butikpórázon₪vásárlóktere

Varga: 5% lakásáfa marad 2023 végéig

A kormány javaslata alapján 2023. december 31-ig továbbra is a kedvezményes, 5 százalékos áfakulcs alkalmazható, de nem akárhogyan. 

Az új lakóingatlanok értékesítésekor akkor, amelyek 2018. november 1-én végleges építési engedéllyel rendelkeztek - ezt jelentette be a pénzügyminiszter november 7-én. 

Varga Mihály közölte, az építőipari szakértők kérésére megfogalmazott módosító javaslatot a héten nyújtják be az Országgyűlésnek a törvényalkotási bizottságon keresztül.

Főszabály szerint a kedvezményes adókulcs jövő év végéig hatályban van, ami azt jelenti, hogy 2019. december 31-ig minden - a törvényi feltételeknek megfelelő - új építésű lakóingatlan - 300 négyzetméternél nem nagyobb egylakásos lakóingatlan, 150 négyzetméternél nem nagyobb többlakásos lakóingatlanban kialakított lakás - értékesítése után a legalacsonyabb mértékű, 5 százalékos áfát számítják fel. 

A Pénzügyminisztérium az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetségének (ÉVOSZ) és más szakmai szervezetek javaslatai alapján dolgozta ki a részletes szabályokat. 

Ha az Országgyűlés elfogadja, akkor 2019. december 31-ét követően azoknál az új lakóingatlanoknál alkalmazható az öt százalékos mértékű áfa, amelyek építésére 2018 november 1-én már van végleges építési engedély, vagy - a 300 négyzetméter alatti lakóingatlanok esetében - az építését addig bejelentették. A kedvezményes adómérték ebben az esetben is csak akkor alkalmazható, ha legkésőbb 2023. december 31-én eladják az új lakást.

(Index, 2018. november 7.)

 

Lakástakarékok: kihúzva

Elfogadta a parlament 2018. október 16-i ülésén a lakástakarékok állami támogatásának eltörlését.

Elfogadta a parlament a lakástakarékok állami támogatásának megszüntetését. Az ellenzéki képviselők azzal érveltek a szavazás előtti vitában, hogy lakossági fogyasztók milliói elől zár el egy kiváló öngondoskodási rendszert a kormány, a rendszer teljes eltörlése helyett érdemes lett volna megfontoltan megvizsgálni más hatékonyságnövelő intézkedések implementálását és hogy túl kevés idő jutott a javaslat megvitatására. Többen kiemelték: a fiatalok eleve nehezen jutnak lakáshoz, az LTP-rendszer támogatásának eltörlése még inkább megnehezíti a dolgukat. Bánki Erik, a javaslat fideszes előterjesztője szerint az ellenzék a külföldi bankokat védi, az LTP-ket üzemeltető cégeknek pedig jobban kellett volna forgatniuk a pénzt ahhoz, hogy az állami támogatás nélkül meg tudjanak élni, írja a Portfolio.hu.

A támogatási rendszer megszüntetésére tett törvényjavaslatot október 15-én nyújtotta be Bánki, a gazdasági bizottság fideszes elnöke az országgyűlésnek. A javaslat főleg azzal indokolta az állami támogatás megszüntetését, hogy az LTP-k hatékonytalanul működtek, hiszen sokszor nem új lakások, hanem "szaunák és medencék" épültek a termékekben megtakarított vagyontömegből, az LTP-szolgáltatók pedig jelentős extraprofitra tettek szert az állami támogatásnak köszönhetően.

A parlament.hu-n megjelent törvényjavaslat indoklása szerint "ez a megtakarítási forma nem szolgálja eredményesen az otthonteremtési célokat, miközben a szolgáltatók az állami támogatás egy részén is extraprofitot realizálnak." 

A lakástakarék-rendszer a törvénymódosítással nem szűnik meg teljes egészében, csak a lényegét adó állami támogatást törlik el. 

Ezek a konstrukciók úgy működtek, hogy a lakástakarék-szolgáltató betéti kamatot is fizetett (1-3%), ehhez járt éves, befizetésarányos 30%, maximum 72 ezer forintos állami támogatás alanyi jogon. Így akár 10%-os hozamot is el lehetett érni négy éves időtávon - az állami támogatás nélkül a jelenlegi hozamkörnyezetben ez már nem lesz elérhető.

A korábban megkötött LTP-szerződésekre még jár majd az állami támogatás, az újonnan kötött szerződésekre viszont már nem. 2017-ben 62 milliárd forintot fordított LTP-támogatásra az állam.

A javaslat értelmében az LTP-kre eddig fordított állami támogatás nagy része a csokhoz megy át. A CSOK mellett marad még egy lakáscélú államilag támogatott megtakarítási forma, amihez egyelőre nem nyúlt hozzá az állam: a Nemzeti Otthonteremtési Közösség konstrukciója. A NOK keretében a tagok közösségekbe szerveződve, közösségi megelőlegezéssel a futamidő vége előtt vásárolhatnak új építésű lakást a 3 havonta sorra kerülő kiválasztás (sorsolás és licit) alapján. A szerződések szabadon választható értéke 10 és 40 millió forint között lehet.

Előzmények

A magyar öngondoskodás intézményrendszerének egyik legfontosabb pillérét készül romba dönteni a parlamenti többség a lakás-takarékpénztári támogatási rendszer megszüntetésével, írja a Portfolio, Palkó István okfejtése alapján. Miközben érteni véljük a kormánypártok politikai szándékát, és látjuk a szektor hibáit, szakmai oldalról erős fenntartásaink vannak. Nem a megszüntetést, hanem az eddigi nagyvonalú rendszer alapos újraszabályozását választottuk volna.

Van lakáscélod vagy lakáshiteled? - kérdeztünk vissza az elmúlt években azonnal, ha valaki arról érdeklődött nálunk, mibe lenne érdemes elhelyezni havi néhány tízezer forintos megtakarítását. "Igen" válasz esetén tálcán kínálta magát a megoldás: akár 10% feletti éves hozamával a lakás-takarékpénztári szerződés a pénzügyileg tudatos rendszeres megtakarítók első számú választása. Nemcsak a magas hozamígérete miatt, hanem elsősorban azért, mert ezt bombabiztosan hozni tudja, gyakorlatilag az összes többi öngondoskodási termékkel és befektetési formával szemben.

Szépen terjedt az ige az országban: 2017 végén már 798 milliárd forint lakossági megtakarítást kezelt a négy hazai lakás-takarékpénztár, vagyis két és félszer annyit, mint a válság elején az akkori két szereplő. Miközben a lakosság teljes betétállománya ezen időszak alatt mindössze közel tizedével nőtt. A Fundamentának köszönhetően a lakáshitelezésben is évekig vezető szerepet töltött be a lakás-takarékpénztári szektor, hitelállománya a válság eleji 23 milliárdról 2017 végére 356 milliárd forintra nőtt. 

Viszlát, lakás-takarékpénztár, szerettünk!

Viszlát, lakás-takarékpénztár, szerettünk!

A lakás-takarékpénztári rendszer megszüntetését egyértelműen visszalépésnek tekintjük a hazai öngondoskodás rendszerváltás óta tartó történetében. Sokkal nagyobb jelentőségűnek, mint például az életbiztosítások adókedvezményének a Bajnai-kormány által végrehajtott, 2010 eleji megszüntetése volt. A magán-nyugdíjpénztári vagyon államosításával azonban nem említenénk egy lapon:

  • nem meglévő megtakarítások állami elvételéről van szó, hiszen a támogatás megszüntetése csak az újonnan kötött szerződésekre vonatkozik (ez akár már szerdán hatályba lép),
  • nem is egy teljes vagyonállomány elvételéről van szó (amely ráadásul az állam bevételeit egészen addig gazdagító járulékokból képződött a magánnyugdíj esetében), hanem csak a támogatás elvételéről, amelyet az állam "jóvoltából" élvezhettünk a lakás-takarékpénztári törvény 1996-os hatályba lépése óta.

Olyan termék szűnik meg, amely az említett tudatos megtakarítók mellett a kifejezetten kis jövedelmű háztartások számára is megmutatta az öngondoskodás lényegét: a kis összegű havi megtakarításokból is lehet eredményt elérni 4-10 év alatt, ami elég a lakás felújítására vagy akár egy átlagos összegű lakáshoz felvett lakáshitel önerejének előteremtéséhez.

Lehet kritizálni

1. Nem vitatjuk, hogy volt egy nagy hátránya a lakás-takarékpénztári előtakarékosságnak, de ez nem a rendszer alaptulajdonságából, vagy filozófiájából, hanem az avulásából származott: havi 20 ezer forintból az állami támogatással együtt is alig több mint 1,2 millió forintot lehetett előteremteni 4 év alatt. Nem kínálta a rendszer a gyors lakáshoz jutás ígéretét, mint például a CSOK vagy magasabb kamatkörnyezetben a kamattámogatott lakáshitel. Alacsony és magas jövedelműek számára ez egyaránt hátrány volt. Ez a hiányosság azonban bőven orvosolható lett volna. Reális opciónak tűnt például a hónapokon keresztül keringő pletyka, miszerint nem szűnik meg a lakás-takarékpénztári támogatás, de mértékét a befizetés 30%-áról 20%-ára csökkentik, az éves támogatás maximumát pedig 100 ezer forintra emelik. Ez a rendszer a mostani alig több mint 1,2 millió forintról 2,4 millió forintra emelte volna az egy szerződéssel 4 év alatt elérhető megtakarítási összeget.

2. Azt is érteni véljük, hogy a kormány elsősorban az új lakások piacát szeretné támogatni, amelyben a lakás-takarékpénztárak nem igazán jeleskedtek. Hozzátesszük: ez nem csak a lakáskasszákra, hanem a teljes pénzügyi szektorra igaz: 10 lakáshitelből 7 megy használt lakásra, és mindössze egy-másfél új lakás építésére. Értjük a kormány célját, hogy az új lakások piacát kétharmad arányban támogató CSOK-ra szánja azt a több mint 70 milliárd forintot, amit eddig évente (egyre növekvő összegben) a lakás-takarékpénztári szerződőknek fizettek ki. Lehet, hogy van jobb helye is a pénznek, mert ugyan a Fundamenta tavalyi adatai alapján 1 állami forintra 7 forintnyi lakáscél megvalósulása jutott, ez nem feltétlenül jelenti azt, hogy egy hatékonyabb támogatási formával ne valósulna meg ugyanaz a 7 forintnyi lakáscél. Ráadásul mennyivel hamarabb! Megjegyezzük, a lakáskasszákhoz kapcsolódó állami kiadás nem fog egyik napról a másikra tízmilliárdokkal csökkenti. Ha például öt év körüli átlagos futamidővel számolunk, évi 10-15 milliárd forintot spórolhat meg a lépéssel az állam az elején. De a CSOK-kal kétségtelenül előbb lehet pörgetni a lakáspiacot és vele a gazdaságot (pláne, ha célzottan az új lakásokra megy a nagy része), mint ez bizonytalan időpontban felhasznált előtakarékossági szerződéssel.

3. A lakásáfa visszaemeléséhez hasonlóan ezúttal is cél lehet, hogy az állam ne általában az ingatlanpiacot támogassa, hanem célzottan azt a szegmenst, amely hozzájárul a demográfiai válság megoldásához, különösen ami a legalább 3 gyermekesek családok lakáskeresletét illeti. Elképzelhető, hogy jakuzzira vagy szaunára költötték egyesek a lakás-takarékpénztári megtakarításokat, és az is, hogy nagyon sok manipuláció történt a számlák körül. De ahogy az élet számos területe bizonyítja, van, amikor a megszüntetés helyett a korlátozás és az ellenőrzés a legjobb fegyver. 

Fürdővízzel gyereket kiönteni vagy ágyúval verébre lőni nem szerencsés: a lakástakarék-pénztári konstrukciót (feltéve, hogy nincs ezzel kapcsolatos EU-s korlátozás) célzottan is át lehetne alakítani: például a felújításoknál, az új lakásoknál és a legalább 2 vagy 3 gyermeket vállalóknál megtartani, a felhasználás célját és bizonyítását szigorítani. Szomorú, hogy nem egy ilyen forgatókönyv győzött.

Viszlát, lakás-takarékpénztár, szerettünk!

4. Gyenge lábakon álló érvnek tartjuk a lakás-takarékpénztárak "extraprofitjának" a felhánytorgatását is, igaz, a legnagyobb profitot elérő Fundamenta tőkearányos megtérülése tavaly csaknem 19% volt. Nem állítjuk, hogy az államnak ne lehetett volna keresnivalója lakás-takarékpénztárak és ügyfelek viszonyában, ahogy ezt az etikus életbiztosítási koncepcióval egy másik szektorban is megtette. A lakossági betétek kamatának 0%-os padlót húztak korábban Magyarországon, a lakás-takarékpénztárak valamivel 0% alatti saját (állami támogatás nélküli) hozamát és az LTP-értékesítők jutalékát is meg lehetett volna piszkálni. Talán túl árnyalt lett volna a végül győzedelmeskedő bináris megoldással szemben. 

Ami történik tehát, az visszalépés a magyar öngondoskodási piac számára. Rossz üzenet minden magyar öngondoskodónak és a pénzügyi szektor többi szereplőjének is: amit a kormány elvesz a 30% megvonásával, azt a 20%-kal is ugyanilyen rajtaütésszerűen megteheti. Nyugdíjbiztosítás, nyugdíjpénztár, NYESZ: csak reméljük, hogy szebb jövő vár rájuk. A lakás-takarékpénztári rendszer a mai formájában valószínűleg megszűnik, hiszen elveszti a lényegét jelentő támogatási formát. Közvetítők ezrei fogják elveszteni állásukat (a pénzügyi szektor egyes szereplő valósznűleg tárt karokkal fogadják őket), az esetenként profilváltással kombinált konszolidáció pedig elkerülhetetlen a piac meglévő négy szereplője számára.

(Portfolio.hu, 2018. október 15-16., az október 15-i "előzmények"-ben bemutatott írás szerzője Palkó István)

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.