iparospiac₪próbafülke

Leállt a kínai ZTE

A kínai ZTE nem birja tovább az amerikai alkatrészek nélkül, amit nem kap meg. Trump dolgozik. A Telenor is izzad, akinek szállított a ZTE. 

A kínai ZTE telekommunikációs cég most gyakorlatilag az összeomlás szélén áll, írja a 24.hu. A Trump adminisztráció elvágta a céget az amerikai beszállítóitól, márpedig a ZTE mobil állomásait amerikai processzorok hajtják, hálózatának optikai elemei szintén amerikai gyártásúak, de még a mobiltelefonjainak Android operációs rendszere is amerikai. A társaság elvileg gyorsan találhatna az USA-n kívüli beszállítókat, de szakértők szerint a gyakorlatban ez nem lehet megoldás. Így ugyanis nem tudná ugyanazt a minőséget garantálni amit eddig, és a globális versenyben hamar alulmaradna.

A kínai társaság sencseni üzeme 2018 május 9-én gyakorlatilag leállt. A New York Times tudósítója szerint a dolgozók nagy része csak ténfereg a gyárban, próbálnak nekik értelmes elfoglaltságot találni, de ez nem mindig sikerül. A termelés leállása elsősorban helyi, kínai probléma, a cég esetleges bedőlése viszont érzékenyen érintheti azokat a mobilcégeket is, amelyek (legalább részben) erre a technológiára építették a hálózatukat.

A Telenor a különösen érintett szolgáltatók között van, mert a fejlődő világban számos hálózata épült ZTE eszközökre. A norvég cég vezérigazgatója egyelőre csak annyit mondott, hogy “közelről figyeli az eseményeket”. A társaság nemrég jelentette be, hogy többek között a magyar leányvállalatát is eladja, és amikor az üzletet nyélbe ütötték, a vevő (Petr Kellner cseh milliárdos PPF nevű cége) még aligha tudhatta, hogy ilyen terhet vesz a nyakába.

Egyelőre a magyar Telenor sem tudott többet mondani, minthogy tájékozódik a helyzetről és “vizsgálja az export tilalom és a ZTE bejelentésének hatását”. A Telenor Magyarország 2010-ben adott egy 200 millió eurós megrendelést a kínai ZTE-nek, hogy cserélje le mobilhálózatának bizonyos elemeit, amelyeket korábban az Ericsson és a Nokia-Siemens Networks szállított neki. A ZTE akkoriban a világ egyik legígéretesebben fejlődő távközlési eszközgyártójának számított, és bár volt még némi óvatoskodás a kínai technológia alkalmazásában, az eset nem volt egyedi, hiszen például a Vodafone magyar leánya már 2007-ben bizalmat szavazott a szintén kínai, és szintén akkoriban feltörekvő Huawei-nek.

Az amerikai beszállítók letiltásának oka az, hogy Washington szerint a ZTE megsértette az amerikai exportkorlátozásokat, amikor termékeit eladta Iránnak. A tiltás hét évre szól, a kínaiak pedig egyelőre nem tudtak enyhítést elérni a Trump adminisztrációnál.

A lépés ugyanakkor egy jóval nagyobb játszma része, az amerikaiak ugyanis évek óta jelentős nemzetbiztonsági kockázatnak tartják a ZTE és a Huawei amerikai piaci jelenlétét. Ezzel párhuzamosan a tiltás abba az intézkedéssorozatba is illeszkedik, amelynek részeként sok kínai áruravédővámot vetettek ki. Mivel Kína ellenintézkedéseket vezetett be, a világ új kereskedelmi háborúról beszél, és ennek végső soron az is az egyik célja, hogy a technológiai iparágakban Kína előretörését az Egyesült Államok megakadályozza. Ha a ZTE tönkremegy, vagy nagyon meggyengül, az tökéletesen szolgálja ezt a célt.

A magyar Telenornak az utóbbi napokban nincs nagy szerencséje, úgy érezheti magát, mint a szegény ember, akit az ág is húz. Nem sokkal azután, hogy a norvég tulajdonos kivonulását bejelentették, a Vodafone megállapodott a UPC megvételéről. Ezzel pedig hamarosan létrejöhet a Magyar Telekom után a második olyan cég Magyarországon, amely házon belül egyesíti a mobil és vezetékes szolgáltatást.

Így már csak a Telenornak hiányzik a vezetékes technológiai ága, ami különösen azok után lehet fájó, hogy az utolsó jelentősebb hálózattal rendelkező cégnek számító Invitelt a Digi elhalászta az orra elől. Erre a tranzakcióra a Gazdasági Versenyhivatal éppen már rábólintott, bizonyos, marketing szempontból előnytelen, de nem teljesíthetetlen feltételekkel.

(24.hu, 2018. május 10.)

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.