iparospiac₪próbafülke

Kínai ZTE: Trump visszacsinálja

Az USA hátraarcot csinált. Kapott érte egymilliárd dollárt. 

Az Egyesült Államok megállapodott a ZTE Corp. kínai mobil távközlési konszernnel az amerikai alkatrészek beszerzését tiltó rendelkezés visszavonásának feltételeiről június 7-én - jelentette be Wilbur Ross amerikai kereskedelmi miniszter, számol be a fejleményekről a Napi.hu.

A CNBC amerikai gazdasági hírtelevíziónak adott nyilatkozatában Ross elmondta, hogy kora reggel kötötték meg a végleges egyezséget. Ennek értelmében Kína második legnagyobb távközlési eszközöket gyártó cége egymilliárd dollár bírságot fizet, valamint 30 napon belül lecseréli vezető testületeinek tagjait. Emellett letétbe kell helyeznie 400 millió dollárt, amely összeg ugyancsak az Egyesült Államokat illeti meg, ha a kínai konszern nem tartja be a megállapodás feltételeit.

Washington áprilisban tiltotta meg amerikai cégeknek, hogy alkatrészeket szállítsanak és szolgáltatásokat nyújtsanak a kínai távközlési konszernnek, mert az nem teljesítette az Irán és Észak-Korea ellen elrendelt szankciók megsértése miatt még 2017 márciusában kötött megállapodás egyes feltételeit. A hét évre szóló tilalom, amelynek elrendelése után már pár nappal alapvető tevékenységeinek beszüntetésére kényszerült a ZTE, veszélybe sodorta a cég fennmaradását. A vitás kérdések rendezésével ezért a legmagasabb szintű amerikai-kínai kereskedelmi tárgyalásokon is foglalkoztak.

A ZTE 2017-ben mintegy 2,3 milliárd dollár értékben vásárolt alkatrészeket amerikai gyártóktól, közöttük olyan nagyvállalatoktól mint a Qualcomm Inc., a Broadcom Inc. és az Intel Corp., valamint olyan kisebb cégektől, mint az Acacia Communications Inc., vagy az Oclaro Inc. A ZTE készülékeiben az amerikai alkatrészek aránya 20-30 százalékra tehető.

Wilbur Ross a CNBC-nek nyilatkozva úgy vélekedett, hogy a ZTE-vel kötött megállapodásnak nem lesz semmilyen hatása a Kínával folytatott kereskedelmi tárgyalásokra. Ha a ZTE nem tartja be a mostani megállapodást, az alkatrészszállítási tilalmat újra életbe léptetheti Washington - mondta.

A ZTE a negyedik legnagyobb mobil távközlési hálózatiberendezés-gyártó a világon az európai Ericsson és Nokia, valamint a kínai Huawei után. Mobil készülékeivel az egyik legnagyobb márkának számít az amerikai piacon.

(Napi.hu, 2018. június 7.)

 

Leállt a kínai ZTE

A kínai ZTE nem birja tovább az amerikai alkatrészek nélkül, amit nem kap meg. Trump dolgozik. A Telenor is izzad, akinek szállított a ZTE.

A kínai ZTE telekommunikációs cég most gyakorlatilag az összeomlás szélén áll, írja a 24.hu. A Trump adminisztráció elvágta a céget az amerikai beszállítóitól, márpedig a ZTE mobil állomásait amerikai processzorok hajtják, hálózatának optikai elemei szintén amerikai gyártásúak, de még a mobiltelefonjainak Android operációs rendszere is amerikai. A társaság elvileg gyorsan találhatna az USA-n kívüli beszállítókat, de szakértők szerint a gyakorlatban ez nem lehet megoldás. Így ugyanis nem tudná ugyanazt a minőséget garantálni amit eddig, és a globális versenyben hamar alulmaradna.

A kínai társaság sencseni üzeme 2018 május 9-én gyakorlatilag leállt. A New York Times tudósítója szerint a dolgozók nagy része csak ténfereg a gyárban, próbálnak nekik értelmes elfoglaltságot találni, de ez nem mindig sikerül. A termelés leállása elsősorban helyi, kínai probléma, a cég esetleges bedőlése viszont érzékenyen érintheti azokat a mobilcégeket is, amelyek (legalább részben) erre a technológiára építették a hálózatukat.

A Telenor a különösen érintett szolgáltatók között van, mert a fejlődő világban számos hálózata épült ZTE eszközökre. A norvég cég vezérigazgatója egyelőre csak annyit mondott, hogy “közelről figyeli az eseményeket”. A társaság nemrég jelentette be, hogy többek között a magyar leányvállalatát is eladja, és amikor az üzletet nyélbe ütötték, a vevő (Petr Kellner cseh milliárdos PPF nevű cége) még aligha tudhatta, hogy ilyen terhet vesz a nyakába.

Egyelőre a magyar Telenor sem tudott többet mondani, minthogy tájékozódik a helyzetről és “vizsgálja az export tilalom és a ZTE bejelentésének hatását”. A Telenor Magyarország 2010-ben adott egy 200 millió eurós megrendelést a kínai ZTE-nek, hogy cserélje le mobilhálózatának bizonyos elemeit, amelyeket korábban az Ericsson és a Nokia-Siemens Networks szállított neki. A ZTE akkoriban a világ egyik legígéretesebben fejlődő távközlési eszközgyártójának számított, és bár volt még némi óvatoskodás a kínai technológia alkalmazásában, az eset nem volt egyedi, hiszen például a Vodafone magyar leánya már 2007-ben bizalmat szavazott a szintén kínai, és szintén akkoriban feltörekvő Huawei-nek.

Az amerikai beszállítók letiltásának oka az, hogy Washington szerint a ZTE megsértette az amerikai exportkorlátozásokat, amikor termékeit eladta Iránnak. A tiltás hét évre szól, a kínaiak pedig egyelőre nem tudtak enyhítést elérni a Trump adminisztrációnál.

A lépés ugyanakkor egy jóval nagyobb játszma része, az amerikaiak ugyanis évek óta jelentős nemzetbiztonsági kockázatnak tartják a ZTE és a Huawei amerikai piaci jelenlétét. Ezzel párhuzamosan a tiltás abba az intézkedéssorozatba is illeszkedik, amelynek részeként sok kínai áruravédővámot vetettek ki. Mivel Kína ellenintézkedéseket vezetett be, a világ új kereskedelmi háborúról beszél, és ennek végső soron az is az egyik célja, hogy a technológiai iparágakban Kína előretörését az Egyesült Államok megakadályozza. Ha a ZTE tönkremegy, vagy nagyon meggyengül, az tökéletesen szolgálja ezt a célt.

A magyar Telenornak az utóbbi napokban nincs nagy szerencséje, úgy érezheti magát, mint a szegény ember, akit az ág is húz. Nem sokkal azután, hogy a norvég tulajdonos kivonulását bejelentették, a Vodafone megállapodott a UPC megvételéről. Ezzel pedig hamarosan létrejöhet a Magyar Telekom után a második olyan cég Magyarországon, amely házon belül egyesíti a mobil és vezetékes szolgáltatást.

Így már csak a Telenornak hiányzik a vezetékes technológiai ága, ami különösen azok után lehet fájó, hogy az utolsó jelentősebb hálózattal rendelkező cégnek számító Invitelt a Digi elhalászta az orra elől. Erre a tranzakcióra a Gazdasági Versenyhivatal éppen már rábólintott, bizonyos, marketing szempontból előnytelen, de nem teljesíthetetlen feltételekkel.

(24.hu, 2018. május 10.)

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.