesen 1.500 sütőt terített szét az országban, plusz 350-et Horvátországban. A harmadik pedig a Flamand Pékség, akinek honlapja szerint 358 egysége van, bár ezek nem minden esetben önálló üzletek.

Az 1992-ben alapított Lipóti egy apró szigetközi faluból induló sikertörténet, azóta is hatalmas ütemben bővülnek. 2006-ban indult meg a terjeszkedés, akkor még mindössze három mintabolttal. Az Opten céginformációs adatbázis adatai szerint a cég 2013-tól kezdve folyamatosan növekszik, 1,5 milliárdról 2,2-re emelkedett a nettó árbevétele.

Az adózott eredménye azonban már nem ilyen töretlen, 2016-ról 2017-re csaknem felére esett vissza a haszon. 2016. áprilisában hosszú és gyümölcsöző kapcsolat szakadt meg a Lipóti Pékség és a Cserpes Sajtműhely Kft. között. Sajtóinformációk szerint ennek a válásnak köszönhető az eredmények látványos visszaesése, valamint annak, hogy a Cserpes termékek helyett már a saját, frissen vásárolt debreceni üzemében gyártja tejtermékeit. Hiába pótolták tehát szinte azonnal a kisesett termékek széles körét, a bevételen ez meglátszik.

Az alkalmazotti létszámban is volt egy törés 2017. júliusa és októbere között. A korábban huzamosabb ideig stabilan 180 fő feletti létszámot ebben a három hónapos időszakban csökkentették 12 százalékkal.

Országszerte jelenleg a honlapjuk szerint 212 mintabolt működik, ebből 62 van a fővárosban. Szinte az összes kerületben megtalálható legalább egy egység, legsűrűbben a II., a VII., a VIII. és a XIII. kerületekben. Nem ritka, hogy egymástól egészségtelen távolságban.

A területi képviselő a helyiség kiválasztásától kezdve az egész folyamat alatt segíti a partnereket, majd az üzlet megnyitása után is napi kapcsolatban áll velük."- mondta korábban Lencsés Sándor, a Fornetti junior magyarországi franchise és concept üzletág-vezetője. Ha valaki franchise egységet szeretne nyitni, bizonyos felmerülő költségekkel számolnia kell. Egy korábbi cikkből a hasonló profilú Fornetti pékségekről az derült ki, hogy bár ötféle különböző konstrukcióban lehet velük franchise partneri szerződést kötni, egy üzlet indításához szükséges összköltséget 500-600 ezer forinttól akár 2-3 millió forintig terjedhet.

Iparági információink szerint, ha valaki Lipóti Pékséget szeretne nyitni, az ennek az összegnek csupán a töredékéért teheti ezt meg. Szinte ingyen.

A pékség ingoványos, kényes terület, hiszen az új belépő olcsó termékek lévén csak kis árréssel tud dolgozni, és amennyiben vállalja, hogy kizárólag az adott sütőipari cég friss termékeit árulja, minden egyes hajnalban ki van szolgáltatva a szállítónak

(Pénzcentrum, 2018. június 27.)

 

Lipóti és Cserpes: a maga útján

A Lipóti csak saját magának, a Cserpes csak másoknak termel.

Csaknem fél évvel ezelőtt különvált a Lipóti Pékség és a Cserpes Sajtművek. A Lipóti Pékség saját tejüzemében és alvállalkozókkal gyárt magas minőségű tejtermékeket, amelyeket kizárólag saját bolthálózatában forgalmaz. A Cserpes másoknak szállít termékeiből, foglalja össze a fejleményeket a Napi.hu.

A Lipóti egy debreceni tejüzemet vásárolt és korszerűsített, mivel a franchise-lánc forgalmából évente egymilliárd forintot a tejtermékek tesznek ki. Így már a saját tejüzemében készül a joghurt, a túró és a tejföl, ezek számítanak a vezértermékeknek. Az ivójoghurtokat és ízesített tejeket viszont alvállalkozók szállítják be. A saját és a kihelyezett gyártás aránya 60:40 százalék, tudta meg a Napi.hu.

A válást követően a Lipótinál a tejtermékek forgalma ugyan 15-20 százalékkal csökkent, ám a tervek szerint az év végére, 2017. elejére viszont ismét elérhetik a korábbi forgalmat. A Lipóti üzletfilozófiája szerint a tej és a kenyér eladása "kéz a kézben" jár, ezért fontos nekik a tej minősége. Ennek szellemében 60 millió forintos beruházással korszerűsítették a debreceni tejüzem, ahol napi 7 ezer liter tejet dolgoznak fel.

A Lipóti országos franchise-hálózata továbbra is 220 mintaboltból áll, 2017-ben pedig az eddig számukra fehér foltnak számító Kelet-Magyarországon próbálnak terjeszkedni. A debreceni ipari parkban vásároltak egy 1500 négyzetméteres csarnokot, a helyi új péküzemnek. A Lipóti Pékséghez tartozó cégek 2015. évi árbevétele egyébként meghaladta a 10 milliárd forintot.

A Cserpest cégcsoport, amely 2015-ben 10 milliárdos forgalom mellett 600 milliós eredményt tudott elkönyvelni, mintegy kétezer boltban teríti termékeit, ebből 170-et tett ki a Lipóti hálózata. Saját hálózattal, néhány tejivón kívül, nem rendelkeznek. A minőségi pékáruk beszerzése a saját boltokba viszont egyelőre megoldatlannak látszik, mivel a "tej-kenyér" árupárosba egyelőre egy pécsi pékségből szállítanak, a Lipótitól ugyanis már nem szereznek be árut. A cég - piaci információk szerint - idén 300 új eladási pont belépésével számol - ezek jelentős része külföldi tulajdonban lévő áruházlánc, ahol közismerten nagy az árverseny, főleg a tejtermékek körében.

A Cserpes Sajtműhely Kft. 2015-ben 4,2 milliárdos árbevételt ért el. Az üzleti eredményt 777 millió forint volt, amelyből 700 milliót osztalékként fizettek ki - hasonló nagyságú osztalékot vettek ki a tulajdonosok a 2014-es év után is.

(Napi.hu, 2016. október 6.)

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.