butikpórázon₪vásárlóktere

Gazdaságvédelmi Akcióterv: de hát megy

A szekér. Ez inkább versenyképességjavító program. De legalább jó, mert adócsökkentésekről szól. Igaz, van, amelyik meglepetés és van, amelyik nem új ötlet. Ez most inkább egy figyelemfelhívás arra, hogy jöhet hevesebb roham is.

A kormány úgy fogalmaz, hogy a gazdaság eredményeit meg kell védeni, ugyanis mind az eurózóna, mind a világgazdaság növekedési kilátásait tekintve a lassulását jelei mutatkoznak. A Gazdaságvédelmi Akcióterv célja, hogy a magyar gazdaság teljesítménye hosszú távon is legalább 2 százalékponttal meghaladja az uniós átlagot.

Az akcióterv lépései önmagukban nagyon is helyesek. De hát hosszabb távon vannak piaci bizonytalanságok is, nem véletlen, hogy a kormány gazdaságvédelmi akciótervet hirdetett, ami igazából egy versenyképességjavító, adócsökkentési mozzanat, úgy önmagában helyes lépésekkel. És ez egy figyelmeztetés is arra, hogy jöhet nehezebb nemzetközi piaci környezet is. Elsősorban a nemzetközi környezet és az uniós támogatások sorsa hozhatnak olyan nem várt fordulatokat, amelyek befolyásolhatják a családi költekezést is.

1. A szociális hozzájárulási adó 2%-pontos csökkentése

A szociális hozzájárulási adó mértéke 2019. július 1- jével 19,5%-ról 17,5-ra csökken. A 2% pontos csökkentés 2019-ben 144 milliárd forintot, 2020-ban pedig további 156 milliárd forintot hagy a magyar vállalkozásoknál.

2. A kisvállalati adó (KIVA) 1%-pontos csökkentése

A kisvállalkozásokat segítő lépésként 2020. január 1-től 13%-ról 12%-ra csökken a kisvállalati adó, a KIVA mértéke. Az adócsökkentés több mint 40 ezer magyar kisvállalkozást érint, és 5 milliárd forintot hagy a vállalkozásoknál.

3. Adók összevonása és megszüntetése

A kormány célja az adócsökkentések mellett az adórendszer egyszerűsítése is. Az elmúlt években a kormány kedvezményes adózási formákat (KATA és KIVA) vezetett be a kisvállalkozásoknak. Mivel ezek az új adónemek kedvezőbb megoldást jelentenek, az egyszerűsített vállalkozói adó iránti igény jelentősen lecsökkent, ezért a kormány kezdeményezi az EVA kivezetését.

Az akcióterv keretében az adórendszer töredezettsége is csökkenni fog, a nyugdíjjárulék, a természetbeni egészségbiztosítási járulék, a pénzbeli egészségbiztosítási járulék és a munkaerő-piaci járulék helyett a jövő évtől egységes járulék jelenik meg az adórendszerben.

4. Adóelőleg-feltöltés eltörlése

A cégek adminisztratív terheinek csökkentése, likviditási helyzetének javítása érdekében a kormány megszünteti a 100 millió forint éves árbevétel feletti vállalkozásokra vonatkozó társasági adóelőleg-feltöltési kötelezettséget. Ez azt jelenti, hogy az érintett vállalkozásnak december 20. helyett elég a májusi adóbevallásával együtt rendeznie az adó befizetését. Ez jelentősen segíteni majd a vállalkozások működését, ugyanis az előző évi adó összegét még öt hónapig tudják használni egyebek mellett munkahely teremtésre, fejlesztésekre.

5. Reklámadó felfüggesztése

A reklámadó 2020. január 1-től 2022. december 31-ig tartó felfüggesztése jelentősen segíti a piac további bővülését.

6. Idegenforgalom: a szálláshely áfájának csökkentése

A magyar gazdaság egyik kiemelt szektora a turizmus. A kormány kezdeményezi, hogy 2020-tól a szálláshelyi szolgáltatásra vonatkozó áfa kulcsa 18%-ról 5%-ra csökkenjen. Egyúttal javaslatot tesz, hogy a 4%-os turizmusfejlesztési hozzájárulás terjedjen ki erre a körre is, amelynek révén további fejlesztések finanszírozhatók az ágazatban.

8. Munkásszállások kialakításának támogatása vállalakozások részére is

A kormány már évek óta támogatja a munkaerő-mobilitást. Eddig az önkormányzatok vagy önkormányzati társulások részesülhettek támogatásban munkásszállások építéséhez vagy felújításához, ősztől azonban az akcióterv keretében a magyar vállalkozások részére is lehetőség nyílik erre.

9. Fejlesztési adókedvezmény kibővítése

2018-ban minden korábbinál több, 8.500 milliárd forint beruházás valósult meg Magyarországon. A kis- és középvállalkozásokra vonatkozó fejlesztési adókedvezmény értékhatárát 500 millió forintról 3 lépésben, fokozatosan csökkenti: 2020-tól a kisvállalatok esetében 300, a középvállalkozások esetében 400 millió forintra; 2021-től a kisvállalatok esetében 100, középvállalkozások esetében 200 millió forintra; 2022-től a kisvállalatok esetében 50, középvállalkozások esetében 100 millió forintra. Az adócsökkentés mintegy 7 ezer vállalkozást érint.

10. A Garantiqa Hitelgarancia Zrt. tőkeemelése

A vállalkozások hitelezését és fejlesztését segíti a Garantiqa Hitelgarancia Zrt. 10 milliárd forintos tőkeemelése. A garanciavállalási eszközök erősítésével a vállalatok könnyebben juthatnak majd hitelekhez.

11. Az Agrár-vállalkozási Hitelgarancia Alapítvány tőkeemelése

Az Agrár-vállalkozási Hitelgarancia Alapítványnál 5 milliárd forintos tőkeemelés segíti a mezőgazdasági ágazat fejlesztését.

12. Öntözési rendszer fejlesztése a mezőgazdaságban

A magyar agráriumban rejlő lehetőségek hatékonyabb, biztonságosabb kiaknázása érdekében a kormány a termelők öntözési lehetőségeinek kiszélesítéséről döntött. 2020 és 2030 között évente 17 milliárd forintot biztosít arra, hogy emelkedjen az öntözött területek nagysága, bővüljön az öntözésbe bevont gazdálkodók száma, így emelkedjen a mezőgazdasági termelés hatékonysága.

13. A kutatás-fejlesztés támogatásának növelése

A 2020. évi költségvetésben az idei évhez képest 32 milliárd forinttal emelkednek a kutatás-fejlesztést támogató források, amelyek így meghaladják a 150 milliárd forintot.

+1 Új lakossági állampapír bevezetése – Magyar Állampapír Plusz

Az elmúlt években jelentősen csökkent Magyarország sérülékenysége, amelyben fontos szerepe van annak, hogy a lakosság egyre nagyobb részt vállal az államadósság finanszírozásában. A 2019. június 3-án induló Magyar Állampapír Plusz bevezetésével a kormány azt szeretné elérni, hogy a duplájára emelkedjen a lakosságnál lévő állampapírok összértéke. Az új konstrukció ezért magas hozamot és adómentes megtakarítást kínál, emellett rendkívül könnyen elérhető lesz. Az állampapír a fizetett kamaton keresztül a magyar emberek jövedelmét növeli, az állam szempontjából pedig a kiegyensúlyozott finanszírozást erősíti.

(kormany.hu, 2019. május 30.)

 

 

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.